Tartalom PEDAGÓGIAI PROGRAM

33

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

4

1.1.1 Nevelési célok ..................................................................................................................... 4 1.1.2 Az iskola nevelési pedagógiai alapelvei .............................................................................. 7 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

9

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

10

2.13.6 Környezetkultúra, környezetvédelem ............................................................................ 10 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

10

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

11

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

13

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................... 13 1.6.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ...................... 14 1.6.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .............................................................................. 15 1.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 17 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

18

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 18 1.9. A tanulmányok alatti vizsga rendje

20

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

21

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 21 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................................... 22 2.1 Óratervek a helyi tantervhez 22 2.1 Részletes helyi tanterv 25 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 26 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

28

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................ 28 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 28 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................ 28 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 29 2.5 Mindennapos testnevelés

30

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások

30

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

30

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.9 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei és korlátai 33 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 34 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 36 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, feladatai

39

2.12.1 Táplálkozás kultúra fejlesztése ....................................................................................... 39 2.12.2 Harmonikus életre nevelés ............................................................................................. 39 2.12.3 A testnevelés és a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában ...................... 40 2.12.4. A kulturált életmódra nevelés ....................................................................................... 40 2.12.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.......................................................... 41 2.12.6 Környezetkultúra, környezetvédelem ............................................................................ 41 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 42 2.13.1 A magatartás és szorgalom értékelésének módja.......................................................... 42 2.13.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .......................................................................... 44 3. Zárszó............................................................................................................................................. 46

3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Célunk olyan iskola formálása, amely képessé válik a következő funkciók teljesítésére:  A személyi adottságok és képességek sokoldalú fejlesztése.  Szilárd és továbbépíthető tudás megalapozásával biztosítani az egyén számára a továbblépés lehetőségét.  A heterogén összetételből fakadó szocializációs hátrányokat képes legyen mérsékelni, kiküszöbölni.  Fegyelmezett, szorgalmas munkára nevel, kialakítja a rendszeres testedzés igényét.  Megalapozza a társadalmi -, közéletei aktivitáshoz szükséges képességeket, formálja a gyermekek személyiségét, magatartását, fegyelmét.  A kommunikációs képességek fejlesztésével önmagát kifejezni képes személyiségeket formál.  Az általános műveltséget kiterjeszti az informatikai kultúra területére.

1.1.1 Nevelési célok A célok elérésének érdekében a következő nevelési tartalmakat kívánjuk megvalósítani:

 A mindennapi érintkezés kultúrája A kommunikációs kultúra területén ismerjék a köszönés, a megszólítás, a kapcsolatteremtés kezdeményezésének legfontosabb alapjait, illetve ezek jellemző hibáit. Legyenek jártasak a beszélgetés, a társalgás különböző helyzeteiben. Igyekezzenek nyelvi igényességre törekedni. A viselkedés kultúrában ismerjék a régi és új udvariassági szabályokat, a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokásokat. Ismerjék a legfontosabb közlekedési szabályokat, azok magatartási követelményeit, veszélyeit. Öltözködésük legyen megfelelő életkoruknak, és munkakörülményeiknek.

 Társas kapcsolatok kultúrája Tanulóink ismerjék meg a közösségben az egyéniség kibontakoztatásának lehetőségeit. Tudják egyeztetni az egyén és a közösség érdekeit, legyenek hasznos tagjai a közösségüknek. Rendelkezzenek a társas kapcsolatok kialakításához szükséges tulajdonságokkal és képességekkel. Pl: kedvesség, figyelmesség, udvariasság. Ismerjék a család jelentőségét és annak a társadalomban betöltött szerepét. Rendelkezzenek a családi élet nevelési kultúrájának alapjaival. Ismerjék a családi hagyományok, jogi szabályok, családmodellek lehetőségeit.

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM Legyenek képesek beilleszkedni az iskolai és iskolán kívüli csoportok munkájába. Ismerjék és aktívan alakítsák osztályközösségüket. A különböző neműek között szövődő kapcsolatokban a barátság, szerelem az életkornak megfelelően alakuljon.

 Közéleti kultúra Tanulóink ismerjék hazánk népi hagyományait, a magyar történelem kiemelkedő hagyományait, kulturális örökségünket. Legyenek tájékozottak hazánk jelenlegi állapotáról, a közeljövő várható történéseiről. Ismerjék a lakósság nemzetiségi és etnikai összetételét, a más országban élő magyarok helyzetét. Legyen véleményük a társadalmi történésekről, készüljenek fel a demokrácia gyakorlásához szükséges készségek és képességek fejlesztésével a közéleti szerepvállalásra. A környezetkultúra területén ismerjék az ember és természet viszonyát napjainkban. Az ember környezet-átalakító tevékenységének hatásait környezetünkre, helyben, országos és regionális szinten. Ismerjék fel a természetvédelem az egész Földre kiható jelentőségét.

 Tanulási kultúra Tanulóink legyenek jártasak az iskolai és iskolán kívüli tudatos információszerzésben. Használják ki a tömegkommunikációban és az informatikában rejlő lehetőségeket. Ismerjék az eredményes tanulás feltételeit, a szükséges készségeket, módszereket, technikákat. Tudják értékelni önmaguk felkészülését, továbbhaladását. Ismerjék fel a tanulásban rejlő személyiségfejlődés lehetőségeit, tudjanak kialakítani reális közelebbi és távolabbi célokat. Legyenek szorgalmasak, tudatosan törekedjenek a jobb eredmények elérésére.

 Munkakultúra Ismerjék tanulóink a munka szerepét az ember életében. Rendelkezzenek az eredményes munka elvégzéséhez szükséges tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel. Alakuljanak az életkori sajátosságoknak megfelelő akarati tulajdonságok, a kötelességtudat, az igényesség, a célszerűség. Ismerjék meg a továbbtanulási lehetőségeket, reális önismeret mellett készüljenek a pályaválasztásra. Rendelkezzenek ismeretekkel a megváltozott munkaerő iránti igényekről.

 Az egészségmegőrzés kultúrája Tanulóink ismerjék a testi és lelki egészség összefüggéseit, szervezetük működését, az egészségmegőrzés alapvető lehetőségeit. Alakuljon ki náluk a az egészséges életmód iránti igény. Sajátítsák el a legfontosabb balesetelhárítási és elsősegély-nyújtási ismereteket. Ismerjék a serdülőkori biológiai és pszichológiai érés folyamatait, annak sajátosságait. Legyenek tájékozottak a szenvedélyek egészségkárosító hatásairól, a szenvedélybetegségek megelőzhetőségéről és azok

5

PEDAGÓGIAI PROGRAM gyógyítási lehetőségeiről. Az alkoholizmus, a dohányzás, a kábítószer az egyénre és a környezetére gyakorolt hatásairól.

 Mentálhigiénés kultúra Célunk: a helyes önismeret alapján a saját testi és lelki társas szükségletet mértéktartóan kialakítani tudó és kielégítő gyerekek nevelése. Ennek érdekében rendelkezzenek helyes önismerete, kellő önbizalommal. Ismerjék saját képességeiket és korlátaikat.

6

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési céljaink megvalósításában közvetlen és közvetett pedagógiai módszereket alkalmazunk. Ezek:        

ösztönzés, ellenőrzés, segítségadás, tények, jelenségek bemutatása, a nevelő személyes példája, beszélgetések, viták, közösségi tevékenységek, követendő egyéni és csoportos minták bemutatása.

Az oktatási és nevelési célokat kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton kívánjuk megvalósítani.  Az egyik út a mindennapos tevékenységbe beágyazott oktató-nevelő munka, melynek tervezhető mozzanatai a tantervekben előre meghatározhatóak, az eredmények mérhetőek a tanulmányi munkában, a továbbtanulási mutatókban, a versenyeredményekben.  A másik út színterei a különböző rendezvények, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokon kívüli kínálat, a szakkörök, sportkörök, énekkar, iskolai versenyek, kiállítások, színvonalas irodalmi, nyelvi, történelmi témájú előadások, vetélkedők, amelyekkel felkínáljuk a diákoknak a tudásgyarapítás élményt nyújtó lehetőségeit.

1.1.2 Az iskola nevelési pedagógiai alapelvei A Köznevelési törvény, valamint a Nemzeti Alaptantervben rögzítettek alapján az Erzsébet Királyné Általános Iskola a körülményeinek, a fenntartó és szülők elvárásainak figyelembevételével, a következőkben határozza meg a nevelési alapelveit.

Fő pedagógiai irányultságunkat az alábbi alapelvek érvényesítésével kívánjuk elérni:

 Gyermekközpontúság Az iskolánk egész tevékenységének, működési rendjének, szervezetének a középpontjában a gyermek, mint személyiség áll. Az iskola a gyermekért van. A gyerek középpontba állításának feltétele a gyermek szeretete, tisztelete. A gyermek központúságot jelenti, hogy a gyerekeknek sajátos, csak rájuk jellemző érdekeik és jogaik vannak, melynek gyakorlásához a színteret az iskolának meg kell teremteni. (Diákönkormányzat). Az iskolának élet közelinek kell lennie, és erre kell felkészíteni tanítványait is. Ezért az iskola tevékenységi formáit és értékrendszerét a valóságos élethez kell igazítani. A gyorsan változó világunkban ezt folyamatában többször vizsgálni kell.

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Demokratizmus Kívánatos, hogy az iskola működése során a pedagógusok, a szülők, a tanulók és a fenntartó önkormányzat érdekei kifejeződhessenek. Ennek érdekében kívánjuk szervezni és működtetni az érdekvédelmi szervezeteket, a szülők érdekvédelmi képviseleteit, (Szülői Munkaközösség) Az iskola konkrét cselekvési programjának alakításában a gyermekszervezet is aktív partner.

 Értékpluralizmus Iskolánk arra törekszik, hogy lehetőséget teremtsen értékválasztásra. Ennek érdekében nem preferál egyetlen értéket sem a másikkal szemben. Nem rendelünk alá értékeket ideológiáknak, de törekszünk arra, hogy mindezek alapjait tárgyilagosan megismerjék tanítványaink. Alapvetőnek tartjuk a következő értékeket:     

A szabadságot, ami biztosítja az egyén autonómiáját A humanizmust, az ember szeretete és tisztelete Egymás, a másság elfogadását, a toleranciát Az önismereten alapuló öntudatot A munka megbecsülését, tiszteletét

 Nyitottság Az iskolánk törekszik arra, hogy tartalmilag, szervezetileg aktívan kapcsolódjon szűkebb és tágabb környezetéhez. Ennek érdekében ápoljuk kapcsolatainkat az iskola és a szülői ház, a többi intézmény, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek, és a fenntartó önkormányzattal. Az iskola építkezni kíván az iskolán kívül szerzett ismeretekre, azokat felhasználja az oktató - nevelő munkájában.

 Tevékenységközpontúság A személyiségfejlődés alapvető tere a tevékenység. Iskolánk ezért csak olyan célokat tűz ki maga elé, amelyekhez megfelelő tevékenységeket is tud szervezni. A programok összeállítása során biztosítani igyekszünk mindazon készségek és képességek gyakorlását, melyet célul határoztunk meg.

 A fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődés egysége Célunk a sokoldalú személyiségfejlődés biztosítása, ennek érdekében az iskolai foglalkozások egyaránt szolgálják a szellemi, a fizikai és jellembeli fejlődést. A tevékenységi körök rendszere egyenlő rangot biztosít mindhárom terület számára, nem határoz meg sorrendiséget.

 Az alkotó tevékenység Iskolánk úgy szervezi a nevelés - oktatás folyamatát, hogy annak tevékenységi formái mind a nevelők, mind a tanulók számára az alkotó munka örömteli színterei legyenek. Nem csak a

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM lehetőségeket biztosítjuk intézményesített formában, de törekszünk arra, hogy ez szükségszerűvé váljék.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánkban egymástól elválaszthatatlanul folyik a közösségi és egyéni fejlesztés. Ezek színtere a tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek. Legfontosabb témáink és feladataink ezen belül a következők:  A személyiség formálása  Egyéni készség és képességfejlesztés  Önismeret  Önismereten alapuló önkritika és öntudat  Önbírálat kialakítása  Saját programokra, szervezésekre való lehetőség  Felelősségtudat kialakítása  Egyén szellemi fejlődése (kulturális rendezvények, informatikai ismeretek alkalmazása)

vetélkedők,

könyvtárhasználat,

 Szocializáció  A megbecsülésen alapuló társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése  Életkori sajátosságok megnyilvánulásai a közösségben  A diákönkormányzat munkája (felső tagozatban)  Kritikai érzék kialakítása  Közösségi bírálat  Egymás, a másság elfogadása, a tolerancia fogalma  Közéleti szerepvállalás  Kollektív tudat fejlesztése  A társadalomba való beilleszkedés problematikája

 Az egészséges életmód  Mentálhigiénés kultúra  Egészséges életmód  Egészséges táplálkozás  Fizikai fejlődés, a sport, a mozgás fontossága (sporttevékenységek, túrák, stb.)  A lelki egyensúly szerepe  A szenvedélybetegségek és az ellenük folyó küzdelem jelentősége 9

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Erkölcsi nevelés  Az erkölcsi normák, értékek, szabályok közötti összefüggések  Az etikus magatartás  A megjelenés kultúrája  A társas kapcsolatok alapvető szabályai  A haza és a hazaszeretet kérdései  A család fontosságának kiemelése, jelentős szerepe a társadalom mikroelemeként  Az életcélok megfogalmazása  Esztétikai nevelés  Népi hagyományok ismerete, ápolása  Kulturális örökségeink ismerete, tisztelete  Az egyes műveltségágak behatóbb, mélyebb ismerete (szakkörök, pályázatok, vetélkedők)

 Környezetvédelem  A rend és a tisztaság megkövetelése  Szűkebb környezetünk védelme (Föld napja, fásítás, környezetrendezés)  Tágabb értelemben vett környezetvédelem  Vizek tisztasága  Fák, erdők telepítése  Állatok védelme  A környezeti ártalmak az emberiségre  A takarékosság jelentősége

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

    

Táplálkozás kultúra fejlesztése Harmonikus életre nevelés A testnevelés és a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában A kulturált életmódra nevelés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

2.13.6 Környezetkultúra, környezetvédelem 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A társadalmi érintkezésben természetes állapotnak tartjuk a különbözőséget, de az együttélésben az egyik ember szabadsága korlátozhatja a másikét. Az így létrejött konfliktusok feloldása és megoldása a közösségi nevelés elsődleges célja és feladata.

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM Célunk, hogy a tanuló teljes életet éljen az iskolai közösségben, alkalmazkodva a megfogalmazott és elvárt értékekhez, magatartásszabályokhoz és viselkedésmintákhoz. Iskolánk arra törekszik, hogy ezt a lehető legjobban megoldja.

Feladatok:  közös célok, ehhez kötődő tervek, közös döntések meghozása, ezek érdekében összehangolt módon tevékenykedni,  a közösségi tevékenység önállóságának fokozása,  a közösség egyéni arculatának kialakítása, a közösséghez tartozás élményének erősítése,  hagyományok kialakítása és ápolása,  a közösségi viselkedési normák elfogadása,  az állampolgári ismeretek megszerzése,  csoportos érdekképviselet,  a közösségi élet zavarainak feldolgozása,  konszenzusra törekvés, egymás elveinek tisztelete,  kulturált vitakészség kialakítása, fejlesztése,  a társadalmi szerepek és a hozzájuk kapcsolódó kommunikáció megtanulása.

Eszközök, eljárások:           

diákgyűlés, diákfórumok, osztályközösségek, szakköri csoportok, diákönkormányzat működtetése, érdekérvényesítési technikák kialakítása, több osztályból szerveződő csoportok (szakkör, sportkör, napközi), csoportos szervezésű programok (iskolanap, színház), tanulmányi kirándulások, iskolai vetélkedők, versenyek hagyományos közösségformáló programjaink: karácsonyi műsorok, ünnepi műsorok, stb. egyéb szabadidős programok, osztályfőnöki órák keretein belül szituációs játékok, konfliktushelyzetek feldolgozása, közösségfejlesztő tréningek.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.     

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM                 

a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőkkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolának célja, hogy tanulóinkat felkészítse a 9. osztály követelményeire, a sikeres továbbtanulásra. Arra, hogy sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba és egy szűkebb környezet kultúrájába. Eközben a gyermek egyedi erősségeire építve, az egyéni adottságok minél szélesebb körű kibontakozásához kellő feltételeket és motivációt teremtsen. Iskolánk tanulói döntő többségben a község területéről kerülnek hozzánk. A 20-25 fős osztályok tanulóinak 10-25%-a ér el jó tanulmányi eredményt, átlagban. Közülük több tehetségesnek mutatkozik valamelyik műveltségi területen. A jó tanulmányi eredményeket elérők mellett, figyelmet fordítunk a sportban, a művészetekben tehetségesek segítésére is. A kibontakoztatás lényeges eleme a motiváció. Ezt szolgálja az iskola alapítványának tanulmányi pályázata, melyet évente meghirdet az iskola alsó és felső tagozatos tanulóinak.

