A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-9918/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az MKBEuroleasing Autóhitel Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt.-nél (székhelye: 1022 Budapest Bimbó út 56., továbbiakban: pénzügyi vállalkozás) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet 150.000,- Ft, azaz százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. Indokolás
Ügyfél 2011. május 06-án érkeztetett, 2011. június 22-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi vállalkozás eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2008. július 22-én devizaalapú kölcsönszerződést kötött a pénzügyi vállalkozással gépjármű finanszírozása céljából, a kezdő havi törlesztőrészlet összege (…) forint volt. A pénzügyi vállalkozás 2009. december 28-án kelt levelében értesítette Ügyfelet a szerződés felmondásáról. A 2010 januárjában a fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó telefonos megkeresés alkalmával a pénzügyi vállalkozás munkatársa azt a tájékoztatást nyújtotta, hogy a fennálló tartozás behajtás céljából az (…) Kft. részére került átadásra. Ügyfél nyilatkozata szerint a pénzügyi vállalkozás nem működött együtt Ügyféllel a fennálló tartozás kiegyenlítése érdekében. Ügyfél nyilatkozata szerint 2009 decemberében a szerződés felmondásra került, ennek ellenére a pénzügyi vállalkozás 2010. január hónapban a következő havi készpénzátutalási megbízást küldte meg részére. Ügyfél a 2009. szeptember 02-án kelt levelében arra kérte a pénzügyi vállalkozást, hogy az (…) forint szerződés felmondási díj összegétől tekintsen el. Ügyfél 2010. január 21-én kelt fizetési könnyítési kérelemmel kereste fel a pénzügyi vállalkozást, melyben átmeneti szüneteltetést, illetve kamatfizetés melletti átütemezést kért. Ezt követően Ügyfél aláírta a szerződés módosításáról szóló dokumentumot, melyet a Kft. munkatársa nyújtott át részére. Ügyfél nyilatkozata szerint a szerződésmódosítás nem tartalmazta a Casco biztosítási díj összegét, valamint Ügyfél által 2009. november 12-én, illetve 2009. november 16-án, 2010. január 21-én, 2010. február 15-én, 2010. március 09-én teljesített összegeket. Ügyfél a pénzügyi vállalkozástól (…) darab (…) forint összegről szóló visszadátumozott készpénzátutalási megbízást kapott, melynek kiállításáról a pénzügyi vállalkozás munkatársa érdemben nem tudott nyilatkozni. A pénzügyi vállalkozás (…) forint behajtási díjat számított fel. Ügyfél 2010 júliusában kezdeményezett telefonos megkeresésére a pénzügyi vállalkozás munkatársa arról tájékoztatta, hogy amennyiben fennálló tartozását 2010. augusztus 10-ig kiegyenlíti, úgy a szerződés visszaállításra kerülhet. Ügyfél nyilatkozata szerint a közjegyzőtől kapott levélben a gépjármű forgalomból történő kivonása szerepelt, annak ellenére, hogy Ügyfél 2010. augusztus 3-án (…) forintot, 2010. augusztus 04-én (…) forintot utalt át a pénzügyi vállalkozás számlájára, ezáltal Ügyfél a szerződés visszaállításához szükséges fizetési kötelezettségét 2010. augusztus 10. napjáig teljesítette. A pénzügyi vállalkozás újabb szerződésmódosítást bocsátott Ügyfél rendelkezésére, mely 1 év futamidő-hosszabbítást tartalmazott, havi (…) forint törlesztőrészlet mellett, mely összeg (…) forint többletkiadást jelentett Ügyfélnek. Ügyfél 2010. május 10-én kelt levelét (…) továbbiakban: Jogi Képviselő útján nyújtotta be a pénzügyi vállalkozáshoz, melyben a módosított szerződésben feltüntetett törlesztőrészlet összegére tett észrevételt.
