I. negyedév. Tartalom. A Twinning program általános bemutatása

Twinning Hírlevél I/1

Tartalom 1

A Twinning program általános bemutatása

2014. I. negyedév

A Twinning program általános bemutatása

11

Interjú Scherczer Károly, Nemzeti TAIEX Koordinátorral

13

Interjú Váradi Imre, NFFKÜ Zrt. igazgatósági elnökkel

A Twinninget, vagyis Ikerintézményi Programot az Európai Bizottság 1998-ban hozta létre azzal a céllal, hogy a tagjelölt országok közigazgatásának fejlesztését, az uniós joganyag átvételét és alkalmazását elősegítse. A Twinning projektek keretében az EU tagállamok közigazgatási szerveinek szakértői a kedvezményezett államba kiutazva, az ottani szakemberekkel együttműködve fejlesztik a fogadó ország intézmény- és jogrendszerét. Az ikerintézményi program tehát olyan tudásátadásra és tapasztalatcserére épülő együttműködési projekteket támogat, melyek a tagállamok és az EU-n kívüli kedvezményezett államok közigazgatásainak kooperációja által valósulnak meg.

A Twinning program szerepe a kormányzati célkitűzések megvalósításában A Európai Bizottság előrejelzése a 2014 folyamán várhatóan kiírásra kerülő Sikeres Twinning projektet zárt Twinning projektekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Horvátországban

Magyarország a programban kezdetben, mint kedvezményezett ország vett részt, majd EU-csatlakozásunkat követően jogosulttá váltunk arra, hogy szakértőket kibocsátó, donor országként működjünk közre. Értelemszerűen a Twinning program kedvezményezett országainak köre is változott időközben, jelenleg a következő tagjelölt és potenciális tagjelölt (IPA országok), illetve az Európai Szomszédsági és Partnerségi Politika hatálya alá eső államok (ENPI országok) képezik a Twinning projektek célországait.

4 8

14 18 23

Magyarország Twinning programban elért eredményei a 2013-as évben Institution Building Days

A Twinning projekteken belül megkülönböztetjük az ún. Twinning Light projekteket, melyek kisebb költségvetésű (max. 250.000 EUR, míg a normál Twinning projektek költségvetése átlagosan 1.000.000 EUR körüli), rövidebb időtartamú (max 6, míg a normál Twinning projektek általában 12-24 hónapig tartanak) projektek. Fontos különbség, hogy Twinning Light projektek esetében nem szükséges hosszú távú szakértő (RTA) kiküldése, vagyis a projekt teljes egészében rövid távú szakértői (STE) kiküldetésekkel valósul meg. További eltérés, hogy nincs lehetőség több tagállam konzorciumi formában történő pályázására.

Tagállam Az EU bővítési politikájának hatálya alá eső országok (IPA országok)

Európai Szomszédság Politika hatálya alá eső országok (ENPI országok)

Tagjelölt országok

Potenciális tagjelölt országok

Keleti partnerség országai

Mediterrán térség országai

Horvátország Macedónia Törökország Montenegró Izland Szerbia Albánia BoszniaHercegovina Koszovó Örményország Azerbajdzsán Grúzia Moldova Ukrajna Algéria Tunézia Jordánia Libanon Marokkó Egyiptom Izrael

Cél a közigazgatási intézmények fejlesztése, az EU joganyag átvétele

Cél az EU-val való fokozottabb együttműködés, a gazdasági integráció előmozdítása

A Twinning program működési mechanizmusa 1. Projekt beazonosítása: a kedvezményezett ország beazonosítja a szükségleteket, és az Európai Bizottság közreműködésével elkészíti a Twinning felhívást (Twinning Fiche). 2. Pályázati felhívás: A Twinning Fiche megküldésre kerül az EU-tagállamok Nemzeti Twinning Koordinátorai (National Contact Point, továbbiakban: NCP) részére. 3. Pályázatok benyújtása: a tagállam, vagy tagállamok konzorciuma elkészíti, és a Nemzeti Twinning Koordinátoron keresztül benyújtja javaslatát a kedvezményezett ország által vázolt cél elérése érdekében. (Pályázóként tehát mindig a tagállam jelenik meg, és nem a projektet megvalósító küldő intézmény(ek)) 4. Twinning Partner kiválasztása: a kedvezményezett ország értékeli a javaslatokat, és a pályázók szóbeli meghallgatását követően dönt arról, hogy mely tagállammal kívánja a projektet megvalósítani. 5. Twinning szerződés előkészítése és megkötése: a tagállam és a kedvezményezett ország közösen dolgozza ki a Twinning szerződést, beleértve a részletes munkatervet és költségvetést. 6. Az Európai Bizottság felülvizsgálata, a szerződés aláírása: az Európai Bizottság és a kedvezményezett ország adminisztratív irodája felülvizsgálja a Twinning szerződést, jóváhagyásuk esetén aláírásra kerül. 7. Projekt megvalósítás: a nyertes tagállam (vagy tagállamok konzorciuma) a projekt megvalósításának teljes időtartamára legalább egy hosszú távú szakértőt (Resident Twinning Adviser, továbbiakban: RTA), illetve időszakosan több rövidtávú szakértőt (Short Term Experts, továbbiakban: STE) küld a kedvezményezett országba. A szakértők munkáját egyrészt a tagállami projektvezető (Project Leader, továbbiakban: PL), másrészt a kedvezményezett ország projektvezetője, valamint a kedvezményezett ország által kijelölt RTApartner támogatja. 8. Monitoring és jelentéstétel: a projektek előrehaladásának nyomon követése negyedéves jelentések, valamint záró jelentés alapján történik, melyeket az Európai Bizottság delegációja, illetve a kedvezményezett ország adminisztratív irodája ellenőriz. 9. Audit: a Twinning projekteket külső, független auditor vizsgálja meg.

2

Twinning hírlevél

I/1

Twinning projektek megvalósításának feltételei A Twinning projektben való részvételhez a következő, a Twinning Fiche-ekben vázolt részletes szakterület-specifikus követelményeknek megfelelő szakértőket szükséges biztosítani: •

Project Leader (PL): a küldő intézmény részéről adott projekt megvalósítását irányító vezető tisztviselő, az irányítással járó feladatokat a küldő intézményben látja el, csak a projektirányító bizottsági ülésekre utazik a kedvezményezett országba.

•

Resident Twinning Advisor (RTA): hosszú távú szakértő, aki az adott projekt teljes időtartama alatt a kedvezményezett országban tartózkodik (projektenként 1-2 fő).

•

Short Term Experts (STE): egyes projekttevékenységekben való közreműködésre néhány napos – néhány hetes időtartamra kiküldött rövid távú szakértők (projektenként legalább 10-25 fő).

A Twinning programra vonatkozó szabályokat az Európai Bizottság által kiadott kézikönyv fekteti le. Twinning pályázat benyújtására, Twinning projekt megvalósítására az EU tagállamok bármely közigazgatási szerve jogosult. A pályázásra jogosult intézmények a következő formákban vehetnék részt Twinning projektek megvalósításában: •

Egy hazai intézmény önállóan

•

Több hazai intézmény konzorciumban (egy tagállam csak egy pályázatot nyújthat be)

•

• •

3

Nemzetközi konzorcium vezetőjeként (Lead Partner) Nemzetközi konzorciumban partnerként (Junior Partner) Szakértők kölcsönzése (külföldi pályázó intézmény részére szakértők rendelkezésre bocsátása, a hazai intézmény a projektben formálisan nem vesz részt)

A Twinning program keretében a küldő intézmény projekttel kapcsolatos költségeit az Európai Unió az alábbiak szerint 100 %-ban finanszírozza: •

RTA-hoz kapcsolódó költségek -

•

Szakértőkhöz kapcsolódó, kedvezményezett országban felmerülő költségek: -

-

•

Az RTA normál illetménye Az RTA napidíja: kedvezményezett ország árszínvonalától függően 60-180 EUR/nap Lakhatás költsége Utazási költségtérítés Ha az RTA a családjával utazik, a kiköltözés költsége Biztosítás

Szakértői díj (expert fee): minden kedvezményezett országban ledolgozott nap után 250 euró/nap (kiemelkedő tapasztalattal és szakértelemmel bíró szakértő esetén akár 350-450 euró/nap is lehet) Napidíj (per diem): kedvezményezett ország árszínvonalától függően 120-360 EUR/éj mely magában foglalja a szállás, étkezés, helyi közlekedés költségeit Kedvezményezett országba való oda-vissza utazási költség Egyéb helyszíni költségek (pl. tolmácsolás, terembérlés)

Donor intézmény költségeinek megtérítése: -

Twinning Management Costs Compensation (TMC): szakértői díjak 150 %-a RTA helyettesítési díja: RTA illetményének 6 %-a A küldő intézmény a fenti, átalányalapú költségtérítési tételekre automatikusan jogosult. Szabad felhasználású összeg, mellyel tételesen elszámolni nem kell, azonban nyereséget a küldő intézménynek nem eredményezhet, és felhasználásnak a projekthez kell kapcsolódnia (pl. a donor intézménynél felmerült többletmunka költségei, helyettesítési pótlékok, Twinning költségvetésben nem tervezett tevékenységek finanszírozása, bankköltségek, stb.).

Twinning hírlevél

I/1

Magyarország Twinning programban elért eredményei a 2013-as évben Twinning és Twinning Light pályázatok számokban

A 2013-as évben összesen 78 Twinning és 26 Twinning Light pályázat került meghirdetésre, ebből magyarországi intézmények összesen 9 Twinning, valamint 8 Twinning Light felhíváson indultak. A megszületett döntések alapján Magyarország 1 Twinning Light és 5 Twinning projekt megvalósításának jogát nyerte el, a pályázatoknak így kb. 1/3a bizonyult sikeresnek. Ezeken kívül 2013-ban további egy - még 2012 decemberében meghirdetett -Twinning Light projekt kiválasztása zárult hazai sikerrel. Az elmúlt évek statisztikáival összevetésben a 2013. évi eredmények a benyújtott pályázatok száma szempontjából kimagaslóak, az elnyert projektek számát tekintve pedig elérik az eddig legsikeresebb 2007. és a 2011. év teljesítményét, mikor egyaránt 7-7 projekt tekintetében esett magyar tagállami partnerre a választás. A 4

magyar intézmények által benyújtott pályázatok mindegyike az IPA térségbe, vagyis tagjelölt illetve potenciálisan tagjelölt országokba irányult, az alábbiak szerint: Horvátország-, (amely 2013. július 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, de Twinning projektek fogadására még jogosult), továbbá Bosznia-Hercegovina,

Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a magyarországi pályázás mely országokba irányult, illetve milyen eredményekkel zárult 2013-ban. A szürkével jelölt országokban magyar intézmény nem nyújtott be pályázatot.

1. ábra: Magyarországi intézmények pályázási eredményei a Twinning és Twinning Light projektekben 2013-ban.

Twinning hírlevél

I/1

40 35 30 25 20 15 10 5 0

Benyújtott pályázatok száma (db)

átlag

2. ábra Twinning programban benyújtott pályázatok száma országonként 2013-ban Ezek jellemzően az ENPI térség országai, ahol Magyarország pályázati aktivitásának fokozása a jövőben fontos célkitűzés.

Twinning Light pályázatot, a projekt megvalósításának jogát azonban litván intézmény nyerte el.

A zöld színnel jelölt országokban a magyar intézmények által benyújtott minden pályázat nyertes volt (Horvátország, BoszniaHercegovina).

A 2. ábra az egyes tagállamok IPA országokba benyújtott Twinning pályázatainak számát mutatja a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor rendelkezésére álló információk alapján. A 28 EU tagországból összesen 23 pályázott valamilyen formában – önállóan vagy konzorciumi partnerként - Twinning projekt megvalósítására (a Twinning Light projekteket bele nem értve). Egy tagállam átlagosan 11 pályázat benyújtásában működött közre 2013 folyamán.

A sávozással jelölt országokban (Szerbia, Macedónia, Koszovó, Törökország) volt nyertes és sikertelen magyar pályázat is. A piros színnel jelölt Montenegróba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciuma nyújtott be

5

Franciaország és Németország pályázati aktivitása – ahogy a korábbi években is – kimagasló volt 2013-ban. Magyarország 9 darab beadott pályázattal a középmezőnyben helyezkedik el. Az átlag feletti pályázati aktivitást mutató országok közül Litvánia az egyetlen, amely nem az EU15-ből került ki. A 3. ábrán bemutatottak szerint a 28 EUtagországból összesen 16 pályázott Twinning Light projektre az IPA országok területén. Egy tagállam átlagosan 5 Twinning Light pályázaton indult 2013 folyamán. Az átlag felett teljesítő

Twinning hírlevél

I/1

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Benyújtott pályázatok száma (db)

átlag

3. ábra Twinning light programban benyújtott pályázatok száma országonként 2013-ban tagországok a Twinning programhoz hasonlóan szintén az EU15-ből kerültek ki, a lista élén kiegészülve Magyarországgal. Bár Magyarország pályázati aktivitása az IPA országok Twinning Light felhívásai tekintetében 2013-ban kimagasló volt, azonban csak egy pályázat esetén bizonyult eredményesnek. A jövőben fontos cél, hogy a mennyiségi növekedést a minőség, vagyis az eredmények javulása is kísérje.

Ennél kedvezőbb eredményt mutatnak a normal Twinning pályázatok, melyek több-, mint fele (9 pályázatból 5) a magyar intézmény nyertesként történő kiválasztásával zárult. A nyertes projektek köréből kimagaslik a bel - és igazságügyi terület. Az igazságügyi intézmények mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium eredményes pályázati tevékenysége is említésre méltó (1. és 2. táblázat).

Twinning Light program (összesen: 250 000 €) Célország

Projekt címe

Indikatív költségvetés

Résztvevő magyar intézmények

Szerbia

Strengthening the capacities of authorities responsible for CITES and wildlife trade regulations enforcement in Serbia

250 000 €

Vidékfejlesztési Minisztérium

Horvátország

Strengthening of internal audit capacity for execution of audits on CAP

188 889 €

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

1. táblázat Magyar intézmények részvételével elnyert Twinning Light pályázatok a 2013-as év folyamán 6

Twinning hírlevél

I/1

Twinning program (összesen: 9 210 014 €) Célország

Törökország

Koszovó

Macedónia

BoszniaHercegovina

Horvátország

Projekt címe Improvement of the Crime Analysis and Prevention Capacity in Turkey Strengthening criminal investigation capacities against organised crime and corruption Strengthening the capacities for effective implementation of the acquis in the field of freedom of movement for workers Enhancing the role of parliaments in Bosnia and Herzegovina in the EU integration contex Improvement of the Enforcement system in the Republic of Croatia

Résztvevő magyar intézmények

Vezető partner

Junior partner

Indikatív költségvetés

angol

magyar, holland

1 185 000 €

Országos Rendőrfőkapitányság

német

magyar, litván

1 800 000 €

Országos Rendőrfőkapitányság

svéd

magyar

950 014 €

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

magyar

francia

3 675 000 €

Országgyűlés Hivatala

spanyol

magyar

1 600 000 €

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2. táblázat Magyar intézmények részvételével elnyert Twinning pályázatok a 2013-as év folyamán

Az elnyert 5 Twinning projekt közül 1 esetben tölt be konzorciumvezető szerepet magyar intézmény: az Országgyűlés Hivatala francia junior partnerrel nyerte el a bosznia-hercegovinai parlamentek fejlesztését célzó projekt megvalósításának jogát. Ez immár az Országgyűlés Hivatala által elnyert 7. parlamenti Twinning, amely egyedülálló eredmény az EU tagállamok körében.

7

A nyertes projektek listáját áttekintve következtetésként levonható, hogy az elnyert Twinning projektek mindegyikében egy régi tagállammal partnerként együttműködve indultak a magyar intézmények. E konzorciumi forma általában is sikeresnek mondható a Twinning projektek összességét tekintve, hiszen a régi tagállamok Twinning projektek megvalósításában szerzett hosszabb évekre visszanyúló rutinját jól ki tudja egészíteni az új tagállamok frissebb csatlakozási tapasztalata.

Twinning hírlevél

I/1

Institution Building Days Directorate General for Enlargement, Institution Building Unit Directorate-General for Development and Cooperation EuropeAid, Regional Programmes Neighbourhood South Unit

2013. szeptember 19 – 20. A Bizottság minden évben megrendezi az Institution Building Days (Intézmény Fejlesztési Napok) konferenciát, amely tájékoztatást nyújt az Európai Unió Bővítési, valamint Szomszédsági Politika terén elért eredményeiről és jövőbeli terveiről. Részletes értékelést és tájékoztatást nyújt a három intézményfejlesztési eszközzel (Twinning, TAIEX és SIGMA) kapcsolatban. A rendezvény fórumot biztosít a Nemzeti Twinning Koordinátorok számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. 2013. szeptember 19. és 20. között nyolcadik alkalommal került megrendezésre az Institution Building Days Brüsszelben. A konferencia házigazdái az Európai Bizottság két főigazgatósága voltak, a DG Enlargement (Bővítési Főigazgatóság) és a DG 8

Development and Cooperation - EuropeAid (Fejlesztési és Együttműködési EuropeAid Főigazgatóság). A konferencia célja az volt, hogy az EUtagállamok, valamint a kedvezményezett tagjelölt, potenciális tagjelölt a szomszédságpolitika hatálya alá eső államok Nemzeti Twinning Koordinátorai pontosabb képet kapjanak az Európai Unió intézményfejlesztési programját érintő fejleményekről, tervekről és eredményekről. A 2013. július 1-jei EUbővítésnek köszönhetően Horvátország kettős szerepben vett részt a konferencián. Egyrészről, mint az intézményfejlesztési programok kezdeményezettje másrészről, mint új

pályázásra jogosult tagállam. A horvát közszolgálat számára a közel jövő nagy kihívásokat tartogat, mert egyszerre kell segítséget nyújtania a tagjelölt országoknak, valamint sikeresen le kell zárnia a folyamatban lévő programjait. A rendezvény előestéjén lépett életbe az EU elkövetkező hét évére szóló külső fejlesztéseket érintő új jogi szabályozása. Így a találkozó rendkívül aktuális volt a résztvevők számára. A kétnapos konferenciát a szervezők négy témacsoport köré építették fel. Az első nap három témacsoport lett feldolgozva, a második napra egy témát terveztek a szervezők. Minden egyes témát követően a résztvevőknek lehetősége volt kérdések feltevésére, valamint a tapasztalatok cseréjére. Twinning hírlevél Az első nagy téma csoport az „Intézmények

I/1

Az első nagy téma csoport az „Intézmények az EU határain túl” címet viselte. A szekció keretein belül Gerhard Schumann (DG ELARG) és Michael Köhler (DG DEVCO) tartott előadást „Új jogi keret az előcsatlakozási és szomszédsági politika” címmel. A második nagy téma a TAIEX és a Twinning program átfogó felülvizsgálata volt. Az ülést Joost Korte a DG ELARG megbízott főigazgatója elnökölte. A szekcióban összesen három előadás hangzott el. Az első előadás a TAIEX és Twinning program

9

értékeléséről szólt az ENPI kedvezményezettek körében. A második előadás a TAIEX és Twinning program értékeléséről szólt az IPA kedvezményezettjei körében. A harmadik előadás a horvát intézményfejlesztési tapasztalatokról számolt be. A következő szekció előtti szakmai ebéd során lehetőség nyílt a Bizottság és a tagállami NCP-k között egy kötetlen beszélgetésre, mely során a jelenlévők egyenként megvitatták a tagállamok által korábban felvetett kérdéseket,

észrevételeket. Magyar részről felvetésre került a napidíjak összegeinek egyenlőtlensége a Balkán országokban, a Twinning projektek esetleges meghosszabbítása, illetve egy ellenőrzési időszak bevezetése egyes projektek lezárása után. A harmadik nagy téma a tagállamok közötti együttműködést helyezte a középpontba. Az aktuális folyamat és menedzsment problémákat összegezte Cristophe Ingels a DG DEVCO-tól, valamint Paolo Gozzi, a DG ELARG küldöttje. Egy rövid szünet után sor került Litvánia

Twinning hírlevél

I/1

tagállami közreműködésének tapasztalatait bemutató beszámolójára a TAIEX és Twinning programok terén, melyben kiemelésre került a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a litván vezető partner által közösen megvalósított horvátországi Twinning projekt, mint a 2013. év egyik legsikeresebb projektje. Agnė Skaistytė előadásában méltatta a felek együttműködését és a szakértőik magas szakmai színvonalú munkáját. A konferencia második napjának fő témája az Intézményfejlesztési tevékenységek végrehajtása volt. Előbb a SIGMA program tapasztalatait vitatták meg a résztvevők az IPA és ENPI országok szemszögéből, majd Karen Hill tartott előadást a SIGMA programról általában, illetve a SIGMA különböző megközelítéseiről a környező országokban. Ezután Tunézia és Azerbajdzsán, mint ENPI országok Twinning, TAIEX és SIGMA programjainak bemutatása és kiértékelése történt meg. Ezen a napon első ízben mutatták be a Bizottság legújabb, a TAIEX programot népszerűsítő 10

videoklipjét, illetve a program új, felhasználóbarát internetes felületét, mely nagyban megkönnyíti a TAIEX-re való jelentkezést. A konferencia zárásaként a négy főbb témakör konklúzióit Adriano Zilhão, a DG ELARG Intézményfejlesztési Osztályának vezetője foglalta össze. Magyarországot két szakértő képviselte a konferencián: Tóbik Petra Twinning referens, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről, valamint Sczherczer Károly IPA koordinátor a Külügyminisztérium delegáltjaként.

Tóbik Petra (NFÜ NEP IH -Twinning referens): “A két nap során lehetőségem volt szakmailag fejlődni, valamint megismerkedni azon kollégákkal, akikkel eddig csak email-en volt lehetőségem kommunikálni, ezáltal erősítve a bilaterális kapcsolatokat, melyet szeretnék kamatoztatni a későbbiekben a Twinning Program népszerűsítése érdekében” Twinning hírlevél

I/1

Interjú Scherczer Károllyal Nemzeti IPA, TAIEX és SIGMA koordinátor, Külügyminisztérium “Örömmel tölt el az a tény, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett az érdeklődés és a pályázási szándék is a hazai társtárcák részéről a nyugat-balkáni térség felé irányuló Twinning, illetve TAIEX programokra.”

11

Honnan hallott először a Twinning programról? Munkatársai körében milyen a program ismertsége?

Miért tartja fontosnak a Külügyminisztérium szempontjából a Twinning programban történő aktív részvételt?

Személy szerint a Twinning programról már pályafutásom elején volt tudomásom. Első munkahelyemen, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Nemzetközi Főosztályán szoros együttműködésben voltam a terület akkori képviselőjével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Később Horvátországban, Magyarország Nagykövetségén (vezető) külgazdasági szakdiplomataként számos esetben sikeresen jártam közben egy-egy beadott Twinning pályázatunkkal kapcsolatban. Büszkén jelenthetem ki, hogy azon intézmények, melyek lobbitevékenységre kérték fel zágrábi missziónkat, többnyire meg is nyerték az adott pályázatot.

Úgy gondolom, hogy amennyiben van olyan típusú témakiírás, amiben a Külügyminisztérium hagyományosan jó tapasztalatokkal rendelkezik, úgy azt érdemes az EU tagjelölt/potenciális tagjelölt/szomszédsági programban résztvevő országok számára átadni. Ezen túl lehetőség nyílik a donor és kedvezményezett intézmény közötti tartós szakmai együttműködésre is olyan területeken, amit a klasszikus diplomáciának nincs lehetősége teljes mértékben lefedni.

Milyen eredménnyel sikerült eddig pályázni? Eddig intézményileg nem volt sikeres pályázatunk, de kevés pályázatot adtunk is be, mivel kevés olyan téma került kiírásra, amiben illetékes a KÜM.

Twinning hírlevél

I/1

Ugyanakkor szakértőként több munkatársunk vett már részt Twinning programokban ill. számos TAIEX szervezésű programban is közreműködött.

Van-e a Külügyminisztérium látókörében olyan Twinning felhívás, amelyre pályázat benyújtását tervezik a jövőben? Igen, van. Macedóniában szeretnénk indulni az „ IPA 2010, IPA PF 1.5 Further strengthening of the organisational and institutional capacities for the accession negotiation process” pályázati kiíráson. Információnk szerint erre 2014. I negyedévében kerülhet sor.

Meglátása szerint Magyarország számára milyen lehetőségeket kínál a Twinning program? Hazánk kormányzati intézményei számára a twinning egyfajta lehetőséget teremt arra, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az EU-n kívüli társintézményekkel. Ez a megszerzett kapcsolati tőke később a bilaterális kapcsolatok területén is kiválóan hasznosítható.

12

Sokszor ugyanis egy-egy Twinning misszión keresztül megszerzett kapcsolat jelenthet egy későbbi megoldást egy adott problémára. Fontos megemlíteni azt is, hogy a Twinning és részben a TAIEX programok lehetőséget adnak a küldő ország intézménye számára, hogy betekintést nyerjen az adott ország adminisztrációjának mindennapi működésébe. Ezért ez az eszköz szerves részévé vált az EU/EU tagállam közötti diplomáciai kapcsolatok építésének. Fontos megjegyezni ezért azt, hogy maguk a szakemberek munkájukkal tehát szerves részeivé válnak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok építésének. Az így kialakult szakmai/baráti kapcsolatok a későbbiekben elősegíthetik egy-egy bilaterális ügy előmozdítását, szerepet játszhatnak egy-egy gazdasági ügylet sikerre viteléhez.

Örömmel tölt el az a tény, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett az érdeklődés és a pályázási szándék is a hazai társtárcák részéről a nyugat-balkáni térség felé irányuló Twinning ill. TAIEX programokra. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet a szomszédsági program (ENPI-ENI) keretében kiírandó Twinning pályázatokra is, ahol szintén jó esélyekkel pályázhatunk. Az elmúlt évek pozitív eredményei ellenére is fontosnak tartanánk régiós jelenlétünk további erősítését. Ennek érdekében tovább bátorítanánk azt, hogy több ilyen jellegű programban vegyenek részt a hazai szaktárcák, ugyanis országunk és adminisztrációjának méretéhez képest még sajnos kevés Twinningre jelentkezünk.

Twinning hírlevél

I/1

Interjú Váradi Imrével Igazgatóság elnöke, NFFKÜ Zrt. Milyen céllal került megalapításra az NFFKÜ Zrt?

Jelenleg milyen területeken aktív az NFFKÜ Zrt?

A Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ) alapításának célja az volt, hogy a közigazgatás számára támogató tevékenységeket nyújthasson több különféle szakterületen, mint például a területfejlesztés, a kohéziós politika támogatása, a program- és projektmenedzsment, a projektgenerálás, valamint a kapacitás- és intézményrendszer-fejlesztés.

Az NFFKÜ látja el a Nemzeti Kapcsolattartó felügyelete alatt a végrehajtó ügynökségi feladatokat az EGT és Norvég Alapokban, és így folyamatos együttműködésben van olyan közintézményekkel, mint a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Magyar Államkincstár és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság. Emellett az NFFKÜ a Nemzeti Ikerintézményi Koordinátor megbízásából külső erőforrásbiztosítóként támogatja a hazai Twinning pályázatok generálását, és a nyertes pályázatok projektmenedzsmenti feladatainak ellátását.

Milyenek az eddigi tapasztalatai a Twinning projektekkel kapcsolatban?

menedzsment-háttér biztosítási készségeink kiépítésébe, még nem sejtettük mire is vállalkozunk pontosan. A felmerült adminisztrációs és pénzügyi feladatok ellátásához egy TWIST nevű adatbáziskezelő felületet fejlesztettünk, hogy a projektek életútja alatt mindig naprakész adatokat tudjunk biztosítani a hatékony szakmai megvalósításhoz. Emellett létrehoztunk egy négy főből álló csoportot, akik a nemzetközi, többek között Twinning projektekhez kapcsolódó feladatokat látják el a projektgenerálástól a menedzsment feladatokon át a szakértői tanácsadásig. Igyekszünk hiánypótlóak lenni ezen a területen is, hogy elősegítsük a Nemzeti Ikerintézményi Program célkitűzéseinek megvalósítását.

Az NFFKÜ az alapítása óta az EGT és Norvég Alapokkal foglalkozott, így amikor 2013 áprilisban belekezdtünk a Twinning projekt 13

Twinning hírlevél

I/1

A Twinning program szerepe a kormányzati célkitűzések megvalósításában

Kapcsolódás a Nemzeti Együttműködés Programjához Az ikerintézményi programban való eredményes magyar részvétel több ponton hozzájárul a Nemzeti Együttműködés Programjában megfogalmazott átfogó kormányzati célokhoz. Így lehetőséget teremt többlet uniós forrásokhoz való hozzáférésre, azoknak az államigazgatás szervei általi felhasználására (NEP 1.10 pont). A sikeres Twinning projektek a kedvezményezett országokkal kiépített együttműködés révén kapukat nyithatnak meg gazdasági kapcsolatainak megújítása felé (NEP 1.13 pont), lehetőséget adnak a hazai szakértelem külföldi „értékesítésére”.

14

Végül pedig fontos szerepet játszhatnak a közigazgatás rangjának visszaszerzésében is (NEP 5.2 pont), hiszen az ikerintézményi projektekben résztvevő tisztviselők szaktudása, elhivatottsága nagy mértékben növekedhet. Kapcsolódás a Magyary Zoltán Közigazgatásfejlesztési programhoz és a Kormányzati Személyzeti Stratégiához Mivel az ikerintézményi program államigazgatási szervek együttműködését, a tagállami közigazgatásokban dolgozó tisztviselők szakértői segítségnyújtását célozza, a Nemzeti Ikerintézményi Program kapcsolódása a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Programhoz szükségszerű.

A Nemzeti Ikerintézményi Programban megfogalmazott célok és a Magyary Programban vázolt jövőkép kölcsönösen erősíthetik egymást. A Magyary Program négy pillére közül az egyik a „Személyzet” fejlesztésére irányul. Cél a közigazgatásban dolgozók felkészültségének javítása, a minőségi kiválasztásra irányuló eljárások, a teljesítményértékelési rendszer, a képzési és továbbképzési rendszer megújítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, megvalósuló közszolgálati képzés megteremti annak előfeltételét, hogy az ikerintézményi projektekben való részvételre alkalmas szakértői bázis a magyar államigazgatásban rendelkezésre álljon, és folyamatosan

Twinning hírlevél

I/1

növekedjen. A közigazgatási személyzetpolitika konkrét intézményekhez köthető fejlesztési céljait és beavatkozási területeit a Kormány Személyzeti Stratégiájának [ld. a 1336/2011. (X. 14.) Korm. határozat] részét képező Közigazgatási Személyzeti Stratégia határozza meg, igazodva a Magyary Program stratégiai céljaihoz (kiszámítható, vonzó életpálya személyzeti igazgatás fejlesztése). A kiszámítható, vonzó életpályához kapcsolódó alcél a közigazgatásban foglalkoztatottak elkötelezettségének erősítése, amelynek egyik intézményfejlesztési céljaként szerepel a tapasztalatok átadása, hasznosítása külföldi szakértői tevékenység keretében. Az ikerintézményi programban való részvétel lehetőséget teremt a közigazgatásban dolgozók külföldi szakértői tevékenységére, mely egyrészt ösztönzést, másrészt szakmai fejlődésiés karrier lehetőséget teremt, ezáltal növeli a közszolgálati életpálya vonzerejét. Nem csak a személyes részvétel, hanem az államigazgatás egésze szempontjából is 15

pozitív hozadékokkal járhat az ikerintézményi projektekben való magyar részvétel: lehetőséget ad a magyar közigazgatásfejlesztési eredmények átadására a környező országokba, illetve betekintést nyújt más országok közigazgatási gyakorlatába, mely tapasztalatok a hazai intézmények számára hasznosíthatóak. Kapcsolódás a külügyi és külgazdasági célokhoz Az ikerintézményi program, mint az EU bővítési és partnerségi politikájának eszköze az uniós külpolitikai és külgazdasági törekvéseket képezi le. Értelemszerű tehát, hogy az ikerintézményi programban való magyar részvétel eredményesen járulhat hozzá hazánk EU határain túlmutató külpolitikai és külgazdasági érdekeinek

érvényesítéséhez. Geopolitikai helyzetünkből adódóan, mint az EU külső határa természetszerűleg érdekeltek vagyunk a környező országok társadalmi, politikai stabilitásában, a szoros kormányzati és gazdasági együttműködésben. A mindezt elősegítő igazgatási, jogi, adminisztratív kapacitások kialakítása, megerősítése az ikerintézményi program elsődleges törekvése, így indokolt a Twinning projektekben való magyar részvételt a külügyi és külgazdasági prioritásokkal összehangolni, azok egyik kiemelt eszközeként figyelembe venni. A Twinning programnak Magyarország külpolitikájához való hozzájárulása, a lehetséges kapcsolódási pontok világosan beazonosíthatóak.

“az ikerintézményi programban való magyar részvétel eredményesen járulhat hozzá hazánk EU határain túlmutató külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényesítéséhez” Twinning hírlevél

I/1

Egyértelműen látszik, hogy hazánk stratégiai, közvetítő szerepet kíván betölteni a déli- dél-keleti irányú bővítési folyamatban („a Balkán kapuja”), és konzekvensen kiáll a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett. 2011. első félévében az Európai Unió soros elnökeként Magyarország kiemelkedő érdemeket szerzett a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárásában, ezzel elkötelezettségét a térség országai iránt egyértelműen bizonyítva. Horvátország mellett Magyarország számára Montenegró és Szerbia képvisel kitüntetett szerepet. A térségben az igazgatási és igazságügyi kapacitások erősítése, az önkormányzati-igazgatási és a kisebbségvédelmi kapacitások erősítése, a vonalas és hálózatos infrastruktúrák fejlesztéséhez elengedhetetlen hatósági és vállalkozási szakemberek acquisképzése kül- és biztonságpolitikai érdekeink szempontjából kiemelt fontosságú. Az ikerintézményi projektekben való magyar részvétel a nyugat-balkáni térségben a fenti külpolitikai célok megvalósításának első rangú eszköze. 16

A nyugat-balkáni térség mellett az ikerintézményi program célországai közül a GUAM (Grúzia, Ukrajna, Örményország, Moldova) kapcsán intenzívek a kétoldalú kapcsolatok, a magas szintű találkozók során tranzíciósintegrációs tapasztalataink átadása folyamatosan a tárgyalások napirendjén szerepel. A Mediterrántérségben is kapcsolati erősödés figyelhető meg (kormányfői és miniszteriális látogatások révén). Ez középtávon igen hasznos lehet, hiszen az EU hatalmas forrásokkal fogja segíteni a térség konszolidációját, többek között intézmény-és demokráciafejlesztést célzó projektekkel, melyben való részvétel jelentősen növelné hazánk stratégiai szerepét az említett országokban. Külkapcsolati vonatkozások tekintetében fontos szót ejteni az ikerintézményi program lehetséges hozzájárulásához nemzetközi fejlesztési segélyezési kötelezettségeink teljesítéséhez. OECD taggá válásunkat követően Magyarországnak is ki kellett alakítania a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikát

(NEFE). A NEFE célkitűzése a fejlődő és a rendszerváltó országok társadalmi és gazdasági felzárkózása és átalakulása. A magyar NEFE, mint a kétoldalú kapcsolatok és az országimázs építés eszköze elsősorban a kül- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági szempontból fontos országokba irányul, melyben jelentős szerepet játszik a regionális stabilitás, földrajzi közelség, tradicionális és aktív külkapcsolatok, széleskörű társadalmi és politikai kontaktusok, bejáratott gazdaságikereskedelmi struktúrák. A hazai NEFE politika és az ikerintézményi program között tehát átfedés található a célországok tekintetében. Az OECD tagállamok számára előírt teljesítendő kötelezettség GNI 0,17 %-a, melyet Magyarország eddig nem tudott teljesíteni, 2010-ben NEFE ráfordításaink a GNI 0,091 %-át érték el. A NEFE tevékenység fokozása tehát feltétlenül szükséges. Ugyan az ikerintézményi projektekben való magyar részvétel közvetlenül nem járul hozzá nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez (mivel a közös költségvetés finanszírozza, hazai költségvetési forrás Twinning hírlevél

I/1

bevonása így nem történik meg), sok esetben előfutárát jelenthetik olyan későbbi – akár forprofit jellegű – tender felhívásoknak, beszerzéseknek, fejlesztési programoknak, amelyekbe egy sikeres megelőző magyar Twinning projekt nyomán eredményesen kapcsolódhatnak be magyar intézmények, cégek. A tovagyűrűző hatások így könnyen hozzásegíthetnek nemzetközi fejlesztési segélyezési hozzájárulásaink növeléséhez. Az ikerintézményi program fenti lehetséges áttételes hatásai a külgazdasági prioritások szempontjából is relevanciával bírnak. Az NGM által 2011 májusában szakmai vitairatként kiadott Külgazdasági Stratégia alapvetően a vállalati külgazdasági kapcsolatokra fókuszál, melyek élénkítéséhez azonban elengedhetetlennek tekinti az aktív állami szerepvállalást. A Twinning tevékenység révén az „állam”, vagyis

17

államigazgatási szerveink megjelenhetnek a gazdaságilag is fontos környező országokban, megismerhetik, és ami még fontosabb, alakíthatják is azok intézmény- és jogrendszerét, szakmai kapcsolatokat építhetnek. A tapasztalatok és a kiépülő kapcsolatrendszer révén pedig megalapozhatják a hazai vállalatok megjelenését, piacra lépését is. Az ikerintézményi tevékenység és a for-profit ágazatok szinergiáinak kihasználása fontos, mert egyaránt szolgálják az intézményi és szakértői érdekeket, az EU közös költségvetésébe való befizetéseink részleges „visszaszerzését”, és kölcsönösen segítik egymás sikerességét. A kölcsönhatás az ikerintézményi és külügyikülgazdasági tevékenység között kétirányú, vagyis nem csak az ikerintézményi program állítható a külpolitikai és külgazdasági stratégiák szolgálatába. A külképviseleti és külgazdasági szakszolgálati hálózat aktív

terepmunkája a Twinning program kedvezményezett országaiban (tájékozódás a helyi fejlesztési igényekről, várható pályázati felhívások előrejelzése, lobbi tevékenység) jelentősen hozzájárulhat azon szakterületek beazonosításához, ahol a magyar intézmények eséllyel nyújthatnak be pályázatokat, illetve érdemben támogatni tudják a benyújtott ikerintézményi pályázatok sikerét.

