Arábia és környéke viszonyai
•
•
• •
• •
•
Perzsia • Szászánida dinasztia: hatalmas birodalom • zoroasztrianizmus államvallás • erős, központosított közigazgatás • vallási türelem • tudomány, kultúra (dzsundisápúri akadémia: hellenisztikus kultúra) Jemen: Dél-Arábia • i.e. 950-115: Sába - virágzó kereskedelem, tömjén • 6. századig: Himjarita dinasztia • 4. században abesszinek elfoglalják, majd perzsa segítséggel ismét önálló lesz • uralkodók áttértek a judaizmusra • 480: Kinda törzsszövetség Közép-Arábiában: jemeni kísérlet kereskedelmük megvédésére (529-ben Lakhmidákkal folytatott háborúban szétesik) • 520 körül: abesszinek elfoglalják • 570 körül perzsák elızik abesszíneket - iszlám hódításáig perzsa tartomány Abesszinia: monofizita kereszténység arab törzsek • i.e. 854: arab név asszír ékírásos táblán: sivatagi nomád beduin • Hérodotosz: Arábia az utolsó déli lakott terület, lakói arabok • Tasso • sémi népek • Ábrahám - Iszmáíl (zsidók: Izsák) • nomád állattenyésztés: nagycsaládok - nemzetségek - törzsek - élükön férfiak tanácsa - sejk • törzsek egymás elleni támadásai: törzsszövetségek • murúa: becsület, bátorság, férfiasság, vendégszeretet, nagylelkıség • költészet zsidó törzsek: Jaszrib, oázisok arab “ütközŐállamok”, Dél-Arábiából északra vándorolt nomád törzsek, védelem nomádokkal szemben • Ghasszanidák (Bizánc, 529-tŐl) - Kelet-Jordánia, felveszik a kereszténységet • Lakhmidák (Perzsia, 3. sz.) - Mezopotámia • 6-7. sz. fordulóján mindkettŐt megsemmisítik Mekka egyre fontosabb szerepe
Arnold Toynbee: A Study of History 12 kötet, 1933-1961
• • • •
• • •
• •
•
elhatárolja magát Spenglertől: nincs állandó alapséma alapkategória a civilizáció primitív társadalmak (statikus) - magasabb (higher) társadalmak (dinamikus), vagyis civilizációk civilizációk keletkezése: • primitív társadalmakból (dinamikussá válnak) • megelőző civilizációból (proletariátus szembe fordul a hatalmat kézben tartó, “teremtő erejét vesztett” kisebbséggel civilizációk mozgatója: kihívás és válasz koncepció (sem túl gyenge, sem túl erős) civilizációk fejlődési fázisai: növekedés, megroppanás, bomlás • növekedés: különböző kihívásokra sikeres válaszok • bomlás: egy kihívásra sikertelen válaszok, hullám-mozgás, erőrekapás megroppant civilizáció: • teremtő kisebbségből uralkodó kisebbség • hatalom megőrzése erőszakkal • társadalom egysége megbomlik • “egyetemes állam”: egység erőszakkal a világtörténelemben 21 (másutt 26) civilizáció, eddig elpusztult 16, napjainkban 10, ebből 3 (polinéz, nomád, eszkimó) agonizál 7 élő civilizáció, a 6 nem nyugati már a nyugattal való ütközés előtt megroppant - átmentek “egyetemes állam” fokozatán • ortodox kereszténység Közel-Keleten: Ottomán Bir. • ortodox kereszténység Orosz-o: 15-16.sz.: Moszkva és Novgorod egyesülése • hindu: Mughal Birodalom és brit uralom • távol-keleti kínai ága: Mongol Birodalom • távol-keleti japán ága: Tokugava sogunátus • iszlám: pán-iszlám mozgalom • nyugati: még nincs egyetemes állam nyugatosítás ellentmondásai, “világállam” szükségessége
A civilizáció és kultúra-fogalom eredete I. Kultúra - “cultura” - “colere” (mıvelni, meg- illetve kimıvelni) • konkrét, anyagi (föld) • elvont (lélek, szellem) • Cicero - “cultura animi - philosophia est” • középkor: Szent Ágoston Vallomásai: kultúra - Isten • reneszánsz: Hobbes: Leviatán: gyermeknevelés Kultúra, kulturáltság = mıveltség angol - francia - német nyelvek II. Civilizáció - “civilitas” - polgárosodás, viselkedés, szokások “finomodása” - Franciaország • 16. sz. “civilizál”, “civilizált” • Mirabeau márki: civilizáció = erkölcs, jó modor, udvariasság • Giambattista Vico: civilizáció - társadalom civilizáció - barbárság francia - angol (civility helyett) - német (Bildung mellett) 19. sz. elejétől többes szám is
Filozófia • 9-10. század: görög filozófiai munkák lefordítása • filozófusok is iszlám alapján: ugyanazok az elvek, csak más módszerek • vallás: kinyilatkoztatás, nagy tömegek számára • filozófia: bizonyítás, szık kör • Kindi (†873): az “arabok filozófusa”, mutazilita: természettudomány, orvostan, zene, harmónia “emberi” és “isteni” tudomány között • Ibn Sziná (Avicenna, †1037): filozófia és orvostan • Ibn Bádzsa (Avempace, †1138): ember eljutása az intellektushoz, emberi szellem tökéletesítése • Ibn Tufayl (†1185): A virrasztó fia: Robinson Crusoe előde: Philosophus autodidactus: elhagyott sziget, ismeretek, elmélyülés - általános felé - világegyetem - Istennel való egyesülés • Ibn Rusd (Averroes, †1198): a legnagyobb peripatetikus (Arisztoteleánus) filozófus • “Arisztotelesz értelmezte a természetet, Averroes értelmezte Arisztoteleszt” • Ibn Sziná, al-Ghazálí bírálata: Taháfut at-taháfut (Az inkoherencia inkoherenciája, Destructio destructionis): kalám logika fogyatékosságai • értelem egysége, érzékiség legyőzése • vallás és filozófia között nincs ellentét, ha valaki számára megközelíthetetlen a cáfolhatatlan bizonyíték útja (filozófia), az igazságot vallás formájában kell elfogadnia • a kinyilatkoztatás útján szerzett tudás az értelemmel szerezhető tudás kiegészítője • Mose bin Maymún (Maimonidész †1204): zsidó ujplatonikus gondolkodó, csillagász, teológus, orvos, filozófus, arab nyelven • A tévelygők útmutatója: hit és ráció összeegyeztetése • természettudományok: föld gömb alakja, szélességi és hosszúsági fokok, algebra, orvostudomány (fertőző betegségek érintkezéssel terjednek), kémia, botanika