2
Ügyfél nyilatkozata szerint a pénzügyi vállalkozás 2010 novemberében a szerződés felmondásáról szóló levelet küldött részére, melyben a gépjármű visszaszármaztatását kezdeményezte. Ügyfél nyilatkozata szerint az általa befizetett összeg nem került lekönyvelésre a pénzügyi vállalkozás számláján, ezért a szerződés ismételten felmondásra került. A pénzügyi vállalkozás a 2010. december 02-án kelt levelében a (…) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivataltól kérte a gépjármű forgalomba való visszahelyezését. I. Ügyfél vitatta a gépjármű visszavétele alkalmával a behajtási díj felszámításának jogszerűségét, illetve kifogásolta a szerződésmódosításban szereplő összeg, valamint az ügyviteli díj összegének mértékét. II. Ügyfél kifogásolta továbbá a pénzügyi vállalkozás gyakorlatát tekintettel arra, hogy a szerződés annak ellenére került felmondásra, hogy Ügyfél fizetési kötelezettségét teljesítette. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Felügyelet az FK-I-9919/2011. számú végzésével, az Ügyfél 2011. május 06-án érkeztetett, 2011. június 22-én kiegészített kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél és a pénzügyi vállalkozás között létrejött egyedi szerződés alapján az Ügyfél terhére felszámított költségek jogszerűségének, a felszámított díjtételek összegszerűségének felülvizsgálata, továbbá a szerződéses együttműködési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogvita elbírálása tekintetében további intézkedés nélkül megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Psztv. 64. §-ában foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a felek között fennálló szerződést érintő elszámolási jogvita, melynek elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik.
3
II. Ügyfél és a pénzügyi vállalkozás között 2008. július 22-én (…) szerződésazonosító számon nyilvántartott fix törlesztésű deviza alapú Kölcsönszerződés és Opciós szerződés (továbbiakban: szerződés) jött létre (…) forint összegben gépjármű finanszírozás céljából. A szerződés aláírásakor Ügyfél a gépjármű finanszírozási kölcsönszerződéshez és opciós szerződéshez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF), valamint a pénzügyi vállalkozás Hirdetményének, Üzletszabályzatainak feltételeit elfogadta, és magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ügyfélnek 2009. december 28-án (…) forint összegű lejárt tartozása állt fenn, ezért a szerződés az ÁSZF 1.10.1. pontja alapján azonnali hatállyal felmondásra került, erről a pénzügyi vállalkozás Ügyfelet a 2009. december 28-án kelt nyilatkozat szerződés felmondásáról valamint vételi jog érvényesítéséről tárgyú levelében értesítette. A pénzügyi vállalkozás nyilvántartása szerint és a Felügyelet rendelkezésére bocsátott 2010. január 22-én kelt Folyószámla részletező alapján Ügyfél 2009. augusztus 15. napjától folyamatosan késedelembe esett, mely fizetési kötelezettségének a fizetési határidők lejártát követően sem tett eleget. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a 2009. december 28-án kelt felmondólevél kiküldését követően Ügyfél részéről több mint 20 nap elteltét követően sem érkezett befizetés, valamint a szerződés tovább folytatását nem kezdeményezte. A pénzügyi vállalkozás az ÁSZF 1.11. pontjának opciós jogra vonatkozó rendelkezései szerint harmadik személyt bízott meg a gépjármű visszaszármaztatásával, illetve a követeléskezelés lefolytatásával. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a harmadik személyek megbízása előtt ismételten megkísérelte telefonon felvenni a kapcsolatot Ügyféllel, azonban a megkeresés eredménytelen volt. Ügyfél a szerződés felmondását követően 2010. január 21-én kelt kérelmet nyújtott be a pénzügyi vállalkozáshoz. A pénzügyi vállalkozás a 2010. január 25-én kelt válaszlevelében arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a hitelügylet a Kft. részére átadásra került, fizetési könnyítési kérelmével a Kft.-t keresse fel a továbbiakban. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a 2010. március 22-én kelt kölcsönszerződés módosításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) célja az volt, hogy a pénzügyi vállalkozás a 2010. március 22-én felhalmozott tartozás és addigi tényleges befizetések figyelembevételével visszamenőleg (…) forint összegben meghatározott, kizárólag kamattartalmú törlesztő részleteket írt elő Ügyfél részére, mely szerződésmódosítás változatlan futamidő mellett havi (…) forint összegben törlesztőrészlet emelkedést eredményezett a hitelügyleten. A pénzügyi vállalkozás a Megállapodást a Kft. részére adta át. A pénzügyi vállalkozás nyilvántartása szerint Ügyfél a Megállapodás aláírását követően 2010. augusztus 03. napjáig nem tett eleget fizetési kötelezettségének, ugyanis a fenti időszakban nem egyenlítette ki a törlesztőrészlet, valamint az ügyintézési költség összegét.
4
A pénzügyi vállalkozás Jogi Képviselő 2010. május 10-én kelt, a szerződésmódosítás tartalmát kifogásoló levelére a 2010. május 18-án kelt levelében válaszolt. A pénzügyi vállalkozás a visszaállított szerződést 2010. május 26-án ismételten felmondta, ezt követően 2010. július 07-én kezdeményezte a kölcsön fedezetét képező gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint szerződésmódosítási ajánlatot tett Ügyfél részére, melyben az eredeti törlesztőrészleteknek megfelelő összegű havi törlesztőrészletek szerepeltek az időközben ismételten felhalmozott lejárt tartozás összegével. A pénzügyi vállalkozás tekintettel Ügyfél 2010 augusztusában történt befizetéseire visszaállította a szerződést, majd Ügyfél 2010. november 09-i (…) forint összegű befizetésére kérelmezte a gépjármű forgalomba történő visszahelyezését. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint Ügyfél 2010. november 23-i (…) forint összegű befizetését késedelmesen könyvelte, az ezzel kapcsolatosan kiküldött felszólító levelet ezért ügyfél jelzése nyomán 2011. január 10-én visszavonta. A pénzügyi vállalkozás a 2010. december 13-án kelt levelében értesítette Ügyfelet a szerződés felmondásáról, valamint a vételi jog érvényesítéséről. A pénzügyi vállalkozás a 2010. december 13-án kelt levelében értesítette a kölcsönügyletben szereplő készfizető kezest a szerződés felmondásáról, valamint a fennálló tartozás (…) forint összegéről. A pénzügyi vállalkozás a 2011. január 10-én kelt válaszlevelében értesítette Ügyfelet arról, hogy a 2010. december 13-án kelt szerződést adminisztrációs hiba miatt mondta fel. A pénzügyi vállalkozás ugyanakkor a 2011. január 10-én kelt levelében egyidejűleg arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy érvénytelenítette a szerződés felmondását, a szerződés az eredeti feltételek mellett maradt érvénybe. A pénzügyi vállalkozás nyilvántartása szerint az esedékessé vált törlesztőrészletek 2011. március 01-jén – újabb megbízott személy eljárásának igénybevételét követően – kerültek kiegyenlítésre, így a pénzügyi vállalkozás a szerződést visszaállította. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
5
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” A fentiek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi vállalkozás a szerződés felmondása során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, ugyanis a pénzügyi vállalkozás az Ügyfél befizetését késedelmesen lekönyvelte el, ezáltal a szerződés – adminisztrációs hiba okán – tévesen került felmondásra. A pénzügyi vállalkozás gyakorlata alkalmas volt Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására, mivel azt a benyomást keltette, hogy Ügyfél a szerződésben megállapított törlesztőrészlet összegére vonatkozó befizetését nem megfelelően teljesítette. A megtévesztő gyakorlat alkalmas volt arra, hogy Ügyfél döntését a szerződésszerű fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan hátrányosan befolyásolja, ugyanis a pénzügyi vállalkozás a 2010. december 13-án kelt levelében szereplő – a szerződés felmondására irányuló – téves tájékoztatás érzékelhetően rontotta az Ügyfél lehetőségét a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre. A pénzügyi vállalkozás a 2011. január 10-én kelt levelében a szükséges intézkedéseket észlelte, az adminisztrációs hiba javítását kezdeményezte. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi vállalkozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint járjon el. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 150.000,- Ft, azaz százötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a kiszabott bírság megállapításakor figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók ügyleti döntését befolyásoló tájékoztatásával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást, melynek vonatkozásában a pénzügyi vállalkozásnak megfelelő körültekintéssel kell eljárnia, mivel a fogyasztó csak pontos tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett teljesítheti szerződésszerűen fizetési kötelezettségét. A Felügyelet a kiszabott bírság megállapításakor értékelte, hogy az adminisztrációs hiba Ügyfél visszajelzése alapján jutott a pénzügyi vállalkozás tudomására.
6
A Felügyelet ugyanakkor figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a pénzügyi vállalkozás a téves tájékoztatást elismerte, és haladéktalanul intézkedett a felmondás érvénytelenítéséről. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. § (1) bekezdését vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdéséin és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. szeptember 30. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
7
