IDŐSZAKOSAN MEGJELENŐ TÁJÉKOZTATÓ - 2009.
DECEMBER
34. SZÁM
GYÜLEKEZETI HÍRADÓ „A Megváltó szeme felettünk és körülöttünk van”
A tartalomból: Noé bárkájának fekete doboza - Az olcsó kegyelem féligazság Perben önmagammal - Szelíd szemed, Úr Jézus - Ismét prófétálnod kell - A teremtés felelősségteljes tanítása -
H ETEDNAPI A DVENTISTA E GYHÁZ B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZETE
tartalom Lelkészi köszöntés Dr. Tokics Imre: Noé bárkájának fekete doboza Elődeink
3 4
Nimsz Lajosné 100. éves köszöntése Művészeti Estek Köszöntések - Az életet már megjártam Előadássorozat
6 7 8
Bakondi Ilona és Paraghy Gyula gondnokok átveszik az imaház kulcsait
Akkor és most - Tanulmányok a Jelenések könyvéről Események
9
Gyülekezet Dr. Erdélyi László: Az Úr Házában (2) Küldetés
10 12
Erdélyi László: „Ismét prófétálnod kell” Clifford Goldstein: Amerika a próféciában - könyvajánlat
13
Lelki élet Dr. Szigeti Jenő: Perben önmagammal
14
Az olcsó kegyelem féligazság
16
Imacsoport Szelíd szemed, Úr Jézus
17
Tapasztalat Most mi lesz? - nincs állásom
18
Egyház A teremtés felelősségteljes tanítása
20
Egészség A lelki nyugalom iskolája
21
Ezzel nem érdemes „szórakozni” Szolgálati beosztás
22 23
Útravaló
24
Köszöntés a keresztségen A Hetednapi Adventista Egyház Budapest Terézvárosi Gyülekezetének lapja A gyülekezet címe: H-1062 Budapest Székely Bertalan u. 13. Telefon: (1) 3318-964 http://www.adventista.hu/terezvaros e-mail:
[email protected] Lelkész: Dr. Tokics Imre A gyülekezet vezetője: Dr. Erdélyi László A lapot szerkesztette és készítette: Dr. Erdélyiné Halász Edit
Programjainkról és gyülekezetünk életéről naponta új híreket közlünk weboldalunkon: www.adventista.hu/terezvaros
A G YÜLEKEZETI H ÍRADÓ 1000 példányban megjelenő időszakos tájékoztató. Érdeklődők részére készséggel megküldjük postán kiadványunkat.
LELKÉSZI KÖSZÖNTÉS
Noé bárkájának fekete doboza
T
öbb mint négyezer évvel ezelőtt történt, hogy a vízözön alapvetően megváltoztatta a világunkat. Noé hite, elszántsága és kitartása a ma embere számára is példa lehet. A hagyomány szerint százhúsz évig építette óriás hajóját, melyet Bibliánk szerényen bárkának nevez. Noé és családja komolyan vette Isten kérését. Noé fáradhatatlanul ácsolta és készítette hajóját, amelynek ki kellett bírni a legszélsőségesebb viharokat is, a tengerré vált világunkban. A bárka azonban nem csupán az emberi faj számára jelentett menedéket és oltalmat, a szélsőséges elemek harcai közepette, hanem az állatvilág számára is biztosította a túlélést. Az emberi gonoszság és határtalan bűn következtében Isten víz által megtisztította megteremtett világunkat az erőszak minden formájától, amikor – korábban soha nem tapasztalt – vízzel borította el a Földet. Minden elpusztult, ami a szárazföldön élt. Emberre és állatra ugyanaz a sors várt. A Genezis lapjain a történet úgy tűnik fel az olvasó számára, mintegy több ezer éves hajónapló feljegyzése. A részletek rejtve maradnak, a lényeg azonban az, hogy Noé családjával együtt túlélte az emberiség történelmének legnagyobb katasztrófáját. Bárki ott lehetett volna a túlélők között, mégis csupán nyolcan választották a hajót, a menekülés egyetlen lehetőségét. Modern világunkban a repülőgépek és hatalmas hajók – kötelező jelleggel – hordozzák azon technikai eszközt, amely bármilyen katasztrófát túlél, és a szakemberek számára információkat tárol el az esetleges balesettel kapcsolatban. Az ilyen szerkezeteket nevezzük fekete doboznak. Tehát Mózes első könyve jelenti a ma embere számára a „fekete dobozt”, amely közli azokat a körülményeket, amelyeken túljutott Noé és családja a bárka segítségével. Az esemény kezdetéről és befejezéséről pontos feljegyzéseket találunk: Egy hatszázegy éves, hihetetlenül idős pátriarka először hollót, majd galam-
bot engedett ki a hajó ablakán. Isten volt az, aki annak idején bezárta a hajó ajtaját, és Ő volt az, aki egy évvel később kinyitotta ugyanazt az ajtót és azt mondotta: „Jöjj ki a bárkából!” Mai világunk Noé történetére emlékeztet bennünket. Az egész világ – benne a 21. század emberisége - egy nagy bárkában utazik. Össze vagyunk zárva, akár akarjuk, akár nem, akár elfogadjuk, akár nem… A közelmúltban elindult gazdasági válság, mint egy hatalmas szökőár - tsunami - söpört végig a kontinenseken, jelezve, hogy az ősi történet, Noé bárkájának jelképes lakóivá váltunk, akár tudomásul vesszük, akár nem.
Kedves Olvasó! Elgondolkodott-e már azon, hogy miért nem figyelünk oda Isten üzenetére mindaddig, amíg rendben van az életünk, de amikor bekövetkezik a katasztrófa, akkor már mennénk, ahogyan tették volna ezt Noé kortársai is. Számunkra nem a prófétai jövendölések számítgatása adja meg az identitást, hanem Jézus személye és üzenete. Krisztus maga vont párhuzamot Noé korának embereivel és az utolsó idővel. „Milyen lesz a te eljöveteled?” – kérdezték tanítványai. Jézus így válaszolt: „Az emberek majd esznek, isznak, házasodnak… és nem vesznek észre semmit” - jövendölte. A Noé-bárka fekete dobozának utolsó információja szerint: nem lesz többé olyan özönvíz, amely elpusztítsa a földet. Világunk fekete doboza pedig ebben a néhány szóban foglalható össze: „az emberek nem vesznek észre semmit…” Hiába múlt el több mint négyezer esztendő a pusztító özönvíz óta, mi emberek, kollektív vonatkozásban, nem sokat tanultunk a múlt hibáiból. Rohanó és önpusztító világot építettünk fel, amelyből hiányoznak az alapvető erkölcsi értékek. Gyermekek az elődök hibáin és bűnein nőnek fel, eltávolodva minden etikai normától, a pénz hajhászásának csapdájába esve.
A Budapest Terézvárosi Gyülekezet egy olyan bárka kíván lenni, amely segítséget nyújt, és túlélést biztosít mindazok számára, akik ebben a közösségben keresnek nyugalmat lelküknek. Ezért hívunk és bátorítunk mindenkit, hogy látogasson el hozzánk, mert a „vízözön ideje alatt” számos olyan programmal várjuk a bárkába jövő felebarátainkat, amely a túlélést jelenti családjaink számára. Péntek esténként a Földközi-tenger Pátmosz szigetére teszünk látogatást a János apostol által írt Jelenések könyvét tanulmányozva. Jövőre pedig evangélizációs sorozattal várjuk a bárkában lakó és ide látogató vendégeket.
A hívő ember új és szebb életet kíván követni, amelyben feltétlenül elsőbbséget kell hogy adjon Istennek, ahogyan tették ezt hosszú évszázadokon keresztül elődeink. Noé nem házat épített magának, amikor véget ért a katasztrófa, hanem egy oltárt, amelyen keresztül megköszönte Teremtőjének az életet, a vízözönből való túlélést. Minden jel arra mutat, hogy Isten nélkül hamar véget ér az emberi kultúra. Igen, a megoldás Őbenne van. Tehát a megoldás Isten. Ön is így gondolja kedves Olvasó? Dr. Tokics Imre, a Budapest Terézvárosi Gyülekezet lelkésze
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
3
ELŐDEINK Száz év - egy élet NIMSZ LAJOSNÉ testvérünk 100. születésnapját ünnepeltük október 24-én este, és vele együtt köszöntöttük Király Mihálynét, Tebele Józsefnét, id. Szabó Miklóst, Nagy Györgynét és Róbert Miklósnét, akik már mind betöltötték a 90. életévüket. A terem tele volt. Dr. Tokics Imre igei gondolatai után következtek a köszöntések, amelyben részt vett a Kormány képviseletében dr. Xantus Judit jegyző, a Józsefvárosi Önkormányzat képviseletében dr. Kocsis Máté alpolgármester (akit időközben polgármesterré választottak).
V
ajon a mai tizenévesek és huszonévesek mit tudnak arról az időről, amikor Ilonka néni született? 1909!
Még tartottak a „boldog békeidők”, Ferenc József még mindennel meg volt elégedve, de az európai hatalmak már titokban készülődtek a világ újrafelosztására (tudjuk mi lett a vége…). Villany még sok lakásban nem volt és gyertyával, esetleg olajmécsessel világítottak. Nem volt gáz, sok helyen vezetékes víz, és természetesen még rádió sem, bár Edison akkortájt látogatott el Budapestre. Ebben az évben kezdték meg a Titanic hajó építését, melynek későbbi tragédiája a világ egyik leghíressebb hajójává tették. Ebben az évben volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel, Louis Blériot francia pilótával, aki előtte először repülte át a La-Manche-csatornát. 1909-ben Wekerle Sándor volt a miniszterelnök, akit azóta 49 kormányfő követett. Így tehát Bajnai Gordon, aki a kormány nevében a Nimsz nént köszöntő oklevelet aláírta, éppen az ötvenedik miniszterelnök, akit Ilonka néni „túlélt”.
A lakóház közössége nevében Budaházy Gusztáv méltatta Ilonka nénit. Köszöntőt mondott Ócsai Tamás, egyházunk elnöke is. A gyülekezet testületileg sorakozott fel. A köszöntésekre Nimsz néni válaszolt egy nagyon megható, és lelkesítő beszéddel, amelyben csodálatos bizonyságot téve, mindenért Istennek adott hálát. Vendégeink és a gyülekezet késő estig maradtak az álló fogadáson. Mindenki állította, hogy ezt az estét nem fogja elfelejteni. A nevezetes ünnepségről a Józsefvárosi újság is részletesen beszámolt.
A világ rengeteget változott 100 év alatt, de amikor Ilonka néni megköszönte az ünneplést, kiderült, hogy életét mégis annak szentelte, aki soha nem változik. Isten mindörökké ugyanaz marad, nála nincs változás, vagy a változásnak árnyéka. Az ünnepség keretében is bemutatni és megerősíteni szerettük volna Ilonka néni felé megbecsülésünket és szeretetünket, de ő önmaga ünneplése helyett hitére és üzenetére fordította a hallgatóság figyelmét, így az este végső kicsengése Isten örökkévaló jóságának dicsőítése volt.
Régmúlt napokra gondolok, elmélkedem összes tettedről, átgondolom, amit kezed művelt. Ne fordítsd el tőlem arcodat, mert olyan leszek, mint akik a sírba szállnak. Reggelente hadd érezzem jóságodat, hiszen bízom benned. Mutasd meg, melyik úton járjak,
És Ilonka néni koránál fogva akár találkozhatott volna Ellen White-tal is, aki 1915-ben hunyt el, és 1909-ben 81 évesen mondta el élete utolsó prédikációját a Generál Konferencia ülésén Washingtonban.
4
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
hozzád emelem a lelkem. Zsolt 143: 5, 7, 8
ELŐDEINK
A
hol Nimsz néni ma is lakik a VIII. kerületben, ott nem változott túl nagyot a világ az eltelt 100 esztendő alatt. A szerény szoba-konyhás udvari lakásban bizony nincs benn a WC és a földszintes épület legalább olyan idős, mint életvidám lakója. Elkészül a tea, s elkezdünk beszélgetni. Hamar kiderül, hogy nincs túl sűrűn látogatója Ilonka néninek, nem unja a gyakori vendégsereget. Készült a beszélgetésre, talán ezért is csapongunk és ugrálunk az időben és a témákban is az elején. Régi gyülekezeti emlékek, események és nevek elevenednek meg Ilonka néniben: Michnay, Vankó lelkész testvérek, Berzenczey Károly, Tóth Gyula könyvevangelista, az Egervári-ügy és még sokan mások, kiknek nevei nem is jutnak hirtelen az eszébe. Közben családi fényképeket is nézegetünk, ahonnan kiderül, hogy Ilonka néni nagyon szemre való menyecske volt ám! Nyugodtan versenyezhetne a mai lányokkal, csak éppen úgy hetven-nyolcvan évvel ezelőtt… Régi, két-három emberöltővel ezelőtti világba csöppentem. Megkérdezem Nimsz nénit, mikor és hogyan ismerte meg az igazságot, hogyan került kapcsolatba az adventistákkal, hogy elindítsuk a beszélgetésünk fonalát. A II. világháború után történt, hogy Rákoscsabán egy üresen álló kertes házba kerültek a férjével, Lajos bácsival, aki a Szürketaxinál (az akkori taxi vállalatnál) volt fuvolás és gépkocsivezető. Nagy kert tartozott a kis házhoz,a telek körül nem volt kerítés, és a környéken csak náluk volt kút. Így sokan odajártak a környékről vízért, hiszen akkor a legtöbb házban még nem volt vezetékes víz, az emberek kútra jártak ivóvízért. Így az egyik szintén vízért odajáró asszonytól hallott Ilonka néni először az adventistákról. Az ő hívására ment el egy Bibliáról szóló előadássorozatra, amit egy közeli nagyobb parasztházban tartott egy Miklós nevezetű lelkész. Végigjárta a sorozatot, közben és utána is szorgalmasan olvasta, tanulmányozta a Bibliát. Így aztán férjével együtt hamarosan megkeresztelkedtek és a „B” gyülekezet tagjai lettek. Egyik legnagyobb tapasztalata is a csabai kertjéhez és tyúkjaihoz fűződik. Rákoscsaba akkoriban olyan volt, mint egy kis falu, s Ilonka néni kertje tele volt zöldséggel, és tyúkokat is tartott. Egyik pünkösdkor történt, amikor tyúkvész pusztított a
környéken, s bár akkor még nem volt a furdalás. Számunkra, akik szerencsére média olyan nagyhatalom, mint manap- nem éltünk ekkor, talán nehezen elképság, de azért a Rákoscsabán mindenki tu- zelhető és megérthető történetek ezek. dott róla. S bizony a környéken minden- Végül arra kérem Ilonka nénit, hogy mehol elpusztultak a tyúkok, kivéve Nimsz séljen nekünk, milyennek találta a régebbi néni csirkéit. Ezt néhány „jó szomszéd” és a mai gyülekezetet. Jobb lelkűek voltak nem nézte jó szemmel és bedobálták dög- az emberek, a testvérek, mondja Nimsz lött tyúkjaik beleit a kertjébe, megfogad- néni. Elmeséli, hogy Vankóék idejében ván azt a szép magyar mondást: „..inkább volt, hogy két vasárnap egyfolytában kedögöljön meg a szomszéd tehene is…” resztelni kellett, annyian tértek meg és De bizony Ilonka néni tyúkjai ezután sem kötöttek szövetséget az Úrral. Igaz, hogy döglöttek meg, sőt ő még fogta magát és sokkal szegényebbek voltak az emberek, végiglátogatta a szomszédokat, akik a vi- és a háború után nagy volt a lelki éhség. zét is lopták és ő kért bocsánatot tőlük. Hiába voltak akkor szegényebbek, de a Ezen sokan elcsodálkoztak, és ezzel so- lehetőségeikhez mérten többet adakoztak, kak szemében nagy bizonyságtételt tett mint manapság. Szombatonként ugyan az Úrról. akkoriban is sokan hazamentek ebédelni Nimsz néni és a férje pályázat útján a testvérek közül, de bizony szinte min1953-tól 1960-ig a Székely Bertalan ut- denki visszajött a délutáni istentiszteletre. cában voltak gondnokok, így kerültek az Így majdnem az egész szombatot együtt „A” gyülekezetbe és beljebb a fővárosba. töltötték. Összetartóbbak és segítőkéItt érték őket az 1956-os forradalmi ese- szebbek voltak egymással a testvérek, persze sokkal jobban ismerték egymást mények is. Akik akkor nem éltünk, nehezen tudjuk az együtt eltöltött kötetlen beszélgetésekelképzelni, hogy a Szondi utcában végig nek is köszönhetően. (Beszélgető partner: Tyentés László) szovjet tankok álltak, s ha valami mozdult egy ablakban, vagy kapualjban, már süvítettek is a gyilkos golyók. Az EMLÉKEZÉS október végi, november eleji események alatt és után több mint egy Az emlékezés útján bolyongok messze, hónapig, teljesen egyedül voltak a régmúltakat felkeresve és a gyülekezet házában, a testvérek megállok egy-egy emlék előtt, feléjük sem mertek nézni. A harde nem úgy, mint húsz, harminc évvel előbb. cok alatt történt, hogy Tóth Gyula könyvevangelista náluk lakott néMost bölcsebben, alázatosabban, hány napig, miután Pesten ragadt és mert az évek elmúlása bölcsességre tanít. már nem tudott Budára hazamenni. Látom, sok mindent másképpen tennék most, Ekkor kenyeret csak a Szív utcai és a szívemből késő-vallomást hoz péknél lehetett kapni, s mivel a férfiakat az oroszok, akárcsak 1944ez az emlékezés. 1945-ben, sokszor kérdezés nélkül - Látom jóságod, ami elkísért, összegyűjtötték és elvitték, ezért szereteted, ami óvott, féltett, Ilonka néni vállalkozott rá rendbár voltak utamon nagy-nagy tévedések: szeresen, hogy elmegy hármuknak élelemért. Mindig sokan álltak a Istenem maradtál. pékségnél sorban, főleg lányok, aszMost őszülő fejem meghajtom Előtted, szonyok. Az egyik alkalommal egy csodálattal áldva szereteted. tank állt meg a Szondi utca sarkán, - S ha rövid lenne már előttem az út, s befordítva a csövét a Szív utcába, egy géppuska sorozatot küldött a ha nem lenne több, mint pár arasz a hossza: kenyérért sorban állók irányába. Hadd mondjam el szívemből Istenem, Mindenki hanyatt-homlok meneőszinte szavakkal, semmit sem habozva: kült, s egy áldott állapotban lévő Csak az maradt meg, amit Tőled kaptam: fiatalasszonyt a tömeg fellökött, de mindenki futott tovább. Ilonka néni a többi minden kár és szemét. hazaérve sírva mesélte el az esetet, S míg lelkem Előtted háláját kiontja, és a Jó Isten bocsánatért esedezett, álld meg ősz fejemet és vezess Eléd. hogy ő sem állt meg segíteni. Még sokáig gyötörte ezért a lelkiismeret
Páskulyné Kovács Erzsébet
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
5
MŰVÉSZETI ESTEK 2009. szeptember 19-én a KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK első őszi előadásán a marosvásárhelyi AMICUS CHRISTI énekegyüttes adott műsort „Isten kezében” címmel. Az énekegyüttes három család tagjaiból állt össze, akik a jól ismert énekszámokat odaadással, alázattal és magas színvonalon adták elő. Közreműködött Puskás Győző előadóművész, aki hatásos és mélyen átélt előadásmódjával teljesen magával ragadta a közönséget. A műsor végén gyermekeik is előadtak egy énekszámot, mely szintén nagy tapsra ragadtatta a hallgatóságot. Az ismert dallamok és sok ráadás után közös énekléssel fejeződött be a zenei est.
„Ma halljátok az Úr szavát” Októberi művészeti estünkön a keresztény egyházi zene két halhatatlan mesterének, Joseph Haydn-nak és Félix Mendelssohn-Bartholdy-nak kétszáz éves fordulójára emlékeztünk. JOSEPH HAYDN (1732-1809) kétszáz esztendeje halt meg. Csaknem minden művének elejére odaírta: „Isten nevében kezdem el”. Sokszínű, nyugodt, kellemes hangzású zenéje arról tanúskodik, hogy Isten derűs muzsikusa volt, aki ismerte a fájdalmak mélységét és a keresztény lélek kemény tépelődését is, de tudta, hogy a megoldás mindig Istennél van, benne kell a csendre találni. Egyszer azt nyilatkozta: „Ha Istenre gondolok, mindig jó kedvem lesz”. Műveinek jelentős része egyházi zene. A Teremtés oratóriumában, és zsoltárfeldolgozásaiban hitéről vall. A megváltás titkát kutatta Jézus hét evangéliumi mondatára írt művében is. Egyszer, amikor tehetsége felől kérdezték, így vallott: „A mindenható Isten mérhetetlen kegyelméért egyedül neki vagyok adós. A zenében olyan könnyedséggel áldott meg, hogy hat éves koromban már teljes biztonsággal énekeltem a miséket a kórusokon, és zongorán, hegedűn is játszottam valamelyest”. Tehetségével élete végéig a jó Istent szolgálta. Hátramaradt kéziratainak leggazdagabb gyűjteményét a Széchenyi Könyvtár Zenetára őrzi, melynek hosszú évekig Murányi R. Árpád testvérünk volt a vezetője. Május 31. én volt kétszáz esztendeje, hogy meghalt. Az estén zsoltárfeldolgozásai, a Teremtés oratórium egyik áriája és hangszeres muzsikájának néhány ékköve idézte emlékét. Muzsikájáról egyszer Fischer Ádám ezt mondta: „Meggyőződésem, hogy Haydn zenéje boldoggá teszi az embereket”. Mert Haydn titka az volt – tehetjük hozzá-, hogy Istent csak boldogan lehet dicsőíteni. Az est második része FÉLIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY műveit idézték előttünk, aki, február 3.-án volt kétszáz esztendeje, hogy Hamburgban megszületett. Művei közül sok a Biblia ihletése nyomán született, a klasszikus és a romantikus stílus összeegyeztetésére épülve. Mendelssohn szerint „a hangoknak legalább olyan határozott értelmük van, mint a szavaknak, ha szóval nem is lehet kifejezni őket”. Mendelssohn Istennel elkötelezett életű ember volt. Két, bibliai tárgyú oratóriuma – Pálról (1836) és Illésről (1846) - tanúsítják ezt. Erről vallanak az itt felcsendülő zsoltárfeldolgozásai is.
6
Érdemei között mindenképpen meg kell említenünk, hogy ő fedezte fel Johann Sebastian Bachot az utókornak, amikor 1829. március 11.-én elvezényelte Bécsben Bach Máté passióját. Azóta ez a nap piros betűs ünnep az egyházi zene történetében. Ő egyszerre volt a régi zene nagy támogatója és az új zene rangos követe. Egyházi művei közül az orgonadarabok, zsoltárfeldolgozásai a népszerűek. Mendelssohn a mesterművek egész sorát alkotta meg, melyeknek klasszikus értékéhez kétség nem férhet. Estünkön részletet hallottunk az Illés oratóriumból hangszeres művei közül az e-moll hegedűverseny második tételét hallottuk, míg az énekkar két zsoltárfeldolgozását idézte elénk. A szívet felemelő estéért köszönet illeti a szolgálattevőket. Sípos Lajos testvért, az est zenei rendezőjét, Viktor Zsuzsát és az énekkart. A szólisták közül Csercsa Anitát, Pintér Józsefet, Tóth Juditot és a kíséreteket ellátó Juhos Melindát, valamint Szerekován Jánost, akik maradandó élménnyel gazdagították a gyülekezetet. A keresztény művészeti estek mottója: „Művészet az emberi kapcsolatokért”. Ez az este is azt bizonyította, hogy csak úgy tudjuk Isten akarata szerint szolgálatunkat betölteni, ha az igényesen művelt szépben leszünk jó barátok. (szj)
Adventi hangverseny Tóka Szabolcs és Tóka Ágoston adventi orgonaestje december 26-án szombaton
este 6 órakor Vendégeink, Tóka Szabolcs orgonaművész, zenetanár és Tóka Ágoston, a 2004-es Országos Orgonaverseny győztese.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
Közreműködnek: Czabán Angelika - ének, Tóth Judit - hegedű Nyári István - vers
KÖSZÖNTÉSEK „Mint különös hírmondó” 2009. november 14-én a keresztény művészeti estek keretében Nyári István rendezésében csodálatos irodalmi élménynek lehettünk a részesei, amikor is Babits Mihály (1883-1941) istenes versei hangzottak el, „Mint különös hírmondó” címmel. A történelem egyik legnehezebb korszakában élő, gégerákban elhunyt művész életútját, pályáját és Istenhez való viszonyát dr. Szigeti Jenő vázolta fel. Az első vers, az „Esti kérdés” egyedülálló módon hangzott el: maga a szerző, Babits Mihály előadásában hallhattuk felvételről, miközben a kivetítőn a költő arcképét és magát a művet figyelhettük. Nagyon megindító volt hallani Babits eredeti hangját, előadásmódját, ez az élmény az egész este hangulatát meghatározta.
Több istenes vers hangzott el, mint a „Miatyánk”, „Az elbocsátott vad”, „Az Isten és az Ördög”, a „Zsoltár férfihangra”, a „Csak posta voltál”, vagy a címadó „Mint különös hírmondó”…..című műve.
Mindannyian elmondhatjuk, hogy gazdagon, gondolatokkal és lelki élménnyel telve mehettünk haza. (Boros-Kovács Szilvia)
Az estét a dr. Erdélyi László előadásában „Jónás könyve” koronázta meg, mely Babits legtöbbek által kedvelt, mind irodalmi, mind ars poetica-ja szempontból kiemelkedő alkotása. Az este mondanivalója, és célja eljutatta a hallgatókat arra a felismerésre, hogy „atyja fiáért számot ad a testvér, nincs mód nem menni, ahová te küldtél”. A zenei betéteket Sipos Lajos állította össze, a zárszót pedig dr. Tokics Imre foglalta össze.
Az életet már megjártam... A Terézvárosi Gyülekezet ACAPELLA ÉNEKEGYÜTTESÉNEK néhány tagja, Debrenti Enikő vezetésével Gyöngyösre látogatott, ahol három család és négy érintett gyülekezet tagjai emlékeztek Isten különös vezetésére, amint azt életük során tapasztalták. Eljöttek a pestlőrinci gyülekezetből is néhányan, Szigeti László testvér vezetésével, hogy ők is osztozzanak testvéreink örömében. Erre tanít Isten igéje: Örüljetek az örülőkkel”. Akikkel együtt örültünk: Paulay Mária és Kriszt Lajos testvéreink 60. házassági évfordulójukra emlékeztek leányuk Marika, unokájuk Évike és az unokavő Róbert jelenlétében. Testvéreink nehéz időkben találták meg egymást, de odafigyeltek az Úr hívó szavára is, és követték őt. Hitük szinte együtt vert gyökeret a gyülekezet életével, amelynek építő tagjai voltak. Egész életükben hűségesek voltak egymáshoz, szeretteikhez és az Úrhoz. E sorok írója volt az első adventista, akivel Marika 62 évvel ezelőtt találkozott, és egy könyv volt az eszköz,
amely Őt és Édesanyját elindította Krisztus követésének útján. Ez az út 1947-ben nem tűnt ilyen hosszúnak. De tudjuk, nemsokára valóság lesz az, amit ma még csak hitszemünkkel látunk. Dudás Anna és Szabó László testvéreink 45. házassági évfordulójukat ünnepelték. Meglepetésként jelentették a gyülekezetnek a nagy eseményt. Bár a családi jelenlét nem volt teljes, idősebb fiúk, László külföldi szolgálata és Anikó szintén külföldi tartózkodása miatt, de az öröm és a hála hiánytalan volt. Egy régen megélt ajándék feletti újbóli öröm alkalma volt ez is, hiszen az ige hirdetője, a Szabó család életében munkálója volt egy nagyon fontos döntésüknek. Valiskó Árpádnak ezen a napon volt 87. születésnapja. Az abasári gyülekezet tagja volt gyermekkora óta, de a két gyülekezet közötti szoros kapcsolat alapján együtt élték meg tapasztalataikat. Árpád sok küzdelmet megélt testvérünk. A nagy létszámú Valiskó család erősen meghatározta a gyülekezet életét. Árpádot a község elöljárósága tiszteli és segíti. Tudjuk, hogy szüksége van a gyülekezet részéről is elsősorban lelki támaszra. Ne feledkezzünk meg róla! Imádkozzunk érte. Isten igéjéből Erdélyi László testvér szólt Ézs 35:7 alapján: „És tóvá lesz a délibáb…” Minden ünnepeltnek voltak álmai. Kinek nincsenek? Hogy mennyi valósult meg ezekből?
Arany János írja Epilógusában: „Az életet már megjártam, többnyire csak gyalog jártam…” „Nem azt adott, amit vártam: Néha többet, Kérve, kellve, kevesebbet.” De van egy csodálatos ígéret. Mintha most indulnánk mindnyájan: „Tóvá lesz a délibáb! És a szomjú föld vizek forrásivá.” Ez a földi élet tele van délibábokkal és megpróbáltatásokkal. Nemsokára valóság lesz a legszebb álom! Ezért érdemes volt vállalni mindent! A megemlékezés tanítson hálára a múltért és jelenért, bizalomra a jövőért! A hármas megemlékezés igaz testvéri hangulatban telt el. A jelenlevők közül többen szóltak az ünnepeltekhez és a gyülekezethez. Szigeti László testvér a pestlőrinci gyülekezet üdvözletét, jókívánságát hozta. Az ünnepeltek: Krisztné Marika, Szabó László, Szabóné Annuska és Valiskó Árpád testvérek is kifejezték Isten iránti hálájukat és a gyülekezet iránti szeretetüket. Felemelő volt az Acapella kórus szakmailag is kiváló szolgálata. A gyülekezet versekkel, énekszámokkal és bőséges ünnepi vendégszeretet gyakorlásával fejezte ki örömét és jókívánságát Az Ige szólója pedig, aki Szabó László testvér szerint a gyülekezet minden jelentősebb eseményénél jelen volt, hadd fejezze ki ezen túl is háláját az Úrnak testvéreinkért, az ünnepeltekért és az ünneplő gyülekezetért, különösen azokért, akiknek útjuk egyengetésében valamilyen része volt. (Erdélyi László)
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
7
IMAHÉT ŐSZI IMAHETET tartottunk október 31-től november 7-ig. Az imahét minden évben lehetőséget biztosít egyházunk számára, hogy együttes szívvel dicsőítse Istent, tanulmányozza az Igét és közös imában egyesüljön. Jan Paulsen, egyházunk elnöke üzenete szerint világunkat hallatlan nyugtalanság feszíti. Úgy tűnik, az emberek nem találják a helyes irányt. A keresztények küldetése, és köztük az adventista hívők megbizatása az, hogy imádkozzunk közösen az emberiség családjáért, hogy igaz hitre és reményre találjanak Jézusban. imádkozzunk az egyházért, hogy a Szentlélek ereje által Isten kezében még eredményesebb eszközzé válhasson a keresztény remény közvetítésében. imádkozzunk önmagunkért, hogy egyénenként is be tudjuk tölteni küldetésünket. Az imahét anyaga olvasható és letölthető a gyülekezet honlapján: www.adventista.hu/terezvaros
ELŐADÁSSOROZAT A tervek szerint legalább 54 alkalomra lesz szükség ahhoz, hogy végig vegyük ezt a lenyűgöző bibliai könyvet, tehát a sorozat több, mint egy évig fog tartani. Az evangélizációs előadássorozatot a Light Channel Televízió is felveszi, amely felvételek sugárzásra kerülnek, később meg lehet majd azokat vásárolni, illetve a sorozat végeztével a teljes anyag könyv formájában is meg fog jelenni. Az előadások vázlatait a gyülekezet honlapján is közzétesszük: www.adventista.hu/terezvaros. Továbbá az előadások DVD-n is megkaphatók lesznek. Szeretettel várunk mindenkit! Az előadások időpontja:
minden pénteken este 6 óra
Tanulmányok
a Jelenések
könyvéről
Akkor és MOST címmel egy eddig példa nélküli előadássorozat indul 2009. október 9-én estétől, a Budapest Terézvárosi Gyülekezetben. A Jelenések könyvének eddig hallott legátfogóbb tanulmányozását kezdtük meg, A teljes körű prófécia ismertetés mellett magyarázatokat és a legjobb szakértők értelmezéseit is tartalmazzák majd az előadások. Az előadók DR. HANGYÁS LÁSZLÓ, DR. SZIGETI JENŐ, DR. TOKICS IMRE, ERDÉLYI LÁSZLÓ lelkészek, akik így együtt a téma legjobb szakmai csoportját képezik egyházunkban. Bevezetőjükben röviden elmondták szándékaikat, motivációjukat, amelynek lényege, hogy a jelenvaló igazság egyik legfontosabb üzenete ma a Jelenések könyvében van leírva. Ez a könyv prófétai könyv, de nem olyan, mint Dániel könyve, amelyet be kellett pecsételni a végidőkig. A Jelenések könyve Jézus kereszthalálától kezdve folyamatosan tartalmazza a történelem eseményeit, amelynek jelképekben történő leírását csak azok érthetik meg, akik komolyan szándékoznak megismerni ezt a jelképrendszert, és nyelvezetet.
8
A Jelenések könyvéről szóló előadássorozat ihlette azt a gondolatot, hogy az Internet világában is körülnézzünk, keresve, hogy mit írnak mások erről a könyvről. Sajnos magyar nyelven nagyon szűk a kínálat. Egyetlen honlap sincs, amelyik fő témaként a Jelenések könyvével fogalkozna. Néhány tanulmány, illetve vitafórumok találhatók, de koncepciózus, tudományos és bibliai alapon egyaránt kutatható információk nincsenek. Ezért határoztuk el, hogy a gyülekezet honlapján belül megszerkesztünk egy Jelenések könyve almenüt. Ezt folyamatosan fejlesztve elérhetjük, hogy a könyvvel kapcsolatos minden fontos információ, magyarázat, kutatás egy helyen elérhető legyen. Ezen oldalakról tölthetők le a sorozat anyagai, és más érdekes információk. Mindenkinek szeretettel ajánljuk figyelmébe: http://adventista.hu/terezvaros/revelation/revelation.htm
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
ESEMÉNYEK A harmadik keresztségi istentiszteletet tartottuk ez évben szeptember 26-án. Három testvér kötött szövetséget az Úrral. Ketten a Kőbányai Gyülekezethez fognak tartozni, Serestély Mária pedig a Budapest Terézvárosi Gyülekezet tagja lett. A keresztségi szertartást Csalami László és dr. Tokics Imre lelkészek végezték. A következő keresztségi istentiszteletet a tervek szerint december 19-én tartjuk, addig pedig folytatódnak a keresztségi felkészítő órák, minden pénteken este az előadások után. Az adventista egyház elindított egy mozgalmat, amelynek a „KÖVESD A BIBLIÁT” nevet adta. Elkészült egy olyan Biblia, amelynek minden könyve más nyelven van bekötve, s ez a könyv most végigutazza a világot. 2008-ban Manilában indult útjára, és 2010 nyarán Atlantában, az adventista egyház Generál Konferenciáján ér majd célba. A Biblia Magyarországra érkezett, ahol elsőként a Budapest Terézvárosi Gyülekezetben került bemutatásra 2009. szeptember 4-én este.
Az ünnepélyen jelen volt dr. Pecsuk Ottó, a Magyar Biblia Társulat főtitkára, aki ismertette az elmúlt évben megrendezett „Biblia éve” rendezvénysorozat tapasztalatait. Kovács-Bíró János, a Transzeurópai Divízió képviseletében bemutatta a Bibliát, majd dr. Szigeti Jenő Ámós könyvéről prédikált, amely könyv magyar nyelven szerepel ebben a különleges összeállításban. A jelenlévőket Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke köszöntötte.
Megkezdődött a LIGHT CHANNEL TELEVÍZIÓ magyarországi műsorainak felvétele, a Boldog Élet Alapítvány által bérelt stúdióban. Az első felvételek a reggeli áhítatok prédikációi voltak, amelyek majd minden reggel megjelennek a televízió képernyőjén, Isten Igéjével indítva útba a munkába menő embereket. Ezek öt perces igehirdetések, kiegészítve rövid énekszámokkal. Az első sorozatot Tokics Imre, Szigeti Jenő, Erdélyi László és Ócsai Sándor előadásai képezték. A felvételek innentől kezdve folyamatosak lesznek, hiszen a huszonnégy órás élő adás igen sok műsort igényel. A felvételek alatt folyamatosan alakul ki az a kis csapat, akik alkalmazásban, vagy közreműködésüket önzetlen szolgálatnak tekintve végzik az operatőri, világosító, vágó, és egyéb technikai feladatokat.
November 28-án HadháziBorsos Réka Kinga, férjével Balázzsal mutatták be az Úrnak második gyermeküket, Zsigmondot. December 12-én pedig Gábor Gábor és felesége Mindra ajánlották fel Istennek Dávid nevű, szintén második kisgyermeküket (fénykép a 2. oldalon).
Light Channel TV Sztrojiny Csaba elsőként jelentkezett az operatőri és a vágó munkára, és azóta is folyamatosan végzi szolgálatát Nyerges Pál barátunkkal együtt.
Augusztusban újabb örömteli eseményben volt részünk, Szentgyörgyi Anna és Kóter Eduárd fiatal testvéreink mennyegzői istentiszteletén. A fiatalok barátai szép ünnepséget szerveztek, amelyet a sok vendég örömmel hallgatott végig. Sok boldogságot kívánunk a fiatal párnak.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
9
GYÜLEKEZET Dr. Erdélyi László:
A Z Ú R H ÁZÁBAN (2.)
Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává, hogy mind segítségül hívják az Úr nevét, hogy egy akarattal szolgálják őt... Azon a napon nem szégyenülsz meg egyetlen cselekedetért sem, a melyekkel vétkeztél ellenem; mert akkor eltávolítom körödből azokat, a kik kérkedve örvendeznek benned, és nem kevélykedel többé az én szent hegyemen. És marasztok közötted nyomorult és szegény népet, akik bíznak az Úr nevében. (Sof 3:9-12)
Az Úr Házában című téma előző cikkében arról volt szó, hogy hogyan készüljünk fel az Úrral való találkozásra a gyülekezetben, az istentiszteleten. Ha istentiszteltre készülünk, amelynek lényege Isten tisztelete, akkor ezt a tiszteletet ki kell fejeznünk a külsőségekben is. A közösség minden tagjának éreznie, és látnia kell, hogy mindnyájan egységesek vagyunk Isten tiszteletében. Ezt kifejezhetjük az öltözködésünkkel, a pontossággal, a csenddel és az áhítattal. Most, továbblépve, arról tanuljunk, mit kíván el az Úr azoktól, akik a színe elé járulnak. Ha Isten elé járulunk, annak mindig kell, hogy következménye legyen. Nem találunk olyan történeteket, amikor Isten csak egy jó beszélgetésre, vagy egy jó prédikációra hívta volna meg az embert. Mindig komoly dolgokat mondott, és arra komoly válszt várt. Mi lenne, ha minden istentiszteleten kapnánk egy „döntési kártyát”, amelyen az elhangzott üzenetre kellene válaszolnunk? Az istentisztelet tartalma és rendje nem az Úr önkényeskedése miatt volt szigorúan szabályozva, hanem mindig az emberek valódi szükségletei érdekében. „Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát. Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára. Ő alkotta mindnyájok szívét, és jól tudja minden tettöket.” (Zsolt 33:12-15) Isten úgy lát bennünket, amilyenek valójában vagyunk. Ha viszont mi elé akarunk járulni, és nem tudjuk, hogy milyen szemmel néz reánk, akkor hogyan érthetnénk meg az üzenetét? Süketek párbeszéde lesz. Mindig mást fogunk érteni az alatt, ami a szószékről elhangzik, és mindig másnak szólónak véljük a dorgálást. A szombat igazsága a vasárnapot ünneplőknek szól, ugye? Pedig Isten csak a saját népének szombatünneplését kritizálta.
10
Ha most letekint reánk az Úr az égből, vajon milyennek lát bennünket? Elmondta világosan a laodiceának szóló üzenetben. „Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen...” (Jel 3:17) A „nyomorult és szegény” kifejezéseket már az ószövetségben is használta az Úr a próféták által. A probléma tehát ezek szerint nem az, hogy Isten népe nyomorult és szegény, hanem, az, hogy ezt nem tudja, és nem veszi figyelembe, hogy Isten ilyennek látja gyermekeit. Ugyanez vonatkozik a „vak” és a „mezítelen” jelzőkre is. Mit jelent mezítelennek lenni? És miért baj ez? Ádám és Éva is mezítelenek voltak, mielőtt ettek a fáról: „Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.” (1Móz 2:25) Mi is „mezítelenek” vagyunk, és ez nem zavar bennünket. Egyénenként és mint nép, a legtöbbször lelkiismeret furdalás nélkül járulunk Isten elé. Helyesen teszszük ezt? Az első emberpár a bűneset után ezt már nem tudta megtenni jó szívvel: „Szólítá [...] az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?” (1Móz 3:9-11) „Ádám, miután vétkezett, először azt képzelte, hogy a lét magasabb szintjére lép. De bűnére gondolva csakhamar rémület töltötte el. Elmúlt a szeretet és béke, amely addig szívükben élt, és helyébe bűntudat lépett, félelem a jövőtől, és úgy érezték, hogy a lelkük mezítelen.” (E. G. White: Pátriárkák és próféták, 31. old.) Itt azonban közbevetőleg arról is szólni kell, hogy valójában mi volt Ádám és Éva bűne, amiért bűntudatot éreztek? Ettek a fáról, mert kívánatosnak tartották.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem Sátán „tanítását”, vagy „hitelveit” fogadták el. Sátánnak nincs egységes tanítása, amelyet el akar fogadtatni „követőivel”. Csak azt akarja, hogy NE TEGYÜK AZT, AMIT ISTEN PARANCSOL! Ellen White azt írja erről: „Itt különbséget kell tennünk az igazi és az álmegszentelődés között. A megszentelődés nem merül ki Isten Igéjének csupán megvallásában és tanításában, hanem magába foglalja az Ő akaratához való alkalmazkodást is.” (A Szentlélek eljő reátok 66. old.) A mezítelenség tudata a bűntudattal egyenlő. Amíg Ádám és Éva nem követtek el bűnt, nem érezték magukat mezítelennek, pedgi azok voltak. Amikor viszont bűnbe estek, azonnal bűntudtuk támadt és takargatni kezdték magukat. Isten népe gazdagnak érzi magát, mivel tudomása szerint a tiszta igazságot vallja és tanítja, de nem érez bűntudatot azért, mert ezt az igazságot nem váltja valóra. Ezért mondja az Úr: Nem tudod, hogy mezítelen vagy. Mert ha tudnád, szégyellnéd magad, és keresnéd a fehér ruhát. Ez Isten népére általánosan vonatkozik. Aki tehát csak az átlaggal akar együtt haladni, arra mind érvényes ez a bírálat. Ki kellene törnünk ebből a körből, az átlagos, langymeleg keresztény életből. De hogyan? „Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.” (Jel 3: 18) Mit jelent „fehér ruhákat venni”? „Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek? És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában;” (Jel 7:13-15)
GYÜLEKEZET A fehér ruhába öltözés ezek szerint két fontos dolgot jelent: • akinek bűntudata van, és bűnbánatot gyakorol, Krisztushoz fordul bűnbocsánatért, és kéri, hogy vegye fel őt azok közé, akiket vérén megváltott; • akit Krisztus így megmentett, az kötelességének érzi, hogy szolgáljon Isten templomában éjjel-nappal. Az istentisztelet lényege tehát a laodiceai üzenet szerint: a bűnbánat és a szolgálat. A templomi szolgálatról határozottan írja a Biblia, hogy Isten csak a tökéletes szolgálatot fogadja el. Ennek lényege, hogy minden önző, egyéni szálat ki kell törölni gondolatainkból, amikor az Urat kívánjuk szolgálni. Ha ezt nem tesszük, akkor Isten úgy tekin le reánk, mint akik „idegen tüzet” vittek be a templomba. A szolgálattal kapcsolatban a legfőbb bűn: az idegen tűz. „Még a legnagyszerűbb szolgálatot sem fogadja el Isten, ha az ember az ént mint élő és önmagát átadó áldozatot az oltárra nem helyezi... Míg a világi becsvágy, földi tervek és az emberek szándékai elmúlnak, mint a fű, addig „az értelmesek fénylenek mint az ég fényessége, és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” (Dn. 12:3) „Ahhoz, hogy Isten elfogadhassa szolgálatunkat, „újjá kell születnünk”. Természetes hajlamaink ellentétesek Isten Lelkével, le kell azokat vetnünk. Új férfiakká és nőkké kell válnunk Jézus Krisztusban. Régi életünket új élettel kell felváltani, olyan élettel, mely telve van szeretettel, bizalommal és készséges engedelmességgel. Gondolod, hogy egy ilyen változás nem szükséges ahhoz, hogy belépj Isten országába? Figyeld meg a mennyei Felség szavait: ‚Szükség néktek újonnan születnetek!’ (Jn 3:7) Ha ez a változás nem megy végbe bennünk, nem szolgálhatunk Istennek tetszően. Munkánk eredménytelen lesz, földi tervekkel kezdünk foglalkozni, idegen tűz, Istennel szembeni tiszteletlenség lesz az áldozatunk. Életünk szentségtelen és boldogtalan lesz, nyugtalansággal és bajjal telik meg.” (A Szentlélek eljő reátok 24. old.) Ellen White szerint tehát a szolgálat általános alapelvei: szeretet, bizalom, készséges engedelmesség. Az istentiszteletek központi eseményei közül foglalkozzunk most a prédikációval, és ami azt általában gyülekezeteinkben kiegészíti: az énekléssel, verseléssel, egyéb zenei kísérettel.
