HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GÖDÖLLŐ 2011.

1

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető................................................................................................................................... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása ...................................................... 3 Nevelési program................................................................................................................... 8 Az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai............................................................................................................. 9 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................ 14 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................. 15 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység......... 16 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................ 17 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................ 19 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................. 21 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység....................................................... 23 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, és felszerelések ............... 23 A szülő, tanuló, pedagógus iskolai együttműködésének formái ...................................... 24 Környezeti nevelés........................................................................................................... 26 Egészségnevelési program .............................................................................................. 31 Tanulási esélyegyenlőség biztosítása .............................................................................. 35 Helyi tanterv .........................................................................................................................36 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények............... 37 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei................................................. 41 A magasabb évfolyamra lépés feltételei .......................................................................... 41 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ............................................................ 42 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése..................................................................................................................... 43 Iskolaotthon ..................................................................................................................... 50 Az otthoni /iskolaotthonos, tanulószobai/ felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ................................................................................................................ 55 A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................................. 56 A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke................................................................................... 57 A nem szakrendszerű tanulásszervezés az 5-6. évfolyamon ............................................ 63 A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések........................................................................................................... 65 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ....................................................... 67

2

Bevezető

3

A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása Az iskola dolga az, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megérezze az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt, amit szeret csinálni. Szent-Györgyi Albert nyomán Gödöllő Város Képviselő-testülete az 1974. augusztus 20. napján létesített Hajós Alfréd Általános Iskola alapító okiratát a 208/2003. (XII.11.). sz. határozatával a következők szerint határozza meg: 1. Az intézmény

neve:

Hajós Alfréd Általános Iskola

2. Az intézmény

székhelye:

2100 Gödöllő, Légszesz utca 10.

telephelye:

2100 Gödöllő, Török I. u. 7.

3. Az intézmény

típusa:

általános iskola

4. Az intézmény

évfolyamainak száma: 1-8.

5. Az intézmény

feladata, alaptevékenysége:

-

Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatás Emelt szintű testnevelés oktatás évfolyamonként egy osztályban Iskolaotthonos foglalkoztatás, napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása Intézményi étkeztetés A többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelésű tanulók ellátása A különleges helyzetben lévő gyermekek teljes iskolai oktatása kislétszámú első osztályban A tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése Iskola sportkör működtetése A tanulók tankönyvellátásának biztosítása

Az iskola alapfeladatát nappali tagozatos oktatás keretében maximum 700 tanulóra tervezve végzi. 6. Az iskola kiegészítő tevékenysége:

helyiség bérbeadása, tanuszoda működtetése, térítési díj ellenében oktatáshoz kapcsolódó tevékenység végzése

4

7. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Gödöllő Városi Önkormányzat 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. 8. Az intézmény alapító szerve:

Gödöllő Városi Tanács VB.

9. Az intézmény rendelkezik 5400, 5579 és a 5556 hrsz. ingatlannal, a rajtuk található épületekkel. A feladatok ellátásához a leltár szerint nyilvántartott állóeszközöket, vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 10. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 11. Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi – gazdasági feladatait a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezeten keresztül látja el. Előirányzata feletti jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. 12. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A Képviselő-testület nyilvános pályázati eljárás útján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő vezetőt nevez ki. 13. Az általános iskola beiskolázási körzete a Palotakert – Tessedik út – Repülőtéri út – az Egyetemi lakótelep – Köztársaság út által határolt terület. Elsősorban az itt bejelentett lakóhellyel rendelkező törvényes képviselő háztartásában élő gyermekek felvételéről gondoskodik. Az emelt szintű testnevelés oktatás városi beiskolázású.

5

A városban hat általános iskola közül négyet az önkormányzat tart fenn, a Hajós Alfréd Általános Iskolát 1974 óta. Fennállásától kezdve iskolánk célja és feladata a nevelési – oktatási tevékenységgel biztosítani tanulói számára az alapműveltség elsajátítását, a társadalomba való beilleszkedéshez és további ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek megszerzését. A változatos és sokoldalú iskolai élet és oktatás célja, hogy a tanulók azonosulni tudjanak a közvetített értékekkel. Az iskola programjának középpontjában a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztése, a testi és lelki nevelés harmóniája áll. Az iskola az 1992-től 2000-ig az értékközvetítő és képességfejlesztő program alapján végezte feladatát az 1-4 évfolyamon. A program értékeit a nevelés-oktatás egyéb területein továbbra is megőrzi. Kislétszámú osztály működik az első évfolyamon, ahol a különleges helyzetben lévő kisdiákok tanítása folyik. A szülői igényekhez igazodva iskolaotthonos rendszerben működik az alsó tagozat. 2001-től a kerettantervek alapján folyik a nevelő-oktató munka. A felső tagozaton a pedagógiai célkitűzéseket megtartva, s biztosítva a megszerzett készségek, ismeretek gyakorlásának feltételeit az 1978-as tantervek alapján valósította meg oktató-nevelő munkáját, és 2001-től az oktatás-nevelés alapjait a kerettantervek biztosítják. A 2006-ban elnyert HEFOP-os pályázat lehetővé tette a kompetencia alapú oktatás bevezetését iskolánkban. Iskolánk tantestülete kezdettől kiemelten kezelte a testi nevelést, az egészséges életmódra nevelést, a sportolás megszerettetését. Ezt jelzi a névadó választása: Hajós Alfréd volt az első magyar olimpiai bajnok. Városi beiskolázással 1981-től emelt szintű testnevelés oktatása folyik iskolánkban, amelyhez a tárgyi feltételeket a tornacsarnok, a tornapályák, és a tanuszoda biztosítja. Tanulóink számára az angol nyelvvel való ismerkedést 1993-tól az első évfolyamtól kezdődően biztosítjuk és diákjaink informatikai ismereteket is szerezhetnek már a negyedik évfolyamon. A nyolc évfolyamon 25 osztályban folyó nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszokra tagozódik. Alsó tagozat – Bevezető szakasz: első és második évfolyam Kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam Felső tagozat – Alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam Fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam Az alsó tagozaton iskolaotthonos rend szerint folyik a tanítás. A felső tagozaton két tanulószobai csoport működik. A tanórán kívüli foglalkozások keretein belül szakköröket, korrepetálásokat, kézműves foglalkozásokat, könyvtári és internetes délutánokat, tömegsport foglalkozásokat tartunk. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka fontos részét alkotják az iskolai hagyományok. Továbbra is megőrzendő az iskola névadójának születési évfordulójához kapcsolódó Hajós-napi rendezvény, a magyar nyelv hete, az angol nyelvű Christmas-party, a városi angol nyelvi és informatikai verseny lebonyolítása, a jeles napok köszöntése, a szülők támogatásával, finanszírozásával az erdei iskolák, edzőtáborok szervezése. Személyi feltételek: Az iskolában dolgozó pedagógusok, nevelő-oktató tevékenységükben, tanítási módszerükben, eszközrendszereikben sokrétűek, változatosak, jól képzettek. Tantestületünkben kölcsönösen segítjük és elismerjük egymást. Tanítványainknak személyes példát mutatunk.

6 Az oktatást és az iskola működését a titkárság, a gondnok, a karbantartók, takarítók, gépészek, fűtő és úszómesterek segítik. Tárgyi feltételek: Az iskola három telken helyezkedik el. A Légszesz úti területen öt épületben folyik a tanítás összesen 16 tanteremben, 4 csoportteremben, a tornacsarnokban és a tanuszodában. Itt található a könyvtár, a titkárság, a tanári szoba, 3 zsibongó, 5 szertár, a gondnokság, az ebédlő és a büfé, az udvaron aszfaltozott kézilabda pálya. Az Isaszegi úton található sportudvaron bitumenes kézilabda és kosárlabda pálya, 110 m-es öt sávos salakos, valamint 170 m-es öt sávos körfutópálya, két távolugró és két súlylökő hely segíti a testnevelés órák szervezését. A sportudvar mellett kapott helyet az iskolai konyhakert. Török Ignác úti ingatlanon 9 tanterem, bábterem, csoportszoba, tanári szoba, könyvtár-iroda, technika terem, orvosi szoba, ebédlő található, az udvaron kosárlabdapalánk és udvari játékok állnak a kisdiákok rendelkezésére. Szemléltető és taneszközeink a pedagógiai célrendszernek megfelelő, készletének felújítása folyamatosan, terv szerint történik. Szaktantermeink (kémia, fizika, matematika, technika, rajz, ének, számítástechnika, földrajz, biológia) felszereltsége jónak tekinthető. Intézményünk részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett önállóan rendelkezünk. Az éves költségvetésben megtervezett pénzeszközöket a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet keresztül a fenntartó biztosítja. A rendelkezésünkre álló kiadási keretet pályázatokkal, szponzori támogatásokkal tudjuk kiegészíteni. A szülők által alapított Gyermekeink Alapítvány és a Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány célja, hogy segítse az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenységet. Az iskola tanulói közössége: Az iskola a városközponthoz közeli kertvárosi környezetben helyezkedik el. Beiskolázási körzetébe a palotakerti, az egyetemi lakótelep és a kertvárosi családok tartoznak. Az emeltszintű osztályok városi beiskolázásúak. A beiskolázási körzet lakói szociális helyzetük és iskolai végzettségük szerint nagy különbözőséget mutatnak. A diákok szüleinek iskolai végzettsége a több diplomát szerzettektől a nyolc általánost el nem végzettekig terjed. Tanulóink nagy része olyan családból érkezik, ahol fontosak a hagyományos emberi és magyar értékek, a szeretet, a humanizmus, a tudás, a másik emberrel való törődés, kultúra és sport iránti érdeklődés, tolerancia, és hazaszeretet. A továbbtanulás lehetősége három évfolyamon is adott. A városban működnek nyolc és hatosztályos gimnáziumok is. A nyolcadik évfolyamról a diákjaink 90%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, és tanulmányi eredményeiket megtartják. Az országos tanulmányi versenyeken és a diákolimpián elért eredmények a legkiemeltebb iskolai elismeréssel járnak, de fontosnak tartjuk a háziversenyek szervezését, és a városi versenyeken való eredményes szereplést is. Jó tanuló, jó sportoló díj és Hajós diploma adományozásával ismerjük el végzős tanítványaink eredményeit. A felső tagozaton a Diákönkormányzat biztosítja annak lehetőségét, hogy a diákok a korosztályi sajátságoknak megfelelően megtanuljanak a demokráciával élni, felelősen dönteni, érdekeiket képviselni. A Diákönkormányzat tevékenysége színesíti az iskola életét, szorosan kapcsolódik az iskolában folyó nevelőmunkához.

7

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere: Kapcsolatrendszerünk a közvetlen partnereinken túl három fő csoportra osztható:
Szakmai kapcsolataink segítik a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a sajátos nevelési igényű tanulók gondozását.
Kulturális és külföldi kapcsolataink a szabadidős tevékenységek szervezését, a tehetséggondozást támogatják.
Sport kapcsolataink fontos szerepet töltenek be az iskola életében, hiszen nevelő-oktató munkánkban pedagógiai eszközként is szerepel a sport, a testmozgás, az egészséges életmód. A városi sportegyesületek és sportklubok az utánpótlás neveléssel az iskolai sportkör munkáját segítik. A Magyar Olimpiai Akadémia támogatásával 1999 óta hivatalosan is tagjai vagyunk az olimpikonok nevét viselő Olimpiai Iskolák családjának, így az olimpiai eszme közvetítése nevelési-oktatási tevékenységünk része.

Iskolánk arculatát és az eddig kialakított a szülők és környezetünk által is támogatott értékeket meg kívánjuk őrizni. Ezért, fontosnak tartjuk: a humánus légkör kialakítását, ahol mindenek előtt a gyermekek érdeke áll, a kulcskompetenciák fejlesztését, korszerű alapismeretek elsajátítását. gondot fordítunk: a tehetséges tanulók fejlesztésére, és a lemaradók felzárkóztatására, a tanulói esélyegyenlőségre. kiemelt figyelemmel kezeljük: az emelt szintű testnevelési osztályok eredményes működtetését, az egészséges életmódra nevelést, és a környezetvédelem fontosságát, az informatikai és nyelvi kommunikációs ismeretek elsajátítását, a hagyományaink ápolását, az alapvető erkölcsi normák elsajátítását, a munka és tanulás örömének megismertetését, a pedagógusok szakmai fejlődését. Olyan együttműködés kialakítására törekszünk, ahol a gyermekek érdekében a szülők és pedagógusok közösen munkálkodnak.

8

Nevelési program

9

1. az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.

1.1 Pedagógiai alapelvek A tantestület az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység pedagógiai alapelveit a következőkben határozta meg: Az iskola a szülői házzal közösen, együttműködve fejleszti a gyermekek személyiségét arra törekedve, hogy teljes életet élve tudjon majd a társadalomba beilleszkedni, és a demokratizmust, a humanizmust, az egyén tiszteletét, és a lelkiismereti szabadságot fontosnak tartja. Az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamatok tegyék képessé tanulóinkat arra, hogy az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködését megértsék, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlőségét a szolidaritáson és a tolerancián keresztül megismerjék. Az iskolában teremtődjék meg az a légkör, amelyben a tanulók a gyakorlatban alkalmazható korszerű tárgyi tudásra és olyan képességekre tesznek szert, amely biztosítja számukra a bármely iskolatípusba való átjárhatóságot, valamint felkészítse őket az egész életen át tartó tanulásra. Az iskola minden területen érvényesíti az egyenlő bánásmód elvét arra törekedve, hogy minden gyermeknek legyen esélye boldogulni az életben. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére a problémák felvetésére, a megoldás keresésére, és a tanulói képességek fejlesztésére szolgáló ismeretek elsajátítására irányul. Az alapozó és fejlesztő szakaszban a tanulói terhelések a tanulói képességekhez igazodva növekszik Az érzelmi, értelmi és testi kultúra fejlesztésével az iskola el kívánja érni, hogy tanulói a tudatos életvitelhez szükséges képességekkel rendelkezzenek. Képesek legyenek az összefüggésekben való gondolkodásra, az önálló tanulásra, és az elsajátított tudás és a használható kompetenciák által tanulóink ismerjék meg a tapasztalatszerzés örömét. Iskolánk a nemzeti kultúra, az egyetemes kultúra értékeit közvetíti, és figyelmet fordít a különböző kultúrák iránti nyitottságra, az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az iskola kiemelten kezeli a testi nevelést, az egészséges életmód kialakítását, a sportolás megszerettetését, az olimpiai eszme közvetítését. Az iskola magatartási, viselkedési normák modellek közvetítésével tudatosan törekszik arra, hogy a diákok átéljék emberi méltóságukat, szabadságukat és ennek következményeként a felelősséget.

10 1.2 A nevelő- oktató tevékenység céljai Iskolánk alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése: -

anyanyelvi kommunikáció,

-

idegennyelvi kommunikáció,

-

matematikai kompetencia,

-

természettudományos kompetencia,

-

digitális kompetencia,

-

a hatékony, önálló tanulás,

-

szociális és állampolgári kompetencia,

-

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

-

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

A kulcskompetenciák birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a változásokhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk tudatos alakítására. A kulcskompetenciák hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Célunk, hogy: -

kommunikációra alkalmas angol nyelvi alaptudással rendelkezzenek tanítványaink,

-

tanulóink képesek legyenek az IKT eszközeinek és eredményeinek alkalmazására,

-

tanítványainkban alakuljon ki az egészséges életmód, az egészségmegőrzés, a környezet védelmének igénye,

-

tanulóink ismerjék meg az olimpiai eszme nevelő hatását, alakuljon ki bennük a sport iránti szeretet és tisztelet,

-

tanítványaink neveltségét jellemezze a nyílt és kultúrált kommunikáció, az egymás iránti figyelem és elfogadás, a felnőttek iránti tisztelet, a becsületes versenyszellem és egymás eredményeinek elismerése, az együttműködés,

-

tanulóink a nemzeti és iskolai hagyományokat őrizzék meg, és ismerjék meg az európai kultúra sokszínűségét,

-

minden tanítványunk számára biztosítani a tanítási-tanulási folyamatban az esélyegyenlőséget.

11 1.3 A nevelő-oktató tevékenység feladatai Olyan tanulási technikák, módszerek megtanítása, amelyben a pedagógus megvalósíthatja az egyes kompetenciaterületek fejlesztését, valamint a rendelkezésre álló tudás, módszertani ismeretek, és felszerelések segítségével a tehetséggondozást, és a sajátos nevelési igényű tanuló integrálását is. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás fejlesztési feladatai: - az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási folyamathoz – az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele, -

az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása,

-

az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal,

-

a képességek differenciált fejlesztése, a tehetség kibontakoztatásának és a tanulásban lemaradottak segítése, feltételeinek megteremtése,

-

emelt szintű testnevelést oktató osztályaink működtetése,

-

kislétszámú osztály működtetése,

-

az önismeret, önkontroll fejlesztése, a kulcskompetenciák beépítése a tanulók önképébe, felelősség, önállóság kialakítása,

-

a kultúrált viselkedés gyakorlati megvalósítása,

-

az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén,

-

az angol nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több lehetőséget biztosítani,

-

az informatikai és média eszközeinek fejlesztése, és eredményeinek alkalmazása minél több tanórán és foglalkozáson,

-

a sportoláshoz, egészségmegőrzéshez, környezetvédelemhez biztosítani a tárgyi feltételeket,

-

a hazaszeretet elmélyítése, aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése,

-

ismeretek közvetítése az európaúnióról,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása.

12 1.4 A nevelő- oktató tevékenység eszközei A tanítás a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. * a differenciált tanulásszervezés:
olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak fejlesztését,
a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása,
a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, esetleges tévedéseinek korrigálása és tudásának átrendeződése,
az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit,
az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása,
fő elve a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben,
a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében,
sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók esetében,
az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazása (az iskolák közötti együttműködés, az iskolán kívüli munka),
az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása a tanításitanulási folyamatba, *

iskolaotthon, tanulószoba működtetése,

*

az angol nyelv oktatásában képességek, tudás szerinti csoportbontás biztosítása, amely a tanulók kommunikációs képességét fejleszti,

*

az informatika területén a délutáni könyvtári foglalkozások és a szabad számítógép- és Internet-használat igénybevételével biztosítjuk az önálló tanulás és a kutatómunka feltételeit. Ezek alkalmazását szorgalmazzuk minél több tanórán.

*

a testnevelés megfelelő oktatásához a tornacsarnok, a sportpályák, az uszoda áll rendelkezésünkre, a sporteszközök folyamatos bővítése, cseréje tervszerűen történik,

*

az emeltszintű testnevelést oktató osztályokban tanuló diákjainktól elvárjuk, hogy az iskolát képviselve különböző sportversenyeken vegyenek részt, és az ötödik évfolyamtól kezdődően egyéni érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a tanórákon kívül is rendszeresen sportoljanak, ezért kapcsolatot tartunk a városi sportegyesületekkel.

*

a megfelelő környezeti, kultúra kialakításával neveljük a tanítványainkat arra, hogy igényesek legyenek környezetükre, ezért tervszerűen fejlesztjük a szemléltető eszközöket, korszerűsítjük a tantermi berendezéseket,

13 *

az erkölcsi és magatartási szabályok, viselkedési normák közvetítésében minden pedagógus személyes példamutatásával vesz részt.

*

elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését helyezzük előtérbe; Ezek a tevékenységek olyan oktatástechnikai eszközök, felhasználásával valósulnak meg, amelyek csökkentik a különbségeket a különböző képességű tanulók között. 1.5 A nevelő- oktató tevékenység eljárásai

Az osztályokat és óraszámaikat tartalmazó táblázatokat a mellékletben találhatjuk. Idegen nyelvként iskolánkban angol nyelvet tanítunk. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét évenként a munkatervünkben határozzuk meg. Az emeltszintű testnevelést oktató osztályokba való felvételt képesség- és orvosi vizsgálat előzi meg. A képességvizsgálat követelménye fizikai és motorikus képességek mérését tartalmazza. A kislétszámú osztályba történő felvétel az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján történik. Az első évfolyam végén a kisdiákok a lakóhely szerinti körzetükhöz tartozó iskolában folytatják tanulmányaikat. A magatartás és viselkedéskultúrával kapcsolatban alapvető feladat a kulturált véleménynyilvánítás, a vita megtanítása, ennek elsődleges színtere a diákönkormányzat és az osztályfőnöki óra. A hazaszeretet kialakításához hozzátartozik nemzeti múltunk és kultúránk ismerete. Ezek révén lehet megismerni, megszeretni hazánkat. Az ehhez szükséges tudást, érzelmi viszonyulást a tanórákon, az iskolai ünnepélyeken, és a szülők által támogatott osztálykirándulásokon, erdei iskolákban, iskolai táborokban szerezhetik meg a tanulók.

14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola egyik elsődleges célja a tanulók személyiségének fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó feladatok Törekvéseink azt célozzák, hogy tanulóink értelmileg fejlődjenek, pozitív személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezzenek, amelyek megkönnyítik számukra a társadalomba való beilleszkedést, képességeinek kibontakoztatását. Feladatok: ∗ Nagyon fontos az önismeret, önképzés, továbbképzés, nemzeti önismeret – ezeken alapuló egészséges öntudat, családszeretet. Tanulóink értelmi fejlődését akkor segítjük a leghatékonyabban, ha az önálló ismeretszerzés technikáját tanítjuk meg számukra. Rendszeresen adunk olyan feladatokat, amelyeknek megoldása könyvtári kutatómunkát igényel, illetve internet használatot igényel. A különböző tanulmányi versenyek is az önállóság, kreativitás, logikus gondolkodást fejlesztik. ∗ A családdal együttműködve a tanulók személyiségét úgy kell alakítanunk, hogy képesek legyenek a szűkebb és tágabb környezetükben eligazodni. ∗ Meg kell tanítanunk a tanulókat arra, hogy indulataiknak határt tudjanak szabni, képesek legyenek önmérsékletre, tetteik következményeinek belátására – felelősségérzetüket kell növelnünk. Tudatosítanunk kell bennük a döntés, a választás lehetőségét. ∗ A tanuló társaihoz való viszonyát úgy kell alakítanunk, hogy azt az őszinteség, becsületesség jellemezze. Fontos, hogy a közösségben elfoglalt helye megfelelő legyen. ∗ Iskolánk sajátos lehetősége, hogy a sport révén fejlessze a tanulók kitartását, segítőkészségét. Megtanít a kudarc elviselésére, a váratlan helyzetek megoldására. ∗ A tanórákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadidős programokon tudatosan alakítunk ki olyan helyzeteket, ahol a tanulók tapasztalatok útján szerezhetnek élményeket, tudást, és ezáltal változik személyiségük. - szerepjáték, önismereti játékok, drámapedagógiai játékok, - szabadidős tevékenységek: kirándulások, kulturális programok, iskola és az osztály programjai A táborok által biztosított lehetőségeket is kihasználjuk a személyiségfejlesztéshez, ezért tartjuk fontosnak az erdei-, sport-, álló- és vándortáborok szervezését. Itt nagyon jól fejlődik a tanulók közösséghez való viszonya, önállósága, kitartása, a váratlan helyzetek megoldására való képessége és tudása is. ∗ Elfogadni a gyereket olyannak, amilyen most, meglátni benne az értékes tulajdonságait, segíteni céljai elérésében és személyiségének kibontakoztatásában segítségére lenni. ∗ A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Cél:

15 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés egy olyan folyamat, amely segíti az egyént a társadalmi kapcsolatai kialakításában, megtartásában, fejlesztésében. Tanulóink legyenek képesek közösségük életét legalább olyan fontosnak elfogadni, mint az egyéni érdekeiket, fogadják el a másságot, őrizzék meg az egyéni méltóságukat, a jogkövető magatartást. Feladatok: ∗ Kapcsolattartás - természeti környezettel való kapcsolattartás - társadalmi környezettel való kapcsolattartás (Művelődési Központ, Könyvtár, Múzeum, városi iskolák, Olimpiai iskolák) - nemzetközi kapcsolatok ápolása Kapcsolatok kiépítésének első és legalapvetőbb színtere az osztályközösség. ∗ A közösségfejlesztés folyamatába tudatosan építjük be a tanórai, tanórán kívüli és a szabadidős tevékenységeket. - az iskolai hagyományok megőrzése  Hajós – nap  Magyar nyelv hete  a jeles napok köszöntése  Christmas party  karácsonyi délután  iskolai bálok  diáknap  sportprogramok  egészségnap  színház és mozilátogatások  rendszeres hirdetés  diákönkormányzati rendezvények - a sportversenyek, háziversenyek, műveltségi vetélkedő rendezése - a szülők által támogatott osztálykirándulások, iskolatáborok, erdei iskolák szervezése - a közös szülő + pedagógus + gyerek programok, mikulás, anyáknapi rendezvények - a nyári táborok, programok szervezése. ∗ Részt veszünk társiskolák programjain és a városi rendezvényeken. A város nemzetközi kapcsolatai, testvérvárosi programjai biztosítanak lehetőséget arra, hogy az iskola nemzetközi kapcsolatai bővüljenek. Cél:

16 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Cél:

