IX.
Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell
Sándor-tól.
M á r a m a r o s - m e g y é n e k legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti h o m o k k ő , mely az egész éjszaki ós éjszaknyugati határlánczban előfordúl s a l e g m é l y e b b völgyekig terjed. A kárpáti h o m o k k ő b ő l a kristályos pala és ős kőzetek Kabola-Polyána mellett kiválván, ezzel együtt párhuzamosan a K o b i l a , P o p Iván, Farkin és T o r o j á g a h e g y o r m o k által jelzett nagy kiterjedésű vonalban E r d é l y n e k és Bukovinának húzódnak. A kárpáti h o m o k k ő déli széléhez a N a g y á g - v ö l g y b e n a L i p c s e és Lipcse-Polyána mellett kezdődő eocen homokkőzetek csatlakoznak, és m í g egyfelől azt, valamint a Vissóv ö l g y b e n a csillámpalát Bukovinába kísérik, másfelől meglehetős terjedelemmel az I z a - v ö l g y ö n és a magas határgerincz szorosain keresztül E r d é l y b e vágnak át. E k ő z e t e k területén a vulkani képlet, mint trachyt, k i s e b b - n a g y o b b feltöréseket k é p e z , mely képlet a m e g y e délnyugati részén n a g y o b b területet foglal el, és a Guttin-hegytől k e z d v e a m e g y e l e g n y u g a t i b b pontjáig, a B u z s o r a h e g y i g , a fővölgy-medenczék vízrakta eocen és diluvial képleteit kísérve, e z e k n e k délnyugati alapját képezi. Alárendeltebben a m e g y e testében m é g Werfner-palák, jura és aptychai m é s z k ö v e k , quarz és mész-conglomerátok (ez utóbbiak a r é g i b b kristályos palakőzetekkel való összeköttetésöknél fogva kesely- v a g y szürke w a c k e — Grauwac k e — kőzeteknek jeleztetnek) s fiatalabb vulkani képződmények is fordúlnak elő. 1. K r i s t á l y o s ő s é s p a l a k ő z e t e k . A palaképződés főleg palás és réteges kőzetekből áll, melyek mellett a tömeges kőzetek igen alárendelten j ö n n e k elő. Ide tartoznak a csillám-, kova-, a g y a g , chlorit-, tálkos-pala,
továbbá a gneisz, amphibol, quarz, szemcsés mészkő és conglomerátok, E képletnek legkiterjedtebb kőzetei a csillám- és chlorit-palák, m e l y e k a quarz, földpát és amphibol n a g y o b b mennyiségű, jelenléte folytán tömeges kőzetekké változván át, az átmeneti kőzeteknek nagy sorát tüntetik fel. A járulékosan előfordúló ásványok közűl különösen felemlítendők a titanit, m e l y a Besztercze-völgyben a Bratila-hegység tövén előfordttló palákban, és a graphit, mely az ércztelepeknél gyakran mutatkozó fekete palákban és (talán m é g sok hasonnemű k ő z e t e k b e n ) a m é s z k ö v e k társaságában szokott találtatni. A palahegységben sok ércztelep j ö n elő, m e l y e k részint rendszeres bányamíveletek által vannak feltárva, részint pedig sokoldalú kutatások következtében lettek ismeretesekké, és különösen nagy terjedelmű rézkovandot v a g y arany-ezüstöt tartalmazó vaskovand, valamint többé-kevésbbé terjedelmes barna, veres, delejes vaskő és sphaerosiderit-tömzsökből és telepekből állanak. A feltárt ércztelepek közé tartoznak a különféle vasérczelőjövetelek Fehérpatak és Kabola-Polyána vidékén, a russaj a i delejes vaskőtelep és a csiszliszorai, valamint a Rózsabánya mellett levő burlói vaskovand-telep. A kutatások közül különösen említésre méltók a Djalabukerti a Vissó-, és az Izvoru-ursuluji a Czibó-folyó eredeténél r é z r e ; az Aranyos-Besztercze melletti Bersaba-kutatás sphaerosideritre ; a Sztol-hegységben levő Vatkanieszk-kutatás ólomfénylére és réz kovandra ; végre a Gergelen és Galacz nevű havasokon az A r a n y o s Besztercze eredeténél levő kutatás vascsillámpalára és delejes vaskőre. A csillámpala kíséretében, többé-kevésbbé tisztán s némely helyen tetemes sziklákat k é p e z v e , fehér quarz fordúl elő, mely p . o. L o n k a fölött a ferenczvölgyi ü v e g g y á r számára külvájatilag termeltetik. 2. K á r p á t i h o m o k k ő . A kárpáti h o m o k k ő - k é p z ő d m é n y e k geologiai korát egész kiterjedésöket illetőleg adatok hiányában mostanáig biztosan m e g nem határozhatni; de n a g y o n valószínű, h o g y a geologiai felvételek folytatásával, a mint ezt azon vizsgálatok is tanusítják, m e l y e k már eddig is a Vissó- és Iza-folyók közötti hegységre nézve dr. Hofmann Károly főgeolog által, a Tisza és Vissó összefolyásánál pedig L u h i és Róna Polyána területén általam eszközöltettek, sok részlet, mely eddig neoc o m h o m o k k ő n e k neveztetik, az eocen képletek közé lesz sorozandó. Némely helyen e k é p z ő d m é n y határában j u r a ós no-
com m é s z k ö v e k fordúlnak elő, melyek közűl egyes darabok a homokkő-tömeg-ben is előfordúlnak. Petrographiai tekintetben a közönséges h o m o k k ö v e k és márgapalák, m e l y e k b e n néhol vízmentes mészkő és sphaerosiderit-telepek mutatkoznak, az amphibolban dús smilno-paláktól megkülönböztethetők, és különösen figyelemre méltó e kőzetekben a „máramarosi g y é m á n t o k " nevezete alatt ismeretes quarzkristályok, m e l y e k a N a g y á g j o b b partján Ökörmező mellett, és a Tisza bal partján B o c s k ó fölött s több más helyen is bőven j ö n nek elő. A kristályok hasonló k ö r ü l m é n y e k között mindenütt sötét színű, v é k o n y rétegzetű márgapalához vannak kötve, mely apró szemű, kékes ós csillámban dús homokkő-rétegekkel váltakozva, számos és némelykor több h ü v e l y k n y i vastag sötét színű mészpát-erektől van áthatolva, hol többnyire szép kristályok is találtatnak. 3. E o c e n
képződmények.
Némely magasabb kárpáti homokkő-hegységben quarzos conglomerátok és más h ö m p ö l y ö k m u t a t k o z n a k ; a déli részen azonban, különösen a B o r s a - v ö l g y ö n , a homokkőzeteket és conglomerátokat meglehetős kiterjedésű m é s z k ö v e k kísérik, melyekre nézve a jellemző kövületek, névszerint a nummuliták nyomán biztosan megállapíthatni, h o g y azok eocen-képleti lerakodványok. A h o m o k k ö v e k b e n mindenütt számos kőszénnyomok találhatók. A szilárdabb rétegek épületkövekűl kitűnően használhatók; e körűlménynél fogva a vasút kiépítéséhez szükséges anyag majdnem kizárólag a Taracz, Talabor és N a g y á g völgyeiből állíttatott ki. A Taracz-völgyben levő alsó-nereszniczei és a Besztercze-völgy felső részeiben előforduló h o m o k k ö v e k b ő l k ö s z ö r ű k ö v e k is készíttetnek. A n n a k daczára, h o g y barna szén v a g y inkább ásványfaszén mindenütt, hol harmadkori k é p z ő d m é n y e k rakodtak le, található, Máramarosban eddig mívelésre méltó kőszéntelep felkutatása nem sikerült. A z egyetlen telep, mely 0 . 3 1 6 — 0 . 6 3 2 m . vastagsággal bír, R o x e r Vilmos, volt vasgyári igazgató, szerint tárnaszerűen Dolhán míveltetik. A hotinkai, krácsfalvi, sajói, disznópataki, továbbá a kabolapataki, alsó-nereszniczei, velejtei, viski és ferenczvölgyi határokban a barna széntelepek 0 . 0 7 9 — 0 . 3 6 9 m. vastagságban búvnak k i ; de minthogy bányaüzemre nem alkalmatosak, míg könnyen hozzáférhetők, csak k o v á c s o k által aknáztatnak ki. A m e g y é n kívűl K i r v a mellett, mely a nyugati határ közelében fekszik, mutatkoznak terjedelmesebb
széntelepek, s ezek a bennök előfordúló vaspát-telepeknél fogva a l e g n a g y o b b érdekkel bírnak. 4. F i a t a l a b b h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y e k . A m e g y e délnyugati határ-hegyvonala ép úgy, mint a régibb k é p z ő d m é n y e k b e n levő délkeleti áttörések dr. Hofmann szerint andesit-augittrachytból állanak, melyekhez a fiatalabb kitörések által keresztülhatott mediterran szint kőzetei csatlakoznak. Különösen g a z d a g a trachythegység nemes érczekben, melyek főkép a nagybányai kerületben n a g y kiterjedésű bányamívelós tárgyát képezvén, Máramarosban is nem jelentéktelen bányák nyitására adtak alkalmat. A kiválóbb bányák Borsabányán a Torojága-hegyen, a Csiszla-völgy ós ennek mélyen bevágott éjszaki mellékvöl gyeiben léteznek. ( L . a vázlatot 8 2 2 . lap.) Ide tartozik : „ G u r a b o i e " a Secco-völgyben réz- és vaskovandra csillámpalában, a csillámpala és trachyt érintkezési lapján fakó ércz is mutatkozik, és pedig azon trachytfeltöréseken, melyek a csillámpalát nem törik keresztűl. E g y metszet a Csiszla-völgyből, szelve a Torojága-havast, a Makerlov ö l g y i g éjszaknak (1. a vázlaton az xy vonalat) bemutatja valamenyi kőzetet és az ezekben előfordúló fémekre nyitott b á n y á k a t : „Burloie"-t, a Secco-völgyben és „Hanibal"-t a Makerlo-völgyben.
A Secco-völgy j o b b hegyoldalában déltől éjszaknak csapó 7 0 — 9 0 foknyi egyenlő dűléssel zöldkő-trachytban talált nemes fém-telérek arany-ezüst tartalmú réz, vaskovand és ólomfényléből állanak, pár centimeter — 0 3 5 m. vastagságban váltakozván ; ezen nemes fémtelérek régebben kisebb bányatársulatok és Manz által míveltettek, de jelenleg parlag o n hevernek ; az „ I s t v á n " fő érczeren termék-arany, tallúércz ( F e d e r e r z ) és fakó ércz volt a mívelés tárgya. A Secco-völgygyel párhuzamos Colbu- és Arinyes-völg y e k b e n réz és vaskovandra míveltek ; az Arinyes-völgyben az úgynevezett Krätze (tömör rézkovand-impregnatio csillámpalában) termeltetett; ezen impregnatiókat e g y 0.35 m. vas-
tag ólomfónyle-ér szelte át, a találkozási lapon g a z d a g a b b réz-impregnatiókat előtüntetvén. „ B u r l o i e " jelenleg az egyedűli mívelésben levő vaskovandbánya (a bocskói sodagyár-tulajdonos, Müller F r i g y e s és társa, czég birtokába ment át a többi borsabányai fent említett felhagyott fémbányákkal együtt). A z érez érszerü telepen csillámpalában j ö n elő 3 0 — 3 5 foknyi ellenkező dűléssel a Csiszlizora-völgy tengelyét szelő csapással. ( v . 324 l.) A telér 1—6 m. vastagságban váltakozó réz- és vaskovandrétegekből áll, melyek fedőjén 0 2 — 1 m. hosszú rézérczet, fakó érczet,
ólomfénylét és kevés horgonyfénylét tartalmazó quarzfészkek mutatkoznak ; az érczér kiékelésein a réztartalom rendesen n a g y o b b , a termelés 3%-ja fakó ércz 50% rézkovanddal 4 0 % kén és 3% réz mellett, a többi vaskovand kevés rézzel.
A burloiei rézkovand-ér a Katarama-völgyig húzódik, hol e g y m. vastagságban napra kibúvik. „Pujului"-bányán (vázlat 3 2 2 . 1.) szintén csillámpalában találtatik egy 0.66 — 6 m. vastag réz- és vaskovandtelep 30 m. hosszú vonalon feltárva és mész közelében e g y v ö l g y m e denczébe betelepedve, a telep alsó része vaskovand, mely felfelé csillámpalában jelenkező v a s k o v a n d d á átváltozik. Borsabánya területén kívűl hasonló érczerek m é g a határhegyvonalak egész hosszában mutatkoznak ( V i s k vidékén ezüst-tartalmú ólomfényle) és a többi részint szabadon álló, részint összefüggésben levő trachyt-kőzetekben. Különösen g a z d a g o k érczekben a Budfalvi- és Batizai-hegysógek. Jelenleg Piatra-Tótoson csak a rézkovandot és ólom fénylét termelő Pálbánya, Zserapón pedig az aranyat, ezüstöt és némi ólomfénylét mívelő Anna- Ilona- és Ágostonbányamíveletek állanak fenn. A „mediterran szint" k é p z ő d m é n y e i , m e l y e k diluvialis agyaggal, kavicscsal és termő földdel vannak betakarva, s az eocen h o m o k k ő b e n rakodtak le, Máramaros sóképződményéuek tekintendők, ezekben fordúlnak elő a kimeríthetetlen kősó-lerakodások, melyek fentebb (l. 9 1 . lapot) részletesen le vannak írva ; ezen rétegek dr. Hofmann részletes felvételei alapján kiegészítő részeit k é p e z i k a legrégibb trachyt-tufa és a gyakran ezek közt fekvő homokkő és agyagrétegek. Ez utóbbiakhoz egészen hasonló agyag-homokkő és kavicsrétegek az augitból és andesitből álló magaslatokon is elő-
fordúlnak, és a talált k ö v ü l e t e k alapján kétség kívül a „sarmáti szint"-hez tartoznak. F.-Szelistye és Dragomérfalva mellett a nagyon k o v a savas trachytok és tufák kíséretében lávához hasonló k é p ződmények , Dragomérfalvától keletnek pedig a szürkés agyag, homokkő és márgapalákban tetemes kőolaj-források mutatkoznak, m e l y e k sajátságos környezetöket tekintve, Richthofen szerint e g y k o r i iszap-vulkánokra utalnak. E z e k , valamint az Iza-völgyben létező batizai s vámosfalvi és a Tiszavölgyben levő kőrösmezei kőolaj-források már régi időktől fogva használtatnak. Nem régen Gácsországban és Unghmegyében körútat tevén, az ez alkalommal szerzett tapasztalatok alapján feltehető, h o g y a Dragomérfalva-szacsali vonalon a legdúsabb naphta- és ozokerit-előjövetslre van kilátás. A dragomérfalvi kutatásoknál ép oly v i s z o n y o k k ö z t t a l á l j á k a k ő o l a j a t és g y a n tát, m i n t B o r i s l a v o n (Gácsország l e g g a z d a g a b b kőolajterűlete). A kutatás közelében kénvegyületekkel telített forrás létezik; a nem messze eső Jód vidékén kősó mutatkozik ; a homokkő és márgás pala-agyag azonos a gácsországival. E g y szóval minden arra utal, h o g y e v i d é k e n a váltakozó h o m o k kő és márgás pala-agyagban s márgarétegekben dús naphtaés ozokerit-forrásnak kell lennie, mely csak szakszerű feltárásra vár, hogy Máramaros délkeleti részében életképes iparágnak a l e g b ő v e b b mértékben szolgáltasson gazdag anyagot.
