A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4169/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) (…) Ügyfél kérelme alapján az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 21., a továbbiakban: Lakástakarékpénztár) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Lakástakarékpénztárral szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Lakástakarékpénztárral szemben 250.000 forint, azaz kétszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2010. április 7-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Lakástakarékpénztár eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2001. augusztus hónapban lakáselőtakarékossági (a továbbiakban: LTP) szerződést kötött a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró (…) Nyrt.-vel (a továbbiakban: Bank), melynek időtartama 4 év 2 hónap volt. Az LTP szerződés 2005. szeptember hónapban lejárt, melynek további 3 év 8 hónappal történő meghosszabbítását kérte az Ügyfél a Banktól. A szerződés 2009. szeptember 30-ai lejártát megelőzően az Ügyfél több alkalommal tájékoztatást kért a Banktól arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg kiutalására számíthat és milyen módon juthat a megtakarításához a 3 hónapos kiutalási időszak lejártát megelőzően. A Bank munkatársai tájékoztatták, hogy körülbelül (…) forint megtakarítási összegre számíthat, valamint az LTP szerződés felmondásával és (…) forint befizetésével 1,5 hónapra csökkentheti a kiutalási időszakot. Ügyfél beadványában előadta, hogy a Bank telefonos ügyfélszolgálatának munkatársai arról informálták, hogy az LTP szerződés megtakarítási időszak alatti felmondása csak a kedvezményes LTP hitel igénybevételére való jogosultság elvesztését vonja maga után, más negatív következménnyel azonban nem jár. Ügyfél a Bank munkatársaitól kapott tájékoztatás alapján 2009. október 2-án felmondta az LTP szerződést, és kérte a megtakarítási összeg gyorsított eljárásban történő kifizetését. Ügyfél 2009. november 16-án felkereste a Bank (…) fiókját a megtakarítási összeg kifizetéséért, ahol a Bank munkatársa arról tájékoztatta, hogy a kamatprémium kifizetésére akkor van lehetőség, ha a kiutalás a normál menetrendben történik, így amennyiben igényt tart a kamatprémium jóváírására, az LTP szerződés felmondását visszavonhatja; a felmondás visszavonása esetén a 3 hónapos kiutalási időszak a visszavonás napjától kezdődik el. Ügyfél nem emlékezett arra, hogy a Bank munkatársai a telefonos megbeszélések során felhívták volna a figyelmét a kamatprémium felmondás esetén történő elvesztésének lehetőségére, ezért 2009. november 16-án a Bank (…)-as telefonszámán tájékoztatást kért az LTP szerződés felmondásának hátrányos következményeiről. Ügyfél beadványában foglaltak szerint a Bank munkatársa hátrányos következményként csak a kedvezményes kamatozású LTP hitel elvesztéséről informálta, és a kamatprémiummal kapcsolatban kijelentette, hogy a Banknál nem létezik kamatprémium. Az LTP szerződésből eredő – kamatprémium összegével csökkentett – megtakarítási összeget a Bank 2009. november 20-án jóváírta az Ügyfél lakossági folyószámláján. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfél 2001. augusztus 3-án (…) termékmódozatú, (…) forint összegű LTP szerződést kötött a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bankkal, melyet 2005. október 3-án 98 hónap 2
futamidejű (…) forint összegű, (…) terméktípusra módosított. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során az LTP szerződéshez kapcsolódó, az OTP Lakástakarékpénztár Rt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban: üzletági Üzletszabályzat), továbbá az Ügyfél és a Lakástakarékpénztár között létrejött LTP szerződés alapján megállapította, hogy a Bank a Lakástakarékpénztár felhatalmazása alapján, annak megbízásából jár el. Az üzletági Üzletszabályzat rendelkezései szerint az egyes szerződéses módozatoknál a kiutaláskor az előtakarékoskodó megtakarítása – állami támogatásos módozatoknál a betétbefizetés és az állami támogatás, állami támogatás nélküli módozatoknál a betétbefizetés – után a jóváírt kamatok (…) %-ának megfelelő kamatprémium biztosított az előtakarékoskodó/kedvezményezett részére. A Lakástakarékpénztár a kamatprémiumot plusz ösztönzés céljából hirdette meg az egyes szerződéses módozatoknál. Az üzletági Üzletszabályzat 2. számú melléklete szerint az Ügyfél által 2005. októberben választott termékmódozat (…) egy olyan szerződéstípus, melynek lejártakor kamatprémium jár. A Bank 2010. november 5-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az Ügyfél azért választotta az (…) termékmódozatot, mert tájékoztatást kapott a kamatprémiumról, illetve arról, hogy 8 éves megtakarítás esetén nem szükséges lakáscélt igazolnia. A lakástakarék-pénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: LTP tv.) 2. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint: 2.§ (1) E törvény alkalmazásában: 1. értékelési fordulónap: a kiutalási időszak első napja, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerződések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakás-előtakarékoskodók között; (…) 4. kiutalás: az adott kiutalási időszak utolsó napján (a kiutalási időpontban) a lakáselőtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegből kifizethető szerződéses összegekről, illetőleg betétösszegekről; 5. kiutalási időpont: az adott kiutalási időszak utolsó napja; 6. kiutalási időszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási időpontig tartó három hónap; (…)” A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél több alkalommal kereste meg a Bank telefonos ügyfélszolgálatát, annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon az LTP szerződésből eredő megtakarításának várható kifizetéséről. Ügyfél a 2009. augusztus 25-én 17 óra 17 perckor kezdeményezett telefonhívás során arról érdeklődött, hogy mikor várható a kiutaláshoz szükséges nyilatkozat postázása; a Bank munkatársa a telefonbeszélgetés során informálta az Ügyfelet, hogy az LTP szerződést 98 hónapra kötötték, továbbá egy havi betételhelyezés szükséges még a kiutalási feltételek eléréséhez, és ezt követően kezdődik a kiutalási időszak, melynek során postázzák részére a kiutalási értesítést. A 2009. augusztus 25-én 17 óra 45 perckor kezdeményezett telefonhívás során az Ügyfél általános információt kért a Bank munkatársától, aki megerősítette a korábban elhangzottakat, miszerint egy havi betételhelyezés szükséges a kiutalási feltételek eléréséhez. A Bank munkatársa tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, hogy két lehetőség közül választhat az utolsó betéti összeg befizetését követően, vagy megvárja a szerződése szerinti
3
lejáratot (2009. szeptember 30.), vagy felmondja az LTP szerződést, melyet követően elkezdődik a kiutalási időszak. A Felügyelet a rögzített hanganyag visszahallgatása során megállapította, hogy a 2009. augusztus 25-én 17 óra 45 perckor kezdeményezett telefonbeszélgetés során a Bank munkatársa nem hívta fel az Ügyfél figyelmét arra, hogy amennyiben még 2009. augusztus hónapban felmondja az LTP szerződést, igazolnia kell a megtakarítási összeg lakáscélú felhasználását. Az LTP tv. 24. § (7) bekezdése szerint: „24.§ (7) A 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.” Mivel az Ügyfél megtakarítási ideje 2001. augusztus 3-án kezdődött, így a nyolc év 2009. augusztus 31-én jár le, ezért a futamidő lejárat időpontját megelőzően kezdeményezett LTP szerződés felmondás esetén az Ügyfélnek igazolnia kellett volna a megtakarítási összeg lakáscélra történő felhasználását. A 2009. augusztus 28-ai rögzített telefonhívás során a Bank munkatársa általánosságban nyújtott tájékoztatást az Ügyfélnek az LTP szerződés lezárási lehetőségeivel (felmondás, szerződés futamidő szerinti lejárata) kapcsolatban, és felhívta az Ügyfél figyelmét, hogy amennyiben 2009. augusztus hónapban felmondja az LTP szerződést, igazolnia kell a lakáscélt. Az Ügyfél 2009. szeptember hónapban további pontosítás érdekében kereste meg a Bank telefonos ügyfélszolgálatát, ahol a korábban elhangzott információkat erősítették meg, az LTP szerződés felmondásának egyetlen hátrányos következményeként a kedvezményes hiteltől való elesést jelölve meg. Az Ügyfél a Bank munkatársaitól telefonon kapott tájékoztatásokra alapozva 2009. október 2án – a (…) forint gyorsított eljárási díj megfizetésével egyidejűleg – felmondta az LTP szerződést. Ügyfél 2009. október 19-én a megtakarítási összeg várható kiutalásával kapcsolatban kereste meg a Bank telefonos ügyfélszolgálatát. Ezen beszélgetés során hívta fel a Bank munkatársa első alkalommal az Ügyfél figyelmét arra, hogy kamatprémium előjegyzés szerepel az LTP számláján, azonban ennek kiutalhatóságáról csak a Bank fiókjában tudnak tájékoztatást adni. A Bank (…) fiókjában tájékoztatták az Ügyfelet, hogy milyen esetben van lehetőség a kamatprémium kifizetésére, és amennyiben igényt tart rá, vonja vissza az LTP szerződés felmondását. Ügyfél nem tartotta elfogadhatónak a Bank visszavonásra vonatkozó ajánlatát, mivel a 3 hónapos kiutalási időszak a visszavonástól indult volna újra. Ügyfél a kamatprémiumról és annak kifizetéséről szerzett információk birtokában 2009. november 16-án ismételten telefonhívást kezdeményezett a Bank ügyfélszolgálatán, és konkrét kérdést tett fel a Bank munkatársának a kamatprémiummal kapcsolatban. A Bank munkatársa tájékoztatta az Ügyfelet, hogy nem rendelkezik információval a kamatprémiumról, az üzletszabályzatokban, hirdetményekben nem talál rendelkezést rá vonatkozóan, és az eddigi gyakorlata során nem találkozott még vele. A Bank 2010. május 21-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél a 2009. augusztus és szeptember hónapban kezdeményezett telefonhívások alkalmával nem kért külön 4
