FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉSÉPÍTÉSZETBELSŐÉPÍTÉSZETSZAKTANÁCSADÁSTERVEZÉSLEBONYOLÍTÁS
FÁCÁNKERT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER
Készítette a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2004-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT-1-02-0034 Építészet: Béres Gábor Régészet: Dr. Ódor János
LEVELEZÉSI CÍM: 7601. PÉCS, PF. 213 y TEL/FAX: 72 / 517-910, FAX: 72 / 517-911 y E-MAIL :
[email protected] y MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12.
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ
FÁCÁNKERT
Készült: Fácánkert településrendezési tervéhez Megrendelő: Pécsépterv Kft. Készítette: Ódor János Gábor
2004. november 22.
Régészeti hatástanulmány Fácánkert község közigazgatási területéről A tanulmány célja Fácánkert Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi, kulturális örökségvédelemről szóló, LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II. 20) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdésértelmében az 1997. évi, épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. tv. 9 § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány a rendelkezésemre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen tanulmány a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (II. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek. A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok listája: 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet – a kulturális szakértők működési engedélyéről 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. §) Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet sorolni: 1. fokozottan, vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.
1.) Védett régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) engedélye szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyéb esetekben a KÖH szakhatóságként jár el. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a KÖH előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés A régészeti lelőhelyen végzendő, és a KÖH hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén a KÖH - kérelemre - köteles az elvégzendő munkák engedélyezésével kapcsolatos előzetes feltételekről 60 napon belül nyilatkozni (előzetes nyilatkozat). Az engedélyezési eljárási idő hossza miatt célszerű már a tervezés előtt a KÖH előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó építése, stb.) hozzá fognak-e járulni, és ha igen, milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kikerülhető, vagy előre számítható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdés A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. § és 23 §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a KÖH jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, régészeti feltárásra jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a KÖH hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem tervezhető örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A KÖH-nek a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, vagy régészeti védelem megindítására és kisajátítás kezdeményezésére. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 19/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben, vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását
eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű terület valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Ez alapján ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín, vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezőjét vagy bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesíteni, amennyiben eleget tett bejelentési kötelezettségének. A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani. A lelőhelyekben, vagy leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet A KÖH a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1 ha területet, vagy 500 m² épület alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik is arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.
A 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1. Vizsgálat (értékfelmérés) a.) történeti leírás, régészeti örökség Fácánkert község azon ritka Tolna megyei települések sorába tartozik, amelynek területéről egyetlen régészeti lelőhelyet sem ismerünk. Ez részben a település viszonylag kis határából, a terület kutatatlanságából (régészeti topográfia nem volt) és természetföldrajzi helyzetéből adódik. Fácánkert rendkívül fiatal település, középkori magja nincs, a 19. században alakult ki. A község a Mezőföld déli részének középső, vízmentes területén található. Elsősorban ennek a „vízhiányos” állapotnak köszönhető, hogy régészeti lelőhellyel nem rendelkezik. A szórvány, lelőhelyhez pontosabban nem köthető tárgyak alapján, Fácánkerten leginkább különböző korú temetőkkel számolhatunk. b.) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település külterületének nagy része szántó. c.) településkép és utcaképek Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) településszerkezet és területhasználat Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e.) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.)védettségek - régészetileg védett területek: A település közigazgatási határain belül külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. g.) az örökségi értékek elemzése Fácánkert területén nyilvántartott régészeti lelőhely egyelőre nincs. h.) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A jelenlegi területhasználat (mezőgazdasági művel, erdőművelés, belterület) a régészeti lelőhelyeket nem veszélyezteti. 2. Változatási szándékok a.) településhálózati és tájhasználati változás A megismert tervek alapján, a község belterületén újabb utca, illetve teleksor kialakítására a belterület nyugati felén kerül sor. Ezen kívül elsősorban a meglévő foghíj-telkek beépítésével számolhatunk, ezek azonban ismert régészeti lelőhelyeket nem érintenek. A külterületi és zártkerti részeken tervezett művelési ágváltásra a tervek szerint nem kerül sor. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, úgy ennek örökségvédelemmel kapcsolatos kihatásait szakhatóságként a KÖH vizsgálja meg. b.) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás nem érint ismert régészeti lelőhelyeket.
