Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. A városrendezés első kísérlete Debrecenben ( ) I. Balogh István

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

145

A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887 - 1897) I. Balogh István A polgári korszak első nemzedékének anyagi és szellemi erőfeszítése arra irányult, hogy a jogi értelemben városnak nevezett nagyranőtt falu főutcájának és a főutcába torkolló három-három mel lékutca elejének legalább építészetileg városias külsőjét kialakítsa . Ennek ellenére még a küls ő kép is kiegyenlítetlen maradt, mert néhány, egy-két - ritkábban három - emeletes lakóház között romladozó földszintes házak girbe-gurba vonalban húzódó sora jellemezte a várost . Van már két parkja - egyik a vasútállomás előtt, a másik a Nagytemplom és Kollégium között . Ez utóbbiban áll már az 1849 augusztus 2-i debreceni csata emlékműve és Csokonai Vitéz Mihály bronzszobra. A városiasság kor megkívánta egyéb kritériumai - a közvilágításon kívül - megvalósítása a társadalom csekélyszámú szellemi vezetői fejében is még csak terv, a hivatalos városvezetőség a már múlhatatlanul szükséges infrastruktúra (közúti közlekedés, kocsiutak és gyalogjárók létesítésével foglalkozott . De már ő sem térhetett ki a mind sürget őbbé váló igények előle .

~ Az 1850-1870

közötti id őszakra Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XX1I

(1995 .) Db . 1995 . 51-74 . o.

146

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben . . .

Az első nemzedék által megteremtett eredményekrő l van egy forrásértékű leltárunk is, ez az 1880-82 között keletkezett városmonográfia, amely az akkori állapotnak teljes keresztmetszetét adja. Szerkesz tője Zelizy - Dániel fő orvos, a város szülötte. A monográfia megjelentetésére az okot a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók huszonkettedik Debrecenben tartott nagygyűlése adta.2 A szerkesztő az akkori Debrecen jóformán minden tollforgató szakemberét felkérte a város anyagi- és szellemi állapotát ismertető tanulmány megírására . Ezek a tanulmányok legalább írásban pótolják a 80-as években megjelent kezdetleges, kissé vázlatos, a valóságtól eltérő és hiányos képes ábrázolásokat.3 A város leírását magától Zelizy Dánieltől olvashatjuk a kötetben . Ebben a leírásban a szerző lokálpatriotizmusból eredő túlzásai keverednek a három évtized alatti, kétségtelenül jelent ős eredményekkel. "A nem zajos, inkább komoly várost 16 nagy szőlőskert nyájas rámaképe veszi körül . . . északról és keletr ől még erdők is díszítik a város tájképét .. . . Utcái tágasak, egyenesnél egyenesebbek, asphalt és tégla gyalog utakkal, makadám, vagy cyclops szekérutakkal bírók, s ma már jórészt befásítottak. Több tér kertté van alakítva . . . az egyikben a szép Csokonai szobor, a másikban az 1849-diki debreceni csatának megsebzett oroszlán alakjában megörökített emléke van felállítva. . .. az utóbbival egy kertben egy másik emlék is, .. . Szombathi István és Vörösmarty Zsuzsánna emléke . . . . A nagytemplomon kívül van még két református és egy római katholikus templom is. . . . A középületek között legimpozánsabb a reformátusok főiskolája, a debreceni híres collegium . E két tágas udvarral bíró colossalis épület négyszögben van kiépítve . . . . Mellette említendők a római katholikusok gymnasiums . . . az orsz . gazdasági tanintézet, amelyhez a városon kívül 1/2 órajárásnyira mintaszerűföldműves iskola tartozik . . . . A városháza, megyeháza, lövölde, számos állami épület egészítik ki a középületek tekintélyes sorát. . . . '` A városi törvényhatóság 1880 . május 18-án határozta el a városismertető monográ-

fia kiadását . A 19 helybeli munkatárs közrem űködésével megírt terjedelmes kötet 1882 . augusztus 1-én jelent meg. Debrecen egyetemes leírása. Szerk. Zelizy Dániel . Db . 1882 . 920 . o . + 1 térkép + 3 tábla mell . ' A képes ábrázolások a HBMLT Évkönyve XXII . (1995 .) 71-75. o.


14 7

A köztisztaság éber felügyelet tárgya . Homokon épült . . . a legnagyobb tisztaság mellett is lehet mentőeszköz a nyár porának feltartóztathatatlan hatalma ellen . . . Ivóvíznek nagy szükségében éppen nin csen, de bővében sem. . . . Ivóvizet csak a mélyrefúrott közkutak adnak. Kiránduló helyül a Nagyerdő szolgál, amelyhez a város végs ő határától kezdődő makadám út vezet . '~ Debrecen az 1880-as években a főváros és Szeged után az országmár nak csak harmadik legnépesebb városa . A népessége gyarapodása még lassú ütem ű, de a század közepéig beépített terület (a belváros és az egykori külvárosok) nem nagyon változott. A nagy területű belvárosi telkek még eredeti állapotukban, túlnyomóan tulajdonosok lakta házakkal vannak beépítve, ólak, istállók, gazdasági melléképülettekel és a telek hátulján házikertekkel . A korábbi külvárosokban a lakótelkek némileg szaporodtak. A külvárosok övén kívül két lakótelep van, a keleti oldalon a temetőkön kívül az Olajütő, és a nyugati oldalon, de jócskán távol a Téglavető. Kisebb népes telepek is létrejöttek már. Északon a gőzmalom telkén és a földműves iskola mellett áll néhány lakóház, délkelet felő l a katonai laktanya (Pavilion) . A déli oldalon a vasútállomás, rajta kívül a cukor- és gázgyár telepén áll néhány lakóház és a katonai kórház épületei vannak. Az egykori külső Ispotály temploma, paróchiája és az ott gondozott szegények két sorháza is kívül esett még a külvároson is. Délnyugaton az egykori salétromfőző most katonai laktanya, és a Miklós-Hatvan utcák vége közötti vásárteret - bár a kő sátrakban ott is laktak - nem számították a város területéhez. Az egykori várost körítő árok itt az ide lejtő fedett csatornák és nyitott kanálisok csapadékvíz gyűjtője választotta el a külváros házsorától . (1 . térkép)5 ' A városi főorvosnak nem ez volt a véleménye az ívóvízellátásról . Zelizy id . mű

1882 . 212-222 . o. - Az ívóvízellátásról u.ott. 782.s köv., 292. o. s köv. o. s A kötetben közölt adatok alapján a város területe ;belváros és külvárosok : 388 ha, szőlőskertek: 806 ha . Év lakosok, lakott telkek . házak száma 1850 . kb .50.000 3513 3562 5438 1880 . 52 .768 3709 Az 1850-évi lakosság lélekszámára vonatkozó adat körültekint ő becslés alapján valószín űsíthető, a lakó és házak száma a megbízhatónak tekinthető adófőkönyv alapján a valóságnak megfelel ő. Harminc év alatt a lakosok száma 15 %-al, a lakótelkeké 18 %-al, a lakóházaké 15 %-al n őtt, 1880-ban minden harmadik lakótelken

14 8

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben. . .

