A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6451/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél) kérelme alapján a CIB Bank Zrt.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Bankkal szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 250.000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2010. február 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél 2008 őszén 1 300 000 Ft összegű személyi kölcsön felvételére irányuló szerződést kötött a Bankkal. Az Ügyfél eleinte készpénz-átutalási megbízáson fizette a törlesztő részleteket, majd a Bank által vezetett folyószámláról történt a teljesítés. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél meg kívánta szüntetni folyószámláját, ismét készpénz-átutalási megbízáson szándékozott teljesíteni fizetési kötelezettségét. Az Ügyfél kifogásolja, hogy a Bank munkatársa arról tájékoztatta 2010. február 23. napján, hogy a személyi kölcsön törlesztése csak a Bank által vezetett folyószámláról történhet, postai úton nem lehetséges. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a Bank és az Ügyfél között 2008. november 5. napján jött létre forint alapú személyi kölcsön felvételére irányuló szerződés. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a bankszámlaszerződés 2008. november 5-ei megkötésekor (2008. október 20-ától) hatályos, és a fizetési módról történt tájékoztatás 2010. február 23-ai megtörténtekor (2010. január 6-ától) hatályos Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a 11.4.7. pontban rögzítik az alábbiakat: „11.4.7. A Törlesztőrészlet megfizetése történhet átutalással, készpénz-átutalási megbízással és Bankfiókban készpénz befizetésével. Az Üzletfél készpénz-átutalási megbízást a CIB24-en keresztül igényelhet a mindenkor érvényes Kondíciós Listában meghatározott díj ellenében. A Törlesztőrészlet először az Igénylőlap részét képező visszaigazoló/értesítő levélben meghatározott időpontban, minden további Törlesztőrészlet havonta, az első Törlesztőrészlet napjának megfelelő naptári napon esedékes. Amennyiben az esedékesség napja nem Banki Napra esne, úgy a Törlesztőrészlet esedékessége az azt követő Banki Nap. " A Bank 2008. november 3-tól hatályos, személyi kölcsönről szóló Ügyféltájékoztatója szerint a forint alapú kölcsön esetén a fizetési kötelezettség teljesítése történhet CIB bankszámláról való törlesztéssel, más banki átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással. Deviza alapú kölcsön esetén minden esetben a Banknál vezetett folyószámláról történik a kölcsön törlesztése. A Bank nyilatkozata szerint fentieknek megfelelően az ügylet kezdetén lehetővé tette az Ügyfél számára, hogy készpénz-átutalási megbízáson teljesítse fizetési kötelezettségét.
A Bank az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy az Ügyfél a 2008. november 5-én leadott személyi kölcsön igénylőlapján postai készpénz-átutalási megbízást jelölt meg a befizetés módjaként, továbbra is biztosítja Ügyfél számára a készpénz-átutalási megbízáson történő befizetés lehetőségét. Ugyanakkor a Bank 2010. május 7. napján kelt nyilatkozatához csatolt, személyi kölcsönre vonatkozó – a Bank honlapján található, módosult – Ügyféltájékoztatója szerint minden esetben a Banknál vezetett folyószámláról történik a kölcsön törlesztése. A Bank 2011. február 1-jén kelt nyilatkozata szerint 2010. február 23-án a törökbálinti bankfiókjának munkatársa tévesen tájékoztatta Ügyfelet a személyi kölcsön törlesztésének módjáról, és így a folyószámlájának megszüntetésére vonatkozóan is. A Bank ezt a nyilatkozatot azzal egészítette ki a 2011. május 18-án kelt levelében, hogy a tájékoztatás során elhangzott, hogy az Ügyfél nem térhet vissza a készpénz-átutalási megbízáson történő fizetési módra és a törlesztőrészletek teljesítéséhez szükséges (…) számú bankszámlát nem szüntetheti meg. A Bank nyilatkozata szerint a 2010. február 23-án történt tájékoztatást megelőzően az Ügyfél 2010. február 17-én, azt követően pedig 2010. június 16-án nyújtott be számlazárási kérelmet a (…) számú számlájának megszüntetésére vonatkozóan, a bankszámla 2010. június 16-án került lezárásra. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) foglalt tilalmi előírásokkal vetette össze. Az Fttv. 3. § (1)-(3) bekezdései kimondják: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja rögzíti: „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”
