Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
39
Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében Major Zoltán László Bevezetés Köztudott, hogy az újkor kezdetén az antifeudális erők harcainak egyik eredményeként megrendült az egyházi világkép . A körültekintő polgári gondolkodás és a racionálisabb beállítottság a szekularizáció felgyorsulását jelezte. Ebben a történelmi helyzetben szükségszerűen került előtérbe a lét és az erkölcs kérdéseinek újszerű megfogalmazása. Formálódóban volt az értelmes önzés" szabadsága, valamint a polgári észfogalom képmutató szerkezete . ~ Az egyes ember lelkiismeretére épített morál szembekerült az ésszerű társadalom kíméletlenségével és kegyetlenségével, a törtet ő önzés rendjével .2 Thomas Hobbes (1588-1679} és Bemard Mandeville (1671-1733) az ésszerű társadalom" eszmei megalapozására törekedett . John Locke (1632-1704) az erkölcstant a bizonyítható tudományok közé helyezte, a helyes erkölcsi normákat nem transzcendens értékrendszerből vezette le . David Hume (1711-1776) ellentmondást látott a humanista erkölcs és a valláserkölcsi cselekedet között . A harmóniát és a lét szépségét magasztaló Shaftesbury (1671-1713) viszont a kalmár lelkületű racionalitást" kárhoztatta. Ekkoriban az ésszerű társadalommal kapcsolatban megjelent a hasznossági elmélet, s ez akkor vált veszélyessé, amikor az újratörő polgári gondolat olyan képvisel ői, mint Holbach (1723-1789} és Helvétius (1715-1771) a hasznost az erényessel azonosították. 3 Ezzel ellentétes volt Kant koncepciója, aki a Andrei Otetea : A reneszánsz és a reformáció . Bp . 1974 . 13, 242 . old., Földesi Tamás: Az akaratszabadság problémája . Bp . 1960 . 54-56. old., Zdzislaw J . Czarnecki : A marxista valláselmélet genezise . Bp . 1975 . 36 . old., Világirodalom, Filozófia . Szerk . : Köpeczi Béla . Bp . 1964 . 546. old., Pierre Chaunu : A klasszikus Európa . Bp . 1971 . 308. old., Almási Miklós : Az értelem kalandjai. Bp . 1980 . 338 . old. 2 Almási M. : Az értelem kalandjai. . . .. .i .m . 94, 350. old. 3 Huszár Tibor: Erkölcs és társadalom . Bp . 1983 . 189 . old., Brit moralisták a XVIILszázadban. Szerk.: Márkus György, Bp . 1977 . Utószó : Ludassy Mária. 799-801 . old ., Z.J .Czarnecki : A marxista valláselmélet. . . . i.m . 101-102 .o1d ., Maria Ossowska : Erkölcsszociológia . Bp . 1983 . 88 . old .
40
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények. . .
vallást az erkölcsiség bizonyos különös típusának fogta fel, melynek sajátos ismertetőjegye, hogy az emberi kötelességeket isteni parancsnak minősíti . A vallás lényegét Lessing is erkölcsi hatásában látta. 4 Vitathatatlan, hogy az erkölcsi tartalmú gondolatok a korszak szellemi életének homlokterében állottak . A XVIII. századi angol közgondolkodásban különböző csoportok terjesztették a moralizáló, puri tán szellemű írásokat. Franciaországban a katolikus janzenizmus, Németországban a protestáns pietizmus egyaránt a vallásos élet bensőségessé tételéért harcolt, a transcendens erkölcsi értékeket mély és őszinte hitének fundamentális részévé tette. 5 Számszerűen is tekintélyes kegyességi-moralizáló irodalom keletkezett német nyelvterületen, amelynek műfajába beletartozott a népet oktatni akaró, moralizáló mese és idill, az epigrammák és példabeszé dek, általában a didaktikus jellegű rövid műfajok. Az alapvetően moralizáló tendencia tartalmilag a felebaráti szeretetet hangsúlyozta, megbékélésre intett . A prédikációban is az etikai elvek domináltak, a nép nevelése volt a fő cél. 6 A XVIII. század első évtizedeiben Magyarország északi részén az evangélikus pietizmus elég jelentős szerephez jutotta Magyarországon ugyanakkor a vallásos tárgyú irodalom, a moralizáló próza darabjai, az ájtatos könyvek nagy mennyiségben jelentek meg. A világiak vallásos prózaíró vagy fordító tevékenységében két műfaj, az áhítatos elmélkedés és az imádság állt az előtérben . Protestáns szerzők közül elegendő itt utalni Betlen Miklós Imádsá og skönyvére" és Huszti István . ájtatoskönyvfordító munkásságára. A katolikus ájtatos prózairodalomból megemlítend ő k Baranyai _Pál Lelki paradicsom" és Mindennapi áltatos gyakorlás" c . munkái. A jezsuita elmélkedések közül kiemelkedik Taxonyi János fő műve: Az emberek erkölcseinek és az Isten igazságának ~tükörei " (1740-43, Győr) . A népies katolikus irodalomban elterjedt a vallásos ponyva műfaja. Imádságos füzetek énekbetéa
Z.J .Czarnecki : A marxista valláselmélet.... i .m . 191, 210, 214. old.
5 Leo Löwenthal : Irodalom és társadalom . Bp . 1973 . 118. old., Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995 . 103. old. 6 Gotthold Ephraim Lessing: Válogatott esztétikai írásai . Bp . 1982 . Szerk.: Balázs István . Utószó . U.ő. 593 . old., A német felvilágosodás . Szerk. : Mádl Antal. Bp . 1968 . 14-15. old., Z.J .Czarnecki : A marxista valláselmélet . .. i.m . 183 . old. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp . 1990 . 119. old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
41
teklcel, lelki patikák zengedező sípszók, szent gyakorlatok és más kiadványok terjesztése történt meg a nagy tömegeket megmozgató búcsúkon. $ Érdekes kultúrtörténeti adat, hogy a debreceni nyomdában is a XVIII. században a népszerű kegyességi irodalom az uralkodó (imakönyvek, vallásos elmélkedések, tankönyvek), melyek egyre in kább erkölcsi kérdéseket sulykolnak szigorú puritán szellemben . 9 A viszonylag szélesebb társadalmi olvasó rétegekhez eljutó kalendáriumokban is kezdetben a barokkos moralizálás, a tanító célzat az elsődleges, elmélkedések, oktató mesék, életbölcsességre tanító irodalmi hagyományok közvetítik a morális mondandót . lo Fentebbi adatok elengedhetelenül szükségesek a vizsgált korszak közgondolkodásának, eszmetörténetének és erkölcsi szemléletének megértéséhez . Ezzel fiig$ össze dolgozatunk fő kérdése, hogy az er kölcsi tárgyú szakirodalom sokasága, a szigorú vallásos intelmek, a prédikációk és különböző vallásos nevelő alkalmak ellenére, a közigazgatás, valamint a települések közösségi szankcióját is figyelembe véve mi az oka a nagyfokú erkölcsi lazaságnak és a nagyszámú bűnténynek a vizsgált korszakban . Néhány megjegyzés a szakirodalomról és a forrásokról A szakirodalomban erkölcstörténeti kérdésekkel kevés munka foglalkozott . Keresztesi József a XVIII. századi magyar közélet bizonyos jellemző vonásait emelte ki .~~ Siklóssy László a régi Budapest erkölcsi életét taglaló könyve mellett Kristóf Ildikó néprajzi jellegű feldolgozásai iránymutatók a további kutatásban . Értékes Schram Ferenc tanulmánya Vác városának erkölcsi életéről és bűneseteir ől . D_. Nagy Sándor egyháztörténeti tárgyú írásában foglalkozik erkölcsi vét-
s
A magyar irodalom története 1600-1772-ig . l .k . Szerk. : Klaniczay Tibor. Bp . 1964 . 351-352, 354-356, 424-426, 498 . old. 9 Debrecen története 2.k. Szerk. : Rácz István . Debrecen, 1981 . 388. old.
~o
Kovács I . Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. Bp . 1989 . 36 . old.
~ ~ Keresztesi József: Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVIII . század végén . Bp . 1882 .
42
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncsele kmények. . .
ségekkel, a Debrecen történetének 2 . kötete pedig a város erkölcsi arculatáról is szól .~ 2 A b űnesetekkel kapcsolatos szakirodalom már jóval gazdagabb. Hajdú LaL, Csizmadia Andor és Kállay István jogtörténeti szellemű elemzése mellett Kovács Ágnes tanulmánya említend ő, aki a mezővá rosi önkormányzat és a földesúri joghatóság témakörét vizsgálta. Az igazságszolgáltatási ügykör kapcsán szólt a bűnesetekrő l, lopásról, orgazdaságról, gyilkosságról, verekedésről, paráználkodásról, kihágásokról stb.~ 3 A közerkölcsök" kérdésével önkormányzati összefüggések keretében Horváth Zoltán foglalkozott elmélyült, elemző tanulmányában . Hasonló tárgyú volt Oltvai Ferenc írása is . t4 Debrecen város büntet őjogáról Széll Farkas és Koncz Ákos tanulmányai ismertebbek a
1z
Siklóssy László : A régi Budapest erkölcse . Bp . 1972 . 189 . old., Kristóf Ildikó : "Istenes könyvek - ördöngös könyvek" (Az olvasási kultúra nyomai újkori falvainkban és mezővárosainkban ) Népi kultúra - népi társadalom . XVIII. k. Főszerk. : Paládi Kovács Attila . Bp . 1995 ., UUő . : Boszorkányok, "Orvos Asszonyok" és Paráző . : Közösségi na személyek a 18 . századi Debrecenben . HBML . Adattára 369-89, UU. u.o . 374-89 ., A rekonfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben . In : Debrecen sz. kir. város és Hajdú várformátus egyház. Írta : D.Nagy Sándor, dr Endre Bp . 1940 . Szerk. : Csíkvári Antal. Szerk. : Csobán megyei szociográfiák. XII. és Heresav Gábor. 195-201 .o1d ., Debrecen története. 2 .k . i .m .388 . old. Schram Ferenc : Vác népének szellemi kultúrája 1689 és 1848 között . Levéltári Szemle . 1969/3 . 627-680 . old. ~3 Hajdú Lajos: A szabad királyi városok büntetőbíráskodása Magyarországon Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében . levéltári Szemle . 1988/1 . 23-40. old., Kállay István : Az úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX . században. Bp . 1985 . 484. old., Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejl ődése a XVIII . századtól a tanácsrendszer létrejöttéig . Bp . 1976 . Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László : Magyar állam és jogtörténet ., Szerk. : Csizmadia Andor . Bp . 1978 ., Kovács Á~nes: A mezővárosi önkormányzat és a földesúri joghatóság a Dél-Alföldi Károlyi uradalmakban (1722-1848) . In . Magyar Történeti Tanulmányok X. Szerk.: Szendrey István . Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Historica XXIV . KLTE Debrecen . 1977 . 47-92. old. l4 Horváth Zoltán : A községi önkormányzat és a parasztság. In . : A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 . ILk. Tanulmányok . Szerk. : Szabó István . Bp . 1965 . 26-102 . old., Oltvai Ferenc : A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében. In . Tanulmányok Csongrád megye történetébő l XIX. század . Szerk. : Farkas József. Szeged, 1978 . 63-131 . old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
43
kutatók körében.~ 5 Papp Lászlónak a népi jogéletről szóló munkája mellett nagy jelent őségűek Béres András közleményei a különböz ő bűneseteket tartalmazó iratok forrásértékéről Debrecen és Bihar megyét illetően . Összefoglaló jellegű Meznerics Iván munkája a megyei büntet ő igazságszolgáltatás magyarországi múltjáról . A régi hazai büntetéseket összegzi Vajna Károly századfordulón megjelent két kötetében is . l~ Utalnunk kell Nagy Sándor jogtörténésznek a hajdúkerületi törvényszék büntet ő ítéleteiről írott munkáira . A levéltári források között a legjelentősebbek a következ ők: Bihar Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Bihar Vármegye Törvényszékének iratai, Bihar Vármegye Rendkívüli Fenyítő Törvényszéke iratai, Vármegyei tisztvisel ők és ügyvédek után maradt iratok gyűjteménye, Bihar Vármegye Levéltárának irattára és a községek iratanyagai. Megjegyzendő, hogy a fent említett fenyít ő törvényszék irataiban a felülvizsgálat tárgyalási anyagában többféle bűneset található : lopás, rablás, gyilkosság, gyermekölés, gyújtogatás, katonaszökevények pártolása, sikkasztás, adósság megfizetésének megtagadása, bigámia, paráznaság, káromkodás, hitelrontás, rágalmazás, csalárdság stb .~9 A korabeli büntetőperekkel kapcsolatban azt kell tudnunk, hogy a feudális korban a nyilvános vagy közbűncselekmények közé tartoztak a lopás, az állatlopás, útonállás, rablás, a szándékos emberölés, a há zasságtörés, a kettős házasság, a nemi erőszak, a varázslat, a boszor15
Széll Farkas : A becstelepítés és a bíróság el őtti megkövetés a Debrecen városi régi jogban, Debrecen, 1897 ., Koncz Ákos : Debreczen város régi büntetőjoga és ennek alkalmazása a különböző bűnesetekben ., Debrecen, 1913 . t6
~p László : Vezérfonal a népi jogélet bemutatásához. Bp . 1948 ., Béres András : Debrecen város fekete könyve helytörténeti forrásértéke . HBMLÉ . XIII . (Szerk .: Gazdac. István ) Db . 1986 . A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke . HBMLÉ . XII. (Szerk.: Gazda I. Db . 1985 . ~~ Meznerics Iván : A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században Bp . 1933 ., Vajna Károly : Hazai régi büntetések 1-2. Bp . 1906-1907. 's Naev Sándor : A hajdúkerületi törvényszék büntet ő ítéletei . HBMLÉ. XIX. (Szerk .: Gazdac L) Db., 1992 . 87-101 . old., U .ő. : A hajdúkerületi büntet ő törvényszék, mint másodfokú bíróság (1757-1850) HBMLÉ . XXII . (Szerk .: Radics Kálmán ) Db . 1995 .5-30. old . 19 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. Szerk. : Komoróczv György. Debrecen, 1972 . 71-72. 74-75, 82 . old .
44
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények...
kányság, a szodomia, a hűtlenség, a nemesek ellen elkövetett nagyobb hatalmaskodás, becstelenség. Ezeknek a casus criminális" néven ismert bűncselekményeknek megtorlása legtöbbször halál vagy életfogytiglani, de legméltányosabb esetben is több évi börtön volt .2° A forrásokban elő forduló bűncselekmények nagy száma és sokfélesége eléggé vigasztalan képet tár elénk a kor erkölcsi arculatáról . Természetesen be kellett vonni vizsgálódásainkba a Tiszántúli Refor mátus Egyházkerület Levéltárának anyagát is . Mindenekel őtt a Debreceni Egyházmegye irataiból a Közgyűlési Jegyzőkönyveket és a Püspöki Hivatal irataiban az Igazgatási iratokat vettük figyelembe . Az egyházigazgatás rendjéről történ ő intézkedések, az eklézsia igazgatásának ügyei ugyanis az erkölcsre és a gondviselésre, a fenyítésre . .." szolgáló utasításokat is tartalmaztak .2 ~ Következésképpen bizonyos egyház-fegyelmezési tényez őkre is rá kell mutatnunk dolgozatunk további részében . Háborús viszonyok, közigazgatási változások, gyilkossági ügyek A Thököly-felkelés (1672-1685) és a török hatalom megtörésére vezetett tiszántúli hadjáratok (1687-1693) korszaka alatt nem volt egyetlen nyugodalmas év sem. Törökök, labancok és a felkel ő hadak pusztították a vidéket. Várad és vele együtt Bihar vármegye végleges felszabadulása a török uralom alól csak 1692-ben következett be . A rácokkal való Váradolaszi összecsapás 1703 . augusztus 6 . után a következ ő évek is harcokat eredményeztek a Berettyó mellékén. Hadak vonulása jellemezte a következ ő éveket is . Súlyosbította a helyzetet, hogy 1706 . folyamán több kuruc ezredben lázadás tört ki. Erdélyből és Magyarország falvaiból egyaránt arról számoltak be a földesurak, hogy a jobbágyság engedetlen, vakmerő beszédű, az úrbéres szolgálatokat nem tartja, a katonaság élelmezésének terhét nem tudja, vagy nem akarja tovább viselni. A harcok során az éhínség és a pestisjárványok egy kivérzett, legyengült társadalmat tizedeltek meg. Élesdnél 1709. július 27-én még Bagossy ezredes 500 kuruccal megtámadta a császáriakat, de azok visszaverték őket. A Rákóczi-szabadságharc vége már gyorsan közeledett. Mintegy 85 000 halottat követelt a nyolcéves há2o
U.o . '~ Kormos László : Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője., Debrecen, 1984 . 22 . old .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
45
ború, a pestis áldozatainak száma pedig 2 év alatt 410 000-re n őtt. Megbénult az élet, a városlakók falura menekültek, a falvak népe az erdőkbe húzódott a pestisjárvány elől. Az idegent, a pestisgyanúst lelőtték .22 A majtényi fegyverletétel után a pusztulás ijeszt ő méretű képe rajzolódott ki az egykorú szemlélő tekintete el őtt. Még a XVIII. század végén is léteztek olyan önálló névvel és különálló határral bíró terüle tek, amelyeken nem volt állandó lakosság .23 A szatmári béke azonban történelmünkben nem pusztán lezárása volt a Rákócziországnak a XVIII. szászabadságharcnak, hanem átvezető kapu is az zadban végbement kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Az addigi erő szakos Habsburg kormányzati módszerek 1711 . után részben megváltoztak, újjáépítés, benépesítés indult meg, a földeket újra művelés alá fogták . Fejlesztésre vártak az ország más, viszonylag jobban megkímélt részei 24
Az 1715 . és 1725 . évi országgyűléseken alkotott törvények a közigazgatás terén is számos jelentékeny intézkedést tartalmaztak, de ezeknek végrehajtását teljesen a vármegyékre bízták. A vármegye a törvény hiányos intézkedéseit helyhatósági szabályrendeletekkel pótolta. Az 1721-ben alkotott szabályrendelet a jogszolgáltatást tárgyalta. Nevezetesen a pallosjoggal felruházott földesurak bíráskodását szabályozta, megállapította a törvénykezési határidőket, elrendelte, hogy a
22
Balogh István : Hajdúság . Bp . 1969 . 45 . old., Egy fenntartható nemzetiségi falu : Bedő szociográfiai vizsgálata . Szerk.: Süli-Zakar István ., Bedő-Debrecen., 1995 . 31 . old ., Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai ) Szerk.: Dr. Borovszky Samu . Bp . 1901 . 524-527, 529. old ., K~eczy Béla - R .VárkonYi gines: II . Rákóczi Ferenc . Bp . 1976 . 127, 259, 343, 345 . old. 23 Szaszkóné Sin Aranka : Magyarország Történeti Helységnévtára - Statisztikai Szemle . 1987/8 . 806-815 . old ., Major Zoltán László : Megjegyzések a Hajdúkerület és Bihar megye történeti helységnévtárának készítése közben felmerül ő problémákról . Levéltári Szemle . 1989/4 . 66 . old. 24 Kalmár János: III. Károly és Magyarország 1711-ben . L.Sz. 1989/4. 48 . old., Kosár~Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Bp . 1980 . 28-37. old ., Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet . Bp . 1935 . IV .k . 317-318 . old., Bánkúti Imre : A szatmári béke - Sorsdönt ő történeti napok. 6. Bp . 1981, 146-148. old., Kosáry D .: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp . 1990 . 35 . old.
46
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bű ncselekmények . . .
törvényszékek évenként négyszer tartassanak . Végül kimondta, hogy a közhatározatoknak ellenszegülők fiscaliter üldözendők.Zs A kimerült ország belső erőgyűjtésének ideje volt ez, a lassú gazdasági-társadalmi gyarapodásé . III. Károly (1711-1740) uralkodásának időszakában 1723-ban létrehozták a Helytartótanácsot, amely a végre hajtó hatalmat gyakorolta, és irányította az ország belső igazgatását . Mint ismeretes a megindult folyamat Mária Terézia (1740-1780) reformjaival, a felvilágosult abszolutizmus kiépítésével folytatódott .26 A harci események azonban 1711-ben nem értek véget. Török portyázásokról tudunk 1714-ben a megye déli részén, az 1717-ben betört tatárok pedig az útjukba eső éledő falvakat pusztították ezen a vidéken. Vértes községben még 1722-ben is rác csapatok garázdálkodtak . Z~ Az 1738-1742 között lezajló pestisjárvány is óriási pusztításokat okozott .28 Érezhető volt egy erkölcsi fellazulás, a kuruc-labanc viszálykodás idején felszabadult erkölcs hatása, amely különösen a szabadosabb beszédben, a káromkodásban, s a nemi szabadosság különböz ő for máiban nyilvánult meg. A XVIII. század folyamán egyre gyakoribbá váltak a köztörvényes bűncselekmények, a kor közbiztonsági helyzete aggasztónak látszott .29 Háborús időkben olcsó az emberélet, tartja a közgondolkodás. A legsúlyosabb bűn és egyben erkölcsi vétség az emberélet kioltása, amely azonban a harcesemények után sem szünetel. Bihar Vármegye Törvényszékének irataiban az ügyészi vizsgálatok anyagai sok gyilkosság adatait tartalmazzák . Lázár Gábor dubricsoni lakos 1712 . október 6-án két puskalövéssel megölte Jank Mihály venteri lakost. Az áldozat ökörlopáson érte tetten Lázárt és ezért fizetett az életével . Hasonló eset történt Hencidőn, 1713 . június 30-án, ahol Fildány György is gyilkosság áldozata lesz. Szim György éjjel Fildány udvarára ment, ahonnan annak ökrét elhajtotta . Fildány a lozs 26
~~
Bihar vármegye és Nagyvárad ... i .m . 542-545. old. Kosáry D.: Újjáépítés és polgárosodás ... i.m . 31, 42, 47, 51-52 . old.
Egy fenntartható nemzetiségi falu : Bedő. .. . i.m . 31 . old, Szabó Gyula: Vértesi krónika, Létavértes, 1993 . 59-60. old. 2s Kosár~D. : Újjáépítés és polgárosodás .. . i .m . 47 .o1d . 29 A helytörténetírás levéltári forrásai L. .. i .m . 269. old. Bére s András : " Debrecen város fekete könyve helytörténeti forrásértéke" (Protocollum Nigrum") HBMLÉ. XIII . 1986 . (Szerk .: Gazdag L) 155-156. old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
47
pást észrevette, a házából kifutott és a tolvaj után ment. Szim azonban Fildány Györgyöt melybe lőtte", Katonák meggyilkolásáról is szóltak az iratok 1717-ben és 1718-ban Diószegen. Ugyanakkor egy ábrányi kvártélyos katonát is megölnek .3o Az 1724. év adata az, hogy Csorbágy András inándi cigány fejszefokkal fejbevágta és megölt egy Dina nevű cigányt a cséffai úton. Néhány év múlva 1729 . karácsony éjszakáján Boda András élesdi lakos halálos öszve rontása" esett meg.31 Gyermekgyilkosságról is található adat Bihar Vármegye Rendkívüli Fenyít ő Törvényszéke iratanyagában. A Váradolaszi gyűlés 1739 . június 1-én vizsgálja Károlyi Kata álmosdi lakos ügyét, aki gyermekét elvesztette" . Károlyi Kata tagadta bűnét. Terhének tette miatt igen gyenge erővel volt, úgy hogy el is ájult el őttem" - fogalmaz szemléletesen az írnok. 3z Szoboszlai Mihály nemesembert 1747 . februárjában Köbölkúton, a saját nemesi kúriáján gyilkolják meg. Különösen kegyetlen emberölés történik 1750 . áprilisában. Beznyei Ungár Stefán a feketepataki csapszékben főbe ütötte Kaba Vancsát, az a földre esett, s ott fekve Ungár Stefán az hasán keresztül ütvén egy nagy karóval, meny ütések 33 miatt másnap meg is holt ." Lopás, rablás, verekedés Már a fentebbiekben szó esett olyan gyilkosságról, amely lopás, illetve rablás miatt következett be. Diószegen 1701 . augusztus 24-én vizsgálják Tőtösi Kupa Pintye ügyét, aki hajdúival együtt tolvajsággal kereste kenyerét . Sok tanúvallomás támasztotta alá a lólopásokat és a különböző rablásokat, amelyeket ez a csapat elkövetett . Kiss Pál nevű eősi katona és több társa ellen is házfelverés és tolvajság a vád 1703 . március 21-én. Kiss Pál prédálta Gere Márton birtokos jószágát . A falu népe üldözőbe vette, de ő az elfogására menőkkel keményen vagdalt pallossal, de egy ember fejszével meghasította a nyakszirtjét és akkor megadta magát." Gere Mártont is megsebesítette . Ezenkívül 3o
HBML . IV . A. 6/b. 1 . d . No . 9., 1972 . okt. 6., U.o .: No . 11 ., 1713 . jún. 30 ., U.o . : No . 20 . 1717-1718. 3t
HBML . IV . A. 6/b. 2.d . No . 42 . 1724 . jan. 12 ., HBML . IV . A. 1/a. 7.k . 96 . old ., 1729 . dec. 27 .
32 33
HBML . IV. A. 7/ a. l .k . 6-12 . old.. 1739 . jún.l .
U .o . : 2.k . 66 . old., 1747, február 10 ., U.o .: 95 . old . 1750 . április 6.
48
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények . . .
bűnlajstromát terheli még, hogy ellopta a miskei cigány és a gyantai kovács lovát. Lólopásban találják bűnösnek Sáska János széplaki lakost, aki 1712-ben Büdöskúti Lászlóval egy almásszürke és egy pejlovat kötött el. A Gyapjú községben lakó Demián János ökröt és lovat lopott 1723-ban. Lopott lóval akart Erdélybe utazni .34 Az állatlopások különösen gyakoriak. Mezőfalva nevű oppidumról 1731-ben Léta Mihály Simándy Gergely hat ökreit szekerestül elhajtotta". Egyéb javak eltulajdonítására vagy erőszakos elvé telére is van példa bőséggel . Bajomí István például pert indít Pap Éva, Veress János és Veress Márta ellen, akik a pénzét ellopták.35 Thus Gábor topai lakost kenyérlopáson fogták, s emellett még az ökör nyakára való harangok lopása" is rábizonyult. Ezért a kolozsvári piacon nyakvasba tették .36 Kiss István darvasi lakos pert indít Olasz György ellen, aki javait, lovait, marháit, terményeit elfoglalta, ládáját felverte és pénzét ellopta.3~ Poklostelek községben Buda Jánosnak és Erős Istvánnak a pénzét ellopták, Oláh István szénáját elégették. Megállapítják az egyik asszonyról, hogy Sárszegi Szabó Illyésné olly személy, lci csak lopással él, holmi csalárd hamis beszédeivel pénzt 3s szokott csalni" Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a különböző verekedések a gyilkosságokkal, rablásokkal, lopásokkal együtt jártak . A XVI. és XVII. században az alföldi pásztorok a törvényeket nem tisztelték, templomnak és iskolának a közelébe nem kerültek . Szabad idejükben leginkább a kurtakocsmában tartózkodtak s itt verekedtek legszívesebben . Mint Takáts Sándor írta : Amúgy is heves vérűek voltak, s ha a tolvajokkal vagy táborjáráskor a katonákkal nem verekedhettek, egymáson eresztettek vért ."39 Nemcsak a csárdákban és a pásztorok világában volt gyakori a verekedés, hanem a vásári sokadalmakban is. 34
HBML . IV . A. 6/b. l .d . No .2 .. ., 1701 . aug. 24 ., U .o . : No . 7 ., 1703 . márc . 21 ., U .o . : No . 8., 1712 . nov. 16 ., U.o . : 29 ., 1723 . jan. 29 . 3' HBML . IV . A. 6/d . 3.cs. No . 127, III . 3 . 1731 . jún .ll ., U.o .:No. 159. XI . 10 ., 1731 . szept. 10 . 36 HBML . IV . A . 6/b . 1 . d. No . 45 ., 1738 . jan . 4. 3~ HBML . IV . A. 6/d. 9.cs. No . 371 ., 1743 . szept. 12 . 3s 39
HBML . IV . A. 7/a. 2.k ., 1750 . márc . 6.
Takáts Sándor : Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII . századból. Bp . 1961 . 24-25 .o1d .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
49
Kockajátékot űzők esetében a csalást felfedezve megugrott a bicska és folyt a vér. Tilalmazták is a megyék, városok az ilyen játékot. Szolnok megye pl . 1746-ban betiltotta a kockajátékot, mely miatt veszekedések, verekedések, sőt sebesülések történtenek. .."4° Természetesen a legkülönfélébb okokból keletkeztek verekedések. Bihar Vármegye Törvényszékének iratai a polgári perek állagában is tartalmaznak verekedésekkel kapcsolatos ügyeket. Kimpani Péter és Keresy Péter verekedőket a Kabalás pataknál levő csapszékben 1732-ben megfogták, s az uraság házánál kalodába verettek ." Egy Babócsy Antal nevű ember ki akarta őket szabadítani, de őt is elfogták és szintén a kalodába zárták.4 ~ Ugyanebben az évben szüreti alkalmatossággal Dráveczky László Szarvadi Mihályt dézsmálás alkalmával meg verte és rútul szidta, káromolta" . Dráveczky nem elégedett meg a veréssel, hanem a borát is elvette erő szakkal . Az ok négy évvel korábbra ment vissza . Szarvadi Mihály, mint hites kerülő , Dráveczky László sertéseit az szőlőben kapván, kettőt le lődözött belőlük ." Ezért Szarvadu egy husánggal agyba-főbe verték .42 A következ ő jellegzetes eset is Dráveczky László házánál történik Köbölkúton . Munkácsi Jánosné Egri Éva asszony Kovács András nevű köbölkúti gondviselőjét először is a flintával főben vervén, azután hajánál fogva a földre Ie a3 húzván keményen ott meg rugódozta és meg is véresítette." Erdődi István 1732. szeptember 15-én pert indít Gubernáth Miklós ellen, a Telegdi csapszéken történt megverettetése miatt. 44 Bakó Sándor erőszakos megverettetése miatt 1735-ben pert indít Körmendi Szűrszabó János és Szilágyi Péter ellen . Nevezettek őt saját házánál megverték, és kurucnak, rebellisnek" nevezték .45 Pogány Sára 1739ben pert indít Balogh András, Szenthi József és Pelyvás János ellen a margutai malomnál történt megverettetése miatt. Baranyi István váradi lakos pere ugyanebb ől az évből való . Őt és embereit a peibárthidai csárdánál boros szekereik mellett éjjel megverték. Az ok a pelbárthidai no Bo~dán István : Régi magyar mulatságok. Bp . 1978 . 153. old. 4~
a2 43 44 45
HBML . IV . A. 6/ d. 4 .cs. No . 173 . XI/1 . 1732 . HBML . IV . A . 6/ d. 5. cs. No . 221 . 1733 . IV . 3 . HBML . IV . A . 6/ d. 5. cs . No . 229 . 1732 . XI . 4 .
HBML . IV . A . 6/ d. 4 .cs. No . 173 . XI . ( ., 1732 . szept. 15 . HBML . IV . A . 6/d. 6.cs. No . 261 ., 1735 . jún . 26 .
50
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények. . .
lakosok kaszálóinak háborítása", széna és lovak zálogba foglalása.46 Kölgyesi Ferenc 1747 . június 28-án az alispánhoz írt levelében azt panaszolja, hogy a váncsodi úton szénagyűjtés közben rúddal, mind őt, mind szolgáját megverték. A verekedők végül a vármegye tömlöcébe kerültek .`~~ Nagykerekiben a serfőző előtt történt verekedés 1748-ban . Bodnár István minden ok nélkül megverte Hergész Mihály fiát, Miklóst .4g Az eddigiekben előfordult bűnesetek, a verekedéseket kivéve, a súlyos bűncselekmények kategóriájába tartoztak. Felvetődik a kérdés, hogy milyen büntetéseket szabtak ki a hatóságok az elkövetőkre. Az emberölésért, mint főbenjáró bűnért halálbüntetés járt, melynek célja az elrettentés és a kegyetlen megtorlás . A megyék és az úriszékek azonban a közbiztonság átmeneti romlása vagy egyéb okok miatti bosszúszomjtól indíttatva, az elrettentésre törekedve gyakran küldtek tömegesen akasztófára embereket. A lopásért, rablásért a XVII. században hamar megszületett az ítélet, fel kell akasztani a tolvajt. A városi magistrátusoknál is járhatott halálbüntetés a lopásért. Ez a büntetés is enyhült időközben . A tolvajt kalodába zárták, s utána 40-50 kemény pálca- vagy korbácsütést mértek rá. Az ítéletekben a testi fenyítés és tömlöcözés általában együtt fordult elő . Leggyakoribbak az állatlopások voltak és ezeket büntették a legszigorúbban is. Több tetemes tolvajlások" esetén az úriszék többször halálbüntetést javasolt . A verekedésbe keveredett nemesek ügyét az úriszék nem egyszer terjesztette fel elmarasztaló ajánlással" . A verekedésért általában pálca, bot- vagy korbácsütés járt . Egyes megyékben és uradalmakban gyakran megtörtént, hogy egy-egy kocsmai verekedés után tucatjával vetettek börtönbe fiatalokat, hogy aztán néhány heti fogvatartás után 2040-50 bottal javulásra intsék" őket.49 4~ 47 4&
HBML . IV . A . 6/d. 8.cs. No . 366., 1739 . jan. 12 ., U.o . No . 363 ., 1739 . jún. 20 . HBML . IV . A. 6/b . l .d . No . 52 ., 1747 . jún. 28 . HBML . IV . A. 6/f. l .d . No . 14 ., 1748 . aug. 20 .
~~ Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László : Magyar állam- és jogtörté-
net. Szerk. : Csizmadia A., Bp . 1978 . 266 . old., Hajdú Lajos: A szabad királyi városok büntet őbíráskodása Magyarországon Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében . L.Sz. 1988/ 1 . 28-30. old.. ., Bogdán István : Régi magyar mesterségek. Bp . 1973 . 123 . old., Rácz István : A hajdúszabadság birtokában . In . : Hajdúböszörmény története., Debrecen, 1973 ., Szerk. : Szendrey István . 107.o1d ., Kovács Ár,nes : A mezővárosi önkormányzat és a földesúri joghatóság a dél-alföldi Károlyi uradal-
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
51
Paráznaság Már a XVI-XVII . századi jegyz őkönyvek szólnak elég b ő ségesen és szemléletesen a paráznaság büntetéséről . A XVI-XVIII. században a protestáns egyházi bíróság elé kerül ők vétkei között gyakran szerepel ez az erkölcstelen cselekedet . A protestáns egyházban nagy jelent ősége volt ugyanis a szigorú egyházfegyelemnek, mely a közösségek erkölcsi életének legfontosabb szabályozójaként működött . A XVIXVII. századi városi jog elve az volt, hogy a szabad szerelem, még inkább a prostitúció, bűn és büntetendő. Egyébként már a középkori jogszabályokból is kiderült, hogy sokan adtak szállást a prostitúciónak. Elsősorban a kocsmák, fogadók ilyen szerepér ől esett szó az iratokban . De eljutott a prostitúció a falukba is, ahol a csárdákban vállalták megszégyenítő szerepüket a községekbő l kivetett nőszemélyek . A vásárok közönsége szívesen élt is ezekkel az alkalmakkal, s ezekben a kezdetleges és nem válogatós erkölcsű fogadókban találjuk meg a bordélyházak csiráit. Pest városában a perifériákon levő fogadók voltak a tivornyázás és a vásárolható szerelem kellemes tartózkodási helyei . A vidék bordélyházai végeredményben korcsmák voltak . A régi aktákban mindig a korcsmákban rejtőzködő" leányokról olvasunk . A valóság az volt, hogy nem a leányok rejt őzködtek, hanem a korcsmáros tartotta őket, de ha kérdőre vonták, rájuk tolta a felel ő sséget .'° Sokrétű fogalom és tevékenység volt tehát a paráznaság. Első sorban a házasságon kívüli nemi életet értették e szó alatt, de ide tartozott az er ő szakos nemi közösülés is vagy a férjét elhagyó asszony parázna élete. Továbbá kedvenc cselédek és gazdaasszonyok közötti kapcsolatra, különböző nőszemélyek katonákkal, hajdúkkal, legényekkel való közösködésé"-re is ezt a kifejezést használták . Ide tartozott az asszonyok, szolgálók, nemesek, nemtelenek botránkoztató élete, a homo-
inakban. (1722-1848) . In . : Magyar történeti tanulmányok X. (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Serien Historica. XXIV . 1977 . Szerk.: SzendreYlstván ., KLTE Debrecen, 1977 . 64-66.o1d . 5° " ['akáts S .: Művelődéstörténeti tanulmányok. . . . i.m . Bp . 1961 . 281-285 . old ., Siklóssy L. : A régi Budapest erkölcse . .. i.m . I05-107 .o1d ., Magyar Néprajz VII . Népszokás - néphit - népi vallásosság . F ő szerk .: Dömötör Tekla , Bp . 1990 . 459 .o1d .
52
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények. . .
szexualitás, gyermeklányok megrontása és a tiltott szerelmi kapcsolatok néhány mozzanata .5 A több, mint két évszázados megsárgult levéltári iratokban a paráznaság különböző eseteivel találkozunk. Sárándon 1713-ban Nádas Benedekné férje távollétében házánál az ágyon Kiss Istvánnal többek tanúsága szerint többször paráználkodott . Monostorpályiban Kis Jánosné Dorka Judit parázna cselekedeteir ől olvashatunk. A tanúk szerint Kisné és Kondor Boldizsár háromszor véghez vittek rút dolgokat" . Néhányan megfigyelték, hogy takarodó után Kondor Boldizsár ment a Kis Jánosné házához. Akik látták odamenni gondolták, hogy nem jó végre ment légyen oda, mivel Kis János otthon nem volt" . Leselkedtek, látták, hogy mézes bort ittak, ettek, utána lefeküdtek . Ezt a tanúk látva, a bírónak hírt- adtak. A bíró további őrködésre utasította a leselked őket és kijelentette ha mit sejtenek fogják meg őket." Egy id ő után a tanúk bementek a házba és Kondor Boldizsárt az ágy alól húzták ki . Amikor az asszonyt kihozták a házból az így jajgatott : Jaj, lelkem ne csináljatok világ csúfjának. . ." Diószegen 1714-ben Sz űcs György és Varga Pétemé paráználkodása tartotta izgalomban a közvéleményt. Gáthi Balázsné tanú elmondta, Sára nénjét ől hallotta, hogy Szűcs György kiment a tengeri búzába, Varga Pétemé is kiment utána, s láttam, hogy az tengeri búzábul fel-fel állott s meg le vonta magát, idővel elő került Varga Pétemé oda jött hozzánk, láttam, hogy az íngallya vizes, mint afféle gazon járt asszonynak . . ." Sápon 1717-ben történt Sákai Vásári Istvánné Varga Panda nyilvánvaló paráználkodása Molnár Istvánnal. Az egyik tanú este a fejő akolban látta bűnös cselekedetüket. A másik tanú Molnár István szájából hallotta, hogy tegnap este kétszer, tegnap előtt a szúnyogháló alatt egyszer közösködött Varga Pandával . Nagytótfalu községben 1720-ban olvashatunk paráznaság bűnéről. Pántos Péter felesége Szőke Anna hites urán kívül mindjárt a férjhezmenetele után a Fegyverneken lakó Kozma Dávid fiával paráználkodott . Leánykorában más legényekkel is közösködött. A Tótfaluban lakó Gyuró István fiával, a Borzikon lakó Nyepot Petivel is kapcsolata volt . A Fegyverneken lakó Pokola Gyurka fiával ha~
~ Béres A.: A Bihar vármegyei tiszti perek.. . i.m . 104. old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
53
sonlóképpen elment a gazban, sokáig oda mulattak, de mit cselekedtek ott, a fatens nem tudja. A Juhász Gyurka fiával is a gazba ment ."' z Köbölkúton 1724-ben Szalók Jánosné Pap Erzsébet a mostohafiával, Szalók Ádámmal paráználkodott . Ebben az évben Thót Istvánné és Kovács Gergely ügye foglalkoztatta Gálospetri község lakosságát. Az egyik tanú az ablakon benézett és meglátta cselekedetüket . A két paráználkodó személy megsejtvén a tanú jelenlétét, felugrott. Thót Istvánné tetteivel kapcsolatban egy másik tanú kijelenti, hogy látta, amint az asszony egy Mátyás nevű német katonával paráználkodott . Gyakori volt a katonákkal való paráználkodás is. Erre jó példa Csordás Anna margittai lakos ügye 1730-b ől. Egy tanú saját szemével látta több ízben a kvártélyos németekkel való paráználkodását . Annánál négyen is, öten is öszvegyűltek az németek, úgy jártak reá, mint a dögre, edgyik le szállott róla az másik reá mászott..."Különös eset a Szalay Mihály élesdi iskolamesteré 1740-ben . Szalay Mihály élesdi mester volt minémű helytelen dolgot mivelt az ő hozzá iskolába járó gyermekekkel és más élesdi gyermekekkel circumstantialiter vallja meg Palcóthy István tanú" . A tanú azt is elmondta, hogy Szalay ővele is homoszexuális kapcsolatot akart létesíteni . Továbbá elmondja még azt is, hogy az oskolamester a gyerekekkel fajtalankodott . 53 Er ő szakos nemi közösülésről is szólnak forrásaink . Konyár községben az 1716 . évben Gál Ferenc pünkösd utolsó napján Májer János leánykáján erőszakot tett ." Ónodi József uraság 1749-ben Telegden, Varga Mária nevű szolgálóját teherbe ejtette, szülés előtt vele közösült, így id ő előtt abortált, gyermeke meghalt . A szerencsétlen szolgáló verést, gyalázatot szenvedett, fizetése is odamaradt. 54 A paráznaság bűnébe esett személyek szigorú büntetést kaptak . Volt halálos ítélet is, de általában botozással, korbáccsal, vesszőzéssel bűnhődtek az elkövetők. A lányokat, asszonyokat a pellengérre állí tották és a hóhér kivesszőzte őket a városból . Különösen megszégye52
HBML . IV . A . 6/b. 2 .d . No . 5 . 1713 ., U .o . : No . 19 ., 1714 . jún.28 ., U .o . No . 30 ., 1714 . szept. 23 ., U .o . No . 26 ., 1717 . máj. 4., HBML . IV . A . 6/ b. l .d . No . 24 . 1720 . szept. 14 . 53 HBML . IV . A. 6/b. 2.d . No . 43 ., 1724 . febr . 25 ., U.o . : No . 4l . 1724 . febr . 19 ., HBML . IV . A. 1/a. 7.k ., 173 I . április 4., U.o . : 1740 . febr . I5 . 54 HBML . IV . A. 6/b. 2 .d . No . 17 ., 1716 . jún.16. HBML . IV . A. 6/f. l .d . No . 9., 1749 . jan. 1 1 .
54
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények. ..
nítő volt az erős fájdalmat is okozó seprűzés, amelyet a hóhér hajtott végre az övig meztelen elítélten akasztófa alatt vagy a piactért ől az utcákon át a város kapujáig nagy nyilvánosság előtt. A legközönségesebb büntetés a piacokon való botozás volt . Olyan ítéletet is találunk, amikor a nőtlen férfit 40 pálcára, a hites férjét" elhagyó asszonyt két hónapi fogságra és 80 korbácsra ítélték. Egyes esetekben 24 pálca vagy 40 korbácsütés volt a büntetés ." A paráznaság bű nét elkövetők azonban nemcsak a korabeli jogrenddel, a közigazgatás rendeleteivel, a hatósági közegekkel vagy a közösség erkölcsét szilárd értékrendnek tartó emberekkel kerültek szembe, hanem az egyházzal is. Az egyház ugyanis a közösségek erkölcsi életének legfontosabb szabályozójaként működött, bizonyos szankciókkal a különféle bűnöket elkövető kkel szemben . A továbbiakban így szükségképpen foglalkoznunk kell az egyházfegyelem kérdéseivel . Egyházfegyelem Mindenekel őtt Illyés Endre alapvető munkájára kell utalnunk először, mint a téma legalapvet őbb összefoglalására. A szerző a magyar református egyházban kialakult és gyakorlatban volt egyházfegyelmezési kérdésekkel foglalkozott .56 Az egyházfegyelem gyökerei a középkorba, a világi és egyházi bírói hatalom összefonódásához nyúlnak vissza . A reformáció után az egyházi ügyekben illetékes világi testület, később a presbitérium gyakorolta a lelkész vezetésével a fegyelmi bíráskodást .' A fejedelmek is alkottak ilyen szabályzatokat . Ismeretesek pl. Bethlen Gábor rendelkezései, a megátalkodottaknak vizitáció elé utalása és a látogatás alkatinával való megbüntetése . De volt földesúri 'S
Takáts S .: Művelődéstörténeti tanulmányok. .. .i .m . 281-283 . old., Siklóssy L. : A régi Budapest erkölcse . ..i .m . 82-83. old ., Béres A.: Debrecen város fekete könyve . .. i.m . 160-163 . old ., Kovács Á. : A mezővárosi önkonnányzat . . .i .m . 66 . old ., Csizmadia A . - kovács K . - Asztalos L. : Magyar állam- és jogtörténet .. . i .m . 267. old., Hajdú vármegye és Debrecen sz . kir. város adattára . Debrecen, 1937 . Felelős szerkesztők és kiadók : ~e~essy János és NaQy István . 112 . old., Schram Ferenc : Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között . L.Sz. 1969/3 . 645 . old . 56 Illyés Endre: Egyházfegyelem a magyar református egyházban a XVI-XIX. századokban, Debrecen, 1941 . 198. old. '~ Magyar Néprajz VII. . . i .m . 459. old
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
55
patrónus is, gróf Teleki Sándor, aki megalkotta a maga egyházfegyelmi szabályzatait 1708-ban . A különböző zsinatok is foglalkoztak egyház-fegyelmezési kérdésekkel. Az 1646-os szatmárnémeti zsinaton megfogalmazott Geleji kánonoknak" is jelent ős szerepe volt . A leglényegesebbek voltak azonban Hercegsz őllősi Gábor alsó dunamelléki püspök 1613-ban kiadott eklézsiai törvényei, az ún. Hercegsz őll ősi kánonok" . Ezek az egyházfegyelem dolgában sokáig például szolgáltak. Tartalmukat tekintve sok külső hatalmi fenyítés van bennük, az egyházi és világi hatalom határait azonban nem állapíthatják meg tisztán . Az egyházfegyelem kérdései az 1715-ös Tarczali cikkekben, az 1734. évi Zoványi kánonokban" és a tiszáninneni 1735. évi egyházkerületi határozatokban is súlyuknak megfelel ően vannak jelen . A tiszáninneni kerületben az 1746-os Generális deputatio" végzéseit kell megemlíteni. A dunántúli Felsőőrsön a református lelkészek 1707-ben tartották meg kerületi zsinatukat . Első sorban az egyházi fegyelem megerősítését követelte a zsinat . Erélyesen kikeltek a káromkodás ellen, a fajtalanság és az ünneprontás ellen. Elítélték a divatozó táncot, a zenét és a zajos mulatságokat . A zsinatok állásfoglalásainak kapcsán a különböző vétkek felsorolása is megtörténik. Akik az egyházi bíróság elé kerültek, azoknak a következ ő vétkeik voltak : káromkodás, szitkozódás, ünnepi és vasárnapi munka, templomkerülés, az úrvacsorázás elhanyagolása, rendetlen templomi viselkedés, tiltott udvarlás, a jegyesség indokolatlan felbontása, házastársak civódása és különféle, házasságon kívüli nemi élet, szül őkkel szembeni tiszteletlenség, kocsmázás, korhelykedés, nyilvános botrányokozás.s8 A protestáns egyházfegyelem körébe tartozó egyik büntet ő eljárás volt az eklézsiakövetés. Ezt az eljárást az egész magyar nyelvterületen alkatinazták, kezdetben a házasságtörőkkel, később szinte minden egyházi és világi bűnössel szemben fő vagy mellékbüntetésként . A bűnösséget a presbitérium állapította meg és egyúttal a büntetést is kiszabta . A bűnöst istentisztelet alkalmával a templomban egy különálló fekete székre ültették, vagy a szószék mellé állítva, a gyülekezetnek háttal, fekete kendővel borították le, majd a pap bűnösségének említése mellett a szószékről bűnbocsánatra hívta fel. Ekkor hangosan és nyilvánosan meg kellett vallania bűnét és bűnbocsánatért kellett 58
Illyés E. : Egyházfegyelem . . .i .m .: 94-98, 119-120, 124. old ., Veress D. Csaba: Fels őő rs évszázadai, Veszprém ., 1992 . 87 . old.
56
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények . . .
esedeznie, mire a pap megismételve bűneit, bű nbocsánatban részesítette .59 Súlyosabb vétek esetén a konzisztórium (egyháztanács) elé idézett személyeknek a világi büntetés kiállása után az egyház fegyelmező testületének térítvényt, reverzálist, alba"-t kellett adniuk, hogy ezután Istennek tetsző életet kívánnak élni . 6o Az egyházi büntetésekhez tartozott még a gyülekezetb ől való kirekesztés. A kirekesztett személynek 1 esztendeig vagy tovább is távol kellett maradni a gyülekezettől. Fegyelmező eszköz volt még az úrva csorától eltiltás és a megintés .6 ~ Megemlítendő még a penitentia-tartás . Erre azokat a házastársakat kényszerítenék más vétkeket elkövetőkkel együtt, akiknek paráznasága a házasság előtti időből csak később derült ki .6Z A XVIII. században az egyházfegyelmezésben a házassági-családi visszásságok kerültek előtérbe a más természetű bűnökhöz viszonyítva. 63 A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában is találhatók erre vonatkozó adatok, mint azt már bevezető nkben jeleztük . A Püspöki Hivatal igazgatási irataiban olvassuk, hogy Tóth András nagylétei lakos Balogh Katát elvette 1707-ben, de a házassága megromlott és az asszony válólevelet akar . A férj beleegyezik.64 A Debreceni Egyházmegye Irataiban a Közgyűlési Jegyzőkönyvekben is találkozunk hasonló ügyekkel . Lisztes István újfalui lakos 1711-ben szeretne elválni feleségétől, Szász Erzsébett ő l, aki tő le megszökött . A jegyzőkönyv szerint igaz, szavahihető tanúkkal kell igazolni a rosszhírű asszony viselt dolgait. Tanúvallomásokban olvassuk ugyanitt, hogy Debrecen'~~ Barabás László : Eklézsiakövetés a székely "protestáns szentföldön ." In . : Vallási néprajz. 7 . Szerk. : Küll ős Imola. Bp . 1995 . 142-143 . old. ~'~~ Illyés G. : Egyházfegyelem . ..i .m . 132 . old. ~'~ U .o . : 113 ., 107., 124. old ., Mekkai László : Egyház és vallás Hajdúszoboszlón . ln . : t-íajdúszoboszló monográfiája ., Szerk.: Dankó fmre . Hajdúszoboszló, 1975 . 523 . old., Sándor Attila : Egyházi fegyelmezés a sövényfalvi református gyülekezetben . In . : Vallási néprajz. 7 .. .i .m . 131-134 . old . 6? Illyés E. : Egyházfegyelem . ..i .m . 107 . old., Dr . Szabó Laios: A kétszázharmincéves taktaszadai reformátusegyház . 1717-1947-, Szerencs, 1947 . 39 . old. 6' Barabás L .: Eklézsiakövetés . .. . i .m . 142. old . 6a TtREL.I . l .c ./ l .d . 1713 . február 16 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
57
ben valamely inassal az őrzők közül Gál Erzsébet játszadozott, egy6s más nyakába estek" . Községekben is van adat az egyházfegyelemről. Biharnagybajom tanácsának jegyzőkönyvében olvasható 1746. február 16-án, hogy Pánti István önként megvallotta nőtlen kori paráznaságát . Büntetésbő l 12 forintot fizetett, két hétig pedig a penitentia tartó helyre kellett járnia és az eklézsiát is meg kellett követnie.bb A penitentiatartás egy érdekes adata maradt fenn Taktaszada, Zemplén megyei községben a XVIII. század végén. A református egyház vezetői itt 1780-ban elhatározták, hogy a cégéres bűnös emberek ezután is közönséges helyen poeniteállyanak s a Gyülekezet előtt ígérjék magukat minden jóra." Természetesen a katolikus egyház is látott el egyház-fegyelmezési funkciókat és erről a szakirodalomban olvasunk is . A hagyományos keretek között élő katolikus közösségek minden olyan magatartást büntettek, ami szembekerült a közösség öntörvényeivel és elvárásaival. Ez az elvárásrend valláserkölcsi ihletésű volt . A hagyományos parasztközösség elvárta tagjaitól, hogy azok az evangéliumi elvek szerint éljenek . Tiltott volt a káromkodás, lopás paráznaság, gyilkosság és a vasárnapi munka. Követelményként szerepelt a rendszeres templomba járás.ó8 Városokban, ha a plébános kisebb vallási vagy erkölcsi kihágás miatt behivatott valakit, s az illető nem jelent meg, a tanács a hadnagyot küldte érte.69 A katolikus egyház-fegyelmezési határozatokra jó példa a veszprémi káptalan 1752. december 18-án kiadott Szőlőhegyi Czikkelyek" c . rendelkezése . Néhány büntetésnemet ebb ől idézünk . Vasárnap és egyházi ünnepeken dolgozni nem szabad . Aki dolgozik, büntetése 4 forint . Káromkodás bűnéért a nemes 4 forintot fizet, ha paraszt 14 pálcával büntettetik. A tolvaj büntetése 24 forint . Akik a szőlőhegyen egymást gyalázzák 4 forintot fizetnek.° 55 65 67 68
U.o . 1. 31 . a./ 2.k . 344-345 . old. 1711 . szept.l . HBML . V. 614/ a. l .k . 181 . old. 1746 . febr . 16 .
Dr . Szabó L.: A kétszázharmincéves taktaszadai ... i .m . 39 . old.
Ill ^ ess E.: Egyházfegyelem .. . i .m . 34-37, 41, 96 . old., Magyar Néprajz VII. .. . i.m . 341 . old. 69 Schram F. : Vác népének szellemi kultúrája.. .i .m . 663 . old. ~° Veress D. Cs .: Fels őő rs évszázadai .. .i .m . 104-107. old.
58
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények . . .
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy korszakunkban a vallási ellentétek, a felekezeti torzsalkodások még erőteljesek . Erre mutat a Telegden lakó Erdődi István esete 1733-ban, aki a pápistákat nyomor gatja, kántorukat harmadmagával kalodáztatta . Erdődi kijelentette : Véghez viszi azt, hogy egy pápista sem lakik Telegden ."~~ Nem feltűn ő ez az indulat, hiszen ebben az időben az ellenreformációs tevékenység még erőteljes, a barokk századában folyamatos a katolikus restauráció, amely csak a század végén enyhül . Még félszáz évvel későbbrő l is van hasonló jelenségre adat. Az ürgetegi oláhok panaszkodnak Niczki István ellen 1800-ban, mert a görögkeleti parochiát le akarja bontatni .~2 Egy év múlva a szalacsi reformátusok ellen az a pa73 nasz, hogy a katolikusok ünnepeit lármás munkákkal háborgatják ." Káromkodás, szidalmazás Az erkölcsi vétkek egyik esete volt a káromkodás . Ennek bűne századokon keresztül kísértett. A mai kor embere alig érzékeli már, hogy a régiek milyen keményen sújtották az ilyen és ehhez hasonló vétkeket . Megtörtént, hogy a káromkodást még más bűnökkel is tetézte a vétkes . Gellén Ferenc remetei lakos 1722-ben pl . istenkáromlást, vallás- és hitgyalázást követett el. Szidta a pápistákat", többeket megfenyegetett, hogy öszve darabolja" őket. Emellett gyújtogatási szándékkal is gyanúsították. Biharnagybajomban 1737-ben Sárándy János az Él ő Istent káromkodásnak nemével illette, büntetése így lészen egy predikátióig avagy hogy egy cultusig a kalodában légyen s álljon, onnan kivétetődvén 12 pálcát fog sufferálni, annak utánna ismét az Élő Istent kit meg bántott meg követni illik és tartozik in publico loca a Szent Gyülekezetben ."A következő évben ugyanitt Nemes János káromkodásért 100 pálca büntetést kap, de még Városunknak határárul is ki kelletik menni s többé ide való jövetele s lakossága itten meg nem engedtetik . . ." Kismarja mezővárosában 1743-ban Lázár István fertelmes káromlásokért" szintén 100 pálca büntetést kap.~4 ~~ HBML . IV . A. 6/ b. 1 . d. No . 38 . 1733 . jún. 21 . ~2 73 ~4
HBML . IV . A. 11/a. l .cs . No . 34 . 1800 . márc . 12 . U .o . No . 31 . aug. 14 .
A református egyház . D .Nag,~S., dr . .. .i .m . 197. old., HBML . IV . A. 6/ b. l .d . No . 28 ., 1722 . jan. 26 ., HBML . IV . A. V . 614/a. l .k . 27 . old., 1737 . szept. 27 ., U.o . 36 . old., 1738 . ápr. 18 ., HBML . V. 637/a. 15 .k . 45 . old. 1743 . máj . 8 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
59
A szidalmazásról, szitkozódásról, szóval történ ő becstelenítésről és mocskolódásról is találhatók adatok szép számmal . Hegyközpályiban Ravazdi Simon Olasz Kata asszonyt szidalmazta, a tanúk szerint becstelenítette, mocskolta" 1732-ben. Ugyanebben a faluban 1738-ban Simándi György pert indít Kovács András ellen szidalmazás és sértegetés miatt. Biharnagybajomban Erdélyi János 1737-ben kend ője elveszvén, illetlen szókkal illette és dehonesztálta Sző lő si Jánosnét. Ezen illetlen dehonesztációért egy forintra megbüntetődött és tartozik Szőlősi Jánosnét meg követni és minden kölcségét megfizetni ." Nemes Balogh Mihály 1748-ban pert indít az Álmosdon lakó Lévay István ellen sértegetés miatt. Aranyi Sámuel szolgája 1750-ben mocskos szókkal és Isten ellen való káromkodásokkal gazdáját és gazdaasszonyát káromolta.~s Nem kevés a becsületsértési ügy sem a levéltári iratanyagban . Berekböszörményben pl. 1715-ben Kiss Erzsébet indít pert Veress István ellen ilyen ügyben. Kovács Mihály és Kovács János sárándi lakosoknak szintén hasonló pere van Virágos Pál helybeli lakossal 1722-ben. Debrecenben 1736-ban a magistrátus és Miskoltzi Ferenc consenátor fertelmes szidalmazásáért ítélik el Siteri Jánost . Nyakára követ függesztve nyakvasra tétessék," a hóhér megvessz őzze, és Városunkbul örökösen kitsapattassék ." 76 Az is el ő fordult, hogy szidalmazás közben valakit boszorkánynak neveztek . A boszorkányokkal kapcsolatos vélekedések azonban nem tartoznak szervesen vizsgálódásunk körébe, így azokra egy-két esetben csak utalunk. A káromkodást a régi időkben keményen büntették. A XVII. század végén Hajdúböszörményben a káromkodókat fa lóra ültették és keményen megvesszőzték . Korbácsütés és pálcázás is lehetett az ítélet, de böjtöt és szigorított fogságot is kiszabhattak ezzel együtt . A konzisztórium a káromkodókat más bűnöket elkövetőkkel két hétig terjedő szégyenpadra és az úrvacsorától való eltiltásra ítélhette . Visszaesőket a gyülekezetből való kiközösítésre is ítéltek. Enyhébb elbírálást
HBML . IV .A . 6/d. S .cs . No . 213 ., 1732 . okt. 20 ., U .o . 8.cs. No . 343 ., 1738 . szept . 22 ., HBML .V . 614/ a. l .k. 25 . old., 1737 . okt. 6., HBML . IV . A. 6/d. 13 .cs. No . 453 ., 1748 . jan. 15 ., HBML . IV . A . 7/ a. 2 .k . 45 . old., 1750 . aug. 28 . ~5
HBML . IV . A. 6/ d. l .cs. No . 13 ., 1715 . okt. 11 ., HBML . IV . B. 411/d . 9.cs. No . 36 . 1722 . jún. 12 ., Béres A .: Debrecen város fekete könyve . .. i .m . 162-163 . old . ~6
60
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények. . .
jelentett a megintés .~~ Megtörtént, hogy a káromkodót a templomnak való fizetésre, azaz pénzbírságra kötelezték.~8 Az egymást szidalmazók, a mocskolódó nők intése így szólt : nyelvit zabollyában tartsa ." Civódás, szitkozódás esetén komolyan megintették a feleket egyelőre, de komolyabb büntetést is kilátásba helyeztek.~9 A XVIII. század végén még vasra is verték a csúnya beszéddel botrányt okozó embereket. A becsületsértések kategóriájába egymás becsmérlése (becstelenítése) mocskolása, rágalmazása tartozott. Pénz büntetés, megintés és néhány órai áristom is lehetett a büntetés . Leányt rút szavakkal szidalmazó férfiak büntetése 12 pálca is lehetett, s emellett a lányt meg kellett követni . Szokásban volt még az ún. nyelvváltság is, amit a rágalmazók, jogtalan perlekedők, hamis tanúk és a mocskos beszédűek fizettek .$° Befejező megjegyzések Az eddig felvetett kérdésekből és adatokból szükségszerűen következik, hogy rövid megjegyzéseket tegyünk jog és erkölcs kapcsolatáról. A jog az uralkodó osztály akaratát kifejező, az állam által kötelezővé tett magatartási szabályok összessége, rendszere." Ezt a definíciót olvashatjuk a Magyar értelmez ő kéziszótárban. Hasonló meghatározások vannak még, amelyek kiemelik, hogy az állami rendelkezések, a jogszabályok és törvények megszegése büntetendő cselekmény. Éppen ezért a jog egyik ága a büntetőjog. A büntetőjog a bűncselekmények elbírálásával és büntetésével kapcsolatos jogsza-
~~ Rácz L: A hajdúszabadság birtokában ... i.m . 107 . old., Naiv Ferenc : Az önkor-
mányzati bíráskodás gyakorlata a XIX . századi Szentmihályon . In . : SzabolcsSzatmár-Beregi Levéltári Évkönyv . X. (Szerk .: Dr . Na~~.) Nyíregyháza, 1994 ., 143-145. old., Makkai L. : Egyház és vallás . .. i .m . 523 . old., Sándor A.: Egyházi fegyelmezés.. .im. 131 . old., Oltvai F.: A Csanád vármegyei telepes községek .. . i.m . 122 . old., Kovács Á. : A mező városi önkormányzat . ..i .m. 66 . old., Nagy .: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság..i .m . 18 . old., Illyés E.: Egyházfegyelem. : .. ..i .m . 124. old., Dr . Szabó L.: A kétszázharmincéves . .. i.m . 39 . old . 78 ~9 8°
Schram F. : Vác népének szellemi kultúrája ...i .m . 669. old. UU ő.: u .o . 660. old., Sándor A. : Egyházi fegyelmezés . .. i . m. 131 . old.
Nagy F. : Az önkormányzati bíráskodás . ..i .m. : 143-145 . old., Schram F.: Vác népének szellemi kultúrája. . .i .m . 646. old., Ill egy. : Egyházfegyelem . : i.m . 106.o1d ., A helytörténetírás . ..I .. . . i.m . 75 . old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
61
si bályok összessége ." Korszakunkban természetesen a feudális jogrendszer volt érvényben, amelynek ítéleteiről és néhány sajátosságáról már esett szó. Ebben a merev jogrendszerben is volt már valamelyest változás . Magyarországon osztrák hatásra a XVII. század végén elterjedt a büntetőjognak, mint kialakult, önálló jogágnak a fogalma és elmélete . Ennek folytán váltak ketté a megyei törvényszékek már a XVIII. század elején külön polgári és büntető sedriákra.82 A XVIII. század második felétől kezdve pedig a modern magánjog alapvetően felszámolta a hatósági, szakmai-rendi és testületi megkötéseknek már szinte elviselhetetlen tömegét. Az abszolutista rendszerekben ugyanis a magánjog hatóságilag erősen kötött marad. A különböző rendőrségi jellegű előírások felölelik a közjólét" mellékfeladatait, pl . a ruházatra, házasságra, a paráznaságra, az uzsorára, az istenkáromlásra, az élelmiszerek hamisítására stb . vonatkozó rendszabályokat. g3 Ezek a változások azonban lassú ütem űek, még II. József reformjaiig is hoszszú az út. Korszakunkban a városi bíráskodásban gyakori maradt a megszégyenít ő büntetés, sűrűn alkalmazták a kalodát is. A falusi bírók is használtak kalodát. A feudális jogszolgáltatás alsó szintjén ugyanis a bírók voltak a, kisebb fenyítékek kiosztói .g4 Az erkölcs valaki vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, ill . ezek megvalósulása." Megemlítjük azonban Nyíri Tamás tömör, lényeglátó maghatározását is. Az erkölcs azoknak a szabályoknak és értékeknek az összessége, amelyet általánosan elismer és magára kötelezőnek tart valamely emberi közösség ." as A jogszabályok megsér81
Magyar Értelmező Kéziszótár . Szerk. : Juhász József, Sz őke István, O.Na~y Gábor, Kovalovszky Miklós ., Bp . 1975 . 167, 626. old. 82 Csizmadia A.-Kovács K.-Asztalos L.: Magyar állam és jogtörténet . .. i.m . 268. old. 83 Jür~en Habennas : A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása . Bp . 1971 . 113114. old. g4
Csizmadia A .-Kovács K.-Asztalos L.: Magyar állam és jogtörténet ... i.m . 271 . old., Szendrey István : Közösségi alkalmazottak, feladataik és javadalmazásuk a derecskei uradalomban. [n . A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve . I. 1962 . (Annales Instituti Historici Universitatis Stientiarum Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominate) Bp . 1962 . Tokody Gyula és Rácz István közrem ű ködésével szerkesztette Varea Zoltán . 70 . old. 85 Magyar Értelmező Kéziszótár .. .i .m . 330. old., Nyíri Tamás: Alapvető etika. Bp . 1988 . 14 . old.
62
Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények .. .
tőinek az állami kényszerrel kell szembenéznie . Az erkölcsi szabályok megsértése a közvélemény rosszallását vonja maga után. Az erkölcsi szabályok megtartásában a legfőbb szerepet az emberek belső meggyőződése játssza. Nem csupán arról van szó tehát, hogy a közvélemény nyomása biztosítja azok betartását. Az erkölcsi szabályok értékmérők, amelyek segítségével az emberek lemérhetik tetteik, magatartásuk erkölcsi tartalmát. A társadalmaknak szükségük van egy minimális egyetértésre, alapvető erkölcsi közmegegyezésre, mert e nélkül felbomlik a társadalom. Nélkülözhetetlen, hogy az emberek elfogadják, magukénak érezzék az erkölcsi kérdéseket és azok szerint éljenek. sb Az állam- és jogrendszer kialakulásával az erkölcsi ítéletek bizonyos fokig közelítenek a jogi ítéletekhez. Az erkölcs és a jog kölcsönhatásban van egymással, kétségtelen, hogy az erkölcs jobban meghatá rozza a jogot, mint fordítva. Az ún . jogérzet rendszerint nem más, mint erkölcsi érzület. A polgári törvénykönyv sűrűn használ olyan fogalmakat, mint ,~jó erkölcsökbe ütköz ő", tisztességtelen cél", illendőségi és helyességi szempontok" . A jogi igazság azonban sosem eshet egybe teljesen az erkölcsi igazsággal . g~ Az igazságosság erkölcsi értékítélet, véleménymondás bizonyos tényekről. A jogszerűség, jogosság azonban értékítélet egy magatartásról, de nem erkölcsi jellegű.gg Jog és erkölcs összefüggésében egy alapkategória a szokás. Nyelvi kifejezésekben is tükröződik ez, amikor jogszokásról, szokáserkölcsről, népi jogszokásról stb . beszélünk. Az emberek közötti kap csolatrendszer szabályozására szolgált a korai közösségek szokáserkölcsi rendszere . Egyben az erkölcsi szabályok fontos tényezői az ember szokásai és érzelmei . Az ember gyakran nem erkölcsi meggyőződéseit követve cselekszik, hanem szokásai szerint jár el. A XVI. és a XVII. századokban is a városokban nagyrészt a szokás (usus) volt a legfőbb törvény . Az ítéletekben és a városi jegyzőkönyvekben is az olvasható, hogy az usus az, ki az legfőbb törvény". Debrecen város só
Földesi Tamás: Erkölcsr ől mindenkinek. Bp . 18-24. old., N~ri T.: Alapvető etika .. .i .m .68-69 . old, 87
Maria Ossowska : Erkölcsszociológia. ..i .m . 113. old., Heller Ágnes : A szándéktól a következményig, Bp . 1970 . 386-388. old. 88 Földesi T.: Az igazságosság dilemmái . Bp . 1983 . 236. old.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
63
fekete könyvében is érzékelhet ő , hogy egyes bű nesetek elbírálása a szokásokra, hagyományokra utal, s a büntetés néhány formája fellelhető a népi jogszokásokban, egy zártabb népi közösség századokkal korábbi erkölcsi normáiban. A XVIII. század folyamán az önkormányzatok életét befolyásoló több tényező között még erőteljesen hatott az élő néphagyomány, az eleven jogszokás. Hajdúhadház város 1712 . évi közgyűlési jegyzőkönyve régi jó elődeinknek praxisa" szerint kívánt ítéletet mondani, s aszerint járt e1.89 A magyar parasztság életében a közösség szavának mindig döntő szerepe, irányító tekintélye volt, mint ezt dolgozatunkban bizonyos összefüggésben már jeleztük . Egy-egy falu, mezőváros vagy tanyai település életét szigorú társadalmi szokásjog szabályozta. Akik a közösségi normáktól negatív irányban elhajlottak, azokat a közvélemény elitélte, a korábbi korszakokban ki is rekesztette köréből. Ilyenek voltak a házasságtörők, visszaes ő tolvajok, rendbontók, verekedő legények stb . 9o A zsinatok anyagából ismerjük a köz- és magánéletbe beavatkozó rendelkezéseket (pl. a kocsmalátogatás szabályozásáról, a házasság feletti felügyeletről stb .)9 ~ Az egyház ugyanis a közösségek erkölcsi életének egyik legfontosabb szabályozója volt, mint erre más helyen már utaltunk . A paráznasággal és a házasélet negatív jelenségeivel nem véletlenül foglalkozott súlyponti kérdésként az egyház. A XVIII. század a szexuál-erkölcsi normák hihetetlen fellazulásának kora is. Az egyház a külső világi hatóságokkal együttműködve látta el feladatát. Volt hatóság, amely a fegyelmező munkát gyakorolta . Az egyház mellett ott állt a világi hatalom, a bracchium kezelője, a nemesek hadnagya, a hajdúk kapitánya, a céhek atyamestere, a földesúr vagy tiszttartója.92 A városi tanácsnak arra is volt gondja, hogy az istentisztele89
U.o . 29 . old., UUő .: Erkölcsről mindenkinek. ..i .m . 30 . old., Takáts S. : Művelődéstörténeti tanulmányok.. .i .m . 277. old., Béres A. : Debrecen város fekete könyve .. .i .m . 155. old., A helytörténetírás .. .i .m . 269-271 . old. 90
~rtutay Gyula: Kis magyar néprajz. Bp . 1966 . 142. old ., Kósa László : Hagyomány és közösség . Bp . 1984 . 83 . old. 9~ ' Tüskés Gábor: A protestáns közösségek népi kultúrájának néhány kérdése. In . : Népi kutúra - népi társadalom . XIV . Bp . 1987 . 229 . old . 9z
Pelle János: Értelmiségi kalandorok a XVIII . században . Világosság. 1986/1 0. 651 . old., Sándor A.: Egyházi fegyelmezés .. . i .m . 129 . old ., Illyés E. : Egyházfegyelem. ..i .m . 140. old.
64
Major Zoltán László : Erkölcsi problémák és bűncselekmények . . .
tek helyét és környékét senki sem lármával, sem egyéb botránkozást kelt ő móddal meg ne sértse . Ilyen vétség esetén szigorú testi fenyítéket helyezett kilátásba .93 A feudális büntetőjog rendszere, az erkölcsi szabályok, a különböző népi jog- és erkölcsi szokások, az egyházi kánonok szankcionálása ellenére megdöbbent ő volt a nagyszámú bűncselekmény . Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a kutatónak milyen jelentős mértékben kell számolni a nyomtatványok kora újkori falusi és mezővárosi jelenlétével, valamint a nyomtatott szövegek olvasásának a készségével is. Erre mutatnak a boszorkányperek iratai, az iskolai oktatás céljára szánt ábécés könyvek mellett a kalendáriumok, a bibliaolvasás, az imádságoskönyvek és a kegyességi nyomtatványok is. Az írásbeli kultúra bővülése kiterjedt a népes köznemesi, kisértelmiségi, mezővárosi-parasztpolgári, kézműves s némileg módosabb falusi paraszti rétegekre .94 Ennek ellenére a közerkölcsök kérdése korántsem volt vigasztaló . Az újkorban meginduló - dolgozatunk elején néhány elméleti mozzanatában érintett - elvilágiasodás döntő folyamat kezdete volt. A vallási érzület Hobbes féle leértékelése általában az egyéni meggyő ző dés felértékeléséhez vezetett.95 A vonulat további menete, az erkölcsi fellazulás eléggé ismert. Ezt követte a XIX. században az erkölcsi értékek relativizálódása, majd a XX. században bekövetkező erkölcsi válság, amely feltartóztathatatlannak bizonyult. A racionalista erkölcse magasabbrendűnek tűnt a szokáson alapuló szigorú erkölcsnél vagy a valláserkölcsnél. Ez azonban csak látszólagos, az egyre erodálódó erkölcsi élet erre egyértelmű cáfolat . A XVIII. században szinte minden felsorolt vétek valamilyen büntetést kapott. Lopás, rablás, gyilkosság olyan erkölcsi norma megszegését jelentette, hogy az ellene vétkezőket jogilag is üldözte . De a kisebb bűnökkel, paráznasággal, káromkodással stb. is a hatóság foglalkozott. Később ez utóbbiak jogi, hatósági büntetése elmaradt . 93
Herpay Gábor: A debreceni ref. Ispotály története. Debrecen, 1929 . 52 . old. Kristóf L : "Istenes könyvek - őrdöngős könyvek" ...i .m. 82-85, 91 . old., Kovács LG . : Kis magyar kalendáriumtörténet.. .i .m . 37 . old. 95 Jürgen Habermas : A társadalmi nyilvánosság .. .i .m . 134. old., Michael Oakeshott: Racionalizmus a politikában . Jelenkor . 1993/6. 576. old. 94
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII
65
A XVIII . század első felében elszaporodó bűnesetek okai között több tényez ő szerepel . Így a háborús viszonyok erkölcsromboló hatása mellett a meginduló elvilágiasodás, a szokáserkölcs gyengülése, a feu dális büntet őjog nem mindig szakszerű alkalmazása, mentalitásbeli és pszichikai problémák, az értékek megingása és a feudális közigazgatási hatóságok túlkapásai . Jelen vannak még a mágikus világlátás, a babona, a népi hiedelemvilág bizonyos elemei is a kor emberének tudatában, amelyek nem csekély szerepet játszottak, pl . a boszorkányperekben . A tradíciók szerepét, amelyek nagyon jelentős erkölcsi értékeket hordoztak, nem lehetett kiiktatni. A magyar paraszti kultúra legfőbb jellemzője ugyanis a szakrális világlátás volt. A világot nem profán ként élte meg, hanem egész élete ritualizálásával teremtett összhangot a magasabb, transzcendens rendez ő elvvel . Bár a tradíciók lassú eróziója nyilvánvaló, de egyre halványuló fénnyel is őrzik az erkölcsi értékek, az emberhez méltó élet felemelő ethoszát . 96 Data on problems of morality and crimes in Bihar county in the first half of the XVIII. century Zoltán László Major Following the introductory special literature remarks, the Author comments briefly on the main features of the first half of the XVIII . century, on the slackening of morals and the murders. After the stealing, robbery and brawling, he remarks on various moral offences and their punishments . Data on cases of fornication, swearing, abuse and slander are presented in the paper. In connection with these we can read of questions of clerical discipline and the role of the Church in the area of morality . We also receive a picture of the punishments meted out in the course of cooperation between the clerical and secular authorities and the various measures taken. Fle also presents some features of the feudal criminal law. In relation to the clerical discipline, we are given a picture on the strict moral conception and role of the community, which is followed by discussion on the connection between law and morals, with a glance at some historical points of view . Following a brief analysis of justice, moral standards, the moral customs and the legal customs of the people, emphasis is placed on the moral problems and questionable situation of legal security of the period . [n conclusion he attempts to summarise the causes, and comments on the traditional moral values . 96
Ratkó Lujza: Tradíció és modernitás a néprajztudomány fényében . Magyar Szemle . 1996/6 . 641 . old.