Gyorsjelentés. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációja 2013 Gyorsjelentés Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Nyüsti Szilvia - Veroszta Zsuzsanna [email protected] http://www.educatio.hu/

Államigazgatási adatok felhasználása a diplomás pályakövetésben Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztálya immár második alkalommal valósította meg a meglévő állami adminisztratív adatbázisok pályakövetési célú összekapcsolását. Az adatintegráció célja ezúttal is a frissdiplomások munkaerő-piaci kilépésének pontos és minél teljesebb körű megragadása volt. A 2013-ban zajlott adatintegráció során a felsőoktatásban 2009/2010-ben végzettek képzési adataihoz rendeltük hozzá a 2012 tavaszára vonatkozó, munkaerő-piaci adminisztratív adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat. Az eljárás során anonimizált módon, ám egyéni szinten kapcsolódtak össze a végzettekről a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban szereplő személysoros adatok. Előbbi adatbázis a felsőoktatási képzés részletezett adatait, utóbbi kettő a munkaerő-piaci státusz fő mutatóit biztosítja a pályakövetési célú vizsgálat számára. Egy ilyen adatintegrációs eljárás több szempontból is előnyös eszköze lehet a diplomás pályakövetésnek. Egyrészt, mivel meglévő adatvagyon felhasználásával történik, nem igényel nagy költségű primer adatfelvételt. Másrészt az eljárás elvi kidolgozása után az adatkapcsolás későbbi ismétlése irányában is nyitott az út, akár az adatok idősoros összekapcsolásának, akár a ciklikus pillanatképek rögzítésének céljából. Mindezek révén az adatok és folyamatok értelmezéséhez szükséges összevethetőség követelménye magas szinten teljesülhet. Ezt segíti elő az eljárásra jellemző elvi teljeskörűség is, hiszen (pl. a kutatási mintához képest) az adminisztratív adatbázisok a vizsgált csoport minden tagjáról rendelkeznek adatokkal. A 2013-ban lezajlott adatkapcsolás során a vizsgált időszakban végzett 57 ezer diplomás közül mintegy 35 ezer főhöz (61 százalékukhoz) tudtunk munkaerő-piaci és/vagy tanulmányi adatokat rendelni. A fennmaradó hiányok több okra vezethetők vissza: egy kisebb részüket a doktori képzésben vagy szakirányú továbbképzésben folytatott tanulmányok okozzák, melyről jelen adatintegráció nem tud adatokat szolgáltatni. Azokról sem rendelkezhetünk információval, akik 2012 májusában külföldön tanultak vagy ott vállaltak munkát, illetve nem regisztrált munkanélküliek vagy nem bejelentett munkaviszonnyal rendelkeznek. Ezeknek a csoportoknak egy részéről további adatbázisok bevonásával szerezhető információ, amelynek előkészítése folyamatban van. Az alábbi gyorsjelentés ennek az adatkapcsolásnak az eredményeit foglalja össze. Az adatok bemutatása során a teljesség igénye helyett az eljárásban rejlő lehetőségek minél gazdagabb érzékeltetésére törekedtünk. Ennélfogva döntően összehasonlító ábrákban foglaltuk össze a frissdiplomások képzési, intézményi, foglalkozási jellemzőihez kapcsolódó munkaerő-piaci különbségeket. Ennek során két fő munkaerő-piaci mutatóként a havi bruttó átlagjövedelem és a diplomás munkakörben foglalkoztatottak aránya szolgál.

1

A végzettek helyzete

Az elemzés célcsoportja:

A végzettek kétharmada nő, átlagéletkoruk közel 27 év. A végzettséghez jutók 28

A 2009/2010-es tanévben alap- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások (N=35 256 fő). Végzettek alatt az abszolutóriumot szerzőket értjük.

százaléka a következő két tanév valamelyikében továbbtanul.1 Két évvel a végzés után

A jogászoknál, általános orvosoknál, fogorvosoknál és gyógyszerészeknél az egyetemi szinten végzettséget szerzőket is az osztatlan képzésekről kikerülők közé soroltuk. A hitéleti képzésben abszolváltak kimaradnak az elemzésből.