Az Fttv. 2. § h) pontja szerint: „2. § E törvény alkalmazásában: h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,” Nyilvánvaló, hogy a fizetési kötelezettség teljesítési módjára vonatkozó tájékoztatás tehát az Ügyfél szerződéses jogának — szerződése szerinti fizetési kötelezettség teljesítési módjai közötti választása — gyakorlását, így ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az ezen paraméterekre vonatkozó tájékoztatás elmulasztása sem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Megállapítható volt egyúttal, hogy Ügyfél e tájékoztatás hatására döntött úgy, hogy a Banknál vezetett számláját nem szünteti meg, figyelemmel arra, hogy annak fenntartása alapvetően szükséges volt kölcsönével kapcsolatos tartozása megfizetése miatt. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél a részére adott tájékoztatás alapján döntött úgy, hogy nem szünteti meg a folyószámláját, azaz nem vált fizetési módot, vállalva ezzel a számlával járó költségek további megfizetését. A folyószámla megszüntetéséhez, a fizetési mód megváltoztatásához ügyfélnek joga van, tehát a jogának gyakorlását, mint ügyleti döntést befolyásolta a Bank kereskedelmi gyakorlata. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet az ügyben rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az Ügyfél által megkötött szerződés kapcsán Ügyfél törlesztésére a tájékoztatás megadásának időpontjában csekkel történő befizetési móddal is lehetséges volt, ugyanis a 2010. január 6-ától 2010. június 21-éig hatályos ÁSZF 11.4.7. pontja szerint a törlesztőrészlet megfizetése történhet átutalással, készpénz-átutalási megbízással és Bankfiókban készpénz befizetésével A Felügyelet ezzel vetette össze a 2010. február 23-án az Ügyfél és a Bank fiókjának munkatársa közötti megbeszélésen elhangzottakat, melynek tartalmát az Ügyfél és a Bank nyilatkozatában egyezően fogalmazott meg. E beszélgetés során pénzügyi szervezet munkatársa arról tájékoztatta ügyfelet, hogy nincs lehetősége a törlesztőrészletek csekk útján történő befizetésére, a törlesztés csupán a Banknál vezetett folyószámláról történhet meg. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank által az Ügyfél felé tett tájékoztatás alkalmas volt ügyleti döntésének befolyásolására, tekintettel arra, hogy dönthetett volna úgy is, hogy a továbbiakban nem a Bank által vezetett folyószámláról tesz eleget fizetési kötelezettségének, illetőleg annak megszüntetését kéri. A Felügyelet értékelése szerint a Bank által az Ügyfél számára nyújtott tájékoztatás megtévesztő volt, mivel alkalmas volt arra, hogy – a hitel lényeges jellemzőjének – az Ügyfél fizetési kötelezettségének teljesítési módjára vonatkozó ügyleti döntését befolyásolja.
A Bank azt nyilatkozta, hogy az Ügyfél folyószámláján 2010. május 7. napján, a Felügyelet eljárásának megindítását követően, hat havi számlavezetési díjat írt jóvá 1 494 Ft összegben. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat, és ezzel megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó jogszabályi rendelkezést tartsa be a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Bankkal szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 250.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. § (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a fizetési kötelezettség teljesítési módjával kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Bank a megtévesztő tájékoztatással az Ügyfél alapvető jogának – így a bankszámlaszerződés megszüntetéséhez és a fizetési mód megváltoztatásához fűződő jogának – gyakorlását befolyásolta, korlátozta. A Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy a Bank Ügyfél folyószámláján hat havi számlavezetési díjat írt jóvá 1 494 Ft összegben.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c.) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, illetve az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 12. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője
