Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. Módy György

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai Módy György A második világháború után született debreceniek nagy része semmit sem tud, vagy annál alig többet a valamikor a város birtokában volt három hortobágyi puszta, Máta, Zám és Ohat múltjáról . Máta 1328-ban királyi adománnyal lett a Debreceni családé, majd a XV. században rövidebb ideig s 1563-tól újból a város polgárainak közösségéé volt. Zám és Ohat földjét a két falu pusztulása után 1679-ben földesuraitól zálogban szerezte meg a város, később megörökítette . A puszták közül a legnyugatabbra esett Ohat volt a legkisebb, 9 .745 kat. hold. A Tiszacsegére, Polgárra vagy Tiszadobra vonattal utazó is anynyit tud, hogy a Debrecen-Füzesabony között közleked ő vonatról Ohat-Pusztakócs állomáson kell átszálljon a szárnyvonalra . A természetjárók, természetkedvel ők viszont emlékeznek Homoki Nagy István szép filmjére A kék vércsék erdejére, melyet az ohati tölgyesben forgatott. A város Ohat pusztát régóta földművelésre használta, 1850 előtt is bérbe adott 1399 holdat. Az 1850-re eladósodott Debrecen a közgyűlés 1852. július 6-án hozott határozatával megszüntette a kevés hasz not hajtó házi gazdálkodást. A ménest áthelyezték Mátára és az év őszén 6.807 kat. holdat árverés után haszonbérbe adtak . Kialakult két bérgazdaság, - Külső Ohat vagy Telekháza és Belső Ohat, valamivel több mint 3 .000 - 3 .000 holddal . Központjaik a külső vagy telekházi illetve a belső major. 1915-tő l Ohaton létesítették már a második világháború előtt tíz nagyobb és több kisebb tóból álló halgazdaságot . Az ohati földből az I. világháború után több mint 1 .000 holdat osztott ki a Földbirtokrendez ő Bizottság egyeld földigénylők között. ~ ~ Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából . I. Debrecen élete a XVII . századeleji főbírói számadások tükrében . l1 . Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése. III . Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban . /Debrecen, 1936 ./ 115-117. - Ohat bérbe adását az a bizottság javasolta, melyet a br . Uray Bálint császári-királyi biztos által összehívott 1850 . november 16-i értekezlet küldött ki . - Zoltai Lajos: A Hortobágy. In : Debrecen sz . kir. város. Magyar városok fejl ődése - Magyarország városai és vármegyéi I. /F őszerk. Csobán Endre - Cs űrös Ferenc . Bp . 1931 ./ 366. - Telekházán az első gazdasági épü-

6

Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai .

A múlt század közepén a debreceniek emlékeztek arra; hogy 1818-ban az újabb zálogösszeg kifizetéséhez a pusztabirtokokat részben a polgárok alzálogába adta a város, majd 1854-ben a kincstártól megörökítette s tulajdonjogát telekkönyvileg is bejegyeztette . Debrecen első összefoglaló történetét megíró Szűcs István szűkszavúan írt a zálogos birtokoknak a város kezére kerüléséről, az azokon valamikor létező falvakról . Debrecen múltjának feltárásáért a legtöbbet tett Zoltai Lajos is korai munkáiban nagy vonalakban vázolta a zálogbirtokok megszerzését . A vonatkozó okleveleket, iratanyagot őrző u. n. városi titkos levéltárat csak 1915-ben nyitották meg a kutatás számára .2 Zoltai azonban már a század elejétő l fáradhatatlanul kutatta Debrecen környékének falvai - köztük az elnéptelenedett települések történetét, birtokosaikat és pusztulásuk idejét. Lényeges kérdéseket tisztázó régészeti feltárásokat is folytatott .3 leteket a városi tanács 1750 körül építtette. A majorban az 1870-es évek óta elemi iskola is volt . z Sz űcs István : Szabad királyi Debreczen város történelme . . .I-II1 . /Debrecen, 1871 ./ I. 20 és III. 847-48, 1032-33 . - Zoltai Lajos: Debrecen 200 év el őtt . klny . a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1902 . évf. 1 . füzetéből . /Bp. 1902 ./ - uu-ő .: Debreczen a török uralom végén. klny . a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1903 . és 1904 . évfolyamából . /Bp. 1905 ./ - uuő .: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt . klny . a Debreczeni Képes Kalendáriom V. évf. /1905/ . /Debrecen 1904 ./ - Szűcs Mihály : A mezőgazdaság . In : Debreczen sz . királyi város egyetemes leírása. /Szerk . Zelizy Dániel , Debrecen, 1882 ./ 565, 582-583 . - A zálogos pusztákra lásd még Módy G~~y : Földtulajdon Debrecenben a XVI-XIX. században. In : A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-59. /Szerk . Béres András . Debrecen, 1960 ./ 32-41 . Zoltai az ásatási eredményeihez egy-egy település történetének összefoglalását is hozzá illesztette. Ohat, Baluraz: Debrecen sz. kir. város múzeumának régészeti ásatásai az 1905 . évben. = Múzeumi és Könyvtári Értesítő. I. évf. /1907/ . /Szerk . Mihalik József. Bp ./ 179-189. - Zám, Haláp: Debrecen sz. kir. város múzeumának 1907 . évi jelentése. /Debrecen, 1908 ./ 26-29. - Zám, Parlag : Debrecen sz . kir. város múzeumának 1908 . évi jelentése. /Debrecen, 1909 ./ 39-49 . - Csécs: Debrecen sz. kir. város múzeumának 1909 . évi jelentése. /Debrecen, 1910 ./ 29-32. - Monostor : Debrecen sz . kir. város múzeumának 1911 . évi jelentése. /Debrecen, 1912 ./ 42-53. - Macs /Husszumacs/: Debrecen sz . kir. város múzeumának 1912 . évi jelentése . /Debrecen, 1913 ./ 25, 30-47 . - Macs /Hosszumacs /, Naay~ut és Kissut : Debrecen sz . kir. város múzeumának 1913 . évi jelentése. /Debrecen, 1914 ./ 24, 49-53 . - Bá~y , Ohat , Zám, Máta , Hort, PapeQyháza, Csécs, Árkusd : A Hortobágy. / Debrecen, 1911 ./ 84-90. - A

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

7

Később a szabaddá tett levéltári anyagot - adomány- és birtokbeiktató oklevelek, határ- és birtokperek iratai, az ezekhez készített térképek - feldolgozta . Három, folyamatosan jobbított változat ban írta meg Debrecen történeti határának kialakulását, birtokai megszerzését és az elpusztult falvak történetét . 4 Nekünk így felesleges a XV . század közepe után történtekről szólni, hiszen Zoltai megállapításait csak kis mértékben indokolt helyesbíteni, kiegészíteni . Újra értékeljük viszont az Ohat falu és birtokosai XIII-XIV . századi adataiból levont következtetéseket . Ohattal sokat foglalkozott Zoltai , közvetlenül az előtt is, hogy 1905-ben az ohat-telekházi halmon feltárta egy Árpád-kori templomnak és a pusztulása után a szentélyére épített későbbi kápolnának a maradványait . s Zoltai ohati régészeti kutatásaira kés őbb visszatérünk, mindenek el ő tt tartsunk kutatástörténeti szemlét . Elsősorban Ohat falu első birtokosára, a helynévadásra és az 1220-tól adatolt ohati apátságra vonatkozóan . Ohat nevéről a debreceni kutatók közül Balkőnyi Szabó Lajos a Debrecen helynevei című 1865-ben megjelent munkájában így emlékezett meg: "Ohat, E puszta a Tisza bal oldalán E g y e k helység közelében, a Tisza jobb partján lévő D o r o g m á v a 1 átellenben fekszik . Béla király névtelen jegyzője azt írja könyvének 28-ik fejezetében, hogy midőn a Nyírséget és Érmelléket meghódító T a s és S z a b ó 1 c s vezérek, a Szerencsen táborozó Árpád fejedelemhez visszatér ő ben voltak, »a Tiszán a d o r o g m a i réven áthajózónak, holott is Árpád vezér kegyelméb ől egy H o h a t nevű kun vitéznek n a g y f ö l d e t s z e r z e t t e k , melyet maradéka mostanig bir.« E történeti adat folytán Budai Ésaiás egész határozottsággal állítja, Köz. Hist II. rész 97-98 lapján »Ez a d e b r e c e n i O h a t .« Ezt

mai Hajdú vármegye területe 200 évvel ezel őtt. = Debreczeni Képes Kalendáriom XI . évf. /1911 ./ 60-77 . a Debreczen sz . kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése. klny . a Debreczeni Képes Kalendáriom XVII . évf. /1917/. /Debrecen, 1916 ./ - Települések . Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és küls ő birtokai területén a XI-XV.-ik századokban. /Debrecen, 1925 ./ - Lásd az 1 . jegyzetben i .m . Ismeretlen részletek. II . rész . 5 Lásd a 3 . jegyzetben i.m . Ásatások Ohat-Telekházán.

8

Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai.

hiszi és erősíti a Béla király névtelen jegyzőjének legújabb fordítója Szabó Károly is a 40-dik lapon . Az Ohati család még a 14-ik század közepén kihalván, az Ohat a Mátával s több helyekkel eg,~ftt_t (kiemelés M. Gy.) a koronára visszaszállott . - Wagner ugyan azt állítja, hogy az Ohat család maradéka a Bánfa család volna, de hogy az Ohatot valaha bírta volna, annak semmi nyoma ." 6 Balkánya Szabó a "több helyekkel együtt" alatt azt sugallja, amit Mátánál és Zámnál: "Máta kezdetben az o h a t i grófok birtokához tartozhatott . . ." illetve "Zám. Gyaníthatólag ez is az Ohati család birtokához tartozott."~ Ezt a feltételezést Szűcs István nem vette át . Az 1880-as években tisztázódott, hogy Zám és Máta birtoklástörténetét nem kapcsolhatjuk össze Ohattal. De Balkánvi Szabó fején taAZ OHAT TELEKHÁZI HALOMBAN LELT TEMPLOMOK ALAPRAJZA . MÉRET=1 :100 . DR . ZOLTAI LAJOS FELVÉTELE

~ Balkánvi Szabó Lajos : Debrecen helynevei. 100 helynévnek történeti, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. /Debrecen, 1865 ./ 34-35. - Budai Ésaiás : Közönséges história készítette tanítványai számára...I-II . /Debrecen, 1800-1805 ./ - Szabó Károly : Béla király Névtelen jegyzőjének könyve /Pest, 1860 ./ - Feltételezhetjük, hogy Balkánvi Szabó ismerte Anonymus Debrecenben megjelent magyar fordítását is : Magyar Sunad, avagy a Béla királynak nevetlen íródeákja, kit ősi édes emlékezet oszlopául az ő hét fő magyar vezérekről írott deák históriájából magyarba öltöztetve el őállított .. .M/andy/ I/stván/ . /Debrecen, 1799 ./ Balkánvi Szabó i.m . Mátát lásd 32-33 . Zámot 46 .