A végzettek 37 százalékáról azonban sem a felsőoktatáshoz (FIR), sem a munkaerőpiachoz

közel ötödük (17%) tevékenysége még mindig csak a felsőoktatáshoz kapcsolódik, kétötödüké csak a munkaerőpiachoz, 6 százalékuké pedig egyszerre mindkét területhez.

(NAV és OEP) kötődő adminisztratív adatbázisok nem tudtak számot adni, aminek lehetséges okairól fentebb már szóltunk (1. ábra). 1. ábra: A végzettek tanulmányi és munkaerő-piaci státusza két évvel a végzést követően

Az adatok értelmezéséhez: A havi bruttó összjövedelem 2012 májusára vonatkozik és az egyén munkaviszonyaiból, valamint vállalkozói tevékenységéből befolyt összes jövedelmet összegzi. A vertikális illeszkedés mutatója arra vonatkozik, hogy a vizsgált csoportok végzettjeinek hány százaléka dolgozik diplomát igénylő munkakörben. Azokat a foglalkozásokat tekintjük felsőfokú végzettséget igénylőeknek, melyek FEOR kódja az 1-3 értékek valamelyikével kezdődik. A bemutatott ábrák mindig a releváns átlagokhoz viszonyított pozíciót szemléltetik, az ábrák sarkaiban jelöltük, hogy az adott negyedbe tartozó csoportok átlagértékei milyen irányban térnek el a frissdiplomás/képzésterületi átlagtól. Ha egy vizsgált csoport a teljes körűség ellenére sem érte el az adatközléshez szükséges elemszámot, adatait nem közöljük az elemzésben (pl. az ELTE adatait a jogi képzési területen belül). 1 2

37%

6%

2012 májusában csak tanul 2012 májusában dolgozik és tanul is

17%

40%

2012 májusában csak dolgozik 2012 májusában egyik nyilvántartásban sincs nyoma

Két évvel a végzés után a hazánkban elhelyezkedők átlagos bruttó havi összjövedelme 209 ezer forint2. A jövedelmek szórása ugyanakkor viszonylag magas (128 ezer Ft), ami jelzi, hogy a frissdiplomások bérkilátásai korántsem homogének. A végzettek közel háromnegyedét (74%) felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatják.

Ez nem tartalmazza a szakirányú továbbképzéseken és a doktori képzéseken továbbtanulókat. E két csoport létszáma azonban viszonylag alacsony. A kiugró bevételek korrigálása érdekében az elemzéskor figyelmen kívül hagytuk a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb egy-egy százaléknyi összjövedelmeket.

2

A végzettek munkaerő-piaci helyzete képzési területenként A végzettek átlagos kereseti lehetőségei és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (igényel-e a betöltött munka felsőfokú végzettséget) jelentős különbségeket mutat képzési területenként. Az átlagos bruttó összjövedelem akár kétszeres, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltésének aránya pedig több mint másfélszeres eltérést is mutathat egymáshoz képest. A két mutató tekintetében egyértelműen az informatika és a műszaki képzési terület végzettjeinek a helyzete a legkedvezőbb, míg a sporttudomány és a természettudomány területén végzetteké a legkedvezőtlenebb (2. ábra).3 A végzettek munkaerő-piaci helyzetében azonban nemcsak a képzési területek

2. ábra: A különböző képzési területek végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) (N=15 355 fő)

között fedezhetünk fel jelentős eltéréseket, hiszen egy-egy szakmacsoporton

Illeszkedés + Jövedelem -

belül is rendkívül sokszínű a kép. A várható jövedelem és illeszkedés mértéke

orvos- és egészségtud.; 208 321

95%

Illeszkedés + Jövedelem +

tanári képzés; 224 411

attól is nagymértékben függ, hogy ki melyik intézményben szerezte meg informatika; 266 352

diplomáját. A következőkben képzési területenként mutatjuk be az egyes jogi; 201 954

85%

intézmények végzettjeinek jövedelmi és illeszkedési mutatóit (3-14. ábra), így

Az

elemzésben

külön

közöljük

a

pedagógusképzésben

(tanító,

óvodapedagógus, gyógypedagógus, konduktor) és a tanári mesterképzésben végzettek adatait, mert jelentősen eltér egymástól munkaerő-piaci helyzetük.

Illeszkedés (%)

saját kontextusukban értékelhetjük teljesítményüket.

műszaki; 261 114 75% pedagógusképzés; 145 245 társadalomtud.; 172 273

65%

természettud.; 143 588

Az intézmények között tapasztalt különbségekben ugyanakkor közre játszhat a végzettek munkarendek4 vagy képzési szintek5 szerinti megoszlása, az intézményenként eltérő képzési paletták vagy az intézményeket körülvevő gazdasági környezet is. A különbségek okainak magyarázatára e gyorsjelentés

55%

sporttud.; 131 862

agrár; 171 844 bölcsészettud.; 172 178

Illeszkedés Jövedelem -

45% 125000

keretei között nem nyílik lehetőség.

gazdaságtud.; 227 599

145000

Illeszkedés Jövedelem + 165000

185000

205000

225000

245000

265000

Havi bruttó átlagjövedelem (Ft) 3

A bemutatott ábrák tengelymetszete mindkét mutató tekintetében az átlagot jelöli, így a jobb felső negyedbe azok kerülnek, akik mindkét tekintetben meghaladják a frissdiplomásokra jellemző átlagokat, míg a bal alsó negyedbe az átlagot egyik tekintetben sem elérő részpopulációk kerülnek. A gömbök mérete az adott csoport jövedelmi adatokkal rendelkező végzettjeinek létszámával arányos, így leolvasható az is, hogy egymáshoz képest mekkora a vizsgált csoportok végzett-kibocsátása. 4 Nappali, esti, levelező vagy távoktatás munkarend. 5 A jelen elemzésben vizsgált képzési szintek: alapképzés, mesterképzés vagy egységes, osztatlan képzés.

3

Agrár képzési terület


3. ábra

75%

PE; 170 267

DE; 163 890

65%


BCE; 169 937

NYME; 168 472 60%

SZIE; 173 967

55%

KE; 167 555

KF; 158 020

50%

SZTE; 178 006

170 000 180 000 190 000 Havi bruttó átlagjövedelem (Ft)

Gazdaságtudományok képzési terület

DE; 184 918

SZTE; 231 030

SZIE; 212 353 EDUTUS; 205 660

KE; 161 641

PTE; 227 635

PE; 209 960 NYME; 191 722 SZF; EKF; 195 078 192 980

ZSKF; 252 049

ME; 231 367

SZE; 226 483 ÁVF; 231 146

5. ábra 100%

BCE; 278 982

BGF; 251 952

90%

DE; 232 057

200000

225000

250000

275000

300000

NYME; 186 365

Illeszkedés Jövedelem +

160000 170000 180000 190000 Havi bruttó átlagjövedelem (Ft)

Informatika képzési terület

ELTE; 252 481

KF; 268 410 SZTE; 243 075

BME; 292 628

6. ábra

Havi bruttó átlagjövedelem (Ft)