Feladatok:  a tanulók képességeinek felderítése, a tehetségek felismerése, azonosítása, motiválása  a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése, a tehetséges tanulók neveléséhez-oktatásához szükséges pedagógiai és szakmai ismeretek fejlesztése  a tehetségek számára, a követelményrendszer kidolgozása során, tanórai keretben is biztosítani kell a fejlődés lehetőségét (emelt szintű oktatás, csoportbontás, stb.)  a tanórán kívüli foglalkozások egy része a tehetségek kibontakoztatását szolgálja

Alkalmazott módszerek, eljárások A célok elérése érdekében a következő eszközöket, eljárásokat, programokat alkalmazzuk:  Emelt óraszámú tantárgyi képzés  informatika ötödik osztálytól heti 1,5 órában  emelt óraszám magyar nyelv-és irodalomból, matematikából  Csoportbontások:  csoportbontás idegen nyelvből (angol-német)  ötödik osztálytól informatikai csoportbontás  hetedik osztálytól nívócsoportos bontás informatikából  nyolcadikban nívócsoportos bontás magyar nyelv-és irodalomból, matematikából  Tehetséggondozó, felkészítő szaktárgyi szakkör  Tanulmányi versenyek  iskolaközi versenyek  megyei, országos tanulmányi (szaktárgyi) versenyek  országos levelező versenyek  Iskola Sportkör 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

 

 természetjárás, tömegsport, kézilabda, labdarúgás  területi, megyei, országos sportversenyek Iskolai, iskolaközi kulturális rendezvények Szakkörök  Énekkar, furulya  Karate Iskolai színházlátogatások (Veszprém Petőfi Színház, Bábszínház) Az Iskola Legjobbja pályázat. Kiíró: Iskola a Gyermekeinkért Közalapítvány kuratóriuma

1.6.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Magatartászavarról, beszédilleszkedési zavarról akkor beszélünk, ha a tanuló viselkedése a tanulók, illetve a felnőttek körében, az életkoruktól elvárható módtól durván eltér. Az ilyen gyerekek értelmi fejlődése, leggyakrabban nem tér el a korosztálya átlagától, de a környezetéhez való viszonyában rendszeres zavar van. Ezek a gyerekek általában hasonló gondokkal küzdenek a családon belül is. Önértékelésük alacsony, kommunikációs, konfliktuskezelő, problémamegoldó képességük lényeges gyengébb a többségnél. Ma egyre nagyobb számban érkeznek az iskolába ilyen gonddal küzdő tanulók. Lényegesen sérülékenyebbek, érzékenyebbek, ugyanakkor agresszívabbak is, mint társaik.

Az iskola feladatai e tanulókkal kapcsolatban:

 Hiteles, őszinte probléma feltárás Őszinte, egyéni elbeszélgetések során a tanuló részletes pontos megismerése. A feltárt problémák alapján egyéni bánásmód, szükség esetén egyéni fejlesztési program összeállítása az osztálytanító, osztályfőnök részéről. A program következetes véghezvitele, szükség esetén a korrekciók elvégzése, a következmények elemzése.

 A tanulók sikerélményhez juttatása A beilleszkedési gondokkal küzdők zöme folyamatos iskolai kudarcoknak is ki vannak téve. Számukra alapvető fontosságú, hogy találjanak a nevelő testületben, a családban egy olyan személyt, akiben maradéktalanul megbízhatnak, akivel megoszthatják gondjaikat. A tanulási kudarcokkal küzdők egyéni segítése, a bennük rejlő egyéb képességek feltárása, azok kibontakoztatása, sikerélményhez juttatása minden nevelő feladata (manuális tevékenység, művészet, sport, stb.).

 A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ezek a tanulók gyakran küzdenek kommunikációs zavarokkal, gyenge a szókincsük, a kifejezőkészségük. Ennek fejlesztése komplex feladat. A tanórán kívül, ha szükséges egyéni fejlesztő programot kell kidolgozni, az alsó tagozatban mód van fejlesztő foglalkozásokon való részvételre is.

 A tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése Az osztálytanítók és osztályfőnökök tudatos konfliktuskezelését végeznek, ha osztályukba ilyen tanuló jár. Az adott helyzetnek megfelelően kezelnek minden problémát, kitérésre, szembesítésre, konfrontációra, illetve ezen helyzetek feldolgozására nevelve a tanulókat. A konfliktuskezelésben és problémamegoldásba igyekeznek bevonni a teljes osztályközösséget.

 Empátia és tolerancia készség fejlesztése A problémával küzdő gyerekek, gyakran igen nehezen fogadják el az átlagtól eltérő társaikat. Az osztálytanítók, osztályfőnökök, a nevelőtestület kiemelt feladata, hogy változatos módszerekkel bírják rá tanítványaikat a vallási-, faji-, szellemi tolerancia elfogadására.

Alkalmazott módszerek, eljárások A célok megvalósítása érdekében iskolánk a következő módszereket, és eljárásokat alkalmazza:  A probléma megoldásának első számú színtere az osztályközösség, az osztálytanítók és osztályfőnökök. A nevelők jelzései alapján az osztálytanító és osztályfőnök saját hatáskörben igyekszik megoldani a felmerülő problémákat. Ehhez kellő ismereteket gyűjt a tanulóról, a családi körülményeiről. Szükség szerint bevonja a szülőket is a probléma megoldásába.  Második körben bekapcsolódik az iskola gyermekvédelmi felelőse. Elkészíti a megfelelő nyilvántartást, segít a nevelőnek a családi háttár feltárásában, a megfelelő módszer kidolgozásában. Ha szükséges igénybe veszik a helyi Gyermekjóléti Szolgálat segítségét.  Ha a magatartászavar, illetve a beilleszkedési gondok helyi szinten nem oldható meg, nem vezet eredményre, a szülővel való előzetes egyeztetést követően, az iskola igazgatója kezdeményezi a Nevelési Tanácsadó, illetve a Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság bevonását. A szakértői vélemény figyelembe vételével készíti el az iskola, minden gyermek számára, az egyéni programot, amely átsegíti a problémáin.

1.6.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Ma a tanulóifjúság egy része szociális válsághordozóvá vált. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, társadalmi hatások, az egyre gyakoribb értékválság, családokban gyakran jelentkező életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, csökken a tűrőképesség, és ez gyakran a gyerekeken vezetődik le. Még a jobb szociális helyzetben lévő családokban is érezhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakuló neveltségi hiány. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítményében, viselkedésében, kapcsolatrendszerében.

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola feladatai e problémák kezelésére:        

A tanulók problémáinak felismerése, nyilvántartása, figyelemmel kísérése A hátrányos helyzetűek és veszélyeztettek speciális segítése A magatartászavarral küzdők segítése A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás A tanulói szervezetek segítése (diákönkormányzat) Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés Alkohol-, drog-, dohányzás prevenció Pályaorientáció

Iskolánkba Nyirád község közigazgatási területéről járnak tanulók. A szociális hátránnyal érkező tanulók és családjaik segítését, az iskola és az önkormányzat közösen látja el. Ennek keretében az önkormányzat, a közigazgatási területén működteti:  

Gyermekjóléti szolgálatot Családgondozói rendszert

A gyermekjóléti szolgálat feladatai:  A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele Leggyakoribb veszélyeztetettségi okok:  egészségügyi okok (szülő - gyermek)  család életviteli problémái (alkohol, munkanélküliség)  anyagiak hiánya, lakáskörülmények  környezettanulmányok készítése  kapcsolattartás az önkormányzat szociális részlegével:  kapcsolattartás a szülői házzal Az iskola keretében gyermekvédelmi felelős működik, a Nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazottak alapján. Az iskolai gyermekvédelmi feladatát a nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskolával jogviszonyban álló tanulók körében fejti ki.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:  A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartásba vétele A tanulókat a következő szempontok szerint sorolja veszélyeztettek közé:    

Anyagi, szociális veszélyeztetettség Környezeti veszélyeztetettség Magatartási veszélyeztetettség Egészségügyi veszélyeztetettség 16

PEDAGÓGIAI PROGRAM     

Jelentések készítése a Gyermekjóléti Szolgálat és az iskolavezetés részére Családlátogatás a problémás családoknál (Gyermekjóléti Szolgálattal közösen) Javaslattételi jog: rendkívüli-és rendszeres szociális támogatásra Javaslattételi jog: államigazgatási eljárás kezdeményezése Kapcsolattartás, tájékoztatás a szociális ügyek ügyintézőjével, az intézmény vezetőjével

1.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Célunk, hogy feltérképezzük és segítsük a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeket.

Feladataink       

A tanulók szociális hátárnyainak megismerése, a személyiségi jogaik tiszteletben tartása mellett A szociális hátrányból fakadó értékrendi zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása A hátrányos helyzetű gyerekkel való egyéni törődés, foglalkozás Iskolai étkeztetés, tanszerellátás, napközi ellátás biztosítása A tanulók és szülők információhoz juttatása Kapcsolattartás, együttműködés a fenntartóval, a szakszolgálatokkal Pályázatok figyelése, pályázati segítségadás a szülőknek

Az iskola tevékenységi körei

 Napközi, tanulószobai ellátás biztosítása  A napközi az alsó tagozatban 1-4.osztályokban működik  Tanulószoba a felső tagozat 5-8. osztályokban működik  A napközis felvételeknél előnyt élveznek a szociálisan hátrányos, a veszélyeztetett tanulók  A szociálisan rászorulókat ösztönözzük a napközi, tanulószoba igénybevételére

 Fejlesztő foglalkoztatások  Az intézményben fejlesztő foglalkozásokat végzünk, előzetes felmérés alapján  A fejlesztésben elsőbbséget élveznek a szociális hátrányokkal érkező tanulók  A fejlesztés irányai: mozgáskoordináció, képességzavar fejlesztés

 Integrált nevelés Az iskola vállalja az integrált nevelést. A szakértői bizottság által áthelyezett tanulók helyben maradnak, saját speciális tanterv szerint haladnak, és részt vesznek a gyógypedagógiai fejlesztésben.

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Drog-és bűnmegelőző programok  A tanórák, egyéni beszélgetések kiemelt témája  Külső szakemberek bevonásával (Rendőrség, Drogambulancia) prevenciós programok szervezése  A felsős osztályfőnöki órák rendszeres, visszatérő témája  Pályaorientációs tevékenységek  5-8.osztály osztályfőnöki óráinak szerves eleme a szakmák, pályák megismerése  Minden év októberében, a 7-8.osztályok számára, helyben szervezünk pályaválasztási tájékoztatót a szülőkkel együtt  A nyolcadikos tanulók lehetőséget kapnak a környező városok iskoláinak nyílt napjai látogatására

 Iskolai támogatások  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről családlátogatásokon  Táborozási támogatás a szociálisan rászorultak részére  Tankönyvtámogatás

szülői

értekezleteken,

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola felső tagozatában diákönkormányzat működik, saját Szervezeti-és Működési Szabályzata alapján. Élén a közösség által választott diákvezető áll, munkáját megbízott pedagógus segíti. A segítő pedagógus negyedévi rendszerességgel tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét, a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedések terveiről. Az iskola igazgatója 5 munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatban a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola legfontosabb partnere a nevelési program megvalósításában a szülő és a tanuló. Csak a családdal együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony az iskolai nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata. A tanulóknak maguknak is felelősséggel kell viszonyulni az iskolai munkához, a demokratikus nevelés színtereit. Ennek lehetőségeit, feltételeit az iskolának biztosítani kell.

 Szülői Munkaközösség 18

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola munkáját és nyilvánosságát is szolgálja az Iskola Szülői Munkaközössége. A Szülői Munkaközösség Választmánya az osztály tanulóinak szülői közül választott képviselőkből áll. A Választmány vezetője a képviselők által választott szülő. A szervezet saját működési szabályzat alapján végzi munkáját. Ülésükön évente kétszer részt vesz az igazgató is, ahol beszámol az iskola munkájáról, és kölcsönösen tájékoztatják egymást e felmerülő akadály és azok megoldásának lehetőségeiről. A szervezet vezetőjével az iskolavezetés folyamatosan tartja a kapcsolatot. A közösség hagyományosan segíti az iskola munkáját. Nagyobb rendezvényein közvetlen segítséget ad, anyagi lehetőségeinek megfelelően segítik az osztályok és közösségek programjait.

 Iskolai alapítvány A Szülői Munkaközösség és a nyirádi önkormányzat létrehozták az „Iskola a Gyermekeinkért” Közalapítványt. Az alapítványt független kuratórium irányítja. Feladata, hogy segítse:  közösségi életterek (szakkörök, sportcsoportok stb.) kialakítását, fenntartását  a számítástechnikai eszközpark fejlesztését  az iskolai sportélet élénkítését, sportversenyek szervezését  a tehetséges tanulók támogatását, jutalmazását Az alapítvány évenként begyűjti az iskola és a gyerekek igényeit, majd dönt a támogatandó formákról.

 Iskolai diákönkormányzat A közösségfejlesztés gyakorlati diákönkormányzat.        

színterei

iskolánkban

az

osztályközösségek

és

a

Iskolánkban önálló diákönkormányzat működik, jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján. A diákönkormányzat tagjai az osztály közösségének választják egy évre. A diákönkormányzat tagjai, maguk közül választják a diákönkormányzat vezetőjét. A diákönkormányzat, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően véleményezési- és döntési jogkörrel rendelkezik. Munkáját segítő tanár részvételével végzi. Alapvető feladata a gyermekek közösségi életének fejlesztése, a tanórán kívüli szabadidős rendezvények szervezése, bonyolítása. A gyermekszervezetben a tanulók részvételi joga önkéntes. A szervezet éves programja része az iskolai munkatervnek.

 Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok Az intézmény egyik legfontosabb kapcsolattartási formának tekinti a szülői értekezleteket. Ezek rendje a következő:

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

A munkaterv szerint, minden évfolyamon két kötelező szülői értekezletet, októberben, februárban.  Rendkívüli szülői értekezletek: 1. osztályban: tanévkezdéskor, 7-8. osztályban pályaválasztási tájékoztató, meghívott vendégekkel A munkaterv szerint, kéthavonta, minden kolléga részvételével fogadóórát tartunk, az egyéni kérések, problémák megbeszélése érdekében. A munkatervben meghatározottak alapján novemberben, februárban nyílt napokat tartunk, ezen a szülők közvetlen ismereteket szerezhetnek az intézmény munkájáról.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga rendje

A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§-ok szabályoznak:  a javítóvizsga,  az osztályozóvizsga  a különbözeti vizsga

Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie:  a magántanulónak,  a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak,  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi,  másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja,  független vizsgabizottság előtt tett vizsga esetén. Lehetséges vizsgáznia:  a külföldön tanulmányokat folytatott tanulónak, ha nem akarja tanulmányait az alatta lévő évfolyamon folytatni,  bármely tanulónak, aki szüleivel együtt gyakorolja az osztályozóvizsga letételére vonatkozó jogát. Az osztályozóvizsgát a következő tanév tantervi anyagából mindig a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni. Az osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában – ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga (pl. javító-, vagy különbözeti vizsga) esetén – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§-ai által meghatározott előírásait kell alkalmazni.

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszak a tanévkezdést megelőző hét (augusztus utolsó hete): teljes év (évek) tantervi anyagából (jelentkezési határidő: június 15.) A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli (vagy gyakorlati: ének-zene) és szóbeli, kivéve az informatikát és a testnevelést, amelyből csak gyakorlati vizsga van. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjában rögzített követelményrendszerrel.

Az értékelés rendje Az osztályozóvizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 86-100%: jeles 71- 85%: jó 56- 70%: közepes 41- 55%: elégséges 0- 40%: elégtelen

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola köteles átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanuló átvételéről az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell:  a kiskorú tanuló szülőjét,  az előző iskola igazgatóját.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

Az iskolai felvételről az igazgató iskola első évfolyamon indítható osztályok száma, és az osztályonként engedélyezett maximális létszám szerint felvehető létszám, valamint az iskolába jelentkezők száma függvényében dönt. 21

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolaigazgató a felvételről történő döntése előtt összesíti az iskolai felvételt kérők számát, és összeveti azt a felvehető gyermeklétszámmal. Az iskolaigazgató a döntésekor köteles figyelembe venni a következőket:  a fenntartó által meghatározott osztályokat, az osztályonként felvehető maximális gyermeklétszámot,  a fenntartó által meghatározott rangsor felállítási szempontot. Az iskolaigazgató köteles a felvételi kérelmeket, jelentkezéseket a következő sorrendben teljesíteni:  Közvetlen felvételi kötelezettség körébe tartozó jelentkezők felvétele:  azokat a gyermekeket, akik tekintetében az iskola a kötelező felvételt biztosító iskola (azaz, amely tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található),  azokat a gyermekeket, akik számára az iskola kijelölt iskola (az ilyen tanuló felvételét csak helyhiány miatt lehet megtagadni).  A kötelező felvételi kötelezettség körén túli jelentkezők felvétele:  ha a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmek is teljesíthetők, akkor először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni.  Az előző pontok szerint további jelentkezők felvétele is lehetséges, akkor rangsort kell figyelembe venni,  először előnybe kell részesíteni iskola körzeten kívüli gyermek közül azokat, akiknek a testvére az iskolában tanul, amennyiben szabad férőhely marad,  másodszor előnybe kell részesíteni iskola körzeten kívüli gyermek közül azokat, akiknek a testvére az iskolában tanult.