c.) infrastrukturális változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. A várható fejlesztések: gáz (rákötések), szennyvíz kiépítése, utak aszfaltozása, televízió vagy telefon kábel árok ásása, földutak karbantartása, aszfaltozása az egyelőre még nem ismert belterületi lelőhelyeket érinthetik. d.) népessség, életmód, társadalom, kultúra változása Erre vonatkozóan nincs adatunk. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a.) történeti településhálózati következmények Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b.) természeti, táji hatások A régészeti lelőhelyekre új természeti, vagy táji hatások nem várhatók. c.) településkép feltárulásának változásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden olyan esetben, amikor váratlanul régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell, ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan. Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A belterületi, vagy egyéb beépített területrészeken azokaz építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.) veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a jövőben a beépített területeken lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat a KÖH előzetes engedélyéhez kötik a jogszabályok. A fentiek mellett bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, melioráció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) essen az bel- vagy külterületre, jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a KÖH előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A KÖH saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) engedélyezi, vagy elutasítja az engedélykérelmet. A szántás – különösen a mélyszántás – az erózióval kiegészülve folyamatos állagromlást okoz a külterületen lévő, eddig még nem beazonosított lelőhelyekben. Tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig a teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, az esetek többségében korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltása olyanmódon, hogy az
a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja. Javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés után kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell a lelőhelyek lokalizálását követően e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A településrendezési tervben jelenleg nem szerepelnek további, különböző célú fejlesztések. A jövőben esetleg felmerülő szándékokkal kapcsolatban megjegyzendő még, hogy kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyekre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. tuskózás, rigolírozás) a lelőhelyek részbeni megsemmisülésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Régészeti érdekű terület a település közigazgatási területére eső valamennyi vízfolyás, vagy állóvíz partszakasza, még ha ezekben ma már nem is található víz. Mivel ezeken a részeken a lelőhelyek megléte valószínű, lokalizációjuk azonban bizonytalan, a hatások is nehezebben kalkulálhatók. Nem tudni például, hogy egy adott területen a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lelőhelyre utaló leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy éppenséggel már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelen használattól ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a KÖH regionális irodáját is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásba. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a KÖH tudja majd meghatározni. A mennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén – így esetleg útépítés (pl. az M6-os út nyomvonala), zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően – célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Ez elsősorban a nem roncsoló módszerek (légifotó, terepbejárás, geofizikai felmérés) és szondázó kutatások alkalmazásával a lelőhely azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyeztetési fázisban a KÖH által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a KÖH is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképpen értesíteni kell a KÖH illetékes irodáját. Amennyiben a lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A lelőhelyek közül jelenleg egyiket sem javasoljuk régészeti bemutatóhely kialakítására. e.) történeti térbeli rendszerek alakulása Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
g.) műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h.) településkarakter változásának hatásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i.) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j.) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi károsan ható folyamat (talaj bolygatása) a fokozatos állagromlást jelenti a lelőhelyek számára. E folyamat elméletileg visszafordítható, vagy legalább is megállítható lenne, ha a területeken a talajművelést a már felvázolt módon megváltoztatnák. Ehhez a helyi adminisztráció (Önkormányzat), a szakemberek (KÖH, Megyei Múzeum) és az érintett magánszemélyek vagy vállalkozások konstruktív együttműködése szükséges. Ellenkező esetben a folyamat megfordíthatatlannak látszik és előbb-utóbb menthetetlenül a régészeti lelőhelyek teljes megsemmisüléséhez vezet. k.) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha terület tulajdonosát az előírásokból vagy a jogszabályokból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés. Összefoglaló Fácánkert község területén ismert és beazonosított régészeti lelőhely nincs. A régészeti érdekű területnek minősülő vízparti részeket leszámítva két nagyobb felületet érintő beruházás érinthet régészeti leleteket. A község nyugati felén telkek kialakítására kerül sor. Fácánkerttől északra várható, hogy megépül az M6-os út. Ezeket a területeket a várható földmunkák méretére való tekintettel régészeti szempontból ellenőrizni kell. Régészeti érintettség és tervezés: A talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, egyéb beépítésre szánt területek, illetve az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területeken időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve hogy az adott beruházás megvalósításához hozzá fog-e járulni, illetve ha igen, akkor milyen feltételekkel. A KÖH állásfoglalásának kialakításához a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A település területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. A HÉSZ-be javasolt szövegrész „Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell elrendelni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”
1. melléklet Fácánkert község ismert régészeti lelőhelyeinek listája 1. Fácánkert – M6 nyomvonala A lelőhely megjelölése: ismeretlen kor. A lelőhely leírása: Fácánkert határának északnyugati szélén halad északkelet-délnyugati irányban az M6-os autópálya nyomvonala. A Fácánkertre eső szakaszon sem a légifotózás, sem a terepbejárás során nem került elő régészeti lelőhely, de a nyomvonal terjedelme miatt régészeti érdekű területnek minősül. A lelőhely besorolása: azonosítatlan (régészeti érdekű terület). A lelőhely veszélyeztetettsége: autópálya építkezés. Hrsz.: 0264/25, 0271/4, 0272/53-54, 0280/2, 0284 (út).
