2016/2. szám
„Jövőt teremtünk az itt élőknek” Idén már több mint 2100 új munkahely létrehozását és 75 milliárd forint működő tőke Debrecenbe érkezését jelentettük be, a 2016-os esztendő így a legsikeresebb gazdaság fejlesztési év lesz a városban. (2. oldal) A buszgyártás fellegvára Egy évben akár 1300 jármű is kigurulhat a gyárak kapuin (2. oldal)
Változik a forgalmi rend
Több csomópontot átépít a város: térképen megmutatjuk, hogyan (4–5.oldal)
felújítják a színházat Állami forrásból korszerűsítik a patinás épületet (7. oldal)
A régió 21. századi kapuja: a beruházás városépítészeti szempontokat is érvényesít
Ilyen lesz az új Debreceni Főpályaudvar
A funkcionalitás, az attraktivitás és a hatékonyság jellemzi az új Debreceni Főpályaudvart. Hármas cél vezérli a várost a beruházás kapcsán. Az önkormányzat Debrecenhez méltó közlekedési központot akar létrehozni, megkönnyítve a városba érkezők dolgát is azzal, hogy egy helyen tudják elérni az összes helyi és helyközi közlekedési eszközt. Szeretnék rendezni a Petőfi teret, és környezetét is. Ennek megfelelően 150 ezer négyzetméternyi terület újul meg a beruházás során. A főpályaudvar központi eleme a vasútállomás marad, aminek a jelenlegi épületegyütteséből a keleti szárnyat lebontják, a központi épületet felújítják, a nyugati szárny pedig megmarad a mostani állapotában. Két új irodaszárny épül, s az összesen 8700 négyzetméter alapterületű épületben kap helyet a regionális és a helyi közlekedési cégek központja, a forgalomirányítás, de lesznek üzletek is benne. A két új épületszárny közötti fedett rész olyan közösségi tér lesz, ami az időjárási körülményektől függetlenül alkalmas lesz arra, hogy ott a közlekedéshez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó funkciók működhessenek. A felszínen négy villamos befogadására alkalmas állomást alakítanak ki. A főpályaudvar belső utasforgalmi területén jegypénztárak, információs központ, csomagmegőrzők, mosdók lesznek. Az autóbuszjáratok utasperonjai, valamint
fedett, többszintes parkolóház távolsági autóbusz-pályaudvar
meglévő állomásépület akadálymentesítve
lesüllyesztett utcaszint (Wesselényi—Erzsébet utcák)
megújuló zöld park a Petőfi téren 1-es és 2-es villamosok végállomása két új irodaszárny (itt lesz a regionális és a helyi közlekedési cégek központja)
a vasúti peronokhoz vezető aluljáró közvetlenül csatlakoznak az utasforgalmi térhez. Az épületen belül mozgólépcsők könnyítik meg az átszállást. A tér alatt egy 12 ezer négyzetméteres buszpályaudvar lesz. Innen indulnak a helyi és a helyközi autóbuszok, ahol korszerű utastájékoztatási rendszer is kiépül. A főpályaudvar keleti oldalán egy 319 férőhelyes parkolóház létesül, mellette további 68 térszíni parkolóval. Taxiállomást is kialakítanak, sőt autóbérlésre is lesz lehetőség. A kerékpárosok 150 férőhelyes, fedett tárolót használhatnak majd. A parkolóház 11 600 négyzetméteres
lesz, egy földszinti, egy emelet- és egy tetőszinttel. A földszintre a taxiállomás, akadálymentes és gyorsparkoló kerül, valamint a kerékpártároló. A Petőfi téren új park jön létre jelentős zöldfelülettel, szökőkúttal, vízfelületekkel, vízi játszótérrel. A 4-es számú főutat a felszín alatt vezetik át a Vörösmarty Mihály utca és a Varga utca közötti 370 méteres szakaszon; ezt a megoldást egészíti ki a Homokkerti felüljáró két oldalán megépülő egy-egy körforgalom. Az építkezés alatt egy időre le kell zárni a városon áthaladó egyik legforgalmasabb útszakaszt, a 4-es számú főutat. Azért, hogy erre az időre
is lehetséges legyen a közlekedés, 54 városi csomópontot kell átszervezni. Lesz, ahol új kanyarodó sávokat kell kialakítani, lesz, ahol új jelzőlámpákat kell felszerelni, lesz, ahol új buszöblöket kell építeni, és lesz, ahol egyirányúsítani kell a forgalmat. A beruházás 21 milliárd forint támogatással valósul meg az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében. A projekt célja a Debrecenben és vonzáskörzetében élők, valamint a városba látogatók közlekedési lehetőségeinek fejlesztése, a debreceni Nagyállomás és környezetének – elsősorban a Petőfi térnek – városépítészeti szempontokat is érvényesítő rendezése.
Oktatási tanács Országosan is egyedülálló módon, oktatási tanács alakult Debrecenben. A szervezetnek az is célja, hogy összehangolja a városban működő, különböző fenntartású intézmények oktatási stratégiáit. A grémiumnak tagja az önkormányzat mellett a debreceni tankerület, a köznevelési intézményeket fenntartó debreceni egyházak, valamint a Debreceni Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem képviselője. Ugyanakkor a közös munkában tanácskozási joggal vesznek részt a debreceni óvodák, általános és középiskolák küldöttei, továbbá a megyei kereskedelmi és iparkamara delegáltja. Papp László polgármester a testület alakulóülésén hangsúlyozta: Debrecen a 2050-ig szóló városfejlesztési terveiben stratégiai szerepet szán az oktatás ügyének. Az iskolák révén a leendő jól képzett munkavállalókat még fiatal korukban szeretnék a városba csábítani, és velük együtt a vállalkozásokat. Ezért a következő 10 évben 30 százalékkal növelnék a debreceni diákok létszámát. A minőségi oktatás érdekében Debrecen folyamatosan fejleszti az épített környezetet is, akárcsak a szükséges eszközparkot és a humán erőforrást.
Orbán Viktor: Debrecen a másik főváros
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kiemelt városként tekint Debrecenre
Rangos nemzetközi esemény helyszíne volt november 25-én városunk: a Debreceni Egyetem főépületében üzleti fórumot tartottak, melynek keretében tárgyalásokra, szakmai előadásokra és panelbeszélgetésekre is sor került az ukrán és a magyar vállalkozások közötti együttműködési lehetőségekről. Az eseményt – melyen köszöntőt mondott Papp László polgármester és Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora – megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Volodimir Hrojszman, Ukrajna miniszterelnöke. Orbán Viktor elárulta, miért Debrecenben rendezik a fórumot: „szerettünk volna mutatni egy várost az ukrán miniszterelnöknek
és küldöttségének, amiből láthatják, Magyarország nem csak Budapest. Debrecen jövője is indokolja, hogy kiemelt városként tekinthessünk rá.” A miniszterelnök hangsúlyozta: „teljesítményünknek és az eredményeinknek csak a kishitűségünk szabhat határt. Határ a csillagos ég. Ez a felívelő pálya még jó néhány évig ki fog tartani. Most kell bátornak, innovatívnak lenni, hogy megvalósítsuk, amit szüleink, nagyszüleink nem tudtak”. Volodimir Hrojszman, az ukrán miniszterelnök üdvözlőbeszédében hangsúlyozta a látogatás és a találkozó fontosságát, emellett sok sikert kívánt Magyarországnak és ennek a „csodálatos városnak, Debrecennek”.
együttműködési megállapodást kötött – a miniszterelnöki látogatást követően – a városházán Debrecen az ukrajnai Harkovval, Ungvárral és az Ukrán Országos Önkormányzattal. Papp László az aláírást követően azt mondta: Debrecen célja, hogy a környező régióban a gazdaság, a kultúra és az oktatás centruma legyen.
2 | gazdaságfejlesztés
2016/2. szám
Kossa György: van jövőképe a városnak, amit a piac is értékel
A buszgyártás egyik hazai fellegvára lesz Debrecen Akár 1300 buszt gyárthatnak majd évente Debrecenben. Az ITK cégcsoport 50 millió eurót a gyártási infrastruktúra fejlesztésére, 20 milliót pedig a járműfejlesztésre fordít. Partnerükkel, az EvoBus Hungária Kft.-vel arról írtak alá szándéknyilatkozatot, hogy hazai fejlesztésű autóbuszokhoz önjáró alvázakat szállítanak. A tervekről Kossa Györgyöt, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük. Ugyan az ITK Holding Zrt. tagvállalata, az InterTanKer Zrt. révén évek óta jelen van Debrecenben, mégis két budapesti székhelyű vállalkozás választotta városunkat a beruházás helyszínéül. Miért döntöttek Debrecen mellett? A budapesti székhelyünk mellett Debrecenben van telephelyünk, s én inkább tartom magunkat debreceninek, mint fővárosinak. Debrecenre az infrastrukturális lehetőségek és a városmenedzsment miatt esett a választásunk. Vizsgáltuk, hogy a gyár építéséhez szükséges erőforrások – azaz a gáz, víz, villany, úthálózat, közúti, vasúti és repülőtéri kapcsolat – rendelkezésre állnak-e. Vizsgáltuk a humán erőforrást is: itt az ország legnagyobb egyeteme, megfelelő szintű szakképzés van nem csupán a városban, hanem az egész régióban. Szintén fontos, hogy Debrecent egy dinamikus városvezetés irányítja. Olyan programot mutattak be a befektetőknek, amely alapján látjuk, hová fejlődik majd a város. Ahogy hallom az újabb munkahelyteremtő beruházásokat, ez nem csupán számunkra volt meggyőző. Miért felel majd a gyártás során az ITK Holding Zrt. és miért a partnerük, az EvoBus Hungária Kft.?
Ez a fajta megállapodás, amit mi létrehoztunk, teljesen új megoldásokat takar a járműgyártásban. Többlépcsős beruházás keretében valósul majd meg a fent említett közel 70 millió eurós fejlesztés, amit az ITK-csoport valósít meg. A partnerünk a járóképes alvázakért felel, amely mindenben megfelel a világmárka (Mercedes-Benz) előírásainak, ezáltal az ő hozzáadott értékük
tésére, szeretnénk ugyanis behozni a felsőoktatást és a szakképzést ebbe a központba. Ez már önmagában egy mini gyár lesz, melyben a gyártási folyamatok közben tudják majd elsajátítani a feladatokat a jelentkezők. A gyártás mellett itt kutatás-fejlesztést is folytatunk majd. A terveink szerint ezt a központot a jövő évben átadjuk, s meg is kezdi a működését. A nagy gyárat 2018 tavaszára készítenénk el. A helyszíne Debrecen új, déli ipari övezete, amit a repülőtér mellett alakítanak majd ki. Számunkra ez ideális környezet lesz, hiszen a repülőtér területén működik egy vasúti átrakó terminál is.
is biztosított. Mi – többek között – a buszok felépítményéért leszünk a felelősek. Terveinkben először low entry felépítményű járműveket gyártunk, majd magas padlós autóbuszok és két- és háromtengelyesek jelennek meg a kínálatunkban.
Terveik szerint hány busz gördül majd ki évente a gyárból, s hol szeretnék a járműveket értékesíteni? A jövőre induló oktatási központnak is komoly kapacitása lesz, egy műszakban évente száz járművet tudnak legyártani, azaz három műszakban háromszázat. A nagy gyárban egy műszakban 350 jármű készül majd egy évben, három műszakban pedig 1000. Így egy évben akár 1300 jármű is kigurulhat a gyárak kapuin. A termékeinket – a hazai piacok mellett – szeretnénk külföldön is értékesíteni, azért is, mert a buszoknál nagyon jelentős rész, majdnem 60 százalék lesz a hazai hozzáadott érték.
Hol építik majd fel a gyárat, és mekkora lesz az alapterülete? A beruházásnak három üteme lesz. Az elsőben a jelenlegi telephelyünk mellett, a Határ úti ipari parkban oktatási és fejlesztési központot hozunk létre. Készülünk a Debreceni Egyetemmel és az önkormányzattal egy stratégiai megállapodás megkö-
A beruházás 350 munkahelyet teremt Debrecenben. Várhatóan mikor érik majd el a teljes létszámot? Minden gyártásnak van egy felfutása. A nagy gyárnak legalább féléves lesz a próbaüzeme, azután kezdődik a valós ipari termelés. Én azt gondolom, két-három éven belül eléri a teljes kapacitását a gyár.
Kossa György: a prototípust jövőre bemutatjuk
Jellemzően milyen munkakörbe, milyen végzettséggel rendelkező embereket vesznek majd fel? Elektromos hajtás gyártása is a terveink között van, azaz nem csupán járműfelépítményeket, hanem komplett járműveket is készítünk majd. Ebből fakadóan igen széles lesz a paletta, alkalmazunk majd villamosmérnököket, járműgépészeket, gyártástechnológusokat, minősített hegesztőket, gépjárműszerelőket, autóvillamossági szerelőket, és még sorolhatnám. Emellett ne feledjük el, a gyár üzemeltetése még inkább szélesíti a kört. Mikorra várható a prototípus, és mikor kezdik el a gyártást? A prototípust jövőre bemutatjuk, egyből többet, s kezdjük is majd a sorozatgyártást. Úgy gondolom, jövőre már jelentős mennyiségű buszt át tudunk adni a piacnak. Sokat hallani mostanában a szakemberhiányról. Ezzel kapcsolatban milyen várakozásaik vannak? Mindenkiben van egy kis félsz, de én azt gondolom, hogy egy jó mun-
Rekordév a debreceni gazdaságban Soha annyi működő tőke beáramlását és munkahelyteremtő beruházás beindítását nem jelentettek még be Debrecenben, mint idén. Újragondoltuk azt a szervezeti hátteret, ami segíti a munkahelyteremtő beruházások idecsábítását, s Debrecen ennek köszönhetően az egyik legsikeresebb város a munkahelyteremtés szempontjából – mondta novemberi sajtótájékoztatóján Papp László polgármester. Idén már több mint 2100 új munkahely létrehozását és 75 milliárd forint működő tőke Debrecenbe érkezését jelentették be, a 2016-os esztendő így a legsikeresebb gazdaságfejlesztési év lesz a városban. Papp László szerint ezekre a beruházásokra óriási szükség van annak érdekében, hogy az országban mutatkozó egyensúlytalanságot meg tudjuk szüntetni, és megfelelő munkalehetőséget, jövőt teremtsünk az itt élőknek, megtartva a rendelkezésre álló munkaerőt. Az ország keleti része számára – legyen szó Debrecenről, Miskolcról vagy Nyíregyházáról – nem elfogadható, hogy pusztán Közép- vagy Nyugat-Magyarország munkaerőbázisa legyen. Ez csak akkor kerülhető el, ha helyben alakítunk ki megfelelő munkalehetőséget – fogalmazott a polgármester.
Az amerikai Flowserve is megnyitotta Debrecenben szolgáltató központját
Az év első felének bejelentése után júliusban derült ki, hogy több mint háromszorosára növeli debreceni munkavállalói létszámát az infokommunikációs szektorban működő EPAM. A cég több mint kétszáz új munkahelyet hoz majd a városba. Aztán augusztusban jelentették be, hogy a buszgyártás egyik hazai fellegvára lesz Debrecen. Az ITK Holding Zrt. és az EvoBus Hungária Kft. egy 15 és fél milliárd forintos zöldmezős beruházással buszok fejlesztésébe és gyártásába kezd Debrecenben, s így 350 új munkahelyet teremtenek. Szeptemberben megnyitotta debreceni irodáját Magyarország piacvezető munkaerő-közvetítő
cége, a Randstad. A világ második legnagyobb HR-szolgáltatója nagyban segíthet majd abban, hogy a városba települő cégek megtalálják a számukra megfelelő munkaerőt. 2016-ban a Flowserve is megnyitotta Debrecenben a globális pénzügyi szolgáltató központját. Az amerikai központú világcég 4,3 milliárd forintos beruházást hajt végre Debrecenben. Hónapról hónapra nő a dolgozók létszáma, s – a tervek szerint – a vállalat négy év alatt több mint négyszáz új munkahelyet teremt majd a városban. Hosszú távra tervez Debrecenben a British Telecom is – többek között ez rajzolódik ki abból a háromoldalú együttműködési meg-
állapodásból, amelyet októberben kötött a brit telekommunikációs cég a Debreceni Egyetemmel és az önkormányzattal. A vállalat a következő időszakban évente száz-száz fővel bővíti a debreceni létszámát. Szintén a bővítés mellett döntött a városunkban 15 éve jelen lévő National Instruments. A texasi központú vállalat 5 és fél milliárd forintos beruházással fejleszti a gyártási kapacitását és a kutatás-fejlesztés informatikai hátterét a debreceni gyárában. A fejlesztéssel 210 új, magas hozzáadott értékű munkahely jön létre Debrecenben. Az IT Services Hungary Kft. is egyre több munkavállalót foglalkoztat Debrecenben. Az infokommunikációs vállalat összesen 4,6 milliárd forintból hajt végre beruházásokat három magyarországi telephelyén, Debrecenben, Szegeden és Pécsett. A fejlesztésnek köszönhetően együttesen 360 új munkahely jön majd létre, s hamarosan az is kiderül, hogy ebből hány pozíciót nyitnak városunkban. Papp László polgármester kiemelte: továbbra is jelentős a befektetői érdeklődés Debrecen iránt, így várhatóan hamarosan újabb munkahelyteremtő beruházásokat jelenthetnek majd be.
kahely, ahol van lehetőség fejlődni, nagy megtartó erő. Ha egy fiatal érez magában annyi erőt, hogy ne egy érettséginél álljon meg az életpályája, hanem mérnök szeretne lenni, akkor erre is lesz módja. Debrecen és a térség kihatása igen nagy, így – véleményem szerint – tudja biztosítani a megfelelő számú munkaerőt. A fő kérdés, persze, az, hogy megvane a megfelelő képesítésű munkaerő. Lehet, hogy át kell majd strukturálni egyes képzéseket, hogy a Debrecenben lévő, vagy épp ide települő gyárak fel tudják szívni a munkaerőt. Úgy vélem, az is nagy vonzerő lehet, ha a lakhelyhez, a családhoz közel talál valaki munkát, s nem kell elutazni az ország másik végébe. Az Új Főnix Tervből is látszik, hogy van jövőképe a városnak. Mi a világban sokfelé járunk, s azt nyugodtan merem mondani, hogy nem sok városnak van ennyire konkrét elképzelése a jövőről. Látható módon ezt a piac értékeli, hiszen egy komoly partnerre talált a városban. Ez Debrecennek is jó lesz, növekednek az adóbevételei, emelkedik a foglalkoztatottság és az életszínvonal.
Vállalkozások támogatása Évi ötszázmillió forintos keretből vissza nem térítendő támogatást nyújt Debrecen városa a vállalkozások új beruházásaihoz 2017 és 2020 között – erről döntött a városi közgyűlés októberben. Az Új Főnix Terv leghangsúlyosabb eleme a gazdaságfejlesztés. Ezt a célt szolgálja az önkormányzat a beruházásösztönző és munkahelyteremtő támogatás nyújtásával. A támogatás feltétele: legalább 200 új munkahely létesítése, vagy 20 millió eurós beruházás megvalósítása. Papp László polgármester a képviselő-testületi ülésen úgy fogalmazott: reális esély van arra, hogy évente több ezer munkahelyet lehessen létrehozni Debrecenben. Ehhez szükség van az önkormányzat támogatására is, hiszen óriási verseny folyik a befektetőkért és a munkahelyteremtő beruházásokért. A városvezető kiemelte továbbá, hogy a 2020-ig tartó időszakban Debrecennek alapvető célkitűzése az, hogy az Európai Unió egyik gazdaságfejlesztési, kutatásfejlesztési és innovációs központjává váljon. Az új beruházások amellett, hogy növelik a város versenyképességét, munkahelyeket teremtenek és lakosságmegtartó erejük is van. A támogatási kérelmeket egy munkacsoport véleményezi majd, a döntéseket pedig a közgyűlés tulajdonosi bizottsága fogja meghozni.
interjú | 3
2016/2. szám
Az Új Főnix Terv egy újabb lépés afelé, hogy Debrecenből egy igazi európai nagyváros legyen
Kósa Lajos: távlatosan és nagyban kell gondolkodni Ma is Debrecenben él és a városért dolgozik, csak munka miatt jár a Budapestre. Kósa Lajos szerint Debrecen múltjával és jelenével kiérdemelte azt, hogy a másik fővárosként tartsák számon. Ugyanakkor úgy látja: tovább kell építeni a jövőt, amiben igyekszik a maga eszközeivel segíteni. Mekkora lehetőséget lát az Új Főnix Tervben? Örülök annak, hogy a város nagy terveket tud kitűzni maga elé, sőt meg is tudja valósítani. Ha ilyen nagy léptékben gondolkodunk, akkor érdemes távlatosan meghatározni azokat a célokat, amelyeket el akarunk érni. Debrecen egy 400 ezres agglomeráció központja, a város népessége 210 ezer, és szerintem arra kell felkészülni – az urbanizációs és a népesedési folyamatokat figyelembe véve –, hogy hosszú távon háromszázezres város lesz. Azt 15 éves távlatban már el lehet érni, hogy stabilizálja a város a 250 ezres lélekszámot. Ezt az alapozza meg, hogy a debreceni iparfejlesztés olyan mennyiségű munkahelyet teremt, ami ide vonzza a városba az embereket. Egészen biztos, hogy az agglomeráció is növekedni fog, és erre fel kell készülni, ezt ki kell szolgálni, mindenfajta szempontból. Infrastruktúrában, a mindennapi élethez szükséges kínálatban, kereskedelemben, közlekedésben, sportban, kultúrában stb. Mindez azt jelenti, hogy Debrecen olyan meghatározó városokhoz fog hasonlíta-
Csak két nagyvárosa lesz az országnak: Budapest és Debrecen. ni – ha csak a szűkebb európai környezetünkben gondolkodunk – mint Pozsony, Temesvár vagy Ljubljana. Ez minőségi ugrást jelent. Debrecen – európai mércével – a középvárosok szintjéről a nagyvárosok szintjére lép. Magyarországnak szüksége van egy ilyen léptékű városra. Ha végigvesszük ennek a nagy szabású tervnek a rövid távú feladatait, akkor azt látjuk, hogy a város nagyon tudatosan halad ezen az úton. A rendszerváltás utáni nyolc évet leszámítva, amikor Debrecen még kereste a helyét, a város rátalált erre az útra, és én nagyon örülök annak, hogy Papp László polgármester vezetésével ugyanazt a lendületet viszi tovább. Mit érzékelhetnek a város lakói abból, ha Debrecen valóban európai nagyvárossá növi ki magát? Meggyőződésem, hogy Debrecen olyan város, ahol egy ekkora feladatot úgy lehet megvalósítani, hogy ez alapvetően a városlakók lehetőségeit bővíti, az életminőségüket javítja, az általuk elérhető szolgáltatások színvonalát emeli - az egészségügytől az oktatáson át a
tovább fejlődik a repülőtér. A kormány döntésének köszönhetően kiépíthetik az új műszeres leszállító rendszert a debreceni repülőtéren, mellyel jelentősen nő majd a repülésbiztonság a légi kikötőben. A repülőtér fejlesztésére korábban 1,2 milliárd forintot különítettek el a Modern Városok Programban, melyhez további 1 milliárd 372 millió forint támogatást nyújt az állam a kormány október végi döntése alapján. A pénzből a mostaninál modernebb landolást könnyítő rendszert telepítenek, mely a jelenlegi 800 méterről 250 méterre hozza majd le automatikusan a gépeket. Ezzel tovább nő a repülésbiztonság a légi kikötőben, és nagyobb ködben, havazásban is könnyebben tudnak majd leszállni a repülőgépek – nyilatkozta a kormányhatározatot előkészítő Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Az új műszeres leszállító egység mellett a légtérellenőrző rendszert is kiépítik 2017-ben a repülőtéren.
re is szükség van, hogy a városban az életminőség folyamatosan emelkedjen. Ide tartozik az is, hogy a hazai nagyvárosok közül Debrecen hajtotta végre a legnagyobb útburkolási programot, és ezt addig kell folytatni, amíg az összes utca nincs portalanítva, miközben már autópálya összeköttetésünk is van. A nagylányaimmal szoktam beszélgetni, emlékeztek-e arra, amikor a 31-es busz még a Nagytemplom előtt kanyarodott el, tíz méterre a bejárattól, amit egyszerűen nem lehetett megközelíteni? Most meg szép főterünk és kettes villamosunk van. S már az is valós felvetés, hogy valahol esetleg a hármas villamos is beleférhet, vagy éppen milyen szárnyvonalon kell bővíteni a tömegközlekedést, mert egy háromszázezres város egy erős kétszázezres agglomerációval akkora, mint most a megye népessége. Ugyanakkor azon is el kell gondolkodni, ha ilyen célokat tűzünk ki magunk elé, mi lesz, ha már mindezt elértük? Tudunk-e azzal a helyzettel mit kezdeni? „Debrecenben van elképzelés és teljesítmény: ezt mindig szívesebben támogatják”
sportig. Olyan méretű városunk lesz, amely már minden létező nagyvárosi funkciót el tud tartani. Most a határán vagyunk ennek. Már majdnem minden elérhető itt, amit egy európai nagyvárosnak tudni kell. A nagyvárosi létnek, természetesen, vannak negatívumai is, melyek ellen küzdeni kell. Ilyenek, például, a közlekedési dugók reggel és délután, melyekre még fel lehet készülni, ha ezt tudatosan tervezzük, közösen a debreceniekkel. Egy ilyen méretű európai nagyvárosban, például, nem emelkedhet túlzottan az utazásra fordított idő. El kell érni azt, hogy agglomerációból ingázni ne jelentsen problémát. Például azzal, hogy Balmazújvárosból kétszer két sávos út jöjjön legalább az autópályáig. Ha valaki 25 kilométerre lakik a munkahelyétől, az nem szabad, hogy távolság legyen. S ehhez már közel járunk, hiszen Hajdúböszörményből megvan az autópálya, a 471-est most bővítjük, csak össze kell szervezni a további fejlesztéseket, és akkor a város fejlődése garantált. Debrecen eddig is egy nagyszerű hely volt, és most olyan mértékben fejlődik urbanizációs szempontból, hogy elmondható, tulajdonképpen csak két nagyvárosa lesz az országnak: Budapest és Debrecen. Úgy tűnik, a kormány is ide pozicionálja Debrecent. Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy Debrecen Magyarország másik fővárosa. Ezt komolyan is gondolja. A miniszterelnök úrral sokat szoktunk beszélgetni erről. Ő azt is mondja, hogy már várja azt a tervet, ami mindezt megalapozza. Egyébként megvannak az elképzeléseink, és ezek hosszú távra szólnak, egy város esetében ugyanis nemhogy 20-30, de akár 50, 100 éves léptékben
kell tervezni. Mi pedig így gondolkodunk. Az elmúlt időszakban számos olyan tervet megfogalmaztunk, melyekre első hallásra sokan csak legyintettek, hogy ugyan már, ez komolytalan. Nézzük meg például a közlekedést! Amikor kimentem a repülőtérre frissen megválasztott polgármesterként, konkrétan nem lehetett látni a kifutópályát az oroszok levonulása utáni romhalmazban. Mikor 2000 táján azt fogalmaztuk meg, hogy nemzetközi repülőterünk legyen sok desztinációval, és Londonba két és fél óra alatt jussunk el Debrecenből, akkor legyintettek, hogy Jézusom, miről beszélnek ezek a fiúk? Mostanra mindez megvalósult. De nem is lehet máshogy egy városhoz hozzáállni. Megnyugtató, hogy a mostani városvezetés is pont ilyen. Ha nincsen vízió, akkor nagy baj van, abból előbbutóbb lemaradás lesz.
Ez a város a lakóinak a munkájára támaszkodva jutott el oda, ahol most van. Az átlagembereket leginkább az érdekli, hogy mindezek az elképzelések, fejlesztések milyen hatással lesznek az ő hétköznapi életükre. Nekik mit mondana? Távlatosan és nagyban kell gondolkodni, de az egész nem lehet sikeres, ha az apróságnak tűnő dolgok nincsenek rendben. Például amikor a piac fejlesztését elkezdtük, azt mondtuk, kell egy nagy- és három kispiac a város különböző részein. Felépítettük a nagyot, a Malomparkban az egyik kisebbet, ami gyönyörűen üzemel, és most következik majd a fényesudvari és a tócóskerti kispiacok építése. Mert ezek-
Abban, hogy a kormány jelentős szerepet szán Debrecennek, és ehhez az erőforrásokat is igyekszik hozzárendelni, nyilván önöknek, a város országgyűlési képviselőinek is komoly szerepük van. Mennyire nehéz a többi képviselővel, a többi várossal szemben érvényesíteni azt, hogy Debrecen ilyen szerepkörhöz jusson? Ez csapatmunka. Az a csapat, amelyik a várost és a helyi politikát irányítja, az tudatos, jól szervezett, és képes a napi pártpolitikai érdekeit a város érdekében félretenni, ezért nem annyira nehéz igazából Debrecenért lobbizni. Azt mindenki látja, hogy itt van teljesítmény, van elképzelés, van eredmény, és ezt mindig szívesebben támogatják, mint azt a helyet, ahová csak tölteni kell a pénzt, és mégsem jutnak egyről a kettőre. Debrecen érdekében azért könnyű lobbizni, mert a legfontosabb kérdésekre azonnal tudjuk a kézenfekvő választ. Például, hogyan kell kinéznie az oktatási rendszernek Debrecenben 2050-ben, arra tudjuk a választ. El kell érni legalább a 45–50 ezres egyetemi hallgatói létszámot, a mostaninál sokkal erősebb műszaki karral, állatorvosképzéssel, ami a mezőgazdasági igényekre koncentrál. Ide kell csábítani legalább tízezer külföldi hallgatót, akik fizetnek azért, hogy Debrecenben tanulhassanak. Nem csak azt tudjuk megmondani, mit kell elérni, hanem azt is, odáig hogyan jutunk el. Eddig mit csináltunk, és ezután mit szeretnénk. Ha Debrecen történelmét megnézzük, ez a város a saját szorgalmával, a lakóinak a munkájára támaszkodva jutott el oda, ahol most van, és csak egyre erősödik tovább minden területen. Úgyhogy én boldog vagyok, mikor hazaérek és szétnézek, mert nincs még egy város, ami ennyi potenciállal bír, és ezt ki is tudja használni.
4 | közlekedésfejlesztés
2016/2. szám
Változik a forgalmi rend, A Debreceni Főpályaudvar megépítése során a 4-es főút forgalmát el kell majd terelni. Annak érdekében, hogy gördülékenyebben lehessen keresztül haladni a városon, a terelő útvonalakon több csomópontot átépít az önkormányzat. Az átszervezés része lesz az is, hogy a várhatóan megnövkedő forgalom miatt a Gázvezeték utcai buszmegállóknál buszöblöket alakítanak ki. Erre az engedélyezési terv elkészült.
Füredi út – Sinai utca Füredi út
mindkét irányból lesz egy-egy önálló balra kanyarodó sáv a csomópontban
Sinai Miklós
utca
Füredi út
4-
es
Egyirányú utcák a belvárosban
fő
Részlegesen vagy teljesen egyirányú lesz a Széchenyi és a Kossuth utca a Verestemplom irányába, valamint a Szent Anna és a Miklós utca a Szoboszlói út irányába út
,k
iv
ez
K
et
ő
sz
ak
as
S zé
za
István út – Szoboszlói út
István út István út
ob
os
z ló
iú
kl Mi
ós
u.
ker t
A Gázvezeték utcán
Ep r e s
a Mikepércsi út felé az Öreg János utca és az Epreskert utca közötti résztől két sáv nyílik, ami majd a Mikepércsi úti csomópontban lehetővé teszi a külön jobbra fordulást
u tc a
ca
Mikepércsi út
ker t
e ték u t
Ep r e s
G á z ve z
n
t
u tc a
Sz
az István útról, az AKSD-telephely felől érkezve lesz egy balra kanyarodó sáv a 4-es főút felé, Hajdúszoboszló irányába
che
. yi u
Ezek közül a Nyíl utca – Hadházi úti csomópont átépítését a NIF ZRT fogja megvalósítani, a többit pedig európai uniós forrásból, illetve önkormányzati önrészből finanszírozzák. Változik a belváros forgalmi rendje is részben a beruházás, részben a kerékpárosok biztonságos közlekedése érdekében. Az önkormányzat tervei szerint részlegesen vagy teljesen egyirányú lesz a Széchenyi és a Kossuth utca a Verestemplom irányába, valamint a Szent Anna és a Miklós utca a Szoboszlói út irányába. Az elképzelések szerint a jövő év második felében kezdődik a módosításhoz kapcsolódó kiviteli munka.
közlekedésfejlesztés | 5
2016/2. szám
több csomópontot átépít a város Az átépítendő csomópontok – amelyekre már rendelkezésre állnak az engedélyezési tervek – a következők: 4. sz. főút 221+989 km szelvényében lévő István út – Szoboszlói út csomópontja, 33. sz. főút 107+872 km szelvényében lévő Füredi út – Sinai M. utca csomópontja, 33. sz. főút 108+923 km szelvényében lévő Nyíl utca – Hadházi út csomópontja, 33. sz. főút Nyíl utca – Árpád tér csomópontja, 33. sz. főút Nyíl utca – Nagysándor József utca csomópontja és 33. sz. főút Nyíl utca – Damjanich utca csomópontja. Péterfia utca
Simonyi út
Nyíl utca – Hadházi út
jelzőlámpás csomópont épül
Ha
Ny
t
íl
iú
ut
áz
ca
dh
t h u.
Ny íl u
Ko s su
tc a
nna S z en t A
u.
Na g
nd ysá
or
Jó
fu z se
tc a
Nyíl utca – Nagysándor utca és Nyíl utca – Damjanich utca jelzőlámpás kereszteződés lesz
tc
út
Nyíl utca – Árpád tér
íl u
a
ai
Ny
r
tc a
ss
ndo
fu
Ka
N
sá ag y
se Jó z
a Nyíl utca felől az Árpád tér felé két sávból lehet majd balra, a Kassai út felé fordulni (tehát a középső sávból nemcsak egyenesen lehet majd menni, hanem balra is)
A tervek elkészítésére a közbeszerzési eljárás még nem zárult le. A tervező első feladata egy koncepcióterv elkészítése, amelynek elfogadása után megvalósíthatósági tanulmánytervet is kell készítenie. Ezt követően készülnek el az engedélyezési, illetve kiviteli tervek. A belváros forgalomszervezésének átalakítására és kerékpárosbaráttá tételére vonatkozó közbeszerzési eljárás várhatóan a napokban zárul, és a tervezési szerződés karácsony előtt köthető meg. (A térképek elkészítéséhez a Google Earth műholdfelvételeit használtuk fel.)
Árpád tér
6 | élhető város
2016/2. szám
Felújítja a város a Fényes udvari kispiacot, a Tócóskertben pedig újat épít
Korszerű, modern piacokon vásárolhatunk Az Új Főnix Terv keretében — az egész várost érintő beruházások mellett — olyan elemek is szerepelnek, melyek egy-egy lakóövezet életét teszik kényelmesebbé. A Fényes udvarban átépítik és korszerűsítik a kirakodóvásárt, a Tócóskertben pedig új létesítményt építtet az önkormányzat. A Dobozi-lakótelepi kirakodóvásárt a Zöld város projekt keretében újíttatja fel az önkormányzat. Modern, az árusoknak és a vásárlóknak is ideális kirakodóvásár kialakítása a cél. A fejlesztés keretében új burkolatot kap a terület, valamint új és korszerű világítást, mely az árusok számára is megfelelő fényviszonyokat teremt, ugyanakkor az átközlekedő gyalogosoknak is biztonságos közlekedést tesz lehetővé. A komfortosabb üzemeltetés érdekében a kirakodóvásár területét lefedik, mely lehetővé teszi az eddig kihasználatlan terek hasznosítását, nagyobb közlekedőfelületet biztosítva a vevők és lakosság számára. Mindezeken túl a bejárati részeket üvegfallal zárják le a huzathatás csökkentése céljából. A kirakodóvásárt határoló szerkezetek új burkolatot kapnak, valamint új árusítóhelyet alakítanak ki a kulturált árusítás érdekében.
A beruházás keretében a rossz állapotú szerkezetek, bevilágítók, valamint a lapos tető szigetelése is megújul. A beruházás körülbelül 135 millió forintba kerül. A tócóskerti új piacot a Holló László sétány mellett található, 3036 négyzetméter nagyságú, önkormányzati tulajdonú üres telken fogja felépíteni a város . Nem csupán egy komfortos, a vásárlók és az árusok igényeit kiszolgáló épületet emelnek itt. A célok között szerepel a helyi gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása, a helyi alapanyagokra alapozott, helyi termelők piacra jutását segítő térségi fejlesztés is. Az árusok részére az időjárástól védett árusítóhelyek, valamint a piac területén üzlethelyiségek is lesznek, melyekhez a vizesblokkok, piacfelügyeleti iroda, raktárak, tárolók kapcsolódnak majd. Jelenleg folyamatban van a tervek véglegesítése, majd ezt követően kezdődhet el az építési engedélyezési eljárás lefolytatása. A beruházás teljes költségét pályázati pénzből kívánja megvalósítani az önkormányzat, így a új piacot várhatóan 2018-ban vehetik birtokba a Tócóskertben és Tócóvölgyben élők.
A Fényes udvari piac látványterve
A tócóskerti piac látványtervei
Nagy hangsúlyt kap az elkülönített hulladékgyűjtés Előkészítés alatt áll Debrecenben egy korszerű hulladékválogató üzem megépítése. A telep uniós forrásból jöhet létre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program kormányhatározata kiemeltnek minősítette a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás projektjét. Célunk az érintett területen élők ellátása a megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatással, az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek megfelelően – hangsúlyozta a debreceni polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályvezetője. Pacza Gergelytől megtudtuk: a projekt keretében a Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszerek komplex továbbfejlesztése történik meg, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtésre.
A cél az, hogy minél kevesebb hulladékot kelljen lerakni, tárolni, és a hulladékokat környezettudatosan lehessen újrahasznosítani. Magyarországi tapasztalatok alapján az időjárástól függően a begyűjtött hulladék akár 60 százalékban is hasznosítható, de átlagosan legalább 40 százalékban.
Csökkentik a környezeti terheket A törvény szerint 2020 végére a háztartási, illetve papír-, fém-, műanyag és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét országosan legalább 50 százalékra kell növelni. Ezt megelőzően, 2016
júliusáig országosan 820 ezer tonna alá kellett csökkenteni a biológiailag lebomló szervesanyag-men�nyiséget a települési hulladékban.
Kiemelt projekt A házhoz menő gyűjtési rendszer mellett a közszolgáltatók az általuk üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarokban is elkülönítve gyűjtik a műanyag-, fém- és papírhulladékokat. A közszolgáltatóknak a hulladékok hasznosítása vagy ártalmatlanítása előtt gondoskodniuk kell a hulladék válogatóműbe szállításáról és válogatásáról. Az utóbbi során dől el, hogy a hulladéknak hasznosítás, lerakás vagy más lesz-e a sorsa. A kormány kiemelt projektként ne-
Okosan közlekedhetünk Intelligens zebra működik Debrecenben immár a Tőzsér utca és az István út kereszteződésében is. A modernizált gyalogátkelőhely a szenzoros oszlopoknak köszönhetően érzékeli a gyalogosokat, akik át akarnak kelni a zebrán. Az aszfaltba épített ledlámpák villogása figyelmezteti az autósokat a gyalogátkelőhelyre, így könnyebben megelőzhetők a balesetveszélyes helyzetek. Az átadáson Barcsa Lajos alpolgármester kiemelte: fontos, hogy az Új Főnix Terv megvalósítása során 21. századi megoldásokat alkalmazzon a város. Mint mondta, ez is pontosan ilyen, a közlekedésbiztonság szempontjából rendkívül előnyös megoldás. Ez az intelligens zebra a korábban felállított Smart City csapat első mintaprojektje. A különleges fejlesztésnek köszönhetően elkerülhetők a gyalogátkelőhelyeknél bekövetkező balesetek.
vesítette a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási projektjét, amelynek fontos része az elkülönített hulladékgyűjtési, a szállítási és az előkezelő rendszer. Az előzetes támogatási keret 5,73 milliárd forint, a társulatot pedig nem terheli önerő-kötelezettség.
Speciális gyűjtőjárművek A javaslatok szerint egy nagyobb (150 ezer tonna/év) kapacitású optikai és mechanikai válogatómű létesül Debrecen körzetében. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy a másik két központi telephelyen – Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben – milyen fejlesztések szükségesek. A
megvalósításhoz – többek között – speciális gyűjtőjárművekre és kis kukákra is szükség lesz. Mindezek érdekében a konzorciumvezető Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a konzorciumi tag Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás köt szerződést egymással, és a projekt a tervek szerint 2018 végén zárul. Pacza Gergely főosztályvezető a fentiek kapcsán arról is tájékoztatott, hogy a hulladékválogató pontos elhelyezésére egy később elkészülő megvalósíthatósági tanulmány fog javaslatokat tartalmazni. Ez ad majd választ a hulladékválogató dolgozói létszámigényére és a pontos válogató egységek típusára is. A dokumentum kiemelten figyelembe veszi majd a hulladékgyűjtő járművek útjait is, mivel a projekt célja a környezeti terhek csökkentése.
kultúra, oktatás | 7
2016/2. szám
Állami támogatásból szépülhet meg a népszerű művészeti intézmény
Kezdődhet a Csokonai Színház felújítása
A színház épülete 2015-ben volt 150 éves
Nettó ötmilliárd forint állami forrásból korszerűsíthetik a cívisváros teátrumának patinás épületét a Modern Városok Program keretében. A kormány és Debrecen tavaly májusban kötött együttműködési megállapodást a program keretében. Az Orbán Viktor miniszterelnök és Papp László polgármester által aláírt
megállapodás egyik pontja szerint a kormány támogatja a debreceni Csokonai Nemzeti Színház épületének felújítását. Azt már korábban közölte Papp László polgármester, hogy nettó 5 milliárd forint állami forrásból korszerűsíthetik az épületet. A Magyar Közlönyben immár megjelent a kormányhatározat, melyben Orbán Vik-
tor miniszterelnök az egyes minisztereket felhívja, hogy különítsék el a szükséges forrásokat. Eszerint bruttó értéken 6 milliárd 350 millió forintot fordítanak majd a színház felújítására a következő négy évben, a következő eloszlás szerint: 2016-ban legfeljebb 200 millió forint, 2017-ben legfeljebb 252,8 millió forint, 2018-ban legfeljebb 5 milliárd 287,3 millió forint, 2019-ben legfeljebb 609,9 millió forint. A munka látványosabb része – a számok alapján – tehát 2018-ban várható. A beruházást örömmel fogadta Varga Klára, a teátrum színművésze is, aki érdeklődésünkre így fogalmazott a munkákról: – Nagyon fontosnak tartom a felújítást, hisz új lendületet ad; egy új korszak kezdete ez, ami magában hordozza az elmúlt 150 év minden szépségét és tapasztalatát! De fontos, hogy simogassuk a drága régi falakat, és üldögéljünk eltöprengve a páholy székein! Hogy magunkkal vigyük a „lelkét”. Én már elkezdtem! Arra a kérdésünkre, hogy milyennek ítéli a cívisváros színházi életét, hangsúlyozta: – Debrecenben színházi családra, otthonra, barátokra leltem! Forró, lüktető, szenvedélyes ez a „család”, ez a színház! És szeretem, hogy ilyen! – árulta el. Annak kapcsán pedig, hogy Debrecen pályázik a kulturális fővárosi címért, Varga Klára így vélekedett: – Nagy lehetőség! A világ színpadán, a reflektorfényben egyszer csak ott állhat Debrecen! Minden szellemi, lelki gazdagságával, az álmaival, amiket megvalósít! Ritka pil-
lanat! Meg kell ragadni! Nagy lehetőség! – húzta alá a színművész, akit jelenleg a Nyolc nő, Az ajtó, valamint a Jadviga párnája című darabokban is láthat a debreceni Csokonai Színház közönsége.
Varga Klára: „Egy új korszak kezdete...”
Megfiatalodott a Hatvani-iskola Felújították a Hatvani István Általános Iskola épületét. A debreceni oktatási intézmény tetejére nyolcvan napelemet szereltek fel nyáron. Bár a telepítés viszonylag költséges volt, hosszú távon kifizetődő a napenergia használata. A szakemberek becslése szerint az intézmény egy-egy fűtési szezonban akár több tízezer forintot is megtakaríthat így. Körülbelül tíz-tizenkét év a megtérülése az új napelemnek, amelynek a segítségével a elektromos energia 10–20 százalékát lehet megspórolni.
Az iskolában zajló felújítás többrétű folyamat volt. Az intézmény tornatermének belső átalakítását is elvégezték a szakemberek, a gyerekek és tanárok nagy örömére. A napelemeken kívül például a nyílászárók cseréjén is energiát és pénzt takarít meg az önkormányzat. A diákok szeptember óta már a felújított udvaron játszhatnak. A teljes beruházás 240 millió forintba került. Ezt önkormányzati forrásból és pályázati támogatásból fedezték.
21. századi lett az Ady-gimnázium Augusztus végén befejeződött az Adygimnázium korszerűsítése; az intézmény több mint 30 éves fennállása óta ez volt a legnagyobb felújítás. A munkák júniusban kezdődtek el, s ez alatt a mintegy három hónap alatt be is fejezték a nagyszabású energetikai korszerűsítést. A beruházás során a homlokzati ablakokat új, korszerű műanyag nyílászárókra cserélték, elvégezték a teljes épület hőszigetelését. Megújuló energiaforrásokat is telepítettek, és hatvanhat napele-
met helyeztek üzembe az intézményben. Emellett felújították a távfűtéses hőközpontot, a radiátorokat szabályozható szelepekkel szerelték fel, így a termeket, irodákat – központi időprogram szerint – külön is lehet fűteni. Az Új Főnix Terv keretében zajló munkák megközelítőleg 164 millió forintba kerültek. A fejlesztéshez az önkormányzat pályázati úton összesen 136 millió forint támogatást nyert; a városnak ehhez 27 millió forint önrészt kellett hozzátennie.
Iskolákat korszerűsít az önkormányzat Az oktatási intézmények karbantartását, felújítását és korszerűsítését mindig is fontosnak tartotta az önkormányzat. Ennek meglelelően 2014 óta 788 millió forintot fordított a város erre a célra. A legtöbb pénz 2014-ben a Győrffy-kollégiumnak jutott (25,6 millió forint), valamint a Vénkerti Általános Iskolának (17,1 millió forint).Kimagaslóan jó év a 2015-ös volt.
Akkor ugyanis a 2013-asnak csaknem a 10-szeresét költhette az önkormányzat az intézmények felújításaira. Ennek nyomán az akkori 406,4 millió forintból csak a Benedekiskolának 168,9 millió jutott korszerűsítésre, míg például a Tóth Árpád Gimnáziumnak 70,3 millió forint, a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumnak pedig 50,1 millió. Ugyanakkor a 2015-ös „középmezőnybe” tartozik mások
mellett a Győrffy-kollégium (16 millió forint), a Kazinczy-iskola (12,8 millió forint), valamint a Bolyai-iskola (11,4 millió forint) és a vénkerti iskola (10,5 millió forint) is. A 2016-os esztendőben 203,6 millió forintot fordíthatott a város az oktatási intézményei felújításaira. Az élen a Hatvani-iskola szerepel (28,1 millió forint), ezt követi a vénkerti iskola (26,5 millió forint) és az Ady-gimnázi-
um (20 millió forint) támogatási kerete. Ezek mellett például a Hunyadi-iskola munkálatai 18,8 millióba kerültek, a Gulyás-kollégiumé 17,1 millióba, a Tóth Árpád Gimnáziumé pedig 12,4 millió forintba. A beruházások a következő években is folytatódnak, a város új intézményeket is épít: a régi ifiparkban Családsegítő és Gyermekjóléti Központ létesül, a Tócóskertben új óvoda épül.
8 | gondoskodó város
2016/2. szám
Új óvodát kap a tócóvölgyi lakótelep Új, korszerű és modern, a mai elvárásoknak megfelelő, 100 férőhelyes óvoda épül a debreceni Tócóvölgyben. Az intézményt helyileg az Egressy Béni tér és a Csányi Dániel utca által határolt, újonnan kiszabályozásra kerülő egyik telekingatlanon valósítják meg. Az óvodában lévő épületegységekben négy csoportszoba, egy tornaszoba, egy fejlesztőszoba, továbbá az egyéb igazgatási, kiszolgáló és üzemeltetési funkciójú helyiségek kapnak helyet. A Bordás Péter által tervezett létesítménynek az is a különlegessége, hogy félig a földbe épül, így a látványa is érdekes lesz. Jelenleg a projekt tervezési fázisban van, és a koncepció véglegesítése zajlik.
Családjóléti központ épül – idilli környezetben Korszerű, minden igényt kielégítő, teljeskörűen akadálymentesített épületet emelnek a Nádor utcán. Óriási, gyönyörű park veszi körbe, amit a debreceniek is látogathatnak. Az egykor szebb időket megélt, jelenleg elhanyagolt egykori Ifjúsági Park területén, ezen a 15 ezer négyzetméter alapterületű Nádor utcai telken fogja felépíttetni a Család- és Gyermekjóléti Központ új épületét a debreceni önkormányzat. A fejlesztésre nagy szüksége van a szociális ellátórendszernek, mivel a központ mostani, Mester utca 1. szám alatt található székhelyén és a Böszörményi út 68. szám alatti telephelyén az akadálymentesíté-
si követelmények sem teljesíthetőek, ami viszont fontos lenne. A tervek szerint a terület öt százalékát fogják beépíteni; egy 1235 négyzetméter hasznos alapterületű, kétszintes, teljeskörűen akadálymentesített épületet emelnek itt. A korszerű, minden igényt kielégítő komplexum mellett – az épület közvetlen környezetében – egy összefüggő, 14 ezer négyzetméteres parkot létesítenek virágágyakkal, cserjefoltokkal, pihenőpadokkal, esti közvilágítással. Ez nem kizárólag a központhoz fog tartozni; a debreceniek is használhatják a későbbiekben – bárki bemehet a területre, hogy sétáljon, pihenjen egyet, élvezze az idilli környezetet.
Az új központban magasabb színvonalú ellátásban részesíthetik majd a rászoruló családokat, és 21. századi munkakörülményeket is kialakíthatnak a segítségnyújtáshoz.
Az Új Főnix Tervben megvalósuló beruházás 541 millió forintba kerül. Az építkezés és a parkrendezés – a tervek szerint – 2018 októberében fejeződik majd be.
Nem csak a húszéveseké Az idősebb generáció jelentős szerepet játszik hagyományaink megőrzésében, Debrecen önkormányzata pedig fokozott figyelmet fordít erre a korosztályra. A nyugdíjasszervezetek változatos programjaikkal élénk közösségi életet teremtenek a városban. Október közepén, a Kárpát-medencei Nyugdíjas Találkozó megnyitóján beszélt
erről Barcsa Lajos alpolgármester. Mint hozzátette, Debrecenben szükségük van a nyugdíjasoknak egy olyan épületre, egy olyan helyszínre, ahol a programokat megtudják rendezni. Ez lesz a Nádor utcai családjóléti központ, melynek földszinti részén több száz férőhelyes nyugdíjasközpontot szeretnének majd kialakítani.
Debrecen Megyei Jogú Város megbízásából kiadja a Médiacentrum Debrecen Kft. (4025 Debrecen, Petőfi tér 10.) | Lapigazgató: Dr. Szabó József | Telefon: (52) 525-100 Szerkesztő: Szénási Miklós | Szerkesztőség: Médiacentrum Debrecen Kft. | Telefon: (52) 525-100 | E-mail:
[email protected] | Előkészítés, grafika: Kocsis István | Fotók: Miskolczi János Nyomda: Alföldi Nyomda Zrt. (4027 Debrecen, Böszörményi út 6.) | Vezérigazgató: György Géza | Megjelenik: 92 ezer példányban Debrecen területén | Terjeszti: Lapcenter Kft. A z általunk készített egyedi grafikai megoldások utánközlése engedélyünk nélkül tilos!
