Hallgatók 2011
Kutatási zárótanulmány
Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás
Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály
Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD
2012 március
Tartalom
I.
A kutatásról ......................................................................................................................... 4 1.1.
Az adatok forrása ......................................................................................................... 4
1.2.
Főbb megállapítások .................................................................................................... 5
II.
Tanulmányok....................................................................................................................... 7 2.1.
Képzési háttér .............................................................................................................. 7
2.2.
Képzési tervek ............................................................................................................ 10
III.
Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás ............................................................................. 12
3.1.
Nyelvismeret .............................................................................................................. 12
3.2.
Külföldi tanulmányok................................................................................................. 13
IV.
A munka világa .............................................................................................................. 16
4.1.
Tanulmányok melletti munkavállalás ........................................................................ 16
4.2.
A végzett munka jellemzői......................................................................................... 19
2
Ábrák jegyzéke
1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása ....................................................................... 4 1. ábra: Képzési forma ............................................................................................................ 7 2. ábra: A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként.............................................................................................................................. 8 3. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája .............................................. 8 4. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között ............................................................................................................................ 9 5. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben ................................................................ 10 6. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben ................................................................ 11 7. ábra: Nyelvismeret ............................................................................................................ 13 8. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként ...................... 13 9. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként.......................... 14 10. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai .................................................... 15 11. ábra: Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint ................................................. 16 12. ábra: Hallgatói öndefiníció ............................................................................................ 17 13. ábra: Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként .................................................... 17 14. ábra: Dolgozó hallgatók képzési területi aránya ........................................................... 18 15. ábra: A munkaviszony jellege ........................................................................................ 19 16. ábra: A munkaviszony jellege munkarendenként ......................................................... 20 17. ábra: A munkaviszony jellege képzési formánként ....................................................... 21 18. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása ................................ 22 19. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként . 23 20. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként 24 21. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként 24
3
I.
A kutatásról
1.1. Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) évente folytatott intézményi kutatásai a frissdiplomások mellett az aktív hallgatók teljes körére is kiterjednek. Ennek keretében 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, s a beérkezett intézményi adatokból épül fel a Diplomás Pályakövetési Rendszer országos hallgatói adatbázisa. A programban résztvevő intézmények a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos hallgatói adatbázis – Hallgatók 2011 névenaz intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 19,44 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 45.949 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény
Esetszám
Százalék
ÁVF
648
1,4
AVKF
246
,5
BGF
1282
2,8
BKF
600
1,3
BME
2927
6,4
DE
2477
5,4
EJF
206
,4
ELTE
4918
10,7
EKF
1977
4,3
KE
652
1,4
KF
779
1,7
KJF
893
1,9
MOME
188
,4
ME
1566
3,4
MÜTF
336
,7
PPKE
3280
7,1
4
PTE
3308
7,2
SE
1874
4,1
SZE
4669
10,2
SZTE
4456
9,7
SZIE
2771
6,0
SZF
287
,6
PE
801
1,7
WJLF
125
,3
ZMNE
598
1,3
ZSKF
600
1,3
NYME
732
1,6
OE
2753
6,0
Összesen
45949
100,0
1.2.
Főbb megállapítások
A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) hallgatói kutatásában 31 hazai felsőoktatási intézmény kereste meg 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóit, online kérdőívek segítségével. A vizsgálat kérdései a tanulmányi életútra, annak nemzetközi komponenseire és a munka világához való kapcsolódásukra vonatkoztak. A felsőoktatási képzési szintek közötti kapcsolatok jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a BA/MA átmenet uralja, a hagyományos főiskolai, vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Az MA/MSc képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA/BSc diploma dominál - a mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagy arányú, egyharmados emellett a főiskolai diploma szerepe is az MA/MSc képzések hallgatói között. A mesterképzés felfutását érzékelteti, hogy a mostani bachelor-hallgatók kétharmada, s a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. A mesterképzési tervek az átlagnál nagyobb arányban kötődnek a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint művészeti területek hallgatóihoz. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismertsége 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, a francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban Tempus/Erasmus támogatással. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a 5
természettudományi, műszaki és informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak. A BA/BSc szakok hallgatóinak helyzete a nemzetközi mobilitás tekintetében kedvezőtlenebb az átlagnál. Ez a tendencia, nagy tömegeket érintve összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Ezen belül az esti, levelező, vagy távoktatásos munkarendeken tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok esetében egynegyednyi a munkát is vállalók aránya. A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA/MSc képzésben, s az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. Szakterületi bontásban a leginkább „munkaközelinek” a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók az átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy, orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz. A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi mukákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. Összességében a hallgatók 70 százaléka végez valamelyen szakterület-releváns munkát, a végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók, illetve a BSc-képzéseken tanulók körében a leggyengébb. E kapcsolódás leginkább az informatikai, művészeti területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző.
6
II.
2.1.
Tanulmányok
Képzési háttér
A felsőfokú tanulmányok feltérképezése során elsősorban a felsőoktatási szintek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a BA/MA átmenet uralja. A hagyományos főiskolai, vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Ezek a korábbi képzési formák immár főként képzési előzményként, a képzési életút egy korábbi állomásaként jelennek meg a felsőoktatási vizsgálatokban és a hallgatók tanulmányaiban. A hallgatók döntő többsége (69%) a lineáris képzési rendszer BA/BSc képzésein tanul. Ezen alapszakos hallgatók mellett – még ugyancsak a nem diplomára épülő alapképzésben – tanul a hallgatók fennmaradó 20 százaléka: felük a kétciklusú rendszerben is fennmaradt egységes és osztatlan képzéseken (jogi, orvosi szakok), további 10 százalékuk pedig a korábbi szisztémából a „rendszerben maradt” hagyományos főiskolai, vagy egyetemi szakok hallgatójaként. A mesterképzésen részt vevő hallgatók a válaszadók 11 százalékát teszik ki. A kutatás nem terjedt ki a diplomát igénylő olyan képzési formákra, mint a szakirányú továbbképzések, a diplomás képzések, de az olyan, diplomát nem nyújtó képzésekre sem, mint a felsőfokú szakképzés. 1. ábra: Képzési forma Esetszám, százalék Egyetemi hagyományos képzés; 2815; 6% Egységes, osztatlan képzés; 4533; 10%
Főiskolai hagyományos képzés; 1995; 4%
MA/MSc; 4831; 11%
BA/BSc; 31144; 69%
7
N=45318
A felsőoktatás mai rendszerében finanszírozási és strukturális okokból egyaránt ritkák a párhuzamosan végzett tanulmányok. Összességében a hallgatók 6 százaléka tanul párhuzamosan más szakon is. (Ez esetben a megkeresés során a számára fontosabbat kellett alapul vennie a kitöltéskor). A párhuzamosan több szakon is tanulók aránya a pedagógus- és bölcsészképzési szakok hallgatói körében a legnagyobb, meghaladva a 16 százalékot. Az agrár, informatika, műszaki és gazdaságtudományi képzések hallgatói jellemzően csak egy szakot végeznek párhuzamosan. 2. ábra: A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként Százalékos megoszlás Összesen Természettudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Sporttudomány képzési terület Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány képzési terület Művészet képzési terület Műszaki képzési terület Jogi és igazgatási képzési terület Informatika képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület
6,10% 7,10% 5,70% 7,40% 16,80% 4,10% 8,60% 2,10% 5,20% 2,90% 3,50% 16,60% 2,80%
0,00%
20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
N=44855 Korábbi felsőfokú tanulmányokról azonban jóval többen számolnak be. Itt a felsőfokú végzettséget feltételező MA/MSc képzések nyilván döntően meghatározzák az arányokat, hiszen a már diplomával rendelkezők aránya a mesterképzéseken nyilvánvalóan teljes körűnek vehető (noha nem minden hallgató tüntette ezt fel). Így a válaszadók 20,6 százalékának van már felsőfokú végzettsége többnyire hagyományos főiskolai, avagy BS/BSc képzésekről. 3. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében 8
Esetszám, százalék
felsőfokú szakképzés; 1278; 14% Ba/BSc; 3296; 36%
főiskolai hagyományos képzés; 3073; 34% egyetemi hagyományos képzés; 1096; 12%
Ma/MSc; 225; 2% egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés); 146; 2%
N=9114
Az MA/MSc képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA/BSc diploma dominál. A mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagy arányú emellett a főiskolai diploma szerepe is, az MA/MSc képzések hallgatói között egyharmados a főiskolai diploma aránya. 4. ábra: A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA/MSc hallgatók körében Esetszám, százalék
9
főiskolai hagyományos képzés; 1466; 36%
Ba/BSc; 2205; 54% egyetemi hagyományos képzés; 312; 8% egységes és osztatlan képzés; 16; 0%
Ma/MSc; 105; 2%
N=4104
2.2.
Képzési tervek
A felsőfokú képzési rendszer második lépcsőjének számító MA/MSc képzéseken jelenleg a hallgatók mintegy tíz százaléka tanul. A mesterképzés, mint láthattuk, alapvetően a BA/BSc fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzés felfutóban lévő volumenét érzékelteti, hogy a mostan bachelor-hallgatók kétharmada, s a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány az döntően a nagy tömegeket magába foglaló BA/BSc képzések hallgatóinak esetében fontos különösen.
5. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben Az MSc képzést tervezők aránya képzési forma szerint Százalékos megoszlás
10
Főiskolai hagyományos képzés
Egyetemi hagyományos képzés
Egységes, osztatlan képzés
53,80%
27,30%
23,80%
BA/BSc
0,00%
67,00%
20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%
N=44719 A mesterképzési tervek az átlagnál csekélyebb arányban kötődnek a főként egységes/osztatlan képzéseket kínáló képzési területekhez, mint az orvos- és egészségtudományi, illetve a jogi és igazgatási képzések. Az átlagnál nagyobb arányú azonban az MA/MSc részvétel tervezése a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint művészeti területek hallgatói körében. 6. ábra: Részvétel tervezése MA/MSc képzésben Az MSc képzést tervezők aránya képzési terület szerint Százalékos megoszlás
11
Összesen
54,10%
Természettudomány képzési terület
69,10%
Társadalomtudomány képzési terület
60,30%
Sporttudomány képzési terület
67,00%
Pedagógusképzés
39,70%
Orvos- és egészségtudomány képzési terület
36,20%
Művészet képzési terület
64,90%
Műszaki képzési terület
60,10%
Jogi és igazgatási képzési terület
35,50%
Informatika képzési terület
52,80%
Gazdaságtudományok képzési terület
54,10%
Bölcsészettudomány képzési terület
63,60%
Agrár képzési terület 0,00%
55,20% 20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
N=44719
III.
Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás
3.1. Nyelvismeret A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltérképezésekor az egyes idegen nyelveket ismerők illetve az azokat nem ismerők arányát mutatjuk be. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 91 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír. A többi felkínált nyelv (orosz, spanyol, olasz, francia) ismertsége 10-10 százalék körüli. Érdekes különbségeket mutat a nyelvtudás képzési területenként: angolul legkevésbé a művész- és pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben (10%) körüli a nyelvet nem ismerők aránya. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken. A francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. Az orosz nyelvet ismerők a pedagógusképzésben illetve a nemzetvédelmi és katonai képzési területen vannak legnagyobb arányban. 12
7. ábra: Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya Százalékos megoszlás
Orosz Spanyol Olasz Francia
10,60% 9,40% 11,50% 14,50%
Német
64,10%
Angol 0,00%
91,30% 20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
N=45949
3.2. Külföldi tanulmányok A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt. A leggyakoribbak a 4-6 hónapig tartó – kb. egy szemesztert lefedő - tanulmányi ciklusok. A külföldi tanulmányokkal töltött hónapok átlaga (a résztvevők körében) 7,31. A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, műszaki és informatikai területeken. A pedagógusképzés és a művészeti képzés szakjainak hallgatói körében ugyanakkor az átlagnál gyakrabban fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat. Utóbbi esetben e nagyobb gyakoriságot tekinthetjük a szakma specifikumának, a pedagógusképzés esetében azonban inkább a mesterképzések nagyobb arányában látnánk az okot. 8. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként Százalékos megoszlás
13
Összesen Természettudomány képzési terület
5,60% 2,70%
Társadalomtudomány képzési terület
4,50%
Sporttudomány képzési terület
7,50%
Pedagógusképzés
12,60%
Orvos- és egészségtudomány képzési terület
7,30%
Művészet képzési terület Műszaki képzési terület
17,70% 2,80%
Jogi és igazgatási képzési terület Informatika képzési terület
6,90% 3,00%
Gazdaságtudományok képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Agrár képzési terület 0,00%
5,40% 7,80% 4,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%
N=40470 Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak – az itt talált magasabb gyakoriság azonban minden bizonnyal egy kitolódott képzési idővel is együtt jár (akik még mindig hagyományos képzéseken tanulnak, valószínűleg az előírt időnél jóval lassabban végzeték a képzést). Mindazonáltal nagyon tisztán látszik a BA/BSc szakok hallgatóinak hátránya a nemzetközi mobilitás tekintetében. Vélhetőleg a rövidebb képzési ciklus is ebbe az irányba hat. Ez a tendencia, nagy tömegeket érintve összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. 9. ábra: Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként Százalékos arányok
14
Összesen
5,60%
Főiskolai hagyományos képzés
8,00%
Egyetemi hagyományos képzés
13,90%
Egységes, osztatlan képzés
8,70%
MA/MSc
10,10%
BA/BSc
3,60%
0,00%
20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%
N=44343
A külföldi tanulmányokat folytatók a lehetséges források közül minden második esetben Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi mobilitás ne igényelne egyéni, vagy családi anyagi ráfordítást. A külföldön tanult hallgatók egyharmada számára szükséges volt a személyes tehervállalás is. A többi forrás (hazai, külföldi vagy intézményi ösztöndíj) gyakorisága tíz százalék körüli volt a mobil hallgatók körében.
10. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében Százalékos arányok
Tempus/Erasmus
50,40%
Saját/családi finanszírozás
34,10%
Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat
15,40%
Egyéb külföldi ösztöndíj, pályázat
14,50%
A fogadó intézmény ösztöndíja Egyéb forrás
10,50% 12,70%
0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%
N=2523
15
IV.
A munka világa
4.1. Tanulmányok melletti munkavállalás A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Fontos azonban látnunk, hogy a tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák esetében természetes velejáróként tekinthető. Az esti, levelező, vagy távoktatásos képzési formák célja épp e párhuzamosság biztosítására Nem is meglepő, hogy az ezeken a munkarendekben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka párhuzamosan dolgozik is. A nappali tagozatosok esetében mért 26,7 százalékos munkavégzési arány önmagában is fontos mutató: a hallgatók egynegyede már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesz a munkaerőpiacon, kötődéseket alakít ki a munka világához.
11. ábra: Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint Százalékos arány
összesen
42,8%
távoktatás
87,9%
levelező
84,4%
esti
84,4%
nappali
26,7% ,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
100,0%
N=44573 A tanulmányaik mellett dolgozó hallgatók között egyharmad azok aránya, akik alapvetően azért diáknak, hallgatónak tartják magukat, s mellesleg munkában is részt vesznek. Ugyanakkor a fennmaradó kétharmadnyi dolgozó-és hallgató státuszú válaszadónk alapvetően a munka világához kapcsolná magát, aki számára a felsőfokú tanulás a munka mellett háttérbe szorul – nem ezt tekinti meghatározó tevékenységének. Úgy véljük, a
16
munkát vállaló hallatóknak ez az öndefiníciója fontos elemmel színezheti a felsőoktatásban részt vevőkről alkotott képet. 12. ábra: Hallgatói öndefiníció A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék
6852; 36% 12214; 64%
főfoglalkozású diáknak tartja magát főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul) tartja magát
N=19066 A tanulmányok melletti munkavállalás (vagy, a fentiek fényében megfordítva: a munka melletti továbbtanulás) a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA/MSc képzésben. Az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. 13. ábra: Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként Százalékos arány
17
Összesen
42,9%
Főiskolai - hagyományos képzés
51,5%
Egyetemi - hagyományos képzés
45,9%
Egységes, osztatlan képzés
26,4%
MA/MSc
59,9%
BA/BSc
41,8% ,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
100,0%
N=44417 Szakterületi bontásban a leginkább „munka-közelinek” a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében ismét csak tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók az átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy, orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz, alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással. 14. ábra: Dolgozó hallgatók képzési területi aránya Százalékos arány
18
Összesen
42,9%
Természettudomány
26,5%
Társadalomtudomány
50,3%
Sporttudomány
45,5%
Pedagógusképzés
55,2%
Orvos- és egészségtudomány
22,9%
Művészet
38,7%
Műszaki
39,0%
Jogi és igazgatási
50,8%
Informatika
41,6%
Gazdaságtudományok
52,8%
Bölcsészettudomány
42,2%
Agrár
44,9% ,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
100,0%
N=44355
4.2.
A végzett munka jellemzői
Az alábbiakban a felsőfokú tanulmányok mellett munkát is végző hallgatókkal foglalkozunk. Mint láthattuk, a munkavállalás összességében a hallgatók kb. 42 százalékát jellemzi. Az ő munkaviszonyuk az esetek többségében (59 százalékában) állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszony. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű avagy kimondottan diákmunka a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi.
15. ábra: A munkaviszony jellege A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék
19
állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú
3548; 19%
megbízás jellegű
1778; 9% 1054; 5%
11197; 59% alkalmi, időszakos megbízás
1494; 8% diákmunka, gyakornoki munka
N=19070 A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A határozott időtartamú munkaszerződések aránya között nincs nagy eltérés, ám a többi foglalkoztatási forma nagyon eltérő arányokat mutat. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi mukákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. 16. ábra: A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében Százalékos megoszlás
20
összesen
58,5%
távoktatás
7,9%
14,9%
18,6%
91,2%
levelező
4,3%3,9% ,7%
85,6%
esti
8,7% 4,8% ,9%
89,3%
nappali
24,3% 0%
10%
7,6% 20%
30%
6,1%3,6% 1,0%
27,6% 40%
állandó jellegű és határozatlan időtartamú alkalmi, időszakos, illetve megbízás jellegű
50%
40,5% 60%
70%
80%
90%
100%
meghatározott időtartamú diákmunka, gyakornoki munka
N= 19078 A munka világához közelebb álló levelező, esti illetve távoktatási képzések természetesen kihatnak arra is, hogy az egyes képzési formák hallgatói milyen státuszban vannak jelen a munkaerőpiacon. E tekintetben a hagyományos főiskolai képzések és a mesterképzések hallgatói körében találjuk a határozatlan idejű foglalkoztatottak legmagasabb arányát. 17. ábra: A munkaviszony jellege képzési formánként A munkát végző hallgatók körében Százalékos megoszlás
21
Összesen
58,6%
Főiskolai - hagyományos képzés
7,8% 14,9%
68,2%
7,9% 10,8% 13,1%
Egyetemi - hagyományos képzés
54,1%
11,2%
Egységes, osztatlan képzés
55,0%
8,0%
MA/MSc
67,4%
BA/BSc
56,7% 0%
20%
17,9%
19,3%
16,7%
17,6%
12,0% 9,6% 11,0%
6,6% 15,7% 40%
18,7%
60%
21,1% 80%
állandó jellegű és határozatlan idejű
meghatározott időtartamú
alkalmi, időszakos, illetve megbízás jellegű
diákmunka, gyakornoki munka
100%
N=19055
A tanulmányok mellett végzett munka másik fontos meghatározója az a kérdés, hogy kapcsolatban áll-e a tanulmányok szakterületével. A felsőoktatási tanulmányok ideje alatt végzett szakmai nagyban segítheti ugyanis a diploma utáni elhelyezkedés sikerességét. Összességében a hallgatók 70 százaléka valamelyen szakterület-releváns munkát végez. 18 százalékuk egy egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást. 18. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében Esetszám, százalék
22
2297; 12%
csak a saját szakterület
2986; 16%
a saját és a kapcsolódó szakterület
3416; 18%
egy egészen más szakterület
10280; 54%
bármilyen szakterület
N=18979 A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük majd 20 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez. 19. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, munkarendenként Esetszám, százalék
összesen
15,9%
távoktatás
15,4%
64,6%
14,4% 5,6%
csak a saját szakterület
levelező
16,7%
61,8%
15,1% 6,4%
a saját és a kapcsolódó szakterület
54,0%
18,0%
12,1%
egy egészen más szakterület esti
nappali
19,9%
64,3%
14,7% 0%
44,0% 20%
40%
11,5%4,3%
22,0% 60%
bármilyen szakterület
19,4% 80%
100%
N=19024 23
A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a mesterképzés hallgatóinak körében a legerősebb. Több, mint nyolcvan százalékuk tanulmányai szakterületén dolgzik. A legtöbb nem szakmai munkát a BSc-sek és a hagyományos egyetemi képzések dolgozó hallgatói végzik. 20. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, képzési formánként Esetszám, százalék
Összesen
15,7%
Főiskolai - hagyományos képzés
15,3%
Egyetemi - hagyományos képzés
54,1% 58,2%
18,3%
Egységes, osztatlan képzés
20,5%
MA/MSc
18,4%
BA/BSc
10%
17,6%
48,9%
20,0%
51,3%
30%
40%
19,7% 50%
9,0%
10,9%
10,1% 8,1%
52,5% 20%
12,1%
12,9%
17,3%
63,4%
14,5% 0%
18,1%
60%
70%
80%
csak a saját szakterület
a saját és a kapcsolódó szakterület
egy egészen más szakterület
bármilyen szakterület
13,2% 90% 100%
N=19005 A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterültei bontásban vizsgálva főként az informatikai, művészeti területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző, hogy tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. E szempontból a természettudományi, bölcsészettudományi és agrár hallgatók vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a közülük munkát vállalók nekik jelentős része nem szakmai jártasságát növeli. 21. ábra: A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? A munkát végző hallgatók körében, képzési területenként 24
Esetszám, százalék
Természettudomány Társadalomtudomány
14,6%
36,6%
9,9%
Sporttudomány
54,0%
12,7%
Pedagógusképzés
21,8%
Orvos- és egészségtudomány
21,1%
Művészet
27,0% 21,6%
58,3%
15,6%
Jogi és igazgatási
16,6%
Informatika
12,5%
Bölcsészettudomány
12,5%
Agrár
14,0% 0%
10%
20,7%
16,9%
53,0%
18,3%
58,0%
16,0% 53,1%
14,5% 26,1%
47,0% 30%
40%
60%
9,4%
70%
12,6% 17,4%
27,1% 50%
11,6%
10,8% 8,2%
60,5% 44,0%
11,1%
13,7% 6,6%
54,4%
20%
8,3%
12,8% 6,2%
51,0%
27,9%
Gazdaságtudományok
14,5%
59,2%
26,8%
Műszaki
21,7%
80%
csak a saját szakterület
a saját és a kapcsolódó szakterület
egy egészen más szakterület
bármilyen szakterület
11,9% 90%
100%
N=18968
25
