60-Hazassag bal Cimn 4 144.qxd
7/20/2010
3:28 PM
Page 3
3
60-Hazassag bal Cimn 4 144.qxd
4
7/20/2010
3:28 PM
Page 4
60-Hazassag bal Cimn 4 144.qxd
7/20/2010
3:28 PM
Page 5
Hedwig Courths-Mahler Házasság balkézrõl
5
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page CD
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Zur linken Hand getraut © Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach Fordította: MAROS MAGDOLNA
CD
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 5
I. Maria nõvér lefektette kis védencét. Szeretõ mosollyal hajolt a tizenhárom éves Herbert herceg ágya fölé, és megigazította feje alatt a párnát. A fiú rámosolygott ápolónõjére, és így szólt: – Annyira örülök, Maria nõvér, hogy meggyógyultam, és megint kilovagolhatok a papával! Ezt csak neked köszönhetjük, Maria nõvér! A papa is ezt mondja. Felnézett ápolónõje boldogan csillogó szemébe, aki gondoskodó mozdulattal még egyszer végigsimította a pehelypaplanját. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó, és a kisfiú édesapja, Botho von Rastenberg herceg lépett a szobába. Különös fény villant a szemében, amikor tekintete az ágy mellõl hátralépõ Mariáéval találkozott. Ezután a fiához fordult, és erõsen, melegen megszorította vékony kis kezét. A fiatal herceg élénken felült az ágyában. – Ugye holnap újra lovagolhatok Emiren, papa? – kérdezte hízelegve. 5
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 6
Az apja szeme boldogan felragyogott. – De még mennyire! És ha megint ilyen bátran viselkedsz, mint ma, akkor legyen Emir a tied! – Ó, akkor már az enyém is! Látod, a kezem olyan erõs, mint az acél! A herceg ismét megszorította gyermeke kezét, és a szerényen háttérbe húzódó nõvérhez fordult: – Hallotta, Maria nõvér? Herbert keze erõs, mint az acél. – Igen, kegyelmes uram – felelte látszólag nyugodtan a fiatal nõ, de az ajka elfojtott izgalmat jelezve megremegett. Rastenberg herceg felegyenesedett, és odalépett hozzá. Tekintete ragyogó kifejezéssel szegezõdött a szépséges, szelíd arcra. – Önnek köszönhetem, hogy visszakaptam a fiamat. Így most már az öné is. A segítsége nélkül elveszítettem volna Herbertet – mondta, hangjában mélységes megrendüléssel. Maria lesütötte a tekintetét. – Kegyelmes uram, túlbecsüli a segítségemet – hárította el szerényen a dicséretet. – Mindig visszautasítja a hálámat – mondta halk szemrehányással a herceg. – Tõlem sem tûri Maria nõvér, hogy megköszönjem, amit értem tett, papa! – kiáltotta Herbert. – De ugye, mi ketten pontosan tudjuk, mit köszönhetünk neki? Az apa cinkosan összemosolygott a fiával, és biccentett. 6
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 7
– Igen, Herbert, tudjuk, és soha nem fogjuk elfelejteni! És mennél kevésbé engedi meg Maria nõvér, hogy hálálkodjunk neki, annál inkább az adósai leszünk. De most már csend legyen, kisfiam, Maria nõvér figyelmeztetõen néz az órára, ideje, hogy aludj. Jó éjszakát, fiam, aludj jól! Odalépett megint a fia ágyához, és lehajolt hozzá, hogy megcsókolja. Maria már két éve élt Lehnsdorf kastélyában. A megboldogult Rastenberg hercegné, Herbert édesanyja, született Lehnsdorf grófnõ volt, és a herceg a vele kötött házasság révén lett a gazdag grófság és a pompás kastély ura. Herbert volt az egyetlen örököse, és így majdan nemcsak a lehnsdorfi birtok, hanem a herceg ausztriai jószágainak is a várományosa. Rastenberg herceg legszívesebben ebben a kastélyában élt. Már évek óta csupán egy-egy hétre hagyta el, hogy õsei birtokára látogatva ellenõrizze, rendjén mennek-e a dolgok a távollétében. Öt éve immár, hogy megözvegyült. Feleségét heveny tüdõgyulladás vitte a sírba, amit a törékeny teremtés vélhetõleg egy bécsi udvari bált követõen kapott. Herbert is gyenge, beteges gyermek volt születésétõl fogva. A herceg sokat aggódott az egészségéért. A fiú tízéves korában – amikor imádott édesanyja már nem élt – betegeskedni kezdett. Anélkül, hogy a baj forrását tudták volna, a kisfiú hétrõl hétre sápadtabb és erõtlenebb lett, a végén már el sem hagyhatta az ágyát. 7
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 8
Az orvosok tanácstalanok voltak, és Botho herceg rettegett attól, hogy szeretett hitvese után a gyermeküket is elveszíti. Egyik barátja tanácsára a híres Bernd professzort hívta gyermeke betegágyához. A professzor a nagyhercegi székvárosból érkezett Lehnsdorfba, és magával hozta Maria nõvért is. Rábízta a kis beteg ápolását és megfigyelését az elsõ napokban, amíg biztonsággal felállíthatta a diagnózist. Maria már hosszabb ideje a klinikáján dolgozott, és az orvos tudta, hogy feltétlenül megbízhat benne. Bernd professzor nyolc nap elteltével kijelentette, hogy a kis Herbertet csakis vérátömlesztéssel lehet meggyógyítani. Az apa, aki feltétlenül megbízott a nagy tudású doktorban, azonnal felajánlotta, hogy õ maga ad vért a fiának. De rövid töprengés után a professzor megrázta a fejét. Fiatal, életerõs szervezetre volt szükség a véradáshoz. Ekkor Maria nõvér szólalt meg: – Én erõs és egészséges vagyok, és készséggel állok rendelkezésükre. A professzor fürkészve tekintett rá, míg az apa remény és félelem közt ingadozva. Hosszú percekig hallgattak. Az orvos a fiatal, életerõs teremtést mustrálta. – Valóban megtenné, Maria nõvér? – kérdezte. – Igen, professzor úr. – Rendben van, nõvér, ha a kegyelmes úr beleegyezik, nekem nincs ellene kifogásom. 8
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 9
A vérátömlesztés rövid idõ múlva megtörtént, és az eltelt két esztendõ bizonyította, hogy a professzor helyesen döntött. Herbertbõl erõs, egészséges fiú lett, aki minden lélegzetvételével élvezte újjászületését. Miután Maria nõvér visszanyerte erejét a vérveszteség után, átvette az ifjú herceg gondozását. Odaadóan, minden köszönetet visszautasítva látta el feladatát. Herbert csakhamar megható szeretettel csüggött szép, gyengéd barátnõjén, aki oly fáradhatatlanul gondoskodott róla. És amikor a kisfiú végre elhagyhatta a betegágyát, hallani sem akart arról, hogy Maria nõvértõl elszakadjon. A herceg maga is úgy kívánta, hogy a nõvér, aki a fia számára már sokkal többet jelentett egyszerû betegápolónál, és az elárvult gyermeket igazi pótanyaként gondozta, továbbra is mellette maradjon. – Mi ketten összetartozunk! Második anyám lettél, és soha-soha nem szabad elhagynod! – mondta akkor az ifjú herceg, és szépséges gondozónõje arcán fájdalmasan boldog mosoly jelent meg. Most is éppen így mosolygott, amikor szobája ablakánál állt, és kinézett az ódon kastélyparkba, amelyet halvány ezüstfénnyel terített be a hold. De a mosoly helyébe csakhamar szomorúság költözött, és valami mély, nevenincs bánat ült a fiatal nõ arcvonásaira. „El kell mennem, nem maradhatok tovább” – ismételgette magában, és egy székre roskadva, arcát a kezébe temette. Lelkében megelevenedett a múlt, amely annyi min9
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 10
dennel maradt adósa, és elragadta tõle azt a kis boldogságot is... Emlékezetébe idézte, amikor fáradt, sebzett lélekkel Bernd professzorhoz került. Akkor nem volt már más célja, mint a betegek szolgálatába állítani az életét. Lassan, nagyon lassan találta csak meg újra a lelki békéjét. És azután Lehnsdorfba került. A kis Herbert iránt érzett anyai szeretete mellé lassanként akaratlanul egy másik, még hatalmasabb érzés költözött a szívébe. A herceggel való napi érintkezés során elõször emberi jóságáért, elõkelõ, nagyvonalú egyéniségéért kezdte tisztelni a férfit. Önfeláldozó apai szeretete s az iránta tanúsított lovagias magatartása lenyûgözte. És bármennyire küzdött is ellene, egy szép napon felismerte, hogy beleszeretett Botho hercegbe. De ez a felismerés egyáltalán nem tette boldoggá, ellenkezõleg, keserves kínokat okozott Mariának. Ezt a mély vonzalmat úgy élte meg, mint valami igazságtalan sorscsapást. Nem értette saját magát, nem értette, hogy mindazok után, amit átélt és elszenvedett, hogyan képes még a szíve új szerelemre. És hová tévedt ez az új, hatalmas erõvel rátörõ érzés? A herceg társadalmi rangban oly megközelíthetetlenül állott fölötte, oly távol, mint odakinn a sápadt holdsarló a park fölött. Mit akar tõle ez a szerelem? Nem élt-e át elég fájdalmat már eddig is? Mintha azzal megóvhatná magát, felidézte a múltját… Egy kis idõ múlva felugrott, és kezét védekezõn 10
