Fejlesztési kataszter összeállítása az eddig elvégzett önkormányzati fejlesztésekről. Tanulmány

Az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében elkészült

Fejlesztési kataszter összeállítása az eddig elvégzett önkormányzati fejlesztésekről Tanulmány 3.0. verzió

Budapest, 2013. december 20.

1

Megrendelő: Belügyminisztérium, Önkormányzati Helyettes Államtitkárság Önkormányzati Koordinációs Iroda 1051 Budapest, József Attila utca 2-4. Postacím: 1903, Budapest Pf.: 314 Tel: 06 1 441-1539 Fax: 06 1 999-4385 Email: [email protected]

Vállalkozó: Kopint-Tárki Zrt. H-1112 Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: +36-1-309-2695 Fax: +36-1-309-2647 E-mail: [email protected] Website: www.kopint-tarki.hu Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány 1065. Budapest, Nagymező utca 37-39. Tel.: +36-1-3092644 Fax: +36-1-309-2647 E-mail: katalin.nagy_found.datanet.hu Website: www.kopintalapitvany.hu

.

2

Tartalomjegyzék

Bevezető .................................................................................................................................................. 5 1.) A kiemelt projekt stratégiai céljai, előzmények ................................................................................. 9 2.) A tanulmány készítésének folyamata .............................................................................................. 12 2.1.) A munkafolyamat főbb lépései ..................................................................................................... 12 2.2.) Résztvevő személyek ..................................................................................................................... 13 2.3.) Tanulmány elkészítésében felhasznált alapinformációk és dokumentumok ............................... 14 3.) A Fejlesztési Kataszter kialakításának elvi szempontjai ................................................................... 21 3.1.) A fejlesztési kataszter filozófiai irányelvei: intézményi fejlődés és gazdasági növekedés ............ 21 3.2.) Az Európai Közigazgatási Térség ................................................................................................... 23 3.2.1.) Az EKT elvi alapvetése és a csatlakozó kelet-közép-európai országoknak szánt ajánlások ....... 24 3.2.2.) A közigazgatási teljesítmény mérése ......................................................................................... 25 3.3.) A kelet-közép-európai uniós tagországok közigazgatási reformjai ............................................... 27 3.3.1.) Elemzési szempontok: működési aspektusok és intézményesülési szintek............................... 27 3.4.) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program ..................................................................... 29 3.4.1.) A kormányzati stratégiai kataszter és a kormányzati stratégiai irányítási rendszer .................. 30 4.) Az önkormányzati fejlesztési kataszter keretrendszere ................................................................... 32 4.1.) A döntés-előkészítési folyamat ..................................................................................................... 32 4.2.) A döntést megalapozó adathalmaz minőségi követelményeiről .................................................. 33 4.3.) A nem megfelelő információk alapján hozott döntésekről........................................................... 35 5.) A fejlesztési kataszter kialakításának ex-ante követelményei ......................................................... 36 6.) Az önkormányzati projektek, fejlesztések nyilvántartása, nyomon követése, működése .............. 39 6.1.) A fejlesztési igények nyilvántartásának rendszere........................................................................ 44 7.) Az önkormányzati fejlesztési információk adatbázisai ..................................................................... 53 8.) Kataszter tervezett keretrendszerének kialakítása .......................................................................... 58 8.1.) Az indikátorokkal kapcsolatos általános követelmények .............................................................. 58 8.2.) A fejlesztési kataszter indikátoraival kapcsolatos specifikus követelmények............................... 59 8.3) A fejlesztési kataszter tervezett szerkezetének részletes kifejtése ............................................... 64 3

8.3.1.) Települési alapadatok ................................................................................................................ 65 8.3.2.) Ivóvízzel kapcsolatos adatok ...................................................................................................... 68 8.3.3.) Szennyvízzel kapcsolatos adatok................................................................................................ 70 8.3.4.) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos mutatók ........................................................................... 73 8.3.5.) Pénzügyi mutatók....................................................................................................................... 76 8.4.) Egyéb fejlesztések ......................................................................................................................... 81 8.4.1.) Az önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztései ..................... 81 8.4.2.) Önkormányzati utak ráfordítás és hossz adatai ......................................................................... 82 8.4.3. ) Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések ................................................................ 83 8.5.) Fejlesztési igények feltérképezése ................................................................................................ 86 9) Egy adatbázisokat integráló önkormányzati fejlesztési kataszter működésének intézményi, jogi és egyéb feltételei...................................................................................................................................... 90 9.1.) A fejlesztési kataszter megvalósításának elvi lehetőségei, feltételei és korlátai .......................... 92 Felhasznált irodalom ............................................................................................................................. 98 Mellékletek ............................................................................................................................................ 99

4

Bevezető A Belügyminisztérium által megvalósított „Önkormányzati fejlesztések Figyelemmel Kísérése” című ÁROP 1.1.20-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében megvalósuló „Fejlesztési kataszter összeállítása az eddig elvégzett fejlesztésekről” című tanulmány célja, hogy lehetővé tegye az Európai Uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló, elsősorban uniós forrásból megvalósuló önkormányzati fejlesztések egységes keretrendszerbe foglalását és nyomon követését. Egy hosszabb távú stratégiai cél a fejlesztési kataszter olyan irányú bővítése, amely az összes önkormányzati fejlesztés nyomon követhetőségét lehetővé teszi, különös tekintettel az önkormányzatok tervezett fejlesztéseinek a kataszterbe történő integrálására. A fejlesztési kataszter feladata, hogy a) visszamenőleges információt adjon a már megvalósult fejlesztésekről; b) aktuális információkat adjon a folyamatban levő fejlesztésekről; és c) a települési önkormányzatok által tervezett fejlesztésekről. Az adatgyűjtés szintje a település. A fejlesztési kataszter kialakítását szolgáló keretrendszer célja, hogy a későbbiekben létrejöhessen egy olyan nyilvántartás, amely az önkormányzati fejlesztések legfontosabb pénzügyi és műszaki, és egyéb a projektmegvalósítással kapcsolatos adatait településszinten tartalmazza. A jelen feladat célja nem magának az adatbázisnak az összeállítása, hanem elvi megalapozása annak, hogy hogyan, milyen feltételekkel lehetne egy olyan katasztert, vagy adattárat kialakítani, ahol minden, az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos adatforrás integrálva van. Amennyiben a „jó állam” az önkormányzati fejlesztéseket kívánja nyomon követni annak érdekében, hogy pénzügyileg racionális és társadalmi jóléti szempontból optimális döntést tudjon hozni, úgy elengedhetetlen, hogy számára jó fejlesztési adatbázis (kataszter), mint döntéstámogatási rendszer álljon rendelkezésére. A fejlesztési kataszter képes lehet arra, hogy minél teljesebb képet adjon a település szintű önkormányzati fejlesztésekről, ennek érdekében igyekszik különböző adatbázisok releváns mutatóit integrálni. Fontos szempont, hogy az adatszolgáltató önkormányzatnak ne kelljen ugyanazt az információt, adatot többfelé szolgáltatnia. Így bizonyos adatokat nem feltétlenül szükséges a fejlesztési kataszterbe beépíteni, hanem elegendő, ha a fejlesztési kataszter felhasználójának közvetlen hozzáférése nyílik azokhoz az egyéb adatbázisokhoz, amelyek már tartalmazzák a szükséges információt. Első lépésben a fejlesztési kataszter elsősorban a derogációs kötelezettségek teljesítésére (ivóvízellátással, szennyvízgazdálkodással kapcsolatos projektek) koncentrálna, de kibővítettük a hulladékgazdálkodással, az egyéb fejlesztések néhány területével, illetve a fejlesztési igények felmérésével is. 5

A fejlesztési kataszter működésének egyik alapfeltétele a rendszert használók (stakeholderek) együttműködése. Annak érdekében, hogy a rendszert a lehető leghatékonyabb formában lehessen üzembe helyezni, az szükséges, hogy a majdani felhasználók, valamint a rendszert adatokkal ellátó intézmények, továbbá az üzemeltetéséről gondoskodó intézmények elfogadják a rendszer kialakításának szükségességét, egyetértsenek a céljával, valamint proaktívan részt vegyenek a megvalósításban. Még a tervezés időszakában tisztázni szükséges, hogy milyen más hasonló céllal működő, részben vagy teljes egészében átfedő alkalmazások működnek, akár a szervezetben magában, akár más kapcsolódó intézményeknél. Minden adattárház, de különösen a kormányzati szervek tulajdonában lévők kialakításakor tisztázni szükséges, hogy a felhasználók milyen jogkörrel rendelkeznek majd, milyen mértékben lesz nyilvános az adatbázis és milyen csatornákon keresztül férnek hozzá azok az illetékes szervek, amelyek nem vettek részt az adatbázis kialakításában és mindennapi használatában, ám munkájukhoz szükséges a kataszter. A tanulmány keretében az önkormányzati fejlesztéseknek többféle csoportját különböztettük meg: közvetlenül az önkormányzat által végrehajtott fejlesztések, a települési önkormányzatok társulásai által megvalósított fejlesztések, továbbá az önkormányzati cégek fejlesztései. Áttekintettük, hogy e fejlesztések kapcsán az önkormányzatok, illetve az önkormányzati intézmények hova és milyen formában szolgáltatnak adatokat, és ennek következtében milyen adatbázisok épülnek fel a különböző tárcáknál, illetve adatgyűjtő intézményeknél. A fejlesztési kataszter szerkezetét, indikátorait igyekeztünk a már meglévő adatszolgáltatásra támaszkodva összeállítani. Ezen adatok egy része a BM ÖKI-nek is rendelkezésére áll, más része viszont különböző adatgazdáknál található. Az indikátorokkal szemben további követelmény, hogy relevánsak és hasznosak legyenek olyan szempontból, hogy alkalmassá váljanak a döntéshozatali folyamatok elősegítésére, kutatási eredményekbe való beépítésre és/vagy tágabb, nem szakmai kör számára is információt hordozzanak. Fontos szempont, hogy az indikátorok viszonylag könnyen előállíthatók, és az alkalmazott módszertan alapján rendszeresen is előállíthatók legyenek. Nem cél, hogy a fejlesztési kataszter adatainak előállítása többletterhet jelentsen akár az önkormányzatok, akár más intézmények számára. A cél az, hogy egyfajta struktúrába rendezve tekintse át, a már most is elérhető adatokat. A tervezett fejlesztési kataszter indikátorainak előállítása annyiban nem jelentene plusz terhet az önkormányzatoknak, illetve az önkormányzati tulajdonban levő vagy felügyelet alatt működő szolgáltatók számára, hogy a javasolt adatokat folyamatosan szolgáltatniuk kell egyéb, a törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezettségük következtében. A fejlesztési kataszter működtethetősége érdekében mindenképpen szükséges, hogy az adatok, indikátorok összessége aktuális tényértékekkel az önkormányzatoknál rendelkezésre álljanak. 6

A fejlesztési kataszter jelen változatában nagyszámú indikátort gyűjtöttünk össze a teljeskörűség biztosítása érdekében. Ugyanakkor szükség van a kulcsindikátorok egy szűkebb körére, amelyek egy gyors helyzetfelmérést tesznek lehetővé. A fejlesztési kataszter egyik alrendszerét a települési és települési agglomerációs alapadatok adják, amelyek szerint az elsőrendű szűrést majd el lehet végezni (a szűrőt célszerű úgy beállítani, hogy a fejlesztéseket mind települési, mind agglomerációs szinten le lehessen kérdezni). Ez a csoport biztosítja a településszintű adatbázis vázát. A demográfiai adatok (település neve, polgármester neve, agglomerációs hovatartozás stb.) mellett ide tartozik a közműadatok listája, a közművel való ellátottság, a jelenlegi vízszolgáltatás módja. Ez alá tartozó második alrendszer a projekt főbb mutatóiból, a projektekhez kapcsolódó teljesítési indikátorokból és a támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi adatokból áll. A harmadik alrendszer a derogációval érintett területeket fogja át: ivóvíz, szennyvíz, hulladék és egyéb fejlesztések, valamint a fejlesztési igények. Ide tartoznak a támogatási szerződés megkötésekor vállalt célindikátorok is, amelyek az elsősorban pénzügyi adatokat tartalmazó EMIR adatbázisban szerepeltek. Az általunk összeállított adatrendszerek minden olyan adattípust tartalmaznak, amelyet az önkormányzat (vagy társulás) és a közmű-üzemeltető vállalat jelentenek az illetékes hivatalok felé. Ezáltal teljes kép nyerhető egy-egy település jelenlegi állapotáról, a fejlesztések előrehaladásáról, valamint a fejlesztési szükségekről. Az 1. ábrán látható a fejlesztési kataszter adatbázis rendszere, amelynek piramis alakja a lekérdezhetőség irányára utal. Legfelül az egyedi alapindikátorok helyezkednek el, ebből minden település esetén egy létezik (főkulcsok). A második sorban azok a mutatók találhatóak, amelyek alapján a lekérdezéseket végre lehet hajtani. Amennyiben a felhasználó csak egy bizonyos projekt vagy annak egy mutatója után, vagy több projekt egy bizonyos mutatója iránt érdeklődik (például megítélt támogatások, az összes folyó fejlesztés esetén), akkor azt itt teheti meg. A harmadik sorban a fejlesztések típusa található, így lehetővé válik nemcsak a derogációval érintett területek vizsgálata, hanem az egyéb fejlesztéseké is.

7

Ábra 1: A tervezett fejlesztési kataszter adattábla szintű felépítése

A fejlesztési kataszter pénzügyi adatokat tartalmazó csoportja kizárólag azokat a pénzügyi és adminisztratív indikátorokat tartalmazza, amelyeket minden támogatási szerződés megvalósítása folyamán a kedvezményezetteknek folyamatosan jelenteni kell. Ily módon minden (támogatásból megvalósuló) fejlesztés nem csupán a műszaki adatok mentén, hanem a pénzügyi mutatókon keresztül is nyomon követhető. A kataszter az egyéb önkormányzati fejlesztések (egészségügyi intézmények, önkormányzati útfejlesztések), illetve az önkormányzatok által tervezett jövőbeni fejlesztések, szükséges fejlesztési igények, valamint integrált településfejlesztési tervek körével is bővíthető. A

fejlesztési

igények,

tervezett

nyilvántartásában

érdemes

a

KEHOP

(Környezeti

és

Energiahatékonysági program, 2014-2020) cél és prioritási struktúráját figyelembe venni, ahol a szennyvíz és vízgazdálkodási beruházások során a regionális rendszerek kialakítására nagy hangsúlyt helyeznek. A kataszter ezen részében gyűjtendő indikátorok között érdemes a KEHOP prioritási tengelyeihez kapcsolódó indikátorokat is település szinten figyelemmel kísérni. A különböző csoportok - megfelelő szűrési program segítségével - az elkészítendő adatbázisban összekapcsolhatók, így csupán a települést szükséges kiválasztani, így az összes település-specifikus információ rendelkezésre áll. Természetesen bármelyik mutató lehet a későbbiekben szűrési feltétel.

8

1.) A kiemelt projekt stratégiai céljai, előzmények Az „Önkormányzati fejlesztések Figyelemmel Kísérése” című ÁROP 1.1.20.-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt stratégiai célja, hogy a BM egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott EU-s és hazai forrásból megvalósuló, az EU tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló önkormányzati fejlesztéseket.

Informatikai tanulmány

Helyzetelemzés Hogy állnak pillanatnyilag a derogációval érintett (ívóvíz, szennyvíz, más:pl:hulladék) települések fejlesztései? Mik a problémák? lehetséges beavatkozások?

Fejlesztési kataszter Összes lezárult derogációval érintett település fejlesztéseit vizsgálva létrehoz egy keretrendszert. Hogy lehet nyilvántartani a fejlesztések adatait? Mit kell nyilvántartani? Hogy lehet nyomonkövetni? Kiterjeszthető az összes önkormányzati fejlesztésre.

Hatásvizsgálat A Fejlesztési kataszterből dolgzik, az összes lezárt derogációs települési projektet vizsgálja. A projekteket segítő kormányzati intézkedéseket vizsgálja, Jó és rossz példákból következtet. Értékel, ajánlásokat, irányokat fogalmaz meg a jövőre nézve.

Módszertan

Ábra 2. A kiemelt projekt keretében elkészülő tanulmányok egymásra épülése Ahogy az 2. ábra mutatja, a kiemelt projekt keretében 5 különálló tanulmány készül, amelyeknek célja, hogy egy megbízható, alapos – az EU-s kötelezettségvállalások jelenlegi helyzetére kiterjedő és 9

a majdani összes önkormányzati fejlesztést támogató, valamint az önkormányzati fejlesztési célokat feltáró háttéranyag álljon a Belügyminisztérium rendelkezésére. A jelen feladat keretében az önkormányzati fejlesztések nyomon követésére alkalmas katasztert megalapozó tanulmány készül. A munka során azoknak az elvi, intézményi, jogszabályi kereteknek az áttekintésére került sor, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a települési önkormányzatok által végrehajtott fejlesztésekkel kapcsolatos információk, adattartalmak (pénzügyi, műszaki, projektelőrehaladási adatok, pályázatokkal kapcsolatos információk, derogációs kötelezettségek teljesülése) a stratégiai tervezés céljaira egységes rendszerbe foglalva lehívhatók legyenek. Az önkormányzati fejlesztések alatt jelen esetben a beruházás jellegű fejlesztéseket értjük, különös tekintettel az ivóvízés szennyvízfejlesztési és hulladékgazdálkodási területekre. A tanulmány számára kiinduló pontként a projekt keretében már elkészült „Informatikai tanulmány”, az „Egységes fejlesztési katasztert támogató informatikai modul rendszerterve”, illetve a „Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások helyzetéről” című tanulmányok szolgálnak. A feladat végrehajtása során sor kerül a kiinduló adatforrások feltérképezésére, szakértői interjúk lefolytatására az adatgazdákkal, önkormányzati és minisztériumi szakemberekkel. Áttekintésre kerülnek a különböző adatbázisok, illetve az ezek integrálásával kapcsolatos nehézségek, korlátok, előfeltételek. A tanulmány arra épít, hogy hogyan működik most az önkormányzati projektek végrehajtása, és ennek alapján próbálja meg összegezni, hogy egy teljes körű önkormányzati fejlesztési kataszternek milyen információkat kellene tartalmaznia. A cél, hogy a majdani kataszter képes legyen az önkormányzati fejlesztések teljes adatállományát összefogni, rendszerezni, nyilvántartani és kezelni, ezáltal a fejlesztések nyomon követhetővé váljanak. A jelen tanulmány csupán a fejlesztési kataszter keretrendszerét adja meg, a konkrét adatokkal való feltöltés egy másik feladat része. A keretrendszernek alkalmasnak kell lennie a további, más vonatkozású önkormányzati fejlesztésű projektek adatainak befogadására is.

10

Ábra 3. Az egységes fejlesztési katasztert támogató informatikai modul kapcsolódása a különböző rendszerekhez, illetve adattárakhoz

A kataszter maga bizonyos csoportról való nyilvántartást jelent. Esetünkben a fejlesztési kataszter kialakítását szolgáló keretrendszer célja, hogy a későbbiekben létrejöhessen egy olyan nyilvántartás, amely az önkormányzati fejlesztések legfontosabb pénzügyi, műszaki, és egyéb adatait településszinten tartalmazza. A jelen feladat célja nem magának az adatbázisnak az összeállítása, hiszen arra a rendelkezésre álló rövid idő nem lenne elegendő, hanem elvi megalapozása annak, hogy hogyan, milyen feltételekkel lehetne egy olyan katasztert, vagy adattárat kialakítani, ahol minden, az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos adatforrás integrálva van. Azaz, ahol azoknak a legfontosabb adatforrásoknak strukturált rendszerbe, keretbe történő rendezése megtörténhet, amelyek segítségével településszinten visszamenőleges információkat lehet nyerni az elvégzett fejlesztésekről, azok forrásairól, illetve a fejlesztés adott állapotáról. Külön kihívást jelent azoknak az információknak a beépítése, amelyek lehetőséget adnának arra, hogy az önkormányzatok jövőbeli fejlesztési elképzeléseiről is rendelkezésre álljanak információk a stratégiai tervezés számára.

11

2.) A tanulmány készítésének folyamata 2.1.) A munkafolyamat főbb lépései 2.1.1. Alapinformációk, adatforrások o o o

Háttéranyagok, fontosabb alapdokumentumok tanulmányozása Egyéb kataszterek áttekintése, tapasztalatok gyűjtése „Helyzetelemzés”és „Informatikai tanulmány” és az „Egységes fejlesztési katasztert támogató informatikai modul rendszerterve” információnak hasznosítása

2.1.2. Szakértői interjúk, konzultációk lefolytatása o o o

önkormányzati szakemberekkel, adatgazdákkal (pl. NFÜ) KIM szakértőivel

2.1.3. A Fejlesztési Kataszter kialakításának elvi szempontjai o o o o o o

o

Alapelvek: Mi a jó állam? Hogyan működhetünk hatékonyan? (a Magyary Program vonatkozó alapelvei, EU-s ajánlások stb.) Hogyan működik most az önkormányzati projektek nyilvántartása, nyomon követése? Milyen rendszerek vannak, azok hogyan működnek, a rendszerek integrálásának problémái, a lehetséges az akadályok? Milyen jogszabályi felhatalmazás van? Stratégiai, megalapozott tervezéshez mire van szükség? Mire jó egy önkormányzati fejlesztési kataszter, mit tartalmazzon? Melyek a kockázati tényezők, milyen jogszabályi háttér kell hozzá? Milyen feltételek mellett működhet-e? Melyek a fejlesztési kataszter létrehozásának költségvonzatai? Milyen módon, milyen forrásokból lehet ezeket a költségeket finanszírozni? (Hazai állami forrás, érintett tárca fejlesztési keretei terhére, uniós pályázati forrás stb.)

2.1.4. Kataszter tervezett keretrendszerének kialakítása o o

Az önkormányzati fejlesztésekről információt tartalmazó adatbázisok összegyűjtése A különböző adatforrásokból származó információk integrálását nehezítő korlátok, feltételek, problémák feltárása 12

o o o

Egy adatbázisokat integráló önkormányzati fejlesztési kataszter működésének intézményi, jogi és egyéb feltételei A kataszter tábláinak kialakítása Feltételek, korlátok ismertetése

2.2.) Résztvevő személyek Szervezet

Személy

Feladat, felelősség

Megrendelő/Projektgazda Belügyminisztérium

Farkasné dr. Gasparics Emese

teljesítés igazoló

Számadó Róza

szakmai teljesítés igazoló

Laib Eszter

minőségbiztosító, kapcsolattartó

Palócz Éva

kapcsolattartó

Vakhal Péter

szakértő

Nagy Katalin Klára

Projektkoordinátor,

Tanulmánykészítő vállalkozó Kopint-Tárki Zrt.

Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány (szakértői kapacitást biztosító szervezet)

Belügyminisztérium Fejlesztési Kataszter Munkacsoport tagjai

13

2.3.) Tanulmány dokumentumok

elkészítésében

felhasznált

alapinformációk

és

A BM ÖKI által rendelkezésre bocsátott alapdokumentumok Elektronikus dokumentumok -

Magyary Zoltán közigazgatási és fejlesztési program (http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyarykozigfejlesz tesiprogram202012A4.pdf)

-

IFUA-Horváth&Partners: „A Stratégiai tervezés megújítása a központi közigazgatásban című projekt keretében a minisztériumi működés felmérése a stratégiai tervezés szempontjából projekt, Zárójelentés, 2012. szept. (http://www.kormany.hu/download/a/28/80000/SzerzC591dC3A9s20IXBSZ_32_27_2012.pdf#DocumentBrowse)

-

Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről, 2013. március (Készítette a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága) (http://www.kormany.hu/download/9/92/11000/NVS20132nov6.pdf)

-

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, 2014-2020, 2013. október 20-i változat (http://www.nfu.hu/forum_topic_pate/771/filter?offset=0&theme_filter=)

-

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (http://www.nth.gov.hu/pm/)

Papír alapú dokumentumok -

ÖKO Zrt: Környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései, Végső Jelentés, Budapest, 2012. május

-

HBHE: „Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről”, Az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében készült tanulmány, 2. verzió,

-

A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. által készített Az „önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című kiemelt projekt keretén belül összetett informatikai modul kialakítása és rendszer továbbfejlesztése tárgyú „RENDSZERTERV”, 2013. október 30.

-

Stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban (Szerkesztette és kiadta: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Készült az ÁROP-1.1.8-2011-2011-0001 kódszámú projekt keretében. Budapest, 2013)

-

Compet-Terra: Informatikai tanulmány elkészítése az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése” című kiemelt projekthez

14

-

OECD Indicators Seminar: Arndt, Christiane:From Objective Setting to Measuring Results: A seven-step process, Budapest, 2012. június (OECD Indicators Seminar_Budapest June 2012 7-Step methodology.pdf)

Adatbázisok -

Települési alapadatok xls_file (teljesadatartalom0909.xls)

-

alapadatok_ivoviz_statusz.xls

-

130_adatlap_KEOP

-

6. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez (xls file)

-

Derogacio_hatteradatok_2008_2010.xls file

-

alapadatok_szviz_statusz.xls_file

-

120_adatlap_KEOP

-

9_M_szvizes_fejlesztesi_adatbazis.xls file

Törvények -

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

-

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

-

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

-

1997. évi LXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok tervezési feladatai az épített környezet alakításáról és védelméről, illetve annak kapcsolódó végrehajtási rendelet

-

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

-

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

-

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

-

2013. évi L. törvény információbiztonságáról

az

állami

és

önkormányzati

szervek

elektronikus

Kormányrendeletek -

38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

-

240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről

-

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

15

-

25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról

-

26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról

-

220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

-

305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról

-

31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól

-

218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

-

288/2009. (XII.15) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

-

16/2010 (II.5.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról

-

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

-

212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről

-

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

-

170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről

-

279/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról

-

285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól

-

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

-

314/2012. (XI.8) Kormány. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

16

-

340/2012 (XII. 5.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

-

3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

-

29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

-

42/2013. (II. 18.) Korm. rendelet az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról

-

107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

-

117/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt beruházások megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az azokhoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek lefolytatásának elősegítéséről

-

271/2013 (VII. 15.) Korm. rendelet Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

-

274/2013 (VII.15.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról

-

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

-

324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról

kiválasztásáról

és

a

Kormányhatározatok -

1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításáról

-

1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekről

-

1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról

-

1051/2013. (II. 12.) Korm. határozat az egyes szennyvíz-elvezetési és - tisztítási beruházások (KEOP) Kormány általi saját hatáskörben történő megvalósításáról

Egyéb rendeletek -

21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről

17

-

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

-

27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

BM utasítások -

7/2010. (IX. 2.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

-

29/2010. (XII. 31.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról

-

21/2011. (VIII. 11.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonság Politikájáról

-

23/2011. (IX. 2.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Stratégiájáról

BM rendeletek -

8/2013. (III.29) BM rendelet egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól

-

19/2013. (V. 22.) BM rendelet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati társulások európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról

18

Alkalmazott rövídítések jegyzéke -

ÁROP:

Államreform Operatív Program

-

BERI:

Business and Environmental Risk Intelligence

-

BM ÖKI:

Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda

-

BOI5:

Biokémiai Oxigénigény (öt nap)

-

EKT:

Európai Közigazgatási Térség

-

EMIR:

Egységes Monitoring és Információs Rendszer

-

EMMI:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

-

ÉMO:

Építésügyi Monitoring Rendszer

-

ÉTDR:

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer

-

FAIR:

Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer

-

FIDIC:

Federation International des Ingenieures Conseils (Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége)

-

GYEMSZI: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

-

ICGR:

International Country Risk Guide

-

IH:

Irányító Hatóság

-

IMD:

International Institute for Management Development

-

KEHOP:

Környezeti és Energiahatékonysági Program

-

KEOP:

Környezet és Energia Operatív program

-

KIM:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

-

KKK:

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

-

KOI:

Kémiai Oxigénigény

-

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal

-

KSZ:

Közreműködő Szervezet

-

MÁK:

Magyar Államkincstár

-

NeKI:

Nemzeti Környezetügyi Intézet

-

NIF:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

-

NISZ:

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt

-

NFM:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

-

NFÜ:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

-

NPR:

Nemzeti Pályázatfigyelő Rendszer

-

OECD:

Organisation for Economic Co-operation and Development 19

-

OÉNY:

Országos Építésügyi Nyilvántartás

-

OSAP:

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

-

PEJ:

Projekt előrehaladási jelentés

-

ROP:

Regionális Operatív Program

-

TeIR:

Országos területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer

-

TESZIR:

Települési Szennyvíz Információs Rendszer

-

TOGAF:

The Open Group Architecture Framework

-

TOP:

Településfejlesztési Operatív Program

-

ÚMFT:

Új Magyarország Fejlesztési Terv

-

VAL lap:

Vízminőség-védelmi alapbejelentés

-

VÉL lap:

Vízminőség-védelmi éves bejelentés

-

VIZIR:

Vízgazdálkodási Információs rendszer

-

VIR:

Vezetői Információs Rendszer

-

WEF:

World Economic Forum

-

20

3.) A Fejlesztési Kataszter kialakításának elvi szempontjai 3.1.) A fejlesztési kataszter filozófiai irányelvei: intézményi fejlődés és gazdasági növekedés A közgazdaságtan számára nem egyértelmű, hogy az intézményi fejlődés feltétele vagy következménye-e a gazdasági növekedésnek. Az irodalom egyik része szerint a megfelelően fejlett intézmények jelentik a gazdasági növekedés alapját. Megfelelő intézmények alatt ebben a kontextusban mindenekelőtt a tulajdonjogok biztonságát és az erőszak-monopólium birtokosának önkényével szembeni védelmet biztosító jog- és normarendszert értjük (Buchanan és Tullock 1965). Ez egy modern társadalomban magában foglalja az állami bürokrácia jogszerű, kiszámítható és politikailag nem részrehajló működését is. Ehhez hasonló megközelítést alkalmaznak a minőségi versenyképesség különböző intézmények által összeállított nemzetközi rangsorai, köztük a Világgazdasági Fórum (WEF) Globális Versenyképességi Indexe, a Lausanne-i IMD Business School Versenyképességi rangsora vagy a Világbank Doing Business felmérése is. Ezekben az állam működését – a jogszabályokat és azok kikényszeríthetőségét, valamint a közigazgatás színvonalát – magában foglaló intézményi háttér a versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjeként értelmeződik. Mások ugyanakkor amellett érvelnek, hogy az intézmények önmagukban nem vezetnek gazdasági fejlődéshez. Az intézményi fejlődés nem megelőzi, hanem követi a gazdasági fejlődést (Glaeser és szerzőtársai 2004) Glaeser és szerzőtársai vitába szállnak a Kaufmann és szerzőtársai (2002) által a kormányzati hatékonyság-koncepcióból levezett intézmény-minőség fogalommal, mondván hogy a kormányzati hatékonyságból – pontosabban annak percepcióiból – nem következtethetünk az intézmények minőségére. Evans és Rauch kiindulópontként a különböző politikai kockázatelemző intézetek rangsoraira támaszkodnak, mint az International Country Risk Guide (ICRG), a Business and Environmental Risk Intelligence (BERI) és a Business International (BI). Ezek a befektetők szempontjából minősítik egyegy ország közigazgatását és jogrendszerét. A rangsorok és minősítések mögötti módszertan persze mindig kritizálható, de mivel egy-egy minősítő intézet azonos módszertant használ a különböző országok elemzésére, az ország-minősítések egymással összevethetők. Saját „Weberian State Scale” indexük kialakításakor azonban Evans és Rauch két, formálisan könnyebben megragadható bürokratikus karakterjegyre fókuszál: a bürokrácia rekrutálásának meritokratikus jellegére és a bürokráciákban dolgozók előremeneteli pályájának transzparenciájára. Az erre vonatkozó adatokat ország-szakértők kérdőíves megkérdezésével gyűjtötték össze, országonként legalább három (32 21

esetben) illetve két (három esetben) szakértő megkérdezésével. A függő változó az egy főre eső GDP 1970-1990 közti változása volt. Kontrollváltozóként az egy főre eső GDP kiinduló értékét (jövedelemszint) és a 25 éves és idősebb népesség átlagos iskolaéveinek számát (humán tőke) használták. Eredményeik szerint a weberi értelemben vett bürokratikus fejlettség és az egy főre eső GDP bővülése között erős és szignifikáns az összefüggés, ami akkor is fennmarad, ha a kiinduló jövedelemszintre és a humántőke színvonalára kontrolláltan futtatják a regressziót. (A weberi értelemben vett bürokratikus fejlettség és a kiinduló jövedelemszint között egyébként nem volt értékelhető összefüggés. A humán tőke és a bürokratikus fejlettség gyengén pozitív, nem szignifikáns korrelációt mutatott.) * Az intézmény-fejlődés és a gazdasági fejlődés közti ok-okozati viszony kérdésében tehát nincs konszenzus az irodalomban. Az intézményi közgazdaságtani irodalom főárama szerint az intézményfejlődés megelőzi a gazdasági fejlődést, és a megfelelő politikai intézmények – a kormányzati hatalom önkényének korlátozása, a tulajdonjogok védelme és a törvényes rend fenntartása – feltétele a hosszú távú, fenntartható fejlődésnek. Mások mellett ezt a North-i (pl. North 1981) alapokon álló megközelítést alkalmazza Acemoglu és Robinson (2012) kötete is, amely a nemzetek felemelkedését és hanyatlását politikai intézményeik működési sajátosságaira vezeti vissza. Ebben az intézményi gazdaságtani paradigmában a modern gazdaságfejlődés szorosan összefügg a demokratikus politikai fejlődéssel: a North és szerzőtársai (2009) által leírt nyílt hozzáférésű rendben a politikai és a gazdasági erőforrások megszerzése és újraelosztása is versenyviszonyok valósul meg. A nyolcvanas évektől jelentkező neoweberiánus gazdaságszociológiai iskola szintén a megfelelő intézményeket jelöli meg a gazdasági fejlődés feltételéül, ám a North-i megközelítéssel szemben nem tételezi fel, hogy ezek jelenléte demokratikus – vagy legalábbis a demokratizálódás irányába mutató – politikai viszonyokkal párosul. A gazdasági fejlődés intézményi alapjai alatt a neoweberiánusok mindenekelőtt egy jól képzett, hatékony és koherens bürokráciára gondolnak, aminek létrehozása és fejlesztése éppen úgy jellemzője lehet egy diktatúrának, mint egy demokráciának. Végül a humántőke primátusát hangsúlyozó közgazdasági megközelítés arisztotelészi illetve Lipset-i alapokról indulva elemzi az intézmények és a gazdasági fejlődés kapcsolatát, és azt találja, hogy a gazdasági fejlődést megelőző intézményi fejlődés feltevése statisztikailag nem meggyőző. Amit az intézményi közgazdaságtan intézményfejlődésként azonosít, az sok esetben csak a magas színvonalú humán tőke jelenlétét jelzi, a gazdaságfejlődés pedig az intézményi közgazdaságtan által kulcsfontosságúnak tekintett intézmények – a politikai hatalom alkotmányos korlátozása és a tulajdonjogok védelme – nélkül is történhet. Az ok-okozati viszonyok tisztázatlanságából a kelet-közép-európai – és azon belül a magyar – fejlődésre nézve következő egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy milyen következményei vannak a politikai berendezkedés demokratizálásának a humántőke fejlődése nélkül. Mi történik, ha az 22

intézményfejlődés a nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai országok történelmi gyakorlatával ellentétben megelőzi a humántőke fejlődését? Ha a közhatalmat alkotmányos szabályoknak vetik alá, és létrejönnek a magántulajdon védelmének alkotmányos biztosítékai, de sem a bürokrácia, sem a lakosság nem interiorizálja a demokratikus szabályokat, és nem igazítja hozzájuk a viselkedését. Vagyis ha – az intézményi közgazdaságtan nyelvén fogalmazva – a formális intézményeket adoptálják, de a működésükhöz szükséges informális intézmények még sokáig nem stabilizálódnak a társadalomban (vö. North 1990). A formális intézményi fejlődés előmozdításának klasszikus módja a különféle reformok bevezetése, ami a közigazgatás fejlesztése terén az uniós standardok alkalmazását jelenti. A kelet-közép-európai kormányok a rendszerváltást követő évtizedekben számos közigazgatási reformot kezdeményeztek és folytattak le, döntően az uniós csatlakozást megelőzően. A csatlakozást követően ezek túlnyomórészt lelassultak, több esetben pedig vissza is fordultak. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy erre milyen kísérletek történtek a rendszerváltás utáni Magyarországon, és ezeket hogyan értékeli a szakirodalom. Ennek során először a közigazgatási reformfolyamat európai intézményi keretéül szolgáló Európai Közigazgatási Térséget és a működését meghatározó elveket mutatjuk be, majd röviden ismertetjük a közigazgatási teljesítmény mérésének módszertanát. Ezt követi a keletközép-európai uniós tagországok közigazgatási reformfolyamatának értékelése, ezen belül a magyar közigazgatási reformokról alkotott uniós kép bemutatása. Végül napjaink közigazgatási reformprogramjáról, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programról szólunk röviden.

3.2.) Az Európai Közigazgatási Térség Az uniós integrációs folyamat egyik legfontosabb, bár a közgazdasági irodalom által viszonylag kevéssé vizsgált eleme az Európai Közigazgatási Térség (European Administrative Space; EKT) létrehozása és fejlesztése volt, ami az uniós tagországok állami adminisztrációi által alkalmazott működési normák standardizálását és az állami adminisztrációk intézményes szerepének és helyzetének egységesítését tekintette céljának. Ezt a törekvést az magyarázza, hogy az EU nem rendelkezik saját, Brüsszelnek alárendelt közigazgatással az egyes tagországokban. Az uniós szintű döntéseket, politikákat és eljárásokat így csak a tagállami adminisztrációk tudják végrehajtani, amelyek működési hatékonysága és egymással való kooperációja így első rangú uniós érdek (Torma 2011). Ugyanakkor, mivel a nemzeti közigazgatások irányítása tagállami hatáskörbe tartozik, az unió elsősorban szemléletet és értékrendet kíván meghonosítani a tagállamokban: az EKT nem más, mint „egyfajta harmonizált értékszintézis”, az uniós jog alkalmazása révén az uniós intézményekben és a tagállami közigazgatásokban megvalósuló egységes európai közigazgatási normarend. Hogy ez valójában milyen mértékben és értelemben létezik, az vitatott a szakirodalom szerint. Közösen elfogadott, az uniós joganyagba, egyezményekbe és intézményi normákba beépített 23

előírások természetesen vannak, amelyek elvben számon is kérhetők az uniós jogérvényesítés folyamatában. Megsértésük jogilag szankcionálható, az ezért felelős uniós intézmény illetve tagállam pedig büntethető. A gyakorlatban azonban a nemzeti közigazgatások működési mechanizmusainak meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, amit az uniós intézmények kevéssé kérdőjeleznek meg. A tagállami közigazgatási mechanizmusok jelentős mértékben eltérnek egymástól, és az uniós adminisztráció és politikai vezetés ritkán vállal konfliktust emiatt a tagállamokkal.

3.2.1.) Az EKT elvi alapvetése és a csatlakozó kelet-közép-európai országoknak szánt ajánlások Az EU az OECD-vel közösen működtetett, párizsi székhelyű Sigma égisze alatt dolgozta ki az uniós közigazgatási normákhoz való csatlakozás normatív kereteit a kelet-közép-európai országok számára 1998-99-ben (Sigma 1998, 1999). (A Sigmát – Support for Improvement in Governance and Management in Central and Eastern European Countries – eredetileg az OECD alapította 1992-ben. Az EU 1999-ben vált a program résztvevőjévé.) Ezek Torma (2011) tanulmányát követve az alábbiakban foglalhatók össze: 1.) Az uniós és a tagállami közigazgatás integritásának kölcsönös elismerése. Mindkettő köteles tiszteletben tartani a másik szerepét és önállóságát, ugyanakkor azonban kötelesek egymással együttműködni is. 2.) A tagállami közigazgatások kötelesek végrehajtani az uniós szintű döntéseket. 3.) Az unió nem irányítja a tagállami közigazgatásokat, de befolyásolja azok működését. A tagállami közigazgatás „eredménykötelemben” van az unióval szemben: elvárás, hogy tevékenysége legyen kiszámítható, átlátható és demokratikus. A Sigma-dokumentumok külön szólnak az európai közigazgatási alapelvekről, amelyeket a közösségi jog érvényesülése érdekében a tagállami közigazgatásoknak kell érvényesíteniük. Ezek az Európai Bíróság által minden tagállami közigazgatás számára alkalmazni rendelt elvek a következőket foglalják magukban: a törvényesség elve, az arányosság elve, a jogbiztonság elve, a törvényes elvárások elve, a diszkrimináció tilalmának elve, a bírósági tárgyalás igénybevételének joga, a jogorvoslathoz való jog. Az uniós közigazgatási elveket az Európai Bizottság által 2001-ben kiadott „Az Európai kormányzásról” című Fehér Könyv fejlesztette tovább. E szerint a cél az, hogy az uniós közigazgatási intézmények – beleértve az uniós és a tagállami szintű közigazgatásokat is – „közelebb kerüljenek” az uniós polgárokhoz. Ezt a „jó kormányzás” „öt alapelvét” figyelembe véve kell elérni, amelyek a nyitottság, a részvétel, az elszámoltathatóság, a hatékonyság és a koherencia követelményeit foglalják magukban. 24

A nyitottság (openness) megközelíthetőséget és közérthetőséget jelent, ami a polgárokkal való hatékony kommunikációt feltételez. A részvétel (participation) megalapozottabb döntéshozatalt és nagyobb közbizalmat hivatott teremteni a közigazgatásban illetve a közigazgatás körül. Magában foglalja a polgárok és civil szervezetek véleményezési jogát. Az elszámoltathatóság (accountability) elve szerint a közigazgatásnak meg kell tudnia magyarázni, hogy mit miért tesz, és tetteiért vállalnia kell a felelősséget, beleértve az esetleges mulasztások következményeinek levonását is. A hatékonyság (effectiveness) elve három követelményt foglal magában: az időszerűség, az arányosság és a szubszidiaritás elvét. A koherencia (coherence) elve a többi uniós közigazgatási intézménnyel való együttműködés és összhang megteremtését követeli meg az intézményektől.

3.2.2.) A közigazgatási teljesítmény mérése A modern közigazgatás egyik legfontosabb alapelve a teljesítmény mérése. A teljesítmény-mérés sok más társadalmi területhez hasonlóan a közigazgatásban is számos módszertani kérdést vet fel, ez azonban nem ok arra, hogy lemondjunk róla. Mérés nélkül ugyanis nem vagy csak bizonytalanabb módon különíthetők el egymástól a jó és rossz, sikeres és sikertelen közigazgatási gyakorlatok, és nehezebb levonni a kudarcok tanulságait. Van Dooren és szerzőtársai (2010) különböző célokat és irányultságokat rendel a közigazgatási teljesítmény-mérés folyamataihoz, amelyeket az alábbi táblázat foglal össze: Alapkérdés

Kinek szól? Mire való? Példa

Tanulás Hogyan javítsuk a közpolitikákat és a közigazgatási vezetést? Befelé Változtatás (a jövőben) Stratégiai tervezés; Legjobb gyakorlatok; Kockázatelemzés; Folyamat-újratervezés

Ellenőrzés Elszámolás Hogyan ellenőrizzük a Hogyan folyamatokat? kommunikáljuk nyújtott teljesítményt? Befelé Kifelé Ellenőrzés (a jelenben) Túlélés (a múltban) Monitorozás és menedzsment pontozási rendszerek; Teljesítmény alapú fizetés; Teljesítmény alapú költségvetés

a

„Eredmény-táblák”; Állampolgári kódexek és éves beszámolók; Teljesítmény alapú szerződések

A teljesítménymérés folyamata öt fázisból áll: a mérési feladat kiválasztásából, az indikátor(ok) kiválasztásából, az adatok összegyűjtéséből, az elemzésből és a riport-írásból. Van Dooren és szerzőtársai (2010) ábráját (lásd 4. ábra) magyarra fordítva mindez így néz ki:

25

4. ábra: A teljesítménymérés folyamata

Minőségbiztosítás

A mérési feladat kiválasztása

Az indikátor(ok) kiválasztása Az adatok összegyűjtése Elemzés Riport-írás

Forrás: Arndt (2012) A közigazgatási teljesítmény mérésének egyik kulcsmozzanata az indikátorok kialakítása. Ezt a hétlépcsős módszer szerint a következőképp végezhetjük el: (1) Prioritások meghatározása; (2) Célmeghatározás; (3) Tevékenység-meghatározás; (4) Kimeneti indikátor meghatározása; (5) Eredmény-indikátor meghatározása; (6) Kívánatos hatás meghatározása; (7) Kvalitatív elemzési lehetőségek meghatározása. Arndt (2012) gondolatmenetét követve ezt az alábbi ábrával szemléltethetjük: Stratégiai célok

Prioritások meghatározása

Kimeneti indikátor meghatározása

Célmeghatározás

Tevékenységmeghatározás

Eredményindikátor meghatározása

Kívánatos hatás meghatározása

5. ábra: A közigazgatási teljesítmény mérését segítő indikátorok

26

Kvalitatív elemzési lehetőségek meghatározása

Ez az egyszerű séma persze rengeteg lehetséges módszertani buktatót hordoz magában. Ezek ismertetése szétfeszítené a jelen írás kereteit, három fontos tanulságra azonban felhívjuk a figyelmet Arndt (2012) nyomán: 1)

2) 3)

Fontos, hogy a vizsgálat során megértsük az adatok mögötti struktúrát, mivel egy bizonyos adatfelvételi eredmény a releváns tényezők egymástól nagyon elérő dinamikáinak eredményeként is előállhat. Egy átfogó értékelési rendszer különféle indikátorokat foglal magában, olyan módon, hogy mindegyikük egymástól eltérő, releváns információkat hordoz az értékelés számára. Az értékelés szerkezetének gyengeségeit és erősségeit figyelembe véve kell az eredményeket interpretálni. E nélkül az értékelés használhatatlan lesz a döntéshozók számára.

A közigazgatási teljesítmény méréséhez rendelkezésre álló módszertani eszközöket használatba vétele előtt érdemes azonban megvizsgálni, hogy hol tart a kelet-közép-európai EU-tagországok – és közöttük Magyarország – közigazgatási reformfolyamata és kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térséghez. Ezzel foglalkozik a következő rész.

3.3.) A kelet-közép-európai uniós tagországok közigazgatási reformjai A kelet-közép-európai országok uniós integrációjának meghatározó eleme volt a közigazgatási integráció és az ahhoz szükséges reform, aminek végrehajtása az uniós tagság feltétele volt. Az unió a tagság elnyerését megelőzően a Phare programon keresztül jelentős anyagi forrást biztosított a tagállami adminisztrációk képzésére és fejlesztésére, és erre a célra az uniós tagság elnyerését követően is biztosít forrásokat az Európai Szociális Alap (European Social Fund) keretei közt. A tagállami közigazgatások reformja változó mértékben és sikerrel történt meg a 2004-es és 2007-es csatlakozásokig. A csatlakozást követően, a kondicionalitás elmúltával, tipikusan lelassultak, időnként pedig kifejezetten visszafordultak a kelet-közép-európai közigazgatási reformok. Magyarország nemzetközi összevetésben a viszonylag jól teljesítő országok közé tartozott ebben a vonatkozásban a 2010-es évek végéig, noha a magyar közigazgatás reformja uniós szemszögből féloldalas maradt.

3.3.1.) Elemzési szempontok: működési aspektusok és intézményesülési szintek Egy nagyszabású kutatás a Sigma égisze alatt vizsgálta a kelet-közép-európai országok közigazgatási reformjainak alakulását az uniós csatlakozás után 2008-09-ig (Meyer-Sahling 2009). A kutatás egyfelől a tagállami közigazgatások működésének 11 aspektusát vizsgálja az uniós követelmények 27

szempontjából, másfelől három szinten elemzi a tagállami közigazgatás intézményesülését az uniós alapelvekhez való illeszkedés mértékét illetően. A 11 aspektus az alábbiakat foglalta magában: 1) Közigazgatási reformok, különös tekintettel a köztisztviselők és közalkalmazottak bevonására a reformfolyamat kialakításába; 2) A közigazgatás modern jogi alapjainak megteremtése, különös tekintettel a jogbiztonság, a jogi számonkérhetőség és kiszámíthatóság elveinek érvényesülésére a közigazgatás működése során; 3) A közigazgatás irányításának központi struktúrája és hatékony koordinációja annak érdekében, hogy a működésére vonatkozó elvek a közigazgatás egészében, koherens módon érvényesüljenek; 4) A nyílt versengés elvének érvényesítése a közigazgatási pozíciók betöltésekor a méltányos és hatékony rekrutáció érdekében; 5) A standardizált vizsgák és jelöltkiválasztás rendszerének alkalmazása a meritokratikus megfontolások, a méltányosság és a politikai semlegesség szempontjainak érvényesülése érdekében a közigazgatás működése során; 6) A közigazgatás professzionális, depolitizált vezetése; 7) A közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási viszonyainak stabilitása a politikai semlegesség érdekében; 8) A közigazgatásban dolgozók módszeres képzése a közigazgatás megfelelő kompetenciájának biztosítása érdekében; 9) A közigazgatásban dolgozók szisztematikus értékelése a hatékony és magas színvonalú munkavégzés ösztönzése érdekében; 10) A közigazgatásban dolgozók megfelelő színvonalú és átlátható bérezési rendszere a megfelelő erősségű ösztönzők és a méltányos, egyenlő bánásmód biztosítása érdekében; 11) A közigazgatásban dolgozók jogainak és kötelességeinek tisztázása, beleértve a politikai és üzleti jellegű jogokat és kötelezettségeket; etikai kódexek, vagyonnyilatkozatok és a belső ellenőrzés rendszere a közigazgatás átláthatósága és részrehajlás-mentessége érdekében. Az intézményesülés három szintje pedig az alábbi volt: 1) A közigazgatás működési szabályainak kompatibilitása az uniós közigazgatási elvekkel; 2) A közigazgatás irányításának gyakorlata és a közigazgatási jogszabályok alkalmazásának minősége; 3) A közigazgatásban dolgozók értékei és attitűdjei az uniós közigazgatási elvek vonatkozásában. A 11 kutatási aspektus a közigazgatási reform előrehaladását és fenntarthatóságát vizsgálta, a viszonyítási alapot pedig az uniós közigazgatási standardok – vagyis az EKT alapelvei – jelentették. Fontos megjegyezni, hogy ez a weberi típusú, kontinentális közigazgatási hagyományt jelenti, 28

amelyben az állami adminisztrációt magas fokú szakmai kompetencia, politikai függetlenség, valamint előre kiszámítható, személy-független előmeneteli és fizetési viszonyok jellemzik. Ezzel szemben az angolszász világban terjedő új közigazgatási gyakorlatot (new public management) az üzleti világból átemelt, a személyes erőfeszítéseket díjazó, a beosztottak és vezetők között erősebb függelmi viszonyokat, a díjazást és az előmenetelt illetően pedig nagyobb vezetői szabadságot lehetővé tevő gyakorlatok jellemzik. A három „intézményesülési szint” vizsgálata pedig arra szolgál, hogy kiderüljön: az egyes tagállami közigazgatások milyen mértékben és „mélységben” tették magukévá az uniós közigazgatási normákat: a tagállami szabályok formálisan megfelelnek-e az uniós standardoknak; a közigazgatási vezetői gyakorlatok és a vonatkozó jogszabályok alkalmazása megfelel-e ezeknek; a közigazgatásban dolgozók értékei, attitűdjei és munkavégzési normái összhangban vannak-e velük. Amíg a kutatási aspektusokat a vonatkozó joganyag és szakértő konzultációk révén vizsgálja az elemzés, addig az intézményesülés fokát a közigazgatásban dolgozók véleményének és attitűdjeinek – Csehország kivételével megvalósított – kérdőíves lekérdezésével. A tanulmány az így létrehozott adatbázis alapján az egyes aspektusok mentén és az egyes országok között is végezhetett összehasonlító elemzést.

3.4.) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program A Magyary Zoltán Program a 2010-ben hivatalba lépett kormány közigazgatás-fejlesztési programja. Lényegét tekintve egy hatékonyságelvű, centralizált közigazgatási modell mellett elkötelezett program, amely hangsúlyozza a humán erőforrások bővítése és képzése, a közigazgatási életpályamodell, valamint az átlátható közigazgatást jelentőségét. A programról adott – a 12.0-s programváltozat függelékében olvasható – OECD-értékelés szerint a program erőssége a feladatok kijelölése és a teljesítésükhöz szükséges szervezeti és jogi keretek meghatározása. (Itt kap szerepet az állam feladatait és szervezeti erőforrásait számba vevő állami feladata- és szervezetkataszter is.) Gyengeségként értékelhető ugyanakkor a közigazgatási teljesítmény mérését szolgáló indikátorok kidolgozatlansága, a több szálon futó, párhuzamosságokat is tartalmazó kormányzati stratégiaalkotási folyamat, valamint az állampolgári részvétel és a társadalmi nyitottság szerény súlya a közigazgatás-fejlesztési koncepcióban1. További kritikai pontként említhető a közigazgatás és a politikai vezetés közti viszony kérdésének kifejtetlensége. Egyfelől kézenfekvő, hogy a közigazgatás feladata a demokratikusan megválasztott politikai vezetés által számára kijelölt célok szolgálata. Másfelől azonban hiányzik a politikai és a

1

Lásd Magyary Program 12.0, 1. sz. melléklet, 69. oldal

29

politikailag semleges közigazgatási kompetenciák elhatárolása; a közigazgatásnak az EKT-ban megszokott és elengedhetetlennek tartott depolitizálására irányuló erőfeszítések megjelenése. A program szemlélete ebben az értelemben eltér az uniós közigazgatási normák weberi szemléletétől, és közelebb áll az angolszász új közigazgatási gyakorlathoz. Ezt erősíti a hatékonysági szempontok hangsúlyozása és a közigazgatás deregulációjának igénye is: a program külön fejezetet szentel a közigazgatási eljárások egyszerűsítésének, ami a programalkotók „Jó Állam” fogalmának meghatározó elemét képezi. A program ezzel összhangban pozitív fejleménynek tekinti az államigazgatás méretének csökkenését és a hatékonyságelvű, centralizált irányítási mechanizmusok erősítését. Ez, miközben javíthatja a közigazgatás elé állított feladatok teljesítését, gyengítheti az unióban ugyancsak fontos szempontnak tekintett állampolgári részvétel érvényesülését.

3.4.1.) A kormányzati stratégiai kataszter és a kormányzati stratégiai irányítási rendszer A Magyary Program egyik legfontosabb eleme a kormányzati stratégiai kataszter megalkotásának követelményként való megfogalmazása és a kormányzati stratégiai irányítási rendszer kialakítása. A közigazgatási reform stratégiai gondolkodásának kiindulópontját az állami feladat- és szervezetkataszter megalkotása jelenti, ami számba veszi az állami feladatokat és a végrehajtásukhoz rendelkezésre álló szervezeti erőforrásokat. Ezek rendszerezésére a kormányzati stratégiai kataszter keretében kerül sor, ami rendelkezik az intézményi stratégiai tervdokumentumok és a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumok összekapcsolásáról. A kétféle adattár összekapcsolása teszi lehetővé a célok, az intézkedések és eljárások, valamint az érintettek körének meghatározását az egyes közigazgatási/stratégiai irányítási beavatkozások során. A beavatkozásokhoz a célok szintjén felelősök és szervezetek, illetve indikátorok rendelhetők; az utóbbiak alakulásának nyomon követése a monitoring rendszerek feladata. Az intézkedésekhez végrehajtók, az eljárásokhoz pedig érintettek rendelődnek. A stratégiai beavatkozásokhoz jogszabályi és egyéb államigazgatási eszközök kapcsolódnak. A beavatkozásoknak összhangban

kell

állniuk

a

különféle

kormányzati

stratégiai

dokumentumokkal:

a

kormányprogrammal, az EU költségvetési programozási időszakához kapcsolódó dokumentumokkal, illetve stratégiai kapcsolatban kell állniuk a kormányzati munka horizontális szempontjaival, szervezeti céljaival és nemzetközi kapcsolatrendszerével. Ebben a kapcsolatrendszerben értelmeződik a kormányzati stratégiai irányítási rendszer működése, ami magában foglalja a különböző szintű stratégiai dokumentumok rendszerét. Ezek lehetnek stratégiai tervdokumentumok vagy megvalósítási dokumentumok. A stratégiai tervdokumentumok közé tartoznak a megalapozó, a koncepcionális, a stratégiai és az operatív tervdokumentumok. (Operatív tervdokumentum a miniszteri program, a szakpolitikai program, az intézkedési terv és az 30

intézményi munkaterv.) A megvalósítási dokumentumok közé tartoznak a nyomon követési beszámolók és az értékelési beszámolók. A Magyary Program nagy erénye, hogy részletes módszertani segédletet biztosít a különféle tervdokumentumok elkészítéséhez. Így a tervezők útmutatást kapnak az országelőrejelzés, a zöld könyv, a fehér könyv, a nemzeti középtávú stratégia, a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program, a miniszteri program és az intézményi munkaterv megalkotásához.

31

4.) Az önkormányzati fejlesztési kataszter keretrendszere A döntéstámogatási rendszerek utóbbi évtizedekben történt elterjedésével egyre inkább előtérbe került az a feltételrendszer, amely bármilyen gazdasági szereplő (vagy egyén), döntési alternatívák közül való racionális választásához minimálisan szükséges. A döntés-előkészítés ab ovo determinálja a későbbi döntéshozatali folyamat eredményét, vagyis közvetetten magát a döntési alternatívák közüli választást is. Habár lényegi különbségek vannak az egyének, vállalatok és az állam döntési problémáiban, a módszertan legtöbbször megegyezik. Éppen ezért fontosnak tartjuk tanulmányunk során ismertetni az általános döntés-előkészítési és döntéshozatali módszertani keretrendszert. Ezzel kívánjuk megalapozni az önkormányzati fejlesztési kataszter szükségességét, az adatok elérhetőségének és minőségének fontosságát, valamint bizonyítani kívánjuk, hogy a jó államnak elemi érdeke, hogy olyan adatok álljanak rendelkezésére, amelyek alapján racionális és közösségi jóléti szempontból optimális döntést tudjon hozni.

4.1.) A döntés-előkészítési folyamat Annak ellenére, hogy – mint azt később látni fogjuk – a döntés-előkészítés hatékonysága kardinális a későbbi eredmények szempontjából, viszonylag kevés szakirodalom lelhető fel a témában. SánthánéTóth [et al.] (2008)2 alapján felvázolható egy olyan döntés-előkészítési rendszer, amely általánosságban lefedi a tanulmány szempontjából fontos állami döntéshozatalt is. Az önkormányzati fejlesztési kataszter létrehozásának fő motivációja a Belügyminisztérium és közvetve más állami szervek döntési folyamatainak elősegítése, a megfelelő informáltság, strukturált adatok elérhetőségének biztosítása. Mivel a teljes döntés-előkészítési rendszer részletes definiálása nem tárgya a tanulmánynak, így csupán a fontosabb összefüggésekre korlátozzuk a folyamat bemutatását. Minden döntés-előkészítési folyamat a következő fő lépcsőket követi: 1. A probléma pontos lehatárolása, hangsúlyozottan ideértve a célkövetelmények, valamint a döntési korlátok definiálását; 2. A racionális és optimális döntések meghozatalához szükséges információs halmaz lehatárolása, beszerzése, transzformálása és felhasználása; 3. A döntési módszer definiálása, kidolgozása; 4. Döntés A fenti lista ugyan korántsem teljes, de minden döntési folyamatban explicite vagy implicite megtalálható. Fontos megjegyezni, hogy a rangsor szigorú hierarchiát is jelent; a sorrend 2

Sántáné Tóth Edit - Biró Miklós - Gábor András - Kő Andrea - Lovrics László [2008]: Döntéstámogató rendszerek. Panem Kiadó. Budapest.

32

megváltoztatása eleve aszimmetrikus információk beszerzésére és felhasználására irányul, így fennáll a veszélye, hogy a döntés legalább az egyik fő kritériumnak (racionalitás és jóléti szempontból optimális döntés) nem fog megfelelni. Jó példa lehet mikor az államapparátus már egy meglévő törvényjavaslathoz gyűjt megfelelő adatokat, hiszen azokat a javaslat megszületése előtt kellett volna tanulmányozni. További fontos tulajdonsága a fent vázolt döntés-előkészítési folyamatnak, hogy kizáró lépésekről van szó, vagyis ha legalább az egyik lépés nem kerül teljesítésre, úgy a végeredmény is jelentősen torzulhat. Ez a tulajdonság szinte magától értetődő; ha egy döntési probléma nincs megfelelően körülhatárolva, vagy nem a megfelelő módszer (kritérium3) alapján született meg a döntés, akkor annak eredménye is aggályos. Esetünkben külön figyelmet érdemel a szükséges információs halmaz lehatárolása és beszerzése, hiszen a nem megfelelő, vagy hiányos adatok alapján hozott döntés kellő bizonytalansággal meghozott döntést eredményezhet.

4.2.) A döntést megalapozó adathalmaz minőségi követelményeiről A döntés-előkészítési folyamat során a szükséges adatok halmazának meghatározása valamint azok beszerzése is külön figyelmet érdemel. Amennyiben a döntési probléma jól körül volt határolva, és a megfelelő információk lettek beszerezve, úgy a döntési hiba valószínűsége kisebb, mint egy rosszul definiált vagy helytelen információhalmaz alapján meghozott döntés esetén.

Az adatok tekintetében minőségi szempontból az alábbi problémák léphetnek fel4 (a példákat a tanulmány szempontjából releváns, ivóvíz, szennyvíz témakörből merítettük):  Az adatok nem a problémát írják le, vagyis nem relevánsak. o

Derogációs szempontból elsősorban az egészségügyi mérések adatai a relevánsak, valamint a célértékek elérésének műszaki, pénzügyi vonatkozásai, megfelelő területi bontásban. Az illetékes államigazgatási szervek birtokában lévő különböző adatbázisok leggyakrabban külön-külön csak az egyik követelménynek felelnek meg (például az EMIR

3

4

Döntési kritérium alatt azokat a korlátozó tényezőket értjük, amelyek a döntési lehetőségeket behatárolják (pontosabban az optimális vagy racionális döntés feltételeit). Jelen esetben például a derogációval érintett településeken történő fejlesztések célja lehet az előírt ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelés, de racionálisan indokolható a pénzügyi optimum korlát is (például nem az elérhető legjobb vízminőség előállítása annak magasabb költségvonzata miatt, hanem csak a határértékek betartása, alacsonyabb költségek mellett). Attól az egyébként gyakori hibától most eltekintünk, hogy a jelentő által feltöltött adatok adminisztrációs szempontból hibásak (pl.: elírás) vagy nem felelnek meg a valóságnak.

33

adatbázis elsősorban a pénzügyi adatokat tartalmazza, abból is az Európai Uniós támogatással kapcsolatos tételek szerepelnek benne), míg a műszaki, egészségügyi és egyéb szempontú lehatárolások más intézmények, más adatbázisaiban vannak. Így különkülön az adatbázisok gyakran nem relevánsak a teljes problémakör szempontjából. Amennyiben területi bontás nincs a kérdéses adatbázisban, abban az esetben az adattárház relevanciája még alacsonyabb.  Az adatok a probléma szempontjából relevánsak, de nem megbízhatóak. o

Mivel a különböző típusú (műszaki, pénzügyi, egészségügyi stb.) adatokat más-más intézmény gyűjti, így számos probléma előfordulhat, ami rontja az adathalmaz megbízhatóságát. Ilyen például, hogy az adatok nem a legaktuálisabb helyzetet mutatják, hanem egy jóval korábbi állapotot, ami az azóta eltelt idő alatt jelentősen megváltozhatott. Tipikusan ilyen a folyamatban lévő víziközmű beruházások állapotának figyelemmel kísérése. Míg az egyik, műszaki tartalmat érintő statisztikai jelentés negyedéves gyűjtésű, addig az NFÜ által gyűjtött pénzügyi teljesítési indikátorok akár a különböző projektek előrehaladásához kötődnek. Egy másik példa a TESZIR és TEIR adatbázisok által publikusan (és egyébként más közintézmények számra hasonló formában) elérhetővé tett adatok között több esetben akár több éves lemaradás is tapasztalható. Így ha egy adatbázisban szerepeltetjük ezeket az értékeket, akkor a megjelenített önkormányzati fejlesztés valós állapota meglehetősen bizonytalan lesz.

 Az adatok összességében megvannak, de különböző tárcák, intézmények gyűjtik őket és az adatbázisok közötti kapcsolat sem időben, sem intézményesen nem megoldott.  Az adatok hiányosak, a teljes problémakört nem fedik le. o

Szintén gyakran előfordul, hogy az adatbázis nem teljesen kitöltött, vagyis olyan tételek szerepelnek benne, amelyekre nincs minden mutatóból adat. Így a teljes problémakör értelemszerűen hiányos, és nem készíthető például egy országos kimutatás, ha bizonyos települések hiányoznak. Miután az államigazgatás célja a teljes lefedettség, ezért hiányos adatbázisok egyértelműen nem felelnek meg a döntéshozatalba való beépítés kritériumainak.

A fenti problémákat szándékosan nem rangsoroltuk, mert bár eltérő természetűek, mégis hasonló mértékben akadályozzák az államigazgatás mindennapi és hosszú távú munkáját. Egyértelmű, hogy ha bármelyik probléma fennáll, úgy nincs biztosítva, hogy az adatok alapján megszülető intézkedés racionális és társadalmi szempontból optimális lesz. Ráadásul a problémák megoldására tett kísérletek további akadályokba is ütközhetnek. Ha például nem relevánsak az adatok, akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy léteznek-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, akkor hozzáférhetőek-e a 34

döntéshozó számára. Ez a legnehezebben áthidalható probléma. Ezzel szemben a bizonytalansági kérdéskör az adatbázis elemeinek egyazon időintervallumba való beszorításával viszonylag könnyen orvosolható. Más kérdés a hiányos adatok imputálása. Ha a hiány véletlenszerű (vagy ritka), akkor léteznek becslési eljárás azok feltöltésére. Ugyanakkor szisztematikus hiányosságok esetén (például ha egy bizonyos településtípus esetén tapasztalható adathiány) a megoldás már egyedi vizsgálatot igényel.

4.3.) A nem megfelelő információk alapján hozott döntésekről Államigazgatási ügyekben a problémakör teljes lefedése nem lehetetlen vállalkozás, ugyanis az állam számára minden szükséges információ, még ha más-más forrásokon keresztül is, de rendelkezésre áll, így következtetéseit a teljes populációból vonhatja le. Mindez pedig a legjobb döntések meghozatalára ad lehetőséget5. A döntések „jósága” mérhető, az ilyenkor szokásos I. és II. fajú hibavalószínűségek becslésével. A következőkben röviden ismertetjük a hipotézisvizsgálatok esetén fellépő hibák valószínűségeinek típusait. Hipotézis vizsgálatot minden döntést igénylő kérdés esetén elvégezhetünk, az ilyenkor használatos tesztek a rendelkezésre álló adatok minőségétől függnek. Bármilyen döntés esetében két típusú hibával szembesülünk: 1) Elutasítjuk a null-hipotézist, mikor az igaz. 2) Elfogadjuk a null-hipotézist, mikor az hamis.

A statisztikai hipotézisek elfogadásának / elutasításának hibavalószínűség becslése számos módon történhet (Student-féle t-próba, F-próba, χ2-próba stb.), közös vonásuk, hogy a minta alapján vonnak le következtetéseket a teljes populációra nézve (amennyiben a próba erre irányul). A hipotézisvizsgálatok statisztikák (momentumok) megkeresésével kezdődnek, ezek a mutatószámok jellemzik majd az adott mintát (ilyen a várható érték [átlag], szórás, variancia, ferdeség, csúcsosság stb.). Belátható, hogy ha a minta nem írja le jól az adott populációt (mert hiányos vagy, mert nem megbízható), akkor megnő az első vagy második típusú hiba elkövetésének valószínűsége. A téves döntés elkövetési valószínűségének minimalizálására alakították ki a mintavételi eljárások módszertani keretrendszerét (véletlen, rendezett minták), aminek folyományaként belátható, hogy a „jó államnak” elemi érdeke, hogy jó adatok birtokában legyen, aminek alapján jó döntéseket tud hozni.

5

Pontosabban a teljes populáció alapján garantálható, hogy meghozható a racionális és optimális döntés.

35

Amennyiben a „jó állam” az önkormányzati fejlesztéseket kívánja nyomon követni annak érdekében, hogy pénzügyileg racionális és társadalmi jóléti szempontból optimális döntést tudjon hozni, úgy elengedhetetlen, hogy számára jó fejlesztési adatbázis (kataszter), mint döntéstámogatási rendszer álljon rendelkezésére.

5.) A fejlesztési kataszter kialakításának ex-ante követelményei Ebben a fejezetben azt tekintjük át, hogy milyen általános előzetes követelményei léteznek egy fejlesztési kataszter kialakításának. Az informatikai rendszert megalapozó tanulmány behatóan foglalkozott az adattárház megalkotásának technikai fejezeteivel, így ezeket most külön nem tárgyaljuk. A műszaki megvalósítás előtt érdemes azonban a tervezés korábbi fázisait is áttekinteni, mivel a Belügyminisztérium elsősorban nem technikai akadályokkal szembesül. A következőkben az úgynevezett TOGAF6 architektúra keretrendszert vesszük alapul, amely végigvezet a kataszter kialakításának folyamatán. Számunkra leginkább a keretrendszer megalkotásának kezdő lépései a relevánsak. Minden típusú döntéstámogató rendszer kialakítását csak az alábbi tényezők megléte esetén lehet elkezdeni:  Szervezeti támogatás: A rendszert később üzemeltető szervezet teljes körű szakmai támogatása szükséges a projekt megvalósítása során. Csak akkor lehet sikeres az architektúra kiépítése és üzemelése, ha az üzemeltető szervezet minden egysége elfogadja és támogatja. Az információáramlásból való kizárás, egyes egységek kivételezése valamint az információs inkonzisztencia aláássa mind a megvalósítást, mind a későbbi üzemeltetést.  A rendszert használók (stakeholderek) együttműködése: Annak érdekében, hogy a rendszert a lehető leghatékonyabb formában lehessen üzembe helyezni, az szükséges, hogy a majdani felhasználók (jelen esetben a Minisztérium különböző osztályai, valamint a tárcaközi együttműködésben érintettek, továbbá azok, akik a rendszerbe később adatokat töltenek fel vagy le) elfogadják a rendszer kialakításának szükségességét, egyetértsenek a céljával, valamint proaktívan részt vegyenek a megvalósításban. Ha a stakeholderek nem partnerei az együttműködésnek, úgy az adattárház még a projektgazda (ez esetben a BM ÖKI) számára is alacsony hatékonysággal fog működni.  Kontinuitás: Olyan adattárházat (katasztert) kell kialakítani, amely a lehető leginkábban ellenáll a változásoknak. Itt most elsősorban nem a műszaki meghibásodásokra kell gondolni, hanem arra, hogy a jogszabályi környezet megváltozása esetén is használható legyen a 6

The Open Group Architecture Framework (TOGAF). A TOGAF egy iparági konszenzusos alapon kialakított nyílt forráskódú architektúra módszertani keretrendszer, amely a tervezés legelejétől egészen az átadásig foglalja magába egy informatikai alapokon működő rendszer kialakításának folyamatát.

36

rendszer, azaz törekedni kell arra, hogy a rendszer a lehető legrugalmasabb legyen. Képesnek kell lennie például arra, hogy 2014-től biztosan változások lesznek például az önkormányzati, valamint az Európai Uniós támogatási rendszerben, és ezeket a változásokat befogadja, valamint kezelni is tudja anélkül, hogy az adatszolgáltatást megszakadna, vagy költséges átalakításokra kellene sort keríteni.  Átfedés mentesség: Még a tervezés időszakában tisztázni szükséges, hogy milyen más hasonló céllal működő, részben vagy teljes egészében átfedő alkalmazások működnek, akár szervezetben magában, akár más kapcsolódó intézményeknél. Az adatok duplikálása hiábavaló költségeket szül, továbbá a már meglévő alkalmazások egyesítése gyakran hatékonyabb, mint kettő vagy több adattárház párhuzamos futtatása. Esetünkben tehát meg szükséges vizsgálni, hogy milyen más, hasonló céllal működő adatbázisok léteznek a közigazgatásban, és azokat hogyan lehetne az önkormányzati fejlesztési kataszterbe integrálni (ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az integrálandó adatbázis a működési helyén megszűnik).  Jogi környezet tisztázása: Minden adattárház, de különösen a kormányzati szervek tulajdonában lévők kialakításakor tisztázni szükséges, hogy a felhasználók milyen jogkörrel rendelkeznek majd, milyen mértékben lesz nyilvános az adatbázis és milyen csatornákon keresztül férnek hozzá azok az illetékes szervek, amelyek nem vettek részt az adatbázis kialakításában és mindennapi használatában, ám munkájukhoz szükséges a kataszter.  A kataszterben szereplő adatok minőségi követelményei: Az adatoknak relevánsaknak, megbízhatónak és teljesnek kell lenniük, ezen kívül a lehető legfrissebb adatbázisnak kell a felhasználók rendelkezésére állni (lásd. a kataszter szükségességének megalapozásáról szóló fejezetet).  Az adatok megosztásának lehetősége: Ahogy arról már fentebb is szóltunk az adattárház akkor működik a leghatékonyabban, ha az összes releváns felhasználó hozzáfér. Ezen kívül nem csak a közvetlen felhasználóknak, hanem a közvetett (nem mindennapos használó) intézek esetében is biztosítani kell, hogy a racionálisan várható feladatoknak a kataszteri rendszer eleget tudjon tenni, azaz hatékonyan támogassa a döntéshozatalt, releváns módon tájékoztasson és rugalmasan reagáljon a változtatásokra. Például egy Belügyminisztérium által működtetett önkormányzati fejlesztési kataszter adataira szüksége lehet más tárcáknak is, ezért olyan adatokat is tárolni szükséges, amiket a Belügyminisztérium közvetlenül nem használ fel, de más közintézmények számára hasznos lehet. A felületet is úgy kell kialakítani, hogy egy magát nem kiismerő felhasználó is egyszerűen használni tudja.  Adatdefiníciók: A fenti pont közvetlen következménye, hogy az adatok kódolása közben törekedni kell a lehető legnagyobb lefedettségre, azaz a kódokat a legtöbb felhasználónak

37

tudnia kell értelmezni (például minden településnek létezik KSH kódja, ezért célszerű ezt használni, és nem belügyminisztériumi kódolást írni a településeknek.

38

6.) Az önkormányzati projektek, fejlesztések nyilvántartása, nyomon követése, működése A jelen kataszter szempontjából elsősorban a reáljellegű, beruházás formáját öltő fejlesztések vesszük figyelembe. Az önkormányzati fejlesztéseknek többféle csoportját különböztethetjük meg. Ennek megfelelően a fejlesztés lehet 1) közvetlenül az önkormányzat által végrehajtott fejlesztés. Ilyenkor is két csoportról beszélhetünk: a) pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés b) az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló fejlesztés. Ez utóbbi napjainkban kisebb jelentőségű: az önkormányzatok által leginkább igénybe vett/megcélzott pályázatok támogatási intenzitása 70-95% között mozognak.

2) A települési önkormányzatok társulásai által megvalósított fejlesztés. Ilyen esetekben általában a társulás több önkormányzatból egy konkrét projekt megvalósítása érdekében áll össze. Többnyire pályázati források közös felhasználására vagy valamilyen közfeladat ellátására jönnek létre (pl. víziközmű társulatok). Ezek a társulások önálló jogi személyként működnek, székhelyük a résztvevő önkormányzatok valamelyikének székhelye. Önálló gazdálkodó szervezetek, amelyekre a speciális ágazati jogszabályok éppúgy vonatkoznak, mint a gazdasági társaságokra vonatkozó „általános” kötelmek. Közös bennük, hogy önkormányzati feladatok ellátását, célok megvalósítását szolgálják, biztosítják. A pályázati források igénybevételére azért van szükség, mert a társulás célját, feladatát olyan feladat ellátása, fejlesztés megvalósítása adja, amihez önállóan nem rendelkeznek elegendő forrásokkal az érintett települések.

3) Önkormányzati cégek fejlesztései. Különböző közfeladatok, közüzemi szolgáltatások ellátására az önkormányzat saját tulajdonában álló céget hozhat létre, és a továbbiakban ez az – önálló jogi személyként – tevékenykedő cég keretében valósulnak meg a kapcsolódó fejlesztések. Ebben a csoportba jellemzően az önkormányzati tulajdonú közmű üzemeltető gazdasági társaságok tartoznak. Jelen kormányzati ciklus előtt, csak a többségi önkormányzati tulajdon volt az elvárás, mára ez a teljes és kizárólagos önkormányzati tulajdont jelenti, különösen a vizes közművek tekintetében.7 Ezek a cégek méretük és tőkeerejük függvényében saját fejlesztéseket is végezhetnek, de nem csak kizárólagossággal, hiszen a közmű - és egyben cégtulajdonos önkormányzat is végezhet fejlesztést az adott 7

Egyes hulladékgazdálkodási feladatoknál még lehet jelen magántőke is.

39

közműven. Viszont minden esetben az adott cég lesz az elkészült fejlesztés üzemeltetője, mert mára ennek a feladatnak is speciális előírásai vannak. Ezen túl rögzített az üzemeltethető minimális „üzemméret” is, amely gyakorlatilag ismét a térségi, regionális működtetést várja el. Viszont ez nem kötődik sem a közigazgatási egységet jelentő megyei határokhoz, sem a statisztikai/fejlesztési régiók lehatárolásához. Kezdetben még az ellátási területeknek sem kellett érintkeznie, de ez az engedélyeztetés során már elvárássá vált. Az egyes cégek által végrehajtható fejlesztések, jellemzően pályázat nélkül megvalósítottak, mert a pályázatok kiírásaiban szűkítésre kerültek a pályázni jogosult szervek köre. Így például egy konkrét fővárosi fejlesztésnél már – hulladékgazdálkodás – nem a Fővárosi KözterületFenntartó Zrt. (FKF Zrt.) pályázik, hanem a főváros, de a fejlesztéshez szükséges saját erőt, a cég biztosítja az önkormányzatnak. Természetesen ezek a cégek – tulajdonosi szerkezetüktől független

-

önállóságuk

révén,

saját

jelentési,

adatszolgáltatási

kötelezettséggel

rendelkeznek. Bizonyos közszolgáltatások ellátása esetében törvény előírja a kötelező gazdasági társasági vagy társulási forma meglétét. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (8) bekezdése: „Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.”) Ennek megfelelően a fejlesztésekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség is különbözőképpen alakul8. 1) a közvetlenül az önkormányzatok által megvalósuló a) pályázati

fejlesztések

esetében,

ahol

az

önkormányzat

a

támogatás

9

kedvezményezettje, az önkormányzat maga jelent . Tekintve, hogy jelenleg döntően uniós pályázatokról van szó, az önkormányzat az EMIR segítségével a KSZ-eken keresztül tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A KEOP-os projektek esetében a KEOP IH KSZ-e (jelenleg a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.) felé jelent a projekt előrehaladásáról. Ezek az adatok a projektekkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Ha a

8

9

Ebben a vonatkozásban is érdemes megjegyezni, hogy a kataszter számára fontos adatokat az önkormányzatok különféle fórumok felé kötelezően szolgáltatják. Ezért érdemes lenne, hogy a fejlesztési kataszterben megjelenő adatokat ne közvetlenül az érintett önkormányzatoktól – jelentéstételi kötelezettség alapján – nyerje a rendszer, hiszen az önkormányzatokon ilyen tekintetben is jelentős az adminisztratív teher. Ez település méret/fejlettség függő, mert kisebb önkormányzatok esetén van külön külsős projekt menedzsment csapat, akik bonyolítják a jelentéseket, és jelentenek az önkormányzat nevében.

40

kedvezményezett önkormányzat a fejlesztéshez BM önerőt is kapott, akkor a ennek felhasználásról a BM felé is jelentési kötelezettséggel tartozik. b) A beruházással kapcsolatos információk azonban megjelennek az önkormányzat éves jelentéseiben is, amelynek keretében az OSAP 1890 adatlapon az önkormányzat éves gazdálkodási tevékenységéről szolgáltat információt a KSH felé. (288/2009. (XII.15.) Korm. rendelet), illetve az OSAP 2237-es adatlapon, ahol a negyedéves beruházás-statisztikai jelentés keretében jelent az önkormányzat a teljesített beruházásokról. Amennyiben a fejlesztés eredményeképpen változás történik az önkormányzat ingatlanvagyonában, úgy a fejlesztéssel kapcsolatos változás az OSAP 1616-os adatlapon is rögzítésre kerül (vagyonaktiválás helyrajzi szám alapján történik). A fejlesztés pénzügyi vonzatai megjelennek a MÁK felé történő adatszolgáltatásban (OSAP 2042), illetve az önkormányzat mérlegében is (OSAP 2041). Mivel a beruházás jellegű fejlesztések többsége10 építési engedély köteles (minden építéshatósági eljárás az ÉTDR rendszeren keresztüli rögzítéssel indul, folytatódik és zárul le; kötelező az elektronikus építési napló, Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY)), valamint a fejlesztés rögzítésre kerül az OSAP 1081-es adatlapon is. Itt is igaz, hogy az adott település mérete, anyagi helyzete határozza meg, hogy minden engedélyköteles fejlesztéshez kapcsolódik-e pályázat, vagy azok is fedezhetőek önerőből. Viszont szegényebb települések esetén már a felújításokhoz is csak pályázati pénzek megléte esetén kezdenek hozzá. Mind a pályázattal kiegészített, mind a pályázat nélküli fejlesztések adatai megjelennek az önkormányzati jelentésekben. Jellemzően az önkormányzati beruházások valamely önkormányzati meglévő vagyonelemhez, vagy ellátott feladathoz kapcsolódnak, minden esetben van kihatása az önkormányzat kataszterére. Ebből kivételt csak a szervezetfejlesztési pályázatok képeznek. Az OSAP 1576-os adatlapon az önkormányzat a felügyeletük alá tartozó fekvő- és járóbeteg

szakellátást,

valamint

az

alapellátást

végző

egészségügyi

intézményekben megvalósult, az önkormányzat végzett beruházási és felújítási kiadásokról jelent.

10

Érdemes megjegyezni, hogy nem minden fejlesztési pályázathoz kell építési engedély. Például az egyes közintézmények akadálymentesítési munkái sem jelentenek automatikusan előzetes hatósági engedélyt. De nem ezek a jellemzőek. Például vannak olyan épület felújítási pályázat – energetikai – amely növeli az adott épület értékét, de nem igényel hatósági engedélyt, az elvégzendő – pld. szigetelési – munka okán. Az utaknál hasonló a helyzet, mert a karbantartási, útfelújítási feladatok nem engedélykötelesek, viszont az új utak létesítése, meglévőek szilárd burkolattal való ellátása minden esetben engedélyt igényelnek.

41

Útfejlesztések esetében az önkormányzat az OSAP 2222 adatlapon jelent. A helyi önkormányzati utakkal kapcsolatos bruttó ráfordításokról az OSAP 1390-es adatlapon történik jelentés. Azonban, ha a fejlesztés teljes egészében saját forrásból történik, akkor csak aktivált beruházás formájában jelenik meg a MÁK felé, illetve az 1890-es adatlapon. Burkolt út esetében mindenképpen építési engedély szükséges, így az önkormányzatnak az OSAP 1081-es adatlapot is ki kell töltenie.

2)

A települési önkormányzatok társulásai által megvalósított fejlesztések (2011. évi CCIX. törvény 6.§) esetében a jelentési kötelezettség a társulást terheli. Társulás különböző céllal jöhet létre. Így például egy ivóvíz-fejlesztési projektről a társulásban érintett önkormányzatok nem jelentenek, csak a társulás. Azaz az ő költségvetésükben a társulás kiadásai nem jelennek meg. Kivételt képez az a helyzet, amikor a projekt megvalósításához BM önerőt kap a társulás, ekkor a társulás székhelyén működő önkormányzat jelent a BM felé az önerő felhasználásáról. És ez csak ennek az önkormányzatnak az 1) pont alatt felsorolt jelentéseiben jelenik majd meg, a többi érintett önkormányzatnál nem. A társulás jelent a KEOP IH-nak, illetve a KSZ-nek a TSZ alapján előírt jelentések formájában (pl. PEJ). A társulás tölti ki az OSAP 1890-es adatalapot, illetve tesz eleget az 1) pontban felsorolt egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Az önkormányzatok jelentési kötelmei csak akkor szűnnek meg a társulási fejlesztéseknél, ha azokhoz nem kell konkrét önkormányzati önerőt biztosítani. Korábban léteztek olyan társulási, vagy önkormányzati fejlesztések is, amelyekhez nem volt automatikus a BM önerő alap, illetve az nem fedezte teljesen az önkormányzati önerő mértékét. Ilyen projektek még lehetnek elszámolás, esetleg még fejlesztés alatt is. Ráadásul az önerő pályázatok függenek a pályázó országunkon – fejlettségi régió, hátrányos térség – belüli elhelyezkedésétől, és természetesen a fejlesztési cél kormányzati, nemzeti fejlesztési tervbéli prioritási besorolásán is. De mára az vált általánossá, hogy az eddig elmaradt – jellemzően vizes, vagy hulladékos – pályázatoknál, szinte automatikussá válik a BM önerő igénylés.

3) Önkormányzati vállalatok, közszolgáltatók, társulatok által megvalósított fejlesztések esetében a jelentést az adott intézmény, jogi személy végzi. Az önkormányzati gazdasági társaságok teljes szakmai önállósággal, és egyben szakmai felelősséggel is látják el az üzemeltetési, karbantartási és a szükséges felújítási feladatokat. A legutóbbi jogszabályok szerint, már 10 éves gördülő tervezésben kell meghatározni a fenti feladatok műszaki, gazdasági vonzatait. Minden eddigi, és most alakult/átalakult cég esetében újra kell kérni a

42

szakmai akkreditációt, a működési engedélyt, és egyben az üzemeltetési engedélyeket is. Mára folyamatos és részletezett jelentési kötelezettségeik vannak a szolgáltatóknak. Így pl. a kifejezetten a vizes fejlesztések esetében, vannak a hatályos törvényekkel (2011. évi CCIX. törvény 6.§, 15.§) jól lehatárolt üzemeltetők (kizárólag vízművet üzemeltető, kizárólag csatornaművet üzemeltető, illetve víz- és csatornaművet üzemeltetők), akiknek szintén vannak adatszolgáltatási kötelezettségeik. Ők az 1) pontban felsorolt adatszolgáltatási kötelezettségek mellett az OSAP 106211 adatlapon is jelentenek tevékenységük eredményeiről, illetve az OSAP 1376 adatlapon a NeKI12 területi kirendeltségei részére jelentenek a közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatairól, illetve a BOI5 mérési eredményekre és a szennyvíz mennyiségi és minőségi adatokra vonatkozó évenkénti adatgyűjtések kapcsán. A rendszer továbbfejlesztését jelenti a víziközmű-online adatfeldolgozó rendszer, amely a Települési Szennyvíz Információs Rendszerrel

(TESZIR)-WEB

modul

továbbfejlesztéseként

a

Vidékfejlesztési

Minisztérium Víziközmű Főosztályának megbízásából készült. A rendszer fejlesztésének irányítója, az üzemeltetés koordinálója a Nemzeti Környezetügyi Intézet, amely gondoskodik a vízközmű szakterületet érintő, különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban szereplő adatgyűjtések végrehajtásáról és más adatgyűjtésekkel való összehangolásáról. Koordinálja a TESZIR-rel kapcsolatosan a vízügyi igazgatóságok kötelezettségébe tartozó adatkarbantartási feladatokat, elkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatát tartalmazó kormányrendeletet megalapozó szakmai anyagot, valamint üzemelteti és fejleszti a

víziközmű-online

adatszolgáltató

és

információs

rendszert.

A

víziközmű-online

adatfeldolgozó rendszer célja az, hogy a jelenlegi OSAP 1376 statisztikai adatszolgáltatást kiváltva, egy korszerűbb, webes felületű lehetőséget biztosítson a víziközmű üzemeltetők, területi igazgatóságok és felügyelőségek részére a vízmű- és szennyvízrendszer létesítmények alapadatainak éves közlésére az országos rendszerbe. A vízminőséggel kapcsolatos településszintű adatok az Országos Környezetegészségügyi Intézet

honlapján

is

megtalálhatók

(http://oki.wesper.hu/).

A

szennyvízelvezetési

agglomeráció területén megvalósuló beruházási ráfordításokról a K001 OSAP adatlapon

11

12

Az adatszolgáltatók körébe tartoznak a lakosság részére ivóvízellátást, vagy szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást végző:  regionális vízművek,  önkormányzati víz- és csatornamű-vállalatok, gazdasági társaságok,  önállóan működő vízmű- és csatornamű-vállalatok, gazdasági társaságok,  város- és községgazdálkodási vállalatok, gazdasági társaságok is, ha azok önálló víz- és csatornaművel rendelkeznek,  egyéb vállalkozások, intézmények és szervezetek. Nemzeti Környezetügyi Intézet (www.neki.gov.hu)

43

jelentenek a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti, szennyvíz-elvezetési agglomerációs központ jegyzői. Az OSAP 1061-es adatlapon a települési hulladékgazdálkodással megbízott szervezetek jelentenek. Érdemes megjegyezni, hogy a szolgáltató csak saját adatait jelenti, de azt nem kell összevetnie az ország által az Európai Unió felé vállalt kötelezettséggel. Az önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi szolgáltatók az OSAP 1576-os adatlapon jelentenek beruházási tevékenységükről, fejlesztéseikről. Az OSAP 1630 az épületkataszter jelentés ezekről a szolgáltatókról (az épület, a telephely és az intézet fő adatait tartalmazva). Az OSAP 1631 adatlap pedig az egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézményekre vonatkozó energiakataszter: amely (1) az éves energiafelhasználás adatait, (2) a telephelyek fő adatait és általános energetikai jellemzőit, (3) a telephelyek hőenergia ellátó rendszereire vonatkozó adatokat (4) a telephelyek villamos-, gáz-, olaj ellátó rendszerére vonatkozó adatokat, (5) a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó adatokat, (6) illetve a klímaberendezések a betegellátás területén, beépített berendezések jellemzőit, teljesítmény és energiafelhasználási adatokat tartalmazza.

6.1.) A fejlesztési igények nyilvántartásának rendszere A

településfejlesztési

koncepcióról,

az

integrált

településfejlesztési

stratégiáról

és

a

településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján a települések által készített hosszútávú településfejlesztési koncepció és középtávú településfejlesztési program (az ún. integrált településfejlesztési stratégia)ák keretében az önkormányzatok vagy saját hatáskörükben, vagy más önkormányzatokkal közös tervezésben alakítják ki középtávú fejlesztési koncepciójukat, amelyeket legalább négyévente felül kell vizsgálniuk. A TeIR informatikai portálon kialakított és nyilvánosan lekérhető adatbázis (https://www.teir.hu/ivs/) segítségével, amelyen keresztül elérhetőek a 314/2012. Korm. rendelet alapján elkészített integrált város- (illetve település-) fejlesztési stratégiák, jelenleg csak a nagyobb városok, megyeközpontok korábbi integrált településfejlesztési stratégiái találhatók, de a későbbiekben vélhetően minden településé felkerül. A TeIR Országos Rendezési Tervkatasztere segítségével (https://www.teir.hu/rqdist/) a települések részletes fejlesztési tervei lekérhetők, de az adatbázis frissítések nem túl gyakoriak. 2012 óta a megyei önkormányzatok a megyei fejlesztési koncepció kidolgozásához kérnek adatokat az önkormányzatoktól. Ez jelenleg inkább egy kívánságlista arról, hogy milyen fejlesztési elképzeléseik vannak, az adatszolgáltatás önkéntes, s a megyének sincsen kötelezettsége az elképzelések figyelembevételére. 44

Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó kormányhivatalok decentralizált, és néha dekoncentrált szerveknek is nevezett közigazgatási szervezetek csak 2009-2010-től ellenőrzik ténylegesen a rendezési eszközökkel kapcsolatos testületi döntéseket. Korábban csak a főépítészi hivatalok/szervek láttak el, kifejezetten ágazati jogi ellenőrzési, irányítási jogkört ezen eszközökkel kapcsolatos előkészítési, és elfogadási folyamatoknál. Mára ez úgy változott, hogy a Kormányhivatal, és a megyei főépítész, valamint az országos főépítészi hivatal is „serénykedik” ezen a területen. Mostanra már jellemző, hogy nem maradhat fenn ellentmondás, eltérés az adott megyei, és vonatkozó országos tervek között. De ez csak az újonnan készített, felülvizsgálatra kerülő terveknél teljesül, mert az ezen kívüli tervi rendelkezésekben még lehetnek/vannak ellentétek. A települési tervezési folyamatok jellemzően egyes létesítményekre fókuszálnak, míg a rendezési tervek pedig kifejezetten csak a „fizikális hely, fejlesztési építésjogi környezet” megteremtésére irányulnak. Ezek megléte nagyon sok esetben nem jelenti az adott fejlesztési cél tényleges megvalósítását, hiszen annak meg elsősorban anyagi jellegű korlátai vannak. Tehát amíg a rendezési tervek tartalma ismert, az adott településsel határos településeken, megyei és országos tervekben, addig az érintett település tényleges beruházási terveit, megvalósuló fejlesztéseit sem a megye, sem a szomszédos települések sem ismerik közvetlenül. Ezek kifejezetten csak az adott település költségvetésében jelennek meg. Igaz ezekre a fentiekben kifejtett jelentések alapján van rátekintés, de más szinten. A megyei fejlesztési adatokhoz az egyes települések nem egységes mélységben adnak meg adatokat. Így például a kisebb települések nem konkrét, műszaki pénzügyi adatokkal részletezett célokat adtak meg, hanem inkább általános feladat/cél meghatározásokat. Olyan esetekben, amikor a megyei szintű fejlesztési elképzelésekben egy-egy település konkrétan érintett, olyankor a település fejlesztési igényeivel kapcsolatos adatkérés is konkrétabb formákat ölt. A helyzet javítása érdekében pl. Pest Megye Önkormányzata elkezdte összegyűjteni13 a települések előkészített fejlesztési elképzeléseit és terveit. A jelenlegi felmérés előzetes projektgyűjtésnek minősül. A projektekről összegyűjtött információk felhasználásra kerülhetnek a megyei és az országos tervezési dokumentumok elkészítéséhez, egyben a szakpolitikai módszertan alapján elkészülő jövőbeni projektlista megalapozását is szolgálják. Az uniós és hazai jogszabályok elfogadását követően kialakuló forráselosztás és a támogatási lehetőségek ismeretében kerül majd sor a végleges projektlista meghatározására. A projektek listája a későbbiekben tovább bővíthető lesz. A projektek összegyűjtéséhez a megyei önkormányzat webes felületet hozott létre, amelyen keresztül várja a település- és térségfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket. A tervek szerint a jövőben megváltozik a támogatási rendszer működése. Ahol az lehetséges, a pályázati úton történő forráselosztás helyett előtérbe kerül a programalapú finanszírozás, ezért elkerülhetetlen a munka megkezdése annak érdekében, hogy a települések tervei valóban támogathatóak legyenek 2014 és 2020 között. 13

Lásd: http://www.pestmegye.hu

45

Az is tény, hogy a megyei fejlesztési tervek „megjelenése”, az azzal történő koherencia megteremtésére tesz/tesznek lépéseket a megyék is, de az nincs szabályozva, szankcionálva, hogy mi van, mi lesz azon településekkel, akik bármilyen ok miatt is elmaradtak az együttműködéssel. A következő két ábra a tervezett fejlesztési kataszter sematikus felépítését mutatja. A 6. ábrán egy összefoglaló képet láthatunk, amely adatgazda-adatbázis-adattábla szinten mutatja meg a kapcsolódási pontokat. Két szintet különböztethetünk meg: a felső szinten a települési adatbázist és a két adatforrást láthatjuk. Ezeket az adatokat nem szükséges az önkormányzatoktól begyűjteni, mivel nyilvánosan rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ezeket kell legelőször feltölteni az adatbázisba, azért hogy a későbbi adatokat már hozzá lehessen rendelni a településekhez. Ezért a települési adatbázishoz való kapcsolódási pontokat folytonos nyíllal jelöltük. Az alsó szinten a külső adatforrásból, feltöltés vagy más intézménytől átvétel útján nyert adatforrásokat és adatbázisokat láthatjuk. Ezek szaggatott vonallal csatlakoznak a középen lévő kataszteri vázhoz.

46

Ábra 6: A fejlesztési kataszter sematikus, felhasználói szempontú adatáramlási rajza

Megjegyzés: a szaggatott vonalak a derogációs és fejlesztési szempontból releváns specifikus (csak az adott településre, agglomerációra vonatkozó) adatok áramlását jelölik, míg a teli vonalak a nem specifikus (minden településre, agglomerációra vonatkoztatható) települési alapadok irányát mutatják. Például: minden településen létezik viziközmű (teli vonal), ám nem minden település érintett derogációval (szaggatott vonal).

A 7. ábrán az adattáblák adatforrásait, illetve adatgazdáit láthatjuk adattábla szinten. Jól látható, hogy milyen szerteágazó az önkormányzatok, a társulások és a közművállalatok jelentési kötelezettségének hálózata. Az is látható, hogy az önkormányzatnál mind a társulás, mind a közműcég adatainak jó része összefut, így fennáll annak a veszélye, hogy számos duplikáció előfordul a rendszerben. 47

Ábra 7: A települési önkormányzatok fejlesztéseikkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének jellemzői – az önkormányzati projektek szervezetek általi nyilvántartása

Megjegyzés: A teli vonal az jelentések adatáramlási irányát mutatja. A szaggatott vonal a rendeleti úton szabályozott adatáramlást reprezentálja (a közművállalat a települési önkormányzat vagy a társulás tulajdonában van, így az adatok egy része a tulajdonosnál is megtalálható)

48

Az 1. táblázat keretében kigyűjtöttük azokat az adatforrásokat, amelyek segítségével az önkormányzati fejlesztések adatait nyomon lehet követni. A táblázat jól mutatja, hogy egyrészt elég széleskörű az adatszolgáltatási kötelezettség, másrészt a fejlesztésekkel kapcsolatos legfontosabb adatok mind megvannak, inkább a különböző adatbázisok összekapcsolhatósága jelent problémát. Ennek megoldása intézményi, jogszabályi módosításokat igényel.

Táblázat 1: Az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos adatokat tartalmazó adatlapok listája Adatkezelő intézmény

KSH

Adatlap neve

Fejlesztés jellege

OSAP 1890

a teljes önkormányzati beruházási adatok szakágazatonként összevontan

OSAP 1616

a fejlesztés eredményeképpen változás az önkormányzat ingatlanvagyonában

OSAP 2237

Új tárgyi eszközök beszerzése,saját vállalkozásban való létesítése, a meglevő eszközök bővítése és felújítása (a karbantartási munkák nélkül)

OSAP 1061

OSAP 1062

Települési hulladékgazdálkodás (hulladékgyűjtés, hasznosítás, hulladéklerakók adatai) Települési vízellátás, szennyvízelve-

Jogszabályi háttér 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1392/2007/EK Rendelet 1893/2006/EK Rendelet 2223/96/EK Rendelet 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 2150/2002/EK Rendelet 288/2009. (XII. 15.) Korm.

49

Adatszolgáltató

Beérkezési határidő

Éves gazdaságstatisztikai jelentés, költségvetési, társadalombiztosítási és nonprofit szervezetek

A tárgyévet követő március 31.

helyi önkormányzatok (Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról)

A tárgyévet követő március 20.

A megfigyelésbe bevont költségvetési, társadalombiztosítási, non profit és gazdasági szervezetek (Negyedéves beruházásstatisztikai jelentés)

A tárgynegyedévet követő hó 20.

köztisztasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek (Települési hulladékgazdálkodás)

A tárgyévet követő február 25.

a lakosság részére vízellátást vagy szennyvízelvezetést

A tárgyévet követő év március 24.

Adatkezelő intézmény

Adatlap neve

Fejlesztés jellege zetés, szennyvíztisztítás adati, kapacitásadatok, beruházási adatok, beruházások forrásainak feltűntetésével

OSAP K001

MÁK

NFM

Jelentés a szennyvíz-elvezetési agglomeráció területén megvalósuló szennyvíz-beruházási ráfordításokról

Jogszabályi háttér rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 75/440/EGK, 91/271/EGK, 2000/60/EK irányelvek, 93/481/EGK határozata

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 93/481/EGK (1993. július 28.) határozata

Adatszolgáltató és szennyvíztisztítást nyújtó regionális vízművek, az önkormányzati víz- és csatornaművállalatok, az önálló víz- és csatornaművel rendelkező városés községgazdálkodási, valamint egyéb vállalkozások, intézmények, szervezetek a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti, szennyvízelvezetési agglomerációs központ jegyzői Helyi önkormányzatok féléves és éves beszámolója Központi költségvetési szervek és helyi önkormányzatok költségvetése

OSAP 2041

2223/96/EK

OSAP 2042

1221/2002/EK 264/2000/EK Rendelet

OSAP 2222

Hossz és költségadatok önkormányzati útfejlesztésekre vonatkozóan

A Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről

Települési önkormányzat. Önkormányzati utak ráfordítás és hossz adatai.

OSAP 1390

Helyi közutakra vonatkozó adatok és beruházási ráfordítások

1108/70/EGK Rendelet

Települési önkormányzat. (A helyi közutak adatai)

50

Beérkezési határidő

A tárgyévet követő év március 20.

Tárgyidőszakot követő 90., illetve 150. nap Az adott év 3. hónap vége

A tárgyévet követő augusztus 15.

Adatkezelő intézmény

Adatlap neve

Fejlesztés jellege

Jogszabályi háttér

212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet

NFÜ

EMIR (PEJ)

KEOP-os fejlesztésekkel kapcsolatos adatok (EMIR struktúra)

4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 271/2013 (VII. 15.) Korm. rendelet 274/2013 (VII.15.) Korm. rendelet

EMMI

Lechner Lajos Tudásközpont

OSAP 1576

egészségügyi járóbeteg szakellátási intézményekben megvalósult beruházási és fejlesztési, felújítási kiadások forrástípusonként

OSAP 1631

energiafelhasználási adatok

OSAP 1081 (OÉNY)

Beruházásokhoz kapcsolódó építési

288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

1165/98/EK 313/2012. (XI. 8.)

51

Adatszolgáltató

A pályázat kedvezményezettje (települési önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati tulajdonban levő társaság, társulás, közszolgáltató)

A települési önkormányzatok a felügyeletük alá tartozó fekvő- és járóbeteg szakellátást, valamint alapellátást végző egészségügyi intézményekben megvalósult, az önkormányzat által végzett beruházási és felújítási kiadásokról Állami tulajdonban, helyi önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban álló fekvőbeteg ellátó intézmények, orvos- és egészségtudományi egyetemek fekvőbeteg intézményei. (Energiakataszter a fekvőbeteg-ellátó intézetekről) Építési engedélyek.

Beérkezési határidő A támogatási szerződés megkötésétől kezdve hathavonta legalább egy alkalommal előrehaladási jelentést nyújt be a közreműködő szervezethez. Kivétel a 10 millió Ft alatti és egy évnél rövidebb idő alatt teljesülő projektek. A tárgyévet követő március 31. (Az adatlapokat elektronikus úton, a jelentő program segítségével kell elküldeni, amely a GYEMSZI honlapjáról tölthető le

A tárgyévet követő január 31.

A tárgyhót követő hó 7.

Adatkezelő intézmény

Adatlap neve

Fejlesztés jellege engedélyek

NeKI

NeKI TESZIR

BM

Jogszabályi háttér

Adatszolgáltató

Beérkezési határidő

Korm. rendelet

OSAP 1376

Szennyvízszolgáltatók adatai, szennyvízgazdálkodás jellemzői, szennyvízterhelés jellemzői

91/271/EGK Irányelv 98/83/EK Irányelv

OSAP 1376

Szennyvízszolgáltatók adatai, szennyvízgazdálkodás jellemzői, szennyvízterhelés jellemzői. Alkalmazott technológia

91/271/EGK Irányelv 98/83/EK Irányelv

BOI5 mérési eredmények

A szennyvíztisztító telepek vizsgálati eredményeinek nyilvántartása

91/271/EGK Irányelv

víz- és csatornaközműveket üzemeltető állami, önkormányzati és társasági tulajdonban lévő gazdasági szervezetek víz- és csatornaközműveket üzemeltető állami, önkormányzati és társasági tulajdonban lévő gazdasági szervezetek

VAL/VÉL lapok

Vízminőségvédelmi alapbejelentés (VAL lapok) és a vízminőségvédelmi éves bejelentés (VÉL)

220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet

Csatorna-közműveket üzemeltető állami, önkormányzati és társasági tulajdonban lévő gazdasági szervezetek

önerő adatlap

KEOP pályázatokhoz kapcsolódó adatok

19/2013. (V. 22.) BM rendelet 15/2011. (IV. 22.) BM rendelet

Települési önkormányzat

52

A tárgyévet követő év március 31-ig

A tárgyévet követő év március 31-ig

A tárgyévet követő év március 31-ig

7.) Az önkormányzati fejlesztési információk adatbázisai Tekintettel arra, hogy a fejlesztések kivitelezése a helyi önkormányzatok szintjén történik, fontos, hogy mindazokat az információkat, amelyek az önkormányzatok adatszolgáltatási kötelezettségeiből erednek, egy rendszerbe foglalva tekintsük át. Az önkormányzatok különböző szervezetek számára változó rendszerességgel, változó adattartalommal és változó formában szolgáltatnak adatokat. Ezáltal az érintett szervezetek minden településről rendelkeznek a szükséges adatokról, de a különböző, így keletkező adatbázisok összekapcsolása teszi csak lehetővé, hogy valamely intézménynek teljes körű rálátása legyen az önkormányzati fejlesztésekre. A különböző főbb forrásrendszerek, ahova az önkormányzatok a fejlesztések kapcsán adatokat szolgáltatnak a következők (lásd 2. táblázat): Táblázat 2: A különböző főbb adatrendszerek listája, ahova az önkormányzatok fejlesztéseikkel kapcsolatosan adatot szolgáltatnak Adatforrás neve

Adatgazda

Rövid tartalom Egységes Monitoring és Információs Rendszer, WELT 2000 Kft. által kifejlesztett menedzsment és monitoring információs rendszer, melyet az NFT I. és az ÚMFT operatív programjaiból támogatott projektek nyilvántartása és monitorozása céljából a munkavégzés – a pályázatkezelés lebonyolításához kapcsolódó feladatok elvégzése – során, napi rendszerességgel töltenek az EMIR-t felhasználó szervezetek. A projekt megvalósításával kapcsolatos jelentések: pénzügyi előrehaladás, végrehajtása előrehaladása, monitoring indikátorok teljesülése. A szakmai előrehaladást és az indikátorokat a PEJ nem minden esetben tartalmazza, ilyenkor külön lekérdezésekre kerül sor a pályázók részéről. Érdemes megjegyezni, hogy a projekt monitoring indikátorai és az OP szintű indikátorok, illetve a derogációs kötelezettségek teljesülésével kapcsolatos indikátorok között nem mindig elég erős a kapcsolat, tehát a projekt indikátorok alapján nem mindig lehet következtetéseket levonni a másik két területre vonatkozólag.

EMIR

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Projekt Előrehaladási jelentés

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

MÁK-nak történő adatszolgáltatás az önkormányzati települési költségvetési, beruházási pénzügyi adatokkal kapcsolatban

Magyar Állam Kincstár

Részletes jelentés a települési költségvetési tételekről, az aktivált és nem aktivált beruházásokról.

KSH beruházási statisztika

Központi Statisztikai Hivatal

A településen megvalósított (aktivált) és megvalósítás alatt lévő beruházások értéke műszaki tartalom szerint.

53

Adatforrás neve

Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY)

Adatgazda

Rövid tartalom

Belügyminisztérium Lechner Lajos Tudásközpont

A tudásközpont fejleszti és üzemelteti az Országos Építésügyi Nyilvántartást (OÉNY), amely egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazásoknak, dokumentációknak és adatállományoknak. A Nyilvántartás működését, tartalmát, a dokumentumok, adatok kezelését a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szabályozza. Az OÉNY egyik elektronikus alkalmazásaként, a nyilvántartás térinformatikai alapját képező komplex Építésügyi Monitoring Rendszer, az ÉMO (EKOP1.2.17/B azonosító számú projekt keretében) jelenleg megvalósítás alatt van. A készülő rendszer képes lesz több, az építésügyi és külső adatbázisokból történő adat ingatlanhoz kapcsolódó megjelenítésére, komplex összefüggésben történő vizsgálatára. A projekt keretében az OÉNY adatbázisába kerülnek feltöltésre a hatályos digitalizált településrendezési eszközök, az „Engedélyek adatbázisa”, mely információt szolgáltat az építésügyi hatóságok nyilvántartásában szereplő hatályos (építési, bontási stb.) engedélyek létéről vagy hiányáról. Az ÉMO-n keresztül elérhetővé válnak az Országos Építésügyi Nyilvántartás már meglévő adatbázisai is, az Országos Területrendezési Terv, az építésügyi és építésfelügyeleti bírság adatok, az építésfelügyeleti ellenőrzések jegyzőkönyvei, a táj, természet és ökológiai védett területek, építési munka kezdés-bejelentés adatok, később az elektronikus építési naplók adatai. Megjeleníthetők lesznek az energia tanúsítványok, szakértői vélemények, tervdokumentációk létére utaló adatok is. A projekt kiterjed az egységes elektronikus közmű és nyomvonal jellegű építmények nyilvántartására, az e-közmű rendszerre is, ezen belül a közműnyilvántartások egységes elektronikus kezelőfelületen történő megjelenítését lehetővé tevő alkalmazás meglévő prototípusának tesztelésére, országos szintű bevezetésének előkészítésére. (http://www.eepites.hu/hirek/)

TESZIR

Nemzeti Környezetügyi Intézet

54

A Települési Szennyvíz Információs Rendszer, (TESZIR) a települési szennyvíztisztítással kapcsolatos adatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK. irányelvben előírt jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségekre figyelemmel, az Irányelv végrehajtásával összefüggő döntés-

Adatforrás neve

Adatgazda

VIZIR (Vízgazdálkodási Információs Rendszer)

Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság

EBR 42

Belügyminisztérium

TeIR

Lechner Lajos Tudásközpont

Rövid tartalom előkészítéshez használható információkat tartalmaz és kezel. A Vízgazdálkodási Információs Rendszer a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a társadalom vízzel kapcsolatos igényeire figyelemmel, az ezzel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat tartalmazza és kezeli, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére. A Vízügyi Adattár a vízügyi ágazatban kezelt vízgazdálkodási alapadatok és objektumok strukturált, digitális formátumú, adatbázis alapú egységes nyilvántartó és adattároló rendszere, mely a relációs leíró (SQL alap adatbázis), a dokumentum alapú (IBM Lotus Domino adatbázis) és a térképi raszteres, vektoros (ESRI ArcGIS adatbázis) elemeket összefüggően, egységes rendszerben tartalmazza. A 39/2007. (III.13.) Kormányrendelet alapján a Vízügyi Adattár központi üzemeltetési feladatait (VIZIR alapadat-nyilvántartás) 2007. április 1-től a Vízügy és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság látja el. (http://www.vizugy.hu/) Helyi önkormányzatok és Többcélú Kistérségi Társulások normatív hozzájárulásainak és normatív, kötött felhasználású támogatásainak igénylési rendszere. Web-alapú, pénzügyi-kontrolling-számviteli feladatokat ellátó, folyamatkövető információs rendszer. Mint ilyen, számos űrlap és kérdőív szerkesztési funkcióval rendelkezik. A kész űrlapokat internetes technikával országszerte több ezer érintett használja. A létrejött adatbázis és kapcsolódó adatlekérdező felület révén a rendszer alkalmas arra, hogy a vezetők számára gyorsan és hatékonyan szolgáltasson információkat. A rendszer az önkormányzatoknak nyújtott BM EU önerő adatokat is nyilvántartja több évre visszamenőleg. Az ebr42 önkormányzati információs rendszer pályázati modulja a következő címen érhető el: http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/ A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából üzemelteti a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) elsősorban területfejlesztési és területrendezési vonatkozású adatokat tartalmazó rendszer, mely különböző webes alkalmazásokon keresztül teszi elérhetővé a gyűjtött adatokat. TeIR működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a

55

Adatforrás neve

Adatgazda

Rövid tartalom

kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Kormányrendelet adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák. A TeIR informatikai portálon kialakított és nyilvánosan https://www.teir.hu/ivs/ lekérhető adatbázis, amelyen keresztül elérhetőek a https://www.teir.hu/rqdist/ Lechner Lajos Tudásközpont 314/2012. Korm. rendelet alapján elkészített integrált város- (illetve település-) fejlesztési stratégiák. Megyei területfejlesztési koncepciók elérhetősége. http://www.terport.hu Lechner Lajos Tudásközpont Kapcsolódás a TeIR-hez, az OÉNY-hez, ÉTDR-hez. Területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokhoz. Egyéb adatok Minden víziközmű-szolgáltató és szennyvízszolgáltató pénzügyi, tulajdonosi, munkaügyi, területi ellátási, Víziközmű-szolgáltató Magyar Energia és Közműműszaki (a víztisztítási- és szennyvíz technológiáknál adatai szabályozási Hivatal alkalmazott technológiák típusa), fejlesztési és karbantartási, TQM adatai. Szolgáltatási díjakkal, díjszerkezettel kapcsolatos adatok. Állami Népegészségügyi és Ivóvízminőség mérési Tisztiorvosi Szolgálat, illetve Részletes jelentés a vízminőségről. adatok Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Környezetvédelmi, A vízközművek engedélyei, amelyek részletesen Vízjogi engedélyek Természetvédelmi és Vízügyi tartalmazzák a műszaki paramétereket. Főfelügyelőség Információ arról, hogy a település által fizetendő vízkészlet díj hogyan alakult. Minél többet fizet a Vízkészlet-járulék Nemzetgazdasági Minisztérium település, annál nagyobb a közmű kapacitása. Díjváltozások hatása kiszűrendő. A projekt meghirdetése közbeszerzési eljárás keretében. Tartalmazza többek között a projekt Közbeszerzési értesítő Közbeszerzési Hatóság tervezett költségvetési keretét és a feladat részletezését (helyrajzi számok, műszaki tartalom stb.)

Számos olyan adatbázis van készülőben, amelyekben a majdan tárolt adatok a fejlesztési kataszter számára fontos információs forrást jelenthet. A téma szempontjából releváns két ilyen adatbázisra hívnánk fel a figyelmet. FAIR Érdemes kiegészítésként megjegyezni, hogy az Új Széchenyi Terv által támogatott „A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Magyarországon – FAIR” elnevezésű projekt keretében készülőben van egy olyan új rendszer, amely lehetővé teszi az állampolgárok, pályázó szervezetek számára az egységes felületű elektronikus pályázati ügyintézést, illetve az egyes pályázatok,

56

szerződések státuszának webes nyomon követését. A NISZ honlapján14 közzétett tájékoztatás szerint „a FAIR projekt célja, hogy létrejöjjön a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR), valamint a Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer (NPR), illetve az ezekhez kapcsolódó IT infrastruktúra és szoftverkörnyezet. A FAIR országos kiterjedésű, vezetői információs-, elemző- és kontrollingrendszerként fog működni, amely biztosítja az egységes tervezést és végrehajtást a fejlesztéspolitikában. A rendszer alkalmazásával több ezer hazai és uniós támogatási konstrukció, valamint közel százezer projekt adata lesz gyorsan lekérdezhető és átlátható. Az adatbázis segítségével a döntéshozó egyablakos rendszerben tehet közzé minden, a pályáztatással kapcsolatos információt sőt, kommunikációt folytathat az ügyféllel a FAIR központi rendszer egységes felületén keresztül.” E-KÖZMŰ Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az e-közmű rendszer létrehozásával a fejlesztési kataszter szempontjából fontos információs adatbázist hoz létre (3§)15 „a) a helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről16, b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről, …. 7. § A közművezeték üzemeltető minden év március 31-ig az e-közműt üzemeltető szervezet részére megküldi az általa üzemeltetett hálózat által lefedett települések listáját, valamint adatokat szolgáltat ügyfélszolgálata és közműegyeztetésben hatáskörrel rendelkező munkatársa címéről és elérhetőségéről.” Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás mind a közmű tulajdonosa, mind pedig üzemeltetője számára kötelező, érdemes a fejlesztési katasztert ezzel az adatbázissal is összekötni.

14 15

16

http://www.nisz.hu/ A kizárólagos joggal rendelkező Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. az e-közműt üzemeltető szervezet gondoskodik e feladatok ellátásáról. (4§ (2)) A közművezeték a) nyomvonala, b) elhelyezkedésének módja, c) a közműhálózati hierarchiában betöltött funkciója, d) szakági típusa, e) által szállított közeg, valamint a szállítás módja.

57

8.) Kataszter tervezett keretrendszerének kialakítása 8.1.) Az indikátorokkal kapcsolatos általános követelmények „Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. Az indikátorok közvetítők a statisztikai megfigyelések és a gazdasági, társadalmi jelenségek között. Míg a statisztikai adatok leíró jellegűek, addig az indikátorok egy meghatározott nézőpont, normarendszer szerint kiválasztott, értelmező mutatók. Az indikátoroknak, ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni korábban megfogalmazott feladataiknak, számos követelményt kell teljesíteniük.”17 A tervezett fejlesztési kataszter indikátorainak is meg kell felelniük az indikátorokkal szemben a szakirodalom által támasztott követelményeknek.18 Ezek szerint biztosítaniuk kell a specifikus jelleget, az elérhetőséget, a megbízhatóságot, fontos, hogy egy behatárolható időszakra vonatkozzanak. Az indikátorokkal szemben további követelmény, hogy relevánsak és hasznosak legyenek olyan szempontból, hogy alkalmasak legyenek a döntéshozatali folyamatok elősegítésére, kutatási eredményekbe való beépítésre és/vagy tágabb, nem szakmai kör számára is információt hordozzanak. Fontos szempont, hogy az indikátorok viszonylag könnyen és az alkalmazott módszertan alapján rendszeresen is előállíthatók legyenek19, ami az összehasonlíthatóságot (időbeli, térbeli) is biztosítani tudja. Az indikátorok interpretálhatósága (értelmezhetősége) azt jelenti, hogy az eredmény világos és meggyőző a felhasználók széles köre számára. Az indikátor érzékenysége (változási képessége) is egy fontos szempont: az indikátornak érzékenynek kell lennie a változásokra, ugyanakkor el kell tudni különíteni a változékonyság összetevőit, azaz a valódi (az indikátor természetéből fakadó) változásokat, illetve azokat, amelyek a külső környezet változásainak hatására következtek be. Ezek szerint a jó indikátor a következő tulajdonságokkal bír (Havasi, [2007] pp. 681): „1. Legyen érvényes és jelentéssel bíró (releváns). 2. Legyen érzékeny és specifikus a vizsgált jelenség szempontjából. (Az érzékenység arra utal, hogy a vizsgált jelenség változására képes legyen érzékenyen reagálni, mégpedig gyorsan és megbízható módon.) 3. Legyen kutatásokkal megalapozott. 17

18

19

Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám, pp 679-680. Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám, pp 681 EVALSED: The resource for the evaluation of Socio-Economic Development, September 2013. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/guide/guide2012_evalsed.pdf

58

4. Legyen statisztikailag is helytálló, megbízható. 5. Legyen érthető és könnyen interpretálható. 6. Mondja el a viszonyát a kapcsolódó indikátorokhoz (hogyan illeszkedik a többi indikátorhoz). 7. Tegye lehetővé a nemzetközi összehasonlítást (egyszerre legyen használható hazai és nemzetközi célokra). 8. Legyen alkalmas a mélyebb bontásokra is (nemcsak globálisan, összesítve mondjon valamit a vizsgált jelenségről, hanem területi, társadalmi csoportokra vonatkozó bontásokban is). 9. Legyen hosszabb távra (is) konzisztens (ellentmondásmentes). 10. Legyen időszerű, időben rendelkezésre álló, naprakész. 11. Kapcsolódjon a felmerülő és sürgető társadalmi-gazdasági kérdésekhez, a politikai döntésekhez. 12. Legyen kényszerítő erejű (impozáns), érdeklődésre számot tartó és izgalmas (legyen érzékeny a fontos és érdeklődésre számot tartó kérdésekre).”

8.2.) A fejlesztési követelmények

kataszter

indikátoraival

kapcsolatos

specifikus

Nem cél, hogy a fejlesztési kataszter adatainak előállítása többletterhet jelentsen akár az önkormányzatok, akár más intézmények számára. A cél az, hogy egyfajta struktúrába rendezve tekintse át, a már most is elérhető adatokat. A tervezett fejlesztési kataszter indikátorainak előállítása annyiban nem jelent plusz terhet az önkormányzatok, illetve az önkormányzati tulajdonban levő vagy felügyelet alatt működő szolgáltatók számára, hogy az általunk javasolt adatokat folyamatosan szolgáltatniuk kell egyéb, a törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezettségük következtében. A fejlesztési kataszter működtethetősége érdekében mindenképpen szükséges, hogy az adatok, indikátorok összessége aktuális tényértékekkel az önkormányzatoknál rendelkezésre álljon, például egy felhőben tárolva, s a rendszeres frissítésükről gondoskodjanak. Mindenképpen el kell kerülni azt a helyzetet, ami jelenleg például a közmű-nyilvántartást jellemzi, ahol a nyilvántartás mikéntjét, tartalmát nem határozza meg jogszabály, a közműszolgáltatók különböző nyilvántartásokat vezetnek, különböző mértékben helyeznek hangsúlyt e nyilvántartások karbantartására, aktualizálására. Az izoláltan működő nyilvántartásokhoz történő hozzáférés feleslegesen hosszadalmas, illetve egyáltalán nem lehetséges. Ezen változtatna az e-közmű adatszolgáltatás megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárás (amelynek jogszabályi alapját a 324/2013.

59

(VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról adja), ami a fejlesztési kataszter számára is fontos információk20 hozzáférését tenné lehetővé21. A fejlesztési kataszter igen fontos része azon indikátorok köre, amelyek az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódnak. A KEOP EMIR indikátorainak egy körével a BM rendelkezik. Itt fontos lenne, hogy a pénzügyi előrehaladást mutató indikátorok mellett a különböző projekt monitoring indikátorok is elérhetők legyenek a kataszterben. Fontos volna, ha a pályázóktól bekért információk adott fordulónaphoz lennének köthetők, s így egy adott időpontban átfogó képet nyújtanának nemcsak egy-egy projekt, hanem több települést egyszerre érintő egy-egy konstrukció előrehaladásáról is. A kötelezően használandó Elektronikus Monitoring Információs Rendszer (EMIR) ugyan kapcsolódik bizonyos rendszerekhez, de az adatfrissítés nem tökéletes, ami nagyban megnehezíti az egységes adatnyilvántartást, adategyezőségi problémákat okoz és rengeteg felesleges plusz munkát generál a pályázatkezelés során. Ahogy már korábban is utaltunk rá a különböző projektek monitoring indikátorai és az OP szintű indikátorok, illetve a derogációs kötelezettségek teljesülésével kapcsolatos indikátorok között nem mindig elég erős a kapcsolat, tehát a projekt indikátorok alapján nem mindig lehet következtetéseket levonni a másik két területre vonatkozólag. Értékelés szempontjából nehézséget jelent, hogy a különböző forrásokból származó adatok inkonzisztensek egymással. A 4/2011 (I.28.) Korm. rendelet ezen azzal igyekszik változtatni, hogy a 12§ (1) pontjában kiemeli, hogy „12. § (1) Az igazoló hatóság és a lebonyolításban érintett szervezet köteles a) olyan pénzügyi irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak, b) olyan irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását, 20

21

Így például: 1. A valós műszaki infrastruktúra elemek, közterületi adatokhoz való hozzáférés, mivel a digitális közműnyilvántartási adatok, a műszaki infrastruktúra elemek adatai és a közterületi adatok az e-közmű ajánlásnak megfelelően standardizált formában elérhetők lesznek. 2. A valós közmű-nyilvántartási adatokat szolgáltató rendszerhez kapcsolódó interfész kialakítása, amely lehetővé teszi a közmű-nyilvántartási adatoknak az e-közmű központi felületén történő megjelenítését. 3. A közművek elhelyezkedésére, az ingatlan közműellátottságára, közműszolgáltatók elérhetőségi adataira vonatkozó adatszolgáltatás, amelynek keretében a közmű-nyilvántartási adatok az e-közmű központi felületéről elérhetővé válnak. A projekt tervezett megvalósítása: 2014. június 30.

60

.. e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan az EMIR rendszert használni, az e rendeletben foglalt feladataik ellátásánál bármely adat vagy tény megismerését követően 3 napon belül rögzíteni azt az EMIR rendszerben.”

A fejlesztési kataszter jelen változatában nagyszámú indikátort gyűjtöttünk össze a teljeskörűség biztosítása érdekében. Ugyanakkor szükség lenne a kulcsindikátorok egy szűkebb körére, amelyek egy gyors helyzetfelmérést tesznek lehetővé. Ezért mielőtt rátérnénk a kataszterrendszer részletes ismertetésére bevezetőként áttekintést adunk az általunk kulcsindikátoroknak tekintett mutatókról. A jobb áttekintés érdekében kigyűjtöttük azokat az általunk legfontosabbnak ítélt indikátorokat, amelyek megkönnyítik a kataszterben való tájékozódást, és lehetőséget biztosítanak a gyors helyzetkép kialakítására, továbbá alkalmasak a településszintű összehasonlításra. A kulcsindikátorok első csoportja a települési alapadatokat tartalmazza, így biztosítva a településszintű szűrést az adatbázisban. Lehetőség van a magára a településre, illetve az agglomerációra is szűrni. Az adatok aggregálásával pedig kistérségi vagy nagyobb területi egység, akár országos szintű lekérdezést is végre lehet hajtani. Az adatsorok unicitását pedig a települési kód biztosítja (forrás: KSH). A derogációs érintettséget pedig külön változóban tároljuk. Települési alapadatok Település neve Agglomeráció központ (igen/nem) Agglomeráció neve Település kódja Település lakosságszáma Derogációval érintett (igen/nem) Az ivóvízzel kapcsolatos kulcsindikátorok között elsősorban a derogációval kapcsolatos mutatókat tartjuk fontosnak szerepeltetni. Mivel minden derogációs mutatószám más típusú beavatkozást igényel, ezért több kémiai jellegű mutató szerepeltetését is indokoltnak tartjuk. A mutatók mögött a törvényben előírt határértékük látható. Az utolsó két indikátor pedig elsősorban idősorosan értelmezhető, mivel egyértelműen megmutatja a fejlesztések hatását. Ivóvízzel kapcsolatos kulcsindikátorok A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya, % Bór (>1,0 mg/l) Fluorid (>1,5 mg/l) 61

Ivóvízzel kapcsolatos kulcsindikátorok Nitrát (>50 mg/l) Nitrit (>0,5 és 0,1 mg/l) Arzén (>0,01 mg/l) Ammónium (>0,5 mg/l) Vas (>0,2 mg/l) Mangán (>0,05 mg/l) Meglévő vízbázis kapacitásának kihasználtsága, % Új vízbázis víztermelő kapacitása, m3/nap A szennyvízzel kapcsolatos kulcsindikátorok többsége egy arányszám, amely a területi összehasonlíthatóságot biztosítja. Egyaránt tartalmaz mutatószámokat a vízmű rendszerrel, a víztermelő művel és a vízszállító művel kapcsolatban. Az ivóvíz adatokhoz hasonlóan ezek az indikátorok is több információt mutatnak, ha idősorosan ábrázoljuk őket, mivel így követhetővé válnak a fejlesztések hatásai, eredményei. Szennyvízzel kapcsolatos kulcsindikátorok Vízműtelep (felújítás), m3/d Vízműtelep kialakítás (építés), m3/d A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya, % A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya, % A szennyvíztelepen biológiailag megfelelően tisztított szennyvíz, m3/nap Épített csatorna, km Bekötöttség (csatornázott-ság aránya), % Beköthetőség aránya, % Csatornával lefedett (kiszolgált) területen élők aránya, % Nem csatornázott területen lévő lakások aránya, % Az agglomeráció szennyvízterhelése Szennyvíziszap-kezelő kapacitása, t/nap A hulladékkal kapcsolatos kulcsindikátor-táblázat a szilárd hulladékgazdálkodás legtöbb információt tartalmazó mutatóit tömöríti magában. Elsősorban a „rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma” mutató a legfontosabb, mivel ez mutatja meg a hulladékgyűjtés tényleges lefedettségét. Ezen kívül a táblázat a hulladékgazdálkodás mind a négy szakaszára vonatkozóan (gyűjtés, átrakás, válogatás, hasznosítás) tartalmaz mutatókat. Hulladékkal kapcsolatos kulcsindikátorok A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Az átrakó kapacitása, tonna/év A válogatómű kapacitása, tonna/év Újrahasznosított hulladék mennyisége, kg/év 62

Végül, de nem utolsó sorban a fejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi kulcsindikátorokat tartalmazó táblázatból kiderül, hogy az adott település (agglomeráció) milyen fejlesztésekre nyert és kapott támogatást, ebből mennyi volt a saját forrás és az Európai Uniós támogatás. Információkat kaphatunk a konkrét tevékenységekről, a támogatás üteméről, arról hogy milyen határidőkkel végzik a fejlesztés, mi az esetleges csúszás oka. A kulcsindikátorok információt tartalmaznak arról is, hogy milyen célindikátort vállalt az adott önkormányzat, és az adott pillanatban (a legfrissebb adatok szerint) hol tart. Fejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi és megvalósítási kulcsindikátorok Befejezés dátuma BM önerő-alap, Ft Üzembehelyezés dátuma Bruttó költség összesen, MFt Eredetileg megítélt támogatás, MFt Tényleges támogatás, MFt Saját forrás összesen, MFt Ellátott háztartás szám növekedése, db Fajlagos nettó költség, Ft/háztartás Új közművekkel közvetlenül kiszolgált háztartások száma, állandó lakosság, db Indikátor - Megnevezése Indikátor - Mértékegysége Indikátor - Kiinduló értéke (bázis érték) Indikátor - Szerződésben vállalt célérték (legkésőbbi tervérték) Indikátor - Aktuális tényérték Indikátor - Eltérés esetén indoklás Tevékenység neve Tevékenység tervezett kezdete Tevékenység tervezett befejezése Eltérés oka

63

8.3) A fejlesztési kataszter tervezett szerkezetének részletes kifejtése A következőkben adattípus szinten bemutatásra kerül a tervezett fejlesztési kataszter szerkezete. A több mint 300 indikátort tartalmazó adatbázis keretrendszert a jobb áttekinthetőség érdekében az adatok első rendű attribútuma22 szerint megbontottuk. Ezáltal minden adat ott szerepel, ahová elsősorban tartozik. Az első csoportba a települési alapadatok tartoznak, amely szerint az elsőrendű szűrést majd el lehet végezni. Ez a csoport biztosítja a településszintű adatbázis vázát. A demográfiai (település neve, polgármester neve, agglomerációs hovatartozás stb.) mellett ide tartozik a közműadatok listája, a közművel való ellátottság, a jelenlegi vízszolgáltatás módja Ezután következnek a derogációval érintett területek: ivóvíz, szennyvíz, hulladék és egyéb fejlesztések. Ide tartoznak a támogatási szerződés megkötésekor vállalt célindikátorok is, amelyek korábban az elsősorban pénzügyi adatokat tartalmazó EMIR adatbázisban szerepeltek. Az adatbázisok továbbá minden olyan adatot tartalmaznak, amelyet az önkormányzat (vagy társulás) és a közmű-üzemeltető vállalat jelent az illetékes hivatalok felé. Ezáltal teljes kép nyerhető egy-egy település jelenlegi állapotáról, a fejlesztések előrehaladásáról, valamint a fejlesztési szükségekről. A pénzügyi adatokat tartalmazó csoport kizárólag azokat a pénzügyi és adminisztratív indikátorokat tartalmazza,

amelyeket

minden

támogatási

szerződés

megvalósítása

folyamán

a

kedvezményezetteknek folyamatosan jelenteniük kell. Ily módon minden (támogatásból megvalósul) fejlesztés nem csupán a műszaki adatok mentén, hanem a pénzügyi mutatókon keresztül is nyomon követhető. A kataszter az egyéb önkormányzati fejlesztések (egészségügyi intézmények, önkormányzati útfejlesztések), illetve az önkormányzatok által tervezett jövőbeni fejlesztések, szükséges fejlesztési igények, valamint integrált településfejlesztési tervek körével is bővíthető. A különböző csoportok - megfelelő szűrési program segítségével - az elkészítendő adatbázisban összekapcsolhatók, így csupán a települést szükséges kiválasztani, s az összes település-specifikus információ rendelkezésre áll. Természetesen bármelyik mutató lehet a későbbiekben szűrési feltétel. A 8. ábrán mutatjuk be a fejlesztési kataszter adatbázis rendszerét, amely piramis alakja utal a lekérdezhetőség irányára. Legfelül az egyedi alapindikátorok helyezkednek el, ebből minden település esetén egy létezik (főkulcsok: lásd 8.3.1. fejezet). A második sorban azok a mutatók találhatóak, amelyek alapján a lekérdezéseket végre lehet hajtani. Amennyiben a felhasználó csak egy bizonyos projekt vagy annak egy mutatója után, vagy több projekt egy bizonyos mutatója iránt 22

Első rendű attribútum alatt az adatnak azt a tulajdonságát értjük, amely rá a legjellemzőbb (pl.: ivóvízzel vagy szennyvízzel kapcsolatos adat). Ezen kívül az adatnak lehetnek másodrendű tulajdonságai is (pl.: egyben pénzügyi mutató is).

64

érdeklődik (például megítélt támogatások, az összes folyó fejlesztés esetén), akkor azt itt teheti meg. A harmadik sorban a fejlesztések típusa található, így lehetővé válik csak a derogációval érintett területek vizsgálata. (lásd 8.3.2.-8.3.4. fejezetek) Ábra 8. A tervezett fejlesztési kataszter adattábla szintű felépítése

8.3.1.) Települési alapadatok A települési alapadatokat nem szükséges a települési önkormányzatnak feltöltenie (lásd 9. ábra), mivel azok nyilvánosan rendelkezésre állnak a KSH (demográfiai adatok), valamint a Belügyminisztérium (közművek adatai) adatbázisában, így a kataszterbe előzetesen betölthetők. Ezek az alapadatok képezik az adatbázis főkulcsait, amely alapján az első szűréseket el lehet végezni. Ezen kívül ide tartoznak még a derogációval szoros összefüggő, minden fejlesztéshez tartozó indikátorok (pl.: közművel való ellátottság, amely ugyanúgy vonatkozik az ivóvízre, szennyvízre és a hulladékra is).

65

Ábra 9. Települési alapadatok A demográfiai alapadatok a települések legfontosabb adminisztratív adatait tartalmazzák, amelyek az azonosításhoz és a kapcsolattartáshoz szükségesek. Külön változóban tárolandó a derogáció való érintettség bináris (igen/nem) adatai.

Demográfiai alapadatok Település neve Agglomeráció központ (igen/nem) Agglomeráció neve Polgármester neve Polgármesteri hivatal címe Polgármesteri hivatal telefonszáma Polgármesteri hivatal e-mail címe Település kódja Település lakosságszáma Projektben érintett egyéb települések Derogációval érintett (igen/nem)

Szintén a település jelenlegi helyzetét írja le a közművel való ellátottság táblája, információkat szolgáltatva az aktuális szolgáltatókról, illetve az infrastrukturális ellátottságról, illetve az év során történ fejlesztésekről. Közművel való ellátottság Települési közintézmények vízellátása Előző viziközmű szolgáltató neve

66

Közművel való ellátottság Jelenlegi viziközmű szolgáltató neve Jelenlegi viziközmű szolgáltató címe Jelenlegi viziközmű szolgáltató telefonszáma Jelenlegi viziközmű szolgáltató e-mail címe Jelenlegi viziközmű szolgáltató weblap címe Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza Az év folyamán újonnan fektetett ivóvízvezeték hálózat hossza Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma Az év folyamán épített, házi vízvezetékkel ellátott lakások száma Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Ivóvíztároló létesítmények összes tároló térfogata Főnyomó és elosztó hálózati csőtörések száma Összes szolgáltatott víz mennyisége Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége Szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére A közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések száma

Derogációval vagy átmeneti üzemzavarral való érintettség esetén a következő tábla szolgál információkkal az ivóvíz szolgáltatás módjáról, ami a helyreállításig tart. Vízi közmű telepítéséig / helyreállításáig ivóvíz-szolgáltatás módja Alternatív vízellátás okai HM szűrő telepítéséig/KEOP projekt lezárásáig az átmeneti vízellátás módja HM Lajtos kocsi HM szűrő HM szűrő darabszám HM szűrő telepítési dátuma HM szűrő (negatív) vízminta HM szűrő üzemeltetési engedélye Vízszállítási igény kezdete Vízszállítási igény vége Átmeneti vízellátás megszűnésének oka Összes vízkiszállítás a közegészségügyileg átmenetileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára Csomagolt, illetve palackozott vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára Földalatti tartályból vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára Vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel nem rendelkező települések számára: tartálykocsiból Zárt cserekannával vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára

A vízügyi bevizsgálóhelyek adatait tartalmazó tábla elsősorban adminisztratív adatokkal szolgál a kapcsolattartáshoz. 67

Vízügyi bevizsgálóhely adatai Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált ivóvízlelőhely címe Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált ivóvízlelőhely - koordinátái (X) Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált ivóvízlelőhely - koordinátái (Y) Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált, ivóvízlelőhely - képviselő neve Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált, ivóvízlelőhely - képviselő neve mobil száma Legközelebbi egészségügyileg bevizsgált, ivóvízlelőhely - képviselő neve e-mail címe Ellátott háztartás szám növekedése, db Új közművekkel kiszolgált háztartások száma összesen db Új közművekkel közvetlenül kiszolgált háztartások száma, állandó lakosság, db Új közművekkel közvetve kiszolgált háztartások száma, db

8.3.2.) Ivóvízzel kapcsolatos adatok Az ivóvízzel kapcsolatos adattáblában (lásd 10. ábra) külön bontottuk a jelenleg üzemelő rendszert, a fejlesztést, valamint a derogációs indikátorokat, annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen a szűrési feltételeket elvégezni. A jelenleg üzemelő rendszer esetén megkülönböztettük a víztermelő és szállító rendszereket, mivel ezek jellegükben más feladatot ellátó üzemek, így eltérő fejlesztésekre van szükségük. Ezen kívül a derogációs mutatók adattáblában megtalálhatóak a legfontosabb indikátorok, így a VIR-ben könnyen képet lehet kapni az aktuális helyzetről

Ábra 10. Ivóvíz gazdálkodással és fejlesztéssel kapcsolatos adatok A vízmű rendszer egyszerre több települést is el tud látni ivóvízzel, ezért a következő tábla elsősorban agglomeráció szinten nyújt értékelhető információkat. Az adatok a már létező vízmű rendszer teljesítményét (hatékonyságát), valamint derogációs szempontból vett egészségügyi mutatóit tartalmazzák.

68

Vízmű rendszerrel kapcsolatos mutatók A projekt eredményeként megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma A projekt során feltárt (A és C komponens) illetve felszámolt (B) szennyező források száma A projekt során végrehajtott trícium mérések száma A projekt során végrehajtott vízminőségi vizsgálatok száma Ivóvízbázis-védelem biztonságba helyezési fázisában érintett vízbázisok száma Ivóvízbázis-védelem diagnosztikai fázisában érintett vízbázisok száma A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya, % A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma, fő A víztermelő mű többféleképpen működhet (felszínű vízkivétel és partiszűrésű vízkivétel), ezekről nyújt információt a következő tábla. Hasonlóan a vízmű rendszerhez, egy víztermelő mű (kút) több települést is elláthat. Víztermelő művel kapcsolatos mutatók A projekt során kialakításra vagy felújításra kerülő objektumok, monitoring kutak összmélysége Monitoring állomások: távmérővé tett gyors-adatszolgáltató talajvízkutak száma Felszín alatti vízkivétel (kútépítés), m3/d Felszíni vízkivétel, m3/d Partiszűrésű vízkivétel, m3/d Új vízbázis víztermelő kapacitása, m3/nap A vízszállító művel kapcsolatos adatok a csatornahálózatot fedik le. A települési csatornahálózat bonyolultságára való tekintettel csak a felújított vízvezetékek hosszát javasoljuk bevonni a kataszterbe. Vízszállító művel kapcsolatos mutatók Létesített vízsebességmérő hitelesítési csatornák és műszerkalibrációs laborok száma Települési vízvezeték felújítás, m Legfontosabb derogációs mutatók alatt a törvény által (melyik törvény) meghatározott egészségügyi és műszaki adatok aktuális szintjét értjük, ezekről szolgáltat információkat a következő táblázat. Legfontosabb derogációs mutatók Bór (>1,0 mg/l) Fluorid (>1,5 mg/l) Nitrát (>50 mg/l) Nitrit (>0,5 és 0,1 mg/l) Arzén (>0,01 mg/l) Ammónium (>0,5 mg/l) 69

Legfontosabb derogációs mutatók Vas (>0,2 mg/l) Mangán (>0,05 mg/l) Ammónia tartalom, mg/liter Arzéntartalom, mikrogramm/liter Bór tartalom, mg/liter Cianóbaktérium tartalom, db/liter E coli tartalom, szám/100ml Gombák, db/liter Mangán tartalom, mg/liter Megfelelő állapotú vízvezeték lefektetése, km Meglévő vízbázis kapacitásának kihasználtsága, % Nitrit tartalom, mg/liter Vas tartalom, mg/liter Vízvezeték szerelvényezése, db

8.3.3.) Szennyvízzel kapcsolatos adatok A szennyvízzel kapcsolatos adattábla (lásd 11. ábra) esetén az ivóvíznél már megismert tematikát követtük. itt is külön adattáblában szerepelnek a derogációval kapcsolatos legfontosabb mutatók, de szűrést lehet végezni a jelenlegi és fejlesztés alatt álló szennyvízrendszerrel kapcsolatban is.

Ábra 11. Szennyvízgazdálkodással és fejlesztéssel kapcsolatos adatok A szennyvíztisztító mű hasonlóan az vízmű rendszerhez és a víztermelő műhöz több települést is elláthat, ezért itt is jellemzően agglomerációs szinten értelmezhetőek az adatok. A táblázatban azokat a műszaki paramétereket gyűjtöttük össze, amelyek nagy valószínűséggel megváltoznak egy70

egy fejlesztés hatására (kapacitásbővítésre irányuló fejlesztések), így a beruházások hatása, kézzel fogható eredménye nyomon követhető. Szennyvíztisztító művel kapcsolatos mutatók Dekantáló medence (építés), m3/d Dekantáló medence (felújítás), m3/d Víztisztítási eljárás (új/felújítás/bővítés), m3/d A szennyvíztelepen biológiailag megfelelően tisztított szennyvíz, m3/nap A telepeken végrehajtott fejlesztés eredményeként létrejött legalább biológiai tisztítókapacitás, LE Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, db Elsőfokú tisztítás építése, m3/nap Elsőfokú tisztítás felújítása, m3/nap Harmadfokú tisztítás építése, m3/nap Harmadfokú tisztítás felújítása, m3/nap Másodfokú tisztítás építése, LE Másodfokú tisztítás építése, m3/nap Másodfokú tisztítás felújítása, LE Másodfokú tisztítás felújítása, m3/nap A szennyvízszállító mű, hasonló az ivóvízvezeték hálózatok táblázathoz, a fejlesztésre koncentrál, így elsősorban az épített csatornák hosszát tartalmazza. Szennyvízszállító művel kapcsolatos mutatók Vízhálózat tisztítás, m Megépített és üzembe helyezett csatornahossz, km Épített csatorna, km Épített csatorna fajlagos költsége, Ft/km A szennyvízgyűjtő hálózattal kapcsolatos adatok elsősorban műszaki paraméterek, amelyek egy-egy fejlesztés eredményéről tájékoztatnak Szennyvízgyűjtő hálózattal kapcsolatos mutatók Vízműtelep (felújítás), m3/d Vízműtelep kialakítás (építés), m3/d A szennyvíztelepre befolyó összes szennyvíz, m3/nap Egyedi zárt szennyvíztároló, db Főgyűjtő rekonstrukció (grav. – DN 300 felett), m Főgyűjtő rekonstrukció (nyomott – DE 160 felett), m Főgyűjtő új (grav. – DN 300 felett), m Főgyűjtő új (nyomott – DE 160 felett), m Gyűjtő rekonstrukció (grav. – DN 300 alatt), m 71

Szennyvízgyűjtő hálózattal kapcsolatos mutatók Gyűjtő rekonstrukció (nyomott – DE 160 alatt), m Gyűjtő új (nyomott – DE 160 alatt), m Szennyvíziszap-kezelő kapacitása, t/nap A szennyvízrendszerrel kapcsolatos mutatók egyaránt leírják magát a hálózatot, illetve háztartás szinten koncentrálva az épített illetve fejlesztett elemekre, valamint a derogációs mutatókra. Szennyvízrendszerrel kapcsolatos mutatók A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya, % A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma, db A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya, % A szennyvízhálózatba bekötött háztartások száma, db BOI környezeti terheléscsökkenés, kg/év Házi átemelő, db Kiszolgált háztartások száma, db KOI környezeti terheléscsökkenés, kg/év Körzeti átemelő, db Lebegő anyag terheléscsökkenés, kg/év Összes N terheléscsökkenés, kg/év Összes P terheléscsökkenés, kg/év Szennyvíztelepre befolyó szennyvíz szervesanyag-tartalma BOI5-ben kifejezve, mg/l Szennyvíztelepről kifolyó szennyvíz szervesanyag-tartalma BOI5-ben kifejezve, mg/l A projekt során kialakításra, vagy felújításra kerülő vonalas létesítmények hossza (pl. kerítés, szennyvízelvezető csatorna, árok) A következő táblázat a szennyvízzel kapcsolatos derogációs és statisztikai mutatókat tartalmazza, amelyek segítségével leírható a hálózat. A táblázat elsősorban a bekötöttségi arányra koncentrál, amely alapján az ellátottságot lehet mérni, és szükség esetén további fejlesztési igényeket lehet beazonosítani. A statisztikai adatokat célszerű abszolút és relatív értelemben is megadni, hogy a költségeket becsülni lehessen. Legfontosabb derogációs / statisztikai mutatók A szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma, (db) Az szennyvízgyűjtő-hálózattal ellátott, de nem bekötött lakások száma, (db) A szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt üdülők száma, (db) Az szennyvízgyűjtő-hálózattal ellátott, de nem bekötött üdülők száma, (db) Bekötöttség (csatornázottság aránya), % Beköthetőség aránya, % Csatornával lefedett (kiszolgált) területen élők aránya, % Nem csatornázott területen lévő lakások aránya, % Üdülők rákötési aránya, % Az agglomeráció szennyvízterhelése 72

Legfontosabb derogációs / statisztikai mutatók A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma A szennyvízkezelési projekt(ek) területen élő lakosok száma

8.3.4.) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos mutatók A hulladékgazdálkodással kapcsolatos tábla (lásd 12. ábra) alapját elsősorban az OSAP 1061-es adatlap adja, megkülönböztetve a hulladék begyűjtését, feldolgozását és hasznosítását. Külön adattábla tartalmazza a közterületek tisztítását. A különböző területek településenkénti összehasonlításával képet lehet kapni a fejlesztési szükségekről.

Ábra 12. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos mutatók Hulladékgyűjtéssel és szállítással kapcsolatos adatok Gyűjtés szervezője Gyűjtés gyakorisága A közszolgáltatás díja (Ft/kg) (ÁFA nélkül) A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások közül szelektív gyűjtésbe bevont lakások száma A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők közül szelektív gyűjtésbe bevont lakások száma A lakosságtól hagyományos módon elszállított hulladék mennyisége, tonna A lakosságtól háztól történő szelektív gyűjtés edénnyel / zsákkal elszállított hulladék mennyisége, tonna A lakosságtól lomtalanítással elszállított hulladék mennyisége, tonna A lakosságtól gyűjtött veszélyes hulladék bármilyen módon gyűjtött elszállított hulladék mennyisége, tonna 73

Hulladékgyűjtéssel és szállítással kapcsolatos adatok Egyéb szervektől hagyományos módon elszállított hulladék mennyisége, tonna Egyéb szervektől háztól történő szelektív gyűjtés edénnyel / zsákkal elszállított hulladék mennyisége, tonna Egyéb szervektől lomtalanítással elszállított hulladék mennyisége, tonna Egyéb szervektől gyűjtött veszélyes hulladék bármilyen módon gyűjtött elszállított hulladék mennyisége, tonna Közterülettisztításból származó hulladék elszállított hulladék mennyisége, tonna Közterületen, hulladékgyűjtő szigettel / udvarban elszállított hulladék mennyisége, tonna Összes hulladék elszállított hulladék mennyisége, tonna A támogatott projekt (rekultivált hulladéklerakók) megvalósulásával érintett lakosság száma Az évente lerakott települési hulladék mennyiségének csökkenése Hulladék összetételével kapcsolatos adatok A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) papír mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) textil mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) műanyag mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) üveg mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) fém mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) biohulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) veszélyes hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) lomtalanítási hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) egyéb hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) összes hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött papír mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött textil mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött műanyag mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött üveg mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött fém mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött biohulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött veszélyes hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött lomtalanítási hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött egyéb hulladék mennyisége, tonna A begyűjtött (hasznosított vagy ártalmatlanított) hulladékból a szelektíven gyűjtött összes hulladék mennyisége, tonna Anyagában hasznosított (komposztált is) települési hulladék mennyisége évente

74

Hulladék hasznosítás és ártalmatlanítással kapcsolatos adatok Újrafelhasználással hasznosított hulladék, tonna Újrafelhasználtból komposztálással hasznosított hulladék, tonna Energiahasznosítás nélkül égetéssel hasznosított hulladék, tonna Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított hulladék, tonna Lerakással, műszaki védelemmel ellátott lerakóban ártalmatlanított hulladék, tonna Összes hasznosított és ártalmatlanított hulladék tonna Évente energetikailag hasznosított települési hulladék mennyisége Hulladéklerakóval kapcsolatos adatok A lerakó tulajdonviszonya A lerakó üzembehelyezésének éve A lerakó által kiszolgált települések száma A lerakó medencék összterülete, hektár A lerakó év végi kapacitása, tonna A lerakón az év folyamán lerakott hulladék mennyisége, tonna A lerakó kategóriája A gyűjtött és kezelt biógáz térfogata, 1000 m3 A gyűjtött és kezelt csurgalékvíz mennyisége, m3 A lerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége A projekt keretében megvalósított rekultivált folyékony földmedrű ürítőhelyek száma A rekultivált hulladéklerakók száma Válogatómű adatai Az átrakó üzembe helyezésének éve Az átrakó kapacitása, tonna/év Az átrakott és elszállított hulladék mennyisége, tonna A válogatómű üzembehelyezésének éve A válogatómű kapacitása, tonna/év Az utóválogatott, elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége, tonna A válogatás után hasznosításra kerülő hulladék mennyisége, tonna Közterület tisztítással kapcsolatos adatok Összes tisztított közterület területe, 1000m2 Összes tisztított közterületből rendszeresen géppel tisztított terület területe, 1000m2 Összes tisztított közterületből a burkolt belkerületi utak területe, 1000m2 Összes tisztított közterületből tisztított járdák területe, 1000m2

75

8.3.5.) Pénzügyi mutatók A pénzügyi és adminisztrációs mutatók a fejlesztési kataszter második legfontosabb kulcsterületét képezik, mivel ide tartoznak azok a projektszintű műszaki, pénzügyi és egyéb indikátorok (bázis, cél stb.), amelyek minden EU-s támogatásból megvalósuló fejlesztés esetén rendelkezésre állnak. Mivel egy településen több fejlesztési projekt is folyamatban lehet egy időben, ezért javasoljuk ezen adattábla-halmaz kiemelését. Ezáltal projektszintű és aggregált településszintű adatok is nyerhetők az önkormányzati fejlesztésekről. A nagy részben EMIR adatbázisra épülő mutatók (lásd 13. ábra) közül elkülönítettük a különböző fejlesztési szakaszokhoz tartozó adatokat (közbeszerzés – szerződések – beszámoló – jelentések – teljesítések – megvalósítások – elszámolás).

Ábra 13. Fejlesztési projektekkel kapcsolatos pénzügyi mutatók Tekintettel arra, hogy az uniós forrásból megvalósuló, de az egyéb fejlesztési projekteket is a projektazonosító és a fő kedvezményezett alapján tartják nyilván, és csak egy következő lépésben lehet eljutni a településig, a kataszter adatbázisában a fenti azonosító adatokat mindenképpen nyilván kell tartani. Azonosító adatok A (fő) kedvezményezett neve A projekt azonosítószáma

76

A beszámolót a projekt, illetve nagyobb volumenű infrastrukturális beruházás esetén a részmunkák befejezésekor kell benyújtani. A tábla elsősorban adminisztratív adatokat tartalmaz annak érdekében, hogy az esetleges problémák esetén segítséget nyújtson a kapcsolattartáshoz. Beszámolóval kapcsolatos adatok A beszámoló kitöltéséért felelős személy e-mail címe A beszámoló kitöltéséért felelős személy neve A beszámoló kitöltéséért felelős személy telefonszáma A beszámoló tárgyát képező időszak kezdő dátuma A beszámoló tárgyát képező időszak záró dátuma Elszámolást a projekt teljesítésének végén, illetve nagyobb volumenű projektek esetén a részteljesítések után szükséges leadni, a projekt végét követően általában 6 hónappal (ha csak a támogatási szerződés mást nem tartalmaz). Az elszámolással kapcsolatos adatok jelentik a fejlesztések egyik pénzügyi vázát – az elszámolt költségeket. A táblázatban szereplő mutatók elsősorban arra szolgálnak, hogy a pénzügyi fennakadásokat kérelem szintjén nyomon lehessen követni és szükség esetén be lehessen avatkozni. Elszámolással kapcsolatos adatok Kifizetési kérelem száma Nem elszámolható bruttó költség, Ft Nem elszámolható költség vissza nem igényelhető ÁFA-ja, Ft Nem elszámolható nettó költség, Ft Ténylegesen felmerült elszámolható bruttó költség, Ft Ténylegesen felmerült elszámolható nettó költség, Ft Vissza nem igényelhető ÁFA, Ft Bruttó költség összesen, MFt Fajlagos nettó költség, Ft/háztartás Szerződésben rögzített elszámolható bruttó költség, Ft Szerződésben rögzített elszámolható nettó költség, Ft A teljesítési indikátorok a támogatási szerződésben vállalt (elérni kívánt) indikátorokat tartalmazzák részletes bontásban. Külön oszlop van beépítve az vállalt értéktől való eltérés indoklásának, megkönnyítve így a szükséges beavatkozás tervezését. Teljesítési indikátorok Indikátor - Aktuális tényérték Indikátor - Eltérés esetén indoklás Indikátor - Kiinduló értéke (bázis érték) Indikátor - Megnevezése Indikátor - Mértékegysége 77

Teljesítési indikátorok Indikátor - Szerződésben vállalt célérték (legkésőbbi tervérték) Monitoring mértékegysége Monitoring mutató megnevezése Tervezett/megtett lépések Eltérés oka A megvalósítással kapcsolatos jelentéseket (Projekt előrehaladási jelentés) minden előre meghatározott időszakonként (pl. negyedévente) vagy teljesítéshez kötötten szükséges leadni. Ezáltal a fejlesztések nagyobb gyakorisággal ellenőrizhetők. Az adminisztratív adatok a kapcsolattartást szolgálják, míg a többi az esetleges beavatkozást segíti elő. Külön sorba került a határidőre vonatkozó kérdés, amelyből egyből lehet következtetni arra, hogy az adott település a projektet illetően szorul-e bármilyen segítségre. Jelentéssel kapcsolatos indikátorok A jelentés kitöltéséért felelős személy email címe A jelentés kitöltéséért felelős személy neve A jelentés kitöltéséért felelős személy telefonszáma A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma A jelentés tárgyát képező időszak záró dátuma A jelentéstételi időszakban elért változás A jelentéstételi időszakig számított kumulált érték A jelentéstételt megelőző időszak kumulált értéke A teljesítési határidő összhangban van a támogatási szerződés határidejével? A közbeszerzéssel kapcsolatos mutatók a projekt egészére, illetve részmunkák teljesítésére is vonatkozhatnak. Azért kerültek a fejlesztési kataszterbe, mert a támogatások esetén nagyon gyakran előfordul, hogy már a közbeszerzési kiírásnál megakad a projekt. Közbeszerzéssel kapcsolatos adatok Közbeszerzés köteles? (igen/nem) Közbeszerzés közbeszerzési tanácsadóra - tényleges dátum Közbeszerzés közbeszerzési tanácsadóra - tervezett dátum Közbeszerzés nyilvánosság biztosítására - tényleges dátum Közbeszerzés nyilvánosság biztosítására - tervezett dátum Közbeszerzés tervezőre - tényleges dátum Közbeszerzés tervezőre - tervezett dátum Ajánlati (részvételi, ajánlattételi) felhívás megjelenése (tervezett) dátuma Kiviteli közbeszerzés dátuma Kiviteli közbeszerzés dátuma Konzorciumi partner neve (ha releváns) Közbeszerzés kivitelezőre - tényleges dátum Közbeszerzés kivitelezőre - tervezett dátum 78

Közbeszerzéssel kapcsolatos adatok Közbeszerzés Mérnök/FIDIC Mérnökre - tényleges dátum Közbeszerzés Mérnök/FIDIC Mérnökre - tervezett dátum Közbeszerzés projekt menedzserre - tényleges dátum Közbeszerzés projekt menedzserre - tervezett dátum Közbeszerzés tárgya A projekt megvalósításával kapcsolatos mutatók résztevékenység szinten listázzák ki az indikátorokat, így képet kaphatunk arról, hogy a projekt milyen tevékenységekből épül fel, hogy néz ki a projektütemezés, és milyen határidők vannak, és azokat sikerült-e tartani, szükség van-e beavatkozásra. Projekt megvalósításával kapcsolatos mutatók A projekt fizikai befejezésének a várható dátuma A projekt megvalósításának tényleges kezdetének a dátuma A projekt megvalósításának várható befejezésének a dátuma A projekt tényleges kezdetének a dátuma Megvalósítás típusa (Piros FIDIC/Sárga FIDIC/Nem FIDIC) Megvalósítás típusa: Piros FIDIC - PF, Sárga FIDIC - SF, Nem FIDIC szerinti - NF Elvégzett tevékenység - tervezett befejezése Elvégzett tevékenység - tervezett kezdete Elvégzett tevékenység - tényleges befejezése Elvégzett tevékenység - tényleges kezdete Megvalósítás záró dátuma tevékenységenként Minőségbiztosítás típusa: (Előzetes/Utólagos) Szerződéskötés (tervezett) dátuma Szerződésmódosítás tartalma Tevékenység megnevezése Tevékenység neve Tevékenység tényleges befejezése Tevékenység tényleges kezdete Tevékenység tervezett befejezése Tevékenység tervezett kezdete A szerződéskötéssel kapcsolatos indikátorok arra szolgálnak, hogy az alvállalkozói kört is nyomon lehessen követni, így képet lehet kapni arról, hogy egy-egy részteljesítését mely vállalatok a felelősek. Szerződéskötésekkel (alvállalkozóval is) kapcsolatos mutatók Szerződés a közbeszerzési tanácsadóval - tényleges dátum Szerződés a közbeszerzési tanácsadóval - tervezett dátum Szerződés a nyilvánosság biztosításáról - tényleges dátum Szerződés a nyilvánosság biztosításáról - tervezett dátum Szerződés a nyilvánosság biztosítására - tényleges dátum 79

Szerződéskötésekkel (alvállalkozóval is) kapcsolatos mutatók Szerződés a nyilvánosság biztosítására - tervezett dátum Szerződésben vállalt célérték (adott évre) Szerződésben vállalt utolsó teljesítési határidő Szerződés a projekt menedzser - tényleges dátum Szerződés a tervezővel - tényleges dátum Szerződés a tervezővel - tervezett dátum Szerződés a kivitelezővel - tényleges dátum Szerződés a kivitelezővel - tervezett dátum Szerződés a közbeszerzési tanácsadóval - tényleges dátum Szerződés a közbeszerzési tanácsadóval - tervezett dátum Szerződés a projekt menedzserrel - tényleges dátum Szerződés a projekt menedzserrel - tervezett dátum Szerződés a tervezővel - tényleges dátum Szerződés a tervezővel - tervezett dátum Szerződés Mérnök/FIDIC Mérnökkel - tényleges dátum Szerződés Mérnök/FIDIC Mérnökkel - tervezett dátum Szerződés összege A támogatási összeggel kapcsolatos mutatók összefoglalóan tartalmazzák a támogatás finanszírozásának másik lábát (az első a költségelszámolás volt). Együttesen tartalmazza az önerőt (saját forrást), a BM önerőt, valamint az Európai Uniós Alap támogatását. Támogatási összeggel kapcsolatos mutatók BM önerő-alap, Ft Eredetileg megítélt támogatás, Ft Módosítással szerződés összege nőtt? Saját forrás összesen, Ft Saját pénzügyi hozzájárulás, Ft Támogatás aránya az elszámolható költségekben, % Tényleges támogatás a megítélt támogatás arányában, % Tényleges támogatás, Ft

80

8.4.) Egyéb fejlesztések A derogációs kötelezettségekhez kapcsolódó fejlesztéseken túlmenően az önkormányzatok számos egyéb fejlesztéseket is végrehajtanak. Ezekről a fejlesztésekről is különböző szempontok szerint jelentések készülnek. Annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztési kataszter minél szélesebb körben átfogja az önkormányzati fejlesztéseket, a katasztert három – általunk fontosnak ítélt – irányban javasoljuk bővíteni. Ez a három irány az önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztése, az önkormányzati útfejlesztések, illetve az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések. (Lásd 14. ábra). Az önkormányzatok egyéb fejlesztései is többféle forrásból (uniós, nemzeti, önkormányzati saját forrás) valósulhatnak meg. Érdemes bizonyos mutatókat, a fejlesztés irányától függetlenül, egységesen nyilvántartani. Ilyen javasolt mutatók −

a projektazonosítók

−

a fejlesztés célja

−

a fejlesztés kapcsolódik-e valamilyen derogációs kötelezettséghez vagy nem

−

a fejlesztés teljes költsége

−

a teljes költség típusai

−

a fejlesztés forrásai (uniós forrás, BM önerő, egyéb nemzeti forrás, saját forrás)

−

a fejlesztés tervezett kezdete

−

a fejlesztés tervezett befejezése

−

teljesítési indikátorok

−

korábban megvalósított hasonló jellegű fejlesztések projektlistája

Az egyéb fejlesztések esetében is arra érdemes törekedni, hogy a fejlesztési kataszterbe elsősorban olyan indikátorok kerüljenek, amelyeket az önkormányzatok egyébként is jelentenek, így sok esetben elegendő a kataszter felhasználója számára az adatokhoz való hozzáférést biztosítani.

8.4.1.) Az önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztései A települési önkormányzatok a felügyeletük alá tartozó fekvő-és járóbeteg szakellátást, valamint alapellátást végző egészségügyi intézményekben megvalósult, az önkormányzat által végzett beruházási és felújítási kiadásokról az OSAP 1576 számú adatlapon jelentenek. (GYEMSZI programja alapján kötelező adatszolgáltatás, 340/2012 (XII.5.) Korm. rendelet (OSAP 1576) A GYEMSZI IRF az adatlapokat előzetes ellenőrzés után, interneten fogadja a jelentésre kötelezett adatszolgáltatóktól. Az adatlapokat elektronikus úton, jelentő program segítségével kell elküldeni, amely a GYEMSZI honlapjáról tölthető le. (Lásd még 1. sz. Melléklet)

81

Indikátorok: 1) Címzett és céltámogatásból megvalósuló beruházások a. teljes költség b. teljesítés beszámolási év előtt c. teljesítés beszámolási évben i. központi költségvetés ii. saját forrás d. további évek előirányzata 2) Egyéb (nem címzett, vagy céltámogatással megvalósuló) beruházások a. teljes költség b. teljesítés beszámolási év előtt c. teljesítés beszámolási évben i. központi költségvetés ii. saját forrás d. további évek előirányzata

8.4.2.) Önkormányzati utak ráfordítás és hossz adatai A helyi önkormányzatoktól az önkormányzati utakra vonatkozó részletes adatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. gyűjti be megbízottján keresztül. Az 1108/70/EGK szerinti adatszolgáltatás a begyűjtött adatok ellenőrzése és feldolgozása alapján történik. Ugyancsak ennek alapján adja meg a KKK és a NIF Zrt. is az EU-s, vagy költségvetési támogatású, az önkormányzati utakra vonatkozó beruházási és a hozzátartozó általános költségeket, ha az adott tárgyévben volt ilyen. (OSAP 2222 alapján) Az adatfajtánál megkülönböztetünk:  

Hossz adatokat (km) Költségadatokat, költség kategóriánként. o Beruházási kiadások összesen (e Ft) o Folyó kiadások összesen (e Ft) o Folyó kiadásokból burkolatra fordított (e Ft)23 o Általános ráfordítások összesen (e Ft)

Útkategóriák a) Az alább útkategóriák vonatkozásában történik hosszadatgyűjtés:  Belterületi elsőrendű főutak  Belterületi másodrendű főutak 23

A folyó kiadásokból a burkolatra fordított ráfordítás megadása kötelező a 851/2006 EK rendelet,(kodifikáció a 1108/70 EGK rendelethez), értelmében.

82

 

Belterületi mellékutak Külterületi utak

b) A ráfordítás adatok vonatkozásában a következő kategóriák alkalmazása:  Összesen belterületi utak (Az Összesen belterületi utak kategóriába csak a Belterületi elsőrendű főutak, a Belterületi másodrendű főutak és a Belterületi mellékutak sorolandók. Nem szerepelnek itt a gyalogutak, kerékpárutak, lépcsők stb. költségei.)  Külterületi utak

Helyi közutak adatai Adatszolgáltatók:

települési

önkormányzatok.

Az

adatokat

településenként,

Budapesten

kerületenként, valamint főváros bontásban kell összeállítani, az illetékes önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő utakról és hidakról. Az adatszolgáltatás a Statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló Korm. rendelet alapján történik, figyelemmel a 1108/70/EGK rendeletre. Adatgyűjtés az OSAP 1390 alapján. Az adatgyűjtő a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az adatszolgáltatás elektronikusan a http://viadat.kozut.hu honlapon keresztül történik. (Lásd az adattípusokat részletesen a 2. sz. Mellékletben.)

8.4.3. ) Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Az önkormányzatok a feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez is igényelhetnek támogatást. Ilyen jellegű tevékenység lehet az intézményi társulás, vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott bölcsődébe és közoktatási intézménybe (óvoda, iskola) járó gyermekek, tanulók ellátása, továbbá az egyéb önkormányzati kötelező feladatellátást végző intézményekben történő feladatellátás (pl.: szociális feladatok ellátása). Ezen tevékenységek infrastrukturális és egyéb feltételeinek javítása érdekében nyújtott, pályázat útján igényelhető támogatások egy része hazai, más része európai uniós forrásból valósulhat meg. A 8/2013. (III.29) BM rendelet24 rendelkezik arról, hogy a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása érdekében építéssel és eszközbeszerzéssel járó beruházás megvalósításához kapcsolódóan pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra az önkormányzatok. Az

intézményfejlesztési

támogatás

az

épület

felújítására,

fejlesztésére,

elsősorban

fűtéskorszerűsítésre, nyílászárócserére, hőszigetelésre és e feladatellátáshoz szükséges eszközök vagy berendezések beszerzésére, óvodai feladatot ellátó intézmény esetében kapacitásbővítésre is igényelhető, amennyiben bizonyos feltételek – például a saját forrás biztosítása vagy az építéshez kapcsolódó támogatási összeg legalább 5%-ának mértékéig határozott idejű közfoglalkoztatási

24

Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 8/2013. (III.29) BM rendelet

83

jogviszony keretében közfoglalkoztatottak alkalmazása – adottak25. Ugyanezen rendelet 5. §-a szerint azok az önkormányzatok pályázhatnak óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésére, felújítására, amelyek rendelkeznek helyi sportfejlesztési koncepcióval. A szociális alapszolgáltatások es gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztéséhez az önkormányzatok a 2007-2013 programozási időszakban a ROP-okból is kérhettek támogatást. Itt a támogatható tevékenységek köre a Szociális törvény szerinti szociális alapszolgáltatásokhoz kapcsolódott, illetve a Gyermekjóléti törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, állapotjavítás, akadálymentesítés, indokolt esetben új építés) volt támogatható. Az ehhez kapcsolódó adatok részben az EMIR-ben (amennyiben a konkrét projekt-adatokról beszélünk) találhatók, részben megjelennek az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos OSAP jelentésekben is. A fejlesztési kataszter szempontjából fontos mutatókat a 14. ábra mutatja be. 1) Összes beruházási költség 1.1. Projekt előkészítés költségei 1.2. Projekt menedzsment költségei 1.3. Beruházások/Eszközök 1.3.1. Ingatlanvásárlás 1.3.2. Építés, felújítás, bővítés 1.3.3. Eszközbeszerzés 1.3.4. Immateriális javak beszerzése 1.4. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások 1.5. Általános költségek 2) Összes működési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3) Maradványérték 4) Összes pénzügyi költség

25

Azon településeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések esetében, ahol az önkormányzat nem részesült a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. § (1) bekezdése szerinti törlesztési célú támogatásban, vagy a Kvt. 72. § (1)–(2) bekezdései alapján adósságkonszolidációban, a fejlesztéshez szükséges összeg 100%-a igényelhető. Lásd 8/2013. (III.29) BM rendelet 1§ (4)a pont.

84

Ábra 14. Különböző típusú egyéb fejlesztéssel kapcsolatos mutatók

Egyéb fejlesztések

Önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztései

1) Címzett és céltámogatásból megvalósuló beruházások a. teljes költség b. teljesítés beszámolási év előtt c. teljesítés beszámolási évben i. központi költségvetés ii. saját forrás d. további évek előirányzata 2) Egyéb (nem címzett, vagy céltámogatással megvalósuló) beruházások a. teljes költség b. teljesítés beszámolási év előtt c. teljesítés beszámolási évben i. központi költségvetés ii. saját forrás d. további évek előirányzata

Önkormányzati útfejlesztések

1) Hossz adatok a. Belterületi elsőrendű főutak b. Belterületi másodrendű főutak c. Belterületi mellékutak d. Külterületi utak e. Kerékpárutak f. Gyalogutak és járdák 2) Költségadatok a. Beruházási kiadások összesen (e Ft) b. Folyó kiadások összesen (e Ft) c. Folyó kiadásokból burkolatra 1 fordított (e Ft) d. Általános ráfordítások összesen (e Ft) 3) További évek előirányzatai összhangban a településfejlesztési tervekkel

85

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

1) Összes beruházási költség 1.1. Projekt előkészítés költségei 1.2. Projekt menedzsment költségei 1.3. Beruházások/Eszközök 1.3.1. Ingatlanvásárlás 1.3.2. Építés, felújítás, bővítés 1.3.3. Eszközbeszerzés 1.3.4. Immateriális javak beszerzése 1.4. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások 2. Egyéb szolgáltatások 1.5. Általános költségek 2) Összes működési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3) Maradványérték 4) Összes pénzügyi költség

8.5.) Fejlesztési igények feltérképezése Ahogy

a 6.1. fejezetben is jeleztük

településfejlesztési

stratégiáról

és

„A településfejlesztési koncepcióról, az integrált

a

településrendezési

eszközökről,

valamint

egyes

településrendezési sajátos jogintézményekről szóló” 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján a települések

által

készített

hosszútávú

településfejlesztési

koncepciót

és

középtávú

településfejlesztési programot (az ún. integrált településfejlesztési stratégia) keretében az önkormányzatok vagy saját hatáskörükben, vagy más önkormányzatokkal közös tervezésben alakítják ki.

A

TeIR

informatikai

portálon

kialakított

és

nyilvánosan

lekérhető

adatbázis

(https://www.teir.hu/ivs/) segítségével, amelyen keresztül elérhetőek a 314/2012. Korm. rendelet alapján elkészített integrált város-, illetve település fejlesztési stratégiák, jelenleg csak a nagyobb városok, megyeközpontok korábbi integrált településfejlesztési stratégiái találhatók, de az új stratégiák kialakításával párhuzamosan szükség lenne arra, hogy minden településé felkerüljön. A TeIR Országos Rendezési Tervkatasztere segítségével (https://www.teir.hu/rqdist/) a települések részletes fejlesztési tervei elvileg lekérhetők, de az adatbázis frissítések nem túl gyakoriak, tehát ebben a vonatkozásban meg kellene teremteni a jogszabályi hátterét annak, hogy az önkormányzatok frissítsék az általuk adott információkat, illetve az aktuális terveiket szerepeltessék a honlapon. Ugyancsak szükség lenne arra, hogy a megyei fejlesztési célkitűzésekhez az egyes települések – amennyiben érintettek – egységes mélységben adjanak meg adatokat. Fontos lenne, hogy a kataszter számára az egyes települések tervezett fejlesztési projektjei – tematikus bontásban, műszaki és pénzügyi paraméterekkel (tervezett források és költségek), a megvalósítás időhorizontjára vonatkozó információkkal együtt – elérhetők legyenek. A

fejlesztési

igények,

tervezett

nyilvántartásában

érdemes

a

KEHOP

(Környezeti

és

Energiahatékonysági program, 2014-2020) cél és prioritási struktúráját figyelembe venni, amely a szennyvíz és vízgazdálkodási beruházások során a regionális rendszerek kialakítására helyezi a hangsúlyt. A 15. ábra a KEHOP szerkezetében tekinti át az önkormányzatok vélhető fejlesztési igényeit tartalmazó tevékenységi listát. A kataszter ezen részében gyűjtendő indikátorok között érdemes a KEHOP prioritási tengelyeihez kapcsolódó indikátorokat is település szinten figyelemmel kísérni. Ezeket az információkat elég, ha maguk a települési önkormányzatok tartják nyilván, a kataszter szempontjából az adatok elérhetősége a fontos. Természetesen a fejlesztési igények köre is bővíthető az általunk egyéb fejlesztésekkel jelölt területekre (önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztései, önkormányzati útfejlesztések, önkormányzati feladatellátással kapcsolatos fejlesztések) vonatkozó projektekkel. Ugyanakkor várhatóan a települések fejlesztési igényeinek projekt formájában történő megfogalmazására a következő programozási időszak pályázati lehetőségei is jelentős hatással bírnak 86

majd. Itt érdemes megjegyezni, hogy a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra”26 jelenleg ismert tervezete szerint Magyarországon úgynevezett integrált területi beruházások megvalósítására kerül majd sor, amelyek keretében lehetővé válik, hogy több uniós alap, több operatív program együttesen szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozási csomagot. Ezeket a beavatkozási csomagokat a megyei önkormányzatok előre meghatározott forráskeretekkel tervezik, amelyek a Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) nevesítetten is megjelennek. Az országos szempontból kiemelt, funkcionálisan együtt kezelendő térségek esetében ágazati központi kezdeményezésű integrált területi beruházásokra is sor kerül majd. Integrált területi beruházásokra a nagyobb városok esetében is sor kerülhet majd, ilyenkor a fejlesztések célja a városok helyi gazdasági szereplőinek támogatása, a zöld gazdaságra történő átállás ösztönzése, illetve a fenntartható fejlődés szempontjából fontos közlekedés- és környezetfejlesztési projektek támogatása, valamint városrész-rehabilitációs fejlesztések elősegítése. Ezen fejlesztések hatása nemcsak az érintett megyeközpontra vagy városra, hanem a fejlesztést megvalósító város vonzáskörzetére, a vele határos településekre is átterjedhet, kapcsolódó projekteket generálhat. Ennek a fejlesztési koncepciónak fontos eleme, hogy nem elszórt projektek támogatását, hanem programozható, előre ismert volumenű fejlesztési csomagok megvalósítását kívánja előtérbe helyezni. A területileg decentralizált fejlesztések közé a helyi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatása, a vonzó települési környezet kialakítása, a helyi környezeti minőség javítása, a települési és megyei önkormányzati feladatokhoz tartozó közszolgáltatás és közösségi infrastruktúrafejlesztés, az integrált településfejlesztés stb. tartoznak. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatoknak feladata

a

térségükön

meginduló

jelentősebb

fejlesztések

koordinálása,

a

megyei

önkormányzatoknak jó rálátásuk lesz majd a megyében meginduló fejlesztésekre, kialakult fejlesztési elképzelésekre, így tőlük is számos információ szerezhető be a kataszter számára a fejlesztési igényekről, fejlesztési elképzelésekről. Szükséges lenne a fent említett 314/2012. Korm. rendelet olyan irányú módosítása, párhuzamosan a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól, illetőleg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására, aminek következtében minden települési önkormányzat a saját hatáskörben vagy más önkormányzatokkal közösen kidolgozott integrált településfejlesztési stratégiáját egységes formában hozná nyilvánosságra és rakná fel a TeIRbe. A felrakott stratégiákat adott időpontokban frissítené, és a hosszú távú stratégiát évente egyszer kiegészítené az adott szakterületekre vonatkozó konkrét fejlesztési projektelképzelésekkel. A fejlesztési igények kapcsán a tervezett projektek mindegyike vonatkozásában néhány alapadatot érdemes egységesen megkövetelni. Így 1) a fejlesztés tervezett iránya (lásd 15. ábra szerkezete) 26

http://www.nth.gov.hu/pm/

87

2) a tervezett fejlesztés fontosabb műszaki paraméterei 3) a tervezett fejlesztéshez hasonló korábbi fejlesztések a. fejlesztés célja b. a korábbi fejlesztés kezdete c. a korábbi fejlesztés befejezése d. a korábbi fejlesztés összköltsége e. a korábbi fejlesztés forrásai f.

a korábbi fejlesztés eredményei

4) a fejlesztés megvalósításának tervezett kezdete 5) a fejlesztés megvalósításának tervezett befejezése 6) a fejlesztés tervezett költségei 7) a tervezett fejlesztés költségeinek forrása 8) a tervezett fejlesztés főbb kimeneti és eredményindikátorai 9) a tervezett fejlesztés kapcsolódása az integrált településfejlesztési tervhez.

88

Ábra 15. Fejlesztési igények feltérképezése

Fejlesztési igények igények nyilvántartása nyilvántartása Fejlesztési

Integrált településfejlesztési tervek

Víz ágazat

Szennyvízágazat

(https://www.teir.hu/ivs)

Karbantartási igények Tervezett projektek listája (TEIR vagy megyei önkormányzatok, és/vagy települési önkormányzatok honlapjain)

Energiatakarékosság-javító, hatékonyság javító tervezett intézkedések

Tervezett ivóvízminőség-javító beruházások, rekonstrukciók

Újonnan létrehozandó vagy technológiai fejlesztésen áteső vízi közmű projektek

Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések

Szennyvíziszap kezelése és hasznosítása érdekében tervezett beruházások

Szennyvízelvezetéssel kapcsolatos beruházások (újonnan épített vagy bővített szennyvízcsatorna) Újonnan építendő vagy fejlesztendő szennyvíztisztító telepi kapacitás

Derogációs határidővel érintett projektek listája 89

Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések

Hulladékkezelési létesítmények rendszerszerű fejlesztése

Elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése

Hulladék újrafeldolgozási kapacitás kialakítása, bővítése

9) Egy adatbázisokat integráló önkormányzati működésének intézményi, jogi és egyéb feltételei

fejlesztési

kataszter

A tervezett fejlesztési kataszter kialakítása szempontjából fontos, hogy az adatszolgáltató önkormányzatnak ne kelljen ugyanazt az információt, adatot többfelé szolgáltatnia. Így bizonyos adatokat nem feltétlenül szükséges a fejlesztési kataszterbe beépíteni, hanem elegendő, ha a fejlesztési kataszter felhasználójának közvetlen hozzáférése van ezekhez az egyéb adatbázisokhoz. A munkacsoportüléseken is felmerült, hogy az e-közmű programhoz hasonlóan a fejlesztési kataszter esetében is érdemes lenne első lépésben az adatok egy jogszabályban definiált szűkebb körére vonatkozóan

meghatározni

az

adatszolgáltatási kötelezettséget,

hogy

az

adatszolgáltató

önkormányzatok, illetve közüzemi szolgáltatók ezeket az adatokat – megadott formátumban – kötelezően tartsák nyilván és biztosítsák ezek elérhetőségét, illetve adott időpontokban gondoskodjanak az adatok frissítéséről. Mindenképpen fontos bizonyos sarokpontok meghatározása, ami lehetővé teszi, hogy egy adott időpontban a lehető legteljesebb körű kép álljon a felhasználók rendelkezésére. Általánosan elfogadott volt a munkacsoport tagok részéről, hogy az összes előírt adatot az önkormányzat töltse fel egy központi rendszerbe, amelyhez csak a jogosultsággal rendelkező intézmények, illetve személyek férhetnek hozzá. Ez a fajta adatkezelési megoldás azonban korántsem optimális. A felhőalapú informatikai rendszerek új technológiája jelentősen csökkentené a résztvevő intézmények adatszolgáltatási terheltségét. Ennek kialakítása azonban a mostani kataszter kialakításánál sokkal több időt venne igénybe, nem csupán a technológiai megvalósítás miatt, hanem a jogszabályi környezet, illetve az adatok struktúrájának megváltozása miatt is. Egy felhő alapú rendszer esetén az önkormányzat, az önkormányzati társulás, valamint a közművállalatok által jelentett összes adatot sztenderd formára kell hozni, meg kell szüntetni a duplikátumokat és univerzálissá kell tenni az indikátorokat. Ezzel jelentősen csökkenne az önkormányzatok és a szolgáltatók által jelentett adatmennyiség, de jelentősen lerövidülne a jelentési kötelezettség ellátására fordított idő is, mivel az adatokat egyszer, egy felületre kellene tölteni. Ez a felület ráadásul futhat az önkormányzat vagy a szolgáltató számítógépén is, így lényegében csak egy saját nyilvántartás vezetése történik. (A különböző megoldási lehetőségeket a 9.1. fejezet tartalmazza.) A felhő másik oldalán az állami szervek helyezkednének el, hasonló felülettel, mint amit az önkormányzatok és a közmű szolgáltatók használnak. Jogszabályilag ki kell alakítani, hogy mely állami szerv, mely adatokhoz férhet hozzá, így amihez egy intézménynek jogosultsága van, azt nem kell a továbbiakban hivatalos eljárás keretében az adatgazdáktól bekérnie, hanem saját felületén állandóan elérhetné az összes települési önkormányzat és szolgáltató legaktuálisabb adatát. (Lásd 9.1. fejezet.)

90

Külön tisztázandó kérdés, hogy az önkormányzatok csak a saját adataikhoz férhetnek hozzá, vagy lehetőségük lenne látni más önkormányzatok fejlesztéseit is. Ez utóbbi megoldás mellett szól, hogyha minden település köteles a TeIR-be feltölteni saját fejlesztési terveit, a nyilvános EMIR-ben minden KEOP-os projekt nyomon követhető, az önkormányzatok saját honlapjain is fent vannak fejlesztéseik, a környező településekkel, illetve a megyékkel egyébként is egyeztetniük kell, akkor az önkormányzatoknak legyen lehetőségük – legalább bizonyos szintig – egymás fejlesztéseibe belelátni. A fejlesztési kataszter kézbentartásáért egy felelős intézményt kell megjelölni, amelynek feladata a kataszter induló szerkezetének kialakítása, illetve a további adatigény bővítések tervezése. A kataszter hatékony működése érdekében tárcaközi együttműködés is szükséges, hiszen bizonyos adatok más tárcáknál már gyűjtésre kerülnek, ezeket nem érdemes párhuzamosan újra bekérni az önkormányzatoktól, hanem elég, ha az adatgazda a kataszter számára hozzáférést biztosít. A hatékony

működés

érdekében

fontos

megteremteni

minden

érintett

érdekeltségét

az

adatszolgáltatásban. A hatékony működés érdekében fontos az adatok rendszeres frissítése és elérhetőségük biztosítása. Jogszabályi háttér biztosítsa az adatokhoz való hozzáférést, különböző egyéb adatbázisokhoz való hozzáférést. A kataszter üzemeltetését a számos egyéb nyilvántartási rendszert üzemeltető, a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Lechner Lajos Tudásközpontra lehetne bízni. A jogszabályi háttér biztosítása érdekében a fejlesztési kataszter létrehozását egy az e-közmű törvényhez hasonló külön kormányrendelet kellene, hogy biztosítsa. Ennek keretében meg kellene határozni, hogy a) ki kötelezett az adatszolgáltatásra (önkormányzat, önkormányzati felügyelet alatt működő közmű szolgáltatók, társulások) b) kinek a részére történik az adatszolgáltatás c) ki a fejlesztési kataszter üzemeltetője d) mely adatok körére vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség e) milyen formában történjen az adatszolgáltatás f)

közvetlen adatelérés biztosításának feltételei

g) más célból vagy intézmény számára történő adatok elérhetőségének biztosítása a dupla adatszolgáltatás elkerülése érdekében h) milyen gyakorisággal történjen az adatszolgáltatás, melyek azok a sarokpontok, amikor teljes körű tájékoztatást kell biztosítani i)

kik férhetnek hozzá az adatokhoz, milyen hozzáférési jogosultsági szintek legyenek meghatározva

j)

informatikai háttér biztosítása.

A fejlesztési kataszter létrehozásának rövidtávú célja a települési fejlesztésekkel kapcsolatos monitoring funkció biztosítása, hosszabb távú cél, hogy a rendszer alkalmas legyen a döntés91

előkészítés támogatására is. Első lépésben a vízgazdálkodási, a szennyvíz-gazdálkodási területre, illetve a hulladékgazdálkodásra terjedjen ki, s itt legyen lehetőség, hogy az EMIR, a TESZIR és a VIZIR teljes adatbázisát, illetve a KSH által az adott területeken gyűjtött adatokat integrálja. Szóban forgó adatlapok: OSAP 1061, OSAP 1062, OSAP K001, OSAP 1376, VAL/VÉL lapok, BO15 mérési eredmények, továbbá az EMIR adatbázis. Az említett három területen már kezdettől fogva szükséges lenne az önkormányzatokat a konkrét fejlesztési projektjeik nevesítésére kötelezni.

9.1.) A fejlesztési kataszter megvalósításának elvi lehetőségei, feltételei és korlátai A következőkben az elkészült fejlesztési kataszter keretrendszer megvalósításának három lehetséges módját ismertetjük. Mindhárom opció azon a feltételezésen alapul, hogy a keretrendszer egy adatbázisba lesz integrálva, ahonnan a felhasználók lekérdezéseket hajthatnak végre, és ahová az önkormányzatok, az önkormányzati társulások valamint a közmű szolgáltatók egységes formában adatokat tölthetnek fel. Az adatbázis tehát elvi alapon nem különbözik a jelenleg használt EBR42 rendszertől. A megvalósíthatósági lehetőségeket a következők szerint osztályozzuk:

1. Igényel-e jelentős jogszabályi változtatást 2. A megvalósításhoz szükséges idő 3. A megvalósítás finanszírozási igénye 4. A megvalósított rendszer rugalmassága (bővíthetőség és reakcióidő) 5. Az adatszolgáltatókra mért addicionális terhelés

I. opció Az opció rövid leírása: A fejlesztési kataszter a már meglévő egyéb rendszerek mellett párhuzamosan működne. Az adatszolgáltatóknak egy külön erre a célra kifejlesztett online felületen keresztül szükséges feltölteni a keretrendszerben szerepelő indikátorokat a Belügyminisztérium adatbázisába. A rendszert a Belügyminisztérium kezeli és felügyeli, más közintézmények csak a kezelő hozzájárulásával férhetnek az adatokhoz.(Lásd 16. ábra).

92

16. ábra: I. opció: A jelenlegi adatszolgáltatókon alapú fejlesztési kataszter információ-áramlásainak sematikus ábrája

1. Igényel-e jelentős jogszabályi változtatást: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására lenne szükség, mivel az önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok társulásait és a közműszolgáltatókat a fejlesztési kataszterbe történő adatszolgáltatásra külön jogszabály keretében kellene kötelezni. A magyar szabályok szerint az önkormányzatoknak feladatot csak törvényi szinten lehet adni, így tehát magas szintű szabályozásváltoztatásra lenne szükség. Egy másik megoldás az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében történő adatgyűjtés formájában kötelezni az önkormányzatokat a fejlesztési kataszterbe történő adatszolgáltatásra, ami a 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet, illetve az azt módosító 340/2012. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítását feltételezi. Ebben az esetben az adatszolgáltatás az Elektra rendszeren keresztül történhetne. Egy további opció a fejlesztési kataszter szempontjából érintett ágazatokat szabályozó törvények, pl. a hulladékgazdálkodási törvény (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) olyan irányú módosítása, amely felhatalmazza a Kormányt arra, hogy az önkormányzatok birtokában lévő adatokról információkat kérjen. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési katasztert a Lechner Lajos Tudásközpont kezelhetné, amely számos egyéb nagy adatbázist is kezel, szükség lenne a 107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról rendelet módosítására is. 2. A megvalósításhoz szükséges idő (becslés): A jogszabályi környezet kialakítása után a műszaki megvalósítás 1-2 évet vehet igénybe. 3. A megvalósítás finanszírozási igénye: A rendszer műszaki megvalósításának finanszírozási igénye a többi opcióhoz képest alacsony.

93

4. A megvalósított rendszer rugalmassága: mivel a rendszer a Belügyminisztérium kezelésében áll, így teljes mértékben annak igényeihez szabható. Az adatbázis későbbi módosítása azonban lényegében az kataszter rendszer újraformázást jelenti, aminek jelentős idő- és költségvonzata van. 5. Az adatszolgáltatókra mért addicionális terhelés: a többi opcióhoz képest jelentős. Az opció értékelése: A BM ÖKI szakértőivel folytatott megbeszélésekkor külön kihangsúlyozásra került, hogy az önkormányzatok jelenlegi is súlyosan terheltek különféle adatszolgáltatási kötelezettségekkel, így az első opció kevésbé kívánatos. Ugyanakkor mind időben, mind finanszírozási oldalról kedvező ez a lehetőség, ezért mindenféleképpen megfontolásra javasoljuk.

II. opció Az opció rövid leírása: A fejlesztési kataszter keretrendszer indikátorai többségükben már létező adatok, amelyeket az önkormányzatok, a társulások valamint a közműszolgáltatók jelentenek különböző közintézmények felé. Így – elvileg – nem szükséges az önkormányzatok további terhelése, az adatok bekérhetők egyéb intézményektől. Az adatbázist a Belügyminisztérium felügyeli. (Lásd 17. ábra) 17. ábra: II. opció: a jelenlegi adatszolgáltatókon alapuló fejlesztési kataszter információáramlásainak sematikus ábrája

1. Igényel-e jelentős jogszabályi változtatást: A többi opcióhoz képest közepes mértékű jogszabályi változás szükséges, amelyben minden érintett adatgazdát kötelezni kell az adatszolgáltatásra. Itt a jogszabályi keretet a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről, 94

illetve a 271/2013 (VII. 15.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendeletek módosításával lehetne biztosítható, amely a Belügyminiszter

hatáskörét

bővíthetné

abba

az

irányban,

hogy

a

különböző

minisztériumoktól való adatkérés lehetővé váljon. A fejlesztési igények nyilvántartásához a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendelet, illetve a 314/2012. (XI.8) Kormány. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló rendelet módosításával lehetne gondoskodni, kötelezve a települési önkormányzatokat fejlesztési igényeik egy adott struktúrában történő nyilvántartására. 2. A megvalósításhoz szükséges idő (becslés): A jogszabályi környezet kialakítása után a műszaki megvalósítás 1 évet vehet igénybe. 3. A megvalósítás finanszírozási igénye: A rendszer műszaki megvalósításának finanszírozási igénye a többi opcióhoz képest a legalacsonyabb. 4. A megvalósított rendszer rugalmassága: mivel a rendszer a Belügyminisztérium kezelésében áll, így teljes mértékben annak igényeihez szabható. Bármilyen későbbi módosítás azonban a jogszabályi környezet majdnem teljes megváltoztatását igényli, aminek időben mért költsége jelentős. 5. Az adatszolgáltatókra mért addicionális terhelés: az opció nem jelent többletterhet az adatszolgáltatókra, az adatgazdákra kirótt addicionális feladatok volumene nem jelentős.

A második opció finanszírozási igénye lényegesen alacsonyabb, ám a szükséges jogszabályi keret megteremtése komolyabb kihívást jelenthet, sőt a távolabbi módosítások is problémásak lehetnek. Ez a lehetőség azonban nem ró újabb terhet az adatszolgáltatókra, így ebből a szempontból ez a megvalósítás kedvezőbb.

III. opció Az opció rövid leírása: A fejlesztési kataszter egy nagyobb központi monitoring rendszer része, amely minden önkormányzatok, társulások, közműszolgáltatók illetve egyéb adatszolgáltatásra kötelezett közintézmény adatait egy felhőalapú rendszerben tárolja. Az adatszolgáltató egy saját nyilvántartást vezet, ami rá van csatlakozva egy központi rendszerre, amelyből az illetékes hivatal adatokat kérhet le. (Lásd 18. ábra)

95

18. ábra: III. opció: A felhőalapú rendszer adatfolyamatainak sematikus ábrája

1. Igényel-e jelentős jogszabályi változtatást: Igen, jelentős jogszabályi változtatás szükséges, ki kell alakítani az integrált rendszerhez szükséges jogszabályi környezetet. Ebben az esetben, az I. opcióhoz hasonlóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására lenne szükség, mivel az önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok társulásait és a közműszolgáltatókat a fejlesztési kataszterbe történő adatszolgáltatásra külön jogszabály keretében kellene kötelezni. A magyar szabályok szerint az önkormányzatoknak feladatot csak törvényi szinten lehet adni, így tehát magas szintű szabályozásváltoztatásra lenne szükség. Az adatrendszer kialakítása és az önkormányzatok számára a finanszírozási feltételek biztosítása új jogszabályok kialakítását is megkövetelné. 2. A megvalósításhoz szükséges idő (becslés): A jogszabályi környezet kialakítása után a műszaki megvalósítás 10-15 évet vehet igénybe. 3. A megvalósítás finanszírozási igénye: A rendszer műszaki megvalósításának finanszírozási igénye a többi opcióhoz képest a legmagasabb. 4. A megvalósított rendszer rugalmassága: a rendszer egy központi hatóság kezelésében áll és mivel az adatokat egyénileg kérik le a közhivatalok, így teljes mértékben rugalmas. A lekérhető adattartalom módosítása kisebb jogszabályi változtatásokat igényelhet. 5. Az adatszolgáltatókra mért addicionális terhelés: az opció nem jelent plusz terhet az adatszolgáltatóknak, sőt a jelenlegi rendszerhez képest jelentős terheléscsökkentést jelenthet.

Az utolsó opció inkább csak távlati tervekben reális lehetőség, mivel mind a műszaki és jogszabályi megvalósítása több, mint 10 évet vehet igénye, és a finanszírozási igény is jóval magasabb, mint a 96

többi esetben. Ugyanakkor egy ilyen típusú kataszter jelentősen leegyszerűsítené és hatékonnyá tenné a közigazgatást, így hosszú távon a lehetőség megfontolását javasoljuk. A három opció közül csak az első kettő számít reális lehetőségnek. Mindkét megoldási lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is, így még egy hibrid rendszer is elképzelhető, amelyben ötvöződne a két módszer. Mivel az önkormányzatok adatszolgáltatási terhelését már nem lehet tovább fokozni, ezért mindenféleképpen javasolt először az adatgazdáktól bekérni a kataszter keretrendszerében szereplő indikátorokat, így elsősorban a második opció megvalósítását javasoljuk, amihez a következő időbeli lefutást tartjuk valószínűnek. (Lásd 3. táblázat) 3. táblázat: A kataszter megvalósításának feltételezett időtávja Folyamat 1. Szükséges jogi keretrendszer megalkotása

Időtáv A keretrendszer kidolgozása veheti igénybe a legtöbb időt, mivel számos tárcaközi egyeztetés szükséges. Ezen kívül a rendeletalkotás ideje tetszőlegesen hosszú lehet. A jogi keretrendszer meghatározásának becsült ideje: 1,5-2 év.

2. Informatikai háttér megvalósítása

Az informatikai háttér nem igényel jelentősebb fejlesztést, csupán az átadatás-átvétel formai kereteit szükséges megalkotni. Ennek becsült ideje: egy év.

Összesen

2,5-3 év

Összességében tehát elmondható, hogy mindhárom opció megvalósítása legalább 2-3 évet vesz igénybe, amelyből a jogi feltételrendszer kialakítása jelenti a legtöbb időt. Figyelembe véve a műszaki, jogi és egyéb feltételeket, megvalósítás szempontjából a második opciót tartjuk a leginkább megvalósíthatónak, mivel ebben az esetben az informatikai megvalósítás nem igényel szofisztikált kialakítást (a másik két felvázolt opcióhoz képest). Habár így is 2-3 évbe telhet egy működő rendszer kialakítása, a leggyorsabban és az önkormányzatok szempontjából legkevésbé megterhelő módon mégis így biztosítható, hogy a Belügyminisztérium egy mindenre kiterjedő, friss fejlesztési kataszter adatbázist kapjon.

97

Felhasznált irodalom Acemoglu, Daron – Robinson, James A. (2012) WhyNationsFail: The Origins of Power, Prosperity, and Poverty.New York: Radom House Arndt,Christiane(2012) „From Objective Setting to Measuring Results: A seven-stepprocess”. Prezentáció a magyar kormány és az OECD által közösen rendezett szemináriumon. Budapest, 2012. június 20. Buchanan, James M. – Tullock, Gordon (1965) The Calculus of Consenst: LogicalFoundations of ConstitutionalDemocracy. AnnArbor: University of Michigan Press. Glaeser, Edward L. – La Porta, Rafael – Lopez-de-Silanes, Florencio – Shleifer, Andrei (2004) „DoInstitutionsCauseGrowth?” NBER WorkingPaper Series No. 10568, http://www.nber.org/papers/w10568, National Bureau Of Economic Research, 1050 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02138, June 2004. Havasi Éva: Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám (pp 677-689) Kaufmann, Daniel – Kraay, Aart – Zoido-Lobatón, Pablo (2002) “GovernanceMatters II: UpdatedGovernanceIndicatorsfor 2000-01” WorkingPaperNo. 2772. World Bank Policy Research Department (February). Meyer-Sahling, Jan-Hinrik. (2009), “Sustainability of Civil ServiceReformsinCentral and Eastern Europe FiveYearsAfterEU Accession”, SigmaPapers, No. 44, OECD Publishing.http://dx.doi.org/10.1787/5kml60pvjmbq-en (Párizs). North, D. C.–Wallis, J. J.–Weingast, B. R. (2009)Violence and SocialOrders: A Conceptual Framework forUnderstandingRecorded Human History. Cambridge:Cambridge University Press. North, Douglass C. 1981. Structure and ChangeinEconomicHistory. New York: Norton & Co. North, Douglass C. 1990. Institutions, InstitutionalChange, and Economic Performance. Cambridge: Cambridge University Press. Sántáné Tóth Edit - Biró Miklós - Gábor András - Kő Andrea - Lovrics László [2008]: Döntéstámogató rendszerek. Panem Kiadó. Budapest. Sigma (1998)„Preparing Public Administrationsforthe European AdministrativeSpace”.SigmaPaperNo. 23(Párizs). Sigma (1999) „European Principlesfor Public Administration”.SigmaPaperNo. 27 (Párizs). Torma, András (2011) „Az Európai Közigazgatási Térségről –magyar szemmel”. Miskolci Jogi Szemle. Vol.6, különszám. Van Dooren, Wouter – Bouckaert, Geert – Halligan, John (2010). Performance Management inthe Public Sector. London: Routledge. Világgazdasági Fórum (World Economic Forum). Globális Versenyképességi Index. (Genf).

98

Mellékletek 1. sz. Melléklet Az önkormányzati felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmények fejlesztéseivel kapcsolatos fontosabb mutatók tartalma Fogalmak: I. Adatlap: A tárgyév beruházási és felújítási adatai Beruházás: bármilyen új objektum vagy eszköz beszerzése, illetve létesítése. Felújítás: egy meglévő objektum vagy eszköz (megközelítőleg) eredeti (vagy értéknövelt) állapotának helyreállítása értendő. Nem tekintendő felújításnak a karbantartás. A beruházás és a felújítás értékhatára 30.000 Ft, az ennél kisebb összegű beruházások nem szerepelnek az adatjelentésben. Az építés és gép-műszer besorolások: Az épülethez kapcsolódó gép beruházások, illetve felújítások (felvonó, légtechnika, konyhatechnológia, mosodai technológia, kazán stb.) Az épülethez nem kapcsolódó gép-műszer beruházásokat, illetve felújításokat (orvosi gép-műszer, számítástechnikai eszközök, járművek, felügyeleti rendszerek, szoftverek) a gép-műszer oszlopban külön van feltüntetve. II. Adatlap - A 100 millió Ft teljes költséget meghaladó beruházások

Ezen az adatlapon a kiemelt jelentőségű beruházási projektek adatait adják meg az önkormányzatok. Ebben tételesen szerepel valamennyi, 100 millió Ft teljes (tervezett) költséget meghaladó beruházás és rekonstrukció, amely a tárgyév során folyamatban volt, függetlenül attól, hogy az adott tárgyévben mekkora hányadát költötték el a teljes (tervezett) költségnek.

99

2. sz. Melléklet A helyi közutakra vonatkozó gyűjtött adatok listája 1. A helyi közutak útkategória szerinti hossza, a kiépített utak területe Helyi közutak hossza Sorszá m

Útkategóriák a módosított 19/1994. KHVM-rendelet szerint

kiépített

kiépítetlen km

a

c

b

01 02 03 04

Belterületi elsőrendű főutak Belterületi másodrendű főutak Belterületi gyűjtő utak Belterületi kiszolgáló- és lakó-utak

05

Belterületi közutak összesen

06

Külterületi közutak

07

Bel- és külterületi közutak összesen

08

Kerékpárutak

09

Gyalogutak és járdák

A kiépített utak területe , 1000 m e

d

2

átlagos szélessége, m f

2. A kiépített helyi közutak hossza burkolatuk szerint (a kerékpárutak, gyalogutak és a járdák hossza nélkül) Belterületi közutak Sor-szám

Útburkolat fajtája

a

b

01 02 03 04

Kő Utántömörödő aszfalt Aszfaltbeton Beton Kiépített közutak összesen

05

elsőrendű főutak

másodrendű gyűjtő főutak utak

c

d

kilométer e

kiszolgáló- Külterületi Összes közutak közút és lakóutak f

g

h 0 0 0 0

100

3. A kiépített helyi közutak területe burkolatuk szerint (a kerékpárutak, gyalogutak és a járdák területe nélkül) Belterületi közutak Sor-szám

elsőrendű főutak

Útburkolat fajtája

másodrendű gyűjtő főutak utak 1000 m

a

b

01 02 03 04

Kő Utántömörödő aszfalt Aszfaltbeton Beton Kiépített közutak összesen

05

c

d

e

kiszolgáló- Külterületi Összes közutak közút és lakóutak

2

f

g

h 0 0 0 0

4. A helyi közutak részét képező hidak száma, hossza, területe a szabad nyílás szerint Sorszá m

Mértékegység

A hidak jellemzői

a

elsőrendű főutak

b

c

Belterületi közutak Külterümásodkiszolgáleti gyűjtő rendű ló- és közutak utak főutak lakó-utak kilométer d e f g

Összes közút

h

30 méter és 30 méternél kisebb szabad nyílású hidak 01

Száma

db

0

02

Szerkezeti hossza

m

0

2

0

03

Kocsipálya felülete

m

30 méternél nagyobb szabad nyílású hidak 04

Száma

db

0

05

Szerkezeti hossza

m

0

2

0

06

Kocsipálya felülete

m

5. A folyó évben a helyi közutakra fordított bruttó kiadások Sorszá m

Útkategóriák a módosított 19/1994. KHVM rendelet szerint

a 01

Beruházás

c

b Belterületi elsőrendű főutak

101

Folyó kiadások

Általános ráfordífenntar- üzemeltetások tás tés ezer Ft d e f

Sorszá m a

Útkategóriák a módosított 19/1994. KHVM rendelet szerint

02 03 04

b Belterületi másodrendű főutak Belterületi gyűjtő utak Belterületi kiszolgáló- és lakó-utak

05

Belterületi közutak összesen

06

Külterületi közutak

07

Bel- és külterületi közutak összesen

08

Kerékpárutak

09

Gyalogutak és járdák

Beruházás

c

102

Folyó kiadások

Általános ráfordífenntar- üzemeltetások tás tés ezer Ft d e f