Iktatószám: FE/FO/01015-0017/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
Az Enterside Kft (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Kisteleki út 35., adószáma: 14312359-2-07) által megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását a határozat jogerre emelkedésének napjától
megtiltom.
A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint:
2. § E törvény alkalmazásában:
a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül es célok érdekében eljáró természetes személy,
b) vállalkozás: aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefügg célok érdekében jár el,
2
c) áru: minden birtokba vehet forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erket – (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni érték jog,
d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,
e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl,
f) reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvet feltételeirl és egyes korlátairól szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
g) vásárlásra felhívás: kereskedelmi kommunikációban az áru jellemzinek és árának, illetve díjának feltüntetése az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelen olyan módon, hogy ezáltal lehetvé válik a fogyasztó számára az áru megvétele, illetve igénybevétele,
h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
3 4. § (1) A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszeren tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemz magatartást kell figyelembe venni.
6. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
b) az áru lényeges jellemzi, így különösen
bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, elnyei,
7. § (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely
a) – figyelembe véve valamennyi tényszer körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelents információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthet vagy idszertlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekbl nem derül ki, és
b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas
(a továbbiakban: megtéveszt mulasztás).
(2) Ha a kommunikáció eszköze térbeli vagy idbeli korlátokat támaszt, ezeket az akadályokat és minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak megítélésénél, hogy fennállt-e megtéveszt mulasztás.
5) Vásárlásra felhívás esetén jelents információ:
a) az áru lényeges jellemzi, az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelel mértékben,
4
g) a vállalkozás vagy képviseljének személye, jellemzi és jogai, így különösen az ilyen minsége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései,
Az Fttv. szerint:
9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
10. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerzdés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára.
(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
11. § (1) A 10. § alkalmazásában a gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál – a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével – a következ szempontok irányadóak:
a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés idtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy
b) a jogsértésért felels vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.
(2) A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha
a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végz médiaszolgáltatón keresztül valósul meg
b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztés idszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,
5 c) a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy
d) az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönz kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.
19. § A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás a fogyasztókat weboldalán az alábbiakról tájékoztatta: „A tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevk az Enterside Kft által kiállított a tanfolyam elvégzését igazoló Felnttképzési Nyilvántartási számmal ellátott hivatalos Tanúsítványt k a p n a k . ” A vállalkozás weboldalán feltüntette a weboldalán a 00804-2009 Felnttképzési Nyilvántartási számot.
A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás által bemutatott tanúsítvány mintákon felnttképzési nyilvántartási szám nem szerepelt.
A vállalkozás weboldalán megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak arról, hogy az általa szervezett tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevknek a tanfolyam elvégzését igazoló Felnttképzési Nyilvántartási számmal ellátott hivatalos Tanúsítványt biztosít.
A vállalkozás ezzel megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
6
A vállalkozás Felnttképzési Nyilvántartási számot tüntetett fel az általa szervezett tanfolyamok vonatkozásában az ellenrzés idpontjában. A korábban hatósági nyilvántartásként közigazgatási hatóság által vezetett Felnttképzési Nyilvántartás már megsznt 2013. 09. 01.-ével, a vállalkozás azonban korábbi Felnttképzési Nyilvántartási számát ezt követen is feltüntette az általa szervezett tanfolyamok hirdetésében, ezzel azt a látszatot keltve a fogyasztók számára, mintha a vállalkozás által szervezett tanfolyamok továbbra is hatósági nyilvántartásban szerepelnének, azok tartalmára, lebonyolítására hatóság által ellenrzött szabályok vonatkoznának.
A vállalkozás ezzel a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelents információt félreérthet, idszertlen módon bocsátotta a fogyasztók rendelkezésére, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított. A jogszabálysértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg.
Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel egy weboldalon 2 féle szolgáltatás esetében valósult meg a jogsértés, ugyanezen megtéveszt tartalmú hirdetés más módon nem került közzétételre, a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben egyéb kommunikációs eszközök nem kerültek alkalmazásra.
A vállalkozás a hatóság adatkérésére nem közölt adatot arról, hogy a weboldalán közzétett, a fenti információkat tartalmazó hirdetést mikortól meddig tette közzé változatlan tartalommal.
4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek:
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bg) és a 7. § (1) pontját.
Kelt: Székesfehérvár, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
7
