Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. A debreceni óvodák építéstörténete ( ) Szilágyi Gáborné

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

199

A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948) Szilágyi Gáborné Debrecen szabad királyi város iskolatörténetéről már számos tanulmány látott napvilágot . Többek között a Hajdú-Bihar megyei Levéltár évkönyvei adtak lehető séget ezzel a témával kapcsolatos tény feltáró munkák megjelenésére . A város iskolatörténetét kutatók számára nem ismeretlen az 1928-ban megjelent Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város népoktatásügye" című kötet, melynek szerzője, Szoboszlay Sándor elsősorban az iskolatörténetre koncentrál, ugyanakkor néhány oldalon figyelmet szentel az akkoriban működő óvodák kialakulásának és történetének is' . Csak nagyon kevesen foglalkoztak a 3-6 éves korú gyerekek felügyeletére és nevelésére szolgáló intézmények, a kisdedóvók kialakulásának történetével . Varga Gábor főisk. adjunktus dolgozta fel Debrecen első kisdedóvójának történetét 2 , de ezen kívül több cikke is megjelent a megye óvodáinak alapítására és működésére vonatkozóan. Ez a tanulmány a levéltári források segítségével Debrecen óvodáinak építéstörténetét kívánja feldolgozni 1844-től 1948-ig. A városnak nincs oka ezen a téren a szégyenkezésre, hiszen az első óvodát már 1844-ben létrehozzák, akkor amikor az országban még alig harminc óvoda működik és ezek nagy része (11) Pest-Budán 3 . Az óvodakérdés alakulása Magyarországon 1891-ig Hazánkban az első óvoda megalapítása Brunszvik Teréz grófnő nevéhez fűződik. Ezt az óvodát 1828. júniusában állították Budán. Itt kívánom megjegyezni, hogy a régi kisdedóvók sok mindenben különböztek a mai óvodáktól. A régi kisdedóvók reggel 8-11-ig, illetve délután 2-4-ig fogadták a gyerekeket . Ezek az óvodák a gyerekek élelmezéséről és pihentetéséről nem gondoskodtak. A maihoz hasonló napköziotthonos intézmények majd csak az 1940-es években honosodnak meg a városban . Ezenkívül a gyerekeknek életkori sajátossá'Szoboszlay Sándor: Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város népoktatásügye . Budapest, 1928 . 261-264.p . VVarga Gábor: Debrecen első óvodájának megszervezése (1841-1844) Múzeumi Kurir 1978 . 28 .sz. 28-30 .p . 3Uo . 28 .p .

200

Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete...

gaikat kevésbé figyelembe vevő nevelésben volt részük . Ezután a kis kitérő után menjünk vissza az időben 1836-ig, amikor megalakul a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület. Ez egy országos társadalmi szerv, amely feladatának tekinti a kisdedóvás gondolatának népszerűsítését és a nevelésre alkalmas személyek képzését. 1837-ben nyílt meg az első hazai óvóképző intézet Tolnán, ahol ekkor még csak férfiak tanulhattak. Az intézetet az előbb említett egyesület tartotta fenn . 1862-t ől a közben Pestre költözött óvóképzőben a férfiakon kívül a nők számára is megnyílnak a kapuk . 1869-ben létrejön az Alapnevelő k Országos Egyesülete, az óvodapedagógusok első szervezete . Ez és a már korábban említett Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjeszt ő Egyesület 1874-ben egybeolvad, és a kés őbbiekben Kisdednevelők Országos Egyesülete néven működik tovább egészen 1946-ban történ ő megszűnéséig . Ők karolják fel az óvodaügy népszerűsítését és lehetőséget teremtenek a kisdednevelők tapasztalatcseréjére is . 1870-ben megindul a Kisdednevelés" című folyóirat, a kisdednevelők szaklapja. Ennek külön érdekessége, hogy első évfolyamát éppen Debrecenben adták ki. Az országban több helyen folyt kisdedóvóképzés, többek között Pesten, Hódmezővásárhelyen, Eperjesen, Kalocsán, Brassón, Temesvárott, Sopronban, Esztergomban, Szatmáron és Nagyváradon . Az 1891 . XV. tc. A Kisdedóvásról Ez a 8 fejezetből és 40 szakaszból álló törvény 1891 . május 5-én jelent meg az Országos Törvénytárban. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy ebben az időben Európában még igen kevés helyen rendezték törvényi szinten az óvodák helyzetét. A kisdedóvás feladatát a törvény abban jelöli meg, hogy a 3-6 éves gyermekeket ápolja és gondozza a szül ők távollétében, másfelől rendre és tisztaságra szoktassa ő ket, illetve segítse elő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket. A gyerekek gondozása kisdedóvodákban, állandó és nyári gyermekmenedékházakban folyik . Ilyen intézeteket állíthat és fenntarthat az állam, a községek, a hitfelekezetek, jogi és magánszemélyek . A törvény azt is kimondja, hogy ahol óvoda, vagy menedékház működik, ott a szül ő 3-6 éves korú gyermekét köteles odajáratni, hacsak nem igazolja, hogy gyermeke állandóan kellő gondozásban és felügyeletben részesül . (A valóságban az óvodáskorú gyerekek mintegy 15 %-a jár óvodába.) Aki


20 1

ezt elmulasztja, az pénzbírsággal sújtható, amit a kisdedóvó pénztár javára kell befizetni. A második fejezet határozza meg a kisdedóvodák kellékeit és munkakörét . Ez előírja, hogy egy teremben maximum nyolcvan~yereket helyezhetnek el, úgy, hogy minden gyerekre legalább 0,8 m terü let jusson és a szabadban legyen alkalmas játszótér is. Egy kisdednevelő gondozása alatt nem lehet több nyolcvan gyereknél. A kisdedóvodák munkaköre a törvény szerint a következ ő : a gyermekeknek fohászszerű imára, értelmes beszédre és énekre oktatásra, koronként tekintettel az értelem fejlesztésére is, korukhoz mért testgyakorlatokkal és játékkal foglalkoztatása, testi és szellemi erejöket meg nem terhelő , de ügyességüket fokozó kézi munkára, valamint rendre, tiszta4 ságra és illedelmes magaviseletre szoktatása." A nem magyar anyanyelvű gyermekeknél a foglalkozásokat össze kell kötni a magyar nyelv megismerésével is. Az óvodák reggeltől estig nyitva tartanak, kivéve a vasár- és ünnepnapokat . A továbbiakban a törvény részletesen szabályozza, hogy kik alkalmazhatók az óvodákban kisdednevelőként és dajkaként. El őírja azt is, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok, illetve a vármegyei székhelyül szolgáló község, és minden egyéb község, melynek egyenes állami adója évente több mint 15 ezer frt. saját erejéb ől köteles kisdedóvodát állítani . Az állami és községi óvodákban a helyi viszonyokhoz igazított mérsékelt gondozási díj szedhető, de a szegénységüket igazoló szül őket ez alól felmenthetik. Az óvoda feletti felügyeletet a községi, vagy felekezeti iskolaszékek látják el, az állami főfelügyeletet pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja, királyi tanfelügyelők útján. A törvény meghatározza, hogy a kisdednevelőknek elméleti és gyakorlati képzésben kell résztvenniük, melynek időtartama két év . Ki lehet kisdedóvó? Aki egészséges, ép testalkatú, van zenei hallása. Lányok esetében elmúlt 14 éves, fiúknál ez a korhatár 16 év . Milyen tantárgyi ismeretek elsajátítását írja el ő a törvény a kisdedóvók számára? Hit- és erkölcstan ; magyar nyelv és irodalom ; neveléstan; egészségtan; történelem ; földrajz ; alkotmánytan ; természettudományok ; mértan és rajzolás ; ének és hegedülés ; kézimunka és háziipar ; testgyakorlás . A növendékek gyakorlati oktatására minden kisdedóvóképző intézethez egy mintaóvodát (gyakorló óvodát) csatoltak. A törvény végrehajtási utasítását gr. 4 Magyar Törvénytár . 1891 . 412.p .

202

Szilágyi Gáborné : A debreceni óvodák építéstörtén ete ...

Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 1892. október 2-án megjelent 44000 . számú körrendelete tartalmazza. 5 A nem állami kisdednevel ők illetményét az 1913. XL. tc . szabályozta. A mindenkori fizetés mellett természetbeni juttatásként egy kenő szoba-konyha, és megfelelő mellékhelyiségekb ől álló lakást kaptak . Az óvodák működésében újabb változást hozó törvény 1936 . július 15-én jelent meg. Az 1936 . XXIII. tc. A kisdedóvásról szóló 1891 . XV. tc. némely rendelkezéseinek módosításáról kimondja, hogy a kisdedóvó első feladata a gondozás és ápolás, és mint ilyen elsősorban egészségvédelmi feladat. Az eredeti elgondolás szerint a kisdedóvó főleg polgári középosztály gyermekeinek gondozását és nevelését szolgálta volna, de ez a törvény születésének idejére inkább a legszegényebb rétegek felügyelet nélkül maradó gyermekeinek szociális intézménye lett. A törvény és végrehajtási utasítása az 1030/1936. BM . rendelet az óvodákat a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköréb ől a m . kir. belügyminiszter hatáskörébe tette át, s ezáltal az óvodák szociális, egészségügyi intézmények lettek . Felettük az ellenőrzést és felügyeletet az m. kir. tisztifőorvos gyakorolja . A vizsgált idő szak lezáró dátumát az 1948 . XXXIII . tc., és az annak végrehajtási utasítását tartalmazó 8400/ 1948 . Korm . sz. rendelet A kisdedóvás tárgyában" jelenti . Ez kimondja a nem állami tulajdon ban lévő óvodák államosítását. A rendelet előírja, hogy a kisdedóvás feladatát óvodák, napköziotthonos óvodák és napköziotthonok látják el. Pontosan meghatározza a három intézmény közötti különbségeket. Az óvodák az 1891-es törvényben meghatározott kisdedóvodákkal azonos célú és berendezés ű intézetek . A napköziotthonos óvodák a gyerekeket napi nyolc órán át gondozzák, foglalkoztatják, részükre legalább egyszeri étkezést és pihenést biztosítanak . A napköziotthonok a szülők elfoglaltságának ideje alatt gondoskodnak a gyerekek felügyeletérő l. A rendelet előírja azt is, hogy minden 3-6 éves korú gyermeket gondozó intézetet át kell minősíteni ennek megfelelően. Óvodát és napköziotthonos óvodát csak okleveles óvónő vezethet . Ez a tanulmány a Debrecen város által létrehozott és működtetett óvodák történetét kívánja feldolgozni . Meg kell említenem, hogy ezen S Utasítás a községi és állami kisdedóvó intézetek és gyermeknövendékházak

felügyel őbizottságai számára, a kisdedóvásról szóló 1891 . XV .t c. végrehajtása tárgyában . Budapest, 1892 .


203

óvodákon kívül működött még a városban református egyházi óvoda, amit a város 1913-tól átvett . Másik felekezeti óvoda létezéséről is találhatók adatok a tisztiorvosi hivatal iratanyagában . Az ővodavizsgálati jegyzőkönyvek 1932-t ől említenek egy izraelita óvodát a Bajcsy-Zsilinszky utcán. A gyerekek létszáma 30 körül volt. A Fröbel Gyermekkert Egylet is alapított egy óvodát 1881-ben, ahol a gyerekek létszáma 50 körül volt, gondozásukért és felügyeletükért a szül ők díjat fizettek . A városi tanács is elismerte az egyleti óvoda hézagpótló és közszükségletet szolgáló tevékenységét (mivel a városban ezidőben még csak két óvoda működött) azzal, hogy évente segélyt szavazott meg a működéséhez. Debrecen város tanácsa Kossuth Lajos Pesti Hírlapban megjelent vezércikke nyomán 1841 . december 29- i ülésén elhatározta, hogy mustra kisdedóvó intézetet kellene a város kebelében felállítani" . Ez a határozat eredményeként 1844 . augusztus 5-én nyílt meg az első városi fenntartású kisdedóvó a Cegléd utcai ún. Novelle-házban . Ugyanebben az évben Debrecenben a református egyház is szervezett egy kisdedóvót a saját költségére az Ispotály telepen. Ez az egyházi kezelésben lévő óvoda 1844 . április 12-én nyitotta meg kapuit a Szív utcában mintegy harminc növendékkel Fodor Sándor kisdedóvó irányítása mellett. Újabb említést a városi iratokban az óvodák működésére vonatkozóan 1864-ben találhatunk, amikor is a városi tanács június 9-én tartott ülésén az üresedésbe jött belvárosi kisdedóvó oktatói állomás elnyerhetése" ügyében 2 jelentkező közül Stahl Eduárd érsemlyéni fitanítót" egyhangúlag megválasztja .6 A másik pályázó Fodor Sándor külvárosi kisdedóvó volt . Stahl Eduárd kisdedóvót évi 210 forint fizetéssel alkalmazták, s tekintettel a csekély jövedelemre 1867-t ől igényt tarthatott a városi ház után járó ondódi földre is . 1869. április 3-án 146/1869 . számú közgyűlési határozattal ingyenessé teszik a városi kisdedóvó igénybevételét. A döntés után Stahl Ede fizetését 450 forintra emelték, mivel a tandíj összege, mint jövedelemforrás ezután elmaradt. 1869 . augusztusában 30 forint segély kifizetését rendelte el a városi tanács Stahl Ede alapnevel ő nek", hogy részt vehessen az Alapnevelők II. gyűlésén, amelyet Pesten 1869. szeptember 2022 között rendeztek meg . A Tekintetes tanácsnak" részletes beszámolót ír a gyűlésről, ahol a főbb témák a következ ők voltak : az alap~HBML. IV .B1405 /b 47 .d . 1016/189 7 . (3736 és 3738/1864)

204

Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete. . .

nevelők is kaphassanak államsegélyt külföldi tanulmányutakra ill. a megalkotandó népnevelési törvényekben az alapnevelést is vegyék tekintetbe . Az országban lévő alapneveldéket (kisdedóvókat) 8 körre, szekcióra osztották fel. A debreceni kisdedóvodák aTiszavidéki körhöz tartoztak. Ezek a körök a kisdedóvók tapasztalatcseréjének kereteit jelentették. Stahl Edére a legnagyobb benyomást a Fröbel-féle módszerek i11. játékszerek tették, mely módszerb ől bemutatót tartottak a gyűlés résztvevői számára . Így ír erről: Ez azon eddigi legtökéletesebb nevelési eszköz, melynek segélyével a nevelő a gyermeket fejlesztve, oktatva mulattathatja. Meg van ebben a legkezdetlegesebb játékszert ől, föl a legtöbb fegyelmet és ügyességet igénylő játékszerig minden."~ Beszámolója végén felsorolja, hogy mik szükségeltetnek arra nézve, hogy egy alapnevelde célszerűen berendezettnek legyen mondható . Itt első helyen említendő egy bizottmány, mely az intézet úgy anyagi, mint szellemi szükségeire és haladásaira folytonosan felügyeljen, a Fröbel fejlesztő játékrend szereinek egész terjedelembeni megszerzése, dolgozó asztalkák, gyűjteménytár, a termeknek deszkávali körül bélelése legalább 2 láb magasságra, mely által a nedves fal egészségtelen kigőzölgése és a gyermek hátának meghűlése óvatik meg ." s A Közgazdászati bizottmány 1871 . június 12-i ülésén javaslat született arról, hogy a kisdedóvó fizetését évi 450 forintról 600-ra emeljék, indokként felhozva azt, hogy a kisdedóvói pálya czélját és nehézségeit tekintve egy színvonalon áll a tanítói pályával ."9 (A tanítók akkor évi 600 Ft bért kaptak .) 1880 . március 11-én 49/327. szám alatt közgyűlési határozat született újabb kisdedóvók alapításáról . Az Állandó Népnevelési bizottmány javaslata alapján, mivel a létező két kisdedóvó nem elégséges a város igényeinek kielégítésére, 4 új óvoda építését határozzák el. Ebből egy a Kút utcán, vagy annak környékén, a másik a Péterfia és Nagy-Mester utcák közötti részen, a harmadik a Szent Anna utcai mészárszék táján, a negyedik pedig az Árok utcai iskola közelében létesülne. Mivel egyszerre a város nem képes fedezni az építkezés és felszerelés költségeit, ezért a határozat kimondja, hogy az el ő bb említett sorrendben fognak ezen óvodák elkészülni az elemi iskolai alap terhére. A városi tanácsot 'Uo. 3494/1869 . gUo . ~Uo. 4736 /1871 .


205

alkalmas telek kiválasztásával bízzák meg. Ezután hosszú ideig nem történik érdemi előrelépés az óvodaépítés ügyében, bár a közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint minden évben elhangzik ennek szükségessége. Debrecenben 1881-ben megalakul a Fröbel GyermekkertEgylet, amelynek alapszabályában célkitűzésként szerepel egy olyan gyermekkert állandó fenntartása, melyben okleveles kertészn ő vezetése mellett, valláskülönbség nélkül, 3-6 éves gyermekek Fröbel Frigyes elvei szerinti nevelésben részesülnek ; mihez képest az egylet az intézetben csakis a kisdedóvás és Fröbel-féle természetszerű fejlesztés körére szorítkozván, ebben az elemi iskolai tárgyak tanítása elvileg mellőztetik".~° Az 1888 . január 26-án tartott tanácsülésen megbízzák Laky Lajos tanácsnokot és Balogh Mihály főmérnököt, hogy keressenek egy alkalmas telket a kisdedóvó építéséhez és arról 15 napon belül tegyenek jelentést. A március 6-án beterjesztett jelentés szerint óvoda építésére a legalkalmasabb az Árok utcai 680 . számú telek, mely közel esik az utcában levő iskolához is . A telek jelenlegi tulajdonosai özv . Püspöki Jánosné és leánya, kiskorú Püspöki Julianna, hajlandóak telküket az ondódi földdel együtt 2800 forintért a városnak eladni . Maguk a jelentéstevők is túlzóak találják a tulajdonosok árajánlatát, de a telek igen kedvező fekvése miatt mégis a megvételt javasolják. Mivel a tulajdonos még egyéb feltételeket is kikötött (alkalmazzák az óvodában dajkaként, a város fizesse a kincstári díjat), a városi tanács elállt a vásárlási szándékától és ezen telek helyett az Árok utcai 685 . számú merül fel, mely egyébként is a város tulajdonát képezi . 1888 . november 10-én Simonffy Imre, kir. tanácsos, polgármester jelentésében beszámol arról, hogy megtalálta azt a pénzforrást, mely a kisdedóvók építésének fedezésére szolgálhat . Ez a forrás a város kezelésében levő kisdedóvodai pénztár, mely 1842-től kezdve gy űjt pénzt kisdedóvodák építésére. Ebben az alappénztárban 1872-ben 105,19 frt készpénz és 6 -os adóslevelekben 7236,60 frt, azaz összesen 7431,79 frt található . 1890-re a készpénz összege 186,49 frt-ra, míg a 6 %-os kötvények értéke 11,069 frt-ra duzzad, takarékpénztári könyvekben pedig 3163,80 frt fekszik, vagyis a kisdedóvodai alapban összesen 14 .419,29 frt-nyi pénzösszeg áll rendelkezésre ~ . Elhangzik a polgármesteri jelentésben az is, hogy a kisdedóvók miért az iskolák szomszédságában ' ° Uo . 3054/1884 . "Uo. 5930/1892 .

206

Szilágyi Gáborné : A debreceni óvodák építéstörténete. . .

létesülnek . Az elemi iskolák szomszédságában pedig azért kerestünk telkeket, mert az ily helyekre építendő óvodákba az elemi iskolákba feljáró gyermekek testvérüket maguk felvihetik és haza vezethetik, ia mely sok szül őre nézve felette nagy előny." Az Árok utca 685 . számú telek nagysága 250 ~-öl és előnye még, hogy két utcára nyílik . Az építkezést már a következ ő évben (1889-ben) el lehetne kezdeni a fent említett alap terhére. A kisdedóvók építéséhez segély igényelhet ő az Országos Kisdedóvó Egyesület elnökségétől, illetve a közoktatási miniszter Őméltóságától is. Az elosztás rendje úgy alakul, hogy aki korábban folyamodik, az kap segélyt. A törvényhatósági bizottság november 22-én hozott 199/1888-as számú határozatával utasítja a városi tanácsot, hogy intézkedjék az Árok utca 685. számú városi telken egy kisdedóvoda felállításáról és berendezésérő l, továbbá újabb óvodák építésére alkalmas telkek kijelölése iránt. A tervek elkészítésére a mérnöki hivatalt kérik fel. A hivatal által benyújtott tervekből azonban kiderült, hogy a telek önmagában nem elegendő egy népes kisdedóvó felépítésére, ráadásul a szomszéd telken egy nádas épület található, amelynek kigyulladása nagy veszélyt rejthetne magában a gyerekekre nézve. Ezért a szomszéd telek tulajdonosával, Major Péterrel megállapodnak, hogy telkét az ondódi földdel együtt eladja a városanak 2750 forintért. Miután a megállapodás létrejön megbízzák Balogh Mihály főmérnököt az Árok utca 685 . és 686 . számú telkeken épül ő óvoda terveinek és költségvetésének elkészítésével . A terveket 1889 . szeptember 21-én be is nyújtja, melyben összköltségként 10,068 frt . 31 krt. szerepel . Ugyanakkor Tóth Béla magánépítész is ad be egy költségvetést és tervrajzot, mely szerint az építkezés költsége csak 7378 frt. 80 krt. lenne . Mivel a tanács nem tud a kérdésben dönteni, ezért szakértői felülvizsgálat elvégzését kéri a mérnöki hivataltól . A hivatal, mint szakértő és mint a másik terv elkészít ője a Tóth Béla magánépítész által benyújtott terveket nem megfelelő nek minősíti (nem szabványos a falak vastagsága, silány a választott anyag minősége, stb .) . Az óvoda építésének kőműves és ácsmunkáit Csapó Ferenc, asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkáit Nikházi László, a bádogosmunkákat pedig Preiszer Sámuel kapják meg, mint legalacsonyabb árajánlatot tevő mesterek . Balogh Mihály főmérnök 1890. október 8-án jelenti a tanácsnak, hogy az Árok utcai óvoda építési munkálatai befejező dtek ~'`Uo . 8451/1888 .


207

összesen 333 J-öl területen. Az óvoda berendezését Náday Rezs ő, asztalosmester készíti a belvárosi kisdedóvóban levő mintájára. Ezek a berendezési tárgyak a következ ők~ 3: 24 db gyermek karosszék 12 db lóca (1,9 m hosszú) 2 db dolgozóasztal (4 m hosszú) 2 db szekrény 1 db írótábla állvánnyal 1 db fogas 1 db Eókos asztal kulcsos zárral 3 db karosszék 1 db köpláda Az új óvoda vezetője Újfalussy Mariska lett, aki 1891 . június 14-én kérvénnyel fordul a tekintetes tanácshoz . Ebben sérelmezi, hogy a gyerekek létszámához (260) képest kevés a padok száma, kevés a foglakozó- és szemléltetőtárgy, az udvaron nincs homokozó, ülőpad és hinta. Felpanaszolja, hogy a vizet hordó talyigás, illetve a két dajka még nem kapott fizetést . Kéri ezen hiányosságok mielőbbi felszámolását. A fizetések ügyét leszámítva nem történt gyors intézkedés . A városi tanács 1891 . április 21-én tartott ülésén javaslatot tesz arra, hogy a város által felállított és ezután felállítandó óvodákban az odajáró gyerekek havi 10-10 kr . díjat fizessenek. A törvényhatósági bizottság 63/1891 . számú határozatában elutasítja ezt az indítványt s elhatározza, hogy a kisdedóvókban a tanítás - a mint azt Debreczen város áldozatkészsége s méltósága megkívánja, ingyenes legyen" i4 Aztán 1894ben mégis visszatér ehhez a kérdéshez és akkor a városi tanács javaslata alapján a nem óvodaköteles~ 5 gyermekek gondozásáért díj szedését rendeli el, de a törvény szerinti adókötelesek és a vagyontalanságot igazoló szegények továbbra is ingyenesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A nem óvodaköteles gyermekek szülei 1894. augusztus 1-től évente 1 frt. beíratási díj fizetésére kötelezettek . Még a 199/1888. sz . közgyűlési határozat rendeli el újabb óvodák építésére alkalmas telkek kijelölését. A következő óvoda alapítására is Uo .

