A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-203/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által (…) továbbiakban: Ügyfél képviseletében eljáró (…) továbbiakban: Képviselő kérelme alapján az AIM Általános Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: 1. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésének megsértése miatt 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. 2. A Felügyelet a pénzügyi szervezetnek megtiltja a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdésébe ütköző jogsértő magatartás további folytatását. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás Ügyfél csatolt meghatalmazással igazolt Képviselője 2010. szeptember 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2008. december 4-én a (…) frsz-ú gépjárművel káresemény részese volt. A balesetben részes (…) frsz-ú gépjármű a pénzügyi szervezetnél rendelkezett gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel. Képviselő 2010. április 6-án kárigény bejelentéssel élt a pénzügyi szervezethez, amelyben kérte a casco önrész összegének (…Ft) és a gépjármű javítás idejére igénybe vett bérgépjármű bérleti díjának (…Ft) 50%-ban történő megtérítését a balesetben részes másik fél gépjármű felelősségbiztosításának terhére. Képviselő a beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezettől a kárigény bejelentésre választ nem kapott, továbbá azt, hogy a 2010. július 19-én kelt levelére sem válaszolt a pénzügyi szervezet. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében megkereste a pénzügyi szervezetet, tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatban és a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél a 2008. december 4-én történt balesettel kapcsolatban kárbejelentést tett az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (továbbiakban: társbiztosító). A társbiztosító 2010. március 8-án kelt levélben tájékoztatta a Képviselőt arról, hogy a káranyagot a TIR Biztosító Egyesülethez továbbította. A pénzügyi szervezethez ezt követően érkezett meg a káranyag. Képviselő a 2010. április 6-án kelt levélben kártérítési igényt jelentett be a pénzügyi szervezethez. A pénzügyi szervezet a kárigény bejelentést 2010. április 13-án átvette. Képviselő a kártérítési igénybejelentésben tájékoztatta pénzügyi szervezetet, hogy az Ügyfél részére a saját casco biztosítási szerződése révén kárának jelentős része megtérült. A casco önrész összege, azaz (…Ft), valamint a javítás idejére igénybe vett bérgépjármű (…Ft-os) bérleti díjából 10 % guruló költség levonásával (…Ft), azaz összesen (…Ft) megtérítési igénye keletkezett az Ügyfélnek. A Képviselő nyilatkozata szerint, mivel a káresemény kapcsán indult hatósági eljárásban – szakértői vizsgálat ellenére – nem sikerült tisztázni a baleset bekövetkezésért felelős gépjárművezetőt, ezért a költségkímélés és a hosszadalmas pereskedés elkerülése végett az
Ügyfél elfogad egy 50-50%-os kármegosztást alapul vevő kártérítést. Ennek megfelelően az Ügyfél kárigénye (…Ft) tőke és ennek késedelmi kamatai, valamint az ehhez kapcsolódó ügyvédi munkadíj. Képviselő a fentiek alapján kérte a kárrendezéssel kapcsolatos érdemi választ és a kár ügyvédi letéti számlára való kifizetését. A pénzügyi szervezet fogyasztóvédelmi eljárásban tett 2010. december 1-jei nyilatkozata szerint a káreseményben a részes felek felelőssége nem volt egyértelmű, ezért ilyenkor a kárrendezéshez szükséges döntések meghozatala több szinten történik. A döntési folyamat azonban elhúzódott, ezért a kárigényre a pénzügyi szervezet csak a 2010. november 25-én kelt levélben tudott válaszolni. A pénzügyi szervezet a 2010. november 25-én kelt levélben arról tájékoztatta a Képviselőt, hogy álláspontja szerint nem a biztosítottja felelős a baleset bekövetkezéséért, ezért a biztosított kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére kártérítést nyújtani nem áll módjában. A káresemény bekövetkezésekor hatályos a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. § (6) bekezdése kimondja, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésére álló dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy Ügyfél a kártérítési igényt 2010. április 6-án benyújtotta a pénzügyi szervezetnek, amely a pénzügyi szervezethez 2010. április 13-án érkezett meg. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi szervezet a kárigényben foglalt egyes követelésekre indokolással ellátott választ nem adott a jogszabályban meghatározott három hónapos határidőn belül, a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy ezzel a magatartásával megsértette a Rendelet 8. § (6) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 200.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy a pénzügyi szervezet a kárrendezési eljárása során egy alapvető tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget három hónapon belül. A megsértett jogszabályhely kiemelt jelentőségű, mivel a károsult vagyoni érdekét érinti, hiszen a károsultnak alapvető érdeke, hogy mielőbb tudomást
szerezzen a kártérítési igény pénzügyi szervezet általi elbírálásának eredményéről, melynek ismeretében további lépéseket tehet a meg nem térített kárigénye érvényesítésének érdekében. A jogsértés súlyát jellemzi továbbá, hogy a pénzügyi szervezet a jogszabályban megállapított három hónapos határidő helyett több mint hét hónap múlva küldte meg a kártérítési igényt elutasító döntését a Képviselő részére. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. § (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. 2. Képviselő 2010. július 19-én kelt levélben panasszal élt a pénzügyi szervezet felé. Képviselő a panaszbeadványát telefax útján a pénzügyi szervezet 06/1 461 05 41-es telefax számára juttatta el. A Képviselő által a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt dokumentum szerint, a telefax üzenet a pénzügyi szervezethez megküldésre került. A pénzügyi szervezet 2010. december 1-jei nyilatkozata szerint a telefax készülék időszakos meghibásodása miatt nem kapta meg a Képviselő beadványát. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló (továbbiakban: Bit.) 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdése szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a telefax készülék időszakos meghibásodása miatt nem tudta biztosítani az Ügyfél számára, hogy panaszát írásban telefax útján közölhesse, mely magatartásával megsértette a Bit. 167/B. § (1) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a jogsértés megállapítása során mérlegelte az eset összes körülményét és különös figyelemmel arra, hogy a pénzügyi szervezet üzemzavar miatt és csupán időszakos jelleggel nem tudott teljes mértékben eleget tenni a Bit. 167/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a Felügyelet a határozat rendelkező részében foglaltak szerint megtiltotta a pénzügyi szervezetnek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdésébe ütköző jogsértő magatartás további folytatását. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet
álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. január 06. Siklósi Máté s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
