A XXIII. Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Napok

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA V. évf. 5. sz.

1994. október

A XXIII. Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Napok 1994. szeptember 19. Tatabánya, Megyei Könyvtár A rendezvénysorozatot Juhász János, a megyei önkormányzat m vel dési osztályának vezet je nyitotta meg, majd dr. Monostori Imre, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az els el adó Bódis László, a Közszolgálati Adattár vezet je volt, aki az adattárat mutatta be. Bevezet jében kitért a Közszolgálati Adattár és az ÁSZSZ kapcsolatára, majd az adattár kialakulásainak okairól beszélt. A Közszolgálati Adattár az információszerzés, közlés, egyszóval az információ-áramlás folyamatában igen fontos szerepet lát el. Bárki felkeresheti és igénybe veheti szolgáltatásai bármelyikét. Az Adattár közvetít , koordináló szerepet lát el a szolgáltató és a felhasználó szféra között. Széles körb l gy jt információt a gazdaság, az állam és közigazgatás területér l. Speciális igények kielégítésére is van lehet ség. Mindenfajta szolgáltatásnak ára van az adat mennyiségét l és milyenségét l függ en. Az adatok frissítése folyamatos, naprakész, ami a korszer ellátás alapkövetelménye. Bárki felkeresheti az adattárat, ha megfelel szolgáltatható adatai vannak. A második el adó Pappné Németh Erika volt. Témája: Az IIFP a József Attila Megyei Könyvtárban. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program 1986-ban indult a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos M szaki Fejlesztési Bizottság szakmai irányításával és anyagi támogatásával. Célja a számítógép-hálózatra épül korszer számítástechnikai és informatikai szolgáltatások alkalmazásának biztosítása, az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása volt Kezdetben a tudományos kutatás és a m szaki fejlesztés, ma már a fels oktatás és a közgy jtemények is élvezhetik a project által nyújtott támogatásokat. Az IIFP-nek kb. 440 tagintézménye van. Ebb l kb. 310 HUNGARNET tag: fels oktatás, kutatóintézetek, könyvtárak, közgy jtemények, azaz a nonprofit szféra. A József Attila Megyei Könyvtár 1992-ben kérte felvételét az IIFP tagjai sorába, és az akkor megalakult HUNGARNET Egyesüléshez is csatlakozott. 1994. január vége óta elérhet k a könyvtár számára is az IIF szolgáltatások a project keretében kapott X. 25 vonalon. Az IIFP számos lehet séget nyújt intézményei számára. Rendszeresen meghirdeti pályázatait szoftver és hardver beszerzés, valamint adatbázisok építésének támogatására. Tanfolyamain, Network shop konferenciáin 50 %-os kedvezményt kaphatnak a HUNGARNET tagintézmények dolgozói. Az IIFP kiadványait a tagintézmények térítésmentesen megkapják. Az IIF Program rendszertelenül megjelen IIF hírek c. lapja 1988 szeptembere és 1993 decembere között megjelent 1-6. száma megtalálható a JAMK-ban. Az IIF Program kiadványai között találhatók tanfolyami segédletek, a NETWORK SHOP konferenciák el adásai is. Fontos segédletek az IIF Dokumentumai sorozat füzetei. Ezek közül a D-7-es, az IIF adatbázisok. Referencialapok c. új kiadás készül a Magyar Adatbázisforgalmazók Kamarájánál, elérhet lesz a hálózaton is. Legfrissebb, a kezd felhasználóknak sok segítséget nyújtó könyvük: Bakonyi Géza - Drótos László - Kokas Károly: Navigáció a hálózaton. Bp. IIF, 1994. A számítógép-hálózaton elérhet szolgáltatások közül a kommunikáció és az információszolgáltatás alapvet en fontos a könyvtárak számára. Az IIF szolgáltatásai közül az e-mail-t, az elektronikus levelezés lehet ségét a megyei könyvtárak még nem használják ki. Elmondta az el adó, hogy kezd felhasználóként ez év tavaszán e-mail-en megkérdezte a hálózatba régebben bekötött megyei könyvtárakat az IIF hálózat használatáról. A levelet hat helyre postán is fel kellett adni, mert nem nézték meg a postafiókjaikat a címzettek. E-mail-en csak egy választ kapott. Az e-mail-t a könyvtárközi kölcsönzésben is kipróbálták. Az elküldött kérést hol azonnal, hol csak több nap után találták meg ugyanannál a könyvtárnál is. A beérkezett kérések között volt olyan, amelyet ELLA postafiókkal rendelkez , Budapesten dolgozó olvasó adott fel. Az el jegyzésért már be sem kellett jönnie a könyvtárba. Az ELLA elektronikus levelez program mellett a TRILLA is használható. Ez magában foglal levelez , faliújság és adatátviteli modulokat A faliújságon ajánlatok, hirdetések, például ELLA panaszok, kérések, tanácsok, az IIF programiroda adatai, közleményei, IIF ügyfélszolgálat adatai, közleményei olvashatók. A TRILLA adatátviteli moduljával elérhet k a felhasználók archívumai, tömörített formában. A Network shop 94 konferencia el adásaihoz nagyon hamar hozzá lehetett jutni. Megtalálhatók a könyvtárosok elektronikus konferenciájának, levelez körének, a KATALIST-nek az anyagai is. 1

