GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI-, PEDAGÓGIAI-, MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA
OM azonosító: 202970
Készült: 2014. augusztus 31. Hatályba lép: 2014. szeptember 1. Felülvizsgálat és módosítás:
Szilbekné Cseh Györgyi Intézményvezető
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 Az intézmény jogi státusza................................................................................................. 5
1.
1.1.
Az intézmény neve, címe ..................................................................................................... 5
1.2.
Intézményegységei és telephelyei: ....................................................................................... 5 Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása ................................................... 6
2. 2.1.
3.
A pedagógiai program jogszabályi háttere .......................................................................... 7
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programja ............................. 8
3.1.
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola küldetésnyilatkozata ............................ 8
3.2.
Helyzetelemzés .............................................................................................................. 9
3.2.1.
Személyi és tárgyi feltételek ....................................................................................... 9
3.2.1.1.
Személyi feltételek ..................................................................................................... 9
3.2.1.2.
Tárgyi feltételek: ....................................................................................................... 9
3.2.2.
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola bemutatása...................................... 9
4.
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................. 12 A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ...................................... 12
4.1. 4.1.1.
Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam)...... 17
4.1.2.
A fejlesztés kiemelt területei ..................................................................................... 18
4.1.3.
Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozat (5- 8. évfolyam) ........... 19 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 20
4.2. 4.2.1.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok .......................................... 22
4.3.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 30
4.4.
Pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................... 32
4.4.1.
Az osztályfőnöki munka általános jellemzői ............................................................. 34
4.4.2.
Az osztályfőnök feladata a tanév elején: ................................................................... 35
4.4.3.
A tanév folyamán: ................................................................................................... 35
4.4.4.
Belépő 1. osztályok esetében az osztályfőnök ............................................................ 36
4.4.5.
8. osztályosok esetében: ........................................................................................... 37
4.5.
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje . 37
4.6.
Kapcsolattartás a szülőkkel tanulókkal, az iskola partnereivel...................................... 37
4.7.
Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában .................................................... 39
4.8.
Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................... 40
4.9.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenység ........... 42
5.
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola helyi tanterve ........................................ 45 2
5.1.
A választott kerettanterv megnevezése.......................................................................... 45
5.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 46
5.2.1.
A választható órák időkerete a 2014-2015. tanévben ................................................ 49
5.2.2.
Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira .......................................... 49
5.3.
A 2014. szeptember 1-jétől érvénybe lépő tantervek felmenő rendszere ......................... 54
5.4.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............. 54
5.4.1.
Térítésmentes tankönyvek igénybevételének lehetősége: ........................................... 55 Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 55
5.5. 5.5.1.
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 55
5.5.2.
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 56
5.5.3.
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 56
5.5.4.
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 57
5.6.
Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 57
5.7.
A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai: ...................................................... 61
5.8.
A napközi otthon ......................................................................................................... 62
5.9.
Tanulószoba ............................................................................................................... 63
5.10.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........ 63
5.11.
Az értékelés formái ..................................................................................................... 68
5.12.
Dolgozatok értékelése .................................................................................................. 69
5.13.
A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei ....................... 70
5.14.
Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: ....................................... 70
5.15.
Értékelés az 1-8. évfolyamon ....................................................................................... 70
5.16.
A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban .............................................................. 73
5.16.1.
A szöveges értékelés dokumentumai......................................................................... 74
5.17.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................. 75
5.18.
A házi feladat szabályozása ......................................................................................... 75
5.19.
A tanulók magatartásának értékelése és minősítése ..................................................... 76
5.20.
A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ........................................................ 77
5.21.
Az iskolai jutalmazás formái ....................................................................................... 78
5.22.
Fegyelmező intézkedések ............................................................................................. 79
5.23.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei: ...................................... 79
5.24.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 81
6.
Egészségnevelési program............................................................................................... 82
7.
Az intézményben folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 84 3
7.1.
. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..................................................................... 87
7.2.
Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere 88
8.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE ........................................ 91
8.1.
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei ...................................... 91
8.2.
A pszichés fejlődés zavarai .......................................................................................... 96
9.
Tehetségfejlesztés ......................................................................................................... 106
9.1.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................................... 106
9.2.
A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: ..................................................... 107
4
1. Az intézmény jogi státusza 1.1. Az intézmény neve, címe Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Rövid név: Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola OM azonosítója: 202970 Székhelye: Győr, Kisdobos u. 1-5. 1.2. Intézményegységei és telephelyei: Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5. Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győzelem úti Iskolája 9012 Győr, Győzelem u. 12.
5
2. Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Iskolánknak - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Az iskolánk felelőssége a minőségi oktatás keretén belül a kerettanterv előírásainak megvalósítása. Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt,
valamint
a
közösségben
való
létezés
élményvilágát.
Eredményeképpen
megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról – az iskolafokozat feladatából adódóan – az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak, a nemzeti identitástudat kialakításának, beleértve az etnikumok azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: - kulcskompetenciák fejlesztése - kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) - egészséges életmódra nevelés - környezettudatos magatartás kialakítása - hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása - hagyományőrzés, - ápolás További célunk, hogy a fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, és minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. Egészségfejlesztési tevékenységünk eredményeként tanulóink 6
megismerik és alkalmazzák az egészséges táplálkozás elveit, igényükké válik a mindennapos testmozgás a személyi higiéné, alkalmassá válnak a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítására, fenntartására, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, alapfokú elsősegély nyújtási alapismeretekkel rendelkeznek, képesek váratlan helyzetek kezelésére, ismerik a segélyhívási lehetőségeket. Diákjaink
ismerjenek
és
tudjanak
alkalmazni
klímajavító,
közösségformáló,
együttműködést segítő (konfliktuskezelési technikák) módszereket. 2.1. A pedagógiai program jogszabályi háttere
2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről
110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről
1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról (Ktv.)
20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről
229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
7
3. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programja 3.1. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola küldetésnyilatkozata „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell
tanulni,
hogy
felkeltse
a
tudás
iránti
étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni Győr város –oktatási -kulturális intézményei között megszerzett jó helyzetét. Célunk, hogy tanulóink még jobb eredményt érjenek el a középiskolai felvételi vizsgán, továbbtanulási statisztikánk továbbra is az átlagosnál jobb legyen, sőt javuljon. Igény szerint megteremtjük a német, az angol és az olasz nyelv tanulásának a lehetőségét. Az EU-integrációból adódó lehetőségeket - pályázatok, idegen nyelv tanulás, kapcsolatok stb. - a jövőben ki fogjuk használni. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben „építkezni”. Szeretnénk olyan embereket nevelni, akik szeretik és védik a környezetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot. Intézményünk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes intézményhasználó a képességei szerinti legjobbat tudja kihozni magából. Mi nem hangsúlyozzuk úton.-útfélen, hogy „gyermekközpontú „intézmény” vagyunk, mert felfogásunk szerint ennek az iskola természetéből kell adódnia, és a gyakorlatban kell igazolódnia. Működési vezérelvünk: nem tantárgyakat, gyermekeket tanítunk, akik most élnek! A szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, törekvéseink közösek. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a ma és a jövő nemzedékét „neveljük”, ezért minden munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra.
8
3.2. Helyzetelemzés 3.2.1. Személyi és tárgyi feltételek 3.2.1.1.
Személyi feltételek
Tanulók: Általános iskolai egységekbe felvehető tanulók: 700 fő Az intézményegységekbe főként a beiskolázási körzetből járnak a diákok. Felnőtt dolgozók Az iskolai intézményegységben dolgozó pedagógusok létszáma jelenleg: 44 fő. A szakos ellátottság 100 %-os. 2 fő segíti a kollégák munkáját rendszergazda és iskolatitkár. A szakmai felkészültség fenntartását, a naprakész pedagógiai-módszertani ismereteket továbbképzésen szerzik meg a kollégák. 3.2.1.2.
Tárgyi feltételek:
Minden intézményegységben az osztálytermi oktatás rendszere szerint folyik a munka. Az intézményegységek tárgyi feltételei megfelelnek a hatékony oktató-nevelő munka követelményeinek, azok a kor színvonalának megfelelően folyamatosan fejlesztésre kerülnek önkormányzati támogatással, pályázatokkal, szülők, szponzorok segítségével. 2014 nyarán a Győzelem úti iskolánk négy tanteremmel bővült, emeletráépítéssel. Így férőhelyeink száma nőtt. 3.2.2. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola bemutatása „ A boldogságot nem lehet ajándékba kapni; egyetlen titka: adni, mindig csak adni jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet.” (Goethe) Iskolánk, a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győr közkedvelt kertvárosában található. Ménfőcsanak dinamikusan fejlődő városrész, lakóinak száma több mint 10 000 fő, folyamatosan költöznek kisgyermekes családok, amelynek örömteli következménye, hogy tanulóink száma is folyamatosan emelkedik: jelenleg 550 fő, 24 tanulócsoportban. A Ménfőcsanaki Petőfi-iskola nagy múltú intézmény, már 1802-ben működött itt iskola, nemcsak nagy múlttal, hanem rengeteg híres tanítvánnyal, iskolateremtő pedagógussal is rendelkezik. Csodálatos természeti és műemléki környezetben található, ahol a testi, szellemi és lelki fejlődéshez ideális körülményeket biztosítunk. Fő feladatunknak tartjuk a klasszikus tudásanyag átadását, a biztos alapképességek magas szintű elsajátíttatását, ugyanakkor oly korszerű tudás közvetítését, amely által eredményes középiskolai felvételit tehetnek. Ez záloga a későbbiekben a sikeres, egyéni boldogulásnak. Az iskola fő erénye az igényes, magasan kvalifikált, sokrétű tantestület. 9
Az első osztályban szótagoló módszerrel tanulnak diákjaink. Az Apáczai Kiadó taneszközeit használjuk. Fejlesztő pedagógusaink fokozott segítséget nyújtanak a lassabban haladóknak olvasásból és nyelvtanból 1-3. osztályig. Erre a csoportbontás ad lehetőséget. Gyógypedagógusunk pedig délutánonként egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokon nyújt segítséget az egyéb tanulási nehézségekkel küzdőknek. Intézményünk több évtizede sportirányultságú, így hagyományaink, illetve helyi adottságaink: tágas sportpályák, tornaszobáink, műfüves pálya és a helyi sportszervezetekkel való együttműködés ideális lehetőséget biztosít a ma már kötelező mindennapos testnevelés bevezetéséhez. Alsó tagozaton gerinctornára járhatnak, 5. osztályban úszásoktatásban részesülnek. Évente sítábort szervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek oktatására: az angol és német nyelv tanítását első osztálytól kezdjük, majd 4. osztályban heti 3 órában tanítjuk a választott idegen nyelvet. Második idegen nyelvből az átlagnál nagyobb választékot biztosítunk: hiszen az angol és német mellett lehetőséget biztosítunk az olasz nyelv elsajátítására délutáni szakköri foglalkozásokon. Számítástechnikát is első osztálytól tanulnak a gyerekek, két jól felszerelt, korszerű számítástechnikai teremben. Tárgyi feltételeink az átlagnál jobbak, interaktív táblával 9 tanteremben rendelkezünk. A közművelődési és könyvtári egység közelsége számtalan lehetőséget biztosít a délutáni művelődésre: rendhagyó órák, kiállítások, hangversenyek. Iskolakönyvtári feladatokat a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében látjuk el. Szakköreink, tanfolyamaink: ingyenes középiskolai előkészítők, zeneoktatás, néptáncoktatás, természetjáró, színjátszó, modellező, diákújság-író, KRESZ-szakkör. A helyi egyházakkal nagyon jó kapcsolatban vagyunk, a tanév folyamán több közös programot szervezünk, a felekezeti hittanoktatás helyben, az iskola épületében folyik. A szülői igényeknek megfelelően tanulóink számára reggeli ügyeletet, napközit és tanulószobás foglalkozást biztosítunk. Az országos kompetenciamérési eredményeink az elmúlt tanévben a 20 győri iskola között mind matematikából, mind szövegértésből a legjobbak voltak. Minden feltétel adott, hogy leendő első osztályosaink egy sikeres, korszerű tudást adó, haladó szellemiségű iskolában tanulhassanak. Pedagógusaink jól felkészültek, elhivatottak. Az intézményi fluktuáció minimális, amely magas színvonalú munkát biztosít. Szakmai munkánkat nyelvi fejlesztő és gyógypedagógus segíti. Nyílt napokra várjuk a szülőket: első osztályba ősszel, a többi évfolyamon pedig április hónapban. Jelentős az évenként megrendezésre kerülő Petőfi-hét, melyen tanulmányi versenyeket szervezünk több tantárgyból. Minden évben Petőfi-díjat kap több tanuló és pedagógus. Ezt anyagilag az Ifjúságért Alapítvány támogatja, melyet a szülők adományai, s más patronálók anyagi támogatásai tartanak fenn. Diákönkormányzatunk 1990 óta jelentős szerepet tölt be az iskola életében, vezetői szervezik a kulturális és szabadidős programokat. Negyedévenként jelenik meg a CSENGETÉS című iskolaújság. Ennek hasábjain hírt adunk iskolánk jelentősebb eseményeiről, elért eredményeiről, terveinkről. Kiadványunk lehetőséget kínál 10
tanítványaink alkotásainak közlésére is. Családias légkörű iskolánkat a helybeli diákok mellett szívesen választják a nem körzetünkbe tartozó diákok is.
11
4. NEVELÉSI PROGRAM 4.1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai - Iskolánk nevelő – oktató munkáját a nemzeti értékek, a haza iránti szeretet, a közösség és az egyén kapcsolatának egészséges alakítása, egészséges, a mai világban helyét megálló személyiség fejlesztése iránti igényértékei hatják át, mert: - a haza iránt elkötelezett fiatalok a demokrácia értékrendjére építve, olyan magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak és ily módon felelős állampolgárokat tudjunk nevelni. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő – oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési – oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató – nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.
12
- Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás
képességét.
