Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. Széchenyi István, a bihari katona II. rész (1823) Bényei Miklós

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

93

Széchenyi István, a bihari katona II. rész (1823) Bényei Miklós Széchenyi István azzal az elhatározással hagyta el 1821 . október 1 jén Bihar vármegyében állomásozó ezredét, hogy nem tér vissza a hadsereghez.' Eleinte élvezte a szabadságot : gazdaságával foglalko zott, a lóversenyr ől tárgyalt, folytatta a külföldi utazás előkészületeit . Újból megpróbálkozott az őrnagyi elő léptetés kijárásával is : októberben felkereste az udvari haditanács tagjait, november 8-án pedig megfogadva hadosztályparancsnoka tanácsát - kihallgatást kért Ferenc császártól (1768-1835), aki türelemre intette. Decemberben sikerült meghosszabbítani januárban lejáró szabadságát, megkapta az angliai útlevelet és szerzett kölcsönt is. Majd 1822. március 1 jén Wesselényi Miklós báró (1796-1850) társaságában elindult Nyugat-Európába, ahonnan szeptember 10-én jött vissza Bécsbe. Feltöltekezve kapcsolódott be az arisztokrata társaság életébe, újabb erőfeszítéseket tett a lóversenyek ügyében stb.; munkakedvét, lendületét a sikertelen leánykérés sem törte meg. Néhányszor óbesterével, Simonyi József báróval (1777-1837) is találkozott az osztrák fővárosban . Noha egyre kevésbé vágyott vissza a hadseregbe, még egyszer végigjárta az illetékeseket az őrnagyi kinevezés érdekében. 1823 . február 6-án a császár előtt is megint szóba hozta ezt a kívánságát, aki ismét csak kitartást tanácsolt; igaz, ekkor legalább megígérte, hogy utánanéz a dolognak. Végül is mivel a szabadságát nem lehetett a végletekig nyújtani - nem tehetett mást, mint hogy 1823 tavaszán újból bevonult ezredéhez.2

' A Hessen-Homburg huszárezrednél teljesített szolgálatának első szakaszáról

áttekintést ad e dolgozat első része : Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona (1820-1821) . = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXII . Db ., 1995 . 31-49. p. (a továbbiakban : Bényei, 1995 .) '' Minderről : Széchenyi István : Napló. Bp . 1978 . 235-299. p. (a továbbiakban : Széchenyi, 1978 .) ; Gróf Széchenyi István naplói . 2 . köt. (1820-1825 .) Bp . 1926 . 208-367 . p. (a továbbiakban : Széchenyi, 1926 .) ; Ács Tibor: Széchenyi katonaévei . Bp . 1994 . 211-230. p. (a továbbiakban : Ács, 1994 .) ; Bánfai Szabó László : Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez . 1808-1860. Bp . 1943 . 1 . köt. 43 p. (levele Wesselényi Miklóshoz, 1823 . márc . 9.) .

94

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona. II. rész.

Döntésének több indoka is volt . Mindenekel őtt özvegy édesanyja, Festetich Julianna grófnő (1753-1824) kívánságát teljesítette . Nehezedő anyagi helyzete szintén erre kényszerítette, mert úgy vélte, Diósze gen kevés pénzből is megélhet . Közrejátszott Henriette Liechtenstein hercegnő (1806-1886) - akit feleségül ákart venni - szüleinek finom elutasítása is : a lány ifjú korára hivatkozva türelmi időt javasoltak . S pislákolt még az a hiú reménye is, hogy hátha megkapja az őrnagyi kinevezést. Először április elején tervezte a bevonulást, 3 aztán mégiscsak késleltette a dolgot: embereit és lovait április 21-én indította útnak. 4 Ő maga május 1-jén ült kocsiba és a hosszabbik, Délnyugat- és Dél Magyarországon át vezető útvonalat választva Nagyvárad felő l érkezett meg Diószegre, 1823. május 17-én, szombaton délután . 5 Mint később kiderült, utoljára állt százada élére. Ezúttal is közel öt hónapot maradt Bihar megyében. A már-már megszokott Diószegen lakott, majd az ezred-hadgyakorlat idejére, szeptember 6-án Derecskére vezényelték, ahol pontosan egy hónapot töltött . Negyedik bihari tartózkodásának eseményeir ől, ekkori hangulatáról, gondolatairól stb. rendszeresen vezetett naplója 6 és jószágigazgatójához, Liebenberg Jánoshoz (1775-1853) szintén németül írt, eddig még publikálatlan, kéziratos másolatban fennmaradt tizenhét levele az elsőszámú forrása Bécsi ismerőseihez és ügyintézőihez, továbbá anyjához küldött levelei, illetve a tőlük érkezett válaszok viszont nem ismertek . Egy-két használható adalék található Bihar vármegye ez évi jegyzőkönyvében . $ Fontos adatokat és megállapításokat tartalmaznak a szakirodalmi feldolgozások is, különösen Ács Tibor és Gergely András monográfiája, valamint Viszota Gyula bevezet ője és lábjegyzetei a naplók második kötetéhez. 9 Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 43 p. Vö . Széchenyi, 1978 . 285 p. (1823 . febr . 23 .) a Széchenyi, 1978 . 293 p. Simonyinak március 22-én azt írta : május I S-én vonul be ; Széchenyi, 1978 . 289 p. s Széchenyi, 1978 . 299 p. Az utazásról : uo . 297-299. p. 6 Eredeti, német nyelvű változata: Széchenyi, 1926 369-405 . p. ; vélogatva, Jékely Zoltán fordításában : Széchenyi, 1978 . 299-311 . p. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (a továbbiakban : MTAKK.) Ms 4229/252-272 . s HBML IV . A. 1/a. 102. Ács, 1994 . 232-237. p.; Gergely András : Széchenyi eszmerendszerének kialakulása . Bp . 1972 . 53-57. p. (a továbbiakban : Gergely, 1972 .) ; Viszota Gyula:


95

Naplója, levelei egyértelműen tanúsítják : 1823 tavaszán nem ugyanaz a Széchenyi István érkezett vissza Diószegre, aki bő másfél évvel azelőtt eltávozott . Megváltozott a hadsereghez való viszonya, másként gondolkozott a gazdálkodásról, immár elmélyülten foglalkoztatta az ország válságos politikai helyzete, tudatosabban választotta meg olvasmányait stb. Egyáltalán : szinte minden cselekedetében megfontoltabb lett. Mozgalmasan kezdődtek újabb szolgálatának napjai . Egy parancs folytán már május 18-án Debrecenbe ment, onnan dandárparancsnokával, Illésy Sándor gróf vezérőrnaggyal május 21-én a Szabolcs vár megyei Téglásra, majd 23-án Nyíregyházán Máriássy András báró (1759-1846) altábornagy hadosztályparancsnoknál tettek tisztelgő látogatást. ° Tégláson az ottani földbirtokos, Bek Pál (1761-1827) kamarás és királyi tanácsos fogadta őket. Széchenyi fenntartásos, a parvenüknek szóló elismeréssel állapította meg róla, hogy egy magyar világfi", aki ügyessége által emelkedett magasra. Május 26-án érkezett vissza Diószegre.~ 2 S beletörődve sorsába, ezután berendezkedett a kis mez ővárosban és végezte századparancsnoki teendőit. Naplóját és leveleit olvasva feltűnő a közömbössége az ezredbeli dolgokkal kapcsolatban . Például ezúttal semmit sem írt tiszttársairól, elmaradtak a közös mulatozások, ritkábban lovagolt be Debrecenbe és hiába keressük a két-három évvel korábbi gondolatokat a hadsereg általa elképzelt reformjairól . Arról talán mégis értesült, hogy Bihar megyének és Diószegnek milyen súlyos gondjai voltak ezen a tavaszon a katonaság ellátásában. Az előző évi szűk termés és a hosszú tél miatt a széna elfogyott, ezért a megyei közgyűlés május 24én azt kérte a Helytartótanácstól, hogy a katonaság a betakarítás után rögtön fogadja el az új szénát és legalább egy századot helyezzenek el Gróf Széchenyi István élete és működése 1820 és 1825 közt . = Széchenyi, 1926 . XLVIIL, XCVIL, CXXII-CXXIIL, CXXXIII. p. (a továbbiakban : Viszota, 1926). ~° Széchenyi, 1926 . 369 p. ; Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 44 p. (levele Wesselényi Miklóshoz, Debrecen, 1823 . máj. 19 .) . Ács Tibor e levélre hivatkozva úgy véli (Ács, 1994 . 232 p.), Széchenyi azért látogatta meg dandár- és hadosztályparancsnokát, hogy megnyerje őket őrnagyi el őléptetésének támogatására ; ez a levélből nem olvasható ki, naplójából úgy tűnik, nem ő kezdeményezte az utat, hanem parancsot teljesített. ~ ~ Széchenyi, 1926 . 369 p . - saját fordítás . Ő Beck-et ír, de a helyes névalak a bek . ~z Széchenyi, 1978 . 299 p .

