D e kiválólag az éneklő madaraknak a gazdák irányában elköve tett kártékonyságát, mind a természetvizsgálók, mind különösen a tanult és tapasztalt mezei gazdák, az ujabb időben azon hasznokkal, melyeket e madarak a gazdaságra kártékonyán ható rovarok pusztí tásában előtüntetnek, szembe állítván, kimutatták, h o g y a kártéko nyoknak látszó éneklő madarak a mezei gazdaságra és erdészetre nézve sokkal több hasznot, mint kárt okoznak ; miért is a nyugoti országok mivelt gazdái s általában lakosai e madarakat kímélik, sza porodásaikat részben előmozditják, s gazdaságaikat és erdeiket a ma darak kártékonyságától őrök és ijesztő vázak felállításával, és nem a madarak pusztításával védelmezik. Minélfogva az aradi lakosok és megyei tisztviselők a fennebbi tapasztalat által megnyugtatandók, s egyszersmind utasitandók l e n nének, h o g y a madarak kártételei ellen, nem madárpusztitó, hanem ó v ó rendszabályokról gondoskodjanak.
Gömör megye erdőszeti viszonyai.*) Irta O r e i n e r
L a j o s , Koburg horczogi erdó'tanácsos.
Bevezetés. G ö m ö r e g y i k e Magyarország l e g e r d ő s e b b megyéinek. Erdősé gei kivált a m e g y e felső északi hegységein terjednek el. Ott mértföl dekre kiterjedő folytonos erdőket találunk, melyeket csak itt-ott sza kasztanak m e g elszórt havasi rétek és legelők. A z t vélhetné tehát az ember, h o g y ott nagy b ő v i b e n vannak
az erdőnek és fának, de az
nincs ú g y . — A természet azon h e g y e k b e n e g y igen becses kincset rakott le, mely az erdő- és fabeli gazdasággal e g y b e k ö t v e a m e g y e lakosainak nevezetes keresetforásává lett, kivált pedig a h e g y e k k ö zött, hol a zordon égalj, a szántóföldek csekély kiterjedése s részint meredek fekvése miatt a gazda csak szűk aratásnak örvend. E kincset a sok és jeles vasérczek teszik, melyek a h e g y e k gyomrában rejlenek, s az ezekre m e g a fatermelésre alapitott vasgyártás, mely évenkint sok százezerét, sőt mondhatni
milliókat j ö v e d e l m e z ; ugyanis a nyersvas,
öntvények, rúdvas, b á d o g stb. pénzértéke az utóbbi években t ö b b mint 2 millió ftra rúgott évenkint, miből e g y rész az erdők, vasgyárak és bányák birtokosainak jut, l e g n a g y o b b rész p e d i g a m e g y e lakosai *) Ezen beesés értekezést mutatvány gyanánt közöljük a „ G ö m ö r é s K i sh o n t t . e. v á r m e g y é n e k l e í r á s a " czimü munkából, mely Szász-Coburg herczog ö Fenségének költség'én kiadatott és a magyar orvosok és természetvizs gálók 1867-ben Rimaszombaton tartandó XII. nagyülésének emlékéül a tagok között szétosztatni fog. Sz.
kezébe kerül, kik az e r d ő k b e n , vasbányákban és vasgyárakban a sok féle munkát és fuvarozást végezik, s kiknek keresete
azáltal annyira
g y a r a p o d i k , mint ez csak ritkán történik amolyan h e g y e s vidékeken. Nemcsak a m e g y é b e n termelt tetemes f a m e n n y i s é g értékesítte tik és fogyasztatik el, hanem a vastelepzetek fa- és szénfogyasztása néhány é v t i z e d óta annyira n ö v e k e d e t t ,
h o g y a g ö m ö r i erdők nem
képesek t ö b b é szükségletöket fedezni, s más m e g y é k b ő l is kell szenet ide szállítani, mint
az alábbi statistikai kimutatásokban látni fogjuk.
G ö m ö r erdői az egész m e g y e h e g y s é g e i r e terjednek ki, mégis l e g i n k á b b az északi h e g y s é g e k e t foglalják el, hol csak a v ö l g y e k b e n létező szántók és kaszálók szakasztják m e g . M a g o k b a n a h e g y s é g e k ben néhány kisebb n a g y o b b h e g y i r é t e n és l e g e l ő n kivíil csak kevés más telket, s h e l y s é g e t v a g y más lakott h e l y e t is ritkán találunk. A h e l y s é g e k l e g i n k á b b csak a v ö l g y e k b e n és ágazataikban vannak, kü l ö n ö s e n a Garami,
R i m á i , Baloghi, R a t k ó i , M u r á n y i ,
Csetneki
és
Dobsina-Rozsnyói (Sajó) völgyekben. T e h á t m e g y é n k erdői a K . H . 3 7 ° 26'-től a 3 8 ° 2 7 ' - i g ( F e r r ó t ó l ) s az É. Sz. 4 8 ° 6'-től 4 8 ° 5 6 ' - i g terjednek el. A megye d o m b o r z a t i
v i s z o n y a i már feljebb l e v é n elő
adva, itt csak r ö v i d e n érintjük m e g , h o g y északi részében a h e g y e k az erdei tenyészet
felső határáig s e z e n túl is e m e l k e d n e k ; déli ré
szében alacsonyabbak
s lassankint d o m b o z a t o k k á törpülnek. Láttuk,
h o g y az A l a c s o n y - T á t r a tetői s a 6 1 1 5 1. m. K i r á l y h e g y emelked n e k legmagasabbra, azután következnek : a F a b o v a ( 4 5 4 1 ' ) Murány, B r e z n o b á n y a és P o l o n k a határjaiban ; a K o h u t ( 4 4 8 1 ' ) K. R ő c z e és F e k e t e - L e h o t a határjában ; a K 1 y a k ( 4 4 8 0 ' ) a murányi h e g y s é g b e n . Ez u t ó b b i t ó l n e m messze a S z t u d n a n e v ű erdőkerülői lak van (az azon vízben s z ű k ö l k ö d ő m é s z h e g y s é g b e n fakadó forrásról
neveztetik
í g y ) , m e l y 3 7 2 1 ' magasságban fekszik ; onnan lefelé délkeletre m e n v e Murányvár
romjai
láthatók e g y 2 9 7 3 ' magas m e r e d e k sziklafokon, s
ennek t ö v é b e n M u r á n y a l j a fekszik már csak 1 2 4 3 ' magasságban. T e hát a K l y a k h e g y t ő l M u r á n y v á r á i g a h e g y s é g , k ö r ü l b e l ü l távolságban,
1 mfldnyi
3 2 5 7 , s a v á r h e g y t ő l a M u r á n y i v ö l g y i g , körülbelől
%
m é r t f ö l d n y i távolságban, 1 7 3 0 lábbal ereszkedik alá. Jólsva u g y a n azon v ö l g y b e n s 2 mfldnyi t á v o l s á g r a M u r á n y t ó l 8 2 8 ' magasságban v a n * ) , s Putnok
k ö r n y é k e csak 4 0 0 — 5 0 0 lábnyira fekszik a tenger
* ) Ezen s e czikkbeu említett többi magasságméréseket, melyek a murányi uradalomra vonatkoznak, értekező úti barométerek által lehető szabatosságai meg előbbi években,
tette
felett. — Megemlitjük még a V e p o r t ( 4 2 6 0 ' ) Tiszolcztól nyugatra s a V o l o v e c z e t ( 4 0 2 0 ' ) Betlér felett. Erdőszeti tekintetben a h e g y s é g e k főleg agyag- és mészkőhegy T
ségekre oszlanak, s e szerint az erdei talaj is agy ag- és mészkőtalajra szakad. Az a g y a g h e g y s é g leginkább van elterjedve s magas sorokban nyúlik felfelé a fővölgyek között, azután a Királyhegyen és Fabován át. E hegyekben gránit is van, de kevés, továbbá gnájsz és sok csil lámpala s helyeként agyagpala. T ö b b n y i r e sok forrás és patak van bennök, talajuk fris, jobbára mélyrétegű s azért mint erdei talaj igen termékeny. A mészkő-hegység Murány és a Garam v ö l g y e között emelkedik n a g y o b b kiterjedésben, s Tiszolczon át nyúlik e l ; továbbá nagyobb mészkőterületek
vannak . Vernár
és Jolsva környékén s a
Sajó v ö l g y é b e n , kivált R o z s n y ó t ó l Pelsőczön át S. G ö m ö r i g ; kisebb szakadékokban
a Csetneki és Ratkói v ö l g y e k b e n stb. is
előfordul a
mészkő. A mészhegység többnyire száraz, talaja sekély és kevésbbé termékeny ; mindazáltal zárolt erdőálladékokban, hol a föld nem szik kad ki annyira, az erdei fák azon hegyekben is díszlenek. A Murányi mészkő hegység fent 3 0 0 0 — 4 0 0 0 lábnyi magasság ban a tenger felett dombos felsíkot képez, melynek kiterjedése v a g y %
•
mfld, s mely csaknem egész körületében meredek sziklatornyok
kal és falakkal ereszkedik le. Az egész felsíkon csak 3 forrás találta tik, és pedig Sztudna, L o p u s n o s a vár alatt levő erdőkerülői lak mellett; e források vize is nemsokára a sziklák közt eltűnik s nem képez állandó csermelyeket. Á m d e a felsíkon mindenütt kisebb na gyobb töböröket, üst- és tölcsér alakú mélyedéseket találunk, me lyek az eső és hó vizét felfogják s földalatti csatornákba vezetik, me lyekben az tovább foly, mígnem valahol előbukkan.
S igy a h e g y t ö
m e g tövén, Muránykoz közel, két igen erős forrás b u g y o g , melyek legott patakokat képeznek ; sőt az e g y i k néhány száz lépéssel alább már e g y kövű malmot hajt. A mészhegységet már messziről is első tekintetre m e g lehet kü lönböztetni az a g y a g h e g y s é g t ő l ; kiálló meredek sziklatornyok éz szik lafalak jellemzik, mig az a g y a g h e g y s é g többnyire g ö m b ö l y d e d tetőket és terjedelmes, de nem meredek hegyoldalokat mutat. A Ratkói és Rimái völgyek közt a derencsényi urodalomban s más helyeken talkagyag hegyek is vannak, ezeknek talaja szintén fris, mélyrétegű s az erdei tenyészetnek igen kedvező. Végre a völgyekben s kivált a megye alsó részeiben, hol a völ-
g y e k széttágulnak,
áradmányi és diluviumi torlaszföldet is találunk,
mely többnyire homokkal és mészkővel kervert agyagtalaj; ez főleg oly fafajoknak felel m e g , m e l y e k erős s m é l y e n ható törzsgyökereket hajtanak, pl. a t ö l g y . A többi kőzetek és
talajok, melyek m e g y é n k b e n találtatnak,
csekély kiterjedésüek s azért erdészeti tekintetben elmellőzhetők. A megye é g a l j i
v i s z o n y a i , mint ezt már más fejezetben
láttuk, n a g y o n különbözők, és p e d i g e k ü l ö n b s é g n e m annyira a földirati fekvéstől, mint inkább a domborzattól függ. E szerint az égaljban három fokozatot különböztethetünk kelt
m e g : az e n y h e , m é r s é
és z o r d o n égaljt. E n y h e égaljt a m e g y e alsó részeiben, Rimaszombat, Rimaszécs,
B a l o g h és Tornaija környékein találunk, hol a bor és dinnye is meg terem. E vidéknek az északkelet felé fekvő h e g y s é g e k is nyújtanak ótalmat a fagyos és északkeleti szelek ellen. A z ezen alsó vidék felől B r e z ó n , R a t k ó n , Jólsván és R o z s n y ó n át Tiszolczig, M u r á n y i g és A l s ó - S a j ó i g elhúzódó v ö l g y e k b e n mérsé kelt égalj uralkodik. A bor nem terem ugyan, de a gabnanemek, ku koricza is, a kerti v e t e m é n y e k , paradicsomalma, spárga, ugorka, bab, répa stb. s midenféle g y ü m ö l c s buján teremnek. A l e v e g ő e l é g nyir kos, az esők rendesen nem maradnak ki, a tél már tartósabb. M u r á n y t ó l felfelé a v ö l g y t ö b b szűk mellékszurdokra ágadzik szét, m e l y e k erdős és meredek h e g y e k k ö z ö t t húzódnak el s melyek ben már nincsenek szántók és kerti v e t e m é n y e k . A R i m a v ö l g y e is Tiszolczon felül n a g y o n megszűkül s a magas erdős hegységekben v é s z el, hol tehát szintén nem igen termeszthetnek
gabnát és g y ü
mölcsöt. M u r á n y és Tiszolcz gabnaföldjei csak 1 2 0 0 — 1 3 0 0 1. magas ságig terjednek fel. A Rimái, Murányi és Sajói v ö l g y e k közötti h e g y vonalokon m é g 1500, sőt helyenként 20001. magasságban is termesztetik őszi rozs. M u r á n y - H u t t a határában 2 2 0 0 — 2 4 0 0 1. magasságban
már a
zab is alig érik meg, s t ö b b n y i r e csak burgonya, káposzta és len ter mesztetek. Épen e z az eset D o b s i n a határában 2 4 0 0 lábnyi magas ságban. Tehát a zordon égalj körűlbelől 2 0 0 0 1. magasságban kezdődik s annál zordonabbá válik, mennél magasabbra emelkedik a hegység. E magassági ö v b e n M u r á n y - H u t t á n kivűl a a g a r a m v ö l g y i hat hely ség fekszik: Polonka, Závadka, Helpa, Pohorella, Sumjácz é s T e l g á r t , továbbá V e r n á r és Dobsina. Ezek közöl legmagasabban fekszik Sum-
jácz ( 2 8 0 3 ' ) s legalacsonyabban Polonka ( 1 9 7 5 ' ) . E helységek határá ban csak zabot, némi árpát, sok burgonyát, káposztát és lent termesz tenek. D e P o l o n k a és Závadka m é g sok őszi rozst is termeszt. U g o r kát, t ö k ö t és babot csak a Garam v ö l g y e alsó s v é d e t t vidékein lehet termeszteni, de a többi főzelék, káposzta és kél, a kartiíiol is, kalarábi, murok, retek, petrezselyem és mák mindenütt díszlik. D e a Sztudna kerülői laknál 3 7 2 1 ' magasságban már, ú g y s z ó l v á n , semmisem terem, noha dél felé nyílik s észak felől az erdős h e g y e k által van v é d v e ; csak a retek m é g ott is díszlik. A z o n magas vidékeken a l e v e g ő nyir kos és i g e n z o r d ; a k ö d , harmat és eső igen g y a k o r i s t ö b b n y i r e há tráltatja a mezei termények kifejlését, miért is a gabnafélék ott j o b ban érnek m e g száraz években. H ó rendesen sok esik, tavasz u g y szólván n i n c s e n ; mikor a h i d e g és szelek megszűnnek, mindjárt a nyár is beáll. D e nyáron is gyakoriak a zimankós napok, s a h ó f e r g e tegek néha elég messzire szállnak alá. 1865-ben pl. Sz. János napja előtt 8 — 1 0 nappal, tehát jun. közepén havazott, és p e d i g 3 0 0 0 ' láb nyi magasságig lefelé, tehát az erdő felső környékében is. Itt azért mindig készen kell lenni a fűtésre, e g y hónapban sem lehetünk b i z t o sak abban, h o g y fagy nem lesz. S j ó , h o g y a garamvidéki erdők ele gendő fával kínálkoznak; hasznát is veszik annak, s o l y erősen fűte nek, h o g y más ember, ki nincs hozzászokva, a m e l e g szobákban alig maradhat m e g . A magas fekvés által okozott zord időjárás s a szomszéd szepesi és liptói magas havasok által okozott északi szelek és viharok az er dei gazdaságnak is i g e n ártalmasak, kivált tavaszkor, mikor a fákban a nedvkeringés már megindult s a r ü g y e k fakadni kezdenek, v a g y a fris hajtások részint már kiképződtek. A k k o r azután a rügyek és haj tások elfagynak, a régibb fák n ö v é s e hátráltatik, a fiatal csemeték pedig gyakran egészen elfagynak, ha nincsenek m e g v é d v e ; s ha m e g is maradnak, mindenesetre csak nyomorúltan t e n g ő d n e k . A z é r t szük ség, h o g y a vágásokban a serdény s a vetések és ültetvények v é d e l méről l e g y e n g o n d o s k o d v a megkímélendő régi álladékok által, s a ré gibb álladékokat sem kell a vágások czélszerűtlen vitele által a viha roknak védetlenül kitenni, ha nem akarjuk, h o g y a szél által elpusz títtassanak. A z erdész, ki az ezen h e g y e k b e n s átalában a Kárpátok ban előforduló helybeli égalji viszonyokat nem ismeri és tekintetbe nem veszi, s tehát a fiatal csemeték s az ö r e g e b b és ö r e g fák v é d e l m é ről az elfagyás és a szélvészek ellen nem gondoskodik, nem igen ör vendetes d o l g o k a t f o g tapasztalni az erdei gazdaságban.
1) A m i v e l é s i
ágak
egyenkénti
megye
területei
s az
egész
területe.
Jóllehet ujabb időben az úrbéri szabályozás és tagosítás czéljából a l e g t ö b b h e l y s é g határa felméretett, s tehát a mivelt földnek, va lamint a termőtlen terűleteknek kiterjedése e l é g szabatosan meg van határozva, mégis azon felmérési eredmények m é g nincsenek egybeál lítva, s bajos is volna, a m e g y e összes h e l y s é g e i b ő l azon eredménye ket pontosan összegyűjteni. E felméréseken
kivűl az adószabályozás végett ujabb időben
tett területi meghatározások
m e g k ö z e l í t ő l e g legszabatosabbak, mert
ezek mellett, mint tudva van, sok úrbéri és e g y é b felmérés is használ tatott, hol megvolt. Ez adószabályozási munkálat szerint Grömör m e g y e területéből : Szántóföld Kaszáló
170,241 kat. hold. 95,270
„
„
1564
„
„
36,079
„
„
352,184
„
Szőllő Legelő Erdő Összesen Tehát
655,338 kat. hold.
az erdőségek az egész termő területnek valamivel több
mint felét teszik. Miután ( x ö m ö r m e g y e egész kiterjedése a véghez vitt trigonometriai
és katastralis felmérések szerint 7 0 . osztrák 7
•
míldre rúg, termő területe p e d i g 6 5 5 , 3 3 8 k. hold, azaz körülbelől 65.
5
•
mfld. ( 1 0 , 0 0 0 k. holdat
e g y osztrák •
műdre számitva), te
hát a termőtlen terűlet (sziklák, hömpölyök, háztelkek, utak, patakok stb.), ö . j •
mfld. tenne. 2)
Birtokviszony.
A g ö m ö r m e g y e i e r d ő s é g e k b ő l az állam csak igen csekély részt bir, u. ra. 3 1 0 0 kat. holdat a tiszolczi közbirtokosságban; a rozsnyói, csucsomi és nadabulai erdőknek e g y része — mindössze 3700 hold — püspöki birtok ; a többi mind részint magánosok, részint Jolsva, N. R ő c z e , Rimaszombath stb. városok, részint pedig — az ujabban történt birtokszabályozások (a faizás megváltása) folytán — falusi községek tulajdona. L e g t e r j e d e l m e s e b b erdőtest a berezeg Sz. C ó b u r g f é l e (előbb h. K o h á r y f é l e ) murányi uradalomban
létezik, mely, a kihasított falusi
és városi k ö z s é g e r d ő k leszámításával,
körülbelül 65,000 kat. holdat
tesz ; a terűlet pontosan ki nem mutatható, miután az úrbéri és telek szabályozás némely községben még teljesen befejezve nincsen. — Azonkívül a h. Cóburgíéle erdőségek kiterjednek m é g 11,000 k. hold ban a baloghvári uradalomra, hol a községi erdőrészletek és l e g e l ő k nek kihasitása már majd nem teljesen be van v é g e z v e ; azután 7107 holdban a Csákyféle zálogbirtokra (Deresk, K ö v i , Rákos és Nandrás községekben), hol a községi erdők és legelők elkülönítése m é g nem történt; v é g r e körülbelül 5 9 0 0 holdban a derencsényi közbirtokosság egy részére, hol az elkülönítés épen most folyamatban van. Terjedelmes erdőségek vannak továbbá Grömörmegyében a g r ó f Andrássyféle birtokokon, melyek a már kihasított k ö z s é g i erdőrészek kel együtt, be nem számitva a csetneki közbirtokosságban való jelen tékeny részletet — 17,825 holdat tesznek; a csetneki közbirtokosság, a m é g el nem különitett községi erdőrészekkel 16,000, a derncsényi közbirtokosság, a m é g kihasítandó községi erdőkkel 14,780, a rimamurányvölgyi vasgyár-egylet a Rima és mellékvizeinek v ö l g y e i b e n közel 11,000 holdat t e s z n e k ; Dobsina bányaváros 9320 holdat bir. Jolsva és N a g y - R ő c z e mezővárosok is szép erdőket birnak, melyekkel tűzifa szükségletöket teljesen fedezik. Jolsva községe, mióta az ura dalomtól magát kiváltotta, már sok fát el is a d o t t ; mely eladások azonban j ö v ő r e ily kiterjedésben nem folytattathatnak, h o g y ha azon kívül a lakosok faszükségletét is fedezni akarják. Ily erdőtestek vala mely községre nézve n a g y
kincset
képviselnek, főleg s z e g é n y e b b
tagjait illetőleg nagy jótétemény az, ha a szükséges tűzifát a községi erdőből kevés költséggel nyerhetik és nem kénytelenek csekély j ö v e delmöknek nagy részét a kellő fára kiadni v a g y pedig fázni. Igen kivánatos azért, h o g y azok, kiknek feladatuk, a polgárok jóléte fölött őrködni, az annyira értékes erdei kincset megtartani igyekezzenek. Különösen áll ez azon erdőkre nézve is, melyek ujabb időben, az úrbéri szabályozások következtében, a falusi községek számára ha sitattak v a g y jelenleg hasitatnak k i ; ezekre csakugyan szükséges a czélszerü felügyelet, különben rövid idő alatt a túlságos felhasználás következtén el fognak pusztulni. 3) E r d é s z e t i
személyzet.
Előbbi időkben, még csak 4 0 — 5 0 évvel ezelőtt, keveset gondol tak még ezen m e g y é b e n az erdőknek ápoló kezelésével. A
fatermés
ezen terjedelmes erdőségekben sokkal n a g y o b b volt mint a faszükséglet. Sokáig tehát gond nélkül dúslakodtak
a "roppant fakészletben,
melyet a m e g l é v ő régi, részben még őserdők szolgáltattak ; leginkább csak a k ö z e l e b b fekvő erdőrészeket, melyekhez k ö n n y e n lehetett fér ni, s ezekben is csak a l e g s z e b b fát használták fel, a többi fát, főleg a félreeső erdőkben ott hagyták elrothadni. A szükséges serdény n e velésére, az erdők tartóshasználhatásaérdekében,senki
sem g o n d o l t ;
a mi p e d i g Önmagától- minden mivelés nélkül sarjadzott, azt részint a v o l t urasági j o b b á g y o k n a k csordái, részint a szénégetők és szénfu varosok legelő m e g igás marhája j o b b á r a elpusztították. D e miután a vastelepzetek mind inkább kiterjeszkedtek, a faszükséglet mind n a g y o b b lett, az erdei gazdálkodás p e d i g minden rendszer nélkül a m e g s z o k o t t slendriánban folytattatott: tehát azon fakészletek e l v é g r e felemésztettek, és az erdők az érdekeltek meglepe tésére szerfelett
gyérültek, túlságosan vágattak, sőt részben v é g k é p
elpusztultak, olyannyira, h o g y a m e g y e i erdők a fa- és szénszükség letet többé nem fedezhették és más m e g y é k b ő l kellett szenet bevinni. E szomorú tapasztalatok indokul szolgáltak arra, h o g y az erdők rendszeresebben, és tervszerűbben kezeltessenek és használtassanak, s h o g y szakavatott erdőtisztek
alkalmaztassanak.
L e g e l é b b is a g r ó f Andrássyféle erdők vétettek r e n d e s e b b keze lés alá, hol már fél század előtt, szakértő erdészek alkalmazása és az erdőbirtokos urak igazgatása
mellett, nemcsak az erdőségek czéísze-
rűbb felhasználása, hanem az erdőségnek g o n d o s a b b mivelése és ápo lása is foganatba vétetett. A második n a g y lépés a g ö m ö r m e g y e i erdőségek okszerűbb ke zelésében a most h e r c z e g C ó b u r g f é l e (elébb h. Koháryféle) uradalmak ban történt különösen a terjedelmes erdőkkel és vastelepzetekkel meg áldott n a g y murányi uradalomban. M i d ő n ezen uradalmak, nem e g é szen 4 0 év előtt néhai Szász-Cóburg-Gothai h e r c z e g F e r d i n á n d
bir
tokába jutottak, és ő F e n s é g e uradalmainak beutazása alkalmával e g y részt ezen erdőknek eddigi helytelen kezeléséről, részben elpusztulá sáról, másrészt p e d i g azoknak, u g y az uradalomra magára, mint különö sen ezen h e g y e s vidék lakóira való nagy fontosságáról m e g g y ő z ő d ö t t v a l a : azonnal elrendelte, h o g y e g y a czélnak megfelelő, szakértő er dészszemélyzet szerveztessék, mely csakhmar életbe is lépvén, azon idő óta, a körülményekhez képest mind inkább kifejlődött. — N e g y v e n év előtt m é g e g y e t l e n szakavatott
erdőtiszt sem volt ezen uradalomban
alkalmazva, jóllehet erdőségei, s j o l s v a és rőczei városközségek kisza kadta és a községerdők kihasittatása előtt, a dereskei kerülettel e g y ü t t
nyolcz
n é g y s z ö g mértföldnyi területet foglaltak
el. J e l e n l e g
al
kalmazva v a n n a k : E g y erdészeti igazgató (kinek igazgatási hatásköre a Magyar országban fekvő többi herczegi uradalmak erdőségeire is kiterjed), E g y igazgatósági assistens, E g y erdészeti s e g é d , N é g y erdőmester, T i z erdész és főerdész, E g y erdészeti pénztánok, E g y erdőbecslő (taxator), e g y segéddel, a kellő számú erdészeti védszemélyzet — j e l e n l e g 38 erdő kerülő. A z erdészek és segédeik a tiszti személyzethez tartoznak, mely nek erdészeti és e g y é b t u d o m á n y o s képzettsége van ; az erdőkerü lők a cselédek osztályába soroltanak, tőlök tudományos miveltség nem követeltetik, csak olvasni és irni tudjanak, különben hivatalbeli teen dőiket az erdőben gyakorlatilag tanulják m e g . Ha t o v á b b tekintjük G ö m ö r m e g y e erdőségeinek elébbi és jelen kezelését, azt találjuk, h o g y a rimavölgyi
vasgyár-társulat
(előbb
Coalitio) szinte már t ö b b mint 3 0 é v v e l ezelőtt g o n d o s k o d o t t e g y szakértő erdőmesternek és a
szükséges segédszemélyzetnek felállítása
által erdőségeinek g o n d o s a b b kezeléséről és czélirányosb használtatásáról. D o b s i n a bányaváros
1847 óta alkalmazott a 9320 k. holdra ki
terjedő erdőségében e g y szakképzett
erdőtisztet.
Hasonlókép gondoskodtak, az utóbbi évtizedekben, ezen m e g y é nek más erdeiben is a j o b b rendnek behozataláról s e v é g e t t erdőtisz teket alkalmaztak,
és bizton remélhető, h o g y e m e g y é n e k többi er
d ő i b e n is, hol az okszerűbb kezelés tekintetében
e d d i g m é g semmi
sem, v a g y igen kevés történt, a gazdálkodás a már m e g l é v ő j o b b pél dák után czélszerübben fog rendeztetni. 4) A f a n e m e k
és
elterjedésök.
Azon k ö r ü l m é n y következtében, h o g y G ö m ö r m e g y é n e k h e g y ségei 400 lábtól 6 0 0 0 lábnál magasabbra emelkednek a tenger szine fölé, és e miatt éghajlatának szelid, zord, sőt i g e n zord fokozatai van nak : ezen m e g y é b e n majdnem minden tűlevelű és lombos fanemeket találunk, m e l y e k általában az egész országban Éjszaki magas zord h e g y s é g e i t terjedelmes
előfordulni szoktak.
fenyvesek boritják fel
egészen a henyefenyűig ; a k ö z é p h e g y s é g e k e n és alacsonyabb d o m bozatokon ellenben a lombfákat találjuk le a t ö l g y i g sőt a cserfáig, mely fanemek szintén jókora erdőrészleteket képeznek. Három fanem van leginkább elterjedve, u. m. a l ú c z f e n y ő a zord magas h e g y s é g e n , b i k k f a kivált a mérsékelt éghajlatú k ö z é p és előhegységeken, és a t ö 1 g y az alantabban fekvő szelidebb éghaj latú tájak dombozatain. A l ú c z f e n y ő magában alkotva erdőrészleteket legmagasab ban emelkedik h e g y s é g e i n k b e n , és p e d i g
4500—4600 lábig a tenger-
szin felett; e g y e s törpe példányokban m é g n a g y o b b magasságban is előfordul, lefelé p e d i g
2000 lábnyi magasságig ereszkedik; itt-ott
m é g alább is találtatik. K ü l ö n ö s e n vályogtalajban díszlik; mésztala j o n is j ó l növekedik, noha nem oly b u j á n ; fája azonban itt annál szi lárdabb. A bikkfát magasságban
is
a mésztalajon
majdnem
(Murányi h e g y s é g b e n ) még
vegyűletlen
erdőrészletekben
egyenkint v a g y csoportosan, lúczfenyők között, még magasabbra
3500'
találtam;
300—400 lábbal
is e m e l k e d i k : sőt találtam e g y 5 —6 hüvelyknyi vastag
és meglehetősen aránylagos magasságú bikkfát a
4480' magas Klyak
h e g y e n a Murányi h e g y s é g b e n e g y ö r e g l ú c z f e n y v e s b e n , mely már egészen a havasi fának jellemét mutatta. A bikkfa azonban a zord h e g y s é g b e n ritkán terem magot, tehát e tekintetben mint erdei fa nem igen van ott a maga h e l y é n ; lúcz- és j e g e n y e f e n y ő k k e l keverve azonban a bikkfa (gazdag lombhullása által) utóbbiaknak növekvését magasabb fekvésekben tetemesen
előzmozdítja — m e l e g takarót és
kitűnő televényt k ö l c s ö n ö z v é n a talajnak. Legjobban díszlik itt bikkfa
a
1000—2500 magasságban; ily magasságban gyakran m a g o t
is terem, mely teljesen megérik, s ez által azon szép meg hasznos fa nemnek szaporodása leginkább biztosíttatik. K i t ű n ő e n sikerül továbbá a bikkfa a v á l y o g - és magnezia-talajon, azonban mésztalajon is j ó l n ö vekszik, hacsak ez nem n a g y o n sekély és száraz. Alább a bikkfát jobbára nyirkosabb talajú éjszaki partoldalokon találjuk ; mig déli lej tőkön a t ö l g y v e g y ü l n a g y o b b arányban hozzá, v a g y magában ural kodva vegyületlen erdőrészleteket is képez, m e l e g e b b fekvést igényel vén és szárazabb talajt megállván. Különben a t ö l g y f a áradmányi
l e g j o b b a n díszlik az alsó vidékeken, az
dombozatoknak mélyebbrétegű talaján. D e bikkfákkal és
2000' magasságban is előfordul. A murányi v á r h e g y n e k déli oldalán (mészkőzet 3000 lábnyi magasság-
más lombfákkal v e g y e s e n m é g
bari is találtatik, de itt már satnya, magot igen ritkán hoz és általá ban nem oly erdei fa, mely magasabb helyekre való. H e l y e a szelí debb éghajlatú vidéken van, hol kitűnően díszlik, igen j ó fát szolgáltat, makkot és g u b i c s o t b ő v e n terem, és az erdőbirtokosnak jövedelmet
jelentékeny
hajt.
Ezen három fanemnek m e g y é n k r e nézve igen n a g y becse v a n , minthogy a különböző éghajlati és talajbeli megfelelnek, mit n a g y elterjedésük
viszonyoknak leginkább
is bizonyít, és m i n t h o g y magá
ban u g y mint v e g y e s e n egyaránt igen j ó l sikerűinek. I g e n elterjed és becses fanem továbbá a j e g e n y e
fényű,
azonban inkább lúczfenyűvel és bükkfával keverten találtatik, mint sem magában, k ü l ö n ö s e b b e n v á l y o g - m e g j o b b f é l e mésztalajon tenyé szik. A luczfenyő oltalma alatt leg bikkfával keverten
4000' magasságra is terjed f e l ; és fő
némely helyeken 1500 lábnyira ereszkedik le
a mérsékelt tájban. Elterjedése
ennél fogva igen tetemes ; miért is
sokkal t ö b b figyelmet érdemel, mintsem általában reá fordittatik. A z után a talajba mélyebben hatoló erős gyökérzete, főleg t ö r z s g y ö k e r e , által sokkal inkább képes a gyakori, és magas hegyekben sokszor igen rohamos viharoknak
ellenállani, mint a sekélyebb gyökérzetü
lucz
fenyő : a rovarok, különösen a szúk pusztításainak is k e v é s b b é van alávetve, mint luczfenyő ; mindezeknél fogva ott, hol a lúczfenyvck közé v e g y ü l , ezeknek ú g y mint a bikkfa, sokszoros v é d e l m e t nyújt. Ezenkivül a j e g e n y e fényűnek tűzi- és szénfája sem áll a l ú c z f e n y ő é m e g e t t : épületfának is b e c s e s ; tönkjeiből p e d i g j ó , noha nem o l y ke resett, szelvényárúkat
készíthetni. A j e g e n y e - f é n y ű gyakrabban hoz
magot, és ö r e g erdők oltalmában j ó díszlik ; még a korosabb erdőrész letek sűrű árnyában is tenyészik, u g y h o g y azokat, mikor
ritkulni kez
denek, beveteményezi és j o b b zárlatban megtartja. Azonban a jelen körülmények között ezen kitűnő fanem mindinkább fogyni fog. Meri fiatal korában nagyon is s z ü k s é g e van védelemre a fagyok és a legelő marha ellen, mely tekintetben eddig, fájdalom, i g e n kevés történt, minek következménye az, h o g y a j e g e n y e f e n y ü serdény részint el fagy részint
a legelőmarha miatt elpusztul, mert ezen fényűnek igen
g y ö n g e , sarjképessége
lévén, a
fiatalosok
lerágásuk következtében
satnyulni kezdenek és v é g r e elvesznek. I g e n értékes fanem a magas hegységek erdőiben a v ö r ö s f e n y ő is. Ezen fa igen gyorsan nő és kitűnően tartós épületfát szolgál tat, kivált vízi építkezésekhez, ú g y h o g y e tekintetben a tölgyfával ér fel. A v ö r ö s fenyő tehát e tekintetben a tölgyfát pótolja, és az it-
teni h e g y e s vidékekre
nézve annyival becsesebb, mivel a sok vaste-
lepzeteken sok ily vízi épületfára van szükség. Azonkivül a vörös fenyő padlók (vastag deszkák) kádak készítésére, ( p é l d . sörházakba, szeszgyárakba) s más effélére igen kerestetnek ; a v ö r ö s f e n y ő b ő l való zsindely is i g e n tartós stb. T e h á t fentartása és szaporítása
ezen tekintetekből a veresfenyő
erdeinkben i g e n ajánlatos, annál is inkább,
minthogy a zord éghajlatnak csak o l y j ó l állhat ellene, mint a lúczfenyő, és o l y magasságra
is terjed
f e l ; sőt a magas tájakon még
ü d é b b kinézése van, mint a l ú c z f e n y ő n e k . L e f e l é a v ö r ö s f e n y ő
2000
lábig száll alá. Magában csak ritkán fordul elő, és a hol ez az eset, az erdőrészletek, kivált ha korosak, mindig g y é r e k és hézagosak ; a tisz tásokban más fanemek, kivált hicz- és j e g e n y e f e n y ő k fészkelnek m e g , melyek a v ö r ö s f e n y ő t lassan-lassan kiszorítják. Egyébiránt, azt m a g vetés v a g y ültetés által k ö n n y e n lehet termeszteni, é v e k b e n , mikor a mag megérik, mi nem épen g e n d ő magkészletről
c s a k h o g y oly
i g e n gyakori,
ele
kell g o n d o s k o d n i ; a j ó v ö r ö s f e n y ő mag t ö b b
é v i g tartja m e g csirázási képességét. — Ezen fanemet itt főleg csak a m é s z h e g y s é g b e n találjuk, ritkán az a g y a g h e g y s é g b e n vályogtala j o n , ámbár ezen is megterem, ha a földet megmunkáljuk, csakhogy azután fája n e m o l y k e m é n y és tartós, mint a s o v á n y mésztalajon. N e m v o l n a érdeknélküli
feladat
természetvizsgálóra, azon j e l e n s é g
nek okát kimutatni, miért kerüli a v ö r ö s f e n y ő h e g y e i n k b e n az a g y a g h e g y s é g e t é s miért díszlik k ü l ö n ö s e b b e n a m é s z h e g y s é g b e n ? — v á j j o n oka a vályogtalajnak
dús f ű n ö v é s é b e n
rejlik-e, mely a magvak
csirázását és a csemeték fejlődését hátráltatja, v a g y másutt kere sendő? A z e r d e i f e n y ő o l y fa, m e l y a szelíd és zord égaljt egyaránt el tűri, tehát igen n a g y területen fordul elő, s nevezetesen egész G ö m ö r ben van elterjedve, fel a lúczfenyő tenyészeti határáig; mindamellett csak helyenkint találtatik, és ritkán képez v e g y ü l e t l e n
erdőrészeket,
hanem t ö b b n y i r e más fanemekkel, kivált p e d i g á l ú c z f e n y ő v e l v a n k e v e r v e . L e g k e v é s b b é előfordul a magas h e g y e k b e n ; mert ott sokat s z e n v e d a hó- és zuzmaranyomástól; ugyanis a h ó és zúzmara a hoszs z ú t ű l e v e l e k közé ülepedvén, Iekonyitja
a fiatal csemetét, sőt a n a
g y o b b a c s k a fát is, s ekkor elsatnyul; az ö r e g e b b fáknak p e d i g c s ú p j a i t és ágait töri le, s í g y csonkitja
m e g . A l a c s o n y a b b hegységeken,
2000—3000' magasságban, gyakrabban fordul elő, de itt is leginkább csak a soványabb mésztalajon ; mert itt nem nő o l y erőteljesen, ki s e b b levelei vannak, m e l y e k k ö z é k e v e s e b b h ó és zúzmara ragad, s a
v é k o n y hajlékony ágakról közönségesen lehullván,
k e v e s e b b kárt
okoz. R é g e b b e n kísérletet
tétettem a f e k e t e
f e n y ő (pinus a u s -
triaca) tenyésztésével körülbelül 3 0 0 0 ' magasságban, j ó vályogtala j o n . A csemeték a zord égaljnak j ó l ellenálltak u g y a n , de hosszú tűleveleiknél és vastag ágaiknál
fogva hónyomástól annyira szenved
tek, h o g y g y ö n g é l k e d n i , lassan-lassan elszáradni
kezdettek,
mígnem
v é g r e a rovarok, főleg a betűző szúk annyira ellepték, h o g y az egész, bár ugyan nem terjedelmes, ertvény v é g k é p e n elpusztult. A j á v o r , s z i l és k ő r i s
három kitűnő fanem, melyeknek
fentartása és szorgalmas tenyésztése az erdőgazdáknak e l é g g é nem ajánlható,
mert nemcsak igen gyorsan nőnek és j ó k o r n a g y termést
szolgáltatnak,
hanem egyszersmind kitűnő használati fát nyújtanak
az asztalosok, bognárok, hangszerkészítők
stb. számára; j e l e s tűzi
m e g szénfát is adnak, mely utóbbi tekintetben főleg a sarjerdő nyésztésére nagyon ajánlhatók.
Tiszta zárolt álladékokban
te
ugyan
általában igen ritkán találhatók, minthogy ezek csakkamar ritkulnak és akkor közéjük más fanemek beárnyalás
keverednek, melyeknek a mérsékelt
és az ezen fák alatt találtató televényes talaj kedvez ;
egyenkint azonban v a g y csoportosan más fanemek közé e l e g y e d v e itt is midenfelé előfordulnak a lombos és fenyves erdőkben és k i t ű nően díszlenek. K ő r i s és szilfákat u g y az alantabbi
vidékeken,
mint
a magasabb h e g y s é g b e n találunk. 3 0 0 0 ' magasságig m é g szép példá nyokat találtam ; a f e j é r j á v o r
( A c e r pseudoplatanus) m é g maga
sabbra is terjed fel, egész 4 0 0 0 lábig, mig a j ó k o r i j á v o r ( A c e r platanoides) az alantabbi vidékek h e g y s é g e i n m i n d e n ü t t előfordul és igen j ó l díszlik. Ezen fanemek a v á l y o g - 03 mésztalajt szeretik, a j á ver és kőris pedig az üde, bár kissé nyirkos talajon források és pata kok mellett, mély v ö l g y e k b e n és árnyékban díszlik legjobban. A g y e r t y á n kitűnő fanem sarjerdőnek, m i n t h o g y a tősarjak a 30— 4 0 éves korig igen j ó l n ö v e k e d n e k . E mellett j ó k o r terem ma g o t és pedig gyakran s o l y b ő v e n , h o g y a környező ritkásokat mind beveti. I g e n j ó tüzelő fát, kitűnő szenet és j ó szerszámfát is szolgáltat malmokba stb. Szálas
erdőbe azonban a g y e r t y á n
nem ajánlható,
mert későbbi korában igen lassan nő, c s e k é l y termést ad, és más gyorsabban fejlődő fák által tulszárnyaltatván elnyomatik. A zordabb éghajlatot
sem tűri el, és csak a szelid éghajlatú vidékeken fordul
elő, s ezeken nálunk is l e g i n k á b b találtatik. Az é g e r f á t — hamvas és mezgés égerfát — midenfelé találni
erdeinkben, v ö l g y e k b e n , források és patakok mellett, üde és nyirkos, sőt mocsáros talajon, hol más fanemek roszúl v a g y é p p e n nem tenyész nek. Ezen okból e fanemek igen ajánlhatók, valamint g y o r s növésök és n a g y termésök miatt is. Tüzelő fának és szénnek is ajánlhatók. A hamvas é g e r nálunk 3 0 0 0 ' m a g a s s á g i g m é g j ó l tenyészik, mint bokor azonban m é g n a g y o b b magasságban
is található s másfelől az
alsóbb vidékeken is előfordul. A mezgés é g e r 2 0 0 0 ' magasságig emel kedik és leginkább az e l ő h e g y e k v ö l g y e i b e n m e g az alsóbb vidékek ben találtatik. Anyirfa
és r e z g ő
nyárfa
szintén mindenfelé található
az alsó vidékeken ú g y mint a magas h e g y s é g b e n ; az előbbi föl a l u c z fenyőnek tenyészeti határáig egyenkint v a g y csoportosan más fákkal keverve, főkép a sarjerdőkben, hol a tisztásoknak bevetése által, — a rezgő nyárfa p e d i g egyszersmind gyökhajtásai
által is j ó szolgála
tot tesz, és g y o r s növésénél f o g v a n a g y termést is ad, u g y h o g y ez által fájának
c s e k é l y e b b értéke pótoltatik. K ü l ö n b e n ezen fanemek
sokféle használati fát is szolgáltatnak, és p e d i g a nyirfa a kerékgyár tók, a rezgő nyárfa a képfaragók számára; a rezgő nyárfa
szárazban
építésre is használható, és e tekintetben a lúcz- m é g j e g e n y e - f e n y ő t pótolhatja, h o l ezek elő nem fordulnak. Szálerdő üzletre azonban ezen fanemek nem ajánlhatók,
mint
h o g y álladékaik n a g y o b b korukban igen ritkulnak ; belökben is k ö n y n y e n megrevesűlnek. Ajánlható
fanem sarjerdőbe m é g a f e k e t e g y ű r ű
( A c e r tataricum),
jávor,
mely azonban csupán az alsóbb vidékeken fordul
elő és nem igen magasra terjed fel az e l ő h e g y e k b e n , d e 2 0 — 3 0 éves koráig gyorsan növekedik, j ó tűzi-, szén-, és használati fát szolgáltat és j ó k o r , gyakran m e g sok magot terem, ennélfogva szaporodása igen alkalmatos. A többi fanemek erdészeti
tekintetben nem birnak j e l e n t ő s é g
gel, ( x ö m ö r m e g y é b e n a nevezetteken kivül még a következő fák és cserjék fordulnak e l ő : Nagy- és kislevelű hárs, V a d körte- és almafa, V a d v ö r ö s és fekete cseresnye, Diófa, bokréta és gesztenyefa, Czirbolyafenyő (a murányi uradalomban, de csak e g y e s vetett v . ültetett p é l d á n y o k b a n ) , Sima fenyő (a dobsinai erdőkben mesterségesen
tenyésztetve),
Fekete fenyő (szintúgy), V e r e s berekenye, fojtós b e r e k e n y e , lisztes barkócza, Kecskefűz és e g y é b fűz fajták, F o d o r j á v o r ( A c e r campestre), Z e l n i c z e (az e r d ő b e n ritka), F ü r t ö s bodza és fekete b o d z a , V e r e s g y ű r ű és húsos somfa, Saj m e g g y ( P r u n u s Mahaleb), H e n y e f e n y ő (a K i r á l y h e g y e n ) , Havasi fényű ( e g y kis tőzegtelepen a Murányi h e g y s é g b e n ) , T e r n y ő tiszafa ( T a x u s b a c c a t a ; ritka), M o g y o r ó f a , csikós kecskerágó ( E v o n y m u s e u r o p e u s ) , Varjútövis b e n g e ( R h a m n u s Kutya benge (Rhamnus
catarticus),
frangula).
Sóska borbolya (leánysom, Berberis vulgáris), Kánya
bangita
és
ostormén
bangita
(Viburniun
opulus
és
lantana), Iszalag bérese (Clematis vitaiba), Csere galagonya (Crathaegus o v y a c a n t h a ) , Kökényfa, vad rózsa és havasi rózsa ( R o s a alpina), Ükörkeloncz (Xylosteum), V e r e s és havasi ribiszke ( R i b e s rubrum et alpinum), Pöszméte ribiszke ( R i b e s grosularia), Kőnászpolya (Mespilus Cotoneaster), Farkas boroszlán ( D a p h n e m e z e r e u m ) , R e p k é n y borostyán ( H e d e r a H e l i x ) , S e r e g é l y szederj (Rubus frutreosus), M á l n a szederj ( R u b u s Idaeus), Fekete áfonya ( V a c c i n i u m myrtillus), Veres áfonya ( V a c c i n i u m vitis idaea), B ö r v é n meténg ( F ö l d i borostyán) ( V i n c a minor) (Folyt, kó'v.)
A növények táplálkozásáról. ///.
Az egyes tápanyagok
értékarányáról.
I g e n fontos és gyakorlati értékű azon további kérdés — a n ö v é n y e k táplálkozásánál: váljon m i n ő
viszonylagosértékkel
vagy
az
fontossággal
anyagok
bírnak
a vetemények
egyes
f e j l ő d é s e és
növénytáp
d is z1é sén é1 ?
L e g y e n szabad, azoknak, mik a n ö v é n y e k táplálkozásáról az előbbi két füzetben közöltettek kiegészítésére
— az imént felvetett,
a termelőt igen közelről érdeklő, mert a gyakorlatra közvetlenül ki ható kérdésre is röviden felelni. 1. A
növénytápanyagok
u. m. a s z é n s a v ,
víz,
am
mónia (salétromsav), vilsav, kali, mész, keserföld, vas, kénsav, ko vasav és konyhasó — a n ö v é n y e k é l e t é r e egyenértékűek;
nézve
teljesen
rendes növénykifejlődésnél e g y n e k sem sza
bad h i á n y o z n i ; élettani értelemben nem létezik érték-fokozat az e g y e s n ö v é n y tápanyagok
között, tehát nem lehet m o n d a n i : e z fontosabb,
a m a z l e g f o n t o s a b b a táplálkozásnál. 2. Számos kísérlet bizonyította b e a n ö v é n y t á p a n y a g o k ezen egyenértékességét a növényéletre. Legújabban és legszebben S t o h m a n n kisérletei szólnak ezen igazság mellett. Stohmannak u g y a n i s sikerült, kukoricza n ö v é n y e k e t oly v i z e s oldatokban,
melyek az összes n ö v é n y tápanyagokat
tartalmaz
ták — t e l j e s k i f e j l ő d é s r e h o z n i ; midőn azonban ezen oldatok b ó l a növénytápanyagok közül csak e g y is elhagyatott, a n ö v é n y e k elsatnyultak; ha péld. a mész hagyatott
ki az oldatból, v a g y helyébe
keserföld adatott, a plánta növekedése már rövid idő múlva hanyat lott és csak kevés, igen piczi, sovány levél fejlődhetett ki. — E g y f e l vehető mészsónak hozzáadása által azonban a legfeltűnőbb változás hozatot létre. Már ö t óra lefolyása után felébredt a majdnem 4 hé tig szünetelő tenyészet és további fejlődése a l e g s z e b b e n megindult. E g y i k n ö v é n y , melynek az addig hiányzott mész később sem adatott m e g , továbbá is megmaradt tespedésében, sem volt. — Azon kísérletben, mész által pótoltatott, hiányánál;
növekedésről nála nyom
melynél a keserföld hiányzott v a g y
az eredmény hasonlókép alakúit, mint a mész
a tenyészet szinte i g e n silány vala. A pótolt keserföld itt is
legjobb hatást g y a k o r o l t , mely azonban nem jelentkezett oly g y o r s a n , mint a mészszeli kísérletnél. E g é s z bizonyossággal mutatták ki Stohmann
kisérletei, h o g y
valamely n ö v é n y akár csak e g y tápanyag hiányánál is kifejlődésre jutni nem képes. 3. A
növénytermelőkre,
azonban, a n ö v é n y t á p a n y a g o k szerint
mezei nem
s
erdőgazdára
nézve
egyenértékűek. A
milyen n a g y a felvehető állapotban lévő, tehát rendelkezésre
készen álló n ö v é n y t á p m e n n y i s é g e a talajban
s a levegőben,
és aszerint milyen a mivelésnek különleges czélja : a termelőre nézve
majd az egyik majd a másik tápanyag fog fontosabb lenni, azaz annak pótlása v a g y csak Öregbitése a talajban szükségesebbnek mutatkozni. Gr a z d a s á g i 1 a g véve tehát az e g y e s növénytápanyagok bizonyára nem egyenértékűek
— a talajban ; mert miglen némelyek
roppant
mennyiségben vannak jelen, másoknak pótlásáról tetemes költséggel kell gondoskodni. 4) Altalán véve fölvehető, tekintetet kell a l é g k ö r i
mikép:
a termelőnek
növénytápanyagok
legkisebb
pótlására,
illetőleg a talajba hordására vennie ; mert ezeknek forrása, a meddig csak szerves élet létezik, kiapadhatlan. A talajalkatrészekre hamu-
alkatrészekre)
már
(máskép
u.
n.
igenis kell n a g y
és ezek közül különösebben a v i l s a v r a
ásvány-
gondjának
vagy lennie,
s k á l i r a — mint arány
lag kisebb mennyiségben a talajban létező tápanyagokra;
ugyanez
áll némely esetben még az oldott kovasavra és mészre nézve. De előfordulnak oly körülmények is, midőn a légköri tápanya goknak péld ammóniának
(salétromsavnak)
pótlása is szükségesnek
mutatkozik a talajban. 5 ) V e g y ü n k fel pédaképen három
földdarabot;
az
egyik bir
valamennyi talajalkatrészt és mindannyit tetemes mennyiségben ; a másik tartalmaz minden e g y é b tápanyagot,
csak vilsavban
szenved
h i á n y t ; a harmadik nélkülözi a kalit, de vilsav és a t ö b b i növény tápanyag nagy b ő s é g b e n találtatik benne. Ösmeretes
dolog,
hogy
mivelt
növényeinknek
t e n y é s z-
s z a k a, t. i az időtartam a növekedés első jelenségeitől kezdve egész az érettségig, v a g y a kifejlődés azon fokáig, melynél a növények czéljainkra nézve használhatókká válnak nagysága
— ige
11
különböző. A termés
azon tápanyag m e n n y i s é g t ő l függ, mely ezen idő alatt
a növényi müszervezetben
hatályra juthatott, D e ezen hatás csak
akkor f o g nyilvánulhatni, midőn a növénytápanyagok k e l l ő banés
kellő
mennyiségben
vétethettek
arány-
f e l , a többi
életfeltételek pedig u. m. meleg, világosság és nedvesség szinte nem hiányoztak. Világos az, h o g y az aratás annál g a z d a g a b b fog lenni, minél több tápanyag működhetett azonegy idő alatt valamely veteményben. A példa g y a n á n t felvett első földdarab gazdag volt minden talajalkat részben ; h o g y ezek hatályosak jövetelök alkalmával
lehessenek, kell, h o g y a n ö v é n y b e
légköri tápanyagoktól
kisérve l e g y e n e k ; mi-
nél n a g y o b b mértékben juthatnak ez utóbbiak a n ö v é n y e k b e , annál több fog amazokból is hatásra juthatni. H a már most ezen földdarabra m é g több ásványi táp
alkrészek
hordatnának, ezáltal semmi fokozás nem állítatnék elő, mert hiszen a talaj ama alkatrészeket
máris bőségben tartalmazza. Ha
ezen földnek gazdag mennyiségű talajalkatrészeihez
azonban
még légköri nö
v é n y t á p a n y a g o k adatnának, akkor kétségtelenül a legmagasabb ter més fogna eszközöltetni. A kik ez utóbbi kedvező eredményeket — a d o l o g alapos ismerete nélkül — észlelik, könnyen azon közelfekvő következtetésre j u t h a t n a k : adjunk a földnek isméi, légköri tápanya gokat és megint j ó terméseket fogunk nyerni. Lehetséges, miszerint az e r d m é n y másod-, sőt harmad- és hatodizben is ugyanezen követ keztetést f o g j a lett h i b á s :
megerősíteni.
mert ha a földnek
anyagokat
adunk,
A következtetés folytonosan
azonban
csak
mindamel
légköri
táp
mindig azon feltevésben, h o g y csupán ezekre
van szüksége, akkor elébb v a g y utóbb bizonyosan oly időpont fog be állani, melytől f o g v a a termések folyton folvást sülyednek. Ezen elméleti fejtegetésnek i g e n világos bizonyságát látjuk min denütt ott, hol a földeknek veszteségét alkalmas trágyaszerekkel nem pótolják, v a g y ezen pótlásra kizárólag csak marhatrágyát ( m i n t leg n a g y o b b r é s z t l é g k ö r i tápanyagokból állót) alkalmaznak. Oka
ezen
nyert termésekben
terméssülyedésnek
könynyen
magyarázható.
A
a talajalkatrészek a földtől folyton elvonattak és
annak c s u p á n ( v a g y — marhatrágya alkalmazásánál:
nagyobb
r é s z t ) légköri n ö v é n y t á p a n y a g o k adattak vissza; a föld tehát jelen l e g e z e k b e n gazdag u g y a n , de hiányzik benne vilsav, kali és álta lában o l y anyagok, melyek a l é g k ö r i tápanyagoknak szerves a n y a gokká való átváltoztatására okvetlenül szükségesek. Ha az ilyen föld már most g a z d a g o n talajalkatrészekkel (ásványd tápanyagokkal) látta tik el, akkor légköri tápanyagoknak
fölhordása nélkül is m e g i n t j ó
terméseket nyújthat. Természetes tehát, h o g y a termés mindig b ő v e n esett volna ki, ha a szénsav és ammóniavali trágyázással egyszers mind azon talajalkatrészek aratások által a talajtól
adattak volna
vissza, melyek az egyes
elvonattak.
A példa gyanánt felvett m á s o d i k földdarabról feltettük, hogy abban minden n ö v é n y tápanyag jelen van, csak a vilsav hiányzik, itt tehát oly trágyázás, mely vilsavat hoz. jelentékeny hatást fog előidéz ni ; miglen legénynek és kálinak felhordása teljesen eredmény nélkül 7
marad. H a már most valaki ezen földet vilsavval trág) ázná és j ö v ő
évre ismét azzal, és mindkét esetben kedvező sikerrel: tehát azt k ö vetkeztethetné, szüksége.
hogy
földjének csupán a nevezett tápanyagra van
Folytatva azonban ezen trágyázásokat,
csakhamar
azon
meggyőződésre jutna, h o g y a termés t ö b b é nem fokozódik, hanem idővel, az adott vilsav n a g y mennyiségének daczára is folyton kevesb e d i k ; ez p e d i g igen természetes; mert megfogyasztván a talajt a többi tápanyagokban,
az csupán vilsavban maradt gazdag. Hason
lókép a felvett h a r m a d i k
földdarabnak haszontalan lenne a vilsav,
légeny és minden e g y é b növénytápanyagokkali trágyázás — kivéve az e g y kalit, m e l y b e n éppen ezen földdarab hiányt szenved. A k a i i v a l való trágyázás tehát itt teljesen helyén lenne. D e szintoly természe tes, h o g y tartamos kali-trágyázás által ezen anyagban fölösleg, a t ö b b i tápanyagokban pedig fogyatkozás fogna támadni; az eként mutatkozó (kalitrágyázás által o k o z o t t ) n a g y termés lassanlassan apadna és a kielégítő mértéktől mindinkább visszamaradna. 6) A z e d d i g mondottak folytán tehát méltán azt állithatjuk, miszerint az egyik v a g y a másik növénytápanyagnak
gazdasági
j e l e n t ő s é g e a n n á l n a g y o b b , m i n é l k e v e s e b b e t tartal m a z b e l ő l e v a l a m e l y t a l a j ; ez p e d i g nem csupán a legényre, hanem a vilsavra, kálira, mészre, és esetleg minden más tápanyagra nézve állhat. Hiányozzék a termőföldben bármely
a
táplálkozásra
szükségelt alkatrész, v a g y l e g y e n az elégtelen mennyiségben j e l e n : akkor a többi tápanyagoknak bármi nagy b ő s é g e sem képes j ó termé seket létrehozni; a termés ilyenkor a talajban legkisebb mennyiség ben létező növénytápanyag szerint f o g alakulni. A gazdaságilag ( t r á g y a k é p e n ) adott növénytápanyagok hatás módjára nézve tehát nem állhat fenn t ö b b é kétség; ezen hatás t. i. feltételezve v a n a talajnak fölvehető tápanyagokbani tartalma, ezek nek kölcsönös aránya és elosztása által. Ha ismerjük a talajnak s a termésnek mit rajta előállítani aka runk — minőségét, akkor az adott trágyaszernek lehető hatását is előre meghatározhatjuk.
Minden
valamely trágyaanyag csupán
azon
trágyázási
kisérlet,
melynek
n a g y o b b v a g y kisebb érték
e g y földdarabra
feladata
kimutatni: ezt
nézve teheti, melyen a kérdéses trá
gya alkalmazva l e t t ; egy mellette fekvő földdarabon, bár hasonló v e t e m é n y mellett, ugyanazon trágyaszernek már egészen különböző hatása lehet. A legkülönfélébb helyeken eszközölt trágyázási kísérle tek ezt határozottan
kimutatták; a földeknek különfélesége szerint
növényi tápanyag tartalomban
— e g y e n l ő veteméziyek mellett is
igen különböző volt u g y a n a z o n tása.
t r á g y a a n y a g o k n a k ha
M e g v a g y u n k g y ő z ő d v e , h o g y t. szaktársaink az itt előadott — a tudomány legújabb kutatásainak megfelelő pontokban sok olyant fognak
találni, a minek a gyakorlati életben is valódi hasznát ve
hetni. —
K ü l ö n b e n a fennebbi közlésnél azon nézet vezérelt, h o g y
mainapon a gyakorlati gazda sem nélkülözheti t ö b b é , üzlete
elméleti
megalapításának
hasábain
ismeretét,
s í g y szívesen lát a szaklapok
oly czikkeket is, melyek neki az utóbb nevezett irányban is némi ta
nulságul szolgálhatnak.
S. P.
A kavicsos, görgeteges vagy sziklás talajnak telkesitése és a föTdáthányás. A nevezett talajok telkesítésénél
és
hasznos
szántóföldekbe
v a g y e g y é b termőtérekbe átváltoztatásánál mindenek előtt a mivelést akadályozó k ö v e k e t eltávolítani, azután a megtisztított földet e g y é n í teni, kellőleg elegyíteni és néha m é g áthányni (rigólozni) szükséges. Az eljárás
az eltávolítandó k ö v e k nagysága és t ö m e g e szerint némi
l e g változik és r ö v i d e n ekkép irható !e : 1) A tulajdonképi
kavics
talaj,
vagy a l e g n a g y o b b r é s z t
apró k ö v e k k e l telt föld ritkán hálálja m e g a telkesítésére költséget;
fordítandó
mert az eltávolítandó kő igen sok, a tulajdoképi
termő
földhöz képest. H a azonban a k ö v e c s más, kivált közelfekvő, e r ő s e n
kötött
talajok (keverés általi) javítására fordítható, akkor annak eltávolítása már háládatos lehet, azaz kifizetheti magát. 2) K i s e b b koptatják
köveket,
m e l y e k a szántó-eszközöket erősen
és az arató-eszközök kezelését is nehezítik — nők v a g y
gyermekek által fölszedetni, és azután v a g y a helyszínén árkok b e töltésére fölhasználni, v a g y szekereken elvitetni szükséges. K é t k é t munkás e g y kosárba s z e d e g e t . A szekér közvetlen k ö veti. Mellette két e m b e r m e g y , ki j o b b r a és balra a kitöltést
esz
közli. A köveknek g y o r s a b b Összehordására vasfogakkal ellátok g e rebenek is használtatnak. A kőszedést időről időre ismételni k e l l ; rendesen tavaszszal t ö r t é n i k ;
őszszel és
mesterséges takarmány- ( l ó h e r - , luczerna-) ter
mesztésnél különösen nem szabad elmulasztani.