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 11
kinyújtotta, mintegy elhárítva a sötét emlékeket. „Azonnal el kell mennem ebbõl a házból, ahol az élet ilyen barátságosan és csábítóan mosolyog rám. Nem maradhatok tovább, nem ringathatom magam ebbe az édes békességbe. Vissza kell térnem a küzdelmes hétköznapokba, hogy feledni tanuljak.” Nyugtalanul fel-alá járkálva, így töprengett magában. Hirtelen megtorpant, és maga elé meredt. „Holnap délelõtt beszélek a herceggel, és megmondom, hogy vissza kell térnem Bernd professzor úrhoz.” Amikor ezt elhatározta, végre nyugodtabb lett. Lassan levette a fehér fejkendõt, és végigsimított dús, aranyszõke haján. Aztán ablakot nyitott, hogy a fûszeres illatú tavaszi szélben lehûtse forró homlokát. Nem sejtette, hogy az épület elõtt, a fák árnyékában a herceg járkál fel-alá, és most, felfigyelve az ablaknyitásra, felnéz hozzá. Botho herceg megállt, és tekintete megpihent a fiatal nõ karcsú alakján. De szép is Maria! Szépséges és jóságos, bátor és önfeláldozó és ugyanakkor szerénységében is milyen büszke! Szereti, semmi kétség, beleszeretett! Õ, az érett férfi! Vajon, ha megkérné a kezét, ugyanúgy elutasítaná, amilyen határozottan és nyugodtan minden köszönõ szót visszautasított? És mit szólna hozzá a fia? Nos, Herbert boldogan beleegyezne, hiszen anyja helyett anyja volt Maria már jó ideje. „Nem Maria nõvérnek, hanem Maria mamának kéne hívni” – mondta egy szép napon az apjának. Azóta tudta a herceg, hogy szereti Mariát. 11
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 12
II. Maria nõvér délelõtt kihallgatást kért a hercegtõl, aki visszaüzent, hogy azonnal kész fogadni. Amikor a fiatal nõ belépett a dolgozószobába, Botho herceg egy karosszékre mutatott: – Kérem, foglaljon helyet, Maria nõvér, és mondja el, minek köszönhetem ezt a ritka szerencsét, hogy meglátogat? – kérdezte barátságosan, és miután a vendége helyet foglalt, õ is leült vele szemben. A nõvér nem mert felnézni. Összekulcsolta a kezét, és mély lélegzetet vett, mielõtt megszólalt: – Engedje meg, kegyelmes uram, hogy visszatérjek korábbi tevékenységemhez, Bernd professzor mellett. Herbert herceg, Istennek hála, ismét egészséges, mint a makk, nem szorul rá az ápolásomra, és így feleslegessé vált a jelenlétem. A férfinak komoly erõfeszítésébe került, hogy megõrizze a nyugalmát. Maria nõvér kívánsága, hogy elhagyja Lehnsdorfot, teljesen váratlanul érte. – Nem, Maria nõvér, szó sem lehet róla! Ezt nem kívánhatja... nem akarhatja! – jelentette ki határozottan. – Mi történt, hogy elvágyódik tõlünk? Hiányt szenved valamiben? Van valamilyen óhaja? Mondja meg, és azonnal teljesítem. Hangjában felindulás remegett, s ez nem kerülte el Maria nõvér figyelmét. Tiltakozva felemelte a kezét, és megrázta a fejét. – Jaj, dehogy – felelte gyorsan –, a kegyelmes úr jó12
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 13
ságának köszönhetõen soha semmiben nem szenvedtem hiányt, és nincs is olyan kívánságom, ami ne teljesült volna. Semmi egyéb nem hiányzik, csak a bizonyosság, hogy még szükségük van rám, kell a segítségem. De nem ez a helyzet. Már sokkal korábban vissza kellett volna térnem régi munkakörömbe, de õszintén bevallom, féltem ettõl. Nehezemre esett a döntés, hogy elváljak az ifjú hercegtõl. Az utolsó szavakat alig hallhatóan ejtette ki. Rastenberg herceg felállt, és egy darabig fel-alá járkált a szobában. Aztán megállt a kandallónál, és nekitámaszkodott a párkánynak. Nyílt tekintete Maria vonásait fürkészte. Soha ilyen szépnek, kívánatosnak nem látta még, mint ebben a pillanatban. Mélyen fellélegzett, és amikor beszélni kezdett, a hangján erõs felindultság volt érezhetõ. – Azt mondja, semmi más nem hiányzik önnek, mint a bizonyosság, hogy itt szükség van még önre. Igazán nem érzi ezt a bizonyosságot? Nem tudja, hogy valóságos õrangyala lett Lehnsdorfnak? El sem tudom már képzelni az életünket ön nélkül! Maria szorosan összekulcsolta a kezét, mint aki kapaszkodót keres. – Kegyelmes uram túlértékeli szerény jelenlétemet e kastélyban. Ha elmegyek, hamarosan kiderül majd, hogy semmiféle ûrt nem hagyok magam után. A herceg hevesen megrázta a fejét. – Ezt ön sem hiheti! Azóta, hogy Bernd professzor elhozta nekünk, csendes áldásként árad reánk a jósága. 13
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 14
Önfeláldozó tettével visszaadta egyetlen fiamat, örökösömet! Tudom, hallani sem akar errõl, de egyszer engedje meg, hogy ezt kimondjam! Attól a naptól fogva olyan közel került hozzám, mint a fiamon kívül senki a világon. Nem tudom felérni ésszel, hogy el akar hagyni bennünket. Nem érzi-e, hogy hozzánk tartozik? Mindig az hittem, hogy Herbert iránti szeretete itt fogja tartani. Hiszen jól tudom, hogy anyai érzéseket táplál iránta. És most arról beszél, hogy meg akar válni tõlünk? Egyáltalán nem gondol eközben Herbertre? Maria nõvér elsápadt. – Ne kínozzon így, kegyelmességed! Ne nehezítse meg az elválást még jobban – mondta erõtlen, fakó hangon. – Persze hogy vérzõ szívvel hagyom el védencemet. De ennek egyszer úgyis be kell következnie, és akkor jobb, ha mielõbb megtörténik! Kimerülten elhallgatott. A herceg magába mélyedve folytatta a járkálást a szoba hosszában fel-alá, majd hirtelen elhatározással megállt Maria elõtt. – Maria nõvér – mondta, és érzõdött, hogy csak nehezen tudja fegyelmezni a hangját –, nem szabad elmennie tõlünk, ezt egyszerûen nem teheti meg. A fiatal nõ szokatlanul merev, élettelen tekintettel nézett a herceg feldúlt arcába. – Így kell lennie, kegyelmes uram – válaszolta rekedten. – Nem, nem kell – folytatta Botho herceg –, ha nem akarja, akkor nem kell. Maradjon, Maria, maradjon ve14
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 15
lünk, Herberttel és velem! Nemcsak a fiamért kérem, hanem magamért is. Megszerettem, Maria, az érett férfi bensõséges vonzalmával. Maradjon itt, Herbert pótmamájaként, legyen a feleségem! Maria nõvér felugrott. Támaszt keresve nyújtotta ki a karját, hogy a következõ pillanatban erõtlenül leengedje. – Nem... ez... ezt nem lehet... nem szabad! – bugygyantak ki belõle szinte öntudatlanul a szavak. – Miért nem, Maria? Biztosan öreg embernek tart, és én mégis remélem, hogy elnyerem a szerelmét. Maria ránézett, s a tekintetétõl a férfi szíve vad vágtába kezdett. – Kegyelmes úr, szeretnék ebben az órában teljesen õszinte lenni. Nem akarom, hogy kettõnk közé bármi hazugság verjen éket – mondta a felindulástól remegõ hangon. – Ezért õszintén beismerem, hogy azért megyek el, mert a szívemben mély, erõs szerelem ébredt a kegyelmes úr iránt, minden józan észérv ellenére, és mert ezzel a szerelemmel a szívemben nem maradhatok tovább Lehnsdorfban anélkül, hogy magamat elveszítsem. A herceg felragyogó tekintettel lépett oda hozzá, és magához akarta ölelni. De Maria szomorúan megrázta a fejét, és hátrált egy lépést. – Kegyelmes uram, nem szabad! – mondta halkan. – Nem szabad? Hiszen az imént mondta, mérhetetlen boldogságomra, hogy viszontszeret! – Ön megfeledkezik a társadalmi különbségrõl! A férfi egyetlen kézmozdulattal utasította vissza az ellenvetést. 15
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 16