A prédikációkról „A prédikációknak nem mulattatás a céljuk. Néhány lelkész olyan stílust használ prédikációikban, amelyeknek nincs jó hatása. Szokásukká vált, hogy előadásaikban adomákat szőnek. A hallgatóságra tett benyomás nem az élet illata az életre. Lelkészek ne vegyítsenek mulattató történeteket prédikációikba. A népnek tiszta táplálékra van szüksége, pelyvától gondosan megtisztított búzára. „Hirdesd az Igét” mondotta Pál Timótheusnak, s ez a mi feladatunk is. Lelkész, aki történeteket vegyít előadásaiba, idegen tüzet használ. Istent sérti, az igazság ügyére szégyent hoz, ha képviselői leereszkednek, és olcsó tréfákhoz folyamodnak. (Bizonyságtételek a lelkészeknek 148. old.) „Ne fosszátok meg az igazságot méltóságától és befolyásától az előadások olyan bevezetése által, amelyek inkább világiasak, mint mennyeiek. Adjátok tudtára hallgatóitoknak, hogy nem azért tartjátok az összejöveteleket, hogy zenével vagy más külsőségekkel kápráztassátok el őket. Azért hívtátok őket, hogy az ünnepélyes igazságot hirdessétek számukra, megintve, felrázva őket halálos álmukból, amely az énnek kedvező gondolkodásukból származott. Az egyszerű igazság olyan, mint egy kétélű, éles kard. Az igazság megismerése ébreszti fel azokat, akik bűneikben és törvényszegéseikben halottak.” (Az evangélium szolgái 221. old) A prédikációnak nem csak az értelmünkre és az érzelmünkre kellene hatni, hanem sokkal inkább a lelkünkre. Ezt pedig azzal érhetjük el, ha a szószékről csak az Úr üzenetét közvetíti a prédikáló személy: „Így szól az Úr! Minden más: idegen tűz. Az igehirdetés célja pedig nem egyszerűen jó - bibliai - gondolatok megfogalmazása, hanem bűnbánatra késztetés, a nép Isten elé vezetése, és az Úr aktuális intéseinek közvetítése kell legyen.
Az énekelésről A 71. zsoltár 22-23. verse így szól: „Én is dicsérlek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, ó, Izráelnek Szentje! Örvendeznek az én ajkaim, hogy énekelhetek neked, és lelkem is, amelyet megváltottál.” Tehát a zenélés egyik alapvető célja, akár éneklésről vagy hangszeres zenéről van szó, hogy hálát adjunk Istennek megváltásunkért. Nem csak Isten dicsőítése, hanem tanítás, intés céljából is. Az ének és a zene az egymás közötti kapcsolatokban is nagyon fontos. Pál két alkalommal is
tanácsolja, hogy: „Beszélgetvén egymás között zsoltárokban, dicséretekben, lelki énekekben.” (Ef 5:19, Kol 3:16) Mi a különbség a zsoltárok, dicséretek és lelki énekek közt? Egy zenetanár így határozta meg: „A zsoltárok megzenésített bibliai szakaszok, tipikusan a Zsoltárok könyvéből. A dicséretek Istenről, valamilyen jellemvonásáról vagy a Bibliáról szóló énekek, mint pl. a Hűséged végtelen című ének. A lelki énekek pedig személyes énekek valakinek az Istennel való személyes kapcsolatáról.” De a beszélgetés egymás között nem azonos az istentisztelettel. Az istentiszteleten az éneklők 24 rendéjének előírásait kellene megszívlelnünk: „Dávid és a sereg fővezérei a szolgálatra kijelölék az Asáf, Hémán és Jédutun fiait, hogy prófétáljanak.” (1Krón 25:1) Az énekesek négyezren voltak, a léviták rendjéhez tartoztak, szolgálatuk a papságéval egyenlő volt. „Minekutána a papok azokat megölték, bűnért való áldozást végeztek a vérökkel az oltáron, az egész Izráel megtisztulására; mert az egész Izráelért parancsolta vala a király az égőáldozatot és a bűnért való áldozatot. És beállítá a Lévitákat az Úr házába czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal... mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által. Előállának azért a Léviták a Dávid zengő szerszámaival; a papok is a trombitákkal... És mikor megkezdődött az áldozás ugyanakkor megkezdődött az Úrnak éneke is és a trombiták harsonája Dávidnak az Izráel királyának szerszámaival. És az egész gyülekezet leborula, az énekesek énekelének, és a trombitások trombitálának mindaddig, míg az egészen égőáldozatnak vége lőn.” (2Krón 29:24-28) Mit énekeltek? Amit jónak láttak? Vagy amit a papok meghatároztak? Néha nagyon nehéz különbséget tenni az érzéki zene és a lelki énekek között, de az istentisztelet nem arra való, hogy ezeket a határokat kísértgessük. A gyülekezeti szolgálatban: az egyértelmű, tiszta igazságok prédikálása, egyértelműen komoly zenével kísérve, ez az igazi istentisztelet. És ha így tisztelve Istent közelebb tudnánk kerülni hozzá, akkor rájönnénk, hogy milyenek vagyunk, és még jobban vágyódnánk, még közelebb kerülni hozzá. Ez egy önmagát erősítő folyamat lehetne, ha elkezdenénk itt az Úr Házában. A laodiceai üzenet a megtérésről szól: „A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.” (Jel 3:19)
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
11
KÜLDETÉS ERDÉLYI LÁSZLÓ:
„ISMÉT PRÓFÉTÁLNOD KELL!”
„GYAKORLATI
TANÍTÁSBÓL MÉG NEM LETT REFORMÁCIÓ”
ültek le vele a mennyei követek – mint get érzett a reá bízott üzenetért, ezért nem Jézus Máriával és Mártával – kényelmes törődött saját helyzetével. otthonukban vagy egy pálmafa árnyékáMiller Vilmost az emberekért érzett ban arról elmélkedni, milyen veszélyes felelősségtudat késztette egy népszerűtdolog a világ bűneiben élni és milyen len üzenet hirdetésére. Állandóan fülében gyönyörű a teremtett világ. Az üzenet rö- hangzott az ige, amelyben saját felelőssévid és határozott volt, arra az órára szólt: gét vélte felismerni: „a békesség követei „Mentsd meg a te életedet, hátra ne te- keservesen sírnak… megszegte a frigyet, kints, és meg ne állj a környéken; a hegy- lenézte a városokat, nem gondolt az emre menekülj, hogy el ne vessz” (1Móz berrel” (Ésa 33:7-8). „Hosszú belső küz19:17). delmei után 1831. augusztus13-án megLót története – ahogy E. G. White ígérte az Úrnak, hogy kész nyilvánosan megörökíti a Pátriárkák és próféták c. is prédikálni” a Jézus eljöveteléről szóló könyvben – megmutatja, hogy nem köny- üzenetet. nyű feldolgozni az embernek önmagában Még különösebb, hogy a nagy csalóegy fenyegető helyzetről szóló üzenetet. dást követően, a milleriták ugyanarra a Különösen, ha az üzenet ellenkezik föl- prófétikus szolgálatra kapnak megbízást di terveivel. Ha valaki így beszél, annak az Úrtól, amely miatt most ott állnak a nem örülnek. Szívesebben hallgatják az gúnyolódó világ támadásának középismeretterjesztő előadást, a kedves, nyá- pontjában: „Ismét prófétálnod kell!” Isjas prédikációt. „Béke és biz- ten sohasem „népszerű” üzenetet bízott tonság” – kedvesebb zene a szolgáira, hanem meghatározott célú felSZÜKSÉG VAN EMBEREKRE, fülnek még akkor is, ha a ve- hívást, amelynek elfogadása vagy elutaAKIK FELISMERIK ISTEN SZÁNDÉKÁT, szedelem már ott van az ajtó sítása mindig következményekkel járt. A MEGÉRTIK A KORNAK SZÓLÓ ÜZENETÉT előtt. Ezért fog megtörténni nyáj pásztorának nem az a feladata, hogy ÉS HAJLANDÓK VÁLLALNI Jézus szavai szerint, hogy „szép prédikációkkal” altassa a gyüleANNAK HIRDETÉSÉT. második eljövetele előtt ép- kezetet. Az a dolga, hogy mindig friss pen úgy „nem vesznek észre legelőre terelje a nyájat, s ha veszély jön, Ellen White hasonlóképpen nem tarsemmit”, mint vízözön alkalmával, ami- hangosan fújja a kürtöt. totta magát prófétának, de engedelmes nek következtében az ár mindnyájukat volt Isten felszólításának, hogy tovább Az 1844-es kijelentés – „idő többé elragadta. Georg Knight szerint a Péter adja a reá bízott üzenetet annak, akinek nem lészen” – után következő minden apostol levelében megemlített csúfolóaz szólt. üzenet – kezdve a hármas angyali üzedók nem a világból támadnak, hanem Keresztelő Jánosnak sem általános Isten népe között vannak. Jeremiás által nettől, Jézusnak az ég felhőiben történő jellegű prédikációkat kellett tartania, ha- keményen szól az Úr azok ellen, akik megjelenéséig – döntő jelentőségű, konknem a Messiás útját kellett készítenie, „hazugsággal gyógyítgatják az én népem rét felhívást, eligazítást tartalmaz. A felmeghatározott üzenettel. Lényeges volt, leányának romlását, mondván: Békesség, adat és felelősség nem abban van, hogy kívülről megtanuljuk az események sorhogy meghatározott időben, a meghatá- békeség, és nincs békesség” (Jer 6:14). rendjét, és azt mondjuk, mi már ismerünk rozott üzenetet hirdessék. Dániel ott áll szemben Nabukodono- mindent. Az üzenetek tartalma folyamaOtt, ahol reformáció jött létre, előbb zorral, amikor a király elmondja álmát. riadót harsogtak a kürtök. Ébresztőt! Ahol (Dn 4.) Ha a próféta saját kényelmét tos figyelésre és cselekvésre szólít, és ég a ház, a bent ülőknek nem úszótanfo- keresi, talán nem mondja el a királynak napra szóló mondanivalót közvetít. lyamot tartanak, nem is főzőtanfolyamot, az álom magyarázatát. „Közel egy óráig vagy szemináriumot a keresztény élet- rémüldözött”, mert nem volt mód gyakorlati kérdéseiről. Mindezekre egyszerű elmondani egy ilyen ISTEN SOHASEM „NÉPSZERŰ” ÜZENETET is szükség van, de ha a pillanatnyi helyzet üzenetet. Azt sem számíthatta BÍZOTT SZOLGÁIRA, HANEM MEGHATÁROZOTT mást kíván. A kürtnek egyértelműen kell ki, hogyan reagál majd a kiCÉLÚ FELHÍVÁST, AMELYNEK ELFOGADÁSA, VAGY jelezni az üzenetet. rály a félelmetes üzenetre. De ELUTASÍTÁSA MINDIG Lót feleségének nyilván, szüksége lett Dániel tudta, hogy a király KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRT. volna az Istenbe vetett bizalomra, és a vi- sorsa attól függ, elfogadja-e a lág szeretetének megtagadására. Mégsem figyelmeztetést, és felelősséLelkészértekezleten hangzott el a találó megállapítás, amely szerint bármilyen nagy szükség van is egy reformációhoz a gyakorlati kereszténységre, mint az ószövetségi Jósiás vagy később Luther, Wesley és a többi reformátor idejében, ez önmagában nem elég. Szükség van emberekre, akik felismerik Isten szándékát, megértik a kornak szóló üzenetét és hajlandók vállalni annak hirdetését. Ezek az emberek nem önmagukat nevezték ki valamilyen különleges feladatra, hanem egyszerűen, nem térhettek ki Isten megszólítása elől. Jellemző Ámos válasza a vele ellenkezőknek: „Béth-Élben pedig ne prófétálj többé” –mondták ellenei – „És felele Ámós: Nem vagyok próféta, sem prófétának fia; barompásztor vagyok… de elhívott engem az Úr és mondá nékem az Úr…”
12
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
KÜLDETÉS szeként kell azokat értelmezni. Veszélyes, az olyan eseményekbe, mint pl. John F. Kennedy elnöksége volt, dogmatikusan azonnal ráharapni. Nem Kennedy, mint személy, vagy elnök volt fontos, hanem az, hogy elnöksége egyértelművé tette Amerikában a növekvő katolikus befolyást. Ezen túl elnökségének nem volt próféciai jelentősége.” - írja könyvében. Goldstein szerint az egyes események irányvonalára kell figyelnünk. Ma megfigyelhető, hogy az egyes próféciai vonulatok egy irányba haladnak és csúcspontjuk egymáshoz közelít. Sátán készíti a végső csalását. Olyan meglepő „megoldást” hoz egyes nehezen megvalósulhatónak vélt próféciára, amely a legfelkészültebb bibliaismerőt is meg fogja lepni. „Nyilvánvalóan úgy tűnik, most készíti fel erre a világot. Néhány évvel ezelőtt a New Age különböző csoportjai többszázezer dollárt adtak SOHASEM SZABAD AZ EGYES VILÁGRA SZÓLÓ össze, hogy a világ legfontoESEMÉNYEKET A PRÓFÉCIÁK KÖZÉPPONTsabb újságjaiban hirdetést teJÁBA ÁLLÍTANI, HANEM CSAK A NAGYOBB gyenek közzé, amelyben arról PRÓFÉTIKUS FEJLEMÉNYEK EGY RÉSZEKÉNT írnak, hogy a zsidók MessiKELL AZOKAT ÉRTELMEZNI. ása, a moszlim Mahdi, a keresztény Krisztus, a buddhista Maitreya és a hinduk Krisnája egy és Ma sokan azt mondják, hogy ezekugyanaz a személy, és ez az egy személy nek a könyveknek nincs mondanivalófogja elhozni a világ békéjét. juk napjainkra. Ebben nagy veszély van, mégpedig az, hogy valahol megszakad az üzenethirdetésünkben az a folyamatosság, amelyről már szó volt, amelynek a LIFFORD GOLDSTEIN elemző jellegű hetedik angyal szavának trombitálása óta könyvében párhuzamokat von Ellen White: megszakítás nélkül kell hangoznia (Jel 10:5-7). Úgy tűnik, a gyakorlati tanítások „A nagy küzdelem” című könyve és a korunk elvesztik erejüket, mivel hiányzik a pró- történelmében beteljesedő prófétai kijelentéféciák által jelzett és várható események- sek között. Két feltörekvő hatalom bontakozik ki egyre markánsabban. re való odafigyelés. Az egyik oldalon az európai és szovjet komElőfordult az elmúlt évtizedek során, munizmus vége után, és a Nyugat jelenlegi hogy voltak alkalmi nekilendülések, amikor egy-egy eseményben nagy horderejű erkölcsi hanyatlása láttán, majd a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalansága közepette, prófécia teljesedését véltük felismerni. egy nemzetközileg figyelemre méltó személyClifford Goldstein felsorol néhány re, egy példa nélküli politikai tekintélyre van ilyen vallási-politikai eseményt, ameszükség. A római pápa világossá tette szánlyek elmúltával jött a csalódás. Ezek az események alkalmasak arra, hogy ébren dékát, amely szerint ismét felveszi nemzetkötartsák bennünk a figyelést, de ha ezeknél zi szerepét, és eredményesen gyakorolja úgy, cövekelünk le, azt a veszélyt rejtik ma- ahogy az megfelel Róma egykori hagyomágukban, hogy az események másképpen nyainak. A pápa igényli a „Krisztus helytartója” történő alakulása esetén a csalódás érze- címet, hasonlóképpen azt is, hogy ő legyen a tét keltik. Ilyen esemény pl. a helyi vasár- legfőbb ítélőbíró e föld államainak közösségénaptörvények iránti megnyilatkozások. ben. A másik oldalon pedig, az Amerika által „Ezért sohasem szabad az egyes meghirdetetett Új Világrendnek egyre erőtelvilágra szóló eseményeket a próféciák jesebb célja az amerikai érdekek és értékek középpontjába állítani, hanem csak a átültetése a világba. Ha ez igaz, akkor ahhoz, nagyobb prófétikus fejlemények egy ré- hogy az Egyesült Államok megformálhassa a Ezeknek a próféciáknak az egymásba kapcsolódó üzenetét tanulmányozva láthatjuk, hogy nincs megszakítás a jelen kornak szóló üzenet egy-egy szakasza között. A mennyben állandó készenlét van (Jel 11:15-19). Üzenetünk sürgető jellegű felhívás, intelem. Az üzenet hirdetése közben tudjuk figyelemmel kísérni az egyes próféciák teljesedésének vonulatát. Nem szabad levenni ezekről a szemünket, mert olyan fontos pillanatok suhanhatnak el mellettünk, amelyeknek nem ismerése miatt súlyos árat kell fizetnünk. Visszatekintve 60-70 évnyire, és vizsgálva bizonyságtevésünk tartalmát, azt kell megállapítanunk, hogy abban az időben egy adventista, a Dániel és Jelenések könyvének felhívásai nélkül nem tudta bizonyítani identitását.
C
1986. októberében a pápa egy tucat vallási irányzat 150 vezetőjét hívta egybe, a Canterbury érsektől a Dalai Lámáig, hogy a világ békéjéért imádkozzanak.” - írja Goldstein. Ez a találkozó azóta Assisiben megismétlődött. Mindannyian abban a hitben imádkoztak, hogy a világ várva várt békéjét saját szabadítójuk fogja elhozni, aki a reinkarnáció során át végül is egy és ugyanaz a személy. Az 1844 óta hangzó üzenet hirdetőire és hirdetésére jellemző a Jel 12:17-ben és Jel 19:10-ben leírt ajándék – a Jézus Krisztus Bizonyságtétele, a Prófétaság Lelke – akinek a jelenléte szükséges ahhoz, hogy korunknak megfelelő, időszerű üzenet hangozzék szószékeinkről. Ez nem egy alkalmi ajándék, hanem állandóan jelenlevő vezérlő szent befolyás, egészen a végső eseményekig, Isten művének ezen a földön való befejezéséig. Ma nincs az életnek olyan területe, – politikai, gazdasági, vallási, természeti, erkölcsi, tudományos – amelyet ne érintené a Dániel és Jelenések könyvének valamelyik üzenete. Sőt, a Jel 11. fejezete a mennyben és a földön zajló események párhuzamáról beszél. Felismerhető-e a párhuzam, az összecsengés életünkben, üzenethirdetésünkben, a mennyben történő eseményekkel?
próféciában megrajzolt képet, már csak egy lépés kell: a vallási hatalomnak úgy kell a polgári hatalmat irányítania, hogy az egyház az államhatalmat is saját céljainak szolgálatába állítsa. A könyv elénk tárja a kommunizmus összeomlását, a pápaság feltörését, mint geopolitikai hatalmat, az Egyesült Államokat, mint a világ egyetlen szuperhatalmát, a virágzó spiritizmust, az Új Jobboldalt, a katolikusok és protestánsok közötti egyetértést. Mindezek a fejlemények önmagukban, egyenként is jelentőségteljesek, azonban a tény, hogy mindezek egy időben történnek, komolyan elgondolkodtató. Az irányvonal egyértelmű, és az események tovább haladnak…
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
13
LELKI ÉLET Szigeti Jenő:
Perben önmagammal Gondolatok Isten depressziós szolgáiról
Nem az a baj, ha a másikra haragszol, hiszen ha hallgatsz az Igére, és hallgatsz a Szentlélek indítására, kibékülhetsz a másikkal. Az igazi nagy baj ott kezdődik, amikor nem tudsz önmagaddal megbékélni. A hívő ember – perben áll bűneivel, de ebben a perben csak akkor tud győzni, ha békességre talál a szívében, hiszen Jézus azért jött, hogy megbékéljünk a másikkal, önmagunkkal és a világgal. Mai korunk divatos betegsége lett a depresszió, ami a „hívő” embereket éppen úgy veszélyezteti, mint azokat, akik nem hisznek. Illés a Karmel hegyi nagy győzelme után lett depressziós szolgája Istennek, Jónás eddig az élete feláldozása árán is menekülni akart küldetése elől, mint egy mai depressziós. Az az ember, aki kiborul, nem tud leborulni.
mert belső ürességüket szerepjátszással elől. Ő, mielőtt megszülettünk volna minpróbálták palástolni. Úgy voltak depresz- den bűnünket kiengesztelte, hiszen az ő sziósak, hogy nem mertek kétségbe esni, halála elrendelt volt a világ alapítása óta (1Pt 1:20). vagy kételkedni, ezért a hitre taláNem akkor leszünk depressziósak, ha rádöbbenünk lás örömét nem bűneinkre, hanem akkor, ha elmenekülünk érezték sohasem.
Jézus megoldása elől. A megfelelni akarás görcsében Depressziónknak az az oka, hogy mi az őszinte hit örömét veszítették el, remást gondolunk a bűnbánatról és a bűnménységük csak a földiekig ért. A depressziónak három „emelete” bocsánatról, mint amit Isten tanít.
van. Vannak depresszióra hajló alkatú emberek, van, amikor a depressziós hangulat köde borít el minket, de ez a hangulat betegséggé is tehet, amikor orvosi segítségre vagyunk utalva. Az orvos a testi tünetek legyőzésében segít, de gyógyulni csak úgy tudunk, hogyha a hitünk és a reménységünk a szeretet által megépül. Mivel a 21. századi ember egyre jobban Isten nélkül akarja berendezni az életét, még a hívő emberek sem várnak mást a Teremtő Istentől, mint jócselekedeteik regisztrálását, ezért egyre több depressziós embert látunk a gyülekezetben. Mit lehet tenni?
De mi is a depresszió. A latin szó, mint orvosi szakkifejezés levert lelkiállapotot, nyomott hangulatot, búskomorságot jelent. Először egy hangulati állapottal indul, majd beteggé tesz, ami egyre jobban elszigeteli az embert a mindennapok értelmes örömeitől. Az ilyen keresztény az Istenbe vetett bizalom helyett állandóan önmaga A gyógyszer: az alatt van. egészséges gondviseAz az ember, aki kiborul, Elveszíti az lés-hit, ami Jézus ígénem tud leborulni. érdeklődéretén alapszik, aki így sét, megtövigasztalta tanítványait rik benne az „íme, én veletek vagyok minden napon a pszichoszomatikus erő, ami az életünk a világ végezetéig” (Mt 28:20). Ha Isalap energiaforrása. Ez a betegség keresz- ten ígéreteibe és vezetésébe vetett hitünk tény szólamokkal, általános igazságokkal meggyengül, depresszív hangulatba kenem gyógyítható. A depresszió a hit, a rülünk. Nem akkor leszünk depresszióremény és a szeretet betegsége. sak, ha rádöbbenünk bűneinkre, hanem A farizeusok azért voltak képmutatók,
14
akkor, ha elmenekülünk Jézus megoldása
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
A bűnbánat nem a bűnök miatti kesergés, hanem annak a felismerése, hogy rossz az az út, amin járunk. De a bűnbánatra csak az az ember képes, aki elfogadja a Szentlélek belső hangját, ami odavezet Jézushoz. A bűnbánat annak a felismerése, hogy magamtól semmit nem tudok tenni az üdvösségemért, hanem mindenben Isten Lelkének vezetésére vagyok utalva. A bűnbocsánat nem a bűn következményeinek elengedése, hanem belső szakítás a bűnnel. Nem Isten jó, vagy rossz „hangulatától” függ a bűnbocsánat, hanem tőlem. Kész vagyok-e elfogadni azt, amit Jézus már régen megtett értem. Ez az elfogadás is a Szentlélek műve.
A kérdés az, hogy hagyom-e a belső értékrendemet a Szentlélektől átalakítani? A bűnbocsánathoz nem a mennyei „könyvek” feljegyzéseit kell jóváírni, hanem bennem kell, hogy történjen valami. Meg kell tisztuljak szeretetlen önzésemtől és a bűntudatomtól. A bűnbánat célja az újjászületés öröme. A bűneinket nem siratni kell, nem is fogadkozni, hanem Isten kegyelmes szeretetére kell hagyatkozni, aki képes arra, hogy új életre vezessen.
LELKI ÉLET A bűnbocsánat az ember belső fölszabadulása, a kegyelem diadala bűneim felett. Felszabadulok a szeretetre, Isten meg nem érdemelt jóságára. Rádöbbenek arra, hogy Teremtő Uram jobban bánik velem, mint ahogyan megérdemelném. A bűnbocsánat nem Istenben, hanem bennem idéz elő változást. Ennek a nagyszerű megújulásnak egyetlen eszköze van, a hit, ami nem más, mint Istenbe vetett feltétlen bizalom. Ellet Joseph Waggoner szerint az a bűnbánat óv meg a depressziótól, aminek a lényege ez: „gyűlölni kell a bűnt és sóvárogni kell az irgalmasság után s ezt a gyűlöletet és a sóvárgást a Szentlélek gerjeszti bennünk” (Krisztus és az Ő igazsága. Bp., Advent Irodalmi Műhely 2009.) A depresszió kísértését a gondviseléshitem győzheti le, aminek az a lényege, hogy velem nem történhetik semmi olyan, ami előbb ne lett volna Isten előtt. Ismeri szabad döntéseimet és a rosszat is jóra tudja fordítani.
Dávid életének példája sok mindent megértet velünk (2Sám 11-12. fejezet). Dávid elcsábította Betsabét, régi barátjának, harcostársának, a hitteus Uriásnak a feleségét, aki Dávid helyett is harcolt a messzi idegenben. A bűn következményét – gyermeket várt Betsabé – palástolni akarta Dávid. A látszat megőrzése érdekében megölette Uriást. Látszólag sikeres volt az akció. Magához vette az özvegyet és az egész nép előtt úgy tűnt, hogy ezzel valami nagy kegyet gyakorolt a szegény özvegy életében. De, aki elpalástolja bűnét, az soha nem jut el a bűnbánat örömére. A bűn palástolása depreszszióssá tesz, a bűn bevallása, elismerése,
vagyis a bűnbánat felszabadít minket Isten kegyelmének elfogadására. Isten ezért elküldte Nátán prófétát, akinek példázata leleplezte az álszent királyt. Amikor Dávid kimondta a döntő mondatot „Vétkeztem az Úr ellen!” - Nátán erre így felelt: „Az Úr is elengedte vétkedet, nem halsz meg! (2Sám 12:13)”. Ez viszont nem azt jelentette, hogy Dávid bűnének nem lett következménye. A születő gyermek meghalt Dávid buzgó könyörgése, böjtje ellenére is (12: 15-23), családjának erkölcsi gerince is megroppant a Támár eset miatt (2Sám 13:1-19), nem sikerült a családon belüli testvérháborút sem lecsitítani. Absolon fellázadt ellene és Dávidnak menekülnie kellett (15. fejezet). Dávidnak minden oka meg volt arra, hogy depressziós legyen. Menekülése közben történt egy eset, ami azt mutatja, hogy Dávid legyőzte a depresszió sárkány-kígyóját. Amikor a menekülő király Bahurimba érkezett – ez a Jordán völgyében, Benjámin törzsi területén fekvő kis helyiség volt –, egy Saul rokonságához tartozó ember, Sémei, Géra fia igaztalanul ócsárolta a menekülő csapatot és kövekkel hajigálta őket. „Gyere csak, gyere, te vérengző és elvetemült ember! Megtorolja rajtad az Úr Saul házának minden kiontott vérét, aki helyett te király lettél, és odaadta az Úr a királyságot fiadnak, Absolonnak. Most te kerültél bajba, mert vérengző ember vagy (2Sám 16:7-8)”. A vád igaztalan volt, hiszen Dávidnak kétszer is módja lett volna Sault elpusztítani, de nem tette, élete fogytáig nem döntötte le a trónról a bűnei miatt alkalmatlanná lett királyt. Dáviddal ott volt a hadnép és az egész testőrség. Abisájt, Cerula fiát, Dávid egyik leghűségesebb katonáját, a csapat parancsnokát mélyen fel is háborítja Sémei magatartása. „Hogy meri ócsárolni az én uramat, királyomat ez a döglött kutya?! Hadd menjek oda, hogy levágjam a fejét (2Sám 16:9)”. Dávid egész váratlan feleletet ad erre a harcias felajánlkozásra. „Nem rám és nem rátok tartozik ez, Cerula fiai. Mert ha ócsárol, és ha az Úr mondta
neki, hogy ócsárolja Dávidot, akkor ki mondhatná neki: Miért tetted azt?” Dávid másként lát, mint a testőrök. Nem az őt ért sérelmek, az igazságtalanság miatt háborog, mert tudja, hogy ezt is valamiért megengedte Isten, ebből is tanulnia kell. Dávidnak ezt a szemléleti módját elárulja szavainak folytatása: „Ha még a fiam is az életemre tör, aki pedig az én véremből származik, mennyivel inkább ez a benjámini! Hagyjátok, hadd ócsároljon, hiszen az Úr parancsolta neki. Bárcsak rám tekintene nyomorúságomban az Úr, és javamra fordítaná azt, hogy ma ócsároltak engem (2Sám 16:11-12)”. Sémei így hát tovább ócsárolt, dobálta a követ, port szórt feléje, de ennek a csetepaténak az erkölcsi győztese Dávid volt. Különös ez a történet. Ha valaki a nyomorúságos helyzetben, a megaláztatás mocsarában ellát Istenig, az lesz a győztes, az győz a depresszív hangulaton, mert az fogja megérteni azt, hogy „akik az Istent szeretik, azoknak minden javukra van (Róm 8:28)”.
