A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–I/FB–50202/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Magyar Cetelem Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél 2011. június 17-én érkeztetett kérelme alapján a Magyar Cetelem Bank Zrt.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Tölgyfa utca 1-3., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezést illetően a kérelmet jogszabálysértés megállapítása hiányában elutasítja.
II.
A Felügyelet a Banknak — a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. június 17-én érkeztetett, 2011. augusztus 4-én, 2011. november 10-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban:
Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél 2011. május 26-án névre szóló levelet kapott a Banktól, melyben a Bank kedvezményes hitel ajánlatot kínált számára. Ügyfél az ajánlat igénybevétele céljából felhívta a levélben feltüntetett telefonszámot, azonban a Bank elutasította hitelkérelmét. Ügyfél álláspontja szerint a Bank a levelében megtévesztő tájékoztatást nyújtott, ugyanis a hitelajánlatban szereplő összeg igénybevételét névre szólóan garantálta számára. Ügyfél a 2011. május 26-án kelt levelében kérte a Bankot, hogy a továbbiakban ajánlati dokumentációt ne küldjön részére, ennek ellenére a Bank újabb ajánlattal kereste meg. Ügyfél nyilatkozata szerint más hitelintézetnél történt előzetes hitelbírálat szerint hitelképessége megfelelt volna a Bank által megküldött ajánlati feltételeknek. Ügyfél a nevére szóló hitelajánlat igénybevételének feltételeire vonatkozóan kifogásolta a Bank megtévesztő tájékoztatását. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
MEGÁLLAPÍTOTT
TÉNYÁLLÁS,
JOGSZABÁLYI
I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSE I.1. Tényállás A Bank 2011 májusában személyi kölcsön ajánlattal kereste meg Ügyfelet, melyben a kölcsönszerződés igénybevételét kedvezményes, 15%-os kamattal kínálta. Az ajánlatban közölt kedvezmény igénybevételét Ügyfél telefonon kérhette a Banktól. Ügyfél telefonos megkeresésére a Bank munkatársa az adatok egyeztetését követően az adósminősítési rendszer alapján elvégezte az előzetes hitelbírálatot.
A Bank a 2011. június 06-án kelt válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél a hitelbírálat alkalmával az adósminősítési rendszer követelményeinek nem felelt meg, ezért hitelkérelme elutasításra került. I.2. Jogszabályi környezet A Felügyelet a beadvány kapcsán vizsgálta, hogy a Bank tájékoztatás alkalmas volt-e az Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására, valamint, hogy ezzel a Bank megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit. Az Fttv. 3. § (1)-(3) bekezdése szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerint: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) — figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait — az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Bank nyilatkozata szerint az Ügyfél részére megküldött tájékoztató levél tartalmazta, hogy „Bank a hitelbírálat jogát fenntartja”, ugyanis az ügyfelek a Bank rendelkezésére álló adataik alapján kapták az ajánlatot, ezért az adott kölcsön igénylése esetén a Bank hitelbírálatot végez. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Bank az Ügyfél részére megküldött személyi kölcsön ajánlat útján, a hitelajánlat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatásával nem valósított meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, hiszen felhívta Ügyfél figyelmét arra,
hogy a hitelbírálat jogát fenntartja és ezzel nem sértette meg a hivatkozott jogszabályi rendelkezést. A fentiek alapján a Felügyelet az Fttv. 3. § (1)-(2) bekezdéseibe ütköző, a Bank által megvalósított jogszabálysértést a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatása során nem tárt fel. II. A GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE II.1. Tényállás Ügyfél a 2011. május 26-án kelt levelében kérte a Bankot, hogy a továbbiakban ajánlati dokumentációt ne küldjön részére, ennek ellenére a Bank újabb ajánlattal kereste meg. A felügyelet 2011. augusztus 4-én és november 9-én érkeztette Ügyfél kiegészítő beadványait, mely szerint, mely szerint a bank újabb reklámanyagokkal kereste meg. A Felügyelet a 2011. november 24-én kelt 94690/12/2011. számú végzésében felhívta a Bankot, hogy nyilatkozzon, arról, hogy Ügyfél azon kérése kapcsán, hogy reklám ajánlatot a továbbiakban ne küldjön részére, milyen intézkedéseket tett meg és milyen okból küldött további ajánlatot. A Bank a 2011. november 25-én kelt válaszlevelével tett eleget a végzésben foglaltaknak. A Bank nyilatkozata szerint Ügyfél részére a kereskedelmi ajánlatok kiküldésének tiltása technikai hiba miatt tévesen került rendszerükben rögzítésre. II.2. Jogszabályi környezet A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) szerint: A Grtv. 3. § l) pontja határozza meg a reklámozó fogalmát az alábbiak szerint: „reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli.” A Grtv. 6. § (1) bekezdése szerint: „Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.” A Grtv. 6. § (3) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.” A Grtv. 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel.” II.3. A tényállás minősítése Fentiek alapján a vizsgált hirdetés tekintetében a Bank reklámozónak minősül.
A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél a 2011. május 26-án kelt levelében foglalt kérelme ellenére, mely szerint a továbbiakban ajánlati dokumentáció ne kerüljön részére megküldésre, a Bank újabb ajánlatokkal kereste meg, mely eljárásával a Bank megsértette a Grtv. 6. § (3) bekezdését. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a —közvetlen üzletszerzésre vonatkozó szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a pénzügyi szervezettel szemben 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a bankok fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a bank ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók részére küldendő közvetlen üzletszerzésre (direkt marketing) történő reklámozását korlátozza, vagyis a fogyasztók rendelkezési körébe utalja, az arról való rendelkezést, hogy belegyeznek-e abba, hogy a Bank közvetlen üzletszerzési reklámmal keresse meg, tehát a törvény lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a részükre történő, nem kívánt reklámanyagok küldését megtilthassák. A Bank ezt az érdeket hagyta figyelmen kívül, amikor az
Ügyfél rendelkezése ellenére a jogszabályi tilalmat figyelmen kívül hagyva a továbbiakban is továbbította ajánlatait részére. A megvalósított jogsértés mögött, jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis a fogyasztó és a Bank között létrejött szerződés adatait, a fogyasztó adatainak kezelése a fogyasztó tudtával annak rendelkezése szerint történjen, ugyancsak gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben is, hogy az ügyintézés minden esetben megfelelően történjen, illetve a banki rendszerekben történő nyilvántartás naprakész információkat tartalmazzon. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-q) pontjában, valamint a 64. §-72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. december 07. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
