A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-10504/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) (…) (lakhelye: ..., a továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom:
I.
A Felügyelet a Banknak ‒ a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt ‒ a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A fenti jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 150.000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles
Indokolás
Ügyfél 2011. május 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2007. augusztus 17-én személyi kölcsön szerződést kötött a Bank (…) fiókjában. Ügyfél előadása szerint a szerződésben havi (…) forint összegben rögzítették a törlesztőrészletet (…) % THM mellett. Ügyfél állítása szerint a Bank 2008 júliusában tájékoztatta a törlesztőrészlet megemeléséről, melyet követően panaszt nyújtott be a Bankhoz, kifogásolva a törlesztőrészletek emelését. A Bank a 2008. július 23-án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kölcsönszerződés és annak elválaszthatatlan részét képező üzletszabályzat alapján jogosult a hitel ügyleti kamatát módosítani. Az Ügyfél állítása szerint nem forszírozta tovább a törlesztőrészlet emelkedését, hanem szerződésszerűen teljesítette a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét. Ügyfél 2011. április 22-én (…) forint összegű tőke előtörlesztést kezdeményezett a Bank (…) fiókjában, ahol – állítása szerint – a Bank munkatársa rögzítette az előtörlesztési igényét, mely szerint az előtörlesztést változatlan törlesztőrészlet mellett a futamidő rövidítésével kérte. Ügyfél előadása szerint a Bank munkatársa (…) forint összegű előtörlesztési díj megfizetéséről tájékoztatta, ezért (…) forintot utalt át folyószámlájáról hitelszámlájára. Ügyfél előadása szerint 2011. május 12-én telefonon kereste meg a Bank munkatársa annak jelzése miatt, hogy az előtörlesztés költségét nem megfelelően határozták meg, mivel a (…) forint az új szerződésekre érvényes, az Ügyfél szerződése esetén az előtörlesztési díj (…) forint. Ügyfél továbbra is élni kívánt az előtörlesztési igényével. A Bank munkatársa tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, hogy nem lehetséges a törlesztőrészlet változatlan hagyása mellett a futamidő rövidítése, csak a törlesztőrészlet csökkentését és a futamidő változatlanul hagyását tudja beállítani a rendszerben; az Ügyfél jelezte a Bank munkatársának, hogy ez a megoldás többletköltséget jelentene, így nem tudja azt elfogadni. A Bank munkatársa javasolta az Ügyfélnek, hogy keresse fel a Bank (…) szám alatti fiókját, annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételek mellett köthessen új szerződést. Az Ügyfél felkereste a Bank (…) szám alatti fiókját, ahol a kapott tájékoztatás alapján az Ügyfél megállapította, hogy az új szerződéskötés számára többletköltséget okozna, mivel az új szerződés ügyleti kamata magasabb lenne, továbbá az egyszeri (…) %-os mértékű hitelkeret beállítási jutalék megfizetése is terhelné. Ügyfél állítása szerint a Bank munkatársai áttekintették a szerződésére irányadó üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat, azonban nem találtak arra vonatkozóan előírást, hogy miért nem kérheti az Ügyfél a törlesztőrészlet változatlan hagyása mellett a futamidő rövidítését. Az Ügyfél jelezte a Bank munkatársainak, hogy nem kíván új szerződést kötni; a Bank munkatársai felajánlották az Ügyfélnek, hogy visszautalják az előtörlesztésre befizetett összeget. Az Ügyfél ragaszkodott az eredetileg felajánlott futamidő csökkentéshez, ezért a Bankhoz panaszbeadványt nyújtott be. Ügyfél előadása szerint 2011. május 20-án észlelte, hogy a Bank nem terhelte a lakossági folyószámláján az aktuális havi törlesztőrészlet összegét, holott a számlán a szükséges fedezet rendelkezésre állt. Az Ügyfél 2011. május 20-án eseti átutalási megbízást kezdeményezett a személyi kölcsön hitelszámlája javára. A Bank a 2011. május 10-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy (…) forint előtörlesztését követően, 2011. június 10-től (…) forintra módosul a havi törlesztőrészlet összege.
Ügyfél kifogásolta a Bank előtörlesztéssel kapcsolatosan nyújtott tájékoztatását; álláspontja szerint a Bank a számára kedvezőbb megoldás felé próbálta kényszeríteni az előtörlesztés során. Az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás keretében a Bank eljárásának felülvizsgálatát kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfél és a Bank között 2007. augusztus 14-én (…) forint összegű személyi kölcsönszerződés jött létre. Az Ügyfél a kölcsönszerződés aláírásával tudomásul vette, hogy annak tartalmát, valamint a Bank üzletági Üzletszabályzatát, Hirdetményét megismerte, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadta el. Az Ügyfél 2011. április 22-én kereste fel a Bank (…) szám alatti fiókját és jelezte részleges előtörlesztési szándékát. A Bank a 2011. augusztus 5-én érkeztetett nyilatkozatához csatolta az Ügyfél által aláírt „Adatlap” másolati példányát, melyben az Ügyfél (…) forint személyi kölcsönszerződéséből eredő tőketartozása csökkentésre történő fordítását kérte, a törlesztőrészlet változatlanul hagyása és a futamidő rövidítése mellett. Az Ügyfél beadványában arról nyilatkozott, hogy az előtörlesztési igénye bejelentésekor a Bank munkatársa (…) forint összegű ügyintézési díj megfizetéséről tájékoztatta, továbbá állítása szerint nem hívta fel a figyelmet arra, hogy az általa igénybe vett szerződés esetében nem kérhető a futamidő csökkentése. Az Ügyfél az előtörlesztési kérelme benyújtásával egyidejűleg befizetett (…) forintot. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Bank munkatársa az előtörlesztési kérelme befogadására szolgáló adatlapon csak a minimum fizetendő ügyintézési díjat ((…) forint) jelölte meg, a %-os mértéket azonban nem közölte. A Bank hitelszámla kezelő munkatársa 2011. április 29-én 10 óra 52 perckor telefonon felvette a kapcsolatot az Ügyféllel, annak érdekében, hogy tájékoztassa az előtörlesztés várhatóan magasabb díjáról, valamint arról, hogy az Ügyfél által igénybe vett szerződés
konstrukció nem teszi lehetővé előtörlesztés esetén a futamidő rövidítését, kizárólag a havi törlesztőrészlet módosítását. A Bank 2011. május 27-én kelt levele szerint a Bank lehetőséget biztosított az Ügyfélnek meglévő hitele kiváltására is. A Bank 2011. július 14-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél a telefonos tájékoztatást elfogadta. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból, valamint az Ügyfél és a Bank nyilatkozatából megállapította, hogy az Ügyfél 2011. május 12-én panaszbeadványt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a Bank telefonon értesítette arról, hogy a futamidő csökkentésére nincs lehetőség; az Ügyfél írásbeli választ kért a futamidő csökkentés elutasításának okáról, továbbá jelezte, hogy a Bank által felkínált új szerződéskötési ajánlatot nem fogadja el és az előtörlesztésként befizetett összeg visszafizetését nem kéri. A Bank az Ügyfélnek küldött, 2011. május 27-én kelt válaszlevelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kért prolongációt nem tudja elvégezni, tekintettel arra, hogy a hiteltermék kondíciói között szerepel, hogy a futamidő fix (…) hónap, tehát nincs lehetőség annak csökkentésére. A Bank tájékoztatta továbbá az Ügyfelet, hogy milyen előnyökkel jár a meglévő hitele euró alapú hitelre történő kiváltása. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból és a Bank 2011. július 14-én érkeztetett nyilatkozatából megállapította, hogy a Bank az Ügyfél által befizetett összegből levonta az esedékes törlesztőrészlet összegét, az előtörlesztés tényleges díját, majd a fennmaradó (…) forinttal csökkentette a tőketartozást. Az Ügyfél által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott 2011. április 29-én kelt számlalevél alapján megállapítható, hogy a Bank nem ügyintézési díjat, hanem átütemezési díjat számított fel. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Bank 2011. április 1-jétől érvényes „Az OTP Bank személyi kölcsön, fészekrakó és közalkalmazotti személyi kölcsön felfüggesztett termékének” elnevezésű Hirdetménye szerint a forint személyi kölcsön konstrukciók díj és költség tételei az alábbiak szerint alakulnak: Minden olyan ügyben, amellyel kapcsolatban az OTP Bank Nyrt. a szerződésben foglaltaktól eltérő feladatokat lát el az ügyfél kérésére. Ide tartoznak pl. a prolongáció, a futamidő csökkentése, valamint az ügyfél kérésére történő (…) Ft hitelszámlákhoz kapcsolódó Ügyintézési díj (…) EUR igazolás kiadása. A lezárt (…) CHF számlákkal kapcsolatos ügyintézési díj megfizetése és elszámolása mindig forintban történik. Felszámításra kerül az ügyintézési díj abban az esetben is, amikor az ügyfél az igényelt személyi kölcsönt meglévő fogyasztási hitel(ei) kiváltására veszi igénybe. 2010. március 1-ig kötött szerződések esetében Átütemezési díj Átütemezés összegének Átütemezés (részleges
(…)%-a minimum (…) Ft minimum (…) EUR minimum (…) CHF maximum (…) Ft maximum (…) EUR maximum (…) CHF
előtörlesztés) esetében, ha az ügyfél előtörlesztést teljesít (törlesztő részlet csökkentés, vagy futamidő rövidítés céljából).
Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy az előtörlesztési igénye 2011. április 22-ei bejelentésekor (…) forint ügyintézési díj megfizetéséről kapott tájékoztatást, majd a Bank másik munkatársa 2011. április 29-én telefonon ennél magasabb, körülbelül (…) forint összegű díj megfizetéséről értesítette. Az Ügyfél és a Bank között az előtörlesztéssel kapcsolatosan felszámított díj összegére, valamint a futamidő-csökkentésre vonatkozó tájékoztatás során elhangzott információk, illetve a Bank részéről az Ügyfélnek adott szóbeli tájékoztatás tartalmának, valamint a tájékoztatás alapján elhangzott adatok és az Ügyfél beadványában foglaltak egyezőségének vizsgálatára, illetve rekonstruálására fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség. Ugyanakkor a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumok áttekintését követően megállapítható, hogy az Ügyfél – előtörlesztés során felszámítandó díjjal kapcsolatos – téves tájékoztatásra vonatkozó állítását alátámasztja az, hogy a Bank munkatársa az előtörlesztési igény bejelentésére szolgáló adatlapon szintén ügyintézési díjat jelölt meg, melynek összege fix (…) forint. A Bank az adatlapon feltüntetett fix (…) forint összegű ügyintézési díjjal szemben átütemezési díjat számított fel, melynek mértéke az átütemezés összegének (…) %-a, de minimum (…) forint. A Bank a 2011. július 14-én érkeztetett nyilatkozatában elismerte, hogy a munkatársa az adatlapon tévesen jelölte meg az ügyintézési díjat. A Felügyelet a feltárt tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelem kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) vonatkozásában vizsgálta meg. A Fttv. 3. § (1)-(3) bekezdésének, valamint a 6. § (1) bekezdése c) pontja rendelkezései szerint: „3.§ (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül
egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: (…) c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, (…)” A Felügyelet az eljárás irataiból, valamint az Ügyfél és a Bank nyilatkozataiból megállapította, hogy a Bank tévesen tájékoztatta az Ügyfelet abban a tekintetben, hogy az Ügyfél által igénybe vett szerződéses konstrukcióban végrehajtott előtörlesztés következtében fixen (…) forint ügyintézési díj kerül felszámításra. A Bank az Ügyfél előtörlesztési kérelmének befogadását megelőzően tájékoztathatta az Ügyfelet, hogy az előtörlesztésért (…) forint ügyintézési díj megfizetésére kötelezett. Ezt támasztja alá, hogy a Bank munkatársa az adatlapon ügyintézési díjat, valamint annak összegét tüntette fel az előtörlesztés esetén felszámítandó díj jogcímeként és összegeként. Ennek alapján megállapítható, hogy a Bank téves tájékoztatása a szolgáltatás jogcíme és összege tekintetében is alkalmas volt az Ügyfél megtévesztésére. Megállapítható, hogy a Bank ügyintézési díj és nem átütemezési díj (amely törlesztőrészlet csökkentés, vagy futamidő rövidítés céljából teljesített előtörlesztés esetén számítandó fel) megfizetéséről tájékoztatta az Ügyfelet. A pontatlan és valótlan tartalmú tájékoztatás miatt került az Ügyfél tévesen abba a hiszembe, hogy a Bank előtörlesztés esetén fix (…) forint megfizetésére kötelezi, és erről szolgáltat számára információt, vagyis nem az előtörlesztésért ténylegesen felszámítandó átütemezési díjról kap tájékoztatást, melynek nagysága a befizetésre kerülő összegtől függ. A Felügyelet megállapította, hogy az előtörlesztés során felszámítandó díjjal kapcsolatos tájékoztatás a Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy a bank által megvalósított magatartás, vagyis a megtévesztő tájékoztatás adása nem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Ugyanis tekintettel arra, hogy az átütemezési illetve az ügyintézési díj összege és jogcíme között is jelentős eltérés van, így a pontatlan tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy Ügyfél előtörlesztésre irányuló igényét befolyásolja. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank téves tájékoztatást nyújtott az előtörlesztés során felszámítandó díj jogcíméről és összegéről az Ügyfél részére, ezáltal a Hirdetmény alapján ténylegesen fizetendő, a befizetett összeg (…) %-a, de minimum (…) forint összegű átütemezési díj helyett egy – akár – jelentősen alacsonyabb, fix (…) forint összegű ügyintézési díjról informálta Ügyfelet. Ennek alapján Ügyfél a fix díj és a futamidő rövidítés melletti tőketartozás csökkentés tudatában döntött az előtörlesztési kérelem előterjesztése mellett. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Ennek alapján megállapítható, hogy jelen esetben az Ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy díj ellenében kíván-e – illetve mekkora összegű díj ellenében kíván – megbízást adni a Bank számára arra vonatkozóan, hogy a tőketartozása csökkenjen, egyértelműen ügyleti döntésnek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását kezdeményező Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank a megtévesztő tájékoztatásával megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, amely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabálynak megfelelően járjon el a továbbiakban. Emellett a Felügyelet a határozat rendelkező része I/A. pontjában foglaltak szerint a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 150.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott ügyleti döntést hozhassanak egy olyan ügylet létrehozása során, amely számukra jelentős kötelezettséget ró. A Bank azzal, hogy az előtörlesztés során felszámítandó díj jogcímével és összegével kapcsolatosan félreérthetően tájékoztatta Ügyfelet, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, amely a Bank számára azt jelenti, hogy az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a
Psztv. 4. § a)-p) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. szeptember 27. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
