TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

TOP-6.8.2-15-TB1-2016-00001 Tatabányai Foglalkoztatási Paktum

TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE ÉS TOBORZÁSI STRATÉGIÁJA 2018. OKTÓBER 31-IG KÉSZÜLT

„TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM” CÍMŰ PROJEKT KERETÉN BELÜL, AMELY A „TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN” PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN VALÓSUL MEG.

Készítette: ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda

Tatabánya, 2016. november

1


I.

Vezetői összefoglaló

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal és Tatabánya Megyei Jogú Városának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (továbbiakban: Partnerek) Tatabányai Foglalkoztatási Paktum (továbbiakban: Paktum) elnevezéssel foglalkoztatási partnerséget hoztak létre. A Paktum projekt részeként Foglalkoztatási Stratégia megalkotására vállalkoztak a Partnerek a 2016-2021-es időszakra, Tatabánya Megyei Jogú Város és részben a Környe közigazgatási határain belül elhelyezkedő Ipari Park területére vonatkozóan. A helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési program keretében a foglalkoztatás támogatásának, a vállalkozásfejlesztésnek és a gazdasági fellendülésnek együttes, összehangolt támogatása valósul meg, amely térségi együttműködésen, igényfelmérésen és tervezésen alapul. A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolásával, a vállalkozások munkaerő-igényére alapozott, a célcsoport számára célzott munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtásával hatékonyabb foglalkoztatás-ösztönzés valósul meg, amelyet az újonnan alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó átmeneti bér- és járuléktámogatási lehetőségének is támogatnak. Ennek eredményeképpen jelentősen megnövekedik a munkavállalói mobilitás és a hátrányos helyzetű, munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra történő visszatérésének esélye. Jelen Akcióterv és Toborzási Stratégia az elfogadott együttműködési megállapodásra, valamint az elfogadott Foglalkoztatási Stratégiára épülő, kifejezetten az indikátorok teljesülését bemutató dokumentum, olyan a stratégiára alapuló ütem-tervvel, rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a stratégiához kapcsolódó végrehajtandó projekteket is. Az Akcióterv helyzetelemzése munkáltatói valós létszámigények és a célcsoport felmérése alapján készült, a rendelkezésre álló, a programba bevonható/képezhető és elhelyezhető indikátor létszámok és kapcsolódó tevékenységek reális megállapítása céljából. A Foglalkoztatási Stratégiában meghatározott prioritások és intézkedések megvalósítása érdekében jelen dokumentum tartalmazza bevonás/képzés/elhelyezés konkrét ütemtervét havi bontásban, ágazatonként, munkáltatónként, hozzájuk kapcsolt kalkulált létszámadatokkal. A dokumentum részeként külön fejezetben kerül bemutatásra a gyermekellátási szolgáltatások helyzete azzal a céllal, hogy felmérje, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (TOP 6.2. intézkedés) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás-igényeinek támogatására munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) miként nyújthatók a foglalkoztatási paktum projekt keretein belül. Az Akcióterv részét képezi a Toborzási stratégia, amely a Foglalkoztatási Stratégiában meghatározott célcsoportok munkaerő-piaci aktivitását támogatja, a csoportok bevonásához szükséges tevékenységek meghatározásával. Az Akcióterv 2018.10.31-ig tartalmazza a Stratégia megvalósítását támogató szükséges

2


tevékenységeket, de a folyamatos monitoring és időközi értékelések is részét képezik. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával lehet elérni, ezért a Foglalkoztatási Stratégia sikeres megvalósítása érdekében jelen tervvel szerzett tapasztalatok beépítésével a jövőben 2019-2021 időszakra vonatkozó Akciótervet is szükséges lesz elkészíteni. Jelen Akciótervet félévente szükséges felülvizsgálni, és szükség esetén a rendelkezésre álló friss adatok birtokában indikátoronkénti létszámokat aktualizálni, korrigálni.

A helyzetelemzések főbb megállapításai

II.

Az Akcióterv szakmai megalapozása érdekében helyzetelemzést végeztünk 2 módszerrel 2016 júliusában, illetve októberében. Az elemzéshez választott interjútechnika és kérdőíves felmérés alkalmas arra, hogy képet alkothassunk a munkáltatói valós létszámigényekről, valamint a Stratégia célcsoportjainak jellemzőiről. Jelen helyzetelemzés eredményei a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum Megvalósíthatósági tanulmányában, valamint a projekt kapcsán készített Foglalkoztatási Stratégiában foglaltakkal koherens, a bemutatott adatok, információk minőségi mélyítését támogatják.

2.1.

Az interjús elemzés eredményei

A foglalkoztatási paktum megalapozottsága érdekében foglalkoztatási helyzetelemzés készült 2016 júliusában. Ennek keretében tizenkét olyan vállalkozás vezetőivel, személyzeti főnökeivel, humánerőforrás felelőseivel készítettünk interjúkat, amelyek mind méretük, városon belüli elhelyezkedésük, tulajdonosi hátterük alapján megközelítőleg lefedhetik a városban működő vállalkozásokat és így lehetőség nyílik a legszélesebb körű foglalkoztatási jellemző megismerésére. A helyzetelemzés főbb megállapításai: 

A középvállalkozások és nagyvállalatok esetében elsősorban a szakképzetlen, betanított munkavállaló hiánya a legnagyobb probléma. Az üres álláshelyek elsősorban operátori munkakörben jelentkeznek. A kisvállalkozások esetében elsősorban a szakképzettek hiánya jelent problémát.



Minden cégnél alapkövetelmény a minimum nyolc általános iskolai végzettség, de a legmagasabb számot képező operátori munkakör tekintetében nincs is magasabb elvárás.



A szakképzett munkaerő alacsony száma miatt, az ezzel rendelkező munkavállalók szinte kivétel nélkül kis-, vagy középvezetői szinten dolgoznak. Egyes esetekben előfordul, hogy középiskolai végzettség nélkül valaki részlegvezetői munkakörben dolgozzon, de erre csak több éves, vagy évtizedes munkaviszonyt követően van lehetőség.

3




Kevés a szakmai tapasztalattal rendelkező szakmunkás.



A szakiskolák sok területen nem indítanak képzést, ezért hiányszakmák jöttek létre. Ennek oka, hogy az általános iskolai végzősök nem is érdeklődnek ezen szakmák iránt. Egyes cégek az általános iskolások részére már ma is szerveznek ezt megelőzendő gyárlátogatásokat, de a városban az egyes – foglalkoztatásban érdekelt – partnerek együttműködése nélkül ez nem vezethet eredményre.



Több cég próbálkozik a munkaerő-hiány – és nem az állami támogatás – kezelése érdekében megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával.



A jellemzően a rendszerváltást követő években alakult vállalkozásokban évtizedek óta itt dolgozó munkavállalók pótlása jelentős feladat elé állítja a cégeket. A nagyobb foglalkoztatók esetében viszont a fluktuáció mértéke és a kilépések száma olyan mértéket öltött, amely a termelést kockáztatja. Több cég nem köt újabb szerződéseket, megrendeléseket kell visszautasítson, mert azok nem teljesíthetők a kilépések magas száma és a munkaerő-hiány miatt.



A fluktuáció elsősorban a szakképzetlen, betanított munkaerő-állományra jellemző. Ez kis részben annak is köszönhető, hogy a legnagyobb tömegben operátori munkakörre van kereslet a térségben, illetve, hogy ez a munkakör a legkompatibilisebb, a legkönnyebben és legkevesebb idő alatt betanítható, így a munkavállaló hamar részt vehet a termelésben.



A fluktuáció mértéke a legtöbb nagyobb cégnél (kumulált értékben) féléves viszonylatban eléri a 40%-ot a szakképzetlen fizikai alkalmazottak körében. Éves viszonylatban ez a szám elérheti a 100%-ot is. A kölcsönzött dolgozók esetében ez az arány még magasabb is lehet, akár 150%-os is, ami azt jelenti, hogy sokan még egy hónapot sem töltenek el egy-egy cégnél, miközben minimálisan ez az az időtáv, ami egy egyszerűbb operátori munka esetében a betanításra elegendő. Sokan tehát az effektív termelői munkában nem is vesznek részt, miközben a cégek végzik a betanítást, ami a már meglévő munkaállományt terheli le, csökkentve ezáltal a betanítást végzők termelési teljesítményét is.



A legtöbb cég folyamatos fejlesztésekre, a munkafolyamatok automatizálására kényszerül a munkaerő kiváltása érdekében. Ugyanakkor ennek sokszor nem a munkaerő bérköltsége, hanem a munkaerő-hiány az oka. Egyes fejlesztések ugyanis nem jelentenek még közép-hosszabb távon sem – a bérköltség megtakarításának köszönhető – megtérülést a cégek részére. Az eszközállomány, géppark stb. fejlesztése egyébként is részben együtt jár a karbantartói, gépkezelői állomány bővítésének szükségességével, ami magas bért és juttatásokat igényel, másrészt újabb problémát jelent a cégek részére, hiszen ezek a munkakörök komoly szakismeretet és szakmai tapasztalatot igényelnek, de ezzel rendelkező munkaerőt nem igen találnak.



A fluktuáció okai között szerepel a nyári munkák lehetősége, amelyek kevésbé igényelnek monotónia-tűrést és anyagilag is kifizetődőbbek. A városhoz közel eső szlovákiai területek szintén nagy elszívó hatással rendelkeznek: az újonnan megnyíló üzemek sokszor egyszerre, nagy tömegben viszik el az alkalmazottakat

4


(Szlovákiában az operátori bér kb. nettó 450-500 EUR, míg ez Tatabányán kb. 350 EUR körül mozog). 

A fluktuáció legfontosabb oka, hogy a nagy munkaerő-hiány miatt bérverseny alakult ki a városban működő cégek között, a munkavállalók kisebb összegű magasabb órabérért (akár plusz 20-30 Ft-ot jelentő) is otthagyják korábbi állásaikat. A folyamatos bérverseny ugyanakkor ezt a fluktuációt erőteljesen felgyorsította, folyamatosak a kilépések és sokszor egy-egy munkavállaló pár hónap, vagy egy év alatt „körbeér” az ipari park cégeinek körében.



A munkavállalók körében eltűnt a munkahely elvesztésétől való félelem érzése, hiszen egyik napról a másikra könnyen szerezhetnek maguknak új állást.



Az operátori munkakörből nehéz az előrelépés (szakismeret nélkül), karrierépítési lehetőség egy-két embernek adatik meg, akik esetleg csoportvezetői státusban kerülhetnek továbbfoglalkoztatásra. A fluktuáció megakadályozására elsősorban a magasabb bér és az egyéb juttatások jöhetnek szóba, de a bérverseny miatt ez sem elegendő. Emellett a végtelenségig sem fokozható, hiszen előbb-utóbb a cégek nyeresége kerül veszélybe.



A térségben bár vannak munkásszállók, de a legtöbb cég számára problémát jelent a más térségekből bejáró munkavállalók elszállásolása. Egyrészt kevés a kulturált, megfelelő színvonalú és infrastruktúrájú munkásszállás, másrészt folyamatosan emelkedik annak a kölcsönzött munkaerő-rétegnek a száma, amely az ország más területeiről, vagy a határon túlról érkezik.



Az albérlet- és ingatlanárak jelentősen megemelkedtek az elmúlt években, ezért a munkásszállók létrehozása jelentős könnyebbséget jelentene a cégek részére. Többen megjegyezték, hogy olyan kulturált, élhető munkásszállások építésére, kialakítására is szükség lenne, ahol teljes családok elhelyezésére is lehetőség nyílna.



Az Ipari Parkban működő vállalkozások megközelíthetősége nagyjából megfelelő, de a város egyéb területein működő cégek közül több is problémával küzd. A munkaerőhiány miatt kialakult verseny következtében azok a cégek, amelyek megtehetik, adnak helyi bérletre támogatást.



Több cég is rendelkezik saját busszal, mellyel szállítják a dolgozóikat. Ezek a buszjáratok jellemzően Komáromig és az Oroszlányt környező falvakig szállítanak. Több esetben nem teljes kihasználtsággal, azonban a felmérésben részt vett cégek között nemalakult ki kooperáció, van pozitív példa az ipari parkban összefogással létrehozott közös buszjáratra, de további együttműködésre lenne igény.

2.2.

A kérdőíves helyzetelemzés eredményei

2016. októberében kérdőíves kutatást végeztünk a Stratégia által érintett területen működő vállalkozások bevonásával, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának

5


Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (GFSZ) koordinálásával. Az online kérdőíves felmérést a GFSZ a Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével juttatta el elektronikusan a helyi vállalkozásoknak. A kérdőíves kutatásban végül 51 munkáltató vett részt,1 segítve ezzel munkánkat a tervezési folyamatban. A kitöltő vállalkozások, intézmények legnagyobb arányban tatabányai cégek voltak. A vállalkozás formája szerint 6 betéti társaság, 6 egyéni vállalkozás, 36 korlátolt felelősségű társaság, 1 részvénytársaság, valamint két egyéb kategóriába tartozó vállalkozás jelent meg. A felmérésben résztvevők tulajdonosi körét illetően elmondható, hogy a hazai tulajdonú gazdasági társaságok voltak nagyobb arányban, mindössze 8 szervezet hátterében jelentek meg külföldi tulajdonosok, azonban a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező vállalatok közülük kerülnek ki. A kutatásban résztvevő vállalkozások a tevékenységi köre lefedi szinte a teljes gazdasági területet: a kitöltők között a fémipar, gépipar, az építőipar, a villamos berendezések, a szállítmányozás, raktározás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a pénzügy, biztosítás, ingatlan, üzleti szolgáltatás, és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységi körök jelentek meg magasabb arányban. A szervezetek létszám szerinti alakulásával kapcsolatban igen heterogén a minta, hiszen a 0-10 főt foglalkoztató szervezetek száma 30, viszont megjelennek a 11-50 fős kisvállalkozások is, ezek száma 9. Az ötven főnél több személynek munkát biztosító cégek száma 12, amely között jelen vannak a több, mint 200 fős fémipari szervezetek is, illetve az ezer főnél is többet foglalkoztató egészségügyi munkáltató szervezet is. 1. ábra: A megfelelő munkaerő biztosításában gondot okozó leggyakoribb problémák (N=133) motivált munkaerő hiánya

4% 20%

16%

általános hiány képzett munkaerő hiánya magas fluktuáció

6% 14%

szakképzet munkaerő elöregedése motiváció fenntartása

14%

bérverseny

7%

19%

egyéb

A válaszadó foglalkoztatók számára a megfelelő munkaerő biztosítása kapcsán (1. ábra) első sorban a motivált és képzett munkaerő megtalálása és megtartása okoz nehézséget. További jelentős problémaként jelentkezik a bérverseny, valamint a szakképzett munkaerő

1

Az alacsony kitöltési hajlandóságot magyarázza, hogy a paktum kérdőívvel egy időben országos (GVI- Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) kérdőíves kutatás zajlott a térségben.

6


elöregedése, amelynek pótlása elengedhetetlen. A kutatásban résztvevő foglalkoztatók 63 százaléka tervez létszámbővítést – főként a hiányzó munkaerő pótlására, de a foglalkoztatás-bővítés indok is elég gyakori-, leépítéssel a válaszadók közül mindössze 1 vállalkozás számol. A megkérdezett foglalkoztatók által keresett munkakörök az alábbiak:               

betanított munkás, szakmunkás  humánerőforrás gazdálkodás SPS programozó,  minőségirányítási szaktanácsadó CNC gépkezelő,  építészmérnök karbantartó,  ács általános gépkezelő,  szerszámkészítő takarító  gépész, operátor,  irányítástechnikai műszerész, gépbeállító,  villamosmérnök, raktáros  vegyész adminisztráció  orvos, villanyszerelő  szakképzett ápoló, gépjármű vezető  szociális gondozó gépszerelő  lakatos, kőműves  hegesztő tűz, munkavédelemhez kötődő  áru ellenőr munkakörök  építményszerkezet- szerelő A fent megnevezett munkakörök tekintetében kíváncsiak voltunk arra, hogy mely munkakörök feltöltése jelent problémát a szervezeteknek. A válaszok elemzése során azt állapítottuk meg, hogy főként az összeszerelő munkák, valamint az orvosok, ápolók megtalálása ütközik gyakran akadályokba, illetve nehezen találnak a szervezetek hegesztőt, műszerészt, villamosmérnököt, gépészt is. 2. ábra: Az új munkaerő fejlesztését célzó képzési igények megoszlása (N=60) 16 14

14

12

10

10

9

8 6

5

5

5

4

4

4

4 2 0 igen, szakmai

igen, nem, magunk igen, szakmához képzünk informatika magasabb

igen, nyelvi

7

nem igen, betanító igen, szükséges a kompetencia munkakörhöz

egyéb


A megkérdezett szervezetek legnagyobb arányban a szakmai képzések megvalósítását preferálják új munkavállalók esetében. Ezt a szakmai képzésekre épülő, magasabb szakismeret megszerzésére irányuló képzések követik. Közel azonos arányban kapott jelölést a betanító, a kompetencia, a nyelvi, valamint az informatikai képzésekkel kapcsolatos igény is. (2. ábra) Konkrét képzési igényként általában OKJ-s (CNC programozó, gépkezelő, PLC programozó, villanyszerelő), járművezetői, gépkezelői képzéseket (pl.: targonca) és egyéb magasabb fokú képzéseket (pl.: minőségirányítási szakmérnök, tűzvédelem szakvizsga) fogalmaztak meg a kitöltők. 3. ábra: Partnerség a szakképzés fejlesztésében (N=33) 30

24

25

20

19

20

16

15 10

7

9

7

4

5 0

rövid duális képzés

8

5

nyílt nap, munkahely látogatás

8

7

együttműködés szakképző intézményekkel

igen

15 14

13 13

nem

szakmai gyakorlat

4 egyeztető fórum

5

pályaorientáció

nem, de tervezzük

A kutatásban résztvevő vállalkozások viszonylag kevéssé vállalnak szerepet a szakképzés fejlesztésében (3. ábra). A legnépszerűbb az egyeztető fórum és a szakmai gyakorlat, legkevésbé a nyílt napot és a munkahely-látogatást preferálják a kitöltők. A tervezett együttműködési formák közül azok kerültek legtöbbször jelölésre, amelyek a szakképzéssel való hosszú távú kapcsolatot anticipálják. A fenti ábra némileg valótlan képet állít a helyzetről, mivel a kitöltők nagy arányban 15-20 főnél kisebb vállalkozások, a nagyobb cégeket tekintve a kérdőívből és az interjúkból is látszik, hogy magasabb a partnerség a szakképzés fejlesztése kapcsán. 4. ábra: A vállalkozások által használt foglalkoztatást elősegítő eszközök (N=91) 20

19

16

15

15

12 9

10

8

7 4

5

1 0

részmunkaidő

alkalmi, szezonális munka

rugalmas munkaidő

nem alkalmaz

munkaerő diákok kölcsönzés foglalkoztatása

8

távmunka

bedolgozói jogviszony

egyéb


A megkérdezett munkavállalók 77 százaléka használ már jelenleg is foglalkoztatást elősegítő eszközt, melyek közül a legnépszerűbbek a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő biztosítása, illetve az alkalmi, szezonális munka lehetősége. (4. ábra) 5. ábra: A foglalkoztatást elősegítő támogatási igények (N=133) 29

Bértámogatás nyújtása

24

Foglalkoztatást támogató pénzügyi eszközök (kedvezmények, …

20

Szakképzés minőségének javítása

14 13

Munkahelyi képzések/átképzések támogatása Oktatás minőségének javítása

11 11

Lakhatási lehetőségek biztosítása a munkavállalók számára Képző intézmények és munkaadók hatékonyabb együttműködése

8

Dolgozói buszjáratok szervezése a környező településekről

7

Nincs szükség foglalkoztatást elősegítő eszközökre

2 2

Egyéb Rugalmas foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése

1

Közfoglalkoztatás növelése

0

5

10

15

20

25

30

35

A megkérdezett vállalkozások 86 százaléka élne támogatási lehetőség igénybevételével (5. ábra) csupán 7 vállalkozás nem igényel ilyet. A támogatások közül a legnépszerűbbek az anyagi jellegű, illetve a képzésekkel, oktatással kapcsolatos igények.

III.

Tatabánya város gyermekellátási szolgáltatásai

Tatabánya megyei jogú város számára a kiemelt célok egyike a családbarát, munkába állást segítő – különös tekintettel a 0-3 éves korosztály bölcsődei elhelyezését biztosító – intézmények, közszolgáltatások fejlesztése, minőségi megújítása, mindezek ütemezett megvalósítása. Cél, hogy a kínált szolgáltatás magasabb szinten jelenjen meg, és biztosítsa az intézmény szakmai tematikájában megfogalmazottakat. A tervezett beavatkozások egyidejűleg közvetetten hozzájárulnak a célcsoport és családjaik támogatásához, továbbá lehetőséget teremtenek a korai munkába álláshoz, segítik a szülők mielőbbi visszatérését a munka világába, így szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósításához. A város által tervezett bölcsődei fejlesztési célok a komplexitásra törekszenek, így azok az energetikai – elektromos, gépészeti –, valamint az egyéb felújítási szükségletekre is reagálnak. Egyúttal a magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtásához szükséges eszközfejlesztéseket is megcélozzák. A TOP keretében biztosított beavatkozások a szakmai fejlesztésekhez szükséges háttér megteremtésére fókuszálnak, és mellettük

9


energetikai jellegű beavatkozásokat tesznek lehetővé, melyek az épületek hőszigetelésének javítását, a gépészeti rendszerek korszerűsítését foglalják magukban. Tatabánya Megyei Jogú Város bölcsődei intézményrendszere a 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42. § (1) bekezdése alapján biztosítja a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Tatabányán a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervezik mind szakmai, mind műszaki területen. A Tatabányai Egyesített Bölcsődék telephelyei Tatabánya Megyei Jogú Város egy-egy lakónegyedében nyújtják szolgáltatásaikat. A bölcsődék a lakótelepek környezetében az 1970-es, 1980-as években épültek fel. Az öt bölcsődében 380 férőhely áll a kisgyermekes családok rendelkezésére, ebből 1991 óta 12 férőhelyen valósul meg a sajátos nevelési igényű gyermekek korai gondozása, fejlesztése, fejlesztő felkészítése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. A TOP 6.2.1-15. projekt esetében 3 intézmény 1-1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A bölcsődefejlesztési projektbe kisgyermekellátás területén jártas szakember kerül bevonásra. A beavatkozással 108+96+48=252 fő bölcsődei ellátásban résztvevő gyermek férőhelyének fejlesztése valósul meg. A bölcsődei férőhelyek minőségi fejlesztése közvetlenül érinti Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának egyik célcsoportját, a gyedről, gyesről visszatérő nőket. Tatabánya Megyei Jogú Város óvodai intézményrendszere ellátja az nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 8. § alapján a gyermek hároméves korától kötelező óvodai nevelését. A településen férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervez, mind szakmai, mind műszaki területen. Tatabánya város földrajzai elhelyezkedése hosszanti irányban igen elnyújtott. A településrészek a városon keresztül futó főút mellett fekszenek. Elmondható, hogy minden településrészen van óvoda, melyek fenntartásával ki lehet elégíteni a szülők igényeit. Tatabánya számára fontos, hogy családbarát városként működjön és minden dolgozó családot ki tudjon szolgálni. A szülők így azt érezhetik, hogy gyermeküket biztonságos környezetben, megfelelő szakemberek mellett tudhatják egész nap, így ők is nyugodtan képesek feladataikat végezni munkájuk során. Az óvodai feladat-ellátást 8 önkormányzati fenntartású óvodában, 17 telephelyen kerül ellátásra. További két alapítványi, és két egyházi fenntartású óvoda üzemel a városban, melyek működéséhez az önkormányzat közoktatási/köznevelési szerződés kertében

10


többéves együttműködést kötött, melyhez minden évben – költségvetési lehetőségeihez mérten- támogatást is nyújt. Így városi szinten 21 óvoda csoportjaiban képesek fogadni és gondozni az óvódás korú kisgyermekeket. Tatabánya város lakossága mintegy 70.000 fős, ebből jelenleg (2016. 04.01-i létszám adat) az önkormányzati fenntartású óvodákban 2107 óvodás korú gyermeket látnak el. A jogszabályi rendelkezések alapján egy csoportba maximum 25 kisgyermek vehető fel. Elmondható, hogy az óvodai kihasználtság megfelelő, hiszen nem éri el a maximumot, de közel jár ahhoz. Így a csoportok nem túlzsúfoltak, s az egész napos nevelés, játékos foglalkozások kellemes környezetben tudnak megvalósulni. Minden csoportban két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik a kicsikkel, munkájukat három csoportonként további egy pedagógiai asszisztens kolléga segíti. Az óvodák minden nap reggel fél hattól délután fél ötig fogadják a gyermekeket. Az óvodai ellátás keretében biztosított a háromszori étkezés, a foglalkozások teljes köre, a fejlesztésre szoruló gyermekek egyéni foglalkozásai, a játék mellett a mindennapos szervezett testmozgás. Sajnos nem minden óvodánk rendelkezik tornateremmel, fejlesztő-és só szobával. A sajátos nevelési igényű óvodások részére terápiás úszómedence szolgálja a sikeres fejlődést. Az óvoda épületén kívül is számos programot szerveznek óvónők a gyermekek részére: A természetes környezettel erdei óvodában ismerkedhetnek meg a kicsik, kulturális program keretében rendszeresen vesznek részt színházi előadásokon, látogatják a városi KRESZ parkot, ahol a közlekedési szabályokat tudják elsajátítani. A TOP 6.2.1-15 Családbarát, munkába állást segítő közszolgáltatások fejlesztése projekt keretében Tatabánya a szakmai színvonal további emelését tűzte ki célul a bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan az óvodák esetében is megfelelve a felhívás szakmai-műszaki és esélyegyenlőségi feltételeinek. A TOP 6.2.115 projekt esetében 1 intézmény 1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A beavatkozással 200+100= 300 óvodás korú gyermek férőhelyének fejlesztés valósul meg. Az óvodák fejlesztése – a bölcsődékhez hasonlóan – külön figyel a szegényebb családokra, a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő közösségekre, ezzel remélve, hogy az intézménytípus hátránykompenzáló képessége érvényesülni fog. A bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan a város óvodáinak tervezett megújításánál is fontos szempont a komplexitásra törekvés, az energetikai, gépészeti, és egyéb felújítási szükségleteknek kielégítése mellett a nevelési-pedagógiai munkát segítő eszközbeszerzések lebonyolítása is. Tatabánya Foglalkoztatási Stratégiájában megfogalmazott prioritások, különösen a Munkaerő utánpótlás biztosítása (1. prioritás) és a Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése (2. prioritás) intézkedései támogatják a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci integrációjának elősegítését, amelyhez szorosan kapcsolódik a gyermekellátási szolgáltatások rendelkezésre állása. A Foglalkoztatási Stratégia megvalósulását támogató Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projekt keretében biztosított munkaerő-piaci szolgáltatások, képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások a fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás

11


szükségleteinek támogatására felhasználhatók.

IV.

Vállalt indikátorok

A Foglalkoztatási Stratégiában az elérni kívánt célok prioritásként lettek megfogalmazva, amelyek megvalósítását intézkedések segítik. Tatabánya Foglalkoztatási Stratégiája alapvetően 3 prioritást határoz meg, ezek: 1. prioritás: Munkaerő utánpótlás biztosítása 2. prioritás: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. prioritás: Foglalkoztatási partnerség ösztönzése A három prioritás szorosan kapcsolódik egymáshoz: az 1. prioritás a munkavállalókra, a 2. prioritás a foglalkoztatókra, míg a 3 prioritás a munkaerő-piaci szereplők tevékenységének összehangolására helyezi a hangsúlyt. Az intézkedések megvalósulását indikátorok jelölik. Az alábbi táblázatban található a Foglalkoztatási Stratégiában vállalt indikátorok főbb ismertetői az alábbi bontásban: 

indikátor megnevezése



kapcsolódó prioritás



célérték



céldátum



monitoring mutató



indikátor leírása

12


1. táblázat: A Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott főbb indikátorok INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében álláshoz jutók száma

KAPCSOLÓDÓ PRIORITÁS

1.

1.

CÉLÉRTÉK

min. 205 fő

min. 70 fő

CÉLDÁTUM

MONITORING MUTATÓ

2018.10.31.

Munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételét igazoló dokumentum, hiteles dokumentumok alapján készített kimutatás, adatbázis

2018.10.31.

Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja, Munkaszerződés, önfoglalkoztatást okmány

13

igazoló

INDIKÁTOR LEÍRÁSA Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük. A munkaerő-piaci program alatt értendő: a képzési és foglalkoztatást elősegítő támogatás és szolgáltatás; valamintbérés más bérjellegű támogatás ; Egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások: HR-klub; mentálhigiénés tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás, motivációs tréning, egyéb tanácsadás, szolgáltatás A foglalkoztatási stratégiának megvalósítását támogató foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdaságitársadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási stratégia megvalósítását támogatóprogramok, különösen a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.


INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma

A térség foglalkoztatási szereplőinek együttműködését célzó rendezvények száma

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében kidolgozott és engedélyeztetett képzések száma


CÉLÉRTÉK

CÉLDÁTUM

MONITORING MUTATÓ Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja, Munkaszerződés, önfoglalkoztatást okmány

1., 2

3.

1, 2

min. 25 fő

min. 1db/ félév

5 db

igazoló

2018.10.31.

2018.10.31.

2017.04.30.

INDIKÁTOR LEÍRÁSA A Foglalkoztatási Stratégia megvalósítását támogató foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdaságitársadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási stratégia megvalósítását támogatóprogramok, különösen a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri.

Jelenléti ív, fényképes dokumentáció, a rendezvény jegyzőkönyve, vagy a rendezvényről készült feljegyzés, beszámoló

A Foglalkoztatási Stratégia sikeres megvalósításának feltétele a rendszeres szakmai konzultáció és egyeztetés az érintett szereplőkkel. A folyamatos kapcsolattartás elősegíti az információ áramlását és a kooperációra való hajlandóságot.

Kidolgozott képzési programdokumentáció, engedélyezésről szóló hivatalos okirat

Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, az egész életen át tartó tanulás terjesztése (képzési csomag kidolgozása)

14

A vállalkozások igényei szerint kidolgozott képzési csomag; A munkáltatók által igényelt képzések tananyagfejlesztése és engedélyeztetése megvalósult


INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében kidolgozott befektetést ösztönző produktumok száma A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében létrejött, vagy felismert jó gyakorlatokról szóló beszámolók száma


2

1, 2, 3

CÉLÉRTÉK

1 db kiadvány és 1 db film

min 5 db

CÉLDÁTUM

MONITORING MUTATÓ

INDIKÁTOR LEÍRÁSA

kiadvány, film

A térség gazdasági potenciálját növelő befektetést ösztönző termékek keretében 1 db film és 1 db kiadvány készül. Általuk a potenciális befektetők megismerik a Foglalkoztatási Stratégia területének gazdasági lehetőségeit, amelyek hatással lehetnek a térség foglalkoztatási helyzetére is.

jó gyakorlatokról szóló beszámolók, fényképes dokumentációk

A partnerség tapasztalatainak folyamatos feldolgozása, összegyűjtése, majd megosztása az együttműködő felek között, illetve a nyilvánosság számára a különböző kommunikációs csatornák felhasználásával, továbbá a jó gyakorlatok megosztását szolgáló rendezvények szervezése

2018.04.30.

2018.10.31.

15


A munkaerő toborzási stratégia

V.

Jelen dokumentumban a toborzás kifejezésen a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 3. §-ában nevesített munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása szolgáltatás szakmai tartalmát értjük. A paragrafus szerint: (1) Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. 2) A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása szolgáltatás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra7 vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza (a továbbiakban: információnyújtás). (3) Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében.

5.1.

Potenciálisan bevonható hátrányos helyzetű csoportok

A Foglalkoztatási Stratégiában bemutatott, a Stratégia megvalósítása során potenciálisan bevonható hátrányos helyzetű csoportok főbb jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze. Alacsony iskolázottsággal vagy elavult szakképzettséggel rendelkező álláskeresők Alacsony iskolázottsággal rendelkező személy az, aki nem rendelkezik szakképzettséggel vagy érettségivel. Ez utóbbi helyzetben lévő potenciális munkavállalók miatt a programban részvételre jogosultak lesznek azok is, akik középfokú iskolában megkezdték tanulmányaikat, de befejezni azt valamilyen okból nem tudták. Elavult vagy nem használható szakképesítésnek minősül az, amit az illető    

legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik abban a munkakörben, amelynek el-látásához az adott szakképesítés szükséges; vagy egészségkárosodás miatt nem tudja gyakorolni; vagy a szakképesítést az új OKJ már nem tartalmazza; vagy a kirendeltség illetékességi területén nincs olyan munkakör, amelynek betöltéséhez az adott szakképesítés lenne előírva, és az ügyfél önállóan sem tudott elhelyezkedni szakmájában.

Külön kell kezelni azokat, akik még az alapfokú iskolai végzettség megszerzéséig sem jutottak el, részükre felzárkóztató oktatás megszervezése szükséges.

16


A 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők célcsoportja A célcsoport tagjai köréből a piacképes szakmával nem rendelkezőket be kívánjuk vonni szakmai és kiegészítő ismereteket adó képzésekbe, illetve szolgáltatások és támogatások révén jelentős segítséget kívánunk nyújtani az elhelyezkedésükhöz is. A hangsúlyt mindenképpen a munkatapasztalat megszerzésének elősegítésére kell helyezni. A korcsoportból adódó kockázat speciális, mivel ki sem alakulnak a munkaerő-piaci készségek. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a munkaerő-piaci kirekesztettség tartóssá válik, ez pedig a munkavégzés-képesség és motiváció elvesztéséhez vezethet. Az 50 év felettiek célcsoportja A munkaerő-piacon megfigyelhető, hogy nemcsak a pályakezdő fiatalok, hanem a nyugdíjkorhatár felé közeledő korosztályok is kedvezőtlen megítélés alá esnek egyes munkáltatók körében. Egyrészt ez, másrészt a szakmai ismeretek elavulása, és bizonyos új (pl. számítástechnikai) ismeretek hiánya miatt tartoznak az idősebb állástalanok a hátrányos helyzetűek körébe. Az „idősebb korosztályba” tartozók többsége már nem szívesen kezd új tanulmányokba, de korábbi tapasztalataink szerint az erre hajlandó személyeknek érdemes lehetőséget adni, mert sokszor jóval nagyobb elszántsággal és sikerességgel sajátítják el az új ismereteket, mint fiatalabb társaik. A támogatott elhelyezések esetében is általában jók a munkáltatói visszajelzések. Figyelembe kell venni, hogy ebben a körben magasabb az egészségi problémákkal, esetleg megváltozott munkaképességgel küzdők aránya. A gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérni kívánó, kisgyermekes szülő E célcsoport számára a szükséges ismeretpótlással új ismeretek, kompetenciák megszerzésének biztosításával, valamint a bérhez adott támogatással kívánjuk megteremteni a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét. A célcsoport szempontjából fontos, hogy a képzések széles köre legyen elérhető számukra. Alapvető feladat, hogy megoldjuk a gyermekmegőrzés működtetését, hogy ezzel is elő tudjuk segíteni a tanfolyamokon való részvételt. A szükséges képzések és/vagy felkészítő tréningek után az elhelyezkedéshez anyagi támogatást is célszerű nyújtani a munkáltatók ösztönzése érdekében. A célcsoport megfelelő létszámban történő bevonásához külön tájékoztató, toborzó tevékenységet szükséges folytatni, akár a közösségi média felhasználásával is. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők A célcsoport az aktív korúak munkaerőpiacról kiszorult részéhez tartozik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultsági feltételei komplexek, a foglalkoztatottság hiánya mellett a jogosult és családja anyagi helyzete is vizsgálatra kerül. Esetükben is fennáll annak a veszélye, hogy tartósan kívül rekednek a munkaerőpiacon, éppen ezért a munkaerő-piaci szolgáltatások intenzívebb támogatásával tartjuk javíthatónak helyzetüket. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek E célcsoport tagjai általában alacsony iskolai végzettségűek, illetve nem rendelkeznek a

17


munkaerő-piacon keresett szakképzettséggel. Különösen fontos a célcsoport motiválása, személyiségük és kompetenciáik fejlesztése, valamint piacképes szakképzettség megszerzésének ösztönzése. A tömeges létszámleépítésben érintettek, a szakképzetlenek, vagy az elavult, a munkaerő-piacon nem keresett szakképzettséggel rendelkezők körében a tartós munkanélküliség kialakulásának veszélye, kockázata nagy. Esetükben nagy hangsúlyt kell fektetni a személyes szolgáltatásokra, tanácsadásra, tréningekre, és csak megfelelő felkészítés után szabad próbálkozni a támogatott munkába helyezéssel. Ellenkező esetben jelentős lemorzsolódással lehet számolni. Megváltozott munkaképességű személyek A valamilyen egészségi károsodással vagy fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása speciális támogatást és szakértelmet igényel. A törvényi szabályozás és a célzott pályázati támogatások, illetve az európai uniós forrásokból finanszírozott programok együttes hatása miatt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának esélye az elmúlt időszakban megnövekedett. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a munkaerő-piaci szolgáltatások minél szélesebb körű alkalmazása szükséges. A roma nemzetiséghez tartozó személyek A roma résztvevők integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma vagy a romák helyzetén javítani szándékozó civil szervezetek bevonásával történik. Mivel többségében gazdaságilag elmaradott területeken, peremkerületekben (pl. a Mésztelepen), szegregáltan élnek, felkutatásukra és bevonásukra jelentős hangsúlyt kell helyeznünk. Gazdaságilag nem aktívak csoportja a munkaerőpiacon A gazdaságilag inaktívak csoportjával való kalkulációt a megváltozott munkaerő-piaci helyzet indukálja: a térségben egyre inkább jelen lévő munkaerőhiány arra ösztönzi a foglalkoztatókat és a döntéshozókat, hogy azokat a potenciális munkaerőt is mozgósítsák és (re)integrálják a munkaerő-piaci folyamatokba. Az inaktívak legnagyobb arányát a nyugdíj ellátásban részesülők jelentik. Rendelkeznek munkaerő-piaci tapasztalattal, azonban életkoruknál fogva, vagy szolgálati idejük teljesítésével elérték a nyugdíj ellátásra való jogosultságot. Részben elavult szakképzettséggel rendelkeznek, infokommunikációs ismereteik nem naprakészek, munkatempójuk lassabb, munkabírásuk kevesebb, azonban munkafegyelmük, munkamoráljuk előnyt jelenthet a munkaerőpiacon. Fáradékonyságuk miatt inkább a részmunkaidős foglalkoztatásuk ajánlott. Hajléktalan élethelyzetben lévő személyek munkaerő-piaci reintegrációja (rehabilitációja) megvalósításához speciális felkészültségű szakember (pl.: szociális munkás, mentor) bevonása szükséges. A csoport sajátos problémával rendelkezik: lakhatása nem megoldott. A célcsoport tagjainak bevonásának és elhelyezésének kulcsa az egyéni motivációk felmérése, megerősítése és folyamatos szinten tartása, amelyet munkaerő-piaci és egyéb szociális, életvezetési szolgáltatásokkal érdemes támogatni. Az eltartottak legnagyobb csoportja a nappali tagozatos képzésben részt vevő középiskolai

18


tanulók és felsőoktatási hallgatók. Gazdasági függőségük folytán (családjukkal élnek, vagy annak támogatását élvezik) nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Nehézséget jelent, hogy nem rendelkeznek munkatapasztalattal, hiányzik a munkára való szocializációjuk, ugyanakkor gyorsak, hatékonyak, az infokommunikációs eszközöket magas szinten képesek használni. Tanulmányi kötelezettségük teljesítése mellett részmunkaidőben, vagy diákmunka keretében a foglalkoztatásba bekapcsolódhatnak.

5.2.

Toborzás, kiválasztás menete, főbb elvei

A toborzás folyamata lényegében a hátrányos helyzetű célcsoportok több csatornán történő felkutatását, a program támogatási lehetőségeinek és szolgáltatásainak ismertetését foglalja magában. A feladatot a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (GFSZ) látja el, szoros együttműködésben a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatallal (KEMKH). A toborzás során elért célcsoport első interjúja (beszélgetés) a KEMKH telephelyén valósul meg, közvetlenül a regisztrációt követően, ahonnan a kormányhivatal munkatársai irányítólappal továbbítják a jelentkezőt a GFSZ kiválasztási szakembereihez, akik elvégzik a további szakmai feladatokat. A toborzás-kiválasztási folyamatba a munkáltatói oldal is bevonásra kerül. A kiválasztás szakasza mindegyik célcsoport esetében meghatározó a program eredményessége szempontjából, mivel lényeges, hogy a résztvevők motiváltsága kitartson a program befejezéséig. Ennek érdekében a legfontosabb szempont a jelentkezők „szűrésénél”, hogy motiváltak legyenek a program sikeres befejezésére. Feltérképezzük azt is, hogy milyen elhelyezkedést nehezítő, hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, mindezt azért, hogy a programon végigkísérve az egyént a humán szolgáltatásokkal és a mentorok támogató segítségével kiküszöbölhetőek legyenek a különböző problémák. A sikeres kiválasztás előfeltétele, hogy a bevonandó létszám legalább háromszorosával tudjon kapcsolatba lépni a projekt. Mivel a programban főként a munkaerő- piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltságára kell számítani, ezért erre az igényre különösen nagy hangsúlyt fektetünk. 





A gyesről, gyedről visszatérő kisgyermekes szülők munkába állása során érdemes figyelembe venni az atipikus foglalkoztatási formák által nyújtott lehetőségeket, ezzel megkönnyítve a munkaerő-piaci reintegrációjukat, a munkahely és a családi élet összehangolása során keletkező problémák kezelését számukra. A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek feltérképezésére, számukra a képességeiknek megfelelő, méltányos munkahelyek biztosítása is része a programnak, kiemelve azt, hogy abban az esetben a normál foglalkoztatási formákat kell választani, ha ezt a célcsoporttag egészségügyi állapota ezt lehetővé teszi. A pályakezdők tekintetében a labilis, könnyen változó értékrend mellett az

19




érdeklődési irányok kialakítása, megerősítése a cél, illetve a munkaerő- piacon kulcsképességeknek tekinthető személyes képességek fejlesztése. A roma személyek társadalmi integrációját tekintve célunk olyan roma származású mentorok, segítők bevonása, akik saját életútjuk bemutatásán keresztül képesek mintát, példát adni, ezzel segítve a romákat, illetve erősítve a társadalmi közeg befogadóképességét, elfogadását.

Minden szolgáltatás tekintetében alapelvként tekintünk arra, hogy a projektben dolgozó, különféle szakismeretekkel rendelkező munkatársak interdiszciplináris megközelítéssel, az egyes csoportok sérülékenységének figyelembevételével dolgozzanak a célcsoportok fejlesztése érdekében. Ezért érzékenyítő workshopokat valósítunk meg, s formális módon is tájékoztatást adunk a járásban élők számára a projekt által fejlesztendő célcsoportok sajátosságait, egyéni problémáik kezelési módjait illetően.

20


VI.

A megvalósítás ütemezése 6.1.

A megvalósítás mérföldkövei

MÉRFÖLDKŐ

A Foglalkoztatási Stratégia tevékenységeinek ütemezése két fókuszú. A fő csomópontokat a mérföldkövek jelölik, a mérföldkövekhez tartozó tevékenységek pedig eredmény formájában jelennek meg. A fejezetekben elsőként a mérföldkövek kerülnek bemutatásra, majd a hozzájuk tartozó tevékenységek ütemezése.

1.

2.

3.

4.

5.

MÉRFÖLDKŐ ELÉRÉSÉNEK TERVEZETT DÁTUMA

MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT EREDMÉNY LEÍRÁSA

       

Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása; Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása; Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása; Paktumiroda felállítása és működtetése; Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia; Lebonyolított közbeszerzések teljes dokumentációja; Honlap kialakítása a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére.

      

Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése; Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése; Tudásbővítés (Paktum-menedzsment képzése); A célcsoport képzéséhez kapcsolódó programrész megkezdése; A vállalkozások igényei alapján kidolgozott képzési csomag; Szakmai megvalósítók képzése (együttműködést elősegítő tréning); Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos megvalósítása).

  

Monitoring és értékelő folyamat elkészítésének megkezdése A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte; Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos teljesítése).

2018.04.30

  

Munkaerő-piaci programelem minimum 50 %-ának teljesítése Célcsoporthoz kapcsolódó programelemek részteljesítése; Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása.

2018.10.31

     

Paktum minősítési eljárás befejezése - paktum minősítés megszerzése; A munkaerő-piaci program lezárása; A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása; A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése; Jelentés az indikátor célértékek – teljesüléséről

2016.11.30

2017.04.30

2017.10.31

21


6.2.

Az indikátorok megvalósítása

6.2.1. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen indikátorok INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE

CÉLÉRTÉK

CÉLDÁTUM

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma

min. 205 fő

2018.10.31.

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében álláshoz jutók száma

min. 70 fő

2018.10.31.

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma

min. 25 fő

2019.06.30

A Foglalkoztatási Stratégiában, valamint jelen dokumentumban bemutatott célcsoport, helyzetelemzések, valamint igényfelmérések eredményei alapján az egyes indikátorok belső megoszlása az alábbiak szerint alakul. Munkaerő-piaci szolgáltatások megoszlása SZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE

TERVEZETT

CÉLCSOPORT

LÉTSZÁM

Munkaerő-piaci információk nyújtása

180 fő

Hátrányos helyzetű csoportok

Célcsoport felmérése, egyéni cselekvési terv készítése

100 fő


Pályatanácsadás

80 fő


Munkaerő-piaci mentori szolgáltatás

30 fő


Rehabilitációs mentori szolgáltatás

10 fő

Megváltozott munkaképességűek

Tervezett képzések TERVEZETT KÉPZÉS TÍPUSA

TERVEZETT LÉTSZÁM

CÉLCSOPORT

Szakmai képzések (pl.: OKJ-s, Targoncavezető, CNC gépkezelő, raktárkezelő, ápoló)

20 fő


Kompetenciafejlesztő képzések (pl.: alapkompetencia megszerzése)

20 fő

Aluliskolázottak, tartós álláskeresők

22


TERVEZETT LÉTSZÁM

TERVEZETT KÉPZÉS TÍPUSA

CÉLCSOPORT

Informatikai képzések

3 fő

50 év feletti munkavállalók, gyedről visszatérő nők

Nyelvi képzések (pl. angol, német alapfok)

2 fő

Pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérő nők, 50 év felettiek

Egyéb képzések

5 fő


gyesről,

Fontos kiemelni, hogy a fenti számok a tervezett értékeket mutatják, az előzetes igényfelmérések tapasztalati alapján a munkaadók részéről magas kereslet mutatkozik a képzések felé, amely miatt a várható a források átcsoportosítása. Tervezett támogatások TÁMOGATÁS MEGNEVEZÉSE

LÉTSZÁM

CÉLCSOPORT

TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

Pályakezdők

90 napos munkatapasztalatszerzés támogatása

2 fő

megváltozott munkaképességűek

6+3 hónapos bértámogatás

38 fő

hátrányos munkavállalók

helyzetű

6+3 hónapos bértámogatás 8+4 hónapos bértámogatás

10 fő

súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló (pl.: roma nemzetiséghez tartozó, aluliskolázottak)

Bértámogatás

5 fő

Tartós álláskeresők


Bértámogatás

10 fő

Álláskereső felvételéhez


Önfoglalkoztató válás támogatás

5 fő

Pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérő nők

Vállalkozóvá válási támogatásban részesülőknek átlag 6 hónap időtartamra

Gyesről, gyedről visszatérő nők, aluliskolázottak, elavult szakképzettséggel rendelkezők

A képzés díjának biztosítása. Képzések 2-4 hónap időtartamúak

Munkatapasztalat szerzést elősegítő bérköltség támogatása Bértámogatás Bértámogatás

20 fő

Bértámogatás

Képzési támogatás 50 fő Képzéshez kapcsolódó utazási költség térítés

A képzésre járók helyközi utazási költség támogatása, 2-4 hónapra

14 fő

23


TÁMOGATÁS MEGNEVEZÉSE

LÉTSZÁM

Képzéshez idejére szóló keresetpótló juttatás

50 fő

Gyermekfelügyelet

20 fő

CÉLCSOPORT

TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

Gyesről, gyedről visszatérő nők

A képzésre járók részére a képzés időtartama alatt keresetpótló juttatást folyósítunk. 2-4 hónapra Gyerekfelügyelet, hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerülő költség megtérítése, átlag 10 nap/fő

Munkavállalás TERVEZETT

TERÜLET

VÉGZETTSÉG

CÉLCSOPORT

Gépgyártás, gépszerelés (pl.: operátor, gépkezelő, anyagmozgató)

alapfokú, vagy végzettséghez nem kötött

45 fő

Aluliskolázott, elavult szakképzettséggel rendelkezők, tartós álláskeresők, inaktívak

Egészségügy, szociális ellátás (pl.: ápoló)

középfokú végzettség

15 fő

hátrányos csoportok

Szolgáltatás (pl.: takarítás)

alapfokú, vagy végzettséghez nem kötött

10 fő

Aluliskolázott, elavult szakképzettséggel rendelkezők, tartós álláskeresők, inaktívak

Irodai, adminisztratív

középfokú végzettség

10 fő


Diplomás munkakörök (pl.: mérnök, gépész)

felsőfokú végzettség

5 fő

pályakezdők

Egyéb

-

5 fő


LÉTSZÁM

helyzetű

helyzetű

helyzetű

6.2.2. Az együttműködést fejlesztő indikátorok INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE

CÉLÉRTÉK

CÉLDÁTUM

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében kidolgozott és engedélyeztetett képzések száma

db

2017.04.30.

A térség foglalkoztatási szereplőinek együttműködését célzó rendezvények száma

min. 1db/ félév

2018.10.31.

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében létrejött, vagy felismert jó gyakorlatokról szóló beszámolók száma

min 5 db

2018.10.31.

24


A Stratégia megvalósításában résztvevő szereplő együttműködését jól támogatja a munkáltatói igényekre reagáló egyedi képzések tananyagfejlesztése. Az előzetes igényfelmérések alapján ennek keretében 2 új képzés kialakítására és engedélyezésére kerül majd sor. Tatabánya Megyei Jogú Város az Akcióterv megvalósítása során 5 rendezvény megvalósítását koordinálja. Közülük 3 db partnerségi fórum (partnerség építő és együttműködést támogató rendezvény) 2 pedig munkáltatói konferencia és állásbörze: a paktum partnerség, a munkáltatók és a célcsoport széles körű bevonásával. Ez utóbbi olyan interaktív munkáltatói konferencia, amelynek keretében lehetőség nyílik a célcsoport és a munkáltatók közvetlen találkozására; helyszíni állásinterjúk, jelentkezések leadása, kompetenciamérés és tesztkitöltések, munkáltatói előadások és workshopok a program részét képezik. Az indikátorokhoz tartozik a Program megszerzett működési tapasztalatainak, tanulságainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése és megosztása a projekt honlapján. (minimum 5 db) A tapasztalatok összegyűjtése a projekt megvalósítása során folyamatosan történik, a megosztás legvégső határideje a projekt fizikai befejezése 6.2.3. Külső szakértők bevonásával teljesített indikátorok INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE

CÉLÉRTÉK

CÉLDÁTUM

A foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó programok (különösen a foglalkoztatási paktum) keretében kidolgozott befektetést ösztönző produktumok száma

1 db kiadvány és 1 db film

2018.04.30.

A projekt befektetés-ösztönző tevékenységéhez kapcsolódóan film és kiadványok készülnek. A film és kiadványok koncepciójának megtervezésére és kivitelezésére külső szakértő kerül felkérésre.

25


6.3.

A Foglalkoztatási Stratégia ütemezése Tevékenységek

VIII. IX.

2016 X. XI. XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

2017 VI. VII. VIII. IX.

Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés. Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása; Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása; Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása;

1 Paktumiroda felállítása és működtetése; Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia; Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére. Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése; Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése; Tudásbővítés (Paktum-menedzsment képzése);

2

A célcsoport képzéséhez kapcsolódó programrész megkezdése; A vállalkozások igényei alapján kidolgozott képzési csomag; Szakmai megvalósítók képzése (együttműködést elősegítő tréning); Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos megvalósítása). Akcióterv felülvizsgálata

3

Monitoring és értékelő folyamat elkészítésének megkezdése - A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte; Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos teljesítése). Akcióterv felülvizsgálata Munkaerő-piaci programelem minimum 50 %-ának teljesítése - Célcsoporthoz kapcsolódó programelemek részteljesítése;

4 Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása. Akcióterv felülvizsgálata Paktum minősítési eljárás befejezése - paktum minősítés megszerzése; A munkaerő-piaci program lezárása; A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása; partnerségi dokumentációja;

5 A

bevonással

végrehajtott

projekt

folyamat

részletes

Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése; Jelentés a megvalósított tevékenységekről

26

X.

XI. XII.

I.

II.

III.

IV.

2018 V. VI. VII. VIII. IX.

X.

TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Recommend Documents