~~IV .B 1403/a 12 .k . 63/1891 .bkgy. is Az 1891 . évi a kisedóvásról szóló XV . tc. szerint a 3-6 éves gyermekek számítanak óvodakötelesnek.

20 8

Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstört énete...

megfelelő idő 1894-ben érkezik el, amikor is a megüresedett Dedó utcai iskolát kívánják óvoda céljára hasznosítani . Stahl Géza id. főmérnök 1895 . január 26-án terjeszti be az iskola óvodává történő átalakításának terveit és költségvetését. Eszerint az átalakítás 8200 frtba kerülne, mely összeget igen magasnak talál a városi tanács . Ezért a törvényhatósági bizottság 1896 . május 26-án tartott ülésén inkább a Dedó utcai telek eladása mellett dönt, s mivel a Cegléd-Varga utcai városrészen még mindig nincsen óvoda, megbízzák Stahl Géza főmérnököt és Körner Adolf tanácsnokot hogy a Tímár utcáról Cser utcára átnyúló puszta telken, vagy egy más alkalmas helyen egy új óvoda ib létesítésére tegyenek javaslatot ." A Dedó utcai telek eladásából származó vételárat (4101 frt-ot) az óvodai építési alap"-ba vételezik be . Az óvodák alapításának ügyét meggyorsította, hogy 1897. áprilisában a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletében szigorúan felrója a városnak, hogy nem tesz eleget az 1891-es kisdedóvásról szóló törvény rendelkezéseinek . A város által beküldött adatokból kiderült, hogy Debrecen a közel 20 millió forintos törzsvagyona mellett, csak két községi, egy református és egy egyleti óvodával bír. Dacára annak, hogy immár egy törvény meghozatala hatodik évében vagyunk, a kötelezett óvóintézet létesítése iránti kötelezettségének oly mérvben nem felelt meg, a mint azt az 1891 . XV. t c. 15 §-a előírja. . . . azt, hogy Debrecenben kell ő gondozásban és fekügyeletben nem részesülő nek csak is 301 3-6 éves gyermek íratott össze : el nem fogadhatom."~~ Utasítja a várost, hogy a szükséges óvóintézetek felállítását rendelje el . Meglendül az óvodaépítés ügye az 5305/1897 . számú tanácsi végzéssel, megbízzák a mérnöki hivatalt, hogy a Mester utcai, akkori iskolaépületet alakítsák át óvoda céljaira. 1897 . júniusában a város je lentést küld a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, mely szerint a város Mester utcai és Varga utcai részében építenek egy-egy kisdedóvót, a Homokkertben pedig egy állandó menedékház felállítására kerül sor. A miniszteri válasz augusztusban érkezett meg. Mivel a város az 1897/98-as tanévi kisded- és tanköteles összeírást még nem készítette el, ezért az előző évi adatokat vették figyelembe . Így a meglévő intézetek fele részének tűrhetetlen túlzsúfoltsága is eloszlatandó, a város még 12-14 intézetet tartoznék felállítani de ha csak a '~IV.B 1403/a 17.k. 53/1896 .bkgy. "IV .B 1405/b 113 .d . V . 325/189 1 .


209

gondozatlan óvodaköteleseket vesszük is figyelembe : 6 kisdedóvási intézetet még múlhatatlanul felállítani kell. Ennélfogva s tekintettel a város kiválóan kedvez ő anyagi helyzetére és arra az országos hivatásra, mely Debrecen sz . kir. városra mint egy nagy magyar vidék központjára hárul, újólag fel kell hívnom a tanácsot, legalább még három újabb kisdedóvoda szervezéséről gondoskodjék." ia Az intézkedések megtételér ől a városnak év végéig jelentést kell beterjesztenie . A Mester utcai iskola átalakításának terve rövid időn belül elkészül, a meglevő iskolaépület átalakításával (az épületből megmarad az összes alapfal, pincék, pincelejárat) és némi hozzáépítéssel az épület 70 gyermek fogadására lesz alkalmas . A telek összterülete 288,64 J-öl. A terv az átalakítás költségeit 9000 frt-ban határozza meg. A javaslatot megtárgyalja az építési, valamint a jog- és pénzügyi bizottság is, és az átalakítás nagy költsége miatt előnyösebb megoldásnak találná, ha az iskola épületét inkább eladnák és a közeli utcák valamelyikében egy telket vásárolnának óvoda céljaira . A városi tanács a 30/1898 bkgy . szám alatt elfogadja a javaslatot és hirdetést tesz közzé, hogy a nagymester utcai, vagy akörüli lakosok tegyenek ajánlatot óvodának alkalmas telek eladására. Három ajánlat érkezik be, egyik a Borz utca 1302 . számú telket, a másik a Nagy-Mester utca 1238 . számút, a harmadik pedig a Nagy-Mester utca 1246. számút ajánlja megvételre . Helyszíni szemle után úgy ítélik meg, hogy a telek fekvését tekintve, illetve mivel els ő sorban a külvárosi részeken lakó, szegény gyermekek számára épülne az óvoda, legalkalmasabbnak a Nagy-Mester utcai 1246. sorszámú házas telek látszik. A telek vételára 14 ezer frt. A jog- és pénzügyi bizottság 1898 . májusi ülésén azonban ismét felvet ődik, hogy nem lenne-e jobb az iskola épületét 9000 frt-os költséggel óvodává átalakítani, mintsem a magánosok által megvételre ajánlott telkek bármelyikét beépíteni . Végül a törvényhatósági bizottság az iskola épületének átépítése mellett dönt . A 129/1898 bkgy . számú határozatot jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez, aki nem emel ellene kifogást . Mivel közszükséglet az óvoda miel őbbi megnyitása, a szokásostól eltérően - nyilvános pályázat mellőzésével - történik az építési vállalkozó kiválasztása . A mérnöki hivatal ajánlattételre szólítja fel a város legmegbízhatóbb építési vállalkozóit . Erre két ajánlat érkezik be, Horváth János és Biczó Gyula építőmesterek, illetve ~ B

Uo .

21 0


Stegmüller Árpád építőmester ajánlatai . A 12331/1898 . tanácsi végzéssel Stegmüller Árpádot bízzák meg a munka elvégzésével, akinek ajánlatában 7563 frt 76 kr vállalási ár szerepel . 1898. december 5-én sor kerül a szerz ődés megkötésére is. 1899. július 29-én Aczél (Stahl} Géza főmérnök jelenti a tanácsnak, hoy a Mester utcai óvoda építési munkálatai befejeződtek, és az óvoda a rendeltetésszerű használatnak bármikor átadható . Az épületet leltár mellett 1899 . októberében vette át Major Sándorné óvónő. A városi tanács még 1897 . októberében felkéri a községi iskolaszéket, hogy tegyen javaslatot új óvodák felállítása iránt. Az iskolaszék szerint fontos lenne egy kisdedóvó építése a Varga utcai részen is. A városi tanács a javaslatot elfogadja, és az óvoda helyét a Tímár utca elején található, a város tulajdonát képező puszta telken jelöli ki. A terveket ugyancsak a mérnöki hivatal készíti el . A hivatal a tervet és költségvetést 1898. július 29-én terjeszti be. A tervezet szerint óvoda céljaira a 2308 . számú telek Tímár utca felőli része használtatnék fel. Az óvoda homlokzata erre az utcára nézne, az épületben pedig egy 60 m2-es játszóterem, és egy 42 m2-es alapterületű tanterem kapna helyet. A helyiségek belső magassága 4,5 m. Az óvoda mellett építenének meg óvónői lakást is, amely 2 szoba, el őszoba, konyha, kamra és pince helyiségekbő l állna. A költségvetés szerint az építkezés 11000 forintba kerülne, ami tartalmazza az épületek felszerelését, kút fúrását, csatornázást és a telek körülkerítését is . A tanács elfogadja a beterjesztett tervet és költségvetést, és utasítja a mérnöki hivatalt a Tímár utca 4. szám alatti óvoda építésének miel ő bbi megkezdésére . A meghirdetett versenytárgyalás után az egyes részmunkákat a legolcsóbb ajánlatot tevő mesterek kapják meg, nevezetesen a kőművesmunkákat Szathmári József építőmester ; az ácsmunkát Bisothka Gábor; a bádogosmunkát Kerékgyártó Sándor; az asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkákat Blaskovits Mihály; a szobrászmunkát pedig Tóth Mihály. Az építkezés összköltségét 8964 frt. 95 kr-ban állapították meg. A mesterek a munkára három év jótállást vállaltak. Az óvoda átvételére 1900. június 25-én került sor, az intézmény pedig szeptember 1-től kezdte meg működését özv . Orosz Jánosné óvón ő irányítása alatt, 86 növendékkel. 1897-ben Stahl Géza főmérnök azzal az indítvánnyal fordul a városi tanácshoz, hogy a belvárosi óvodát (Degenfeld, vagy Rózsa téri) egy arra alkalmasabb épületbe helyezzék át. Felveti, hogy esetleg a

