DEBRECENI VÁLTOZÁSOK AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK HATÁSÁRA

47

DEBRECENI VÁLTOZÁSOK AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK HATÁSÁRA ÖLVETI GÁBOR

z 1848/49-es évek Debrecenben is, mint Magyarország más szabad királyi városában változásokat hoztak. A bevezető terjedelmi korlátai miatt éppen ezért nem a város bemutatása az alapfeladat, hanem azoknak az újdonságoknak a felvázolása, amelyek a polgári átalakulás kezdetét jellemezték és közülük is főleg a levéltári iratok olvasása közben felfedezett változásokat. A gondolat érlelője a cselekvésnek, tehát a szellemi hatás éppúgy fontos, mint például a tudományos-technikai forradalom eredményeinek az elterjedése. A város vezetői a gazdaság fejlődésének kulcskérdéseként kezelték a Szolnok-DebrecenErdély vasútvonal kiépítését, mert ahogyan Széchenyi István még 1841-ben írt levelében írta: „Debreczennek könyitett közlekedés kell; erre van szüksége mindenek előtt. Mert mit ér a legnagyobb kincs is, ha azt piaczra nem vihetni. E kérdés körül forog Debreczennek élénkebb léte, szilárd léte, s reméllem nemsokára alkalmam lesz –s tán sikerrel hasznaim méltánylást nyernek – a teendők sorában olly élénken tűzni ki, mit nyerne Magyar-ország ha Debreczenen át kényelmesen volna egybekötve a kornak szine Budapest Erdéllyel és Galliciával, mikép aztán csakhamar lépne az eszme.”1 A vasút kiépítése tárgya volt az 1836. 1839. és 1843. évek országgyűléseinek, melynek eredményeként Szolnokig rendszeressé vált a vonatok forgalma. A tárgy fontosságát külön kiemelte még 1847-ben Debrecen önzetlen áldozatvállalása, amikor 75 holdnyi ingyen földet, az építéshez 5 millió téglát, 10000 db tölgyfát, 5000 szekér homok elszállítását, 8000 gyalog napszámot ajánlott fel, és kötelezte magát 80 részvény megvásárlására. Rá is kérdezett a m. kir. udvari kamara tanácsa, hogy mindezt honnan kívánja előteremteni a város. Természetesen támogatólag nyilatkozott Szabolcs vármegye közgyűlése éppúgy, mint Kolozsvár város tanácsa és választott esküdt közönsége. Széchenyi István közmunka s közlekedési miniszter kérdésére pedig megerősítőleg nyilatkozott Debrecen, hogy segíteni fogja a kirendelt mérnök munkáját, és a korábban az építkezéshez felajánlott földet ingyenesen biztosítja. Az erőfeszítés eredményeként Hieronymi Otto Ferenc mérnök felügyeletével megkezdődött a vasútvonal felmérése. 1849. május közepén pedig rendelkezett a tanács a saját erdejéből a fakitermelésről és a vasúti talpfák kifaragásáról. Az iratok a vasútépítés fontosságán kívül más újdonságokról is tanúskodnak. Somogyi Gábor debreceni mester például 1845-ben számolt be hollandiai útjáról, ahol az égetett, különösen a klinger, vagy pengő téglák alkalmazását tanulmányozta a járdák és országutak építésénél. Nagy szó ez különösen akkor, amikor Debrecenben az elkorhadt tölgyfa pallós járdák javításával kellett foglalkozni. Jelentősen megváltoztatta volna a meglehetősen rossz állapotban lévő város árkát és környékét, ha kiépült volna a város védelmét szolgáló sáncvonal. A hadügyminiszter 1848 decemberében közölte Debrecen hatóságával, hogy Fáy Albert mérnökkari főhadnagyot bízta meg a munkálatok irányításával és utasítást adott az eszközök és a munkaerő biztosítására. Nem az élőerő hiányán múlott az építkezés meghiúsulása, hiszen a Szatmárnémetiből Debrecenbe érkezett horvát foglyokat erre a célra kívánták felhasználni.2 „…Hazánk egére új nap, - a szabadság eszméjével azonosított új kormányzási rendszer, - derült. Ez új kormányzási rendszer megengedi, sőt követeli, hogy minden kisebb nagyobb ügyigazgatásból, mi célellenes, kiírtassék.” Ez a szellem, a szabadság eszméje járta át a város gazdaságát, még akkor is, ha az újítás igénye meglehetősen ellentmondásosan érvényesült. 1848. július 24-én Fényes Eleknek az Országos Statisztikai Hivatal igazgatójának kérdéseire adott válaszokból tudhatjuk meg, hogy Debrecenben milyen ipari létesítmények működtek: A városnak két cserépgyára és téglavetője, sörháza, négy magánkézben lévő ecetgyára volt.

1

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár /HBML/ X. 232. 4. Debreceni Polgári Casinó iratai HBML IV. A. 1011/d. 13. cs. 11/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 82/1848., 161/1848.; IV. A. 1011/j. 15. cs. 29/1848., 55/1848., 64/1848.; u. o. 16. cs. 25/1848., 207/1848.; IV. B. 1109/f. 3. d. 280/1849.; IV. A. 1011/o. 5. cs. számnélküli. 2

48 A gyárlétesítés nehézségeire utal, hogy amíg Moll Gusztáv megkapta az engedélyt a kártyagyár felállítására, addig a hollandiai útjáról visszatért Somogyi Gábor kezdeményezése egy gépesített cserépgyár létesítésére nem járt eredménnyel. Bár a választott hites közönség nem látta akadályát, hogy Szíkgáton újabb üzemmel bővüljön a cserépvető, a tanács ellenben mindjárt azt vizsgálta, hogy a meglévő kapacitás mellett szükséges-e az új gyár, vagyis nem nézte jó szemmel a város monopóliumát veszélyeztető kérelmet. Hogy mit értettek a téglavetők „a szabadság élvezete alatt”, a dézsmaadás további kötelezettsége demonstrálja. Az üzemért felelős téglabiztos válaszában arra hivatkozott, hogy más természetű az úrbéresek földje utáni dézsma, melyet az új törvények szerint nem kell fizetni és más a tégla után fizetett járadék. Egyébként is – zárta le a téglavető a válaszát -, aki vonakodik dézsmát adni, annak nincs helye a téglavetőben. Elhanyagolt a város serháza, mert kicsi a magtár és nincs jó pince. A városi ser és élesztő főzést haszonbérlő Rickl József hajlandó 2000 pengő forintig építkezni, ám kéri a tanácsot, hogy a hat év bérleti idő letelte után becsáron vegye át az új építményt. Más szolgáltatásnál is visszatér a tanács szerződésben szereplő kijelentése, hogy a haszonbérlő hibájából eredő hiány esetén, a termék szabad beszerzését és árulását rendelheti el. Az olajütő társaság beszámolójából ismeretes, hogy a város malma nem képes feldolgozni a levágott repcét és néha szomszédos falvakba kénytelen szállítani. Valójában az olajütő malom rossz állapotban volt és nem lehetett hatékonyan működtetni. Erről viszont Csóka Sámuel számol be, amikor engedély nélkül épített olajütő malmát a város át kívánta venni. „..S akkor tájba [tudniillik az építkezés elkezdésekor] hozatván meg a nemzetet boldogító szabadság, egyenlőség, testvériség törvénye is; én azon meg győződésbe valék, hogy … egyedül a magam hasznára, állíthatok egy olly olaj műszert.” Egyébként hivatkozott az 1840:17. törvénycikkre, amely a gyár szabad állítását a kereskedőknek is engedte. 1848-ban a katonai feszültség kiéleződése miatt a hatóság támogatta a puskaporhoz elengedhetetlen salétromfőzést és a malmok munkáját is. A városnak külön szerződése volt az akkor már működő gőzmalom társasággal. A város kezelésében működött a nagy múltú könyvnyomda, ahol 1848 végén 21 főt alkalmaztak. Figyelemre méltóak Tóth Endre művezető javaslatai, melyeket a cenzúrától mentes nyomdaipar és a vásárolni kívánt modern gyorssajtó kapcsán az üzem munkájának ésszerűsítésére fogalmazott meg. Ezek között a javaslatok között bizony már helyet kapnak az európai korszerű üzemszervezés tapasztalatai is. Debrecen termelésének meghatározó eleme továbbra is a céhes ipar. Ekkor a szabadsággal együtt a kiváltságok megszüntetését is egyre gyakrabban emlegették. Természetesen a megnövekedett igények is túlléptek a céhes kereteken, melyre nagyon jó példa 1848-ban a város marhahússal történő ellátása. Korábban a mészáros céh évszázadokon keresztül királyi levélben biztosított kiváltságuknak megfelelően végezte a marhahús mérését. A hatóság szem előtt tartva a lakosság olcsó hússal való ellátását, a mészáros mesterek áremelésre tett javaslatát nem fogadta el és a mérést a vállalkozó sertés vágóhentes társulatra bízta. Miután nem javult a lakosság ellátása, a közgyűlés mindenki számára engedélyezte a marhahús minden árszabály nélküli árulását, minek következménye az lett, hogy a mészáros céh a belügyminisztertől kérte az engedélyt szakmájuk gyakorlásához, illetve a hentesek és a lakosság eltiltását a marhahús mérésétől. A céhmesterek önkényeskedésének korlátozásáról két felsőbb rendelkezésből is értesülünk. Az egyik tiltja, hogy a mesterek az inasokat, vagy a legényeket elvonva szakmájuk gyakorlásától, mezei munkára és szőlőművelésre alkalmazzák. A másik megszünteti azt a gyakorlatot, hogy az inaskodási és vándorlási évek letöltése után a végzősöket még egy évig várakoztatják, s csak ez után engedik a remekmunka elkészítését. A kereskedői jogok sem sérthetetlenek. A helyi kereskedő társaság tagjai feljelentették azokat, akik „…a szabadság és határ törvényt ismérni nem akaró haladás leple alatt társaságunknak a koronás fejedelem által kiadott és megerősített törvénye tiporásával olly önkényt gyakorolnak, hogy …utczánként bótokat nyitnak, s azokban kereskedési portékákat szabadon árulgatnak.” Debrecen bűntfenyítő törvényszéke úgy foglal állást, hogy a panasz alaptalan, mert az alperesek olyan termékeket árulnak, melyeket a kereskedő társaság nem értékesít. Panasz tárgyát képezi a vámsorompó kérdése is. A Hajdúkerület a miniszterhez beadvánnyal élt, mert a vámsorompókat Debrecentől távol úgy helyezik el, hogy azoknak is kell a vámot fizetni, akik nem kívánnak a városba bemenni, csupán a sóházig.3 3 HBML IV. B. 1109/f. 2. d.,159/1848., u. o. 1. d. 91/1848.; IV. A. 1011/k. 219. d., 372/1848.;IV. B. 1109/f. 3. d. 184/1849.; IV. A. 1011/k. 216. d. 18/1848.; IV. B. 1109/f. 1.d. 18/1848., u. o. 3. d. 195/1849., 275/1849., u. o. 2. d. 159/1849.;IV. A. 1011/m. 123. d. 169/1848.; IV. A. 1011/o. 5. cs. szám nélkül, u. o. 4. cs 129/1847.; IV. A. 1011/j. 15. cs. 94/1848.

49 Az 1848/49-es történések részletes taglalása helyett csak néhány a bevezető témája szempontjából lényeges eseményt említünk meg. Az uralkodó március 17-én István főherceget, nádor és királyi helytartót Magyarországon teljhatalommal ruházta fel. Az országos rendek kívánságára a nádor – az uralkodó megbízásával - a független magyar minisztérium élére gróf Batthyány Lajost nevezte ki, akit a minisztérium felállításáig a törvényes rend fenntartásával bízott meg. Az ismert márciusi pesti események hatására Debrecenben a tanács és a választott közönség nyilvános közgyűlése március 19-én fogadta el a pesti 12 pontot, sőt ezt kiegészítette egy 13.-kal, amely tartalmazta a helybeli sajtó szabadságát, a király féléves magyarországi tartózkodásával kapcsolatos elvárást, a polgári őrsereg felállítását, az országgyűlési követek tudósítását, a nemzeti lobogó kitűzését és a város kivilágítását. A város a reformok elfogadtatásában szerepet játszó nádort, az első felelős magyar miniszterelnököt és Kossuth Lajost külön is üdvözölte. Ugyanúgy, ahogyan országszerte Debrecenben is megalakították az állandó választmányt a közcsend és bátorság felügyeletére. Debrecen, mind megyei közbirtokos március 27-én a Szabolcs és Bihar megyei közgyűléseken is képviseltette magát. Az ottani debrecenihez hasonló intézkedések közül a legfontosabb a közrend biztosítása érdekében állandó küldöttségek kiküldése és a nemzetőrségek felállítása. Ezeknek a küldöttségeknek elsődleges feladata volt, hogy az uralkodó által még nem szentesített új törvények [közteherviselés, papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetése] okozta feszültséget békés úton, levezényeljék. Szorgalmazták ideiglenesen a földesúri és papi tartozások fizetését.4 A felelős magyar nemzeti kormány megalakulásával lehetővé vált a népképviseleti elv alapján szerveződő helyi, majd országgyűlési képviselők választása. Mielőtt azonban e tárgykörre térnénk, alapvető fontosságú tisztázni Debrecen lakóinak a számát. Az 1848. május 18-i közgyűlésen megállapítást nyert, hogy az elvégzett összeírás alapján 48566 fő él a városban. A szeptember 19-i miniszterelnöki és a december 5-i hadügyminiszteri újoncállítással kapcsolatos leiratok szerint ez a létszám 53467. Debrecen lakossága tehát 1848/49-ben megközelítette az 50000 fős lélekszámot. A város korábbi közigazgatásának számviteli részét a M. K. Udvari Kincstári Tanács, beligazgatását a M. K. Helytartótanács szigorúan felügyelte. A Debrecenben székelő királyi biztos pedig a helyi közigazgatás szervezetét ellenőrizte. A királyi biztos eljárása gyakran sértette a törvényhatóság önállóságát, ezért nem örvendett nagy népszerűségnek. 1848. március 13-án például a helytartótanácsnál tiltakozott a tanács, mert a királyi biztos befolyása alatt a kincstartó tanács a helyi hatóság véleményének kikérése nélkül a városi nyomda bérbeadását rendelte el. „Bennünket a királyi biztosságnak befolyásától városunkat felmenteni szíveskedjék.” Ez a kívánság rövid idő alatt teljesült, hiszen a nemzeti felelős minisztérium működésével megszűnt a helytartótanács és a királyi biztosság intézménye. Szólni kell a ’48 előtti városi tanácsról és választott hites közönségről Az alá-, fölérendeltségi viszonyt jól mutatja az a vita, amely a heti vásáron a belső kóser bormérés haszonbérbe adásánál alakult ki: „…e város öszves polgárságát illető politicai, vagy gazdálkodási tárgyban a N. V. H. Közönség véleményét [tudniillik a tanács] meg halgatja – és azt az okok nyomósságához képest kellőleg méltányolja is: de hogy az akár magára, akár a n. m. kormány székekre nézve törvényes, és így kötelező erővel bírna, azt el nem esmerhetni.” Hasonló vita alakult ki István főherceg debreceni látogatásának előkészítésével kapcsolatosan is. A fent idézett lakossági létszámot figyelembe véve a szabad királyi városokról szóló 1848: XXIII. törvénycikk értelmében Debrecen, mint önálló köztörvényhatóság nagyvárosnak minősült. A belügyminiszter e törvény alapján a városok korábbi igazgatási hatalmát, amely kevesek kezében összpontosult, megszűntnek jelentette ki és helyette az újabb igazságos választási és tanácskozási rendszer felállítását rendelte el. Az új igazgatás leglényegesebb jellemzője a korábbihoz képest az, hogy szétvált a közigazgatás és a törvénykezés, ennek megfelelően megalakult a képviselőtestület és végrehajtó testülete a városi tanács, továbbá külön testületként a törvényszék. A május 22-27.-e között lezajlott tisztújító közgyűlésre 1912 választásra jogosultat írt össze a központi küldöttség. A választók aránya tehát a már megállapított összlakosság 3,9 %-a, ami változatlanul nagyon alacsony. Az 1848: XXIII. t. c. bizonyos vagyoni cenzushoz kötötte a választói jogot, ingatlan, ipar és kereskedés, évenkénti állandó jövedelem, diploma és hivatal alapján. Figyelembe véve, hogy a korábbi igazgatásban a választott hites közönség 60 tagú volt, melyből 30 polgárt választott a hat utca, akkor ehhez képest a 180 fős képviselői szám, utcánként 30-30

4 HBML IV. A. 1011/c. 96. cs. 51/1848., 55/1848.; IV. A. 1011/m. 123.d. 101/1848., 102/1848., 106/1848., 107/1848., 110/1848.; IV. A. 1011/k. 217. d. 188/1848., 191/1848.

50 képviselővel jelentős előrelépést jelent, hiszen a hatalmat gyakorlók száma gyarapodott. Ez az önkormányzati rendszer, tehát alapvetően a képviseleti elven alapult.5 A törvényhatósági képviselőtestület a tisztviselői karból és a hat évre választott képviselőkből állt, amely közgyűlésén a város köz- és magánjogi dolgaiban, mint teljes meghatalmazott, döntéseket hozott. A közgyűlés hatásköre kiterjedt a várost érintő minden alapvető kérdésre. Közülük csak néhányat kiemelve: Szabályokat alkotott; döntött a közszükséglet,a közjövedelem, az adó, a kölcsön, az elidegenítés ügyében; hivatalokat létesített vagy törölt; küldöttségeket és állandó bizottságokat választott. A havonta ülésező közgyűlés tagjai közül öt szakbizottmányt választott: Gazdasági, erdészeti, építészeti, árvai és számvevői bizottmányokat, egyenként 13 fővel. A tanács és a közgyűlés a szakbizottmányok javaslatára támaszkodott. A rendkívüli helyzet diktálta, hogy ideiglenes jelleggel a Debrecenben székelő kormányszervek, a katonaság élelmezését az élelmezési bizottmány irányította, vagy például a házi adó mértékének megállapításához a közgyűlés hét tagból álló választmányt küldött ki. A tanács a tisztviselők testülete a közgyűlés végzéseit hajtotta végre. A tanácsülésen a polgármester elnökölt, ahol az utcánként választott hat tanácsnok, a város kapitánya és az előadó jegyző rendelkezett szavazati joggal. A tanács többek között intézte az árvák ügyeit, utalványozott, felügyelte a rendőrséget, a céheket és a nemzetőrséget. Miután elkülönült a bíráskodás és a közigazgatás, a tisztújításon megválasztották a törvényszék élére a főbírót, a hat tanácsnokot és a jegyzőket. Az új igazgatási rendszerhez kapcsolódtak a ténylegesen végrehajtó munkát végző utcai tisztek és hivatalnokok, a régi jól bevált utcai közigazgatás. Évenként választotta meg az utca szavazati joggal bíró polgársága a kapitányt és a tizedeseket, nevezte ki a tízház gazdákat, illetve a tanácsnak javaslatot tett a belső és külső rőzsebiztosok személyére. Új intézményként alakultak meg a törvényszék mellett az utcabíróságok, amelyek a 60 ezüst forint alatti adóssággal és a házbérrel kapcsolatos szópereket intézték. Utcánként az ottani képviselők a törvényszéki tanácsnok mellé két rendes és két helyettes bírói esküdtet választottak. A közgyűlés által 1848. június 6-án jóváhagyott beligazgatási rendezéssel kapcsolatosan a belügyminiszter tett észrevételeket. Debrecen képviselői nem kifogásolták azt a megállapítást, hogy a törvényszék tagjai a város tisztviselői, tehát a közgyűlésen szavazati joggal bírnak, ám nem fogadták el az utcabíróság létjogosultságát megkérdőjelező miniszteri álláspontot. A közgyűlés a hat utcabíróság mellett érvelt, egyrészt a szópereket korábban intéző kapitányi hivatal leterheltségére, másrészt a perlekedés könnyítésére, az ügyvédi közreműködés kiiktatására hivatkozva. A gonosztevők megfékezésére felállított 1841 óta működő rögtönítélő bíráskodás nem ismeretlen Debrecenben. Ezt az évente adományozott jogot az 1848/49-es évekre is megkapta a város oly módon, hogy István főherceg nádor rendeletére és a belügyminiszter által ellenjegyezve, a törvényszék hatáskörébe utalta. A jog gyakorlását – egészen pontosan a lázítás, lázadás és az abból eredő gyilkosság, rablás, gyújtogatás esetén – bár nem volt gyakori, a város fontosnak tartotta a nagy kiterjedésű határ közbiztonsága miatt. Az új törvényhozás terméke volt az 1848: XVIII. t. c., a sajtótörvény, amely a gondolatok sajtó útján történő szabad közlését és terjesztését mondja ki. Az igazságügy miniszter a törvényes rendelkezés alapján utasította a tanácsot a sajtóvétségben ítélkező esküdtszék felállítására. A városban 1849 áprilisára a 24-60 év közötti, 200 forint jövedelemmel bíró polgárságból 144 esküdtképes egyént írtak össze. A sajtótörvény természetesen érintette a városi könyvnyomdát is, amire Tóth Endre művezető az üzem racionalizálására tett javaslata kapcsán már utalt, de bevezetésre került a sokszorosított termékek jegyzőkönyvezése is, természetesen a tanács által hitelesített nyomtatványon. A rendelkezés kapcsán a belügyminiszter utasította a várost, hogy amennyiben a Balla Károly által szerkesztett Debreczen - Nagyváradi Értesítőben politikai témájú cikk jelenne meg, kötelezzék a szerkesztőt a biztosíték befizetésére.6 A szabad királyi városról szóló 1848: XXIII. t. c. előírásai szerint megalakított közgyűlés gondoskodott az országgyűlési követek megválasztásáról, melynek időpontját június 14-re tűzte ki. Ismert a legfelsőbb törvényhozó szervnek, az országgyűlésnek a meghatározó szerepe, akkor azonban a hely5 HBML IV. A. 1011/a. 118. k.1060/1848., 1064/1848.; IV. B. 1102/a. 1. k. 1/1848.; IV. A. 1011/j. 16. cs. 135/1848., 216/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 91/1848.;IV. A. 1011/o. 4. cs. 29. évszám nélkül; IV. A. 1011/k. 217. d. 158/1848.; Magyar Törvénytár 1836-1868. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső Bp., 1896. 246-248. /Továbbiakban l. Törvénytár i. m./; IV. A. 1011/m. 123. d. 144/1848. 6 HBML IV. A. 1011/n. 5. d. szám nélküli; IV. B. 1109/f. 1. d. 76/1848.; IV. B. 1109/f. 3. d. 259/1849.; IV. A. 1011/j. 16. cs. 171/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 144/1848.; IV. B. 1109/f. 2. d. 78/1849.; IV. A. 1011/j. 16. cs. 126/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 225/1848.; IV. A. 1011/n. 5. d. 24/1848.; IV. A. 1011/o. 5. cs. szám nélküli; IV. B. 1109/f. 3. d. 174/1849.; IV. A. 1011/l. 38. d. 178/1848.; IV. A. 1011/j. 16. cs. 86/1848.

51 hatósági választás megelőzte az országgyűlési képviselők választását, ami a népképviseleti elv érvényesítése miatt logikus intézkedés volt. Az István főherceg nádor és helytartó által aláírt és Szemere Bertalan által ellenjegyzett meghívó az 1848. július 2-i országgyűlésre szólt. Az országgyűlés évenkénti üléseiről szóló IV. törvénycikk 3.§-a értelmében a képviselőket három évre választották. Az 1848: V. t. c. a Pesten évente tartandó országgyűlés követeinek választását részletesen szabályozta. Összehasonlítva az 1848: XXIII. t. c.ben lefektetett helyhatósági választás jogosítványaival megállapítható, hogy a Debrecenben június 14re kiírt országgyűlési képviselő választáson a jogosultak köre növekedett. A helyi tisztújításon az egyik feltétel a vagyoni cenzus mellett a nagykorúság, azaz 24 év, addig az országgyűlési választásnál csak a 20. év betöltése. Ezen kívül az V. t. c. 1.§-a szerint e jog gyakorlására mindazok jogosultak, akik az országgyűlési követek választásában korábban szavazattal bírtak. Egyesek szerint a választók száma elérte a lakosság hét százalékát. A népképviseleti választás másik érdekessége a korábbi országgyűlési választáshoz képest, hogy az V. t. c. Debrecenben kettő helyett három képviselő megválasztását tette lehetővé. Ennek megfelelően a törvényhatóság közgyűlése a hat utcából kettő-kettő összevonásával három kerületet létesített és kerületenként választották meg a honatyákat. Így alakították ki az első kerületet a Péterfia, Csapó, a másodikat a Czegléd, Varga és a harmadikat a Piacz, Hatvan utcákból. A megelőző 1847. október 13-án megtartott választáshoz képest újdonság volt a közvetlen választás bevezetése. Korábban a városi tanács és a választott hites közösség gyűlésén, a tisztviselőkön és az esküdteken kívül megjelentek a választó polgárok, vagyis a hat utca szavazói által választott összesen 30 fő is, s így ünnepélyes körülmények között 88-an döntöttek a két országgyűlési képviselő személyéről. A június 14-i választáson összesen 1434 választó szavazott, azaz a 48556 fős összlakosság három százaléka. Ez a számarány természetesen rendkívül alacsony, s erősen megkérdőjelezi a szószerinti népképviselet elvét. Egy harmadik érdekességről is számot adhatunk a levéltári iratok olvasása kapcsán. A III. kerület, tehát a Hatvan és Piacz utcák lakói Deák Ferenc igazságügy minisztert jelölték, aki végül is szülőhelye, Zala megye választóinak a bizalmát fogadta el. A nemes pátoszt sem nélkülöző köszönőlevelében többek között a következő mondatot írta: „Mennyivel élénkebb örömet ébresztett bennem a magyar alföld ősi tősgyökeres fővárosának, a romlatlan magyar nemzetiség tűzhelyének Debreczennek azon kitüntető, s megtisztelő figyelme, miszerint engemet országgyűlési képviselőjévé választván, a bizodalomnak azon legbecsesebb nemével ajándékozott meg, melly szabad alkotmányos országban minden alkotmányosan érző polgárra nézve a legszebb megbecsültetés.” A Deák Ferencet jelölő III. kerületben három jelölt közül az 1848: V. t. c. 35.§-a értelmében két fordulóval választottak honatyát. Végül is az első választói kerület Tar Károlyt, a második Farkas Károlyt, a harmadik Komlóssy Imrét választotta országgyűlési képviselővé.7 Debrecen szigorúan ragaszkodott kegyúri jogához éppúgy, mint az 1848: XXIII. törvénycikkben meghatározott önálló köztörvényhatósági státusához. Ez a megállapítás azért fontos, mert a kapcsolódó két eseménysor új vonásokat tartalmaz. Az oktatás területén a főhatóság és a város közötti konfliktus a tanrendszer új szabályozásának hiányából fakadt. Debrecenben megüresedett két katolikus elemi iskolai állás. A város kegyúri jogára hivatkozva kinevezett két tanítót, akik közül ráadásul az egyik előzőleg a királyi kerületi táblánál állt alkalmazásban. 1848 márciusában a nagyváradi tanulmányi főigazgató egyetértésben a m. kir. helytartótanáccsal utasította a városi tanácsot, hogy az elemi tanodai szabályzat szerint a hármas kijelölés, tehát a város, a főigazgató, majd a helytartótanács szolgálati rendet tartsa be, az általa meghirdetett pályázat alapján. A törvényhatóság nem fogadta el a főigazgató utasítását, amely ideiglenesnek tekintette a tanítók kinevezését, még 1848 szeptemberében sem, amikor pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter kötelezően írta elő a régi szabályzat szerinti eljárást mindaddig, míg az új rendelkezés meg nem jelenik. A tanács továbbra is kegyúri jogához ragaszkodott, mint szerzett joghoz, hiszen mindig is maga nevezte ki és fizette a tanítókat. A legfontosabb érv viszont az volt, hogy mint törvényhatóság képesnek érezte magát arra, hogy jól ismerve a jelölteket önállóan döntsön személyükről.8 Debrecen Szabolcs megyében elterülő pusztákat birtokolt, így mint közbirtokos adta ki haszonbérbe ezeket a területeket. A konfliktus előjele volt az az 1848-as februári esemény, amikor a megye felkérte a városi tanácsot, hogy segítse a nemesek összeírását a megyéhez tartozó területen. A válasz kategorikusan elutasító volt, hiszen a bérlők polgári jótéteményként, a kiváltságukból fakadóan 7

HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 42/1848.; 1848:IV. törvénycikk l. Törvénytár i. m. 222-223. o., 1848:V. törvénycikk u. o. 223230. o.; Gazdag István :Debrecen országgyűlési képviselői / Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXI. Db., 1994. Szerk. Radics Kálmán 42. o./; IV. B. 1103. 1. d. ; IV. A. 1011/l. 38.d. szám nélkül.; IV.A.1011/a. 117. k. 3038-3040/1847. 8 HBML. IV. A. 1011/j. 15. cs. 11/1848.; u. o. 16. cs. 117/1848.; IV. A. 1011/m. 123.d. 117/1848., 210/1848.

52 részesültek a földből, tehát továbbra is a város a birtokos. Elintéződött a dolog azzal, hogy a tanács megküldte a Szabolcs megyében szavazati joggal bíró, de Debrecenben lakó nemesek névsorát. Az igazi perpatvar 1848 júliusában tört ki, amikor a haza megsegítésére Szabolcs megye kormányzó választmánya Debrecenre, mint megyei földbirtokosra adót vetett ki. A város felháborodottan utasította el a pénzösszeg kifizetését, mert ez ellentétes az önkéntes adakozásra szólító miniszteri rendelettel, egyébként sem ismerte el a megye adókivetési jogát, amely a törvényhozás és saját hatásköre. Legfőképpen azonban a kettős adózással nem értett egyet, hiszen mint törvényhatóság a miniszteri leiratra egész területe után fizette az adományt. Következésképpen, ha a megye felhívására a puszták után még egyszer fizet, a város polgárai károsodnak. A város nagyon komolyan fontolgatta, hogy az országgyűléshez fordul a pusztáknak Debrecenhez csatolása érdekében éppen azért, hogy egyik alapvető törvényhatósági jogkörét, az adókivetés jogát maga érvényesíthesse. Ebből semmi sem valósult meg, mert 1849 májusában a belügyminiszter utasította a tanácsot, hogy miután a közteherviselés személyenkénti adózást jelent, működjön közre a városban lakó, de szabolcsi területet haszonbérlők adójának beszedésében. Debrecen a közteherviselés fenti módozata szerint szováti földbirtokáért is fizetett adót Szabolcs vármegye pénztárába. A közteherviselés tehát a korábban nemesi birtokok megadóztatását is jelentette. A város a megyénél 1849 elején maga kezdeményezte a szováti birtokán történt változások szerinti adókivetést, nehogy úgy járjon, mint ugyanott az ezt megelőző úrbéri per kapcsán. A Szabolcs megyéhez tartozó Szovát a XVIII. század második felétől került Debrecen és az ugyancsak debreceni Komáromy család földesúri birtokához, ez utóbbit egyébként a város később bekebelezte. A város az egész birtokot úrbéri jövedelmeivel együtt időszakonként kötött szerződés alapján Szovát lakosságának haszonbérbe adta. A lakosság pedig az idők folyamán összekavarta az allódiális és az úrbéri földeket. A szovátiak a Debrecen tanácsa által 1835-ben kezdeményezett és még 1839-ben is tartó úrbéri rendbeszedési per jogosságát nem ismerték el, tudniillik, hogy a városnak a falu határán lett volna allódiális földje. Akkor a Szabolcs megyei úrbéri szék bírósága, majd az ítélet nyomán a felső hatóságok is kimondták, hogy a várost, mint földesurat megilleti az allódiális föld. A Debrecen általi haszonbérbeadás 114 egész jobbágyi telekre és 300 zsellér szolgáltatására és dézsmájára terjedt ki. Hosszú szünet után 1847-ben a helytartótanácsnál Szovát újra kezdeményezte a vitát, amely a békés egyezséget, ellenkező esetben megyei tiszti ügyészi eljárást írta elő. Sikeres megegyezés hiányában Debrecent a Szabolcs megyei alispáni bíróság elé idézték. Ismeretes, hogy 1848 májusában törvény szerint már nem léteztek az úri törvényhatóságok. A tanács hiába hivatkozott az 1848: X. t. c. 1.§-ban foglaltakra, tudniillik, hogy az úrbéri per útján történt rendezés és annak végrehajtása esetén az többé fel nem bontható, az alispáni bíróság a szovátiak által kezdeményezett pernek helyt adott. Mellékes körülmény, de említésre méltó, hogy a megyei bíróságon más Debrecen lakóival kapcsolatos ügyek is szerepeltek, ezek tárgyalását azonban az ősiség eltörlését kimondó 1848: XV. törvénycikk alapján a további törvényes rendelkezésig függőben hagyták. Mindenesetre a várost kellemetlenül érintette a bíróság döntése a szovátiakkal folytatott per újraélesztésével. Nemcsak a döntés volt, terhes, de annak következményeként a vérszemet kapó szovátiak atrocitásai is. 1848 augusztusában Debrecen jelentette az alispánnak, hogy Szováton a lakók semmibe véve a kisebb királyi haszonvételek kizárólagos földesúri jogát, a bort és a pálinkát szabadon árusítják, kárt okozva ezzel a haszonbérlő kocsmárosnak. A másik alkalommal a város által haszonbérbe adott földekre birkanyájat hajtottak a falubeliek. Debrecen kérte a Szabolcs megyei kormányzó bizottmányt, hogy választmányt küldjön ki a kárt okozók megfenyítésére. „…Ezután hasonló, s több vétkes merényletek által városunk megháboríttatni, s azt a mi legfőbb a vagyon bátorságát veszélyeztetni, s a törvényt megtaposó szováthiak kártételeinek, s vakmerő hatalmaskodásainak kitétetve lenni, ne legyen kénytelen.” 1848 novemberében, amikor a fenti események történtek, Debrecen az úrbéri per ügyében folyamodványt nyújtott be a minisztériumnak. A következő év januárjában megérkezett a minisztérium döntése, amely helyt adott a szovátiak által megújított pernek. A falubeliek atrocitásának bejelentésére Szabolcs megye kormányzó bizottmánya Rásó Lajos szolgabírót küldte ki, aki népgyűlésen büntetés terhe alatt figyelmeztette Szovát lakóit a további önkényeskedések beszüntetésére. Berendelve a vak /tiltott/ bor- és pálinkamérőket kijelentette, hogy törvénytelen eljárásuk folytatása esetén a megyéhez feljelentéssel él. Az új törvények kétségtelenül felszínre hozták a lakosság jog és tulajdon iránti igényét. Ahol pedig önkényeskedések történtek, minden esetben a változások által előidézett szabadságra hivatkoztak. Debrecen haszonbérbe adta a szováti szárazmalmot, mint kisebb királyi haszonvételt. Amikor az egyik lakost feljelentették egy malom felépítéséért és működtetéséért, a következő volt a válasza: „…Szabadság lévén már ugygondolkozott, hogy szabad malmot is építtetni élelem keresés végett.”

53 Debrecennek Hajdúsámsonnal kapcsolatosan is voltak érdekeltségei, s ezeket is érintették a változások. Ilyen volt például a robot eltörlése, melynek következtében a gúti és halápi kaszálókat a város közgyűlése haszonbérbe adta ki, miután a sámsoniak az új rendelkezés nyomán nem kaszálták. A másik esetben maga a megye kormányzó bizottmánya volt az, amely kárt okozott a sámsoni mészárszék haszonbérlőjének, amikor megyeszerte megengedte a sertéshúsnak, szalonnának, juh és kecskehúsnak szabad kimérését. 1848-ban a debreceni érdekeltségű közös birtokosság, mint a mészárszék tulajdonosa az évi bérből hajlandó volt egy bizonyos összeget elengedni, bár a haszonbérlő a Sámsonban állomásozó katonaság marhahús ellátása miatt jelentős bevételekhez jutott.9 Debrecenben a korszakváltás ellentmondásosságát leginkább a korábban polgárjoggal nem rendelkező külvárosi lakosság helyzete tükrözi. Megszülettek az új törvények, de nem alakultak még ki a részletes szabályozások. Megszűnt a külvárosiak által teljesített napszám, de nem létezett még 1849 májusában sem a közmunka szabályozásáról szóló rendelkezés. Úgyhogy a város közgyűlése határozatot hozott ökrök vásárlására és béresek felfogadására, hogy ideiglenesen így biztosítsa az utcák és országutak karbantartását. Lényegében a Debrecent körülvevő árok volt az a természetes határvonal, amely elválasztotta egymástól a bel- és külvárost. A külső terület benépesítése a XVII. század végén kezdődött, s gyarapodott olyan mértékben, hogy 1849-ben a tanács már 940 külvárosi házbirtokost tartott nyilván. Ez az összes debreceni háztulajdonosnak csupán 28%-a, mindenesetre a kültelken élő más lakókkal együtt ez a szám már elég tekintélyes ahhoz, hogy sorsukkal kellő szinten foglalkozzanak. A kortársak a polgári javadalmak és terhek megoszlását illetően a lakosságot három csoportra osztották: A kiváltságos polgárságra, a javadalmakból kizártakra és a külvárosi lakosságra. A külvárosiak a betelepülés alkalmával a városi közösség tulajdonában lévő telkeket használták, ezért 1774-től 1829 10 és 16 váltóforintot, majd 1829-től 16 napi szolgálattal fizettek. Ezen kívül 1848-ban már a katonaszállásolás terheit is vállalniuk kellett. Ugyanakkor a polgári javadalmakban nem részesültek. A Piacz utcai külvárosi lakók már 1848 május végén kérték a közgyűlést, hogy az új törvények szellemében tegye általánossá a polgári egyenlőséget és a városban érvényben lévő polgári jogkedvezményeket. Követeléseik között a ház után járó külső föld kiosztása és a katonaszállásolás ésszerű megszervezése szerepelt. Kérték a közgyűlést, hogy a katonaság arányos elosztását a saját soraikból választott külvárosi birtokosokra bízzák és a katonaellátás terheit éppúgy beszámíthassák a hadi adóba, mint ahogyan a belvárosiaknál ez már gyakorlat. A közgyűlés április végén elviekben kinyilvánította annak a lehetőségét, hogy a külvárosi házak birtokosai megválthatják telkeiket, s ez által a polgári javadalmak közül egyebek mellett a ház után járó városon kívüli földet is megkaphatják. A képviselőtestület ugyanezen az ülésen elhatározta, hogy 1849-ben a ház utáni földek szabad adását-vevését is lehetővé teszi. A törvényhatóság valószínűleg abban reménykedett, hogy időközben kiadásra kerülnek a szabad királyi városok belrendezésére vonatkozó részletes szabályozások, ezért csak jóval később, augusztusban kezdett el foglalkozni az elvieken túl, mostmár a konkrét tervek elkészítésével. A közgyűlés által kiküldött 19 képviselőből álló bizottság december 15-re terjesztette be a javaslatát, amelyet némi módosítással, de elfogadott a képviselőtestület. A város a jogegyenlőség megteremtésének feltételéül szabta, hogy a külvárosi házzal rendelkező személy megváltsa a telkét 2 pft-ért …-ölenként. Ezzel kapcsolatosan a közgyűlés azzal érvelt, hogy a belvárosi polgárok is vásárlás révén jutottak telkeikhez. Amennyiben a tulajdonba vétel megtörténik, csak akkor jut a külváros lakója 8 …-öl belső telek után 300 …-öl külső illetményhez, melyet a közlegelőből különítenek el és osztanak ki. A megváltás révén háztulajdonossá, s egyben polgárrá váló személy kaphatott fát a közös erdőből, vehette haszonbérbe a városi portákat, tanyákat, legeltethetett a nagykiterjedésű legelőkön és mérhette saját borát. A közgyűlési határozat végrehajtásának azonban számtalan akadálya volt. A kisnyilas, azaz a belső ház után járó külső föld osztására szolgáló földsáv felmérésekor derült ki, hogy nem lesz elég szántóföld. A közgyűlés meglehetősen késlekedve a gazdasági szakosztályt bízta meg a külvárosiak igényének a felmérésével. A lakók megkérdezése után nyilvánvalóvá vált, hogy telkeikért nem kívánnak fizetni, tehát nem fogadják el a küldöttgyűlés által előírt feltételeket. A külvárosiak sokféleképpen érveltek igazságuk mellett, de többségük azon az állásponton volt, hogy a városnak szolgáltak már

9

HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 72/1848., 73/1848., 169/1848., 170/1848., 183/1848.; IV. B. 1109/f. 3. d. 239/1849.; IV. B. 1109/f. 2. d. 108/1849.; IV. A. 1011/m. 123. d. 199/1848.; IV. B. 1109/f. 1. d. 67/1848.; IV. A. 1011/o. 5. cs. szám nélkül; IV. A. 1011/j. 5. cs. 54/1848.; IV. B. 1109/f. 1. d. 93/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 202/1848.,254/1848.; IV. B. 1109/f. 2. d. 84/1849.,83/1849., 103/1849.; IV. B. 1109/f. 3. d. 165/1849.; IV. A. 1011/k. 217. d. 189/1848.; IV. B. 1109/f. 3. d. 212/1849.

54 eleget. 1849 májusa volt, amikor azok is kezdtek követelőzni, akik belső telekkel ugyan rendelkeztek, de külső földdel nem.10 Az új törvények megjelenése egy olyan korszak nyitánya volt, amely a kiépülő független és magyar államigazgatás által támogatva meglehetősen ellentmondásosan érvényesült, de nem azért, mert nem volt meg a közös akarat és gondolkodás, hanem az idő rövidsége miatt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc döntően külső, de belső feltételei is úgy alakultak, hogy nem teljesedhettek ki azok a társadalmi és gazdasági változások, amelyeknek végső soron a polgári átalakulás volt a célja. Ezekről a változásokról szólnak a kortársak levéltárban őrzött iratai, amelyek tanulságokkal szolgálhatnak az utókornak is.

10 HBML IV.B.1109/f. 3.d. 220/1849.; Balogh István: A város és népe. /A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849 januármájus. Szerk. Szabó István. Db., 1948. 46. o./; IV.B. 1109/f. 1.d. 116/1848.; IV.A. 1011/j. 16.cs. 45/1848.; IV.B. 1102/b. 1.d. szám nélkül; IV.B.1109/f. 2.d. 153/1849.; IV.B.1109/f. 3.d. 210/1849., 238/1849.

55 1. Budapest, 1848. május 9. Széchenyi István a debreceni vasútról Debreczen város közönségének. A Magyar vaspálya rendszerben mennyi fontossággal bír a Szolnok-Debreczen-Szatmári vonal, egy röpiratomban kifejtettem. Ujabb események ezen vonal fontosságát remélték, sürgetöségét csak nevelték. Első teendőim közé soroztam tehát megtenni lehető legnagyobb erővel azt, hogy ezen vonalak fölméretése által a tettleges munka is minél elöbb megindítható legyen. E czélra midön szükséges számban mérnököket rendeltem ki, fölszóllítom önöket, nyujtsanak azoknak mindenben segédkezet. Söt miután e vonal mentében esö községek részéröl az áldozati készségnek annyi lelkes tanúságait birom, fölszóllítom egyszersmind arra is, hogy lehetö legrövidebb idö alatt nyilatkozzanak az iránt is, valljon a szükséges föld tér kisajátításának terheit – melly aránylag a nyerendő roppant haszonhoz tekintetet alig érdemel, nem volnának e a közvetlen érdeklett községek hajlandók elvállalni? mert valamint igazságosnak nem tekintettem eddig is, hogy az országos érdekü vaspálya vonaloknál egyes községek a földtér ingyen ajánlatán túl aránytalanul áldozzanak; ugy viszont méltányosnak tartom, hogy hol a föld becse olly aránytalanul emeltetik, azon csekély terecskéért még az álladalom részéröl nevezetes áldozatok ne tétessenek. Fölszóllítom ezért önöket ez iránt mielöbb legföljebb folyó hó végéig határozottan nyilatkozni. Biztat a remény, hogy megfeszített törekvésem, s önök kézfogása olly helyzetbe segít, hogy Hazám e részének fölvirágzásához a tettleges munkát megindítani még e nyár folytán sikerülend. Gr. Széchenyi István HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 25/1848. Eredeti levél 2. Debrecen 1848. május 15. A közgyűlés felajánlása a vasútépítéshez Minister úr! Önnek folyó május hó 9-kéről 86. szám alatt városi közönségűnkhez a magyar vaspálya rendszer tárgyában intézett hivatali fölszóllítására alázatos tisztelettel jelentjük: hogy mi a mai nyílvános közgyűlésűnkben hozott határozatúnkhoz képpest 1-ör A vasút vonal felméretéséhez kirendelendő mérnököknek mindenben segédkezet fogúnk nyújtani. 2-or a vaspályához szükséges főldtért a közönségűnknek közös használatában levő birtokaiban ingyen fogjuk adni, és a szükséges főldtér kisajátításának terheit is, - ott tudniillik hol a főldtér a lakosok magán birtokában lenne, - a közönségűnk magára vállalja ’s azoknak viselésére magát kötelezi. Mély köz és minket a haza eránnyában kötelező végzésűnkről e jelentésűnket oly alázatos kérésűnkel terjesztjük fel, mi szerint minister úr a tárczájánál állodalmi altitkár ifjabb Gróf Zichy Ferencz úrtól mint a központi vasút társaság igazgatójától városúnknak múlt 1847.k évi November 10kéről kiadott és a mi már végzésileg visszavont ajánlatainkat magában foglaló kötelezvényűnket visszavenni s kőzőnségűnk megnyugtatására vissza kűldeni méltóztassék. Debreczen Város közönsége HBML IV. A. 1011/ m. 123. d. 161/ 1848. Fogalmazvány gróf Széchenyi István közmunka és közlekedési miniszternek

56 3. Debrecen, 1845. Beszámoló Somogyi Gábor tégla- és cserépmester hollandiai útjáról Tekintetes Nemes Tanács! és Választott Hites Közönség! Folyó hó 13-án valék szerencsés hazaérkezni hollandiai útazásomból, hol reám bízott égetett téglákból készült járdák – és országutak mimódoni épitések modját, és azoknak tapasztalásom után hazánkra alkalmazhatássát, ugy szinte az e végre használandó téglák anyagjait, készitésnek modját megvizsgálván; mindazokról ezen alább irtt sorokban jelentésemet; nem külömben az ottan divatozó téglákból négyet az A. B. C. D. betük alatt mellyeket magammal hoztam bémutatni hazafiui kötelességemnek tartom. …Illy helyhezetben kéntelenek sok fáradsággal a folyóvizek iszapjaiból gyüjteni magoknak az e czélra megkivántató anyagot, mit csatornákon hajokkal szállitanak a kívánt helyre; s ez okból nállok a téglák árra igen magosan áll. – Az illy kiszállitott iszapokból többnyire csak Rotterdam vidékein dolgoznak, még pedig csupán a csak járdákhoz való apró pengő téglákat. …Mi isten kegyelméből megvagyunk áldva a leg jobb tégláknak való anyagokkal, s bátran versenyezhetünk Európa bármelly nemzetével is, mind külső csinosságra, mind pedig erősségére nézve. Csak hogy adjuk meg annak munkáját , s égetését. …A téglavetésre, s annak külső csinosságára mint ezt a mustrákból látni lehet, nem sok gondot forditnak: de megkell vallani, hogy sárjaik, mellyek gépekkel készittetnek, a legjobbak. …Tapasztalásom szerint Hollandiában általánosan véve a téglavetésben semmi különös figyelmet ébresztő változtatást sem fedezetem fel: sőtt ily nemű téglák Hamburgban még sokkal nagyobb gonddal vettetnek: ugy szinte nem hallgathatom el a Burkus országiakat Berlin, és Poczdám vidékein, hol még nyomógépek is használtatnak, mellyek külső csinosságokra jóval felűlmulják erő és tartosságokra nézve pedig semmivel sem alább valók amazoknál, hol több milliomok használtatnak fel belőlök mindennémű épitményekre. – A Trotoirok vagy járdák készitése módja igen egyszerű, s mindég a helyhez van alkalmazva, a mint az keskenyebb vagy szélesebb; de mennyire csak lehet egyenes vonalban; -néhol 3, néhol 4, 5 sőt 6 lábnyira is kiszélesednek az épületektől: rendes lejtösségök egy ölben két hüvelyknyi; külső széleik csupán csak téglákkal vagynak ki prémezve, s ezen belől több féle czifra alakokban élére rakatnak ki, de csak puszta földre – melly előre tömő fával keményen leveretik, azután durva homokkal, az az fövénnyel vagy más szóval porondal egy hüvelyknyi vastagságban elegyenesíttetik; azután csak szárazon, minden legkissebb sár, vagy mész nélkűl rakatnak le az e végre készített apró pengő téglák: ekkor szinte tömőfával egyformán le veretnek, mellyet bevégezvén felülről bőven száraz poronddal behintenek, s egy szén vonó forma vaskaparóval a dúrva homok ide s tova huzatik s tolatik rajta, azután egy kerti rostélyos locsolóból vízzel meglocsoltatik, seprővel addig sepertetik, míg a téglák hézagjai egészen betelve nincsenek; ekkor tisztán le sepertetvén, kész a járda. – Az ország útak szinte mint a járdák ugy készülnek, azon külömbséggel, hogy domboruvá alakíttatnak : egy ölbe 3 hüvelyk magosság számittatik: az utak rendesen 3-4 ölig a D., betű szerinti téglákból élére rakatnak ki; és a járdáktól csupán egy lejebb helyhezett, s téglából alkotott kis víz folyó választja el mind két felöl. Ezen kis folyoktól, mellyeknek tégláik koczkára a folyó hosszában rakatvák, kezdődnek el az országutak téglázásai, még pedig keresztben, az az a téglák hosszával mind az út szélességében tétetnek le, hogy a kerekek ne hosszában, hanem keresztben gördüljenek által rajtok. – A föld midön tömő fával erösen leveretik, fövénnyel jól ki egyenlittetik; s a téglák mind szárazon foglalólag jó szorosan rakatnak le; ekkor tömő fával egyenlően leveretvén, bő homokkal meghintetik; egy szóval mint a járdáknál a homok mind addig huzatik rajtok, míg a téglák közei egészen meg nem telnek; ekkor megöntöztetvén természeti porondos agyag földdel, egy hüvelyknyire beborittatnak, hogy a rajtok gördülő kerekek minél kevésbé árthassanak a kövezetnek: ebből látnivaló, hogy az országutakra nagy gondot forditnak; hogy pedig a szelek általában el ne hordhassák a port, melly azon ráhordott földből eredett gyakran megöntözik, s mindég úgy igyekeznek, hogy a rajtok levő agyagos porond rész szivosan maradjon, így elkészülvén, ha szorgalmatosan gondot viselnek rájok, 20-25 évig sem igen leend szükséges kitünö újitási költségekkel pótolni. – Most már egy észrevételemet vagyok bátor elöadni a keskeny utczákra, avvagy utcza szorúlatokra nézve, hol igen sok terhes szekerek jőnek és mennek; ennél fogva természetesen hamarább is romlanak el a téglák: miszerint a kerékvágásaiba, mint ez Poczdámban látható – egy egy lábnyi széles, és két vagy három öles hosszú, és négy hüvelyk vastagságu fürészeltt tölgydeszkákat vélek czélszerűen alkalmazni; mellyeknek végei rézsút vágattatván el, két kis vas kapocscsal öszvefoglaltatnának: és olly módon helyheztetnének, hogy feljebb ne érjenek mint a téglák, hanem

57 velök egy irányban egészittessék ki az út. ezek alá semmi fa sem szükséges, csupán egy sor tégla, s minden két lábnyira ismételve: ezek kevés költségbe is kerülnének, és az említett helyekre nagyon is ajánlhatók. – …E végre jónak látnám előbb az új mód szerinti téglákból annyit, mennyi egy illy probára előlegesen szükséges készittetni, melly midőn a probát kiállaná; ekkor a nagyobb mennyiséghez mérve, nagyobb készűletekhez is illendően járulhatnánk.Mind ezen vizsgálódásaim után czélszerűnek véltem még egy igen érdemes család atyával értekezni, hogy hozzánk jöne le: és itt, mind a járdák mind pedig az utak kirakásának terhét, épitések módját vállalná felelősség terhe alatt magára; miszerint én igértem neki uti kőltségűl 120 pftot, évenként pedig biztositva 200 pftot fizetésűl, ezenkivűl három évig lakhelyt, fa, és gabona járandóságot. …Midőn mindezeket tapasztalásim, s értelmim szerint hiven előadám, nincs egyéb hátra, mint ezen forró ohajtásom nyilvanitása Adja Isten hogy Hazám jólléte ez altal is előmozdittassek !!! HBML IV. A. 1011/o. 5. cs. szám nélküli Másolat 4. Budapest, 1848. december 8. Sáncvonal építése A hadügyminister Debreczen város hatóságának. A honvédelmi bizottmány f: hó 1-ről 4030/E sz. a. kelt rendeletének és a város kivánságának – miután az ily fontos erősitési munkálat tervezésére s kivitelére alkalmas mérnöki egyének már más helyeken elrendeltetvék – az erősités tárgyában csak most lehetvén megfelelni; tudomásul adatik a város közönségének, miképen a Debreczen városát illető erősitési s sánczoltatási munkálat kivitelével Fáy Albert mérnök kari főhadnagy úr igazgatói állásban – három külön segéd melléje rendeltével – bizatott légyen meg. Felhívom ennél fogva a városi hatóságot, miszerint nevezett főhadnagy úrnak kivánságához képest a térfekvések vagy más helybeli körülmények eránt felvilágositást nyujtani, - továbbá elegendő szükségelt eszközöket és szerszámokat kiszolgáltatni, nem külömben elegendő nagy számu kézi munkásokat és napszámosokat kiállítani hazafiui legszebb kötelességének és lélek ismeretes feladatának ismerje. hadügyminister Mészáros Lázár HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 207/1848. Eredeti leirat 5. Debrecen, 1848. június 28. Tájékoztató Debrecen üzemeiről Czikkelye Debreczen Város tanácsülési Jegyzőkönyvének … Olvastatott az országos Statisticai hivatal igazgatója Fényes Eleknek f. e. Jun. 19-én 57. k szám alatt kelt felszóllító levele az iránt, hogy következő 4. pontra nézve a felelet lehető leggyorsabban küldessék bé hozzá. Tanácsnok Csáthy Károlynak kiadatik, hogy a számvevő hivatallal a kívánt adatokat öszvegyüjtvén minél hamarább tegyen jelentést. A fentebbi határozat folytán az országos Statisticai hivatal által felállított 4 pontokra nézve a kellő vizsgálat megtétele után következő jelentésemet tészem az 1-őre kő és szén bányák Debreczen kir. város határában nintsenek a 2-kra Debreczen kir. város határában mészföld nints annál fogva mész nem égettetik. – Van Debreczennek 2 fedél cserép gyára és téglavetője mellyekben készülnek lapos és kupás vagy is girincz fedél cserepek, rendes és … formáju téglák. –

58 A három közelebbi évekbeni kiállitásokat vevén fel közép számitassal a) lapos fedél cserép évenként készül 815000, melynek értéke ezrét 8 pengő forintjával véve tészen 6500 pftot. b) kupás vagy is gerincz fedél cserép készül évenként 6600 darab. Százát 3 pft 12 xr jával véve tészen 211 pftot és 12 xrt c) közönséges tégla készül évenként 2520000. ezrét 4 pft 48 xrjával véve tészen 12096 pftot. d) Négyszeg tégla készül évenként 6500. százát 3 pftjával véve tésze 255 pft. a 3-kra Debreczen városnak van egy sörháza. melly haszonbérlet utján kezeltetik. A múlt 1847. Nov. 1-ő napján kiteltt haszonbérleti időkben a haszonbérlő előadása szerint évenként főzetett 1200 hordó sört, mely tett 216000. ittzét – A haszonbérlő jövedelme nem tudatik, a haszonbérleti öszveg a múlt évben vólt 3050 pft. most pedig 5550 pft. Eczet gyár van Debreczenben négy ugy mint 1-ő a Rikl Jos. Anselmé, mely készít évenként 36500. ittze eczetet 240 pft évi jövedelemmel., 2-k Nagy Jósefé mely készít szintén 36000. ittze eczetet. 200 pft. jövedelemmel. 3-k Schőberl Jósefé, mely készít 28000 ittzét. 160 pft jövedelemmel. 4-k a Fischer Jósefé, melyben készül 18000 ittze 100 pft jövedelemmel. – más egyébb szeszes ital nemü gyárok Debreczenben nem találtatnak. a 4-kre Debreczen szekvárosnak uradalmai nintsenek annál fogva tiszteket és cselédeket nem tart. Mellyekről tészen jelentésemet Debreczenben Julius 24-én 1848 Csáthy Károly tanácsnok HBML IV. B. 1109/f. 1. d. 91/1848. Eredeti jelentés 6. Debrecen, 1849. április 20. A téglavetők dézsmája Város fájára, s téglaira való hív ügyelesett, úgy szintén a szürüknek tisztán tartását, jól készülendő sárboli dolgoztatást, a tégla vető formáknak gyakori meg vizsgáltatását, s a létező gödröknek, s kemencze fenekeknek múlhatatlan meg töltését, s egyenesre leendő egyengetését, szoros bűntetés terhe alatti kötelességekbe tettem, mellyeknek tellyesítésére magokat ajánlották is. Téglabiztos Simon Mihály itt által fel jelentődött, hogy a tégla vetők jelen át alakulási kor szakban, a szabadság élvezete alatt, ők is mint úrbéresek kik minden dézma adástól fel mentettek, téglajoktól jövendőre nézve, dézmát adni nem szándékoznak, mire nézve az egész társaságot fel szolitottam, s nékiek meg magyaráztam, hogy nem ollyan természetű föld ez mint az úrbéresek földe, s ha találkozna valaki a tégla vetők közzül ki előttem ki merné jelenteni, hogy ő jövendőre a nemes város tégla vetőjébe maga részére, s kereskedés végett készitett téglaibol, dezmát adni vonakodna, az ollyan tégla vetőtt, azonnal most mingyárt, a téglavetőből ki utasitanám, szürüjet el venném, s nékie itt többe téglát égetni nem engednék, - de töbszöri fel szóllitásom után is, egy sem találkozott ki a dézmát meg tagadni mérészelte vólna, hanem minyájan oda nyilatkoztak, hogy ők valamint eddig, ugy jövendőre nézve is a dézmát szívesen meg adgyák, - mind azon által azon kéréseket terjesztették előmbe, hogy mivel közűlök, a táborba is vóltak, többen pedig a városi őrzeti szolgálatokat eddig is tellyesítették, s ez után is tellyesitendik, e mellett többen házzal bírók lévén, katonát kell tartani, magok dolgok után folytonosan nem láthatnak, méltóztatna a T. Tanács olly könyörűlő lenni, hogy az eddigi ezer tégláról százat adott dézmájokból valamelly részt engedni, melly kérésekre azt feleltem hogy én ugyan őket meg halgatván tudósításomba meg említem, de ezen az utón kéréseknek sikerét nem várhattyák, hanem folyamodjanak a tisztelt Tanácshoz. Téglabiztos úrnak kötelességébe tettem hogy mivel a cserép mester változott, minden a cserép gyárhoz tartozó eszközöket számba vévén, azokat Cserép mester Kiss Jánosnak Lelettár mellett adja által. … Szőllősy János épi szak bizottmány Elnöke

59 HBML IV. B. 1109/f. 3. d. 184/1849. Eredeti jelentés 7. Debrecen, 1848. augusztus 21. A nyomda ésszerűsítése Tisztelt Közgyűlés! Városunk könyvnyomdája 1844-ik év előtt a csökönyös tespedés és rendezetlenségnek példányképe volt; elismerte ezt a könyvnyomda akkori ügyeinek vizsgálásával megbízott azon választmány, melly versenyző többi társaim között engem is 1844-ik év tavasz havában, mielőtt még művezetővé választattam volna, arra szólitott fel: adnék egy tervet, melly szerint ezen könyvnyomdát rendezni czélszerű lenne…. Ezen tervem eredménye lett – úgyhiszem – az ellenőri és corectori hivatal felállítása; több tárgybeli, de a könyvnyomdai számadásokhoz tartozó rendes naplók készítése és vitele; új betűk rendelése; e tervben fejtém ki először a vas- és gyorssajtók, simító sajtó stb iránti nézeteimet, s megrendelése iránti óhajtásaimat;- e tervben mondtam el a darabszám, vagy bizonyos fizetés iránti nézeteimet is a nyomda egyéneire nézve, a lehetőséget tartván szemem előtt. …Ámde a lefolyt évek negyedikében hazánk egére új nap, - a szabadság eszméjével azonosított új kormányzási rendszer, - derült. Ez új kormányzási rendszer megengedi, sőt követeli, hogy minden kisebb nagyobb ügyigazgatásból, mi czélellenes, kiirtassék Most, mielőtt ezen állításomra vonatkozó okozataimat sorolnám, feljegyzem ide, mi czélja van a könyvnyomdáknak, mi czélból tartja különösen városunk könyvnyomdáját: 1-ör A nyomdák főczélja: a gondolatok gyors közlése; 2-or Általa fejlesztethetnek a tudományok s mindennemű ipar. – Továbbá, mellékes czélja 3-or, hogy a nyomdatulajdonosok s a nyomdászathoz tartozó segédeknek, mint iparosoknak, tisztességes élelmet nyújtson. – 4-er Városunknak, ezek mellett czélja, hogy általa a közpénztár növekedjék. Az eddigi rendszer mellett, lássuk, megfelel-e városunkban a kitűzött czéloknak? A könyvnyomdai ipart Európaszerte századokon keresztül gátolta a csak napjainkban eltörlött censura; ezen – a hierarchák és bareaueraták által felállított – szellemgyilkoló rendszer a debreczeni könyvnyomdán is átokkint nehezűlt. Városunk könyvnyomdájában azonban ez nem volt elég. Itt, mint a nyomdaügyvitel rendszerében mai napig is nyoma van, a Tanács, mint másod censor, minden nyomatandó munkát maga elébe kívánt vizsgálatul; és a művezetőknek semmit sem volt szabad mind addig nyomatni, míg folyamodás utján rá engedelem nem adatott; melly rendszerre nézve megjegyzendő, hogy az némi kegyosztás szint is viselt magán. Volt-e erre nézve felülről utasítása a Tanácsnak, nem tudom, nem is vizsgálom; de annyi igaz, hogy e másod vizsgálat, vagy folyamodványra kelt nyomathatási engedelem – mint késleltető és akadályoztató rendszer – a fentebb írt czélok mindenikével homlokegyenest ellenkezett. …Az eddig mondottakból is, de a következőkből szinte az tetszik ki, hogy városi tanácsunk, régibb időktől fogva, a nyomda fő kormányzását, a művezető hatáskörének kivált utóbbi években káros megszorításával, magának tartá fen. …Tartsunk most egy kis szemlét a gyors- és vassajtók -, s ezekkel munkálkodás körül; vessünk egy pillanatot nyomó egyeneinkre, kiknek a fentebbi határozatra eldöntő befolyásuk volt. Nekem szándékom volt – mert láttam, mert tudtam, mikép lehet – bármilly szép munkát ha a szükség kívánja, gyorssajtón is nyomatni, természetesen ehez értő gépész által. Én erre nézve olly egyént ajánltam, kit nyomdánk számára – akár úgy tekintjük, mint jó nyomtatót, kitől – igazán megvallva – valamennyi nyomtatóink sokat tanulhattak volna; akár mint gépészt, ki a budapestiek közt legügyesebbnek tartatik - : megnyerni valóságos szerencse lett volna. – Ezen egyén már azóta a Kozma Vazul nyomdájában művezetői állást nyert, mit a gépészségnél alkalmasint tisztességesebbnek tekintend, minél fogva megnyerhetéséhez már reményünk sem igen lehet; ennél fogva ő érette alig van valami tennivalónk; de elvesztése nyomdánkra nézve csakugyan sajnálandó. …Jelenleg volna nyolcz rendes nyomtatónk; de ezek közől egy már csaknem egész év óta sorvasztó betegségben sinlik, kinek valahai dolgozhatására – különben is már koros, elgyengült ember levén – számot nem tarthatni. E szerint csak heten vannak.

60 Minthogy a gyorssajtó nem valami köszörűkő-, vagy közönséges eszterga-géphez hasonló valami, - hogy azon is, mint emezeken az illető mester egy magába dolgozhatnék- hanem olly gép, mellynek igazgató felügyelője mellé, a működésbe hozhatásra nézve még négy más egyén kivántatik, u. m: két kerékhajtó férfi, és egy ív be-s egy ív kirakó, férfi vagy lyány – gyermek, mindegy, csak ügyes legyen. Tehát a gépmesterrel együtt a gyorssajtóhoz öt egyén kivántatik. Ezenkivül a két vassajtóhoz kell négy egyén, összesen kilencz. Látni való, hogy a fentebbi hétből ez ki nem telik; ugyanazért szándékom volt a gyorssajtó mellé a gépmesteren kívül négyet rendes nyomtatóink közöl alkalmazni, a még megmaradt hármat aztán, hozzájok vagy egy jó nyomtatót, vagy, roszabb esetben, egy tanulót felvevén, két kézi sajtóhoz alkalmazni; a gyorssajtó mellé kiképzett gépmestert fogadván. Most pedig, miután a gépész is e hét egyén kőzöl választatott, az egyik kézi vassajtó mellé egy egyén sem jut; mivel pedig annak is mindig elegendő munkája fog lenni, szükség hozzá két nyomó egyént állítani. A gyorssajtókhoz különösen azért alkalmaztatnak az ív be- és kirakásához leánykák, mert ezek e munkára, külországban pedig a betűszedésre is, a mellett hogy elég ügyeseknek tapasztaltatnak, ezenkívül őket rendre és függésre is inkább lehet szorítani. – Az illy leánykák fizetése vagy hét – vagy napszámra határoztatik, de többnyire napszámra vannak 1 vfjl fizetve. – Itt meg lehetne próbálni őket tanulói évi fizetésre felfogadni, melly sokkal kevesebb, mintha naponként 1 vft fizettetnék. Különösnek fog ugyan első pillanatban tetszeni, hogy egy férfiakkal rakott intézetben egy két leány is alkalmaztatik; de a ki látott már gyárakat, látott nagyobb könyvnyomdákat s egyéb hasonló intézeteket, hol mindenütt leányok férfiakkal együtt egy teremben vagy műhelyben dolgoznak, nem fog rajta csodálkozni. Én pedig mellékesen azt jegyzem meg, hogy századok óta ha a leányok s nők, erejökhöz mért mindenféle mesterségek gyakorlatára szoríttattak, s abban mai napig is megtartattak volna: soha, de soha annak nagyobb haszna nem lehetendett, mint épen most, magyarhazánk e vészteljes korában, midőn hazánk s nemzetiségünk védelme minden becsületes magyar férfi kart igénybe veszen, midőn azokat az iparűzéstől épen úgy, mint a földműveléstől táborba parancsolja. …Alapelvek, mellyek szerint a nyomda jövendőben igazgattatnék, a következő pontokban sorolom elő …A Tisztelt közgyűlésnek alázatos szolgája Tóth Endre mk. könyvnyomdai művezető HBML IV. B. 1109/f. 2. d. 159/1849. Eredeti 8. Debrecen, 1848. június 5. A mészáros céh kiváltságainak megnyirbálása t: cz. Minister Úr! Minthogy Nemzet éltünk feltünt szakának alapításáúl alkotott újabb törvények által, az országot eddig fentartott, s Felséges Királyaink által szentesített törvények, és az országban létező társulatokat biztosított szinte törvény alakját viselő és Királyi kegyelemből nyert szabadalmak még eltörölve nincsenek; mennyiben azoknak elenyészte a legkártékonyab veszélyt húzná különben is maga után, bátorkodunk a Czéheknek átalános rendezéséig, tetemes sérelműnk orvoslása végett jelen alázatos előterjesztésünk által Minister Úr magas személye előtt esedezni. – Nem reménylvén, hogy Bihar Megye mostanában az 1659. évi 71:törvény által reá ruházott hatalma szerint rajtunk a marha árának rögtöni felhágása előidézte körülményekhez képest, a Nagy Bőjt elmúlásával bekövetkezett országos vásár, és a jelenleg feles számmal városúnkon keresztül utazó katonaság szállásolása idejére oly hirtelen intézkedhessen, naponta sajnosan érzett károsodásunk azonnali enyhítése végett, múlt Aprilis hó 19-n tartatott városi közgyűléshez kéntelenítteténk folyamodni; - melly is kirendelt küldöttségének ámbár ./. alatt köztudomást szerző próba tétel után tett 2. ./. alatti hivatalos tudósítása által kérelmünk alaposságáról vóltaként meg győzettetett, és ugyan azon hó 22-n pótlólag bemutatott felvilágosításunkba elő sorolt terheltetésünk tekinteteiből kérésünk intézkedést igénylő méltánylását által látta, sőt ez alkalommal a küldöttség egyik tagja által százados jogaink letiporására irányzott alattomos bújtogatással a marha hús mérésnek ez idő szerinti ár mellett leendő

61 elvállalására irásbeli ajánlattal fel késztetett sertés vágó hentes társulatnak szabadalmúnk sérelmével mesterségünk folytatását meg engedvén, mint a 3. ./. alattiakból nyilván kitűnik, midőn ezen velünk örökös ellenszenvel viseltetett Hentes Czéh bújtogatás mellett gondatlanúl tett ajánlatának káros következményét siralmasan tapasztalta, s minden agyarkodása mellett is, noha mi tehettségünkhöz képest mindennapi vágással elő segítettük, a község szükségét még sem tudta kellőleg fedezni, e vállalat alúlli felmentéséért esengő kérelem, úgy az érdekelt bújtogató küldöttségi tag Nagy Mihály újjabbi működése mellett hetvenöt lakos által alá íratott panasztétel folytán, ugyan azon hó 26- n tartott köz gyűlés a marha húsnak szabadon s minden ár szabály nélküli mérhetését minden kire kiterjeszté, miáltal bennünket a 4. ./. alattiak szerint nem csak kizárólagos jogúnktól, s igy tanúlt mesterségünktől, és azáltal élelmünk egyedüli keresése módjától, hanem még vágó csordánk járásáúl eddig bírt legelőnktől is meg fosztott. – Ekkor legméltóbb elkeseredésünk közt ide 5. ./. alatt eredetben csatolt folyamodványunk szerint mi, kik nem nyerészkedés vágyból, hanem a közjónak szivünkön hordozása tekintetiből bizonyos kárunkal ajánlván meg a hús fontonként 14. xr. legalsóbb ár mellett eddig csak általunk tellyesített rendes mérését ezentúl is minden hátramaradás nélkül folytatni, csak hogy jogaink kizárólagos gyakorlatába törvényesen légyünk vissza helyheztetvék, bár a kontárok által csak öszve marczoglott és nem izlésen mért mindenféle hús árúlásból köz elégületlenség, s ezenn folyamodványbeli példa szerint tapasztalt veszélyes vissza élés származott is, még sem nyertünk méltánylást és esedezésünk meg halgatása szerinti vigasztalást. Miknél fogva az elő terjesztettek vóltakénti megvizsgálása mellett, az 1554:11. t. cz. által eddig szentül meg tartandott 1821. év Nov. 30-n is meg erőssített, és városúnk Leopold királytól nyert szabadalmával elválhatatlan kapcsolatban lévő kiválcságolt jogaink szabados gyakorlatában bennűnket vissza helyheztetni, és kiváltságolt levelünk sérelmére az 1713. évi 108. t. cz. által országosan törvényesített város szabadalmának ezen rendelete: „neminique in prajudicium societatislanionum loci, macella pro carne vendenda tenere licitum esto” tőrvény ellenes meg rontásával felszabadított henteseket, s egyéb városi lakosokat mesterségünk folytatásától magas hatalma szerint adandó hathatós rendelkezése által eltiltani a leg méllyebb alázattal kérjük, kegyeibe ajánlott legnagyobb tisztelettel lévén, Belügy Minister Úrnak alázatos szolgái Sz. k. Debreczen városban lakó kiválcságolt Mészáros Mesterek. HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 169/1848. Tisztázat. Szemere Bertalan belügyminiszternek címzett kérvény. 9. Debrecen, 1848. március 19. A 13 pont megtárgyalása Debreczen Város Tanácsa és választott közönsége szerencsés hívatalosan értesíteni a’ magyar nemzetet, hogy midőn az országgyűlési követeitől folyó 1848-dik évi martius 17-kén sebespostával érkezett, ’s a’ bécsi és országgyűlési közbenjött eseményeket magában foglaló tudósítás felett tanácskozandó, mai napon martius 19-kén d. e. 10 órakor a’ tanácskozási nagyobb teremben nyilvános rendkivüli köz-gyülést kívánt volna tartani: akkoron a’ város minden rendü lakosai a’ gyülés kitűzött ideje előtt, már egypár órával előbb a’ városház’ udvarán és piaczán ezrenként öszveseregelvén, és a’ nemzeti ujság czímű lappal szétküldött pesti 12 pontok felett értekezvén, a’ köz-gyülés megnyitásakor a’ tanácsterembe annak tökéletes megteltéig begyültek, és a’ kint maradtak nevében is kinyilatkoztatták, hogy ők bizodalommal vannak előljáróikhoz, és ezentul a’ nyilvánosan tartandó bármily gyülésekben befolyási jogot nem igényelnek, hanem csak mint halgatók fognak azokban megjelenni; de most e’ mainapi tanácskozásokba befolyni, s’ a’ pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly elhatározott akaratuk. Azértis elébb ugyan a’ felhívott követi tudósitás, azután pedig a’ pesti 12 pontok felolvastattak, mellyek következők: 1. Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével. 2. Felelős ministerium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyülés Pesten. 4. Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés.

62 7. Urbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküttszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politicai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio Erdélylyel. A’ mi megtörténvén, a’ Pest megye érdemes követe Kosuth Lajos által a’ kerületi ülésben f. hó 14-kén tett mind három inditványokat egy ajkulag pártolva kijelentette: hogy a’ jelen orszggyülésben tökéletes bizodalma van, és azt az országgyülési minden teendőiben mindenkép’ gyámolitani legkedvesebb hazafiui kötelességének esmeri, a’ pesti 12 pontokat pedig a’ tanács és választott közönség tagjainak, ’s több lakosoknak kijelentései után, mint különben is az országgyülési követeinek adott anyautasitásból önként folyó nemzeti ohajtásokat, az egész közgyülés egyhangulag magáéinak lenni vallván és azokat elfogadván: ekkor a’ tanácsteremben jelen vólt, és a’ városház’ egész udvarát elfoglaló nagyszámu lakosság nevében ennek megbizottjai a’ népnek kivánságát, következő pontokban terjesztették elő: 1. Az elsorolt 12 pontokhoz, mint a’ nemzetnek régoltai ohajtása, 13-dik pontba adattassék; miszerint törvény által mondassék ki; hogy ő Felsége a’ Király minden évnek legalább felerészét az országban tőltse. 2. A’ helybeli sajtónak szabadsága nyilvánitassék, és a’ netaláni visszaélések iránt rendelkezés tétessék. 3. A’ polgári őrsereg tüstént felállitassék. 4. Nem csak a’ köz,- hanem a’ tanács magán-gyülései és a’ törvényszékek is nyilvánosak légyenek. 5. A’ népnek e’ közgyülésben jelenléte nyilván jegyzőkönyvbe foglaltassék, és a’ követek oda útasíttassanak, hogy ezentul küldendő tudósításaikat, nemcsak a tanács és választott közönséghez, hanem az egész város lakosaihoz czimezzék. 6. Végre, ezen minden legkissebb csendzavar, és az előljárósággal higgadt tanácskozás utján történt reform-diadalnak megünnepléseül a’ városház elejére állandóul ott maradandó nemzeti lobogó tüzessék ki, és ma estvére a’ város kivilágitassék. Ezen kivánatokat a’ közgyülés a’ tanács és választott közönségnek általános hozzájárulásával végzéssé emelvén, és a’ szabadsajtó, ugy szinte az őrsereg felállitása iránt a’ szükséges rendeléseket megtévén, a’ közgyülésnek jegyzőkönyve a’ gyülés teremében meghitelesittetett, utóbb pedig ennek ablakából a’ piaczon öszvesereglett nagy számu lakosság előtt is kihirdettetett. – Ezzel déli 12 órakor a’ nép egész csendességben és megelégedéssel eloszlott. Mit is e’ városi tanács és választott közönség azzal tesz közhirré, hogy e’ nagy gyülésben Kosúth Lajos e’ békés reformok vezetésében mások felett kitünő hazafi közakarattal és szünni nem akaró öröm rivalgások között e’ város polgárává választatott. HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 101/1848. Nyomtatvány 10. Debrecen, 1848. május 18. Közgyűlési határozatok a törvényhatósági képviselő választásról 1060/1848. …Ezután az elnöki kitüzés szerint olvastatott a folyó hó 16-n kelt közgyűlési határozat melly a kijelelök választásamodjáról szól olvastatott a központi választmány fent emlitett jelentése, mellyből kitettzik hogy e városban a lelkek száma a mennyire a már mezei munkávali elfoglaltatás s a lakosok nagy részének e miatti távolléte miatt öszveirni s öszveszamitani lehetett 48566 ra megy, a választók száma pedig a mint a bemutatott ivek mutatják 1912 őt tészen…. 1064/1848. …A képviselők választásánál a szavazatok öszveszedésében eljárandó választmány a tisztviselők megválasztása után fog kineveztetni, a képviselők választásának módja pedig jelesen hogy az utczánként és egy felvilágositó s rovatokkal ellátandó hírdetményi iv fog minden választó képességgel

63 án

bírónak kiadatni már a folyó hó 16- tartott közgyűlésben elhatároztatván s azon határozatnak foganatosítására Kovács Lajos népszószóló és Sápy Sámuel eskütt megbizatva lévén ezen kiküldetteknek megbízatása ezennel megujjíttatik azon felvilágositás adatván nekiek hogy mivel e városnak 48566 ra menö lakosai számához képest a képviselök törvényes száma 180 leend és ebből a hat utczához képest egy egy utczára 30. 30 képviselő esik ehhez alkalmazzák magokat a hírdetmenyi rovatos iveknek kinyomatásában, egyszersmind a kinyomatandó hírdetmenyi rovatos iveken azt is juttassák tudomására a választóknak hogy az utczánkénti 30 képviselök választásánál nem lesznek köttetve ahhoz hogy csupán a magok utczajabeliekböl válasszanak hanem a kitett 30 számig a város bármelyik utczajaból szabadon választhatnak; melly végzés felöl a kijelelő választmány is értesítendő.HBML IV. A. 1011/a. 118. k. Eredeti jegyzőkönyv 11. Budapest, 1848. szeptember 19. Újoncállítás Debreczen város közönségének. A növekedő közveszély ’ elhárithatása mulhatatlanná tette, addig is míg a katonaállitási törvény, a vett fejedelmi szó szerint, szentesitve visszaküldetik, a hadsereget az önkéntesség eszméje szerint kiegésziteni, és öregbiteni, nehogy a trón és az ország védetlenül öszveromboltassék Mihez képest rendelem.: 1-ször. Minden czélszerű módokon ügyekezzék 127 lélekre két ujonczot számitva, öszvesen 842 honvédet minél előbb kiállitani. Szükség hát ezen számot, a népesség’ arányához képest felosztani, és az illetőknek azonnal kihirdetni. … Ministerelnök Batthyány Lajos HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 135/1848. Nyomtatvány sajátkezű aláírással 12. Debrecen, 1848. április 26. A közigazgatás és a törvénykezés szétválasztása Belügyi Minister Úr! A közelebb tartott ország gyűlésén hozott és már kiherdetett Törvény rendeletéhez képest városunkban is megtartandó tisztujjítás határ idejéül általunk folyó május hó 22-ik napján tűzetvén ki e városra nézve nélkülezhetetlennek láttuk eleve is a ként rendelkezni miként az eddig ugyanazon egy tanács intézkedés alá tartozott de a teendők halmaza miatt kellő pontossagal elvégzendőknek nemis igényelhetett közigazgatási és törvénykezési tárgyak egymástol külön választassanak és valamint a közigazgatási tárgyak a polgármester és melleje valasztandó hat tanácsnokok egy fő és egy aljegyző ugy a törvénykezésnek a főbíró mellé szinte valasztandó hat tanacsnoki kőz bírak egy fő és egy aljegyző által vezetessenek. Hasonloul halaszthatatlanná válván az is, hogy a beállandó tisztujjitás alkalmával a közhitel biztositása tekintetéből a telek bírói hivatal is rendeztessék ezen hivatalra egy telek bírói tanacsnoki czimmel és fizetésel egy ellenőrt valasztás utjan alkalmazni és mellejek egy írnokot rendelni elhatároztuk. … ezenakenti intézkedésünket azon kéréssel terjesztjük Önhöz fel hogy az elvalasztandó hivatali egyének fizetésének rendszeresitését el rendelni méltóztassék. HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 144/1848. Fogalmazvány a közgyűlésről 13.

64 Debrecen, 1848. Statútum …f: A Képviselökről aa/ Általános elvek 160. §. A képviselök a polgárság által 6 évre választatnak és 6 év mulva egészben meg ujjitatnak, de ismét valaszthatok. 161. §. A képviselö testület a városnak a közgyűléseken, minden köz és magány jogi dolgaira nézve, a tisztviselö karral eggyütt véve telyes meg hatalmazotja. 162. §. A képviselö testület a tisztviselö karral eggyütt tanácskozik külön válva végzést nem hozhat. 163. §. Képviselök nem lehetnek a) Nem keresztyének b) Azok kik hivatalt viselnek c) Katonák és papok d) Azok kik oly vétket követtek el, mely miatt ha hivatalt viseltek volna a büntető törvény rendelete szerént, hivatal vesztéssel lettek volna fenyítendők…. HBML IV. A. 1011/n. 5. d. 14. Debrecen, 1848. június 6. Belrendezési szabály …Törvényszék tagjai: a fő bíró, mint elnök; és hat tanácsnok; - a törvényszéken előadók a jegyzők, de a kik határozó szavazattal nem bírnak. – Ítélet hozásra az elnökön kívül legalább négy köz bírónak jelenléte szükséges. A törvényszék ülései, a perek tárgyalásánál nyilvánosok, ellenben az ítélet hozáson hallgatóságnak jelen lenni nem szabad. … Törvényszék hatósága: 1.) A törvényszék köréhez tartoznak általában, mindazon tárgyak mellyek szoros értelemben vett bírói eljárást igényelnek.2.) A bírói zárnak és törvényi megintésnek eszközlése. 3.) Az elsajátítás, az eddigi gyakorlat szerint.4.) Tanúk meghiteltetése. 5.) A törvényszék a maga itéleteit saját tagjai által tartozván végrehajtatni: a hat törvényszéki tanácsnokok közt, a hat utczák felosztatnak, s úgy teljesítik a tanácsnokok utczánként a végrehajtásokat. 6.) Az utczabeli törvényszéki tanácsnokok, az illető utczabeli képviselők által magok közzül választandó két rendes és két hellyettes, bírói esküt teendő képviselővel együtt, azon világos adóssági, vagy házbér iránt támasztott szópereket ítélik s hajtják végre, minden héten legalább egy napon, mellyek eddig a vkapitányi hivatal köréhez tartoztak 60 eft öszveg erejéig, a felebbvitel a törvényszékre törvény értelmében történvén… Tanácsűlés tagjai: a polgármester, vagy akadályozása esetében a hivatalára nézve választásrendi szerint legidősb tanácsbeli, mint elnök; a tanácsbeliek, a városi kapitány, és az előadó jegyző; egyenlő személyenkénti szavazattal… Tanácsűlés hatósága: 1.) A tanács köréhez tartozik mind azon közigazgatási és sommás eljárási tárgyaknak elintézése, mellyek a közgyűlésekre feltartva nincsenek, és szoros értelemben vett bírói eljárást nem igényelnek. 2.) A közgyűlés végzéseit a tanács hajtja végre, hacsak egyes esetekben azoknak foganatba vétele egyes tisztviselőkre közvetlenűl nem bízatott a közgyűlés által. 3.) A tanács utalványozza, a mennyiben szükséges részletesen a köz pénztárak bevételeit és kiadásait…

65 4.)

A rendőrségi felügyelés, és minden köz-számadások és pénztárak többszöri véletlen, s mindenkor szembesítéssel öszvekötendő megvizsgálása, a tanácsi hatás köréhez tartozik. 5.) A bé és kitáblázások. 6.) Az árvák vagyonainak öszveírását, akár hivatalosan, akár a köz hirré teendő hírdetmény folytán magánosok által tétetik azok iránt jelentés egy tanácsbeli és egy képviselő által, kikhez, ha a szükség kivánja tiszti ügyész is rendelendő… 7.) Ugyan oda tartozik, a fekvő vagyonok adása-vevése körüli bevallások /fassiok/ és birtokba vezetés iránti rendelkezés, - a részletes intézkedés a telekbírói hivatal tettleges felállításától és szabályozásától függesztetvén fel. 8.) A czéhek körűli intézkedések mellyek eddig az öszves tanácshoz tartoztak, most a közigazgatási tanácshoz tétetnek által. 9.) A tanács köréhez tartoznak a Nemzet őrség feletti intézkedések… A közgyűlés tagjai: a tisztviselőket illetőleg 1.) Döntő szavazattal: polgármester, fő kapitány, közigazgatási tanácsbeliek, és ugyan oda tartozó jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárnokok, mérnök, erdő mester, tiszti orvosok, telekbíró, számvevők, gazdák. 2.) Jelenlehetnek értesítő de nem döntő szavazattal: a törvényszéki tagok, továbbá levéltárnok, sebészek, pénztári ellenőrök, mező és kaszálló bírák, építtető biztos és magtárnok… Közgyűlés tárgyai kirekesztőleg: a. Az országgyűléseket a város nevében intézendő kérelmezések. b. Szabályok alkotása… c. Az ország és város alkotmányos jogait illető kérdések. d. A város köz szükségeinek és köz jövedelmeinek évenkénti előleges felvehetése. e. A kivetendő adó-mennyiség, és a rovásos öszveírás tárgyainak meghatározása; az adó kivetési kulcs megállapítása és kijavítása. f. Költsönvételek a város köz költségei pótlására. g. Elidegenitések a város értékéből, vagy új szerzések; és auctio adása. h. A hús, szalonna és kenyér árrának meghatározása, úgy szinte a vadászat tilalom iránti rendelkezés. i. Vám-szabályozás. j. A város határait vagy a törvényhatóság illetőséget érdeklő kérdések a város és szomszéd törvényhatóságok között. k. A város köz pénztárai megvizsgálásáról, úgy szinte a város gondviselése alatt álló alapítványok mi karban létéről bémutatandó tudósítások. l. Számadó tisztek részére felmentő levelek kiadása. m. Új hivatalok felállítása, az eddigiek eltörlése, a hivatalbeliek és szolgák fizetéseiknek felemelése avagy leszállitása. n. Magánjogi tárgyakat illető követelések megindítása; egyességek helybenhagyása; és a város pecsétje alatt meghatalmazó levelek kiadása. o. Átalánosan, minden tartozásbeli elengedések, és rendkívüli pénzbeli kiadások, mellyek az előleges évi felvetésben nem foglaltatnak. p. Köz kereset elhatározása; hivatalbeli vissza élések vagy hanyagság miatt a városi számadó tisztviselők ellen. q. A felsőbb kormányszékeknek a közigazgatást tárgyazó szabály /normatív/ rendeleteik. r. Küldötségek tagjainak és azon képviselőknek megválasztása, kik az állandó bizottmányokban részt veendenek. s. Felsőbb helyen kiadott szabadalmak kihírdetése, és minden ezek iránt elő fordúlható kérdések. t. A katona-újonczok kiállítása iránti intézkedések. u. A közoltatásrai felügyelés. v. A város házi és hadi pénztáraiba befolyó pénzek havonként előterjesztendő részletes kimutatásának felvétele. w. A város ingó s ingatlan javainak s haszonvételeinek mi módon leendő kezelése körűli intézkedések. x. Az Izraeliták megtelepedési képessége felőli határozás.

66 y. A közgyűlés határozatainak végrehajtássáról rendelkezik. z. A tanács jegyzőkönyveit a közgyűlés megvizsgálja… Szak-bizottmányok. Állandó szakbizottmány e városban leend öt: úgy mint: 1., Szoros értelemben vett gazdasági, 2.,Erdőszeti, 3.,Építészeti, 4.,Árvai, 5.,Számvevői. A szakbizottmányokra nézve általános megtartandók: a., Olly tárgyakban, mellyekre nézve állandó szakbizottmányok léteznek, ezeket elmellőzni sem a tanácsnak, sem a közgyűlésnek nem lehet. b., Az állandó szakbizottmányok, határozatokat önállólag nem hozhatnak, sem a pénztárakra nem utalványozhatnak, hanem javaslataikat helybehagyás végett bémutatni, s a szükséges utalványozásokat kieszközölni a tanácsnál kötelesek… HBML IV. B. 1109/f. 1. d. 76/1848. Jelentés 15. Debrecen, 1848. október 30. Utcabeli kapitányok választása Inditványoztatván, hogy a múlt esztendőben megválasztott utczabeli kapitányok szolgálati idejök vége folyó hó elmultával elközelgetvén az ujjonan választásra határnap rendeltessék. Az uj kapitányoknak utczánként a választási joggal biró nép által szokott módon, és szokott helyen történendő választásukra f. e. nov hó 2-a csütörtök tűzetett ki határnapúl, olly módon hogy a kapitányi hivatal a fenn emlitett nap reggeli 8. órájára a szokott helyen a végett a népet tízházgazdák által hivassa öszve, miről az illető utczabeli tanácsnokok jegyző könyvi czikkek tudósittatni rendeltettek. Jegyzőkönyvi kivonat 16. Debrecen, 1848. november 2. Hatvan úttzában a kapitányságra kijeleltettek Zong Ferentz – 22 szavazattal elválasztatott Mike Ferentz – 7 szava – Pap Sámuel Deak István 1 ső Tizedességre Kis Péter 19 szóval elválasztatott Farkas István 10 szav Konrad Sámuel 2 dik Tizedességre Tömösvári György 15 szavazattal elválasztatott Essedi István 11 szava Nagy Gábor 3 szava 1 ső Tizedbe Tízházgazdának ső 1 Tized tízházgazdának Konrád Sámuel 2 dik Tizedbe Atsádi Pál 3 dik Tizedbe tízház gazdának Török Péter 4 dik Tizedbe Kis István kerékjártó 5 dik Tizedbe Debretzenyi Sándor csizmadia Ujjsoron 1 ső Tizedbe Debretzeni János 2 dik tizedbe Tóth Bálint. Hatvan uttzai küldöttség

67 Belső Rőzse Biztosnak ajánltatik Kenesei Antal Külső Rőzse Biztosnak Somogyi István volt cserépmester és Balog János Hatvan uttzai küldöttség Fogalmazvány HBML IV. B. 1109/f. 2. d. 78/1849. 17. Budapest, 1848. szeptember 6. Belügyminiszter a beligazgatás rendezéséről Debreczen város közönségének! E város törvényszéke azon választmányi munkálatra nézve, mely a város beligazagatási rendezése tárgyában Karap Sándor elnöklete alatt f. év Jun: 6- án kidolgoztatott s közgyűlésileg szabályul elfogadtatott, némely pontok közűl észrevételeit elő terjesztvén, s azokat elhatároztatni kérvén, - addig is, míg a városnak részletes rendezése megtörténnék, ideiglenesen rendelem, a mint következik: a) E munkálatnak I szakasza 2 ik pontjában felállitott azon szabály, miszerint a törvényszéki tagok a közgyűléseken csak értesítő, de nem eldöntő szavazattal lehetnének jelen, - világosan ellenkezik az 1848 ki XXIII t:cz: 29 k §-val mely igy szól: „a közgyűlés áll a városi tisztviselőkből és képviselőkből együtt véve.” – Már hogy a biró s a törvényszék többi tagjai valóságos városi tisztviselők legyenek, kétségbe éppen nem hozathatik, sőtt czáfolhatatlanul bizonyitja más különválasztott tanácsal és törvényszékkel biró nagy városok példája is, melyekben a törvényszék tagjai, mint kétségtelen tisztviselők; törvény értelmében kivétel nélkűl a közgyűlés alkotó tagjaiként tekintetnek s eldöntő szavazati jogot élveznek. E szerint az eldöntő szavazat, közgyűléseiken a törvényszéki egyénektől sem tagadtathatván jogosan meg, - önök azonnal gondos kodni fognak: hogy a panaszlott szabály ehez képpest kellőleg módositassék. b) Az érintett munkálat II szakasza 5-ik pontja alatt a be- kitáblázás helyesen soroltatik a tanács teendői közé, mert ezeket az 1848 ki XXIII t:cz: 25 k § a a közgyűlés teendői közűl épen, ugy mint a szoros értelmű bírói eljárást igénylő kérdéseket kivette, következőleg a részletes rendezésig ott hagyta, hol eddig voltak, t: i: a tanács előtt.- Épen így c) A 7 k pontban érintett bevallások és birtokba vezetés iránti rendelkezés, annál inkább helyén hagyandó, mivel a részletes intézkedés külömben is a telekbírói hivatal tettleges felállításától és szabályozásától függesztetett fel. d) A IV. szakasz 6 ik pontjában érintett utczai bíróságok tekintetében figyelmet érdemelvén azon körülmény, miszerint az ily bíráskodást a külömben is hetenkint négy napon elfoglalt közbírák kellő pontossággal vagy nem folytathatják, vagy ha folytatják, a rájok bízott végrehajtásokra, valamint a hivatalos jelentések elkészítésére elegendő idejök nem marad, - de azon nézetet sem lehetvén mellőzni, miként a képviselők fizetéssel ellátva nincsenek, s bírás kodásra nem választattak, és így tőlök kellő pontosság nem is igényelhető; – Önök e kérdést ujabban fontolóra vevén az iránt: valyon az efféle szóbeli perek elintézése, mint eddig divatban volt, tovább is nem inkább a városi kapitányra bízandó; s az eljárás könyítése végett még egy tiszti ügyész rendszeritendő nem lenne e? nekem véleményes tudósitást teendenek. A VI ik szakaszra nézve a jegyzőkönyvek iránt arra figyelmeztetem önöket: hogy teljes hitelt csak azon jegyzőkönyvnek lehet adni, melyet a jegyző maga vezet. Ebbe igtatandók egész terjedelmök szerint a felsőbb rendeletek is. Önként értetvén, miként mind a közgyűlési, mind a tanácsi, mind ismét a törvényszéki igtatókönyv külön vezetendő, az előterjesztendő benyujtványok pedig az igtató által mindenkor a jegyzőnek kézbesítendők, ki a tárgyat előterjesztvén a határozatot a kivonat után beírja, s az igy alakított jegyzőkönyvet tisztázás végett a kiadónak átadja. Belügyminister Szemere Bertalan HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 126/1848. Eredeti leirat

68 18. Budapest, 1848. augusztus 16. A sajtótörvény érvényesítése Debreczen város közönségének A Debreczen nagyváradi értesítő kiadója és szerkesztőe Balla Károly azt adván elő 8812 sz. a. beadott folyamodásában, miként ő érintett lapjában semmi politikai tárgyakkal nem fog foglalkozni, hanem a hírdetéseken kívűl, némi statisticai adatokat fog közleni helypótlékúl. S ezen szándéka a 7639 sz. a. beadott folyamodásához csatolt lap-példányból is kitetszvén, mely lapban valóban semmi politikai tárgyalások nincsenek; Ezennel utasítom a városi hatóságot, hogy az írt laptól biztosítékot ne kivánjon mind addig, míg az a felmutatott Julius 2-ki példány szerént folytattatik. Ha azonban később az írt lap politikai tárgyalásokba bocsátkoznék: a sajtótörvény által rendelt biztosíték leteendő lészen. Belügyi álladalmi titkár Kemény Dénes mk. HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 181/1848. Eredeti leirat 19. Budapest, 1848. január 22. Deák Ferenc levele Igen tisztelt sz. k. városi község! Mennyivel élénkebb örömet gerjesztett bennem a magyar Alföld ősi, tős gyökeres fő városának, romlatlan magyar nemzetiség tűzhelyének Debreczennek azon kitüntető s meg tisztelő figyelme, miszerint engemet ország gyűlési képviselőjévé választván, a bizodalomnak azon legbecsesebb nemével ajándékozott meg, melly szabad alkotmányos országban minden alkotmányosan érző polgárra nézve a legszebb megbecsűltetés: annyival inkább fájlalom, hogy a kitüntető bizodalom felhívását elfogadnom nem lehet. – Kedves szülő földem Zala, mellyet már más alkalommal is képviselni szerencsém volt, azon vidék, mellyben életem legnagyobb részét töltöttem, melly látta bölcsőmnek ringását, mellyhez a legszorosabb, legszentebb lánczok kapcsolnak, parancsolt újra velem s követévé választott. – A kegyelet ezen érzelmének, a gyermekkor olta szakadatlanúl edződött szoros baráti s rokoni kapcsolat ezen szent kötelességének tuladoníttsa a tisztelt választó község, hogy nagybecsű felhívásának nem engedhetek s arra, forró köszönetem kijelentésén kívűl, csak azon igérettel válaszolhatok, hogy legyek bár Zala, vagy Debreczen követe, minden esetre szeretett hazánk követe leszek, s ennek javára köröm s tehetségemhez képpest munkálni, míg élek s mozgok, soha meg nem szünöm. A mit a közös haza érdekében jót és üdvöst szóval és tettel eszközölnöm sikerűl, az egyformán szolgál a Duna és Tisza a Mura és Hortobágy vidékének hasznára, mert egy hazában csak egy közérdek, egy vég czél lehet. Hazafiúi őszinte tisztelettel maradván A tisztelt választó községnek alázatos szolgája … HBML IV. A. 1011/l. 38. d. szám nélkül Eredeti levél 20. Debrecen, 1848. június 6. Közgyűlési határozat az országgyűlési követválasztás előkészítéséhez

69 …tudományúl vétetvén következő határozatok hozattak a) a már ekkor beadott követ választási öszveírásokra nézve rendeltetett, hogy Junius 8-tól fogva 10-ig bezárólag, a városházánál, közhelyen tétessenek ki a végett hogy a kik neveiket még beigtatni kíványák az ottan űlő választmány előtt magokat jelenthessék. b) A következő 3 napon u. m. Junius 11. 12. 13. napjain a közép ponti választmány űlései legyenek a hol részint azokra nézve kik neveiket beigtatni kivánták de az öszve író választmány által be nem soroztattak, részint azokra nézve kik beírva vannak ugyan, de mások által ellenekben nehézség támasztatik hozassék határozat. c) A követ választás ideje Junius 14 k napján reggeli 8 órára tűzetik ki. d) Az közgyűlésileg megállapított 3 kerűletekhez képest az 1 ső kerűletnek részére választási helyűl a városháza választási elnökűl pedig id: Nagy Mihály, helyettesűl Sutka Mihály. Jegyzőül Harsányi Gábor. A II kerűlet részére választási helyűl a dohány raktari épűlet választási elnökűl Kis Orbán János, helyettesűl Ormós József. Jegyzőűl Kis Lajos. A III k kerűlet részére választási helyűl a Sárközi Mihály udvara, elnökűl Toót Sámuel, helyettesűl Jeney Jósef. Jegyzőűl Szaka Jósef neveztettek ki. e) Ezekről s a választást illető egyéb szabályokról a lakosok házaikhoz elkűldött 6./. alatt látható s a falakra több köz helyeken kiraggatott nyomtatványok által, valamint az egyházi szószékbőli kihírdetés által is értesíttessenek. Közgyűlési kivonat 21. Debrecen, 1848. június 11. 12 és 13 A választás módja A felállított kérdésre nézve a választmánynak több jelen vólt tagjai egyenesen elhatározták, hogy a követ választásnak úgy kell történni mi szerint mind egyik szavazó a törvény értelmében alakítandó szavazatszedő választmány előtt élő szóval nyílvánítsa kire szavaz, a választmány pedig a szavazónak nevét valamint azt hogy kire szavazott jegyezze fel. A választmány ezen határozatát következő okokra alapította a) a törvény szavai világosok mi szerint a szavazás valamint a szavazatok öszve számítása is nyílván történjék. b) mert a törvénynek azon rendelete, hogy valakit követté köz felkiáltással is lehet választani és hogy mindennek joga van azt a kit akar nyílvánosan ajánlani s ezen ajánlathoz még tíz nyílvános pártoló feltétel gyanánt kívántatik nyílvános szavazatot foglal magába. c) hogy a nyílvános szavazás némelyekre nézve moralis kénszerítés gyanánt hathat, meglehet, de itt nem arról van szó, milyen szavazás lenne jobb, hanem milyet rendel a törvény. d) Mert a szavazatszedés eszméje nem feltételezi a szavazatoknak egyenként kézbevaló vételét hanem magába foglalja a szavazásnak bár mely módját. e) Mert a királyi városokról felhívott XXIII. t. cz. 24 k § ának ezen kitétele, hogy minden szavazás a választásoknál titkosan történik ugyan azon t. czikk 5 k § a értelmében, a hol t. i. az mondatik hogy a követ választás a királyi városokban is mindenekben az 5 k t. cz. szerint történik – kizárólag a tisztválasztásokra szorítkozik. Jegyzőkönyvi kivonat 22. Debrecen, 1848. május 31. Szavazóképesség A követ –választók névsorának szerkesztése körül szem előtt tartandók e következők:

70 1. Öszveírandó minden rendes lakosa a városnak, ki a rovatokban ki fejtett képeségnek valamellyikével bír. Ezen észrevételre az adott alkalmat, mivel tapasztaltatott, hogy némellyek csak a törsökös lakosokat vitték be, a lakókra pedig figyelemmel nem vóltak. – 2. Bárha többféle képeséggel bírna is, mind azáltal csak egy rovatban szükség az ő képeségét ki jelelni. – például, ha valaki régibb polgár, elegendő őtet az illető rovatban jegyezni, a több rovatok neve után üresen maradván 3. Magában értendő, hogy az olly lakost, ki a képeségek egyikével sem bír, csak olly esetben szükség az öszve írásba vinni, ha képeségét követeli, de az öszve író választmány az ő követelését helyesnek nem találván, ezen körülményt az észrevételek rovatában jegyzi fel. – 4. A képeséget csak 1 vonással kell a rovatokban feljegyezni. – 5. Húsz éven aluli egyén, ha külömben képeséggel bírna is, egyszerűen ki hagyandó. 6. A jövedelmi rovat alatt a törvény értelmében csak olly lakosok jegyeztethetnek, kik 100 frt jövedelmet főldbírtokjogoktól vagy tőkéjöktől tudnak ki mutatni. – Napszámosok tehát s segéd nélkül dolgozó kézművesek illy képeséggel bíróknak nem tartathatnak. – Melléklet 23. Debrecen, 1848. június 6. A választás hírdetménye A követválasztás képességgel biró lakosok öszveirása az utczákban már bevégeztetett. Ezen névsor folyó Junius hó 8-dikától fogva 10-ikig a városházánál a nagy terem és a kapitányi hivatal közt levő szobában ki lesz téve a végett, hogy a kik neveiket még beigtattatni kivánják, az ottan ülő választmány előtt, magokat jelenthessék. Ugyancsak ott folyó hó 11-ik, 12-ik és 13-ik napjain a középponti választmány fog ülni, s részint azokra nézve, kik neveiket beigtattatni kivánták, de az öszveiró választmány által be nem soroztattak; részint azokra nézve, kik beirva vannak ugyan, de mások által ellenökbe nehézség támasztatik, határozatot hoz, - ezen időn túl észrevételek többé el nem fogadtatnak. A követválasztás folyó Junius hó 14-dik napján történik reggeli 8 órakor; Debreczen városából három országgyülési követ választatik. A város e tekintetben három kerületre osztatott; u. m. Az első kerületet képezi Pétefia- és Csapó- utcza együtt; - ezen kerületnek választási helye lesz a városháza…. A 2-ik kerületet képezi Czegléd- és Vargautcza; - ezen kerületnek választási helye lesz a váradutczai ugynevezett Dohány-Fábrika épületében … A 3-dik kerületet képezi Piacz- és Hatvan-utcza együtt; - ezen kerületnek választási helye Sárközy Mihály háza Hatvan-utczán… Mindegyik kerület külön egy követet választ, és ez a választás három évre szóll. Választható minden olly lakos, ki választó, ha éltének 24-dik évét betöltötte; - de a választási elnököt azon kerületben választani nem lehet. Valakit követül ajánlani mindenkinek szabad. Ha az ajánlottra nézve legalább 10 jelen levő választó szavazást kiván, a választás szavazás által esik meg. – A szavazás nyilván történik a szavazók neveinek felirásával, a honnan, minden csak személyesen szavazhat. A követ általános többséggel választathatik el. – Átalános többség az, melly a jelenlevő válsztók számának felét legalább egygyel haladja. – Ha tehát első szavazás alkalmával általános többség senkire nem megy, a két legtöbb szavazatott nyert egyének, mint már kijeleltek felett, új szavazásnak szükség történnie. – A középponti választmányból. Nyomatott Debreczen város könyvnyomdájában 24.

71 Debrecen, 1848. június 14. Választási eredmények …E szerint a nyílvanosan öszve számított 320. jelen való választók által közfelkiáltás útján Tar Károly lévén megválasztva, neki mint Debreczen város első választó kerűlete ország gyűlési törvényesen meg választott követének jelen jegyzőkönyv egy eredeti példánya megbízó levél gyanánt kezébe adatott. Kelt mint feljebb. Elnők Nagy Mihály mk. Jegyző ifjú Veréb Jósef mk. …Az ekként köz akarattal el választott Farkas Károlynak,mint Debreczen város 2-ik választó kerülete ország gyűlése törvényesen meg választott követének, miután elválasztatását elfogadta. – Jelen jegyző könyv egy eredeti példánya meg bízó levél gyanánt kezébe adattni rendeltetett. Kis Orbán János Elnök Ormós Jósef mk. hellyettes Elnök. …A másodszori szavazatok össze számitatván, kiderült miként Komlossy Imrére 69-Urinyi Pálra pedig 57 szavazat esett. És igy szavazatok általános többségénél fogva a debreczeni 3 ik kerűletben országgyülési követül Komlóssy Imre választatott el …Jelen jegyző könyv neki követi megbízó levél gyanánt kiadatik Tóth Sámuel mk. Nagy Mihály mk. Választási Elnök Szarka Jósefnek mk. Thamássy Sándor mk. választási jegyző. mint szavazat szedők Választási jegyzőkönyvi kivonatok HBML IV. B. 1103. 1. d. szám nélkül

25. Debrecen, 1848. október 20. Szilágyi Mihály fiúnevelő intézet adókötelessége Tisztelt Belügy ministerium! …az Andaházi Szilágyi Mihály által alapított fiu növelő intézet, mely az alapító egyenes kívánatára Szilágyi Mihály intézetnek neveztetik, külön oktató alatt áll, s melybeni felvétel, még az alapítónak hitsorsosai között is, azzali rokonsághoz, vagy nemesi kiváltsággal biró szülőktől lett származáshoz, meghatározott bizonyos számhoz, s több megszoritó feltételekhez köttetik, magán növelő intézetnél egyébnek nem tekintődhetne. Miután a köz oktató intézeteket adó mentesített régibb törvényeink, valamint városunknak azon eddigi szokása is, mely szerint a bármely felekezethez tartozó közalapítványi fundust adóval nem terhelte, a jelen magán növelő intézetre alkalmazhatók nem lennének, a növelés ügy iránti részvét pedig, testvériséget, egyenlőséget, s a néposztályok gyermekei iránti egyenlő kegyeletet igénylene. …Azt, hogy az előbbi tulajdonosa és tulajdonossai birtokukban, köz tereh alatt állandóul vólt intézeti házról, az adó, katona tartás, és egyéb köz terhek ez uttal levétetvén, a több eddig is már eléggé megterhelt házakra, ház tulalydonosokra, sőt nagy részben épen azon nép osztályra, melynek

72 gyermekei az intézet jótéteményeit nem is élvezhetik, hárittassanak, a méltányossággal, kor igényeivel, ujab törvényeink azon szellemével mely szerint a hajdan adó mentes nemes személy és nemesi birtok is adó alá vettettek, meg egyezőnek nem tarthatjuk, sőt az alapító végrendeletéből sem következtethetjük. S annalfogva az e targybeli 1846 Junius 10–n havi tanacsi vegzeshez jelenleg is azon hozzá tétellel miszerint az emlitett ház az ujjabban kidolgozandó adó rendszer folytan megálapitandó adóknak alája legyen vetve, ragaszkodunk. HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 252/1848. Közgyűlési fogalmazvány 26. Budapest, 1848. augusztus 30. Debrecen kegyúri joga Debreczen város tanácsának. Miután az elemi tanodáknak még helytartótanácsilag kihírdetett alapszabályai, a tervezetben levő új tanrendszer majdani életbe léptetéseig magok épségében fentartandók lennének, e tisztelt városi tanács oda utasítatik: hogy a kebelében mind ekkoráig rendszeresen be nem töltött harmadik elemi osztálya tanszékre az érdeklett alapszabályok értelmében – kegyuri jogához képest hármas kijelölést tévén, ebbeli kijelölését a tankerületi főigazgatóság utján mutassa be. vallás és közoktatási Minister meghagyásából: Szász Károly mk. HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 117/1848. Eredeti leirat 27. Debrecen, 1848. február 29. Nemesek összeírása Zabolch megye Tanács Karainak és Rendeinek Kedves Barátinknak és atyánkfiainak. Kedves Barátink és Atyánkfiai! Nagy becsű azon f. é Januar 10 ről 512 sz. a. hozzánk intézett megkeresésük folytán, melyben a felől értesítetve, miként Kegyetek azon nézetből ki indúlva hogy a Valasztó Gyűlésekben mind azoknak kiket a választói jog gyakorlata törvény szerént illet, befolyásuk biztosítassék, - más részről a jogtalanok befolyása korlatoztassék a kebelőkbeli nemességnek kűldőttjeik általi pontos öszve írását elrendelték; föl szóllítattunk a végett, hogy mivel városunk kebelében szamosan vagynak a Tektes Megye határában birtokos nemesek; annál fogva azoknak öszve írására evégett megbízott T. cz. kikűldötjeiknek segédkezet nyujtanánk; ez érdekben keletkezett nézeteinket Kegyetekkel tisztelet telyes bizalommal párosúlt őszinteséggel közleni nemkésűnk. Bár ugyan is Tektes megyének kivánságait mennyire lehetséges telyesíteni a szives készség bennűnk soha nem hijánzik: minthogy azonban e város által a Tektes Megye határában bírtt pusztákban Debr: sz k várossán kívűl más nemes birtokos nem létezik, s e miatt azon nemeseket kik polgári jótéteményként azon pusztáknak netalán használatában lennének megkülömböztetendő birtokos nemeseknek el nem ismérhetjük: annalfogva azon meg győződésűnket kőlletik nyilvánítanunk mi szerént a szandéklott öszveirásnak tárgya nincsen. Mindazon által telyes reménységűnket helyheztetvén abban mikoris Kegyetek azon tekintetnél fogva, miszerént e város a Tektes Megyében terjedelmesbb puszták birtokossa lévén ennek minden nemes lakossait mint a kik a város egységének ki egészítő részét teszik, addig is gyakorlott szavazhatási jogukban megtartani kívánják: azon ne talán elő fordúlható események eltávolítása tekintetéből, nehogy a tisztválasztásba oly egyének is befolyást követelhessenek kik a városunkba lakó nemesek közzé besorozva nincsenek; e czélból kebelűnkben T. Bihar megye által kőzelebb a szükőlködők főlsegélésére segedelem juttatás végett őszveíiratni rendelt nemesek névjegyzékét hiteles alakban./. alá mellékelve használat végett ezennel áltkűldeni kedves kőtelességűnknek tartjuk.

73 A kik egyébb aránt baracsagukba és atyafiságukba ajánlotnak megkűlőmböztetett tisztelettel maradtunk. Kegyeteknek szíves baráti s attyokfiai Debr Sz K Város Tanácsa és V Hites Kőzönsége HBML IV. A. 1011/m. 123. d. 72/1848. Fogalmazvány 28. Debrecen, 1849. május 9. Szabolcs megyei adókivetés Olvastatott a Számvevő szak bizottmánynak fojó évi april 28-róli jegyző könyvének, a város által bírt Szabólcs megyei pusztákra kivetett, és részínt fő szólgabíró Rázsó Lajos, részínt Ujfalusi Jósef mint Mihálydi községnek pénztárnoka által le fizetetni sűrgetett adót tárgyazó czikkje.Mi után Szabólcs megye nem csak a város Szabólts megyebeli puszta birtokaira, hanem az ott legeltető polgárok azon jószágaira is ki vetette az adót, mitől a polgárok itt helybenn is adóznak, hogy a város közvetlenűl a polgárság pedig közvetve, ily kétszeres adóval ne terheltessenek: a köz gyűlés – mely a Szabólcs vármegye által, közelebbről fel vett adó kivetési módot is sérelmesnek találja – az illető ministériumot megkerestetni rendeli a végett, hogy a Szabólcs megye által, a városi polgárság ingó vagyonaira kivetett adó alúl ez, - miután ettől itt helyben is fizet,- mentessék föl, s addig míg e tárgyban a ministériumtól válasz erkezend, a kivetett adónak meg fizetését is fel függeszti. Továbbá, minthogy az 1848-k évi XXIII-k törvény czikk első szakasza szerint, a város önálló törvényhatóság, s köz dolgait, melyeknek fő, és lényeges részét, az adó kivetés tészi, minden más törvényhatóságoktól fűggetlenűl igazgathatja: ne hogy a város, s azon illető megyék által, - meljekbenn itt közelebbről a városnak pusztabírtokai fekűsznek,- ki vetendő adó miatt, s más egyéb törvényhatósági kérdések következteben zavar okoztassék; az ország gyűléshez a végett, hogy a városnak puszta birtokai hatósági körébe kebeleztessenek be, kérvényel járulánd. - mely kérvénynek el készítésére fő bíró Nagy Sándor elnök, Csáthi Károly tanátsnok, Detrik Miklós képviselővel, bizottmányi tagokúl, jegyzőként pedig Kiss Lajos fő jegyző, munkálatjokat a közgyűlésnek minél elébb beadandók ki kűldetnek.Közgyűlési jegyzőkönyv kivonata.

29. Debrecen, 1849. május 16. Miniszteri utasítás Belügy miniszteri 389/B. Majus 12-ről szóló következő rendelete: Szabólcs megyének a beli jelentése következtében, mi szerint kebelőkbeli lakosok által a nevezett megyében birt pusztabeli bírtokokra, a kőz teherviselés alapján kivetett adónak személyenkénti kivetése, és beszedése, - az illetők nem a megye kebelében lakván, - különös nehézségekkel jár. – Önöknek ezennel meghagyom, hogy valamint a múlt évi november és december hónapokra, úgy a folyó év első felére kivetett, vagy ezután kivetendő adóból az illető kebelökbeli lakosok bírtokában lévő pusztákra eső illetőségnek beszedésére a mondott megye megkereséséhez képest segéd kezet nyujtani kötelességőknek ősmerjék. – A Szabólcs megye által kivetett adó eránti kérvény kidolgozásával megbízott kűldőttség Elnöke fő Bíró Nagy Sándornak kiadatni rendeltetik. HBML IV.B. 1109/f. 3.d. 239/1849.

74 Tanácsülési jegyzőkönyv kivonata. 30. Debrecen, 1848. augusztus 4. Szováti úrbéri per Miniszter Úr! Mi azt hisszük, hogy Szabolts megye alispáni Bíróságának azon eljárása; mi szerént a közelébb említett pörben a felperes szováthi lakosok perelhetőségét ítéletileg megállapítván, őket feljogosítá, hogy a már egyszer rendszeresen bevégzett, - minden illető bíróságok által helybe hagyott, - és végre hajtással is megerősített szováthi urbéri rendezést alaposról felforgatni igyekezzenek, - nem tsak törvénytelen, hanem jelen körülményei közt hazánknak még veszedelmes is; törvénytelen annyiban, mert az 1848: X-ik törvény czikk 1-ső §-nak világos rendeletével homlok egyenest ellenkezik, - veszedelmes, mert a felperes szováthi lakosoknál nyugtalanságot, békételenséget idéz elő, és soha nem telyesedhető hiú reményeket ébreszt; más jobbágy községeket pedig, a mint már eddig is tapasztaljuk, - a szováthi lakosok példájának követésére ingerel. – És éppen ezért, noha jól tudjuk, hogy a felperes szováthi lakosoknak városunk ellen támasztott alaptalan követelése bírói rendes eljárás útján is elébb utóbb hajó törést szenvedne, és városunk fölmentetnék, miután azonban a bírói eljárás a kérdéses per természetéhez képpest hosszas idő alatt lenne bevégezhető, és a felperes lakosoknál a békételenség nyugtalanság, kivált miután még némely zavarosban halászni kívánók bujtogatásai is járulnak hozzá, - már eddig is magos pontra hágott, mert városunk szováthi haszonbérlői a lakosok által naponként háborgattatnak s fenyegetődzésekkel illettetnek, egész tisztelettel kérjük miniszter urat, hogy a szováthi lakosok mint fölperesek által folyó évi Julius 10-én sz. kir: Debreczen város ellen Szabólts megye alispáni Bírósága előtt az 1848-ik évi X-ik t. cz. 1-ső szakaszának világos tartalma ellenére megkezdett urbéri rendbeszedési pört rögtön megsemmisíteni, és e módon felperes szováthi lakosokat a nyugtalankodás lehető szomorú következményeitől, - alperes Debreczen várost pedig ez alaptalan, és egyedül csak bujtogatás- szülte követelődzésről megszabadítani méltóztassék. – Egyéb iránt egész tisztelettel maradván Miniszter Urnak alázatos szolgái Sz. – kir: Debreczen város közönsége. – HBML IV.A. 1011/m. 123. d. 199/1848. Fogalmazvány. Az igazságügy miniszternek címezve.

31. Debrecen, 1848. augusztus 10. A szováti királyi haszonvétel Tisztelt Al Ispán Úr! Szováthi kissebb királyi haszonvételek haszonbérlőnéje özvegy Áron Abrahámné panaszképpen terjesztvén előnkbe miképpen a nevezett helység lakossai semmibe sem vevén azt hogy a kissebb királyi haszonvételek, jelenleg is tsak a vólt földes uraság kizárólagosan saját jogai közzé tartoznak; bort és pálinkát nyilván méretni a haszonbérlőné tetemes kárára Sz. kir. Debreczen városnak pedig jogai tetemes sérelmére merészkednek. – Minthogy pedig senki jogait sérteni nem szabad, Előljáróknak pedig a kihágások meggátlása iránt intézkedni hivatali kötelességök: Ugyanazért tisztelettel kérjük tiszteltt Alispán urat az iránt hogy Szováth helységében a bor és pálinka méretéstől – mely csak sz. k. Debreczen városának mint szováthi vólt főldes uraság egyedűli saját jogai közzé tartozik, - Szováth helysége lakossit polgári előljárói hatályos intézkedése által eltiltani méltóztassék, nehogy nevezett helység kihágó és városunk jogait sértő lakossai ellen a kellemetlen törvény utján is jogainkat orvosolni kénytelenítessünk.

75 Kik egyébiránt maradunk. HBML IV.A. 1011/m. 123. d. 202/1848. Fogalmazvány. 32. Debrecen, 1848. október 30. Önkényeskedés Szováton Szabólcs megye Tisztelt Kormányzó Bizottmányának. Tisztelt Megyei Kormányzó Bizottmány! Szováthon lévő majorsági földeink több haszonbérlője által sujjos panaszként terjesztetett előnkbe, miképen haszonbérleti jogaik gyakorlatában, némelly szováthi lakosok által erőszakosan megháboríttattak, s azon földekre, mellyeket tőlünk, mint saját majorsági kizárólagos tulajdonunkat szerződésileg haszonbérbe bírnak, több ezerből álló birka nyájat, szarvas marhákat és lovakat hajtanak legelés végett, sőt mi több midőn haszonbérlőink, a törvénytelen tetnek elhagyására azzal igyekszenek rábírni a törvény korlátain tul csapongókat, hogy a fenálló mezei rendőrségi törvény értelméhez képest befogják hajtatni a kárban talált nyájat, sérelmeik orvoslását a törvényben keresendők, azzal fenyegettetnek, hogy ha a kárttevő nyájat bemerészlenék hajtani, épületeiket felgyujtják, azt adván tetteik és fenyegetések okául, hogy az a főld, mellyet haszonbérlőink tőlünk bírnak az ő sajátjok és tulajdonuk. Minthogy pedig ezen igazságtalan tetteik által az illető vétkes szováthiak a mellett hogy haszonbérlőinknek töméntelen kárt okoznak, a tulajdon szentségére tették vakmerően, törvényesség és jogosság ellen felemelt kezeiket, - ezt pedig megbüntetni, s az ellen másokat, minden lehető törvény szabta eszközökkel védeni, a polgári társaságnak saját czélja s érdeke tekintetéből, leg első s legnagyobb teendője. Az igen Tisztelt Kormányzó Bizottmányt felkérjük az iránt, hogy kebeléből egy erélyes választmányt méltóztassék küldeni ki, melly választmány bőlcs és ésszerű intézkedéseivel oda munkáljon hogy a törvényesség teréről lelépő helységbeliek, kellően felvilágosítsanak azon viszony kideritése által melly viszony köztök s városunk közt a törvény, magánosak által le nem dönthető oszlopára van építve, s mellyet, mint jogszerűt s méltányost elengedhetlen szoros kötelességök tiszteletben tartani; egyszersmind a vétkeseknek találtak megfenyitését a károsodottaknak adandó elégtétel mellett, ugy azt is a lehetőleg eszközölje, hogy ezutánra hasonló s több vétkes merényletek által városunk megháborittatni, s azt a mi legfőbb a vagyon bátorságát veszélyeztetni, s a törvényt megtaposó szováthiak kártételeinek, s vakmerő hatalmaskodásainak kitétetve lenni, ne legyen kénytelen. – Kik is kérésűnk teljesitését bizodalommal várván, kedvező hajlamukba ajánlottak maradtunk.

HBML IV.A. 1011/m. 123. d. 254/1848. Fogalmazvány. Debrecen város közönségétől. 33. Debrecen, 1849. március 1. A szováti panaszok orvoslása Alólirtak az ./. alatt visszarekesztett kikűldetésünk folytán tegnapi napon, vagy is Februarius 28-ikán a reggeli órákban Szováthra kimenvén, ottani működésünk eredményéről, s az általunk tapasztaltakról következőket kívánjuk hivatalosan jelenteni: A város szováthi külső haszonbérlőinek azon panasza, hogy a szováthi lakosok a nevezett haszonbérlők által bírt főldeket saját marháikkal a múlt ősszel erő-hatalommal lelegeltessék, - kikűldött Szabólts megyei szolgabíró Rásó Lajos Úr által meg nem vizsgáltathatott azon okból, mert a nevezett

76 haszonbérlők közzűl egy sem jelent meg, s annálfogva nem vólt senki, a ki az állítólagos hatalmaskodó lakosokat név szerént bejelentette vólna. – Egyéb iránt e tárgyban még is tett szolgabíró Rásó Lajos Úr annyit, hogy tegnap reggelre népgyűlésre öszvehivatván Szováth helysége lakosait, őket büntetés terhe alatt komolyan intette, hogy jövendőre a város földjein való legeltetéstől, és más e féle hatalmaskodástól magokat tartóztassák meg. – Ugyan ezen népgyűlés alkalmával szolgabiró Rásó Lajos Úr felolvasott a szováthi nép előtt Szabólts megye Első alispánnyának Péchy László Úrnak egy levelét is, melyben meghagyatik szolgabíró Rásó Lajos Úrnak, hogy a szováthi lakosokat, a kik az alispáni hivatalhoz tett panaszos bejelentés szerént a törvény ellenére bort és pálinkát mérnek, - ezen vissza élés további gyakorlásától komolyan tiltsa el. – azonban mi ezen átalános eltíltással nem elégedtünk meg; hanem felkértük Szolgabíró Urat, hogy a tilos bor- és pálinka-mérőket a szerént a mint a város haszonbérlői által névszerént előszámláltattak, - egyenként hivassa fel, s törvénytelen tettök további gyakorlásától személyesen tiltsa el. És ez így is történt, mert Szolgabíró Úr a haszonbérlők által elszámlált vak-bor és pálinka-mérőket a helység házához felhívatá, és ott jelenlétűnkben igyekezvén őket felvilágosítani kérdéses tettök jogtalanságáról, kinyilatkoztatta előttök, hogy a kik közzűlök jövendőben a bor - vagy pálinkamérést ismételni fogják, - azokat mint rendbontókat, s a törvénynek nem engedelmeskedőket a megyének fogja feljelenteni. – Ugyancsak jelenlétünkben megvizsgálta szolgabiró Rásó Lajos Úr a szováthi regalé haszonbérlőinek azon panaszát is, melyben azt adják elő, hogy az ő ottani kortsmárosokat bizonyos szováthi emberek a bormérésbe akadályozni akarva, a kortsmából kiverték. – Mi végig halgattuk az e tárgyban kihalgatott tanúk vallomásait, és ezen vallomásokból a meghiteltetés után is csak annyi jött világosságra, hogy a szóban forgó kortsmáros bizonyos szováthi emberrel a kortsmába ösze czivódván, a szováthi ember a kortsmárost a Csapszékből kikergette; de ezen öszvekotzódás, és a kortsmáros kikergettetése egy átaljában nem oda vólt czélozva, hogy ez által a város borméretési joga megzavartassék, hanem egyedűl csak a szováthi embernek a kortsmárossal való személyes öszvekotzódásából kerekedett… Jelentjük végre azt is hogy a múlt 1848-ki tavaszon a szováthi lakosoknak kiosztott Censusos főldeknek bére iránt a helység bírájit és jegyzőjét, kik annak beszedése iránt megbízva és ezért bizonyos fizetéssel is jutalmazva vannak felszollítottuk. Mire ők azzal felelvén hogy magoktól felsőbbi rendelet nélkül a kinn levő Censust beszedni nem tudják, fő szolgabíró Rásó Lajos urat felkértük az iránt hogy ezen egész évi kin levő Censusnak behajtására hatályos rendelést kiadni szíveskednék, mit is emlitett főszbíró úr meg is igértt. – E folyó 1849-k évre pedig a bírákat a Censusra nézve oda utasítottuk, hogy a ns városnak e részbeni további rendelésétől várjanak. Csáthy Károly tanácsnok Dalmi Károly tiszti főügyész mk. HBML IV.B. 1109/f. 2. d. 103/1849. Eredeti jelentés.

34. Sámson, 1849. április 4. Sámsoni mészárszék haszonbérlete Tisztelt Polgár mester úr! Én a sámsoni mészárszéket a közös birtokosságtól rendes árverés útjánn mint tőbbet igérő haszonbérbe 453 vft-ért az 1847-ik év November 1-ső napjától kezdve 3.-évre kivévénn a kiadott feltételeknek, a mostani reám mint szék haszonbérlőre elő jött szigorú körűlmények közepette is, a lehetőségig meg felelni igyekeztem; és miutána megyénk kórmányzó bizotmánya 555-ik sz. végzése folytánn, a sertés húsnak, szalonnának, juh, és kecske húsnak fontonkénti kimérése, a közrendészeti, és árszabály megtartása mellett az egész megyébe mindenkinek meg engedtetett; s az által az eddig elé kötött szék haszonbérleti jogos kötelezvények meg tágittattak, s meg gyengíttettek; és miutánna leg főbb czikke kereseti ágammal azonn végzés következtébe őszintén bevallva saját kárommal, mindenkivel megosztatott; a kötött feltételek mellett tovább már a széket fenn nem tarthatva; s azért haszonbérleti összeget

77 nem is fizethetve; űnnepélyes alázatos tisztelettel kérem tisztelt polgár mester urat, miként én ezennel a szék további kezeslésétől a fent írt alapos okoknál fogva egészenn le mondvánn, a biztosítékúl birtokosság kezébe tett száz pengő forintot látnak kiadatása, s más e tárgy irányába elő gördűlt intézkedések megtétele végett Sámson községébe a több birtokosokkali értekezletre egy kűldőttséget tanátsilag kirendelni, méltóztassék; tellyes reményem lévénn, miként a közös birtokoság át látva s meg győződve lévénn ügyem igazságáról s kérésem alaposágáról, abba haladéktalanúl méltányos intézkedést fog eszközölni. Kérésem mielőbbi sikeresítéséért könyörögve, méjj tisztelettel öröklött. Alázatos szolgája Feltheim Mihály. Sámsonban ezidő szerénti szék Haszonbérlő HBML IV.B. 1109/f. 3. d. 212/1849. Beadvány Poroszlai Fridriknek, Debrecen polgármesterének.

35. Debrecen, 1848. március 30. Sámsoni úrbéresek Tekintetes Köz gyűlés Miután a robotok el törlödtek, a sámsoniak a ns városnak Gúti és Halápi kaszállóit nem fogják le kaszálni, és így e tekintetben ezeknek további kezelésiről rendelkezni szükséges lévén nézetem következő: Mind két rendbeli kaszálloit a ns városnak haszonbérbe kivánnám adatni hat évre, mégpedig a Gúti kaszállot a körüllötte eső parlagföldekkel, olly móddal mindazáltal, hogy minthogy ezen kaszállokban teremni szokott széna többnyire az utsza bikái élelmezésére fordíttatik a haszonbérből bejövendő pénzből hasonloan a bikák élelmeztessenek. Kovács Lajos népszószólló HBML IV. A, 1011/k. 217. d. 189/1848. Jelentés.

36. Debrecen, 1848. május 28. Külvárosi lakosság követelése Tekintetes Polgármester Úr! Tisztelt képviseleti közgyűlés! A polgári jogok gyakorolhatását, legközelebbi országgyűlésen hozott törvényeink részünkre is biztosíták, és mi kik ettől eddig elzárva valánk még alig kezdjűk be látni ezen jogkedvezménnyeit, már is fájdalmas meg illetődéssel érezzűk, hogy midőn mi jogkedvezményeket várunk s reménylűnk, akkor legelsőben is migmég semmi jogkedvezményt nem élveztünk egy jó adag teher –melly ugyan polgári joggal jár – az ujonczok tartásával szállásolásával tetleg reánk rovatik, kik csak nem mind ollyan szegénységgel küzdünk, hogy házunk népét is – kétkézi terhes munkánkkal keresvén élelműnket – fentartani napról napra alig tudjuk, a közterheket viselni alígbírjuk. Midőn mi ezt fajdalmas szívvel érezzük, s fajdalmasan feljajdulva panaszoljuk, távolvan tőllünk azon gondolat, mintha mi a közterheket aránylag viselni nemakarnánk. Igen mi kétszeres

78 erőnk megfeszítésével is örömest osztozunk azokban, s ara igyekszünk fordítani minden erőnket, hogy azoknak elviselésére képesek legyünk. De azt csak ugy reményljük el érhetnűnk, ha tisztelt képviseleti közgyűlés sorsunkról intézkedendik, és nem csak jogokgal járó terhek rovatnak reánk, hanem a jogok jó téteménnyei s kedvezményei is kiárasztatnak reánk. Mihez képpest kérjük: 1 ör Hogy az edigi viszonyaink el enyészvén, mi is polgároknak tekintessünk, és a polgári jogokkal járó valamint terhek és kötelességek, ugy a jótétemények s kedvezmények határozatilag reánk tetleg kiterjesztessenek, és így a polgári jog részünkre biztosíttassék. Ehez képpest. 2 or Tekintetbe vévén szegény sorsunkat, figyelembe tartva hogy a mi házaink után külső főld – mint bentlakó polgár társaink házai után – nincs és igy mi igazságosnak nem találjuk hogy mi szegénységgel kűzdők, csak annyi utast és rendes katonaságot tartsunk és szállásoljunk, mint bentlakó polgártársaink, erészben tehát, vagy házunk utánni – a köznyomásból kihasítandó külső főldbeli illetőségek kiadása eszközlésével, vagy a közterhek aránylagos ki osztásával, vagy akármi más határozat által magunkat meg nyugtatni kérjűk. 3 or A katona szállásolást illetőleg óhajtanánk hogy az egész külvárost két részre felosztván, két – a katonai szállásolást köztünk aránylag ki osztó, s ara fel ügyelő külvárosi biztost közzüllünk ki neveztetnék. 4 er ohajtanánk, hogy leendő külvárosi biztosainknak határozatilag meghagyatnék, hogy a beszállásolandó katonaságnak, nem véveki az ujonczokat is, - értésekre adják, hogy szállásoló gazdájok nekik csak szállással s kenyér részlettel tartozván, a félfont hús árát szállásoló gazdájoknak naponként lefizessék, külömben öket főtt étellel gazdájok ellátni nem tartozván. Ez által sok kedvetlenségeknek mi a katona szállásolással jár elejét vétetni reményljük. A hús árának fel vagy nem vétele a gazdától fügvén. 5 ör Kérjük hogy a beszállásolt katonaságnak általunk kiszólgáltatott részletek, tőllünk is mint bent lakó polgártársainktól hadi adónkba be számíttassék. Végezetre 6 or Minthogy vagynak köztünk sokan ollyanok kiknek csak félház hellyekvan ezekre a szállásolás kötelessége ne ugy mint most, hanem aránylag rovassék. Eddig terjednek alázatos kéréseink s ohajtásaink, mellyekért midőn polgári kötelességünknek tartottuk felszóllalni s alázatosan esedezni, és midőn ezen kéréseink meghalgattatását s e részbenni mi előbbi tetleges intézkedést joggal várnánk, magunkat pártfogásukba ajánlott tisztelettel vagyunk. …Szegény polgártársaik a piacz utzai külvárosi lakosság közönségesen… HBML IV. A. 1011/j. 16. cs. 45/1848. Beadvány

37. Debrecen, 1848. december 15. Külső telek megváltása Olvastatott a folyó évi Augustus 5 i közgyűlés által, városunkban a pólgari kiváltsággal eddig összekötött haszon vételeknek és javadalmaknak, valamint a terheknek is a méltányosság jog és igazság alapján miként leendő elosztása iránti véleményadásra s terv készítésre megbizott kűldöttség következő jelentése: A közgyűlésnek folyó 1848 k év Aug. 5 ről kelt határozatában az iránt bizatván meg hogy a polgári kiváltsággal eddig összekötött haszonvételek és javadalmaknak valamint terheknek is, méltányosság, jog és tervet készítenénk ébeli munkálatunkat következőkben terjesztjük elő. Mindenek előtt szükségesnek látjuk s. at. A külvárosiak telkeiket – melyeknek eddig csak használói, de nem tulajdonosai vóltak megváltani olyformán hogy telkeik … öléért 2 pengő forint, mint az utolsó osztályú városi telkek váltság díjját tartoznak a tulajdonos város pénztárába fizetni, és hogy a megváltás könnyebbé, sőt lehetőleg minden terheltetéstől mentté tétessék; és hogy a bel és kűlvárosi telkek közt minden külömbség megszűnjék, minden megváltó kűlső városi telekután azon arányban mint a belvárosiak után van, neveze-

79 tesen 8 … öl belső telekután 300 … öl kűlső illetmény – házután főld fog adatni a közlegelőből, a mostani házutáni főldek szélibe a Szepesi pusztánál a macsi pusztáig; azon nyilvános fentartással, hogy a kűlvárosi telkek kűlső illetményeinek ezen helyeni kimutatása és kiosztása csak ideiglenes lesz; és városunkban majd a béke helyreáltával eszközlendő főld viszony rendezését és elintézését nem fogja gátolhatni – és az é szerint meg váltott kűlvárosi telkek a belső telkekkel egyenlő jogúak lesznek – s város lakosaira nézve is egyenesen ki mondatik, mit az ujabb törvények hirdetnek, s a polgári élet már gyakorlatba is vett, hogy a polgári levelek kiváltság ideje és ereje lejárt, és többé kiváltságlevél polgár és polgár közt külömbséget nem tesz. HBML IV. B. 1109/f. 2. d. 153/1849. Közgyűlési jegyzőkönyv kivonata. 38. Debrecen, 1849. április 10. A gazdasági szakosztály a köz gyülésnek fentebbi határozatát melly szerént a külvárosi lakosokat belső telkeiknek megváltása iránt fell szóllittatni rendeli foganatba veendő, ugy intézkedett, hogy a város összves külvárosi lakossainak bár több hellyeken, de egy időben és minél elébb történjék mind fell szóllíttatások, mind pedig az érintett határozatnak kötelessegünkbe tett meg magyarázása. És e tekintetből fel osztván a gazdasági szakosztály hon lévő tagjai között ezen kötelezetséget, Hatvan utszában képviselő Polgár Jósef, Czegléd utszában Barcza Károly, Varga és Piatz utszákban Konráth Jósef urak, magam pedig Péterfia és Csapó utszában folyó hó 7 én elő adva és megmagyarázva annak okát, hogy a házutáni főldekül ki jelölt föld területből miért nem lehet jelenleg a házutáni földeket ki szaggatni, és hogy ezek hellyett két évi használatra a csere alatt kapnak földet; továbbá elő terjesztve és megmagyarázva azt is, hogy fizetés nélkül ingyen földnek birtokába jutni senkinek sem lehet, és hogy azon terület mellyen épületjeik vagynak a városé, s igy azokat attól megváltani köteleztetnek: fell szollittottuk őket hogy belső telkeiket megváltani készeké: mire mindnyájan azt felelték, hogy ők belső telkeikért nem fizetnek; elég sokat fizettek már ugymond és szolgáltak, jelenleg pedig a katonát is tartják. – Vóltak sokan ollyanok, kik azt mondták, hogy ők ugyan a belső telekért nem fizetnek, hanem ha jó föld adódik házutáni földül akkor fognak fizetni azért, de nem száz pengő ftót, hanem abba az arányban a ennyit ér az adandó ház utáni föld. – Találkoztak többen kik nyilvánitották, hogy ha telkeik mellyeken épületjök van nem az ő sajátjok hanem a városé, ezen esetben a város épületjeiknek árrát fizesse ki, és birja a házokat, s tartsa utánna a katonát. – Bár ezen elő terjesztéseket felvilágositani s a város törvényes követelését megmagyarázni és efelől őket meg győzni törekedtünk is; még is nyilatkozatok abban összpontosult, hogy ők nem fizetnek, és ha fizetés követeltetik katonát nem tartanak. Mellyről tészem hivatalos jelentésemet. Kovács Lajos tanátsnok Jelentés. 199/849. A közgyűlés ezen jelentésből a kűlvárosi lakosokkal közleni czélba vett jó szándékának vakmerő mellőzését tapasztalván; folyó hó 4 én kelt végzéséhez továbbra is ragaszkodó ujjolag rendeli: hogy a kűlvárosi lakosok közzűl azok részére, kik belső telkeik megváltására a közelebb emlitett határozatba kijelelt időben, és módon késznek nyilatkoznak a meghatározott árrért a kijelelt helyen a főld szakittassék ki, a belső telkeik megváltásától magokat vonagodóktól pedig tagadtassék meg. Közgyűlési kivonat Ezen határozatot foganatosítandó a kűlvároson házzal biró gazdákat a tízház gazdák által fell szollittattam az iránt, hogy mind azok, kik telkeiket megváltani készek, magokat egy heti zárt idő alatt jelentsék nállam a végett, hogy így számokra a csere alatti főldet ki szakíttathassam. Jelentek is meg nállam számosan, miután a határozás értelmében eleibek terjesztettem, hogy mitsoda feltétel alatt kapnak földet, ugynyilatkoztak, hogy ők ugyan készek fizetni, de nem száz ezüst forintot, hanem kevesebbet, annyit nevezetesen a mit az adandó föld meg ér; - és készebbek inkább föld nélkül el lenni, mint sem azon feltétel alatt, hogy telkeiket száz ezüst forintjával megváltják, földet kapni. – Eszerént földet a csere alatt ki osztani nem kelletett. Mellyről tészem jelentésemet Kovács Lajos tanátsnok.

80 HBML IV. B. 1109/f. 3. d. 210/1849.