Iszlám rendszerének kialakulása • források: • Korán (recitáció): • isteni kinyilatkoztatások - Gábriel közvetítésével 20 év alatt • lejegyzése Abu Bakr alatt, négy változat, Oszmán 3 fős bizottság: egy autentikus • 114 szúra, leghosszabb a második (286 vers) • 90 szúra mekkai, 24 medinai • öröktől fogva létezik (ortodox), Allah által teremtett (mutazila) • magyarázatok (tafszír) • hagyományok • hadisz (elbeszélés, közlés): Mohamed szóbeli közlései, nyilatkozatai, két rész: • láncolat • maga a közlés 9. sz.: hat nagy hadísz-gyıjtemény, legismertebbek: Bukhári (600 000 hadíszból 9000), Muszlim • szunna (Mohamed és kísérete gyakorlata) - ez a tágabb • közmegegyezés (idzsmá) - vallástudósok (ulemá) és vallásjogi tudósok (fuqahá) szerepe • analógia (qijász) - precedens • a hadísz követői - az önálló vélemény (raj) követői • eredeti gondolkodás, véleményalkotás (idzstihád) • autentikus forrásokkal (Korán és szunna) nem alátámasztható esetek • sokak szerint a harmadik fő forrás • síita iszlám: mudzstahidok - muqallidok (taqlíd) • 9-10. sz.: idzstihád kapui bezárultak: iszlám ortodoxia • újítás - bidaa (újdonság - eretnekség) - jó és rossz bidaa
Iszlám totalitása
•
•
•
•
Iszlám - muszlim • szalima (épnek, biztosnak lenni); aszlama (deklarálni, hogy valaki elkötelezett Allah akaratának); iszlám (alávetés - Isten akaratának), muszlim • szalám - béke • az egész világ muszlim - minden Isten akarata szerint, minden hatalom és szuverenitás Allahé • emberek Isten földi helytartói (khalífat Allah) • mohamedán - helytelen; muzulmán; “mozlim” • mindenki közvetlen kapcsolatban Istennel - nincsenek papok • vallási értelmiség: vallástudósok (ulamá) és vallásjogi tudósok (fuqahá) Komplex rendszer, több mint vallás • vallás • etikai normarendszer (“magatartási kódex”) • gazdasági és társadalmi doktrina • jogrendszer • kormányzási és politikai rendszer • civilizáció és kultúra Tawhíd - sirk • Alapelv: tawhíd: (isteni) egység (Korán 112): Isten egy • személyében (nincs sem több Isten, sem több személy) • attribútumaiban (egyetlen élőlény sem rendelkezik Isten tökéletességével és végtelenségével) • tetteiben (senki sem cselekedheti azt, amit Isten) • Tawhíd ellentéte a sirk: “társítás”, politeizmus (Szentháromság is) Kalima (“szó”, kalimat Allah - “Isten szava”) • “Nincs Isten Allahon kívül, Mohamed Allah prófétája” • saháda, tanuságtétel: a kalima elfogadása: iszlám első és legfontosabb pillére
Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása • hidegháború utáni világ: a világpolitika sokpólusú, sokcivilizációjú • helyi politika: etikumok politikája, • világpolitika: civilizációk politikája • különböző magyarázó paradigmák (4) - civilizáció-központú • egységesülés erői gerjesztik a kulturális elkülönülést • fő megosztottság: nyugati “egy” - nem nyugati “sok” • fő szereplők nemzetállamok, de civil-kult. tényezők • világ anarchisztikus, de fő konfliktusok civil.közt • az emberiség történelme a civilizációk története • civilizáció = legtágabb kulturális entitás, a legnagyobb “mi” • összetevői: vallás, nyelv, történelem, szokások, intézmények, emberek szubjektív önazonossága • hosszú élettartam, halandóság • fő civilizációk: kínai (konfuciánus + Délkelet-Ázsia, Korea, Vietnam), japán, hindu, iszlám, ortodox, nyugati (sokak szerint európai, észak-amerikai, latin-amerikai), latin-amerikai, afrikai (vitatott) • 1500 után nemzetközi rendszer nyugati meghatározottságú • technikai eredet • szervezett erőszak • 20. században nemzetközi rendszer sokcivilizációjú: kölcsönös egymásra hatások, Nyugat: két féluniverzális államszervezet (egyetemes állam) • egyetemes civilizáció nincs • bizonyos alapértékek és alapintézmények közösek • civilizált társadalmak közös vonásai • davosi kultúra - kevesebb mint 1 százalék vagy ezrelék • nyugati fogyasztói- és tömegkultúra • globális kommunikáció • egyetemes nyelv: angolul beszélők 1958: 9,8%; 1992: 7,6% - a kultúraközi kommunikáció eszköze - saját kulturális identitás fenntartása • egyetemes vallás: valószerıtlen
Huntington • a Nyugat fő vonásai: • klasszikus örökség (görög filozófia, racionalizmus, római jog, latin nyelv, keresztény vallás) • katolicizmus és protestantizmus • európai nyelvek (sok nyelv) • spirituális és világi különválasztása • jog uralma • pluralizmus • képviseleti testületek • individualizmus • a Nyugathoz (a modernizációhoz és a nyugatiasodáshoz) való viszonyulás • elutasítás (sokáig Japán és Kína) • kemalizmus (teljes nyugatiasodás) • reformizmus (modernizáció nyugatiasodás nélkül) • a Nyugat domináns pozíciói - a Nyugat hanyatlása • lassú folyamat, első szakaszban tart • nem egyenes vonalú, először európai, majd amerikai rész hanyatlása • források feletti ellenőrzés csökkenése • terület és népesség (1920: 25,5 m négyzetmérföld, 1993: 12,7 m; 1900: világ népesség 30%-a, 1993: 13%) • gazdasági teljesítmény: 7 legnagyobb gazdaság közül 4 nem nyugati (Japán, Kína, Orosz o, India) • katonai potenciál: egyenletesebb • a nyugati dominancia kora a végéhez közeledik • őshonosodás, re-tradicionalizáció (demokrácia-paradoxon) • közös civilizáció - együttmıködés megkönnyítése • kulturális identitás - konfliktusok kulturális csoportok között • identitás másikhoz való viszonyban, kommunikáció révén másik megismerése • civilizáció és hatalom • nemzetközi konfliktusok: • uralkodók között • államok között • ideológiák között (“melyik oldalon állsz?” - változtatható) • civilizációk között (“ki és mi vagy te?” - nem változtatható) • miért a civilizációk közötti törésvonalak a legfontosabbak • civilizációs különbségek alapvetőek, legvéresebb konfliktusok • világ összezsugorodik, kapcsolat civil. közt - civil. tudatot erősíti • modernizáció - identitásválság - ellenreakció (vallás, fund.) • Nyugat kettős szerepe: hatalma csúcsa, nem nyugati társadalmak: vissza a gyökerekhez • kulturális különbségek nehezebben kibékíthetők • gazdasági regionalizálódás: azonos civil. megkönnyíti
Huntington-kritikák
• államok maradnak a világpolitika legfontosabb szereplői • civilizációs konfliktusok évezredesek • konfliktusok zömének a hátterében gazdasági, társadalmi, politikai vagy más érdekek, nem civilizációs törésvonalak mentén • ugyanez érvényes a civilizációsnak tınő konfliktusokra is (Öböl-háború nem civilizációs) • civilizációkon belüli konfliktusok • civilizációk nem egységesek: politikai, ideológiai, gazdasági törésvonalak • nem a civilizációk ellenőrzik az államokat, hanem fordítva • alábecsüli a modernitást és a szekularizációt (India nem lesz hindu állam) • demokrácia és piacgazdaság világméretı terjedése • nyugati értékek nem csak a nyugati civilizáció értékei, hanem a (gazdasági) fejlődés velejárói (= a fejlődés szükségszerıen együtt jár a nyugati értékek átvételével) • a világ politikai és geopolitikai vonalak mentén fragmentált marad • a civilizációt és a kultúrát az etnikai identitáshoz köti - ideológiai konstrukció • kulturális determinizmus • spengleri pesszimizmus • globalizáció cáfolja Huntington téziseit • az új paradigma által motivált politikák nem különböznek a régitől • fenn kívánja tartani a nyugati hegemóniát • elkerülhetetlennek tartja a civilizációs konfliktusokat
Az iszlám mint civilizáció • adatok • több mint 1 milliárd fő, 33 országban többség, több mint 10 országban a lakosság egyharmada, sok országban (Német o., Francia o., Britannia, Bulgária, India, Kína, közép-afrikai országok) sok milliós kisebbség • Indonézia (219 m), Pakisztán (144 m), Banglades (130 m), [India (130 m)], Egyiptom (71 m), Török o. (67 m), Irán (66 m), [Nigéria (55 m)], 21 arab ország együtt 265 m • Iszlám Konferencia Szervezete: 57 tagállam, három megfigyelő • iszlám a kereszténység mellett a második legnagyobb világvallás - legdinamikusabban növekvő (népszaporulat, áttérés) • az iszlám (a kínai mellett) a legnépesebb civilizáció • a nyugati (24,2%) után a második legnagyobb részesedés (21,1%) a világ területéből • alrendszerei • közel- és közép-keleti • észak-afrikai • közép-ázsiai • elő-ázsiai • indonéz-maláj • létezik-e egységes iszlám civilizáció? • egység és differenciáltság (országok, etnikumok, politikai rendszerek, helyi kulturális sajátosságok stb.) • “iszlám” értelmezése és hatóköre (totális - szekularizált) • fejlődési szakaszai • kialakulás, felfelé ívelés (9-10. századig) • fénykor (10-12. sz.) • stagnálás (13-18. sz.) • Nyugatnak való alávetettség (19. sz. és 20. sz. első fele) • nyugatosító modernizációs kísérletek (függetlenség után) • retradicionalizáció (“modernizációs válság” nyomán)
Iszlám civilizáció 2 • kialakulása • hódítások - 622-től 8. század közepére Indus völgyétől Pireneusokig terjed • (634: Arábia; 636: Jarmúk - Bizánc; 637: Kádiszíja - Perzsia; 638: Jeruzsálem; 640: Egyiptom, Szíria, Irak, Nyugat-Irán; 656-ra Líbia, Kaukázus, Oxus, Hindukus; 711: Gibraltár; 712: Taskent - Közép-Ázsia; 751: kínai csapatok legyőzése) • leigázott népek beolvadása: évezredes kultúrák • iszlám civilizáció megszilárdulása, iszlám életmód, virágzás • 9-10. századra iszlám teljes rendszere: közösség változó társadalmi gyakorlata • saría (“magatartási kódex”) - jogrendszer kialakulása • tudományok • etnikai sokszínıség - arab etnikum + perzsák majd törökök (és mások) • dinasztia-váltások - életmód állandósága • kereskedelem, városok virágzása • miszticizmus - szúfizmus • civilizáció “kötőelemei” • iszlám mint életmód a muszlim társadalmakat áthálózó “szövet” • saría - sohasem kizárólagos, helyi hagyományok illetve szokásjog megőrzése • miszticizmus, népi vallásosság, szúfi rendek • tanár-tanítvány kapcsolatok • iszlám életmód, érzület és tudás közössége, lelki együvé tartozás • politikai hatalom változásai nem érintik a társadalmi gyakorlat állandóságát • politikai vezetés (kalifák) - ulamá - szúfik közötti egyensúly • 10-15. század: nomád támadások sorozata: törökök és mongolok
Iszlám pillérei
•
Iszlám öt “pillére”, a “hit oszlopai” (arkán ad-dín) • hitvallás, tanuságtétel (saháda): kalima elfogadása • imádkozás, istentisztelet (szalát) • naponta ötször (felkelés után, kora délután, késő délután, naplementekor, lefekvés előtt) • péntek kora délután mecsetben (maszdzsid, dzsámi) • rituálé: “alávetés” szimbolikája: leborulás, “hajlongás” • előtte megtisztulás (mosakodás) • Mekka felé (qibla, mihráb - falmélyedés) • bőjtölés (szaum) • holdév kilencedik hónapja (ramadán) • pirkadattól mapnyugtáig tilos: evés, ivás, dohányzás, nemi érintkezés • cél: a test alávetése a léleknek, önfegyelem, akarat erősítése, istenhez közelkerülés • “szegény-járandóság”, alamizsna (zakát) • cél: jövedelmi különbségek csökkentése • mekkai zarándoklat (haddzs) • Kaaba szentély - fekete kő • minden muszlim életében egyszer - lehetőségei függvényében • egyszerı fehér lepel - hívők egyenlősége, csak Allah • központi szentély körüljárása hétszer • a közeli Szafá és Marwa dombhoz történő futás (Hágár vizet keresett Iszmáílnak) • továbbhaladás Arafát síkságig és hegyig (megemlékezve arról, hogy Ábrahám ellenállt a bálványimádás kísértésének) • Minában oszlopok megkövezése (Ábrahám, Hágár és Iszmáíl ellenállt a sátán kísértésének) • állatáldozat
Iszlám rendszere • Vallásjogi rítusok (madzhab) • hanafita (Abu Hanífa †767): Irak, türelmesség, közmegegyezés, bírói vélemény. Ma: India, Pakisztán, korábban Oszmán Bir. • málikita (Málik ibn Anasz †795): Medinában, prófétai hadiszok. Ma: felső-Egyiptom, Észak- és Nyugat-Afrika • sáfiita (Muhammad ibn Idrisz as-Sáfií †820): Egyiptom, előző kettő szintézise, analógia. Ma: Indonézia • hanbalita (Ahmad ibn Hanbal †855): elveti az analógiát, közmegegyezést, szigorú, merev: Szaúd-Arábia • + síita dzsaafarita (Dzsaafar asz-Szádiq †765) • qádi (bíró), muftí (első számú jogi szakértő), fatwá (hivatalos jogi vélemény) • irányzatok • kháridzsita: 7. sz.: 657: Sziffín-i csata - kivonulók, elpártolók, ortodox iszlám ellen, eredeti iszlám helyreállítása, hit és tettek egysége, bárki lehet vezető • mutazila: 8-9.sz.: értelem, racionalizmus: teológia tételeit emberi gondolkodás tárgyává kell tenni, nincsenek isteni attribútumok, Isten puszta lényeg, Korán időben létrehozott • síita iszmáílíya: társadalom tagjainak egyenlősége, csoportszolidaritás; ezoterizmus: megismerés kettőssége: • külső realitás (záhir) • belső lényeg (bátin) Cél: “belső értelem” megismerése, 7 periódus: 7 próféta, kinyilvánító, “beszélő”, köztük 7 “szótlan” (imám, őrző), Mohamed után még egy hetedik próféta • qarmaták: “iszlám bolsevikjai”, 9. század, parasztság, félnomádok, egyenlőség, javak egyenlő elosztása, eleve elrendelés - Mekka - fekete kő elrablása
Az iszlám Medinában • ellentétek mekkaiak (muhádzsirún) és medinaiak (anszár) között - iszlám mekkai viszonyoknak felelt meg • kísérlet umma (hívők közössége) egységére • Medinai Alkotmány • túllép a törzsi és nemzetségi viszonyokon • zsidókkal kiegészülő muszlim közösség • törekvés a zsidók megnyerésére (ima iránya Jeruzsálem, bőjt judaizmus szerint) • miután nem fogadják el az iszlámot, fellépés a zsidók ellen • Ábrahám-vallás: iszlám “arabizálása” • Ábrahám (az arabok “ősapjának”, Iszmáílnak az apja) lesz az iszlám megalapítója • Ábrahám muszlim (3:67) • Ábrahám és Mekka összekapcsolása: Mekka és a Kába meglapítója (3:95-97) • Mekka centrális szerepe • 624-től harcok mekkaiak ellen: zsákmányszerzés • badri csata: 300 muszlim és 750 mekkai: muszlim győzelem • támadás Banú Qainuqá zsidó törzs ellen - elkergeti őket Medinából • 625 Ohod: mekkaiak (3000 fő) támadása muszlimok (1000 fő) ellen: muszlimok veresége • támadás másik zsidó törzs (Banú’n-Nadír) ellen - elkergetik őket Medinából • 627 “árok-háború”: mekkaiak (10000 fő) támadása Medina ellen (3000 muszlim), zsidók mekkaiak mellett, árok Medina köré, mekkaiak egy hónapos ostrom után elvonulnak • támadás harmadik zsidó törzs (Banú Quraiza) ellen, férfiak (600-900 fő) meggyilkolása, többi rabszolga • 628: medinai muszlimok Mekkába akarnak zarándokolni - mekkaiak nem engedik - tárgyalás, hudajbijjai békeszerződés (tíz évig nincs háború, Mohamed Mekkába zarándokolhat) • 629: végső leszámolás zsidókkal, zsidó oázisok (Khaibar, Wádi al-Qura, Taimá elfoglalása) zsidók termék fele fejében földjeiket tovább mıvelhetik • 630: Mekka bevétele, Qurais felveszi az iszlámot
Kereskedelem
• • • • • • • • • • • • •
• • • •
selyem út, tömjén út: Abesszíniából és Jemenből Nyugat-Arábián át Szíriába, illetve Bizánc és Kína között - fő felvevő Bizánc selyemutat hosszú időn át Perzsia uralta - Bizánc kísérletei Perzsia megkerülésére (selyem előállítása - nem sikerül) tömjénutat himjariták uralták ütközőállamok kísérletei kereskedelem ellenőrzésére - két nagyhatalom fellépése 570 körül: összes rivális meggyengül - Mekka réteszi kezét a kereskedelemre - uralkodó gazdasági tevékenység - Qurais Fő vetélytárs: Táif tömjénúton 65-75 állomás kereskedelemből óriási haszon - nemzetségek között és nemzetségeken belül rétegződés, vagyoni differenciálódás 6. sz. végére Qurais lesz a tranzitkereskedelem vezetője haszon, uzsora, bizánci, perzsa és jemeni pénz (első arab pénz, dínár 695-ben, Abd al-Malik kalifa) elszakadás nomád életformától ellentétek kiéleződése, szegényebb nemzetségek elégedetlensége első muszlimok • a kereskedelemben másodlagos szerepet játszó nemzetségek tagjai • gazdag nemzetségek háttérbe szorított fiataljai ellentmondás kereskedelmi tevékenység és törzsi társadalom között kereskedelem meghaladta a törzsi társadalmat és a törzsi vallásokat - ennek megfelelő vallás az iszlám iszlám oldja fel az ellentmondást umma - törzsiség meghaladása, új típusú közösség
Keresztesháborúk
• Háttér: Ny-Európa: feudalizmus, technika, áru- és pénzviszonyok, városiasodás. Világi uralkodók célja: hódítások, földszerzés • pápaság - császárság, VII. Gergely: pápaság elsődlegessége, cél: politikai és szellemi vezetés, fennhatóság bizánci egyház fölött, egykori kelet-római területek visszaszerzése muszlimoktól, világi fejedelmek függőségbe vonása • Bizánc: 395: Római Birodalom kettészakad, Konstantin alatt székhely Büzantion, “Konstantin városa” - 10. sz.ra összeszıkül. Cél: elvesztett területek visszaszerzése • 11.sz.: Szeldzsuk-török előretörés, 1055: beveszik Bagdadot, 1071 Bizánc veresége, Rúmi szeldzsuk szultanátus • 1054: keleti és nyugati egyház szakadása • Iszlám világ: bomlás, Abbászida kalifátus, önálló dinasztiák sora, vazírok, emírek • Egyiptom: 909 síita Fátimidák, külön kalifa, szeldzsuk fenyegetések (elveszik Damaszkuszt és Jeruzsálemet), jó viszony Bizánccal • I. Alexiosz kelet-római császár segélykérése a Nyugathoz • 1095 II. Orbán pápa: felhívás Szent Sír felszabadítására, “szent háború”. • 1096-1099: első keresztes háború • 1096 Nikaia (Nicea): szeldzsuk győzelem • 1097: Nicea elesik (Bizáncnak adja meg magát) • 1098: Edesszai grófság, Antiochiai fejedelemség • 1098: Fátimidák elfoglalják Jeruzsálemet (szövetségi ajánlat a kereszteseknek) • 1099: Jeruzsálem elfoglalása: Bouillon Gottfried • 6 hadjárat • 1144: Edessza visszafoglalása • 1187: Jeruzsálem visszafoglalása • 1303: keresztesek feladják utolsó támaszpontjukat
Legfontosabb események
• • •
•
• •
622. 07. 16. - hidzsra 632. 06. 08. - Mohamed halála 632-661: négy “igaz úton járó” kalifa • Abu Bakr (632-634), “ridda”-háborúk, khalífa raszúl Allah, amír al-muminín • Omár (634-644, megölik), h. sz. időszámítás, lázadóknak amnesztia - hódítások • gyors harcmodor • szabad rablás • szászánida-bizánci háborúk, arab zsoldosok • alávetettek elégedetlensége • Oszmán (Omajjáda, 644-656, egyiptomiak megölik), Korán összeállítása • Ali (656-661, egy kháridzsita megöli) - összecsapások Muávíjjával (Omajjáda) 661-749: Omajjáda dinasztia • 14 uralkodó • világi uralom - mulk, székhely Damaszkusz • kalifai tisztség örökletessége • abszolutista kalifátus, minta: ókori kelet “istenkirályai” • 5. kalifa: Abdel-Malik (685-705), Sziklamecset (691) • arabság központi szerepe (közigazgatás nyelve arab) • hódítások (É-Afrika, Ibéria, Transzoxánia, Horezm, Beludzsisztán, Pandzsáb - Bizánc nem sikerül) • alattvalók többsége nem arab • mawálí, “kliensek” - iszlámra áttért nem arabok • dzimmí - a muszlimok védelmét élvező nem muszlimok - dzsizje, fejadó (katonai szolgálat alóli mentesség - vallás megtartása) • iszlám felvétele nem kényszer • 740 körül belső viszályok, mawálík, abbászidák felkelése • utolsó omajjáda kalifa megölése, omajjádák kiirtása (kivétel I. Abdel-Rahmán - 7561031: kordovai fejedelemség) 680. október 10. - Kerbelá-i csata - Huszein halála 711-1492: 781 évig tartó iszlám fennhatóság Ibériában • 711. július 25-26: Táriq ibn Ziyád - Dzsabal Táriq - Gibraltár • 732: Martel Károly: Tours, Poitiers
Legfontosabb események 2 •
•
749-1258: Abbászida dinasztia, Abbászida forradalom • központ Damaszkuszból Bagdadba • arab törzsi arisztokrácia helyett iszlám • növekvő perzsa befolyás (hadsereg, közigazgatás, arab nyelv), összeolvadások • vallási buzgalom - kalifa vallási vezető - más vallásokkal szemben türelmetlenebb • bagdadi udvar fényızése (917: bizánci küldöttség) • 786-809: Hárún ar-Rasíd, fénykor: gazdaság, kultúra, tudományok virágzása • “khalífat Allah” cím teokratikus tartalma • vallási zavargások (síiták, kháridzsiták) • birodalom politikai szétesése - dinasztikus államok • török befolyás növekedése - türk rabszolgák: abbászida hadsereg legerősebb eleme • Abbászidák fenyegetettsége: 2 síita dinasztia • 909-1171: síita Fátimida dinasztia • 972: Al Azhar, 973-tól Al Fusztát neve Al Káhira (Kairó Győzedelmes, Hódító) • Bújidák: 945: Bagdad elfoglalása - Abbászida kalifátus marad - kalifák palotába zárva - perzsa kultúra • egy időben egyszerre három kalifátus: Abbászida, Fátimida, Kordovai • egymást követő dinasztiák (különböző etnikumok, vallási és politikai irányzatok) sokasága, ciklikus hullámzások, nagyjából 100 éves időtartam iszlám civilizáció és életforma állandósága • 1038-1158: “nagy” szeldzsuk török dinasztia uralma • 1055: Bagdad elfoglalása: kalifa névleges hatalma, szeldzsuk vezető szultán • 1092: első “terrorakció” - asszaszinok • “rúmi” szeldzsukok 1258: mongolok (tatárok) elfoglalják Bagdadot, kalifa megadja magát, abbászidákat agyontapostatják - Il Khanidák 1360-ig 1095-1303: keresztesháborúk • 1099: Jeruzsálem elfoglalása • 1187: Jeruzsálem visszavétele (Szaláh ad-Dín)
Legfontosabb események 3
•
•
1250-1517 (1811): mamlúkok Egyiptomban (és Palesztinában) • mamlúk (“mameluk”): “birtokolt”: Ajjubidák főként a Kaukázus környékéről származó rabszolgái, Sagarat ad-Dur (egyetlen női uralkodó) • 1260: Palesztinában Ain Dzsalutnál megverik a mongolokat • 1250-1390: “vízi” (bahri) mamlúkok (türkök és mongolok, kipcsakok) • 1382- : “várbeli” (burdzsi) mamlúkok (cserkeszek és grúzok) • Mekka és Medina is mamlúk fennhatóság alatt (1517-ig, attól kezdve Oszmán Birodalom) • 1480-as években Mátyás király követeket küld Káitbái kairói mamlúk szultánhoz a törökök ellen szövetséget keresve (Lázói János) - sok magyar a mamlúkok között • 1517: törökök elfoglalják Kairót, kivégzik utolsó mamlúk uralkodót - tényleges helyi irányítás továbbra is mamlúkok kezében • 1811: Mohamed Ali megöleti a mamlúkokat kalifátus: • egy időben három (bagdadi Abbászida, kairói síita Fátimida [909-1171], kordovai Omajjáda [929-1031] • 1258-1261: nincs kalifa • 1258: mongolok kivégzik al-Musztaszim kalifát: “univerzális kalifátus” vége • 1261: mamlúkok Kairóban beiktatják al-Musztaszim elmenekült unokaöccsét, alMusztanszirt - egyiptomi Abbászida kalifátus - névleges, hatalom mamlúkoké • 1517: török szultán (I. “Rettenetes” Szalím) átveszi a Kába kulcsait és magával viszi al-Mutawakkil kalifát Konstantinápolyba, ahonnan az később visszatér Kairóba • Szalím kalifává nyilvánítja magát - újra egyesítve a vallási és a politikai-katonai vezetést (vita: lemondott-e Mutawakkil) • 1543: Mutawakkil meghal - második Abbászida kalifátus vége • oszmán uralkodók “kisajátítják” a kalifai titulust - első ismert dokumentum 1774-es szerződés Oroszországgal
Kulturális robbanás • • • • • • • •
• •
• •
nemzetközi rendszer társadalmasodása, kulturalizálódása kulturális szereplők közvetlen részvétele identitás kifejezési formáinak diverzifikálódása kultúra dezintegráló tényező - “másság” megtestesítője politika kulturális befolyásoltsága: a többi szereplő saját kultúra alapján történő megítélése interetatikus nemzetközi rendszer nem egy egyetemes jelentést hordozó kulturális logikára épül: saját kultúrához kötődés, eltérő beszédmódok kettősség: nyugati intézmények + endogén társadalmi-politikai rendszer kulturális hátterı folyamatok • etnicitás/etnopolitika • nacionalizmus • multikulturalizmus • vallások reneszánsza (fundamentalizmus) • identitás/identitáspolitika a kultúra logikája nem territoriális hanem funkcionális: politikai tér deterritorializációja transznacionális áramlások • személyek • áruk és szolgáltatások • technikák • tőke illetve pénz • eszmék és ideológiák • információk • normatív intézmények • viselkedésmódok és gyakorlatok a szuverenitás, a területiség és a biztonság hagyományos “államközpontú” elveinek megkérdőjeleződése nemzetközi rendszer “széttöredezése”: törésvonalak nem egyetemes logika szerint
Kultúra-értelmezések
• közös vonások: • a kultúra “emberi termék”, emberi teljesítmény • értelem hatja át • jelentést, reprezentációt közvetít • a természet “antitézise” • az embert megkülönbözteti más élőlényektől • a kultúra két fő értelmezése • antropológiai • a vizsgálat tárgya a kultúrát “hordozó” embercsoport, a kultúra az eszköz • kultúra: egy valamilyen szempontból összetartozó (és másoktól különböző) embercsoport sajátosságai • belső ellentmondás: egyidejıleg univerzalizál és partikularizál • emberiség egészének jellemvonásai (emberi kultúra [e. sz.] azonosságok) • összetartozó embercsoportok jellemvonásai (kultúrák [t. sz.] - másság - különbözőségek) • értéksemleges, nincs értéksorrend • normatív/értékelő • a vizsgálat tárgya maga a kultúra, emberi objektivációk • háromféle értelmezés • legtágabb: valamennyi emberi objektiváció • szıkebb: csak szellemi-intellektuális teljesítmények • legszıkebb: csak a “legértékesebb” emberi teljesítmények: mıvészetek és tudományok • értékorientált, “magasabbrendı” tevékenységek • immanens ellentmondások: tág - szık; univerzalizál - partikularizál; emberiség egysége - embercsoportok különbözősége; a kultúra integráló - megosztó: ideológiai vagy intellektuális csatatér (Wallerstein)
Kultúra-értelmezések • az antropológiai kultúra-értelmezés válfajai • hagyományos: • a kultúra az emberek mindennapi viselkedését meghatározó megváltoztathatatlan adottság • az emberek “beleszületésüktől” fogva állandóan tagjai ugyanannak a kultúrának • hagyományok, “örökség”, “kulturális emlékezet” - belső kontinuitás, kulturális esszencia (nemzeti vagy etnikai karakter) • a kulturális csoportok homogének • más hasonló csoportoktól eltérő sajátosságok • a csoport alapvetően meghatározza tagjai viselkedését • kultúra és kulturális csoport territorializálása • “mi” - “ők”, “saját” - “idegen” dichotómia • modern • kultúrák kreolizációja (belső heterogenitás) • kultúrák hibridizációja (különböző kultúrák keveredése) • az egyén különböző kulturális hatásoknak van kitéve - kulturális- ill. identitás-háló • a kultúra folyamat, önmagát reprodukálja • a kultúra állandóan módosuló és változó szimbólumrendszer • kulturális közösségek között nincsenek merev határok és kulturális különbségek • a kultúra nem esszencia, hanem kontextus, amelyben a társadalmi és politikai megnyilvánulások értelmezhetők • “kulturális autenticitás” nem létezik
Az Oszmán Birodalom hanyatlása
• II. Szelim (1566) uralkodásától hanyatlás, okai: • alkalmatlan uralkodók • janicsárok felkészültségének csökkenése • fegyverzet technikai színvonalának elmaradása • oszmán társadalom bomlása • gazdasági helyzet romlása, közvetítő kereskedelem szerepének csökkenése • az ulemá konzervatív felfogása • egyensúly megbomlása az uralkodó rétegen belül • 1683: Bécs sikertelen ostroma, 18. század végéig területvesztés Európában • III. Szelim (1789-1807): nizám-i-dzsedid (új rend) • államszervezet átalakítása • nyugati típusú hadsereg • janicsárok fellázadása • II. Mahmud (1808-1839): reformok folytatása • leszámolás a janicsárokkal • új hadsereg szervezése • új oktatási rendszer - európai tanárok • közigazgatás átszervezése • cél: hatalom összpontosítása szultán kezében • Abdulmedzsid (1839-1861): tanzimat (újjászervezések) • hatt-i-serif: alattvalók jogainak védelme • hatt-i-humajun: valamennyi alattvaló törvény előtti egyenlősége • átfogó reformprogram: oktatás, infrestruktúra, pénzügyi rendszer • 1853-56: krími háború: angol-francia segítséggel oszmánok legyőzik az oroszokat - egyes területek visszaszerzése - európai hatalmak közösségének teljes jogú tagja lesz
Oszmán Birodalom • • • • • • • •
• •
13. sz. vége, Észak-Anatólia: rúmi szeldzsuk birodalom romjai Oszmán (1280-1326) - birodalom 1923-ig - határ menti vazírokból birodalom vezetője gyors hódítások - Dardanellák, Ankara, Európa jelentős része I. Bajezid (1389-1402): Konstantinápoly sikertelen ostroma, kairói kalifától “Rum szultánja” II. Mehmed (1451-1481): Konstantinápoly bevétele (1453), vallásszabadság, türelem I. Szelím (1512-1520): hatalmas birodalom, szafavidák, mamlúkok legyőzése, Kairó, Mekka, Medina, Jeruzsálem oszmán uralom alá I. Szulejmán (1520-1566): Nándorfehérvár, Bécs : arabok, perzsák és rumok szultánja sikerek okai: • kiemelkedő uralkodók • utódlási vetélkedések megakadályozása: összes fiútestvér kivégzése • posztok elosztása képességek szerint (vallás nem számít) • erős uralkodó réteg • anatóliai török emírek • balkáni keresztény fejedelmek • iszlámra térített rabszolgák (devsirme) • uralkodó réteg négy rendből állt: • palota: államirányítás: szultán családja, díván (államtanács): közigazgatás felügyelete, feje a nagyvezír (keresztény áttért is lehetett) • hadsereg: szpáhik (lovasok) - tímár földek, janicsárok: devsirme • kincstári adószedők (mültezimek) - bevétel egy része kincstáré • ulemá - élén sejhüliszlám millet rendszer: “hitközség”: először görögkeleti ortodox, örmény és zsidó (muszlimok kisebbségben! - iszlám umma) kapitulációk: a birodalomban élő külföldiek számára biztosított autonómia, oszmán törvények és helyi adófizetés alóli mentesülés
A nemzetközi rendszer paradigmái
I. Hidegháború időszaka • Hidegháborús • bipolaritás • nukleáris elrettentés • egyensúly, kiszámíthatóság, “hosszú béke”
II. Hidegháború utáni (post-cold-war) nemzetközi rendszer • Egyetlen világ • liberális demokrácia győzelme (a “történelem vége” - Francis Fukuyama) • nincsenek rivális ideológiák • kapitalizmus/piacgazdaság győzelme (Jeffrey Sachs) • Két világ • megszınt az ideológiai Kelet-Nyugat, helyette • Észak-Dél, centrum-periféria, gazdag-szegény, illetve • West-Rest, nyugati civilizáció - többi • 184 állam • realista • államok elsődleges szereplők • erő, hatalom, érdekek • Káosz, anarchia • új törzsiség, új középkor, tribalizálódás • etnikai háborúk, szeparatizmus, szecessziós törekvések • Civilizációs paradigma (Samuel Huntington) • fő törésvonalak civilizációk mentén • világpolitika multicivilizációs
Síita iszlám • Legfontosabb leágazások (fő különbség imám emberi vagy emberfeletti - isteni - mivolta; jogos imámok száma) • “tizenkettesek” (imámiták vagy dzsaafariták): • imám részleges isteni mivolta • 12 jogos imám • “túlzók”, “szélsőségesek” (ghálíya), köztük “hetesek” (iszmáíliták) • imám az isteni szubsztancia megtestesítője (legszélsőségesebbek - Alí Iláhí szerint az imám maga az Isten) • 7 jogos imám • “ötösök” (zayditák) • imámok közönséges emberek • 5 jogos imám • “Rejtőzés” (ghayba) • az imám a közösség vezetését úgy is végezheti, hogy személyében nincs jelen, “rejtőzik” • ilyenkor közvetítőkön, megbízottakon át irányít • tizenkettesek: az utolsó, tizenkettedik imám 872-ben eltınt - “rejtőző imám” -, azóta ezoterikusan, kiemelkedő képességı vallástudósokon keresztül irányít • mahdíként, megváltóként tér majd vissza, ezzel megvalósul az igazságosság • síita vallási hierarchia - élén a vezető vallástudósok - ajatollah (áyat Alláh - Isten jele) -, köztük első a mardzsa-i-taqlíd, az imitáció forrása • idzstihád (egyéni értelmezés) nagy szerepe - ellentétben szunnita iszlámmal • imám rejtőzése alatt a vallástudósok maguk értelmezhetik az iszlámot - mudzstahidok • muszlimok többsége viszont csak követi, “utánozza” a mudzstahidokat - muqallidok • az első számú mudzstahid és ajatollah az utánzás forrása, véleménye a “rejtőző” imám véleményeként jelenik meg (vele áll ezoterikus kapcsolatban) • őt is imámként tisztelik (vö. Khomeini)
A síita iszlám
• • • • •
Sía - párt, frakció, követők - “síat Alí” - Alí pártja A közösség vezetői csakis Mohamed vér szerinti leszármazottai - Alí és utódai először politikai mozgalom, majd vallási jelleg iszlám öt alapelve, “gyökere”: tawhíd, prófétaság, imamátus, feltámadás, isteni igazságosság ezoterizmus • az iszlám (Korán, saría) “belső lényege” - csak Mohamed leszármazottai ismerik imámok • imámok a próféták három funkciója közül kettőt átörökölnek • a próféciát (nubuwwa), az isteni rendelés megjelenítését nem • waszáya: az isteni rendelés végrehajtása • waláya (wiláya): az isteni rendelés értelmezése, belső lényeg megismerése • fő különbség szunnita iszlámhoz képest: síita éthosz, “szellem”, az iszlám eltérő közelítése és interpretációja • imamátus - vezetés autokratikus jellege • csakis az imám képes az iszlám “belső rejtelmeinek” értelmezésére • csalhatatlan, tévedhetetlen (iszma) • szakrális, karizmatikus vezető, Allah kiválasztottja • vallástudósok vezető szerepe (wiláyat faqíh) • aktivizmus, fanatizmus - hit és tett egysége, állandó küzdelem elnyomás, zsarnokság ellen - évszázados üldöztetés • mártírság (saháda) - 680. okt. 10: Kerbelá-i csata - Huszein és kísérete halála • ezoterizmus, külső megnyilvánulás helyett belső (rejtett) lényeg • leplezés, színlelés (taqíya): veszélyhelyzetben egy síita elleplezheti hitét
Oswald Spengler: A Nyugat alkonya (1918, 1922) • evolucionistának tartják, de elveti az egyenes vonalú világtörténelem képét • “látható történelem” helyett jelentések: minden történelmi tény valaminek a kifejeződése • történelem alapegységei a kultúrák - egyes kultúrterületek közötti morfológiai (alaktan) rokonság • emberiség történelme: egymást követő kultúrák története • két korszak • primitív kultúrák: i.e. 3000-ig (nem organizmus) • magaskultúrák (szerves rendszer, organizmus) • kultúrák meghatározott fejlődési folyamata: négy szakasz (Goethe nyomán) • előidő • koraidő • kései kor • civilizáció • világtörténelemben nyolc magaskultúra, eszményi élettartam 1000 év, sajátos lelkület, “ősszimbólumok”: • egyiptomi (i.e. 3000től) • babiloni (i.e. 3000-től) • indiai (i.e. 1500-tól) • kínai (i.e. 1400-tól) • antik (i.e. 1100-tól, “apollóni”: érzéki-jelenvaló test) • arab (0-tól, “mágikus”: algebra, asztrológia, alkímia ..) • mexikói (200-tól) • nyugati (900-tól, “fausti”: tisztán határtalan tér) • civilizáció a kultúra hanyatló szakasza, mıvi állapot, puszta harc a hatalomért, sajátosságai • világváros (saját teremtménye, a város áldozatává teszi az embert) • a pénz egyeduralkodó szerepe • a demokrácia látszata • a nyugati civilizáció (1800-tól) a világot a hatalmába kerítette • multikulturalizmus, pesszimizmus, ciklikusság
Civilizáció
• civilizáció = kultúra • civilizáció - egyes számban • vadság, barbárság “ellenfogalma” • civilizációs folyamat (fejlődés, haladás) • civilizáció mint a kultúra ellenfogalma (német) • a társadalmi fejlődés anyagi-technikai elemei • (kultúra: szellemi-intellektuális) • civilizációk (többes számban) térben és időben legnagyobb kiterjedésı kultúra, rokon kultúrák csoportosulása, kultúrák szintézise • civilizáció mint a kultúra fejlődésének végső szakasza (Spengler)