Dávid zsoltára Van-e Isten az ÚRon kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül? Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat. Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim. Hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Ments ki a vizek mélyéről engemet, nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre! Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám! Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar!
Ha valaki a nyomorúságos helyzetben, a megaláztatás mocsarában ellát Istenig, az lesz a győztes.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
15
LELKI ÉLET
Az olcsó kegyelem féligazság
Az igazi hívő ember ismertetőjegye nem a tökéletesség, hanem az összetört
Dietrich Bonhoeffer a „The Cost of Discipleship” (A tanítványság ára, New York. The Macmillan Company, 1959) című könyvében rendkívül tisztán fogalmazza meg korunk egyházának a problémáját. Bonhoeffer abban látja a gyülekezetek elvilágiasodásának az okát, hogy a szószék emberei felhígították az evangéliumot, és ma már egy olcsó kegyelmet hirdetnek, ami nem segít a megtérni vágyóknak, hanem inkább félrevezeti őket. Bonhoeffer így nyilatkozik ezzel kapcsolatban:
A megváltott életnek vannak határozott jelei az ember életében. Azok a jelek önmagukért beszélnek. Aki új életben jár, világosságban jár. Igazodik Isten jelleméhez és akaratához a mindennapi életében. Aki új életet nyert, érzékeny a bűnre. A Szentlélek meggyőzi a bűnről és bűnvallásra indítja. Aki ismeri az Urat, szívből vágyik Jézus követésére. Aki új életet nyert, szereti Isten népét, a gyülekezetet. Olyan szeretettel szeret, amely áldozatokra képes.
„Az olcsó kegyelem ezt jelenti: megbocsátást prédikálni bűnbánat nélkül; bemerítést gyülekezeti fegyelem nélkül; úrvacsorát bűnvallás nélkül... Az olcsó kegyelem, kegyelem tanítványság nélkül, kegyelem kereszt nélkül, kegyelem Krisztus követése nélkül.” Az olcsó kegyelem hirdetői nem beszélnek a bűnről, nem teszik világossá hallgatóságuk előtt, hogy mennyire gyűlöli Isten a bűnt, hogy mi a bűn következménye, és hogyan befolyásolhatja az ember örök sorsát. Istennek egy kiválasztott eszköze úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy az olcsó kegyelem hirdetői úgy kezelik a megtérést, mint egy influenza oltást. Megkaptad ekkor és ekkor? Ha igen, te már rendben vagy. Nem kell aggódnod. Be vagy biztosítva az örökéletre. Ez az állítás részben igaz, részben nem. Az igaz része a következő: Az üdvösség kegyelemből van, nem az ember teljesítményén múlik. Aki kegyelmet nyert, annak új élete van és bizonyossága üdvösségében - tudja, hogy a mennyország örököse. A Szentlélek őáltala pedig bizonyságot tesz erről.
16
Az egyház mai gyakorlata azonban megtévesztő lehet akkor, ha a megtérést és az újjászületést leredukáljuk egy verbális hitvallásra és egy egyébként biblikus szertartás személyes vállalására - a bemerítésre. Azonban a valóság az, hogy ha a megtérők csak általánosságban ismerik, mit jelent a bűn, de nem beszéltünk komolyan a bűnről és annak következményéről - konkrétan tekintve személyes életétüket is -, a Szentlélek Istennek nem volt ideje, lehetősége meggyőzni az illetőt bűn, igazság és ítélet tekintetében. Nem volt lehetősége Isten szerint megszomorodni, összetörni a Szentlélek meggyőző ereje alatt. Nem volt lehetősége úgy kiáltani Istenhez, mint akinek Krisztus golgotai áldozata az egyetlen esélye az üdvösségre. Pedig a tényleges megtérés ennek megértése és megtapasztalása útján válik valósággá.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
szív.
Isten, az ő mérhetelen kegyelme által, a mély bűnbánatra és összetört szívre válaszol az újjászületés csodájával, amely egy mennyei beavatkozás a bűnös életébe. Ezt nevezem az ember igazi fordulópontjának. Ettől kezdve válik igazzá és valósággá az ember életében a 2Korintus 5: 17. verse, miszerint:
Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az. A régiek elmúltak, imé újjá lett minden. A régiek elmúltak! Elmúlt a félelem, a bizonytalanság, a bűn szeretete. Újjá lett minden! Új szív, új gondolkodás, új értékrend, új viszonyulás a bűnhöz, új jellem, ami napról-napra növekszik, és hasonlít Krisztushoz. Új hozzáállás a Bibliához, új viszonyulás Isten néphez, a hívők közösségéhez. Nem arról van szó, hogy az ember ezután már tökéletessé válik, hanem arról, hogy ha vétkezik, fáj neki és megbánja. Igyekszik rendezni azt emberekkel, ha szükséges, de Istennel minden esetben. Mert a bűn Isten személye és akarata elleni lázadás. Az a tény tehát, hogy emberek megtérnek, az csak Isten kegyelmének köszönhető, amely annak ellenére dolgozik a szívekben, hogy sokszor tévesen próbáljuk az emberek elé tárni az evangéliumot. A kegyelem az egyetlen lehetőség életben maradásunkra. Ezért a kegyelem drága - a legdrágább - érték a hívő ember számára. Ezt a kegyelmet kell hirdetnünk minden ember üdvösségére.
IMACSOPORT
Szelíd szemed, Úr Jézus...
Szelíd szemed Úr Jézus Jól látja minden vétkemet,
Jézus a lelkünk mélyére lát.
Személyemet ne vesse meg.
Éreztük-e valaha ennek a tekintetnek a súlyát? Amikor Jézus ránk néz, „megsemmisül” az ember. Őszinte szívvel azt kell mondanunk, hogy életünkben csupán egy „szerepet” játsszunk ... de Jézus szemei előtt semmi sem marad rejtve. Látja a való
Szelíd szemed Úr Jézus Tekintsen rám, ha roskadok Adjon békét, bocsánatot. Szelíd szemed Úr Jézus. Tudom, hogy vádat is emel,
énünk minden szépségét, és minden
Vétkeztem, ítéljen el.
gonoszságát - belelát szívünkbe,
Szelíd szemed Úr Jézus.
és minden gondolatunkba.
Elítél bár, lásd én megint
Lelkünk „gondolatait” összhangba kell
Csak várom, hogy majd
hoznunk magatartásunkkal, kimondott
rám tekint,
szavainkkal és cselekedeteinkkel, törekedve,
Szelíd szemed Úr Jézus.
hogy az alázat őszinte, nyílt tekinetetével nézhessünk Jézus szemébe.... Addig is nyugtalanítson minden nap ez a gondolat:
milyen lesz, amikor majd Jézus szemébe nézel ? Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk. Zsid. 4:13 Az Úr szeme teremtményein van; mindegyiket szereti és nem tesz különbséget fehér és fekete között azzal a kivétellel, hogy különösen gyengéd szánalommal viseltetik azok iránt, akik másoknál nagyobb terhet viselnek. Akik szeretik Istent és hisznek Krisztusban, mint Üdvözítőjükben, bár útjuk közben találkozniuk kell a megpróbáltatásokkal és nehézségekkel, mégis örvendező lélekkel fogadják el életüket úgy, amint van, mert tudják, hogy mennyei Istenük törődik dolgaikkal, és mindenért, amit a világ nem ad meg nekik, a legnagyobb ajándékokkal Ő maga fogja kárpótolni őket. (A Szentlélek eljő reátok 88. o.)
Letekint a mennyből az Úr, és lát minden embert. Lakóhelyéből rátekint a föld minden lakójára.Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket. Zsolt 33:13-15
Isten mindent látó szeme észreveszi mindenkinek a hibáját és uralkodó szenvedélyét, mégis hordozza hibáinkat és könyörül erőtlenségeinken. (Tanácsok a gyülekezetnek 199. o.)
Azok, akik valódi összeköttetésben állnak Istennel, naponta megtermik az önmegtagadás, önfeláldozás, jótékonyság, kedvesség, szeretet, türelem, bátorság és a keresztényi bizalom gyümölcseit. Lehet, hogy cselekedeteiket nem kürtölik ki a világnak, de naponta küzdenek a gonosz ellen és értékes győzelmeket aratnak a kísértések és a bűn felett. Megújítják ünnepélyes fogadalmaikat és megtartják ama erő által, amelyet komoly ima és állandó éberség által nyernek. A lelkes rajongók semmit se tudnak e komoly munkások küzdelmeiről, de Annak szeme, aki látja a szív titkait, észreveszi és tetszéssel szemléli minden erőfeszítésüket, amelyet szelídségben és alázatosságban tesznek. Szükségük van a próba idejére, hogy kinyilvánítsa jellemükben a hit és szeretet tiszta aranyát. (Tanácsok a gyülekezetnek 57. o.)
Még egy kis idő és Ő, akinek el kell jönni, eljő és nem késik. Szeme tűzlángként hatol be a legerősebben bezárt földalatti börtönökbe és előkeresi az elrejtetteket, mert nevük be van írva a Bárány életkönyvében. A Megváltó szeme felettünk és körülöttünk van, érzékelve minden nehézséget és minden veszélyt; nincs oly hely, ahová szeme ne tudna behatolni, és népének oly bánata és szenvedése, amelyet ne érne el Krisztus együttérzése... (Az utolsó napok eseményei 195.o.)
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
17
TAPASZTALAT
MOST
MI LESZ? - nincs állásom
Milyen érzés, ha felmondanak az embernek? Nincs róla mindenkinek személyes tapasztalata, de a rokonságban vagy az ismerősök között sokan találkoznak ezzel a problémával. A munkahely elvesztése utáni első hetekben a feszültség kissé feloldódik, a napok kellemesen telnek, van idő a kényelmes reggelire, a fűnyírásra és még a hétvégi kirándulásra is. Aztán eltelik az első három hónap és ismét jönnek az álmatlan éjszakák, az égető ideges fájdalom a gyomor táján, majd a szorongás könnyen elhatalmasodik és állandósul. Miért kerültem ebbe a helyzetbe, hogy engedhette meg ezt Isten?
Az elbocsátás előtti hetekben már észre lehetett venni a fenyegető sötét felhőket, a munkahelyen mindenki a válságról és a cég nehéz gazdasági helyzetéről beszélt, dőlt a panasz és kézzel fogható volt a feszültség. Egyik hétfő reggel szokás szerint ültem íróasztalomhoz, bekapcsoltam a számítógépet – amikor a főnök hívatott az irodájába. Talán már ezt eleve rossz jelnek kellett volna vennem, de én nem sejtettem semmit. Akkor kezdett gyorsabban verni a szívem, amikor vontatott hangon megkért, hogy csukjam be az ajtót és üljek le. Néhány őszintének hangzó sajnálkozó mondat után röviden közölte, hogy megkö-szöni az elmúlt években végzett nagyszerű munkámat, de a cég kénytelen megszüntetni az állásomat. Természetesen mindenben felajánlja a segítségét és minden jót kíván a továbbiakra. A szívem őrülten kezdett verni, a gyomron görcsbe rándult, úgy éreztem megfordul velem a szoba, s az egész világ. Hogy mondom ezt el a feleségemnek? Mi lesz a hitel törlesztéseinkkel, a csekkeket miből fizetjük majd ki, megtarthatjuk-e a feleségem autóját, vagy ki fog gyalog járni dolgozni? A gyerekek most kezdték a nyelvtanfolyamokat, és jövőre már tandíjat is fizetni kell, de miből? Nem emlékszem arra, hogyan botorkáltam vissza a szobámba, és arra sem, hogy mobilon próbálom felhívni a feleségem. Csak arra, hogy hallom a telefon csengetését, de szeren-csére nem vette fel, és bekapcsolt az üzenetrögzítő – szótlanul letettem, és megkönnyebbültem, kaptam néhány óra haladékot, hogy elmondjam neki a kudarcomat és a kétségbeejtő helyzetet, amibe váratlanul most miattam kerültünk. Az első sokkos percek után fájdalmas szívvel egy imát küldtem az Úrhoz, de nem a hitem szavai voltak, sokkal inkább a félelem és a düh kifakadása. Az első hónapokban mihaszna érzésekkel teltek a mindennapok. Otthon a háztartásban nekiláttam jó pár dolognak, amiknek korábban a közelébe se mentem, de most a kényszerű szabadság alatt próbáltam hasznossá tenni magam. Néhány barátommal szívesen találkoztam, de más kapcsolataimat kerültem, mert a bajban kevés a jó barát, és a jó tanácsokra meg a vigasztaló szavakra inkább „kiszaladtam volna a világból”, mint jó szívvel elfogadtam.
18
Ha az ember elveszti az állását, olyannak érezheti magát, mint Jób, aki látszólag mindent elveszített, egy csődtömeg lett az egész élete, és hiába kereste kétségbe esetten Istent, ő még csak nem is válaszolt. Nem tudott rajta segíteni senki, ő maga is bizonytalanná vált, és kételkedni kezdett önmagában, próbált megkapaszkodni valamiben, valakiben, de nem talált egy biztos fogódzót. Az önsajnálat és a kétségbeesés, a félelem lehúzta és minden erejét, testi-lelki tartalékát mozgósítania kellett ahhoz, hogy fennmaradjon a felszínen. Én is igazságtalannak éreztem elbocsátásomat, hiszen minden erőmet és képességemet beleadva végeztem a munkámat. Egyik napról a másikra nem volt névjegykártyám, nem volt állandó havi jövedelmem, nem voltak kollégák, mintha elpárologtak volna a hivatali partnerek, kapcsolatok. A befizetendő számlák egyre csak gyűltek, nem tudtam aludni, rémálmok gyötörtek, már nem tudtam, mit csináljak, kit hívjak fel, vagy ne csináljak semmit csak tétlenül várjak? A tisztes polgári lakókörnyezetben kedvesen mosolyogtak a szomszédok, mert a mi kertünk volt a legszebben gondozott a környéken. Néha arcomba nevetett egy szörny, amit középkorúságnak hívnak. Ötven évesen az embernek már a karrierje csúcsán kellene lennie, és nem a család félretett pénzét felélnie. Az a gondolat gyötört, hogy tapasztalatomat, egyéni tudásomat a jövőbeli munkahelyemen sem ismerik majd el, vagy ami még rosszabb, talán már senkit nem is érdekelnek a képességeim. Egyáltalán mit kezdjek ezután magammal? Tervek, célok nélkül peregtek a napok, és nem láttam magam előtt semmi kiútat. Összességében úgy éreztem magam, mint egy lenullázott taxióra. Amíg ez az átmeneti állapot tartott és a földi körülmények úgymond romlottak, és amikor egyre mélyebbre kerültem, egy ponton úgy éreztem, hogy kezdem elhagyni a gondokat, és széttett karokkal fekszem a víz színén. És nem süllyedek, mert egy kéz fenntart. Elkezdtem Istennel beszélgetni, megbeszélni helyzetem minden problémáját, és megüresített fejjel és nyitott szívvel hozzá fordulni tanácsért, útmutatásért.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
TAPASZTALAT Voltak napok, egyre több, amikor mint az infúzió, úgy jöttek a gondolatok, a bátorítás, és új távlatok nyíltak meg előttem, aztán megint mélypontok, amikor a számítógép előtt ülve tehetetlenül böngésztem a híreket. Tudtam azt, hogy az én értékem, mint ember nem a névjegykártyámon lévő információktól függ, de mégis tudni akartam, lesz-e és milyen névjegyem, bármi lyen legyen is az, és mikor? Mi a célja Istennek velem? Már kész voltam elfogadni, bármi legyen az, csak tudjam már végre, hogy tenni, dolgozni tudjak Őérte és családomért, környezetemért, akikért vagyok. Idővel átküzdöttem magam a haragon, ingerültségen, kétségbeesésen és félelmeimen. A napjaim felkészüléssel teltek életem egy új szakaszára, melyet Isten terveként fogadtam és erősödő hittel tekintettem előre. Amikor Jób szó szerint mindenét elveszítette, egyetlen „vagyona maradt”: „De Ő (Isten) jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany (Jób 32:10).” Meggyőződésem, hogy életem ezen szakaszát Isten olvasztótégelyként használta, hogy kiderüljön, milyenné válok a tűzpróbában. Megértettem azt, hogy amit eddig fontosnak tartottam, Fiatal számítástechnikusként már „gyakorlott” álláskereső vagy, sajnos. Hogy élted meg az utóbbi évek bizonytalanságait? Egy állami cégnek dolgozott a vállalkozó, akinél számítástechnikus, rendszergazda voltam, majd amikor felmondták a szerződésünket, én megbízással mégis ott maradhattam. Három hónap után közölték, dehogy hosszabbítják meg a szerződésem. A vállalatnál töltött három év után ez nagyon rosszul esett, de a szüleimmel laktam, így nem éreztem azt, hogy a földhöz vágott ez a helyzet. Előtte épp gondolkodtam, hogy hitelt veszek fel és önálló lakást vennék, de állás nélkül ez nem mehetett. Több mint egy évig kerestem, míg találtam olyan munkát, ahol a szombatot megígérték, hogy biztosítva lesz. Ekkor elhatároztuk párommal az esküvőt, minden rendben volt, boldogan terveztük a közös jövőnket. Két hónap múlva közölte a főnököm, hogy azért mégis lesz néha egy-egy szombati rendezvény, és dolgozni kell, tehát változtassak az álláspontomon a szombattal kapcsolatban. Én változtattam is… a munkaviszonyomom és visszamentem munkanélkülinek. Fél év múlva ugyan ismét találtam munkát, közben meg volt az esküvő, „családfő” lettem, és megint megszűnt a munkám, és állás nélkül maradtam. Ekkor már a szülőktől távolabb, önfenntartóan kellett létezni, lassan elfogytak a tartalékok. Nos, az az időszak nehéz, amikor látod, hogy hónapok óta nem kapsz munkát, és lehet, hogy még hoszszú ideig nem is lesz. Három hónap múlva elfogy a tartalék, két hónap múlva elfogy, egy hónap múlva elfogy, még mindig nincs munka, kivettem a bankból az utolsó összeget is, még mindig nincs munka, és végül az ember kér a szülőktől, akik aggódó szemekkel figyelik gyereküket. Közben ima, ima, ima, Istenem, kérlek adj munkát, adj munkát. Ezt az évet is jórészt munka nélkül töltöttem, mikor is a napokban megtaláltam a számomra megfelelő helyet, ahol egyházunk karitatív munkájában vehetek részt munkatársként. Ennél nagyobb örömöm és jobb munkafeltételeim nem is lehetnének. Most, hogy megoldódott a problémád, hogy gondolsz vissza erre a hosszú, válságos és feszült időszakra? Meg tudtad osztani őszintén a gondjaidat Istennel és látod-e az Ő jelenlétét a történésekben?
arra Isten másként tekintett, és amit Ő tart fontosnak, azt kell meglátnom nekem is. Isten megsegített és „kisegített” mindennapi munkával, és biztosítva lett a megélhetésem. Azonban megtanított arra, hogy Ő nem azt tartja értéknek, amit a világ annak tart, mert ő azért látott el különböző képességekkel, hogy az Ő szolgálatában és munkájában felhasználva beépüljek az Ő tervébe, és ezzel lesz értékes és teljes az életem. Tapasztalatomból azt a tanácsot tudom mondani mindenkinek, aki hasonló élethelyzetbe kerül - elveszíti munkahelyét, kudarcba fullad vállalkozása, vagy válságba kerül az élete, zátonyra fut a házassága, szembekerül egy kilátástalan betegséggel, kettétörnek emberi kapcsolatai, megbomlik a harmónia Istennel való közösségében - az emberi kilátástalanság állapotában minden kérdést és problémát tegyen le Isten kezébe. Adja át az irányítást és ajánlja fel szolgálatát és önmagát az Úrnak, tegye azt, amit ő jónak lát. Ugyanakkor legyen nyitott minden apró történésre, jelre, hogy Isten válaszát meglássa és megértse. Majd kövesse az útjelzőket és az Úr vezetését feltételek nélkül fogadja el. (-hem -)
Igen, a dolgok mögé nézve végig Isten „keze” is ott volt a történésekben: kölcsönt akartam felvenni, de elveszettem az állásom. Ismét akartunk kölcsönt, ismét elveszetettem. Úgy gondolom, Isten megmentett minket a kölcsöntől, mert az utóbbi években hányan belebuktak, tönkrementek. Isten vigyáz ránk. Megmentett a hiteltől és a bukástól. És miért kaptam 2-3 hónapra munkát 2007-ben? Korábban munkanélküliként hogy házasodtam volna? Vigyem a feleségemet a híd alá? Viszont egy rövid időre kaptam munkát, hogy elhatározzam magam az esküvőre. Mi zajlott le bennem? Szomorúság. Düh. Tehetetlenség. Mit is tehetne az ember a főnökével szemben? Semmit. Megpróbál tőle az ember normálisan távozni, hogyha legközelebb találkozunk, a szemébe tudjak nézni. Bizonytalanság, félelem a jövő anyagi helyzetétől. Mikor beszéltem erről Istennel? Állandóan. A problémát ugyan sose tudtam letenni, de Tőle kaptam némi nyugodtságot, optimizmust, bár alapvetően igen rosszul éreztem magam. Mindent meg kellett tennem, amit megtehetek és ami összeegyeztethető Isten akaratával. Megírni több rengeteg emailt, ez biztosan rajtam múlik. Az már viszont nem, hogy melyik állás lesz az enyém. Ugyan ki tudná jól eldönteni, hogy 600 hasonló képességű jelentkező közül ki a legalkalmasabb? Tehát Istenre kell bízni, hogy melyik munkahelyet adja nekem. Más valaki talán elment volna olyan munkát végezni, ami nem neki való. Ha belemennék abba, hogy péntek naplemente után csak egy percig dolgozzak, akkor nem bíztam Istenre az ügyet. Az Úrral való kapcsolatodban ez a nehéz élethelyzet, probléma hozott-e valamilyen változást? Azt hiszem, csak hosszabb távról visszatekintve tudom majd értékelni a helyzetet, vagy csak az örökkévalóságban. Minden esetre úgy gondolom, meg kell próbálnom a jövőben többet imádkozni, lelkibb ember lenni - mert .... :
Ha Isten ott van a szívünkben, a legrosszabb helyzetbe is velünk jön.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
19
EGYHÁZ
A teremtés felelősségteljes tanítása DR. JAN PAULSENNEK, A
GENERÁL KONFERENCIA
ELNÖKÉNEK
Az egyházban folyamatosan jelen lévő kérdésre válaszolva a Hetednapi Adventista Egyház szorgalmazza, hogy az adventisták az eredetre vonatkozóan a Szentírást tekintsék hitük érvényességének. Jan Paulsen felhívást tett közzé az egyház lelkészei, tanárai, írói és munkatársai felé, válaszolva és világossá téve az egyház álláspontját a teremtéssel kapcsolatban. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elsodródjunk a Bibliától értékeink meghatározásakor és annak kijelentésében, amihez ragaszkodunk”- mondta Paulsen testvér. Jan Paulsen utalt az egyház teremtéssel kapcsolatos Álláspontjára, melyet a Generál Konferencia Ülése 2004. októberében megerősített. (2009. JÚNIUS, SILVER SPRING, MARYLAND, UNITED STATES, ANN)
FELHÍVÁSA
Mint hitbeli közösség, mindig nagy hangsúlyt helyezünk a Biblia tanításainak megtartására. Végül is, erre építjük hitünket. Értékeink és hitbeli meggyőződésünk meghatározásában nem szabad eltértünk a Bibliától. Egyházunk álláspontja a világ eredetének kérdésében egyértelmű, még akkor is, ha valami általánosságban kerül kifejezésre hitbeli meggyőződésünkben. Ezt az álláspontot már korábban megerősítette egy nyilatkozat, amelyet a Generál Konferencia Végrehajtó Bizottsága 2004-ben ülésén hozott. E határozat részleteinek megértése érdekében, szó szerint idézem az előttem fekvő felhívást: Egyértelműen támogatva azonosulunk a Teremtésről szóló (fent hivatkozott) Határozatban megfogalmazottakkal a szószerinti, közelebbi múltbéli hat napos teremtéssel, történelmi bibliai hitünkre alapozva. Nyomatékosan kérjük, hogy a Nyilatkozatot e felhívással együtt tegyétek közzé az egész világon valamennyi adventista gyülekezetben, a hívők által beszélt fontosobb nyekveken, felhasználva minden rendelkezésre álló kommunikációs csatornát. Megerősítjük a Mózes első könyve 1-11. fejezeteinek adventista történelmi értelmezését. Eszerint a hetednapi adventisták a teremtéstörténetben szószerinti 24 órás napot fogadnak el, amelyek egy hetet képeztek. Ez azonos volt azzal az időperiódussal, amelyet mi egy hétnek nevezünk.
Hisszük, hogy az özönvíz egy valóságos vízáradat volt. Minden síkon felhívjuk az adventista egyház valamennyi bizottságát és oktatóját, minden szinten, hogy gyülekezeti tisztségeikből eredően továbbra is védelmezzék a világ keletkezéséről szóló tanítást. Elvárjuk – amint ezt az adventista szülők meg is teszik – hogy a tanulók és hallgatók kapjanak alapos, kiegyensúlyozott és tudományosan precíz ábrázolást a szószerinti hat napos történelmi teremtés-hitünk bizonyításával kapcsolatban. Mivel napjainkban a tudományos párbeszédek erőteljesen dominálnak, a hallgatók kapjanak tanítást a földünk eredetével kapcsolatos ellentétes felfogásokról is, hogy értsék és helyesen ítéljék meg azokat. Nyomatékosan kérjük világszerte a gyülekezetek vezetőit, hogy keressék a megfelelő utat - különösen azon fiatalok irányába, akik nem adventista iskolákba járnak - a teremtéstörénetről szóló tanítás megismertetéséhez. Felhívunk a világon valamennyi adventistát, hogy terjesszék a teremtésről szóló bibliai tanítást, és képviseljék azt, éljenek ennek világosságában, örülvén, mint Isten Fiai és Leányai, és dicsőítvén a mi Urunk Jézus Krisztust, Alkotónkat és Megváltónkat.” Dr. Jan Paulsen, A Generál Konferencia Elnöke
Mégsem Isten teremtette a Földet - állítja egy bibliakutató Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, írja a Genezis. A Biblia azonban minden nyelvre pontatlanul lett lefordítva, véli ELLEN VAN WOLDE Ótestamentum-kutató, aki elemzéseit követően biztosan meri állítani: nem Isten teremtette a Földet - minderről a Telegraph számolt be bővebben. Ellen van Wolde professzor a holland Radboud Egyetemen prezentálta elméletét - elmondása szerint megvizsgálta a Biblia eredeti héber szövegét és azt a szentirat egészének kontextusában vizsgálta, illetve összevetette azt más ősi mezopotámiai terem-
20
téstörténetekkel is. Elmondása szerint a héber „bara” ige az első mondatban nem azt jelenti, hogy teremt, hanem térben elválaszt. Az első mondat így azt jelentené, hogy kezdetben Isten elválasztotta egymástól az eget és a földet - amely már korábban is „ott volt.” A creatio ex nihilo, azaz a semmiből teremtés elképzelése viszont félreértés, állítja a kutató, aki önmagát ugyanakkor vallásos embernek tartja, de egyúttal úgy véli: felfedezése mindenféleképpen felkavarja a teremtéstörténet körüli elképzeléseket.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
EGÉSZSÉG
E
gyre több érdeklődő vett részt a keresztény lélektani előadásokon, illetve foglalkozásokon „Az Út, az Igazság, és az Élet” címmel. Dr. Tapolyai Mihály pszichológus és Tyentés Emese minden héten hétfőn délután 5 órakor, felváltva tartottak szemináriumot a hívők számára
fontos lelki dolgokról, problémákról és a stressz kezeléséről. Az ismeretterjesztés mellett nagyon hasznos gyakorlati tanácsokat kaphattak azok, akik ilyen típusú nehézségekkel küzdenek. Őszintén tudjuk tanácsolni, hogy senki se vegye félvállról a lelki szorongást, idegességet, nyugtalanságot, a jövőtől való félelmet, vagy a megoldhatatlannak tűnő emberi konfliktusok rendezésére való törekvést. Mindezek jelentőségét Isten közelébe kerülve tudjuk igazán felmérni és megoldani. Ehhez segítenek ezek a délutánok.
A keresztény elmélkedés szükségességéről a Bibliában is olvashatunk. A belső békesség keresése és az Atyával való kapcsolat elmélyítése érdekében Jézus is többször kiment a pusztába, vagy fel az Olajfák hegyére, a Gecsemáné kertbe. Már a görög sztoikusok is ezt a „pszichoterápiás” módot keresték: „Ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy lelked nyugalma felkavarodjék, gyorsan húzódj vissza önmagadba, s a szükséges mértéken túl ne jöjj ki a sodrodból. Ha gyakran menekülsz a lelki harmóniához, előbb-utóbb teljesen megszerzed magadnak.” (Marcus Aurelius) A békesség minden ember gyakorlati életének érzelmi bázisa. A Biblia ezt mondja: „Aki jó napokat akar látni, keresse a békességet és kövesse azt. (1Pét 3:11.)” A békesség olyan, mint a repülőgép GPRS készüléke, ami olyan helymeghatározó műszer, ami a világűrből a műholdakon keresztül visszajelzi, hogy jelenleg hol tartózkodunk. Eligazít. Ma egy feszült, ideges, szorongással teli világban élünk. A szorongás generálja az idegességet, és ennek következtében nagyon könnyen elveszíthetjük békességünket. Milliókat költenek az emberek nyugtatókra, csakhogy alacsonyabb fokozatba tudjanak kapcsolni. A kimerítő XXI. századi tempó beteggé tesz.
A legtöbb feszültség az emberi konfliktusokból adódik. Például abból, ha akár egy jelentéktelen, mindennapos nézeteltérés kapcsán nem szánunk elég időt arra, hogy az érintettel megbeszéljük a történteket. Feszültség származhat abból is, ha komoly döntés előtt állunk, és nem tudjuk, merre induljunk, hogyan döntsünk. Ha valódi lelki békét szeretnénk elérni az életünkben, ebben segíthet, ha négy kérdésre őszintén válaszolunk önmagunknak: Az egyik legfontosabb szempont, hogy önmagammal tisztában legyek. Ki vagyok én? Ez az identitás/önazonosság kérdése. Az vagyok-e, akinek mutatom magam, akinek látszom. (Ha Mózes életére gondolunk, neki is meg kellett válaszolnia, hogy ki is ő tulajdonképpen. Zsidó-e vagy egyiptomi?) Mindenki szívében ott él a vágy, hogy elfogadják mások olyannak, amilyen ő valójában. Sajnos sokan nem merik felvállalni igazi énjüket, és álarcot hordanak, hamis magatartást mutatnak, sokszor egész életük során. Pedig lehetünk önmagunk, hiszen Jézus elfogad minket úgy, ahogy vagyunk. Ő azt mondja: név szerint ismerlek, ember vagy, enyém vagy... Másodszor, továbbá meg kell tudjuk határozni: Mi akarok lenni valójában? Az emberi érettség jele, ha meg tudunk birkózni ezzel a kérdéssel és személyes felelősséget tudunk vállalni saját életünkért, döntéseinkért, céljainkért, és nem háríthatjuk másra a felelősséget. Például azzal az indokkal, hogy ha nem ebből a családi háttérből indulok, akkor sokkal többre vihettem volna, és sorolhatná mindenki saját életében a lehetséges kifogásokat. Vagy nem élnénk azzal a kibúvóval, hogy sokkal elkötelezettebb
1
2
keresztény lennék, ha nem akadályozna meg ebben a férjem vagy a gyermekem, vagy ha nem lenne ilyen nehéz a megélhetés, és nem kellene a hétvégeken is dolgoznom. Természetesen vannak dolgok, amiket nem mi határozunk meg, de van valami, ami fölött teljesen miénk az irányítás: az életre való reagálásunk. Nem tudjuk befolyásolni a társadalmi körülményeket, vagy hogyan bánjanak velünk, de azt igen, mi hogyan reagálunk az életben minket ért hatásokra. Harmadszor el kell tudnunk dönteni, hogy mi az igazán fontos a számomra ebben a földi életben? Mi az elsődleges: „Jól” és kényelmesen akarok-e élni, vagy elsősorban Krisztusnak szolgálni? Mózes megvetette a földi dolgok, javak, gyönyöreit, mert helyén volt az értékrendje. Az nem baj, ha valakinek sok pénze van. Csak abból lesz a probléma az ember életében, ha valójában a pénzt szereti, és annak megszerzése érdekében Isten útmutásait megszegve cselekszik, vagy az embereket helytelenül felhasználja. A pénzt kell jól és tisztességesen használni, és az embereket becsülni és szeretni. Negyedszer jó, ha szembe tudunk nézni a nehézségeinkkel. Mózes békéjének az is volt a titka, hogy tudta, az ember életében jönnek jó és küzdelmes napok. Ha erre fel vagyok készülve, akkor képes leszek kitartani Isten Igéje mellett. Kitartás nélkül nem jutunk meszszire az életben. Istennek konkrét terve van mindannyiunk életével, azzal együtt, hogy megengedi a nehézségeket az életünkbe. Ilyenkor Ő segít a helyes döntésben, és abban is, hogy képesek legyünk együtt élni önmagunkkal, felvállalni a felelősséget tetteinkért, és nyugodtnak maradni a nyomás alatt is. Teher alatt nőnek a pálmák! (Tyentés Emese)
3
4
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
21
EGÉSZSÉG
Ezzel nem érdemes „szórakozni” Már napi öt perc zenehallgatás is veszélyes
A
Lépten-nyomon - buszon, metron, az utcán rohanó tömegben - „süket” fiatalok beszélnek magukban, vagy ütemesen hullámzó mozgásokkal szórakoztatják magukat. A csendben utazók tábora - a külvilág - megszokottan tűri az ember körül négy-öt helyről hallatszó püfölő hangokat, dübörgést, vagy tompa sikításokat, és mind jól megkülönböztethetők, még a csúcsforgalmi zajban is.
z unió Európai Bizottsága nemrég azzal bízta meg az egyik független tudományos testületet, hogy vizsgálják meg, milyen károkat okozhat a fiatalok esetében a fülhallgató használata. Az így készült szakmai vélemény szerint tízmillió (!) európai fiatalt veszélyeztet halláskárosodás, mert túl hangosan hallgatnak zenét MP3-lejátszóikon - figyelmeztetett az Európai Unió egészségügyi kockázatokat vizsgáló testülete. Megállapították a szakemberek, hogy az MP3-használók öttíz százaléka a hallásromlás folyamatos kockázatával él, ha naponta egy óránál tovább, hetente ismétlődően, legalább öt éven át hangosan hallgat zenét. A hallásromlásra és a fülzúgásra még nincs gyógymód - teszi hozzá jelentésében a bizottság. Az Európai Bizottság által szervezett brüsszeli konferencia résztvevői megtárgyalták a lehetséges intézkedéseket, hogy megelőzhetőek legyenek ezek az egészségügyi hatások. A német orvos-szervezet felszólítja a gyártókat, hogy felelősségtudatból figyelmeztessék a vásárlókat a túl hangos zenehallgatás veszélyére. A javaslatok között szerepel például, hogy felvillanó figyelmeztetések jelenjenek meg a készülékek kijelzőjén, vagy hogy korlátozzák a lejátszók maximális hangerejét. „Legyünk őszinték - katasztrófa elé nézünk, hacsak nem teszünk valamit hamarosan” - mondta Stephen Russell, a páneurópai ANEC fogyasztóbiztonsági csoport képviselője. A szakemberek szerint életmódbeli ártalomról van szó, és nem lehet elégszer figyelmeztetni a fiatalokat, hogy vigyázzanak a hangos zenével. A felmérés szerint a fiatalok 60 százaléka anynyira felnyomja a hangerőt, amikor fülhallgatóval zenét hallgat, hogy az már káros hatású. A német fül-orr-gégész orvosok szövetsége (HNO) szerint már most a 16-20 éves fiatalok 20 százalékának van halláskárosodása az MP3-lejátszók miatt, amelyek normálisan csak idős
22
korban jelentkeznek. A túlzottan hangos zene maradandó sérüléseket okozhat a belső fül szőrsejtjeiben, amelyek a mechanikai rezgések elektromos jelzésekké alakításáért felelősek. A károsodás idővel a szőrsejtek elhalását okozhatja, ami tartós halláskárosodáshoz is vezethet. Az ausztrálok döbbenetes felmérése szerint három fiatalból kettőnél valamilyen mértékű halláskárosodás diagnosztizálható. De a tizennyolc és harmincnégy év közöttiek 70 százaléka számolt be fülcsengésről, amely sok esetben a maradandó halláskárosodás jele. „A mostanában népszerű új zajszűrős fülhallgatók mélyebben nyúlnak a fülbe, mint a sima fülhallgatók, így nagyobb kárt is okozhatnak - nyilatkozta Dean Garstecki, az Észak-Nyugati Egyetem audiológusa. - A másik nagy probléma, hogy míg a régi hordozható lejátszók csak néhány órát bírtak egy feltöltéssel, a mostani lejátszók már akár 20 órán keresztül is képesek működni. A fejhallgató 85 decibel hangnyomásszint fölötti rendszeres használata visszafordíthatatlan elváltozást okozhat a belső fülben. Ráadásul nagyon alattomos módon, hiszen nem jelentkezik azonnal. Évek múltával a beteg egyszer csak azt veszi észre, hogy a magas frekvenciákat nem hallja, majd évtizedekkel később már a beszédfázist sem érzékeli, ami a beszédértésben komoly problémát jelent. Ezt csak hallókészülékkel lehet orvosolni – mondta a főorvos. – A zajártalom okozta elváltozást a kezdeti stádiumban csak műszeres vizsgálattal lehet észrevenni, de gyógyítani már ekkor sem tudjuk, csupán felhívhatjuk a beteg figyelmét arra, hogy ha mellőzi a fejhallgatót és inkább a szabad hangtérben hallgatja a zenét, akkor nem romlik tovább a hallása. A károsodásnak egyetlen ritka tünete lehet, a fülzúgás.” Tehát jogos az aggodalom és az intézkedés, miszerint a jelenleg érvényes európai biztonsági szabvány a hordozható zenelejátszók zajszintjét 100 decibelben korlátozza. Jó lenne meghallani ezeket a tényeket - is.
B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2009. december
24. 31.
12. 19. 26.
Erdélyi László
Dr. Hangyás László
Dr. Szigeti Jenő
Dr. Szigeti Jenő
Dr. Tokics Imre
Erdélyi László
Dr. Hangyás László
Dr. Tokics Imre
Erdélyi László
Dr. Szigeti Jenő
23.
30.
Nov. 6.
13.
20.
27.
Dec. 4.
11.
18.
25.
KÖNYVÉRŐL
A JELENÉSEK
TANULMÁNYOK
AKKOR ÉS MOST
ELŐADÁSSOROZAT
EVANGÉLIZÁCIÓS
17.
Dr. Tokics Imre
16.
Dec. 5.
28.
21.
14.
Nov. 7.
10.
Dr. Hangyás László
9.
Okt. 3.
Fekete István
Okt. 2.
Szombatkezdő áhítat
Előadó
E S T I E L ŐD Á S S O R OZ AT
2009.
P É NT E K
Dr. Szigeti Jenő
Erdélyi László
Dr. Tokics Imre
Ócsai Tamás
Dr. Tokics Imre
Dr. Erdélyi László
Czinkota András
Dr. Tokics Imre
Ócsai Sándor
Malakiás üzenete
Keresztségi istentisztelet Kinek van szüksége megtérésre?
Volt-e, van-e értelme?
KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK Adventi orgonahangverseny
Erdélyi László
Hogyan legyek készen Jézus fogadására?
Ifjúsági ünnepély
Korai és késői eső
KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK Vendégünk Reményi Attila zeneszerző
Dr. Tokics Imre
Erdélyi László
KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK Babits Mihály istenes versei – irodalmi est
Keresztségi jubileumok
Unió elnöki látogatás
Tisztának lenni
Az Úr házában
Reménység Evangélizációs Központ programja
Reformáció megemlékezés
Nimsz Lajosné 100 éves születésnapjának köszöntése
Az imádságról
Szombatzáró áhítat
Ócsai Sándor
Egyedül hit által
Dr. Szigeti Jenő
Noé az Istennel járt (5)
Dr. Tokics Imre
Noé az Istennel járt (4)
Dr. Tokics Imre
Zarkáné Teremy Krisztina
A prófétaság ajándéka ma
Zarkáné Teremy Krisztina
Hálaadás Számát sem tudom szabadításodnak
Téma
E S T I Á HI T AT
KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK Haydn-Mendelssohn Est
Duna-melléki Egyházterület Elnöki látogatás
Erdélyi László
Úrvacsorai Istentisztelet Egy életre szóló pillanat
Ősz-Farkas Ernő
Erdélyi László
Igehirdető
S Z OM B AT
Téma
D É LE L ŐT T I I S T E NT I S ZT E LE T
Igehirdető
S Z OM B AT
2009. IV. NEGYEDÉVI SZOLGÁLATI BEOSZTÁS
Ú travaló
Őszi nyúlós szürkeség a város, mindenki fázik, az aszfalt sáros, olykor szélroham rázza a fákat, összeverő dnek a kopár ágak, a hegyek mögül elindult a szél, hópihés szárnyán hamar ideér a tél. A kezem-lábam nekem is hideg, de én szeretem mégis a telet, ha kinn sötét van - befelé nézek, bennem karácsony-gyertyácskák égnek! Parányi fényük meghitt világa elég az út megmutatására,amerre járok. Siet ő sarkam apró dallamot kopog ki halkan: ‘...téli szél szárnyán jött az üzenet, rongyos viskóban Jézus született karácsony éjjelén...’ - Ha megengeded, megkérdeznélek: mondd, a kis gyertyák nálad nem égnek? te ne ismered ezt a dallamot? vagy a gondjaid ehhez túl nagyok? Ajtódnál állok én és zörgetek, kis lángot hoztam, új fényt, új tüzet! Gyertyagyújtásra beengedjetek! Amikor már ég, én tovább megyek. Ahogy jöttem, úgy megyek a télben, kívül köd-szürkén - belül nagy fényben. Gyertyák sercennek új lángra gyúlva, ha megkérdezik, elmondom újra: ‘...téli szél szárnyán jött az üzenet: rongyos viskóban Jézus született karácsony éjjelén...’ Lukátsi Vilma