A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-770/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél jogi képviseletében (…) Jogi képviselő kérelme alapján az MKB Bank Zrt.-nél (székhelye: 1056 Budapest Váci. u. 38., továbbiakban: pénzügyi szervezet) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: 1. A Felügyelet kötelezi a pénzügyi szervezetet az írásbeli panaszok megválaszolására vonatkozó törvényben meghatározott határidő megtartására. 2. A Felügyelet a vonatkozó jogszabály megsértése miatt a pénzügyi szervezetet 100.000,- Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésre kötelezi. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Jogi képviselő 2010. április 7-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: 1.) Az Ügyfél 2008. április 28. napján a (…) számú bankszámláról deviza átutalási megbízást adott (…) összegre vonatkozóan a pénzügyi szervezet részére. Az Ügyfél állítása szerint sürgős átutalást kért, ennek ellenére az összeg csupán 2008. május 5. napján érkezett meg a kedvezményezett – (…) által vezetett – számlaszámra. Az Ügyfél sérelmezi, hogy az átutalás T+4 banki munkanapot vett igénybe annak ellenére, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott kondíciós lista a normál átutalás teljesítésére is T+2 banki munkanapot rögzít. Az Ügyfél kifogásolja, hogy az átutalási megbízáson 2008. április 28. napja szerepel értéknapként, míg a pénzügyi szervezet által kiállított SWIFT igazolás szerint az értéknap 2008. május 5. napja. 2.) Az Ügyfél kifogásolja továbbá, hogy az átutalási megbízással kapcsolatos nyomtatványon nem szerepel a sürgősségi utalás lehetősége, így az Ügyfél a megbízás megadásakor szóban jelezte az átutalás sürgősségét. Az Ügyfél kifogásolja, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott kondíciós listában nem szerepelnek a sürgősségi utalás feltételei. Az Ügyfél továbbá kifogásolja, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott kondíciós lista XIII/7. pontja szerint a sürgősségi díj mértéke 0,1%/naptári nap. Az Ügyfél szerint ez a díjtétel átutalás esetén értelmezhetetlen, illetve félrevezető. 3.) A pénzügyi szervezet az Ügyfél számláját 2008. május 5. napján (…) összeggel terhelte meg költségként. Az Ügyfél sérelmezi, hogy az utalás kapcsán a pénzügyi szervezet által felszámított (…) összeget mint díjtételt nem tartalmazza a kondíciós lista. 4.) Az Ügyfél ezen felül sérelmezi, hogy a SWIFT igazoláson helytelenül szerepel lakcíme. Az Ügyfél kifogásolja továbbá, hogy adatainak 2007-ben történt – tőle független – módosítását a pénzügyi szervezet hónapokkal később korrigálta, így lehetetlenné tette a számla feletti rendelkezési jog gyakorlását. 5.) Az Ügyfél sérelmezi, hogy a pénzügyi szervezet Üzletszabályzata a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról (a továbbiakban: Üzletszabályzat) 6.1 pontja – mely szerint a pénzügyi szervezet késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékéig és a késedelem megszűnésének időpontjáig vállal felelősséget – tisztességtelen szerződési feltétel. Ügyfél állítása szerint a pénzügyi szervezet devizaátutalással kapcsolatos eljárása számára jelentős kárt okozott. 6.) Az Ügyfél kifogásolja továbbá, hogy panaszára a pénzügyi szervezet nem a jogszabályban előírt határidőben válaszolt. Ügyfél beadványához csatolta a kifogásolt panaszlevelek másolatát, amelyből megállapítható, hogy az Ügyfél 2009. szeptember 21én, illetőleg 2009. október 19-én kelt leveleiben fordult panasszal a pénzügyi szervezet felé. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1.)-4.)-5.) pontok tekintetében az eljárást a Felügyelet – hatáskörének hiányára való tekintettel – FK-I-954/2011. számú végzésében megszüntette. 2-3. Ügyfél által sérelmezett magatartás időpontjában hatályos, a hitelintézetekről és pénzügyi szervezetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 203. § (1) bekezdése rendelkezik az ügyfelek tájékoztatásáról az alábbiak szerint: „A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni: a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.” A Hpt. 203. § (1) bekezdés c) pontja írja elő, hogy a pénzügyi szervezet köteles az Ügyfeleket az őket terhelő költségekről tájékoztatatni. A pénzügyi szervezet nyilatkozata és a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint a 2008. április 11-től hatályos Kondíciós lista magánszemélyek részére XIV/7. pontja tartalmazza a sürgősségi jutalékot, amelynek mértéke 0,1 %/naptári nap, de minimum (…). Arra való tekintettel, hogy a jogszabály a költségekről való tájékoztatás tekintetében nem rendelkezik arról, hogy annak mely módon köteles a pénzügyi szervezet eleget tenni, így figyelemmel arra, hogy a felszámításra kerülő jutalékról a pénzügyi szervezet a fentiek szerinti tájékoztatást megadta, így a fenti jogszabályi előírások sérelme nem merülhetett fel. A kérdéses banki költség vonatkozásában a Felügyelet megjegyzi, hogy az Ügyfél által adott megbízás kitért arra, hogy az transzferrel kapcsolatban banki költségek merülhetnek fel, ugyanakkor a megfizetni rendelt költség nem a pénzügyi szervezet által, hanem a külföldi bank által felszámított költség volt. Mivel e költség nem a pénzügyi szervezet által felszámított saját költség, így annak számszerű megjelenítésére sem volt kötelezett. Az Ügyfél által adott átutalási megbízás megtörténtének, így az Ügyfél által kifogásolt, nem megfelelő tájékoztatás megadásának időpontjában – 2008. április 28. napján – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) nem volt hatályban, így a Felügyeletnek nem volt módjában az Ügyfél által előadottakat abból a szempontból megvizsgálni, hogy az ügyben történt-e az ügyleti döntés meghozatalára kiható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A fentiekre való tekintettel az Ügyfél által a 2-3. pontban előadottak tekintetében jogsértés megállapítására a Felügyeletnek nem nyílt módja.
Ügyfél kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott kondíciós listában nem szerepelnek a sürgősségi utalás feltételei. Ezzel kapcsolatosan azt is kifogásolta, hogy az átutalási megbízással kapcsolatos nyomtatványon nem szerepel a sürgősségi utalás lehetősége, így azt szóban kérte. A Felügyelet a fentiekkel kapcsolatosan megállapította, hogy az a magatartás, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél által előterjesztett sürgősségi utalási igény vonatkozásában milyen tájékoztatást adott, a Felügyelet nem jogosult vizsgálni, tekintettel, hogy a tájékoztatás idejében az Fttv. rendelkezései nem voltak hatályban. A Felügyelet megállapítása szerint ugyanis azt, hogy a pénzügyi szervezet — esetlegesen ilyen jellegű szolgáltatása feltételei hiányában — az Ügyfél sürgősségi utalási kérését el kellett volna-e utasítsa, illetőleg, hogy a szolgáltatás feltételeinek hiánya az Ügyfél ügyleti döntésére kiható mulasztásnak minősült-e, az Fttv. alapján volna mérlegelhető és vizsgálható. 6. A Felügyelet felhívására a pénzügyi szervezet 2010. június 8-án kelt nyilatkozatában rögzítette, hogy az Ügyfél 2009. szeptember 21-én kelt panaszbeadványát a törvényes határidőn belül, 2009. október 5-én megválaszolták. A 2009. október 19-ei panaszlevél kapcsán a pénzügyi szervezet előadta, hogy arra való tekintettel, hogy abban az Ügyfél új körülményt nem adott elő, így 2010. február 26-án kelt válaszlevelükben tájékoztatták az Ügyfelet, hogy a korábban írt levelükben foglaltakat továbbra is fenntartják. A pénzügyi szervezet a Felügyelet részére adott válaszában a válaszleveleinek másolatát csatolta. A pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről szóló, 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a Felügyelet fogyasztóvédelmi hatóságként jár el az általa felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek, az általa felügyelt tevékenysége vonatkozásában. Ügyfél panaszának benyújtásakor a fogyasztói beadványok megválaszolásra a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (5) bekezdése volt az irányadó, mely szerint: „17/B. § (5) A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát személyesen jelenti be és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz.” Az Fgytv. 17/A. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.” Az Ügyfél mindkét panaszlevelét megvizsgálva a Felügyelet megállapította, hogy a 2009. szeptember 21-én írt levelében a pénzügyi szervezettől általánosságban kérte ügye kivizsgálását, illetve a szükséges intézkedések megtételét.
A második, 2009. október 19-én kelt levelében az Ügyfél jogi képviselője a pénzügyi szervezet vizsgálata eredményéről való 2009. október 4-ei tájékoztatás megállapításaira reflektált, illetőleg az általa továbbra is sérelmesnek tartott kérdéseket illetően fogalmazta meg álláspontját, továbbá kifogását fogalmazta meg a pénzügyi szervezet levelében kifejtetteket illetően. A fentiekre való figyelemmel megállapítható, hogy nem helytálló pénzügyi szervezet azon eljárása, amely szerint az Ügyfél képviselője által 2009. október 4-én kelt levelét nem kezelte panaszbeadványként, figyelemmel arra, hogy abban az Ügyfél a korábbi panaszát illetően kiegészítéseket tett, illetőleg a pénzügyi szervezet vizsgálati eredményei kapcsán a pénzügyi szervezet eljárása tekintetében újabb kifogásokat fogalmazott meg. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél 2009. október 19-ei beadványa újabb panasznak minősül, amely kapcsán a pénzügyi szervezetet terhelte az Fgytv. 17/B. § (5) bekezdésében meghatározott válaszadási határidő, melyre tekintettel a pénzügyi szervezet 2010. február 26-án kelt tájékoztatása nem tekinthető határidőben megadottnak, és indokolással ellátottnak, így a jogsértés megvalósulása ezen panaszbeadvány tekintetében megállapítható. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 100.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet figyelemmel volt egyúttal a késedelmes válaszadás időpontjára. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. április 28. Siklósi Máté s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója
