Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata

Hétfa Kutatóintézet – Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében készülő helyzetfeltáró kutatás zárótanulmánya

Készült az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából 2015.03.09.

Tartalom

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 A vizsgálat főbb eredményei .................................................................................................. 4 Ajánlások .............................................................................................................................. 14 1.

A kutatás elméleti és módszertani háttere ........................................................................ 17 1.1 Paktumregiszter létrehozása ....................................................................................... 17 1.2 Kérdőíves felmérés ..................................................................................................... 17 1.3 Esettanulmányok ........................................................................................................ 19 1.4 Áttekintés a megválaszolt kérdésekről ....................................................................... 20

2.

A létező paktumok működési tapasztalatainak elemzése – kérdőíves felmérés .............. 23 2.1 Paktumok kiterjedése (2) ............................................................................................ 23 2.2 A paktum keretében együttműködő szervezetek bevonása (3) .................................. 28 2.3. Együttműködők részvételi intenzitását alapvetően befolyásoló események, tudatosan alkalmazott módszerek, stratégiák tényezők .................................................................... 33 2.4. A tagság feltérképezése (7) ....................................................................................... 36 2.5. Kulcsszereplők (8)..................................................................................................... 39 2.6. Partnerségi aktivitás vizsgálata a siker indikátorai alapján (9) ................................. 41 2.7. Térségen belüli és kívüli kapcsolatok, nemzetközi együttműködések (10) .............. 47 2.8. Partnerségi kultúra jellemzői (11) ............................................................................. 49 2.9. Eredeti és módosított célok, vállalt szakmai tartalom, a partnerség/paktum profilja, jellemző tevékenységi területek, és ezek jelentősége a paktum működése során (12–13) .......................................................................................................................................... 51 2.10. Nyújtott szolgáltatások jellege, iránya; Célcsoportok (ezen belül kik azok, akikre vonatkozóan valóban értek el eredményt) (14, 16) .......................................................... 59 2.11. A paktumok tapasztalata alapján melyek nevezhetők a „paktum-tevékenység” kulcsterületeinek (sztenderdként elvárható tevékenységi területek) ................................ 66 2.12. Menedzsment-szervezet. Rendelkezésre álló erőforrások (17, 19) ......................... 68 2.13. Kommunikáció, PR tevékenységek (18) ................................................................. 74 2.14. Költségvetés, finanszírozás (20) ............................................................................. 75 2.15. A paktum SWOT elemzése ..................................................................................... 76 2.16. A paktumok jövőjére vonatkozó elképzelések (22) ................................................ 89 2.17. Igények a külső szakmai, pénzügyi támogatásra (23) ............................................. 91 2.18. A Magyarországon hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek (ROP, OFA, TÁMOP) tapasztalatainak elemzése, különös figyelemmel a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására (24) .......... 93 1

3. Az esettanulmányok tapasztalatainak összegzése ................................................................ 95 3.1. Politikai és vállalkozói támogatottság, társadalmi és gazdasági életbe való beágyazódás. A paktumelvekkel összhangban lévő működést folytató helyi, térségi partnerségek bemutatása (1, 25) ....................................................................................... 95 3.2. Paktumok kiterjedése (2) ........................................................................................... 96 3.3. A paktum keretében együttműködő szervezetek bevonása (3, 4) ............................. 97 3.4. A paktum létrehozói milyen mintákat, előzményeket próbáltak követni, adaptálni, vagy folytatni (5) .............................................................................................................. 99 3.5. Volt-e a paktumnak a térségben bármilyen előképe, megelőző története? A paktumelvekkel összhangban lévő működést folytató helyi, térségi partnerségek bemutatása (6, 25) ............................................................................................................ 99 3.6. Tagság (7, 8) ............................................................................................................ 100 3.7. Partnerségi aktivitás vizsgálata sikerindikátorok alapján (9) .................................. 101 3.8. Térségen belüli és kívüli kapcsolatok, nemzetközi együttműködések (10) ............ 101 3.9. Partnerségi kultúra jellemzői (11) ........................................................................... 102 3.10. Tevékenységek (12-15) ......................................................................................... 102 3.11. Célcsoportok (16) .................................................................................................. 103 3.12. Menedzsmentszervezet (17) .................................................................................. 104 3.13. Költségvetés, finanszírozás. Igények a külső szakmai, pénzügyi támogatásra. A Magyarországon hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek (ROP, OFA, TÁMOP) tapasztalatainak elemzése, különös figyelemmel a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására (20, 23, 24) .................... 105 3.14 A paktum SWOT elemzése (21), ........................................................................... 107 3.15 A paktumok jövőjére vonatkozó elképzelések (22), .............................................. 108 3.16 Bevált és működő gyakorlati megoldások bemutatása (26) ....................................... 109 Mellékletek ............................................................................................................................. 110 I. Melléklet: Esettanulmányok ........................................................................................... 110 II. Melléklet: Módszertani útmutató az esettanulmányok elkészítéséhez .......................... 188 Hány esettanulmány készül? .............................................................................................. 188 Mi az esettanulmányok célja? ............................................................................................ 188 Kik az interjúalanyok? ....................................................................................................... 188 A tanulmányok egységes szerkezete .................................................................................. 189 Térségi esettanulmány fejezetei és kérdései ....................................................................... 189 1.

Paktum rövid bemutatása ..................................................................................... 189

2.

Résztvevők ........................................................................................................... 189

3.

Együttműködés külső szereplőkkel ...................................................................... 189 2

4.

Paktum céljai ........................................................................................................ 189

5.

Eredmények ......................................................................................................... 190

6.

Eredmények mérése ............................................................................................. 190

7.

Menedzsment ....................................................................................................... 190

8.

Finanszírozás, szakmai támogatás ....................................................................... 190

9.

SWOT .................................................................................................................. 190

Megyei esettanulmány fejezetei és kérdései ...................................................................... 190 1.

Paktum rövid bemutatása ..................................................................................... 190

2.

Résztvevők ........................................................................................................... 191

3.

Döntéshozatal ....................................................................................................... 191

4.

Paktum szerepe, céljai .......................................................................................... 191

5.

Tevékenységek ..................................................................................................... 191

6.

Menedzsment ....................................................................................................... 192

7.

Központi kormányzat szerepe: finanszírozás, szakmai támogatás ...................... 192

III. Melléklet: Kérdőív a foglalkoztatási paktumok helyzetéről és jövőjéről .................... 193

3

Vezetői összefoglaló A vizsgálat főbb eredményei A Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési nonprofit Kft. munkatársai 2014 decembere és 2015 márciusa között helyzetfeltáró kutatás végeztek az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából. A projekt célja a foglalkoztatási paktumok eredményes és fenntartható működéséhez szükséges feltételek azonosítása, a szakmai, minőségi sztenderdeket kidolgozó és a szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó szakmai közreműködők munkájának támogatása, továbbá országos teljes körű adatbázis kialakítása.

A foglalkoztatási paktumok teljes körű áttekintése érdekében 2015 januárjában készítettük el a lehető legteljesebb körű paktumregisztert. Ehhez, illetve a később a kérdőíves vizsgálathoz az

OFA

munkaügyi

tárgyú

kutatási

programja

keretében

korábban

lefolytatott

hatásvizsgálatainak eredményeként létrejött paktumregisztert használtuk. A kérdőíves vizsgálat a paktumregiszterben megjelenő paktumok sokaságára irányult. A kérdőív nagy részben zárt, kódolható kérdéseket tartalmazott, de kiegészült olyan nyitott kérdésekkel, amelyek hozzájárultak több részfeladat megvalósításához. A 79 azonosított paktumból 46-an teljesen kitöltötték a kérdőívet, és 3 paktumtól részleges kitöltés érkezett, tehát kutatásunkban összesen 49 paktumról sikerült információt gyűjteni.

A kérdőívet kitöltő paktumok többségét (33-at) kistérségi szinten hozták létre, de 3 határon átnyúló, 3 regionális, 3 megyei és 3 települési szintű paktum is szerepel köztük. Egyéb kategóriaként értékelte magát 4 paktum, melyek közül egy mikrokörzeti szinten, egy budapesti kerületek összefogásaként, egy csak a kistérség részeként, egy pedig két szomszédos statisztikai kistérségre kiterjedő szinten jött létre. Elmondható, hogy a válaszadó kistérségi paktumok fele megszűnt már, míg a magasabb területi szintű együttműködések mindegyike működik még. Megvizsgáltuk azt a hipotézist, miszerint a paktum sikerességét és túlélését befolyásolja a térségek általános foglalkoztatási helyzete, illetve gazdasági ereje is, azonban nem találtunk ilyen összefüggést. Nagyjából ugyanannyi paktum van a legrosszabb, a közepes és a legjobb helyzetű térségekben; és hasonló közöttük a működők, illetve nem működők aránya is. 4

Az interjúk tanúsága szerint a területek gazdasági jellemzői, a végzendő tevékenységek együttesen határozzák meg azt, hogy milyen földrajzi kiterjedésű együttműködést lehet hatékonyan megvalósítani. Általánosságban elmondható, hogy a megyei, illetve annál magasabb szinten már nagyon különböző problémákat kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. Ezen a szinten nagy számukból adódóan a partnerek kevésbé képesek sűrű, személyes kapcsolati hálót kialakítani, noha ez az együttműködések fennmaradása szempontjából kedvező tényező lenne. A megyei szintű paktumok esetében a siker feltételének az esettanulmányok alapján az tűnik, hogy a kisebb területi egységek is képviseltethessék magukat a döntéshozatalban, és legyen megfelelő kapacitás az ezeken a szinteken megjelenő problémák figyelemmel kísérésére. A kistérségi, járási szintű szervezetek könnyebben működtethetőek, a résztvevők könnyebben megtalálják a közös nevezőt, azonban a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező mikrorégiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten. Ebből adódik, hogy a térségben elérhető gazdasági, foglalkoztatási kapacitások figyelembevételével szükséges létrehozni a paktumokat.

A paktumok területi szint szerinti eloszlása (%; db)

6% (3)

8% (4)

6% (3) 6% (3) 6% (3)

Határon átnyúló Regionális Megyei Kistérségi Települési

68% (33)

Egyéb

A megkérdezettek többsége (21) alapvetően sikeresnek tartja a paktum eddigi működését, de közel ugyanannyian (17) ítélték meg a működést kevésbé pozitívan, tehát 5

válaszolták azt, hogy sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak. A kérdőíves vizsgálat alapján nem mutatható ki lényegi különbség a sikeresnek és kevésbé sikeresnek ítélt paktumokat jellemző bizalmi szint között. Úgy tűnik ennek alapján, hogy a magas szintű belső bizalom feltétele volt a paktum létrejöttének, de nem volt biztosítéka a sikerének.

A leggyakoribb résztvevők a (nem megyei jogú városi) települési önkormányzatok és a különböző civil szervezetek: a válaszadó paktumok 73-73%-ában legalább egy ilyen típusú szervezet részt vett. Őket követik az oktatási intézmények (71%), a Megyei Munkaügyi Központok (69%), a kisvállalkozások (67%), valamint az önkormányzati társulások (65%). A szereplők közül leginkább proaktívnak a munkaügyi kirendeltségek munkáját tekintették, de az önkormányzati társulások, a Megyei Munkaügyi Központok és a civil szervezetek is kedvező értékelést kaptak. A proaktívnak tekintett szervezettípusok részvételét fontosnak is tartották a megkérdezettek, rajtuk kívül a kis- és a középvállalkozások (90%), valamint az oktatási intézmények (90%) részvételét tartják a legtöbben kívánatosnak. A motivációk megoszlanak az egyes szervezeti típusok között, de a párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével, a kapcsolati háló erősítése, továbbá a pályázati források, állami támogatások megszerzése a legtöbb szervezetnek fontos.

6

A paktumokban résztvevők szervezettípus szerinti megoszlása (%) 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 69%

Megyei Munkaügyi Központ 57%

Munkaügyi kirendeltség 16%

Megyei jogú város önkormányzata

73%

Egyéb települési önkormányzat 16%

Megyei önkormányzat

65%

Önkormányzati társulás 16%

Regionális fejlesztési ügynökség

33%

Nagyvállalat

61%

Középvállalat

67%

Kisvállalkozás 55%

Mikrovállalkozás

51%

Gazdasági kamara

71%

Oktatási intézmény 41%

Szociális intézmény

73%

Civil szervezet 57%

Egyéb, a fentiekben nem szereplő szervezet

A legtöbb válaszadó (78%) által említett szakmai célkitűzés a foglalkoztathatóság, képzettség javítása volt, ám csak a paktumok 59%-ánál értékelték úgy, hogy ezt sikeresen meg tudták valósítani.

7

A paktumok célkitűzései (%; db) A paktum eredeti, hivatalos céljai (%; db) A paktum fenntartható működésének kialakítása

61% (30)

Foglalkoztathatóság, képzettség javítása Paktum szereplők tevékenységének koordinálása

78% (38) 61% (30)

Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása

53% (26)

Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése

69% (34)

Munkahelyek megőrzése Támogatott munkahelyek létrehozása Közfoglalkoztatás bővítése

53% (26)

Közfoglalkoztatottak átvezetése a munkaerőpiacra

20% (10)

Piaci munkahelyek bővítése helyi vállalkozóknál Piaci munkahelyek bővítése új vállalkozók vonzásával Helyi gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Szociális problémák kezelése Közösségépítés

51% (25)

43% (21) 18% (9)

27% (13) 59% (29) 39% (19) 35% (17) 33% (16)

A paktumok 69%-a esetében eredeti cél volt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése, mely cél a paktumok 55%-ánál valósul meg sikeresen. A leggyakoribb kudarcok a paktum fenntartható működésének kialakítása és a helyi vállalkozói piaci munkahelyek bővítése terén jelentkeztek. Az elvégzett klaszterelemzés eredményei szerint van egy tág, ambiciózus célprofillal jellemezhető klaszter, amelynek tagjai túlnyomóan a Dunántúlon működnek, megyei szint alatt, az országon belül közepesen jó gazdasági-foglalkoztatási környezetben. A többi három azonosított klaszter szűkebb profilú. Ezek közül a legnagyobb elemszámú, amelynek tagjai főként a Dunántúlon, kisebb részben Alföldön

és

Észak-Magyarországon

lelhetők

fel,

a

munkahelyek

megőrzésére,

foglalkoztathatóság, képzettség javítására, probléma-feltérképezésre és belső koordinációra fókuszál. A két kisebb közül egy főként alföldi klaszternél sajátos hangsúlyként megjelenik a gazdaság- és településfejlesztés; a másik pedig leginkább az ambíciók hiánya jellemzi.

8

A paktumok 73%-ánál jelentek meg célcsoportként az alacsonyan képzett, tehát sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkező emberek, de a regisztrált tartós munkanélküliekre is sok helyütt irányult paktumtevékenység (67%). A romák és a nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek a paktumok 57%-ánál voltak kiemelt célcsoportok. A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a paktum – ha egyszer célul tűzte ki – leginkább az alacsonyan képzettek, a romák és a regisztrált tartós munkanélkülieknél ért el sikereket. A célcsoport elégedettségét felmérő paktumokhoz érkezett visszajelzések szerint a szolgáltatásaikat igénybe vevők elégedettek voltak a paktumok működésével, többnyire hasznosnak, példaértékűnek és hiánypótlónak tartották a foglalkoztatási együttműködéseket, negatív visszajelzésekről pedig senki nem számolt be. A fókuszban lévő munkaerő-piaci célcsoportokkal való foglalkozás sikerességének megítélése 0%

20% 40% 60% 80% 100% 120% 140%

Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők)

75% 52%

Megváltozott munkaképességű emberek

45%

Fogyatékkal élő emberek

69%

55–64 év közötti idősek

71%

Romák

61%

Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek

47%

Diplomás pályakezdők

57%

Nem diplomás pályakezdők

70%

Regisztrált tartós munkanélküliek 47%

Inaktívak, nem regisztrált tartós munkanélküliek

55%

Gyermekgondozásból visszatérő személyek

122%

Közmunkások 100%

Egyéb csoport

9

A

leggyakrabban

megjelölt

tevékenységek

a

tervezéssel,

kommunikációval,

kapcsolatépítéssel voltak kapcsolatosak. Ezzel összhangban a legtöbb megkérdezett ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban találta úgy, hogy azok hozzájárultak a paktumok céljainak megvalósításához, illetve ezek a paktum kulcstevékenységei a jövőt illetően is. Meglepő módon csak a paktumok nagyjából fele foglalkozott projektgenerálási, projektmegvalósítási és szakmai koordinációs feladatokkal, noha ezeket a tevékenységeket is fontosnak tartotta a válaszadók több mint háromnegyede a jövőt illetően. Kifejezetten ritka volt a résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja (37%), és még inkább a központi kormányzattal való kapcsolattartás és kapcsolatépítés (18%). A paktumok jövőbeni feladatai az egyes tevékenységek fontossága szerint (%; db)

1

Résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése

90% (44)

2

Tervezés, stratégiaalkotás

86% (42)

3

Közös projektekre pályázás, ezek megvalósítása

81% (40)

4

A helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás

80% (39)

5

Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása

78% (38)

6

Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása

76% (37)

7 8 9

Résztvevők tevékenységeinek, koordinációja Sajtó képviselőivel való nyilvánosság Központi kormányzattal kapcsolatépítés

való

fejlesztéseinek kapcsolattartás, kapcsolattartás,

67% (33) 63% (31) 61% (30)

A legtöbb esetben, a paktumok 49%-ánál a paktum menedzsmentje az egyik tag szervezetén belül működött. A menedzsment létszáma 1 és 16 fő között mozgott 3,4 fős átlaggal. A működéshez szükséges infrastrukturális feltételek közül a legtöbben (73%) a jövőre nézve a technológiai hátteret, tehát az internet-eléréssel és tiszta szoftverrel rendelkező számítógépeket, valamint az azokhoz tartozó nyomatási lehetőséget tartják kiemelkedően 10

fontosnak. Az önálló irodahelyiséget csak a válaszadók 57%-a tartotta nagyon fontosnak, ami arra utal, hogy szükség esetén a fizikai elhelyezés más módon, más szervezeti funkciókkal integráltan is megoldható lehet.

A paktum menedzsmentjének működéséhez szükséges biztosított infrastrukturális erőforrások aránya Legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel Vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása Paktum koordinációs honlap Belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan A paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv

63% (31) 65% (32) 67% (33) 53% (26) 29% (14) 24% (12)

A paktum működéséhez és fenntarthatóságához szükséges éves költségvetés átlagosan 14 millió forint volt az e kérdést megválaszoló 31 paktum esetében. Éves szervezeti költségvetésként elegendőnek tartott összegek a menedzsment hatékony és fenntartható működéséhez

Összesen Kistérségi, járási vagy települési Kistérségi, járási vagy települési szintnél nagyobb területű

N 31

Minimum 3 millió Ft

Átlag Szórás Maximum 85 millió Ft 13,7 millió Ft 16,8 millió Ft

25

3 millió Ft

85 millió Ft 14,3 millió Ft 18,6 millió Ft

4

6 millió 500 ezer Ft 14 millió Ft 10,1 millió Ft 30.6 millió Ft

A paktumok 29%-ára volt jellemző, hogy alkalomadtán együttműködött más hazai szereplőkkel, 22%-uk pedig rendszeresen kapcsolatban állt a paktum által lefedett területen kívül eső hazai szervezetekkel. Az együttműködők közül a legtöbben más paktumszervezetekkel működtek együtt. Jelentős volt a paktum által lefedett területen kívüli önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal való együttműködés is, valamint a más munkaügyi kirendeltségeket is többen említették. 11

A paktumok jövőbeni szerepét illetően elmondható, hogy a legtöbb vizsgált dimenzióban erős az igény az autonómia iránt, mely legnagyobb mértékben a menedzsment-szervezet kialakítására vonatkozó, valamint a gazdálkodásban való függetlenség iránti igény tekintetében nyilvánult meg. A válaszadók többsége közepesen erős jogosítványokat rendelne a paktumokhoz: a foglalkoztatáspolitikai pályázatok kötelezően figyelembe veendő véleményezésének jogát igen, vétójogot e pályázatok támogatásának terén azonban nem. A kérdőívet kitöltők közül a legtöbben (63%) a tapasztalatátadást lehetővé tevő rendezvények szervezését, kiadványok megjelentetését várnák el a kormányzattól. A paktumok nagy többsége a menedzsment-szervezet fenntartását a jövőben egyértelműen, és csaknem kizárólagosan a paktumtámogatási pályázati forrástól várja.

A foglalkoztatási paktumok kvalitatív vizsgálata keretében 3 megyei, 4 kistérségi, valamint 1 regionális együttműködés kulcsszereplőivel folytattunk interjúkat. A megkérdezettek között voltak többek között a munkaügyi kirendeltségek és munkaügyi központok, illetve a paktum menedzsmentszervezetének vagy irányító csoportjának vezető tisztségviselői. Az egyes térségekben készített interjúkból esettanulmányok készültek, amelyek hozzájárulnak egy-egy paktumok működési dinamikájának megértéséhez. Az esettanulmányok a kutatási jelentés mellékletében olvashatók, a 3. fejezet a főbb eredményeket, elsősorban a közös pontokat és a térségek, térségtípusok közötti különbségeket foglalja össze.

A bevont szereplők sokszínűsége alapján arra lehet következtetni, hogy a paktumok létrejötte és működése a partnerség gondolatának terjedéséhez, elfogadottá válásához a helyi politika és társadalom tekintetében a legtöbb térségben hozzájárult. Mindez annak köszönhető, hogy a térségi foglalkoztatás szempontjából fontos szereplők között megindult a partneri, információs hálózatok kialakulása, amit a megkérdezettek egyértelműen a paktumok legfőbb eredményeként tartanak számon A vállalkozások, különösen a nagyvállalatok bevonása ugyanakkor a térségek többségében jóval nagyobb nehézségekbe ütközött, mint az állami intézményeké és a civil szektoré, vélhetően azért, mert csak kisebb részük látott fejlődési, bővülési lehetőséget a paktumokban való részvételben. Az azonosított jó gyakorlatok ugyanakkor részben a cégek sikeres bevonásához kapcsolódtak (pl. Gödöllő és Sellye esetében). 12

A paktumműködés szempontjából optimális területi szintet az interjúk tanúsága szerint több tényező együttesen határozza meg. A megyei, illetve annál magasabb szinten már sok különböző problémát kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. A kistérségi, járási szintű szervezetek ezzel szemben hathatósabban működtethetők annak eredményeként, hogy a résztvevők között könnyebben kialakulnak az informális hálózatok. Figyelembe veendő ugyanakkor, hogy a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező régiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten.

A paktumok beindítását és későbbi működtetését pályázati forrásokból finanszírozták, de a vizsgált esetek többségében maga a paktum fennmaradt a projektek végét követően is. A felhasznált pályázati források között szerepeltek a ROP 3.2.1, a TÁMOP 1.4.4 és 1.4.5 pályázatok, valamint az OFA támogatás. Ezek közül a ROP és a TÁMOP 1.4.4. a paktumok megalakulását, az OFA támogatás pedig azok működését finanszírozta, míg a TÁMOP 1.4.5. pályázatok munkaerő-piaci programok megvalósítását támogatták. Egyes térségekben a ROP és az OFA pályázatokon túl a közmunka szervezésének feladataihoz is szereztek forrásokat. Az esettanulmányok tanúsága szerint leginkább megfelelőnek az OFA támogatások bizonyultak, ezeket tudták a legjobban a szükségletekhez igazítani, míg a ROP pályázat esetében a teljesítendő munkaerő-piaci indikátorok jelentették a legnagyobb nehézséget. A paktumpályázatokból megvalósított eredmények maradéktalan fenntarthatósága csak akkor biztosítható, ha egyrészt a paktummenedzsment folyamatos működéséhez is rendelnek forrásokat, másfelől pedig a pályázati kiírások nemcsak a kedvezményezetti kör tekintetében szólnak a paktumoknak, hanem tartalmukban is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szervezet fenntartását, hálózatosodást erősítő tevékenységeit is finanszírozni szükséges. A kistérségi paktumokkal kapcsolatban megkérdezettek szerint a dedikált források elapadása esetén megszűnhetnek a paktumok, ami vélhetően az együttműködések egy részének elhalásával is járna.

13

Ajánlások 1. A jellemzően járási, kistérségi szintű foglalkoztatási együttműködések (paktumok) mára a hazai munkaerő-piaci politika jelentős eredményeket felmutatni tudó szereplőivé váltak. Az alsóbb területi szinteken a helyben lévő önkormányzatok, képzők, civilek, munkaügyi kirendeltségek, ipartestületek, egyéb helyi szereplők közvetlen kapcsolatba tudtak kerülni a foglalkoztatási beavatkozások célcsoportjaival (álláskeresőkkel, munkavállalókkal és vállalkozásokkal, egyéb munkáltatókkal), igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni voltak képesek. Az együttműködéseket lehetővé tevő bizalom, a felhalmozott szakmai tapasztalatok olyan értéket képviselnek, melyek megőrzése a jó munkaerő-piaci kormányzást erősítheti. 2. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a paktum jellegű együttműködések olyan egyeztetési mechanizmust működtethetnek, amik hozzájárulnak a munkaerő-piaci politika végrehajtásában érintett szereplők tevékenységének összehangolásához. Az információcserét, a közös akciók megvalósításához elengedhetetlen bizalom létrejöttét a paktumok működésében továbbra is kiemelt jelentőségűnek kell megőrizni. Ennek egyik útja lehet a térségi foglalkoztatási együttműködések létrejöttének és fennmaradásának ösztönzése. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a külhoni minták jó gyakorlataiból építkező, de a hazai szükségletekhez illesztett, hosszabb távon is működőképes foglalkoztatási együttműködések Magyarországon is kialakíthatók, ugyanakkor mindeddig a paktumok alapvetően pályázati források felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait. 3. A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatás-politikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annak elterjedését. Ugyanakkor az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást és értékelést nélkülöző pályázati forráselosztás nagyon sok bizonytalanságot is hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését. A projektek lejártával és a közvetlen támogatás megszűntével a hazai paktumok működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jól beváló foglalkoztatási együttműködéseket sikeresen felépítő, azokat eredményesen működtető és azok intézményét jól ismerő 14

szakemberek

nem

tudnak

folyamatosan

a

paktum

szolgálatában

állni.

A

foglalkoztatási paktumok működésében a legnagyobb nehézséget tehát a gyakran változó, a középtávra tervezett feladatvégzést megnehezítő finanszírozási környezet jelentette. Világossá vált, hogy tartós eredmények csak akkor remélhetőek ettől az intézménytől, ha a működési alapfeltételek (paktummenedzsment) finanszírozása biztosított, továbbá a pályázati kiírások a hálózatosodást erősítő tevékenységeket is finanszírozzák. A releváns fejlesztéspolitikai beavatkozásokat erre való tekintettel célszerű kialakítani, s mintaként érdemes figyelembe venni az OFA által nyújtott működési támogatási megoldást. 4. A korábbi paktumtapasztalatok szerint a térségi foglalkoztatási együttműködésekbe nem sikerült gazdasági súlyuknak megfelelő arányban bevonni a nagyvállalatok képviselőit, ami a hatékony és eredményes térségi foglalkoztatási beavatkozások megvalósításának gátja. A jövőben a paktumprojektek kialakításakor kifejezetten ösztönözni kell a nagyvállalatok bevonását, s az együttműködésekben kialakítandó az a területi szint (pl. megye), ahol ezeknek a vállalkozásoknak a részvétele a korábbinál nagyobb mértékben biztosítható. 5. A paktumok eredményes működéséhez elengedhetetlen a támogató, szakértő környezet megerősítése (pl. szakmai követelményrendszer megfogalmazásával), a paktumok közti szakmai párbeszéd intézményeinek továbbfejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok bevonása, továbbá a munkaerőpiaci kutatások eredményeinek gyors bevonása. Ennek a támogató környezetnek a megerősítésére a munkaerő-piaci politikának kiemelt figyelmet kell fordítania, s a funkciókat célszerű egy olyan országos hatókörű szervezethez telepíteni, ami már tapasztalatokat szerzett a foglalkoztatási együttműködések világában. Különösen fontos a nagytérségi jelleggel működő szakértő-tanácsadó együttműködések továbbfejlesztése, hisz a múltbeli tapasztalatok jelzik, ezek nélkül a paktumrendszer eredményeit nem lehetett volna biztosítani. 6. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködések a korábbi időszakokban jellemzően nem működtek vagy nem a paktumok biztosította keretekben folytak. A fejlesztéspolitikában várhatóan megerősödő megyei szinten a foglalkoztatási együttműködések új világát kell létrehozni, amiben biztosítani kell a korábbi munkaügyi központok, a megyei önkormányzatok, a megyei kormányhivatalok és a 15

megyei jogú városok bekapcsolódását és aktív részvételét. Hogy e célok megvalósulhassanak, kiemelt központi figyelem, szakmai együttműködés és pozitív ösztönzés szükséges, ugyanakkor időt és helyet kell hagyni a kísérletezésnek, a szereplők helyének, feladatainak kiformálódására. A megyei szintű együttműködés kialakításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy kistérségi-járási („helyi”) paktumok működtetői a jelen vizsgálat során jelentős autonómia-igényt fogalmaztak meg. 7. A vizsgálat során szinte egybehangzó igényként merült fel a foglalkoztatási paktumok

tevékenységében

a

rugalmasság

növelése

mind

a

projektek

megfogalmazásában, mind végrehajtásában. Javaslatként merült fel, hogy legyen lehetőség helyi képzőintézmények bevonásával innovatív, vállalkozói igényekre szabott képzési programok kidolgozására és megvalósítására, amelyben a leendő foglalkoztató cég is aktív szerepet játszik. A szakpolitikai és térségi célokhoz illesztett foglalkoztatási együttműködések fontos szereplővé válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is, ugyanis olyan együttműködési keretet biztosíthatnak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket alakíthatnak ki átlátható közelségben lévő profitorientált, önkormányzati és non-profit szervezetek.

16

1. A kutatás elméleti és módszertani háttere 1.1 Paktumregiszter létrehozása A foglalkoztatási paktumok teljes körű áttekintése érdekében 2015 januárjában készítettük el az e dokumentumhoz csatolt paktumregisztert, ami a 2015. február 6-i állapotokat rögzíti. Ehhez, illetve a később a kérdőíves vizsgálathoz az OFA munkaügyi tárgyú kutatási programja keretében korábban lefolytatott hatásvizsgálatainak eredményeként létrejött paktum regisztert használtuk, mely szerint Magyarországon ma már alig több mint 50 (korábban a számuk több mint 65 volt) hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projekt azonosítható be (régiós, megyei, kistérségi, település szintű), azonban ezeknek nem mindegyike működik. Ahol lehetőség nyílt rá, frissítettük az információt a következő fejezetben ismertetett kérdőíves lekérdezés keretében. A regiszterben szereplő paktumok képviselőitől minden esetben kértük az adatok frissítését. Ennek során kiderült, hogy az adott paktum ténylegesen létezik-e, illetve ha meg is szűnt, van-e olyan személy, aki érdemben tud nyilatkozni róla. 1.2 Kérdőíves felmérés Kutatási kérdéseink elsősorban a foglalkoztatási megállapodások fenntartható működéséhez szükséges

feltételek

feltérképezésére

azonosítására,

fókuszáltak.

A

a

bevált

foglalkoztatási

és

működő

gyakorlati

együttműködéseket

megoldások

elemző

korábbi

kutatásokra alapozva elsősorban arra törekedtünk, hogy maguktól a paktumoktól szerezzünk információkat

ahhoz,

hogy a későbbiekben

a foglalkoztatási

paktumok

szakmai

követelményei a lehető legteljesebben kidolgozásra kerüljenek. Az ehhez használt kérdőívet a HÉTFA állította össze a feladat-meghatározásban szereplő témalistának megfelelően, a Megbízóval, a fejlesztővel és a szaktárcával való egyeztetés alapján. A kérdőív alapján a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. végezte el a felmérést. Ezt követte a kérdőív elemi statisztikai eszközökkel történő feldolgozása. A kérdőíves vizsgálat a paktumregiszterben megjelenő paktumok sokaságára irányult. A kérdőív (ld. III. Melléklet) nagy részben zárt, kódolható kérdéseket tartalmazott, de kiegészült olyan nyitott kérdésekkel, amelyek hozzájárultak több részfeladat megvalósításához. A kérdőíves felméréssel a teljességre törekedtünk, vagyis célunk az volt, hogy az összes elérhető hazai foglalkoztatási paktum működéséről gyűjtsünk információkat. A kutatás kezdetén (2014. december – 2015. január) összesen 79 paktumot sikerült azonosítani, amelyek 17

különböző módon és aktivitással működnek. A korábbi kísérleti projektekről készült kutatási tapasztalatokból kiindulva ez feltételezhető volt. A kérdőíveket online módon juttattuk el a paktumokhoz, akiknek körülbelül egy hónap állt rendelkezésükre az adatok beszolgáltatásához. A kérdőívet kitöltők a paktumban való funkciójuk, szerepük alapján rendkívül összetettek voltak. 7 a paktum Irányító Csoportjának vezetője, 1 kitöltő annak helyettes vezetője volt a kitöltés idején. 12 válaszadó a menedzsment-szervezet vezetőjeként, valamint 2-en helyettes vezetőként tevékenykedtek. További 24 válaszadó tagként definiálta önmagát vagy az Irányító Csoportban, vagy a menedzsment-szervezetben,

de

voltak

köztük

alkalmazottak,

munkatársak,

projektmenedzserek, valamint önkormányzati dolgozók is (pl. jegyző, polgármester).

Az 1. ábrán látható, hogy a 79 paktumból 46-an teljesen kitöltötték a kérdőívet, és 3 paktumtól részleges kitöltés érkezett, tehát kutatásunkban összesen 49 paktumról sikerült információt gyűjteni. Mindemellett ki kell emelnünk azt is, hogy a kérdőívet kitöltő paktumok különböző működési státusszal rendelkeztek a kitöltés időpontjában. A kitöltők közül 21 paktum működik, 20 pedig már megszűnt. A részleges kitöltők között 1 működő, 1 már megszűnt, valamint 1 ismeretlen státuszú paktum szerepel. Összességében tehát elmondható, hogy a hazai foglalkoztatási paktumok a működést tekintve is heterogén összetételűek: 22 működő, 21 megszűnt, valamint 6 ismeretlen státuszban lévő paktum adatait sikerült összegyűjtenünk. Utóbbi típusba azok tartoznak, amelyekről a munkaügyi központnak nem volt

tudomása,

illetve

amelyek

szünetelnek,

stagnálnak,

illetve

jelenleg

munkaszervezetük, tehát az adminisztratív tevékenységet a kistérség koordinálja.

18

nincs

1. ábra: A paktumok működési státusza a kérdőív kitöltésének időpontjában (2015. január 16 – február 5.)

46

50 45 40

31

35 30 25

Megszűnt

21 20

Ismeretlen

17

20

12

15 10

Működik

5 1

5

1

1

3

ÖSSZESEN

2

0 Kitöltötte

Részben töltötte ki

Nem töltötte ki

A kérdőívek kitöltésére 2015. január 16. és február 5. között került sor.

1.3 Esettanulmányok Három megyei, négy kistérségi és egy regionális paktumról részletes esettanulmány készül, esetenként legalább 2 személyes vagy telefonos interjúra, valamint az elérhető projektdokumentumokra alapozva. A megyéket és térségeket úgy választottuk ki, hogy lefedjük az országban megjelenő különböző típusú foglalkoztatási problémákat. További szempont volt, hogy előzetes szakértői információk szerint a megyében vagy térségben megvalósultak-e már szereplők közötti kooperáción alapuló sikeres foglalkoztatáspolitikai kezdeményezések. Az esetek a Megbízóval, a szaktárcával és a fejlesztővel egyeztetve kerültek véglegesítésre. A tanulmányok célja egyrészt az eddigi paktum-tapasztalatok, másrészt a paktumok jövőbeli működésével, kialakításával kapcsolatos elképzelések feltérképezése. 4 kistérségi, 3 megyei és 1 regionális esettanulmány készült, az előbbiek esetében a hangsúly a tapasztalatokra helyeződött, az utóbbiaknál pedig a jövőre. Az esettanulmányok interjúalanyai között a következő vezető tisztségviselők szerepeltek, amennyiben lehetőség nyílt megkeresésükre: Kistérség: (1) Paktum irányító csoport (2) munkaügyi kirendeltség (3) menedzsment szervezet vezetője

19

Megye: (1) munkaügyi központ (2) megyei közgyűlés (3) megyei jogú város polgármesteri hivatala, (4) nagyobb munkaadó, kamara vagy más munkaadói szervezet (4) térségi szakképzési intézmény vezetője 5 kistérségi és 3 megyei esettanulmány készült. Az esettanulmányok helyszínei: 1. táblázat. Az esettanulmányok helyszínei. Régió Megyei, regionális esettanulmány Térségi esettanulmány Észak-Magyarország Nógrád Észak-Alföld Debrecen (regionális) Dél-Alföld Békés Mórahalom Dél-Dunántúl Sellye Nyugat-Dunántúl Zalaszentgrót Közép-Dunántúl Fejér Közép-Magyarország Gödöllő

Az esettanulmányok egy részletesen megadott szerkezetben (részletes kérdéssorra adott válaszok, 3-5 oldal terjedelem) készültek el. A módszertani útmutató a kutatási jelentés II. Mellékletét, az esettanulmányok az I. Mellékletét képezik.

1.4 Áttekintés a megválaszolt kérdésekről A következő táblázatban egyrészt látható, hogy az egyes – az ajánlati felhívásban szereplő – elemzési kérdésekre melyik módszertan segítségével adtunk választ, másrészt a kérdést megválaszoló fejezetet is feltüntettük. 2. táblázat. Az elemzési szempontoknál alkalmazott módszer és válaszok helye a dokumentumban Sorszám Elemzési szempont Kérdőív Esettanulmányok Fejezet 1 Politikai és vállalkozói támogatottság, társadalmi és gazdasági életbe való X 3.1 beágyazódás 2 Paktumok kiterjedése X X 2.1, 3.2 3 A paktum keretében együttműködő szervezetek bevonása

20

X

X

2.2, 3.3

Sorszám Elemzési szempont Kérdőív Esettanulmányok Fejezet 4 Együttműködők részvételi intenzitását alapvetően befolyásoló X 2.3 események, tudatosan alkalmazott módszerek, stratégiák 5 A paktum létrehozói milyen mintákat, előzményeket próbáltak követni, X 3.4 adaptálni, vagy folytatni 6 Volt-e a paktumnak a térségben bármilyen előképe, megelőző X 3.5 története? 7 A tagság feltérképezése X X 2.4, 3.6 8 Kulcsszereplők X

2.5

9 Partnerségi aktivitás vizsgálata siker indikátorok alapján

X

X

2.6, 3.7

10 Térségen belüli és kívüli kapcsolatok, nemzetközi együttműködések,

X

X

2.7, 3.8

X

X

2.8, 3.9

11 Partnerségi kultúra jellemzői, 12 Eredeti és módosított célok, vállalt szakmai tartalom, a partnerség/paktum profilja, jellemző tevékenységi területek, és ezek jelentősége a paktum működése során 13 Mely tevékenységek kaptak kiemelt szerepet az egyes paktumoknál és miért? 14 Nyújtott szolgáltatások jellege, iránya 15 A paktumok tapasztalata alapján melyek nevezhetők a „paktumtevékenység” kulcsterületeinek (sztenderdként elvárható tevékenységi területek), 16 Célcsoportok (ezen belül kik azok, akikre vonatkozóan valóban értek el eredményt), 17 Menedzsment-szervezet

21

X

2.9

X

X

2.9, 3.10

X

X

2.10, 3.10

X

X

2.11, 3.10

X

X

2.10, 3.11

X

X

2.12, 3.12

Sorszám Elemzési szempont 18 Kommunikáció, PR tevékenységek 19 Rendelkezésre álló erőforrások (emberi, infrastrukturális, anyagi

Kérdőív Esettanulmányok Fejezet X

2.13

X

2.12

20 Költségvetés, finanszírozás X

X

2.14, 3.13

X

X

2.15, 3.14

X

X

2.15, 3.15

X

X

2.16, 3.13

X

X

2.17, 3.13

X

3.1, 3.5

X

3.16

21 A paktum SWOT elemzése 22 A paktumok elképzelések

jövőjére

vonatkozó

23 Igények a külső szakmai, pénzügyi támogatásra 24 a Magyarországon hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek (ROP, OFA, TÁMOP) tapasztalatainak elemzése, különös figyelemmel a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására: konkrét eredmények, sikerek és kudarcok, megoldott és megoldatlan feladatok felsorolása, siker kritériumok, elkerülendő hibák, tapasztalatok bemutatása a fenntartható működés érdekében, 25 A paktum elvekkel összhangban lévő működést folytató helyi, térségi partnerségek bemutatása 26 Bevált és működő gyakorlati megoldások bemutatása

22

2. A létező paktumok működési tapasztalatainak elemzése – kérdőíves felmérés 2.1 Paktumok kiterjedése (21) A kérdőívet kitöltő paktumok többségét (33-at) kistérségi szinten hozták létre, de 3 határon átnyúló, 3 regionális, 3 megyei és 3 települési szintű paktum is szerepel köztük. Egyéb kategóriaként értékelte magát 4 paktum, melyek közül egy mikrokörzeti szinten, egy budapesti kerületek összefogásaként, egy csak a kistérség részeként, egy pedig két szomszédos statisztikai kistérségre kiterjedő szinten jött létre. 2. ábra: A paktumok területi szint szerinti eloszlása (%; db)

6% (3)

8% (4)

6% (3) 6% (3) 6% (3)

Határon átnyúló Regionális Megyei Kistérségi Települési

68% (33)

Egyéb

Megvizsgáltuk, hogy a működő, illetve nem működő paktumok jellemzően melyik területi szinteken, melyik régióban, és milyen gazdasági-foglalkoztatási helyzetű térségékben találhatók. A 3. táblázatból kitűnik, hogy a kistérségi szintű paktumok közül viszonylag sok nem működik: az összes mintába került kistérségi paktum 50%-a. A választ adó megyei és regionális paktumok közül ugyanakkor mindegyik működik. Természetesen ennek magyarázata lehet az is, hogy a magasabb területi szinteken a nem működő paktumok válaszadási hajlandósága kisebb volt.

1

Az egyes alfejezetek címe mellet minden esetben jeleztük, hogy a feladatmeghatározás mely kérdésére vagy kérdéseire ad választ.

23

3. táblázat: A paktumok működésének jelenlegi állapota földrajzi kiterjedés szerint Határon átnyúló

Regionális Megyei Kistérségi Települési

Egyéb

Összesen

Működik Nem működik

2

3

2

13

1

1

22

1

0

0

16

2

3

22

Egyéb

0

0

1

3

0

0

4

NT/NV

0

0

0

1

0

0

1

Összesen

3

3

3

33

3

4

49

A működési állapotot megvizsgáltuk abból a szempontból is, hogy mely földrajzi régióhoz tartoznak a paktumok (4. táblázat). Míg a Dunántúlon és az Alföldön a paktumok nagyjából fele működik, az Észak-magyarországi Régióban 8-ból 6 nem működik, ami kiugróan rossz arány. A Közép-magyarországi Régióban található 3 paktumból 1 működik, a határon átnyúló 3 közül pedig 2. Arra a kérdésre, hogy milyen földrajzi kiterjedéssel hatékonyak az együttműködések, egyrészt a paktumok által kitűzött célok elérésének területi szintű vizsgálatával, másrészt az interjúk során kerestünk választ. Statisztikai összefüggést – vélhetően a kis elemszámból adódóan – nem találtunk az egyes célok elérése és a paktumok területi szintje között,2 azonban az interjúk során a megkérdezettek kifejtették véleményüket ebben a kérdésben. A kérdésre ebből adódóan az esettanulmányokat tárgyaló rész 3.2-es alfejezetében igyekszünk választ adni.

2

Az egyes célok elérésére és a területi szintekre kialakított kereszttáblák esetében végzett khi-négyzet próbák alapján nem találtunk szignifikáns összefüggést.

24

4. táblázat: A paktumok működésének jelenlegi állapota régiók szerint Dunántúl

Alföld

ÉszakMagyarország

KözépMagyarország

Határon átnyúló

Összesen

Működik Nem működik Egyéb

12

6

1

1

2

22

6

7

6

2

1

22

2

1

1

0

0

4

NT/NV

1

0

0

0

0

1

Összesen

21

14

8

3

3

49

Megvizsgáltuk azt a hipotézist is, miszerint a paktum sikerességét és túlélését befolyásolja a térségek általános foglalkoztatási helyzete, illetve gazdasági ereje is. Annak érdekében, hogy e kérdésre választ kapjunk, létrehoztunk a térséghez való tartozás és az alapítás éve alapján egy változót, melyben a térség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátái alapján kialakított sorrendet felhasználva minden paktum kapott egy pontszámot. Az 1 és 3 között mozgó pontszám megmutatja, hogy az adott térség az ország összes térségén belül e melyik harmadában helyezkedett el a paktum alapítási évében az említett foglalkoztatási mutató szerint. A foglalkoztatási mutatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által előállított kistérségi munkaügyi adatokból, a szervezet honlapjáról származnak, ahol nemcsak kistérségi, hanem megyei és regionális szinten is elérhetőek a főbb munkaügyi mutatók 2003-tól 2010ig.3A pontszám előállításához először minden térségtípus minden térsége esetében kivontuk a rá jellemző foglalkoztatási rátából a térség munkanélküliségi rátáját. 4 Az így kapott értékek szerint egy-egy rangsort képeztünk a 174 kistérség, a 19+1 megye és a 7 régió vonatkozásában. A térségkategóriákra vonatkozó rangsorok alsó harmadában lévőkhöz 1, a középsőben lévőkhöz 2, a legfelső harmadban lévőkhöz 3 pontot rendeltünk. Mivel a megyék és a régiók száma nem osztható 3-mal, az egyes harmadokba (legrosszabb helyzetűtől legjobb felé haladva) a megyék esetén sorrendben 7 - 6 - 6, a régiók esetén 3 - 2 - 2 régiót tettünk. A kistérségek esetében 54 darab került minden kategóriába. Minden régióhoz az alapítás évére jellemző mutatót rendeltük; ha ez nem állt rendelkezésre, akkor az alapítási évhez legközelebbi rendelkezésre álló év adatait. Ezen pontszámokat a működés állapotával

3 4

http://kisterseg.munka.hu/index.php?static=kister Munkanélküliségi ráta = é ü

á

é ü

é ü á

á

í

á

á

á

25

á

,

Foglalkoztatási

ráta

=

összevetve az 5. táblázatban látható, hogy a működő paktumokból 8 a legjobb helyzetű harmadban található, míg a nem működők közül szintén 8 a legrosszabb helyzetű harmadban. Az 5. táblázat tanúsága szerint ez a mintában szereplő paktumok körében nincs így. Nagyjából ugyanannyi paktum van a legrosszabb, a közepes és a legjobb helyzetű térségekben; és hasonló közöttük a működők, illetve nem működők aránya is. 5. táblázat: A paktumok működésének jelenlegi állapota a térség foglalkoztatási helyzete szerint

Működik Nem működik Egyéb NT/NV Összesen

Legrosszabb helyzetű harmadban van

Középső harmadban van

Legjobb helyzetű harmadban van

7

6

8

0

21

8

7

6

0

21

1 0 16

3 0 16

0 1 15

0 2 2

4 3 49

NT/NV Összesen

A foglalkoztatási paktumok sikerességének megítélése szempontjából látható, hogy a paktumok többsége (21) alapvetően sikeresnek tartja a paktum eddigi működését, de közel ugyanannyian (17) ítélték meg a működést kevésbé pozitívan, tehát válaszolták azt, hogy sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak (6. táblázat). A táblázatból látható, hogy a 3 határon átnyúló foglalkoztatási együttműködés közül egy sem jelölte meg azt, hogy a paktum inkább sikeres volt. A legnagyobb arányban jelen lévő kistérség szintű paktumokból 17-en sikeresnek ítélték meg a paktum eddigi működését, azonban 11-en kevésbé voltak meggyőződve erről, és a sikerek mellett a kudarcok jelenlétét is megérezték. Mindenképpen fontos kiemelni, hogy a kitöltők között elenyésző volt azok aránya, akik nem tartották sikeresnek a paktum tevékenységét (2), tehát a különböző nehézségek ellenére a paktumok megalakulása pozitív kimenetelűnek értékelhető.

26

6. táblázat: A paktumok sikerének megítélése földrajzi kiterjedés szerint

Teljes mértékben sikeres volt a paktum Alapvetően sikeres volt a paktum Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt Alapvetően nem volt sikeres a paktum Nem tudom megítélni NT/NV Összesen

Határon átnyúló

Regioná lis

0

0

1

2

0

0

3

0

2

1

15

0

3

21

2

0

1

11

2

1

17

1

0

0

1

0

0

2

0

0

0

0

1

0

1

3

2

3

29

3

4

Megyei Kistérségi Települési

Egyéb

NT/NV

5

Megjegyzés: tartalmi „kiterjedést” a céloknál és a tevékenységeknél vizsgáljuk.

27

Összesen

5 49

2.2 A paktum keretében együttműködő szervezetek bevonása (3) A következőkben bemutatjuk, hogy az egyes paktumok keretében együttműködő szervezetek, résztvevők milyen eloszlással jelentek meg, valamint milyen intenzitással vettek részt a közös munkában.5 A paktumok tagjainak száma jelenleg, illetve nem működő paktumok esetében az utolsó aktív évben nagyon változatos képet mutatott. A 3. ábra mutatja, hogy a paktumok 14%-ánál (7 paktum) 10 alatt, 23%-nál (11) 11-25 között, és 27%-nál (13) 25-50 között alakult a tagok száma. 14 paktum 50 feletti tagszámmal működik, illetve működött, valamint 4 paktum esetében nem kaptunk információ a tagok számáról. A többségnél tehát 50 alatti tagszám volt jellemző. A paktumok taglétszámát nagyban befolyásolták a pályázati kiírások elvárásai. 3. ábra: A paktumok tagjainak száma jelenleg, illetve az utolsó aktív évben (%; db)

14% (7)

8% (4)

10 alatt

8% (4) 23% (11)

10% (5)

11-25 között 26-50 között 51-75 között

10% (5)

75-100 között 100 felett 27% (13)

Várakozásainkkal

ellentétben

nem

NT/NV

igazolódott,

hogy

a

nagyobb

kiterjedésű

paktumoknak jellemzően több tagjuk van. A 7. táblázatból azt szűrhetjük le, hogy ez nincs így. A kistérségi, járási vagy települési paktumok körében, valamint az ennél magasabb szintű paktum körében is kb. 75% a legfeljebb 50 tagot számláló együttműködések aránya. 100-nál több tagja pedig 3 alsóbb szintű és csak 1 felsőbb szintű paktumnak van.

5

Itt érdemes megemlíteni, hogy a paktumpályázatok elvárásainak való megfelelés a taglétszám emelkedésének fontos tényezője volt, és a tagok aktivitásának időbeli alakulása is attól függött, hogy e kényszer miatt kerültek-e bevonásra.

28

7. táblázat: A paktumok tagjainak száma jelenleg, illetve az utolsó aktív évben a területi kiterjedés kategóriái szerint

10 alatt 11-25 között 26-50 között 51-75 között 75-100 között 100 felett NT/NV Összesen

Kistérségi, járási vagy települési

Kistérségi, járási vagy települési szintnél nagyobb területű

Egyéb

Összesen

12% (4) 24% (8) 30% (10) 9% (3) 15% (5) 9% (3)

25% (2) 25% (2) 25% (2) 13% (1) 0% (0) 13% (1)

25% (1) 25% (1) 25% (1) 25% (1) 0% (0) 0% (0)

100% (33)

100% (8)

100% (4)

16% (7) 24% (11) 29% (13) 29% (5) 11% (5) 9% (4) (4) (49)

Megvizsgáltuk a bevont szervezetek típusát is. A 4. ábra mutatja be, hogy az egyes szervezettípusok a paktumok hány százalékában jelennek meg. A leggyakoribb résztvevők a (nem megyei városi) települési önkormányzatok és a különböző civil szervezetek: a válaszadó paktumok 73-73%-ában legalább egy ilyen típusú szervezet részt vett. Őket követik az oktatási intézmények (71%), a Megyei Munkaügyi Központok (69%), a kisvállalkozások (67%), valamint az önkormányzati társulások (65%). A 4. ábrán látható az is, hogy a legkevésbé gyakori szereplők a megyei jogú városok önkormányzatai (16%), a megyei önkormányzatok (16%) és a regionális fejlesztési ügynökségek (16%) voltak. Ez részben tükrözi, hogy a válaszadó paktumok többségében a megyeinél alacsonyabb, főként kistérségi szinten működnek, illetve működtek.

29

4. ábra: A paktumokban résztvevők szervezettípus szerinti megoszlása (%) 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 69%

Megyei Munkaügyi Központ 57%

Munkaügyi kirendeltség 16%


73%

Egyéb települési önkormányzat 16%


65%

Önkormányzati társulás 16%


33%

Nagyvállalat

61%

Középvállalat

67%

Kisvállalkozás 55%

Mikrovállalkozás

51%

Gazdasági kamara

71%

Oktatási intézmény 41%

Szociális intézmény

73%

Civil szervezet 57%

Egyéb, a fentiekben nem szereplő szervezet

Kutatásunkban vizsgáltuk azt is, hogy a paktumban részt vevő egyes szereplők elmúlt 1-2 évben végzett tevékenységére, munkájára mi volt a jellemző. Ezzel kapcsolatban három, alapvetően

szubjektív

mérőszámra

fókuszáltunk:

a

szereplők

proaktivitása,

kezdeményezőkészsége a közös munka során, a szereplők részvételének intenzitása a paktum munkájában, valamint az egyes szereplők együttműködési hajlandósága. Az egyes jellemzők esetében a válaszadók 4 fokozatú skálán értékelték azokat a szervezettípusokat, amelyek részt vettek a paktum működésében. A 8. táblázatban láthatók a proaktivitásra adott értékek átlagai, mely szerint a leginkább proaktívnak a munkaügyi kirendeltségek munkáját tekintették (3,6), de az önkormányzati társulások (3,2), a Megyei Munkaügyi Központok (3,1) és a civil szervezetek (3,0) is kedvező értékelést kaptak. A legkevésbé proaktívnak a megyei jogú városok önkormányzatai (1,3), a megyei önkormányzatok (1,6) és a regionális fejlesztési ügynökségek (1,6) bizonyultak. Azonban láthatjuk azt is, hogy a válaszok szórása is ugyanezen három szervezettípus esetén a legmagasabb. Emellett az 1,7-es átlaggal nagyvállalatok is a kevésbé proaktív szereplők közé tartoznak.

30

8. táblázat: A paktumban résztvevő egyes szereplők proaktivitása, kezdeményezőkészsége a közös munka során

Munkaügyi kirendeltség Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás) Megyei Munkaügyi Központ A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet Egyéb települési önkormányzat Mikrovállalkozás (10-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) Megyei önkormányzat Regionális fejlesztési ügynökség Megyei jogú város önkormányzata

N

Átlag

Szórás

34

3,6

0,927

35

3,2

1,175

41

3,1

1,338

40

3,0

1,187

40

2,9

1,167

31

2,7

0,965

39

2,7

1,075

37

2,6

1,006

33

2,5

1,253

30

2,5

1,224

33

2,4

1,200

26

1,7

1,129

22 22 21

1,6 1,6 1,3

1,529 1,532 1,521

A 9. táblázat az egyes szereplők részvételének intenzitását mutatja, mely mutató szerint megközelítőleg ugyanolyan pontszámokat kaptak az egyes szervezettípusok, mint a proaktivitás esetében láttuk. A Megyei Munkaügyi Központok (3,1), a munkaügyi kirendeltségek (3,4) és az önkormányzati társulások (3,1) szerepe e téren is kiemelkedő. A kedvezőtlenebb értékelést is hasonlóan a megyei jogú városok önkormányzatai (1,4), a megyei önkormányzatok (1,5), a regionális fejlesztési ügynökségek (1,7) és a nagyvállalatok (1,5) kapták. A két mutatószám tehát ilyen szempontból korrelál egymással, de például a gazdasági kamarák a részvétel intenzitása tekintetében lényegesen alacsonyabb átlagos értéket kaptak (2,2), mint a proaktivitás esetében (2,5).

31

9. táblázat: A paktumban résztvevő egyes szereplők részvételének intenzitása a paktum munkájában

Munkaügyi kirendeltség Megyei Munkaügyi Központ Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás) A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet Mikrovállalkozás (10-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Egyéb települési önkormányzat Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény Gazdasági kamara Regionális fejlesztési ügynökség Megyei önkormányzat Nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) Megyei jogú város önkormányzata

N 34 40

Átlag 3,4 3,1

Szórás 1,098 1,228

36

3,1

1,260

40

2,9

1,172

32

2,8

1,078

41

2,7

1,188

39

2,7

1,104

37

2,6

1,089

35

2,4

1,218

31

2,4

1,256

32 19 20

2,2 1,7 1,5

1,347 1,529 1,432

26

1,5

1,140

20

1,4

1,387

A harmadik indikátor, az együttműködési hajlandóság tekintetében sem térnek el lényegesen az eredmények a korábban bemutatott két jellemző átlagaitól, azonban néhány különbség felfedezhető. A többi dimenzióban viszonylag gyengén (2,7) teljesítő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények együttműködési hajlandósága relatíve magasnak tekinthető (3,1). Hasonlóképpen, a nagyvállalatokat a proaktivitás és a részvétel intenzitása tekintetében kevésbé értékelték pozitívan (1,7, illetve 1,5) , de az együttműködési hajlandóság tekintetében sokkal jobb átlagpontot kaptak (2,1). Eszerint tehát az oktatási intézmények, illetve nagyvállalatok nem motorjai a paktumoknak, de ha sikerül őket bevonni, akkor viszonylag kooperatív magatartást tanúsítanak.

32

10. táblázat: A paktumban résztvevő egyes szereplők együttműködési hajlandósága a közös munka során

Munkaügyi kirendeltség Megyei Munkaügyi Központ Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás) A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet Egyéb települési önkormányzat Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás (10-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény Nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) Megyei önkormányzat Regionális fejlesztési ügynökség Megyei jogú város önkormányzata

N 33 41

Átlag 3,6 3,4

Szórás 0,899 1,178

36

3,4

1,128

40

3,2

1,259

40

3,1

1,181

38

3,1

1,217

37

2,9

1,053

33

2,9

1,248

36

2,7

1,331

30

2,7

1,343

30

2,7

1,337

26

2,1

1,230

20 19 20

1,7 1,7 1,5

1,625 1,593 1,638

2.3. Együttműködők részvételi intenzitását alapvetően befolyásoló események, tudatosan alkalmazott módszerek, stratégiák tényezők A kérdőíves felmérés arra adott lehetőséget, hogy a paktumtagok részvételi motivációjáról kérdezzük meg a válaszadókat. A részvételi intenzitást befolyásoló egyéb tényezőkről az esettanulmányokból tudhatunk meg többet. A válaszadókat tehát arról kérdeztük, hogy a megítélésük szerint az egyes szervezeti típusokba tartozó szereplőket milyen tényezők motiváltak a paktumban való részvételre. Az általunk felsorolt listából mindegyik szervezeti típushoz több motivációt is rendelhettek, melynek eredményeként minden szervezet esetében kaptunk egy százalékos arányt arra vonatkozóan, hogy az összes válaszadóból hányan jelölték be az adott motivációt. A 11. táblázatban látható eredmények értelmében a munkaügyi szervezetek legfőbb motivációja a párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével 33

(71%), valamint a kapcsolati háló erősítése (69%), legkevésbé pedig az üzleti célok, illetve költségvetési bevételek növelése (14%) motiválja őket. Az önkormányzatok motivációja látszik a legösszetettebbnek. Esetükben a helyi szociális problémák enyhítése (82%) és a gazdaság- és településfejlesztés (82%) állnak az élen, de sokuknak fontos a pályázati források, állami támogatások megszerzése (69%), a gyorsabb információszerzés (65%), a paktumon belüli kommunikáció, párbeszéd (67%) és a kapcsolati háló erősítése (65%) is. A válaszadók szerint a vállalkozásokat alig motiválja a helyi szociális problémák enyhítése (8%), míg számukra a legfőbb motiváció az üzleti bevételek növelése (69%) és a pályázati források, állami támogatások megszerzése (69%). A paktumok képviselőinek megítélése szerint az oktatási intézmények többsége a kapcsolati háló megerősítésére törekszik (67%), és szinte alig érdekeltek a helyi szociális problémák enyhítésében (18%) vagy a gazdaság- és településfejlesztésben (22%), továbbá üzleti céljaik sem nagyon vannak (16%). A szociális intézményeket természetszerűleg a helyi szociális problémák enyhítése motiválja kiemelkedően (57%), de a pályázati források, állami támogatások megszerzése (47%) is jelentős motiváló tényező számukra. A megítélések szerint a civil szervezetek többsége főként a kapcsolati hálójának erősítésére (78%) és a pályázati források, állami támogatások megszerzésére (78%), valamint a paktumtagokkal történő kommunikációra (69%) törekszik. Összességében elmondható, hogy a motivációk megoszlanak az egyes szervezeti típusok között, de a párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével, a kapcsolati háló erősítése, továbbá a pályázati források, állami támogatások megszerzése a legtöbb szervezetnek fontos.

34

11. táblázat: A szereplők motivációi a paktumban való részvételre a válaszadók megítélése szerint Munkaügyi szervezetek Gyorsabb információszerzés a várható kormányzati lépésekről Párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével

Önkormányzatok Vállalkozások

Oktatási Szociális Civil intézmények intézmények szervezetek

27% (13)

65% (32)

53% (26)

39% (19)

41% (20)

59% (29)

71% (35)

67% (33)

45% (22)

55% (27)

45% (22)

69% (34)

Kapcsolati háló erősítése

69% (34)

65% (32)

59% (29)

67% (33)

45% (22)

78% (38)

Üzleti célok, ill. költségvetési bevételek növelése

14% (7)

31% (15)

69% (34)

16% (8)

14% (7)

37% (18)

Pályázati források, állami támogatások megszerzése

29% (14)

69% (34)

69% (34)

55% (27)

47% (23)

78% (38)

Helyi szociális problémák enyhítése

45% (22)

82% (40)

8% (4)

18% (9)

57% (28)

41% (20)

Gazdaság- és településfejlesztés

24% (12)

82% (40)

41% (20)

22% (11)

20% (10)

45% (22)

0% (0)

2% (1)

2% (1)

2% (1)

4% (2)

2% (1)

A fentiek közül egyik sem volt jellemző

35

A válaszadóknak lehetőségük volt arra is, hogy beírják azon egyéb motivációkat is, melyeket jellemzőnek tartanak az adott szervezettípus esetében. Ezeket a 12. táblázatban foglaltuk össze. 12. táblázat: Egyéb motiváló tényezők az egyes szervezettípusok számára Munkaügyi Oktatási Önkormányzatok Vállalkozások szervezetek intézmények

Civil szervezetek

Szociális intézmények

Foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása

Gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési célok egyeztetése

Gazdasági és humánerőforrás - fejlesztési célok egyeztetése

Határ menti foglalkoztatás erősítése, civil szervezetek erősítése Helyi politikai elvárásoknak való megfelelés Szektorközi együttműködés Munkaerő utánpótlás biztosítása

Munkaerő utánpótlás biztosítása

2.4. A tagság feltérképezése (7) A fentiekben áttekintettük, hogy a különböző típusú szervezetek, szereplők milyen gyakran vesznek részt a paktumokban (4. ábra). A tagság részletesebb feltérképezése céljából megvizsgáltuk azt is, hogy az érintett szervezettípusok milyen létszámban vesznek részt egyegy paktumban (14. táblázat). Azt látjuk, hogy a települési önkormányzatok nem csak a legtöbb paktumban vesznek részt, hanem a paktumonkénti átlagos számuk is mesze a legmagasabb. Volt olyan paktum, amelynél összesen 75 települési önkormányzat vett részt a közös munkában, átlagosan pedig 18 települési önkormányzat vesz részt a paktumok munkájában –azokat a paktumokat tekintve, ahol legalább egy önkormányzati résztvevő volt. A második legnagyobb átlagos létszámú csoport a vállalkozásoké, ugyanis ha egyáltalán részt vesznek, akkor átlagosan 5,4 vállalkozás működik együtt a többi paktumszereplővel. A civil szervezetek is fontos erőt képviselnek, ugyanis a paktumok átlagosan 5 civil szervezettel vannak kapcsolatban, illetőleg volt olyan paktum is, amely összesen 13 civil szervezet 36

részvételét említette. Jelentős emellett az oktatási intézményekkel való partnerségi kapcsolat is. Volt olyan paktum, amely 22 oktatási intézménnyel működik, illetve működött együtt, továbbá az oktatási intézmények átlagos száma (3,6) sem elhanyagolható. 13. táblázat: A paktumban résztvevő szervezetek száma szervezettípus szerint

N

Minimum Maximum

Átlag

Egyéb települési önkormányzat

36

1

75

18,0

A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet

36

1

13

5,0

Alap-, közép- és oktatási intézmény

35

1

22

3,6

Megyei Munkaügyi Központ

34

1

5

1,3

Munkaügyi kirendeltség

28

1

9

1,6

Vállalkozások

27

1

23

5,4

Gazdasági kamara

25

1

4

1,4

20

1

9

2,5

8

1

2

1,1


8

1

3

1,4


8

1

2

1,3

felsőfokú

A szociális törvény szerint alap-, ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény Megyei jogú város önkormányzata

Mennyire fedi le a paktum a munkaerőpiac keresleti oldalát? A vállalkozásokra fókuszálva a 14. táblázatban látható, hogy a kisvállalkozások vesznek részt a legtöbb paktumban (67%) Nem maradnak le tőlük túlzottan a középvállalatok 61%-kal, valamint a mikrovállalkozások sem az 55%-os aránnyal. Nagyvállalatokkal való együttműködést azonban a paktumok mindössze 33%-a említett csak.

37

14. táblázat: A paktumok résztvevőinek aránya a vállalkozás mérete szerint (%) Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás)

67% (33)

Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás)

61% (30)

Mikrovállalkozás (10-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás)

55% (27)

Nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás)

33% (16)

A részvételi létszámokat tekintve az alábbi, 15. táblázatban látható, hogy átlagosan 7,8 kisvállalkozás, 6,8 mikrovállalkozás, 3,9 középvállalat és 3,1 nagyvállalat részvételével működnek a paktumok. Volt olyan paktum, amely összesen 34 kivállalkozással működik, illetve működött együtt a legutóbbi aktív évében, és olyan is, mely összesen 30 mikrovállalkozással. 15. táblázat: A paktumban résztvevő szervezetek száma a vállalkozás mérete szerint

N

Minimum Maximum

Átlag

Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás)

33

1

34

7,8

Középvállalat (50-249 foglalkoztató vállalkozás)

30

1

15

3,9


27

1

30

6,8

Nagyvállalat (250 főnél foglalkoztató vállalkozás)

16

1

13

3,1

főt

többet

38

2.5. Kulcsszereplők (8) Amellett, hogy elemeztük, hogy milyen szereplők vettek részt a paktumok munkájában, megvizsgáltuk

azt

is,

hogy a

válaszadók

kiket

tartanak

a

paktumok

jövőbeli

kulcsszereplőinek. A kérdésünk arra vonatkozott, hogy mely szereplők részvételét tartanák a jövőben kívánatosnak. A 16. táblázatban látható, hogy összességében a civil szervezetek (93%), a megyei munkaügyi központok (92%), a munkaügyi kirendeltségek (90%), a kis- és a középvállalkozások (90%), valamint az oktatási intézmények (90%) részvételét tartják a legtöbben kívánatosnak. Ha megnézzük ugyanezen számokat földrajzi kiterjedés szerint, akkor elmondható, hogy a korábban felsorolt szervezetek jövőbeni részvételét a kistérségi, járási vagy települési szinteken 90-93%-os arányban támogatják. Ezek a szervezetek az ennél nagyobb területi szinten működő paktumok jövőben által bevonni kívánt szereplők között is jelentős szerepet kapnak, azonban náluk olyan egyéb szereplőket is fontosnak számítanak, melyek a kisebb területi kiterjedésű paktumok esetében kevésbé. Utóbbi, nagyobb kiterjedési paktumok esetében bevonandónak tekintett szervezetek közé a megyei jogú városok önkormányzatai (67%), a megyei önkormányzatok (67%), a mikrovállalkozások (100%), a gazdasági kamarák (88%), valamint a szociális intézmények (75%) tartoznak.

39

16. táblázat: Kívánatosnak tartott szereplők a jövőbeni együttműködésekben földrajzi kiterjedés szerint (%; db)


Kistérségi, járási vagy települési szintnél nagyobb területű

Egyéb

A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet

93% (37) 93% (27)

88% (7)

100% (3)

Megyei Munkaügyi Központ

92% (36) 93% (26)

88% (7)

100% (3)

90% (38) 93% (28)

78% (7)

100% (3)

90% (37) 90% (27)

89% (8)

100% (2)

90% (36) 93% (28)

71% (5)

100% (3)

90% (35) 93% (26)

78% (7)

100% (2)

Egyéb települési önkormányzat

88% (37) 90% (27)

78% (7)

100% (3)


87% (33) 81% (22)

100% (9)

100% (2)

Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás)

78% (28) 77% (20)

75% (6)

100% (2)

Gazdasági kamara

76% (29) 71% (20)

88% (7)

100% (2)

A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény

72% (26) 72% (18)

75% (6)

67% (2)

Nagyvállalat (250 főnél foglalkoztató vállalkozás)

69% (25) 76% (19)

44% (4)

100% (2)


58% (18) 50% (10)

67% (6)

100% (2)


47% (14) 55% (11)

25% (2)

50% (1)


42% (13)

35% (7)

67% (6)

0% (0)

Összesen

Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény Munkaügyi kirendeltség Középvállalat (50-249 foglalkoztató vállalkozás)

főt

többet

A paktumok megjelöltek egyéb, a jövőben kívánatosnak tartott szereplőket is. Több helyen említették a felnőttképzést, OKJ-képzést nyújtó szervezeteket, LEADER szervezeteket, bankokat és hitelintézeteket, valamint a médiapartnereket. Egy-két válaszadó jelezte továbbá, hogy egészségügyi intézményt, egyéb szakmai szervezetet, szakszervezetet, nemzetiségi önkormányzatot is érdemes lenne bevonni.

40

2.6. Partnerségi aktivitás vizsgálata a siker indikátorai alapján (9) A paktumok sikerindikátorait illetően egyrészt rákérdeztünk arra, hogy voltak-e a paktumoknak számszerűsített indikátoraik, sikerült-e ezeket elérniük, és mi volt a tartalmuk. Az 5. ábrán látható, hogy a paktumok csaknem felének voltak kitűzött számszerűsített céljai, de 9 paktum (18%) esetében ilyenek egyáltalán nem voltak. Fontos megemlíteni, hogy magas volt a „nem tudom” válaszok és a választ megtagadók aránya (33%). Azon paktumok válaszadói, amelyeknek voltak kitűzött számszerűsített céljaik, 78%-ban azt vallották, hogy minden ilyen céljukat sikerült elérniük, 22%-ban részben érték el őket, és senki nem nyilatkozta azt, hogy eddig még egyetlen kitűzött számszerűsített célt sem sikerült elérni. 5. ábra: A paktumok által kitűzött számszerűsített célok (%; db)

49% (24) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

33% (16)

18% (9)

Voltak kitűzött számszerűsített céljaik

Nem voltak számszerűsített kitűzött céljaik

NT/NV

Minden számszerű célunkat elértünk

78% (18)

(N=23) Részben elértük a számszerű

22% (5)

céljainkat (N=23)

Azoktól, akiknek voltak számszerűsített kitűzött céljaik, ezek tartalmát is megkérdeztük. Azt láthatjuk, hogy gyakorlatilag nem voltak az egyes projekteken túlmutató hatásokra vonatkozó célok. Az input-célok közül a paktumtagság létszámának növelése és a 41

projektgenerálás

voltak

a

legfontosabbak

–

ezek

a

célok

nyilvánvalóan

a

paktumpályázatokhoz kapcsolódtak. A tevékenységekre és ezek közvetlen kimeneteire, outputjaira vonatkozó célok túlnyomórészt a pályázati vállalásokból fakadnak. Ez arra utal, hogy a paktumok csak a projektekhez kapcsolódóan fogalmaztak meg a maguk számára mérhető célokat, ezeken túlmenően, ezektől függetlenül jellemzően nem.

42

17. táblázat: A paktumok által számszerűsített kitűzött célok tartalmi elemei Input, erőforrás Paktum tagsága:

− − − − − − − − −

Paktum tagok száma Új tagok belépése Paktum tagjainak növelése Tagok száma Új munkáltatók bevonása a paktumba Paktumhoz csatlakozó vállalkozások számának növelése Partnerek körének bővítése 10 új partner bevonása a paktumba Együttműködések száma

Forrásbevonás:

− Paktum által generált és benyújtott projektek száma − Közös projektek − Piaci projektek kidolgozása − Megvalósítandó projektek − Stratégiai dokumentum − Foglalkoztatási pályázat készítése − Az együttműködések eredményeként született új projektek − 3 pályázatírás, 3 megvalósítás

Tevékenység − − − − − − − − − − − −

−

Output

Rendezvények száma Állásbörze 4 db kutatás 25 fő részére OKJ-s képzések Munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma Kistérségi Munkaerőpiaci hírlevél Adatbázis Nyújtott tanácsadás 60 hátrányos helyzetűvel fejlesztési terv 60 hátrányos helyzetűvel együttműködési szerződés Megyei és kistérségi foglakoztatási fórumok szervezése 2 Foglalkoztatási és 1 pályaválasztási fórum; 3 tanfolyam; 1 tapasztalatszerző út; 1 kistérségi honlap Szakmai fórumok

43

− Fenntartási időszakban vállalt létrehozott munkahelyek száma − Foglalkoztatottak száma − 35 támogatás nélküli munkahely létrehozása − Képzésbe helyezés − Min. 30 munkahely létrejötte illetve közvetítés az első projektünkben − Munkahelyteremtés − Képzést sikeresen elvégzettek száma − 30 db bértámogatás nélkül létrehozott munkahely − 65 támogatott munkahely létrehozása − Megteremtett/megőrzött munkahelyek száma − Munkába helyezés − Benyújtott projektek által teremtett munkahelyek száma − 3 fő önfoglalkoztatóvá válása − Min. 26 munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személy elhelyezése az első munkaerőpiacon − Képzést sikeresen elvégzett munkanélküliek száma − Létrehozott új munkahelyek száma − Új bérjellegű munkahelyek létrehozása − Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma − 12 fő nem támogatott foglalkoztatása

Hatás − Hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci integrációja − Új munkahelyek létrehozása − Foglalkoztatás növelése − Munkahely megőrzése

Rákérdeztünk arra is, milyen számszerű célokat tartanának a jövőben megfelelőnek a paktum számára. Az inputcélok (tagság bővítése, projektgenerálás, tervkészítés) itt is megjelentek, de legtöbben tevékenység-szintű célokat jelöltek meg, amelyeket a hatáscélok követnek. Közvetlen eredménycélokat elvétve jelöltek meg. Ez utóbbiak hiánya tükrözni látszik azt a felismerést, hogy a projektek végén mérhető, verifikálható közvetlen outputok általában igen keveset mondanak el a valós eredményességről. Ugyanakkor a hatásokra vonatkozóan csak kevesen adtak meg valóban számszerű mutatót – annak ellenére, hogy a kérdés kifejezetten ezekre vonatkozott. Úgy látszik, hogy ilyenek pontos megfogalmazása nehézséget okoz az érintett szereplőknek. Megfontolandó, hogy ezen a téren a szakmai felkészültséget érdemes lenne javítani. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a paktumok által elvárt jövőbeli, számszerű célokat.

44

18. táblázat: A paktumok által indokoltnak tartott számszerűsített célok a jövőben Input, erőforrás − A paktum működése által megszerzett gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztési forrás nagysága − Együttműködő szervezetek száma − Tagok számának megtartása/bővítése − ICS ülések száma − Új munkáltatók bevonása a paktumba − Érdemi paktum tevékenységben résztvevő partnerek száma − Együttműködési megállapodások számának növekedése − Aktív paktum tagok számának növelése. − Stabil menedzsment biztosítása. − Foglalkoztatási stratégia kidolgozása

Tevékenység − Képzés, átképzés, munkaerőpiaci szolgáltatások − Újonnan létrehozott foglalkoztatási célú szervezetek, projektek száma − Tájékoztatók, programfüzetek Adatbázis Tanulmány utak − Partnerségi Hálózat fejlesztése − Átképzések − Projektöltetek kidolgozása igényfelmérések - jó gyakorlatok bevezetése a paktum működési területére − Együttműködések generálása − Projekttervek kidolgozása, megvalósítása − Konzorciumi együttműködésben megvalósuló projektek számának növekedése a foglalkoztatás érdekében − Nyújtott tanácsadás − Képzési óraszám − Új foglalkoztatási stratégia készítése - Új kutatások készítése − Megvalósíthatósági tanulmányok vagy projekttervek készítése − Megyei és kistérségi foglakoztatási fórumok szervezése − Nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők száma − Munkaerő-piaci szolgáltatásban, egyéni fejlesztésben részt vett munkanélküliek száma

45

Output − Szolgáltatásokat igénybe vevők száma, programba vontak száma − munkaadói igényeknek megfelelő szakképzettséget szerzettek száma, és közülük, akik elhelyezkedtek − Munkába helyezés

Hatás − Foglalkoztatás növelése − Munkahely-teremtés, megtartás − Munkaerőpiaci pozíciójukat javító emberek száma − Foglalkoztatás bővítése, több száz munkahely teremtése − Foglalkoztatottság bővülése − Konkrét foglalkoztatási mutatók javulása − Részmunkaidős foglalkoztatások száma − Foglalkoztatottak számának %-s növekedése − 50 új munkahely megteremtése, − Fő megváltozott munkaképességű munkavállalónak új, védett munkahely teremtése − Foglalkoztatottak számának bővítését (közfoglalkoztatásban is) − A paktum területén létrejött munkahelyek száma − Nyílt munkaerő-piaci álláshelyek számának növelése − Új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói és non-profit szektor bevonásával.

Input, erőforrás

Tevékenység

Output

− Képzésben, támogatott/nem támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma − Az együttműködések eredményeképpen született programok/projektek száma − Sikeres pályázatok arányának és számának növelése − Gazdaságfejlesztési, és munkahelyteremtési projektek generálása 10-10 db/mikrotérség − Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása − Célcsoporti képzés a helyi vállalkozói igények figyelembe vételével − Szakmai fórumok, tanácskozások, tapasztalatcserék más paktumokkal − Rendezvények, tudásbővítési alkalmak száma Munkaadóknak nyújtott szolgáltatások száma − Munkavállalóknak nyújtott szolgáltatások száma − Paktum tagok közös projektjeinek száma − Innovatív kezdeményezések, együttműködések száma − Fórumok, szakmai értekezletek pályázati, támogatási, hitel, stb. lehetőségekről

46

Hatás − A térség gazdaságfejlesztési elképzeléseinek a képzésekkel való összekapcsolása. − A hátrányos helyzetű és a munkapiacról kiszorult rétegek reintegrációja − Megfelelő szakképzet munkaerő biztosítása a munkáltatók gazdasági szereplők részére. − Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése − Támogatott munkahelyek létrehozása − Beszállítói hálózat fejlesztése − Helyi mezőgazdasági termelés, termékek feldolgozási szintjének emelése − Munkahely megtartás, munkahelyteremtés

2.7. Térségen belüli és kívüli kapcsolatok, nemzetközi együttműködések (10) A kérdőíves vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a paktum által lefedett területen kívüli hazai, illetve külföldi szereplőkkel milyen gyakran fordult elő együttműködés. A 6. ábrán látható, hogy a paktumok 29%-ára volt jellemző, hogy egy vagy néhány alkalommal együttműködtek más hazai szereplőkkel, 22%-uk pedig rendszeresen kapcsolatban állt a paktum által lefedett területen kívül eső hazai szervezetekkel. A paktumok 30%-a nem működött együtt más hazai szereplőkkel, viszont ebből 24% válaszolta azt, hogy ugyan az együttműködés nem valósult meg, de törekvés volt erre. 6. ábra: Más, hazai szereplőkkel való együttműködés előfordulási gyakorisága 0%

5%

10%

15%

20%

25%

29% (14)

Igen, egy vagy néhány alkalommal

22% (11)

Igen, rendszeresen

24% (12)

Nem, de volt rá törekvés

Nem, és nem is állt szándékukban

30%

6% (3)

18% (9)

NT/NV

Az együttműködők közül a legtöbben más paktumszervezetekkel működtek együtt (13). Jelentős volt a paktum által lefedett területen kívüli önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal való együttműködés is (9), valamint a más munkaügyi kirendeltségeket is többen említették (8). 6 paktum az OFA-t jelölték meg ilyen szervezetként, valamint szintén 6-an említettek különböző vállalkozásokat. Voltak továbbá olyanok, akik egyéb nonprofit, civil szervezetekkel (4), oktatási intézményekkel, képzőközpontokkal, egyetemi karrierirodákkal (3), munkaügyi központokkal (2), LEADER Helyi Akciócsoportokkal (2) és a REKORD Hálózattal (2) működtek együtt a munkájuk során. Egy-egy paktum együttműködött szakértői szervezetekkel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Szociális

47

Szövetkezetek Országos Szövetségével, a Foglalkoztatási Paktumok összefogását irányító személyekkel, nemzetiségi önkormányzattal, valamint kamarákkal is. A hazai szervezetekkel való együttműködés mellett a nemzetközi együttműködésekre is kiemelt figyelmet kell fordítani, ugyanis a hazai paktumok jövőbeli fejlesztései számára különösen előnyös lehet más országok tapasztalatait, best practice-eit közvetlenül megismerni. A felmérésben résztvevő paktumok 35%-a együttműködött már más, külföldi szereplőkkel, azonban mindössze 8%-nál rendszeres ez a kapcsolattartás – utóbbiak között a mintában szereplő három határon átnyúló együttműködésre építkező paktum utóbbiak között a mintában szereplő három határon átnyúló együttműködésre építkező paktum közül egy található. A másik két határon átnyúló területi kiterjedésű paktum viszont nem működött együtt egyéb külföldi szereplőkkel, viszont törekvés volt erre. Mindemellett a paktumok 35%ával még egyáltalán nem fordult elő, hogy külföldi szervezetekkel együttműködjön, és erre nem is volt szándékolt törekvés. 7. ábra: Más, külföldi szereplőkkel való együttműködés előfordulási gyakorisága 0%

5%

10%

15%

20%

25%

35%

27% (13)

Igen, egy vagy néhány alkalommal

Igen, rendszeresen

30%

8% (4)

20% (10)

Nem, de volt rá törekvés

31% (15)

Nem, és nem is állt szándékukban

14% (7)

NT/NV

A nemzetközi együttműködések során a hazai paktumok külföldi paktumszervezetekkel (5), fejlesztési ügynökségekkel, irodákkal (5), munkaügyi szervezetekkel, hivatalokkal (5), önkormányzatokkal (3), munkaügyi minisztériummal, hatósággal (2), az OECD LEED Forummal (2) működtek együtt. A válaszadók egyéb szervezetekként említettek

48

még határmenti társulásokat, múzeumokat, oktatási intézményt, felnőttképzőt, a REVES hálózatot, valamint az osztrák SoPro (Sozial Produziert) Platformot. 2.8. Partnerségi kultúra jellemzői (11) A paktumok partnerségi kultúráját a résztvevők attitűdjeiből kiindulva kíséreltük meg megragadni. A válaszadóknak egy-egy négy fokozatú skálán kellett értékelniük az egyes résztvevő szervezetek proaktivitását, részvételük intenzitását, valamint az együttműködési hajlandóságukat. A válaszok átlagaival érzékeltethetjük, hogy ezek az attitűdök mennyire jellemzik a paktumokat. A 19. táblázatban azt láthatjuk, hogy mindhárom attitűd közepes mértékben volt jelen az együttműködők körében, vagyis a paktumokat a résztvevők közepes mértékű proaktivitása, részvételi intenzitása és együttműködési hajlandósága jellemezte, ugyanakkor viszonylag jelentős szórással. A résztvevők közti kapcsolat bizalmi szintjét szintén egy négyfokozatú skálán mértük, és az átlagos értékből láthatjuk, hogy a partneri kapcsolatok inkább a magas szintű bizalom felé hajlanak. Ez az általában bizalomhiányosnak tartott magyar társadalmi környezetben különösen figyelemre méltó. 19. táblázat: A paktumok szervezeti kultúrájának jellemzői

Proaktivitás, kezdeményezőkészség Részvétel intenzitása Együttműködési hajlandóság A résztvevők közti kapcsolat bizalmi szintje

N 32 32 32

Átlag 2,4 2,5 2,4

Szórás 1,208 1,181 1,181

46

3,1

0,674

Vajon sikeresebbek voltak-e a kedvezőbb szervezeti kultúrájú paktumok, mint a rosszabb azonosított jellemzőkkel bírók? A 20. táblázatban azt láthatjuk, hogy nem mutatható ki lényegi különbség a sikeresnek és kevésbé sikeresnek ítélt paktumokat jellemző bizalmi szint között. Úgy tűnik ennek alapján, hogy a magas szintű belső bizalom feltétele volt a paktum létrejöttének, de nem volt biztosítéka a sikerének. Összevetettük a működő és nem működő paktumok érzékelt bizalmi szintjét, és itt sem találtunk különbséget a működők javára, sőt a nem működők esetében az érzékelt bizalom átlagos szintje még magasabb is volt.

49

20. táblázat: A paktumban résztvevők bizalmi kapcsolatának és a paktum sikerének megítélése közötti kapcsolat

Sikeres volt a paktum

Voltak Nem volt sikerek, és sikeres a Összesen kudarcok paktum egyaránt

Nagymértékben bizalommal teli

25% (6)

24% (4)

0% (0)

(10)

Inkább bizalommal teli

71% (17)

76% (13)

50% (1)

(31)

4% (1)

0% (0)

50% (1)

(2)

Inkább bizalmatlan Összesen

100% (24)

100% (17) 100% (2)

(43)

A sikeresség indikátorával a szervezeti kultúra többi jellemzőjét is összevetettük a 21. táblázatban, melyből látható, hogy a partnerek proaktivitása, részvételi intenzitása és együttműködési hajlandósága valamivel nagyobb fokú volt a sikeresebbnek ítélt paktumokban. Amint arra számítani lehetett, a paktum belső dinamizmusa, a tagok elkötelezettsége valóban befolyásolni látszik a paktum sikerét. 21. táblázat: A szervezeti kultúra jellemzőinek kapcsolata a paktum sikerességének megítélésével

Sikeres volt a paktum N

Átlag

Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt

Szórás

N

Átlag Szórás

Nem volt sikeres a paktum N

Átlag Szórás

Proaktivitás, kezdeményezőkészség

17 2,7

1,013

11

2,5 1,125 1

1,1 1,010

Részvétel intenzitása

17 2,6

1,094

11

2,5 1,144 1

1,1 1,010

Együttműködési hajlandóság

17 3,0

1,096

10

2,8 1,154 1

1,2 1,212

50

2.9. Eredeti és módosított célok, vállalt szakmai tartalom, a partnerség/paktum profilja, jellemző tevékenységi területek, és ezek jelentősége a paktum működése során (12–13) Célprofil A kérdőívben rákérdeztünk a paktumok eredeti célkitűzéseire, és arra is, hogy ezek közül mi valósult meg, illetve voltak-e nem szándékolt, de pozitívan értékelt eredmények. Nem találtunk összefüggés a különböző típusú célok megvalósulása és aközött, hogy területi szinten jött létre a paktum.6 A legtöbb válaszadó (78%) által említett szakmai célkitűzés a foglalkoztathatóság, képzettség javítása volt. Azonban az értékelések szerint ezt a célt csak a paktumok 59%ánál tudták sikeresen meg valósítani (és egyetlen olyan paktumnál sem értek el ezen a területen eredményt, melyeknek nem szerepelt ez az eredeti céljai között). A paktumok 69%-a esetében eredeti cél volt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése, mely cél a paktumok 55%-ánál valósul meg sikeresen. A leggyakoribb kudarcok a paktum fenntartható működésének kialakítása (61% vs. 31%) és a helyi vállalkozói piaci munkahelyek bővítése terén (51% vs. 22%) jelentkeztek. A paktumszereplők tevékenységének koordinálás ugyanakkor mindig sikerült amikor célként jelent meg (61%). A legkisebb arányban a közfoglalkoztatás bővítését jelölték meg eredeti célként (18%), azonban ugyanez nem tervezett eredményként a paktumok 20%-ánál megjelent. Ez tükrözi a közfoglalkoztatás szerepének növekedését. A 22. táblázatból még az is kiolvasható, hogy a nem szándékolt eredmények közül a közfoglalkoztatás bővítése mellett a közösségépítés (16%) és a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő átvezetése (14%) bukkant fel viszonylag sokszor.

6

A területi szintekre célonként létrehozott kereszttáblák egyike esetében sem találtunk összefüggést a khinégyzet próbák alapján. A helytakarékosság érdekében e kereszttáblák közlését mellőzzük.

51

22. táblázat: A paktumok célkitűzései (%; db) Sikeresen Nem A paktum megvalósult tervezett eredeti, hivatalos eredeti eredmények céljai (%; db) célok (%; (%; db) db) A paktum fenntartható működésének kialakítása

61% (30)

31% (15)

4% (2)

Foglalkoztathatóság, képzettség javítása Paktum szereplők tevékenységének koordinálása Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése Munkahelyek megőrzése Támogatott munkahelyek létrehozása Közfoglalkoztatás bővítése

78% (38) 61% (30)

59% (29) 61% (30)

0% (0) 2% (1)

53% (26)

35% (17)

0% (0)

69% (34)

55% (27)

10% (5)

53% (26)

35% (17)

2% (1)

43% (21)

35% (17)

8% (4)

18% (9)

10% (5)

20% (10)

Közfoglalkoztatottak átvezetése a munkaerőpiacra

20% (10)

10% (5)

14% (7)

Piaci munkahelyek bővítése helyi vállalkozóknál Piaci munkahelyek bővítése új vállalkozók vonzásával Helyi gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Szociális problémák kezelése Közösségépítés

51% (25)

22% (11)

4% (2)

27% (13)

16% (8)

6% (3)

59% (29) 39% (19) 35% (17)

41% (20) 24% (12) 22% (11)

6% (3) 8% (4) 8% (4)

33% (16)

27% (13)

16% (8)

A kérdőívben zárt formában megadott célkitűzések mellett a válaszadók megadhattak egyéb célokat is, amelyeket véleményük szerint a paktumok szándékoltan vagy szándékolatlanul elértek.

Eredeti,

hivatalos

célok,

melyek

sikeresen meg is valósultak: • • •

•

A gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzelések, célok, pénzügyi források összehangolása 50 év felettiek munkaerőpiacra való visszatérésének segítése A helyi humánerő fejlesztési irányainak és bővítési potenciáljának feltérképezése

•

52

A helyi érdekek folyamatos egyeztetése, a konkrét projektötletek felszínre hozás, a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések összehangolása A megye foglalkoztatási helyzetének javítása a aktivitás munkaerőpiaci növelésével

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

•

• • • • •

•

A térség hosszútávú foglalkoztatási illetve képzési stratégiája A vállalkozóvá válás elősegítése Atipikus foglalkoztatás arányának növelése Foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása Foglalkoztatást elősegítő projektötletek kidolgozása és megvalósítása Fórumok, workshopok GYES-en, GYED-en lévő édesanyák munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Gazdasági és humánerőforrás fejlesztési célok egyeztetése Határmenti foglalkoztatás erősítése Hazai tapasztalatszerző út Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése Kistérségi honlap készítése Munkanélküliség leküzdésére foglalkoztatási megállapodás Nem támogatott foglalkoztatás Regionális Paktum Akadémia Régióban működő paktumok koordinációja, támogatása Szakmai érdekképviselet és lobby A benyújtott projektek által teremtett munkahelyek száma

A partnerség elvének érvényesítése az együttműködés minden területén

Nem tervezett célok, melyeket sikerült elérniük: • • • •

A foglalkoztatáspolitika minden érintett szereplőjének bevonása a foglalkoztatási paktum szervezetébe: A partnerség tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása Munkaerő-piac szereplőinek információhoz juttatása: Paktum által generált és benyújtott projektek száma Regionális foglalkoztatási partnerségi hálózat létrehozása A férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembevétele minden területen 53

EU-s források hatékony lehívása Egyéb kapcsolatfelvételek Több (6) paktumot érintő összehangolt program végrehajtása a TÁMOP 1.4.5-ben pályaorientáció

Annak érdekében, hogy a paktumok célprofilját megismerjük, azokat a hierarchikus klaszterelemzés módszerének segítségével megpróbáltuk homogén csoportokba sorolni. Az elemzésbe az összes kérdőívben felsorolt célkitűzést bevontuk, és az ezekre adott válaszok alapján képeztük a klasztereket. A paktumokat a célprofiljuk alapján összesen 4 klaszterbe soroltuk. Az 1. klaszterbe azok a paktumok kerültek, melyek esetében a megkérdezettek az összes általunk felsorolt célt fontosnak tartják. E paktumok túlnyomórészt a dunántúli nagyrégióban tevékenykednek, kistérségi, járási vagy települési szinten, valamint a térség gazdasági ereje szerint inkább a középső harmadban vannak. A 2. klaszterben található paktumok elért célok közül nagyon kevés tartozott az eredeti, hivatalos célkitűzésiek közé. E megállapodások elért céljai között az állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése, a szociális problémák kezelése, valamint a paktum fenntartható működésének kialakítása szerepelt. E a paktumok 44%-a az Alföldön található, szintén kistérségi, települési vagy járási szinten működik, viszont itt vannak legnagyobb arányban a nagyobb területi kiterjedésű paktumok is, valamint gazdasági erő szerint szintén inkább a középső harmadba sorolhatóak. A 3. klaszterbe tartozó paktumok főként a foglalkoztatással kapcsolatos problémák feltérképezésére és kezelésére fókuszáltak működésük során, nagyrészt a Dunántúlon helyezkednek el. Nagyrészt a kistérségi, járási vagy települési szinten működnek, és gazdasági erő szerint jellemzően a középső és a legjobb helyzetű harmadokban találhatók. A 4. klaszterben lévő paktumok céljaik tekintetében inkább a helyi gazdaság- és településfejlesztésre, a piaci keresletnek megfelelő étképzésre, továbbképzésre, valamint a foglalkoztathatóság javításának elősegítésére koncentrálnak. További tulajdonságaikat tekintve nagyrégió szerint az Alföldön találhatók, és gazdasági erejük szerint a legrosszabb harmadban helyezkednek el. Azt látjuk tehát, hogy van egy tág, ambiciózus célprofillal jellemezhető klaszter, amelynek tagjai túlnyomóan a Dunántúlon működnek, megyei szint alatt, az országon belül közepesen jó gazdasági-foglalkoztatási környezetben. A többi három azonosított klaszter szűkebb profilú. Ezek közül a legnagyobb elemszámú, amelynek tagjai főként a Dunántúlon, kisebb részben Alföldön és Észak-Magyarországon lelhetők fel, a munkahelyek megőrzésére, foglalkoztathatóság, képzettség javítására, problémafeltérképezésre és belső koordinációra fókuszál. A két kisebb közül egy főként alföldi klaszternél sajátos hangsúlyként megjelenik a gazdaság- és településfejlesztés; a másik pedig leginkább az ambíciók hiánya jellemzi. 54

23. táblázat: A paktumok célprofilja a hasonló válaszadókból kialakított klaszterek szerint 1. klaszter (10)

2. klaszter (9) Szinte egyik sem volt eredeti cél, ami mégis kapott pontot: Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése, Szociális problémák kezelése; A paktum fenntartható működésének kialakítása

Eredeti célok

Mindegyik felsorolt cél erőteljesen megjelenik

Régió

Túlnyomórészt Alföld Dunántúl

3. klaszter (19)

4. klaszter (10)

Munkahelyek megőrzése; Foglalkoztatással kapcsolatos problémák feltérképezése; Foglalkoztathatóság, képzettség javítása; Paktum szereplők tevékenységének koordinálása

Helyi gazdaságfejlesztés; Településfejlesztés; Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása; Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése; Foglalkoztathatóság, képzettség javítása

Főként Dunántúl

Alföld

Földrajzi kiterjedés


Kistérségi, járási vagy települési, Kistérségi, járási vagy Kistérségi, járási vagy arányaiban itt települési települési van a legtöbb annál nagyobb is

Gazdasági erő



Középső és legjobb helyzetű harmadban van

55

Legrosszabb helyzetű harmadban van

Tevékenységprofil Milyen tevékenységek révén kísérelték meg elérni céljaikat a paktumok, és e tevékenységek mennyiben járultak hozzá ténylegesen a célok eléréséhez? A 24. táblázatból láthatjuk, hogy a leggyakrabban

megjelölt

tevékenységek

a

tervezéssel,

kommunikációval,

kapcsolatépítéssel voltak kapcsolatosak. A paktumok 78%-ánál megjelent tevékenységként a tervezés, a stratégiaalkotás, valamint a paktum-résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése. A paktumok összességére nézve a harmadik legjellemzőbb tevékenység a helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és -tartás volt (69%). Meglepő módon csak a paktumok nagyjából fele foglalkozott projektgenerálási, projektmegvalósítási és szakmai koordinációs feladatokkal. Kifejezetten ritka volt a résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja (37%), és még inkább a központi kormányzattal való kapcsolattartás és -építés (18%). Ha megnézzük azt is, hogy az egyes tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a paktum céljainak teljesüléséhez, akkor láthatjuk, hogy a paktumban résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése volt a legtöbb paktum számára (65%) a célokat támogató tevékenységtípus, ezt követte a tervezés, stratégiaalkotás (53%).

56

24. táblázat: A paktumok által végzett tevékenységek, és azok hozzájárulása a célok teljesüléséhez Végzett tevékenységek (%; db)

A paktum céljainak teljesüléséhez hozzájárult tevékenységek (%; db)

78% (38)

53% (26)

78% (38)

65% (32)

69% (34)

49% (24)

18% (9)

22% (11)

37% (18)

29% (14)

Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása

59% (29)

45% (22)


49% (24)

45% (22)

55% (27)

41% (20)

47% (23)

35% (17)

Tervezés, stratégiaalkotás A paktumban résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése A helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás Központi kormányzattal való kapcsolattartás, kapcsolatépítés Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja

Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása Sajtó képviselőivel való kapcsolattartás, nyilvánosság

A válaszadók a felsoroltakon kívül egyéb tevékenységi területeket is megadhattak. Ezzel a lehetőséggel mindössze két válaszadó élt, és tulajdonképpen ugyanazt a tevékenységi területet jelölték meg, vagyis a tájékoztatást, információnyújtást és tudásátadást. A tevékenységek esetében is megvizsgáltuk, hogy képezhetők-e a paktumok közül különböző tevékenységprofilú csoportok. Három klasztert hoztunk létre, amelyekbe a hasonló tevékenységi körrel rendelőző paktumokat soroltuk (25. táblázat). Az átlagos értékek alapján az 1. klaszterbe azok a paktumok kerültek, amelyek főként a tervezésre és a stratégiaalkotásra, valamint a helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítésre és kapcsolattartásra fókuszálnak. Ezek a paktumok elsősorban az alföldi nagyrégióban helyezkednek el, méretük szerint túlnyomórészt kistérségi szintűek, és többnyire az ország legrosszabb gazdasági helyzetű térségeiben találhatóak. A 2. klaszterbe tartozó viszonylag kisszámú paktum tevékenységi köre inkább a paktumban résztvevők közötti kommunikáció elősegítése, valamint a résztvevők közötti 57

pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása. Az ide tartozó összesen 8 paktum a Dunántúlon és az Alföldön ugyanolyan arányban megtalálható, túlnyomórészt kistérségi területi szinten működik illetve működött, valamint a középső és a legrosszabb helyzetű gazdasági harmadokban helyezkedik el. A 3., legnagyobb klaszterbe tartozó paktumokat széles tevékenységprofil jellemzi. A résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációjára, a sajtó képviselőivel való kapcsolattartásra egyaránt fókuszálnak, kiegészítve ezeket a tevékenységeket a 2. klaszterben található paktumoknál felsoroltakkal. A 3. klaszterben található paktumok elsősorban a Dunántúlon találhatók, főként kistérségi szinten működnek, de itt található meg a legtöbb ennél a szintnél nagyobb területű paktum is. Mindemellett ezek a paktumok többségben inkább a legjobb gazdasági helyzetű harmadban találhatóak. 25. táblázat: A paktumok tevékenységprofilja a hasonló válaszadókból kialakított klaszterek szerint 1. klaszter (18)

Tervezés és stratégiaalkotás, valamint a helyi foglalkoztatás Tevékenységtípus paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás

2. klaszter (8)

3. klaszter (22)

Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja; A paktumban résztvevők Sajtó képviselőivel való közötti kommunikáció, kapcsolattartás, nyilvánosság; párbeszéd elősegítése; Résztvevők pályázati, Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási projektmegvalósítási tevékenységének támogatása; tevékenységének A paktumban résztvevők támogatása közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése

Nagyrégió

Elsősorban Alföld és ÉszakMagyarország

Dunántúl és Alföld ugyanolyan arányban

Elsősorban Dunántúl

Földrajzi kiterjedés

Túlnyomórészt kistérségi

Túlnyomórészt kistérségi

Kistérségi és annál nagyobb területű

Gazdasági erő

Legrosszabb Középső és legrosszabb Inkább a legjobb helyzetű helyzetű harmadban helyzetű harmadban van harmadban van van

58

2.10. Nyújtott szolgáltatások jellege, iránya; Célcsoportok (ezen belül kik azok, akikre vonatkozóan valóban értek el eredményt) (14, 16) Az előző pontban áttekintettük a paktumok által végzett, illetve sikeresnek ítélt tevékenységi területeket. A nyújtott szolgáltatások jellegét, irányát tovább pontosíthatjuk, ha megvizsgáljuk azokat a munkaerő-piaci célcsoportokat, amelyek ezek céloztak. Mik voltak a paktumok célcsoportjai? Volt-e különbség a paktumok között? Mely csoportoknál értek el sikereket? Mérték-e az elégedettséget? Kikre lenne érdemes a jövőben fókuszálni? A 8. ábra mutatja, hogy a paktumok hány százalékánál kerültek fókuszba a különböző célcsoportok. A paktumok 73%-ánál jelentek meg célcsoportként az alacsonyan képzett, tehát sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkező emberek, de a regisztrált tartós munkanélküliekre is sok helyütt irányult paktumtevékenység (67%). Két munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoport: a romák és a nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek a paktumok 57%-ánál voltak kiemelt célcsoportok. Láthatjuk továbbá azt is, hogy legkevésbé a közmunkások (18%) és a fogyatékkal élő emberek (22%) kerültek a paktumok fókuszába. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a pályakezdő fiatalok közül több paktum fókuszált a diplomás pályakezdőkre (39%), mint a nem diplomásakra (29%). Egyéb csoportként a válaszadók megjelölték a gazdaságilag elmaradott településen élőket, a pályaválasztás előtt állókat, a nőket és a helyi vállalkozókat is.

59

8. ábra: A paktumok fókusza munkaerő-piaci célcsoportonként 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők)

73% 47%

Megváltozott munkaképességű emberek 22%


33%

55–64 év közötti idősek Romák

57%


57% 39%

Diplomás pályakezdők 29%


67%



41%

Gyermekgondozásból visszatérő személyek 18%

Közmunkások 8%

Egyéb csoport

Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a célcsoportok megválasztását befolyásolta a térség gazdasági-foglalkoztatási helyzete. A különböző foglalkoztatási helyzetű térségekben az egyes célcsoportok megjelölésének gyakoriságát a 26. táblázat tartalmazza. Egy paktum (értelemszerűen) több célcsoportot is megjelölhetett, illetve fontos kiemelni, hogy a célcsoportok részben le is fedhetik egymást. A statisztikai összefüggést a célcsoport megjelölése (igen – nem) és a térség foglalkoztatási helyzete khi-négyzet próbával vizsgálva nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. Ez utóbbi vélhetően visszavezethető a kis elemszámra is, hiszen egyes csoportok esetében nagy százalékos eltérések is találhatók a térségek csoportjai között. A legjobb helyzetű harmadban lévő térségek például 30 százalékponttal nagyobb arányban jelölték meg az alacsony képzettségűeket célcsoportként a legrosszabb harmadban lévőkhöz képest, és hasonló különbséget találunk a gyermekgondozásból 60

visszatérő személyek és az idősek esetében. A regisztrált tartós munkanélküliek, az inaktívak, valamint a romák voltak azok a csoportok, melyeket a legrosszabb helyzetű térségek a többi térségnél nagyobb arányban jelöltek meg célcsoportként.

26. táblázat: A paktumok fókusza munkaerő-piaci célcsoportonként a térség foglalkoztatási helyzete szerint Legrosszabb Legjobb helyzetű Középső helyzetű Összesen harmadban harmadban harmadban (49) van van (16) van (14) (16)

Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) Megváltozott munkaképességű emberek Fogyatékkal élő emberek 55–64 év közötti idősek Romák Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek Diplomás pályakezdők Nem diplomás pályakezdők Regisztrált tartós munkanélküliek Inaktívak, nem regisztrált tartós munkanélküliek Gyermekgondozásból visszatérő személyek Közmunkások Egyéb csoport

63% (10)

81%

93% (13)

(13)

73%

(36)

44%

56%

43%

47%

(7)

(9)

(6)

(22)

13%

38%

21%

22%

(2)

(6)

(3)

(11)

25%

38%

43%

33%

(4)

(6)

(6)

(16)

69%

63%

50%

57%

(11)

(10)

(7)

(28)

56%

63%

57%

57%

(9)

(10)

(8)

(28)

38%

50%

36%

39%

(6)

(8)

(5)

(19)

31%

31%

29%

29%

(5)

(5)

(4)

(14)

75%

69%

64%

67%

(12)

(11)

(9)

(32)

44%

38%

29%

35%

(7)

(6)

(4)

(17)

38%

31%

64%

41%

(6)

(5)

(9)

(20)

13%

25%

14%

18%

(2)

(4)

(2)

(8)

6%

6%

14%

8%

(1)

(1)

(2)

(4)

Mennyiben értek el sikereket a paktumok a különböző célcsoportoknál? A 9. ábrán foglaltuk össze, hogy akik az adott célcsoportot a paktum fókuszba helyezték, milyen arányban gondolták úgy, hogy valódi sikereket értek el náluk. A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a 61

paktum – ha egyszer célul tűzte ki – leginkább az alacsonyan képzetteknél (75%), a romáknál (71%) és a regisztrált tartós munkanélkülieknél (70%) ért el sikereket. A közmunkások esetében 122%-os sikerarányt láthatunk, amely abból fakad, hogy olyanok is sikereket értek el, akiknél ez a célcsoport eredetileg nem volt fókuszban.

9. ábra: A fókuszban lévő munkaerő-piaci célcsoportokkal való foglalkozás sikerességének megítélése 0%

20% 40% 60% 80% 100% 120% 140%

Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők)

75% 52%

Megváltozott munkaképességű emberek

45%


69%

55–64 év közötti idősek

71%

Romák

61%


47%

Diplomás pályakezdők

57%


70%



55%


122%

Közmunkások 100%

Egyéb csoport

A kérdőíves felmérés során a paktumok képviselőit arról is megkérdeztük, hogy a jövőben mely munkaerő-piaci célcsoportok támogatását tartanák kiemelten fontosnak (27. táblázat). Az alacsonyan képzettek támogatását a válaszadók 76%-a tartotta kiemelten fontosnak, őket követik a regisztrált tartós munkanélküliek (73%) és a diplomás pályakezdők (59%). A lista végén a közmunkások (35%), az inaktív, nem regisztrált tartós munkanélküliek (37%) és a fogyatékkal élők (37%) állnak. A korábbi eredményekkel 62

összehasonlítva ezek az arányok alapvetően magasabbak, tehát alapvetően szinte minden célcsoportnál többen jelölték meg azt, hogy a jövőben fontos lenne számukra szolgáltatásokat nyújtani, mint ahányan foglalkoztak velük az elmúlt időszakban. Kevesebb voksot tulajdonképpen egyedül a romák kaptak (57% vs. 51%).

27. táblázat: A jövőben kiemelten fontosnak tartott célcsoportok sorrendje (%; db)

8

Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) Regisztrált tartós munkanélküliek Diplomás pályakezdők Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek Romák Megváltozott munkaképességű emberek 55–64 év közötti idősek Nem diplomás pályakezdők

9


1 2

3 4

5 6

7

Fogyatékkal élő emberek Inaktívak, nem regisztrált 11 munkanélküliek 12 Közmunkások 13 Egyéb csoport

76% (37) 73% (36) 59% (29) 53% (26) 51% (25) 49% (24) 49% (24) 47% (23) 47% (23) 37% (18)

10

tartós

37% (18) 35% (17) 10% (5)

Mennyire voltak megelégedve maguk a célcsoportok a paktumok munkájával? Ez alapvetően akkor derülhet ki, ha a paktum figyelmet fordít az elégedettség szisztematikus feltérképezésére. Megkérdeztük tehát, hogy mérték-e a célcsoportok elégedettségét, és ha igen, akkor milyen módon. A 10. ábrán látható, hogy az érdemi választ adó paktumok felefele arányban (16-16 paktum) mérték, illetve nem mérték az elégedettséget.

63

10. ábra: A foglalkoztatási szolgáltatásokat igénybevevők elégedettségének mérése (%; db)

Mérték az elégedettséget 35% (17)

33% (16) Nem mérték az elégedettséget

33% (16)

NV/NT

Azon paktumok közül, akik mérték az elégedettséget, 63%-uk, azaz összesen 10 paktum jelölte meg a kérdőívek kitöltetését mint felmérési módszert. Emellett 5-5 paktumban a személyes interjúk és a csoportos beszélgetések jelentek meg a mérési módszerek között. Egy paktum egyéb módszert említett, ugyanis ők paktumra épülő projektekben képzési, foglalkoztatási elégedettség-vizsgálatot végeztek.

11. ábra: Elégedettség mérésének módszere (%; db)

63% (10)

70% 60% 50% 40%

31% (5)

31% (5)

30% 20% 6% (1) 10% 0% Személyes interjúkkal

Csoportos beszélgetésekkel

64

Kérdőívek kitöltetésével

Egyéb módon

A paktumokhoz érkezett visszajelzések szerint a szolgáltatásaikat igénybe vevők alapvetően elégedettek voltak a paktumok működésével, többnyire hasznosnak, példaértékűnek és hiánypótlónak tartották a foglalkoztatási együttműködéseket, negatív visszajelzésekről pedig senki nem számolt be. Mindemellett kiemelték azt is, hogy az érintettek információval való ellátottsága nagymértékben megnőtt. Volt olyan paktum, ahol az eseményekhez kötött kérdőíves felmérések eredményéből szimpátia és elégedettség tükröződött, mely véleményük szerint a kezdeti fenntartásokat kifejezetten oldotta, és a későbbiekben további szervezetek is csatlakoztak a paktumhoz. Tekintve, hogy milyen nehéz jól kivitelezni egy-egy foglalkoztatáspolitikai programot, az egyöntetű pozitív vélekedés kételyeket támaszthat az elemzőben. Úgy tűnik, hogy az elégedettség mérése kritikus visszajelzésekre nem volt alkalmas. Inkább legitimáló és kapcsolaterősítő funkciót töltött be. Természetesen az is elképzelhető, hogy a válaszadók szépítettek a valós tapasztalataikon.

65

2.11. A paktumok tapasztalata alapján melyek nevezhetők a „paktumtevékenység” kulcsterületeinek (sztenderdként elvárható tevékenységi területek) Miket tartanak a megkérdezettek a paktumok legfontosabb jövőbeli célkitűzéseinek és tevékenységeinek? A célok közül „nagyon fontos”-ként legtöbben a foglalkoztatási problémák feltérképezését és a paktum fenntartható működésének kialakítását jelölték meg (28. táblázat). Ezt szorosan követik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalával közvetlenül kapcsolatos fejlesztési célok, vagyis a foglalkoztatási paktumok klasszikus értelmét adó területek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a paktumok egy szűkebb körénél tágabb fejlesztési célok is megjelennek: nem csak a sok helyütt megjelölt helyi gazdaságfejlesztés, hanem a településfejlesztés, közösségépítés és a szociális problémák kezelése is. Végül, a közfoglalkoztatás bővítését alig páran érzik a paktumok feladatának; a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő átvezetését pedig a válaszadók fele jelölte meg nagyon fontos célként.

66

28. táblázat: A foglalkoztatási paktum jövőbeni eredményes működéséhez szükséges célok fontossága Nagyon Kevésbé Nem fontos NT/NV fontos cél fontos cél cél 1 2 3 4 5 6

Foglalkoztatással kapcsolatos problémák feltérképezése A paktum fenntartható működésének kialakítása Foglalkoztathatóság, képzettség javítása Piaci munkahelyek bővítése új vállalkozók vonzásával Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése Piaci munkahelyek bővítése helyi vállalkozóknál

39

5

0

5

39

5

0

5

38

5

0

6

36

6

0

7

35

7

1

6

34

7

0

8

7

Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása

33

8

0

8

8

Paktum szereplők koordinálása

32

10

2

5

9

Helyi gazdaságfejlesztés

32

9

0

8

10 Munkahelyek megőrzése

30

10

1

8

11 Támogatott munkahelyek létrehozása

26

15

0

8

26

14

0

9

22

15

4

8

22

17

0

10

21

16

5

7

7

17

15

10

tevékenységének

Közfoglalkoztatottak átvezetése munkaerőpiacra 13 Településfejlesztés 14 Közösségépítés 15 Szociális problémák kezelése 12

a

16 Közfoglalkoztatás bővítése

Melyek azok a tevékenységfajták, amelyeket a leginkább fontosnak tartanak a jövőre nézve? (29. táblázat) A paktumok 90%-a számára fontos tevékenység a résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése, 86%-a számára pedig a tervezés, stratégiaalkotás. Nagyjából hasonlóan sokan (75-80%) tulajdonítanak kiemelt jelentőséget a közös projektekre

pályázásnak,

illetve

ezek

megvalósításának,

a

paktumon

kívüli

kapcsolatépítésnek, a szakmai koordinációnak és a pályázati és projekttevékenységek támogatásának. Körülbelül a válaszadók 2/3-a említette a jövőbeli kulcstevékenységek

67

között a résztvevők fejlesztéseinek, tevékenységeinek koordinációját, a sajtóval és a nyilvánossággal, illetve a kormányzattal való kapcsolattartást. 29. táblázat: A paktumok jövőbeni feladatai az egyes tevékenységek fontossága szerint (%; db)

1

Résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése

90% (44)

2

Tervezés, stratégiaalkotás

86% (42)

3


81% (40)

4

5

6

7 8 9

A helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja Sajtó képviselőivel való kapcsolattartás, nyilvánosság Központi kormányzattal való kapcsolattartás, kapcsolatépítés

80% (39)

78% (38)

76% (37) 67% (33) 63% (31) 61% (30)

2.12. Menedzsment-szervezet. Rendelkezésre álló erőforrások (17, 19) Menedzsment A paktumok igen eltérő mértékben intézményesültek a különböző térségekben. A kérdőíves felmérésben kitértünk arra is, hogy működik-e, és ha igen, milyen formában a paktum menedzsment-szervezete. A paktumok többségénél, 49%-ánál a paktum menedzsmentje az egyik tag szervezetén belül működött. A paktumok 33%-ánál nem volt a paktumnak menedzsmentje, mivel a paktum jelenleg gyakorlatilag nem működik, illetve a paktumok 8%-ának menedzsmentjéről nincs érdemi információnk. A paktumok 10%ánál nincs menedzsment, annak feladatait az Irányító Csoport látja el (12. ábra).

68

12. ábra: Van-e a paktumnak menedzsmentje?

Igen, a paktum menedzsmentje az egyik tag szervezetén belül működik

8% (4) 49% (24)

Nincs, a menedzsment feladatait az Irányító Csoport látja el

33% (16)

Nincs, a paktum jelenleg gyakorlatilag nem működik

NT/NV

10% (5)

A menedzsment létszámát tekintve a paktumok átlagosan 3,4 fővel működnek, illetve működtek a paktum utolsó aktív évében (30. táblázat). Volt olyan paktum, ahol a menedzsment mindössze egy fővel működött, és olyan is, ahol a menedzsment-szervezet 16 főt számlált. A menedzsment taglétszáma tehát rendkívül változatos a különböző paktumok esetében. 30. táblázat: A menedzsment tagszáma a paktum legutolsó aktív évében N 40

Minimum Maximum 1

16

Átlag

Szórás

3,4

2,925

A főállású alkalmazottak számát tekintve a paktumok képviselőinek véleménye szerint területi kiterjedéstől függetlenül átlagosan 3 főre van szükség a menedzsmentben a hatékony működéshez. A kistérségi, járási vagy települési szintű paktumok között azonban volt olyan, aki szerint 15 fő állású alkalmazott szükséges a hatékonyság eléréséhez.

69

31. táblázat: Véleménye szerint hány fő állású alkalmazottal tud a menedzsmentszervezet hatékonyan működni? N Összesen Kistérségi, járási vagy települési Kistérségi, járási vagy települési szintnél nagyobb területű

Minimum Maximum

Átlag

Szórás

41

1

15

3,0

2,153

31

1

15

3,1

2,433

7

2

4

2,9

0,690

A menedzsment-szervezet alkalmazottainak elvárt iskolai végzettsége tekintetében a paktumok képviselőinek többsége felsőfokú végzettséget jelölt meg minimális elvárásként, preferált képzési területként pedig szociális, közgazdasági, menedzseri, andragógiai, mérnöki, pénzügyi vagy településüzemeltetési diplomákat jelöltek meg. A szakmai tapasztalatot is rendkívül fontosnak tartják, azonban nincs egységes álláspont annak időtartamáról, ugyanis többen min. 3-5 évet tartanának kívánatosnak, de vannak, akik nem emelik ki az időt, hanem inkább a szakterületre fókuszálnak. A szakmai tapasztalat típusa szerint is nagy a szórás a válaszadók véleménye között, ugyanis kiemelték többek között a kulturális, gazdasági, területen, humánpolitikai, szociális, közigazgatási, valamint a mérnöki területeket is. Az alkalmazottak tulajdonságaira és egyéb készségeire vonatkozóan is számos válasz érkezett, amelyekben kiemelik az empátiát, a nyitottságot, a kommunikációs készséget, a koordinációs, szervezési készségeket, a kreativitást, a tárgyalóképes nyelvismeretet, valamint az informatikai jártasságot is. Rendelkezésre álló erőforrások A paktumok hatékony működéséhez a menedzsment-szervezet megléte önmagában nem elegendő, szükségeltetik hozzá az is, hogy a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez rendelkezésre álljanak bizonyos erőforrások. A paktumok 63%-ának rendelkezésére áll egy legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával. 65%-uk rendelkezik internet-eléréssel, biztonságos számítógépekkel, jogtiszta irodai alkalmazásokkal felszerelve és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel. 67%-uk számára biztosított a vezetékes vagy mobil telefonhasználat, valamint egyéb irodaszerek. Paktum-koordinációs honlapja a paktumok 53%-ának van. Belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár azonban mindössze a paktumok 29%-a számára 70

elérhető, és ennél még kisebb arányban, 24%-ban rendelkeznek a paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyvvel. 32. táblázat: A paktum menedzsmentjének működéséhez szükséges biztosított infrastrukturális erőforrások aránya Legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel Vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása Paktum koordinációs honlap Belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan A paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv

63% (31) 65% (32) 67% (33) 53% (26) 29% (14) 24% (12)

Az intézményesülés egyfajta mércéjének tekinthető, hogy rendelkezik-e egy paktum akciótervvel, éves munkatervvel és költségvetéssel. Az elkészített paktumstratégiához kapcsolódóan a paktumok 41%-a rendelkezik kialakított rövid távú működési akciótervvel, azonban a partnerség által elfogadott éves munkatervvel csak 37%-uk. Éves költségvetéssel rendelkeznek a legkevesebben, ugyanis a paktumok mindössze 20%-ának volt ilyen az elmúlt időszakban (13. ábra).

71

13. ábra: Rövid távú működési akciótervvel, a partnerség által elfogadott éves munkatervvel és költségvetéssel való rendelkezés aránya 59% (29) 60%

50% 43% (21)

41% (20) 37% (18)

40%

37% (18) Rendelkezik vele

30%

Nem rendelkezik vele

22% (11)

20% (10) 20% (10)

20% (10)

NV/NT

20%

10%

0% Rövid távú működési akcióterv

Éves munkaterv

Éves költségvetés

A tervekkel kapcsolatosan érkezett néhány megjegyzés is, melyek többsége arra vonatkozott, hogy a működés szünetelése miatt nincsenek ilyen terveik. Voltak olyan paktumok, ahol a finanszírozás beszüntetése és a csökkentett módon megítélt támogatások is hátráltatták az ilyen jellegű tervek elkészítését. Az erőforrásokat illetően arra is rákérdeztünk, hogy a foglalkoztatási paktum biztonságos, fenntartható működéséhez milyen infrastrukturális feltételek fontosak. A 33. táblázatban látható, hogy a legtöbben a jövőre nézve a technológiai hátteret, tehát az interneteléréssel és tiszta szoftverrel rendelkező számítógépeket, valamint az azokhoz tartozó nyomatási

lehetőséget

tartják

kiemelkedően

fontosnak

(73%).

Emellett

a

telefonhasználat és az irodaszerek biztosítása is nagyon lényeges feltétel (71%). Érdekes, hogy az önálló irodahelyiséget csak a válaszadók 57%-a tartotta nagyon fontosnak, ami arra utal, hogy szükség esetén a fizikai elhelyezés más módon, más szervezeti funkciókkal integráltan is megoldható lehet. Legkevésbé fontosnak összességében a paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyveket tartják.

72

33. táblázat: A foglalkoztatási paktum biztonságos, fenntartható működéséhez fontosnak tartott infrastrukturális feltételek Nagyon fontos

Fontos

Nem NT/NV fontos

Legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosításával

57% (28)

29% (14)

6% (3) 8% (4)

Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel

73% (36)

16% (8) 2% (1) 8% (4)

Vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása

71% (35)

18% (9) 2% (1) 8% (4)

Paktum koordinációs honlap

51% (25)

Belső és külső hírlevél rendszer és dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan

közös

A paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv

37% (18) 24% (12)

37% (18) 39% (19) 47% (23)

10% (5)

10% (5) 14% (7)

12% (6)

16% (8)

2% (1)

Végül, a paktumokat megkérdeztük arról is, mekkora az az összeg, amelyet éves szervezeti költségvetésként elegendőnek tartanának a menedzsment hatékony és fenntartható működéséhez. A kérdést megválaszoló összesen 31 paktum átlagosan 14 millió forintot tartana kívánatosnak, de volt olyan paktum is, mely 85 millió forintot gondolna elégségesnek. A kistérségi, járási vagy települési szintű paktumok átlagosan magasabb összeget jelöltek meg elegendőnek, mint a nagyobb területi kiterjedésű paktumok, azonban a minimum összeg tekintetében a kisebb területi szinten működő paktumok sokkal megengedőbbek, ugyanis nagyobb területű szintű paktumok esetében a legkevesebbként megjelölt összeg is 6 és félmillió volt.

73

34. táblázat: Éves szervezeti költségvetésként elegendőnek tartott összegek a menedzsment hatékony és fenntartható működéséhez N Összesen

31

Kistérségi, járási vagy települési Kistérségi, járási vagy települési szintnél nagyobb területű

25

4

Minimum Maximum Átlag Szórás 85 millió 13,7 millió 16,8 millió 3 millió Ft Ft Ft Ft 85 millió 14,3 millió 18,6 millió 3 millió Ft Ft Ft Ft 6 millió 500 ezer Ft

14 millió Ft

10,1 millió 30.6 millió Ft Ft

2.13. Kommunikáció, PR tevékenységek (18) A fentebb közült táblázatok alapján bepillantást nyerhetünk a megállapodásokhoz kötődő kommunikációs

tevékenységekbe

és

az

azokkal

kapcsolatos

attitűdökbe.

Az

együttműködések keretében végzett tevékenységek közül a legnagyobb arányban a kommunikációt és a kapcsolatépítést jelölték meg a válaszadók (78%, ld. 24. táblázat), mi több, a legtöbben ezt tartották olyan tevékenységnek, ami hozzájárult a paktum céljaihoz (65%). Egyéb kommunikációs tevékenységeket ellenben jóval kisebb arányban végeztek, illetve tartottak fontosnak a megkérdezettek. Kevesebb, mint felük (47%) tartotta a sajtó képviselőivel és a nyilvánossággal a kapcsolatot, a központi kormányzattal pedig mindössze 18%-uk. Ennek megfelelően e tényezőkkel kapcsolatban kevesebben vélekedtek úgy, hogy azok hozzájárultak a paktumcélokhoz. Míg a központi kormányzattal való kapcsolattartást arányaiban és számszerűen többen jelölték meg, mint ahányan ilyen tevékenységet végeztek (22%), a sajtóval és a nyilvánossággal való kapcsolattartás esetében az eltérés ellentétes irányú, hiszen csak 35%-uk vélte úgy, hogy ezek hozzájárultak a célok eléréséhez. Az előbbire az lehet a magyarázat, hogy a néhány, a központi kormányzattal kapcsolatot nem tartó megkérdezett is úgy értesült, hogy az ilyen kommunikáció elősegítheti a célok megvalósulását. Az utóbbi ezzel szemben azt jelentheti, hogy a sajtóval kapcsolatot tartó, PR tevékenységeket végző együttműködések jelentős része nem találta úgy, hogy ez közelebb viszi őket a lefektetett célokhoz. A paktumok jövőbeni feladatait illetően a kommunikációs tevékenységek „rangsora” hasonlóan alakult, mint az aktuális feladatok esetében. Mint a 29. táblázatban látható, a megkérdezettek túlnyomó része (90%) fontosnak tartotta a paktumok jövőbeni feladatait illetően a résztvevők közötti párbeszéd elősegítését. A többi kommunikációs tevékenység ugyan az egyéb feladatokhoz képest kisebb súllyal szerepelt ugyan, de még így is a 74

válaszadók közel kétharmada tartotta fontosnak sajtó képviselőivel való kapcsolattartást és nyilvánosságot (63%), valamint a központi kormányzattal való kapcsolatépítést (61%). Ez azt jelenti, hogy ezeket a tevékenységeket többen tartották fontosnak, mint ahányan végezték, illetve ahányan úgy gondolták, hogy ez hozzájárul a paktumcélokhoz. Ez arra utalhat, hogy a megkérdezett szereplők nem csak a hagyományos paktumcélokban gondolkodnak a jövőben végzendő tevékenységek meghatározásakor; az alapcélokon túl vélhetően rendelkeznek egy olyan mellékes célhalmazzal, ami a nyilvánosság és a kormányzat informálására irányul.

2.14. Költségvetés, finanszírozás (20) Milyen volt a paktumok költségvetésének szerkezete, és milyen finanszírozási struktúrát tartanának a jövőben kívánatosnak a megkérdezettek? A kérdőívben felsoroltunk különböző típusú forrásokat, amelyekhez minden válaszadónak százalékban kellett hozzárendelnie azt az arányt, amekkora része a költségvetésnek az adott forrásból érkezett. Külön rákérdetünk a menedzsment szervezeti működéséhez szükséges, illetve a paktum fejlesztési projektjeihez felhasznált források összetételére. A paktumok menedzsmentjének fenntartásához szükséges finanszírozás nagy része jellemzően a paktumtámogatási pályázati forrásokból érkezett. Egyrészt ezt a forrást jelölték meg legtöbben pozitív értékkel (35), másrészt a megjelölők között átlagosan a források 78,4%-a ebből származott. Jelentős forrásként jelent meg az önkormányzati vagy társulási forrás is, hiszen 17 paktum esetében volt ilyen származású bevételük, valamint volt olyan paktum is, melynél a menedzsment szervezeti működtetésének 100%-a ebből származott. Legkevésbé jelentős forrásnak a partnerek által befizetett, illetve biztosított támogatás számított, ugyanis e forrás esetében a beírt maximális összeg is mindössze 20%-a volt a költségvetésnek (35. táblázat). 35. táblázat: A menedzsment szervezeti működtetésének finanszírozási forrásai a legutóbbi aktív évben

Paktumtámogatási pályázati forrás

35

0%

100%

Átlagos arány 78,4%

Más elnyert pályázati forrás

15

0%

80%

28,7%

Önkormányzati vagy társulási forrás

17

0%

100%

25,8%

Partnerek által befizetett/biztosított támogatás

14

0%

20%

4,0%

Saját bevétel

14

0%

100%

21,3%

N

75

Minimum Maximum

A paktumok fejlesztési projektjeinek finanszírozási forrásai összességében még magasabb arányban érkeztek paktumtámogatási pályázati forrásokból, mint a menedzsmentnél láttuk (80,9%). Mindemellett a 36. táblázatban látható, hogy a fejlesztési projektek finanszírozása tekintetében a nem paktumtámogatási, hanem más elnyert pályázati forrásoknak is számottevő szerepe volt 15 paktumnál, ahol átlagosan a bevételek 50,3%-a érkezett ilyen forrásból. 36. táblázat: A paktum fejlesztési projektjeinek finanszírozási forrásai a legutóbbi aktív évben

Paktumtámogatási pályázati forrás

N 31

Minimum Maximum 0% 100%

Más elnyert pályázati forrás

15

0%

100%

50,3%

Önkormányzati vagy társulási forrás Partnerek által befizetett/biztosított támogatás Saját bevétel

10

0%

100%

25,5%

6

0%

0%

0,0%

9

0%

100%

18,9%

Átlag 80,9%

2.15. A paktum SWOT elemzése A paktum SWOT elemzését is elvégeztettük a válaszadókkal, majd az egyes általuk megítélt sikerességi kategóriákba sorolva megnéztük, hogy milyen erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és korlátokat említettek a paktumok képviselői. A következő oldalakon a SWOT elemzéseknél megszokott táblázatos formában közöltük a megkérdezettek által adott válaszokat. Külön táblázatok készültek aszerint, hogy összességében mennyire tartották sikeresnek a paktumok működését.

76

Paktum SWOT elemzése: Sikeres volt a paktum Erősségek

Gyengeségek

150 munkahely létrehozását célzó több térséges program megvalósítási

A Paktumot működtető projekt befejezését követően nincs a működtetésre

referencia

forrás.

A Paktum résztvevői közötti szoros együttműködés.

A pályázati források megszűnésével gyengül a partnerek együttműködési kedve

az érintettek legszélesebb körét vonja be

A térségre jellemző szezonalitás a foglalkoztatás tekintetében

civil menedzsmentszervezet

az eredmények hozzárendelése gyakran nem egyértelmű (a paktumban induló

Egymást erősítő együttműködések

együttműködés azon kívül teljesül ki)

Foglalkoztatási hálózat

Dologi költség nagysága

Földrajzi adottság - Hívógató Nyugat Nógrád megye

érdektelenség

Gyors információáramlás

finanszírozás hiánya

helyismeret

finanszírozás

Jó célok, kapcsolatrendszer

Forráshiány (önkormányzat, vállalkozások)

jó menedzsment munka

gazdasági válság miatti érdektelenség

Jól működő irányítócsoport

Gyengülő kapcsolati háló

kapcsolatteremtés

halmozottan hátrányos helyzet

kapcsolatteremtés

időtartam

Közös célok

munkahelyi háttér

menedzsment szervezet tapasztalata

munkaügyi központok közül a 3 megyéből csak a vasi vesz részt a paktumban

Mikro térségi települések összefogása, céljaik összehangolása

működési források hiánya

Nagylétszám foglalkoztatása

működési pályázatok hiánya

partneri kapcsolatok kiépítése

Nem állt rendelkezésre kellő szakember a pályázatok elkészítéséhez,

partnerségi kör szerkezete

végrehajtásához

sikeres rendezvények (állásbörzék, találkozók

nem működik támogatás hiányában

sok aktív tag

Nógrád Megyei Bürokratikus Hatóságai

77


Gyengeségek

széles együttműködés

pályázatoktól függőség

világos célok

Széleskörű – nehezen mozgatható és irányítható

elkötelezett gesztor

szűk gazdasági terület

Információáramlás

Társadalmi problémák nyomásgyakorlása

jó szakmai gárda

szűk partnerség

4 éves folyamatos működés, több sikeres projekt

gyakorlati megvalósíthatóság

partneri kapcsolat

tőkehiány

kialakult együttműködés

a 13 induló paktumból jelenleg csak 5-6 aktív

Szakmai felkészültség

hátrányos helyzetű térség

Erős kapcsolati hálózat

nem termelő szféra elsődleges

jó kapcsolat a tagok között

Komplex problémák

uniós pályázat megvalósítói tapasztalat

Nem működik paktumtámogatás nélkül

Aktív személy a paktum élén

"nagyfoglalkoztató" vállalkozások hiánya

Nagyon jól működő Irányítócsoport és Paktummenedzser.

állami szféra közömbössége

Helyzetfeltárás, stratégiaalkotás

A paktumban a vállalkozói oldal részvétele alacsony szintű

Jó menedzsment, aktív munkaügy kirendeltségi vezető

Menedzsment hiány

hálózatépítés

A fenntarthatóság nem volt követelmény

elkötelezett kulcsszereplők

folyamatmenedzsment hiány

rendszeres kapcsolattartás

kevésbé aktív önkormányzatok

Több település részvétele

nem tud saját tagjai által fennmaradni

rugalmasan fókuszál az aktuális feladatra, kihívásra

Fejlesztésekhez szükséges pályázati önerő hiánya

széleskörű együttműködés, partnerháló

Nincs mérhető eredmény

megfelelő szakértelem

a konkrét témáktól függetlenül is működő érdeklődés/aktivitás fenntartása

78


Gyengeségek

Széles körű kapcsolatrendszer

nehézkes

Pályázati lehetőségekről értesülés

alkalmak száma

pályázatok

nincs kihasználva

jó partnerség

Munkaügyi szervezetek átszervezése

jól működő menedzsmentszervezet

kevés volt az információ az elkövetkező időszak (évek) pályázati lehetőségéről

elért eredmények

fenntarthatóság esélytelensége a tőkehiány miatt

Igények pontos ismerete

a paktum aktivitása meghatározóan a menedzsment szervezet

Humánerőforrás fejlesztési elképzelések összefogása, koordinálása

ad-hoc működés

Vállalkozó szellemű önkormányzatok (START munkában)

Résztvevői inaktivitás

A közös stratégiai célok elősegítése érdekében a fejlesztések és a források

nincs konkrét szakpolitikai definíció

koordinációja.

a tagok felelősségi és személyi köreinek folyamatos változása, változtatása

Bizalom

Szakképzettség hiánya

Aktív partnerek (gazdasági válság 2009)

a paktumok finanszírozása nem biztosított

közösségfejlesztés

kiszámíthatatlan munkaerő piaci trendek

bizalom a tagok között

irányító csoport nem működik rendszeresen

helyi igények definiálása Korábban működött felállított ICS gyors reakcióképesség az egymással amúgy kevésbé kommunikáló szektorok együttgondolkodása miatt média megjelenés közös célok támogatottság szakmai elismertség

79


Gyengeségek

Több éves szakmai tapasztalat 85% állami támogatás munkaerő-közvetítés hatékony együttműködések Megalkotott térségi stratégia, foglalkoztatásban elért eredmények

Paktum SWOT elemzése: Sikeres volt a paktum Lehetőségek

Korlátok, veszélyek

partnerség bővítése

partnerek érdektelensége fásultsága

munkahelyteremtés

finanszírozás

partnerség bővítése

pénzhiány

a REKORD tapasztalatok átadásával megyei paktumok kialakítása

az erősen centralizált kormányzati működés nem kedvez a paktumszerű

megfelelő bérezés

együttműködéseknek

új stratégia alkotása

megfelelő képzettségű munkatárs

Helyi gazdaságfejlesztés

Forráshiány

Foglalkoztatáspolitikai

elemeket

tartalmazó

fejlesztési

programok

Nem önálló jogi személyiség

támogatásszerzése

a tagok érdektelenségének erősödése

képző intézmények és foglalkoztatók koordinációjának erősítése

Ha nem lesz a jövőben sem biztosított a stabil működéshez szükséges támogatás

A szociális gazdaság erősítése

A Paktumok eredményes, és hosszútávon fenntartható működéséhez folyamatosan

Paktumtámogatási pályázati lehetőségek kihasználása.

biztosítani kell (kellene) a Paktumok működtetéséhez szükséges személyi, tárgyi

80



Szükségletek újra definiálása

és szakmai feltételeket.

Új országos, megyei projekt, támogatás

Finanszírozás hiány

érdekképviselet

Saját forrás igény, fenntartási kötelezettség

vállalkozásbarát önkormányzatok fejlesztése

érdektelenség

igényekhez igazítható fejlesztési projektek kidolgozása

nem finanszírozott menedzsment kapacitásai kimerülhetnek

Paktum újbóli működtetése

pénzügyi támogatás hiánya

megoldásokat találhat a kihívásoknak a tagok közvetlen tevékenységi körén kívül

Menedzsment hiánya

eső vonatkozásaira

tevékenysége leszűkülhet, a fő aktorok egy-egy kiemelt ügyére

intenzív, hetente-kéthetente konzultáció a partnerekkel

munkaerő piaci lehetőségek

közös összefogások kihasználása

Gazdasági esélyegyenlőtlenségek növekedése

Forrásszerző képesség növelése

A paktumban vállalt foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének meghiúsulása

Szomszédos településeknek közös fejlesztési cél meghatározása, pályázat útján

működési forráshiány

megvalósítása,

tapasztalat hiánya

jobb együttműködés

érdekek ütközése önkormányzatok részéről

foglalkoztatás

a megyei rendszer létrehozásával a REKORD elveszítheti legitimitását, és nem

korábbi tapasztalatokra épülő új tervek

hasznosulnak a tapasztalatok

TOP

paktumos

intézkedés

összehangolt

megvalósítása

az

érintett

saját forrás hiánya

kulcsszereplőkkel a vállalati igényeknek megfelelően

Fluktuáció

pályázati pénzeszközök

Fejlesztéspolitikai irányok változása

újraszervezett együttműködés

népesség öregedése, elvándorlása

Érdekképviseleti és lobby funkció

Válság utáni gyenge vállalkozások

Országos szintű és határon átnyúló kapcsolatépítés

Iroda biztosítása, megfelelő eszközökkel, technikával

foglalkoztatási potenciál erősítése (pl. turisztikai fejlesztésekkel)

pénzhiány

81



Önellátásra törekvés kihasználása pl. Belső piac létrehozásával

KMR régióban korlátozott EU-s források

Paktum stratégia aktualizálása

a korábbi kapcsolattartó már nem áll alkalmazásban

Paktum iroda létrehozása, munkahelyek

Pályázati kedv hiánya

véleményezési szerepkör

a tagok nem mozgósítják erőforrásaikat az együttműködés fenntartása érdekében

turisztikai célú együttműködések, projektek

érintettek képzettsége

hét éves tervezési ciklus elején járunk

Foglalkoztatási szint csökkenése

Új pályázatok kihasználása

Külső jogszabályi környezet gyors változása

az együttműködők tevékenysége jobban kiszolgálja a partnerek valós elvárásait

összefogás

partnerkapcsolatok további bővítése

projektfinanszírozás megszűnése

közös fejlesztési projektek

Jogi szabályozatlanság

Partnerségi kapcsolatok erősítése

Kiábrándultság, szegénység

Helyzetértékelés elkészítése

Új menedzsmenti

átképzés

érdektelenség

ellátási terület kiterjesztése

az aktivitás nem a tagok valós problémáira reagál

híd szerep a helyi paktumok és a kormányzat között

Fiatalok elvándorlása

újabb projekttervek

menedzsment elvándorol

Országos szintű és határon átnyúló paktum hálózat Összehangolt munkaerő-piaci együttműködés Kis- mikro vállalkozások fejlesztésének segítése Újra magasabb mértékű kommunikáció, együttműködés pályakezdők támogatása új partneri kapcsolatok építhetők ki elősegítheti új munkaerőpiaci szolgáltatások kifejlesztését, bevezetését

82



további képzések Sármelléki ipari park, repülőtér fejlesztése fejlesztés paktumok összefogása szociális gazdaság számára is fejlődési keretet biztosítani Civilek szerepe a kommunikációban Munkahelymegtartás, új munkahelyek létrehozása pályaorientációs modell továbbfejlesztése

83

Paktum SWOT elemzése: Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt Erősségek

Gyengeségek

Kialakult fejlesztői kör

Gyenge elköteleződés

Ismeretség

Pénzhiány

széles körű helyi partnerség

Forráshiány

Kapcsolati háló

Pénzügyi háttér nem megfelelősége

kiterjedt kapcsolatrendszer

finanszírozás hiánya

kommunikáció

szakember hiány

Helyi igények ismerete

Hátrányos helyzetű térség

politikai támogatottság

a programbéli részvétel különböző intenzitású volt

képzett, gyakorlott menedzsment

Menedzsmentváltás

Jól működő menedzsment szervezet

Támogatási forrás hiánya

Kedvező mezőgazdasági termelési adottságok

A lakosság iskolai végzettségi viszonyai kedvezőtlenek

kiválóan felkészült szakemberek

elégtelen anyagi forrás

A menedzser szervezet

Forrás hiány

Széleskörű lokális érdekeken alapuló partnerség

Ellenérdekeltségek, versenyhelyzet az együttműködés helyett

Innovatív projektek

Hálózatosodás szintje

Közös tapasztalatok

Tudás és ismeret hiány

Elhivatottság a partnerek között hosszú távú együttműködésre

Finanszírozási háttér nem kidolgozott

Rendelkezésre álló humán és infrastrukturális erőforrások

érdektelenség a munkavállalók részéről

hatékony koordináció

Magas munkanélküliség

összefogás

a választásokat követően az új városvezetés nem érezte magáénak a már futó

Partnerek ismeret

projektet

megvalósult szakmaközi együttműködések

vállalkozók motiválatlansága

helyi munkaerő igények feltárása

Egyes tagok motiválatlansága

84

Paktum SWOT elemzése: Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt Erősségek

Gyengeségek

A paktum tagjai közötti együttműködés

Nagymértékű elvándorlás, romló korösszetétel

Turisztikai vonzerők, természeti, táji és kulturális értékek nagy száma, természeti

célcsoportok tagjai kiválasztásának módja

értékek viszonylag ép állapota

Szakmai ismeretek hiánya

jó háttér infrastruktúra

Az egyes szereplők felelősségvállalási, motivációs és aktivitási hiánya

A lelkesedés

Munkaprogram és költségvetés hiánya

Komplex problémakezelés a helyi szintű stratégia mentén

kistérség kedvezőtlen szociális helyzete

Közös gazdasági helyzet

munkaadók érdektelensége

Alapos helyzetfeltárás

képzők felkészületlensége

jól működő menedzsment

A halmozottan hátrányos helyzetű népesség (romák) aránya magas

széles körű szakmai tudás

Szakértők hiánya

célirányos képzés

Formális együttműködések

Megfelelő képzett szakemberek a menedzsmentben

tevékenység intenzitásának rapszodikussága

Nagy számban áll rendelkezésre átképezhető munkaerő

Társadalmi ismertség, elfogadottság/ beágyazottság alacsony szintje

Az alakítható vállalkozási kedv Az évek alatt felhalmozott tapasztalatok, adatok Magas színvonalú foglalkoztatási és képzési stratégia rendelkezésre állása foglalkoztatással kapcsolatos jó gyakorlatok megismerése, közös ötletelés paktum értelmének tudatosulása Szakértelemmel

és

gyakorlati

tapasztalatokkal

rendelkező

humán

erő

(menedzsment)

85

Paktum SWOT elemzése: Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt Lehetőségek


Több éves támogatási program

Közmunka, nem szolgálja a kilépést

Kapcsolati tőke bővítése

Személyes kapcsolatok kihasználatlansága

Menedzsment szervezet (FELGA)

Pályázati források hiánya

Új kapcsolatok, együttműködések generálása

érdektelenség

partnerek

nehezen tervezhető támogatások

új álláshelyek kialakítása

különböző fenntartói hozzáállás korlátozta a közös munkavégzést

Képzések szervezése

menedzsment elfogadottsága a célterületen

a szakmai kapcsolatok megerősítése, kiszélesítése

Paktum feloszlása

stabil, motivált stáb alkalmazása

A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik

Pályázati források

állami támogatás esetleges megszűnése

Munkahelyteremtő befektetők érdeklődése a térség iránt

Egyéni érdekek előtérbe kerülése

együttműködések bővítése

Gazdasági és politika folyamatok partnerségre gyakorolt negatív befolyásoló

A táj adottsága, természeti erőforrások

hatása

Összehangolt helyi fejlesztések, közös projektek

Állami koordináció

Törvényi szabályozások

Időhiány

Naprakész információ továbbítás

Érdektelenség

Kidolgozott foglalkoztatási és képzési stratégia

kiszámíthatatlan jogszabályi változások

Projekttervek kidolgozása

a kerületekből delegált szakemberek személye időnként változott

közös projektek kidolgozása

szakképzettséget nyert emberek emigrálása

foglalkoztatás elősegítése

Érdektelenség partnerek részéről

Munkahelyteremtés

A befektetők távolmaradása, a tartós tőkehiány leküzdéséhez szükséges

a jó gyakorlatok átvétele, megvalósítása

finanszírozási források hiánya

további munkalehetőségek megjelenése

gazdasági fejlődés megtorpanása, visszaesése

86

Paktum SWOT elemzése: Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt Lehetőségek


Határon átnyúló együttműködés erősítése

A források nem megfelelő elosztása

Növekszik a kereslet a minőségi, komplex turisztikai termékek és a

Finanszírozásból adódó sérülékenység – a támogatásból kieső idő alatt elvésznek

rendezvényturizmus iránt

az elért eredmények

pályázatokon való részvétel konzorciumi szinten

Motiváltság

Vállalkozások minimális szintje

Motiváció hiánya

Foglalkoztatáspolitikai elvek széleskörű elfogadása és beépítése a vállalkozások

vállalkozók, munkaadók érdekeltsége hullámzó

fejlesztéseibe

új szakképzések akkreditációs folyamatának problémái

Munkaügyi mamut szerepének csökkentése

Túl sok partnerrel nehéz az érdemi egyeztetés és együttműködés

Térségi és külső erőforrások bevonása

motiválatlanság

közfoglalkoztatás több kerület részvételével közös projektek létrehozása képzési lehetőségek bővítése paktumok közötti együttműködés A társadalmi tőke kihasználása, mobilizálása Határ menti együttműködések Információs csatornák vállalkozói adatbázis létrehozása, folyamatos párbeszéd a fenntartó és a vállalkozók, munkaadók között célirányos paktum működtetés

87

Paktum SWOT elemzése: Nem volt sikeres a paktum Gyengeségek

Erősségek Jó kapcsolatrendszer

Rövid távú gondolkodás

Határ menti szakmai kapcsolatok kialakítása

A tagok aktivitásának hiánya

Vannak tapasztalatok

Forrás-orientált tervezés

Foglalkoztatási információk rendelkezésre állás

Kezdeményezőkészség-, ötlet nehézkessége

Lehetőségek


TOP források

Pénzügyileg, szervezetileg (kormányzati átalakítások) nem fenntartható

Tapasztalatok átadása

A laza szervezeti háló szakadása

Magyar-szlovák együttműködés

Lehetőségeket beszűkítő szakmai elvárások a támogató részéről

Foglalkoztatási programok megismerése

A paktum tagok közös gazdasági érdekeltségének hiánya

88

2.16. A paktumok jövőjére vonatkozó elképzelések (22) A fentiekben áttekintettük, milyen tagságot, célcsoportokat, célokat, tevékenységeket, infrastrukturális és finanszírozási feltételeket tartanak kívánatosnak a jövőben a válaszadók. Amint láttuk, elsősorban a Megyei Munkaügyi Központok, a munkaügyi kirendeltségek, az egyéb települési önkormányzatok, kis- és középvállalatok, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, valamint a civil szervezetek részvételét tartják fontosnak. Kiemelten fontos célcsoportként többnyire az alacsonyan képzettek, a regisztrált tartós munkanélküliek, valamint a diplomás pályakezdők állnak a válaszadók preferenciarendezésének élén. A célok közül

a

foglalkoztatással

kapcsolatos

problémák

feltérképezése,

kezelése,

a

foglakoztathatóság, képzettség javítása, valamint a piaci munkahelyek bővítése állnak az élen. A jövőben fontosnak tartott tevékenységek fontossági sorrendjének dobogós helyein pedig a résztvevők közötti kommunikáció, a párbeszéd elősegítése, a tervezés és stratégiaalkotás, valamint a közös projektekre való pályázás állnak. A paktumok jövőjével kapcsolatban fontos kérdésként merül fel ezeken kívül a paktumok pozíciója, státusa a foglalkoztatáspolitika országos rendszerében. E státus alapvető ismérve a paktumok autonómiája. A válaszadókat arra kértük, hogy a paktum főbb működési területeit értékeljék egy négyfokozatú skálán aszerint, hogy mennyire tartják fontos az autonómiát. A válaszok átlagából kiderül, hogy az autonómiára az igény leginkább a menedzsmentszervezet kialakítása terén jelentkezik (3,7-es átlagérték), de fontosnak tartják a gazdálkodásban való függetlenséget is (3,6). Emellett viszonylag kis szórással tartják nagyon fontosnak a célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztásában való önállóságot (3,4) is. A paktumok legkevésbé a tagság meghatározása tekintetében érzik szükségét az önállóságnak (3,0). Összességében jelentős mértékű autonómiaigényt fogalmaztak meg csaknem minden tevékenységi dimenzióban.

89

37. táblázat: Működési területek, melyeken fontos lenne a paktum autonómiája

Tagság meghatározása

N 43

Átlag 3,0

Szórás 1,144

Menedzsment-szervezet kialakítása

43

3,7

0,708

Gazdálkodás

41

3,6

0,733

43

3,4

1,007

43

3,5

0,592

44

3,4

0,784

Foglalkoztatáspolitikai célok meghatározása A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása Közös projektek tartalmának meghatározása

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók milyen erős döntési jogosultságokat rendelnének a jövőben a paktumokhoz. Megkérdeztük a kérdőívet kitöltőket, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a térségi foglalkoztatási viszonyok javítása érdekében a paktumok rendelkezzenek e bizonyos jogosítványokkal, avagy nem (38. táblázat). 38 paktumszervezet értett egyet azzal, hogy a paktumok támogató nyilatkozatot adhassanak a területéről benyújtott foglalkoztatáspolitikai célú pályázatokhoz, és ez jelentsen előnyt az elbírálásnál. Valamivel kevesebben, 32-en értettek egyet azzal, hogy a paktumnak véleményezési joga is legyen a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai célú pályázathoz, amelyet az elbíráló legyen köteles figyelembe venni. Lényegesen kevesebben, mindössze 12-en gondolták úgy, hogy a paktumnak vétójogot kell adni a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai pályázatok esetében – 25 paktum e jogosultság biztosításával egyáltalán nem értett egyet. Összességében úgy fogalmazhatunk, hogy a válaszadók többsége

közepesen

erős

jogosítványokat

rendelne

a

paktumokhoz:

a

foglalkoztatáspolitikai pályázatok kötelezően figyelembe veendő véleményezésének jogát igen, vétójogot e pályázatok támogatásának terén azonban nem.

90

38. táblázat: A jogosítvánnyal való rendelkezéssel egyetértők aránya Egyetért

Nem ért egyet

NT/NV

N

Támogató nyilatkozatot adhat a területéről benyújtott foglalkoztatáspolitikai célú pályázathoz, ami előnyt jelent az elbírálásnál.

38

5

6

49

Véleményezési joga legyen a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai célú pályázathoz, amelyet az elbíró köteles figyelembe venni.

32

8

9

49

Vétójoga van a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai pályázat esetében.

12

25

12

49

2.17. Igények a külső szakmai, pénzügyi támogatásra (23) A paktumok jövőbeni hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy információnk legyen arról, milyen külső szakmai és pénzügyi támogatásokra tartanának igényt. Kutatásunkban megkérdeztük a válaszadókat arról is, hogy amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a jövőben fokozott szakmai támogatást nyújtana a paktumoknak, akkor milyen típusú támogatásra lenne szükségük. A kérdőívet kitöltők közül a legtöbben (63%) a tapasztalatátadást lehetővé tevő rendezvények szervezését, kiadványok megjelentetését várnák el a kormányzattól. Az esetek körülbelül felében merül fel igény a kutatások, elemzések készítésére, a pályázati és projektmegvalósítási tevékenységhez kapcsolódó szakmai támogatásra, a kormányzat foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek hatékonyabb kommunikálására, valamint a stratégia-alkotáshoz adott szakmai útmutatásra. Kevesebben érzik szükségét a menedzsment-szervezet és az értékelési rendszer kialakításához nyújtott felsőbb szakmai támogatásnak.

91

39. táblázat: A foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztertől elvárt szakmai támogatás típusa (%; db)

1

Tapasztalatátadást lehetővé tevő rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése a helyi foglalkoztatási paktumok és az országos foglalkoztatáspolitika szereplői számára

63% (31)

2

Kutatások, elemzések készítése, rendelkezésre bocsátása

53% (26)

3

Szakmai támogatás a pályázati és a projektmegvalósítási tevékenységhez

49% (24)

4

Kormányzat foglalkoztatáspolitikai céljainak kommunikálása

47% (23)

5

Szakmai útmutatás a stratégia-alkotáshoz

43% (21)

6

Szakmai támogatás a menedzsment-szervezet kialakításához

31% (15)

7

Szakmai segítség megfelelő értékelési rendszer kialakításához és működtetéséhez

24% (12)

8

Egyéb

10% (5)

A fentiekben bemutattuk, hogy a paktumok milyen forrásokból biztosították a menedzsmentszervezet és a fejlesztési projektek finanszírozását. Kutatásunkban választ kaptunk arra a is, hogy a paktumok a jövőben a források milyen szerkezetét tartják célszerűnek (40. táblázat). A menedzsment-szervezet fenntartásához a legtöbben a paktumtámogatási pályázati forrást jelölték meg (83,0%), a többi forrást kevesen és kis átlagos %-os aránnyal jelölték meg. Tehát a paktumok nagy többsége a menedzsment-szervezet fenntartását a jövőben egyértelműen, és csaknem kizárólagosan a paktumtámogatási pályázati forrástól várja. 40. táblázat: A menedzsment-szervezetet finanszírozó egyes források jövőben célszerű megoszlása (N=42)

Paktumtámogatási pályázati forrás Más elnyert pályázati forrás Önkormányzati vagy társulási forrás Partnerek által befizetett/biztosított támogatás Saját bevétel

Minimum

Maximum

Átlag

40%

100%

83,0%

0%

40%

16,2%

0%

50%

12,2%

0%

50%

10,9%

0%

20%

9%

A fejlesztési projektek finanszírozását tekintve szintén a paktumtámogatási pályázati forrásokra támaszkodnának nagy arányban (átlagosan 72%), de itt már volt olyan paktum is, amely 100%-ban más elnyert pályázati forrást tartana kívánatosnak a jövőben (41. táblázat).

Az önkormányzati vagy társulási forrásokat, a partnerek által 92

befizetett támogatásokat és a saját bevételeket átlagos százalékos arányban azonban a fejlesztési projektek esetében még sokkal kevésbé tartják célszerűnek, mint azt a menedzsment-szervezet finanszírozása esetében láttuk. 41. táblázat: A paktum fejlesztési projektjeit finanszírozó egyes források jövőben célszerű megoszlása (N=40) Minimum Maximum Paktumtámogatási pályázati forrás Más elnyert pályázati forrás Önkormányzati vagy társulási forrás Partnerek által befizetett/biztosított támogatás Saját bevétel

Átlag

0%

100%

72,1%

0%

100%

34,8%

0%

10%

6,5%

0%

20%

4,9%

0%

10%

1,9%

2.18. A Magyarországon hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek (ROP, OFA, TÁMOP) tapasztalatainak elemzése, különös

figyelemmel

a

fenntartható

működéshez

szükséges

feltételek

azonosítására (24) Kutatásunkban a nem működő paktumok esetében rákérdeztünk arra is, hogy mik voltak a paktum megszűnésének legjelentősebb okai. Összesen 17 nem működő paktum említette a megszűnés legfőbb okaként a fenntarthatóságot, melyet a különböző típusú források, anyagi támogatások kimerülése, hiánya miatt kialakult anyagi nehézségek akadályoztattak. 5 paktum esetében maga végrehajtási időszak, a projekt zárult le, a paktum betöltötte a célját, míg 4 paktum esetében valamelyik kulcsfontosságú tag, vagy a menedzsment szüntette be a tevékenységét. 3 esetben említették az együttműködéshez szükséges motiváció hiányát, a tagok érdektelenségét, 2 esetben pedig a kapacitáshiányt. 4 paktum jelölte meg a megszűnést okaként a különböző szervezeti, illetve feladatokban történő változásokat, átalakulásokat, új szemléletek, irányelvek követését. Mindemellett voltak olyanok is, akik az önkormányzati társulások létrejöttét, valamint a közfoglalkoztatási programok elindulását jelölték meg a megszűnés okaként.

93

Kutatásunkban megkérdeztük a paktumokat arról is, hogy véleményük szerint mik a paktum sikerének a legfontosabb feltételei (42. táblázat). A válaszadók egy ötfokozatú skálán értékelhették a felsorolt kritériumokat, melyek közül tulajdonképpen mindegyiket fontosnak ítélték meg. A legmagasabb átlagos pontszámot (4,7) a paktum működését lehetővé tevő folyamatos anyagi támogatás megléte kapta, mely a korábbi eredmények fényében egyáltalán nem meglepő, hiszen több kérdés esetében is a paktumok fenntarthatóságával kapcsolatos nehézségek álltak a hatékony működés útjában. 4,6-os átlagos pontszámmal fontos feltételnek tartják továbbá a jól működő menedzsment-szervezet meglétét, a közös célokról való egyetértést, a jól kidolgozott paktum-stratégiát, valamint a résztvevők erős elköteleződését a foglalkoztatási együttműködés mellett. A többihez képest kevésbé fontos feltételként a világos döntési jogköröket tartják az illetékességi terület foglalkoztatáspolitikájában (4,1). 42. táblázat: A paktum sikerének legfontosabb feltételei ötfokozatú skálán

Jól működő menedzsment-szervezet Egyetértés a közös célokról Aktív, vállalkozó szellemű személy, aki az élére áll Jól kidolgozott paktum-stratégia Világos döntési jogkörök az illetékességi terület foglalkoztatáspolitikájában (megye, térség, ill. település) Résztvevők erős elköteleződése a foglalkoztatási együttműködés mellett A paktum működését lehetővé tevő folyamatos anyagi támogatás A paktum fenntartható működésének kialakítását segítő szakmai támogatás

94

N 45 45

Átlag 4,6 4,6

Szórás 0,75 0,53

45

4,5

0,97

45

4,6

0,55

45

4,1

0,91

45

4,6

0,69

45

4,7

0,54

45

4,3

0,81

3. Az esettanulmányok tapasztalatainak összegzése 3.1. Politikai és vállalkozói támogatottság, társadalmi és gazdasági életbe való beágyazódás. A paktumelvekkel összhangban lévő működést folytató helyi, térségi partnerségek bemutatása (1, 257)

Az esettanulmányok alapján arra lehet következtetni, hogy a paktumok létrejötte és működése a partnerség gondolatának terjedéséhez, elfogadottá válásához a helyi politikában és társadalomban a legtöbb térségben hozzájárult. Erre elsősorban a bevont szereplők sokszínűségéből következtethetünk, hiszen a paktumok helyi önkormányzati, igazgatási, civil és gazdasági szervezeteket egyaránt bevontak a működésükbe. A vállalkozások, különösen a nagyvállalatok bevonása ugyanakkor a térségek többségében jóval nagyobb nehézségekbe ütközött, mint az állami intézményeké és a civil szektoré, vélhetően azért, mert csak kisebb részük látott fejlődési, bővülési lehetőséget a paktumokban való részvételben. A Sellyei kistérségben paktum nem működik tovább, aminek a vállalkozások részéről részben az volt, az lehetett oka az esettanulmány tanúsága szerint, hogy a vállalkozások végül nem jutottak hozzá az ebből remélt forrásokhoz (pl. bértámogatásokhoz). Ennek ellenére a paktum egyik legfőbb hozadékának tartották az együttgondolkodás kialakulását. A térségben továbbra is zajlik együttműködés az önkormányzati szereplők, vállalkozások között, Szentlőrincen például minden évben a helyi polgármester szervezésében szerveznek egy „lobbi partit”. A partneri együttműködés kialakulásával kapcsolatban hasonló mondható el azon többi térség esetében is, ahol a paktumok tovább élnek: a legjelentősebb eredménynek a térség gazdasági szereplői között kialakuló partneri, információs hálózatokat

tartották,

melyek

a

projektek

lezárulása

után

is

fennmaradó

együttműködéseket eredményeztek (pl. Mórahalom, Zalaszentgrót, Gödöllő és az Északalföldi Régió esetében). Gödöllő esetében úgy találták, hogy az együttműködések továbbélése elsősorban annak köszönhető, hogy a szereplők a saját erőforrásaikból áldoznak a közös munkára.

Több

esettanulmányban

felmerült

emellett,

hogy

az

együttműködések

kialakulásának, továbbélésének feltétele a személyes ismeretségek kialakulása, az elköteleződés egymás felé. A partnerség gondolata kevésbé talált befogadó közegre Nógrád megyében, ahol kifejezetten nehéznek ítélték az ilyen keretek között való együttműködést. Ez 7

Az egyes alfejezeteknél jelezzük, hogy a feladatmeghatározás hányadik kérdésére (vö. 1.4. fejezet a fentiekben ) ad választ.

95

utóbbinak az volt az oka, hogy a megye gazdasági-társadalmi szempontból erősen megosztott, a különböző területeken eltérő problémák jelentkeznek, és ezekből fakadóan a szereplők érdekei is eltérőek.

3.2. Paktumok kiterjedése (2) Az esettanulmányokban vizsgált paktumok földrajzi kiterjedése elsősorban az adott közigazgatási szint kiterjedésével egyezett meg, de esetenként magasabb szintű igazgatási szereplők, nagyobb területen relevanciával bíró gazdasági és civil szervezetek is beléptek.8 Az esettanulmányok alapján elmondható, hogy a foglalkoztatási együttműködések keretében végzett egyes tevékenységek hatékonyan működtethetőek megyei szinten (pl. képzések megszervezése), mások esetében viszont az ennél kisebb térségek szintje tűnik a legalkalmasabbnak. Ennek egyik oka, hogy a megyei, illetve annál magasabb szinten már nagyon különböző problémákat kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. Nógrádban ezt a paktumok sikerességének legfőbb akadályaként említették, de e probléma megjelent az Észak-alföldi Régió esetében is, a Fejér megyei paktum esetében pedig a hatékonyság kapcsán a szubszidiaritás fogalmára helyeződött hangsúly. A megyei, regionális paktumok esetében megjelent az a probléma is, hogy egy több mint száz tagot számláló együttműködés megszervezése, életben tartása már nehézségekbe ütközik, és ebben az esetben számolni kell az információáramlás akadályaival és a tagok aktivitásának csökkenésével. További hátrányként jelenik meg a nagyobb földrajzi kiterjedésű együttműködésekkel kapcsolatban az, hogy nagy számukból adódóan a partnerek kevésbé képesek sűrű, személyes kapcsolati hálót kialakítani, noha ez az együttműködések fennmaradása szempontjából kedvező tényező lenne. Gödöllő esetében említik, hogy ha egy szinttel magasabbra helyeznék a paktumot, s az a munkaügyi központ által lefedett kétjárásnyi területet foglalna magába, már az túl nagy lenne a jelenlegi, személyes kapcsolatokra alapozott működéshez. Ezzel szemben a kisebb kiterjedésű, gazdasági és kulturális szempontból egységes térségekben hatékonyabb a partnerek bevonása, aktivitásuk fenntartása; a mórahalmi központú határon átnyúló magyar-szerb paktumot például ilyen szempontból sikeresnek értékelték. A kistérségi, járási szintű szervezetek tehát 8

Pl. Gödöllő esetében a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, vagy a Mórahalom központú magyarszerb határon átnyúló paktum esetében a szegedi Innov Hungarikum Kft.

96

könnyebben működtethetőek, a résztvevők könnyebben megtalálják a közös nevezőt, azonban a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező régiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten – például a hátrányos helyzetű Sellye esetében is a központi, pályázati források jelentették az egyik legfőbb motivációt, a helyi együttműködések megkezdése önmagában kevésbé tud munkahelyeket teremteni.

Elmondható tehát, hogy a területek gazdasági jellemzői, a végzendő tevékenységek együttesen határozzák meg azt, hogy milyen földrajzi kiterjedésű együttműködést lehet hatékonyan megvalósítani. A nagyobb területeken magvalósuló paktumok esetében is végrehajtottak sikeresnek munkahely-teremtési, képzési projekteket, és létrejöttek hosszabb távú együttműködések a szereplők között. A megyei szintű paktumok esetében ugyanakkor a siker feltételének az tűnik, hogy a kisebb területi egységek is képviseltethessék magukat a döntéshozatalban, és legyen megfelelő kapacitás az ezeken a szinteken megjelenő problémák figyelemmel kísérésére. A kistérségi, járási szint esetében a fentiebb említettekkel összhangban az hangsúlyozandó, hogy a térségben elérhető gazdasági, foglalkoztatási lehetőségek figyelembevételével szükséges létrehozni a paktumokat. 3.3. A paktum keretében együttműködő szervezetek bevonása (3, 4) A paktumok menedzsmentje igyekezett minél több szereplőt bevonni azok működésébe, azonban az igazgatási és önkormányzati, vállalkozásfejlesztési szervezetek, valamint a civil szféra esetében nagyobb sikerekről számoltak be az interjúalanyok, mint a vállalkozások tekintetében. Az alapító szervezetek is javarészt az előbbiek közül kerültek ki, motivációjuk elsősorban - foglalkoztatási paktumokról lévén szó - a térségi munkanélküliség csökkentése volt. A legtöbb vizsgált paktumban aktív, kezdeményező tagnak bizonyult a munkaügyi hivatal, a résztvevő önkormányzatok (megyei vagy települési) és a térségi szakképzési intézmények is. A civilek aktivitása szintén jellemző volt több paktum esetében, a Fejér megyei esettanulmány szerint ez tette lehetővé az egyébként a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett és menedzselt paktum fennmaradását.9 A nógrádi paktummal kapcsolatos tanulmány arról számol be, hogy annak létrejötte forrásvezérelt volt, tehát azért hozták létre, mert volt rá elérhető forrás. Ezt követően ebben a paktumban a munkaügyi kirendeltségek és a civilek szintén aktív szerepet játszottak.

9

Ebben a paktumban a vizsgáltak többségétől eltérően nem vesz részt a munkaügyi központ.

97

A vállalkozások részvételi motivációját elsősorban az információhoz való hozzájutás szolgáltatta, például a munkaerő-piaci helyzetre, a munkaügyi központ által kapható támogatásokat, a pályázati lehetőségekre vonatkozóan. A vállalkozások ennél fogva általában passzív szerepet játszottak a paktumok működésében. Békés megyében és a Sellyei kistérségben például a csatlakozó vállalkozások jelentős része az esetleges projektekben való részvételre való kilátás miatt írta alá a paktumot. Az előbbi esetben a szűkebb partneri kört érintő projektek elindulása, az utóbbiban a magas önerőt igénylő pályázatok meghirdetése után alábbhagyott az aktivitásuk, noha mindkét esetben viszonylag sok vállalkozást sikerült bevonni a megkérdezettek szerint, és eleinte nagy volt az aktivitásuk. A nógrádi esettanulmány szerint a cégeket elsősorban a munkaerő minőségével, ehhez kapcsolódóan a felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos kérdések érdeklik a térségben, így részvételük hiánya is abban keresendő, hogy a paktum ezekre nem fókuszált. A határon túli (szerbiai) cégek esetében a magyarországi piac volt a legfontosabb motivációs erő. A nagyvállalatokkal kapcsolatban a paktumok többségében az merült fel, hogy nem voltak érdekeltek az együttműködésben való részvételben. A gödöllői esettanulmány arról számol be például, hogy a multinacionális cégek csak az egyetemi állásbörzére való kedvezményes bejutás érdekében írták alá a paktumot, és később nem voltak aktívak. Erre ellenpéldát a zalaszentgróti és a Fejér megyei paktum szolgáltatott. Az előbbiben a hulladékgazdálkodással foglalkozó ZALAISPA Zrt. is részt vett, az utóbbihoz pedig csatlakozott a DUNAFERR alapítványa. A kistérségi paktumokkal szemben a Fejér és a Békés megyei paktumokban jelen voltak a megyei kereskedelmi és iparkamarák, tehát viszonylag alacsonyabb aktivitásuk ellenére a vállalkozások képviselete valamilyen mértékben mégis megvalósult.10 Ez különösen igaz Fejér megyére, ahol vezető szerepet látott el a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK).

10

Nógrád megye esetében ezzel szemben úgy találták, hogy ez a képviseleti szerep megváltozott akkor, amikor megalakították a kamara saját Kht-ját. Ez utóbbi rendezvényeket szervez, képzéseket bonyolít, s így a az

interjúalany szerint saját, hasonló területen dolgozó tagszervezeteinek lett a konkurenciája.

98

3.4. A paktum létrehozói milyen mintákat, előzményeket próbáltak követni, adaptálni, vagy folytatni (5)

Az esettanulmányok a vizsgált paktumok többsége esetében nem utalnak konkrét korábbi mintákra, közvetlen előzményként legtöbben a ROP 3.2 intézkedés keretében meghirdetett pályázat megjelenését említik (pl. Békés megye, Észak-Alföld). A másik „alapítási motívum” a TÁMOP 1.4.4 (pl. Mórahalom) és 1.4.5 (pl. Fejér megyei paktum) pályázatokra való jelentkezés. Ezekből arra következtethetünk, hogy a paktumok többsége a pályázati útmutatóban, illetve egyéb fejlesztéspolitikai dokumentumokban található mintákat követte a paktum kialakításakor. A legkorábbi vizsgált térségi együttműködés, a zalaszentgróti paktum esetében merült fel egyedül, hogy az még a paktumpályázatok megjelenése előtt létrejött. Emellett említették, hogy a zalaszentgróti paktum a Celldömölk térségében megalakult paktumot követően jött létre (a letenyeivel egyetemben), tehát vélhetően az ittenihez hasonló mintát követtek a megalakuláskor. A később létrejövő (TÁMOP forrásokra pályázó) paktumok alapítói vélhetően mintaként tekintettek a korábbiakra (ROP pályázók), mint az például a gödöllői együttműködés esettanulmányából kitűnik. Az utóbbit kezdeményező, 2006 óta munkaerő-piaci reintegrációval foglalkozó GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft. látóterébe 2008 – 2009 környékén kerültek a paktumok, ezt követően a 2010-es TÁMOP 1.4.4 kiírás segítségével szervezték meg a gödöllői kistérségi foglalkoztatási együttműködést. 3.5. Volt-e a paktumnak a térségben bármilyen előképe, megelőző története? A paktumelvekkel összhangban lévő működést folytató helyi, térségi partnerségek bemutatása (6, 25) Az együttműködések három csoportja azonosítható: az egyik csoportban azok a paktumok vannak, amelyeket egyértelműen az újonnan megjelenő források lehívása érdekében alapítottak, a másodikban pedig olyanok, ahol a megkérdezettek szerint már a paktum létrehozása előtti időkben is volt együttműködés a helyi szereplők között. A harmadik, kevésbé egyértelműen körvonalazható típus esetében egyes térségi szereplők között feltételezhetően volt már valamilyen együttműködés, de az nem volt kiterjedt (pl. csak egy bizonyos szektorra koncentrált, vagy korábbi pályázati források megszerzésére).

99

Az első kategóriára a sellyei, békési és a nógrádi paktumok szolgáltatnak példát, e paktumok egyértelmű forrásvezéreltsége vélhetően később problémákat okozott a fenntartásban. A második csoportba tartozó, nagyobb múltra visszatekintő együttműködések esetében mindig azonosítható egy-egy kezdeményező kulcsszereplő, mely vagy egy nonprofit szervezet, vagy önkormányzati szereplő. A zalaszentgróti paktum esetében például a szektorok közötti 20 éves múltra visszatekintő együttműködésről számoltak be, melyet a valamikori kistérségi társulás kezdeményezett. Hasonlóképp korábbi múltra tekintett vissza az együttműködés a mórahalmi civil szervezetek, alulról jövő kezdeményezések11 között: a kezdeményező Móra Partner Kft.-nek már volt ezelőtt is határon átnyúló kapcsolata, és aktív volt a testvértelepüléssel is az együttműködés. A harmadik kategóriába sorolható az északalföldi, a Fejér megyei és a gödöllői paktum. Az észak-alföldi paktumot a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) kezdeményezte, amely korábban alapvetően civil szervezetek, részben saját tagjaik segítésével foglalkozott, és célja a civil szektor határain való túllépés volt. A jelenlegi Fejér megyei együttműködés közvetlen előzménye egy szintén megyei szinten szerveződő, a ROP-os forrásokhoz kötődően létrehozott paktum (Fejér Paktum) volt, amely azonban elsősorban a megye déli részén jelentkező munkaerő-piaci problémákra koncentrált. A Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktumot kezdeményező GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft. már 2006 óta széles körben igyekezett együttműködni más szervezetekkel a munkaerő-piaci reintegrációs programok végrehajtása érdekében.

3.6. Tagság (7, 8) Általánosan elmondható, hogy a tagság az állami, önkormányzati oldalon tükrözte a munkaerőpiac legfontosabb szereplőit, azonban a vállalkozások oldalán nem. Az összes esettanulmány arról számol be, hogy a paktumok kezdeményezői a vállalkozásokat nehezen érték el, még ott is, ahol egyébként úgy gondolták, hogy sikerült a paktum keretében az ő igényeikre reflektálni. Sellye esetében például kezdetben viszonylag sok vállalkozást sikerült bevonni a paktumba, azonban később csökkent az aktivitásuk. A paktumokban részt vevő legfontosabb állami, önkormányzati szereplők közé tartozott például a munkaügyi hivatal (kivéve Fejér megyében), a kistérségi társulás, a megyei és települési önkormányzatok. További kulcsszereplőként jelentek meg a civilek, amelyek mind a paktumok 11

A beszámoló szerint a településen erős a civil aktivitás, sok ember tagja civil szervezeteknek, akár többnek is.

100

elindulásában (Mórahalom, Gödöllő), mind későbbi fenntartásában (Fejér megye), a projektek elindításában (Zalaszentgrót) aktív szerepet játszottak. Helyileg speciális együttműködőnek tekinthető például a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (elsősorban aktivitása miatt, hiszen Gödöllőn is együttműködtek a kamarával), vagy Zalaszentgrót esetében a ZALAISPA Zrt.

3.7. Partnerségi aktivitás vizsgálata sikerindikátorok alapján (9) A paktum eredményeit önmagában egy esetben sem mérték, az említett indikátorok a pályázatból

megvalósított

projektek

(pl.

TÁMOP

1.4.5)

kötelező

mutatóira

korlátozódtak. E mutatók kapcsán az interjúalanyok arról számoltak be, hogy elérték, vagy túlteljesítették a kitűzött célokat, és a projekteket általában sikeresnek tartották (pl. ÉszakAlföld, Mórahalom, Zalaszentgrót esetében). A paktum legfőbb eredményeit egyébként indikátorokkal nem tartották megragadhatónak, hiszen ezek a megkérdezettek szerint a helyi szereplők között kialakuló új kapcsolatok, hálózatok és a paktum eredményeként elinduló együttgondolkodás. A gödöllői paktum esetében például képzési együttműködésekről, illetve együttműködéseknek köszönhetően megvalósuló innovatív foglalkoztatási projektekről számoltak be. Az ilyen együttműködések ott is tovább élnek, ahol egyébként a paktum már nem aktív (Sellye). A célcsoportok elégedettségét formálisan egyik térségben sem vizsgálták.

3.8. Térségen belüli és kívüli kapcsolatok, nemzetközi együttműködések (10) Minden paktum esetében be tudtak számolni térségen belüli együttműködésekről, emellett több szervezett tartotta a kapcsolatot országos és regionális intézményekkel is. Az együttműködő felek viszonylag változatosak voltak, elsősorban annyi volt a közös bennük, hogy állami intézmények, illetve kamarák közül kerültek ki. A gödöllői paktum esetében például meghatározó külső szereplőnek tekintették a Térségi Integrált Szakképző Központot (TISZK) és a Kereskedelmi és Iparkamarát. Kiemelkedően sok paktumon kívüli együttműködő partnerről Fejér megye esetében számoltak be, ahol a térségi TISZK-ek mellett egyéb képzéshez kötődő és munkaerő-piaci intézmények (pl. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), alapítványok, egyesületek (pl. Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete) alkották a partnereket.

101

A külső partnerek általában egyéb foglalkoztatási paktumok, valamint szélesebb földrajzi hatáskörrel rendelkező igazgatási önkormányzati intézmények közül kerülnek ki.

Több

paktum esetében

megvalósultak

tanulmányutak,

tapasztalatcserék

egyéb

paktumokkal, a mórahalmi paktum esetében például egy Zalaszentgrótra szervezett tanulmányút, illetve Békéscsabán és Budapesten tartott konferenciák keretében történt meg a tapasztalatcsere. A nyugat-dunántúli paktumok között egy hálózatot is kialakítottak (REKORD), amelynek a zalaszentgróti együttműködés is a tagja. 3.9. Partnerségi kultúra jellemzői (11) A sikeres együttműködés kulcsa a fentiek alapján elsősorban a közös érdekek megléte, ezek felismerése. A helyi civil szervezetek akkor csatlakoznak egy együttműködéshez, ha úgy látják, hogy az szolgálhatja az ő missziójukat, míg a vállalkozások elsősorban saját bővülésük, boldogulásuk lehetőségeit keresik a paktumokban. A motiváció megléte, a kapcsolatok létrejötte személyfüggő minden résztvevő szervezettípus esetében: Gödöllőn például az egyik céggel való együttműködés hanyatlásához vezetett a HR osztály vezetője személyének megváltozása. A személyes kapcsolatok megléte, azok kialakulása tehát szintén fontos tényezője az együttműködések sikerének. Végül, de nem utolsósorban az esettanulmányokból az látható, hogy az együttműködések fennmaradásához, sikeréhez szükség van egy olyan szereplőre, amely a pályázati finanszírozástól függetlenül is erőforrásokat áldoz a paktum és a kapcsolatok fenntartására, és osztja a paktumban megjelenő munkaerő-piaci célokat. Növeli a siker valószínűségét a helyi erős civil társadalom, mely képes levenni bizonyos terheket a menedzsment válláról, mint például Zalaszentgrót esetében. Ha az iménti feltételek teljesülnek, az az együttműködések további mélyüléséhez, további kapcsolatok kialakulásához járul hozzá, így megerősítve a paktumot.

3.10. Tevékenységek (12-15) A tevékenységek hangsúlyai tekintetében viszonylag egységesnek tekinthetők az itt vizsgált paktumok. Az információközvetítés minden paktum esetében előkelő helyen szerepelt a tevékenységek között. Ide sorolható például a jogszabályok változásaival, helyi beruházásokkal,

piacokkal,

pályázati

lehetőségekkel,

elérhető

munkaerővel

és

munkahelyekkel, valamint a vállalkozások részéről megfogalmazott igényekkel kapcsolatos információ elérhetővé tétele, továbbítása. Az információközvetítés módjai közé tartozott 102

például konferenciák, foglalkoztatási fórumok és állásbörzék szervezése. Több paktum esetében megjelent a tevékenységek között a munkaerő-piaci kutatás mint hangsúlyos tevékenység (pl. Gödöllő, Észak-Alföld). További jellemző tevékenység volt a közös pályázás, projektmegvalósítás. Ez általában a tagok egy szűkebb körének részvételével zajlott, a megvalósított pályázatok pedig a paktumok céljával összhangban a munkahelyteremtésre fókuszáltak. A megvalósított tevékenységek között szerepelt emellett több térségben a képzésindítás különböző célcsoportoknak (pl. Gödöllő, Sellye), és a közmunkaprogramok koordinált megszervezése (pl. Zalaszentgrót, Sellye). A Fejér megye esetében merült fel, hogy a sokféle tevékenység egyszerre történő megszervezése a paktum hátrányára vált: a számos képzés, a hiányszakmák betöltésének és a szereplők közötti együttműködéseknek megszervezése elaprózta a paktum erőforrásait, így a döntések sem lehettek kellően megalapozottak, és a partnerek kiválasztása sem feltétlenül volt megfelelő. 3.11. Célcsoportok (16) A paktumok foglalkoztatási céljával összhangban közvetett célcsoportként minden térségben megjelentek a munkanélküliek, ezen belül pedig a hátrányos helyzetűek (megváltozott munkaképességűek, pályakezdő fiatalok, romák, 40 év felettiek és nők) és a tartós munkanélküliek. Nógrád esetében célként megjelent a megyét elhagyó fiatalok visszavonzása is a térségbe. Közvetlen célcsoportként azok a szervezetek jelentek meg, amelyek foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a munkanélkülieknek, tehát a vállalkozások, állami és önkormányzati intézmények, illetve non-profit foglalkoztatók. A közvetlen foglalkoztatók bevonása minden kategória esetében megvalósult valamilyen mértékben, noha mint fentebb írtuk, a vállalkozások bevonását a térségek többsége nehezebbnek találta. A munkanélküliekkel kapcsolatban is számoltak be jelentősnek tartott eredményről a paktumok. Zalaszentgróton például 2004 környékén a fiatalok elhelyezkedésén volt a hangsúly, melynek eredményeként egy önálló szervezet is létrejött, ami azóta is e korcsoport munkaerő-piaci felkészítésére koncentrál a térségben. Sellyén a „Herbal Network” projekt keretében valósult meg éves szinten százfős nagyságrendben a leghátrányosabb helyzetű munkavállalók foglalkoztatása a gyógynövénytermelésben. Említették ugyanakkor például a Mórahalmi és a Sellyei kistérségben is, hogy vannak olyan munkavállalók, akiket a megvalósított programok nem tudtak elhelyezni, esetükben tehát vélhetően csak a kifejezetten rájuk fókuszáló programoknak lehet eredménye. Zalaszentgróton ugyanakkor a hátrányos

103

helyzetű munkavállalók 80-90%-os elsődleges munkapiaci elhelyezkedési rátáról számoltak be a TÁMOP 1.4.5 esetében.

3.12. Menedzsmentszervezet (17)

Mint a következő táblázatban is látható, a legtöbb vizsgált paktum esetében egy már korábban is működő szervezet vállalta a menedzsmentet, például térségfejlesztéssel, munkaerőpiaccal foglalkozó egyesület vagy szövetség, vagy a térségi, megyei fejlesztési intézmények munkaszervezete. 43. táblázat. Az esettanulmányokban vizsgált paktumok menedzsmentje Paktum

Menedzsmentet szervezet Sellyei kistérségi Ormánságfejlesztő foglalkoztatási paktum Egyesület Észak-alföldi paktum

Zalaszentgróti foglalkoztatási paktum

ReGenerál – magyar-szerb foglalkoztatási paktum (Mórahalom) Fejér megyei paktum

Gödöllői kistérségi foglalkoztatási paktum

ellátó Profil

Társulás Térségfejlesztés, pályázás, projektmegvalósítás Munkanélkülieket Segítő Civil szervezetek Közhasznú Szervezetek segítése Magyarországi Szövetsége Kistérségi Társulás Foglalkoztatás segítése, munkaszervezete, később Zala- pályázati KAR Nonprofit Kft. segítségnyújtás, koordináció a megvalósult fejlesztések között, információs rendszer kiépítése fenntartása12 Móra Partner kft. Hátrányos helyzetű munkavállalók, családok segítése13 Fejér Megyei Kereskedelmi és Megyei Iparkamara gazdaságfejlesztés, érdekképviselet14 GAK Oktató, Kutató és Munkaerő-piaci Innovációs Nonprofit Kft. problémák kezelése, szaktanácsadás, szakképzés, információszervezés, szakkönyvek kiadása15

12

Az esettanulmányon kívül forrásként felhasználtuk a szervezet honlapját: http://zalatermalvolgye.hu/node/67 http://morapartner.morahalom.hu/ 14 http://www.fmkik.hu/hu/fmkik/bemutatkozas-649 15 http://www.gak.hu/node/8 13

104

Nógrád megyei foglalkoztatási Nógrádi Fejlesztési Ügynökség paktumok

Területfejlesztési programokkal kapcsolatos koordináció, tervezés16 Munkaügyi Központ, később A foglalkoztatáspolitikai egy önálló paktummenedzser programok térségi megvalósítása

Békés megye

Általában úgy találták, hogy a paktummal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges lenne külön embert foglalkoztatni, kell egy paktumfelelős a menedzsmentszervezetben. A továbbélő kistérségi paktumokban általában a menedzsmentszervezetek munkatársai egyéb feladataik mellett látják el a paktum ügyvitelét, míg a sellyei paktum esetében korábban pályázatból finanszírozták az ezért felelős munkatársak foglalkoztatását, így a projektek követően a munkakörüket megszüntették. A paktummenedzser pályázatból történő finanszírozásával kapcsolatos problémákat a Békés megyei paktum esetében is említették. A megyék egyöntetűen úgy látták, hogy egy önálló menedzsmentszervezet létrehozására lenne szükség a feladatok ellátására, melynek saját vezetője és munkatársai, infrastruktúrája

lenne

folyamatos

foglalkoztatáspolitikai

feladatokat

tevékenységeket

végezhetnének,

is

finanszírozással.

láthatnának

el,

amennyiben

E

hanem

szervezetek egyéb

nemcsak

a

gazdaságfejlesztési

rendelkeznének

a

megfelelő

szakemberállománnyal. A kistérségek esetében az önálló szervezet létrehozása nem merült fel, Gödöllő esetében említették, hogy ez túlságosan forrásigényes lenne.

3.13. Költségvetés, finanszírozás. Igények a külső szakmai, pénzügyi támogatásra. A Magyarországon hazai és uniós forrásból pályázati támogatással megvalósított „Paktum” projektek (ROP, OFA, TÁMOP) tapasztalatainak elemzése, különös figyelemmel a fenntartható működéshez szükséges feltételek azonosítására (20, 23, 24) A paktumok beindítását és későbbi működtetését pályázati forrásokból finanszírozták, de az esetek többségében maga a paktum fennmaradt a projektek végét követően is. A felhasznált pályázati források között szerepelt a ROP 3.2.1, a TÁMOP 1.4.4 és 1.4.5 pályázatok, valamint az OFA támogatás. Ezek közül a ROP és a TÁMOP 1.4.4. a paktumok

16

http://megye.nograd.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=371&Itemid=203

105

megalakulását, az OFA támogatás pedig azok működését finanszírozta, míg a TÁMOP 1.4.5. pályázatok munkaerő-piaci programok megvalósítását támogatták. Zalaszentgróton a ROP és az OFA pályázatokon túl a közmunka szervezésének feladataihoz is szereztek forrásokat. Az esettanulmányok tanúsága szerint a leginkább megfelelőnek az OFA támogatások bizonyultak, ezeket tudták a legjobban a szükségletekhez igazítani, míg a ROP pályázat esetében a zalaszentgróti esettanulmány szerint a teljesítendő munkaerő-piaci indikátorok jelentették a legnagyobb nehézséget. A TÁMOP pályázatokkal kapcsolatban felmerült, hogy noha azok a paktumoknak szóltak, azáltal, hogy munkaerő-piaci projektek megvalósítását célozták, a paktumok tagságán belül csak egy szűkebb kör bevonását tették lehetővé, a működés többi eleme pedig nem volt finanszírozható belőlük. Ennek ellenére Mórahalom esetében csak ezekre pályáztak a 2010-es megalakulásból adódóan; vélhetően ebből fakadt, hogy relatíve jobbnak ítélték ezeket a pályázatokat, mint a többi interjúalany. Az utóbbi térségben említették viszont azt is, hogy rugalmasabbá kellene tenni a pályázati pénzek lehívását, a szakmai tartalom kialakításában nagyobb önállóságot kellene hagyni a paktumoknak – mindez egybecseng a többi megkérdezett észrevételeivel. A finanszírozás tekintetében általánosan megfogalmazott igény a működés és menedzsment folyamatos és kiszámítható finanszírozására irányult mind a kistérségek, mind a megyék esetében. A Békés megyei paktum esetében említették például, hogy a központi kormányzatnak egy országos foglalkoztatáspolitikai irányelvet kellene létrehozni a paktumokkal kapcsolatban. A békési és a nógrádi paktum kapcsán is úgy látták, hogy a paktumot koordináló szervezetet mindenképpen finanszírozni kellene, és az saját forrással (pl. pénzügyi alap) rendelkezhetne, amiből támogathatná a helyi projekteket. A kistérségeket illetően is felmerültek egyéb igények: Sellye esetében például az, hogy a pályázatok keretében is 100%-os előfinanszírozásra lenne szükség, Mórahalmon pedig a munkatársakra és cégekre irányuló képzési pályázatok szükségességét, illetve rehabilitációra fordítható pénzeszközökre való igényt említették. A fentiekből az tűnik ki, hogy a paktumpályázatokból megvalósított eredmények maradéktalan

fenntarthatósága

csak

akkor

biztosítható,

ha

egyrészt

a

paktummenedzsment folyamatos működéséhez is rendelnek forrásokat, másfelől pedig a pályázati kiírások nemcsak a kedvezményezetti kör tekintetében szól a paktumoknak, hanem tartalmában is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szervezet fenntartását, hálózatosodást erősítő tevékenységeit is finanszírozni szükséges. 106

Az igényelt szakmai támogatás a megyék részéről elsősorban a kormányzattól várt általános irányvonalban, ezzel kapcsolatos tanácskozásban, egyeztetésben ölt testet. Fejér megyében ezzel kapcsolatban azt is említették, hogy a központi kormányzat szakmai konferenciákkal, továbbképzésekkel, paktumhoz rendelt szakmai tanácsadók személyes támogatásával, szakirodalommal, illetve a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tudás terjesztésével is segíthetné a működésüket. A kistérségek szintjén megjelent igények elsősorban az információ disszeminációjára vonatkoztak: ez magában foglalja a változó jogszabályokkal, új programokkal kapcsolatos információt (Zalaszentgrót), valamint a tapasztalatok, adatok, kutatási eredmények tapasztalatok cseréjét (Gödöllő).

3.14 A paktum SWOT elemzése (21),

Erősségek A megkérdezettek válaszai alapján a paktumok legnagyobb erőssége, hogy kialakult egy aktív kapcsolatrendszer a szereplők között. Mórahalmon említették még a jó menedzsmentet, Zalaszentgróton pedig a kialakult együttműködés rugalmasságát és a szereplők innovációs készségét. Gödöllő esetében a jó forráslehívási képesség kialakulását is említették, valamint azt, hogy a résztvevő szervezetek, vállalkozások sokkal informáltabbá váltak a paktum keretében végzett tevékenységek által.

Gyengeségek A gyengeségek között elsősorban a forráshiányt, kapacitáshiányt említették az interjúalanyok. A mórahalmi paktum kapcsán hangsúlyozták, hogy a kapcsolati háló fenntartása is erőforrásokat igényel. E határon átnyúló paktum esetében a jogharmonizáció hézagait is a gyengeségek közé sorolták. A vállalkozó szektor, különösen a nagyvállalatok részvétele a korábban bemutatottak alapján szintén a paktumokra jellemző gyengeségek közé tartozik. Zalaszentgrót esetében nem a részvételi szándék hiányát azonosították ennek hátterében, hanem egyszerűen azt, hogy a térségben nagyon kevés vállalkozás van. Ez utóbbi probléma Sellye esetében is megjelent. További gyengeségként említették a zalaszentgróti kistérség esetében, hogy az együttműködésben résztvevők aktivitása és a közös célok szerinti működés elsősorban a pályázatokhoz kötődően erősödik fel, azokon kívül valamelyest alábbhagy. 107

Lehetőségek A lehetőségekkel kapcsolatban említették, hogy az elindult együttműködésekre a paktumoktól függetlenül is lehet építeni, tehát a megszűnt paktumok esetén (pl. Sellye) is megnyílt az út a további együttgondolkodásra. Szintén Sellyén említették, hogy a megvalósult munkaerő-piaci beavatkozások eredményeire is lehet építeni, a leghátrányosabb helyzetű résztvevők előre tudtak egyet lépni, további támogatásukkal a szociális gazdaságba való átlépésük, és egyes esetekben az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezésük is megvalósulhatna. A zalaszentgróti paktum esetében említették a szociális vállalkozások fejlesztésének lehetőségét. A térségben már 4 ilyen működik, és továbbiak létesítésén gondolkodnak, ezzel kapcsolatban tájékoztatókat is szerveznek.

Veszélyek A megkérdezettek veszélyként azt említették, hogy a kistérségi szintre dedikált források elapadása esetén megszűnhetnek a paktumok, ami vélhetően az együttműködések egy részének elhalásával is járna. Noha bizonyos együttműködések valószínűleg a paktum nélkül is megmaradnának, a közösen megvalósítható projektek, valamint a paktum hálózatán keresztül terjedő információ vélhetően olyan tényezők, amelyek sok tag aktivitását motiválják (a rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok számára nehézkes lehet a paktumok önerőből történő fenntartása). 3.15 A paktumok jövőjére vonatkozó elképzelések (22),

Az interjúalanyok eltérő részletességgel osztották meg a jövőre vonatkozó elképzeléseket, és a válaszok tartalmukban is meglehetősen eltértek. Közös bennük, hogy mindegyik a munkaerő-piaci és képzési projektek megszervezését, valamint a vállalkozások igényeinek és a képzési kínálatnak az összehangolását látja a paktumok legfontosabb jövőbeli feladataként. A különböző szereplők (pl. munkaügyi központ, vállalkozások, kamarák, önkormányzatok és közintézmények) közötti párbeszéd, információáramlás erősítése szintén megjelent minden esetben. Az észak-alföldi paktum esetében, mellyel kapcsolatban azt tervezik, hogy regionálisból megyei szintűvé alakítják, jövőbeli funkcióként merült fel az alulról jövő kezdeményezések döntéshozatalba való becsatornázása is. A már nem működő nógrádi paktummal kapcsolatos interjú során merült fel annak a lehetősége, 108

hogy a jövőben párhuzamos ágazati – (nagy)vállalati, szociális és gazdaságfejlesztési paktumokban gondolkodnak a megyei területfejlesztési szereplők. Végül, de nem utolsósorban itt is érdemes megemlíteni, hogy a megyei paktumok úgy látták, hogy célszerű saját forrásokkal rendelkező menedzsmentszervezetet kialakítani a paktumok számára.

3.16 Bevált és működő gyakorlati megoldások bemutatása (26) A jó gyakorlatok részletei az esettanulmányokban elolvashatók, itt rövid összefoglalásukat közöljük. Zalaszentgróton több olyan intézkedés volt, ami jó gyakorlatnak nevezhető. Az interjúk szerint a térség a közmunkában más térségek számára is példamutató eredményeket ért el, mert valóban értékteremtő munkát végeznek, de a helyi termékek témája is hozadék. A 2004ben indult „Hazatérők” projektet, mely a fiatalok foglalkoztatását, munkaerő-piaci felkészítését célozta, egy önálló szervezet létrehozását is eredményezte, mely saját projektekkel segíti az elhelyezkedést és a fiatalok, pályakezdők, értelmiségiek helyben tartását. Gödöllő esetében sikeres példaként említik a helyi cégek és képzések összehangolását. A vegyésztechnikusokat kereső TEVA Zrt. a helyi szakközépiskola és a Munkaügyi Központ együttműködésével indított egyéves laboránsképzést, amihez a cég szerelte fel az iskolai laboratóriumokat. Egy másik sikeres együttműködésben a COOP áruház jelezte, hogy a térségben megvalósuló bolti eladó OKJ-s képzések nem megfelelőek, melynek köszönhetően a szakközépiskolában egy olyan képzést indítottak el, amelyhez a cég biztosít gyakorlóhelyet. Sellye esetében említhető a fentebb már tárgyalt „Herbal Network” projekt, amelyben évente százfős nagyságrendben biztosítottak foglalkoztatást a hátrányos helyzetű munkavállalók számára. A közmunkaprogramok megvalósítását szintén sikeresnek ítélték a térségben, ezekhez képzés is társult mely javította a reintegráció esélyét.

109

Mellékletek I. Melléklet: Esettanulmányok Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum 1. A paktum rövid bemutatása A 2004-ben indult ROP-os pályázatban a „Paktum Start partnerségben a foglalkoztatási helyzet javításáért Békés megyében” címet viselte. Ennek keretében hozták létre a paktumot, az ünnepélyes aláírásra 2006. november 9-én került sor. Az alapítók: a Békés Megyei Munkaügyi Központ, a Békés Megyei Önkormányzat, Békéscsabai Regionális Képzőközpont (mostani Türr István), Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békés Megyei Agrárkamara, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány, Közösségfejlesztők

Békés

Megyei

Egyesülete,

valamint

civil

szervezetként

a

Gyomaendrődi Cigány Ifjúságért Alapítvány. Az utolsó nyilvántartás szerint 177 tagszervezet volt a paktumban. Az aláírást követően a tagok aktivitása csökkent, de ilyen nagy taglétszámú paktum valamennyi tagjától nem is lehet folyamatos aktivitást elvárni. Az első projektet követően az OFA működési pályázatból tartották fenn a paktumot, és egy szünetelő időszak után részt vettek a TÁMOP 1.4.5-ös konstrukcióban, amely eddig az utolsó lehetőség volt paktumoknak. Célzottan ezek a lehetőségek voltak a paktumok számára, amit a megyei paktum teljesen ki is használt. A TÁMOP 1.4.5 tavalyi zárása óta nem indult új projekt, várják a TOP indulását. 2012 óta irányító csoport ülés nem volt. Nincs jelenleg kapacitás és forrás a működtetésre. 2014. augusztusban befejeződött a TÁMOP 1.4.5. A három konstrukció különböző volt, hiszen az első a létrehozást támogatta, a második a fenntartást, a harmadik pedig egy komplex térségi munkaerő-piaci programot, amely nem széles körű partneri kört érintett, ezért sok tag érezhette, hogy keveset lát a paktum működéséből. A folytatásban a 3 féle támogatási konstrukció egy programban való megjelenése lenne ideális, azaz egyszerre végezni a paktum koordinációs feladatokat, a partnerség működtetését, és mellette megvalósítani munkaerő-piaci projekteket munkáltatói (főként vállalkozói) igények szerint. 2. Résztvevők 110

A paktum alapításában a Munkaügyi Központ és a Békés Megyei Önkormányzat nagyon aktív volt, de részt vettek a kamarák is. Kidolgozásra került a Békés Megye Foglalkoztatási Stratégiája, ami munkamegosztásban készült, és közben sok egyeztetés folyt. Az OFA pályázat keretében pedig ötletek kidolgozására került sor, van Jó Gyakorlatok Projektgyűjtemény a címe, melyhez az összes alapító tagnak volt ötlete, ami teljesen kidolgozásra került. A Békés Megyei Önkormányzat, a Regionális Képzőközpont, a kamarák és a Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány volt a legaktívabbak a tagok közül.

A többi résztvevők szerepe: részükre programokat, munkáltatói fórumokat szerveztek, ahol tájékoztatták őket az aktuális foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, pályázati lehetőségekről. Volt egy nagyszabású projektvásár nevű program is. Szinte mindenkit meghívtak, aki ilyen pályázati lehetőségekről tudott tájékoztatást adni, a nemzetköziekről is. Minden ilyen nagy programon, amit a megyei szinten a kirendeltségeink bevonásával szerveztek, kb. 100-150 fő résztvevő volt. A kirendeltségek hozták magukkal a polgármestereket, a nagyobb munkáltatókat. A kirendeltség élő kapcsolatokkal rendelkezik a térségekben. Honlap is működik, ahol folyamatosan megjelentetnek minden olyan információt, ami lényeges. Fórum is volt a honlapon, lehetett feltenni kérdéseket.

Motiváció: az információhoz való hozzájutás, mivel fontos, hogy minél hamarabb értesüljenek a lehetőségekről, a várható változásokról, egyáltalán a munkaerőpiaci helyzetről, a munkaügyi központ által kapható támogatásokról. Általában a fórumokra hívtak előadókat is, akik országos szintű előadásokat tartottak.

Sikerült bevonni azokat a szereplőket, akiket szerettek volna. A munkaügyi központ elég egyedülállóan nagyon aktív szerepet tölt be projektek előkészítésében és lebonyolításában. Pl. Tempusos Leonardo projekt keretében „Vállalkozáskeltető” nevű projektet működtet az önfoglalkoztatóvá válás segítésére. Nagyon fontos, hogy jó a kapcsolat a munkaügyi központ igazgatója és a kormánymegbízott között, aki támogatja a törekvéseket.

A paktumok jövőbeni támogatásával kapcsolatos egyetértenek, kell egy ilyen összefogás. A munkaügyi központ vezető szerepét javasolják, ehhez kapcsolódjanak a helyi paktumok, a területi önkormányzatok, a civil szervezetek, kamarák, a munkaadói érdekképviseletek. Az 111

együttműködés a legfontosabb, a kölcsönös informálás, de kell egy motor mindehhez. A paktum legfontosabb jövőbeli célja lehet, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre akár a most itt lévő, illetve a későbbiekben ide települő vállalkozások számára. A paktumnak ezt a célt kell szolgálnia, és a kamara meg tudja jeleníteni a gazdaság oldaláról megfogalmazott igényeket. 3. Döntéshozatal Az irányítócsoport elnöke döntött, de a döntések előtt voltak egyeztetések. Operatív ügyekben a munkaügyi központ igazgatója hozta a döntéseket. A fontos stratégiai célmeghatározásokban, prioritásokban demokratikus döntéshozatal volt, mivel egyenlő súlyú szavazati joggal rendelkeztek a tagok.

A jövőbeni döntéshozatalnál az lenne ideális helyzet, ha a helyi paktumokban, a kistérségben, vagy a megyei szinten is, azok a szereplők döntsenek, akik érintettek (önkormányzatok, kamarák, munkáltatók, szakképzők). Fontos különbséget tenni majd a projektben szereplő konzorciumi tagok, és egyéb paktumtagok felelőssége között, hiszen jogilag a konzorciumi tagok lesznek felelősek a megvalósításért. 4. A paktum szerepe, céljai A paktum céljai: a megye foglalkoztatási helyzetének javítása, a foglalkoztatás bővülése, a lakosság életminőségének javulása. Ezek voltak az alapcélok. Nyilván ezen belül voltak stratégiai célok, hogy például a vállalkozások foglalkoztatási képességének javítása, a nőknél többet tudjanak foglalkoztatni, a munkavállalók oldaláról a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása, a foglalkoztathatóság elősegítése képzéssel, a humánerőforrások fejlesztése, a munkaerő-piaci szereplők informáltságának bővítése. Együttműködési cél pedig ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítő fórumok létrehozása, működési feltételeik biztosítása, foglalkoztatási megyei és kistérségi fórumokat szerveztek, projektötletek kidolgozása, programok megvalósítása és nyilván a pénzügyi források összehangolása a célok eredményes megvalósítása érdekében.

Mik lehetnek a paktum jövőbeli reális funkciói? A forráskoordináció nagyon fontos lenne, ne legyen ennyire szétforgácsolt. A támogatásokat koncentrálni arra, hogy tényleg a foglalkoztatás elősegítése érdekében menjen minden, a gazdaság igényeinek megfelelően képezzenek az iskolákban, támogatott képzéseken. Kellene egy közös stratégiát kidolgozni, és ahhoz kapcsolódóan a célok megvalósulását forráskoordinációval és együttműködéssel 112

segíteni.

A paktum jövőbeni szerepe megyei szinten nyilván a megyei sajátosságok, a megyei munkaerőpiac helyzetének a javítása, megyei szinten a foglalkoztatás növelése.

Foglalkoztatáspolitikai kérdéseket megfogalmazni megyei és helyi szinten is fontos, hogy a szereplők fogalmazzanak meg célokat, és legyen egymásra épültség egészen az NGM-ig. A mai rendszerben hiányzik az országos és helyi közti szint, ami gondot okozhat. Alaposan át kellene gondolni, és körülbástyázni feladatokkal és hatáskörökkel, le kellene tisztázni alaposan előtte.

Ideális helyzet lenne, ha megyei szinten egy ilyen többszintű

foglalkoztatáspolitika kialakulna. 5. Tevékenységek Saját projektmegvalósítási feladata a megyei paktumnak nem elsődleges feladata. Legfontosabb a koordináció és az egyeztetés. Több nézőpont, tudás, tapasztalat kell a problémák sikeres kezeléséhez. Ebből a szempontból az állami intézmények sajnos elég zártak, nem nagyon fogadnak el javaslatot.

A paktum a konkrét munkaprogramban szereplő célokat mind megvalósították. A Paktum Progressben 116 új munkahely megteremtése valósult meg, és további 45 partner csatlakozott a paktumhoz, 700 fő vett részt a foglalkoztatási fórumokon a kistérségin és a megyein összesen. Azon múlik sok minden, hogy a munkaügyi központban, a kirendeltségeken rendelkezésre állnak-e azok az információk, hogy a területen működő szervezetek, munkáltatók milyen beruházást terveznek vagy éppen milyen pályázatot nyertek, milyen szakemberre lesz szükségük. Ha ezeket az információkat a kirendeltség tudja, azonnal szervezni lehet a képzéseket. Ha nincs a rendelkezésre álló jelentkezők közül olyan szakember, akkor kiképezik. Sok ilyen betanító jellegű képzésük indult tavaly is és azelőtt is. 6. Menedzsment A paktumban volt egy irányító csoport. Az irányító csoport az alapítók egy-egy képviselőjéből állt, 8 állandó és 4 meghívott tag volt. Az első pályázat idején a munkaügyi központ volt a munkaszervezet. A másodiknál már volt paktummenedzser, így főállásban tudta a munkáját végezni, de a munkaügyi központ és a kirendeltség munkatársai is részt vettek a rendezvények szervezésében, támogatott és nem támogatott foglalkoztatások 113

előkészítésében. A jó működésnek kiemelkedően fontos feltétele a személyi állandóság, hiszen személye kapcsolatokat kell kiépíteni és működtetni, amely több év alatt alakul ki. A pályázatról pályázatra élés nem kedvez ennek, nem lehet megtartani a munkatársakat az adott pozícióban. Kiszámíthatóbb, folyamatos menedzsmentfinanszírozásra lenne szükség. Kiemelten fontos, hogy legyen egy jól működő menedzsment (szervezet), amely működhet a tagok közti munkamegosztással is. 7. Központi kormányzat szerepe: finanszírozás, szakmai támogatás A központi kormányzatnak egy országos foglalkoztatáspolitikai irányelvet kellene létrehozni a paktumokkal kapcsolatban. A paktumot koordináló szervezetet mindenképpen finanszírozni kell. A megyei paktum támogatásra forrással is rendelkezhetne, valamilyen pénzügyi alappal, amivel tudná támogatni a helyi projekteket, programokat. A paktumokat célszerű lenne teljesen új alapokra helyezni. Ez az első lökés mindenképpen egy anyagi jellegű támogatás, motiváció pályázati forrás keretében. Ebben fontos lehet a már működő külföldi és magyar jó példák megismerése is. A korábbi konstrukciók közül az OFA-s működési volt a legkedvezőbb. A TÁMOP-1.4.5ös célzottan paktumoknak íródott ki, de az egy konkrét munkaerő-piaci projekt, és nem a széles együttműködést mozgatta. Szakmai szempontból a kormányzattól általános irányvonalat, vagy erről egy tanácskozást, egyeztetést, ahol kialakulhatna a végső megoldás a paktumokra. Szakmai tájékoztatás kellene szélesebb körben, hogy mi az elvárás. Paktumok közötti tapasztalat megosztások is hasznosak.

Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum 1. A paktum rövid bemutatása A paktum 2004. április 16-án alakult az akkori Munkaügyi Központ és a térségi Kistérségi Társulás kezdeményezésére. Akkorra már Vas Megyében Celldömölk térségében megalakult a paktum. Ezt követően a zalaszentgróti és a letenyei paktumok létrehozását kezdeményezte a Munkaügyi Központ. Kb. 62 szervezet írta alá 2004-ben a paktum-együttműködést: az akkori kistérséghez tartozó 24 önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek, Regionális Fejlesztési Tanács, a Megyei Önkormányzat. Ez a kör azóta alapjaiban nem változott; néhány esetben fordult elő, hogy megszűnt a vállalkozás vagy a szervezet, de a tagok összetétele, aránya nem

114

változott. A paktumban nem a vállalkozások domináltak, hanem inkább azok a szervezetek, akik a vállalkozásokat támogatják, pl. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kamarák stb. A zalaszentgróti térségben eleve kevés a vállalkozás, és nem is igazán tőkeerősek, zömében kényszervállalkozások, kis- és mikro-vállalkozások.

Időközben 25-re nőtt az önkormányzatok száma, azzal, hogy Tekenye község önálló község lett. A paktumnak ma is az önkormányzatok adják a legfőbb bázisát. A térségben a szektorok közötti együttműködésnek több mint 20 éves hagyománya van. A kezdeményező a valamikori Kistérségi Társulás volt. Aztán bejött a paktum, majd a Zala Termálvölgye Egyesület. Ezek rendszeresen találkoznak és együttműködnek. Ebből fakadóan, ha valami program indul, nehezen lehet leválasztani, hogy a paktum vagy nem a paktum kezdeményezte. De nem is akarják igazából különválasztani. A feladat mindig oda tevődik át, ahol megvan a megfelelő forrás és személyi feltétel. De ettől a paktum még működik. Azzal, hogy a társulás nonprofit kft-je felvállalta a paktum munkaszervezetét, próbáltak keresni a paktum szellemiségében olyan feladatokat, amivel érdekeltté teszik a további szereplőket, leginkább az önkormányzatokat. A paktum most leginkább a közfoglalkoztatás és a szociális gazdaság területén tud eredményeket elérni. 2. Résztvevők A paktum indulásakor a Kistérségi Társulás munkaszervezete vállalta a kulcsszerepet. Személyében: Martincsevics István és Guitprechtné Molnár Erzsébet. Tehát a paktumnak ez a másik állandó vonása: bárhogy is változtak az elmúlt 20 évben a feladatok, a munkakörök, bármilyen szerepben voltak, a foglalkoztatás ügyét minden székben ülve vitték tovább. Ezért tudott tovább élni a paktum a támogatásokon túl is.

Egyéb szereplők szerepe: a projektek kezdeményezői sokszor a civilek, akik önálló foglalkoztatási projekteket is valósítanak már meg. Ezen kívül a tájékoztatás, az információáramoltatás feladataiba bekapcsolódott a Celodin Alapítvány, a Zala Termálvölgye Egyesület és a Zalai Borút Egyesület is. A vállalkozások esetében fontos szerepe volt a Vállalkozásfejlesztési

Alapítványnak,

a

Kamarának.

A

vállalkozások

elsősorban

a

pályázatokhoz kapcsolódóan kértek segítséget. A vállalkozásokat a projektekbe is bevették: pl. a legutóbbi, hátrányos helyzetűek foglalkoztatását célzó projektnél (TÁMOP 145) konzorciumi partnerek voltak. A térségben az információszerzés lehetőségét és a találkozási alkalmakat is a

115

menedzsment teremti meg. A vállalkozások nem is mindig tudják, hogy paktumos rendezvényen vesznek részt, mert nem ez a hangsúlyos.

Egy kevés szereplős térségről van szó. Az itt élő vállalkozások inkább a személyekhez kötik a rendezvényeket, az információkat. A vállalkozások megszólításának nehézsége attól függ, hogy milyen témát találnak. Akkor motiváltak, ha megtaláljuk azt a témát, ami közvetlenül érinti őket, pl. pályázati lehetőségek, jogszabályváltozások.

Képzőintézmények részéről az Első Magyar-dán Termelőiskola is tagja a paktumunknak. Velük már több projektben is voltak konzorciumi partnerek. A zalaszentgróti térségben nincs szakiskola. Amikor a paktum indult, akkor még volt szakmunkásképző, ma már nincs.

Azok közül, akiket megszólítottak, szinte mindenkit sikerült bevonni, de az is igaz, hogy ez nagyon célzott volt, mert kevés a szereplő. Bár volt olyan eset, amikor valakit szerettek volna, mégsem tudtak bevonni. Ez pl. egy konkrét esetben, a legutóbbi TÁMOP-os pályázatnál volt, amikor a vállalkozó rájött, hogy a projektben csak a hátrányos helyzetű célcsoportból tudna munkaerőt meríteni, és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt nem vállalata hátrányos helyzetű célcsoporttal való „kísérletezést”. Fontos, hogy nem csak a foglalkoztatási paktum tagjaival dolgoznak. Amikor meghirdetnek egy programot, nem csak a foglalkoztatási paktum tagjait fogadják szívesen, hanem bárkit, hisz a cél, hogy segítsék a térségi vállalkozások munkáját. Ilyenkor nem ragaszkodnak mindenáron ahhoz, hogy lépjen be a résztvevő a paktumba. Sajnálatosnak tartják, hogy volt olyan idő is, amikor országosan szinte letörölték a foglalkoztatási paktumokat. A cél mindig az volt, hogy a létrehozott együttműködést életben tartsák, akkor is, ha a kutyát nem érdekli – ez utóbbi volt az oka, hogy másutt sorban megszűntek a paktumok.

Aki a paktum tagja, semmivel nem kap többet, mint az, aki nem tagja. De miért is kapna? Itt olyan kevés a szereplő, hogy nem érdekünk, nincs értelme, hogy különbséget tegyenek. A fontos mindig az volt, hogy azokat a pontokat találjuk meg, ahol valakik valamilyen formában együtt tudnak működni. Több olyan együttműködés is van, ahol a kezdeti kapcsolatközvetítés után később közös pályázatba fogtak, vagy közös termékértékesítés lett. Az együttműködések mindig olajozottak. Rendszeresek a találkozási alkalmak. Az más kérdés, hogy kinek van 116

éppen lehetősége, pénze megszervezni. Van, amikor a ZalA-KAR volt ebben az élenjáró, de aztán a Többcélú Társulás megszűnt, majd később a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. vette át ezt a szerepet, de volt, amikor a Zala Termálvölgye Egyesület, vagy éppen a Hazatérők Egyesület. A lényeg, hogy ezek között a szervezetek között stabil és szoros az együttműködés. A civil szervezetek ki is segítik egymást. Nem pénzben, hanem lehet, hogy szervezésben. Így lehetett eddig átvészelni ezeket a nehéz időszakokat, amiket esetleg mások nem tudnak átvészelni, és ezért feloszlanak. Mindig van partner, aki beköszön és aktivizálja magát. 3. Együttműködés külső szereplőkkel Ha 11 évre tekintünk vissza, nagyon sok minden történt. Pl. a közeli időszakban nagyon aktív együttműködés volt a keszthelyi Akadémia Alapítvánnyal, a Szám-Pont Kft-vel. Ez a projekteken és személyeken múlt. De pl. nagyon aktív együttműködés volt a vasvári paktummal is (a legutóbbi TÁMOP-os projektben a képzést is közösen bonyolították). Egy időszakban nagyon aktív együttműködés volt a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Ez annak is köszönhető, hogy a térség felelős személyével (Szőkéné Hajdúk Andrea) jó volt a kapcsolat, aztán ez kicsit változott. A TIT-tel voltak közös képzések a közmunka programban is,

pl.

személyiségfejlesztő,

álláskereső

praktikák

elsajátítása

területen.

A

külső

együttműködésekből sok ötlet született. Pl. a paktumokkal többször volt lehetőségünk tapasztalatot cserélni. Létrejött egy hálózat elsősorban a megyei, illetve a nyugat-dunántúli paktumok között (REKORD). Sokszor az ötlet, vagy az a fajta kommunikáció, hogy „ti hogy csináljátok, mi hogy csináljuk” volt fontos. Ez még termékenyítőbb lehetett volna, ha az ilyen kapcsolatépítést ösztönző pályázatokkal ez megerősödhet és egymást segíthetjük azzal, hogy pl. nekem most ilyen típusú partnerre, kapcsolatra van szükségem. 4. A paktum céljai A paktum eredeti céljai közt nem szerepelt a közfoglalkoztatás – akkor még nem is létezett. A hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás megjelent, de azt biztos, hogy ma a paktum tevékenységének legnagyobb részét a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás adja. Ez nem csak közmunkát jelent. Az alapvető cél nem is a közvetlen munkahelyteremtés volt. Inkább az, hogy információval, együttműködéssel segítsék azokat a szereplőket, akik valamilyen módon hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez. Ezt többé-kevésbé tudták is teljesíteni. Pl. olyan előadásokat szerveztek, ami a munkaerő felvételével kapcsolatos szabályokat, pénzügyi, jogi kérdéseket mutatta be. A Munkaügyi Központ akkori vezetője felismerte, hogy ez egy alkalom lehet arra, hogy a paktum segítségével tájékoztassa a térségi vállalkozókat 117

azokról a változásokról, amit ő a saját rendszerén belül nehézkesen tudott volna megoldani – legfeljebb kiküld egy Munkaügyi Központos meghívót, de az nem olyan hatékony. Egy időszakban ez a fajta tevékenység gyakori volt, évente minimum kétszer. Most ez kicsit átalakult, mert a Munkaügyi Központot inkább csak a közmunka érdekli. Más helyen közvetlenül az önkormányzatokat keresik meg, de a térségben egy teljesen bevált rendszer van, ami a Foglalkoztató ZalA-KAR NKft-n keresztül működik.

Tehát a paktum eredeti céljai némileg átalakultak. Ahhoz, hogy a vállalkozásokat segítsék, és támogassák a munkaerő bővítést, ahhoz azért több kellene, mint az, amit jelenleg a paktum a semmiből fel tud vállalni. Ez ettől függetlenül megy, mert ez egy térségi érdek. De 2014-ben is volt olyan vállalkozói tájékoztató, amit a korábban megnevezett civil szervezetek közösen rendeztek. A rendezvény célja tájékoztatás, együttműködés volt. De ha a munka mennyiségét mérlegelni kell, akkor jelenleg a nagy része a közmunkára megy.

Az idővel változó célokat elsősorban mindig a helyi igények befolyásolták. Hamar felismerték, hogy Zalaszentgróton és térségében jelentősen nő a tartós munkanélküliek száma. Arra is rájöttek, hogy ha nincs egy szervezet, vagy az önkormányzat legalább, amely ezzel a réteggel foglalkozik, akkor senki nem lesz. Ezért 2009-ben, amikor a közfoglalkoztatás elkezdődött, akkor kellett készíteni egy közfoglalkoztatási tervet. Az elvárás az volt, hogy szedjék össze, egy-egy önkormányzatnál hány munkanélküli van, és mit dolgoznak. A kistérségben sorozatosan egyeztetéseket tartottak, hogy hogyan lehet úgy elkészíteni, hogy értelme is legyen. Az akkori Munkaügyi Központ megyei vezetése ezt a tervet átvette tőlük és mintaként mutatta a többi térségnek.

Tudták, hogy nem lesz vállalkozó, aki ezeket a hátrányos helyzetű munkavállalókat felveszi, amikor más álláskereső is van. Ezért 2009-től mindig voltak projektjeik a hátrányos helyzetűekre. Általában persze többnyire a meghirdetett közmunka programok, plusz, ha volt lehetőség, akkor rámozdultak az egyéb pályázatokra. De sajnos nem volt sok pályázat, vagy nagyon nehezített követelményekkel. Az utolsó igazán jó foglalkoztatási pályázat a PHARE CBC program volt, amiben a „Hazatérők” című projektet valósították meg. 2004. óta, 10 éve nem találtak hasonló jó pályázatot, pedig nem volt olyan, amelyikre ne néztek volna rá! A paktumban kitűzött célok reálisak voltak, nagy részét megvalósították. Mindig más volt a 118

program gazdája, de a legtöbbjét meg tudták csinálni.

Hangsúlyos célcsoport volt 2004-ben a fiatalok. A „Hazatérők” projektet a paktum egyik aktív szervezete, a Celodin Alapítvány pályázta meg, és a projekt mind a 8 partnere, ahova a fiatalokat elhelyezték, a paktum tagja. Annak a pályázatnak a pályázói köre csak önkormányzat és civil szervezet lehetett, vállalkozás nem. Akkoriban nagyon hangsúlyos terület volt a fiatalok köre. Hogy most már annyira nem, annak az az oka, hogy abból kinőtt egy civil szervezet, amely teljes mértékben felvállalta ezt a feladatot és a Zalai Hazatérők Egyesülete azóta valósított meg olyan programot, amellyel a fiatalok foglalkoztatását, vagy a fiatalok munkaerő-piaci felkészítését vállalták. De ezt úgy tudta vállalni, hogy valamely projekt elemként, tehát akkor behívta partnernek a foglalkoztatási paktumot. Tehát ez a szervezet azóta kinőtte magát, folyamatosan van önálló projektjük, nem is kevés, elkészítették az ifjúsági stratégiájukat, amelynek hangsúlyos eleme a fiatalok foglalkoztatása. De ez is projekt-függő, pályázat nélkül ez is nehézkes. Az, hogy mikor mi a hangsúlyos, attól is függ, milyen lehetőséget tudtak megragadni. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat magas színvonalon végzik, de sajnos ebben a térségben a szolgáltatásokat pénzért nem tudják értékesíteni.

Hangsúlyos célcsoportok a kezdetek óta a munkanélküliek. Ezen belül a hátrányos helyzetűek, vagy a tartós munkanélküliek. Nagyobb eredményeket lehet elérni a nem tartós munkanélküliekkel, őket könnyebb elhelyezni, de a tartós munkanélkülieket sem szabad elengedni, de velük nagy a munka.

Mindenképpen meg akarták valósítani azt, hogy a hátrányos helyzetűek ne maradjanak sokáig munkanélküliek,

és

amíg

nem

tudnak

munkát

találni,

vagy

képzésben,

vagy

közfoglalkoztatásban a kötelékben maradjanak. Fontos terület még maga a partneri viszony, hogy ne irányított viszony legyen, hanem egyenrangú.

Egy másik hangsúlyos terület a helyi terméket előállítók. Őket fel kellett készíteni arra, hogy termékeikkel meg tudjanak jelenni a piacon, önálló vállalkozássá váljanak. De ebből is kinőtt az a szervezet, amely innen indult, de már önállóan viszi az ügyet, a Zala Termálvölgye Egyesület. Velük is nagyon szoros az együttműködés. Pl. az Egyesületnek most van egy pályázata, amelynek az volt a célja, hogy a termelőket segítse, tájékoztassa, információval 119

ellássa és megbízta a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft-t, mint ezen a területen a legtöbbet tudót, meg legszélesebb kapcsolatrendszerrel rendelkezőt, hogy lebonyolítsa.

A paktumnak inkább kelesztő jellegű funkciója van. A paktum egy-egy ilyen ügy elejét sokat segíti, de ha létrejönnek az önálló működés feltételei, akkor természetesen útjára engedi, de szoros együttműködésben marad. Ez minden innen kinőtt szervezetre elmondható. 5. Eredmények Legfontosabb cél az információátadás és a térség szereplőinek együttműködése, a közös gondolkodás, a közös stratégiai és operatív célok megjelölése. Mivel a szervezetekben nem sok személyi változás történt, így volt biztosítható a folyamatos és szoros együttműködés. A legnagyobb siker pedig az, hogy bizonyos területek, amelyeknek a gondjait felvállalta a paktum, utána önálló életre kelt és szoros együttműködésben maradt.

A vállalkozók a legnehezebben megszólítható szektor. Még egyenként, személyes kapcsolatokon keresztül is. Egyébként a térségben jellemzően mikro- és kisvállalkozások vannak, amelyek szétszakadnak. Ha invitálják őket, akkor többnyire nem érnek rá, de ha a helyükbe mennek, akkor örülnek nekünk.

Hiába mutatja ki a statisztika, hogy a munkanélküliség nem magas, de a hátrányos helyzetűek és a tartós munkanélküliek száma emelkedett. Szellemi amortizáció van a térségben, akik érvényesülni akarnak, elvándorolnak, csak akik nem képesek elmenni, azok maradnak. Mivel a közmunka és a szociális gazdaság terén tudnak eredményeket felmutatni, ott látják, hogy mennyi olyan ember van, akiknek valamilyen támogatásra folyamatosan szükségük van. Vannak eredmények, de összességében nem javult a kép. Szépen le van írva a gazdaságfejlesztés, de ez az, amit legkevésbé tud a paktum megoldani. De a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának megőrzése, visszaszerzése az a terület, ahol a legnagyobb eredményeket elérték.

Egyrészről pályázatokból – a TÁMOP 145-ben 24 munkahelyet hoztak létre időszakosan, és ebből a programból a programba bevont 50 ember 80-90%-a most is az elsődleges munkaerőpiacon van! Pedig hátrányos helyzetűek voltak. A másik hangsúlyos terület a közmunka program, ahol sikerült újat és maradandót alkotni és előre menekülnek, mert egyre komolyabb

120

tevékenységeket végeznek ezekkel az emberekkel. Időközben kiderül, hogy elég értékes emberek, hogy támogatás nélkül nem jutottak volna sehova. Pl. van, aki elmehet nyugdíjba, de önállóan még utána sem járt, noszogatni kellett ebben. Vagy van, aki nem tud helyt állni abban a munkában, amit az önkormányzat egyedüli lehetőségként fel tud neki ajánlani, és akkor lemorzsolódik végleg. Ilyen embereket is találnak. De megtalálták neki azt a területet, ahol változatos dolgot tehet, nem egész nap kaszál, hanem emberek között van, és az emberi kapcsolatai fejlődnek, az alkoholizmusát is tudják kezelni, hatni rá, hogy ne süllyedjen tovább, inkább kicsit kapaszkodjon visszafelé. Több egyéni siker van, ez ez egyéni odafigyelést, szociális érzékenységet igényel és a több önkormányzatnál kínálkozó lehetőségekre van szükség. Szerencsére elég sok embert sikerült a közmunkából a nyílt munkaerő-piacra vezetni. Az önkormányzatok is partnerek a paktumban, illetve a későbbi foglalkoztató is többnyire paktum-tagok. Akik a TÁMOP-145-ben vonódtak be, de nem kerültek foglalkoztatásra cégeknél, felvették őket a közmunka programba, de némelyiknek sikerült gyorsan elhelyezkednie. Addig a START munkaprogramban alkalmazták őket. Az kijelenthető, hogy a paktumnál, azaz a munkatársaknál lévő információk segítik ezeket az embereket az elhelyezkedésben. A legnagyobb létszám a közfoglalkoztatásban 84 fő volt, most 60 körüli 25 településen (amit a Kft. koordinál, mert vannak külön települési programok is).

A vállalkozásokat nagyon nehéz megszólítani, bevonni őket, de nem adják fel, mert a paktum vállalkozások nélkül féllábú lenne. Tehát nem csak a szociális oldalon vannak munkaadók. A vállalkozások esetében az a gát, hogy túl sok dolgot nem tudnak ebből profitálni. A fejlesztéseket a nagyobb cégek nem a paktummal, hanem pl. fejvadász cégekkel oldják meg. A Coca-Cola-hoz még nem tudtak bejuttatni munkavállalót, mert a kevésbé kvalifikált munkaerőt munkaerő-kölcsönzőből veszik. Fordítva már működött: aki onnan kikerült, az bekerült a rendszerükbe. Próbálkoztak a Coca-Colánál, de nem írták alá a megállapodást. A szociális érzékenységet másképp értelmezik. Ha adakozik, ad pénzt a városi játszótérre és nem hallgatja meg, hogy hasznosabb helyre is mehetne. Más világ. Meg a döntések sem itt születnek helyben.

Visszajelzést főként azoktól a partnerektől kaptak, akik a TÁMOP 1.4.5-ben támogatást nyertek konzorciumi partnerként. Az egyének elérése nem volt nagyon nehéz. Persze kell 121

toborozni. Jó kapcsolatuk van a munkaüggyel és az önkormányzatokkal is. Ez a két szervezet kell ahhoz, hogy a célcsoportot megtalálják. A TÁMOP-145-ös toborzás idején honlapon és újságban is meghirdették, de a leghatékonyabb a Facebook volt. Meglepő volt, hogy hátrányos helyzetű munkanélküliek, akiknek nincs pénze, de okos telefonja és számítógépe van, a Facebook-ot használja. Idejük is van.

Eredmények

összefoglalva:

együttműködés,

információáramoltatás,

közfoglalkoztatás

szervezés, képzési programok. Várják nagyon, hogy a paktumok kapnak valamilyen lehetőséget munkaerő-piaci szolgáltatásra. Erre még egy képzés is épült, de aztán sajnos nem lett belőle semmi (TÁMOP 2.6.2-es konstrukcióban).

Az egyénekkel sosem okozott gondot a kapcsolattartás. A személyes jelenlét nagyon fontos. A szervezetek, amelyek innen nőttek ki, valamint a mögöttük álló emberek a későbbiekben behozzák a kapcsolatrendszerüket. Így szélesedik a kör: pl. a fiatalokkal, a helyi termelőkkel, stb. Dicséreteket állandóan kaptak, de ez nehezen leválasztható az összefonódó kapcsolatrendszerekről és együttműködésekről. Rá lehet fogni, hogy a paktum, de más is lehet. Pl. szerveztek egy előadást a rövid élelmiszerláncról Zalabérben, amire nagy volt az érdeklődés.

A

Zala

Termálvölgye

szervezésében,

de

mindenki

mozgósította

a

kapcsolatrendszerét, nem lehet igazán tudni, hogy mi a gyökere, a motiváció. Ez egy nagyon fontos együttműködési program. Ezen most nagyon intenzíven dolgoznak, csak eddig a jogszabályok nem igazán tették lehetővé, pedig fontos terület a rövid élelmiszerlánc. A Zala Termálvölgye Egyesület vállalta el, a projektjébe beépíti, de szervezőként ott van a foglalkoztatási paktum.

Amikor 2004-ben megalakult a foglalkoztatási paktum, akkor pl. a Hazatérőkről szó sem volt. Ez egy jelentős hozadéka. A közmunka ki sem volt mondva. A térség a közmunkában más térségek számára is példamutató eredményeket ért el, mert valóban értékteremtő munkát végeznek, de a helyi termékek témája is hozadék. Az más, hogy mindhárom területen van egy másik szervezet, akivel a paktum együtt dolgozik. Az önkormányzatokat direkt projekttervezésre is gyakran hívják össze, most pl. azért, hogy a közmunkában a közösségi kertek tevékenységét hogy lehetne összehangolni, lássa, hogy ki mit szeretne termelni, kinek van raktára, feldolgozója stb. Gyűjtik össze, hogy kivel lehet közösen beadni pályázatot, pl. a 122

megyei TOP-okra, vagy a rövid élelmiszerlánc alprogramra.

Készítik elő, hogy képben legyenek, hogy ki mit szeretne, milyen fejlesztési elképzelései vannak, és hogyan lehetne összehangolni a különböző fejlesztési elképzeléseket. És ez már nem csak önkormányzati oldal, mert amit megtermelnek, az pl. az étkeztetést végző vállalkozóval kell összehangolni. A következő alkalommal a közbeszerzéseket elnyerő vállalkozókat összehozták azokkal a termelőkkel, aki képesek beszállítani a konyhára. Tehát ez túl sok szereplő, ezt nem lehet csak úgy ad hoc.

6. Eredmények mérése Mindig az elvárásoknak megfelelően mértek, de ezek nem a valós eredmények. Amikor egy táblázatot ki kell tölteni és csak számokat kell beleírni, azok nem igazi mérőszámok. A folyamatot mérni meg nem lehet. Pl. helyi termék dologgal elkezdtek foglalkozni 2006-ban, és most ért be annyira, hogy olyan adatbázisuk van, hogy ki mit termel, mennyit termel. Most terveznek egy olyan számítógépes program létrehozását, amely kezeli az adatbázist. Várják ehhez a pályázatot. Hogy ki lesz a szereplője, az attól függ, hogy milyen pályázat íródik ki: vállalkozás vagy civil szervezet lehet a gazdája.

A célcsoportok (személyek és szervezetek) elégedettségét a pályázatok mentén mérték és azok persze mindig jók voltak. A legfőbb elégedettségi mutató az, hogy még mindig működik a paktum. Pl. ha van egy rendezvényünk, arra van érdeklődés és ez elég visszajelzés. 7. Menedzsment A ZalA-KAR Kistérségi Társulás annak idején célzottan hozta létre a Nonprofit kft-t. azzal, hogy ez a foglalkoztatást segítő nonprofit kft. legyen. Amikor a paktum megalakult, automatikusan adódott, hogy ez a nonprofit kft. vegye át a menedzsment feladatokat. A paktumot pályázat nélkül hozták létre, 2004-ben nem volt pályázat. Már működtek, amikor megjelent az első paktum pályázat! Azt a ZalA-KAR nyújtotta be, mint önkormányzati társulás. 2007-ben a társulásnak többcélú feladatokat kellett a jogszabályok szerint felvállalnia, és hogy tisztítsa a feladatait, ne mosódjanak össze a feladatok, egy feladatátadási 123

határozattal átadta a nonprofit kft-nek a menedzsmentfeladatokat, de fenntartotta magának, hogy azt mindenkor figyelemmel kíséri. A nonprofit kft-nek nem csak a paktum menedzsment lett a feladata, hanem minden foglalkoztatáshoz kötődő pályázat, támogatás, alvállalkozói munka is. Így volt áthidalható, hogy amikor vége lett a pályázatnak, akkor nem szűnt meg a menedzsment, hanem életben maradt, hiszen más feladatai voltak. Annak idején ezt jól kitalálták. Az is szerencse, hogy M. István a kezdetektől bent van, ő volt a paktum egyik kitalálója, nem kellett betanítani, a kezdetektől itt van – ugyan más-más minőségben.

A paktum úgy tud tovább működni rendesen, ha van legalább egy állandó ember, aki folyamatosan tud dolgozni. Ha megyei paktumról is van szó, akkor is legyen a térségben minimum egy ember, aki a helyi tevékenységeket koordinálja, szóval hogy ne a megye ossza le, hanem alulról építkezve felfele. Akkor lehetne ezen a területen lépni, ha pl., mint a LEADER támogatás, hogy kapnak egy pénzkeretet, amihez maguk csinálják meg a stratégiánkat és ahhoz adunk ki támogatást. Ugyanez, csak nem vidékfejlesztésre, hanem foglalkoztatásra. Ahhoz, hogy egy stratégiát megcsináljunk, még ahol ez nem működik, ott is rákényszerülnének, hogy újragondolják az együttműködést a helyi szereplők, felvegyék a kapcsolatot. Még az is elfogadom, hogy csak vállalkozás kapjon támogatást. De hogy mégiscsak a helyi elgondolás legyen a nagyon fontos és a helyi erők kapnának támogatást, hogy helyi munkahelyek jöjjenek létre. Hosszú távon szerintem csak ez működhet. Most mi történik? Azt hiszem, 2013-ban kapott a zalaszentgróti térség rendkívül magas vállalkozói támogatást. De ez a Coca Cola 800 milliója volt. Hány munkahelyet hozott létre? Egyet sem. Egy modern gépsor lett. Ez persze nagyon fontos, mert adóbevétel is, de ez nem segítette a helyi foglalkoztatás növekedését. Amikor

pl.

a

Termálvölgye

Akciócsoport

kiírta

a

vidékfejlesztési

pályázatait,

gazdaságfejlesztési támogatásait, akkor mindig beleírtuk a foglalkoztatást, mint elvárást, pedig ez nem volt kötelező. Szükség van arra, hogy legyen egy helyi stratégiakészítési folyamat, legyen ehhez támogatás, és a paktum iroda működéséhez legalább egy ember foglalkoztatása is elengedhetetlen. Fontos, hogy az utóbbi egy helyi személy legyen. A foglalkoztatási paktumnak nem az a feladata, hogy foglakoztasson, hanem az, hogy segítse azt. A Hazatérés programon látják, ha egy ilyen sikeres foglalkoztatási programot tudnak indítani, akkor az hosszú évekre képes megalapozni a további munkákat. A Hazatérés programnak multiplikátor hatása volt. Az a 10 124

ember, aki ott indult, abból 9 most is a térségben van és a munkát segíti. Egyszer érdemes lenne azt megnézni, hogy ezek az emberek ez alatt a néhány év alatt hova jutottak, ahol ő most dolgozik, azzal a szervezettel, vagy önkormányzattal mennyi pénzt hozott a térségbe. Van, aki Svájcból jött haza, van aki Budapestről. 1 fiatal állt fel, aki nem látott benne fantáziát. Az a 9 ember itt telepedett le, itt dolgozik, talán már van 12 gyerekük. Aztán a Zala Termálvölgye vállalta fel néhány évvel később a Fecskeház projektet, ahol arról volt szó, hogy ne csak munkahelyük legyen, hanem otthonuk is. Szóval így függenek össze a programok. 8. Finanszírozás, szakmai támogatás 3 kifejezett paktum forrást is felhasználtak: ROP, OFA működési támogatás. Amikor ezek a pályázatok voltak, akkor természetesen a pályázati forrásokban a menedzsment onnan került fizetésre. Ezen kívül más egyéb pályázatokból, amiben dolgoztak is igyekeztek forrásokat elcsípni a paktum munkaszervezetére, ilyenek voltak a közmunkaszervezésnek a feladataihoz kapcsolódó források. És más egyéb feladataik is vannak, tehát van saját bevételük.

Az egyes pályázati lehetőségek közti különbségek: mindegyik pályázat egy kicsit más fő célt tűzött ki. A ROP-os azt, hogy alakuljunk meg, de olyan indikátorokat kért, hogy munkahelyeket hozzunk létre. Az OFA-s kifejezetten a működésre adta a pénzt és olyan indikátorokat határoztak meg, ami teljesíthető volt. A munkahelyteremtés létrehozását igazoló indikátort egy kicsit nehezen lehetett teljesíteni, főleg azért, mert pl. a szombathelyi paktumra is az volt elvárás, ami a zalaszentgrótira, bár ott kicsit több a munkahely. De megoldották, és úgy gondolják, ez is utal arra, hogy jó az együttműködés.

A sikeresen megpályázott projektek közül a helyi szükségletekhez leginkább igazodó konstrukció a legelső, 2006-ban indult paktumos pályázat volt. Azt tudták a saját szükségléteikhez szabva összeállítani. Annak minden fillérjét nagyon hasznosan költötték el. 4 tanulmány, rengeteg találkozó, előadás, együttműködési terv. Az elkészített tanulmányok nagyon sikeresek voltak. Bár mindig külső szolgáltatóval készíttettük, mindig széles együttműködés volt mögötte. 4 ilyen tanulmány készült: a fiatalokról, a nőkről, a hátrányos helyzetűekről és a vállalkozásokról. A fiatalokból nőtt ki hamarosan a Hazatérők program, a hátrányos helyzetűt érdemes megnézni, mert ott még közmunkáról nem volt szó, de mégis erre terelődött a dolog, hogy az önkormányzatoknak ki kell valamit találni, létre kell hozni

125

egy paktum irodát, vagy valamit, ami állandósul. A vállalkozók: akkor vették intenzívebbre a kapcsolatot a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. És nagy szükség lenne még olyan programra, mint a Hazatérés program, amely vagy fiatalok, vagy pályakezdők, vagy értelmiségiek helyben tartása. Akik kis tanulással képesek és akarnak a helyükbe lépni a következő ilyen projekteknek. Ilyen pályázatokat azóta sem találtak.

A legutóbbi, a TÁMOP-os úgy vették észre, hogy nem igazán szólt a paktumról. Inkább támogatott munkahely volt. Ami megint csak jó volt, mert képzési elemtől elkezdve a személyiségfejlesztésig minden benne volt, és meg tudtuk csinálni jó eredménnyel, de hiába paktumról volt szó, nem derült ki belőle, hogy a paktumnak mennyi támogatás jut ebből, vagy mennyire visz előre a paktum szellemiségét, hogy konzorciumba összeáll néhány szervezet és megcsinálja maradéktalanul azt, amit a pályázat előír.

Jó foglalkoztatási

pályázatot nem lehet úgy megcsinálni, hogy csak a hátrányos helyzetűeknek szól. Igazából mi megtanultak a kicsinek is örülni. Előre meg kellett nevezni a foglalkoztatókat és azt is, hogy milyen munkakörbe kívánja felvenni a hátrányos helyzetű munkavállalókat. Ez előny volt, vagy hátrány? Eleve elfogadták és eszerint dolgoztak, így kerestek partnereket. Amikor összeállt a konzorcium a projekt tervezésekor, előre le lehetett fektetni a játékszabályokat. Volt ebben ZALAISPA, mint nagyvállalat, és volt benne alig 1-2 évvel ezelőtt megalakult, néhány embert foglalkoztató kisvállalkozás is. Ezzel több helyen volt gond, pl. a keszthelyinél is sokat harcoltak a szállodalánccal, hogy együttműködjön, vagy kit vegyenek fel, de nálunk ez nem jelentett problémát. Nem ez volt a legnagyobb nehézsége annak a pályázatnak, hanem a bevonható célcsoporttagok szűk köre. Az volt a probléma, hogy alkalmas személyt találjanak.

A legnagyobb nehézség a paktumnál a finanszírozási kiszámíthatatlanság. Hogy a paktumban folyamatos legyen a munka, ahhoz legalább 1 ember folyamatos finanszírozása biztosított kellene, hogy legyen. Mindig csodálták a vas megyeieket, ahol a Munkaügyi Központ támogatta ezt. Legalább 1 ember finanszírozására szükség lenne folyamatosan, ha az egy szervezetben van, akkor is. Zalában talán még a zalaegerszegiek működnek pénz nélkül, mert a letenyei, pacsai is megszűnt (Keszthely-Hévíz, Nagykanizsa is aktív, Lentiről nem tudnak).

126

Milyen szakmai támogatást várnátok el a központi kormányzattól? Ha jogszabályváltozás történik, jó lenne időben megismerni, ne utólag kelljen ballagni a jogszabályváltozások után. Legalább előre lehessen felkészíteni bárkit, legyen az vállalkozó, vagy civil, vagy önkormányzat. Mostanában mindig mindent visszafelé tudnak meg. Az időben történő információátadás nagy fontos lenne egyrészt a jogszabályokra, másrészt a tervezett programokra. Egyszer csak bejön egy új program, amire fel sem lehetett készülni, azokkal nagyon nehéz boldogulni. A felkészítés szó szerint szakmai felkészítés legyen, időbeni tájékoztatás.

Legyen központi támogatás, képzés (OFA), mert minden paktum másként

értelmezi a dolgait, nincs egy egységes szakmai értékelés, bár erre elég komoly kísérletek voltak a ROP-os projektek idején, hogy egységes legyen a paktum-gondolkodás. Ez szerintem továbbra sincs meg, minden paktum másként gondolkodik. Tehát ilyen szakmai segítségre gondolnak, és kötelező legyen nekik a képzés, és akkor egy irányvonalat képvisel mindegyik, egyformán gondolkodik, persze a helyi sajátosságokat figyelembe véve. 9. SWOT Erősség: Kialakult egy jó együttműködés a paktum-partnerek között, állandóság finanszírozásokon túl is, rugalmasság, innovációs készség A másik, hogy aktív, elkötelezett személy áll a paktum élén. A harmadik pedig, hogy vállalkozó szellemű önkormányzatok vannak a partnerségben, rájuk tudnak számítani és ők is viszont. Gyengeség: Pályázatokhoz kötődően erősebbek az együttműködések, felerősödnek a célok, pályázatokon kívül kicsit elfektetődnek ezek. A másik, hogy a vállalkozói szektor kicsi, nem erős. Nem arról van szó, hogy ott vannak a vállalkozások, csak nem akarnak részt venni a paktumban, hanem nincsenek is vállalkozások. Lehetőségek: A szociális gazdaság iránya nagyon jó lehetőség lenne a paktumnak. Valamint a belső piac és az önellátásra törekvés. Veszély: Az egy nagy veszély lenne, ha nem lenne a következő időszakban sem támogatás. A másik, ha esetleg egy centralizáció létrejönne, amire úgy tűnik, van törekvés. Minden térség paktumának meg kellene őriznie az autonómiáját. Nem volna jó, ha egységesen, egy megyei paktum volna pl., és akkor elveszik az az érték, ami itt volt, vagy kiegyenlítődnek a rosszul működő dolgok. Nem szeretnék feladni, amit eddig itt elértek. A lényeg az, hogy amellett, hogy örülnének annak, ha a kormányzat támogatná őket alkalmazottal, szeretnék megőrizni az autonómiájukat.

127

Fontos terület még a szociális gazdaságra való felkészítés. Ennek az egyik példája a Nonprofit Kft., illetve, ahogy ő segíti az ilyen kezdeményezéseket. A térségben már van 4 szociális szövetkezet. Többen gondolkodnak rajta, hogy továbbiakat hoznak létre. Ezt segítik: tájékoztatókat szerveznek, a szociális szövetkezetek létrehozása, előnye, hátránya, mert most divatszó lett, de sokan nem tudják, mit jelent. Vannak nagyon jó projektötletek már. Ez is lehet, hogy a paktum-együttműködés mellékterméke. De túl bonyolult, sok szálon függ össze a dolog. Próbálják bemutatni, hogy pl. a szalapai szociális szövetkezet milyen jól működik. Ugyanakkor, az utóbbinak már van sok terméke, amit el akar adni, ha odavisznek embereket, még vásárolnak is, bővül a piaca. Van most olyan önkormányzat, amelynek volt közalapítványa, amit meg kellett szüntetnie, és most azon gondolkodik, hogy egyesületet hozzon létre, vagy inkább szociális szövetkezetet. De pl. a LEED Nonprofit Kft-vel és osztrák partnerekkel közösen megvalósított SoPro (www.sozialproduziert.at) pályázatba azért raktak bele képzést, hogy a szociális gazdaságra felkészítő képzés legyen.

Munkaerő-piaci szolgáltatásokat is végeznének. Pl. ilyen a közfoglalkoztatás-szervezés is, vagy a pályaorientációt. Kialakíthatnának valami olyan ügyfélszolgálatot, ami tehermentesíti kicsit a munkaügyet. Ezt mint nonprofit kft. meg is tudnák csinálni, de azok a paktumok, amelyek más módon alakultak, ahol a munkaszervezet más formában működik, nehezebben tudná megoldani ezt. Tehát nincs egy egységes forma, amiben létrehozták a paktumokat. Mivel nem egységesen hozták létre, ezért nem is könnyű átalakítani.

Sellyei kistérségi foglalkoztatási paktum 1. A paktum rövid bemutatása A Sellyei Kistérségi Foglalkoztatási Paktum együttműködési megállapodásának 2007. augusztus 7-i aláírásával létrejött az első foglalkoztatási paktum az Ormánságban. A paktumot

negyvenen

látták

el

aláírásukkal:

kistérségi

munkaügyi

kirendeltség,

önkormányzatok, vállalkozók, érdekképviseleti szervezetek, képzőintézmények, kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek.

Az aláírók képviselik a közel tizenötezer fős

kistérségi lakosság érdekeit, továbbá felelősséget vállaltak, hogy készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai céljainak szolgálatába állítani.

A

paktum sajnos már nem aktív. Abban az első időszakban, amikor elindult, 6 évvel ezelőtt, akkor volt egy képzési aktivitás. Azért nem aktív, mert nincs finanszírozás hozzá és kellene

128

egy munkatárs, aki ezt szervezi és folyamatosan csinálja. Az önkormányzati rendszer feladat alapú finanszírozással működik. Ez azt jelenti, hogy amire kapják a pénzt, azt arra kell költeni. Nincs normatív alapon, vagy tetszés szerint felhasználható szabad forrás. Egy ilyen lehetne alapja egy paktum működtetésének, de a közvilágításra fordítható pénzből például nem lehet paktumrendezvényt szervezni. Nem tudnak fizetni olyan munkatársat, aki ezzel foglalkozik. Ha nem foglalkozik vele senki, a paktum nem szerveződik magától. 2. Résztvevők Fő kezdeményezők: szakközépiskola, önkormányzatok, munkaügyi központ és a kistérség. Az alapítók motivációja a munkanélküliség csökkentése volt. Itt a térségben két for profit nagy

foglalkoztató

van.

A

legnagyobb

foglalkoztató

az

önkormányzat

a

közmunkaprogramon keresztül…. A munkanélküliek és a szociális segélyre szorulók nagyon nagy részét az önkormányzat szívja fel. A közmunkaprogramban Sellye városában éves szinten kb. 130 főt tudnak foglalkoztatni, ennyi a szabad keret. 2013-ban volt 200 fő. Mindenkit, akit tudtak felvettek, dolgoztak is. A renitensek kikerültek a rendszerből. 200ról indultunk, most olyan 130-140 az a szám, ami életképes Sellyén. Itt volt az Ős-Dráva Program, ami szintén vitt el embereket.

A vállalkozások motivációja: támogatást szerettek volna. A munkavállalók pedig azt szerették volna ettől, hogy legyen munkájuk, önkormányzati rész pedig, hogy a segélyben részesülők száma csökkenjen. Próbálták ezeket a feleket egymáshoz közelíteni.

Bevonni sikerült azokat a paktumba, akiket akartak, megvolt a paktum aláírás. Hogy utána miért nem működött? Talán a pénzhiány miatt, nem volt továbbfinanszírozás. A vállalkozások nem tudták megkapni azt az anyagi forrást, amire ők számítottak (bértámogatás, fejlesztésre támogatás, EU-s forrásból a gépparkjukat fejleszteni). Nagyon nagy önerő kellett, 50% nettó. Ez egy induló kisvállalkozásnak, de másnál is, nagyon sok pénz, vállalhatatlan.

Motiváció: Lehetőséget láttak abban, hogy előremozdítsák annak a problémának a megoldását, ami a legsúlyosabb, a munkanélküliség. Úgy érzik, hogy nem elég helyben szerveződni ezeknek a paktumoknak, mert hiányoztak szereplők. Ez a paktum lehet megoldása annak, amit a 33 leghátrányosabb térség megsegítésére kigondoltak régen. Ez

129

egy jó kezelhető szervezet lehet, hogyha meglennének a paktumok, paktum megyei szervezetek és egy országos szervezet. Tehát egy felmenő rendszer tisztségviselőkkel. Ha egy ilyet létrehoznak, és a kormánynak valóban kiemelt célja a munkahelyteremtés, akkor a paktumokkal együttműködve lehet csak ezt csinálni. 3. Együttműködés külső szereplőkkel Előadókat hívtak minden paktum rendezvényre. Járáson kívül van még kapcsolat az iparkamarával, megyei munkaügyi központtal, megyei önkormányzattal természetesen, megyei rendészeti szervekkel. Megyei önkormányzat kapta meg a térségfejlesztési dolgokat, területfejlesztési feladatokat is, emiatt a viszonyt ápolni kell, de nem volt széleskörű bevonással megvalósított tervezés, csak a kötelező formális körök.

4. A paktum céljai A kezdeti célokat a pályázati kiírás generálta. Az egyesület volt a menedzsment szervező. Az egyesületet önkormányzatok hozták létre. Nem titkolt céllal, mint az önkormányzati egyesület, az egyesületeknek szánt pénzekből finanszírozzák a térséget. Forrásokat tudjanak bevonni önkormányzati célokra. Az egyesület a kistérségi társulástól teljesen függetlenül működött.

Ahogy a szlogenük is jelezte: „Az elénk gördülő köveinkből lépcsőt építünk”. Nyilván feljebb akartak jutni a mostani elég lentinek tűnő helyzetünkből, és a foglalkoztatás lehetőségeinek feltárása helyi erőkkel, ami a paktum alapelve is. Tehát ezzel az alapelvvel teljesen azonosultak. A kistérségi foglalkoztatási stratégia céljai; -

a foglalkoztatás bővítése,

-

munkanélküliség csökkentése,

-

humánerőforrás fejlesztés,

-

a foglalkoztatáspolitikára hatással lévő partnerségek generálása,

koordinálása, -

az esélyegyenlőség erősítése.

A Sellyei kistérség foglalkoztatási stratégiájának céljaihoz az alábbi prioritásokat rendelték -

kistérségi koordináció erősítése

-

piacorientált humánerőforrás fejlesztés teljes élethosszban 130

-

a meglévő vállalkozások erősítése, új vállalkozások indítása

-

a szociális gazdaság erősítése

A paktum lehetőségnek nagyon örültek, de helyben nagyon feszített a front. Jó lenne, ha a helyieknek lenne lehetősége újra szerveződni, de ehhez bizony sajnos kell forrás. Nagy hátrány volt, hogy nem látták a valós intézkedési lehetőségeket. A másodiknál (OFA működtetési) már azt mondták a polgármesterek, hogy ez csak ilyen elbeszélgető dolog, de nem látják semmi foganatját annak, amiről beszélünk. Eredeti célcsoportok: -

tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, pályakezdő fiatalok, munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek, roma munkanélküliek, 40 év feletti munkanélküliek, nők, helyi vállalkozók

Jövőbeni célcsoportok: Vannak olyan csoportok, településcsoportok, akikkel bizony külön kell foglalkozni, ahogy ez van az alapszintű oktatásnál is. A közmunkában van egy réteg, amivel már lehetne tovább haladni esetleg. Városi szinten, amikor nem voltak ezek a statisztikákat nagyon jelentősen befolyásoló és torzító közmunkák, akkor 40 % körül volt az összmunkanélküliek aránya, mondjuk kb. 600 fő. Most kb. 200 fő van nyilvántartva. Ők elsődlegesen a közmunka céljai, abból lehet válogatni.

Célokból megvalósult: elindult egy már elfogadott közösségi együttgondolkodás a problémák helyi szintű megoldására. Ez a paktum abban a stádiumban, a rendelkezésre álló eszközökkel nem is tudott volna többet. Célcsoportokat sikerült elérni.

Gátló tényezők: Jó lett volna üzemet létesíteni, de nincs hozzá eszköze a paktumnak. Jó lett volna a feltárt lehetőségekből és a tudva levő problémákból előnyt kovácsolni úgy, hogy helyben döntenek abban akár, hogy egy fejlesztés itt valósul-e meg vagy nem.

5. Eredmények A legfontosabb az együttgondolkozás. Előre nem látható negatív hatás nem volt, mert

131

akkora volument nem mozdított meg ez a tevékenység. Elég sok vállalkozó volt bevonva és agilisak voltak az elején, láttak benne lehetőséget. Ez az önkormányzatoknál jól is működött. A paktumnak úgy kellene működnie, hogy létrehoz egy fejlesztési tervet és utána kap forrást annak megvalósítására, de itt ez hiányzott.

Részben sikerült a célokat

megvalósítani, részben nem. Az, hogy maga a pályázat lefutott sikeresnek mondható, mivel aláírták a paktumot. Ez volt a cél. Workshopokon ismertették a szereplőkkel. Nem tudják, hogy a vállalkozások száma miért nem nőtt, miért ilyen nagy a munkanélküliség, illetve miért ilyen nagy a közfoglalkoztatottak létszáma. A paktum során a célcsoportokat részben elérték. Rendeztek állásbörzéket is. A munkaügyi központ kiértesítette a munkanélkülieket, és ők elmentek. Ezt a paktum szervezte a pályázati idő alatt.

A résztvevők számára a paktum legfőbb hozadéka: megismerték egymást az önkormányzat és a vállalkozók. Szentlőrincen szokott lenni minden évben szeptember, október környékén szokott lenni egy „lobby parti”. Ott szoktak összeülni az önkormányzati szereplők és vállalkozások. Ezt a szentlőrinci polgármester szervezi.

Besence Község és a Környező települések foglalkoztatási gondjainak enyhítése érdekében az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz a Kisfalu Program keretében nyert pályázatot, amelyben a paktum is részt vett.

Gyógy- és fűszernövénygyűjtés és feldolgozás. A paktum irodájában dolgozott a munkaügyi szervezet „Herbal Network” projektje helyi gyógynövény tanácsadója. Éves szinten százfős nagyságrendben lehetőséget biztosítottak a leghátrányosabb helyzetű munkanélkülinek is legális jövedelemszerzésre, és lehetőséget biztosít az integrált termékpálya révén az önfenntartó gazdálkodásra.

Közmunkaprogramok. A paktum egy projektmenedzsere a folyamatos segítséget nyújtott az aktuális

pályázatok

elkészítésében

és

megvalósításában.

Éves

szinten

százfős

nagyságrendben kaptak munkalehetőséget 3 hónaptól 7 hónapig terjedő időszakra a helyi munkaerőpiac leghátrányosabb helyzetű álláskeresői. A programokhoz képzés is társul mely javította a reintegráció esélyét. A közmunkások és a közhasznú munkások tartották gondozott, kulturált állapotban a kistérség településeit és látták el a belterületi felszíni 132

vízelvezető rendszerek karbantartását.

A képzéseket, tréningeket illetően említették, hogy paktum egy projektmenedzsere a megalakult széleskörű partnerségre alapozva szervező feladatot látott el abban, hogy az indítani tervezett képzés találkozzon az álláskeresőkön belül a legmegfelelőbb célcsoporttal.

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást végeztek, mert olyan alanyokat is felkutattak, akik esetleg kikerültek a munkaügyi szervezet látóköréből.

TÁMOP-os foglalkoztatási projektekben aktívak az önkormányzat, a családsegítő, szoc. hálósok. Volt egy házfelújításos projekt, azt sikerült megcsinálniuk. Különböző civil fórumok voltak, oktatás, informatikai oktatást próbáltak szervezni pedagógusoknak. Közmunkában most próbálkoznak új tevékenységet behozni. Régen egy sajtüzem volt, most megvásárolta az önkormányzat. Elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozása lesz.

A

közmunkaprogramokban,

amit

termesztenek,

átadják

saját

konyháknak

felhasználásra. Másodrészt szociálisan rászorulók kapnak belőle, és harmadrészt a felesleget el lehet adni a piacon. A közmunkások rászorulóként kaphatnak belőle, de egyébként a termesztésért fizetést kapnak. Azon gondolkoznak tehát, termékeket készítsünk. Hogy milyen terméket, ez még képlékeny dolog.

Komoly technológiai

beruházásra lenne szükség, és maguk ötletelnek külső segítség nélkül. Lehetne pl. egy egyszerűbb összeszerelő üzem is. Fontos, hogy helyi munkahelyeket kell teremteni a közmunkával párhuzamosan! 6. Eredmények mérése Nem történt formálisan. 7. Menedzsment A gesztor Sellye Város Önkormányzata. A menedzsment szervezet az Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület irodájában kapott helyet. A két fő menedzser bérköltségének finanszírozásába a „Fiatal diplomások a régió fejlődéséért” pályázatos projekt hosszú távon biztosít forrásokat. A dologi költségeket szintén pályázat keretében a Nemzeti Civil Alapprogram működési támogatásai fedezik. A szervezet működését a kezdeti időkben alapvetően külső támogatásból tudják biztosítani.

133

Olyan embereket foglalkoztattak ebben, akik a területfejlesztéssel foglalkoztak, már előtte is, jó helyismeretük volt és ismertségük is volt hozzá. Tehát akiket ők megszólítottak, azok jöttek is, elfogadták a véleményünket. A kollégák sajnos, akik vitték a paktumot, elmentek aztán más helyekre, nem volt folytatás. Adott esetben visszahozhatóak esetleg, ha lesz finanszírozás. 8. Finanszírozás, szakmai támogatás A paktum finanszírozása pályázati finanszírozás volt (ROP és OFA). A TÁMOP 145-ön már nem vettek részt, mert megszűnt addigra a paktum, és nem volt, aki megszervezze a projektet. 100%-os támogatottság kellene előleg. Szakmai támogatásra is mindenképpen szükség lenne, főleg a vállalkozások fejlesztéséhez. Nagyon jó lenne a termelési programnál, hogy mit célozzanak meg. Piackutatás például jó lenne, hogy a megtermelt dolgokból mit állítsanak elő, mire lenne igény.

A kormánynak azt kellene figyelembe venni, hogy a nagy közösségi együttműködések, amik most kiteljesednek egy-egy stratégiai megállapodásban befektetőkkel, multi cégekkel, akkor jelentenének valamilyen értéket számukra, ha itt új munkahely teremtésével új befektetők megjelennének. Az, hogy a már létező cégek bővítenek saját telephelyen 50-100 embert abban a térségben, ahol már eleve vannak, a sellyei térségnek nem segít.

A

finanszírozási modell meghatározása előtt azt a célt kellene először meghatározni, hogy milyen céllal hoznak létre paktumot. Ha létrehozzák a paktumot megszabott célokkal, akkor az elért eredmények alapján finanszírozzák, nem általánosan mindenkit. Itt lenne rengeteg szabad munkavállaló, csak sajnos nincs, aki dolgoztassa őket. Ezért a paktumoknak is együtt kellene működni a megyében és országosan is. 9. SWOT Erősség: Szerveződött, alkotó közösségé tudott válni. Gyengeség: nem voltak eszközök a kezükben. Amíg tartott a pályázat, és a pályázati cél, hogy aláírják a paktumot, addig jól működött az összefogás és a workshopok megtartása. Utána megszakadt a folyamat.

Lehetőségek a jövőben: Folytatni, aminek már van alapja, és ha rájuk bíznak valós feladatot, amihez eszköz is járul, azzal élni fognak. Akadály, hogy nincs rá kiírt finanszírozási pályázat és nem látják tisztán az eszközrendszert a következő ciklusra. Az új típusú közmunkát lassan 3 éve csinálják, nagyjából sikerült az embereket a munka világába 134

visszavezetni. Lehetne ezekkel az emberekkel továbblépni, tovább képezni őket, több pénzért tudnának dolgozni a vállalkozásoknál. Úgy látják. hogy ebben egy jól szervezett paktum együttműködés tudna segíteni. Jelenleg ennek a korlátja, hogy olyan szervezet kellene, aki ezt összefogja, csak ez lenne a feladata célzottan, semmi más.

Nógrád Megyei Foglalkoztatási Paktumok

1. A paktum rövid bemutatása Nógrád megyében kistérségi foglalkoztatási paktumok valósultak meg először, az ÉszakMagyarországi Regionális Operatív Program forrásaiból. A paktum egyértelműen forrásvezérelt volt, azért hozták létre, mert volt rá pénz. A Területfejlesztési Tanács ügynöksége, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség elődje lett a munkaszervezete. Ekkor még működtek a kistérségi társulások, amelyek tagjai szintén érdekeltek voltak az együttműködésben, számukra közvetlenül érdemes volt bekapcsolódni a munkába. Akkor mind a 6 kistérségben létrehozták a paktumokat, megyei szinten pedig összehangolták őket. Ennek a közös munkának az eredményeként megyei foglalkoztatási stratégiát készítettek.

Kistérségi szinten ugyanis olyan speciális kérdések, problémák, igények jelennek meg, amiket azon a szinten lehet igazán érzékelni. Például a Rétság helyzete alapvetően más, mint mondjuk a megyeszékhelyé. Bár Nógrád megye kicsi, alapvetően az ország képeződik le kicsiben: nagyon mások a problémák, igények a keleti oldalon, mint a nyugati területeken. Másrészről ebben a megyében olyanok a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási folyamatok, amelyek nem teszik lehetővé az érdemi és elképzelt együttműködéseket. Azt látják, hogy itt a térségi szintű paktumok nem fognak tudni eredményeket hozni. Azért nem, mert egy ilyen paktum csak akkor működik jól, ha a közös érdekeik mentén hasonló problémáik közös megoldását keresik a szereplők. És ehhez a térség túlságosan kicsi, kevés a szereplő és sok az ellentét. Egy ilyen kis területi szinten a saját érdekek mozgatnak mindenkit, és nem találnak közös megoldásokat, versenyeznek.

Ebben a megyében 1990 óta óriási a munkanélküliség, 20-22 % körüli, gyakorlatilag a rendszerváltás óta. A nagyipar összeomlását követően, a munkahelyek megszűntével ez egy folyamatosan jelen lévő, hatalmas probléma, a megye egyik legkomolyabb gondja. 135

Salgótarján esetében a foglalkoztatási gondokkal összefüggésben a fiatalok kiáramlása a másik legsúlyosabb gondja. Ezért az egyik legnagyobb kihívás: a városban tartani, otthon tartani a fiatalokat, amíg csak lehetséges. Ezért minden képzési, átképzési, foglalkoztatási lehetőség, támogatás kulcsfontosságú lehetőség a kistérség számára. Nagyon fontos volt, hogy térségi szinten jelentek meg az igények, elképzelések, amik fontosak voltak a megyei munkaügyi központ számára, igen hasznos információkat csatornáztak be a paktumok, például hogy milyen felnőttképzési, szakképzési igények jelennek meg egyes helyeken, vagy milyen konkrét foglalkoztatási potenciál jelenik meg valahol.

Ezekhez a fontos feladatokhoz kapcsolódik a paktum, ezért is volt nagyon pozitív a fogadtatása. Így kialakult egy olyan hálózat megyei szinten, amely teljes területi lefedettséget biztosított, és érdemi információkat tudott közvetíteni és hatékonyan tudott működni. A térségi munkaügyi kirendeltségek is meghatározó szereplői voltak ennek a hálózatnak, minden kistérségben.

Amikor a ROP-os projekt véget ért, nem volt már tovább forrás a menedzsment működtetésére. Ez azonban probléma, mert meglehetősen sok feladatot jelent a paktum működtetése, így a források megszűnése után lelassult a paktumok működése. Menedzsment nélkül pedig már nem zajlik olyan intenzíven a munka, és a későbbi pályázatok, OFA-s és ROP-os programok már csak térségi, járási szinten működtek. De ezekből az együttműködésekből már nagyon hiányzott az a megyei szint, ami igazán összegezni tudta volna az igényeket. A finanszírozás megszűntével már sokkal kevesebb dolog történt. Legfeljebb összehívta a munkaügyi központ a vállalkozásokat és a paktum többi tagját és előadásokat szervezetek. A paktumot a munkaügyi központ menedzselte akkor. Az volt az általános vélekedés, hogy a működése abszolút nem hatékony. A rendezvényeken, találkozókon túl nem nagyon volt eredménye. Ugyanakkor erősségének mondható, hogy a paktum javította az információáramlást a piaci és civil szervezetek felé a közszféra oldaláról. Annak, hogy ezen a pozitív hatáson túlmutató eredmény nem volt, az egyik alapvető oka az, hogy nem volt semmiféle eszközük, forrásuk a felmerülő javaslatok támogatására.

Azt is figyelembe kell venni, hogy Kelet és Nyugat-Magyarország adottságaiban 136

megmutatkozó különbségekből következően itt már nem lehetett finanszírozást biztosítani. Nincsenek olyan vállalkozók, szervezetek, akik hozzájárulnának a paktum működtetéséhez. A munkaügyi intézményrendszernél sincs erre forrás. Ugyan tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy bizonyos tevékenységeket folytatni lehessen, például szerveztek Munkáltatói Fórumokat, de más, a paktumoktól elvárható tevékenységeket már nem végeztek.

2. Résztvevők A paktum egyik kezdeményezője maga Salgótarján városa volt. Részt vettek benne a környező települések önkormányzatai, társulásai, és bekapcsolódtak a szakképző intézmények, civil szervezetek és piaci cégek, vállalkozások is. Ritkaság, hogy vállalkozások jelezzék munkaerő-piaci igényeiket, de ilyen piaci cégek is aktívan bekapcsolódtak a paktum munkájába.

Ezért is nagyon jó gondolat a paktum, mert az első pillanattól kezdve az egyik kitűzött cél az volt, hogy a forrásokat és lehetőségeket összehangolják. Az együttműködések is ebből jöttek létre. Óriási pozitívuma a paktumnak, hogy leülnek egymással a gazdasági élet és a társadalom különböző szereplői. Itt szóba állnak egymással a vállalkozók, civilek, önkormányzatok, közigazgatás szereplői. Más ilyen formát nem is tudnak mondani, ahol erre lehetőség adódik, aminek ez kifejezett célja lenne. Lehetne ezt elvárni egy városi vagy megyei közgyűléstől is, de ezeken a helyeken a helyzetből fakadóan mégsem az történik, ami egy kötetlenebb szervezeti formában mint a paktum, lehetségessé válik. Ez volt, ami a résztvevőket mozgathatta, motiválta.

A nógrádi paktumban a kulcsszerepet a munkaügyi kirendeltségek és a civilek játszották. A piaci cégeket nem izgatta igazából ez a dolog, nem őket érintő kérdésekkel foglalkoztak. A munkaadók valódi problémája ezen a vidéken a munkaerő minősége, ezáltal a felnőttképzés és szakképzés kérdései.

A munkaügyi kirendeltségeknek élő kapcsolatuk van helyi és megyei szinteken szinte az összes szereplővel. De a megyei szint a paktum szempontjából már túlságosan nagy léptékű, élő és hatékony párbeszédet itt, a túl sok szereplő miatt, már nem lehet érdemben 137

folytatni. A térségi szint azért fontos, mert az ott megjelenő, foglalkoztatáspolitikai szempontból releváns 12-15 szereplő még tud hatékonyan egyeztetni.

Emellett megyei oldalról felmerült az a megközelítés (fent leírtakkal ellentmondásban) hogy a megyeinél kisebb léptékű, alacsonyabb területi szintű, térségi, járási paktumokra nincs szükség, mert azokat nem tartották hatékonynak. Nem lenne szerencsés szerintük, bár a piaci helyzet eltérései indokolhatnák, a kelet-nyugat-nógrádi paktumok rendszere sem. A megyei területfejlesztési szereplők ezért leginkább három önálló, ágazatinak mondott szektorális jellegű párhuzamos paktumban gondolkodnak: •

(nagy)vállalati paktum

•

szociális, társadalmi foglalkoztatási paktum, valamint

•

helyi gazdaságfejlesztési paktum.

Elképzeléseik szerint azok kerülnének egy csoportba, akiknek hasonló az érdekeltségük, és ezért szót is tudnak érteni egymással. Szeretnék, ha egy kísérleti paktum lenne Nógrádban, amennyiben ehhez hasonló tartalmú szakmai elképzelés máshol nem fogalmazódott meg. Az a véleményük, hogy senki nem gondolta még át ilyen módon a paktumok lehetséges működését, és ilyen tematikus csoportokra alapozott megyei paktumot szeretnének kipróbálni. Véleményük szerint térségi szinten a szereplők gyakran nem is látják, nem ismerik fel, mi a saját érdekük. Mindenki azt akarja, neki menjen jól. De ennek a gondolkodásnak meg kell változnia. Ez nem elég, együttműködések kellenek. Ezért is kellenek tréningek is, rengeteg ilyen jellegű képzés, ami segíti a szereplőket eljutni eddig. Hogy együttműködjenek. Erre legyen elegendő idő, legyen rá pénz, és legyen együttműködés az OFA-val.

Érveik szerint azért szükségesek ezek a szektoriális paktumok, mert eddig elbeszéltek egymás mellett a civilek, a multik, a helyi kis kézművesek, a szociális szövetkezetek, tehát a különböző nagyságú piaci szereplők. Ezek a csoportok külön vannak, és így jobban meg tudnak fogalmazódni saját közös érdekeik. De ezen túl a köztük való, csoportjaik közötti együttműködést is javítani kellene. Ezt kell becsatornázni a megyei paktumba.

Abban mindannyian egyetértenek, hogy paktumok legfontosabb kulcsszereplői a munkáltatók. Fontos, hogy azok a fejlesztési lehetőségek, amik megjelennek, az ő 138

igényeikre válaszoljanak és a helyi gazdaság fejlesztését szolgálják a fejlesztési források. Ha ők is részei a paktumoknak, a munkáltatók jelzik időben, hogy például előre láthatóan milyen szakemberekre tartanak igényt. A paktumoknak ezeket az igényeket kell kiszolgálniuk. Tehát ráfűződik erre a felnőtt és szakképzési rendszer. Az önkormányzatok pedig az infrastrukturális fejlesztéseket tudják biztosítani. A TOP-os források is ezt szolgálják. Végül itt vannak a civilek, ők is mindig megjelennek ezekben a körökben. Ők érzékenyíteni, speciális érdekeket érvényesíteni tudnak. Ez a négy nagy szereplője, résztvevői köre van a paktumoknak: •

a munkaügyi intézményrendszer

•

a munkáltatók

•

az önkormányzatok

•

és a civil szféra.

A paktumba való bekapcsolódást minden érintett szereplő, különösen a vállalkozók és önkormányzatok részéről elősegítené, komoly motivációt jelentene, ha a paktumok források felett is rendelkeznének.

3. Döntéshozatal Nógrád megyében a megyei fejlesztési ügynökségnek vannak határozott elképzelései arról, hogyan lenne érdemes itt működtetni a paktumokat. A megyénél úgy képzelik el, hogy a paktum menedzsment feladatai a megyei gazdaságfejlesztési ügynökség látná el. Az, hogy milyen legyen a majdani paktumok döntéshozatali rendje, működési elvei, stb. attól függ, milyen eszközök lesznek a kezükben. A források még nem egyértelműek, de az alapvetően fontos a paktumok működőképessége és eredményessége szempontjából, hogy legyenek. Mert akkor például a nagyvállalatoknak is tudnának adni valamit, hiszen a foglalkoztatási támogatások végső kedvezményezettjei a munkavállalók, ami hozzáférhetővé teszi számukra a fejlesztési források egy részét. Tehát egyáltalán nem kizárt, hogy a helyi, megyei döntéshozatal bekapcsolódjon a források elosztásába. A megye ebben változatlanul keresi a helyét. Például ha elérhetőek lehetnének decentralizált pályázatok, illetve akár TOP-os ESZA forrásokról is dönthetnének helyben, akkor ez forrásokkal látná el a paktumot.

139

Ezzel alapvetően egyetértenek, hiszen például a munkaügyi központ a kormányhivatal részeként rugalmatlanabb, mint az ügynökség. Nehézkessé teheti a működést az is, hogy nem önálló jogi személyiség a munkaügyi központ, valamint a pénzkezelések is bonyolultabban valósíthatóak meg. Ezen kívül a munkaügyi szervezetnek nincsenek szabad kapacitásai, amivel ezeket a feladatokat elláthatná. Ez utóbbi pedig komoly korlát, láthatóan szükség van a paktum működtetése érdekében plusz humán kapacitásokra. Egyes tevékenységek óriási adminisztrációs terhet is jelentenek. Ezekre viszont a megyei szintű, gazdaságfejlesztéssel is foglalkozó ügynökség elboldogulna.

A konkrét döntések kapcsán látni kell, hogy az eddigi és jelenlegi paktumok szereplői között inkább a kapcsolatok kialakítása történt, illetve nagyon fontos volt az információáramlás javulása. A paktumok legfeljebb stratégiákat alkottak, valódi döntéseket nem hoztak. Ami ehhez kapcsolódóan fontos volt a paktumok részéről, hogy az ágazati források okosabb felhasználását, összehangolását, megfelelő célzását tudták elősegíteni, támogatni.

Jó példa volt Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amikor egy program keretében angol területfejlesztési szakértőt kaptak. Nem csak elmélkedtek, hanem konkrétan megtervezték, mire van szükség, mit szeretnének, és ehhez forrásokat is tudtak rendelni. Nem nagy pénzeket, de mégis biztosított volt egy kimenet, pénz a megvalósításhoz. Ez fontos volt.

Akkor lennének hatékonyabbak a paktumok, ha nem csak közös gondolkodásról és információkról szólna, hanem lenne forrás is az elképzelések megvalósítására. Élőbbé tenné az együttműködést is. Például ha megfogalmazódik, hogy legyen a balassagyarmati térségben CNC képzés. De ha ez csak egy vágy, az kevés. Ha forrás is van a megvalósításhoz, és így születik döntés, már van értelme.

4. A paktum szerepe, céljai Az eddigi nógrádi paktumok szerepe a pályázati források elérése volt. A pénzt elköltötték, megszülettek a jelenléti ívek, lett honlap, voltak rendezvények. Az emberek maguktól nem jöttek rá, mire lehet ez jó. Nem tudják, nem hátrányos helyzetű térségekben hogyan lehet ez 140

jó, hogyan működik. De az biztos, hogy ezeken a hátrányos helyzetű vidékeken, mint Nógrád megye, kellenek ilyenek. Pontosabban leginkább ezeken a vidékeken kellenek ilyenek. Másrészről nagyon fontos kapcsolatok épültek és információáramlás indult meg. A hiányzó együttműködéseket, egyeztetési lehetőségeket teremti meg a paktum. A paktumok pályázatokkal finanszírozott időszakában és utána is még egy ideig a kistérségi társulások végezték a paktumokhoz kötődő feladatok nagy részét. A társulások megszűnése után a többi szervezet és a paktumok többi szereplője közül nem volt olyan, aki hasonló feladatokat vállalt volna.

Azt is látni kell, hogy Nógrád kicsi megye, amit 6 kicsi járás alkot. Itt önálló szervezeti struktúrában, járásonként létrehozni paktumokat nem reális. A megyei már az, főleg, hogy a források is megyei szinten érhetőek el a tervek szerint, és az intézmények jó része is megyei szinten működik. Ezért logikusnak tűnik, hogy megyei szinten jöjjön létre paktum, szülessenek itt a döntések. Megyei szinten még jól látják a problémákat is. A megvalósításnak, az együttműködéseknek azonban járási szinten kell megtörténnie. Csak ott tud hatékony lenni a kommunikáció, az egymással való együttműködés, tehát bizonyos értelemben a paktum ott él igazán.

A paktum célja nyilvánvalóan a foglalkoztatáspolitika megyei szintű megvalósításának a támogatása. Például Nógrádban komoly probléma a fiatalok ügye. Visszavonzásuk nehéz, főleg a nagy cégeknél hiányoznak a felsőfokú, fiatal szakemberek. Ezt azonban nem lehet elérni pontszerűen, itt megyei lépések, beavatkozások szükségesek. A paktumnak ezekben a kérdésekben is a munkáltatók igényeit kell kiszolgálnia. Ezek a párbeszédek kell hogy megvalósuljanak, térségi szinteken, hogy például mi a munkáltatók véleménye, milyen problémákat látnak (és látnak) a szakképzés és felnőttképzés kapcsán. Ha ez szerintük nem jó, ez egy vélemény, de változást az hozhat, ha itt meg tudják vitatni, hogy az iskoláknak pedig problémát jelent a gyakorlóhelyek hiánya, és hogyan tudnak együttműködni, hogy megoldják ezt a helyzetet.

Tehát Nógrádban kisebb területi szinten nincs értelme foglalkoztatáspolitikai célokat kitűzni, megfogalmazni. De a párbeszédeknek, az igények megfogalmazásának a térségi, járási szint a megfelelő léptéke. És ezen a szinten kell meg is valósítani a beavatkozásokat, 141

fejlesztéseket.

Hogy a jövőben milyen szervezeti keretek között tudna működni a paktum, az nagyon sok mindentől függ. Megyei szinten nem volt különösebb szervezeti kerete. Ha a jövőben az elképzelések megvalósításához források is lesznek a paktumok kezében, akkor érdemes lehet a kisebb területi szintről delegálni a döntéshozó képviselőket. Mert ha például lesz 500 millió forint, azt nem biztos hogy van értelme elosztani a hat járás között. Azonban ha minden járási paktumból lehetne delegálni tagokat, hogy megyei szinten megjelenjenek a járási érdekek, és erről közösen döntenek, akkor hatékonyabban és jobb együttműködéssel lehet ezeket a fejlesztéseket megtenni. Tehát ha az elképzeléseiknek megfelelően járási szintű kisebb paktumokat koordinálna és hangolna össze a megyei szint, akkor is szükség lenne a megyei döntési szinten a járások képviseletére.

Foglalkoztatáspolitikai célokról jelenleg országos szinten határoznak. Ha ezen belül nézzük akár az ifjúság helyzetét, ott van az Ifjúsági Garancia, a 25 év alattiak kérdése, az uniós források, amelyek őket érintő fejlesztéseket támogatnak. Ezek kapcsán megmutatkozó helyi sajátosságok a rendszerben a források elosztásának az arányában mutatkoznak meg. Ezeket a főbb és általános, mindenhol jelentkező problémákat továbbra is országos szinten kell kezelni.

De ha például látják, hogy Salgótarjánban túlságosan magas szintű az iskolai lemorzsolódás, és helyi beavatkozásokra, speciális programokra van szükség, akkor itt lenne létjogosultsága a helyi (megyei szintű) döntéseknek. Megyei szinten van értelme célokat megfogalmazni, de forrás is kell hozzá és az elképzelések, a források felhasználásának koordinálása. Konkrét elképzelések, javaslatok kellenek, amihez a paktum szereplői sokat tudnak hozzátenni. Így a megyei gazdaságfejlesztési szervezethez helyezett forrásokkal kiegészített rendszer megfelelő lenne. Hasznos lenne, ha a döntések a foglalkoztatáspolitikai vagy a képzési területen a megyéhez, járáshoz kerülnének vissza.

5. Tevékenységek A paktum mozgástere nagyon erősen függ attól, milyen kérdésekben születik központi döntés. Ha a paktumok csak végrehajtják a kormányzati döntéseket, akkor értelemszerűen a 142

mozgásterük, így várható eredményességük is szűkösebb. Globális megoldások ezekben az ügyekben nincsenek. Fontos a kommunikáció, az egyeztetés, az információáramlás közvetlenül, az érintett szereplők között. Enélkül nagyon kicsi az esélye annak, hogy például egy vállalkozó megértse, mi a helyzet és a nehézség a szakképzésben, miért fontos, hogy ő maga is biztosítson gyakorlati terepet vagy egy civil elfogadja, mi jelent problémát a vállalkozásoknak. Pedig ezek a megértések és felismerések segítettek jó megoldásokat keresni a paktumokban. A legfontosabb tevékenységei tehát a paktumoknak ezek a közös gondolkodások, információáramlás, érdekegyeztetés stb.

A leendő paktumok kapcsán az egyik fontos elvárás, hogy gyorsan legyen képes reagálni a felmerülő problémákra, legyenek helyi programok, amelyeket megvalósítanak, és amelyekhez rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges forrásokkal is.

A paktumok alapvető szerepe a koordináció és a szinergiák kiaknázása egy megyei gazdaságfejlesztési rendszerben. A nagyvállalatok motiválása is fontos. Ezen túl a megyei önkormányzati szereplők indokoltnak tartanák, hogy legyenek a paktumoknak saját projektjeik, mások szerint azonban ha ilyenekre van lehetőség, akkor a paktum elveszítené a függetlenségét, és saját tagjainak válna versenytársává. Volt erre már példa akkor, amikor a kamarák, amelyek létrejöttükkor a tagjaikat alkotó vállalkozások érdekeit képviselték, ám amikor megalakították a kamara saját KHT-ját, ez a helyzet megváltozott. A KHT ami rendezvényeket

szervez,

képzéseket

bonyolít,

saját,

hasonló

területen

dolgozó

tagszervezeteinek lett a konkurenciája. Ezért a paktumoknak nem szabadna saját projekteket vinniük, kizárólag a közösségi érdekeket képviselniük, illetve a forrásokat a legmegfelelőbb

helyre

megfelelő

pályázatokkal

irányítani,

a

tevékenységeket

összehangolni.

Másik fontos terület, hogy a paktumok lehetnek a „csatornái” új jogszabályok esetleges csiszolásához szükséges információknak. Szakmai felvetések, viták mentén alakulhatnak ki azok a vélemények, álláspontok, ezekben például a kamaráknak is jelentős szerepük lehet, hogy hol van szükség változásra, hol nem sikerül jól működővé alakítani a rendszereket, stb. Milyen korrekciókra van szükség. Ilyen témák akár a tanulói jogviszonyok kapcsán is felmerültek, ahol értelemszerűen mást lát a képző intézmény és mást érzékel a munkáltató. 143

A képzési rendszer nagyon merev, eddig a tématerületig is elnyúlhat a paktum, hogy például népszerűsítsen olyan szakmákat (lakatos, hegesztő, stb.) amire van igény a munkáltatók részéről. A foglalkoztatási paktum segíthet itt tartani a fiatalokat, ha piacképest tudást nyújtó képzéseket tudnak tartani, illetve ha legalább támogatott foglalkoztatási lehetőségeket tudnak kínálni a pályakezdőknek, átképzéseken résztvevőknek. Ehhez a paktum tud érdemi segítséget, egyeztetési felületet kínálni, megfelelő képzéseket kezdeményezni és kacsolódó foglalkoztatási alkalmakat teremteni. De hasonló lépések, szerepvállalás a szociális gazdaság vagy helyi gazdaság fejlesztése terén is elképzelhetőek.

Az információk eljuttatása a megfelelő helyekre kulcsfeladata lehet a paktumoknak. Ezáltal az érdekérvényesítés egyfajta csatornájaként is működhet. Ez azonban azt is igényli, hogy be legyenek csatornázva ezek a tapasztalatok, vélemények, tehát ha lesz ilyen tevékenységük, akkor az NGM-ben legyen helye, hova kötik be az így megfogalmazódó igényeket, javaslatokat.

Nagyon fontos feladata lehet például a paktumnak egy ilyen kis megyében, hogy tegyen azért, hogy a megye ne veszítsen el befektetőket. Fontos lenne, ha például egy kistelepülés polgármesterénél megjelenik egy befektető, és nem felelnek meg egymásnak, ez a befektető ne menjen el más megyébe, más országba, hanem maradjon itt. Ehhez a megyei fejlesztő szervezet helyismerete és tevékenysége segíthet hozzá.

Emellett talán a legfontosabb a helyi rétegprogramok kigondolása, és ha rendelődnek majd hozzá források, akkor az igazi újdonság az lehet, hogy az elképzeléseket és megfogalmazódott ötleteket meg is tudják majd a paktumok valósítani.

Az új fejlesztési források felett várhatóan lesz az önkormányzatoknak javaslattételi joga. Az is felmerülhet, hogy legyen a paktumoknak is. Ez igazi előrelépés lehet. Fontos, hogy legyenek horizontálisan is egyeztetések, az önkormányzatok mellett jelenjenek meg a többi szereplők is.

Éppen emiatt nem egyszerű az a kérdés, hogy hol legyen a paktumok menedzsmentje. Felmerültek elképzelések a megyei önkormányzatokról, a megyei önkormányzatok 144

szervezetei vagy a munkaügyi rendszer szereplői kapcsán is. Az, ami Nógrádban megfogalmazódott, a megyei önkormányzat gazdaságfejlesztési szervezetével kapcsolatban, működőképes lehet.

6. Menedzsment Alapvetően a megyei, térséget menedzselő önkormányzati gazdaságfejlesztési szervezet modelljének

megfelelően

képzelik

el

a

menedzsment

szervezetet.

Fontos, hogy ez nem egy hivatal, és nem egy civil szervezet. Erre a feladatra professzionális szervezet

kell,

amelyik

semmiképpen

nem

csak

foglalkoztatáspolitikai,

hanem

gazdaságfejlesztési szempontokat is tud képviselni, és ilyen szakembereket is alkalmaz.

Mivel a KKV-k fejlesztése is fontos, szóba jöhetnének még például a kamarák is. De ezek érdekvédő jellegű szervezetek, paktumtagoknak felelnek meg inkább.

Fentiek miatt is érdemes lenne a megyékhez tenni a menedzsmentet. Munkaügyi Központ mint konzorciumi partner lenne jelen, de a paktum adminisztrációját a megyei fejlesztési ügynökség látná el.

Valószínűleg jobb lenne, ha nem a megyei munkaügyi központ lenne a menedzser szervezet, de ez alternatíva maradjon.

7. Központi kormányzat szerepe: finanszírozás, szakmai támogatás Ahhoz, hogy a paktumok ténylegesen működjenek, meg kell lennie a központi szándéknak. Látható, hogy amikor volt erre forrás, pályázati támogatás, akkor a paktumok jól működtek. Az akkori módszertani támogatások is megfelelőek voltak.

A paktumok rendszerének modellje jól tudná segíteni

a foglalkoztatáspolitika

megvalósítását. Például a munkaügyi tanácsok idején, amikor tripartit egyeztetések zajlottak, egyfajta hálózatosodás is megvalósult, ami egyértelműen segítette a foglalkoztatáspolitikát. Ugyan ott jelen voltak a szakszervezetek is, erre most nem feltétlenül lenne szükség. Ha az országot lefedően kialakulnának a paktumok, akkor létrejönne egy olyan országos hálózat, amely megfelelő grémiumként tudná segíteni a 145

foglalkoztatáspolitikai célok tényleges megvalósítását. Szükség van ilyenekre a problémák megoldása érdekében.

Azért is, mert minden térség, minden megye helyzete más és más. Ha van egy ilyen országos hálózat, akkor a kormányzati célokat le tudja bontani helyi szintre, és a szakmai kérdéseket megfelelően tudja specifikálni. Az lenne jó, ha van rá kormányzati szándék, akkor mindenhol létrejönne ez a rendszer az országban.

Alapvető kérdés, hogy meghozzák-e a várt eredményeket a paktumok. Ehhez idő kell: hagyni kellene legalább 4-5 évet működni ezeket a helyi kezdeményezéseket, hogy kiderüljön, tudnak-e elérni valamit. Ha igen, akkor a kormányzat foglalkozzon velük. Ha megfelel a kormányzat foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikájának, amire jutnak, akkor támogassa.

Érdekes volt például, hogy jöttek létre ágazati paktumok is, például a közfoglalkoztatásra felfűzve. De ezek kevésbé tudnak eredményesek lenni, mint a területiek. Volt olyan, ahol nagy a megye, ott több kisebb területi paktum jött létre, hasonlóan a nógrádi példához. Ez szükséges, mert a helyi, megyei sajátosságokat hagyni kell érvényesülni, ez a garanciája hogy tényleg megfelelő válaszok születnek. De fontos, hogy se túl elaprózott, se túl nagy területi léptékűek ne legyenek a paktumok. Az ehhez kapcsolódó szakmai támogatás is szükséges.

Alapvetően fontos hogy legyen információ arról is, hogy milyen EFOP-os humán fejlesztések zajlanak a megyében. Legyen akár egy kötelezettség például a pályázók felé, hogy lépjenek be a paktumba, és csak akkor kaphassanak fejlesztési forrást, ha munkaerőpiaci fejlesztést akarnak megvalósítani.

Kormányzati finanszírozás, források, pályázatok nélkül nem képzelhető el a paktumok működése. Emellett szükség van szakmai tanácsadásra is, ami jelenti a résztvevők, a paktumok tagjainak felkészítését is. Ha a különböző paktumok egymástól elszigetelten működnek, az nem szerencsés. Tudásmegosztó szerepet is betölthetnének ezek a megoldások. 146

A szakmai támogatás azért is nagyon fontos, mert ennek a rendszerében lehetne biztosítani a megfelelő, szükséges információk áramoltatását. Ugyanis nagyon jelentős változások, átalakulások zajlanak ezekben a rendszerekben, hatalmas a bizonytalanság, nem látja senki, mi is lesz a saját szakterületén a jövőben. A kormányzati elképzelésekről, irányokról való tájékoztatás elősegíti a megfelelő működést és lehetővé teszi a megalapozott helyi döntéselőkészítést, döntést.

ReGenerál – magyar – szerb foglalkoztatási paktum 1. A paktum rövid bemutatása A paktumot 2010 végén a Móra Partner Foglalkoztatási és Szociális Nonprofit Közhasznú Kft. koordinálásával és irányításával hozták létre a mórahalmi kistérségben bevonva a délszerbiai, bácskai, bánáti régiót is, hiszen ez egy határon átnyúló foglalkoztatási paktum. Egy TÁMOP-os 1.4.4-es intézkedésre pályáztak, mint főpályázók. Konzorciumi partnereink voltak: Szegedről az Innov Hungaricum Kft., a Munkaügyi Központ Mórahalmi Kirendeltsége, Mórahalom Városi Önkormányzata és a Móra Prizma Termelő és Értékesítő Szövetkezet. A foglalkoztatási projekt eredményeként 25 szervezet írta alá ezt a foglalkoztatási önkormányzatok,

megállapodást. a

határ

Elsősorban

túloldalán

lévő

itt

a

kistérségben

önkormányzatok

működő

közül

is,

helyi

kis-

és

középvállalkozások is, munkaügyi központ kirendeltsége írták még alá. Illetve miután kitörési pontként határozták meg a térségben a képzések és az oktatás fontosságát, bevonták a Móra Ferenc Általános Művelődési Központot, mint lehetséges képzőintézményt.

A mórahalmiaknak nagyon fontos a határon túli kapcsolat, hiszen egy országhatár, mesterséges határ elválasztja őket, de gazdasági, kulturális, vállalkozási szempontból tulajdonképpen mindkét ország képviselői tudnak tenni, ki kevésbé, ki pedig jobban a lehetőségekhez képest, ismerve a másik oldalon az önkormányzatiság határait. Nagyon fontos, hogy gazdasági, kulturális szempontból egyként kezeljék ezt a két mikrorégiót, ezen belül is a kis- és középvállalkozásokat. Az együttműködésben a jobb példákat át tudják adni a vélhetőleg majd az EU-hoz csatlakozó másik országnak is és középvállalkozásainak. Elsődleges célkitűzés volt a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése. Ezen kívül még

147

elsődleges, hogy feltárják azokat az erősségeket mindkét oldalon, amik a kis- és középvállalkozások fejlesztésében prioritást élveznek.

A Móra Partner Kft. volt a paktum kezdeményezője. Szoros kapcsolatban áll a Csongrád Megyei Kormányhivatal munkaügyi központ mórahalmi kirendeltségével. Ezen kívül, mint önkormányzati tulajdonú elsősorban önkormányzati többségi tulajdonú nonprofit közhasznú kft, az önkormányzattal is jó a kapcsolat, illetve az önkormányzat által létrehozott egyéb közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságokkal is.

Több

alapítvánnyal, egyesülettel, akár rendezvények alkalmával együtt dolgoznak. Mivel a Kft. gyermek és szociális intézményeket működtet és tart fenn szinte a település teljes lakosságával kapcsolatban vannak.

Mórahalmon az ipari parkban igyekeznek kedvezményes helyi adókkal bevonzani a vállalkozásokat, ez a másik nagy szegmens, amiben az önkormányzat nagy partnere volt a menedzsmentszervezetnek. Az önkormányzat is élénken dolgozik azon, hogy egyre több befektető legyen. Most már több mint 35-40 befektető van az ipari parkban, évről évre nő a számuk.

Mikor meglátták a TÁMOP 144 paktum kiírást, egy jó együttműködés volt már. A településen sok alulról jövő kezdeményezés van, sok ember tagja nem csak egy, hanem akár két civil szervezetnek is, ez nagyon jó alapot nyújtott. A Móra Partner Kft.-nek már volt ezelőtt is határon átnyúló kapcsolata, aktív a testvértelepüléssel is az együttműködés. Megalapozták számos vajdasági magyar itteni munkavállalását is.

A pályázati időszakban voltak a legaktívabbak. Igyekeztek olyan témákat találni mind a fórumokra, mind a workshopokra, amik aktívan érintik a szerb és a magyar oldalt is. Elsősorban a szerb partnerek igényeire reflektáltak, akik nagyon lelkesek és hálásak voltak ezért. A programok nagyon sikeresek voltak és jelezte is a résztvevők száma, illetve az ő aktvitásuk. Közös projektekben is gondolkoztak. Az egyszerű cégek képviselete szintjén is megfogalmazódtak olyan igények, amikre tudtak reagálni (pl. előadások igény szerint).

2. Résztvevők 148

Kulcsszereplők az önkormányzat és a munkaügyi központ és menedzsmentszervezet. A turisztikai célú fejlesztésekkel kapcsolatban létrejött nonprofit közhasznú kft. is örült a részvételi lehetőségnek, hiszen náluk a gyógyturizmus nagyon élénk a két ország között is, ez kitörési pont.

A kulcsszereplőkön kívül az Innov Hungarikum Kft. is részt vett paktumban, ők projekt lebonyolításban aktívak. Sok olyan projekt került megfogalmazásra és kidolgozásra, azokat ők készítették együttműködve a mórahalmi városi önkormányzattal, amikből pl. a kerékpáros fejlesztés meg is valósult. Tehát több olyan projektötletet állítottak elő, a foglalkoztatási paktum produktumaként, amik utána megvalósításra is kerültek, amik nem kifejezetten mórahalmi, hanem kistérségi projektek.

A szerb oldali kis- és középvállalkozásoknak a magyarországi piac volt ami fontos, illetve tájékoztatást nyújtottak, hogy esetleg a kinti munkavállalóknak itt milyen lehetőségeik vannak. A kkv-kat itt nehéz volt nagyon elérni, az önkormányzatokat könnyű volt, szívesen jöttek és aktívak voltak.

Belépő szervezetek fő motivációja: A határ túloldalán lévő partnerek a tudás, pályázati tapasztalat miatt. Az ittenieknél a szerb-magyar kapcsolatnál jött a gyógyfürdő, a turizmus részéről, nekik az a céljuk, hogy minél több látogató legyen. Képzéseknél meghívták a helyi képzőintézményt is. A munkaügyi központ mérte, hogy mik azok a képzések, amire igény lenne. A munkaügyi központ nagyon lelkes volt, velük nagyon jó volt együttműködni.

25 főt vontak be. Ez pályázati indikátor is volt, és nagyon magas számnak tartják. Ebből aktív az a 4-5 szervezet, akik egyébként is aktívak. Mindig kell egy kisebb mozgató csoportnak lenni, mert mind a 25-en nem aktívak. Csatlakoztak azóta már kisvállalkozások is. Csatlakozott pl. egy helyi pékség és egy szárított gyümölcscsomagoló üzem. Ennek oka az volt, hogy a Kft. segítségével talált munkaerőt. Ha ehhez a programhoz csatlakozik és nincs ennek a partnerségnek tagdíja, akkor csatlakoztak, mert ez által előnyhöz jutottak. A fürdő is aláírta második körben. Az első partneri körben elsősorban önkormányzatok voltak, a vállalkozásokat nem sikerült bevonni, csak a második körben. 3. Együttműködés külső szereplőkkel 149

A projekt keretében volt egy tanulmányút Zalaszentgrótra az ottani paktumnál. Az OFA szervezésében volt egy konferencia Budapesten, illetve Békéscsabán is bemutatták ezt a paktumot. Megyei kapcsolatok is vannak az önkormányzat révén. A településeken, különösen a vajdasági oldalon más egyéb civil szervezetekkel is, azokkal pályázati tevékenységet folytatnak, aminek azért alapja volt a paktum. Például részt vett a paktumban Óbecse község. Az ő kapcsolatok révén a mórahalmi önkormányzat az ottani népkönyvtárral jó kapcsolatot épített fel. Utána pályázatból tudtak olyan építészeti örökséget

felújítani,

ami

ottani

vállalkozásnak

munkát

adott.

Ugyanakkor

nemzetpolitikailag nagyon fontos, mert a magyaroknak az ottani népkönytár nagy jelentőségű. Sokkal többrétű ez a dolog annál, hogy csak vállalkozás, foglalkoztatás. Egymásra találnak partnerek, ahogy leülnek, beszélgetnek, milyen problémáik vannak, mi az ami fontos számukra. Elindul az ötletelés, megvan a partner, bizalom alakul ki. Nagyon fontos, hogy a bizalom nem csak erre az egy dologra vonatkozik. 4. A paktum céljai Kiemelt figyelem a kkv szektor bevonására a határ innenső és túlsó oldalán is volt, illetve mint mindenhol, a munkanélküliségi ráta csökkenése. Valójában az volt a cél, hogy tárják fel a kitörési pontokat és azokat az együttműködéseket, amivel mi előrébb tudnak jutni. Mindkét oldalon nagyon erős a mezőgazdasági kultúra, erős a mezőgazdasági termelési potenciál, ami mellé olyan kis és középvállalkozásokat kell rendelni, ami egy magasabb hozzáadott értékkel tudja ezt a terméket a piacra dobni. A másik dolog pedig a termálvíz, annak felhasználása, és ez a turisztikai ágazatra ráfűzve.

Még mindig elsődleges feladat az, hogy a saját környezetükben úgy alakítsák az infrastruktúrát, hogy vállalkozások jöjjenek, hogy jól érezzék magukat. Azoknak a kamaráknak is valamilyen szinten képviseltetni kell magát, nálunk ennek azért van most már kultúrája akár a mezőgazdaság oldaláról, akár a kis- és középvállalkozások oldaláról, akik ezt a munkát szerintem tudnák segíteni. 5. Eredmények Ha az indikátort nézik, ugye a 25 aláíró szervezet, elérték a célt. Olyan jó rendezvényeket szerveztek, és talán a pályázatban vállaltakon túl erősítették a határmentiséget. A közös gyökerek is erősödtek, ezt nem lehet mérni ugyan, de ebben is sokat fejlődtek. Idegenforgalom, gyógyturizmus terén a vendégéjszakák növekedése, vagy a fürdő kihasználtsága is mutatják, hogy a paktum ezekre kihatással volt. A nyelvi képzés is a 150

paktum eredménye. Minden képzésükbe beépítik a szerb nyelvet, büszkék rá. A menedzsment szervezet is elment szerb nyelvű képzésre.

Sikerült-e az igények után menni: ezen pályázaton kívül is feltalálják magukat, nyilvánvaló, hogy a pályázat egyfajta kötöttséget ad, de minden pályázatnál megvan az mellékcsapás, amin a továbbiakban együtt lehet gondolkodni, együtt lehet működni.

A TÁMOP 145 projekt során a célcsoportoknál akiket meghatároztak, nehéz volt kihozni azt amire igény van, mivel szűk volt a célcsoporti kör szigorú feltételekkel. A mentorálásnak nagyon fontos szerepe van, naponta elmenni, naponta meghallgatni őket, végig kellett követni őket és szintre kellett őket hozni és egy OKJ-s vizsgát letenni. Egy OKJ-s vizsgának része egy nyelvi modul. De vannak olyan emberek, akik teljesen máshonnan indulnak, nekik ez nagyon nehéz, ezt a tudást megszerezni, a vizsgára tanulás óriási dolog, ellenőriztük a tanulásukat folyamatosan. Addig a foglalkoztatott partnerek is aktívak, amíg támogatott foglalkoztatási bérről van szó. Nyilván azután, mikor már a saját foglalkoztatási költségükről van szó, akkor már ez nem jó, hova tegye át, akkor már ez nyomás,

hogy

megfeleljenek.

Forprofit

szektorban

foglalkoztatottak

boltokban,

kisvállalkozásoknál helyezkedtek el, 6-7 partnerszervezet volt. Az emberek beváltak a cégeknél.

A paktum legfontosabb hozadéka: a projektötletek, a fürdőfejlesztés például. Aztán még a nyelvi

képzés.

A

gyógymasszőr

képzést

is

érdemes

továbbvinni,

hiszen

a

gyógyszolgáltatásokra továbbra is nagy igény van. Az oktatás, képzés továbbra is fontos. Lovasterápia is beindult, ezt is értékelték, van rá igény.

Személyesen sok emberi

kapcsolatot adott a paktum, illetve a kollégák lelkesedése is fontos volt, ahogy szervezték ezeket a programokat. Kellő nyitottságot hozott, egyfajta nyitottság nem csak az ország, hanem a határon át élő magyarok felé is. Ezt is megtanulták ebből a programból. A Móra Partner kft.-nek azt hozta a paktum, hogy elmondhatják, most már valóban kapcsolatban vagyunk helyi vállalkozásokkal, ez mostanára ért meg. Negatív hatás nem volt.

16 üzemcsarnok épült a városban. Ha csak 5 emberrel szorozzuk be vállalkozásonként, akkor az 80 ember. Van egy réteg, ami a képzettsége miatt, illetve a képzettség hiánya miatt 151

maradt bent a rendszerben. Azok a jó szakmunkások, vagy jobban képzett emberek, akik a program elején bekerültek közmunkába, azok elmúlt év tavaszán is, akinek volt jó szakmája, jó gépkezelő volt, azokat szinte két hónap alatt kiszívta a vállalkozási szféra, ők nem ragadnak bent. Persze ennek talán az is az oka, hogy a környéken keresett szakmák (pl. fémmegmunkáló, hegesztő) országosan is hiányszakmák. Az építőipari vállalkozások a jó szakmunkásokat, európai szinten képzett szakmunkásokat felszívják. Saját vállalkozáson belül a saját embereik továbbképzéseit biztosítják a vállalkozások. A sofőrök, nehézgépkezelők az itteni versenyhelyzetben most megtalálják a számításukat, persze nyilván nem nyugat-magyarországi bérekkel.

A paktum is segített nagyban, hogy a közelben sikerült egy határátkelőt létrehozni, Bácsszőlős, Királyhalom, Ásotthalom, Mórahalom határátkelő. Most sikerült elérni, hogy kibővítik a nyitva tartást, 6 órától este 10-ig lesz nyitva, ez autós forgalom. Ebben annyi a probléma a nyári időszakban, hogy jelentős forgalom a röszkei határról átkerül ide, és ugyanolyan két órás várakozás lesz majd. A cél nem ez lenne, hanem a napi kapcsolat.

A legfontosabb, amit az eredeti célokból sikerült megvalósítani a partnerségek elmélyülése, azt a fajta együttgondolkodást, ami évek óta hat. Emellett a vállalkozók is megismerték egymást, azóta ebből barátságok születtek, egymásnak adnak át különféle tudást. Ez a normális, hogy a vállalkozók jöttek egymáshoz, részt vettek workshopokon, megismerték egymást, mint embert. Ez a paktumnak, és az együttműködésnek hihetetlen nagy hozadéka.

Partnerség előnyei napi szinten: Kézzelfogható eredmény egyrészt a munkavállalói oldalról, hogy olyan munkavállalók, célcsoportok idekerültek, akik eddig igazából nem találtak maguknak munkát. Másik hozadéka, hogy azok a prioritások, amik meghatározásra kerültek a továbbiakban, vagy konklúziónak lehet mondani a paktum tekintetében, azok valamilyen szinte a túloldalon is termőtalajra hullottak. Például Óbecsehely a termálfürdőfejlesztésen elkezdett komolyan gondolkozni, erre vállalkozások tudnak majd épülni. Van egy olyan iroda, ami a vállalkozásoknak az ottani viszonyok között segít. Magyarkanizsán továbbgondolkodva

a

község

területén

különféle

programokat

fejlesztettek

együttgondolkodás hatására. Ezt nehéz mérni, de valahol ott volt a háttérben.

152

az

Nagyobb akadály, hogy Szerbia nem EU-ország. Ezek óhatatlanul is mindig előjönnek a vállalkozásoknál szabályozási kérdések, jogszabályi környezetek. A fejlődés akkor lenne egészséges, normális, ha ez a két mikrorégió együtt tud fejlődni. Ennek viszont van egy borzasztó nagy gátja, ami nem az országhatár, hanem, hogy nem azonos jogharmonizáció érvényesül a két ország területén. Az áru mozgatásától kezdve egy csomó más kérdésre kihat.

A legfontosabb hozadéka a paktumnak, hogy olyan kapcsolatrendszer, párbeszéd alakult ki, amire ekkora körben azért nem volt példa. Ez összehozta a településeket, vagy a körülöttük lévő vállalkozásokat, különféle szervezeteket. A munkaügyi központnál is másfajta kommunikáció indult el például, nyitottabb lett. Más szemmel néz az önkormányzat is a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi központ is az önkormányzatokra. Bizalom alakult ki azokban, akik ezzel a paktummal kapcsolatba kerültek. Lehet, sőt érdemes együtt gondolkodni és ha ennek van lehetősége, akkor együtt lehet ezt tágítani, tovább bővíteni. 6. Eredmények mérése Tudatos mérés nem volt. A beszélgetések alapján szereztek a partnerektől visszajelzéseket, és volt egy nagyon nagy zárórendezvény. A résztvevők aktivitása is egyfajta visszajelzés, vagy amikor az önkormányzat küldte véleményezésre nekik a megyei tervet. A munkavállalók, munkanélküliek, akiknek segítettek, nem hálálkodnak, természetesnek veszik. Egy projekt sikerességét úgy lehet mérni, hogy sikerült-e őket a projekt után is munkában tartani a kötelező foglalkoztatás után. Akiket kiképeztek, továbbra is azon a munkahelyen dolgoznak, ahol a foglalkoztatásuk zajlott. Ez egy más jellegű foglalkoztatás, de ezzel is kapott a partnerség egy újabb támogatást. A paktum tevékenység megjelenhetne hangsúlyosabban is következő pályázatokban. Ha van rá humán erőforrás kapacitás, akkor sok mindent lehet szervezni. A TÁMOP 1.4.4 és 1.4.5 közötti időszakban volt menedzsmentfinanszírozás magából a pályázatból.

A személyes visszajelzések egyöntetűen pozitívak voltak. A vállalkozók részéről viszont van egyfajta várakozás. Várják a folytatást, a továbbiakban hogy lehet ezt forintra váltani. Nagyon pozitív fejlemény, ha egy ilyen program elindul, és kialakul a már említett bizalom, megvan, hogy mit szeretnénk és mik a kitörési pontok. Ez alapján mindenki tudja, hogy mire kell koncentrálnia. De kérdés, hogyan lehetne ezt együtt csinálni vagy még többet

153

kihozni ebből a történetből.

A munkaügyi központ is elégedett lehet, hiszen segítséget nyújthat nekik a paktum, hogy ki lehet emelni esetleg olyan embereket a munkaügyi rendszerből, akik vállalkozásba kezdenek. Néhány példa van is már, aki vállalkozóvá vált a munkanélkülisége után. A munkaügyi központnak az is célja, hogy a felkészült munkaerő a munkaerőpiacon ne a regisztrációban legyen jelen, hanem kint a termelésben. Másik feladata, látni kell a munkaügyi központnak is, hogy milyen képzésekre van szükség. Meg kell nézni a helyi vállalkozásoknál, hogy mire van kereslet. A támogatásokat próbálják meg úgy terelni, azt képezzék ki, akire tényleg szükség van, amivel el is lehet helyezkedni, nem pedig csak „pótcselekvés”. 7. Menedzsment A Móra Partner kft. a menedzsment szervezet. A paktumért felelős munkatárs évek óta a cégnél van.

A Kft. erőssége a menedzsmentben a szervezőkészség, az adminisztrációs

készség és az, hogy hatalmas empatikus készséggel rendelkeznek. Ez fontos a munkavállalói oldala felé, különféle társadalmi régetekkel kell szót érteni. Van a vállalkozó, a munkaügyi központ, a tartós munkanélküliek, az önkormányzat, mindenkinek más a szerepköre, más a habitusa, más a feladata. Az a legnagyobb erősség, hogy ezeket a különféle csoportokat képesek voltak egy mederben tartani. A paktum szervezésénél az alapján dőlt el, hogy ez a szervezet fogja a menedzsmentet vinni, hogy a Móra Partner elsősorban hátrányos helyzetűekkel foglalkozik, tehát egyértelmű volt. A megfelelő személyek is megvannak ebben a menedzsmentben, akik képesek ezt véghezvinni. A vajdasági oldalon is inkább a Móra Partner az, aki mozgatja a partnereket. 8. Finanszírozás, szakmai támogatás A projektfinanszírozás rendben volt és most is, ha lenne rá lehetőség, első körben a menedzsmentet kellene finanszírozni. A jövőben számítanak arra, hogy továbbra is támogatják a partnerségeket. Mindenképpen menedzsment költségre lenne igényük, ezen kívül még képzésre, nyelvi képzésre, azok megszervezésére, illetve olyan képzésre, amit kivisznek cégekhez, esetleg számítógépes képzésre. A kiírások közül kiemelték a két paktumos pályázatot (TÁMOP 144 és 145); más pályázaton nem indultak.

A

kormányzattól talán azt várnák, hogy rehabosra kapjanak pénzt. Mentorálás van, de azt látják, hogy ezeknek a nagyon hátrányos helyzetűeknek nehéz a vizsgákon helyt állni. A 154

mentorálást a kft. maga végzi, vannak szakemberek erre, a családsegítővel is van kapcsolat. A pályázati pénzek lehívása egy kicsit rugalmasabb is lehetne. A paktumnál a szakmai tartalomnak pedig lehetne egy kicsit nagyobb önállóságot, szélesebb teret adni neki. Biztosítsanak terepet annak, hogy ezek az önkormányzati paktumok tudjanak jobban működni. Az kell, hogy a vállalkozás lássa, hogy ami pénzt fektet és a befektetett pénze valamilyen szinten megtérül. Ezeknek a paktumoknak az a célja, ha már megvan a helyzetfelmérés, kialakult a bizalom, kialakult a partnerség, tudják azt, hogy merre akarnak menni, akkor ezeket már váltsák aprópénzre, legyen folytatás, pénz a programokra. 9. SWOT Az erőssége az aktív kapcsolat nem csak a mórahalmi szereplőkkel, valamint Mórahalom jó kapcsolatrendszere a határ túlsó oldalával. A paktum fő erőssége, hogy van egy olyan menedzsment, ami képes volt ezt a paktumot végigvinni. Kialakult egy olyan partnerség a paktum résztvevői között, aminek van és lehet is hosszú távú hatása, ennek ez a paktum egy gránitalapot adott, amit tovább lehet ezekből az alapokból építeni. Ennek a paktumnak talán ez volt a legfontosabb szerepe is, hogy egy ilyen alapot adjon.

Gyengeség: az anyagi forrás, kiszámíthatóbb finanszírozási rendszer kellene.

A

gyengesége az, hogy ezt a kapcsolati hálót folyamatosan karban kell tartani. Gyengeség még a jogharmonizáció kérdése, ami a határon átnyúló kapcsolatokat gátolja. Ez egyben veszély is lehet.

Paktumok jövőbeli szerepe: Akkor lennének elégedett a saját paktumukkal, hogyha több képzést szerveznének pl. nyelvi képzés, infokommunikáció, és az emberek el tudnának helyezkedni. A foglalkoztatáson belül meg kellene határozni - látva a vállalkozások igényeit

- hogy a képzések milyen irányba menjenek. A munkaügyi központtal való

együttműködést, a kamarák szerepét belül és a vállalkozások közötti együttműködést is erősíteni kellene a paktumon.

Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum 1. A paktum rövid bemutatása A gödöllői paktum kezdeményezője a GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft. volt. A szervezet 2006 óta foglalkozik munkaerő-piaci reintegrációs programokkal. Ezek

155

egyik alapfeltétele, tapasztalataik szerint, a széles körű együttműködés.

A szervezet

látóterébe 2008 – 2009 környékén kerültek a paktumok, akkor ismerték meg működésüket. 2010 februárjától a TÁMOP 1.4.4 pályázat segítségével kezdtek el dolgozni.

A paktumot a kezdeményező GAK NPKFT mellett a következő szervezetek hozták létre: • • • •

Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának elődje, a Regionális Munkaügyi Központ Szent István Egyetem Tízpróba Magyarország Kft. (a Decathlon üzletek cége, a csömöri üzlet vezetőjének kezdeményezésére).

A kezdeményező szervezetekhez több mint 50 szervezet csatlakozott, így hozták létre 2010 szeptember 22-én a Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktumot.

A paktum projekt keretében a következőket végezték: • • • •

toborzás stratégiai tervezési folyamat kezdeményezése kutatás a munkaerőpiac helyzetéről, munkavállalói és munkaadói kérdőívekkel helyzetfelmérés, majd kistérségi foglalkoztatási stratégia kidolgozása.

A paktum intenzíven kezdett el működni, több munkacsoport jött létre. A csatlakozók köre multiszektorális: kisebb és nagyobb piaci cégek, képzőintézmények, szociális intézmények, 12 önkormányzat, médiapartnerek és helyi civil szervezetek egyaránt csatlakoztak. Az irányító csoportban valamennyi területről vannak tagok, képviselők.

Az elejétől lehetett látni: a multinacionális cégek, nagyvállalatok nem érdekeltek. Ez a mai napig nagy kihívást jelent, hiszen nyilvánvaló, hogy az ő bevonásukkal sokkal jobb eredmények lennének elérhetőek.

A paktum azért tekinthető egy nagyon jó kezdeményezésnek, mert civileket, cégeket, kistérségi szereplőket hozott össze, és ezek az együttműködések máig élnek. Hogy a paktum pályázat után is létezik ez a hálózat, az annak köszönhető, hogy a szereplők saját erőforrásaikat is beleteszik a közös munkába. A személyes elköteleződések erősek. Függetlenül attól, hogy milyen címke van rajtuk, az emberek fontosnak tartják a közös 156

munkát. Az ICS üléseket aktívan megtartják, és a különböző szereplők között folyamatos az információáramlás.

A paktum projektjének lezárása után is folyamatosan működött. 2011 májusa óta, amióta a projekt lezárult, bár nincsenek kiegészítő és kifejezetten erre a célra fordítható forrásaik, a közös munkát nem hagyták abba. A legnagyobb értéke a paktumnak ez a kialakult és élő együttműködés.

Az elkötelezettségek ellenére a folyamatok támogatása, menedzselése igen nagy munka. Különösen, hogy azóta is nő a tagok száma, már közelíti a 80-at. A tagságnak megközelítőleg a harmada valamilyen mértékben aktív.

A jelenleg is zajló tevékenységeik: •

• • •

Üzleti reggeli sorozat: A gödöllői paktum egyik értéke az üzleti reggeli sorozatot. Ezek délelőttre (reggel 9 órától délig tartó) előadások, a vállalkozásokat, piaci szereplőket érintő témákban. Az előadásokat kötetlen beszélgetések követik. Eddig már volt NAV-os előadó, HR-esek, felnőttképzési lehetőségekről, munkaerő-piaci támogatásokról szóló üzleti reggelik. Ezek a kötetlen találkozások is javítják a kapcsolatot a különböző szektorok, területek szereplői között. Az Irányító Csoport negyedévente találkozik és aktívan dolgozik Évente szervezik a Foglalkoztatási Fórumot a térségben Emellett működik a paktum levelezőlistája is.

Kezdetben a Regionális Munkaügyi Központ is aktív volt, de az intézményrendszer átalakulásai után a kirendeltséggel maradt meg a kapcsolat, ami intenzív és nagyon jó, erős munkakapcsolat. 2. Résztvevők Több aktív tag is van, a legaktívabbaknak a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Kontakt Alapítvány, kisebb piaci cégek, a Madách Imre Szakközépiskola és a TEVA cég tekinthető a menedzsment szervezeten és az elnökséget adó munkaügyi kirendeltségen túl. A piaci cégek inkább „felvevői” az információknak, a felkínált lehetőségek, találkozók „használói”, mintsem alakítói a paktumnak. Közös tevékenységeknek köszönhetően roma szervezet is csatlakozott. Van a paktumnak szociális szövetkezet tagja is.

Az együttműködés a projekt óta is jó a tagok között.

157

Mindenkit sikerült bevonni? Nem, van példa arra, hogy a megkeresettek egyáltalán nem is reagálnak. Például az Avon céggel próbálkoznak, de választ sem kapnak. Az is jellemző volt, hogy több multinacionális cég csupán az egyetemi állásbörzére való kedvezményes bejutás lehetősége miatt lépett be a paktumba, és azóta sem aktívak.

A civilek esetében a legkönnyebb a válasz arra ,hogy mi volt a résztvevők motivációja. Ők egy missziót valósítanak meg, saját küldetésük mozgatja őket. Akik látják, hogy a párbeszéd előbbre visz, a másik érdekeinek a megértése segíti az együttműködéseinket, azok elköteleződnek. Talán éppen ennek a gondolatnak a mentén lehetne kilincselni a multinacionális cégeknél. Hiszen ők is kiszolgáltatottak a jogszabályi, támogatási változásoknak, velük is találhatóak közös pontok.

Mivel a projekt lezárulta után sokkal kevesebb kapacitást tud a menedzser szervezet a paktum működtetésére fordítani, ezért annak ellenére, hogy tisztában vannak vele: ezekkel a cégekkel ismét kapcsolatba kellene lépniük, keresni őket, de erre nincs erőforrás jelenleg. Ezért tartanák szükségesnek legalább egy félállású munkatárs alkalmazását a paktum menedzsmentjére. Fontos feladata lenne a helyi munkaerő-piaci igények folyamatos feltárása, a képzési igények kiderítése stb. Mert például még az aktívabb időszakban kiderült az is, hogy a térségben autószerelő hiány van, ilyen képzést is indított a Madách Iskola. 3. Együttműködés külső szereplőkkel Meghatározó külső szereplőnek talán a TISZK tekinthető. Fontos partner volt a felmerülő képzési igényekre való válaszok megtalálásában. További ilyen partner a Kereskedelmi és Iparkamara, akik folyamatosan részt vesznek a munkában. A gödöllői paktum együttműködött

több

más

hazai

paktummal,

például

Hollósi

Szabolcsékkal,

tapasztalatcseréken, közös műhelymunkákon vettek részt. Ez fontos tudásforrás volt. A legfontosabb eredményeknek tekinthető információáramlás és bizalom erősödésének köszönhető az is, hogy új tagok több esetben már meglévő együttműködések, gyakran külső szereplők közvetítésével kerültek a paktumba.

Aszódi és veresegyházi szervezetek,

vállalkozások is ilyennek tekinthetőek. A térség határait nem értelmezték sose mereven,

158

ezek a települések aktívak. De hasonló módon került a paktum látóterében a GE is. 4. A paktum céljai A paktum eredeti céljai voltak: 1. Foglalkoztatási szint növelése a kistérségben • • • •

Foglalkoztatás és munkaerő-hatékonyság növelése Tartós, stabil munkahelyek létrehozása (kiemelten turizmusban, agráriumban), a meglévők megtartása Atipikus foglalkoztatási módok (pl. távmunka, részmunkaidő) terjesztése Vállalkozóvá válás és önfoglalkoztatás támogatása

2. A munkavállalók felkészítése a sikeres munkavállalásra • • • • • • •

A munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőségi képzési rendszer kialakítása Képzések és munkaerő-piaci igények összehangolása Pályaorientáció és korrekció térségi rendszerének kialakítása Karrier tanácsadás- és követés A szakmunka becsületének visszaállítása A munkavállalók mentális felkészítése (pl. tréningek, mentorálás) A munkaerő-piaci szolgáltatások integrált nyújtása (egyénre szabva, modulokból összeállítva)

3. A partnerség fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők tudásának bevonásával • • • • • •

Foglalkoztatási szektorok, paktum szereplők szerepvállalásának, érdekeinek tisztázása a paktumon belül Információáramlás segítségével szervezeti önkép kialakítása, átlátható, helyi munkaerőpiac kialakítása Munkaerő-piaci szereplők közötti kommunikáció fejlesztése A kistérségben elérhető, foglalkoztatási célra rendelkezésre álló források koordinációja Tudástranszfer elősegítése a paktum szereplői között Vállalkozó barát önkormányzatok

4. A kistérség hátrányosabb helyzetű rétegeinek és településeinek társadalmi, gazdasági felzárkóztatása • • • •

Munkavállalók mobilitásának elősegítése (pl. gyermekgondozási szolgáltatások, egyéni és tömegközlekedés fejlesztése) Hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának növelése (kiemelten cigány, alacsony iskolai végzettségű, megváltozott munkaképességű munkavállalók) Tartós munkanélküliség csökkentése Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése

A célok megfogalmazása is már együttműködések során történt. Ami a leginkább sikerült, 159

az a képzési struktúra formálása volt talán, illetve maguk az együttműködések.

A célok forrásvezéreltsége: A paktum céljait már a paktum létrehozását támogató pályázat elnyerése után fogalmazták meg. Tehát a paktum segítette feltárni a térség valós problémáit és megfogalmazni a közös célokat. Ami nem igazán sikerült, az a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása. Ennek vélhetően az az oka, hogy a nagyobb települések domináltak ebben a folyamatban, és az ő céljaik kerültek előtérbe. Ha ez a paktum forrásvezérelten jött volna létre, már nem működne. De működik. Ezt alapvetően a helyi erőforrásoknak, a helyi szereplők elköteleződésének köszönhetjük. Ez nagyon erős, de nyilván sokkal könnyebb lenne a dolguk, ha lennének kifejezetten a paktum működését támogató, elérhető források.

A paktum céljainak elérése érdekében végzett tevékenységeket úgy szervezik, hogy abba a szereplők beadják saját forrásaikat. Egy helyi vállalkozó ad általában termet a találkozókhoz. A munkaügyi kirendeltség segít forrásaival, ha szükséges. De ha már például fizetett külső előadót akarnának meghívni, arra nincs pénz. Ez a lelkesedés még kitarthat egy darabig, de nem ártana egy kis „oltóanyag”. Ezért is bánták, hogy a legutóbbi paktum pályázat csak a konvergencia régiók számára volt elérhető. Pest megyében is szükség lenne hasonló lehetőségekre.

A célok realitása, új célok: A képzési szerkezet átalakítása volt egy ilyen célkitűzés. Reális volt, a legéletszerűbb, és az eredmények ezt is igazolták vissza, itt történt a legtöbb előrelépés.

Az atipikus foglalkoztatási módok terén például nagyon nehezen mérhető, hogy történt-e változás a térségben. Nincsenek elérhető, megfelelő bontásban készülő statisztikai adatok például nők munkavállalásáról, így erről nem tudják, milyen eredményei voltak a paktumnak.

Az egyik cél, ami menet közben merült fel, a megváltozott munkaképességűek lehetőségeinek biztosítása, jó gyakorlatok, bértámogatások rendszerének bemutatása, stb. Bár az eredeti célok között szerepelt a hátrányos helyzetű munkanélküliek segítése, de nem 160

volt ennyire specifikálva. A felmerült igényekre reagálva a célkitűzéshez kapcsolódóan voltak sikeres rendezvények e témában.

Hangsúlyos célcsoportok: A fiatalok volt egy ilyen csoport. Létrejött a paktum megalakulása után egy pályaorientációs

munkacsoport,

amely

aktívan

dolgozott,

volt

több

iskolai

foglalkozássorozat, munkalátogatások például pékségben, hulladékfeldolgozóban, stb. Ez egy kiemelt figyelmet kapott csoport volt.

A paktum alapvető célcsoportjai: • •

a helyi munkaadók, és a helyi munkavállalók.

Utóbbi célcsoportból szintén hangsúlyos célcsoporttá váltak a hátrányos helyzetűek köréből a megváltozott munkaképességűek, valamint a kisgyermekesek. Fő tevékenységek: A paktum indulásakor több munkacsoport is alakult, ám ezek értelemszerűen nem egyforma intenzitással működtek. Amelyek aktívabbak voltak: • • •

Esély munkacsoport, máig aktív kapcsolatban áll humán segítő intézményekkel Pályaorientációs munkacsoport, amely a fent leírt aktivitásokat mutatta Vállalkozásfejlesztési munkacsoport, amelynek egyes programjai máig működnek.

A fentiek mentén a jellemző tevékenységek voltak: • •

helyi adottságokhoz alkalmazkodó szakképzési fejlesztések vállalkozói fórum, üzleti reggelik stb. eseményei. Ennek kapcsán merül fel rendre az a kérdés is, hogyan tudnak az önkormányzatok vállalkozásbarátabbnak lenni, amely kérdés folyamatosan élő.

5. Eredmények A paktum kezdeményezésekor felmerült egy a térségben jellemző, alapvető probléma a helyi képzések kapcsán. A TEVA részéről igény volt vegyésztechnikusokra, laboránsokra. A

piaci

cég,

a

helyi

szakközépiskola

(Madách)

és

a

Munkaügyi

Központ

együttműködésével sikerült elindítani egy laboráns képzést. A munkaügyi központnak volt egy éves képzésre fordítható kerete, a TISZK bevonásával az iskolában elindították az egy éves felnőttképzést, amihez a cég szerelte fel az iskolai laboratóriumokat. Ezt követően 161

iskolarendszerű képzésben sikerült vegyésztechnikus képzést indítani, amelynek már 3. évfolyama

indult

idén,

folyamatosan

évente

meghirdetik.

Az

eredmények

személyfüggőségére utal ugyanakkor, hogy a TEVA gödöllői HR vezetője elment a cégtől, azóta nem is működött tovább hasonló eredményességgel a paktum kapcsolata a szervezettel.

De van egy másik sikeres példa is. A Gödöllői COOP áruház vezérigazgató asszonya aktív tagja a paktumnak. A térségben több bolti eladós OKJ-s képzés is megvalósult, ám ezzel a cég nem volt elégedett. Nem azt, nem úgy és nem olyan mértékben tanították, amire a cégnek szüksége lett volna leendő munkavállalói esetében. Miután jelezték ezt a problémát, a Madách iskola elindított egy képzést, amihez gyakorló helyet a COOP biztosít.

Ezen kívül is van sok kisebb-nagyobb eredménye a paktumnak. Ezekben közös, hogy nagyon fontos alapot biztosítanak a személyes kapcsolatok, amelyet sok esetben a paktum teremtett

meg

a

szereplők

között.

Indult

például

közös

projekt

a

Gödöllői

Hulladékgazdálkodási Kft (új nevén Zöld Híd) ás megváltozott munkaképességűekkel foglalkozó szervezet együttműködésével. A térségben igen sok pályázat nyert, például 3 innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató projekt is. Ez mind a paktumbeli együttműködések eredménye, és nagyon fontos a szereplők közötti tudásátadás, tapasztalatcsere és az információáramlás.

Az üzleti reggeliken túl voltak még munkáltatói fórumok, amik szintén sikeresek voltak. Ezek során is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen nagy szükség van a vállalkozásokat, cégeket, munkáltató szervezeteket érintően a friss információk áramlására. Érdeklődőek voltak mind a fejlesztési források, pályázatok, mind a változó jogszabályi környezetet érintő témák kapcsán. A fő kérdések, amikre választ várnak: • •

Hol tudnak spórolni? Mit hogyan kell csinálni?

Tehát nem csak a pályázati lehetőségek és támogatások érdeklik őket, bár azok nyilván nagyon, hanem minden más, ami a működésüket meghatározza, érinti, szabályozza. Ezek nagyon fontosak számukra. Emellett talán néha elvész az egyik fő cél, a gazdaságélénkítés és összehangolás kérdése, de ez is fontos. Hogy felismerjék: ne indítsanak „egymással 162

szemben” vállalkozásokat, hogy amiben lehet, működjenek együtt. Ez egy fontos funkciója és eredménye lehet egy jól működő paktumnak.

Tapasztalataik szerint, ha az általuk megvalósított térségi szintnél feljebb kerül a paktum (pl. megye), akkor sokkal formálisabb, formalizáltabb lesz. Gödöllő esetében például a munkaügyi kirendeltség két járást fed le, és még talán ez is túl nagy a személyes kapcsolatokra alapozott, élő paktum kapcsán. A gödöllői paktum inkább a gödöllői járást mozgósítja, az aszódit már kevésbé éri el. Így a céljaikat is kevésbé tudja figyelembe venni.

Legfőbb eredmények: • •

képzésfejlesztések megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedése, illetve a velük kapcsolatos szemléletformálás • ugyanezek az eredmények kisgyermekes szülők kapcsán • pályaorientációs modell: az iskolai programok fontosak voltak, de a fogadó iskoláknak nem volt kapacitásuk, idejük lehetőséget adni ezeknek a programoknak a megvalósítására, nem voltak motiváltak az együttműködésre, ezért ezeket nem folytatták tovább Akadályok: • • • •

Általános a kapacitáshiány A nagyvállalatok bevonása nem igazán sikerült Személyi feltételek változása esetén leállhat az együttműködés, mint az történt a TEVA HR-esének távozása után. Ezek a kapcsolatok nagyon erősen személyfüggőek, nem funkcionálisak. Ezek miatt a változások miatt a paktum további partnereit folyamatosan keresni kell, újakkal pótolni az esetleges kiesőket, új kapcsolatokat építeni.

Éppen az érdekképviselet terén nem sikerült lépéseket tenni. A teljes tagság nem volt aktív, de így is élő maradt a paktum, a leírt célok mentén. Azt mondhatjuk, hogy az aktív tagok saját céljaik mentén mozogtak, és számukra nagyon fontosak voltak a paktum által kínált információk, kommunikációs lehetőségek, egyeztetések. Ugyanakkor nagyon meghatározó a forrásokhoz való hozzáférések lehetősége, például a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus fejlesztési pénzeihez való korlátozottság miatt rengeteg vállalkozás nyitott telephelyet Nógrádban. Ez nem tekinthető egy túlságosan kedvező tendenciának, de érthető lépés. Ennek kapcsán is át kell gondolni, hogy Pest megye, de a gödöllői térség más, jobb helyzetű, mint sok területe az országnak. Ennek ellenére, miközben a kirendeltségen regisztrálók helyzete ugyan könnyebbnek látszik, mint másutt, mégsem igazán tud a 163

kirendeltség nekik megfelelő lehetőségeket kínálni. Hiányoznak a speciális képzések például. A General Electric kifejezetten igényelne ilyeneket, a nagyon pontosan megfogalmazott elvárásaiknak megfelelő felkészítést, de ezek most hiányoznak. Így a nagy cégeknek kevés dolgot tudnak kínálni. 6. Eredmények mérése A paktum eredményeinek, hatásainak értékelésére felkérték a paktum tagjait. A kérdés arra irányult, hogy mit hozott a tagoknak a paktum? A válaszok sokfélék: • • • • • • • •

kapcsolatokat – nem csak önkormányzatokkal, munkaügyi intézményrendszerrel, tehát a „hivatalosságokkal” alakultak ki jó kapcsolatok, hanem a cégeknek egymás között is jöttek létre együttműködéseik bizalom épült új, piacképes tudást adó képzések indultak megfelelően felkészített szakképzett munkaerőre tettek szert a cégek a Kontakt Alapítvány és a családsegítő szolgálat adósságkezelési szolgáltatásba kezdett nőtt a munkaügyi kirendeltség népszerűsége, ismertsége, a bejelentett álláshelyek, képzési igények köre megnövekedett hasznos kapcsolatok épültek ki széles körben, köztük médiakapcsolatok is a vállalkozói szervezetek képzési lehetőségeket, új tagokat, együttműködéseket találtak

Ezen túl a projektek kötelező indikátorait használták. Más felmérésekre nem volt kapacitásuk, bár igény lenne. 7. Menedzsment A gödöllői paktumban a GAK látja el a menedzsment funkciókat. A projekt idején volt erre egy munkatárs, de mivel később már nem volt erre forrás, a jelenlegi menedzser egyéb feladatai mellett, díjazás nélkül végzi a munkát.

Szükség lenne a megfelelő

munkavégzéshez és a látható feladatok ellátására legalább egy folyamatosan biztosított félállás, bár a feladatok mennyisége miatt egy teljes munkaidős munkakör is kitölthető a feladatokkal.

Amire a már leírtakon túl szükség lenne a paktum hatékony működése érdekében: • • • •

kutatások, felmérések, igényfeltárások készítése honlap működtetése rendezvények, események szervezése kapcsolatok építése

Ahhoz hogy a paktum működjön, kell, hogy legyen egy motor. 164

8. Finanszírozás, szakmai támogatás Egy önálló, csak a paktumot menedzselő szervezet felállítása nagyon forrásigényes lenne. Ezért is szerencsés, ha egy hasonló területen dolgozó szervezet, mint Gödöllőn a GAK, fel tudja vállalni ezt a feladatot. Itt az Irányító Csoport vezetője a kirendeltség vezetője, ami nagyon jól működik és hatékony megoldásnak bizonyult. A GAK rendelkezik a szükséges infrastruktúrával (iroda, szerver, stb.) ami a működéshez szükséges. Annak ellenére, hogy 2010 után volt még kiírt paktum pályázat, lévén nem konvergencia régióhoz tartozó térség, a gödöllőiek számára ez a forrás nem volt elérhető.

Szakmai támogatás: • • • •

Fontos volna, hogy legyen egy olyan háttérbázis, ahonnan megfelelő adatokat tudnak szerezni. Adatok hiányában hatásokat sem igazán tudnak mérni. Lenne értelme és haszna kutatásokat végezni, visszajelzéseket kérni, utánkövetést csinálni. Fontos lenne együttműködni és kapcsolatban lenni a többi paktummal, tapasztalatcserékre, módszerek összehangolására, átadására is szükség van. A papíron átadott szakmai módszertani ajánlások nem igazán segítenek. A knowhow átadása, kölcsönös tapasztalatcserék viszont fontosak lennének. Workshopok, tudásmegosztás, eszmecsere az mindenképpen szükséges. Ami még fontos: szükség van információra a kormányzat részéről, hogy milyen célok kerülnek kitűzésre, milyen stratégiák formálódnak, milyen tervek vannak, amikhez igazodni lehet.

A foglalkoztatáspolitikai célok megfogalmazása számára megfelelő szint a megyei, de maga a paktum nem lehet ilyen területi szinten élő. Pest megye például annyira tagolt, hatalmasak a különbségek az egyes területei között. Hogy adekvát kérdésfeltevés történhessen megyei szinten, és ezekre megfelelő válaszokat adjanak a paktumok, ahhoz térségi paktumokra van szükség.

A célok megfogalmazásában is lehet szerepük a

paktumoknak. Véleményezés, javaslattétel és más a célokat a helyi realitásokhoz közelítő feladataik lehetnek. A munkaügyi intézményrendszer elkötelezett és a gazdaságtól független szereplője a munkaerőpiacnak. Ezért kulcsszerepe lehet abban, hogy találkozási 165

felületet teremt a többi releváns szereplő számára. E nélkül a munkaügyi rendszer csak hatóság marad. És ennél többnek kellene lennie, és lehetne is. 9. SWOT A legfőbb erősség a kialakult bizalom és a létrejött helyi partnerségi együttműködések. Azt is tudják, hogy sok olyan eredménye volt a paktumnak, ami nem ért vissza hozzájuk: létrejött üzleti kapcsolatok, egyéb együttműködése, stb. Sok kis léptékű eredmény is született. Ami még nagyon fontos, hogy ez az együttműködő hálózat az újonnan megjelenő piaci cégek számára is kapcsolódási felületet jelent, segíti a helyi társadalom életébe való bekapcsolódást. A paktum eredményének tudható be az is, hogy a témába vágó uniós fejlesztési források lehívása is nagyon jó lett. A vállalkozások nagyon sok információt, ismereteket szereztek az üzleti reggeliken és hasonló eseményeken. A város vezetése az IVS megújításába behívta a paktumot, mint releváns helyi szereplőt.

Gyengeségek: • • •

kapacitáshiány nem sikerült igazi előrelépést tenni a vállalkozásbarát önkormányzatok kialakítása terén a nagyvállalatok elérése, megszólítása, aktivizálása nem volt igazán eredményes Fejér Megyei Paktum

1. A paktum rövid bemutatása A Paktumot Székesfehérváron, Gazdaság Házában 2012. december 21-én hozta létre, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK), mint konzorciumvezető, és három partnere, a Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft., a Fejér Megyei Roma Reintegrációs, Információs és Tanácsadó Egyesület és Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzat. A konzorciumi partnereken kívül, a Paktumhoz együttműködéssel csatlakoztak a következő szervezetek: DUNAFERR „Foglalkoztatásért” Acélalapítvány Székesfehérvár ói Csemete Alapítvány Manpower Kft. Albastart Felsőoktatási Nonprofit Kft. OKTO-PLUSZ Bt. FAKTOR Tanműhelyek Kft. Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakiskola 166

JOB SERVICE Kft. Tréning Stúdió Kft. Prisma-Tanoda Kft. M-Prospect Kft. ALBASAFE Kft. JSI Profil Kft.

A jelenlegi paktum létrehozásától kezdve mind a mai napig aktív. A pályázati cél megvalósításához, 42 millió Ft (100%) vissza nem térítendő támogatást nyertek a konzorciumi partnerek európai uniós forrásból, a TÁMOP 1.4.5 keretében. A Paktum működtetése önként vállalt feladat, ezt külön támogatás nélkül, önerőből valósítja meg a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A megye szükségleteinek és ebből következően a vállalni szándékozott feladatainknak egyedül a „Foglalkoztatási megállapodások támogatása” című, TÁMOP-1.4.5-12/1 jelű pályázati kiírás felelt meg. A munkaügyi központ sajnos csak három rendezvényen vett mindössze részt, előadást tartottak az aktív munka-erőpiaci támogatásokról, illetve munkaerő-piaci helyzetképet mutattunk be 2-3 alkalommal. A munkaügyi központ nem tagja a paktumnak, néhány alkalommal tanácskozási joggal hívták meg őket. A támogatott foglalkoztatások esetén jelezték, hogy közreműködnének, további forrásokat is hozzá tudtak volna rendelni a projekthez, de nem volt rá igény. A Fejér megyei paktum működését nyitottabban érdemes a jövőben kezelni, és bevonni a meghatározó szereplőket. Az első ROP-os paktumban részt vett a munkaügyi központ, és elég széleskörű partnerség jött össze abban, önkormányzatok voltak, civil szervezetek, tagja volt az akkori képzőközpont, munkaügyi központ. Rendszeresen voltak ülések, voltak feladatok felosztva. A klasszikus paktumműködés csak a ROP-os pályázati időben működött. Ez most inkább kamarai kezdeményezésre projektmegvalósítás, nem pedig széleskörű partnerség. 2. Résztvevők A Paktum létrehozásában és működtetésében vezető szerepet töltött és tölt be, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Kulcsszerepe van három konzorciumi partnerének is. A kamara szerint a jövőben a Paktum irányítását az FMKIK képes lenne hatékonyan ellátni, megfelelő kormányzati szakmai és pénzügyi támogatással. A Paktumon kívüli több szervezettel is szoros az együttműködésük. Ezek a következők:

167

Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK Belvárosi I. István Középiskola TISZK Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Kft. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Fejér Megyei Civil Információs Centrum Fejér Megyei Önkormányzat Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Fejér Paktum Egyesület , ma már más a neve! Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete Nemzeti Agrárkamara Fejér Megyei Igazgatósága Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Pirkadattól Alkonyatig Alapítvány Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Sziti Szociális Egyesület Türr István Kutató és Képző Központ Székesfehérvári Igazgatósága

A Paktum résztvevői elkötelezettek a vállalt feladatok végrehajtásában. Ennek ellenére a munkaerőpiacra gyakorolt hatás nem nevezhető jelentősnek. Számos tényező közrejátszik ebben: -

a piaci igények követése a szakképző intézmények részéről késedelmes; a szakképzésben résztvevő tanulók jelentős számban nem felelnek meg az elvárásoknak; bár dinamikusan fejlődik a nemzetgazdaság, de még mindig jelen van a feketefoglalkoztatás; fontos lenne, hogy a Paktumok által kitűzött fontos célok megvalósítása érdekében támogatott munkahelyeket lehessen létrehozni a feladatba bevontak részére; szorosabb együttműködésre lenne szükség a megváltozott munkaképességűek, a hátrányos helyzetűek civil szervezetei és a Paktumban aktívan tevékenykedők között; bővíteni, fejleszteni, jobban támogatni kellene mentorhálózatot; 168

-

-

nagyobb összhangra van szükség a hatóságok és Paktumok között – pl. a Paktum meghirdeti, szervezi a célcsoportja számára az OKJ-s képzéseket; megtörténik a jelentkezők felmérése, a résztvevők kiválasztása, s ekkor a munkaügyi központok meghirdetik ugyanezeket a képzéseket támogatott formában. Nyilván ez utóbbira átmennek a szakmát tanulni vágyók, lejáratva ezzel a Paktum tekintélyét, semmivé téve a befektetett munkát. Lehetővé kell tenni a Paktumok számára is a képzések támogatott formában való lebonyolítását. szervezettebb módon kellene a Paktumoknak egymás jó gyakorlatait megismerni.

A munkaügyi központ szerint nekik kellene működtetni a paktumot a jövőben az önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal, állami képzőkkel, foglalkoztatási célú civil szervezetekkel és a munkáltatók képviselőivel. Szociális, egészségügyi, vagy egyházi intézményeknek is be kellene kapcsolódni, akik eljutnak az emberekhez, feléjük is nyitni kellene. A motiváció megoldásához valamiféle jogszabály kellene, amiben fel lehetne sorolni azokat a szervezetek, akik létre hozhatnak, és azokat kötelezni vagy ösztönözni, hogy ha már belépnek és szeretnének a paktumban dolgozni, a célokért dolgozni, akkor vegyen részt az üléseken, a döntéseket hajtsák végre, a negatív dolgokat is vállalja fel, ne csak a szépeket. Esetleg tiszteletdíjat is át lehetne gondolni. Ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, úgy gondolom, hogy nem szabad egyéni döntéseket hozni. 3. Döntéshozatal A döntések előkészítése a Paktum tagok közül a pályázati konzorciumban résztvevő szervezetek vezetőinek és szakmai koordinátorainak rendszeres gyakorisággal megtartott munkacsoport ülésein történt. Itt a konzorciumi tagok vezetői általában egymással egyetértve meghozták a döntést, illetve néhány esetben további felmérésre, tájékozódásra előkészítő munkára volt ehhez szükség. A jövőben is elfogadható ez a megoldás, bár nagyobb horderejű ügyekben a paktum tagok teljességének részvételére lenne szükség a döntéshozatal előkésztésében, s az itt megszületett javaslatokat az Irányító Csoport (ICS) ülésén hagynák jóvá.

Az első paktum során a munkaügyi központ nem vett részt intenzíven a paktum megállapodás kidolgozásában, a megyei önkormányzat dolgozta ki és a paktumgyűléseken ismertették. A jövőben mindenféleképpen közösen kell a döntéseket meghozni vagy legalább a döntéselőkészítést megtenni, amelyben minden értettnek részt kell venni feltétlenül. 4. A paktum szerepe, céljai 169

A Paktum jogelődje, a Fejér Paktum Fejér megye déli részére koncentrált. Az M7 autópálya észak-keleti – dél-nyugati irányban kettészeli a térséget, ennek mentén határolódott el egymástól a fejlett észak-nyugati és az elmaradott dél-keleti rész. A gazdasági-pénzügyi válság hátrányos hatását erőteljesebben érzékelték a fejlett térségek. A nyugat-európai országok a válság hatására elsősorban importjukat fogták vissza. Így a fejlettebb megyei területeken működő gazdasági társaságok visszaesése látványosabb volt, mint a kevésbé fejletteké. Szükségessé vált most már az egész megye területén súlyos gondokat okozó munkanélküliséggel való foglalkozás, illetve erőteljesebb hangsúlyt kapott megyeszerte az új munkahelyek teremtése, az ezek betöltéséhez szükséges képzések, átképzések, beindítása. Ezért a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezette foglalkoztatási megállapodás Fejér megye teljes területének munkaerő-piaci szereplőit kívánja bevonni, a gondok enyhítését célzó tevékenységébe.

Az eredeti paktum célja az lett volna, hogy a foglalkoztatás bővítése megtörténjen a megyében. Megyei munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés. A vállalkozásoknak legyen olyan lehetőségük, forrásuk, amivel előre gondolkodhatnak, bővítsék a létszámokat, beruházásokban gondolkodjanak. Ez utóbbiak nem valósultak meg sikeresen. Nem csak a munkavállalók képzését, a munkaerőhiányt csökkentő eszközt kellene bevetni, hanem más térség is van a megyében, ahol viszont muszáj a bővítés, a beruházások ösztönzése. Vannak olyanok, akiket egy kicsit humán szolgáltatásokkal fel lehet készíteni arra, hogy ismét visszakerüljön a munkaerőpiacra.

A jövőben a paktumot hasonló módon kellene menedzselni, mint ahogy a munkaügyi központ a TÁMOP-os programokat. „Kiajánlják” az embereket és pénzt rendelnek hozzá. Ez lehet humánszolgáltatás, képzés, bértámogatás, munkatapasztalat szerzés, tehát egy csomó aktív eszköz. A pénz hasznos és célszerű felhasználását így lehetne biztosítani nagyon szigorú ellenőrzés mellett. Talán még azt is meg kellene tenni ennek a paktumnak, hogy felméri, milyen munkaerőre van szükség és abból indul ki. A cégeknek akkor meg lehetne mondani, hogy van ember, ehhez kell forrást adni, először kiképezzék őket, vagy pedig vegyék fel a cégek és a munka mellett képezzék ki és kapnak egy átmeneti bértámogatást.

170

A kamara szerint a jövőben a következőkre kellene koncentrálni a paktumban: •

rendszeresen végzett munkaerő-piaci felmérések, elemzések, prognózisok végzése, az információk terjesztése;

•

a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek folyamatosan végzendő párbeszédéhez platform megteremtése;

•

a kismamák, a hátrányos helyzetűek és a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacra való visszavezetésében közreműködés;

•

helyi termékek kidolgozásában, népszerűsítésében részvétel;

•

munkaerő-piaci adatbázishoz naprakész információk gyűjtése, megadása;

•

a munkaerő-piaci szereplők részvételével időszakos és közérdeklődésre számot tartó rendezvények megszervezése, esetenként lebonyolítása;

•

munkahely teremtési céllal gazdaságilag hasznos innovatív projektek tervezése, pályázati források keresése, pályamunkák elkészítésének segítése, közreműködés a sikeres projektek eredményes megvalósításában;

•

ismeretterjesztés céljából színvonalas, naprakész honlap működtetése, hírlevelek készítése és terjesztése, szakmai kiadványok elkészítésében közreműködés.

A jövőben fontos lenne az adott megye vezetőinek, meghatározó szakembereinek részvétele a Paktum irányításában (a megyei közgyűlés elnöke egyben az ICS vezetője.) Célszerű lenne a régiós mellett a megyei szintű hiányszakmák listájának kidolgozása és éves felülvizsgálata. A jelentősebb, nagyobb térségre kiterjedő hatású pályázatok által támogatott beruházások esetén még az előkészítési szakaszban legyen a megyének vétójoga, illetve követeljék meg támogató nyilatkozatukat. A jelenlegi tendencia alapján erős központi irányítás van, a megyéknek kevés lehetőségük van a foglalkoztatáspolitika alakítására. El kellene érni, hogy a központi elvárások teljesítése mellett legyen lehetőség differenciált, helyre szabott célokat kitűzni, megoldást módszereket alkalmazni egyes központi programokban, mert mindenhol más az üdvözítő megoldás. A célokat általában nem érdemes megfogalmazni, hiszen csak olyan közhelyeket lehetne mondani, mint a munkahelyteremtés, a munkanélküliség csökkentése, a munkaerő képzettségi szintjének emelése. Járási szinten ezt például már úgy lehetne konkretizálni, hogy mondjuk helyi élelmiszer feldolgozó üzemek (tevékenységi körtől függően tejüzem, húsüzem, malom vagy éppen mindegyik) létesítésével a megtermelt alapanyagok feldolgozottsági szintjének emelésével munkahelyteremtés 37 fő részére, és a térség bevételeinek növelése, a magas hozzáadott érték miatt 12%-kal.

171

Az országos szinten kellene eldönteni a források felhasználási célját, de helyi igényekre kellene ezt szabni, és a célcsoportot megyei szinten kellene eldönteni. Ha járási szinten is gondolkodunk, akkor a járás bevonása is fontos lenne, de a döntésnek megyei szinte kellene, hogy megszülessen.

Az átfogó foglalkoztatáspolitikai célok kidolgozása értelemszerűen országos szintű. A regionális specifikumok miatt bizonyos esetekben alacsonyabb szintre célszerű helyezni a döntéshozatali jogkört. Például egyes, a balatoni vagy a zempléni turizmusra komoly hatást gyakorló döntéseket az érintett régióban célszerű meghozni. Ugyanez igaz, ha speciális helyi fejlesztésekről, helyi gondok megoldásáról van szó. Szélsőséges esetben előfordult már, hogy egyetlen vállalatot érintő (DUNAFERR Zrt.), de az egész hazai munkaerőpiacra hatást gyakorló problémáival minden szinten foglalkozni kellett. Tehát vannak esetek, amikor a földrajzilag szűkebb térséget érintő feladatokban az országos politikának is részt kell vennie, vannak, amikor viszont rá kell bízni a döntést azokra, akik a helyi viszonyokat és szereplőket kiválóan ismerik, tisztában vannak a döntéseik mikrokörnyezetre gyakorolt jó vagy rossz hatásaival. A szubszidiaritás ebben az esetben nélkülözhetetlen a hatékonysághoz; minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az még biztonsággal jól meghozható. A munkaügyi központ találkozott olyan üggyel, hogy jött egy vállalkozó, aki szeretett volna beruházni, és először hozzájuk ment, és utána az önkormányzathoz. Állami támogatások iránt érdeklődik, az önkormányzatnál pedig, hogy milyen lehetőségek vannak, például hogy hol lenne helyszín. A munkaerőt úgy vizsgálják, hogy bejönnek a kirendeltségre és kitöltenek egy munkaerőigény bejelentő lapot és szóban elmondják, hogy milyen végzettségű emberre van szükségük, milyen munkakörbe, milyen feltételekkel. Ezt a munkaerőigény bejelentő lapot használja a kirendeltség, van egy informatikai rendszerünk, ami alapján leválogatják a megfelelő embereket. Vagy kiközvetítik egyenesen, vagy összehívják az embereket és a munkáltató elmondja, hogy milyen lehetőségek vannak. Van olyan is, hogy egy munkavállaló bemegy a kirendeltségre, érdeklődni szeretne, milyen lehetőségek vannak, mert ő munkahelyet szeretne váltani.

172

A munkaügyi központ szerint a kormányhivatal a megyei önkormányzattal karöltve megfelelő szervezeti keretet tudna kialakítani és lehet pozitív célokat elérni. A kamara szerint a megyei paktum a legjobb keret a megyei foglalkoztatáspolitika véghezviteléhez, amennyiben a helyi munkaerő-piaci szereplőkkel konstruktív és szoros együttműködést tud kialakítani, gondolva itt a kormányhivatalok munkaügyi központjaira is.

A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete a Fejér megyei foglalkoztatási partnerség esetében: A támogatásának, fejlesztésének közvetetten az egész megye a haszonélvezője, sőt, miután a megye gazdasági teljesítményének hozzájárulása a nemzetgazdasághoz hagyományosan jelentős, a haszonélvezők köre túlmutat a megye határain is. A közvetlen haszonélvezők elsősorban a foglalkoztatási partnerségben érintett vállalkozások, állami és önkormányzati intézmények, nonprofit szolgáltatók, köztestületek, számuk meghaladja az ötvenet, az itt dolgozó szakemberek száma pedig a 2000 főt. A célcsoportot a meglévő stratégia alapján határoztak meg, figyelembe véve az időközben lezajlott szervezeti változásokat, valamint a jogszabályi környezet megváltozását, mely a paktum tagok jogszabályi kötelezettségeit is érintette. Közvetett célcsoport a Fejér megyében élő munkanélküliek, különös tekintettel a 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskeresőkre, valamint a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, valamint roma munkavállalók. A közvetlen célcsoport a Fejér megyei foglalkoztatási paktum tagjai. 5. Tevékenységek Piacképes képzések és tréningek; személyiségfejlesztés; szakmai tanácsadások; jó gyakorlatok

terjesztése

–

átvétele;

hatékony,

gyakorlat-orientált

műhelymunkák;

vállalkozók és szakképző intézmények párbeszédének koordinálása; szoros kapcsolattartás és információcsere a munkaerőpiac szereplőivel; foglalkoztatást elősegítő pályázatokon való részvétel, illetve ilyen pályázatokon a különböző szereplők részvételének összehangolása. A megyei fejlesztési és képzési bizottságokkal együttműködve a hiányszakmák eltűntetése, az egyes térségekből rugalmas, hatékony, célzott és innováció173

orientált képzéseknek köszönhetően. A Paktum működési térségére kiterjedően helyi, specifikus, mikro projekteket generálva, a támogatott nagy projektekkel összhangban hatékonyabban tudná segíteni a helyi munkaerőpiaci szereplők közül a munkakeresőket és a munkaerőt felvenni szándékozókat. Egyes helyi célokhoz igazodóan maga a Paktum is képes lenne hatékonyan foglalkoztatni munkaerőt. Nem elképzelhetetlen, hogy egy-egy projekt esetében a Paktum segít a munkanélküliek felkészítésében, képzésében, átképzésében azért, hogy az általa generált projekt végrehajtásában az adott személy teljes értékű munkavállalóként tudjon közreműködni. A projektek által létrejött szervezetek, tevékenységek idővel gazdaságilag megerősödve, a Paktumtól függetlenül, piacképesen tudnának működni, a teremtett munkahelyeket megtartva, illetve továbbiakat létrehozva. Az eredeti paktum talán azért nem volt annyira sikeres, mert néha nagyon elaprózta magát, túl sok mindent akart azonnal megvalósítani. Nem volt kellő módon megalapozott döntés, nem biztos, hogy jó dolog volt a partnerek kiválasztása. Viszont ha a paktum létrehozna, valósítana meg saját kis projektet mondjuk térségben, vagy járásban, az működhet. Nem 810 projektet persze, hanem egyet-kettőt. Látszateredményeknek, látszatmegoldásoknak nincs helye. Az előre lepapírozott dolgoknak sok értelme nincs. Főleg ha a foglalkoztatásról van szó, nem jó dolog az emberekkel „szórakozni”. Hitelesnek kell lenni! Az oktatás terén is szorosabban kellene együttműködni (szakképzés és felnőttképzés). A kormány elfogadta a szakképzési stratégiát, át fog alakulni a szakképzés. A megyei paktum saját projektjében foglalkozhat képzéssel, illetve bértámogatással, vagy a kettő kombinációjával. A többi területet pedig hagyja meg a partnereknek az egyes kompetenciák szerint.

Az egyes partnereknek pedig kötelező tájékoztatást kellene adnia saját

alaptevékenységéről a paktumban. 6. Menedzsment Az újraalakulás óta egyelőre csak a Paktum Irányító Csoportja alakult meg, ők látják el a feladatok

irányítását.

Legyen

a

paktumnak

önálló

szervezete

saját

vezetővel,

munkatársakkal, infrastruktúrával, külön költségvetéssel, és ezt segítő közvetlen- és közvetett pályázati forrással. Ha valaki önálló munkakörben csak ezzel foglalkozik, mondjuk a menedzsment, akkor sokkal eredményesebb és hatékonyabb munkát tud végezni, mint akár a megyei önkormányzat, akár a munkaügyi központ. Ezt csak önállóan,

174

hatáskörrel, önálló jogkörökkel, menedzsmentvezető, pénzügyes és néhány megvalósító együttműködnének. Akár működhetne úgy is, hogy önálló szervezetet létrehozni, ehhez viszont jogszabály kell. A projektszemléletben és a projektvégrehajtásban a munkaügyi központoknak nagy gyakorlata van. 7. Központi kormányzat szerepe: finanszírozás, szakmai támogatás Összefogó, koordináló, finanszírozó és felügyeleti szerepe van a kormányzatnak. Fontos a szakértőik által kidolgozott vagy ezután kidolgozandó stratégiák, kézikönyvek, útmutatók, szakmai adatbázisok és segédletek megismerése, azaz terjesztése, az egyes helyeken kidolgozott és alkalmazott jó gyakorlatok disszeminálása. A paktumokat közvetlen célzott kormányzati és pályázati forrásokból vegyesen kellene finanszírozni. Több évre előre mutató finanszírozás lenne a célszerű, és ez éves bontásban. A projektmunkatárs látja, hogy jövőre is lesz munkahelye. A betervezett célokat is lehetne rendesen ütemezni. A döntések során is figyelembe lehetne venni, hogy például az előkészítő munkákat elkezdhetik, mert előre láthatóan a következő évben biztos lesz forrás. A szervezhetőség miatt jobb lenne és nem utolsó sorban a végrehajtás is biztosabb lenne. Megbízható lenne, ha hosszabb távra látnának előre a kollégák, jobban magáénak éreznék a kollégák, amit csinálnak. Szakmai támogatást nyújthatna a központi kormányzat szakmai konferenciákkal, továbbképzésekkel, paktumhoz rendelt szakmai tanácsadók személyes támogatásával, szakirodalommal, munkaerő-piaci kormányzati résztvevők (pl. munkaügyi központok, kirendeltségek) lehetőségeinek bővítésével. Az OFA erre alkalmas lehet. Az OFA-n belül hozzanak létre olyan szakemberek szervezetét, akik tudják, hogy a paktumnak hogyan kellett és kell működnie. Olyan emberek kellenek, akiknek gyakorlata van, akik tanulták ezeket a dolgokat. Olyan szintű szervezet kell, amelyik valóban tud és képes az országban a foglalkoztatási paktumok irányítására, koordinálására. Ezt a minisztériumban is el lehetne képzelni egy főosztályként.

175

ÉSZAK-ALFÖLDI PAKTUM (térségi esettanulmány mintára készült, de megyei javaslatok is szerepelnek benne) 1. A paktum rövid bemutatása Az Észak-Alföldi Regionális Foglalkoztatási-fejlesztési Paktumot 9 szervezet hozta létre 2007-ben: • • • • • • • • •

Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) CSAT Egyesület a Hátrányos Helyzetű Rétegek Munkaerőpiaci Csatlakozásáért Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Contact Munkarehabilitáció Kht. Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Debreceni Regionális Képző Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

A paktum a ROP 3.2.1 pályázat támogatásával indult. Létrehozását a később menedzserszervezetté vált, és most is akként működő MSKSZMSZ kezdeményezte. Ez a paktum egyértelműen civil kezdeményezésre indult. A szövetség alapvetően civil szervezetek, részben saját tagjaik segítésével foglalkozott. A paktum elképzeléseinek kialakítása során fontos cél volt a nyitás az állami és piaci szervezetek felé. Fontos volt számukra túllépni a civil szektor határain. A paktum 5 évig működött, aztán átmeneti nehézségek után az OFA-s pályázat újra lendületet adott. Tulajdonképpen most is aktív a paktum, nemrég zárult a TÁMOP 145 projekt is, amiben szintén lebonyolítottak egy képzési-foglalkoztatási projektet. 2. Résztvevők A paktum indulása után a fő tevékenységeik fórumok, a különféle szektorok képviselőinek érzékenyítése volt a legfontosabb. Ebben részt vettek valamennyire a DRKK (Regionális Képzési Központ) és a munkaügyi központ valamint kirendeltségei is. De igazán aktívak a nagyobb civil szervezetek voltak a teljes folyamatban. A paktum továbbélésének és aktivitásának az a kulcsa, hogy a három nagy civil szervezet, • • • amely

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Contakt Munkarehabilitációs KHT (illetve most már Nonprofit KFT), valamint a CSAT Egyesület a Hátrányos Helyzetű Rétegek Munkaerőpiaci Csatlakozásáért egy-egy megyére terjesztette ki a tevékenységét, a menedzsment szervezettel együtt

fontosnak tartja ezt a tématerületet. Az MSKSZMSZ maga is jelentősen beágyazott a 176

megye életébe, annak ellenére, hogy országos szervezet. Ez a beágyazottság és az említett civil szervezetek elkötelezettsége tartotta életben és tartja életben a paktumot.

Egy ideig a regionális hatáskörű szervezetekkel működtek együtt, például regionális stratégiák kidolgozásában vettek részt. Mostanra a regionális szervezetek gyakorlatilag megszűntek, megyeiekké váltak, mint például a Regionális Képzési Központ, illetve a megyei önkormányzatok kaptak újra feladatokat. A paktum működésében tehát a menedzsment szervezetnek és a másik három civil, alapvetően megyei hatókörű civil szervezetnek volt és van kulcsszerepe. Leginkább a működés során más civil szervezeteket, önkormányzatokat illetve néhány piaci szereplőt sikerült bevonni, de az utóbbiakat kevésbé.

Az önkormányzati, kormányzati szervezetek kapcsán az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy míg egy civil vagy piaci szervezet élén a vezetők állandók hosszabb távon, a döntéshozók, a kormányzati intézményeknél dolgozók fluktuációja jelentős, és nem csak a választások alkalmával. Az ügymeneteket a különböző szereplők nem adják tovább, és a paktumban, a közös folyamatokban dolgozó szervezeteknek újra és újra „be kell mutatkozniuk” és folyton újra kell építeni a kapcsolatokat. Ezért tulajdonképpen a „civil láb” tartja gyakorlatilag életben a paktumot. A civil oldal folyamatosan aktív, miközben a munkaügyi intézményrendszer szervezetei és a képző központ utódja, a Türr István Képző és Kutató Intézet helyi intézményei nem aktívak. Ők úgy működnek, hogy mindig várják a kormányzati, kormányhivatali jóváhagyásokat, hogy az, amit csinálnának, amivel egyébként egyetértenének, amire látják, hogy szükség lenne, csinálhatják-e, megtehetik-e. Az egész paktumot újra kell gondolniuk és át kell szervezniük. Ezért most az eddig is működő megyei „alegységeikre” alapozva gondolják újra a paktum működését, kapcsolódva a megyei intézményrendszerekhez.

Kidolgoztak egy új koncepciót, hogyan lehet átlendíteni a paktumot a jelenlegi állapotokon. Az új civil törvény civil társasági formáját tervezik alkalmazni, amibe bekapcsolódhatnak az eddigi paktumtagjaik és újak is. A gazdasági társasági formákat nem tartják megfelelőnek, bár egyesület akár lehetne is. De annak adminisztrációja és működtetése is nehezebb lenne. Mivel fontos a működtethetőség, az együttműködések megfelelő kerete, ezért gondolták, hogy a civil társaság bejelenthető, mégis ad egy formális keretet. Hátránya, 177

hogy nem fogadhat támogatásokat. Ez azonban a pályázatok, mint gyakorlatilag egyedüliként reálisnak tartott támogatási formák szempontjából számukra nem probléma, hiszen a jelenlegi gesztor szervezet létezik és tud pályázni.

Egyértelműen sikeres volt az új szereplők bevonása. Az alapító szervezeteken túl sokan csatlakoztak, legalább ötven szervezet volt aktív a legintenzívebb időszakban. Ehhez nagyban hozzájárult az az adottság, hogy ezek a civil szervezetek ezen a területen, a foglalkoztatási problémák kezelése terén már ismertek voltak. A paktum így egy már működő, élő kapcsolatrendszerre épült rá, ez tette lehetővé a működését. 3. Együttműködés külső szereplőkkel A paktumnak alapító tagja a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke is. Ezen túl több szervezettel dolgoztak együtt, nagyon fontosak voltak a kutatások, fejlesztések is. Ezek az együttműködések sikeresek voltak. A paktum alapító után sok más szervezet is csatlakozott. Ezek eleinte még külső szervezetek voltak. A paktum célja ezeknek az együttműködéseknek a segítése. 4. A paktum céljai A paktum leírt céljai azonosak a menedzsment szervezet céljaival, és a paktumegyüttműködés dokumentumai szerint az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik: • • • • • • • • • • •

új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását, a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását, modell értékű regionális non-profit hálózat létrehozását, folyamatos bővítését, szervezeti és tartalmi gazdagítását, minőségének növelését a non-profit szerepvállalás formáinak és módjainak feltérképezését, a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek kialakítását, a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit növelő programok indítását és működtetését, az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználását, eredményes pályázatokkal források teremtését a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében, a foglalkoztatási színvonal emelését, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, a nemek közötti esélyegyenlőséget elősegítő programok támogatását, a munkaerőpiaci információk gyors és torzításmentes áramlását, elősegítve ezzel a hatékony döntéseket, a regionális non-profit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia céljaira összpontosító és ahhoz illeszkedő innovatív projekt-fejlesztés folyamatát.

178

Amiket ezekből a célokból leginkább elértek a paktummal: elkészült elméleti tanulmányok, hatástanulmányok, a projektgenerálás, a foglalkoztatási célú pályázatok megvalósítása. Ez működik máig a leginkább.

Nagyon fontosak azok a célok, amik itt felsorolásra kerültek. Kulcselem ezekből az új munkahelyek létrejötte, a hálózatok, a civilek bekapcsolódási lehetőségei, a megváltozott munkaképességű emberekkel végzett munkák, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása, a gender szempontok

stb. Ezekben teljes az egyetértés az alapító

szervezetek, az aktív paktum tagok és a menedzsment szervezet között. A céloknak ez a széles köre lefedi azokat a problémákat, amikre válaszokat kerestek. A paktum működése során nem változtak ezek a célok.

Ami kevésbé működik, az a részvétel, beleszólás a helyi döntésekbe, egyáltalán az együttműködés a megyei önkormányzattal. A munkaügyi központ jó partner, sőt egyre inkább kommunikálnak, egyeztetnek a paktum civil szereplőivel. A munkaügyi központ kezdeményező és partner. A megyei önkormányzattal jelenleg kevés az érdemi együttműködés, de a viszony alapvetően jó, például nagyobb rendezvényekre helyet adnak a paktum programjaihoz.

Jellemzőek voltak: • •

•

Pályázati tanácsadás, pályázatok írása és megvalósítás segítése kisebb szervezetek számára Szakmai műhelyek, amik például tematikus beszélgetések formájában valósultak meg, amiknek témái a paktum céljaihoz kapcsolódtak, és amiken piaci szereplők is részt vettek. Itt téma volt például, hogyan lehetne jól működtetni a paktumot, merre menjenek, stb. valamint a pályázatok keretében zajló tevékenységek, képzések, elemzések, stb.

Legnagyobb problémát a paktum működtetésében a nagy földrajzi kiterjedés, a regionális hatókör valamint a piaci cégek bevonása, érdemi aktivizálása jelentette. Ez utóbbi leginkább konkrét pályázati lehetőségek, így új források lehetőségeinek köszönhetően sikerült.

Tekintettel arra is, hogy senki nem tett forrásokat a paktumba, a legnagyobb mozgatórugó a

179

pályázatok voltak. Az OFA pályázat ebből a szempontból egyértelmű és hasznos volt, hiszen a paktumok működését támogatta. Mivel azonban a menedzsment szervezet, az MSKSZMSZ és a paktum céljai közösek, ezért ez nem jelentett komoly problémát. Ugyanakkor az, hogy éppen milyen célcsoportokra irányuló tevékenységeket terveztek, illetve éppen melyik célkitűzés kapott nagyobb figyelmet, az a pályázati kiírások mentén alakult. De ebből a szempontból sem volt nagy eltérés, mert ezek a pályázatok mind olyan célcsoportokra irányulnak, a 18-64 éves aktív korú emberek foglalkoztatási lehetőségeinek a megteremtésére, a tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatására, stb. amelyek összhangban voltak az eredeti paktumcélokkal. De kétségtelen: konkrét együttműködések, projektek a pályázati kiírásokból tudtak megvalósulni, így azok befolyásolták a paktum működését.

5. Eredmények

180

Maga a paktum létrehozása is eredmény. Sikerült kidolgozni olyan működésmódot, ami életképesnek bizonyult.

Eredménynek tekinthetőek a paktum működésének hatására

létrejött partneri kapcsolatok, amikre hosszabb távon is lehet építeni. Ez a hatalmas és élő szakmai kapcsolati háló az egyik legnagyobb eredmény, a konkrét együttműködések a másik.

A paktum közvetlen célcsoportjai azok a szervezetek, amelyek a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésén dolgoznak. Igazán azok a hátrányos helyzetű munkavállalókkal foglalkozó, beleértve rehabilitációs cégek és civil szervezetek is, amelyek a nehezen foglalkoztatható

célcsoportra

irányuló

tevékenységeket

végeznek.

Másodlagos

célcsoportnak tekinthetőek maguk a hátrányos helyzetű emberek. Ezeket a szervezeteket valójában pályázati forrásokkal tudják motiválni az együttműködésre.

Ezek a

tevékenységeik eredményesek voltak.

A paktumnak nagy eredménymutatói vannak, százas nagyságrendben sikerült ennek keretében embereket foglalkoztatni. A sikert, az eredményeket munkaszerződésekben mérik, nem támogatott foglalkoztatásban vagy közmunkában. Azt tartják eredménynek, ha embereket a nyílt munkaerőpiacon sikerül elhelyezni. Nem magukat a projekteket tekintik eredménynek, egy projekt csak egy pipa, de ez kevés. Az eredmény az emberek elhelyezése.

Pedig ezek a projektek maguk is eredmények. A közös munka eredménye egy új projekt Tiszaroffon, vagy a szociális szövetkezetekkel való együttműködés Debrecenben. Mert ma a szociális gazdaságot azonosítják a szociális szövetkezetekkel. Szerintük ez nem csak ennyi, de ezeken az ügyeken is dolgoznak együtt, használva a kínálkozó lehetőségeket, hogy a céljaikat elérhessék.

Az is nagyon fontos, hogy a paktumok számára is voltak közös képzések, ahol nem csak helyiek, illetve közeli szervezetek találkozhattak egymással. Például a Dél-Alföld és Nyugat-Dunántúl területein aktív szervezetek munkájának megismerése is hasznos volt, de a külföldi példák megismerése is segítséget jelentett.

181

Célcsoportok, elérésük, eredmények A paktum alapításakor leírtak értelmében a paktum célcsoportjai a következők: • • • • • •

foglalkoztatási célú civil szervezetek megyei munkaügyi központok és a kirendeltségek megyei, és rajtuk keresztül a helyi önkormányzatok képző helyek, képző központok és az egyetem is valamint a vállalkozások, illetve ezeket összefogó szervezetek, mint a kamara munkáltatói és munkavállalói oldal szervezetei egyaránt.

Elértek piaci cégeket, de az alapítók között nem volt ilyen. Mivel a később csatlakozó szervezetek támogatói státuszban léptek be, a piaci szereplők támogatók lettek. A paktum működtetése során nagyon nagy hangsúlyt fektettek az ő elérésükre. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy a nagy és aktív, már említett civil szervezetek megyei szinteken dolgoztak, ők vették fel a helyi szervezetekkel, cégekkel a kapcsolatot.