– Ez nem érdekel. Hála Istennek, trón nélküli herceg vagyok, a magam szabad ura, és senkitõl sem kell engedélyt kérnem. Herbert édesanyját, akit õszintén szerettem, túl korán veszítettem el. De õ megajándékozott az örökösömmel, akit a családi tradíció megkövetel. Ez lehetõvé teszi, hogy a második feleségemet teljesen a szívem sugallatára választhassam. És a választásom önre esett. – De kegyelmes uram, hiszen olyan keveset tud rólam...! A férfi arcán lágy mosoly jelent meg. – Épp eleget ahhoz, hogy a kezemet felajánljam. – Hisz azt sem tudja, hogy már egyszer férjnél voltam, hogy özvegy vagyok! A herceg megdöbbenve nézett rá. – Férjnél volt? Nem, Maria, ezt nem tudtam. – Háromévi házasság után veszítettem el az uramat és kétéves kislányomat. Mert már anya is voltam. Maria nagyon elsápadt, amikor ezt mondta, majd erõtlenül visszahanyatlott a székébe. Botho herceg bensõséges együttérzéssel nézett rá. – Látom, súlyos sorscsapásokat kellett elszenvednie. Kérem, legyen hozzám bizalommal, és meséljen el mindent! – kérte szívbõl jövõ gyengédséggel. A nõvér olyan mozdulattal simított végig a homlokán, mint aki a múlt ködfátyolán át hirtelen újra látni kezd. – Igen – mondta elmerengve –, ismerje meg a múltamat! 16
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 17
Rastenberg herceg mélységes együttérzéssel hallgatta Maria nõvér élettörténetét. Apját, anyját igen korán elvesztette. Mivel teljesen egyedül és nincstelenül állt a nagyvilágban, a maga erejébõl kellett boldogulnia. Bernd professzor, édesapja egykori jó barátja, atyai tanácsadóként állt mellette, és õ tette lehetõvé, hogy kitanulja az ápolónõi hivatást. – Röviddel az elõtt, hogy Bernd professzor mint képesített ápolónõt alkalmazott volna a klinikáján, egy régi, gyerekkori barátom tûnt fel az életemben. Joseph Raimund, mert így hívták, tanulmányai végeztével néhány évre külföldre ment, ahol mérnökként dolgozott, és most visszatért hozzám, hogy megkérdezze: akarom-e összekötni vele az életemet. Kapott Floridában egy jó kilátásokkal kecsegtetõ szerzõdést, és most már saját otthont teremthet magának. Határtalan volt az örömöm, amikor Josephet viszontláttam, és nem haboztam, amikor feltette a sorsdöntõ kérdést, hanem boldogan nyújtottam a kezemet. Akkor húszéves voltam, teli szép reményekkel. De a gondok hamarosan ismét visszatértek az életembe. Mert az uramnak tett ragyogó ígéretekbõl alig néhány valósult meg, így házasságunk három esztendejében keményen kellett küszködnünk. De mindketten fiatalok voltunk, szerettük egymást, és ez megkétszerezte az erõnket. Jobb jövõben bíztunk, és ma is emlékszem még arra a napra, amikor a férjem azzal a boldogító hírrel tért haza, hogy Kanadában, egy nagy vállalkozásnál talált állást, amely egy csapásra megszabadít minden gondunktól. 17
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 18
Maria nõvér egy pillanatra elhallgatott. A gondolataiba merülve, tétova mozdulattal végigsimított a homlokán, aztán így folytatta: – Amikor az urammal és a házasságunk második évében született kislányunkkal hajóra szálltunk, természetesen nem sejtettem, milyen súlyos végzet felé tartunk. Úgy száz utas lehetett a gõzös fedélzetén, amely meglehetõsen öreg és kényelmetlen volt. De mivel olyan szegények voltunk, nem választhattuk a nagy átkelõhajók valamelyikét. Az elsõ napokban jól haladtunk, de azután hirtelen sûrû köd ereszkedett ránk, és iszonyú katasztrófa történt. Ma is csak döbbenettel tudok rá visszaemlékezni. Már elõzõ nap elterjedt az utasok között a hír, hogy az útvonalunkon jéghegyek úsznak, és egy ilyen úszó óriás lett a végzetünk. Estefelé történt. Az uram a kislányunkkal még fenn volt a fedélzeten, amíg én a kabátomért lesiettem a kabinunkba, amikor a hajónkat iszonyú lökés rázta meg. Hogy mi történt a következõ percekben, azt csak zûrzavaros képekben tudom felidézni. A többi utassal én is felrohantam a fedélzetre, és tanúja lettem a legszörnyûbb küzdelemnek a néhány mentõcsónakért. A dulakodó utasok egyik csoportjában még megpillantottam az uramat, aki gyermekünket a karján tartotta, de a következõ pillanatban a hajó már az oldalára billent, és a hullámok átcsaptak a fedélzeten. Hogy ezután mi történt, azt már nem tudom. Csak órák múlva tértem mély eszméletlenségembõl magamhoz egy angol gõzös fedélzetén, ahol a hajónk néhány utasával együtt menedéket leltünk. 18
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 19
A férjem és gyermekem sorsáról semmit sem tudtam meg. Egy észak-amerikai kikötõvárosba vittek bennünket. A bizonytalanság hosszú és gyötrelmes napjai után itt veszítettem el utolsó reményemet is, amikor hajónk megmentett utasainak hivatalos névsorát nyilvánosságra hozták. Az uram és a kislányom neve nem szerepelt a névsorban. Mindkettõjüket elnyelte a tenger. Maria nõvér a fájdalomtól lesújtva elhallgatott. Rastenberg herceg részvéttel nyúlt a keze után, és megszorította. – Rettenetes sorscsapást kellett megélnie, Maria nõvér, de mint ahogy a sötét éjszaka után felragyog a napfény, szenvedéseinek az emléke sem borulhat örökre sötét árnyként a jövõjére. Mindannyiunknak jogunk van a boldogságra, és önnek is felfénylik majd a napsugár. Maria nõvér lemondóan megrázta a fejét, mintha nem hinne abban, hogy a jövõben boldogság lehet még az osztályrésze. Aztán halkan így szólt: – Akkor azt hittem, soha nem fogom tudni legyõzni a fájdalmat, és az életem értelmét vesztette. Súlyos ideglázzal hónapokig kórházban feküdtem, amíg az orvosok tudománya végül visszaadta az életemet. Németországba hazatérve azonnal felkerestem Bernd professzort, az egyetlen barátunkat, akihez szerencsétlenségemben fordulhattam. Jóságosan, mint mindig, befogadott és felajánlotta, hogy ápolónõnek felvesz a klinikájára. Maria nõvér elhallgatott, és az ajkán gyenge remegés futott át. 19
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 20
– Öt esztendõ telt el azóta, és a sebeim lassanként behegedtek. Sok nyomorúságot, szenvedést láttam, sok betegágy és halálos ágy mellett álltam, de az a tudat, hogy másokon segíthetek, és fájdalmukat enyhíteni tudom, átsegített saját szenvedésemen. – Ekkor felpillantott, és a tekintete találkozott a hercegével, aki figyelmesen hallgatta. – Ami ezután történt, azt már tudja. Az a két év, amit Lehnsdorfban töltöttem, életem legboldogabb idõszakai közé tartozik. Fiának ápolása, aki mellett valóban afféle pótanya lehettem, bearanyozta az életemet, és az a szeretet, amellyel a fiúcska rajtam csügg, busásan megjutalmazott érte. De erre a csendes boldogságra is árnyék vetült, amikor megéreztem, hogy a szívem nem halott egészen, és többet követel az élettõl, mint mások önfeláldozó ápolását. Most erõm végéhez értem, és azzal a kéréssel jöttem ma ide, hogy engedélyezze távozásomat. Ezt kellett elmondanom, kegyelmes uram. A herceg egyszer sem szakította félbe, úgy hallgatta végig. És amikor befejezte, felállt, és odalépett hozzá. Tekintete szerelmes gyengédséggel függött a nõ szép, sápadt vonásain, amikor így szólt: – Köszönöm, Maria, hogy ilyen nyíltan beszélt velem. Együtt érzek önnel és megértem, hogy ennyi szenvedés után, amelyet átélt, talán az a gondolat volt a legnehezebb, hogy itt, Lehnsdorfban is csalódás érheti. De hiszen maga mondta, hogy megszólalt a szíve, és ezzel megadja nekem a jogot, hogy megismételjem a kérésemet. A boldogság soha nem jöhet késõn. Magamon ta20
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 21
pasztaltam ezt az elmúlt hetekben. Csak bizalmat reméltem öntõl, és helyette szerelmet találtam, az annyira vágyott szerelmet, és hiszem, hogy ez a szerelem az új, boldog, közös jövendõnk záloga! Nemcsak a hála sugárzott Maria szemébõl, amikor most ránézett a férfira, hanem bensõséges szerelmének gyengéd fénye is. A herceg magához vonta, és megrendült hangon mondta: – A szemedbõl olvasom ki, amit a szíved akar mondani. Hála neked, Maria, hogy nem csak a fiam második anyja kívánsz lenni, de az én második nõm is! Maria remegve simult a férfi karjába. – Mintha csak álmodnék... olyan álmot látnék, amelyben nem merek hinni, fel sem tudom fogni, hogy a valóság ilyen szép lehet – mondta halkan. A férfi megfogta a kezét, és a szemére szorította. – Most nem csak magamra akarok gondolni. Legszívesebben nem engednélek el magam mellõl, a karomból. De a fiamnak is részesülnie kell a boldogságomban. Maria összerezzent. – Herbert! Istenem, mit szól majd ehhez az én kis hercegem? A férfi önfeledten nevetett. – Mindjárt megtudod, Maria! Még egyszer mélységes tisztelettel megcsókolta jegyese kezét, és az íróasztalához lépett, hogy csengessen. – Parancsol fenséged? – kérdezte a belépõ inas. – Herbert herceget kéretem! 21
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 22
Az inas meghajolt és távozott. Botho herceg a kandallóhoz lépett, és a párkánynak támaszkodva, gyöngéd szeretettel nézte a szép fiatal nõt. – Milyen gyönyörû vagy, Maria! – mondta fojtott izgalommal a hangjában. – De még szebb leszel, ha csodás hajad nem rejti többé a fehér fõkötõ. Láttalak tegnap este a szobád ablakában, és fellángolt szívemben a vágy utánad, a beteljesületlen vágyakozás. Attól tartottam, hogy örökre az marad. De most már az enyém vagy, és boldogan teszem majd csodás aranyhajadra a hercegnõi diadémot. Kinyílt az ajtó, és a kis herceg lépett a szobába. Csodálkozva nézett Mariára. – Hát itt vagy, Maria nõvér! Már fél órája kereslek hiába mindenütt, az egész kastélyban. – És édesapjához fordulva így folytatta: – Mit parancsolsz, papa? Botho herceg odalépett hozzá, és a vállára tette a kezét. – Nagy szükségem van rád, Herbert. Mit gondolsz, miért keresett fel Maria nõvér? Herbert kérdõn nézett az édesapjára. – El sem tudom képzelni, papa, mondd meg, kérlek! – Azért jött hozzám, hogy kurtán-furcsán közölje: el akar menni Lehnsdorfból – válaszolta az apa, cinkos pillantást vetve Mariára. – Mit szólsz ehhez, Herbert? A gyermek ijedten nézett ápolónõjére. – Szó sem lehet róla, papa, ezt nem engedheted! – kiáltotta szenvedélyes hevességgel. A herceg mosolygott. 22
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 23
– Ugye, ezt nem engedjük? Már én is mondtam Maria nõvérnek. De nem akar semmiképpen sem itt maradni. Herbert Mariához lépett, és két kis karjával átölelte. – Jó, hogy a papa ide hívatott. Itt foglak tartani, Maria nõvér. Nem engedlek el. Papa, mondd meg neki, hogy nem szabad elmennie! – kérlelte esdeklõ hangon a két felnõttet. – Egyetlen eszközünk van arra, hogy örökre itt tartsuk – mondta Botho herceg, a kisfiú ragaszkodásától meghatva. A gyermek nyugtalanul pillantott fel rá, mire csendesen csak ennyit mondott: – Feleségül kell jönnie hozzám. Neked a mostohaanyád, nekem a hitvesem lenne akkor. Kérdezd meg tõle, akarja-e? Herbert herceg egy pillanatra meghökkenve meredt az édesapjára. Aztán Mariára nézett. Ami a két izgatott arcon lejátszódott, mélyen a szívébe markolt. Hirtelen Maria nyaka köré fonta a karját. – Jaj, te! Hát persze hogy a mamám leszel! Mondtam már nemegyszer, hogy ne Maria nõvér, hanem Maria mama legyél, nem igaz?! Akkor a fiad leszek, és soha nem hagyhatsz el. Mondj igent, kérlek, légy a mamám! Akarod? – kérdezte, és egészen kipirult az arcocskája a nagy izgalomtól. Maria könnybe lábadt szemmel nézett rá. – Kis hercegem, ha te is úgy akarod, akkor kénytelen leszek igent mondani – felelte meghatott mosollyal. 23
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 24
Herbert ujjongva csókolta meg, aztán édesapja karjába futott. – Köszönöm, papa, hogy megint lesz mamám. Most már teljesen a miénk, a tiéd és az enyém, és senki emberfia el nem veheti tõlünk! Botho herceg megfogta jövendõbelije kezét, és felragyogó pillantással megcsókolta. – Most már nincs több fenntartásod, Maria? Maria remegve tette másik kezét is a férfiéba. – Isten segítségét kérem, hogy kedves kis hercegem igazi mamája lehessek és... neked mindenkor méltó hitvesed.
24
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 25
III. Másnap Rastenberg herceg kocsiba ült, és áthajtott a jó egyórányira fekvõ Gesztenyés kastélyba. Ez a kastély Ferdinand nagyhercegé, a barátjáé volt. Azt akarta, hogy õ legyen az elsõ, aki értesül eljegyzésérõl Maria nõvérrel, és személyesen akarta vele tudatni a jó hírt. Az árnyas gesztenyefák között megbúvó kastély Regina Solmshausen grófnõ rezidenciája volt, akivel a nagyherceget évek óta boldog frigy kötötte össze. Három gyermekkel ajándékozta meg párját, akiken a fejedelem nagy szeretettel csüggött. Regina grófnõ a kis fejedelemség urával kötött házassága elõtt Regina Neyden mûvésznéven világhírû énekesnõ volt. Egy jótékonysági ünnepségen ismerkedtek meg. A szép és okos leány azonnal elnyerte a felség szerelmét. Mivel a fejedelemség örökösödési rendje kizárta bármely polgári származású egyénnel kötött házasságot, a nagyherceg úgy határozott, hogy Regina Heydennek grófi címet adományoz, és úgymond „balkézrõl” veszi nõül. Nem törõdve családja ellenkezésével, nem hagyta magát elhatározásától eltántorítani, és immár évek óta boldog házasságban élt Regina grófnõvel. Amikor csak tehette, elhagyta székvárosi palotáját, hogy kiszökhessen ide, a Gesztenyésbe, ahol övéi körében élhetett. Fia, Lothar egyidõs volt a kis Herberttel. Õk ketten elválaszthatatlan jó barátok és játszótársak voltak, és Lothar a két húgával együtt sok idõt töltött Lehnsdorfban. 25
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 26
A nagyherceg éveken át élvezhette csendes boldogságát. Ám az utóbbi idõben egyre-másra olyan hangok hallatszottak a kis fejedelemségben, amelyek az uralkodóház törvényei szerinti, legitim trónutódot követeltek, és a minisztérium is azt az álláspontot képviselte, hogy Ferdinandnak el kell válnia Regina grófnõtõl, és rangjabéli házassággal kell biztosítani a trónutódlást. Botho herceg tudta, hogy barátját ma itt találja, szerettei körében. Itt szívesebben kereste fel, mint a székvárosi palotájában. Amikor a kocsi befutott, és Rastenberg herceget bejelentették, a kastély ura azonnal fogadta dolgozószobájában. Íróasztala mellõl felállva elébe sietett, hogy köszöntse. – Isten hozott, Botho! Örülök, hogy éppen ma látlak! Helyet foglalsz, vagy elõbb üdvözölni szeretnéd Reginát? Kinn van a parkban a gyerekekkel. – Szívesebben beszélnék most kettesben veled, Ferdinand. A nagyherceg egy széket tolt barátjának az íróasztalhoz, és vele szemben foglalt helyet. – Hogy rövidre fogjam a szót – tért Botho máris a tárgyra –, azért jöttem el hozzád, hogy megmondjam, eljegyeztük egymást Maria nõvérrel, a fiam ápolónõjével. Te vagy az elsõ, aki értesül errõl, mert tudom, te megértesz. A házigazda örvendezve ugrott fel, és megszorította barátja kezét. – Egész szívembõl sok boldogságot kívánok neked, 26
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 27
Botho! Hiszen régóta sejtettem, hogy Maria nõvér több számodra a fiad ápolónõjénél. Tudod, mennyire veled érzek, és ezért fölösleges minden szószaporítás. A feleségem is szívbõl örvend majd, mert nagyra becsüli Maria nõvért. Ám a mi köreinkben, mint magad is tudod, az eljegyzésed meglepetést és fejcsóválást okoz majd. – Tudod, mily kevéssé érdekel az udvar véleménye – mondta Botho mosolyogva. – A szívemre hallgatok, és én senkinek sem tartozom számadással! Ferdinand nagyherceg komoly, elgondolkodó arccal így felelt: – Irigylésre méltó ember vagy, Botho! Szabadon követheted a szíved szavát, és senkinek sincs joga boldogságodat elvitatni. A vendég kutatva nézett barátja arcába. – Olyan különös hangsúllyal mondod ezt, Ferdinand. – Igen, mindenkit õszintén irigylek, aki nem ismeri a kötelesség és a szerelem közötti konfliktust. Te tudod, milyen boldogan élek itt az enyéimmel, de csak órákra, legfeljebb napokra feledkezhetem meg róla, hogy uralkodó fejedelem vagyok. A legutóbbi idõkig nem is vetült árnyék csendes, a világ zajától távoli boldogságomra, de most egyszerre mindez tovatûnni látszik. Rastenberg herceg nem felelt, csak elgondolkodva nézett maga elé. – Hallgatsz, kedves Botho – mondta a nagyherceg. – Mert te sem tudsz kiutat, és nem tanácsolhatsz egye27
