A DEBRECENI IPARTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ AS VÁLSÁG IDEJÉN Ujlaky Zoltán

A DEBRECENI IPARTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ 1929-1933-AS VÁLSÁG IDEJÉN Ujlaky Zoltán

A szakirodalomból ismeretes, hogy a gazdasági fellendülést 1929 októberét ől erőteljesen kibontakozó világgazdasági válság követte, melynek azonban korábbi előzményei is megmutatkoztak. A mezőgazdaság már 1928-tól túltermelési és eladási nehézségekkel küzdött . Az ipari termékek áresése is megfigyelhető volt 1929 folyamán . A válság kezdetét tehát nem lehet egy időponthoz kötni . A különböző fejlettség ű országókra, de még egy országon belül is az egyes gazdasági ágazatokra eltérően hatott a válság . Magyarországon a válságjelenségek a mezőgazdaságban mutatkoztak meg a leger ősebben, az ország agrárjellegéből adódóan . Az ipari válság a termel őeszközöket előállító iparágakban volt a legjelentősebb. Az élelmezési iparban és ruházati iparban már kevésbé csökkent a termelés, a könnyűipari ágak többségében pedig még növekedett is 1930-ban.t Az ország keleti területein - köztük Debrecenben is - jóval mélyebb és elhúzódó volt a válság, mint a fejlettebb területeken. Az erre vonatkozó kutatások szerint a 30-as évek második felében kezdődött a kilábalás. Ennek következtében más tár sadalmi osztályok és rétegek mellett nehéz helyzetbe került a kisiparosság is. Számuk ugyan nem csökkent jelentős mértékben, de nagyfokú elszegényedési folyamat indult meg közöttük? A válság okozta problémák jól tükröződnek az iparosok érdekképviseleti szervének, az ipartestületnek korabeli helyzetfeltáró, érdekvédelmi törekvéseiben . Az ipartestületek alakításáról az 1884: XVII. tc. rendelkezett. A városokban és községekben, ha a képesítéshez kötött mesterséget folytató iparosok kétharmada kívánta, ipartestületet kellett alakítani . Az ipartestület célja, hogy az iparosok között a rendet és az egyetértést fenntartsa, az iparhatóságot támogassa, az iparosok érdekeit előmozdítsa s őket szakmai haladásra serkentse . A törvény alapján bizonyos hatósági jogkört is gyakorolt a tanoncok és segédek tanulmányi és munkaviszonyára vonatkozóan . Az 1932 :VIII. tc. az ipartestületek kötelező megszervezését írta elő az egész országban és ismét szabályozta feladataikat. Ezek kib ővített tartalommal hasonlóak voltak a korábbiakhoz : a tagok gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek szolgálata, gazdasági fejlődésük előmozdítása, a tagok és alkalmazottaik szakmabeli továbbképzésének előmozdítása, a tagok segélyezése, az ipar békéjének ápolása, a vitában 1 Magyarország története . 1918-1919 ., 1919-1945 . (FőszerkesztS Ránki György) Bp. 1976. 597., 599., 604-605 . old. Berend T. Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. 1973. 226-232. old . 2 Részletesen is erről: Debrecen története. 1919-1944. Szerk. : Tokody Gyula. Db . 1986. 31-43. old . 149

békéltetés, az ipari és gazdasági érdekek képviselete a hatóságok előtt. Csekély hatósági jogkörük is megmaradt . Az ipartestület önkormányzati szervei : a közgyűlés, az elöljáróság, melynek a szakosztályi elnökök voltak a tagjai, az elnöki tanács az elnökkel, két alelnökkel és választott tagokkal, valamint a szakosztályok, melyeket az egyes iparágak szerint szerveztek . A Debreceni Ipartestület hosszú küzdelem után 1899-ben alakult meg, mivel a régi mesterek sokáig ellenezték a szervezést.3 Az ipartestület érdekvédelmi tevékenységét tehát a törvények biztosították . Agaz= dasági válság idején a testület fokozottan próbált e jogkörrel élni és sokszor felemelte szavát az iparosok érdekében . Ezen érdekképviseleti tevékenység néhány kérdését kívántuk áttekinteni 1929-1933 között, mivel e problémakör kevéssé kutatott ter ű lete a helytörténetírásnak . Az iparosok helyzete Az 1929. április 28-án tartott ipartestületi közgyűlésen az elnöki jelentés az 1928 : évi tevékenység értékelésekor kitért a már akkor nehezed ő gazdasági helyzetre . Tehát már akkor érződött a válság előszele. Az országos viszonyokhoz hasonlóan különösen az építőiparosok nem kaptak munkát, s mivel az építőipar pangott, a többi szakma is, ezzel kapcsolatban állva, erősen csökkentette tevékenységét . Az ipartestület az iparosok foglalkoztatását igyekezett el ősegíteni, de nagyobb munkákat már nem kaptak az iparosok a A helyzet 1929 folyamán tovább romlott s a tagság hangulata alapján 1929 augusztusában rendkívüli közgyűlést hívtak össze . Ezen a gazdasági helyzet nyomorúságával és munkaalkalmak teremtésével, a kisipari kölcsön folyósításával foglal koztak. A jegyzőkönyvb ől tudomásunk van arról, hogy a vezetőség határozati javaslatot készített, ez azonban nem maradt meg az iratok között. A szociáldemokrata Vági István javasolta : a közgyűlés állapítsa meg, hogy az elhibázott gazdasági és adópolitika minden baj okozója. Egy másik hozzászóló felvetette, hogy az OTI a szegény iparosokat ingyen gyógykezelésben részesítse. A közgyűlés a két kiegészítéssel elfogadta a határozati javaslatot, melyben kisipari kölcsönt kértek .s A nehéz helyzet miatt újabb rendkívüli közgyűlésre került sor 1930 februárjában . Ez alkalommal a városi és állami középítkezések - egykorú elnevezéssel közmunkák - megindításával foglalkoztak . Vági István sérelmezte, hogy az iparosságot nem pártolták úgy, amint megérdemelné, majd az összetartás szükségességét fejtegette. Javasolta, hogy a miniszterelnökt ől táviratilag kérjenek sürgős segítséget . Egy másik iparos kifogásolta, hogy a közületi munkákat a gyárak kapták meg, nem a kisipar . Többen is felvetették, hogy a közszállítási eljárás bürokratikus lett, a gyáripart a kisipar hátrányára pártolták . A közgyűlés elfogadta a javaslatokat, hogy az iparosok olcsó kamatú és hosszú lejáratú kölcsönt kapjanak, a külföldi cikkek behozatalát nehezítsék meg, a gyáriparral szemben a kisipart pártolják, s hárítsák el a közszállítások technikai akadályait .ó 3 Meznerics Iván-Torday Lajos : A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp . 1937. 152153. old. Vö. : A helytörténetírás levéltári forrásai. II. 1848-1944. Db. 1972. 504-508. old. 4 HBML . IX. 207/a. 8. Jkv. 1929. ápr. 28 . 2. sz. 5 HBML. IX . 207/x. 8. Jkv. 1929. aug. 18 . 3. és 6. sz. Vági István ékszerész 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság munkájában Debrecenben. Debrecen és Vidéke Ipartestület 40 éves története. Összeállította : Lechner Lajos, Db . 1941 . 42. old. A Debreceni Ipartestület évi jelentése az 1929. évről. Db . 1930 . 5. old. 6 HBML . IX . 207/x. 9. Jkv. 1930. febr . 16 . 2. sz .

150

Ismeretes, hogy a válság 1931-ben tovább mélyült, az ország a pénzügyi cső d szélére került. Ennek elkerülése érdekében a kormány július 17-én bankzárlatot rendelt el és három nap alatt kidolgozták azokat a rendeleteket, amelyek a pénzügyi rendszer összeomlását megakadályozták . Többek között korlátozták a betétek kifizetését, azoknak csupán 5~-át fizették vissza, legfeljebb 1000 peng őt. A kisiparosok számára ez a rendelkezés volt a legsérelmesebb. A debreceni ácsmesterek szakosztálya rendkívüli közgyű lés összehívását javasolta a zárolt betétek feloldása és termelési hitel biztosítása kérdésének megtárgyalására . Az ipartestületi elnöki tanács nem helyeselte a közgyűlés összehívását a végtelenségig izgatott kedélyek esetleges kirobbanásának elkerülése végett" . Ehelyett javasolta, hogy az elöljáróság emlékiratot küldjön a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszterhez . Az elöljáróság 1931 augusztusi ülésén megoszlottak a vélemények. Az egyik nézet szerint be kell bizonyítani a kormánynak, hogy a betétek zárolása súlyos helyzetbe hozta az iparosokat. A csendben való dolgozás nem hoz eredményt." Mások (pl . Vági) a feszült helyzetben kockázatosnak ítélték a közgy űlési demonstrációt. Az ellenző k voltak többségben és az elnöki tanács javaslatát fogadták el.' Az iparosság hangulata miatt mégis összehívtak egy nagygyűlést 1931. szeptember 6-án, amikor a súlyos adóterhek csökkentése és a hátralékosokkal szembeni méltónyos eljárás követelése szerepelt a napirenden . Tiltakoztak az adók, főként a forgat mi adó katasztrofális" emelkedése ellen. A gyűlésen kimondták, hogy követelik az általános, egyenl ő és titkos választójog alapján összeül ő új parlament megalakítását, mert az új kormánytól várták az ország talpraállítását.g Ez az MSZDP jelszava volt akkoriban . A többi ipartestületet és a központi érdekképviseleteket is megkeresték hasonló állásfoglalás végett. A gyűlés után szeptember 10-én küldöttséget indítottak a pénzügyigazgatóhoz az adóhátralék részletfizetésének engedélyezése végett . Az elöljáróság 1931 . november 12-én elhatározta, hogy a Debrecen városi hatósághoz átiratot küld az iparosság megsegítése érdekében . Javasolták, hogy a város a kormánytól adókedvezményeket kérjen, továbbá, hogy a közmunkák kiadását intéző bizottságba az ipartestület képvisel őjét is hívják meg . A munkákat ugyanis nem az iparosoknak adták ki, hanem a kereskedők közvetítésével, továbbá szövetkezetek kapták a szállításokat. Elhatározták azt is, hogy a végrehajtások szünetelését kérik a kormánytól.9 Érdekes, hogy a magániparosok ellenezték a szövetkezetek tevékenységét, ebben sérelmet láttak. A Debreceni Ipartestület más ipartestületek által indított akciókhoz is csatlakozott, s ezzel a küzdelem formáit kiszélesítette . Küldöttség vett részt a nyíregyházi ipartestület 1932. május 29-i nagygyűlésén . Ezen a közmunkák kérdéseit, az OTI-val kapcsolatos nagy költségeket, a közüzemek megszüntetését, az adóterheket és a kontár iparűzés megakadályozását vetették fel. A debreceniek javaslatait a gyűlés elfogadta. Az elnök javasolta, hogy a határozatokat terjesszék a kormány elé .t o Ugyancsak egy más városból kiindult akcióhoz kapcsolódtak, amikor az Újpesti Iparoskör átiratát tárgyalták 1932. június 20-án az elöljáróság ülésén . Az újpestiek országos demonstrációt szerveztek erre a napra, hogy ekkor az iparosság nehéz hely zetével, adókérdésekkel foglalkozzanak az ügyet támogató testületek . A hozzászólók 7 Berend-Szuhay : I. m. 235. old., HBML . IX . 207/a. 10. 7kv. 1931 . aug. 3. 4. sz ., aug. 6. 8. sz . 8 HBML. IX . 207/a. 10 . Jkv. 1931 . szept. 10. 12 . sz ., Debrecen és Vidéke Ipartestület i. m. 44. old. A Debreceni Ipartestület évi jelentése az 1931 . évről. Db . 1932.5-6 . old. 9 HBML. IX. 207/a. 10. 7kv. 1931 . nov. 9. 2. sz., nov. 12. 7., 8. sz. 10 Debrecen és Vidéke Ipartestület . . . i. m. 44 . old., Debrecen, 1932 . jún. 2. 5. old. Nyíregyház i iparosgyűlés.

kifejtették, hogy elsősorban munkára van szükség, de a vállalkozáshoz pénz kell ; a vidéki bankoknak a kormány 6~-os kölcsönt adjon, hogy ebből a vállalkozókat támogassák. A felszólalók tiltakoztak az árverezések ellen, az OTI tartozások kanra= tainak a csökkentését, a kontárkérdést, az építési hitel ügyét is felvetették. A központi javaslatot végül az elhangzott kiegészítésekkel fogadták el.t t Az iparosok és kereskedők közös akcióban tiltakoztak 1932 július elején az ún . gazdamoratórium ellen. A mezőgazdaság támogatására kialakított állami beavatko= zási politika részét képezték a gazdaadósságok rendezésérő l szóló törvények, rendes letek, melyeket 1931-tőt adtak ki, pl. a teherrendezés, kamatok mérséklése, az adós= ságok egy részének elengedése szerepelt a rendelkezésekben. A gyűlés napján, július 6-án az üzleteket és műhelyeket déli 12-kor bezárták, délután a Keresked ő Társulat= ban volt a nagygyűlés. Ezen a keresked ők és iparosok részére is fizetési halasztást követettek, a gazdákkal való egyenl ő elbánás elvét hangoztatták . Az iparosok sérelmeit Vági István ismertette : az ipar a lehet ő legnagyobb nyomorban van", a termelés minimális, az adók, műhelybérek igen nagyok. A gyűlés az egyoldalú gazdamorató= rium elleni tiltakozást elfogadta.t2 Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 1932 szeptemberében nagygyű= lést szándékozott tartani. Erre a debreceni iparosok igen komolyan felkészültek, hogy a vidéki iparosság sérelmeit országos fórumon is feltárják. Javaslatot készítettek a közüzemek számának csökkentése, az építkezések előmozdítása s ezzel kapcsolatban a kartellek árpolitikájánák szabályozása, az adó és a betegsegélyező elleni sérelmek, az ínséghitelek, a kontárkérdés témájában. Az egyik felszólaló szerint a gazdasági válság az iparosságot érintette a legsúlyosabban. Felvetődött, hogy az OTI-nál a munkások után fizetett díjért az iparosokat is biztosítsák, mert az iparosok a befizetett díjakért nem kaptak ellenértéket. Nyilvánvaló túlzások is előfordultak tehát a vélemények között, mint az utóbbi két nézet mutatja. A nagygyűlés tárgysorozatán még az érdekképviseleti rendszer bevezetésének kérdése is szerepelt, ezt a debreceniek elutasították, s többen az általános, titkos választójogot követelő kijelentéseket tettek . Ezt az elnök leintette, hogy ebben nem szabad állást fogtalni .ts Az IPOSZ a gyűlést váratlanul elhalasztotta, s ez nagy felháborodást váltott ki a debreceniek között . Még azt is felvetették, hogy Debrecenben rendezik meg a kongresszust, ha az IPOSZ erre nem hajlandó. Erre a pestiek türelmet kértek, nem akarták végleg elhalasztani a gyűlést. A debreceni elöljáróság szeptember 15-én ismét sürgeti a gy űlés megszervezését.ta Végül is 1932. október 12-én tartották meg az országos nagygy űlést Budapesten. Vági ipartestületi elnök szerint, akit 1932. július 10-én választottak meg, a debreceni kiküldöttek adták meg az egész gyűlés jellegét. Az IPOSZ elnöke is utalt arra, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök megjelenése is Debrecennek volt köszönhető. Ugyanis Gömbös azt az információt kapta, hogy a debreceni ipartestületi elnök szocialista és miután az iparosság nyomasztó gazdasági helyzetben van, nagyon kicsi választja el őket, hogy teljesen baloldalra hajoljanak". Ez tehát azt bizonyítja, hogy csak merni kell és eredményeket lehet elérni . A gyűlésen állandóan Debrecen kívánságai szere= pestek, bár kissé letompított formában. A debreceniek javaslatához 170 vidéki küldött csatlakozott, s Vágit a 21-es bizottságba is beválasztották . Az elnök beszámoló= 11 HBML . IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . jún. 20. 2. sz . 12 Debrecen, 1932. jú1. 7. 1. old. A debreceni iparosok és keresked ők nagy demonstrációja . HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . jú1 . 7. 12 . sz . Berend-Szuhay : A tőkés gazdaság . . . i. m. 245. old. 13 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . szept. 4. 5-8. sz . 14 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . szept. 12 . 9. sz., szept. 15 . 15. sz.

152

fához az egyik felszólaló azt is megemlítette, hogy a miniszterelnök nem hallgatta végig a gyűlést, s a budapestiek tüntetően eltávoztak a vidéki felszólalásokról .ts Az adóbehajtások enyhítése végett 1932. november 30-án ismét nagygyűlést tartottak, mely azzal az eredménnyel járt, hogy az iparosok fizetési haladékot kaptak .'6 A tervezett, majd elmaradt építkezési kölcsönakcióról tárgyaltak az 1933. feb= ruár 19-én tartott rendkívüli közgy űlésen. Ugyanis az OTI pénzéb ől a városoknak folyósított hitelek fellendítették volna az építőipart. A kormány azonban a 10 milliós keret nagy részét igénybe vette, csak Budapest kapott 2 millió pengőt, a vidéki városoknak nem jutott semmi. A határozat tiltakozott a tervezett akció megváltoztatása ellen, mert az építőipar munka nélkül maradna, s a kormány intézkedése a kis egzisztenciák ezreinek kenyerét veszélyezteti" .t~ A gyűlésen felvetették még az adó= emelés kérdését . Különösen az ínségadó kivetése ellen tiltakoztak, s az 1000 P-nél kisebb jövedelmű iparosok felmentését kérték az ínségadó alól. A közgyűlési határos tatokat küldöttség adta át a Pénzügy- és a Belügyminisztériumban, azonban egyel őre csak ígéreteket kaptak . Kelet-Magyarország három nagy ipartestülete, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni közös demonstrációt tervezett 1933. május 29-én Nyíregyházán . A tematika a már sokszor felvetett kérdésekb ől állott : a kisipari kölcsön folyósítása, a végrehaj tások enyhítése, a közüzemek megszüntetése, a közszállítási illeték csökkentése, az adómoratórium megadása . Sérelmezték a magas betegsegélyzői díjakat, a közszállítósok jövedelmének adóba való visszatartását, az irreálisan alacsony, legolcsóbb versenytárgyalási ajánlatok elfogadását . Érdekes, hogy az ipartestület egyéni részvételt kért az iparosoktól, s nincs is jegyzőkönyv erről a rendezvényről.t$ Az ipartestület elöljárósága 1933 . október 26-án tiltakozott a kereseti adó 1 ~-os emelése ellen. Tudomásul vette az elnök bejelentését, hogy a gazdamoratórium egyoldalú alkalmazása miatt is tiltakozik az ipartestület elnöksége. Az iparosság a gaz= dákkal azonos kedvezményeket kért. Egyébként nem halasztás, hanem adósságtörlés kellene inkább. Ezt az elnök a budapesti gy űlésen is megemlíteni tervezte novemberben. Az elöljáróság Debrecen várostól kisipari segély céljára egy nagyobb összeget kért.t 9 Az ipartestületi elöljáróság 1933 november végén tartott ülésén az elnök megállapította, hogy az országban sehol nincs olyan depresszió és nyomor, mint a Tiszántúlon . Meg kell mozdítani az iparostársadalmat . Ezért javasolta, hogy at elöljáróság hívjon össze december 10-re nagygyűlést a gazdamoratóriumhoz hasonló iparosvédelmi intézkedések kérdésében . Még nincs eredménye az eddigi határozatoknak és kérelmeknek . A város országgyűlési képviselői, Győrki Imre és Hegymegi Kiss Pál levélben közölték, hogy a képviselőházban a gazdamoratórium kérdésében folyó vitóban követelték, hogy a moratóriumot az iparosságra is ugyanolyan mértékben terjesszék ki, mint a gazdatársadalomra . A hozzászólók javasolták, hogy a testület hívja fel a tiszántúli ipartestületeket, hogy közöljék a sérelmeiket és kívánságaikat a nagygyűlés előtt, hogy a legsúlyosabb sérelmeket megtárgyalják . A gyűlés után egy küldöttség előterjesztené a pénzügy- és kereskedelemügyi minisztériumhoz a tiszántúli iparosság sérelmeit . Egy másik fel15 HBML . IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . okt. 17. 3. sz ., okt. 20 . 7. sz ., Debrecen és Vidéke Ipartestület . . . i. m. 45 . old., A Debreceni Ipartestület évijelentése az 1932. évről. Db. 1933 .7-8 . old. 16 A Debreceni Ipartestület 1932 . évijelentése. 8-9. old. 17 HBML . IX . 207/a. 12 . Jkv. 1933. febr. 10. 2-3 . sz., Debrecen, 1933 . febr . 21 . 5. old. Az Ipartestület rendkívüli közgyűlése. 18 Debrecen, 1933 . május 15 . 11 . old. Kelet-Magyarország iparossága együttes állásfoglalásra készül. 19 HBML. IX . 207/a. 12 . 7kv. 1933 . okt. 26 . 4. sz ., 8. sz.

153

szólaló megállapította, hogy nem helyesen gondolkoztak a kormánykörök, amikor az iparosoknak nem adtak kedvezményeket, mert az iparos a legjobb és legtöbb adófizető. Ne hagyják magukat, mert joguk van követelni ." Egy újabb elöljárósági tag azt említette, hogy az iparosság csak arra való, hogy adózzon, de a segítségnél mindig háttérbe szorítják és nem segítenek rajta. Egyenl ő elbánást kért az iparosság részére. Javasolta, hogy a tiszántúli ipartestületeket is hívják meg a nagygyűlésre és a képeiselőket is . Az iparosságnak e kérdésben eggyé kell válni és kiáltsa oda, hogy nem bírjuk tovább!" Ha az állam segít, akkor az iparos adót tud fizetni, tehát az állam jól jár, ha segítés nem jön, akkor elvész az iparosság . Az elnök örült annak az egységes állásfoglalásnak, melyet a tagok a nagygyűlés megtartása mellett kifejeztek. Rettenetes a nyomorúság az iparosok között. A nagy vállalatok ínségmunkabéreket : 16-20 fillért fizettek, s ezzel rombolták a kézműves= ipar termelő képességét is. A gyáripar tönkreteszi a kisiparost. Az iparosság semmiféle védelemben nem részesült. Ezért kell a testületnek nagygyűlést tartani. A határos zati javaslatban az adók, az OTI és általában a köztartozások megfizetésére 10 év halasztást kérnek, a magánjogi tartozásoknál 2 évit. Tiltakoznak ezen kívül az ínségadó és általában az adózás ellen. Egy új felszólaló a határozati javaslatba kérte bevenni, hogy ínségmunkán ipari munkát ne végeztessenek . A stadionnál pl, 30-35 szakmunkás dolgozott, a Kossuth utcán a burkolati munkákat is szakmunkásokkal végeztetik, az iparosságnak pedig nincs munkája, az ínségadót pedig csak kivetik . Az elnök egyetértett azzal, hogy az ínségmunkásokkal ne végeztessenek szakmunkát. Az elnök megállapította, hogy az elöljáróság a nagygyűlés összehívását szüksé= gesnek tartotta. A gyű lés tárgysorozatán a gazdamoratóriumhoz hasonló iparosvé= delmi intézkedések sürgetése és az ínségadó, valamint az ezzel kapcsolatos sérelmek szerepelnek. A nagygy űlés határozatait az illetékes minisztériumokhoz felterjesztik .2 ° 1933. december 10-én az iparosság helyzetének javítása érdekében rendkívül im= pozáns gyűlést tartottak. Az ingatlan árverések sürgős felfüggesztésével, a magán= adósságok rendezésével és a kamatok mérséklésével foglalkoztak . A gazdamoratóriummal egyenl ő elbánást kértek az iparosság részére is. Az ínségadó behajtásának felfüggesztésér ől is tárgyaltak . A határozatokat a miniszterelnökhöz küldöttség útján akarták felterjeszteni . Ugyanakkor a helyi pénz" ügyigazgatótól haladékot akartak kérni az ínségadófizetésre és az árverések felfüggesztésére .2 t A gyűlés után az elnök beszámolt arról, hogy a tárgyalt panaszokat megküldték a város három képviselőjének és az Ipartestületek Országos Központjának . Az IPOK közbelépésére az elnök a pénzügyminisztérium egyik főtisztviselőjével is tárgyalt, de csak ígéretet kaptak . A nehézségek hatására az ipartestületben megszaporodtak a rendkívüli köz= gyűlések, demonstrációk, a segítséget követel ő határozatok . Az akciók révén csak részeredményeket sikerült elérni, ami nem hozott alapvető változást az iparosok hely= zetében .

20 HBML. IX . 207/a. 12 . Jkv. 1933 . nov. 30 . 2. sz . 21 A Debreceni Ipartestület évi jelentése az 1933 . évről. Db . (1934) 10. old., Debrecen és Vidéke Ipartestület . . . i. m. 45-46. old. HBML . IX . 207/a. 12. Jkv. 1933 . dec. 11 . 2. sz ., dec. 14 . 6. sz.

154

Radikalizálódás az ipartestületben A gazdasági válság hatására az iparosok elégedetlensége egyre növekedett. Az 1932. április 24-én tartott közgyűlésen a vezetőséget erősen megkritizálták . Nagy Béla hangoztatta, hogy az iparosság a tönk szélén állt, de a vezet őség sehol sem emelte fel szavát az iparosság érdekében . Soha nem hangsúlyozták, hogy az iparosság már nem bírja tovább. Az elnöki jelentés is elismerte, hogy tehetetlen és nem bír megbirkózni a viszonyokkal, akkor szerinte az a vezetőség, amely nem tudja képviselni az iparosságot, adja át a helyét olyan iparosoknak, akik elég bátrak, hogy képviseljék az iparosság érdekeit. A jelenlegi vezetőség kötelességének teljesítése helyett kíméletlen hajszát indított az iparosság bizalmát bíró emberek, így Vági István ellen is. Ekkor a közgyűlés két táborra oszlott, s nagy zaj, vita keletkezett. Nagy Béla végül kijelentette, hogy a költségvetést általánosságban, elvi szempontból nem fogadja el, mert a vezetőséggel szemben bizalmatlan . Vági István felszólalása előtt valaki azt kiáltotta : éljen a párttitkár! Erre nagy zaj támadt. Vági közölte, tudomása volt arról, hogy egy előző értekezleten elhatározták, a közgyűlésen őt nem hallgatják meg . Kimondották azt is, hogy az ipartestület ből el kell távolítani az olyan embereket, mint ő. A Debrecen" tudósítása szerint a szocialistáknak a vezetőségből való eltávolításáról volt szó . Elismerte, hogy az ő hatásának, izgatásának" köszönhet ő, hogy a közgyűlésen sokan megjelentek, mivel az iparosság nagy része érdeklődik a saját ügyei iránt. Kijelentette, hogy mindaddig a helyén marad, amíg a többség őt el nem távolítja, és bármilyen irányzattal szemben teljesíteni fogja kötelességét azok érdekében, akik dolgozni akarnak, azokkal szemben, akik csak gyűlölködni tudnak" . Látszott tehát, hogy a közgyűlésen jelen lévő iparosok két táborra oszlottak, jobb- és baloldali érzelmű, meggyőződés ű csoport alakult ki. Bár az ipartestület az alapszabály szerint politikai kérdésekkel nem foglalkozhatott, mégis előtérbe kerültek politikai tartalmú nézetek is, s a költségvetési kérdést használták fel ürügyül a bizalmi kérdés megtárgyalására is. Fitori Ambrus szerint az elnökkel szembeni bizalmatlanságnak az az oka, hogy már bizonyos helyen más valakit kiáltottak ki ipartestületi elnöknek" . Ő is utalt az iparosság két csoportjának a szervezkedésére. Vági István újabb felszólalásában hangsúlyozta, hogy a költségvetés szorosan összefügg a bizalmatlansággal, nem ajánlhatja elfogadásra, bár elismeri, hogy az minden tekintetben jó és helyes, de a jelenlegi vezet őséggel szemben bizalmatlan . . . Elnököt is . . . tiszteli, de környezete károsan befolyásolta s ezért nem látja szívesen az elnöki székben . A közgyűlés a költségvetést 152 : 111 arányban nem fogadta el s visszaadta az elöljáróságnak. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az újabb közgyűlésen a bizalmatlansági indítványt is megtárgyalják, mivel azt ezúttal nem szabályszerűen terjesztették be.2z A módosított költségvetés megtárgyalásakor, az 1932. április 28-i elöljárósági ülésen Varjassy Imre ipartestületi elnök megnyitójában hangsúlyozta, hogy a rendkívül nehéz helyzet legyőzésében semmire sincs oly nagy szükség, mint egymás meg értésére. Majdnem 10 évvel korábbi elnöki székfoglalójában már kifejtette álláspontját : minden személyeskedést az ipartestületből kirekeszteni, valláskülönbség nélkül mindenkivel együtt dolgozni s végül a politikától távolmaradni, csupán a gazdasági kérdéseket tárgyaltatni". 22 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . ápr. 24. 5. sz ., Debrecen, 1932 . ápr. 26 . 5. old. Az Ipartestület viharos közgyűlése.

155

Vangor Antal leszögezte, hogy a bizalmatlanságot már hónapokkal előbb fel= vetette az elnök ellen, mivel az ő szakosztálya sérelmezte az elnök városi közgyűlési szereplését . Ugyanis az elnök nem úgy szólalt fel, ahogy kellene . Az elnöknek figye= lemmel kell lennie a tömeg kívánságára, legyen a szószólója . Vági István felszólalásában említette, hogy az ellenzék igazi hangját akarja hallatni. Szerinte az elnök nem tartotta meg a korábban is vallott hármas alaptételét . A Vági által említett tényekb ől arra lehet következtetni, hogy a kormánypárti politi= kávai keresett az elnök kapcsolatot és közös platformra nem volt hajlandó. Az elnök elleni bizalmatlansági indítvány az eddigi rezsimet támadta, mely Vágit a kisiparosság érdekében végzett tevékenységében meghátrálásra kényszerítette . Érdekes, hogy a Vágival egyet nem értő felszólalók is elismerték az ellenzék bátorságát és becsületesBégét, s egyik őjük kérte, hogy az ellenzékieket ne igyekezzenek háttérbe szorítani, mert csak elismerést érdemelnek munkájukért. Varjassy elnök ezután közölte, hogy nem tagja egyetlen politikai pártnak sem . A vele szembeni bizalmatlanságra kijeimtette, hogy nem hátrál meg, hanem minden alkudozás nélkül továbbra is az eddigi irányban fog haladni . A paktumokra vonatkozólag az volt az álláspontja, hogy ő egyes csoportokat nem irányíthat, csak az ipartestületben kialakult megegyezést ismerheti el.2s A Debrecen cím ű lapban 1932. május 22-én a bizalmi szavazás előtt a polgári gondolkozású iparosokat tömöríteni szándékozó cikk jelent meg. Megállapította, hogy a közgyűlésnek  döntő kihatása lesz az Ipartestület jövőjére és működésére. A széls őbaloldali ellenzék ezen a közgyűlésen meg akarja buktatni . . . a jelenlegi vezetőséget, hogy . . . az ő exponensei kerüljenek uralomra ." A polgári gondolkozású iparosság azonban tömörül a vezet őség és Varjassy elnök köré. A polgári gondolkozású iparosság nem engedi, hogy a széls őbaloldali agitáció hatalmába kerítse az Ipar= testületet. A szervezőbizottság felhívja a polgári gondolkozású iparosokat, hogy teljes számban vegyenek részt a gyűlésen és támogassák az elnökséget, mely a legnehezebb idő kben, pártokon felül állva, csak az iparos érdekeket tekintve teljesítette hivatását"?a Az ipartestület 1932. május 22-i közgyűlésén tárgyalták az elnök elleni bizalmatlansági indítványt . Varjassy elnök mielőtt eltávozott volna, felolvasta a számvizsgáló bizottság jelentésének utolsó bekezdését, amely elismeréssel nyilatkozott a vezet őség munkájáról. Úgy érezte, hogy működése teljesen alapszabályszerű volt. Vági István szólt hozzá először az indítványhoz . Napról napra rosszabbodó gazdasági helyzetben él ma az iparosság, mindenkinek a szíve tele van keserűséggel és emiatt alig tudja magát fékezni ." Nemcsak a bírálatra, hanem tettekre is szükség volt és ez főként a vezet őkre vonatkozott. Ezért kritizálták a vezetőség munkáját. Bátrabban ki kellett volna állni az iparosságért. Évek óta tapasztalták, hogy a kamaránál is igyekeztek bizonyos felfogású iparosokat háttérbe szorítani. Az elnök számtalanszor hangoztatta, hogy politikamentesen akar dolgozni, mégis egy párt érdekében agitált . A testület elnökének szerinte is a politikától függetlennek kell lennie s nem lett volna szabad az újságokban cikkeket közzétennie az egységes párt listája érdekében . Az íncégakcióban az elnök nem tett az iparosságért semmit, ő k tettek javaslatot. Ezt mu= lasztásnak min ősítette és azért említette, hogy az új elnök a szegényekkel szemben is teljesítse kötelességét . A közszállítások kiadásánál az elnök soha sem volt erélyes. Az iparosság növekvő elkeseredése a bizalmatlansági indítványban robbant ki. Vági kiemelte, hogy a bizalmatlansági indítvány nemcsak az elnököt érinti, hanem az 23 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . ápr. 28 . 1. sz., 2. sz ., 4. sz. 24 Debrecen, 1932. máj. 22 . 4. old. Ma délután lesz az Ipartestület sorsdöntő közgyűlése.

156

egész tízéves kormányzati rendszert, amelynek helytelen tettei juttatták ide az országot" . A vezetőség támogatására az egyik hozzászóló kijelentette, hogy a forradalmi hangulat széthúzásra vezeti az iparosságot . Kérdezte, hogy jobb lesz-e az iparosság helyzete, ha bizalmatlanságot szavaznak az elnöknek? Egy másik felszólaló Vági István ellentmondásos álláspontját bírálta . Politikai pálfordulásnak minősítette az ellenzék eljárását . Megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy az ellenzék a kamarai választásokon önmagát jelölte, s hogy ezen tervüket nem sikerült megvalósítani, ezért támadták az elnököt . Végül is a közgyűlés 207 : 192 arányban, tehát minimális többBéggel elfogadta a bizalmatlansági indítványt?s Ez azt mutatja, hogy a válság hatóSára meger ősödött a baloldal a kisiparosságban, ami alig egy évtizeddel a fehértenor után figyelemre méltó tény. Ez a szociáldemokraták befolyásának a növekedését je= lezte. A Debrecen c. lap úgy próbálta menteni a helyzetet, hogy sokan eltávoztak a gy űlés elhúzódása miatt, így alakulhatott ki a baloldali többség . Persze az is elképzelhető, hogy elsősorban azok távoztak el a gyű lésről, akik nem akartak, vagy nem tar= tották fontosnak a nyílt állásfoglalást ebben a kérdésben . Az elöljáróság 1932. június 16-i ülésén Vági István tiltakozott a volt elnök lemondó levelének néhány megállapítása ellen. Hangsúlyozta, hogy ő és barátai nem szítják az elégedetlenséget, azonban a viszonyok oda kényszerítették az embereket, hogy erősebb ütemű eljárásokat követeljenek" . Ennek azonban az előző vezet ők az okai, akik ebbe a helyzetbe kényszerítették az iparosokat . Visszautasította azt a vádat is, mintha ők nem szeretnék úgy hazájukat és városukat, mint a volt elnök. Ők is ugyanannak az országnak a fiai, ők is dolgoznak a hazáért és városukért, ha más utakon is, mert nekik is itt van a hazájuk, nem pedig a Holdon .z6 Régi vád volt ez a szociáldemokraták ellen, hogy nem kötő dnek az országhoz, a hazát nem érzik magukénak. A jobboldal ismét elővette ezt a rágalmat a megerősöd ő baloldaliak ellen, hogy lejárassák őket és gátolják az új irányzat kibontakozását . Az 1932. július 7-i elöljárósági ülésen a bal- és jobboldali nézetek összecsaptak az elnökjelölés kérdésében . A volt elnök hívei szerint Vági István nem töltheti be az elnöki tisztséget, mivel 1918-1919-ben súlyosan exponálta magát, a szélsőséges irányt képviseli. A baloldaliak rámutattak, hogy ha Vági a szélsőbal-, Varjassy a szélsőjobboldalhoz tartozik . Vági szerint nem is az ő személyéről van szó, hanem az iparostársadalomról, amely véget akart vetni annak a felfogásnak, hogy az ipartestületi elnöknek felfelé mindig jófiúnak kell lenni. Volt olyan vélemény is, hogy nem helyes az egymással harcoló Varjassy és Vági jelölése elnöknek, mivel a súlyos viszonyok között Varjassy nem képes tovább vezetni, de béke akkor sem lesz, ha a baloldaliak veszik át a vezetést . Az egyik felszólaló visszautasította a Vági-csoport" megnevezést, mert ez nem felelt meg a tényeknek, mivel nem politikai felfogás szerint, hanem az iparosság 90~-ának a képviseletében nyilatkoztak. Vági 1918-19-es szerepével kapcsolatban említette, hogy aktív minisztériumi vezet ők is szerepeltek akkoriban, Vági akkor is az összességért dolgozott . Vági felfelé is kiáll majd a többségért, ez a véleménye?' A Debrecen című lap a polgári érzelmű" iparosságot akarta tömöríteni Varjassy megválasztása érdekében 1932. július 9-én közzétett cikkével. Az elnökválasztást a debreceni iparosság jöv őjére sorsdöntőnek minősítette, mivel a szélsőbaloldal 25 HBML. IX . 207/a. 11 . Jkv. 1932. május 22 . 3. sz . Debrecen, 1932 . máj . 24 . 6. old. Az Ipartestület viharos. . . közgyűlése 26 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932. jún. 16 . 10. sz. 27 HBML. IX. 207/a. 11 . Jkv. 1932 . jú1. 7. 10 . sz.

. . . magához akarja ragadni az iparosság körében a vezetést" . A polgári felfogású iparosság ezt nem nézhette tétlenül, hanem a különböz ő pártállású iparosok, mind az egységes pártiak, mind a függetlenségi körbeliek, valamint az Iparoskör választmánya Varjassy jelölését támogatta . A cikkíró hangsúlyozta, hogy  az iparosság hivatalos szervével nem állhat a széls őséges baloldali politika szekértolói közé és nem adhat teret esetleg bekövetkezhet ő széls őséges izgatásnak" . Az iparosság a saját sírját ássa meg, ha letér a polgári gondolattól . Remélte, hogy a polgári frontot nem hagyja el az iparosok zöme és Varjassyt választja meg elnöknek. A szociáldemokrata sajtó Vági Istvánt támogatta, aki programjában azt írta, hogy a régi rezsim kétségbeejt ő helyzetben hagyta az ipartestületet . A cikk szerint a 40 ezer P. tagdíjhátralék okozta az ipartestület pénzügyi nehézségeit . Szerinte a régi rezsim kímélte az iparosokat, nem hajtotta be a hátralékot, pedig éppen azok tartoztak, akik rendszerváltozást követeltek?$ A cikk természetesen tendenciózusan a jobboldali egységet hangoztatta, azonban ez korántsem lehetett így . A Debrecen közölte a műszerész szakosztály állásfoglalását az elnökválasztással kapcsolatban . A szakosztály a tagok állásfoglalását belátásukra bízta, de Varjassy Imre jelölését semmi esetre sem támogatja"? 9 Az ipartestületi elnökválasztás napján a Debrecen vezércikkben foglalkozott a kérdéssel . Mondanivalójának a lényegét az alcímben fejezte ki : Minden polgári gondolkozású, nemzeti alapon álló iparos Varjassy Imrére adja szavazatát." A válasz tási korteshadjáratba illeszkedő cikk hangnemére jellemző megállapítás : az iparosság a békés és közös együttműködés magját veti el, ha jól választ, ellenben, ha bedű l a széls őséges jelszavaknak, úgy a visszavonásnak és az áldatlan politikai küzdelemnek prédájává dobja az iparosérdekeket munkálni hivatott testületet" . Varjassy érdemeként említette, hogy elnöki tevékenysége alatt nem ismert pártosságot, arra tőrekedett, hogy a pártpolitikát a testülettől távol tartsa . Egy elvi szempontot érvényesített, a polgári gondolatot. Kifejtette, hogy amikor az ellenjelölt,  Vági István pártállásánál fogva megtagadja a polgári alapot, nemcsak Varjassy Imréről van szó, hanem az ősi polgári alap megtartásáról" . A cikk szerint Vági Istvánnak a kommunizmus idején Debrecenben betöltött szerepe nem engedi meg, hogy vezető szerepet és olyan közfunkciót vállaljon, mint az ipartestületi elnökség. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy éppen ő töltse be a debreceni iparosság vezet őjének a feladatát. A békés alkotó munka csak Varjassy elnöklete alatt biztosítható . Figyelmeztetett, hogy mindenki jól gondolja meg, kire adja szavazatát : Aki rendet, békét, munkát, fejlődést és együttm űködést óhajt, aki a nemzeti alapnak és a polgári gondolatnak a híve, aki távol kívánja tartani a testülett ől a felfordulást ."s° Két iparos külön nyilatkozatban foglalkozott Varjassy jelölésével . Méltatták a volt elnök munkásságát. Rámutattak arra, hogy senki nem vállalta a jelöltséget a Függetlenségi Körben addig, amíg Varjassy és rajta keresztül az iparosság elégtételt nem kap. Ezért jelölték újból Varjassy Imrét . A polgári pártok összefogtak, s remélték, hogy a józanon gondolkozó iparosság össze is fog fogni az olyan álpolgári iparos vezérek ellen, akik a testület békéjét megzavarták". Azt hangoztatták, hogy Vági István már hónapokkal azelőtt kikiáltotta magát testületi elnöknek az ő külön szervezetükben.3 t 28 Debrecen, 1932. júl. 9. 5. old. A polgári érzelmű iparosság Varjassy Imre jelöltsége mellett foglalt állást . 29 Debrecen, 1932 . júl. 9. 5. old. A műszerész szakosztály állásfoglalása . 30 Debrecen, 1932 . júl. 10 . 1 . old. Ma van a debreceni iparosság sorsdöntő napja. 31 Debrecen, 1932 . júl . 10 . 2. old. Nyilatkozat .

158

A választási küzdelem tehát meglehet ősen éles hangnemben folyt, mind az ipartestületben, mind a sajtóban. A vitázók utaltak a szociáldemokrata Várospolitikai Szemlére, amely bírálta a polgári jobboldal tevékenységét . Erre a bírálatra válaszolt a fentebb említett nyilatkozat is. Az ipartestület 1932. július 10-i elnökválasztó közgyűlési jegyzőkönyve nem maradt meg, csak a Debrecen tájékoztatójából ismeretes, hogy Vági Istvánra szavazott 990, Varjassy Imrére 542 iparos, így a szociáldemokrata Vágit választották meg ipar testületi elnöknek . A polgári jobboldal tehát viszonylag nagyarányú vereséget szenvedett . A Debrecen cikke megállapította, hogy a lemaradás oka a közönyösség volt. Háromezer debreceni iparos közül csak a fele, 1543 szavazott . A cikkíró szerint éppen a polgári oldalhoz számító iparosok nem szavaztak, a szociáldemokrata érzelmű iparosok, s főleg a kisiparosok teljes számban részt vettek a közgyű lésen. A korábbi harcos agitálás eredménytelensége láttán a cikk hangoztatta, hogy a békés munkát és együttműködést kell biztosítani az ipartestületben . Az új elnök kijelentette, hogy eln őkként nem lesz pártpolitikus . Ha tényleg távol tartja a pártpolitikát a testülettől, akkor a békés együttműködés biztosítva lesz, ellenkező esetben áldatlan viszályok támadnak az ipartestületben, ez pedig minden iparosnak káros volna. A tudósítás szerint a szavazás reggel 9-t ől este 7-ig tartott, fél kilenckor hirdette ki Vangor alelnök az eredményt .3s A baloldali vezetés alatt álló ipartestület határozataival, állásfoglalásaival bátrabban kiállt az iparosság érdekeiért, határozottabban szóvá tette a sérelmeket, merés szebb javaslatokat is tett, mint az előző vezetés . Vági elnök pl. kijelentette az 1933. február 13-án tartott elnöki tanácsi ülésen : az iparosság nem hajlandó tovább le= hajtott fejjel viselni a jelenlegi sorsát" s3 1933. április 20-án az elöljáróság előtti be= szédében hangoztatta, hogy az ipartestületben nem szabad politikai vagy felekezeti kérdéseket felvetni, csak egységes munkával lehet eredményeket elérni. Az iparosság= nak talán soha nem volt olyan nagy szüksége az együttműködésre, mint az akkori viszonyok között, mivel a gazdasági nyomorúság sem politikai, sem felekezeti kü= lönbségeket nem ismert. Az egységes nyomorúság ellen csak egységesen lehet küzdeni. Az elöljáróság az elnök programját helyesléssel tudomásul vette.3a A tanonctartás kérdései A Debreceni Ipartestület néhány esetben foglalkozott a tanonctartás kérdésével : A válság idején ugyanis a lecsökkent termelés kevesebb munkaer őt igényelt. Az ipartestülethez 1930 őszén rendelettervezetet küldtek a képesítéshez kötött iparban foglal= koztatható tanoncok létszámának korlátozásáról . Eszerint két segéd mellett egy tanoncot lehet tartani s ez ismétlődhet újabb két segéd után is. A jegyző olyan módosítást javasolt, hogy a munkaadó saját személye után 2 ta= noncot és a rendszeresen alkalmazott 2 segéd után egy tanulót tarthasson. Az elöljáróság 1930. november 28-i határozatában az iparos személye után 2 tanonc tartását e1 fogadta . A javaslat másik részén azonban hosszan vitáztak . Ugyanis többen azt javasoltók, hogy minden segéd után lehessen tanoncot felvenni . Végül is nagy többség= gel az előadói javaslatot fogadták el, ugyanis azt javasolták, hogy 2 segéd után 1 ta32 Debrecen, 1932 . júl. 12 . 3. old. Az ipartestületi elnökválasztás eredménye:, Debrecen és Vidéke Ipartestület . . . i. m. 44. old. 33 HBML . IX. 207/a. 12 . Jkv. 1933 . febr. 13 . 4. sz . 34 HBML .~ IX . 207/a. 12. Jkv. 1933 . ápr. 20 . 1. sz.

159

nulót tartsanak . Az elöljáróság a kisiparban egy iparosnál maximum öt tanoncot ja= vasolt engedélyezni, a gyárakban 5 segéd után egyet.3s Az Elnöki Tanács 1931 . április 13-i ülésén a jegyző jelentette, hogy a MÁV Műhelyfőnökség a nála felszabadult munkásokat nem alkalmazta tovább, ezért ezek a munkások kereset nélkül maradtak, mivel más műhelyben nemigen kaptak munkát s ezáltal a munkanélküliek száma nőtt. Javasolta, keressék meg a MÁV-igazgatóségot, hogy a műhelytelepen felszabadult munkásokat alkalmazza. Pataki József ehhez hozzáfűzte, ha nem érnének el eredményt, akkor kérjék fel a minisztériumot, hogy a MÁV-ot tiltsák el a tanonctartási jogától. Szendrei Sándor nem tartotta megengedhet őnek, hogy egy olyan nagy üzem, mint a MÁV, csak neveli a sok tanoncot, azon= ban a felszabadulásuk után egyszerűen kidobja őket . Felvetette, hogy a miniszternek kötelezni kell a MÁV-ot, hogy legalább 6 hónapig alkalmazza munkásait a felszabadulásuk után, illetve csak annyi tanoncot vehessen fel, amennyi a munkásai pótlására szükséges . Az elnök szerint csak a MÁV munkások gyermekeit veszik fel, tehát itt van egy kis megszorítás . Az elnöki tanács javasolta az elöljáróságnak : a MÁV-igazgatóságot keressék meg, hogy  munkásait lehetőleg mind alkalmazza, illetve olyan létszámban képezzen ki tanoncokat, amennyit felszabadulásuk után el is tud helyezni".36 A debreceni műhelyfőnökség felvilágosítást adott az ügyben, s ezt ismertették az elöljáróság ülésén május 7-én, majd a MÁV budapesti igazgatósága is válaszolt a tanoncok túlképzésére a debreceni műhelyben, melyet június 18-án tárgyaltak . Mindkét levelet tudomásul vették, a tartalmukat azonban a jegyzőkönyvekben nemjegyezték fel, az iratok pedig nem maradtak meg . A Miskolci Ipartestület 1932 márciusában a tanoncidő felemelése és a tanonctartás csökkentése érdekében megkeresést küldött a Debreceni Ipartestülethez . A tár= gyalás során a jegyző utalt az 1930. évi határozatra . Szendrei Sándor szerint különb> Béget kellene tenni a könnyebben és nehezebben megtanulható iparok között, s ilyen alapon kellene a tanulóidőt megállapítani, legfeljebb 4 évig. Szükségesnek tartotta, hogy az Ipartestület tiltakozna az iskola hiányában is engedélyezhető tanoncszerz ődések megkötése ellen. Az elnök Szendrei javaslatát megfontolandónak tartotta, mert nem minden iparban lehet tanoncot kapni és sok ügyes tanoncot kár volna a szakma megtanulásától elzárni . A tanulóidő meghosszabbításához azonban hozzájárult. Az alelnök a gyárak tanonctúlképzését kifogásolta és szükségesnek látta, hogy egy gyár 4-5 tanoncnál ne tarthasson többet . Az elnöki tanács az elöljáróságnak azt javasolta, hogy a tanonctartás korlátozásáról hozott határozatát teljes egészében tartsa fenn azzal a megszigorítással, hogy a nehezebben elsajátítható iparokban a tanulóidőt 4 évben állapítsák meg. Az elöljáróság 1932. május 10-én ezt a javaslatot elfogadta .3' A tanoncok számának szabályozásán kívül felvetődtek más problémák is. A mészáros szakosztály javasolta, hogy azokat az iparosokat, akik nem tanulták iparukat, hanem a rokon hentesiparról tértek át, tiltsák el a tanonctartás jogától . Ugyanezt a hentesek is kérték, ezért az elöljáróság 1930. szeptember 11-én elhatározta, hogy a rokoniparnak tekintett iparok különválasztását kéri a minisztériumtól .3 s 1930 szeptemberében a női szabó szakosztály kérte, hogy a tanoncokat legalább a négy nagy ünnep előtt két hétre mentsék fel az iskola látogatásától . Az elnöki tanács a kérést pártolta azzal, hogy a tanonciskola is legalább annyi szünetet adjon az ürme35 36 37 38

HBML . HBML. HBML. HBML.

160

IX. IX. IX. IX.

207/a. 207/a. 207/a. 207/a.

9. Jkv. 1930. nov. 28 . 2. sz., DKI. Közgyűlésről készült jkv. 26/1930. sz . 10. Jkv. 1931 . ápr. 13 . 4. sz., máj. 7. 15 . sz ., jún. 18 . 22 . sz . 11 . Jkv. 1932 . márc . 7. 3 . sz., márc. 10 . 8. sz. 9. Jkv. 1930 . szept. 11 . 6. sz,

pek előtt a tanoncoknak, mint a többi iskolák. Az elöljáróság ezt a javaslatot elfogadta. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete szerint a kérelmet nem teljesítették. Az elöljáróság október 9-én megbízta az elnökséget, hogy további lépéseket tegyen az akció sikere érdekében .39 Az Ipartestületek Országos Szövetsége megküldte az OTI-törvény elleni panaszt, amely szerint a tanonc, ha a munkaadónál van ellátáson és lakáson, táppénzt nem igényelhet. Az elnöki tanács 1930 novemberében pártolta ezt a törvény módosítása iránti akciót, mert már korábban megkísérelte az addigi sérelmes gyakorlat megvéltoztatását . Korábban ehhez hasonló eset volt, amikor a mesternek a saját fia a tanonc. Az IPOSZ másik javaslata a vasárnapi munkaszünettel volt kapcsolatos . Erről az elnöki tanács megállapította, hogy az iparosság helyzete így is épp eléggé nehéz, nemhogy még éppen önmaga kívánna megszigorítást" . Az IPOSZ javasolta továbbá, hogy csak akkor adják ki a tanoncnak a munkakönyvet, ha a segédvizsgát letette. Korábban ezt nem tartották meg . Az elnöki tanács örömmel csatlakozott az akcióhoz, mert már régen hasonló állásponton volt ao A munkahiány miatt nem foglalkoztatható tanoncok képzésének biztosítása kérdésében a Kereskedelmi és Iparkamara véleményt kért az Országos Iparegyesület előterjesztéséről. A Kamara a tervet a kisiparosoknál megvalósíthatatlannak tartotta, mert a műhelyek felállitásával nem lehet konkurenciát csinálni az iparosságnak . Az elöljáróság az Országos Iparegyesület kérelmét nem pártolta, hanem a teljes elutasítását mondta ki at A kisiparosságnak és érdek-képviseleti szervezetének nem volt olyan súlya, hogy az adott gazdasági-társadalmi szerkezetben a válság idején a maga számára kedvező fordulatot Tudott volna kiharcolni . Részeredményeket ugyan elértek, de helyzetükben lényeges változás, javulás csak a többi termelési ág fellendülésével párhuzamosan volt várható . Csak így keletkezett fizetőképes kereslet termékeikre és szolgáltatásaikra, mely a válságból való kilábalást eredményezte . Some Question of the Activities of the Craft-Union of Debrecen during the crisis of 1923-1933 Zoltán Ujlaky A narrowly explored field in our local historiography is the investigation of the status of petitebourgeois layers. In this paper I try to describe, ín connection with the status of craftsmen in Debrecen, some of the questions, using the archives or published sources of the Craft-Union, the organ acting on behalf of this layer. The role and tasks of the Craft-Union and the dramatic deterioration of the status of craftsmen are mentioned here, as well as the means by which they tried to obtain help in order to improve their status . As the crisis became more severe, there were signs of the members becoming more radical; the problems raised in educating the new generation under these severe circumstances are also mentioned here . Finally, we can only conclude that without the prosperity of the basic branches of production, the status of craftsmen could not have improved ; however well the Craft-Union acted, it could only achieve partital results under the circumstances of the crisis . 39 HBML. IX . 207/a. 9. Jkv. 1930 . szept. 11 . 7. sz ., okt. 9. 21 . sz. 40 HBML. IX . 207/a. 9. Jkv. 1930. nov. 10. 8. sz. 41 HBML. IX . 207/a. 11 . Jkv. 1932 . jan. 7. 12. sz.