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII Nagy-Mester utcai iskola megnyitásával megürülő Kis-Mester utcai leányiskola helyére lehetne átköltöztetni . A tanács nem támogatja a főmérnök javaslatát, mivel a Mester utcán egy óvoda építését már elrendelték, és az hamarosan meg is nyílik . A tanács Roncsik Lajos főszámvevőt bízza meg azzal a feladattal, hogy a főmérnökkel együtt találjanak valami megoldást az óvoda elhelyezésére vonatkozóan. A főszámvevő úgy véli, hogy nem alkalmas az időpont még egy óvoda létesítésére, mivel a múlt években állított a város két óvodát (Tímár és Mester utcai óvodák) és egy menedékházat (Homokkert) . Ezért az e célra szolgáló pénzügyi alapok kimerültek . 1904-ben a város tisztifőorvosa, Sárváry Gyula és Aczél Géza főmérnök ismételten a városi tanácshoz fordulnak, mivel jelentésük szerint a Dégenfeld téri óvoda és a hozzá tartozó lakóépületek úgy a tanítás, mint lakás céljára teljesen alkalmatlanok. A város közegészségügyi bizottsága is azt javasolja, hogy a Dégenfeldtéri óvodában a tanítás azonnal megszüntettessék és annak czéljaira, valamint a tanítói lakásul is egy más alkalmas helyiség sürg ősen kijelöltessék." El őször a Hatvan utcára tervezik áthelyezni az óvodát, a Szilágyi- és Udvarhelyi-féle telkek megvásárlásával. Ehhez azonban jelentő s hitelt kellene a városnak felvennie . Miközben a város a pénzügyi megoldás lehető ségein gondolkodik, a Szilágyi-féle telek elkel, és önmagában a másik telek nem elegendő nagyságú egy óvoda építéséhez. A tanács 1904. decemberében egy háromtagú bizottságot kér fel arra, hogy a Hatvan-SzéchenyiMiklós utcák által határolt városrészen keressenek alkalmas telket az óvoda számára. Errő l a jelentést 1905 . február 15-ig kellene beterjeszteniük, de különböző okok miatta erre nem kerül sor. Felmerül mint lehetséges megoldás a Mezőrend ő rkapitányság épülete, illetve a város istállója is. Hosszas keresgélés után a József kir. herceg u. 6466. számú telekre esik a választás. Ebbő l a 66 . számú telek városi tulajdon, de mivel önmagában nem megfelelő nagyságú, ezért közérdekből szükséges megvásárolni a szomszédos telket is . Ennek tulajdonosai Friedmann Zsigmond és neje balmazújvárosi lakosok. Ők 22 ezer koronáért lennének hajlandóak a telket eladni . Mivel ezt az árat a város sokallja, elhatározzák, hogy kisajátítás útján szerzik meg a területet. A döntéshez az is hozzájárult, hogy a telek akkori tulajdonosai 19

IV .b 1405/b 233 .d . V. D20/1904. Kivonat a város közegészségügyi bizottságának 1903 . dec. 29-i ülésének jegyzőkönyvébő l.

~

9

21 2

Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete .. .

maguk is vásárolták az ingatlant 12 ezer koronáért, s azon semmit nem változtattak . A kisajátítás során felmerül ő költségeket a törvényhatósági bizottság 256/1908 . bkgy . számú határozata szerint a kisdedóvó pénztárból, s ha az nem elegendő az ingatlanszerzési alapból kell fedezni. Az építkezés költségeire a város 11 .090 koronát tud adni, az ezen felüli összeget kölcsönnel kívánják fedezni. A szükséges összeg 41 ezer korona, amit vagy a városi nyugdíj, vagy a Bereczki ösztöndíjalapból kívánnak kölcsönvenni . A 307/1910. bkgy . számú határozatot jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez, aki azt elfogadja azzal a feltétellel, hogy a kölcsönt a városi tiszti nyugdíjalapból kell felvenni . Aczél Géza főmérnök 7678/1912 . szám alatt jelenti, hogy az óvoda elkészült. Az óvoda 1912. májusában nyílt meg Nagy Károlyné óvónő vezetésével. 1914-ben az óvónő panasszal fordul a városi tanácshoz, hogy rosszak a kályhák, az óvoda játszóterme olyan hideg, hogy abban a gyerekek nem tartózkodhatnak. A tanács a panasz kivizsgálására a mérnöki hivatalt kéri fel. A hivatal jelentésében a következ ő szerepel : Minthogy a nagyobbik, vagyis játszóterem hidegsége panaszoltatott, a próbafűtést ezen teremben tartattam meg, s megállapítható volt, hogy ezen állítólag ez évben még nem fűtött teremben 4-5 órai tüzelés után a földszinten, a padlón 15 °C, 70 cm magasan 16,7 °C és 2 m magasan 18 °C meleg volt, s ez így rendeltetésének teljesen megfelelt, mert itt ahol a gyerekek játszanak melegebbnek lenni nem is szabad! A padlónak semmi hiánya nincs, de az is nem betonból, hanem asbest cementből van."2° 1912-ben felmerül, hogy az addig református egyházi kezelésben levő Szív utcai óvoda város kezelésbe kerüljön át. A törvényhatósági bizottság 323/1912 . bkgy . számú határozata alapján a Szív utcai óvoda 1913 . január 1-t ő l városi kezelésbe kerül. Tárgyalások folytak a belügyminiszterrel arról, hogy a város óvodáit, köztük a Szív utcait is állami kezelésbe adnák. A kir. belügyminiszter 7235/1913 . III. szám alatt kiadott leiratában értesíti a várost, hogy a debreceni óvodák és gyermekmenedékházak állami kezelésbe vételéről szó sem lehet. A városi tanács 2898/1913 . számú végzésével megbízza a főügyészt az óvoda átvételére vonatkozó szerződéstervezet elkészítésével . Az egyház azonban csak két feltétellel lett volna hajlandó ezt a szerződést elfogadni, az egyik a magyar nyelv legyen a tanítási nyelv az óvodá'° IV .B 1405/b. 237 .d . V.C . 20/191 0. (698/1914 .)


213

ban, a másik, az óvoda személyzete a továbbiakban is csak református vallású lehet. A tanács az első kikötést feleslegesnek tartja, mivel a városban a magyar tanítási nyelv törvényileg van biztosítva . A másik kikötést pedig az óvoda községi jellegével összeférhetetlennek tartják, ezért a törvényhatósági bizottság olyan értelmű határozatot hoz, hogy az óvoda kerüljön vissza az egyház kezelésébe 1916 . január 1-től, ha az továbbra is ragaszkodik feltételeihez2 ~ . Erre azonban nem kerül sor, az óvoda továbbra is községi kezelésben marad. Ebben az időszakban az óvodákban már beíratási díjat kell fizetni, melynek összege félévente 3 korona. Természetesen aki a helybeli rendőrkapitányság által kiállított szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezik, az ingyenesen veheti igénybe az óvodai szolgáltatást. 1923 júniusában Vass Károly tanácsnok óvodaüggyel kapcsolatos beadványt nyújt be. Óvodai ünnepségen vett részt a József kir. herceg utcai óvodában, ahol ez alkalommal megtekintette az óvoda épületét és felszereltségét . Azt állapítom meg, hogy az óvoda nem tudja kellőképpen ellátni az ő 60-80 növendékét játszóeszközökkel, mert a játék és foglalkoztató eszközök kell ő számban nem állnak rendelkezésre . Szükség volna palatáblákra, képes és verseskönyvekre, gyermekjátékokra, stb." 2a Valószín űsíti, hogy a többi óvodában is hasonló lehet a helyzet . A községi iskolaszék, mint óvodai felügyelő bizottság egyetért ezen felvetésekkel, de eddig anyagi fedezet hiányában nem volt mód, ezt a kérdést orvosolni. Intézkedéseket tesznek, hogy a város költségvetésében erre megfelelő összeget irányozzanak el ő. 1924. októberében az óvónők felpanaszolják, hogy tanév kezdete óta nem kaptak takarítóeszközöket, mivel a Városgazdai Hivatal ezek kiadását megtagadta. A takarítóeszközök hiánya évről-évre több beadványban is visszatérő probléma, míg végül 1926. szeptemberében az a megoldás születik, hogy a Városgazdai Hivatal kiiktatásával az óvónők kapnak 500 ezer koronát takarítószerek beszerzésére, amiről számlákkal kötelesek elszámolni . 1928-ban a M. Kir. Államvasutak üzletvezetősége megkereséssel fordul a városi tanácshoz, amelyben a MÁV műhelytelep mellett óvoda létesítését kéri . A tanács a megkeresést a többi létesítendő óvoda ügyével együtt megtárgyalásra átadja a községi iskolaszéknek . A vároZ ~IV.B 1403/a 36 .k . 232/1915 .bkgy. z'IV.B 1406/b 61 .d . 25587/1932 .

21 4

Szilágyi Gáborné : A debreceni óvodák építéstörténete. . .

si tanács ugyanis már 1927-ben elhatározta öt új városi óvoda létesítését. 23 A törvényhatósági bizottsági határozatot a kormányhatósági szervek is jóváhagyták, így a város 3,400,000 $-os nagykölcsönt vett fel, melyből 235 ezer pengőt óvodaépítésre szántak . Az említett határozat csak két óvoda helyét jelölte ki (Nyilastelep és Tégláskert), de a többir ől nem rendelkezett . Itt fő szempontként merült fel az, hogy az óvodák azokon a helyeken létesüljenek, ahol a város szegényebb lakosai élnek. A másik, korántsem mellékes szempont az volt, hogy a vallás- és közoktatási miniszter 85112/1928 . VIII. számú leiratában 50 ezer pengő államsegélyt helyezett kilátásba, ha a város a Köntösgáton és Nyulason is épít egy-egy óvodát a tervezett öt óvodán felül. Így az építendő óvodák helyéül a következ őket jelölték ki : a Tégláskertben a Létai u. 68. szám alatt, a Balogh István féle telken, a Nyilastelepen, a MÁV műhelytelep által felajánlott 600 J-öles telken, a Pozsonyi út és a Szotyori utca találkozásánál lévő városi területen, Nyulason a létesítendő hittantermes elemi iskola mellett, a Postakertben, a Szoboszlói út mentén épülő római katolikus iskola melletti telken . Z4 Az óvodák a vallás- és közoktatási miniszter által leküldött szabványtervek alapján épülnek. A tervez ő Sváb Gyula. Ez az óvoda egy foglalkoztatót (48,24 m2 ), egy játszótermet (54,36 m2 ), egy pihenőhelyiséget (13,57 m2 ), előszobát, szükséges mellékhelyiségeket és az óvónő 65 m2 -es lakását foglalja magában . A város feliratban fordul a miniszterhez, amelyben kéri, hogy az 50 ezer pengős kölcsönt abban az esetben is folyósítsa, ha az el őbb felsorolt öt óvodában már benne van az általa feltételként szabott nyulasi és köntöskerti óvoda, mivel arra, hogy még két új óvodát létesítsenek nincs költségvetési fedezete a városnak . A tanács elrendeli, hogy az óvodák építésére hirdessenek nyilvános versenytárgyalást, illetve szervezzenek öt új óvónői és dajka állást . A pályázaton beérkezett negyven ajánlat közül a legkedvezőbb Korányi Nándor építőmesteré volt . Ő kapta meg a Nyilastelepi, Létai '''Debrecen sz, kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei (a továbbiakban KGyJK) . Debrecen, 1927 . 405/1927 .bkgy. zaKGyJK . Debrecen, 1930 . 219/1929 .bkgy.


21 5

utcai, Szoboszlai és Pozsonyi úti óvodák ács- és kőművesmunkáit. A nyulasi óvoda építésére Dávidházy Kálmán és Stern Imre vállalkozók kaptak megbízást. A városi tanács 1929. májusában úgy döntött, hogy az építkezéshez a téglát a város adja, a helyszínre szállításról pedig a téglagyár köteles gondoskodni, szigorúan szem előtt tartva, hogy a szállításban késedelemnek felmerülni nem szabad . Az építési munkálatokra vonatkozó szerző déseket 1929. július 15-én kötötték meg, a teljesítés határidejeként szeptember 15 . volt meghatározva . Az építkezés helyeit a vállalkozók azonban csak augusztus utolsó napjaiban kapták meg, mivel ezek a területek nagyobbrészt kert művelés alatt álltak, és azokról a terményt be kellett takarítani. Emiatt késedelmesen indult az építkezés, a megállapodás ellenére nem volt folyamatos a téglaellátás sem. Ezenkívül maga Korányi Nándor vállalkozó sem volt felkészülve a városban szétszórt helyen fekv ő munkák megfelelő szervezésére és lebonyolítására . A munkát nehezítették az építkezés közben bekövetkezett tervváltoztatások is. Mindezek miatt az óvodák használatba adása csak 1930. július 14-én történt meg. A nyulasi óvodát egyidőben adták át az ott épült iskolával, s használatba vételét a mérnöki hivatal 1930 . január 1-tő l engedélyezte . Az új óvodákba 1930. júliusában a községi iskolaszék megválasztotta az óvón őket is, havi 200 pengő fizetéssel . A dajkákat havi 60 peng ő bérrel alkalmazták. A Nyulasi óvoda első vezetője Ajtay Gyuláné Exner Mária, a Nyilastelepi óvodában Katona Dóra, a Szoboszlói úti óvodában Beniske Erzsébet, a Pozsonyi útiban Kovács Margit lett az óvónő . 1930-ban a város polgármestere terjeszti be a dajkák kérelmét, akik havi 60 peng ő s fizetésük felemelését kérik. A 64/1930.bkgy. számú határozattal a dajkák fizetését havi 75 peng őre emelik . A vallás- és közoktatási miniszter 1929-ben leiratot küld a városhoz, mivel a hét óvoda helyett csak ötöt építettek meg, így az a rendelet, melyben 50 ezer peng ő államsegélyt helyez kilátásba, hatályát veszíti . De ha a két óvoda építkezése 1930. májusáig megindulna, akkor a segély folyósításának már nem lesz akadálya. A város a Jog és Pénzügyi Bizottság javaslatára úgy dönt, hogy az államsegély összegével együtt még van elég fedezet két új óvoda építésére. Ezek helyéül a Köntösgáti Állami Iskola melletti területet, és a Kincseshegyen lévő városi területet találja a legalkalmasabbnak . Feliratukban kérik a döntés jóváhagyását és a segély folyósítását . A válaszleirat az egyik óvoda helyéül a régi téglavető területén egy 480 ~-öles városi területet jelöl ki. A