NYILATKOZAT
Alulírott Ódor János Gábor, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú végzettséggel. Régész diploma száma: 954/96 (ELTE BTK) Szakértői engedély száma: Sz-77/2003. (NKÖM) Az általam jegyzett örökségvédelmi hatástanulmány (Fácánkert), illetve annak általam jegyzett részei az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készültek, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.
2004. november 22.
Ódor János Gábor
FÁCÁNKERT ISMERT RÉGÉSZETI LELŐHELYEI
0272/56 a /55 0272
Tenge li
L
b
a
régészeti érdekű terület c L
b
b
0284
L E
út
L b
a
0280/2
/54 72 02
0271/1
L
a
a
a
6/5 027
a
/53 72 02
L
b
027
6/6 027
b L
027
b
/49 72 02 /48 72 02
b
L
E a
6/8 027
/46 72 a 02
/59 72 02
b L
Makkos I. dűlő
E
02
/40 72 02
Makkos II. dűlő
E
E
a
0 6/1 027 6/11 027
/37 72 02
6/7 027 5 027
/44 2 3 72 02 72/4 72/4 1 02 2/4 02 7 02
/45 72 02
5 4/2 026
6/9 027
f d a
/39 72
c
g
2 6/1 027
E
E
E
E
3 6/1 027
út b
78 02
E
út
0217/1
a
9/1
2
L
0
c
b
út /2 61
0249/4
02
a
b
út
út
/1 72 02
L
L
a
L
b
major
62 b 0261/4
E
út
a
major
3
026
vasú
0/8 026 ntelep út fácá
7/2
ud
f
b
út d
0260/13
/6 60 02
test
álya
ti p
2 0/1 026
b
0177/9 0177/3
L
major
0177/4 út 0177/5 0177/6
0177/7 0177/8
Homoki dűlő
/4 71 r 01 ajo m
út
015
0260/4
01 73 út 01
72
út
74 01
a
út
4/7 026 4/6 026
8
1 2/1
2/1
015
7 2/2
5 2/2
015
4/9 026
0177/2
c
üzemi terület
0260/9
b
L
1/1 026
E
0260/11
L c
0171/5
4/5 026 4/4 026 4/3 026
Kovácsházi dűlő
at pály est
1 6/4 016 0 6/4 016
közl . út
9 6/2 016
6/28 016
2 6/3 016 6/33 016 6/34 016
6/27 016
Állomási dűlő 6 6/2 016 4 6/2 016
a
t
b ud
7 3/1 014
vasú
út
0143/1 5 0143/1 6
i aság gazd
0143/9 0143/11 0143/10 0143/10143/1 2 3
út 63/1 dó 01
4
7 3/2 /24 014 E 0143 a út /36 b 3 43 3/2 01 4 01 0 3/4 4 1 0 9 3/3 /19 014 /21 3 0 143 011443/2 8 0 c 0 43/1 01 a
6/36 016 6/43 016
rako
0143/8
5
016
0143/7
4
016
0143/2 0143/4
sút
0 3/3 014 E
014
0145
va ági
a
016 9/1
6/31 016 6/30 016
2 6/4 016
6/35 016
Gy a b
út
E
4 3/3 014 E 3 3/3 014 /32 3 c 014 3/31 b 014
2
48/3 út 01
as gazd est lyat ti pá
0143/3 701 0143/3 43/38
3/2 vasú 016
b a
014
út
/6 0149 48/2 E 01
0149/5
út
0 9/1 3 014 013
a
/7 0149
01 71 /7
ti vasú
/4 0149 L L b
a
01 49/8
01 71 /8
út 0171/6
6 2/2 015
b a
0149/9
6/44 016 6/39 016
6/38 016 6/19 016
6/18 016
6/17 016 6/15 016 6/14 016 1 6/1266/1 016 01 6/10 016
0166/9
0141
a
0178/2
0249/9
0260/2
L Vt. 0260/10
L
0247/4
a
/11
024
0249
9/1
024 5
027
/2 72 02
026
015
8 2/2 015 /27 2 015
b
út
Kossuth dűlő
9 2/2 015
8/1 014
L
0249/1 L
1 4/1 026 0 4/1 026
/16 52 01 /5 52 01
0 2/3 015
E
b
a
02 15
b
/3 61 02
2
3
2/2
7 4/1 026 6 4/1 026 5 4/1 026 /14 4 026 3 4/1 026 2 4/1 026
0249/2
c
/7 72 02 /5 72 02 2/58 7 02
02
2/6 015
1 2/3 015
9/8
9/7
9/6
3
2/1
7
2/1
2/2
015
Öreg falusi dűlő
L
E
a
/9 72 02
Nyulasi dűlő
2 2/3 015
024
024
024
015
4
015
2/1
015
015
2 4/2 026 1 4/2 026 0 4/2 026 9 4/1 2 0 6
3 2/3 015
a
0217/2 b
E
8 4/1 026
1/4 015 1/5 015
b
E
/10 72 02 /8 72 02 /6 72 02 /57 72 02 72/3 02
2/8 015
4 2/3 015
Középmajori dűlő
L a
0247/9
9 2/3 015
1/2 015
02 47 /1
Diósi dűlő
d
/12 72 02
Vasúti dűlő
út
/8 47 02
Gy
dögkút
/11 72 02
2/7 015
a
/2 25 02
/7 47 02
E
/13 72 02
/14 72 02
7 2/3 015 6 2/3 015 2/35 015
/2 47 02
b L
5 /1 022
E
c
a
3 4/2 026
8 2/3 015
út
b a
/19 72 02 /17 72 02 2/15 7 02
/20 72 02
/18 72 02 2/16 7 02
8 2/3 015
na
j
/24 72 02 /22 72 02
/23 72 02 /21 72 02
Tol
k
/28 72 02 /26 72 02
/27 72 02 /25 72 02
s dre Sze
h E
/29 72 02
4 4/2 026
L
út
út
/35 72 02 2/34 7 3 02 72/3 02 /32 72 02 2/31 7 2 /30 0 72 02
/38 72 02 2/36 7 02
Gye p
/60 72 02
0271/5
6/4
1.
6/3
/52 72 02 /51 72 02 /50 72 02
E
0225/2út
L
0271/4
6/16 016 6/14 016
6/21 016 0 6/2 016
ln To
5 6/2 016
6/23 016 6/22 016
a
SORSZÁM:
1 HRSZ:
0264/25, 0271/4-5, 0272/49-52, 0275, 0276/5-6, 0280/2, 0284
Fácánkert - M6 nyomvonala A lelőhely megjelölése: ismeretlen kor. 0272/56 a /55 0272 a
L
b
b
E
0284
L
út
a
0271/1
L b
0280/2 a
/54 72 02
L a
a
a
a
6/5 027
/53 72 02
A lelőhely besorolása: azonosítatlan (régészeti érdekű terület).
L
b L
0271/4
6/3 0276/4 027
A lelőhely veszélyeztetettsége: autópálya építkezés.
Tenge lic
L
b
n Tol
A lelőhely leírása: Fácánkert határának északnyugati szélén halad északkelet-délnyugati irányban az M6-os autópálya nyomvonala. A Fácánkertre eső szakaszon sem a légifotózás, sem a terepbejárás során nem került elő régészeti lelőhely, de a nyomvonal terjedelme miatt régészeti érdekű területnek minősül.
/52 72 02 1 2/5 7 02 /50 2 7 02
E
L b
/49 72 02 /48 72 2 0 /60 72 02 /59 72 02
0271/5 E
6/6 027
b
L
b E
a
6/8 027
/46 72 a 02 b L d a
02
/45 72
E a
res
Szed
/39 72 02 /40 72 02
E
0 6/1 027 1 6/1 027 c
g E
h
2 6/1 027
út
út
/38 72 6 02 2/3 7 2 0
/35 72 02 2/34 7 3 2 0 2/3 7 02 2 2/3 7 02 /31 72 2 0
/37 72 02
Makkos II. dűlő
6/7 027 5 027
/44 2 72 3 02 72/4 72/4 1 02 2/4 02 7 02
5 4/2 026
6/9 027
f
Makkos I. dűlő
E k
ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG
1829-1866
1984
1782-1785
1872-1884
4/5 6 2 0 2/9
13 /2
Ár 39 13/1 pá járda du . 44 43
46/ 2
41
10
40
11
39
12
37
38
A VÉDETT OBJEKTUMOK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
55
8 12
HT jelű helyi védett terület
20
5
85
7
Hun y 9
84
22
aÉdi 24 25 utca 11
83
88
82 81
89
26 27
78
13
80
62
61
18
86
1
60
16
3
59
H2 jelű helyi védett objektum
14
87/2
28
15
79
90 6
112
H1 jelű helyi védett objektum
58
10
35
36
53
52
51
50
49
7
87/1
19 0
198
kt
9
42
48/ 2
48/ 1
47 6
8
FÁCÁNKERT - belterület 1
Bolt
197
19 4
17/ 2
7
4km
6
6
16
19 5
16/ 10
5
45
46/ 1
3
utc a
4
t il a
At
5
Jó zse f
4
2
113 19 6
16/ 7
3
14 5
16/ 8 16/ 9
2
2
87/3
167
16/ 6
16/ 5
140
139
1 15 4/2 1
3
15
199
A.váró
E.
a utc 1 ór 4 ai M 2 Jók
200
16/3
1
1
201
17
202
12
4
3/2 016
203
38
38
14 7
Sportpálya 14
204/1
16
16
8/1
k 13
37
9
14 6
14 3
15
205
36
14 4
135
206
29
kt 35
ut c a
14
207
ád
142
5
13
208
t ca 3 su 2 ikló 11 1 i M 9 10
8
209
1
ny Zrí 7
6
12
8
5 16
11
4
10
2
9
148 34 /1
26
8
4 16
7
o r ut c a
8/ 2 6 1
11 4
7
33
11 6
11 5
25
14
t ca 6
P e t őf i S ánd
10
117
-22 21
188
Árp
6
40
24
9 16
2
23
12
u os
5
est
66
0
5
31
119 118
20
17
áro áro k k
137
120
3 16
a1 18 ut c 9 ly 17 1 k
1 17 6 18
10
189
16
72
5 18
16
ih1á5
j 8 La 6 th 7 ssu 5 Ko 3
1
1 16
14
1
4
1 22
3 17
0 16
4
32
27
121
yat pál
10
M 12 ic s cs 1 13
4 17
122
út i va s
8
9
n Tá
75
4 18
133
149
6
1
7 18
9 15
k
7
6 17
124 123
7 15 8 15
3
2/8
141
125
5
7 17
132
131
5/ 2 15 6 15
3
11
138
126
3
9/1 17
9/2 17
0/2 18
0/1 18 1/1 18
1/2 18
k
130
8/ 1 17
2 18
0 22
5/ 1 5 1
4 15
148 /2
kt
25
128 127
4
8/ 2 17
0 15
13
134
129
1 15
3
3 18
9 21
4
15
148 /3
25b
136
2 15
1 2/ 22
11 9
kt
kt
15
b 17
2
kt
du
1
tca
1
3 2/ 22
12
k áro k o ár
3 22
pá r Á
22
1 23 32
18 14
2
24 20
16
30
7a
2/7
kt
t ca
4/ 22
2 6 22
7 22 8 22 9/1 22 9/2 22 0 23
26
23
21
28
4/ 026
kt
19
5/ 22
/5 52 1 0
2/6
árok
:/1
/1 224
/1 30
út 6 /1 2/1 225 5 01 Általános Iskola
2/10
10
2/5
57
1 11. sz. Őrház
2/4
56
2/3
54
2/2
2/1
4/4 026
kt
95 94
ca
FÁCÁNKERT - belterület 2
16
291 290 289 288 287
A VÉDETT OBJEKTUMOK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
/2 285
H1 jelű helyi védett objektum
15
H2 jelű helyi védett objektum
/1 284
HT jelű helyi védett terület
14
k
13
/1 84/2 285 2
É
/1 283
/2 283
12
282 /2 281
/1 281 11
9
/2 279 278
/1 277
8
/1 279 276
7
/2 277
Öreg falusi dűlő
10
280
út
275 274
út
273
/1 6
/5 273 /4 273 /3 273 /2 273 272
5
271
4
12
282
Leírás
281
/2 281
/1
Helyrajzi szám
280
- lakóépület -
Védelem foka
H2
Táncsics M. utca 11.
Helyrajzi szám
173
- lakóépület -
Védelem foka
H2
utca
11
Védett építészeti elemek
Fácánkert Béke u. 11.
B é ke
A hagyományos tömegarányokat viselő épületeket egymáshoz képest derékszögben elforgatva helyezték el. Az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épület főhomlokzatát tornác határolja.
280
az épületek tömege
10
/2 279
Korrekciós javaslat
/1 279
278 9
7
15
7 15
8
6 16
1
76
6
7
Az utcára merőleges gerincű nyeregtetős lakóépület tornáca az utca felől ajtóban záródik. A főhomlokzat eredeti nyílásrendszerét megváltoztatták, de az oromzat vakolatdíszei még megtalálhatók.
6
17
5
Leírás
k
11
15
9
a utc ly 3
3
1
17
17
15
Korrekciós javaslat Az utcai homlokzat eredeti formáját régi fényképek vagy analógiák alapján helyre kell állítani.
ihá M
4
8
12
ics cs
A lakóépület tömege, tornáckialakítása, utcai homlokzatának vakolatdíszei
10
9
5
17
Védett építészeti elemek
n Tá
17
15
2
1 17 1
86 18
7
17
0
4
15
1 5/ 15
2 5/
15
H2
Árpád utca - József A. u. sarok.
Helyrajzi szám
849
- lakóépület -
Védelem foka
H1
7 15
15
8
6 16
8
12
14
11
ihá M
16
u ly
4
13 /1
8
16/3
15
14 /2
ád
utca
tca
1
Árp
Ár pá
12
du
39
38
kt
jár da
38
16
.
13
9
0
tca
3
17
Leírás
9
ics cs
9
17
15
10
n Tá
k
5
Korrekciós javaslat
au
Védett építészeti elemek a szobor
fA
2 3
44
45
46/ 1 46/ 2
2
1
Jó zse
14 6
A.váró E.
47
Korrekciós javaslat
ttil
14 7
A szobor felületét fel kell újítani.
157
Védelem foka
7
17
A magas oszlopra helyezett kőszobor posztamensén az 1828-as évszám olvasható. A szobor felülete pusztul, felújításra szorul.
Helyrajzi szám
- imaház 6
6
Védett építészeti elemek Az épület tömege, a harangtorony védett.
Táncsics M. utca 8.
4
A feltehetőleg lakóépületből kialakított imaház utcai homlokzatán lévő eredeti nyílásokat befalazták, de helyüket jelzésértékűen meghagyták. A ház mellett az udvaron fából ácsolt harangtorony áll.
15
149
Leírás
1
a
E
2 7 02
2/9
0247/4
a
a
/ 10
5 027
b
0249/4
út /2 61 02
a
b
út
6 02 3 1/
/1 72 2 0
út
L
L
a
b
major
Fácánkertpuszta
62 02
b
0261/4
0249/9
E
út
a
major
ud
3 026
0/8 026 telep n fácá
f
út
0260/2
b
E
út
0260/13 0260/11
/6 60 02
L Vt. 0260/10
4/5 026 4/4 026 4/3 026
É
2
b
L
0260/4 út 01 73 út 01 72
a
út
HT jelű helyi védett terület
0/1 6 2 0
74 01
H2 jelű helyi védett objektum
major
0177/3 0177/4 t 0177/6 ú 0177/5 0177/7 0177/8
/4 71 01 ajor m
H1 jelű helyi védett objektum
0177/9
c
üzemi terület
út
A VÉDETT OBJEKTUMOK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
L
1/1 026
d
FÁCÁNKERT0260/9 - külterület Fácánkertpuszta
4/6
9 024
2 9/1 024
L
2/ 2 7 02
7 /3
0249/1
b
/11 0249
2/ 7 7 02 /5 72 2 0 /58 2 7 02
Gy ep
/11 72
0225/2 út
02
E
0171/5
Kovácsházi dűlő
0171/6
út
0249/12 L
L
0261/4
0249/9 ud
út
b
026
d
Helyrajzi szám
- istálló, magtár,-
Védelem foka
L
1/1
0260/13
0177/9 major
c
/6 60 02
üzemi terület
2
b L
0177/3 0177/4 0177/5 0177/6 0177/7 0177/8
01 7
2
0260/4
út 01 73
út
0/1 026
a
út
/4 74 71 r 01 01 ajo m
0260/9
út
A falak felázását meg kell szüntetni, a hullámpala fedést hódfarkú cserépfedésre célszerű változtatni.
Fácánkertpuszta
E
f
0260/11 Korrekciós javaslat
b azon.szám: 56-76
a
major
0225/2 út
b
Védett építészeti elemek A gazdasági épület teljes külső megjelenése védett.
0249/4 a
út
A Kunffy kastély gazdasági épületeiben a szeszgyártáshoz használt terményeket tárolták. A hosszan elnyúló épületet nyeregtetővel fedték, a homlokzatán nyers-tégla felületképzés figyelhető meg. A szegmensíves nyílások fölött előreugratott téglakeretezés látható. A homlokzatot függőleges sávok szakaszolják, külön érdekessége a kerámia bikafej. Az épület födémszerkezetét acél tartószerkezetekkel gyámolított tégla dongasor képezi, kettős öntöttvas oszlopsor alátámasztással, a födémszerkezetben a termény mozgatására nyílásokat hagytak.
/3 61 02
Leírás
0171/5
Szin, raktár,szeszfőzde.
260/ 9 260/13 H1
út
0249/12 L
L
0249/4 a
0261/4
0249/9
út
ud
út d
Védett építészeti elemek
b
1/ 026
0260/13 /6 60 02
üzemi terület
L
1
0177/9 major
2 b 0/1 út L 026 0177/3 0177/4 0177/5 0177/6 0177/7 0177/8
01 7
2
út 01 73
út
út
0260/9 0260/4
Raktárépület, mezőgazd-i szin
Védelem foka
a
/4 74 71 r 01 01 ajo m
Korrekciós javaslat
raktárép.,irodaép -
260/9 /261/4/ H1
c
0260/11
A falak felázását meg kell szüntetni.
b azon.szám: - magtár, 58,69-83
Helyrajzi szám
E
f
A gazdasági épület tömege, teljes külső megjelenése
Fácánkertpuszta
a
b major
0225/2 út
A háromszintes gazdasági épületet nyers-tégla architektúra díszíti. Az épület vízszintes tagolására osztópárkányzatokat képeztek ki. A szegmensíves nyílások fölött tégla keretezés látható. A fából ácsolt födém és tartószerkezet jó állapotban látható. Az épület közepén csillesor biztosította a termények szállítását, osztályozását. A falak felázása az épületen körben megfigyelhető.
/3 61 02
Leírás
0171/5
Irodaépület
72 02
/3 /2
/3 61 02
72 02
A kastély eredetileg Festetics gróf tulajdonát képezte, tőle vásárolta meg a hőgyészi zsidó kereskedő Kunffy család. A kastély 1904-1907 között épült. A park közepén álló reprezentatív épületet manzárdtető fedi. A bejárathoz balusztádsoros, íves lépcsősorok vezetnek. Az ablakokat, ajtókat zsalugáterek borítják. A homlokzaton különösebb díszítés nem látható. A nyugati bejáratot oszlopos előtér vezeti fel, mely felett kőbábos attikamotívum található.
7 02 6 02
2/1
út
L a
major
2 b
0261/4 út
0260/2
/8 E
fácá ntel L
0260/10 Vt.
üz.
út
3 026
0260/11
/6 60 02
ep
Korrekciós javaslat
major f
0 026
Védett építészeti elemek a kastély tömege, teljes külső megjelenése védett.
5 027 út / 2 61 02
Leírás
út
4/9 026
0260/9 0260/4
Fácánkertpuszta.
Helyrajzi szám
260/2
- kastély -
Védelem foka
H1