4

210000


PPKE; 318 966 PE; 349 749

OE; 292 628

EKF; 249 968

DF; 248 513

BCE; 303 690

NYF; 232 856 Illeszkedés Jövedelem -

325000

200000

ME; 242 012

GDF; 233 611

75%


150000

SZE; 242 448

TPF; 175 644

175000

PTE; 172 434

PE; 195 107

ME; 161 625


80%


30% 150000

95%

85%

BKF; 220 771

NYF; 171 042 KJF; 174 334

40% 140000

4. ábra

200 000


SZIE; 180 529

KJF; 162 607


Illeszkedés – Jövedelem +


50%

40%

NYF; 146 323

ZSKF; 207 810

EKF; 157 734

Illeszkedés (%)

Illeszkedés (%)

60%

SZTE; 155 396

45%

80%

70%

PPKE; 172 165

60%

50%

45% Illeszkedés 40% Jövedelem 150 000 160 000


ELTE; 189 147

DE; 153 470

65%

55%

SZF; 203 687

90%

Bölcsészettudomány képzési terület


70%

Illeszkedés (%)

Illeszkedés (%)

70%

70% 220000

240000

Illeszkedés Jövedelem + 260000 280000 300000 Havi bruttó átlagjövedelem (Ft)

320000

340000

100%

Jogi képzési terület



100%

7. ábra

98% DE; 187 557

SZE; 203 572

94%

86% SZTE; 192 973

84%

Illeszkedés (%)

80%

75% 70%

Illeszkedés Jövedelem 180000


190000 200000 210000 Havi bruttó átlagjövedelem (Ft)

NYF; 191 966

Orvos- és egészségtud. képzési terület

SE; 211 347


60% 185000

8. ábra

220000

85%

9. ábra

95% 90% 85%

Illeszkedés + Jövedelem WJLF; 166 337

ME; 168 215

SZIE; 146 017

NYME; 165 646 SZTE; 153 648 DRHE; 133 705

65% 140000

160000


PE; 213 534

ELTE; 183 680

KJF; 168 123 ME; 172 645

10. ábra

5

BCE; 243 487

BKF; 168 247

EKF; 174 277

SZE; 200 175

ZSKF; 222 977

BGF; 212 491



240000


DF; 137 538

45%



SZIE; 164 258 PPKE; 149 369

NYF; 145 901

50%

70%

Társadalomtudomány képzési terület

305000

AVKF; 166 575

65% 60%



DE; 154 440

55% 75%

225000

70%

DE; 219 942

80%

205000

75%

DF; 289 988

NYME; 242 421

80%

SZTE; 202 071

SZE; 280 086 OE; 262 585

EJF; 216 038



KF; 274 181

ME; 277 923

SZIE; 227 508

65%

170000

100%

ME; 201 327

Illeszkedés (%)

Illeszkedés (%)

PPKE; 214 515

88%

80%

DE; 238 117

85%

90%

PE; 312 864

90%

PTE; 175 568

92%

Illeszkedés (%)

KRE; 210 286


BME; 263 873

95%

96%

82%

Műszaki képzési terület


40% 130000

150000


230000

Pedagógusképzés képzési terület

Illeszkedés + Jövedelem SZTE; 135 278

80%


100%

ELTE; 166 787

70% NYME; 138 948

60%

SZIE; 131 363



85%


165000

Sporttudomány képzési terület


80%

ELTE; 213 426 SSZHF; 206 270

NYME; 199 112

100%

Illeszkedés (%)

60%

SZTE; 156 699

55%


40% 100000

110000

EKF; 122 109

NYME; 128 518


255000


BME; 153 677 ELTE; 134 458

70%

NYME; 182 444

SZTE; 134 362

60%

DE; 147 182

50% NYF; 127 428

EKF; 153 802

30%

Illeszkedés Jövedelem + 150000

245000

Természettud. képzési terület


40%

NYF; 117 553

50%


90%

ELTE; 107 449

DF; 251 384 Illeszkedés Jövedelem +

205000

80%

65% Illeszkedés (%)