Diákjainknak hatékony segítséget nyújtani a beilleszkedési, magatartási problémák leküzdésében. Feladatok: ∗ Szűrés: - Az óvodával való kapcsolattartás segíti a tájékozódást az 1. osztályba lépés előtt. - Családlátogatás a leendő 1. osztályos tanulóknál. - Az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelők összehangolt munkája a probléma felderítésében - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményének megismerése /konzultáció a pszichológussal/. - Együttmunkálkodás a szülő, a pszichológus, a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős között. ∗ Diagnosztizálás: kapcsolatok kialakítása a megfelelő szakemberek között. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, ∗ A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésének alapja: hiteles, jó kapcsolat kialakítása a gyermekkel, szülővel. ∗ A tevékenység lépései: 1. személyes benyomás a gyerekről, családról 2. személyiség lapok, jellemzések megismerése ∗ Együttműködés segítő szakemberekkel a) Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – Pszichológusainak jelzőlap küldése a konkrét probléma megjelölésével. → A szakemberek rendszeres iskolai látogatása, a felmerült gond megbeszélése az osztályfőnökkel, illetve a gyermekvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel. → Egyénre szabott tanácsadás, vizsgálatok. → Mentor–program: segítségnyújtás egyénre bontva. → Visszajelzés az iskola felé az eredményességről. b) Forrás Gyermekjóléti Szolgálat – Jelzés az intézet felé. → Családlátogatás → A nevelési, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás megszervezése. → Családgondozás esetén a családtagok rendszeres kapcsolattartása a családgondozóval. → Segítségnyújtás formáiról a Gyermekjóléti Szolgálat visszajelzést ad az iskolának. c) Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – Beszéd, olvasás és íráskészség, számolási nehézség zavarainak észlelése esetén jelzés az intézet felé, ahol a megfelelő vizsgálatokkal alátámasztják a feltételezést és a célravezető terápiát alkalmazzák, valamint visszajeleznek ennek a folyamatnak az eredményességről. ∗ Speciális programok: Pályaválasztás segítése: Osztályfőnöki órákon önismereti tréning. Előadások szervezése (pályairányultság, az iskolaválasztás segítése). Középiskolai nyílt napokon való részvétel. Egészségvédő programok: pszichológus, iskola-védőnő, rendőrségi ifjúságvédelmi megbízott segítségével. Formái: egyéni beszélgetés, csoportos beszélgetés, csoportos foglalkozás, filmvetítés, előadás, felvilágosítás A programok tartalma lehet: információszerzés, önismeret bővítés, döntéshozatal gyakorlása, stresszkezelés, egészséges életmód, életvezetés formáinak bemutatása. Országos terjesztésű programok: CHEF – Egészséget testben lélekben; Az életvezetési ismeretek és készségek; DADA; Út az egészséghez; HPS táplálkozási program.

17 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Cél:

Tanítványaink kiváló adottságainak felismerése és megfelelő tevékenykedtetéssel tehetségük fejlesztése. Feladatok: ∗ Tehetségkutatás A tehetségkutatás tantestületünk minden tagjának feladata. Iskolai szinten szinterei a tanítási órák, szakkörök. Iskolánk feladata a megfelelő és sokszínű tevékenység lehetőségének biztosítása. - óvodákkal történő kapcsolattartás - óvodás gyermekek képességvizsgálata - szülőkkel való kapcsolattartás, konzultáció - versenyeztetés - testnevelés órák átjárhatóságának biztosítása, differenciálás ∗

Tehetséggondozás A képesség fejlesztésének, a tehetség kibontakoztatásának helyszíne: tanítási óra, tanórán kívüli foglalkozások, iskolán kívüli tevékenységek. Tanítási órákon: - Önművelésre nevelés: Minden órán módot kell találnunk arra, hogy a tehetséges gyerekek kapjanak értelmi szintjüknek és érdeklődésüknek megfelelő ismeretszerzésre lehetőséget. Az iskolai könyvtár, a két számítástechnika terem (internetezési lehetőség), a szaktantermek sokat segítenek ebben a gyermekeknek. - Tevékenységbe ágyazott ismeretátadás: Biztosítjuk a gyerekeknek a produktív tanulást: lehetővé tesszük számukra a feladat és problémamegoldást, a kreativitásuk fejlesztését. Emellett arányosan törekszünk a reproduktív tanulás biztosítására is, amit ugyancsak feladatok megoldásához kötünk. - Differenciálás: Differenciálás lehetővé teszi, hogy a pedagógusok a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozzák meg a tanulás tempóját és módszereit. A tananyag elsajátításához minden tanulónak megfelelő időt és többféle módon tanulmányozható feladatot biztosítanak. - Emelt szintű oktatás: Iskolánk emelt szintű oktatást biztosít testnevelésből, a sport területén tehetséges gyermekek számára. - Csoportbontás, kiscsoportos foglalkozás: Csoportbontott órákat angolból, technika és informatika tantárgyakból tartunk. Az iskolaotthonos foglalkozások tevékenységszervezésében is sokszor kiválóan alkalmazható eszköz a csoportos foglalkoztatás.

Tanórán kívüli foglalkozásokon: A tanórán kívüli képességfejlesztést olyan tanulásirányításnak tekintjük, ahol normaként a következőket jelöljük meg: - önkéntességre, öntevékenységre épülését - biztosítjuk a választhatóságot, fakultativitást - a tevékenységek értékorientált lehetőségét – biztosítjuk a tevékenység végzésével kapcsolatos széleskörű informáltságot. A nem tanórai tehetségnevelő foglalkozások lehetnek csoportosak és egyéniek.

18 Csoportos: Alsó tagozat nem tantárgyi képességfejlesztésének színterei: Iskolaotthonos foglalkozások, Ünnepekhez kapcsolódó versenyek, Szakköri munka, énekkar, iskolarádió. Felső tagozat képességfejlesztési formái: Szakkörök, énekkar, Nyolcadikosokat középiskolára felkészítő foglalkozások, Vetélkedők, Sportágankénti edzések, Versenyeztetés: Kiemelt fontosságúnak tartjuk a tanulmányi-, kulturális-, sport- és házi versenyeket, valamint a pályázati lehetőségeket, Szülők által támogatott és finanszírozott erdei iskolák. Egyéni: A kiemelkedő tehetségek számára egyéni foglalkozásokat, vagy két-három tanuló részére kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk egy-egy tanulmányi verseny előtt. Ha a tehetséges diák– bármilyen területen – bizonyít, akkor a dicséret soha nem marad el. Ballagáskor minden évben átadásra kerülő „Jó tanuló, jó sportoló” díj is ezt a célt szolgálja. A végzős, kiemelkedő tehetségű diákjaink elismerésének iskolai szintű legmagasabb formája. Iskolán kívüli tehetségfejlesztő színterek - Petőfi Sándor Művelődési Központ színjátszó, néptánc, kézműves csoportjai, - F. Chopin Zeneiskola, - Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, és a város múzeumainak rendezvényei, - Városi és környező sportszervezetek. ∗

Nyomonkövetés - Kapcsolattartás a sportegyesületekkel, edzőkkel, szülőkkel, tanulókkal, - Végzett, tehetséges tanulóink életútjának figyelemmel kísérése.

19 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban kiemelt helyet kap a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat, melyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinál. Cél:

Pedagógiai eszközeinkkel közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Eredménytelenség esetén együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Feladatok: ∗ Általános gyermekvédelmi feladatok az iskolában
Iskolaotthon és tanulószoba működtetése a szülők és a gyermekek igénye alapján.
Ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogosultak számára.
Iskolaorvosi és fogászati rendelés.
A gyermekek étkeztetése.
A diákok szabadidejének megszervezése.
A tanítási órák előtti és utáni felügyelet biztosítása.
A személyiség és a közösség fejlesztése.
A tanulót érő káros hatások csökkentése, egészséges és biztonságos feltételek megteremtése.
Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése
Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel ∗

Speciális gyermekvédelmi feladatok
Hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felderítése, kiszűrése, nyilvántartásba vétele.
Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel, valamint a segítő intézményekkel
Szakemberek bevonása, akik orvosok, védőnők, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, családgondozók lehetnek
Problémákkal küszködő tanulók szüleinek megnyerése annak érdekében, hogy külső segítő intézmények szakembereinek szolgáltatását, támogatását igénybe vegyék.

A munkája során a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, pedagógusokkal, a diákönkormányzat vezetőjével. A problémás esetekről, helyzetekről tájékoztatja az igazgatót, és azt közösen elemzik. A lehetőségeket megbeszélik, a szülőkkel ismertetik a segítségnyújtás formáit. Az osztályfőnökkel közös vagy önállóan végzett családlátogatás tapasztalatait írásban is rögzíti, s ennek tartalmát az adatvédelmi és titoktartási törvény előírásainak figyelembe vételével kezeli. A családok anyagi nehézségeinek enyhítésére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére az igazgató az önkormányzattól kéri a lehetséges támogatások közül a rendkívüli vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve szociális étkezési hozzájárulás folyósítását. A gyermek veszélyeztetettségének felismerése utáni teendők:
Probléma feltérképezése a kompetencia határok betartásával.
A probléma megoldására tett kísérletek a pedagógus munkakörben rendelkezésre álló eszközökkel és módszerekkel.
Jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé.
Jelzés a hatóság felé (hatósági intézkedés kezdeményezése).

20 A pedagógus az alábbi esetekben köteles haladéktalanul, közvetlenül a hatósághoz fordulni (jegyző, gyámhivatal, egyéb hatóság):
A gyermek bántalmazására utaló (nyilvánvaló) jeleket észlel, vagy a gyermek bántalmazásáról tudomást szerez.
A gyermek súlyos elhanyagolására utaló jeleket észlel, vagy erről tudomást szerez.
Egyéb súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal, vagy arról tudomást szerez.
Azt tapasztalja, vagy arról szerez tudomást, hogy a gyermek önmagát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart és együttműködik:
Az intézmény szakmai munkáját segítő szakemberekkel,
Más segítő szakmák képviselőivel,
Gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival (védőnő, orvos, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, rendőrség, ügyészség, gyámhivatal). Az iskola minden pedagógusától, de főleg az osztályfőnöktől nagyfokú odafigyelést, érzékenységet, empátiát, tapintatot igényel ez a tevékenység. Az osztályfőnöki munka egyik legfontosabb eleme, amelynek mindig a gyermek érdekeit, segítését kell szem előtt tartania.

21 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Cél:

Eredményes segítségnyújtás a tanulásban lemaradó vagy sajátos nevelési igényű diákok számára. Feladatok: ∗ A tanulók megfigyelése Az iskola bevezető szakaszának feladatai: a) Térorientáció, kézmozgás fejlettségének megfigyelése b) Szocializáció c) Viselkedés, idegállapot megfigyelése (figyelemzavar, motoros nyugtalanság, impulzivitás, szorongás, gátlásosság, agresszió, esetleg depresszió) d) Beszédészlelés, beszédfejlettség vizsgálata e) Írásmozgás koordináció f) Tapasztalati összefüggések g) Ok-okozati összefüggések h) Mennyiségfogalom Az iskola kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszának feladatai: Az osztályban tanítók jelzése, a tanulmányi eredmények gyengülése, az alulteljesítés alapján az osztályfőnök feladata a tanuló felzárkóztatásának megszervezése. Az okok feltárása és megszüntetése érdekében a szülőkkel történő kapcsolatfelvétel, amelyben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyújthat segítséget. ∗

Diagnosztizálás: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei.

∗

Az egyéni felzárkóztatások megszervezésének elvei, eljárásai és eszközei a) Elvei: - Tanulás szervezése és irányítása (egyéni fejlesztés) - Szabadidőszervezés - Motiváció kiemelt szerepe - Jutalmazás – büntetés b) Eljárásai: - Téri orientáció fejlesztése (megadott feladatokkal, játékokkal) - Verbális, averbális kommunikáció fejlesztése (dramatikus játékok) - Grafomotorika fejlesztése - Társas kapcsolatok erősítése - A családok, tanulók szocializációs folyamatának nyomon követése - Biztonságos, nyugodt környezet megteremtése c) Eszközei - Korrepetálás biztosítása - Az EPSZ vagy az Országos Tanulási Képességvizsgálatot Végző Bizottság szakmai véleménye alapján összeállított egyéni fejlesztési terv

∗

Tanórai differenciálás a) Egyénre szabott tanulásszervezés, -irányítás, frontális és csoportmunka összehangolása b) Magatartászavaros gyermekek és figyelemzavaros gyermekek számára rövid, határozott vezetésű, egyértelmű feladatok szerkesztése, szervezése c) Kommunikációt, oldódást erősítő, segítő helyzetgyakorlatok, játékok szervezése, kivitelezése

22 ∗

A program eredményességének értékelési módszerei a) Negyedéves értékelésnél – a tanulmányi eredmény javulása esetén eredményes b) Tanulási teljesítmény visszacsatolása c) Kommunikáció eredményessége – emberi, társas viszonyulások során figyelhető meg

∗

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

23 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával az osztályfőnökök minden évben felmérik azokat a gyermekeket, akiknél szociális hátrány lehetősége merül fel. Cél: A kiszűrt tanulók problémáinak megoldására a legmegfelelőbb megoldás megkeresése. Feladat: - A rászoruló szülők felvilágosítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével a szociális juttatások igénybevételéről (Népjóléti Iroda, Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat). -

Az alapítvány segítségének igénybevétele táborozási, kirándulási költségekhez.

-

Az ingyenes tankönyvellátás rendszerén túl a könyvtárban kölcsönözhető tankönyvek biztosítása.

-

Térítésmentes korrepetálás, logopédiai ellátás.

-

Az iskolaotthon, kihasználása.

-

Ügyelet biztosítása az alsó tagozaton.

-

Az iskolaegészségügyi, iskolafogászati ellátás biztosítása, a szakorvoshoz küldött gyerekek figyelemmel kisérése.

a

tanulószobai

foglalkozások,

korrepetálások

lehetőségének

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, és felszerelések Az iskolában rendelkezésre állnak azok az eszközök és felszerelések, amelyek a törvényi előírásnak megfelelnek, a nevelő-oktató munkához szükségesek.

24 10. A szülő, tanuló, pedagógus iskolai együttműködésének formái I. Szülők és pedagógusok együttműködésének formái Osztályszintű: Az éves munkatervekben meghatározott rend szerint szülői értekezleten, fogadóórákon tartható közvetlen kapcsolat, de egyéni beszélgetésekre minden pedagógus nyitott, előzetes telefonon történt időpont-egyeztetéssel. Iskolaszintű: Szülői értekezletek Tájékoztató fórumok Szülői Munkaközösségi ülések Alapítványok Kuratóriumának ülései Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülők iskolánk életébe aktívan bekapcsolódva, nevelési elveinket és oktatási célkitűzéseinket megismerve, azt elfogadva, azzal azonosulva, partnerként vegyenek részt munkánkban. Örömmel vesszük javaslataikat, észrevételeiket, előre vivő kritikájukat, ugyanakkor elvárjuk a kompetenciahatárok betartását. A szülőknek is tiszteletben kell tartaniuk az iskolai Házirendet. A szülők érdekeiket érvényesíteni a szülői munkaközösségen keresztül tudják. A kapcsolattartás legfontosabb tartalmi kérdései: -

Az osztályozás, értékelés rendszerét nyitottá kell tenni. Az elérhető érdemjegyek szerint szintezett tantárgyi követelményeket a szülők és a gyerekek rendelkezésére kell bocsátani.

-

A család az elsődleges szocializáció színtere. Ezért az iskolai nevelés területén kapcsolódni kell hozzá, figyelembe venni hatásait, így lehet rá építeni.

-

A szülői jogok érvényesítése érdekében lehetőséget adunk a szülőknek a házirend, a pedagógiai program megismerésére (írásban vagy tájékoztatás keretében).

-

Lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekük iskolai munkájáról, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és részletes tájékoztatást kapjanak az ellenőrzőn keresztül.

-

Amennyiben a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményével kapcsolatban súlyos probléma merül fel, a szülőt azonnal értesíteni kell ellenőrző (levél, telefon) útján.

-

A továbbtanulás, pályaválasztás során nagyon szoros tanár – szülő – diák kapcsolatra van szükség. Fontos a vágyak és a lehetőségek összehangolása. Szülők számára segítséget nyújt a Szülők Akadémiája külső előadókkal.

-

Ideális partnerkapcsolat esetén a pedagógus a szülőkhöz való viszonyában szaktanácsadói szerepkört lát el. Legalapvetőbb, hogy egyeztessék a családok és az iskola nevelési követelményrendszerét. Törekedni kell a szülők érzelmi megnyerésére, ennek alapja a jó pedagógus – diák viszony.

25 A szülők szervezetei: -

Szülői Munkaközösség, Gyermekeink Alapítvány, Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány

A kapcsolattartás formái: -

Fogadóórák, szülői értekezletek. Az éves munkatervben meghatározott napokon szülői értekezletet tartunk az alsó és felső tagozaton, valamint fogadóórát a felső tagozaton.

-

Családlátogatások. Alsó tagozaton az első osztályt tanítók meghívás alapján a leendő elsősöknél bemutatkozó családlátogatáson vehetnek részt. Az így létrejött személyes ismeretség sokat segít az iskolábalépés kezdetén. Felső tagozaton ajánlott az osztályfőnöknek a problémás gyermekek szüleinél tett látogatás. Pályaválasztás előtti évben közös beszélgetés a vágyakról, lehetőségekről.

-

Nyílt napok. Lehetőséget kell biztosítanunk a szülőknek, hogy évente egy alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontokban tanórákat és egyéb iskolai foglalkozásokat látogassanak.

-

Előadások. A szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztése érdekében, évente többször a fiatalokat érintő problémákról előadás tartása szakemberek segítségével. Pedagógiai, pszichológiai, szociológiai műveltség fejlesztése érdekében. Pl. Szülők Akadémiája – általunk vagy szülők által javasolt témában.

-

Az ellenőrző és a telefon útján történő kapcsolattartás. Tanulói füzetek aláírása, üzenőfüzet használata.

A kapcsolattartás egyéb területei: -

Szülők által tartott ismeretterjesztő előadás, néhány szakkör tartása.

-

Közös sportprogramokon való részvétel. Olyan hétvégi vagy szüneti kirándulások, ahol a szülők gyermekeikkel vesznek részt. Nyári táborozáson való részvétel. Színházlátogatások során a szülő vagy más családtag részvétele az előadásokon.

-

Gyermekeink Alapítvány és a Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány célja, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munkát segítse. Rendszeresen támogatják programjainkat. Évente Alapítványi bált szerveznek, amely a szülő – pedagógus partneri együttműködés bizonyítéka.

II. Diákok és pedagógusok együttműködési formái -

Diákönkormányzat Diákfórum

A diákönkormányzat, osztályonként 2 – 2 képviselővel, tanári segítséggel iskolánkban ötödik osztálytól működik. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működtetését, hiszen ez a tanulók felnőtt életére való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. A diákfórum évente egy alkalommal ülésezik.

26 11. Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, más komplex tantárgyközi foglalkozások) Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek) Fenntartói és a Szülői Munkaközösség anyagi segítsége Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A diákok értsék meg, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését
A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.
Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.
Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.
Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

27 Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Módszerek a környezeti nevelés számára:
Természettudományos megfigyelések
Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról
Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása
„Öröm- és bánattérkép” készítés
Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.
Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel.
Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).
Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.
Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása.
Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.
Viták, szituációs játékok,
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása)
Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés) Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése) A helyi környezeti nevelési program: Évfolyam 3. évfolyam

Tantárgy Témakörök, tartalmak Környezetismeret Helyes viselkedésünk a természetben

4. évfolyam

Vizuális kultúra

Vizuális kommunikáció

3. évfolyam

Technika és életvitel

Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok

Tevékenységek Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. irodalmi szemelvények. Séta, kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása. Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videófilmek.

28

Évfolyam Tantárgy 1-4. évfolyam Irodalom

Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

1-4. évfolyam Testnevelés

Szabadidős sporttevékenységek

Évfolyam Tantárgy Témakörök, tartalmak 5-6. évfolyam Természetismeret Közvetlen és tágabb környezetünk

5-6. évfolyam Honismeret – népismeret Vizuális kultúra 7. évfolyam

Fizika Kémia Földrajz

7. évfolyam

Biológia Technika és életvitel

8. évfolyam

Biológia Földrajz

Tevékenységek 1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

Tevékenységek Tájékozódás a térkép segítségével, az éghajlat elemei, az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenységek Magyarország természeti szépségei, Erdei tábor, kirándulás alkalmával a néphagyományai. hazai tájak felfedezése, néphagyományok megismerése. Alkotói tevékenység Természetes anyagok gyűjtése, felhasználása. - A víz, a levegő, a talaj Helyi minőségvizsgálatok - Idegen tájak környezeti jellemzői – a gödöllői tavak vízminőség vizsgálata – levegőszennyeződés mérése – a Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Múzeum segítsége Ismeretterjesztő filmek, vetélkedők - Az emberi test és a környezeti- - Drogprevenció, a nemek és a hatások párkapcsolat, beszélgetések, - Közvetlen környezetünk alakulása szituációs játékok. - Az iskola tisztántartása, ügyeleti munka. A környezeti hatások és az evolúció Európa – Diplomás területek hazánkban Ipolytarnóc, Nagy-Szénás, Tihanyi-félsziget

29 A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

30 Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

31 12. Egészségnevelési program Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség a mindennapi élet erőforrása. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Ebből adódóan: Az iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskolánk feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.

32 Az egészségfejlesztő programunk feladata, hogy eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártótényezők, és az iskola befejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek:
figyelemmel kísérni viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását,
az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére – dohányzás, drogok
a helyes szexuális magatartásra
a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni,
tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,
erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését Módszertani elemek: - interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, - serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, - kortárssegítők képzése, - problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, - szituációs játékok, - részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, - az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), - környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), - a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, - az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése – természetismeret, biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák – felvilágosítás, prevenció 1. A tantestület feladata, személyi feltételek, továbbképzések Egészségfejlesztő csoport - az intézményvezető vagy megbízottja - az egészségnevelő pedagógus – aki célirányos továbbképzésben vesz részt - az iskolai drogügyi koordinátor, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos, védőnő - testnevelő - a diákönkormányzatot segítő pedagógus, szabadidő szervező A megvalósításban támaszkodni kell az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A felkészülésben, felkészítésben, képzésben az egészségfejlesztésben jártas külső szakemberekkel folytatott konzultációnak, továbbképzésnek fontos szerepe van. 2. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok - szülők, család - szülői munkaközösség, szülői szervezetek - iskolaorvos, háziorvos, védőnő - gyermekjóléti szolgálat, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, családsegítő - ÁNTSZ egészségfejlesztési szakemberei - rendvédelmi szervek (DADA program) - Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) – a helyi önkormányzaton belül működik

33 3. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés, egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségre nevelés területei az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe beépülnek:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelése
a tanulás és a tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
a rizikóvállalás és hatásai
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségre nevelés fő témái:
Egészség – betegség
Táplálkozás – mozgás
Napirend – a szabadidő helyes felhasználása
Személyi higiénia, öltözködés
A családi élet jelentősége
Kortárs kapcsolatok
Káros szenvedélyek – helyes döntés, tudjunk „nemet” mondani
Szexualitás
Egészséges környezet és védelme
Balesetek megelőzése, elsősegély
Különleges elbánást igénylő tanulókkal való foglalkozás a gyermekvédelmi felelős feladata Konkrét iskolai programok továbbfuttatása: - DADA program a gödöllői rendőrkapitányság szervezésében - Egészségnap – tavaszi időszakban történő megrendezése - Zöld Klub – kapcsolat a Szent István Egyetemmel - FÖLD napja – a Petőfi Sándor Művelődési Központ szervezésében - Szabadidős programok – túrák, osztálykirándulások, erdei táborok, nyári táborok, sportprogramok, a témával kapcsolatos filmek vetítése, vetélkedők Program a mindennapos iskolai testedzésről Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja – a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

34 Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat kell követnünk: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna /l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait/ - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire /l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt/ - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. Iskolánk első – negyedik évfolyamán az iskolaotthonos rendben, a helyi tantervben meghatározott heti öt testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg, felhasználva a délutáni szabadidős tevékenységet, illetve a tanítási órák egyes részeit. Az 5 – 8. évfolyamon a testnevelés órákon kívül a mindennapos testmozgás az iskolai sportköri foglalkozásokkal biztosított. Ki kell emelni a GSC-vel, GEAC-cal, GÓLIÁT-tal, GRC-vel, VUELTA SE-vel, FUJINAGA KARATE-DO SE-vel való kapcsolatot. A nem emelt szintű osztályoknál mindennapos testmozgáshoz rendelkezésre állnak az iskola sportlétesítményei, a csarnok, az uszoda, tornapályák. A testnevelési munkaközösség minden évben kidolgozza, hogy milyen módszerrel követhető a tanulók kötelező részvétele a foglalkozásokon.(Védetté nyilvánított időszakban – uszodában, csarnokban részt vett – külön füzetben pl. a hetesi füzetben vezetik a részvételt.) Ezt a sportköri szakmai programban rögzíti. Az iskolai gyógytestnevelés minden tanévben a munkatervben rögzített rend szerint valósul meg.

35 13. Tanulási esélyegyenlőség biztosítása Cél: Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Feladat: Ennek érvényesítéséhez az iskola (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: -

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés,

-

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén,

-

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,

-

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül,

-

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

-

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

Eszköz: -

működtetjük a gyermek- és ifjúságvédelmi és SNI-s rendszert

-

kapcsolatot tartunk · szülők, család, gondviselők · szakmai szervezetek – Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat · szakemberek – családsegítők, pszichológusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok

36

Helyi tanterv

37 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1) Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi helyi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv;
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
H2008 = a 2007-ben módosított NAT alapján elkészített, 2008. szeptemberétől bevezetett helyi tanterv
nszr = nem szakrendszerű oktatás

TANÉV

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

20082009

H2008

H2004

H2004

H2004

H2004 nszr

20092010

H2008

H2008

H2004

H2004

H2004 nszr

H2004 nszr

HK2003 HK2003

20102011

H2008

H2008

H2008

H2004

H2004 nszr

H2004 nszr

H2004

HK2003

20112012

H2008

H2008

H2008

H2008

H2004 nszr

H2004 nszr

H2004

H2004

20122013

H2008

H2008

H2008

H2008

H2008 nszr

H2004 nszr

H2004

H2004

20132014

H2008

H2008

H2008

H2008

H2008 nszr

H2008 nszr

H2004

H2004

20142015

H2008

H2008

H2008

H2008

H2008 nszr

H2008 nszr

H2008

H2004

20152016

H2008

H2008

H2008

H2008

H2008 nszr

H2008 nszr

H2008

H2008

HK2003 HK2003 HK2003

38

Hajós Alfréd Általános Iskola tantárgyi és modul integrációs hálója Műveltségi terület

Magyar nyelv és irodalom

Részletek és modulok

Tantárgyak és modulok

Osztály

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1.-4. o.

Magyar nyelv

Magyar nyelv

5.-8. o.

Irodalom

Irodalom

5.-8. o.

Élő és idegen nyelv

Angol

4.-8. o.

1.-4- o. Matematika

Matematika

5.-8. o

Történelem

5.-8. o.

Társadalmi ismeretek

Ember és társadalom

Társadalmi, gazdasági, és állampolgári ismeretek Ember és társadalom, etika modul Történelem

Osztályfőnöki

8. o.

Hon és népismeret modul

Földrajz

7.-8. o.

Környezetismeret

1.-4. o.

Természetismeret

5.-6. o.

Biológia

7.-8. o.

Fizika

Fizika

7.-8. o.

Kémia

Kémia

7.-8. o.

Ének-zene

Ének

1.-8. o.

Tánc és dráma

Tánc és dráma

5.-6. o.

Vizuális kultúra

Rajz

1.-8. o.

Informatika Számítástechnika

6.-8. o.

Irodalom

5.-8. o.

Magyar nyelv és irodalom

1.-4. o.

Technika Háztartástan

Technika

1.-8. o.

Pályaorientáció

Osztályfőnöki

5.-8. o.

Földünk és környezetünk

Természetismeret Biológia Ember és természet

Egészségtan

Művészetek

Mozgókép kultúra és média ismeretek

Informatika

Informatika Számítástechnika

Könyvtárhasználat

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Sporttörténet Testnevelés és sport Mindennapos testnevelés

1.-8. o. Testnevelés

39 2) Óraterv 1-4. évfolyam részére Tantárgy / évfolyam heti Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Testnevelés és sport - emelt szintű

1. éves

heti

2. 3. 4. éves heti éves heti éves

8 4

296 148

8 4

296 748

Kötelező óraszám a törvény alapján

1 1 1,5 1 3,5 5,5 20

37 37 55,5 37 129,5 203,5 740

1 1 1,5 1 3,5 5,5 20

37 37 55,5 37 129,5 203,5 740

Ezen felüli testnev. órák száma - emelt szint

2

74

2

74

8 4

296 148

1,5 55,5 1 37 1,5 55,5 1 37 3 111 5,5 203,5 20 740 2,5

92,5

8 4 2 2 1 1,5 1 3 5,5 22,5

296 148 74 74 37 55,5 37 111 203,5 832,5

2,5

92,5

5-8. évfolyam részére Tantárgy / évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Testnevelés és sport - emelt szintű Osztályfőnöki Tánc és dráma –modul Kötelező óraszám a törvény alapján

5. heti éves 4 2 3 4

148 74 111 148

2

74

6. 7. 8. heti éves heti éves heti éves 4 2 3 4 0,5 3

148 74 111 148 18,5 111

4 2 3 4 1

148 74 111 148 37

4 2 3 4 1

148 74 111 148 37

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 5 0,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 111 185 18,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 3 5 0,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 55,5 18,5 111 185 18,5 925

1 37 1 37 1,5 55,5 1 37 1 37 1 37 3 111 3 111 5 185 5 185 1 37 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 22,5 832,5 22,5 832,5 25

Ezen felüli matematika órák száma

925

25

1

37

1

37

1

37

Ezen felüli testnevelés órák száma

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

0,5

18,5

Ezen felüli testnev. órák száma- emelt szint

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

40 3) Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:
Az „Egészségtan” modult a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy,
A „Hon és népismeret” modult az 5. és 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy,
Az „Etika” modult a 8. évfolyamon az osztályfőnöki óra,
A „Mozgóképkultúra és médiaismeret” modult a 8. évfolyamon a rajz tantárgy. Értékelése a tantárgyak értékelésébe beépül. 4) Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a testnevelés, a 4. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A szabadon választható órák keretéből a tananyag elsajátítására a 6., 7., és 8. évfolyamon 1 órát a matematika tantárgyba, a 7., és 8. évfolyamon 0,5 órát az osztályfőnöki órákba építettünk be. Erről a tanulókat és a szülőket beiratkozás előtt írásban tájékoztatjuk. Az osztályonkénti tanórai óraszámokat tartalmazó táblázatokat a mellékletben találjuk. 5) Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az emelt szintű testnevelés tananyagát és követelményeit a 2001-ben elfogadott helyi tanterv szerint tekintjük. 6) Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelv tanulását választhatják. 7) Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
Mindennapos testnevelés, testmozgás 2011/2012-es tanévtől a Gödöllői Városi Egészség és Sportnevelési Program alapján bevezetésre kerül az iskolában a mindennapos testnevelés, testmozgás 1-3. évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben. Cél: • az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása, • változatos mozgási formák megismertetése, megszerettetése, • mindennapos testmozgás biztosítása, • általános képességfejlesztés, A program alapján 1-3. évfolyamon a normál tantervű osztályokban heti 3,5 óra testnevelés heti 5 órára, az emeltszintű testnevelést oktató osztályokban heti 5,5 óra testnevelés heti 7 órára növekszik. A tanulók számára ingyenesen látogatható foglalkozások délelőtt és a délutáni órákban kerülnek megszervezésre, melyeken számukra a részvétel kötelező. Indokolt esetben a tanulót az iskola igazgatója mentesítheti a foglakozásokon való részvétel alól. A tanórákon, foglakozásokon a képességfejlesztés, a kompetencia fejlesztés a hangsúlyos. A tanórák, foglalkozások szervezése során a nívócsoportos bontást is alkalmazzuk, az iskola a program lebonyolítása során külső erőforrásokat is igénybe vesz. A tanterv és a tanmenet a Gödöllői Városi Egészség és Sportnevelési Program keretében készül el.

41
A negyedik-nyolcadik évfolyamon o a heti öt, hat vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. 8) Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) tanórai foglalkozásainak legalább huszonöt százalékában (heti hét órában) nem szakrendszerű tanulásszervezés folyik.

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ∗

A taneszköz /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ szerepeljen az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzéken.

∗

A tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg a helyi tanterv alapján az új tanévet megelőző május hónapban, melynél a következő szempontokat veszik figyelembe: - több éven keresztül használható - tanulhatók és taníthatók - szakmailag hiteles tananyagot tartalmaz - figyelembe veszi a tanulói képességek különbözőségét - a pedagógiai gyakorlatot, az iskolai képzés irányait - elfogadható árú

∗

A szülőket írásban tájékoztatjuk tanévkezdés előtt a kötelezően előírt és az iskola által javasolt tankönyvekről, taneszközökről, segédletekről, úszás és tornafelszerelésről.

∗

Az iskola a rendelkezésére álló pénzkeretből az iskolai könyvtár számára minél több tartós tankönyvet szerez be. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei


Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 250 tanítási óra, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
A tanuló részére évfolyamismétlés csak szülői kérésre engedélyezhető első-harmadik évfolyamon.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája alapján bírálják el. Negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
Az a tanuló, aki negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
Az a tanuló, aki negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

42
Osztályozó vizsgát köteles tenni a tanuló a magasabb évfolyamba lépéshez akkor, ha -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. magántanuló volt.

Tantestületi döntés alapján, az aki - egy tanítási évben 250 órát mulasztott. 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1) Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Beiratkozás előtt írásban tájékoztatjuk a szülőket a helyi tantervben a tananyag elsajátítására beépített szabadon választott tantárgyakról. 2) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. ∗ Az iskola kislétszámú osztályába az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján, szülő beleegyezésével kerül a gyermek beiskolázásra. ∗ Emeltszintű testnevelést oktató osztályba történő iskolakezdés feltétele: - a gyermek feleljen meg a képességvizsgálat kritériumainak - az iskolaorvosi szűrővizsgálat eredménye engedélyezze 3) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát; lakcímkártyát;
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát javasolta);
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét; 4) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát; lakcímkártyát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5) A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6) Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

43 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2) Tantestületünk a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza. Minden tanulónak a félévi és tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi érdemjeggyel, minősítéssel, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a, és a kapott osztályzatok, minősítések felét lehetőség szerint a szóbeli megnyilatkozásoknak kell kitennie. 3) Értékelés DIAGNOSZTIKUS FORMATÍV SZUMMATÍV az értékelés funkciója csoportba sorolás esetén visszacsatolás a tanuló- a tanulók minősítése, az előzetes készségek hoz és a tanárhoz, kategorizálása és a tudás felmérése, a hibák azonosítása a a tanulók jellemzői alapján tananyagon belül a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása az értékelés időpontja csoportba sorolás esetén az oktatás során a szakasz elején, tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor az értékelés tárgya

az értékelés formája

az értékelés módja

a szakasz végén

kognitív, affektív, és kognitív területek általában kognitív terülepszichomotoros területek tek, a tantárgytól függően fizikális, pszichológiai esetleg pszichomotoros és környezeti tényezők affektív szférák írásbeli felelet, feladatlap, röpdolgozat, tesztlap témazáró dolgozat szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka, gyűjtőmunka, önálló felkészülés, gyakorlati részösszefoglalás tevékenység szóbeli vagy/és írásbeli véleménnyel, vagy/és pontozással, vagy/és százalékértékekkel, vagy/és szimbólumokkal, vagy/és tárgyakkal, vagy/és osztályzattal, illetve a felsoroltak kombinációival

4) A szóbeli felelet kritériumai: - Tartalma: adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések segítségével történő elmondása Jeles: Összefüggő, legfeljebb egy tanári kérdéssel segítő önálló felelet Jó: Több segítő kérdéssel elmondott tanulói felelet Közepes: Kérdések alapján tananyag elmondása Elégséges: A helyi tanterv minimum szintjének teljesítése a adott tananyagból kérdések segítségével Elégtelen: A minimumszint alatti teljesítmény

44 5) Az írásbeli felelet kritériumai 1. évfolyamon, valamint 2. év félévig: 1. kategória KIVÁLÓAN TELJESÍTETT : 2. kategória JÓL TELJESÍTETT: 3. kategória MEGFELELŐEN TELJESÍTETT: 4. kategória FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL: -

100 – 91 % 90 – 76 % 75 – 34 % 0 – 33 %

2. év II. félévétől 8. évfolyam végéig: Tartalma: adott tananyag összefüggő, vagy kérdésekre adott írásbeli válaszokkal történő ellenőrzése. Alapfogalmak, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések ellenőrzése néhány tanulónál, vagy az osztály összes tagjánál. A minimumkövetelmények ettől eltérő %-os szabályok szerint értékelhetők. Jeles: 100- 91% Jó: 90- 76% Közepes: 75-51% Elégséges: 50-34% Elégtelen: 33 - 0% A témazáró dolgozat megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak %-os arányaival.

6) A szóbeli és írásbeli beszámoltatások korlátai - A szóbeli felelet nem állhat az adott órára feladott tananyag „felmondásából” mindig adjunk más feladatot, ismétlő kérdést is. - Csak törzsanyagot kérjünk számon. - Gyűjtőmunkára, motiválásként adjunk jegyet, minősítési formát. - A tanuló huzamosabb idejű hiányzása esetén beszéljük meg vele mikorra pótolja az anyagot. - A memoriterek számonkérésénél a pontos szövegtudás és hangsúlyozás is kapjon megfelelő hangsúlyt. - Az írásbeli és szóbeli számonkérés legegyszerűbb formáit /napi ellenőrzés/ előre bejelenteni nem szükséges. - A témazáró dolgozatok osztályzata, minősítése, a félévi és év végi osztályzatok kialakításában nagyobb hangsúlyt kap - A témazáró dolgozat megírását előre be kell jelenteni. - A tanulók naponta egy témazáró dolgozatnál többet ne írjanak. - Mind az írásbeli, mind a szóbeli feleletek legfontosabb három fő elve: a visszacsatolás, az objektív értékelés, a készségfejlesztés legyen 7) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményét félévkor és tanév végén értékelik az iskola helyi tantervében előírt tananyag teljesítésének, a továbbhaladás feltételeinek megfelelően. 8) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és az átváltás szabályai egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -

Az első évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel.

-

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: * KIVÁLÓAN TELJESÍTETT ( 5 ) - az a tanuló, aki minden tantárgyból a legjobb minősítést éri el, - aki legfeljebb két tantárgyból ér el jó minősítést, a többiből a legjobbat

45 *

*

*

JÓL TELJESÍTETT ( 4 ) - az a tanuló, aki minden tantárgyból jó minősítést ér el, - aki három tantárgyból jó minősítést, a többiből a legjobbat érdemelte, - akinek a jó, legjobb minősítések mellett legfeljebb két megfelelő tantárgyi értékelése MEGFELELŐEN TELJESÍTETT ( 3 ) - aki minden tantárgyból megfelelő minősítést szerez - akinek a jó, kiváló minősítések mellett kettőnél több megfelelő minősítése van FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL ( 2 ) - az a tanuló, aki a helyi tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek nem tesz eleget egy vagy több tantárgyból

-

A fenti minősítések a tanulók által a szorgalmi időszakban szerzett százalékarányos és egyéb szimbólumok /érdemjegyek/ átváltása alapján kerülnek értesítőbe, bizonyítványba.

-

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén kerülnek értesítőbe, bizonyítványba.

-

A negyedik- nyolcadik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek alapján, valamint a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határozzuk meg.

-

Az egyes tantárgyak érdemjegyei, osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

9) A tanuló által szerzett minősítésről, érdemjegyről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő a számára előírt módon a tájékoztató füzeten keresztül köteles értesíteni. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, az esetlegesen elmaradt értékelések, érdemjegyek beírását pótolják, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. 10) A minősítések formáit, a továbbhaladás feltételeit, a százalékarányok értékét, az átválthatóság általános szempontjait minden tanév elején a diákok és szülők számára megismerhetővé tesszük. 11) A tanulók magatartási és szorgalmi értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái. Magatartásból és szorgalomból a tanulók havonta kapnak értékelést, jegyeket. A félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A tantestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezi a jegyeket; vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szavazáskor tartózkodhatnak azok a tantestületi tagok, akik a tanulót nem tanítják, de nem kötelező tartózkodni, mivel szünetekben, szakköri vagy egyéb foglalkozásokon találkozhatnak, tehát ismerhetik a tanulót. *

Az osztályfőnöki vélemény kialakításának szempontjai: 1. Egyéni, saját vélemény kialakítása - szubjektív benyomások - közösségi munkavégzés - kiránduláson tapasztaltak - tanórai viselkedés - szöveges bejegyzések az „osztálytükörben”

46 2. 3. 4. 5.

Közösség, osztály véleménye Önértékelés Osztályban tanító pedagógusok véleménye Tanórán kívüli tevékenység (sport, szakkör, énekkar, szünetek, ebédlői magatartás stb.)

a) A magatartás értékelésének szempontjai: A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem) Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. A szempontokat minden érintett számára hozzáférhetővé tesszük. A magatartás megítélése független a tanulmányi eredménytől. b) A magatartás értékelésének formái: Példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Példás: az a tanuló, aki jó magaviseletű, kötelességeit mindig elvégzi. A házirendet betartja. Nevelőivel, tanulótársaival udvarias, segítőkész, őszinte, igazságszerető, megbízható. Véleményformálásában meggondolt. Nyílt, kellően önkritikus. Kezdeményező; képes mozgósítani egy csoportot, egy osztályt egy jó ügy érdekében. Tisztelettudó, előzékeny, megfelelő hangnemet használ minden körülmények között. Szükség esetén aktívan kiáll a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen. Igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetése nincs. Öltözködése, külseje, beszéde kulturált. Óvja környezetét. Magatartása iskolán kívül is kifogástalan. Jó: a jó magatartású tanuló személyiségjegyei sokban hasonlóak a példáshoz. Becsületes és helytálló. Cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja. Ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorának megfelelő illemszabályokat. Tetteiért mindig vállalja a felelősséget. Feladatait becsülettel elvégzi, a közösségi munkában lehet rá számítani. Nem kimondottan kezdeményező. Ügyel környezete rendjére, megjelenése, öltözködése nem kihívó. Kisebb magatartási hibák, szabálytalanságok esetén kapják a tanulók. Változó: magatartású az a tanuló, akinek magatartását, rendszeretetét az osztályban tanító több nevelő súlyosan kifogásolja. Cselekedetei következményeit nem képes fölmérni, így gyakran vét a házirend ellen. A viselkedési szabályokat csak úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá. Gyenge munkaerkölcsű, órai munkákon sokszor figyelmeztetni kell, de van benne készség hibái belátására, azok kijavítására. Nem kezdeményez. Az osztály munkájában csak vonakodva vesz részt. Rendszeretete ingadozó. Társaival, felnőttekkel szembeni viselkedése kifogásolható. Véleménye elhamarkodott. Önfegyelme gyenge. Sérelmeit olykor önbíráskodással oldja meg. Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házirendjét. Munkaerkölcse rossz, romboló hatású. Szándékosan árt a közösségnek. Nincs vagy gyenge a felelősségérzete. Saját hibáit nem ismeri el. Az órákat szándékosan közbeszólásaival zavarja. Viselkedésével másokat megbotránkoztat. Nevelőivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, társaival durva. Szereti, ha társai félnek tőle. Beszéde trágár. Előfordul, hogy öltözékét, ápoltságát is kifogásolni kell. Igazolatlan mulasztása, fegyelmi büntetése van.

47 a) A szorgalom értékelésének szempontjai: A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőképesség, rendszeresség, pontosság). Tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. Az érdemjegy a tanuló szorgalmának minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. b) A szorgalom értékelésének formái: Példás (5), jó (4) változó (3), hanyag (2). Példás: az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen, pontosan, megbízhatóan teljesíti. Teljesítményei képességeivel összhangban vannak, vagy azokat meg is haladják, a követelményeknek igyekszik maradéktalanul megfelelni. A tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik. Tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja. Felszerelése hiánytalan és kifogástalan. Munkafegyelme példamutató. Ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét. Jó: tanulmányi munkája egyenletes, kötelezettségeinek eleget tesz. Képességeihez mérten általában szorgalmas, de néhány területen még fejlődnie kell. Tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz, de irányítást igényel. Munkafegyelme jó, felszerelése általában hiánytalan. Tanulmányi eredményét megtartja. Házi feladatait rendszeresen elvégzi, Iskolai rendezvényeken, tanórán kívüli programokon szívesen részt vesz. Változó: Nem képes követelményeket folyamatosan teljesíteni. Munkájában, feladatvégzésében felületes, azokat figyelmeztetés után végzi el. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos. Órákon felszólításra dolgozik, egyébként passzív. Képessége alatti teljesítményt nyújt. Figyelmetlen, pontatlan, nem kitartó. Munkafegyelme kifogásolható. Tanórán kívüli programokon szívesen vesz részt. Hanyag: Nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, sokszor nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Teljesítménye nagyon elmarad képességei mögött. Tanulmányi és egyéb munkáiban megbízhatatlan, kötelességmulasztó. Felszerelése gyakran hiányos, házi feladatait nem készíti el. A tanórai munkában érdektelen, nem dolgozik együtt az osztállyal. Füzeteinek, írásbeli munkáinak, munkadarabjainak külalakja nem elfogadható. Pontosságra nem törekszik. Félévek végén elégtelen osztályzatot kapott több tantárgyból. *

A magatartás és szorgalom értékelése az alsó tagozaton Alsó tagozaton a tanulók szöveges értékelést kapnak, melyben a fenti alapelvek és minősítési szempontok jelennek meg.

a) Formája: Az osztályfőnök a felsorolt minősítések közül az értékeléshez készült értékelési kategóriák szerint minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Magatartás: Együttműködése: nagyon jó, jó, elfogadható, kifogásolható Órai magatartása: példamutató, jó, változó, kifogásolható Környezetkultúrája: kifogástalan, többnyire rendezett, ingadozó, kifogásolható Házirend betartása: példamutató, jó, ingadozó, kifogásolható

48 Szorgalom: Figyelem: tartós, aktivizálható, rövid ideig tartó, szórt Munkatempó: nagyon jó, jó, elfogadható, kifogásolható Tanórára való felkészülés: rendszeres, jó, ingadozó, hiányos Feladatvégzés: aktív, igyekvő, ingadozó, fejlesztendő 12) Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 13) Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, ballagáson az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 14) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 15) Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 16) Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés;

49 -

osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 17) A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

50 6. Iskolaotthon Iskolánkban a szülők nagy többségének igénye az egész napos oktatás az 1 – 4. évfolyamon. Már hagyományos módon iskolaotthonos formában valósítjuk meg. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás- a nem szakrendszerű oktatásra alapozva- egységes keretekbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthon célja és feladata Az egész napos nevelés az iskolai nevelés szerves része. Célja az általános iskola céljával azonos. Az egész napos foglalkoztatáson a nevelési folyamatoknak, a tanórán kívüli idő jelentős részére való kiterjesztése. Célját sajátos, elsősorban tanulási és szabadidős tevékenységek révén, munkáltatóbb vezetési módszerekkel, kötetlenebb, társas légkörben valósítja meg. Az egész napos foglalkoztatás a következőkben kell hogy közreműködjön: - A tanulók életkoruknak megfelelően sajátítsák el az egész napos, kultúrált életmód szokásait. -

Legyenek képesek társas kapcsolatok alakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait.

-

Legyenek képesek képességeiknek megfelelő tanulásra.

-

Legyenek képesek szabadidejük, személyiségfejlődésük számára kedvező önálló felhasználására.

E célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesítenie: - A helyes testápolási, étkezési, tanulási és szabadidőszokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása. -

Kölcsönös rokonszenvi kapcsolatok kialakítása, csoport megbízatások vállalása és teljesítése, bírálati és önértékelés, az alá- és fölérendeltség, csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása.

-

Önállóság fokozása, a hatékony tanulás technikájának kifejlesztése, önműveléshez a legfontosabb készségek és képességek elősegítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakozása.

-

A szabadidőben folyó többoldalú kitartó tevékenykedés képességének kialakításához, illetve fokozásához, többféle különböző jellegű szabadidő tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához.

-

Az iskolaotthonos foglalkozás sajátos lehetőségeit felhasználva szervezze minél egységesebbé tanítási-, tanulási folyamatot, a tanulási és szabadidő tevékenységek rendszerét. Együttműködés kialakítása a szülőkkel, osztályvezetőkkel, diákönkormányzat vezetőjével, szaktanárokkal, közművelődési intézmények illetékes munkatársaival.

-

Követelmények: társas magatartás a munka szabadidő felhasználás követelményei

-

Tevékenységek: a csoport fejlettségétől függ jellege és gyakorisága a tanulók életkorától függ

51 a módszerek: közvetettek legyenek öntevékenységre neveljenek, társas légkör kialakulása - A felelősi teendők tartalmában az irányító és ne a kiszolgáló jelleg domináljon. - A nehezen nevelhető tanulók bevonása a közösségi munkába. - A tanulási tevékenységben az önállóságra nevelés a fő szempont. Fel kell kelteni a tanulási kedvet, az önálló tanulás feltételeit. Ki kell alakítani a tanulókban a helyes tanulási technikákat, a felkészülésben a rendszerességre kell nevelni a gyerekeket. Az írásbeli és szóbeli munka megfelelő arányának kialakítása. A tanulásirányításban a frontális munka a jellemző, de egyéni segítségnyújtás is feltétlenül szükséges. Korrekciós tevékenységgel néhány alapvető készség fejlesztését szolgáljuk. - Szabadidőben az alkotó tevékenység kialakítására törekedjünk. A szabadidős tevékenységeket kiscsoportos és egyéni formában szervezzük, melyben lehetőséget adunk a gyerekeknek a választásra, a spontán kapcsolatok kialakítására. Megfelelő szokásrend kialakítása a szabadidős foglalkozásokon belül is, ismerve az irányítás speciális módszereit. Az osztályban tanító két nevelő között oszlanak meg a tantárgyak és az egyéb feladatok. Az egyik nevelő az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos feladatokat, míg a másik a napközis jellegű tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat látja el. Hatékony önálló tanulás Cél: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzése, fejlesztése. A hatékony és önálló tanulás általános feltételei A gyermek - ismerje és alkalmazza az életkorának megfelelő, tanuláshoz szükséges higiénés szokásokat, - ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, képességeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, - legyen képes igényes, kitartó közös munkára, - legyen képes önértékelésre és társai munkájának reális értékelésére, - alakuljon ki az önművelődés igénye, az önálló ismeretszerzés képessége. - legyen képes
a motiváció folyamatos fenntartására,
figyelme összpontosítására,
tanulási szándékának és céljainak kritikus mérlegelésére,
hatékonyan gazdálkodni idővel, információval,
tudásának másokkal való megosztására,
tanács, információ támogatás kérésére,
új tanulási technikák elsajátítására. -

legyen birtokában a következő alapvető képességeknek, mint:
az írás, olvasás, számolás,
IST eszközök használata, ezeken keresztül új feldolgozására.

ismeretek

elsajátítására,

52 Részletes fejlesztési követelmények - legyen képes feladatait önállóan megjegyezni és felidézni, a megfelelő munkaeszközöket kiválasztani, használni, - legyen képes a tanulást megtervezni, időbeosztást készíteni, - ismerje és alkalmazza a tantárgyak tanulásának számára célszerű sorrendjét, - legyen képes önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexikonját, - legyen képes tájékozottan és gyakorlottan használni a helyesírási segédkönyveket, - ismerje és tudja kezelni a kéziszótárt, lexikonokat, informatikai programokat, - legyen képes a tankönyvi anyagegységek célszerű tanulási technikával való elsajátítására, - tartson a tanulás közben szünetet, - legyen képes önellenőrzésre, írásmunkája alaki, helyesírási, tartalmi javítására. Alsó tagozatban a tanulás időtartama évfolyamonként változik. Ez a tény a gyermekek életkori sajátosságaival, szellemi terhelhetőségével és az elsajátítható tananyag mennyiségével függ össze. Általában az első osztályban az előkészítéssel együtt második osztályban az előkészítéssel együtt harmadik osztályban az előkészítéssel együtt negyedik osztályban az előkészítéssel együtt felső tagozatban

20 – 30 perc 30 – 35 perc 35 – 45 perc 40 – 60 perc 60 – 120 perc

Az iskolaotthonos tanítók feladatai - Otthonos, esztétikus környezet kialakítása, folyamatos megtartása, megtartatása. - Az önálló tanulás nyugodt légkörének megteremtése, az önálló tanulás idejének biztosítása. - Az önálló tanulásnak biztosítania kell a másnapra való felkészülést. - Az önálló tanulás alatt a tanulás technikáját is tanítják a gyerekeknek, gyakoroltatják, ellenőrzik (felszerelés előkészítése, tantárgyak sorrendje, időbeosztás, kiegészítő könyvek, lexikonok használata). Szükség esetén segítenek a tanulóknak. Minden tanulónál elvégzik a feladatok mennyiségi ellenőrzését, s néhány tanulónál a minőségi ellenőrzést is. Szabadidős tevékenységek - A szabadidős tevékenységeket a nevelő kezdeményezi, vezeti. - A szabadidős tevékenységek csoportköri foglalkozásban is szervezhetők. Minden tevékenységnél fontos az illemszabályok tanítása, gyakoroltatása lehetőleg élő helyzetekben. Az iskolaotthonban tanító nevelők munkáját az erre megválasztott munkaközösség vezető fogja össze.

53 Szabadidős foglalkozások felosztása az 1 – 4. évfolyamon 1.a osztály

Tantárgy Du testnevelés Önálló tanulás Angol ját. foglalk. Ebéd + szabadidő Kulturális Kézműves Sport - játék Szabadon sz. Nevelői fogl. Fejlesztő fogl. Iskolaotthon összesen

1.b osztály

1.c osztály

2 5 1 5 1 1 2 3

Tantárgy Du testnevelés Önálló tanulás Angol ját. foglalk. Ebéd + szabadidő Kulturális Kézműves Sport - játék Szabadon sz. Iskolaotthon összesen

Tantárgy Du testnevelés Önálló tanulás Angol ját. foglalk. Ebéd + szabidő. Kulturális Kézműves Sport - játék Szabadon sz. Iskolaotthon összesen

2

5 1 5 1 1 2 3

18

1.d osztály 2

5 1 5 1 1 2 3

20

2.a osztály

5 5 1 1 2 2 1 1 20

20

2.b osztály

2.c osztály

2 5 1 5 1 1 2 3

5 1 5 1 1 2 3

2 5 1 5 1 1 2 3

18

20

20

3.a osztály

3.b osztály

3.c osztály

2 5 1 5 1 1 2 2 17

5 1 5 1 1 2 2,5 19,5

19,5

78

Évfolyam összesen 4 15 3 15 3 3 6 9 58

2 5 1 5 1 1 2 2,5

Évfolyam összesen 6 20 3 20 4 4 8 11 1 1

Évfolyam összesen 4 15 3 15 3 3 6 7 56

54

Tantárgy Du testnevelés Önálló tanulás Angol ját. foglalk. Ebéd + szabadidő Kulturális Kézműves Sport - játék Szabadon sz. Iskolaotthon összesen

4.a osztály

4.b osztály

4.c osztály

2 5 1 5 1 1 1 0,5 14,5

2

5 1 5 1 1

5 1 5 1 1

2

2 17

17

Évfolyam összesen 4 15 3 15 3 3 1 4,5 48,5

55 7. Az otthoni /iskolaotthonos, tanulószobai/ felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok, iskolaotthonos osztályokban meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:

az

önálló

munkák


Az iskolaotthon az első-negyedik évfolyamon minden tanuló számára biztosítja a másnapra való felkészülés optimális idejét /30-60 perc/, a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésére. Házi feladat adása nem indokolt.
A szóbeli és írásbeli házi feladat aránya mennyiségileg előre tervezhető, elvégzése után néhány esetben minőségileg ellenőrizhető.
Az önálló munkák, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készség- és képességfejlesztést/, valamint a törzsanyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítását szolgálják.
Az első–negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
Az eredményes felkészülés érdekében egy tanítási napon belül csak egy témazáró, félévi vagy év végi felmérő dolgozatot íratunk. Az otthoni munkák elkészítésének elvei és korlátai a felső tagozaton:
A házi feladat célja az órán megtanultak begyakorlása, rögzítése, alkalmazása.
Kapcsolódjon az órai munkához.
A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességeinek, alkalmazzuk a differenciált házi feladatot.
Óráról órára megtanulandó anyagok a szabályok, meghatározások, a versek szépirodalmi szövegrészek megtanulására adjunk elegendő időt. A számonkérés idejét pontosan határozzuk meg.
A megtanulandó anyagrész mennyisége a tanuló számára befogadható mennyiségű legyen.
Tantárgyunk tanítása során rendszeresen térjünk ki a tanítási technikákra, a lényegkiemelés gyakoroltatására.
A tanulók következő napra való felkészülése 60-120 percnél több időt ne vegyen igénybe.
Házi feladatként lehetőség szerint többféle feladattípust válasszunk a begyakorlásra.
Lehetőleg adjunk kreativitást igénylő, készségeket fejlesztő, az ismeretszerzés más módjait is igénylő feladatokat /könyvtári, gyűjtő, internet/
A tanítási szünetek idejére a tanulóknak lehetőség szerint ne adjunk házi feladatot.
Péntekről hétfőre lehetőség szerint csak abban esetben adjunk tanulnivalót, ha heti két órás tantárgyról van szó, és az egyik tanóra péntekre, a másik hétfőre esik.

56 8. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a mellékletben találhatók

57 9.

A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, vetítővászon, CD- és DVD lejátszó. Az arra alkalmas termekben számítógépek, digitálistábla, projektor, netobookok, vizuális a tanári munkát segítő szoftveres eszközök (vizsgarendszer, teremfelügyeleti rendszer). Biológia: • A tankönyv és a taneszközválasztás legfőbb elve, hogy sokoldalú szemléltetést biztosítson; és a kor tudományos igényének megfeleljen. • A természetből behozott növények, szárított növények. • Mikroszkópi metszetek és mikroszkóp. • Csontvázak, koponyák, fajtípusok, végtagvázak. • Modellek, diaképek, transzparensek. • Videofilmek, faliképek, tankönyv, munkafüzet, feladatlapok. Természetismeret digitális fóliasorozat • Olyan tankönyv, amely valamennyi általános iskolában használható és továbbhaladást biztosít a középiskolában tanulók számára. • Alkalmas legyen a differenciált oktatásra. • Esztétikus, igényes fényképeivel a tanulásban adjon segítséget. A mindennapi élet problémáinak megoldásához kapcsolódó, ahhoz segítséget nyújtó ismereteket tartalmazza. • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor Ének-Zene: • A közös és egyéni munkához, készségfejlesztéshez szükséges zenei eszközök, falitablók, applikációk, egyéb szemléltetőeszközök elhelyezésére, a hangszerek állandó helyének biztosítására, valamint a kórusmunka és a mozgástér biztosítására. A korszerű, sokoldalú szemléltetéshez, oktatáshoz szükséges: zongora vagy pianínó, hangjegyvonalas tábla, mágneses tábla, szemléltető falitáblák (zene-történeti korszakok, hangszerek, stílusjegyek, stb. )lemezjátszó, magnetofon, CD lejátszó, video lejátszó. Ritmus és egyszerű dallamhangszerek, furulya, az egyes témaegységek feldolgozásához szükséges tanulói és tanári segédletek (gyakorló füzetek, zenei könyvek, lexikonok, hanglemezek, CD lemezek, hangkazetták, tankönyvek). • A kerettanterv a tankönyveire és a tankönyvekhez kapcsolódó hangkazetták, CD lemezek zenehallgatási anyagára épül. • A CD, DVD lemezeken azonos a tartalom a kazettákéval. • Az OM által kiadott kerettantervhez járul még egy kiegészítő kazetta ill. CD, melyen az új követelmények hanganyaga található. Így az 5 –8 osztályoknak nyolc hangkazetta ill. CD áll rendelkezésre. • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor

58 Földrajz: • Falitérképek, földgömb, körvonalas térkép-sorozat, applikációs képek, terepasztal, audiovizuális eszközök, digitális eszközök, oktatóprogramok, ismeretterjesztő könyvek, tanulói tankönyv, fejlesztő feladatsorok, földrajzi atlasz. • digitális térképek • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor Magyar nyelv és Irodalom: • CD vagy/és zene, DVD, Irodalom térkép, Művészeti album, Internet, Tankönyvek, Munkafüzet, Szöveggyűjtemény, Lexikon, Szótár • Demonstrációs eszközök: Mágneses betû boksz, Feladatlap a betûboksz készlethez, Tanítói betûkártya, Tanítói szótagkártya, Vésike betûépítõ készlet, Óriás textil ABC (26 db betûvel), Tanítói hívókártyák gyümölcsök, Tanítói hívókártyák állatok, Tanítói hívókártyák jeles napok, Halmaz betûtartó • Képkártyák: kommunikációs képsorozat, Egy nap Floval" képkártya sorozat, Szuper Éva!" Képkártya sorozat, Érzések" képkártya sorozat, Hogyan tovább?" Képkártya sorozat, Fabula állatmesék" képkártya soroza, Meséld el" képkártya sorozat , Kis Jakab úr" képkártya sorozat, Emberek, országok, kultúrák" képkártya sorozat, Történetek probléma megoldásra" képkártya sorozat • Varázsláda" 42 db-os bábkészlet • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor Matematika: • A taneszközök egy része a gyerekeket körülvevő tárgyakból kerül ki (a tanító vagy a gyerekek gyűjthetik) változatlanul vagy kis változtatással. Más részük azonban mesterségesen, meghatározott céllal kifejlesztett eszköz. Az előbbiekre csak példákat sorolunk (egy-egy tanulási célhoz kapcsolva), az utóbbiakat pedig maradéktalanul felsoroljuk. • Tárgyak, gyűjtemények, játékok a gyerekek környezetéből Rövidítések: H-L Gondolkodási, megismerési módszerek; halmaz, logika K Kombinatorika Sz-A Számtan, algebra /sz számfogalom építése, számlálás, közelítő számlálás /mé mérés /mű műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok Ö-F-S Összefüggés, függvény, sorozat G Geometria St-V Statisztika, valószínűség * A mennyiséget csak a legszükségesebb esetben jelöljük. Név: (mennyiség*) Termések (vadgesztenye, bab, lencse, rizs, kukorica, borsó, mák ..., kb. egy-egy dl-nyi mennyiségben), falevelek Csomagolópapírok, tapétadarabok, szövetdarabok apróbbnagyobb mintával

A felhasználás területei Sz-A/sz, mé, mű Sz-A/sz; G

59 Név: (mennyiség*) Apró használati és játéktárgyak (ceruzák, tollak, füzetek, műanyag poharak, tálcák, szívószálak, doboznyi gemkapocs, gyufaszálak, szög, rajzszög, gyöngyszemek, építőelemek, pénzérmék, kártyák, papírlapok, borítékok ...) Üres dobozok, üvegcsék Zsinegdarabok, papírcsíkok, láncok (pl. gyöngylánc, gemkapocslánc, szívószállánc) Fonalkarikák, szalagkarikák Szövegek (könyv, kiemelt szövegrészek ...) Gombok Társasjátékbábuk Játéktáblák (sakktábla, malom, játékpálya) Vásárlási blokkok, használt utazási jegyek Olló Zsebtükör Átlátszó papírlapok, celofán (1 csomag/év) Mozaikjáték (Tangram, Ezt rakd ki!) Játékkártyák (Fekete Péter, Csacsi Csabi, Bohócok; memóriakártyák) Babilon-készlet (TRIÁL) • Megvásárolható taneszközök Név: (mennyiség*) Mérőszalag papírból (PIÉRT, ÁPISZ) Egyenes vonalzó, háromszögvonalzó (PIÉRT, ÁPISZ) 1-1 db Sablonok (PIÉRT, ÁPISZ) Körző (PIÉRT, ÁPISZ) Piros-kék korong (1 doboz) (PIÉRT, ÁPISZ) Számolópálca (1 csomag) (PIÉRT, ÁPISZ) Dobókocka (3 db) (PIÉRT, ÁPISZ) Számkártyák (PIÉRT, ÁPISZ; 1. és 2. osztályos Munkafüzet mellékletében) Játékpénz (PIÉRT, ÁPISZ; 1. és 2. osztályos Munkafüzet mellékletében) Pontrácsok, vonalhálók (PIÉRT, ÁPISZ) Zsebszámológépek • Meghatározott céllal készített taneszközök Név: (mennyiség*) Logikai játék (különféle változatban) Színesrúd-készlet Dienes-készletek (kiegészítő készlet a színesrúd-készlethez) Leltárlap Tér- és síkmértani modellezőkészlet Lyukas- vagy szögestábla gumigyűrűkkel Törtes készlet; törtes mozaik Abakusz

A felhasználás területei Sz-A/sz, mé, mű; K; G Sz-A/sz, mé Sz-A/mé H-L Sz-A/sz; St-V H-L; Sz-A/sz, mé Sz-A/sz, mű; St-V Sz-A/sz, mű G G G G; Sz-A/mé H-L; K; St-V G A felhasználás területei Sz-A/mé Sz-A/mé; G G G Sz-A/sz, mé, mű Sz-A/sz, mé, mű Sz-A/sz, mé, mű; St-V Sz-A/sz, mű; K Sz-A/sz, mű G Sz-A, Ö-F-S A felhasználás területei H-L; K; Ö-F-S; St-V Sz-A/sz, mé, mű; Ö-F-S; G; K; St-V Sz-A/sz, mé, mű; G Sz-A/sz, mé, mű G Sz-A/sz, mé, mű; G Sz-A/sz, mé, mű Sz-A; Ö-F-S

60 • • • • •

Szemléltetést segítő eszközök A tanulók által használt eszközök nagyobb méretben. Számegyenesek, mérőszalagok különböző beosztással. Írásvetítő. A kompetenciafejlesztés érdekében demonstrációs eszközök: o Testek és felszíni formák készlet o Élváz modellek: Fém élvázmodell kocka, Fém élvázmodell téglatest, Fém élvázmodell Négyzet alapú gúla, Élváz fonalmodell, Élváz fonalmodell II., Mûanyag élváz-modell építõ készlet o Térbeli modellek, Térépítõ kocka készlet, feladatlapokkal, Cubi Cup térbeli stratégiai játék o Számoláshoz: Minimat matematikai 630 db-os készlet, Mûanyag dinó szortírozáshoz 128 db-os, Különbözõ súlyú számoló maci 96 db-os, Számoló maci munkalap 16 db-os, Színes számoló kocka 100 db-os (összekapcsolható), Matek majom 15 db banán alakú súllyal, Demonstrációs szám – mérleg, 176 részes szám- és jelkártya készlet o Mérlegek:Mackómérleg - súlyok összehasonlításához, Nagy mûanyag kéttányéros mérleg o Színesrúd készlet, Tanulói méterrúd 0-20-ig, számoláshoz, Tanári és tanulói piros-kék korong és műveleti jel 520 db-os, 16 cm-es habszivacs dobókocka pöttyökkel o szoftverek: Euler 3D térgeometriai szerkesztőprogram, Euklides síkgeometriai szerkesztőprogram o Térfogat méréshez m3 váz, dm3 kocka, Űrmérték sorozat, Térbeli amőba, Lénárt gömb o Tankönyv, Munkafüzet, Feladatlap o A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla

Technika és életvitel • feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak • adjon lehetőséget differenciálásra, tehetséggondozásra, az adott csoport képességeinek figyelembevételére • feladataival segítse a tanulók vizuális ítéletalkotását • manuális készséget és az értelmi képességeket egyaránt fejlesztő, anyagokkal dolgoztató, alkotó feladatokat fogalmazzon meg • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla Természetismeret, Földrajz • Térképek- várostérkép, turistatérkép, domborzati térkép, terepasztal, iránytű, Biológiai album, Búvár Zsebkönyv sorozata, Állatismeret, Állat- és növényhatározó, diaképek, ismeretterjesztő kiadványok (könyvek, videofilmek) tankönyv, munkafüzet, környezet megfigyelése, Környezetünk atlasza 3-6.o. digitális, Természetismeret digitális fóliasorozat. • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla

61 Történelem: • Olyan tankönyvet kell választani, amelynek szövege érthető, a tanulók életkori sajátosságainak megfelel, ábrái, képei szépek és jól elemezhetők. Fontos, hogy a tankönyvben forrásszemelvények is legyenek. Felépítése logikus legyen, tananyag elrendezése könnyen követhető legyen. Tartalmában feleljen meg a modern történettudomány szemléletének, valamint a kerettantervi követelményeknek. • Az egyéb taneszközök (térképek, fóliasorok, szöveggyűjtemények stb.) szervesen illeszkedjenek a tananyaghoz, segítsék annak megértését, motiválják a tanulókat. Törekedni kell arra, hogy a hagyományos taneszközök mellett használni kezdjük a modern információhordozókat is. • Töténelmi atlaszok, fóliasorozatok: Történelmi atlasz 5-8.o. digitális, Történelem 5. digitális fóliasorozat, Történelem 6. digitális fóliasorozat • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla Rajz és vizuális kultúra: • diavetítő, vetítővászon, hosszabbító kábel, írásvetítő, videó magnó, TV, magnetofon, műalkotás reprodukciók dia képeken, zene kazetták, tanulónként 1 db negyedíves rajztábla, 5 db félíves rajztábla, VIDEO filmek, DVD-k. • Rajztábla • rajzlap • grafitceruzák • akvarellfesték • tempera (vagy akril) festék • ecsetek • tus • rajztoll • filctoll • pittkréta • rajzszén • Fixatív • agyag • mintázófa • olló • papírvágó kés • papírragasztó • triplex karton • hullámkarton lemez • pauszpapír • vizes alapú linónyomó festék • festékező gumihenger. • Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetőleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel lehetősége, elsötétítés lehetősége; az eszközök anyagok tárolásához zárható szekrény; diavetítő vagy projektor; az érettségi teljes képanyaga; művészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok. • Továbbá a lehetőségek függvényében: videolejátszó + monitor; digitális fényképezőgép, fényképezőgép-állvány, számítógép, printer, szkenner. • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla Informatika • Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. • Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is.

62 • Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: hardver dokumentációt, felhasználói kézikönyveket, programozói kézikönyvet, feladatgyűjteményeket, számítástechnikai szakszótárt, szakkönyveket, folyóiratokat, transzparenseket és képeket. • Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is. • A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. Célszerű "digitális könyvet" (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az "elektronikus könyv" is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket. Fizika, Kémia • A taneszközök kiválasztásának szempontja, hogy alkalmas legyen a közvetlenül értelmezhető kísérletek tapasztalatain alapuló klasszikus fizika és kémia tananyagán keresztül a természettudományos gondolkodás megismertetésére, miközben lehetőséget ad a modern tudományok eredményeibe való betekintésre. • A kerettantervhez készült tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok, feladatgyűjtemények. • Tanulókísérleti eszközök: mechanikai, hőtani, elektromosságtani, optikai. • Tanári demonstrációs eszközök • Szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, fali táblázatok, vizuális és audiovizuális információhordozók., mint segédanyagok. • A kompetenciafejlesztés eszközeként digitális adathordozók (tananyagok), számítógép, projektor, digitális tábla

63 10. A nem szakrendszerű tanulásszervezés az 5-6. évfolyamon

Célja: az alapozó szakasz meghosszabbítása, így nagyobb lehetőségeket kap az alapvető készségek és képességek fejlesztése. A nem szakrendszerű tanítás akkor tölti be rendeltetését, ha egységes célkitűzések szerint szervezzük meg az iskolában, elvonatkoztatva az átadásra kerülő tananyagtól, ismeretektől. Az elérendő cél az, hogy a tanuló biztonságosan tudja használni az elsajátított kompetenciákat a különböző tantárgyak területén. A fejlesztés területei:
Általános alapozás: figyelem, megfigyelés, emlékezet, gondolkodási műveletek, problémamegoldás, kreativitás,
Szövegértés, szövegalkotás: szókincs, beszédértés, fogalmazás szóban és írásban, olvasástechnika, szövegértelmezés, jelentésteremtés, információ kiemelése, összefüggés felismerése, következtetés, felhasználás.
Írás: lendület, olvashatóság, helyesség
Számfogalom: alapműveletek, grafikonok, ábrák elemzése

mértékegységek,

mennyiségi

összehasonlítások,


Önálló tanulás: információforrások keresése, lényegkiemelés, tájékozódás a szövegben, tömörítés, bővítés, ábraolvasás, vázlat, jegyzet használata, feladat-megoldási stratégiák és önellenőrzés. Eljárási rend: 1. Diagnosztizálás: A 4. osztályos féléves szöveges értékelés alapján vagy az 5. osztály év elejei mérés alapján az osztályfőnök elkészíti a tanulók egyéni fejlesztendő kompetencia térképét. 2. Szervezeti keretek kialakítása: Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló heti kötelező tanítási óra 22%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére fordítjuk - 5 óra/hét időtartamot - a jelenlegi tantárgyi struktúrába beillesztve. Az alábbiak szerint a 2010/2011-es tanévig.

Tantárgyak Magyar Matematika Történelem Természetismeret Testnevelés Tánc Dráma Összesen:

5. évfolyam szakrendszerű

nem szakrendszerű

6. évfolyam szakrendszerű

nem szakrendszerű

3 3 1,5 1 2 -

1 1 0,5 1 1 0,5 5

3 3 1,5 2 2 -

1 1 0,5 1 1 0,5 5

64 3. Tananyag differenciálása: az óraszám és a fejleszteni kívánt kompetenciák arányában történik. 4. A fejlesztési területek arányának kiválasztása: a konkrét fejlesztési területeket évente kell a tantárgyakhoz rendelni. 5. Ellenőrzés-értékelés: a fejlesztés értékelése ellenőrző-diagnosztizáló mérésekkel történik. Az eredmény függvényében kell megtervezni a további fejlesztő feladatokat.. 6. Csoportbontás: amennyiben a pénzügyi feltételek biztosítottak, a fejlesztő órakeret felhasználása csoportbontásban is végezhető.


Az elmúlt évek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról Az elmúlt tanév is igazolta korábbi tapasztalatainkat, miszerint a nem szakrendszerű oktatásban megjelölt feladatokat korábban is elláttuk, tantárgyaink és a tananyagok keretein belül. A kompetenciaméréseink kiemelkedően jó eredményei sem indokolják az nem szakrendszerű oktatás fenntartását.
A nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése A megszüntetés lépései: • Átmeneti évként a 2011/2012-es tanévben csak a 6. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás • A 2012/2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás felső tagozaton megszűnik. • A változásokat a helyi tanterv nem szakrendszerű képzésébe bevont tantárgyainál átvezetjük.
A nem szakrendszerű oktatás megszüntetése során nem maradhat el: • a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése, • a jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos, differenciált foglalkoztatása. Ennek módjai: • a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán, • differenciált óraszervezés, • korrepetálás, • fejlesztő pedagógus foglalkozásain egyéni fejlesztés, • tanulmányi versenyek, • tehetséggondozás.

65 A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 2008. szeptember 1. naptól az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben lép életbe a nem szakrendszerű tanulásszervezés. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri a szülői szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója; - a törvényi előírás. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján a szülői szervezetnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

66 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy intézményeknél tekinthető meg: -

példánya

a

következő

személyeknél,

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél;

Gödöllő, 2011. június 24.

................................................. igazgató

illetve

67

11. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programban történt módosításokat az iskolai diákönkormányzat 2011. év június 28. napján kelt egyetértési nyilatkozatával elfogadásra javasolta.

a

A pedagógiai programban történt módosításokat a szülői munkaközösség 2011. év június 28. napján kelt egyetértési nyilatkozatával elfogadásra javasolta.

A pedagógiai programban történt módosításokat a nevelőtestület a 2011. év június hó 24. napján tartott ülésén elfogadta.

................................................. Zmák Júlia igazgató