Ezek a telepek ugyan a városi hatóság tudtával - néha engedélyével is keletkeztek, de semmi intézkedés nem történt a történeti településszerkezethez való illesztésüke . Talán csak a vasútállomás előtti egykori puszta tér a kivétel, itt a város költségén alakították ki a Népkertet. A korszaknak a város vezetés egyetlen gondja az utcák vonalának többé-kevésbé való megóvása volt . Az első átfogó, az egész város területére vonatkozó 1854-i építési szabályzat még nem is említi a városrendezés szükségességét . A lakóházak építését is pusztán tűzvédelmi okokból kívánta szabályozni . Egyetlen idevonatkozó előírása az volt, hogy elrendelte a lakóházaknak az utcák kialakult vonalában való építését . A paticsfal és nádfedés, valamint a telkek sövénnyel való elkerítésének tilalma a tűzvészek terjedésének meggátolására kerültek a szabályzatba b A közel húsz év múlva hozott második építési szabályrendelet az elődjénél kissé előbbre lépett, ugyanis kötelezővé tette az építés engedélyeztetését és ehhez szakképzett építő mester által készített alap- és nézetrajz beadását. Az utca vonalában már nem volt szabad vesszőből fonnia kerítést, - a telek hosszában még igen . A lakóházat kötelezővé tette az utcavonalába építeni, tiltotta a melléképületek utcafelőli építését . Istállókat, ólakat, gazdasági épületeket, árnyékszéket, szemétés trágyatartót a telek hátsó részén, a szomszédtól meghatározott távolságban kellett elhelyezni . A tűzbiztonság érdekében elrendelte a padlás letapasztását és eltiltotta a náddal és zsuppal való tetőfedést . két ház állott . HBMLT Évkönyve XXII . (1995 .) 58 . o., - Zeliz D. Id . mű. 243-246. o. ~' HBMLT 1854 . IV .B . 1403/a. 1109 .1 . 2617 . sz . ' Ezek a javaslatok a korábban felállított, de ezid őtájt már hatékonyabban, működő építési és szépítészed bizottság javaslatára kerültek a szabályzatba . 1873 . jan. 3. IV . B. 1403/a 141-3991 . b.kgy .sz. Nádtet ős lakóházak (1876) részben Utca (kerület) Összesen egészen nádfefedeles 134 316 182 Hatvan 168 368 260 Péterfia 225 148 Csapó 373 114 292 Cegléd 406 _32 185 153 Piac 759 1878 1119 Összesen :


149

Két év múlva az építési és szépítészed bizottság megállapította, hogy a Várad és Piac utcákon valamint a főútvonalba torkolló utcák elején a házak többsége cseréppel van fedve, de ezekben is lejjebb s a mellékutcákban túlnyomó többségben vannak a nádas házak . Javasolta, hogy a mérnöki hivatal házszámonként írja össze a nádfedelű épületeket. A megejtett összeírás magában a belvárosban 2906 házszám alatt 3248 nádfedel ű épületet talált .$ Az összeírás nyomán a mérnöki hivatal az egész város beépített területéről térképet készített megjelölve azokat a telkeket, amelyeken nádfedelű épületeket talált . Javasolta, hogy a város egész területét két osztályba kell sorolni, az első osztályba kerülnének a kerületeknek nevet adó főutcák, a másodikba a mellékutcák és a külvárosok . Ez a javaslat lett az alapja az 1878-ban hozott határozatnak, amely házszámok szerint felsorolta melyik lakótelek kerüljön a javasolt négy osztályba. Ez a szabályozás az osztályba sorolásnál már a külvárosok ra is kiterjedt . A javaslattevő bizottság határidőt állapított meg az egyes osztályokban, ameddig a nádfedeleket javítani lehet . Az első osztályban ez egy év volt, a másodikban három, a harmadikban négy, a negyedikben öt év lett volna. Új épületet náddal fedni egyáltalán nem engedte meg. A tanács ezt a javaslatot rendeletben ki is adta .9 Az 1854-i építési szabályzathoz hasonlóan ez a tűzbiztonság szempontjából valóban jelentős rendelet is erőtlen maradt. Inkább csak az első polgári nemzedék igényét jelezte a korszerű városi léthez elen gedhetetlen szükségletek irányába . Ennek a nemzedéknek nem kevés tagja netn csak igényelte, hanem jelent ős szellemi, s nem egy esetben anyagi áldozatot is hozott ennek megvalósítására . Náddal volt fedve még 1370 épület (ólak, istállók). A kerületeknek nevet adó főbb utcákon már többnyire szilárd anyagból épült cseréptetős házak állottak, a nádas házak a hozzájuk tartozó mellékutcákra voltak jellemz ő k. 1875 . febr . 26 . IV . B. 1405/b. 142. doboz. I. 12-13/1898 alapsz . 1239-5758 sz ; 1876 . dec. 30 . U.ott, 7567 . sz. $ A javaslattevők várakozása szerint a nádtet ők igy fokozatosan elavulnak és 10-15 év alatt maguktól eltűnnek hatósági beavatkozás nélkül . 9 Ez nem következhetett be, még egy évtizeddel később is újabb türelmi id őt kellett adni eltüntetésükre . A külvárosokban még az első világháború előtt is számos nádtet ő s ház állott . 1876 . máj. 5., dec . 6. 7531 . 7569 ; 1877 . jan. 6, 43 ; 1878 . aug. 16 . ad 2449/1880 ; 1880 . jan. 18 . 2749 ; 1881 . febr . 26 . 1115 . sz . IV . B 1405/b . 11213/1898. alapsz . 142. doboz

15 0


A hivatalos város ügyeit intéző testülete, a városi tanács, ha be is látta a rendezés szükségét - csak addig mehetett ameddig az autonómia választott testülete a törvényhatósági bizottsági közgyűlés en gedte. Az építési és szépítészed szakbizottság nagyobb költségekkel járó javaslatait is ritkán támogatta. Az 1861-ben, - még az abszolút korszakban, 1861-ben megalakított bizottságot 1869-ben újjáalakították . De az újjáalakítás után sem volt alkalmas átfogó javaslatok vagy tervek kidolgozására. Tevékeny sége inkább jogi állásfoglalásra és kiegészítő, igazgatási jellegű véleményadásra korlátozódott. A rövid életű alkotmányos időszakban (1860-61) a város szellemi elitjét egyesítő Emlékkert társulat a 70-es évek második felében állandóan lankadó érdeklődés és támogatás mellett megpróbálkozott a város csinosításával . Részben új tagokat is kívánt a munkába bevonni, részben javaslatokat tett a város főtere, a Nagytemplom előtti sivár piactér rendezésére. A piactér mindkét oldalát beépítési vonal figyelmen kívül hagyásával régibb és újabb - köztük emeletes házak szegélyezték. A Hatvan, Nagyúj (ma Bajcsy-Zsilinszky) Kisúj (ma Simonffy) utcák szűk, sikátorszerű torkolata már akadálya volt a növekv ő forgalomnak. A Csapó utca torkolatánál, a tér vonalából messze előre ugró, romladozó emeletes Stencinger házat már egy évtizeddel előbb le akarták bontani. A téren a hét minden napján tartott piac és hetivásár után maradt szemét sem volt díszére a városnak . Az Emlékkert bizottság néhány agilis tagja javasolta a Stencinger ház lebontását, a kopár tér befásítását hogy "a természet által megvont, folyóvíz, hegyek és kő hiányát, fák, bokrok és virágok által pótoják. " Kacskovics Iván mérnök és Vass Pál, kollégiumi fúvészkert fő kertésze ki is dolgozta a fásítás tervét, a költségeket az Emlékkert társulat vállalta . A városi tanács egyetlen szavazattöbbséggel a kirakó és heti piacoknak helyet is talált. De a határozatot nem lehetett végrehajtani, a tér még közel három évtizedig rendezetlen maradt. Ugyanis a teret körülvev ő házak tulajdonosai és a keresked ők a határozatot megfellebbezték azzal, hogy a piacok és heti vásárok áthelyezése a forgalmuk megcsappanásával jár, s a fásítás gátolja a tér forgalmát. A fellebbezést a belügyminiszter ugyan elutasította, de az Emlékkert társulat sem volt képes támogatók hiánya miatt további akciókra és a fásítás is elmaradt . Ennek főleg az volt az oka, hogy az első időben kiültetett

