Foglalkoztatási stratégia A Győri járási Foglalkoztatási Paktum foglalkoztatási stratégiájának és akciótervének elkészítése

Foglalkoztatási stratégia A Győri járási Foglalkoztatási Paktum foglalkoztatási stratégiájának és akciótervének elkészítése Készült a TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban” című projekt keretében

Készítette: Universitas-Győr Nonprofit Kft.

Készült: 2017. március 31.

Elfogadva: 2017. június 15.

TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”

Foglalkoztatási stratégia

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ..................................................................................................................... 2 1. Helyzetértékelés ....................................................................................................................... 5 1.1 Győr-Moson-Sopron megye .......................................................................................................... 5 1.1.1 Foglalkoztatás és munkanélküliség ........................................................................................ 5 1.1.2 Ki- és bevándorlás, vándorlási különbözet ............................................................................. 6 1.1.3 GDP – Bruttó hazai termék ..................................................................................................... 7 1.1.4 Regisztrált vállalkozások száma .............................................................................................. 8 1.2 A Győri járás .................................................................................................................................. 9 1.2.1 Terület és népesség ................................................................................................................ 9 1.2.2 Gazdaságszerkezet ............................................................................................................... 10 1.2.3 Foglalkoztatás ....................................................................................................................... 10 1.2.4 Képzés, oktatás ..................................................................................................................... 12 2. SWOT analízis ......................................................................................................................... 14 3. Jövőkép, célrendszer............................................................................................................... 18 3.1 Fejlesztési alapelvek .................................................................................................................... 18 3.2 Jövőkép ........................................................................................................................................ 19 3.3 Célok ............................................................................................................................................ 20 3.3.1 Tervezett akciók ................................................................................................................... 22 3.3.2 Az akciók időbeli ütemezése ................................................................................................ 35 3.4 Kockázatelemzés ......................................................................................................................... 36 4. Monitoring rendszer ............................................................................................................... 40 4.1. A monitoring folyamata.............................................................................................................. 40 4.2 Indikátorok .................................................................................................................................. 42

1 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Vezetői összefoglaló A Foglalkoztatási Stratégia célja, hogy kijelölje azokat a stratégiai irányokat, amelyek szem előtt tartása mellett kezelhetőek a Győri járásban jellemző foglalkoztatási problémák. A dokumentum megállapításai részben a 2016. év vége és a 2017. év eleje közötti időszakban elkészített járási helyzetfelmérés eredményein, részben pedig a „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban” (Foglalkoztatási paktum) projekt Megvalósíthatósági tanulmányában leírtakon alapulnak. A Győri Járási Foglalkoztatási Stratégia hosszú távon, a következő 5 évre (2017-2022) jelöli ki a munkaerő-piaci problémák kezelésére javasolt intézkedések irányait és a célját. A Stratégiára épülő akciótervek középtávra, 3 évre szólnak (2017-2020). A stratégia jövőképe a járás központjának, Győr Megyei Jogú Város stratégiai megállapításait szem előtt tartva került megfogalmazásra. A Foglalkoztatási Stratégia jövőképe szerint „a Győri járás 2020ban Magyarország legfejlettebb járásainak egyike. A központ erős járműipari fókusza mellett a gazdaságot sokszínűség jellemzi, a nagyvárosi ipar mellett a járási települések mezőgazdasága is jelentős, értékesek a helyi termékek. Győr városa, mint gazdasági, kulturális, oktatási és szolgáltatási központ funkcionál, a működést az önkormányzat, a gazdasági szereplők, az oktatási - és a civil szféra közti együttműködés határozza meg. Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a munkaerőpiaci trendeknek megfelelően alakul a képzési, oktatási kínálat, ami biztosítja a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő kibocsátását. A térség magas életszínvonalat biztosít lakói számára, ennek eredményeképpen a járás vonzó, élhető és folyamatosan fejlődő térségként működik.” A járási stratégia hosszú távú, átfogó célja a Győri járás humánerőforrás állományának fejlesztése, elsősorban a szakképzettségi szint, valamint a rendelkezésre álló munkaerő létszámának növelésével. A kijelölt célokat horizontálisan támogatja az összehangolt, aktív kommunikációt a térség foglalkoztatásban érdekelt szereplői között. Az elkészített SWOT analízis alapján a Győri járás munkaerőpiacának nehézségeit több tényező együttesen alakítja. Ezek alapján a stratégia céljai és a kapcsolódó intézkedések: 1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése a. A Győri Járműipari Életpályamodell továbbfejlesztése i. A JÉM intézményesítése. ii. A JÉM kiterjesztése a kiválasztott kiemelt iparágakra. 2. A kis- és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szemben kialakult versenyképességbeli hátrányának csökkentése a. A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése sikeres vállalkozók – sikeres szakemberek nevelése révén i. Sikeres vállalkozók nevelése (kezdő vállalkozók tájékoztatása; képzések lebonyolítása; hiányszakmák elsajátításának ösztönzése; önfoglalkoztatóvá válás támogatása) ii. Gyakorlati orientáció (szakmák gyakorlati megismerésére). 2 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


3. A határ közelsége és a magasabb határon túli bérek miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése a. A KKV-k működésének racionalizálása és vállalati ösztönző rendszerek kidolgozása i. Szakmai tervezés: az akció hátterének, szakmai tartalmának kialakítása olyan ösztönző rendszerek kidolgozását jelenti, amelyek adaptálhatók a vállalkozások számára és hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához; mindezt a KKV-k menedzsment fejlesztéséhez szükséges képzések/tanácsadás szakmai hátterének kialakítása egészíti ki ii. Szakmai megvalósítás: a KKV-k működéséhez illeszkedő vállalati ösztönző rendszerek elindítása és KKV-k menedzsment fejlesztéséhez szükséges tevékenységek megvalósítása 4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése a. A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése az inaktív munkavállalók bevonása révén - Inas program i. Adatbázis kiépítése (vállalkozások, mesteremberek valamint a programba bevonható célcsoportba tartozó fiatalok) ii. A program működése (a programba való belépés feltételeinek és működési rendszerének kidolgozása; a fiatalok alap kompetenciáinak megerősítése; számonkérései és garancia rendszer; jogi- és pénzügyi keretek kidolgozása) iii. A program monitoringja b. Lemorzsolódó diákok és hallgatók átfogó munkaerő-piaci integrációja i. A középiskola 12. osztályban vállalati ösztöndíjrendszer kialakítása ii. Fiatalok tájékoztatása szervezett formában iii. Képzési program kidolgozása iv. Munkaerő-piaci szereplők bevonása c. A műszaki és természettudományos pályák népszerűsítése a győri járás fiataljai körében – Győri Gyerekegyetem i. Iskolai rendszeren kívüli tematikus pályaorientációs rendezvények megszervezése (tudományos előadások, workshopok, interaktív természettudományos foglalkozások, technológiai bemutatók cégek közreműködésével). 5. A hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése a. Képzési akciók megvalósítása hátrányos helyzetűek számára i. A célcsoportot érintő képzéshez kapcsolódó tevékenységek ellátása: az akció keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének támogatása történik. ii. Képzéshez kapcsolódó egyéb támogatások biztosítása (utazási támogatás, keresetpótló juttatás, gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolásának/gondozásának költsége). b. Foglalkoztatás-támogatási rendszer működtetése i. Elhelyezkedést segítő támogatások (bértámogatás és bérköltség támogatás nyújtása, munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása, lakhatási támogatás). 3 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


ii. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás). iii. Egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások, és igénybevételükhöz kapcsolódó támogatások (utazási, keresetpótló, gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolása/gondozása) biztosítása. iv. Foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése. c. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elterjesztése i. A vállalkozói szemlélet megváltoztatására, a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni felelősségvállalás elterjesztése érzékenyítő programok, tájékoztatók lebonyolításával. ii. A foglalkoztatás támogatása mellett a hátrányos helyzetűek körében közösség kovácsolása és a lelki egyensúly biztosítása is kiemelt szempont. Ennek eszközei a különféle foglalkozások, képzések. 6. A munkaerő-piaci együttműködések összehangolása a. A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum keretei között jól működő, stabil együttműködés kialakítása a járás foglalkoztatásban érintett szereplői között i. Paktumiroda kialakítása és működtetése ii. a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum szervezeti rendszerének kialakítása és működtetése iii. munkacsoportok alakítása a kiemelt témák fókuszba állításával az érintett szereplők szorosabb együttműködésének kialakítása érdekében; iv. közös rendezvények szervezése és workshopok megtartása; v. a TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban” című projekt sikeres megvalósítása. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának szervezete a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum. A stratégia végrehajtásáért a Foglalkoztatási Fórum, monitoringjáért az Irányító Csoport a felelős azzal, hogy a Paktumiroda koordinálja a stratégiában foglaltak megvalósítását, valamint ellátja a monitoring tevékenységet.



1. Helyzetértékelés A Győri járás foglalkoztatási stratégiájának helyzetértékelés része Győr Megyei Jogú Város és térségének gazdasággal, munkaerőpiaccal, oktatással kapcsolatos legfontosabb információit adja meg. Ahhoz, hogy a helyzetértékelés aktuális képet fessen, 2016-ban járási foglalkoztatási helyzetfelmérés és helyzetelemzés készült, mely primer és szekunder adatgyűjtést egyaránt tartalmazott. Az átfogó helyzetkép bemutatásához a szekunder adatgyűjtés célja azoknak a nemzeti, regionális és helyi stratégiáknak, dokumentumoknak a megvizsgálása volt, melyek célokat és stratégiai törekvéseket fogalmaznak meg a foglalkoztatás, a munkaerőpiac és a képzés területén. A primer adatgyűjtés ezeket az adatokat egészítette ki, a járási vállalkozások és felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak/szervezeteknek a véleményének megismerésére került sor kérdőíves felmérés és személyes interjúk formájában. A helyzetfelmérés eredményeképpen megismert, a Győri járást jellemző trendek, gazdasági és foglalkoztatási adatok segítségével meghatározhatóak a járási foglalkoztatási stratégia legfontosabb irányai és alapvető céljai.

1.1 Győr-Moson-Sopron megye 1.1.1 Foglalkoztatás és munkanélküliség A nyilvántartott álláskeresők száma 2010 óta csökkenő tendenciát mutat a megyében, a járásban és a járási központban egyaránt. A foglalkoztatás tekintetében Nyugat-Magyarország értékei (2007: 55,7%, 2010: 51,8%, 2015: 58,8%), jelentősen meghaladták az országos átlagot. Mivel a Közép- és Nyugat-dunántúli megyék gyakorlatilag egymást szorosan követve növelték a foglalkoztatásukat, így az egész ország mutatóit viszonylag rövid időn belül jelentős mértékben javították. Országos szinten a nemzetgazdasági ágazatok szerint vizsgálva, a válság óta folyamatosan növekszik mindhárom (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szektor foglalkoztatottsága. A foglalkoztatás növekedése a foglalkoztatottak számának erőteljes emelkedésén és a munkanélküliség mérséklődésén keresztül figyelhető meg (a foglalkoztatottak száma 2010: 3,701 millió fő, 2015: 4,175 millió fő; a munkanélküliek száma: 2009: 417,5 ezer fő, 2015: 307 ezer fő). Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 2010-ben 11,3% volt, az aktivitásé 61,9%, míg 2015-ben ezek a mutatók 6,8%, illetve 68,6%. Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliségi ráta 2,9%-os (6,2 ezer munkanélküli), míg a foglalkoztatási ráta 68,3% (209,2 ezer fő) volt 2015-ben. A nyilvántartott álláskeresők arányát vizsgálva a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva megállapítható, hogy az országos adatok 2011 óta csökkenő tendenciát mutatnak (2010: 13,3%; 2015: 9,6%). A megyei, járási és a megyeszékhely adatai a vizsgált időszakban szintén csökkenő értékeket mutatnak olyan mértékben, hogy a megyei adatok 5 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


2015-re a 2010-es érték 41,18%-ára, a járási adatok 2015-re a 2010-es érték 46,25%-ára, míg a megyeszékhely adatai 2015-re a 2010-es érték 40,39%-ára csökkentek. 1. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2010-2015 között (%) 2010 13,3 6,8 8,0 5,15

Magyarország Győr-Moson-Sopron megye Győri Járás (2012-ben kistérség) Győr*

2011 13,2 5,7 6,9 4,21

2012 12,6 5,0 6,5 4,67

2013 11,9 4,6 5,6 2,93

2014 9,6 2,8 3,7 2,62

2015 9,6 2,8 3,7 2,08

* Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva folyamatos csökkenést mutatott a járásban az elmúlt években, a bejelentett új álláshelyek száma a gazdasági válság hatására 2012-ben erőteljesen csökkent (2011: 10 899, 2012: 9 305). A 2013-as év már kiemelkedő évnek számított ebben a tekintetben, amikor is az előző évhez képest csaknem 60%kal magasabb volt az új bejelentett álláshelyek száma. 2014-2015 adatai ismét csökkenő értékeket mutatnak. 2. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma 2010-2015 között (db)

Magyarország Győr-Moson-Sopron megye Győri járás Győr

2010 357 784 17 688 8 708 7 678

2011 549 042 20 919 10 899 9 448

2012 482 008 20 500 9 305 8 172

2013 718 666 27 233 14 647 12 937

2014 831 796 25 936 13 372 11 275

2015 737 988 22 937 10 324 8 761

Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal A város foglalkoztatásában, gazdasági életében kiemelt szerepet játszik az Audi Hungária Zrt. és beszállítói köre, a hozzájuk kapcsolódó oktatási-képzési rendszernek, valamint a K+F bázisnak szintén hozzá kell járulnia a gazdaság versenyképességét előrelendítő munkaerő rendelkezésre állásához.

1.1.2 Ki- és bevándorlás, vándorlási különbözet A határ közelségének és a magasabb határon túli bérek miatt erőteljesen érezhető a munkaerő elszívás , ugyanakkor a belső migrációs folyamatok pozitívan hatnak a megye munkaerőlétszámára. A Dunántúlon 2006-tól negatív különbözet írható le, az elvándorlók száma magasabb az odaköltözők számánál. A vándorlási különbözet mértéke 2001-ben 1,2, 2002-ben 0,6, 2009-2010-ben -1, 20142015-ben -0,4 volt ezer lakosra vetítve. A régiók tekintetében összetettebb a kép, hiszen a Dél6 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Dunántúlon 2001-től folyamatosan vándorlási hiány, míg Közép-Dunántúlon 2008-ig többlet (2008: 0,6), majd hiány jellemző, ami az utóbbi években érte el tetőpontját (2013: -1,1, 2014: -1,2). A NyugatDunántúl ezzel szemben 2001-től folyamatosan vándorlási célterület, különösen a válság időszakában volt számottevő a többlet (2008: 2,4). Győr-Moson-Sopron megye Pest megyét leszámítva az egyetlen, ahol nem volt negatív év, azonban míg Pest megyében volt jelentősebb visszaesés a többlettel jellemezhető időszakban, addig Győr-Moson-Sopron megye esetében folyamatosan növekedett a betelepülők száma (2001: 2,7, 2008: 6,8, 2014-2015: 6,1). A beköltözés célterülete egyértelműen a Nyugat-dunántúli régió, míg megyei összehasonlításban GyőrMoson-Sopron megye értéke kivételes. Egyrészt sosem volt negatív különbözet, másrészt tartósan magas, jellemzően 700 fő fölötti (2011: 723 fő) a vándorlási többlet. A vándorlási egyenleg jól érzékelteti, hogy Győr és Győr-Moson-Sopron megye a betelepülés egyik magyarországi célterülete. 3. táblázat: Vándorlási egyenleg 2009-2014 között 2009 Győr-Moson-Sopron megye Győr

2010

2011

2012

2013

2014

6,3

8,2

5,5

6,5

6,6

5,5

3,9

6,6

3,2

1,6

4,2

4,5

Forrás: A KSH statisztikái

1.1.3 GDP – Bruttó hazai termék Az egy főre jutó bruttó hazai termék mind a megyében, mind a járásban meghaladja az országos átlagot. A GDP értéke országos szinten több mint 2,5-szeresére nőtt 2000 (1.329 ezer Ft) és 2015 (3.454 ezer Ft) között. A növekedés mértékét a gazdasági válság csak lassította, nem törte meg, majd 2014 és 2015 között jelentős emelkedés történt. Érdekes, hogy Pest megye értéke az ezredfordulón, illetve 2015ben is mintegy 1,5-szeresen haladta meg az országos értéket, míg Budapest esetében ez közel a dupláját jelenti. Regionális viszonylatban már látható a válság hatása, ami elsősorban az iparosodottabb régiókban okozott visszaesést 2009 és 2010 folyamán, de 2011-re már minden régióban elérték, illetve meghaladták a válság előtti szintet. A Közép-magyarországi régiót nem számítva, Nyugat-Dunántúl vezeti a fejlődő régiók listáját, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2000 (1.483 ezer Ft) és 2015 (3.765 ezer Ft) között mintegy 2,5-szeresére nőtt, ami megegyezik az országos átlaggal. Megyei bontásban, a Nyugat-dunántúli régióban Győr-Moson-Sopron megye értéke 2000-ben mintegy 30%-kal, 2015-ben 32%-kal haladta meg az országos értéket.

4. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-2015 között (ezer Ft) 7 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Közép-Dunántúl Magyarország összesen

2010 3 199 2 302 2 223 2 684 2 769 2 359 1 965 2 347 2 708

2011 3 432 2 513 2 274 2 861 2 874 2 643 2 007 2 502 2 824

2012 3 319 2 702 2 447 2 909 2 911 2 698 2 055 2 547 2 889

2013 3 604 2 956 2 316 3 069 3 080 2 916 2 187 2 724 3 045

2014 4 206 3 279 2 624 3 519 3 245 3 245 2 407 2 972 3 283

2015 4 566 3 334 2 843 3 765 3 488 3 585 2 513 3 209 3 454


1.1.4 Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma növekszik a megyében, a nagyobb városok közül a legkisebb mértékben Győr városában emelkedik. A regisztrált vállalkozások száma 2010 és 2015 között több, mint ezer vállalkozással növekedett (1,97%) Győr-Moson-Sopron megyében, mely jól mutatja a megye prosperitását, a vállalkozói kedv és hajlandóság magas szintjét. Míg Győrben ez a változás 1,77%-os növekedést mutat, addig Sopronban 3%-os csökkenés, Mosonmagyaróváron 1,5% csökkenés volt megfigyelhető. A megyeszékhely gazdasági súlyát jelzi, hogy a megyei vállalkozások mintegy harmada (31,78%-a) itt volt bejegyezve (2015: 22 518 db). Ez mutatja a megyeszékhely gazdaságának sikerességét, a megye életében betöltött kiemelkedő szerepét. A következő városok adata a bejegyzett vállalkozások számára vonatkozóan egy nagyságrenddel kisebb: Sopron (2014: 8.985 db), Mosonmagyaróvár (2014: 4.934 db). 5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma, 2010-2015 (db) Győr-Moson-Sopron Győr Sopron Mosonmagyaróvár Magyarország összesen

2010 69 473 23 127 9 296 4 934 1 644 484

2011 69 134 22 511 8 809 4 820 1 651 507

2012 69 330 22 454 8 747 4 825 1 666 402

2013 70 022 22 499 8 808 4 851 1 688 169

2014 71 139 22 710 8 985 4 934 1 703 726

2015 70 843 22 518 9 019 4 862 1 690 878




1.2 A Győri járás 1.2.1 Terület és népesség A Győri járás népessége növekvő tendenciát mutat, elsősorban a járási székhely és a közvetlen közelében fekvő települések lélekszáma növekszik. A településhálózatot tekintve a járás egyközpontú: Győr a térség ipari-logisztikai központja, középfokú oktatási, felsőoktatási, kulturális, turisztikai központként funkcionál. A járásban lévő többi kisebb település fókuszában a helyi szükségleteket kielégítő alapszolgáltatások, illetve egyéb szabadidős lehetőségek nyújtása áll. A települések többsége közép- vagy nagyfalu, a négy legnépesebb közülük 2015. január 1-én Győrújbarát (6.401 fő), Nyúl (4.307 fő), Gönyű (3.049 fő) és Abda (3.117 fő). A hazánk negyedik legnagyobb járásának számító Győri járáshoz összesen 35 település tartozik, területe 903,41 km². A járás népessége növekvő tendenciát mutat, 2015. év végi adatok szerint 190 260 fő (ebből 98 472 fő nő és 91 788 fő férfi) volt. Az állandó népesség kor szerinti megoszlásából kitűnik a 15-59 évesek túlsúlya, ők alkotják a népesség 61,03%-át. A KSH adatai szerint, míg 2013-ban mintegy 210 fő/km² volt a népsűrűség, addig ez a 2016. január 1-ei adatok szerint 213,7 fő/km²-re emelkedett. 6. táblázat: Népességi adatok 2015 végén a Győri járásban (fő) Állandó népesség Nemenként - nő - férfi Életkor szerint - 0-14 éves - 15-59 éves - 60 év felett Lakónépesség Nemenként - nő - férfi Életkor szerint - 0-14 éves - 15-59 éves - 60 év felett

fő 190 260 98 472 91 788 190 260 28 284 116 123 45 853 fő 193 102 100 343 92 759 193 102 29 253 n.a n.a

Forrás: A KSH területi statisztikái



1.2.2 Gazdaságszerkezet A Győri járás a hazai járműgyártás központja, az ipari szerkezetet erős járműipari fókusz jellemzi. Az erős nagyvállalati jelenlét és gazdasági válság hatására a KKV szektor veszített versenyképességéből. A térségben erős járműipari fókusz, illetve az azt kiszolgáló vállalatok jelenléte a meghatározó. A járműipar hatóköre nem áll meg a járás határán, régiókon átnyúló hálózattá nőtte ki magát a mögé települt beszállítói körnek köszönhetően. A járás legnagyobb munkáltatója az Audi Hungária Zrt., gazdasági szempontból egész Magyarország egyik legmeghatározóbb szereplője. A vállalat 2016-ban mintegy 12 ezer főt foglalkoztatott, árbevétele 2012 óta folyamatosan növekszik (2015: 3 357 222 Ft). A stabil működést jelzi, hogy az elmúlt években több milliárd forint értékű beruházásokat hajtott végre. Az ipar mellett számottevően nőtt a szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások és foglalkoztatottak száma, valamint dinamikusan növekszik a turizmus jelentősége. A logisztika szintén kiemelt terület, hiszen a válság hatására fejlesztett raktározási, szállítási kapacitások az iparág megerősödését eredményezték. Ezek mellett a környezetipar, a hulladékfeldolgozás kapacitásai épültek ki a járásban, míg a korábban jelentős élelmiszer- és textilipar szinte teljes egészében leépült. Az építőipar potenciálja erőteljesen növekszik az építkezéseknek, felújításoknak köszönhetően. A térségben az egy főre jutó vállalkozások száma 84,5 db (2015. végi adat), és nem ritkák a 250 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozások sem. A nagyvállalatok és beszállítói körük mellett az utóbbi két évtizedben kialakult egy tőkeerős kis- és középvállalati kör, ami a külföldi vállalatokkal együttesen eredményezi a járás gazdasági fejlődését. 7. táblázat: A Győri járásban regisztrált vállalkozások száma 2015 végén (db) Regisztrált vállalkozások Mindösszesen Ebből társas vállalkozás Iparágági bontásban - mezőgazdaság - ipar/építőipar - szolgáltatás

db 31 824 10 388 4 867 3 753 23 204

Forrás: A KSH területi statisztikái

1.2.3 Foglalkoztatás A járás erős gazdaságának humánerőforrás igényét a munkaerőpiac egyre nehezebben tudja kiszolgálni, olyan szakmák is hiányszakmának tekinthetőek, melyek korábban a túltelített szakmák közé tartoztak. A járásban hiányoznak az intézményesített munkaerő-piaci együttműködések a foglalkoztatásban érdekelt szereplők között (oktatás – foglalkoztatók – intézmények – civil szereplők). Az erős gazdasági tevékenységnek köszönhetően a Győri járás munkanélküliségi rátája az országos átlaghoz képest alacsony, csupán 1,7% (2016. év végi adat). A térségben az országos átlagnál magasabb kereseti lehetőségek jellemzőek, ugyancsak az átlagnál magasabb életszínvonal mellett. 10 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Az alacsony munkanélküliség új típusú problémák megjelenésével jár: a térségben működő vállalkozások munkaerőigénye magasabb annál, mint ami a területen rendelkezésre áll, vagyis a járásban a munkaerőhiány okoz problémát a foglalkoztatási szerkezetben. A határon átnyúló aspektusok tovább növelik a foglalkoztatási nehézségeket, a járáson belül elsősorban Győr minősül határ menti ingázásban érintett településnek1 Az ingázás elsősorban Ausztria irányába figyelhető meg, a magyar-szlovák határon átnyúló munkaerő-áramlás alacsonyabb intenzitású. A képzett munkaerő hiányából adódóan a térségi vállalatok kénytelenek máshonnan munkaerőt toborozni. A belföldi, keleti régiókból érkező munkavállalók megkötése azonban jóval több járulékos kihívással jár. Összességében elmondható, hogy a terület vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók többsége győri vagy a Győri járásból származik. A bérelt munkaerő esetében ennél sokkal tágabb a vállalkozások merítési bázisa, Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról is érkeznek munkavállalók, adott esetben pedig a határon túlról (Ukrajna és Dél-Szlovákia) is toboroznak. A járási munkaerőpiac hiányossága az ún. atipikus foglalkoztatási formák alacsony aránya, noha a nemzetközi példák alátámasztják ennek hatékonyságát. A munkavállalók döntő többsége határozatlan idejű, teljes munkaidős foglalkoztatásra irányuló munkaszerződéssel dolgozik. A munkaidő rugalmas beosztása (például kisgyermekes anyák esetében), a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint a távmunka lehetőségei adottak, alkalmazásuk jelentős humánerőforrást biztosíthatna a munkaerőpiacon. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében jobb a helyzet az országos átlagnál annak ellenére, hogy a hátránnyal induló foglalkoztatási csoportok számára kevés munkalehetőség van, mindemellett alacsony bérszínvonal jellemző. A hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának volumenét a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó támogatások növelhetik. A munkavállalók munkaviszonya jellemzően munkavállalói felmondással szűnik meg, esetleg közös megegyezéssel. A leggyakoribb felmondási okok között a külföldi munkavállalás, az alacsony fizetés és a családi problémák kezelése állnak. Saját indíttatásból csak a legritkább esetben válik meg a munkáltató kollégáitól, a vállalkozások számára ugyanis kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása: akár hosszabb időszakon keresztül is előfordul, hogy nem sikerül munkavállalót találni egy adott munkakör betöltésére. Ennek oka főként a munkaerőpiacon rendelkezésre álló szakemberek nem megfelelő szakmai kompetenciáiban rejlik, de sok esetben a jelentkezők magas bérigényét is nehéz összhangba hozni a vállalkozás lehetőségeivel. A vállalkozások többsége létszámbővítést csak kis mértékben vagy egyáltalán nem tervez a következő években, a cél inkább a létszámhiány csökkentése. A bővítések a jelenleg is legnagyobb hiánnyal érintett szakképzettséggel rendelkező munkaerő felvételét jelentik majd. A magasabb automatizálás következtében a jelenleg hiányzó szakképzett munkaerő okozta problémák a jövőben várhatóan mérséklődnek, 5-10 év múlva a magasabban képzett szakemberek létszámában lesz jelentős elmaradás.

1

KSH (2015. június): Ingázás a határ mentén. 27 o. forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyoringazas.pdf. Az elemzésben a külföldi ingázást jelentősnek tekintették abban az esetben, amennyiben két feltétel együttesen teljesült: a településről külföldre ingázók száma legalább 5 fő, illetve az eljárók aránya a településen élő összes ingázóhoz viszonyítva legalább 10%. 11 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


1.2.4 Képzés, oktatás Az oktatási-képzési szerkezet csak lassan képes reagálni a munkaerő-piaci elvárásokra, a képzés szerkezete és az oktatott szakmák nem a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően alakulnak. Az általános iskolai képzést követő középfokú oktatás csak a járás központjában, Győrben folyik. A város oktatási-képzési rendszerét tekintve megállapítható, hogy Győr oktatási-képzési centrum, annak teljes portfóliója elérhető a városban. Az itt tanuló diákok és hallgatók létszámának tekintetében nem történt jelentős változás az elmúlt néhány évben. A szakképzés területén a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő diákok összlétszáma az elmúlt 3 évben kis mértékben növekedett, hiszen a 2. szakképesítés megszerzésének ingyenessé tételével a felnőttoktatás népszerűvé vált. A járás egyetlen felsőoktatási intézménye, a Széchenyi István Egyetem az elmúlt évek során szintén emelni tudta kis mértékben a beiskolázási létszámot, összességében 4-6%-os bővülést regisztrált. Az intézményeknek elsősorban a Győri járás és annak szűkebb környezete adja a beiskolázási bázist, de egyes szakképesítések, képzések esetében regionális beiskolázási területről beszélhetünk. A felsőoktatás tekintetében a beiskolázási bázis egyértelműen tágabb, elsősorban a Nyugat-dunántúli régiót kell értenünk alatta, de távolabbról is érkeznek hallgatók. Az elméleti képzés minden esetben az intézmények saját infrastruktúráján zajlik (tagintézményekben, tanműhelyekben), azonban a duális szakképzés elterjedése és népszerűsége miatt egyre több vállalkozás bevonására szükség van az érintett ágazatokban. A járás oktatási helyzetének egy jelentős pozitívuma, hogy szinte alig van olyan vállalkozás, ahol a szakképzési centrumok tanulói ne képviseltetnék magukat. A szakemberhiány orvoslására a járási vállalkozások döntő többsége kapcsolatban áll a szakképző iskolákkal, próbálnak bekapcsolódni a gyakorlatorientált képzés alakításába, illetve bizonyos esetekben a szakképzések akkreditálásával is igyekeznek orvosolni a meglévő munkaerőhiányt. A legjelentősebb munkaerőhiánnyal műszaki vonatkozásban küzd a járás, itt szinte semmilyen területen sem beszélhetünk túltelített szakmákról. A műszaki területen túlmenően a járásban az építőipari, kétkezi szakmák (a kőműves, ács, burkoló, festő-mázoló) is hiányoznak, valamint a vendéglátáshoz szükséges szakemberek létszámában is jelentős elmaradás figyelhető meg. GyőrMoson-Sopron megye esetében is hasonló a helyzet, itt 2015-ben hiányszakmának az ács, az állattartó szakmunkás, az asztalos, az automatikai technikus, a dísznövénykertész, az eladó, a festő, mázoló, tapétázó, a gazda, a gépgyártástechnológiai technikus, a gépi forgácsoló, a gyakorló ápoló, a gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, a hegesztő, az ipari gépész, a járműipari fémalkatrész-gyártó, a kőműves, a mechatronikai technikus, a szakács, a szociális gondozó és ápoló, valamint a villanyszerelő számítottak2. Mivel a műszaki képzést nyújtó intézményekben túlsúlyban vannak a fiú/férfi tanulók, ezért a munkaerőhiány csökkentésének egyik lehetséges módja a női létszám növelése, a lányok/nők bevonása a műszaki képzésekbe. A munkaerőpiac azonnali változásainak követésére legalkalmasabb képzési forma a felnőttképzés, hiszen a hagyományos nappali rendszerű oktatás csak lassan képes reagálni a változásokra. A Győri járásban működő, hagyományos iskolai rendszeren kívüli oktatást 2

5. melléklet a 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelethez: Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján a 2017/2018-as tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiányszakképesítések 12 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


folytató képzőintézmények működése hosszú időre nyúlik vissza, általában több mint 10 éves szakmai múlttal rendelkező képzőintézmények kínálnak képzési szolgáltatásokat. Ezek a szervezetek szakmai és nyelvi képzéseket egyaránt kínálnak, elsősorban az egészségügy, gépészet, elektrotechnikaelektronika, informatika, ügyvitel, kereskedelem-marketing területén. A képzéseken résztvevők létszáma az elmúlt időszakban annak ellenére is csökkent, hogy a képzőintézmények egyre szélesebb képzési lehetőségeket kínálnak a célcsoportoknak. A képzőintézmények (vállalkozások/szervezetek) számára a legnagyobb potenciális célcsoportot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az érettségizettek jelentik, az iskolai végzettséggel nem rendelkezőkre, az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre, a megváltozott munkaképességű személyekre és 50 év felettiekre kevesen koncentrálnak.



2. SWOT analízis A helyzetfeltárás eredményeképpen a Győri járás foglalkoztatási helyzetének SWOT analízisét a következő megállapításokkal lehet megfogalmazni.

Erősségek

Gyengeségek 

 

         

élhető települések; széles körű oktatási rendszer, az alapfokú, középfokú és felsőoktatás intézményeinek, valamint a felnőttképző szervezetek jelenlétének köszönhetően; alacsony munkanélküliségi ráta; a munkavállalók válogathatnak a munkalehetőségek közül; az országos átlagnál magasabb kereseti lehetőségek, ami az országos átlagnál magasabb életszínvonalat eredményez; a járásban erős gazdasági bázis alakult ki, tőkeerős vállalati környezet jellemző; a multinacionális vállalatok túlsúlya mellett tőkeerős kis- és középvállalati réteg alakult ki; a járás központjában, Győr városában országos szinten is elismert ipari park működik; a közlekedési körülmények révén megoldott a távolabbról való munkába járás is; a vállalkozások érdekeltek a duális képzés megvalósításában, sokan közülük gyakorlati képzőintézményként funkcionálnak; jól működő, Megyei Pályaorientációs Konzorcium alakult; erős a kulturális élet;

         

 

csaknem az összes területen szakemberhiány jellemző; a kétkezi munkának, szakmunkának alacsony a presztízse, társadalmi megítélése; a generációs különbségek miatt a középfokú oktatásban résztvevő oktatók és diákok nem minden esetben találják meg a közös hangot; a gyakorlati oktatásban nem tisztázott a gyakorlati idő alatti bérezés; a regisztrált álláskeresők számához képest magas a különböző nyilvántartásokban nem szereplő inaktívak aránya; az inaktívakról nincsenek pontos, naprakész információk; magas a fluktuáció az alacsony képzettséget igénylő szakmák tekintetében; a munkáltatók többnyire nem veszik figyelembe a kisgyermekes családok helyzetét; nem jellemzőek az atipikus foglalkoztatási formák; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása alacsony mértékű; munkáltatók csak kis mértékben képesek megtartani a belső migráció kapcsán ide vándorló munkavállalókat (család hátrahagyása vagy az esetleges külföldi munkavállalás miatt); magas albérlet- és lakásárak jellemzőek a járási központban; az erős járműipari koncentráció egy lábon állást eredményez;



Lehetőségek 





erősödnek a szakpolitikai támogatások a munkaerőpiac és az oktatási-képzési rendszer összehangolása érdekében (pl. duális képzés, pályatanácsadó rendszer fejlesztése); speciális szociális, illetve foglalkoztatási támogatási-fejlesztési programok indulnak a munkaerőpiac erősítése érdekében (pl. bérlakás program, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése); országos szinten javul a munkaerőpiac különböző szereplőinek (kiemelten: munkaadók, vállalkozók, képzési szervezetek, munkavállalók) képviseletét biztosító szervezetek közti együttműködés;

-

-

-

-

Veszélyek növekszik a határ közelségéből és a magasabb határon túli bérekből adódó elszívó hatás; más területek vonzásképességének növekedése miatt (munkaerő-kínálat, relatíve magas bérszínvonal) a vállalkozások más területre helyezik át tevékenységüket; az alkalmazottak elveszítik a motivációt a „jó minőségű” munkavégzésben, mivel tudják, hogy ha megszűnik a munkájuk, egyszerűen találnak másikat nő a korai iskolaelhagyók aránya; erősödik az automatizálás térnyerése (a jelenlegi munkaerőhiány 5-10 év múlva munkaerőtöbbletet fog eredményezni); a járműipar válsága az átlagosnál erőteljesebben sújtja a térséget; nem születnek olyan kormányzati intézkedések, melyek a nem regisztrált munkanélküliek munkába történő bevonására irányulnak; a pályázati források beszűkülnek;

A Győri járás munkaerőpiacának nehézségeit több tényező együttesen alakítja. Ezek alapján hét olyan probléma azonosítható, melyek kezelése kiemelt szempontként szerepel a Győri Járás Foglalkoztatási Stratégiájában:

Alaphelyzet (Alapprobléma): A Győri járás foglalkoztatási helyzetét munkaerőhiány jellemzi.

1. probléma: Egy lábon állás A járás legjelentősebb ágazata a járműipar, aminek hatóköre nem áll meg a járás határán, régiókon átnyúló hálózattá nőtte ki magát a mögé települt beszállító kör kialakulásának köszönhetően. Mivel a járásban a legerősebb, legtöbb embert felszívó iparág a járműipar, ezért jövedelmekben is ez a legerősebb szektor. Ebből kifolyólag a járműiparban és környezetében dolgozók életszínvonala magasabb, mint a szolgáltatásban, szociális ágazatokban, egészségügyben dolgozóké. Mivel a jövőben a bérminimumok további emelkedésére lehet számítani, ezért számolni kell annak veszélyével, hogy az itt megtelepedett multinacionális vállalatok más országokban keresnek telephelyet maguknak. Az „egy lábon állás” másik veszélye, hogy egy esetleges globális gazdasági változás esetén az iparág esetleges válsága az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja a térséget. Általánosságban elmondható, hogy a járműipar területén foglalkoztatottak magasabb bérekkel számolhatnak, ami magasabb életszínvonalat eredményez. A szélesebb foglalkoztatási lehetőségek és a magasabb életszínvonal magasabb lakás- és albérletárakat generálnak, mint ami a megye más 15 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


járásaiban jellemző. A kisebb települések helyzete az elöregedés miatt sem könnyű, a magas városi árszínvonal ellenére a települések lélekszámának csökkenésével is számolni kell.

2. probléma: A KKV-k multinacionális vállalatokkal szembeni hátránya A gazdasági válság kedvezőtlen hatásai elsősorban a KKV szektort érintették. A hazai vállalkozások mozgástere még inkább leszűkült, technológiai hátrányuk nőtt, versenyképességük is jelentősen romlott. A KKV szektor ugyanakkor a foglalkoztatás területén is fontos tényező, hiszen a munkaerő jelentős részét foglalkoztatja, a szektor jövedelmezősége, piaci helyzete alapvetően befolyásolja a társadalom életszínvonalát.

3. probléma: A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal Míg korábban csak a magasan képzett munkaerőre volt jellemző a külföldi munkavállalás, addig mára már szinte az összes szakmában (a szakképzettségre való tekintet nélkül) megfigyelhető a kiáramlás. Ennek elsődleges magyarázata a magasabb bérek és magasabb életszínvonal elérésében rejlik. A határ közelsége tovább növeli a külföldi munkavállalási kedvet, a munkavállalóknak ugyanis csupán néhány kilométerrel kell távolabb utazni a magasabb bérszínvonal eléréséhez.

4. probléma: Munkaerő-piaci igények és képzési egyenlőtlenségek A járás munkaerő-piacát munkaerőhiány sújtja, mely elsősorban a szakképzett munkaerő hiányát jelenti. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők létszáma megfelelő, esetükben a műszaki képzések területén szükséges csupán az előrelépés. A szakképzett munkaerő hiánya csaknem az összes területen jellemző, amit a nyugdíjas kort elérő munkavállalók pótlásának nehézségei is tovább erősítenek. A járás vállalkozásinak döntő többsége a következő években nem tervez jelentős munkaerő bővítést, a cél a munkaerőhiány csökkentése, a jelenlegi munkaerő megtartása. A hiányszakmák kialakulásához erősen hozzájárul, hogy a szakképzés csak részben felel meg az ágazati és ipari igényeknek. A vállalkozások többségénél előfordult már, hogy huzamosabb ideig nem sikerült pótolni a hiányzó munkaerőt, ennek okát elsősorban a nem megfelelő szakmai kompetenciák meglétében látják. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdaság átalakulása, a technológiai színvonal emelkedése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel meg. Ezeknek a képességeknek az oktatásba való beépítése hiányzik a képzési palettáról.

5. probléma: Pályaválasztási nehézségek Nem járás specifikus, hanem országos szinten is jelentős probléma, hogy a fiataloknak már 14 évesen el kell dönteni, hogy milyen szakmát választanak és a későbbiekben nincs lehetőség a képzések közötti átjárásra. Gyakran előfordul, hogy a választott szakmát nem ismerik, családi példa alapján vagy szülői 16 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


ráhatásra választanak. A tanulók helyzetét nehezítik a generációs különbségek, melyek miatt az oktatók és a diákok nem mindig találják meg a közös hangot.

6. probléma: Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatása A hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása nem jellemző a járásban, csupán az 50 év felettiek és a 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdők alkalmazása terjedt el. További hátrányos helyzetű csoportok az alacsony iskolai végzettségűek, a GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a megváltozott munkaképességű személyek és a roma nemzetiséghez tartozó személyek. Kiemelt probléma, hogy a munkáltatók általában nem veszik figyelembe a kisgyermekes családok helyzetét, ami nehezíti a nők munkaerő-piaci visszatérését.

7. probléma: A munkaerő-piaci együttműködések nem megfelelő szintű szervezettsége A járás képző intézményeinek és munkáltatóinak döntő többsége már felismerte az együttműködések fontosságát és kapcsolatban állnak egymással, ugyanakkor ezek az együttműködések nem szervezett keretek között működnek. Az információáramlás nem elégséges, gyakoriak a kommunikációs problémák, és a vállalkozói képviseleti szervezetek szerepe sem egyértelmű. Az együttműködések további gátja, hogy a képző intézményeket sok esetben kapacitáshiány sújtja.



3. Jövőkép, célrendszer 3.1 Fejlesztési alapelvek A foglalkoztatási stratégia céljainak elérése érdekében a végrehajtás során az Európai Unió politikájával összhangban álló alapelveket szükséges követni. A horizontális szempontok között az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság, mint két kiemelt szempont a stratégia minden elemét kell, hogy kövesse. Ezeken túl az alulról jövő kezdeményezés, az innováció és a partnerség elve összhangot kell, hogy teremtsenek a járási, valamint a magasabb szintű térségi, regionális és EU-s elvek között. Az esélyegyenlőség, mint horizontális alapelv alapján a stratégia megvalósítása nem lehet kirekesztő egyetlen társadalmi csoporttal szemben sem. Az alacsony iskolai végzettségűek, a 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, az 50 év felettiek, a GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a megváltozott munkaképességű személyek, valamint a roma nemzetiséghez tartozó személyek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítása kiemelt szempont. A fenntarthatóság elve mentén gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is fenntartható programok kidolgozása és megvalósítása a cél, valamint az ezekhez szükséges fenntartható járási együttműködési rendszer kialakítása is kiemelt szempont, beleértve a Paktum szervezetet is. Az így kialakított akciók hozzájárulnak a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához és segítik a letelepedni vágyókat az elhelyezkedésben. Az alulról jövő kezdeményezés elve biztosítja, hogy a foglalkoztatási szempontból releváns akciók, melyek kidolgozásra kerülnek, a helyi problémákra adjanak helyben megfogalmazott választ, hiszen a kezdeményezések a járási szereplőktől indulnak és a megvalósításban is nagy szerep jut nekik. A partnerség elve párhuzamba állítható az alulról jövő kezdeményezés elvével, hiszen a foglalkoztatási problémák kezelésében érdekelt szereplőket párbeszédre kell bírni, csak közösen megfogalmazott akciók megvalósítása biztosíthat érdemi eredményeket. A megfelelő eszközök megtalálását az innováció elvének követése garantálja, melynek alapján lehetőséget kell biztosítani a munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai problémák megoldásának új módszereihez. Fenti alapelveken túl, az Európai Unió kohéziós politikájának 11 tematikus célkitűzése közül a következőkre javasolt kiemelt figyelmet fordítani a Foglalkoztatási Stratégia megvalósítása során: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (8. tematikus cél) A munkanélküliség kérdése az európai kohéziós politika egyik legfontosabb kihívása. Az Európa 2020 stratégia előírja, hogy 2020-ra a munkaképes lakosság foglalkoztatottsági rátája 75% legyen. Ennek megvalósítása érdekében az európai foglalkoztatási stratégia olyan keretet nyújt a tagállamok 18 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


számára, amelynek révén megoszthatják, megvitathatják és koordinálhatják a foglalkoztatáspolitikájukat. Az Európai Szociális Alap (ESZA) szintén kiemelt területként foglalkozik a kérdéssel. Az európai strukturális és beruházási alapokból (ESB-alapok) a regionális fejlesztéspolitikai törekvésekhez nyújtott támogatás innovációt, növekedést és végső soron magasabb foglalkoztatási rátákat eredményez. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelem (9. tematikus cél) A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az EU és a tagállamok kifejezett célja. A munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítését a tagállamoknak átfogó stratégia kialakításával és végrehajtásával kell elérni. Befektetés az oktatásba, a képzésbe és az élethosszig tartó tanulásba (10. tematikus cél) A korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése kiemelt szereppel bír. Ezt egészíti ki a felsőfokú oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, és az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása. Az élethosszig tartó tanulás égisze alatt az oktatásnak és képzésnek az egyéni, kulturális, gazdasági és társadalmi jólétet kell szolgálnia, és minden polgár számára javítania kell az élet minőségét.

3.2 Jövőkép A stratégia által megfogalmazott jövőkép a járás központjának, Győr városának stratégiai megállapításait veszi alapul. A legfontosabb ezek közül Győr Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, mely a következő szerint fogalmazza meg a járási központ jövőképét: „Győr 2030-ban országosan és közép-európai szinten is kiemelkedő lakó-, vállalkozási és kulturális környezetet kínáló város. A város tartja a jármű- és gépiparban korábban megszerzett erős pozícióit, azok fejlesztése mellett sikeresen diverzifikálja gazdaságát a környezet- és az egészségipar, a sportgazdaság, valamint a gazdasági szolgáltatások területén. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztosít a város és térsége számára. A város folyamatos innovációra való képessége a gazdaság és az egyetemi kutatás-fejlesztés szoros együttműködésén, a Győrben élő emberek képzettségén, kreativitásán, valamint a városban elérhető, a fenntartható növekedést támogató szolgáltatások kiváló minőségén alapul. A város őrzi épített és természeti környezetének különleges értékeit, és újabb értékekkel gazdagítja azokat. Győrben magas színvonalú a kulturális és a művészeti élet, a város idegenforgalmi vonzereje belföldi és nemzetközi szinten is kiemelkedő.” A Foglalkoztatási Stratégia ennek a jövőképnek a megvalósítását kívánja elősegíteni azzal az átfogó célkitűzéssel, hogy Győr városban és térségében a foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztés keretében 19 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


programszerű és integrált, valamennyi releváns gazdasági ágazatot felölelő, valós és fenntartható együttműködések valósulnak meg, melyek már rövidtávon érzékelhető hatásaik mellett hosszú távon is hozzájárulnak a város és vonzáskörzetének gazdasági fejlődéséhez és a lakosság életszínvonalának növeléséhez. A fentiekből kiindulva a Foglalkoztatási Stratégia jövőképe: A Győri járás 2020-ban Magyarország legfejlettebb járásainak egyike. A központ erős járműipari fókusza mellett a gazdaságot sokszínűség jellemzi, a nagyvárosi ipar mellett a járási települések mezőgazdasága is jelentős, értékesek a helyi termékek. Győr városa, mint gazdasági, kulturális, oktatási és szolgáltatási központ funkcionál, a működést az önkormányzat, a gazdasági szereplők, az oktatási és a civil szféra közti együttműködés határozza meg. Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a munkaerő-piaci trendeknek megfelelően alakul a képzési, oktatási kínálat, ami biztosítja a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő kibocsátását. A térség magas életszínvonalat biztosít lakói számára, ennek eredményeképpen a járás vonzó, élhető és folyamatosan fejlődő térségként működik.

3.3 Célok A járás legnagyobb foglalkoztatási problémája a munkaerőhiány, melyben a járás munkáltatóinak többsége érintett. Mára már nem csupán a magasan képzett munkaerő hiányzik a térségből, hanem a szakképzett munkaerő is. Ennek kezelése alkotja a járás foglalkoztatási stratégiájának alapját. A jövőkép elérése és a meglévő problémák kezelése érdekében a foglalkoztatási stratégia céljait a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum céljaival összhangban kell kijelölni, és ezekhez operatív célokat és akcióterveket kell rendelni. A Paktum céljai: 1. A térség inaktív és munkanélküli rétegének aktivizálása és munkaerő-piaci integrációja révén a gazdasági aktivitás és a térség munkaerő-megtartó képességének növelése 2. Humánerőforrás-fejlesztés a képzések különböző szintjeinek és típusainak összehangolásával, területi szinten integrált, a foglalkoztatói igényekhez igazodó képzési rendszer kialakításának támogatása 3. Győri Járműipari Életpályamodell fejlesztése, átfogó céljainak támogatása 4. A járás munkaerőigényeinek gyors kielégítését szolgáló partnerség kialakítása A fenti célokkal összhangban a járási foglalkoztatási stratégia céljai:


Foglalkoztatási stratégia JÖVŐKÉP A Győri járás 2020-ban Magyarország legfejlettebb járásainak egyike. A központ erős járműipari fókusza mellett a gazdaságot sokszínűség jellemzi, a nagyvárosi ipar mellett a járási települések mezőgazdasága is jelentős, értékesek a helyi termékek. Győr városa, mint gazdasági, kulturális, oktatási és szolgáltatási központ funkcionál, a működést az önkormányzat, a gazdasági szereplők, az oktatási - és a civil szféra közti együttműködés határozza meg. Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a munkaerő-piaci trendeknek megfelelően alakul a képzési, oktatási kínálat, ami biztosítja a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő kibocsátását. A térség magas életszínvonalat biztosít lakói számára, ennek eredményeképpen a járás vonzó, élhető és folyamatosan fejlődő térségként működik. ÁTFOGÓ CÉL A járási stratégia hosszú távú, átfogó célja a Győri járás humánerőforrás állományának fejlesztése, elsősorban a szakképzettségi szint, valamint a rendelkezésre álló munkaerő létszámának növelésével. A kijelölt célokat horizontálisan támogatja az összehangolt, aktív kommunikáció folytatása a térség foglalkoztatásban érdekelt szereplői között. CÉLOK C2: A kis- és középvállalkozások C3: A határ közelsége és a C5: A hátrányos helyzetű C1: Erős járműipari fókusz multinacionális vállalatokkal magasabb határon túli C6: A munkaerő-piaci C4: A munkaerő-piaci és képzési csoportok alacsony megtartása mellett más iparágak szemben kialakult bérszínvonal miatt érezhető együttműködések egyenlőtlenségek megszüntetése foglalkoztatási szintjének erősítése versenyképességbeli munkaerő elszívás hatásának összehangolása növelése hátrányának csökkentése csökkentése RÉSZCÉLOK  Olyan kiemelt iparágak  A vállalkozások szervezeti  A pozitív belső migrációs  A szakemberhiány csökkentése  A hátrányos helyzetű  A Győri Járási Foglalkoztatási azonosítása és fejlesztése, kereteinek és működésének folyamatokat kihasználva a érdekében a szakmunka csoportok foglalkoztatásának Paktum keretei között jól melyek a járműipari fókusz racionalizálása járásba érkező munkavállalók presztízsének helyreállítása ösztönzése működő, stabil együttműködés megtartása mellett megtartása kialakítása a járás  A munkaerő megtartására  A generációs különbségek  A rugalmas foglalkoztatási húzóágazatnak tekinthetőek foglalkoztatásban érintett vállalati ösztönző rendszerek  A fluktuáció csökkentésére a kezelése érdekében a formák alkalmazásának szereplői között  A járműipari életpályamodell kidolgozása munkavállalók kötődésének tanárok/oktatók és diákok ösztönzése továbbfejlesztése, konkrét kialakítása és a személyes közti kommunikáció segítése  Vállalati HR stratégiák  Inaktívak munkaerőpiacra való  Működő monitoring rendszer célok és ösztönzők motivációk erősítése kialakítása annak érdekében, kidolgozása a közép- és  A vállalkozások elvárásaihoz bekapcsolása kidolgozása az iparágban való hogy a stratégiai célok hosszú távú tervezés  A belső migráció pozitív alkalmazkodva a gyakorlati  Hátrányos helyzetű csoportok munkavállalásra megvalósítása és a kitűzött elősegítése érdekében összegének megtartására erős oktatás elterjesztése és a foglalkoztatási esélyeinek (intézményesítés) indikátorok elérése nyomon város- és járásmarketing gyakorlati képzőintézmények javítása egyéb munkaerő-piaci követhető legyen  A járműipari életpályamodell folytatása minél szélesebb körű szolgáltatások, képzések és kiterjesztése más iparágakba bekapcsolása az oktatásba  A munkavállalás ösztönzésére, kapcsolódó támogatások a járásba költöző családtagok  A fiatalok pályaválasztási biztosításával számára megfelelő lakhatási és nehézségeinek összehangolt  Munkáltatók ösztönzése munkakörülmények biztosítása kezelése és a lemorzsolódó hátrányos helyzetű csoportok diákok, hallgatók oktatásba foglalkoztatására való visszaintegrálása elhelyezkedést segítő támogatások nyújtásával (bértámogatás, bérköltség támogatás)



3.3.1 Tervezett akciók A stratégia a részcélok elérése érdekében akciókat fogalmaz meg, továbbá az akciók megvalósításának felelőseire, és az akcióban együttműködők körére is szakmai javaslatot tesz, ugyanakkor az előkészítés és a megvalósítás során a szereplők köre módosítható, bővíthető. Az akciók megvalósításának koordinációját a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum keretében kialakított munkacsoportok végzik. Az együttműködésben a Foglalkoztatási Fórum, az Irányítócsoport és a Paktumiroda mellett három, egymástól eltérő szakterületen működő Munkacsoport jön létre: -

Pályaorientációs munkacsoport: A munkacsoport célja egységes pályaorientációs modell létrehozása és működtetése a meglévő kezdeményezésekre építve. A járásban jelenleg több szervezet is foglalkozik pályaorientációval, a hatékonyság növelése érdekében azonban célszerű ezek tevékenységét összefogni.

-

Vállalkozásfejlesztési munkacsoport: A munkacsoport célja a vállalkozások működésének támogatása, kiemelt figyelmet fordítva a működéshez szükséges feltételek javítására, a sikeres működéshez elengedhetetlen vállalkozói ismeretek fejlesztésére, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez és versenyképességük növeléséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének biztosítása, valamint az önkormányzatok és a helyi vállalkozások kapcsolatának erősítése által.

-

Esélyegyenlőségi munkacsoport: A munkacsoport célja a marginális(an kezelt) társadalmi csoportok megsegítése, támogatása és munkához jutásuk elősegítése, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség erősítése.

1. akció: A Győri Járműipari Életpályamodell továbbfejlesztése C1: Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése Az akció két különböző, azonban mégis egymásra épülő alprojektet tartalmaz. 1. alprojekt: A JÉM intézményesítése A 2013-ban elindított Győri Járműipari Életpályamodell (JÉM) átfogó célja, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának koordinálásával, a helyi vállalkozások, a kamarák és az oktatási intézmények együttműködésével megtartsák, illetve a Győri járásba vonzzák a jövő fiatal tehetségeit és a jelen szakembereit. Az Önkormányzat az életpályamodellen belül azt tűzte ki céljául, hogy szélesítse az itt élők lehetőségeit, javítsa az élet minőségét, hogy a várost választók a minőségi munkahely mellett még többet kapjanak Győrtől. A JÉM működése a stratégia készítésének időpontjában szervezetileg még nem alakult ki, a benne szervezett tevékenységek intézményesítése egyelőre nem valósult meg.



Az alprojekt fő elemei: A foglalkoztatási stratégia az alábbi célokat jelöli ki a Járműipari Életpályamodell intézményesítése kapcsán:  

  



Az alapító tagok együttműködése mellett cél olyan vállalkozások, szervezetek, intézmények bekapcsolása, melyek érdekeltek a térség járműipari fejlődésében. Ahhoz, hogy összehangolt tevékenységekkel lehessen megtölteni az együttműködést, szükséges, hogy a jelenlegi tagok a megalakulás óta elvégzett tevékenységeket, elért eredményeket értékeljék saját szerepük definiálása mellett. A hatékony működés feltétele a Győri Járműipari Életpályamodell Együttműködés belső működési rendjének kialakítása és tagok általi elfogadása. A szervezeti keretek kialakítását követően szükség van a konkrét célok és kapcsolódó indikátorok meghatározására, a monitoring rendszer kialakítására. Cél a korábban esetlegesen megkötött megállapodások felülvizsgálata, valamint új megállapodások megkötése olyan szervezetekkel, akik csatlakozni kívánnak az együttműködéshez. A tevékenységek elvégzésére rendszeres munkacsoport találkozók szervezése szükséges.

2. alprojekt: A JÉM kiterjesztése kiemelt iparágakra Az együttműködés céljai egybeesnek a Paktum céljaival, azonban míg a JÉM kifejezetten a járműiparra koncentrál, addig a Paktum iparági fókusz nélkül igyekszik kezelni a térség foglalkoztatási problémáit. A JÉM megvalósítása során szerzett tapasztalatok lehetőséget kínálnak arra, hogy más iparágakban is hasonló együttműködést lehessen kialakítani. Ehhez elsődlegesen olyan iparágak behatárolása szükséges, melyek húzóágazatnak tekinthetőek a Győri járás területén. A JÉM kiterjesztésének előnyei:     

kiemelt iparágak megerősítése az ipari diverzifikáció elősegítésére; problémák kezelése azokban az iparágakban, ahol foglalkoztatási nehézségek jellemzőek; a munkaerő-piaci szereplők összefogása a problémák kezelésére; partnerség-építés, egységes fellépés és a kommunikáció hatékonyságának növelése; Győr városmarketingjének erősítése, pozitív imázs kialakítása a nyilvánosság felé.

A Győri járás vállalkozásai szinte az összes gazdasági ágban jelen vannak. Közülük azokban az iparágakban célszerű az életpályamodell átültetése, melyek jelentős foglalkoztatási problémákkal küzdenek. A helyzetértékelés felmérte ezeket az iparágakat: építőipar, logisztika, turizmusvendéglátás. Építőipar A járás egyik foglalkoztatási problémákkal leginkább érintett szakterülete az építőipar. A JÉM kiterjesztése azért is szükséges erre az iparágra, mivel a városban folyamatosan jelenlévő infrastrukturális beruházások, felújítások és építkezések stabil létszámú humán erőforrást igényelnek. 23 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


A helyzetértékelés során azonosított problémák között szerepel, hogy a távolabbi megyékből érkezők a család hátrahagyása miatt nagy számban térnek vissza eredeti lakóhelyükre. A munkaerő létszámának problémáját a határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal is súlyosbítja, hiszen a járásba érkezők néhány hónap elteltével szívesen vállalnak munkát külföldön. Logisztika A Győri járás területi elhelyezkedése (Budapest, Pozsony, Bécs közelsége), valamint közúti, légi és vízi úton való könnyű megközelíthetősége ideális helyzetet biztosítanak a logisztika fejlődése számára. Nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban jelentős előrelépés volt tapasztalható ebben az iparágban mind infrastrukturális szempontból, mind pedig a gazdasági eredmények tekintetében. Az iparágban magas foglalkoztatás jellemző, bár a vállalkozások a műszaki területnél kisebb mértékben érintettek humánerőforrás problémákkal. A logisztika területének fejlesztése a járás több településének is céljai között szerepel, így az iparág megerősítése a humánerőforrás szempontjából a sikeres gazdaság kulcskérdése. Turizmus Az idegenforgalom hatása megkérdőjelezhetetlen a járás gazdasága szempontjából, ugyanis az ide érkező vendégek itt tartózkodásuk alatt sok más iparág területén is növelik a vállalkozások bevételeit. Mivel Győr városa évről évre több vendéget fogad, növekszik a vendégéjszakák száma, melynek eredményeképpen a várost Magyarország tíz leglátogatottabb települése között tartják számon. Az egyre emelkedő látogatói létszám növeli az iparág humánerőforrás igényét, amit a munkaerőpiac nem képes kezelni. További negatív folyamatokat eredményez a nyugati határ menti térségek munkaerőelszívó hatása a vendéglátás területén. A JÉM modell idegenforgalomra való kiterjesztése hozzájárulhat az iparágban jellemző foglalkoztatási problémák kezeléséhez. Az alprojekt fő elemei: A foglalkoztatási stratégia az alábbi célokat jelöli ki a fenti iparágakban a Járműipari Életpályamodell kiterjesztése kapcsán: 





 

Az építőipar, a logisztika és turizmus területén azon érdekelt szereplők azonosítása, akik a foglalkoztatási problémák kezelésébe aktívan bekapcsolód(hat)nak (iparági felmérések készítése, vállalkozások, intézmények, civil szervezetek azonosítása). Az érdekelt szereplők kommunikációjának előmozdítása, közvetítés annak érdekében, hogy az életpályamodell részleteit közös erővel kidolgozzák (workshopok, szakmai találkozók szervezése). A Járműipari Életpályamodell eredményeinek és tapasztalatainak átadása az abban résztvevő szereplők oldaláról az életpályamodell kiterjesztésében érdekeltek szereplők számára (workshopok, szakmai találkozók szervezése). A Járműipari Életpályamodell kiterjesztéséhez alapul véve a korábbi tapasztalatokat, az együttműködés modelljének kidolgozása. Az életpályamodellek kialakításához konkrét intézkedések és ösztönzők megfogalmazása.

Az akció felelőse: Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda 24 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Közreműködő partnerek:       

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Széchenyi István Egyetem Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal X-Meditor Kft., Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter köznevelési intézmények, képző intézmények munkaerő-piaci szereplők (iparáganként minimum 1-1 kiemelt vállalkozás)

2. akció: A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése sikeres vállalkozók – sikeres szakemberek nevelése révén C2: A kis- és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szemben kialakult versenyképességbeli hátrányának csökkentése A Győri járás munkaerőpiacát erőteljes munkaerőhiány jellemzi, elsősorban a szakképzettséggel rendelkező munkaerő hiányzik a térségből. Néhány évvel ezelőtt csak a járműipar területei számítottak hiányszakmának, ma már a szolgáltatóipar is ide tartozik, kiemelten a szakács, a fodrász, a vendéglátás, az építőipari, a villamos ipari, és az informatikai szakmák. Ezen szakmák képviselői jellemzően egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás formájában működnek, 1-1 fő alkalmazott foglalkoztatása mellett. Gyakran nem rendelkeznek a vállalkozásvezetéshez szükséges kompetenciákkal, ismeretekkel, így ezeknek a vállalkozásoknak a fejlődése korlátozott. A fiatalok bátorsága hiányzik a vállalkozás indításához, ezért őket ösztönözni, fejleszteni szükséges. Ugyancsak figyelmet kell fordítani azokra a csoportokra, akik tanulmányi eredményeik alapján nem vesznek részt szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésekben. Részükre biztosítani szükséges, hogy becsatlakozhassanak – az OKJ-s képzésen kívüli rendszerben – a hiányszakmák elsajátításába. Az akció fő elemei: a) Sikeres vállalkozók nevelése    

Kezdő vállalkozók tájékoztatása Kommunikációs és nyelvi képzések lebonyolítása Hiányszakmák választásának ösztönzése az általános iskolát végzett fiatalok hiányszakmák elsajátításába való bekapcsolásával Önfoglalkoztatóvá válás támogatása

b) Gyakorlati orientáció 

A cél, hogy a 7. évfolyamos tanulók lehetőséget kapjanak a szakmák gyakorlati megismerésére, így segítve pályaválasztásukat. A gyakorlati látogatásokat szakemberek előadása egészíti ki, melyek célja, hogy a fiatalok első kézből kapjanak információt a pályaválasztáshoz.

Az akció felelőse: Győri Ipartestület (IPOSZ) 25 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Közreműködő partnerek:     

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Lloyd Ipartestületi Szakképző Iskola Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Szakképzési Centrumok

3. akció: A KKV-k működésének racionalizálása és vállalati ösztönző rendszerek kidolgozása C3: A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése A fejlett gazdaságokban nagy szerep jut a KKV-k számára a beszállítói láncokban is, hiszen rugalmasak és gyorsan képesek alkalmazkodni a multinacionális vállalatok elvárásaihoz. A KKV szektor ugyanakkor a foglalkoztatás területén is fontos tényező, hiszen a munkaerő jelentős részét foglalkoztatja, a szektor jövedelmezősége, piaci helyzete alapvetően befolyásolja a társadalom életszínvonalát. A KKV-ból gyakran hiányoznak azok a belső ösztönző rendszerek, amelyek hozzájárulhatnak a meglévő humánerőforrás megtartásához. A járás vállalkozásait (elsősorban a kis- és középvállalkozásokat) érdekeltté kell tenni abban, hogy ösztönző rendszereket dolgozzanak ki a munkaerő megtartására és a megfelelő szakemberek megtalálására. A gazdasági válság negatív hatásaként a járási (és a hazai) KKV-k veszítettek versenyképességükből. Nem elhanyagolható, hogy a válság hatására ezek a vállalkozások elsősorban a marketing és oktatási költségeiket csökkentették. A hazai KKV-k jelentős részére jellemző, hogy a vállalkozás tulajdonosai maguk is részt vesznek az operatív, napi ügyek intézésében, így klasszikus értelemben vett menedzsmentre nem irányul elegendő figyelem. Ahhoz, hogy a KKV szektor versenyképességét fokozni lehessen, valamint foglalkoztatási problémái kezelhetővé váljanak, szükséges ezeknek a menedzsment készségeknek a fejlesztése, a vezetők figyelmének a cégvezetés problémájára való koncentrálása. A megfelelő szervezet kialakítása kulcskérdés lehet, ezért szervezeti tanácsadással, a HR tervezés és alapvetően a stratégiai tervezés segítésével a Paktum hozzájárulhat a KKV-k sikeres működéshez. Az akció fő elemei: a) Szakmai tervezés -

-

az akció hátterének, szakmai tartalmának kialakítása: a KKV-kal közösen olyan ösztönző rendszerek kidolgozása, amelyek adaptálhatók a vállalkozások számára és hozzájárulhatnak a munkaerő megtartásához; A KKV-k menedzsment fejlesztéséhez szükséges képzések/tanácsadás szakmai hátterének kialakítása

Felelős: Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Vállalkozásfejlesztési Munkacsoport b) Szakmai megvalósítás 26 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


 

a KKV-k működéséhez illeszkedő vállalati ösztönző rendszerek elindítása (pilot jelleggel) KKV-k menedzsment fejlesztéséhez szükséges tevékenységek megvalósítása (szervezetfejlesztési képzés/tanácsadás; HR tervezési képzés/tanácsadás; minőségbiztosítási képzés/tanácsadás; stratégiatervezési képzés/tanácsadás).

Felelős: a kidolgozott tevékenységek szakmai tartalmában kompetens Paktum tagok Közreműködő partnerek:     

Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda Győri Járási Foglalkoztatási Paktum tagjai oktatási intézmények (középiskolák, gimnáziumok, felsőoktatás) Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

4. akció: A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése az inaktív munkavállalók bevonása révén - Inas program C4: A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése A Győri járásban a hátrányos helyzetű fiatalok körében rejtett munkaerő azonosítható, amely azonban láthatatlan marad a munkaerőpiac számára. Ide sorolandók a korai iskola elhagyók vagy az olyan végzettséggel rendelkező fiatalok, akikre jelenleg nincs igény. Az inaktív munkavállalók esetében kevésbé gyakori a járás elhagyása munkavállalás szempontjából. Ugyanakkor az aktív iparosok körében megtalálható az a hajlandóság, hogy megfelelő ösztönzők és garanciák megléte mellett bevonják ezeket a fiatalokat a gyakorlatorientált képzésbe. Az akció fő elemei: a) Adatbázis kiépítése, mely az alábbi blokkból áll: 



azon vállalkozások, illetve mesteremberek, akik megfelelő garanciák és feltételek megléte mellett hajlandóak hátrányos helyzetű fiatalokat/tanulókat, úgynevezett inasokat gyakorlatorientált képzésbe bevonni; a programba bevonható célcsoportba tartozó fiatalok (ehhez partnerek a szociális intézmények, civil szervezetek).

b) A program működése    

a programba való belépés feltételeinek és működési rendszerének kidolgozása; a fiatalok alap kompetenciáinak megerősítése; számonkérési és garancia rendszer kialakítása, amely mellett mind a képzést biztosító, mind a képzésben résztvevő fiatal folyamatos motiváltsága fenntartható; azon keretek meghatározása, amely mellett a program mindkét fél számára előnyt jelent (a fiatalok részéről stabil pénzkeresetre, szakmai előrejutásra, méltó munkakörülményekre kell 27







lehetőséget biztosítani, a képzők (vállalkozások, mesteremberek) részéről a stabil, megbízható és jól képzett munkaerőszerzés lehetősége a fő motiváció); az inas program keretében a foglalkoztatási jogviszonynál gyengébb, de a tanulóinál erősebb jogi keret kidolgozása szükséges – az igazi mester-inas kapcsolat erejét a személyes kötődés és kölcsönös előnyök adják; igény esetén akár bentlakásos képzésről és egyéb nem munkavállaláshoz kötődő szolgáltatásokról is gondoskodhat a képző; ezen szolgáltatások keretei külön tárgyalandó és egyéb programokkal összhangban valósulhatnak meg.

c) A program monitoringja Az akció felelőse: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Közreműködő partnerek:    

Győri Ipartestület (IPOSZ) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Szt. Cirill és Method Alapítvány Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda

5. akció: Lemorzsolódó diákok és hallgatók átfogó munkaerő-piaci integrációja C4: A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése Mind a középfokú oktatás, mind a felsőoktatás tekintetében megfigyelhető jelenleg a lemorzsolódás. A lemorzsolódás hátterében gyakran a nem megfelelő pályaválasztás és a tanulmányi követelmények nem teljesítése áll. Azok az álláskeresők pedig, akik megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, hamar találnak állást, gyorsan felszívja őket a munkaerőpiac. A legfontosabb, hogy a lemorzsolódó diákok és hallgatók útmutatást kapjanak a számukra rendelkezésre álló lehetőségekről. A tervezett akció ezeket a fiatalokat érinti nemre való tekintet nélkül, belőlük megfelelő koordináció mellett újabb bázis alakítható ki a munkaerőpiac számára. Az akció összességében segíti a lemorzsolódó diákok, hallgatók és a vállalatok közeledését, a munkaerőpiac megismerését, valamint a potenciális munkaerő ismereteinek bővítését elsősorban a fémipar területén. Az akció fő elemei:    

a középiskola 12. osztályában vállalati ösztöndíjrendszer kialakítása fiatalok tájékoztatása szervezett formában képzési program kidolgozása munkaerő-piaci szereplők bevonása

Az akció felelőse: Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter Közreműködő partnerek: 28 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


   

Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda oktatási intézmények (középiskolák, gimnáziumok, felsőoktatás) a járásban működő vállalkozások Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

6. akció: A műszaki és természettudományos pályák népszerűsítése a győri járás fiataljai körében – Győri Gyerekegyetem C4: A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország az elmúlt években fokozottan szembesült azzal a jelenséggel, hogy nem olyan mértékben jelentkeznek a fiatalok a természettudományos, műszaki, vagy informatikai képzésekre, mint amit a hazai munkaerőpiaci szereplők igénye megkívánna. A növekvő szakemberigényt a képzési rendszer kibocsátása nem követi. A jelentkezők és felvettek száma nem növekszik, stagnál vagy enyhén csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért, a kibocsátási mennyiséget a rendkívül magas lemorzsolódás is csökkenti. További probléma, hogy a műszaki pályákra jelentkezés sok esetben nem minden szükséges információ birtokában meghozott, kellően megalapozott döntés a fiatalok részéről. A probléma a középfokú oktatás és a felsőoktatás területén egyaránt jellemző, az országos trendekhez hasonlóan a Győri járás oktatási szerkezetét is érinti. Az akció hosszú távú célja a Győri járás versenyképességének növelése a pályaválasztás hatékonyságának javulása eredményeként. Ennek lehetséges eszköze a műszaki pálya népszerűsítése a fiatal korosztály körében, valamint a nők nagyobb arányú bevonása a műszaki-természettudományos pályákra. Az akció megvalósításához szükséges egy széles körű együttműködés kialakítása a győri járás alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatási intézményei között. A Mobilis és a Széchenyi István Egyetem együttműködése egy jól megalapozott, közös stratégia mentén valósul meg. A Mobilis célja az MTMI szakok iránti érdeklődés felkeltése, míg az egyetem ilyen jellegű képzéseinek célja a járás munkaerőpiaci igényének kiszolgálása. Az akció fő elemei: -

-

-

Nyári Gyerekegyetem egy tematikus nyári tábor, a Mobilis szervezésében, a Széchenyi István Egyetem aktív közreműködésével. A program célja megismertetni a gyerekekkel a különböző műszaki és természettudományos tudományterületeket, betekintést nyújtani az egyetem, a hallgatók életébe, élmény-dús formában bemutatni az előttük álló tanulási és pályaválasztási lehetőségeket. Gyerekegyetem során tanévhez igazodó kurzusok kerülnek lebonyolításra, melyek célja olyan előadássorozat megvalósítása, amely hasonlóan az egyetemi szemeszterhez, kéthetente-havonta kerül megvalósításra és témája valamilyen műszaki vagy természettudományos terület mélyebb megismertetése a célcsoporttal. A program során tematikus kurzusok kerülnek megszervezésre és lebonyolításra kiscsoportos foglalkozások formájában.

A tervezett aktivitások: 29



1. Tudományos előadások 2. Workshopok 3. Interaktív természettudományos foglalkozások 4. Technológiai bemutatók cégek közreműködésével Az akció felelőse: Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. Közreműködő partnerek:    

Széchenyi István Egyetem Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzési Centrumok általános- és középiskolák

7. akció: Képzési akciók megvalósítása hátrányos helyzetűek számára C5: A hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése Az akció célcsoportját a TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 projekt célcsoportja alkotja, az alábbiak szerint: A munkaerő-piaci tevékenységekbe a járásban munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek, közfoglalkoztatottak és inaktívak vonhatóak be. Programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek: -

alacsony iskolai végzettségűek; 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők; 50 év felettiek; GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek; megváltozott munkaképességű személyek; roma nemzetiséghez tartozó személyek.

A hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését számos – egymástól különböző - tényező alakítja. Példaként említhető, hogy a rossz családi háttérrel indulók jellemzően alacsony iskolai végzettséget szereznek, a családi minta meghatározza saját fejlődésüket is. Nem megoldott továbbá a GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek esetében a gyerekfelügyelet kérdése sem. Ezeknek a csoportoknak az életében gyakran tapasztalni sikertelenséget: nem tudnak megfelelni a nyílt munkaerőpiacon, és segélyekből, szociális ellátásokból kényszerülnek fenntartani magukat. A járás munkaerőpiacára jellemző, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása nem elterjedt, közülük a legtöbb foglalkoztatott az 50 év felettiek és a 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdők csoportjából kerül ki. 30 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


A piac igényeinek megfelelő képzések lebonyolítása segítheti ezeknek a csoportoknak a munkavállalását. A képzéseket a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal indítja a munkaerőpiaci igények figyelembevételével. Az akció fő elemei: -

-

a célcsoportot érintő képzéshez kapcsolódó tevékenységek ellátása: az akció keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének támogatása történik; képzéshez kapcsolódó egyéb támogatások biztosítása (utazási költségtérítés, keresetpótló juttatás, gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolásának/gondozásának költsége) a képzéseken való részvétel megkönnyítésére.

Az akció felelőse: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Közreműködő partnerek: -

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. Szt. Cirill és Method Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

8. akció: Foglalkoztatás-támogatási rendszer működtetése C5: A hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése Az akció célcsoportját a TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 projekt célcsoportja alkotja, az alábbiak szerint: A munkaerő-piaci tevékenységekbe a járásban munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek, közfoglalkoztatottak és inaktívak vonhatóak be. Programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek: -

alacsony iskolai végzettségűek; 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők; 50 év felettiek; GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek; megváltozott munkaképességű személyek; roma nemzetiséghez tartozó személyek.

Bértámogatást nyújtani azon álláskereső elhelyezkedése érdekében lehetséges, aki -

legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, vagy 25. életévét nem töltötte be, vagy 31



-

50. életévét betöltötte, vagy a járási hivatal legalább ható hónapja álláskeresőként nyilvántartja, vagy saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban.

A hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedésének megkönnyítését nem csupán a képzések nyújtása, hanem a munkáltatói oldal bértámogatás nyújtásával való ösztönzése is szolgálja. A Győri járásról általánosságban elmondható, hogy alacsony a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának aránya, a munkáltatók többsége nem, vagy csak kis mértékben foglalkoztat olyanokat, akik ezen célcsoportba tartoznak. Az akció célja a fenti célcsoport (minimum 6, maximum 12 hónapos, folyamatos) foglalkoztatásának, vagy önfoglalkoztatásának támogatása, a támogatott időszak felével megegyező, támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Az akció fő elemei: -

-

elhelyezkedést segítő támogatások (bértámogatás és bérköltség támogatás nyújtása, munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazási költségtérítés , lakhatási támogatás); önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás); egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások, és igénybevételükhöz kapcsolódó támogatások (utazási, keresetpótló, gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolása/gondozása) biztosítása; foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése.

Az akció felelőse: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Közreműködő partnerek: -

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. Szt. Cirill és Method Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

9. akció: Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elterjesztése C5: A hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése 32 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


A „megváltozott munkaképességű személyek” fogalma a munka világához kapcsolódik, mivel azt a vizsgálati szempontot takarja, hogyan befolyásolja a károsodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti. A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Jelenleg 6 besorolási osztály létezik az említett rokkantság mértékének megállapításához. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem jellemző, így ezek a személyek kiszorulnak a munkapiacról annak ellenére, hogy szívesen dolgoznának. Ez a kiszorulás további negatív lelki folyamatokat generál, gyakran lelkileg sérült, a társadalomból kiszoruló fiatalokat, felnőtteket eredményez. Az akció támogatja megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci részvételét munkalehetőség biztosítása révén is. Az akció fő elemei:  

A vállalkozói szemlélet megváltoztatása, a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni felelősségvállalás elterjesztése érzékenyítő programok, tájékoztatók lebonyolításával. A foglalkoztatott hátrányos helyzetűek körében közösség kovácsolása és a lelki egyensúly biztosítása is kiemelt szempont. Ennek eszközei a különféle foglalkozások, képzések.

Az akció felelőse: Győri Egyházmegyei Karitász Közreműködő partnerek:   

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Esély Közhasznú Nonprofit Kft. Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda

10. akció: A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum keretei között jól működő, stabil együttműködés kialakítása a járás foglalkoztatásban érintett szereplői között C6: A munkaerő-piaci együttműködések összehangolása A Paktum együttműködés elsődlegesen azzal a céllal született, hogy a tagok megismerjék a járás foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség és a munkaerőhiány okait, összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit és céljait, megoldást keressenek a problémákra, foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, valamint összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának szervezete a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum, melynek területi illetékessége a Győri járás területére terjed ki. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezője volt a Paktum szervezet megalapításának és jelentős részt vállal az együttműködés megvalósításában. 33 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum alapító tagjai:           

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület MOBILIS Közhasznú Nonprofit Kft. Szt. Cirill és Method Alapítvány Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Széchenyi István Egyetem GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete

Az alapító tagokon kívül a kezdeményezéshez bármely szervezet csatlakozhat, amennyiben a kiválasztási szempontrendszerben lefektetett kritériumoknak megfelel. Ugyanakkor a Paktumot létrehozó szervezetek is keresik a további együttműködési lehetőségeket, melyeket a konkrét célok határoznak meg. A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum szervezeti felépítése

Saját szerkesztés

1. Irányító Csoport: Az Irányító Csoport a Paktum operatív szervezeti egysége, mely két Foglalkoztatási Fórum ülés között felel a működésért és garantálja a folyamatos munkavégzést. Az Irányító Csoport szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Feladatait az általa felügyelt és irányított Paktumiroda segítségével látja el. 2. Paktumiroda: A Paktumiroda a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. szervezetén belül került kialakításra. Feladata az adminisztratív és koordinációs tevékenységek ellátása az éves munkaés költségterv, illetve az Iránytó Csoport iránymutatásai alapján. 34 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


3. Munkacsoportok: Az Irányító Csoport önmagához közvetlenül vagy a Paktum Irodához rendelve, az egyes célcsoportok hatékonyabb elérése, vagy egyes témák kiemelt kezelése érdekében munkacsoportokat hozhat létre, melyek feladata az egyes célcsoportokra vagy témákra fókuszált rendezvények, programok kialakítása és megvalósítása, szükség szerint felmérések, kutatások elvégése. A munkacsoportok hosszú távú működésének a Paktum stratégiájához kell kapcsolódnia. A 3 munkacsoport a Pályaorientációs munkacsoport, a Vállalkozásfejlesztési munkacsoport és az Esélyegyenlőségi munkacsoport. A Győri járási foglalkoztatási stratégia megvalósításában támaszkodni szükséges a Foglalkoztatási Paktum által megszerzett tapasztalatokra, információkra és eredményekre. Az akció fő elemei:       

a járás releváns szereplőinek bevonásával stabil partnerség létrehozása; gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési koordináció a Paktum földrajzi területén elérhető gazdaságfejlesztési szolgáltatások összehangolása; aktív kapcsolat kialakítása és fenntartása a munkaerőpiac szereplőivel, különösen a foglalkoztató és képző szervezetekkel; a TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban” című projekt sikeres megvalósítása munkaerő-piaci, képzési- és foglalkoztatási programok kidolgozása és megvalósítása; vállalkozási fejlesztések munkaerő igényének kielégítésében való közreműködés.

Az akció felelőse: Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Paktumiroda Közreműködő partnerek: -

a Foglalkoztatási Paktum csatlakozott tagjai, kiemelten a projekt megvalósítására szerződött konzorciumi partnerek

3.3.2 Az akciók időbeli ütemezése 2017. II. III. IV. I.

Akciók

2018. II. III. IV. I.

2019. 2020. II. III. IV. I. II.

1. akció: A Győri Járműipari Életpályamodell továbbfejlesztése 2. akció: A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése sikeres vállalkozók – sikeres szakemberek nevelése révén 35 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


2017. II. III. IV. I.

Akciók

2018. II. III. IV. I.

2019. 2020. II. III. IV. I. II.

3. akció: A KKV-k működésének racionalizálására és vállalati ösztönző rendszerek kidolgozása 4. akció: A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése az inaktív munkavállalók bevonása révén - Inas program 5. akció: Lemorzsolódó diákok és hallgatók átfogó munkaerő-piaci integrációja 6. akció: A műszaki és természettudományos pályák népszerűsítése a győri járás fiataljai körében – Győri Gyerekegyetem 7. akció: Képzési akciók megvalósítása hátrányos helyzetűek számára 8. Foglalkoztatás-támogatási rendszer működtetése 9. akció: Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elterjesztése 10. akció: A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum keretei között jól működő, stabil együttműködés kialakítása a járás foglalkoztatásban érintett szereplői között

3.4 Kockázatelemzés A kockázatelemzés célja azoknak a tényezőknek az azonosítása, melyek veszélyeztetik a foglalkoztatási stratégiában meghatározott célok elérését illetve az akciók megvalósítását. A tényezők belső, a Paktum vagy annak tagjai, illetve a Paktumiroda tevékenységéből fakadó, valamint külső, a környezetből fakadó kockázatokat egyaránt jelentenek. A külső és belső kockázatokat bekövetkezésük valószínűsége és hatása szerint is meg kell határozni: 





A nagymértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hatása is nagy, vagy amelynek nagy a valószínűsége közepes hatással, vagy amelynek közepes a valószínűsége és nagy hatással bír. A közepes mértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hatása is közepes, vagy amelynek nagy a valószínűsége kis hatással, vagy amelynek kicsi a valószínűsége s nagy hatással bír. A kismértékű kockázat olyan esemény vagy körülmény, amelynek valószínűsége és hatása is kicsi, vagy amelynek kicsi a valószínűsége közepes hatással, vagy amelynek közepes a valószínűsége és kis hatással bír.

1. Belső kockázatok



Kockázat A foglalkoztatási stratégia nem a járásban jellemző munkaerő-piaci problémákra reagál

Valószínűsége

Hatása

Kicsi

Nagy

A tervezett akciók megvalósításához szükséges erőforrás és szaktudás nem áll rendelkezésre

Kicsi

Nagy

A tervezéskor meghatározott indikátorok nem reálisak

Kicsi

Közepes

A foglalkoztatási problémák kezelésében érdekelt szereplőket nem sikerül együttműködésre bírni

Kicsi

Nagy

Az akciók megvalósítása nem megfelelően ütemezett, az időbeli lebonyolítás nem esik egybe a stratégia időhorizontjával

Kicsi

Kicsi

Az akciók megvalósításának nincsen gazdája, a megvalósításkor nem kerülnek kijelölésre pontos felelősségi körök

Kicsi

Közepes

A célok eléréséhez nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi források

Kicsi

Közepes

A stratégia monitoringja nem megfelelő, nem sikerül azonosítani azokat a beavatkozási pontokat, ahol kezelhetőek az esetleges problémák

Kicsi

Nagy

Kezelésének módja Gondos tervezés és széles körű helyzetértékelés készítése mellett a kockázat kiküszöbölhető A stratégia tervezésének és megvalósításának időszakában megtörténik a humánerőforrás értékelése és a szükséges külső/belső szakértők bevonása A folyamatos monitoring során tapasztaltakkal párhuzamosan új indikátorok definiálása szükséges Aktív kommunikációval és jól működő foglalkoztatási együttműködés kialakításával pozitívan befolyásolható az érintett szereplők attitűdje A megfelelő szaktudással rendelkező kollégák bevonásával és a monitoring pontos definiálásával a kockázat bekövetkezése kiküszöbölhető Gondos tervezés mellett a kockázat kiküszöbölhető Az egyes akciók költségvetése a lehetőségekhez mérten kerül megtervezésre, folyamatos monitoringgal azok szakmai tartalma a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazítható oly módon, hogy a kitűzött célok ne sérüljenek A megfelelő szaktudással rendelkező kollégák bevonásával és a monitoring pontos definiálásával a kockázat bekövetkezése kiküszöbölhető

2. Külső kockázatok 37 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


Kockázat A járás stabil oktatási környezetét negatívan befolyásolják a kormányzati intézkedések és szakpolitikák

Valószínűsége

Hatása

Kicsi

Kicsi

Az előrejelzések ellenére nem csökken a határ munkaerő elszívó hatása

Kicsi

Kicsi

Nem születnek összehangolt kormányzati intézkedések az inaktívak munkaerőpiacra való bekapcsolására

Kicsi

Kicsi

Kicsi

Közepes

Kicsi

Közepes

Globális gazdasági folyamatok hatására megváltozik a járás gazdasági helyzete

Kicsi

Nagy

A járás vállalkozásai más térségekbe helyezik át tevékenységüket

Kicsi

Nagy

Kicsi

Nagy

Kicsi

Nagy

Az akciók megvalósításába nem sikerül bevonni a célcsoport tagjait

Közepes

Nagy

Az eredmények nem a tervezettek szerint alakulnak, a megvalósított akciók nem kezeik a járás foglalkoztatási problémáit

Kicsi

Nagy

A jogszabályi környezet jelentős változása akadályozza a tervezett akciók megvalósítását A járás elveszíti pozitív imázsát, csökken a munkaerő-vonzó képessége

Csökken a vállalkozások versenyképessége, általánosak a leépítések, a munkalehetőségek beszűkülnek Csökken a munkaképes lakosság létszáma

Kezelésének módja A stratégia átgondolása szükséges a képzést érintő akciók tekintetében A foglalkoztatási stratégia célrendszerének és a kapcsolt akcióknak a teljes áttervezése szükséges A járási foglalkoztatási stratégiának minden esetben a Győri járás foglalkoztatási problémáira kell választ adni, a meglévő negatív hatásokat helyi szinten kell kezelni A foglalkoztatási stratégia jogszabályi környezethez való alakítása Helyzetfelmérés készítése szükséges a lehetséges okok feltárására és a stratégia újragondolására A foglalkoztatási stratégia célrendszerének és a kapcsolt akcióknak a teljes áttervezése szükséges A foglalkoztatási stratégia célrendszerének és a kapcsolt akcióknak a teljes áttervezése szükséges Helyzetfelmérés készítése szükséges a lehetséges okok feltárására és a stratégia újragondolására Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Aktív kommunikációval és jól működő foglalkoztatási együttműködés kialakításával pozitívan befolyásolható a célcsoport attitűdje Gondos tervezés és a megfelelő szakértői háttér bevonása mellett a kockázat bekövetkezésének valószínűsége csekély mértékű



Kockázat

Valószínűsége

Hatása

Az automatizálás elterjedésével csökken a vállalkozások humánerőforrás igénye

Közepes

Kicsi

A közeli térségek megerősödése versenyhelyzetet generál a munkaerő megtartásában

Közepes

Közepes

Az akciók megvalósításához nem csatlakoznak a munkáltatók / szervezetek / intézmények

Közepes

Nagy

Kezelésének módja A humánerőforrás igény mérséklődésével más készségek, képességek kerülnek előtérbe, melyek oktatásban való átültetése segíti a megfelelő tudással rendelkező szakemberek képzését A foglalkoztatási stratégia monitoringja és a járás megítélését pozitívan befolyásoló akciók szorgalmazása szükséges Aktív kommunikációval és jól működő foglalkoztatási együttműködés kialakításával pozitívan befolyásolható az érintett szereplők attitűdje



4. Monitoring rendszer A foglalkoztatási stratégia megvalósítása során fontos, hogy rendszeres és megbízható információ álljon rendelkezésre egyrészt az akciók megvalósításban részt vevők, másrészt pedig a foglalkoztatási problémák megoldásában érdekeltek és a nyilvánosság számára. A járási foglalkoztatási stratégia céljainak megvalósulását szükséges egy olyan monitoring rendszeren keresztül nyomon követni, melyben folyamatosan frissített adatok állnak rendelkezésre az eredményekről, problémákról és a megoldásokról egyaránt. A nyomon követhetőség érdekében stratégiai mutatókat szükséges definiálni és meg kell határozni a monitoring folyamatát és szereplőit és azt, hogy miben szolgálják a kitűzött célok elérését.

4.1. A monitoring folyamata A foglalkoztatási stratégia megvalósításának szervezete a Győri Járási Foglalkoztatási Paktum. A stratégia végrehajtásáért a Foglalkoztatási Fórum, monitoringjáért az Irányító Csoport a felelős azzal, hogy a Paktumorida koordinálja a stratégiában foglaltak megvalósítását, valamint ellátja a monitoring tevékenységet. A foglalkoztatási stratégia monitoringja a megvalósított akciók és az elért indikátorok alapján történik. A foglalkoztatási stratégia 5 éves időtávra készült, az adatokat célszerű évente összegyűjteni, félévente pedig ellenőrizni, hogy a megvalósított akciók ütemezése és a tevékenységek elvégzése a tervezettnek megfelelően halad-e. Eltérés tapasztalása esetén át kell gondolni, hogy a stratégia változatlan tartalommal valósuljon meg vagy aktualizálni célszerű, esetleg új foglalkoztatási stratégia készítése szükséges. Az időközi értékelésből származó javaslatok beépülhetnek az aktuális programok végrehajtásába. A monitoring feladatai összességében      

adatok, információk folyamatos gyűjtése adatok, információk rendszeres összegzése, meghatározott szempontok szerinti csoportosítása összegzett adatok és információk elemzése az elemzés alapján következtetések megfogalmazása a következtetések alapján megállapítások megfogalmazása a megállapítások alapján a szükséges és célszerű beavatkozások megtervezése, feladat- és ütemterv formájában.

A monitoring kiemelt feladata, hogy azonosítsa azokat a beavatkozási pontokat, ahol kezelhetőek a kitűzött indikátorok elérésében tapasztalt elmaradások. Ezen kívül további feladat, hogy olyan intézkedéseket fogalmazzon meg, melyek a megalkotott stratégia esetleges változtatásához szükségesek. A stratégia környezetének pontos ismerete elengedhetetlen a monitoring során, mivel a 40 TOP-6.8.2-15-GY1-2016-00001 „Helyi foglalkoztatási együttműködések a Győri járásban”


járásra és a tágabb térségre vonatkozó kutatások, elemzések, adatbázisok, ágazati trendek alapul szolgálhatnak a stratégia esetleges átdolgozásához. A monitoring szereplőinek a stratégia javaslata szerint a következő kérdésekre kell koncentrálni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Milyen célok teljesültek a vizsgált időszakban? Milyen célok teljesültek részben a vizsgált időszakban? Milyen célok nem teljesültek a vizsgált időszakban? A célok elérése közben milyen kockázatok merültek fel? A célok elérése közben milyen lehetőségek adódtak? A bekövetkezett kockázatokat kik kezelték? A bekövetkezett kockázatokat milyen módszerekkel kezelték? Milyen akciók fognak megvalósulni a következő időszakban? Az eredeti tervektől miben tér el a megvalósítás?

A nyomon követési folyamat részeként célszerű egy, a járás vonatkozásában a gazdasági és foglalkoztatási trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer kialakítása és működtetése, ami lehetővé teszi féléves gyorsjelentések készítését. Ezáltal a Stratégia megvalósítására ható külső környezet változásainak kezelésére a megfelelő időben nyílik lehetőség a döntéshozók számára. A szükséges adatok gyűjtése, a gyorsjelentések elkészítése és az Irányító Csoport felé történő eljuttatása a Paktumiroda feladata. A következő adatok figyelése szükséges: Cél

Akció

Kapcsolódó adatok a Győri járás tekintetében Az érintett iparágak foglalkoztatotti Az érintett iparágak árbevétele (Ft) létszáma (fő) Forrás: Nemzeti Adó és Vámhivatal Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

C1: Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése

1. A Győri Járműipari Életpályamodell továbbfejlesztése

C2: A kis- és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szemben kialakult versenyképességbeli hátrányának csökkentése C3: A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése

2. A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése sikeres vállalkozók – sikeres szakemberek nevelése révén

A működő kis- és középvállalkozások darabszáma (db) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

A kis- és középvállalkozások árbevétele (Ft) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

3. A KKV-k működésének racionalizálására és vállalati ösztönző rendszerek kidolgozása

Állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező személyek száma (db) Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

A fluktuáció mértéke a KKV-k körében (%) Forrás: Paktumiroda Gyakoriság: évente 2 alkalommal

4. A Győri járás munkaerőpiacának fejlesztése az inaktív munkavállalók bevonása révén - Inas program

Szakképesítést szerző személyek létszáma (fő) Forrás: Oktatási Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

5. Lemorzsolódó diákok és hallgatók átfogó munkaerőpiaci integrációja

Lemorzsolódással érintett diákok létszáma (fő) Forrás: Járási oktatási intézmények Gyakoriság: évente 1 alkalommal

6. A műszaki és természettudományos pályák népszerűsítése a győri járás fiataljai körében – Győri Gyerekegyetem

Középiskolai műszaki képzésre jelentkezők létszáma (fő) Forrás: Oktatási Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal

C4: A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése

Nyilvántartott álláskeresők létszáma (fő) Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal Foglalkoztatott pályakezdők létszáma (fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal



Cél

Akció

C5: A hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése

C6: A munkaerő-piaci együttműködések összehangolása

Kapcsolódó adatok a Győri járás tekintetében A Kormányhivatal szervezésében A Kormányhivatal szervezésében megvalósult képzések közül az akció megvalósult képzéseken résztvevők 7. Képzési akciók keretében megvalósult képzéseken létszáma (fő) megvalósítása hátrányos résztvevők létszáma (fő) Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei helyzetűek számára Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormányhivatal Gyakoriság: évente 1 alkalommal Gyakoriság: évente 1 alkalommal Azon vállalkozások száma, akik az Vállalkozásoknál foglalkoztatott akció keretében hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű munkavállalók munkavállalókat foglalkoztatnak – (fő) – közülük az akció keretében 8. Foglalkoztatás-támogatási közülük az akcióban résztvevő foglalkoztatott (fő) rendszer működtetése vállalkozások száma Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormányhivatal Gyakoriság: évente 2 alkalommal Gyakoriság: évente 2 alkalommal Vállalkozásoknál foglalkoztatott Azon vállalkozások száma, akik 9. Megváltozott megváltozott munkaképességűek megváltozott munkaképességű munkaképességűek létszáma (fő) munkavállalókat foglalkoztatnak foglalkoztatásának Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei elterjesztése Kormányhivatal Kormányhivatal Gyakoriság: évente 2 alkalommal Gyakoriság: évente 2 alkalommal 10. A Győri Járási Foglalkoztatási Paktum Működő együttműködések száma keretei között jól működő, (db) stabil együttműködés Forrás: Paktumiroda kialakítása a járás Gyakoriság: évente 2 alkalommal foglalkoztatásban érintett szereplői között

4.2 Indikátorok A monitoring rendszer hatékony működéséhez olyan reális indikátorokat kell meghatározni, melyek elérhetők az akciók megvalósítása során. Az indikátorok típusuk szerint három csoportba sorolhatók:   

A kimenet indikátorok számszerűsítik az akciók nyomán létrejött közvetlen eredményeket. Az eredmény indikátorok azonnali és közvetlen hatásokat jelölnek. Egyaránt lehetnek fizikai vagy pénzügyi mutatók. A hatás indikátorok olyan következményekre utalnak, amelyek hosszabb időtávon jelentkeznek. A várható hatásoknak maradéktalanul illeszkedni kell a stratégia célkitűzéseihez.

Az indikátorokat a stratégia céljaihoz igazítottan adja meg a következő táblázat:



Indikátor

Közvetlen cél

Átfogó cél a munkavállalók megfelelő A járásban képzettségi szintjének elérése valamint a 1 foglalkoztatottak létszáma rendelkezésre álló humánerőforrás létszámának növelése.

Átfogó cél a munkavállalók megfelelő Fluktuáció mértékének képzettségi szintjének elérése valamint a 2 csökkenése az akciókba rendelkezésre álló humánerőforrás bevont vállalkozásoknál létszámának növelése.

Kidolgozott életpályamodellek száma Az életpályamodell kidolgozásához csatlakozó 4 szervezetek száma életpálya-modellenként 3

Közvetett célok C1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése C5. Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése C1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C3. A határ közelsége miatt érezhető negatív hatások kezelése C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése C5. Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése C6. A munkaerő-piaci együttműködések összehangolása, szoros kapcsolat kialakítása

Indikátor típusa

Céldátum

Célérték

Mértékegység

Adatforrás

hatás

2022. I. negyedév

*

fő

KSH statisztikái, központi adatszolgáltatás

hatás

2022. I. negyedév

*

%

Iparági szereplők adatszolgáltatása

2017. IV. negyedév

*

db

Belső dokumentáció

2020. I. negyedév

*

db

Aláírt együttműködési megállapodások

C1. Erős járműipari fókusz megtartása C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli kimenet mellett más iparágak erősítése bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése C1. Erős járműipari fókusz megtartása C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek eredmény mellett más iparágak erősítése megszüntetése



Indikátor

5

Sikeres vállalkozóvá válást támogató képzések száma

Lebonyolított 6 menedzsment képzési programok száma Képzési programokba 7 bekapcsolt vállalkozások száma

8

Kidolgozott vállalati ösztönző rendszerek száma

A gyakorlati képzésbe 9 bevont vállalkozások száma A gyakorlati képzési 10 együttműködésbe bevont képző intézmények Az akciók nyomán szakmát 11 szerző diákok száma

Közvetlen cél

Közvetett célok

Indikátor típusa

Céldátum

Célérték

Mértékegység

Adatforrás

2019. II. negyedév

*

db

Képzési tematika, jelenléti ívek

2019. II. negyedév

*

alkalom

Képzési tematika, jelenléti ív

2019. II. negyedév

*

db

Jelenléti ív

2020. I. negyedév

*

db

Iparági szereplők adatszolgáltatása

kimenet

2019. II. negyedév

*

db

Képzési együttműködések

kimenet

2019. II. negyedév

*

db

Képzési együttműködések

eredmény

2019. II. negyedév

*

fő

Képzőintézmények adatszolgáltatása

C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C2. A kis és középvállalkozások C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli multinacionális vállalatokkal szembeni bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás kimenet hátrányának csökkentése hatásának csökkentése C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek megszüntetése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni C2. A kis és középvállalkozások multinacionális eredmény hátrányának csökkentése vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C2. A kis és középvállalkozások C3. A határ közelsége miatt érezhető munkaerő multinacionális vállalatokkal szembeni elszívás hatásának csökkentése kimenet hátrányának csökkentése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C3. A határ közelsége miatt érezhető C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek munkaerő elszívás hatásának kimenet megszüntetése csökkentése C5. Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése C4. A munkaerő-piaci és képzési C1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más egyenlőtlenségek megszüntetése iparágak erősítése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális C4. A munkaerő-piaci és képzési vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése egyenlőtlenségek megszüntetése C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás C4. A munkaerő-piaci és képzési hatásának csökkentése egyenlőtlenségek megszüntetése



Indikátor

12

13

14

15

16

17

Közvetlen cél

Közvetett célok

C1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más iparágak erősítése C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése Adatbázis kialakítása az C4. A munkaerő-piaci és képzési C3. A határ közelsége miatt érezhető munkaerő akciókba bekapcsolható egyenlőtlenségek megszüntetése elszívás hatásának csökkentése célcsoport tagokról C5. Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése C6. A munkaerő-piaci együttműködések összehangolása, szoros kapcsolat kialakítása Az akciók nyomán fiatalok, diákok számára szervezett C4. A munkaerő-piaci és képzési rendezvények, programok egyenlőtlenségek megszüntetése száma C2. A kis és középvállalkozások multinacionális vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C4. A munkaerő-piaci és képzési Egyéni vállalkozások száma C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli egyenlőtlenségek megszüntetése bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás hatásának csökkentése Azon elért diákok/hallgatók létszáma, C4. A munkaerő-piaci és képzési akik lemorzsolódással egyenlőtlenségek megszüntetése érintettek Az akciók nyomán foglalkoztatott hátrányos C5. Hátrányos helyzetű csoportok C2. A kis és középvállalkozások multinacionális helyzetű és megváltozott alacsony foglalkoztatási szintjének vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése munkaképességű növelése személyek száma C6. A munkaerő-piaci együttműködések C1. Erős járműipari fókusz megtartása mellett más Munkacsoport találkozók összehangolása, szoros kapcsolat iparágak erősítése száma kialakítása C2. A kis és középvállalkozások multinacionális

Indikátor típusa

Céldátum

Célérték

Mértékegység

kimenet

2018. II. negyedév

*

I/N

Kialakított adatbázisok

kimenet

2018. II. negyedév

*

db

Jelenléti ívek, programtervek

hatás

2022. I. negyedév

*

db

KSH statisztikái, központi adatszolgáltatás

kimenet

2019. II. negyedév

*

fő

Képzőintézmények adatszolgáltatása

kimenet

2018. I. negyedév

*

fő

Vállalati adatszolgáltatás, munkaszerződések

kimenet

2020. I. negyedév

*

db

Jegyzőkönyvek


Adatforrás


Indikátor

Közvetlen cél

Közvetett célok

vállalatokkal szembeni hátrányának csökkentése C3. A határ közelsége és a magasabb határon túli bérszínvonal miatt érezhető munkaerő elszívás C6. A munkaerő-piaci együttműködések Paktum együttműködéshez hatásának csökkentése 18 összehangolása, szoros kapcsolat csatlakozott tagok száma C4. A munkaerő-piaci és képzési egyenlőtlenségek kialakítása megszüntetése C5. Hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási szintjének növelése

Indikátor típusa

Céldátum

Célérték

Mértékegység

kimenet

2020. I. negyedév

*

db

* Pontos célérték az akciótervek részletes kidolgozása és a költségvetések megtervezése után lehetséges.


Adatforrás

Csatlakozási nyilatkozatok

Foglalkoztatási stratégia A Győri járási Foglalkoztatási Paktum foglalkoztatási stratégiájának és akciótervének elkészítése

Recommend Documents