9

lálta a szeget, hogy Anonymus Ohat kun vitézének utódai azon a "nagy földön" nem csak egy falut birtokoltak . Abban is igaza volt, hogy az első földesúri család kihalt. Majd látjuk, hogy nem a XIV. században, hanem az 1270-es évek előtt. Lássuk mit írt Szűcs István : " E nagy terjedelmű, és a várostól legtávolabb - hat mérföldre - eső puszta, Debreczentől nyugotra, a Tisza folyam balpartján, Egyek helység közelében fekszik . Béla király névtelen jegyzője könyvének 28-dik fejezete szerint, azon földdarab, Ohat vagy Hohat nevű kun vitéz részére szereztetvén meg Árpád alatt; a vidéket későbben is Hohat maradéki buták. -- Az itteni népes község a XVI. század végén pusztulhatott el.. .$ Szűcs még nem céloz arra, hogy Ohat leszármazottainak lehettek-e más falvai Ohaton kívül. Az 1870-es évek végétő l tisztázott volt: a Gesta Hungarorumban kun vitéznek nevezett Ohat /a latin szövegben Huhot/ Dorogmával szemben, ahol Anonymus írta, kapott birtokot és névadója lett egy Árpád-kori falunak, melyet elnéptelenedése után Debrecen városa szerzett meg. Nekünk szükségtelen akár csak érinteni is, hogy mennyi az Anonymus regényes művében, ami a honfoglalás korára érvényes, és mennyi az, ami saját kora, a XII-XIII. század fordulója tudatos viszszavetítése . Figyelembe kell vennünk, hogy 1880 körül sem azt nem láthatták, hogy ". . . a honfoglalástörténetbe beilleszti számos, az ő korában élő nemesi nemzetség birtoklásának kezdetét, jórészt családi hagyományok alapján", sem azt, hogy Huhot-Ohat kun - Cumanus elnevezése Anonymus anakronizmusa, mint az általa szintén kun-vak nevezett Tarcal és Csepel esetében . A kumán - kipcsak, tehát kun nép a XI. században jelent meg Kelet-Európában, korábban NyugatÁzsiában éltek. A XI. században a magyar nyelvben a 'kun' keleti nomádot jelentett, elsősorban besenyőt és uzt. A szó a század végén lett használatos a kipcsak kománokra.9 Ohat vitéz származására még viszszatérünk. $ Sz űcs i.m . I. 20 . Az idevágó latin szöveg : ". ..ubi etiam per gratiam Arpad ducis cuidam Cumano milite nomine Huhot, magvam terram aqusiverunt, quam posteritas euius usque nunc habuerunt." lásd Scriptores Rerum Hungaricarum .. .t-II . /Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery . Budapestini, 1937 ./ I . 70. - Anonymus célkitűzésének értékeléséhez az idézetet lásd G~ffY György : A magyarok el ődeiről és a honfoglalásról . /Bp. 1958 ./ 95 . - Anonymus Cumanus népnevére, a kumán-kipcsakokra lásd G örf György : A kun és komán népnév eredetének kérdéséhez . In : A magyarság keleti 9

10

Módy György : Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai .

Felvetett kérdésünknek másik fontos szálát kell végig kísérnünk. A múlt század végén széles körben vált ismertté a Váradi Regestrum, az 1208-1235 között vezetett váradi tüzesvaspróba eseteinek jegyzéke . Először Fráter György váradi püspök jelentette meg 1550-ben Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában "Rítus explorandae veritatis . . ." cím alatt . Második kiadása 1735-ben Bél Máter érdeme, ebben megszámozva külön választotta a 389 esetet. A kutatók többsége nem ezt használta, hanem az 1849. évi Endlicher István általi harmadik kiadást. A Rítus explorandae veritatis helyett ő adta a ma is használt Váradi Regestrum - Regestrum Varadiense nevet. A 120. peresetben a Karácsonyi János és Borovszky Sámuel által később végzett időrendbe sorolás után az egyik 1220. évi eset - a vádlók között szerepelnek a zámi és ohati apátok. ° Mit tudtak err ől a két apátságról? Pázmány Péter a szerzetesrendekről 1629-ben összeállított jegyzékében szólt a zámi-námi és uhodiohati apátságokról . Nám-Zám azután fellelhet ő volt tévesen a veszp rémi egyházmegye schematizmusában . Pedig ilyen nevű település vagy monostor az egyházmegye területén nem volt. Fuxhoffer-Czinár 1860-ban közre adott Monasteriologia-ja ennek ellenére tovább éltette a tévedést. Az ohati apátságról csak annyit írtak, hogy Pázmánynál szerepelt . A tévedések ködét először Bunyitai Vince oszlatta. 1880ban Ismeretlen apátságok című munkájában helytállóan Debrecen határában, értsük úgy külső birtokain, tételezte fel mindegyiket . Dolgát könnyítette, hogy Foltín János 1871-ben a leleszi levéltárban talált két oklevél alapján tisztázta, hogy a zámi apátságnak Szabolcs megyében

elemei . /Bp. 1990 ./ 215-216, 218. - u.ő. : Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - új válaszok. /Bp . 1993 ./ 124-125 . '° A Rítus explorandae veritatis-t lásd Bél MátLás : Adparatus ad historiam Hungariae c. művében és Endlicher István : Rerum Hungaricarum Monumenta Arpad. c. gyűjteményes kiadványában . - Magyar nyelvű kiadása: A Váradi Regestrum /Értelmezi Kandra Kabos. Bp . 1898 ./ Helynév olvasatai és azonosításuk igen sok esetben tévesek. - Az id őrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával e~yütt. Regestrum Varadiense examinum effigie cadentis ordine chronologico digestum descripta effigie editionis a. 1550 illustratum sumptibusque capituli Varadiensis lat. rit./ Curis et laboribus Ioannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum . Bp . 1903 ./ 251 . a Nr. 263. /120 ./

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII kellett lenni . Persze tévedett mikor ő a zámi apátságot a zazti /százdi/ apátsággal vette egynek. Bunyitai megállapításai alapján 1881-ben jelentette meg Balássv Ferenc tanulmányát a zámi és ohati apátságokról . Áttekintette az egyháztörténeti adatokat, a következtetéseket és feltételezéseket . Érdeme, hogy cáfolhatatlanul kapcsolta össze Huhot-Ohat kun vitéz honfoglaláskor elnyert birtokát, a később is a nevét őrző falut, valamint a Váradi Regestrumban szereplő ohati apátot a debreceniek Ohat pusztá~ával. Tanulmányához térképeket is használt, megkísérelte az apátságot elhelyezni Ohat területén, a Telekházi major közelében. Csodálkozott, hogy Balkányi Szabó nem szólt sem erről, sem a zámi apátságról. Ezek tehát annyira elpusztultak, hogy nyomuk a helyi emlékezetből kiveszett. Egyértelműen vonta össze a különböző forrásokban szereplő Uhod, Uhot, Huhod, Huhot, Hohad, Uhat és Ohat névalakokat. Indokolatlanul bírálta viszont Balkányi Szabót , mert az Ohati családdal rokonította a Bánffyakat . Láttuk, hogy az idézett szövegben Balkányi Szabó ezt mint bizonyítatlan feltevést említette . Ugyancsak rosszallta Balássv, hogy egy állítólagos XIV. századi Ohati Péterr ől írt, akinek "... egy leánya Pircsihez ment férjhez s ez a Pircsi buta is Ohat azon részét, mely Dorogma felől ma is Pircsi résznek neveztetik ." Balássy a névtelen jegyző " . . .quam posteritas eius usque nunc habuerunt" mondatát úgy értelmezi, hogy "azt a földet Ohat maradékai csak Névtelen Jegyzőnk koráig bitfák, akkor más nemzetségnek a birtokába ment az át." IZ Ezt alátámasztja III. Endre 1299. évi oklevele . Ebben hagyta jóvá a birtokcserét, melyben Rátótnembeli Domokos tárnokmester Ohatmonostorát, Hodos, Árkusd és Sziles birtokokkal, valamint Csegét az ottani vámmal és még más birtokokat elcserélte Sártványvecse nemzetség-beli Gyula fia István és rokonai : Miklós fiai Demeter és Márton Heves megyei Poroszló falujával és az ottani monostorral . l3 Fontosnak tartja ezt a cserét, mivel bizonyítja, hogy - mint ~ ~ Balássv Ferenc : A zámi és ohati apátságok. Értekezések a történelmi tudományok köréből. IX . k. VI . sz . /Bp. 1881 ./ Összefoglalta a korábbi irodalmat, lásd 3-9 . - A Váradi Regestrum vonatkozó esetében szereplő legtöbb helynevet tévesen azonosítja pl . Suma szerinte Sima, valójában a Szoboszlótól északra és Debrecentől nyugatra feküdt Soma faluról van szó. i2 Balássv i .m . 28-36 . passim . ~' III . Endre 1299 . február 19-én Budán kiadott oklevelét lásd Árpádkori új okma'n~ár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus . [-X11 . /Közzé teszi Wenzel

12

Módy György : Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai.

írja - Ohatot a XIII. században, "legalább annak vége felé nem az Ohati, hanem a Rátholty nemzetség buta." Úgy véli, hogy 1299-ben az apátság nem volt meg, legfeljebb a romos monostor épület állhatott, mivel a fent idézett oklevélben Ohatmonostora faluról van szó, az apátságról illetve a monostorról nem. Poroszlót és a monostort viszont külön feltüntetik . Az apátság alapítását nem köti az első birtokos családjához. De azt sem sejteti, hogy a monostor a Rátót nemzetség alapítása lett volna. Az apátságra vonatkozó utolsó adatnak IV. Béla 1248. évi oklevelét tartja . Ebben a király Sáros, Eperjes és még tizennégy falu tizedéért az egri püspökségnek adta a Borsod megyei Cserép falut, melyet II. Endre jóváhagyásával Katapán egri püspök hagyott a püspökségre, de Ákos nembeli Ireneus azaz Erne bán foglalt el, és a Tisza melletti Csege falut több más birtokkal és Poroszló vámjának részével. Az oklevél felsorolja Csege tartozékait: Kecskés és Puchlaka /Pöcslaka?/, halászóhelyek a Völgyes-ben /Vetges/, a Nagy Morotvában, melyeknek fele a Tölgyesererétje /Teulgescherethye/ berekkel Csegéhez tartozik, a halászóhelyek másik fele az ohati apátsá of /Abbati de 0.. ./ és ke~~ait illeti. ta Balássv szerint tehát az apátság 1248 után, de 1299 előtt enyészett el. Hodos, Árkusd és Sziles birtokokkal Baláss nem foglalkozott. Fel sem tette a kérdést, vajon ezek 1248 előtt - vagy ahogyan ő vélte eset leg Anonymus kora előtt - nem voltak-e Ohat birtokosainak falvai. Nem falunak, hanem egy-egy meghatározott nevű rétnek és szántóföldnek tartotta ezeket. Az apátság helye és kegyurai kérdésében hosszú tudományos vita indult 1904-ben . Az előző évben jelent meg az Egri Egyházmegyei Közlönyben - különlenyomatban is - Vég_h Kálmán Mátyás ároktői plébánosnak Hortobágyi apátságaink című tanulmánya . Ebben sorolja, hogy a Hortobágyon három apátság és egy prépostság létezett az ÁrGusztáv . Pest, Bp ., 1860-1874 ./ V. 202-03 . - Balássv az Ohatmonostorával együtt sorolt három birtok közül Hodos /Hudus/ nevét olvasati vagy másolási hibának veszi, szerinte Ludas-t kellene olvasnunk, mert Ludas-rét és Ludas-lapos található az ohati puszta délnyugati szélén. 'a IV. Béla 1248 . február 24-én Görgőn kiadott oklevelét lásd Codex diplomaticus Hung_ariae ecclesiasticus ac civilis . I-XI. /Studio et opera Geor is i Fejér. Budae, 1829-1844 ./ IV./ 2. 16. - Balássy helytállóan azonosította Csege tartozékai közül Kecskést a falutól délkeletre eső Kecskés határrésszel, Puchlakát pedig a Csege alatt délre lévő Puszliká-val .


13

pád-korban. Még pedig a Bung és Balássv által ide azonosított zámi szerinte eredetileg bencés majd cisztercita a Szent Kereszt tiszteletére szentelt apátság, az ohati a tatárjárás előtt bencés, kés őbb szintén cisztercita Szent Miklós püspök tiszteletére emelt apátság, a fejérszentmargitai Szent Margit szűz és vértanú bencés apátsága, melyet a tatárjárás után a johanniták vettek át és a drassai bencés prépostság Máta puszta Papegyháza nevű részén. Védőszentje talán Szent Mátyás lehetett, amire a közeli Matyófenék és Máta helynevek utalnak. Arról is említést tesz, hogy Ároktő határában létezett a torraji apátság. A fent soroltaknak mintegy "anya kolostora" volt az Aba nembeliek által 1067-ben alapított zazty-i Szűz Máriáról nevezett monostor. Mi az ohati apátsággal kapcsolatos fejtegetéseivel foglalkozunk, az állítólagos szentmargitai és papegyházi monostorok Vé~h korában is feltevések voltak. Egész munkáját jellemzi a családtörténeti adatok, nemzetségek kapcsolatainak keveredése, a helynevek délibábos nyelvészkedéssel való magyarázata . A zazty-i apátság helyét viszont meghatározta a Tiszakeszi határában lévő százdi dűlő és százdi sziget helynevek segítségével. Érdeme, hogy helytállóan az Aba nemzetség tagjának tartja az alapító Péter comest, akit sokáig több kutató a Gutkeled nemzetséghez kapcsoltas Balássv azonosításával szemben a zámi apátság helyét nem OhatTelekházán véli . Ugyanazokat az okleveles forrásokat ismeri, mint Balássv , de ezt írja : "Telekházon, mely tekintélyes, széles emelkedés, kő, téglatörmelék van elég. Lehet, az ásatás templomot is lelne, melyet más hián, elfogadhatnánk az ohati apátság templomának . Csakhogy a nyomok tovább Csege felé vezetnek . Itt a Ratoldok lakhattak, kik elcserélték 1299-ben Ohatmonostort Poroszlóval, mint a szomszédos Dorogmán a Rátotta Domb, Nagytelek mellett a Kenderhalom, a kende hivatalt visel ő Ratoldok után, a Zám felé, de már Kócson, tulajdonképpen tiszafüredi pusztán fekvő két Kenderátóhalom igazol s áltatán a szabolcsi, hevesalji stb Rátóhalmok és a nagytelki temetőben lelt két, hárslevelet, a Ratoldok »totemjét« ábrázoló gyűrű a tiszafüredi múzeumban . is Végh Kálmán Mátvás : Hortobágyi apátságaink - Egyháztörténelmi tanulmány . Különlenyomat az Egri Egyházmegyei Közlöny 1903-ik évi folyamából Bger, 1903 ./ Zám : 5-38. - Ohat: 38-57 . - Szentmar : 57-66 . - Drassa: 66-69. - Tomaü apaiság : 70. - Zazty-i apátság : 70-72 .

14


Telekházától az ohati erdőn át, a mai Csege határába eső NagyMajor nevű, terjedelmes urasági tanyára jutunk melynek sajátságos építésű kastéllya már a vasútról szembeötlik, amikor az ember Csegéről Ohat-Kócs felé zakatol . Itt feküdt véleményem szerint a hajdan a zámival egyírású apátság, még pedig s cisztercziták Szerit Miklósról nevezett apátsága ."~ 6 A Vay család birtokában lévő nag. t~najori kastélyt véli át~ített kolostornak, amelynek a pincéje eredetibb állapotot mutat : "Ez az alsó helyiség, nincs benne kétség, börtön volt...", mivel a középkorban a szerzetes rendek bíráskodtak is. Felfogását azzal is alátámasztani kívánta, hogy Csege és tartozékainak - elsősorban a két halászóhelynek a határát, melyet az 1248 . évi oklevél írt le, úgy értelmezi, hogy a cse eg i Nagymajor abban a korban Ohathoz tartozott. " 17 Az apátság alapítói és kegyurai a "kun-avar-szláv családok egyik sarja" a Rátót nembeliek voltak, de velük rokonnak tartja a birtokcsere után 1299-től ott földesúr Sártványvecse nemet is. Debreceni Dózsa családját egyenesen a Rátót nemzetségből származtatja . Ezért is lettek a közeli Zámmonostora kegyuraivá . A kora Árpád-kori Ohati család: "felfogásom szerint azonos a kun Rátoldokkal ." Megjegyzi, hogy a Sártványvecse nemből származott Bajoniak birtokba juthattak Ohati Katalin és egyik Bajoni közötti házasság révén 1412-ben, de egy szóval sem magyarázza, hogy a tatárjárás előtt kihalt Ohati család után kik azok, akik a XV. század elején ezt a családnevet viselték.~ 8 A Századok XXXVIII. évf. /1904/ 4. számában Zoltai Lajos /-i -s. monogrammal jelezve/ ismertetést írt a kis füzetről, egyáltalán nem támadóan . Hivatkozik Fuxhoffer-Czinár Monasterológia-jóra, mely szerint a fejérszentmargitai és drozói monostorok Szepes megyében keresend ő k. Az ároktő i u .n. torraji apátságról Vé~h-en kívül senki nem tud. Ezekkel kapcsolatban ennyit írt: "Nem tesszük kritika tárgyává mindazt, a mire Végh Kálmán Mátyás állításait alapítja . Nem szólunk földrajzi következtetéseirő l, melyeket összeköttetésbe hoz a nép ajkáról ellesett hagyományokkal, sem etymológiai fejtegetéseiről; legyen elég csupán azt feljegyeznünk, hogyan határozza meg a zárni és ohati apátságok fekvését." A zárni templomhelyen Vé~h ásatást javaib

Vé~h i.m . 44-45 . " Véeh i, m. 46-47. Az épület és a pince leírását lásd 47-5 l . is Vé~h i, m. 52-54.


15

sol, de helyszíni tájékozódása alapján előre /!/ megadja annak méreteit. Az ohati apátság helye a nagymajori kastély Vé~h szerint, aki nem szólt arról, hogy melyik Vay generális alakította ki átépítéssel a mai épületet. Ezzel kapcsolatban Zoltai levéltári kutatásokat tart szükségesnek. l9 Bizony, a kritika lehetett volna sokkal szigorúbb . Vé~h a tanulmányában érintett nemzetségekre, családokra a maga korában sem teljesen kielégítő két munkát, Nagy és Wertner Mór köteteit használta, valamint a Csánki Dezs ő szerkesztette Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1903-ig megjelent köteteit . 2° Sajnos, ezeknek az adatait igen sok helyen tévesen értelmezte. Helynév magyarázataiban nem az a baj, hogy figyelembe vette a néphagyományt, hanem az, hogy ezeket nem kritikailag vizsgálta. Nem rendelkezett alapvető nyelvtudományi ismeretekkel sem. Nem menthető, hogy mell őzte Karácsonyi Jánosnak a. magyar nemzetségekrő l a Wertnerénél összehasonlíthatatlanul alaposabb három kötetes munkáját, mely 1900-1901-ben jelent meg. Ahol például megtalálhatta volna az olasz eredet ű Rátót nemzetség genealógiáját.2 A Századok 1904. évi 6. számában Zoltai a könyvismertetésnél részletesebb vita-cikket közölt . Felrója Vé~h Kálmán Mátyásnak, hogy tanulmányához nem gyűjtötte össze a kérdésre vonatkozó nyomtatás ban megjelent okleveleket. Bár Debrecen város magánlevéltára még nem kutatható, de ha felkereste volna Zoltait - aki ekkor allevéltárnok volt - értékes adatokat kaphatott volna. Vitatja az ohati apátság és az Árpád-kori Ohat falu helyére Véuh magyarázatát . Hivatkozik arra, hogy a debreceniek elpusztult falvak belsőségének helyét nevezik századok óta teleknek , például fancsikai telek, Bánki telek, halápi telek, guti telek a debreceniek erdőspusztáin. Így az ohati telek, Telekháza az 1670-es évekre elpusztult, már előbb elnéptelenedett Ohat falu helyét ~

'9

Századok XXXVIII. évf. /1904/ 4. sz . 365-366 . Z° Nagy Iván : Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal . I-XII. és pótlék kátet /Pest, 1857-1868./ A felkészült családtörténész nem támaszkodhatott az ő korában még publikussá nem tett levéltári anyagra . - Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I-II . /Temesvár, 1891-92./ A felhasznált okleveleket sokszor tévesen értelmezi, elsősorban olvasati hibái miatt, nem létező nemzetségekre is következtetett . - Csánki Dezs ő: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-IILV . /Bp . 1890-1913 ./ zi Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV . század közepéig . I-III . /Bp. 1900-1901 ./ A Rátót nemet lásd III . 3 . s köv.

16

Módy György : Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai.

jelzi. A városi levéltár sok Ohatra vonatkozó oklevelet őriz, köztük XIV . századukat. Ezekb ől is kitűnik, hogy az apátság a Boldogságos Szűz, a falu parochiális egyháza pedig Szent György vértanú tiszteletére lett szentelve . Egyetlen oklevél sem támasztja alá a Vé~h által sejtett Szent Miklós patronátusságot .2z Az 1248 . évi oklevél és Ohat 1336 . évi határjáró oklevele alapján rekonstruálta Ohatnak a Csege felőli határát és megállapítja, hogy a Na~~maLor területe az egész középkorban csegei fóld volt. Az 1336. évi határjáráskor leírt Ohat-Csege közötti határok " . . . csaknem pontosan összevágnak a jelenlegi határdombok elhelyezkedésével ." Az 1248 . évben sorolt Nagy Morotvá-ról, melyet az 1336 . évi határjárásban Morfina-nak írtak " mely Végh Kálmán szerint is, ma is a Nagymajor tartozéka, az Agárdiak és Parlaghi Pál között kötött adásvételi szerződések ismételten mondják, hogy Csegével együtt adatik el ."23 Nem szükséges Zoltai bizonyítási eljárását ismertetni, Ohat középkori határával, az apátság helyével később még két ízben részletesen foglakozott, ezeket ismertetni fogjuk. Most csak annyit, hogy az 1336 . évi határjáró oklevelet Végh Kálmán is használhatta volna, hiszen az a Károlyi család oklevéltára I. kötetében 1882-ben kiadásra került. Zoltai a Debrecen város levéltárában ő rzött hiteles másolatot is ismerte.24 Érvelése és a hivatkozott oklevelek nem győzték meg VéghKálmánt. A Századok 1904 . évi 8 . számában olvashatjuk, a közlése előtt sokkal korábban beküldött Levél a szerkeszt őhöz című észrevételét . Ebben ezt írja: Zoltai " .. .ohati adatai fényes igazolást látszanak nyújtani az én álláspontom mellett ." Kéri Zoltait az apátság védőszentjére vonatkozó állítását bizonyítsa be. A 10. számban azután Zoltai újból és teljesebben megadja a Károlyi család oklevéltára I. kötetében kiadott oklevelek helyét.25 Ebben a vitában részrehajlás nélkül állapítható meg, hogy az ókkor ismert adatok alapján Zoltai következtetései zz Zoltai Lakos : A hortobágyi apátságok . = Századok XXXVIII . évf. /1904/ 6. sz. 537-543 . Az ohati apátságot lásd 540-543 . '`s A hortobágyi apátságok i.m. 540-541 . Za A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára . Codex Diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly . I-V . /Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Bp. 1882-1897 ./ I. 122, 127 . - Haidú-Bihar meevei Levéltár. IV. A. 1021 ./ a ad Muo. 125 . és ad Muo 145 . zs Századok XXXVIII . évf. /1904/ 8 . sz. 807 . és l0. sz. 996-997 .


