H
S c h w a r c z F ü lö p
Magyarország
V I S Z ONY A I 1866 -
1896.
Ur a i m! Polgártársak! m ozg*ósitsu.xik:_
I
Kereskedők!
Iparosok!
mozgósítsunk. A három évtized óta fennálló vám és kereskedelmi szövetség Ausztriával, tönkre tette nálunk az iparost és a kereskedőt, ne hallgassatok azokra, akik talán érdekből kívánják a mostani állapotok további fenntartását, akik minden változástól félnek, félnek, hogy jólétük csorbát fog szenvedni. Ne hallgassatok azokra sem, akik értelmetlenségből kívánják a közös vám és közös bank ujabbi szerződését. Tények beszélnek, okoskodásnak itt nincsen helye. Mi volt Győr ezelőtt 30 évvel és mi most, hová lett a gazdag kereskedő, a jómónii középosztály és az a jómódú iparos. Mi volt ezelőtt 35 évvel Tata-Tóváros, ott jómódú iparos lakott, hová leit ? Kipusztult a vagyon, pusztul a kereskedő az iparos, pusztul a nép kivándorol. Ha eiienvetnék, hogy a gyors és kényeiiuéa Vú/.Vcíeués ml a ll mindenki és minden a fővárosba húzódik, e miatt hanyatlónak a kisebb városok, ez nem áll. Nézzük meg Budapestet; Budapest az utolsó 35 évben csak emelkedett, szép utczák, szép házak épültek, lakossága szaporodott talán két és félszer annyi, mint ezelőtt 35 évvel, emelkedett aránylag a keres kedelem és ipar is? Szó sincs róla, nagykereskedő több volt mint ma, az iparos jómódú volt, hogyan vau ez ma, a sok évi fáradozásnak á jutalma a csőd. Néhány gyár épült ugyan, de hány ment tönkre, s mi ez aránylag ahhoz, hagy mi voh Osztrák. Cseh és Morva ország ezelőtt 35 évvel, és mi m ost? A milliomosok számát lehetetlen elősorolni, de vannak gyá rosok kiknek 10 és 29 millió Vagyonuk van, s nem egyesek azok. számtalant tudok névszerim elősorolni. Csodálkoznak nálunk, hogy az osztrákok a külön vámot említik. Nekem egyeztetési irodám van, sok év óta csődbe jutott és fizetés képtelené lelt
kereskedőket és iparosokat
szoktam
magán utón hitelezőkkel
kiegyezni; megfordulok sok év óta Osztrák, Cseh és Morvaországban, megfordulok Magyarországban, s onnét ered. hogy ismerem a viszonyokat odaát, s ismerem minalunk is, mint ahogy senki más. Ezelőtt 40 évvel Magyarország gazdag ország volt, aki odaát koplalt az eljött mihozzánk, itt megélt, vagyont is szerzett, most odaát van a vagyon, s nálunk koplal a nép — koplal a szó szoros értelmében. A vám szerződés felbontását követelik odaát, különféle okokból ime: Egy része a mely nagy vagyont szerzett, s jól tudja, hogy Magyarország tönkre menőben van, ko molyan kívánja minden közösség felbontását. Ezek nem ellenségei a magyarnak, sőt szeretik a magyart, de attól félnek, hogy Magyarország a terheket már nem sokáig bírja, s helyettünk fizetniük kell, kereskedő.;, czeruzával számolnak. Egy másik rész, az antiszemiták és klerikálisok a szerződés felbontását követelik és quota einelé'ét azon reményben, hogyha még nagyobb terhet vállalunk el, hamarább bele siilyedünk, s ha megakadunk fel függesztenek mindent, kapunk provisoriumot, alkotmány helyett, mig vagyonikig rendet csinálnak. Ez a provisorium pedig tarthat, ameddig akarják. A többség u. m. a liberálisok, az osztrák, német, az inteligensebb cseh és morva gyáros szereti a magyart, szereti azt a népet a melyen megvagyonosodolt, s a mely nép, mindig mint jó testvér, csak jó l hozott nekik, szabadságot, alkotmányt, vagyont, de kereskedő, kereskedő a szó szoros értelmében, félli a vámszerzűdés felbontását, tehát, hogy a régi helyzet megmaradjon követel valamit, követel, hogy ini ne követeljünk. Es mi hajtjuk a vizet a malmukra, ime; A „Pestcr Lloyd“ 1895. julius 17-én kelt 171. szám alatti vezérczikkében azt mondja, hogy kívánjuk e azt az időt vissza, amikor Magyarországon a gabona a vermekben elrodhadt. Igen inkább kívánjuk azl az időt, mert a hol a gabona elrothad, nem koplal a nép, abban az időben eladta a földes ur a gyapjút, annak arát az aranyokat é3 az ezüst tallérokat belerakta a vasládába, o tt penészeden meg, nem volt szüksége reá, most keres pénzintézeteket, hogy hol kaphat olcsó pénzt kölcsön, az uzsora kain it felemészti birLokát. nem volna szives a „Pesler l.loyd* ezen czikk Írója megmondani, hogy melyik helyzeti job b ? Nemcsak a „Pester IJoyd' de még a kereskedelmi kamarákból is kell hallani, hogy a mostani helyzetet kell fenntartani. Odaát is igy nyilatkoznak a kereskedelmi kamarák? Meg kell kérdezni nálunk, a kalap, c.zipö, bútor, ing, nyakkendő és a többi gyárosokat, hogy mit mondanak és hogy mit mondanak a kis iparosok. Urak nyilatkozzanak!
Knuiteltein azok oda át kereskedik, a magyar, politikailag a legére tebb nemzet Kuropába.K, de nem kereskedő, gavallér ember. A .Neue Freie Presse* 189(5. január 8-án kell 11.269. számú lapjában apellált is, a magyarnagylelkűséghez, s ránk akarja fogni, hogy mikép virágzik Magyarország, és hogyan ünnepli majd ezer éves fennállását, tehát csak nem tog fukarkodni a quota miatt. stb. A földmivelő odaát komolyan kívánja a vámszerződés felbontását, mert a mi gabonánknyomja odaát a gabona árát, és minthogy odaát pártkülömbség nélkül, ha túlnyomó része csak szinleg is, követeli aközős vám felmondását, tehát mi mint jó testvérek
belegyezünk
abba, s határtalanul
ragaszkodunk a külön
vám
felállításához.
E tto i ne aljunk el semmikép. Mindenekelőtt követeljünk külön magyar állami bankot, nyomtassunk 300 millió állami bankjegyet, azonnal megszűnik a arany agió, nem kell félni, hogy a külföld nem fogadja el magyar bankjegyet, azon or szág bankjegyét, hol azon husi, búzái, lisztet, lovat stb. kap, szívesen elfogadja a külföld is. Léptessünk életbe pénzintézeteket, adjunk földmivelőnek, gyárosnak, kereskedőnek, iparosnak 4 % -ra pénzt, ez jövedelmezni fog az államnak annyit, hogy nem keli a szegény ember bútorait, adóhátralék fejében elán erezni, minek egy in tézetnek, vidéki intézetnek hasznot adni? Testvéreink odaát hasonlóan járjanak el. Ha a vám dolgában nem tudunk teljes megállapodásra jutni, zárjuk be a kaput, egészeinjie engedjünk behozni semmit sem de semmit, eleinte nélkülözni fogunk egyet mást, de majd bele szokunk. Magyar honi ruhát fogunk viselni, 10 év eltelte után minden fog készülni az országban. Itt a (Joldberger gyár Budán, a mit most kék tarkákban készít, más színekben is fog készíteni mivel a vám védi majd; 20 év eltelte után eldobjuk a vám sorompót, versenyképesek leszünk, nem fog minden pénzünk kimenni az országból. Itt van Osztrák-, Cseh- és Morvaország például szolgálhatna, csakis a vám segített rajtuk, most versenyképesek.
Következik a Quota: Hog\ a iiuotát ■Í30/0-ra akarják emelni, annak mi magunk vagyunk az oka, a folytonos dicsekedő* a lapokban, hogy milyen jól állunk, mikép virágzik nálunk az ipar s a kereskedelem ,-áb. okozta: bukófélben levő kereskedőhöz hasonlítunk, a ki a tönk szélén állva, folyton vagyona gyarapodását hirdeti. A .lunins 8-iki diszinenet veszedelmünkre válhat, hisz tündér országban mesékben gondolta az ember magát. Most azt mondják teljes joggal, ha nektek annyi kidobni való pénzetek van, fizessetek magasabb quotát. És aki ezen dologban dönt, szintén tévútra van vezetve. Testvéreink odaat azt mondják, az osztrák budgo 640 millió a magyar budge 500 millió, lehál 43 megfelel 57-nek, de azt nem tud ják, hogy nálunk a szegény ember gyermeke szája, elöl veszik el a kenyeret adó fej('ben, nemcsak bútorát, hanem fehérneműjét is elárverezik, hogy a szegény ember az utolsó áavliuzalot viszi a zálogházba, hogy adóját fizesse, hogy üzleteket, árvereznek el potom árcm adó fejében, hogy
azon
bútorokat,
melyek
adó
lejében elárvereztettek, és az adós rokonai vették meg, hogy a szegény
ember gyermekeivel az utczán ne fekiidjék.hsmét az adó hátralékért lefoglalják, tényeket hozok fel. melyeket bebizonyítani készen vagyok, s ezt nevezik nálunk jövedelmi adónak. Én szegény ember vauyok, de Magyarországban a pénzügy miniszteri tárc/at nem fogadnám el. engem ne átkozzon millió szegény ember koplaló gyermeke. Hová is megy 500 m illió? — odaát azt mondják, hogy rosszul gazdálkodunk — keli, hogy tünkre menjünk, van ebbe valami. Az 1N9L évre szóló állami költségvetést egy kissé át tanulmány -i/tam. Sok milliót törülnék én a kiadásokból, mi folytán a bevételekből is. Bevételek: Ha bevételnek nevezik azt, hogy a szegény ember véréi. <■: ápolják le. ha egy ügynök neje. kinek férje elutazóit, utolsó pár forintját oda adja. hogy bútorai él ne Hg.ek. F.s a borzasztó hideg télen fölöttien szobában, csukott ajtónál, hogy senki meg ne lephesse. 8-ad magával í szal'oládét 16 kréil. és egy rozskenyeret 8 kiért ebédel. Azután beküldi az utolsó ágyhuzatot a zálogházba, hogy egy fél mázsa kőszenet vehessen, mert egy kiumpli leves olcsóbb és mégis melegei ad a "vermekéinek enni: minek ieheí ez! n-vezni? A magyar ezt túri, szidja ugyan a kormányt, de tűri. A többi nemzetekkel nem Így van ez. ez nem a r
15.400.000
tehát
nvereskodik
az
állam,
a
szegény
ember a lovélhordó és hivatalnok keserves
munkájából izzadságából 4.U4000 ) irtot, hová megy ez a pénzV Megy az osztrák tesvér zsebébe. Ha ezen 4.010.000 frtol a levélhordók és hivatalnokok kapnák ezen pénz az országban maradna. Odaát u szegény ember a kisiparos alig fizet adót, nem szabad a szegény ember bútorát semmi féle tartoza- fejében elárverezni, a gazdagabb osztály viseli a terhet, tehát a 610 millió budge reális alapon fek.-zik. nem mint nálunk. Az 1867. évi kiegyezés nem volt kárunkra, mert csuk 10 évre -züllött. A 10 év eltelte után a mint láttuk hogy tönkre megyünk, nem lett volna szabad újonnan a szerződési megkötni. Deák Ferencz nem -hiába volt a »liaza bölesec mintha előre tudta volna mi jöhet. Jött is a Tisza kormány, úgy áldja meg az Isten Tiszát minthogy kormányzása áldás volt. az országra. Oda át azt is mondják, hogy a magyar nem szeret, dolgozni, azért megy tönkre. Dolgozzál kereskedő ki 22b0 fit évi bollbérrel üzletet nyitsz, és beveszel naponta 10 htot, unalomból megy kávéházba. Dolgozzál te asztalos, ha egy szoba bútort elkészítettél nem kapsz vevőt reá. potya pénzen kell túladnod rajta, hogy a munkást kitudjad fizetni. Dolgozzál szabó mester, kinek szabó üzlete volt, de tönkre ment, keres munkát de nem talál. Az elmúlt 30 évben Baross Gábor volt az első magyar miniszter, a kit magyar miniszternek lehetett mondani, a ki az ország érdekét szivén hordta. Következett W ekerle, Csáki, Szilágyi, rég porrá lesznek válva, mikor a nép neveiket, még hálával fogja említeni, de ezek oly hagyományt vettek át, melyen segíteni már nehéz volt Mielőtt, a kapukat bezárjuk, s önnálló magyar állami bankot léptetünk életbe, igen sok más fontos teendú'nk vau.
Nehány
hónappal
ezelőtt,
mielőtt
W ekerle
nagyméltósága
leköszönt, fiammal adattam át
lakásán egy csomag iratot, azok között volt, lepecsételve egy borítékban a „Titok" felirattal előadva, hogy mit kell lennünk, mielőtt önálló bankot, és önálló vámsurompót léptetünk életbe, ha azokat tenni elmulasztjuk önállóságunkká! a világ csu Íjává fogúiig válni, ellenségeink s irigyeiuk azt fogják mondani: ugye nem tudták magukat önállóságukkal fenntartani, tönkrementek, de azt elfogják halgatui. hogy önállóságung kezdetén a tönk szélén állottunk. A lapok folyton lamentálnak, hogy a papír értéke sül;ed, hogy bécsi testvéreik Intelünket akarják tönkre tenni (E lapok folyton azt is hirdetik, mily jól állunk. Ha jó l állunk miért féltik n hitelt'? Vagyonos embernek nem kell hitel.) Hát tegyék, jobb most mint később, had hűljék el a mi férges, igyák meg a levét azok, a kik kiuzsoráltak minket, azon vállalat papírjait, a mely reális alapon fekszik, nem kell félteni, a többieké tudjanak le, ne schwindlin építsük önállóságunkat, ne schwindlivel menjünk át a jövő ezredbe.
Félnek a krachtól! Az 18713. évi bécsi krach nem volt Becs kárára; a szegény Magyarország vérzett. Hány millió magyar pénz veszett el Bécsben. A bécsiek is vesztetlek, de a pénz Bécsben maradt, csak gazdáját cserélte. Vesz tett a kinek veszteni valója volt, de a köznép a sokaság nyert Egy ház mely 250,000 frt volt. 150,000 fo rintra lement, a lakások, boltlielyíségek, olcsóbbak lettem, áldás volt az a sokaság részére, normális uszo nyoknak örvendezhettek. Normálisak a viszonyok most nálunk? Áldás lenne egy krach.
Magyar nemzet ébredj I
Ébredj iparos, kereskedő és m agyar gazda é b r e d je t e k :! — ^ m o z g ó s ít s a t o k :! Törvényes úton fosztották meg a népet jogaitól, törvényes úton kell azokat visszaszereznie. Jönnek a választások, ne válasszatok csupán nagyurakat és ügyvédeket, liánéin iparost, kereskedőt és magyar gazdát. Legyen Magyarországban ismét magyar országház. Fiam egy Ízben azt mondta, .Nincsen nekünk országháziunk, nekünk parlament van, ott nem beszélnek magyarul, ott parlamentiroznak, és mindaddig fognak parlamenlirozni, rnig a magyar nemzetből a magyar eszmét kiparlameutirozták.* — Ha az országházban az én tatai református magyarjaim egyike fog ülni, a ki azt fogja mondani : De az istenét az apjuknak, a mi hazánkban mi vagyunk az urak, a ki itt él legyen magyar. S a ki nem akar magyar lenni, az távozzék innen. Csak jöjjenek ellenségeink, él még a régi buzogány.
Ez aztán m agyar hang lesz. A z ország leginteligensebb választó kerülete a Lipótváros, ügyvédet választat képviselőnek, ugyan hallottuk-e, hogy ezen ügyvéd a kereskedő és iparos borzasztó súlyos helyzetét egy szóval is említette volna? Ha Gserna Lajos urat,, a szabó testület elnökét választották volna meg, biztosítom, hogy ez a kereskedelem és ipar érdekében már nem egyszer felszólalt volna. Annyi bizonyos, hogy az ügyvédek érdeke és a keres kedők érdeke nem azonos, tehát nem helyes ügyvédet az országházba küldein, — törvényhozónak. Ezelőtt a nép választotta főispánjait. Ez aztán ur volt, és pedig magyar ur — ez mond valamit. Az nem
várt
fizetést
semmi áron ne
nem
»Gescheftelt“
engedjétek a megyéket
annak
a főispánságá pénzébe került. Követeljétek vissza ezen jogot.
államosítani.
A magyar nemzet ezer éves fennállását a megyék ön
állóságának köszönhető. Mindaddig mig a nép maga választja elöljáróit, mindaddig a nép akarata lesz döntő. De az állam által kinevezett elöljáró, az állam szolga, a nép pedig ennek az állam szolgának a szolgája És mi biztosit bennünket, hogy az állam élén f>0 év múlva is magyar érzelmű ember fog állam ? Ébredj magyar ha nemzetségedet ujabbi ezer éven ál akarod sértetlenül fenntartani, más embereket küldj az országházba.
ÉBREDJ M A G YA R ! Követeld az általános szavazati jogot, követeld a titkos szavazást, előtt volt, legyen szavazatképes bárki, a ki ezen országban a terhekhez hozzá járni, még ha volna is. Ha valaki nálunk csak 5 frt adóval hátralékban van, már szavazati joggal nem bír, után eladják bútorait ezen 5 frt adóhátralék fejében. — Igazság ez? A két T. — Tisza és Taafe. Taafe (béke- hamvainak) teljes élete nagy tévedés volt,
a mint az ez adóhátralékban de a választás ezelőtt Osztrák
országban meglehetős egyetértésben éltek a nemzetek. Taafe kormányzásának köszönhető az odaát uralkodó zűrzavar. Tisza átok volt az országra, vagyonikig a tönk szélére juttatta a magyar nemzetet. Hogy erkölcsileg tinikre nem tette, csakis a magyarnak vele született jószívűségének, becsületének, lovagiasságának köszönhető. A két 13. — Bánffv és Bádeni, hogy képesek lesznek jóvá tenni, a mit a két T. rontott nehéz elhinni Bádeni sokat ígért, és reménység volt., hogy némileg rendet csinál odaát, de úgylátszik gyenge e feladathoz. Bánffy semmit sem ígért, de megálja helyét, súlyos viszonyok között vette át a kormányzást és kell ismerni, hogy eddig fényesen felelt meg feladatának sikere minden várakozást felülmúl. De a Tisza kormány oly hagyományt hagyott hátra, hogy rendkívüli idők, és rendkívüli emberek kellenek hozzá ezt némileg jóvá tenni, még lehet jóvá tenni, akarni kell, igazán akarni, bővebbet a nyilvánosság elé hozni nem lehet. Taafe tévedésből lelte a mit tett, Tiszáról nem lehet ugyanezt mondani, mert ha szembe állítjuk Tisza Kálmán függetlenségi képviselőt Tisza Kálmán kormány elnökkel, mindent inegmondtunk. Tisza lenni és minden áron az maradni. „Utanam az özönvíz1 ez Tisza bűne.
kormány elnök akart
Alit nem követ el némely ember, hogy Miniszter lehessen, feláldozza meggyőződését, mit nem tesz mindent nem gondolja meg, hogy két méter hosszú és fél méter széles földből álló birtok elég lesz nékie, hogy ezen örökös birtokába ezrek, de milliomok átka fogja kísérni. Már nem emlékszem, hogy hol olvastam, hogy a nép nem örvendez ezer éves fennállásának, m-m mutat semmi részvételt stb. Örvendj te kisebb gazda, kinek ősei egy a nyárson sült ökröt egy hordó bor mellett megettek, te
pedisi a•/. előtte való nap kifőzött megmaradt hideg kukoriezát eszed reggelire. S ki megáldott hazádból kivándorolsz más hazát keresni. Ezelőtt azt mondta a magyar nincsen élet* most kivándorol. Árpád! Örvendj te napszámos ki a budai téglagyárban 30 kr.-ért naponta dolgozol, tőled. Örvendj, te diurnista, olcsó a hering, ha veszel 5 kr.-ért egy keringet és egy
ebből az Úristen által .Magyarországon kívül és még azt is sokalják budapesti péknél sütött
8 kros rozskenyeret, és iszol hozzá Muráuyi-utczai vizet, egy hétre jól laktál, még a fogpiszkálót is megtaka rítod, mert a keringnek a csontját használhatod helyette. Örvendj te levélhordó, ki télen, esőben, hóban, nyáron a borzasztó melegben kora reggeltől késő estig emeletről emeletre mehetsz 35 fit havi bérért. Élj belőle. És ha össze jöttök a szabad ég alatt az Úristennek, a magyarok Istenének bajaitokat elpanaszolni, csendőröket küldenek a nyakatokra, mintha bűnösök volnátok.
Ez a szabad m agyar hazában a szabadság. Örvendj társas kocsi, lóvasúti és vdlanivasuli neiic '•**l'b az is? '■verő; te -ok \nsuti.
kocs'- és
kalauz, a szolgálat nehezebb, de a tizetés?
sta és távírda hivatalnok, kinek
lizetése 1000 frlon aluli.És
kimég abból
is meg r in adózva. .Menj gyermekeiddel a kiállításba, ha czipőjiik van. Örvendj iparos, kinek nincs kenyér a házában. Örvendj koesináros kinek.sorba elárvereznek mindent, a mi annak tulajdonítható hogy a közönségnek nincsen pénze a kocsmába járni. Örvendj üzletember ki nem tudtad Május 1-én a bolt és lakbért megfizetni. Örvendj
te kereskedő, kinek a feje kábul, nem tudja hol vegyen
pénzt lejárt váltóit
megfizetni,
ki
sem enni, sem nini nem tud a gondtól. Örvendj te ügynök, kinek, bútorait el akarják árverezni lakbér fejében.
Örvendj te kenyérkereső kinek ezelőtt néhány évvel üzlete volt a vidéken, s most Budapesten kétes exesztencziája van, gyermekeinek kenyere nincsen, tények ezek, szomorú tények. Örvendj könyvvivő, kereskedő segéd és utazó ha főnököd megbukott és állásodat elvesztetted és nős vagy, uj állást nem kap-z Magyarországban. Örvendj kávés, már kezdik elárverezni a tekeasztalokat, s nem nagy házbért nem fogja tudni fizetni. Örvendj trafikosné, hogy ha egy
sokára túlnyomó része a borzasztó
forint ára levélbélyeget elad nyer egy krajczárt.. ha más kelendő
czikke nincsen fűszer, pipere és más czikk, éhen halhat, a drága boltbért nem tudja megfizetni.
Örvendjetek a kiállításnak a nemzet ezer éves fennállásának.
Antiszemita — Antiszemitizmus. Idegen szavak, nem magyar, nem is érti ezt a magyar nép. Értették a Tisza — Pauler kormány alatt az inteligensebb osztálynak egy része, értették a tanárok. Egy fiam járt a Markó-utczai gymnasiumba, külön zsidó osztály volt, kivettem fiamat az év közepén és megirtani az igazgatónak, hogy én nem nevelek zsidó gyermeket Jeruzsálem védelmére, hanem magyar gyermeket nevelek, ki bármikor és bárki ellen készen lesz e hazát védeni. Miért nem varrnak egyszersmind a zsidó gyermekek mellére sárga foltot, hogy már messziről megismerjék, hogy zsidó. És bcküldüttem e levél eg\ másolatát Wahrmann képviselőnek egy —■ lehel mondani — udvariatlan levél kíséretében melyben kérdeztem tőle, hogy szabadelvű párt ez?. A következő é vben már nem volt külön zsidó osztály. — De ismer ték ezt a szót a magasabb körök.' távon fiatal zsidó tanár nem tudott megfelelő állási kapni. Elment Franczia országba most híres ember, Kun a neve.
Szoczialista — Soczializmus. Idegen szó nem magyar, nem is érti a magyar, no majd én megmagyarázom
hogy mi
Aki más ember vagyonát, ha az bármikép is jutott hozzá, el akarja venni, az nem szoczialista, az egyszerűen rabló. A magyar ember nem rabló. Kérdezzék m e g a , Nép szava* embereit, hogy rabolni akarnak-e Élni akarnak szegények, de nem rabolni, ingyen sem kérnek senkitől semmit, dolgozni akarnak, csak nem akarnak ingyen dolgozni, azt akarják, hogy ismerje el a társadalom, hogy ők is emberek. Meg kell egyszer kisérleni; ha gyülekezni akarnak engedjék meg, reájuk kell bízni a rend fenntartását, ne mutatkozzék egyetlen rendőr sem, fejemet adom, ha legcsekélyebb rendetlenség fog előfordulni, még ha 10.000 munkás gyülekezne is. Angol országban HO.OOO munkás volt már együtt, bántotta őket valaki ?. És minálunk magyar ország ban, a szabad országban megfosztják a népet azon jogától, hogy tanácskozzék, mikép segíthet nyomorúságán Szoczialista volt régente a magyar földes ur, a ki házi zsidóját hívta, hogy adja el gabonáját gyap júját, és nyerészkedjék rajta. Szoczialista volt -tó-ban mindazon magyar mágnás, ki rabszolgait szabadon eresztette. Szoczialista volt Kossuth Lajos, az egyenlőséget hirdette. Szoczialista azon gyáros, ki ha az év végén 50000 forint
tiszta jövedelem
mutatkozik,
annak
ötöd
részét, munkásai jövőjenek biztosítására fordítja. Szoczialisták volnának a budapesti pékek, ha abból a- borzasztó vagyonból, amit szereznek legényeiket jobban fizetnék és olcsóbban adnának kenyeret. Szocialista a váczi püspök, kit az Ur Isten sokáig éltessen. Szoczialista mindazon ncmeslelkü ember, aki nem kívánkozik embertársai vagyont szerezni. A z ügyvédek egy része nem szoczialista annyi bizonyos.
izzadságából,
véréből nagy
A ki nékem képes megmagyarázni, hogy mi e két szó Isten-Istenes, az képes lesz megmagyarázni, hogy mit jelent szoczialista-szoczializmus. Ezen két két szó nagyon is hasonlítanak egymáshoz. Szoczialista lesz
azon kormány, amely adói csipkére, selyemkeimete és ezekhez hasonló czikkekre vetne, de nem petróleumra, ezukorra, borra, sörre és ha ?i kisebb paraszt gazdára, kinek 2 —3 hold földje van, földadót nem vetne ki, s valamennyi embertől, kinek 1000 frt jövedelme van, jövedelmi adót nem hajtana be. A kinek 2000 frt jövedelme van, nem volna szabad azon adó osztályba sorozni, mint akinek 10.000 frt jövedelme van. A kinek magán fogata van, az tizesse az adót, de nem az, ki koplal gyerekeivel együtt. A szoezializmus, amint én magyarázom azt, magamnak a legnemesebb valami, csak a helyes útba kell vezetni. A „nép szava" emberei csak az úttörők, majd lassanként hozzá csatlakozik a polgárság nagy része. Meg most nincsen kifejlődve az eszme előttük. Lehet, hogy imitt, amott, kihágások fognak előfordulni, de mi ez ahhoz képest, a mit az emberiség nyerni fog, ha az eszme kitisztázva, gyökeret fog verni, hs fog gyökeret verni, eszes kormány alatt minden megrázkódás nélkül. Nem
akarják ezek a társadalom
felbomlását,
a rothadt elemek, s rothadt eszmék mellőzését kívánják, s nem erőszakkal, hanem békés utón akarják ezt elérni Ks el lehet érni. Hogy' többé-kevésbbé rothadt valami némely államban az tény. Szím-ak, úgy hiszem a Magyar Hírlapban olvastam -egy czikket, melyben Fehérváry honvédelmi miniszter urat szinvaknak mondja. Nem szinvak az, katona, becsületes ember, nem hizeleg, jól teszi. Szinvak valamennyi miniszter, Fejérv áry és a miniszterelnök kivételével. Szinvak a pénzügyminiszter ur, rózsaszínt lát ott, hol sötét fekete a jövő. De sötét fekete azt mondják, az egyensúly a háztartásba helyre van hozva, de mi áron lett ez elérve? hisz már nincsen egy ér a szegéin' magyar embernek, melyből a vért nem csapolnak, ha a Bachhuszárok úgy bántak volna velünk, törtük volna ? türjük, mert magyar kormány alatt történik, nem úgy van ez, az oláh, rácz, szerb és horváth lakóinkat, ezek azt hiszik, hogy csak ők koplalnak és hogy mi magyarok kizsákmányoljuk őket Szinvak az igazságügy-miniszter ur, ki rózsaszínben látja az igazságszolgáltatást Magyarorszáhan, pedig ezt oly feketére festeni, hogy a valónak megfeleljen lehetetlen. Ugyan mi lett volna, ha én ültem volna lsekutz helyén, mikor az igazságügyi budge fölött folyt a vita. Meglátszik, hogy az igazságügyminiszter ur, semmiről, de semmiről sem tud. Beszéde úgy tűnt fel előttem, mjntha menyországban ülne, angyaloktól körülvéve és teljes megelégedéssel nézné le az ügyek menetelére. Rosszul van informálva, ez abból is kitűnik, hogy meg elégedéssel szólt a polgári törvényekről, és az igazságszolgáltatásról, ahol a büntető ügyekben még némi javítást lát szükségesnek. És az a számtalan ügyvéd képviselő csak halgatott: nem találkozott egy sem, akiben a n n y i,-------— — , na, hogy is fejezzem ki magamat, hogy sértegető ne legyek, - - nehezemre esik, ------------ lett volna az igazságügy miniszter urnák felvilágosítást adni, hogy mikép áll Magyarországban a személy és vagyon biztonsággal. A személy biztonság javult némileg, de még mindig sok kívánni valót hagy hátra, no de legalább javult. Hogy a budapesti fenyitő törvényszéknél javult Zsitvuy elnök urnák köszönhető. Szombathely is mint a törvényszék volt, mikor Zsitvay ur ott Elnök volt, mint annak idején egy beadványomban az igazságügyminiszteriumhoz meg is írtam, hozzá téve, hogy vegyen példát róla a budapesti törvényszék, az ország első törvényszéke. De vagyon biztonság, Magyarországban épen nincsen, a mi ezen a téren történik, páratlanul áll egész Európában, — még Oroszországot sem kivéve, - mit gyakortán kell zsebre raknom külföldön Ha a törvényszéknél elhelyezett birák valamelyike, némely ügyvéd barátjának egy vagyont akar adni, add nékie egv jó csődöt. A tömeg nálunk nem azért van, hogy a hitelezők is kapjanak valamit, vagy hogy az adós kiegyezzen. A tömeg csekély kivétellel, a gondnok vagyonát képezi Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák, hogy mi történik Aradon a csődökben, hogy mi történt Aradon Sononfeld és Bing csődjében ? 1 Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák, mi történt Mandelbaum Nékem van, megírta a czégtulajdonosok férje és atyja.
és Társa
csődjében
Aradon?
Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák, mi történik Szegeden a csődökkel ? Ha annak, amit nekem Novak Eerencz makói lakos irt, Ti tizedrésze igaz, akkor a tömeggondnokot, — ja igaz megfeledkeztem, ügyvédnek minden szabad Magyarországban. Ugvhiszem a tömeggondnok leköszönt magától. Ugyan mi derülne ki, ha engem delegálnának, az utolsó 12 évben előfordult csődök átvizsgálására. A z egész országban valóságos monopol űzetik, a fizetésképtelenné lett és csődbe jutott kereskedőkkel es iparosokkal. 18Ü0. évi november hó 5-én, volt szerencsém személyesen az akkori igazságiigyminiszter urnák, egy általam elkészített csődön kívüli, kényszeregyezségre vonatkozó törvényjavaslatot átadni, és előadni, hogy mj történik nálunk. E gyúttal megmondtam, hogy ismerek egy tiatal ügyvédet, jó jogászt Dr. Marcus Dezső ügy vedet adjak azt mellém, és 6 hó alatt törvényeink túlnyomó része út lesz változtatva, viszonyainknak megfelelően. A z említett törvényjavaslatot ügyvédnek adták átdolgozás végett. Dr. Marcus Dezső is dolgozott rajta, tudtom nélkül. Hogy ügyvédek mily törvényt sütöttek főztek össze, nem tudom. Tapasztalat szerint, bizalom nem lehet oly kereskedelmi törvényben, mely ügyvédek által készíttetett. A z egész dolog elaludt azóta. Valamennyi törvényeink, törvényeink minden egyes paragraphusa, az intézkedés, az igazságszolgáltatás, csakis a kereskedő és iparos tönkretételei képezi. A kereskedő, iparos és a nép, az ügyvédek általi kizsákmányolásnak vannak oda dobva. A rósz törvény és a mindent túlhaladó rossz igazság szolgáltatás, az országnak a 30 év alatt lOQO millió forintjába került. Nem azon emberek köze tartozom, ki könnyelműen valamit mond, meg kevésbé azok köze, ki könvelmüen valamit ir. Szomorú tényekkel bizonyít hatom ezeket. Van-e tudomása az
igazságügyminiszter
urnák, hogv a Székely-Keresztúri járásbíróságnál, de máshol
is, egy hitelesített könyvkivonatra, két óra alatt kikapni biztosítási végrehajtást ? Ennek következménye a csőd, ügyvédeknek kereset. Van-e tudomása a miniszter urnák, hogy mit csinálnak a végrehajtók. A z egyik szabónak, ha hozzá foglalni jönnek, meghagynak 50 forintot érő árut (m ely megér 200—300 irtot) továbbá meghagyják a varrógépet szóval mindent, a mi szükséges, hogy az ipart folytathassa, mi helyes is. A másiknál lefoglalják még ruháját is Ez törvény ? Vannak törvényeink halomszámra, de törvényünk nincsen. Mert az nem törvény, melyet mint den egyes biró tetszése szerint magyarázhat. Törvény, hogy annak lehessen nevezni, oly szűknek, oly határo zottnak kell lennie, hogy a biró se jobbra se balra ne léphessen anélkül, hogy nyakát ne szegje.
Van-e tudomása az
igazságügy miniszter urnák arról, hogy egy RO frtos végrehajtás alapján bézárnak
egy üzletet, melyben ‘20000 frtot érő áru van? Legyen csőd, az ügyvédeknek kereset Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák olyan dolgokról, mint a következő. Liptó-Szt.-Miklóson lakott egy ékszerész Landauer L , nőtlen ember, — tönkre ment. Elosztotta vagyonát csődön kívül és felhagyta az üzletet. E gy pár évre rá megnősült, és üzletet nyitott neje pénzével, neje és bátyja nevén Iglón. t. i. Landauer A. és 1. bejegyzett ezég alatt. És a régi sajáL tartozása fejében jöttek és foglaltak bátyja és neje üzletében.
E z i g a z s á g s z o lg á lt a t á s ? E z v a g y o n b iz t o n s á g ? Csak azt a kis vizet, a Lajtát lépjék át, ott van vagyon és személy biztonság. Ott nem mennek foglalni az asszony ne\én levő üzletben, a férj tartozása fejébe. Aki annyit megfordul a szegényebb osztálynál, az iparosnál és kisebb embernél, mint en, keli hogy elkeseredve legyen ezen eljárás miatt. Van-e tudomása, az igazságügyminiszter urnák, hogy' Sterns József volt budapesti kereskedő, tartozása fejében, Alföldön lakő sógora (ahol Sterns tartózkodott) bútorait lefoglaltak, melyek már 30 éve tulajdonát képezik adhat be igényt — köszönöm. Van-e tudomása, hogy Budapesten a kerepesi-uton Apfel Fülöp tartozása fejében Löwinger üzletebe mentek be és lefoglalták annak ékszerét5 Czifrább dolgokat tudok előhozni. Van-e tudomása az igazságügyminiszter urnák, mi történt Fischer Bélával a budapesti Hársfa-utczában lakott keresztény kereskedővel" Ez az egy eset illusztrál eleget, kíváncsiságból is megkérdezhetné tőlem ő nagymél tósága, anarchikus helyzetnek lehet mondani. Van-e tudomása mi történt az „Első budapesti bútorgyár" tulajdonosával, ki a külföldiekkel szemben versenyképes volt ? Amerikába szökött ? Van-e tudomása, mi történt egy czipőgyárossal, kinek gyártmányait egész Magyarországban kedvelték, s ki szintén versenyképes volt ? Amerikába szökött? Én megtudom mondani, hogy mi történt ezen ügyben és hová lett 10800 frt, amely a csődbe befolyt. Van-e tudomása mi történt egy budepesti ruganygyárossal ? Amerikába szökött. Es miért szöktek meg ? mert Istentelen ügyvédek kezébe kerültek, csődbe jutottak,
van
Csemegi-féte
büntntő törvény, tehát megszöktek Amerikába. U gv áldja meg az Isten Csemegit, minthogy az általa elkészített törvény áldás volt az országra. Valóságos pusztítás űzetett és űzetik a kereskedelmen és iparoson. Szomorú kép tárulnék fel, ha tapasztalataimat elősorolnám Tartozzék egy kereskedő vagy egy iparos, csak néhány fo rinttal, azt hamar megcsípik, persze ez által lesz csőd, ügyvédeknek kereset, de legyen az iparosnak künnlévő követelése, nem tud az pénzhez jutni, persze annál hamarabb megy tönkre. Lesz csőd, ügyvédeknek kereset. Annyi bizonyos, b o g y ó Exeilenzia, a nagyméltóságu igazságügyminiszter ur rosszul
nfui. taiva, mennyi a íim al országban, és hogy' ezen borzasztó sok csőd, túlnyomó része vagyon hiány miatt lesz ueszüntetve ? Kérjen tőlem felvilágosítást, tudok azzal szolgálni. Annyi bizonyos, hogy oly ember, mint Szilágyi Dezső min
de
van
sv kérdés m égis szabad talán. Nem olvas 5 Exelenzia újságot? Ha igen, nem tűnt-e fei, h<
den száz évben születik, és ha az nem tudott rendet csinálni, akkor a bajnak máshol kell lennie és igazságügy minisztériumban magában.
pedig
au.
Ö nagyméltósága az igazságügyminiszter ur vélem egv fél órát beszéljen, ha puha, gyenge jószivü ember azonnal leköszönne, ha pedig erélyes ember, ki kíméletlenül is tud eljárni, söpörne, — söpörne csúnyául, — s megtartaná a tarczát. Van-e tudomása az igazságügy miniszter urnák, hogy hány ezer restanczia van a budapesti p. járásbiróságoknál. Még csak ez a szóbeli eljárás hiányzott, száz év múlva talán meg fog felelni. Azt mondják, aki sokat mond, semmit sem mond, én ugyan az igazságszolgáltatásról és törvényekről ezen körlevélben sokat mondtam, de tapasztalataimhoz képest ez anynyi, mint egy csepp, egy liter vízből De azt is lehetne következ tetni, hogy haragszom az ügyvédekre, mert talán nem jártak volna el ügyeimben kedvem szerint, de ez sem áll. Ha voltak és ha vannak barátaim az országban szerte szét, azok ügyvédek es bírák.
H a r m in c z é v n e k a le lt á r a . Mit vett át a magyar kormány és a képviselőtestület ezelőtt harmincz évvel. At vett egy gazdag Magyarországot, gazdag középosztályt, gazdag kereskedőt és jómódú iparost. Becsületes, büszke, lelkesült reménynyel, bizalommal eltelt nemzetet, mit lehetett volna ezzel véghez vinni, -------egy világot lehetett volna vele meghódítani. — — És mit vittek véghez. Azt, hogy most 30 évi működésük után, itt áll a nép kisziva, régi jogaitól megfosztva, bizalmatlanságtól eltelve, senkiben, sem bízva, körülvéve ellenségtől, ellenségeink büntetlenül lazítanak ellenünk a magunk házunkba.
„ T a lp r a m a g y a r “, rázd meg magadat, még oroszlán vagy. Először megfosztották a megyéket azon jogoktól, hogy maguk válasszák a főispánjukat. Ú gy áldja meg az Isten őket, mint a hogy ez áldás v olt és lesz az o rszágra és a nemzetre. Másodszor, megfosztották a népet azon jogától, hogy maga válassza birait, kineveztek birakat es fel ruházták oly jogokkal, amilyennel embert felruházni nem volt szabad. E g y országban, melyben a nép szüksé gesnek tartotta, hogy a birákat csak hatom évre válassza, egy oly országban nem lett volna szabad bírákat minden át menet nélkül, oly függetlenné tenni, és oly jogokkal felruházni. E gy aljárásbíró azt mondja: az U r Istennek nincs az a hatalma, hogy őt abból a bírói székéből kitegye, ő neki a miniszter nem parancsol, ő a király nevében lett kinevezve. Egy- nagy provincz városba kineveztek vizsgáló bírónak embert, egy útonálló a a bakonyi erdőbe, becsületes ember ehez képest, miket csinált ez az ember, letartóztatott polgárokat, és mind
ki nem eresztette, mig pénzt nem 1 óztak ncUie, h z z íi ! az emberrel gyalázat volt é’gy törvényszéket szol 7ti-bán volt a proMSonum, altkor gálm, a nép oly emberi nem választott volna vizsgálóbírónak — ngv■ hiszem 7t>-ban de még nem rég egy aljárásbiró úgy beszélt velem, hogy ha én vélem egv aljárásbiró ezelőtt nyugdíjaztak 30 évvel úgy beszélt volna, az az életben senkivel, többé ugyan nem beszélt volna, lepedőbe vittek volna haza -— elítélni van joga, de velem szembe igy beszélni nincsen, ha ideges, menjen a hidegvíz gyógyintézetbe. Előbb nevelni kellett volna bírákat, kik tudjál; mi az kötelességérzet. Nézzék meg, hogy e 30 év alatt hány 1000 ember lett letartóztatva, kiket a haimadbiróság felmentett, vagy kik ellen a vizsgálat beszüntettetett, kell felvilágosítás,
hogy miért volt ez ? adhatok. Ú gy áldja meg az Isten őket, mint ahogy a bírák kineveztetése áldás volt az országra. Harmadszor készítettek törvényeket halomszámra. A z egyetlen törvény, amely aláás lesz a nemzetre, a vegyes polgári házasságról szóló törvény. Mert kötelező. Ú gy áldja meg az Isten őket, mint ahogy a többi törvény áldás volt az országra, áldás volna, valamennyit, de valamennyit elégetni, pedig sok pénzébe került a népnek. Negyedszer, megengedtek, hogy bárki gyermeke, ha jól tanult 22 éves korában ügyved lehessen. Megfelejtkeztek arról, hogy azon gyermek nevelésben nem részesült, hogy az alap hiányzik, A z ügyvédkedés nem hivatás, mint hajdan, meg kenyérkeresés sem, hanem valódi „Geseftelés‘‘, nem is lehet máskép. Budapestnek több az ügyvédje, mint egész Alsó-Ausztriának. Bécset hozzáértve. De minek elősorolni, hogy mi volt Magyarország ezelőtt 30 évvel. Hiszen elég ember él, aki ismerte az ország viszonyait. Ha ezelőtt 3U évvel Vekerle, Szilágyi. Csákv es Baross Gábor ált volna a kormány élén, boldog volna ma az ország, a nép ünnepelné most a nemzet ezer éves fennállását, és nemcsak az a néhány mágnás. Mit kellett volna tenni ezelőtt 30 évvel. Először, jó a viszonyainknak, szokásainknak megfelelő törvényeket életbe léptetni; a magyar korona rossz törvény és valamennyi országainak egyenlő törvényt adni, mi még máig sincs, bírákat nevelni, mert rósz igazságszolgáltatás, meg minden nemzetet tönkre tett, — pláne Magyarországban veszedelmessé vált. Ha vélem szemben egy bíró jogtalanul bánik, azt mondom, hogy a biró igaztalan ember, de lehet, hogy tovább megyek, hogy azt mondom, hogy a biró gazember. Nem úgy van az oláh, szerb, rácz lakóinkkal, ezek azt mondják, hogy mi igazságtalanul járunk el ellenük, s elnyomóiknak tartanak bennünket. Ezek nem a bira:, hanem a magyart okozzák. Másodszor, a kötelező polgári házasságot azonnal életbe léptetni, de nem 28 évig azzal várni. Harmadszor azt mondani, mi nem ismerünk sem nemzet, sem valláskülönbséget, mi ismerünk ezen országban magyart Imádja mindenki Istenét saját nyelve szerint, mi ismerünk egyenlőséget, testvériséget. Egyenlő jogot, nem osztályjogot. Mi lett az ország gyöngyeiből Erdélyországbólr Nézzék meg a Torda vidékét, nézzek meg a Székelyieket, koldusok. Ha ezelőtt 30 évvel Erdélyországban kender, pamut, schiflon és vászon szövő gyárakat építettek volna, adtak volna, az oláh népnek foglalkozást, keresetet. Nem volna most ellenségünk. Negyedszer meg a legkisebb faluban is kellett volna magyar állami iskolát felállítani, s olyképpen tenni, hogy minden gyeim ek büszke legyen arra, hogy ő magyar.g Végül a mi fő, arról megfelejtkeztek, a történelem mulatja, hogy csak harcz, de folytonos harcz által tudtuk magunkat fenntartani. Ezért kellett volna minden egyes gyermeket, mind katonát nevelni, 13 éves gyer mek tökéletes katona kellene, hogy legyen-e. Magyarosodon a nép, ez igaz, de ez nem a kormány érdeme, Bach érdeme, germanizálni akartak min ket, tehát természetes, hogy az ellenkezőt érték el és pedig már 1863-ban magam is viseltem atillát és magyar csizmát. Kormányoztak úgy, hogy a nemzet egy legyen ? s hogy a nemzetek az országban össze tartsanak ? Úgy áldja meg az Isten őket. Ez irányban éppen semmi sem történt történt — de mi ? Van négy párt, Először, a kormánypárt, a többség, képviseli a nemzet egy töredékét, neve ugyan szabadelvű párt, de lehet-e annak mondani ? Ú gy áldja meg az Isten őket, amint, hogy az voltak a Tisza kormány alatt. Tisza Eszlár. H ogy mit vittek véghez 30 év alatt már elősoroltam. Másodszor. Apponyi párt. Apponyi gavallér ember, kitűnő szónok, de komolyan nem veszik, mert határozott programmal még nem lépett fel. Czimét folyton változtatta, nem tudni, hogy mit akar, kivel tart és mi módon akarná boldogítani a népet, a reverenda által talán. Harmadszor, itt a függetlenségi és a 48-as párt, az én pártom, egy pártnak veszem, ha ketté szakadt is. Ezeket terheli a legnagyobb hűn, mert ezek háta megett állt, a nemzet háromnegyed részé ezeknek a zász lójukra, függetlenség, egyenlőség és testvériség volt Írva. Hűk maradtak zászlójukhoz? feleljenek. Úgy áldja meg az Isten őket. Tisza Eszlár! 1! Ez rontotta meg a pártot, hogy létezik nemzeti párt, e pártnak — köszönhető — mit csinálnak most? Ha igy folytatjuk, a nemzet cserbe hagyja őket — őszinték legyenek. „H elfy" ki ezelőtt 13 évvel, midőn Győrött Podnyánszky báró lett Kautz ellen megválasztva, jósolta, hogy ez a nyomorúság fog bekövetkezni, — miért hallgat most ? Becsület istenemre esküszöm, ha én, mint egyedüli ellenzéki képviselő ültén, volna az országházban, nem merték volna, a petróleum és a ezukoradór megszavazni, nem hazaáruló egvik sem oda benn az országházban, — arra esküszöm, -— de nem értenek semmit. Nem gondolták meg, hogy a legszegényebb osztály zsebéből veszik a milliomokat és dobjak az oszt rákoknak. Becsben 34 kr. a ezukor kilója, Budapesten 44 kr. Nincsen erről tunomásuk ? válaszoljanak. A z Ugrón párt sem azt az utat járta, hogy a nép bizalommal legyen irányában, úgy látszik, hogy ez folyton csak a kormányt akarja buktatni. A nép pedig nem törődik azzal, hogy ki áll a kormány élén; aki magyar politikát követ, a nemzet és a nép érdekét szem előtt tartja, az magyar kormány. Fél a nép hogyha Ugrón Gáborból lenne miniszterelnök II. Tisza lenne belőle, a megegett gyermek fél a fűztől. Beküljön ki a 48-as párt, legyen ismét egy párt, esküdjenek a szabad ág alatt az Ur Istennek, a magyarok Istenének, hogy zászlójukon Haza, szabadság, függetlenség, egyenlőség és testvériség lesz Írva, é« hogy szentnek fogják azokat a szavakat tartani. N e kövessenek pártpolitikát, hanem magyar nemzeti politikát és a nép hátuk megett fog állani, a választásokon győzni fognak. Negyedszer a néppárt ugyhiszem a Magyar hírlap igen helyesen mondja „a nép elbolonditó párt.
Az nem fog gyökeret verni Magyarországban. Mert egy pap feladata áldani, még
ellenséget
is aldani
es nem átkozni, gyűlölni, ez undorító. Volt alkalmam egy ily pappal egy kupéban utazni, tudom nem kívánkozik többé az a pap velem egy kupéban utazni. Néppárt — Zichy, Esztcrházv — és nép — nép kínáld meg Zichyt, Eszterházvt és ezen papokat borral, abból a borból, amit te iszol, igyanak veled egy pohárból — ha pártod — egyenek veled egy tálból, azt az ételt, amit te eszel — ha pártod szegény nép, nincsen néked sem pártod, sem pártolói Magyarországba — ki pártol? — mond meg. — A nagy halotthoz irta szegény elhalt fiam, S. tlagvi Ernő név alatt, ló eves korában, mint a FerenczJózsef gymnázium 5. osztályának tanulója.
nagy halotthoz. Ébredj fel végre ébredezz' Honszeretett te nagy halott I Önzés, önérdek harcza foly, S te — eltemetve altatok! Sírodhoz már csak néha nap Jár egy sínylődő nagy beteg. Csak néha látogatja meg A haldokló emlékezet!
Midőn minden magyar szive Egyet akart, egyet kívánt ! Együttesen emelem fel Es tenni boldoggá hazánk I De jaj ! Később a belviszály Rut méhc, - - a z fogamza meg, És szült egy undok ördögöt . . Az önzés így nyert eletet,
Emlékezet, mely földerít Egy boldogabb, szebb mait időt, Midőn a vészes harezmezőn Vért áldozott a hős előd ! Midőn e drága honi föld Egére tiszta fényt vetett A földnek legszebb csillaga : A ragyogó hons/.eretett!
Es vénebb lett a vén idő, Évtizedek letiintenek. Da ah ! az önzés ördögét Vaskarja sem ölhette meg! Élt az tovább es egyre nőtt, Hatalma mind nagyobb leve. Meghódított minden szive:, S uralva most is ereje ! . . . .
Ébredj hát végre ébredezz’, Honszeretett, te nagy halott ! Ónzés. önérdek haicza foly S te eltemetve általok I . . . — ■De hisz hiába kültelek! Vásári zajba vész szavam! . , . És fel nem ébred sohasem, Ki egyszer — eltemetve van! . , 1893, Pályadijat nyert költemény.
Hiszem, hogy szegény fiam tévedett, a honszeretett Magyarországban még nincsen eltemetve. Ébredj magyar, mutasd meg, hogy a hazaszeretett nem halt meg, nincs eltemetve, csak szundikált 1
fErbredj magyar! „Csak népeim megelégedésében és boldogságában tálálóm fe l én is legfőbb boldogságomat.
Császároknak legnagyobb Császárja Királyoknak legnagyobb Királya légy áldott. — iégy boldog. Taafe nyugszik — béke hamvainak — boldog a nép osztrák országban ? Viszonyaik rendezettek, törvényeik meglehetősek, igazságszolgáltatásuk jó, személy és vagyon biztonság is van náluk, a közérdek is szem előtt tartatik, mert a terhet a vagyonos osztály viseli. De boldogok ? lehetnek népek boldogok, hol testvérszeretett helyett gyűlölet uralkodik ? Ahol a nemzet, part, faj, vallás és osztály gyűlölet inár a legmagasabb fokát érte ? És ez valamennyi, a liberálisok kivételével, gyűlöli a magyart, a testvért. T IS Z A KO RM ÁNY hol vagy? Tisza te élő halott számolj, számolj királyodnak, számolj a nép édes atyjának. Boldog megelégedett a magyar nemzet? Nép menj, édes apád színe előtt beszéld el, mily megelégedett, s boldog vagy. A főispánok nem képezik most a nemzetet mint hajdan, azok nem hódolhattak O felségénél a nemzet nevében. Igen, hódolt Szilágyi Dezső az egész magyar nemzet nevében. Nem azért mert ő az országház elnöke, hanem azért mert tudott a magyar nemzet szivéből beszélni, tudta azt mondani a mit a magyar érez, és érezni fog, mig lesz. De Szilágyi Dezső a nép boldogságát és megelégedését nem említette. E z az ember nem mond valótlant, a valót a meztelen valót megmondani pedig, ez ünnep napon igen elszomorító lett volna.
Mit kell most tennünk? Először a közös nemzeti bankkal, semmi néven nevezendő alkuba nem bocsájtkozni, a reánk esendő 20 vagy 25 milliót azonnal lefizetni, habár csak évek múlva volnánk kötelesek, kamat nélkül fizetni. Felállítunk önálló állam bankot, kiadunk 300 millió bankjegyet államit, van arra biztosíték elég, azzal beváltjuk a még forgalomban levő régi bankjegyet. Éppen úgy cselekedjenek oda át is, és megszűnik a valuta különbség. Hisz nincsen egyszerűbb valam i; arany senkinek sem kell, sem pedig ezüst, apró váltó pénznek jó, de forgalomban a papírpénz kényelmesebb. Másodszor ne kössünk uj szerződést. A vám közösséget szüntessük be 20 évre. Ne engedjünk behozni semmit de semmit, nem azért tesszük ezt, mintha kárt akarnánk okozni testvéreinknek, hanem azért mert nem tudunk már megélni, koplalnak gyermekeink. A 48-as párt azt akarja, hogy ne vegyünk külföldi czikket, az nem segít úgy kell tenniük, m int ahogy én m ár em lítettem , s Vekerle volt m iniszter elnök ur ő
méltóságának Írtam . Mi lehet a következménye, ha tökéletesen bezárjuk a kaput, cs nem engedünk behozni semmit? Kezdődik harcz, lehet hogy miniszter bukik, jön más, ismét megy. De csak tollal fognak harczolni, és csak tenta lesz kiöntve. De a mostani helyzet már is tarthatatlan, nem is kel a quotát a ezukor adót és az Isten tudja mit nem, felemelni. És nem telik bele 10 év kitör a forradalom, — a nyomor fogja előidézni — akkor azután nem tenta, hanem vér fog folyni, magyar vér, százezer magyar embernek vére. Kössék meg a \ámszerződést, emeljék fel a quotát is, a felelőség őket fogja terhelni Ha mi nem engedünk behozni semmit, keresnek testvéreink más jövedelmi forrást, és fognak találni {a kelet amienk! magyarország úgyis megszűnt reájuk nézve aranybánya lenni, már ki van szíva.
Valóságos gúny, mint életlen gyermekkel bánnak velünk; meyti/etnok a (|Uotának felét t. i. őO'V, ut csak önállók lehessünk. Hisz liz év eltelte után Budapest1világváros lenne. Ha a quotáuak felét tizetjük 18 millióval többet fizetnénk mint eddig, de száz m illiót megtak ári tünk az önálló vámterület, által. Harmadszor készítsünk jó törvényeket, nem az ügyvédek számára, mint eddig, hanem olyanokat, a minőket én fogok javaslatba hozni; a rossz akarat sem lesz képes, azokon kifogást találni. Nem akarom mondani, hogy a birák. kineveztetését szüntessék be, és ismét legyenek a birák a nép által megválasztva, habár áldás lenne ez az országra, de zavart okozhatna. Hanem legyen három évi provisorium. Hz idő alatt lehetne oly törvényeket behozni, hogy a birák fele is sok lenne, felét lehetne nyugdíjazni. A meginaradottakat megeskedtettni arra, hogy egyenlő jogban fogja részesíteni a koldust a nagy földbirtokossal, és ügyvéddel, nem mint most. A mint hivatal szobájának küszöbét átlépte, vegyen egyenruhát, kabátot és sapkát magára, hogy tudja, hogy ő most biró, hogy nem ismer senkit és semmit csak hivatását. Minden egyes bírónak a szobájában fügjön ő felsége arczképe alatt az eskü tartalma, hogy ő felsége nevében csak oly ítéletet fog hozni, mely meggyőződése, s mely igazságos. Negyedszer jól meg kell űzetni a bírákat, hogy állásához képest, gond nélkül tudjon élni. Mi igaz ságszolgáltatást várjunk embertől, kinek felesége és gyermeke talán otthon nélkülözi a legszükségesebbet. Az iskolákban egész Magyarországban, egyforma tankönyv legyen nem mint eddig. Legyen felelős minisztérium de a nem papíron. Legyen felelős biró, de nem a papíron. Legyen szabad sajtó, de nem a papíron. Legyen
ügyvédi kamara, de nem a papíron.
Legyen egyenlő jog, de nem a papíron. Legyen kötelességérzet, mi a papíron sem volt; van
Németországban.
Legyen közérdek, ez nálunk ismeretlen szó, erről többet fogok a nyilvánosság elé hozni. Legyen szabadság, mint Angolországban. Törüljék el a főrendiházat egészen. Nem azért mert évente 60.000 forintba kerül, de azért, mert mig ez létezik, a nép semmi. Láttuk mibe került a polgári házasságról szóló törvény. Azt lehetne mondám más országokban is van hasonló főrendiház, válaszom az, mi nem vagyunk más ország. A tőzsdéket zárják le, erre is mondhatják minden országban van tőzsde, válaszom, mi nem vagyunk minden ország. Ln ezen körlevél elküldésével szerettem volna várni a kiállítás utánig, de hátha köpenyeg lenne eső után. Sok kereskedő és iparos az egész kiállítást feleslegesnek, de károsnak tartotta, ez nem áll. Megírniláttuk magunkat a külföldieknek, és alkalmat nyújtott arra, a világnak megmutatni, hogy az egész magyar nemzet egyet érez királyával. Lehet, hogy azt fogják mondani, ez az ember van hivatva az igazat, a meztelen igazat a nyilvá nosságra hozni? Egy aljárásbiró egy tárgyalás alkalmával mondta ,m aga“ van hivatva a közérdek érdekében jí-n i. fAz említett biró nem törődik a közérdekkel, annyi bizonyos Hivatva lenne erre a haza minden egyes •akut.' a jót elfogadni kell bár kitől jön is. Deák azt mondta „nem szabad hazudni*1 pedig magyar országban most igazat mondani nem szabad megmondtam én a teljes meztelen igazat.. Az ügyvédek, nagy része a kikben a becsület ki nem halt még egészen, elfogják ismerni, hogy valótlant nem Írtam; alá Írom teljes nevemet nem bujdosom „anonim" alatt. Én ötezer levelet nyomtattam, nekem ezen költség is áldozatba került. Nem vagyok azon helyzetben hogy ötszázezer darabot küldjék szét, tehát kéretnek az iparhatóságok, ipartestületek, nyomtassanak annyit, hogy az ország minden egyes lakója kapjon egyet, nyilatkozzon a nép, nyilatkozzon bátran szabadon. Ha az én saját érdekemet tartanám szem előtt, a mostani helyzetnek további fennállását kellene kívánnom, csak c sődöt csináló ügyvéddel kell megbarátkoznom, és néhány év alatt gazdag ember lehelnék. De nékem nem kell az a pénz, azon vér ragad, azt sok szegény ember gyermekeinek atka kiséri. Az én gyermekeim pedig, ne egyenek szegény ember gyermekei által elátkozott kenyeret. Megmondtam min sorvad a nép, azt is megmondtam mikép gyógyíthatja baját. Isten áld meg e haza népét, legyen boldogabb a jövő ezredben, mint a milyen volt a múltban. Ébredjen egyetértés összetartás, bocsásson meg mindenki mindenkinek, amit eddig magyar magyar ellen vétett, legyen eltemetve a múlt ezreddel. Ámen!
S c h w a rc s F iilö p Budapest, Podrnaniczky-utcza 9. szám.
Nyomatott Poliacsek M. Budapest.
.