21 6


kincseshegyi óvoda helyéül a város az Alvinczy téren, az új református iskola melletti 620 J-öles telket választja. A 394/1930 .bkgy. számú határozattal intézkedtek a létesítend ő új óvodák óvón ői és dajka állásainak szervezéséről is. 1930-ban egy tanácsi határozat elrendeli, hogy a jövőben az óvodákkal kapcsolatos teendők egy kézben összpontosuljanak, a szükséges intézkedéseket ettől kezdve a IV. ügyosztály 2s végzi . Amint azt a tanulmány bevezetésében már említettem 1936-tól az óvodák a belügyminiszter hatáskörébe kerültek át, így a felügyeletet és az ellenőrzést ettől fogva a tisztifőorvosi hivatal látta el. A tisztifőorvosok havonta látogatták az óvodákat, s az óvodavizsgálati jegyzőkönyvekből kiderül, hogy elsősorban a gyerekek egészségi állapotára fordítottak különös gondot . Emellett minden óvónőnek havonta jelentést kellett benyújtania, amely tartalmazta a beírtak, a ténylegesen megjelentek számát, a legkevesebb létszámot és annak okát . A gyér látogatottság okaként legtöbbször ruha- és cipőhiány, nagy hideg, járvány szerepelnek. 1938. májusában Dr. Gártner István m. kir. tisztifő orvos egy beadványt intéz Debrecen polgármesteréhez, melyben a téglavet ői és nyulasi óvodának napköziotthonos óvodává történ ő átalakítását javasolja. Debrecenben akkor 12 óvoda, 2 gyermekmenedékház és mellette 7 napköziotthon működik. Mi a különbség az óvoda és a napköziotthon között? Az óvoda inkább pedagógiai intézmény, mely a gyerekek felügyeletét, gondozását és lelki nevelését végzi. Ide csak a 3-6 éves korú gyerekek vehetők fel, nem nyújt étkeztetést és délben szünetet iktatnak be a foglalkozásba . A napköziotthon ezzel szemben az ott elhelyezhető gyerekek korhatárát leszállítja egyéves korig, s amellett még fogadja az óvodáskorú gyerekeket is . Itt reggeltől estig tartó folyamatos felügyeletben, gondozásban részesülnek a gyerekek, s napi háromszori étkezést is kapnak. Az előbb felsorolt okok miatt a munkába járó anyák szívesebben adták gyereküket napköziotthonoa. Első sorban a külsőségi területek lakosai lennének rászorulva a napköziotthonos ellátásra - írja a tisztifőorvos. Az ott működő óvodák azonban nem alkalmasak napköziotthonos formában történ ő üzemeltetésre. Ennek elérésére szükséges lenne a meglevő óvodaépület mellé az 1-3 éves korú gyerekek számára egy játszószobát építeni, illetve ' S IV .B 1406/b 61 .d . 25587/193 2.


21 7

konyha, kamra és mellékhelyiségeket kialakítani . 26 A téglavető i óvoda átalakításának költsége a műszaki ügyosztály számításai szerint 16 ezer pengő . Mikor ez a javaslat nem talál meghallgatásra, a tisztifőorvos 1939-ben Debrecen főispánjához fordul . Ennek hatására a városi tanács 1940-es költségvetésében 17 500 peng őt irányoznak elő az átalakításra, és kimondják, hogy egyidej űleg házi vízvezetékkel is el kell látnia napköziotthont . 2 ' Még 1937-ben határozatot hoznak a város tulajdonát képező óvodák küls ő-belső felújításáról . Elkészül a költségvetés, a szükséges fedezetet a város hitelm űvelet útján kívánja előteremteni. 1939-ig azonban semmilyen előrelépés nem történik. Ez év elején a törvényhatósági bizottság ismét napirendre tűzi az óvodák felújításának kérdését . Itt elhangzik, hogy különösen az 1930 előtt épült óvodaépületek állaga siralmas, emiatt tovább már nem lehet halogatni a felújítást . 2g A műszaki ügyosztály számításai szerint ez a munka 52 500 peng őt igényel . Ezt az összeget kölcsönb ől fedezi a város . A felújítás során bevezetik az áramot is a régi óvodákba . 1942. januárjában megalakul Debrecenben az Országos Kisdedóvó Egyesület Debrecen és Hajdú vármegyei Tagozata . 29 A háborús események következtében 1944 . áprilisától az óvodák működése szünetelt . A front elvonulása után a Tímár és Nagyvárad utcai óvodák szinte teljesen használhatatlanná váltak bombatámadás következtében. A többi óvoda is kisebb-nagyobb javítást igényelt, hiányoztak az ablaküvegek, a zárak, a tetőzet cserepei is pótlásra szorultak. A berendezési tárgyakat, játék- és foglalkoztató eszközöket szinte teljesen széthurcolták. 1944. decemberében az itt maradt óvón ők beadványt intéznek a polgármesterhez, melyben kérik, hogy megkezdhessék az óvodai foglalkozásokat. A városban korábban alkalmazott 14 óvónőb ő l egy bombatámadás áldozata lett, öt elmenekült, nyolcan pedig Debrecenben maradtak. Javaslatot tesznek arra is, hogy milyen óvodákat lenne célszerű minél előbb megnyitni. Ezek a Mester utcai, Nyilastelepi, Tímár utcai (az óvónő lakásában), József kir. herceg utcai és az Eötvös utcai óvodák. 3° A polgármester december 19-én elfo'GAz 1891 . XV .t c. el őírásai szerint ugyanis az 1-3 éves korú gyerekek külön gondozandók a 3-6 éves korosztálytól . ''IV .B 1408/a. S.d . 624/1939 . zB KGyJK. Debrecen, 1940, 32/1939.bkgy. -' 9X . 301 . 8 .d . 148 . '°XXI. 505/a 13 .d . 2112/194 5 .

Szilágyi Gáborné : A debreceni óvodák építéstörténete . . .

218

gadva az óvónők beterjesztését intézkedik, hogy a mű szaki ügyosztály minél előbb végeztesse el az öt óvodán a szükséges javításokat . A felmérés 1945 . januárjára készül el, és a javításokra 9200 pengőt igényelnek. Áprilisban azonban ez a pénz kevésnek bizonyult, mivel az infláció következtében az anyagköltségek és munkabérek többszörösére emelkedtek. Ezért újabb 10 ezer pengő hitelt engedélyeztek a hivatal részére . Arról, hogy az óvodák újra működnek az újságok útján értesítették a lakosságot, a Debrecen, Néplap és Népszava újságban . 1945 . decemberében az óvón ők minden olyan családot meglátogatnak, ahol óvodaköteles gyerekről tudtak . Az Eötvös utcai napköziotthonos óvodába beíratott gyerekek létszáma ekkor 66 . 1945. május 28 . óta itt napközi is működik. Ebben a körzetben a szülők 99 %-a egész nap gyárakban és üzemekben dolgozik. Milyen volt ekkor az óvodák napirendje?3 ' Óra 8-9 9-1/210 1/2103/4 10 3/4 10-10 10-11 2-3 3-1/2 4 1 /2 4-4

Hétfő Játék Játék Vers

Kedd tisztasá i szemle Test- akorlat Beszélgetés

Szerda Csütörtök Péntek - kibocsátás - sorakozás - imádkozás Játék Séta Játék Vers Mese Dal

Szombat Játék Mese

Beszél etés Vers Dal Vers Játék Beszél etés Szellő ztetés - kibocsátás - imádkozás - öltözködés - hazabocsátás G ülekezés - tisztasá i szemle - sorakozás - kibocsátás - imádkozás _Szünet Szünet Játék Játék Játék Játék Sorakozás - öltözködés - imádkozás - hazabocsátás

A téglavet ői napköziotthonos óvoda 1945 . március 1-től indult újra, a sáros, járhatatlan utak és a lábbeli hiány miatt a beíratott 46 gyerekből kevesen járnak óvodába. Az óvoda helyiségeiből csak egy áll a gyerekek rendelkezésére, mivel a többit a rendőrség és a kommunista párt vette igénybe. Ezért a gyerekek kénytelenek egy helyen aludni, játszani és étkezni. Az alvás az asztalokon történik. Mindez közegészségügyi szempontból kifogásolható. A tisztiorvosi hivatal iratanyagában található néhány adat a napközik étrendjére vonatkozóan is. Ebbő l az derül ki, hogy a gyerekek elsősorban babból, borsóból, burgonyából és káposztából készült ételeket fogyasztottak, és néha délután kaptak 2 dl tejet is. ' ~ XX I .

507/a . 3 .d .


219

A Nyilastelepi óvoda gyereklétszáma 65, ebben a körzetben a szülők 60 %-a vagon- és dohánygyári munkás a többiek kereskedők és városi alkalmazottak . A Kincseshegyi óvoda (Alvinczy tér 1 .) 1945 . március 26-án nyitja meg újra kapuit . Az óvoda épületét ekkorra még nem állították teljesen helyre, a tetőzet hiányos, a termekben még nincs ablak. Emiatt a foglakozásokat az óvón ő lakásában tartják. A Pozsonyi úti óvoda 1945. május 7-től fogad újra gyerekeket, decemberben 43 a létszámuk. Az óvodaköteles gyerekek nem járnak óvodába, az iskolásokkal együtt csapatosan libát és kecskét legeltet nek, jelenti az óvón ő. A körzetben főleg nagycsaládosok laknak, akik a kicsi gyermekeiket elhanyagolják . A Szoboszlói úti óvoda óvón ője 1945 . decemberében jelenti, hogy az intézmény december 20-tól fogad gyerekeket, jóllehet a mennyezet a bombázások következtében erősen megrongálódott, nincsenek abla kok, ajtók és a teljes berendezés odalett. Itt a szül ők 50 %-a vasutas, 50 %-a pedig jól kereső iparos, vagy munkásember. A beiratkozott gyerekek száma 59. A Homokkerti óvoda 1945 . augusztus 8-tól működik újra . A körzet lakóinak nagy része vasutas és postás, a többiek villanygyári munkások. A Nyulasi óvoda állapotáról Tamássy Géza tisztifőorvos tesz jelentés 1945 . szeptemberében . Az egész épületben az összes ajtók, ablakok hiányoznak. Az egész épületben a kályhák hiányoznak . A termek ezért annyira huzatosak, hogy csak meleg, szélcsendes idő ben lehet ott tartózkodni . A szül ők joggal panaszt tehetnek . Az óvón ő ma32 gánlakásában hasonló a helyzet." Minden jelentésben visszatérő gond, hogy a dajka állások nincsenek betöltve, mivel ilyen csekély fizetéssel (256 pengő) nem akad jelentkező . Nincs elegendő tüzelő, emiatt az óvodák télen egyhónapos szünetet tartottak. A gyerekek nagy részének nincs megfelelő ruházata, cipője . Az óvodák tehát igen nehéz helyzetben voltak a háború utáni újjáépítés kezdeti szakaszában. 1945 után ugyanakkor számos üzem, vállalat is napköziotthon alapítási kérelemmel fordul a városhoz . 1945 . októberében a debreceni Dohánygyár szeretne a területén egy napköziotthont létesíteni, ami elsősorban a dohánygyári gyermekek 3 '-XXI . 507/a. 2.d . 804/194 5 .

220

Szilágyi Gáborné : A debreceni óvodák építéstörténete .. .

elhelyezését szolgálná, de a környék rászoruló lakosainak gyerekeit is fogadná. A napköziotthon helyiségét, berendezését, a működtetési költségeket, az óvón őket, illetve az ellátó személyzetet a Dohánygyár igazgatósága fizetné, a városra pedig az élelmezéssel kapcsolatos kiadások hárulnának . Ugyanakkor a Nemzeti Segély debreceni szervezete is eljuttat egy beadványt a tanácshoz, melyben 50 gyermek gondozására alkalmas napköziotthon megnyitását kérelmezi a Rákosi Jenő u. 4 . sz. alatt. Ők is vállalnák az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségeket, kivéve az élelmezés kiadásait, amit a városra hárítanának. A városi tanács mindkét esetben hozzájárult a napköziotthon megnyitásához . 1947. augusztusában a tisztifő orvos ellenőrzést végzet az üzemi napköziotthonokban, hogy a 88850/1947 . sz . népjóléti miniszteri rendelet szerint többek között jut-e minden gyerekre 2 m2 terület. A dohánygyári napköziotthon nem felelt meg az előírásoknak, mivel egy 21 m2-es helyiségben 60-80, 2-14 éves korú gyermeket helyeztek el . A helyiség túlzsúfolt, nincs elegendő mosdó és WC . A tisztifőorvos jelezte a hiányosságokat a Dohánygyár igazgatóságának és azok mielőbbi felszámolását kérte. Dr. Hollósy Andor tisztifő orvos a város 3 éves tervének készítésekor az egészségügyi részhez a következ ő javaslatot tette: . . .mint egészségügyi intézményekkel kel foglalkozniuk az óvodakérdés rendezésével is . A háborús behatások következtében az óvodák épületében és felszerelésükben is nagy károkat szenvedtek . Szükségesnek tartjuk a Nagyvárad utcai óvoda felépítését, a Boldogfalvi kertben, a Mikepércsi útra és a Dobozi utca környékére 1-1 új ss óvoda építését." 1948 elején már 6 napköziotthonos óvoda működik Debrecenben, a Rákosi-telepen, a Pozsonyi úton, Nyulason, az Eötvös utcán, a Csapókertben és a Szabadságtelepen . Ez utóbbit a Magyar Nők Demokratikus Szervezete alapította, majd 1946. november 16-tól a város kezelésébe került át. A gyerekek a napköziotthonos óvodákban tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A tízórai rendszerint tej, az ebéd két fogásból áll (leves és főzelék vagy főtt tészta és kétszer egy héten húsos ebéd), uzsonnára ismét tejet vagy kávét kapnak. A népjóléti miniszter 1948. januárjában a Rákosi, valamint a Szabadságtelepi napköziotthonok részére 15-15 ezer Ft-nyi ellátmányt utal ki a hároméves gazdasági terv végrehajtása során végzendő átalakítási munkákra 3 'XXI. 507/a. 4.d . 5866/194 7.


22 1

és felszerelési tárgyak vásárlására. Ekkor a város által fenntartott napköziotthonos óvodákon kívül még a Dohánygyár, a Postaigazgatóság és a Gyermekbarátok helyi szervezete a JOINT működtet napköziotthonokat . Az 1948. XXXIII. tc. előírja a községi óvodák átvételét az állam kezelésébe . Az államosítás nem érintette azonban az üzemi óvodákat és napköziotthonokat . 1948 után új korszak kezdődik a debreceni óvodák történetében, egyrészt a város építtet új óvodákat, másrészt az üzemek és intézmények hoznak létre dolgozóik gyermekei számára napköziotthonokat . Az 1948 után meginduló nagyarányú fejlődéssel e tanulmány folytatása kíván majd foglalkozni . The history of nursery school building in Debrecen (1844 - 1948) Mrs Gábor Szilágyi Debrecen's first nursery school was built in 1844, and in the same year the reformed church also opened a nursery school on the Ispotály settlement. For a long period no progress was made in the area of nursery school building, then in 1890 the second town nursery school was finished in Árok (Eötvös) street . As the law on nursery schools specified, and a demand was shown on the part of the town's inhabitants, newer infant schools were established in 1900 at Mester and Timár streets . Meanwhile the first nursery school building became so obsolete, that it became necessary to move the nursery to another building . The nursery school moved into its new premises at József King Prince street (Bajcsy Zs .) 64-65 . in 1912 . In 1913 . the Szív street nursery school, which was established and maintained by the reformed church, came under town administration . In 1930 . the town built a total of 7 nursery schools, at Szoboszlói road, Nyilás settlement, Nyulas settlement, Pozsonyi road, Létai street, Alvinczy square and in the old Téglavet ő area . In 1940 the town's first day time nursery school was established, with the conversion of the Téglavet ő nursery school . After the withdrawal of the front, the majority of the nursery schools were in need of renovation, as almost all of the furnishings and fittings were missing. In spite of the difficult circumstances, the nursery school service commenced in the town from April 1945 . After 1945 the plants and factories established day time nursery schools for the benefit of the children of their workers . In 1948 the nursery schools under the administration of the town up to then, passed into the ownership of the State.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. A debreceni óvodák építéstörténete ( ) Szilágyi Gáborné

Recommend Documents