Kozm a Gábor:
A DEBRECENI IPAR TERÜLETI FEJLODESE AZ 1930-AS ÉVEK VÉGE ÉS 1990 KÖZÖTT
A városi terü leth aszn o sítási kateg ó riák közül a leg tartó sab b n ak is általáb an az ip a n e rü le te k e t tartják . E nnek h átteréb en első so rb an az áll, hogy a beép ített je le n tő s m e n n y iség ű fizikai tőke (b erendezések, g ép ek slb.) k ö v etk eztéb en csak ig en in d o k o lt esetb en kerül so r az üzem ek felszám olására, illetv e áttelepítésére. É ppen ezért nem indokolatlan m egvizsgálni azokat a tén y ező k et, m ely ek b e folyásolják egy adott város iparán ak területi elh ely ezkedését. D olgozatom célja ann ak b em u tatása, m ely telep ítő tén y ező k já tsz o tta k fontos szerep et D ebrecen ip arán ak területi fejlőd éséb en az 1930-as évek v ég e és 1990 között és annak feltárása, h o g y an v áltozott ezen tén y ező k szerepe a vizsgált időszakban. A z 1930-as évek végéig vélem én y em szerin t a telep ítő tén y ező k k ö zül a le g fo n to sab b a va sú t (a szá llítá si leh ető ség ek) hatása volt. Az 1857-ben m eg n y íló B u d a p e st-D e b re c e n vonal, m ely et 1859-ben h o sszab b íto ttak m eg N y íregyházáig és M isk o icig , az 1884-ben átadott D e b re c e n -H a jd ú n á n ás vonal és az 1906-ban m e g ép ü lt D e b re c e n -H a jd ú sá m so n vonal je le n tő se n b efolyásolta az üzem ek e lh e ly ezkedését. A n agy szállítási igénnyel ren delkező g y árak és raktárak ig y ek eztek ezen vonalak és a pály au d v aro k |N a g y á llo m á s (1), illetve K isállom ás (2) - 1. térkép] k ö zeléb e települni. Ez a h atás ism erh ető fel például a D ebreceni H ajlított B ú to rg y ár és F akereskedelm i Rt. (3), a D ebreceni K ö zraktár és K ereskedelm i Rt. (4), a H u n g ária H en g erm alo m (5), az A lföldi L ég szeszg y ár (6) (m ely k ezd etb en fából állíto tt elő gázt), a D ebreceni V as- és R ézb ú to rg y ár (7), az A lföldi T a k arék p én ztár é rd ek k ö réb e tarto zó M ezőgazdasági K özraktár Rt. (8), a H angya T erm elő , É rték esítő és F og y asztó S zö v etk ezel központi raktára (9), a je le n tő seb b olajv állalato k - pl. a S teau a M ag y ar K őolaj Rt. d ebreceni fiókja a M Á V Já r m ű jav ító (10) és a D o h án y g y ár (11) területi elh ely ezk edésében. A z ipari üzem ek szállítás utáni igénye olyan erős volt, hogy ez a tén y ező ig en je le n tő s szerep el já tsz o tt a v áro s tö m eg k ö zlek ed ési háló zatán ak a k ifo rm á ló d á sá b an is. A N ag y állo m ás és a N ag y erd ő közötti v illam o sp ály a k iép íté sét p é l dául az telte leh ető v é, hogy az 1847-ben alapított, és az állom ástól való nagy tá v o lság a m iatt je le n tő s szállítási p ro b lém ák k al küzd ő István g ő zm alom (12) v á l lalta, hogy év en te 2 5 0 0 0 0 m ázsa gabonái szállít ezen a vonalon. A m alm o t k ez d etb en eg y rövid k itérő kötö tte ö ssze a S im onyi úti iő v o n allal, és csak 1906-ban készült el az ipari üzem és a B öszörm ényi úti vonal közötti összek ö ttetés, m ely fok o zato san átvette a teh erfo rg alm at (1. té rk é p ).1 A telep ü lés délk eleti részéi a v áro sk ö zp o n th o z csatoló p á ly aszak asz is k e z detben ipari célo k at szolgált: a K ossuth utcai vonal X IX . század végi létreho1, S z ű c s E r n ő , A D e b r e c e n i I s tv á n G ő z m a lo m tö r té n e te , D e b r e c e n , 1 9 7 8 . 4 1 . o ld .
88
KOZMA GÁBOR
1. térkép: Ipartelepek az 1930-as évek végén
23,
,2 8
Ip artelep ek
V illa m o sv o n a la k
A D E B R E C E N I IP A R T E R Ü L E T I F E J L Ő D É S E
89
zásának fő in d o k a a D oh án y b ev áltó (13) ipari v ág án y án ak a várható forgalm a volt,2 a D iószegi úti pálya hosszú id eig a K özvágóhíd (14) ipari vág án y ak én t funkcionált. A k ét szak asz közö tti ö sszek ö ttetés a felüljáró 1908-ban tö rtén t m e g építésével v aló su lt m eg, és c sak ek k o r indult m eg ezen a szak aszo n a sze m é ly fo r galom . A leg n ag y o b b hely ig én y ű g y árak területi e lh ely ezk ed éséi a városi ö n k o r m á n y za t tu lajd o n áb an lévő b eép ítetlen fö ld te r ü le te k fe k v é s e is b efo ly áso lta. E zen ü z em ek (pl. D o h án y g y ár, M Á V Járm ű jav ító , István g ő zm alo m , H ajlíto tt B ú to r gyár) létesítésére ugyanis az volt a je lle m z ő , hogy a földterületet in g y en v ag y ig en alacso n y ár ellen éb en k ap ták az ö n k o rm án y zattó l,3 m ely íg y akart újab b m u n k ah ely ek et terem ten i a városban. A X IX . század m áso d ik felében azo n b an m á r c sak a k eriség ek k ö zö tti, illetv e a k ertségek és a városm ag közötti ro sszab b m inőségű földek v o ltak a v áro s k ezében, így ide telep ítették ez ek e t az üzem eket. É rd ek esség k én t lehel m eg em líten i, hogy a M Á V Járm ű jav ító esetéb en telep h ely k én t e lő sz ö r a D o h án y g y ár és a N ag y állo m ás közötti részt je lö lté k ki, ez a te rü le t azo n b an az ak k o r m ég fu nkcionáló Szent A nna utcai tem ető és a vasú tállo m ás v ág án y h áló zatán ak bővítési tervei m iatt nem b izo n y u lt a lk a lm a s nak. E nnek k ö v etk eztéb en a város egy m ásik parcellát adott át k ártérítés nélkül a M Á V -nak, és az ak k o r m ég jo b b forgalm i h ely zetb en lévő N y íreg y h ázáv al szem ben ez a gesztu s d ö n tö tt D ebrecen ja v á ra az üzem telepítését illetően.4 N em elh an y ag o lh ató a ren d elk ezésre álló n yersa nyag v o n zó h atása sem . A sü tőipar esetéb en például a H ortobágy g ő zm alo m (15) a várostól észak n y u g atra, az A pafi g ő zm alo m (16) pedig az é szak k eletre elh ely ezk ed ő g a b o n a te rm ő v id é kek en le ara to tt ő rölni való term én y m eg szerzése érd ek éb en létesült az ak k o r m ég váro sszéli terü leten . A G azdák S ü tö d éje Rí. (17) - m ely a két v ilág h á b o rú 'k ö zö tt D eb recen eg y etlen igazi k en y érg y ára volt - a H ortobágy m a lo m h o z közeli te le p h ely et választotta. N em leh et figyelm en kívül h agyni a nyersanyag szerep éi ab ban sem , hogy a K ö zvágóhíd a sertésv ásárlér(1 8 ) m ellett feküdt, a fatelep és fam eg m u n k áló (1 9 ) p edig a váro s tu lajd o n áb an lévő guti erd ő ség ek b ő l iát szállító - a késő b b iek b en Z suzsi-v o n atn ak eln ev ezett - kesk en y nyo m táv o lság ú erdei vasút v ég állo m ására települt. A n y ersan y ag b efo ly ása állapítható m eg a tég lagyárak területi elh e ly e z k e d ésében is: a város leg jelen tő seb b ilyen je lle g ű üzem ei - pl. D ebreceni G ő z té g lag y ár Rt. (20), H ortobágy T é g la g y á r Rt. ( 2 ! ) - a település nyugati oldalán, agyagban g azd ag terü letek en feküdtek. 2 . S z a b ó D e z s ő , A d e b r e c e n i k ö z ü li v a s ú i 1 0 0 é v e , 1 8 8 4 - 1 9 8 4 , D e b r e c e n , 1 9 8 4 . 1 3 . o ld . 3 . S z ű c s E r n ő id . m ű , 1 9 . o ld . A M Á V D e b r e c e n i J á r m ű j a v í t ó Ü z e m lö r ié n e ie 1 8 9 8 - 1 9 7 3 , s z e r k .: M ik e c z F e r e n c , D e b r e c e n , 1 9 7 6 . 1 5 . o ld . H e g e d ű s J e n ő - S z i k o r a J á n o s , A D e b r e c e n i D o h á n y g y á r lö r ié n e ie , D e b r e c e n , 1 9 7 1 . 1 0 . o ld . 4 . A M Á V D e b r e c e n i J á r m ű j a v í t ó Ü z e m lö r ié n e ie 1 8 9 8 - 1 9 7 3 , s z e r k .: M ik e c z F e r e n c , D e b r e c e n , 1 9 7 6 . 15. o ld .
90
KOZMA GÁBOR
A z a g g lo m e ra tív té n y e z ő h atása ism erh ető fel e g y ré sz t abban, hogy am ik o r a X X . század elején n ap iren d re k erü lt a városi v illan y telep m eg ép ítése, ak k o r a város tu la jd o n á t k ép ező lég szeszg y ártó l (v ag y is lén y e g éb en haso n ló p rofillal ü zem elő v állalattó l) d élre fekvő terü letet je lö lle k ki szám ára (itt term ész etesen a vasú t k ö zelség e is szerep et já tsz o tt). M ásrészt am ik o r az 1930-as év ek m áso d ik feléb en D eb recen b en so r került je le n tő se b b b aro m fifeld o lg o zó üzem ek alap ítására, a három v állala t k ö zül k e ttő nek - a H an g y a T e rm e lő , É rték esítő és F ogy asztó S zö v etk ez etn ek (22), illetv e a F o rtu n a Á ru k eresk ed elm i R t-nak (23) - a feldolgozó üzem ei a k ö z v ág ó h íd o n m ű ködő h ű lő h ázh o z ig en közel telep ü ltek , m iv el a p o lg árm estertő l ígéretet k ap tak arra, hogy o tt a szállításra váró b aro m fite rm é k ek e t le fag y a sz th atják és k o rlátlan m en n y iség b en táro lh a tjá k .5 É rd ek esség k én t lehet m eg em líten i, hogy a harm ad ik v állala t - a S k ó t-M a g y a r K eresk ed elm i Rt. (24) - a város ellenkező old alán h e ly ezk ed ett el, és a telep h ely rő l n ap o n ta szállíto tták a h ű tő h ázb a az exp o rtk ész barom fit. A fo g y a s z tó p ia c , m in t telep íiő tén y ex ő h atása e lső so rb an a sü tő ü zem ek e lh e ly ezk ed é sé t b efo ly áso lta. A leg in k áb b gépesített, tö b b seg éd et fo g lalkoztató p ék ség ek - m in t S c h n e id e r Ján o s N yíl utcai (25), K ü rthy A ndrás V ár u lcai(26), H eussel István V örö sm arty utcai (27) üzem e6 - ugy anis a b e lv áro sb an h e ly e z k ed tek el, m iv el itt a lak o sság n ag y o b b v á sárló ereje k ö v etk e zté b en a k en y ér m e lle tt leh ető ség n y ílt d rág áb b termékek (pl. cu k rá sz sü te m én y ek ) érték esítésére is. E m ellett m eg fig y elh ető , hogy ezen p ék ség ek - v aló szín ű leg tu d a t alatt felo sztv a a b elv áro s te rü le té t - egy m ástó l b izo n y o s tá v o lsá g ra fek üdtek, és így pró b álták m eg m ag u k a t m eg k ím éln i a k o n k u ren cia hatásától. Ú g y v élem , e g y általán nem m eg lep ő az a tén y , h o g y a zsid ó p ász k a sü tő k a zsidók által lak o tt nyugati váro srészb en h ely ezk ed tek el. V égül valam ily en m ó d o n a term észeti a d o ttsá g o k is sz erep e t já tsz o tta k az üzem ek telep ítéséb en . E g y részt a v áro s m o rfo ló g iai v isz o n y a ira je lle m z ő az é sz a k k e le t-d é ln y u g a t irányú lejtés. E nnek m eg felelő en , a m ik o r az 1910-es év ek ben v ég b e m e n t a város belső terü letein ek a csato rn ázása, a szen n y v íztisztító te lepet (28) a telep ü lés délny u g ati részén ép íte tté k m eg , hogy a v áro sb an keletkező szen n y v íz k ö n n y en el tu d jo n o d a ju tn i. M ásrészt m ivel a v áro s u ralk o d ó szélirán y a az é sz a k i-é sz a k k e le ti, a város veze tő ség e ig y ek ezett a k ö rn y ezetet leg in k áb b szen n y ező ipari ü ze m ek területi elh e ly ez k ed é sé t úgy b efo ly áso ln i, hogy az általu k k ib o csáto tt sze n n y ező d és a leg k ev ésb é se zav arja a v áro s lak o sság án ak az életét. A z 1931-ben k iad o tt építési sz a b á ly re n d ele t 322. parag rafu sáb an a k ö v e t kező olv ash ató : „A z első Ö vezetben (m ely a tö rtén elm i b e lv áro st foglalta m ag á b a) to v áb b á a II. ö v ezetn ek a k ö v etk ező részein: V énkert, L ib ák ért, Sesta5 . 1 'ile p T i b o r , A d e b r e c e n i B a r o m f i f e l d o l g o z ó V á l la la t tö r t é n e t e , D e b r e c e n , 1 9 8 8 . 10. o ld . 6.
G y ő r f i l . a j o s - l lo v a n y e c L á s z l ó - S z ű c s l:.m ő , A h a j d ú - b i h a r i á l l a m i s ü t ő i p a r n e g y e d s z á z a d a 1 9 4 9 - 1 9 7 4 ' D e b r e c e n , 1 9 7 4 . 2 0 - 2 1 . o ld .
A D E B R E C E N I IPAR T ER Ü LE T I FEJLŐ DÉSE
91
kert, S éták ért és a C sap ó k ért közötti terü let, a S zéchenyi és a P o stak ert, g y á r vagy gyárjellegük tű zv eszély es vagy eg é sz sé g re k áro s hatással vagy nagy zajjal já ró , a szo m széd o k n y u g alm át, b izto n ság át zavaró, a k ö rn y ezet k e rtv á ro s je lle gével ö sszh an g b an nem álló ip arterü let c é lja ira szo lgáló é p ítk ez és n em e n g e d ély ez h e tő ” .7 Ezzel a tém ával fo g lalk o zik a 323. p arag rafu s is: „A zok az egészség telen , bűzös gyárak , illetv e ü zem ek , am ely ek n ek ily en m in ő ség ét a város p o lg árm estere m eg állap ítja, az üzem n ag y ság ára és terjed elm ére való te k in tet n élk ü l a II. ö v e zetnek a 322. p arag rafu sb an fel nem sorolt részein és csak a leg távolabbi p o n to k o n állíth ató k fel, am en n y ib en a szab ály zat k ö v etelm én y ein ek m eg fele lő en é p ü ln e k ” .8 E zen szab ály ren d elet lén y éb en eg y általán nem m eg lep ő , h o g y a lev eg ő t leg in k áb b szen n y ező K özvágóhíd és a b ő rg y árak [a V eréb -féle b ő rg y á r (2 9 ), a K iss testvérek b ő rg y ára (30) és a P ikó J ó z se f és fia b ő rgyára (31)] úgy telep ü ltek , hogy bűzük et a szél ne a sű rű b b en lakott terü letek (vagy le g aláb b n e a jó m ó d ú b bak állal lakott b elv áro si részek ) felé vigye. E m ellett eb b e n az id ő szak b an D eb re c en b en a tím áro k csak a b e lv áro s délkeleti részén (a T eleki és T ím á r utcákon) fo lytathatták tev ék en y ség ü k et (19 4 0 -b en a városban d o lg o zó 52 tím á r közül 37nek itt v o lt a műhelye"), és ab b an , hogy a b ő rg y árak at eze n v á ro sré sz k ö ze léb e (a v asú t tú lsó o ld alára) te lep ítették , v aló szín ű leg szerep et já tsz o tt a b ű zk ib o c sátá s k ö zp o n to sításán ak szán d ék a is. A m áso d ik világ h áb o rú után k ezd etb en a le g fo n to sab b feladat a ro m o k e l tak a rítá sa é s a term elés elin d ítása, m ajd az 1940-es év ek végén az állam o sításo k sikeres m eg v aló sítása volt. Ezzel m ag y arázh ató , hogy D ebrecenben nag y o b b m éretű ipari b e ru h ázáso k csak az I9 5 0 -e s évekb en m en tek vég b e (az ipari üze m ek , raktárak 1950-es é v e k végi elh e ly e z k ed é sé t áb rázo lja a 2. té rk é p , és erre utalnak az eg y es g y á ra k utáni szám ok). E zek egy része nem o k o zo tt lén y eg es v álto zást az ip a r területi stru k tú rá já b a n , m ivel a ko rá b b a n is ilyen célra h a szn á lt terü letekre korlá to zó d o tt. E g y részt eg y es ü zem ek b en a term elési k o rszerű sítő b eru h ázáso k at h a jto tta k végre [pl. a K efeg y ár (1), illetv e a v ágóhíd fejlesztése, új h ű tő h áz felépítése}. M ásrészt az új ipari ü zem ek et g y ak ran o ly an telk ek re te lep ítették , m e ly ek e t k o ráb b an is az ip a r használt. Igen so k esetb en a m áso d ik világ h áb o rú elő tti és utáni ip a r je lle g e k ö z ö tt is m eg fig y e lh e tő ö sszefü g g és (pl. a B aro m fifeld o lg o zó üzem (2), a H a n g y a T e r m elő , É rték esítő és F og y asztó R t., a D ebreceni G y ó g y sze rg y á r (3), a R ex G yó g y szerv eg y észeti és G y ó g y áru K ereskedelm i R t., a D ebreceni C em en tip ar V állalat (4) pedig a D ebreceni M ű k ő g y ár Rt. eg y k ori telep h ely én jö tt létre}. E m ellett azo n b an az is elő fo rd u lt, hogy a két ip a r je lle g e között nem m u tath ató ki 7 . D e b r e c e n s z a b a d k i r á l y i v á r o s é p íté s t s z a b á ly r e n d e le te , D e b r e c e n , 1 9 3 1 . 8 . u .o . 9 . D e b r e c e n c ím tá r a 1941), D e b r e c e n i K e r e s k e d ő T á r s u la t, 4 1 1 - 4 1 2 . o ld .
