FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGALAPOZÓ TANULMÁNY

FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGALAPOZÓ TANULMÁNY

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A VASI-HEGYHÁT KISTÉRSÉGBEN

2007

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés........................................................................................................................................................ 4 1.1. Vezetői összefoglaló.................................................................................................................................4 1.2. Célmeghatározás.......................................................................................................................................5 2. A Paktum demográfiai háttere.....................................................................................................................6 2.1. Népességszám; népességszám-változás (Ki lakik a Paktum térségében?)...............................................6 2.2. Népesség struktúrája (Ki dolgozik/dolgozhat e térségben?).................................................................... 7 2.2.1. Korstruktúra (Milyen utánpótlással bír a munkaerő-piac?)..............................................................7 2.2.2. Iskolázottság (Milyen végzettséggel rendelkezik a potenciális munkaerő?)....................................9 3. A Paktum gazdasági környezete................................................................................................................ 13 3.1. A foglalkoztatottság szerkezete (Mit dolgozik a munkaerő?)................................................................13 3.2. Az ingázás (Hogyan jut el munkahelyére a munkaerő?)........................................................................14 3.3. Kiemelt foglalkoztatók (Hol dolgozik a munkaerő?).............................................................................16 3.4. Esélyegyenlőség kérdései (Ki nem – vagy csak nehezen – jut munkához?)..........................................19 3.4.1. Nők esélyegyenlősége.................................................................................................................... 20 3.4.1.1. GYES/GYED-en lévő nők................................................................................................. 21 3.4.2. Romák.............................................................................................................................................22 3. A Paktum társadalmi háttere.....................................................................................................................24 3.1. A civil társadalom (Milyen civil háttérbe tud beágyazódni a Paktum?)................................................ 24 3.2. Tervezési háttér (Milyen korábbi területfejlesztési eredményekre támaszkodhat a Paktum működése?) ....................................................................................................................................................................... 28 4. SWOT-analízis.............................................................................................................................................32 4.1 Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek................................................................................... 32 4.2 Stratégiai irányok.....................................................................................................................................36 5. Felhasznált irodalom...................................................................................................................................41

Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

1. BEVEZETÉS 1.1. Vezetői összefoglaló

Jelen dokumentum a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében ROP-3. 2. 1.2004-09-0005/32 sz. alatt futó projekt keretében készült el, melynek Kedvezményezettje a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt célul tűzte ki – az eddigi meglévő, hasonló kezdeményezések pozitív tapasztalatainak felhasználásával – foglalkoztatási paktum kialakítását a Vasi-Hegyháton1. A „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” címet viselő projekt több, egymásra épülő résztevékenységből áll, melyek közül a főbbek a következők voltak: -

Menedzsment és menedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek (kordinációs iroda létrehozása)

-

Munkaerő-piaci problémaelemzés, helyzetfelmérés készítése

-

Kistérségi adatbázis létrehozása

-

Nyilvánosság biztosítása (honlap, hírlevél)

-

Műhelyfoglalkozások

-

Szakmai tanulmányút

-

Paktum létrehozása (aláírás, SZMSZ kidolgozása, stb.)

-

Képzésekre vonatkozó kutatás

-

Pályázatok készítése

-

Zárókonferencia, értékelés

1

Ezen földrajzi megnevezés esetén ebben a dokumentumban – ill. a projekt egészében – a Vasvári statisztikai kistérség területét értjük.


Fentiekben ismertetett projektí-váz kivitelezésében; „felöltöztetésében” a projektben részt vevő partneri háló tagjai vettek részt; melyek – a fő pályázó kistérségi társulás mellett – a következők voltak: -

Vas Megyei Munkaügyi Központ2

-

Hegypásztor Kör

1.2. Célmeghatározás Jelen dokumentum célja egy olyan helyzetelemzés felvázolása, mely megalapozza a foglalkoztatási paktumot, s felméri az annak megvalósításához, ill. hatékony működéséhez, működtetéséhez szükséges helyi igényeket, erőforrásokat. Cél tehát egy, a területfejlesztési programok3 helyzetelemzési egységének megfelelő, ugyanakkor ahhoz képest tartalmilag, szakmailag fókuszált dokumentum létrehozása volt; ahol a fókuszálás értelemszerűen elsősorban a „normál” helyzetelemzésnek a paktum szempontjából releváns egységeire helyeződik. Ezek a tartalmi egységek – melyet jelen dokumentum felépítésében is követ – a következők: -

Demográfia legalapvetőbb releváns mutatói (népességszám, ill. –változása; öregedési index, aktivitás)

-

A Paktum gazdasági háttere – kistérségi gazdasági helyzetkép (koncentrálva a térségben élők tényleges igényeire)

-

A Paktum civil szervezeti és területfejlesztési háttere (eddigi tervezési folyamatok, projektek, stb.)

-

SWOT-analízis, és azokból kibontható stratégiai irányok

2

Melynek regionalizációjára a projekt futamideje alatt sor került – e tény azonban a projekt érdemi részét nem érintette. 3 Melyekre vonatkozó részletes követelményrendszert ld. a 18/1998 (VI.25.) KTM rendeletben. („Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.”)


5

2. A PAKTUM DEMOGRÁFIAI HÁTTERE A demográfiai helyzetkép felvázolásánál – mint fentebb említettük – azokra a legfontosabb mutatókra támaszkodunk, melyek alapjaiban határozzák meg egy térségi népesség foglalkoztatottságát és foglalkoztathatóságát.

2.1. Népességszám; népességszám-változás (Ki lakik a Paktum térségében?)

A vasvári kistérségben a 2001. évi népszámlálás4 adatai szerint 15 308 fő lakik, ami 1 238 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás –7,5 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. A népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben – ha a számítás alapját képező körülmények és tényezők nem változnak jelentősen - az előzőhöz hasonló ütemű lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószínűleg már csak 5,58% lesz. 1. táblázat: A lakónépesség változása Terület

1990

2001

Változás (%)

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

16546 275944 1009688 10374823

15308 268123 1000233 10096000

-7,5 -2,8 -0,9 -2,7

2010** 14256

Változás (%) -13,8

255579 941108 9574200

-4,9 -6,1 -4,7

Adatok forrása: Népszámlálás 2001. , KSH. Budapest,; ** népesség előreszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest

A népességszám-változás tehát a Vasi-Hegyháton népességszám-csökkenést jelent – melynek azonban nagyon erős területi különbségei is vannak. Így a 28 település közül háromnak - Telekes, Püspökmolnári és Kám - nőtt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és 4

Tekintve a teljes körű népszámlálások tízévenkénti periódusát, a 2001-ben készült cenzus tartalmazza a legutolsó, teljes körű adatokat, így a demográfiai elemzés során is ebből indultunk ki. Ezen és a fenti statisztikai alapokon nyugvó következő fejezetek elkészítésénél nagymértékben támaszkodtunk a Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja c. dokumentumra is.


6

Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent, mint Vasváré.

Pecöl 1. ábra: A népességszám változás a vasvári kistérségben Tanakajd Köcsk Boba Vasszécsény Nyőgér Balogunyom Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Nemeskolta Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Kemenespálfa Ják Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó SorokpolánySorkifalud Egervölgy Karakó Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári zentpéterfa Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecsőd mindszentHarasztifalu Oszkó Vasvár Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Döröske KÖRMEND Magyarnádalja Pácsony Szarvaskend Kemestaródfa Olaszfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter Halogy Népessészám-változás kánydoroszló Katafa Petőmihályfa Győrvár 1990-2001 Gersekarát Daraboshegy Nagytilaj Nádasd 100 - 115 (3) Hegyhátsál Andrásfa 95 - 100 (5) Felsőmarác Halastó 85 - 95 (9) Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó szentmárton 79 - 85 (6)

Horvátlövő

Nárai

Adatok forrása: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok KSH Budapest

Őrimagyarósd Szőce Szaknyér Hegyhátszentjakab

2.2. Népesség struktúrája (Ki dolgozik/dolgozhat e térségben?) A népesség struktúrájának vizsgálata jelen dokumentum – vagyis a foglalkoztatottság szempontjából elsősorban a kor- és képzettségi szerkezetet kell jelentse. 2.2.1. Korstruktúra (Milyen utánpótlással bír a munkaerő-piac?) A Vasvári kistérségben a gyermekkorúak aránya (18%) számottevően magasabb a megyei átlagnál. Mivel az időskorúak aránya (24%) nagyobb mértékben haladja meg azt, a korösszetétel általános állapotára vonatkozó végeredmény az, hogy a térség lakossága idősebb korösszetételű, mint az egyébként is öreg korstruktúrájú Vas megye (1. táblázat).


7

2. táblázat: Korstruktúra Vas megye kistérségeiben (2001) Kistérség

14 éven aluliak aránya a teljes lakónépességhez

Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye

0,17 0,16 0,17 0,18 0,15 0,16 0,15 0,16 0,18 0,164

60 év felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva 0,23 0,23 0,2 0,19 0,28 0,21 0,22 0,19 0,24 0,22

Adatok forrása: KSH

A kistérség öregségi indexe 1,32, ezen belül a falvaké 1,4, míg Vasváré 1 körüli értéket mutat. Telekes kivételével minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Nagytilaj, Csipkerek, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa és Egervölgy, mely falvakban legalább kétszer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek. Az öregségi index településszintű megoszlását mutatja a következő térkép: 2. ábra: Az öregségi index (60 év felettiek és 14 év alattiak aránya) a Vasvári kistérség településein, 2001


8

.


2.2.2. Iskolázottság (Milyen végzettséggel rendelkezik a potenciális munkaerő?)

A kistérség népességének iskolai végzettségét részletező adatok szórása alapján megállapíthatjuk, hogy az adatok egyik „csomópontja” az általános iskolai végzettségek jelentik5. Ennél jóval informatívabb az az adat, mely a középiskolai érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkező népesség számát mutatja – hiszen közismert a szakmunkás végzettségű munkaerő elhelyezkedésének nehézsége – az egyik oldalon -, míg a másik oldalon a megfelelő szakemberek hiánya. Az adatokból leszűrhető a „középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel” kategória túlsúlya (2818) mind az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettségűekkel (626), mind pedig az érettségivel és szakmai oklevéllel rendelkezőkkel szemben (1450). A statisztika szerint 2001-ben 200 olyan személy volt a 7 éves és idősebb korosztályokból a Vasvári kistérségben, akik nem rendelkeztek semmiféle iskolai végzettséggel. Ugyanekkor 615 fő 5

Ez persze nagymértékben összefügg az adatforrás struktúrájával, hiszen jelen lekérdezés esetén a statisztika a „7 évesnél idősebb” népességet vizsgálja, azaz nyilvánvaló módon beleesnek az alsóbb kategóriákba azok a korosztályok is, melyeknek – márcsak életkoruk folytán is – eleve nem lehet még magasabb iskolai végzettségük.


9

rendelkezett lezárt felsőfokú tanulmányokkal, melyből 66 fő csak abszolutóriummal, azaz nekik (még) nem volt megszerzett felsőfokú diplomájuk:


10

3. táblázat: A Vasvári kistérség népessége a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001) Település

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéte r Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma

az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma

az általános iskola 8. osztályát végzettek száma

45 22 61 22 46 37 33 66 73 11

119 48 88 34 58 107 68 128 101 21

178 98 201 126 115 144 142 241 196 79

37 29 15 34 49 18 21 60 91 11 27 89 371 1268

66 71 35 78 113 38 33 120 141 24 76 79 427 2073

123 112 72 195 197 99 88 311 355 33 108 222 1177 4612

egyetemi, főiskolai végzettség ű oklevél nélkül

A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, középiskola középiskola főiskolai i i végzettség végzettségű végzettségű ű oklevéllel középiskola középiskola i érettségi i érettségi és szakmai nélkül, oklevél szakmai nélkül oklevéllel 3 9 16 151 0 2 13 58 2 11 17 74 1 8 7 49 2 27 9 65 0 8 12 53 3 4 7 82 3 21 24 146 7 27 21 132 0 4 7 39

0 1 0 1 6 0 1 5 1 0 3 1 26 66

26 7 3 13 22 2 3 39 30 1 6 5 271 549

21 5 2 4 27 7 11 29 32 4 20 21 207 523

középiskola i végzettségű középiskola i érettségivel, általános oklevéllel 12 5 27 7 18 16 6 24 19 5

középiskola i végzettségű középiskola i érettségivel, szakmai oklevéllel 58 13 33 23 38 37 27 46 71 13

23 12 8 16 23 14 2 33 18 5 6 8 319 626

50 25 9 38 52 50 24 97 81 7 30 18 610 1450

79 50 22 98 140 60 56 188 207 26 61 73 909 2818

Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32

0 osztályt végzettek száma

6 7 5 11 12 3 4 6 7 2 10 4 4 6 9 4 2 10 17 2 5 11 53 200


Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32

12

3. A PAKTUM GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A Paktum gazdasági környezetét, vagyis tulajdonképpen a kistérség gazdasági helyzetképét is – hasonlóan az eddigi elemzésekhez - mindenekelőtt a foglalkoztatottság szempontjából kívánjuk vizsgálni; vagyis azok az adatok kerülnek kiemelésre, melyek e tekintetben közvetlen meghatározzák a térségben élő ember életminőségét. Ilyenek mindenekelőtt: -

A foglalkoztatottság szerkezete (Mit dolgozik a térségben élő ember?)

-

Az ingázás (Hogyan jut el munkahelyére?)

-

Főbb foglalkoztatók (Hol dolgozik a munkaerő?)

-

Esélyegyenlőség kérdései (Ki nem – vagy csak nehezen – jut munkához?)

3.1. A foglalkoztatottság szerkezete (Mit dolgozik a munkaerő?)

A foglalkoztatottság gazdasági ágak szerinti szerkezete a Vasi-Hegyháton a következő megoszlást mutatja: 3. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67%

Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban



Elmondható, hogy a kistérségben a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, de a mezőgazdaság továbbra is őrzi erős pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten – messze a megyei átlag alatt6.

3.2. Az ingázás (Hogyan jut el munkahelyére a munkaerő?)

Az ingázás7, mint olyan sok tekintetben velejárója a modern gazdaságnak – korántsem mindegy azonban az ingázás távolsága, másrészt pedig annak minősége; hiszen viszonylag kis távolságra vonatkozó ingázás is lehet rendkívül fárasztó a munkavállaló szemszögéből nézve, amennyiben nem megfelelőek az ingázás körülményei. Fentieket figyelembe véve az ingázást két fő adatforrás segítségével vizsgáljuk – egyrészt globális képként a statisztika rendelkezésre álló adatsorait nézzük, másrészt azonban, lokális forrásként lentebbiekben az elvégzett helyi kutatások, felmérések 8 eredményeit is összefoglaljuk. A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy Vasvár kistérségi központként kifejtett vonzása mellett a viszonylag közel fekvő Szombathely és Zalaegerszeg, mint (viszonylag) erős vonzást kifejtő gazdasági pólusok gazdasági erőtere is meglehetősen erős hatásokat fejt ki a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően ezek mellett Körmend, sőt Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szombathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhető minden esetben.

6

A 2002-es megyei adatsor (KSH) a következő: 46% szolgáltatás, 48% ipar és 6% mezőgazdaság. Értve ez alatt azt a jelenséget, amikor a lakó- és munkahely két külön településen helyezkedik el. 8 Ilyenek voltak mindenekelőtt: MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport (1999); Pannon Projektum Bt. (2002) és jelen projekt keretében BFH Európa Kft. (2007) által végzett felmérések 7


14

PusztacsóVasasszonyfa Gyöngyösfalu Szeleste Perenye Salköveskút Vasszilvágy

Bozsok

Rábapaty Ölbő

Torony S Dozmat

Bögöt Csénye Sárvár Porpác

Vép

SZOMBATHELY Megyehíd Ikervár BozzaiKenéz Táplánszentkereszt

Felsőcsatár Vaskeresztes

Vönöck

Kemenesszentmárton Kemenessömjén Kemenesmihályfa Tokorcs Nagysimonyi

4. ábra: Munkaerővonzás a kistérség településein SÁRVÁR Vát

Söpte Vassurány Gencsapáti Nemesbőd

Bucsu Narda

Ostffyasszonyfa

Sitke

Sótony

Pecöl

Nárai

CELLDÖMÖLK

Mesteri Kemeneskápolna Nemeskocs GérceVásárosmiske

JELMAGYARÁZAT

Tanakajd Köcsk Az eljárók Boba Vasszécsény Nyőgér Balogunyom Csempeszkopács Egyházashetye száma (fő) Pornóapáti Meggyeskovácsi Káld1-9 Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Nemeskolta Kemenespálfa Ják Kisunyom 10-20 Rábatőttős Kissomlyó Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum 21-50 Gyanógeregye Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám 51-100 Duka Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Szentpéterfa Püspökmolnári Nemesrempehollós 100 felett Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecsőd PinkamindszentHarasztifalu Oszkó Veszprém Vasvár Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Vasalja Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Kemestaródfa Olaszfa Nemesmedves Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyhátszentpéter k Halogy Csákánydoroszló Vasszentmihály Katafa Petőmihályfa Győrvár Gersekarát Daraboshegy Nagytilaj Nádasd RátótGasztony Hegyhátsál Andrásfa ötnek Ivánc Felsőmarác Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó Hegyhátszentmárton Rábagyarmat ZALA MEGYE Horvátlövő

Kondorfa

Őrimagyarósd Szőce Viszák Ispánk

Szaknyér Kisrákos Hegyhátszentjakab

Vaspör Zalaegerszeg

Zalaszentgrót

Forrás: kérdőíves felmérés, Pannon Projektum Bt, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999. Szerk.: Palkovits I.

Pankasz Felsőjánosfa Őriszentpéter Nagyrákos

nsenye Szatta Kerkáskápolna

A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6-ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között). Az ingázás és az általa kirajzolt térkapcsolatok tehát rendkívül fontos jelentőséggel bírnak a térségben. Fenti térképen a vonzások és áramlások terén nemcsak a domináns külső kapcsolatokat érdemes megfigyelni, hanem a belsőket is: a (kiterjedt, de nem túl intenzív) Vasvárhoz kapcsolódás mellett kimutathatók a mikrocetrumokhoz - Csehimindszent, Oszkó, Gersekarát - kötődések, azok viszonylag jelentős szerepe is. A jelen projekt keretében az ingázók között végzett mintavételes eljárás9 (100 főre) tanúsága szerint az ingázók között a szakmunkás végzettségűek dominálnak (40%). Az

9

Forrás: BFH Európa Kft. 2007. A Vasi-Hegyhát foglalkoztatási stratégiáját megalapozó igényfeltáró jelentés. 6.o.


15

egyes ingázási célpontok vonatkozásában Szombathely tűnik ki, a tekintetben, hogy itt az ingázás célpontjaként 28%-ban egyetlen cég, a MÁV Vasjármű Kft. szerepel. A naponta munkába utazók legnagyobb hányadának 21-30 km-re van a munkahelye a lakóhelyétől. A lakóhelyüktől legfeljebb 10 km-re a megkérdezettek 20%-a dolgozik. Ők a kis távolságból adódóan vagy autóval, vagy busszal utaznak és e rövid távolságon belül senkinek sem kell átszállnia. Többségük elfogadhatónak tartja a közlekedést, rossznak mindenekelőtt az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk valamint a Kám- Szombathely vonalat minősítették. Hasonlóan rossznak minősítették a kisebb távon (11-20 km) ingázók a következő viszonylatokat: Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek10. Az ennél is nagyobb távon ingázók (21-30 km) – ide tartozik az ingázók 30%-a – tartoznak abba a csoportba, akik már nem tudják utazásukat átszállás nélkül megoldani. Ez azt jelenti, hogy az utazás minősége ebben, s az e feletti távolság-kategóriákban már ugrásszerűen romlik.

3.3. Kiemelt foglalkoztatók (Hol dolgozik a munkaerő?)

A térség legnagyobb foglalkoztatói nyilván alapvetően meghatározzák a munkavállalók munkavállalását – igaz ez esetleges hiányukra is, hiszen ez esetben kerül sor az előző fejezetben említett, és a Vasi-Hegyhát esetén oly jellemző ingázásra. A főbb foglalkoztatók vizsgálata során szintén az imént már alkalmazott kettős megközelítést alkalmazzuk, amennyiben a nagyobb, globális kép felvázolását – mely statisztikai adatok segítségével történik – a helyben felvett mintavételes lekérdezés adataival árnyaljuk11. A főbb foglalkoztatók globális adati nyilvánvalóan szignifikáns módon egybe kell essenek a legnagyobb adózókkal – éppen ezért érdemes az APEH kiemelt adózóinak adatbázisát a kistérségre vonatkozóan megvizsgálni: 4. táblázat: A Vasvári kistérség kiemelt adózóinak megoszlása (2005) 10

Forrás: Im. 7. o. A helyi felmérés forrása itt és a továbbiakban is: BFH Európa Kft. 2007. Forrás: A Vasi-Hegyhát foglalkoztatási stratégiáját megalapozó igényfeltáró jelentés. 11


16

TEÁOR kód Kategóriák

Vállalk ozások száma (db)

Értékesítés nettó árbevétele

Bérköltség

Jegyzett tőke összege

Mérleg szerinti eredmény

TAH001

Átlagos statisztikai állományi létszám TAH082

TAC002

TAC013

TAH187

4809 Vasvári kistérség 011 NÖVÉNYTERMELÉS

9

386 051

53 410

204 530

55

49 680

012 ÁLLATTENYÉSZTÉS

4

1 264 767

2 492

116 648

2

-15 593

452 SZERKEZETKÉSZ ÉP.

9

378 673

22 671

18 910

34

88 213

453 ÉPÜLETGÉP.SZER.

9

192 636

8 623

9 240

20

20 895

454 BEFEJEZŐ ÉPÍTÉS

4

93 290

8 784

6 200

12

-120

524 EGY.FOGY.CIKK KK

7

152 549

7 711

20 275

12

-961

553 ÉTKEZŐHELYI VEND.

