A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7919/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft-nél (székhelye: 1043 Budapest, Lórántffy Zs. u. 15/b. 3. em., továbbiakban: Többes ügynök) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Többes Ügynökkel szemben —a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A Felügyelet a Többes Ügynökkel szemben a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
Indokolás Ügyfél 2010. október 7-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Többes Ügynök eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy 2009. év elején a (…) Bank (…) jelzálog-hitelszerződést kívánt kötni. Ügyfél nyilatkozata szerint ekkor a (…) Biztosító Zrt-vel (…) biztosítási szerződést kötött, amelynek fenntartása érdekében díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Ügyfél nyilatkozata szerint az (…) Biztosítóval megkötött szerződése elegendő volt a hitelszerződés biztosítására. 1. Ügyfél nyilatkozata szerint a hitelszerződés közvetítésekor Többes Ügynök munkatársa – (…) - által, az Ügyfél tudta nélkül került sor egy másik biztosítási szerződés megkötésére a (…) Biztosító Zrt.-nél (…). Ügyfél nyilatkozata szerint a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot nem írt alá. Ügyfél erre a szerződésre vonatkozóan két havi, mindösszesen (…) Ft biztosítási díjat fizetett meg. Az Ügyfél nyilatkozata szerint megilleti a Biztosító részére befizetett biztosítási díj, tekintettel arra, hogy egy biztosítási szerződés is elegendő volt a hitel felvételéhez. Ügyfél 2009 augusztusában a (…) Biztosítótól kérte a szerződése törlését és a befizetett díj visszafizetését. A (…) Biztosító az Ügyfél kérésére megszüntette a szerződést. Ügyfél kifogásolta, hogy az (…) elnevezésű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot nem írt alá, valamint a (…) Biztosító a szerződés törlése ellenére sem fizette vissza részére - az általa befizetett (…) Ft összegű biztosítási díjat. Ügyfél beadványában a biztosítási díj visszafizetését kérelmezte. 2. Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján a Felügyelet tudomására jutott, hogy a Többes Ügynök megsértette a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 42. §-ában foglaltakat, így etekintetben jogsértés megállapítására hivatalból kerül sor. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Többes Ügynök (…) 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint 2009. január 3.-án személyes találkozás alkalmával mérte fel az Ügyfél pénzügyi igényeit. Az ügyfél a korábbiakban felvett (…) Ft összegű jelzáloghitel kiváltásával összesen (…) Ft. jelzáloghitel felvételét tervezte, melynek fedezeteként a tulajdonában álló ingatlan szolgált. Az Ügyfél az ingatlan értékét (…) forintra becsülte. A Többes Ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata
szerint az igényelni tervezett (…) Ft hitelösszeghez (…) Ft havidíjú biztosítás volt szükséges, így az Ügyfél 2009. február 3-i keltezéssel (…) szám alatt ajánlatot tett a (…) Biztosító Zrt. (…) típusú befektetési egységekhez kötött életbiztosításának megkötésére. A Többes Ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint időközben a hiteligénylést előkészítette, majd a hitelbírálat részeként sor került az ingatlan értékbecslésére, melynek eredményeképpen az ingatlan forgalmi értéke (…) Ft-ban került megállapításra, tehát a hitelbiztosítéki értéket a Bank kb. (…) forintban, a maximálisan felvehető hitelösszeget pedig kb. (…) forintban határozta meg. A Többes Ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint az üzletkötő ekkor javasolta az Ügyfélnek, hogy az (…) biztosítást tartsa fenn, ezáltal a magasabb havidíj miatt a hitel visszafizetésére előbb kerülhet sor. Az Ügyfél úgy döntött, hogy a felvehető hitelösszegnek megfelelő, alacsonyabb havidíjú biztosítást kíván kötni, így 2009. március 1-jei keltezéssel (…) szám alatt ajánlatot tett az (…) Biztosító Zrt. (…) típusú, befektetési egységekhez kötött életbiztosításának megkötésére. A Többes Ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint a (…) Biztosító az (…) szerződés létrejöttét igazoló kötvényt 2009 február hónapban kiállította, és azt 2009. február 20-án Többes Ügynök továbbította az üzletkötőjének abból a célból, hogy azt az Ügyfél részére személyesen átadja. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.” A Bit. 167.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a Biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét a Bit. 96.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra”. A Bit. 96.§ (2) bekezdése szerint „az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a Bit. 167.§-ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja”. A Többes Ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint az üzletkötője tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a szerződés egyoldalú, indokolás nélküli megszüntetésére a kötvény átvételét követően 30 napig lehetősége van. Elmondása szerint azonban nehézséget jelentett a kötvény átadásában, hogy az Ügyfél Németországban dolgozott és 6 hetente tartózkodott csak Magyarországon, így a megszabott határidő lejárt. A Felügyelet 2011. március 1-jén kelt (…) számú végzésében felhívta a Többes Ügynököt arra, hogy igazolja, hogy a (...) Biztosító által kiállított a Bit. 167. §-ában megfogalmazott tájékoztatást tartalmazó dokumentumok Ügyfél részére történt átadását. A Többes Ügynök - 2011. május 2-án kelt nyilatkozata szerint - a Felügyelet felhívásának nem tud eleget tenni, tekintettel arra, hogy a kötvényátvételi elismervény nem fellelhető. A biztosításközvetítő tárgyi szerződések megkötése és kezelése során, mint többes ügynök járt el. A többes ügynök több biztosító megbízásából eljáró, egymással versenyző termékeket is közvetítő független biztosításközvetítő.
A Bit. 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.” A Felügyelet – a Többes Ügynök 2011. május 2-án kelt nyilatkozata alapján - megállapította, hogy a Többes Ügynök nem a biztosítás szakmai szabályai szerint járt el, amikor az Ügyfél részére a kötvényt és a Bit. 167. §-ában foglalt tájékoztató dokumentumot nem továbbította, így magatartásával megsértette a Bit. 42. § (1) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontja szerint a Többes Ügynökkel szemben megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során legyen tekintettel a biztosításszakmai szabályok megtartására. Emellett a Felügyelet a jogsértés körülményeire tekintettel vele szemben 100.000 Ft bírság kiszabásáról döntött. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók tájékoztatásához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást. A Felügyelet megállapítása szerint a Többes Ügynök kellően gondos eljárásával köteles azért mindent megtenni, hogy az Ügyfél a szerződésével kapcsolatosan, a szükséges és valós információk birtokában tájékozott döntést hozhasson. A Többes Ügynök tárgyi ügyben a szakmai gondosság követelményének nem tett eleget, amikor az Ügyfél részére az életbiztosítási szerződés megkötését követően nem továbbította a szerződés indokolás nélküli felmondásának lehetőségéről szóló tájékoztató dokumentumot. Az eset összes körülményeinek figyelembevételével a Többes Ügynök eljárása nem minősülhet kellően gondosnak. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 22. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