92
KOZMA GÁBOR
k apcsolat. A D ebreceni R u h ag y ár (5) például a V idoni S zalám igyár, az O rvosi M ű sz erg y á r (6) pedig a V as- és R ézb ú to rg y ár egykori telephelyén létesült. A z új b e ru h ázáso k m á sik része a ko rá b b a n m á s célra h a szn o síto tt te r ü leteken m e n t végbe. E z a fejlesztés érin tette a V ágóhíd utca k ö rn y ék ét, ahol - k i h aszn álv a a szabad fö ld terü letek et és az ipari v ág án y m eg lé té t - m e g k ez d ő d ö tt eg y raktárv áro s (7 ) k ialak ítása, a város délnyugati terü leteire p edig főleg sz á l lításig én y es v állalato k települtek. A váro s ip a rá n a k területi e lh ely ezk ed ésére azo n ban ebb en az id ő sz ak b a n a le g n a g y o b b h atást a két n ag y ü zem , a H ajdúsági G y ó g y szerg y ár és az M G M D eb receni G y áreg y ség én ek létesítése g y ak o ro lta. A z 1950-es év ek elején az ö n e l látásra tö rek v és je g y é b e n a kormányzat célul tűzte ki a penicillin -g y ártás m ag y arországi m e g terem tését. E b b en az időben azo n b an senki sem é rtett a terv e ze tt g y á rtá sh o z, és így a p en icillin g y árat az eg y etem i városba k ellett telepíteni, ahol re n d elk ezésre állt a szü k ség es szellem i h áttér. E m ellett m ég fontos tele p ítő té n y ező t je le n te tt a h ak teo ro ló g ilag m eg felelő víz és a tiszta levegő m e g léte is. E zen szem p o n to k n ak m eg felelő en az üzem ei elő szö r S ze g ed re terv ezték , és csak k éső b b - k ü lp o litik ai m eg fo n to láso k m iatt - d ö n tö ttek D ebrecen m ellett.10 A k o n k rét telep h ely k ijelö lése során a k o ráb b an em lített tén y e ző k já tsz o tta k szerepet, és így esett a választás D ebrecen északi részére (8). Itt a N agyerdő b izto síto tta a szü k ség es tiszta levegői, az O rv o stu d o m ányi E g yetem (9) közelség e m eg terem te tte az ottani szellem i k ap acitás k ih aszn álásán ak a leh etőségét, az új g y á r h ő ig én y ét p ed ig k ezd etb en az O rv o stu d o m án y i E gyetem g ő zk az án ján ak a szabad k ap a c itá sa fe d e z te .11 A z 1950-es évek m ásik nagy helyi b eru h ázása az M G M D ebreceni G y á r eg y ség e ép ítésén ek az. elk ezd ése volt. A z új üzem szám ára a városi tan ács k ét te rü le tet aján lo tt fel: a h ajd ú b ö szö rm én y i 35. szám ú főútvonal és a füzesabonyi v asútvonal által határolt v árosrészt, illetv e a nyíregyházi vasútvonal m e lle tt a K öztem ető v el szem b en fekvő szabad terü letet (10). A ko rm án y zat vég ü l a m á so d ik v álto zat ad o ttság ait ítélte k ed v ező b b n ek : a te rü le t fontos k ö zlekedési utak k ö z eléb en a városból kö n n y en elérh ető h ely en feküdt, és itt az alapozási m u n k á la to k h o z sz ü k sé g e s ta la jv isz o n y o k is k e d v ező ek v o ltak .12 A z építési m u n k á lato k azo n b an igen lassan folytak és így a g y ár 1952 vég én a N yugati és S zéch en y i utca által határolt egykori h u szárlak tan y a terü letén kezd te m eg m ű k ö d ését. (11) Ö sszesség éb en a város ipari üzem einek az 1950-es év ek végéig lezajló te rületi fejlő d éséi v izsg álv a azt lehet m eg állap ítan i, hogy a legtöbb esetb en az eg ye d i telep ítés elve érvényesült. R end szerin t az adott telep h ely eg yik vagy m ásik e lő n y é t h an g sú ly o zták (első so rb an a szállítási leh ető ség vonzó h atása v o lt ig en fon to s), de teljes ö sszefü g g ésb en m ég a felszabadulás után sem vizsg álták m eg az 10. N a g y K a ta l in , A n ö v e k e d é s ú lja : a B i o v a l G y ó g y s z e r g y á r f e j l ő d é s e , B u d a j je s t, 1 9 8 6 . 9 . o ld . 1 1 . 1 0 é v e s a B l ü G A L G y ó g y s z e r g y á r , D e b r e c e n , 1 9 6 2 . 11. o ld . 12. A z M G M l ö r lé n e le , s /.e rk .: G y a r m a ti J ó z s e f , S e lle k I s tv á n D e b r e c e n , 1 9 7 7 . 3 9 —4 0 . o ld .
A D E B R E C E N I IPAR TER Ü LETI FEJLŐ DÉSE
93
üzem ek elh ely ezk ed éséi, nem tö rek ed tek arra, h o g y a gyárak, raktárak k o n ce n t rált telep ítésév el csö k k entsék a b eruházási költségeket. így például a délkeleti v áro srészb en fekvő ipari üzem ek vízellátása több forrásból történt: az erőm ű és a gázm ű v ek a városi cső hálózatból kapták a v izet, a h ű tőház, a v ágóhíd és a b aro m fifeld o lg o zó p ed ig saját telep h ely én létesített k u takból fedezte igényét. Ezen v ízk iv ételek azo n b an an nyira m eg terh elték a város alatt fekvő k észletek et, hogy az 1950-es év ek b en k észített terv ek az itt létesíten d ő új ipari üzem ek v ízellátását m á r csak a K eleti -főcsatornából vélték m e g o ld h a tó n a k .13 A koncepcionális tervek hiánya következtében - az iparterületek elhely ezk ed ését e lem ezv e - az 1950-es év ek v ég én nag yfokú szé tszó rtsá g o t lehet m eg állapítan i (2. térkép). A váro sn ak ebben az id ő szak b an csak eg y e tlen nagyö ssze lu g g ő ipari ö v ezete volt - a délk eleti ip arterü let m ely első so rb an é le lm i szeripari üzem ek szám ára nyú jto tt telephelyet. Igen sok üzem h ely ezk ed ett el a történ elm i b elv áro sb an , m ely ek között a la kosság m indennapi ig én y eit k ielég ítő sütö d ék és k tsz-ek m e lle tt je le n tő se b b gyárak is találhatók voltak |p l. Ruhagyár, Debreceni T extilm üvek (1 2 ), Debreceni K ötszövő Vállalat (1 3 )|, m íg a többi gyár- és rak tárép ü let a tö rtén elm i belvárost gyűrű alakban ö lelte körül. Ezen két cso p o rt terü leti elh ely ezk ed ése azonban azzal a problém ával já rt, h o g y g y ak ran lak ó ép ü letek k ö zé ék elő d v e feküdtek, és így egyrészt b ő v ítésü k re alig nyílt lehetőség, m ásrészt a k ö rn y ezetü k b en élő la kosságot zavarták. A z 1950-es évek végén, 1960-as év ek elején teh át a város vezető ség én ek tö b b p ro b lé m á v a l is m eg kellett küzdenie. E g y részt ig en sok g y á r esetéb en m erült fel a k itelep ítés g o n d o lata (pl. O rvosi M űszergyár, D ebreceni G yó g y szerg y ár, EM B etonelem g y ár, H ajdúsági Bőr- és C ip ő g y ár B öszörm ényi úti telepe), és ezek szám ára m eg felelő telep h ely et kellett bizto sítani. M ásrészt a v idék ip a ro sításán ak szellem éb en a Ili. és IV. ö tév es terv k eretében szám os nehéz- és építőipari vállalat (pl. Házgyár, V egyipari G ép g y ár, M ű an y ag feld o lg o zó V álla lat, Ü vegcső- és A m p u lla g y á r)14 debreceni alap ítása v ető d ö tt fel, és így az 1960as é v e k elején ezek m eg felelő elh ely ezésérő l is g o n d o skodni kellett. Ilyen célo k ra azonban az észa ki ip a rterü letet eg y általán nem leh etett ig é n y be venni. A H ajdúsági G y ó g y szerg y ár m ellé terv ezték ug y an is kitelepíteni a D eb receni G y ó g y sz e rg y á r lak o tt terü letek között fekvő telep h ely ét, d e a N agyerdő további csö k k en tése m ár nem volt m eg en g ed h ető . A z M G M esetéb en le h e tetlen n é tette m ás je lle g ű ip ar létesítését az a lén y , hogy a füst, a k o ro m , a p o r és eg y é b szen nyeződés! o k o k m iatt m ás típusú üzem et nem tűrt m eg a környéken. Em ellett a terület további közm űvesítése is nagy akadályokba ütközött, a közúti
1 3 . D e b r e c e n d é li i p a r ie r ü te i r e n d e z é s i l e n e (H M V á r o s é p íté s i T e r v e z ő V á lla la t. B u d a p e s t, 1 9 5 5 .) S / a k v e l e m é n y D e b r e c e n d é li ip a r te r ü ie t v íz e llá t á s á r ó l. 2. o ld . 14. S z a k v é l e m é n y D e b r e c e n m e g y e i jof>ú v á r o s III. ö té v e s te r v i ip a r te le p ít é s é r e , 1 9 6 4 . m á r c iu s . I I B m L , X X I I I . IU2AI I S . J n h u / .
94
KOZMA GÁBOR
2. térkép: Ipartelepek az 1960-as évek elején
B B S
Ip artelep ek
] Iparvágányok
A D E B R E C E N I IPAR T E R Ü L E T I F E J L Ő D É S E
95
forgalom to v áb b i b ő v ítését pedig a g yárból k ivezető ú tnak a B u d a p e st-N y íre g y h áz a vasútv o n allal tö rtén ő szintbeli k eresztező d ése gátolta. A terv ek az ip artelep ek elh ely ezésére h árom te rü le tet je lö lle k ki. A k ö n n y ít és élelm iszerip ari üzem ek (k en y érg y ár, m alo m , k o n zerv g y ár) és a rak tárak elh e ly ezésére a m á r haso n ló profillal ren delkező d élkeleti ip a rterü letet15 ta lá ltá k a leg alk alm asab b n ak . A szállítási leh ető ség ek k ö n n y ítése érdek éb en te rv b e vették a terü letet délrő l feltáró ip arv ág án y m eg ép ítéséi, az üzem ek térbeli fejlő d ésén ek bizto sítása céljából pedig az eg ész H om okkert terü letén építési tilalm at lép tettek életbe. A kitelep ítésre ítélt üzem ek elh ely ezésére az ú jo nnan léxesíieü K ö n tö sk e rtC sig ek ert kö n n yű ip a ri k ö rze te t je lö lté k ki. A d ö n tés hátteréb en e lső so rb an két té n y ez ő állt: a város ezen terü lete alacsony népsű rű ség ű, ritk ás beép ítettség ű volt, és így kevés házal kellett kisajátítani. A z ip arterü let adottságai a m u n k aerő -ellátás szem p o n tjáb ó l is k ed v ező ek voltak:'* várható volt, h o gy az itt d o lg o zó k je le n tő s része a k ö zelb en felépítendő V énkerti- és Ú jkerti lak ó telep ek en fog letelep ed n i, illetv e m iv el a v áro srész jó közlekedési k ap cso lato k k al ren d elk ezett, könn y en m eg o ld h a tó volt a nagy o b b táv o lság b an élő alk alm azo ttak k ö zlek ed ése is. A D ebrecen b e terv e z e tt n ag y o b b helyigényű g y árak m eg felelő elh elyezése érdek éb en a v árostól n y u g atra egy új ip ari zó n át - az ún. n yu g a ti ip a rte rü le te t jelöllek ki. A terü let kiv álasztását tö b b o k ra is v issza leh et vezetn i.17 A term észeti ad o ttsá g o k itt ig en k ed v ező ek voltak : a talajv ízszin t m ély e n feküdt, a talaj ala p o zásra kiv áló an alkalm as volt, a térszínt é s z a k -d é li lejtése k ö v etk e zté b en pedig könnyen m eg leh etett oldani a k eletk ező szen n y v íz elv ez etését a v áro s déli részén m á r k iép ített fő g y ű jtő csato rn áig és szennyvíztelepig. A terü le t k o ráb b an első so rb an m ező g azd aság i h aszn o sítás alatt á llt é,s így a b eru h ázásh o z kevés létesítm én y t kellett elb o n tan i. E m ellett n y u g at felé nyitott volt, és így az ipari zó n a távlati to v á b b fe jle sz tése elő tt nem v o ltak akadályok. E z a v áro srész igen közel fekszik a K eleti-fő csato rn áh o z, k ö ze léb e n h e ly ezk ed ik el az I. szám ú v ízm ű telep és így a telep íten d ő üzem ek v ízigénye itt tű n t a le g k ö n n y eb b en m egold h ató n ak . K ö zle k e d é si sze m p o n tb ó l is kedv ező ek voltak az adottságok: m ivel ez a terület feküdt a zsú fo lt d eb recen i vonalak közül a le g k ev ésb é te rh elt m ellett, a vasúti kiszo lg álás itt je le n te tte a leg k iseb b feszültséget; a közúti szállítást ped ig a 33. szám ú füzesabonyi úton, illetv e a K ishegyes! ú ton id eálisan m eg le h ete tt oldani. K edv ező volt a terü let fekvése a m u n k a e rő szem p o n tjáb ó l is, m iv el le hetőség ny ílt arra, hogy a D ebrecentől k eletre és é szak n y u g atra elh ely ezk ed ő telep ü lések rő l (H ajd ú n án ás, B alm azú jv áro s, H ajd ú b ö szörm ény) ingázó d o lg o zó k a b e lv áro s érin tése nélkül elju ssan ak m u n k ah ely eik re. 15. D e b r e c e n v á r o s r e n d e z é s i l á v l a l i te r v e in e k ir á n y e lv e i (A D e b r e c e n M e g y e i J o g ú V á r o s i T a n á c s a 1 9 6 5 . m á r c iu s 11. r e n d e s ü lé s é n e k 1 8 /1 9 6 5 . ts z . h a tá r o z a ta /6 . o ld . 16. V á r o s é s v á r o s fe jle s z té s , D e b r e c e n tá v la ti f e j l e s z t é s i te r v e , D e b r e c e n . 1 9 6 2 . 4 0 . o ld . 17. D e b r e c e n N y u g a t i i p a r te r ü le t m é ly é p í t é s i lé te s ítm é n y e i , b e r u h á z á s i p r o g r a m , B u d a p e s t, 1 9 6 5 .
96
KOZMA GÁBOR
3. térkép: Ipartelepek az 1990-ben
■ H U H Ipanelepek
] Iparvágányok
A D E B R E C E N I IPA R T ER Ü L E T I FE JL Ő D É SE
97
A v áro s ezen részén tö rtén ő ip arfejlesztést tám o g atta az a lény is, h o g y az új ipari terület eg y ik le g m ark án sab b üzem e a H ázgyár volt, és m ivel az 1970-es év ek b e n D eb recen b en a paneles tech n o ló g iáv al felép ülő la k ó tele p ek et a v áro s nyugati részére (V énkert, Ú jk en , T ó có sk ert) terv ezték , a fo g yasztópiac k ö zelség e a szállítási k ö ltség ek csö k k en éséi tette lehetővé. A z ipanerületck 1960-as évek második fele és 1990 közötti területi fejlődése nagyjáb ó l k ö v e tte az 1960-as év ek elején m eg alk o to tt te rv e k et (3. térkép). Ö sszev o n ták a D ebreceni és a H ajdúsági G y ó g y sz e rg y árat és az előbbi la k ó terü letek en fekvő, to v á b b nem bőv íth ető ü zem ét az 1950-es év ek ele jén lé tre h o zott - és a szü k ség es fejlesztések k ö v etk eztéb en m á r leiesleg es g őz-, áram - és vízk ap acitással ren d elk ező - p e n ic illin g y á r nagyerdei tele p h e ly ére h ely e zték át, egy k ö zp o n tb a k o n cen trálv a a d eb recen i g y ó g y sz e rg y á rtá st (sajnos ez azzal a k ö v etk ezm én n y el is já rt, hogy az uralkodó észak k eleti szélirán y m iatt a g y á r által k ib o csáto tt k ellem etlen szag néha m ég m a is b eb o rítja a város északi területeit). A z 1960-as év ek közep ére elk észü lt az M G M S zab ad ság úti telepe és lassan az eg ész üzem o d atelep ü lt, átad v a a N yugati utcai telep h ely et a B udapesti F inom k ö lö u á ru g y á r d ebreceni részlegének. A K onzervgyár (1), a T isza Cipőgyár (2), a különböző vállalatok raktárainak [pl. É lelm iszer és V egyiáru N ag y k eresk ed elm i V állalat (3), A g ro k e r (4), E g e r-G y ö n g y ö sv id é k i P in ceg azd aság (5 )| és a M erk ú r telep h ely én ek (6) m eg é p í tésév el telítő d ö tt a délk eleti iparterület, és létrejö tt a terü let e llá tá sá t szo lg áló új ip arv ág án y is. A d éln y u g ati iparierü iel főbb új ü zem eit a M ezőgép V állalat (7), a 6. sz. V olán (8) és az A utó jav ító S zö v etk ezet (9) telep helyei képezték. K iép ü lt a K ö n lö sk e rt-C s ig e k e n k önnyűipari körzet és többek k ö zö tt id e te lep ü lt a M ed ico r M ű v ek (10), a B H G H íradástechnikai V állalat (11) és a T a n é rt G y áreg y ség e (12), m íg az új nyugati ip a n e rü le te n a H ungária M űanyagi eld o lg o zó V állalat (13), az A F IT X III. sz. A u tó jav ító V állalat (14) és a H Á É V H ázg y ár és B eto n g y á r (15) k a p o tt elh ely ezést (az utóbbi h árom vállalat esetéb en az új telep h ely segítségével leh ető ség nyílt a váro sb an elszó rtan m ű k ö d ő - k ö rn y ezetü k et is zavaró - kiseb b ü ze m eg y ség ek felszám olására). A d eb recen i ip ar területi fejlődéséi v izsg álv a azt le h e t m eg állap ítan i, hogy az e lm ú lt ö tv e n év b en egy kifelé irán y u ló m o zg ás m en t végbe. S ze m b en az 1930as é v e k végi h ely zettel, am ik o r az ipari üzem ek je le n tő s része m ég a tö rtén elm i b elv áro s k ö zeléb en h ely ezk ed ett el, a m áso d ik v ilág h áború után, és k ü lö n ö sen az 1960-as é v e k k ö zep étő l k ezd v e az új g y árak at a v áro s perem i te rü le te ire te le p í tették , és eg y ú ttal ig y ek eztek m eg terem ten i a m ű k ö d ésü k h ö z sz ü k sé g es alapvető in fra stru k tú rá t (pl. ipari vágány, vízellátás). E zen fejlődési folyamat ered m én y ek én t egy o ly an iparí térb eli sze rk ez et jö tt létre, m ely a te lep ítő tén y ező k szem p o n tjáb ó l a leg tö bb üzem esetéb en leh ető v é te tte azo k zav artalan m űk ö d éséi. Sajnos u g y an ez nem m o n d h ató el a g y á ra k egy részén ek term elék en y ség érő l, és ez v ezetett oda, hogy eze k et az 1990-es év ek elején b e k elleti zárni. Ú gy vélem azon b an , hogy a b eép ített je le n tő s fizikai tőke és k ed v ező földrajzi ad o ttság aik m iatt vétek lenne ez e k e t m ás célra h asznosítani.