4

43 600

11 522

9 100

25

-16 814

554 BÁROK,HASONLÓ VEND.

4

46 324

3 770

6 790

5

-397

602 EGY.SZÁRAZF.SZÁLL.

8

977 334

44 449

25 180

52

27 372

741 JOGI,GAZDASÁGI TEV

8

100 502

19 432

43 390

19

-3 925

851 HUMÁN-EÜ.ELLÁTÁS

9

113 755

29 105

12 960

22

10 580

75

3 749 481

211 969

473 223

258

158 930

Összesen Adatok forrása: APEH.

Jól látható az – a 3.1. fejezet alapján cseppet sem meglepő tény -, hogy a növénytermelés és állattenyésztés együttesen 13 db vállalkozással képviselteti magát a kiemelt adózók között a térségben, s az értékesítés nettó árbevétele tekintetében is vezet12. A munkaerő szempontjából nyilván elsősorban a munkahelyek száma, ill. az ott kapható bér bír jelentőséggel – e tekintetben az átlagos statisztikai létszám, ill. a bérköltség13 ad támpontot. Ezek alapján egyértelmű a mezőgazdaság ill. a szállítás jelentős szerepe a foglalkoztatásban, míg az is egyértelmű, hogy magasabb keresetekkel lehet számolni a 851. 12

Mindazonáltal – a kétségkívül meglévő tradíciók mellett - a kistérség mégsem erős szereplője az agrárpiacoknak; mely tény önmagában véve is további kutatásokat érdemelne. 13 De méginkább az egy főre jutó bérköltség, vagyis előbbi két adat hányadosa.


17

TEÁOR-kóddal jelölt humán területen, ill. a jogi, gazdasági tevékenység területén (741. TEÁOR-kód). A kistérségben jelen projekt keretében végzett, és többször hivatkozott felmérés eredménye szerint a lekérdezett cégek (15) statisztikai állományi létszáma 2007. 04. 30.-án összesen 1048 fő volt, egy vállalkozásra átlagosan 70 fő jutott. Ezen belül a főbb megoszlás a következő volt: -

49 fő (4,7%) volt 25 év alatti foglalkoztatott.

-

Nő volt az összes alkalmazott 69 %-a (723 fő).

-

Felsőfokú végzettségű mindössze 112 fő (ez az összlétszám 10,7%-a).

-

Lakóhelyén kívül végez munkát, azaz bejáró az összes foglalkoztatott 55,5%-a, 582 fő.

-

Megváltozott munkaképességű a foglalkoztatottak 0,9%-a, 9 fő.

-

Határozott idejű munkaszerződéssel 127 fő (12,1%), részmunkaidőben 29 fő (2,8%) dolgozik, míg távmunkában a megkérdezettek közül senki sem foglalkoztat.

-

A kölcsönzött munkaerő szintén nem jellemző, összesen 7 főt foglalkoztattak így; alkalmi könyvvel pedig 38 főt.

A jelenlegi munkaerővel való ellátottság 10 foglalkoztatónál megfelelő, 5-nél munkaerőhiány mutatkozik. A munkaerőhiány okát a megfelelően képzett és motivált munkaerő hiányában, profilbővítésben és az ágazatban kialakult bérversenyben látják a vezetők. Szükséges intézkedésnek nevezték meg a munkaerő felvételt, a belső és munkaerő piaci képzéseket, valamint a bérek emelését. A projekt szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a nők, GYES/GYED után visszatérők, megváltozott munkaképeségűek, stb. foglalkoztatása; valamint az alternatív foglalkoztatási formák elterjedtsége (ill. ezzel összefüggésben szükség szerint elterjesztése). E téren elmondható, hogy részmunkaidőben 6 cég foglalkoztatna munkavállalót, vagy bővítené a foglalkoztatottak létszámát, 9 pedig nem választaná ezt a fajta alternatív foglalkoztatást. Az elutasítás oka elsősorban az, hogy nem tudják a vezetők kihasználni megfelelően így kapacitásukat, valamint túl drágának találják ezt a formát. A távmunka lehetőségével két Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

18

vezető élne szívesen, de a távmunkahelyek kialakítása jelentős beruházást igényel, ami csak később térülne meg. Erre vonatkozóan kevés a pályázati lehetőség, valamint kevés az a szolgáltatás, amit távmunkával meg lehetne oldani. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását 5 cég tudná vállalni és vállalná is szívesen, a többi foglalkoztatónál nem tudnának olyan munkát ajánlani, ami csökkent munkaképességgel végezhető. GYES/GYED-en lévő dolgozója jelenleg a megkérdezettek közül 9 munkáltatónak van, és valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy szívesen alkalmazzák őket a GYES/GYED lejárta után is. Nem fogalmaztak meg problémákat a GYES/GYED-ről visszatérőkkel kapcsolatban, valamennyien úgy látják, hogy rövid betanulási idő után könnyen beilleszkednek ezek a dolgozók. Elmondásuk szerint nem problémának, megoldandó feladatnak látja a visszatérők helyzetének megoldását. Két munkáltató is azt mondta, szívesen alkalmazkodnak a kismamák igényeihez munkaidő beosztásban, esetleg részmunkaidőben stb. Fiatalok (pályakezdők) felvételét 10 cég tervezi a jövőben kb.: 32-35 fő létszámban. Az elzárkózók általában egyáltalán nem terveznek munkaerő felvételt. A munkáltatók nem diszkriminálják a fiatalokat, bár volt aki azt mondta, hogy jobban szűrik őket, mivel nem rendelkeznek munkatapasztalattal, de többségük szívesen alkalmaz pályakezdőket. A fiatalokat a következő munkakörökben kívánják alkalmazni: lakatos, hegesztő, betanított munkás, eladó, varrónő, traktoros, adminisztrátor.

3.4. Esélyegyenlőség kérdései (Ki nem – vagy csak nehezen – jut munkához?) Az előző fejezet lezárásaként már eljutottunk az esélyegyenlőség kérdéséhez, mely horizontális szempontnak természetesen kiemelt jelentősége van egy paktumra vonatkozó projekt esetében. Az esélyegyenlőség kérdései a Vasvári kistérségben részint az országos jellemzőkkel azonos területeken, részint attól különböző, a sajátos kistérségi jellemzőkből táplálkozó területeken jelentkeznek, melyek a következők: •

Vallási és nemzetiségi kisebbségek


19

•

Nők esélyegyenlősége

•

Vidéki fekvésből eredő hátrányok

A vidéki fekvésből eredő hátrányok a munkaerőpiac tekintetében sok tekintetben a már részletesen tárgyalt ingázás témakörben csúcsosodnak ki; a másik két területet pedig az alábbiakban tárgyaljuk.

3.4.1. Nők esélyegyenlősége

A nők esélyegyenlőségének vizsgálatzát illetően jelentős problémák lépnek fel, hiszen meglehetősen nehéz lenne a témakört egy (vagy akár több) statisztikai mutató segítségével elemezni. A témát illetően első alkalommal 2005-ben került sor kérdőíves felmérés elvégezésére14 a kistérség polgármesterei között, többek közt vizsgálva azt a kérdést (kiindulva a kistérség egyedi jellemzőiből), hogy mennyire nyújt lehetőséget a térség a nők munkavállalására, s mindenekelőtt újbóli – gyerekvállalást követő – elhelyezkedésükre. Az ekkor felvett interjúkból a következő helyzetkép bontakozott ki: A nők gyerekvállalás utáni újbóli elhelyezkedése nem megoldott olyan szempontból, hogy helyben többnyire nincs számukra alkalmas munkahely; a térségben működő multik pedig nem terveznek hosszabb távú helyben maradást - s ebből adódóan az itt dolgozó kismamáknak gyakran azért nincs lehetőségük visszamenni a GYED/GYES lejárta után, mert arra a cég – ill. helyi telephelye – már megszűnt. Ezen túlmenően a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyukákat hiszen ők nem annyira „mobilak”, kevésbé lehet őket túlterhelni, túlóráztatni, stb. tehát – a munkaadók megítélése szerint - kevésbé felelnek meg a mai világ munkatempójának. Problémát jelent továbbá, hogy egy édesanya az első gyermeke megszületése után (és még a GYES lejárta előtt) – sok esetben - egy második gyereket is vállal, ezáltal az otthon töltött évek száma tovább növekszik, mely azonban még jobban megnehezíti az újbóli munkába állást. Az egyik célszerű és kézenfekvőnek tűnő megoldást pedig sokan elutasítják, miszerint a kismamáknak biztosítani kellene a négyórás munkavállalás lehetőségét. A 14

A Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja c. dokumentum aktualizálása során.


20

gyerekek szempontjából a kisebb településeken többnyire biztosított a gyermekek felügyelete, hiszen óvoda működik a legtöbb helyen, ahol rugalmasan, a szülőkhöz igazítottan biztosítják a gyerekek felügyeletét. Összességében elmondható, hogy a nők munkába állása gyerekvállalás után egyre nehezebben megoldható – teljes összhangban az országosan is megfigyelhető trendekkel15. 3.4.1.1. GYES/GYED-en lévő nők

Sajátos, és ugyanakkor rendkívüli jelentőségű szeletét képezi a női esélyegyenlőség kérdésének a GYES-en, ill. GYED-en lévő nők, ill. az ő munkaerő-piacra való visszatérésük. E tekintetben a jelen projekt keretében megvalósult – többször hivatkozott – felmérés16 a következő főbb megállapításokat teszi: -

A megkérdezett nők 3/5-e kap GYES-t, 30%-a GYED-et; a 3 gyermekesek közül 2en főállású anyák. A nyilatkozatok szerint közel 50% más egyéb szociális ellátásban nem részesül, 42-43% kap családi pótlékot (ebből közel 10% emeltet), közel 10 % pedig évente egy alkalommal gyermekvédelmi támogatást kap.

-

A megkérdezett nők száma közel fele-fele arányban oszlik meg azok között, akik rövidebb (legfeljebb 3 éve) vannak távol a munkaerőpiactól, illetve azok között, akik huzamosabb ideje (legalább 4 éve vannak távol a munkaerőpiactól. Az előbbi csoportba azok tartoznak, akiknek legfeljebb 1 gyermekük van vagy a második/harmadik gyermek születése előtt visszamentek dolgozni.

-

A megkérdezett nőknek közel 2/3-a a GYES, GYED ideje alatt is tartja a kapcsolatot a munkáltatójával, illetve a kollégákkal, személyes találkozás vagy telefonon történő beszélgetés formájában. A kapcsolattartást sok esetben a hosszabb idejű (több éves) távollét sem akadályozza. A kapcsolat megszakadását több esetben a munkahely megszűnése eredményezte, illetve a munkahelytől való távolság is kedvezőtlenül hat a korábban meglévő kapcsolatokra. Előfordul, hogy az

15

Érdekes adalékként meg kell továbbá állapítani, hogy a kistérség településeinek 23 polgármestere közül mindössze három nő található; mely minimális javulást jelent ugyan az előző ciklushoz (1998-2002) képest amikor is ez a szám mindössze kettő volt -, de mindenképpen alacsonyabb az indokoltnál. 16 Ennek során a célcsoprotból településenként 1-1 fő lett kiválasztva, védőnői segítséggel.


21

érintett a munkáltatójával ugyan nem tartja közvetlenül a kapcsolatot, de a munkatársakkal igen. -

A felmérésben érintett nők átlagosan 7-8 év munkatapasztalattal rendelkeznek, háromtizedük esetében még a 10 évet is meghaladja a munkában töltött idő.

-

Az álláskeresésben jellemzően nem segíti senki a GYES-en, GYED-en lévőket, kivéve néhány megkérdezettet, akik ismerősöktől, barátoktól, volt kollégáktól kapnak

információkat

illetve

azt

remélik,

ha

regisztráltatják

magukat

munkanélküliként a munkaügyi kirendeltség is a segítségükre lesz. -

A megkérdezettek közül mindössze 2-en tanulnak. Az egyik érintett másodéves hallgató a főiskolán, rajta kívül egy fő számítástechnikai tanfolyamra jár. Ugyanakkor a megfigyelt körben nagyfokú a tanulási hajlandóság. Mindössze egy személy jelezte határozottan, hogy a gyermekek mellett nem tudná megoldani a tanulást.

-

A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek alacsony száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba).

3.4.2. Romák

A munkaerőpiaci részvételt tekintve a roma kisebbség tagjai tipikusan hátrányos helyzetűnek mondhatók. A statisztikai adatok szerint a roma népesség képezi a kistérésg legnagyobb kisebbségét – kis számú horvát és német lakosság mellett -, mely az alábbi település-szintű megoszlást mutatja a 2001-es cenzus szerint:

5. táblázat: Nemzetiségek a Vasvári kistérségben (2001) Település

Horvát

Német

Cigány, romani,


22

beás Alsóújlak

0

2

1

Andrásfa

0

0

1

Bérbaltavár

0

1

21

Csehi

0

13

7

Csehimindszent

0

1

20

Csipkerek

0

0

10

Egervölgy

1

0

0

Gersekarát

0

0

1

Győrvár

1

0

20

Hegyhátszentpéter

0

0

0

Kám

0

1

0

Mikosszéplak

0

0

4

Nagytilaj

0

0

0

Olaszfa

1

1

9

Oszkó

0

2

0

Pácsony

0

0

0

Petőmihályfa

0

0

0

Püspökmolnári

0

3

0

Rábahidvég

0

6

5

Sárfimizdó

0

0

0

Szemenye

0

0

0

Telekes

1

2

4

Vasvár

18

8

27

Összesen

22

40

130

Forrás: KSH

A polgármesterekkel készített – korábban már hivatkozott - interjúk (2005) tanúsága szerint e vonatkozásban a kisebbség és többség együttélése gyakorlatilag problémamentesnek tekinthető. Az esetlegesen felmerülő problémák pedig elsősorban az életkörülményeikre, a komfort nélküli életlehetőségeikre vezethetőek vissza. Ezt a felmérést a 2007-ben elvégzett hasonló megkérdezés sok tekintetben alátámasztotta, ugyanakkor ez utóbbi már a cigány


23

kisebbségi önkormányzatokra (3) is kiterjedt. A felmérés főbb eredményei, megállapításai a következők voltak: -

A roma népesség jelentős részben legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el17.

-

A lakhatási körülmények a romák jelentős részénél a szegénység jegyeit mutatják. Komfort nélküli rossz lakásokban kis helyen sokan laknak együtt18.

-

A munkanélküliség jelentős, részben megoldhatatlan probléma számukra. A vezetők válaszából kiderül, hogy a képzetlenek körében jelentős (kár 90%-os) munkanélküliség alakult ki, és ez az állapot tartós.

-

A programalkotás szempontjából fontos megállapítása a felmérésnek, hogy a romák elhelyezkedését elősegítené, ha több szabadban végezhető munkához jutnának pl.: gyógynövény termesztés, kertészeti munkák, facsemeték ápolása és az építőipar területén19.

3. A PAKTUM TÁRSADALMI HÁTTERE 3.1. A civil társadalom (Milyen civil háttérbe tud beágyazódni a Paktum?)

A civil szféra szervezeteinek alapvető jelentősége van abból a szempontból, hogy a területfejlesztés megfelelő módon építhessen az alulról jövő kezdeményezésekre, hiszen a civil szféra egyik alapvető feladata éppen a helyi kezdeményezések, érdeklődések összefogása, a helyi kezdeményezések „becsatornázása”20. A Paktum működtetetése sem

17

Még ha ez statisztikailag nem is okadatolható pontosan. Így a BFH Kft. által elkészített felmérés megállapítja, hogy a Győrváron élők egy jelentős csoportja 200 m távolságról hordja a vizet a lakásba. 19 BFH Európa Kft. 2007. Forrás: A Vasi-Hegyhát foglalkoztatási stratégiáját megalapozó igényfeltáró jelentés. 19.o. 20 A fejezet elkészítése során éppen ezért támaszkodtunk a civil szervezetek helyzetére vonatkozóan fontos megállapításokat tartalmazó programra, a Vasvári kistérség közösségi bázisú felzárkóztatási programjára (KITA Program; 2005.) 18


24

képzelhető el másként, mintsem e civil szektor szervezeteinek hatékony – természetesen a vállalkozói szféra irányába is nyitott – együttműködésével. A Vasi-Hegyhát civil szervezetei – hasonlóan más emberföldrajzi elemekhez – szintén nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhető a központ, Vasvár dominanciája - valamint Gersekarát előnyös helyzete – a szervezetek abszolút számát tekintve: 5. ábra: Civil szervezetek a Vasvári kistérség településein (db); 2001

Forrás: KSH adatok

A szervezetek abszolút számának vizsgálata mellett árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes települések lakosságszámához viszonyítjuk az ott tevékenykedő civil szervezetek számát. Az erre vonatkozó adatokat mutatja a 6. számú ábra:

6. ábra: Állandó népesség/civil szervezetek száma a Vasvári kistérség településein (2003) Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

25

Forrás: KSH adatok

Az ezzel kapcsolatosan 2003-ben megkérdezett - és a kérdésre választ is adó - települési vezetők közül 9 vélte úgy, hogy településén „nagyon gyenge az önszerveződés”, 7 szerint „vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottevő”, míg 4 helyen igaz az, hogy „egy-egy területen érzékelhető szerepük van”, és sehol nem vélték úgy, hogy a civil szervezetek „komoly erőt képviselnek, befolyásolják az egész település életét”. Természetesen a szervezetek esetleges magasabb száma önmagában még nem feltétlen jelent feltétlen magasabb civil szervezeti aktivitást is – hiszen általános tapasztalat, hogy számos olyan szervezet van, melyek csupán papíron, a statisztikákban léteznek, így semmiféle (helyi) tevékenységet nem fejtenek ki. Ezeknek az eseteknek a kiszűréséhez – s ezzel együtt a pontos helyzetkép kialakításához van szükség helyszíni (kérdőíves) vizsgálatokra. E tekintetben szerencsésnek mondható a helyzet, ugyanis – ha más-más aspektusból is -, de a hegyháti civil szféra több alkalommal is felmélrésre került21. 21

Így 2003-ban és 2005-ben a kistérségi fejlesztési program elkészítése, ill. frissítése során, valamint 2007ben jelen projekt keretében. Lentebbiekben valamennyi felmérés releváns megállapításait idézzük.


26

Az első két felmérés körébe azok a szervezetek kerültek bevonásra, melyeknek egy területfejlesztési jellegű program végrehajtása szempontjából szerepük lehet - ez azt jelenti, hogy a speciális céllal létrehozott sport-, tűzoltó- és vadászszervezeteket - bár jogi formájuk alapján kétségkívül a nonprofit kategóriába tartoznak – kivételre kerültek a vizsgált mintából. Az így kistérségi szinten a mintában maradó 30 szervezetből 20-22 volt ténylegesen aktív és működő szervezet, akik közel 60%-ban (12 db) válaszoltak is a kérdőívre. Ezek elemzéséből kiderül, hogy jogi formáját tekintve a választ adó szervezetek döntő többsége egyesület (83%). Mindössze egy szervezet szerezte meg a kiemelten közhasznú minősítést, s három a közhasznú minősítést. A szervezetek 83%-ban kizárólag magánszemélyek vettek részt a szervezet megalakításában. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kistérség civil szerveződései - értelemszerűen - a "legegyszerűbb" feltételeket kínáló jogi forma (egyesület) keretében működnek, s a közhasznúsági fokozat elérésére való törekvés sem jellemző rájuk. Ez arra mutat - a magánszemély alapítókkal együtt -, hogy a szervezetek születésekor valamely kisebb csoport, társaság alakult egyesületté, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, s pályázati pénzeszközökhöz is könnyebben hozzájuthasson. A szervezetek céljait tekintve döntő többségben a "kultúra", "ifjúság" és "sport" került megnevezésre, előfordult még a környezetvédelem, s mindössze egyetlen esetben (Vasvári Városszépítő Egyesület) a településfejlesztés, mint cél szerepeltetése. A civil szervezetek közvetlen hatásáról, jelentőségéről sokat elárul, hogy mennyien vesznek részt e szervezetek munkájában ill. mekkora az a kör, mely szolgáltatásaikat igénybe veszi. E tekintetben a megkérdezett szervezetek átlagos regisztrált taglétszáma 42 fő, míg a szervezet munkájában ténylegesen részt vevő tagok száma ennél lényegesen alacsonyabb 17 fő. Egy átlagos kistérségi civil szervezet szolgáltatásait havonta 42 fő veszi igénybe. (Ez utóbbi erősen becsült adat - hiszen bizonyos szervezetek esetén - pl. faluszépítő egyesületek - nehéz lenne definiálni, hogy mi számít a szervezet szolgáltatásainak igénybe vételének.) A szervezet hatóköre - ahonnét zömében a tagság toborzódik, s ahol a programok zajlanak - jellemző módon helyi, az adott településre, esetleg a szomszédos 1-3 településre kiterjedő, az ennél nagyobb hatókör nem jellemző.


27

Külön vizsgálat tárgyát képezte a kérdőíves felmérés során a pályázati aktivitás, s ezen belül külön is megkérdezésre került az esetleges PHARE-CBC programokban való részvétel22. A kép e tekintetben korántsem volt rózsás a felmérés időszakában: míg a hazai pályázatokban a megkérdezett szervezetek nagyobb része (75%) részt vett (azaz a vizsgálat előtti három év során legalább egy pályázatot benyújtott), addig az uniós források fogadásának felkészítésére szolgáló PHARE-CBC programban csupán két szervezet vett részt. A 2007-ben végzett – korábban hivatkozott – felmérés megerősíti a korábban lefolyt lekérdezéseket; valamelyest – speciális céljának megfelelően – árnyalva is egyben a képet. A lekérdezésbe bekerült szervezetek fele még nem vett részt projektben, ugyanakkor tapasztalataik vannak a partneri együttműködésről. Az eddigi projektekről az a vélemény, hogy szükségesek a „fennmaradáshoz”, s egy szervezet kivételével mindegyiknek van jelenleg is partneri együttműködése. A hegyháti paktumról felületes ismereteik vannak. Érdekes – de nem véletlen – az, hogy a partnerségben működő szervezetek kapcsolataikat tovább szeretnék bővíteni23. A pertnerség kérdései a Paktum működtetése szempontjából is alapvető fontosságú tervezési háttér kérdésére irányítják a figyelmet.

3.2. Tervezési háttér (Milyen korábbi területfejlesztési eredményekre támaszkodhat a Paktum működése?)

Az eddig a Hegyháton megszületett tervezési, területfejlesztési dokumentumok alapvetően a következő két szempont szerint kategorizálhatók: Főbb tervezési dokumentációk, stratégiai programok: •

A vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja, 1997.

22

Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy az első két felmérés hazánk uniós csatlakozása előtt, ill. közvetlen utána készült, s ebben az időszakban nagy jelentőséggel bírt a civil szektor forrásfelszívó képességének vizsgálata; melynek pedig jó mércéje lehetett, hogy a szervezetek az elmúlt időszakban mennyire használták ki a térségben rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. 23 Forrás: BFH Európa Kft. 2007. A Vasi-Hegyhát foglalkoztatási stratégiáját megalapozó igényfeltáró jelentés. 22-25.o.


28

•

A vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja, 1999.

•

„Ambrózy-terv”, 2001.

•

Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója, 2002. (2005)

Egy-egy szakterületet feldolgozó, operatív jellegű fejlesztési programok: •

„Almaút” turisztikai fejlesztési program, 1999.

•

„Évezredes utak vonzásában” térségi turizmusfejlesztési program, 2001.

•

Vasvári kistérség Kulturális Örökségvédelmi Programja, 2004.

•

A Vasvári kistérség LEADER+ programja, 2005.

•

A Vasvári kistérség turizmusfejlesztési programja, 2005.

•

A Vasvári kistérség közösségi bázisú felzárkóztatási programjára (KITA Program), 2005.

Az alábbiakban rövid összefoglalását adjuk fenti programok közül azoknak, melyeknek témánk – a Paktum – szempontjából jelentősége lehet24.

A Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója A különböző területfejlesztési és programozási dokumentumok sorában a leginkább átfogó és általános mindenkor az adott terület területfejlesztési programja, mely – mint fentebbiekben már említettük - a Vasvári kistérség esetében 2003-ban készült el, s aktualizálására 2005-ben került sor. A területfejlesztési programban – kiindulva a Helyzetelemzés megállapításaiból - fő célként került megfogalmazásra a „Hátrányos helyzet leküzdése – térségi felzárkózás”, mely alapvetően (és rendkívül szerencsés módon) az egyéb – fentiekben felsorolt - dokumentumokkal is összhangban van. Ennek is köszönhető, hogy a térség egybefüggő, koherens fejlesztési elképzelésekkel rendelkezik, mely mindenképp biztató a gyakorlati fejlesztési tevékenység szempontjából. A program stratégiai és operatív részében alapvetően a II.2. operatív program releváns témánk szempontjából, mely a „Térségi együttműködési háló” címet viseli, s mely a következő intézkedésekre oszlik: 24

Hozzátéve, ill. fenntartva, hogy természetesen e kapcsolódási pontok sok esetben csak közvetettek.


29

II.2.1. Civil társadalom erősítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program

LEADER+ Közösségi Kezdeményezés a Vasvári kistérségben A Vasvári kistérség LEADER+ programja 2005 tavaszán készült el – azzal a céllal, hogy alapját jelentse a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés a térségben is megvalósuló fejlesztéseinek. A program fő célja, hogy a térség hátrányos helyzetét, lemaradását összehangolt, belső erőforrásokra épülő vidékfejlesztési akciókkal csökkentse. Ez magában foglalja a kulturális örökség megőrzését és hasznosítását, a gazdaság fejlesztését,

bővítését, és a természeti környezet megőrzését és hasznosítását. Tekintve, hogy a program nem csupán elméleti dokumentum – hiszen a Vasi-Hegyhát területén megalakult akciócsoport az első hazánkat érintő uniós periódusban támogatást kapott -, így mindenképp érdemes megemlíteni, mint a Paktumot közvetve támogató programot, már csak azért is, mert e program is széles körű civil szervezeti együttműködéssel valósult ill. valósul meg. Projekt-szintű eredmények A programszintű cselekvés mellett természetesen számos projekt-szintű cselekvés is történt ill. történik a térségben, melyek közül a következők érdemelnek említést a Paktum szempontjából: -

2007-ben a Hegyháton az államilag támogatott közmunkaprogram lehetőségével a 23 településből 16 élt. Az önkormányzatok összesen 33 közmunkást alkalmaztak a központi forrás segítségével - elsősorban faluszépítő, környezetgondozási, parlagfűmentesítési munkákra. A tartós munkanélküliekből szervezett brigádok a tervek szerint a jövőben is együtt maradhatnak és térséggondnoki, környezetőri, épületek állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat láthatnak el a települések megbízásából.

-

A térségben futó EQUAL programban az ún. távügyintézők mellett távmunkások képzése is zajlott. A teleházakban dolgozó távügyintézők munkaerő-piaci


30

információkat,

szolgáltatásokat

nyújtottak

a

kistelepüléseken.

Továbbfoglalkoztatásuk kereteit a projekt lezárást követően keresik a civil szervezetek. A távmunkások esetében is reális esély van az otthoni munkára az önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények megbízásából jegyzőkönyvi, archiválási, sokszorosítási teendők folyamatos elvégzésével. -

Számos határon átnyúló25, ill. egyéb26 projekt gazdája volt az oszkói Hegypásztorkör, melyek közvetetten szintén jelentős foglalkoztatási hatással bírtak, ill. bírnak – s még jelentősebb a térségi tudástranszfer szerepe e tekintetben; vagyis e pályázatok, ill. azok eredményei által mindneki számára kézzelfoghatóvá válhattak az együttműködésben rejlő előnyök.

-

Hasonló projektkezdemény a térségből induló Helyi Termék Klaszter – ennek, esetleges kibontakozása esetén szintén erős térségi (foglalkoztató) hatása lehet.

25 26

PHARE-CBC és Interreg Programokban, elsősorban szlovén(-horvát) viszonylatban. OFA pályázatai, EQUAL, regionális innovációs program.


31

4. SWOT-ANALÍZIS 4.1 Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek Erősségek:  Közelség az osztrák és szlovén határhoz  Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek  Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív  Szellemi műhelyek, dinamikus szereplők jelenléte  Általában jó térkapcsolatok  Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, e téren felhalmozódó kompetenciák  A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ez azáltal válhat erősséggé – foglalkoztatási szempontból -, hogy módjukban áll számottevő munkatapasztalat megszerzésére, amely pedig megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra.  A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább a közlekedési problémák.  A megváltozott munkaképességűek alkalmazására részben nyitottak a térségi munkáltatók (De a megfelelő speciális munkakörülmények kialakításához támogatásra lenne szükségük.)  A válaszadó munkáltatók nagy része fontosnak tartja a térségi partnerségi kapcsolatok fejlesztését.  A civil szervezetekben ugyan kevés a foglalkoztatotti létszám, de annál több az önkéntes segítő.  Néhány „zászlóshajó” szervezet megléte a kistérségben, amelyek aktívak a foglalkoztatásban, munkaerő-piaci programok végrehajtásában is (Hegypásztor Kör, Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány). Gyengeségek:  Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés  Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él  Nagymértékű népességfogyás  Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

32

 A lakosság korösszetétele idős (az időskorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt)  A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya  A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6-ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között).  Rossz közlekedési feltételek az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a Kám- Szombathely vonalon, valamint a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek viszonylatokban.  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó  A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb)  Pályakezdő munkanélküliek aránya itt a legmagasabb a megyében  Ellátásban nem részesülő munkanélküliek száma magas  A regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi, többsége alacsonyan képzett, 90%-a fizikai dolgozó, átlag feletti arányban segédmunkás  Egy-egy nagyobb (multi)cég megtelepedéséhez kevés a potenciális munkavállaló  Alacsony gyereklétszám  Instabil gazdasági struktúra  Alacsony jövedelemszint  Kevés beáramló külföldi tőke  Alacsony vállalkozói aktivitás  Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma  Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de az élelmiszeripar hiányzik  Idegenforgalmi profil nem karakteres  Szolgáltató szféra gyenge  Utak minősége problémás  A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben  A GYES/GYED utáni visszatéréskor gondot okoz, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség).  A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kalacsony száma miatt a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

33

megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba).  A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek.  A térségi munkaadók kapcsolatrendszer

és

a

képzőintézmények

között

nincs

kialakult

 A térségben nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása, amely gátolja a munkavállalást.  A kistérség a felnőttképzést illetően elmaradottnak tekinthető. Egyrészt kicsi a képzési kínálat, másrészt az érdeklődés sem megfelelő.  A roma kisebbség révén kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti

Veszélyek:  A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket  A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvándorlásához vezethet  A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek  A mezőgazdaság mai termékszerkezetével erősen sebezhető  A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének  A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése  Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet  Növekszik a szegénységben élő romák száma, a közösségi szolgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei (oktatás, egészségügy, szociális ellátás és szolgáltatások) konzerválják, pedig esetenként felerősítik a leszakadást és a szegregációt  A romák közéletből, a demokratikus intézményből való kiszorulása egyrészt tovább erősíti kirekesztettségüket (nélkülük születnek őket érintő döntések), másrészt csökken az élethelyzetük javítását szolgáló intézkedések eredményessége, mivel Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

34

nem hasznosul tudásuk, tapasztalatuk. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. Lehetőségek:  Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat  Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”.  A külső keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek (ld. Helyi Termék Klaszter)  A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható  Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása  A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását  A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, ugyanakkor az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt.  Közösségi közlekedés térségi szinten összehangolt fejlesztése.  A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt.


35

4.2 Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek – lehetőségek)  Közelség az osztrák és szlovén határhoz - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősség, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt. Mindez határon átnyúló projektekben/akciókban is testet ölthet.  Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - Az internet kínálta lehetőségek jobb kihasználása  Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását - A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt.  Szellemi műhelyek, dinamikus szereplők jelenléte - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását  Általában jó térkapcsolatok - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Közösségi közlekedés térségi szinten összehangolt fejlesztése. - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. - A forgalmas 8-as út átutazó forgalma, illetve a Jeli arborétum látogatottsága, illetve az ezekből az egész kistérségben megnyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható  Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, e téren felhalmozódó kompetenciák


36

- Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását  A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ez azáltal válhat erősséggé – foglalkoztatási szempontból -, hogy módjukban áll számottevő munkatapasztalat megszerzésére, amely pedig megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. - A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt. Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – lehetőségek)  A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6-ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között).  Rossz közlekedési feltételek az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a KámSzombathely vonalon, valamint a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, AlsóújlakJánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek viszonylatokban. - A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, ugyanakkor az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt.  A Hegyháton az ingázók száma a rendszerváltást követően tovább emelkedett (48,6-ról 58,1%-ra 1990 és 2001 között).  Rossz közlekedési feltételek az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a KámSzombathely vonalon, valamint a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, AlsóújlakJánosháza, Egervölgy-Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek viszonylatokban. - Közösségi közlekedés térségi szinten összehangolt fejlesztése.  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó  A helyi (településen belüli) foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb a megyében (az eljáróké a legmagasabb)  Instabil gazdasági struktúra  Kevés beáramló külföldi tőke  Alacsony vállalkozói aktivitás  A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - Külső források bevonása - melyhez a források mellett rendelkezésre áll néhány kidolgozott terv, koncepció is – ami komoly fejlesztési tevékenységet indukálhat  Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

37

    

      



   

Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi tőke Alacsony vállalkozói aktivitás Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák feltárását és mielőbbi megoldását várják. Nagy többségben vállalják a partnerségben való részvételt. Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi tőke Alacsony vállalkozói aktivitás Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - Az M8-as és megépítendő M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és „eladhatóságát”. Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya - A külső keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek (ld. Helyi Termék Klaszter) Instabil gazdasági struktúra Kevés beáramló külföldi tőke Alacsony vállalkozói aktivitás A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A külső forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehetőségei és a pályázatok követelményei előmozdíthatják a helyi együttműködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását

Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek – veszélyek)    

Nagymértékű népességfogyás Negatív vándorlási egyenleg a rendszerváltás utáni évtizedben Férfiak átlag feletti halandósága A lakosság korösszetétele idős (az időskorúak aránya a második legmagasabb a megye kistérségei közt)  A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya  Foglalkoztatási szint megyei átlagtól jóval elmaradó  Alacsony gyereklétszám


38

     

   

   

- A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Instabil gazdasági struktúra Alacsony jövedelemszint Vállalkozások közt felülreprezentált mezőgazdaság, de élelmiszeripar hiánya Szolgáltató szféra gyenge A vállalkozások és vállalkozók szerepe a települések fejlődésében általában csekély; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvándorlásához vezethet Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés A népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Alacsony vállalkozói aktivitás Jelentős gazdasági erejű (számottevő létszámot foglalkoztató) vállalatok alacsony száma - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés Aprófalvas, a népesség többsége kis településeken él Utak minősége problémás - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének A roma kisebbség révén kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti - Növekszik a szegénységben élő romák száma, a közösségi szolgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei (oktatás, egészségügy, szociális ellátás és szolgáltatások) konzerválják, pedig esetenként felerősítik a leszakadást és a szegregációt - A romák közéletből, a demokratikus intézményből való kiszorulása egyrészt tovább erősíti kirekesztettségüket (nélkülük születnek őket érintő döntések), másrészt csökken az élethelyzetük javítását szolgáló intézkedések eredményessége, mivel nem hasznosul tudásuk, tapasztalatuk. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet.

Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek – veszélyek)  Közelség az osztrák és szlovén határhoz Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben - ROP-3. 2. 1.-2004-090005/32

39



  

- A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése - Megfelelő nagyságú külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség (különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet Viszonylag sok civil szervezet, néhány kifejezetten aktív Általában jó térkapcsolatok - A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének Megélénkülő területfejlesztési tevékenység, felhalmozódó kompetenciák (e téren) - A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefüggő egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, szűkítik a lehetőségeket - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése


40

5. FELHASZNÁLT IRODALOM

18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a „Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.” A Vasi-Hegyhát foglalkoztatási stratégiáját megalapozó igényfeltáró jelentés. BFH Európa Kft. 2007. A vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja, 1997. A Vasvári kistérség közösségi bázisú felzárkóztatási programjára (KITA Program), 2005. A Vasvári kistérség LEADER+ programja, 2005. „Foglalkoztatási

paktum

a

létrehozása

a

Hegyháti

kistérségben”

projekt

háttértanulmányai, felmérései és elemzései Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója, 2002. (2005.)


41


FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGALAPOZÓ TANULMÁNY

Recommend Documents