A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 55-70 „Perlit,
a
környezetbarát
magyar
ásványi
nyersanyag
"
tudományos
konferencia
HAZAI PERLIT-ELŐFORDULÁSOK FÖLDTANI VISZONYAI Dr. Zelenka T i b o r geológus tanácsadó Magyar Geológiai Szolgálat
A magyarországi perlit lelőhelyek 200 éve ismertek, melyek főleg a Tokaji-hegységben és a Mátra-hegységben a miocén riolitos vulkáni működés termékei. A hazai perlit lelőhelyek földtani és technológiai kutatása több mint félévszázadra nyúlik vissza. A perlitek, mint magas kötött víztartalmú duzzadó vulkáni üvegek részben hasonló fizikai és ásvány-kőzettani összetételűek, mint az obszidián-szurokkövek, valamint a magas horzsakő tartalmú üvegtufák (pumicit). Genetikailag a savanyú, riolitos-dácitos vulkáni kitörés központok közelében az egykori miocén tengerbe benyomuló extruziv dómok és a kitörési központokból kiömlő és vízbe folyó lávaárak, illetve vízbe hulló tufák hirtelen megmerevedett kőzetanyaga a duzzadó vulkáni üvegek képződési feltétele. így képződött az egyetlen működő hazai perlit-bánya a Pálháza-i, valamint a megkutatott Telkibánya-Kőgát-i és a Nagybózsva-Páskatető-i lelőhelyek kőzetanyaga is. Fentieken kívül több mint 20 perlit-lelőhely ismert még, főleg a Tokaji-hegységből, melyek természetvédelmi területeken találhatók. A magyar perlit nyersanyag termelése több mint 4 évtizedre nyúlik vissza. Jelenleg a világ első öt perlit termelője között van hazánk. A potenciális Tokajhegység-i perlit lelőhelyek ásványvagyona hosszú időre biztosíthatja annak kiaknázását.
Zelenka
Tibor
1. Előzmények A perlit kőzetet régóta ismerik, a belőle természetes málással képződött perlit homokot Szabó J. (1866) szerint a magyar köznyelv békasónak hívta. A másik neve a gyöngykő, melyet Werner az 1790-es években a tudományos irodalomba perlit-ként vezette be. A középkorban a perlitet a hegység üveghutáiban alapanyagként hasznosították. Magyarországon a perlitet a Tokaji-hegységből először 1798-ban Jens Esmark német geológus említi. Telkibányáról és Abaújszántó Sátorhegyről eredetileg zeolitos riolitként írta le a perlitet. F.S. Beudant 1818-ban a Tokajihegység bejárása alapján azt írta, hogy Telkibánya és Tállya között a perlit „egész hegyeket alkot". A 19. század II. felében a Tokaji-hegység területét térképező német és osztrák geológusok (F. Richthofen 1861, H. Wolf 1868), valamint a magyar geológusok (Szabó J. 1866., Szádecky Gy. 1887. 1890) Gönc, Pálháza és Abaújszántó között szinte valamennyi perlitkibúvást felismerték és körülhatárolták. Ők egyértelműen a perlitet a magas SÍO2 és alkália tartalom alapján a riolitos vulkanizmus eredményeként létrejött vulkáni üvegnek tartották, ezenkívül felismerték genetikai kapcsolatát az obszidiánnal.
2. Kutatástörténet A perlitet kőzettani vizsgálatán túl hazánkban egészen 1950-ig nem tekintették nyersanyagnak. Az USA-ban 1928-tól ismert volt a perlit hirtelen hőhatásra bekövetkező duzzadó képessége. 1939-ben a Szovjetunióban Budanyikov és Bodorovkia, az USA-ban 1941-ben Lee Boyer észlelte, hogy a vulkáni üvegben lévő víz termikus hatásra a lágyulás pont után felszabadul és a belőle keletkező gőz a plasztikus szilikát anyagot 10-15 szőrösére felfújja. Az USA-ban csak 1946-tól kezdték a duzzasztott perlitet ipari termékként felhasználni elsősorban kis sűrűsége, kiváló hő- és hangszigetelő képessége miatt az építőiparban. Magyarországon a perlitek kutatását a felhasználói oldalról Korach Mór akadémikus kezdeményezte 1950-ben. A Magyar Állami Földtani Intézet 1950-ben indította el a Tokaj-hegységi perlit lelőhelyek felmérését. Liffa A. (1951) részletesen ismertette a Gönc környéki, Telkibánya térségi, valamint a Pálháza Kemencepatak-i lelőhelyeket. Elsősorban a perlitek kőzettani típusait (gömbös, lemezes, horzsaköves), azok mikroszkópos jellemzőit, valamint eltérő megjelenési formáit (murvás,
56
Hazai
perlit-előfordulások földtani
viszonyai
fluidális, tömött, gyöngyös, kékes vagy sötétszínű), típusait kémiai összetétel alapján vizsgálta, de alig talált közöttük különbséget. A hazai perlitek ipari-földtani kutatása csak 1958-ban indult meg a Pálháza Kemencepatak-i, más néven Gyöngykőhegy területén. Itt a kibúvásban szereplő oszlopos perlitet (1. fotó) az ÉAKKI-ban végzett duzzasztási kísérletek kedvező minőségűnek ítélték.
l.fotó: A pálházai oszlopos gyöngyköves perlit kibúvása (1965) Ez a kőzettípus viszonylag homogén összetételű volt és a kedvező infrastrukturális adottság (út, kisvasút) alapján az ismert lelőhelyek közUl a kutatás megkezdése erre a területre összpontosult. Frits J. és Varjú Gy. 20 db akna lemélyítése után javasolták, hogy első fázisban a kutatás a perlittest (18 db 1735 m) vágatokkal történő feltárásával történjen, amelyet Mátyás E. és Sántha P. geológusok dokumentáltak. Csak a 60-as évek közepén került sor a bányabeli függőleges fúrásokkal történő továbbkutatásra a már kialakított bánya szintekről. (1975-ig 43 db 3000 fm). (2. fotó). Megállapították, hogy a perlit test több egymás melletti csatornából származik. A centrális rész a gyöngyköves perlit, melynek kedvező duzzasztási tulajdonsága 100 g/liter súlyú terméket ad. Ebből 3,5 M tonna készletet határoztak meg. Az ezt kísérő breccsás-horzsás perlitre 9 M tonna készletet számítottak.
57
Zelenka
Tibor
1969-1972. között a Magyar Állami Földtani Intézet a Telkibánya Kőgát-i területen először 109 db aknával határolta körül a perlit testet, majd 7 db fúrással (mélységfelé) kutatta.
2. fotó: A
pálházai külfejtés DNY-i oldala, oszlopos és breccsás perlitek (1998)
A kutatás alapján 8 M tonna műrevaló készletet mutattak ki. A központi része az extruziónak obszidiános, gyöngyköves kemény perlit, míg a felső része pedig breccsás és horzsaköves perlit volt. (Ilkeyné P. E. 1972). 1981-ben Szegilongban a Dürgő Völgyben lévő pumicit (horzsaköves üvegtufa) lelőhelyet 8 db fúrással (480 fm) megkutatták. Mátyás E. (1982) a tömeges és breccsás típusokból 1,7 M tonna készletet mutatott ki. 1989-ben a pálházai perlitbánya alsó szintjén 11 db fúrással a kontakt zóna horzsás vulkáni üveg készleteit pontosították. 1973-1975 között a Magyar Állami Földtani Intézet a Központi Földtani Hivatal megbízásából 1:10000 térképlapokon elkezdte a hazai perlit prognózis összeállítását a gunyakuti, nagybózsvai és kishutái területen (Gyarmati P.)Ennek felmérése eredményeként 1978-ban megindult NagybózsvaPáskatetőn a fúrásos perlitkutatás, mely keretében (46 db fúrás 4100 fm) 8,3 M tonna műrevaló szurokkőbreccsát mutattak ki (Cseh Németh J. 1991).
58
Hazai
perlit-előfordulások földtani
viszonyai
3. Elméleti földtani kutatás A pálházai perlitbányában feltárt testeket Varjú Gy. (1966) a pálházai Somhegy riolit kúpjához kapcsolódó önálló parazita kúpként értékelte, melynek oszlopos, breccsás, kőporos és salakos fácieseit különítette el. Az Abaújszántó Sátorhegy-i riolit lávaárak szegélyén a lávaár perliteket felismerte. Ilkeyné P.E. - Szöőr Gy. (1973) kőzettani alapon a Tokaji-hegységi perliteknél két fő típust különített el:
zöld perlit, mely nagy illótartalmú üvegből jött létre a vulkáni kitörés kezdeti fázisában a vulkáni tektonikus mélyedés középső részében. szürke (fekete perlit), mely szegény illó tartalmú üvegből képződött a vulkáni kitörés gyengülő fázisában a depresszió szegélyén.
Ugyancsak ők az üvegszCTkezetiJípus_ alapján a következőt állapították meg: a zöld perlitek a riolit ártufák képződésével egyidejűleg létrejött nagyobb olvadáspontú termékek (1100-1200 °C), melyek kistömegű explózióra hajlamosak. a szürke (fekete) perlit a riolit 1000-1100 °C-on duzzadó terméke.
hablávák kisebb
olvadáspontú
A Tokaji-hegység perlitjeinek genetikai típusait Ilkeyné P.E. (1974) a vulkáni formák és a kőzetszöveti-szerkezeti tulajdonságai alapján a következőkre típusokra bontotta: Extruziv testek, melyek kőzettanilag obszidiános, átmeneti, gyöngyköves és horzsaköves típusúak lehetnek. Ilyen testek a Telkibánya-Ósvavölgy-i, Farkasvölgy-i, Cserhegy-i és a Kőgát-i lelőhelyek. Dyke szerű testek, melyek tömör obszidián jellegűek és meredek fluidális sávozottságot mutatnak. Ilyen típusú testek a Nagygereben délnyugati oldalán a Csattantyúhegy gerincén, az Szkála rét tetején, a Komlóska pataknál és a Nagymaklány nyugati oldalán találhatók.
59
Zelenka
Tibor
A kőzetszövet és szerkezet alapián a következő típusokat különítette el: riolitos (szferolitos) perlit, mely vörös-fekete sávos üveges perlit, mely részben obszidiános sötétszürke kemény, nem repedező, nagy térfogatsúlyú és kagylóstörésű kőzet. Ugyanide tartozik az obszidiánszerű gyöngyköves és a tisztán gyöngyköves szerkezetű, mely gömbösen széteső kistérfogatsúlyú, morzsolódó típus perlit breccsa, az olvadék megszilárdulásakor breccsásodik az illó szeszélyes tér és mennyiségi eloszlása miatt. Minden perlit típusnak van breccsája, ezek a fémoxidtól vörösre-bamára színezettek és többnyire lencsés, nyelvszerű formájú testeket alkotnak horzsaköves perlit csöves-szálas horzsakőnyalábokból áll, melyek az olvadékban lévő illó elszökésével jöttek létre 1976-ban Mátyás E. a pálházi extruziós perlit test kutatásai alapján a következő típusokat különítette el a felhasználási szempontokat figyelembe véve: a perlit test kontakt zónája az extruziós tömeg alján 10-15 m vastag „réteget" alkot, melyből 80 g/l térfogatsúlyú duzzasztott termék nyerhető, de nagyfokú aprózódása miatt nem műrevaló a perlit test központi zónája uralkodóan gyöngyköves szövetű oszlopos melyből kedvező litersúlyú (100 g/l alatti) és szilárdságú duzzasztott termék képződik. Ez a típus az iparilag műrevaló a perlit test szegélyén lévő breccsás, horzsás laza perlitek bár kis duzzasztott litersúlyú terméket adnak, de a kis szilárdság miatt nem mürevalóak 1999-ben Csillag J. - Zelenka T. a magyarországi perlit lelőhelyek földtani genetikai típusait vulkanológiai fáciesek alapján ismertették (1. ábra): vulkáni kürtőfáciesben lávadugót képez (Kishuta-Lackóhegy) vulkáni lejtő oldalán lávaárak formájában vörös oxidált típus jön létre (Nagybózsva-Páskatető) a vulkán lábánál törmelék folyás formájában osztályozatlan breccsás, sávos riolitos perlites lávaár képződik (Szuha völgy) peremi üledékgyűjtő medencében, vagy szárazulaton freatikus robbanásból származó piroklasztikus üvegtörmelék, horzsakő formájában halmozódik fel (Kovácsvágás-Kopcsatető)
60
Hazai
perlit-előfordulások földtani
viszonyai
KrálerVözeli fácies
]. ábra: A perlitek keletkezési modellje (Csillag J. - Zelenka T. 199)
víz alatt benyomuló vulkáni extruziv dómok tömeges oszlopos perlitje (Pálháza-Gyöngykőhegy, Telkibánya Kőgát) (3. fotó).
3. fotó: Afekü üledékeket a perlit benyomulás felgyűri, Pálháza 0 szint (1998)
61
Zelenka
Tibor
4. A perlitek nyersanyag hasznosítása A perlit kőzetüvegének eredeti tulajdonságai felhasználásnál az alábbi szempontok figyelembevételével:
meghatározóak
a
4.1. Kőzettani jellemzők A meddőtartalmat a kristályos fázis határozza meg, mert 10 % feletti kristálytartalom kedvezőtlen, míg a 6 % alatti kedvező.
4.2. Kötött víztartalom A kötött víztartalom függvényében a „száraz" üveg a riolit féleségekre és az obszidiánra jellemző, ez nem ad kedvező duzzasztási eredmény. A „nedves üveg" a perlit, perlit breccsa, horzsakő, és szurokkő esetében kedvező duzzasztási eredményt ad, a hatásos kötött víztartalom 1,0-2,5% közötti.
4.3. Adszorpciós víztartalom A pórus-résvizekből származva az obszidiánnál alacsony, a perlitnél közepes, míg a horzsakő esetében magas értéket ad.
4.4. Eredeti kőzetüvee szilárdsága Az eredeti kőzetüveg szilárdsága és törési jellege (Bruch szilárdság) a szurokkőnél nagy értéket mutat és szilánkos törésű a kőzet, a gyöngyköves perlitnél morzsolódó perlitszemeket eredményez a törés és ez közepes szilárdságú. A horzsaköveknél és breccsáknál kis törési szilárdság hatására is már porlódó a létrejött üveganyag.
4.5. Eredeti kőzet színe Az eredeti kőzet színe is a kőzet minőségére utal. Az obszidián sötét színű, a breccsás hematitos-vörös színű, a laza perlites szürke színű, míg a horzsás fehér színű.
4.6. Kőzet szemcse-eloszlása A kőzet szemcse-eloszlása duzzasztás előtt a jó minőségű perliteknél 0,1-0,3 cm-es. Ennek halmaz sűrűsége és önszilárdsága is kedvező.
62
Hazai perlit-előfordulások
földtani
viszonyai
4.7. A nyers perlit A nyers perlit duzzasztási jellemzői közül a kedvező minőségű perlit duzzasztási hőmérséklete a már előkészített termékből 950-1100 °C. Az 1100 0 C feletti hőmérsékleten duzzadóak a brecssás és horzsás perlitek. A duzzasztott perlit laza litersúlya az üveg viszkozitás függvényében változik. Kedvező a 60 g/l súlyú duzzasztott termék. A 200 g/l fölötti termékek gyakorlatilag nem forgalmazhatók. A duzzasztott perliteknél még a pórustér jellege is meghatározó, hogy az zárt, félig zárt, vagy nyílt. Ez egyben a duzzasztott termék önszilárdságát is meghatározza, mely a felhasználás területét nagymértékben befolyásolja.
5. A magyarországi (Tokaj-hegység-i) perlit típusok rövid jellemzése és lelőhelyeik 5.1. Szürke (fekete) perlit Szürke (fekete) perlit lelőhelyek. Ezek közül az extruziv dómok (2. ábra) a legkedvezőbb ipari lelőhelyeket adják. Jellemző rájuk a tömeges, többnyire oszloposán elváló nagy függőleges kiterjedésű közel homogén perlit testek megjelenése (4. fotó). A perlit testek körül részben a benyomulás szegélyén breccsás, attól távolabb pedig horzsás típusú perlit határolja körül a bányászatilag alkalmas dómot. Ilyen lelőhelyek a következők (3. ábra 1-11 pont): Pálháza-Gyöngykőhegy (működő perlit bánya) Pálháza-Somhegy oldal (megkutatott kis testek) Telkibánya-Kőgát (megkutatott lelőhely) Nagybózsva-Páskatető (megkutatott szurokkő-breccsa lelőhely) Nagybózsva-Szuha-völgy (megkutatott perlit lelőhely) Telkibánya-Elővölgy-tető (perlit kibúvás) Telkibánya-Hosszúhegy (perlit kibúvás) Telkibánya-Cserhegy (perlit lelőhely) Telkibánya-Csoszotatető (perlit kibúvás) Kishuta-Laczkóhegy (perlit kibúvás) Kemencepatak-Senyővölgy (perlit kibúvás) 63
Zelenka
Tibor
Pálháza Gyöngykő-hegyi perlitbánya
Telkibánya Kőgáti perlitlelöhely
Jelmagyarázat:
Nagybózsvai perlitlelöhely <Msk*-t«tf
£!FJ
Bideni agyag
|»• 'j
Szarmata alapbrcccsa
i Kovácsvágás Kopcsa-hegyi perlitlelöhely
Viiroklatztos lufil E s ^ j Perlit livaáí éj dóm ^
Breccsás perlit livakéreg
Nagybózsvai pumicites perlitlelöhely M
Rioti«
53 Perlit ignimbrít El Vöröi perlittufa Zöld perlittufa
•
Vegyes tufa
ES Pumicit p
a a 6 2 2 Perliihomok
1 / 1 Tektonikai vonal fy
Perlites vulkáni lőrmclckkúp
2. ábra: A magyarországi perlit lelőhelyek földtani szelvényei (Csillag J.- Zelenka T. 1999)
4. fotó: Szürke oszlopos
64
perlit benyomulás Pálházai külfejtés I. szint (1998)
Hazai
perlit-előfordulások
földtani viszonyai
ZÓLDPERUTEK
fjrrmiav DÓMOK SZÜRKE PERLÍTJEI
24.AB AÚJSZÁNTÓ BÁNYAHEGY
1. PÁIMÁZA OYONGYKÓHEOY
7I SÁROSPATAK SOMLYÓD
L PÁLMÁZA SOMHEGY OLDAL
27. REGÉC ÖROÖOVÖLGY
J. TELK1BÁNYA KÓGÁT
21. KISHUTA 1. FÜR ÁS
4. NAOYBÓZSVA PÁSKATEYÖ
20. UÁO 71. FÚRÁS
1 NAOYBÓZSVA SZUHA VÖLGY «. TEU08ÁHYA ELÓVÖLGY-TETÖ 7. YELKIBÁNYA HOSSZÚHEGY I
YELKIBÁNYA CSOSZOTA TETÓ
I. TELIOBÁNYA CSERHEGY 10 KISHUTA LACZKÖHEQY IV KEMENCEPATAK. SENYÖVÖLGY
HORZSAKÓTUFAIPUMICRTL 30 SZEGI POKLOS 3I.ERDÓBÉMYE ELÓHEGY
y
12. NAGYBŰZSVA PÁSKATEYÖ 33. KOVÁCSVÁGÁS KOPCSATETÖ J4.ABAÚJSZÁMTÓ BÁNYA HEGY 3S.FÜZÉRRADVÁNY
LÁVAÁRAK SZÜRKE PERL1TJE1 12. GÖNCI SZOROS 12. GÖNC KISPATAK VÖLGYE 14. GÖNC SZALAJKA HÁZ 15. TELKIBÁNYA VÁRHEGY 11. TELKIBÁNYA ÚJCSOPORT MALOM 17.NAGYBÓZSVA SZEMLÓHEGY É 11. HOLLÓHÁZA ÖROÓGVÁR I I . NYÍRI FEHÉRHEGY Ny 20. ABAUJSZÁNTÓ SÁTORHEGY 21. E ROÖBÉ NYE SZOKOLYA 22.EROÓBÉNYE NAGYPÁCA 23. EROÓBÉNYE 1]. FÚRÁS 24. EROÓBÉNYE 113. FÚRÁS 24/B. TOKAJ LEBÚJ CSÁRDA
'El
0 "ESI
U
"ED "EB E3 «EZ3 »1 » E 3 "ED G3EID
>m
«EZ3
«S *E
/ . áhta. T o k a j i - h c y y s í g i r i o l i t t u í a területek. M i f r i r i i i l _ . .«• P r o l t r o z o i k u m ( R i í c i m i I I J - I V . ) C M . . u , usillámpala, anitibolit, 2. P e n n o k a r b o c : Csillámos G ™ » ™ » homokkő, konglomerátum, agyagpaja, 1. Perm: Kvarcporflr (tula), F c b ó t o r t ó a a i : 4. összesül t ric ü l t r i o l i t ártuía, 5 . HulIottrioUttuía," i . V i g y ^ i i í í , " S s z aa rrrma a t a : 7. A g r a g . h o m o k , « . A W U t ' . U n i i s x p u m i t 9. i.- t u f a . 1 1 . dritifa, 13. R u J J p t T í l o l l t t ui pf *u,m1i1t. A^l K« f«i í1S1S, z o9l.t R. i.o .d .i c.i tt-al f>o!i«s pz pv un mi l itt, . 10.l o öTs aÍ sWe süü lHt rr iioSlfi tt t u f a , 1 4 . K i o l i t t u f i t , 13. A n d r i - i t r d ái c i t ff áa j tl íakk,, 16. V t m - n t u f a , 1 7 . A j i d n i t l ' . i r a , 18. K o v a ü l e d é k n, o„ l.i ,t _ t, ,l i, tl.li.u ml /.nao, _k2.v1a. r1.cHi ot ,mkoo.kv a faózl O s z a r m a t a — p a n n ó n i a i á t m e n e t : 1 9 . R i o l i t l a v i n a t u f a , 20. A t b a l m o»(zgnoeltjltz iúrr iil o v i) .i K l ieml íiól l u í l t , A l S Ó p a a n Ó a i a i : 23. A Ag»yVa»«», hk on m o nk l r, kI co o m.. FFf>l«SnannA..i<.ln ng o l ol n mm e r ráftluum elsópaanónlaJ: 1 3 . A g y a g . h o m o k lienit ' P l r í s z tti o c í n : 2 4 . L ö s z . H o l o c í n : 23. ó - a l l u v i m £ 7 z 6 . C j a l l u v i n m ' "S""'
PlolTF
<9 -paliL
3. ábra: A Tokaj-hegységi perlit, riolit és horzsakőtufa (pumicit) lelőhelyek (Gyarmati P. 1977. után)
65
Zelenka
Tibor
5.2. Lávaár típusú perlií A lávaár típusú perlitek lelőhelyei többnyire riolitos lávaár egykor vízzel érintkező vulkán lábazati helyzetű testjei. Itt sokszor néhány 10 cm, vagy cm vastag tisztán perlites sáv érintkezik többnyire kissé vöröses riolit láva anyagú sávokkal (5. fotó).
5. fotó: Riolitsávos perlit. Telkibánya Cserhegy (1998)
Ez a teleptípus csak szelektív válogatás révén hasznosítható, kedvezőtlen duzzasztási értéket ad. A főbb ilyen lelőhelyek a következők (3. ábra, 12-24/B pont).
66
Hazai
perlit-előfordulások földtani
viszonyai
Gönci-szoros Gönc Kis patak völgye Gönc Szalajkaház Telkibánya-Várhegy Telkibánya Új csoport malom Nagybózsva-Szemlőhegy Észak Hollóháza-Ördögvár Nyíri Fehérhegy Ny Abaújszántó-Sátorhegy Erdőhorváti-Szokolya Erdőhorváti-Nagypáca Erdőhorváti 13 számú fúrás Erdőbénye 163 számú fúrás Tokaj Lebuj csárda [1]
Zöld perlit lelőhelyekre jellemző a zöld szín mellett a gyöngyös perlit intenzívebb üvegtelenedése, éppen ezért ebből a típusból csak magas litersúlyú termék 1100°C feletti hőmérsékleten duzzasztható. Jellemző lelőhelyei a következők (3. ábra: 25-29 pont): - Abaújszántó-Bánya hegy - Sárospatak-Somlyód - Regéc-Ördögvölgy - Kishuta 1. számú fúrás - Mád 78 számú fúrás
[2]
Horzsakő tufa (pumicit) lelőhelyekre jellemző a nagytömegű hullott durva horzsaköves riolit tufa laza, viszonylag homogén tömege. Ez a típusú üvegtufa alacsony hőmérsékleten duzzadva alacsony litersúlyú terméket ad, de a duzzasztott termék kis szilárdságú. Jellemző lelőhelyei a következők: (3. ábra: 30-35 pont) - Szegi-Pokloshegy (megkutatott lelőhely) - Erdőbénye-Előhegy (megkutatott lelőhely) - Nagybózsva-Páskatető (megkutatott lelőhely) - Kovácsvágás-Kopcsatető (megkutatott lelőhely) - Abaújszántó-Bánya hegy - Füzérradvány
67
Zelenka
Tibor
6. A világ fontosabb ipari perlit lelőhelyei Jelenleg a világon 13 országban termelnek perlitet. lelőhelyek is uralkodóan a harmadkori riolitos-riodácitos központhoz kapcsolódnak. Bár idősebb korból is ismertek lelőhelyek (Mongólia, Izrael), de ezek többnyire nagy mértékben ezért nem alkalmasak ipari hasznosításra.
Ezek a külföldi vulkáni kitörési a világon perlit Uvegtelenedtek és
A világ fontosabb perlit termelő országai a következők:
USA 11 lelőhelyen
évi 672-711 e tonna
Görögország 2 lelőhely
évi 417-500 e tonna
Japán
évi 250-305 e tonna
Törökország
évi 103-158 e tonna
Magyarország 1 lelőhely
évi 110-148 e tonna
Olaszország (Szardínia) 1 lelőhely
évi
60 e tonna
Mexikó
évi
37-67 etonna
Örményország
évi
6-35 etonna
Szlovákia
évi
20-25 etonna
A fentieken kívül Ausztrália és Dél-Afrika termel néhány ezer tonna perlitet. Összességében a világ termelés évi 2 millió tonna, melynek 8 %-át a hazai lelőhely biztosítja. Európai vonatkozásban viszont Magyarország több mint az 1/5ét termeli az európai perlitnyersanyagnak. A magyar perlitek kedvező tulajdonsága szemben pl. a görögországi perlit nyersanyaggal, hogy a duzzasztott perlit lényegesen nagyobb szilárdságú.
68
Hazai
perlit-előfordulások
földtani viszonyai
7. Összefoglalás A magyarországi Tokaj-hegységi perlit lelőhelyek világviszonylatban is igen jelentősek, mert azok a jelenlegi termelési szinten túl igen jelentős nyersanyag készleteket biztosíthatnak (1. táblázat) a pálházai, a nagybózsvai és a Telkibányakőgáti területekről. Ez azt jelenti, hogy hosszú évtizedekre a jelenlegi termelési szintet meghaladó nyersanyag termelés lehetséges. A perlitek mellett a duzzadó horzsakő tufák ugyancsak a Tokaji-hegységben még további nyersanyagbázist jelenthetnek kis szilárdságú duzzasztott termékek előállításához. A hazai perlitek és horzsakőtufák hasznosításának problémája a riolitosperlites lelőhelyek és a tájvédelmi körzetek térbeli összeesése. A mindenkori kormányzat iparpolitikájának és környezetvédelmi koncepciójának egyeztetésén fog múlni, hogy a Közép-Európában egyedülálló hazai nyersanyagbázis mint természeti kincs hasznosítása hogyan fog alakulni a jövőben. 1. táblázat: A magyarországi megkutatott perlit és pumicit területek ásvány vagyona
Sorszám
Lelőhely
Földtani készlet Mt
Kitermelhető készlet Mt
20,2
11,7
PERLIT 1.
Nagybózsva-Páskatető
2.
Nagybózsva-Szuha-völgy
2,4
2,1
3.
Pálháza-Gyöngykőhegy
4,0
2,8
4.
Pálháza-Somhegy
0,6
0,3
5.
Telkibánya-Kőgát
14,1
11,0
PUMICIT 1.
Erdőbénye-Előhegy
5,2
2,4
2.
Szegilong-Pokloshegy (Dürgő)
1,7
1,1
3.
Szurdokpüspöki
2,1
1,9
Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat Ásványvagyon Nyilvántartás 2000.
69
Zelenka
Tibor
IRODALOM [1] [2]
[3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]
[11] [12]
[13] [14] [15] [16]
[17] [18] [19]
70
Csillag J. - Zelenka T.: (1999) A magyarországi perlit lelőhelyek földtani genetikai típusai, Építőanyag 51 évf. 2. sz. p: 34-40. Cseh-Németh J. - Mátyás E.- - Sántha P.: (1991) Nagybózsva-Páska-tető vulkáni üveg-előfordulás összefoglaló jelentése és készletszámítása. (Kézirat) OEÁ: Budapest 1-125 (MGSZ Adattár T 16044) Frits J.: (1958) A Tokaji-hegység gazdaságföldtani viszonyai (Kézirat) Földi InL Adattár Gagyi Pálffy A: (1977) Palit távlati fqlesztési elképzelések. OÉA tanulmány (Kézirat) Liffa A.: (1951) A Tokaji-hegység perlit előfordulásai MÁFI Évi jelentése 1951 évről pp: 32-46. Budapest Richthofen F.: (1861) Studien aus den ungarisch-siebenbürgischen Trachytgebirgen - Wien Gyarmati P.: (1977) A pariit kutatás helyzete 1977-ben. MÁFI Adattár (Kézirat) Gyarmati P.: (1978) Javaslat a Tokaj-hegységi perlit prognózis előkutatási fázisára (1978-1980). MÁFI Adattár (Kézirat) Gyarmati P.: (1978) Javaslat a Tokaji-hegység perlit prognózis felderítő fázisára (1981-1985). MÁFI Adattár (Kézirat) Ilkeyné Perlaki E.: (1972) A Telkibánya-kőgáti perlit előrordulás felderítő kutatásának zárójelentése és készletszámítása. MÁFI Adattár (Kézirat) 1310. (MGSZ Adattár T 4034) Ilkeyné Perlaki E.: I. Szöőr, Gy.: (1973) The perlites of the Tokaj Mountains. Acta Geol. Ac. Sci. Hung. 17. p. 85-106. Mátyás E - Sántha P.: (1975) A Pálháza-Gyöngykőhegyi perlit bánya 196075 között elvégzett földtani kutatásainak összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása OÉA.: Adattár (Kézirat) Ilkeyné Perlaki E.: A Tokaji-hegység perlitjeinek genetikai típusai (Kézirat) Budapest p. 1-17. (MGSZ Adattár T 7566) Wallace P. Bolen: (2000) Perlite US. Geological Survey. Minerals Yearbook-2000 U.S. Geological Survey, MjneralCommodity Summaries Perlite 1991-2001. szeptember 25. Gyarmati P.: (1979) Jelentés a Tokaji-hegységi Perlit prognózis 1978-ban végzett munkájáról. A Nagybózsvai perlit terület előkutatási fázisa. Budapest, (Kézirat) 1-42. (MGSZ Adattár T-7566) Varjú Gy.: (1974) A Központi Földtani Hivatal technológiai kutatásainak célkitűzései és az eddigi munka ismertetése. Földtani kutatás 17. (1-2) pp. 1-6. Tóth K. - Varjú Gy.: (1976) A pumicit földtani adottságai és hasznosítási lehetőségei Magyarországon. SZIKKTI Tud. Közi. 48. pp. 1-41. Jantsky B. (Varjú Gy.) (1966) Ásványtelepeink földtana. Műszaki Könyvkiadó Budapest