90%

13. ábra

70%

45%

EKF; 216 850

80% 195000

12. ábra

SE; 140 756

75%

SZTE; 228 652


175000


NYF; 222 882

DE; 214 402

95%

85%

DE; 134 606

40% 125000

ME; 214 999

KF; 135 462

50%


Tanári képzés

Illeszkedés + Jövedelem PE; 201 078

KE; 151 055

AVKF; 141 718

Illeszkedés (%)

11. ábra

Illeszkedés (%)

90%


14. ábra

160000

20% 120000


130000

140000

150000

160000


6

170000

180000

A különböző szakok végzettjeinek munkaerő-piaci helyzete A jövedelmeket és a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak arányát szakok szintjén vizsgálva külön ábrázoljuk a mester- és osztatlan képzések diplomásainak és az alapképzésben végzettek egymáshoz viszonyított helyzetét. Az osztatlan és mesterdiplomások esetében összességében igen magas illeszkedési arányokat és a diplomások teljes átlagánál kedvezőbb jövedelmeket találunk. Ezek között két szakma, az informatikus és a gyógyszerészi mutat mindkét szempontból az átlagnál kedvezőbb képet. Az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel, ám kedvező illeszkedési mutatókkal a nagy létszámú osztatlan képzések – orvosi, jogi, tanári – végzettjei jellemezhetőek (15. ábra). A legnagyobb kibocsátású alapszakok végzettjeinek munkaerő-piaci

15. ábra: A mester és osztatlan képzéseken végzettek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) 3 074 fő)

adatait az illeszkedés és jövedelem tengelyén elhelyezve mutatja be

Mesterképzés és egységes, osztatlan képzés

a 16. ábra. Az azonos színű jelölők egy-egy képzési területet képviselnek. Jól látszik, ahogyan a különböző szakok elrendeződése a

100%


képzési területek alapján összefüggést mutat. Kedvező illeszkedéssel

általános orvos 223685

gyógyszerész; 281961

és magas jövedelemmel főként a műszaki, informatikai és képzésekről

kikerülők

jellemezhetők,

például épp a gazdaságtudományi képzési terület esetében jól látszik a turizmus-vendéglátás diploma jelentős leszakadása is. E végzettség az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel és gyengébb illeszkedéssel párosul.

90%

jogász 207241

vállalkozás fejlesztés 315892

tanári 224411

környezetmérnöki; 248615

vezetés és szervezés 319033

Szembetűnő az is, ahogy az egészségügyi szakos diplomákat – s itt most az osztatlan orvosképzést nem vizsgáljuk – erős illeszkedés, ám

mérnökinformatikus; 343496

95%

ám Illeszkedés (%)

gazdaságtudományi


emberi erőforrás tanácsadó; 250453

85%

alacsony átlagjövedelem jellemzi. Illeszkedés Jövedelem -

A képzések (és képzési területek) fennmaradó részéhez többnyire az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel és illeszkedéssel jellemezhető

marketing 267861

nemzetközi tanulmányok; 285940


80% 185000 205000 225000 245000 265000 285000 305000 325000 345000

foglalkozások társulnak.


7

16. ábra: A legnagyobb kibocsátású alapszakok végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és foglalkozásuk vertikális illeszkedése (%) (N=12 281 fő) Illeszkedés + Jövedelem -


Alapképzés programtervező informatikus; mérnökinformatikus 250279 272975

ápolás és betegellátás; 174979

95% gyógypedagógia; 156725

villamosmérnöki; 289931

építőmérnöki 226060 egészségügyi gondozás és prevenció ; 158429

85%

gépészmérnöki 278978

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus; 209959

gazdaságinformatikus; 252726 kereskedelem és marketing; 228812

Illeszkedés (%)

75% szociális munka 157993

óvodapedagógus 136811 biológia; 129465

65%

tanító; 144682

testnevelő-edző 109803

kertészmérnöki; 142626

55%

rekreációszervezés és egészségfejl. 129040 környezettan 140858 45%

germanisztika; 216431 egészségügyi szervező; 188837

műszaki menedzser; 258973

nemzetközi gazdálkodás; 249558 emberi erőforrások; 232193

gazdálkodási és menedzsment; 217650 munkaügyi és szociálkörnyezetmérnöki TB igazgatási pedagógia; 196668 175589 158603 pénzügy és számvitel; 229973 sportszervező; 170105 gazdasági és élelmiszermérnöki vidékfejlesztési nemzetközi 176193 agrármérnök tanulmányok; 213901 komm.és médiatudomány; 166076 165803 anglisztika; 169393 igazságügyi igazgatási 172849 környezetgazd. andragógia; 173018 agrármérnöki; 150540 mezőgazdasági informatikus mérnöki; 179361 könyvtáros; 154969 szabad bölcsészet 153665

földrajz; 144501

turizmus-vendéglátás; 178570

történelem; 131380 Illeszkedés Jövedelem -

35% 100000


Havi bruttó átlagjövedelem (Ft) 120000

140000

160000

180000

200000

8

220000

240000

260000

280000

300000

A mesterszakos végzettség megszerzésének hozadéka A 2010-ben alapszakon végzettek 30 százaléka lépett be valamelyik mesterképzésre a következő két tanéven belül. A kereseti adatok azt mutatják, hogy jól döntöttek a továbbtanulók, hiszen átlagosan 30 százalékkal magasabb fizetést visznek haza a mesterképzésen végzettek az alapszakos oklevéllel rendelkezőkhöz képest. Ráadásul csak 9 százalékuk helyezkedik el nem diplomás foglalkozásokban, miközben ugyanez az arány alapképzésen végzettek esetén 31 százalék. Azonban a mesterképzés elvégzésének anyagi hozadéka sem független a képzési területektől. Egyes képzéscsoportok hallgatói hajlamosabbak a továbbtanulásra másokénál, emiatt joggal várhatjuk, hogy a magas BA/MA átlépési aránnyal jellemezhető képzési területeken belül kevésbé térül meg a továbbtanulás. Az adatok többnyire alátámasztják a feltevést: a legkisebb (21 százalékos) átlépési aránnyal jellemezhető társadalomtudományok bérhozama6 a legmagasabb, közel 50 százalékos. Ezzel szemben a kétötödös átlépéssel jellemezhető informatikusoknál csak 11 százalékos bérelőnnyel bírnak a magasabb képzési szintet is teljesítő frissdiplomások. A trendtől egyedül a bölcsészettudományi képzések térnek el, ahol a nagyarányú átlépés egyúttal magas bérhozammal is társul (17. ábra). 17. ábra: A mesterszakos végzettség százalékos bérelőnye (%) és a BA/MA átlépés aránya képzési területenként 60

Jövedelmi előny + Átlépés -

Jövedelmi előny + Átlépés +

50

bölcsészettud. képzési terület

MA százalékos jövedelmi előnye (%)

társadalomtud. képzési terület 40

gazdaságtud. képzési terület

30

agrár képzési terület műszaki képzési terület

20

informatika képzési terület 10

0 15

6

Jövedelmi előny Átlépés +

Jövedelmi előny Átlépés 20

25

30 BA/MA átlépés (%)

35

40

45

Bérhozam alatt azt a százalékos értéket értjük, amennyivel többet kapnak a mesterszakon abszolvált munkavállalók az alapszakon végzettek fizetéséhez képest.

9

A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete foglalkozásonként A négyjegyű FEOR besorolások alapján definiált foglalkozások esetében azt vizsgáltuk, hogy milyen mintázatot mutat az átlagos jövedelmek nagysága és a férfiak foglakoztatási aránya az adott szakmában (18. ábra). Az ábrán jól látszik, hogy a műszaki és informatikai terület jelenti azokat a szakmákat, ahol az átlagot meghaladó jövedelem férfi többséggel jár együtt. Kevés férfi-többségű, ám átlag alatti jövedelmű foglalkozást találunk, s ezek értékei is közel vannak az átlaghoz. A foglalkozások legnagyobb részének esetében a női többség átlag alatti jövedelemmel párosul. Egy meghatározható szegmensben – pénzügyi foglalkozások – találhatunk magas jövedelemhez társuló női felülreprezentáltságot. 18. ábra: A legnagyobb létszámú foglalkozásokban dolgozók végzettjeinek havi átlagos bruttó összjövedelme (Ft) és a férfi foglalkoztatottak aránya (%)

100%

Férfi + Jövedelem +

Férfi + Jövedelem Szoftverfejlesztő 291726

90% 80%

Egyéb mérnök; 316408

70%

Egyéb műszaki foglalkozású; 224875

Adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető ; 302091

60%

Munka- és termelésszervező ; 249048

Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője; 215842 Ügynök (nem biztosítás) 229632

50% Férfiak aránya (%)

Gépészmérnök 317241

Ügyvéd; 134422

40%

Középiskolai tanár 206837

30%

Általános iskolai tanár, tanító; 185951

Személyi asszisztens 204263

10%

Kereskedelmi tervező, szervező ; 280110

Jogász; 223212

Kereskedelmi Általános orvos; 223310 ügyintéző 207776

Egyéb ügyintéző; 185657

20%

Kereskedelmi egység vezetője; 233843

Piackutató, reklám- és marketingtevékenység 237329

Gyógyszerész 279800

Pénzintézeti Számviteli ügyintéző; 263772 ügyintéző; 242287

Pénzügyi ügyintéző 237487

Ápoló, szakápoló; 185301 Gyógytornász; 140492

Férfi Jövedelem -

0% 110000

130000

150000

170000

Férfi + Jövedelem -

190000

210000

230000

250000


10

270000

290000

310000

330000

További vizsgálati lehetőségek, lehetséges indikátorok Az államigazgatási adatbázisok összekapcsolása számtalan lehetőséget biztosít a meglévő adminisztratív adatvagyon költséghatékony kiaknázására, ráadásul általa olyan információkhoz is hozzájuthatunk, melyek más, például kutatási forrásokból nem állnak rendelkezésre, avagy nehezen mérhetők. A felsőoktatáshoz kötődő adatkapcsolások segítségével mód nyílhat számos, az adatalapú döntéshozás számára releváns kérdés megválaszolására is: 

ciklikus és összevethető statisztikai információkat adhat a végzettek munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról (munkahelyi státusz, jövedelem, munkáltató jellege, munka vertikális és horizontális illeszkedése, munkanélküliség, továbbtanulás) akár felsőoktatási intézményi, akár képzési területi/szakos vagy egyéb bontásokban;



ismételt adatgyűjtések révén információt szolgáltathatnak felsőoktatás-kapacitási döntésekhez (támogatott képzések, szakok, keretszámok megállapításához, diplomás munkaerő-piaci prognózisok készítéséhez);



tájékoztatást adhat a felvételizők és a társadalom más csoportjai számára az egyes diplomák (képzések és intézmények) munkaerő-piaci beválásáról, a valós elhelyezkedési lehetőségekről;



munkaerő-piaci paraméterek mentén teszi összevethetővé a felsőoktatási intézményeket;



lehetővé teheti az állami támogató eszközök (START-kártya, szociális támogatásban részesültek, hátrányos helyzetűek felvételi kedvezményei, munkanélkülieknek szóló támogatások) hatásvizsgálatát, valamint a diplomával rendelkező speciális társadalmi csoportok életútjának vizsgálatát;



alkalmas lehet előrejelzésekre és modellszámításokra;



összevethető adataival validálhatja az intézményi pályakövetési adatgyűjtések eredményeit, melyek az adminisztratív rendszerekből nem elérhető adatokkal járulnak hozzá a frissdiplomások vizsgálatához.

11

Gyorsjelentés. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Recommend Documents