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 Óratervek a helyi tantervhez

A kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol/német)

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+1 2+1

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

1

0

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Heti 1 kötelező órával megnöveli a magyar és matematika tantárgy óraszámát. A döntés pedagógiai indoklása:  Ebben az életkorban különösen fontos a megalapozott ismeretek elmélyítése  A bővebb órakeret lehetőséget ad az alapvető matematikai és anyanyelvi készségek-és képességek fejlesztésére  Az órakeret lehetőséget ad az ismeretek bővebb elmélyítésére, kellő gyakorlásra, a fokozatosabb előrehaladás lehetőséget ad a lemaradók felzárkóztatására  Nagyobb lehetőséget biztosít a tanórai differenciált foglalkozások, az egyéni foglalkozások szervezésére

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek (angol/német)

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2 2

1+0,5

Fizika

23

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

+1,5

1+0,5

1+0,5

1+0,5

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

0,5

1,5

0,5

1


28

28

31

31

Informatika

A fenti óraszámemelések pedagógiai indoklása:  Magyar:  Elsődleges cél a nyelvhasználati tevékenységek megerősítése, majd azt követő grammatikai ismeretek, szövegalkotási tevékenységek fejlesztése, fokozatosan bővülő, a képességekhez igazított tartalommal: o Szövegértés, szövegmegjelenítés irodalmi és ismerettípusú olvasmányokban o Az önkifejezés képessége a szövegalkotásban o A nyelvtani ismeretek alkalmazása a szóbeli megnyilatkozásokban o A tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek alkalmazása a szóbeli munkában o Az írásbeli szövegalkotás képességének fejlesztése o A magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi, alapvető ismeretek alkalmazása írásban a tanult ismeretekre vonatkozóan. o Helyesírási gyakorlatok, nyelvtani elemzési gyakorlatok.

 Matematika:  A matematikai ismeretek megtanulását, elsajátítását segíti apró lépésekben, sok megerősítéssel, gyakorlással. A hiányok pótlására, a megerősítésre, a gyakorlásra koncentrál, követve a matematika tantárgy helyi tantervét: o A gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom használat o Biztos műveletfogalom kialakítása az alapműveletek körében o A műveletek alkalmazása a köznapi szituációkban

24

PEDAGÓGIAI PROGRAM o o o o

A matematikai fogalmak, algoritmusok, műveletek használata a szöveges feladatok megoldásában A szövegértő, feladatmegoldó képesség fejlesztése. A szabvány mértékegységek és átváltások ismerete, használata A helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsoltan, mint pontosság, a feladatmegoldás helyességének ellenőrzése, az eszközök célszerű használata.

 Informatika:  Az alkalmazói ismeretek elmélyítése: a tevékenység fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást.  A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör elmélyítése: o hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. o támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését o összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel  A médiatudatosságra nevelés megfelelő szintű elsajátítása: o kiemelt cél, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó résztvevője legyen. o cél, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt o cél, hogy meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot.  Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása: támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez.

2.1 Részletes helyi tanterv

A Nemzeti Alaptanterv 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet előírásai alapján összeállított helyi tantervünket tantárgyankénti bontásban a Pedagógiai Program mellékletében helyeztük el a következők szerint: Tantárgyak 1-4.évfolyam

melléklet


1.

Idegen nyelvek - angol

2.

Idegen nyelvek - német

3.

Matematika

4.

Erkölcstan

5.

Környezetismeret

6.

Ének-zene

7.

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM Vizuális kultúra

8.


9.


10.

Tantárgyak 5-8. évfolyam

melléklet


10.


2.


3.

Matematika

11.

Erkölcstan

12.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

13.

Természetismeret

14.

Fizika

15.

Kémia

16.


17.

Földrajz

18.

Ének-zene

19.


20.

Vizuális kultúra

21.

Informatika

22.


23.


24.

Osztályfőnöki

25.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

 A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével a pedagógusok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A választható tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyvekről az igazgató írásban tájékoztatja a szülőket.       

tartalma fedje a tanítandó anyagot, tipográfiája feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a szöveg és kép aránya egyensúlyban legyen, a szöveg tördelése biztosítsa a folyamatos olvashatóságot, könnyítse meg a tanulást megfelelő kiemelésekkel, külső formája esztétikus legyen, fűzése, kötése tartós legyen, hogy több évig lehessen használni. fontos szempont, hogy a tankönyvhöz, és segédleteihez elérhető áron lehessen hozzájutni.

 Feladatlapok, munkafüzetek, feladatgyűjtemények  A tankönyv tartalmához illeszkedjen a munkafüzet, feladatlap, feladatgyűjtemény.  A bennük található kérdések világosak, egyértelműek legyenek.  A helyes válaszok adásához rendelkezzenek megfelelő képanyaggal, utalásokkal.  A hosszabb kifejtésekhez is legyen bennük elegendő hely.  Fűzése, kötése tegyen eleget a tankönyveknél leírt követelményeknek.  A tankönyv, munkafüzet, feladatlap együtteshez illeszkedjen a tanári kézikönyv is.  Tartalmazzon alternatív módszertani utalásokat!

 3. Egyéb taneszközök

(térképek, táblázatok, demonstratív eszközök, tanulók által használt eszközök, stb.)

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM   

Tartós anyagból, esztétikus kivitelben, a tanulók által használt eszközök egészségre ártalmatlan anyagokból készültek legyenek. Használatuk ne okozzon balesetet. Fontos szempont, hogy több generáció oktatására legyenek alkalmasak.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  A képességfejlesztés kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  Finommozgás fejlesztése, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok. Mozgás kivitelezés tempó, erősség, ritmus szerint.  Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása. A társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 28

PEDAGÓGIAI PROGRAM A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

 mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

 mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően június 15-ig nyilvánosságra hozza  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások

 Hit- és erkölcstan tantárgy oktatása: A hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése a jogszabályokban (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet) előírt módon valósul meg iskolánkban.  Idegen nyelv oktatása: Iskolánkban lehetőség van az idegen nyelv oktatása kapcsán a német és az angol nyelv közül választani. A választott tantárgyra való jelentkezés 5 évre szól. A csoportbontás szervezése miatt az iskola dönthet a másik csoportba való besorolásról. A választásra a 3. osztályos tanulóknak van lehetőségük. A választott nyelvórára való jelentkezést írásban, a szülő aláírásával történik, legkésőbb az adott tanévben január 5-ig.  Mindennapos testnevelés: A pedagógiai program 2.5 pontjában leírtak szerint szervezzük meg.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az intézmény szakmai tevékenységében általánosságban tovább erősíti a tág értelemben vett értékek tiszteletére való nevelést, a valódi esélyegyenlőség biztosítását. 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola pedagógiai munkájában kiemelten fontosnak tartja:    

az esélyegyenlőség biztosítását, a hátránykompenzációt a környezet megóvására és az egészséges életmódra nevelést a gyermekekre és a fiatalokra irányuló káros hatások megelőzését és ellensúlyozását minden lehetséges eszközzel, A iskola az általános iskolai nevelést, oktatást minden tanuló számára biztosítani kívánja a beiskolázási körzetben:  a sajátos nevelési igényű tanulók számára az integrált nevelést biztosítani tudja.  segíti a hátrányos helyzetű tanulókat abban, hogy iskoláztatásuk biztosítva legyen.

Feladatok:  felzárkóztató foglakozások szervezése  a lemorzsolódás csökkentése  a tanulói hiányzások okainak felkutatása  prevenció a gyermek- és ifjúságvédelemben  kapcsolattartás a gyermekvédelemmel foglakozó egyéb intézményekkel  hátrányos helyzetű tanulók naprakész nyilvántartása intézményi szinten járó kedvezmények biztosítása ezen tanulóknak

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A pedagógiai program rögzíti az értékelés céljait, alapelveit, feltételrendszerét, de ezen túlmenően az értékelés az osztálytanító és a szaktanár joga és kötelessége. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalansága a nevelőtestület felelőssége is.

Az értékelés céljai     

folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése pályaorientáció

A számonkérés formái A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM aránya igazodik a belső mérések, a heti óraszámok és a tantárgy jellegéhez. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diagnosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés.

A tanuló minősítése, osztályozása  A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik.  A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait. A tanuló tevékenységét havonta legalább egyszer értékeli. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelzi a tanulóknak. Figyelembe veszi, hogy egy nap csak egy témazáró dolgozat íratható. Az írásbeli számonkéréseket egy héten belül kijavítja. Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz. A két hét elteltével kijavított dolgozatokat csak a tanuló egyetértésével számítja be a félévi, év végi osztályzatba. Félévkor és év végén a tanuló értékelését az osztály nyilvánossága előtt végzi.  Az értékelés nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része.  Az érdemjegyeket a tanuló írja be az ellenőrző könyvbe, hetente aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök havonta ellenőrzi. A félévi osztályzatokat az ellenőrzőbe, az évvégieket a bizonyítványba írja be az osztályfőnök. A félévi és az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelhetnek a nagydolgozatok érdemjegyei. A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát.  Amennyiben az osztályzat 1,00-szel vagy nagyobb mértékben tér el az érdemjegyek előbb ismertetett (súlyozott) átlagától, a tantestület meghallgatja a szaktanár álláspontját, és indokolt esetben a tanuló javára módosítja az osztályzatot.  Az 1. évfolyamon nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és évvégén. Az osztályzattal történő értékelést a második évtől kezdjük.  Előbbiek alól kivétel a negyedik osztályban belépő új tantárgy, az idegen nyelv. E tárgyból az első félévben nincs érdemjeggyel történő értékélés, viszont az első félévben az ellenőrző könyvben rövid írásos értékelést kap minden tanuló. A tanév második félévében már e tárgyak esetében is az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk.  A többi évfolyamon minden tárgyból érdemjegyekkel értékelünk.  A leírt értékelési formák mellett más formák és eszközök is alkalmazhatók, a tanulócsoport életkorának, fejlettségének megfelelően. Ez történhet piros ponttal, csillagokkal, jelek, szimbólumok használatával. A teljesítményhez kötődő különböző alternatív megoldások, bármely területen alkalmazhatók.  A gyengén teljesítő tanulókról, előmenetelükről negyedévkor és háromnegyedévkor írásos tájékoztatót kapnak a szülők.

32

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az 1 - 8. évfolyamon félévkor és évvégén az osztálytanítók, szaktanárok saját, vagy központilag összeállított felmérő anyaggal felmérést végeznek az adott tanév munkatervében rögzített tárgyakból.  8. osztály végén, az utolsó előtti héten a végzősök adnak számot a megszerzett tudásukról a következő közismereti tárgyakból: matematika, magyar (szövegértés, nyelvtan), idegen nyelv, történelem, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika. A felmérés anyaga a követelményrendszerre épülő, kidolgozott feladatlapokból áll. A felmérések százalékos eredményeit az iskola nyilvánosságra hozza a hirdetőtábla útján.  A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet, a versenyeredményeket is. A kiemelkedő teljesítményeket az iskola nyilvánossága előtt ismeri el és jutalmazza az iskola.  Ha a tanuló hiányzása meghaladja a törvényben megengedettet, akkor a tantestület engedélyével és osztályozó vizsga letételével kaphat félévi, illetve év végi osztályzatot. A hiányzások nyilvántartása a tanító, szaktanár és az osztályfőnök feladata. A megengedett érték elérése előtt lehetőség szerint, figyelmeztetni kell a tanulót szóban és a szülőt írásban.  A szülőknek - előre megtervezett időpontban - tartanak a tanítók és szaktanárok fogadóórát a tanuló értékelésével kapcsolatosan. Indokolt esetben más időpontban is a szülők rendelkezésére állnak.

2.9 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek további gyakorlása és bővítése. A tantárgyak sajátosságaitól függően iskolánkban a házi feladatok alábbi típusait alkalmazzuk:    

szóbeli tanulás, írásbeli feladatmegoldás, prezentáció-készítés gyűjtő- és kutatómunka a könyvtárban, az interneten rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás.

A házi feladatok iskolánkban alkalmazott formái  kötelező házi feladat: a tantervi követelmények teljesítéséhez, a tananyag elsajátításához szükséges képesség- és készségfejlesztés, a következő tanítási órára történő felkészülés.  szorgalmi vagy ajánlott házi feladat: a képességfejlesztés, a tanulók érdeklődésében és felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségek figyelembe vételével az ismeretek bővítése, kiegészítése, új ismeretek szerzése.

33

PEDAGÓGIAI PROGRAM A házi feladatok adásának szempontjai:  A házi feladat mértékét az életkori sajátosságokat figyelembe véve arányosan kell megosztani szóbeli és írásbeli munkákra.  A házi feladat a tanórán megértetett anyaghoz kapcsolódjon.  A szóbeli feladat az új anyag bevésésére szolgál, az írásbeli a készségek begyakoroltatására.  Az alapvetően sok gyakorláson alapuló tárgyak esetében (nyelvtan, matematika) mindig legyen írásbeli házi feladat is. Iskolánkban a házi feladatok adásának elvei és mennyisége a nevelés-oktatás szakaszaiban  1-2. évfolyam: Arányban kell lennie az olvasás - írás – számolás anyagának, 45 perc (közben játékos foglalkozás)  3-4. évfolyam: Szóbeli és írásbeli feladatoknak megfelelő arányban kell lennie, 45 perc (törekedni az önállóságra)  5-6. évfolyam: Egyénenkénti tantárgyi sorrend, szóbeli - írásbeli megfelelő aránya, külön odafigyelést igényel az összefoglaló- rendszerező anyag elmélyítésének segítése, az elméleti részek tanulásának tanítása, 1 óra  7-8. évfolyam: El kell érni a tanulás ismereteinek birtoklását önálló munkavégzéssel az eddig tanultak alapján, a tantervben meghatározott jártasságok és készségek alkalmazása, 1,5 - 2 óra

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Az évfolyamonként, a törvény által biztosított órakeretet a következő célok érdekében hasznosítjuk:       

Napközi, tanulószoba Csoportbontások Sportfoglalkozások Szakkörök Felzárkóztatás, tehetséggondozás Fejlesztő foglalkozás Egyéb foglalkozások

A sportfoglalkozások és szakkörök illetve egyéb foglalkozások formáiról a tantestület dönt:    

a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés az előző év végén) a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve az anyagi lehetőségek figyelembe vételével a tanulói leterheltséget mérlegelve.

 Napközi, tanulószoba: 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi 1-4. osztályos tanulója, és tanulószobai ellátásban az iskola valamennyi 5-8. osztályos tanulója igény alapján, a törvényben előírt létszámok között. A napközis ill. tanulószobai időszakban az iskolai élet számos területén kínálkozó programban vesznek részt a tanulók pl. kulturális programok, sportkörök, testedzés, könyvtárlátogatás - és használat, szabadtéri játékok. Adott foglalkozási rend szerint alakul a heti program, összehangoltan, szervezetten. A napközis csoport a négy alsós évfolyam tanulóiból áll össze, munkáját segíti a pedagógiai asszisztens is. A tanulószobai csoport a négy felsős évfolyam tanulóiból áll. Minden tanulónak naponta szükség szerint, 45 - 90 perc idő áll rendelkezésére, amelyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel. A csoportok vezetője alsóban tanító, felsőben tanító vagy tanár képesítésű nevelő.

 Csoportbontások szervezése:  angol-német nyelv oktatása 4-8. osztályban, az osztálylétszám függvényében  informatika-technika oktatása 5-8. osztályban, az osztálylétszám függvényében 7-8. osztályban nívó csoportként: Informatika esetében az egy gép - egy tanuló elvet csak akkor tudjuk megvalósítani, ha az osztályokat két csoportba szervezzük. Indokolja mindezt a technika tantárgy hely és eszközigénye is.  hit- és erkölcstan oktatása 1-8.osztályban: a vonatkozó jogforrásoknak megfelelően  magyar-matematika oktatása 8. osztályban nívó csoportként: A végzős osztályok a 8. osztály kezdetére zömmel eldöntik milyen iskolatípusba, kívánnak továbbtanulni. Ennek megfelelően a nyolcadik osztály nívócsoportba osztva tanítjuk. Az érettségit adó iskolát választók számára ez lehetővé teszi a plusz ismeretek elsajátítását is a törzsanyag alapos ismerete mellett. A másik csoport az alapvető készségek, és képességek fejlesztése kap ezzel több lehetőséget.  Sportfoglalkozások: A mindennapos testnevelés keretében választható délutáni foglalkozások:    

karate: kezdő, haladó csoport labdarúgás: 1-2., 3-4., 5-8. osztály kézilabda: 7-8. osztály tömegsport: 1-4. osztály, 5-8. osztály

 Szakkörök:  természetjárás  furulya szakkör  irodalmi színpad  kézműves szakkör  fotószakkör

 Felzárkóztatás, tehetséggondozás: 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az 1-4.évfolyamon a lemaradók érdekében matematikai és anyanyelvi felzárkóztatást szervezünk heti egy órában, ill. a tehetséges tanuló részére, matematikai-, anyanyelvi tehetséggondozást heti 1 órában.

 Fejlesztő foglalkozások: Minden iskolánkba kerülő elsős tanuló logopédiai és részképesség zavar - szűrő vizsgálaton vesz részt. A vizsgálat eredményét a szülőkkel közöljük, s ez alapján kerülnek besorolásra a fejlesztő csoportba. Amennyiben a szűrés illetve a fejlesztés során alapos gyanú merül fel, úgy a szülőkkel történő egyeztetés után a tanulót a képességeket vizsgáló bizottság elé utaljuk. A foglalkozásokat a törvényben előírt óraszámban és módon szervezzük meg.

 Egyéb foglalkozások szervezése  Versenyek (tanulmányi: helyi kistérségi, megyei országos szintig felmenő, kulturális: színjátszó, szavaló, szép kiejtési)  Házi bajnokságok: különböző sportágak keretében  Házi versenyek:a tanulmányi és kulturális versenyek előtt  Hagyományos iskolai programjaink  Farsang  Érted-Veled sportnap  Föld Napja  Erzsébet nap  Gyereknap  Nemzeti ünnepek  Karácsony  Ballagás  Tanévnyitó  Tanévzáró  Tanulmányi kirándulások

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Az új Nemzeti köznevelési törvény 87§-a szerint: Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról.” A fizikai méréssel kapcsolatos feladatokat, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit,a miniszter rendeletben határozza meg. Iskolánk a törvénynek megfelelően évente két alkalommal, ősszel és tavasszal végez, kötelező jellegű felméréseket minden évfolyamon. Az eredményeket minden tanító és a testnevelő

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM elektronikus módon is feldolgozza, mert ez képezi az iskolai archívumot, illetve a kötelező jelentések alapjait. A felmérések pontos időpontját, a feldolgozás módját az éves munkaterv tartalmazza. Iskolánk mérési módszere: „Mini Hungarofit” motorikus próbarendszer mérési és értékelési útmutatója az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota.  Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes).  A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.  A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.  A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát.  Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve-nyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul:     

Cooper-teszt: 20 m =1 pont Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont 37

PEDAGÓGIAI PROGRAM A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.  Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.  Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.  Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.  Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.  Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez.

