Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
249
BIHAR VÁRMEGYE A XVIII. SZÁZAD ELSŐ ÉVEIBEN
(1701–1703) SÍPOS FERENC
B
ercsényi Miklós, majd a később hozzá csatlakozó II. Rákóczi Ferenc hazájától elszigetelve, Lengyelországban igyekezett külső támogatást szerezni egy magyarországi hadjárat megindításához. A bujdosó főurak 1702 januárjában kaptak először híreket hazulról: Szentiványi Sándor arról beszélt nekik, hogy Konstantinápolyból való visszatérése óta felkelést szervez, három-négyezer embert már meg is nyert!1 Hogy hol szervezkedett Szentiványi Sándor? Minden valószínűség szerint Bihar vármegyében: Diószegen, Diószeg környékén. Vegyük csak sorra a kevés rendelkezésre álló adatot! Szentiványi Sándor a hegyaljai felkelés előtt Zemplén vármegye esküdtje volt. Hogy milyen szerepe volt a felkelésben, részleteiben nem ismerjük: egy tény, ő fogta el Nátafalvánál (Zemplén vármegye) báró Vécsey Sándor császári ezredest, akinél leveleket talált, s e levelek tartalma miatt Szalontai György és emberei Vécseyt 1697. július 6-án megölték.2 Szentiványi a felkelés bukása után elhagyta az országot, nyilván félt a felelősségre vonástól. Így hát nem valószínű, hogy pár évvel később mutatkozni, sőt szervezkedni mert volna a Zemplén vármegyével szomszédos területen, a Tiszaháton. (A tiszaháti felkelést megelőző szervezkedés 1701 elejéig nyúlik vissza.) Thököly Imrétől kapott megbízást megbízást, szervezzen újabb felkelést Magyarországon!3 1697-ben Bihar vármegyében is voltak bizonyos mozgolódások.4 Thököly tudomást szerezhetett arról, hogy ezen a vidéken sok híve él. Kihasználva a Habs1
Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa. Századok, 1954. 288-293. p. Uo. 292. p. és Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. Budapest, 1953. 59. p. 3 Szentiványi “Konstantinápolyból való visszatérése óta új felkelés szításán dolgozik, s biztosra veszi, hogy már 3-4000 embert megnyert” – ezt jelentette Du Héron varsói francia követ uralkodójának, XIV. Lajosnak. E rövid hír azt sugallja, hogy Szentiványi nem magánemberként kezdte meg a szervezőmunkát, Konstantinápoly említése a Thökölyvel való kapcsolatra utal! 4 Gottreich László: A bihari nép harca 1703–1704-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 3-4. szám, 98-99. p.; Esze Tamás: Népi kurucság, kupecek és szegénylegények. Kortárs, 1976. 3. szám 436-437. p. 2
250
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
burg–török háborút, adott pillanatban élükre akart állni. (Thököly 1697-ben csak Zentáig jutott el, az itt elvesztett csata miatt a Hegyaljára már nem érkezhetett meg.) A bihari szervezkedés előnyösnek tűnhetett számára: egészen közel van a határhoz (ne feledjük, Temesvár ekkor még török kézen volt); Várad Erdély kapuja, ha a kuruc király a fejedelemségét akarja visszaszerezni, innen késedelem nélkül megindulhat Erdély felé! Számításaim szerint Szentiványinak 1698-ban kellett megkezdenie a szervezőmunkát, mert Thökölynek a karlócai békekötés (1699. január 26.) után aligha lehetett reménye a közeli visszatérésre, újabb felkelés szervezésére ekkor már megbízást nemigen adhatott. (Szentiványinak nem lehetett nehéz dolga, Bihar vármegyében szervezett kuruc katonákat talált; például Vékás hadnagy vezetésével egy csapat 1698. szeptember 25-én este Székelyhídon a gyűlölt, jobbágynyúzó kamarai tisztviselőt súlyosan megsebesítette, házát felgyújtotta; amikor az illető egyik hajdúja “tolvaj, tolvaj” kiáltozással lármát csapott, a támadók visszaszóltak: “nem tolvaj, ördögadta, hanem kuruc!”5 A bihari hajdúvárosokat is könnyű volt megnyerni a kuruc mozgalom számára: ezek a települések 1700–1702 között kiváltságaikat elvesztették,6 földesúri hatalom alá kerültek.) Szentiványi 1698-tól 1701 végéig három-négyezer embert könnyen meg tudott nyerni. Ez lehetett a mag, azok, akik adott jelre azonnal fegyvert fognak. De ki adja a jelet? 1701-ben a külső és a belső helyzet egyaránt reménytelen: semmi se mutat arra, hogy Törökország újra akarná kezdeni a háborút, márpedig e nélkül Thököly aligha térhet vissza; az uralkodó összeesküvést leplez le; Rákóczi Bécsújhelyen fogoly. Szentiványi számára az egyetlen reményszikra Rákóczi szökése. I. Lipót 1701. november 10-én értesíti erről a vármegyéket,7 majd november 24-én vérdíjat tűz ki Rákóczi fejére.8 A rendeletek példányait Bihar vármegye is megkapta. Az elsőn nincs kihirdetési záradék (lehetetlen, hogy ne olvasták volna fel ezt a fontos hírt; a záradék figyelmetlenségből – vagy óvatosságból? – maradt le), a másodikat 1702. január 8-án hirdették ki a vármegye közgyűlésén, de tartalmát már korábban – az időpont nincs megadva – ismertették a járásokban.9 Szentiványi a hír vétele után elindult Lengyelországba Rákóczit megkeresni. Visszafele számolva: Du Héron francia követ Varsóból 1702. január 20-án jelenti XIV. Lajosnak Szentiványi találkozását Rákóczival és Bercsényivel; bizonyos idő eltelt a találkozás és a hír Varsóba érkezése között; feltehetően nem könnyen találta meg Szentiványi az álnéven meghúzódó magyar főurakat; a téli utazás Magyarországról Lengyelországba időigényes lehetett. Tehát legkésőbb 1701 december közepén el kellett indulnia. De honnan tudta Szentiványi, hogy Rákóczi a szökés után Lengyelországba menekül majd? Hisz I. Lipót Magyarországon köröztette! Talán korábban értesült arról, hogy Bercsényi Miklós Lengyelországban tartózkodik, s feltételezte, hogy Rákóczi is oda tart… 5
Gottreich i. m. 99-100. p. Uo. 102. p. 7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1440. Fasc. III. Anni 1702. 6-7. p. 8 Lásd a 4. számú iratot. 9 Rákóczival kapcsolatos az 5. számú irat is: birtokait elkobozták, a Szepesi Kamara a hitelezők jelentkezését várja. 6
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
251
Hogy megtalálja Rákóczit, nem sok esélye volt, de a felkelés szervezőjének nagyon elszántnak kellett lennie: ennek az útnak az eredményétől függött három-négyezer ember további sorsa! A tiszaháti felkelést megelőző szervezkedés 1701 elejéig nyúlik vissza, de erre az évre esik Esze Tamás és Pap János konfliktusa is, ami azt mutatja, hogy ez a mozgalom ekkor még nem egységes, s a belső ellentétek miatt nem is lehet olyan erős, hogy három-négyezer megnyert híve lehetne 1701 végén. A félre húzódó Esze Tamás majd csak 1702 nyarán csatlakozik, s ekkor kezdődik meg a komolyabb szervezőmunka. Hogy Bihar vármegyében valóban nagyarányú lehetett a szervezkedés, arra egy későbbi adatból lehet következtetni: Rákóczi szerint 1703 júliusában a diószegi felkelők lovassága négyezer, gyalogsága pedig háromezer emberből állt.10 Ennyi fegyverest egyik napról a másikra nem lehet kiállítani! Sőt Rákóczi azt is megjegyzi, hogy a bihari felkelőket több joggal lehetett katonáknak nevezni, mint a tiszahátiakat, mert nagy részük már a török háborúkban szolgált.11 Végül még egy érv Bihar vármegye mellett: akiket Szentiványi képviselt, azoknak tudniuk kellett, hogy a következő alkalommal Rákóczit és Bercsényit hol keressék – a tiszaháti felkelők követei 1703 márciusában abban sem voltak biztosak, hogy él-e Rákóczi! “A határon bolyongtak, s amikor végül bizonytalan hírekből meghallották, hogy Brezánban él néhány magyar, arrafelé vették útjukat, és ott hosszú keresés után megtaláltak engem” – emlékezett vissza Rákóczi.12 A Bihar vármegyei kuruc szervezkedés kisugárzása: 1701 szeptemberében ötszáz katona fellázadt és megszökött az Itáliába induló Ebergényi lovasezredből. Jellemző a reagálás is az esetre: Bihar vármegyéhez nemcsak az ezred egyik tisztje írt, a felsőmagyarországi főkapitány és maga az uralkodó is azonnali intézkedéseket sürgetett.13 Érzékelték a veszélyt! I. Lipót attól tartott, hogy a szökevények a török fennhatóság alatt álló Temesvárra mennek “és a nyílt lázadás színterére lépnek.” Nem mondom, hogy ezeknek a szökevényeknek közvetlen kapcsolatuk volt a kuruc mozgalommal – bár ezt sem lehet kizárni, a Tiszaháton szervezkedők egyik trükkje: beálltak katonának, majd a Nyugatra induló ezredből megszöktek; így jutottak fegyverekhez –, ám az kétségtelen, hogy a mindennapi gondok-bajok, a forrongó környezet hatása alól nem tudták kivonni magukat… (A tanúvallatási jegyzőkönyvek csak rablókról, tolvajokról szólnak. Feltűnik a később kuruccá váló híres zsivány, Pintye Gligor neve is.14 A hatóságok csak a felszínt érzékelték, nem vették észre az alatta megbúvó kuruc szervezkedést.) Az ötszáz szökevényt nem tudták elfogni, jó egy évvel később megpróbálták a katonasághoz visszacsalogatni őket.15 Ez azonban aligha járt sikerrel.
10 II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Fordította Vas István. Budapest, 1978. (Archivum Rákóczianum. III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei I.) 310. p. 11 Uo. 311. p. 12 Uo. 300. p. 13 Lásd az 1., 2. és 3. számú iratot. 14 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 6/b. Bihar vármegye törvényszékének iratai, 1. cs. Inquisitiones (ügyészi tanúvallatások) 1700-1845. 15 Lásd a 10. számú iratot és mellékletét.
252
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben ***
II. Károly spanyol király – ő volt az utolsó sarja a Habsburg-ház spanyol ágának – halála előtt egy hónappal, 1700. október 2-án kelt végrendeletével Anjou Fülöpöt, XIV. Lajos unokáját tette örökösévé. A végrendelet kihirdetése után hamarosan megszólalnak a fegyverek, megkezdődik a spanyol örökösödési háború. 1701 márciusában a Napkirály csapatokat küld a spanyol Németalföldre, hogy Fülöp nevében űzzék ki a hollandokat az úgynevezett barriére területéről. Lipót nem ismeri el Fülöpöt, 1701 májusában hadat küld a Spanyol Királysághoz tartozó milánói hercegség ellen, a franciák meg – mint az új király támogatói – szembefordulnak velük. A végrendelet kihirdetése után Anglia és Hollandia hajlandó lenne V. Fülöp királyként elismerni Anjou Fülöpöt, ha biztosítékot kapnának: Spanyolország és Franciaország nem egyesül soha egy uralkodó alatt. XIV. Lajos viszont fenntartja unokája jogát a francia trónra is, sőt nem ismeri el Orániai Vilmost és utódát Anglia királyának, a Stuart-utódot támogatja, veszélyeztetve ezzel a dicsőséges forradalom eredményeit! Kereskedelmi érdekellentétek is vannak, így aztán 1701. szeptember 7-én Anglia, Hollandia és Ausztria Hágában Franciaország rovására egyezteti érdekeit, létrejön a Nagy Szövetség. Szavoja és Portugália először – 1701-ben – Spanyolországgal és Franciaországgal kötött szövetséget, később – 1703-ban – mindketten a Nagy Szövetség mellé álltak át. A harcot a Rajna mellett a franciák kezdték, elfoglalták Kölnt és Lüttichet, mire I. Lipót 1702. május 15-én hadat üzent a német-római birodalom nevében. A német fejedelmek közül Miksa Emánuel bajor választó-fejedelem16 és öccse, Josef-Klement kölni érsek és választó-fejedelem17 XIV. Lajos mellé állt, mert a Napkirály több pénzt ígért, a brandenburgi választófejedelem, Frigyes pedig I. Lipót mellé, mert a császár elismerte királyi címét, és így porosz királlyá koronáztathatta magát; ugyancsak I. Lipótot támogatta Hannover is, lépését az Angliával meglévő kapcsolatai határozták meg. A háború a Rajna mellett, Németalföldön és Itáliában folyt. Az angol csapatok Németalföldön harcoltak, idővel e terület vált főhadszíntérré.18 A háborúban magyar ezredekre is szükség volt. Forrás-összeállításunkban az elrendelt katonaállítás szinte minden fázisa nyomon követhető. Az összeírás, toborzás, az újoncok felszerelése az adózó lakosság számára nagy anyagi terhet jelentett. (Eszterházy Pál nádor azzal fenyegette meg a vármegyéket, ha maguk készíttetik el az újoncok egyenruháit, azok nem biztos, hogy megfelelnek majd a követelményeknek, inkább pénzt adjanak.19 Bagosi Pál ezredes nemcsak az egyenruhák árát – 18 forint személyenként – vette fel, 23 forintjával vállalta a katonák “összeszerzését” 16
Az 1701. március 9-i szerződés szerint havi negyvenezer tallér segélyt kap, s ezért tízezer katonával támogatja Franciaországot. 17 Az 1701. február 15-én megkötött szerződés értelmében havi harmincezer tallér segély fejében tízezer katona kiállítását vállalta. 18 A spanyol örökösödési háború kitörésére lásd Émile Pillias: Études Francois II Rákóczi Prince de Transylvanie. Párizs, 1939. 14., 19., 20., 48-49. p., Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. 20., 23. p. és Gonda Imre–Niederhauser Emíl: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest, 1977. 97-99. p. 19 Lásd a 14. számú iratot.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
253
20
is. Bihar vármegyének 79 hajdút, gyalogost kellett kiállítania, ami így 3.239 forintba került!) A nehéz gazdasági helyzetben lévő Magyarország számára ez az újabb teher már elviselhetetlen volt… A végső elkeseredettséget jelezte: nemcsak a külföldre induló, hanem már az Itáliában, Bajorországban tartózkodó ezredekből is hazaszöknek a magyar katonák. Elfogni nem sikerült őket: élvezték a lakosság szimpátiáját. Pedig I. Lipót valóságos hajtóvadászatot rendelt el ellenük.21 (Végül az uralkodó a nyugati hadszíntérre induló Montecuccoli-ezred visszairányítására kényszerült.)22 A császári helyőrségek is érzik a közelgő veszélyt: ingyenmunkát sürgetnek a várak megerősítésére. Maga a felső-magyarországi főkapitány parancsol rá 1703. május 18-án Bihar vármegyére, hogy szekereket, napszámosokat bocsásson a váradi parancsnok rendelkezésére.23 Bihar vármegye megosztottságára jó példa: a népi elégedetlenség egyre nyíltabb formákat ölt – áprilisban többen rátámadnak a Bagosi-ezred toborzást végző katonáira,24 májusban a “tolvajok” beütnek Derecskére, útközben Bánknál Pósalaki János debreceni jegyzőt kifosztják, keményen megverik, Vámospércs környékén 28-30 lovat zsákmányolnak –, az urak a június 4-i közgyűlésen rendfenntartók (50 lovas katona, 40 lovas szekér öt-öt puskás emberrel) felfogadásáról döntenek, “kik minden órán felkészülvén, az hol valami afféle rossz híreket hallhatnak, affelé fordítják a vármegyében magokat, de mivel még a nemes vármegye semmi parancsolatot nem vett, a vármegyébűl ki nem mennek.”25 A forrongó közhangulatot a nádor ígéretekkel igyekszik lecsillapítani – adókönnyítés, a só árának leszállítása, a sérelmek orvoslása – miközben újabb adót vet ki a Bécsben tárgyaló követek költségeire! A nagy sietségben a nádori rendeletre az írnok elfelejti a keltezést rávezetni.26 Amikor Bihar vármegye felolvassa ezt az iratot, Rákóczi már magyar földön táborozik. A kocka el van vetve… *** A továbbiakban Bihar vármegye közgyűlési iratainak legfontosabb darabjait közöljük az 1701. szeptember 19. és 1703. június 23. közötti időszakból, kiegészítve egy, a Károlyi levéltárban található levéllel, mely a vármegye gyűléséről tudósít.27 A latin szövegeket28 1979-ben dr. Komoróczy György, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár az óta elhunyt nyugalmazott igazgatója fordította.
20
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1597. Fasc. III. Anni 1703. 1-2. p. 21 Lásd a 13. számú iratot és mellékletét, a 16., 17. számú iratot, továbbá a 24. számú iratot és mellékletét. 22 Lásd a 23. számú iratot. 23 Lásd a 19. számú iratot. 24 Lásd a 18. számú iratot. 25 Lásd a 22. számú iratot. 26 Lásd a 21. számú iratot. 27 22. számú irat. 28 Az iratok közül csupán a 2., 8., 14., 16., 18., a 20. és melléklete, a 21., valamint a 22. magyar nyelvű.
254
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
1. Kassa, 1701. szeptember 19. A felső-magyarországi főkapitány rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1406. Fasc. III. Anni 1701. 7-8. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általam nagyra becsült, igen tisztelt nemes urak! Üdvözletemet és szolgálataim legkészségesebb ajánlását. Mivelhogy az Ebergényi-ezredből meglehetősen sokan zászlóikat gyalázatosan elhagyták, és nem lehet kétséges, hogy az ilyen szökevények újra e területekre húzódnak vissza, ezért mostantól kezdve a hatalom által a gyanúsan viselkedők megbüntetve legyenek. Mindezeket fentcímzett Uraságtoknak azért jeleztem, hogy megkérjelek: a hasonló szökevények ügyében éberen járjatok el, azokat kutassátok fel, és mindazokat, akik új kiállítású útlevelet nem tudnak felmutatni, fogságba ejtve és bilincsbe verve kísértessétek ide, Kassára, Őfelsége szolgálatában és az egész ország jóléte érdekében. Kívánom, hogy ezeket29 a továbbiakban az óhajtásotok szerinti hosszú ideig tudjátok megtenni, és maradok Fentcímzett Uraságtoknak Kassán, 1701. szeptember 19. napján szolgája és szolgálatra mindenkor a legkészségesebb: Ottavio Nigrelli gróf (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak, N. N.30 nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, végül a főpapok,31 bárók,32 országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Általam nagyra becsült, igen tisztelt uraknak. Tokaj. (Bihar vármegye záradéka:) Az 1701. évben szeptember 26. napján, Bihar vármegye Váradon tartott törvényszékén bemutatva gróf Nigrelli nagyméltóságú tábornok úr ezen levele az Ebergényi-féle szökevény katonák elfogatásának és Kassára szállításának ügyében.
29
Ti. az intézkedéseket őfelsége szolgálatában, az ország jóléte érdekében. Nomen nescio = nevét nem tudom Praelatores. 1848 előtt az egyházi főrendek kifejezést használták a magyar nyelvű iratokban. 32 Barones. 1848 előtt az ország zászlósai kifejezést használták a magyar nyelvű iratokban. 30 31
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
255
2. Pest, 1701. szeptember 20. Gróf Eszterházy Gáspár levele Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1406. Fasc. III. Anni 1701. 4-6. p. Tekintetes Nemes Vármegye, nekem kiváltképpen való nagy jó Uraim. Ez elmúlt negyedik éczakán egynémely őfelsége szolgálattyára és az Tekintetes Regementünkhöz33 hitekkel34 lekötött voltokkal nem gondoló katonáink több jóindulatú, s magokként35 kötelezett katonaságot is az istentelen tanácslással és hitetéssel elálmélták,36 az ki pedig csalárd szovaiknak hitet adni37 nem akarának, azokat erővel fölültették,38 s pusztán hagyván39 az zászlókat, magokkal40 elvivék. Kik közül az kik eszekre térének, hitves41 kötelességekrűl megemlékezvén, elvonyóttanak42 az istentelen rebellió43 szerzőktűl, s gyűvének44 újobban az Regementhez. Amazok pediglen vakmerőségekben megkeményedvén Tiszán túlsó földre45 menének, ott elszélyedvén az rokonyaik köszt a vármegyékben. Kérem azért az Tekintetes Nemes Vármegyét, engedelmes kötelességgel az olyan mind nemzecségünk46 kisebbségét47 s gyűlölségét, mind pedig hazánknak várandó kárát kereső, s nevelő latrokat ne terheltessék lakosai között felkerestetni és nyakon ragatatni,48 s az Regementüknek irántok hírt adni, hogy az ilyen támodás szerző gonoszak, mások példájára, s idegen nemzetnek49 (ebbűl nemzecségünk iránt sok rosszat gondoló, s ábrázoló) vélekedések eltávosztatására érdemesen megbüntethessenek. Ezen szándékját az Tekintetes Regementnek többször írt Tekintetes Nemes Vármegye secundálván,50 megmutattya nemzetének kisebbsége eltávosztatásában, s Kegyelmes Urunk, Őfelsége szolgálattya promotiojában51 szorgalmatos késségét52 s 33
ezredünkhöz esküjükkel 35 magukként = személyükben 36 elámították 37 hitelt adni = elhinni 38 lóra ültették 39 magára hagyván, elhagyván 40 magukkal 41 hites = esküvel fogadott 42 elvonódtak = félrehúzódtak 43 lázadás 44 jövének 45 a mai Tiszántúlra 46 nemzetségünk = nemzetünk 47 kisebbítését 48 ragadtatni 49 idegen nemzet = külföld 50 támogatván, elősegítvén 51 elővitelében, előmozdításában 52 készségét 34
256
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
kötelességét. Én pedig magam részirűl ebbeli gratiájáért53 még54 élek, maradok. Datum in campamentis ad Pest positis die 20. 7-bris Anno 1701.55 Az Tekintetes Nemes Vármegyének engedelmes és kőtőles56 szolgája Gróf Esterhasj Gáspár (Az irat alján:) Nemes Bihar Vármegyének (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, admodum reverendis, spectabilibus ac magnificis, perillustribus ac generosis, itidem et egregiis dominis, dominis N: N: supremo et vice comitibus, judlium, jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, magnatum et nobilium inclyti comitatus Bihariensis dominis, dominis colendissimis observandissimis. Varadini57 (Bihar vármegye záradéka:) Anno 1701. die 26. Septembris in sedria comitatus Bihariensi Varadini celebrata Illustrissimi Domini Caspari Eszterhas litterae rationem profugorum militum ex Regimine Ebergeniano hinc inde dilabsae vinxi per comitatum. Prae58 3. Ebersdorf, 1701. szeptember 27. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1406. Fasc. III. Anni 1701. 1-3. p. Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelt híveink!
53
kedvességéért, szívességéért, kegyéért míg 55 Kelt a Pest mellett fekvő táborban szeptember 20. napján, az 1701. évben. 56 Köteles = lekötelezett 57 Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemes és nemzetes, nemkülönben vitézlő uraknak, N. N. uraknak, nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, országnagyok és nemes urak egész közönségének, nagyrabecsült, igen tisztelt uraknak. Váradra. 58 Az 1701. évben, szeptember 26. napján Bihar vármegye Váradon tartott törvényszékén [bemutatva] méltóságos Eszterházy Gáspár úr levele az Ebergényi ezredből szökött katonák ügyében; innen-onnan gyűjtse össze az elszéledteket a vármegye. Előbbi. [Az eredeti sorrend szerinti előző iratra Petrovay Ferenc jegyző vezette rá a záradékot!] 54
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
257
Nem kétséges, előttetek is minden bizonnyal már ismertté vált, hogy hívünk, a magyar katonaságunk lovasságának ezredese, nagyságos báró Ebergényi László ezredéből az engedelmesség minden korlátját megtagadva ötszázan gyalázatosan megszöktek, hogy fegyveres erővel forduljanak tisztjeik ellen; néhány útjukba eső falut fosztogatva a tiszántúli vidékekre menekültek, azzal fenyegetőzve, hogy Temesvárra távoznak és a nyílt lázadás színterére lépnek. Bizonyos, hogy a katonai fegyelemnek és a letett eskünek ilyen súlyos megsértése, a vallásos érzületnek megbántása miatt ezekre a bűnösökre példaképpen ki kell szabni a büntetést, még ha megbocsátásért esdekelnének is. Erre való tekintettel jelen levelünkkel mindnyájatoknak parancsolóan elrendeljük, hogy az említett szökevényeknek (még ha saját elhatározásukból, bűneiket megbánva a zászló alá vissza akarnának is térni) vármegyétek területén semmiféle pihenési lehetőséget, megtelepedést ne engedélyezzetek, ellenkezőleg: tegyetek meg mindent, hogy ezeket a szökevényeket üldözőbe vegyétek, őket felkutassátok, ejtsétek fogságba és a legnagyobb óvatosságot tanúsítsátok őrzésüknél, majd megfosztva őket lovaiktól és felszerelésüktől kísértessétek az említett báró Ebergényi ezredeshez vagy tisztjeihez, akik erre a célra átvehetik őket (amiről természetszerűleg előzőleg szerezzetek tájékoztatást és ott adjátok kézhez). Erre mindenképpen kötelezve vagytok, s mindezt végre kell hajtanotok. Ha bárki ezeket a szökevényeket oltalmába veszi vagy részükre menedéket nyújt, azt úgy kell tekinteni, mint a haza törvényeinek ellenszegülő személyt, miként akár a vármegye is, melynek igazságszolgáltatása vagy hanyagul járna el, vagy felületesen hozná ítéletét, vagy akire más ilyenféle hanyagság rábizonyosodik, vagy összejátszással gyanúsítható, a császári és királyi kincstárunkkal szemben lesz köteles elégtételt adni. Nehogy valamilyen módon az előírtnál másként cselekedjetek! Titeket a továbbiakban császári-királyi kegyünkről biztosítva, maradunk jóakarattal. Kiadva ebersdorfi várunkban szeptember hónap 27. napján, az Úr 1701. évében. Lipót Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Somogyi Ferenc s. k. (Az irat alján:) A Haditanács tudósítása alapján a tiszántúli vármegyék részére elküldve, hogy az Ebergényi-ezredből megszökött katonákat üldözzék és fogják el. Bihar vármegyének. (Külső címzés:) Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Kedvelt híveinknek. Váradra.
258
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Bihar vármegye záradéka:) Az 1701. évben, október 11. napján Őszentfelsége ezen kegyes levele engedelmes alázatossággal elfogadva és kihirdetve Bihar vármegye közgyűlésén. Petrovay Ferenc s. k. esküdt jegyző által 4. Bécs, 1701. november 24. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1440. Fasc. III. Anni 1702. 3-5. p. Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelt híveink! Ámbár Rákóczi Ferencnek, aki lázadás miatt Bécsújhelyen fogságban letartóztatva volt, az őrök kapitányának, egy Lehmann nevűnek árulása folytán sikerült megszöknie e hónap hetedikén az esti órákban; amennyire eddig sikerült megállapítani, Magyarországon és Erdélyben vagy az északi területeken húzta meg magát. Felségünk, sőt királyi udvarunk és egész Magyarország érdeke, hogy ez a szökevény, aki hűséges alattvalóinkra és a nyomorult népre teljes romlást, nagy szerencsétlenséget hoz, bármilyen módon, azonnal legyen kézre kerítve, elfogva; az Isten kegyelméből a török igából kiszabadult országot az efféle új veszedelmektől meg kell menteni. Ezért mi mindazoknak, akik a mondott Rákóczit élve ismét fogságba ejtik, tízezer forintot adunk, akik pedig halva ejtik el, vagy legalább a fejét bemutatják, avagy bizonyíthatják, hogy megölték, hatezer rajnai forintot adományozunk hitünkre, királyi szavunk és hitelünk letétele mellett. Figyelmeztetjük tehát minden híveinket együttesen és egyenként, egyben megtiltjuk: nehogy Rákóczi részére menedéket nyújtsanak, vagy ha tudomást szereznek tartózkodási helyéről, azt eltagadják, különben maguk is a felségsértés bűnébe esnek és természetes, hogy ezáltal méltó és megérdemelt büntetésüket elnyerik. Mindezek miatt hűségteknek jelen levelünk révén szigorúan megparancsoljuk, elrendelve, hogy jelen rendeletünket a nyilvános vármegyei közgyűlésen haladéktalanul hirdessétek ki, mindent megtegyetek, hogy bárki, aki az említett Rákóczit élve vagy halva előkeríti, bárhol köteles legyen őt megmutatni. Ezzel természetesen a mi jóakaratú rendelkezésünket hajtjátok végre. Császári-királyi kegyünkről titeket a továbbiakban biztosítva, maradunk jóakarattal. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, november hónap 24. napján, az Úr 1701. évében. Lipót
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
259
Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Hunyadi László s. k. (Az irat alján:) Hasonlóan Bihar vármegyének (Külső címzés:) Tisztelendő, tiszteles, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Kedvelt híveinknek. Váradra. (Bihar vármegye záradéka:) Őszentfelségének ez a kegyes rendelete már korábban részlegesen és járásonként ki volt hirdetve, de jelenleg az 1702. január 8-án Váradon tartott közgyűlésen lett kihirdetve és teljességében alázatosan elfogadva és felolvasva. Bihar vármegye esküdt jegyzője által 5. Kassa, 1702. január 10. A Szepesi Kamara elnökének átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1440. et a. Fasc. III. Anni 1702. 1-2. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemzetes, vitézlő, mint általam nagyra becsült és igen tisztelt nemes urak! Szolgálataimnak igen lekötelezett ajánlását. Bizonyára világos fentcímzett Uraságtok előtt, hogy az összes Rákóczi-birtok az ő királyi felsége kincstárára háramlott, törvény szerint. De miután az a hír járja, hogy több igénylő és főként hitelező van erre a vagyonra, akik sok mindenre jogot formálnak, magam pedig Őszentfelsége udvara részéről ezekről a követelésekről és hitelezésekről semmiféle tájékoztatást vagy utasítást nem kaptam, viszont az Őfelsége udvarának nincs egyéb szándéka, mint hogy a jogos és méltányos követeléseket kielégítse és azokat kiegyenlítse, emiatt már említett Uraságtokat mély tisztelettel és illendőséggel afelől keresem meg, hogy a legközelebbi közgyűlésen mindezt tegye közhírré és ha valaki úgy véli, hogy tisztességes igénye lehet a Rákóczi-vagyon terhére, a jelen levelünk vételétől számítva hat hét alatt az okmányok bemutatásával nálam adja elő kívánságait és igényét. Egyébként ne legyen Uraságtok terhére, hogy ez ügyben tudomást szerezzen a vármegye egész közönsége, akiknek a továbbiakban minden jót kívánok és maradok fentcímzett Uraságtoknak
260
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
igen lekötelezett szolgája: Kassa, 1702. január 10. Ludwig Albert Thavonat s. k. (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak N. N. Nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Általam nagyra becsült és igen tisztelt Uraknak. Várad (Bihar vármegye záradéka:) 1702. február 14. napján ezen levél a Váradon tartott közgyűlésünkön lett kihirdetve. Szegedi János levéltáros, jegyző által s. k. 6. Ebersdorf, 1702. október 7. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 1-2., 19-20. p.59 Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, s minden bizonnyal vitézlő és nemes, nemkülönben bölcs és körültekintő, kedvelt híveink! Atyai érzéseinkkel, amellyel a mi legkedvesebb magyar birodalmunk iránt érzünk, kívánnánk, hogy a mi hűséges Rendeink és Karaink azt a boldog békét, amelyet a török Portával60 annyi háborús viszály és szörnyűség után sikerült megkötnünk,61 minden gyümölcsével együtt Isten kegyelméből élvezhessék és számukra annak gyümölcse éveken át kedvezően hasznossá váljék, egyben sorsukon könnyíthessünk azáltal, hogy a hadiadó összegében és egyéb szolgáltatások vonatkozásában könnyítéseket nyújthassunk. Tekintettel azonban arra, hogy a mi ellenségeink csaknem egész Európában versenytársakként új és új veszedelmekkel fenyegetnek bennünket,62 és a háború hullámait sodorják felénk úgyannyira, hogy nemcsak a mi örökségünket illető spanyol birodalom megvédelmezésére kényszerülünk, hanem országainknak és tartományainknak örökös területeire is kiterjedő védelmet kell megszerveznünk, emiatt szárazon és 59
Az oldalszámozás magyarázata: ebbe az iratba, mint palliumba, több (mellékletnek gondolt) iratot helyeztek el, s ezek kapták a 3-18. oldalszámokat. 60 Törökországgal 61 Karlócai béke: 1699. január 26. 62 Utalás a spanyol örökösödési háborúra.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
261
tengeren Franciaországtól és annak szövetségeseitől egyaránt a támadás veszélyének vagyunk kitéve, és kényszerítve vagyunk mindenütt fegyverrel a kézben felvenni a harcot. Emiatt a magyarországi és horvátországi gyalogos haderő csapatait igénybe kívánjuk venni (kivéve az újszerzeményű területeket,63 melyeknek lakossága szerb), mégpedig oly módon, hogy Magyarországon a porták szerint, Horvátországban pedig a kémények64 alapján, amelyek lényegében ott a portáknak felelnének meg, egy hajdút avagy másként gyalogos katonát kell kiállítani és zászlók alá összegyűjteni, különös tekintettel a most fennálló kivételes szükségességre; mindezek eltartására a jelenleg meglévő eszközök természetszerűleg semmiképpen sem mutatkoznak elegendőnek, és ezért a helyzet kényszere folytán a legkegyelmesebben úgy határoztunk, és ehhez a többi német tartományok segítségét is igénybe vesszük, hogy ebben az esztendőben a szokásos évi adón kívül és más járadékok mellett, valamint felajánlásokon túlmenően, amelyek Magyarországon eddig még nem ismeretesek, tizenötezer újoncot íratunk össze az Itáliában állomásozó katonaság kiegészítésére; mindezeket már folyamatosan megtették és az összeírásokkal összefüggő költségeket is előlegezték, remélve, hogy a háború sikeres kimenetele után kérésünknek megfelelő arányban ezek majd visszatérülnek. Nagyon szeretnénk abban bízni, hogy hasonló és a Hűségteknél megszokott előzékenységgel a katonaság toborzásánál magatok is hasonlóképpen fogtok eljárni, és ebben a legkegyelmesebben bízunk is, nehogy a katonaság toborzásához szükséges költségek hiábavalóan merüljenek fel és újabb terheknek adjanak helyet. Egyébként ha a jelen háború sürgető kényszere majd alábbhagy, vagy legalábbis szünetel, a felajánlott összeg a szokásos évi adó terhére írandó és jóváhagyandó. Mindezeknek bővebb megértéséhez és a mi kegyes szándékaink világosabb értelmezéséhez, valamint támogatásához főként, mert az ügy semmiféle halasztást nem szenvedhet, egyes pontokról a mi Haditanácsunk és a Haditanács Gazdasági Hivatala magyarázatokat fogalmazott, amelyeket Felségünk természetszerűleg jóváhagyott és a kerületi bizottságok útján ismertetett. Ezek a magyarázatok felvilágosítással szolgálnak arra, miként kívánatos a katonaság toborzása, egybeállítása, eltartása és a megállapított zsold fizetése, és rendelkezés van arról is, hogyan kell lebonyolítani a két havonkénti zsold kiadását, és miként kell azt beszámítani majd a beálló katonai esztendő valójában elfogadható elszámolásába. Nagyon bízunk abban, hogy Magyarország Karai és Rendei a jelenleg fenyegető veszedelmek elhárításában úgy, ahogyan az hűségüktől és készséges hozzáállásuktól el is várható, mindent megtesznek, valamint minden eszközt megragadnak, nem fognak eltérni őseik dicséretreméltó útmutatásaitól, akik isteni néhai királyainknak és dicsőséges elődeinknek az ily súlyos veszedelmek időszakában az akkori idők követelményeihez igazodva akár személyes felkelés révén, akár pedig pénzadományaikkal gyors ütemben segítségére voltak, sőt más módot is találtak, hogy személyüket és vagyonukat felajánlhassák, amivel utódaik számára halhatatlan nevet és dicsőséget hagyományoztak. Hogy pedig mindez minél gyorsabban megtörténhessék, mint ahogy a helyzet súlyos volta megkívánja és hogy a Karok és Rendek természetes Urukkal szemben hűségü63 64
A törököktől legutóbb visszafoglalt déli területek; határőrvidék. Magyarországon a porta, Horvátországban a kémény jelentette az adóegységet.
262
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
ket bebizonyíthassák, és hogy alázatosan akarják bizonyítani szolgálatukat, hogy a megkívánt katonaság minél gyorsabban és főként a jelen rendelkezésünk kiadásától számítva hat hét alatt összegyűjthető legyen, ebből a célból a munka irányítására a három kerület, mégpedig a Dunán túli65 és a felső-magyarországi vármegyék66 élére állítottuk a mi kedvelt atyánkfiát, az ország nádorát, aki a Szent Római Birodalom hercege,67 továbbá tekintetes és nagyságos gróf Koháry István urat, a Dunán inneni vármegyék68 élére pedig országbíránkat, királyi tábornokunkat és Horvátország bánját.69 Ezért Hűségteket ezen levelünkkel kegyelmesen arra buzdítjuk és Felségünk iránti hűségtek alapján arra kérünk, minden kívánságunk szerint, hogy késlekedés, időhalasztás, válaszadás (amitől a dolgok elintézése annyit szenvedhet) nélkül toborozzátok össze a katonaságot a szükséges számarányban, nevezetesen Bihar vármegye területéről a hetvenkilenc portának megfelelően, és a vármegyétekben fekvő Debrecenből harminc porta szerint, és ezt minél sürgősebben tegyétek meg a nádor őhercegsége rendelkezésére bocsátva,70 de ez ügyben semmiféle kifogás ne merüljön fel. A továbbiakban a mi császári-királyi kegyelmünk mindenkor érezhető lesz irántatok. Kiadva ebersdorfi várunkban, október hónap 7. napján, az Úr 1702. évében. Lipót Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Hunyadi László s. k. (Az irat alján:) A Haditanács tudósítása alapján az összes vármegyének kiadva a magyar katonaság hat hajdúezrede összegyűjtésének ügyében. (Külső címzés:) Tisztelendő, tiszteles, tekintetes és nagyságos, s minden bizonnyal vitézlő és nemes, bölcs és körültekintő N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Kedvelt híveinknek. Buda Várad. (Bihar vármegye záradéka:) Őszentfelsége jelen kegyes levele alázatos hódolattal és tisztelettel felolvasva és kihirdetve az Olasziban tartott közgyűlésen 1702. november 2-án.
65
A Felvidék nyugati része és a Duna-Tisza köze értendő! A Felvidék keleti része és a Tiszántúl. 67 Eszterházy Pál volt ekkor a nádor. 68 A mai Dunántúl területe. 69 Gróf Batthyány Ádám tábornok volt ekkor az országbíró és horvát bán. 70 Bihar vármegye az Eszterházy Pát irányítása alá eső kerülethez tartozott. 66
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
263
7. Kassa, 1702. október 27. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 10-11. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak! Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. Tekintettel arra, hogy nyolc nappal ezelőtt71 a magyarországi három gyalogosezred felállítása tárgyában a magyar vármegyékhez kegyes rendelkezés kiadása történt, egyben az is elrendeltetett, hogy a Kassai Albizottság gondoskodjék az ezredek összeírásának, élelmezésének, fenntartásának, illetmény-kifizetésének, ruházati felszerelésének, fegyverzete biztosításának és bemutatásának módozatairól. Emiatt fentcímzett uraságtoknak a mellékelt másolatok által tudomásra kívánjuk hozni ő királyi Felsége utasítását, s egyben komolyan felhívjuk figyelmeteket e legkegyelmesebb parancs előírásaira azzal, hogy a jelenleg fennálló parancsoló szükségesség okaira tekintettel és a közállapotok biztosítása végett a legfelségesebb uralkodó urunknak kívánsága szerint 79 katonát, a felosztás előírásaihoz híven, alkalmazkodva a norma szerinti szabályozáshoz, vármegyétek részéről minél gyorsabban, de legalább hat héten belül állíttassatok ki, írattassatok össze, s e téren semmiféle késlekedést ne tűrjetek el, vagy halasztást ne engedjetek meg. Inkább azon legyetek, hogy alázatos kötelezettségetekhez híven minél gyorsabban és lelkesedéssel bizonyítsátok be jóakaratú szándékaitokat. Egyébként fentcímzett uraságtoknak az óhajuk szerinti szerencse megragadását elérni kívánjuk és maradunk Kassán, 1702. október 27-én A fentcímzett uraságtoknak szolgálatra a legkészségesebbek: N. N. Őszentfelsége Kassai Albizottságának elnöke és ülnökei (Az irat alján:) Bihar (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak. N. N. Nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségnek, általunk igen tisztelt uraknak. Váradra
71
Bécs, 1702. október 16. I. Lipót rendelete a Kassai Albizottsághoz. Feltehetően erre a rendeletre utalnak, melyet mellékelnek is másolatban: IV. A. 1/b. 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 3. p.
264
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Bihar vármegye záradéka:) Az 1702. évben, november 12. napján a Kassai Albizottság jelen levele a mellékletekkel együtt felolvasva és kihirdetve. Esküdt jegyző által s. k. (Mellékletek:) a.) Keltezés nélkül A Magyar Királyi Udvari Kancellária javaslata (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 4-7. p. Pontok azokról a javaslatokról, amelyeket a magyar gyalogos katonaság felállítása tárgyában a Magyar Királyi Udvari Kancellária a vármegyék elé kíván terjeszteni, valamint azokról, amiket a hadsereg fenntartása ügyében a Katonai Főhadbiztosság részéről figyelembe veendőnek tart 1. Ami Őszentfelségének a magyar három gyalogezred felállítására vonatkozó olyan szándékát illeti, hogy azok mindegyike tíz századból és egy-egy század kétszáz főből álljon, ily módon együttesen legalább kétezer főnyi állományból, beleértve a magasabb parancsnokság személyi állományát is, annak tisztikarát, továbbá a Horvátországból toborzandó két század erejű egységet, amelynek létszáma egyenként 150 főből állna, mindezekre nézve az a rendelkezés kívánatos, hogy ezek a katonai személyek Magyarország, valamint Horvátország területén összeírassanak, egybeállíttassanak és oly módon gyűjtessenek össze, hogy a kancelláriai rendelkezésnek a vármegyékben történt kihirdetését követő hat héten belül a fent említett magyar és horvát seregtestek a jelenleg csatolt kimutatás számszerű adataihoz híven, a felosztás arányaihoz igazodva minden kerületben egybegyűljenek és a két horvát század ugyancsak Horvátország területén készenlétben álljon, mindegyik a maga téli szálláshelyén oly módon, hogy a fent említett Őszentfelsége kívánságának megfelelően, bármikor szólíttatnak fel a szolgálatra, rendelkezésre legyenek, és azokat sürgősen ki lehessen vezényelni a késlekedés veszélye nélkül. A további királyi parancs részletesebben intézkedik. De annak megérkeztéig a király őfelsége engedélye alapján a katonaság toborzása és összegyűjtése céljából szükséges kiadások részbeni fedezése érdekében Magyarország területén minden porta, Horvátországban pedig minden kémény után a már érvényes kivetési norma és hadiadókulcs összegének megfelelően tizenhét rajnai forintot kell kivetni, amelyet majd a jelenlegi égető háborús szükséglet befejezése után a hadipénztár a hadiadó kifizetésének módja szerint fog érvényesíteni és beszámítani. 2. A munka végrehajtása két kerületben történik, nevezetesen az egyik a Dunán inneni kerület,72 amelynek élére az országbíró őkegyelmessége, gróf Batthyány73 tábornok, horvát bán úr állíttatik, a Dunán túli területek élére, valamint Felső72 73
A mai Dunántúl területe. gróf Batthyány Ádám
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 74
265
Magyarország vármegyéi fölé pedig a nádor őkegyelmessége és gróf Koháry76 ezredes úr kerülnek. 3. Az ezredek élén álló, továbbá az egyéb beosztott tiszteket a Haditanács megerősítő hozzájárulása után rövidesen kinevezik, és ha arra lehetőség van, mindegyiket a saját nemzetisége köréből, ha kétségtelen nemeseknek, a katonai kérdésekben járatosaknak és érdemeseknek mutatkoznak. 4. Úgy rendelkezünk, hogy a katonaság megkülönböztetése érdekében a ruházati felszerelésben is különbség legyen, nevezetesen a felső-magyarországi vármegyékből származó katonák esetében vörös színű legyen, a Dunán túli és Dunán inneni vidékekről származóknál pedig zöld színű legyen a ruházat. 5. Ha netán egyes vármegyékben alkalmas személyekből a sereg létszáma nem bizonyulna elegendőnek, akkor az érdekelt vármegyék a kerületi ezredes hozzájárulása alapján a kerületben lévő más vármegyékkel egyezzenek meg oly módon, hogy akár maguk gyűjtenek össze más vármegyékben élő személyeket, akár pedig a kerületi ezredes részére pénzt adnak, aki majd a szükséges toborzó kiegészítést máshol végrehajtja. 6. Az ezredekre és századokra vonatkozó rendelkezés, azok létszáma és felállítási rendje a csatolt séma77 szerint alakul; a jövőben az illetmények címén pénz csakis a közlegények, kürtösök és káplárok részére vonhatók le. Ugyanis közismert, hogy a magasabb beosztású vagy az első osztályú tisztek nehézséget okoznak, akiknek a német ezredekben sem szoktak semmiféle költséget jóváírni. 7. Minden egyes vármegye köteles a saját katonáját mindaddig fenntartani, ameddig a számára előírt felosztási kulcs szerint össze nem állította a reá kivetett katonai állományt; ennek megtörténtét köteles bejelenteni a hadbiztosnak a kerületben, akinek a toborzott sereget bemutatja, egyidejűleg pedig felkéri a Pozsonyban, Kassán és Budán állomásozó hadbiztosokat, hogy a szokás szerint vegyék számba a bemutató listát, a személyeket és megbízott beosztottaikat küldjék ki a kerületbe és ha a sereget nem tudják azonnal elszállítani, ez esetben a naponként megállapított zsoldot kötelesek megtéríteni. 8. A magyarországi kerületek kötelesek a szökés veszélyét megelőzni és a megállapított 17 forint összeg megtérítése csakis abban az esetben fizetendő ki minden katona után, ha a katonák megfelelő öltözékben és az előírt katonai felszereléssel kerülnek bemutatásra a kerületi hadbiztos előtt, a katonai esküt letették és a katonai állományba felvételt nyertek. 9. Ez alatt az idő alatt vehető át ezeknek az ezredeknek eltartása Őszentfelsége hadseregébe azzal a fizetési feltétellel és kiválasztással, ahogy a német ezredek katonáinál fennáll, de havonként mindössze fél rajnai forinttal kevesebbet kapnak a magyar katonák az élelmezésükre és a ruházatukra. Ám ennél a kérdésnél megtartandó Őszentfelségének az az utasítása, hogy minden személyi fejadag az ország határain kívül három és félszeresen térítendő, beleértve a kenyeret is, a lófejadag pedig három forinttal számítandó.
74
A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl, valamint a Felvidék értendő itt. herceg Eszterházy Pál gróf Koháry István 77 Lásd a c.) mellékletet. 75 76
75
266
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
10. Ismeretessé vált Őfelségének szabályzata a kenyérgabona előírását és kiszolgáltatását illetően, amelynek mennyiségét és minőségét mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a német katonák és tisztek részére az kiszolgáltatásra kerül; ilyen módon a hadműveletek időszakában minden egyes kenyérfejadagot a hadbiztosság állapít meg, s ezt az ezrednek el kell ismernie, aminek fejében havonként egy forint összeget a hadbiztosság levonhat. 11. Nehogy a vezényelt katona a számbavétel után a zsoldfizetés elmaradása miatt hátrányt szenvedjen, minden egyes kerület köteles a gyalogság számának és a megállapított tervben előírtaknak megfelelően a Pozsonyban, Kassán és Budán állomásozó hadbiztosságok részére két hónapnak teljes eltartási költségét, vagyis hét rajnai forintot, befizetni, amely összeget a seregtestet kísérő hadbiztosok vesznek kézhez és azok teljesítik a kifizetéseket akár a magyar állomáshelyeken, akár pedig menet közben az országhatáron kívül, és a kifizetés tényéről az ezredek részére megfelelő elszámolást nyújtanak be. 12. A menetek idején az idegen területeken, amikor a zsold összege nyilván kevésnek bizonyul, a Tekintetes Udvari Kamra kiegészítést nyújt, ami természetesen a zászlóvivőket, a fegyverhordozókat és a gabonás szekerek kísérőit is megilleti. 13. A szóban forgó tiszteknek és hajdúknak,78 akik az említett ezredekben és századokban teljesítenek szolgálatot, feleségei és családtagjai valamely más hadsereg beszállásolási kötelezettsége alól mentesek, kivéve a Magyarország területéről kivezényelt lovasság ezredeit. 14. Ő császári Szent Felsége ígéretet tesz arra, hogy a háború befejezése után az említett ezredeket Magyarország vagy Horvátország területéről egyetlen német hadsereghez sem osztja be, vagy semmiféle más nemzet seregei közé nem soroztatja, hanem teljes szabadsággal otthonába visszavezényli. b.) Ebersdorf, 1702. október 4. Az uralkodó feljegyzése az Udvari Haditanács elnökéhez (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 9. p. Kedves Mansfelt Gróf! Elolvastam a csatolt Emlékeztetőt az összeírandó három magyar gyalogezred összeírására vonatkozóan, melyet kedvezően fogadtam, de legyen szabad erre nézve a magam végső elhatározását az alábbiak szerint tudomására hoznom. Első pontként leszögezem, hogy az ország iránt élő atyai érzésem szerint kegyelmesen tudomásra kell hozni, hogy ez az összeírás nem egyszerűen díjtalanul történik, hanem a felmerült katonaállítási költségeket a megfelelő időben majd fel kell számítani, és azokat le kell vonni az adó összegéből.
78
hajdú = gyalogos katona
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
267
Emiatt légy azon, hogy a királyi kegyelmet kimutathassam azáltal, hogy az én Magyar Kancelláriám, valamint a nádor79 haladék nélkül és minél gyorsabban adják ki a megkívánt rendelkezéseket a vármegyék részére, hogy mindenféle esetleges felirat mellőzésével, késlekedés nélkül teljesítsék akaratomat, és ez az ügy a legteljesebb szívélyességgel bonyolódjék le. Ennek a katonaállítási kötelezettségnek irányítása a Dunán inneni területeken80 gróf Batthyány81 országbíró kezében fut össze, a Dunán túlon éppen úgy, mint a felsőmagyarországi területeken82 a már említett nádor és gróf Koháry,83 vagy valaki más nagyúri személy tartsa kézben ezt az ügyet, aminek a végrehajtását állandóan sürgesse és azon legyen, hogy az eredmény halogatás nélkül, minél hamarabb bekövetkezzék. Emiatt semmiféle más határidőről nem lehet szó, hanem azon kell lenni, hogy a kihirdetéstől számítva minden egyes kerület hat héten belül állítsa ki a maga ezredét és ebből kifolyólag a három ezred egyidejűleg és egységesen gyülekezzék össze. Ami végül a katonaság illetményeit, ruházatát és az ezredek számára megkívánt fegyverzetet illeti, mindenekelőtt két havi zsold előre fizetendő ki, a toborzáshoz és fenntartáshoz szükséges egyéb kiadásokra nézve pedig az a kívánságom, hogy sürgősen üljön össze egy értekezlet a Haditanács, a Magyar Kamara, a Főhadbiztosság, a Magyar Kancellária, a nádor és az országbíró együttes jelenlétében, amelyen minden szükséges ügyet meg kell beszélniük és a végrehajtásban meg kell állapodniuk. De arra való tekintettel, hogy ebben az ügyben az irántam való szolgálat áll előtérben, az a kívánatos, hogy mindenképpen végrehajtásra kerüljön, emiatt nektek komolyan tudomásotokra hozom: tegyetek meg mindent, hogy elgondolásom célját érje, semmiféle kétség ne merülhessen fel, vagy nehézség ne kerüljön előtérbe, de még a kivételezések se következhessenek be, hanem minden a leggyorsabban kerüljön megoldásra. Mindezeket nektek komoly szándékkal elrendelem, egyébként császári kegyelmemet felajánlva maradok. Ebersdorfban, 1702. október 4-én. Feljegyzés titkos tanácsosomnak és az Udvari Haditanács elnökének Henrik Mansfelt grófnak c.) Keltezés nélkül Kimutatás egy magyar gyalogosezred ellátmányáról (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 14-15. p. 79
herceg Eszterházy Pál A Dunántúlon! 81 gróf Batthyány Ádám 82 A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, valamint a Felvidéken. 83 gróf Koháry István 80
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
268
A magyar katonaság egy gyalogezredének beosztása, alkotórésze, elrendezése és fizetése, kétezer harcossal az alábbi módon Magasabb állomány84 Ezredes – – – – – – – – Alezredes – – – – – – – Őrnagy – – – – – – – – Szállásmester – – – – – – Hadbíró és titkár egy személy – Pap – – – – – – – – – Segédtiszt – – – – – – – Élelmezésmester – – – – – Szekérmester – – – – – – Porkoláb85 a szolgákkal – – – Két szekér a katonai sátrak számára
Fejadagok Személynek 40 10 5 3 5 2 2 2 2 3 2 76
Lónak 10 4 4 2 4 2 2 2 2 1 4 37
Egy kompánia vagy két század első osztálya86 1 kapitány87 – – – – – – – 1 vicekapitány88 – – – – – – 1 zászlótartó – – – – – – 1 őrmester – – – – – – – 1 futár – – – – – – – – 1 írnok – – – – – – – – 1 seborvos – – – – – – 3 dobos – – – – – – – 12 káplár89 – – – – – – 178 közlegény – – – – – 200 szekér az élelem számára Tíz század – – – – – – Magasabb állomány90 – – – A fejadagok végösszege
15 5 4 3 2 2 2 3 24 178 2 240 2400 76 2476
3 2 2 – 1 – – – – – 4 12 120 37 157
A fent felsorolt 2476 személyi és 157 lófejadagra, a személyi fejadagnál beleértve a kenyeret, a lófejadagot is 3 forinttal számítva, az országon belül havonta fizetendő 7899 forint – krajcár Az országhatárokon kívül pedig minden személyi fejadaghoz hozzá kell számítani fél forintot, amely kitesz 1238 forint 30 krajcárt Összesen a havi ellátmány az országon kívül 9137 forint 30 krajcár
84
Értsd: ezredtörzs. foglár 86 Értsd: századtörzs. 87 százados 88 hadnagy 89 tizedes 90 Értsd: ezredtörzs. 85
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
269
d.) Keltezés nélkül Egy magyar gyalogos felszerelése (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 8. p. A felszerelés felsorolása a hajdú91 számára Süveg Dolmány Mente vagy köpönyeg Nadrág Öv Takaró Saru Lőportartó, lóding92 Szablya vagy másként magyar kard 8. Kismarton, 1702. november 4. A nádor rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1545. Fasc. III. Anni 1702. 1-2. p. Illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabiles ac magnifici, generosi, egregii et nobiles, prudentes item ac circumspecti domini, amici nobis observandissimi.93 Salutem et officiorum nostrorum commendationem.94 Elhittük, vette ekkoráig kegyelmetek Kegyelmes Urunk, Őfölsége parancsolattyát az újonnan elől állétandó95 Magyar Gyalog Regementek iránt, melyeket miként, s hogy köllessék fogadni, s minémű requisitumok96 köllessenek hozzája, nem kétljűk,97 a Tekéntetes Dicasterium98 is intimálta99 kegyelmeteknek. 91
hajdú = gyalogos katona Tehát lőfegyverének is kellett lennie a hajdúnak, ezt azonban a katonai raktárból kapta; itt csak a vármegyék által beszerzendő felszerelési tárgyak vannak felsorolva. 93 Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő urak, általunk igen tisztelt jóakarók. 94 Üdvözletünket és hivatali szolgálataink ajánlását. 95 előállítandó (felállítandó!) 96 szükséges dolgok 97 kételkedünk 98 Igazgatószék, kormányszék, főkormányszék; feltehetően a Kassai Albizottságra utal Eszterházy! 99 tudósította 92
270
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
Hogy azért Őfölsége kegyelmes parancsolattya s intimátiója100 secundáltassék101 ( reánk lévén bízva a Dunán túl102 és fölföldi103 Regementek erectiója104 ), minthogy országos dolgokban való foglalatosságink miatt magunk reá nem érkezhetünk, bisztuk105 a dolgot Gróf Koháry Istvány Uram őkegyelmére, hogy kegyelmetekkel correspondeáljon.106 Arra nézve kegyelmeteket akaránk praesentibus requirálnunk,107 minthogy készpénzzel kölletik a Mundirungot108 megszerzeni, kiben is hogy fogyatkozás ne légyen, valamely készpénzbéli summát109 öszve szerezvén kegyelmetek, készen tartsa, mely iránt, dum et quando110 kegyelmetek emlétett Gróf Koháry Istvány Uram által requiráltatni111 fog, őkegyelme kezéhez tempestive112 administrálhassa,113 hogy elől állétván114 kegyelmetek a Porták szerint repartiált115 Hajdúkat, készen találhassák Mundirungjokat. In reliquo116 éltesse Isten jó egésségben kegyelmeteket. Datum Kismartonii, die 4. 9bris Anno 1702.117 Praetitulatarum Dominationum Vestrarum Amicus ad officia paratissimus Paulus Eszterházy m. pr.118 (Az irat alján:) Bihariensi.119 (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, admodum reverendis, spectabilibus ac magnificis, generosis, egregiis et nobilibus dominis N: N: Supremo et vice comitibus, judlium, caeterisque jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum, magnatum et nobilium comitatus Bihariensis etc. Dominis amicis nobis observandissimis. 100
tudósítása secundál = támogat, elősegít 102 Duna-Tisza köze és a Tiszántúl 103 felvidéki. felső-magyarországi 104 felállítása 105 bíztuk 106 tartsa a kapcsolatot 107 jelen levelünk által felkeresnünk 108 egyenruhát 109 összeget 110 amidőn és amikor 111 felkerestetni 112 időben 113 juttathassa 114 előállítván (felállítván!) 115 felosztott, kivetett 116 A továbbiakban 117 Kelt Kismartonban, november 4. napján, az 1702. évben. 118 Fentcímzett uraságtoknak hivatali szolgálatra legkészségesebb jóakarója: Eszterházy Pál s. k. 119 Biharnak. 101
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
271
Per Budam Varadini120 (Bihar vármegye záradéka:) Praesens Anno 1702. die 21. 9-bris Celsissimi Principi Domini Palatini Litteras perlectae et publicatae sunt. Per juratum notarium m. pr.121 9. Kassa, 1702. november 7. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 17-18. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak! Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. A hajdúk122 összeírása kapcsán az eddigieken kívül milyen rendelkezéseket adott ki nemrég fentcímzett Uraságtok részére ő királyi felsége az Albizottság útján, a csatolt másolatok által szíves tudomására hozzuk fentcímzett Uraságtoknak és azokat közöljük a további tudomásulvétel és az összeírásoknál követendő miheztartás végett. A továbbiakban óhajuk szerint minden jót kívánunk, maradván Kassán, 1702. november 7-én Fentcímzett Uraságtoknak szolgálatra legkészségesebbek: N. a császári-királyi Őszentfelsége Kassai Albizottságának ülnökei (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes és vitézlő, mint nemes uraknak. N. N. Nemes Bihar vármegye főés alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, valamint a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségnek, általunk igen tisztelt uraknak. Váradra (Bihar vármegye záradéka:) Az 1702. évben, november 17-én Őszentfelsége Kassai Albizottságának jelen levele, Őszentfelsége másolatban megküldött kegyes levelével 120
Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes uraknak N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. általunk igen tisztelt jóakaróknak. Budán át Váradra. 121 Az 1702. évben, november 21. napján a főméltóságú herceg, nádor úr jelen levele felolvasva és kihirdetve. Az esküdt jegyző által s. k. 122 gyalogos katonák
272
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
és az újonnan felállítandó hajdú123 katonaságról szóló új feljegyzéssel együtt felolvasva és kihirdetve. Esküdt jegyző által s. k. (Mellékletek:) a.) Bécs, 1702. október 8. (?) Az uralkodó rendelete a Kassai Albizottsághoz (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 16. p. Másolat. Lipót.124 Hogy milyen megállapodás született a mi Hadbiztosságunk Számvevői Hivatala, valamint tekintetes és nagyságos Batthyány Ádám, Németh Unghvár125 örökös grófja, országbíránk, Horvátország bánja, Magyarországunk Dunán inneni kerületének126 főparancsnoka, kamarásunk és belső titkos tanácsosunk, a mi kedvelt hívünk, nemkülönben Koháry István ezredes, Magyarországunk Dunán túli részének127 alparancsnoka között az eddigi megbeszélések során a három magyar gyalogezred új összeírása és felállítása tárgyában, és azt hogyan hagyta jóvá a mi Haditanácsunk, a részetekre most megküldött másolat alapján Hűségtek világosan megismerheti. Egyben közöljük, hogy ezt a megállapodást a magunk részéről kegyelmesen mi is jóváhagytuk és az a kívánságunk, hogy azt tartsátok kötelező érvényűnek. Ezért ezt a megállapodást Hűségteknek kegyesen megküldjük, egyúttal szigorúan elrendeljük és megparancsoljuk, hogy a megállapodás megismerése után magatokat annak előírásaihoz tartsátok és a kerületetekhez128 tartozó vármegyékben a maga módján kihirdettesse és minden pont megfelelő végrehajtásának megtörténtéről gondoskodjon Hűségtek, akiknek a továbbiakban, stb.129 Bécsben, 1702. október hónap 8-án.130 Lipót s. k. Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Somogyi Ferenc s. k. Császári-királyi Kassai Albizottságunk részére. 123
gyalogos Az uralkodó címeit és a megszólítást a másoló lehagyta. 125 Németújvár! 126 A mai Dunántúl területe. 127 Felvidék, Duna-Tisza köze, Tiszántúl 128 A Kassai Albizottság irányítása alá tartozó vármegyékben. 129 A záró formulát a másoló lehagyta. 130 Mivel az uralkodó hivatkozik a másik, október 22-i keltezésű mellékletre, ezt a dátumot hibásnak kell tartanunk. Feltehetően a másoló hibájából maradt le az első számjegy; a helyes időpont október 28.! 124
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
273
b.) Bécs, 1702. október 22. A Haditanács átirata a Magyar Udvari Kancelláriához (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1543. Fasc. III. Anni 1702. 12-13. p. A Méltóságos Magyar Királyi Udvari Kancelláriának barátságosan tudomására hozandó, hogy a katonai számvevőség hivatalának folyó hó 14-én kelt tájékoztatása alapján, valamint az Udvari Haditanácsnak a rendelkezésére Magyarország országbírájával és egyben horvát bánnal, gróf Batthyányval és gróf Koháry ezredes úrral a Magyar Udvari Kancellária által megadott öt pontra nézve131 megegyezés történt arról, hogy három magyar ezredet kell felállítani, és ennek végrehajtására tárgyalást kell folytatni; mindezekben végül is megállapodás jött létre, amelyet az Udvari Haditanács jelenleg az alábbiak szerint, a következő tartalommal hagy jóvá: Ami az első pontot illeti: Az Udvari Haditanács azon a határozott véleményen van, s ezt rendíthetetlenül vallja, hogy a toborzás alá kerülő katonaságot minden vármegyében a részére illetékes mennyiség alapján kell megállapítani oly módon, hogy ha a megállapított létszám betelt és egy-egy katona a szükséges ruházattal el lett látva, akkor az adott egység a hadbiztosság keze alól azonnal átkerül Őszentfelsége szolgálatába, majd a gyülekezőhelyre szállítandó, ahol a teljes ezred összegyűjtendő lesz; e helyen kell az egységet hagyni, és saját tisztikara utasításainak kell alávetni mindaddig, amíg az szükségesnek látszik. A gyülekezőhelyet és a bemutatás helyét olyan módon kell megválasztani, hogy amint arra lehetőség nyílik, sürgősen elszállíthatók legyenek az egységek a német örökös tartományokba, és ha ott megfelelően zárt helyek találhatók, azokban kell őket elhelyezni, mint újonnan toborzott katonaságot. Ilyen módon sokkal kedvezőbb feltételek között lehet őrzésükről gondoskodni és szökésüket megelőzni, egyben azonnal alá lehet vetni őket a katonai gyakorlatozásnak. A seregek részére három állomáshelyet kell kijelölni, minden kerületben egy-egy számára. Minderről annakidején a Magyar Udvari Kancellária megfelelő tájékoztatást kap. A 2. pontot illetően: Ami a ruházat alatt viselendő (közönségesen salavárdinak nevezett) nadrágot132 illeti, mely könnyen elveszthető, e helyett inkább két ing adandó a legénységnek. Mindenképpen jóvá hagyja és megerősítve marad. A 3. pontot tekintve: Ami a vármegyék részéről a félévre személyenként fizetendő 3 forint 30 krajcár katonai járulékot illeti, azt méltányosan úgy kell megelőlegezni, hogy a vármegyék a következő, 1703. év első részletének fejében fizethessék ki az összeget. Emiatt ezt az összeget a Haditanács számvevőségi hivatala részére a meghatározott vidékeken ki kell fizettetni. Ami a 4. pontot illeti: A katonai rendfokozatokat illetően (amit közönségesen rangnak hívnak) az a formális előírás marad fent, hogy miután a toborzandó ezredek mindegyike rendelkezik saját fegyelmi szabályzattal, részükre ezek a fegyelmi előírások, a többi magyar lovassági ezredekhez hasonlóan, továbbra is fennmaradjanak, és ők ezekkel az előírásokkal élhessenek. De az is követelmény, hogy mindezeknek 131 132
Az Udvari Kancellária eredeti, 14 pontból álló javaslata: 7. számú irat a.) melléklet. Mai kifejezéssel: alsónadrág.
274
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
az egységeknek a tisztjei, akik lovas szolgálatot teljesítenek,133 mindaddig, amíg katonai szolgálatban állnak az ország határán kívül, jogaikban és birtokaikban megmaradjanak, és sem bíróságilag, sem ténylegesen ne lehessen őket vád alá helyezni anyagi javaikat illetően. A Méltóságos Magyar Udvari Kancellária a régebbi utasításokhoz és az egyedileg kiadott rendelkezésekhez igazodásra barátságosan erre kéretik, és a jelenlegi Haditanács is ehhez fogja tartani magát a továbbiakban. Az 5. pont vonatkozásában, ez egyben az utolsó pont is: Az kétségtelen, hogy a német és a magyar fejadagok száma között valóban jelentős, de méltánylandó különbségek állnak fent, mégis avégett, hogy az említett 3 ezred tisztikara ne érezzen méltánytalanságot és megkülönböztetést, hogy mindenképpen helytállhassanak, a személyeknek járó fejadag maradjon a korábbi rend szerint, az első séma134 alapján, de a lovaknak járó fejadag mennyisége bizonyos értelemben változik, oly módon, hogy az ezredes vagy annak a helyettese a lova számára minden esetben még két fejadagot kap, az őrnagy pedig egy fejadagot, éspedig az alábbiak szerint megállapítva: Ezredes …………………………………. helyettese ………………………………. és őrnagy ………………………………
személynek 40 10 5
lónak 12 6 5
Ezt kell számukra kiutalni, s ezzel kötelesek megelégedni. Mindezeket kívántuk a Méltóságos Magyar Udvari Kancellária tudomására hozni, s ezzel az Udvari Haditanács kegyes szolgálatainak felajánlása mellett készségesen rendelkezésre áll. A Haditanácstól Bécs, 1702. október 22. Joannes a Tiell s. k. 10. Kassa, 1702. november 15. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1549. Fasc. III. Anni 1702. 1., 4. p.135 Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak!
133
A tisztek a gyalogságnál is lóhátról vezényeltek. Utalás a 7. számú irat c.) mellékletére. Az oldalszámozás magyarázata: ebbe az iratba, mint palliumba, van belehelyezve a melléklet, s ez kapta a 2-3. oldalszámot.
134 135
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
275
Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. Hogy Őszentfelsége az Ebergényi-ezredből megszökött huszárok ügyében részünkre kegyelmesen milyen rendelkezést adott ki, a csatolt mellékletből világosan megérthetik fentcímzett Uraságtok, akiknek emiatt a rendeletet tiszteletben tartás céljából, és amikor a helyzet úgy hozza magával, végrehajtása érdekében megküldjük. Ezek után fentcímzett Uraságtoknak óhajuk szerint minden jót kívánunk, maradva Kassán, 1702. november 15-én. Fentcímzett Uraságtoknak szolgálatra legkészségesebbek N: Őszentfelsége Kassai Albizottságának ülnökei (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak. N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, valamint a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségnek. Általunk igen tisztelt urainknak. Váradra (Bihar vármegye záradéka:) Az 1702. évben, november 22. napján, a közgyűlésen a jelen levél felolvasva és kihirdetve. (Melléklet:) Bécs, 1702. november 2. Az uralkodó rendelete a Kassai Albizottsághoz (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1549. Fasc. III. Anni 1702. 2-3. p. Másolat. Lipót.136 A mi hűséges hívünk, nagyságos báró Ebergényi László, magyar lovasságunk egyik ezredének ezredese Felségünknek alázatosan előadta, hogy amikor az elmúlt esztendőben a reá bízott ezredet Itáliába vezényelte volna, röviddel a visszatérése előtt keletkezett zavaros helyzetben bizonyos magyar lovaskatonák a szolgálatot megtagadták, s ezek, amint hallani lehet, Magyarországunk területén még jelenleg is kóborolnak. Egyidejűleg alázatosan arra kérte Felségünket, hogy kegyelmesen gondoskodjunk és rendeljük el: nehogy a katonaság összeírására kiküldött tisztek ezeknek a szökevényeknek feltalálása esetén azokat letartóztassák, avagy kárt tegyenek bennük, hanem inkább készséges segítségnyújtással fogják el őket és vezessék vissza egységükhöz. Miután az a véleményünk, hogy az ilyen természetű kérés nemcsak Felségünknek kedvező, hanem a lovassági szolgálatra is előnyös, emiatt Hűségteknek éppen úgy, 136
Az uralkodó címeit és a megszólítást a másoló lehagyta.
276
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
mint mezei hadaink főparancsnokának, Nigrelli grófnak137 meghagyjuk, de vele együtt báró Pfeffershoffen altábornagynak is, hogy ha az említett tisztek a katonaság összeírása alkalmával netalán szökevény katonákat találnának, azok részére parancsunk szerint engedékenységgel legyenek és segítséget nyújtsanak. Ebből kifolyólag Hűségteket is azzal keressük meg, egyúttal azt parancsoljuk nektek, hogy jelen rendeletünk kézhezvétele után ezeknek a zászlóinkat elhagyott, bárhol található szökevényeknek a kézre kerítéséért és visszavezényléséért akár az Ebergényi-ezredhez, akár más ezredhez mindent tegyetek meg, és az említett tiszteket ebben a tevékenységükben ne gátoljátok, hanem inkább legyetek segítségükre, egyidejűleg a kerülethez tartozó vármegyék hatóságait is tájékoztassátok a megtett intézkedésekről. Meggyőződésünk, hogy Hűségtek az e tárgyban kiadott rendelkezésünket, amely határozott akaratunkat juttatta kifejezésre, a közjó érdekében végrehajtja. A továbbiakban császári-királyi kegyelmünkben, stb.138 Bécsben, 1702. november hónap 2. napján. Lipót s. k. Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Somogyi Ferenc s. k. A császári-királyi Kassai Albizottság részére 11. Bécs, 1702. november 22. Koháry István levele Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1550. Fasc. III. Anni 1702. 1-2. p. Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általam nagyra becsült, igen tisztelt nemes urak! Üdvözletemet és szolgálataim köteles ajánlását. Semmi kétségem sincs aziránt, hogy az Őszentfelsége és a főméltóságú herceg, Magyarország nádora139 fentcímzett Uraságtokhoz intézett rendelkezéseit világosan megértettétek. Minthogy kötelességemmé tétetett, hogy az Őszentfelsége szolgálatára a feladat végrehajtása minél sürgősebben megtörténjék, s evégett a szükséges levelezést Uraságtokkal én tartom kézben, nemzetes Bagosy Pál urat, a Felső-Magyarország terü137
Ottavio Nigrelli gróf, felső-magyarországi főkapitány A záró formula végét a másoló lehagyta. 139 Herceg Eszterházy Pál volt ekkor a nádor. 138
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
277
letén felállításra kerülő ezred Őszentfelsége által kinevezett főparancsnokát fentcímzett Uraságtokhoz irányítottam, hogy ez az Őszentfelsége rendelkezéseiben foglalt ezred talpra állítása minél gyorsabban megtörténhessék. Egyébként a főméltóságú herceg, Magyarország nádora a jövőben a fent említettek tárgyában amilyen utasításokat fog kibocsátani, azokat Uraságtokkal minden esetben közölni fogom, és mindazokat az említett ezredes úr útján Uraságtoknak be fogom mutatni, Mindezek megtartására méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes Uraságtokat kérem és tisztelettel megkeresem, hogy ebben a vonatkozásban fentcímzett Uraságtok ugyanazon ezredes úr közbenjöttével engem saját szándékaikról és elhatározásaikról tájékoztassanak. A továbbiakban fentcímzett Uraságtoknak a lehető legnagyobb boldogság elérését kívánva maradok fentcímzett Uraságtoknak köteles és készséges szolgája Koháry István Bécsben, 1702. november 22. napján (Az irat alján:) Nemes Bihar vármegyének (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemes és nemzetes uraknak, N. N. Nemes Bihar vármegye fő és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, valamint a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségnek stb. Általam nagyra becsült, igen tisztelt uraknak. (Bihar vármegye záradéka:) Az 1702. évben december 12. napján Püspöki mezővárosban, Bihar vármegye közgyűlésén a jelen levél felolvasva és kihirdetve. 12. Bécs, 1702, december 9. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1577. Fasc. IV. Anni 1703. Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország, stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelt híveink! A hajdú nemzet körében, említett Magyarországunk területén, a kegyesen elrendelt katonai toborzás idején arról nyertünk tájékoztatást, hogy jó néhány vármegyében igen sok szabad, vagy inkább kóborló és csavargó személyek találhatók, akik földesuraikkal szemben jobbágyi vagy akár szolgai kötelezettségeiket megtagadják, sőt a lakosságot és a földet kivonják az adózás alól, e helyett inkább hol itt, hol ott ké-
278
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
nyelmeskednek, ezáltal sem az ország javára, sem a lakosság magánérdekében nem tevékenykednek, sem a közös munkák elvégzésében semmiféle könnyítést nem tesznek.140 Ezzel szemben alkalom adtán és a szükségtől kényszerítve mások javait támadják meg és vagy alattomos lopással, vagy nyílt rablással fosztogatnak, magukat ilyenbe ártva, ezáltal a köznyugalmat és a kereskedelmet szokták megzavarni. De az is előfordul, hogy az ilyen kóborló személyek magukat bármilyen természetű munka alól kivonva nagy kárt okoznak az ipari termékek piaci felhozatalában, de ha valami mégis piacra kerül, azoknak árát a lehető legmagasabbra emelik éppen azáltal, hogy kevés van belőlük, és így jóval többet kell értük fizetni, mint kedvezőbb időkben.141 Ennélfogva a hasonló kóborlók szabadosságának megfékezése és bármiféle kihágást kínáló alkalom megelőzése céljából, valamint a békesség és a nyugalom biztosítására és az említett hajdúk toborzására irányuló kívánságunk elősegítésére, nemkülönben a gazdasági javak károsításának elkerülésére, miután mindebből súlyos nélkülözés következhet be, szándékunk, hogy minden munka nélkül élő kényelmes személy a helyes és igazságos életfeltételeket elnyerhesse. Ezért úgy határoztunk, hogy mindazok a fentiekhez hasonló személyek, akik nem élnek jobbágytelki állományon, vagy akár bármiféle szolgálatra nincsenek kötelezve, sem pedig a közterhek arányos hányadát zsellérként nem teljesítik, hanem egyszerűen kóborlók, bujdosók, lusták, de különben a szolgálat végrehajtására alkalmasak, mindezek hatósági tekintély igénybevételével,142 bárhol találtatnak, akár felfogható143 jobbágytelkekre, akár a rájuk kiszabható szolgálatra, vagy a hadseregbe való felvételre bevonhatók és alkalmazhatók. És hogy ez a mi kegyes határozatunk célját minél sikeresebben érhesse el, a hasonló kóborló és lusta személyek befogadása és visszatartása mindenki számára tilalmas és semmiképpen sem engedhető meg. Ezekre való tekintettel mindnyájatoknak kegyelmesen parancsoljuk, elrendelve, hogy a fent feltüntetett kóborló személyek ügyében kiadott jelen utasításunkra parancsunkat hajtsátok végre, s az ilyen egyéneket vagy a felfogható jobbágytelkeken, vagy akármiféle alkalmas szolgálatra, vagy akár a hadsereg számára vegyétek igénybe, őket mindezekre kényszerítsétek és ilyenre erőszakkal kötelezzétek. Ezzel hajtsátok végre a mi kegyelmesen kinyilvánított komoly kívánságunkat, figyelembe véve a közjó érdekeit is. Titeket a továbbiakban császári-királyi kegyünkről biztosítva, maradunk jóakarattal. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, december 9. napján, az Úr 1702. évében. Lipót Mátyásovszky László nyitrai püspök
140
Mivel kivonják magukat, a többieknek helyettük is kell dolgozniuk; ha részt vennének a közmunkákban, társaikra kevesebb jutna. 141 Az uralkodó arra utal, hogy a piacon az árakat a kereslet–kínálat viszonya határozza meg; ha a kóborlók miatt a kereskedők egyrésze nem vállalja a szállítás kockázatát, kevesebb termék jut el a fogyasztókhoz: felszöknek az árak. 142 Vagyis hatósági beavatkozással. 143 szabad, megművelhető
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
279
144
Hunyadi László s. k.
13. Kassa, 1702. december 16. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1574. Fasc. III. Anni 1702. 4-5. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak! Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. A jelen levelünkkel megküldjük fentcímzett Uraságtoknak Őszentfelségének hozzánk írt azon rendeletét, amelyben tájékoztatott bennünket a zászlójukat elhagyott magyar katonaság ügyében és arról, hogy ebben az országban egyes földesurak milyen szokatlan támogatást nyújtanak nekik, akik a tisztjeik iránti engedelmességet megtagadták, s ezzel a fent említett Őszentfelsége kincstárának kárt okoztak. Felhívjuk fentcímzett Uraságtokat, hogy a rendeletben foglaltaknak figyelembevételével annak előírásait hajtsák végre. Ezek után fentcímzett Uraságtoknak óhajuk szerint minden jót kívánunk, maradva Kassán, 1702. december 16-án fentcímzett Uraságtoknak szolgálatra legkészségesebbek N: Őszentfelsége Kassai Albizottságának elnöke és ülnökei (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak. N. N. Nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségnek, általunk igen tisztelt Uraknak. Váradra (Bihar vármegye záradéka:) A nagyméltóságú Kassai Albizottság jelen levele Őszentfelsége hozzácsatolt legkegyelmesebb rendeletének másolatával felolvasva és kihirdetve a Váradon 1702. december 22-én tartott közgyűlésen. Esküdt jegyző által s. k. (Melléklet:)
144
Ez a fordítás a Szabolcs vármegyének küldött példányról készült, jelzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Szabolcs vármegye közgyűlési iratai, fasc. 4. nro. 46. 1703.
280
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
Bécs, 1702. december 4. Az uralkodó rendelete a Kassai Albizottsághoz (másolat) Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1574. Fasc. III. Anni 1702. 1-3. p. Másolat. Lipót stb.145 Többször előfordult már az az esemény a jelenleg most a Római Szent Birodalomban folyó háború146 időszakában, amiről legújabban a mi őszinte, kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Batthyány Ádám úrtól, Németh Újvár örökös grófjától, országbíránktól, Horvátország bánjától, Magyarországunk Dunán inneni kerületének147 főparancsnokától, kamarásunktól és belső titkos tanácsosunktól értesültünk. Arról szereztünk ugyanis tudomást, hogy a közjónak nem kis kárára a magyar hadseregből a birodalom megnevezett részeibe vezényelt, vagy Itáliába küldött ezredek soraiból egyesek, akik szolgálatunkra voltak rendelve és toborozva, egy ideig a táborokban katonai szolgálatot teljesítettek, de nem ritkán minden ok nélkül zászlóikat és ezredeiket elhagyva titokban megszöktek és hazájukba, azaz az előbb említett Magyarország148 területére visszatérve, itt egyes vármegyék, valamint földesurak részéről támogatásban részesültek oly mértékben, hogy a szökevényeket felkutató tiszteket felvilágosítani a vármegyék és egyes földesurak vonakodtak és őket nem adták vissza, amivel nemcsak a közjónak ártanak súlyosan, hanem elősegítik a rablásokat és egyéb visszaéléseket is. Tekintettel arra, hogy a mindenütt érvényes katonai szabályzat értelmében az ilyen szökevények és azok, akik a zászlót és a tábort elhagyják, nemcsak főbenjáró bűnt követnek el, hanem bűnbe sodorják azokat is, akik részükre oltalmat vagy menedéket nyújtanak, emiatt legalább az okozott kár megtérítésére köteleztetnek. Mindezek folytán Hűségteknek e sorokkal szigorúan megparancsoljuk, egyben elrendeljük, hogy a vármegyékben és a kerületekben szervezzétek meg az intézkedéseket, mindenütt közhírré téve, hogy a szökevényeket és bujdosókat, a mi zászlóink hűtlen elhagyóit bárhol fogságba ejthetik és a legközelebbi helyőrségbe vagy akár német parancsnoksághoz, jól megerősített őrség kíséretében szállíttassák el. Ha pedig akár egy jobbágy, akár valamely község vagy földesúr, vagy bárki más, akármilyen rendű avagy méltóságú legyen is, a mi szolgálatunkra toborzott vagy egyszer is összeírt katonát, magyar katonaszökevényt annak tisztjei vagy felsőbb hatósága engedélye nélkül magánál tartana, vagy részére menedéket nyújtana, az olyan személy köteles annak az ezrednek a javára, ahonnét a szökevény eltávozott, egy másik katonát kiállítani, vagy a toborzás költségeit kifizetni, de ezeken kívül a tényállásnak megfelelően kiszabott büntetéspénzzel is tartozik. Ezeken kívül nem kételkedünk abban, hogy Hűségtek emlékezetében él, hogy a három magyar gyalogezred összeírásakor és számbavételekor kiadott megállapodás tizenötödik pontja149 értelmében határozottan vigyázni kell arra, hogy azok a mi 145
A másoló az uralkodó címeinek felsorolását és a megszólítást lehagyta. spanyol örökösödési háború 147 a mai Dunántúl. 148 Magyarország megnevezése az uralkodó címei közt szerepelt! 149 7. számú irat a.) melléklet 14. pont. 146
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
281
német ezredeinkkel semmiképpen se keveredjenek, hanem abban az esetben, ha szolgálatuk nem lenne szükséges a továbbiakban, a hajdúk150 visszaküldendők ugyanolyan feltételek mellett saját hazájukba. Mindezeket Uraságtoknak a köteles figyelembevétel végett és tudomásul rendeltük el azzal, hogy a vármegyékben és a kerületekben hirdettessétek ki, egyben a leghatározottabban parancsoljuk, hogy a fentírtak tárgyában a közjó és a mi szolgálatunk érdekében helyesen járjatok el, és mindent hajtsatok végre, minden eszközzel ennek sikerére törekedve. A továbbiakban irántatok császári, királyi kegyelmünket jóakaratúlag nyilvánítva maradunk. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, 1702. december hónap 4. napján. Lipót s. k. Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Somogyi Ferenc s. k. A császári, királyi Kassai Albizottság részére 14. Kismarton, 1702. december 18. A nádor rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1583. Fasc. IV. Anni 1703. 1-3. p. Illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabiles, magnifici, generosi, egregii et nobiles domini, amici nobis observandissimi.151 Salutem et officiorum nostrorum commendationem.152 Elhittük, vette kegyelmetek Kegyelmes Urunk, Őfölsége az újonnan fogadandó hajdúk153 iránt emanált154 parancsolattyát, melyeket is miképpen köllessék fogadni, s minémő mundérungjok155 légyen, ugyan Őfölsége parancsolattyában denotálva156 vagyon, kihez képpest reánk lévén a fölföldi157 erigalandó158 regementnek159 150
hajdúk = gyalogos katonák Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes urak, általunk igen tisztelt jóakarók. 152 Üdvözletünket és hivatali szolgálataink ajánlását. 153 gyalogos katonák 154 kiadott 155 egyenruhájuk 156 ismertetve 157 felső-magyarországi 158 felállítandó 159 ezrednek 151
282
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
fölállétása bízattatva; a mundérung iránt bizonyos sidónál160 úgy alkudtunk meg, hogy az egész regementnek a mundérungot a praescribált161 mód szerint, egy-egy hajdúnak pedig 18 foréntért meg fogja szerezni. Arra nézve kegyelmeteknek akaránk értésére adnunk: ezen végezésünk szerint egyegy hajdúnak való egész mundérungért a megírt 18 forintokat magok között kiszedni, s Bagosy Pál óbester162 uram kezéhez szolgáltatni mentűl előbb el ne mulassa163 kegyelmetek, hogy őkegyelme ismét azon sidónak kezéhez szolgáltatthassa azon pénzt. Való ugyan, hogy kegyelmetek is megszerezhetné azon mundérungot, de ha nem egy színű posztó lenne, vagy edgyik a másiknál rosszabb, úgy a több accessoriumok164 is (állván acceptatioja165 óbester uramon), nem acceptálná166 őkegyelme, s kegyelmeteknek vissza adná, a héjában167 való expensákat168 nem tulajdonéthatná másnak kegyelmetek, hanem magoknak. Kívánván, in reliquo169 Isten éltesse kegyelmeteket szerencsésen. Kismartonii, die 18. X-bris Anno 1702.170 Praetitulatarum Dominationum Vestrarum Amicus ad officia paratissimus Paulus Esterházy m. pr.171 (Az irat alján:) Bihariensi.172 (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, admodum reverendis, spectabilibus, magnificis, generosis, egregiis et nobilibus dominis N: N: Supremo et vice comitibus, judlium, jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum, magnatum et nobilium comitatus Bihariensis etc. Dominis amicis nobis observandissimis.173 Posonio Großwardein Budam174 160
zsidónál megparancsolt 162 ezredes 163 mulassza 164 járulékok, kellékek 165 elfogadása 166 fogadná el 167 hiába 168 kiadásokat 169 a továbbiakban 170 Kismartonban, december 18. Napján, az 1702. évben 171 Fentcímzett uraságtoknak hivatali szolgálatra legkészségesebb jóakarója: Eszterházy Pál s. k. 172 Biharnak 173 Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes uraknak N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Általunk igen tisztelt jóakaróknak. Budán át Váradra. 174 Pozsonyból Budán át (a dőltbetűs szavak áthúzva; más kézzel németül ráírva:) Nagyvárad 161
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
283
(Bihar vármegye záradéka:) Praesentes Literae Celsissimi Domini, Domini Principis Palatini in generali comitatus Bihariensis congregatione acceptae et publicatae sunt 13. Januarii 1703. Per juratum notarium m. pr.175 15. Kassa, 1703. március 16. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1603., 1605. Fasc. IV. Anni 1703. 1-3. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak! Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. Nincs kétségünk az iránt, hogy fentcímzett Uraságtokat Bagossy176 ezredes úr tájékoztatta, hogy végül milyen elgondolások kerültek előtérbe, és annak alapján adatnak ki rendeletek, hogy a hajdúk177 legkésőbb április 10-ig hiánytalanul Egerben állíttassanak elő, ahol majd megtörténik a felszerelés és minden más katonai felszerelés kiosztása, az emberek számbavétele, és innen Budán keresztül a hajdúk Itáliába irányítandók. Erre való tekintettel fentcímzett Uraságtokat kötelességünkhöz híven, és különösen a Kassai Albizottság részére kiadott annyi rendelkezésre való tekintetből, felhívjuk, hogy a már jelzett időpontra a meghatározott létszámú hajdúsereg178 Egerben legyen, minden hiány és kivétel nélkül, de teljes létszámban, saját vármegyei parancsnokai vezénylése alatt; a csatolt útvonalon haladva menjenek Egerbe, ahol majd az említett ezredes úrnak be kell őket mutatni, vagy az ő távollétében főtiszt helyettesének, egyidejűleg pedig a hadbiztosnak is; a parancsnok részére mi már korábban rendelkezést adtunk ki, hogy nyugta ellenében két havi illetményt utaljon ki készpénzben. Ezek után fentcímzett Uraságtoknak óhajuk szerint minden jót kívánunk, maradva Kassán, 1703. március 16-án fentcímzett Uraságtoknak szolgálatra legkészségesebbek N: Őszentfelsége Kassai Albizottságának ülnökei 175
A főméltóságú herceg, nádor úr jelen levele Bihar vármegye közgyűlésén elfogadva és kihirdetve 1703. január 13-án. Az esküdt jegyző által s. k. 176 Bagosi Pál 177 a vármegyék által kiállított gyalogosok 178 gyalogos sereg
284
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Az irat alján:) Bihar. (Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak. N: N: Nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemesek egész közönségnek, általunk igen tisztelt uraknak. Váradra (Bihar vármegye záradéka nincs rávezetve!) (Mellékelve:) Előírt útvonal az újonnan összeírt Bagossy-ezred hajdúi számára Nemes Bihar vármegyéből Eger felé irányítva és utasítva Kővár Bihar Kraszna ezekből a vármegyékből Bihar vármegyén keresztül Közép-Szolnok Szabolcsból Csegén át, innen Borsodon keresztül Egerbe. 16. Demecser, 1703. március 20. Szabolcs vármegye levele Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1630. Fasc. IV. Anni 1703. 2-3. p. Illustrissimi, reverendissimi, spectabiles ac magnifici, perillustris, generosi, egregii, item ac nobiles fratres, vicini et amici, nobis observandissimi!179 Salutem et servitiorum nostrorum paratissimam commendationem.180 Mit parancsoljon nekünk koronás király urunk őfelsége, azon kegyelmes parancsolatjának valóságos mássábúl181 (kit nagyságtoknak s kigyelmeteknek praesentibus182 includálva183 megküldöttük) megértheti nagyságtok s kigyelmetek. Való dolog, annyira némely tolvaj, pusztákon fosztogató, maga nemzetének vérét szomjúhozó, istentelen csavargó katonáknak eláradott irtóztató vakmerőségek, hogy már nemcsak az úton járók félve követik, sőt nem is merik útjokat követni, de magunk is házunknál békességesen (hacsak eleit nem vesszük) lakni nem merészeljük. 179
Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes atyafiak, általunk igen tisztelt szomszédok és jóakarók. 180 Üdvözletünket és szolgálataink legkészségesebb ajánlását. 181 másolatából (mellékelve: I. Lipót rendelete Szabolcs vármegyéhez. Bécs, 1703. március 2.) 182 jelen levelünkhöz 183 mellékelve
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
285
Mivel inkább azon katonák nagyságtok, kigyelmetek tájárúl szoktak erre mireánk feljárni, arra való nézve akaránk nagyságtokat s kigyelmeteket szomszédságosan kérnünk és említett kegyelmes Urunk, őfelsége kegyelmes parancsolattya szerént is requiralnunk,184 tartozó homagiumbeli185 kötelességünk is hozván magával, tegyen oly dispositiot186 és rendelést, hogy minden úton és módon istentelen tolvajoknak irtóztató cselekedetek gátoltassék, minden rendbéli embereknek, úton járóknak és házoknál lakóknak békességes lakás szereztessék. Elhitesse nagyságtok s kigyelmetek magával, mi is elkövetői leszünk minden ellenek üldözésképpen feltanáló dolgokban, melyrül írtunk hasonlóképpen szomszéd vármegyéknek is. Melyrül nagyságtok s kigyelmetek válaszát elvárjuk. In reliquo praetitulata dominationes vestras ad vota diu salvos valere cupimus. Datum ex generali congregatione nostra in possessione Demetser die 20. mensis Martii Anno 1703. celebrata. Praetitulatarum dominationum vestrarum Ad serviendum amici fratres et vicini paratissimi Universitas dominorum praelatorum, baronum, magnatum et nobilium comitatus de Szabolcs.187 (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, spectabilibus ac magnificis, admodum reverendis, perillustribus, generosis, egregiis, item ac nobilibus dominis N. N. supremo et vice comitibus, judlium et jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum, magnatum et nobilium inclyti comitatus Bihariensis, dominis, vicinis, fratribus et amicis nobis observandissimis.188 Varadini.189 (Szabolcs vármegye rájegyzése:) Újvárosi, szováti bírák urajimék ezen Tekintetes, Nemes Bihar vármegyének szóló levelet Tordasi Uram kezéhez Dereczkére190 küldgye kegyelmetek, sietséggel. (Bihar vármegye záradéka:) Anno 1703. die 26. Martii in oppido Várad Olaszi sub particulari congregatione comitatus Bihariensis, ibidem celebrata, praesentes inclyti 184
megkeresnünk hűségeskü szerinti; hűségbeli 186 intézkedést 187 A továbbiakban fentcímzett uraságtoknak óhajuk szerint minden jót kívánunk. Kelt a Demecser faluban tartott közgyűlésünkből március hónap 20. napján, az 1703. évben. Fentcímzett uraságtoknak a szolgálatra legkészségesebb jóakarói, atyafiai és szomszédai: Szabolcs vármegye főpap, báró, országnagy és nemes urainak közönsége. 188 Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint nemes uraknak N. N. Nemes Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemesek egész közönségének, szomszédoknak, atyafiaknak és jóakaróknak, általunk igen tisztelt uraknak. 189 Váradra 190 Derecskére 185
286
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
comitatus Szabolcsensis litterae sunt publicatae, et per judlium processualiter benignum suae Majestatis sacratissimae mandatum homagialiter exequendem determinatur.191 17. Bécs, 1703. április 12. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1654. Fasc. IV. Anni 1703. 1-3. p. Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, s minden bizonnyal vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelt híveink! Hűséges hívünknek, Gombos Imre generális főstrázsamesternek192 és egy magyar lovasezred ezredesének panasza alapján Haditanácsunk jelentést tett arról, hogy Magyarországunk felső területéhez tartozó vármegyékben szolgálatunk hátrányára és semmiképpen sem eltűrhető események zajlanak le, minthogy a mezei katonaság említett ezredéből megszököttek az elrablott lovaikkal együtt védelmet és menedéket találnak egyes helyeken és különösképpen a hozzátok tartozó Bihar vármegyében, amelynek egy bizonyos szolgabírája az említett ezredből megszökött közvitézeket szabadon bocsátotta, lovukat (akiknek több is volt) megvásárolva; ugyancsak az ilyen módon szerzett lovakat a hajdúvárosokban, azoknak Désán nevű kapitánya visszatartja, aki még arra is merészkedik, hogy a katonákkal szemben testi fenyítést alkalmazzon és az ilyen büntetést végrehajtsa; hasonló eset történt Bártfán is, ahol az említett Gombos-ezred egyik zászlótartója halálosan megsebesült és fogságba esett. Minthogy pedig az ilyen kegyetlenkedő visszaélések mind a mi tekintélyünknek ártalmára vannak, mind pedig a közszolgálat érdekeivel szemben állanak, emiatt semmiképpen sem hagyhatók büntetlenül, mert veszedelmes következményekkel járhatnak, feltétlenül szükséges, hogy a bűnösökkel szemben minden szükséges eszközzel eljárás indíttassék. Erre való tekintettel a rendeletünk szellemében szigorúan megparancsoljuk, hogy a jelen rendelkezésünk kézhezvétele után ezeket a táborokból elmenekült szökevényeket tartsátok vissza, a lovakat, a fegyvereket és minden más felszerelést a bűnössel együtt az említett ezrednek adjátok át, hogy elnyerjék megérdemelt büntetésüket, a bujdoklókat vármegyétek területén kutassátok fel, bűnűk körülményeihez méltó módon büntessétek meg, mert erre kötelezve vagytok.
191 Az 1703. évben, március 26. napján Bihar vármegye Váradolaszi városban tartott részgyűlésén nemes Szabolcs vármegye jelen levele kihirdetve, és szolgabíró által járásonként őszentfelsége kegyes rendelete hűségesen végrehajtani elhatároztatott. 192 Későbbi kifejezéssel élve: vezérőrnagynak.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
287
Titeket a továbbiakban császári-királyi kegyünkről biztosítva, maradunk jóakarattal. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, április hónap 12. napján, az 1703. évben. Lipót s. k. Mátyássovszky László nyitrai püspök s. k. Somogyi Ferens s. k. (Az irat alján:) A Haditanács tudósítása alapján Bihar vármegyének: rábízatik, hogy a Gombos-ezredből megszökött katonákat fegyvereikkel és lovaikkal együtt szolgáltassák vissza. (Külső címzés:) Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, bölcs és körültekintő N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Kedvelt híveinknek. Várad. (Bihar vármegye záradéka:) Az 1703. évben, április 26. napján Váradon Őszentfelsége jelen kegyes levele bemutatva.193 (Bihar vármegye záradéka:) Őszentfelségének jelen legkegyesebb és alázatos hódolattal fogadott levele Nemes Bihar vármegye Váradolaszi városban május 10-én tartott törvényszékén volt194 elfogadva és kihirdetve. Petrovay Ferenc s. k. fentírt vármegye esküdt jegyzője által 18. Jászapáti, 1703. április 24. Bagosi Pál ezredes levele Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1657. Fasc. IV. Anni 1703. 1-2. p. Illustrissimi, reverendissimi, spectabiles, magnifici, admodum reverendi, perillustres, generosi, item et egregii domini, domini mihi colendissimi.195 193
Feltehetően a közgyűlésen mutatták be először ezt a rendeletet, s ott dönthettek arról, hogy a törvényszéken is ismertetni kell. 194 A múlt idő arra utal, hogy ezt a záradékot a jegyző nem az ülésen, hanem később vezette rá a rendeletre. Erről árulkodik az is, hogy eltévesztette, majd átjavította az időpontot, előbb közgyűlést írt, később ezt lehúzta, s a törvényszéket jelölte meg a kihirdetés helyeként. 195 Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes, nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, mint vitézlő urak, általunk nagyra becsült urak!
288
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
Servitiorum meorum paratissimam semper commendationem.196 Levelem praestalo197 böcsületes kapitány Káposztási János Uramot őkegyelmét bocsátottam nagyságtok, kegyelmetek közzé recrutázni,198 kérem azért nagyságtokat, kegyelmeteket, azon böcsületes kapitány emberemnek minden szavaiban hitelt adni, és ahon kívántatik, illendő assistentiával199 lenni ne terheltessenek, mely nagyságtok, kegyelmetek jóakaratját reciprocalni200 én is minden tisztességes dolgokban el nem mulatom.201 Emellett az elmúlt napokban egy böcsületes zászlótartóm volt nagyságtok, kegyelmetek között, aki is Belicum Consilium202 kegyelmes pátense203 mellett recrutázott,204 nagyságtok vármegyéjében némi neműségek205 reája, őkegyelmére támadván, magát is megvervén, azzal nem elégedvén, melléje adjungált,206 regimentembeli207 hajdúkat208 is úgyannyira, hogy meg kellett már közzülök némelyikének azon verés miatt halnia, kérem azért nagyságtokat, kegyelmeteket, ezen böcsületes kapitányom mellé ne terheltessék209 egy oly böcsületes tagját adjungalnia,210 aki is őkegyelmével inquisitiót peragalhasson,211 én is hadd lehessek világos azon cassusokban,212 nem kételkedvén az iránt való nagyságtok, kegyelmetek jó akaratjában. Maradok nagyságtok, kegyelmetek kötelességgel való szolgája Datum, Jaz Apathi die 24. Aprilis Bagosi Pál m. k. 1703.213 P. S.214 Mely inquisitiobúl215 is ha mi oly világos comperialtatnék,216 kérem a Tekintetes, Nemes Vármegyét, satisfactiot inpendálni217 ne terheltessék. 196
Szolgálataim mindenkor legkészségesebb ajánlását. megadó 198 katonákat toborozni 199 segítséggel 200 viszonozni 201 el nem mulasztom 202 Haditanács 203 (toborzást elrendelő) nyílt levele 204 katonákat toborzott 205 valakik 206 csatlakozott 207 ezredembeli 208 gyalogos katonákat 209 Udvariassági szólam: ne vegyék tehernek. 210 társul adni 211 vizsgálatot hajthasson végre 212 eseményekben (vagyis: a vizsgálat alapján tájékozódhasson a történtekről) 213 Kelt Jászapáti, 1703. április 24. napján. 214 Post scriptum = utóirat 215 vizsgálatból 216 megjelenne (vagyis: ha valami világosságra jönne; kiderülne) 217 elégtételt megítélni 197
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
289
(Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, spectabilibus, magnificis, admodum reverendis, perillustribus, generosis, item et egregiis dominis N. N. Inclyti comitatus Bihariensis vice comitibus, judicibus nobilium, juratis assessoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum et nobilium dominis, dominis mihi colendissimis.218 (Bihar vármegye záradéka:) Anno 1703. die 10. Maii in sedria inclyti comitatus Bihariensis Varadini celebrata praesentes introscripti domini Pauli Bagossy litterae perlectae et publicatae sunt. Per juratum substitutum notarium m. p.219 19. Kassa, 1703. május 18. A felső-magyarországi főkapitány rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1662. Fasc. IV. Anni 1703. 1-2. p. Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, mint vitézlő és általam nagyra becsült és igen tisztelt nemes urak! Üdvözletemet és szolgálataim készségét. Mivel tudomásomra jutott, hogy az egyelőre220 új váradi parancsnok Várad paliszádjának221 összehordása előtt szekerekben, s minden bizonnyal napszámosokban, ingyenmunka gyanánt a megnevezett váradi erődnél, nagyon szükülködik, ezért fentcímzett Uraságtokat ezennel hivatalosan megkeresve elrendelem: az említett parancsnok úrnak a nélkülözhetetlen szekerekkel és napszámosokkal az előbb megnevezett célra segíteni ne terheltessenek.222 A továbbiakban Uraságtoknak hosszan megmaradó, az óhajuk szerinti szerencsét kívánva maradok. Kelt Kassán, 1703. május 18-án. Fentcímzett Uraságtoknak szolgája és szolgálatra mindenkor a legkészségesebb Ottavio Nigrelli gróf
218
Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes, nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, mint vitézlő uraknak N. N. Nemes Bihar vármegye alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók és nemes urak egész közönségének, általunk nagyra becsült uraknak. 219 Az 1703. évben, május 10. napján Nemes Bihar vármegye Váradon tartott törvényszékén Bagossy Pál úr jelen, belülírt levele elolvasva, kihirdetve a helyettes jegyző által s. k. 220 Ez a szó utólag betoldva. 221 paliszád, francia eredetű kifejezés = karósánc, cölöpsor, cölöpfal 222 Udvariassági szólam: ne vegyék tehernek a segítségnyújtást.
290
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Külső címzés:) Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytisztelű, nemes, nemzetes és vitézlő, mint nemes uraknak N. N. Nemes Bihar vármegye főés alispánjainak, szolgabíráinak, továbbá esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének. Nagyra becsült, igen tisztelt uraknak. Bihar. (Bihar vármegye záradéka:) Nagyméltóságú Ottavio Nigrelli tábornok úr jelen levele a kellő tisztelettel fogadva és felolvasva nemes Bihar vármegye Váradon egyszerre tartott törvényszékén és közgyűlésén223 a mondott nemes vármegye rendes esküdt jegyzője által s. k. 20. Kismarton, 1703. június 1. A nádor rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1675. Fasc. IV. Anni 1703. 1-2. p. Illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabiles ac magnifici, generosi, egregii et nobiles etc. domini amici nobis observandissimi.224 Salutem, officiorumque nostrorum commendationem.225 Minemő dolog iránt instált226 légyen előttünk Nemzetes és Vitézlő Kis Balas227 Uram obester,228 őkegyelme levelébűl (akit is praesentis229 includaltunk230 kegyelmeteknek) bűven meg fogja kegyelmetek érteni. Akaránk azért kegyelmeteknek megparancsolnunk, hogy ezen dolog iránt minket informálni voltaképpen el ne mulassa231 kegyelmetek. In reliquo232 Isten tarcsa és éltesse sokáig szerencsésen kegyelmeteket. Datum Kismartonii, die 1. Junii, Anno 1703.233 Praetitulatarum Dominationum Vestrarum
223
Az időpont megjelölése elmaradt! Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes, stb. általunk igen tisztelt jóakaró urak. 225 Üdvözletünket és hivatali szolgálataink ajánlását. 226 folyamodott 227 Balázs 228 ezredes 229 jelen levelünkhöz 230 mellékeltünk 231 mulassza 232 A továbbiakban 233 Kelt Kismartonban, június 1. napján, az 1703, évben. 224
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
291
Amicus ad officia paratissima Paulus Esterházy m. pr.234 (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, admodum reverendis, spectabilibus ac magnificis, generosis, egregiis et nobilibus etc. dominis N. N. Supremo et vice comitibus, judlium et jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum, magnatum, et nobilium comitatus Bihariensis etc. Dominis amicis nobis observandissimis.235 Buda etc.236 Dőbrőczen (Mellékelve:) Nagyvárad. 1703. május 20Kis Balázs ezredes levele a nádorhoz Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1675. Fasc. IV. Anni 1703. 1-3. p. Kegyelmes Herczeg nékem nagy Uram. Hogy az Úristen Herczegségedet éltesse országunk javára, szívemmel kívánom. Fogyatkozásoknak mostani indulatit237 hogy meg nem jelenteném Herczegségedhez való kötelességem szerint, hívségemhez nem illenék, mivel oly dolgok indultanak, melyek Várad visszavételétűl238 fogvást soha elő nem vetedtődtenek (!), mivel Váradnak megszállásának idején látván az hadi herczegek és comenderozo generalisok,239 hogy török praesidiumok240 között levő oláh és más közönséges lakosak nagy alkalmatlanságot őfelsége armadájának241 tettek azzal, hogy ha nyárban Várad alatt voltunk, télben annyi élést adtanak a töröknek, hogy más242 nyáron is megelégedett vele. Kire nézve tetczet az hadi uraságnak, hogy a török véghelyek közül az lakosokat elkergetsék,243 és ha nem cselekednék, fegyverrel vágják, s tűzzel emésszék azon lakosakat. Kinek executiojára244 rendeltetett vala Kopasz András nevű, őfelsége igaz híve kalauznak, mintegy hetvened magával, ki is kötelességének 234
Fentcímzett uraságtoknak hivatali szolgálatra legkészségesebb jóakarója: Eszterházy Pál s. k. Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes, nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes uraknak N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak, esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Általunk igen tisztelt jóakaró uraknak. 236 stb. 237 indulását, kezdetét 238 1692. június 5-én adta fel a várat Heisler tábornoknak Várad kétezer főnyi török őrsége. 239 vezénylő tábornokok 240 helyőrségek 241 hadseregének 242 másik, következő 243 elkergessék 244 végrehajtására 235
292
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
megfelelvén, magára támadott ármányos törökkel közösködő embereket megkárosított. Az megholt püspök245 is török idejében történt dolgokat soha elő nem vette, sőt publicáltatta:246 ha valaki török idejében annyát, apját is megölte volna, csak azután jámborul éljen, bántódása senkitűl nem lészen; ezen biztató szóval s gratiával247 szaporította meg248 a vármegyét. Mire nézve, nem tudhatom, felül specificált249 Kopasz Andrást megfogván, karóban ítélték; azon fent specificált török idejében történt cselekedetiért, ha azon kívül és a török idejének utána más gonosságot, ahhoz hasonlót elkövetett volna, nemhogy patrocinálni,250 sőt prosequalni251 igyekeznék, el sem mulatnám.252 Herczegségedet, mint Kegyelmes Uramat, alázatosan kérem, méltóztatsék253 praespecificált254 Kopasz Andrásnak egy grationalist255 aláküldenyi, és az idevaló tiszteket eltilalmaznyi, hogy török idejében történt dolgokat ne zurják-zavarják,256 mely grationalist Herczegséged kegyelmes gratiajábúl257 kezemhez várok avégre, hogy ezen tartománynak utolsó pusztulása ne következzék, mivel máris némely complex258 társai erdőt vettek nyakokban;259 hogy ha halála következnék praespecificált rabnak, utolsó veszedelemre fakadhatunk. Herczegséged kegyelmes válaszát elvárom, kívánván, hogy ez levelem tanálja Herczegségedet szerencsés órában, kedves jó egésségben. Datum Várad die 20. Mai Anno 1703.260 Herczegségednek mint Kegyelmes Uramnak Engedelmes és Alázatos Szolgája Kis Balas Obester (Külső címzés:) Celsissimo principi palatino domino, domino Paulo Esterhasi de Galanta perpetu de Frakno. Primati Regni Hungariae sacratissimi caesareae regiaeque Majestatis intymo consiliario etc. etc. (tituli) domino, domino ac patrono mihi benignissimo.261 245
Benkovits Ágoston váradi püspök és Bihar vármegye örökös főispánja 1702-ben halt meg. (HajdóBihar megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1468. et Littera B. Fasc. III. Anni 1702.; 1547. Fasc. III. Anni 1702.; 1555. Fasc. III. Anni 1702.; 1634. Fasc. IV. Anni 1703.) 246 kihirdettette 247 kegyelemmel 248 népesítette be 249 részletesen írásba foglalt 250 védeni, oltalmazni 251 üldözni, kergetni 252 el sem mulasztanám 253 méltóztassék 254 fent részletesen írásba foglalt 255 kegyelmi levelet 256 A zűrzavar szóból csinál igét! Értsd: ne csűrjék-csavarják; ne keltsenek zűrzavart! 257 jóindulatából 258 cinkos 259 elbújtak az erdőbe 260 Kelt Várad, május 20. napján, az 1703. évben. 261 A főméltóságú herceg nádor úrnak, Galántai Eszterházy Pálnak, Fraknó örökös urának. Magyarország első, a szent császári és királyi felség legbelsőbb tanácsosának stb., stb. (címek) úrnak, és legkegyesebb pártfogó uramnak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
293
Viennae/Kis Marton262 21. Kismarton, 1703. május vége, június eleje A nádor rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1678. Fasc. IV. Anni 1703. 1-2. p. Illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabiles ac magnifici, generosi, egregii et nobiles domini amici nobis observandissimi.263 Salutem ac officiorum nostrorum commendationem.264 Minémű instantiái265 légyenek egész Hazánknak Kegyelmes Urunknál, Őfölségénél, többi között a négy millium relaxatiója,266 liquida praetentiok acceptioja,267 a sónak előbbi árára remissioja268 iránt, és több nagy importantiájú gravamenek,269 nem kétljük270 máshonnand is elégségesen értésére vagyon kegyelmeteknek. Mely instantiáknak271 minthogy oly hertelen272 vége nem szakadhat, arra nézve az elmúlt napokban Bécsben gyülekezett úri főrendek és circulusok273 követjei megedgyezett teczésekbűl elvégeztük, hogy azon instantiák bizonyos avégre rendőlt circulans274 követek által alternatim continualtassanak,275 és egész Hazánk nevével promoveáltassanak276 a Fölséges Udvarnál, aminthogy ezen követség szükségére minden portára egy-egy rhénes forint imputáltatott277 is úgy, hogy minden nemes vármegye és város tavali portáitúl azon egy forintbúl álló impositiót278 Kegyelmes Urunk, Őfölsége magyarországi secretariusa,279 Hunyady László Uram őkegyelme kezéhez szolgáltassa Bécsben hova hamarébb vexliter (?) avagy más alkalmatosság által.
262
Bécs/Kismarton Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes, általunk igen tisztelt jóakaró urak. 264 Üdvözletünket és hivatali szolgálataink ajánlását. 265 folyamodványai, kérvényei 266 a négy millió elengedése 267 a kétségbe nem vonható követelések elfogadása 268 leszállítása 269 nagy fontosságú sérelmek 270 nem kételkedünk 271 folyamodványoknak, kérvényeknek 272 hirtelen 273 kerületek 274 kerületi 275 felváltva folytattassanak 276 előmozdíttassanak 277 rovatott 278 kivetést, kiszabást, kirovást 279 titkára 263
294
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
Kihez képpest kegyelmeteknek palatinusi authoritásunk280 szerint akaránk serio intimálnunk,281 hogy ezen közönséges instantiák proportiojára282 (kiktűl függ megmaradása szegény Hazánknak) rendőlt kölcséget minden halogatás nélkül ad summum pro 20-a junii283 okvetetlen és minden fogyatkozás nélkül emlétett secretarius Uram kezéhez küldeni el ne mulassa,284 és minthogy kegyelmetek portája tavali proportio285 szerint 80 volt, azért eni286 forintot külgyen kegyelmetek. In reliquo287 Isten éltesse kegyelmetek szerencséssen. Datum Kismartonii, die ……………………….. Anno 1703.288 Praetitulatarum Dominorum Vestrarum Amicus ad officia paratissima Paulus Esterhasj m. pr.289 (Az irat alján:) Comitatui Bihariensi.290 (Külső címzés:) Illustrissimis, reverendissimis, admodum reverendis, spectabilibus ac magnificis, generosis, egregiis et nobilibus etc. dominis N. N. Supremo et vice comitibus, judlium et jurassoribus, toti denique universitati dominorum praelatorum, baronum, magnatum et nobilium comitatus Bihariensis etc. Dominis amicis nobis observandissimis.291 Buda. Bihar vármegye záradéka:) Anno 1703. die 20. Junii Varadini in generali comitatus congregatione praesentes Suae Celsitudinis Palatinalis litterae perlectae et publicatae sunt. Per juratum notarium m. pr.292
280
nádori hatalmunk komolyan tudtára adnunk 282 folyamodványok (kérvények) nyilvántartására 283 legfeljebb június 20-ig 284 mulassza 285 nyilvántartás 286 ennyi 287 A továbbiakban 288 Kelt Kismartonban [a hónap és a nap beírására üresen hagyott hely] napján, az 1703. évben. 289 Fentcímzett Uraságtoknak hivatali szolgálatra legkészségesebb jóakarója: Eszterházy Pál s. k. 290 Bihar vármegyének 291 Méltóságos, főtisztelendő, nagytiszteletű, tekintetes és nagyságos, nemzetes, vitézlő és nemes, stb. uraknak N. N. Bihar vármegye fő- és alispánjainak, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek, végül a főpapok, bárók, országnagyok és nemes urak egész közönségének, stb. Általunk igen tisztelt jóakaró uraknak. 292 Az 1703. évben, június 20-án Váradon, a vármegye közgyűlésén nádor őhercegsége jelen levele felolvasva és kihirdetve az esküdt jegyző által s. k. 281
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
295
22. Diószeg, 1703. június 5. A diószegi jószágigazgató levele Károlyi Sándorhoz, Szatmár vármegye főispánjához Kiadva: Codex Diplomaticus Comitum Károlyi de Nagy-Károly. A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbízásából kiadja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Ötödik kötet. II. Rákóczi Ferencz fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703–1707. Budapest, 1897. 9-10. o. Ajánlom mint méltóságos nagy jó Uramnak, Nagyságodnak alázatos szolgálatomat. Méltóságos úri levelét Nagyságodnak, melyben a fenforgó hírek eránt tudósítani méltóztatott, alázatosan vettem; én is reciproce293 írhatom Nagyságodnak ez mi nemes Vármegyénk tegnapi napon Olasziban celebráltatott294 gyűlésében tett dispositióját:295 őnagyságok s őkegyelmek fogadni végeztek 50 lovas katonákat, és rendeltenek 40 lovas szekereket öt-öt jó fegyveres puskás emberekkel, kik minden órán felkészülvén, az hol valami afféle rossz híreket hallhatnak, affelé fordítják a vármegyében magokat. De mivel még a nemes Vármegye semmi parancsolatot nem vett, a vármegyébűl ki nem mennek. Amely tolvajok felől írtam vala Nagyságodnak, hogy Derecskére beütöttek volt, azok akkori menésekben a Bánknál találván debreczeni nótárius296 Pósalaki János uramat, megfosztották297 és kemínyen megverték; Havasalfölde felől göbölyt hajtó személyeket is találtanak Vámos-Pércs táján, kik közül kettőt megöltenek, a lovaikat elvivén annyira, hogy szerzettenek magoknak mintegy 28 vagy 30 lovakat; már nem tudhatjuk által mentenek-é a Tiszán vagy csak a ligeteken vannak. Kérem alázatosan Nagyságodat, ne sajnáljon ottan tudósítani, én is ha mit ezen az oldalon hallhatok, nem mulatom el298 sietve Nagyságodnak megjelentenem. Követem alázatosan Nagyságodat az gyakor búsításrúl, maradván Nagyságodnak alázatos szolgája Diószeg die 5-ta Junii 1703. Alexander Sebastianus Norderman Praefectus Diosegiensis m. pr.299 P. S.300 Mostani nemes Vármegye gyűlésében beszélték valami görögök, hogy Homonna táján (az honnét most jöttenek) az erdőt vágatnák az kuruczok, akarván nagy feles utat irtani magoknak; kírem alázatosan Nagyságodat, ne sajnáljon tudósítani, ha mit ez eránt hallott.
293
viszonzásul tartatott 295 intézkedését 296 jegyző 297 kirabolták 298 nem mulasztom el 299 Diószeg, 1703. június 5. napján. Norderman Sebestyén Sándor diószegi jószágigazgató s. k. 300 Post scriptum = utóirat 294
296
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
(Külső címzés:) Illustrissimo domino, Alexandro Károlyi etc. Károly.301 23. Bécs, 1703. június 6. Az uralkodó rendelete Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1676. Fasc. IV. Anni 1703. Lipót, Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, vitézlő és nemes, mint bölcs és körültekintő, kedvelt híveink! Szükségessé vált, hogy a Tiszán inneni és túli területeken már több alkalommal észlelt felkelőknek, illetve lázadóknak megfékezésére a Montecuccoli–ezred Magyarországunk felső területeire302 irányíttassék, és utasításunkra oda visszatérjen. Az ottani felkelők alkalmas időben történő szétszórására, alázatos kötelezettségüknek megfelelően, Hűségtek tanácsát és közreműködését is kívánatosnak ítéljük. Erre való tekintettel Hűségteknek ez úton jóakaratúlag parancsoljuk, elrendelve, hogy a zavargók említett fészkének szétverésére és kiirtására szükséges segítséget hűségesen biztosítsák, az alparancsnokok megkeresésére nyugta ellenében bármely helyen ingyenmunkával működjenek közre a várak erősítésében mindenütt, ahol azt rájuk bízzák; sehol se vonják ki magukat a megfelelő helyen kiadott szükséges rendelkezések végrehajtása alól, mert ezt meg kell tenniük. Hűségteket a továbbiakban császári-királyi kegyünkről biztosítva, maradunk jóakarattal. Kelt Bécsben, ausztriai városunkban, június hónap 6. napján, az Úr 1703. évében. Lipót Mednyánszky Pál s. k. Hunyadi László s. k.303 24. Kassa, 1703. június 23. A Kassai Albizottság átirata Bihar vármegyéhez Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1693. Fasc. IV. Anni 1703.
301
Méltóságos úrnak, Károlyi Sándornak stb. Károly. A Tiszahátra, hisz ott tört ki május 21-én a felkelés. Ez a fordítás a Szabolcs vármegyének küldött példányról készült, jelzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Szabolcs vármegye közgyűlési iratai, fasc. 4. nro. 52. 1703. 302 303
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.
297
Méltóságos, főtisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagytiszteletű, nemes, nemzetes, vitézlő, mint általunk igen tisztelt nemes urak! Üdvözletünket és legkészségesebb szolgálataink ajánlását. A császári-királyi kegyes parancsnak csatolt másolatából megérthetik fentcímzett Uraságtok, mit méltóztatott Őszentfelsége parancsolni a kóborló huszárok ügyében az itteni albizottság részére. Erre való tekintettel ne tekintsék megterhelésnek a nemes vármegyében, hogy amennyiben ott ilyen szökevények tartózkodnának, azok után kutassanak odaadással, s ha rájuk bukkannak, szállítsák azokat a szomszédos helyőrségbe (ha lehetséges, keresésükre nagy gondot fordítsanak). Ezek után fentcímzett Uraságtoknak óhajuk szerint minden jót kívánunk, maradva Kassán, 1703. június 23-án. Fentcímzett Uraságtoknak szolgálatra legkészségesebbek N: Őszentfelsége Kassai Albizottságának ülnökei (Mellékelve:) Bécs, 1703. június 13. Az uralkodó rendelete a Kassai Albizottsághoz Jelzet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1693. Fasc. IV. Anni 1703. Másolat Lipót304 Az Udvari Haditanács jelentést tett Felségünknek, hogy azok közül a huszárok közül, akik nemrég az előbb említett Magyarországunkból305 a németországi Bajorország irányába hadműveletekre küldettek, többen hazájukba visszaszöktek, ahol most az ország különböző vármegyéiben és ennek megfelelően a Kassai Biztosság alá tartozó területeken is bujkálva igyekeznek magukat a felelősségrevonás alól kivonni. Minthogy pedig a büntetlenség által bűneik csak növekednek, a katonák szökése gyakoribbá válik, és kincstárunk nagy kárára, a katonai fegyelem megromlására és az irántunk köteles szolgálat gyengülésére vezet, emiatt a törvény és a nagy szükség folytán szükséges, hogy a bűnösökkel szemben hivatalból eljárás indíttassék és azok a megérdemelt bűntetéssel sújtassanak. Emiatt Hűségteknek ez úton szigorúan megparancsoljuk és nektek elrendeljük, hogy jelen levelünk vétele után olyan értelmű rendelkezéseket adjatok ki és legyetek kötelesek, hogy a biztosság területén az említett szökevények után szigorúan vizsgálódjanak és a szomszédos helyőrségek részére is utasítás adassék ki, hogy az elfogotta-
304 305
Az uralkodó címeit, a megszólítást a másoló lehagyta. Magyarország megnevezése az uralkodó címei közt szerepelt!
298
Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
kat bűnükhöz méltó büntetésben részesítsék. Ellenkezően nehogy cselekedjetek. Bécs, 1703. június 13. Lipót Mednyánszky Pál Somogyi Ferenc A Kassai császári-királyi Albizottság részére.306
BIHAR COUNTY IN THE EARLY 18TH CENTURY (1701-1703) Ferenc Sípos The introductory study sheds new light on the Kuruc conspiracy of Diószeg. It demonstrates how the tax burdens of the populations increased to unbearable levels after the outbreak of the Spanish War of Succession (financing the costs of conscription and recruitment, supplies for the recruits). A sign of final desperation was that Hungarian soldiers deserted and escaped home not only from the troops leaving for abroad, but also from the regiments stationed in Italy and Bavaria. In the list of sources compiled one can find the most important documents of the general assembly of Bihar County in the period between 29 September 1701 and 23 June 1703. The Latin texts were translated into Hungarian by the since deceased retired director of the Hajdú-Bihar County Archives, Dr. György Komoróczy.
306
Ez a fordítás a Szabolcs vármegyének küldött példányról készült, jelzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Szabolcs vármegye közgyűlési iratai, fasc. 4. nro. 12. 1703.