1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/033/2013. Iktatószám: Vj/033-33/2013. Betekinthető!
A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a dr. H.-B. Z. ügyvéd (Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, Dorottya utca 6.) által képviselt ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. (6070 Izsák, Agárdy telep) eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételezett megsértése miatt indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot.
Az eljáró versenytanács megállapítja, hogy a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. 2010 decembere és 2013. március 31. között az általa megjelentetett televíziós reklámokban, a Centrál Drinks Kft. akciós újságában, a CBA Hansa akciós újságban, a Penomit Zrt. akciós újságjában, az F1 Magazinban, a Mikulás Rally újságban, az Alföldi Régió Naplóban, a Gusto Magazinban, a Trade Magazin 2012. decemberi számában megjelent 3-as számú hirdetésben, valamint az www.index.hu oldalon megjelent PR cikkben, az általa közzétett kültéri kommunikációs eszközökön (óriásplakátokon, járműreklámokon, és city light plakátokon), a szórólapot leszámítva valamennyi rendezvényen használt kommunikációs eszközön és az eljárás alá vont Facebook oldalán közzétett kommunikációval, valamint a www.oroszpezsgo.hu honlap elnevezés használata révén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy az érintett kereskedelmi kommunikációk a Royalsekt Zrt. által gyártott és forgalmazott a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgők eredetére vonatkozóan valótlanul azt az üzenetet közvetítették a fogyasztóknak, hogy azok orosz termékek.
A jogsértés megállapítása mellett az eljáró versenytanács megtiltja a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt.-nek azt, hogy a kereskedelmi 1.
kommunikációiban az általa gyártott és forgalmazott „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgők eredetére vonatkozóan azt az üzenetet közvetítse a fogyasztóknak, hogy azok orosz termékek. Az eljáró versenytanács a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt.-t kötelezi 15.000.000,- Ft (azaz tizenötmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlájára köteles megfizetni. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Gazdasági Versenyhivatal megindítja a határozat végrehajtását. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál benyújtott vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart, mely kérelmet az ügyfél a keresetlevelében terjesztheti elő. Az eljáró versenytanács meghozta továbbá az alábbi végzést. Az eljáró versenytanács az eljárás megszünteti abban a vonatkozásában, hogy a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. 2011. december 16. és 31. között látható city screen kommunikációs eszközön közzétett reklámjával, valamint a www.royalsekt.hu, www.oroszpezsgo.hu és a www.szovjetszkojeigrisztoje.hu holnapokon megjelent tájékoztatásaival a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy kereskedelmi kommunikációk a fogyasztóknak a „Szovjetszkoje Igrisztoje” száraz, extra száraz és édes pezsgő termékek esetén valótlanul az azt üzenetet közvetítették, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje e típusai orosz pezsgőgyártási technológiával készülnek. A végzéssel szemben a közléstől számított 8 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott vagy ajánlott küldeményként postára adott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel lehet élni. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
2.
INDOKOLÁS I. Az eljárás tárgya 1.
2.
3.
A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) annak vizsgálatára indított eljárást a 2013. április 12-én kelt Vj/33/2013. sz. végzésével a ROYALSEKT Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. (a továbbiakban: Royalsekt Zrt. vagy eljárás alá vont) ellen, hogy a 2010. január 1. és 2013. április 13. közötti időszakban megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja bc) és bd) alpontjaiban foglalt tényállás megvalósításával az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdésében előírt tilalmat, amikor a Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezésű pezsgőcsaládjának népszerűsítésére vonatkozó kereskedelmi kommunikációkban azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők orosz termékek, illetve orosz jellegű termékek, illetve a termékek előállítása tekintetében orosz pezsgőgyártási technológiával készülnek. A versenyfelügyeleti eljárást a GVH 2013. november 14-én kelt Vj/33-20/2013. sz. végzéssel kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az eljárás alá vont ügyindító végzésben jelölt magatartásával megsértette-e az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában előírt tilalmat [figyelemmel az Éltv. 10. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre], Az eljárásnak nem tárgya ugyanakkor a pezsgők címkéjén megjelenő tájékoztatások vizsgálata. II. Az eljárás alá vont
4.
5.
6. 7. 8. 1 2
A Royalsekt Zrt.-t 2008. április 22-én alapították. Az IZSÁK-AGÁRDY 2009 BEFEKTETŐ Kft. 2009 áprilisában többségi tulajdont szerzett a Royalsekt Zrt.-ben, 2011. december 16-tól pedig az egyedüli, 100 %-os tulajdonos. Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozik az üdítő- és energiaital gyártás, illetve a bor- és pezsgőkészítés.1 A Royalsekt Zrt. 2008 augusztusában felszámolás alá került, ezért adóraktári engedéllyel nem rendelkező Helibor Kft.-től vette át a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők forgalmazását, majd az üzem megvásárlását követően, 2009 tavaszától a gyártás is az eljárás alá vonthoz került.2 Az eljárás alá vont gyártja többek között a Szent István márkájú pezsgőt. Az eljárás alá vont 2012. évi nettó árbevétele: 4.954.333.000 Ft volt. A GVH korábban nem folytatott versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vont ellen.
Vj/33-6/2013. Vj/33-6/2013.
3.
III. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád 9.
A versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált kereskedelmi gyakorlattal közvetlenül érintett termékek az eljárás alá vont által gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád termékei, melyek az alábbiak: Szovjetszkoje Igrisztoje extra száraz, Szovjetszkoje Igrisztoje száraz, Szovjetszkoje Igrisztoje félszáraz Rozé, Szovjetszkoje Igrisztoje édes, Szovjetszkoje Igrisztoje muskotályos édes, Szovjetszkoje Igrisztoje alkoholmentes.3 10. A Szovjetszkoje Igrisztoje termékek értékesítésből származó, az eljárás alá vont üzleti titkát képző árbevételi adatokat az Vj/33-010/2013. sz. irat 1. sz. mellékleteke tartalmazza. 11. Az eljárás alá vont a vizsgált termékkel kapcsolatban két bejegyzett védjeggyel rendelkezik: egy ábrás és egy szóösszetételre vonatkozó védjeggyel.4 a. Az eljárás alá vont 2011. március 24-én jelentette be a szóösszetételre vonatkozó, 206179 lajstromszámú (határozat kelte: 2012. május 7.) alábbi védjegyét: „Szovjetszkoje Igrisztoje a pezsgők cárja” Az árujegyzékben a következő megnevezések találhatóak: Orosz technológia alapján gyártott pezsgők, orosz technológia alapján gyártott pezsgőkkel kapcsolatos szállítás; a pezsgők csomagolása és raktározása. b. Az eljárás alá vont 2009. március 10-én jelentette be az alábbi ábrára vonatkozó, 197278 lajstromszámú védjegyét:
Az árujegyzékben az alábbi megnevezés található: Orosz technológia alapján gyártott pezsgők 12. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (a továbbiakban: NFH) 2012. árpilis 3-án kelt, I-0-001-00186-0004/2012. sz. határozatában fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésének hiányát állapította meg a Royalsekt Zrt.-vel szemben. 5 A határozat az alábbiakat rögzíti: 3
Vj/33-13/2013., B/1654-7/2012. Vj/33-13/2013., B/1654-7/2012. 5 Vj/33-006/2013. sz. irat 29. sz. melléklet 4
4.
a. A Royalsekt Zrt. által alkalmazott „Szovjetszkoje Igrisztoje”cirill betűs termék megjelölést és megnevezést is magában foglaló ábrát jogszerűen használja, a Zrt. a termék palackján a termék magyar nyelvű megnevezését, típusát és termelő vállalkozás nevét feltünteti, és a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgők az orosz pezsgők esetében használatos technológiai eljárás alapján készülnek. A határozat szerint ezért a termék megnevezése, címkéje nem alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a termék származási helye tekintetében, vagy más termékkel történő összetévesztésre vezessen, mivel a Zrt. a „Szovjetszkoje Igrisztoje” elnevezés használatának kizárólagos jogosultja, továbbá a terméket azon technológiai előírás alapján gyártja, amely alapján az orosz pezsgőket készítik. b. A pezsgők esetében az, hogy milyen technológiai eljárás alapján készült a termék, egyébként sem bír jelentőséggel, mivel nem ezen az információ alapján dönt a fogyasztó annak megvásárlása mellett. c. A „Szovjetszkoje Igrisztoje” egyik tagján feltüntetett „spumante” felirat nem alkalmas arra, hogy a fogyasztót megtévessze a megvásárolni kívánt termék tulajdonságát illetően. 13. Az NFH 2013. április 9-én kelt I-0-001/00545-0002/2013. sz. határozatával, a I-0-00100186-0004/2012. sz. határozatát visszavonta6, mert az jogszabályt sértett, arra figyelemmel, hogy az NFH a határozat meghozatalára hatáskörrel nem rendelkezett a termék népszerűsítésére alkalmazott kereskedelmi kommunikációk kiterjedtsége miatt. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgálat során nem kerültek feltárásra a jelen versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált kommunikációs eszközök. IV. Pezsgőgyártási technológiák 14. Pezsgőnek azokat a másodlagos erjesztési eljárással készülő must vagy bor alapú italokat nevezzük, amelyekben a buborékképződés kizárólag az erjedésből származik. Ha mesterséges úton kerül bele a szén-dioxid, akkor az italt már habzóbornak hívják.7 15. Három féle pezsgőgyártási technológia létezik8: Méthode Traditionnelle: melynek során a pezsgő ugyanabban a palackban erjed és érlelődik, mint amelyben később forgalmazzák. Az alapbor, tirázslikőr és pezsgőerjesztő élesztő keverékével megtöltött, lezárt palackokat 12-14 °C körüli állandó hőmérsékletű pincékben, fekvő helyzetben, 3-4 hónapig erjesztik és mimimálisan 3, de esetenként ennél több évig érlelik. Ezt követően a palackban lévő üledéket (seprőt) a pezsgőmesterek rázóállványon, szakavatott mozdulatokkal a dugóra rázzák, majd a palack nyakrészét –25 °C-os sóoldatba 6
Vj/33-013/2013. sz. irat http://www.gourmetonline.hu/index.php?menu=12&id=120 8 http://www.boraszportal.hu/100pezsgo/pezsgogyartasi-eljarasok.php 7
5.
merítik. Az így keletkezett jégdugót a seprőtlenítés (degorzsálás) során a belefagyott seprővel együtt kilövetik Méthode Transvasée: palackban erjesztett és érlelt pezsgő: A pezsgő 1,5 literes, úgynevezett „magnum” palackokban erjed és érlelődik. Ennél az eljárásnál a seprőn tartás ideje legalább 9 hónap, különleges tételeknél hosszabb. Az érlelést követően a palackok tartalmát zárt rendszerű, hűthető, nyomásálló tartályba ürítik és a cukortartalom végleges beállítása után a seprőt szűréssel eltávolítják. Majd az újbóli palackozás során a kereskedelmi forgalomba kerülő palackokba töltik a pezsgőt. Az eljárás előnye, hogy gyorsabban, kézi rázás nélkül lehet nagyobb mennyiségű egalizált tételeket előállítani, a másodlagos erjesztés során kialakuló autolizált ízek biztosítása mellett.9 Méthode Charmat (tankpezsgő készítés), tartályban erjesztett pezsgő. A pezsgő erjesztése nagy űrtartalmú, nyomásálló tartályokban történik. Az erjesztés és a 6 hónapos vagy ennél tovább tartó seprőn tartás után (így ez is minőségi pezsgő, mint az előző két eljárással készült), szűréssel seprőtelenítik, és beállítják a végleges cukortartalmat, végül palackozzák. A zárás ezeknél a pezsgőknél általában műanyagdugóval történik Az eljárás alá vont ismertette továbbá két pezsgőgyártási technikát: folyamatos pezsgőgyártási technika, 10 mely a tankpezsgő készítés egy speciális fajtája, melynek során több sorban kapcsolt tartályon folyamatosan áramlik át a megfelelően előkészített töltőbor. Az utolsó műanyag gyűrűkkel töltött „bioregulátor”, ahol a lerakódott élesztősejtek autolizátumaival dúsul fel. spumante típusú pezsgőgyártás: amikoris illatos szőlő mustjából, szakaszos erjesztéssel, alacsony hőmérsékleten történik a pezsgőkészítés. A termék végső cukortartalma általában magas (50 g/l fölötti). V. A vizsgált kereskedelmi gyakorlat 16. Az eljárás alá vont a vizsgálattal érintett 2010. január 1. és 2013. április 13. közötti időszakban, az alábbi kommunikációs eszközöket használta fel a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád népszerűsítésére: – televíziós reklám, – nyomtatott sajtótermékek (havilapok, folyóiratok), – kültéri kommunikációs eszközök (óriás plakát és cityscreen, járműreklám), – PR cikkek, – rendezvényeken használt reklámeszközök (molino, roll up, háromszög alakú ponyva, szórólap, papírsapka, kártyanaptár, pezsgőpult), illetve – saját honlapja, és Facebook oldala. 9
http://hvg.hu/panorama/20101225_hogyan_keszul_pezsgo_eljaras Vj/33-6/2013.
10
6.
17. Jelen eljárás tárgyát nem pusztán a reklámokban szereplő szlogenek képezték, hanem annak vizsgálata, hogy a kereskedelmi kommunikációk összhatása, a közreadott kereskedelmi kommunikációk szereplő információk összessége (így a szlogenek és a képi megjelenítés együttesen) egyrészt azt sugallja-e, hogy Oroszországból származó (import) pezsgőt/ orosz jelleg pezsgőt gyárt és értékesít az eljárás alá vont, másrészt azt, hogy az eljárás alá vont pezsgőjét orosz technológia alapján gyártja. Nem képezi ugyanakkor jelen eljárás tárgyát az eljárás alá vont címkéjének vizsgálata. 18. Az eljárás alá vont által alkalmazott, a vizsgált reklámokat tartalmazó kereskedelmi kommunikációk részletesen a Vj/21/2013. számú előzetes álláspont11 1. sz. mellékletében kerültek bemutatásra a Vj/33-006/2013. számú irat 4-21. sz. mellékletei alapján. 19. Az eljárás alá vont által benyújtott falinaptár kapcsán pedig megállapítható, hogy azon kommunikációk címzettjei nem természetes személy fogyasztók, így ezen kommunikációs eszközök nem képezik jelen eljárás tárgyát. 20. A kereskedelmi kommunikációk megjelenésére és költségére vonatkozó adatokat az előzetes álláspont 2. sz. melléklete és a Vj/33-006/2013. számú irat 22.sz. melléklete tartalmazza. 21. Megjegyezendő, hogy az eljárás alá vont kereskedelmi kommunikációi közül az orosz pezsgőgyártási technológiára történő utalás az alábbi termékek kapcsán jelent meg: „Szovjetszkoje Igrisztoje száraz”, „Szovjetszkoje Igrisztoje extra száraz”, és „Szovjetszkoje Igrisztoje édes”. 22. Az egyes kommunikációs eszközökön megjelent vizsgálat szempontjából releváns, fogyasztóknak szóló üzeneteket a lenti összefoglaló táblázat szemlélteti. Kommunikációs eszköz Orosz jelleg Orosz Pusztán megjelenítése pezsgőgyártási termékmegjelenítés (képi technológia tartalmazó eszköz hatásokkal és alkalmazására szlogenekkel) történő konkrét utalás vagy erre vonatkozó szlogen Televíziós reklám 1, 2,3 X Central Drinks Kft. akciós újság, X CBA Hansa akciós újság, Penomit Zrt. akciós újság, F1 Magazin, Mikulás Rally újság, Alföldi Régió napló, Gusto Magazin, Trade magazin 3. cikk, Index PR cikk a banner-rel Metro Borkatalógus Trade Magazin X 11
Vj/33-021/2013. számú irat
7.
1. cikk Trade Magazin 2 cikk , Élelmiszer magazin Óriásplakát 1, Óriásplakát 2, X Óriásplakát 3, City-light plakát (kültéri), City-ligh plakát (beltéri) Jármű reklám Cityscreen
Molino, Roll-up, Háromszög alakú X ponyva, Papírsapka, Kártyanaptár, Pezsgőspult Szórólap, www.royalsekt.hu www.szovjetszkojeigrisztoje.hu, www.oroszpezsgő.hu Facebook kommunikáció X
X („minőségi pezsgő, eredeti licence alapján)
X X X
VI. Rendelkezésre álló bizonyítékok A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő eredete 23. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsaládot a magyarországi izsáki pincészetben állítják elő, magyar alapanyagokból12. E körben a Royalsekt Zrt. előadta13 továbbá, hogy a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgő soha nem volt orosz, vagy szovjet import termék. 24. A terméken az elő-címkén, szemből nézve ugyanakkor szerepel az alábbi a termék eredetére utaló magyar nyelvű jelzés: „Termelte és palackozza Royalsekt Zrt. h-6070 Izsák, Agárdy telep”. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőgyártás 25. Az eljárás alá vont előadta, hogy az üzemükben jelenleg alkalmazott pezsgőgyártási technológia a tartályos pezsgőgyártási technológia (Méthode Charmat), azaz a tankpezsgő készítés a jellemző 14. 26. A Royalsekt Zrt. benyújtotta az általa alkalmazott pezsgőgyártási technológia leírását és minőségirányítási utasítását, illetve a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártmánylapját, melyek az eljárás alá vont üzleti titkát képezik. 27. Az eljárás alá vont a pezsgőgyártásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az erjesztés és érlelés során az ún. élesztőágyon tartás és fejtés, illetve a bioregulátor használata teszi 12
Vj/33-013/2013. sz. irat Vj/33-013/2013. sz. irat 14 Vj/33-13/2013., Vj/33-013/2013. sz. irat 13
8.
lehetővé a termék típus sajátosságait. Csak a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében történik az autolizátumok beoldásának (élesztő íz) fokozása, azaz bioregulátoron keresztül történő fejtés nyomáskülönbséggel (0,5 BAR).” 28. Az eljárás alá vont a Szovjetszkoje Igrisztoje történetével kapcsolatosan előadta15, hogy a korábban Magyarországon kapható és így széles vásárlói réteg számára elérhető „orosz pezsgő” nem importból behozott pezsgő volt, hanem a Szovjet-Magyar érdekszféra eredményeként már eredetileg is Magyarországon készült. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett el pezsgőt készíteni. Ennek nagy része orosz típusú tankpezsgőként került mind a hazai mind export piacra. Sokszor azonos egynyelvű, csak orosz feliratos címkével. Amennyiben ez a termék valóban a Szovjetunióban készült volna, akkor nem lehetett volna elérhető a széles tömegek számára. Természetesen létezett a Szovjetunióból importált klasszikus palackos érlelésű pezsgő is Szovjetszkoje Sampanszkoje néven, ami valóban a Szovjetunióból származott azonban ára miatt aligha volt hozzáférhető egy átlag vásárló számára. Ebből következik, hogy a vásárlók által megismert és kedvelt Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő már 1975-től kezdve Magyarországon készült. Tapasztalataik szerint a vásárlóik többsége semmilyen hasonlóságot nem vél felfedezni a korábban szovjet importnak hitt, azonban már akkor is a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban készülő pezsgő és az Izsáki pezsgőüzemben a mai napig gyártott pezsgő között. Ennek a magyarázata pedig az, hogy Izsákon a technológiai fejlődés nem állt meg az 1980-as évek szintjén, hanem a korral együtt fejlődött, így a ma készülő orosz pezsgő a korábbi olcsó tömegtermékhez képest jóval magasabb minőségi követelmények szerint készül, hagyományos csomagolásban. 29. Azt követően, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság borászati üzeme felszámolásra került, a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő gyártástechnológiáját és a termelést az Izsáki Állami Gazdaság utódja a Hungasekt Rt. vette át a 90-es évek közepén. Később ugyanezen márkanév alatt, az izsáki üzemben gyártott pezsgőt a Walton Pezsgőgyár Zrt., majd a Cavern Zrt. és legvégül a Helibor Szövetkezeti Pincészet Kft. is. Az izsáki üzemet a Helibor Kft. felszámolását követően vásárolták meg a Royalsekt Zrt. tulajdonosai. A korábban gyártott pezsgőkhöz képest a receptúra és technológia nem változott, viszont a korszerűbb technikai feltételek, magasabb minőségi követelmények (ISO, IFS, minőségbiztosítási tanúsítás) és a jobb minőségű szőlő alapanyag eredményeként a ma készült pezsgők egyértelműen jobb minőséget képviselnek, mint az évtizedekkel ezelőtt az izsáki üzemben készülő pezsgők16. 30. Az eljárás alá vont előadta, hogy a volt Szovjetunió, illetve Oroszország mai területén többféle módszerrel állítanak elő pezsgőt (Méthode champenoise, Méthode traditionell, Méthode charmat, Méthode classique, Méthode transvasament. Méthode cuve close continus). Ezek az előállítási metódusok egyike sincs kizárólagos tulajdonában senkinek, sem a technológiai eljárások sem a használt eszközök kialakítása nincs védelem és szabadalmi oltalom alatt. A világ összes borászattal foglalkozó üzeme, amely technikailag felszerelt, bármely módszerrel állíthat elő pezsgőket feltételezve a hatályos törvények 15 16
Vj/33-013/2013. sz. irat Vj/33-006/2013. sz. irat 6. pont
9.
31.
32.
33.
34.
betartását. A pezsgők közül a CHAMPAGNE elnevezés és névváltozatai kerültek az elmúlt időben behatárolt név és földrajzi felhasználásra, kizárólagos védelme ezen felül egyes helyi földrajzi elnevezéseknek, helyi fajtáknak és egyéb különlegességeknek van, de ezek egyike sem érinti a vizsgált termékcsoport egyetlen elemét sem. A tévesen orosz pezsgőgyártás alatt értett folyamatos zárt rendszerű pezsgőkészítési eljárás (Anton Frolov-Bagrejev, Golocsin) valóban a volt Szovjetunióban kifejlesztett és elterjedt pezsgő-előállítási metódus, de ez a módszer a nagyipari termelést, a nagy volumenben való termék előállítást helyezte előtérbe. Sajnos a folyamatos módon előállított pezsgők még a volt szovjet szakemberek szerint sem adtak állandó, de legfőképp nem kiemelkedő minőséget. A módszer folyamatosan kisebb finomításokkal, fejlesztésekkel használható illetve kiegyenlítettebb minőség előállítására alkalmas. Az eljárás alá vont benyújtott a brit Winemaker magazinból származó cikket, melyben említésre kerül, hogy orosz vagy folyamatos módszer a tankpezsgő készítési módszer egyik ritkán alkalmazott fajtája, melynél például 5 tartály kapcsolódik egymás után17. Az eljárás alá vont előadta, hogy az Effervescents du monde nemzetközi pezsgőverseny hivatalos oldalán18 elérhető, és a nevezési kategóriák között külön szerepel az úgynevezett „Russian Methode” azaz a folyamatos pezsgőerjesztési technológia. Továbbá az eljárás alá vont hivatkozott egy orosz pezsgőgyár honlapjára19, melyen részletesen leírásra kerül, hogy hogyan fejlődött az orosz pezsgőgyártási technológia, ugyanakkor a honlap tartalma nem elérhető, ezért annak tartalmát az eljárás alá vont nem csatolta. Az eljárás alá vont becsatolta Dr. Kerényi Zoltán igazságügyi szakértő szakvéleményét20, mely az alábbiakat tartalmazza: i. a Szovjetszkoje Igrisztoje, mint technológiai eljárás nem létezik, mert csak egy bizonyos típusú tankpezsgő készítést takar, ii. mint a legsúlyosabb öröksége a szovjet idők kuszaságának mind az orosz, mind a szovjet pezsgő – bármennyire márkásított termékről van szó – tartalmát tekintve szanaszét szór. Nincs két egyforma szovjet/orosz pezsgő, mivel minden előállító maga választja ki az alapszőlőt, az adalékanyagok arányát és még a technológia is az bőven szabad mozgásteret. iii. a szovjet kutatók és feltalálók azonban még a II. világháború előtt szabadalmaztattak egy eljárást, amit ma folyamatos pezsgőgyártási módszernek hívnak, ennek elemei jelennek meg a Szovjetszkoje Igrisztoje, gyártási technológiákban ma is. A lényegi, és a Royalsekt hivatalos technológiájában is megtalálható lépés, az úgynevezett bioregulátor, ami az erjedés után az autolízist segíti elő és gyorsítja,
17
Vj/33-006/2013. sz. irat 2/C melléklet http://www.effervescents-du-monde.com/pages/80_efferv/meth_continue.en.html 19 http://www.mmvz.ru/en/factory/kornet/history.php 20 Vj/33-006/2013. sz. irat 3. sz. melléklet 18
10.
lehetővé téve a finom széndioxid eloszlást és habtartósságot. Az alapborokra, élesztőkre, valamint a bioregulátor töltetére nincsenek kötelező előírások, valamint a folyamat szabályozására sem. 35. A szakértő az általa megállapítottakat akként foglalta össze, hogy „a Royalsekt Zrt. által készített Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők a gyártó hivatalosan is jóváhagyott technológiája alapján egyedi termékek, és eltérnek a hasonló módon készített más tankpezsgőktől, annak ellenére, hogy a név, mint márkanév alkalmazása nem ad kötelezően megvalósítandó utasításokat különleges technológiai lépések megtételére. A bioregulátor, mint műszaki különlegesség használata egyedül is elkülöníthetővé teszi a terméket más tankpezsgőktől.” 36. Az eljárás alá vont a 2012 decemberétől működő http://szovjetszkojeigrisztoje.hu/ honlapon az alábbiakat közölte (a honlap tartalmát az előzetes álláspont 1. sz. melléklete ismerteti részletesen): a. (..) „a Szovjetszkoje Igrisztoje márka, amit 1969-től exportáltak többek között Magyarországra is”, b. (..) „a korábban Magyarországon kapható és így széles vásárlói réteg számára elérhető orosz pezsgő nem importból behozott pezsgő volt, hanem a Szovjet-Magyar érdekszféra eredményeként már eredetileg is Magyarországon készült. Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett el pezsgőt készíteni a termelés a 80-as évekre elérte a 25 millió palackot.” c. (..) „ A Hosszúhegyi Állami Gazdaság felszámolását követően a pezsgőgyártás átkerült a 90- es években már jelentős orosz és belföldi piaci potenciállal rendelkező Izsáki Pezsgőpincészethez, aki akkoriban Orosz, Lett, Litván, Kazah, Vietnami piacokra szállította Szovjetszkoje Igirsztoje pezsgőt. Az 1999-től bevezetett Oroszországi vámrendelkezések hatására az orosz piac szinte egyik napról a másikra bezárult, így az Izsáki pezsgőgyárnak az ezredfordulón új piacok felé kellet nyitnia, ennek eredményeként született meg az új Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőcsalád. d. (..) Az Szovjetszkoje Igrisztoje a mai napig fogalom, az idősebbek nosztalgiával tekintenek rá és felidézik a régmúlt emlékeit. A fiatalok meg egy új, egyedi semmi mással össze nem téveszthető divatos retro terméket látnak benne. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő, amely túlélte a történelem viszontagságait, átvészelte a rendszerváltást, új ízekkel kiegészülve, megújulva él tovább. (…). 37. A GVH rendelkezésére álló információk alapján megállapítható a folyamatos pezsgőgyártási technológiáról: a) az eljárást a Szovjetunióban fejlesztették ki az 1970-es években21, b) bár a módszer Oroszországban elterjedt, csak viszonylag újabban alkalmazzák a volt Szovjetunión kívül, mint például Portugáliában22.
21
The Oxford Companion to Wine (Jancis Robinson, Oxford University Press, 1994.), a Borászat című tankönyv, (Eperjesi Imre – Kállai Miklós - Magyar Ildikó Mezőgazda Kiadó 2003.) Vj/33-013/2013. sz. irat 22 Wine science (Ron S. Jackson, Academic Press Inc. San Diego California, 1994.)
11.
38. Ismert tovább, hogy a Szojuzkoopvnyestorg Külkereskedelmi Vállalat exportált „Szovjetszkoje Igrisztoje” (Szovjet gyöngyőzőbor) elnevezéssel, az eljárás alá vont termékével megegyező nevű pezsgőt Magyarországra.23 VII. Az eljárás alá vont álláspontja Az eljárás alá vont álláspontja a vizsgálati szakban előadottak szerint 39. Az eljárás alá vont álláspontját a Vj/33-013/2013. sz. és Vj/33-006/2013. sz. iratok tartalmazzák. 40. Az eljárás alá von kifejtette, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kifogásolt szóösszetételt, a „szovjetszkoje igrisztoje”-t, mint védjegyet a Szabadalmi Hivatal 206.179. lajstromszám alatt vette nyilvántartásba, így annak használatára a Royalsekt Zrt. kizárólagosan jogosult. A Royalsekt Zrt. előadta továbbá, hogy a „Szovjetszkoje Igrisztoje” a pezsgők cárja" megjelölés érvényesen bejegyzett védjegyoltalom alatt áll. Továbbá, a ”Szovjetszkoje Igrisztoje„ ábrás védjegyként is oltalom alatt áll. A védjegy a következő árujegyzékre vonatkozik: orosz technológia alapján gyártott pezsgők. Az előbbiek alapján a Royalsekt Zrt.-nek joga van a Szovjetszkoje Igrisztoje megnevezést használni. A Szovjetszkoje Igrisztoje termékcsalád orosz pezsgőkultúrához való kötődése egyértelműen kimutatható, ezáltal az orosz elemek (pl. cirill betű) alkalmazása a termék címkéjén, illetve tájékoztató anyagokban nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Figyelembe véve különösen, hogy az eljárás alá vont egyetlen kommunikációs eszközön sem sugallta, hogy orosz termékről van szó, illetve a termékek címkéjén egyértelműen feltüntetésre kerül a termék előállítójaként és palackozójaként a Royalsekt Zrt. annak székhelyével együtt, valamint az is, hogy a termék magyar. 41. A termék megjelölése, így a címkék tartalma megfelel a vonatkozó, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.25.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4. szakaszában foglaltaknak, így tartalmazza a termék megjelölését, az előírt módon az összetevők mennyiségét, a nettó tömeget, a minőségmegőrzési időtartamot, a termék előállítójának származási helyét, stb. 42. Álláspontjuk szerint a cirill betűk alkalmazása önmagában nem sért semmilyen jogszabályt, és nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére sem. A cirill betűk nem jelentik azt, hogy a fogyasztó azt gondolná, hogy orosz terméket vásárol, miként más élelmiszerek esetén a külföldi nyelvű címkék használata teljesen elfogadott és nem gondolja azt a fogyasztó, hogy külföldön gyártott terméket vásárol. 43. A Royalsekt Zrt. előadta továbbá, hogy a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgő soha nem volt orosz, vagy szovjet import termék. 1999-től Izsákon állítják elő ezt a pezsgőt, amelyet 197523
Vj/33-013/2013. sz. irat
12.
44.
45.
46.
47.
48.
49. 50.
51.
24
ben a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál kezdtek gyártani. A fogyasztók közel negyven éve abban a tudatban vásárolják meg ezt a terméket, hogy magyar terméket vásárolnak, hiszen ilyen terméket, mint szovjet, vagy orosz terméket soha nem vásároltak. Az eljárás alá vont szerint az, hogy a márkanév orosz szóösszetétel, amely elfogadott kereskedelmi gyakorlatot tükröz, önmagában nem jogellenes és nem jelenti a vásárlók megtévesztését. Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy cirill betűkkel olvasható a „termelte és készítette: Royalsekt Zrt.” felirat a következőket nyilatkozta: a címke alsó részén viszont magyarul is olvasható, és így, ebben a formában a hivatkozott rendelet előírásainak a termékmegjelölés megfelel, és nem jelenti a vásárlók megtévesztését, hiszen a magyar nyelvű szövegben egyértelmű a származási hely feltüntetése is (Izsák, Agárdy telep). Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet az Európai Unió joggyakorlatára, mely szerint a tudatos fogyasztó alatt szellemi képességei alapján az általa korábban vásárolt és megkedvelt termék vonatkozásában eligazodni képes, ésszerűen figyelmes, jól tájékozott fogyasztót értjük, amely a jelen esetben tudatában van annak, hogy magyar terméket vásárol. A pezsgő évszázadok óta a minőség és az elegancia szimbóluma a nagy lakomák, ünnepek, elengedhetetlen része, a Royalsekt Zrt. ezt az üzenetet szeretné a vásárlói felé kommunikálni. A történelem nagy uralkodói legyenek azok királyok, császárok, vagy éppen cárok minden esetben a gazdagságot, a pompát jelképezték. A róluk elnevezett vagy a hozzájuk kapcsolódó termékek is ugyanezt hivatottak megtestesíteni. Szovjetszkoje Igrisztoje a Pezsgők Cárja szóösszetétel is egyértelműen ezt szimbolizálja, ahogy az eljárás alá von másik pezsgőcsaládja is egy királyról kapta a nevét és ebből adódóan a fenséges pillanatokra ajánlja. Továbbá az eljárás alá vont előadta, hogy más pezsgőgyártók termékei között is megtalálható olyan pezsgő, ami például egy császárról kapta a nevét.24 Az eljárás alá vont előadta, hogy álláspontja szerint nem követett el jogsértést, és az általa a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőkkel kapcsolatosan alkalmazott valamennyi kommunikációs eszköz maradéktalanul megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az alkalmazott tájékoztatások nem sértik az Fttv.-t, így különösen nem alkalmasak arra, hogy megtévesszék az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztót a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők származási helye, eredete, illetve előállításának módja tekintetében. Egyetlen kommunikációs eszköz sem sugallta azt a fogyasztó számára, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő orosz termék (Oroszországban vagy orosz alapanyagból előállított termék). Nem vitatható ugyanakkor, hogy a Royalsekt Zrt. által alkalmazott gyártási technológia az orosz pezsgőgyártási technológiának felel meg, a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő - a gyártási technológián keresztül - kapcsolódik az orosz pezsgőkultúrához. Az Fttv. alapján a kereskedelmi gyakorlat akkor tisztességtelen, és ezáltal jogsértő, ha a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A fogyasztók által évekkel ezelőtt megismert és megkedvelt
Vj/33-13/2013. B/1654-7/2012.
13.
52.
53.
54.
55.
56.
termékcsalád receptúrája, illetve az előállítása során alkalmazott technológia a kezdetek óta nem változott. Ugyan a korszerűbb technikai feltételeknek, a magasabb minőségi követelményeknek és a jobb minőségű szőlő alapanyagnak köszönhetően a korábban Izsákon előállítotthoz képest a jelenleg állított Szovjetszkoje Igrisztoje jobb minőségű, a folytonosság vitathatatlanul megállapítható a termékcsalád életében. Tekintettel arra, hogy egy régóta ismert és kedvelt márkáról van szó, a fogyasztói döntéshozatalt a Royalsekt Zrt. álláspontja szerint az orosz pezsgőgyártási kultúrához való kötődés mértéke nem befolyásolja, annál inkább a márkához köthető évtizedes fogyasztói tapasztalat. A fentieken túlmenően az eljárás alá vont álláspontja szerint a fogyasztók a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt jó minőségű, megbízható termékként ismerik, és nem gondolják, hogy az orosz termék lenne.25 Az eljárás alá vont felhívta a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét arra, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (a továbbiakban az eljárás alá vont beadványa alapján: NFH, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség) 2011. év végén már vizsgálta többek között a Szovjetszkoje Igrisztoje megjelölés megtévesztésre alkalmasságát az Fttv. alapján. Az NFH eljárása egy bejelentés alapján indult. Az NFH 2012. április 3-án kelt határozat alapján minden ponton elutasította a bejelentést. Az NFH eljárása, illetve határozata alapján a Royalsekt Zrt. alappal feltételezhette, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje termékekkel kapcsolatos kommunikáció nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve nem sérti az Fttv. vagy más jogszabály rendelkezéseit. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a jogbiztonság alkotmányos elvével lenne ellentétes, amennyiben a jelen versenyfelügyeleti eljárás eredményeképp jogsértés elkövetése kerülne megállapításra a Royalsekt Zrt.-vel szemben. Az eljárás alá vont kérte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján szüntesse meg.
Az eljárás alá vont álláspontja26 az eljáró versenytanácsi előzetes álláspont kézhezvételét követően 57. Az előzetes álláspontban foglalt megállapításokkal és következtetésekkel az eljárás alá vont nem értett egyet. Előadta, hogy ellentétben az előzetes álláspontban foglaltakkal létezik a szovjet/orosz pezsgőgyártási technológia. Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt évtizedek óta Magyarországon is gyártják. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők magyarországi gyártása során a kezdetektől az úgy nevezett orosz pezsgőgyártási technológiát használták és az eljárás alá vont is ilyen technológiával gyártja a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket. 58. Az előzetes álláspont 16. pontjában hivatkozott www.boraszportal.hu weboldalon található rövid, leggyakoribb pezsgőgyártási eljárásokra vonatkozó leírás nem teljes körű, más 25 26
Vj/33-6/2013. Vj/033-029/2013. számú irat
14.
59.
60.
61.
62.
63.
pezsgőgyártási technológiák is léteznek. A weboldal nem tekinthető hiteles szakirodalmi forrásnak. A szovjet pezsgőgyártási technológia a tankpezsgő gyártás egyik formája. Az előzetes álláspont 118. pontjában foglaltakkal szemben a folyamatos pezsgőgyártási technológia szabadalmi védelem alatt állt a világ számos országában. Ennek bizonyítására csatolta az Európai Szabadalmi Hivatal adatbázisából származó információkat. Az eljárás alá vont a szovjet pezsgőgyártási technológia kapcsán ismertette annak Magyarországon történő meghonosítását. E körben Dr. Sárkány Péter kertészmérnök, borász (oenologue), élelmiszerminősítő szakmérnök, nemzetközi okleveles borbírálótól szerzett be információkat, melyeket részletesen okiratokkal alátámasztottan ismertetett. E körben kiemelendő, hogy csatolásra került a technológia kidolgozója, Brusilowszkij professzortól származó magyarországi látogatása során készült dokumentum, amely összefoglalja a habzóborok folyamatos eljárással történő gyártásának szovjet technológiáját. A fentieken túl csatolta a "Borgazdaság" 1987/2. számában megjelent "Pezsgőgyártás a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban" című cikket, amely szerint a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vásárolta meg a "folyamatos pezsgőgyártási technológia licencét" és 1986. szeptember 9-én elindították a Trojka nevű pezsgő gyártását. Információi szerint a Trojka nevű pezsgő csak kísérleti pezsgő volt, azonban 1989-ben létrejött a Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat, amely elkezdte gyártani szovjet technológiával és Szovjetszkoje Igrisztoje névvel a pezsgőt. A Magyar-Szovjet Pezsgőgyártó Közös Vállalat 1991-ben átalakult Igrisztoje Pezsgőgyártó Részvénytársasággá. Ezt követően az Igrisztoje Pezsgőgyártó Részvénytársaság folytatta a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő gyártását Magyarországon addig, amíg az eljárás alá vont jogelődjei meg nem szerezték a Szovjetszkoje Igrisztoje gyártási licencét és a védjegyhasználati jogokat. Álláspontja szerint a fentiekkel bizonyította, hogy létezik szabadalmazott szovjet pezsgőgyártási technológia, amelyet Magyarországon licence alapján 1986 óta alkalmaznak. 1989-től pedig Szovjetszkoje Igrisztoje néven gyártanak és forgalmaznak ilyen technológiával készített pezsgőt. Az eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy tulajdonában vannak a Szovjetszkoje Igrisztoje megnevezésre vonatkozó védjegyek. Álláspontja szerint védjegyjogosultsága egyben azt is jelenti, hogy joga van Magyarországon gyártani és forgalmazni Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezéssel pezsgőket. A védjegyek kapcsán csatolta azok átruházásáról szóló okiratokat és előadta, hogy a védjegyek átruházását követően a jogelődje, a Cavern Italgyártó Rt. megszerezte a pezsgő, Szovjetszkoje Igrisztoje név alatt történő gyártására és forgalmazására vonatkozó jogot is. A védjegyek átruházását megelőzően a jogelődjei licence szerződés keretében szerezték meg a Szovjetszkoje Igrisztoje védjegyhasználati és forgalmazási jogokat a védjegy tulajdonosától (Grampian Sales Company, azt megelőzően pedig a "TOB" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyek orosz tulajdonú, illetve érdekeltségű külkereskedő cégek voltak). Csatolta 2003-ból, a Walton Pezsgőgyár Rt.-től származó iratokat, amelyek véleménye szerint igazolják, hogy az eljárás alá vont jogelődje,
15.
64.
65.
66.
67.
68.
69.
a Hungasekt Rt. 1999-ben már Szovjetszkoje Igrisztoje néven Magyarországon gyártotta és forgalmazta (valamint külföldre is exportálta) pezsgőt. Hivatkozott arra, hogy az a tény, hogy az eredeti szovjet licence-re vonatkozó okirat már nem lelhető fel nem meglepő, hiszen a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők magyarországi gyártásának megkezdését követő több, mint két évtized alatt mind az állami gazdaság, mind pedig a rendszerváltást követően a pezsgőt gyártó cégek nevében és tulajdonosi viszonyaiban számos változás történt. Kifejtette, hogy csak az a gyártó kapta meg a védjegy használati jogot, aki az 1.1 pontban körülírt szovjet/orosz pezsgőgyártási technológiával gyártotta a Szovjetszkoje Igrisztoje terméket. Ez a piacon teljesen elfogadott eljárás, más külföldi licence alapján Magyarországon szeszesitalt gyártó cég is csak abban az esetben jogosult az adott termék védjegyének használatára és magyarországi forgalmazására, ha a külföldi jogosult által meghatározott technológiát alkalmazza a gyártás során. Ez minden esetben azt jelenti, hogy a magyar gyártó Magyarországon és magyar alapanyagokból gyártja a terméket, azonban a gyártás során betartja az eredeti technológiai előírásokat (pl. licence sörök). Ez a piacon gyakori, hiszen nagy üditőital, sör és szeszesital gyártók esetében is bár létezik technológiai leírás, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Magyarországon magyar alapanyagból gyártott termék azonos ízű vagy minőségű lesz (Szovjetszkoje Igrisztoje pl. jobb minőségű) - a licence ezen termékek esetében is elsősorban a védjegyhasználati és forgalmazási jogokat jelenti. Előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében alkalmazott pezsgőgyártási technológia megfeleltethető a szovjet/orosz pezsgőgyártási technológiának. A technológia alap elemei mind az eredeti szovjet mind az eljárás alá vont által a mai napig használt technológiában azonosak. Az minden technológia sajátja, hogy az idő múlásával a technológia bizonyos elemei módosulnak, megújulnak. Ez történt a szovjet pezsgőgyártási technológiával is, amelynek természetesen bizonyos elemei a 60-as, 70-es évek óta változtak, azonban az eljárás alá vont lényegi elemeit és sajátosságait tekintve mai napig ezt a technológiát alkalmazza a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártása során. Ezen elemek akövetkezők: - Az erjedés sorba kapcsolt tartályokban megy végbe, amelyek között a töltőbor folyamatos áramlásba van, - A fajélesztő adagolása folyamatosan történik, ahogy a folyamat végén a spedíciós likőrözés is, - A tankokban keverő berendezés tartja folyamatos mozgásban a folyadékot, - Az erjedés minimális időtartama 17 nap, a Royalsekt 21 napos erjedéssel dolgozik, - Ezt követően a biogenerátor / bioregulátor szerepe meghatározó a technológia szempontjából, az élesztőket ezzel a berendezéssel tartják vissza, -A seprő ágy vagy élesztő ágy szerepe is jelentős, amellyel tovább fokozható a termékre jellemző élesztős íz kialakulása. A fentiek igazolására becsatolta a "Minőségirányítási Utasítás - Pezsgőgyártási Technológia" című dokumentumot, amely az általa alkalmazott pezsgőgyártási technológiát tartalmazza. Hivatkozott Dr. Kerényi Zoltán igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra is, amely véleménye szerint azt erősítette meg, hogy a folyamatos pezsgőgyártási módszer egy 16.
70.
71.
72.
73.
74.
szabadalmazott technológia, amelynek meghatározó elemei (így a bioregulátor használata) az általa alkalmazott technológiában is megtalálhatóak. A bioregulátor használata más tankpezsgőktől megkülönböztethetővé teszi a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket. Megemlítette, hogy az előzetes álláspont 119. pontjában megfogalmazottakkal ellentétben, az a tény, hogy egy pezsgőgyártási technológia ad mozgásteret például az alapszőlő kiválasztása, illetve a felhasznált adalékanyagok tekintetében, semmi esetre nem jelenti azt, hogy maga a technológia ne létezne. A szovjet pezsgőgyártási technológia nem meghatározott receptre épült, hanem lényege a folyamatos pezsgőgyártási technológia és a bioregulátor alkalmazása volt, ami azonban természetesen a termék ízére és minőségére is kihatással van. Ez egyébként más italok esetében is igaz, hiszen az alapszőlő és adalékanyagok a különböző technológiákkal gyártott pezsgők esetében is eltérő, illetve a licence alapján gyártott termékek esetében a hazai alapanyagok (pl. sör esetében a hazai komló, vagy hazai víz) minősége és íze is eltérhet, mégsem jelenthető ki, hogy a gyártó eltért volna az alap technológiai leírástól vagy recepttől. Véleménye szerint valós és így a fogyasztók megtévesztésére nem alkalmas az az állítás, miszerint a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket orosz pezsgőgyártási technológiával állítja elő. A Szovjetszkoje Igrisztoje Spumante pezsgő esetében vegyes technológiát használ, amely azonban szintén az orosz pezsgőgyártási technológiára épül. Az alkoholmentes "pezsgők" esetében valóban nem pezsgőgyártási technológiát használ, hiszen itt szénsavas alkoholmentes üdítőitalokról van szó, nem pedig boralapú pezsgőkről. Az elsősorban gyermekek által fogyasztott alkoholmentes "pezsgők" esetében nem elképzelhető, hogy akár fogyasztók (akár a gyermekek, akár szüleik) arra asszociálnának, hogy a termék orosz importból származik és ez határozná meg ügyleti döntésüket. A kereskedelmi kommunikációk kapcsán arra hivatkozott, hogy azok nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. E körben előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő védjegyét a Szabadalmi Hivatal bejegyezte, ez is alátámasztja a fenti tényt. A védjegy kapcsán előadta, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 1. §-a értelmében védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A Vt. 2. §-a mondja ki, hogy ha a megjelölés nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek, nem részesülhet védjegyoltalomban. Így ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ezek az ún. feltétlen kizáró okok. A feltétlen kizáró okokat a védjegyek lajstromozását intéző hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vizsgálja. Amennyiben a Hivatal álláspontja szerint a védjegybejelentés nem felel meg a fenti követelménynek, így pl. ha az olyan megjelölésből áll, ami az áru 17.
75.
76.
77.
78.
földrajzi származására utal, nem lajstromozza a megjelölést védjegyként. A fenti védjegyek tekintetében ilyen kifogást a Hivatal nem emelt, egyik megjelöléssel kapcsolatban sem merült fel benne az, hogy az az áru, azaz a pezsgő földrajzi származására utalna és ezáltal megtévesztené a fogyasztót a termék származására tekintettel. Előadta, hogy az előzetes álláspont 106. pontjában hivatkozott a Vj-3/2000. sz. versenyfelügyeleti eljárást követő közigazgatási perben született a Kúriai ítélet alapjául szolgáló tényállás jelentős mértékben eltér a jelen eljárás tárgyát képező tényállástól. A hivatkozott jogesetben a gyártó a jobb minőségű skót szeszesitalra való asszociáció miatt alkalmazta a skót hangzású termékmegnevezést (ami egyben védjegyoltalom alatt is állt). Így a fogyasztó abban a tudatban vásárolhatta meg a terméket, hogy a whisky Skóciából származik és az átlagosnál jobb minőséget képvisel. A jogsértés és fogyasztók megtévesztése tehát ebben az esetben abban állt, hogy a gyártó az ital megnevezésével az ital lényegesen jobb minőségének a látszatát keltette, a valóságban azonban a fogyasztó egy lényegesen gyengébb minőségű terméket vásárolt, ami nem whisky, csak "whisky jellegű kommersz szeszesital" volt. Ezzel szemben a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők jó minőségű termékek, minőségük legalább olyan jó, ha nem jobb, mint a rendszerváltás előtt a magyar fogyasztók által megismerhetett orosz import pezsgő minőségétől. A kommunikációjáról tehát nem mondható el, hogy a védjegyoltalom alatt álló orosz termék megnevezés az ital jobb minőségének látszatát keltette, mivel orosz származási helyre utal. Hivatkozott arra is, hogy nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy egy termék reklámanyagain fel kell tüntetni azt, hogy a terméket ki és hol gyártotta. Külföldi technológia felhasználásával gyártott termékek esetében bevett kereskedelmi gyakorlat, hogy a termék adott külföldi országhoz való kapcsolatát hangsúlyozzák és az eredeti termékek kereskedelmi kommunikációjának egyes elemeit átveszik. A külföldi név használata (lásd pl. „Kozel” sör vagy „Kalinka” vodka) és a termék külföldi származási helyére utaló kereskedelmi kommunikáció nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Külföldi technológia felhasználásával gyártott és külföldi névvel forgalmazott termékek jelentős számban találhatók az európai és magyarországi piacon. Példaként hozta fel a Kozel ismert cseh sörmárkát, amelyet Magyarországon a Dreher Sörgyárak Zrt. gyárt licence alapján. A termék csomagolásán és kereskedelmi kommunikációjában cseh nyelvű szövegek jelennek meg. A cseh kozel szó jelentése kecske(bak), amely megjelenik a termék dobozán, ezáltal is a cseh kötődést erősítve. A termék csatolt televíziós reklámjaiban sem jelenik meg az, hogy a termék Magyarországon, magyar alapanyagokból készülő termék lenne. Éppen ellenkezőleg, a reklámokban a "Büszkeségünk, cseh remekünk!", valamint "Az igazi cseh életérzésért!" szlogenek hangzanak el, amely kétségkívül a cseh eredetre utal. A Kozel televíziós reklámjai Csehországban, Velko Popovicében játszódnak, ami szintén azt a képzetet erősítheti a fogyasztóban, hogy cseh import sört fogyaszt. A termék dobozán is túlnyomórészt cseh nyelvű szöveg látható. Egy másik hasonló példaként hozta fel a szintén Dreher Sörgyárak Zrt. által gyártott Hofbräu München, az egyik legnagyobb Magyarországon kapható bajor sörmárka, amely a bajor tisztasági törvény előírásai szerint készül, a Staatliches Hofbräuhaus in München 18.
79.
80.
81.
82.
83.
84.
licence alapján. A terméken a "Kóstoljon bele egy igazi bajor sörbe!" felirat és a Müncheni Sörház épülete láthatóak, amelyek szintén a bajor jelleget erősíthetik a fogyasztóban. A világ egyik legismertebb márkaneve a Coca Cola, amely a The Coca Cola Company bejegyzett védjegye, amely cég központja az Egyesült Államokban található. A magyar fogyasztó bizonyára nem asszociál arra, hogy a terméket az Egyesült Államokban gyártják, hanem az átlagfogyasztó számára nyilvánvaló, hogy a terméket Magyarországon gyártják külföldi neve, ismertsége és a kereskedelmi reklámkommunikáció eredetivel való azonossága ellenére. Álláspontja szerint a bemutatott termékekről, illetve kereskedelmi kommunikációjukból kitűnik, hogy a licence alapján Magyarországon gyártott termékek esetében bevett kereskedelmi gyakorlat az, hogy a Magyarországon gyártott termékek a termék külföldi eredetére való utalásokat tartalmaznak és az eredeti termékek kereskedelmi kommunikációjának elemeit veszik át. Az ilyen termékek esetében sem egészül ki a kereskedelmi kommunikáció olyan figyelem felhívással, miszerint a terméket Magyarországon gyártják. Az ésszerűen eljáró fogyasztó ügyleti döntését ugyanis nem a termék származási helye (tehát, hogy import termékről vagy Magyarországon licence alapján gyártott termékről van szó), hanem a márka ismertsége és a termék szintén márkához köthető jó minősége alapján hozza meg. Ugyanez elmondható a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők esetében is, hiszen a fogyasztó itt is a márka több évtizedes ismertsége és jó minősége miatt vásárolja meg a terméket és nem azért, mert azt (a neve alapján) szovjet vagy orosz import pezsgőnek véli. Előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők kereskedelmi kommunikációjának jelentős része a fogyasztók számára is észlelhető módon tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy a terméket Magyarországon gyártják, például: – a járműreklámokon kiemelten szerepel a Royalsekt Pezsgőpincészet neve és logója, így az ésszerűen eljáró fogyasztó arra következtethet, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje egy magyar cég, a Royalsekt Pezsgőpincészet terméke, – a rendezvényeken használt számos eszközön szintén a fogyasztók számára is érzékelhetően lett feltüntetve vagy az, hogy a terméket termelte és palackozta a Royalsekt Zrt., vagy pedig a Royalsekt Pezsgőpincészet megnevezés és logó, illetve a Royalsekt Zrt. megnevezése és pontos címe szerepel rajta. Hivatkozott arra is, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők kereskedelmi kommunikációja által címzett ésszerűen tájékozottan eljáró fogyasztói kör megtévesztésére nem alkalmas a kommunikáció. Az előzetes álláspont 87. pontjában foglalt érintett fogyasztói kör kapcsán előadta, hogy a 18. életévüket betöltött alkoholt fogyasztó személyekről általában elmondható, hogy a magyar piacot elárasztó külföldi nevű termékek miatt hozzá vannak szokva ahhoz, hogy mind a terméknév, mind a kereskedelmi kommunikáció sok esetben a termék külföldi eredetére utal. Az ilyen kereskedelmi kommunikáció nem tévesztheti meg a fogyasztókat a termék származási helye tekintetében abban az esetben, ha egyébként a termék alapvetően azonos, jó minőséget képvisel, mint a külföldi termék. A mai fiatalok tehát nemhogy nem hiszékenyebbek, mint a több évtizede a Szovjetszkoje Igrisztoje márkát ismerő idősebb 19.
85.
86.
87.
88.
89.
90.
27
fogyasztók, hanem éppen ellenkezőleg, sokkal tájékozottabbak azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatnak egy külföldi megnevezésű termék esetében. Azon érintett fogyasztók, akik a termék magyarországi gyártását megelőzően már a 18. életévüket betöltötték, ma már elmúltak 45 évesek, vagy idősebbek. Ez a fogyasztói kör azonban még ettől is szűkebb, tekintve, hogy az orosz importpezsgő a 70-es, 80-as években "luxuscikknek" számított és anyagi okokból csak egy szűk fogyasztói réteg számára volt elérhető. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt több mint 20 éve gyártják és forgalmazzák Magyarországon. Az idősebb korosztály tehát a brandet jól ismeri, arra akár nosztalgiával is gondolhat. Azonban az eltelt több mint 20 év alatt az is nyilvánvalóvá kellett, hogy váljon számukra, hogy a terméket Magyarországon gyártják. A Magyarországon gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket soha nem árulták vagy reklámozták úgy, mint szovjet vagy orosz import pezsgőt, így nem képzelhető el, hogy lenne olyan fogyasztó, aki több mint 20 éven keresztül megtévedt a termék eredete kapcsán. Kifejtette, hogy a Magyarországon gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők már több évtizede tartósan jó minőséget képviselnek, így a fogyasztó emiatt dönt a termék megvásárlása mellett, nem pedig azért, mert azt hiszi, hogy a már nem is létező Szovjetunióból ("Szovjetszkoje") vagy Oroszországból származna. A kereskedelmi kommunikációkban használt egyes elemek sem külön-külön, sem összhatásukban nem alkalmasak arra, hogy a fogyasztóban azt a képet alakítsák ki, miszerint az eljárás alá vont orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz. Az eljárás alá vont előadta, hogy az előzetes álláspont 98. pontjában kifejtett azon megállapítással, hogy az alkalmazott kereskedelmi kommunikációjának összhatása az, hogy orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz nem ért egyet. E körben az idegen nyelvű terméknév és cirill betűk alkalmazása kapcsán előadta, hogy idegen nyelvű terméknév számtalan van a piacon. Egy termék reklámja értelemszerűen tartalmazza a termék nevét is. A kereskedelmi kommunikációkban a termékek üvegét és címkéjét jeleníti meg, ami jogilag nem kifogásolható, még akkor sem, ha a terméknek idegen nyelvű megnevezése van. Nem osztotta az eljáró versenytanács előzetes álláspont 100. pontjában foglalt latin betűvel megjelenített külföldi szlogen kapcsán tett megállapítását, mivel álláspontja szerint, amennyiben más, az orosztól eltérő idegen nyelven kerül a termék neve feltüntetésre, akkor sem képes az átlagfogyasztó jobban értelmezni a termék nevét. Nehézséget okozhat a fogyasztó számára egyéb szláv nyelveken feltüntetett feliratok értelmezése is, jóllehet a termék jellemző tulajdonságainak feltüntetése latin betűkkel történik. Utalt a Központi Statisztikai Hivatal által a 2011-es népszámlálás során készített statisztikai adatokra, amely alapján a magyar lakosság 74,6%-a csak magyarul beszél27. Mivel a magyar átlagfogyasztó
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása
20.
91.
92.
93.
94.
95.
96.
28
nem beszél idegen nyelveket, így valószínűsíthetően ugyanolyan nehézséggel értelmezi az angol, német, francia vagy a szláv nyelveken feltüntetett feliratokat is. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő védjegye orosz cirill írású, amely vitathatatlanul külföldi elnevezés, de a termékpiacon a külföldi megnevezés (legyen az akár latin, akár cirill betűs) megszokottnak mondható. Példaként hozta fel a Várda Drink Zrt. által gyártott Napoleon konyakot és a Suvorov vodkát, vagy a Zwack Zrt. által gyártott Kalinka vodkát. Ezeket a termékeket is Magyarországon gyártják, magyar alapanyagokból, és a fogyasztó mégsem gondolja azt, hogy a Napoleon konyak francia termék, vagy a Kalinka illetve a Suvorov vodka orosz termék lenne. A Zwack Zrt. által gyártott Kalinka vodkát egyébként szintén cirill betűs terméknévvel forgalmazzák, sőt a termék címkéjének része a cári címer. Az orosz címer kapcsán azt adta elő nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy a termék jogszabályi előírásoknak teljes mértékben megfelelő és a Versenytanács által sem kifogásolt üvege és címkéje megjelenjen egy reklámon. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők nyakcímkéje tartalmazza az orosz címert, ami amellett, hogy korábban védjegyoltalom alatt is állt, a termék címkéjének a része. Ahogy fent említettük a Zwack Zrt. által gyártott Kalinka vodka címkéjének is részét képezi az orosz cári címer. A „pezsgők cárja” szlogen kapcsán hivatkozott arra, hogy az alkoholtartalmú italok az orosz történelem meghatározó alakjairól történő elnevezése Európában egyáltalán nem egyedülálló (Vodka Jelzin - francia; Wodka Gorbatschow - német termék). Ezek a termékek mind a magyar, mind a tágabb európai piacon jelen vannak. További példaként hozta fel a Várda Drink Zrt. által gyártott Napoleon konyakot, amely elnevezés a francia uralkodóra és ezáltal a francia eredetre utalhat. Az átlagfogyasztó tudja, hogy nem minden Napoleon (tehát egy francia uralkodó) nevével ellátott konyakfajta készül Franciaországban. Ebből következően az átlagfogyasztónak azt is tudnia kell, hogy egy kereskedelmi kommunikáció, amely a „cár” kifejezést tartalmazza, az nem feltétlenül Oroszországban gyártott termékre utal. Álláspontja szerint a Versenytanács által kifogásolt "A pezsgők cárja" kifejezés "puffery"ként, ártalmatlan nagyotmondásként értékelt kategóriába tartozik28. Véleménye szerint egy ilyen ártalmatlan túlzás, amely a fogyasztó számára is nyilvánvaló, a fogyasztók megtévesztésére nem adhat okot. Az átlagfogyasztó tudja, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő nem származhat "az orosz cárok asztaláról" vagy a cári időkből. Különösen igaz a fenti érvelés, ha a kommunikáció Versenytanács által is fontosnak tartott összhatását vizsgáljuk meg. Azt ugyanis még a leghiszékenyebb fogyasztó sem gondolhatja komolyan, hogy egy „szovjetszkoje”, tehát nevében "szovjet" pezsgő akár a szovjet időket megelőző orosz cári udvarból, akár a mai Oroszországból származik.
Az Európai Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról/alkalmazásáról szóló iránymutatásában megállapításra kerül, hogy a "puffery" kategóriájába eső állítás csupán a nagyon hiszékeny, naiv esetleg felületes fogyasztókat vezeti félre. A fogalom egy szubjektív vagy túlzott állítást takar egy adott termék minőségét illetően, amelyet nem kell szó szerint venni.
21.
97. A moszkvai épület képének reklámokban történő megjelenése kapcsán utalt más reklámokra (Hofbrau, Kozel), ahol a termék reklámja szintén külföldi helyiségeket, épületeket hoz fel, hogy ezzel is kösse a terméket valamely más országhoz. Ez nem okozhatja a fogyasztók megtévesztését különösen, ha a termék valóban kötődik az adott országhoz (külföldi licence, vagy más technológiai leírás alapján gyártják, mint a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket is). 98. Az eljárás alá vont a honlapokon megjelenő tájékoztatás kapcsán előadta, hogy a www.oroszpezsgo.hu domain név soha nem volt a tulajdona, kizárólag a www.szovjetszkojeigrisztoje.hu weboldalt üzemeltette és publikálta a reklámhordozóin. A webtárhely szolgáltató, azonban a hatékonyabb keresőoptimalizálás miatt lefoglalta magának az www.igrisztoje.hu, www.szovjetszkoje.hu www.oroszpezsgo.hu, és ezek különböző variációit és automatikusan ráirányította a www.szovjetszkojeigrisztoje.hu-ra. Az átirányítás törlését a tárhely szolgáltatónál az előzetes álláspont kézhezvételét követően kezdeményeztük, amelyet a szolgáltató azóta megtett. 99. Az előzetes álláspontban szereplő bírság kiszabási szándék kapcsán előadta, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje márkájú pezsgőket több, mint 20 éve forgalmazzák Magyarországon és soha nem merült fel, hogy a termék megnevezése vagy kommunikációja megtévesztené a fogyasztókat a termék származási helye tekintetében. Az évtizedek során egyetlen hatóság sem kifogásolta a terméket vagy annak megnevezését, kereskedelmi kommunikációját, ezért jóhiszeműsége a kereskedelmi kommunikáció kialakítása során nem vitatható. Hivatkozott arra is, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2012. április 3-án kelt határozatában nem állapított meg jogsértést a kommunikációjával kapcsolatban, tehát ezt követően is joggal és jóhiszeműen bízhatott a hatóság közigazgatási határozatának helytállóságában. 100. A Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők reklámozása során tehát nem jár el felróhatóan, a fent körülírt előzményeket tekintve nem volt elvárható, hogy a több évtizede alkalmazott kommunikáció megtévesztésre való esetleges alkalmasságát mérlegelje. Továbbá hivatkozott arra is, hogy kommunikációja fogyasztói érdeksérelmet nem okozott, hiszen a piacon megtalálható számtalan más idegen nyelvű névvel ellátott termék esetében is a fogyasztót a vásárlási döntése során a brandhez köthető tapasztalata motiválja és nem az a kérdés, hogy a terméket hol gyártják. Emellett viszont az, hogy magyar termékről van szó ismert volt a fogyasztók előtt, hiszen több mint 20 éve ismerik a terméket, illetve a termék címkéjén és a kereskedelmi kommunikációk jelentős részén is találnak információt azzal kapcsolatban, hogy a terméket Magyarországon gyártják. 101. Álláspontja szerint a fentiekkel bizonyította, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket évtizedek óta gyártják és forgalmazzák Magyarországon ilyen elnevezéssel. A pezsgőket szovjet/orosz pezsgőgyártási technológiával gyártották és gyártja ma is Magyarországon. az eljárás alá vont jogelődjei a védjegyjogosulttal kötött licence szerződésben jogot kaptak arra, hogy a terméket ilyen névvel gyártsák és forgalmazzák Magyarországon az eredeti technológia alkalmazása mellett. Az eljárás alá vont önálló védjegyekkel rendelkezik, amelyek, a 2005-ben az orosz partner által a jogelődjére történt védjegy átruházást követően
22.
a számára is lehetővé teszik, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket Magyarországon gyártsa és forgalmazza. 102. Mivel a magyar piacot ellepik a külföldi elnevezésű termékek és ehhez kapcsolódóan a külföldi reklámelemeket felvonultató kommunikációt alkalmazó gyártók, a fogyasztókat a termék vásárlása során a megismert brand és minőség motiválja és nem az, hogy a termék pontosan honnak származik (külföldi licence és technológia alapján gyártott termékek). 103. Tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőkkel kapcsolatos kommunikációja nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, elsődlegesen kérte, hogy a Versenytanács a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 77. § (1) bekezdés i) pontja alapján állapítsa meg, hogy a magatartása nem ütközik a törvénybe és szüntesse meg az eljárást. 104. Másodlagosan kérte, hogy – bár meg van győződve arról, hogy jogsértést nem követett el – a Tpvt. 75. § (1) bekezdése alapján kötelezettség vállalását hagyja jóvá a Versenytanács arra vonatkozóan, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje termékek jövőbeli kommunikációja során a fogyasztók számára jól érzékelhetően feltünteti, hogy Magyarországon gyártott termékről van szó. 105. Megjegyezte, hogy az előzetes álláspont kézhezvételét követően a Szovjetszkoje Igrisztoje óriásplakátjai és a city light felületek grafikáját már módosította és egyértelműen feltüntette valamennyi plakáton és city light felületen, hogy a pezsgő gyártója a Royalsekt Zrt. 106. Hasonlóan járt el a TV2-ön és az RTL KLUB-on vetített reklámok kapcsán, ahol is az általa támogatott spot szövegét megváltoztatta akként, hogy a "Nyereményük egy Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőválogatás a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők gyártója a Royalsekt Zrt. felajánlásával" mondat hangzik el. 107. Meggyőződése, hogy a kötelezettségvállalással a közérdek hatékony védelme biztosítható, hiszen a fogyasztók pontos tájékoztatást kapnak a termék eredetéről. 108. Előadta azt is, hogy abban a nem várt esetben, ha a Versenytanács nem lát lehetőséget a kötelezettségvállalásra és meg akarja állapítani a jogsértést, harmadlagosan kéri hogy ne szabjon ki bírságot, mert az a fentiekre tekintettel az nem indokolt. VIII. Jogi háttér 109. Az Fttv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint az Fttv. állapítja meg az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértésével szembeni eljárás szabályait. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint az Fttv. hatálya arra a kereskedelmi gyakorlatra terjed ki, amely a Magyar Köztársaság területén valósul meg, továbbá arra is, amely a Magyar Köztársaság területén bárkit fogyasztóként érint.
23.
110. Az Fttv. 2. §-ának a) pontja szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, c) pontja rögzíti, a törvény alkalmazásában áru minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) pontja értelmében a kereskedelmi gyakorlat a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, h) pontja alapján az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. 111. Az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A (2) bekezdés szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). 112. Az Fttv. 4. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni. A (2) bekezdés szerint ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. A (3) bekezdés értelmében nem tekinthető a magatartás torzítására alkalmasnak a reklámban túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentések bevett, a reklám természetéből adódó mértéket meg nem haladó alkalmazása. 24.
113. Az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja rögzíti, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) az áru lényeges jellemzői, így különösen bc) származási helye, eredete, bd) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja. 114. Az Fttv. 9. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. 115. Az Fttv. 10. §-ának (3) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. 116. Az Fttv. 10. §-ának (5) bekezdése kimondja, ha a címkén megjelenített kereskedelmi gyakorlat azonos formában és tartalommal más kommunikációs eszköz útján is megvalósul, és ez utóbbi kereskedelmi gyakorlat tekintetében az eljárás a gazdasági verseny érdemi érintettsége miatt a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Gazdasági Versenyhivatal bírálja el az e kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával a címkén elkövetett jogsértést is. 117. A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a. a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg b. a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, c. a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy d. az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül. 118. A Fttv. 14. §-a kimondja, hogy a vállalkozás - az eljáró hatóság felhívására - a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a vállalkozást a hatóság felhívásában figyelmeztetni kell. 119. Az Fttv. 19. §-ának c) pontja értelmében a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az Fttv.-ben meghatározott eltérésekkel a Gazdasági Versenyhivatal eljárása tekintetében a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 120. Az Éltv. mellékletének 10. pontja értelmében élelmiszer az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a 25.
Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete 2. cikke szerinti fogalom. Ezen fogalom szerint az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Továbbá „az „élelmiszer” fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. Az élelmiszer fogalmába beletartozik a 98/83/EK irányelv 6. cikkében - a 80/778/EGK és a 98/83/EK irányelvben megfogalmazott követelmények sérelme nélkül - meghatározott megfelelőségi pontot követően a víz is.” 121. Az Éltv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény alkalmazási köre kiterjed a) az élelmiszer – beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát – termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára. 122. Az Éltv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót az élelmiszer tulajdonságai – így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja – tekintetében. Az Éltv. 10. §-ának (4) bekezdése szerint a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra. 123. Az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése a 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. 124. Az Éltv. 77. §-a (2) bekezdésének i) pontja rögzíti, hogy az Éltv. - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – egyebek között az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. 125. A Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését. 126. Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt., illetve az Fttv. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve annak - a határozatban azonosított - vállalkozáscsoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztók, üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
26.
127. A Ket. 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény. IX. A vizsgált kereskedelmi gyakorlat jogi értékelése 128. Az eljáró versenytanács álláspontjának ismertetését azzal a kérdéssel kezdi, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők orosz/szovjet pezsgőgyártási technológiával készülnek-e tekintettel arra, hogy e körben arra a megállapításra jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg az egyértelműen, hogy beszélhetünk-e egyáltalán erről a gyártási technológiáról. Az eljáró versenytanács álláspontja szerint ez a kérdés a pezsgő gyártási szakmán belül sincs tisztázva29, vannak olyan szakértők, akik ezt nem kezelik külön gyártási technológiának, míg mások igen, így nincs egy egységesen kialakult és elfogadott álláspont, és e kérdéskörben szakmai szervezetek részéről sincs egységes megnyilvánulás. 129. Erre figyelemmel az eljáró versenytanács az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdésének i) pontja alapján – mivel a tényállás a határozathozatalhoz szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény – megszüntette, abban a vonatkozásában, hogy az eljárás alá vont 2011. december 16. és 31. között látható city screen kommunikációs eszközön közzétett reklámjával, valamint a www.royalsekt.hu, www.oroszpezsgo.hu és a www.szovjetszkojeigrisztoje.hu, holnapokon megjelent tájékoztatásaival a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy kereskedelmi kommunikációk a fogyasztóknak a „Szovjetszkoje Igrisztoje” száraz, extra száraz és édes pezsgő termékek esetén valótlanul az azt üzenetet közvetítették, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje e típusai orosz pezsgőgyártási technológiával készülnek. Hatáskör 130. Az Fttv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
29
A becsatolt anyagokból megállapítható, hogy létezik folyamatos pezsgőgyártási technológia, melyet orosz szakemberek dolgoztak ki, azonban annak pontos leírása nem került meghatározásra egyik anyagban sem. A technológia a tankpezsgő gyártás technológiájának egy ritkán alkalmazott módszere, melynek lényegei eleme, egyrészről, hogy több tankon keresztül áramoltatják a pezsgőt, másrészről a bioregulátor használata. A fentieken túl az is megállapítást nyert, hogy vannak ugyan olyan országok, ahol szabadalmi oltalmat jegyeztek be ezen technológiára, azonban az Európai Unióban erre nem került sor, sőt az eljárás alá vont előadása alapján is, az alaptechnológa az idők folyamán folyamatos változáson, „fejlesztésen” esett át.
27.
131. Az Fttv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg. 132. Az eljáró versenytanács – figyelemmel az Fttv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontjára – az Fttv. körében megállapította a GVH hatáskörének jelen ügybeni fennálltát tekintettel arra, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje termékkel kapcsolatos tájékoztatások több országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltató útján kerültek sugárzásra (pl.: RTL Klub, TV2). 133. Az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint a 10. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok szerint azzal, hogy a végső fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. 134. Az Fttv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az Fttv. szerinti eljárásban akkor is, ha külön törvény, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezésének megsértése tekintetében külön törvény így rendelkezik. Az ilyen eljárásban az eljáró hatóság vizsgálja mind az e törvény, mind pedig a külön törvény, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseinek megsértését. 135. Az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése értelmében az Éltv. 10. §-ának (2)-(4) bekezdésének megsértése esetén is a gazdasági verseny Fttv. szerinti érdemi érintettségének megállapíthatóságát kell vizsgálni, amely az előzőekben kifejtettek szerint már megállapításra került, s így a GVH határköre a jelen versenyfelügyeleti eljárásban az Éltv. vonatkozásában is fennáll. 136. A GVH illetékessége a Tpvt. 46. §-a alapján az ország egész területére kiterjed. Az értékelés keretei, az eljárás tárgya 137. Általános követelményként fogalmazódik meg, hogy a vállalkozásnak a fogyasztók irányában tanúsított kereskedelmi gyakorlata feleljen meg a tisztesség követelményének, s így a magáról vagy áruinak lényeges tulajdonságáról vagy adott, fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen, s nem alkalmazzon jogszabály által tilalmazott állításokat tartalmazó kereskedelmi kommunikációkat. 138. Az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. §-ának (2)-(4) bekezdései értelmében egy kereskedelmi gyakorlat három esetben minősülhet tisztességtelennek: - ha az adott kereskedelmi gyakorlat szerepel az Fttv. mellékletében (az ún. „feketelistán”), vagy - ha a kereskedelmi gyakorlat (aktív módon vagy mulasztás révén) megtévesztő vagy agresszív, teljesítve a 6-8. §-okban szabályozott feltételeket, vagy - ha teljesülnek az Fttv. 3. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek. 28.
139. A szabályozás logikájából (generális-speciális viszony) adódóan mindig azon tényállási elemeket kell vizsgálni, amelyeknek a magatartás különösen megfeleltethető, az általánosabb tényállási elemeket nem, hiszen azokat a jogalkotó megvalósultnak tekinti. 140. A jelen eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont által gyártott és értékesített Szovjetszkoje Igrisztoje termék népszerűsítése során alkalmazott kereskedelmi kommunikációk valós üzenetet közvetítenek-e a fogyasztónak a termék lényeges jellemzői, így a termék származása és eredete, illetve előállításának módja tekintetében. Az eljárás alá vont jelen eljárásban vizsgált kereskedelmi gyakorlatát az eljáró versenytanács tehát abból a szempontból értékeli, hogy az eljárás alá vont kereskedelmi gyakorlata alkalmas volt-e a fogyasztók megtévesztésére, s ezáltal az Fttv., illetve az Éltv. rendelkezéseinek a megsértésére. Az értékelés során a kereskedelmi gyakorlat keretében alkalmazott kereskedelmi kommunikációk fogyasztók általi értelmezése tekintendő az irányadónak, s így az eljáró versenytanács által elvégzett értékelés kapcsán nem bír relevanciával a kereskedelmi kommunikációk eljárás alá vont szerinti értelmezése, az, hogy a vállalkozás a kifogásolt állítást miként értelmezi, illetve a közléssel mit szeretett volna kifejezésre juttatni. A kereskedelmi gyakorlat címzettjei 141. Az eljáró versenytanács az Fttv. 4. §-át szem előtt tartva megállapította, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat kapcsán érintett fogyasztók a 18. életévüket betöltött, alkoholt fogyasztó természetes személyek. E fogyasztói körbe beletartoznak azon személyek, akik az 1970-es években ismerték a „Szovjetszkoje Igrisztoje” termékeket, és a reklámok hatására vásárolnak terméket. 142. A reklámok megszólítják továbbá azon fogyasztókat is, akik az elmúlt években vásároltak Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt. 143. Az érintett fogyasztói körben tartoznak tovább azon fogyasztók, akik nem ismerték a korábban orosz import pezsgőként értékesített Szovjetszkoje Igrisztoje terméket, de a „retro” termék (ahogy ez az eljárás alá vont honlapján is olvasható) felkelti érdeklődésüket. 144. Az érintett fogyasztók magatartásának értékelése során az Fttv. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ésszerűen tájékozottan eljáró fogyasztó magatartását kell alapul venni, tekintettel arra, hogy nem azonosítható olyan, az Fttv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csoport, amelynek tagjai az adott kereskedelmi gyakorlat vagy annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatottak lennének. 145. Az „ésszerűség” kapcsán azonban a jelen esetben is kiemelendő, hogy a fogyasztótól az „ésszerű tájékozódás” körében nem azt kell elvárni, hogy ellenőrizze a kereskedelmi kommunikációkban szereplő információ helytállóságát. A kereskedelmi kommunikációk egyik funkciója éppen az, hogy a vállalkozás és a fogyasztó között meglévő információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat kínálnak, s a fogyasztó – számára költségmegtakarítást eredményezően – valóságosnak, pontosnak fogadja el a vállalkozás nyújtotta tájékoztatást, történjék az bármilyen formában, 29.
az a fogyasztó is ésszerűen jár el, aki nem kételkedik a kereskedelmi kommunikációk által nyújtott tájékoztatásban, a vállalkozás szavahihetőségében, hanem a kereskedelmi kommunikációkat egy ésszerűen költséghatékony tájékozódási folyamatban az üzleti tisztesség követelményének érvényesülésében bízva kezeli. A vizsgált állítások igazolása 146. A fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát az azt alkalmazó vállalkozásnak kell bizonyítania. 147. Az Fttv. 14. §-a ezzel összefüggésben rögzíti, hogy ha a vállalkozás a hatóság felhívására a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát nem igazolja, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Megtévesztés 148. Az Fttv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a. valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg, és b. ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Ügyleti döntés 149. A jogi értékelés szempontjából relevanciával bíró fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jog a maga eszközeivel. Ez a folyamat a fogyasztók figyelmének felkeltését is magában foglalja, s a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartások, kereskedelmi gyakorlatok tilalma már e szakasszal kapcsolatban is érvényesülést kíván, így ez sem történhet tisztességtelen módon. Nemcsak az olyan magatartás lehet jogellenes, amely kizárólagosan meghatározza a fogyasztó döntését, hanem minden olyan magatartás, amely érdemben kihatással van a folyamatra - ideértve a figyelem felkeltését is. Kifogásolható már önmagában az a körülmény, hogy a tisztességtelen magatartás, kereskedelmi gyakorlat hatására a fogyasztó felveszi a kapcsolatot a vállalkozással, hiszen így a vállalkozás „meggyőzheti” a fogyasztót, „ráveheti” a vállalkozás számára előnyös döntés meghozatalára. Az üzleti-piaci folyamatok igen lényeges mozzanata a kölcsönös kapcsolatfelvétel, amelynek során mindkét félnek számos alternatíva áll a rendelkezésére a realizáláshoz. Általában jogsértést eredményez, ha ezen kapcsolatfelvétel alapja, elindítója egy tisztességtelen magatartás, kereskedelmi gyakorlat, így különösen egy tisztességtelen reklám. 150. Kiemelendő (összhangban a törvény indokolásával), hogy az ügyleti döntés fogalma szélesebb terjedelmű a fogyasztó gazdasági döntéseinek polgári jog szerinti fogalmánál, a szerződési akarat kifejezésénél. Ügyleti döntésnek minősül a fogyasztó azon döntése,
30.
amikor azonosítja a kielégítendő szükségletét, és valamely vállalkozást vagy valamely szolgáltatást választja szükséglete kielégítéseként. 151. Az előbbiek figyelembe vételével a jelen eljárás szempontjából relevanciával bíró ügyleti döntés például, hogy a fogyasztó felkeresi a kiskereskedőt, és dönt arról, hogy milyen típusú alkoholterméket kíván vásárolni, illetve ha kifejezetten pezsgőt kíván vásárolni adott árfekvésen belül mely terméket vásárolja meg. A kommunikációk fogyasztó által észlelt üzenete 152. Előzetesen szükséges kiemelni, hogy már az 1970-es években kapható termék esetében is feltételezhető, hogy azt a fogyasztók egy jelentős hányada szovjet-orosz eredetűnek, import terméknek vélte. Ezt az elképzelést a technológia és vegyesvállalati rendszer is alátámasztotta. A jelen ügyben vizsgált kereskedelmi gyakorlatok is ezt a fogyasztói értelmezést vitte tovább. 153. A vizsgált kereskedelmi kommunikációk összhatása, a reklámban szereplő információk összességének üzenete az, hogy az eljárás alá vont orosz pezsgőt, azaz Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz, figyelemmel az alábbiakra: a. a reklámokban – a termék címkéjén kívül is – kiemelten szerepel a termék megnevezése orosz nyelven, cirill betűkkel, b. a reklámokban az orosz címerrel szinte mindenben megegyező ábra szerepel, egy adott ország címerével megegyező ábra reklámban történő szerepeltetése önmagában azt a képzetet kelti a fogyasztóban, hogy az érintett ország termékét népszerűsíti a reklám. , illetve c. a számos kereskedelmi kommunikáción közzétételre kerül a „pezsgők cárja” szlogen. A „cár” szó már önmagában alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztóban orosz termékre történő asszociációt indítson el, d. egyik kereskedelmi kommunikációkon híres Moszkvában található épület szerepel. 154. Az eljáró versenytanács aláhúzza, hogy jelen eljárás tárgyát nem pusztán a reklámokban szereplő szlogenek képezték, hanem annak vizsgálata, hogy a különböző formában közzétett kereskedelmi kommunikációk összhatása, a közreadott tájékoztatásokban szereplő információk összessége (így a szlogenek és a képi megjelenítés együttesen) milyen üzenetet közvetít a fogyasztóknak a termék eredete és a termék előállításának módja tekintetében. 155. Nem osztotta az eljáró versenytanács az eljárás alá vont azon állítását, hogy a cirill betűk használata, a reklám összhatását vizsgálva nem sugallhatja azt a fogyasztóknak, hogy orosz terméket vásárolnak, különösen arra tekintettel, hogy ellentétben a más, latin betűvel megjelenített külföldi szlogeneket, termék neveket a fogyasztók még ha nem is beszélik az adott nyelvet tudják a szövegkörnyezet alapján a latin betűk segítségével értelmezni a kérdéses szlogeneket, ugyanakkor a cirill betűk alkalmazása esetén ugyanez nem mondható el, mert a legtöbb magyar fogyasztó nem tud cirill betűket olvasni.
31.
156. Az eljárás során megállapításra került továbbá, hogy létezett korábban Szovjetszkoje Igrisztoje elnevezéssel a Szovjetunióból importált, Magyarországon kapható pezsgő. Erre egyébként az eljárás alá vont saját honlapján is utal (a Szovjetszkoje Igrisztoje és a Szovjetszkoje Sampanszkoje márka, amit 1969-től exportáltak többek között Magyarországra is), annak ellenére, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során arra vonatkozó nyilatkozatott tett, hogy szerinte a Szovjetszkoje Igrisztoje sosem volt importpezsgő. Ezenkívül – ahogy erre az eljárás alá vont is hivatkozott – az is megállapítható, hogy más volt Kelet-közép Európai államokban is állítottak/állítanak elő Szovjetszkoje Igrisztoje megnevezéssel pezsgőt. 157. Az eljárás alá vont a saját honlapján maga is rögzíti, hogy „a Szovjetszkoje Igrisztoje a mai napig fogalom, az idősebbek nosztalgiával tekintenek rá” . Ezen állítás is alkalmas arra, hogy a fogyasztókban a termék eredetével kapcsolatosan az a benyomás alakuljon ki, hogy az orosz import pezsgő, hiszen az orosz pezsgő jó minősége rögzül a köztudatban, ezáltal a vizsgált reklámok az érintett pezsgők jobb minőségének látszatát kelhették. Ezen benyomásra erősít rá továbbá az eljárás alá vont járműreklámján szereplő azon közlés is, hogy „Hagyományos íz és minőség”. 158. Az eljáró versenytanács álláspontja szerint a fogyasztókban a reklámokban szereplő képi ábrázolások és feliratok hatására az a benyomás keltődik, hogy az átlagosnál jobb minőségű, orosz (származású) pezsgőt vásárolnak. 159. Az eljáró versenytanács szerint – bár a címke vizsgálatára jelen eljárás nem terjedt ki – a vizsgált reklámok azon összhatásán, hogy az eljárás alá vont orosz import terméket értékesít, nem változtat azon tény, hogy a palack előcímkéjén fel van tűntetve, hogy a „Termelte és palackozza Royalsekt Zrt. h-6070 Izsák, Agárdy telep”, mert ez a reklámok nagy része esetén nem válik a fogyasztók által érzékelt üzenet részévé. Az eljáró versenytanács álláspontján e megjelölés nem szünteti meg a magatartás megtévesztésre alkalmasságát csupán enyhíti azt. 160. Ezenkívül, az eljárás alá vont több kereskedelmi kommunikációján (cityscreen, holnap) kifejezetten szerepel, hogy az eljárás alá vont a száraz és édes pezsgőjét az „orosz pezsgőgyártási technológia” alapján készíti az „eredeti licence” alapján. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert maga az eljárás alá vont is arra hivatkozott, hogy a licence már nem található meg. 161. Az eljárás alá vont kifejtette, hogy „a Szovjetszkoje Igrisztoje a pezsgők cárja”, valamint a „Szovjetszkoje Igrisztoje” ábra védjegyoltalom alatt áll. E körben az eljáró versenytanács emlékezteti az eljárás alá vontat arra – a Kúria által is megerősített gyakorlatra –, mely szerint a GVH feladata a vizsgált magatartás versenyjogi megítélése (jelen esetben a magatartás saját hatáskörébe tartozó jogszabály alapján történő megítélése), így a címkének más hatóság által történő jóváhagyása és az ábrás védjegy alkalmazása a versenyjogi megítélésen nem változtat30.
30
lásd Kf.II.39.312/2001/4. ügyben a Kúria által hozott ítélet
32.
Alkalmasság az ügyleti döntés befolyásolására 162. Az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja rögzíti, hogy mely tulajdonságok tekinthetők az áru lényeges jellemzőjének, mely alkalmasak a fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására. Ezek között szerepel, az árú eredete, származási helye, valamint az előállításának módja. Az Fttv. előbb ismertetett rendelkezése tehát önmagában vezérfonalul szolgál annak megítélésében, hogy mi tekinthető egy termék lényeges jellemzőjének. Mivel jelen esetben a vizsgált kereskedelmi kommunikációk az eljárás alá vont termékének orosz eredetére, illetve egyes terméktípusok tekintetében az előállítás módjára utalnak azzal, hogy az orosz pezsgőgyártási technikát említik, ezért a vizsgált megtévesztésre alkalmas magatartás az árú lényeges jellemzőjét érinti. 163. Az előbbieken túlmenően az eljárás alá vont maga is lényegesnek tartotta a termék eredetével kapcsolatos termékjellemzők kiemelését, hiszen kereskedelmi kommunikációját kizárólag a termék „eredetével” összefüggő képi megjelenítésre alapozta (cirill betűk hangsúlyos megjelenítése, orosz címer). 164. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a fogyasztók egy részének a korábban a Szovjetunió területéről importált „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgővel, mint korábban kipróbált és bevált, a köztudatban „jó minőségűként” rögzült termékkel illetve az „orosz pezsgő” minőségével kapcsolatosan pozitív képzettársításai vannak, melyek szintén alkalmasak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásolják. 165. Az eljáró versenytanács a fentiek alapján megállapította, hogy a vizsgált kereskedelmi kommunikáció a fogyasztók ügyleti döntésének befolyásolására alkalmasak voltak. A megtévesztés értékelése a termékek orosz jellegének tekintetében 166. Az eljárás alá vont több ízben megerősítette az eljárás során, hogy a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgők a termék címkéjén található információknak megfelelően a magyarországi Izsákon készülnek magyar szőlőből. Az eljárás alá vont termékét, mint magyar terméket határozta meg. Tehát nem orosz alapanyagokból készül a vizsgált pezsgő és nem Oroszországból importálják. 167. Az előbbiek alapján a Royalsekt Zrt.-nek mind azon kommunikációs eszközei, melyek orosz benyomást keltenek a fogyasztóban, illetve a fogyasztó számára nem érzékelhetően derül ki, hogy azok magyar termékek, megtévesztőnek minősülnek. Az egyes kommunikáció eszközök értékelése 168. A kereskedelmi kommunikáció közül a televíziós reklámok, a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetések (kivétel a Metro Borkatalógusban, az Élelmiszer magazinban és a Trade magazin 2012. decemberi számában 1-2. jelzéssel megjelent cikkek), az óriásplakátokon, és city-light plakátokon, járműreklámon, a rendezvényen használt kommunikációs eszközökön (kivétel szórólap) és a Facebookon közzétett kereskedelmi kommunikációkon és a www.oroszpezsgo.hu honlap elnevezése kapcsán a termék eredetére vonatkozóan merülhetett fel az eljárás alá vont megtévesztő magatartása.
33.
Televíziós reklám 169. A televíziós reklámok közül 2-sel jelölt kereskedelmi kommunikációban elhangzik a „nyerjen Pezsgők cárja ajándékcsomagot” szöveg, illetve 2 darab pezsgő jelenik meg, melyeken a cirill betűk és az orosz címer jól kivehetőek, azonban a termék eredetére vonatkozó üzenet a reklámban nem érzékelhető. 170. Míg az 1-es és 3-as számmal jelölt televíziós reklámban 4 pezsgő jelenik meg, cirill betűk és orosz címer a reklámokban kiemelt motívumként szerepel. E két reklámban a Szovjetszkoje Igrisztoje terméknév egy reklámon belül kétszer is elhangzik. 171. Egyik TV-reklámban sem hallható vagy látható olyan tájékoztatás, mely arra utalna, hogy a pezsgők magyar gyártmányú pezsgők lennék. Így mivel hangsúlyosak az orosz jellegre utaló motívumok, mindkét reklám a fogyasztóban azt a benyomást keltheti, hogy orosz import termék, illetve nem magyar termék kerül reklámozásra. Az 1-es számmal megjelölt televíziós reklámban elhangzik, hogy az érintett ajándékcsomagot a „Szovjetszkoje Igrisztoje” termék termelője ajánlotta fel. Ugyanakkor ezen állítás nem módosítja a reklám azon üzenetét az orosz terméket népszerűsít, figyelemmel arra, hogy a gyártó Royalsekt Zrt. – mint magyar vállalkozás neve a reklámban egyáltalán nem jelenik meg, mely egyértelművé tenné a fogyasztók számára, hogy a reklámban magyar vállalkozás magyar terméke kerül népszerűsítésre. A 3-as reklámban pedig az szerepel, hogy az ajándékcsomagot a „Szovjetszkoje Igrisztoje” forgalmazója ajánlja fel, ugyanakkor a Royalsekt Zrt. szintén neve nem szerepel, mely azt sugallhatja, hogy a külföldről importált terméket a magyar forgalmazó ajánlja fel nyereményként. Szintén értelmezési zavart kelt a termék eredetével kapcsolatosan, hogy egyes reklámokban a Szovjetszkoje Igrisztoje „termelője”, másik reklámban „forgalmazója” szerepel a nyeremény felajánlójaként anélkül, hogy a terméket ténylegesen gyártó vállalkozás neve említésre kerülne. 172. A fentiek alapján az eljáró versenytanács megállapította, hogy a televíziós reklámok valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja, valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti jellemző tekintetében, mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. Nyomatott sajtóhirdetés 173. A 2011. év során a Central Drinks Kft. akciós újságjában, CBA Hansa akciós újságban, Penomit Zrt. akciós újságjában, az F1, valamint a Mikulás Rally újságban megjelent hirdetések kapcsán megállapítható, hogy azokon szerepel a „pezsgők cárja” szlogen és hangsúlyosan kiemelésre kerül az orosz címer. Illetve a Penomit Zrt. akciós újságjában szereplő hirdetésben a „pezsgők cárja” kitétel és a www.royalsekt.hu oldalra utaláson kívül csak cirill betűs szöveg szerepel. A hirdetések mérete miatt ugyanakkor a reklámokban megjelenített termékek esetén nem érzékelhető a palackon szereplő a gyártóra vonatkozó információ. Valamely reklámokon megjelenik a Facebook elérhetőségre történő hivatkozás, illetve a www.royalsekt.hu honlapcím, azonban ezen tájékoztatások a termék eredetére vonatkozóan nem nyújtanak többletinformációt a fogyasztó számára. A fentiek alapján az 34.
eljáró versenytanács megállapította, hogy a Central Drinks Kft. akciós újságjában, CBA Hansa akciós újságban Penomit Zrt. akciós újságjában, az F1, valamint a Mikulás Rally újságban megjelent hirdetések valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja szerinti, valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja jellemző tekintetében, mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. 174. Bár a Metró Borkatalógusban megjelent hirdetés kapcsán sem érzékelhető a reklámban szereplő terméken megjelenő gyártásra vonatkozó információ ugyanakkor a reklámban, megjelenik egy nyereményjáték, melynél látható, hogy a pezsgők a Royalskt Zrt. magyar vállalkozás termékei, így érzékelhető, hogy azok magyar termékek. Így az ebben a katalógusban megjelent tájékoztatás nem kifogásolható a jelen ügyben vizsgáltak alapján. 175. Az Alföldi Régió magazinban, a Gusto magazinban és a Trade magazinban 3-as számmal jelölt hirdetések, valamint az Indexen megjelent PR cikk és banner kapcsán megállapítható, hogy Szovjetszkoje Igrisztoje felirat megjelenik kiemelt cirill betűkkel és magyarul kisebb betűkkel, illetve egy pezsgő képe, valamint a „MOST!” felirat látható. A reklámban szerepel továbbá az orosz címer kisebb méretben. Megjelenik továbbá a honlap és a facebook elérhetőség. A hirdetések mérete miatt ugyanakkor a reklámokban megjelenített termékek esetén nem érzékelhető a palackon szereplő a gyártóra vonatkozó információ. Az előbbiekre tekintettel az eljáró versenytanács megállapította, hogy az Alföldi Régió magazinban, Gusto magazinban és a Trade magazinban 3-as számmal jelölt hirdetések, valamint az www.index.hu megjelent PR cikk és banner valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja, valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti jellemző tekintetében, mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. 176. A Trade magazinban 1-es és 2-es számú megjelentések, valamint az Élelmiszer Magazinban megjelent PR cikk kapcsán megállapítható, hogy abban nem jelenik meg a kifogásolt magatartás, mert a Trade magazinban 1-es jelölt megjelenésben a vizsgált termék nem kerül említésre, a 2-es számú megjelenésben fel van tűntetve a Royalsekt Zrt. neve. Az Élelmiszer Magazinban megjelent PR cikkben is megjelenítésre kerül, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje terméket hazai vállalkozás a Royalsekt Zrt. gyártja. Kültéri kommunikációs eszközök 177. Az Óriásplakát 1. és 2. kapcsán megállapítható, hogy azokban szerepel a „A pezsgők cárja” állítás és az orosz címer. Az Óriásplakát 3. és a beltéri és kültéri City-light plakátok kapcsán megállapítható, hogy Szovjetszkoje Igrisztoje felirat megjelenik kiemelt cirill betűkkel és magyarul kisebb betűkkel, illetve egy pezsgő képe, valamint a „MOST!” felirat látható. A reklámban szerepel továbbá az orosz címer kisebb méretben. E kommunikációs eszközök kapcsán megállapítható, hogy a címkén szereplő gyártóra vonatkozó információ nem
35.
érzékelhető a fogyasztó számára. E reklámok a fogyasztók számára azt sugallják, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje orosz (import) termék. 178. A járműreklámon kiemelt cirill betűkkel szerepel a termék neve, és a moszkvai Szent Bazil székesegyház, valamint az orosz címer. A reklám tartalmazza azon állítást, hogy „Hagyományos íz és minőség”. A reklámokban megjelentik tovább kiemelt méretben, hogy „Royalsekt Pezsgőpincészet”. A reklámban szereplő moszkvai épület, a kiemelt cirill betűk, az orosz címér és a korábban elérhető Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő hagyományos ízére és minőségére utaló állítás egyértelműen azt sugallják a fogyasztóknak, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje orosz (import termék). Ezen nem változat, hogy a reklámban szerepel a „Royalsekt Pezsgőpincészet” neve, mivel nincs feltűntetve, hogy ő a termék gyártója, forgalmazóval, importőre stb. 179. A fentiek alapján az eljáró versenytanács megállapította, hogy a vizsgált óriásplakátok, beltéri és kültéri city-light plakátok, valamint a vizsgált járműreklám kapcsán, hogy azok valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja, valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti jellemző tekintetében, mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. 180. A cityscreen reklámban az alábbi üzenet hangzik el:”Minőségi pezsgő. Eredeti licence alapján.” A fogyasztóban ez a reklám azt a benyomást kelti, hogy Magyarországon készítenek orosz licence alapján pezsgőt, mely a fogyasztók tudatában egy magasabb minőségi standardhoz kötődik, mint a magyarországi pezsgőgyártáshoz. A reklám hangulatában is azt sugározza a benne szereplő képeken, effektusokon keresztül (nagy polgári miliő, elegancia, pompa), hogy egy eredeti orosz receptúra alapján készült különleges minőségű pezsgőt népszerűsít az eljárás alá vont. Rendezvényeken használt kommunikációs eszközök 181. A molino-n, a roll up-on és a pezsgőspulton ugyanaz a képi megjelenítés látható, mint az Óriásplakát 3 megnevezésű kommunikációs eszközön. Szovjetszkoje Igrisztoje felirat cirill betűkkel és magyarul, illetve egy pezsgő képe, valamint a „MOST!” felirat. Megjelenik továbbá a honlap és a Facebook elérhetőség. Ezen reklámok a fentiekben kifejtetteknek megfelelően azt a benyomást keltik, hogy a pezsgő orosz, tekintettel a cirill betűkre és a reklámok képi megjelenítésére. 182. A háromszög alakú ponyván, kártyanaptáron, illetve a papírsapkán a „pezsgők cárja” felirat, illetve cirill betűs felirat(ok) szerepel(nek). Mind a „cár” szó, mind a cirill betűk az orosz jelleget hangsúlyozzák a fentiekben kifejtetteknek megfelelően. 183. Az előbbiekre tekintettel az eljáró versenytanács megállapította, hogy a szórólap kivételével a rendezvényen használt kommunikáció eszközök valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja szerinti, valamint az Éltv. 10.§a (2) bekezdésének a) pontja jellemző tekintetében, mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. 36.
184. A szórólapon megjelenő tájékoztatások nem utalnak orosz jellegre, így a jelen ügyben kifogásolt magatartás nem áll fenn. Honlapok 185. Mind a három honlapon (www.royalsekt.hu, www. szovjetszkojeigrisztoje.hu, www.oroszpezsgo.hu ) a száraz, extra száraz és édes pezsgő termékek bemutatásánál az eljárás alá vont a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőket az „orosz pezsgőgyártás technológiai előírásai alapján gyártott” vagy az „orosz pezsgőgyártás előírásai alapján gyártott” vagy az „orosz technológiával készült” termékekként mutatja be és hangsúlyozza, hogy az „állandó ellenőrzés mellett gyártott termék ötvözi az évtizedek óta kedvelt hagyományos ízeket és kimagasló minőséget.” 186. A www.oroszpezsgo.hu honlap elnevezésének használata önmagában az orosz pezsgő nevének használatával alkalmas arra, hogy a fogyasztókban téves benyomást keltsen a termék orosz eredetével kapcsolatosan. E körben az eljáró versenytanács megállapította, hogy az www.oroszpezsgo.hu honlap elnevezésének használata révén az eljárás alá vont valótlan üzenetet közvetít a fogyasztóknak a termék eredetére vonatkozóan - az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti jellemző tekintetében - , mivel a termék nem orosz import termék és nem orosz alapanyagokból készül, hanem Magyarországon gyártják magyar alapanyagokból. Facebook kommunikáció 187. Az a két reklám, mely jelenleg is elérhető a Facebook-on, megegyezik az eljárás alá vont által 2011-ben („A Pezsgők Cárja”- Óriásplakát 1. és 2.), illetve 2012-ben („Szovjetszkoje Igrisztoje MOST!- Óriásplakát 3”) közzétett óriásplakátokkal. Ezenkívül az eljárás alá vont Facebook oldalán az alábbi üdvözlő szöveget tette közzé „Üdvözlünk a Szovjetszkoje Igrisztoje az Orosz Pezsgő hivatalos Facebook oldalán!” A felirat mögött balra a Vaszilij Blazsennij-székesegyház található, Az eljárás alá von maga kifejezetten orosz pezsgőnek nevezi saját termékét a moszkvai épület képével megerősítve, mely csak fokozza a fogyasztóban azt a benyomást , hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők orosz termékek. Erre figyelemmel az eljáró versenytanács megállapította, hogy a Facebook-on megjelent tájékoztatások és reklámok kapcsán, hogy azok valótlan üzenetet közvetítenek a termék eredetére vonatkozóan, az Fttv. 6. § (1) bekezdése bc) pontja, valamint az Éltv. 10.§-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti jellemző tekintetében. Felelősség a kereskedelmi gyakorlatért 188. A vizsgált termékek értékesítéséből az értékelt kereskedelmi kommunikációk megjelentetése érdekében eljáró eljárás alá vontnak árbevétele származott, így azok értékesítésének ösztönzése nem vitathatóan közvetlen érdekében állt, s a vizsgált kereskedelmi gyakorlatokért az Fttv. 9. §-ára figyelemmel felelősséggel tartozik. 189. Az eljáró versenytanács álláspontja szerint nem kielégítő az eljárás alá vont azon hivatkozása, hogy liszenszre vonatkozó okirat már nem lelehető fel az időmúlása és a 37.
jogelődökben történő számos tulajdonos változás miatt (lásd 65. pont), mivel csak akkor lehetséges valamit liszensz alapján gyártani és arra hivatkozni, hogy arra „eredeti licence” alapján kerül sor, ha a liszensz rendelkezésre áll és ismert annak tartalma (akár a receptúra, akár a gyártástechnológia vagy akár amiatt, mert egy esetleges jogvita esetében igazolni kell azt, hogy ki is jogosult a liszensz használatra). 190. Az eljáró versenytanács megállapítása szerint az eljárás alá vont által felhozott példák (Kozel, Coca-Cola, Klainka vodka stb.), mint hivatkozható párhuzam, azért nem állják meg a helyüket, mert ezekben az esetekben olyan liszensz szerződési használatról van szó, ahol a liszensz tulajdonos az, aki kizárólagos joggal változtathatja a termék receptúráját, vagy gyártási technológiáját, arra a liszensz használatra jogosult nemhogy nem jogosult, hanem egyenesen tilos számára. Ennek köszönhető az, hogy a fogyasztó ugyanazt a terméket kapja meg a világ bármely azon pontján, ahol a terméket forgalmazzák, és ezzel tudja megóvni a liszensz tulajdonos termékének minőségébe vetett jóhírnevét. Ezentúl ezek a liszensz szerződések arra is kiterjednek, hogy a liszensz tulajdonos hozzájárul ahhoz, hogy a liszensz tulajdonos felhasználja az általa kidolgozott termékmegjelenéseket, reklámkampányokat, hang és képi világot. 191. Azonban ezzel ellentétben a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő esetében nincs ilyen liszensz tulajdonos ennek megfelelően nem beszélhetünk arról, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje néven különböző országokban gyártott pezsgők azonosak volnának, hiszen ahogy az eljárás alá vont is elmondta, saját maga is számos fejlesztést hajtott végre mind a receptúra, mind a gyártási technológia terén, és „ez a Szovjetszkoje Igrisztoje, nem az a Szovjetszkoje Igrisztoje”, amit annak idején importként behoztak a Szovjetunióból. Többek között emiatt sem teheti meg az eljárás alá vont, hogy reklámjai során azt a benyomást kelti, mintha az általa gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő azonos lenne a korábban importált Szovjetszkoje Igrisztoje, vagy pedig az továbbra is egy import árú lenne. 192. Tekintettel arra a tényre, – amit maga az eljárás alá vont is bizonyított – hogy jogi szabályozás hiányában számos Szovjetszkoje Igrisztoje név alatt jegyzett pezsgő van forgalomban a világon (elsősorban a volt szocialista, Közép-Kelet Európai országokban, valamint Oroszországban), ezért erre való tekintettel is az eljárás alá vontnak olyan helyzetbe kell hoznia a fogyasztót, úgy kell reklámoznia termékét, hogy a fogyasztók tisztába legyenek azzal, hogy ez a Magyarországon gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje. Emiatt sem teheti, hogy az eljárás alá vont, hogy azt a látszatott kelti, hogy az általa gyártott pezsgő orosz termék lenne. 193. Önmagában az, hogy az eljárás alá vont esetlegesen a szovjet/orosz gyártási technológiát alkalmazza, nem hatalmazza fel arra, hogy reklámjaiban azt a benyomást keltse, mintha az általa gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő megfelelne a korábban Szovjetunióból importált oroszt pezsgőnek vagy pedig az továbbra is egy Oroszországból importált áru lenne. 194. Az eljárás alá vont helyesen hivatkozott arra, hogy valóban nincs olyan jogszabály, ami azt írná elő, hogy a reklámokban fel kell tűntetni a gyártási helyet, azonban mivel korábban Magyarországon forgalomba volt import termékként a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő és 38.
jelenleg is gyártásra kerül számos más országban (többek között Oroszországban) ilyen név alatt pezsgő, így az eljárás alá vont által gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő és annak reklámjai nem keltheti azt a benyomást, hogy az orosz termék (illetve a korábban megvásárolható, retro termék) lenne. 195. Az eljáró versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont reklámjai ennek nem tettek eleget a fent ismertetett indokok alapján, és ezen a tényen az sem változtat, hogy magán a terméken (és így a néhány reklámokon) megtalálható, hogy azt a Royalsekt Zrt. termelte és palackozta, mivel ezzel az eljárás alá vont jogszabályi (címke feltüntetési) kötelezettségének tett eleget, azonban ez – tekintettel arra, hogy a vizsgált reklámokban betűméretre és a szöveg elhelyezésére miatt nem vehető ki – a fogyasztók által észlelhető üzenetként nem értékelhető (erre vonatkozóan lásd még a 203. pontot). 196. Az eljáró versenytanács azt is megállapította, hogy az eljárás alá vont néhány reklámjának (honlap, Cityscreen) üzenetével (az „eredeti licence” alapján készül a pezsgő) szemben a pezsgő nem az eredeti licence alapján készül, hanem azt mind gyártás technológiáját, mind receptúráját módosítva állítják elő. A kötelezettségvállalás mérlegelése 197. Nem szüntette meg az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vont kötelezettség-vállalási nyilatkozatára tekintettel. A Tpvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a Tpvt., illetve az EK-Szerződés 81-82. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel – az eljárás egyidejű megszüntetésével – kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. 198. A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2012. számú közleménye a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése tárgyában indult eljárásokban tett kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: Közlemény) 4. pontjában rögzíti, hogy a törvény a GVH-nak széles mérlegelési jogkört biztosít a kötelezettségvállalási nyilatkozat elbírálása (elfogadása vagy elvetése) tárgyában. 199. A Közlemény részletezi azokat a szempontokat is, amelyek alapján a GVH megítéli az Fttv. megsértése tárgyában indult eljárásban a Tpvt. 75. §-a, illetve az Fttv. 27. §-ának (3) bekezdése alapján benyújtott kötelezettségvállalási nyilatkozatokat. A jelen eljárás ugyanakkor nem kizárólag az Fttv. megsértése tárgyában került megindításra. Ugyan az eljáró versenytanács – figyelemmel az Éltv. 25. §-ának (3) bekezdése azon rendelkezésére is, amely szerint az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el – a Közlemény szerinti szempontokat az Éltv. alkalmazása körében is irányadónak tekintheti, a jelen esetben az eljáró versenytanács – a nyilatkozat elfogadása mellett és ellen szóló körülmények mérlegelését követően – nem látott lehetőséget a kötelezettségvállalási nyilatkozat elfogadására. 39.
200. A Közlemény 24. pontja értelmében, ha az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgált magatartással a kötelezettségvállalási nyilatkozat megtételét megelőzően még nem hagyott fel, akkor a kötelezettségvállalási nyilatkozatnak tartalmaznia szükséges annak vállalását, hogy az eljárás alá vont vállalkozás – meghatározott időponttól – felhagy a vizsgált magatartással, illetve azt oly módon módosítja, hogy magatartása összhangba kerül az Fttv. (vagy más jogszabály) rendelkezéseivel. 201. A jelen esetben az eljárás alá vont által benyújtott vállalás ennek a kitételnek az eljáró versenytanács álláspontja szerint nem felelt meg, tekintettel arra, hogy a reklámkampány egyik fő elemében, az óriásplakátokon nem olyan formában jelenik meg a saját gyártásra („Gyártja a Royalsekt Zrt.”) utaló kitétel, ami a fogyasztók számára üzenetként „átjönne”, érzékelhető lenne. A hivatkozott mondat ugyanis a plakát alján, kisebb betűmérettel kerül feltűntetésre, és a plakát üzenete (mivel az eljárás alá vont a vizsgálat tárgyává tett plakátokon csak annyit változtatott, hogy a hivatkozott mondatott a plakát alján kisebb betűméretben elhelyezte) továbbra is az, hogy ez egy orosz gyártmányú termék. 202. Itt kívánja megjegyezni az eljáró versenytanács, hogy az óriásplakát befogadására egy autósnak maximum 1 másodperce, egy nem siető járókelőnek maximum 2-3 másodperce van. Ebből következően az óriásplakát maximum 3 motívummal dolgozhat, amennyiben hatásos kíván maradni (fősor, kép és embléma). A kiemelkedően hatásos óriásposzterek két (kép, embléma) vagy csak egy motívummal működnek. A reklám főüzenetének tehát kiemelkedő szerepe van, s az apró betűs információk tájékoztatásban betöltött szerepe gyakorlatilag elhanyagolható [például Vj/127/2007., Vj/102/2008., illetőleg lásd még például a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.222/2008/7. sz. ítéletét (Vj/188/2006.), amely egyetértett azzal, hogy az eltérő betűméretű, tájékoztatás nem vált az üzenet részévé észlelhetőség hiányában az óriásplakátokon]. 203. A nyilatkozat elfogadása ellen szólt kampány tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdéseken túl, hogy - az eljárás alá vont által tanúsított kereskedelmi gyakorlat megítélése kapcsán már a kereskedelmi gyakorlat tanúsítását megelőzően egyértelmű iránymutatást adtak a jogszabályi rendelkezések, amely körbe az Fttv. és az Éltv. vonatkozó tilalmai értendőek, valamint - a kereskedelmi gyakorlat jelentős súlyúnak minősül, jelentős számú fogyasztót ért el (Közlemény 36. pontjának d) alpontja). 204. A jelen esetben megállapítható, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásával elérhető várható előnyöknél nagyobb súllyal bír a tényállás teljes körű tisztázásához és az adott kereskedelmi gyakorlat jogi minősítéséhez fűződő közérdek (Közlemény 35. pontjának d) alpontja), a jogkövetkezmény generális preventív hatása. 205. A fentiekre tekintettel a vállalás elfogadása ellen és mellett szóló érvek, körülmények mérlegelését követően az eljáró versenytanács a vállalást nem fogadta el.
40.
Összegzés 206. Figyelemmel az előzőekben kifejtettekre az eljáró versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont 2010. decembere és 2013. március 31 között az általa megjelentetett televíziós reklámokban, a Centrál Drinks Kft. akciós újságában, a CBA Hansa akciós újságban, a Penomit Zrt. akciós újságjában, az F1 Magazinban, a Mikulás Rally újságban, az Alföldi Régió Naplóban a Gusto Magazinban, a Trade Magazin 2012. decemberi számában megjelent 3-as számú hirdetésben, valamint az www.index.hu oldalon megjelent PR cikkben, az általa közzétett kültéri kommunikációs eszközökön (óriásplakátokon, járműreklámokon, és city light plakáton) a szórólapot leszámítva valamennyi rendezvényen használt kommunikációs eszközön és az eljárás alá vont Facebook oldalán közzétett kommunikációval, valamint a www.oroszpezsgo.hu honlap elnevezés használata révén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott azáltal, hogy kereskedelmi kommunikációk a fogyasztóknak a „Szovjetszkoje Igrisztoje” pezsgő eredetére vonatkozóan valótlanul azt üzenetet közvetítették, hogy azok orosz termékek. Az eljárás alá vont az előbb ismertetett kereskedelmi gyakorlatával megsértette az Éltv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában előírt tilalmat, valamint az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdésében előírt tilalmat, az Fttv. 6. §-ának (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontjában foglalt tényállás megvalósításával. 207. A jogsértés Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett az eljáró versenytanács bírságot szab ki az eljárás alá vonttal szemben a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján, a bírság összegét a Tpvt. 78. §-a (3) bekezdésének megfelelően meghatározva. A bírság mértékének meghatározásával kapcsolatban kialakult versenytanácsi gyakorlatot a GVH Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2007. számú Közleménye (a továbbiakban: Közlemény) foglalja össze. 208. A Közlemény a Kúria megközelítését figyelembe véve kiemeli, hogy a bírság kiszabásának célja az, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól, és egyúttal megteremtse a gazdasági verseny tisztességét. Ez a cél pedig csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést megvalósító vállalkozásnak arányos, de érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz, s olyan összegű, amely az eljárás alá vontat és más vállalkozást hasonló magatartástól visszatart. A Versenytanács Közleményben összefoglalt gyakorlata szerint a bírság összegének kiindulópontjául szolgálhat a jogsértő tájékoztatással járó költség, vagy a jogsértéssel érintett piacon realizált időarányos árbevétel, amely mértéket a releváns súlyosító és enyhítő körülmények növelhetnek, illetve csökkenthetnek. Ezt követően szükséges annak mérlegelése, hogy az így kalkulált bírságösszeg összességében alkalmas-e a kívánt következmények elérésére. 209. Az eljáró versenytanács a bírság összegének megállapítása során a jelen esetben a jogsértő reklám megjelentetése kapcsán felmerült ismert költségek mértékéből indult ki (lásd előzetes álláspont 2. sz. melléklete) figyelmen kívül hagyva azon kommunikációk költségét ahol a jogsértő szlogenek nem jelentek meg. Az eljáró versenytanács kiemelten súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő gyakorlat annak kiterjedtsége miatt (az 41.
előzetes álláspont 2. sz. mellékletben részletesen bemutatott, országos terjesztésű televíziós reklámszpotok, országosan megjelenő óriásplakátok) a fogyasztók széles körét érte el, jogsértő magatartás tanúsítására több éven keresztül került sor azzal, hogy az eljáró versenytanács figyelembe veszi, hogy a hároméves kommunikáció minden évben főleg december hónapra koncentrálódott a pezsgőfogyasztás szezonális jellegére figyelemmel. 210. Az eljáró versenytanács a csekélyebb súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy eljárás alá vont magatartása felróható volt, nem érte el az adott helyzetben általában elvárható magatartási mércét, nem felel meg a társadalom értékítéletének. Az eljáró versenytanács azért értékelte – szemben a kialakult Versenytanácsi állásponttal – pusztán csekélyebb súlyosító körülményként, mert az eljárás alá vont az NFH által 2013. április 9-én visszavont határozatának birtokában 2012. április 3. és 2013. április 9-ig abban a feltevésben tett közzé kereskedelmi kommunikációit, hogy azok az Fttv. rendelkezéseit nem sértik. E körben az eljáró versenytanács megjegyzi, hogy az NFH korábbi eljárása a jelen versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartást csak csekély részben fedte le, mivel elsődlegesen a címkére irányult. 211. Az eljáró versenytanács kiemelt enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont az előzetes álláspont tudatában megváltoztatta (mégha nem is az eljáró versenytanács által elégségesnek ítélet mértékben) reklámkampányát és azokban feltüntette, hogy a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő gyártója a Royalsekt Zrt és ennek fenntartására vonatkozóan kötelezettség vállalási nyilatkozatot is tett. 212. Végezetül, a fentieknek megfelelően az eljáró versenytanács a bírságösszeget megvizsgálta abból a szempontból is, hogy az – figyelemmel az ügy összes körülményeire – kellő mértékű speciális és generális elrettentő erőt képvisel-e, illetve hogy nem haladja-e meg a Tpvt.-ben meghatározott törvényi maximumot. X. Egyéb kérdések 213. Az eljárás alá vont a tárgyaláson előadta, hogy tekintettel arra, hogy számos új körülményt hozott fel az előzetes álláspontra adott észrevételeiben és a tárgyaláson, amennyiben a Versenytanács mindezek ellenére jogsértést kíván megállapítani, vagy bírságot kíván kiszabni, kéri kiegészítő előzetes álláspont kiadását. 214. A kiegészítő előzetes álláspont intézményét nem szabályozza a Tpvt., ugyanakkor gyakorlatban valóban sor szokott kerülni a Versenytanács előzetes álláspont kiegészítésére egyes esetekben. Jelen ügyben a Versenytanács nem tartja szükségesnek kiegészítő előzetes álláspont kiadását, mert az eljárás alá vont által előadottak nem befolyásolják a vizsgált magatartás megítélését. 215. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a határozattal szemben keresetet terjesztenek-e elő.
42.
216. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-ának (2a) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtást a kérelem elbírálásáig a Versenytanács nem foganatosíthatja. 217. A bírságnak a GVH 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlája javára történő befizetésekor a közlemény rovatban feltüntetendő: - az eljárás alá vont neve, - a versenyfelügyeleti eljárás száma, -a befizetés jogcíme (bírság). 218. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 140. §-ának (1) bekezdése értelmében a végrehajtást megindító hatóság vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A Ket. 140. §-ának (3) bekezdése szerint a végrehajtást megindító hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. 219. A Ket. 132. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzfizetési kötelezettségének határidőre eleget nem tevő késedelmi pótlékot köteles fizetni. A (2) bekezdés szerint a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 220. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a GVH megindítja a határozat végrehajtását. A Versenytanács tájékoztatja a kötelezettet, hogy a Tpvt. 90/A. §-ának (1) bekezdése alapján a GVH által kiszabott, teljesítési határidőben meg nem fizetett bírság (valamint a meg nem fizetett bírság után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék) behajtása iránt az állami adóhatóság intézkedik. 221. Az eljárást befejező döntést a Tpvt. – Fttv. 27. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül kell meghozni; az ügyintézési határidő azonban ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A Ket. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be. Mindezekre tekintettel az ügyintézési határidő 2014. január 28-án telik le. 222. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-ának (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2013. december 20. dr. Kőhalmi Attila s.k. előadó versenytanácstag dr. Szoboszlai Izabella s.k. versenytanácstag
dr. Miks Anna s.k. versenytanácstag
43.