Az IIF adatbázisok közül az Országos Széchényi Könyvtár, a József Attila Tudományegyetem, a Budapesti M szaki Egyetem, a Miskolci Egyetem online katalógusaival, az IIFP BRS/SEARCH szolgáltató gépén a Nemzeti Periodika Adatbázissal, a Hatályos Szabványok, a magyar Books in Print adatbázisaival kezdték meg az ismerkedést. A BRS/SEARCH-on 71 adatbázis található. Kedvcsinálónak néhány: AKVA - Csapody Vera növényfest akvarelljeinek adatbázisa, BOOK - Interbright adatbázis, DIPL-Mohács el tti oklevelek, EMSZ - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, GERI - Gerincesek adatbázisa, HUNI - Hungarika Információ, INDX - Az IIF adatbázisok adatbázisa, KIKI - Ki kicsoda adatbázis, NEPR - Néprajzi tárgyarchívum, POEM - A régi magyar vers repertóriuma, VETE - Régészetileg védett területek adatbázisa. Az érdekl d vagy továbbtanuló könyvtáros kollégáknak el zetesen egyeztetett id pontban szívesen megmutatják az IIF szolgáltatásokat, a felmerül információs igények közvetítését kérik a lehet ségek széleskör használatának biztosításához. A délel tti program zárásaként Ger Gyula, a Könyvtári Levelez /lap szerkeszt je a különböz évkönyveket vette számba — adatokkal részletesen illusztrálva — a József Attila Megyei Könyvtár frissen megjelent évkönyve kapcsán. Kiderül, hogy egyre kevesebb intézmény vág neki ennek a fontos tevékenységnek energia- és/vagy pénzhiány okán. Pedig igen fontosak lennének e kiadványok — funkciójuk nem vitatható, és mással nem helyettesíthet . Majd a könyvtár évkönyvét méltatta. Délután a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezete számolt be elmúlt két évér l. Lényegesebb megállapításaik a következ k voltak. A szervezet kett s célt t zött maga elé: egyrészt hozzá kívánt járulni a tagság szakmai ismereteinek b vítéséhez, másrészt lehet séget akart teremteni tagjainak a kötetlenebb együttlétre. Programjaikat a fentiek alapján szervezték, a következ képpen: - 1992. június 18-19-én 40 könyvtáros látogatta meg megyénkb l a grazi Egyetemi Könyvtárat. - 1992 szeptemberében egyesületi napot szerveztek, melyen a könyvtári törvény tervezetét vitatták meg. A vendégek Sóron László és Ramháb Mária voltak. - 1993. április 17. Komárom, Jókai M. Városi Kvt.: taggy lés, a Szervezeti és M ködési Szabályzat elfogadása, majd meglátogatták a Monostori er döt Ebéd után Lengyel László politológus volt a vendég. - 1993. szeptember 13.: a könyvtári hét szakmai programja után a szervezet tagjai együtt töltötték a délutánt, eszmét cserélhettek Horváth Tibor MKE elnökkel és egymással. - 1994. március 7.: továbbképzés a könyvtárosképzésr l Tóvári Judit és Csapó Edit közrem ködésével. - 1994. szeptember 19.: tisztújító taggy lés, az eredményhirdetés után baráti beszélgetés. A Komárom-Esztergom Megyei Közgy lés is támogatta munkájukat, 1992-ben 50 000, 1994-ben 60 000 Ft-tal. 1993-ban részt vettek a MKE pályázatán, melyen 40 000 Ft-ot nyertek. Ezt az összeget a számítógépes ismeretek b vítésére, a nyelvtanulás segítésére és Horváth Veronika elnök dániai tanulmány útjának támogatására használták fel. Több éve segítséget adnak a vándorgy léseken való részvételhez, az idén ez az összeg 1500 Ft volt fejenként, melyet 16 f kapott meg. Az idei évt l az egyes szekciók érdekesnek ígérkez programjain részt vev egyesületi tagjaiknak fizetni fogják az útiköltséget és a napidíjat, viszonzásul tagságuk tájékoztatását várják. A beszámolót vita után a tagság elfogadta. Ezután került sor a tisztújításra. Az új vezet ség: Elnök: Horváth Veronika könyvtárigazgató M.hely: Jókai Mór Városi Könyvtár 2900 Komárom, Pf.: 11. Lakcím: 2900 Komárom, Tópart 2/A. fsz. 2. Titkár: Rátvai Miklósné könyvtárigazgató M.hely.: Városi Könyvtár 2903 Tatabánya, Pf.: 348. Tagok:

Gyüszi László könyvtárigazgató M.hely: Móricz Zs. Városi Könyvtár 2800 Tata, Pf.: 34. Lakcím: 2800 Tata, Bartók Béla út 13. Herczigné Mlakár Erzsébet kvt.igh. M.hely: József Attila Megyei Könyvtár 2800 Tatabánya, Pf.: 136. Pappné Németh Erika csoportvezet M.hely: József A. Megyei Könyvtár Lakcím: 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 119.

2

Ellen rz bizottság Elnök: Kelecsényi Péterné csoportvezet M.hely: JAMK Tatabánya Lakcím: Tatabánya, Banyi I. út 32. Tagok: Fogarasi Jánosné Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom Negyelszkiné Frísz Ágnes könyvtáros M.hely: Városi Könyvtár, Tatabánya Küldöttek: Rátvai Miklósné titkár Cser di Attiláné könyvtárigazgató, Dorog Szabolcsné Mészáros Éva kvtvezet , Oroszlány Póttagok: György Károlyné igh., M.hely: Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom Kristófné Szabó Szerafina könyvtáros, M.hely: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata 1994. szeptember 21. Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Az eseménysorozat programjában Fej s László betegsége miatt változás történt. Így a tatai városi könyvtárban szerdán délel tt két el adásra és egy multimédiás bemutatóra nevezhettek be az érdekl d k. Mindkét el adás témája a könyvtárak számítógépes fejlesztése volt, ill. az e téren elért eredményekr l hallhattunk beszámolót és láthattunk ízelít t a muiltimédiák könyvtári szerepér l. A könyvtárosok érdekl dése — mint az várható volt — közepes méretet öltött, hiszen a téma egyel re, sajnos, még mindig kissé idegen a könyvtáros gondolkodástól, és a kisebb könyvtárak anyagi helyzete is meghatározó e téren. Ami számunkra elsajátítandó ismeretanyagnak t nik, az a tatai Eötvös gimnázium diákjai számára érdekes játék: ezt bizonyította a jelenlév diákok nagy száma és aktív érdekl dése, amit f leg a multimédiák gyakorlati alkalmazása iránt mutattak. Fej s László és Pataki Gábor, az OSZK két munkatársa a könyvtárak számítógépes ellátottságáról, az OSZK adatbázisairól és számítógépes szolgáltatásairól beszélt. El adását Fej s László a könyvtárak számítógépesítettségével kezdte, konkrét adatokra támaszkodva felhívta a figyelmet a könyvtárak rossz ellátottságára. A felmérés kitért a számítógép, a számítógépes programok, valamint a hozzáért szakemberek helyzetére. Mindhárom területen nagyon nagy a lemaradás egy mai átlagos, elfogadható színvonalhoz képest A felmérés szerint — 59 városi könyvtárban nézve — a könyvtárak zömében 1-5 számítógép található, néhányban azonban még egy sem. Számítógépes hálózattal még harmaduk sem rendelkezik, és számítógépes szakember tekintetében is nagyon rossz az arány. A könyvtárak hasonló számítógépes programokat használnak. Már néhány könyvtárban helytörténeti, sajtóbibliográfiai és egyéb közszolgálati szolgáltatás is van. Több helyen tervezik ilyen jelleg szolgáltatások bevezetését. Az IIF-nek a könyvtárak támogatásában vállalt szerepe már intenzíven megnövekedett a néhány évvel korábbi induláshoz képest. A könyvtárak pályázatok útján szerezhetnek számítógépes eszközöket, programokat, vagy kedvezménnyel vehetnek részt különböz továbbképzéseken. Korábban kifejlesztettek a könyvtárak számára egy könyvtári adatbáziskezel programot, a TEXTAR-t, melyet már széles körben használnak. Folytatásaként néhány évvel ezel tt kezd dött el egy integrált könyvtári rendszer, a TEXTLIB fejlesztése. A program megírására az Infoker Kisszövetkezetet bízták meg, akik 1992-re ígérték az elkészültét. Sajnos ez a program még ma sincs teljesen kész, és nincs olyan része sem, melyben elkezd dhetne az adatok feltöltése. Jelenleg egy bizottság felügyeli készültségi fokát Az ígéretek szerint hamarosan találkozunk egy már megfelel en m köd programmal. Az OSZK-ban kötelespéldányként beérkezett könyvekr l már a számítógépen keresztül tájékozódhat az olvasó. Továbbá hasonlóan férhet hozzá az Id szaki Kiadványok Bibliográfiája és az OSZK Nemzeti Periodika Adatbázisa is — ez utóbbi CD-ROM-on lév változatban. Az OSZK illetékes osztályain számítógépen keresztül juthatnak információhoz a külföldi folyóiratok katalógusából az érdekl d k, így érhet k el a hungarika információk és a hungarika névkataszterek is. Rendelkezik az OSZK egyéb adatbázisokkal is: Hatályos Jogszabályok Gy jteménye, ISSN-Iroda Adattára, Pressdok, Hundok. Külföldi adatbázisok is elérhet k. Például Deutsche Nationalbibliographie 1991, Ulrich's Plus, Books in Print Plus, British National Bibliography. A magyar és a nemzetközi könyvtári szakirodalmat a MANCI tárolja. Folyamatban van a külföldi hungarikumok számítógépek feldolgozása (KATAL). A nagy adatbázisokat CD-ROM változatban érdemes tárolni a tárolókapacitás nagysága miatt Azok a nagyobb (els sorban megyei) könyvtárak, melyek bekapcsolódtak az IIF hálózatba, ezen keresztül érhetik el a fenti adatbázisokat információszerzés céljából. A József Attila Megyei Könyvtár felajánlása alapján minden városi könny vtár élvezheti a hálózat el nyeit A gyakorlatban Pataki Gábor mutatta be az adatbázisok m ködését A jelen és a nagyon is közeljöv felvázolása után Posta Pál, a MULTIMÉDIA Kft munkatársa tartott élvezetes el adást és bemutatót a multimédiák kifejlesztésér l, a felhasználási területek sokaságáról. Alkalmunk volt látni és hallani, hogy a könyvtári szakma területén is használhatók ezek az eszközök. Mindez irányt mutat a könyvtárak további gépesítése — a jöv felé. A XXIII. könyvtári napok tatai programjához a gépeket eszközöket a DATAPLAN munkatársai biztosították. Köszönjük.

3

1994. szeptember 22. Oroszlány, Városi Könyvtár Az oroszlányi M vel dési Központ és Könyvtár "A közkönyvtár hétköznapjai a változások tükrében" címmel rendezte szakmai tanácskozását A már a vándorgy lésen megjelen meghívó és az ország számos könyvtárát felkeres írásos invitálás eredményeképpen a Sopron, Komárom, Vác, Miskolc, Kiskunhalas, Szekszárd és Szombathely által határolt terület könyvtárosait, Érsekújvár, Vágsellye kulturális életének képvisel it köszöntötték körükben. A tanácskozást dr. Sunyovszky Károly, Oroszlány polgármestere nyitotta meg. A város múltjának rövid áttekintését követ en a jelen városát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, kívánva egyben hasznos tanácskozást és kellemes id töltést. A tanácskozás elnöki tisztét betölt dr. Monostori Imre a vendégek és házigazdák köszöntésén túl megemlékezett a könyvtár 40 éves jubileumáról. t követte bevezet el adásával Gy ri Erzsébet, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának mb. igazgatója, áttekintést adván a ma közkönyvtárát érint piacgazdasági környezet kihívásairól, a szakma útkeres kísérleteir l. El adásában, a könyvtári munka számos területét érintve, nem vitatta, s t szorgalmazta az adódó lehet ségek szükségszer kiaknázását, de óva intett átgondolatlan (kiárusítás), a szakmával összeegyeztethetetlen (rongyolda) lépések megtételér l. Figyelmeztet jelzésként említette a térítési díjak meghatározásánál a költség-haszon elemzés elmaradhatatlanságát, a könyvtárosok ön- és továbbképzésének kérdését. Skaliczki Judit, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjának osztályvezet je „A könyvtári szolgáltatások funkcióváltoztatása" cím el adásával f zte tovább a megkezdett gondolatsort. Tényként rögzítette, hogy a megváltozott körülményekre az intézményeknek saját feladatrendszerük megváltoztatásával kell reagálniuk. Szólt arról, hogy az alapvet feladat szem el tt tartása, a használói igények számbavétele és a némi haszonra törekvés hármas kritériumának érvényesülése alapozhatja meg a szolgáltatások funkcióváltását Hangsúlyozottan érintette a szakmai berkekben már többször megvitatott, de a gyakorlatban eltér alkalmazás miatt ismételten gondot okozó szerz i jog vonatkozó paragrafusait. A befejez el adás, amelyet dr. Tóth Gyula, a Berzsenyi Dániel Tanárképz F iskola tanszékvezet je tartott, rövid történeti áttekintés után a ma gyakorlatába vezette be a hallgatóságot Tájékoztatott a jelenleg létez oktatási formákról (nappali, átmeneti levelez képzés, másoddiplomás képzés), a közeljöv tervezeteként említette a szakosító továbbképzés és az egyetemi képzés bevezetését Egyértelm en elmarasztalóan szólt a képzés és a képesítési el írások múltbeli és jelenlegi rendezetlenségér l. Jogos büszkeséggel említette a f iskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatait Stuttgarttal, Koppenhágával, Aberdeennel és Borassal, 1994-t l az ún. BOBCATSSS keretében (Barcelona - Oslo - Budapest - Coppenhagen - Amsterdam - Tampere Stuttgart - Sheffield - Szombathely) kötött megállapodást Az el adásokat követ en a könyvtár állófogadásra invitálta vendégeit A tanácskozás délutánja szakmai konzultációval folytatódott Hozzászólások hangzottak el arról, hogy milyen a könyvtári pályázati rendszer, milyen a felhasználóra orientált szolgáltatás, hogyan lehet gyümölcsöz kapcsolatot kiépíteni fenntartókkal, támogatókkal. A felvetett témák sora számos területet érintett de a beszélgetés gerincét a képzés — el meneteli rendszer — gyakorlat napi kapcsolódása és problémái adták. A rendezvény zárásaként A könyvtár "kincsei" címmel kiállítás nyílt (A kiállítás méltatása az 1994. IX. 24-i 24 Óra hasábjain jelent meg.)

A beszámolókat írták:

4

Czékmány Péter Horváth Veronika Pappné Németh Erika Schenk Lászlóné Schmidt József Szabolcsné Mészáros Éva

Könyvtáraink életéb l Húsz éves a tatabányai Szinnyei Kör A József Attila Megyei Könyvtárban 1974 szeptember 9-én, a III. Komárom Megyei Könyvtári Hét keretében (napjainkban e sorozat 23. alkalommal került megrendezésre) alakult meg klubunk. Szándéka szerint a „könyvvel való ismerkedés fórumává" kívánt lenni. "A könyv szeretete akkor válik teljessé, ha ismerjük születésének körülményeit" — nyilatkozta a vállalkozás megindításakor az akkori szervez -vezet , Koger Tamás. (Dolgozók Lapja, 1974. aug. 29. 4.l.) „...a lakosság kulturális ellátása a meglév intézményekt l a hagyományosnál gazdagabb, a kapcsolódó területekre is kiterjed figyelmet kíván meg." Ez „átmenetileg különleges feladatkört" jelölt meg a könyvtár számára. (Komárom Megyei Könyvtáros, 1975.25. sz. 22.l.) Akkor talán senki nem gondolta volna, hogy ez az "átmenetiség" húsz évig fog tartani. Ennek okai között a változásokhoz való igazodás képessége és a hagyományok megtartása közötti arány újragondolásának, valamint az érdekl dés ébrentartásának, megmaradásának volt f szerepe. Öt év után a kör új gazdája, Tapolcainé Sáray Szabó Éva már tematikai b vülésr l számolt be. A könyvgy jtés, a bibliofília egyes speciális területeit felölel el adások után helytörténeti témájú összejövetelekkel színesítették a palettát. „Kísérletezés volt — és merész kísérletezés — egy hagyományok nélküli városban, amelynek egységét még területi széttagoltsága is nehezíti, olyan klubot létrehozni és életben tartani, amely tartalmát illet en sem hagyományos." (Komárom Megyei Könyvtáros, 1980.1. sz. 43-44.l.) A m ködés els tíz évét önálló füzet ismertette: Tíz éves a tatabányai Szinnyei Kör 1974-1984. (Tapolcainé Sáray Szabó Éva) Tatabánya, 1984. E sorok írója, „az ifjú kolléga" nem sokkal ezt követ en kapta a megtisztel feladatot, hogy folytassa a megkezdett utat, fejlessze, gondozza a Megyei Könyvtár több hasonló kezdeményezése közül az egyik legid tállóbb klub m ködését. Az egyenletes min ségi színvonalat tartva ismét változatosabbá kellett tenni a programokat, a tartalmat. A megkezdett irányban haladni: fejleszteni az olvasási kultúrát, de kevésbé speciális programokkal szolgálni a könyvet szeret , egyre kevesebb olvasót. A rendszerváltozás, -változtatás korában megpróbáltunk minden értékes m vet bemutatni. Ez továbbra is alapelv marad: csak min ségi irodalmat, neves el adókat. Részletes bemutatásra nincs mód és hely, így csak néhány jól sikerült el adás, beszélgetés témáját villantom fel, ha mégoly szubjektívan is. Bibliofília, könyvgy jtés: asztrológiai, vadász- és gasztronómiai könyvek és gy jtésük. Helytörténet: a THAC története, beszélgetés neves megyei kutatókkal. Új m fajként a sorozatok, történelem és m vel déstörténet: például Erdély története I-III., Magyarok Európában I-III, cím e könyvek bemutatói. Továbbá A századforduló képz m vészeti, zenei és irodalmi élete; A szamizdat irodalom Magyarországon; 1956 röplapjai és plakátjai; Koncepciós perek, politikai gyilkosságok a Szovjetunió történelmében szerepelt a programban. Pedagógusoknak, diákoknak szólt az 1992-ben megjelent középiskolai IV. osztályos történelem tankönyv körüli vitákat felvillantó beszélgetés a szerkeszt vel. A Magyarország miniszterelnökei 1848-1990 cím könyv bemutatója rögtön a pesti sajtópremier után itt volt Tatabányán. A történelmi örökség vállalása, annak jobb megértése és megismertetése jutott kifejezésre névadónk, a komáromi születés tudós bibliográfus halálának 75. évfordulójára írt megemlékezésben is. Címe: "Megmenteni a múltat a jöv számára" — mottója volt e jeles életm nek, és az lehet, ha némileg más tartalommal, körünknek is. „Megmenteni", közkinccsé tenni, propagálni azokat az értékes írásm veket, melyek által teljesebb lehet életünk — m veltségünk. Hogyan tovább? Kell-e tovább? Folytatni kell, bár a nehezed körülmények között nem könny a megkezdett úton továbbhaladni. Úgy gondolom, hogy a Szinnyei Körnek nemcsak volt, de van is helye Tatabánya m vel désében. Az elmúlt tíz évben 70 alkalommal jöttünk össze, a megel z id szaknál kissé kevesebb érdekl d vel. Az esetek többségében alkalmi kiállítással, dedikálással, szemléltetéssel egészítettük ki könyvbarátoknak szóló programjainkat. Rendszeresen hírt adtunk és cikkekben foglaltuk össze, magnószalagra vettük az el adásokat, beszélgetéseket Ebben segített a Dolgozók Lapja és utódja, a 24 Óra. Reméljük, hogy továbbra is jó lesz az együttm ködés. Köszönjük a városi önkormányzat szerény, de fontos anyagi támogatását. Erre és az érdekl d k szíves megjelenésére továbbra is számítunk. Bízunk benne, hogy itt nagy hagyományúnak számító ismeretterjeszt könyvpremierjeink iránt tényleg érdekl d k, ha kevesebben is, de felkeresnek bennünket hétf délutánonként a Szinnyei Kör rendezvényein. Horváth Géza * A történeti m vek iránti érdekl dés a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekrészlegében A gyerekek történeti m vek iránti érdekl dését vizsgáló felmérés nálunk, a Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekrészlegében sajátosan alakult Az els vizsgálati hét id szakára esett a Komáromban ekkor megrendezett Komáromi Napok eseménysorozata, amely rendezvényeivel egyrészt elvonta a gyerekek figyelmét a könyvtárról, sok színes programot kínálva nekik, másrészt ennek keretén belül nálunk is volt egy rendezvény, amely a gyerekek történelmi érdekl désére épített. Maga ez a rendezvénysorozat is bizonyos történelmi hangulatot teremtett a városban, ugyanis az 1848/49-es szabadságharc évfordulójához és a dics séges komáromi csatához kapcsolódott A két Komárom (a szlovákiai és a magyar) együtt szervezte a programokat. Az idén részesei lehettünk például tudományos tanácskozásnak a szabadságharcról, fióklevéltár avatásának, városunk szülöttér l, Jókai Mórról tartott el adásnak. A gyermekkönyvtár kapcsolódott a Csokonai M vel dési Központ Kisgalériájában megnyitott kiállításhoz, amelynek címe: "komáromi huszárok". Vetélked t rendeztünk, amelyen játékos formában elevenítettük fel a huszárok mindennapjait: a tábori élettel kapcsolatos dolgokat, a huszárok ruházatát, viseletét, fegyverzetét. A vizsgálat során a többi vizsgálatot végz t l függetlenül elemeztük azt a kérdést, hogy a gyerekek történeti érdekl dése

5

mögött mennyi a spontán egyéni kíváncsiság, és mennyi kapcsolatos az iskolai munkával El ször az általános következtetésekr l. A legkevésbé keresett m faj a történeti m veken belül nálunk is a monda, rege, történelmi regény, tehát a szépirodalmi m . Ez egyébként egyéb szépirodalmi m fajokra is jellemz . A sort a történelmi ismeretterjesztés és a technikatörténet vezeti. Az összes kölcsönzött könyv közül 44,6 % történeti. Ha az összes kölcsönzött m vet vizsgáljuk, a monda, rege, történelmi regény csupán 5 %-ot tesz ki. A csak történeti m veken belül is csak 11 %. (További részletes adatok a mellékletekben). Figyelemre méltó még, hogy a fiúk történeti érdekl dése mindkét korcsoportban megel zi a lányokét szinte minden témakörben. Kivétel a m vészettörténet, ahol a tíz év feletti lányok vezetnek. Már a vizsgálat után szerveztünk egy m vészettörténeti el adássorozatot, amely a nyári szünet idejére esett. Ezen is a lányok érdekl dése volt a nagyobb. Az olvasmányválasztás motivációját vizsgálva érdekes, várakozásainktól eltér eredményt kaptunk. Azt gondoltuk, hogy az iskolai feladatok megoldásához, a tanán indíttatás miatt veszik inkább igénybe ezeket a m veket A felmérés az ellenkez jét bizonyította. Április-májusban, tehát még az iskolaév alatt, valamint június-júliusban, már a szünid ben néztük a történelmi témájú olvasmány választás indítékát Az els id szakban a 187 m közül 137-et vettek ki egyéni érdekl désb l s 50-et iskolai munkához. 73-27 % az arány. A második vizsgálati id szakban a szünid miatt csökkent a kölcsönzések száma. 121 történeti m vet vittek ki. Csak 4 kötelez olvasmány volt köztük, ami iskolai munkához kellett. Tehát itt majdnem 100 %-os az egyéni érdekl dés. Most már nem a számok tükrében, hanem többéves gyermekkönyvtári tapasztalataim alapján szeretnék néhány gondolatot hozzátenni a vizsgálati adatokhoz. Talán annak is köszönhet az egyéni kívánságok túlsúlya, hogy a gyerekek az iskolai könyvtárakban keresnek választ az iskolai feladatokhoz. Hozzánk is jönnek megoldandó problémákkal, de ezek már különböz iskolán kívüli pályázatokhoz kapcsolódnak. Ilyen volt az idén a „Gyökereink" és a „Barangoló" cím , amelyeken a komáromi gyerekek jelent s eredményeket értek el. Szerintem akkor van igény valamire, ha valamilyen módon felkeltjük azt Mit tehetünk a gyermekkönyvtárban, nevezetesen a történeti m vek iránti igény felkeltésére? Meg kell mutatni, ajánlani kell ezeket a m veket is. Persze nem direkt módon, hanem közvetetten, játékos formában. Pályázatok, vetélked k formájában feldolgozva, feldolgoztatva. Nálunk ez az év a pályázatok éve volt. Nemcsak a megyei, iskolai pályázatokhoz kapcsolódtunk, hanem magunk is szerkesztettünk feladatokat, pályázatokat. Ezekkel, hogy úgy mondjam, két legyet is üthetünk egy csapásra. Könyvtárhasználati ismereteket is elsajátíthatnak a gyerekek, és az adott témát is megismerik. A könyvtárost nem köti a tanterv, a gyerekek érdekl désére építhet, az ismeretszerzés változatos formáival próbálkozhat. Könyvtárunkban jelent s a helyismereti gy jtemény, helyismereti szaktanácsadónk van, akinek segítségét a gyerekek is igénybe veszik. Egy-egy el adást is tart a számukra. Városunk történelmi múltja is kínálja a témaköröket. Említettem már a 48/49-es szabadságharcot, és itt vannak például a római kori Brigetio emlékei. (Jelenleg is folyik ásatás városunkban.) Most az utóbbi id ben vált szabaddá a Monostori er drendszer, amely országos érdekl désre is számot tarthat. Pályázati füzeteinket házilag állítjuk el , másológép segítségével. A szükséges könyveket benntartjuk, hogy bárki hozzáférjen. Az eredményhirdetés ünnepélyes keretek között, általában vetélked vel zárul. Bárki részt vehet nem csak az, akit a tanár kijelöl. A könyvtárban a gyengébb képesség ek is szóhoz jutnak, gyakran itt kapnak önbizalmat az iskolai feladatokhoz is. Rigláné Berczeli Mária (Elhangzott Körmenden, a MKE XXVI. Vándorgy lésén, a Gyermekkönyvtáros Szekcióban 1994 augusztus 5-én — korreferátumként.) Melléklet A kölcsönz k száma a két vizsgálati héten összesen: 190 f Ebb l: 10 év alatti fiú: 33 10 év feletti fiú: 67 10 év alatti lány: 33 10 év feletti lány: 59 A kölcsönzött kötetek száma összesen 420 db, amelyb l történeti m 187 db. Egyéni kívánság: 137 db. A történeti Iskolához kapcsolódó: 50 db. m vek aránya az összes kölcsönzött köteten belül: Monda, történelmi történeti technika- tudomány- m vészetösszesen rege regény ismeretterj. történet történet történet 10 év alatti fiúk 0,95 % 1,19 % 2,14% 3,33% 0,48% 10,23% 10 év alatti lányok 0,95 % 1,19 % 0,48 % 0,23 % 1,67 % 0,71 % 5,23 % 10 év feletti fiúk 1,67 % 1,43 % 5% 4,76 % 3,1% 1,9% 17,86% 10 év feletti lányok 1,43 % 1,43 % 2,86 % 1,9% 2,9% 2,9% 13,42 % összesen 5% 5,24% 10,48 % 10,22% 8,15 % 5,51% 44,6% A történeti m veken az egyes részterületek aránya: belül Monda, történelmi történeti technika- tudománym vészetösszesen rege regény ismeretterj. történet történet történet 10 év alatti fiúk 2,12 % 2,65 % 4,77 % 7,42% 1,06% 18% 10 év alatti lányok 2,12 % 2,65 % 1,06% 0,53% 3,71% 1,6% 12% 10 év feletti fiúk 3,71% 3,18 % 11,13% 10,6% 6,9% 4,2% 40% 10 év feletti lányok 3,18 % 3,18% 6,36% 4,24% 6,4% 6,36% 30% összesen 12% 11,66 % 23,32 % 22,79 % 18,07 % 12,16 % 100%

6

Válogatás a megyei évfordulónaptárból November 2.

515 éve született ESTEI Hippolit. 6 évesen nevezte ki esztergomi érsekké Mátyás király. 80 éve született KÓNYA Lajos. Költ , Tatabányán és Oroszlányon tanított.

November 3.

80 éve született VÉRTES László. srégész, a vértessz ll si el ember felfedez je.

November 7.

135 éve halt meg TAKÁCS Bernát Antal. Bencés pap és tanár volt Komáromban és Esztergomban.

November 9.

150 éve született KACZ Lajos. Városi tanácsos és a Komáromi Lapok munkatársa volt. November 13. 115 éve halt meg SCHWARCZEL József Esztergom megye f orvosa volt, a város díszpolgára. 30 éve halt meg LÉVAI Andor. Építészmérnök volt, az oroszlányi lakótelep tervez je.

November 14. 155 éve született MASZLAGHY Ferenc. Esztergomi prépostkanonok, püspök, egyházi író volt. November 19. 105 éve halt meg SZABÓ Béla. A Tata-Tóvárosi Híradó szerkeszt je volt. November 20. 70 éve halt meg FRAKNÓI Vilmos. Történetíró volt, 1865-70-ben az esztergomi papnevel tanára. November 21. 25 éve halt meg HOLLÓ Kornél. Esztergomban m köd szobrász volt. November 26. 120 éve született REHLING Konrád. Bányamérnök volt a MÁK Rt. szolgálatában, indította meg az oroszlányi szénmedence termelését. November 28. 250 éve halt meg KOCSI (Major) István. Lelkész, püspök volt Sz nyben, Tatán, Naszályon. December 2.

100 éve halt meg VITNYÉDI NÉMETH István. Költ , író, 1927-t l 1946-ig Ácson volt plébános.

December 8.

115 éve született GALDI Marcel. A Tatai Cserép- és Téglagyár alapítója. (1918).

December 10. 110 éve halt meg SEYLER Károly. Zeneszerz , f székesegyházi karnagy volt Esztergomban. December 11. 100 éve halt meg HALASI István. Tanár, költ , 1849 után írta a Komárom megyei tudósításokat. December 15. 240 éve született KUNY Domokos. Keramikus, a tatai fajanszgyár vezet je volt. December 17. 145 éve született CSORBA Géza. Ügyvéd, újságíró volt komáromi lapoknál. 180 éve született TÓTH L rinc. Író, jogász. Komárom képvisel je 1848-ban. 295 éve született TORKOS JUSTUS János. Komarom, kés bb Esztergom vármegye orvosa.

December 19. 135 éve született GHYCZY Rafael. Komárom megyei alispán és országgy lési követ. December 22. 20 éve halt meg HÁMORI Vilmos. Mérnök volt a Dorogi Szénbányáknál.

7

December 24. 160 éve született SARKADY István. Hírlapíró, szerkeszt (Esztergom, Esztergom és Vidéke) December 26. 175 éve született HOLLÓSY Jusztinián. Bencés pap és tanár Esztergomban.

Hírek a Könyvtáros Tanárok Egyesületének életéb l Új tanévet kezdett a Könyvtáros Tanárok Egyesülete is, melynek évindító megbeszélését szeptember 28-án tartották a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézetben. A napirendben az 1994/95. tanév iskolai könyvtári feladatai, a "Bod Péter" könyvtárhasználati verseny és egyebek szerepeltek. Szó volt arról, hogy az iskolai könyvtárak adatlapjait ki kell egészíteni a legújabb adatokkal, a változásokat jelezni kell, hogy a Pedagógiai Intézet naprakész információkkal segíthesse a könyvtárosok és az önkormányzatok munkáját Szükség lesz a könyvtárak m ködési szabályzatainak átdolgozására, amit egy részletes tájékoztató jelleg megbeszélés fog segíteni. Az éves tervben szerepel még többek között az október 19-én megrendezend olvasás, szövegértés konferencia, a számítógépes könyvtári nyilvántartás bevezetése, multimédia bemutató. Készülnek a könyvtárosok a "Bod Péter" könyvtárhasználati versenyre, amelyet a M vel dési és Közoktatási Minisztérium az országos Közoktatási Szolgáltató Irodával közösen hirdetett meg az 1994/95 tanévre. A háromfordulós verseny országos dönt je 1995. március 14-15-én lesz. Örömmel fogadták a könyvtárosok az OKSZT által megjelentetett Könyvtárhasználattan cím folyóiratot, amelynek el fizetési megrendel lapját is megkapták. Bizonyára sokat segít majd valamennyiünk munkájában, illetve lehet séget is teremt publikációk megjelentetésére és tapasztalataink átadására. Tanczerné Jakus Em ke

Állandó tudósítóink: Cser di Attiláné — Arany János Városi Könyvtár, Dorog György Károlyné— Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom Kovátsné Várady Eszter — Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom Schenk Lászlóné — Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata Süt né Lohner Kornélia — Városi Könyvtár, Nyergesújfalu Szabolcsné Mészáros Éva — Városi Könyvtár, Oroszlány Takács Anna — Városi Könyvtár, Tatabánya A kéziratokat, híreket, eseményeket minden páros hónap 1. napjáig kérjük és várjuk!

Köszönettel: a szerk.

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. V., F tér 2. sz. Felel s kiadó: dr. Monostori Imre igazgató. Felel s szerkeszt : Schmidt József. Tb.MK.S- 63/94.

8