A DEBRECENI KULTÚRMÉRNÖKI HIVATAL IRATAI A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Ujlaky Zoltán
A Hajdú-Bihar megyei Levéltár gyűjtőkörébe tartozó állami közigazgatási szakszervek közül a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai jelentő s mennyiségben megmaradtak és levéltárunkba kerültek. Mivel a hivatal illetékessége több megyére terjedt ki, az alábbi ismertetéssel a kutatások előmozdítását kívántuk elérni . Bár levéltárismertetőnk, A helytörténetírás levéltári forrásai IL" (Szerk . : Komoróczy György, Debrecen, 1972) című kiadványunk már szólt az iratanyag jelentőségéről, de e munka viszonylag kis példányszámban jelent meg és nem kerülhetett minden érdeklődő kezébe, annál is inkább, mivel már több, mint egy évtizede jelent meg. Emellett a fond ismertetése igen rövid terjedelm ű e kiadványban . Még a kiegyezés előtt kísérleteket tettek az intenzívebb talajjavítás érdekében, különösen az öntözés és az alagcsövezés területén . Az 1870-es években Kvassay Jenő mérnök a Földmívelésügyi Minisztérium megbízásából külföldön tanulmányozta a kultúrmérnöki tevékenységet, majd hazatérve Szepes megyében végzett öntözési, lecsapolási és alagcsövezési munkálatokat.t Kvassay Jen ő ezek után, 1879-ben azt javasolta a kormánynak, hogy az új feladatkörnek megfelelő intézményt, kultúrmérnökséget szervezzenek, mely ellátná a mezőgazdasági vízügyi szolgálatot és korszerű tanácsadó és irányító munkát végezne? A kultúrmérnökséget a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében még 1879-ben Kvassay vezetésével meg is szervezték s Eleinte főleg az uradalmakban dolgoztak, majd megn$tt a kisebb birtokosok, illetve vízi társulatok és köz ségek részére végzett munkájuk aránya . A közületek részére végzett munkálatokat leginkább közmunka formájában végezték, melyre a hatóságok rendelték ki a falusi lakosságot a . 1881-ben a törvényhozás jóváhagyásával a kultúrmérnökséget állandósították azzal a feladattal, hogy a talajjavításokat tervszer űen fejlessze és a felügyeletet ellássa . Az ország területét nyolc kerületre osztották fel, s mindegyik élén egy kerületi kultúrmérnök állott s Jelentős változásokat hozott az 1885 . évi 23 . t .c., melynek létrehozásában Kvas1 Meznerics Ivón-Torday Lajos : A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp., 1937 . 254. old. 2 A magyar vízszabályozás története. (Összeáll. és szerk. Ikrig Dénes) Bp., 1973. 134. old. 3 A földmGvelésügyi szakigazgatás története 1867-1948. (Szerk . : dr. Pataky Ernő) Bp ., 1970. .61. old. Vö . Dóka Klára: Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak fonásértéke. LSz., 1978 . 3. sz . 525. old. 4 A magyar vízszabályozás . . . i. m. 135. old. 5 Meznerics I.Torday L.: i. m. 254. old.
say Jenő igen nagy szerepet vállalt, s részben az ő munkája is volt a törvény megszövegezése . E törvénnyel részben sikerült elhárítani a -vízi társulatok megszervezésének akadályait, sőt a kultúrmérnökség számára lehetővé tette, hogy a szükséges társulatokat megalakítsa . A törvény értelmében a kultúrmérnökség az érdekeltségi területeket megállapíthatta, meghatározhatta az anyagi hozzájárulások mértékét, sőt a társulatok vagy érdekeltségek műszaki munkáit is elvégezhette, s emiatt azoknak sok esetben nem kellett saját mű szaki szervezetet létrehozniok és fenntartaniok .6 Ezáltal a vízügyi munkálatok előnyösen olcsóbbá váltak a korábbiaktól. Az említett ügykörökben a kultúrmérnöki hivatal az általános közigazgatási hatóság (alispán vagy a polgármester) szakértőjeként járt el. Az említett vízjogi törvény, az 1885 : 23 . t .c. végrehajtására megjelent a 17 202/ 1885. F.LK .M. sz. rendelet, mely a kultúrmérnöki hivatalok szervezetét és hatáskörét szabályozta . A kultúrmérnökök szakért ői szerepet töltöttek be az általános vízügyi hatóságok mellett, mivel a hivatalokat nem ruházták fel hatósági jogkörrel . Azonban talajjavítási és vízhasználati ügyekben a miniszter nevében önállóan intézkedhettek a kultúrmérnöki hivatalok . ,Ellenőrizték az ármentesítő társulatokat és a vízügyi hatóságok els ő- és másodfokú határozatai ellen fellebbezést terjeszhettek be.~ A vízjogi törvény végrehajtása során a 45 689/1885 . F.LK .M. sz. rendele t értelmében átszervezték az 1879-ben megszervezett kultúrmérnökséget : Országos Kultúrmérnöki Hivatalt és 8 kerületi kultúrmérnöki hivatalt hoztak létre, melyek 1886-tól működtek $ E szervezethasonlított az 1881 . évi kerületi kultúrmérnöki hivatalokhoz, amelyeket még a vízügyi törvény megalkotása előtt létesítettek, amint erre már utaltunk. A kultúrmérnöki hivatalok munkaköre az állami kezelésben nem álló folyóvizek rendezése mellett a mű szaki talajjavítások tervezésére és végrehajtására, a vízmosások megkötésére, valamint a vízügyi törvény végrehajtásával kapcsolatos mű szaki teen d őkre terjedt ki a 24842/ 1902. F.M. sz. rendelet alapján, mely utóbb részletesen szabályozta a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörét.9 Az érdekeltek kérésére a műszaki terveket és költségvetéseket díjtalanul készítették el a vízlecsapolásokra, öntözésekre, alagcsövezésekre, a folyómedrek és partok karbantartására, a hivatkozott rendelet értelmében. A kultúrmérnöki hivatalok szervezetét szabályozta az 5001/ 1901 . FM. sz. rendelet is, mely szerint a kultúrmérnöki hivatal élén egy főmérnök állott, aki a beosztott mérnökökkel és az ún. vízmesterekkel együtt látta el a hivatali teend őket .t o Időközben az országos irányító hatóságot többször átszervezték. 1891-ben az Országos Kultúrmérnöki Hivatal hatáskörét a Földművelésügyi Minisztérium VI. főosztályának kultúrmérnöki osztálya gyakorolta. A főosztálynak külön elnevezése is volt : Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal néven is említették . E főosztályból alakult meg 1899-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság .'t Más szerző k szerint az Országos Kultúrmérnöki Hivatal helyett 1891-ben a vízügyi műszaki szolgálat végzésére szervezték meg a Földm űvelésügyi Minisztériumban az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt, melynek a kultúrmérnöki osztálya látta el a megszűnt jogelődje feladatait. A külső hivatalok ellenőrzése és irányítása végett az említett kultúrmérnöki 6 A magyar vízszabályozás . . . i . m . 135 . old . 7 A földmű velésügyi szakigazgatás története . i . m. 61 . old . Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII . századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976 . 220 . old. 8 Uo . 92 . old . A szervezést vázlatosan tárgyalta : A helytörténetírás levéltári forrásai . II. 18481944. (Szerk . : Komoróczy György) Db., 1972. 345 . old . Meznerics L-Torday L . : i . m . 254. old . 9. A földművelésügyi szakigazgatás . i . m . 92 . old . 10. Meznerics L-Torday L. : i . m . 254 . old . 11 . Földművelésügyi szakigazgatás . . . i . m. 92. old .
122
osztályon kerületi felügyelői állásokat szerveztek.l2 Nézetem szerint a kétféle, kissé eltérő leírás lényegében azonos szervezetet jelentett, bár az utóbbi szerz ők nem említették, hogy a Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal egyúttal a minisztérium főosztálya volt. A kultúrmérnöki hivatalok száma folyamatosan emelkedett, s 1909-ben 19 hivatalt szerveztek meg. A levéltári ismertető szerint már 1901-ben 19 kerület létezett. A debreceni a VI. sz. kerületi kultúrmérnöki hivatal volt.l3 1912-ben a földművelésügyi miniszter a kultúrmérnöki hivatalok nagyobb önállóságát biztosító új szabályzatot adott ki, a vonatkozó rendelet számát azonban a szakirodalom nem közölte . A kultúrmérnöki hivatalokon kívül egyes műszaki feladatok elvégzésére művezetőségeket és kirendeltségeket is szerveztek az ún. külső vízügyi műszaki szolgálatban .t4 Az 1913 :18 . tc. módosította az első vízjogi törvény egyes rendelkezéseit, illetve kiegészítette azokat . Az I. világháború kitörése után a vízügyi munkálatok szüneteltek, s még a meglevő létesítmények fenntartási munkáit is alig végezték el a munkaer ő hiánya miatt .ts A Tanácsköztársaság megsz űnésekor az ország területi változása folytán csak 7 kultúrmérnöki hivatal maradt meg Magyarországon .t6 1920 után 8 kultúrmérnöki hivatalt szerveztek, ezek egyike továbbra is Debrecenben működött. A levéltári ismertet ő szerint 1922-ben történt az átszervezés . A kultúrmérnöki hivatalok felügyeletét a vízépítési kerületi felügyelők látták el. Három kultúrmérnöki kerület volt.l' A kultúrmérnöki hivatalok hatáskörét érintette az 1923 : 41 . tc., mely a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról rendelkezett . Majd a hivatalok ügykörét jelentősen bővítette az 1931 : 15 . tc., mely a nem állami kezelés alatt álló vízfolyások rendezését, fenntartását e hivatalok feladatává tette.IS A hivatkozott törvények értelmében a kultúrmérnöki szolgálat feladata a talajjavításokkal kapcsolatos műszaki munkák megtervezése és kivitelezése. Jelentős szerepe volt a vízjogi engedélyezéseknél, mivel az alispán vízügyi hatóságának szakelőadójaként az engedélyokirat tervezetét a kultúrmérnöki hivatal készítette el. A kultúrmérnöki hivatalok vezetői, mint miniszteri megbízottak az 1930-as években 5 vízrendező és 57 vízhasználati társulat ügyeit irányították, s ezen társulatok műszaki ügyeit nagyrészt a kultúrmérnöki hivatalok végezték el; az egyes hivataloknál 2-5 mérnököt alkalmaztak . A hivatal vezetője főmérnök, műszaki tanácsos, vagy főtanácsos, esetleg miniszteri osztálytanácsosi címet viselt, s nem igazgató volt, amint a levéltári ismertet őnk közölte .t9 Természetesen, ha a hivatalfőnök magasabb rangú volt, a mű szaki referense főmérnök is lehetett. A kultúrmérnöki hivatalok állami középszervként működtek, s önálló hatáskörrel rendelkeztek . A vízügyi műszaki munkálatok végzését megkönnyítette a 6610/1940 . M.E. sz. rendelet, mely szerint egyszer űsített eljárással intézték a vízlevezető csatornák és szivattyúk építését, a vízjogi törvényekben előírt hosszadalmas eljárás helyett. Az említett rendelet értelmében az érintett birtok fekvése szerint illetékes főszolgabíró, vagy pol12 Meznerics L-Torday L.: i. m. 254. old. 13 Uo . 254. old.; A helytörténet-írás levéltári forrásai . II. i. m. 345. old . 14 A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 93 . old. 15 Uo. 126. old. 16 Uo. 145. old. 17 MeznericsL-Torday L. : i. m. 254. old. és A helytörténet-írás levéltári fonásai II . i. m. 345. otd. A többi kultúrmérnöki hivatal székhelye : Budapest, Győr, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely . A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 221 . old. 18 A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 220. old., Meznerics L-Torday L.: i. m. 254, old. 19 Uo. 255. old., valamint A helytörténet-írás levéltári fonásai. i. m. 345. old.
123
gármester a törvényes előfeltételek és eljárás mellőzésével elrendelhette az árvizek és a belvizek levezetését és a szükséges vízlevezető csatornák építését a mez őgazdasági művelés alatt állott ingatlanok vízmentesítése érdekében . A munkálatokat az illetékes kultúrmérnöki és a folyammérnöki hivatalok javaslata alapján rendelték el, s az ideiglenes csatornákat is ezek a hivatalok építették?° A kultúrmérnöki szolgálat keretébe tartoztak a következő ügykörök : lecsapolások, öntözések, alagcsövezések, közkutak, községi vízvezetékek, kenderáztatók, a nem hajózható, s ezért a folyammérnöki hivatalokhoz nem tartozó, ún. nem állami kezelésben levő folyók, patakok, vízmosások szabályozása. Végül a mez őgazdasági vízgazdálkodás sajátos területe, a tógazdálkodás is a kultúrmérnöki hivatalok irányítása alatt állott . A kultúrmérnöki szolgálat tevékenységét a kormányzat széleskörűen állapította meg, amint azt a fenti adatok is mutatják, s a szakemberek az ésszerű és komplex vízgazdálkodás" követelményeit igyekeztek megvalósítani . Munkájukat azonban az érdekeltek anyagi ereje és szükségletei gyakran korlátozták, s e tényezők a szakszolgálaton kívüli erők voltak? 1 Csizmadia Andor szerint a kultúrmérnöki szolgálat hálózata nem volt megfelelően beilleszthet ő -avármegyei igazgatási szervezetbe-,mert ezek területi illetékessége más volt, és szorosabban is függtek a szakminisztérium megfelelő ügyosztályától ."~ Mindezt az 1940-es évek tárgyalásánál írta, de az egész polgári korszakra vonatkoztatható e kérdés megállapítása . A felszabadulás után, 1945 elején szükségessé vált a háborús események miatt szétzilált vízügyi közigazgatás helyreállítása . 1945 tavaszán ár- és belvízveszély fenyegetett, s ellenük a védelmet feltétlenül biztosítani kellett . A földművelésügyi miniszter 31 000/1945. F.M. sz. rendelete 1945 januárjában ideiglenesen a törvényhatóságok vezetőit bízta meg az árvízvédelmi munkálatok irányításával, mivel az árvédelmi szervek személyzete a legtöbb helyen hiányzott . Törvényhatóságok szerint Árvédelmi Bizottságot kellett alakítani, amelynek a vezetője a törvényhatóság els ő tisztviselője (alispán, polgármester) vagy helyettese volt, s tagjai között a kultúrmérnöki hivatal vezetője is szerepelt. A rendelet szerint a bizottság feladataihoz tartozott 1 . az árvédelmi művek bejárása és megvizsgálása, a hiányok megállapítása és a pótlásukról való intézkedés ; 2. az árvédekezés megvalósítása ; 3. a belvizek elvezetése . A hivatkozott rendelet a helyreállítás közerővel történ ő, azonnali megindításáról intézkedett . Az ár- és belvízvédelem az egyes vízitársulatok keretén belül folyt?; Az árvízvédelmi és belvízszabályozási munkálatok egységének biztosítása érdekében az 1946 februárjában kihirdetett44 810/1945 . F.M . sz. rendelet hatályon kívül helyezte a 31 000/ 1945. F.M. sz. rendeletet. A törvényhatóságok vezetői és az árvédelmi bizottságok helyett a vízügyi hivatalok és társulatok látták el a fentebb említett munkálatokat az érvényben levő korábbi jogszabályok alapján . A vízügyi közigazgatás szakhivatalai a kultúrmérnöki és a folyammérnöki hivatalok voltak . Ezek területi beosztását az 1945 . október és december hóban hatályba lép ő rendeletekkel állapították meg . Eszerint 8 kultúrmérnöki hivatalt szerveztek újjá a régi székhelyükön,
20 A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 221, old. 21 Uo. és A magyar vízszabályozás . i. m. 135. old. 22 Csizmadia A. i. m. 503 . old. 23 MK RT 1945 . 31000/1945 . F.M . sz.
124
többek között a debreceni hivatalt is. A kultúrmérnöki hivatalokat 1945 után is a vízépítési kerületi felügyelők ellenőrizték a Földművelésügyi Minisztérium részér ől?° A vízügyi igazgatás terén a földreform végrehajtása jelentős hatássaljárt. A nagybirtokrendszer megszüntetésével a ki nem osztott ingatlanokból 1947-t ől kezdve biztosítani kellett az illetékes vízügyi hivatal vagy vízitársulat kérésére a vízrendező, vízhasznosító, talajvédelmi és talajjavító célokra a megfelelő területet. A szükséges ingatlanokat a Megyei Földhivataltól kellett kérni . Az öntözött területeken az öntözőm űveket továbbra is fenn kellett tartani. A vízhasználatra jogosultak személyi változásait a kultúrmérnöki hivatal köteles volt a vízügyi hatóságnál bejelenteni . A felosztott birtokokon a régi földbirtokosok helyett a földhözjuttatottak nyerték el a vízhasználati jogot?s 1948-ban a kormány az öntözővíz használati engedélyek kiadását szabályozta . Az engedélyek időtartamát hat évben állapították meg azzal, hogy még újabb hat évre meghosszabbíthatók . Az öntözővíz használata a rendelet szerint az ár- és belvízvédelem érdekének a figyelembevételével gyakorolható azután? 6 1948 nyarán a vízügyi közigazgatás szervezete gyökeresen megváltozott . A 6060 1948. Korm. s z. rendelet 1948 . július 30-án megszüntette a kultúrmérnöki hivatalokat . A kormányrendeletet végrehajtó 207 .760/1948 . F .M. sz. rendele t alapján ugyanakkor megszervezték az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt és területi szerveit, a vízgazdálkodási körzeteket, melyek a vízügyi feladatokat végezték azután . Az állam addigi vízügyi tevékenységén túlmen ően állami feladattá vált a tervszer ű vízgazdálkodás, valamint az ár- és belvízvédelem?~ A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratanyagát 1952-t ől 1962-ig több szakaszban vette át jogelődünk, a Debreceni Állami Levéltár a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól . A Vízügyi Igazgatóság az iratokat rendezetlen állapotban, nem megfelelő he lyeken, pincében tárolta, emiatt a helytörténeti kutatásnak ezen értékes forrásanyagát jelent ős veszteség érte, s az iratanyag ezért nagyon hiányos . A fond levéltári középszintű rendezése dr. Komoróczy György igazgató irányításával 1963-ban fejeződött be, s az állagok kialakítása is akkor történt természetesen .Zs A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratanyaga 1886-1948-ig 12,24 fm. terjedelemben található a Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrizetében . Három állagra tagolódik a) Ügyviteli iratok, 1886-1948 b) Nyilvántartási segédletek, 1890-1948 c) Számadási iratok, 1908-1942 . Mind mennyiségi, mind tartalmi szempontból az ügyviteli iratok állaga a legjelentősebb, mivel a kultúrmérnöki tevékenység ennek alapján tanulmányozható . A debreceni Kultúrmérnöki Hivatal illetékessége Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyére, Debrecen és Szatmárnémeti thj . városra terjedt ki eredetileg . Bihar vármegye 1919-1940 és 1944-1948 között tartozott a hivatal területi illetékességéhez, azonban egyes konkrét ügyek előiratainak csatolása révén korábbi évek iratai is megtalál24 Uo. 44 810/1945 . F.M. sz ., 41 957/1945 . VII. 3. F.M . sz ., 44199/1945 . VII. 2. F.M . sz., A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 285. old. ; Pataky Ernő: A földművelésügyi közigazgatás és az agrárpolitika elemei. (A közigazgatási jog vázlatával) Bp., 1947 . 52. old . 25 MK RT 111 111/1947 . F.M . sz., 112 000/1947 . F.M . sz . 26 Uo. 4080/1948. Korm. sz . 27 Uo. 6060/1948. Korm . sz ., 207 760/1948 . F.M . sz ., A földművelésügyi szakigazgatás. i. m. 285286. old. A helytörténet-írás levéltári fonásai. III. 1944-1971. (Szerk .: Gazdag István) Db ., 1976. 313. old. 2$ A helytörténet-írás levéltári fonásai. II . i. m. 346-347. old.
125
hatók a Bihar vármegyei vonatkozású iratanyagban . Az emutett megyék és thj . városok öntözési, csatornázási, kútfúrási, belvízlecsapolási, mederrendezési, talajjavítási ügyei, a hőforrások feltárásával, a juttatott házhelyek vízmentesítésével, legelő-öntözéssel, víztermeléssel, halastavak építésével kapcsolatos iratok szerepeltek a fond anyagában . A felsorolt megyék és városok agrártörténetének kutatásához igen jó forrásanyagot képeznek a megmaradt iratok, bár eddigi tapasztalataink szerint kevés kutató tanulmányozta a fond iratait . Sok esetben még az agrármunkásság munkaidejének igazolására is találhatók adatok, mivel a földmunkások napszámkimutatásai is megmaradtak az egyes műszaki létesítmények iratai között. Az 1940-es években a munkanélkülieket államsegélyb ől megindított vízimunkáknál alkalmazták (pl. 358/31 . sz. az 1/1 . sz. dossziéban) . Az ügyviteli iratok állagának irattári rendszere egészen sajátos és eltért a többi közigazgatási hivatal iratkezelési módjától . A kultúrmérnöki hivatalban az iratokat tematikai alapon kialakított gyűjtőszámok szerint kezelték, a gyűjtőszámok alszámai alatt helyezték el az egyes beadványokat, vagy a kimen ő levelek fogalmazványait. Sok esetben egy-egy műszaki munkálat iratai kaptakegy gyűjtőszámot, máskor azonban egy nagyobb terület, pl. Debrecen és a környező települések műszaki munkálatait vonták össze egy gyűjtőszámba . Ez az irattári kezelés 1946-ban, a felszabadulás után meginduló vízügyi munkálatok során annyiban megváltozott, hogy 1-gyel kezdve új gyűjtő számokat rendszeresítettek . Az újabb ügyekhez csatolták az 1945 előtti előiratokat is, a korábbi gyűjtőszámot átszámozták és az új tételszám alatt helyezték el az egész irategyüttest. Pl. az 1/1 . gyűjtőszám alatt található a korábbi 358, 328, 322. Hajdú vármegyei gyűjtőszám anyaga, valamint az 1945 után kialakított 1/1 . gyűjtő szám eredeti anyaga is. Csak azokat a tételeket számozták át, melyek 1945 után is tovább éltek, vagyis amelyeknek az ügyeit akkor is intézték, a többi tétel azonban megmaradt az eredeti gyűjtőszámok rendjében . Az átszámozott és a változatlan gyűjtőszámokat azonban folyamatos sorrendben rendezték 1963-ban, feltehet ően az egykorú irattári kezelés is megegyezett ezzel a rendszerrel . Mivel az iktatókönyvek csak nagyon hiányosan maradtak fenn, ezért a felszabadulás utáni új szám és a régebbi jelzet konkordanciája, összekapcsolódása nem állapítható meg a segédkönyvek alapján, csupán a tételek egyenkénti tanulmányozásával . Emiatt a meglevő segédleteket nem is használhatjuk a kutatás során, helyettük a levéltári repertórium segítségével folytatható kutatás. A repertórium feltünteti a gyűjtőszámot, az irategyüttes tárgyát - sokszor egészen széleskörű téma alapján -, valamint az évhatárokat . Természetesen a gyűjtőszámok alszámai alatti egyedi ügyekrő l nincs nyilvántartás, bár a nagyobb tárgyköröknél még ez is segítené a kutatókat . Ennek a részletes tematikai jegyzéknek az elkészítése a rendezőmunka finomítását és az iratanyag pontos tárgyi feltárását igényelné, mely nagyon időigényes volna . Feltehet ően éppen emiatt nem vállalkoztak erre a munkára az 1963 . évi rendezéskor . A levéltári ismertet ő is utalt arra, hogy a repertórium nem vetíti ki az olyan témakört, mint pl. a munkásmozgalom, sztrájk, amelyr ől az irat tartalma beszél, a segédlet ugyanis mederrendezésről, kubikolásról, vagy másról szól, és az akkor észlelt társadalmi jelenségekr ől mutató formájában nem tesz említést."29 Az ügyviteli iratok állagáról megállapítható, hogy nagyrészt a vízügyi munkálatokkal kapcsolatos levelezést, miniszteri rendelkezéseket, vízjogi engedélyokiratokat, azok tervezetét, valamint a vízügyi hatóságok határozatait tartalmazták . Emellett mű szaki rajzok, felmérések, számítások, költségvetések is találhatók az iratanyagban . Az 29 Uo . 347. old., HBmL . VI. 256/a. Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai, Ügyviteli iratok . 1-4., 15 ., 23 . cs . Az 1946 . évi iktatókönyvbe jegyezték be el őször az új gyűjtőszámokat .
126
1885 : 23. tc. 168 . §-a szerint egy munkálat engedélyezése iránt indokolt határozat hozatik . A határozat a munkálat kiterjedését, módozatait és feltételeit, különösen az időt, amely alatt a munkálat az engedély különbeni elvesztésének terhe alatt végrehajtandó, a szükséges területek átengedését és szolgalmakat állapítja meg ." A törvény 172 . §-a kimondta : Ha a határozat jogerőre emelkedett, a vízi munkálat vagy használat számára engedélyokirat állíttatik ki . Az engedélyokiratban fel kell említeni : 1 . az engedélyes vezeték- és keresztnevét ; 2. a vizet és helyet, ahol a munkálat vagy használat lesz; 3. a munkálat vagy használat célját ; 4. az engedély tartalmát ; 5. a vízmennyiséget, melyre az engedély adatik ; 6. a különös feltételeket ." A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal ügyviteli iratai állagában az átszervezés után létrejött Debreceni Vízgazdálkodási Körzet 1948. évi iratai is megtalálhatók . A gyűjtőszám nélküli iratok között Levelezés a központtal és az Országos Vízügyi Hi vatalla11948 című dossziéban elő bb a kultúrmérnöki hivatalnak, majd a vízgazdálkodási körzetnek az Országos Vízgazdálkodási Hivatallal folytatott levelezése található OVH és Kö. jelzettel . Ezeket a jelzeteket a levéltári rendezés során nem tüntették fel a raktári jegyzékben . A földművelésügyi és a közlekedésügyi miniszter 207 830/1948. FM. sz. rendelete módosította a 207 760/1948. F.M . sz. rendele t egyes részeit . Az 5. § 1 . bek. előírta, hogy a Hivatal els ő fokon eljáró szerveiként vízgazdálkodási körzeteket kell létesíteni . A 6. § szerint a körzet székhelyén kívül vízgazdálkodási, folyammérnöki, valamint árés belvízvédelmi kirendeltségeket lehett létesíteni . A módosító rendelet 1948. október 20-án kelt . Ennek alapján kellett a vízgazdálkodási körzetet megszervezni . A kultúrmérnöki hivatal rövid ideig még tovább m űködött . 1948 . november 5-én vette át a Debreceni Vízgazdálkodási Körzet vezetője a volt kultúrmérnöki hivatal ügyeit és vagyonát az 1948 . október 31-i állapotnak megfelel ően. OVH jelzet alatt az Országos Vízgazdálkodási Hivatal rendeleteit és az azokra írt jelentéseket kezelték, Kö. jelzettel a vízgazdálkodási körzet által kezdeményezett jelentéseket és a körzethez írt iratokat helyezték e13° A Nyíregyházi Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség levelezése N~k. jelet kapott, a Nyíregyházi Folyammérnöki Kirendeltségé NyFk, a Mátészalkai Ar- és Belvízvédelmi Kirendeltségé Mk. jelet s a betűjel mellett számjelzetet nyert . A körrendeletek M jelet és sorszámot kaptak 1947-1948-ban,1942-1943-ban pedig a 101 gyűjtőszámot. A kultúrmérnöki hivatal belső szervezése 1945-1948 . c. tárgykör V. jelzéssel volt ellátva . Ezek az iratok részben vízlecsapolási ügyeket tartalmaztak . A gyűjtőszám nélküli iratok között még néhány tárgykört eredetileg betűjelzéssel láttak el, így a vagyonszámadásokat, öntözési ügyeket, vízjelző szolgálatot, betegsegélyező ügyeket, személyzeti ügyeket .3 Néhány csomó szám nélküli iratanyag is található az állagban, melyet nem láttak el gyűjtőszámma132 Az ügyviteli iratok között egyes lecsapolási terveket, néhány bolgárkertészet vízügyeit külön tételszámok és tb. jelzet alatt kezeltek egykorúan, pl. 2. tb. A tb. jelzés a tervborító rövidítése volt, s a levéltári rendezés során is külön csoportosították ezeket az iratokat . Egy csomónyi térkép is szám nélkül található .33 t
30 HBmL . 31 HBmL . 32 HBmL . 33 HBmL .
VI . VI . VI . VI .
256/a. 256/a. 256/a. 256/a.
83 . cs . Levelezés a központtal és az OVH-val. 1948 . OVH. 55 ., Kö . 2. 83-84. cs . 75-82, cs . 85-88. cs .
127
Néhány Bihar vármegyei község vízügyi iratait is külön kezelték, mivel ezen iratokon a debreceni és a nagyváradi hivatal jelzetei vegyesen találhatók 1928-1944-ig, s ezért nem sorolták be a többi bihari község anyagához .3a A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal b) állagába helyezték el a nyilvántartási és segédkönyveket . Néhány miniszteri rendelet 1912-1917 található egy külön kötetben, emellett iktatókönyvek 1893, 1934-1948, Szabolcs megyei tárgymutató kb. 1890-1900, Szatmár megye vízügyi iktatója 1936-1941 és a hajómalmok törzskönyvei 1902-ből. A segédkönyvek nagyon hiányosan maradtak meg. A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iktatókönyveibe a tételszámokat bejegyezték, ennek alapján tehát a jelzetrendszer tanulmányozható az egyes korszakokban . A Szabolcs és Szatmár megyei segédkönyvek nem használhatók kutatásra, mert az iratok mai jelzeteit nem tartalmazták ss A fond c) állagában a számadási iratok találhatók 1908-1942 . Csupán néhány kötet pénztári napló maradt meg, a pénzügyi ügyvitel egy részterületét dokumentálva . Levéltári megőrzésüket ezen közigazgatástörténeti szempont indokolta as Végül meg kell említeni, hogy a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal töredékes iratanyaga az Országos Vízügyi Levéltárba került .3 ~ A kutatás során ezen iratanyagot is figyelembe kell venni . A kutatások megkönnyítése végett néhány javaslatot vetnék fel a fond részbeni átrendezése kérdésében . Problematikus az állagtagolás jelenleg. A segédkönyvek ugyanis funkcionálisan az ügyiratokhoz tartoznak, tehát az a) és b) állagot össze kell vonni, s ügyviteli iratok lenne az új állagcím . A számadási iratok képeznék a b) állagot az új állagtagolás szerint. Az ügyviteli iratok jelenlegi rendszerében vegyesen találhatók a vármegyék iratai . A gyűjtőszám mellett feltüntették a vármegye nevét vagy betűjelét. A gy űjtőszámok sorrendje valószínűleg a munkálatok megkezdésének az időpontját követte . Csak ez zel magyarázható, hogy egymást követ ően Hajdú megyei és Bihar megyei községek vízügyi iratai kaptak gyűjtőszámot, pl. 15/2 mikepércsi, 15/3 hosszúpályi iratokat jelölt. Javaslom, hogy rendezzük át az iratokat vármegyék szerint csoportosítva . Az átrendezés során a vármegyék bet űrendjében helyeznénk el az iratokat. A kutatók tehát könnyen áttekinthetnék a számukra szükséges anyagokat, míg jelenleg az egész repertórium átnézendő, s még akkor is lehetnek vegyes iratcsomók, melyeket egyenkénti iratvizsgálattal lehet csak kutatni . Megfontolandó volna, hogy az eredeti gy űjtőszámok sorrendjét is visszaállítsuk-e, az 1945 utáni új számrendszert külön kezelve, illetve az 1944 utáni iratok után helyeznénk el. Említettük már, hogy az 1/1 . tétel alatt valójában 4 gyűjtőszám található . Emellett van 1/2, 1/3, 1/4. gyűjtő szám is, jelent ős mennyiség ű alszámokkal . 1945 után az új gyűjtőszámokba olyan széleskör ű iratanyagot vontak össze, hogy ez inkább nehezíti a mai kutatómunkát, semmint könnyíti . Ha a régi 358 . gyűjtőszámot vizsgáljuk, mely ma az 1/1 . új tételszámon belül található, akkor is igen sokoldalú iratanyagot tanulmányozhatunk, melyben debreceni, hajdúszoboszlói, balmazújvárosi, több Hajdú vármegyei községi, hajdúböszörményi, püspökladányi, földesi, monostorpályi iratokat helyeztek el. A gyűjtőszámok kialakításának rendszerét részletesebben kellene tanulmányozni, bár 11,50 fm iratanyagról van szó, tehát a részletes vizsgálat és az átrendezés igen időigényes volna . Mindenesetre a vármegyék szerinti átrendezést kellene 34 HBmL . VI . 256. 89 . cs . 35 HBmL. VI. 256/b. 1-11 . k. 36 HBmL . VI . 256/c. 1-5. k. 37 Dóka Klára : A kultúrmérnöki hivatalok iratainak fonásértéke . LSz., 1982 . 304. old.
128
először is megvalósítani, s akkor lehet, hogy a gyűjtőszámok rendszere is könnyebben megmagyarázható lesz . A kultúrmérnöki iratanyag agrártörténeti jelent őségének bemutatása végett néhány érdekesebb tétel tárgykörét közöljük az alábbiakban, mivel a részletes tárgyi ismertetés lehetetlen volna terjedelmi okok miatt. E témajegyzék is azt mutatja, hogy a fond nagy forrásértékű és ezért intenzívebb kutatást érdemelne a jövőben. Hortobágy környéki vízöntések, vízáradások iratai . 1937-1943. 1/1 . sz. Hajdúszoboszló, Monostorpályi és környéke belvízlecsapolási tervei kb. 19371941 . 1/1 . sz. Vízügyi munkálatok Hajdú megyében. 1947-1948. 1/4. sz. Balmazújvárosi Semsey uradalom víztelenítése. kb . 1932-1942. 2/2. sz. A Semsey-féle ártézi kút ügye. 1938-1939. 2/10. sz. Balmazújváros község víztelenítési és vízépítési ügyei, szükségmunkák kivitelezése. kb. 1896-1947. 2/3. sz. Balmazújváros főterének ártézi kútja, kb . 1924. 2/4. sz. A balmazújvárosi Karinkótelep árokügye . kb: 1925 . 2/5. sz. A balmazújvárosi Rákóczi-dűl ő lecsapolási terve. kb. 1932-1938. 2/7. sz. A kis-honi birtokrész víztelenítése 1934-1944. 2/8. sz. A balmazújvárosi közlegel ő ártézi kútja. 1936-1937. 2/9. sz. A balmazújvárosi csordalegelő kútja. 1937-1938 . 2/1 1. sz. A balmazújvárosi Görögtanyai legelő kútja. 1937-1938. 2/12. sz. A balmazújvárosi Lászlóháza lecsapolási ügye. kb . 1940. 2/14. sz. A balmazújvárosi házhelyek vízrendezési ügyei . kb. 1947-1948..2/15 . sz. Balmazújvárosi Kónya víztelenítési munkálatai . kb. 1938-1939. 3/22. sz. Debrecen város mintagyümölcsösének víztelenítési ügyei. kb.1898-1936 . 3/1 . sz. Hortobágyi halastavak vízgazdálkodása . 1898-1948. 3/2. sz . Hortobágy puszta csatornázási ügyei. kb . 1900-1948. 3/3. sz. Debreceni halteleltető tervei . kb. 1932-1938. 3/5. sz. Debrecen hőforrásainak ügye. kb. 1927-1943. 3/6. sz ., 3/8. sz. Debreceni kertségek vízügye. kb . 1928-1940. 3/1 1 . sz. Hortobágyi csapadékvíz tárolása Borsós, Máta stb. A Hortobágy lecsapolásának egyes kérdései . kb . 1937 . 3/24. sz . Debreceni tanyavilág, mint Fancsika, Nagycsere, Bánk, Hortobágy, Pacz, Kálló víztelenítési és vízgazdálkodási ügyei. kb. 1931-1944. 3/25-42. sz. Debrecen bellegelői és paczi birtokok lecsapolási ügyei . kb. 1931-1943 . 3/4546 . sz. A hortobágyi csapadék víztárolására szolgáló munkálatok kb. 1929-1938. 299. sz . Hajdúszoboszlói Kösély és Kondoros mederrendezése, rizstelepek öntözése, házhelyosztási ügyek. kb . 1926-1948. 11/10-13. sz. Nádudvar község vízügyei . 1888-1948. 16/1-5 , 7. sz . Nádudvari vízlecsapolási ügyek, Hortobágy halparti mederrendezés 1911-1948: 100/4. sz. Nádudvari lecsapolási tervek . 1937-1938., 327. sz. Tiszadob öntözési ügye . 1894 .24. sz. Nyíregyházi öntözési ügyek. 1901-1905 . 36. sz. Nyíregyházi vízművek engedélyezése. 1894 . 106. sz. U. az. 1928 . 229. sz. Tiszapolgári vízművek. 1903-1916. 81 . sz. U. az. 1898-1903. 86. sz. 129
Polgár községi vízierőművek: 1916. 234. sz. Magyarországi rizstermelés terve a Szikgáton (Debrecen) 1936-1939. 235. sz. Kásahegyi rizscsatorna meghosszabbítása . (Polgár) 1928. 237. sz. Polgári uradalom vízlecsapolási ügyei. 1917-1918 : 243. sz. Az alföldi árvízveszély megakadályozására vonatkozó javaslatok. 1945-1948, 304/3 . sz. Biharugrai halastó vízhasználati ügyei . 1946-1948. 313/3-4. sz. Tiszacsegei Tógazdaság. 1917-1937. 319. sz. Újszalonta, Sarkad, Berettyószentmárton községekben rizstelepek tervezése. 1948. 330/2. sz. Mezőgyári rizstelep tervezése. 1947-1948. 335/ 1 . sz. Békéserdői rizstelep ügye . 1948 . 335/5 . sz. Méhkeréki öntözőtelep ügye . 1947-1948. 338/1-2. sz. Nagyrábé öntözési ügye . 1948. 342/3. sz. Okányi rizstelep létesítése . 1948 . 344/ 5. sz. Sarkad községben rizstelep létrehozása. 1947. 346/2, 4. sz. Sarkadkeresztúri rizstelep 1947-1948. 347/3. sz. Újszalonta község öntözési ügyei. 1947-1948 . 362/8-16. sz. Nyíregyházi öntözőcsatorna ügye . 1923-1924. 365. sz. A Gégényi uradalom gyümölcsösének öntözési terve. 1912-1918. 403. sz. Sima község talajjavítási ügye. 1903 . 410. sz. Erdődi uradalom víztelenítési ügyei . 1907-1931 . 425. sz. Az erdődi uradalom csatornázási terve. 1899-1911 . 563. sz. Fehérgyarmat község vízlecsapolása . 1903-1905. 431 . sz. Ecsedi láp lecsapolása. 1911-1938 . 497. sz. Hosszúfalui uradalom alagcsövezése . 1910 . 513. sz. Mátészalka község vízlecsapolása . 1926-192$ . 534. sz. Nábrád község öntözési terve. 1921-1939. 549. sz. Nagybánya város ;lecsapolási és csatornázási ügyei. 1891-1935. 551 . sz. Nagykállói bolgárkertészet vízügye. 1895-1929. 676. sz . Öntözési kísérletek Nagykállóban . 1911-1930. 680. sz. Tiszalöki kenderáztató ügye . 1933-1934. 710. sz. Nyíregyházi bolgárkertészet vízügye. 1907 . 127. tb. sz. A Hortobágy öntözésének tervei. 1898-1928. 928. tb. sz. Documents of the O ~ce of CivilEngineering of Debrecen in the Archives of Hajdu-Bihar county Zoltán Ujlaky Regional offices of civil engineering were Organized on the basis of the regulation no. 1885 : 23 in order to govern waterworks operations ; since 1879 civil engineering had already existed within the frames of the Ministry of Agriculture. The organization and authority of the offices for civil engineering were regulated by several regulations, but the offices were not real authorities, they were experts of general waterworks authorities. The documentary materials of the Office of Civü Engineering of Debrecen from 1886 to 1948 can be found in the Archives, making up 12,24 running meters . The original competency of the office extended to the counties of Hajdu, Szabolcs and Szatmár and to the towns of Debrecen and Szatmárnémeti . Bihar county belonged to the official district between 1919-1940 and 1944-1948. From the counties mentioned the irrigational, inland water draining, riverbed-regulational and meliorstional affairs, furthermore the documents connected to the discovery of thermal waters, the desiccation of supplied building plots, the watering of pastures and construction of fishponds are included in the original materials.
13a
Documents were handled in the office for civil engineering according their collective subjectnumbers. These collective numbers were renumöered partially after 1946, in cases ehen the affairs of certain topics were dealt with even after 1945, but the rest of the collective numbers remained un changed. Owing to this fact the system of the archive is very complicated and would need rearrangement according to counties. A certain smaller amount of the documents of the office's legal successor organs an also be found in the material of the office for civil engineering. The material contains agricultural references of high historical value, so it would deserve more intensive research in the future . ,I~oxynsexma~ ,i~eópeyeucxoao Yupe~eóexun KyRamypuoü Huarcexepuu us apxuea oönacmu xaűay-suxap 3oamax Yünaxu Y~pexz[emrx Kym,~rypao~ m~eaep~ 6sum cosAa~ sa ocaose 23 rtaparpacpa 1885 roAa püra ynpasnemiA pa6arar~ no soppaoNCy xo3~crsy rtocne roro, xax c 1879 ro,Ra s parncax 14I~cxepcraa Ce~cxoro Xoss~cTSa y~xe pa6oxa~ xaxne ygpex~l[e~x. Opram~auax s xpyr Aeaxerm aoc~ra Y~pe~tem~ xym>zypao~ m~xceaep~ peryJmpoHamicb ~oxcee~rHOM ,AoxyMearos, op~axo sxn ygpexcue~x ae uomaosa~ca ~asoM o~pngeam,~ ygpeacuem~, s gsx pa6oxam; s ocsosaoM cnen~amicrr~ opragos no soaHOMy xoss~crsy. ,l.~oxyMeaxr~ ,t~e6peueacxoro Yepe~teseu Ky~zypao~ Naxeaepmi B nep$oA 1886-1948 rouos aaxop~xrcA B apxase s o6~Me 12,24 uoro~,uc Merpos. Bnas~e Yapexcp~eaasi pacnpocrpasanocb ga o6nacra Xaifiay, Ca6o~ a Ca~ap, a xax~xe aa ropoAa Z[e6peuea a CazMapaeMe~rs . 06nacra baxap sxouena s xpyr uesrre~socra ygpexcuei~ s ttepaoA c 1919-1940 H 1944-1948 ro~. B apxm+m lnc ,uoxyMeaTax saxogsrrcA Ma~repHa~r, caa3a~ie c opomemieM, o~rsoAoM say~rpem~t soA, peryrmposxoif pycen pex, Memiopauaeif seMem> ynoHrxayxanc o6nacxe~, a rax~xe Bonpoer~ aaxoxcl[eerax Tennosanc aero~coH, ocymemut npeAocraBnem~nc yYaCTxOB IIOJ~ 3AAFIHH, opomeeoax nacr6m~, calwarenacrsa pr~6m~ osep., ~[oxyMeaxar Yepe~eptemot Kym>xypao~ I3saxeaepm; xpaa~nicv cornacao o6o6uxaio~e~ HyMepau~, xapaxrepao~ ,arra oIIpeueneaao~ xeMazmce. 06o6u~aiouzas ayMepauax nocne 1946 roAa 6sura ~acra~o saaoso IIpoay~eposaHa, o,Raaxo 6omumgcrso o6o6utaion~e~ ayMepau~ ocra noca 6es asMeaemuz. IIosroMy cacreMa apxm3ao~ AoxyMea~raumi oeems cnoxmax, 6r~no 6r>i r{enecoo6pasaee npoassecrs neperpym~posxy no o6nacrsnvi . B apxm~e y`ipeac~eaax xy~zypao~ ~aceaep~ H ae6ommoM xom~tec~rse Haxoplxxcst a Marepaa.~i nPee~IIC opramr3au~ . Apxas coAepxorr ~oro micpopMavHOasoro Ma~repaana no acrop~ cem~cxoro xoss~cxsa 6om>mo~ acropaeecxoü saxHOCrg, II03TOMy oa sacnyxn~aer 6onee mrreacasaoro asyge~ s tiy,Aym~eM.
