Előterjesztő:
Szabó Ferenc Ügyvezető igazgató
Iktatószám:
89223/2009.
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése
Melléklet:
1 pld. határozati javaslat
Készítette:
Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
Véleményezésre megküldve:
Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2009. október 30.
Tisztelt Közgyűlés! Szeged jelentős eredményeket tudhat magáénak a hulladékgazdálkodás területén. Az alapszolgáltatások jelentős fejlesztése mellett, a város saját erejéből jelentős szelektív hulladékgyűjtési és hulladékhasznosítási kapacitásokat épített ki. Központi Környezetvédelmi Alap támogatással 1999-ben megépült Kelet-Magyarország első jelentős hulladékválogató üzeme, valamint 2008-ben befejeződött a 33 település integrált hulladékgazdálkodási programját felölelő európai uniós támogatású ISPA projekt megvalósítása. Sok más térségét megelőzve, hazánkban az elsők között épült ki a Szeged térségi, európai követelményeknek teljes egészében megfelelő komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszer, mely képes a hulladékok által okozott környezetszennyezés megakadályozására és felszámolására. Ez új környezetminőséget és életminőséget biztosít, amely nem csak a régió megtartó képességét növeli majd, hanem a vonzó képességét is. A térség bizonyította, hogy elkötelezett a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás regionális problémáinak megoldása területén és rendelkezik a megfelelő szakmai tudással és háttérrel, amely a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez szükséges. Szeged nagysága, lakosságszáma és hagyományai alapján, valamint logisztikai okok miatt is joggal vehető számításba, mint a Dél-alföldi Régió hulladékgazdálkodási központja. Ezért is javasolható, hogy a régió egészére kiterjedő, a hulladékgazdálkodási rendszert érintő további fejlesztések - egyfajta „pilot-project” jelleggel a megfelelő szakmai és infrastrukturális feltételekkel rendelkező szegedi hulladékgazdálkodási kistérségben valósuljanak meg. 1. A hulladékgazdálkodás fejlesztési irányai Az uniós előírások több szempont miatt is szükségessé teszik a hazai hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését. A legfontosabb szempontok: -csökkenteni kell a depózott hulladék mennyiségét és arányát, -növelni kell a szelektív hulladékgyűjtés és ezen keresztül az újrahasznosítás arányát, -meg kell oldani a veszélyes hulladékok, és ezen belül az állati tetemek ártalmatlanítását, -csökkenteni kell a hulladékok szerves anyag tartalmát, -növelni kell a hulladékok energetikai hasznosítását. Az európai gyakorlat szerint a hasznosítható hulladékok hulladékáramból történő elkülönítése és visszavezetése a termelési folyamatba (recycling) csak egy bizonyos határig lehetséges és gazdaságos. A depózott hulladék és a szerves anyag mennyiségének előírt szintre történő csökkentése hagyományos módszerekkel, szelektív gyűjtéssel, válogatással nem lehetséges. Ez egy bizonyos határon túl már csak a hulladék magas hőmérsékleten történő kezelésével csökkenthető, melyet célszerű energetikai célú hasznosítással egybekötve megvalósítani. Mint ismert a kommunális hulladék jelentős energia tartalékot rejt magában, aminek a hasznosítása jól szolgálná az ország energia stratégiájában megfogalmazott másodlagos és zöldenergia termelés arányának növelését is. A hulladékban lévő szerves anyag magas energia tartalmának visszanyerésével nagy mennyiségű hő és villamos energia állítható elő, melynek hasznosítása jelentősen javíthatja az alkalmazott technológia hatékonyságát és gazdaságosságát. 2. A számításba vehető technológiák A hagyományos és környezetvédelmi szempontból számos tekintetben aggályos hulladékégetés szóba sem jöhet. Szerencsére a technológiai fejlődés eredményeként ma már számos olyan