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII hárs- és juharfák öntözés hiánya miatt a nyári szárazságot nem tudták elviselni . Ezek helyett gömb akácokkal kezdték az újabb kísérletet, ezek úgy beváltak, hogy az 1930-as évekig más fafajok nem is igen voltak a debreceni utcákon láthatók . ° A hivatalos iratokban nincs nyoma annak, hogy az utcák rendezése és a város szabályozása a következ ő évtizedben foglalkoztatta volna a város vezet őit. A kérdéssel való foglalkozást az váltotta ki, hogy a 80-as években már mind érezhető bbé kezdett válni az alapvet ő infrastruktúra hiánya . A nem sokkal korábban a mérnöki hivatal vezetőjéül megválasztott Balogh Mihály egy tervezetet adott be a városi tanácsnak "A lakóházak építésének szilárdsága, egészségi és t űzvédelmi tekintetben" való szabályozását _javasolta benne. Mellékelt hozzá egy tervezetet is, s ha a tanács alkalmasnak látja az időt, terjessze állásfoglalás végett a jog- és pénzügyi bizottság elé, annak véleményét a közgyűlés vitassa meg és kötelezze a tanácsot egy építési szabályrendelet beterjesztésére. ~ ~ A tervezet szempontjait csak az 1886-ban elfogadott szabályrendelet alapján ismerjük, a vitatása során mellette vagy ellene felhozott érvekkel sem ismerjük. Az azonban bizonyos, hogy jócskán kib ővült és a nádfedés korlátozására, illet ő leg részleges tilalmazására megszorította a korábbi rendelkezéseket. A tűzbiztonság még mindig els ő rendű követelmény, ezért a zsupp és nádfedést általánosan eltiltotta még a melléképületeken is. Els őként tette kötelez ővé minden építkezés megkezdése előtt az engedély kikérését. (a melléképületekre is). Lakóházakat az utcák vonalában a meglevő szabályozás szerint szabad építeni. Mivel a nádfedés korlátozására és átépítésére a korábbi tilalmaknak kevés eredménye volt, Balogh Mihály 1888-ban javasolta az öve'° Részletesebben Balogh István : Városszépítési törekvések a XIX. században. (_ Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. 10 . sz . Szerk. Dank ó Imre) Db . 1982 . 20-24. o. ~ ~ A jogi vonatkozásai miatt elsősorban ennek a bizottságnak az állásfoglalása volt minden esetben a döntő , nem is szólva a pénzügyi háttérről . A tervezet nincs a beadvány mellett, de öt év múlva is hivatkoztak rá . Jó okunk van feltételezni, hogy az 1886 . július 15-én elfogadott és 1908-ban még nyomtatásban is kiadott "Magánosok építkezésére nézve az építési és szépítészed bizottság" javaslatára készített szabályrendeletnek is ez volt az alapja. V.ö . Debrecen sz .kir.város érvényben levő szabályrendeletei gyűjteménye . Db . 1908 . 207-274. o.; - 1883 . jan. 1 . IV . B. 1405/b . I. 1213/1898 . alapsz . 7 . sz ; - IV . B. 1405/j . 175 . doboz.

15 2

Balogh István : A városrendezés els ő kísérlete Debrecenben. . .

zethatárok módosítását. Megállapította, hogy az I. és II. övezetben a rendelkezés ugyan sikerrel járt, de a III. övezetben célszerűnek véli még egy évvel meghosszabbítani a III. övezetben az átépítésre adott határidőt a lakóházakra, a melléképületekre pedig még újabb három évig . A N. övezetben csekélyszámú ilyen lakóház van, ezek még két, a melléképületek pedig négy év haladékot kapjanak . E halasztás nélkül a kötelező lebontás miatt az itteni háztulajdonosok többsége, szegénysége miatt teljesen fedél nélkül maradva, házát nem lenne képes újra felépíteni .~Z Az általános városrendezésnek és szabályozásnak egy kormányrendelet adott újabb lökést . Ez első sorban az árvízveszélynek kitett helyeken, a hatóságokat arra kötelezte, hogy a lakosokat szorítsák rá a szilárd anyagból való lakóház építésére, tűzbiztonsági okokból pedig az építkezések szabályozására .~3 1884-ben újjáalakították és 24 tagura bővítették az építési és szépítészed bizottságot. Az új bizottság elnöke a közigazgatási tanácsnok lett, hivatalból tagja volt a főmérnök és ekkor már két városi mér nök. A tagok között ott volt a városban eredményesen működő három építési vállalkozó, építő mester az értelmiségi, a patrícius kereskedő réteg képvisel ői, két jó módú cívis (részben földbirtokos, részben sertéshizlalós hentes) polgár .~ 4 A bizottságnak volt egy agilis tagja, Dr . Balkőnyi Miklós, Ceglédutcai háztulajdonos, ügyvéd, aki már korábban is beadványokkal ostromolta kisebb-nagyobb városszépítési ügyekben. Most a közgyűlés ben az utcája rendezetlen állapotát tette szóvá . Ugyanis 1884-ben az utcatérré kiszélesedő végen felépült a Petz Samu által tervezett negyedik református templom .

'z 1884 . máj . I ., IV . B. 1405/b I . 12-13/1898 . alapsz . 3631 . sz . 's 1888-ban és 1889-ben két minisztérium (belügy, közlekedés és kereskedelmi) is adott ki építési vonatkozású, általános rendeletet . Az el őbbi tűzbiztonsági, az utóbbi árvízvédelmi okokból rendelte el, a tűzbiztos és szilárd anyagból való építkezés hatósági úton való el őmozdítását . Az el ő bbire nézve Balogh Mihály azt jelentette, hogy az új építési szabályrendeletben figyelemmel lesznek rá, az utóbbit a tanács irattárba tétette azzal, hogy Debrecenben árvízveszély nincs, tehát nem kell vele foglalkozni . 1888 . okt. 18 . IV . B. 1405/b. 644/ 1888 . alapsz . 2448 . sz . - 1889 . jan . 18 . u.ott . 555. sz . " 1884 . szept. 25 . IV . B . 1403/a. 8. k. 244. b.kgy .sz.


153

El ő tte azonban ott dísztelenkedett a félbehagyott mélyfurás romladozó szerszámos bódéja és az otthagyott eszközök . A vele egy utcában lakó sertéshizlalós, földbirtokos hentesmester Magyar Gáborral együtt írásban indítványozták "a város összes utcáira egy általános szabályozási terv megalkotását, amely alkalmas lenne a mind sűrűbben jelentkez ő építési igények kielégítésére" az építtetőknek irányadóul e biztosítékul szolgálna a későbbi esetleges változtatások ellen." Ezt a szabályozási tervet - amelynek szükségességét a bizottság is támogatja - a mérnöki hivatal minél előbb terjessze a tanács elé . ts Az építési és szépítészed szakbizottság 1888 . november 18-án tartott ülésében el is fogadott egy részletes tervezetet, de mielőtt a tanács ezzel foglalkozott volna, két napra rá Balogh Mihály előadta, hogy ő már öt évvel ezelőtt beadott egy tervet, egy korábbi tanácsi végzés alapján elkészítve, de nem tárgyalták eddig. Az ő tervezete "több olyan kérdést is meg fog oldani, amely a városnak fejlődésére jelentékeny hatástfog gyakorolni . "' 6 Az építési és szépítészed bizottság által beadott szabályozási tervezetre Balogh Mihály véleménye az volt, hogy általában megvalósíthatatlan javaslatokat tartalmaz. Nem tagadja a javaslat fontosságát. Ez azonban olyan nagy munka, amelyet a mérnöki hivatal személyzete a közeljövőben alig lesz képes teljesíteni . A vállalkozóval való elkészíttetését - eltekintve az ezzel járó költségtől - azért nem tartja célszerűnek, mert a mostani lehet őségek mellett úgy sem lehetne hasznát venni, mert nem lenne keresztül vihető. A tanács tehát előzetesen próbáljon tájékozódni, a végrehajtás várható költségeir ől . Arról a szabályozás révén megnyitandó új utcák és terek teljes megnyitása mibe kerülne. Ha ennek ismeretében úgy döntene a város, hogy a szabályozást végrehajtja, bízzon meg magánvállalkozót a tervezet elkészítésével . Viszont ha megelégis

1888 . máj. 24 . IV . B . 1403/a 10 . k. 93-3 . b.kgy.sz. - 1888 . nov. 12 . IV . B. 1405/b 8716 . sz . - Az építési és szépítészed bizottság a város összes utcáira javasolt egy általános rendezési tervezetet . Ezt a tanács Balogh Mihálynak adta ki véleményezésre . A tervezet, a megmaradt iratok közt nem található, tartalmára csak a főmérnök részletező elutasítása nyomán következtethetünk . '6 1888 . nov. 20 . IV . B. 1405/b. I . 12-13/ 1898 . alapsz . 8716 . sz . - Ez a tervezet is ha meg van, - valamelyik iratcsomóban lappang, az üggyel foglalkozókban nem található.

15 4

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben . ..

szik az adott viszonyokhoz alkalmazkodó szabályozással, ragaszkodjék az eddig kialakított utcavonalakhoz, esetleges és szükséges javításokkal. Sürgősebb feladat lenne - de még erre sincs költség - az utcák gyalogjárdákkal, a város csatornákkal való ellátása . Addig míg a várható tetemes költség e célra elő teremthet ő lesz, véleménye szerint a meglevő állapotokhoz alkalmazkodó utcavonalaknak "a belváros kataszteri térképen való bejelölése minden különösebb nagy munka nélkül összeállítható és kiegészíthető lehet. " Az építési és szépészeti bi-

zottság fejtse ki elgondolásait a szabályozással kapcsolatban, határozza meg a költségeket és adjon be újabb javaslatot . A tanács a főmérnök érvelését elfogadta és újabb javaslatot kért a bizottság . l~ A bizottmány február 26-i ülésében kemény bírálatban részesítette a főmérnök elő admányát . Nagyobb szabású kisajátításokra a városnak nincsen pénze . Ezért csak az utcavonalak kialakítására törekedhet na gyobb kisajátítások nélkül. Nem egy ideális, hanem a viszonyokhoz alkalmazkodó tervet kíván elkészíttetni, azt is a mérnöki hivatal által . A tényleges helyzetet az új kataszteri térképen le kell rögzíteni, az ezután kialakulandó utcákra nézve és tervekre helyszíni szemle után kell határozni . Mindent egybevéve "magasabb szempontból vett sza-

"ia bályozási követelményeknek egyáltalán nem felel meg. A tanács a bizottság javaslatából is csak azt a pontot hagyta jóvá,

amely a szabályozási vonalaknak a kataszteri térképeken való rögzítésére vonatkozott . A hivatalvezető főmérnök Stahl Géza mérnöknek utasításba adta, hogy a már elfogadott, vagy tárgyalás alatt levő vonalakat eszerint rögzítse . A 71 darab térképszelvényre történt berajzolás július 17-re készen lett, s az egész csomagot a tanács megküldte az építési és szépítészeti bizottságnak, azzal a megjegyzéssel, hogy "nem

a jelen alkalommal, hanem több év alatt felmerült szükség szerinti fontosabb esetekben ", az általa is megtárgyalt eseteket rögzíti . A mérnöki hivatal ezeket rögzítette és összesítette . Az átnézeti térképet en-

nek megtárgyalása után lesz célszer ű elkészíttetni .2° A mérnöki hivatal által készített térképeket a bizottság szeptember 13-án tárgyalta . Az egészet nem is tudta áttekinteni, csak Cegléd, Szé" 1889. jan. 3. IV . B . 1405/b. 1595/1879 . alapsz. 8600. sz.

's 1889. máj . 17. IV. B . 1405/b. 1595/1879 alapsz . 3852 . sz. z° 1889. júl . 17. IV . B. 1405/ b 1595/1879 . alapsz. 5581 . sz.


15 5

chenyi és Kisvárad (későbbi Hunyadi) utca vonalát véleményezte, mert az itt tervezett gyalogjárdákat megépíteni . De a három javaslat közül csak a Cegléd utca eleje vonalának szabályozását fogadta el a közgyűlés, annak ellenére, hogy Balkőnyi Miklós az egész utcát szerette volna a szabályozásba belevonni .2 Az sem vitás, hogy a növekvő forgalom - a vasútállomástól a Nagytemplom előtti piactérig a Kisvárad és Nagyvárad utca volt a forgalom fő tengelye, - mindhárom utca rendezését megkívánta. Emel lett azonban az addig figyelmen kívül hagyott külsőségek, (szőlőskertek, és a mezőgazdasági művelés alatt álló majorsági földek) is rendezést és szabályozást kívántak. A város beépített területével szinte érintkező három (Csapó, Homok, Tégláskert) lakóházakkal való beépülése már szemmel láthatóvá vált . Számos sző lőskerti birtokos akinek egyetlen ingatlanvagyona a szőlőskerti parcella volt, - a vasúti munkások, s a külvárosi szűk telkekr ől kiszoruló szegénység, főleg napszámosok, alkalmi munkások vagy a meglevő szőlőspajtákat alakították át állandó lakásra alkalmas épületté, vagy olcsón megszerezhető parcellákon építették fel szegényes viskóikat . A szőlőskertek útjai a telek domborzatához alkalmazkodó kanyargós vonalúak voltak. Hatósági engedély és ellenőrzés nélkül ki-ki olyan épületet emelt, amilyenre ereje volt, a telken pedig oda, ahova akarta. A szőlőskertek rendjéért felelős kertgazdaságok erőfeszítése, az állandó lakók kitiltására a kerti szabályok megtartására hatástalan maradt . A városi tanács pedig őket szorongatta a szőlőskertek hagyományos rendjének fenntartása miatt. De a szőlőskertek egyrészének állandóan lakott külsőséggé való átalakulását igazgatási intézkedésekkel már nem lehetett meggátolni .2z ~

Z~

1889 . szept. 13 . IV . B. 1405/b. 1595/1879 alapsz . 7042 . sz .; 1889 . szept. 24 . U.ot t 7942 . sz; - 1889 . szept. 26 . nov. 26 . IV . B. 1403/a. 11 . k. 129-7964 és 151-9796 . b.kgy .sz. z2 A kertségek közül legkorábban Homokkert kezdett benépesülni . V.ö . Kövér Gyula : A debreceni Homokkert története. Érmihályfalva. 1911 . - 1879-ben a városi tanács állásfoglalást kért a belügyminisztériumtól az ügy rendezésére . A minisztérium úgy vélekedett, hogy a magántulajdona feletti rendelkezésben a tulajdonost nem lehet korlátozni . A kintlakást nem lehet megtiltani, a házakat meg kell számozni, a lakótelkeket felkeríteni, állandó lakóház építésére engedélyt kell kérni. 1879 . dec. 10 . IV . B . 1403/a 6. k. 216-6502 b.kgy . sz .; 1880 . márt . 11 . U.o . 45-843 b.kgy .sz.

15 6

Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben . . .

Párhuzamosan ezzel a folyamattal láthatóvá vált az is, hogy a szőlőskertek és temetők közt évtizedek óta a majorsági földeknek nevezett területeken is lakóházak épülnek. Ezeket részben takarmány termesztésre, részben szabadföldi kertészeti művelésre (dinnye, káposzta, zöldség), de leginkább tehenészetek és sertéshizlalók létesítésére osztotta ki a város, magántulajdonba. De nagyobb részük még mindig a város tulajdonában volt. A 80-as évek elejétől a magánbirtokosok részéről erő södik az a törekvés, hogy kisebb-nagyobb területeket parcellázva, házhelyekül adják el. Ezt látva a tanács utasította Balogh Mihályt, tegyen javaslatot a majorsági földek jövőjére. A főmérnök határozottan elutasította a magánparcellázások engedélyezését "A városnak minden rendelkezésére álló eszközzel, esetleg kisajátításokkal is, meg kell akadályozni, hogy a város közelében levő, magántulajdont képező területek házhelyekül adattassanak el. "

Ha a város errefelé is terjeszkedik, a parcellázásokat a házi pénztár jövedelme szaporítására lehet felhasználni. Ezt a jövedelmet pedig a város régi területén elkerülhetetlen utcarendezésekre . A lakótelkekké való átalakulással elkerülhetetlenné válik az utólagos rendezés. Ennek megelőzésére meg kell alkotni a szükséges szabályrendeletet, amelyre tegyen javaslatot a jog és pénzügyi bizottság .23 A szabályrendelet három év múlva meg is született, előbb a szőlőskertekre, egy félév múlva rá a majorsági földekre is. A szőlőskertekre nézve - a leginkább beépült Csapó-, Homok-, és Tégláskertet már ki is vették belőle - a közgyűlés szótöbbséggel úgy határozott, hogy a lakóházakat és lakásra alkalmas borházakat meg kell számozni . A lakóépületeket közegészségügyi, tűzrendészeti és életbiztonsági szempontok szerint kell kialakítani . A tulajdonosok állandó kintlakásra csak április 1 - november 1 - közti időre kapnak engedélyt . A cs őszökön kívül csak az üvegházzal bíró virágkertészek lakhatnak kint állandóan. Érvényben tartották a kertgazdasági szabályokat és kötelezték a kertgazdákat az újonnan alkotott szabályrendelet feletti őrködésre.Za zs

1890 . aug. 25 . IV . B. 1405/b. 1595/1879 . alapsz. 7290 . sz . 1893 . jan. 26 . IV . B. 1403/a. 14 . k. 7-664 b.kgy .sz. - A kivételként említett három kertben az állandó lakóházak építése annyira előrehaladt, hogy ott már amúgy sem lehetett volna végrehajtani . Za


15 7

Egyidejűleg űgy tűnt, hogy a majorsági földek parcellázásának megakadályozásával, hatósági tilalommal az itteni külsőségi lakótelepek kialakulásának elejét lehet venni . Az idevonatkozó tilalom egy lakótelek céljaira tervezett parcellázási kérelem nyomán született meg. 2s Az idevonatkozó 1894. január 26-iki közgy űlési határozat gyorsította meg az évek óta húzódó ügyben a határozathozatalt . A szabályrendelet megalkotására a közgy űlés a városi mérnöki hivatalt utasította . A mérnöki hivatalnak 1890-ben szervezetszer űleg három osztálya volt 1 . építési, 2. közlekedési és csatornázási, 3 . földmérő. A hivatal vezetője az építési osztály főmérnöke volt, ezidő szerint Balogh Mihály, előírás szerint "építé,sbeli jártassággal" kellett bírnia . Mellette volt még két mérnök, de a földmérőnek elég volt a geodéta képesítés is. A hivatalvezető a tanácsüléseken részt vett, de szavazati joggal joga nem volt, lényegében és szervezet szerint is a polgármester szakreferensének számított . Részletesebben csupán az építési osztály feladatköre volt meghatározva, alapjában véve a város tulajdanában levő épületek állapotára való gondoskodásból, leltár készítésb ől és az új városi építkezések tervezéséből, s kivitelezésükre való felügyeletb ő l állott. Általában pedig még olyan ügyekben is szaktanácsadás, amelyek a város fejlődése szempontjából szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkoznak ." 26 A következ ő két évben ez a feladatkör bővült, mert akció indult a mérnöki hivatal átszervezésére, és szinte ezzel párhuzamosan a városrendezést célzó szabályozási terv elkészítésére. Ez utóbbit szorgalmazs

1893 . júl . 22 . IV . B. 1405/b . 1595/1879. alapsz . 6587 . "Az engedélyt kérő majorságiföldje közvetlenül a beépített külvárosi házsoron kívül volt a mai Apafi és virág utcák helyén, és 6 holdnyi területre kért parcellázási engedélyt, hogy házhelyekül eladhassa . Egy félévi hozavona után a közgyűlés úgy határozott, mindaddig míg a város területet meghatározó öv, az általános szabályozásra megállapítva nem lesz majorsági földön és kerteken, általában külsőségeken háztelkek átalakítására hatósági engedély ki nem adható" 1894 . jan. 26 . IV . B. 1403/a. 15 . k. 9-579 . b.kgy .sz. z6

1890 . nov. 18 ., 1891 . ápr. 11-14. IV . B. 1405;b. I. 200/1895 . alapsz . 41-46 j.pb.sz.

15 8

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben .. .

zók nem is titkoltan az ujjászervezendő hivataltól várták a javaslataik valóra váltását. A mérnöki hivatal szervezetére és feladatkörére vonatkozó tervezetek közzététele után beérkezett két észrevételben a városi lét alapfeltételeinek létrehozását szorgalmazó rétegek, és jómódú háztulajdonos- földbirtokos cívis polgárok nézetei tükröző dnek . A város társadalmának nem túl nagy számú értelmiségi csoportját alkotók (akadémiai tanárok, orvosok, ügyvédek, hírlapírók és néhány patrícius keresked ő), az Emlékkert nyomdokába lépő felolvasó körben találkoztak. 1890-ben ebből a felolvasó körből alakult meg a Csokonai-kör, két (irodalmi és szépítészed) szakosztállyal . A szépítészed szakosztálynak az elnöke Komlóssy Artúr lett, ekkor még tanácsnok, később két évtizeden át a város kulturális életében jelentős szerepet vivő főjegyző.2 ~ Komlóssy szakosztály elnökként 1891 . március 21-én, a már korábban is emlegetett Balkőnyi Miklóssal együtt egy terjedelmes beadványban részben bírálat alá vették a közszemlére bocsátott szabályozási tervezetet, részben javaslatot tettek a szabályozás elveire vonatkozóan. A bírálatuk abban csúcsosodott ki: Kérdésben forgó utcasza-

bályozási munkálat nem felel meg Debrecen város fejlődéséhez fűzött igényeknek. . . . " Szorosan ragaszkodik a jelenleg meg nem felelő utcák és szűk közök irány nyomaihoz ". . . Új utcák és terek nyitását, élelmipiacok és közterek létesítéséről nem gondoskodik, . . . Az egészségügyi, közrendőri célszerűségi és szépítési szempontokat te jesen figyelmen kívül hagyja. "

A város fejlődésének jövő századokra kiható irányát már most meg kell határozni, a jövőbeni csatornahálózatnak az utcákhoz és a terekhez kell igazodni, a köz- és magánépítési szabályzatnak gondoskodni kell "a magasabb aesteticai szabályok és középítési elvek szerint való megállapításáról. "

A közszemlére kitett terveket az idő rövidsége miatt - két hétig rendelte el a tanács - alig néhány érdekl ődő nézte meg. Sokszorosítva ki kellene osztania közgyűlés tagjainak, nyilvános vitát nyitni fe lette, és 1000 arany pályadíj kitűzésével nyilvános pályázatot nyitni az elkészítésére. z~

1892 . márc . 2. IV . B. 1405/b. 1595/1879 alapsz . 2504 . sz .. ; kelet u (ápr. 28 .) 4110 . sz .


159

A javaslataik közt évekig legnagyobb vitát váltott ki - s végül is mind a mai napig csak részben valósult meg, a főutcával párhuzamos két mentesít ő útvonal (később belső körútnak) megnyitása . A keleti oldalon Csapó utcától Szent Anna utcáig, a nyugatin Hatvan utcától Kádas (rna Arany János) utcáig telkek kisajátításával egy-egy széles keresztutca nyitását javasolták "Ezáltal a közterek és utcák hiányán

segítve lesz, az érdekelt telkek belső utcafrontot nyernének, több száz új ház építésére alkalmas területeket s Debrecen nagyvárosias fejlődésének előnyére megépül egy pár száz, egészséges, szép és jó lakás. "

Az utcanyitáshoz szükséges telkek kisajátítására félmillió forint alaptőkével városszépítészeti pénztár alapítását javasolták, s ehhez a házipénztár kölcsönt vegyen fel . A kölcsön fedezetére a községi adó 1 -al való felemelése szolgálna és az ingatlanok adás-vétele esetén a vételár 1 %-át tevő összeg kivetése. Az új utcák nyitásával az ottani ingatlanok értéke nő, az építkezések által "Debrecen szép virágzó nagy várossá válik". A másik javaslatot Szikszay József Piac utcai háztulajdonos, földbirtokos civilpolgár tette. Javaslata szerint semmi szükség nincs a meglévő utca és telekszerkezet megváltoztatására, új terek építésére a város délnyugati oldalán a mai Erzsébet utcától nyugati oldalon folytatva a Hatvan utca végéig a szélső házsorok és a szőlőskertek között van elég pusztatér, azt kell parkosítani . A mai Kálvin teret befásítaná a Hatvan utca torkolata jobb oldalán "egy pompásan felépített püspöki lakot" javasolt . Korszerűsíteni kellene az utcaneket is, például a Csapó utcát jó volna Földmíves, vagy Nyír utcának, a Burgundiát Sarkantyú utcának keresztelni . A javaslatait sem akkor, sem később nem méltatták figyelemre . Az év folyamán az általános szabályozás ügyében nem történt elő rehaladás . Az április 22-i közgyűlésen a mérnöki hivatal átszervezése kapcsán szóvá tette, hogy az építési szabályrendelet és a város rende zési javaslat egybekapcsolódására nincs szükség. Az előbbit szükség szerint változtatni és módosítani kell majd, az utóbbi századokra szabja meg a város fejlődését. A közgyűlés azzal utasította el a kérdés

160

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben . . .

megvitatását, hogy nem tartozik a tárgyhoz, a mérnöki hivatal azonban két nap alatt terjessze be a tervet.2g Balogh Mihály csak az év vége felé jelentette, hogy mind az építési szabályrendelet, mind az általános rendezési terv készen van ugyan, de a nagyobb építkezések miatt a végleges szöveg beterjesztésére január végéig haladékot kér.29 Egy évig nincs nyoma a megmaradt iratokban, hogy a következ ő évben foglalkoztak volna-e az általános szabályozás ügyével, elsősorban a kisajátítások fedezésére hivatott pénztár felállításával . Stahl Géza, Balogh Mihály helyettese 1892 . december 2-án jelentette, hogy a tanács eddig nem határozott a telekkönyvi adatok beszerzésér ől, ezek hiányában pedig a mérnöki hivatal a telkek érték szerinti osztályba sorolását nem tudja megejteni. A majorsági földek lakótelkek céljára való parcellázása és a mérnöki hivatal átszervezése mégis csak lökést adott a szabályrendelet za 1891 . ápr. 22 . IV . B . 1403/a. 12 . k. 173. b.kgy .sz.; 1891 . ápr. 22 . máj . 21 . IV . B. .1405/b. 1595/1879. alapsz . 4179 . sz. z9 1891 . nov. 28 . IV . B. 1405/b . 1595/1879 . alapsz . 10 .605 . m.hsz . - A későbbiekb ől ítélve ez a terv nem is nagyon lehetett szívügye . Miután 1897-ben a közgyűlés mégis elfogadta, végleges jóváhagyása több mint másfél évtizedig húzódott és 1913-ban a belügyminiszter jórészt az ő fellebbezésében hangoztatott érvei nyomán kívánta a módosítását a közgyűlésben szóvá is tették, hogy a városi téglagyár korszerűsítésére való felügyelet rá van bízva, holott neki magának is van téglagyára. A polgármester ezt megcáfolta, - a felügyelettel Aczél Géza van megbízva -, de a közgyűlés kívánatosnak mondotta, hogy bár nem tiltja törvény, ha egy városi tisztiviselőnek magánvállalkozása van, de kívánatos lenne ha munkaidejét a város ügyei intézésére használná. 1891 . nov. 27 . IV . B. 1403/a. 12 . k. 171-10503 - 10504 . b.kgy .sz.; 1892 . febr . 11 . U.ott . 13 . k. 5-1802 b.kgy .sz.; 1892 . dec. 8. IV . B . 1405ib . 1595/1879. alapsz . 10354. sz. Stahl (1897 után Aczél) Géza neve 1890 után mind gyakrabban tűnik fel a városrendezéssel és utcaszabályozással foglalkozó ügyiratokon . Nyugdíjazásáig (1923) minden lényeges létesítménynek vagy kezdeményezője, vagy mű szaki irányítója . A város szolgálatában építészsegéd mérnökként 1887-ben lépett . Balogh Mihály nyugdíjazása után a mérnöki hivatal vezetője volt eddig a legtüzetesebb kutatással sem sikerült nyomára akadni a főmérnökké való megbízatása körülményeire . 1915-ben több törvényhatósági bizottsági tag javaslatára a közgyűlés határozata úgy jellemezte : "Immár 28 esztendőt kiváló és méltánylandó működéssel töltött, nevéhez fűződik a város fejlődése nawárosiasság előidézése" IV . B. 1403/a. 10 . k. 45 . b.kgy .sz . 1915 . okt. 18 . IV . B. 1405/b. 290-19503 - 19504 - 19479. b.kgy .sz. - 1897-ben már az aktákon főmérnöknek írják. 1897 . szept. 1 . IV . B. 1405/b . I . 12-13/1898 . alapsz . 9690 . sz .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII elkészítésének . Az el ő bbire nézve a jog és pénzügyi bizottság elfogadta Balogh Mihály véleményét, hogy az általános szabályozás elfogadásáig a majorsági földeken magántulajdonosoknak "háztelek ala"3° kítására engedély nem adható . A mérnöki hivatal szervezeti felépítésére és működési szabályzatának elkészítésére a közgyűlés 1893-ban, egy négytagú bizottságot állított fel. Elnöke dr. Kola János újságszerkeszt ő , tagjai Balogh Mihály, Berger Jen ő, dr. Balkőnyi Miklós és Zádor Lajos voltak . A bizottság megállapította, hogy a hivatal 20 év elő tt megállapított szervezeti felépítése nem felel meg az utóbbi években a város életében bekövetkezett fejlődésnek . A hivatalnak feladata, hogy kez deményezze a "város fejlődésének évtizedekre és évszázadokra kiható alkotások" létrehozását . A volt főmérnök állásáról lemondott, helyére "olyan vezetőt kell alkalmazni, ki úgy tudományos képzettségénél, mind gyakorlati tapasztalatánál fogva képes legyen azon nagy feladatokat megvalósítani. " A mérnöki hivatal segítségére az eddigi alkalmilag alakított bizottság helyett egy állandó szakbizottságot kell állítani a főispán elnöklete alatt. A bizottság tagjai felét a közgyűlés saját tagjaiból küldje ki, felét a főispán nevezze ki, "olyan szakemberekből és szépirónt érdeklődőkből, akik esetleg nem is tagjai a bizottsági közgyűlésnek". 31 A városrendezésnek és utcaszabályozásnak - amint láttuk már a gondolat felvet ődése kezdetén is alapkövetelményeként jelentkezett a kisajátítással járó költségek előteremtése. A Csokonai-kör beadványa erre is tett javaslatot . A tanács idevonatkozóan Szabó József főszámvevő véleményét kérte, aki többszöri sürgetés után 1894. végén terjedelmes beadványban sorolta fel ellenérveit a kör által megfogalmazott, az egész belváros utca szerkezetét megváltoztató tervezet, - főleg pedig az új utcák megnyitása ellen . Elismeri, hogy mind az építési, mind az utcaszabályozási rendeletre szükség van . "Ne mindenki tetszése és különböző rnérnökök küso

1893 . júl . 22 . IV . B . 1405/b. 1595/1879. alapsz . 6587 . sz . A mérnöki hivatal szervezeti és működési szabályzata kidolgozására a 17910730/ 1893 . b .kgy .sz. közgyűlés i határozat intézkedett . Az ebben említett 12 tagú bizottság 1896-ban alakult meg. Ez dolgozta ki a 187-11 .019/ 1896 . b.kgy.sz. határozat elfogadott működési szabályzatot, amely lényegében három évtizedig érvényben maradt 1893 . dec. 20 ., 1894 . jan. 5. IV . B. 1405/b. l . 200/1895 . alapsz . 387 . sz ., Debrecen sz .kir.város érvényben levő szabályrendeletei gy űjteménye . Db . 1908 .

162

Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben . . .

lönböz ő felfogása szerint építsen, ami szépítészed .szempontból az újabb építkezéseknél is a város nagy hátrányára oly gyakran mutatkozik. "

Nem vonja kétségbe a piacok rendezésének, a fásításnak, a parkok létesítéseinek, a hosszú oldalutcáknak átjáró keresztutcákkal való öszszeköttetésének hasznosságát . Ezek szabályozása nélkül mind az építés, mind a városrendezés fogyatékos marad . Ámbár mind °a város vezetősége, mind a városi autonómia feletti felügyeletet gyakorló kormányhatóság általánosságban elfogadni látszik a terveket. A kör beadványában foglalkozva tételesen kifejti ellenvéleményét . A pályázat kiírását azért ellenzi, mert idegeneket vonna be a munkába "akik sajátosságainkkal, igényeinkkel, anyagi képességeinkkel ösmeretlenek és csak a magukfelfogásainak s ideáljaiknak hódolnak".

A mérnöki hivatal által elkészített tervezet a helyi bizottság által megbírálva is lehet olyan amelyben elég szép ideák vannak, de nem megvalósíthatatlanok. "

Az új utcák nyitásával létrehozandó belső korút tervét kereken elutasítja. A nyitásához nemcsak kiskerteket, hanem lakóházakat és melléképületeket is ki kellene sajátítani; akinek nincs módja új házat építeni, s nem is lehet rászorítani, hogy a körút felé eső telkét beépítse "Évszázadokig csak nem heverhet a körút romokban ".

Debrecen nem világváros, kiterjedése sem akkora, hogy körút nélkül ne lenne bejárható . A körút sem egészségi, sem ipari, sem kereskedési szempontból nem hozna kézzelfogható hasznot . Egészségi szempontból a helyzet tűrhető ; szőlőskertek, erdők veszik körül; a belső részén is tágas kertek alkalmasabbak a levegő frissítésére, mint az utcák és terek. A kereskedelem a főutca egy rövid szakaszára korlátozódik . "Az oda nyíló utcákon csak olyan kereskedőknek vanjó forgalma, akik ősi kereskedők, s akiknek üzletük a saját házukban van. " Az iparosok is saját házuknál tartják műhelyüket, "ezeknek egyike sem hagyja ott saját házát, hogy a körúton házbértfizessen ".

A város lakossága sem szaporodik oly mértékben, hogy lakáshiányról lehetne beszélni. "A távolabb eső utcákon például Kismester

(kés őbb Bethlen), Kishatvan (később Jókai) és oly utcákon, hol annyi és szép, új lakás van, nem kap új bérlőt. "


163

A tervezett körút létesítéséhez szükséges kisajátításra a fél millió forint nem lenne elég, mintegy 3 millió kellene, "akkor, amikor még száz más helyre tehetn ők". "De mit érne a körút sőt az álombeli ott épült paloták, ha már mellette, közvetlen háta megett ott dísztelenkednék a régi rozzant épületek sokasága. " Magában a belvárosban és sok a rozzant épület, ezek

a betegségek melegágyai, ezeket kellene újjá építeni, az építési szabályzat elfogadásával, a város téglacserép és faanyag adásával segítse elő az építést . "Ezen módon sokkal hamarabb és kevesebb költséggel szépülne a város mint egy körúttal. "32 A főszámvev ő érvelése - fedve a valóságot - találkozott a tanács véleményével is, mert a szépítési és kisajátítási alap létrehozásáról szóló közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyásáig az iratot levéltárba helyezte ." A következ ő napokban a közgyűlés valóban határozott a kisajátítási pénztár felállításáról . 1896-tól kezdve a birtokváltozások alkalmával az érték 1 %-ónak és a telekrendezés során keletkezett értéknövekedés arányos részének kötelező befizetésével .33 Bár a szabályozás ügye a négy év alatt nem jutott el a szabályrendelet megalkotásáig, kisebb rendezéseket részben a vita során felmerült szempontok figyelembevételével mégis csak végrehajtottak . Ezek közül kettő máig látható nyomot hagyott az utca szerkezetén . Az egyik a Hatvan-Nagyúj (ma Bajcsy Zsilinszky) utcát összekötő sikátor, a Pásti utca kiszélesítése, a másik az Egymalom utca végén a szárazmalom elbontása utáni utcarendezés . Viszont a következő évekre maradt Kisúj (Simonffy) . Nagymester (Bethlen utcák torkolatának és a Piactérnek (Stencinger ház) rendezése.34

'z 1894 . nov. 25 . IV . B. 1405/b. 1595/1879 . alapsz. 10 .447 . sz . - az aktán levő feljegyzés szerint 9 melléklet is volt hozzácsatolva . Ez most már nincs ott. '3 1894 . nov. 29 . (V . B. 1403/a. 15 . k. 182-10404. b.kgysz . - A birtokváltozások után fizetend ő 1 % illetéket a Csapó- és Homokkerti telkekre is kiterjesztették . Elsőnek a Csapó utca elején sokat emlegetett Stencinger házat kívánták az alapból megvásárolni . U.ott. 1895 . jan. 31 . 16 . k. 12-971 . b.kgy .sz. sa 1890 . ápr. 12 . IV . B. 1405/b 1595/1879 . alapsz . 3149 ; 1892 . okt. 10 . U .ot t 8277 . sz .; 1894 . máj . 24-25. IV . B. 1403/a. 15 . k. 74-4441 b.kgy .sz. ; 1894 . nov. 13 . IV . B. 1405/b. II . A 25/1898. alapsz . (Vélemény) ; 1895 . márc . 28 . IV . B. 1403/a. 16 . k. 5223243-2855- b.kgy .sz.; 1895 . jan. 31 . u.ott . 12-971 . b.kgy .sz.

164

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben .. .

A szabályozás ügyét mégis a mérnöki hivatal átszervezése és ennek nyomán bekövetkezett vezető változás, Stahl Géza főmérnökké megválasztása vett előbbre. 1896-ban megalakult a mérnöki hivatal tanácsadó testületeként a korábban javasolt összetételben a 12 tagú új építési szakbizottság. Az új szervezés szerint a mérnöki hivatalban a vezető főmérnök mellett négy mérnök, ezek egyike építési - egy írnok, egy rajzoló, egy ter és egy vágóhídi gépész dolgozik. Ebben az évben bízták meg Stahl Gézát a hivatal vezetésével .3s 1897 elején, első napjaiban a tervezés és a munka felgyorsult. Stahl Géza - lehet, hogy ekkor még csak megbízott hivatalvezet őként jelenti, hogy eddig a munka, a mérnöki hivatal személyi hiánya mi att nem mehetett. Most már kell ő munkaerővel fog rendelkezni, a gyors befejezésért mindent meg fog tenni . A közgyű lés határozata értelmében első teendő a szabályozása vonalon belül eső terület határai megvonása, a határon belüli terület egészeinek beltelkekké nyilvánítása, az építési szabályoknak ezekre való kiterjesztése is. "Ez által a

város jövő fejlődésének pozitív irány lesz adható . . . a szabályozást nagyban gátló, rendetlen és önkényes építkezéseknek . . . már most eleje vétessék. "

Véleménye szerint a város körüli kertek és köztük fekvő majorsági földek is bevonandók a szabályozási tervbe . A határvonal megállapításához javaslatként melléklet egy térképet is. 36 A főmérnök által javasolt határvonal végleges megvonására az építési bizottság a polgármester elnöklete egy öttagú bizottságot küldött ki, amely "a már mostanifejlődés" igényelte területet kívánta bel sőségnek nyilvánítani. A főmérnök javasolta vonalat némileg b ő vítették és június 21-én a tanács elé terjesztették. A közgyűlés ebben a formában fogadta e1.3 ~ ss 1896. jun . 8. IV. B. 1405/b. I. 200-1895 alapsz. (szervező biz. jkv .); 1896. júl . 12. U.ott 1136. sz.; 1896. nov . 17. Debrecen sz.kir.város érvényben levő szabályrendeletei gyűjteménye Db. 1908. 36 1897. febr. 15 . IV. B. 1405/ b 1595/ 1879. alapsz. 1781 . sz. - A térkép ugyan ezzel a dátummal, de a közgy ű lési határozat utólag rávezetve IV . B . 1406/j. 24. doboz. Nj. 261 . sz. alatt (48/1898. lt.sz .). s' 1897 . márc. 13 . IV. B. 1405/b. 1595/1879 . alapsz. 3338. sz.; 1897. jún. 18. U.ott 1373. sz; 1897 fol. 28-29. IV. B. 1408/ a 18. k. 160-8006 b.kgy.sz . - A tervezet IV. B. 1406/ 8. 160-8008 . b.kgy.sz.


16 5

Amint várható volt, a kisajátítási alap létrehozására hozott közgyűlési határozat és a belterület kiterjesztésére hozott szabályrendelet tervezet nagy ellenkezést váltott ki . Szabó József, de előbbinek bel ügyminiszter által való jóváhagyása kérése rögtön tiltakozott még az utóbbi tárgyalása előtt. "Az így előállandó pénztárból lehet és kell fe-

dezni olyan kiadásokat, amelyeket a város szépítése megkövetel. " Az

1897 . évi költségvetésben erre fedezet nincs, csak kölcsön felvétellel lehet az alapot létesíteni . Két lehetőséget lát, vagy a házipénztár eladósodását, vagy a községi pótadó felemelését "amelynek elkerülhetése

mindenki akarata ".

A közszemlére tett tervezet ellen beadott fellebbezés inkább a Balogh Mihály korábban hangoztatott ellenérveit ismételte meg és bővítette ki, - utólag ítélve nem is jogtalanul.

"Debrecen város belterületének régi határvonala olyan nagy kiterjedésű, hogy azon belül évtizedekig szabadon alcadálytalanul nőhet, fejlődhet a város ".

Még ezen a kisebb belterületen sem tudta megvalósítania múlhatatlanul szükséges létesítményeket, emellett már is nagy pótadóval van a lakosság megterhelve. Debrecennek jó, egészséges ivóvize nincsen. Égető szükség volna vízvezetékre ". . . azt az eddigi belterületen sem voltunk képesek létesí-

teni. "

Csatornázás sincs, a belterületen sem mindenütt. S az újonnan idecsatolt belterületek lakói is jelentkeznek ezzel az igénnye1 .38 Az észrevételek a kifüggesztett szabályozási terv ellen eredménytelenek maradtak. A még mindig tárgyalás alatt levő építési szabályrendeletbe pótlólag beiktatták azt az előírást, hogy az ezidőszerint belterületnek tekintett területen - tehát a javasolt vonalon belül - az újonnan létesített háztelkek frontszélessége 1806 m. területe pedig 300 " öl legyen .39 A szabályozási vonal és azon belül eső területek beltelkeknek nyilvánítását a belügyminiszter év végére jóváhagyta. Erről 1898. januári keltezéssel immár Aczél Géza mérnök és Horthy Kálmán tervese 1897. júl . 2. IV. B . 1405/ b. 1595/ 1879. alapsz. 7299 . sz. - 1897 . aug . 10. U.ott 1873 . el .sz. 39 1897. szept. 25 . IV. B. 1405/b. I. 12-13/1898 . alapsz. (tervezet} - Még Stahl Géza vez . alatt .

166

Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben .. .

zésével, jelmagyarázattal ellátott átnézeti térkép készült az 1908-ban még érvényben lévő szabályrendelet illusztrálására .4o

Ezzel az aktussal lezárult egy 20 esztend ő óta tárgyalt folyamat. A szabályozási terv megalkotói úgy vélték, hogy hosszú évtizedekre megvonták azokat a határokat, amelyek között Debrecen nagyvárossá alakulhat át, tervszerű, építési szabályok szerint, beépítéssel, úthálózattal időjártával megfelelő infrastuktúrával (közút, járda, csatornázás, vízvezeték, közvilágítás) ellátva . Ezen belül pedig a történeti beépítési területet (belváros és külvárosok), korszerű közlekedést lehetővé tevő utcahálózatúvá, emeletes házsorokkal ékeskedő közutakkal, terekkel, parkokkal ellátott nagyvárossá alakítják át. Az első világháborúig tartó már fél békés évtizedben még mindig e felett folyik a vita, ezzel párhuzamosan ütköznek egymással a vélemények, de ez a vita lényegében akadémikus marad . Utcavonal kiiga zításokra került sor, a belvárosban kisajátítások is történtek . De a szabályozási vonal által belterületté nyilvánított kertségek állandó lakóházakkal való fokozatos beépülésére, a majorsági földek lakótelekként való parcellázására, a parcellázott területeken az építési szabályzat mellőzésével való építkezés a szépen megrajzolt térképi tervezet nem sok hatással lett. A nem tagadható, hogy e másfél évtized legnagyobb méretei középítése, az egyetemi telep kialakításával ennek a tervnek módosított változata lett az iránymutató . The first attempts at city planning in Debrecen (1887-1897) István Balogh In the period commencing in the 1880-ies and lasting until the first worldwar (1914), in the first place the leadership of the city endeavoured to develop the fire hazardous building work, previously lacking any form of supervision, to satisfy the requirements of modern city planning . Thanks to this in 1883 the first comprehensive building regulations were created, which taking account of the existing street a°

Az alaptérkép Stahl Géza nevével és 1897 . évi keltezéssel HBMLT Térképgyűjt . Nj 261 . sz . A véglegesnek szánt térképet már Aczél Géza névvel, Horthy Kálmánnal együtt tervezték az 1898 . januári keltezett - s színezett, jelmagyarázatokkal van ellátva. IV . B. 1406/j 24 . doboz. Térk .gyűjt . 259. sz . alatt .


167

network and settlement structures, specified the establishment of healthy, bright dwellings built of tough materials and provided with a fire proof roof. The building of outhouses beside the street was forbidden, the handling of waste and manure was regulated, and provision was also made for the construction of pavements for pedestrians . Starting from the 1890-ies the classes supporting the civil demands, from all quarters urged the modern development and improvement of the city . For a large part the plan for preparation of the first city planning regulations was raised due to their agitation. They urged large scale street planning, the construction of an inner ring road, assisting traffic movement and reflecting the big city exterior, with well laid out streets and squares. There was no opportunity to realise the plans, partly for financial reasons, and partly because the fundamental establishments for existence of a city are (sewer, water mains, road surfacing and street lighting also) had not yet been develped . Besides this, outside the historically developed inner city and suburbs, one section of the one-time vineyards, in spite of every prohibition, had started to be built-in with dwellings, without any form of planning . In spite of the prohibition, and later partial regulation by the leaders of the city, development of housing sites also started on the vacant ground lying between the vineyards . Taking account of this circumstance, in 1893 the city's engineering office prepared the city's first lay-out plan, with the aim of making it possible to keep to the uniform city planning and building regulations within the widely set limits . It was not possible to finalise the plan up to the first world-war, nevertheless during the later years some of its conceptions were taken into consideration.

168

Balogh István : A városrendezés első kísérlete Debrecenben...

Qo 0

u~u~x~~xv szexnn x~xé~.n véxos u aw.:~~ .. . . . x. n+c,.,. . .. . ,.n~~h

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII V DEBRECEN HELVÁROSI ""°`°" ~`r _'~__~ KÖRUTRENDSZERE ~~ 1 ~ ~` AZ 1898 . EVZ --~~r~Il '!~J~', SZAHÁLYOZÁSITERVEN~ ~, "

169 Stahl Géza és Hathy Kálmán 1898, januári szabályozási térképének részlete

PAPP JOZ3EP~1996 r

I70


Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. A városrendezés első kísérlete Debrecenben ( ) I. Balogh István

Recommend Documents