A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-9888/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Banif Plus Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) 2011. május 5-én érkeztetett kérelme alapján a Banif Plus Bank Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. C torony 5.; a továbbiakban: pénzügyi szervezet) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot
hozom: I. A Felügyelet a pénzügyi szervezetnek — a folyamatos szerződések esetében az évente legalább egyszeri, teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a fentiek megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás Ügyfél 2011. május 5-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: 1. Ügyfél (…) számon, gépjármű vásárlása céljából CHF alapú kölcsönszerződést kötött a pénzügyi szervezettel 2007. novemberben. Ügyfél kifogásolta, hogy a kölcsönszerződés megkötése óta nem kapott az addig teljesített befizetéseiről elszámolást. Ügyfél 2011. január 4-én, 2011. február 2-án és február 14-én kelt levelében az addigi időszakról készült CHF árfolyam, a tőketartozás csökkenés, az esetleges kamatváltozások, valamint a késedelmi kamatok mértékét és összegét tartalmazó kimutatás postázását kérte a pénzügyi szervezettől. 2. Ügyfél kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet egy HUF alapon elkészített kimutatást küldött részére azzal a megjegyzéssel, hogy nincs lehetősége a kimutatás CHF alapon történő kiállítására. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél és a pénzügyi szervezet között a (…) szerződésszámon CHF alapú fogyasztási kölcsönszerződés jött létre 2007. november 7-én. Ügyfél a Felügyeletre érkeztetett beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet havonta különböző mértékű törlesztőrészlet megfizetésével terheli és a kölcsönszerződés megkötése óta egyetlen alkalommal sem postázott részére éves elszámolást, így az árfolyam és a törlesztőrészletek alakulásáról valamint az addig teljesített befizetésekről nem rendelkezett információval. A pénzügyi szervezet az eljárás során azt nyilatkozta, hogy 2009. július 2-án, 2011. február 4én és 2011. március 11-én írásbeli tőke és kamat arányáról szóló kimutatást küldött Ügyfél részére. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdése szerint: „206. § (1) Folyamatos szerződések
(betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.” A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi szervezet 2009. június 29-én kelt levelében, amelyet a csatolt feladó jegyzék tanúsága szerint 2009. július 3-án postázott, tájékoztatta Ügyfelet az addig teljesített befizetéseiről és csatolta a Felügyelet számára az elszámolást tartalmazó táblázatot. A Felügyelet rendelkezésére Ügyfél nem bocsátott olyan dokumentumot, amelyből megállapíthatta volna, hogy a pénzügyi szervezet ezzel a levelével Ügyfél milyen dátummal ellátott és mikor érkeztetett levelére adott választ, ezzel kapcsolatosan a Felügyelet csak a pénzügyi szervezet nyilatkozata alapján vont le következtetéseket. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint Ügyfél 2009. május 26-án, 2010. szeptember 9-én, 2011. január 7-én, február 9-én, március 21-én és március 31-én kelt leveleivel fordult a pénzügyi szervezethez. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél 2010. szeptember 9-én kelt levelére 2010. október 1-jén kelt levelével, a 2011. január 7-ei levélre február 4-én kelt levelével, a február 9-én kelt levélre március 11-én, a március 21-én és 31-én kelt levelére április 14-én adott választ. A fentiekből következik, hogy a pénzügyi szervezet a 2009. június 29-én kelt levelében kizárólag az Ügyfél 2009. május 26-án kelt levelére adhatott választ. A pénzügyi szervezet 2009. június 29-én keltezett és 2009. július 3-án postára adott levele és a csatolt táblázatos kimutatás alapján bizonyított, hogy a pénzügyi szervezet azt Ügyfél kérésére postázta tekintettel arra, hogy a levél az alábbi szövegezéssel kezdődik: „Hivatkozva Társaságunkhoz eljuttatott megkeresésére a következő tájékoztatást adjuk.” Ez alapján a Felügyelet megállapította, hogy a 2009-ben postázott éves kimutatást a pénzügyi szervezet az Ügyfél kérésére küldte meg és nem az éves elszámolási kötelezettségének eleget téve postázta azt részére. Ügyfél 2011. január 4-én kelt, 2011. február 2-án és 14-én kelt leveleiben az éves elszámolást tartalmazó dokumentumok küldését kérte a pénzügyi szervezettől. A pénzügyi szervezet úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél 2011. január 4-én kelt levelére 2011. február 4-én, a 2011. február 2-án és 14-én kelt levelére 2011. március 11-én kelt, az éves elszámolásokat is tartalmazó válaszlevelet postázott. A pénzügyi szervezet a nyilatkozatához csatolta a 2011. február 4-én és 2011. március 11-én Ügyfél részére küldött éves elszámolások postázásának igazolására szolgáló „Postaküldemények feladó jegyzékét”. A csatolt dokumentum alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a 2011. február 4-én kelt levelet az (…) azonosító számon 2011. február 7-én, a 2011. március 11-én kelt levelet az (…) azonosító számon 2011. március 16-án ajánlott levélként postázta Ügyfél számára. A Felügyelet 2011. június 28-án és július 28-án kelt végzésére a pénzügyi szervezet azt nyilatkozta, hogy 2008-ban a 2007-es ügyleti évre vonatkozóan, valamint 2010-ben a 2009-es ügyleti évre vonatkozóan nem küldött éves elszámolást Ügyfélnek. A Felügyelet az eljárás során keletkezett iratokból ugyanakkor azt állapíthatta meg, hogy a Hpt. 206. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakkal ellentétesen, a pénzügyi szervezet kizárólag Ügyfél kérésére küldte meg az éves elszámolást tartalmazó dokumentumokat. Az Ügyfél által csatolt iratok alapján megállapítható, hogy Ügyfél a 2011. január 4-én kelt levelében a törlesztőrészletek aktuális CHF árfolyam (vételi, eladási és középárfolyam), a tőketartozás csökkenése CHF-ban, az esetleges kamatváltozások és a késedelmes teljesítések során felszámított késedelmi kamatok mértékének és összegének kimutatását kérte. A pénzügyi szervezet 2011. február 4-én kelt levelében csatolta a tőke és kamat, valamint a törlesztőrészlet és az árfolyam alakulásáról szóló táblázatos kimutatást. Ügyfél a pénzügyi szervezet válaszával nem volt elégedett tekintettel arra, hogy a pénzügyi szervezet nem CHF, hanem HUF alapú kimutatást küldött, így 2011. február 2-án és 14-kelt levelében
megismételte kérését. A pénzügyi szervezet ezekre a levelekre a 2011. március 11-én kelt levelében adott választ és ismételten csatolta a kért kimutatásokat és elszámolásokat. Tekintettel arra, hogy ezeket a leveleket a pénzügyi szervezet kifejezetten erre irányuló kérésre postázta az Ügyfél részére, ezért a Felügyelet a pénzügyi szervezet eljárását, vagyis az éves elszámolások Ügyfél részére történő küldését nem értékelhette olyan magatartásként, amely megfelelne a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek. A Hpt. 206. § (1) bekezdésének (a) pontja ugyanis nyilvánvalóan a pénzügyi szervezet számára ír elő kötelezettséget azzal, hogy a folyamatos szerződések esetén legalább évente egy alkalommal egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatás postázására kötelezi. A Felügyelet az eljárás során keletkezett iratokból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet azzal, hogy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően postázta az éves elszámolásokat tartalmazó dokumentumokat az Ügyfél részére, a felek közötti elszámolásról csupán az Ügyfél több alkalommal történő kifejezett kérésére adott tájékoztatást, nem jelenti azt, hogy a pénzügyi szervezet eleget tett volna a Hpt. 206. § (1) bekezdés (a) pontjából eredő időszakos tájékoztatás adására vonatkozó kötelezettségének. Az időszakos tájékoztatásadás elmulasztása ugyanis a Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontjának az egyértelmű megsértését jelenti. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A fentiek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a tevékenysége során a folyamatos szerződések esetében az évente legalább egyszeri, teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járjon el. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a határozat rendelkező részének I/A. pontjában — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — a Hpt. 206. § (1) bekezdés a) pontjának megsértése miatt 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók azon jogát védelmezi, amely a megfelelő tájékoztatásukhoz fűződik, ugyanis a fogyasztók érdeke az általuk igénybe vett szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás teljesítésének folyamata kapcsán felmerült részletek, a velük szemben fennálló követelés valamint az addig teljesített és a még fennálló kötelezettségről való tudomásszerzés. Ebből a szempontból elengedhetetlen az, hogy a fogyasztó az ellenszolgáltatás teljesítésének egész folyamata során birtokában legyen mindazon információknak, amelyek az addigi teljesítésével kapcsolatosak, illetve ezáltal a pénzügyi szervezet kötelezettsége, hogy megfelelően el tudjon számolni a fogyasztóval a teljesítés vonatkozásában. A Felügyelet ebben az esetben figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet azzal, hogy Ügyfél a törlesztőrészletek aktuális CHF árfolyam (vételi, eladási és középárfolyam), a tőketartozás csökkenése, az esetleges kamatváltozások és a késedelmes teljesítések során felszámított késedelmi kamatok mértékére és összegére vonatkozó kimutatás kérésére nem küldött írásban erre vonatkozó adatot Ügyfélnek, akadályozta Ügyfelet a szerződésből eredő, addig teljesített kötelezettségeivel kapcsolatos tájékozódásra vonatkozó, jogszabályban rögzített jogosultságában.
2. A Felügyelet az FK-I-10242/2011. számú végzésével Ügyfél 2011. május 5-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az éves elszámolás nem megfelelő devizanemben történő kimutatásának felülvizsgálata tekintetében megszüntette. Tekintettel arra, hogy a kérelem ezen részének tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a pénzügyi szervezet Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem Ügyfél és a pénzügyi szervezet között létrejött CHF alapú kölcsönszerződés alapján Ügyfél fizetési kötelezettségének illetve a pénzügyi szervezet forint alapú éves elszámolást tartalmazó kimutatásának felülvizsgálatára, vagyis a szerződésből fakadó kötelezettség és a szerződés Általános Feltételeiben foglaltak jogszerűtlenségének a felülvizsgálatára irányult. Tekintettel arra, hogy ez nem a hatóság hatáskörébe tartozó ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, ezért a Felügyelet a kérelem ezen része tekintetében az eljárást megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. szeptember 14. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