technológiát ismerünk melyek környezeti kibocsátása jelentéktelen. A hulladékok magas hőmérsékleten történő kezelésével, termikus bontásával, a bomlási gázok utóégetése során keletkező hőenergia hasznosításával működő hulladékerőművek, zárt rendszerben, hagyományos értelemben vett salak, hamu és füstgáz kibocsátása nélkül képesek működni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv, a központi régiót (Budapest és térsége) leszámítva hat térségi hulladékerőmű megépítését irányozza elő a 2020-ig terjedő időszak végéig. A régionként tervezett egyenként 250 – 500 ezer tonnás éves kapacitású hulladékerőmű megépítése esetén hazánk a hulladékkezelésre vonatkozó EU követelményeket maradéktalanul teljesíteni tudja majd. A tervezett euró régiós közigazgatási rendszer – régiónkénti 1-1.5 millió lakosával – alkalmas a megfelelő, gazdaságos üzemméretű hulladékerőmű hálózat kiépítésére. A létesítményeket célszerűen olyan nagyobb lakosságszámú települések, régió központok mellett érdemes telepíteni, ahol település hulladékgazdálkodásán kívül a térségi hulladékgazdálkodási feladatokat is ellátnak. A regionális hulladékgazdálkodás legkényesebb pontja a hulladék összegyűjtése és a kezelőhöz történő gazdaságos elszállítása. A kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerek szállítási, kezelési kapacitása biztosítja a többnyire 30 km-es körzetben lévő településeken keletkező hulladék rendszeres összegyűjtését és a központi kezelőtelepre történő beszállítását. A hulladékerőmű gazdaságossága igényelheti a hulladék gazdálkodási rendszer területi kibővítését. A nagyobb szállítási távolságok miatt térségi együttműködés keretében szükséges létrehozni átrakó állomásokat, ahol a kiszolgáló speciális hulladék gyűjtő-szállító járművek nagy tárfogatú tömörítős konténerekbe ürítik a hulladékot. Ezeket a konténereket speciális közúti, vasúti, vagy vízi járművek szállítják tovább a kezelőhöz. 3. Környezetvédelmi követelmények, kibocsátások és kockázatok Környezeti kibocsátások Az egyes külföldi technológiák hazai alkalmazásának szigorú feltételei vannak. A „honosítás” csak akkor lehetséges, ha a gyártó részletes vizsgálatokkal, akkreditált laboratórium által elvégzett szabványos mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok alapján igazolja, hogy technológiai berendezés teljes mértékben megfelel a hazai (EU) környezetvédelmi előírásoknak és nem lépi túl egyetlen veszélyeztető komponens esetében sem a relatív kibocsátási értékeket, valamint az abszolút károsanyag-kibocsátás előírásokat is figyelembe kell venni. A levegőbe történő károsanyag-kibocsátásoknál az RL 2000/76/EG sz. európai hulladékkezelési irányelv szerint meghatározott határértékeket kell betartani. Az eljárással szemben támasztott egyéb követelmények Az alkalmazott technológiával szembeni elvárás, hogy az újrahasznosítási folyamatban az osztályozatlan kommunális, kis- és nagyipari valamint veszélyes hulladékból a hulladék szerves alkotórészeinek elgázosításával és a szervetlen alkotórészek közvetlen beolvasztásával, hasznosítható termékeket kell előállítania, mint például szintézisgázt, ásványi anyagokat és fémeket. Elkerülendő a hamu, salak vagy a füstgáztisztítás során leválasztott porok képződése, és meg kell akadályozni a szerves vegyületek, dioxinok és furánok újraképződését is. Az ipari és kommunális hulladék egyidejű kezelése esetén, a kibocsátási határértékek betartása rendkívül magas hőmérsékletet tesz szükségessé, annak érdekében, hogy az összes káros szerves anyag elbomlására biztosan sor kerüljön. A hulladékok kezelésének az 1000/76/EC EU irányelv, és az érvényes hazai jogszabályok előírásainak megfelelően 1.100 °C feletti hőmérsékleteken kell végbemennie.