információt az LTP szerződés felmondásának valamennyi hátrányos következményéről. A Felügyelet álláspontja szerint, mivel a Bank munkatársai az LTP szerződés felmondását lehetőségként ajánlották az Ügyfélnek, így annak valamennyi következményéről teljes körűen tájékoztatniuk kellett volna. A Bank munkatársai a telefonbeszélgetések elején beazonosították (számlaszám, lakcím, születési hely és idő, valamint a vállalt betétbefizetés havi összege) az Ügyfelet, így a rendszerből láthatták az Ügyfél által igénybe vett konstrukciót – melyhez kamatprémium kapcsolódott –, és kellő szakmai gondosság mellett információval szolgálhattak volna a kamatprémium kifizetésének feltételeiről. A Felügyelet álláspontja szerint a 2009. október 19-ei telefonbeszélgetés során a Bank munkatársának tájékoztatást kellett volna nyújtani arról, hogy milyen esetben fizethető ki a kamatprémium a kiutaláskor, ugyanis erről nem csupán a fióki dolgozóknak kell információval rendelkezniük. A Felügyelet a Bank által megküldött üzletági Üzletszabályzat áttekintését követően megállapította, hogy az üzletági Üzletszabályzat rögzíti a kiutalás fogalmát, sorrendjét és feltételeit, továbbá az egyes termékmódozatoknál biztosított kamatprémium lehetőségét, azonban az üzletági Üzletszabályzat rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az LTP szerződés felmondása esetén a Bank nem fizeti ki a kamatprémiumot. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 4. § (1) bekezdése „4.§ (1) A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.” A Felügyelet álláspontja szerint az Ügyfél az Fttv. 4. § (1) bekezdése szerinti ésszerűen tájékozott fogyasztónak tekinthető, mivel az LTP szerződés felmondását megelőzően több alkalommal (rögzített hangfelvételek tanúsága szerint 2009. augusztus 25-én, augusztus 28án, szeptember 9-én, szeptember 29-én) tájékoztatás kérés érdekében kereste meg a Bank telefonos ügyfélszolgálatát, illetve beadványában foglaltak szerint többször felkereste a Bank bankfiókjait, azonban ezek során – a rögzített hangfelvételek visszahallgatása szerint – a Bank munkatársai nem nyújtottak teljes körű tájékoztatást az LTP szerződés felmondásának valamennyi hátrányos következményéről. Az Fttv. 3. § (1)-(3) bekezdésének, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint: „3.§ (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan
5
ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). „7.§ (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).” Az eljárásban az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. ezen rendelkezése alapján megállapítható, hogy a fogyasztó azon döntése, hogy a gyorsított eljárás lefolytatása érdekében felmondta az LTP szerződését – és ezzel elveszítette a kamatprémium kifizetésének lehetőségét – az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a rögzített hanghívások során nyújtott, nem teljes körű tájékoztatásokkal a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bank megvalósította a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, mivel az Ügyfél tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgatott, és ezzel olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A Felügyelet a jogsértés megállapíthatóságát abban látja, hogy a Bank telefonos ügyfélszolgálati munkatársai mulasztást követtek el azzal, hogy nem tájékoztatták az Ügyfelet az LTP szerződés felmondása esetén számára várható legjelentősebb következményről, a kamatprémium kiutalhatóságának elvesztéséről. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank a Lakástakarékpénztár megbízásából járt el a fent részletezett mulasztások alkalmával, amelyek során Bank a fentiek alapján megvalósította az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely miatt magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdésének rendelkezését, ugyanakkor a Lakástakarékpénztár tartozik felelősséggel a banki munkatársak mulasztásáért. A Psztv. 48/H. § szerint: „48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A Felügyelet ezért a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint kötelezi a Lakástakarékpénztárat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. 6
Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Lakástakarékpénztárat eltiltotta a jogsértő magatartástól, azaz kötelezte a Lakástakarékpénztárat arra, hogy tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértésétől. Egyúttal a jogszabálysértésre való tekintettel a Felügyelet 250.000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Lakástakarékpénztárat. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Lakástakarékpénztárnak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Lakástakarékpénztár e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Bank munkatársai több alkalommal hiányos tájékoztatást nyújtottak a Kérelmezőnek az LTP szerződés felmondásának következményeiről. A Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy a Bank munkatársai az LTP szerződés felmondását követően felhívták az Ügyfél figyelmét arra, hogy amennyiben visszavonja a szerződés felmondását, lehetőség van a kamatprémium kiutalására, azonban ezzel az Ügyfél nem kívánt élni a jelentős időveszteség – a szerződés felmondásának visszavonásától újra kezdődő kiutalási időszak – miatt. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. § (2)-(3) bekezdéseire alapozta. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője
7
