FRANCIA-MAGYAR TWINNING PROGRAM TANULMÁNY. Bócz Brigitta Noémi. Készítette: csoportvezető

F RANCIA -M AGYAR T WINNING P ROGRAM T ANULMÁNY

Készítette:

Bócz Brigitta Noémi csoportvezető Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szombathely

TWINNING PARTNEREK Loire-Bretagne Vízügynökség

Szombathely, 2010. január 10.

Szajna-Normandia Vízügynökség

T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 1 1.

FRANCIA VÍZÜGYI POLITIKA ALAPJAI......................................................................................................... 3 1.1

2.

INTÉZMÉNYI RENDSZER ............................................................................................................................. 5 2.1

Vízgyűjtő bizottság .......................................................................................................................... 5

2.2

Igazgató tanács ............................................................................................................................... 6

2.3

Vízpolitika ....................................................................................................................................... 6

2.4

Vízügynökség................................................................................................................................... 6

2.4.1

3.

4.

3.1

„Víz finanszírozza a vizet”.............................................................................................................. 8

3.2

A „szennyező fizet” ......................................................................................................................... 8

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ................................................................................................................................ 9 4.1.1

4.2

Bevétel szétosztása ..................................................................................................................................... 9

Pénzügyi támogatási díjak: ........................................................................................................... 10 Díjak számításának módja ........................................................................................................................ 11

4.2.2

Vízgyűjtőnként eltér a vízdíj..................................................................................................................... 12

4.3.1

Tisztítási bónuszok kifizetése ......................................................................................................... 12 Számítása.................................................................................................................................................. 12

VÍZÜGYNÖKSÉGEK SZEREPE A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁBAN .............................................. 14 5.1

Kötelezettségekkel szembeni elmaradások .................................................................................... 14

5.2

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés..................................................................................................... 14

5.2.1

Felszín alatti víztestek állapota ................................................................................................................. 15

5.2.2

Felszíni víztestek állapota......................................................................................................................... 16

VÍZGYŰJTŐK, SAJÁTOS PROBLÉMÁK ........................................................................................................ 18 6.1 6.1.1

6.2 6.2.1

6.3 7.

Bevétel............................................................................................................................................. 9

4.2.1

4.3

6.

Helyi hatóság: önkormányzat ..................................................................................................................... 7

FRANCIA VÍZGAZDÁLKODÁS 2 ALAPELVE .................................................................................................. 8

4.1

5.

4 fő szakmapolitikai törvény van érvényben.................................................................................... 3

Loire-Bretagne .............................................................................................................................. 18 Ugyanazon vízgyűjtő, mégis hatalmas eltérések....................................................................................... 19

Szajna-Normandia......................................................................................................................... 21 Problémák, feladatok ................................................................................................................................ 22

Loire-Bretagne és Szajna-Normandia közötti hasonlóság ............................................................ 22

VÍZÜGYNÖKSÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK ......................................................... 23 7.1

Ezen programok fő célkitűzései..................................................................................................... 23

7.2

Támogatás menete......................................................................................................................... 23

7.3

Támogatott tevékenységek, projektek ............................................................................................ 24

7.3.1

Szennyvíztisztítási eljárások fejlesztése.................................................................................................... 24

7.3.2

Szerződéskötés ......................................................................................................................................... 24

7.3.3

Terjedő vízi növények eltávolítása ........................................................................................................... 25

7.3.4

Só lepárló medence - Suscinio.................................................................................................................. 25

7.3.5

Mont-Saint-Michel árapály sziget tengerparti jellegének visszaállítása ................................................... 26

8.

7.3.6

Vizes élőhelyek megőrzése....................................................................................................................... 28

7.3.7

Grand-Lieu Tó projekt.............................................................................................................................. 28

PÉLDAÉRTÉKŰ TAPASZTALATOK ............................................................................................................. 31 8.1

Szennyvíztisztító telepre vonatkozó éves jelentés........................................................................... 31

8.1.1

A jelentés tartalmazza az alábbiakat ......................................................................................................... 31

8.1.2

”BDERU” települési szennyvíz információs adatbázis............................................................................. 32

8.1.3

”Víz osztályok” azaz ”Aktív pedagógia”.................................................................................................. 33

ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................................... 34 FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................................................... 35

K ÉPJEGYZÉK 1. ábra: Loire-Bretagne Vízügynökség működési területe ...................................................................................... 1 2. ábra: Szajna.Normandia Vízügynökség központja – Nanterre............................................................................ 1 3. ábra: Seine-Aval Területi Igazgatóság – Le Havre ............................................................................................. 2 4. ábra: Vallées d’Oise Területi Igazgatóság – Compiégne .................................................................................... 2 5. ábra: Franciaország vízgyűjtő területei ............................................................................................................... 3 6. ábra: Jogi keret .................................................................................................................................................... 4 7. ábra: Vízügyi intézményi rendszer...................................................................................................................... 5 8. ábra: Szajna-Normandia Vízgyűjtő testületének felépítése................................................................................. 6 9. ábra: A szennyező fizet ....................................................................................................................................... 8 10. ábra: Pénzügyi eszközök ................................................................................................................................... 9 11. ábra: Övezeti besorolás a Szajna-Normandia Vízgyűjtőn............................................................................... 10 12. ábra: Ivóvíz kivételi díjakra vonatkozó zónánkénti besorolás......................................................................... 11 13. ábra: Vízdíj meghatározásának elemei............................................................................................................ 12 14. ábra: Arányszámok 2009-ben ......................................................................................................................... 13 15. ábra: Mintavételi pontok ................................................................................................................................. 13 16. ábra: Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés folyamata............................................................................................ 15 17. ábra: Nitrát és növény védőszer problémák .................................................................................................... 15 18. ábra: Jó állapotban .......................................................................................................................................... 15 19. ábra: Mennyiségi és minőségi jó állapot elérése 2015-re................................................................................ 16 20. ábra: Kémiai és ökológiai jó állapot elérése 2015-re ...................................................................................... 16 21. ábra: Új célkitűzések a VGT-ben .................................................................................................................... 17 22. ábra: Loire-Bretagne Vízgyűjtő ...................................................................................................................... 18 23. ábra: Zöld alga megjelenése............................................................................................................................ 20 24. ábra: Zöld alga - regionális program ............................................................................................................... 20 25. ábra: Szajna-Normandia Vízgyűjtő................................................................................................................. 21 26. ábra: Egyedi szennyvíztisztító......................................................................................................................... 24 27. ábra: Burjánzó növények kézi eltávolítása...................................................................................................... 25 28. ábra: Sólepárló medence - Suscino ................................................................................................................. 26 29. ábra: Élővilág számára biztosított zavartalan környezet ................................................................................. 26 30. ábra: Vezetőmű ............................................................................................................................................... 27 31. ábra: Duzzasztógát .......................................................................................................................................... 27 32. ábra: Gyalogoshíd látványterve....................................................................................................................... 28 33. ábra: Gran- Lieu tó vízgyűjtő területének határa............................................................................................. 29 34. ábra: Grand-Lieu tó fő folyói .......................................................................................................................... 29 35. ábra: Elszaporodott Vörös mocsári rák ........................................................................................................... 30 36. ábra: Ludwigia peploides ................................................................................................................................ 30 37. ábra: Éves jelentés MORBIHAN megye területére......................................................................................... 31 38. ábra: BDERU adatbázis .................................................................................................................................. 32

39. ábra: Felülvizsgálati időpontok ....................................................................................................................... 33 40. ábra:”Víz osztályok” szervezésének növekedése............................................................................................ 33

Bócz Brigitta Noémi

Francia-Magyar szakmai csereprogram

BEVEZETÉS A 2009-es fiatal vízügyi szakembercsere program keretében 3 hétig volt lehetőségem tanulmányozni a francia vízügynökségek működésének rendszerét, tevékenységét, a vízgyűjtőjükön előforduló problémáikat és ezek megoldása érdekében tett lépéseket, célkitűzéseket. E csereprogram során, Franciaország két vízgyűjtő területén, Loire-Bretagne és SzajnaNormandia, felelős vízügynökségek 3-3 igazgatóságának munkájába nyertem bepillantást (1. 2. 3. 4. ábra).

Anjou-Maine Területi Igazgatóság – Le Mans Loire-Bretagne Vízügynökség központja - Orléans

Quest Atlantique Területi Igazgatóság Nantes

1. ábra: Loire-Bretagne Vízügynökség működési területe

2. ábra: Szajna.Normandia Vízügynökség központja – Nanterre

-1-



3. ábra: Seine-Aval Területi Igazgatóság – Le Havre

4. ábra: Vallées d’Oise Területi Igazgatóság – Compiégne

E tanulmány célja bemutatni:

a francia újfajta szemléletű vízgazdálkodás alapjait, hátterét,

intézményi rendszerét, vízügynökségek szerepét, támogatási rendszer működését,

a Víz Keretirányelv kötelezettségeivel szembeni elmaradásukat,

Loire-Bretagne és Szajna-Normandia vízgyűjtők helyi adottságaiból fakadó problémáikat, eltéréseket,

ezek megoldására, néhány érdekes projektet,

egyéb példaértékű tapasztalatot.

-2-



1. FRANCIA VÍZÜGYI POLITIKA ALAPJAI 1.1 4 fő szakmapolitikai törvény van érvényben 1964-es törvény: Ez volt az I. francia Vízügyi törvény, amely lefektette az alapjait a vízgyűjtő alapú francia vízgazdálkodási rendszernek, természetes vízrajzi egységként a 6 db vízgyűjtő felismerésével (5. ábra). Ennek megfelelő irányítására megalkotta a vízügynökségek egy újszerű koncepcióját, vízgyűjtő területenként egy saját vízgyűjtő bizottsággal (amelyben minden érintett csoport képviselteti magát). Saját zárt pénzügyi rendszert hozott létre, a vízügynökségek teljes pénzügyi autonómiát és önállóságot kaptak.

5. ábra: Franciaország vízgyűjtő területei

1992-es törvény: A vízgazdálkodás decentralizációját a II. Vízügyi törvény erősítette meg. Létrehozta a kiegyensúlyozott készletgazdálkodás alapelveit, törekedve a vízi ökoszisztémák, vizes élőhelyek megőrzésére, víz helyreállítására, víz gazdaságos használatára és árvízvédelemre. E törvény 2 újítása: - a „SDAGE”, egy vízgyűjtőre vonatkozó Vízgazdálkodási Főterv megalkotása, amely egy vízgyűjtő szintű iránymutatás a kiegyensúlyozott vízgazdálkodásért. Beszámol a vízgyűjtők állapotáról, rögzíti az általános irányelveket, hosszú távú stratégiai célkitűzéseket (10-15 évre), és a megvalósítandó intézkedéseket. -3-



- a „SAGE”, egy részvízgyűjtőre vonatkozó Vízgazdálkodási Terv megalkotása, amely a különféle vízügyi szektor szereplőinek képviselőiből álló helyi kezdeményezés. 2000-es Víz Keretirányelv: Felvázolja az Integrált Vízkészlet-gazdálkodás alapelveit vízgyűjtő szinten. Ez egy francia sajátosság, hogy intézményi szempontból, a VKI a francia rendszert követi, és a franciák Vízgyűjtő gazdálkodási terve, a már meglévő Vízgazdálkodási Főterv (SDAGE) aktualizált változata, kiegészítve egy Intézkedési programmal. 2006-os „LEMA” törvény: Ez biztosítja Franciaország számára az eszközt, hogy lehetővé tegye az Európai követelmények teljesítését és ezáltal elérni a vizek és vízi környezet jó állapotát 2015-re. Továbbá, megerősíti a pénzügyi autonómiát, de a parlament komolyabb betekintésével (6. ábra).

6. ábra: Jogi keret

-4-



2. INTÉZMÉNYI RENDSZER Az egész rendszer alappillérét, minden szereplő részvétele jelenti (7. ábra).

7. ábra: Vízügyi intézményi rendszer

2.1 Vízgyűjtő bizottság A

Vízgyűjtő

Bizottság

egy

tanácsadói

és

döntéshozó szerv, amelyet 3 képviseleti csoport alkot: területi önkormányzatok és helyi hatóságok képviselői (40%), a felhasználók különböző kategóriái - ipari, mezőgazdasági, fogyasztói, környezetvédelmi civil szervezet - (40%), és az állam képviselői (20%). A Vízgyűjtő Bizottság ezen tagjai szavazzák meg a vízügynökség programját (6 éves akcióterveket), a díjak mértékét és ők hagyják jóvá a Vízgazdálkodási Főtervet (SDAGE), amely a területi bizottságokkal való konzultációk eredménye. A Bizottság dönt a vízgazdálkodásról és rendeli az egyes intézkedésekhez az anyagi eszközöket. A

befizetett

vízdíjakat

olyan közös érdeket szolgáló tevékenységek

-5-



társfinanszírozására fordítják, mint például a víztisztító működtetése vagy a mezőgazdaságból eredő szennyezés visszaszorítása.

2.2 Igazgató tanács Minden egyes vízügynökségnek van egy igazgató tanácsa, amely 35 tagból áll. A kormány által kinevezett elnökből, a vízügynökségek által 1 delegált tagból és a vízgyűjtő bizottság által kinevezett 11-11-11 tagból (önkormányzat, állam, felhasználók képviseletéből) áll. A vízügynökségek vezetését látják el (8. ábra).

8. ábra: Szajna-Normandia Vízgyűjtő testületének felépítése

2.3 Vízpolitika A vízpolitikának nevezett intézmények állami közintézmények (köztisztviselők). Jogi adminisztratív engedélyezési kör (pl. vízhasználathoz engedélyek kiadása), ellenőrzés, büntetés kiszabása az ő feladatkörükbe tartozik.

2.4 Vízügynökség A vízügynökségek szintén állami közintézmények, a vízpolitika végrehajtó szervei a vízgyűjtőkön, hogy összhangba hozzák a vízgazdálkodást a gazdasági fejlesztésekkel és a környezetvédelemmel. Az ügynökségek egy 6 éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelynek összhangban kell lennie a SDAGE célkitűzéseivel. 6 évre előre megtervezik a költségvetést. Ehhez a Vízgyűjtő Bizottság, az Igazgató Tanács, a Pénzügyi és Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyása szükséges. Ez a program megállapítja a vízkivételre és szennyezés kibocsátásra kivetett környezetvédelmi adókat. A vízgyűjtő bizottság és az igazgató tanács határozza meg, hogy a vízügynökségek milyen árpolitikát folytathatnak. A vízügynökségeknek kizárólag javaslattételi szerepük van a vízdíjak megállapításában. -6-



Az ügynökség által összegyűjtött adók aztán lehetővé teszik, hogy támogatást nyújtsanak a vízkészlet és vízi környezet helyreállítási munkáikra, a helyi döntéshozók és szerződő hatóságok határozata alapján. Elsődleges céljuk a pénzügyi és szakmai segítségnyújtás azok a helyi önkormányzatok, gyártók és gazdálkodók számára, akik a többéves munkaprogram célkitűzéseivel összhangban valósítanak meg projekteket, vagy akik a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztésében érintettek. A vízügynökségek segítenek még a tervezésben és a nyilvánosság tudatosságának növelésében. Továbbá, a 6 vízügynökség éves költségvetésének 1 %-a elkülöníthető nemzetközi fejlesztésekre. 2.4.1

Helyi hatóság: önkormányzat

Felelős a közműves víz és szennyvízszolgáltatásokért, a vizi közművek finanszírozásáért, beruházásáért (a vízügynökségektől kapott támogatások által). A választott eljárási módszer közvetlen vagy szerződés valamely állami vagy magán céggel - teljesen tőlük függ. Szintén felelősek a monitoringért és a víz-és szennyvíz szolgáltatások teljesítményének értékeléséért, és részt vesznek ezen szolgáltatások szervezeti és végrehajtási vonatkozású döntéseiben minden érintett hatékony részvételével együtt. Az állami kézben lévő folyók fenntartása, árvízvédelem központi állami feladat.

-7-



3. FRANCIA VÍZGAZDÁLKODÁS 2 ALAPELVE 3.1 „Víz finanszírozza a vizet” Ivóvízellátásnak és szennyvízszolgáltatásoknak ára van: a vizet szállítani, kezelni, elosztani és minőségét biztosítani kell. Vízszámlákon keresztül, a felhasználók viselik az önkormányzatok és önkormányzatok közötti társulások beruházásához és a telep üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek túlnyomó részét.

3.2 A „szennyező fizet” A „vízkivétel” és „szennyezés”-i adók arányban állnak a kitermelt víz és a bevitt szennyezés mennyiségével. Ezen adók, háztartási, ipari és mezőgazdasági felhasználók által vízdíj formájában

befizetésre

kerülnek,

amelyet

az

ügynökségek

gyűjtenek

össze.

Ezt

visszaforgatják, azaz újra szétosztják támogatás formájában a helyi döntéshozók és szerződő hatóságok között: a települési területek vagy területcsoportok, gyártók, gazdálkodók között, hogy végrehajtsák a szennyezés elleni harcot, és a vízkészletekkel, vízi környezettel való gazdálkodást (9. ábra).

9. ábra: A szennyező fizet

-8-



4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A vízügynökségek szerepe vízgyűjtő szinten a végrehajtandó intézkedések elősegítése a vízkészletek és igények közötti egyensúly biztosítására. Szerepük főként pénzügyi. Elkülönítenek pénzalapokat – kamatmentes kölcsön vagy támogatás formájában – projektekre, amelyek megfelelnek a vízügynökségek programjának célkitűzéseivel. A pénzösszeg, amelyet eloszt, a használóktól, adók és díjak formájában érkezik (a vízgyűjtőjéről) az elfogyasztott víz és a kibocsátott szennyezés mennyisége alapján (10. ábra). Ez a pénzügyi támogatás célja, hogy ösztönözzék a felhasználókat, hogy csökkentsék az erőforrásaikra gyakorolt hatást beruházások vagy jobb technológia alkalmazásával.

10. ábra: Pénzügyi eszközök

4.1 Bevétel Díjak összegyűjtéséből tevődik össze, (környezetvédelmi adók) a gazdasági szektor (ipar, háztartások, mezőgazdaság) azon résztvevőitől, akik vizet termelnek ki, vagy szennyezett vizet bocsátanak ki. 4.1.1

Bevétel szétosztása

Az összegyűjtött díjakból, támogatást vagy kedvező kölcsönöket biztosítanak a települések, ipari vagy mezőgazdasági egységek számára, akik a szennyezés csökkentésébe invesztálnak, azaz minőségi, mennyiségi vízgazdálkodási feladatot látnak el, mint például:

Szennyvíztisztító telep, tisztítási eljárás -9-



Csatornázási rendszerek

Ipari tevékenységek

Mezőgazdasági tevékenységek

Természetes környezet visszanyerése

Ivóvíz biztonság garantálása, (nem pedig ivóvíz szolgáltatás)

Víztermelés, víztisztítás

Vízhálózatot viszont nem támogatnak, mivel a területi önkormányzatok és az általuk kiválasztott vállalatok maguk is kivetnek vízdíjakat és a vízhálózatot abból fedezik. A művek az önkormányzatok tulajdonában van, a vízművek üzemeltetése szabad döntésen alapul, de mindenképpen az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik.

4.2 Pénzügyi támogatási díjak: A vízgyűjtő bizottság, minden következő 6 éves periódusra (2007-2012) meghatározza az érzékeny területeket (11. ábra). Ez az övezeti besorolás a vízügynökségek 9. akcióprogramja alapján a Szajna-Normandia Vízgyűjtőre a következő:

11. ábra: Övezeti besorolás a Szajna-Normandia Vízgyűjtőn

A piros színnel jelzettek a legsürgetőbb övezetek, a zöld pedig kevésbé sürgősen kezelendő területet jelöl. A díjak, a zónák besorolásától függően eltérnek (zónánként eltérő súlyszámokat használnak), mivel a természetes környezet (folyók, talajvíz, stb.) minősége, a szennyezésre való sérülékenysége és a jó ökológiai állapot eléréséhez elvégzendő munka terjedelme alapján vannak meghatározva. A különböző kategóriájú felhasználói csoportok és a földrajzi területek - 10 -



között a „vízgyűjtő szolidaritás” elve alapján, a támogatás eltérő. Például, a háztartási felhasználók Párizsban átlagosan többet fizetnek szennyezésre és vízkitermelési adóra, mint amennyit visszakapnak támogatás formájában (12. ábra).

12. ábra: Ivóvíz kivételi díjakra vonatkozó zónánkénti besorolás

4.2.1

Díjak számításának módja

Befizetendő adó = Adóalap (szennyezés, vízhasználat mértékétől függően) x együttható (szennyezési zónától függően) x díj Minden egyes vízügynökség minden területi igazgatósága a saját működési területére számítja az adókat. 7 féle adót vetnek ki 1.

Vízkivétel (ivóvízre, ipari vízhasználatra, hajózásra, öntözésre való víz biztosítására)

2.

Szennyezés (háztartási, ipari és mezőgazdaságból származó)

3.

Csatornahálózat modernizációja

4.

Diffúz szennyezés (Növény-gyógyszerészeti termékek, növényvédő szer általi)

5.

Víztárolás száraz időszakban (júniustól-októberig)

6.

Átjárhatóság

akadályozása

(pl.

akadályozása) 7.

Vízvédelem

- 11 -

duzzasztók

esetében

a

halvándorlás


4.2.2


Vízgyűjtőnként eltér a vízdíj

A 13. ábra, a Loire-Bretagne vízgyűjtő területen, a vízellátási, szennyvízgyűjtési és kezelési szolgáltatás árát, plusz a Vízügynökség által beszedett adó %-os arányát mutatja

13. ábra: Vízdíj meghatározásának elemei

Az átlag vízdíj: nettó 4 €/m3 (a felhasználó fizeti ezt az összeget). A vízszámla egy állandó (állandó költségek fedezésére) + változó (arányos a fogyasztással) részből áll. A kifizetett 4 €ból 17% díjként kerül be a Vízügynökség kasszájába. Szajna-Normandia Vízgyűjtőn az átlag vízdíj nettó 3 €/m3, és ennek 16%-a kerül az ügynökséghez. Fizetés módja A háztartási vízhasználók az önkormányzatnak fizetnek, míg az ipari és mezőgazdasági vízhasználók közvetlenül a vízügynökségnek.

4.3 Tisztítási bónuszok kifizetése Ezt a vízügynökségek a különböző műtárgyak jó működése után állapítják meg és fizetik, feltéve hogy az műszakilag is megfelelő. 4.3.1

Számítása

Bónusz = Szennyezőanyag terhelés x Teljesítményi együttható x Díj (14. ábra).

- 12 -



14. ábra: Arányszámok 2009-ben

A 15. ábrán, a piros pontokkal jelölt (A1, A3, A4, A6) helyeken történő kötelező mintavételt (vízhozam és koncentráció) rendelet írja elő minden egyes kommunális szennyvíztisztító telepre. A zöld pontok (S5, S6, S9, S10,S11,S12,S14,S15) az ellenőrzési pontokat jelölik. A piros mintavételi pontokról a vízpolitika és a vízügynökség havonta kap adatokat. A bónusz a mintavételből származó adatokból számított tisztítási fok hatékonysága alapján kerül számításra.

15. ábra: Mintavételi pontok

- 13 -



5. VÍZÜGYNÖKSÉGEK SZEREPE A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁBAN

Intézkedési programok fejlesztésének a vezetése

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv fejlesztésének vezetése

Érdekeltek munkacsoportjainak vezetése az intézkedések meghatározása és költséghatékony értékelése céljából

A dokumentumok kidolgozásának és terjesztésének biztosítása

Nemzeti szintű jelentéstétel biztosítása

Nemzetközi területi munkacsoportokban való részvétel

5.1 Kötelezettségekkel szembeni elmaradások A városi szennyvíztisztításra vonatkozó 1991. május 21-i tanácsi irányelv, az agglomerációk szennyvízelvezetésére és megfelelő tisztítására 3 határidőt írt elő: 1998.12.31.: 10 000 LE feletti agglomerációk számára, érzékeny területre történő kibocsátás esetén 2000.12.31.: 15 000 LE feletti agglomerációk számára, nem érzékeny területre történő kibocsátás esetén 2005.12.31.: 2 000 – 10 000 LE és 2 000 – 10 000 LE közötti agglomerációk számára, amelyeket nem kellett teljesíteni a fenti 2 időpontra. Azonban, ezzel szemben nagy a lemaradásuk. 1998 és 2000. évre kitűzött célok 2011.12.31-re teljesülnek majd. A 2005-ös elvárásokkal kapcsolatban, habár nagy erőfeszítéseket tesznek, egyelőre nem EU konformok. Emiatt jelenleg jogvita zajlik. Büntetést még nem kellett fizetniük, de nagy valószínűséggel ennek kirovása meg fog történni.

5.2 Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés A 16. ábrán nyomon követhető a tervezési folyamat időbeli megvalósítása. A Vízgazdálkodási

főtervüket,

2009.

októberében

végrehajthatják.

- 14 -

elfogadták,

így

2010.

jan.

1-től



16. ábra: Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés folyamata

5.2.1

Felszín alatti víztestek állapota

A Szajna-Normandia Vízügynökség Vallées d’Oise Területi Igazgatóságának működési területén a víztestek állapota látható, továbbá azon víztestek, amelyek jó állapota elérhető 2015-re, vagy pedig derogáció kérése szükséges (17. ábra18. ábra19. ábra).

17. ábra: Nitrát és növény védőszer problémák

18. ábra: Jó állapotban

- 15 -



19. ábra: Mennyiségi és minőségi jó állapot elérése 2015-re (a piros vonalkázott és narancsszínű víztestekre derogációt kérnek)

5.2.2

Felszíni víztestek állapota

20. ábra: Kémiai és ökológiai jó állapot elérése 2015-re (a piros vonalkázott és narancsszínű víztestekre derogációt kérnek)

- 16 -



A 21. ábra a 2015-ig megvalósítandó célkitűzés eléréséhez szükséges intézkedési programok tevékenység fajtánként %-ban meghatározott költsége.

21. ábra: Új célkitűzések a VGT-ben

- 17 -



6. VÍZGYŰJTŐK, SAJÁTOS PROBLÉMÁK 6.1 Loire-Bretagne

22. ábra: Loire-Bretagne Vízgyűjtő

A Loire-Bretagne Vízügynökség 6 területi igazgatósággal rendelkezik, melynek központja Orléans-ban található (22. ábra). 135 000 km2-nyi területével Franciaország területének 28 %-át fedi le.

36 megye

10 régió

7 400 település

11,5 millió lakos

tartozik az irányításuk alá.

2 600 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Éves költségvetésük: 435 Milliárd € Franciaország állattenyésztésének 2/3-a itt zajlik, a vízgyűjtő terület 50 %-án pedig gabonatermesztés folyik.

- 18 -


6.1.1


Ugyanazon vízgyűjtő, mégis hatalmas eltérések Ivóvíz A Loire-Bretagne Vízügynökség központjának (Orléans) működési területén, az ivóvíz főként talajvízből származik, kivéve a nagyobb városokat, amelyek a Loire folyóból veszik az ivóvizet. A Loire-Bretagne Vízügynökség területi igazgatóságának (Nantes) működési területe nem rendelkezik elegendő talajvízzel, így az ivóvízkészlet főleg felszíni vízből ered. Diffúz szennyezés Franciaország sertéstenyésztésének 50%-a Britanny régióban (Nantes-i területi igazgatósághoz tartozik) zajlik, ezért a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezés (nitrát és foszfor koncentráció) nagyon magas, amely tengerparti problémák okozója. Árvízproblémák A Nantes-ban található területi igazgatóság működési területén árvíz csak ritkán fordul elő, míg Orléans környezetében ez gyakori probléma. Zöld alga A szokatlanul meleg időben erősen burjánzó zöld alga folyamatosan problémát jelent a Franciaország Loire-Bretagne Vízgyűjtő nyugati partszakaszain (23. ábra), mivel mikor elpusztulnak és a tenger kiveti őket a partra, bomlás közben mérgező gázokat, nevezetesen ként termelnek, amely nagy mennyiségben van jelen a növény szöveteiben és ebből kénes hidrogén keletkezik. Az alga halom felszínén sokszor szilárd kéreg alakul ki, a belsejében viszont ott van egy tömlőszerű formációban a mérgező gáz. Veszélyessé akkor válik, ha ez a gáz hirtelen kiszabadul. A veszélyt fokozza, hogy a bomló algák, amíg el nem érik a mérgező küszöböt, szagtalanok, és már csak mikor mérgezőképességük maximumához közelednek, kezdenek a záptojáséhoz hasonló bűzt árasztani.

- 19 -



23. ábra: Zöld alga megjelenése

Az algaveszély számos parti helységet érint (24. ábra). Az érintett önkormányzatok, és több zöld

szervezet

a

kormánytól

kér

anyagi

támogatást,

a

megakadályozásához, illetve az elpusztult algák összeszedéséhez.

24. ábra: Zöld alga - regionális program

- 20 -

növény

szaporodásának



6.2 Szajna-Normandia Vízgyűjtő területe, a Szajna folyó és mellékfolyóinak, Oise, Marne, Yonne és Normandia tengerparti folyóinak mellékfolyóiból áll össze.

25. ábra: Szajna-Normandia Vízgyűjtő

A Szajna-Normandia Vízügynökség 7 területi igazgatósággal rendelkezik, melynek a központja Nanterre (25. ábra). 97 000 km2-nyi területet, Franciaország területének 18 %-át fedi le.

25 megye

8 régió

17 millió lakos

tartozik az irányításuk alá.

70 000 km-nyi vízfolyással rendelkezik. Éves költségvetésük: 895 Milliárd € Franciaország ipari tevékenységének 40 %-a itt történik, a vízgyűjtő terület 50 %-án pedig belvízi hajózás zajlik. 60 000 km2 mezőgazdasági területtel rendelkezik. 1. számú gazdasági szereplő. A vízgyűjtő népességének több mint felének ivóvíz ellátása talajvízből származik. Párizsban és a nagyobb városok környékén, az ivóvíz főként folyókból származik.

- 21 -


6.2.1


Problémák, feladatok

Nyáron, itt is néhány strandot eláraszt a zöld alga, amelyet a víz magas foszfát és nitrát tartalma eredményez. A vízminőség javítása még mindig komoly problémát jelent a vízgyűjtőn. Az ipari és mezőgazdaságból származó szennyezési szint magas. a nitrát, növényvédő szer és nehézfém koncentráció folyamatosan növekszik. Az árvizek elleni küzdelem és az eutrofizáció, a vizes élőhelyek védelme, valamint a telepek szennyvíziszap terítése szintén fontos szerepet játszanak a Szajna-Normandiai vízgyűjtőn.

6.3 Loire-Bretagne és Szajna-Normandia közötti hasonlóság Egyhangúan kijelenthető, hogy mindkét vízgyűjtő területen hatalmas probléma a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezés, a nitrát és növényvédő szerek koncentrációjának folyamatos növekedése. A települési és ipari szennyvíztisztítást pedig még mindig fejleszteni kell a szennyvíztisztító telepek hatékonyságának növelésével, különös tekintettel a nitrátra és foszfátra.

- 22 -



7. VÍZÜGYNÖKSÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK A vízügynökségek jelenlegi, 9. akcióprogramja a 2007-2012-es időszakra, 11.6 billió €összeget határoz meg.

7.1 Ezen programok fő célkitűzései

Nitrát, növényvédő szerek, és foszfor általi vízszennyezés ellenőrzése; ivóvízellátásra szánt készletek minőségének védelme; jobb vízkészletgazdálkodás

Vizes élőhelyek helyreállítása: Vizes élőhelyek működésének jobb ismerete; ezen élőhelyek helyreállításának és fenntartásának a fejlesztése

Jobb koordinálás: nemzetközi szerződések fejlesztése, információ biztosítása a nyilvánosság számára és a tudatosság növelése a vízgazdálkodás és vízi környezet védelmében.

7.2 Támogatás menete Támogatás igényléséhez, minden egyes önkormányzatnak be kell mutatnia a saját projektjét (költségek, leírás, tervezés, stb.) az adott vízgyűjtőn felelős vízügynökségnek. Az általuk adható támogatás: általában 40 %, max. 60 % lehet, és csakis még megkezdetlen beruházásra vagy tanulmányra. Ez

nem

egy

egyszerű

eljárás,

önkormányzatoknak

különböző

anyagokat,

dokumentumokat kell előkészíteniük és néha a vízpolitika tanácsa alapján még mérlegelni kell az ügyet. Továbbá, ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyben pontosan leírják a projektjüket. A vízügynökségeknek minden esetben össze kell hasonlítani az egyes projektek költségeit a hasonló projektek referencia költségével. A projektek összköltségeit gyakran még csökkentik. A Loire-Bretagne Vízügynökség (ez vízügynökségenként változó) általában a beruházás vagy tanulmány végén nyújt támogatást, de ez a projekt költségétől is függ. Ha a támogatás kevesebb, mint 50 000 €, a projekt befejezése után történik a kifizetés. Azonban, ha a vízügynökség által nyújtandó támogatás összege több mint 50 000 € a kifizetés 2 alkalommal történik. Az első kifizetés (kb. a projekt teljes költségének 30%a) akkor esedékes, mikor az önkormányzatok igazolni tudják a projekthez kapcsolódó tevékenységek költségeinek 30%-át, majd a fennmaradó összeg a projekt végén kerül kifizetésre, mikor az önkormányzat (megállapodás alapján) igazolja a projekt teljes - 23 -



költségére vonatkozó kiadásokat, és kitölti az űrlapot, amelyben tanúsítja a munkák végét. Így, minden Loire-Bretagne Vízgyűjtőn levő önkormányzatnak elő kell finanszíroznia a projektjét.

7.3 Támogatott tevékenységek, projektek 7.3.1

Szennyvíztisztítási eljárások fejlesztése

Jelenlegi erőfeszítések középpontjában a hatékonyabb szennyvíztisztítási eljárások fejlesztése áll, különösen a nitrogén szennyezés tekintetében figyelembe véve a kezelési eljárásokat, amelyek jobban megfelelnek a vidéki térségeknek (derítőtavas, gyökérzónás szennyvíztisztítás, stb.). Természetesen ezeket a fajta rendszereket kis vízhozamú vízfolyásokba történő szennyvízkibocsátás esetén nem ajánlják. A vízügynökségek évente 50 egyedi szennyvíztisztítót építésére adhatnak támogatást településenként (26. ábra), mely megoldás Franciaországban meglehetősen elterjedt. Ennek összege maximum 6700 € lehet háztartásonként.

26. ábra: Egyedi szennyvíztisztító

7.3.2

Szerződéskötés

A nitrát szint csökkentése érdekében a gazdákkal történő szerződéskötést is támogatják, ami kedvező hatással van a helyi ökoszisztémára is.

- 24 -


7.3.3


Terjedő vízi növények eltávolítása

Rengeteg energiát fordítanak arra, hogy a tavakban, óceánpart közelében lévő vizes élőhelyeken

megjelenő

burjánzó

növényeket

nyaranta

eltávolítsák

a

vízből.

Megpróbálják gyökerestől kiirtani a biodiverzitás csökkentő káros hatásuk miatt (27. ábra). Évente kb. 1 millió €-t költenek erre.

27. ábra: Burjánzó növények kézi eltávolítása

7.3.4

Só lepárló medence - Suscinio Tengeri só előállításánál fontos, hogy a tengervíz ne legyen szennyezett. A

medencék

zsilipekkel

vízszintjét szabályozzák,

amelyek evapotranspiráció, szél és

napfény

kiszáradnak, (megfelelő

együttes

hatására

így

nyáron

vízszintszabályozás,

és időjárási viszonyok esetén) a tengeri só kitermelhetővé válik. A só kitermelés mellett, fontos szerepet tölt be az osztriga farm medencéje és a vad élővilág számára zárt csendes, zavartalan hely biztosítása (28. ábra, 29. ábra).

- 25 -



28. ábra: Sólepárló medence - Suscino

29. ábra: Élővilág számára biztosított zavartalan környezet

7.3.5

Mont-Saint-Michel árapály sziget tengerparti jellegének visszaállítása A Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában,

a

árapálysíkságából

La

Manche

csatorna

kiemelkedő

sziget.

Jellegzetessége, hogy apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. A világörökség része és évente több mint 3 millió látogatót vonz. Viszont az ár-apály jelenség hatására az üledék, iszap gyors ütemben, és folyamatosan rakódik le a szárazföld és a sziget között, amely következtében a sziget, pont a fent leírt jellegzetésségét veszítené el. - 26 -



Az üledék és iszap lerakódás megszüntetésére és világörökségi állapot fenntartására az alábbi tevékenységeket valósítják meg:

megosztó küszöb/vezetőmű kerül kiépítésre a megfelelő vízelosztás céljából (30. ábra),

a meglévő zsilip helyett egy intelligensebb alkalmazása, a hordalékprobléma megoldására és a halak átengedésére, a régi zsilip funkciójának megtartásával. Dagály esetén a zsilip zár és a zsiliptábla felül átengedi a hordalékban szegényebb vizet. Apály esetén „visszamosatásként” alul engedi vissza a víz egy bizonyos részét (31. ábra),

a meglévő út egyik része helyett egy gyalogoshíd kialakítása, hogy ne akadályozza a víz természetes útját (32. ábra),

parkolóhelyek kialakítása

30. ábra: Vezetőmű

31. ábra: Duzzasztógát

Projekt összköltsége: 200 millió €, amelynek 50 %-a állami támogatás, a fennmaradó 50 %-ot pedig az EU, a területi önkormányzat, a Szajna-Normandia Vízügynökség, Alsó Normandia és Brittany régiók finanszírozzák.

- 27 -



32. ábra: Gyalogoshíd látványterve

7.3.6 A

Vizes élőhelyek megőrzése

francia

vízügynökségek

jelentős

támogatást

biztosítanak

természetvédelmi

programokhoz, amelyek a vízi erőforrásoknak mind a mennyiségi mind pedig a minőségi javítását tűzték ki célul. A vizes élőhelyek megőrzését célzó programok különösen gyakoriak. A vízügynökségek gyakran teljes egészében megvásárolnak wetland-eket, továbbá ösztönzik ezen élőhelyek helyreállítását. 7.3.7

Grand-Lieu Tó projekt

Grand-Lieu Franciaország legnagyobb természetes tava. A Boulogne és az Ognon táplálják. Meglehetősen sekély, átlagos mélysége 90 cm közel az Atlanti partvidékhez és a Loire torkolatához. Tó felülete 60 km2 télen, 35 km2 nyáron, vízgyűjtő területe 830 km2 (33. ábra34. ábra).

- 28 -


Francia-Magyar szakmai csereprogram 33. ábra: Gran- Lieu tó vízgyűjtő területének határa

34. ábra: Grand-Lieu tó fő folyói

A projekt célja

A vízi ökoszisztémák működésének javítása: angolnák szabad mozgásának biztosítása,

burjánzó

növények

”Ludwigia

peploides”

és

“Elodea

canadensis” megfékezése (36. ábra), Vörös mocsári rák elszaporodásának kezelése (35. ábra), patakok és folyók helyreállítása és fenntartása

Vizes élőhelyek helyreállítása és védelme: ingoványok a tó közelében, más vizes élőhelyek a vízgyűjtő területen

Patakok és folyók vízminőségének javítása: növényvédő szerek jobb használata

Eutrofizáció csökkentése: mezőgazdasági szennyezés szabályozása

Vízgazdálkodás kisvíz idején: nem történik a folyókból vízkivétel

Turisztikai tevékenységek fejlesztése és környezetvédelmi oktatás: azonban kizárólag a tavat körülvevő környezetben, magán a tavon semmilyen tevékenység nem engedélyezett.

- 29 -



35. ábra: Elszaporodott Vörös mocsári rák

36. ábra: Ludwigia peploides

- 30 -



8. PÉLDAÉRTÉKŰ TAPASZTALATOK 8.1 Szennyvíztisztító telepre vonatkozó éves jelentés Egy SATESE nevű, magánkézben lévő műszaki szolgálat, évente készíti és megküldi jelentését az érintett vízügynökségek számára, amely minden egyes megye területén működő szennyvíztisztító telepre vonatkozó adatokat tartalmazza (37. ábra). Ez a települések segítségével történik, mivel nekik kell frissíteni a saját területükre eső telepekre vonatkozó információkat.

37. ábra: Éves jelentés MORBIHAN megye területére

8.1.1

A jelentés tartalmazza az alábbiakat

Az elmúlt évi tevékenységek bemutatását

A telepek hatékonyságának vizsgálatát

Az összes szennyvíztisztító telep alapadatait: Létesítés helye, időpontja, szennyvíztisztítás típusa, LE, kapacitás (m3/nap), stb.

Tisztított és nyers szennyvíz adatait: vízhozam, LA, BOI5, KOI, ÖF, ÖN (mg/l, kg/nap), N-NO3, N-NH4, P-POS, stb.

Észrevételeket: Tisztítás minőségére, működésre, telepre, szennyvíziszap kezelésre vonatkozóan és további intézkedésekre javaslatokat

- 31 -



A SATESE ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak. 10 000 LE felett, évi 1 ellenőrzést végeznek. Óránként mintát vesznek a befolyási és kibocsátási pontnál 24 órán át, amelyet egy akkreditált laboratóriumba küldenek. Megvizsgálják a telep teljesítményét, hatékonyságát is. Erről a helyszíni ellenőrzésről és a vizsgálat eredményéről értesítik az érintett vízügynökséget és vízpolitikát. 8.1.2

”BDERU” települési szennyvíz információs adatbázis

Egy olyan, a vízügynökségeknek kifejlesztett adatbázisról van szó, amely Franciaország összes települési szennyvíztisztító telepének és agglomerációinak az adatait tartalmazza (38. ábra). Tehát hasonló a magyar kövizigeknél használatos TESZIR-hez, azzal a különbséggel, hogy a francia információs rendszert 1 intézmény (a minisztérium) tölti fel, amelyet évente kétszer frissít. 2009-ben, a 2008-as adatok már elérhetőek és szükség esetén felhasználhatók, mivel nem 3 év lemaradással kerülnek be az adatok az adatbázisba.

A színek mutatják, hogy az adott telep megfelel-e az EU-s követelményeknek: - teljesítés ismeretlen - nem EU-konform - EU-konform

38. ábra: BDERU adatbázis

- 32 -



Felülvizsgálatokra vonatkozó határidők, teljesítés esetén azok dátumai

39. ábra: Felülvizsgálati időpontok

8.1.3

”Víz osztályok” azaz ”Aktív pedagógia”

Ez a program 23 éve működik, melyre a vízügynökségek nyújtanak támogatást. Célja, egy héten keresztül, a fiatalok (ált. iskolától egészen a felsőfokú intézményekig) aktív bevonása által a környezettudatosság növelése, a víz értékként történő kezelésének tudatodsítása. A 40. ábra mutatja, az évenként megszervezett programok számát a Szajna-Normandia Vízgyűjtőn.

40. ábra:”Víz osztályok” szervezésének növekedése

Ahogy az intézmények érdeklődése, úgy a támogatás összege is évről-évre nő. Minden egyes programnak a teljes körű lebonyolítására 600 €-t biztosítanak. A 2008-as évre 768 234 €-t különítettek el erre a célra.

- 33 -


Magyar-Francia szakmai csereprogram

ÖSSZEGZÉS A franciák számos hasonló nehézséggel állnak szemben, és természetesen az Atlanti Óceán közelségének köszönhetően akadnak eltérő problémák is, amelyekkel mi Magyarországon nem találkozunk. A szemlélet azonban teljesen különböző, mind a lakosság, mind a francia vízgazdálkodási rendszert illetően. A lakosság tudatában van a környezetvédelmi problémák komolyságának, különösen ahol ez az emberi egészségre hatással lehet. Tudják, hogy a növényvédő szerek és vegyi műtrágyák jelentik a fő problémát és értik, hogy a vizet tisztítani kell, mielőtt az a befogadóba jut. Ezért ők természetes dolognak tartják, hogy fizetnek ezért a szolgáltatásért. Összegezve a francia rendszer jól illusztrálja, hogy a vízgazdálkodás és a biodiverzitás szorosan összefügg egymással és nagyon gyakran kedvezően befolyásolhatják egymást, melyre követendő példaként kellene tekintenünk, ehhez azonban sok egyéb tényezőn túl, mind a magyar vízgazdálkodás minden területére kiterjedő, újra átgondolt stratégiára, mind pedig szemléletváltásra lenne szükség.

- 34 -


Magyar-Francia szakmai csereprogram

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1]

Ministry of Ecology, Energy, Sustainable Development and Town and Country Planning: Public water policy in France – 2009

[2]

Seine-Normandy Water Agency: Seine-Normandy Case Study

[3]

Seine-Normandy Water Agency: Financial Support

[4]

European Commission: Guide

[5]

http://www.eau-seine-normandie.fr

[6]

http://www.eau-loire-bretagne.fr

[7]

Vízügynökségek PowerPoint prezentációi

- 35 -

FRANCIA-MAGYAR TWINNING PROGRAM TANULMÁNY. Bócz Brigitta Noémi. Készítette: csoportvezető

Recommend Documents