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 28
bet, mint hogy viseljem el férfiasan, amit a sors rám mért. Megbocsáss, hogy ebben az órában, amikor saját boldogságod örömhírét hozod, a magam gondjaival terhellek! De te vagy az egyetlen bizalmasom, akivel mindenrõl beszélhetek, ami a szívemre nehezedik. És azt gondolom, hogy mindenkinél jobban meg fogsz érteni, mert te is nagyra becsülöd Reginát, és tudod, mit jelent számomra. Hiszen ha ez a trónutódlási elõírás nem volna! Amikor elvettem Reginát, lelkem mélyén abban reménykedtem, hogy minden akadályt elháríthatok majd. A házigazda elhallgatott, és töprengve rótta a szobát fel és alá, lassú, fáradt léptekkel. Egy idõ múlva felnézett, és így szólt: – Néhány napja beszéltem a miniszteremmel, Dahlhorsttal. Közölte, hogy a bécsi udvar már ki is szemelte számomra a megfelelõ jövendõbelit, Beate Iffingen hercegnõ személyében. Nem ismerem a hercegnõt, semmit sem tudok róla, teljesen közömbös számomra, csakúgy, mint a többi elõkelõ hölgy, akikre az évek során felhívták a figyelmemet. – Odalépett az ablakhoz, és kitekintett a pompás parkra. – Te tudod, hogy én lennék az utolsó, aki húzódozna a kötelessége teljesítésétõl. Ezt a miniszteremnek is megmagyaráztam. Csakhogy ez a lépés olyan végtelenül nehéz számomra. Regina is jól tudja, hogy boldogságunk elõbb-utóbb véget ér, de nem is sejti, hogy már ilyen közel a nap. Elhallgattam elõle, hogy ne boruljon árnyék arra a rövid boldog idõre, amelyet még együtt tölthetünk. De immár ennek is vége! A következõ napokban döntenem kell. 28
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 29
Ferdinand nagyherceg hatalmas sóhajjal elhallgatott. A nyitott ablakon át a nap forrón tûzött be a szobába. A parkból behallatszott a gyerekek vidám hancúrozása. A házigazda végigsimította a homlokát, mintha kínzó gondolatait akarná elûzni. – Bocsáss meg, kérlek, hogy a gondjaimmal gyötörlek, amikor azért jöttél, hogy örömhírt hozzál! Ne is beszéljünk többet rólam! Mikorra tervezitek az esküvõt? – Amilyen hamar csak lehet, mert nem vagyok már elég fiatal, hogy a késõi boldogságot még halogassam is – mondta Botho herceg mosolyogva. – Holnap átköltözöm saját birtokomra, hogy Maria a fiammal nyugodtan Lehnsdorfban maradhasson. Hiszen senkije sincs, és nem szeretném, ha az esküvõnkig idegenekhez kellene mennie. Az esküvõt szûk körben, Rastenbergben akarjuk megtartani, és utána együtt visszatérünk Lehnsdorfba. – Örülök, Botho, hogy a közelben leszel, különösen Regina miatt. Így mégis lesz a rá váró nehéz idõben egy hûséges barátja. Remélem, hogy a leendõ Rastenberg hercegnében is megértõ és együtt érzõ barátnõt talál a nehéz napokban. Hiszen olyan szegények vagyunk igaz barátokban, éppen mi, akiknek látszólag minden megadatott az életben... A két barát erõsen, melegen megszorította egymás kezét. – Regina grófnõ mindig számíthat ránk, Ferdinand. És most szeretném hitvesedet üdvözölni és közölni vele is eljegyzésünket Mariával. 29
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 30
– Igen, gyere csak ki a parkba, ott találjuk õt a gyerekek társaságában. Ugyanúgy örül majd boldogságodnak, mint én. A pázsiton pillantották meg Reginát, játszadozó gyermekei körében. Büszke, szép jelenség volt, karcsú, mégis erõs, királynõi termetû. Arcbõre tiszta, fehér, mint az alabástrom, csak mosolyra nyíló piros ajka és nagy, sötét szeme ragyogott, amikor észrevette a feléjük tartó urakat. Fia, Lothar állt mellette, tizenhárom éves, karcsú fiúcska sötét, enyhén hullámos hajjal, az édesanyja ragyogó szemével és az édesapja arisztokratikus vonásaival. Amint megpillantotta apját a kedves vendéggel közeledni, megiramodott feléjük. A hatéves Lori grófkisasszony és a kétéves Sylvia is víg kiáltások közepette sietett a papa és Botho bácsi elé. A grófnõ lassan követte õket. A nagyherceg büszke, gyengéd pillantással itta be szépséges párja látványát. – Köszöntsd hû barátunkat, Rastenberget, drágám. Örömhírt hozott – mondta a házigazda. Regina a herceghez fordult, és a kezét nyújtotta. – Isten hozta. Szívesen látjuk, mint mindig! Ha megjelenik, az uram tekintete felvidul, ez pedig boldoggá tesz engem is – mondta tiszta, lágy hangon. Volt valami utánozhatatlan kellem és báj a modorában. Botho az ajkához vonta a szép úrnõ kezét. – Nem volt talán boldog és víg a felség, mielõtt jöttem? Akkor ezt a képet kellett volna megtekintenie, országa legszebb asszonyáét, viruló kicsinyei körében. 30
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 31
Úgy vélem, ettõl a látványtól minden gondterhes árnyéknak el kell tûnnie a homlokáról. Regina mosolygott, és nagy szeretettel nézett az urára, aki most átkarolta a vállát. – El ne hidd, drágám, bármily ékesszólóan dicsér is, hogy téged tart az ország legszebb, legpompásabb aszszonyának! Épp az imént gyónta meg nekem, hogy szíve oltárán más kép látható – tréfálkozott Ferdinand herceg. Regina kérdõn nézett a vendégükre. – Eljegyeztem Maria nõvért – újságolta Botho. – Azért jöttem ma el, hogy ezt bejelentsem. Az asszony õszinte örömmel nyújtotta a kezét, és míg felragyogó tekintetét a férjére emelte, szívélyesen így szólt: – Legyenek olyan boldogok egymással, mint mi vagyunk! Jobbat nem is kívánhatnék önöknek. És adja át a menyasszonyának is szívélyes jókívánságaimat! Herbert nagyon boldog lesz, hogy Mariát anyjaként szeretheti. – Igen, grófnõ, máris úgy tekint rá. Kellemesen elbeszélgettek egy ideig, aztán Botho herceg elbúcsúzott. Miután a kocsijához kísérték, és elhajtott, a hercegi pár visszavonult. A hercegi lakosztály szalonjának elõterében állt Ferdinand herceg belsõ lakája, Jean, akitõl egyetlen napra sem vált meg. Udvartartásából senki mást nem tûrt meg maga mellett, ha a családja körében idõzött. És a közvetlen környezetébõl senki sem élvezett annyi bizalmat a felségtõl, mint Jean, aki természetesen tûzbe ment volna az uráért. 31
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 32
– Jó reggelt kívánok, Jean – mondta barátságosan a grófnõ. A lakáj tisztelettudóan vigyázzállásba vágta magát. – Jó reggelt, fenség! – válaszolta felderülve. Jeant nem lehetett lebeszélni róla, hogy a grófnõt megilleti ez a cím. Számára Regina a nagyherceg teljes jogú hitvese volt. Õ maga jelen volt csendes esküvõjükön, s azóta az uralkodó hitvesének kijáró megszólítást egyszer sem mulasztotta el. A lakáj szélesre tárta ura lakosztályának ajtaját, és beengedte a hercegi párt. Ferdinand herceg, miután kettesben maradt hitvesével, gyengéden átölelte. – Legédesebb, legdrágább asszonyom, te – mondta szerelmesen. A grófnõ boldogan simult az ura karjába. – Szeretett uram – suttogta. A fejedelem mélyen felsóhajtott, és Regina csodaszép szemébe nézett. – De irigylésre méltó is Botho barátom, hogy szabadon követheti szíve sugallatát! Asszonya forró gyöngédséggel nézett fel rá: – Te nem tehetted ugyanezt, Ferdinand? A férfi tekintete elborult. Ugyanaz a végtelen szomorúság jelent meg benne, amely Reginát már aznap reggel is szorongással töltötte el. – De igen, Regina, bár én csak titkon élvezhetem boldogságomat, nem mutathatlak meg a népemnek, nem tudom azt a társadalmi állást nyújtani neked, amit szeretnék. 32
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 33
Az asszony könnyedén végigsimított az ura homlokán. – Ezért igazán ne gyötörd magad! Nem vágyom másra, mint hogy a szívedben a legbensõbb helyet foglaljam el. Mit számít a külsõ csillogás? Te vagy az én világom, te meg a gyermekeink. Nekem semmi más nem kell a boldogsághoz. Ferdinand fájdalmasan fürkészte felesége vonásait. – Nem nyomaszt, hogy el kell rejtselek? Igazán nem szenved csorbát a büszkeséged, amiért nem oszthatod meg velem fejedelmi rangomat? Tényleg nem hiányzik semmi, de semmi neked? Az asszony csak mosolygott. – Amíg szeretsz, semmi más nem hiányzik. Addig a legboldogabb, legirigylésreméltóbb asszonynak tartom magam az egész hercegségben. És te örökké szeretni fogsz, ugye? Férje áhítatos csókot lehelt a szemére, majd megcsókolta az ajkát. – Örökkön-örökké. A szívem mindig a tied, csak a tied lesz, tudod jól. Regina megborzongott, és hirtelen szorongva tekintett az urára. – A szíved, az igen, a nagy, nemes szíved... de... jaj, gond ül a homlokodon, láttam ma reggel, amikor megérkeztél. Megkeserítették az életedet miattam? A herceg türelmetlenül hárította el a kérdést. – Ugyan, dehogy, hová gondolsz? A grófnõ megfogta a férje fejét, és mélyen a szemébe nézett, szorongva kutató tekintettel. 33
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 34
– Drága uram... olvastam az újságokban... A kötelességedre figyelmeztetnek... Ferdinand megrémült. – Regina! Mikor... mit olvastál? – Már napokkal ezelõtt. A kötelességedre emlékeztettek, hogy a trónra méltó hitvest ültess magad mellé, mert az országnak a trónörökössel tartozol. Hát meg kell lennie? – hebegte remegve. A herceg gyötrelmes sóhajjal ismét a szívére szorította a feleségét, és komoran meredt maga elé. – És ha meg kellene lennie, Regina? – kérdezte rekedten. Az asszony görcsösen belekapaszkodott, és lehunyta a szemét, mint aki valami szörnyû látomástól akar szabadulni. Ajka szóra nyílt, de egy hangot sem tudott kiejteni. – Nem tudod elviselni, Regina, ugye, nem bírnád ki? A grófnõ felegyenesedett. Szemében szívet tépõ bánat ült. – Nem tudom, Ferdinand. Attól tartok, nem vagyok elég erõs ahhoz, hogy elviseljem, ha egy másik aszszonnyal osztoznom kell rajtad. A férfi gyengéden a szívére szorított felesége fejét. – Senkivel nem fogsz osztozni rajtam, Regina. A szívem minden dobbanásával egyedül a tiéd. A grófnõnek minden erejére szüksége volt, hogy tartani tudja magát. Megfogta az ura kezét, és a szívére szorította. 34
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 35
– Ütött az óra? Most fog bekövetkezni az, amitõl mindig olyan kimondhatatlanul féltem? – Nem, nem, most még nem, Regina. De meg kell mondanom neked, hogy egy napon megtörténhet. Nem akarod meghagyni a vigaszt nekem, hogy éppen úgy elviseled majd, ahogy nekem el kell viselnem? Az asszony elfordította sápadt arcát. – Igen, erõs leszek – mondta. – A kedvedért összeszedem magam, hogy elviseljem. De... azt kívánnám, bárcsak meghalnék, mielõtt ez bekövetkezik! A férfi megrendülten nézte. – És a gyermekeink, Regina? A kérdés hallatán fájdalmas mosoly jelent meg az asszony szája körül. – Igen, a gyermekeink, a te gyermekeid... õket nem hagyhatom el! Bennük vigaszt lelek, ha a legrosszabb bekövetkezik. De most már ne beszéljünk róla! Be akarom hunyni a szemem az elõtt, ami egy napon majd megtörténik... addig, amíg elõttem nem áll, nem akarom látni. Addig boldog akarok lenni a karodban. Használjunk ki minden percet, amely még a miénk! Minden másodpercet úgy akarok megélni, mint az örökkévalóságot. A fejedelem szenvedélyes tûzzel kapta a karjába gyönyörû asszonyát, és ajkát forró csókkal zárta le. – Édes feleségem... én édes, hûséges asszonyom – suttogta. – Nagyon szeretlek... nagyon szeretlek!
35
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 36
IV. Telt-múlt az idõ, és Mariának ugyancsak igyekeznie kellett, hogy elõkészüljön az esküvõjére. Botho herceg már hetek óta Rastenbergben idõzött. Gyakran írt, és elárasztotta menyasszonyát gyöngéd figyelmességgel. Szinte naponta érkeztek tõle küldemények, a legpompásabb ruhaköltemények, értékes fehérnemû és száz meg száz apróság, ami egy elõkelõ asszony ruhatárához elengedhetetlen. Maria eleinte szinte tehetetlenül fogadta mindezt a fényûzést. Fájdalmasan emlékezett vissza elsõ esküvõjének szerény elõkészületeire... Botho herceg gondoskodó figyelme mindenre kiterjedt. Így küldött egy napon egy komornát is szép menyasszonya szolgálatára. A komorna segítségét Maria inkább terhesnek, mintsem kellemesnek érezte. De aztán hamarosan hozzászokott a kiszolgáláshoz, és csodálkozva tapasztalta, hogy ha Mally fésülte és öltöztette fel, bizony másképpen festett. Mariának a hazaküldött elegáns toaletteket is sorban fel kellett próbálni. Mally szigorú szemmel ellenõrizte, vajon kifogástalanul állnak-e úrnõjének, aki bizony tetszelegve forgolódott bennük a tükör elõtt. De a próba után félretették az értékes ruhákat. Maria, amíg Lehnsdorfban idõzött, régi, egyszerû ruháit hordta, és az újakat arra az idõre tartogatta, amikor majd Herberttel Rastenbergbe utazik, s Botho herceg oldalán kell reprezentálnia ország-világ elõtt. 36
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 37
A kisfiú mindegyik új ruhájában látni akarta Mariát. És úgyszólván õ vezényelte a fõpróbát. Roppant lelkesen vett részt ezekben a nõi foglalatosságokban, és gyakran ugrott fel székébõl, hogy gyermeki lelkesedéssel ölelje át és csodálja meg Mariát. Jobban rajongott „csodaszép Maria mamájáért”, mint valaha. Miközben a legszûkebb körben megünnepelték Rastenberg herceg és Maria menyegzõjét, és az új házasok csendben élvezték mézesheteiket Lehnsdorfban, a Gesztenyés kastély fölött sötét felhõk tornyosultak. Regina grófnõ sorsa megpecsételõdött. Az utóbbi hetekben Dahlhorst miniszter õexcellenciája tárgyalásokat folytatott az iffingeni hercegi udvarral, és odakérették személyes megbeszélésre. Másnap, Iffingenbõl visszatérve már kihallgatást kért Ferdinand nagyhercegtõl. Az uralkodó sötét töprengésbe merülve ült az íróasztalánál, miniszterére várva. Tudta, hogy a következõ órában élete legsúlyosabb döntését kell meghoznia. Kínos volt a számára, hogy éppen Dahlhorst folytatta a tárgyalásokat az iffingeni udvarral, mert tudta, hogy senki nem ellenezte nála jobban a házasságát Regina grófnõvel. És ez a minisztere mégis pótolhatatlan számára, mert a legokosabb tanácsadója volt. Minden tettében tárgyilagosan mérlegelt, és soha nem vezérelték önös érdekek. Az elõszobából hangfoszlányok hallatszottak. A következõ pillanatban Jean lépett be, hogy jelentse a miniszter érkezését. 37
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 38
Dahlhorst középmagas, szikár ember volt, jó ötvenes. Világos szemébõl nem mindennapi intelligencia sugárzott. A vendég belépésekor az uralkodó herceg felállt, és kezet nyújtott. – Excellenciád az iffingeni udvarból érkezett? Milyen híreket hozott? Dahlhorst meghajolt. – Röviden összefoglalhatom – mondta, minden egyes szót külön hangsúlyozva. – Õfelségével, Iffingen hercegével folytatott tárgyalásom azzal a végeredménynyel zárult, hogy felséged válása után Beate hercegnõ hajlandó nõül menni felségedhez. – Itt a miniszter kis szünetet tartott, majd így folytatta: – Bár hozzá kell tennem, hogy a hercegnõnek van egy kikötése. A fejedelem szemében felcsillant a remény. – Egy kikötése? S mi légyen az? A miniszter kihúzta magát, és várakozóan nézett a nagyhercegre. – Mind a hercegnõ, mind az édesatyja attól teszik függõvé, hogy beleegyeznek-e a házasságba, hogy miután felséged házasságát felbontják, a grófnõ gyermekeivel elhagyja hazánkat. – Akkor tehát ebbõl a frigybõl semmi sem lesz, excellenciás uram – vágta rá gondolkodás nélkül a fejedelem, és felszabadultan lélegzett fel. A miniszternek a szempillája sem rezzent, hanem nyugodt arccal így felelt: – Méltóztatna felséged mérlegelni, hogy ennek a 38
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 39
frigynek létre kell jönnie? Továbbá arra kérem, tegye meggondolás tárgyává, hogy Beate hercegnõ bár kemény feltételt szabott, de ez érthetõ. Felségednek az ország érdeke és az a tény, hogy népünk legnagyobb része éppen Beate hercegnõben látja az áhított uralkodói hitvest, perdöntõ kell, hogy legyen. A nagyherceg kihúzta magát, és a szeme fenyegetõen villogott. Csak nehezen fegyelmezte magát, amikor ráripakodott a miniszterére: – Én alkalmazkodjam, ez az ön egyetlen bölcsessége ez ügyben?! Igen, rangomnak megfelelõ házasságot kell kötnöm, belátom, és súlyos belsõ küzdelmek után bele is egyeztem. De az már nem lehet a kötelességem, hogy ilyen szívtelen feltételt elfogadjak! A miniszter arca rezzenéstelen maradt. – Felséged tudja, hogy pillanatnyilag Beate hercegnõ az egyetlen rangbéli hölgy, aki a trón szempontjából szóba jöhet. A nagyherceg arca még egy árnyalattal sápadtabb lett. – Akkor pedig a diplomácia dolga – mondta élesen –, hogy Beate hercegnõt ettõl a feltételtõl eltántorítsa. – És szinte gúnyosan így folytatta: – Most mutassa meg excellenciád, mit tud! Máskor igazán nem szokott viszszariadni az akadályoktól. Az ön feladata és hivatása, hogy megtalálja a kiutat. Még egyszer kijelentem, hogy hajlandó vagyok bármely kapcsolatba belemenni, amelyet javasolnak, de ilyen embertelen feltételnek képtelen vagyok magam alávetni. Több mondanivalóm nincsen excellenciádnak. 39
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 40
A miniszter még jobban összeszorította az ajkát, és szemében hideg fény villant. – Felséged nem kívánhat tõlem lehetetlent – válaszolta. – Megtettem, ami tõlem tellett, hogy eredményt csikarjak ki. – És ön ugyanúgy nem kívánhat tõlem lehetetlent! – kiáltotta a fejedelem félreérthetetlen türelmetlenséggel. – Hárítsa el az akadályokat az útból, amilyen módon akarja! A fejedelem határozott mozdulattal jelezte: az audienciát befejezte. A miniszter egy pillanatig mereven nézett maga elé, aztán hirtelen elhatározás villant fel a tekintetében. – Ez felséged utolsó szava ebben az ügyben? – Igen, az utolsó. A miniszter meghajolt. – Akkor felségednek ehhez a szavához tartom magam – mondta szokatlanul közömbös, rideg hangon. Aznap délután Regina grófnõ a szalonjában olvasgatott, amikor egy hintó érkezésének a hangjára figyelt fel. Nemsokára belépett az inas, és egy névjegyet nyújtva át a grófnõnek, bejelentette: – Õexcellenciája, Dahlhorst miniszter úr kéri nagyságos grófnõt, hogy fogadja. Regina egy pillanatig azt hitte, nem jól hall. – Dahlhorst õexcellenciája? Tétova kézzel nyúlt a névjegy után, és meggyõzõdött róla, hogy az inas nem értette félre a nevet. Hirte40
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 41
len rémület fogta el. A miniszter – itt, nála, a Gesztenyésben? Vajon mit jelenthet ez? Elsõ pillanatban ösztönösen el akarta utasítani a látogatót, de azután minden bátorságát összeszedte. – Vezesse õexcellenciáját a vörös szalonba, kéretem! – mondta, és nyugalmat kényszerített magára. Dahlhorst néhány perc múlva ott állt elõtte. A grófnõ fejedelmi tartással, egész büszkeségével, bátorságával felvértezve lépett elé. – Minek köszönhetem a megtiszteltetést, hogy excellenciád meglátogat? Meglep, mert nem reméltem, hogy itt, a kastélyomban fogadhatom önt valaha. Mialatt e szavakkal üdvözölte, tétován nézett Dahlhorst szigorú arcába. A miniszter könnyedén meghajolt, és nyugodt hangon felelte: – Mind ez idáig kénytelen voltam errõl az élvezetrõl lemondani, nagyságos grófnõ. Regina grófnõ tiltakozva emelte fel a kezét. – Excellenciád bizonyosan nem élvezetbõl jött ide. Látogatásának nyilván nyomós oka van. A miniszter meghajlásával igazolta feltételezését. – Igaza van, nagyságos grófnõ. Valóban sajátos küldetésben jöttem. Regina helyet mutatott hívatlan vendégének, és így szólt: – Kérem, excellenciás uram, beszéljen! A miniszter a ház úrnõjével szemben helyet foglalt, aztán felnézett a szép asszony sápadt arcába. Olyan félelemmel szegezõdött rá a szépséges szempár, hogy 41
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 42
nem könnyítette meg a mondandója elõadását. Szinte vonakodva kezdte: – Ugye, elhiszi, nagyságos grófnõ, ha biztosítom róla, hogy nehezemre esik ezen az órán látszólag nagyságod boldogságának ellenlábasaként, sõt sárba tiprójaként fellépnem. De ezen ország államférfijaként és minisztereként nem tehetek egyebet. Engedje meg, hogy nyíltan beszéljek! Hiszen tudja jól, hogy az államérdek már régóta vérbeli hercegnõt követel a trónra! Nagyságod is ismeri az uralkodóház törvényeit, amelyeket nem lehet a felség személyes boldogságával összhangba hozni. Ugye, feltételezhetem, hogy a felséges uralkodó nagyherceg nem titkolta el ön elõtt, hogy egy napon ütni fog a válásuk órája, nagyságos grófnõ? A miniszter lélegzetvételnyi szünet után így folytatta: – Ez az óra eljött, nagyságos grófnõ! Egy pillanatra lesütötte a szemét Regina félelemmel teli, fájdalmas tekintete elõtt. De aztán eltökélten felnézett, egyenesen a grófnõ sápadt arcába. – Kegyeskedjék megengedni, nagyságos grófnõ, hogy kissé részletesebben kifejtsem, mirõl van szó. õfelsége kijelentéseibõl azt szûrtem le, hogy nem zárkózik el tovább az önnel kötött házassága felbontásától. Jómagam kaptam felhatalmazást arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzek õfelsége rangjabéli új házassága céljából. Ezek a tárgyalások odáig jutottak, hogy hazánknak megvan a kilátása ama ifjú hölgyet a trónusán látni, akit uralkodójának szeretne. Iffingeni Beate hercegnõrõl van szó. Az édesapja, Iffingen hercege kötele42
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 43
zõen kinyilatkozta, hogy a leánya hajlandó a kezét nyújtani fejedelmünknek, de az igenlõ válaszát egy feltételhez köti. Azt kívánja, hogy nagyságos grófnõ gyermekeivel együtt elhagyja a nagyhercegséget. Regina a miniszter utolsó szavaira elsápadt. Ujjai görcsösen kapaszkodtak a széktámlába. – Excellenciás uram! – kiáltotta döbbenten. – És mit szól ehhez... a nagyherceg? A miniszter megvonta a vállát, mintha kerülné az egyenes választ. Azután lassan felnézett, szúrós tekintetével határozottan farkasszemet nézett a grófnõvel. – Nagyságos grófnõ – kezdte, minden szót nyomatékosan hangsúlyozva –, õfelsége tudtán kívül vagyok itt, hogy egyedül az ön kezébe tegyem le hazánk üdvét vagy balsorsát. Tudom, hogy Beate hercegnõ feltételén áll vagy bukik fejedelmünk rangjához méltó házasságának a terve, és azzal is tisztában vagyok, milyen súlyos áldozatot követel öntõl a haza érdeke. Azért mondtam ezt el önnek, mert meggyõzõdésem, hogy nagyvonalúan fog gondolkodni, és minden személyes érdeket háttérbe szorít a kérdésben. A haza nevében nagylelkûségére apellálok. Éppen azért, mert attól tartok, hogy õfelsége nem lesz elég erõs, hogy megkívánja és elfogadja öntõl ezt az áldozatot, bátorkodtam idejönni. Ez volt eddig a legnehezebb küldetés az életemben. Az ön kezében van a döntés, hogy hites urának, fejedelmünknek megkönnyítse azt a nehéz kötelességét, amelyet népéért magára vállalt. Csak a nagyságod keze oldhatja meg azt a kötést, amely nem szolgálja a haza javát. 43
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 44
Regina szinte bénultan meredt ennek az embernek a kérlelhetetlen szemébe, aki az asszonyszerelem legnagyobb áldozatát követelte tõle. Keservesen sóhajtva felemelkedett, és a széktámlába kapaszkodva megállt a miniszter elõtt. Fájdalomtól remegõ ajkain keservesen születtek meg a szavak: – Excellenciás uram tudja, hogy meghalnék a nagyhercegért, ha kellene, és még az is könnyebb lenne, mint amit most tõlem követel. Szánalom suhant át a miniszter ábrázatán egy pillanatra, amikor ezt mondta: – Tudom, nagyságos grófnõ, de nincs más kiút. Regina ereje végéhez ért. Utolsó erõfeszítésével kihúzta magát, és így szólt: – Excellenciád megbocsátja, ha most félbeszakítom a tárgyalásunkat, de nem érzem képesnek rá magam, hogy tovább hallgassam önt. Hallani fog rólam, de ebben az órában nem tudok még döntést hozni. Amit éppen most közölt velem, annyira váratlanul ért, és... én is csak egy asszony vagyok... A miniszter meghajolt. – Megtettem, ami a kötelességem volt, és az ön kezébe adtam a döntést, nagyságos grófnõ. Számíthat egész népünk hálájára, ha megteszi azt, amit kénytelen voltam kérni öntõl. Regina grófnõ lassan felemelte a kezét, jelezve, hogy elbocsátja vendégét. Dahlhorst mély meghajlással vonult vissza. 44
