Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum

EMLÉKEZTETŐ Foglalkoztatási fórum TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008 Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás

Az fórum résztvevői: paktum partnerei, meghívott előadók Az fórum helyszíne: Pécs MJV Városháza díszterme (Pécs, Széchenyi tér 1., II emelet 204.) Az fórum időpontja: 2013. május 22., 10.00 Az fórum témái:

a mellékelt meghívó szerint

Az események rövid összefoglalása:

Moór Eszter, Pécs MJV Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottság elnöke, a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum soros elnöke megnyitotta a fórumot, köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Pais Ella Regina, a PMMK dékánhelyettese saját kutatásának eredményeiről számolt be az Y és Z generáció, mint a jövő munkavállalói című előadásában. Ismertette az elmúlt század generációit (Babyboom, X generáció, Y vagy millenniumi generáció, Z, vagy más néven globális NET generáció, valamint a 2010 után született Alfa generáció). Az újonnan felnövekvő generáció már más oktatási módszereket igényel, így a tanároknak az új generációk információéhségéhez kell igazodniuk, és a nekik megfelelő módon kell motiválniuk a diákokat. A jövő munkavállalói várhatóan jó figyelem-megosztásúak, gyors észjárásúak, kevéssé motiválhatók lesznek, illetve jó eséllyel hiányzik majd belőlük a konfliktuskezelési készség.

Puszti Tibor, a BAMKH Munkavédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese tartotta a BAMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége tájékoztatóját. Részletesen ismertette a szervezetrendszer változásait 1996-tól, illetve a munkavédelmi jogrendszer változásait 1991-től napjainkig (lsd: prezentáció). 2012. január 01-étől a munkavédelem állami irányítását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (NMH MMI) végzi. Az operatív végrehajtás a Paktum Iroda: 7621 Pécs, Zrínyi utca 11. Telefon: (72) 539-885, (72) 506-898; E-mail: [email protected], [email protected]

2 megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségeinek a feladata. A munkavédelem állami irányításáért felelős NMH MMI 2012től minden év február 20-ig nyilvánosságra hozza a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési irányelveit (pl. NMH honlapján, NGM közlönyben): az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati feladatait és céljait, valamint az ellenőrizendő főbb ágazatokat, szakmákat, tevékenységeket. A munkavédelmi hatóság általános ellenőrzési irányelvei a következők: érvényesüljön a szolgáltató közhatalom elve; a munka világában érintett felek támogatása; a munkahelyi megelőzésre irányuló szemlélet szolgálata; egységes, fokozatos és arányos intézkedések; tisztesség, következetesség, bizalom; tájékoztató, felvilágosító tevékenység erősítése. Az általános ellenőrzési célok: a munkavédelmi szabálytalanságok feltárása; a jogkövető magatartás kikényszerítése a szükséges hatósági intézkedések megtételével; a munkáltatók támogatása a jogkövető magatartás kialakításában. A 2013-as év főbb munkavédelmi célkitűzései a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők alapvető jogai érvényesülésének elősegítése; a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése, ezáltal a meglévő munkahelyek megtartásának segítése; a tájékoztatatási, tanácsadási tevékenység erősítése, nyílt napok szervezése, illetve azokon való aktív részvétel; a kormányhivatalok szakigazgatási szervei együttműködésének erősítése. A munkavédelmi ellenőrzéseknek több típusa van. Az akcióellenőrzés rövidebb ideig tartó, konkrét ellenőrzési célra irányuló vizsgálat, nem tartalmazza az összes ellenőrzési körbe tartozó hatósági feladatot. (pl. kánikula akció). A célvizsgálat hosszabb ideig tartó, konkrét ellenőrzési célra irányuló vizsgálat (pl. emelőgépek üzemeltetésének ellenőrzése) az adott tárgykör munkavédelmi helyzetének és szintjének megállapítására. A komplex ellenőrzés előzetes bejelentéssel induló, a szakmai irányító szerv (MNH MMI) iránymutatásai alapján lefolytatott átfogó ellenőrzés. Az utóellenőrzés pedig a jogerős döntésben foglaltak végrehajtásának vizsgálata különösen a munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető körülmények feltárását követően. Azok a munkaterületek, ahol halálos balesetek történtek, kiemelt ellenőrzési feladatok. Ezek közé tartozik az emelőgépek üzemeltetésének ellenőrzése (2012-ben 5 halálos és 12 súlyos, életveszélyes emelőgépes munkabaleset történt); a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek vizsgálata (a biológiai tényezők jelentős számban okoznak bejelentésre kerülő foglalkozási megbetegedéseket); valamint a villamos berendezések biztonságának vizsgálata (2012-ben 2 halálos és 5 életveszélyes áramütéses munkabaleset történt). Kiemelt ellenőrzési feladat továbbá a hőségriasztástól függően, a meleg munkakörnyezetnek kitett munkavállalók tevékenységének ellenőrzése (a meleg munkakörnyezetben jelentősen nő a munkavállalók fizikai terhelése, illetve igénybevétele, amely a biztonságot csökkenti és az egészségi kockázatokat növeli); a bányászati tevékenység munkaegészségügyi vizsgálata társhatósággal egyeztetve. A munkavédelmi tájékoztatás és tanácsadás feladata, hogy elősegítse a megelőzés elve érvényesülését; erősítse a munkavédelmi szemléletet és gondolkodásmódot mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében. Ez a tájékoztatás a következő módokon történhet: -telefonon: a kormányhivatalok honlapján megadott telefonszámokon, a Munkavédelmi Információs Rendszer zöld számain: munkahelyi biztonság, munkahelyi egészség: 06 80 204-292 bányászati munkabiztonság: 06 80 204-258 -írásban, levélben, faxon, e-mailben a kormányhivatalok honlapján megadott címeken, -személyesen a felügyelőségek hivatalos helyiségében,

3 -nyílt szakmai napokon, fórumokon, tájékoztatókon, konferenciákon, rendezvényeken, -az iskolarendszerű képzésben végzős (pályakezdő) fiatalok munka világába való bevezetésének támogatásával. A hatóság fontosabb intézkedései közé tartozik a figyelemfelhívás (nincs jogorvoslati lehetőség), kisebb súlyú munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére irányul, melynek megtételéről a munkáltató határidőre tájékoztatást ad. Az eljárás megindítása (nincs önálló jogorvoslati lehetőség): a nagyobb súlyú, intézkedést igénylő hiányosságok, szabálytalanságok feltárása esetén a hatósági eljárást meg kell indítani. A határidős kötelezés (jogorvoslat: fellebbezés) a munkavédelmi tevékenység színvonalát is meghatározó hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére irányul. Az írásbeli tájékoztatásra kötelezés (jogorvoslat: fellebbezés) a munkavédelmi követelmények teljesítéséről való tájékoztatásra kötelezés. A baleset minősítése (jogorvoslat: fellebbezés) balesetvizsgálatot követően a baleset munkabalesetté való minősítése. A munkavégzés tiltása (jogorvoslat: fellebbezés) azonnali intézkedés súlyos szabálytalanság állapotának megszüntetésére. A tevékenység felfüggesztése (jogorvoslat: fellebbezés) megelőző azonnali intézkedés veszélyes munkafolyamat, tevékenység megszüntetésére. Ahol az intézkedéseket nem követi jogkövető magatartás, ott a munkáltatónak a munkavédelmi hatóság határozott fellépésével kell a számolnia. A felügyelők mindig jóhiszeműen és jogszerűen járnak el, ezért elvárható, hogy az ügy érintettjei eljárást segítő magatartást tanúsítsanak. A kis- és középvállalkozásokról, a fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A §-a alapján az első esetben előforduló jogsértés esetén a munkavédelmi hatóság - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaz. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe. A bírság összege a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII.20.) Korm. rendeletben foglalt szempontrendszer alapján kerül kiszabásra. A munkabalesetek száma (köztük a halálos kimenetelűeké is) évről-évre csökken, a legtöbb munkabaleset a gépiparban és a feldolgozóiparban fordul elő, míg a legtöbb halálos baleset az építőiparban és a mezőgazdaságban következik be. Az előadás prezentációja letölthető a http://www.pecspaktum.hu/pkisterseg.html honlap Rendezvények menüpontjából.

Kéri Gábor, a BAMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv foglalkoztatási szakértője bemutatta az RSZSZ felépítését. A Rehabilitációs szakigazgatási Szerv 2012. július 1-én jött létre, a jelenlegi létszáma 32 fő. A szakértői osztályon 12 kollega dolgozik: orvos-szakértők, foglalkozási rehabilitációs szakértő, szociális szakértő, ügyintézők. Az Ellátási és Foglalkozási Rehabilitációs Osztályon dolgozó 13 kollega munkakörei: elbírálási szakügyintézők, foglalkozási rehabilitációs csoportvezető, foglalkozási rehabilitációs szakügyintézők. Ezen osztályon belül található a Foglalkoztatási Rehabilitációs Csoport 6 kollegával. Az NRSZH Baranya megyei létszáma összesen 21 fő. A Szakértői Osztály: a 7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 2. szám alatt található, az Ellátási és Foglalkozási Rehabilitációs Osztályok pedig Pécsett 2 helyen, Szigetváron, Mohácson és Komlón.

4 A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv megyében betöltött szerepe kapcsán elmondható, hogy Baranya megyében él a 4. legtöbb megváltozott munkaképességű személy, itt került kiadásra a 4. legtöbb megállapító határozat, itt érhető el a 3. legtöbb helyi iroda, azaz 7 járási székhely városi Munkaügyi Kirendeltségén van jelen. Szoros a szakmai együttműködés a megyei TÁMOP 1.1.1-12/1 projekt megvalósítását ellátó megyei irodákkal és folyamatos az együttműködés az azt koordináló NRSzH-val. Rendszeresek a szakmai tájékoztatók az RSZSZ tevékenységéről és a rehabilitációval kapcsolatos változásokról, kiemelt az együttműködés a non-profit szervezetekkel, melyeket Együttműködési megállapodásokkal is erősítünk, valamint folyamatos kapcsolatépítés folyik a munkáltatói oldallal, illetve napi kapcsolattartás az akkreditált szervezetekkel. A 2011. évi törvény ellátórendszer átalakítására vonatkozó rendelkezései kimondják, hogy 2012. január 1. napjától rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem kerülhet megállapításra. A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-ig betöltő - azaz az 1950. január 1-ét megelőzően született - személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra. A 2011. december 31-én a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátása 2012. január 1-től rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. Rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha kereső tevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltő, azaz 1954. december 31-ét követően született - személyek ellátása 2012. január 1-jét követően rehabilitációs ellátásként (változatlan összeggel) került továbbfolyósításra. A 2012. január 1-től jogszabály erejénél fogva átalakított rehabilitációs ellátás - kereső tevékenységre tekintettel –nem került megszüntetésre (de a kereseti korlátok maradtak). Az új igénylő, a soros felülvizsgálatra kerülő, illetve 2012. március 31-ét követően felülvizsgálatot igénylelt személy komplex minősítés során megállapított rehabilitációs ellátása mellett napi 4, ill. heti 20 órát meg nem haladóan kereső tevékenységet folytathat (ezt meghaladó idejű kereső tevékenység ideje alatt az ellátás szünetel). Az ellátórendszer átalakítása nem érinti a 2011. december 31-én a) a rehabilitációs járadékban (a rehabilitációs járadék kerül továbbfolyósításra), b) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában (2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991.(II.9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak), c) a mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadékában (változatlan ellátásra jogosultak) részesülő személy ellátását. A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó

5 keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét, illetve a minimálbér összegét /a korlátozó szabály változatlan/. A bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, ezen összeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátása folyósítását szüneteltetni kell. A minősítési kategóriák a következők: A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot) B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot) B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a 7/2012.(II.14.) NEFMI rendeletében meghatározottak szerinti „a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú”, vagy „a rehabilitálhatóság szociális szempontú” vizsgálata alapján rehabilitációja nem javasolt (5160% közötti egészségi állapot) C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot) C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a végrehajtási rendelet mellékleteiben meghatározott egyéb körülményei alapján nem foglalkoztatható, rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot) D: orvosszakmai szempontból önellátásra képes, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható személy (1-30% közötti egészségi állapot) E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra egyáltalán nem, vagy csak segítséggel képes (130% közötti egészségi állapot).

Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing igazgatója röviden ismertette a Helyi termék kísérleti programot, melynek lényege, hogy a régiónkban található éttermek ebből a térségből, az őstermelőktől vegyék a szükséges alapanyagokat (frissen, szezonálisan, amikor csak lehetséges), a helyi termelők legyenek összekötve a vendéglátókkal. Ennek a várható hatása a gazdaságfejlesztésen túl a turisztika fejlődése is lehet. Elsőként Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár térségében keresték fel az őstermelőket a program keretében 2012-ben. A termékek jó minőségűek, hordozzák a helyi jelleget. Az ügyes és talpraesett termelők a program nélkül is el tuják adni jó minőségű termékeiket, sőt, bizonyos ágazatokban túligény is mutatkozik – ilyen pl. a csirkehús, disznóhús. A program keretében kialakítottak egy olyan vevőkört, akik vállalják, hogy minimum 5 őstermelőtől vásárolnak helyi terméket. Ezek a termelők maguk állítják elő termékeiket, csomagolják és árusítják is. Az előállított termékek tehát nem csak a helyi jelleget hordozzák, hanem a termelő által életmintát is állítanak az emberek elé, mely az országot is jelentősen gazdagítja. Készül továbbá egy olyan honlap is, mely nemcsak bemutatja a helyi termelőket és termékeiket, hanem a hozzájuk kapcsolódó turisztikai kínálatot is kiajánlja, egyúttal webáruház szolgáltatást is nyújtva. Aki a portálon regisztrál, megkapja a havonta megjelenő Asztali Örömök hírlevelet, benne Tolna, Somogy és Baranya aktuális gasztronómiai eseménynaptárát és hagyományos, anyáról lányra szálló, titkos receptjeit is.

Az előadás kapcsolódó anyagai letölthetőek a http://www.pecspaktum.hu/pkisterseg.html honlap Rendezvények menüpontjából.

6 Hornyák István megköszönte a figyelmet, majd munkaebédre invitálta a résztvevőket.

Pécs, 2013. 05. 22.

Az emlékeztetőt készítette:

Braun Olga Szervezési koordinátor