17

meggyőz őek. Ekkor ő már dolgozott, sőt véleményem szerint a Századok 1904. évi 6. számában megjelent, fentebb idézett tanulmánya el őtt be is fejezte a Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt című jegyzetek nélkül, de a használt források felsorolásával megjelentett tanulmányát.° Ezt igazolja, hogy a Századok-ban közreadott tanulmányában írta: " . . .az apátság belül feküdt azon a területen; a mely Debreczen város legrégibb jogelődeinek, az ohati Pércsieknek ősi birtoka volt, /kiemelés M. Gy./ a melyre ezek Róbert Károlytól 1318-ban és 1324-ben új adományt nyertek", valamint, hogy "Ezt a földet adományozza újólag Róbert Károly király 1318-ban és 1324-ben Csépánfia Mikének és Mihályfia Arnoldnak, ,mint már István király privilégiuma szerint, tehát a Végh Kálmán által idézett 1248 . évi alapítólevél keletkezése idején is ősi birtokot, melyet családjuktól István fia Domokos mester jogtalanul foglalt volt el ."2' Elérkeztünk a dolgozatunk címében felvett kérdéshez. Az Anonymus által szerepeltetett Ohat utódai után a XIV. században feltűnt a Pércsi család, akik ősi jogon tartottak igényt Ohatra . Ez a család az, amelyiknek több tagja felvette az Ohati nevet. Nézzük, mit írt Zoltai 1904-ben Ohatról, a Pércsi családról, birtokaikról . Az ohati monostor címszó alatt: "A váradi Regestrum 1220ban említi az ohati apátot, a zárni apáttal. . .A monostor a b . Szűz tisz teletére épült. Elébb a Ratold, 1299 után a Sártványvecse nemzetségé. 1333-1335 közt a Pércsi-Ohati család patronátussága alatt állott ." A hagyomány valószínűleg abból, hogy egy ideig Ohat is az övék volt, a honfoglaló magyarokkal bevándorolt Ohat kun vitézt ől származtatja a Pércsieket . A hagyományt azonban okirat nem támogatja" zs Felsorolja Zoltai birtokaikat is . Pércset, a mai Mikepércs, V. István király 1272ben adományozta Szervere fiai Csépónnak. A birtok pércsi Whod magvaszakadtával szállt a koronára . Ő lehetett "a derék kun vezér" utolsó férfi leszármazottja . Ezt az adományt 1282-ben IV. László megerősítette Pércsi Dénes részére. XN . századi oklevelek alapján ismerteti leszármazottak birtokosztályait. A család birtoka volt Hort. A Szent Demeter tiszteletére emelt egyházzal együtt 1347-ben Pércsi Mike fiaié, 1440-ben is a család faluja . Köteles falu 1317-ben Pércsi zb

z'

za

Zoltai : Debrecen és vidékének urai . a 2. jegyzetben i. m . 27A hortobágyi apátságok. i.m . 540. és 541-42 . 28 Debrecen és vidékének urai . i. m . 8, 35 .

18


Csépán fia Mike és rokona Márton birtoka . Mike fiai 1347-ben osztják meg, ekkor említik Szent György tiszteletére emelt templomát és a két földesúri kúriát . Ohat-on a család a XIV. század elején feltűnik. 1335ben már Mike három fia Ohat és Boldogságos Szűz kolostora és Szent György egyháza kegyúri joga őket illető részét Márton fia Miklós comesnek engedték át Pércs negyed részéért és Köteles fele részéért, melyet korábban a Mike fiak eladtak Miklósnak . Zoltai teljesen elfogadható magyarázatot - oklevelek hiányában - nem ad arra, hogyan kerültek a Pércsiek Ohatra . Kézenfekv ő feltevésnek tartja, hogy a pércsi Szemere fia Csépán " vagy ennek valamely rokona" az Ohaton és Pércsen egyaránt birtokos magvaszakadt Whod ohati birtokára is kaptak 1272-ben adományt . A Rátótok jogtalanul tették rá a kezüket Ohatra és környékére.29 Az Ohati család birtokai alatt írta Zoltai, hogy pércsi Csépán egyik leányának férje Márton fia Miklós comes 1335-ben pércsi Mike fiaitól megkapott ohati részeket a kegyurasággal együtt . Ezután ő és leszármazottai Ohati /de Ohat/ néven szerepeltek. Ugyanúgy mint Csépán másik leányának és Mihály nevű férjének fia Ornoldus és utódai. 1341-ben ezeknek a családoknak a tagjai békés megegyezéssel vetettek véget egy ohati részbirtok és Árkusteleke /az 1299-ben Ohatmonostora tartozékaként megismert Árkusd birtok. M. Gy.f miatti perüknek . Birtokosok voltak Egyeken is . Szerinte az Egyeld-nek nevezett család vérrokon volt a Pércsi-Ohati családdal . A Miklós comest ől eredt Ohati család - ezeket neveztem én kései Ohati családnak - fiágon a XV. század elején kihalt. Utánuk leányágon a Sztári és Bajoni családok örököltek .3° Zoltai a Pércsi, Ohati és Egyeld családokról írtakhoz használta az általa ismert oklevelek mellett Makay Dezs ő nek a Pérchy-ekr ő l 1887-ben megjelent cikkét .3 ~ Megjegyezzük, hogy ez a szerző a XN. századi genealógiát, a birtokrészek történetét több helyen hiányosan, tévesen állította össze. Zoltai két 1904. évi tanulmánya sok kérdést tisztázott . Elsősorban is azt, hogy az Ohatot és monostorát az Árpád-korban birtokló csa-

'9

Debrecen és vidékének urai . i. m. 36 . s° Debrecen és vidékének urai . i. m. 37 . '' Makay Dezs ő: Két régi család . II . rész . A Mike-Pércsi Pérchy család . = Turul. V. évf. /1887/ 3 . sz. 125-130.


19

ládlok/ többi faluja között nemcsak az 1299-b ől ismert Hodos, Árkusd és Sziles , hanem Hort, Köteles , sőt ~Yek is szerepelt . Az apátság helyének kérdését bonyolította, hogy 1905-ben Zoltai megásatta Ohat Telekházán az u. n. Filagória-halmot . Zoltai megfigyelése szerint a halom magassága a környéken lévő mélyebb terület hez mérve 12-13 m, a természetes földháthoz, amelyen fekszik 6-9 m, felülete kb 400 m2. A kutatás eredményeként a 130-150 cm széles és ugyanilyen mély tégla és habarcs törmelékréteg mutatta a 18,3 m hosszú és 10,2 m széles kefetelt egyház alapmaradványait, melyeket 1,5 m széleseknek írt. A nyugati fal alapozásánál a téglák alatt sárga agyag-döngölés volt. Összefügg ő téglasort nem talált, így a törmelékréteg vonalából következtette a szentély félköríves záródását . A hajónak a nyugati faltól mért egy harmada táján, a hajót kelet-nyugati irányban felező vonaltól kissé északra, kőből és téglából egybeépített kett ős sírt talált, de csontvázak nélkül. A múzeum leltárkönyve szerint ebből az 1,95 m széles kettős sírból került ki két darab bronzlemezb ől trébelt övveret, mint írja: " . . .melyeknek egyikén csiga módjára kunkorodó karéjok alatt stilizált futó farkas, másikán pedig ellenkez ő oldalról körbe csavarodó szárú virágok láthatók. E lemezek szögecseléssel bő rre voltak erősítve." A templomot a század megjelölése nélkül "románkori"-nak tartotta . Korábbi tanulmányában idézte az 1335 . évi oklevelet, mely a monostort, az apátságot utoljára említette . Úgy vélte, hogy az apátság ezután szűnt meg, de egyháza még állhatott egy darabig. Ásatási beszámolójában a maradványokat nem kötötte egyértelműen az apátság templomához . Régészeti kutatásának másik még megoldatlan eredménye nem mellőzhető az időrend szempontjából . A falusi templomoknál nagyobb korai egyház elromosodása után annak szentélyére ötszög alaprajzú, déli szentély ű, hat támpilléres kicsin ká olnát emeltek. Ennek a korábbinál sokkal jobb állapotban megmaradt néhány téglasorát feltárta . Méretei : 6,4 x 6,4 m, falvastagsága 90 cm, az erősen kiugró támpilléreké valamivel vastagabb volt . Meglelte az oltáralapot is. A téglák mérete : 24-26 x 15-16 x 4-5 cm . Ásatási jelentését így fejezi be: "Önként érthető, hogy a templom környékén sok emberi csontot leltünk ; leginkább szétszórtan vagy összehányottan . Itt-ott koporsók nyomai mutatkoznak ." 32 'z

Ásatások Ohat-Telekházán. A 3 . jegyzetben i. m. 180. - Múzeumi leltárkönyvben Sz . 1906 . 183 . és 185. szám alatt.

20


Zoltai sejtette, hogy az elpusztult apátsági templomot tárta fel, később ebben egyre jobban megbizonyosodott . A falu Szentgyörgynek szentelt parochiális egyháza a XIV. század után is állt. Papját megta láljuk a pápai tizedjegyzékekben . Az ohati pap az 1334 . évi II . részlet és az 1335 . évi I. részlet fejében ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett . Az apátságot nem, de templomát és a falu Szent György egyházát 1418-ban határjáró oklevél említi . 1559-ben pedig az ohati egyház mellett követtek el hatalmaskodást a földesúr Bajoni István ispánja és emberei az Egerbe utazó Sári Alberten és szolgáin .33 A vitát az ásatás sem zárta le. Vé~h terjedelmes tanulmányt közölt a Századok 1905. évi kötetében az ohati apátságról . Elfogadta Zoltai bizonyítékait az apátság titulusára. A tőle megismert okleveleket kéz be vette, de az apátság helyére vonatkozóan fenntartotta korábbi véleményét. Az első monostor pusztulását, vagy legalább is súlyos rombolódását Balássy nyomán 1299 előttre helyezi, mivel a Rátót nembeli Domokos és a Sártványvecse nemzetségbeliek cseréjénél külön az apátságról nem írt az oklevél. Szerinte a Rátótok 1318 el őtt újra rátették a kezüket Ohatra és 1318-ban pércsi Mike mester és Ornoldus ezért panaszolták .be Domokos nádort a királynál. Zoltai nyomán ismerteti a Pércsi-kései Ohati család birtokosságát. Szerinte az apátságot az Anonymusnál szerepeltetett Ohat kun vitéz utódai alapíthatták : "Nem lehetetlen, hogy egyike legrégibb Benedek-rendi apátságainknak, melybe utóbb a cistercitákat kedvel ő királyi család, talán épen III. Béla kedvéért /1191/ cistercitákat telepítette. . .", majd másutt : "A tatárjárás aligha kímélte meg, bár utána hat év múlva IV. Béla már említi apátját, a mi arra mutat, hogy hamar felépült . Az utolsó Árpádok alatt dúló rablások valószínűleg újra elpusztították e kunlakta vidéket, de az Anjouk alatt ismét helyreállott . . . talán a pálosok voltak a lakói." Az apátság helyéül határozottan a cseg_ei Na~ymajort jelöli meg . 34

Monumenta Vaticana historiam regni Hun ag riae illustrantia . Series I. Tom. Pápai tizedszedők számadásai . 1281-1375 . /Bp. 1887 ./ 344-360. - Hajdú-Bihar megyei Levéltár . - 1418 1 . 24 . határjárás : IV . A. 1021d/ 6. - Károlyi család oklevéltára. III . 327-329. sa Végh Kálmán Má . ás : Az ohati apátság. = Századok XXXIX. évf. /1905/ 7. sz . 630-659. Az apátság helyére lásd 632-637, 648-654. - Alapítóira és birtokosaira lásd 657-659 . Ohat kun vitéz nemzetségét tévesen azonosítja a Hahót nemzetséggel . Utóbbit lásd Karácsonyi i.m . II . 115. s köv.


21

Vé~h tanulmányából kiderül, hogy megtekintette OhatTelekházán Zoltai ásatását . Meglehetősen megtévesztően ír annak eredményéről: "Megleltük az ossariumot is a pincze ajtó helyén, néhány Anjou-kori emlékkel . Kolostornak, apátságnak nyomára nem akadtunk. Megleltük tehát Bodajcs templomát, mely Szent György tiszteletére épült, és benne a Pércsiek, sőt talán Ohatiak temetkezési, kegyurasági kápolnáját ." Másutt : "Telekháza Filagória-dombján véleményem szerint Szent Györ~y temploma díszlett . . .Ájtatoskodni a lábai alatt elterülő Bodach falucska /vicus/ népe járt beléje . E falucska a hasonló nevű ér partján feküdt ." 3s A feltárt maradványok "értékelését" bírálnunk sem szükséges . Bodacs 1453 . évi oklevél szerint korábban Egyek egyik utcára volt, mely 1440 előtt az Ohati család kezén rövidebb idő re önállósult, majd újból összeolvadt Egyekkel . Az oklevélben ez áll: " . . .possessionem Egyek vocatam quodam vico possessionis eiusdem qui quodam sequestrato nomine ut dicitur Bodach appellatur." 36 Egyeknek Ohat felől elég hosszan Bodacsere volt a határa, a mai Egyek belsőségének keleti részét Bodajcs-oldalnak hívják .3 ~ Zoltai nem folytatta a vitát. A Hortobágyról 1911-ben megjelent kis munkájában Ohatról, az apátságról és a birtokos családokról csak féloldalas összefoglalást adott.3g A városi múzeum 1913 . évi Jelentéséhez csatolt Függelék-ben azonban az 1248, 1336 és 1341 . évi határjárások alapján újból bizonyította Vé~h álláspontjának tarthatatlanságát . A terület, melyen a Nagymajor épült, mindig Csegéhez tartozott. Megvizsgálta a kastélyt, a pincéjét és megállapítja, hogy "mindegyik a XIX . század elején, legfeljebb a XVIII-fiknak végén épült. . ." Semmi köze átépített kolostorhoz. Megtekintette a magtárt is, melyet Vé~h a kolostorhoz tartozó keletelt templomnak tartott. Az épület észak-déli fekvés ű és csodálkozik, hogy Vé~h a méreteit a zárni egyházéval közelinek írta, hiszen azt ő 1907-1908-ban tárta fel. A földszintes magtár stílusa XIX. század első felében működött építőmesterre vall. A hagyomány szerint a Vayak eredetileg istállónak építették. Az 1905 . évi ss

Véeh : a 34 . jegyzetben i.m . 647-48, 656. V . László Egyeket, Bodacsot, Ohat felét Szepesi Lászlónak, Debr ői Imrének és Guthi Jánosnak adományozta. Károlyi család oklevéltára . II . 294-96 . - Módv G,_yörey : Egyek a török hódoltság koráig . In : A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV . /Szerk . Nyakas Miklós , Hajdúböszörmény, 1980 ./ 186-87 . " Módv : Egyek i.m . 193 . a32. jegyzetben . sa A Hortobágy. a 3 . jegyzetben i.m . 48 . 36

22


ásatásnál előkerült alapmaradványok - annak ellenére, hogy kolostor épületet nem talált - lehetnek az apátsági templomé .39 A Nagymajori kastélyra vonatkozó vitára hat évtized elteltével Nagy Sándor tette rá a pontot. Az ország I. katonai térképfelvételének Csegét ábrázoló szelvényén nem tüntették fel a kiemelkedő kétemeletes épületet, tehát csak 1783 után épülhetett. A birtok részletes 1819. évi épületleltára pedig megjegyzi "az e essz épület új ." 1890-ben, amikor a Vayak haszonbérbe adták a birtokot, ott egy rossz állapotban lévő magtár volt. A magtárat, amit Vé~h "megvizsgált", az új bérlő építtette 1892-93-ban .4o Ohat rövid történetét Zoltai alapján megtaláljuk Ecsedi István 1914-ben kiadott hortobágyi kismonográfiájában. Meglepő, hogy szerinte "A vitéz Ohat, aki a róla nevezett monostort alapította a Boldog ságos Szűz tiszteletére, nem honfoglaló őseinkkel jött be, hanem IV . Béla betelepített kunjaival" 4 ' Anonymus viszont még ha IV . Béla jegyzőjének tartotta több kutató - művét csak az 1230-as évek végéig írhatta, így Kötöny kunjairól nem tudósíthatott . 1923 őszén Zoltai ismét Ohaton ásatott. A XIV. századi határjárások szerint az apátságtól délkeletre a homokhátság és a telekházi major szélén kellett feküdjön a falu temploma. Ennek helye a közelé ben néhány évvel korábban "véletlenül téglafalra bukkantak", de kutatását nem követte siker. A falusi templom feltételezett helyén csak "az 1660-ban elpusztult Ohatfalva egyik jobbágyi lakóházának meszelt vályogfalait találtuk meg." Ohatra és birtokosaira, az apátsági-a vonatkozóan az 1925-ben megjelent településtörténeti munkájában a korábbi tanulmányaiban írtakat foglalta össze.42

'~ Zoltai Lajos: Hol feküdt az ohati apátság? In : Debreczen sz . kir. város múzeumának 1913 . évi jelentése. /Debrecen, 1914 ./ 31-42. a° Naiv Sándor : A tiszacsegei Nagymajor. In : A Hajdúsági Múzeum Évkönyve III . /Szerk . Nyakas Miklós , Hajdúböszörmény, 1977 ./ 151-171, különösen 166-170. a' Ecsedi István : A Hortobágy puszta és élete. /Debrecen, 1914 ./ 85-6 . a' Debreczen sz . kir. város múzeumának 1922 . és 1923 . évi jelentése . /Összeáll. Zoltai Lajos, Debrecen, 1924 ./ 11 . Az 1923 . évi ásatás során Zoltai és Sőre is János Bels ő-Ohaton az ohat-egyeld határt felező nagy Földvár halom közelében azonosították annak a földvárnak a helyét, melyet Zoltai a levéltárban őrzött egyik XVIII. századi kéziratos térképről ismert . - Települések a 4. jegyzetben i. m. 46-47. Az 1920 . körül előkerült falmaradványok helyét senki sem tudta pontosan megmutatni Zoltainak .


23

Anonymus új magyar fordítását 1926-ban Pais Dezs ő adta ki . A minket érintő mondatot így adja vissza: "Ott még egy Ohat nevű kun katonának Árpád vezér jóváhagyásával nagy földet szereztek, melyet ivadékai mostanáig~birtokolnak ." /kiemelés M .Gy./ Pais úgy értelmezi ezt és ezért használt jelen időt, hogy Anonymus korában Ohat leszármazottai éltek.43 Ohat származásával kapcsolatban Györffy György 1939-ben felvetette, hogy a nevét megörökít ő falu és a vele szomszédos ugyancsak személynévb ől származó Kocs a Közép-Tiszavidék korai besenyő szállás-területéhez csatlakoztak a Tisza mentén . Esetleg köthetők besenyőkhöz, és Ohat "kun" jelzője mögött besenyőt is érthetünk . Úttörő tanulmányának átdolgozott és rövidített 1990 . évi kiadásában az Ohat helynevet kihagyta mint nem bizonyítottat .44 De már 1948-ban rátapintott a helyes megoldásra: "Abból a körülményb ől, hogy Anonymus hangsúlyozta, hogy e földet Ohat ivadékai "mostanáig", tehát az 1200-as évekig birtokolják, kiviláglik, hogy egy korabeli nemzetség hagyományait örökítette meg." A nemzetségről többet azért nem mondott G örff , mert 1299-ben Hahotmonostora már a Rátold nem kezén volt. Másutt : ". . .a Cumanus -nak megfelelő magyar kun népnevet nem kipcsak-kumánok révén ismerte meg a magyarság, hanem az a magyar hagyományban élt, mint a kazár-kavarok egyik neve." 1983-ban megjelentetett tanulmányában ugyanígy vélekedik. A Névtelen korának magyar nemesi nemzetségei őriztek olyan családi hagyományt is ". . .mely szerint őseik csatlakozott »kunok« voltak, de ez jelenthetett kazár-kabarokat ."4s Az Anonymusnál szerepl ő Ohat családjával kapcsolatosan a korábbiakat pontosította Jakó Zsi mg ond 1940-ben . Az Árpád-kori Pércs /későbbi Mikepércs/ birtoklástörténetének összefoglalásában helyesen írta, hogy V. István Ohat fia János /Johannes filius Whud de Peerch/ magvaszakadtával a Pércs faluban lévő birtokát a szomszédos birtokosnak Szemere fia Csépónnak adományozta egy nagy valószínűséggel 1270 . július 6-án kiadott oklevéllel . A korábbi irodalomban Whud as

Magyar Anonymus . Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteir ől . /Ford . bev . jegyzetekkel és térképpel ellátta Pais Dezs ő. Budapest, 1926 ./ 60, 129. 'a Györffy György : Besenyők és magyarok . In : Körösi Csoma Archívum . I . kiegészít ő kötet. 5. füzet. /Szerk . Németh Gyula, Budapest, 1939 ./ 493 . és Kocsot lásd 487-88 . - A magyarság keleti elemei . Kocs viszont szerepel ebben is lásd 159-160. a5 A magyar őstörténet. a 9. jegyzetben i. m. 121, 125. - Györf Gvör~y : A kabar kérdés . In : A magyarság keleti elemei . A 9. jegyzetben i.m . 84 .

24


szerepelt mint örökös nélküli birtokos . Jakó Uhud-Ohat személyét azonosította Mika bihari ispán udvarispánjával, aki megvádolt szolgája ügyében a Váradi Regestrum egyik 1220. évi esetében szerepelt.46 Jakó - úgy vélem nem helytállóan - azt írta, hogy Pércs falut kapta meg Szemere fia Csépán. Holott az oklevélben " . . .terram ipsius in predicta villa Peerch" áll, tehát a Pércs faluban lévő fóld - birtok . Szerintünk Csépán vagy Pércsen volt részbirtokos, vagy a Pérccsel szomszédos Kötelesen . A "Chepano filio Scemere vicino et commetaneo eiusdem" mindkét magyarázatot alátámasztja . Ha figyelembe vesszük, hogy 1317-ben Mártonfia Miklós az édesanyja Csépán leánya után Pércs és Köteles falvakból az őtet illető leányhegyed kiadását kérte nagybátyjától pércsi Csépánfia Mike mestertől, akkor bizonyos, hogy Csépán az 1270-es években ebben a két faluban birtokos . Csépán 1282 előtt meghalhatott . Ebben az évben IV . László már a fiát Dénest erősítette meg a birtokban Szalánc vár ostroma során tanúsított helytállásáért és hű séges szolgálataiért. Ebből az oklevélb ől ismerjük az átírt 1270. évi adománylevelet . A megerő sítő oklevél szerint Dénes a pércsi földet azokkal a határokkal bírja, melyek között Vhodfia János is birtokolta/ . . .in quibus per ipsum Johannem habita esse dinoscitur et possessa. . ./4~ Csépánfia Mike 1320-bah illetve 1322-ben nemcsak Mártonfia Miklósnak, hanem másik unokaöccsének ugyancsak Csépán leánya gyermekének Mihályfia Ornoldusnak is átadta leányhegyed fejében Pércs keleti részét a Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyház kegyuraságának részével együtt . Az 1317. évi az azt átíró 1327. évi, majd az 1320. és a feltehet ően azt átíró 1322. évi oklevelek megvoltak a Pércsy család levéltárában ; MakayDezs ő felhasználta ezeket .4g Úgy a~

Jakó Zsigmond : Bihar megye a török pusztítás el őtt. Település és népiségtörténeti Értekezések . 5. sz . /Bp. 1940 ./ 322 . - Uhhuu mint Mika bihari ispán udvarispánja : Karácsonyi-Borovszky : Váradi Regestrum i .m . 257. a Nr . 278. /27./ esetben . - Az 1270 . évi adománylevelet lásd Árpádkori új okmány. i.m . III . 274 . Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke . II . /Szerk . Szentpéter~re. Bp . 1943 ./ 64 . az 1935 . sz . regestában Pércset tévesen azonosítja a Nyitra megyei Nemesperk-kel, mivel az oklevelet Nyitrán adta ki a király . a' IV . László oklevelét lásd Árpádkori ~ okmány IV . 239-40 . - Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. [I . 2-3 . füzet. /Szerk . Szentpétery ImreBorsa Iván . Bp . 1961 ./ 294. a 3158 . regestában szintén tévesen Nemesperk-re utal . as Makay i.m . 125. A váradi káptalan által kiadott okleveleket a Pércsy család őrizte. Hagyományaik szerint Pércs-re volt 1225-ben kiadott adománylevelük is, melyet


25

gondoljuk, hogy közvetlenül 1320 után Mike mester két unokaöccsének kiadta a kötelesi leánynegyedeket is. Láttuk, már Zoltai összekapcsolta Mikét és Ornoldust mint vérrokonokat. Együtt kérték 1318-bah Károly Róbert királytól, hogy a Rátót nembeli Domokos által jogtalanul elfoglalt Ohatot adományozza viszsza. Az oklevél kiemeli, hogy a király iránti hűségük, Körösszeg várának ostrománál vérük hullatása mellett Ohat örökölt birtoka Ornoldusnak. Ő a király színe előtt Ohat felét átadta Mike mesternek, "propter lineam consangvineitatis" . A király adománylevelét Mike két fia Zayus és Prynch valamint Ornoldus kérésére 1324-ben privilégiális formában is kiadta .49. Csépán 1282-b ől megismert fia Dénes 1317 el ő tt nyilván elhalt . Különben Mártonfia Miklós és Mihályfia Ornoldus a leánynegyedeket tőle és nem a fiatalabb Mike mestertől kérte volna. Dénes leszármazottaira nincs adatunk. A két Csépán unoka azért nem kért 1317-ben édesanyjaikat illető leányhegyedet Ohatból, mert azt 1318-bah kapták vissza, vagy mert nagyapjuk Csépán 1270-ben Ohatra nem kapott adományt . Zoltai apjaikat feltételesen a Sártványvecse nemzetséghez kapcsolta, mégpedig a Rátót nembeli Domokossal Ohatot és tartozékait 1299-ben elcserél ő Miklósfia Mártonhoz . Az oklevélben Poroszlómonostora birtokosaiként Gyulafia István és rokonai Miklós fiai Demeter és Márton szerepelnek. Ezt a cserét 1300-bah, 1301-ben és 1309-ben is megerősítették . Ki volt Mihály, akinek Ornoldus nevű fia 1318-bah örökösödés ~o~án is "iure hereditario" - birtokos lett Ohaton. Itt kell figyelmeznünk arra, hogy az 1318. évi adománylevelet 1324-ben megerősítő oklevél külsején az oklevél közl ője szerint " régi írással" a következőket találta : " Ohatj Ornold vitte be Myket Ohatban mejl anak eleotte is wer zerent illette." s° Egy 1296 . évre keltezhető oklevelében az alországbíró Rátót nembeli Domokos tárnokmester serviense Egyeld 1845-ben Pérchy János más oklevelekkel együtt Szabolcs megye közgyűlésén bemutatott . Ezt viszont Makay már nem találta meg. a~ A Károlyi család oklevéltára . I . 46-47. és 57-58. so A 49 . jegyzetben i.m . 58 . - Zoltai Lajos : Legrégibb határjárások és helynevek a debreceni pusztákon.Il. Ohat, Árkustelek és Derzsegyháza . = A Város . 1912/ 1913 . évf. 5 . sz . 23-24. és 7. sz . 8-10 . - Tévesen az 1282-ben szereplő Dénes utódainak tartja a mikepércsi Pérchy családot, valamint Csépán egyik leányát tévesen nem Ornoldus anyjának, hanem feleségének vélte. A cikk végén a geneológiai táblán már helyesen Mihály szerepel Csépán leányának férjeként.

26


Jánosfia Mihály részére engedélyezett törvénykezési halasztást, mert urával együtt hadba vonult .5 ~ Egyeld Mihály névadó falujában Erney nevű testvérével együtt volt birtokos . Kiderül ez az egri káptalan előtt 1300-ban kötött adás-vételből. Ekkor Sártványvecse nembeli István mester az előző évben megszerzett ohati uradalomból Hodos birtokot régi határai között, a Tiszán lévő halászóhellyel és Ohat faluban egy, a monostortól nyugatra eső telket 50 márkáért eladta rokonának az Örsur nembeli Byk-i Fioch fia Tamás comesnek és két testvérének. Hodost határleírás szerint egyik oldalon Gyulafia István ohati földjei, másik oldalon Egyeld Mihály comes földjei határolták . Az adásvételhez Mihály a maga és három fia János, Ornoldus és Hernanch valamint Erney nevében is hozzájárult s a határokat elismerte .52 Csépán családjában tehát volt két fiú Dénes, 1282-ban kapott megerősítő oklevelet a magvaszakadt Whodfia János pércsi birtokára, és Mike, aki 1320-ban kiadta unokaöccseinek a pércsi, majd kötelesi leánynegyedeket . Csépán egyik leányának férje Márton volt, fia az 1317-b ől megismert Miklós . Másik leányának férje Egyeld Mihály comes . A harmadik leány, mint későbbi adatból megtudjuk, Mihály testvérének Egyeld Erney comesnek a felesége . Egyek északkeleti része Mihályé, délnyugati része Erney comesé volt . A Rátót nembeli Dómokos Ohatot és tartozékait 1270 körül törvénytelenül foglalta el. Ezt azzal is tetézte, hagy elcserélte a Sártványvecse nembeli Istvánnal és rokonaival . Egyeld Mihály Ornoldus nevű fia így a jogsértést elkövető Domokost panaszolta be Károly Róbertnél, nem a csere révén 1299-ben odakerült Sártványvecse nembeli István mestert. Az Ornoldus részére 1318-ban, majd 1324-ben szóló adomány úira birtokba helyezés volt . A fenti adatok megengedik azt a következtetést, hogy Egyeld Mihály Ohat birtokába felesége Csépán leánya révén is kerülhetett, s így nem valószínűtlen, hogy Csépán 1270-ben Whod fia János nemcsak pércsi birtokára, hanem Ohat-ra és tartozékaira is kapott adományt, de azt akkorra jogtalanul elfoglalja Rátót nembeli Domokos. Mint ahogyan el kellett foglalja Csegét is, melyet IV. Béla 1248-ban az egri püspökségnek adott át. Domokos tárnokmester és a si Árkádkori új okmány . V. 163-64 . s2 Hazai okmány . Codex diplomaticus patrius I-V. /Kiadják Naiv Imre , Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr, 1865-1874 ./ VII-VIII . /Ipolyi Arnold, Naiv Imre és Véghely Dezs ő. Bp . 1876-1891 ./ VIII . 414-15 .


27

Sártványvecse nembeliek 1299. évi birtokcseréjénél az oklevélbe bele is foglalták, hogy visszavonták az egri püspök és egyház javára tett korábbi ígéretet . Ez szerintem Csege birtoklására vonatkozhatott . A falu rövid ideig volt a Sártványvecse nem Poroszlai-ágának birtoka. A Poroszlai ág 1330-ra fiágon kihalt . Nem került vissza az egri egyházhoz, hiszen 1336-bah Ohat határjárásánál a király csegei tiszttartójának helyettese és a falu bírája volt jelen. Mielőtt visszatérnénk Ohat történetére, nézzük mit tudunk Mártonfia Miklósról, Csépán unokájáról, aki 1317-ben kérte nagybátyjától Mike mestertől édesanyja révén őtet illető leányhegyedet Pércsb ől és Kötelesből. Első adatunk 1314-b ől való . Ekkor özvegy Almágyi Tamásné a Heves megyei Igar falu egy negyed részét leányának Annusnak és férjének Mártonfia Miklósnak adta át, az ugyan ebben az évben fiának Jánosnak beleegyezésével átadott hevesi Péteritelek birtokkal együtt . Az igari negyed birtokrészt pércsi Miklós 1323-bah Jánosnak visszaadta. Cserébe megkapta sógora öröklött birtokát Soma falut. Soma a debreceni Nagycsere erdőspuszta keleti szélén feküdt . A cserét Károly Róbert 1332-ben megerősítette.53 Mike mester 1330 előtt halhatott meg . Fiai közül "Prench filius Myke nobilis de Peyrch" 1322-bah nemes tanúként szerepelt. A következ ő évben testvérével Zayus-sal és unokatestvérével Ornoldussal együtt kérték a királytól az 1318. évi adománylevél megerősítését. 1335 őszén a három fiú - most Dénes is - együtt jelent meg Mártonfiá Miklóssal a váradi káptalan előtt. Ott kötöttek birtokcsere szerződést. A Mike fiak Miklósnak adták a kelet felől Csegével, nyugat felől Egyekkel határos ohati részbirtokukat az apátság és a parochiális egyház őket illető kegyúri jogával. A Szent György egyház részbirtokuk előtt állt. Miklós viszont átadta Pércs negyed részét, melyet még Mikétől kapott meg anyja utáni leányhegyedként és Köteles fele részét. Ezt 1322-1335 között a Mike fiak adtak el Miklósnak. Ezt megbecsültetik és az összeget a Mike fiak megfizetik Miklósnak . Pércsi Miklóst ezután nevezték leszármazottaival együtt Ohati-nak. Az oklevélb ől megtudjuk, hogy Mike 1335 előtt Pércs-ből a leányhegyedet s3

Igar : lásd G~ffy György : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I . ACs . /Bp. 1963 ./ 653 . Péteritelek : A Károlyi család oklevéltára I. 43-44 . Soma : Az Árpád-kori Magyarország. i.m . 662. De János nem veje, hanem sógora volt Mártonfia Miklósnak.

28


nemcsak Miklósnak adta ki, hanem Mihályfia Ornoldusnak és a másik két leánytestvére után Ireneus /Egyeld Erney 1300-ból!/ fiainak Kunchlin-nak és Miklósnak, valamint Élias fia Csépónnak ts. 54 Ohat birtokosai ettől kezdve Miklós comes és Ilonc nevű leánytestvére és utódaik, valamint Ornoldus családja . Mindkét család Ohatinak nevezte magát. 1336 őszén Miklós és Ornoldus kérték a királyt, hogy tartasson határjárást Ohat és a királyi birtok Csege között, mert a határjelek bizonytalanok . Az egri káptalan kiküldöttje a királyi megbízott, a csegei tiszttartó helyettese és az ottani falubíró elvégezték a határjárást. Az ohati birtok északkeleten Csege felőli, délkeleten Derzs föld /circa terram Deers/ fel őli és nyugaton Egyek felőli határát bejárták és megerősítették . 55 Ohat határa áthaladt az Árkus folyón . Valószínű, hogy Árkusd és Hodos, melyek 1299-ben Ohat tartozékai már nem néptartó faluk, határuk beolvadt Ohatba. Derzs viszont egyházas falu, birtokosa Derzsi Balázsfia János . Mike fiaival és családjaikkal tovább nem foglalkozunk . Ők Pércs és Köteles földesurai, utóbbi falut Pérccsel együtt 1347-ig osztatlanul birtokolták, valamint Hort falut. 56 Nem követjük nyomon Egyeld Erney comes és pércsi Csépón leánya leszármazottainak birtoktörténetét sem . s ~ sa

Mike fia Prench 1323-ban : BékésmeQYei Oklevéltár /Összegy űjt. és közrebocsájt . Haan Lajos és Zsilinsz . Mihá~ . Bp . 1877 ./ 1-2. - Az 1335 . évi birtokcsere : A Károlyi család oklevéltára . I . i.m . 112-113. - Egyeld Jánosfia Erney comes és Kunch és Miklós nevű fiai 1334-ben az egri káptalan el őtt Egyek birtokból kiadták két leányának: Katalinnak és által férjének Pünkösd fia Jánosnak és a másik ismeretlen nevű leánya fia Barnabásfia Andrásnak a leánynegyedeket, lásd Károlyi család oklevéltára I . 94-95 . - 1335 . XI . 8.-i oklevél: Hajdú-Bihar me~yei Levéltár XV . 1 . Oklevélmásolatok. 8. ss A Károlyi család oklevéltára . I . 122-123. A király 1338-ban határjáró oklevelet átíratta és megerősítette, lásd Károlyi család oklevéltára . I. 127-28 . sG Pércsi Mike három fia 1347 . július 25-én a váradi káptalan el őtt osztoztak meg az akkor már két részből álló - Egyházas Pércs és Egyházatlan Pércs - birtokon, valamint Kötelesen és Horton . A pércsi Szent Péter tiszteletére, a kötelesi Szent György tiszteletére és a honi Szent Demeter tiszteletére emelt egyházak patronátussága továbbra is közös maradt, lásd Anjoukori okmány . Codex diplom Hungaricus Andegavensis . I-VII . / Szerk. Naiv Imre , Tasnádi Nag~yula . Bp . 1878-1920./ V. 107-109. A Mike fiainak a Sopron megyei Szopor faluban is birtokuk volt, ezt is osztatlanul hagyták. 5~ Az Egyeld családot Erney comes két fia vitte tovább, két leányának férjei csak Egyeken él őnek nevezhet ők. 1367-ben Katalin és Pünkösdfia János két fia Éliás és


29

Láttuk, az 1330-as években Ohaton földesurak voltak Miklós comes és leánytestvére Ilonc. 1341 . augusztus 6-án a két rész vitás határáról János borsodi főesperes előtt egyeztek meg Miklós és fia Demeter, képviselve a további négy fiút : Lászlót, Andrást, Pétert és Mihályt, valamint másik részről az akkor már Tamásfia István özvegye Ilonc és fia Kolozs . Miklós és fiai Ohaton öt jobbágytelket adtak küls ő tartozékaikkal a falu keleti oldalán a Kócsról Csegére vezető nagy út mellett az ohati Szent György parochiális egyház kegyuraságában való részesedéssel együtt . Ilonc és fia birtoka Árkustelek néptelen földön három ekealja szántó is, ennek fele Ohat felől esett, másik fele az Árkus vizén túl. Az utakat és a legelőket közös használatban hagyták . Ohaton fontos közút haladt át, mely Miskolcról Pélyen keresztül vezetett Dorogmáig, ahol a Tiszán rév volt . 1332-ben említik ezt az utat .s8 A főesperes szeptember 13-án oklevélben tanúsította, hogy a határjárást megtartotta. Mint szomszédok jelen voltak Egyeld Erney fia Konch comes, Erney unokája Barnabásfia András egyeld nemesek, Ohati Ornoldus Mihály, Imre és Tamás nevű fiai, valamint szomajomi Gergelyfia Kozma. Ohati Kolozs kérte, hogy legyenek jelen csegei , zámi és kócsi jobbágyok is . Ebbe nem egyeztek bele Miklós és fiai, mivel ezek velük "szemben álltak" . Így kötelezték magukat, hogy ha ezek vagy földesuraik, azok tisztjei Kolozst vagy utódait a birtokukban perrel vagy peren kívül háborgatnák, akkor őket a monostor melletti saját részeikb ől azonos értékű birtokkal kárpótolják. Kolozs, képviselve édesanyját is, két nap múlva a főesperes fent ismertetett két oklevelét az egri káptalannal privilegiális alakban átíratta.59 Ohati Miklós három fia Mihály, Demeter és András 1356 nyarán

Demeter az 1334 . évi az egyeld leánynegyedek kiadásáról szóló oklevelet 1367-ben az egri káptalannal privilegiális alakban is kiadatták, lásd Károlyi család oklevéltára I . 285-86 . Az Egyeken birtokosokra lásd Módy : Egyek i.m . 184-85 . ss A Károlyi család oklevéltára . I . 139-142. - Hajdú-Bihar megyei Levéltár . XVI. 1 . Oklevélmásolatok . 19 . - 1332 : Anj_oukori okmánytár. II . 619 . s9 A Károlyi család oklevéltára . I . 143-45 . és 146-47 . - A csegei, zámi és kócsi "homines populares" nyilván azért lettek "adversarios" Ohati Miklós családja szemében, mert a bizonytalan határok miatt jogtalanul ohati földet használtak . Szomajom, a későbbi Angyalháza Zámtól keletre feküdt .

30


a váradi káptalannal privilegiális alakban is kiadatták az 1335 . évi birtokcserét megörökítő oklevelet.6o Úgy tűnik, hogy Ohati Miklós részei idővel hosszú életű fia Mihály kezére kerültek . Nagynénjének az unokája Kolozs fia János 1380ban a váci káptalan előtt ohati részbirtokát neki adta el ötven arany forint örökáron .6 ~ Egy 1385 . évi oklevélből viszont kitűnik az, hogy apja után Ohati Ornoldusnak és Mihály fiának Egyeken is maradtak részei . Ebben az évben ugyanis Ornoldus unokája - Mihálynak a leánya - Melléthei Németh Jánosné Ohati Katalin a nála leánynegyed fejében volt egyeki részt - a falu negyedét - és Szent~yör~ytelke nevű birtok felét, félve attól, hogy neki örököse nem lesz, pénzbeli váltsátestvérének Ohati Lászlónak vissza bocsájtotta.ba gért Szentgyörgytelke részbirtok vagy falurész korábban nem szerepelt adataink között . Talán Ohat parochiális egyházához közeli önállósult utca, vicus volt. Ohati Mihálynak volt egy Balázs nevű fia is - korábbi és későbbi adatunk nincs róla - akinek Nyuzó Mátyás nevű familiárisát tolvajlásért az urán követelte Kusalyi Jakcs György tárnokmester és szabolcsi ispán 1399. évi ítéletlevele .63 Mihály után János nevű fia örökölte Ohatot . Két leánya volt, Elena Sztári Imréhez, Katalin pedig Bajoni Györgyhöz ment férjhez. Sztári /Észtári/ Imre a Hontpázmány nemzetségbő l sarjadt család egyik utolsó férfi tagja volt . Bajom György a család központja, Bajom körül kialakult uradalom megalapozójának Jánosnak a fia. A sógorok a feleségeiket leánynegyed címén illető ohati birtokrészek miatt pereskedtek, így Sztári Imréné 1411, május 6-án Zsigmond királlyal privilegiális alakban kiadatta a váradi káptalan 1338. évi határjáró oklevelét . b`~ Ohaton a XIV-XV. század fordulóján még birtokrésze volt Miklós comes László nevű fiától származó unokájának Simonnak is . Simon két birtokperben kerül szemünk elé. 1414-ben az Ohat északnyugati részén lév ő halastó, föld és rét ügyében pereskedett a kácsi egyház apátjával, de azokat békésen átadta . 1418-ban pedig a leleszi 6o

Károlyi család oklevéltára I. 234. - Hajdú-Bihar megyei Levéltár . XVI. Oklevélmásolatok. 26 . ~' Károlyi család oklevéltára . I . 372. 6' Károlyi család oklevéltára . I. 416. b' Zsi:mondkori Oklevéltár I . /Összeáll. Mályusz Elemér . Bp . 1951 ./ 664-65 . ba Károlyi család oklevéltára I. 566-67 . - Hadú-Bihar megyei Levéltár. XVI . l . Oklevélmásolatok . 68 .


31

prépost járta meg Sztári Imréné és Ohati Simon ohati birtokrészei közötti vitás határt .bs Ohati Ornoldus családja László nevű unokájában fiágon kihalt . Lászlónak egy unokájáról tudunk Jusztináról, aki Liszkai Albertné lett. László testvére, Melléthei Jánosné Ohati Katalin utód nélkül halt e1, ahogyan 1385-ben megérezte. Miklós leányunokái évekig pereskedtek . Bajom György részéről nem volt érdek nélküli a házasság - célja a Bajom vagyon gyarapítása. Az Ohati uradalom elnyerése rendkívül tragikus esemény következménye lett . Albert sok zavarral járó rövid királysága idején, valamikor 1438 . második felében Bajori György két fia István és László unokabátyjukkal olyan heves veszekedésbe keveredtek, hogy azt nem szándékosan / .. .ut dicitur causaliter . . ./, de megölték. A gyilkosokra fej- és jószágvesztés járt. I. Ulászló Ohati János magvaszakadtával ohati, egyeld és bodacsi birtokát el is adományozta Guti Ország Mihálynak és Györgynek. Ez ellen Bajori László tiltakozott. Végül is a király 1441 . augusztus 31-én Budán kelt okleveléből megtudjuk, hogy a két Bajoni kegyelmet kapott, azzal hogy 1442 . Szent György napjáig a megölt rokonaival a váradi káptalan színe előtt megegyezzenek.66 Nyilván a korban szokásos vérdíj, a homagium nobilitatis megfizetéséről volt szó, ami ebben az időben 200 aranyforint volt.b ~ Simon utódairól hallgat a krónika, Ohati Miklós comes unokájával Jánossal, az általam kései Ohati családnak nevezettek fiágon kihaltak . Az örökségért sokan jelentkeztek, els ő sorban a Sztári és Bajoni családbeliek . Ohati Ornoldus dédunokája Ohati Jusztina révén Liszkai Albert még 1469-ben is pereskedett. Végül is Bajoni István volt az ügyesebb . Bár 1453-ban az új király V. László Ohat fele részét, Egyek és Bodacs egész birtokát Szepesi Lászlónak, Debrői Imrének és Guti ss

1414 : Zsigmondkori Oklevéltár IV . /Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk. Borsa Iván . Bp . 1994 ./ 630. A 2812 . regesta. Az apát fogott bírák közbenjárására Simonnak elengedte az összes bírságot . 1418 : Hajdú-Bihar megyei Levéltár . IV . A. 1021/d .6. és Konventi hiteles másolatok. 84e 108. ~6 Károlyi család oklevéltára . II . 223-224 . és 229-230 . 6~ 1458-ban Mátyás király parancsára az egri káptalan Liszkai Albertné Ohati Jusztinát és Pércsi /!/ Balázst az utód nélkül elhalt Ohati János ohati, egyeld és bodajcsi részeibe beiktatta. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IV . A. 1021/d .2. Káptalani másolatok. 93 . mm . Lehet, hogy ez a Pércsi Balázs fia az 1399-ben szerepelt Ohati Balázsnak. - 1469 : Károlyi család oklevéltára . II . 392-94 .

32


Jánosnak adományozta, Bajovi István újólagos kegyelemlevelet eszközölt ki a királynál. Szepesi László és társai adománylevele január 28-án, Bajoni István kegyelemlevele 31-én kelt! 6A Az újólagos kegyelemlevél kéréséből arra következtethetünk, hogy az 1441-ben kapott királyi kegyelem feltételéül szabott megegyezést a megölt rokonságával tizenkét éven át elmulasztotta. Ohat és az uradalom tartozékainak története azzal zárult, hogy 1456-ban, fiágon utolsó Ohati megölése után közel húsz esztendő múltán a birtok egésze a Bajoniaké lett a Sztári-örökség megvételéve1.69 De ez már túl esik időben választott tárgyunkon .

Ideje összefoglalni adataink következtetéseit. Ohat vitéz minden valószín űség szerint a honfoglaláskor csatlakozott kazár-kabarságból való . A tőle való származást nyilván őrizte még az a család, amelyik Anonymus korában élt. Ősiségüket és így rangjukat öregbítette a Névtelen, holott birtokaik, köztük a nevüket megörökítő Ohat csak Szent István korára nyúlhattak vissza . A család elő kelő tagja a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Vhodu a bihari imán udvarispánja . A XII-XIII . század fordulójára keltezhető Ohatmonostorát vagy ő, vagy az apja alapította . Apátját 1220-ban említik. Korai birtokaik voltak Ohat és tartozékai, Árkusd, Hodos és Sziles , de a család főágának utolsó egyenesági férfi tagjának Uhodfia Jánosnak apjától örökölt birtoka volt Pércsen is . Fiúörökös nélküli elhalálozása után pércsi és kötelesi részeire, de Ohatra és az annál későbben megszerzett E~yek és ~s Károlyi család oklevéltára . II . 294-97 . 69 Károlyi család oklevéltára . II . 310-11 . Sztári Imre fia Albert és testvére özvegy Apagyi Jánosné Sztári Katalin és annak Barbara nevű leánya, valamint testvére Sztári Tamás Elena nevű leánya nevében is ohati részeiket 200 aranyforintért örökáron eladta Bajovi Istvánnak. A Bajoniakat lásd Módy Gy_örQy: Bajom és a Bajovi család uradalma a középkorban. In : Biharnagybajom története és néprajza . /Szerk . U'tváry Zoltán . Debrecen, 1992 ./ 33-37. - A családban száz évvel korábban is tragikus esemény történt. Bajovi Sándor feleségét bolcsi Apa leányát 1337 nagyszombatján, amint a templomból hazafelé tartott, meggyilkolták. Testvére Apafia János a gyilkossággal Bajovi Lászlófia Jánost - Sándor unokaöccsét - vádolta. Az tagadott és felajánlotta, hogy Visegrádon a királyi kápolnában tisztító esküt tesz, de ennek letételére 1341 . novemberében nem jelent meg. lásd Módv : Bajom. i.m . 31 .

Hajdú-Bihar Megyei LevPltár Évkönyve XXIII

33

Hort részeire is 1270-ben a szomszédos és közös határú birtokkal rendelkező Szemerefia Csépán kapott királyi adományt . Csépán az Ohati család mellékágából is származhatott, de három leányának férjei és leszármazottaik mind igényt tartottak - nem csak Csépán leányai révén - Ohatra és tartozékaira is . Ezeket Uhodfia János halálakor Rátót nembeli Domokos foglalta el, aki 1299-ben az ohati uradalmat és a monostort elcserélte Sártványvecse nembeliekkel azok Poroszlómonostoráért. Csépán fiát Dénest 1282-ben a pércsi birtokban er ősítette meg a király, ő késő bb nem került elénk. A másik egyetlen élő fiú Mike mester, unokaöccsével Egyeld Mihályfia Ornoldussal 1318-ban kapta vissza a királytól Ohatot , melynek fele része 1318-tól 1335-ig az ő családja birtoka volt. Mike fiai 1335-ben ohati örökségüket az apátság és a falu Szent György egyháza kegyuraságának őket illető részével cserébe adták másik unokatestvérüknek, Mártonfia Miklósnak, annak pércsi és kötelesi résziért. Így Ornoldus, Miklós comes és leánytestvére Ilonc valamint utódaiké lett Ohat . Mindkét család ezután szerepelt Ohati néven . Pércs, Köteles és Hort 1347-ig osztatlanul Mike családjáé volt. Ekkor osztották meg falvaikat három részre, de az egyházak patronátussága továbbra is közös maradt . 1336-ban Árkusd, Hodos és nyilván Sziles is már néptelen birtok . E eken a legnagyobb részbirtok a harmadik Csépán leány férjéé Egyeld Erney comesé majd leszármazottaié, de a két Ohati-nak nevezett család is megtartott részeket. Ohati Miklós Mihály fiának fia János 1438. évi erőszakos halálával - melyet unokaöccsei János Katalin nev ű testvérének fiai Bajoni István és László okoztak -, magvaszakadt az egyik Ohati családnak. Ornoldus Mihály nevű fia fiának Lászlónak 1418 előtti halálával ez a másik Ohati család is kihalt fiágon. A leányági örökösök Ohat, Árkustelke, Egyek és az abból kiszakadt Bodajcs részeiért hosszan pereskedtek, de végül az egész uradalom az egyik kegyelmet nyert 1438. évi gyilkosé Bajoni Istváné lett.

Ohat monostora alapításával kapcsolatban érdemes Németh Péter Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárairól és monostorairól írt két dolgozatának gondolatébreszt ő megállapításait figyelembe ven ni. A Káta nemzetség zárni és valószínűen Ohat nemzetségének ohati

34


monostorát is esetleg már a XI. század végén alapítottnak feltételezi . Mindkettő közelében %kivár állt, melyek az alapító nemzetségek központja lehettek, még a XII-XIII . század fordulóján is.~° Kristó Gyula Makk Ferenc - Szegfű László az Anonymusnál írt Huhot nevének megfelelő i között sorolja a Váradi Regestrum 1220. évi esetében szereplő Uhudu-t, ső t a Temes megyei Obad helynevet is . A személynevet ismeretlen eredetűnek tartják.~~ Kiss Laios viszont az VhodHuhot-Ohat helynevet puszta személynévbő l magyar névadással keletkezettnek tekinti, mint írja : "Az alapjául szolgáló személynév tövében talán a magyar ó 'régi' melléknévnek R. /régi nyelvi, nyelvemlékbeli/ _oh, ooh alakváltozata rejlik"~2 További feladat lesz tanulmányunk megállapításainak kiegészítése, pontosítása család- és birtoktörténeti vonatkozásban, és Ohat-Telekházán hitelesítő régészeti kutatás. The Ohat clan and the properties of the later Ohat family György Módy According to Anonymous "Cumanian" knight, Ohat received "large land" opposite Dorogma . He probably originated from the Khazar-Kabarians attaching to the Hungarians at the time of the Hungarian settlement. This memory was preserved of the family living in the period of the Anonymous, 1190-1210 . The Gesta enhanced their entailment and thus their rank, although it is possible that their estates - among them the village inheriting the Ohat name - were received by an ancestor bestowed in the time of Prince Géza or Saint István . One of the family members, Uhod, was a court bailiff of the Bihar bailiffs in 1220 . At the end of the XII . century their monas-

'° Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai . maser Ottó . Szeged, [n : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67 . 11 . Szerk. Trogő . : Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori /XI-XIII . 1967 ./ 127-34 . pasim. és uuszázadi/ földvárai és monostorai . In : A Jósa András Múzeum Évkönyve . X. 1967 . /Szerk. Csallány Dezs ő . Bp . 1968 ./ 91-102 . pasim . Zámmonostorát lásd 96 . és 98 . Ohatmonostorát lásd 101 . '~ Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László : Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez. I. /Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1973 ./ - A Temes megyei Obad lásd Kniezsa István : Keletmagyarország helynevei. In : Magyarok és románok. I. Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943 . /Szerk . Deér József és Gáldi László . Bp . 1943 ./ 290. Kiss Lajos : Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II . /Bp . 1988 ./ II . 270. Ehhez lásd még Fehértói Katalin : Árpád-kori kis személynévtár . /Bp. 1983 ./ 377 .


35

tery raised in respect to the Blessed Virgin Mary, could have already been standing . The remains of the temple's foundations were excavated by Lajos Zoltai in 1905 . The earliest incidental properties to Ohat monastery were the villages of Árkusd, Hodos and Sziles . The patron saint of Ohat village church was Saint George . The church was destroyed in the XVII . century . Following the death without an heir of János the last male member of the main line of the family, the estate at Pércs was granted to the neighbouring land owner Csépán by the King in 1270 . In 1282 the King reaffirmed the bestowal to Csépán's son Dénes. But Uhod's son János could also have had estates in Köteles, Hort and Egyek villages . Ohat monastery and incidental properties were occupied before 1299 by Domokos an inhabitant of Rátót village, and in the same year got rid of it as an exchange estate . Csépán's second son Mike, and his daughter's husband and their offspring also laid claim to the villages listed above - for Ohat and incidental properties also . In 1318, Mike of Pércs and his cousin Ornoldus of Egyek, got back Ohat monastery and incidentals from the King . In 1335, the sons of Mike exchanged the half share due to them from the small estate, the abbey and the patronage for the shares in Pércs and Köteles of their second cousin Count Miklós the son of Márton . Following this the descendants of Miklós and Ornoldus, the two later Ohat families took up the Ohat name . The earliest incidentals to the monastery, Árkusd, Hodos and Sziles became uninhabited estates by the end of the 1330-ies . The largest estate share at Egyek remained the property of the husband of Csépán's third daughter, Count Erney of Egyek. With the death of Ornoldus's grandson László before 1418, one of the Ohat families became extinct, and with the violent death of Miklós's grandson János in 1438 - which was caused by István and László Bajovi, the sons of his sister Katalin - ,the other became extinct also . The heirs on the fémale side litigated for a long time, but in 1456 the whole Ohat domain, together with the part estate of Egyek, became the property of István Bajovi .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. Módy György

Recommend Documents