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) 2012. Január 31-i, 361. ülése által elfogadott "Nemzeti Ikerintézményi Program 2012-2015" című dokumentum alapján

Twinning hírlevél

I/1

Az Európai Bizottság előrejelzése a 2014 folyamán az IPA országokban várhatóan kiírásra kerülő Twinning projektekről Kedvezményezett ország Albánia Albánia Koszovó BoszniaHercegovina Horvátország

Horvátország Horvátország

Horvátország

Horvátország

Horvátország

Horvátország

Horvátország Horvátország Horvátország

18

Projekt neve és azonosítószáma (ha adott) Strengthening of external auditing capacities (AL 13 IB FI 01) Support to Albanian Civil Service Reform (AL 12 IB OT 01) IPA 2012, twinning light: “Strengthening the functioning of Kosovo Assembly”. (KS 12 IB JH 01 TWL) Strengthening Law Enforcement 4500000 (BA 12 IB JH 02 ) Preparation for the Implementation and Usage of the Schengen Information System (SIS) SIRENE and European Arrest Warrant (EAW), Twinning light Strengthening Capacities of Ministry of Interior for Using IMSI Catcher, Twinning light Strengthening the Administrative Capacity of Croatian Tax Administration Concerning Investigation of Criminal Tax Acts, Twinning light Capacity building of environmental inspection and other relevant authorities and institutions for preventing, recognizing, investigating and prosecuting offences against environment, Twinning light Strengthening the capacity of all relevant authorities for Ecological Network Impact Assesment (ENIA), Twinning light Children on the Move: Developing Institutional Framework for Assisting and Protecting Unaccompanied Minors in the Republic of Croatia, Twinning light Strengthening the work of the Judicial Academy through curriculum development and training in the use of expert witnessing, Twinning light Support for state aid system in relation to EU structural funds, Twinning light Improving the access to information in public administration, Twinning light Capacity Building of the National School for Public Administration, Twinning light

Megjelenés

Szektor

Q2 2014

Pénzügy

Q4 2013

Közigazgatási reform

Q4 2013

Egyéb

Q4/2013

Bel- és igazságügy

Q1 or 2/2014


Q1 or 2/2014

Szabadság, biztonság és jog

Q1 or 2/2014

Pénzügy

Q1 or 2/2014

Környezetvédelem

Q1 or 2/2014

Környezetvédelem

Q1 or 2/2014


Q1 or 2/2014


Q1 or 2/2014

Pénzügy

Q1 or 2/2014


Q1 or 2/2014


Twinning hírlevél

I/1

Kedvezményezett ország

Szerbia

Strenghtening capacity for implementation of Regulatory impact assessement (RIA) Strategy 2013-2015, Twinning light Mechanisms of cross-border cooperation in EURES, Twinning light Support to the Prison System of the Republic of Croatia, Twinning (700 000 EUR) Support in establishment of the training system on project management under EU Cohesion policy instruments at the regional and local level, Twinning (650 000 EUR) Strengthening Policy and Capacities to Reduce Undeclared Work (“Moonlighting”), Twinning (1 000 000 EUR) IPA 2013 Public Internal Financial Control (2 MEUR) IPA 2013 High Judicial Council and State Prosecutorial Council (2 MEUR) IPA 2013 Improving training and educational capacities for convicted persons (1 MEUR) IPA 2013 Advancement of human rights and zero tolerance discrimination (1.2 MEUR) IPA 2013 Capacity building of the Criminal Police Directorate and Public Prosecutors Office (1.5 MEUR) IPA 2013 Improved rights of asylum seekers (1 MEUR) IPA 2013 Support in implementation of the National Anti-Corruption Strategy (2 MEUR) IPA 2013 Support to quality infrastructure institutions (1 MEUR) IPA 2013 Support to the Ministry of Transport and transport institutions (1.75 MEUR) IPA 2013 Chemicals management (1 MEUR)

Szerbia

IPA 2013 GHG emissions (1.2 MEUR)

Horvátország Horvátország Horvátország

Horvátország

Horvátország Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia Szerbia

Szerbia Szerbia Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság

19

Projekt neve és azonosítószáma (ha adott)

IPA 2013 Hazardous waste management plan (1 MEUR) IPA 2013 Managing zooneses and food borne disease control (1 MEUR) IPA 2010, IPA PF 1.5 Further strengthening of the organisational and institutional capacities for the accession negotiation process IPA 2010, IPA PF 1.8 Technical assistance to institutions in charge of implementation of the civil service and public administration reform

Megjelenés

Szektor

Q1 or 2/2014

Pénzügy

Q1 or 2/2014

Szociális szektor

Q3 or 4, 2014

Igazságügy

Q3 or 4, 2014


Q3 or 4, 2014

Szociális szektor

Q2 2014

Pénzügy

Q1 2014


Q1 2014


Q4 2013


Q1 2014


Q2 2014


Q1 2014

Pénzügy

Q1 2014

Egyéb

Q4 2013

Közlekedés

Q2 2014

Egyéb

Q1 2014

Környezetvédelem

Q2 2014

Környezetvédelem

Q2 2014

Mezőgazdaság és halászat

Q1 2014

Egyéb

Q2 2014

Egyéb

Twinning hírlevél

I/1

Kedvezményezett ország Macedón Köztársaság

Macedón Köztársaság




IPA 2010, IPA PF 3.5 Strengthening the administrative capacities at central and local level for implementation and enforcement of the environmental acquis IPA 2010, IPA PF 3.3 Strengthening of administrative and institutional capacity of the competent authorities regarding food safety, veterinary and phytosanitary policy IPA 2011, 1 Twinning arrangement in order to build up the capacity within the department dealing with central and local government budgets, and strengthening medium term policy making capacity. IPA 2011, Freedom of Expression – Support to Media Reforms; The aim of the project is to increase the efficiency of existing regulatory mechanisms and bodies in the media sector, ensure respect for the code of ethics, improve the profile of the media community and industry, and increase public awareness about issues related to media freedom protection. IPA 2011, project Upgrade of institutional and administrative capacities in agriculture and rural development in line with the requirements for EU accession in order to further prepare the establishment of an effective and financially sound paying body for the disbursement and control of agricultural funds


IPA 2011, Implementation of gender equality policies


IPA 2011, Enforcement of Intellectual Property Rights IPA 2011, Support to the Ministry of Justice in Enhancing the capacities of the Ministry of Justice for the pre-and-post EU accession process and Improving the knowledge of the judiciary on CJEU case law IPA 2011, Support to the Ministry of Interior, Development of the intelligence- led policing concept IPA 2011, Strengthening the administrative capacities on Central and Local Administrative Capacity for transposition and implementation of new Industrial Emissions Directive 2010/75/EU Promotion of the Ombudsman Competences and strengthening the capacities of the National Preventive Mechanism


Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság

20


Megjelenés

Szektor

Q1 2014

Környezetvédelem

Q3 2014


Q4 2014

Pénzügy

Q4 2014


2014


2014

Egyéb

2014


2014

Egyéb

2014

Egyéb

2014

Környezetvédelem

Q2 2014


Twinning hírlevél

I/1


Megjelenés

Szektor

2014

Pénzügy

2014

Pénzügy

Q4 2014

Pénzügy

Q4 2014

Pénzügy

Q4 2014



IPA 2012-2013:Measure 5: 01-71Assistance to the State Audit Office and its stakeholders for enhancement of capacities for state audit and follow up IPA 2012-2013:Measure 1: Operation 1.1: Support in establishment and the functioning of the administrative structures for decentralised management of EU funds without ex-ante controls by the EC; Operation 1.2: Ensuring coherence and coordination of the EU funded programmes and development of the national institutions responsible for management of EU Funds under the new EU Regulation and Financial Framework for the 2014-2020; Operation 1.4: Further support of the development and strengthening of the capacity of the EU/IPA Training Centre of SEA IPA 2012-2013:Measure 1: Operation 1.3: Further development and strengthening of the organizational, administrative and technical capacities of the Audit Authority IPA 2012-2013:Measure 3: Strengthening of the capacities for fight against financial crime and frauds of EU funds IPA 2012-2013:Measure 4: Strengthening the judicial cooperation in civil and criminal matters


IPA 2012-2013:Measure 7: Prevention and protection against discrimination

Q4 2014



IPA 2012-2013:Strengthening the operational and institutional capacities of the Customs Administration

Q4 2014

Vámügy

IPA 2012-2013:Waste Management

Q4 2014

Környezetvédelem

IPA 2012-2013:Water management

Q4 2014

Környezetvédelem

IPA 2012-2013:Nature protection

Q4 2014

Környezetvédelem


IPA 2012-2013:Air management

Q4 2014

Környezetvédelem


IPA 2012-2013:Measure 2: Technical support for classification of agricultural areas with natural handicaps

Q4 2014



IPA 2012-2013:Measure 4: Finalization of the Farm Accountancy Data Network

Q4 2014




Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság

Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság Macedón Köztársaság

21


Twinning hírlevél

I/1



Montenegró Montenegró Törökország Törökország

IPA 2012-2013:Measure 1: Strengthening the capacity of animal health and veterinary public health services regarding disease surveillance and implementation of hygiene standards in primary production for food of animal origin, respectively, as well as strengthening the capacity of Phytosanitary Directorate Strengthening the capacities of the Ministry of Interior for the preparation and introduction of Schengen Acquis Support for the Audit Authority, Twinning light IPA 2012 Modernised Customs Code (the PF is under revision to convert the Twinning into TW Light) IPA 2012: Customs Laboratory

Megjelenés

Szektor

Q4 2014


Q1 2014


Q1 2014

Pénzügy

2014

Vámügy

2014

Vámügy

Törökország

ESEI 2012: Promoting the Culture of AntiDiscrimination in Judiciary

2014


Törökország

IPA 2012 TWL: Customs IPR

2014

Vámügy

2014

Energiaügy

2014


2014


2014


2014

Mezőgazdaság

2014

Élelmiszerbiztonság, állatés növényegészségügy

2014

Halászat

Törökország Törökország

Törökország

Törökország Törökország

Törökország

Törökország

22


IPA 2013: Improvement of Nuclear Safety Regulatory Infrastructure IPA 2013: Strengthening the Legal Aid Service in Turkey IPA 2013: Independent Police Complaints Commission and Complaints System for the Turkish National Police, Gendarmerie and Coast Guard IPA 2013: Improving the Crime Scene Investigation Capacity of Turkey IPA 2013: Harmonization of Cross Compliance Rules IPA 2013: Capacity Building Regarding Official Controls, Risk Communication and Risk Assessment, Animal Welfare, Zoonoses and Animal By-Product Management - Food and Feed Safety IPA 2013: Reinforcement of Turkish Fisheries Management System

Twinning hírlevél

I/1

Sikeres Twinning projektet zárt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Horvátországban 2013 novemberében zárult az „Enhancement of Capacity for Effective Management of EU Cohesion Policy Funds“ című horvátországi Twinning projekt, mely litván–magyar konzorcium együttműködésével 27 hónap alatt valósult meg. A projekt kedvezményezettjei a Horvát Fejlesztés-stratégiai és EU-forrásokat Koordináló Központi Hivatal, és a Horvát Köztársaság Gazdasági Minisztériuma. A konzorcium vezetője Litvána Gazdasági Minisztériuma és a Central Project Management Agency (CPMA) volt, míg magyar junior partnerként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vett részt a szakmai munkában. A projekt megvalósítására 2 000 000 EUR állt rendelkezésre. Magyarország, mióta az Európai Unió tagja lett, egyre nagyobb figyelmet fordít rá, hogy aktív legyen az EU Twinning programjában, és megossza az EUcsatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatait. 23

Ennek a törekvésnek eredménye ez a projekt, az első, amelyet a magyar közigazgatás a Strukturális és Kohéziós Alapok területén megvalósított.

képzések, a menedzsmentés kontroll rendszer tervezése, és stratégiai dokumentumok, irányvonalak megfogalmazása voltak.

Magyar oldalról határozottan kijelenthető, hogy a projekt nagy siker hazánk Twinning történetében. A projekt egyik legkiemelkedőbb eredménye a horvát programozási dokumentumok megalkotása és elfogadása volt, valamint a strukturális alapok rendszerének működését biztosítani hivatott jogszabályi keretek kidolgozásában való segédkezés.

A projekt keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy tanulmányutat szervezett Budapestre, melynek során 16 horvát tisztségviselő nyerhetett bepillantást az NFÜ releváns folyamatainak működésébe.

A szakértők több esetben nem csak a célkitűzésekben megfogalmazott tevékenységeket implementálták, hanem még túl is lépték azokat, például a 2014– 2020-as időszak stratégiai dokumentumainak előkészítésével. Többféle tevékenység lebonyolítására került sor, ezek egyebek mellett

Szintén nagy sikere volt a projektnek a partneri viszony és munkaköri kooperáció kialakításában nem csupán helyi, hanem az implementáló partnerek közötti szinten is. Bizonyos, hogy az elmúlt két év közös munkája közelebb hozta egymáshoz a három résztvevő országot. Saját tapasztalatuk átadása mellett mind a tizenhat magyar szakértőnek, akik a több mint száz kiküldetésben részt vettek, lehetőségük nyílt a tudásuk rendszerezésére, átértelmezésére, és készségeik fejlesztésére is. A fentiek fényében Twinning hírlevél

I/1

egyértelmű, hogy a projektnek köszönhetően Magyarország versenyképes tapasztalatot és magabiztosságot szerzett mind a program-tervezés, mind a Twinning menedzsment terén, illetve rálátást nyert a hazai intézmények jövőbeni fejlődési lehetőségeire. Reméljük, hogy ez a Twinning projekt nem marad elszigetelt példa, hanem sok hasonló lép majd a nyomába, melyeknek keretében hozzájárulhatunk a közös európai értékek és sztenderdek elfogadása felé való békés átmenethez az egész balkáni régióban.

Készítette a Miniszterelnökség megbízásából a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség 2014. február 24

Twinning hírlevél

I/1

I. negyedév. Tartalom. A Twinning program általános bemutatása

Recommend Documents