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM  Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.  Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. Forrás: www.Hugarofit.hu

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, feladatai

A nevelésnek e területe fejleszthetőségét tekintve igen összetett, hiszen ide tartozik többek között az ideg-izom kapcsolatok segítségével létrejövő mozgáscselekvések, a szexuális nevelés, a családi életre nevelés, az egészséges szokások kialakítása, a mozgás- és táplálkozáskultúra fejlesztés is. Ezek a tevékenységek kapcsolhatók a tanítás-tanulás tevékenységhez, részben pedig az iskolán kívüli szabadidős tevékenységhez is.

2.12.1 Táplálkozás kultúra fejlesztése  A napközis tanulóink étkeztetése csoportokban a napközis nevelő és a pedagógiai asszisztens felügyeletével történik;  A helyes étkezési szokások kialakítása érdekében, évente, a helyi védőnő vezetésével, elméleti és gyakorlati oktatás folyik a felső tagozatban, (az alsóban elméleti) a korszerű táplálkozásról, a helyes szokások kialakításáról  Évente egy alkalommal az alsó tagozatos tanulóknak rajzpályázatot, kiállítást szervezünk az egészséges táplálkozás témakörből  Egyes tanóráknak kiemelt szerepe van a célok megvalósításában: természetismeret, technika és életvitel, biológia, egészségtan  Egészségnevelést szolgáló versenyeken való részvétel

2.12.2 Harmonikus életre nevelés Célunk, hozzásegíteni tanulóinkat ahhoz, hogy harmóniában éljenek a világgal.  A különféle fejlődési, szocializációs elmaradások, hátrányos társadalmi vagy családi helyzetből, esetleg alkatból eredő gátlások leküzdése a nevelés-oktatás rendszeréhez kapcsolódóan a tanulás és a munka, valamint a pihenés helyes arányainak megtalálása, a személyiség fejlődését elősegítő életrendre, életmódra szoktatás.  Meggyőzés a mozgásnak, az életvitelnek és az életmódnak az egészség megőrzésében betöltött szerepéről. Módszerek: kirándulások, természetjárás, sportkörök.  Megelőző tevékenység (előadások és kötetlen beszélgetések) az egészséget károsító szokások- és a bennük rejlő veszélyekkel kapcsolatosan, osztályfőnöki órák, környezetismeret órák.  A tanulói önértékelés fejlesztése: az önbizalom megszerzésére és az együttműködés megtanulására irányuló képességfejlesztő kreatív gyakorlatok segítségével; 39

PEDAGÓGIAI PROGRAM  A családi szerepekkel és funkciókkal kapcsolatos beszélgetések elemzése. Osztályfőnöki órák, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák.  Biztosítjuk az iskolaorvosi hálózaton keresztül a tanulók egészségi állapotának rendszeres felügyeletét (pl.: iskolaorvosi vizsgálatok, fogászati, szemészeti szűrővizsgálatok)

Tevékenységeink formái:      

Felvilágosító előadások; Az egészséges életmódot népszerűsítő foglalkozások; Faliújság szerkesztése. Megteremteni az egészséges fejlődés külső feltételeit; Megelőző tevékenységet folytat a kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében Az életkornak megfelelő fokozatos fizikai terhelés elősegíti az erősödést, az ügyesedést és az ellenálló-képesség fejlődését.

2.12.3 A testnevelés és a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Feladatunk a mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása, melyet a tanórai kereteken túl az ISK csoportjai, és a tömegsport foglalkozások keretében kívánjuk megvalósítani. Ezek részletes programja a tanórán kívül szervezett, nem kötelező programoknál olvasható. Feladata:  Rendszeres munkával elő kell segítenie a fizikai erőgyarapodást és az ellenálló-képesség fejlődését.  A gyermekek napirendjébe beépülve növelje edzettségük szintjét és a teljesítőképességüket.  Kirándulási-és sportolási alkalmak számának emelésével teremtsen lehetőséget a mozgás örömének átélésére. A sikeres teljesítmény eléréséhez tegye próbára akaraterejüket, így fejlessze kitartásukat.  Színesíti a gyermekek mozgáskultúráját.  A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, irántuk a gyermeki érdeklődés felkeltése, cselekvésre ösztönzés.

2.12.4. A kulturált életmódra nevelés Célunk, hozzásegíteni a tanulókat a tartalmas életvitel kialakításához. Feladataink  Megismertetni a tanulókkal a korábbi korok és a jelenkor műveltségi anyagát, mégpedig a valóságos és az alakuló életre való tekintettel;  Az esztétikai érzék fejlesztése. Az esztétikai nevelés fő feladata a szépérzék fejlesztése. Ebbe a fogalomkörbe tartozik az ízlés is. Az ízlés a szépnek a megértése és ugyanazt jelenti az esztétika körében, mint a lelkiismeret az erkölcs világában, ezért kapcsolható össze az esztétikai képzés és az érzelmi világ. Egyikük sem tanítható 40

PEDAGÓGIAI PROGRAM külön tantárgyként, hanem egymással összefonódva és konkrét példákon keresztül, megérzés útján és átéléssel fejleszthetők. Az esztétikai nevelés feladatai:  Hozzá kell segíteni a tanulót a szép befogadására és megértésére;  A művészet nyelvének elsajátíttatásával segíteni a tanulót saját belső tartalmának kifejezésében.

2.12.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, technika és életvitel, testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:         

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát Ismerjék fel a vészhelyzeteket Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése Képességfejlesztés A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni Alakuljon ki együttműködés az iskola és a mentőszolgálat között

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  Tanítási órán: A tantervi cél, - feladat -, követelményrendszer figyelembe vételével az ismeretek bővítését, a készségek és képességek kialakítását erősítjük biológia, egészségtan, természetismeret, technika és életvitel, osztályfőnöki és testnevelés órákon, valamint az óra aktualitásának megfelelően egyéb tanítói órákon.  Tanórán kívül: napközi, iskolai sportkör, kirándulás, tábor.

2.12.6 Környezetkultúra, környezetvédelem A környezeti és természetvédelmi nevelés folyamata során az ember természeti környezetének és ezek rendszereinek megismerésére és megóvásuk szükségszerűségére, védelmére, megőrzésére tanítjuk meg tanulóinkat. Célunk:  A tanulók tudatos környezetvédelmi magatartásának kialakítása;  A körülöttünk lévő természet kincseinek megismerése, megóvása;  A nevelés valamennyi területébe beépülő fejlesztési program. Feladatunk: 41

PEDAGÓGIAI PROGRAM A természetvédelmi nevelés segítségével megszerettetni a természetet, olyan tudású és szemléletű embereket nevelni, akik meg tudják őrizni az élővilág sokszínűségét az utókor számára. Tevékenységi formák:          

Kirándulások szervezése, elsősorban a szűkebb környezet megismerésére Kirándulási terv elkészítése; Iskolaudvar rendezése Tantermek gondozása, díszítése Aktuális témájú előadások, meghívott előadókkal (víz minősége, levegőszennyeződés, szénmonoxid és az üvegházhatás, por és virágpor, mint szennyezőanyag); Vetélkedők, megemlékezések szervezése iskolai- vagy osztálykeretben. A „Víz”, a „Föld”, a „Madarak és fák” környezetvédelmi világnapok megtartása. Demonstrációs tablók készítése a környezet- és a természetvédelem témakörben; Természetmegismerő-környezetvédő nyári tábori program; Az erdei iskola szervezése; Természet- és környezetvédelmi témák beépítése az osztályfőnöki tanmenetbe.

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.13.1 A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:    

Segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon Mindig legyen személyre szabott Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. A kéthavi munkaközösségi értekezleten a felsős munkaközösség, alsóban az osztálytanító dönt a havi érdemjegyről. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól.

2.13.1.1 A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai:  Megfelelés az iskolai követelményeknek:  a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása  szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért 42

PEDAGÓGIAI PROGRAM  A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony  beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése  aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában  segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában  Megfelelés az általános viselkedési normáknak  udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem minden körülmények között  az iskolai házirend maradéktalan betartása, betartatása  külső megjelenésével, személyes példájával kitűnik társai közül

Az értékelés módja:  PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel  JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben.  VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek megfelelni. Nem részesült írásbeli igazgatói figyelmeztetésben.  ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merül fel, hogy igazgatói írásos figyelmeztetésben részesült.

2.13.1.2 A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai:       

a motiváltság a tudás megszerzésének igénye egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény a tanulási folyamat kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység plusz tevékenységek (versenyek, szakkörök, stb.)

Az értékelés módja: Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet.  PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel.  JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell.  VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.  HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

43

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.13.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A magatartás elbírálásánál az osztályfőnök, illetve az osztályfőnöki munkaközösség a tanulók teljes tevékenységi körét vizsgálják. Így értékelni kell a gyerekek tanórai, tanórán kívüli iskolai, és iskolán kívüli tevékenységét is. Vizsgálni kell, hogy a tanuló milyen hatással társaira. Tevékenysége mennyire befolyásolja a többieket pozitív, illetve negatív irányba. Milyen a tanuló társas kapcsolata társaival, illetve nevelőivel. Milyen mértékben képes betartani a társas együttlét alapvető szabályait. A magatartás értékelését pozitívan befolyásolja a tárgyhónapban szerzett osztályfőnöki, illetve igazgatói szóbeli és írásbeli dicséret. A dicséreteket az ellenőrző könyv mellett minden esetben a naplóba is be kell jegyezni. Ha a tanuló iskolán kívül végez, a saját feladatkörén kívül, jelentős és hasznos munkát, akkor az is beszámít az értékelés során. (Idősek segítése, közhasznú nagyjelentőségű munka, jelentős kulturális tevékenység stb.) Az értékelés során kapjon jelentős szerepet, hogy a tanuló mennyire képes a közösség aktív tagja lenni. Vállal-e közösségi megbízatásokat és azokat mennyire pontosan hajtja végre. Kapjon pozitív megerősítést, ha a tanuló iskolaközi tanulmányi és sportversenyeken eredményesen és példamutatóan képviseli iskoláját. Eredményes szereplés esetén az osztályfőnök mérlegelése alapján a tanuló írásos dicséretet kaphat. Kiemelkedő teljesítés esetén az igazgató adhat írásos dicséretet. Osztályfőnöki dicséret adható jó közösségi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért. A dicséretet minden esetben az osztály közössége előtt kell a tanulónak átadni, és azt indokolni kell. Egyes szaktárgyakból nyújtott kiemelkedő teljesítményért a nevelő szaktanári dicséretet adhat. Ennek formája lehet szóbeli, illetve írásbeli. Huzamosabb ideig tartó példamutató kötelezettségteljesítésért, kiváló tanulmányi eredményért a nevelőtestület adhat nevelőtestületi dicséretet.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:  szóbeli figyelmeztetés. Adhatja- szaktanár, osztályfőnök, ügyeletes nevelő. A figyelmeztetést írásban is lehet adni!  osztályfőnöki, vagy igazgatói írásbeli intés. Az intést a szülővel láttamoztatni kell!

Szaktanári szóbeli figyelmeztetés kaphat az a tanuló aki:  a tantárgyi követelményeket tudatosan nem teljesíti,  felszerelése több alkalommal hiányos,  magatartásával zavarja a tanórák rendjét.

Ügyeletes tanári figyelmeztetést kaphat az a tanuló aki: 44

PEDAGÓGIAI PROGRAM  tanítás előtti, vagy óraközi szünetben megszegi a házirendet,  az ügyeletes nevelő ill. tanulók utasításait nem hajtja végre,  engedély nélkül elhagyja az iskola területét

Osztályfőnöki figyelmeztetést kaphat az a tanuló aki:  igazolatlanul mulaszt,  megsérti az iskolai házirendet, a társas együttlét szabályait,  tiszteletlen magatartást tanúsít felnőttekkel szemben

Osztályfőnöki írásbeli intés  az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetése után adható kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intézkedést teszi szükségessé.

Írásbeli igazgatói intést  az osztályfőnök kezdeményezheti.  A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal igazgatói fokozatú büntetésben kell részesíteni.  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés fokozatai a következők:  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik osztályba.

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. Zárszó Kedves Olvasó! Pedagógiai programunk alaptéziseinek végére ért. Ezeken az oldalakon összefoglaltuk azokat a legfontosabb információkat, amelyek a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola középtávú jövőjét, valamint nevelési elveinket meghatározzák. Biztosítjuk Önt, hogy igényes és jól képzett tantestületünk közreműködésével, diákjainkkal együttműködve folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek mindannyiunkat előre visznek az értékek megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján. Közös törekvésünk, hogy biztosítsuk tanítványaink számára a legtöbbet, amit a XXI. század elején egy színvonalas községi általános iskola adhat. Kérjük, segítse munkánkat iskolánkra és tanítványainkra való odafigyelésével, pedagógusaink támogatásával! Együttműködését köszönjük! Felhívjuk figyelmét, hogy pedagógiai programunk elolvasásával tájékozódott az iskola legfontosabb céljairól és a célok elérésének módszereiről, de a pedagógiai program nem adhat teljes képet az intézményről tanterveink és a működést szabályozó egyéb dokumentumaink (házirend, szervezeti és működési szabályzat) ismerete nélkül. Amennyiben Önt ezek a dokumentumok érdeklik, kérjük, hogy olvassa el a szóban forgó dokumentumokat, vagy információért forduljon az iskola vezetőjéhez!

Nyirád, 2013. március 26.

A nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola nevelőtestülete nevében:

Németh Andrásné Farkas Gabriella a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola vezetője

46

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pedagógiai programot az iskola tantestülete 2013. március 26-i értekezletén elfogadta.

Jóváhagyta:

Nagy Noémi igazgató

47

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NYIRÁDI ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÁLTALÁNOS ISKOLA DR. SZALAI MIKLÓS TAGINTÉZMÉNYE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉRVÉNYES A 2013-2014-ES TANÉVTŐL

HALIMBA 2013

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalom 1.

2.

Az iskola nevelési programja...................................................................................................... 51 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 51

1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................... 61

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai és pedagógiai feladatok .............................. 63

1.3.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .......................................................................... 63

1.3.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................ 64

1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 65

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................ 68

1.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 69

1.6.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................... 69

1.6.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ....................... 70

1.6.3

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység . 71

1.6.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................... 73

1.6.5

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................ 73

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................. 74

1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................... 75

1.9

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................ 76

1.9.1

Vizsgák fajtái ............................................................................................................... 77

1.9.2

A vizsgák rendje ............................................................................................................ 78

1.10

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................. 79

1.11

A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................................. 79

Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................................... 81 2.1.

A választott kerettanterv feletti óraszám .......................................................................... 81

2.2.

Részletes helyi tanterv ......................................................................................................... 83

2.3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........... 84

2.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 86

2.4.1.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 86

2.4.2.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 86

2.4.3.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 87

2.4.4.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 87

2.5.

Mindennapos testnevelés..................................................................................................... 88

2.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .......................................................... 89

2.7.

Projektoktatás, témahét ...................................................................................................... 90 49

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.8.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 93

2.9.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..... 96

2.10.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............ 99

2.11.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................. 100

2.12.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 101

2.13.

Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................... 102

2.14.

Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................... 103

2.15. Integrációs tevékenység - sajátos nevelésű igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása ........................................................................ 104 2.15.1.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ............................ 105

2.15.2.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló ......................................................................... 105

2.15.3.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ................................................................. 106

2.15.4. Az integrált keretek közt nevelt sajátos nevelésű igényű tanuló feltételrendszerének megvalósulása ............................................................................................................................. 109 2.16.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....... 112

2.16.1.

A magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................ 112

2.16.2.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ...................................................................... 114

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Az iskola jövőképe Intézményünkben, amely Halimba és Szőc tanköteles korú gyermekeit fogadja, 8 évfolyamon folyik a nevelő-oktató munka. Pedagógiai munkánkat a gyermekközpontúság, a korszerű ismeretek átadásának, az iskola és a szülők harmonikus kapcsolatának elve határozza meg. Az oktató-nevelő munka kötöttségei mellett olyan alternatívákat, lehetőségeket kínálunk, amelyekkel felvehetjük a versenyt más iskolákkal. Tehetséges tanulóink számára továbbra is biztosítjuk a folyamatos helyi, területi és megyei megmérettetéseket és az azokra való felkészítést. A hátrányos helyzetű, segítségre szoruló gyermekeinkkel gyógypedagógus, illetve logopédus foglakozik. Lehetőségeinkhez mérten szakköröket, tanfolyamokat indítunk. Több éve folyik a képzőművészeti oktatás a Magyarpolányi Művészeti Alapiskola kihelyezett tagozataként, s ez által biztosítjuk a tehetséges tanulók felkutatását. Erényeink: az alacsony osztálylétszámok, a családias hangulat, a gyermekközpontú, egyénre szabott nevelési módszerek alkalmazása, pedagógusaink szakmai tudása, a jó légkör, a sokszínűség, amelyet a szülők és a gyerekek értékelni tudnak – mindezeket a jövőben is szeretnénk biztosítani. Nevelő-oktató munkánk kulturált környezetben folyik. Pedagógiai alapelvek Ahhoz, hogy a jövőképben megfogalmazott célokat meg tudjuk valósítani, mindhárom fél – gyermek, pedagógus, szülő – munkájának összehangolására van szükség. Gyermekeinktől elvárjuk: 

képességeiknek megfelelően, lelkiismeretesen tanuljanak,



megbecsüljék az iskola által fontosnak tartott értékeket, ápolják a hagyományokat, 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM



tiszteljék a felnőtteket és társaikat,



óvják saját és társaik testi épségét.

Pedagógus közösségünk a következőket várja el tagjaitól: 

Legyenek jártasak a szaktudományokban s a nevelés művészetében.



Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, és egységes követelményrendszert kialakítani.



Munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek.



Nevelőmunkájukban tükröződjön a gyermekközpontúság, a tolerancia, az egyéni bánásmód és a türelem. Okosan szeressék a gyerekeket.



Vállalják és közvetítsék az iskolai közösség által megfogalmazott, fontosnak tartott értékeket.



Gyakoroljanak önkritikát az esetleges mulasztás vagy felelősség elismerésében.



Legyenek kiegyensúlyozottak, törekedjenek a pozitív életszemlélet sugárzására.

Mit kérünk a szülőktől? 

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak elfogadását.



A családi nevelés és az iskola által megfogalmazott követelmények, értékek összehangolását.



A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését.



Folyamatos kapcsolattartást szülői értekezletek, fogadóórák, bemutató illetve nyílt órák alkalmával.



Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételt.



Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról, őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásában.



Anyagi lehetőségeikhez mérten a „Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány” támogatását.

Funkcionális elveink Iskolánk 2006 óta a nyirádi általános iskolával egy intézményként, majd 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ajkai Tankerületének fenntartásában működik tovább szintén egy intézményként. Emellett szoros kapcsolatot ápolunk a magyarpolányi művészeti iskolával. Sokszínű tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és a tanulásban lemaradókkal történő együttes foglalkozásra

52

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Prevenció elve Nagy szerepet kap már az óvoda, az iskolai előkészítő is, a kiszűrt beszédhibák, a dyslexia, dyscalculia, dysgrafia felismerésében és a hátrányok csökkentésében. Tanulásszervezési

eljárásainkban

hangsúlyozzuk

a

gyakorlatközpontúság

és

tevékenyközpontúság elvét. Céljaink: 

Az iskola alapozza meg megfelelően az elemi készségeket: A tanítás-tanulás folyamatában meghatározó az önálló tanulás és ismeretszerzés készségeinek közvetítése, a konvertálható tudás alapjainak megszilárdítása. A differenciált oktatás keretében a tanulók egyéni képességeiknek, fejlettségi szintjüknek megfelelően sajátítják el az alapműveltség elemeit, bontakoztathatják ki képességeiket.



Az általános iskola egyik legfontosabb küldetése az alapműveltség, a konvertálható tudáselemek közvetítése:

Az iskola közvetítse az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig. Kiemelten: 

a kommunikációs és informatikai alapműveleti készségeket



az idegen nyelv alapjainak tudását, az adott országok ismeretét



a modern információhordozók használatának ismeretét, alkalmazását az önálló tanulási folyamatban



Az iskola fokozatosan bővülő ismereteket közvetít a népi hagyományok körében.



A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású fiatalok váljanak



A tanulóknak legyen kötelesség- és feladattudatuk. Minden tanulónak váljon céljává, hogy naponta felkészülten érkezzen az iskolába



Minden gyerek rendelkezzék saját feladattal, megbízatással, tudja értékelni a szellemi teljesítmények mellett a fizikai munkát is.



A tanulók igényesen teljesítsék azon kötelességüket, hogy testi fejlettségükhöz igazodva tevőlegesen közreműködjenek saját környezetük és az általuk használt eszközök

rendben

tartásában,

az

megrendezésében.

53

iskolai

rendezvények

előkészítésében,

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Növendékeink sajátítsák el az iskolán kívüli helyzetekben is a kulturált magatartás alapnormáit.



A tanulók a társadalomba sikeresen beilleszkedő, a demokrácia szabályait értő, alkalmazni tudó állampolgárokká/iskolapolgárokká váljanak.

Ehhez az szükséges, hogy 

a tanuló ismerje meg a társadalom működését, alkosson önálló véleményt ezekről,



alapszinten ismerje az Európai Unió működését, felépítését, szerepét hazánk életében



alakuljon ki benne az önismeret képessége, és ennek birtokában reális legyen a középfokú oktatási intézmény megválasztása,



tudatosuljon bennük az, hogy a társadalom életét törvények és erkölcsi normák szabályozzák, amelyeket be kell tartaniuk,



ismerje meg és tartsa be az iskola belső rendjét, szokásait, fogadja el és tartsa tiszteletben a másságot.



Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód igényének kialakítása.



Napi rendszeres testmozgás igényének kialakítása, egészséges test formálása, állóképesség javítása, sportköri foglalkozások igénybe vétele.



Megfelelő táplálkozás kialakítása, korszerű táplálkozás alapjainak tudatosítása.



Az egyéni fizikai állapotok szintjének fejlesztése, fontos, hogy ezt differenciáljuk és összhangba állítsuk a képességekkel.



Egyéni adottságokhoz szabott terhelés.



A tanulók minél többféle sportágban próbálják ki magukat és szerezzenek jártasságot bennük.



A tanulók készüljenek fel sikeresen a reálisan megválasztott továbbtanulásra.



A tanulók felkészüljenek a reálisan megválasztott sikeres továbbtanulásra, a középiskola világába eredményesen illeszkedjenek be.



A tanulók eredménytartása a legtöbb esetben megfelelő lesz, az esetleges romlás a tanulási teljesítményben nem haladja meg az 1,0 egészes átlagkülönbséget,



A középiskolai partnereink többsége elégedettségét fejezi ki a továbbtanuló tanítványunk tanulási teljesítménye, a konvertálható tudáselemek ismeretszintje és főként az alapkészségek alapján.



Ennek érdekében alapvető elvárás, hogy az intézmény tanulói a 8. osztály elvégzése után közelítsék, illetve érjék el az alábbi célokat: 54

PEDAGÓGIAI PROGRAM



legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös.



legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére.

 rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével.  rendelkezzen a társas emberi léthez szükséges nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával.  jellemezze a haza szeretete, a közösségi hovatartozás érzése.  érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, a közösségért.  legyen

határozott

és

toleráns,

következetes,

de

változásokra,

változtatásokra is képes.  tudjon a helyzethez méltóan viselkedni.  legyen képes a társadalmi munkamegosztásba bekapcsolódni.  tudja és akarja ismereteit továbbfejleszteni.  tudja, hogy a nyelv kapcsol össze embereket és országokat.  tisztelje a természetet és óvja értékeit.  legyen tisztában a káros szenvedélyek hatásaival.  ismerje fel a családi összetartozás értékét, a társas kapcsolatok jelentőségét.  legyen igényes önmagával és környezetével.  ismerje és gyakorolja a demokrácia alapvető jegyeit. A közvetíteni kívánt értékek 1.Munkafegyelem, tanulási fegyelem Cél:

Az

alapvető

tanulási

és

munkaszokások

elsajátítása

a

megváltozott

körülményekre adaptálva. A nehezedő tananyagból fakadó kudarcélmények ellensúlyozása, a támogatás megélése, az erőfeszítés örömének, sikerének elősegítése. A gyerekek bekapcsolása a szabályalakításba és a folyamatos fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe.

Az

önfegyelem

kialakulásának

elősegítése

akaratedző

gyakorlattal. A rendszeresen végzett munka fontosságának ismerete, a munka, mint az értékteremtés és a személyiségépítés eszköze. Előbbi ismereteknek a gyakorlatban történő pozitív megélése. Az önfegyelem, önirányítás kipróbálása akaratedző gyakorlatok formájában és a mindennapokban.

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Műveltségre, informáltságra törekvés Cél: Az alapkészségek eszközszintű használata, a megismert „tudománymorzsák” elemi integrációja, az iskola szellemi életébe való bekapcsolódás lehetőségeinek ismerete. Az információszerzés módozatiban való jártasság elsajátítása. Az önálló búvárkodás örömével a pozitív beidegződések elősegítése. ( A műveltség, mint szokás- és magatartásrendszer alapjainak lerakása.) Az alapműveltség elemeinek elsajátítása, az információforrások biztos használata. A község kulturális életébe való bekapcsolódás. A szelekció képességének gyakoroltatása a választható értékek folyamatos elemzésével. 3. Udvarias, illemtudó viselkedés Cél: A viselkedéskultúra elemeinek ismerete és gyakorlása a tágabb iskolai és kultúrkörnyezetben. Pozitív érzelmi megerősítése annak, hogy az udvariasság a jó emberi kapcsolatok egyik feltétele. A szabályra hangolódás segítése, a terepen való alkalmazás előkészítése utáni rendszeres gyakorlása. A viselkedés esztétikuma (az őszinte és természetes viselkedés nem azonos a durvasággal). A viselkedés következményeinek elemzésével empatikus magatartásra hangolás. A terepen való viselkedés rendszeres értékelése spontán szituációkban is. 4. Rend, tisztaság, esztétikum Cél: Bekapcsolódás az iskola rendjének biztosításába, megőrzésébe. Aktív közreműködés az alapvető szabályok és az esztétikus környezet létrehozásában. A megjelenés esztétikumának, az egészséges életmódnak az ismerete. Az iskolát segítő, gazdagító pozitív minták gyakorlása. Az egymáshoz és a rendhez igazodó viselkedés gyakorlása.

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. Demokratizmus, beavatottság Cél: A demokratizmus iskolai fórumainak, a tanulókra vonatkozó jogoknak és kötelességeknek az ismerete. A részvétel formáinak gyakorlása. A másokért tenni akarás öröme. Az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi gyakorlatban. A vezetői és beosztotti szerep gyakorlatban történő kipróbálása, az érdekképviseleti magatartás gyakorlása. A vitakultúra elemeinek (bírálat-önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való odafigyelés, nyelvi megformálás) folyamatos alkalmazása. A beleszólás fontosságának ismerete, a cselekvő állampolgári magatartás. A véleménynyilvánítással járó felelősség. Az öntevékenység (szervezettség) gyakorlatának kialakítása csoporton belül. 6. A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás. Cél: A hagyományőrzés iskolán kívüli lehetőségei és felelőssége (versenyek, pályázatok vetélkedők, továbbtanulás). Az iskola hírnevének erősítésével kapcsolatos kellemes élmények átélése. A kisebbek hagyományápolási szokásaiban való segítés öröme. 7. A magyarság mint nemzeti örökség Cél: A magyar népművészeti alkotások folyamatos megismerése, az élményteli kapcsolódások

biztosítása

(mesék,

mondák,

gyermekjátékok,

kézműves

tevékenységek). Az ilyen témájú hagyományőrző vetélkedőkön való részvétel. A magyar irodalomhoz, történelemhez, képző- és iparművészethez, zenéhez kapcsolható meghatározó személyiségek és alkotásaik ismerete: fotók, memoriterek. A szellemi és tárgyi néprajz legfontosabb elemeinek megismerése: szokások, tárgyak gyűjtése, készítése, kiállítása. A tanórai valamint a médiákból, kirándulásokból nyert élmények közös feldolgozása. A határon túli magyarságról szóló elemi ismeretek.

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Élményszerzés levelezéssel, élő kapcsolatokkal. A tudomány és technika magyar nagyjai és alkotásaik. 8. A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete Cél: Híres emberek példái a nehézségek, kudarcok leküzdéséről. A saját lehetőségek értékés erőforrásként való megélése. A gyenge küzdőképességű gyerekek módszeres segítése az erre alkalmas társak bekapcsolásával. Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőség biztosítása. A látszatra könnyű sikerek hátterének megismerése egyes karrierek élet közelbe hozásával. Az erőfeszítés, a befektetett munka fontosságának megélése. A beavatottság pedagógiájának alkalmazása az apró lépések elvével és a folyamatos értékeléssel. 9. Derű, vidámság, egészség Az egészségmegőrzés elemi ismeretei (testápolás, egészséges életmód). Pozitív érzések kapcsolása az iskolai és otthoni egészségmegőrző tevékenységhez. Oldott, szorongásmentesen légkör biztosítása minden iskolai tevékenységben. A mozgás egészségmegőrző szerepének fontossága. Az aktív kikapcsolódás formáinak ismerete, az ezekben való részvétel elősegítése. A humor felhasználása a napi feszültségoldásban.5 Az iskola hagyományrendszere Iskolánk 1996. június 16-án vette fel Dr. Szalai Miklós esperes úr nevét, akit gyógyteái tettek ország-sőt világszerte ismertté. Tanulóinkat igyekszünk az őáltala hitt és vallott emberi segítőkészség, egyszerűség, munkaszeretet szellemében nevelni. Folyosóinkat gyógynövények képei, névadónk útját bemutató tablók és könyvek díszítik. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre, az egészséges életmódra. Természetesen ápoljuk azokat a régi hagyományainkat is, amelyeket szépnek, fontosnak tartunk. Ezek ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

58

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánk hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: 

Tanévnyitó ünnepély, az elsősök fogadása és megajándékozása



Idősek napján megemlékezés és műsor



Karácsonyi kézműves foglalkozás a Kultúrházzal közösen szervezve



Karácsonyi műsor a kultúrotthonban



Húsvéti kézműves foglalkozás a Kultúrházzal közösen szervezve



Megemlékezés névadónk évfordulóin



Községi anyák napja a kultúrotthonban



A művészeti iskola kiállítása



A végzős tanítványok búcsúztatása, ballagás



Tanévzáró ünnepély, bizonyítványosztás, alapítványi jutalmazás

Iskolai szintű szórakoztató rendezvények  Mikulásváró nap  Farsangi karnevál a Szülői Munkaközösség szervezésében  Gyermeknap  Kiállítás a gyermekek munkáiból  Életmódtábor  Történelmi tábor  Unaloműző napok  Elmetorna Iskolai szintű tanulmányi jellegű versenyek 

Kazinczy szép kiejtési verseny



Vers- és mesemondó verseny



Szaktárgyi versenyek a különböző tantárgyakból



Őszi és tavaszi sportversenyek

Intézményünk által szervezett versenyek 

Szalai Miklós Emlékverseny (egészség- és környezetvédelem)



Szalai Kupa (labdarúgás)

Az állami ünnepeket – október 23. március 15.– a község valamennyi lakója számára tartjuk, a többiről osztályfőnöki órán emlékezünk meg.

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolai rendezvényekről fotó vagy videofelvétel készül, az elkészült anyagot és az írásos dokumentumokat albumban gyűjtjük. A hagyományápolás külsőségei Iskolánk zászlaja nemzeti színű, melynek egyik oldalán: DR. SZALAI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA HALIMBA másik oldalán HALIMBA ÉS SZŐC KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATÁNAK ADOMÁNYA felirat olvasható. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselet: Lányok: fehér blúz, sötét alj Fiúk: fehér ing, sötét nadrág (nem farmer).

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályba járó gyermekek között nagy különbségek vannak (lehetnek) egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek, szokások, a szocializáció, a tanulásra való motiváltság szintjeiben. Felfogásunk szerint az alapozó iskolában minden gyermek számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítanunk, amennyire az adott fejlettségi fokán, az adott pillanatban szüksége van. Ezért tanulás-szervezésünket úgy kell alakítanunk, hogy tanulóink egyéni szükségleteihez megfelelő időt és tevékenységet tudjunk biztosítani. Törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés, a készségfejlesztés folyamatában. Felfogásunk szerint a gyermeket érdekeltté, aktívvá kell tenni a tanulás folyamatában. A kisiskolás kor életkori jellemzője a kíváncsiság, igény a felfedezésre, tapasztalásra. Hiba lenne a cselekvésre vágyó gyermeket passzív befogadóként kezelni. Éppen ezért a kutató, felfedező, cselekvéses tanulást helyezzük előtérbe. Személyiségfejlesztés 1-4. osztályban 

Szabadság, ami egyben autonómia is (jelenti a különbözőség hangsúlyozását is, de a felelősséget is).



Tolerancia: egymás elfogadása, a közösségi lét, szolidaritás.



Az önismereten alapulót öntudat, amely egyben a másik ember tisztelete is.



A nyitottság, a kíváncsiság, a játék és az öröm jogának biztosítása, a szeretet.



A problémamegoldás képességének a kifejlesztése, mert tanulni csak az élethelyzetből adódó problémák megoldásával lehet. E nélkül nem tud kifejlődni a jellem, a személyiség.



A kooperáción, együttműködésen alapuló tevékenység fontossága, ahol a konformitást a kreativitás, a kritikai szellem váltja fel.



A munka szeretete, az igényesség.

Az iskolásoknál az első két szakasz után jelentős fiziológiai változások, illetve a kognitív képességek terén jelentős fejlődés indul meg. Mindezek azt eredményezik pedagógiai munkánk során, hogy e szakaszok eredményeire alapozva, természetesen az értelmi fejlődés, a jellembeli változások és a társadalmi megismerés terén egyre konkrétabb és

61

PEDAGÓGIAI PROGRAM

körülhatárolhatóbb személyiségfejlesztési programot dolgozzunk ki fokozatosság és a differenciálás elvének figyelembe vételével. Személyiségfejlesztés 5-8. osztályban 

Az alapvető tanulási és munkaszokások elsajátítása a megváltozott körülményekre adaptálva.



A nehezedő tananyagból fakadó kudarcélmények ellensúlyozása, a támogatás megélése, az erőfeszítés örömének és sikerének elősegítése.



A gyerekek bekapcsolása a szabálytalan és a folyamatos fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe.



Az önfegyelem kialakulásának elősegítése.



Az öntevékenység alapformáinak kialakítása (felelősi megbízatások, eszközök kezelése, stb.).



Az önálló ismeretszerzés örömének a pozitív beidegződések elősegítése.



Az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi gyakorlatban.



A vitakultúra elemeinek (bírálat, önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való odafigyelés, a nyelvi megformálás) folyamatos alkalmazása.



A mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosulása.



Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőségek biztosítása.



A saját lehetőségek értékes erőforrásként való megélése.



A tanulók értelmi nevelése.



Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása és fejlesztése. A sok szempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a személyes észlelés fejlesztésének fontossága.



A tanulók erkölcsi nevelése.



Az

alapvető

erkölcsi

értékek

megismerése,

felismerése,

tudatosítása

és

meggyőződéssé alakítása. 

A tanulók emocionális nevelése.



A környezet egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Önismeretre nevelés Az identitásélmény (önismeret és autonóm világkép) kialakítása, illetve a mind jobb önismeret következtében az önépítés iránti igény felkeltése, fejlesztése. Kitartás, céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában. 62

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók testi nevelése A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, a testi és szellemi egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése.

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai és pedagógiai feladatok

1.3.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az egészség: testi, lelki, szociális harmónia Az egészségfejlesztés: az a folyamat, amely képesé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata, az egészséges környezet megteremtése, a szemléletváltoztatás, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, és az egyéni képességek kibontakoztatása. Az egészségnevelés: olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Általános alapelvek 

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.



Olyan pozitív beállítódást, szokásokat, magatartást kell kialakítanunk, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják.



Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell megtanítani, hanem a harmonikus, egészséges élet örömteli megélésére, az egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra.



Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra való felkészítéssel.



Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók tevékeny részvételével.

63

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Célkitűzések  Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen  Az egészségnevelési tevékenységbe be kell vonni a családokat, a település polgárait. A család mellett az iskola váljék az egészségnevelés kiemelkedő színterévé.  Az iskolának szorosan együtt kell működnie az egészségügyi szolgálattal.  Az iskolában lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapos testedzés, egészséges ételek fogyasztása, étkezési kultúra, stressz-mentesség, WC tisztasága stb.  A hátrányos helyzetű tanulók számára lehetővé kell tenni az egészséges életmód elemeinek, szokásainak elsajátítását. 1.3.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

baleseteknél gyors segítség nyújtása



kritikus helyzetekben élet mentése



balesetek megelőzése

Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei Az

egyes

tantárgyak

tanórai

foglalkozásaiba

beépíthetők

az

elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmak. Például: 

Fizika – mechanikai sérülések (törések – fizikai okai, elektromos áram hatása az emberi szervezetre)



Magyar – kommunikáció (mentőhívás)



Biológia – az emberi test oktatásánál (vér – vérzés, mozgás szervrendszer – törés, ízületi elváltozások, szív – szívmegállás)



Kémia – vegyszerek – mérgezések elkerülése



Osztályfőnöki órák – az elsősegélynyújtásról általában



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (kirándulások, közlekedés az iskolába)



A hatékony végrehajtás feltétele:

64

PEDAGÓGIAI PROGRAM



az elsősegélynyújtó kijelölése szakmai affinitásra épülő vállalás alapján történjen



a elsősegélynyújtó megfelelően felkészült legyen



az iskolavezetés legyen elkötelezett a program megvalósítása mellett



a tantestület aktív közreműködése a elsősegélynyújtás alapjainak megtanításában



szülők bevonása



iskolaorvos, védőnő segítségének felhasználása



rendszeres kapcsolat a mentő szolgálattal, civil szervezetekkel

Az elsősegélynyújtó legfőbb iskolán belüli segítői: 

osztályfőnökök



ifjúságvédelmi felelős



diákönkormányzatot segítő tanár

Belső humán erőforrások: 

egyéni törődési módszerek alkalmasak a kitűzött célok elérésére



a kollégák fogékonyak az új módszerek befogadására, szívesen vesznek részt továbbképzéseken



van vállalkozó kedv a kollégákban délutáni, hétvégi programok szervezésére

Tárgyi feltételek 

az iskola termeiben délutánonként lehetőség van gyakorlatok végzésére, pályázatokon való részvétel – szakkörök finanszírozására

1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Alapelveink: A közösségfejlesztés, a szociális kompetenciák fejlesztése szorosan kapcsolódik személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Egyik alappillére, hogy tanulóink megtanuljanak együtt élni másokkal. A társak megismeréséhez az önismeret vezet el. A közvetlen környezet megismerése juttat el a mások iránti empatikus magatartás kialakításához. Ez az iskolás korban a társak iránti

65

PEDAGÓGIAI PROGRAM

odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését és a kortárs kapcsolatok megerősítésének feladatát rója ránk. Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el a másság elfogadásához, a tolerancia fejlesztéséhez. Ehhez szükséges, hogy az oktatás formája, az iskola légköre nyitott legyen, biztonságot sugározzon. A pedagógusoknak a tanulók iránti nyitottsága, elfogadó magatartása, empátiája feltétel és eszköz is egyben az együttélés magtanítására és gyakoroltatására. Az együttműködési képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, ennek fejlesztése fontos feladat. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy rendszeresen éljünk a segítő együttműködés különböző lehetőségeivel (közös programok, együttes cselekvés). Tanulóinknak úgy szervezzük meg tanórai, iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységeit, hogy sokszínű, változatos formában ezt maguk is gyakorolhassák. Ezt a célt is szolgálja szakköreink, művészeti csoportjaink, közös programjaink. Fontos feladat a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése is. Iskolánk hagyományos programjai (karácsony, farsang, gyermeknap, sportversenyeink) alkalmasak arra, hogy a közös célokért fáradozókban az egyéni különbségek elhalványuljanak, a közös vonások, az egyezések kerüljenek előtérbe. Kiemelt

szerepe

van

a

közösségek

kialakításában,

fejlesztésében

az

osztályfőnököknek. Elveink szerint a demokratikus segítő vezetés szolgálja tanulóink érdekeit,

nagymértékben

hozzájárul

nemcsak

a

nevelés,

eredményességéhez is. A közösségfejlesztés színterei: Osztályközösségek 

normakövető magatartás



kooperációs készség



konfliktusmegoldó képesség



bizalom



jellegzetes, közös értékrend

Iskolaközösség 

a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése



a közösségért érzett felelősség



a hagyományok, a tradíciók tisztelete 66

de

a

tanulás

PEDAGÓGIAI PROGRAM



a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete



a közös szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége



A szűkebb társadalmi környezet (faluközösség)



a tisztelet megadása a közösség egyéneinek



a hagyományok tisztelete



a helyi magatartásnormák betartása

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: 

Ismerje meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításában elengedhetetlenek:



Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.



Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.



Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket.



Váljon érzékennyé környezete állapota iránt.



Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.



Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.



Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni:



Az önálló, felnőtt életében legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.



Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészségét, testi épségét veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait:



Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakításának megelőzéséhez.



Tanuljon meg tanulni:



Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. 67

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.



1.5

Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

68

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat, hogy a pedagógusok oktatási munkája igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyéni tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Első feladat, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetséget. Ehhez megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkezniük. A felismerést tetteknek kell követniük, amelyekhez mindenekelőtt a környezeti feltételeket kell megteremteni a helyi és országos lehetőségek számbavételével. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázatokon való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését a hagyományokhoz híven. A

tehetség,

a

képesség

kibontakoztatását

az

alábbi

tevékenységek

szolgálják

intézményünkben: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



képességek szerinti bontás (például: német – magyar nyelv, matematika)



tehetséggondozó foglalkozások



szakkörök



házi versenyek, vetélkedők



megyei, országos szintű versenyekre való ösztönzés, felkészítés



szabadidős foglalkozások



átirányítás más intézményhez: könyvtár, zeneiskola, művészeti alapiskola, nyelvtanfolyam, sportegyesület

1.6.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban meglehetősen magas az egyre nehezebb körülmények

között élő hátrányos

helyzetű illetve veszélyeztetett tanulók száma. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos tervezést évenként meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján.

70

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A program célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket, akik körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, azaz: 

a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek



iskolai környezetüket tekintve hátrányos helyzetűek



családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek



csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)



munkanélküli szülők gyermekei



átmenetileg hátrányos helyzetűek:



áttelepült, beköltözött (új) tanulók



tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek

A célok ismeretében tudjuk megtervezni a várható feladatokat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése 

fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon való részvétel



napközi, tanulószoba



drog- és bűnmegelőzési programok



egészségügyi felvilágosító munka



pályaorientációs tevékenység



táborozások (életmódtábor), kirándulások



rendszeres tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás)



kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal



pályázatokon való részvétel

1.6.3

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A gyermekek személyiségének formálása és fejlesztése s ez által előkészítése az iskolai életre már a családban és az óvodában elkezdődik. Az iskolaérettség a gyermek értelmi fejlettségének, testi állapotának és szociális magatartásának az életkorhoz, valamint az iskolai követelményekhez mért teljesítőképessége.

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolára való alkalmasságot jelző tényezők közül az értelmi fejlettség legfontosabb mutatója a nyelvi és kommunikációs készség színvonala. Az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a leendő első osztályos nevelő hospitál az óvodában, ahol megismeri leendő tanítványait, valamint a gyermekek is tanítójukat. Első osztályban év elején az előkészítő időszakban felmérjük a gyermekek képességeit: viselkedés, általános tájékozottság, beszédkészség, beszédhibák, számfogalom, vizuális és verbális emlékezet, rajzkészség, figyelem. Az elvégzett megfigyelések után a tanulás ritmusát a gyermekekhez kell igazítanunk, s ahol szükséges, szakember segítségét kérjük (logopédus, gyógypedagógus). A részképességek területén mutatkozó lemaradásokat viszonylag kidolgozott módon tudjuk kezelni.

Intézményünkben

gyógypedagógus

és

fejlesztő

pedagógus

foglalkozik

a

rászorulókkal. A magatartási zavarokat mutató tanulók kezelése nehéz feladat. Gondjuk nemcsak az övék, hanem az egész osztályközösségé is, hiszen magatartásuk gyakran nehezíti társaik és tanítójuk munkáját is. Magatartási zavarok lehetnek: 

negatív önértékelés



önbizalomhiány



alkalmazkodási készség, kudarctűrés gyengesége



akaraterő, kitartás hiánya



kritikátlanság, befolyásolhatóság



türelmetlenség



hangulati labilitás



indulatkitörések



szorongás, deprimáltság

Mindezek maguk után vonhatják a perifériára kerülést, a veszélyeztetettséget (drog, galeri, szekta, stb.). Amit tennünk kell: 

megelőzés: korai felismerés, felvilágosítás



szakszerű segítség: egyénre szabott fejlesztés

Pedagógiai feladat: 

a szülőkkel való együttműködés az okok feltárásában

72

PEDAGÓGIAI PROGRAM



a problémás tanulók bevonása a személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő csoportokba (mentálhigiéniás csoport, szakkör, művészeti és sportcsoport)

1.6.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarc megelőzése. Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése: 

tanítók, óvónők kölcsönös hospitálása (a tanítók áprilisban-májusban, az óvónők szeptemberben-októberben)



óvodások látogatása az iskolában



tanítók, gyógypedagógus aktív részvétele az iskolaérettségi vizsgálaton



a fejlesztőpedagógus véleményének figyelembevétele



szülő, óvónő, tanító együttműködése



a leendő tanítónő nyári családlátogatása (a tanító döntése szerint)



nyílt nap szervezése a leendő elsősöknek

Az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenet: 

a követelmények egyeztetése tantárgyanként egymás közötti megbeszéléssel



rendszeres hospitálás 3. 4. 5. osztályban



tankönyvek megválasztása

A kudarc okainak vizsgálata 

tanítók, szaktanárok, nevelési tanácsadó által.

A terápiás kezelések megszervezése 

iskolában: korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztőpedagógiai foglalkozás, napközis, tanulószobai ellátás



egyénre szabott fejlesztés



differenciált, sokszínű tevékenységrendszer



kooperatív tanulási módszerek



a gyermek saját fejlődéséhez viszonyított értékelés

1.6.5

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermekek megóvása a káros hatásoktól, a rájuk leselkedő veszélyektől, a fejlődésüket zavaró rendellenességektől minden nevelő, de elsősorban az osztályfőnök feladata.

73

PEDAGÓGIAI PROGRAM



1.lépés– A fent említett valamely tényező feltárása: anyagi háttér, morális háttér, pedagógiai-pszichológiai okok



2. lépés – Mielőbbi szakszerű reagálás, szükség esetén kapcsolatfelvétel a segítő szakemberekkel: ifjúságvédelmi felelős, Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, Nevelési Tanácsadó, Önkormányzat gyámügyi előadója, Rendőrség



3. lépés –Folyamatos kapcsolattartás a családdal, gyermekkel, kollégákkal.

A családok segítésének lehetőségei: 

családlátogatás, fogadóórák



javaslat segélyre, támogatásra



speciális programok (film, előadás)



közös szabadidős programok



Máltai Szeretetszolgálat

A gyermekek segítésének módjai: 

figyelem, őszinte érdeklődés, megértés



támogatás a tanulásban (korrepetálás, napközi, tanulószoba)



pszichológiai segítség (pszicho-pedagógus)



a Máltai Szeretetszolgálat természetbeni segítése

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Iskolánkban a tanulók nagyobb közösségén a tanulók létszámának 25 %-át értjük. Tanulóinknak joguk van 

részt venni az iskola közéletében, az őket érintő döntések meghozatalában a jogszabályokban meghatározott esetekben,



választók és választhatóak a diákképviseletbe,



szükség esetén kérhetik érdekeik képviseletét, jogorvoslattal élhetnek,



az emberi méltóság tiszteletben tartásával javaslatot tehetnek és véleményt nyilváníthatnak minden, az iskola életével összefüggő kérdésben, valamint e körben kérdést intézhetnek az iskola vezetéséhez, tanáraihoz.

A diákközösség jogai: 

diákkörök szervezése,



iskolai programok szervezése, 74

PEDAGÓGIAI PROGRAM



diákújság működtetése,



a diákok érdekképviselete,



véleményezési jog az iskola szervezeti és működési szabályzata törvényében meghatározott részeinek, és a házirend elfogadásakor,



véleményezési jog a diákok nagyobb közösségei érintő döntések meghozatalánál,



döntési jog egy tanítási nélküli munkanap programjáról, Részvétel: szakköreinek jellegének megválasztásában 

ügyeleti munkában, és megszervezésében



az iskola kapcsolatainak alakításában



a magatartás és szorgalom értékelésében



javaslatot tehetsz a közösség előtti jutalmazásra, dicséretre

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működik eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket (partnerközpontúság). Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: 

alapja: a gyermek iránti érzett közös nevelési felelősség



megvalósulási formái: kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység



feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség



eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki tevékenység

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: 

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken



őszinte véleménynyilvánítást



együttműködő magatartást



a nevelési problémák őszinte megbeszélését



érdeklődő- segítő magatartást 75

PEDAGÓGIAI PROGRAM



szponzori segítségnyújtást

Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: 

nyílt napok, nyílt órák szervezése



rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról



változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat



előre tervezett szülői értekezletek



rendkívüli szülői értekezletek (szükség esetén)



fogadóórák



előadások szervezése szakember meghívásával (orvos, védőnő)



logopédus, pszicho-pedagógus



pályaválasztási tanácsadás



családlátogatás



közös kirándulások

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: 

üzemlátogatás szülői munkahelyeken



családi játékos vetélkedők, sportversenyek



közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével



osztály-család túrák

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Felmérések és belső vizsgák A felmérésekkel és a vizsgákkal kapcsolatos pedagógiai elveink: 

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél később ismerjék meg a vizsgadrukkot, a megmérettetésből származó stressz-helyzetet.



Pedagógusaink a mindenkori gyakorlatuknak megfelelően, a tanórán alkalmazott módszerek segítségével adjanak képet az osztályok tanulmányi helyzetéről.



A szervezéssel megbízottak és a pedagógus rugalmasan alakítsa ki a mérések formai jellemzőit. Használjuk ki az országos mérések lehetőségeit az összehasonlíthatóság és az oktatási színvonalunk megismerése céljából.

76

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A mérések ne csak az ismeretek elsajátításának a megállapítására korlátozódjanak, hanem a különböző készségek, képességek is mérhetők legyenek.

Formái: -

Az 1 osztály végén szintfelmérés olvasásból, írásból és számolásból (ig. helyettes, munkaközösség-vezető szervezi). A felmérések során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők.

 A 4. évfolyam végén iskolai felmérés írásból és szövegértésből, matematikából. A felmérés során országos jellegű mérések, illetve szakértői mérések igénybe vehetők. A méréseket az igazgató és a munkaközösség-vezető szervezi. 1.9.1 Vizsgák fajtái Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, 

akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),



akinek hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület a vizsga letételét engedélyezi



aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A

magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, 

aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,



akinek év végén az elégtelen osztályzatok száma három vagy annál kevesebb



aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,

77

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

8. osztályosok év végi vizsgája Minden tanulónak kötelező: 

magyar nyelv: írásbeli.



magyar irodalom- szóbeli



matematika: írásbeli

Az alábbiak közül kettő tantárgyból kell szóbeli vizsgát tenni: történelem, német vagy angol nyelv, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika A mérések és a vizsgaeredmények a tanulók értékelésében: A mérések során törekedjünk a pozitív irányú értékelésre; ha a mérés, illetve a vizsga sikeres a tanévi eredményekhez képest, akkor a tantárgy év végi osztályzatában ez jelenjen meg. A tanuló évközi tanulmányi munkája, illetve tantárgyi versenyen történt helyezése alapján (megyei 1-10 hely) a tantestület döntése alapján felmentést kaphat. Nyolcadik osztály végén a záróvizsga letételét tanúsítvány kiadásával értékeljük 1.9.2 A.)

A vizsgák rendje A szóbeli vizsgák rendje

A szóbeli vizsgák 2 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. B.)

Az írásbeli vizsgák rendje:

A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók a szaktanár által elkészített feladatlapon dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

78

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. C.)

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. D.)

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása

A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. A dolgozatok 2 év múlva selejtezhetők. E.)

A vizsgatárgyak részei és követelményei A tantárgyak követelményei a kerettantervekben meghatározottak szerint.

1.10

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1. Az iskola beiskolázási körzetében állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező tanulókat az intézmény köteles felvenni a maximális tanulói létszám határig. 2. Az adott évfolyamon oktatott idegen nyelv, nyelvek ismerete 3. Minden más esetben a nevelőtestület dönt.

1.11

A felvételi eljárás különös szabályai

79

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intézménybe való beiratkozás módja tanköteles korú tanulók részére (évente a fenntartó által kijelölt időpontban) Sorrendi szabályok: 1. Az iskola beiskolázási körzetében állandó lakhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező gyermek 2. Az a gyermek, akinek testvére iskolánk tanulója 3. Az a gyermek, aki a beiskolázási körzeten kívül lakik, de a halimbai Hársfa Óvodába jár. 4. Az a gyermek, akinek egyik szülője, szülei iskolánk tanulója volt 5. Körzeten kívüli jelentkezők esetén a lakóhely szerinti távolság dönt Ha az intézmény a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a beiratkozott gyermekek szüleit meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a gyermek, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló 

szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő



testvére az adott intézmény tanulója



munkáltatói igazolás alapján szülőjének a munkahelye az iskola körzetében található



az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

80

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1.A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Elmetorna

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

2

2

2

3


25

25

25

27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

81

6. évf.

7. évf.

8. évf.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3 +1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1+1

2


2

1+1

Földrajz

1

2

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Elmetorna

1

1

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

2


28

28

31

31

Alsó tagozaton, 1-4. osztályban a magyar nyelv és irodalom tantárgyat 1-1- órával megnöveltük. 82

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. osztályban az idegen nyelv óraszámát emeltük 1 órával. Az Elmetorna programot, mely játékos kompetencia fejlesztőprogram 1-4. osztályban vezetjük be heti 1-1- órában. 5-6. osztályban kimenő jelleggel, építettük be a kerettantervbe, mert a 2012/13. tanévben 3. és 4. osztályosok nem első osztályban kezdték a programot. Felső tagozatban, 5-8. osztályban a matematika órák számát növeltük 1-1 órával. A magyar nyelv és irodalom óraszámát 7. osztályban növeltük meg 1 órával. A kémiát szintén 7. évfolyamon 1 órával bővítettük. A biológia órák számát 8. osztályban növeltük 1 órával. Az informatikát 5. évfolyamon is szeretnénk tanítani heti 1 órában. A plusz órákat minden esetben gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére fordítjuk. A döntés pedagógiai indoklása: az órakeretek lehetőséget adnak kellő gyakorlásra, a lemaradók felzárkóztatására, a differenciált foglalkozások megtartására.

2.2. Részletes helyi tanterv

A Nemzeti Alaptanterv 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet előírásai alapján összeállított helyi tantervünket tantárgyankénti bontásban a Pedagógiai Program mellékletében helyeztük el a következők szerint: Tantárgyak 1-4.évfolyam

melléklet


1.


2.


3.

Matematika

4.

Erkölcstan

5.

Környezetismeret

6.

Ének-zene 1-2.

7.

Ének-zene 3-4.

8.

Vizuális kultúra 1.

9.

Vizuális kultúra 2.

10.

Vizuális kultúra 3-4.

11.


12.

Testnevelés és sport 1-2

13.

Testnevelés és sport 3-4

14.

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tantárgyak 5-8. évfolyam

2.3.

melléklet


15.


2.


3.

Matematika

16.

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

17.

Természetismeret

19.

Fizika

20.

Kémia

21.


22.

Földrajz

23.

Ének-zene

24.


25.

Vizuális kultúra

26.

Informatika

27.

Technika, életvitel és gyakorlat 5-6.

28.

Technika, életvitel és gyakorlat 7.

29.


30.

Osztályfőnöki

31.

18.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban évek óta törekszünk arra, hogy gyermekeink életkoruknak, képességeiknek és sajátos nevelési igényeiknek megfelelő tankönyvekből sajátítsák el az adott tanév tananyagait. A

tankönyvek,

munkafüzetek,

tanulási

segédletek

megválasztásáról

a

szakmai

munkaközösségek döntenek, az alábbi szempontok szerint: 

A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. 84

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. 

A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek.



A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek érdekében döntéshozatal előtt az alsó és a felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti egyeztetés elengedhetetlenül szükséges.



A sajátos nevelési igényű tanulók esetében amennyiben ilyen van, a speciális tankönyv és taneszköz használatát kell biztosítani.



A tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, térkép stb. feleljen meg az adott tanulócsoport képességeinek.



A tankönyvek által közölt ismeretek tudományosan legyenek hitelesek, megbízhatóak.



A taneszköz legyen igényes kivitelezésű, a gyermek szívesen vegye a kezébe, ugyanakkor a mindennapi használatra legyen alkalmas.



Tartalmazza a felfedezés lehetőségét, fejlessze a kreativitást.



Fejlessze azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.



Minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé.



A tankönyvi, munkafüzeti feladatok adjanak minél több lehetőséget a gyakoroltatásra, az ismeretanyag elmélyítésére, differenciálásra.



Fejlessze a környezet iránti felelősség, a cselekvés, a környezet állapota iránti érzékenység tudatát.



Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAT-hoz és iskolánk pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára is.



Törekszünk arra, hogy a tankönyvekből az iskolai könyvtár számára évente növekvő mennyiséget szerezzünk be. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kikölcsönözhetik, ingyenesen használhatják a tanév során.



Az iskola ingyenesen biztosítja a tankönyveket, munkafüzeteket, azoknak a tanulóknak, akik jogosultságukat a jogszabályban előírt módon, hitelt érdemlően 85

PEDAGÓGIAI PROGRAM

bizonyítani tudják, valamint igényüket az erre a célra készült nyomtatvánnyal írásban is jelzik. 

A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés.



Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

2.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Megalapozzuk a legalapvetőbb tanulási és munkaszokások elsajátítását. A tanulók aktív bevonásával változatos tevékenységi formákkal fejlesztjük az önismeretet, önfegyelmet. Változatos munkaformákkal alapozzuk meg a kreatív és problémamegoldó képesség fejlesztését. Megalapozzuk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot az alapvető képességek és készségek elsajátítását. Kialakítjuk a közösséghez való érzést, a csoport történései iránti érzékenységet. Megismertetjük tanulóinkat legalapvetőbb iskolai hagyományokkal, ünnepeinkkel, jelképeinkkel. Változatos

tevékenységi

formákkal

megismertetjük

tanulóinkat

a

magyar

népművészeti alkotásokkal, hagyományokkal. 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Mintákat adunk ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulási szervezési módokat. Megalapozzuk az önálló tanulás és önművelés igényét.

86

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati oktatással, neveléssel kívánunk hozzájárulni. Fejlesztjük az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés képességét. Bővítjük diákjaink ismereteit a magyarság, magyar híres emberek és alkotásaik körében. Példákat mutatunk az emberi küzdőképesség eredményeiből. Segítünk a saját lehetőségek értékként és saját erőforrásként való megélésében. 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az első négy évfolyamon megalapozott pozitív egyéni tanulási módszereket és szokásokat megerősítjük. Tovább fejlesztjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével segítjük a tapasztalás útján elsajátítandó

ismeretek

drámapedagógia

és

megalapozását

projektoktatás

mélyítését

eszköztárának

és

gazdagítását,

alkalmazásával

ezt

a

kívánjuk

megvalósítani. További

mintákat

adunk

az

eredményes

ismeretszerzéshez,

feladat-

és

problémamegoldáshoz. Erősítjük az önálló tanulásra és önművelésre való igényüket. A tanulókat bevonjuk az iskola életét meghatározó döntésekbe. Kialakítjuk bennük, hogy a jogok mellé kötelességek is járulnak. Fejlesztjük vitakultúrájukat a mindennapi életből vett feladatok megoldásával. A hagyományőrző rendezvényeken való aktív részvételükkel erősítjük a közösséghez tartozás érzését.

2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és

87

PEDAGÓGIAI PROGRAM

fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Törekszünk tanulóink pozitív erkölcsi arculatának kialakítására érzelmi és értelmi alapozással. Kiemelt feladatunknak tekintjük a mentális képességek célirányos fejlesztését. Híres emberek példáival mutatunk lehetőséget a nehézségek, kudarcok leküzdésére. Tanulóink küzdőképességét ezen példák segítségével fejlesztjük. Gyakorlati példát adunk a mozgáskultúra, mozgáskoordináció, ritmusérzék fejlesztésére. Az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati oktatással kívánunk hozzájárulni. Nemzeti nagyjainkról szóló ismereteiket kibővítjük a határon túli magyarságról szóló ismeretekkel. Lehetőségeink szerint a határon túl élő honfitársaink életét élő kapcsolatokkal, levelezéssel kívánjuk megismertetni.

2.5.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Heti 3 órában órarendbe beépített testnevelés órákon. A további két óra teljesítéséhez a szülő gyermekével közösen megbeszélve az alábbi lehetőségek közül választhat 

iskolai sportkör (foci, preventív tartásjavító torna, karate)



sportegyesületben való sportolással



táncművészeti csoportban való részvétellel



gyógytestnevelési foglalkozáson való részvétellel (A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 28. § (1) alapján az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.)



alapozó mozgásterápián való részvétellel

88

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai 

4. osztályban a tanulók a német és angol nyelv közül választhatnak első idegen nyelvként. A választott nyelvórára való jelentkezést írásban, a szülő aláírásával történik, legkésőbb a tankönyv rendelés időpontjáig.



Hit és erkölcstan választása a jogszabályokban (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet) előírt módon valósul meg.



Mindennapos testnevelés: A pedagógiai program 2.5 pontjában leírtak szerint szervezzük meg.

Foglalkozások: 

Napközi otthon: Célja: az egyéniség fejlesztése, egészséges életmódra, önálló tanulásra nevelés, egyéni képességek (kooperáció, kommunikáció, kreativitás, koncentráció) kifejlesztése.



Tanulószoba: Célja: a felső tagozatos tanulók egyéni tanulási képességének kialakítása, a lemaradók és hátrányos helyzetűek felzárkóztatása.



Furulya szakkör: Tanulóinknak lehetőségük van zenei tudásukat furulya szakkör keretében fejleszteni. Hetente kezdő és haladó csoportokra bontva alsós tanítónő foglalkozik a gyermekekkel. A csoport tagjai rendszeres résztvevői az iskolai rendezvényeknek, s térségi versenyeknek.



ECDL Start vizsgára felkészítő szakkör



Kézműves szakkör: Kézműves szakkörünk alsós tanítónő irányításával, heti rendszerességgel tartja foglalkozásait. Alsó tagozatos diákjaink megtanulják, hogy sok mindenre használhatják a kezüket és a fantáziájukat. Némi ötletességgel és ügyességgel szinte bármilyen fellelhető anyagból

képesek használati vagy

ajándéktárgyakat készíteni. 

Néptánc: A magyarpolányi Művészeti Alapiskola kihelyezett néptánc tagozata évek óta működik iskolánkban. A néptánc csoport állandó fellépője településünk rendezvényeinek, de a térség egyéb kulturális eseményein is bemutatkoznak.



Művészeti rajzszakkör: A magyarpolányi Művészeti Alapiskola rajz tagozata hetente egy délutánra kínál tartalmas elfoglaltságot tanulóinknak. "Kis művészeink" évente több rajzversenyen is megmérettetik magukat.



Foci sportkör: Testnevelő kollégánk vezetésével és aktív sportkedvelő szülők támogatásával rúghatják a bőrt a halimbai diákok. A foci sportkörben, 6-14 éves 89

PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyermekek számára, négy korcsoportban biztosítunk edzés és játéklehetőséget. A gyerekek korcsoportonként heti két alkalommal ismerkedhetnek meg a labdarúgás fortélyaival,

szervezett

edzés

keretein

belül.

Nagyon

fontosnak

tartjuk

a

versenyeztetést is, ezért benevezünk több labdarúgó szervezet által indított kupasorozatba, valamint igyekszünk minél több meghívásos utánpótlástornán részt venni. 

Gyógytestnevelés: Iskolánkban a 2010/2011-es tanévtől indult el a gyógytestnevelés. Házi vagy szakorvosi beutalóval kerülnek a foglalkozásra a gyerekek. Főként mellkas deformitással, túlsúllyal, gerincferdüléssel és asztmával küzdő tanulók alkotják a csoportot. A heti háromszori gyógytestnevelés feladata a prevenció és a korrekció, a betegségtípusoknak megfelelően differenciált képességfejlesztés. A foglalkozásokat gyógytestnevelő tartja. 

Tömegsport: Rendszeres sportfoglalkozásokat és versenyeket, versengéseket szervezünk tanulóinknak és családjaiknak. 



Szórakoztató programok, alkalmak: Táncház, játszóház, klubdélutánok, vetélkedők. Tanulmányi kirándulások

2.7. Projektoktatás, témahét Projektoktatás 

A módszer lényege az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diákjainknak lehetősége van saját

meglévő képességeinek, viselkedési

formáinak

kipróbálására, és újak kialakítására. 

A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.



Új kompetenciák, képességek: 90

PEDAGÓGIAI PROGRAM



- A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe.



- Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így tanulóink bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, ambícióik,

és

személyiségfejlődésük

tehetségük

függvényében

adott

találják

szakaszában meg

és

meglévő végzik

a

projektfeladatokat. 

- Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet.



Közvetlen hasznosulás:



- Tanítványaink a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz.



Projektjeink:



Évente három alkalommal szervezünk projektnapokat. Ezek témakörei között van állandó, de van minden évben változó is.



Állandó projektnapok:



Karácsonyi projektnap



Március 15-hez kapcsolódó projektnap



A projekt célja:



Matematikai, hagyományőrző, természettudományos, művészeti és irodalmi ismeretek bővítése



Felelősségteljes döntések hozása



Csoporton belüli egyének felelősségteljes együttműködése



Komplex gondolkodás kialakítása



A projekt elméleti részének gyakorlatban való megtapasztalása



Alakuljon ki a gyermekekben az egyéni és csoportos munkában való igényesség



Kreativitás fejlesztése



A kompetencia, a felelősség, a csapatmunka és a források tudatos kezelése 91

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A projekt célja, feladata:



A közösségerősítés,

a viselkedési

és

beilleszkedés

segítése közös

játékélményen keresztül művészeti tevékenységi keretben. 

Kommunikációs képességek, a beszédkészség fejlesztése, helyes kreatív nyelvhasználatra

nevelés,

szókincsbővítés

az

előforduló

ismeretlen

kifejezések magyarázat. 

Az érzékelés térlátás fejlesztése.



Az alkotó kedv s öröm felébresztése.



Sokféle munkafolyamat megismerése és a kreatív gondolkodás fejlesztése.



Minden

gyermek

egyéni

adottságainak

figyelembevételével

történő

személyiség fejlesztés, az egyéniség kibontakoztatása, az önkifejezés kifejezésének megteremtése és ezzel párhuzamosan közösség építés. 

Az együttes élmény révén a tánctanulás és dramatizálás segítse elő a tanulók:



harmonikus mozgásának kialakulását,



idő és ritmusérzékének fejlődését,



testi- térbeli biztonságuk javulását,



összpontosított, megtervezett munkára szoktatását,



saját eredményük felismerését,



önértékelésük és önismeretük gazdagodását.



Témahét



Erdei iskola



Időtartama öt nap, melyet szép hazánk különböző tájegységein töltenek a tanulók. Negyedik évfolyamtól kezdődően vesznek részt a gyerekek a programokon. Indulás előtt megadott körben, választhatóan, kutató- illetve gyűjtőmunkát végeznek. A helyszínen felfedezhetik az adott országrész épített és természeti látványosságait, ezenközben sokrétű tevékenységet folytatnak. A legkülönbözőbb kompetenciák fejlesztése zajlik ilyenkor komplex módon: pl. szociális, matematika, anyanyelvi, sport. Hiányoznak a merev iskolai órarendek, szervezési sémák. A gyereké az ötlet, de a felelősség is! A tanárok csak koordinálnak.