96

Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona . II. rész.

a megyéből. Ugyanakkor tárgyalták több diószegi lakos panaszát, akik négy katonai lóistálló más utcába való áttelepítését szerették volna elérni . t3 Bár egyre kevésbé érdekelte ez a feladat, szolgálatát lelkiismeretesen ellátta. Július 8-án Simonyi is megszemlélte századát és mindent jónak, rendben talált .~4 Alighanem az ekkori benyomások visszhan goztak az egy évvel később, 1824. október 12-én kelt tiszti minősítés pontjaiban is : a szolgálatban pontos és szorgalmas", felkészültsége, felszerelése, kiképz ő i ténykedése jó, lovaglása és lóismerete igen jó . Figyelemre méltóak e kiváló értékelésnek a gróf jellemére, magatartására vonatkozó részletei is: Civilekkel: szerény és nagyon udvarias . Ezredben : előzékeny és kedvelt. Alárendeltjeivel : méltósággal barátságos és méltányos."~ 5 Mintha megértőbb lett volna elöljáróival szemben is, bár a róluk alkotott kedvezőtlen értékítélete nemigen módosult. Máriássy altábornagyot most már csak példaként említette - május 23-án - arra nézve, hogy az osztrák hadseregben milyen sok a hatalommal rendelkező ügyetlen . t6 Barátságosabbnak tűnik az Illésy tábornokhoz fűződő viszonya: május 24-én Angliában élő barátjától, Esterházy Mihály gróftól (1794-1866) két sálat kért neki, július 16-án pedig nála ebédelt Debrecenben.~~ Megbékélt ezredparancsnokával is, jóllehet különleges szokásait és nagyzolását továbbra sem tolerálta. Június 2-án például ezt jegyezte fel róla, keseregvén kissé saját katonai karrierjének sikertelenségén is: Simonyi ama szerencsés rögeszmében él, hogy neki minden, amire vállalkozik, sikerül. Én: abban, hogy kudarcba fúl . Neia ki sikerült is minden - nekem oly kevés." Kétszer is elfogadta meghívását Arad megyei birtokára és fontosnak tartotta rögzíteni szeptember 14-én, hogy felesége három hónapos terhes .~ 9 Kvietálása után pe'' HI3ML IV . A. 1/a. 102. 446. és 1448 . sz.

" Széchenyi, 1978 . 304 p. ; Széchenyi, 1926 . 384 p. is Magyar fordításban szó szerint közölte Ács Tibor: Tábornok akarok lenni." Széchenyikatonaévei a császári-királyi hadseregben. = Hadtörténeti Közlemények, 1991 . 3 . sz . 53 p., majd Ács, 1994 . 246-247. p. ~~ Széchenyi, 1926 . 369 p .; fordítása: Ács, 1994 . 232 p . " Széchenyi, 1978 . 299 p.; Széchenyi, 1926 . 387 p. is Széchenyi, 1978 . 301-302. p. Széchenyi, 1926 . 369., 384., 395 p . - Simonyi József és Leitner Terézia első gyermeke, Simonyi Lajos báró (1824-1894) már Tarnopolban, az ezred következő


97

dig meglepően elismerő, sőt olykor meleg szavakkal nyilatkozott egykori óbesteréről. Simonyi József bebörtönzését igazságtalannak érezte, majd egyik döblingi művében, a Nagy Magyar Szatírában a császári udvar hálátlanságának minősítette .2° Már a télen, Bécsben felelevenítette régi ötletét, nevezetesen pénzért váltani meg rangid ős tiszttársától az előléptetés jogát. 2~ Miután visszatért századához, már az első napokban, május 24-én felajánlott Morvay Ignácnak (1777-?) 10.000 váltó forintot (4000 pengő forintot, azaz 400 aranyat). Morvay kapitány taktikázott, nyilván többet akart és ezért halogatta a döntést.22 Széchenyi nem nagyon bízott a sikerben, ezért május 31-én kapitánytársa, Jakob Velimirovich (1780-?) tanácsára határid ő t szabott a válaszra .23 S amikor június 10-én ez letelt, Nagyváradon ismét találkozott Morvayval, akitől nem éppen elutasító, de kitérő választ kaptam, és erősen eltökéltem, hogy nem kötök z4 egyezséget vele." Az el ő léptetés esélyéről azonban nem mondott 1e,25 még bízott bécsi összeköttetéseiben . Kétszer is - június 18-án és augusztus 23-án - arra kérte Liebenberg Jánost, hogy ha a fővárosban jár, ne felejtse el azt az ismerős udvari tanácsost megkeresni, aki tizennégy hónappal azel őtt megígérte az őrnagyi kinevezést .26 Ezek után érthető bosszankodással olvasta a kissé korai hírt, hogy a cseh Lato Wrbna gróf (1795-1849), akit 1821-ben feltűnően hamar léptettek elő őrnaggyá, máris alezredes lesz ; Simonyival még egy aranyba is fogadott erre .2 ~ Diószegen - olvasható egyik levélfogalmazványában - elszigetelten és szerényen, de megelégedetten élt : felkelek az első kakaskukoállomáshelyén született; Kempelen Béla : Magyar nemes családok . 9. köt. Bp . 1915 . 37 1 p. '° Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. 2 . köt. Bp . 1922 . 31 6 p. 1857 . júl . 17 . ; az igazságtalanságról Az Önismeret folytatása c. dokumentumban írt, 1857 . ápr. 21-én: uo . 3 . köt. Bp . 1925 . 79 1 p . '-~ Széchenyi, 1978 . 280., 289 p.; Ács, 1994 . 226-230. p. '`'- Széchenyi, 1978 . 299 p. '' Széchenyi, 1926 . 370 p., '`~ Széchenyi, 1978 . 302 p. zs Széchenyi, 1926 . 397 p. zb MTAKK Ms 4229/257 ., 268 . Ld . Még: Viszota, 1926 . XLVIII . p. z' Széchenyi, 1926 . 395-396. p. (aug . 5 .) - A fogadást elveszítette, mert a főkamarás fiát csak 1826-ban nevezték ki alezredesnek, igaz, 1829-ben már az ezredesi rangot is megkapta ; ld . Viszota gyula lábjegyzete : Széchenyi, 1926 . 395 p.

98


rékolással és lefekszem a tyúkokkal - gyakorlatoztatok" ; tűrhet ő lakás, jó étel, takaros kert" . Ugyanitt egy másik, ugyancsak Liechtenstein hercegnének (1776-1848) szánt levelében írta: Tűrhetően vagyok, a helyzetemet olyan kellemessé és szerencséssé tettem, ahogyan lehetséges ." 2s Június 29-én még azt az apróságot is b~jegyezte naplójába, hogy a szúnyogok ellen örvénygyökeret éget. 29 Liebenberg Jánosnak is azt bizonygatta, hogy mindenre elszánt és mindennel elé3° gedett vagyok. Itt rendkívül kellemesen élek. . ." Július 1 jén azt közölte vele, ha anyagi helyzete nem javul, akár évekig is marad az ezrednél . 3 ~ E hó közepén viszont azt tervezgette, hogy - ha addig nem léptetik elő - 1824. április 1-ig marad a hadseregben, aztán magánember lesz, gazdálkodni fog. 3Z De beletörődéssel vette tudomásul anyja azon megújított óhaját is, hogy tovább szolgáljon . Szinte fásultan rótta be naplójába július 23-án : kellemesebb életet nem ismerek, mint 6 hónap az ezrednél, 3 incognito a birtokon, s a maradék 3 szabadságon Bécsben."33 34 Az epiktétoszi filozófia" azonban magára erőltetett, a közömbösség színlelt . Az álarc mögött valójában egy vívódó, egy önmagával és környezetével küzdő lélek rejtőzött. Találóan állapította meg Ger gely András: Széchenyi aktív katonáskodásának utolsó hónapjai még mindig a helyes életút kutatásával, a cselekvés módjának keresésével telnek ."35 Kedélyállapotát beárnyékolták bizonytalanságai, csaknem kilátástalan házassági terve, pénzügyi gondjai, a bécsi társaság kedvezőtlen véleménye (Jó híremben megrendült vagyok") stb . 3b Mégis mindig átragyog rajtuk a jobb jövőbe vetett bizalom, az isteni segítség 's Széchenyi, 1926 . 178-380. p . (az idézetek : 378., 379., 380 p.) - Johann Liechtenstein herceg (1776-1868) volt . '9 Széchenyi, 1926 . 381 p. '° MTAKK Ms 4229/262-264 . (az idézet : Ms 4229/264 .- jú1 . 18 .) ; saját fordítás . '' MTAKK Ms 4229/262 . ''` Széchenyi, 1926 . 387 p . Széchenyi . 1978 . 306 p. sa MTAKK Ms 4229/270 . - Epitétosz (50 k. - 130 k.) görög sztoikus filozófus tanításának egyik központi gondolata : lemondani azokról a dolgokról, amelyek nincsenek hatalmukban . 's Gergely, 1972 . 57 p. Vö . Széchenyi, 1926 . 389 p. 3`' Széchenyi, 1926 . 387 p. ; Széchenyi, 1978 . 31 1 p. (innen az idézet); MTAKK Ms 4229/262 .


99

hite; ez utóbbinak mély, megrázó kifejezése a Mezőhegyesen papírra vetett verses imája.3 ~ Kiegyensúlyozatlanságát jelzik az egészségi állapotával összefüggő szövegrészletek is . Amikor visszatért Diószegre, örömmel újságolta Wesselényinek és jószágigazgatójának, hogy egészségesen, fel frissülten érkezett meg.38 Pár nap múlva Nyíregyházán megnyugodva konstatálta, hogy testsúlya 125 font (vagyis kb . 70 kg) . 39 Aztán hamarosan jöttek az ismert hipochondriás, pszichoszomatikus panaszok; így május 28-án azt jegyezte fel: Nagy beteg vagyok", és mindjárt hozzátette : heves fájdalmak nélkül . Két nappal később viszont jól érezte magát; újabb három nap elteltével megint rosszabbul volt és bár fájdalma nincs, egy köpölyöz őt a tarkójára tétetett .4° Június 5-én a vízkórtól félt4 ~ ; a hónap végétől pedig egyre gyakrabban írta Liebenbergnek, hogy egészségével bajlódik .42 Júliusban és augusztusban mind többször jelentkeztek a fizikai fájdalmak - egyenes arányban növekvő kedvetlenségével .43 Mivel mások is megbetegedtek, Diószeg egészségtelen levegőjében kereste az okot . 44 Augusztus derekán jobban volt ugyan45 , de augusztus 24-én megint túlzásba esett: Miféle nyavalya lehet a keresztcsontomban`? Köszvény, szelek, homok, aranyér - hátgerincsorvadás? Le choix en est pénible [Keserves közülük választani] ."a6 Noha ismerőseivel és jószágigazgatójával - sőt olykor saját magával is - azt kívánta elhitetni, mennyire elégedetten él Diószegen, valójában gondolatai máshol jártak ; leginkább Bécsben és gazdasága kö rül . . . .az idő nehezen és lassan múlik - nekem úgy tűnik, mintha már régóta távol lennék" - vallotta meg június 5-én Sophie Esterházynak '' Széchenyi, 1926 . 382-383. p . Versalakban : MTAKK K 254/2. Magyar fordítása: Széchenyi önvallomásai és tanításai . Bp . 1943 120-121 . p . Vö . MTAKK Ms 4229/262 . '~ Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 44 p. (1823. máj . 19 .) - saját fordítás . ~y Széchenyi, 1926 . 369 p . - A bécsi font 0,56 kg volt ; ld . Bogdán István : Régi magyar mértékek . Bp . 1897 . 1 15 p. ao Minderről : Széchenyi, 1978 . 300 p. ai Széchenyi, 1926 . 375 p. a' MTAKK Ms 4229/258 . - jún . 23 . a; Széchenyi, 1978 . 303-307. p. aa MTAKK Ms 4229/266 . - aug. 7. 's Széchenyi, 1926 . 396 p. - aug. 18 . a~ Széchenyi, 1978 . 307 p.

10 0

Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona . I1. rész.

(1795-1869) .4 Hazavágyott, amit az is bizonyít, hogy július 1-jétő l nagyon gyakran írta Liebenbergnek : októberben Cenken szeretnék lenni.4~ Szerelmes volt a fiatal Henriette Liechtenstein hercegnőbe s már 1822 végétő l fontolgatta, hogy elveszi feleségül . Bár Henriette nemigen vonzódott hozzá, anyja nem kosarazta ki, hanem - mint említettük - várakozási idő kért, azaz - ahogy ezt május 30-án Széchenyi is felismerte - ügyesen eltávolította a lány közelébő 1. 49 Ettől kezdve ellentétes érzelmek és szándékok sokasága sorjázik naplójában és leveleiben : hol egykedvűen lemondott a lányról, hol ébren tartotta tervét a próbaidő lejártáig, hol a lány anyjának fedi fel vágyait és megértést kért tőle, hol azon morfondírozott, illik-e Henriette-hez5° ; örült édesanyja házasságra biztató szavainak, de mérlegelte Liebenberg János figyelmeztetéseit, aki kedvezőtlen anyagi helyzetére hivatkozva ajánlotta a házasodás elhalasztását .s ~ Széchenyit rendkívül bántotta, hogy bécsi barátai, ismerősei ritkán írnak neki, holott ő postajáratonként három-négy levelet is elküldött. Elfelejtettnek, kirekesztettnek érezte magát; különösen Esterházy Vince gróf és felesége, Sophie Liechtenstein hercegnő - Henriette testvére - leveleit várta, nemegyszer türelmetlenül .52 Olykor lelkiismeret-furdalása volt : úgy gondolta, az emberek részben joggal ítélték el és közösítették ki, mert elrontotta életét, eltékozolta vagyonát .5' Sőt aggódott : Testben és lélekben beteg férfi, s4 akarhatom-e Henriette-et feleségül venni?" Mindazonáltal a mégiscsak csordogáló bécsi híreket kitüntet ő figyelemmel olvasta vagy hallgatta és némelyiket feljegyezte naplójában is . Például azt, hogy hajdani szerelme, Selina Meade (1797-1872) férje, Carl Clam-Martinitz gróf (1792-1840) diplomata lesz .'s A szerelmi pletykák még ekkor is ~~ Széchenyi, 1926 . 375 p. - Sophie Liechtenstein hercegnő Esterházy Vince gróf (1781- 1835) felesége volt . as MTAKK Ms 4229/262 ., 264 ., 266., 267 . ~`' Széchenyi, 1978 . 300 p. ; az el ő zményekr ől: uo . 274-290. p. s° Széchenyi, 1926 . 372 ., 374-381 ., 389-391 ., 396-398 ., 404 p . ; Széchenyi, 1978 . 300-301 . p. " MTAKK Ms 4229/262 .; Széchenyi, 1926 . 388-389. p. s' Széchenyi, 1926 . 374-375 ., 378-380., 382., 389-390 ., 396-397 ., 399 p.; Széchenyi, 1978 . 301 p. s3 Széchenyi, 1926 . 380., 387 p. sa Széchenyi, 1978 . 303 p. - júl . 4 . ss Széchenyi, 1926 . 396 p. - tévesen August keresztnevet írt vagy a közreadó olvasta helytelen .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII nagyon érdekelték : bátyja, Széchenyi Pál (1789-1871) közelesen házasságot köt Zichy-Ferraris Emilie grófnővel (1803-1866)56 ; Adolph Schwarzenberg herceg (1799-1888) Esterházy Terézia grófnőnek (1805-1837) udvarol; a híres kancellár fia, Victor Metternich herceg (1803-1831) Párizsban szerelmes lett egy kis francia nő be!" 57; a csinos kis Almásy Mária grófnő (1809-?) egy bálon beleszeretett Piret hadnagyba.' A katonáskodó Széchenyi számára súlyos tehertétel volt aggasztó pénzügyi helyzete, sok adóssága . A Hessen-Homburg huszárezredhez való visszatérésének egyik oka is a takarékossági kényszer volt . Május 19-én bizalmasan közölte Wesselényi Miklóssal : egészen közel vagyok az anyagi csődhöz ."59 Június 5-én csaknem kétségbeesetten kérdezte önmagától : ha tönkremegy, mit fogok én azután csinálni, szegény, sárga, beteg - búskomor - öreg ismeretlen?" 6° Jószágigazgatója, Liebenberg János is lépten-nyomon nyíltan figyelmeztette megromlott anyagi viszonyaira, a nyomasztó adósságokra és pénzügyei rendbetételének sürg ő s voltára. Széchenyi mindezt tisztán látta és naplójában nemegyszer átgondolta, Liebenberghez küldött - rendkívül tisztelettudó, barátságos hangvétel ű - leveleiben pedig sűrűn megfogalmazta, utasításba adta elképzeléseit. Ha a jószágigazgatójának szóló sorok hangnemét, tartalmát összevetjük az 1820-21-ben írottakkal, világosan kitetszik, hogy ekkor Széchenyi már komolyan törődött gazdasága ügyeivel, egyebek között ellenőrizte a főkassza kivonatait is. 61 Most már csak a legritkább esetben adott szabad kezet egykori nevelőjének, noha mindig mérlegelte és gyakran megfogadta bölcs, bevált tanácsait . E levelek Széchenyi gazdálkodására nézve roppant fontos források, szövegük külön, részletes elemzést igényelne, ami szétfeszítené e dolgozat kereteit . Ezért itt csak a lényegesebb elemekre utalhatunk, de s~

Széchenyi, 1978 . 307 p., Széchenyi, 1926 . 39~ p. - aug. 5 - 1823 . Dec. I S-én volt az esküvő és azon Széchenyi István is jelen volt ; Széchenyi, 1978 . 320 p. s' Széchenyi, 1926 396 p . - aug. . 11 .; saját fordítás . ss Széchenyi, 1926 . 396 p. - aug. 18 . - A lány apja Almásy Illés gróf(1779-1838). Viszota Gyula a tisztet Adolf Buirette báróval azonosítja, de ez nem valószín ű. Talán Anton Ludwig Piret de Bihain (?-1862) belga eredetű osztrák báróról, a későbbi táborszernagyról van szó; A Pallas Nagy Lexikona . 14 . köt. Bp . 1897 . 1 3 p . Almásy Mária 1827-ben Werklein József báró ezredes felesége lett . s~ Bártfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 44 p. - saját fordítás . vo Széchenyi, 1926 . 374 p. ~' Uo . 392 ., 397 p . ;MTAKK Ms 4229/ 258., 272 .

102

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II . rész .

ezek is jelzik sokirányú gondoskodását és fokozódó érdekl ődését. Rendszeresen tájékozódott adósságai állásáról és ugyancsak rendszeresen utasította Liebenberget és bécsi házmesterét, ottani ügyeinek bizalmasát, a francia szakács Dauvergne-t a törlesztésekre .b' Felvetette azt is, vallják be anyjának az adósságait, aztán kérjenek tőle kamatmentes kölcsönt azok kifizetésére .63 Sokat töprengett azon, hogyan csökkentheti kiadásait: bérbe adja bécsi házát64; esetleg elküldi Dauvergne-t, akit egyelőre mégis megtartott65; elbocsátott néhány gazdatisztet és hosszas tépelődés után három angol lovászt66 . E szempontbő l fontosnak vélte, ha a hadseregben marad, mert ott kevesebbet költ, mint Bécsben; becslése szerint havi 1000-1200 váltó forintból is kijön - ami egyharmada annak, amit 1820-21-ben magára költött - és őszi hazautazásáig mindenképpen kihúzza a nála lévő pénzből. b ~ Többször is felbukkantak a falka- (azaz róka-) vadászat felújítására, a vadásztársaság újraalakítására vonatkozó elgondolásai, a részvények befizetésével kapcsolatos rendelkezései .b8 Gyakran kérdez ősködött a termés alakulásáról, a gyapjú eladásáról, a juhok állapotáról, a juhistállók építésérőlby ; továbbá a cenki kastély szépítésér ő l, pl . kétszer is szorgalmazta gleditsia sövény ültetését.° Foglalkozott alkalmazottjai sorsával is .~~ Cenki ispánját pedig arra intette, hogy egyezzen ki a plébánosokkal.~2 Alapjaiban akarta rendbe terci a birtokait. Egy szisztémát kellene felállítanunk - írta június 6-án jószágigazgatójának -, hogy fokozatosan javíthassuk a gazdálkodást ." Ugyanott kitartásra, türelemre és gazdaságosságra biztatta önmagát és Liebenberget .~3 De G` MTAKK Ms 4229/252 ., 254 ., 256., 257 ., 259., 262 .264 ., 267 ., 270., 272 . 63

MTAKK Ms 4229/256 . ;

Széchenyi,

1926 . 375., 379 p.

°~ MTAKK Ms 4229/262 ., 267., 270., 272 .

~' MTAKK Ms 4229/262 ., 264., 267., 270 .,272 . 6~

MTAKK Ms 4229/254 ., 256., 257., 266-269. ;

G ~ MTAKK Ms 4229/262 ., 264., 268., 272 .

°~ MTAKK Ms 4229/252 ., 257., 263., 266 ., 267.

Bánfai Szabó,

1943 . I .

köt.

45 p.

Széchenyi

1926 . 368 ., 381 ., 387 p.

Vö . Széchenyi

1926 . 387 p. ;

Vö . Széchenyi, 1926 . 397 p. Gleditsia (Gleditschia) triaconthos L. a lepényfa félék családjába tartozó cserje vagy fa, tövises szárral ; Növényhatározó . 2. köt. Bp . `'`' MTAKK Ms 4229/254 ., 256-258., 266 ., 267., 269. ~° MTAKK Ms 4229/263 ., 271 . 1968 . 19 9 p.

'~ MTAKK Ms 4229/256 ., 262 ., 266., 269 ., 271 . '' MTAKK Ms 4229/263 ., 266 ., 269., 271 . '' MTAKK Ms 4229/256 .


103

elfogadta az utóbbi bírálatát is, hogy még mindig nem lelkesedik a gazdaságért .~ 4 S amikor kedvező híreket közölt vele, megnyugtatta : Nem fogom abbahagyni a tüzet éleszteni és szítani."~' A végső döntést ősszel, Cenken szándékozott meghozni, tanácskozva Liebenberg Jánossal .~ b Széchenyi ezúttal is ellátogatott a környékbeli földbirtokosokhoz, sőt hosszabb kirándulásokat is tett. A két évvel korábbiakhoz képest azonban az ilyen kiruccanásainak száma jóval kevesebb és sokkal cél irányosabb . Voltaképpen két komoly indítéka volt ezeknek a látogatásoknak : tájékozódás a politikai helyzetről, a bihari köznemesség hangulatáról, valamint a falkavadászattal és gazdaságával kapcsolatos terveinek előkészítése, megalapozása. A külföldi útjáról hazatért grófot eleinte nemigen foglalkoztatták az újoncozásról és a váltócédulában megállapított adó ezüstpénzben (azaz két és félszeres értéken) való beszedéséről intézkedő királyi ren deletek~' törvénytelen volta ellen tiltakozó, 1822 őszét ől kibontakozó rendi, megyei ellenállás fejleményei . Csak amikor hevesebb összeütközésekre is sor került, azaz február végétől tűnnek fel naplójában az eseményekre - közeli ismerőse, Felső büki Nagy Pál (1777-1857) Sopron vármegyei beszéde és más soproni konfliktusok, Eötvös Ignác báró (1763-1838) királyi biztos erőszakos fellépése Nyitra, megyében stb . - történ ő utalások .~ 8 Feljegyzései egyre intenzívebb politikai érdekl ődésről tanúskodnak. Gergely András mutatott rá: tavaszi, diószegi útját tudatosan tervezte úgy, hogy a megyei ellenállás gócait - Sopron, Zala, Somogy - is érintse, majd Bács-Bodrog, Csongrád és Békés 'a

MTAKK Ms 4229/258 . 'S MTAKK Ms 4229/269 . - aug. 27 . '~ MTAKK Ms 4229/266 . " 1821 . máj . 4-én a király elrendelte az 1813-ban és 1815-ben kiállított 90 ezer újonc 28 ezernyi hátralékban maradt hányadának kiállítását; 1822 . aug. 13-án pedig az adóbeszedésről rendelkezett ; Vörös Károly : Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812-1830). = Magyarország története 1790-1848 . Bp . 1980 . 625 p .(a továbbiakban : Vörös, 1980) . ~a Széchenyi, 1978 . 287-297 . p.; Széchenyi, 1926 . 338-365 . p . - Az 1822-23 . évi megyei ellenállás történetér ől: Horváth Mihály : Huszonöt év Magyarország történetéb ől 1823-tól 1848-ig. 2 . kiad . Pest, 1868 . 1 . köt. 103-123 . p. (a továbbiakban : Horváth, 1868 .) ; Ballagi Géza : A nemzeti államalkotás kora 18151847 . (A magyar nemzet története.) Bp . 1897 . 91-118 . p . (a továbbiakban : Ballagi, 1897 .) ; Vörös, 1980 . 625-629 . p.

10 4

Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona . II. rész.

megyében ismerkedett a hangadó köznemesek felfogásával .~9 Széchenyi megpróbálta tisztázni, kinek van igaza a közjogi viszályban, az egyes pillanatokban veszélyesnek látszó konfliktusban : a nemzeti alkotmány, a törvényesség mellett kiálló, ám egyúttal a feudális viszonyokat védelmez ő ellenzéknek, vagy az abszolutisztikus eszközöket alkalmazó az erősebb jogán cselekvő , de esetleg jót akaró uralkodónak? Egyaránt bosszantotta a császár halogató taktikája, a megáporodott légkör és az előjogaikhoz mereven ragaszkodó nemesek magatartása, de a fennálló rend meghaladásához szükséges megoldásokat ekkor még nem látta.$° Vagyis Széchenyi először került igazi politikai dilemma elé, először kellett fontos politikai kérdésben állást foglalnia. Egyelőre elhalasztotta a döntést, bihari hónapjaiban még megragadt a tájékozódás, a szemlélődés szintjén, legfeljebb a társasági beszélgetésekben nyilatkozott meg. Mindazonáltal naplójában, ritkábban fennmaradt leveleiben felsejlik a majdani nagyhatású gondolkodó, a tépelődő politikus, akit már ekkor is erősen megrázott a királyhoz való hűség és az ellenzéki követelések igenlése, a nemesség társadalmi helyének, szerepének óvása és a nemzeti haladás igénye között feszülő, számára oly nehezen feloldható ellentmondás . Széchenyi már visszatért századához - pontosabban éppen Nyíregyháza felé tartott -, amikor 1823 . május 21-én megkezdődött Váradolasziban Bihar vármegye tavaszi rendes közgyűlése (congregation generalis) . Felvonult a teljes tisztikar és a táblabírók csaknem mindegyike . Első tárgyként a' köz figyelmességet magára vont" ügyeket - az adó, az újoncozás és a katonaságot igénybe vevő királyi biztosok ténykedése - tűzték napirendre . Hosszas vita következett, amelynek végén - alighanem a szuperlojális és keménykezű elnök, Rhédey Lajos gróf (1760-1831) adminisztrátor nyomására - a bátortalan rendi többség felemás végzést hozott . Miután a királyi rendeleteket az eredménytelen feliratokat követően már végrehajtották, az újabb felírást elhalasztották, illetve az újoncozásről feleslegesnek ítélték. A törvénysértő atrocitások ellen viszont mindenképpen tiltakozni akartak; Rhédey csak annyit tudott elérni, hogy néhány enyhít ő észrevételével a két nap múlva jóváhagyott szöveget (újabb tanácskozás '`' Gergely, 1972 . 54 . p. s°

Gergely, 1972 . 53-56. p. ; Széchenyi, 1926 . 363 ., 384. p. ; Széchenyi, 1978 . 291 ., 296-297., 304 . p. Ld . még : Viszota, 1926 . CXVIII . p.


10 5

után) kügazították .g ~ Jóllehet Széchenyi naplójában és leveleiben nincs nyoma, valószín űleg értesült a közgyűlésen történtekr ől . Még a megyében volt, amikor a szeptember 17-én kelt elutasító és fenyeget ő hangú, az országgyűlés majdani összehívásával kecsegtet ő királyi választ szeptember 26-án felolvasták a rendek elő ttg2, de err ő l sem jegyzett fel semmit. Bihari naplójában először 1823 . június 1 jén tett említést a politikai helyzetről. A vármegye egyik kis falvában, Kólyban járt, ahol a helybeli földbirtokossal, az egykori megyei főjegyzővel, Domokos Lőrinccel (1761-1825), vagyis egy, az átlagosnál képzettebb, tájékozottabb táblabíróval találkozott. Sokat vitatkoztak és vitájuk summája kesernyés: végül abban egyeztünk meg, hogy nekünk magyaroknak nincs más hátra, mint jajgatni, fizetni, imádkozni ." Partnere előtt felidézte a somogyi Somssich Pongrác (1788-1849) szavait - május 9-ről -, aki szerint a magyarságnak a következ ő diétán törvénybe kellene iktatni a német nyelv elfogadását. Ám ugyanilyen súllyal fontolgatta Domokos Lőrinc elutasító válaszát is, aki úgy vélte, II. József (17411790) éppen azért nem tehette volna boldoggá a magyarokat, mert német beszédre akarta őket kényszeríteni. g3 Széchenyi június 11-20 . között ezredparancsnoka Arad vármegyei birtokán, Vadászon vendégeskedett .g4 Odafelé menet a Bihar megyei, Nagyszalonta közelében fekv ő Martzyházán ebédelt, talán az 1821-ben megismert ottani földesúrnál, Thurzó Jánosnál. 85 Június 21-én ismét Diószegen volt, de már másnap a savanyú vizéről nevezetes bihari fürdőbe, Szalárdra utazott, feltehet ően vélt betegségeit kúrálni. Itt jegyezte fel: furcsa g6 viszontlátás D. grófnéval ." A D . valószínűleg Franz Desfours tábornok (1765-1823) nevét rejti. Vele május közepén Szegeden találkozott $~ HBML IV . A. 1/ a 102. 416. és 442. sz . az Uo . 1633 . sz . as Széchenyi, 1978 . 300 . p .; említi Viszota, 1926 . XLIX ., CXXII . p . Somssich-csal folytatott beszélgetései : Széchenyi, 1978 . 294-297. p. - Domokos Lőrinc 1803-1811 között volt Bihar vármegye főjegyzője ; Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp . 1901 . 626 . p .; táblabíróságáról : HBML IV . A. 1/a. 99 . - Kóly három és fél mérföldnyire, kb . 33,9 km-re fekszik Nagyváradtól ; Fényes Elek : Magyarország geographiai szótára.. . Pest, 1851 . 2. köt. 235-236. p. (a továbbiakban : Fényes, 1851 .) ga Széchenyi, 1926 . 376, p. - Vadászról: Fényes, 1851 . 4. köt. 250. p. ss Széchenyi, 1926 . 376. p. ; Fényes, 1851 . 3 . köt. 67 p.; Thurzóról : Bényei, 1995 . 41 . p . s6 Széchenyi, 1926 . 376. p.

10 6

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II . rész .

és akkor naplójában megjósolta, hogy hamarosan meghal, annyira betegnek látszik.g~ A részeges vezérőrnagyot sosem kedvelte, de azért bizonyára meglepődött, hogy feleségét vagy özvegyét egy divatos fürdő helyen találja.$$ Július 3-án Álmosdra hívták meg vadászatra . 89 Minden bizonnyal 'Sombory Imre (1784-1871), akivel még 1821-ben ismerkedett meg a bihari faluban .9° Ő volt ekkor az érmelléki járás főszolgabírója, fel adatkörébe tartozott a diószegi huszárszázad ellátásáról való gondoskodás is. Széchenyi nem említette naplójában, hogy beszélgettek volna, de ez bizonyosra vehető. Hagyatékában ugyanis fennmaradt 'Sombory Imre 1823 . július 12-én kelt levele, amelyet a gróflioz intézett. Ennek tartalma arra enged következtetni, hogy Széchenyi István kifejezett kérésére mellékelte a megyei ellenállás nála hozzáférhető dokumentumait. Sehol sem utal azonban arra, hogy a kérés is írásban érkezett, ezért feltételezhető, hogy a vadászaton szóba kerültek politikai kérdések is, s ekkor ígérte meg 'Sombory az iratok elküldését . Ezt jelzi az is, hogy a papíron nincs pecsét, azaz közvetlenül - és nem postán - vitték a kapitányhoz.91 A főszolgabíró a következ ő okmányokat juttatta el Széchenyihez, kérve, hogy ha lemásoltatta, küldje vissza azokat minél előbb : a nagy visszhangot kiváltó, 1823 . május 3-án kelt Bars vármegyei feliratot92 ; József nádor (1776-1847) válaszát az 1823 . február 18-án hozzá intézett barsi felterjesztésre93 ; Bars megye első és második alispánjának lemondó levelet, amely a nyitrai hatalmaskodások után született; a barsiak Ferdinánd trónörökös koronaherceghez (1793-1875) címzett feliratát ; Rudnay Sándor hercegprímás (1760$~ Uo . 366 . p. - máj. 13 . sa Széchenyi, 1978 . 304. p . s9 Széchenyi, 1926 . 160., 162. p. Vö . Bényei, 1995 . 42 . p . 9o A levél betűhív szövegét nemrég közzétette Bényei Miklós : 'Sombory Imre bihari nemes levele Széchenyi Istvánhoz. = történeti és néprajzi tanulmányok. Db ., 1994 . 333-335. p. Eredetije : MOL P szekció 626. 1 . (1800-1825) 576 . F. Tartalmát Bánfai Szabó László ismertette (Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 44 p.), de két súlyos hibát is vétett : pontatlanul olvasta ki a keltezés helyét (Átmosd helyett Almás"); 'Somboryt pedig bihari alispánnak titulálta, holott ekkor még nem volt az . 1825-ben választották meg másod alispánnak, majd 1828-32 között első alispán volt ; Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp . 1901 . 581-582. p. ~~ Részletesen ismerteti és bőven idéz belőle : Horváth, 1868 . 112-117 . p . 9z 93

Uo . 107. p . Letartóztatásukról : Baltagi, 1897 . 97-100 . p .


10 7

1831) levelét a letartóztatott nyitrai főszolgabírákhoz 94 ; Pozsony és Zemplén megye feliratát; Győry Ferenc gróf (1773-1839) körözvényét, amelyet - 'Sombory szerint - bolond fővel (hogy úgy szóljak) olyan hangon ír, mint a' hogy a' Cancellaris szokott Ő Felsége nevébe írni"9 ' ; a Gömör vármegyei alispán, Máriássy István (1753-1830) lemondását ; a sokáig ellenálló Zala vármegyére küldött királyi leiratot az ottani alispán lemondásával együtt 96 ; a magyar udvari kancellária elő terjesztését, amelyben arra kéri az uralkodót, hogy az országgyűlés beleegyezése nélkül ne kívánjanak katonát. A felsorolt dokumentumok sorsa nem ismert, de nyilvánvaló, hogy ezekbő l Széchenyi tájékozódhatott a magyar vármegyék, a rendi ellenzék álláspontjáról . A legjelentősebb, a Bars vármegyei felirat latin szövege ma is a levél mellett fekszik; az viszont nemigen állapítható meg, hogy a'Sombory-féle példány-e vagy a gróf által készíttetett másolat. 9 ~ Július közepétől látogatásai során a fentebb másodikként megjelölt cél került előtérbe . E hó 12-én Nagykárolyban felkereste a fiatal Károlyi György grófot (1802-1877), aki elkísérte Diószegre; oda július 16-án értek és barátja 19-én utazott el. Noha Károlyi vállalta a közreműködést a falkavadászat szervezésében és finanszírozásában, Széchenyinek nem tetszett az általa kicsinyességnek és fösvénynek minősített óvatossága . 98 Pár nappal később, július 24-én Széchenyi egy hosszabb útra indult . Aznap Nagyváradon és Nagyszalontán időzött; sőt másnap is Szalontón maradt - nem tudni, miért. 99 Július 26-án a A túlbuzgó Györyt - nyilván szolgálatai fejében - 1827 . dec. 30-án a király BácsBodrog vármegye főispánjává nevezte ki ; Bács-Bodrog vármegye . 2 . köt. Bp . 1909 . 190. p . 9s Ballapi, 1897 . 94-95. p . 96 Megemlíthető még, hogy Széchenyi és 'Sombory Imre kapcsolata nem szakadt meg. Amikor a gróf a Tisza-szabályozás ügyében Debrecenben járt, 1845 . okt . 5-én találkozott 'Somborytval is - mint a kerületi tábla elnökével -, 1846 aug. 2-án pedig nála ebédelt; Széchenyi, 1978 . 1057 ., 1118 . p. - Széchenyi utoló utalása a megyei ellenállásra : szeptember 6-án a Nógrád megyei királyi biztos, Wenckheim József báró (1778-1830) ügyetlenségét marasztalta el, becsvágyónak, udvaroncnak titulálva; Széchenyi, 1978 . 308 . p. Vö Viszota Gyula lábjegyzete : Széchenyi, 1926 . 398 p. 9' Széchenyi, 1926 . 387. p . 9a Széchenyi, 1978 . 305 . p . 99 Uo . 306 . p. Bécsi ismretségükr ől : uo . 282. p. Május látogatásáról: Széchenyi, 1926 . 367. p. 9a

10 8

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II. rész .

Békés megyei Gyulán báró Wenckheim Józsefné Orczy Teréz bárónőnél (1791-1875) ebédelt; őt még a télen, egy bécsi bálban ismerte meg. Már a századához visszatérőben, május 15-én is kereste, de akkor nem találta otthon . Most a pazarló háztartást és a háziorvos, bizonyos Nicot tartuffe-i magatartását vette észre.' °° Este ment tovább tényleges úticéljai felé . Előbb (július 27-én) a Bihar megyében, Sarkad alatt fekvő Megyes pusztán - ahol május közepén is megfordult - nézett szét . A kincstári birtok bérl őjével, Hengelmüller Mihály ügyvéddel korábbi keletű, még a lóversenyek szervezésének idejére datálható a kapcsolatuk. Most a gazdálkodás részletei, főleg a pénzügyek iránt érdekl ődött, Hengelmüller éves számvetését le is másolta - nyilván tanulságként . ~ ° ~ Napközben egy vadászaton is részt vett, ahol elkapta egy ha°z talmas zivatara A következ ő napokat - június 28-31 . között - a szintén bihari Mezőhegyesen töltötte, ahol egy 1783-ban alapított kincstári °3 katonai ménes volt . Május közepén szintén járt itta Már akkor is úgy vélte és most megerősödött véleményében, hogy gazdaságosabb volna az államnak, ha bérbe adnák az intézményt ; előzetes számítást is készített a várható haszonról. Az eredmény láttán ő maga is hajlandó lett volna árendába venni ; harminckét évre 60 ezer forintot fizetne. Persze, nagyon jól tudta, hogy ez csak álom . . . °a Mezőhegyesen hallotta - és a hazai közéleti erkölcsökre igen jellemzőnek találta -, hogy a kamarai elnök, Majláth József gróf (1760-1825) egy ottani nyilvános árverésen kirívóan olcsón jutott hozzá egy ménhez. A gyanús ügylet és egy ostoba javaslata - ha én törvényhozó volnék, megtiltanám a farok levágását" - miatt így élcelődött a magas rangú hivatalnokon : Micsoda óriási gondolatok! Micsoda vállalkozó szellem! Micsoda nagysága az eszméknek! A császár kedvence!"~ °' Visszafelé jövet augusztus 1-jén voo Széchenyi, 1926 . 394. p. A látogatásról : Széchenyi, 1978 . 306 p . A május 15-i látogatásról, amikor Hengelmüllert nem találta: uo . 298 . p. Kapcsolatukról : Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 10 . p. ; Viszota Gyula lábjegyzete : Széchenyi, 1926 . 121. p. A pusztáról : Fényes, 1851 . 3 . köt. 78 p. ~°~ Széchenyi, 1978 . 306 . p.; Széchenyi, 1926 . 393-395. p. ~°z Széchenyi, 1978 . 298 . p.; Fényes, 1851 . 2. köt. 96 . p. ~°' Széchenyi, 1926 . 394-395 . p., említi : Viszota, 1926 . XLIX . p. ioa Széchenyi, 1926 . 395 . p. - saját fordítás . ~°s MTAKK Ms 4229/267 . - aug. 15 . - Viszota Gyula tévesen olvasta ki a település nevét és a napló-kiadásban Félegyháza szerepel : Széchenyi, 1926 . 395. p. ; ezt vette át a válogatás szerkesztője is : Széchenyi, 1978 . 306. p. - Almásy Ignác 1821-1825 között volt alkancellár . - A faluról : Fényes, 1851 . 2. köt. 216. p.


109

délután a Békés megyei Kétegyházán Almásy Ignác gróf (1759-1840) °6 vicekancellárhoz ugrott be aki éppen birtokán nyaralt.' Másnap Simoni óbester közeli, vadászi birtokát ejtette útba j°~, majd augusztus ián és 4-én megint Nagyszalontán volt, de ekkor sem jelezte, mit csi°a nált ott.' Augusztus 5-én ért Diószegre, betegen"'°9; nyilván megfázott a megyesi jégesőben . Tíz nappal később új jószágigazgatójának küldött levelében a megyesi, mezőhegyese és kétegyházi tanulságokat így összegezte : Meglepő, hogy ezek az emberek a gazdaságukat milyen jól és olcsón vezetik. Egyharmaddal olcsóbban építenek, mint mi! A helyi sajátosság az oka vagy hogy ők okosabban és ravaszabban fognak hozzá, mint mi? Nekem úgy tűnik, egyik is, másik is."" ° Széchenyi belső fordulatának kezdetét, folyamatát jelzik bihari olvasmányai is. Diószegen egy közepes könyvtár" is volt vele"', amelynek darabjait Bécsből és Cenkről hozta magával . Az osztrák fővárosból rendszeresen megkapta a hivatalos udvari lap, a Wiener Zeitung és az Intelligenzblatt (feltehetően az Intelligenzblatt der österreichischen Literatur) számait. 112 A könyvek közül elsősorban a filozófiai, történelmi és a juhtenyésztésről szóló munkákat forgatta, szoros összhangban politikai és gazdasági érdekl ő désének fokozódásával . Mivel ideje bőven volt, folytatta Voltaire (1694-1778) összes műveinek - Oeuvres tomplétes - olvasását. A 71 kötetes, 1784-1790 között Baselban közzétett sorozat könyvhagyatékában is fennmaradt ." 3 Ekkori naplójában a 44-45 . (regények, elbeszélések, drámák), a 46. (vegyes publicisztika), a 32-35 . (filozófia, vallástörténet), a 23 . (történelem) és a 71 . (életrajz) kötetekről található bejegyzés. A jeles francia filozófus és író jó néhány alkotását cím szerint is megemlítette, az idézetek forrását pedig Viszota Gyula azonosította lábjegyzeteiben. Kronológiai sorrendben haladva a következ ő műveket bizonyíthatóan Széchenyi, 1978 . 306. p. - Jékely 7oltán helytelenül fordított így :"Vadászatra"; Széchenyi, 1926 . 395. p . ~°' Széchenyi, 1978 . 307. p. ios Uo . MTAKK Ms 4229/267 . ~~° Széchenyi, 1926 . 379. p . saját fordítás . ~ ~ ~ Uo . 390. p. Bánfai Szabó László : Gróf Széchenyi István könyvtára. Bp. 1923 95 p. (a továbbiakban : Bánfai Szabó, 1923 .) is ~ Széchenyi, 1926 . 370-371 . p. iob

io9

~

i2

11 0

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II. rész.

olvasta. A 44 . kötetből: Candide, ou foptimisme ; L'ingenu, histoire veritable ; Zadig, ou la, destinée, histoire orientate . ~ A 45 . kötetbő l: La princesse Babylone (regény); L'homme aux quarante écus (novella) ; La morf de Jules César (dráma); Les lettres d'Amabel (levélregény) .' ts A 32-35. kötetbő l (Philosophie generate, metaphysique et theologie I-IV.) : Si fhomme a une ame, et se que ce peut étre; Si ce qu'on appelle ame est immortelle; La philosophe ignorant; Pascal; Remarques sur les pensées de M . Pascal; Sermons et homélies ; Examen importonant de milord Bolingbroke (az 5 . fejezet : Que les juifs ont tout pris des autres nations); D'Herode ; Histoire de 1'établissement du christianisme .~' 6 A 46 . kötetből: La diatűbe du docteur Akakia, médecin du pape (pamflet) ; Conformez-vous au temps ; De fhorrible danger de la lecture; Supplement du discours aux Vetches ; Questions sur les miracles . ll ~ A 23 . kötetből: Histoire de Charles XIL ; Description de la Pologne respublica.~ ts Befejezte a 71 . kötetet is, amely Jean Antoine-Nicolas Condorcet márki (1743-1794) Voltaire-életrajzát (Vie de Voltaire) tartalmazza . 19 Széchenyi nem egyszer észrevételeket ; minősítő kitételeket fűzött az olvasottakhoz, olykor Magyarországra, közállapotainkra vagy saját személyére vonatkoztatva Voltaire sorait, gondolatait; az előbbiekre különösen illőnek találta a Lengyelországról adott elemzést . l2° Regényeit szórakoztatónak, elmésnek, ám felületesnek, túlzónak, közönségesnek és ragályosnak tartotta, és ennélfogva ártalmasnak, mert az átlagembert megtévesztik . lzl Hasonlóan vélekedett direkt bölcseleti munkáiról is : Sok igazság, de sok hamisság, egyoldalúság és elfogultság - díszbe öltöztetve, érdekesen, vonzóan és mókásan előadva. Ifjú emberek számára i4

~

"a Uo . 382-383. p. "s Uo . 385., 397. p. "~ Uo . 400. p. "' Uo . 400-402 . p. "$ Uo . 382. p.; említi : Bariska Mihály: Gróf Széchenyi István és a francia irodalom . Bp . 1928 . 65 . p. (a továbbiakban : Bariska, 1928 .) . "9 Széchenyi, 1978 . 308-309. p . Vö . Viszota, 1926 . CXXIII, p., Bariska, 1928 . 3739 . p. 'z° Széchenyi, 1978 . 300 p.; Széchenyi, 1926 . 375 p. Erre hivatkozva írta meg Nagy Péter, hogy Széchenyi nagy élvezettel" olvasta Voltaire műveit: Széchenyi és a franciák. = Magyar Tudomány, 1991 . 8 . sz . 948-949. p. 'z' Széchenyi, 1978 . 305 . p. Bariska Mihály ezek alapján úgy vélte (Bariska, 1928 . 35-36 . p .), hogy Széchenyi vallási türelmességének egyik forrása Voltaire .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII veszedelmes, kik nem gondolkoznak és szívesen törnek le minden bilincset. . ." Ugyanakkor méltányolta, hogy vallási toleranciát hirdetett, az előítéletek ellen küzdött és a gondolkozást ajánlotta ez emberiségnek .122 A Caesar-dráma kapcsán jegyezte meg, hogy Vittorio Alfieri (1749-1803) Második Brutusát (Bruto secondo) sokkal jobban szereti. lz3 Az olasz drámaíró összegy űjtött műveinek olasz - Opere (Firenze, 1814. 1-5.) - és francia nyelvű - Oeuvres dramatiques (Paris, 1802 . 1-4.) - kiadása egyaránt megvolt könyvtárában124, s bár tudott valamennyit olaszu1 125, valószín űbbnek látszik, hogy az utóbbit olvasta valamikor. Szerelme, Henriette Liechtenstein hercegnő édesanyjától kapta kölcsön és már ideutazása közben elkezdte olvasni a népszerű német költ ő és író, Friedrich Leopold Stolberg gróf (1750-1819) históriai betétekkel dúsan gazdagított útleírását : Reise in Deutschland, der Schweiz, Italien und Sicilien in den Jahren 1791-2 .126 Az első kötetb ől a svájci részleteket, a másodikból és harmadikból az Itáliára vonatkozókat idézte . l2~ Az utóbbiban is felfedezett a hazai viszonyokra alkalmazható sorokat: »Nem annyira a szabadság hiánya, amint gyakran állítják, hanem a földtulajdon hiánya nyomasztja elsősorban az idevaló 12s földnépének nagy részét.« Teljesen illik a magyar parasztokra." Majd a negyedik kötetben hosszabban időzött az ókori Szicília múltjáról szóló fejezeteknél, kiemelve az egykori lovassági parancsnokból lett gelai és szürakuszai türannisz, Gelón történetét, de mindjárt hozzátette: Ez nekem túl tudós és túl alapos ." 129 Ez idő tájt elméleti síkon is tájékozódni kívánt a juhtenyésztésr ől, ezért három szakkönyvet is elolvasott . El őször, május 30-án Albrecht Thaer (1752-1828) porosz államtanácsos Handbuch fiir die feinwollige Schafzucht (1811) c . összefoglalását vette kézbe, de a kiváló könyvizz Széchenyi, 1926 . 383 . p. ~zs Bánfai Szabó, 1923 . 17 . p. iza Ács, 1994 . 247. p. izs Széchenyi, 1926 . 370 ., 377 p. Viszota Gyula szerint (Széchenyi, 1926 . 371 . p.) az 1822-es hamburgi kiadást olvasta, amely Stolberg összes műveinek 6-10 . Köteteként látott napvilágot . izb Széchenyi, 1926 . 371-374 . p. izé Széchenyi, 1978 . 301 . p. tza Széchenyi, 1926 . 391 . p . Gelónról (?-Kr.e . 478) : Antik lexikon. Bp . 1993 . 193 . p. iz9 Széchenyi, 1978 . 300. p. ; MTAKK Ms 4229/254 . Vö . Viszota Gyula lábjegyzete : Széchenyi, 1926 . 370. p.

11 2


ben" kevés újat talált jóllehet e tárgyban még soha semmit sem olvastam."13o Mivel kitűnő minőségű gyapjút akart a piacra vinni, tovább . kereste a hasznosítható jó tanácsokat, s így jutott el Henri Alesandre Tessier (1741-1837) francia matematikus, fizikus és mezőgazdász Instruction sur les bétes á laine, et particuliérement sur la race des mérinos, contenant la maniére de former de bons troupeaux, de les multiplier et soigner convenablement . . . c. művéhez . Ennek második, 1811-es kiadása könyvhagyatékában is megvolt .~31 Ismerte a másik francia mezőgazdasági kísérletezőnek, Louis Daubenton (1715-1799) orvos és természetbúvárnak a gyapjútermelésről közzétett tapasztalatait is . Egyaránt megvásárolta a teljesebb szöveg - Instruction pour les bergers - negyedik, 1810-es kiadását és a kivonatokat tartalmazó Extrait de finstruction pour les bergers 1822-es példányát.~ 3z Június közepén, óbestere vadászi birtokán olvasott David Hume (1711-1796) angol filozófustól több apróságot", feltehetően az Essay valamelyik kiadását, továbbá Jacques Benigne Bossuet (1627-1704) francia teológustól a Discours sur fhistoire universelle depuis le commencement du monde jusqu'a (empire de Charlemagne c. értekezést, amelynek 1810-es párizsi kiadása neki is megvolt . Simoni József kölcsönözte Ninon de Lenclos-t", azaz a híres francia kurtizán (16201705) La coquette vengée c. vallomásait, esetleg apokrif leveleinek (Leares. . ., Correspondance . . .) egyik válogatását. Újból végigolvasta Friedrich Schiller (1759-1805) : Don Carlos és Marie33 Stuart c. drámáját, de kevesebb lelkesedéssel mint néhány éve!"~ Egyik alkalommal arra emlékeztette jószágigazgatóját, hogy Franz Julius Schneller (1777-1833) német . történetíró Staatengeschichte des Kaiserthums Oesterreichs von Christi Geburt .. . c . könyvének első részét otthon felejtette ; ebben Magyarország 1526 előtti történetéről, sorsáról volt iso Bánfai Szabó, 1923 . 90 . p. Olvasásáról : MTAKK Ms 4229/256 . - aug. 7. 's' Bánfai Szabó, 1923 . 31 . p. Olvasásra az el őbb említett levélben utalt (MTAKK Ms 4229/256 .) . Bariska Mihály (Bariska, 1928 . 65 . p.) csak a kivonat ismeretét tételezi fel. is'Minderrő l : Széchenyi, 1926 . 376. p. (az idézet saját fordítás); Bánfai Szabó, 1923 . 24 p. Schillert említi : Gergely, 1972 . 56 . p. A német költő színműveinek 12 kötetes gy űjteménye - Theatar (Bécs, 1817) - szintén megmaradt könyvhagyatékéban ; Bánfai Szabó, 1923 . 81 . p. is' MTAKK Ms 4229/256 . - jún. 6.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII szó .~ 34 Arra nézve, hogy megkapta-e ezekben a hónapokban nincs adat. Szinte egészen biztosan a közjogi konfliktusok ösztönözték arra, hogy június végén belekezdjen Kelemen Imre (1734-1819) győri jogtanár Institutiones juris privati Hungarici (Pest, 1814., 1-4 .) c. tanulmányába,amely saját tulajdona lehetett . l3s Szeptemberben, a derecskei ezredgyakorlat utolsó napjaiban ismét el ő vette Michel Montaigne (1533-1592) francia moralista Essai c. kötetét, s ez - vallotta meg naplójának - noha csak nagy nehezen értem, nélkülözhetetlen könyvem lett ." 136 Ugyancsak ekkor idézett egy sort (Hogyha a kor komorul, árva - magadra maradsz") Publius Ovidius Naso (Kr. e. 43-Kr. u. 17) római költ ő szám űzetése alatt írt és keserveit elpanaszoló Tristium c . elégiáinak első könyvéből; talán önmaga ~ érzései visszhangoztak benne . l3 Széchenyi századát szeptember 6-án vezényelték Derecskére a másnap kezdődő ezred- és hadosztálygyakorlatra . Pihenő nélkül" lovagoltak Diószegrő l és már délután odaértek . l3s A helyszín eltért a megszokottól . Ennek el őzményei és magyarázata a bihari megyegyűlés jegyzőkönyveiben fellelhetők. Abban ugyanis, hogy hol legyen az összevonás, a megyei rendek dönthettek. A különös" (rendkívüli) közgyűlés augusztus 2-án vitatta meg e kérdést, a Helytartótanács július 10-én kelt értesítése nyomán . Alapos mérlegelés után úgy vélték, ezúttal is Debrecen lenne a legalkalmasabb, de ha ez nem lehetséges, Derecskét és a közeli Tépét jelölik. A Helytartótanács augusztus 12-án válaszolt: a Hessen-Homburg lovasezred koncentrációja többször is Debrecenben volt, ezért a terhek arányosabb elosztása miatt ezúttal a vármegyének kell a helyszínt adni ; Derecskét és Tépét el is fogadták, hozzátéve: ha szükséges, további

isa Széchenyi, 1978 . 303 . p. - júl . S .;Bártfai Szabó, 1923 . 50 p . iss Széchenyi, 1978 . 311 . p. - szept. 29 . - Bariska Mihály szerint (Bariska, 1928 I . S p.) e könyv volt Széchenyi legkedveltebb olvasmánya és bizonyítékként az idézett naplójegyzetet hozza fel. - A gróf az Essai olvasását később, Bihar megyéből való távozása után is folytatta: Széchenyi, 1926 . 471-473 . p. 's~ Széchenyi, 1978 . 311 . p. A Tristium libri Negyedik 5. kiadása 1819-ben jelent meg Halléban és Berlinben. 's' Széchenyi, 1978 . 308 . p. Vö . Viszota, 1926 . L-LI . p. ; Ács, 1994 . 234. p. ; HBML IV . A. 1/a. 102. 1561 . sz . ''s HBML IV . A. 1/ a. 102. 1561 . és 1579 . sz.

114

Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész.

községeket is vegyenek igénybe . Az újabb, augusztus 21-i rendkívüli közgyűlés ezt tudomásul vette és intézkedett a tennivalókró1 . 139 A Debrecentől két mérföldnyire (azaz kb . 22,6 km-re) fekv ő, mintegy hatezer lakosú mezőváros ekkor az Esterházy-hercegek itteni uradalmának központja.~ 4° Ez időbő l megmaradt, meglehet ősen cse kély mennyiségű levéltári irataiban nem található közvetlen utalás Széchenyire . Közvetett viszont igen : a városgazda számadási lajstromában szerepel 1822-23-ból, hogy kenyeret adtak át a Hessen Homburg ezrednek és bizonyos kiadások voltak a kvártélyozó katonaságra.~41 Széchenyi is csak elvétve emlegette a települést . Egy ízben, szeptember 12-én mégis olyan eseményt örökített meg, amelynek a levéltári dokumentumokban nincs nyoma és a történeti feldolgozások szerzői sem tudtak róla : Tűzvész Derecskén. Szél a helység ellen szalmán szalma etc., és leégett egy istálló meg 2 szalmakazal! Az okot .'°iaz egyelőre fel sem foghatom Derecskéről küldött levelei épp olyan elégedettséget mutattak, mint a diószegiek ; itt két évig el tudnék lenni - az unalmas századügyek részleteivel" - írta október 5-én Liebenberg Jánosnak, summáz va benyomásait .~ 43 A koncentráció végéig bérelt egy házat 10 váltó forintért, maga és tiszttársai élelmezése pedig napi 1 vft-ba került .~ 44 Takarékosan élt ezekben a hetekben is; nem kártyázott, nem hajtotta ."' 4s Mindazonáltal testvére, Széchenyi . az ördög [ . . .] a metreszekhez Franziska (1783-1861) kérésére nagyvonalúan adott haladékot sógoráisi

Fényes, 1851 . 1 . köt. 252-253 . p . HBML V. 622. Derecske nagyközség iratai ; az utalások : 622/a. 16 . sz . Különféle számadások 1816-1848. iai Széchenyi, 1978 . 308 . p. A településtörténeti monográfiák: Löherer Andor : Derecske nagyközség monográfiája . Bp . 1908 .; Szendrey István-Nyakas Miklós : Derecske története. Db ., 1980 . - Az utóbbi pár sort szentelt Széchenyinek is (75 p.) : Osváth Pál könyve (Bihar megye sárréti járása . ..) nyomán - helytelenül - 1820-30 közönre datálta a Simonyi-huszárok itteni tartózkodását. Téves az a megállapítása is, hogy Széchenyi 1823 májusától szeptember végéig volt Derecskén . Az sem áll, hogy Debrecenben bérelt lakást ; miként az sem, hogy Derecskéről többször belovagolt Debrecenbe . 'a' MTAKK Ms 4229/272 . - saját fordítás . '~' Széchenyi, 1926 . 402. p. Az utóbbi összeg rendeltetése bizonytalan, mert előtte néhány szó törölve van, de összevetve a gróf 1820-as számadásaival, nyilvánvaló, hogy mire költötte a pénzt. iaa MTAKK Ms 4229/272 . - saját fordítás . 'as MTAKK K 202/100., Ms 4228/225 ., Ms 4229/271 . 'a°

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII nak, Batthyány Miklós grófnak (1778-1842) tartozása kifizetésére~ 46, majd egyik tiszttársának 1000 váltó frt-ot kölcsönzött.~ 4 Hazakészült; szeptember végétő l megszaporodtak a jószágigazgatójának címzett utasításai is. Egyebek között elrendelte - minő tapintat! -, hogy a cenki kapusfülkére tegyenek téli ablakot, nehogy az öreg kapus megfázzon .~ 48 Határozott elképzelései voltak gazdasága feljavítására, anyagi helyzetének rendbetételére. Még a n ő sülést is elhalasztaná ennek érdekében, bár házassági tervét nem adta .~ 49 Mint ahogy nem mondott le a falkavadászat szervezéséről és más ambícióiról sem. Nem törődött vele, hogy - mint Liebenbergtől értesült - dunántúli birtokostársai rosszindulatúan fecsegnek vagyoni viszonyairól és nemegyszer kudarcba fulladt kezdeményezéseiről. Kapitányi feladatait az ezredgyakorlat idején is pontosan ellátta. Szeptember 25-én például négy órát gyakorlatozott a regimenttel . l '~ Szeptember 27-én és 29-én egy haditörvényszéki tárgyaláson Jacob Velimirovich-csal együtt megmentett az akasztófától egy közlegényt, aki féltékenységb ő l megölte kedvesét. A hadbíró-százados, Anton Freyberger ugyanis kettőjük ösztönzésére derítette ki : a Mária Teréziaféle Codex criminalis - vagyis az 1768-ban kibocsátott Constitutio Criminalis Theresiana - úgy is értelmezhető , hogy a kétségbeesésben elkövetett gyilkosságért nem jár halálbüntetés . Széchenyi szerint a hadbíróra nézve szégyen, amiért nem ismerte a passzust, a törvény sz szelleme pedig a hazai jogrendszer elmaradottságát példázza.~ Október 1 jén őrnagyát helyettesítette egy ítélet-végrehajtáson, ahol meglepve tapasztalta, hogy egy ember 100 vesszőcsapást kényelmesen elviselt ."~ s3 Alighogy megérkezett Derecskére, parancsnoka, Simonyi József a azzal bíztatta : Fejemet teszem rá, hogy 3 hónap múlva őrnagy."" ~

~ So

MTAKK Ms 4229/271 . - szept. 30 . Uo . MTAKK Ms 4229/272 . MTAKK Ms 4229/272 .; Széchenyi, 1926 . 404 p. Vö . Gergely, 1972 . 54-55 . p. Széchenyi, 1978 . 309. p. Uo . 310-311 . p. ; Széchenyi, 1926 . 402-404 . p. A büntető törvénykönyvről: Magyar állam- és jogtörténet . Szerk. Csizmadia Andor. Bp . 1995 . 254. p . isZ Széchenyi, 1978 . 311 . p. isi Uo . 308 . p. isa Uo . 309. p. ia6

ia~ iae ia~ iso isi

116

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II. rész .

Hitetlenül mosolygott rajta, akárcsak Máriássy András altábornagyon, aki szeptember 23-án szép szavak kíséretében kinevezést jósolt neki, ha Simonyi tábornok" lesz . Kitüntet ő szerencse - ironizált Széchenyi - 10 vagy 11 év után előléptetésre kerülni : ennyi a hadsereg legess gyávább gazfickójának is dukál." Közben, szeptem`~er 14-én újabb előléptetési pletykákat olvasott Esterházy Vince gróf egyik levelében és ezek egyike különösen felizgatta; jelesen az, hogy a mindig is ellenszenvvel emlegetett Lato Wrbna épp náluk, a Hessen-Homburg huszároknál lesz alezredes.~ sb Talán ez és hadosztályparancsnoka esetlen beszéde késztette arra, hogy szeptember vége felé már türelmetlenül sürgesse Liebenberg Jánost : tisztázza véglegesen a császári udvarbeli ismerősével, van-e kilátás az előléptetésre vagy nincs?~ 5 ~ Hozzájárult ehhez az a számítása is, mely szerint az őrnagyi rang olyan kedvezően ss befolyásolja tiszti állását, hogy több pénzt takaríthat meg .~ Szeptember 14-én egy másik, későbbi sorsát dönt ően befolyásoló kellemetlen hírt is kapott bécsi barátjától, mégpedig azt, hogy ezredét Lengyelországba helyezik át. Naplójában azonnal rögzítette régen ér lelődő szándékát és e szavakat a nyomaték okán alá is húzta: Kvietálni fogok."~ s9 Egy hét múlva már csak a szabadság kivételéről írt, újabb két nappal később pedig így módosította korábbi, hirtelen elhatározását: Kapitányként az ezredhez többé be nem vonulni . Más6° különben végképp besavanyodom ."~ Ezt szeptember 27-én és október 5-én is megfogalmazta naplójában és tudatta jószágigazgatójával.~~~ Hamarosan biztossá vált, hogy a Hessen-Homburg ezred Galíciába, az osztrák hadsereg egyik legfontosabb garnizonjába, az orosz birodalom határához közeli Tarnopolba megy . Széchenyi eltökélte, hogy ő is a huszárokkal masírozik és csak a Szeret parti városban kér eltávozást . Erkölcsi érzékét ugyanis sértette volna, ha századát cserben hagyja a nehéz menetelésen. Megbotránkozva jegyezte fel a megvesz"s 's~ 's' iss

Széchenyi, 1926 . 399. p. - Végül is ez nem történt meg. MTAKK Ms 4229/270 . MTAKK Ms 4229/272 . Széchenyi, 1978 . 308 p. Az aláhúzásról : Széchenyi, 1926 . 399. p. ' S9 Széchenyi, 1978 . 308 és 309. p. ' GO Uo . 310, 31 1 . p. ; MTAKK Ms 4229/272 . - okt. 5 . ' 6' Széchenyi, 1978 . 308 . p.; Széchenyi, 1926 . 400 . p. (innen az idézet, saját fordításban) .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII iba Beosztása tegetés sikeres kísérleteit látva: Aki ken, nem utazik ." szerint nemcsak saját századát, hanem az els ő őrnagyi divíziót (osztályt) is ő vezette, és a hivatalos parancs megérkezésekor, szeptember 25-én kidolgozott tervezet szerint október 5-én indultak volna.~ 63 Mivel már nagyon vágyott haza, Cenkre, a bresztlitovszki cári seregszemléről olvasva - a Wiener Zeitung szeptember 20-án megjelent számában - és azt félreértve attól félt, Tarnopolban ragad, mert kitörhet a török elleni háború, Mindjárt tovább is gondolta a lehetőséget és az évek óta hangoztatott kételyeit vetette papírra: Képes-e az osztrák hadsereg, abban az állapotában, amelyben ismerem, babérokat aratni? - Isten segítségével minden, a leghihetetlenebb is megtörténhetlkl "164 Végül is egy nappal elhalasztották a masírozás kezdetét . Széchenyi október 5-én írta Derecskéről jószágigazgatójának : holnap Debrecenbe vonul az ezreddel, könnyű málhával és így tovább Tarnopolig", ahová november 10-én fognak megérkezni .~ 65 Nehezebb csomagjait még aznap Cenkre küldte .~ bb Miután új menetrend készült, az első napon, október 6-án csak Debrecenig jutottak. Jóllehet közönyösséget és nyugalmat erőltetett magára - Liebenbergnek is errő l írogatott -, ingerült lehetett : Vadászomat arcul ütöttem; emiatt rendkívül megharagudtam magamra." i67 Hamar lehiggadt, miként azt Wesselényi Miklósnak szánt búcsúlevele tükrözi .~ bg Csak egy éjszakát aludtak a cívisvárosban; október 7-én, kedden reggel elindultak a hosszú útra és már Hajdúnánáson ebédeltek, estére pedig Tokajba értek.~ 69 Széchenyi István huszártisztként már nem tért vissza Bihar megyébe. Utolsó katonai tette a galíciai menetelés. November 6-án ~~~ Széchenyi, 1926 . 402 p. Jékely Zoltán helytelenül fordította a divisio" szót

századnak: Széchenyi, 1978 . 309 p. Ld . még: MTAKK Ms 4229/270 ., 271 . - Az ezred elhelyezését Bihar vármegye közgyűlése el őtt Rhédey Lajos gróf október 2-án jelentette be; a főszolgabírókat rögtön utasították a katonaságnak átadott eszközök átvételére : HBML IV . A. l/a. 102. 2380 . sz . ~~' Széchenyi, 1978 . 310. p. Ld . még : MTAKK Ms 4229/272 . - Viszota Gyula lábjegyzete szerint a hír Russland címmel jelent meg: Széchenyi, 1926 . 403. p. iba MTAKK Ms 4229/272 . - saját fordítás . iás Széchenyi, 1978 . 311 . p. ib~ Uo . ~~' Bánfai Szabó, 1943 . 1 . köt. 45 . p. ibs Széchenyi, 1978 . 311 . p. ióe MTAKK K 165/138.; Széchenyi, 1978 . 315. p.

11 8

Bényei Miklós : Széchenyi István, a bihari katona . II. rész.

Lembergben megkapta az értesítést szabadságolásáról és egy hét múlva, november 13-án reggel már Bécsben volt .~~° Miután az őrnagyi ranggal kapcsolatos vágyai nem teljesültek, kitartott elhatározása mellett : századosként valóban nem vonult be többé a hadseregbe . Édesanyja halála - 1824 . január 20-án - siettette a dönt ő lépést : 1824. május 4-én benyújtotta a kilépési nyilatkozatot. Kérelmének elbírálása közel két évig elhúzódott, a Hofkriegsrat csak 1826. március 24-én engedélyezte a kvietálást rendfokozatának megtartása nélkül . Majd április 15-én törölték a 4 ., Hessen-Homburg huszárezred tiszti létszámából.~~~ De ekkorra már megkezdődött Széchenyi István gróf életének egy új, közéleti szakasza. Széchenyi István, the Bihar soldier. Pert II . Mi(zlós Bényeí Captain Széchenyi István, after an absence of more than one and a half years, returned to the Hessen-Homburg Calvary regiment, in Bihar county . His squadron was stationed at Diószeg. Although he was less and less interested in this task, he performed his military duties conscientiously, became reconciled to his commanders and made further unsuccessful attempts to win the rank of major . He lived modestly, thriftily and apparently contentedly in the small country town . He affected indifference and resignation, but hidden behind the mask was a fencing, seeking spirit, struggling with itself and its surroundings ; his health also was variable . He thought about Vienna and his beloved very much, and exchanged numerous letters with his acquaintances and friends there. His pressing debts and serious financial situation demanded that he paid attention to his financial affairs; the seventeen, unpublished letters he wrote to his estate manager and the visits made to the local estates gave indication of the careful farmer of the future . His interest in politics similarly increased, and he made wide scale enquiries into the conflicts of the royal and county orders, but at this time he had still not taken a stand on questions influencing the fate of the nation . Amóng his reading material, works on philosophy, history and sheep breeding came to the fore ; particularly he read many of Voltaire's works. On the 6th September Szécheny marched with his squadron to Derecske, here they held the autumn exercise lasting for one month. And when the command arrived whereby the Hessen-Homburg regiment was to be re-deployed to Tarnopol in Galícia, he decided to resign from the armed forces . On the 6th of October they started on the long march, and after this Count Széchenyi István in reality relinquished his official rank and retired.

~'° Ács, 1994 . 243-267 . p.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII. Széchenyi István, a bihari katona II. rész (1823) Bényei Miklós

Recommend Documents