Az eljárás során várhatóan képződő anyagok Az ismert, termikus bontáson alapuló technológiák közül olyat érdemes alkalmazni, amely folyamatos üzemben a hulladék szerves alkotórészeinek elgázosításával – a káros gázok újraszintetizálódásának elkerülése mellett – magas energiatartalmú szintézisgázt állít elő, amelynek közvetlen hasznosításával hő és villamos energia állítható elő, de egyben értékes vegyipari alapanyag is lehet. A hulladék szervetlen összetevői az alkalmazott magas hőmérsékleten megolvadva – hagyományos salak, hamu és a füstgáztisztításból leválasztott porok keletkezése nélkül – egy jól hasznosítható, kerámia típusú anyagkeverék üveges fázisába kerülnek. A folyamatban esetlegesen további melléktermékek, mint a fémek, sók, kén, stb. is keletkezhetnek, melyek esetében biztosítható az állandó minőség, amely a további hasznosítás feltétele. Technológiai víz képződhet a hulladék nedvesség tartalmából, a reakciótermékekből és az esetlegesen hozzáadott vízből, melynek megtisztításáról gondoskodni kell, ezután a teljes mennyiség felhasználható hűtési célokra. Így nem keletkezik szennyvíz. A hulladékok ilyen típusú, közvetlenül hasznosítható anyagokká történő átalakításánál a hasznosítás aránya és egyben a hulladék mennyiségének csökkenése elérheti a 98 %-ot is.
4. Dél-alföldi regionális hulladékerőmű létesítése A Dél-alföldi régió legjelentősebb települése Szeged, eddig is élen járt a környezetvédelmi problémák megoltása és a korszerű hulladékgazdálkodás módszereinek meghonosítása területén. A város központjától 6 km-re ideális területen épült ki a szegedi térség hulladékgazdálkodási központja, melynek központi létesítménye a közel 30 ha területű regionális hulladéklerakó telep. A létesítmény térségében lenne ésszerű a dél-alföldi régióban tervezett hulladékerőmű telepítése. Mind a közúti, mind a vasúti összeköttetés biztosítható rövid szakaszon történő út és iparvágány kiépítésével. A térségben képződő hulladékmennyiségek A hulladékkezelő berendezésnek a térségben keletkező mintegy évi 200.000 tonna kommunális hulladékokon túl alkalmasnak kell lennie a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására is. A számításba vehető, magas hőmérsékletű, elegendő tartózkodási idejű hőkezelést biztosító technológiák erre lehetőséget biztosítanak. Különösen érdekes lehet a jelenleg megoldatlan állati eredetű veszélyes hulladékok, elhullott állati tetemek kezelése, mert ebből a hulladékból jelenleg mintegy 85.000 tonna keletkezik évente. A térségben keletkező hulladék éves mennyisége a következő: >Kommunális hulladék >Ipari és veszélyes hulladék Összesen:
200.000 t/év 100.000 t/év 300.000 t/év
A hulladékmennyiség alapján a térségben évi 300.000 tonna kapacitású berendezés telepítését lehetne megvalósítani, melynek méretezése során 9,5 MJ/t átlagos fűtőértékkel lehet számolni. A fejlesztés két ütemben történő megvalósítása esetében célszerű modul rendszerű technológiai egységekben gondolkozni, amely lehetővé tenné a fejlesztés ütemezését, igényeknek megfelelő bővítését. A szegedi kistérségben jelenleg rendelkezésre álló hulladékmennyiségek alapján célszerűnek tűnik, ha az első ütem kiépített kapacitása nem haladja meg az évenkénti 70-100 ezer tonnát. A Szegedi Hulladékgazdálkodási régió 33 települése, több mint 250 ezer lakosával jó hátteret biztosítana a dél-alföldi fejlesztés eső ütemének megvalósításához.
A finanszírozás lehetőségei A létesítmény megvalósítása a figyelembe vehető technológiák ismeretében előzetes pénzügyi elemzést, megvalósíthatósági tanulmány (költség-haszon elemzés) készítését, megtérülési számításokat igényel. A fejlesztési forrásigény ismeretében lehet elkészíteni a forrástérképet, amelyben figyelembe kell venni az energetikai és hulladékgazdálkodási pályázatokat, a befektetői szándékokat és az érintett önkormányzatok tehervállaló képességét. Az üzemeltetés finanszírozása A hosszú távú üzemeltetés, a fenntarthatóság alapvetően a gazdaságosság függvénye. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a beruházás nyereséges és belátható időn belül megtérül. A tervezett fejlesztés megvalósítása akkor célszerű, ha legalább 10 éven belül megtérül. 5. Javaslat a fejlesztés előkészítésére Az elmúlt években számos megkeresés és ajánlat érkezett az önkormányzathoz, melyek hasonló technológiák telepítésére vonatkoztak. Ezen túlmenően a Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. további technológiai lehetőségek felkutatását tűzte ki célul. Ezek közül kell kiválasztani a környezetvédelmi szempontból megfelelő és finanszírozási szempontból legelőnyösebbet. Az egyes technológiák műszaki paraméterei, a beruházási és üzemeltetési költségekre, a feldolgozó kapacitások és a fajlagos beruházási költségre (egy tonna hulladék feldolgozásához szükséges kapacitás kiépítésének költsége) vonatkozó adatok és információk alapján kerülhet sor az előzetes értékelés elkészítésére. A várható megtérülési idő korrekt meghatározása az alapja a legmegfelelőbb finanszírozási struktúra kialakításának. Tisztelt Közgyűlés! A korszerű környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, az európai uniós szempontok és követelmények látható fejlődési irányai alapján javaslatot teszek a Dél-alföldi hulladékerőmű térségünkben történő megvalósítására a 2010-2015 közötti időszakban. A tervezett – három megyét magába foglaló – Dél-alföldi euró-régió hulladékgazdálkodási problémáinak integrált megoldását hosszútávon és véglegesen biztosító létesítmény folyamatos üzemben évi 300 ezer tonna hulladék energetikai és egyéb célú hasznosítását tenné lehetővé 98%-os hatásfokkal. A modul rendszerű technológiai fejlesztés első üteme Szeged és térsége hulladékát dolgozná fel. Az első ütem beruházási és üzemeltetési tapasztalataira alapozva kerülne sor a további ütemek kiépítésére, amelyek megvalósítását uniós és hazai támogatások, egyéb külső források igénybevételével lehetne finanszírozni. Javaslom, hogy Szeged megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezze a tervezett fejlesztés előkészítésének megindítását. Szeged, 2009. október 30.
Szabó Ferenc Ügyvezető igazgató
KIVONAT
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 06. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből. /2009. (XI.06.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója „Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése” tárgyú, 89223/2009. számú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés a korszerű hulladékgazdálkodás, az európai uniós szempontok és követelmények látható fejlődési irányai alapján kezdeményezi egy Dél-alföldi Hulladékerőmű létesíthetőségének megvizsgálását. 2./ A Közgyűlés a tervezett fejlesztés megvalósítására vonatkozó műszaki és pénzügyi lehetőségek vizsgálata, megvalósítható alternatívák kidolgozása érdekében 6 fős előkészítő munkacsoportot hoz létre. 3./ Az előkészítő munkacsoport tagjai: Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester Virág András a Pénzügyi Bizottság elnöke Gila Ferenc a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság elnöke Kalmár Ferenc a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság elnöke Szabó Ferenc a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója 4./ A Közgyűlés a projekt szakmai előkészítésére vonatkozó feladatok koordinálásával a Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. ügyvezető igazgatóját bízza meg. Feladata a hozzáférhető legjobb technológiák felkutatása és az erre vonatkozó információk, dokumentációk előkészítő bizottság elé történő terjesztése. 5./ A Közgyűlés felkéri az előkészítő munkacsoportot, hogy a megvalósítás lehetőségeire vonatkozó javaslatát a Közgyűlés 2010. februári ülésére terjessze elő. A határozatról jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. k.m.f. Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző
