A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–II/B-6928/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepénél (cím: 1143 Budapest, Stefánia u. 51., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály ügyfelek szerződéskötés előtti tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás Ügyfél 2011. január 11-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2010. szeptember 23-án az (...) Utazásszervező Kft. (továbbiakban. utazásszervező) közreműködésével utazási szerződést kötött a (...) Utazási Iroda Kft.-vel (továbbiakban: utazási iroda), a 2010. október 20. - 2010. október 28. közötti időszakban, Egyiptomba történő utazásra, 2 fő részére. A részvételi díjat – (...) Ft/fő – teljes egészében befizette. Az utazási szerződés szerint, amennyiben az Ügyfél az utazási szerződéstől eláll, az elállás időpontjától függően bánatpénzt köteles fizetni az utazási irodának. Fentiekre is figyelemmel, az utazási szerződés megkötésekor az Ügyfél a Biztosítóval útlemondási biztosítást is kötött, és ennek díját is befizette. Az Ügyfél barátnője, akivel az utazást tervezte, 2010. október 5-én bokacsonttörést szenvedett, így az utazáson nem tudott volna részt venni. Ügyfél 2010. október 5. napján, telefonon értesítette az (...) Utazásszervező Kft.-t a történtekről, illetve az utazás lemondásáról. 2010. október 11. napján az Ügyfél az (...) Utazásszervező Kft.-nek elküldte útlemondási nyilatkozatát. Az (...) Utazásszervező Kft. visszafizetett az Ügyfél részére (...) Ft-ot ((...) Ft/fő) és megküldte az Ügyfél részére a kárbejelentő lapot, valamint a „Kalkulált útlemondási biztosítás szabályzatát”. Az Ügyfél 2010. október 21-én benyújtotta kártérítési igényét a Biztosítóhoz. A Biztosító 2010. november 3. napján kelt levelében értesítette az Ügyfelet, hogy részére (...) Ft kártérítési összeget elutalt. Az Ügyfél álláspontja szerint ez csak a fele a neki járó kártérítésnek, ezért 2010. november 30-án kérte, hogy a különbözetet is fizesse ki részére a Biztosító. A Biztosító 2010. november 30-án kelt válaszában az Ügyfél további igényét elutasította arra való hivatkozással, hogy kárigénye csak abban az esetben térült volna meg, amennyiben a balesettől – 2010. október 5. – számított 2 munkanapon belül útlemondási szándékát bejelenti az utazási irodában. 1. Ügyfél fentiekkel kapcsolatban kifogásolta a Biztosító által kifizetett kártérítés összegét. 2. Kifogásolta továbbá, hogy az utazási szerződés megkötésekor az útlemondási szerződés feltételeit nem kapta meg, az utazási irodával kötött szerződésében pedig nincsen utalás arra, hogy a balesettől számított 2 napon belül be kellett volna jelentenie útlemondási szándékát. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
2
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. A Felügyelet a kérelemnek azon része tekintetében, amely az útlemondási biztosítás alapján kifizetett kártérítés összegét vitatja, az eljárást – hatáskörének hiányára való tekintettel – FKII-7023/2011. számú végzésében megszüntette. 2. A Biztosító 2011. május 17-én kelt az Ügyfélnek írt levelében úgy nyilatkozott, hogy a „Kalkulált útlemondási biztosítási szabályzat” 12. pontja kimondja, hogy az utas köteles az igazolt utazásképtelenség bekövetkezésének napjától számított 2 munkanapon belül útlemondási szándékát írásban az utazási irodánál bejelenteni. Fent hivatkozott levelében nyilatkozott továbbá arról is, hogy az útlemondási biztosítási szabályzat értelmében a megbetegedés, vagy baleset kezdeti napja a káresemény időpontja, mely a káreseményhez csatolt orvosi dokumentáció szerint 2010. október 5-e volt. Ez a tervezett indulás előtt 15 nappal történt, ezért az utazási szerződés szerint a Biztosító a részvételi díj (...) %-át téríti meg az Ügyfélnek. A Felügyelet 2011. május 27-én kelt végzésében felhívta a Biztosítót, hogy csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az Ügyfél a szerződéskötés előtt a szerződési feltételekről írásbeli tájékoztatást kapott. A Biztosító 2011. június 9-én kelt nyilatkozatában kifejtette, hogy az utazási iroda az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI.28.) Korm. rendeletnek megfelelően, a károsultat tájékoztatta a szerződéskötés előtt, mivel a programfüzetében és az elektronikus honlapján a tájékoztatás és az útlemondási biztosítás szabályzat elérhető volt. A Biztosító azonban a Felügyelet felhívása ellenére, arra vonatkozóan nem csatolt dokumentumot, hogy az Ügyfél a szerződéskötéskor a szerződési feltételekről írásbeli tájékoztatást kapott volna. A Felügyelet az eljárás során vizsgálta a Biztosítónak az utazási irodáért, mint függő biztosításközvetítőért való felelősségét. E vonatkozásban, a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 48. § (2) bekezdésére tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a függő biztosításközvetítő tevékenységéért az általa képviselt biztosító a felelős. „48. § (2) Az ügynök. – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.” A Bit. 166. §-nak (2) bekezdése az ügyfelek szerződéskötés előtti tájékoztatásáról az alábbiak szerint rendelkezik. „166. § (2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel
3
szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.” A Felügyelet a Biztosító fent hivatkozott nyilatkozatai és az Ügyfél beadványában foglaltak alapján megállapította, hogy az Ügyfél nyilatkozatával szemben a Biztosító nem tudta igazolni, hogy a képviseletében eljáró utazási iroda a szerződési feltételekről az Ügyfelet a szerződéskötés előtt írásban tájékoztatta. Megállapította továbbá, hogy az útlemondási szerződést az utazási iroda, mint függő biztosításközvetítő közvetítette, ezért tevékenyégéért a Biztosító felelős. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító elmarasztalható Bit. 166. (2) bekezdésében foglalt ügyféltájékoztatási kötelezettség megsértése miatt. Psztv. 71. § (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező rész I. pontjában megtiltotta a Biztosítónak a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály ügyfelek szerződéskötés előtti tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírások alapján tegyen eleget. A Bit-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Biztosítót a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A pontja szerint 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt elengedhetetlenül szükséges az, hogy a Biztosító megfelelő és pontos információkat nyújtson a biztosítási szerződés feltételeiről, hogy az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő szolgáltatás kerülhessen kiválasztásra. A jogszabály a szerződésre vonatkozó, a biztosító és az ügyfél között fennálló ismeretbeli egyensúly megteremtéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a biztosító kötelezettségévé teszi a biztosított előzetes tájékoztatását. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 64.§ - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
4
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője
5