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 45
Már alkonyodott, és Regina grófnõ még mindig a vörös szalonban ült, ahol a minisztert fogadta. A gyerekek kérdezõsködtek anyjuk után, aki máskor oly szívesen foglalkozott velük, de a grófnõ csak annyit felelt kurtán, hogy ma egyedül óhajt maradni, mert nagyon megviselt, és nyugalomra van szüksége. Amikor a miniszter távozott, a grófnõ az eszméletvesztéshez állt közel, de erõs akarattal leküzdötte ezt a gyengeséget. Még egyszer alaposan meghányta-vetette magában az elhangzottakat, és lassanként elcsitult lelkében az érzelmek vihara. Végiggondolta egész életét. Nyitott könyvként feküdt lelki szemei elõtt attól az órától kezdve, amikor Ferdinand nagyhercegnek nyújtotta a kezét. Akkor persze egyikük sem hitte, hogy boldogságuk egyszer ilyen hirtelen darabokra törhet. Szerelmük egén mindvégig ott ragyogott a remény csillaga, hogy a családi tradíció merevségét sikerülhet hatalmi szóval megtörni. De ez a reményük nem vált be. Gondolataiból halk kopogtatás riasztotta fel. Hûséges öreg komornája volt az, akit az aggodalom nem hagyott nyugodni, és benyitott, hogy asszonya után nézzen. Az úrnõ felállt. – Nem érzem jól magam, Martha – mondta bágyadt hangon. – Vissza akarok vonulni. A gyerekek már ágyban vannak? – És a komorna igenlõ válaszára hozzáfûzte: – Benézek még hozzájuk, aztán küldje a szobalányt a hálószobámba! Fáradt léptekkel ment fel az emeletre, és benyitott a 45
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 46
gyerekszobába, ahol a három gyermek már békésen aludt. Halkan odalépett sorban az ágyacskáikhoz, és mindegyikük homlokára egy-egy csókot lehelt. Aztán átment a saját, szomszédos hálószobájába, ahol a szobalány már várta. Már csak egyetlen vágya volt: aludni. Amikor a szobalány lebontotta a kontyát, Regina észrevette a tükörben a leány aggódó pillantását. – Nagyságos grófnõ olyan sápadt, nem érzi jól magát? – Nem, nem érzem jól magam. Add majd ide azokat a cseppeket, amelyek olyan jót tettek annak idején! Az üvegcsének még ott kell lenni a házipatikában. Ezt a gyógyszert az orvos akkor írta fel a grófnõnek, amikor egy lovas balesetben fájdalmas sérülést szenvedett, és éjszakánként alig bírt aludni. Amikor Regina ágyba bújt, a szobalány behozta a kért gyógyszert. A grófnõ jókora adagot öntött belõle a vizespohárba, amit a szobalány nyújtott neki. – Sok lesz, nagyságos grófnõ! – mondta a lány aggodalmasan. – Annak idején sokkal kisebb dózist méltóztatott beszedni! – Hiszen csak a felét iszom meg, Betty, és azt is csak akkor, ha tényleg nem tudnék aludni. Hagyd csak itt a poharat az éjjeliszekrényemen! És holnap kelts fel a szokott idõben, hogy a gyerekekkel reggelizhessek! Ivott az orvosságból, és visszafeküdt a párnára. – És most már eredj te is lefeküdni, Betty, nincs szükségem rád – mondta azután, szokott barátságos modorában. 46
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 47
A kastély régi órája egyre-másra ütötte el az órákat, és Regina grófnõ szemére csak nem jött álom. Éberen feküdt és tépelõdött. Egyetlen vágya volt csak, hogy legalább néhány órára feledhesse a kínokat... Gépiesen nyúlt a pohár után, amely ott állt az éjjeliszekrényén, megitta a maradék gyógyszert, és megkönnyebbülten hanyatlott vissza. Jólesõ érzés áradt szét fáradt tagjaiban, és érezte, hogy most végre elalszik. Ólmos fáradtság nehezedett égõ szemhéjára, és lecsukódott a szeme. Elaludt, mélyen és nyugodtan lélegezve.
47
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 48
V. Rastenberg herceg ifjú hitvesével és fiával a reggelinél ült a lehnsdorfi teraszon. Aznap különösen melegen sütött a nap, és már korán kicsalta a szabadba az uraságokat. Boldogságtól ragyogó arccal, vidáman beszélgetve, nevetgélve falatoztak, miközben körös-körül békés csend honolt. Hirtelen a parkon át vad hajszában törtetõ paripa zavarta meg a csendet. Karcsú fiúcska ült a nyeregben. – Istenem, hiszen Lothar vágtat erre! Mit akarhat ilyen sürgõsen kora reggel? – kiáltotta Herbert. Botho herceg felállt. Látta a közeledõ lovas sápadt arcát, zavart tekintetét, ahogy rájuk mered. – Itt valami baj történt – mondta ijedten, és lesietett a lépcsõn. Lothar, még mielõtt a lova megállt volna, egyetlen lendülettel ugrott le a nyeregbõl, és vad kiáltással vetette magát a herceg karjába. – Botho bácsi... a mama... a mamám! – A legmélyebb fájdalommal, a legnagyobb kétségbeeséssel kiáltotta az összefüggéstelen szavakat. Maria hercegné és Herbert rémülten siettek oda hozzá. A herceg megragadta a reszketõ fiú vállát. – Mi történt, Lothar, mi van az édesanyáddal? – Meghalt! A boldog család, amelynek idilli hangulatát egy pillanat alatt szétrombolta ez a hír, döbbenten meredt a fiúra. 48
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 49
– De hisz ez lehetetlen... – mondta a herceg elhaló hangon. Lothar görcsösen összeharapta a fogát, hogy elfojtsa zokogását. – Pedig igaz, Botho bácsi. Ma reggel, most, mielõtt eljöttem, az ágyában holtan találtuk a mamát. Botho herceg értetlenül ingatta a fejét. – Beteg volt? – kérdezte. – Tegnap este fejfájásról panaszkodott, és olyan különösen szomorúnak tûnt. Délután látogatója volt, egy szigorú ábrázatú úr. És azután a mama már nem jött már ki a szobájából. És ma reggel Betty holtan találta az ágyában. Hozzád siettem, Botho bácsi, hiszen a papához nem mehetek. De te... neked sürgõsen el kell menned hozzá, hogy megvidd neki a hírt. A többiek megrendülve hallgatták. Mi történhetett? – gondolta a herceg, egy pillanatig maga elé meredve. Aztán összeszedte magát. – Herbert, fogasd be a kocsit a leggyorsabb lovakkal! Maria, vedd gondjaidba Lothart! Hamar rendbe szedem magam, és átmegyek vele. Elõbb meg kell gyõzõdnöm a történtekrõl, mielõtt felkeresem a nagyherceget. Talán csak ájulásról van szó. Te meg Herbert öltözzetek át, és egy másik kocsin azonnal gyertek utánam a Gesztenyésbe! Ott várjatok meg, amíg visszatérek, ha valóban be kell utaznom a székvárosba Ferdinandhoz. Mert odaát rád lesz a legnagyobb szükség, Maria. Így rendelkezett a herceg, majd néhány perc múlva 49
60-Hazassag balkezrol 4 144.qxd
7/18/2010
12:42 AM
Page 50
a teljesen kimerült Lotharral kocsiba ült, és a leggyorsabb iramban elhajtott a szomszéd kastélyba. Ott a személyzet teljesen feldúlva és tanácstalanul várakozott. Az emberek némán félreálltak, amikor Botho a kisfiúval a grófnõ termeibe lépett. Nem akarta elhinni, hogy ez a nagyszerû asszony meghalt. De most, hogy sápadtan és mereven, homlokán a halál hideg fenségével meglátta a fekhelyén, minden kétsége elszállt. Lothar fájdalmában a szeretett anyára vetette magát, és zokogva hívogatta, becézte. Lori grófkisasszony sírva kuporgott az ágy lábánál, és a szomszéd szobából a kis Sylvia jajongó hangocskája hallatszott. Botho herceg megrendülve törölte meg a szemét, mert bizony az õ könnye is kicsordult. Atyai gyengédséggel segítette fel Lothart és a húgát. – Gyertek ki velem, ne zavarjátok édesanyátok nyugalmát! Maria néni és Herbert mindjárt átjön, hogy a segítségetekre legyen. Nekem a papátokat kell gyorsan idehoznom. Kivezette a gyerekeket, és az odakint ácsorgó inastól megkérdezte, hogy elküldtek-e már az orvosért. – Igen, kegyelmes uram. A herceg megsimogatta Lothar fejét. – Te itt állsz õrséget, ez elõtt az ajtó elõtt, Lothar – mondta azzal a szándékkal, hogy ezzel a feladattal a fiúnak tartást adjon. A legényke visszafojtotta a könnyeit, és összeszorította a fogát. Beleegyezése jeléül bólintott, és letérdelt 50