Ehhez
fejlett
kommunikációs
képességekre
és
viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. - Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé tesszük, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Alapértékeink: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés. Céljaink: Iskolánk filozófiájának mottója (a tanuló, akit útra bocsátunk): „Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét.” (Thomas Jefferson) 13
- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 14
- Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe. - Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Feladataink: alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Eszközök: alatt minden olyan tényezőt értünk, ami valamely módon hat, formál, alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Ilyen értelemben eszköz lehet a közösség, a szervezet, intézmény, rendezvény, tevékenység, sőt a tárgyi elemek is. A céloknak leginkább megfelelő eszköz a differenciált tanítási-tanulási folyamat, tevékenység biztosítása. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás
belső
motivációinak,
önszabályozó
mechanizmusainak
kialakítását,
fejlesztését; - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; 15
- az iskolai tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Eljárások: a nevelési módszer konkrét alkalmazását értjük alatta az intézményi körülmények között, azaz a nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - az inkluzív nevelés - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei 16
- projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: -
differenciálás
-
szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia
-
divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.
-
motiváló
módszerek
alkalmazása
–
pl.
kooperatív-,
projekt
módszer,
drámapedagógia.
4.1.1. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) - Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot.
17
- Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Adjon teret az iskola a gyermeknek a játék és mozgás iránti vágyának. - Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. - Alakítson ki szilárd alapkészségeket. - Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. - Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. - Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. - Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. - Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat. - Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. - Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. - Kompetenciafejlesztés
4.1.2. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; - Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; - Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; - Érzelmi élet gazdagítása; - Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; 18
- Társas kapcsolatos igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; - Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; - Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: - A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; - A mentális képességek célirányos fejlesztése; - Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztása; a taneszközök használata: - Az életkori jellemzők figyelembe vétele; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása; - A felfedezés lehetősége; - A kreativitás fejlesztése; - A differenciált fejlesztés; - A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; - A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; - Személyre szóló fejlesztő értékelés
4.1.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozat (5- 8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: - Folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; 19
- Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; - Kompetenciafejlesztés - Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; - Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szociális érzékenységét, szolidaritásérzését; - Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát,
szavahihetőségét,
becsületességét,
mint
személyiségének,
jellemének értékeit; - Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; - Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; - Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; - Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet. 4.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célja, hogy diákjaink: - haza felelős polgárai legyenek,- kifejlődjön a hazafiság - reális önismerettel rendelkezzenek,- szilárd erkölcsi ítélőképesség - megtalálják helyüket a családban, társadalomban, munka világában - törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatokra - legyenek képesek felelős döntések meghozatalára - legyenek képesek önálló tájékozódásra, cselekvésre - ismerjék, értsék a természeti, a társadalmi, kulturális jelenségeket 20
- tartsák értéknek a kultúra, és az élővilág változatosságának megőrzését. Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások - Követelés kialakítását célzó, - Gyakoroltatás. beidegző módszerek - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés.
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 2. Magatartási - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a tanulói modellek bemutatása, - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. közvetítése bemutatása. - A követendő egyéni és -Műalkotások bemutatása. csoportos minták kiemelése a -A nevelő személyes közösségi életből. példa-mutatása. 3. Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés. - felvilágosítás a betartandó (meggyőződés - A tanulók önálló elemző magatartási normákról. kialakítása munkája. - Vita. Életkori sajátosságok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkorpszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. 21
A tanuló személyiségének megismerése: Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést. Alkalmak: osztályfőnöki és szaktárgyi órák, kirándulás, osztályrendezvény, iskolai rendezvény, ünnepség, sportrendezvények, egyéb tanórán kívüli programok: tábor, színházlátogatás… Módszerek: megfigyelés, vizsgálat, beszélgetés/interjú (szülő, volt iskola, barátok, osztálytársak) konzultáció (tanító kollégák, orvos stb). Következmény: egyéni fejlesztő program kidolgozása: fejleszt: osztályfőnök, szaktanár, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős. Fejlesztési terület: komplex személyiség.
4.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok A tanulók értelmi nevelése Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészül tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével. Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb.
Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új
helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi fejlődésének biztosítása.
22
A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az értelmi nevelés színterei kitágultak, ezért fontos a könyvtári ismeretszerzés technikáját elsajátíttatnunk tanulóinkkal. A nevelés során figyelembe kell vennünk a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az iskola elősegíti emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törek-szik. A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. A tanulók akarati nevelése A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. Nevelésünk célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás. 23
A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Nevelésünk fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése
alapvető
fontosságú.
Ettől
elválaszthatatlan
a
hazánkban
és
szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés. Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy
a
tanulók
tudatos
fogyasztóvá
váljanak.
Tudják
mérlegelni
döntéseik
következményeit. A tanulók testi-lelki egészségre nevelése Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola célja. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült, és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Felkészíti az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra a tanulókat, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek 24
különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló 25
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének
megőrzésébe,
gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolánkban – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kapnak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása A nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az egységes középiskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. Kompetenciák fejlesztése 26
Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése. Melyek azok a tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból szándékolatlan, illetve szándékos tanulást? A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez készteti a gyermeket a tanulásra; arra, hogy figyeljen, részt vegyen a közös munkában. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös „miértekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A
játékszeretet
fejlesztését
egyrészt
az
újabb
és
újabb
fejlesztő
játékok
megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.). Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének 27
kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy — legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt — a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai vannak, később megkezdődhet a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelv-tantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képessége esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a 28
cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítástanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: egymást utánozzák, meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak, versengenek stb. A tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés. Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képesség – azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú. Ennek során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív. Ez lehet beszélgetés, vita, színházi előadás, stb. A közvetett vagy egyirányú kommunikáció során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan nem észleli egymást, azaz a kommunikáció nem interaktív: regény olvasása, festmény megtekintése, rögzített zenemű meghallgatása stb. (Nem tévesztendő össze az esztétikai befogadóképességgel, amely a személyes képességek fejlesztésének körébe tartozik.) Az iskola a tevékenységek és 29
feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége – az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. 4.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Intézményünk ezt a folyamatot sajátos eszközeivel fejleszti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 30
A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket. Rendszeressé kell tenni a közösségek tevékenységét. Iskolánkban diákönkormányzat működik, amelyet jogokkal és kötelességekkel látnak el házirendben meghatározott, saját szervezeti és működési szabályzatában rögzített feladataikat. A diákönkormányzatot a tanulók által elfogadott pedagógus segíti. Az életkor változásával nem csak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. A pedagógusok nevelő-oktató munkájukban, gyakorlati példaadásukkal, a mindennapi életvitellel, az emberi együttműködés formáival ismertetik meg a tanulókat. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban. Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is mintát ad és példát mutat az iskola tantestülete. Meg kell mutatni, és mélyen tudatosítani kell, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben van egymással. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai: A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalok lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok
kezelésében,
minden
évben
vegyenek
részt
hulladékgyűjtésben,
szemételtakarításban. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Tantestületünk a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a kreativitás kibontakoztatását, a 31
differenciálást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási céljainkban megfogalmazottak teljesítése. Tanórán kívüli tevékenységformák, a szabadidő hasznos eltöltése - Tanulmányi és osztálykirándulások kirándulások - Osztályszintű szabadidős foglalkozások - Szünidei szabadidő szervezése - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások - Sportkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók 4.4. Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése, továbbá: 1. Tanításra való alapos felkészülés, a tanítás megtervezése. 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése. 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. 5. Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése. 6. Iskolai környezet alakítása. 7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása. 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása. 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása. 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele. 11. Házi feladatok kijelölése. 12. Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása. 13. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel. 32
14. Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése. 15. Iskolaszék munkájában való részvétel. 16.Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi
rendezvényeken,
esetmegbeszéléseken,
műhelymunkákban,
projektekben, team munkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás. 17. Diákönkormányzat munkájának segítése. 18. Osztályfőnöki feladatok ellátása. 19. Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel. 20. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése. 21. Táboroztatás. 22. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása. 23. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás. 24. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése. 25. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése. 26. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása. 27. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása. 28. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése. 29. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata. 30. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel. 31. Projektnap szervezése, tervezése. 32. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése. 33. Folyamatos képzés, önképzés. 34. Tanári munka értékelése, önreflexió. 35. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása. 36. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése. 37 Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás.
33
38. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása. 39. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika. 40. Egészségvédelem, egészségfejlesztés. . 41. Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés.
4.4.1. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodik az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnökhelyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolaorvossal. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett
tanulókat
segítve
együttműködik
a
gyermekvédelmi
felelőssel,
gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres 34
tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport. A szaktanárokkal
együttműködve
orientálja
a
tanulók
fakultációs
választásait,
a
tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfordulhat, hogy egy-egy
osztályfőnöki órát
„összevontan”, iskolán kívüli program keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. 4.4.2. Az osztályfőnök feladata a tanév elején: - felveszi az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodik azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal) - ismerteti a tanév rendjét, - ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét, iskolaorvos rendelési idejét, - tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára, - meghatározza a szünetekben, a lehetséges tartózkodás helyét, - adatokat szolgáltat az iskolatitkár számára az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorához, (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt) - ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtja igényét gondnokságon, - megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját, (a házirend alapján) - kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert, - biztosítja a DÖK képviselők megválasztását.
4.4.3. A tanév folyamán: - részt vesz az osztályfőnökök értekezletén, tanévenként két alkalommal, - (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat) - szeptemberben, és a félév után szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható), - megszervezi az osztálykirándulást (a kezdő évfolyamok kivételével) - az igazgatóság által kitűzött időpontban nevelési értekezletet tart, 35
- rendszeresen vezeti a haladási naplót, - értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről
(fogászati
vizsgálat,
osztály
orvosi
vizsgálat,
sportversenyek,
diákcserék, sítáborok stb.) - kéthavonként tájékoztatja a szülőket az osztályozónapló alapján a tanuló érdemjegyeiről, - rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, - írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről, - írásban tájékoztatja a szülőket a dicséretekről, illetve a fegyelmezési eljárásokról, (utóbbiakat a haladási napló jegyzet rovatában is rögzíteni kell, a tanuló nevének és az intézkedés dátumának feltüntetésével) - előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban az esetleges bukás lehetőségéről, a házirendben leírt szabályok szerint, - A szülők értesítését - szükség esetén - az ellenőrző hiányában, ajánlott levélben kell megtenni. 4.4.4. Belépő 1. osztályok esetében az osztályfőnök - a tanévnyitó utáni beszedi az anyakönyvi kivonatok fénymásolatát, kitölti a törzslapokat - bemutatja az iskolát, annak helyiségeit, (tornaterem, ebédlő, mosdó.) - tájékoztatja a szülőket az iskolában dolgozó iskolaorvos, védőnő, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő segítő munkájáról, - felhívja a tanulók figyelmét az ellenőrző szerepére és annak vezetésére, - az igazgatóság által megadott határidőre kitölti a tanulók hivatalos nyilvántartási íveit, az anyakönyvet, a születési anyakönyvi kivonat fénymásolata és a tanulói adatlapok alapján, - felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.
36
4.4.5. 8. osztályosok esetében: - pályaválasztási szülői értekezlet megtartása - nyílt napokon való részvétel koordinációja - jelentkezési lapok kitöltése… - a ballagás megszervezése 4.5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igényel a tanuló, ha… - Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
4.6. Kapcsolattartás a szülőkkel tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola környezetfüggő, hiszen a társadalomban nem izoláltan létezik, hanem sokféle hatás, erő éri. Az egyik ilyen erő a szülők közössége. A pozitív szülő-iskola kapcsolat nagyon fontos, hiszen, hatása közvetlenül mérhető a gyermek iskolai viselkedésén, a tanórán kívüli foglalkozásokon. Ez a kapcsolat akkor optimális, ha mentes a szakmai, gazdasági összefonódásoktól. A konfliktus nélküli kapcsolathoz elengedhetetlen a szülők véleménye, akik a meghirdetett fórumokon véleményüket elmondhatják és ezt az intézmény a pedagógiai programjával egyezteti és lehetőség szerint figyelembe veszi, munkájába beépíti. A másik iskolára ható erő a tágabb környezet. Az intézmény feladatát csak akkor töltheti be, ha tevékenységét a használók igényei, valamint a makro- és mikro társadalmi kihívásokra adandó válaszok szándékával szervezi. Az iskola a szülőknek is felelősséggel tartozik, az ő illetve gyermekeik érdekeiért szerveződött. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái, színterei A pedagógusok a tanulók szüleit szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről, tanulmányi eredményeiről. Az intézmény igazgatója, pedagógusok, könyvtárosok, művelődésszervezők tájékoztatják a szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, aktuális feladatokról, azintézmények rendezvényeiről, programjairól. Az iskola igazgatója évente tájékoztatja a Szülők Közössége tagjait az intézményben folyó munkáról, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein, fogadóórákon, egyéni fogadóórákon tartják a kapcsolatot a szülőkkel. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 37
Szülői értekezlet: Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása. Fogadóóra: Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával, szorgalmával összefüggő eseményekről, a különféle intézményi vagy osztályszintű programokról. Osztálykirándulások: Lehetőség a szülők, a gyermekek és a pedagógusok kötetlenebb találkozójára, közvetlen kapcsolatok kialakítására, egymás jobb megismerésére. A szülői értekezletek, a fogadóórák, és egyéb programok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, a szülők a Szülők Közössége tagjai által közölhetik az iskola vezetőségével, illetve nevelőtestülettel. Városrész önkormányzati képviselőivel A kapcsolat a képviselőtestületi tagokkal konstruktív, a körzet képviselői ismerik, segítik és támogatják az iskolát. Az oktatási terület gondjainak, problémáinak megoldásához mindennemű segítséget megadnak. A megválasztásom esetén nyitott vagyok az együttgondolkozásra, a viszonyok tovább építésére. Az együttműködés tovább építésére minél több lehetőséget kell keresni a közel jövőben. Közművelődési egységgel
Közel két évtizeden keresztül ÁMK-ként működött az iskola és a közművelődés. Tevékenysége összeforrt, a nevelőtestület és a közművelődési egység dolgozói segítették egymás munkáját. Az ÁMK biztosította a színes programokat, az iskola pedig stabil érdeklődőket és közönséget garantált. Fontos lenne a későbbiekben is a szervezeti egység változása ellenére ezt a jó munkakapcsolatot megtartani, s kölcsönösen kihasználni a helyzetből fakadó előnyöket. Ennek is a kölcsönös bizalom, a hatékony kommunikáció és az innovatív szemlélet a kulcsa. Fenntartóval Klebensberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerületének Igazgatjával Tanügy-igazgatási referensével, és munkatársaival törekszünk a minél hatékonyabb együtműködés kiépítésére. Az óvoda, védőnői szolgálat, pedagógiai szakszolgálat munkatársaival az eddigi jó kapcsolat további fenntartására törekszünk. 38
4.7. Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában A tanév végén osztályozó vizsgát kell tenni ha:
a.) az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól b.) az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse
c.) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, ill. egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évismétléssel folytathatja.
d.) magántanuló volt A tanév végi javító vizsga A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tantervi követelményrendszer részletesen a helyi tantervben található meg. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első félévében. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy tantárgy esetében a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem értékelhető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adott évfolyam végére a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásánál a tanuló, kiskorú 39
tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
4.8. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). A tanulók oktatása intézményünk helyi tantervében meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok mentén történik. Célunk: - a sajátos nevelési igényű tanulók esetében biztosítsuk a fejlesztést a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés érdekében. - a tanulók önmagához mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását lehetővé tegyük. Intézményünk feladatai: - a fejlesztés követelményeivel igazodjunk a tanuló fejlődésének lehetséges üteméhez, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekcióját gyógypedagógus irányításával végezzük - a tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolánk a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor
40
figyelembe veszi azáltal, hogy a sérülés specifikus fejlesztési területeket meghatározza programjában. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztését meghatározó iskolai dokumentumok: a) az intézményi pedagógiai program b) a helyi tanterv c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program d) az egyéni fejlesztési terv Az SNI-s tanulók nevelése érdekében biztosítjuk: - a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár. - az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység során a tanítók/tanárok/gyógypedagógus együttműködését rendszeressé tesszük. - iskolánk törekszik a befogadás és elfogadás pedagógusi attitűdjének kialakítására - A szakértői vélemény iránymutatása alapján értékeljük és minősítjük a tanulókat, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelés alkalmazását. - Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez előírt speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök beszerzését. - Támogatjuk a pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken - Iskolák pedagógusait, valamennyi dolgozóját, gyermek- és szülői közösségét felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására Elvárások a pedagógusokkal szemben: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) a gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztési tervet figyelembe véve tervezi a tanuló tanórai tevékenységét, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat
beépíti,
a
folyamatos
értékelés, 41
hatékonyság-vizsgálat,
a
tanulói
teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Gyógypedagógus feladata: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d)
javaslatot
tesz
gyógypedagógiai
specifikus
módszerek,
módszerkombinációk
alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.
4.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenység A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. 42
A viselkedéskontroll szociális tanulásában jelentős szerepe van az utánzásos tanulásnak. Ezért is fontos a példamutatás mind a családban, mind az iskolában, hogy a gyermek pozitív viselkedésmintákat kapjon szüleitől, nevelőitől és a gyerekközösségtől. Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! A nevelés során számolnunk kell azzal, hogy nehezebben megy át a külső kontroll belső kontrollba. Az önkorrekció csak a társas konfliktushelyzetek megoldásának ismeretével és a konfliktust megoldó szerepviselés képességével valósítható meg. Ennek fejlesztése a magatartáskorrekció egyik legfontosabb feladata. Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: - az érintett tanuló osztályfőnöke - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai feladatok:
43
- osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége - a komplex zavar oki hátterének kutatása - a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) - a tanulóval való személyes törődés - tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése - együttműködés a szülőkkel - segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől - a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás - folyamatos követés - rendszeres visszacsatolás
44
5. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola helyi tanterve 5.1. A választott kerettanterv megnevezése A munkánk elvégzésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI. 4. ) Kormányrendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Alsó tagozaton elsősorban az Apáczai Kiadó kerettantervét adaptáljuk. Felső tagozaton az Apáczai, Nemzeti (Nemzedékek Tudása) Kiadó kerettantervét adaptáljuk.
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5
2
2
3
3
25
25
25
27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. évf. 4 45
6. évf. 4
7. évf. 3
8. évf. 4
Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3 4 1
3 3 1
3 3 1
3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
5 1 2 28
5 1 3 28
5 1 3 31
1 1
5 1 3 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat
Változat A változat A változat B változat A változat A változat A változat
5.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. 46
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+0,5 7 Idegen nyelvek 1 1 Matematika 4 4+0,5 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Informatika 0,5 0,5 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 25 25
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 Idegen nyelvek 3 3+1 Matematika 4 3 +1 Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 1 Technika, életvitel és 1 1 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 47
3. évf. 6+1 1 4 1 1+0,5 2 0,5 2 1 5 3 25
4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 1 2 1 5 3 27
7. évf. 3+1 3+1 3+1 1
8. évf. 4+1 3 3+1 1
2
2
2 1 2 1 1
1+1 2 1 2 1
1 1
1 1
1 5 1
5 1
Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2 28
3 28
3 31
3 31
A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát a fenti táblázat tartalmazza. Helyi tantervünk az iskolánkra vonatkozó, helyileg kialakított, a nevelőtestület konszenzusával elfogadott és ez által legitimált, az intézményünkre nézve kötelező tanügyi dokumentum, ami globális terv, az iskolában működő valamennyi évfolyam és az összes tantárgy (és más tanulmányi tevékenység) átfogó – a helyi nevelési rendszerbe ágyazott – terve, mely ugyanakkor ezeken a kereteken belül autonómiát biztosít a nevelőinknek. A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői: Műveltségi területek szerint kidolgozott képességek és ismeretek Kerettantervek szintje rendszere Személyiségfejlesztéssel, műveltség-közvetítéssel kapcsolatos akkreditált Helyi tantervek szintje programok Az iskola egyediségét kifejező, átfogó nevelési program
Alaptantervi szint (Nemzeti alaptanterv)
Helyi tantervünk átdolgozásánál alapvetően az adaptáció lehetőségével éltünk. Megvizsgáltuk, hogy a helyi szintű szabályozás megfelel e a NAT-ban leírt kompetencia alapú oktatás feltételeinek. Így
a tantárgyak követelményeiben a tanuló teljesítményének értékelésében a tanulók iskolai beszámoltatásának formáiban a továbbtanulás feltételeinek (magasabb évfolyamra lépés feltételei) megfogalmazásában a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveiben
48
5.2.1. A választható órák időkerete a 2014-2015. tanévben Tantárgy
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv 1v és irodalom Történelem és áll.polg.ism. 1v Idegen nyelv
1v
1,5v
1v
1v
1v
1v
5.
2v
0,5v
Matematika
6.
7.
8.
0,5v
0,5v
2v
1v
1v
1v
1v
1v
Informatika Környezetisme ret Természetisme ret Fizika
0,5v
0,5v
0,5v
Biológia Kémia Földrajz
0,5v
Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Maximálisan választható órák
2
2
3
3
2
3
3
3
5.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira 1.évf.Jav.ja Ktt. %/óravjJava s Magyar nyelv és 32-42 9 8 irodalom 6.48.4 Műveltségi területek
2.évf. Ktt. Jav. 3.évf. Ktt. Jav. 4.évf. %/óra %/óra %/óra
Ktt. Jav.
32-48 8 6.48.4
7
49
8
32-48 8 6.48.4
8
32-42 7.29.45
8
Élő idegen nyelv 2-6 0.41.2 17-23 Matematika 3.44.6 Ember és 4-8 társadalom 0.81.6 Ember a 4-8 természetben 0.8(környezetismere 1.6 t) Művészetek 10-18 (ének- rajz) 2-3.6 Informatika
Életvitel gyakorlati ismeretek Testnevelés sport
2-5 0.4-1
4
1
0.5 2-6 0.41.2 17-23 5 4 3.44.6 4-8 0.81.6 4-8 1 1 0.81.6
1- 2 1.5
10-18 1- 2 2-3.6 1.5
0.5 2-5 0.4-1
és 4-8 1 1 0.81.6 és 15-20 3+2 3 3-4
3 0.5 2-6 0.5 2-6 0.40.451.2 1.35 17-23 4 17-23 4 4 4 3.43.8254.6 5.175 4-8 4-8 0.80.9-1.8 1.6 4-8 4-8 1.5 1 2 1 0.80.9-1.8 1.6
20
20
4.5
1.5
10-18 1.5- 2 2-3.6 1.5
0.5 2-5 0.4-1
4-8 1 1 0.81.6 15-20 3+2 3 3-4
1
10-18 1.5- 2.5 2.25- 1.5 4.05 0.5 2-5 0.5 0.451.125 4-8 1 1 1 0.9-1.8
4-8 1 0.81.6 15-20 3+2 3 3-4
20
15-20 3 3.3754.5
3.5
22.5
Nem kötelező órakeret 52 § (7). 1. évfolyam : 2 óra/ osztály= 4 óra – 4 óra testnevelés (2x2 óra) 2. évfolyam : 2 óra/ osztály= 4 óra – 4 óra testnevelés (2x2 óra) 3. évfolyam : 2 óra/ osztály= 4 óra – 4 óra testnevelés (2x2 óra) 4. évfolyam : 2.25 óra/ osztály=4.5 óra-1 óra testnevelés (2x0.5 óra) -3 óra számítástechnika ( 2x0.5 óra óraszámnövelés, 2x1 óra csoportbontás) -0.5 óra szakkör Tehetséggondozás 52 § (11) c pontja: 1-3 évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra – 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óracsoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás - 0.6 óra korrepetálás 2. évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra – 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óra csoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás - 0.6 óra korrepetálás 50
3. évf.: 2x1.8 óra=3.6 óra – 2 óra idegen nyelv(2x0.5 óra óraszámemelés, 1 óra csoportbontás) - 1 óra számítástechnika csoportbontás - 0.6 óra korrepetálás 4. évf.: 2x2.025 óra= 4.05 óra- 4 óra idegen nyelv(2x1 óra óraszámemelés, 2 óra csoportbontás) - 0.5 óra szakkör Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira 5.évf. Ktt. Jav. 6.évf. JavjavJJav. 7.évf. Ktt. Műveltségi %/óra %/ór %/óra területek a Magyar nyelv és 17-24 4 10-15 4 17- 4 4 irodalom,média 3.82524 2.55.4 3.825 3.75 -5.4 12-20 Élő idegen nyelv 12-20 3 3 12- 3 3 2.720 3-5 4.5 2.74.5 15-20 4 Matematika 4 15- 3 3.5 10-15 3.37520 2.54.5 3.375 3.75 -4.5 Ember és 4-8 2.5 1.5 4-8 2,5 1.5 10-15 társadalom (hon 0.90.92.5és 1.8 1.8 3.75 népismeret.,történ elem, etika) Ember a 7-11 1 15-20 1. 7-11 2 2 természetben 1.5755 1.575(1,1 3.75-5 (fizika, biológia, 2.475 2.475 ) kémia) 1 Földünk - 4-8 4-8 1 4-8 0.5 1 környezetünk 0.90.91-2 1.8 1.8 Művészetek 12-16 3 8-15 3 12- 3 3 (ének-zene, rajz, 2.716 2-3.75 tánc és dráma) 3.6 2.73.6 4-8 6-10 Informatika 0 1 4-8 0.5 1 0.90.91.51.8 1.8 2.5 Életvitel és 4-9 5-10 1 1 4-9 1 1 gyakorlati 0.90.91.25ismeretek 2.025 2.025 2.5 51
Ktt. Jav. 8.évf. %/ór a 103.5 3 15 2.53.75 123 3 20 3-5 3
3
3
2.5
1015 2.53.75 1015 2.53.75
K tt.
Jav.
5
3
3
3
3
3
2
2.5
4.5 4.5(1.515- 4.5 4.5(1. ,1.5, 20 5, 1.5) 3.751.5,1.5 5 ) 1.5 1.5 4-8 1.5 1.5 1-2 2
8-15 2 2 (1,1) 23.75
1
1.5
1
1.5
2 (1,1)
6-10 1 1.5 1.52.5 5-10 0.5 1.5 1.252.5
Testnevelés sport
és 11-15 3 2.4753.375
2. 11- 3 5 15 2.475 3.375 22 .5
2.5 10-15 3 2.53.75
2.5
22. 5
25
1015 2.53.75
3
2.5
25
Nem kötelező órakeret 52 § (7): 5. évfolyam: 5.6 óra/osztály, 2x5.6 óra=11.2 óra – 2 óra ISK - 1 óra (2x0.5 óra) testnevelés óraszámemelés - 3 óra idegen nyelv csoportbontás - 2 óra számítástechnika csoportbontás - 3.2 óra szakkör 6. évfolyam: 5.6 óra/osztály, 2x5.6 óra=11.2 óra – 2 óra ISK - 1 óra (2x0.5 óra) testnevelés óraszámemelés - 3 óra idegen nyelv csoportbontás - 2 óra számítástechnika csoportbontás - 3.2 óra szakkör 7. évfolyam: 7.5 óra/osztály, 2x7.5 óra=15 óra – 2 óra ISK - 1 óra (2x0.5 óra) testnevelés óraszámemelés - 3 óra idegen nyelv csoportbontás - 3 óra számítástechnika csoportbontás - 6 óra második idegen nyelv (2 csoportx3 óra) 8. évfolyam: 7.5 óra/osztály, 2x7.5 óra=15 óra – 2 óra ISK - 1 óra (2x0.5 óra) testnevelés óraszámemelés - 3 óra idegen nyelv csoportbontás - 3 óra számítástechnika csoportbontás - 6 óra második idegen nyelv (2 csoportx3 óra) Tehetséggondozás 52 § (11) c pont: 5. évf.: 2.025 óra/osztály, 2x2.025 óra=4.05 óra – 2 óra (2x1 óra) magyar nyelv és irodalom - 2 óra (2x1 óra) matematika - 0.05 óra szakkör 6. évf.: 2.025 óra/osztály, 2x2.025 óra=4.05 óra – 2 óra (2x1 óra) magyar nyelv és irodalom - 2 óra (2x1 óra) matematika - 0.05 óra szakkör 52
7. évf.: 2.25 óra/osztály, 2x2.25 óra=4.5 óra irodalom 8. évf.: 2.25 óra/osztály, 2x2.25 óra=4.5 óra irodalom
– 2 óra (2x1 óra) magyar nyelv és - 2 óra (2x1 óra) matematika - 0.5 óra szakkör – 2 óra (2x1 óra) magyar nyelv és - 2 óra (2x1 óra) matematika - 0.5 óra szakkör
Csoportok szervezése: német angol Kiválasztás az előző évfolyam eredménye alapján. Idegen nyelv:
Informatika: 4-8. évfolyam egy osztály/ két csoport Nyelvi fejlesztő foglalkozás: 1-3. évfolyamon. Csoportba sorolás szempontjai: nyelvi fejlesztő pedagógus felmérése alapján szülői egyetértéssel, évfolyamonként 2 osztály/ 3 csoport magyar nyelv és irodalom tantárgyból.
53
5.3. A 2014. szeptember 1-jétől érvénybe lépő tantervek felmenő rendszere FELSŐ TAGOZAT 20142015. 20152016. 20162017.
ALSÓ TAGOZAT Köznev. ÚJ ÚJ törvény NAT NAT ÚJ ÚJ ÚJ NAT NAT NAT ÚJ ÚJ ÚJ NAT NAT NAT
ÚJ NAT Köznev. ÚJ törvény NAT ÚJ ÚJ NAT NAT H2004
ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT
Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT
H2004 Köznev. törvény ÚJ NAT
H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 5.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az intézmény munkaközösségei az alkalmazható tankönyvekről, tanulási segédletekről, taneszközökről az alábbi elvek figyelembevételével választanak: A tankönyvek kiválasztásának elvei meghatározásakor a 2012. évi CXXV. törvénnyel módosított 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről jogszabály rendelkezéseit követjük, kiemelten a 6-8. §-ban leírtakat. - Csak miniszteri rendeletben megjelentetett hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyv használható. - A fentiek figyelembevételével a pedagógus által választott tankönyv legyen -
az iskola oktatási céljainak megfelelő
-
az adott tantárgy célrendszerének megfelelő
-
tartós
-
az életkornak megfelelő megfogalmazású
-
motiváló, tanulást segítő 54
-
egyszerű, világos szerkezetű, a tanórán és az otthoni tanuláshoz jól használható
-
kedvező árú,
-
adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,
-
adjon mintát önálló feladatmegoldásokra.
A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tanulási év közben meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.
5.4.1. Térítésmentes tankönyvek igénybevételének lehetősége: - 2013. szeptember 01-től a tanulók első évfolyamon, - majd felmenő rendszerben ingyen kapják meg a tankönyvet. A tankönyvet az iskola kikölcsönzi a tanulóknak. - A tankönyveket 4 tanévben használjuk, így azok tartalmi, formai használhatósága kiemelt rendelési szempont. - 2013. szeptember 01-től szociális helyzet miatt ingyenes tankönyvben részesülnek a tanulók a 2. évfolyamtól. Az ingyenesség jogcíme felmenő rendszerben megszűnik. - Azon tanulók számára, akik nem jogosultak az ingyenes tankönyvre, az iskola igény szerint biztosít tankönyvkölcsönzési lehetőséget.
5.5. Nemzeti
alaptantervben
meghatározott
pedagógiai
feladatok
helyi
megvalósítása 5.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 1-2 évfolyamon kiemelt hangsúlyt kap a játékközpontú tanulási tevékenység, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, 55
szokásokat alakít ki. Tekintettel a lehetséges egyéni fejlődésbeli különbségekre fontosnak tartjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, amelyet az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szándékozunk megvalósítani. Változatos munkaformákkal és módszerekkel kívánjuk kialakítani az adott korosztálytól elvárható motiváltságot. Megismertetjük őket a különböző tanulási technikákkal, melyek által egyre kevesebb tanítói segítséggel lesznek képesek saját tanulásukat megszervezni, feladataikat elvégezni. Fokozatosan – sok pozitív visszajelzéssel – erősítjük a feladat- és kötelességtudatukat, mellyel egyre magabiztosabban lesznek képesek megfelelni a követelményeknek.
5.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 1-2. évfolyamon megalapozott tanulásszervezési folyamat továbbépítésével egyre nagyobb önállósággal legyenek képesek a gyermekek magas szintű teljesítményre. Előtérbe kerülnek a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő tevékenységek. A munkaformák magasabb szintű alkalmazásával törekszünk a gyermekek motiváltságát növelni. Új tanulásszervezési megoldásokkal (pl. kutatómunka, projektmunka, internet alkalmazása…) tudásuk mélyítését, teljesítményük fokozását kívánjuk elérni, illetve általuk fejleszteni az együttműködési készséget, ami a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen. 5.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, , a tanulói tudás megalapozása, együttműködési készség fejlesztése, kulcskompetenciák megalapozása, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képesség alapozása, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása,
56
5.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
5.6. Mindennapos testnevelés A napjainkban zajló gazdasági és társadalmi átalakulás gondjai között kiemelten szerepel a lakosság romló egészségügyi állapota. Drasztikusan növekszik az indokolatlanul korai halálozások száma – elsősorban az egészségre káros szokások elterjedésével, az egészséget nagyban károsító életmóddal. Egyértelműen kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen táplálkozás szorosan összefügg mindezzel. Felmérések igazolják, hogy a magyar gyermekek egészségi állapota meglehetősen kedvezőtlen és aggasztó, hiányoznak az egészséges életmód kialakításához szükséges készségek elsajátításának feltételrendszere. Nem véletlen, hogy a tanköteles gyermekek közel 50-60 %-nak a tartása gyenge, vagy már valamilyen testi deformitás szenvedő alanya. A gondokat tovább fokozza az a tény is, hogy mostanra már minden harmadik (!) 57
diák, átlagosan 10 %-nyi túlsúllyal rendelkezik. Magas a felmentett, a könnyített s a gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma is. Legveszélyesebb a betegség kialakulása szempontjából a kisiskoláskor és a serdülőkor. Óvodás és iskolás korban még remény van arra, hogy a gyerekekben kialakítható a rendszeres testmozgás igénye, továbbá megalapozhatók a helyes táplálkozási szokások, rögzíthetők az egészséges életvitel alapelemei. Mindezek miatt is, relevánsan felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az 1-8. évfolyam egyik alapvető feladatát, a gyermekkori testi- lelki egészség megóvását a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra fejlesztésével, a mozgáskoordináció javításával kívánjuk elérni. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározottak szerint szervezzük meg. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése lapján a 2012/2013. tanévben, az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán vezettük be, majd ezt követően felmenő rendszerben. A mindennapos testnevelés céljai: - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. - Tudatosítani a tanulóinkban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. - A tantervben szereplő „klasszikus” mozgásformák elsajátítása. - A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.
58
- A gyerekek iskolai leterheltsége egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak
az
előtérbe
kerülését,
amelyek
alkalmasak
a
rekreációra,
kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. - A gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, valamint útravalóul szolgálhat majd felnőttkori sportolásukhoz. - A játék az egyik legjobb jobb személyiségfejlesztő eszköz.
Ugyanis ennek a
tevékenységnek része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. - Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A legfontosabbak a mindennapos testnevelésben a résztvevő gyerekek, ezért szükségesek részükről a következők: - tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében, alkati adottságaiknak megfelelően rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, - legyenek tisztában azzal, hogy a keringési-, légzési és mozgató szervrendszerük megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen a testnevelés és a sport, - előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat, - ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák is azt, - igényeljék a mindennapos sportolást, testmozgást, - törekedjenek a szabályok betartására, a nehézségek leküzdésére, alakuljon ki kudarctűrésük, társaikkal szemben legyenek toleránsak, - alkalmazzák rendszeresen a kialakított higiéniai szokásokat, - a sportolással kapcsolatos pozitív tapasztalataikat adják át a családtagjaiknak is. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: A fenti célok elérése érdekében a következő, sajátos egészségügyi és pedagógiai
59
szempontoknak
kell
érvényesülniük,
megjelenniük
a
tanítási
órákon,
egyéb
foglalkozásokon: - Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelésére. - Minden testnevelési órán, van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló prevenciós gyakorlatsor. - A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok. - Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a Hungarofitt teszt alapján. Minden tanévben kétszer, október és május hónapban végezzük ezt el. - Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. - Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai. - Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni. Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap. Foglalkozások: A sportolás, a testnevelés helyei: a tornaterem, a tornaszobák, a kosárlabdapálya, a kézilabdapálya, az iskolaudvarok, a Bezerédj kastély parkja. Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő foglalkozások biztosítják: 1-3. évfolyamon: - Heti 5 testnevelés óra. A tantervi anyag elsajátítása sok játékkal. 4. évfolyamon: - Heti 4 testnevelés óra. A tananyag elsajátítása. 5. évfolyamon: - Heti 5 óra kötelező testnevelés. A tanórák mindegyike a délelőtti órarendben kapott helyet. A 2013/2014 tanévtől kezdődően a kötelező úszásoktatás a 2. évfolyamból átkerült az 5. évfolyamba. Az 5. évfolyam 18 órában (9x2 óra) úszik a PÁGISZ ÁMK uszodájában adott időbeosztás alapján. 6-8. évfolyamon: - Heti 3 a testnevelés órák száma. 60
A hét minden napján szervezett tömegsport-, és egyesületi foglalkozások vannak. Ezeken a sportfoglalkozásokon a tanulók alkalomszerűen is részt vehetnek. Iskolai sportköri foglalkozásokat különféle sportágakban szervezzük. Az 1-8. évfolyamon a testnevelés órák keretében oldjuk meg a könnyített testnevelési feladatokat. A gerinc-, és lúdtalp problémás, az iskolaorvos által kiszűrt tanulók számára prevenciós, tartásjavító tornát tartunk délután. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára sportversenyeken való részvételre. Az alapfokú, és a diákolimpiai versenyeken mérettethetik meg magukat. Jól működő kapcsolatot ápolunk a helyi sportegyesülettel. Biztosítják az iskolánk tanulói részére a műfüves pályát, az iskola pedig biztosítja a tornatermet az edzéseik idejére.
5.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai: A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. - nem kötelező, választható órák -második idegen nyelv A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák - napközi otthon - tanulószoba - szakkörök - előkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások - énekkar - sportköri foglalkozások - fejlesztő foglalkozások (SNI/BTMN tanulók részére) - gyógytestnevelési foglalkozások - DSE-foglalkozások Az iskola hagyományainak megfelelően szakköröket hirdet meg. Ezek indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások szeptember közepén kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozásokat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A foglalkozásvezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. 61
A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról mulasztási, haladási naplót kell vezetni. A foglalkozás vezetője felelős a működésért. Az előkészítő foglalkozások szeptember közepén kezdődnek, és a felvételi időszak végéig tartanak. Egyéni vállalkozók, magániskolák – az intézményen belüli működtetése esetén – a tanterembérlet lehetőségével működhetnek külön is. Énekkar Az énekkar szorgalmi időszak alatt heti egyszer vagy kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt, felvétel után a tanuló köteles a foglalkozásokon és szerepléseken köteles rendszeresen részt venni. Az iskolai sportfoglalkozások A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az iskolai DSE szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes. A DSE tevékenységét saját szabályzata rögzíti és tartalmazza. A fejlesztő foglalkozások Szakemberek bevonásával, heti rendszerességgel, iskolai órakeretből biztosítjuk a feltételeket. Tanulási képességet vizsgáló bizottság véleménye alapján és szülői hozzájárulással vesznek részt a foglalkozásokon az érintett tanulók. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A tanulók (szülők) a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az osztályfőnökök tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben választható tantárgyakat, foglalkozásokat; – a részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban, az iskola által biztosított űrlap kitöltésével minden év május 15-ig jelenthetik be az osztályfőnöknek.
5.8. A napközi otthon
A napközi a tanításon kívüli időben biztosítja a tanulók felügyeletét, ellátását, elősegíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelőoktató munkáját. A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával elősegíti az önálló tanulásra való nevelést, a helyes napirend kialakításával pedig rendszeres életmódra nevel. Felméri és megszervezi a tanulók felügyeletét a tanítás nélküli munkanapokon, valamint a tanítási szünetek ideje alatt. 62
A napközi részt vesz a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési, közlekedési és környezetvédelmi szokások kialakításában, fejlesztésében. A szabadidős tevékenységek keretében lehetőséget teremt a játékra, a rendszeres testmozgásra, valamint kulturális és manuális foglalkozásaival hozzájárul a tanulók önművelődési igényeinek kialakításához és alkotói kedvük kibontakoztatásához.
5.9. Tanulószoba Az alsó és a felső tagozat közti átmenet nehézségeit igyekszik megkönnyíteni az iskola a tanulószoba kínálta lehetőségekkel. A tanulószoba a felső tagozaton tanuló gyerekeknek biztosít állandó tanári felügyeletet a délutáni órákban. A tanulószoba munkarendje délután 2-től ½ 4-ig tart. Az ezt megelőző időben a tanulók ebédelnek, ahová tanári felügyelettel mennek át, jó idő esetén, az iskola udvarán játszhatnak. A foglalkozás 2-től kezdődik, munkarendje viszonylag kötetlen, hiszen igyekszünk alkalmazkodni a tanulók egyéb délutáni tevékenységeihez is (szakkörök, zene, sport). Ebből adódóan vannak, akik később csatlakoznak, illetve akik megszakítják a szorgalmi időt. A tanulási idő rendszerint háromig tart, ez alatt el kell készíteniük az írásbeli feladatokat, amelyhez szükség esetén segítséget kérhetnek. A feladatokat pedagógus ellenőrzi, szükség esetén megmagyarázza, kikérdezi a szóbelit, gyakorlásra is lehetőséget teremt. A fennmaradó időben társasjátékokkal, rajzolással, olvasással tölthetik a gyerekek az időt.
5.10.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelemként szerepel. Kettős visszajelzést kapunk általa: - egyrészt segít a tanulónak önmaga képességeit, tudását megérteni, ezáltal ösztönöz, - másrészt jelzi a pedagógusnak az ismeretátadás sikerességének mértékét. Tartalmazza a bemeneti, folyamat- és kimeneti méréseket. 63
Az ellenőrzés formái: Folyamatos megfigyelés adott szempontok szerint (formatív) Érdekes és értékes adattömeget kaphatunk, melyet figyelembe vehetünk az értékelésnél. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése – feleltetés (formatív, szummatív) Történhet: - beszélgetés (kérdés-felelet) - összefüggő szóbeli felelet formájában Követelményei: - minél több tanulót aktivizáljon - terv szerint történjen - önállóság - feleletek elemzése (bírálat, pozitív és ösztönző legyen) Az ismeretek ellenőrzése írásbeli (külső és belső mérések) munkák útján: - írásbeli felelet (formatív, szummatív) - diagnosztizáló mérés (diagnosztikus) Célja: a tanulók tudásszintjének megállapítása, tanulságait a tanítás során felhasználjuk. (Nem lehet osztályozni, értékelni igen!) - felmérő dolgozat (formatív): részösszefoglalások után az előrehaladás mértékéről tájékoztatja a tanulót és a pedagógust - témazáró dolgozat (szummatív) - feladatlapos ellenőrzési formák, tantárgytesztek A feladatok alkalmazkodjanak a tantervi követelményekhez (lásd: helyi tanterv), a tanulók fejlettségéhez, átlagos színvonalához. A dolgozatírással kapcsolatos részkérdéseket a tantárgyi programok tárgyalják. Az ismeretek, készségek ellenőrzése gyakorlati munkák útján (formatív, szummatív) Ilyenek a rajzok, a technikai foglalkozásokon alkotott papír-, fa-, fonal- és fémmunkák értékelése. -
Tanulói portfólió gyakorlati munkákból (formatív)
-
Házi feladatok, házi dolgozatok (formatív)
Megmutatják a tanuló ismereteinek és készségeinek fokát. A tanulók tudásának ellenőrzése szorosan összefügg az értékeléssel, attól nem választható szét a gyakorlatban. 64
Az értékelés alapkövetelményei: Legyen: - objektivitásra törekvő - világos, érthető - áttekinthető - összehasonlítható - nevelő hatású - motiváló. A hiányosságok megmutatása mellett a tanulóknak segítséget kell kapniuk a javításhoz. Az értékelés funkciói, fajtái: A komplex értékelés az ideális, melynek részei: számszerű, szöveges és verbális értékelés. A szöveges minőségi értékelés lehet szóbeli és írásbeli. Van algoritmusa: először a pozitívumokat, majd negatívumokat emeljük ki, következik a javítás, továbbhaladás útja és tanácsok a továbbhaladáshoz. Az értékelés, mint tájékoztatás: - tájékoztatja a pedagógust munkájának eredményéről, a továbbhaladás lehetőségeiről, - tájékoztatja a tanulót elért eredményeiről, - mintát ad a gyerekek számára mások értékelésére, - alakítja a csoport mércéjét, erős közvélemény-formáló ereje van, - tájékoztatja a szülőt is a tanuló eredményéről Ennek eszközei: - ellenőrző könyv - tájékoztató füzet - bizonyítvány Fóruma: - fogadóóra - családlátogatás (indokolt esetben) - szülői értekezlet - iskolai nyílt napok
65
Minimálisan kötelező értékelés tantárgyanként: A tanulók megfelelő értékeléséhez és a félévi és év végi érdemjegyek reális megállapításához az alábbiak szerint kell eljárni: Óraszám félévente (heti)
Érdemjegyek száma félévente
1 óra
legalább 3 érdemjegy
2 óra
legalább 4 érdemjegy
3 óra
legalább 5 érdemjegy
4 óra
legalább 6 érdemjegy
5 órától
legalább 8 érdemjegy
(kivétel:
mindennapos
testnevelés) - Jelölésük havonta az aktuális tananyag mérése szerint - Az adott havi jegyeket a hónap végéig köteles minden pedagógus a naplóban rögzíteni. Írásbeli feladatok értékelése Témazáró dolgozatok – napló, ellenőrző (piros jegy) Tantárgyankénti témazárók száma évente: -
magyar irodalom
tananyag-egységenként
- magyar nyelv
tananyag-egységenként
- történelem
tananyag-egységenként
- matematika
3
- fizika
3
- természetismeret
4
- kémia
4
- biológia
3
- földrajz
3
- idegen nyelv
tananyag-egységenként
Év eleji, félévi és év végi felmérések – napló, ellenőrző (piros jegy) - célja a tanulók maradandó tudásának mérése 66
- tantárgyanként minimumszint-felmérő év elején, félévkor és év végén tantárgytól függően a szaktanár kompetenciája Tudáspróbák – napló, ellenőrző (kék jegy) - témakörök elsajátításának mérését szolgálja Írásbeli feleletek – napló, ellenőrző (kék jegy) - célja: résztéma mérése Írásbeli beszámoltatás esetén az eredményeket százalékban kell kifejezni. Írásbeli beszámoltatások értékelésének százalékos határai adaptált feladatbankoknál 3-8. évfolyamokon: 91-100%
jeles (5)
80-90%
jó (4)
61-79%
közepes (3)
41-60%
elégséges (2)
0-40%
elégtelen (1)
2. évfolyamon az írásbeli beszámoltatások értékelésének százalékos határai: 94-100%
jeles (5)
80-93%
jó (4)
60-79%
közepes (3)
41-59%
elégséges (2)
0-40%
elégtelen (1)
indoklás: - Az adaptált feladatbankok is százalékos méréshatárokat rögzítenek. - A százalékos megoszlás lehetővé teszi a tudásszint azonos mérését egymást követő tanévek során. - A százalékos értékelések statisztikai jellegű feldolgozása segíti az oktatási módszerek hatékonyságának elbírálását, a tanulók fejlődésének mérését is. Szóbeli feladatok értékelése Órai szóbeli felelet – napló, ellenőrző(kék jegy) - Célja: az előző órák tananyag-elsajátításának, az önálló felkészülésnek egyéni mérése Beszámolók, kiselőadások – napló, ellenőrző (kék jegy) 67
- Célja: az önálló felkészülés és előadás egyéni mérése Rendszerességének és mélységének meghatározása a szaktanár hatáskörébe tartozik. Szóbeli beszámoltatások értékelése - A tananyagrész elsajátításának mértékét a minimumkövetelményekhez kell igazítani, melyről minden szaktanár a kerettantervből tájékozódhat. - Az értékelés formája 1-5 érdemjeggyel. - Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a tanuló képességeihez mérten mennyire sajátította el a kijelölt tananyagrészt. - Minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy félévente legalább egyszer szóban is számot adhasson tudásáról.
5.11.
Az értékelés formái
Személyes, szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg: -
A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, - szinte minden pillanatban
megjelenő
-
igen-nem,
helyes-helytelen,
típusú
szabályozó
megnyilvánulások. -
A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés.
-
A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel. /Az alsó tagozat 1. 2. és 3. osztályában hangsúlyozottan!/
-
Írásbeli szöveges értékelés
-
A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Ezekre nagy hangsúlyt fektetünk.
-
A szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók)
-
Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.) 68
Osztályozás A második évfolyam II. félévétől minden évfolyamon, a tanulók teljesítményét évközi érdemjegyekkel és félévi illetve év végi osztályzattal értékeljük. Az ötfokozatú osztályozásnak mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság követelményeinek. A félév és tanév zárása előtt egy hónappal írásban értesítjük a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit. A felső tagozaton a hagyományos módon értékelünk: minden tantárgyból évközi érdemjegyeket, a félévek végén pedig osztályzatokat kapnak a tanulók teljesítményükre. Ez vonatkozik az újként belépő tantárgyak első félévére is. Írásbeli szöveges minősítést nem alkalmazunk a féléves osztályzatok helyett semmiből az 5-8. évfolyamon.
Javító és osztályozó vizsga Az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot kapott, augusztusban javítóvizsgát tehet. Aki tanulmányait külföldön végezte, és bizonyítványa nem felel meg a Köznevelési Törvény előírásainak vagy ő maga osztályozó vizsgát szeretne tenni - augusztusban osztályozó vizsgát tesz. Nyilvánosan értékelünk o házi versenyeken, vetélkedőkön o bemutató foglalkozásokon o diák- és iskolagyűléseken o szakkörön, kiállításokon o évzáró ünnepélyen 5.12.
Dolgozatok értékelése
1 Tantárgy Földrajz Biológia Matematika
2
3
4
5
0-35%
34-50%
51-75%
76-89%
90-100%
0-30%
31-50%
51-70%
71-90%
91-100%
69
Fizika Kémia Számítástechnika Technika Magyar nyelv és irodalom, történelem Ének: Rajz: Értékelés, idegen nyelv:
0-39%
40-54%
55-74%
75-89%
90% felett
0-29% 0-39% 0-40 %
30-49% 40-59% 41-60 %
50-74% 60-79% 61-79 %
75-89% 80-89% 80-90 %
90% felett 90% felett 91-100 %
A tananyagtartalomtól függően a %-ok bizonyos esetekben eltérhetnek. 5.13.
A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei
Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb…) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló indokolt hiányzás miatt nem adott számot tudásáról. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás idejét formáját módját Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell.
5.14.
Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai:
Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az érdemjegyek bejegyzése a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe a szaktanár feladata. Az osztályfőnök feladata hogy az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe bekerült érdemjegyek azonosságát negyedévente ellenőrizze, illetve a hiányokat pótolja. 5.15.
Értékelés az 1-8. évfolyamon
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző évek óta. 70
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: Szöveges értékelést alkalmazunk az 1. évfolyamon félévkor és évvégén, és 2. évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében, és 5. évfolyamon erkölcstan, hit és erkölcstan tantárgyból, a hitoktatókkal történt egyeztetés alapján. A tanulók értékelése erkölcstan tantárgyból Az egyéni értékelés különböző formái: - Önálló produktív munka készítése 1.osztály: rajzos munka 5.osztály: problémamegoldó vagy elemző esszé írása; házi dolgozat; projektmunka; portfólió - Önálló szóbeli feladat 1.osztály: probléma kifejtése 5.osztály: probléma kifejtése, kiselőadás tartása - Pár- és csoportmunkában való részvétel 1.és 5.osztály: disputa, vetélkedő, szerepjáték A tanulók értékelésének főbb szempontjai: Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenység során. Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, következő, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés. Képes-e kérdéseket, megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni? Fogalmak helyes használata. Tanórán kívüli információszerzés, pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása. Továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a társadalmi együttélés szabályait. Ismerje az erkölcsi alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. 71
A fejlesztés várt eredményei: A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit. Képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. Értékítéletüket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani. Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Félévi és év végi értékelés szöveges: erkölcstan, hit és erkölcstan tantárgyból. Szintjei:
dicsérettel részt vett aktívan részt vett részt vett
Értékelésünk törvényi kerete: 2011. évi CXC tv 54.§ (3) A tanév végi minősítési kategóriák: -
kiválóan teljesített
-
jól teljesített
-
megfelelően teljesített
-
felzárkóztatásra szorul.
A tantervi követelményeket tantárgyanként: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesítette, vagy felzárkóztatásra szorul. Az SNI-s tanuló: tantervi követelményeket teljesítette vagy részben teljesítette. A fenti minősítési kategóriákat 2. évfolyamon félévig tantárgyanként alkalmazzuk. Ha a tanuló félévkor és év végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, akkor a szülő bevonásával meg kell keresni a gyengébb teljesítmény okát, hogy mik akadályozták a tanulmányi előmenetelét, fejlődését. A tanulók évközi értékelésénél már második évfolyam I. félévében lehetőséget biztosítunk az ötfokú érdemjegy-skála alkalmazására is a szöveges értékelés mellett. A tanév során bármikor élhet a tanító az írásbeli szöveges értékelés eszközeivel. Annak szükségességét, formáját, gyakoriságát a pedagógus maga dönti el, illetve a gyermek iskolai megnyilvánulásaihoz igazítja. Törekszünk azonban arra, hogy az egy évfolyamon 72
belül dolgozó tanítók körülbelül azonos értékelő tevékenységet végezzenek. Ez rendszeres évfolyamszintű egyeztetéseket kíván meg. A 2. osztály II. félévétől kezdődően az értékelésben a hagyományos, érdemjegyeket (ötfokú skála) alkalmazzuk a tudás, a magatartás és a szorgalom osztályzásánál egyaránt. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében az érdemjegyek mellett szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat is, de a tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanulókat. A 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1) Továbbra is mód van arra, hogy a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt a félévi és év végi bizonyítványban a „kitűnő” minősítéssel értékeljük a 2. évfolyam II. félévétől. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A magatartás értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A szorgalom értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
5.16.
A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban
Az iskolai oktatás korai bevezető és kezdő szakaszában a tanulók eltérő fejlettségi, érettségi szinten állnak. A hátrányok és előnyök a szakmai tapasztalatok szerint az iskolai oktatás több évén keresztül egyenlítődnek ki. A szöveges értékelésben rejlő lehetőségek: -
A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz.
-
Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. 73
-
Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.
Az értékelés funkciói: -
Diagnosztikus,
prognosztikai,
korrekciós
funkció,
amely
fontos
információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. -
Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.
-
Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási
periódus
végén
regisztrálja
az
eredményeket,
a
pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés alkalmazásánál a kisiskoláskor kezdetén bizalmasabb, közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki. Ezáltal nőhet a gyerekek motivációs szintje, így mindenképpen az előnyök kerülnek előtérbe és nem a felmerülő nehézségek. 5.16.1.
A szöveges értékelés dokumentumai
A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének és iratkezelésének általános szabályait és a tanügyi nyilvántartások kezelését a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásai tartalmazzák. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap, a tájékoztató füzet és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelési gyakorlat. Az első évfolyamokról kiállított bizonyítvány „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. 74
Az OM által közzétett számítógépes szöveges értékelő program segítségével készítjük el az első év végi bizonyítványokba a szöveges értékelést tartalmazó pótlapokat, valamint a törzslapok kitöltését is a számítógépes program segítségével végezzük. A program által kínált tantárgyi struktúrát és a tantárgyi mondatbankokat átalakítjuk, illetve kiegészítjük a helyi sajátosságoknak megfelelően. 5.17.
Az
otthoni
felkészüléshez
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
meghatározása Az otthoni illetve a napközis felkészülés célját úgy érdemes meghatározni, hogy az egyben jelölje ki azt az utat is, amellyel a tanulási célhoz érünk. A házi feladatok elkészítése eszköz és nem cél. Rajtuk keresztül tudjuk megoldani a gyermek fejlesztését, megismertetni, kialakítani azokat a hatékony tanulási technikákat és szokásokat, amelyek az önálló tanulási képesség kialakításához vezetnek. Az otthoni, illetve napközis házi feladattal kapcsolatos alapelvek: - Minden tevékenységünknek, módszerünknek, amit az önálló tanulás folyamatában tervezünk, végzünk, gyakoroltatunk, az önállóság kialakítását kell szolgálni. - A gyermeket arra a helyzetre kell felkészíteni, amikor már egyedül kell megszervezni az önálló tanulást. A lehető legtöbb ismerettel, gyakorlattal, technikával, szokással kell őket felkészíteni az önálló tanulásra. - Fontos a tanítási órák közti szerves kapcsolat biztosítása, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, szinten tartása. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
5.18.
A házi feladat szabályozása
Alsó tagozat Napi írásbeli házi feladatot annyit adhatnak a tanítók, melyet a napköziben tanuló, átlagosan haladó gyerekek is egy óra alatt képesek elvégezni. A szóbeli házi feladat mennyisége az életkori sajátosságoknak (képességeknek) megfelelő lehet. 75
Szóbeli feladatokból (olvasás, memoriter) a tanítási napokon szokásos mennyiséget szabad adni. Péntekről hétfőre sem adható a megállapítottnál nagyobb mennyiség. Felső tagozat Felső tagozatban a legközelebbi tanórára elsajátítandó ismeretek mennyisége általában több az alsó tagozatosnál. Egyes tantárgyaknál otthoni írásbeli feladatok megoldására és szóbeli felkészülésre is szükség van. A szaktanárok tantárgyanként annyi házi feladatot adjanak, hogy az átlagos képességű tanuló kb. fél óra alatt elkészüljön vele. Ha egyes tanórákra való felkészülés több időt vesz igénybe (pl. memoriter, fogalmazás, stb.) a tanulásra, a feladat elkészítésére egy hetet adunk. Szorgalmi házi feladat adható, de számon nem kérhető. 5.19. 1.
2.
A tanulók magatartásának értékelése és minősítése
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többsége véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
-
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, társait is erre ösztönzi; tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; a közösség alakítását, fejlődését munkájával, kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi; kötelességtudó, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti; nevelőivel, szüleivel, társival szembeni viselkedése, hangneme kifogástalan; tisztelettudó; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; iskolája hírnevét öregbíti; fegyelmező intézkedés nem indult ellene.
-
b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy csak ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, osztályfőnöki figyelmeztetőnél magasabb fokozatú beírása nincs.
3.
-
c) Változó (3) az a tanuló, aki: 76
-
-
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; feladatait nem minden esetben teljesíti; tanáraival, szüleivel, társaival szemben udvariatlan, nyegle; a közösségi célokkal szemben közömbös, nem segít; igazolatlan mulasztása nincs; több szaktanári figyelmeztetője van, de osztályfőnöki intőnél magasabb fokozatú beírása nincs. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak; hibáit nem látja be; közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek; igazgatói intője van, vagy fegyelmi eljárás indult ellene. igazolatlan mulasztása van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok többségének megléte (vagy megsértése) szükséges.
5.20. 1. 2.
3.
-
A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók szorgalmának minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többsége véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi; munkavégzésében kitartó, pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: ösztönzésre képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízásokat teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. 77
-
c) Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyei, osztályzatai több tárgyból rosszabbak az előzőeknél; munkája változékony, ritkán vállalkozik többlet feladatra; szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
5.21. 1.
2.
3.
4. 5.
Az iskolai jutalmazás formái
Szóbeli dicséret: - szaktanári dicséret a tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért (évközi eredményes szereplésért, gyűjtő munkáért); - napközis (tanulószobai) dicséret a magatartásért, szorgalomért, közösségért végzett munkáért; - osztályfőnöki szóbeli dicséret szaktantárgyi javításért, szorgalomért. - Írásbeli osztályfőnöki, szaktanári dicséret: többszöri szóbeli dicséret után tanév közben. Igazgatói dicséret: kiemelkedő eredményeket elért tanulóknak az alábbiak szerint: Tanulmányi, sport, illetve egyéb versenyeken elért: városi 1-3. helyezésért területi 1-5. helyezésért megyei 1-10. helyezésért országos versenyeken való részvételért. Szaktárgyi elismerés: ha a tanuló kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el a tantárgyban, a szaktanár javaslatára a nevelőtestület tantárgyi dicséretben részesítheti. Ebben az esetben a tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő. Év végi nevelőtestületi elismerés (oklevél a tanévzáró ünnepélyen): több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére adható (legfeljebb két 4-es osztályzat). Év végi nevelőtestületi dicséret, jutalomkönyv (záradék a bizonyítványban és az anyakönyvben): kimagaslóan teljesítő (kitűnő vagy 1 négyes) tanuló részére adható.
A tanulók jutalmazására javaslatot tehet: -
szaktanár, osztályfőnök, napközis csoport - vezető, egyéb tanulócsoportok vezetői, 78
tanulói közösségek (osztályok, szakköri csoportok, diáktanács), nevelőtestület, iskolavezetés, külső szervek képviselői.
-
5.22.
Fegyelmező intézkedések
Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül foglalkozáson megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 2. A fegyelmezés, a büntetés, nevelési eszköz, ezért - humánusnak kell lennie, - figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait , - mérlegelni kell a kötelességszegés súlyát. 3. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megalázó, megtorló jellegű. Testi fenyítést alkalmazni tilos. 4. Fokozatai: - Szaktanári figyelmeztetés: sorozatos tantárgyi hiányosságok és magatartási vétségek esetén. Jelölendő az osztályfőnöki füzetben, ill. ellenőrzőben. - Osztályfőnöki figyelmeztetés: kisebb fegyelmi vétségért. Háromszor adható, jelölendő az osztályfőnöki füzetben. - Osztályfőnöki intés: ismétlődő fegyelmi vétségért háromszor, a naplóban és az ellenőrzőben jelölendő. - Igazgatói figyelmeztetés: halmazati büntetésként, egy tanévben kétszer, a naplóba, ellenőrzőbe beírandó. - Igazgatói intés: halmazati büntetésként vagy jelentősebb fegyelmi vétség esetén előzmény nélkül is, egy tanévben kétszer adható, bejegyzés a naplóba, ellenőrzőbe. 5. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A nyári táborba, osztály programokra csak azokat a tanulókat vihetik el a pedagógusok, akiknek magatartása megfelelő ahhoz, hogy a nevelő felelőséget tudjon vállalni értük. 1.
A tanulónak járó fegyelmező vagy dicsérő beírások dokumentálása a szaktanár, illetve az osztályfőnök feladata. Ennek utólagos bejegyzése (30 napon belül) jogvesztő a tanuló részére. A nevelőnek a mulasztása fegyelmi vétségnek számít. 5.23.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei:
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a 7-8. évfolyamon a matematikát és a magyar nenyelv és irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Hisszük, hogy a csoportbontással ezek a tantárgyak érthetővé és élvezhetővé válhatnak a gyengébb képességű gyerekek számára is, 79
ugyanakkor szárnyalni engedi a felfedezés örömét kereső tehetséges tanulóinkat. Így a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás biztosításához fokozottabban tudjuk alkalmazni a differenciált osztálymunkát. Iskolánkban első osztálytól tanulhatnak a gyerekek idegen nyelveket. Iskolánkban első osztálytól tanulhatnak a gyerekek idegen nyelveket. Ötödik osztálytól kezdődően csoportbontásban tanítjuk az angolt és a németet. A negyedik osztály végén a tanulókkal szintfelmérő tesztet íratunk. Ennek eredménye, valamint az egész évben nyújtott teljesítményük alapján osztjuk be őket csoportokba. A gyorsabban haladó csoportba való bekerülés feltétele az év végi jeles osztályzat, a szintfelmérő teszt legalább 80%-os megírása, a tantárgyhoz való pozitív hozzáállás, lelkesedés és érdeklődés. Így a tehetséges tanulók magasabb színvonalon tanulhatják felső tagozaton az idegen nyelvet. A csoportok természetesen mindkét irányban átjárhatóak. Így a későn érő, de tehetséges tanulóknak is lehetősége van arra, hogy bekerüljenek a gyorsabban haladó csoportba. A csoportokat nem szabad lezártnak tekinteni, mindig kell lehetőséget hagyni a csoportok közötti átjárásra. Ha a tanuló nem felel meg a választott csoport elvárásainak, a szaktanárok javaslatot tehetnek az áthelyezésre. Megalapozott indoklás után az áthelyezés szülő kérésére is történhet. Az áthelyezésről minden esetben a szaktanárok bevonásával az igazgató dönt. Az egyes csoportoknál úgy jelentkezik a differenciálás, hogy minden csoportban minden törzsanyagot tanítunk, csak az anyag mélysége, az elsajátítás minősége különbözik. Egyiknél megállunk az egyszerű alkalmazás szintjén, míg a másiknál az alkotó alkalmazást kívánjuk meg, s tanítjuk a kiegészítő tananyagot is. Minden csoportnál a pedagógus legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat képességeikhez mérten, a lehető legmagasabb szintre juttassa el, függetlenül attól, hogy milyen csoportba kerülnek. Csoportbontás idegen nyelvből - 4. osztály végén történik a csoportbontás - a tanulók csoportokba sorolásánál figyelembe vesszük addigi munkájukat és a 4. év végén megírt szintfelmérő eredményét - a csoportok átjárhatóak - a csoportbontás számtalan előnnyel jár a tanulók számára - a gyorsan haladó csoport tagjai lehetőséget kapnak a versenyeken való sikeres részvételre és plusz ismeretek elsajátítására - a lassan haladó csoport tagjai számára is biztosított a sikerélmény 7-8. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a magyar és a matematika tantárgyat. A csoportba történő besorolás alapja az 5-6. év végi nyelvtan és matematika jegy. Fél év elteltével felülvizsgáljuk a csoportbontást. A nívócsoportok előnyei: 1. Az egyes csoportokban a tananyagot alaposabban tudjuk gyakoroltatni. 80
2. A közel azonos érdeklődés és tudásszint miatt a haladási ütem gyorsabb, a feladatok szintje azonos. 3. A tanulók jobban tudják egymás gondolatmenetét követni, jobban tudnak egymásnak segíteni. 4. Lehetőséget nyújt a felzárkóztatás tökéletesebb megvalósítására. 5. A tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészítést megkönnyíti. A választható tantárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
5.24.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A Köznevelési törvény kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és a szakiskolában évente gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. NETFIT Testtömegindex(BMI) Testzsírszázalék mérés 20 m-es állóképességi ingafutás teszt Ütemezett hasizom teszt Törzsemelés teszt Ütemezett fekvőtámasz teszt Kézi szorítóerő mérése Helyből távolugrás teszt Hajlékonysági teszt A felmérés elvégzésének időpontja: 2015. január 5 - május 27. között. Az adatokat számítógépes rendszerben tartjuk nyílván. A tanuló által elért teljesítményt megismerik.
81
6. Egészségnevelési program 1.Jogszabályi háttér. - 1993. évi LXXIX. Törvény: testi és lelki egészség, mint kulcskompetencia. 2. A megvalósítás szakaszai. - helyzetelemzés. (tárgyi feltételek) - állapotfelmérés. (a tanulók szomatikus állapotának felmérése) - célmeghatározás. (az állapotfelmérés eredményei figyelembevételével rövid – és hosszútávú célok megfogalmazása) - ellenőrzés, értékelés. 3. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontjai. - szülők, család (a legfontosabb társ a közös munkában pl.: aktív részvétel, segítségnyújtás) - szülői munkaközösség (híd az oktatási intézmény és a tanulók szülei között) - egészségügyi dolgozók (iskolaorvos, fogorvos, védőnő – a tanulók testi, érzelmi, és intellektuális fejlődésének követése, érzékszervek vizsgálata, szűrővizsgálatok elvégzése, védőoltások beadása, adminisztráció) - iskolapszichológus (lelki eredetű problémák feldolgozásában való segítségnyújtás diáknak, tanárnak, szülőnek) - gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők (gyermekvédelmi munkában, államigazgatási ügyekben való segítség) - rendvédelmi szervek (jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartása) 4. Az egészségnevelés iskolai területei. - egészséges táplálkozás - szenvedélybetegségek - szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezés, AIDS prevenció - egészséges személyiségfejlesztés - elsősegélynyújtás - testi higiéniai szokások kialakítása - környezeti ártalmak - fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja - iskolán belüli bántalmazás megelőzése - testedzés, mozgás, helyes testtartás - dohányzás, alkoholfogyasztás.
82
5. Az egészségnevelés iskolai színterei. - tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák témafeldolgozása egészségnevelés tartalmú tantárgyakban – pl. biológia, testnevelés, életvitel, természetismeret, osztályfőnöki óra) (szaktárgyi órák témafeldolgozása nem egészségnevelés tartalmú tantárgyakban – pl.: informatika, kémia, fizika, rajz) - tanórán kívüli foglalkozások –délutáni szabadidős foglalkozások - sportprogramok - egészségnap - filmvetítések, vetélkedők - hétvégi iskolai programok - kulturális programok - kirándulások, erdei iskolák - tájékoztató fórumok – szülői értekezlet - szülői fórumok - szakmai tanácskozások, tréningek. 6. Iskolán kívüli rendezvények - kapcsolatok más intézmények programjaihoz. 7. Módszerek - egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása az iskolában meghívott előadó segítségével. - iskolai környezet szebbé tétele - kirándulások szülők bevonásával 8. Mindennapos iskolai testedzési program megvalósítása. - jogszabályi háttér biztosítja - célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. - tanórai foglalkozás ( a gyerekek mozgásigényének kielégítése, a rendszeres mozgásigény kialakítása) - tanórán kívüli foglalkozás (különböző mozgási és tartási rendellenességek kiküszöbölése, javítása, tehetséggondozás)
83
7. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk korszerű ismeretekkel felruházott, nyitott, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának. Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink változásai kedvezőtlenül hatnak a családok szociális helyzetére, az intézmény működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az intézmény pedagógiai programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, a művelődésszervezők, a könyvtárosok a szülők, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel megfelelő hatásfokkal képesek befolyásolni a rájuk bízott fiatalok magatartását, viselkedését. Pedagógiai programunk előtérbe helyezi az embernevelést. A gyermeki személyiségfejlesztésben a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. Törekszünk olyan egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalok nevelésére, akik egyéni életükben sikerorientáltak, a közösségben hasznos emberek lesznek. Olyan teljesítményképes tudás megszerzését tűzzük ki célul, melyben az egyéni képességek, a kreativitás sokoldalúan kibontakoznak. A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. Nevelőmunkánk célja az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása. Hazánk kultúrájának, történelmének, hagyományainak megismertetése, tiszteletben tartása. A nemzeti kultúra ápolására való igény felkeltése, egy egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakulásának megalapozása. Az Európához tartozás tudatának erősítése. Más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése.
1.
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve elsajátítsák tanulóink a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, és ezek képviselete meggyőződéssé váljon, meghatározza viselkedésüket, magatartásukat.
2.
A tanulási időben kötelezően igénybe veendő iskolai szolgáltatások csoportbontás a fenntartó szerv engedélye alapján rendhagyó órák (alsó - felső tagozat) könyvtárhasználati órák (alsó - felső tagozat) úszásoktatás (2. évfolyam) kiállitások megtekintése 84
A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások konzultáció tanulási problémákról felkészítés tanulmányi versenyre felkészítés a tanulóknak hirdetett egyéb versenyekre szakkör, diákkör könyvtárhasználat számítógép használat, internet tornaterem és sportpálya használata a művelődési ház használati lehetősége különböző programokra, tanfolyamokra közművelődési egység által szervezett tanfolyamok (pl.: tánc, tenisz, női torna, sakk, stb.) speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély, nevelési tanácsadás) Tanulási időben és tanulási időn kívül igénybe vehető iskolai szolgáltatások reggeli ügyelet: felügyelet biztosítása SNI foglalkozás napközi, tanulószoba: felügyelet biztosítása, tanulmányi munka segítése, ellenőrzése, szabadidő hasznos eltöltése korrepetálás: tanulmányi hátrányok kiküszöbölése tehetséggondozás: tehetséges tanulók differenciált fejlesztése, versenyre felkészítése, versenyeztetése A fenti szolgáltatások közül térítésmentes: számítógép használat, tornaterem, sportpályahasználat, egyes tanfolyamok, közművelődési egység által hirdetett programok egy része, könyvtár használata. Ezek közül fenntartói hozzájárulással működnek: könyvtár szakkörök sportkörök tanulmányi és sportversenyre felkészülés konzultáció tanulási problémákról közművelődési egység alaptevékenysége Szülői befizetéssel: az aktuális igények alapján egyes tanfolyamok, kirándulások. Részönkormányzati támogatással: az intézmény által beterjesztett igény alapján. Szociális szolgáltatások
reggeli ügyelet biztosítása étkezés biztosítása segélyezési lehetőség egészségügyi szűrővizsgálatok
Pozitív mérleg esetén a bevétel felhasználásának fő célja a szolgáltatások bővítése, taneszközök beszerzése, korszerűsítése. 85
A szülőkkel szembeni elvárásaink: A kölcsönösség elve alapján éljen az informálódás és a véleményezés lehetőségével. A gyermek iskolai nevelésével kapcsolatos nevelőközösségi megállapodásokat tartsa be. A pedagógiai munka során felmerülő problémákat közölje az intézkedésre jogosult személlyel. (tanító, tanár, osztályfőnök, tagozatvezető ig.h., igazgató, gyermekvédelmi felelős) Iskolán kívüli osztályprogram keretében kísérőként, szervezőként, foglalkozásvezetőként közreműködhet. Lehetővé teszi, hogy az osztály vagy abból egy-egy csoport meglátogathassa munkahelyét. Ha gyermeke fejlődésében zavart észlel, forduljon pszichológushoz, ill. az iskola kérésére működjön együtt a szakemberrel. A könyvtár kölcsönzési szabályainak betartatása a gyermekük által kölcsönzött könyvekre vonatkozóan. A törvényekben meghatározott kötelezettségeit ismerje, és gyakorolja. Ehhez segítséget nyújt a házirend, melyet minden tanuló és szülő számára hozzáférhetővé teszünk, illetve a KJT mely megtalálható az igazgatónál és a helyetteseknél. Kétévenként a szülők segítségével háttérfelmérést végzünk és a felmerülő igényeket az intézmény lehetőségeihez mérten teljesíteni kívánjuk. Tanulók az intézményi döntési folyamatban Napjaink gyermeke szabad állampolgár, aki öntudatos, de megfelelő irányítással magabiztos, fegyelmezett, kreatív felnőttet kell belőle nevelnünk. A gyerekek ismerjék meg saját iskolájuk által nyújtott lehetőségeket. Meghallgatjuk a gyermeki igényeket, és ezeket beépítjük az iskola életébe. Így a gyermek is részese lesz a tervező munkának, érzi, hogy ő is tett valamit, amit a felnőttek elfogadtak. Így kialakítjuk a gyermekek egészséges igényszintjét, döntési képességét. A gyermek tisztelettel tartozik a felnőtteknek, amennyiben emberileg és szakmailag is méltók erre és ugyancsak tisztelik őt. A tanár, mint modell áll tanulói előtt, így cselekedetei a személyiségét tükrözik, felkészültsége, emberi tartása pozitív, vagy esetleg negatív példa minden általa tanított diák számára. A szakmai és az emberi értékeket nem lehet elválasztani egymástól. A gyermek könnyen rátapint a hiányosságokra és közel sem olyan elnéző tanáraival. Könnyen csalódik és nehéz visszahozni az elveszett hitet. Közös érdekünk ennek elkerülése. A tantestület minden tagja törekedjék arra, hogy a megfogalmazott pedagógiai hitvallásunkat betartsa. Joggal várja el, hogy kollégái is eszerint cselekedjenek, hiszen intézményünk megítélése múlik ezen. Az oktatási intézmények alapvető feladatai közé tartozik a személyiségfejlesztés. Ezt erősíti az előzőekben leírtakon kívül a jó tanár-diák kapcsolat is. Nyíltság: mindkét részről őszintének és egyenesnek kell lenni. A fellépő problémákat nem szabad elnapolni. Merjük bevallani, ha mi felnőttek hibázunk. Törődés: keressük meg egymásban a jó tulajdonságokat, és ne mindig a hibákat hozzuk felszínre. Minden tanulóban rejlenek értékek, amelyet a nevelő jó pedagógiai érzékkel erősítsen. 86
A pedagógus személyiségére jellemző legyen a pontosság, a jó szakmai felkészültség, becsületesség, és az önművelésre való igény. Fizikai és pszichikai kényszert egyetlen pedagógus sem alkalmazhat, saját világnézetét és értékrendjét nem kényszerítheti rá a gyermekre, és tiszteletben kell tartani a családi nevelést. A pedagógus és a gyermek kapcsolata olyan viszony, amely kétirányú kommunikációt és a tanulási folyamatban közös akaratú interakciót feltételez. E folyamatban az irányitó a pedagógus. A közös célok, az összehangolt és eredményes tevékenység erősíti a szimpátiát és az együttesen kialakított szabályok megtartását. A pedagógus-gyermek kapcsolatában nemcsak a pedagógus kezdeményezhet kommunikációt, hanem a gyermek is. A gyermeknek legyen lehetősége a tanórákon a tantárggyal kapcsolatos gondolatait, észrevételeit, kérdéseit elmondani, nyílt beszélgetés formájában. Tanórán kívül is lehetőséget kell adni a gyermeknek ahhoz, hogy problémáit feltárhassa a pedagógusnak és segítséggel, tanáccsal közösen megtalálják a megoldásokat. A tanár-diák közötti kommunikációs kapcsolatot jól szolgálja a kötetlen beszélgetés, a szakköri munka és az együtt töltött szabadidős tevékenységek. A tanárok egyik alapfeladata, hogy a gyermekközösségben erősítse a kölcsönös, folyamatos, arányos és a kétoldalú kommunikációt. A pedagógus feladata a tanulói kötelességtudat kialakítása. Ezt elérhetjük olyan házi feladatok adásával, amelyek reálisan elvégezhetőek és azok teljesítését rendszeresen, következetesen értékeljük. A tanulói ambíció fejlesztésével előkészíthetjük a továbbtanulási szándékot. A társadalmi haladás egyaránt igényli a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását és a tehetségek fejlesztését, tehát a két problémát az iskolának együtt kell kezelni. Kiemelt feladatunk, hogy a gyermekeket a képességeiknek megfelelő eredmények elérésére rendszeresen motiváljuk. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket kisebb csoportokban, differenciált foglalkozásokon segítjük. A tehetséges tanulóknak annyi és olyan minőségű feladatot, megbízatást adunk, hogy megfelelően kitöltse az idejüket, szakkörökre járjanak, önművelődjenek és kutatómunkával eredményesebben dolgozzanak. Motivációs tényezőként minden gyermeknél az önmagához viszonyított fejlődést kell értékelnünk. Így az elért kis eredményt is diák – szülő - pedagógus együttesen erősíti. 7.1. . A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1.
2.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeknek az adott évfolyamon minden tantárgyból eleget tett. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden 87
3.
4.
5.
6.
7.
tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. Engedély hiányában köteles évfolyamot ismételni. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret idegen nyelv 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, földrajz, fizika, biológia 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.
7.2. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere Alapkoncepciónk: A minőségfejlesztés rendszerében ugyancsak alapkoncepciónak számít, hogy a közoktatásban erősödnie kell a nevelés szerepének. Intézményünk pedagógia programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendsze,r elemeivel, kapcsolódóan a kerettantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban 88
hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer intézményi szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzu Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az:
sokoldalú, objektív, ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő) rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk: a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére, az optimális értékelési rendszer kialakítására, készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban. Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? 89
Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban? Fontos! Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás. Az értékelés fajtái: 1. Diagnosztikus értékelés Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. Egy-egy új tantervi téma kezdetén. Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) 2.
Formatív értékelés Célja:Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.
3.
Összegző – lezáró – minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél – a minősítés. Alkalmazása: Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák).
4.
Külső értékelés Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti, kimeneti …) eredményessége, tapasztalatai.
90
8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE 8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatással, neveléssel. A 2011. évi CXC tv. 4.§ 23. pontja határozza meg a sajátos nevelési igényű tanulók körét. Alapító okiratunk szerint fogadjuk a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő diákokat. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanulóknak a differenciált óraszervezéssel az egyéni fejlesztéssel a továbbhaladás feltételeit. Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértő vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermeket tanító pedagógus/osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv, tanmenet rendelkezésre állása. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség tájékoztatása is. Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az Irányelvben megfogalmazott fogyatékosság specifikus elvárásokat alkalmazzuk felmenő rendszerben a táblázatban részletezettek szerint: SNI-s tanulók fejlesztését meghatározó Irányelvi előírások alkalmazása Tanév
Évfolyam 2/2005. OM r.
32/2012. EMMI r.
2013/2014
5. évf.
2-4. évf. 6-8.; évf.
2014/2015
1-2. évf.; 5-6. évf.
3-4. évf.; 7-8. évf.
2015/2016
1-3. évf.; 5-7. évf.;
4. évf. 8. évf.
2016/2017
1-8. évf.
91
Alapelveink: - Az SNI-s tanulóink esetében a közvetített tartalmakat a NAT alapján határozzuk meg, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének kialakításakor figyelembe vesszük a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Céljaink: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladataink: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Tevékenységeink: A habilitációs, rehabilitációs ellátás: ami nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazásával. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető Az eredményes fejlesztést meghatározó tényezők - Iskolánk vezetés támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, módszertani
rehabilitációs eljárások
szemlélet
alkalmazása. 92
érvényesülése A
és
módszerek,
a
sérülés-specifikus
módszerkombinációk
megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik; - alkalmazzák a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; - alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; 93
- együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: -
a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;
-
a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;
- szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; - gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; -
kapcsolatot tart a védőnővel.
Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A
tantárgyi
számonkérések
során
a
sajátos
nevelési
igényű
tanulóink
beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egyegy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. Az SNI tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. 94
Alsó tagozat: Az értékelés megjelenési formája alkalmazkodik az adott évfolyam értékelési formájához. A napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, fejlesztő típusú, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica, simogatás, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket) Mindezzel és a hangsúlyos szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső motivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. Felső tagozat: a feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét a tájékoztatóban 5 fokozatú skálán számokkal is jelezzük. A félévi, tanév végi érdemjegy kialakításánál a témazáró dolgozatok mellett a röpdolgozatok, szóbeli feleletek osztályzatait hangsúlyosan vesszük figyelembe a motiváció fenntartása érdekében. - Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való alkalmazkodás. - A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás folyamatában is alkalmazzuk. Felmentés Részleges vagy teljes felmentést kaphat a tanuló testnevelésből szakorvos javaslata alapján. Ha a tanuló csak gyógytestnevelésre jár, az ott szerzett érdemjegy kerül a bizonyítványába. Az idegen nyelv tanulása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles az idegen nyelvi órákon részt venni. A helyesírás osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt pszichológiai-logopédiai szakvélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a magyar nyelvtan órákon részt venni, az elméleti tananyagból a követelményeket teljesíteni. A matematika tantárgy osztályzása alól felmentést kaphat a tanuló írásos szülői kérvény és a hozzá csatolt szakértői vélemény alapján. A felmentésről az intézményvezető dönt. A felmentett tanuló köteles a matematika órákon részt venni. A tanügyi nyilvántartás dokumentumai Törzslap: fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, székhelyét, a szakvélemény számát, kiállításának keltét és a kontrollvizsgálat időpontját. 95
Osztálynapló: - a feljegyzések rovatban meg kell említeni a tantárgyi, valamint az értékelés-minősítés alóli felmentéseket, pontos hivatkozással, - a megjegyzés rovatban tüntetjük fel, hogy a tanuló egyéni fejlesztési terv szerint rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt, ide lehet bejegyezni az egyéni foglalkozások heti időkeretét, a gyógypedagógus, egyéb segítő szakember nevét - itt történik a tantárgyi dokumentálás - tartalmazza a tanuló személyes adatait, hiányzásait - megjeleníti a tanuló értékelését Bizonyítvány: Az ide vonatkozó záradék szövege a 20/2012-es EMMI r. alapján. Amennyiben SNI–s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: - konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; - beszélje meg az észlelt problémát a szülővel, gyermekvédelmi felelőssel; - kérje a tanuló vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; - kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; - tájékoztatassa
az
iskolavezetést
a
vizsgálatokról,
kérjen
intézkedést,
a
gyógypedagógiai ellátás és a tárgyi, fejlesztő feltételek biztosítására - munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. 8.2. A pszichés fejlődés zavarai A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása 96
miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz - diszlexia, - diszortográfia, - diszkalkúlia, - diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, - a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; - hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá - a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló
agresszió,
a
szorongás,
az
én-szabályozás
gyengeségét
mutató
magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Olyan zavarok, amelyekben a készségek megszerzésének normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye. A fejlesztés alapelvei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, 97
- az önállóságra nevelés. Diszlexia F81.0 meghatározott olvasási zavar Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés
zavara.
Társuló
emocionális
és
viselkedészavarok
gyakoriak
az
iskoláskorban. Az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Jellemzői: - Általában differenciálatlan az aktív szókincs gyenge a verbális emlékezet. - A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. - Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. - Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. - Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Szűrése különböző olvasási tesztekkel történik, a vizsgálat során fontos szempont az olvasási sebesség, az elkövetett hibák száma, a hibák típusa, mire emlékszik, mit értett meg 98
a gyerek az olvasottakból. Speciális olvasástanítási módszerre, egyéni differenciálásra van szükség, a mely pontos diagnózis ismeretében tervezhető. Gyakran szükséges logopédussal való együttműködés. A jelentkező olvasásbeli nehézséget kísérhetik, illetve következményesen kialakulhatnak érzelmi és viselkedésbeli problémák is, melyek felismerése és kezelése komoly pedagógusi kihívás és feladat. Diszgráfia F81.1 az írás zavara A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható
mentális
visszamaradottsággal,
látászavarral
vagy nem
megfelelő
iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. Az íráskészség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése) lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Az írás kivitelezése a gyermek számára megterhelő, nehézséget jelent, így külalakja olvashatatlan. Nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. A nehézségek csoportjai: - A mozgástervezés nehézségei - Vizuális felfogóképesség csökkenése - Helytelen ceruzafogás - Térbeli elrendezés zavara - Folyamatosságzavar Vizsgálata több módon lehetséges: - Szabad fogalmazás - Diktálás 99
- Nyomtatott szöveg másolása - Egyéb, vizuális felfogóképességet, vizuomotoros, grafomotoros teljesítményt mérő tesztek. - Izoláltan viszonylag ritkán fordul elő, általában olvasási és helyesírási nehézséggel párosul. Fejlesztési feladat: - látás, hallás, mozgás koordinálása - olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel - élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének célja Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A diszlexia, diszgráfia fejlesztésének feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az
olvasásképtelenség
esetében
a
tanulás
segítése
a
szövegek
auditív
tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
100
- A diszlexia szakszerűen végzett diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs terápiával a tünetei jelentősen enyhíthetők, bár a súlyos diszlexia végigkíséri az egyén egész életét -
diszgráfia képességfejlesztéssel jól befolyásolható.
Az aritmetikai készségek zavara F81.2 Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkiulációk. A számolási készség egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. A matematika megtanulásához célzottan szüksége részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. Amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések,
szabályok
megértésének,
a
számjegy,
számkép
felismerésének,
egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. A számolási nehézség megjelenési területei: - Matematikai felfogóképesség (nem érti a számok jelentését) - Műveleti funkciók (nehézségei vannak az alapműveletekkel) 101
- Kiválasztási folyamat (nem tudja magától a megfelelő műveletet kiválasztani) - Folyamatos emlékezés (nem emlékszik pl.: a műveletek, számok sorrendjére) - Szóbeli matematikai kifejezőkészség - Absztrakt szimbolizáció - Csoportosítási hiba - Konkrét műveletek (nem képes kockákkal, pálcikákkal műveletet végezni) - Hallási-látási kapcsolatok (jól számol, de nem tudja a számokat elolvasni) - Matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértési nehézsége - Számjegy-számkép
felismerésének,
egyeztetésének,
grafikus
ábrázolásának
nehézsége - Számok sorrendiségének megjegyzése zavart. A súlyos számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei, ha gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibákat vét az alábbi területeken: - Az alapműveleteknél a tíz átlépése - A maradék megtartás - Az irányok figyelembevétele kivonáskor - Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzat helyének megállapítása - Szimbólumok, jelek használata - Soralkotások, növekvő és csökkenő sorok írása és olvasása - Alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok: idő, hosszúság, űrtartalom, tömeg mértékegységeinek tudása, átváltása Ehhez a típusú zavarhoz mindig kapcsolódik a különböző iskolai matematikai, kémiai, fizikai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, következésképpen azok alkalmazása sem lehetséges, hiába áll rendelkezésre számológép. A gyerek kompenzáló-képessége sokszor megnehezíti a részképesség-zavarok felismerését. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, 102
- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - általános képességfejlesztés, a matematikai ismeretek elsajátítását igénylő egyéni fejlesztőprogramok, fokozott szemléltetés (pl. színes rudak, ujjak használata) szükséges a fejlesztéshez. Iskolai készségek kevert zavara F81.3 Nehezen meghatározható tétele az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek, amelyekben mindkettő egyaránt károsodott. Ebben az esetben a tanításitanulási folyamatnak gyakorlatilag nincs a sajátos nevelési igény szempontjából érintetlen területe. Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.8 Iskolai készségek k. m. n. fejlődési zavara F81.9 Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik specifikus tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom terület problémáit magában foglalja (olvasás, számolás, írásbeli kifejezés), amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen alatta a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F82 Fő jellegzetessége a motoros koordináció fejlődésének zavara, ami nem magyarázható csökkent intelligenciával vagy neurológiai zavarokkal. A motoros koordinációt igénylő mindennapi feladatokban a személy teljesítménye lényegesen alatta marad a biológiai kora és a mért intelligenciája alapján elvárható szintnek. Jellemzői: 103
- A finom és a nagymozgások fejlődése késik - Korlátozott lehet a rajzolási készség és a grafomotorika is - Fejlődésneurológiaia éretlenségi jelek (együttmozgások) is előfordulhatnak. Ez jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységre. Kezelése egyéni formában lehetséges, a pszichomotoros fejlesztés során gyakoroltatni kell: - A test egyensúlyozását, - Motorikus készségeket, - Ujjügyességeket - Testtudat fejlesztését, - Jobb-bal megkülönböztetését. Fejlesztése célzott terápiákkal, egyéni fejlesztő programokkal, szenzoros integráció alkalmazásával lehetséges. Kevert specifikus fejlődési zavar F83 Ennek a problémának a kritériuma, hogy a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek, motoros funkciók kombinált fejlődési zavarából legalább kettő vagy több észlelhető, de egyik tünet sem annyira kifejezett, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható volna. Nem ritkán a kognitív funkciók károsodásával is társul.
A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermek- vagy serdülőkorban jelentkező zavarai: Hiperkinetikus zavarok Az egyik leggyakrabban előforduló gyerekkori zavar, mely a fiúknál gyakrabban fordul elő. Már az első öt évben kialakuló tünet-együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A tünetek átnyúlnak a serdülőkorba, sőt a felnőttkorba is. A pszichés működés több területe is érintett lehet, így
104
az iskolai teljesítményben, a szülőkkel, tanárokkal és a kortársakkal való szociális kapcsolatokban is észlelhető az akadályozottság. Három alapvető probléma: - Figyelemzavar - Túlzott mozgásigény (hipeaktivitás) - Impulzuskontroll zavara
A viselkedésben megnyilvánuló jellegzetességek: - Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat követ el, - Akár játék-, akár feladathelyzetben nehézséget jelent a figyelem megtartása, - Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá, - Nem követi az utasításokat, - Nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat, - Általános nehézség a tevékenységszervezésben, - A kötelező erőfeszítések lehetőség szerinti elkerülése, ellenállás a nem kívánt dolgokkal szemben, - A külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, jellemzően feledékeny, - Sokat babrál, elhagyja a helyét akkor is, amikor elvárt a helyben maradás, - Mozgásos ügyetlensége miatt (ön)veszélyes is lehet.
Az integráló tanárnak tisztában kell lennie az esetleges probléma természetével, súlyosságával, mert csak így tud felkészülni a hatékony megoldásra. A sikeres integráció inkább emberi, szakmai és személyiségbeli kompetencián múlik, azon a kommunikációs hatékonyságon, amit a pedagógus tud kifejteni egyrészt a gyermek családja, másrészt a munkáját segítő egyéb szakemberek felé. Terápiája: viselkedésmódosító technikák, mozgásterápia, gyógyszeres kezelés. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván 105
áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetõ erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Az esetek egy részében a kriminalitás, a deviáns életpálya felé sodorja az egyént; következményesen gyakori a szociális lecsúszás is. Fontos a kitartó szülői támogatás, kifejezett előnyt jelent a jó intellektuális és szociális készség, valamint a jó kortársi kapcsolatok. A szakmailag előkészített és támogatott integrált oktatás hatékony segítség lehet ezeknek a gyerekeknek. Kezeléséhez többnyire komplex beavatkozás szükséges (pszichiátria, jogi, szociális, gyermekvédelmi, intézményi, családi).
A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - Lényeges a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és tartós fenntartása, - Szabályok közös kialakítása: fokozza a gyermek biztonságérzetét, csökkenti a helyzetek feszültségét, 9. Tehetségfejlesztés
9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet – mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat- és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelésioktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. 106
9.2. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanítás megszervezése a választható tantárgyak (pl.2. idegen nyelv, stb.) tanulásának lehetősége emelt szintű oktatás, differenciálás, csoportbontás, szakkörök tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör tanulóink élhetnek az ÁMK adta lehetőségekkel a tehetséggondozó foglalkozásokat illetően is (zeneiskola, ÁMK-s tanfolyamok, rendhagyó órák stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, felkészítés szabadidős foglalkozások (pl. színház és mozilátogatás stb.) felkészítés tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése iskolai és közművelődési szakkörök felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre pályázatok, pályamunkák írása iskolai sportkör érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően házi versenyek, iskolák közötti versenyek diáknapok – bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen)
107
Az iskola pedagógiai programja 2014. szeptember 1-jétől lép hatályba. Az iskolában működő humán szakmai munkaközösség szakterületét illetően a pedagógiai programmal kapcsolatos véleményezési jogát 2014. augusztus 26-án megtartott ülésén gyakorolta és a pedagógiai programot elfogadásra javasolja. Süveges Jusztínia a humán munkaközösség vezetője
Az iskola pedagógiai programja 2014. szeptember 1-jétől lép hatályba. Az iskolában működő reál szakmai munkaközösség szakterületét illetően a pedagógiai programmal kapcsolatos véleményezési jogát 2014. augusztus 26-án megtartott ülésén gyakorolta és a pedagógiai programot elfogadásra javasolja. Jakab Lászlóné a reál munkaközösség vezetője
Az iskola pedagógiai programja 2014. szeptember 1-jétől lép hatályba. Az iskolában működő alsós szakmai munkaközösség szakterületét illetően a pedagógiai programmal kapcsolatos véleményezési jogát 2014. augusztus 26-án megtartott ülésén gyakorolta és a pedagógiai programot elfogadásra javasolja. Varga Mária az alsós munkaközösség vezetője
108
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2014.08.28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Győr, 2014.08.28. Nagyné Angyal Judit ________________________________ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT A NEVELŐTESTÜLET A 2014.08.29. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN ELFOGADTA.
KELT: 2014.08.29. Jelen A pedagógiai programot (PEPÓ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 2014.08.28 Szilbekné Cseh Györgyi Intézményvezető igazgató
A pedagógiai programunk nyilvánosságát a honlapon biztosítjuk minden érdeklődő számára.
109