Nem tervezett hatás: A paktum igazából egy kapcsolati háló, aminek nem mondatnak ellen a tagok. Amiben együttműködnek. A saját szövetségükön túlmutató, erősebb lobbierőt tudnak felmutatni ezzel az együttműködő hálózattal. Tehát a paktum: • •

lobbierő és kapcsolati háló is egyben.

Igazából azt kell mondani, hogy túlnőtte magát a paktum. A három megyére kiterjedő, regionális léptékű szervezetet nagyon nehéz volt összefogni. Ez olyan helyzetekben is nagyon nehéz volt, amikor a szintén paktum alapító tag megyei önkormányzat vagy munkaügyi központ tagságát mindig más képviselte. Nem ugyanaz az ember járt rendszeresen a paktum irányító testületébe, a saját szervezeteik munkatársainak, vezetőinek nem adták át az információkat. Ez nem volt szerencsés. Jelenleg a paktumot ezért is próbálják megyeiekre átszervezni, bár szerintük térségi szinten lenne leginkább életképes. Ekkora területen ugyanis valós, személyes, közvetlen kapcsolatokra lehet építeni. A térségi lépték alkalmas arra, hogy valóban megalapozottan és aktívan tudjanak együttműködni a paktum partnerek. 6. Eredmények mérése A projektek saját indikátorait mérték, de a paktum eredményessége nehezen mérhető és mutatható ki. Igazából a paktumon belül nem próbálták mérni. De érzékelhető volt az 182

együttműködésekből, az ennek hatására kialakult partnerségekből, közös projektekből, benyújtott pályázatokból. 7. Menedzsment A paktum menedzsmentjét

a

Munkanélkülieket

Segítő

Közhasznú

Szervezetek

Magyarországi Szövetsége biztosítja. A paktumot az irányító csoport tagjai irányítják, akik egybeesnek az alapító tagokkal. A többiek pártoló tagok. Mivel közel hetven pártoló tagjuk van, ha valamennyien részt vennének az irányításban, az működésképtelenné tenné azt, kevesen tudnának csak részt venni az üléseken. Az Irányító Testület mint döntéshozó szerv kapcsán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gesztor/menedzser szervezet által készített javaslatok megvalósítását ugyan nem akadályozza, de érdemben nem is tesz hozzá. Regionális szinten további probléma, hogy a távolabbi városok, Szolnok, Nyíregyháza nem érzi

magáénak

a

debreceni

viszonyok

között

megfogalmazott

javaslatokat.

A

menedzsmentszervezet (szövetség) és a paktum közötti különbséget abban látják, hogy a szövetség projektszinten mozog, projekteket valósít meg. A paktum ezzel szemben más szervezeteket segít, szektorközi kapcsolati hálót hoz létre, illetve a célszervezeteket segíti projektek megvalósításában, források elérésében. A regionális együttműködések sok nehézséget okoztak, ezért most alakulnak át megyei szintre. Az a tervük, hogy kidolgoznak egy új módszertant a működtetésre, amit a többi megyének is felkínálnak mintaként. A civil oldal már összerakta a saját elképzeléseit, és ezt februárban az Irányító Testület elé viszik, döntésre. A napi ügyeket és a projekteket a menedzsment szervezete hajtja végre. Van egy ember, akinek ez a dolga. Mozgatni kell a szálakat, egyensúlyozniuk kell a helyi és a szakpolitikai folyamatok, változások között, ezeket figyelemmel kell kísérnie valakinek. A szervezet független próbál maradni és civilként együttműködni a mindenkori releváns szereplőkkel. 8. Finanszírozás, szakmai támogatás Eddig a szervezet saját önereje és a pályázati támogatások biztosították a paktum működését. Más szervezet nem adott bele a működésbe. Ám ennyi forrás nem elég. Azzal, hogy pályázat finanszírozza a paktumot, alapvetően nincs probléma, csak az legyen folyamatos. Jelenleg nem az. A sikeresen megpályázott projektek közül a helyi szükségletekhez leginkább igazodó konstrukciót nem igazán tudnak mondani. A rendelkezésre álló pályázatok, lehetőségek illeszthetősége a helyi viszonyokhoz ugyan jobb, mint a semmi, a meglévő keretek alkalmasak a működésre, de ennél nem több. A megpályázható forrásokból, így a megvalósítható projektekből kevés volt, és nem volt 183

folyamatos az elérhetőségük. Kérdés, hogy miért nincsenek például tranzit foglalkoztatási projektek? Például tréningekre sok pénz megy el, párhuzamosan fontos volt a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével, de nehéz volt összehangolni ezeket. Eddig a pályázatok körében nagy volt a káosz mindig, nem épültek egymásra. Az OFA-s működési pályázat volt a legjobb, tényleg a paktumok működését célozta. Például a legutóbbi TÁMOP 1.4.5-os pályázat egy munkaügyi, foglalkoztatási pályázatnak jónak mondható akár, de a paktumhoz semmi köze nem volt. Ezért a tervezés és megvalósítás során is arra koncentráltak, amiről a pályázati kiírás valójában szólt, azaz képeztek és foglalkoztattak. A megvalósító partner szervezet egy szociális szövetkezet volt, amelyik tekintettel arra, hogy foglalkoztatási rehabilitációval foglalkozó papíripari cég, a projektben könyvkötőket képezett, majd foglalkoztatott.

Milyen szakmai támogatást várnának el a központi kormányzattól? Annyi ilyet kaptak már, hogy igazából nincs a civil szektornak ilyen-olyan támogató hálózatra szüksége. A pályázati kiírásokat kellene inkább koordinálnia a kormányzatnak, ágazati irányításnak. Mert most a pályázatok nem úgy jelennek meg, hogy arra lehetne építeni és folyamatosan dolgozni. Az új pályázatoknak pedig inkább a már kidolgozott, jó módszereket kellene továbbvinniük, nem folyton újabb és újabb innovációkat elvárni. Nem kell mindig innoválni, ha már megvannak a megfelelő, leghatásosabb módszerek. Ilyen értelemben az innovációs kényszer kifejezetten káros.

Például a települési önkormányzatokat ki kellene venni a tranzitfoglalkoztatási pályázatokból. A környező önkormányzatok nem kérnek ezekből, nem is értik. (Itt most konkrétan a közelmúlt Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban pályázati kiírásokra gondolt.) De a szociális szövetkezetek és önkormányzatok viszonya is sok helyen kaotikus. A kisebb településeken nincsenek kompetens szereplők, akik ilyen programokat tudnának vinni.

A pályázatokon kívül a paktum működése során más lehetőségeket nem láttak. Ha lenne is például egy civil társaság, aminek a létrehozásában most gondolkodnak, nem reális, hogy a paktum tagjai összedobják a szükséges pénzt. Próbálják ugyan üzleti alapokra helyezni a szolgáltatásaikat, ezt ajánlják saját partnerszervezeteiknek és a kis civil szervezeteknek is, de ez nagyon nehéz. 184

A paktumok létrejöttekor az első ROP-os időszakban nagyon jó felkészítő programok zajlottak az OFA által országos kulcsszakértők vezetésével. Minden paktum képviselője lelkesen ment haza a saját térségébe dolgozni. Ez megszűnt. Fontos lenne most is, hogy legyen végre egy világos kormányzati döntés annak kapcsán, hogy kellenek-e a paktumok. Ez alapvető lenne, hiszen nagyon kellenek az együttműködések. De ha eldöntik, hogy kellenek, akkor finanszírozzák is megfelelően. Ami nagyon hasznos és fontos lenne, hogy a kormányzati akarathoz és elképzelésekhez kapcsolódóan legyen módszertani központ, legyenek kulcsszakértők, mert rájuk tényleg mindig szükség van, továbbra is. 9. SWOT és javaslatok Erősség: Maguk az együttműködések, amelyek a paktum hatására létrejöttek. Összefogják, átfogják az összes érintett szervezetet, akik foglalkoztatók a megyében, régióban, és ez fontos.

A paktumok lehetséges jövőbeni szerepei is ehhez kapcsolódnak. A civil kezdeményezések lehetőségei az utóbbi időkben egyre szűkülnek. Ha pedig a szabad mozgástereket gátolják, akkor nincs értelme ilyen együttműködéseknek. Ha például a paktumok a stratégiai tervezésben is kaphatnának szerepet, mert jól becsatornáznák a helyi véleményeket a döntéshozókhoz, akkor lenne értelme. Egyébként nem nagyon. A paktumok tehát az alulról jövő vélemények döntéshozókhoz való becsatornázásának útjai lehetnének. Ez a koncepció ráadásul minden területi szinten működhetne. Egy tranzitfoglalkoztatási program például azért tud sikeres lenni, mert felmérik a munkaerőpiac igényeit. Összeszedik, hol van egy, kettő vagy három takarítóra igény, kiképezik, kifejezetten a leendő munkáltató elvárásainak megfelelően és a projekt végén így el is tudják helyezni őket. A legutóbbi TÁMOP-os projektben is ezt tették.

A TOP-ban tervezett megyei paktum kapcsán a legfontosabb, hogy koordináljon, generáljon projekteket, de ezeket ne maga a paktum valósítsa meg, hanem a tagszervezetek. A forrásokat osztó és a nagy szakmai fejlesztő szervezeteknek nincs közvetlen kapcsolata a helyi szervezetekkel, így ezt nem is tudja elérni.

Felmerülnek még olyan kérdések, hogy mennyire lenne jó a paktumok intézményesítése. Ez

185

mindig kérdés. Kell-e szervezet? Valójában nem, nincs erre szükség, ezért is gondolták ki a laza civil társasági formát. A menedzsment szervezetet kell finanszírozni, annak a működésére kell forrás, nem magának a paktumnak. Fontos lenne akár az is, hogy delegálhasson például a paktum a megyei közgyűlésbe valakit, valamilyen szakértőt, aki érdemben részt tud venni a megyei döntések előkészítésében, véleményezésében. Mert például a munkaügyi központ sem ismeri a piaci cégek problémáit, a paktum tagjai viszont igen. Fontos lenne, hogy legyen egyfajta hivatali kényszer a fontos szereplők, mint például a megye és a munkaügyi központ, illetve inkább lehetőség, hogy akarjanak tagok lenni a paktumban. Azaz, ha a munkaügyi központ szeretne részt venni a helyi munkában, de nincs felhatalmazása rá szervezetként, csak a kormánymegbízott szólalhat meg, akkor legyen lehetőség együttműködni.

A közmunka korlátai miatt erre mindenképpen szükség van, hiszen e nélkül nincs továbblépés a közmunkából. Szükség van védett foglalkoztatásra is, a tényleges munkaerőpiaci visszatérések segítésére. Nagyon fontos a védett és tranzit foglalkoztatás továbbvitele.

A paktum nagyon fontos szerepe, hogy fel tudja mérni a működőképes foglalkoztatási modelleket, és ezek mellé forrásokat is tud bevonni. A paktumszereplők tudnának a kormányzattal úgy együttműködni, hogy legyen átgondolt és jól felhasználható a fejlesztési források köre.

Ehhez kapcsolódóan az, hogy a leendő paktumoknak milyenek legyenek a döntési kompetenciái, nagyon erősen függ a gesztorszervezettől. Fontos lenne, hogy ő pályázhasson, és a partnerek között fel lehessen osztani a forrásokat. Ehhez szükségesek az iránytó testületek döntései, természetesen.

A paktum leendő funkciói elsősorban a foglalkoztatásban érintett megyei szereplők összefogása minden szektorból. Erre most nincs szereplő. A menedzser szervezet dolga lenne foglalkoztatási fórumok szervezése, pályázatfigyelés, forráskutatás, konzorciumok szervezése és a nyilvánosság tájékoztatása. Ezek olyan feladatok, amik a paktum saját feladatai voltak eddig is.

186

A munkaügyi központoktól és a megyéktől eltérően az eddigi paktumoknál saját kapacitásokat tudtak fordítani ezekre a feladatokra. A munkaügyi és önkormányzati rendszerben ezekre a feladatokra nem voltak önállóan dolgozó, kifejezetten ezzel megbízott munkatársak.

Ilyen

rendszerben

a

paktum

alkalmas

lehetne

területi,

megyei,

térségi

foglalkoztatáspolitikai célok meghatározására. A menedzser szervezet nem biztos, hogy mindenütt civil lenne, de lehetne az is. Ebben az esetben akár meghívásos pályázatokkal is kiválaszthatnák a megfelelő paktum menedzser szervezeteket.

187

II. Melléklet: Módszertani útmutató az esettanulmányok elkészítéséhez Hány esettanulmány készül? 5 kistérségi és 3 megyei esettanulmány készül. Az esettanulmányok javasolt helyszínei: Régió

Megyei esettanulmány Térségi esettanulmány SZIT ill. kutatói érintettség – van/nincs Észak-Magyarország Nógrád (41) nincs Észak-Alföld Dél-Alföld

Békés (9)

Debrecen (31)

nincs

Mórahalom (21)

nincs

Sellye (7)

nincs

Zalaszentgrót (77)

nincs

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

Fejér (23)

Közép-Magyarország

nincs Gödöllő (52)

nincs

Mi az esettanulmányok célja? A tanulmányok célja egyrészt az eddigi paktum-tapasztalatok, másrészt a paktumok jövőbeli működésével, kialakításával kapcsolatos elképzelések feltérképezése. A kistérségi tanulmányoknál a hangsúly a tapasztalatokon van, a megyeieknél a jövőn.

Kik az interjúalanyok? Az egyes esettanulmányokhoz legalább az alábbi szervezetek egy-egy vezető tisztségviselőjével kell interjút készíteni. Ha ez nem lehetséges, indokolt módon egy olyan személlyel kell interjút készíteni, akinek a tudása és nézőpontja feltehetőleg közelít a „hiányzó” személyéhez. Kistérség: (1) Paktum irányító csoport (2) munkaügyi kirendeltség Megye: (1) munkaügyi központ (2) megyei közgyűlés (3) megyei jogú város polgármesteri hivatala, (4) nagyobb munkaadó, kamara vagy más munkaadói szervezet A megadott minimum mellett több személlyel is lehet interjút készíteni. Javasolt további szereplők: nagyobb munkaadók, képzési intézmények, önkormányzati vezetők, menedzsment-szervezet munkatársai, projektvezetők.

188

A tanulmányok egységes szerkezete A tanulmányokat egységes szerkezetben kell elkészíteni. A szöveget a megadott fejezetekre kell tagolni, és az egyes fejezetekben a megadott kérdésekre kell választ adni. A fejezeti struktúrába nem illeszthető, de fontos információkat az „Egyéb észrevételek, tanulságok” fejezetben lehet összefoglalni. A részben eltérő fókuszuk miatt külön szerkezetet adunk meg a kistérségi, illetve a megyei tanulmányokra.

Térségi esettanulmány fejezetei és kérdései 1. Paktum rövid bemutatása Kik, hol, mikor hozták létre? Kik vettek/vesznek részt benne? Aktív-e még? Ha nem, meddig volt aktív, és most miért nem az? 2. Résztvevők Ki(k) vállalt(ak) kulcsszerepet a paktum létrehozásában, működtetésében? Mi volt a többi résztvevő szerepe? Mi volt a motivációjuk? Sikerült bevonni, akiket akartak? Miért igen, miért nem? Olajozott volt az együttműködés? 3. Együttműködés külső szereplőkkel Voltak-e paktumon kívüli szereplők – akár a paktum területén, akár azon kívül –, akikkel együttműködtek? Mennyire volt az együttműködés sikeres? 4. Paktum céljai Milyen célokat tűzött ki eredetileg a paktum? Mennyire az érzékelt helyi problémák, mennyire a pályázati kiírások határoztak meg a célokat? Reálisak voltak a kitűzött célok? Felmerültek-e később más célok is? Voltak-e hangsúlyos célcsoportok? Voltak-e hangsúlyos tevékenységek, amelyeket a paktum keretében meg akartak valósítani?

189

5. Eredmények Mit sikerült a célokból megvalósítani? Ha valami sikerült, minek volt köszönhető? Ha nem sikerült, mik voltak a gátló tényezők? A célcsoportokat mennyiben sikerült elérni? A tervezett tevékenységeket mennyiben sikerült megvalósítani? Hogyan látják az érintettek: mi a paktum legfontosabb hozadéka? Voltak-e a paktummunkának nem tervezett, nem szándékolt pozitív vagy negatív hatásai? 6. Eredmények mérése Mérték-e a paktum eredményeit? Ha igen, milyen módon? Vizsgálták-e a célcsoportok elégedettségét?

7. Menedzsment Hogyan szervezték meg a paktum menedzsmentjét? Mik voltak ennek a tanulságai? 8. Finanszírozás, szakmai támogatás Miből finanszírozták a paktumot? Mik voltak a fő nehézségek? Megfelelőnek látják az eddigi finanszírozási rendszert? Mi volt az egyes pályázati lehetőségek közti különbség? A sikeresen megpályázott kiírások közül melyek illeszkedtek legjobban az elképzeléseikhez és helyi/térségi szükségleteikhez? Milyen szakmai támogatást várnának a központi kormányzattól? 9. SWOT Mik a paktum fő erősségei, illetve gyengeségei? Mi lehet a lehetséges jövőbeli szerepe? Mik e szerep sikeres betöltésének akadályai, korlátai?

Megyei esettanulmány fejezetei és kérdései 1. Paktum rövid bemutatása Kik, hol, mikor hozták létre? Kik vettek/vesznek részt benne? Aktív-e még? Ha nem, meddig volt aktív, és most miért nem az?

190

Milyen forrásokból biztosították a paktum működését? Mi volt az egyes pályázati lehetőségek közti különbség? A sikeresen megpályázott kiírások közül melyek illeszkedtek legjobban az elképzeléseikhez és helyi/térségi szükségleteikhez? 2. Résztvevők Ki(k) vállalt(ak) kulcsszerepet a paktum létrehozásában, működtetésében? Kinek kellene működtetnie a paktumot a jövőben? Kik voltak eddig aktívak a paktumban? Kiket lenne célszerű bevonni a paktum résztvevői közé? Hogyan lehetne motiválni az érintett szereplőket, hogy komolyan vegyék a paktumot, és jó döntéseket hozzanak? 3. Döntéshozatal Hogyan zajlott eddig a döntéshozatal a paktumban? Milyen elvet kövessen a jövőben döntéshozatal? Kinek milyen jogosultságai legyenek? 4. Paktum szerepe, céljai Mi volt a paktum eddigi szerepe a megyében? Mik lehetnek a jövőbeni reális funkciói? Mi jelenleg, és mi lehetne a jövőben a megye szerepe a foglalkoztatáspolitika országos rendszerében? Van-e értelme megyei vagy alacsonyabb szinten foglalkoztatáspolitikai célokat megfogalmazni? Mik lennének ezek a célok? Miről érdemes inkább megyei vagy térségi, miről inkább országos szinten dönteni? Megfelelő szervezeti keret lenne a paktum a megyei vagy térségi foglalkoztatáspolitikai célok megfogalmazásához és megvalósításához? 5. Tevékenységek A programok, projektek milyen körével foglalkozzon a paktum? Milyen szakpolitikai eszközökre terjedjen ki az együttműködés?

191

A paktum csak az egyes résztvevők tevékenységének koordinációjával foglalkozzon, vagy valósítson-e meg saját projekteket is? Ha igen, miket? 6. Menedzsment Hogyan szervezték meg a paktum menedzsmentjét? Mi lenne a jövőben a kívánatos forma? 7. Központi kormányzat szerepe: finanszírozás, szakmai támogatás Mi a központi kormányzat szerepe abban, hogy jól működjön a paktum? Hogyan kellene a paktumot finanszírozni? Milyen formában kellene szakmai támogatást nyújtania a központi kormányzatnak?

192

III. Melléklet: Kérdőív a foglalkoztatási paktumok helyzetéről és jövőjéről Tisztelt Hölgyem/Uram! A Hétfa Kutatóintézet és a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. átfogó kérdőíves felmérést készít a hazai foglalkoztatási paktumok helyzetéről, eredményeiről. A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében hajtjuk végre. A felmérés célja a paktumok eredményes és fenntartható működéséhez szükséges feltételek azonosítása, a szakmai, minőségi sztenderdeket kidolgozó és a szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó szakmai közreműködők munkájának támogatása, országos teljes körű adatbázis kialakítása. A kutatás eredményei egyaránt szolgálják a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósítását és a paktumok eredményes működését. A Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések támogatása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program legfontosabb humánerőforrás fejlesztési intézkedése lesz 2014 és 2020 között. A megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések képviselői által kitöltött kérdőívek hasznos alapját képezik a Nemzetgazdasági Minisztérium által végzett tervezési és előkészítési munkának, a közeljövőben megvalósuló foglalkoztatáspolitikai beavatkozások megalapozásának. A kérdőívet minden ma Magyarországon működő foglalkoztatási paktum képviselőjéhez eljuttatjuk, kérve annak kitöltését és visszajuttatását. 8 foglalkoztatási paktum tapasztalatairól részletes, esettanulmány jellegű elemzés is készül. A kitöltött kérdőív elektronikus (online vagy e-mail csatolmány) visszaküldésének határideje:

2015. február 2. A kérdőív kitöltése önkéntes, a beküldött válaszokat bizalmasan kezeljük, azokat semmilyen, a kitöltő utólagos azonosítására alkalmas módon nem hozzuk nyilvánosságra. A kérdőív kitöltéséhez munkatársaink segítséget nyújtanak, ez ügyben a következő napokban telefonon fogják Önt keresni. A kutatás egészével vagy a kérdőívvel kapcsolatos kérdéseivel kérem, forduljon bizalommal Hozzám az alábbi elérhetőségeken: Dr. Csite András, igazgató Hétfa Kutatóintézet Mobil: +3630/730-6668 Fax: +361/700-2257 E-mail [email protected] Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft-nél a projekt szakmai vezetője Halbauer Rozália, vele a következő elérhetőségeken tud kapcsolatba lépni: Halbauer Rozália, szakmai vezető - TÁMOP 1.4.7. Tel. +361 555-2924, Fax: +361 555-2929 E-mail: [email protected] Az OFA regionális irodái és munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a projekttel kapcsolatban, velük az alábbi link segítségével tud kapcsolatba lépni: http://www.foglalkoztatars.hu/hu/elerhetosegeink/elerhetosegek-2.html Megköszönve, hogy a kérdőív kitöltésével és visszajuttatásával támogatja munkánkat, tisztelettel üdvözli:

193

Dr. Csite András

194

0. A paktum azonosítása A paktum teljes neve: A paktum rövidített neve: A paktum területi 1– 2– 3– 4– 5– 6– 7– 0.1.

kiterjedése: Határon átnyúló Országos Regionális Megyei Kistérségi Települési Egyéb, éspedig: ________________

A kérdőívet kitöltő válaszadó szerepe, funkciója a paktumban: 1 – Irányító Csoport vezetője 2 – Irányító Csoport helyettes vezetője 3 – Menedzsment-szervezet vezetője 4 – Menedzsment-szervezet helyettes vezetője 5 – Egyéb, éspedig: ___________________

0.2. A paktum jelenleg működik-e? (A munkaszervezet és a tagok végeznek-e érdemi, a paktum-megállapodásban rögzítettek szerinti közös tevékenységet?) 1 – Igen 2 – Nem 3 – Egyéb, megjegyzés: ____________________ Ha válasza igen, úgy kérjük a kérdőív kitöltését az 1.1. kérdés megválaszolásával folytassa! 0.3. Ha már nem működik a paktum, melyik volt az utolsó aktív, működő éve: _________________ 0.4. Ha már nem működik a paktum, kérjük, adja meg a megszűnés három legjelentősebb okát: 1. _________________ 2. _________________ 3. _________________ Kérjük, hogy amennyiben a paktum jelenleg nem működik, akkor az alábbi kérdéseket a paktum utolsó aktív évének jellemzőire, tapasztalataira vonatkoztassa!

195

1. A paktum résztvevői Kérjük, hogy amennyiben a paktum jelenleg nem működik, akkor az alábbi kérdéseket a paktum utolsó aktív évének jellemzőire, tapasztalataira vonatkoztassa! 1.1.

Hány tagja van (ill. volt az utolsó aktív évben) a paktumnak? ………………

1.2. Kik voltak a paktum résztvevői? Az alábbiakban felsoroljuk a paktumok tipikus tagjait. Kérjük, hogy a négyzetbe írja be, hány olyan tagja van vagy volt az utolsó aktív évben a paktumnak, amelyik az adott típusba besorolható. Lehetőség szerint a négyzetbe írt számok összege egyezzen meg az előző kérdésre adott válasszal!

Résztvevők típusa

Paktumban résztvevő szervezetek száma

Megyei Munkaügyi Központ Munkaügyi kirendeltség Megyei jogú város önkormányzata Egyéb települési önkormányzat Megyei önkormányzat Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás) Regionális fejlesztési ügynökség Nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás (10-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény A 2011. évi CLXXV. törvény meghatározása szerinti civil szervezet Egyéb, a fentiekben nem szereplő szervezet

1.3. Az alábbiakban a paktumban részt vevő egyes szereplők munkájával, részvételével kapcsolatosan vagyunk kíváncsiak az Ön véleményére. Kérjük, hogy a táblázatokban azt a válaszlehetőséget jelölje meg x-szel, mely általánosságban a leginkább jellemző volt az egyes szereplők elmúlt 1-2 évben végzett tevékenységére! 1.3.1. A paktumban résztvevő egyes szereplők mennyire voltak proaktívak, kezdeményezők a közös munka során? Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem, az 4-es pedig azt, hogy teljes mértékben proaktívak voltak.

196

Egyáltalán

Inkább

Inkább

Teljes

Nem

nem – 1

nem – 2

igen – 3

mértékben

tudom

–4

megítélni –0

Megyei Munkaügyi Központ Munkaügyi kirendeltség Megyei

jogú

város

önkormányzata Egyéb

települési

önkormányzat Megyei önkormányzat Önkormányzati

társulás

(pl. kistérségi társulás) Regionális

fejlesztési

ügynökség Nagyvállalat

(250

főnél

többet

foglalkoztató

vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Kisvállalkozás

(10-49

főt

foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás

(10-nél

kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény A

2011.

törvény

évi

CLXXV.

meghatározása

szerinti civil szervezet

1.3.2. Az egyes szereplők mennyire intenzíven vettek részt a paktum munkájában? Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem vettek részt intenzíven, a 4-es pedig azt, hogy teljes mértékben intenzíven vettek részt a munkában.

197

Megyei

Egyáltalán

Inkább

Inkább

Teljes

Nem

nem

nem

intenzíven

mértékben

tudom

intenzíven

intenzíven

vettek

intenzíven

megítélni

vettek

vettek

részt – 3

vettek

–0

részt – 1

részt– 2

Munkaügyi

Központ Munkaügyi kirendeltség Megyei

jogú

város


települési


társulás


fejlesztési

ügynökség Nagyvállalat többet

(250

főnél

foglalkoztató

vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás

(10-nél

kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény A szociális törvény szerint alap-

ill.

szakosított

ellátást

nyújtó

szociális

intézmény A

2011.

törvény

évi

CLXXV.

meghatározása


198

részt – 4

1.3.3. Az egyes szereplők mennyire voltak együttműködőek a közös munka során? Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 4-es pedig azt, hogy teljes mértékben együttműködőek voltak. Egyáltalán

Inkább

Inkább

Teljes

Nem

nem – 1

nem – 2

igen – 3

mértékben

tudom

–4

megítélni –0

Megyei Munkaügyi Központ Munkaügyi kirendeltség Megyei

jogú

város


települési


társulás


fejlesztési

ügynökség Nagyvállalat

(250

főnél

többet

foglalkoztató

vállalkozás) Középvállalat (50-249 főt foglalkoztató vállalkozás) Kisvállalkozás

(10-49

főt

foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás

(10-nél

kevesebb főt foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény A szociális törvény szerint alap-

ill.

szakosított

ellátást

nyújtó

szociális

intézmény A

2011.

törvény

évi

CLXXV.

meghatározása


199

1.4. Melyek azok a szereplők, akiknek a paktumban való részvételét a jövőben mindenképpen fontosnak tartja? Amennyiben úgy gondolja, hogy a felsorolás nem teljes, és a jövőben fontosnak tartaná egyéb szervezetek paktumban való részvételét, akkor kérjük, írja be a szervezet nevét és típusát a táblázat alján található üres helyekre! Nem Fontosnak

tartom

tartom – 1

fontosnak – 2

Megyei Munkaügyi Központ Munkaügyi kirendeltség Megyei jogú város önkormányzata Egyéb települési önkormányzat Megyei önkormányzat Önkormányzati társulás (pl. kistérségi társulás) Regionális fejlesztési ügynökség Nagyvállalat

(250

főnél

többet

foglalkoztató

főt

foglalkoztató

vállalkozás) Középvállalat

(50-249

vállalkozás) Kisvállalkozás (10-49 főt foglalkoztató vállalkozás) Mikrovállalkozás

(10-nél

kevesebb

főt

foglalkoztató vállalkozás) Gazdasági kamara Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény A szociális törvény szerint alap- ill. szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény A

2011.

évi

CLXXV.

törvény

meghatározása

szerinti civil szervezet Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide!

200

Nem tudom megítélni – 0

1.5. Véleménye szerint általában milyen volt a paktumban részt vevők között a kapcsolat? 1 – Nagymértékben bizalommal teli 2 – Inkább bizalommal teli 3 – Inkább bizalmatlan 4 – Nagymértékben bizalmatlan 0 – Nem tudom megítélni 1.6. a) Mi motiválta ténylegesen az egyes szereplőket a paktumban való részvételre az Ön megítélése szerint? Kérjük, hogy x-szel jelölje be mindegyik szereplőnél azokat a motivációkat, amelyek számára kiemelten fontosak voltak! Mindegyik szereplőnél több motivációt is bejelölhet! Amennyiben egyéb motivációs tényezőt említene, kérjük, hogy írja be a táblázat alján található üres helyre! Munkaügyi szervezetek Gyorsabb információszerzés a

várható

kormányzati

lépésekről Párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével Kapcsolati háló erősítése Üzleti

célok,

költségvetési

ill.

bevételek

növelése Pályázati

források,

állami

támogatások megszerzése Helyi

szociális

problémák

enyhítése Gazdaság-

és

településfejlesztés A fentiek közül egyik sem volt jellemző Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide!

201

Önkormányzatok

Vállalkozások

1.6. b) Mi motiválta ténylegesen az egyes szereplőket a paktumban való részvételre az Ön megítélése szerint? Kérjük, hogy x-szel jelölje be mindegyik szereplőnél azokat a motivációkat, amelyek számára kiemelten fontosak voltak! Mindegyik szereplőnél több motivációt is megjelölhet! Amennyiben egyéb motivációs tényezőt említene, kérjük, hogy írja be a táblázat alján található üres helyre! Oktatási

Szociális

Civil

intézmények

intézmények

szervezetek

Gyorsabb információszerzés a

várható

kormányzati

lépésekről Párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével Kapcsolati háló erősítése Üzleti

célok,

költségvetési

ill.

bevételek

növelése Pályázati

források,

állami

támogatások megszerzése Helyi

szociális

problémák

enyhítése Gazdaság-

és

településfejlesztés A fentiek közül egyik sem volt jellemző Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide! Egyéb válasz – írja ide!

1.7. Mit gondol, mi az ideális térbeli kiterjedése egy foglalkoztatási paktumnak? Több választ is megjelölhet. 1 – Határon átnyúló 2 – Országos 3 – Regionális 4 – Megyei 5 – Térségi (járási, kistérségi) 6 – Települési 0 – Nem tudom megítélni 1.8. Az elmúlt időszakban előfordult-e, hogy együttműködésre került sor a paktum által lefedett területen kívüli, más hazai szereplőkkel? 1 – Igen, egy vagy néhány alkalommal 2 – Igen, rendszeresen 3 – Nem, de volt rá törekvés 4 – Nem, és nem is állt szándékukban 0 – Nem tudom megítélni

202

1.9. Milyen típusú hazai szereplőkkel működtek együtt (pl. munkaügyi kirendeltség, önkormányzat, más paktumszervezet)? Kérjük, hogy sorolja fel a legfontosabbakat, de háromnál többet ne adjon meg! 1) ______________________________________________________________ 2) ______________________________________________________________ 3) ______________________________________________________________

203

1.10. Ha volt együttműködés, akkor milyen területeken történt? Több választ is megjelölhet. 1 – Információcsere, adatcsere 2 – Szakmai egyeztetés, eszmecsere 3 – Tervek, pályázatok, projektek koordinálása 4 – Közös tervek, stratégiák készítése 5 – Közös pályázatbeadás, projektmegvalósítás 6 – Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai tevékenységek végzése/feladatok ellátása 7 – Nem tudom 0 – Egyéb, éspedig: __________________________________________ 1.11. Az elmúlt időszakban előfordult-e, hogy együttműködésre került sor a paktum által lefedett területen kívüli külföldi szereplőkkel? 1 – Igen, egy vagy néhány alkalommal 2 – Igen, több alkalommal 3 – Nem, de volt rá törekvés 4 – Nem, és nem is volt ilyen irányú törekvés 0 – Nem tudom megítélni 1.12. Milyen típusú külföldi szereplőkkel működtek együtt (önkormányzat, fejlesztési ügynökség, paktumszervezet)? Kérjük, hogy sorolja fel a legfontosabbakat, de háromnál többet ne adjon meg! 1) _____________________________________________________________ 2) _____________________________________________________________ 3) _____________________________________________________________ 1.13. Ha volt együttműködés, akkor milyen területeken történt? Több választ is megjelölhet. 1 – Információcsere, adatcsere 2 – Szakmai egyeztetés, eszmecsere 3 – Tervek, pályázatok, projektek koordinálása 4 – Közös tervek, stratégiák készítése 5 – Közös pályázatbeadás, projektmegvalósítás 6 – Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai tevékenységek végzése/feladatok ellátása 7 – Nem tudom 0 – Egyéb, éspedig: __________________________________________

204

2. A paktum céljai 2.1. A következő táblázatban a paktum eredetileg kitűzött céljaira, ezek megvalósulására, valamint az eredetileg nem szándékolt eredményeire vagyunk kíváncsiak. Kérjük, először az első oszlopban x-szel jelölje meg, mik voltak a paktum eredeti, hivatalos céljai! Ezután a második oszlopban x-szel jelölje be, hogy véleménye szerint ezek közül melyek valósultak meg sikeresen! Végül a harmadik oszlopban x-szel jelölje meg, ha voltak, azokat az eredményeket, amelyek nem szerepeltek a célok között, mégis sikerült elérni őket! Mindegyik oszlopban több választ is megjelölhet. a táblázat végén pedig egyéb célokat is megemlíthet! 2.1.1. Mik

2.1.2. Mik azok

2.1.3. Mik azok

voltak a

a célok,

az eredmények,

paktum

amelyek az

amelyek

eredeti,

eredeti,

eredetileg nem

hivatalos

hivatalos célok

szerepeltek a

céljai?

közül sikeresen

célok között,

megvalósultak?

mégis sikerült elérni őket?

A

paktum

fenntartható

működésének

kialakítása Foglalkoztathatóság, képzettség javítása Paktum

szereplők

tevékenységének

koordinálása Piaci

keresletnek

megfelelő

átképzés,

továbbképzés támogatása Állást keresők és munkaadók egymásra találásának elősegítése Munkahelyek megőrzése Támogatott munkahelyek létrehozása Közfoglalkoztatás bővítése Közfoglalkoztatottak

átvezetése

a

munkaerőpiacra Piaci

munkahelyek

bővítése

helyi

vállalkozóknál Piaci munkahelyek bővítése új vállalkozók vonzásával Helyi gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Szociális problémák kezelése Közösségépítés

205

Egyéb cél: _________________ Egyéb cél: _________________ Egyéb cél: _________________ Egyéb cél: _________________ Egyéb cél: _________________ Egyéb cél: _________________

2.2.

Hogyan ítélné meg a paktum eddigi működésének sikerességét? 1 – Teljes mértékben sikeres volt a paktum 2 – Alapvetően sikeres volt a paktum 3 – Voltak sikerek, és kudarcok egyaránt 4 – Alapvetően nem volt sikeres a paktum 5 – Egyáltalán nem volt sikeres a paktum 0 –Nem tudom megítélni 2.3. Ön szerint melyek a paktum sikerének legfontosabb feltételei? Jelölje x-szel, hogy a felsorolt feltételek mennyire fontosak a paktum sikere szempontjából, pl. "nagyon fontos", "inkább fontos", "egyáltalán nem fontos"!

Egyáltalán Inkább

Fontos

Inkább

Nagyon

fontos,

fontos

nem

nem

is,

fontos

fontos

meg nem is

Jól

működő

menedzsment-szervezet Egyetértés

a

közös

célokról Aktív, vállalkozó szellemű személy, aki az élére áll Jól

kidolgozott

paktum-

stratégia Világos döntési jogkörök az

illetékességi

terület

foglalkoztatáspolitikájában (megye,

térség,

ill.

település) Résztvevők elköteleződése

erős a 206

foglalkoztatási együttműködés mellett A

paktum

működését

lehetővé tevő folyamatos anyagi támogatás A

paktum

fenntartható

működésének kialakítását segítő szakmai támogatás 2.4.

Voltak-e kitűzött számszerűsített céljaik? 1 – Igen 2 – Nem 0 – Nem tudom

Ha válasza nem vagy nem tudom, úgy kérjük a kérdőív kitöltését az 2.7. kérdés megválaszolásával folytassa! 2.5. Ha igen, akkor milyen számszerű célkitűzéseket fogalmaztak meg a paktummal kapcsolatban? Kérjük, hogy legfeljebb három célt soroljon fel! 1. ________________________________________________________________ 2. ________________________________________________________________ 3. ________________________________________________________________ 2.6.

Mennyire sikerült teljesíteni ezeket a kitűzött számszerű céljaikat? 1 – Minden számszerű célunkat elértünk 2 – Részben elértük a számszerű céljainkat 3 – Eddig még nem sikerült elérni a számszerűsített céljainkat 0 – Nem tudom megítélni

207

2.7. Ön szerint a jövőben milyen számszerű célok teljesülését kellene elvárni a paktumtól? − _________________________________________________________________ − _________________________________________________________________ − _________________________________________________________________ 2.8. Mérték-e a paktum keretében kialakított és a paktumszervezet ill. a tagok által nyújtott foglalkoztatási szolgáltatásokat (pl. képzések, személyre szabott tanácsadás) igénybe vevők elégedettségét? 1 – Igen 2 – Nem 0 – Nem tudom Ha válasza nem vagy nem tudom, úgy kérjük a kérdőív kitöltését az 2.11. kérdés megválaszolásával folytassa!

2.9.

-

Ha igen, akkor az alábbiak közül milyen módszerrel mérték az elégedettséget? Több választ is megjelölhet! 1 – Személyes interjúkkal 2 – Csoportos beszélgetésekkel 3 – Kérdőívek kitöltetésével 4 –Egyéb módon, éspedig: ______________________________________

2.10. Ezen elégedettségvizsgálat(ok) eredményei szerint mi volt az igénybevevők véleménye a kapott szolgáltatásról? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________

208

2.11. A foglalkoztatási paktum jövőbeni eredményes működéséhez mely célok kijelölését tartja elengedhetetlennek? A legfontosabb célokat kérem, jelölje 3assal, a kevésbé fontosakat 2-essel, míg a nem fontosakat 1-essel! A táblázat végén beírhat egyéb célokat is, amelyeket fontosnak tart.

Foglalkoztatással

Nagyon

Kevésbé

Nem

Nem tudom megítélni

fontos cél

fontos cél

fontos cél

-0

-3

-2

-1

kapcsolatos

problémák feltérképezése Foglalkoztathatóság,

képzettség

javítása Paktum szereplők tevékenységének koordinálása A paktum fenntartható működésének kialakítása Piaci keresletnek megfelelő átképzés, továbbképzés támogatása Állást

keresők

és

munkaadók

egymásra találásának elősegítése Munkahelyek megőrzése Támogatott munkahelyek létrehozása Közfoglalkoztatás bővítése Közfoglalkoztatottak

átvezetése

a

munkaerőpiacra Piaci

munkahelyek

bővítése

helyi

vállalkozóknál Piaci

munkahelyek

bővítése

új

vállalkozók vonzásával Helyi gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Szociális problémák kezelése Közösségépítés Egyéb

cél,

éspedig:

_________________ Egyéb

cél,

éspedig:

_________________ Egyéb

cél,

éspedig:

_________________ Egyéb

cél,

éspedig:

_________________

209

Egyéb

cél,

éspedig:

_________________

210

3. Tevékenységek 3.1. Az alábbi felsorolásból kérjük, válassza ki, hogy milyen típusú tevékenységeket végzett a paktum a korábban felsorolt célok teljesítése érdekében! Több választ is megjelölhet. 1 – Tervezés, stratégiaalkotás 2 – A paktumban résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése 3 – A helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás 4 – Központi kormányzattal való kapcsolattartás, kapcsolatépítés 5 – Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja 6 – Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása 7 - Közös projektekre pályázás, ezek megvalósítása 8 - Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása 9 – Sajtó képviselőivel való kapcsolattartás, nyilvánosság 10 – Egyéb, éspedig:__________________________________________ 3.2. Melyek azok a tevékenységek, amelyek az Ön véleménye szerint jelentős mértékben hozzájárultak a paktum célkitűzéseinek teljesüléséhez? Több választ is megjelölhet. 1 – Tervezés, stratégiaalkotás 2 – Résztvevők közötti kommunikáció, párbeszéd elősegítése 3 – A helyi foglalkoztatás paktumon kívüli szereplőkkel való kapcsolatépítés és kapcsolattartás 4 – Központi kormányzattal való kapcsolattartás, kapcsolatépítés 5 – Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja 6 – Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének támogatása 7 - Közös projektekre pályázás, ezek megvalósítása 8 - Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása 9 – Sajtó képviselőivel való kapcsolattartás, nyilvánosság 9 – Egyéb, éspedig:____________________________________________

211

3.3. Kérjük, most adja meg az egyes tevékenységek fontosságát aszerint, hogy a paktum jövőbeni célkitűzéseinek eléréséhez mi lenne a paktum fontosabb feladata! Jelölje x-szel, hogy a felsorolt feltételek mennyire fontosak a paktum sikere szempontjából, pl. "nagyon fontos", "inkább fontos", "egyáltalán nem fontos"!

Egyáltalán

Inkább

Fontos

Inkább

Nagyon

nem

nem

is, meg

fontos,

fontos

fontos

fontos

nem is

Tervezés, stratégiaalkotás Résztvevők

közötti

kommunikáció, párbeszéd elősegítése A

helyi

foglalkoztatás paktumon

kívüli

szereplőkkel

való

kapcsolatépítés

és

kapcsolattartás Központi kormányzattal

való

kapcsolattartás, kapcsolatépítés Résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja Résztvevők pályázati, projektmegvalósítási tevékenységének 212

támogatása Közös

projektekre

pályázás,

ezek

megvalósítása Foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos szakmai feladatok koordinálása Sajtó

képviselőivel

való kapcsolattartás, nyilvánosság

213

4. Célcsoportok 4.1. Milyen munkaerőpiaci célcsoportokra fókuszált a paktum? Több választ is megjelölhet. 1 – Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) 2 – Megváltozott munkaképességű emberek 3 – Fogyatékkal élő emberek 4 – 55–64 év közötti idősek 5 – Romák 6 – Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek 7 – Diplomás pályakezdők 8 – Nem diplomás pályakezdők 9 – Regisztrált tartós munkanélküliek 10 – Inaktívak, nem regisztrált tartós munkanélküliek 11 – Gyermekgondozásból visszatérő személyek 12 – Közmunkások 13 – Egyéb csoport, éspedig:__________________________________ 4.2. Melyek azok a célcsoportok, amelyeknél az Ön véleménye szerint sikereket ért el? Több választ is megjelölhet. 1 – Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) 2 – Megváltozott munkaképességű emberek 3 – Fogyatékkal élő emberek 4 – 55–64 év közötti idősek 5 – Romák 6 – Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek 7 – Diplomás pályakezdők 8 – Nem diplomás pályakezdők 9 – Regisztrált tartós munkanélküliek 10 – Inaktívak, nem regisztrált tartós munkanélküliek 11 – Gyermekgondozásból visszatérő személyek 12 – Közmunkások 13 – Egyéb csoport, éspedig:____________________________________ 4.3. A jövőben mely célcsoportok támogatását tartaná kiemelten fontosnak? Több választ is megjelölhet. 1 – Alacsonyan képzettek (sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkezők) 2 – Megváltozott munkaképességű emberek 3 – Fogyatékkal élő emberek 4 – 55–64 év közötti idősek 5 – Romák 6 – Nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek 7 – Diplomás pályakezdők 8 – Nem diplomás pályakezdők 9 – Regisztrált tartós munkanélküliek 10 – Inaktívak, nem regisztrált tartós munkanélküliek 11 – Gyermekgondozásból visszatérő személyek 12 – Közmunkások 13 – Egyéb csoport, éspedig:____________________________________

214

5. Menedzsment, megvalósítás 5.1.

Van-e a paktumnak menedzsmentje? 1 – Igen, a paktum menedzsmentje az egyik tag szervezetén belül működik 2 – Igen, a paktumnak a tagokétól elkülönült, önálló menedzserszervezete van, gazdasági társasági formában 3 – Igen, a paktumnak a tagokétól elkülönült, önálló menedzserszervezete van, egyesületi formában 4 – Nincs, a menedzsment feladatait az Irányító Csoport látja el 5 - Nincs, a paktum jelenleg gyakorlatilag nem működik

5.2. Jelenleg, illetve a paktum legutolsó működik/működött a menedzsment? _______________________ Megjegyzés: _______________________

aktív

5.3. Biztosítottak-e a következő infrastrukturális menedzsmentjének működéséhez? Válassza ki megfelelő választ!

évében

hány

fővel

erőforrások a paktum a legördülő menüből a

Feltétel

Biztosított-e?

legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a

igen / nem / Nem

közös szociális helyiségek használatának biztosításával

tudom

Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógépek jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel

igen / nem / Nem tudom

vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása


paktum koordinációs honlap


belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan


a paktumműködés monitoring folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv


Megjegyzés, kiegészítés: ________________________ 5.4. A foglalkoztatási paktum rendelkezik-e az elkészített paktum stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akciótervvel, a partnerség által elfogadott éves munkatervvel és költségvetéssel? Válassza ki a legördülő menüből a megfelelő választ!

Tervek

Rendelkezésre áll-e

Rövid távú működési akcióterv


Éves munkaterv


Éves költségvetés


215

Megjegyzés, kiegészítés: ________________________ 5.5. Mik azok a működési területek, amelyeken fontos lenne, hogy a paktum a jövőben autonómiát élvezzen? Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem fontos, a 4-es pedig azt, hogy nagyon fontos lenne. Amennyiben egyéb működési területet említene, kérjük, hogy írja be a táblázat végén található üres helyekre, majd értékelje őket a táblázatban! Egyáltalán

Inkább

Inkább

Nagyon

Nem tudom

nem fontos –

nem

fontos –

fontos –

megítélni –

1

fontos – 2

3

4

0

1 – Tagság meghatározása 2

–

Menedzsment-

szervezet kialakítása 3 – Gazdálkodás 4 – Foglalkoztatáspolitikai célok meghatározása 6 – A célok eléréséhez szükséges

eszközök

kiválasztása 7

–

Közös

projektek

tartalmának meghatározása 8 – Egyéb válasz - írja ide!

9 – Egyéb válasz - írja ide! 10 Egyéb válasz - írja ide!

5.6. Kérem, jelölje, hogy egyetért-e azzal, hogy a térségi foglalkoztatási viszonyok javítása érdekében az alábbi jogosítványok valamelyikével rendelkezzenek a paktumok? Amennyiben véleménye szerint egyéb jogosítvánnyal való rendelkezés fontos lenne, kérjük, hogy írja be a táblázat alján található üres helyekre! 1 – Támogató nyilatkozatot adhat a területéről benyújtott foglalkoztatáspolitikai célú pályázathoz, ami előnyt jelent az elbírálásnál. - igen - nem - nem tudom 2

–

Véleményezési joga legyen a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai célú pályázathoz, amelyet az elbíró köteles figyelembe venni. - igen - nem - nem tudom

216

3 – Vétójoga van a területéről benyújtott minden foglalkoztatáspolitikai pályázat esetében. - igen - nem - nem tudom 4 – Egyéb, éspedig: __________________________________________

217

5.7. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a jövőben fokozott szakmai támogatást nyújt a paktumoknak, Ön szerint milyen típusú szakmai támogatásra lenne leginkább szükség részéről? Több választ is megjelölhet! 1 – Kormányzat foglalkoztatáspolitikai céljainak kommunikálása 2 – Szakmai támogatás a menedzsment-szervezet kialakításához 3 – Szakmai útmutatás a stratégia-alkotáshoz 4 – Szakmai támogatás a pályázati és a projektmegvalósítási tevékenységhez 5 – Szakmai segítség megfelelő értékelési rendszer kialakításához és működtetéséhez 6 – Tapasztalatátadást lehetővé tevő rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése a helyi foglalkoztatási paktumok és az országos foglalkoztatáspolitika szereplői számára 7 – Kutatások, elemzések készítése, rendelkezésre bocsátása 8 – Nem tudom 0 – Egyéb, éspedig: ___________________________________________ 5.8. A foglalkoztatási paktum biztonságos, fenntartható működéséhez az alábbi infrastrukturális feltételek közül melyek rendelkezésre állását tartja fontosnak? Nagyon

Fontos – 2

fontos – 3 legalább

20

m2-es

irodahelyiség bútorzattal

Nem fontos

Nem tudom

–1

-0

önálló

funkcionális

és

a

közös

helyiségek

szociális

használatának

biztosításával Internet

eléréssel

rendelkező

biztonságos számítógépek jogtiszta irodai

alkalmazásokkal

és

nyomtatási/szkennelési lehetőséggel vezetékes

vagy

telefonhasználat,

mobil irodaszerek

biztosítása paktum koordinációs honlap belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan a

paktumműködés

monitoring

folyamatát leíró és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv

5.9. Véleménye szerint hány fő állású menedzsmentszervezet hatékonyan működni? _______________________ fő

alkalmazottal

Megjegyzés: _________________________________

218

tud

a

5.10. Ezeknek az alkalmazottaknak, munkatársaknak milyen iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük? ____________________________________________________________

219

5.11. Ön szerint mekkora az az összeg, amely éves szervezeti költségvetésként elegendő a menedzsment hatékony és fenntartható működéséhez? Kérjük, hogy az összeget magyar forintban adja meg! ________________________ Forint

Megjegyzés: ____________________

220

6. Finanszírozás 6.1. Milyen finanszírozásból valósította meg a paktum a menedzsment szervezeti működtetését a legutóbbi aktív évben? Kérjük, hogy az egyes finanszírozási formák esetén írja be, hogy a finanszírozás kb. hány százaléka érkezett az adott forrásból! Ügyeljen arra, hogy a százalékok összege a végén 100% legyen! % – Paktumtámogatási pályázat17 % – Más elnyert pályázati forrás % – Önkormányzati vagy társulási forrás % – Partnerek által befizetett/biztosított támogatás % – Partnerek által biztosított, ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások % – Saját bevétel % – Egyéb forrás 6.2. Mi lenne a jövőben célszerű megoszlás a menedzsmentszervezetet finanszírozó egyes források között? Írja be, hogy a finanszírozás kb. hány százalékának kellene érkeznie az adott forrásból! Ügyeljen arra, hogy a százalékok összege a végén 100% legyen! % – Paktumtámogatási pályázati forrás % – Más elnyert pályázati forrás % – Önkormányzati vagy társulási forrás % – Partnerek által befizetett/biztosított támogatás % – Partnerek által biztosított, ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások % – Saját bevétel % – Egyéb forrás

17

ROP 3.2.1., OFA foglalkoztatási paktumok támogatás, Támop 1.4.4., Támop 1.4.5., ill. munkaügyi központok pályázatai

221

6.3. Milyen finanszírozásból valósította meg a paktum a fejlesztési projektjeit a legutóbbi aktív évben? Kérjük, hogy az egyes finanszírozási formák esetén írja be, hogy a finanszírozás kb. hány százaléka érkezett az adott forrásból! Ügyeljen arra, hogy a százalékok összege a végén 100% legyen! % – Paktumtámogatási pályázati forrás % – Más elnyert pályázati forrás % – Önkormányzati vagy társulási forrás % – Partnerek által befizetett/biztosított támogatás % – Saját bevétel % – Egyéb forrás 6.4. Mi lenne a jövőben célszerű megoszlás a paktum fejlesztési projektjeit finanszírozó egyes források között? Írja be, hogy a finanszírozás kb. hány százalékának kellene érkeznie az adott forrásból! Ügyeljen arra, hogy a százalékok összege a végén 100% legyen! % – Paktumtámogatási pályázati forrás % – Más pályázati forrás % – Önkormányzati vagy társulási forrás % – Partnerek által befizetett/biztosított támogatás % – Saját bevétel % – Egyéb forrás 6.5.

Ön szerint mekkora a minimálisan elvárt támogatás időszak? legalább egy év legalább 2 év legalább 3 év legalább 4 év legalább 5 év nem tudom

222

7. SWOT elemzés 7.1 Hogyan ítéli meg a paktum eddigi működését és jövőjét? Kérjük, sorolja fel az alábbi táblázatba a paktum erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és korlátait olyan módon, hogy minden cellában legalább 2, legfeljebb 4 jellemzőt soroljon fel!

Paktum SWOT elemzése Erősségek

Gyengeségek

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

Lehetőségek


1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

7.2. A foglalkoztatási paktumok jövőjéhez kapcsolódó javaslatai és észrevételei:

Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárult a vizsgálat eredményes lebonyolításához!

223

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata

Recommend Documents