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során:  a beiratkozásnál, felvételinél  tanításban, ismeretközvetítésben  a gyerekek egyéni fejlesztésében  az értékelés gyakorlatában  tanulói előmenetelben  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  a továbbtanulásban, pályaorientációban  a

humánerőforrás-fejlesztésben,

pedagógusok

szakmai

továbbképzésében  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében vállaljuk, hogy  iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól,  aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk,  igény esetén az éves órakeretünkből egyéni foglalkozásokat tartunk a célcsoport tagjainak,

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 igény esetén a továbbképzési programban támogatjuk azokat a továbbképzéseket,

amelyek

a

célcsoporttal

való

hatékony

munkavégzésre készítenek fel. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, 

szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

 a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek

 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  az egyéni foglalkozások;  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek 94

PEDAGÓGIAI PROGRAM



egyéni, vagy csoportos használata;

 a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató órák;  a diákétkeztetés;  a felzárkóztató foglalkozások;  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek  egyéni vagy csoportos használata;  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;  a családlátogatások;  a továbbtanulás irányítása, segítése;  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;  szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése

Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése

A megelőzés célja, hogy 

megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják;



másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak

a

gyermek

társadalmilag 95

is

értékes

képességeinek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása

A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók teljesítményének számonkérése, ellenőrzése írásban és szóban történhet. Az értékelésnek mind a három formája alkalmazható, vagyis a formatív, a szummatív és a diagnosztikus értékelés is megjelenik iskolánkban. Szóbeli számonkérés módjai: Felelet Kiselőadás Vizsga (8.o.) Írásbeli számonkérés: Írásbeli felelet - a napi anyag számonkérésére irányul. Dolgozat - több órára feladott egység írásbeli számonkérése. Témazáró dolgozat - a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés. Teszt Felmérő Esszé Vizsga (8.o.) Egyéb tanulói teljesítmények, amelyek érdemjeggyel osztályozhatók: 

kötelező gyűjtőmunka 96

PEDAGÓGIAI PROGRAM



órai munka



házi feladat



iskolai-, területi-, országos versenyeken való eredményes részvétel



tanulói produktum (számítógépes feladat, rajz, ének, testnevelés)



olvasónapló

Az ismeretek számonkérésének gyakorlata: 

Az ismeretek számonkérésekor törekedni kell a módok közötti egyensúly megteremtésére.



Kerüljük a túlzott írásbeliséget



A képességekhez mérjük az írásbeli és a szóbeli számonkérés lehetőségét. (Különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás illetve egyéb tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkra)



A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie.



Egy tanítási napon két témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, a dolgozatot legalább az előző szakórán be kell jelenteni.



A témazáró dolgozatokat, felmérőket az iskolában őrizzük, ezeket a szülők fogadó órán, szülői értekezleteken illetve egyeztetett időpontokban megtekinthetik.

Az érdemjegyek, osztályzatok: (2-8 osztály) A második osztály első félévében alkalmazzuk a szöveges értékelést párhuzamosan az osztályzatokkal történő értékelés mellett. A szöveges értékelés formája lehet (a pedagógus választása alapján) 

előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg



előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés.

A kerettantervben meghatározott modulokat (egészségtan, tánc- és drámaismeret, hon- és népismeret, ember és társadalomismeret, médiaismeret, informatika) ha önállóak, nem érdemjeggyel értékeljük. Amennyiben más tantárgyban integráltan történik az oktatásuk, úgy az adott tantárggyal együtt értékeljük. Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása: A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatának, feladatlapjainak javításakor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

97

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Teljesítmény

Érdemjegy

91 - 100 %

jeles 5

75 - 90 %

jó 4

51 - 74 %

közepes 3

35 - 50%

elégséges 2

0 - 34%

elégtelen 1

(A fentiektől való 1-2 %-os eltérés szaktanári indoklással lehetséges.) Az év végén az osztálynaplóba, bizonyítványba és az anyakönyvbe- szaktanári, munkaközösségi döntés alapján egy - egy szaktárgy érdemjegyének szöveges megfelelőjeként a "kitűnő" minősítés kerülhet. Feltétele, hogy az évközi érdemjegyek között - az adott tantárgyból - jelesnél rosszabb nem lehet. Tantárgyi dicséretet az adott tantárgyból elért tanulmányi- illetve verseny eredmények alapján adhat a szaktanár. A bizonyítványban záradékként kell ezt rögzíteni, tantárgyi szöveges minősítése az érdemjegynek megfelelő. Az iskola hagyományaihoz híven a tanévzárón tárgy- és oklevél jutalomban részesülnek a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulók, valamint, akik a közösségi munkában a legaktívabbak. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás Az érdemjegyeket, osztályzatokat a naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi, ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az érékelést végző tanárnak alá kell írnia. A szülőket az érdemjegyekről folyamatosan értesítjük. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe a naprakész tájékoztatás érdekében. A szülői visszaigazolást az osztályfőnök rendszeresen, a fogadóórákat megelőzően ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a naplót. Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékeléseket, hiszen az elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni 98

PEDAGÓGIAI PROGRAM

kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanuló fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van a pozitív motiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is. Kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata segítségével is tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során tisztázzuk.

2.10.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat lehet: szóbeli írásbeli gyűjtőmunka kutatómunka A házi feladatok meghatározásának általános alapelvei: 

A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kell kijelölni a feladatokat



A feladatokat megfelelően elő kell készíteni, a megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek.



Törekedni kell a házi feladat meghatározásnál is a differenciálásra, a feladatok érdekességére, változatosságára, amivel motiváló hatását erősíti.



Az elemi szinten a házi feladatok célja a gyakorlás, képességfejlesztés. ennek megfelelően kell meghatározni a feladatok mennyiségét és minőségét. Figyelembe kell venni a feladatokra fordított idő optimális mennyiségét, ami lehetőleg ne haladja meg az 1 órát.



Az alsó szinten és az alsó-közép szinten a gyakorlás és képességfejlesztés mellett a tehetséggondozás, a tanulási képességek megalapozása illetve elmélyítése céljából az 99

PEDAGÓGIAI PROGRAM

egyéni kutatómunka, kiselőadás, gyűjtőmunka, projekttevékenység is lehet házi feladat. Ezek elvégzésére hosszabb időtartamot kell meghatározni. Ezen a szinten is ügyelni kell a házi feladatra fordított időmennyiségre, ami lehetőleg ne haladja meg a 1,5 illetve 2 órát. 

A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges értékeléssel illetve érdemjeggyel.



Az írásbeli házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok megoldásához a tanulónak ne kelljen a heti pihenőnapot illetve a szüneteket igénybe venni.



A felsős tanulószobai illetve alsós napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást.



Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék.



Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.



Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.



A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.11.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban azokon az évfolyamokon, ahol a létszám indokolja, csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelv és irodalmat, matematikát, az informatikát és a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Negyedik osztálytól első idegen nyelvként német és az angol nyelv közül választhatnak diákjaink. A választható foglalkozásokra a diákok szüleikkel együtt írásban jelentkeznek, választásukat aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a részvétel, a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező foglalkozás lenne.

2.12.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

I.HUNGAROFIT mérés A dr. Mérey Ildikó által kidolgozott rendszer nagyon jó tájékoztatást ad a tanulók állóképességéről és a legfontosabb izomcsoportok állapotáról (erejéről). Mérési tesztek: 

Cooper-teszt (állóképesség): 12 perc folyamatos haladás- a megtett távolság mérése



Helyből távolugrás: Elsősorban a láb és a csípőizmok erejéről tájékoztat.



Karhajlítás és nyújtás fekvőtámaszban kifáradásig: A kar, mell és a törzs izmainak erejét mérjük



Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan: A hát és a farizmok állapotára következtethetünk



Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan: A hasizmok erőállóképességét mérhetjük



Nagyon fontos a mérések év eleji elvégzése, mert a tananyag súlypontozásában feltétlenül figyelembe kell venni, különös tekintettel az első és negyedik osztályban.



Az év végi mérések adnak tájékoztatást az elvégzett munka hatékonyságáról, a tanulók önmagukhoz mért fejlődéséről, mely a tanulók érdemjegyeinek megállapításánál a legfontosabb szempont lehet.

II:

A

bio-mechanikailag

helyes

testtartás

kialakításához

szükséges

izomerő

és

izomnyújthatóság ellenőrzése, illetve a Mathias – féle testtartáspróba elvégzése a helyes és helytelen testtartások kiszűrésére szeptember és január hónapban. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság 12 ellenőrző gyakorlatának alkalmazása Az ellenőrző gyakorlatok: 

Állás-guggolás viszonyának vizsgálata



Váll-vállöv izmainak vizsgálata

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Hát és csípő feszítő izmainak vizsgálata



A has izmainak felülről indított erővizsgálata



A has izmainak alulról indított erővizsgálata



A comb elülső izmainak erővizsgálata



Az ágyéki gerinc előrehajlításának vizsgálata



Az ágyéki gerinc hátrahajlításának vizsgálata



Az alsóháti és ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata



A comb és a lábszár hátulsó izmainak nyújthatósága



A csípőt hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata



A csípőízület nyújtási képességének vizsgálata

Ha valamely ellenőrző gyakorlat az osztályban több tanulónál hiányosságot mutat, akkor javaslatot tesz a testnevelő soron kívüli iskolaorvosi vizsgálatra, aki ha szükséges szakorvoshoz és gyógytestnevelésre utalja a tanulót. Ezt követően feltétlenül nagyobb időkeretben kell alkalmazni az előírt tartásjavító torna gyakorlatait.

2.13.

Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészség: testi, lelki, szociális harmónia Az egészségfejlesztés: az a folyamat, amely képesé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata, az egészséges környezet megteremtése, a szemléletváltoztatás, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, és az egyéni képességek kibontakoztatása. Az egészségnevelés: olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Általános alapelvek 

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.



Olyan pozitív beállítódást, szokásokat, magatartást kell kialakítanunk, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják.



Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára kell megtanítani, hanem a harmonikus, egészséges élet örömteli megélésére, az egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartásra. 102

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Az iskola nyújtson segítséget a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra való felkészítéssel.



Cél az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók tevékeny részvételével.

Célkitűzések 

Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató legyen



Az egészségnevelési tevékenységbe be kell vonni a családokat, a település polgárait. A család mellett az iskola váljék az egészségnevelés kiemelkedő színterévé.



Az iskolának szorosan együtt kell működnie az egészségügyi szolgálattal.



Az iskolában lehetővé kell tenni az egészséges életmód gyakorlását pl. mindennapos testedzés, egészséges ételek fogyasztása, étkezési kultúra, stresszmentesség, WC tisztasága stb.



A hátrányos helyzetű tanulók számára lehetővé kell tenni az egészséges életmód elemeinek, szokásainak elsajátítását.

2.14.

Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre” /Havas Péter/ A környezeti nevelés céljai Általános, hosszú távú célok Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát (NAT).

103

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kialakítani a tanulókban a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, mely váljon életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ismerjék fel, hogy egyéni és közös kötelességünk: Az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása. Az ökológiai egyensúly fenntartása. A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása. Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra. A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát: Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk. Segítsük a környezeti fogalmak, folyamatok, összefüggések megértését.

Integrációs tevékenység - sajátos nevelésű igényű és

2.15.

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása

Iskolánk, alapító okiratában integrált nevelés-oktatás keretében ellátja 

beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekek nevelését, oktatását szakvélemény alapján



Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelését, oktatását, ezen belül



enyhén értelmi-,



beszédfogyatékos,



egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

 104

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.15.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 4. § paragrafus 3. bekezdése alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen

alulteljesít,

társas

kapcsolati

problémákkal,

magatartásszabályozási

hiányosságokkal

beilleszkedése,

személyiségfejlődése

továbbá

küzd,

közösségbe

nehezített

tanulási, való

vagy sajátos

tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.  Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.  Számukra a nemzeti köznevelési törvény (47§ (8) biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. A köznevelési törvény által megadott egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásainak órakeretén belül a tanuló annyi foglalkozáson vesz részt, amennyi hátránya csökkentéséhez szükséges. A foglalkozások óraszámát integráltan nevelkedő tanuló esetében a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság véleménye alapján határozzuk meg.  Bármilyen problémával is küzd az intézményben nevelt gyermek kiemelt fontosságú a gyermek-gyermek, gyermek-pedagógus, pedagógus-szülő közötti kooperáció és kommunikáció valamint a pedagógus megváltozott szerepe. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy mediátorként tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek párbeszédében. 2.15.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

105

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.  Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok,

a

kommunikáció,

fejlődésének

eltérései.

Ezek

valamint változó

a

szociális

mértékben

és

alkalmazkodás mindig

egyedi

kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési

zavarát

is

mutatják

és

akadályozzák

az

iskolai

tanulás

eredményességét.  A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása,  b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve  c)

a

szakértői

és

rehabilitációs

bizottság

által

meghatározott

szakszolgáltatások biztosítása.  Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. 2.15.3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók  Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok

halmozott

előfordulása

106

miatt

egyéni

sajátosságaik

PEDAGÓGIAI PROGRAM

figyelembevételével

fokozott

pedagógiai,

pszichológiai

megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek.  Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkúlia,  diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,  a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;  hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá  a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.  A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki.  Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.  Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy  a

tanulók

általában

fáradékonyabbak,

a

meteorológiai

változásokra

érzékenyebbek,  az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

107

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint  a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.  A fejlesztés alapelvei  A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.  Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus,

pszichopedagógus,

szakon/szakirányon

akadályozottak

szakképzettséget

gyógypedagógus-terapeuta, szomatopedagógus,

tanulásban

szerzett

pszichológus

és

gyermekpszichiáter)

egyéb

pedagógiája

gyógypedagógus, szakemberek

bevonásával

történik

(pl. és

rehabilitációs célú órakeretben zajlik.  Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés)

tájékoztatni

kell

az

osztálymunkában

résztvevő

pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.  Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.  Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből - az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.  A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik.

 Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. 108

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,  a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,  a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.  A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén  A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok részéről.  A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. 2.15.4. Az integrált keretek közt nevelt sajátos nevelésű igényű tanuló feltételrendszerének megvalósulása A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, melyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

109

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: 

a tananyag-fejdolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,



szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,



a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti – a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,



egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,



alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, 110

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógiai tanár az együttműködés során: 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,



javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.),



segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,



javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására, 

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,



együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,



terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

Iskolánk igénybe veszi : 

az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását,



az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.



A személyi feltételek helyben is adottak gyógypedagógus-tanulásban akadályozottak szakos tanár és tanító – fejlesztő pedagógus áll intézményi alkalmazásban. Emellett az ajkai Nevelési Tanácsadó utazó szakemberhálózat keretén belül biztosítja a logopédiai ellátást. Ezenkívül orvos és gyógytestnevelő is részt vesz a rehabilitációs munkában.

111

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tárgyi feltételek 

fejlesztő szoba



fejlesztő és terápiás eszközök



fejlesztő játékok



fénymásoló



számítógép, számítógépes programok



szakkönyvek, szakfolyóiratok

2.16.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.16.1. A magatartás és szorgalom értékelése Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek. Az osztályfőnökök azonban havonta értékelhetik a magatartás szorgalom alakulását, és dönthetnek arról, hogy ezeket beszámítják a félévi, év végi jegyekbe. Az osztályzatok a KT. 70. §. 2. bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót, tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye. A javaslat előkészítésének munkafázisai: Egyéni, saját vélemény kialakítása. Ennek során kvázi „érdemjegyként” figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv szöveges bejegyzései, közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés. Az osztályfőnök a diákönkormányzat tagjainak előkészítésével tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitástól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek 112

PEDAGÓGIAI PROGRAM

tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az osztályfőnök véleményével. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés során kérje ki, ismerje meg. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során). Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok) ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjai, melyek az alábbiak: A tanuló magatartása: Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik, társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott tanuló magatartása példásra nem értékelhető. Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- illetve iskolai légkör kialakításához. Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet mutat a hibák kijavítására. Rossz,

ha

rendszertelenül

és

felelőtlenül

végzi

munkájával,

valamint

fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában rossz példát mutat. A tanuló szorgalma: Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a cselekvőkészség a jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.). Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet. 113

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára pedig közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít. Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra vonatkozó megállapításait. Ezek a következők: Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet. 1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a magatartásjegy változónál jobb nem lehet. 20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a tanuló magatartása rossz 2.16.2. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei: A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, sportban, kulturális területen elért eredmény, s a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírnevének növelése, a példás szorgalom és magatartás. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy kiemelkedő teljesítményért adható. Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai: 

Szaktanári, tanulószobás nevelői szóbeli és írásbeli dicséret: év közben az elért eredményhez kapcsolódik.



Osztályfőnöki dicséret: az osztályközössége előtt a jó közösségi munkáért, példás szorgalmáért és magatartásáért adható.



Igazgatói dicséretben az a tanuló részesül,



aki egész év során valamilyen téren kiemelkedik társai közül (javaslatot az osztályfőnök, szaktanárok tesznek),



aki valamennyi tantárgyból „jeles” eredményt ér el,



aki

tanulmányi

versenyeken

(városi,

területi,

országos),

sportversenyeken az iskola jó hírét növelő eredményt ér el. 114

kulturális-

vagy

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelőtestületi dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kell jegyezni. A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát a nevelőtestület elismerésében részesítheti. Az elismerésre – amely többféle lehet – a munkaközösségek is tehetnek javaslatot. Rendszeres időközönként a tanulókat a közösség előtt dicséretben részesítjük. Tanév végén a Szalai Miklós Iskolafejlesztési Alapítvány az alapító okiratában megfogalmazottak szerint Szalai –Díjat illetve tantárgyi elismerést adhat az arra érdemes tanulóknak. Fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben, a vétség súlyár tekintette – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók: 

Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,



osztályfőnöki vagy igazgatói intés.

A szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet: 

szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, hiányos felszerelés, házi feladat

többszöri

hiánya,

valamint

órákon,

foglalkozásokon

többszöri

fegyelmezetlenség miatt, 

ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt,



osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli



osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.



Az igazgatói írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

A fegyelmező intézkedéseknek a magatartás érdemjegyben tükröződnie kell: -

osztályfőnöki intés esetén nem lehet „példás”

-

igazgatói intés esetén nem lehet „változó” értékelésnél jobb.

115

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Halimba, 2013. március 25. A pedagógiai programot az iskola tantestülete 2013. március 25-ei értekezletén elfogadta. Jóváhagyta:

Nagy Noémi igazgató

116

Tartalom PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents