MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Hiv. szám: SZKI-2013-0314 Ügyintézőjük: Alattyányi József
Ikt. szám: SZBK/3000-58/2013. Ügyintéző: Iván János : 06-56-512-330 : 06-56-512-337 E-mail:
[email protected] Tárgy: MOL Nyrt. Tiszi-2 termelésbe állítása Építési engedély
MOL Nyrt. TÁSZ US Beszerzés 1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18.
HATÁROZAT
A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a MOL Nyrt. TÁSZ US Beszerzés (1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18., továbbiakban: építtető) képviseletében eljáró Szolterv Kft. (5000 Szolnok, Mária u 37.) által benyújtott építési engedélykérelmére a MOL Nyrt. Tiszi-2 termelésbe állítása
építését engedélye zi a következők szerint: 1. A létesítmény helye: Jász-Nagykun-Szolnok megye területe: Tiszaszentimre és Kunmadaras külterület. Kunmadaras külterület: 0246/1, 0253/14, 0253/13, 0253/12, 0253/11, 0253/10, 0253/9, 0247/5, 0247/6, 0240/30, 0240/31, 0240/32, 0240/11, 0240/14, 0240/6, 0263, 0240/34, 0240/9, 2286/12, 2286/3, 0264/9, 0264/8, 0264/1, 0264/12, 0264/11, 0264/10, 0403/3, 0405/2, 0434, 0441/8, 0441/30, 0441/22, 0441/23, 0441/29, 0443, 0446/82, 0446/76, 0446/62, 0446/17, 0446/4, 0447/1, 0490/10, 0490/9, 0490/8, 0492/3, 0490/7, 0490/6, 0490/5, 0490/3, 0477, 0476/10, 0476/9, 0473/2, 0476/11, 0476/12, 0476/2, 0476/1, 0472/11, 0471, 0468/78, Tiszaszentimre külterület: 026, 050, 060/14, 060/13, 060/11, 060/10, 060/9, 060/8, 060/6, 060/5, 060/4, 060/3, 060/20, 060/19, 067, 068, 2. A létesítmény rendeltetése: A Tiszi-2 jelű gázkút termelvényeinek eljuttatása a Berekfürdő gyűjtőállomásra.
: (06-56) 512320 : (06-56) 512337
5000 Szolnok, Hősök tere 6. : 5001. Szolnok, Pf.: 164. e-mail:
[email protected]
SZBK/3000-58/2012.
3. A létesítmény főbb elemei és műszaki jellemzői: Tiszi-2 kútkörzet: A gáztermelő kútkörzetben a DN80 PN100 méretű a gáztermelő vezeték, az alábbi beépített egységekkel: o o o o o o o o
Csőtörés biztosító (3 1/8”; PN210) – üzemi szolgáltatás Korróziós mintatartó közdarab Helyi nyomás- és hőmérséklet mérő és távadó VONK fúvóka - üzemi szolgáltatás Kútkörzeti szakaszoló szerelvény DN80; PN100 - üzemi szolgáltatás Elektromosan szigetelő karimapár - üzemi szolgáltatás Kinetikus inhibitor adagolás a fúvóka elé helyi adagoló rendszer telepítésével (Napelemmel működő adagoló szivattyú, valamint 50 l-es napi tartály)
Termelési adatok: o Q gáz (max): 60.000 Nm3/d - 20.000 Nm3/d o Q víz: 1,5 -15 m3/d o Kondenzátum termelés: o P term. kútf.= 105-110 bar Gáztermelő vezeték: A tervezett vezeték műszaki adatai: Tervezési nyomás: Engedélyezési nyomás: Tervezési hőmérséklet: Gázvezeték mérete (mezőben) Gázvezeték mérete (műtárgyak biztonsági övezetében) Gázvezeték anyaga: Korróziós pótlék: A vezeték hossza:
100 bar 100 bar -20 - +50 oC Ø114,3x3,6 mm Ø114,3x4,5 mm P355NH 1,0 mm 13.509,63 km
A kútkörzetbe beépítésre kerül egy segédenergia nélküli (napelemes töltésű, akkumulátoros) inhibitor adagoló rendszer (napelemes energiaellátó blokk, villamos adagoló), amely a Tip1 jelű kútkörzetből áttelepített beruházói szolgáltatás. Irányítástechnika: A kútkörzetbe beépítésre kerülő primér mérőkörök által mért értékek (kútfej, kútvezetéki nyomás-, hőmérséklet, béléscső nyomás érték, bizt. tolózár állásjelzés) távadó kijelzőn nyomógomb működtetéssel megjeleníthetőek. A központi kommunikációs kapcsolat a meglévő SATEL gyártmányú Satelline-3AS típusú URH rendszeren keresztül valósítható meg (az adatok a Berekfürdő gyűjtőállomásra juttathatók). Katódos védelem: A katódos védelem biztosítását – több vezeték védelmét biztosítandó – a meglévő berekfürdői és kunmadarasi MOL Nyrt katódállomások látják el a szükséges bővítő átalakítások után.
2
SZBK/3000-58/2012.
Ehhez kapcsolódóan megvalósításra kerülnek: o Tiszi-2 kút - Berekfürdő gyűjtőállomás közötti gázvezeték katódos védelméhez szükséges bekötések, mérőhely kialakítások, o Kunmadarasi katódállomás átalakítása, anódföldelővel való bővítése o Szigetkarimás leválasztás, ellenőrző bekötése Rb-s mérőhelybe o Keresztező FGSZ. Zrt. „INERT” gázvezeték kóboráram védelmi bekötésének mérőhelyes kialakítása Építési munkák: A kútkörzetben az alábbi építési munkák elvégzése szükséges: o csőtartó alapok, o kútkörzeti kerítés kialakítása, o kútakna acélráccsal történő lefedése 4. A létesítmény jellege: állandó. 5. Az építés az engedélyezési záradékkal ellátott, Szolterv Kft. 3760 tervszámú tervdokumentáció alábbi tervei szerint valósítható meg: I. kötet 1. füzet: 2. füzet: 3. füzet: 4. füzet: 5. füzet: 6. füzet: 7. füzet: 8. füzet: Önálló füzet:
Tisz-2 kút kútkörzet Technológiai gépészet Technológiai célú építés Nyomvonal és műtárgy Katódos védelem Primér műszerezés és rendszertechnika Kútkörzeti automatika rendszerterv URH-s adatátvitel Villámvédelem Termőföldek más célú hasznosítása
A kivitelezés során az építési engedélytől és a hozzá tartozó helyszínrajztól eltérni - a jogszabályban meghatározott esetek kivételével - kizárólag az építési engedély módosításával szabad. A műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, az építési előírások betartásáért, továbbá a műszaki tervek szakszerűségéért a tervező a felelős. 6. Az építtető köteles az engedélyezési záradékkal ellátott terv 1 példányát a kivitelezőnek átadni és megkövetelni a munkahelyen való tartását. 7. Az építtető köteles a Bányakapitányságnak bejelenteni: 7.1. Az építési tevékenység megkezdését, annak megtörténte előtt 8 nappal. 7.2. A kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét és képesítését az építési munka megkezdése előtt legalább 8 nappal. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a Bányakapitányság az építési munkák végzését felfüggeszti. 8. A kivitelezés közben bekövetkező súlyos balesetet és üzemzavart a Bányakapitányságnak és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak haladéktalanul be kell jelenteni, a bejelentést – ha szóban történik - legkésőbb a következő munkanapon írásban is meg kell erősíteni. 3
SZBK/3000-58/2012.
