A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4372/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
I/A.
A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban előírt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
Indokolás Ügyfél 2010. december 11-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy a tulajdonát képező (…) forgalmi rendszámú motorkerékpárral fia 2010. július 31-én közlekedési baleset részese volt. Ügyfél kárigényét a károkozó (…) forgalmi rendszámú mezőgazdasági jármű Biztosítónál kezelt kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés terhére kívánta rendezni. Ügyfél 2010. augusztus 5én jelentette be a kárt a Biztosítónak, a kárszakértő 2010. augusztus 6-án végezte el a kárfelmérést. Ügyfél nyilatkozata szerint a kárfelmérés során nem kapott megfelelő tájékoztatást, emiatt panasszal élt a Biztosítónál. Ügyfél panaszára a Biztosító 2010. augusztus 18-án írásban válaszolt, majd 2010. augusztus 19-én tájékoztató levelet küldött Ügyfélnek. Beadványához Ügyfél csatolta a levelek másolati példányait. Az Ügyfél 2010 szeptemberében a kárüggyel kapcsolatban telefonon érdeklődött a Biztosítónál, amely arról tájékoztatta, hogy a károkozó részéről nem érkezett meg hozzá a kárbejelentő lap, illetve a jogerős rendőrségi határozat, ezért a kárügyet érdemben nem tudja elbírálni. Ekkor Ügyfél az Orosházi Rendőrkapitányságon érdeklődött, ahol arról tájékoztatták, hogy határozatot nem áll módjukban rendelkezésére bocsátani. Ügyfél 2010 októberében és novemberében többszöri megkeresést intézett telefonon a Biztosítóhoz és tájékoztatta a rendőrségtől kapott információkról. A Biztosító ügyintézője arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kárügy jogalapi vizsgálatához és a felek felelősségének megállapításához a jogerős rendőrségi határozat szükséges. Ügyfél kifogásolta, hogy a kárügy jogalapjának elbírálásához a Biztosító a jogerős rendőrségi határozatot kéri. Ügyfél beadványában kifogásolta továbbá a Biztosító elhúzódó kárügyintézését és a Biztosító eljárását, tekintettel arra, hogy információi szerint 15 nappal az utolsó igazoló irat beérkezését követően teljesíteni kell a kárkifizetést. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Biztosító a 2011. január 19-én kelt levelében tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a baleset során rendőri intézkedés is történt, a károkozóként megjelölt gépjármű vezetője a Baleseti
bejelentőn a felelősségét nem ismerte el, ezért a 2010. augusztus 13-án kelt levelében a károkozótól részletes kárleírást kért. A Biztosító 2010. november 5-én kelt, a Kérelmezőnek nyújtott tájékoztatása szerint - mivel megkeresésére sem a szabálysértési hatóságtól, sem a biztosított gépjármű tulajdonosától nem érkezett válasz - ismételten, tértivevényes levélben megkereste a károkozóként megjelölt ügyfelét. A Biztosító a Felügyeletnek tett 2011. január 19-ei keltezésű nyilatkozatához csatolta a 2010. november 5-én írt levél, valamint a tértivevény másolati példányát. A tértivevény tanúsága szerint a károkozó 2010. november 12-én átvette a levelet. A Biztosító 2011. november 5-én kelt levelében ismételten értesítette az Ügyfelet arról, hogy mivel a károkozó felelősségének megállapításához semmilyen bizonyíték nem áll a rendelkezésére, kárát csak a jogerős rendőrségi határozat beérkezése után, annak függvényében tudja elbírálni. A Biztosító 2010. január 19-ei nyilatkozata szerint a károkozó gépjármű vezetőjének kárleírása 2010. november 17-én érkezett meg hozzá, melyben részben elismerte felelősségét a baleset okozásáért. Mindazonáltal a Biztosító továbbra is szükségesnek tartotta a rendőrségi határozatot a kárügy jogalapi tisztázásához. Erről Kérelmezőt is értesítette a 2010. november 30-án kelt levelében. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 12. §-a úgy rendelkezik, hogy „a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.” A Gfbt. 32. § (1) bekezdése szerint „a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.” A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 96. § (8) bekezdése szerint „a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok - ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is - bemutatása ellenében térít.” A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító honlapján, a https://www.generali.hu/Szolgaltatasok/Gepjarmu/~/media/szolgaltatasok/gepjarmu/kotelezo/ kotelezo_2011/14450_KGFB_2011b.ashx linken jelenteti meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételeit. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételeinek ún. „kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról” című része tartalmazza a kárigény elbírálásához szükséges dokumentumok listáját. A biztosítási feltételek szerint e rendelkezések a 2010. április 1-jén már fennálló biztosítási szerződések esetén, a 2010. április 1. napját követően kezdődő biztosítási időszak első napjától alkalmazandók. Mivel a káresemény 2010. július 31-én következett be, ezért a fentiek alapján e feltétel irányadó az Ügyfél kárigényének elbírálására. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás feltételei ún. „kiegészítés (pótlap) igényelbíráláshoz szükséges dokumentumokról” című részében a jogalapot igazoló okiratok között megjelenteti a
rendőrségi határozatot. Fentiek alapján a Biztosító eleget tett a Bit. 96. § (8) bekezdésében foglaltaknak. A Biztosító 2011. július 22-én kelt nyilatkozata szerint a kárügy érdemi elbírálásához szükséges jogerős bírósági végzést a károkozó a Biztosító kérelmére elektronikus úton a Biztosítónak megküldte. A végzés – a Biztosító fenti nyilatkozata szerint - 2011. február 21én emelkedett jogerőre. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél a végzést nem küldte meg a Biztosító részére. A 2010. augusztus 5-i kárigény bejelentést követően a Biztosító 2010. augusztus 19-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a jármű sérülései és a várható helyreállítási költségek miatt a kárügyet gazdasági totálkárként kezeli. A Biztosító a jármű maradványértékét (…) Ftban, a kár-időpontkori értéket (…) Ft-ban állapította meg. A Biztosító 2010. augusztus 19-én kelt levelében tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, a roncsot legmagasabb áron megvásárló kereskedő adatairól és a roncs értékesítésének lehetőségéről, valamint felhívta Ügyfél figyelmét arra, hogy a kártérítési összeget csak a kártérítési javaslat elfogadása, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül fizeti ki. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító 2010. augusztus 19-én kelt levelében az Ügyfél részére a kárigényben foglalt egyes követelésekre indokolással ellátott választ nem adott, azaz a 2010. augusztus 19-én kelt levele nem felelt meg a Gfbt. 31. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltaknak, az csak a Gfbt. 32/A. § (1) bekezdésének tett eleget, amely szerint „Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.” A káresemény bekövetkezésekor hatályos Gfbt. 31. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy „a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.” A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél kártérítési igényének benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott választ nem nyújtott az Ügyfélnek, amely magatartásával megsértette a Gfbt. 31. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ügyfél-tájékoztatási kötelezettségét. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítónak a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályban foglalt kártérítési igényekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság meghatározása során a Felügyelet figyelembe vette, hogy a jogszabálysértéssel a Biztosító alapvető tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Elsődleges fontosságú ezen indokok miatt tehát Ügyfél számára az igény tekintetében a Biztosító részéről kialakított álláspont ismerete, tekintettel arra, hogy e válasz tükrében van lehetősége a bekövetkezett káresemény tekintetében a kárenyhítéshez szükséges további lépések megtételére. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 16.
dr. Kolozsi Sándor a PSZÁF ügyvezető igazgatója