9. Az építési engedély nem mentesíti a beruházót az egyéb jogszabályok szerint szükséges, más hatósági engedélyek megszerzésének kötelessége alól. 10. Az építési engedély a határozat jogerőssé, és végrehajthatóvá válásától számított 2 évig hatályos, de a kivitelezés csak érvényes közmű üzemeltetői nyilatkozatok és szakhatósági hozzájárulások birtokában kezdhető meg. A kivitelezés során a keresztezett létesítmény közmű kezelője által a közmű kezelői hozzájárulásban foglalt előírásokat be kell tartani. Az építési engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. A Bányakapitányság, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg. 11. A Bányakapitányság próbaüzemet engedélyez a következő feltételek betartásával: 11.1. A próbaüzemet az (üzemeltető) bányaüzem felelős műszaki vezetőjének írásba foglalt engedélyével lehet megkezdeni. 11.2. Az üzemeltetőnek próbaüzemi tervet kell készítenie, amelyben részletezni kell az üzembe helyezés módját, a mérési, tesztelési feladatokat, a vizsgálati eredmények nyilvántartásának, értékelésének és minősítésének módját. 11.3. A próbaüzemi tervben ki kell jelölni a próbaüzem felelős vezetőjét, ha szükséges, akkor a fokozott műszaki felügyelet ellátásának módját, az intézkedési hatásköröket. 11.4. A próbaüzem megkezdését 2 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni, utalva az építési engedélyben, illetve a próbaüzem felelős vezető általi engedélyezése során feltételül szabott feladatok végrehajtására, illetve előírások teljesülésére. A bejelentéssel együtt a „Próbaüzemi terv”-et is meg kell küldeni. 11.5. A próbaüzem megkezdése előtt az üzemeltető köteles elvégeztetni az alábbi vizsgálatokat a beépített nyomástartó berendezésnél: - a berendezés külső szerkezeti vizsgálatát, - a berendezés gyártóművi dokumentációjának, megfelelőségi tanúsítvány meglétének ellenőrzését, - a túlnyomás határolók ellenőrzését, - eredményes tömörségi nyomáspróba meglétét, - veszélyességi osztályba sorolás meglétét. 11.6. A próbaüzem időtartama 60 nap. 12. A megvalósult létesítmény használatba vételét, a nyomástartó edényre kiterjedően is, kérelem alapján a Bányakapitányság engedélyezi. 13. A vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán, azok tengelyétől mért alábbi távolság: -mezőben: 15-15 m -műtárgyban: 20-20 m. A biztonsági övezet az 1. pontban felsorolt helyrajzi számú ingatlanokat érinti. 4
SZBK/3000-58/2012.
14. A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakat be kell tartani a következők szerint: A Közép - Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 36-5/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában az építési tevékenység engedélyezéséhez a következő feltételekkel járult hozzá: „ A MOL Nyrt. (1117 Budapest, Októberhuszonharmadika u. 18. sz.) megbízásából a SZOLTERV Kft. által benyújtott Tiszi-2 jelű gázkút termelésbe állítása - Tiszi-2 gázkút termelvényeinek eljuttatása a berekfürdői gyűjtőre - építési engedélyéhez hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízvédelmi szempontból szakhatósági hozzájárulásunkat adjuk az alábbi feltételekkel: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: A kivitelezés során keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékokra a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékjegyzéket a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet tartalmazza. Az építési/bontási-kivitelezési munkák során keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek való átadásra. A tervezett létesítmények építése/bontása esetén keletkező építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban maradéktalanul be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM - KvVM együttes rendeletben megfogalmazott előírásokat. A kivitelezés során keletkező hulladékokat fajtánként szelektíven kell gyűjteni, EWC kódszám szerint nyilvántartani, és azokkal a használatba vételi engedélyezés során Felügyelőségünknek szintén EWC kódszámonként elszámolni. A szelektíven gyűjtött, szétválogatott hulladékot az adott EWC kódú hulladék hasznosítására vonatkozó engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek kell átadni, és kizárólag a vegyes építési/bontási hulladékot szabad lerakással ártalmatlanítatni. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy a 2013. január 1-től hatályos Ht. 1.§ (3) bekezdés e) pontja szerint: nem terjed ki a törvény hatálya a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. (Kérjük vegyék figyelembe, hogy a „kitermelés helye” konkrétan a beruházás helyszínét jelenti, az annak megfelelő helyrajzi számmal!) 2.§ (4) bekezdése szerint: a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a melléktermékekre, ill. a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni. (Kérjük vegyék figyelembe a Ht. melléktermékké való minősítésre, ill. a hulladékstátusz megszüntetésére előírt követelményeit!) 5
SZBK/3000-58/2012.
A fentiektől eltérő esetekben, azaz ha a keletkezett építési-bontási hulladékot más helyszínen kívánják hasznosítani vagy más, nem saját kivitelezés hulladékát is fel kívánják használni, úgy azt csak érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában tehetik meg. (Ht. 62.§ (1) bekezdés) A használatbavételi engedélyezési eljárás során az alábbiakat kérjük megküldeni: A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 14. §-a alapján a felelős műszaki vezetőnek (büntető jogi felelősségének tudatában) nyilatkoznia kell arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott mértéket, a keletkezett építési-bontási hulladékokat a hatályos jogszabályi előírások szerint kezelték-e és a munkaterületről a hulladékokat elszállították-e. Amennyiben a keletkező hulladékok mennyisége a kivitelezés során meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott mértéket az alábbiak teljesítése/benyújtása is szükséges: 1. Az építési helyen keletkező építési-bontási hulladékokról – az építési naplóban szereplő hulladékmennyiségek alapján – egy összesített nyilvántartás. A nyilvántartás tartalmazza a hulladék megnevezését, EWC kódszámát, az építési-bontási időszak alatt keletkezett összesített mennyiségét, keletkezett hulladékok kezelésére igénybe vett hulladékkezelő létesítmény nevét, címét KÜJ, KTJ számát és csatolandók az átvételi dokumentum/mérlegjegy/bizonylat/számla másolatok is. 2. A hulladék-nyilvántartás alapján kitöltött építési és/vagy bontási hulladék nyilvántartó lapo(ka)t, amelyet a felelős műszaki vezető aláírt. A hivatkozott építési hulladék nyilvántartó lapot megfelelően és pontosan kell kitölteni. Hiányosan kitöltött nyilvántartó lap nem fogadható el. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentieken túl felügyelőségünk a használatbavételhez csak akkor ad hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást, ha a kivitelezés során keletkezett összes hulladékról az építtető/kivitelező pontosan és tételesen elszámol. 2. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az építési munkálatok tényleges megkezdése előtt legalább 5 nappal a területileg illetékes természetvédelmi őrt értesíteni kell (Borza Sándor: 30/498 0144, Pompola Krisztián: 30/693 6015, Újfalusi Sándor: 30/269 6902). Azokon az indoklásban megjelölt területeken, ahol a védett növényfajok előfordulnak, a munkavégzés csak vegetációs időszakon kívül, száraz, vagy fagyott talajviszonyok mellett végezhető. A munkálatok során megbontott talajfelszínt a természetvédelmi kezelővel történt egyeztetés után vissza kell gyepesíteni, a következő évben pedig kezelni kell.(pl. szárzúzással). A megjelölt területeken semmiféle depónia nem helyezhető el. 3. Vízvédelmi szempontból: A gázkút termelésbe állítása és a kapcsolódó létesítmények építése, üzemeltetése és felhagyása során végzett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 6
SZBK/3000-58/2012.
A vezetékek nyomáspróbájánál felhasznált, majd leeresztésre kerülő víz felszíni vízbe történő bevezetése esetén a vízszennyező anyagok és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeket kell betartani. A tervezett tevékenységek a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. A kivitelezési munkák során felhasználásra kerülő szennyező anyagok (pl. gázolaj, motorolaj, kenőanyagok, stb.) tároló eszközeinél, valamint azok feltöltő- és lefejtő helyein kármentőt kell kialakítani, melynek befogadó térfogata a tárolóeszköz tárolókapacitásának legalább 110 %-a legyen. Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek.
Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. „ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága a JNF/03/4986-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában az építési tevékenység engedélyezéséhez a következő feltételekkel járult hozzá: „ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (Szolnok, Hősök tere 6.) SZBK/3000-2/2013. számú megkeresésére, a rendelkezésre álló iratok alapján kiadja az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST.
A MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.), mint engedélyes kérelmére, a „Tiszi-2 termelésbe állítása” megnevezésű létesítmény építési engedélye tárgyában, Szolterv Kft. (5001 Szolnok, Pf.: 201.) által elkészített dokumentáció alapján a hozzájárulásomat megadom, az alábbi talajvédelmi előírások mellett: -
A vonalas létesítmény kialakítását érintő területek döntő többsége mezőgazdasági művelés alatt álló termőföld. A 2007. évi CXXIX. tv. 43 § 1. bekezdése értelmében a beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. (3) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
-
A beruházás termőföldet is érint, ezért az ügyben érintett termőföldek időleges más célú hasznosítása eljárását a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnál le kell folytatni a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható. „
7
SZBK/3000-58/2012.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a JN-07D/EH/00480-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásában az építési tevékenység engedélyezéséhez a következő feltételekkel járult hozzá: „ A MOL Nyrt. (1117 Budapest Októberhuszonharmadika u. 18.) megbízásából eljáró Szolterv Kft. kérelmére, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága, mint I. fokú hatóság előtt Tiszi-2 termelésbe állítása megnevezésű beruházás tárgyában indult eljárásban az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötéssel adom meg: 1. A tárgyi vezeték teljes hosszában a vezetékfektetéshez kapcsolódó elsődleges földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. A beruházó és/vagy a kivitelező vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeummal, állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. Az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt 20 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeum régészeti osztályát (Damjanich János Múzeum 5000 Szolnok Kossuth L. tér 4. mb. régészeti osztályvezető: Dr. Tárnoki Judit 56/510-150), hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. 2. A vezeték nyomvonalán található lelőhelyek területén a humuszmentés iszapoló kanalas munkagéppel, tükör felületet képezve, régész szakember irányításával történhet. 3. Ha a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a beruházás földmunkákkal érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni. 4. A teljes felületű feltárás során elvégzendő régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. 5. A tárgyi létesítmény használatba vételének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. „ A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (105.000 Ft), melyet a kérelem benyújtását megelőzően kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni. A fizetés megtörténtét a befizetési bizonylattal (postai készpénz átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi 8
SZBK/3000-58/2012.
bankkivonattal) a kérelem benyújtásakor kell igazolni. A befizetési bizonylaton fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a B141 kódszámot.
INDOKOLÁS A MOL Nyrt. TÁSZ US Beszerzés megbízásából eljáró Szolterv Kft. 2013. november 28-án beérkezett kérelmében építési engedélyt kért tárgyi projekt MOL Nyrt. Tiszi-2 termelésbe állítása megépítésére. A kérelem elbírálása során a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött a Bányakapitányság, az alábbi indokok alapján: A Bányakapitányság megállapította, hogy: a kérelem előterjesztése és a tervdokumentáció műszaki tartalma kielégíti az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Rendelet) előírtakat, az ingatlanon történő kivitelezéshez a tulajdonosi hozzájárulás (építési jogosultság igazolása) rendelkezésre állt, amelyet a tulajdonosi nyilatkozatok támasztanak alá, a tervező nyilatkozata szerint a terv az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak megfelel, a tervezők jogosultsága a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartása által igazolt. Felelős tervező: Kószó Zsolt GO-T/06/1042 (team vezető) A rendelkező rész 1- 4. pontja a Rendelet. 17. § a) pontján, 5. pontja a Rendelet 18. § (1) bekezdésén, 6. pontja a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésén és a Rendelet 10. § a) pontján, 7. pontja a Rendelet 17.§ c) pontján, 8. pontja a 89/2003. (XII.16.) GKM rendelet mellékleteként kiadott Biztonsági Szabályzat 2. pontján, 9. pontja a Rendelet 10. § ba) pontján, 10. pontja a Rendelet 11. §- án, 11. pontja a Rendelet 17. § d) pontján, 12. pontja a Rendelet 17. § e) és a 23/2006. (II.3.) Korm. rendelet 7.§ b) pontján, 13. pontja a Rendelet 17. § b) pontja és a 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról 15. § (1) bekezdés és mellékleten 14. pontja a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdés és 2. mellékletében előírtakon alapul. A szakhatóságok a rendelkező részben érvényesített állásfoglalásaikat a következőkkel indokolták: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, és Természetvédelmi Felügyelőség mint szakhatóság a rendelkező részben érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: „ A Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Hősök tere 6.) SZBK/3000-2/2013. számú megkeresésével - a MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. sz.) megbízásából - a SZOLTERV Kft. által benyújtott Tiszi-2 jelű gázkút termelésbe állítása építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől. Az engedélyezési eljárás során benyújtott, a SZOLTERV Kft. (5001 Szolnok, Mária út 37.) által 3760 tervszám alatt elkészített tervdokumentáció - és annak kiegészítése - megfelel a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek. 9
SZBK/3000-58/2012.
A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: Tiszi-2 termelésbe állítása megnevezésű létesítmény (gázvezeték) építési engedély kérelméhez benyújtott dokumentáció (készítette a SZOLTERV Kft., Szolnok, Mária út 37., munkaszám: 3760) hulladékgazdálkodási szempontból kiegészítésre szorult. Hiánypótlásra felhívást 7655-9/2013. számon írtunk elő. A kiegészítés után rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint kivitelezés során várhatóan visszamaradó kitermelt föld („altalaj”) mennyisége 49 m3. Amennyiben ezt a mennyiséget a kivitelezés helyszín hasznosítani nem tudják és elszállítják, akkor az – humuszmentési terv vagy termékké/melléktermékké minősítő tanúsítás/határozat hiányában – hulladéknak minősül, ebben az esetben a kivitelezés során keletkező hulladékok mennyisége meg fogja haladni a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott küszöbértéket. Ugyanakkor a létesítmény hulladékgazdálkodási érdeket nem sértő módon megvalósítható. Az engedélyezési tervdokumentációban megjelölt gázkút, kútkörzet, illetve a leágazó vezeték nem érint sem országos jelentőségű, sem Natura 2000 státuszú védett természeti területet. A kútkörzet területén kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum, EOV-X: 781934, EOVY: 235717, 5,8 ha kiterjedésben, illetve EOV-X: 782076, EOV-Y: 235036, mintegy 600 tő), macskahere (Phlomis tuberosa, EOV-X: 782147, EOV-Y: 235222, mintegy 200 tő, EOV-X: 782174, EOV-Y: 235199, mintegy 130 tő, EOV-X: 782181, EOV-Y: 235211, mintegy 70 tő) előfordulásáról van tudomásunk, amelyek védett fajok. Ezen fajok védelme érdekében a konkrét munkálatok tervezése, illetve a kivitelezés során elengedhetetlen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság -mint természetvédelmi kezelőbevonása. A beruházás előírásunk betartása mellett természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. A tervezett beruházás célja a Tiszaszentimre határában lemélyített Tiszi-2 jelű gázkútból ipari mennyiségű gáz kitermelése és a termelvény eljuttatása a Berekfürdő gyűjtőállomásra. A Berekfürdő gyűjtőállomás kapacitásbővítés nélkül tudja fogadni az érkező gázt. A gáz mezőbeni szállítása zárt rendszerben történik. A technológiai folyamatban résztvevő anyagok a rendszerből normál üzemmenetben nem kerülhetnek ki, így a megfelelő előírások betartásával szennyező anyag nem kerülhet a felszín alatti közegekbe. A technológiai folyamatnak ipari vízigénye nincs, így technológiai szennyvíz sem keletkezik. A tervezett tevékenységekkel érintett területek nem esnek védett felszín alatti vízbázis területére. A kivitelezési munkák során - a tervezett körülmények között szennyező anyag sem a vezetékből, sem a munkagépekből nem kerülhet a felszíni vízbe, földtani közegbe és a felszín alatti vízbe, csak meghibásodás esetén. Szakhatósági eljárásunkban - a benyújtott tervdokumentáció és annak kiegészítése alapján megállapítottuk, hogy a Tiszi-2 jelű gázkút termelésbe állítása során végzett tevékenységek az előírt kikötéseink teljesítése esetén hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízvédelmi szempontból nem kifogásolhatók, hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek. A MOL Nyrt. az igazgatási szolgáltatási díjat [23.000 Ft] megfizette. Tekintettel arra, hogy szakhatósági állásfoglalásom ügyintézési határidőn belül adtam meg, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: 10
SZBK/3000-58/2012.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése a Felügyelőséget tárgyi eljárásban szakhatóságként jelöli ki. Szakhatósági állásfoglalásunkat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. mellékletének 9. pontja alapján: – a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban és a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben, – „a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről” szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében, – a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kományrendeletben, – valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével adtuk ki. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 9. pontja és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 9. pontja alapján a Felügyelőség illetékességgel rendelkezik. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.1. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. „ Az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága mint szakhatóság a rendelkező részben érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta:
„ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság megkereste Igazgatóságunkat a tárgyi eljárásban talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Kérelméhez mellékelte a Szolterv Kft. (5001 Szolnok, Pf.: 201.) által készített engedélyezési tervet a területre vonatkozóan. Hatóságunk az engedély kiadásához jelen szakhatósági állásfoglalás rendelkező része szerinti előírásokkal járult hozzá. Amennyiben az állásfoglalásban rögzített kötelezettségek teljesülnek – talajvédelmi érdekek nem sérülnek. Szakhatósági állásfoglalásom bányászati tevékenység végzésére nem jogosít, és egyéb iratot nem pótol, valamint nem mentesíti az engedélyest az ügyben illetékes más hatóságok engedélyeinek, hozzájárulásainak beszerzési kötelezettsége alól. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. § (1) bekezdése rendelkezik, jelen szakhatósági állásfoglalást a Ket. 44. § (8) bekezdésének rendelkezései alapján adtam ki. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény és a végrehajtására kiadott 203/1998 (XII.19) Kormányrendelet alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006 (XII.20.) Kormányrendelet 4/A. § (1) bekezdése, illetve a 2. sz. melléklete állapítja meg. „ 11
SZBK/3000-58/2012.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala mint szakhatóság a rendelkező részben érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: „ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kezdeményezésére Tiszi-2 termelésbe állítása megnevezésű beruházás tárgyában eljárás indult hatóságomnál. Az engedélyes a JN-07B/TH/024453-2/2013. számú hiánypótlási felhívásban foglaltaknak megfelelően 2014. február 3-án pótolta a beruházás vonatkozásban elkészített előzetes régészeti dokumentációt. A SZOLTERV Kft. 3760 Rev 0 számú terve, valamint az előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján megállapítottam, hogy a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók (Kunmadaras-Hajdú-háttól É-ra, Tiszaszentimre-Híd-zug), továbbá a megvalósítani tervezett tevékenység a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § f) pontja szerinti közérdekű célnak tekinthető. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv (a továbbiakban: Kötv.) 20/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 29. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, időés költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 34. § (1) c) pontja, valamint a Kormányrendelet 34. § (2) alapján a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt abban az esetben kell próbafeltárás alkalmazásával elkészíteni, ha a beruházás földmunkáival érintett régészeti lelőhely területe meghaladja az 1000 m²-t., továbbá ha az előzetes régészeti dokumentáció készítése során a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megállapítja, hogy a próbafeltárástól a beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható, kivéve a 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építményekre irányuló beruházásokat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. A beruházás műszaki dokumentációja alapján megállapítottam, hogy a tervezett gázvezeték 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építmény. A fentiek alapján az örökségvédelmi hatóság által előírt módszer a régészeti megfigyelés. A vezeték nyomvonalán található lelőhelyek területén a humuszmentés iszapoló kanalas munkagéppel tükör felületet képezve történhet. 12
SZBK/3000-58/2012.
Továbbá a Kormányrendelet 38. § (4) bekezdése alapján a kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 21. pontja szerint a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a Kormányrendelet 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. A Kormányrendelet 30. § (4) bekezdés d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. A Kormányrendelet 30. § (6) bekezdése kimondja, hogy ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig – a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Kormányrendelet 30. § (1) bekezdésében szereplő szempontokat vettem alapul. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kormányrendelet 21. § (1) alapján a feltárás helye szerinti megyében székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum (Damjanich János Múzeum) jogosult. Szakhatósági állásfoglalásomat a Kormányrendelet 3. sz. melléklet A. pontjában szereplő szempontok alapján adtam ki. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, illetve a Kormányrendelet 13.§ (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A jogorvoslat módjáról Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklet 11. pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. melléklet 10. pontja határozza meg. „
13
SZBK/3000-58/2012.
Az építtető rendelkezik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10032/2//2014. február 10. számú határozatával, amely engedélyezte a termőföld más célú időleges hasznosítását 2017. december 31-ig. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése nem szükséges, mert a kivitelezést az építtető saját hatáskörben végzi. Jelen közigazgatási hatósági ügyben megjelenő létesítmény (Tiszi-2 gázvezeték) nyomvonala olyan nagyszámú ügyfelet von be az eljárásba, hogy a Bányakapitányság az ügyfelek körét az eljárás lefolytathatósága miatt hirdetményi úton tájékoztatja. A hirdetményi úton való közlést teszi lehetővé a Ket. 80.§ és a 28/D.§, illetve a Bt. 43/A.§ (8) bekezdése.
Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. § (9c) bekezdése alapján rendezett. A jogorvoslati tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 98. § (1) és 99. § (1) bekezdésén, a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj mértéke és a megfizetésének módja az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. §-án alapul. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) e) pontjában, valamint a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3.§ (4) bekezdésében meghatározott hatáskörben hozta, illetékessége a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. sz. mellékletén alapul. S z o l n o k, 2014. március 03.
Dr. Palicz András bányakapitány
A határozatot kapják: A Bányakapitányság a határozatot hirdetményi úton teszi közzé, az alábbi intézmények hirdetőtábláin és internetes felületein, honlapokon: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – honlap Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Hősök tere 6. hirdetőtábla (faliújság) Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1. (faliújság) Tiszaszentimre Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 5322 Tiszaszentimre, Hősök tere 7. (faliújság) Az ügyfelek lakóhelye szerint érintett önkormányzatok Polgármesteri Hivatala
14
SZBK/3000-58/2012.
A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján tértivevénnyel, az irattári példányon felsorolt ügyfelekkel közli: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Címzett MOL Nyrt. Kelet-magyarországi Termelés 5525 Füzesgyarmat, Pf.1. Szolterv Kft., 5001 Szolnok, Pf. 201. Közép- Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5002 Szolnok, Pf. 25. JSZN Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, 5001 Szolnok, Pf. 192. JNSZ SZJH Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000, Szolnok, Pf. 110. E-mail:
[email protected] Irattár.
15
