EXUBRIS MISLEY SÁNDOR HUNGÁRIÁN RESEARCH UNIVERSITY OF TORONTO INSTITUTE OF CANADA. LffiRARY ofthe. ^ftedeatcilímti44ueofcíina^^ AWBOW 2001

Presented to the

LffiRARY ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

HUNGÁRIÁN RESEARCH INSTITUTE OF CANADA

EXUBRIS MISLEY SÁNDOR

^ftedeatcilÍMti44UeofCíina^^ CL

AWBOW 2001

MAGYARORSZÁG

TÖRTENELME IRTA

HORVÁTH áiH Ily.

AZ

J DOLGOZAT MÁSODIK, BVÍTETT KIADÁSA.

HARMADIK KÖTET

PESTEN. KIADJA HBCKENAST GUSZTÁV. 18 7*1.

% h^

Pest, 1871. Nyomatott HeckenaBt Gusztávnál.

TARTALOM. TIZEDIK KÖNYV. Nemzeti yisszahatás ; a Hunyadyak kora.

ELS V. László király

és

FEJEZET.

Hunyady János kormányzósága. 1444 — 1457.

I. A pártok törekvései. Az országgylés követet küld Lengyelországba, bizonyos hírt hozni, nincs-e életben mint rebesgetik, a király ? Végzés ha sz. :

Háromság vasárnapig nem i

smerjék királynak.

Az

j

vissza,

mindnyájan az árván született Lászlót

ország kormánya hét fkapitányra bizatik.

Hunyady

a Sarnó mellett megveri a törököt. Fridrikhez követség megy, Lászlót tle visszakérni; de Fridrik

t

nem

adja

ki.

Hunyady Drakulát elzi

és

Dánt

helyezi be vajdává Havasalföldön; azután a garázda Czylleyt bünteti meg.

Az országgylés Hunyadyt, László nagykorúságáig kormányzóvá nevezi s hatalomkörét meghatározza. A többi hivatalok is betöltetnek. II. A kormányzó Havasalföldön Drakulát, ki török ervel tört be, ismét megveri. Hazatérvén Fridriket fegyverrel akarja kényszeríteni László kiadására. Carvajal pápai követ fegyverszünetet eszközöl két évre. Garay László nádorrá választatik. Hunyady külsegélyt sürget a török ellen a pápa ;

e helyett arany-lánczot és berezegi

czímet küld neki, mit

nem

használ.

Külsegélyt nem nyerhetvén, nehogy a török Skanderbéget legyzze, saját erejével s néhány úr dandáraival indul a török ellen. Czilley és Brankovics feljelentik készületeit Murádnak. Evvel a Rigómezn találkozik s három napig vívja óriási harczát: de a sokaságnak engedni kénytelen. A visszatért Brankovics elfogja s csak az országtanács fenyegetéseire bocsátja szabadon, miután öt arra kötelezte, hogy László fiát túszul nála hagyja, Mátyás fiával Horváth

M

Magy

tört. III.

A

pedig Czilley Erzsébetet

^l^^^^^^^^^^HH|HUt^^y

újabb hadjáratot ter>

de segélyt a pápától nem nyer^^^^^Mtalarjfftgr^ntetvén, Brankovics által békealkut kezdet. Ezalatt maga^^HttrilSlíjguy^Hh^ellen a felvi-

vez

;

dékre intéz hadjáratot; némi

gyzedel^^Hpn

a

l^mH^^^^MÍárására sz^R^^^^Kt; az

Giskrával békét, Garay Lászlóval és Újlaky Miklóssal

országgylés annak javait

által

a Brankovicstól reáerószakolt szerzdést megsSHnsítteti,

lefoglalja, országát pusztítja, László fiát megszabadítja. Frid-

E szerzdés még inkább Hunyady irigyeit, kik azt hiszik, megörökíteni akarja magát a kormányzásban. Ezen irigyei t, midn az engedetlen Giskrát megfenyíteni akarja, a csatában elárulják, minek következtében hada megfut. De nem

rikkel

egyességre lép László király gyámsága iránt.

is

szaporítja

sokára zsoldos hadaival tér vissza, és Giskrát szerzdésre kényszeríti. Az országtanács e közben Brankovicscsal is egyességre lépett. Fridrik Rómába

megy, magával vivén Lászlót

is.

Most az osztrákok kívánják kiadatni az

ifjút,

miután Rómából hazajött, fegyverrel szabadítják ki Fridrik hatalma László most Czilley Ulrik befolyása alá kerül, ki annak szivét gyanúval s

Hunyady

iránt.

Ez

leteszi a

kormányzóságot

III. Czilley ezóta barátságot színlel

s

alól. tölti

beszterczei gróffá neveztetik.

Hunyady

iránt,

s

ót oly szerz-

désre bírja, hogy az ország jövedelmeibl, melyeknek kezelése

még mindig

nála volt, a királynak 24, neki 12-ezer frtot adjon. Czilley ármányai Eiczinger ellen.

Ez

t egy idre megbuktatja. László magát cseh királylyá koronáztatja.

Mohammed

Konstantinápolyt megveszi; büszke tervei. Hunyady az országgylésen az ország védelmérl való gondoskodást sürgeti, mi felette megszaszükséges is, mert Mohammed megkezdi támadásait. Hunyady

II.

t

lasztja,

Firus béget megveri; külsegélyt sürget. Capistrán János keresztes

háborút hirdet. Czilley ismét hatalomra jut László mellett

s

Hunyadyt hadi

készületeiben gátolja fondorlataival. Ármányai a király mellett, kit végre reávesz

Hunyady

elvesztésére. Bécsbe hivatik, de csak a határszélekig

megizenvén, hogy külföldre menni nem köteles.

Czilley újabb

megy,

parancsot

de sereggel s Bécs ki, mely által felidéztetik. Hunyady most megy közelében Czilleyt saját kelepczéjében megfogja. Brankovics a gyri ország-

eszközöl

;

gylésre hírül hozza a török nagy készületeit és segélyt sürget. Hunyady megfeledkezik a sérelmekrl s nagy hévvel készül az ellentállásra, az ország védelme miatt kész még Czilleyvel is megbékélni. De az ármányos Czilley mit sem gondol az ország veszedelmével, csakhogy Hunyadyt elveszthesse, s e miatt az egyenetlenséget ápolja. Újabb hír, hogy a török Nándorfehérvárat akarja megtámadni. Országgylés. Carvajal pápai követ, Capisztrán s mások keresztesháborút hirdetnek. Hunyady hadat szed. Czilley megveretését óhajtva, a hadgyjtést akadályozza

E

;

az urakat meginti, ne segítsék Hunyadyt,

közben a török körültáborolja Nándorfehérvárt. Czilley a királylyal kifut. Hunyady és Capisztrán védelmére sietnek. Vízi gyzedelem. A vár nagy

;

VI í

Tartalom.

végre dics diadalt arat. A nemzet örömét e fölött Hunyady János meghal. IV. Hunyady halála után Czilley nemzetsége kiirtására törekszik. A

veszélyben.

De Hunyady

gyász váltja

fel:

királyt ráveszi, hogy az osztrák keresztesekkel Futakra menjen, s oda országgylést hirdessen. Czilley ott kormányzóvá s fkapitánynyá nevezteti jnagát Hunyady Lászlóval színleg kibékül de Brankovicsnak megírja, hogy ;

;

Hunyady

Az országgylés után a királyakarván végrehajtani szándokát. De a Hunyadyak barátjai mindenrl értesíilve, halált esküsznek fejére; fegyvereseit a várból kizárják. Czilley ezt a király eltt lázadásnak magyarázza s raegnem sokára hozzá

küldi a két

lyal Nándorfehérvárra

egyeztét nyeri ki a

megy,

fejét.

ott

Hunyadyak

elvesztésére.

De ezek megelzik. Hunyady

László szemrehányásokat teszi neki, eleibe tartván

elfogott levelét. Czilley

Hunyadyra kardot rántva t megsebzi, de ennek berohant barátai által megöletik. A remeg király mindenrl híven értesíilvén, a Hunyadyaknak megbocsát; Temesvárra megy; ott az özvegynek esküvel igéri fiai bántatlanságát. De Budára visszatérvén, a Hunyadyak ellenségei által izgattatva, megegyeztét adja kiirtásukra. Most ráveszik Lászlót, hogy hozassa fel Mátyás öcscsét is és mihelyt ezek együtt voltak, ket barátjaikkal elfogják Hunyady Lászlót harmadnap lefejeztetik. A király egy, Hunyady János emlékezetét gyalázó okmánynyal tetézi igazságtalanságát. Az országban a szörny hír hallatára lázas forrongás terjed el Hunyadyné boszút esküszik, barátai hadat gyjtenek. A király féltében Prágába fut s ott meghal. sértleg válaszol

;

s

;

;

;

MÁSODIK FEJEZET. L Mátyás király. 1458—1490. I.

Fridrik és

Kázmér királyok trónkövetelkül lépnek

fel.

De

Szilágyi

Mihály 40 ezernyi had élén a pesti gylésen Hunyady Mátyást választatja meg királylyá, magát pedig kormányzóvá, annak nagykorúságáig. Mátyás Podjebrádtól kiválta tik. Mátyásnak felette nehéz országlási kezdete. Fridrik

nem mond

le

igényeirl

;

titkon

vidéken támogatja igényeit.

E

Garay

és pártja

mellett a török

is is

hozzá

áll

:

Giskra a

fel-

becsap a temesi bánságba

Szilágyi pedig minden lépten gátolja a korán érett iQú király lelkének sziibadabb röptét, A pápa Mátyást elejétl fogva pártolja. Mátyás a cseh rabli'^kat Rozgonyi Sebestyén által egy idre megfékezteti Giskra fegyverszünetet kér, mely alatt a béke tárgyaltatnék. Mátyás a súlyos választási föltételek megmásítása végett országgylést hirdet; miben nagyrészt czélt érvén, ;

zsémbes nagybátyját a kormánytól elmozdítja

s

a beszterczeieken elkövetett

kegyetlensége miatt Világosvárba záratja. II.

A

király szigora nagybátyja iránt a megijedt Garay-Üjlaky-pártot

összeesküvésre indítja. Mátyás

ket

hivatalaiktól megfosztja

s

országgylést A*

Tartalom.

VIII

..

melyen a honvédelmet szabályoztatja. Az összeesküdtek a királyi s Fridrik császárt választják királylyá. Mátyás

hirdet,

széket üresnek nyilatkoztatják

t

tovább a többi urakat Budára hívja, s felszólítja, nyilatkozzanak: akarják-e is királyuknak -tartani ? Különben kész volna lemondani. Az urak híiségesküvel válaszolnak. Bár a pápa is inti Fridriket, mondana le igényeirl, ma-

gát Németújhelyt megkoronáztatja s hadat küld az országba, mely a lázadókkal egyesülve. Mátyás vezérét. Nagy Simont megfutamítja, ki azonban új abb hadakkal ersödve, az ellenséget megveri. A pártosok egyenkint megté rnek. A pápa békebiróul lép fel. Vitéz püspök Bécsbe megy alkudozni, de sik éretlenül jár.

Utóbb Podjebrád

bé kbiróból annak pártosává rablóvárait megveszi.

A

lesz, s

is

közbelép; de a császártól megnyeretve,

csak fegyverszünet köttetik.

A

csehek több

török Szerbországot elfoglalván Magyarországba

Aradig zsákmányol. Ekkor szabadul meg Világosvárból Szilágyi, kit a király Erdély kormányzójának és az alvidék kapitányának nevez. Mátyás újabban is sikeretlenül alkudozik a császárral. A török Mátyásnak

csap,

aztán

békét ajánl, de ez azt nem fogadja el. Szilágyi don esnek fogságba, amaz Konstantinápolyban

egy hadi kalanMátyás ezt megboszúlni vágyván, a csehekkel a felvidéken s Fridrikkel annál inkább megkötni kivánja a békét; de Podjebrád, bár leányával Mátyás egybekelt, nem szintén jár közben. A Szapolyayak Giskrával nem igen boldogulván, a király maga is táborba megy; de onnan visszahívják Podjebrád fondorlatai. Vitéz püspöklFridrikkel megköti a szerzdést, minek következtében Giskra is nem

csak

császárral kötött békét megersíti.

alföldrl elzi

s

lefejeztetik.

áll.

Az

török Vlád vajdát

Ha-

megbékél, hanem legénységével együtt Mátyás szolgálatába

országgylés a va

és Lábatlani

;

Mátyás

t

A

vissza akarja állítani, de értesülvén iszonyú

kegyetlenségeirl, Budán elzáratja. Értesülvén, hogy a török Bosnya ellen készül, tör

ök

is

felkészíti fekete seregét,

külsegélyt sürget, de sikeretlenül

;

a

tehát Bosnyát elfoglalja, királyát megöleti. Mátyás, miután a korona

Bosnyába vezeti hadait, Jaiczát a tartomány nagyobb meghal Katalin neje. Mátyás diadalmenetben vonú 1 be Székesfehérvárra, hol számos kül követ jelenlétében megkoronáztatik; a nemzet jogait megersíti.

Fr idriktl

átadatott,

r észével visszaveszi. Ezalatt

III.

Mohammed

szultán Jaiczát vívni kezdi, de Mátyás által, bár ezt

pápa halála után a külföld nem segíti, onnan elzetik. Több várat meg vévén, Mátyás Bosnyát Újlaky Miklós kormányára bizza. A török bosszújától tartván II. Pál új pápától segélyt sürget, de siker nélkül; azonban a II. Pius

török sem háborgatja t.

Idt nyervén,

a felvidéken garázdálkodó zsebrákokat

Mátyás figyelme Csehország felé kezd fordulni. A pápa Podjebrádot országától megfosztani akarván, Mátyásnál kérdést tesz akarja-e végrehajtani Ítéletét? Mátyás miért válaszol igenlöleg? De egyelre még közönyösen viseli magát Podjebrád iránt, bár magának is sok panasza van ellene. Idkiirtja.

:

. ,

IX

Tartalom.

iözben az adó-

vámrendszert szabályozza;

és

lázadást csöndesíti

IV.

E

Moldvába

le.

hadjárattal

el

az a miatt támadt erdélyi

végzdik Mátyás országlatának els korszaka, mely

ezentúl a cseh állítá, a töröknek határt szabott pápa Podjebrádot egyházi átokkal sújtja s a császárt, Mátyást felszólítja, hajtanák végre az Ítéletet. Amazok

t.

a lengyel királyt és

nem mernek

és

hadjáratot intéz.

karba

alatt d belügyeket jó

háború foglalta

is

;

A

kikötni Podjebráddal.

Mátyás, miután az egri országtanács

a

mind a pápától, mind a császártól segélyigéretet s azon biztosítást vévén, hogy Csehország birtoka reáruháztatik, hadait Morvába viszi, Podjebrád a Taya partján találkozik vele s békét ajánl. Mátyás ettl nem idegen, ha a csehek a pápának magukat alája vetik s a Magyarországban tett károkért eleget tesznek. De az alku nem vezet eredményre. Mátyás Victorint Podjebrád fiát megszalasztja s Brünnbe megy, és Spielberget körültáborolja. Podjebrád ismét békét ajánl de az alku most is eredménytelen marad. Mátyás seregeiíiek szaporítása vé gett hazaj, Magyar Balázsra és Kinizsyre bízván Spielberg vívását, Podjebcseh háborút elhatározta, a törökkel békét köt,

s

;

rád a német kereszteseket megveri, de a magyaroktól több vereséget szenved

Mátyás visszatérvén, Spielberget megveszi, vele együtt Morva szinte egészen jut. De Willamovnál kelepczébe kerül s fegyverszünetet ajánl melynek folytában a béke is komolyan tárgyaltatik. Podjebrád országa örökhatalmába

ségét Ígéri Mátyásnak, ha öt a pápával kibékíti nálatát kieszközli.

De

s

felekezetének a kehely hasz

a pápai követ mindent elront,

s

a

morva rendek

Mátyást királylyá választatja. Mátyás, a béke reményében azt

de miután az alku eiedmény telén maradt

kezd értekezni, Mátyás

is

és

el

-

álta

1

nem fogadja

;

Podjebrád a lengyel királylyal

elfogadja a királyságot; a rendek Boroszlóban hó-

dolnak. Podjebrád erre Ulászlót a lengyel király

választatja örökösének s

fiát

Morvába küldi; de Mátyás t megveri, elfogja, s Visegrizet alá. Eddig sem a császár, sem a pápa nem segíté öt igéret

Victorint sereggel

rádba viteti

szerint emez azon kérdésben sem akart határozni Mátyást illeti-e a cseh korona vagy Ulászlót; a császár pedig a lengyelekkel kezde fondorkodni. ;

:

Mátyás ennélfogva Podjebrád békeköveteit szívesen fogadja. Az alkudozás sikert igér. Podjebrád maga a föltételekkel megelégszik; de midn abban fárad, hogy azokat a cseh rendekkel is elfogadtassa, meghal. V. Mátyás reményeit cseh királylyá választatása iránt a kelyhesek meghiúsítják

;

követei távozni kénytelenek Kutnából

Errl

;

királylyá Ulászló válasz-

értesülvén, Prága felé indul hadaival;

majd Iglóba gylést hirhonnan azonban egy új bonyodalom haza hívja. A fpapok, a cseh háborúra fordított adók és számos úr szigorú kormánya miatt összeesküdnek, s tátik.

det,

—

Kázmér

lengyel herczeget hívják

meg

a trónra. Mátyás azonban itthon ügyes

magaviselete által az urakat mind kiengeszteli, úgy hogy Vitéz érsek s öcscse a pécsi püspök fogadja a bejött Kázmért, ki magát elhagyatva látván, Nyit-

:

X

Tartalom.

rába zárkózik, majd azt

Mátyás Vitézt megbünteti^

kénytelen.

feladni

is

utóbb, némelyek közbenjárására kibékül vele.

Vitéz és a pécsi püspök

A

hazai tudományosság díszei, nemsokára meghalnak.

is,

a

király idegenekkel tölti

be a püspökségeket. Visszatérve a cseh ügyekre, Victorint, ki neki KoUin várát átadja, szabadon bocsátja igérteti,

hogy

t nevezi ki

birtokát, Ulászlóval

is,

vele szövetséget köt;

s

választó-fejedelemnek

kit a csehek

s

a császárral

meg-

is

reá ruházza a cseh korona

már meguntak, alkudozik Neisseben,

és

Oppelnben, de sikeretelenül miért egy hadat Lengyelország dúlására küld. Kázmér lengyel király békét kér, mi meg is köttetik. Ezalatt Mátyás vezérei ;

a törökkel

is

többszar csatáznak,

ki

A

Stájerországba gyakran betör.

Horvátországon keresztül Krajnába

és

szultán békét ajánl, sót Szerb és Bosnya-

országot is átengedni igéri, ha Mátyás megengedi, hogy a török hadak tartományain keresztül büntetlenül járhassanak zsákmánvolni Németországra mivel pedig ezt a király el nem fogadja, egy török had Nagyváradig kalandozik. ;

A

császár szavát megszegvén,

gyel király

is

boroszlói táborában. feltétel alatt,

Ulászlóra ruházza a cseh királyságot

megszegi a békét,

De

;

a len-

egy nagy sereggel támadja meg Mátyást

kénytelen békét kérni, mely aztán

hogy Morvát,

tyás e tartományokat

s

meg

is

köttetik oly

Sléziát Mátyás, Csehországot Ulászló birja.

Má-

Szapolyay István kormányára bízván, ezentúl többet

Magyar Balázs fényes gyzedelmet nyer Moldvában. Maga Mátyás a nem rég épített Szabácsot veszi meg. A török, István moldvai vajdát támadja meg; ez vereséget szenved, de a segélyre jött Báthory István által megmentetik. Mátyás ezután fényesen üli meg menyekzjét a nápolyi Beatrixxal.

foglalkodik a török háborúval.

VI. Mátyás ezentúl helyrehozni akarja miatt felhagyott a török elleni volna, és

komolyabban készüle a

foglalására

;

ama

déli

hibát,

hogy a cseh háború

mit az ország érdeke kivánt

hadakozással,

tartományok, Bosnya, Szervia vissza-

de a cseh háborúból osztrák háború származott.

cseh háború alatt sokfélekép megsértette.

Legújabban a

A

sziléz

császár

ta

származású

Beckensleor János esztergomi érseket magához szöktette. Mátyás viszont a császár elégületlen alattvalóit pártolja;

ország

hbéri adományával

midn

pedig a császár Ulászlót Cseh-

felruházza, neki egyenesen háborút izén

Ausztriába vezeti, a császárt Linczbe szalasztja;

;

seregeit

70-nél több várost és váuat

megvesz s Bécset is megszállja. Fridrik békét kér, mely aztán meg is alakul. A béke más föltételei közt Fridrik a cseh királysággal is felruházza Mátyást Ulászló ezen megijed, s alkudozni kezd Mátyással, minek következtében a béke véglegesen mégköttetik. Mátyásnak Morva, Slézia, Luzsicza s a hat város, Ulászlónak Csehország jutván osztályrészül. Mátyás ezután ismét a török elleni háborúra fordítá figyelmét; a német birodalmi rendektl egy

nagyobb hadjáratra segedelmet kér e\.

A

;

de azok

teljes részvétlenséget

török Horvátországon keresztül Stájerbe

tör,

árulnak

de Szapolyay István és

XI

Tartalom.

Geréb Péter

által

megveretik. Mátyás

István és Kinizsy a

maga

is

táborba megy, becsapást intéz

a Szávánál táborozik, a török Erdélybe tör

De míg

Bosnyába.

Kenyér-mezn

;

Báthory

fényes diadalt aratnak.

VII. Hogy még nagyobb ervel mködhessék a török ellen, a pápától de IV. Sixtus, Velenczével frigyben, azt vádolja, hogy a török barátjának barátja. A pápa nem elmulasztá. Mátyás

sürgetett legalább pénzsegélyt;

t

segíti, a császár

pedig egyenesen gátolja a török elleni míiködésben. Mivel

Fridrik a béke föltételeit

A

nem

teljesíti,

Mátyás öt ismét haddal támadja meg.

Velenczétl felizgatva Apuliát 20 ezernyi haddal meglepik s Otrantót feldúlják, a tartományt pusztítják. A nápolyi király s a pápa Mátyás segedelmét sürgeti s kéri öt, béküljön meg a császárral. Mátyás hajlik mind törökök

Nápolyba hadat küld; maga a Szávánál készül egyJuagy hadjáratra, de mivel ez sehonnan sem érkezik, ismét a makacs császár ellen fordítja fegyverét. II. Mohammed meghal Bajazed és a kettre.

csak az igért pénzsegélyt várja;

;

E

körülmény kedvez lévén a török megtámadására, hajlandó megbékülni Fridrikkel. Németország a töröktl szinte fenyegettetvén, Mátyás a nürnbergi gylésre követeket küld segély kieszközde a császár azokat oda be nem bocsátja s nem a török, hanem lése végett Mátyás ellen eszközöl ki segélyt. Mivel ezt a pápai követ meg nem akadályozá. Mátyás azzal fenyegeti a pápát, hogy a törökkel békét köt, mit meg fog sínyleni Európa. A pápa megijed s minden módon megbékéltetni akarja

Dsem

fiai

közt belháború tör

ki.

;

Mátyást a császárral.

Kinizsy hadjárata Szerbiában.

békülne, hogy a török ellen mehessen;

Mátyás szívesen meg-

de Fridrik makacs és fondor: öt tá-

madja meg tehát; Haimburgot több várossal együtt megveszi. A pápa a castellai püspököt küldi közbenjáróul. Mátyás tehát ismét a törökre fordul.

Dsem

szultánfi ajánlata.

tyás tehát

a békét

kér

A

castellai

Fridrikre fordítsa fegyverét. körülfogatja.

Várday érseket

püspök békekisérletei sikeretlenek. Má-

követtel öt évre fegyvernyugvást köt, hogy

török

Bruckot, elzáratja.

Klosterneuburgot megveszi, Bécset Bécset megveszi; Neustadtot körül-

táboroltatja.

VIII. Mátyás tervei Corvin János tekiiítetében. Országgylés; a nádori tisztség szabályozása.

Egyéb törvények. Mátyás találkozik Ulászlóval

tatja hódításait Ausztriában, Galeazzo Bianca

nak. Alsó-Ausztria és Stájer nagyrészének meghódítását befejezi.

rendek Albert szászherczeget küldik a császár segélyére zások után fegyverszünetet köt.

Zavarok Sléziában.

A

;

A birodalmi

de ez némi csatáro-

Corvin János iránt további gondoskodása.

;

e miatt

ennek örökössé kineveztetése

Fia érdekében a császárral békét óhajt kötni. Feltételei.

halálát lesi

foly-

török béke meghosszabbítása. Országgylés. Beatrix

fondorkodásai Corvin János ellen halad.

;

Máriát eljegyzé Corvin János-

A

el-

császár

mert súlyosan beteg. Egészsége javulván, Bécsbe megy. Meghal. IX. Mátyás országlásának eredményei. ;

Tartalom.

XII

TIZENEGYEDIK KÖNYV. Az oligarchiái féktelenség

által okozott

nemzeti sülyedés

kórszaka.

ELS II.

FEJEZET.

Ulászló kormánya. 1490-1516.

Pártok, trónkövetelk.

Királyválasztó országgylés.

I.

Min

királyt

óhajtottak az oligarchák? Corvin Jánost titkos ellenei egy káros szerzdésre bírják. A nemesség hazamegy, csak 6Q képviselt hagy a gylésen. Az urak Szapolyay Istvánban compromittálnak, ez Ulászlót jelöli királylyá, kit aztán a többség is elfogad de egy rész Albertet, más rész Miksát pártolja. Corvin ;

pártja fegyverrel kezd feltételeket elfogadja

s

mködni

;

az országba

üti fel táborát, de aztán

de legyzetik. Ulászló az elejébe szabott

j és

visszavonul

;

jnegkoronáztatik. Albert Rákoson

Kassa vidékét dúlja. Miksa Ausztriát

szinte betör az országba

visszafoglalván,

s

Fehérvárig hatol. Ulászló végre

lehozza Morvából a fekete sereget. Albertet szerzdésre kényszeríti által elfoglaltakat visszaveszi s vele is

ersíteni

nem akarják

;

szerzdik.

A

Ulászló titkon iratja azt alá néhány úrral.

törvények a királyi hatalmat igen korlátolják. választatik. s

Beatrix

nemesek közt.

házassági igényeivel

Kinizsy a törököt

a

Miksa

Az

alkotott

Szapolyay István nádorrá

elutasíttatik.

megveri.

;

rendek e szerzdést meg-

A

Zavargás az urak

zavargó fekete sereg

el-

törültetik. II.

oligarchiának szabad tért

Ulászló tunyasága, erélytelensége, az

enged a féktelenkedésre. A hatalom felett Bakács, Báthory István és Szapolyay versenygenek. Bakács Báthoryt megbuktatván, Szapolyayt legyzvén, magához ragadja a hatalmat. Az Erdélybe csapott törököt Telegdi István megveri. Zajos országgylés. Ujlaky, ki Szapolyayval örökösödési szerzdést kötött.

Bakácsnak

s

a királynak ellenzéket támaszt

;

a gyáva királyt

buktatni szándékozik. Lázadás Erdélyben. Drágfy által elnyomatik.

meg-

Ennek

és Bakácsnak tanácsára a király Újlakyt megtámadja, javait elszedi. Szapolyay a királyt fenyegeti. Újlaky bocsánatot nyer. Az országgylésen Szapolyay a nemességgel összeszövetkezve még inkább megkorlátozza a királyi

t, midn lengyel haddal püspök és Dombay kincselitéltetnek. A király Csehországba

hatalmat. Szapolyay Corvint javaiból kiforgatja,

j be, megveri. tartók utazik.

htlen

Az országgylésen Zsigmond

kezelés miatt elfogatnak

A nemesség

s

s

pécsi

visszahatása a féktelen urak ellen.

Az

országtanácsba 16

nemes rendeltetik; a bandériumok szabályoztatnak. Az országgylésen a

:

XKI

Tartalom.

nemesség gyz, de az életben az oligarchia erósebb marad,

egyre féktelen-

s

kedik.

A

III.

török újabb betörése Lengyelországba szövetséget eredményez

Ulászló és Albert királyok között. Szapolyay István halála

Thúz Osvát

halála

s

hagyománya. Szövetség a török .

pával, a spanyol és franczia királyokkal.

tatásának

feltétele

fogadják

alatt

A rendek azt

A

el.

végrendelete.

s

ellen Velenczével, a pá-

csak a reformok foly-

király a szövetség díjául évenkint

100 ezer aranyat, Bakács érsek bíbornoki kalapot nyer. Corvin János a törököt Jaiczától visszaveri.

A

Annát nül

király Candalei

veszi.

Miksa

aggodalmai a török veszély miatt. Újabb gyzedelem a török

felett.

császár

Béke-

kötés.

IV. A féktelenked urak ellen a nemesség Bihar és a szomszéd megyékben fegyvert fog. A király ket Czobor Imre által lecsöndesíti. A Dude nántúl is zajongnak az urak. A király eleinte erélylyel akar föllépni csakhamar visszaesik tétlenségébe. A király nagy szegénysége s annak okai. ;

Ulászló az adó fölemelését sürgeti; a nemesség ellenben azt kivánja, hogy az

urak kiváltsága, minélfogva javaikban a maguk számára szedték az adót,

De a királynak erre nincs bátorsága s a gylés után a megyékben egyenkint szedeti a fölemelt adót. Ez veszekedést okoz a megyék

szüntessék meg.

közt.

A

;

következ országgylés az egyes megyéknek

megtiltja az adóajánlást

az urak kiváltságát pedig megszünteti; de az adót fölemelni

Imre nádorrá

rényi

család

választatik. Corvin János

meghal

;

nem

akarja.

Pe-

leányát a Szapolyay

el. De az ara elhal. Az özvegy, György márkAz özvegy Szapolyayné fenhéjázó vágyai. János fiát kióhajtván, Anna királyleány kezét kéreti meg számára; kudar-

György úrfinak jegyzi

gróf nejévé rálylyá tenni

pártja a papságot

czot vall;

A

tását.

lesz.

kezdi üldözni, ennek tulajdonítván elutasífta-

Szapolyay-párt ezt

ama

fontos

határozattal boszúlja meg, mely

minden idegen fejedelmet kizár az ország házassági szövetséget köt Miksa császárral,

trónjáról. ki aztán

Ulászló erre hármas

a pozsonyi szerzdés

sérelmét okolván, a király titkos megegyeztével háborút indít az ország ellen-

De Ulászlónak idközben fia születik minek következtében ismét béke kötde Miksa a maga és nemzetsége követelt jogait fentarja. Ulászlónak Lajos fia születik; de Anna hitvese meghal: mi mély búskomorságba ejti a ;

tetik

;

királyt.

Fia megkoronáztatását sürgeti; de a rákosi végzés megsértése miatt

boszús rendek elhalasztják és kemény törvényeket alkotnak a király korlátozására.

A

búsulásba esik. A rendek végre megkoronázhogy gyámjául, ha az apa elhal, külfejedelem ne Lajos Csehországban is megkoronáztatik. Miksa császár és Lajos király

még nagyobb

tatják Lajost, de kikötik, tétessék.

franczia király

Ulászlót a cambrayi szövetségbe állani indítják.

János ismét megkéri

Anna herczegn

cambrayi szövetség tagjaival.

A

Szapolyay

Szerzdés a király Sléziába megy, hogy annak rendéi is kezét,

most

is

elutasíttatik.

XIV

Tartalom.

bemutassák hódolatnkat Lajosnak. Szapolyay János erdélyi vajdává nevezteUlászló megegyezését adja, hogy Szapolyay Borbála Zsigmond lengyel

tik.

királynak eljegyeztessék. Ulászló kilép a cambrayi szövetségbl;

II.

Július

pápa támogatása végett Bakács Tamást Rómába küldi. A Szapolyay-párt fondorkodásait Szatmáry cancellár meghiúsítja, minek következtében Zsig-

mond

király sem éri czélját,

Szelim szultánná

nyok.

Harmadszor

földre.

is

hogy Lajos gyámjává neveztessék. Török

lesz.

sürgeti

viszo-

Szapolyay vajda szerencsés beütése a török

Anna herczegnó

kezét.

Szatmáry elvonja tle

a lengyel királyt.

V. Bakács törekvése, pápává választatnia meghiúsulván, pápai követ czímét és hatóságát nyeri. Czobor Márton békéért jár a töröknél; de sokáig

Bakács keresztháborúra felhatalmazó bullával tér meg: azt némely urak, kivált Telegdy István tanácsa ellenére kihirdetteti. A parasztság elnyomott állapota Mátyás halála óta. A nyomás alul szabadulni vágyván, letartóztatják.

nagy számmal gyúl össze a keresztes zászlók alá. Bakács kuruczvezérré Dózsa Györgyöt nevezi. A zászlók alá csoportosan gyl parasztokat uraik visszatartóztatják; a kuruczok e miatt nagy haragra gyúlnak. Dózsa a király s érsek parancsait megvetvén, kitzi a lázadás zászlaját. A kuruczok kegyetlensége az urak, s nemesek ellen. A kurucz király a Tisza felé vonul. Száleres tábora Pest alatt szétveretik. Dózsa Szegedet sikeretlenül vívja; de Báthory Istvánt és Csáky Miklós püspököt Csanádnál megveri; a nemesség kiirtását kihirdeti; Temesvárt vívni kezdi. De a Báthorynak segedelmére hada szétszóratik, maga iszojött Szapolyay vajdától megveretik, elfogatik nyú halállal múlik ki. A kuruczok mindenütt szétveretnek. A nemesség a királyra és Bakácsra boszankodik. A király élete veszélyben. Az országgy;

lés

kegyetlenül bünteti a paraszt-osztályt, földhöz kötött rabszolgákká ala-

csonyítván azt.

A

zálogba vetett királyi javak kiváltása megrendeltetik.

Verbczy hármaskönyve. Szapolyay lengyel

királylyal

s

a császárral

csatavesztése Sarnó mellett.

Haimburgban

találkozik.

Ulászló a

Onnan Bécsbe

mennek, a házassági szerzdést megersítik, az örökösödést meghatározzák. Perényi nádor ellentmont; de hallgatásra bíratik. Ulászló meghal.

MÁSODIK FEJEZET. II.

I.

A

— 1526.

rákosi országgylésen Szapolyay János vajda kormánzzóvá kivan

választatni, de az szát és

Lajos országlata. 1516

urak hosszú zavargás után gyámnokul Bakácsot, Bornemirendelik, a kormányt az országtanácsra bízzák. A

György herczeget

törökkel egy évi fegyverszünet köttetik.

ezeg kéjvadászata

;

A

kormányzók önzése. György ber-

Lajos neveltetésének elhanyaglása. Szelim Jaiczát vívatja,

XV

Tartalom

A török háborúra való készület végett országgylés hirdetSzapolyay ismét kormányzóvá akar választatni mivel czélt [nem ér, a nemesség szétoszlik s Tolnára rendel újabb gylést. Az urak maguk rendelkeznek az adó és honvédelem iránt. De a rendeletek szintúgy foganatde sikertelenül.

tetik.

;

a tolnai gylés végzései, honnan Bácsba újabb gylés hirdet-

lanok, mint

A

tetik.

királyi

jövedelmek mind

ezeket visszaadatni

rendelik,

s

el

vannak zálogosítva. A bácsi rendek is sok üdvös végzést alkot-

egyebekre nézve

nak, melyeket a kormánytanácsba

kinevezett nemesi választmány erélyesen

kezd végrehajtani. Az urak ezt nem túrik: s a megürült nádorság Ígéretével pártjokra vonják Szapolyayt is, azután pedig a nemesi választmányt a kormánytanácsból kizik. Nádorrá nem a kijátszott Szapolyay, hanem Báthory

mibl

István lesz,

a haza veszedelmére hosszú viszályok származnak. Ver-

A magyar országtanács

hasztalan törek-

vése Lajost császárrá választatni: azzá a spanyol Károly lesz.

Béke a törökkel

bczy három

velenczei és római követjárása.

évre. II.

Anna berezegné egybekel Ferdinánddal,

ki az osztrák tartományo-

kat nyeri orsztályrészül. Mária Lajossal eskedtetik össze

A

menyekzöt

el

fizetés mellett

kellé halasztani, mert

I.

s

Budára hozatik.

Szulejmán, ki a békét csak adó-

akarja megersíteni, Jaiczát vívatja. Ezt megmenti ugyan

Keglevich Péter, de mivel Szulejmán nagy készületeket tesz a hadjáratra,

megy segélyért, de siker nélkül jár. Benn is semmi Török és Sulyok testvérek a gondjaikra bízott Nándorfehérvárról és Szabácsról nem gondoskodnak. Szabács, majd Zimony, végre Nándorfehérvár hsi védelem után török kézre jut. A megrettent rendek

mindenfelé követség készület. Héderváry,

nagy adót rendelnek a haza védelmére. Mária megkoronáztatik. Lajos a kormányt átveszi s menyekzójét megüli. III. fizet.

De

a nagy ajánlat csak papiroson marad

:

a papság, nemesség

nem

Szerencsére Szulejmán Rhodus ellen intéz hadjáratot. Lajos Csehor-

szágba megy nejét megkoronáztatni. Külsegélyt sehonnan nem nyervén a újabb megtámadtatás visszaverésére, országgylést hirdet, mely a

várható

honvédelem tekintetében rendelkezik; a lutheránusok ellen törvényt hoz, Tomoryt a barát zárdából kalocsai érsekké s fökapitánynyá emeli. Tomory Ferhad basát megveri, Frangepán Kristóf Jaiczát fölmenti. IV. Szatmáry halála után Szalkay lesz érsekké. Ezentúl ö és Báthory nádor tárták kezökben a hatalmat.

Nem

ily

idhöz való

hal ; javait az örökösödési szerzdés ellenére

férfiak.

Újlaky meg-

elütik Szapolyay kezérl.

Ez

boszút forral az udvari párt ellen; a nemességet Varsányba gyjti. Ez Hat-

vanba fegyveres, nagy országgylést kivan. A király azt Pestre és szokott alakjában hirdeti ki. A rendek itt Verbczytl felizgatva azt végzik, hogy Hatvanban a fegyveres országgylés megtartassék, az országot a király mellett

addig

is

egy bizottmány igazgassa

;

Szerencsés a kincstártól elmozdíttas-

XVI sék

Tartalom.

stb.

A

nem

király

ersíti

meg

a végzéseket, és Szapolyayt a tanácsból,

forral. Hozzá szegdik Frangepán Kristóf is, kinek Szalkay szakálába kapott. A király a hatvani helyett Rákosra hirdet közönséges, de fegyvertelen gylést. De a nemesség fegyveresen gyúlt össze, s kivánja a királytól, hogy tanácsosait változtassa meg, az idegeneket küldje el udvarától. A király tagadólag válaszol. A rendek erre kívánják, jj}ön a király közéjök az urak nélkül. Lajos elmegy. Verbczy

Szörény eleste miatt kizárja. Szapolyay boszút

meg az nem rendek ezt a fpapság befolyásának tulajdonítván, a tizedeket tlök s a végvárak fentartására rendelik fordíttatni. Gúnyok a király

elragadólag

festi

az ország sülyedését

s

kéri a királyt,

ország tanácsát. Lajos más napra igér választ; váltja, a

elveszik ellen.

A nemesség

szétoszlik, csak 150

változtassa

mivel pedig szavát be

tagot hagyván hátra a czikkelyek

kifosztatik. Szalkay most gylésre a király engedelmét kieszközli. Azért ott ellene nincs is panasz de Báthory a nádorságtól megfosztatik s helyébe Verbczy választatik. Kikelések Sárkány, Thurzó stb ellen. Végzések. Újabb gylés tzetik ki a Rákosra.

szerkesztésére. Szerenasés

és

a Fuggerek háza

Szapolyay val szövetkezik össze; a hatvani

;

V.

A megbukott Báthory

sulatot alkotja,

melynek

czélja

Thurzóval összeszövetkezve a kalandos tár-

Verbczyt

a hatalom birtokába visszahelyezni. kibérlése

s

kosi gylés.

Ígéreteik által

Verbczy

;

A

és pártját

megbuktatni, magukat

királyt és királynét

a nemesség egy részét

megnyerik a bányák

magukhoz

csábítják.

Rá-

észrevévén a fondorlatot, a nádorságról lemond és

Zobyval együtt Erdélybe menekül. Báthory a hádorságot visszaveszi. Verbczy számzetik. A templomok aranya ezüstje a honvédelemre fordíttatni határoztatik. A nemesség ezután szétoszlik, csak 100 tagot hagyván hátra a törvények szerkesztésére. Most ismét Szapolyay kerekedik

felül, s

hogy a király kezébe adassék az egész kormányhatalom. kölcsönös óvással oszlanak szét, hogy ha a hont veszély

A éri,

meggátolja,

király és rendek

nem

k lesznek

okai.

VI. Ferencz franczia király izgatja a törököt, támadná meg Horvátországon keresztül a Habsburgház birtokait. Ferdinánd e miatt vesz több török Lajosnak békét ajánl, ha birtokain horvátországi várat védelmébe.

A

keresztül Németországba

engedi

vezetni

hadait;

ez el

nem

fogadtatván,

Szulejmán Magyarországot határozza megtámadni. Midn az országgylés szétoszlik, már megindult hadaival. Az országban semmi készület az ellentállásra. Csak akkor kezdenek kapkodni, midn a törökök már Péterváradhoz közelednek. A templomi arany s ezüstbl rósz pénz veretik. A hazában nincs vezér, ki a letet

Frangepán Kristóf a fvezérs a megyékbe, hogy közönséges felkelési parancs, melynek

védert egyesítené. Salm el. Követek küldetnek

nem fogadják

és

külsegélyért,

véres kardot hordoztassanak körül kevesen engedelmeskednek. Szapolyayhoz ellenkez rendeletek küldetnek. ;

Tartalom.

XVII

Pétervárad ostromának hírére a király Budáról kiindul. Pétervárad elesik, A király jobb tanácsok daczára Mohácsnál táborba száll. Némelyek tanácsára visszahúzódni akar, míg minden had és külsegély összegyl. ellentáll.

Szulejmán Eszéknél a Dráván

A gyzedelmes

is

átkel.

A

Tomory tábora

harcz-rend.

Az

ütközet.

török Budára indul; a dúlok a dunántúli vidéket pusztítják;

a maróthi tábor.

Szulejmán Budán. Átkel Pestre.

ország polgári állapotának sülyedése az egyházat sülyedés következtében a reformatio gyorsan terjed.

Hadait visszavezeti. is

maga után

vonja.

Az

E

TÁRGYMUTATÓ. TIZEDIK KÖNYV. Nemzeti risszahatás. A Hnnyadyak kora.

ELS V. László király

és

FEJEZET.

Hunyady János kormányzósága. 1444—1457. Lap

I.

Közállapot a fejetlenség alatt

8

A

5

pesti

országgylés

kormány felállítása Követség megy V. Lászlóért s a koronáért Hunyady hadjárata Oláhországba A székesfehérvári gylés Újabb követség a császárhoz Lászlóért A pesti gylés. Hunyadi János kormányzóvá Ideiglenes

II. Fridrik Lászlót és a

6 7

8 9

11 választatik

koronát kiadni vonakodik

....

12 16

Készület a török ellen

19

Hadjárat

21

A rigómezei

Hunyady Brankovics

A

22

ütközet által elfogatik

szegedi országgylés

24 24

Giskra pártoskodása

28

Újabb alku Frigyessel Fondorlatok Hunyady ellen Hunyady s a pártos csehek

32

34

László Czilley Ulrik kezében

40

33

XIX

Tárgymutató.

Lap III. Czilley fondorlatai

Hunyady

43

ellen

46

Czilley bukása

Hunyady újabb

készületei a török ellen

47

Hunyady

Czilley megint a kormányon. Czilley újabb fondorlatai

51

ellen

Tervek a török hadjáratra Kapisztrán János

57

Hunyady gyzedelme Belgrádnál Hunyady János halála

61

59

65

...

IV. Czilley ármányai a Hunyadyak ellen

66

Czilley halála

70

Összeesküvés a Hunyadyak ellen

71

Hunyady László kivégeztetése

78

Forrongás

74

MÁSODIK FEJEZET. I.

I.

Mátyás király. 1458—1490.

Királylyá választatása

77

Kormány kezdete nehézségei

81

A

82

cseh rablók elleni hadjárat

Viszályok a nagybátyával

Országgylés Szilágyi fogsága II.

A pártos A szegedi

A

83 84

'

/

.

...

86

urak összeesküvése

87

országgylés

89

.90

budai gylés

Frldrik ellenkirály veresége

91

Alkudozás Fridrikkel

93

.

Török háború

97

Hadjárat a cseh rablók ellen

98

Belfondorlatok

A

korona visszaváltása

99

100

Budai országgylés A hadügy rendezése Török háború

101

Koronázat

108

103

104

XX

Tárgymutató.

Lap III.

Török háború

A zsebrákok

IV.

109

kiirtása

112

Bonyodalmak Podjebráddal

Hg

A

121

budai országgylés

Lázadás Erdélyben

122

A A

cseh háború elzményei

124

cseh háború

127 137

Bonyodalmak Fridrikkel V.

A

cseh királyság

140

.

Összeesküvés az országban

A

lengyel

142

Kázmér betörése

146

Vitéz érsek elzáratása

147

Béke-alku Kázmérral

148

A

152

háború folytatása. Három évi fegyverszünet

Viszonyok a törökkel Kázmér újabb támadása

153 ;

.

.

.

Harczok a boroszlói táborból

VI.

158 159

Békekötés

161

Török háború

162

A király

166

Az

násza Beatrixxal

oszták háború

168

»

Békekötés Ulászlóval

Török háború

A

17& 177

.

kenyérmezei ütközet

VII. Viszályok Velenczével

A második

s

179 a pápával

181

osztrák háború

184

Fegyverszünet Fridrikkel

Az

.

.

...•-..

osztrák háború folytatása

Kinizsy hadjárata a török ellen

.

189 191

A békekisérlet Fridrikkel meghiúsul A pápai követ békekisérlete Béss ostroma

186

192

.'....

196

200

,

VIII. Corvin János

201

A nádori hatalom szabályozása

204

Az igazságügy rendezése Az osztrák háború folytatása

205 207 210

Fegyvernyugvás.

.............

A király gondoskodása

fiáról

XXI

Tárgymutató.

Lap Beatrix fondorlatai

213

'

Mátyás halála

218

IX. Mátyás kormányának jelleme

s

eredményei

219

TIZENEGYEDIK KÖNYV. Az

olig^archiai

féktelenség által okozott nemzeti sülyedés

korszaka.

ELS 11. Ulászló

I.

A trónöröklési

FEJEZET.

kormánya. 1490—1516.

viszályok

237

Ulászló királylyá választatása

245

Ausztria elveszte

;

Koronázat. Háború a lengyel Alberttel

II.

III.

s

.

.

az osztrák Miksával

.

.

.

.

246 247

Békekötés a trónkövetelökkel

252

A

budai országgylés

254

A

fekete sereg eltörlése

260

A

király gyarlósága

261

Török becsapások Országgylés

263

Pártzajlongások. Oligarchiái féktelenség

265

Újlakv megfékeztetése

268

Országgylés

269

264

Zavargások

275

Országgylés

276

Követség Lengyelországba

279

Szövetség Velenczével a török ellen

280

A

284

király házassága

IV. Oligarchiái pártzajlongások

286

Corvin János halála

291

Szapolyay János és pártja

293

Ulászló szerzdései Miksával

295

A

király búja neje halála miatt

Lajos koronázata Horváth M. Maffy.

tört.

m.

.

.

298

300

XXII

Tárgymutató

Lap

Török

A

viszonyok

és velenczci

302

.

lengyel király násza Szapolyay Borbálával

305

Szapolyay János és pártja fondorlatai

306

TV. Paraszt lázadás

A

lázadók

308

bnhdése

315

Panaszok a király ellen

317

...

Fejedelmi találkozás Hainburgban Ulászló halála

.318 .321

.

MÁSODIK FEJEZET. II.

I.

A

kiskorú király gyámjai

Fejetlenség

A

Lajos országlata. 1516—1526.

királyi

s

322

pártzajlongás

.

gyám

.

.

Viszonyok a törökkel

A

II.

bácsi

333

Báthory István nádorrá választatik

339

Verbczy

340

követjárása a pápához

Lajos császárrá választatásának terve

341

Anna herczegnö

344

eliegyeztetése Ferdinánddal

Szulejmán trónralépte

345

Szabács elveszte

349

A

350

eleste

budai országgylés

Lajos

•

327

328

gylés

Nándorfehérvár

III.

326

365

menyekzje Máriával

357

A budai végzések meghiúsulta A határszélek Ferdinánd védelmére

357 bízatnak

Pártviszályok

.

350

Külsegély hasztalan kéretik

360

Országgylés

362

Tomory érsekké

•

•

s

fökapitánynyá neveztetik

IV. Viszály a kormány és Szapolyay közt

A

A A A

gylés rákosi gylés hatvani gylés

pesti

fhivatalnokok

Verbczy

•

.

364 367

.

.

S69

374 381

letétele

nádorrá választatá.sa

384 S^^

XXni

T&rgymutató

Lap V. VI.

A kalandos társulat A rákosi országgylés A

389 392

veszély közeledése

Az

,

ország késziiletlenscge Szulejmán támadó hadjárata kezdetén

.

398

.

400

Elkészületek a haza védelmére A török támadása

403

Pétervárad eleste

409

A mohácsi tábor A mohácsi ütközet

408

....

411 415

Lajos halála

419

A törökök kitonúlta

422

B*

TIZEDIK KÖNYV.

NEMZETI VISSZAHATÁS. A HUNYADYAK KORA.

Horváth

M

Maf^y

tört.

lH.

#

^'

ELS V. László király

és

FEJEZET.

Hunyady János kormányzósága. 1444-1457J

I.

Nagy

szerencse volt az országra nézve, Iiogy

János a várnai veszélybl

Hogy

badult.

a török a

s

Hunyady.

Drákula kelepczéibl megsza-

maga gyzedelmet,

s

az országnak a

támadt zavarát hasznára fbrdítandja, alig lehetett kételkedni; annak híre legalább nemsokára mindinkább kezde szárnyalni: oz esetben pedig csak Hunyady hs karja mentheté meg a fenyegetett hazát. Voltak ugyan ennek akkoron több kitn, hatalmas, részben jeles férfiai élt Héderváry Lrincz, az élesesz nádor, Ujlaky Miklós, Hukirály elestébl

:

nyadynak az erdélyi vajdaságban s több gyzedelmeiben osztályos társa, Rozgonyi György országbíró, Garay László, Ország Mihály fkincstárnok, Palóczy Simon és László, a Pelsczyek, a Marczalyak, a Tallóczyak, a Lindvayak, és többen mások. De ezek legtöbbjeiben, ha nem hiányzott is a tehetség,

erény

s

hiányzott ;az önzetlen hazafiság,

a tiszta polgári

az akarat, mindenekfelett a haza közjavát tenni tö-

rekvéseik czéljává.-

A

hatalmat, melyet

személyes tulajdo-

magas születés, rang, gazdaság adott kezökbe, majdnem mindnyájan inkább személyes emelkedésökre, hatalmok, kinnok,

cseik

szaporítására,

rablásra, mint a közjó

többen garázda

hatalmaskodásra és

es^közléséce fordították.

chia féktelen erszakoskodását, cselszöv

Az

oligar-

fondorlatait teljes 1*

1444.

Közállapota fejetlenség alatt.

4

Tizedik könyy.

A Hunyadyak

kora.

mködésben találjuk az elárult, fejetlen hazában. „Az igaz— úgymond egy levelében Vitéz János, — elnémult; a

1444.

ság

szemérem minden féke összeszakíttatott talma minden jogot összezavart

;

... az

önkény ha-

a törvények

és kötések

;

A

magán-gylölségnek, rablásoknak, sírba fegyveres villongásnak tág kapu nyittatott;. a jog mértéke az erhatalom lett, s a kedélyeket vészthozó nagyravágyás szállotta meg. Vakon rohannak a közveszélybe; nincs omlott.

ereje

.

*

a

bnnek

van a

hit,

kei ^)."

.

büntetje, de annál több az elkövetje, összezúzva eltnt a nyugalom, megtágultak a verség kötelé-

Annyiak közt az egy Hunyadyn kivül

alig találta-

szomorú következményeit nem önzése, nagyravágyása kielégítésére ügyekezett volna kizsákmányolni. Némelyek arról kezdenek beszélni, hogy a jelen körülmények közt, midn a gyermek László Fridrik tott férfiú, ki a fejetlenség

király hatalmában létezik,

e

s

ennek befolyása ártalmas volna

magyar urak közöl kellene egyet a trónra emelni: s ezek jobbára önmaguk vágyódtak a koronára; mások, kiknek erre semmi kilátásuk nem lehetett, de hatalomvágyuk szinte telhetetlen vala, egy oligarchiái köztársaságról álmodozának, melyben a fhatalom többek közt lenne a hazára nézve, a

megosztandó.

A

László-pártiak mindjárt a várnai vereség és Ulászló

veszedelmének els hirére mozogni kezdenek, hogy a gyer-

mek-király jogait érvényre juttassák. rekvéseiket meghiúsítani vágyó

Ez

bírhatta reá a tö-

Héderváry nádort, hogy

nem veszett el az hanem Lengyelországba távozott '^). Tette légyen ezt önz czólból, hogy idt nyerjen a maga pártját szaporítani, vagy csak hogy még nagyobb zavarnak vegye elejét: a fogás sikerit; az álhír nemcsak a népben, hanem a

mindenfelé azt hiresztelje, hogy Ulászló ütközetben,

')

Epistolae Joannis de Zredna, Schwandtnernél

1445-ki törvénykönyv elszava. ^)

Aeneas Sylvius

ep. 81.

Dlugoss Lib. XIII,

4.

#

"^

:

II, 10.

És az

1.

fejezet.

rendek közöl

Hunyady

is

V.László. Hiinyady János kormányzósága.

sokaknál hitelre

talált.

5

Véi>re, és hihetleg;

1^45.

ösztönzéseinek következtében, a nádor az 1445-ki

február 6-kára nagy

országtanácsba hívta

Az urak

meg

az urakat

nehogy Fridrik király gyámságának színe alatt az országlást magához László mindenekeltt a kormányhatalom gyakorlatát ragadja,

Székesfehérvárra

').

itt,

állapították meg. Erdélyt és a tiszántúli részeket a

Duna fels vidékét Héderváry,

íek

ré-

Tót- és Horvátországot Tallóczy

Palóczy László,

szeket

Hunyady,

az alsót Ujlaky, a

,

Máté bán, mint az ország fkapitányainak gondjaira bízván. Egyszersmind országgylés is hirdettetett Pestre, husiét uyolczadára, melyen valamennyi rendek megjelenni tartozz:inak, az ország

kormányának elintézésérl tanácskozandók.

Az országgylésen, mely ápril xégén nyittatott meg, a pesti orázágg.vüiés. minden felekezetbl nagy számmal megjelent országrendek mindenekeltt a trón betöltésére fordították figyelmöket, mert a török nagy készületeirl szárnyaló hírek minden kedélyt aggodalommal töltöttek el. A vélemények azonban o tárgy iránt sokfelé ágaztak el számosan nem tudtak még a

:

megválni ama külföldön Ulászló

még

igen elterjedt hiedelemtl, liogy

is

életben van,

s

megjelenését bevárni kívánták

;

ennek jogait sürgették elismertetni; mások egy, a nemzet kebelébl választandó király szüksé-

a kis László párthívei

gét vitatták, ki képes legyen az országot a török ellen megvédeni,

—

8

ezek közt nemcsak azon nagyravágyók számlál-

személyök felmagasztaltatását nem tárták hanem azoa számosak is, kivált az alsóbb nemességbl, kik a hs Hunyadyra vetették szemeiket, s miként Biharmegye rendéi a pápához nem rég írt levelökben tattak, kik saját

lehetetlennek,

'^)

')

Ivanics jegyzetei Vitéz

leveleihez Schwandtnernél II,

késbbi országgylés végzéseinek 12-dik pontja, Kovachich Vest.

Com *)

:

27.

A

Suppl. ad

II, 28.

Epist. Joan. de

Zredna

indítványára, Zrednai Vitéz

gyülésökbl püspökükké,

e. h.

Jánost,

ki azzá

26, ep.

az

IX. Bihar rendéi, Hunyady titkárát

nem sokára

ki

is

kérték

a pápától e

neveztetett.

"*

6 ^^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

nyilatkoztak „isten ntán benne látták uz ország rangyalát";

—

mások végre, a hatalomszomjas oligarchák és ezimboráik, megosztásáról, egy köztársasági kormányról fhatalom a ábrándozának ^). E különböz véleményeket, úgylátszik, Hunyadynak, a szintoly szerény, mint önzetlen hazafinak, sikerit valahára egymással megegyeztenie. Hosszú, heves

ln: küldessék egy kö-

viták után május 7-kén határozattá

vetség Lengyelországba bizonyosabb

hírt

életérl vagy haláláról; és ha Ulászló a Sz.

pének nyolczádáig vissza nem a követ kétségtelen tudósítást zik magukat,

hogy Lászlót, Albert

Ulászló

vagy legalább életérl mindnyájan kötele-

tér,

nem

hozni

Háromság ünne-

hoz, fiát

ismerik

el élete foly-

úgy mindazáltal, ha Fridrik római király lév koronát az országnak tényleg s azonnal mi ha nem történnék, tekintvén nz ország álla-

tára királyuknak,

t és

a kezében

visszaadja; potát,

más

szélytl,

s

királyról

a belzavartól egyaránt

az ország kormánya, Ideiglenes kor -törvények tása.

fognak gondoskodni, ki azt a külve-

s

a közbéke

megóvni tudja. Addig is tárgyában a következ

alkottattak: Erdélyben,

a tiszántúli kerületben

s

Hunyady, a tiszáninneniben és a dunántúliban Ujlaky, a felvidéken Giskra, Rozgonyi György és Pelsczy Imre, a Mátyusföldén, végre Ország Mihály és Szent-Miklosy Pongrácz fkapitányi minségben ügyeljenek fel az ország biztosságára, s a közrend fentartására Héderváry Budán az ország pecsétjét rizze és igazságot szolgáltasson. Az említett hét fkapitány tisztéül tétetett, hogy az eláradt féktelen;

séget

s

rablásokat meggátolják

lerontassák

;

;

az új, jobbára rabló várakat

a királyi jövedelmeket a

összegyjtsék,

a törvényes

rendet

leend király számára

a kereskedelem,

rasztok szabad költözése tárgyában fentartsák.

A

s

a pa-

török be-

törésének esetére közönséges fölkelés rendeltetett.

Hunyady,

')

a rendek szétoszlása után, május 11-kén kelt

Kovachich Buppl :

ad Vest. Com.

II, 9.

kövv.

fejezet.

I.

levelében

V. László. Hunyady János kormányzósága.

a pápát

')

s

egyéb európai fejedelmeket

lítá segélynyújtásra a török ellen^ki

ségévé

lett a

keresztényeknek,

s

7 is f'elszó-

úgymond, közös

^^^-

ellen-

ném sznik meg

ki ellen

míg a várnai vereséget mog nem boszúlja, s a nemzet hadi dicsségén ejtett foltot le nem mossa. Nyilt is erre nemsokára némi alkalom, habár nem olyan is, mint a hs óhajtott. A Száva vidékén már a tavasz eleje óta kalandoztak némi török rabló csapatok. Hunyady tehát mindjárt az országgylés után összegyjtött némi hadat, s egy éjen nagy sebességgel reá csapván az ellenség Sarnó melletti táborára, azt nagy részben összevagdalta ^). E közben a Lengyelországba küldött követ Ulászló harc^olni,

lialálának hirével

térvén meg,

az országos

végzések értelmében Fridrik királyhoz Szécsy Dénes észter-

gomi bíbornokot, Mátyás veszprémi püspököt, Ujlaky Miklóst, Garay Lászlót és Marczaly Imrét nevezte ki követekké; ki azonban, mivel Fridrik

zött

Kszeg

rablás ürügye

városát a polgá-

megtámadta s megvívta, és a polgárok közöl nyolczvanat minden vizsgálat nélkül felakasztatott ^), csak september végén mentek

roktól Ausztriában

alatt

—

fel

Bécsbe.

A fényes

követséget, mely ötszáz lóval és huszon-

négy négy fogatos kocsival vonult

be,

Fridrik a város ka-

puinál fogadta; a büszke Ujlaky azonban csak lova hátáról

köszönté a királyt, mi eleve

is

értésére

adhatá Fridriknek,

hogy a követséggel meggylendik a baja. Az alkudozások valóban mindjárt eleinte megakadtak. A követek utasításuk szerint azt kívánták, hogy Fridrik azonnal adja nekik át Lászlót és a koronát, melylyel t Székesfehérváron megkoronázzák. Fridrik eleintén mind a gyermek, mind a korona átadását kereken megtagadta, állítván, hogy László

lecta

Zredna

')

Epist. Joan. de

*)

Bonfin Dec. III, Llb. VII, 467. Dlugoss Lib. XIII,

')

Aeneas Sylvius

Vindob.

II,

109.

epist.

e. h.

17. ep. I.

81. és Hist. -Frid. III.

Követség

tanács a pesti ™^^y^"^^"

5.

Kollárnál: Aiia-

rónáért,

n ^^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

neveltetése anyjától reá bízatott, ó't,

már meg van koronázva,

ki

s

kora.

újabban

is

megkoronázni

szükségtelen.

tatta a császár által az értekezletre szinte

Ugyanezt

vi-

meghívott Giskra,

mi miatt Ujlakyval össze is veszett. Utóbb nem ellenzé ngyan Fridrik, hogy László megkoronáztassék, de kenet

nehogy els koronáztatása

nélkül,

teljesen érvénytelennek

látszassék; s e fölött biztosíttatni kívánta magát,

mind

aztán mind a gyermek-király, s

azokkal együtt Pozsony

neveltetni

.s

kezére eresztetik, hol Lászlót

a koronát riztetni fogja; Ígérvén a

rl, hogy Pozsonyt

ij-

is

s

hogy neki

a korona visszaadatik,

a koronát

maga

részé-

László halálának esetében

minden nehézség nélkül visszaadja. A követek azonban Pozsony átengedésében megegyezni egyátalában nem akartak; azt mindazáltal nem ellenzettek, hogy Székesfehérvárt a koronázás

alatt

Fridrik rakja

meg

a

maga rségével,

a

gyermeket pedig és a koronát aztán ismét kivihesse s Hainbnrgban tarthassa. De a magyarok ezen engedékenysége Fridriket nem hangolta hasonló engedékenységre; azt

hogy kivánata végre

hívén,

egyátalában nem akart. telen

Az

is

elfogadtatik,

attól eltérni

alkudozás e szerint eredmény-

maradt a követek, kik magukat Pozsony átengedésére :

felhatalmazottaknak

nem

érezek, eltávoztak.

Fridrik a kis

Laxenburgba hozatta volt, azt remélvén, hogy a szép, egészséges gyermek látása, hajlékonyakká teszi a követeket. Ezek néhányai valóban meg is

Lászlót

ez

látogatták

alkalommal

t;

de Ujlaky,

midn

erre

felszólíttatnék,

azt

hogy még nem tudja, lesz-e királya László, s mieltt a g3^ermeket urának ismerné, hódolni sem fog neki '). Hunyady hadMíg a követség Bécsbén járt, Hunyady János az rjárata oiáhor- gjr^oTQg tanács megegyeztével Oláhországba intézett hadjáratot, hogy Drakulán a személye ellen elkövetett méltatlanságért, s a törökhöz való pártolásáért boszút álljon. Mieltt a htlen vajda ellentállásra készülhetett, Hunyady már a felelte,

')

Aeneas Sylvius

ep. 81.

I.

fejezet.

tartományban az elhunyt

V. László.

Hunyady János kormányzósága.

volt seregével, és

Dán

atyai örökségébe

t

"

Tótországba szalasztván,

1444.

hasonnev fiát helyezte vissza Ez megtörténvén, Nikápoly felé nyo-

fejedelém ^).

mult hadaival, hogy Ferencz bíbornokkal, az olasz hajóhad vezérével, és a burgundi hajóraj kapitányával, kik a Fekete-

tengerrl néhány hajóval a Dunába eveztek, a török elleni hadjáratról tanácskozzék '^). A körülmények azonban erre most nem voltak kedvezk: Murád, ki a várnai ütközet után

magányba vonult

s

országát

fiára bízta, a

jancsárok zavar-

Európában termett, s a zendülést még kezdetében elfojtotta. E körülmények közt Hunyady nem tehetett mást, mint hogy a pápát, mind a bibornok, mind külön levele által biztosítsa, hogy mihelyt értesülvén,

gásairól

hirtelen ismét

megtönagyobb hadjáratra

az európai fejedelmek a kereszténység ellenségének

segedelmet nyújtanak,

résére

t

egy

mindenkor késznek találandják ^). Dandárát Erdélybe visszavezetvén, Székesfehérvárra A készült Hunyady, mert közeledett azon gylés megnyitásanak ideje, mely a Bécsben járt követek meghallgatása végett deczemb. 8- ára volt kihirdetve. Az urak néhányai Fridrik király ellenszegülése miatt a gyermek-király s a korona kiadásában oly boszúsak valának, 'hogy László teljes mellzésén kezdenek munkálkodni. Héderváry, mióta a burgundi hajóseregnek Magyarországon átutazott kapitányával értekezett, komoly szándékkal-e ? vagy mint látszik, inkább László ügyének halogatása miatt, a burgundi fejedelem fiát hozta szóba; de süker nélkül ^). Ujlaky is egy ideig minden módon oda törekedett, hogy Lászlót mellztesse; de miután a rácz dospota, az esztergomi bibornok, Garay László, Roz-

—

')

*)

nél

n,

Chalkokondylasz

Hunyady

e. h.

140.

leve a pápához,

és Ivanics

jegyzetel Schwandtner-

20. ')

Hunyady

*)

Aeneas Sylvius

levele a

pápához Schwandtnernél

epist. 63.

II, 20.

székesfehér'

^«ies.

10 1^45.

Tizedik könyv.

A

Hunyadyak

kora.

gonyi György országbíró, Giskra és többen mások állhatatosan Lászlóhoz szítottak, szintén nem boldogult ügyekeze-

Hunyady, kinek fleg az ország védelme forgott szeme eltt, látván, hogy az e végett oly igen szükséges bei-

tében

').

békét

s

egységet László

lehetetlen,

maga

kösödése iránt

is

elfogadása nélkül

helyreállítani

végleges határozatot kivánt annak örö-

de egyszersmind biztosítani akarta az orszá-

;

is Fridrik befolyása és cselszövényei ellen. E végre legalkalmasabb eszköznek látszók neki, hogy László királysága elismertetvén, felnttéig a fhatalom gyakorlata egy vagy két kormányzó kezében összpontosíttassék. A maga vélemé-

got

nyére hajlítá Ujlakyt

is,

kit a

kormányzói méltóságra való

hamar lefegyverzett ^) s aztán tudtára adá Fridrikhogy mind maga, mind |Ujlaky készek pártolni a gyermek-királyt, ha Fridrik a kormányzóság fölállítását

kilátás

;

nek,

nem

ellenzi.

így álltak az ügyek,

midn

a Székesfehérvárra kihir-

Hunyady, ki Fridriktl megnyugtató választ'nyert, ^azon biztos reménynyel indult útra, hogy az egyességet valahára sikerlend helyreállítani. Azonban Héderváry, valamikép tudomására jutott a Hua hatanyady és Ujlaky közt történt egyezésnek, mely

gylés

detett

ideje

megérkezett.

t

lomtól elütend vala,

s

azt most felbontani, a két oligarchát

egymással ^viszályba keverni szándékozott. Kéz alatt meginté tehát Hunyadyt, ne jne a gylésre, mert Ujlaky trt hányt ki ellene. Az egyenes lelk, gyanútlan Hunyady útjából megfordult. Majd nyomára j, miért késik megjelenni Hu-

hitelt adott a fondor intésnek, s

azonban Ujlaky

is

nyady, kinek távollétében ily fontos ügyrl végezni senki sem akart. A bár büszke, de becsületes Ujlaky tehát egy-

•)

U.

)E

o.

kilátásból köthetett a Czilleyekkel

január 6-kán; II, 738.

Id.

is

védszövetséget 1446-ki

ennek okmányát Chmelnél: Gesch. Friedr. des IV.

I.

fejezet.

V. László.

^x

Hunyady János kormányzósága.

kivánta a fondorlat hálózatát: azonnal

szerre szétszakítani

^^^^-

fölkeresi Hunyadyt, annak megingatott bizodalmát helyreállítja, s

vele együtt tér vissza Székesfehérvárra

Az országgylés megnyitása Hunyady csak az 1446-ki márcziusban történt. lódással haliák

').

távolléte miatt,újabb követség

A rendek nagy

a Bécsben járt követek jelentését;

itt

zúgó-

mieltt

azonban mind a király, mind a kormány ügyében véglegesen intézkednének, még ogy kísérlet tételére újabban is követeket küldöttek

Fridrikhez

^);

s

június 5-kére Pestre egy

közönséges országgylést hirdettek

ki,

törvén, ott több várat elfoglaltak,

az útjokat álló Tallóczy

melyben László, s a kormányzóság ügye elhatároztatnék. A rendek addig is megbízták Hunyadyt, szedne össze egy sereget, s büntetné meg a Czilleyeket, kik a múlt év végén Horvátországra János vránai pörjel hadát megverték, magát megölték

és

egy Zolio nev papot eró'szakkal helyeztek be a zágrábbi püspökségbe ^). Hunyady ápril és május havaiban szokott gyorsaságával járt

el

megbízatásában:

Szent-Györgyöt,

vránai pörjelség elfoglalt várait visszavette a

Dráván átkelvén,

a Czilleyek hadát

;

s

a

Pettau mellett

megszalasztotta,

s

a

harczot birtokaikra vitte által. EzekFridrik király birtokai

között lévén, ennek marburgi útját állták

s

és gréczi kapitányait,

csak háromezer gírán

akartak

nek,i

mivel szabad

átmenetet engedni, szintén visszanyomta; ezután pedig mind-

addig dúlta a Czilleyek javait, mígnem ezek békét kértek, s

az elejökbe

szabott föltételeket elfogadták.

Hunyady minden

szerint

gróf

magukat az ország rendéinek esküvel ígérvén, hogy rendeleteiket magyaror-

ellenben, Fridrik és alávetették,

Ezek

elfoglalt birtokaikat visszaadta, a két íia

Ulrik,

')

Aeneas Sylvius ep. 63.

*)

Fridrik menvéde a követek számára Telekinél: Okmánytár

X, 182. ^)

Chroii. der Gr. v. Cilii,

nél II. 35.

Hahnnál

II, 707. Ivanics

Sehwandtner-

» ^^sászárhoz

12 1441).

Tizedik könyv.

sz'ígl

A

birtokaikra nézve tejesitik,

kül semmit sem cselekednek A pesti

A

gylés.

Hunyadyak

gyzedelmes vezér

a királyság,

s

a

hírök

kora.

megegyeztök

s

nél-

').

a Drávától Pestre sietett, hol reá

kormányzóság" fontos ügyeinek végleges

határozására összegylt országos rendek június

nagy számmal várakoztak,

s

t

el-

óta

eleje

valóságos diadalmenetben

Az országgylés

ezután, a jelenlevk nagy száma miatt a Rákoson szabad ég alatt megnyittatván, mindenekeltt meghallgattattak a Fridriknél járt követek, s vitték be a városba.

bár jelentésök azáltal

nem

hogy mind-

fogadtatott megelégedéssel,

pártoskodásokoak valahára vége szakadjon

a

:

az

árván született Lászlót királyuknak közakarattal elismerték, végezvén egyszersmind, hogy magyar szellem neveltetése végett

Fridriktl visszakéressék,

ben kezeibl erhatalommal

s

vonakodása eseté-

kiszabadítassék.

is

Ez meglévén,

hogy kormányzó választassék, ki az országot a király felnttéig annak nevében teljes hatalommal igazgassa; mi végett, hogy a választás teljes szabadsággal történhessék, a zászlós urak mindnyájan tüstént tegyék le hivatalaikat, melyek aztán az új kormányzó által fognak elhatároztatott,

kiosztatni

;

továbbá szint ezen czélból, megsemmisíttettek az

urak közt eddig történt minden

melyek az ország javával ellenkeznének

;

az

s

e

kötések és szövetségek,

gylés további végzéseivel akárkitl

egyházaktól vagy

javak még ezen országgylés sokból pedig a bennÖk

elfoglalt

alatt visszaadassanak, a váro-

lév rseregek

kivezettessenek; és

végre mindezen, mind egyéb alkotandó

végzések szentül

megtartására magát mindenki az e végre kiszabott esküvel kötelezze Hunyady János váUsztaük^

a

le.

Ezen elzmények után június 5-kén, pünkösd napján, kormányzó vála.sztásához fogott az országgylés. És talál-

hatott volna-e az ország e hivatalra méltóbbat,

')

fin.

U.

o. és

Hunyady

Dec. Lib. Yll, 468.

lev.

képesebbet

Fridrlkhez Schwandtnernél II, 34. Bon-

I.

fejezet. V. László.

13

Hunyady János kormányzósága.

nem kevésbbé, mint a hadi dicsséggel Jánosnál ? A választás tehát nem lehetett Hunyady tündökl a polgári erényekkel

1^6.

Nem hihet ugyan, hogy a nagyravágyó Héderváry, Ujlaky és Garay szinte nem vágyódtak volna e kitüntetésre, nyilatkozatára, de is elhallgattak a nemzet akaratának

nehéz.

k

mely egy

szívvel, lélekkel, az

öröm

és hála rivalgó kitörései

közt Hunyady t kiáltotta ki az ország kormányzójának. Kielégíttetett ezután

q^n leend, tes is

a

hs

Ujlaky nagyravágyása

azon esetekre,

is;

kormányzó az ország védelme végett távol

A

szerény, lelkiismere-

vállalt,

pontosan és buzgón

neveztetett ki helytartójává.

Hunyady,

ki a mit

magára

szokta volt teljesíteni, eleinte vonakodott elfogadni a nagy

miután azonban emlékezhogy esküvel fogadott engedelmességet tetett, a rendek végzései iránt, megnyugodott ugyan, de utasítást kivánt magágának adatni, melyet tisztje gyakorlatában szeme eltt tarthasson. A rendek örömmel teljesítették kívánságát s némely feleletteherrel járó, kényes tisztet;

pontokat írattak össze a kormányzó

hatóságának meghatá-

Ezek szerint királyi hatalom ruháztatott reá, minél fogva minden királyi várak és városok rendelkezése rozására.

alatt álljanak

szólíthatja

s

;

a

derék-hadat szükség esetében fölkelésre

az ellenségre személyesen vezesse;

a törvényes

idszakokban igazságot szolgáltasson, a törvényszéken a nádor, az országbíró, két fpap, két fnemes és az országgyléstl e végre kinevezend hat nemes ülvén alatta birákul; a törvényszékeken kívül egy fpap, egy zászlós úr és két nemes alkossa külön tanácsát. Hatalma ellenben megszoríttatott a következkben: a magszakadás, honárulás, oklevél- és pénzhamisítás következtében a koronára szállott

jószágokból csak olyakat adományozhat, melyek 32 telket

meg nem

haladnak,* a többiek a korona birtokában marad-

janak; a nagyobb egyházi javadalmakat csak az országtanács meghallgatásával

országgylés nélkül

tölthesse

nem mondhat

léstl kimondottat meováltoztatnia

be

;

htlenségi

ítéletet,

nem

lesz

s

bnre

az országgy-

hatalmában.

A

t

1

1446.

4

A Hunyadyak

Tizedik Icönyv.

kora.

mennyiben azok az ország védelmére, bandériumok fentartására teend költségeket meghaladják, az elzálogosított várak és városok kiváltására fordítsa. Végül e törvények megtartására esküvel királyi jövedelmeket, a

a királyi

s tiszti

köteleztetett.

Betöltették ezután az országos tisztségek:

nádorrá

is-

mét Héderváry Lrincz, erdélyi vajdává Ujlaky Miklós, országbiróvá Palóczy László, tótországi bánná Garay László, kincstárnokká Ország Mihály, végre Székely Tamás vránai pörjellé neveztetett. A király ügyében Fridrikhez új követség küldetése rendeltetett. Hosszabb tanácskozásokra az ország ügyeirl nem volt id, mert híre futott, hogy Drakul a török segedelmével Oláhországra ütött és Dánt fejedelemségébl elkergette minélfogva a kormányzónak az alvidékre kellett sietnie. Mieltt azonban a rendek szétoszlottak, Hunyadynak a kincstár üres voltát 'bepanaszló eladására azon nevezetes határozatot alkották, hogy a török háború költ;

ségeinek fedezésére

minden

nemestl egy

a

papi, nemesi s városi jobbágyoktól

—

után egy

öt telek

,

minden jobbágytalan négy minek ha valaki ellen-

s

forint szedessék adóul,

szegülne, jószágát veszítse

').

II.

A rákosi

országgylés

és

Hunyadynak méltányossága,

melynél fogva az ország fhivatalaiban a különböz

párt-

országnak egy idre számzött bels békességet ^); a kormányzó tehát minden aggodalom nélkül fordíthatta gondjait a töröktl

belieket

is

visszaadta az

részeltette, az

oly rég

fenyegetett alvidékre.

')

nics,

X.

Kovachich

:

Vest.

Schwandtnernél

II,

Az országgylés Oom. 34.

A

253. Suppl. ad Vest II, 41. kövv.

^)

Katona XIII, 468. kövv.

Ivanics

e. h.

37.

Iva-

pozsonyi követek jelentése Telekinél

183. oklev. 81. sz. Turóczy: Chron.

teszi 1445-re.

szétoszlása után Er-

IV. Cap. 44. de az évet hibásan

I.

V. László.

fejezet.

15

Hunyady János k«rmányzósága.

onnan villámsebességgel támadta és verte meg Havasalföldön Drákulát és török segélyhadát. A fejedelemségébe visszaállított Dán a megvert Drákulát elfogta A kormányzó egyúttal István s fiával együtt megölette.

délybe

sietett,

s

^^^-

—

moldvai vajdát zett,

is,

ki

Lengyelország fenhatósága

szorosabban az ország érdekeihez

török ellen szövetséget kötött

Midn Hunyady

az

ván, hogy Fridrik

gyermek

a királyi

akarattal elhatározá,

Budára

elején

megjöttek ^''

is

Az

most sem volt reábírható.

s

vele a

^).

sz

Fridrikhez küldött követek

alatt léte-

kapcsolta,

volt,

visszatért, a

válaszúi hoz-

koronát kiadni

^

a korona kiadására

s

országtanács tehát

hogy a nemzet igazságos

egyez

követelései-

nek fegyverhatalommal kell érvényt szerezni. A kormányzó haladék nélkül megindult egy sereggel a határozat végrehaj tására, s útközben, sárvári táborából, Bécset szintén szövet-

ségre szólítá

fol

maga

szolt, a

Fridrik ellen.

A

város eleinte kétesen vála-

elhatározása eltt

ügyet elébb az osztrák rendekkel

szükségesnek állítván az is

közleni

;

majd ezekkel

együtt akként nyilatkozott, hogy a magyarokat,

Hunyady

nem pedig

Rozgonyi november közepén Stiriába vezette dúlva, pusztítva nyomult az oszl^'ák határok felé,

Fridriket tartják a viszály okának.

erre

Rajnáid társaságában hadait, s és

Neukirchennél táborba szállván, újra meginté a bécsiene fognák pártját Fridriknek, kit csak közös fejedel-

két

:

mök érdekében támadott meg; TJjhely alá szállította.

A

bíróval

a bécsi

magyar

táborát pedig ezután Bécs-

megrettent Fridrik,

erre Czilley Ulrikot, Schlick

Gáspárt

Hunyady

a fegyverszünetet

ugyan, de azon elleges föltétel

hanem

árulás

által

kezessége mellett azonnal

')

Turóczy

Vitéz János nagyváradi e. h.

s

a bécsiek

néhány más urakat

egyetemben békeajánlatokkal küldöttek

táborba.

zálogul,

s

Cap. 44.

alatt,

jutott

hogy Gyr,

püspök

a

megadta mely nem

Fridrik kezére, Czilley

visszaadassék,

lev.

a békealkudozás

Schwandtnernél

Fridrik Lászlót es a

II,

40.

vonakodik.

1

1^7.

6

•

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

tüstént megkezdessék. Fridrik egj ideig

pedijo;

még

fondor-

valamikép kiGyr játszhassa; de miután Hunyady Fischamendig nyomult kodott ugyjin, hogy a

iránti

föltételt

megegyezett, hogy Gyr febr. 2-káig az országnak visszaadassék, s az alkudozások az épen Bécsben

táborával, végre

idz

pápai követ, Car vajai János bíbornok elnöklete alatt

megkezdessenek. Hunyady, minthogy a zordonul beállott a további hadviselést különben is igen bajossá tette, ebben megnyugodott, és nagy zsákmánynyal terhelt seregét deczember végén visszavezette ^). tél

Ezen alkudozások, melyekkel Széchy Dénes érsek, János váradi, Péter váczi és Ágoston gyri püspökök, Palóczy László országbíró.

voltak megbízva

^),

Ország Mihály

és

Garay László

az 1447-ki februárban Bécsben kezdet-

De mindjárt eleinte nagy boszúsággal látták a magyar követek, hogy Fridrik mindig csak régi nyilatkozatai mellett'marad, s nincs is más czélja, mint idt nyerni az

tek meg.

alkudozások hosszúra nyújtásával.

St

értesültek arról

is,

liogy Fridrik raár az alattomos bujtogatás alávaló eszközé-

hez

is

nyúlt,

a városokat

lázadásra ösztönzend

^).

a

A

kormányzó

s

a

frendek

ellen

követek tehát Bécset odahagy-

kormányzó pedig hazatértök után márcz. 12-kére országgylést hirdetett.

ták;

a

A

itt bármily boszúsággal hallották is Fridrik nehogy azonban a belbéke megzavartassék, st hogy a királyság ügyében minden habozásnak vége vettessék, Lászlót a királyságban újra megersítették, s htlen-

rendek

fondorlatait,

;^

ségi büntetéssel

fenyegették mind azokat, kik

t elismerni

Arenpeck, Chron. Austr. Feznél 1, 1256. Turóczy IV. Cap. 45. Bonfin Dec. III. Lib. VII. 469. Aeneas Sylv.' Kollárnál Anal. Vindob. Syll. Dipl. in Anal. VinII, 130. Az ide vonatkozó levelek Kollárnál :

dob. II, 1252. kövv. Pray

:

Annál. III, 50. kövv.

*)

Ivanics Schwandtnernél II, 41.

^)

Az

mit. II. 50.

országtanács levele Bártfa városához Suppl. ad Vest. Co-

I.

fejezet.

nem akarnák.

V. László.

Hunyady János kormányzósága.

A Fridrikkel

lét^ö viszonyokban

megújíttattak,

alkotott rendeletek

is

dozás folytatására

utasíttatott.

—

s

a

a

17

már elébb

kormányzó

Egyébiránt

^^^^-

az alku-

gylésen

e

még több más törvények,

és némely helyesek mellett olyamelyek nyilván elárulják, hogy a nagynok is ravágyás, az irigység már mozgásba tette fondor cselszöAmazok közé tartoznak azon vényeit a kormányzó ellen. törvények, melyek szerint a fkapitányi tisztség czíme, teljesen megszntetett; mit Giskra még mindig bitorlott, a kormányzó felhatalmaztatott, hogy az ország jövedelmeit szabadon használja, a fispánokat ív/. országtanács befolyásával nevezze ki, s az egyházi hivatalokat is hasonló módon, de csak hazafiakkal töltse be; továbbá a papoknak htlen-

alkottattak,

—

—

—

az egyházi hivatalok,

ségi büntetés alatt megtiltatott

püs-

pökségek keresésében, vagy egyházi törvényes kérdésekben az illet egyházi törvényszékek méllöztével egyenesen

mába

a

tartozik

E

még egyebek

hogy idegen katonaságot hogy az ifjú király

közt az

is,

törvények közé

helyes

váraiba befogadni senki se merészeljen

;

felnttéig pünkösd táján évenkint tartassék

melyen minden egyházi

mind

s

világi urak,

— De, mint érintk,

önz

is

ezek mellett oly törvények

alkottattak, melyeket utóbb némely

chák

s

országgylés,

a nemesek közöl

jobbágyok van, megjelenni

azok, kiknek húsznál több

tartozzanak. is

Kó-

pápához folyamodniok.

nagyravágyó oligarEzen oligar-

czéljaikra terveztek kizsákmányolni.

chák, úgylátszik, pártot akartak

maguknak

szerezni a kisebb

nemcsak azon törekvésében pártolták, hogy az adófizetéstl ezután ment legyen, hanem bár az országot egyrészrl a török, másrészrl Fridrik király fenyegette, még azon törvény hozatalában is megegyeztek, hogy a kormányzó az országot csak a királyi jövedelmekbl, s a papi tizedek e végre szánt részébl tartandó zsoldosokkal, s az egyházi s világi urak zászlóaljaival védelmezze; a nemesség ellenben, ha rendkívüli esetekben fölkelésre szólíttatik nemességben,

is,

s

ezt

az országon kivül ne vezettessék. H.irváth M.

Magy. tön. lU.

Hova

ozéloztak ezen

2

•

:il«' .

'^M'

18 1A47.

Tizedik könyv.

A Huuyadjak

kora.

e törvénynyel, világosan kitnik ama más törvénybl, mely szerint rendeltetett, hogy az ország minden fhivatalnokai, még magíi a kormányzó is, minden országgylés alkalmával mondjanak le tisztségeikrl, s így azok évenkint új

urak

választás által töltessenek be. Szerencsére az utóbbi ország-

gylések rendéi

átlátták e czélzást,

ment teljesedésbe

Az

s

ezen törvény soha sem

^).

midn

ország rendéi,

az alkudozásokat Fridrikkel

újabban felfogni határozták, egyszersmind azt

is

kivánták,

hogy azok ne Bécsben, hanem Budán folytuttassanak; miért iö Hunyady a gylés szétoszlása után megkérte a pápai követet, jne le Budára '^). A követ ugyan szívesen engedett a kivánságnak,

nem

Fridrik

de, úgylátszik,

volt rábirható,

hogy lekldje biztosait miért is a kormányzó, ki e viszálynak mennél elébb végét érni óhajtá, s az új pápa V. Miklós által is srgettetett a megbéklésre ^), május végén ismét ;

átkldé Fridrikhez

a követeket, kikhez most

váry nádor és Széchy Tamás

is

csatlakozott.

még HéderFridrik, ki

császárrá koronáztatásával kezdett volt foglalkodni, most

maga

is

hajlandóbb

ln

az egyességre,

s

Czilley Fridrik köz-

benjárása mellett június l-jén Radkersburgban (Regedén) a

következ szerzdést évig

írta alá

:

június

8-kától számítva két

Gyrt a püspöknek háromezer 24-kén átadja; Soprony, Kszeg, s

béke legyen; Fridrik

forint váltság mellett jun.

a kezén

lév

többi várakés városok az állandó béke megkö-

téséig, s a rajtok

fekv zálogpénz

kában maradnak; a két

')

A

fél követei,

mindegyik részrl nyolcz-

törvénytárunkban hiányzó ezen nevezetes törvényeket

szorgalmas Kovaehicli közlötte ")

lefizetéséig Fridrik birto-

:

is

a

Suppl. ad Vest. Com. II, 52.

Levele a pápai követhez Schwandtnernél II, 44. a kelet ideje

hibás. ')

A

pápa három rendbeli

inc. d. 1447.

uraihoz, másik levéltár.

leveln (Dat.

Komae

ap.

S.

Petrum

13-a Cal. jun.) máj. 20-ról, egy az ország egyházi

s

a

világi

Dénes érsekhez, harmadik a kormányzóhoz. Bécsi

titk.

I.

iiyolez, a

V. L&szló.

fejezet.

Hunyady János kormányzósága.

jöv novemberben

elnöklete alatt az állandó

akkor sem

jölietne,

ismét összejönek, a pápai követ

békérl

a viszály

dinálok testületére bizatik

19

értekezni,

mely ha

elintézése a pápára,

s

i^^-

létre

a car-

Részint e fegyvernyugvásnak

^).

országul megersítése, részint nádorválasztás végett, a fegy-

verszünet megkötése után nemsokára meghalt Héderváry Lrincz helyébe, a kormányzó 1447 folytában, septemberben, még egy országgylést tartott, melynek végzéseirl azonban semmi mást nem tudunk, mlnt^hogy nádorrá Garay László választatott Buda pedig, mely eddig a nádor, s annak halála után Imre fia kezén volt, a kormányzónak adatott ;

át

rizetül

'^).

Ezután Hunyady, míg az alkudozásokat az állandó béke, s a gyermek-király nevében vagy másként elibglalt határszéli városok és várak iránt a minduntalan új és új

Készület a tö-

fogásokhoz nyúló, fondor Fridrik királylyal követei által de siker nélkül, folytattatá,

maga

idejét

s

gondjait kivált-

képen a török ellen intézend hadjárat készületeire fordítótta,

mire miután

Murád

hs

a

Castriota György, más néven

Skanderbeg, epirusi fejedelemmel

folyton

háborúskodék,

legjobb alkalom kiuálkozott. Követeket küldött tehát a pá-

1)

Chmel. Matériái.

I,

3-dik füz. 239. Kollár: Anal. Viudob. II,

—

Ágoston gyri püspök két rendbeli levele, melyek egyikében (Gebén zu Rakerspurg an Phintztag nach dem heil. Phingstag nach Christi geb. im 1447 j.) kötelezi magát, hogy ha Gyór neki jun. 24-kén Fridriktól átadatik, ó azon adósságlevelet, melyet Fridrik a város és vár átadásáért Nagyszombati Lászlónak, Koler Péternek és Kassai Józsának adott volt, ezektl kiváltja, s a várost annak számára tartja 1292.

fen, kit az a

—

német király

s

a másikban (Gebén zu

Sonnwendea —

a. d.

az ország közt kötött szerzdés szerint illet;

Rab an

S.

Johannistag zu Czimbenden

—

1447) ugyanazon püspök és káptalana bizonyítják,

hogy Fridriktól a várat

s

várost

átvették,

azt László királynak fen tartan dják.

Mind

a

s

kötelezik magukat,

kett

hogy

eredetije a bécsi

tit-

kos levéltárban; a második íróhártyán a püspök és káptalan pecsétéivel. Not. Hung. ') Kovachich: Suppl. ad Vest. Gora. II, 103. és Bél: ííov. III. 2.37. Katonánál

XllL

545.

2*

>

20 1448.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak kora.

pához ^), Alfonz siciliai királyhoz '^) és más európai fejedelmekhez, hogy ket segélynyújtásra bírja de a követek csak ;

szép szavakkal tértek vissza. czegi "^zímet

pápa ezek mellett még her-

egy arany lánczról

függ

Hunyadynak. De a dicsséget

dött s

s

A

mellkeresztet kül-

hazafiúi

nagy tettekben

nem czímekben keres hs, midn azokat udvariasságból

megköszönte, tudtára adá a pápának, hogy ez igen mellékes dolog,

a kereszténység fejétl segedelmet

s

vár a keresz-

ténység ellenségének megtörésére. Nyújtson tehát neki al-

kalmat

hogy ezen ellenség ellen végrehajtandó magát a neki szánt kitünszerény férfiú a berezegi czímmel soha sem élt,

szentsége,

vité? tettei által érdemesíthesse tetésre

^).

A

a keresztet pedig a gyulafehérvári káptalannak ajándékozta.

Látván, hogy külföldön hasztalan sürget segedelmet: a hs SkanKrójában keményen ostromolta, elhalasztani nem lehet: a magyar karok és rendek harczvágyát akarta megkísérteni Hunyady, s e végett az 1448-ki májusban országgylést tartott ^). De mivel a török most

a török megtámadását pedig, ki szövetségesét,

fvárosában,

derbéget,

nem fenyegette az országot, Giskra pedig cseheinem sznt meg féktelenkedni a felvidéken, sem az urak, sem a nemesek közt nem talált nagy buzgalomra, hogy akár

közvetlen vel

fölkelni,

akár tetemesebb pénzsegélyt nyújtani hajlandók

voltak volna;

sczy Imre,

s

mindössze

is

csak néhányan, ezek közt Pel-

erdélyi vajda és testvére László,

Marczaly Imre,

Széchy Tamás, Tallóczy Ferencz, Rozgonyi Rajnáid, Losonczy Benedek, Bánfy István, Székely János, a kormányzó unokaöcscse és tótországi bán, Csáky György, Széchy Imre s

László ajánlkoztak a nevesebb urak közöl a hadjáratra.

')

Ivanics Schwandtnernél II, 50.

*)

Hunyady

3)

U. o. 49. Kovachich: Suppl. ad. Vest. Com.

levelei.

Epist.

Joan. de Zredna Schwandtnernél II,

45. 47.

,

*)

II, 108.

fejezet. V. László.

1.

A

21

Hunyady János kormányzósága.

nagy többség léha közönynyel nézte a nagy férfiúnak a

i^^

közjóra szentelt törekvéseit; Czilley Ulrik pedig, személyes

gylölet

irigységbl a

s

hs

iránt,

nemcsak ennek szándékait

Murád hanem a kormány dolgaiban is mindent megtn, mit csak ármányos lelke sugallott, hogy szultánnak,

elárulta

kormányzói tisztének

teljesítését megnehezítse.

rendeket már rég izgatta alattomban, hogy

t

A

tótországi

magát,

HZ országtól választott Székelyt ismerjék el bánul;

ne

s

hasonló"

kormányzó s tanácsa által kinevezett Csupor Dösem bocsátá be a zágrábi püspökségbe. Osztozott vele ezen árulásban rokona, Brankovics Gryörgy szerb vajda

módon

a

raötört

is,

ki

nemcsak segélynyújtással nem hanem, miképen Czilley, úgy is, a kormányzó

Hunyady

válaszolt,

felszólításaira

minden készületeit elárulta a szultánnak '). De mind ez nem volt képes lehangolni buzgalmát a nagy férfiúnak^ ki helyesen Ítélte, hogy Skanderbeg hsies erlködéseit segélylycl nem támogatni, annyi volna, mint

Hadjárat,

benne a kereszténységnek egyik vitéz elharczosát elesni

megminden kérte, nyújtson neki legalább némi pénzsegedelmet, további habozás nélkül összegyüjté seregeit s a vele menni hagyni. Miután tehát követe által a pápát újabban

is

ajánlkozó urak dandárait, és azokat augusztus végén a

Du-

t, hogy

midn

levelet

hozott

Itt még azon boszúság is Kévénél a folyamon átszállandó vala, a kért pénzsegély

nához vezette.

érte

a hadjárat

helyett,

elhalasztását

.-;íolt

neki, sept.

Hunyady t

—

^)

lultunk, ....

segélyre

.

.

.

s

Bonfin:

,,..

Isten nevében

már felkészültünk s megina jövben is bizonytalan

elhatározva, meghalni inkább,

mint tovább

nemzetünk veszedelmét .... Szentséged

Dec

III.

Lib. VII,

VII, 146. Aeneas Sylv. Freherne'l *)

.

nem várhatván tovább

tétlenül nézni

>)

tanácsié

Az intés már késn j — vála8-kán (1448.) nem minden neheztelés nélkül

vissza követe a pápától.

Schwaudtnernél

470. Chalkokondylasz

II, 49.

II. 50. és 52.

e.

h.

is

fel-

Lib.

"^

22

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

adata marad a kezdetet gyámolítani".

1448.

kora.

Ment

tehát,

kivéve

mintegy háromezer német és cseh keresztest, minden külsegély nélkül, bízva egyedül Istennek segedelmében.

A Dunán átkelvén, Skanderbegnek megizente, hogy hátmögül támadja meg a kömíg maga ell mködendik, Az áruló Brankovicsot megbüntetend^ zös ellenséget. tartományát irgalom nélkül pusztíttatá azután pedig magához vonván Dán oláh vajda nyolczezernyi hadát, melylyel seregének száma 24 ezerre szaporodott, Bolgárországba nyomult. Itt vette híri, hogy Murád Krója alól elvonulván,

—

;

*

Nehogy tehát Magyarországtól elvámaga is Szerbiába tért át, és Kossovon, azaz Rigómezn, táborba szállott. Alig készült el ennek megersítésével, Murád már is ott termett 150 ezernyi seregével. A magyar táborszemek nemsokára egy török kémet fogtak el; Hunyady t, mint egykor Scipio tn vala,

Szerbország

felé siet.

gassék, a törököt megelzve,

A

riKómezei ütközet,

hogy a látottakat urának megviValóban megijedt-e Murád Hunyadynak alkalmas helyen, mesterileg készült és ágyukkal jól megrakott táborától? vagy csak, hogy t kedvez helyzetébl kicsalja, bizonytalan, mindjárt a kém megtérte után táborában körülvezetteté,

s

gye, szabadon bocsáttatá.

—

—

visszavonult a Szitnicza folyamon,

nak békét is

ajánlott, százezer

megtéríteni Ígérvén

Hunyady nem

;

de

hallgatta

s

az utána eredt

arany nyal követeit

a

még

hadi

Hunyadyköltségeit

gyzedelemben

meg. Murád

e

miatt

bízó

haragra

gyúlva, harczra rendezi roppant seregét. October 18-án kora reggel kezddött

meg

a

magyar történelem egyik legneve-

zetesebb ütközete, melyhez hasonló a világtörténelem lapjain

Ott a roppant szám anyagi ereje, itt a vitézség, erkölcsi er s a vezér lángeszének hatalma egész estig kétessé tették a diadalt. A vér, mint törtéis

csak gyéren fordul el.

nelmünk

patakokban folyt a gyilkos viadalban. már mind a két szárnyon megszalasztatott de a janicsárok nagy tömegei makacsul helyt álltak, s csak az éj vetett véget az öldökl harcznak, mikor

A

feljegyzé,

török lovasság estenden ;

I.

mind

aztán

V. László.

fejezet.

a két sereg fáradtan vonult vissza táborába.

nyady, vitézeinek csak étkezésre

idt,

s

a beállott

Más nap

sietett; és az

s

a két fél ismét

öldökl haroz ismét

újabb

mely azonban nem

táborára,

röggel mind

Hu-___Jff^

rövid pihenésre engedett

a meglepés hatására számítva,

éjjel,

rohamot intéze a janicsárok sikerit.

23

Hnnyady János kormányzósága.

estig tartott.

a csatatérre

Murád, kinek

idközben sikerit összeszedni az ols napon szétvert lovasságát annak egy részét a magyarok háta mögé küldvén, ket két tz közé szorítja. De Hunyady hirtelen két homlokra fordítja táborát, s a támadó lovasságot kevés id alatt

Több

ismét megszalasztja.

dolgot adtak a jancsárok,

európai lovasság sokszorosan nagyobb csel

az

melyek a

tömegei,

sikeritének reményében minden ponton egyszerre ro-

hamot intéztek a magyar hadra. Azonban s

s

kifáradva, de a legveszélyesb helyekon

bár megfogyva megjelen vezér

ez,

lelkesít szavai által megedzve, mindenütt vitézül

már-már

ellentáll,

nagyobb számtól a gyzedelmet, midn, egyrészrl Székely János, a lovasság vezére, hevétl elragadtatván, az ellenség soraiba igen mélyen benyomul, s körülfogatván elesik másrészrl a gyzedelemben bizodalmát vesztett Vlád oláh vajda, Chalil nagyvezérrel alkudozásba ereszkedik, s a szultán kegyelmérl biztosíttatván, s

kicsikarja a

;

estenden egész dandárával a törökhez pártol.

végre eldönté az ütközet sorsát láttára bátorságát veszté

s

;

a

is

magyar lovasság annak

rendetlen futásnak eredt

aztán a veszteségei után különben

logság

Ezen árulás

a táborba menekült.

is

;

mire

igen megfogyott gya-

Hunyady, miután

meggyz-

hogy az elszélyedteket összegyjteni lehetetlen, az éj maga is futással mentette meg a hazának oly szükséges életét. Kik a táborba menekültek volt, harmad napon több órai kétségbeesett ellentállás után, mind egy

dött,

beálltával

szálig elhullottak. s

Kilenczezer magyar, a nemesség virága,

köztök a fentebb megnevezett urak mindnyájan, hatezer

oláh és kétezer öletett

meg

idegen zsoldos

fedte

a harczmezt, vagy

a futamlókra esett rácz rabló

csapatoktól.

De

,'^~

24

Tizedik könyv.

Murádnak

1448.

kat HunyadyBraii.,

°u^^

*^

30,

is

gyzedelem;

s

e

A Hunyadyak

korfi.

mások szerint 34 ozer emberébe került a nagy vesztesége okozhatta, hogy a futamló-

nem zette. Hunyadv a könnyebb menekülhetés

eleinte

megvált csekély számú

kíséritl

;

s

ezért

más nap pedig igen megfáradt lovát

volt elhagyni.

Midn

mindjárt

végett,

védelemre elégtelen is

kénytelen

ekként ismeretlen utakon, magányosan

bolyonga a szerb földön, egy zsákmányoló török csapat hatörökök foglyuk becsét nem ismerve, s még talmába esett.

A

több martalékra vágyódva, tovább száguldánalí,

rzését két társukra bízván.

A hs

szerencséjére,

Hunyady rei

a nya-

arany láncz felett összevesznek s birokra kelnek, mit látván Hunyady, egyiknek kardját hüvelyébl kirántja avval levágja, a másikat megszalasztja. De alig szaba8

kán

talált

t

dult

meg

e veszélybl,

ismét másba esett.

A

szerb paraszt,

kihez éhségtl ösztönöztetve betért, Nándorfehérvár helyett,

hova magát kalauzoltatni kivánta, Brankovics eleve kihirdetett

t

parancsa szerint,

útközben ismertetett bereitl,

ki

Szendrbe

fel s

t aztán

fogatott el

Mások szerint, György fejedelem em-

kisérte.

börtönbe vettette. Mondják, az áruló

fejedelem foglya fejére a szultánnal alkudozni ez nagylelkbb, mint felett vele

nem

,

az ajánlatot

jöhetett egyességre.

nem

is

kezdett,

fogadta

el,

de

vagy

a

Végre a csatavesztés

hírére^Szegeden összegylt rendek fenyegetései és Marna-

György bosnyák úr fegyveres segedelme, két hónap múlva megszabadították Hunyadyt. O mindazáltal, mieltt szabadon bocsáttatott, kénytelen volt esküvel fogadni, hogy Brankovicsnak a hadjárat eltt, htlensége miatt lefoglalt vich

magyarországi jószágait visszaadja, a gylölt, alávaló Czilley Ulrikkal nemcsak megbékül, hanem annak Erzsébet leányát a

maga kisebb

fiával.

Mátyással

elvéteti,

idsb

fiát

Lászlót

pedig mind ezek teljesítésének biztosítására túszul Szend-

rbe

küldi

')

^).

Hunyady

levelei Ivanicsnak

ezekre tett jegyzetei Schwandt-

fejezet.

1.

V. László.

Hunyady Szegeden, hova karácsony a csatavesztés daczára

zett,

A

rendektl.

25

Hunyady János kormányzósága.

és

tisztelet

is

eltti napon érke-

nagy örömmel fogadtatott a

ragaszkodás

e nyilatkozatainál országgylés,

azonban nagyobb vigasztalására szolgált a hsnek, hogy

ket maguk

is megÖt magát, miként néhány nap múlva a pápánál volt követéhez írta, a veszteség nem verte le isten fenyítését tekinté abban, mely t a jövre csak vigyázóbbá teendi. Midn tehát látá, hogy a rendeket is inkább boszúra

egyezknek

közt egyességben és saját szándékaival

találta.

;

mintsem megtörte a vereség; minélfogva általok a

gyújtotta,

hit égi haza védelmével"

újabban

is

megbízatott:

is

szentül

hogy addig nem nyugszik, míg vagy boszút nem áll ellenségen, vagy halálát nem leli a vívandó harczokban.

fogadta, !iz

Alig oszlott tehát szét a szegedi gyülekezet,

követeinek

mind Rómában, mind Nápolyban, haladék nélkül megíratta, hogy miután a szenvedet veszteség miatt a siker iránt nemcsak kétségbe nem esett, hanem inkább felfokozott törekvésre érzi magát ingerelve, készületeit egy újabb hadjáratra

már

is

aztán a segedelem se hiányozzék

megkezdette, csak

ügyekezzenek tehát az iránt kedvez választ eszközölni a pápától

s

De

a siciliai királytól

a

').

nagyszer építkezésekbe, egyházi

s

tudományos

kincsek gyjtésébe merült V. Miklós pápának

pénze a török háborúra,

s

hogy ügyekezzenek

adott,

Hunyady követének a

magyarok inkább

nem

volt

oly választ a csendet

s

belbékét helyreállitani hazájokban, mint a töröknek egy

újabb megtámadását tervezgetni,

—

a szerb és bosnyák feje-

delmekkel pedig úgy elintézni viszonyaikat, nehogy ezek a s Magyarországot is újabb

törökkel szövetségbe lépjenek,

háborúba keverjék. neméi clavii

II, 50.

A

kormányzó

u. o.

Turóczy IV. Cap. 46,

257. 47.

V.

pápának ezen, épen nem

Bonfin. Dec. ö.

Hammer:

366. kövv. ')

a

kövv. Chalkokondylasz, Script. Byz. X, 146. kövv. Leun-

Annál. Turc.

Hunyady

lev. e. k. 57. 61.

i^^-

III.

Lib.

VII, 470. kövv.

Gesch. der Osman.

II.

I,

2b 1449.

v^i-t

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

kora.

kedvetlenül fogadott levelét vévén, a tavasz végén

s

(1449-ben) Budára országgylést hirdetett

A

').

levél

itt

lever hatást gyakorolt a rendek kedélyére; ily tanácsot a szent széktl, mely gyúlasztani s nem eloltani szokta volt eddigelé a nemzet tüzét a török ellen, nem várfelolvastatván,

tak az ország rendéi;

—

ségöket.

„

.

•

is

titkolták el méltó kedvetlen-

is

szentséged

nekünk

egyetértést,

így hangzik jun. 24-rl kelt válakészséggel fogadjuk tanácsát, azt tartván magunk

—

2)

nem

—

egyességet javasol,

szuk

s

Midn

.

jólétünk alapjának.

Midn

szentséged résztvevleg fájlalja

szenvedett megverettetésünket, köszönetet

kegyes indulatáért

mondunk atyailag

mi bizonyára inkább hitünkért reme-

:

günk, mint hazánkért,...

De midn

szentséged arra int ben-

nünket^ hogy e vereségünk után határainkon belül marad-

junk fegyvereinkkel:

nem

ezt mire kelljen

magyaráznunk, valóban

Ugylátszik, nyugalmat akar tanácsolni,

tudjuk.

vajha lehetne

keresztényhez ill nyugalom!

az

De

—

s

félni

nyugalom tespedéssé ne váljék, kivált, ha e veszélyes idben a kell segélytl megfosztatunk. A nyugahogy

lehet,

e

lom, szent atya, magunknak is kedves dolog, de csak azon nyugalom, mely hazánknak békét szerezhet. Eddig is hatá-

raink védelme volt harczunk fczélja

incselked ellenséget, hogy

t

;

messze

azért kerestük fel az

zzük

határainktól.

Most pedig határaink közt bevárni t, nem annyi mint

t

készteni

tettre és segélyre

a becsapásra?... Bátorságra, is

czélt érhessünk, az

volna-e,

vigyázatra,

nagyobb szükségünk van most, hogy ingadozó, mint volt a kedvez szeren-

csében. ..."

De

bár ily erélyesen válaszoltak

magukban

a török háborúra

nem

is

a pápának, kedvet

éreztek többé szenvedett

csapásaik után a minden

rendek;

s

külsegélytl megfosztott országa többség akaratában a kormányzó is kénytelen

»)

Kovachich: Vestig Domit. 272.

*)

Zrednai Vitéz János levelei Schwandternél

és Suppl.

ad Vest. II, 62.

II, llO.

I.

fejezet. V. László.

lön megnyugodni.

A

27

Hunyady János kormányzósága.

törökkel

kötend béke

tehát ismét

sz-__Jf^

minthogy hadai a rigónyegre hozatott. Murád mezei ütközet után a derék Skanderbegtl ismét megverettek, maga is békét óhajtott Magyarországgal; s aziránt szultán,

ajánlatot

is

tn

fejedelem

a szerb

Ennek

által.

folytában

Brankovics a múlt év végén Szegeden összegylt rendektl is

nyert megbízást

a

közbenjárásra

országgylés eltt Garay meghatalmazottjai

és Ujlaky,

^)

Szendrbe menvén, meg

békeföltételek javaslatát

^).

E

kevéssel ezen

s

;

mint Magyarország is

állapították a

tehát most ta-

föltételek

nácskozás alá vétettek; de minthogy általok a török fenhatósága Bosnya-, Szerb- és Oláhországra nyilván tett,

nem

küldetett,

dozást

elismerte-

tetszettek a rendeknek, s Brankovicshoz utasítás

hogy más alapokra ügyekezzék

fektetni az alku-

^).

Egyébiránt az igazat megvallva, a pápának a török háborút elhalasztani,

s

a belbébét

tanácsa a létez körülmények közt telen,

megszilárdítani javasló

nem

is

volt oly igen hely-

mint talán a rendek idézett válasza látszik mutatni

hogy eddigelé Fridrik királylyal sem sikesem volt nyugta az országnak. Giskra, daczára a múlt évi törvénynek, mely a fkapitányságokat eltörülte, még mindig bitorolta a fkapitányi czímet és hatalmat, s mitsem hajtva a törvényekre, mert a

fölött,

rit megkötni

az állandó békét; a csehektl

kénye-kedve szerint gazdálkodott a felvidéken. Csehei pedig

nemcsak a törvénynek, hanem már neki sem engedelmeskedtek, s a Szepességben és Sárosmegyében összecsoportozván, s magukat testvéreknek (brátrik) nevezkivált a kelyhesek,

a papokat pedig az urvacsorájának mind a két alakban való kiszolgáltatására kényszerítették. vén, féktelenül dúltak;

')

Ivauics jegyzete Vitéz János 49-dik leveléhez,

*)

Teleki

')

Kitnik

:

miatt sükeretlen

Hunyadyak kora Okmánytár X,

e.

h 68.

243.

ez az alkudozásnak utóbbi bár Brankovics rósz akarata folytatásából. Ld. Vitéz János 49-dik levelét

e.

h. 97.

2ö

Tizedik könyv.

A cseheknél

^^^-

nem kevésbé

rovszky Péter,

kora.

Komo-

volt a lengyel

zabolátlan

a naagyar

s

A Hunyadyak

Szenimiklósi Pongrácz

:

amaz

maga alá vetette és Morvába és Lengyel-

Liptó-, emez Turócz vármegyét egészen

függetlenül zsarnokolta,

országba -

is

zvén

nem

ritkán

zsákmánylásaikat

').

A rendek

tehát most

a törökök helyett Giskrát és a cseheket határozták

madni,

8

rendre és engedelmességre szorítani.

E

megtá-

határozat

aztán oly utasítással adatott tudtára Miklós krakói dékány-

még

nak, ki mint az ország követe,

Rómába, hogy pápától,

unt

is,

e

múlt évben küldetett

végre pénzsegedelmet eszközöljön ki a

úgymondának

—

ha már bennünket meg-

legalább a hit fentartásában ne legyen késedelmes"

Az Országgylés

Giakra pártos-

kodása

—

,,ki

a

szétoszolván, miután intések

s

^).

fenye-

ers váraiban bízó büszke Giskra mitsem hajHunyady Székely Tamásnak, a maga unokaöcscsének

gctésekre az tott,

vezérlete alatt hadat küldött ellene; miután pedig ez Somos-

Kassa mellett vigyázatlanúl táborozván,

nál,

meglepetett

s

cseh úr megalázására.

ers

sept.

5-kén

Hunyady maga indult a féktelen De Gisra most nem szállt a síkra Hunyady mindenekeltt Szepsi várát

megveretett,

váraiból; miért

is

vívta meg, az elfogott rabló rséget kéz és orrcsonkitással büntetvén meg. Innen Körmöcz alá robogott, melynek polgárai titkon értésére adták, hogy készek neki megnyitni kapuikat. De a szándékairól idején értesült Giskra megelzte t a városban, s a polgárokat meggátolta városuk megnyitásában. A kormányzó azt

a csehek egyik frablófészkét

nem akarván, Szepesmegye felé indult, a csehek lév várait ostromlandó. De már útközben lengyel kö-

ldöztetni ott

vetek, elébe,

—

köztök Dlugoss kanonok, a történetíró, jövének hogy közte és Giskra közt békét eszközöljenek, s a

háború pusztításait a lengyelek birtokában lév szepesi vá-

')

Turóczy IV. Cap.

49, Kollár.

Ep. Joan. Zredna. Schwandtnernél *)

A

rendeknek most idézett

Syll.

II, 63. levele.

Dipl. 1351.

A

rendek

lev.

fejezet.

I.

V. László.

rosoktól eltávolítsák.

29

Hunyady János kormányzósága.

Minthogy egyrészrl a Fridrikkel is letelt volt, másrészrl pedig el újabban figyelmét, Hunyady maga

kötött két évi fegyverszünet

Szerbország foglalta is

ühajtá a békét Giskrával megkötni,

verszünet deczembor

5-kén létre

1450-ki márczius folytában

s

így az elleges fegy-

jött;

is

utóbb pedig, az

Hunyady

Mezkövesden,

Giskra személyes jelenlétében, több

úr,

megyei

és

és városi

követek befolyásával tartott értekezletek a végleges békét is

Kassa,

megállapították.

Lcse,

Eperjes,

möcz, Selmecz és Zólyom városok továbbra közt hagyattak;

húgát

nül

is

Giskra kezei

némely más csehek bizonyos összeg

tése mellett távozásra birattak az országból.

állandóbb legyen,

Hunyady

Ígérte

ez

Giskrának

Kör-

Bártfa, is

Hogy

lefize-

a béke

alkalommal a maga özvegy ^).

Ezen, az ország belbékéjének hozott áldozat után, a

kormányzó több fontos tárgyak végett június folytában országgylést tartott Pesten. Mindenekeltt a Giskrával kötött béke vétetett vizsgálat alá, s nyert a rendektl is megersítést.

De csakhamar

rendkívüli felindulásba hozta a

rendeket egy, az egyházi kegyura ságra vonatkozó kérdés.

Egy még

Bálint a

nev

pálos szerzetes,

pápai követ

múlt évben egy pápai brevével jelent meg

ban, mely

t

nács akkoron

s

gyóntató,

az ország-

Dömösön préposttá nevezte ki. Az országtanem fogadta el a királyi kegyúri jogot sért

brevét és István esztergomi prépostnak gondviselésére bízta

')

Dlugoss Lib. XIII, 51. kövv. Giskrának egy levele (Dat.

Civit. Cassoviensi fer. 8-a post Dóra.

Ramispalm.

városi levéltárban íróhártyán létez eredetirl,

a. d.

1450).

A

in

Kassa

melyet kiadott Teleki

Okmánytár X, 256. Hunyadynak s a többi békebiztosoknak Nógrád megyéhez írt levele. Tudománytár X. füz. 1 28. A békekötés helye iránt ellenkezés van az okmányokban: míg Giskrának említett kassai levele egykorú kéztl e hátiratot hordozza magán Litera indempnitatis super s a többi idézett okmányokobservatione pacis in Kewes ordinate, ban is Kövesd áll, egy 1451-ki erre vonatkozó oklevélben, melyet Pray (Annál. III, 82) Kaprii);^ közlésébl kiadott Rimaszombat említtetik.

is,

:

—

U50.

30 1450.

Tizedik könyv.

a döraösi prépostságot.

A Huuyadyak

kora.

A mellzött Bálint

ennek következ-

tében egyházi átkot eszközlött ki a pápától István ellen, ha

E

a kérdésben forgó prépostságot át nern adja.

tárgy most

sznyegre hozatván, a rendek indulatosan törtek ki az olas kijelentvén, hogy Bálintot beszok, 8 a szentszék ellen fogadni egyátalában nom akarják, a pápának megíratták, hogy bármit készebbek trni, mintsem az ország jogait ;

megsértetni engedjék

Ezután

').

létez viszonyok, melyek

a Fridrik királylyal

a fegyverszünetnek

múlt évben

valának, vétettek tanácskozás alá. kisérletek után,

ideje

letelt

A

óta

semmi remény nem maradván

hogy Fridriket az

ifjú László,

s

függben

többszöri sükeretlen fen az iránt,

a letartóztatott várak és

városok kiadására bírni lehessen, a rendek ez iránt június

15-kén kelt lovelökben a pápát szólították

fel

közbenjárá-

szentsége, hogy Fridrik király fogadja mert türelmüket a valahára a méltányos föltételeket

saért: eszközölné ki el

;

mindenféle fondorlat és halogatás már kimerítette, is

kénytelenek lesznek fegyverhez nyúlni

s

végre

''^).

Valamint a Fridrikkel való viszonyok elintézése leginkább Garay nádornak volt érdekében, hogy ekként is megszabaduljon valahára azon szerzdés terhétl, mely szerint "János öcscsét

níttetett

meg

maga

már négy év

:

úgy Hunyadynak

az feküdt leginkább szívén, hogy megsemmisítse azon

magára nézve nem kevésbbé dést,

óta kezességben kénytele-

helyett Fridriknél hagyni

terhes,

miat megalázó szerz-

melyet tle, mint foglyától, csikart ki Brankovics

feje-

delem a rigíknezei ütközet után, s melynek erejénél fogva íia Hunyady László, túszképen még mindig Szerbországban volt letartóztatva. elérése közelebb

A két

oligarchát ezen érdekek,

s

e czélok

hozták egymáshoz ezen országgylés

alatt.

Hozzájok csatlakozott még, nem tudjuk, mi külön érdektl

')

Vitéz levelei, Schwaudtnernél II, 75. kövv.

*J

Vitéz

levelei,

Schwandtnernél

II, 89.

I.

indíttatva,

fejezet.

31

V. László. Hunyady Jáno8 kormányzósága.

Ujlaky Miklós

így aztán jun. 17-kén mind a

is;

hárman szoros szövetséget kötöttek egymással, örökös barátságot, testvéries összetartást

s

kölcsönös ótalmat esküvén

egymásnak, életük mind magán, mind nyilván viszonyaiban '). Ekként a két leghatalmasabb úr támogatásáról biztos lévén Hunyady, sznyegre

hozta végre a tle Brankovics

méltatlan szerzdést,

által kicsikart

melynek, mint kier-

nem

szakoltnak megtartására magát kötelezettnek

ér ezé, s

pápa által is fölmentette volt magát. különben is boszúsággal viseltetett a A rendek többsége volt leginkább oka, hogy a rácz fejedelem ellen, mert

melytl már elébb

a

közbenjárása alatt megindított török békealkudozás sikeret-

Bár tehát a Hunyady-ház fényének és hatalmának néhány irigye ellenzetté, a rendek minden nehézség nélkül elfogadták a kormányzó indítványát, mely szerint ien maradt

'^).

ama szerzdést megsemmisítetni felhatalmaztatni kérte magát,

kívánta,

egyszersmind

s

hogy György fejedelem ma-

gyarországi jószágait, részint a török háborúra tett

s

még

fizetetlenül

maradt

Györgynek

a törökkeli czimboráskodása miatt lefoglalhassa,

s

fegyverrel

elismerésére

A

is

költségei

kényszeríthesse

fejében,

részint

büntetésül

t Magyarország felsségének

^).

Hunyady nem késett annak Munkácsot, Szatmárnémetit, Nagybányát, Debreczent, Böszörményt, Tokajt, Túrt és György több más végzés meghozatván,

végrehajtásával.

javait katonái által azonnal lefoglaltatta; nyítés

még

és

minthogy

e fe-

csak makacsabbá tette Brankovicsot, dandárával

Szerbországra csapott,

s

fejedelom most követeket

azt s

dúlni

ezekkel

kezdé.

A

megrettent

a nála túszul volt

nyady Lászlót gazdagon megajándékozva küldötte a

Hu-

l)Oszáló

M

Közli gr. Teleki

*)

Vitéz János 47-dik levele és Ivanics jegyzete Schwandtnernél

:

Hunyadyak korú Okmánytár X,

II, 68. »)

György

levele Katonánál XIII, 73 4.

262.

^^^-

32 ^450.

Tizedik könyv.

atya elébe által

s

A

Huiiyadyak kora.

békéért könyörgött. Hunyady,

némileg megengeszteltetvén,

házának

s

fia

elbocsáttatása

az urak néhányaitól, kik

Brankovicscsal és Czilleyvel titkon egyet

irigyei,

értének, békére intetvén, seregét visszavezette

A

^^^^To^" Frigyessel.

kérelem, melyet a kormányzó

s

*).

az ország rendéi V.

Miklós pápánál a Fridrik király mellett teend közbenjárása iránt tettek, nem maradt eredménytelén: a király az alkudozásra hajlandónak nyilatkozván, október folytában a felek követei Pozsonyban

találkoztak.

Minthogy azonban

gyar biztosok a békét csak László

s

az ország

visszaadatása mellett kivánták megkötni, és

a

ma-

részeinek

köztök Fridrik biztosai közt igen heves viták támadtak, melyek

az összejövetelt

szanak

^),

e miatt

s

már-már minden sikerétl megfosztani látmaga a kormányzó is ^); mert ta-

megjelent ott

pasztalván, mennyire szaporodnak a fényében, a rácz fejedelem javainak lefoglalása által

is

hatalmában

tetemesen emel-

kedett hazának irigyei, felette érdekében állónak látta, hogy

S így ln aztán, kormányzó október 22-én ez iránt következ tartalmú okmányt írt alá: megegyezik benne, hogy László 18 éves koráig Fridrik gyámsága alatt Bécsben neveltessék; ezen ideig Fridrik a kezén lév magyar városokat és várakat is békében bírja. Fridrik ellenben megigéré, hogy Hunyadyt Magyarország kormányzójának elismeri, s t tiszte végrehajtásában sem maga nem gátolja, sem mások által nem gátoltatja, st neki ellenségei megféFridrikkel a béke valahára megköttessék.

hogy az egyesség megtörtént,

s

kezésére segítséget nyujtand.

Midn

a

Fridrik az iQú királyt,

mint már törvényes korút szabadon bocsátani akarja,

1)

Bonfin Dec. III, Lib. VII, 476. Turóczy IV, Cap. 47.

2)

Ebendorfer, Feznél

')

Ottlétét a kiadott békelevélen kivül tanúsítja egy

(Dátum Pozsony 3-o városát tudósítja,

262.

II, 863.

más

levele is

melyben Soprony budai harminczadot a

die festito b. Emerici a. d. 1450),

hogy a sopronyi, pozsonyi és A Soprony városi levéltár ere-

pozsonyi polgároknak adta haszonbérbe. detijérl.

e. h.

Hu-

I.

V.László. Hunyady

fejezet.

nyadyt eziránt eleve

értesítse,

ttÜLnos

s

tudta nélkül ezt

Ugyanezen alkalommal Garay László

hesse.

visszanyerte szabadságát, öcscse hazaeresztetett

s

33

kormányzósága.

a Fridriknél

is

túszul

ne* is te-

^^^Q-

teljesen

lév János

^).

Ezen szerzdés még több ellenséget szerzett Hunyadyhogy azt csak önérdekbl, misze-

nak, kit arról vádolának, rint

még számos éveken át megtarthassa, légyen meg Fridrikkel. Hogy a kormányzói tisztet

kormányzói

kötötte

nem örömest

tisztét

bocsátotta volna ki kezeibl, a szerzdés okmá-

nya kétségtelenné

teszi

ugyan de ki fogja ezért bnÖs nugy;

ragyravágyásról vádolhatni azon oligarchiái

féktelenség és

tiszta, hazafias

férfiút, ki

az eláradt önzés,

ezen idejében

pártfondorlatok

lelkének öntudatában

találhatta legjobb bi-

hogy a fhatalom senkinél sem lehet mint az övéiben?

zonyítványát annak,

oly önzetlen, erélyes és igazságos kezekben,

Es

nem tudja, hogy épen az oligarchiái kevélység és önmeg türelmetlen uralkodási vágyában legtöbbször

ki

zés sérti

az igazságot, ügyekszik sárba rántani,

irigysége tajtékával

bemocskolni a maga fölött tündökl erényt, érdemet, nagykivált

ságot,

midn

az alsóbb rangból emelkedett az állam

legfbb polczaira? Hogy a nagy emberek osztozik, elég alkalma volt

elébb

is,

A

de

tapasztalnia

még inkább 1451

sorsában

is

óta.

Fridrikkel való béke megkötése

emelked házának

e

Hunyadynak már után személyének,

ellenei, kivált Czilley Ulrik,

hevesebben

kezdenek ellene fondorkodni, mint bár mikor eddigelé.

')

Ebendorfer

e. h.

Hunyady

A szerzdés

ellen,

s

t

megbuktatni

okmánya Katonánál XIII,

Fejér: Auth. Diplom. 149. Horváth M. Magy.

tört.

Hl,

'^

Fondorlatok

E Hunyady ellen,

gonosz embernek szinte ftörekvése volt, Lászlót Fridrik gyámsága alól mennél elébb kiszabadítani, hogy aztán rokonbitorolhassa a gyersági kötelékeinél fogva a fhatalmat mek-király mellett az országban. Most e békeszerzdés által czéljától számos évre elüttetvén, régi gylölete még nagyobb

dühösségre fokozódott

1451.

727.

*'

34

Tizedik lIHHr.

tzte

^^^^-

A

Hunvadiain kora.

ki foczéljává, Garayt, Ujlakyt a

maga

részére vonván, újabban ármánykodni kezdett ipájával, Brankovics despottal, s a hatalmas Giskrával s ezek nem késtok újabb kellemet;

lenségeket készíteni Hunyadynak.

Brankovics, bizonytalan

meit

feledni

;

Mi

által

csak azt tudjuk,

még mind nem tudó Hunyady

(1451) ismét haddal készült megtámadni, szon tetemes

bánta ezt most

hogy

ort gyjtött

s

nem

t

ez évben

e végett a tava-

össze az alföldön.

gyei azonban, kik bizonyosan

a régi sérel-

Házának

irí-

hogy ily gyorsan emeli fel boszúló karját, közbevetették magukat s békealkudozást hoztak indítványba. A kormányzó most annál hajlandóbb volt azt elfogadni, minthogy Giskra idközben

«

#^*

még inkább

fölingerlette

inkább érdekében teni.

állott a

várták,

haragj"át, s

az országnak

is

még

zavargó cseh kapitányt megfenyí-

Elvégeztetett tehát, hogy Garay László nádor, Ujlaky

Miklós erdélyi vajda és Palóczy László országbíró, Vitéz János nagyváradi püspökkel, Bükk Jánossal és Orbovai Lászlóval,

mint Hunyady

végett Brankovicához ^Hunyady

s

p rtoscseie

a .

megbízottai val, az értekezletek

Szendrbe menjenek.

A

kormányzó, ezen oldalról ekként megnyugtatva lé^,^^^ ,^^ alföldön felkészített hadainak egy részével a nyár folytában Giskra ellen indult. A hatalmas cseh kapitány, daczára a múlt évi békekötésnek egyátalában nem akart

trni maga fölött a kormányzó felsségét. O még mindig László fkapitányának czímezte magát '), s mint ilyen nem sznt meg a hatalma alatt lév országrészekben bitorolni a fhatalmat ^). Most azt sugdosák neki simulni a rendhez,

s

') így czímezi magát már azon fentebb említett okmányban is, melyet a kövesdi egyeze's után néhány nappal adott ki Kassán a szerzdést aláírt városok biztosítására.

^) Ennél fogva adta a kassai pénzverést és beváltást Modrár Pál nagy-idai kapitánynak és Gremczer Ágostonnak egy évre 5000 frtért haszonbérbe. A nevezetes okmányt, melynek másolatát a Kassa városi

magunk is vettük volt, bennünket megelzve közié Teleki: Hunyady-kor, Okmánytár X, 297. Szintezen fhatalmat bitorolta Giskra,

levéltárból

I.

Hunyady

tejezet.

V. László.

hogy

ellenei,

alkalmával

t

Még

ez

a húgával tartandó menyekz Giskra hitelt adott a

^^^-

megölni szándékozik.

durva rágalomnak, latát.

35"

Himyady János korm&nyzóságíUt*

s

nem

is

ellenséges indu-

késett elárulni

több huszita csapatokat híván az országba, egy

kolostort Losoncz mellett elfoglalt, megersített,

s

a vidéket

abból zsákmánylani kezdé. Hunyady, ki most kormányzói tiszte érdekében még kevésbé akarta trni e zavargást, a rabló-fészket egy részét az urak

melyn^ nagyobb

16 ezernyi sereggel, alkották,

zászlóaljai

keményen szorongatá, hogy

az 500

táborolta körül

fre

men

bad elmenetel feltétele alatt feladni ajánlkozott. a rablókkal

nem

akart alkudozni,

Majd azonban Giskra

vánt.

is

s

oly

rség azt szaDe Hunyady hódolatot ki-

s feltétlen

megjelent a várda megsegélé-

minek következtében a kormányzó seregének egy részét köri hagyván, más részével Giskra ellen siete. De alig kezddött mog a csata, s ime azon urak, kik csak azért jelentok meg táborában hogy t elárulhassák, eleve koholt tervök szerint, mind a vár alól, mind táborából gyalázatosan sére;

a vár

elfutottak.

Az

ekként cserben hagyott hívei,

Giskra

tz

által két

tásnak eredtek.

tamezn maradt

Sok mások közt Kompolthi János is a csaHéderváry László egri püspök pedig

többekkel együtt fogságba került.

fii,

az árulás által

halva.

elvette m4)|ó díját

tárnok

s

egyrészrl a várbeliek, m'isrészrl közé jutván, rövid csatározás után fu-

zavarba hozott

De

az árulók közöl

is

egy kósza golyótól Pelsöczy István a

^i halála eltt

bnbánva

vállá

meg

a gyalázatos

összeesküvést.

A könny

gyzedelemhez

jutott Giskra, miután csak-

nem az egész fels Magyarországot hatalma alá vetette, püspök foglyával Eger alá szállott, s azt felkérte de a hazafias ;

midn tartóz

14l-ki jun. 18-kán )

kelt

levele

bányatizedet, a király nevében

s

szerint, a

körmöczi kamarához

mint annak fkapitánya Flohel

Péter körmöczi biróuak és Jung Péter kamaragrófnak 3450 vörös ftért egy évre haszonbérbe adta. Ld. az általunk közlött brüssfeli okmínyokát,

Magv.^Tört. Emlékek Okmánytár

%

I,

;j.

3*

ir

36 1451.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

lelk várnagytól mind a mellett is olutasíttatott, hogy a püspök a maga váltságául szintén sürgetíie a vár feladatáAzonban Hunyady, nem sokáig hagyta a féktelen sát.

—

kapitányt ekként gazdálkodni a felföldön.

Boszúra gyúlva

az alávaló csíny miatt, sietett le alföldi zsoldosai táborába, s

avval nemsokára ismét a felföldön termett,

s

minthogy

Giskra síkra szállni nem mert, annak várait kezdé vívni. Rosnyót,

Szepsit, Derencsényt

id

rövid

"

megvévén, miután a vá-

alatt

Zólyomot, Giskra ffészkét táborolta körül,

s

hamar meg nem vehet fellegvárával szemannak féken tartására, egy várdát emeltet, s azt rséggel ellátván, ismét Giskra szorongatására indula. De ellonei ekkoron már a maguk részére vonták az országos tanácsot, 8 ennek közbevetésére egy új békeszerzdés készült a felek között, mely szerint a kövesdi, vagy mint az ekkor kelt okmányban áll, rimaszombati béke oly módon újíttatott meg, hogy Hunyady az elfoglalt várak birtokában maradjon ugyan de a kövesdi béke szerint a cseheknek kötelezett összeg maradékát, 10,600 frtban lefizesse; Giskra viszont minden további terjeszkedéssel felhagyván, a kormánynak s rost felégette,

közt,

;

a törvényeknek engedelmeskedjék

E

közben az országtanács

és

^).

Hunyady fentebb

biztosai által Brankovicscsal is megköttetett

említett

az egyesség, s

errl aug. 7-kén Szendrben fpontjaira nézve oly értelm a biztosok, hogy a kormányzó, a rácz fejedelem és a Czilley Ulrik közt létezett kölcsönös gylölség

levelet adtak ki

kiirtása végett, a házasság

Hunyady Mátyás

és

Brankovics

unokája, a 10 éves Czilley Erzsébet közt 1453 végén való-

ban végbemenjen a kormányzó Brankovics lefoglalt jószágai közöl Munkácsot, Szatmárnémetit, Nagybányát, Debre;

1)

Turóczy IV. Cap. 48. Dlugoss

:

Lib. XIII, 81. Bonfin Dec. III.

Lib. VII, 477. Chalkokondylasz Lib. VII. II, 863.

82. kövv.

Az

országtanács

és

Giskra

e.

h. 140.

levelei

Haselbach Feznél

Praynál

:

Annál.

III.

I.

fejezet.

Hunyady János kormányzósága

V. László.

37

czent és Böszörményt sajátjául tartsa meg; ellenben Becsét,

Száva Sz. Dömötört, Kölpényt,

Becskereket, raént,

mondott idben át nem Hunyady-nemzetségre szállja-

adja vissza; de ha ez unokáját

ezen

adná,

nak

Szalanke-

Zimonyt, Erd- Somlyót és Világosvárt Brankovicsnak

').

jószágok

is

a

— Ez alkalommal,

közbenjárással

a török béke iránti

úgylátszik,

újra megbízatott Brankovics fejedelem;

is

mert a meghalt Murád utódával évben három

a

évi

havasalföldi vajda

Mahomeddel, még ez fegyverszünet köttetett, melybe László

is

be

ln

II.

foglalva

^).

Rómába menni, hogy magát ott császárrá koronáztassa. Fleg ez indította t arra is a múlt évben, hogy Hunyadyval békét kössön, mert az ifjú Lászlót Í8 magával akarta vinni Olaszországba. Miután tehát Lászlónak, mihelyt nagykorúságra jut, kiadása iránt Fridrik királynak régi terve volt

a cseheket és osztrákokat iránt a pápával

is

is

megnyugtatta,

mindont elvégzett

volt, az

s

koronáztatása

1451-ki novem-

berben útnak indult. Most azonban Eizinger Ulrik, Albert

nagy befolyású tanátöbbfélekép megsértett, nagy ellenzéket támasztott ellene az osztrákok között. Az urak és városok általa fölizgatva, trni egyátalában nem akarták, hogy Fridrik az ifjú Lászlót is magával vigye, s kiadatását követelték. Fridrik azonban a magyarok és csehek megnyugvásában bízva, sürgetéseikre mitsem hajtott, s útját királynak egykoron kedves embere

s

csosa, kit érdekeiben Fridrik

tovább folytatta.

De

a boszúra gyúlt osztrákok, kivált mi-

után Lászlót, hogy mellette uralkodhassék, minden áron megszabadítani vágyó Czilley Ulrik

is

hozzájok csatlakozott,

most nem hagyták magukat oly könnyen elutasíttatni, mint eddigelé. Deczember közepén Bécsben gylést tartottak, a

György deszpot levele Katonánál XIII, 788. Garay lev. TeleOkmánytár X, 305. ') Hunyady levele a brassaiakhoz. Hunyady-kor, OkTeleki mánytár X, 322. Dukas: Script. Byz. XII, 104. kinél:

:

^^^^-

Oö 1452.

Tizedik könj?v.

A Hiinyadyak korá^

Fridrik altal kinevezett tisztviselket letették, ^ Eizingert

fkapitányának választották, 12 kormányzó a magyarokat és cseheket pedig

a tartomány

tanácsost rentl ílvén melléje

követeik által

f'els;

;

ólítQtták, egyesüljenek

delmök kiszabadítására Fridrik gyámsága

velk

közös feje-

alól.

Hunyady kétségkívül maga is örömestebb látta vobiti, hogy László az országban, jóra való magyar urak felügyelése alatt nevekedjék; de miként a körülmények álltak, ezt alig látta kivihetnek; st bizonyosnak tarthatá, hogy László, Fridrik kezébl kiszabadulván, Czilley Ulriknak, anyjáról rokonának, jutand fleg befolyása alá. örömestebb látta ennélfogva, hogy a fejedelem, míg feln, maradjon

— kinek

Fridrik gyámsága

alatt,

tékletes élemódja

mellett a

visszavonult, fölötte mér-

gyermek

is

legalább romlatlan

férfiúvá növekedhetik, líiintsem az alacsony jellem, gonosz

Czilléy Ulrik befolyása alatt, lélekben és testben megromolva üljön fel majd az ország trónjára. E tekintetbl tehát a kormányzó nem volt hajlandó pártolni az osztrákok és Czilley törekvését.

nagy

bírtak többséggel

Czilleynek

az

De

férfiú irigyeinek

is

fájdalom, annyira növekedett

száma, hogy

az országos

volt reá gondja,

nem mindig

tanácsban;

már

a

nézetei

az

most pedig még

hogy Garay, Ujlaky

s

mások

törekvéseinek szerezzenek érvényt. Kénytelen

volt

ennélfogva megegyezni, hogy Fridrik után Magyarország

részérl

is

követség küldessék mely a kis király kiadatását

De

ezen követség is oly sükeretlen maradt Fridrik mint az osztrákok sürgetései ^). Minthogy azonban Ausztriában nttön ntt az ellenzék, a magyar országtanács sürgesse.

mellett,

sem elégedett meg többé Fridrik halogató válaszával, s az 1452-ki február 12-re Pozsonyba országgylést hirdettetett ^).Az urak s több megye s város követei innen márcziua

')

Aeneas Sylvius Kollárnál

Hunyady meghívó SDkmánytár X, 320. *)

e. h. II,

levele

220.

Szabolcs

vármegyéhez Telekinél,

I.

fejezet.

mentek

elején Bécsbe

összegylt

V. László. Hunyjidy János kormányzósága.

-

morva

és

jeridekkel.

Itt

a

39

ott__J^

közösen tanácskozandók az

át,

osztrák, cseh

*

négy

nemzet márczius 5-kén egymással szövetséget kötvén '), elhatározta, hogy Lászlót és mind azt, mi országaitól elszakasztatott, ha másként nem lehet, fegyverervel szabadítsák

kezébl; László azután atyjának végintézete szerint Pozsonyban neveltessék. Azután, még egy kisérletet teendk, követeik által leveleket küldenek a pápához, kérvén t, vetné magát közbe a nála megfordulandó római kiki

Fridrik

rálynál, igazságos követeléseik teljesítése végett,

gához Fridrikhez

is,

t fenyegetve

magyar

zös fejedelmöket, a

várakat ée városokat adja vissza

miután

9,

ellen, kit elitélt,

szólítván

szent koronát, 'A

'^).

fel,

—

(

s

ma-

hogy a kö-

a letartóztatott

s

magyar rendek pedig,

fentebbi végzést az országban kihirdették, Giskra

meg nem

már a pozsonyi gylés értelm szövetséget kötöttek,

jelenése miatt

Czilley Ulrikkal oly

hogy miután a boldogult Erzsébet királyné meghagyásából adta át Giskrának Kassa, Lcse és Bártfa városait, ezeket •

most László megszabadúltáig szintén

Mindezek

vegye Giskra

ellen

még László

védelme alá

^).

veljével

összeköttetésbe lépvén, az ifjú fejedelmet általa

is

megszöktetni

nem sikerit

is

fölött

némelyek,

ne-

megkísérlek, mi azonban idején elárultatván,

"*).

A

követek, kiket a Rómából már visszatérben lév maga elébe sem bocsátott, a pápánál sem találtak kedvezbb fogadtatásra; st ez egyházi átokkal sújtotta mind

Fridrik

azokat, kik

a császárt gyámfia végett háborgatnák.

osztrákok és Czllloy

már

fenyegetéseire,

visszatért

dig

s

ostromolták,

1)

míg

Okmánytár X,

')

U.

*)

Aeneas Sylvius

o.

nem

823.

328. epist. 409.

hallgattak

Fridriket

Lászlót,

PraynSl Annái. III, 89. Teleki,

'

a

szintén

^

SsJP

De

az

a pápa

Bécsujhelyt ad-

Eizinger

mellztével

40 1^52.

Tizedik könyv.

nekik,

adta

s

A Hunyadyak

kora.

különösen Czilley Ulriknak septemb. 4-kén

ki

nem

').

Az osztrákok e mködéseiben a nem vett többé Hunyady, nem

L&szió Czilley

üink kezében.j.^g2t

bécsi

gylés

óta

semmi

annyira azért, mivel

t

mind a pápa megintette, tartózkodnék e zavargásoktól ^), mind a császár megnyerni ügyekezett hizelg levelei által ^). mint inkább azért, mivel meggyzdött, hogy ha László Czilley Ulrik kezeibe jutand, mit pedig mégakadályozni alig

annak mind az ifjú király, mind az ország kárát vallja. Bár tehát a császárnak sem adta meg a kivánt segedelmet, másrészrl az osztrákokat sem pártolta, hanem mivel látta, hogy a magyar urak többsége az osztrákokat legalább erkölcsileg támogatja ^), maga az egész ügyben közönyösen viselte magát, s a felvidékre ment hadaival, hogy a^t a múlt országgylési Ítélet miatt békétlenked Giskra ellen védelmezze ^). Ez volt kétségkívül oka annak is, hogy Bécsbe sem ment a király üdvözletére, hova az megszabadulta után vitetett, hanem csak László fiát küldé fel az esztergomi érsek, lehet,

a váradi

ben, kik

püspök, Garay, Ujlaky az ifjú

s

azon más urak kiséreté-

királynál tiszteigének,

s

t

az országba

meghívták. hallá,

Nagy örömére vált ezen uraknak, hogy László, midn hogy velk az osztrák nagyok a felett vitatkoznak, hol

lakjék a király, a vitának ')

h. 350.

azon nyilatkozattal vetett véget,

Turóczy IV, Cap. 51. Aeneas Sylvius Hist. Frider. Kollárnál

e.

kövv. Hist. Boh. Cap. 40. 2)

Praynál

:

Annál. III, 111.

Engel Gesch. des U. R. III, 1, 167. *) Chmel Matériái. II, 21. Némelyek fegyveresen is részt vettek Neustadt ostromában Id. Kovachich: Form. Sol. Styli No. 133. 532. »)

:

:

*)

Dat. in Descensu

p. post fest. b. Stepani.

hogy fegyveres székkel

népét,

a. d.

--etcetera attinentia

Crempniciensi fiendi taiból.

s

n. exerc.

—

prope. Civit. Crempniciens.

fer.

3-a

Meghagyja Majtényi Györgynek, a vidékbeli földnép harmad részét ásókkal, fej-

R.

1452.

.

.

.

ad laborandi fortalicy sub Civitate

táborába hozza.

A

bécsi csász.

könyvtár ira-

fejezet.

I.

miképon

„

laknia is"

—

Magyarországban ;

41

V. László. Hunyady János kormányzósága.

de már ekkor

is

ott kellend tehát

született,

__Jf^

aggodalommal láthaták, mi-

ként törekedik Czilley Ulrik az

\fjú

fejedelmet egészen a

maga hatalma alá hajtani, tle minden más befolyást eltávolítani; és miként ügyekszik a 12 éves király jellemét megrontani.

Els

gondja volt ugyanis

Lászlótól mind azokat, kik a adni,

Czilleynek eltávolítani

fejld gyermeknek

t magát ellensúlyozni képesek

8

jó irányt

lehettek volna.

így a

derék Eizingert mindjárt az els napokban megfosztva ta-

minden befolyástól '). Hogy pedig e kizárólagos hamagának a jövre is biztosítsa, oda fordítá minden törekvését, hogy a gyermekbl kéjenczot, árnyék királyt neveljen, lelkében minden munka s komoly foglalkodás iránt undort, gylöletet ébreszszen. Egyik mulatságból a másikba ragadta öt, alig engedve neki idt nem hogy tanulásra, míveldésre, hanem csak nyugvásra is. Hogy pedig t minden komolyabb foglalkodásra, ha tán jne is valaha kedve ilyesláljuk

talmat

mire, képtelenné tegye,

hajlamait ügyekezék elölni

szellemét

szeszes

s

kedélyét,

tehetségeit

szóval, kiszámolt rendszerességgel fogott a

;

lelkének, erkölcseinek megrontásához ^); rajta múlt,

s

italok s kora szerelmek által

gyermek

és bizonyára

nem

ha gonosz szándoka még sem sikerit egészen

kivánsága szerint.

Még könnyebb

gyanú mérgét becsepegtetni a gyermek szivébe a távollevk iránt, mint eltávolítani tle minden jobb befolyást. És e tekintetben kivált

Hunyady

volt a bizalmatlanság

Jánost, kitl méltán legtöbbet tartott,

ki áldozatává az alávaló Czilley.

')

nach

és

A

tzte

királyt csak bérenczei-

Bizonyítja ezt Eizinger egy levele (Gebén zu

Wien am

Sarastag

Kreutztag Exaltationis anno 1452) Soprony városáJioz, melyben ennek tudtára adja, hog}' azon ügyet, melyben öt megkeresték, d. heil.

miután magának már semmi hatalma, a király gyék.

A

és Czilley

úr elébe vi-

Soprony városi levéltár eredetijérl. *) Aeneas Sylvius Hist. Frider. III. Kollárnál, Analecta Vin-

dob. II, 396.

.

42 y^'^-

,_jTizeclik könyv.

^^

vol környeztetvén,

Hunyadyt, mint

^.*

nie.

„O

úgy

is

ezek

László eltt

által

kitl trónját s életét egyaránt kell féltemár két nagy sereget s az egész magyar nemességet

látó

—

gyermek eltt

htlenségének

az

festeté le

kora.

a

elárulta a töröknek,

nem

A Hunyadyak

mat m'ég mindig

így szólának a fondorlatot az alávalók,

—

áldozatává

lett

még

maga Ulászló

át

király

ki a királyi hatal-

;

jövedelmekbl csak » párthíveit gazdagítja és saját hátalmának épületét rakja, semmitl sem fog visszaborzadni, mi nagyravágyó terveiben ').

t

értesítette

len

Hunyady

elrejtve

a Bécsben járt követség néhány

mányzó ezek kötött,

nem maradtak

ármányai

Czilley

leynek,

királyi

^

útját állja

eltt:

bitorolja,

szemes tagja híven

készül cselszövényekrl.

az ellene

A

kor-

hallatára eleinte ellentállni szándékozott Czil-

nemcsak háza barátaival szorosabb szövetséget

s

hanem még

Giskrához

is

a Bécsben történtekkel szintén elégedet-

közeledett

egymást minden erszak

lév várakat

és

s

vele oly egyességre lépett,

ellen segítsék,

városokat

senkinek,

—

s

a

hogy

hatalmokban

kiskorúsága

alatt,

míg Czilley vezetéke alól ki nem kerül, magának a királynak se adják ki ^). De hamar átlátta Hunyady, hogy ily módon csak irigyeit szaporítaná, s az ellene elhintett rágal-

mak

hitelét ersítené;

ezeket tehát csirájokban

elfojtantló,

elhatározta magát, lemondani kormányzói tisztérl.

azon követséggel, melynek a korona tott

részei

november

%

Míg

1

iránt

Fridrik

s

biztosaival

^ végett

az ország letartóztakellett

alkudoznia,

1-kén személyesen felment Bécsbe.

itt

az alkudozások a sokat

saival folytak, és végre

is

követel császár

siker nélkül

Hunyady

bizto-

szakasztattak félbe,

feltett szándékát valóban végre is hajtotta: az 1453-dik év elején, egy ünnepélyes gyülekezet alkalmával korniányzói tisztérl lemondott. László a lemondást elfogad-

>)

U.

*)

Aeneas Sylvius

o.

404.

m

e h. 405.

1.

ván,

t érdemei

43

Hunyady János kormányzósága.

fejezet. V. László.

jutalmául Besztercze örökös grófjává

s

az

^^^^-

ország fkapitányává nevezte, egyszersmiiidiaz ország jöve-

delmeinek kezelését

is

kezein hagyván

').

III.

Czilley Ulrik, mióta látta, a királyra féltenie nincs

hogy mindenható

befolyásátCziiiey fondor-

oka a velojélbben versenyezni nem'**"

^""^^''y^ ellen.

akaró Hunyadytól,

maga

a

terveit egészen

megváltoztatta

JVIeg lévén gyzdve, hogy Magyarországon hatalmának senki sem állhat útjába, ha Hunya^yval barátságos viszonyban él, s tudván azt, is, hogy ezt nem

ennek irányában.

fogja oly

módon háttérbe

azon

triában: úgylátszik, lekötelezze,

mint Eizingort Ausz-

szoríthatni,

hogy t maga iránt Öt miadtön alkalommal

dolgozott,

barátságát megnyerje.

a legnagyobb tisztelet jeleivel halmozta

el s kétségkivl az hogy a király Hunyadyt a beszterczei grófsággal megadományozta, az ország jövedelmeinek kezelésében meghagyta, s nagy becs ajándékokkal tisztelte meg. Szintén ily kegyelmesnek mutatta magát iránta a király Pozsonyban is, hova a magyarok kérelmeitl indíttatva,

tanácsára történt az

;

is,

az 1453-ki január végére országgylést hirdetett. itt

nemcsak a beszterczei grófságról

és

A

király

czímere bvítésérl

okmányt kiadatta Hunyadynak ^), hanem t még a görgényi és déyai uradalmakkal s Temos és Körös megyékben több más javakkal is raegadományozta ^); fiát pedig, az alig 20 éves Hunyady Lászlót Horvát- és Dalmátország bánjának méltóságára emelte *). És ha tudjuk, hogy Czilley oly aggodalmasan rzötte az ifjú királyt, hogy t szeme ell szóló

')

U.

a.

Frehernél

II, 60.

Turóczy IV. Cap.

51. Bonfin Dec. III.

Lib. VII. 480. Arenpeck,Peznéri, 1259. stb. ")

tár

Praynál Annál III, 125. Teleinél

X, 347. ^) Telekinél e. h. 356. kövv. *)

U.

a. II,

277. a 3-dik jegyzet alatt.

:

Hunyadyak kora Okmány-

44 1453

Tizedik könyv.

egy perczig sem veszté tanácsa,

az

el,

helyeslése

s

A

Hunyady.vk kora.

hogy

ez annyira függött tle,

nélkül egy lépést sem tett:

nem

fogunk kételkedhetni, hogy mind ez Czilley befolyásával, egyenes akaratával történt. Es az országgylés menetében is

minden Hunyady kívánsága

s

akarata szerint folyt

^);

mi

Czilley megegyezte nélkül alig történhetik vala. László bár

13-dik életévét

is

csak néhány nap múlva volt betöltend,

az uralkodást tényleg átvette,

vényeinek

és

annak

jeléül az ország törs

hségesküt tétetett le maga Végeztetett továbbá, hogy a király külföldiekre

viszont az ország rendéi által iránt

s

szabadságainak megtartását hittel fogadta,

^).

is

országos tisztet, méltóságot ne ruházzon; várak, melyek; csak

az ország belbékéjének

szolgálnak, lerontassanak; a volt

vényesek maradjanak tetett az

is,

az újabban emelt

^).

háborgatására

kormányzó adományai

hogy Giskrának a kezén lév várak

átengedéseért

ér-

Bár törvénybe nem ment, végez-

bizonyos pénzösszeg fizettessék,

és s

városok e végett

minden jobbágy telektl egy forintnyi adó szedessék *). Giskra ezután nemsokára el is hagyta az országot. Miután Hunyady már Bécsben, a kormányzói tisztrl történt lemondásakor az ország fkapitányává neveztetett, s a közjövedelmek' kezelésével

kezés most

nem

is

megbízatott,

újabb rendel-

tekintetében.

tétetett az igazgatás

Czilley

mindazáltal a király tudtával oly egyességre lépett vele,

hogy a közjövedelmekbl a királyi udvartartására évenként 24,000, neki magának pedig a király melletti szolgálataiért 12,000 forintot adjon, a többit szabadon fordíthatván, mint

annak eltte, az ország szükségeinek fedezésére ')

rint)

Res

pro voluntate Huniadis ordinantur.

KK.

RR.

*)

Ez els nyoma

a

')

Corpus Juris

207.

*)

Kovachich: Suppl. ad Vest. Com.

*)

(a baseli 1571-ki kiadás sze-

Aeneas Sylvius: Hist. Boh. 132. ibi

A

^).

I,

és

által

mondott hódolati eskünek.

II, 119.

Hunyadyak korának nagy érdem

hogy Czilley csak kelepczébe akarta

ejteni

írója azt állítja, (II, 283)

Hunyadyt, ki ellen most sem

I.

fejezet.

V. László.

45

Hunyady János kormányzósága.

De bár ekként jó egyetértésben volt is ekkor Czilley Hunyady val, kitl a maga hatalma tekintetében, annál több

^^53.

oka volt tartania, mennél inkább tapasztalta az országgylés is, hogy a frendek többsége s az egész nemesség, néhány úr minden fondorlatainak daczára is, meleg ragaszkodással viseltetik a nagy férfiú iránt szinte barátság s bizalom nem létezhetett a két, egymástól jellemre oly különböz, férfiúban egymás iránt csak trték egymást, Hunyady ez amazt hatalmának fentartása véCzilleyt a közbéke gett. Czilley azonban, a nagy férfiú jellemét felfogni képes magához hasonló önznek tartván, míg banem lévén, s

folytában

:

;

—

,

t

rátságot színiele, egyszersmind éreztetni

is

akarta vele, hogy

barátsága nélkül Hunyadyt is oly számos ellenei közt az sors érné, mint min Eizingert érte. Ezen kivül pedig, ne-

hogy Hunyady Eizingerrel ellene valaha egyesüljön, a gymagvát is el akarta hinteni a két férfiú között. A magyarok, maga Hunyady is, azt óhajták, hogy a király hosszabban idzzék köztök, s beljebb is menjen az országba, mi azonban nem volt Czilley terve szerint. IfHunyadynak tehát, ki a király vonakodásának okát kérdezé, azt hazudta az ármányos ember, hogy Eizinger tette félénkké, bizalmatlanná a királyt, azt sugdosván neki, hogy , Hunyady, élete lölet

ellen törekedik.

Hunyady

Eizingerrel,

a király Czilley szavára, ki jól tudá, hogy

s

sznt meg fondorkodni, midn

erre szembesíttetni kívánta

öt a

kormányzóság átvételével a szöveg-

ben említett föltételek alatt megkínálta, visszautasítván, a közdolgoktól

tévedésnek tartjuk. síttetett,

magát

s

hogy^ Hunyady az ajánlatot

akkoron egészen visszavonult. Ezt mi

Hogy Hunyady

oly világosan mondják,

az igazgatás

Aeneas

Sylvius,

kezelésében

Turóczy

meger-

és Bonfin,

hogy abban kételkedni nem lehet; s maga a nagyérdemíi szerz is közöl (Okmánytár X, 395) egy oklevelet, mely szerint Hunyady Erdélybe távozván is intézkedett a kormány ügyeiben, s pedig in persona Regiae Maiestatis. tott

Hogy

Hunyady

-ÓM

pedig a királyi udvartartásra valóban 24,000 frt ada-

által,

Aeneas Opera 718.

szinte kétségtelen

III, Kollárnál 448. és epist. 162.

Sylviusból.

Hist. Frid.

,

^BB^Íizedik

4(j

^•^'^•^-

Eizinger

könyv. A llunyadyak kora.

nem

megjelenni

fog,

mind hasztalan, a cseltl fél sem ingatliatá meg ugyan a

többször urat. hitet

bocsületesscge iránt, de azon czélját

Hunyadyval újabban gyermek-király,

s

is

A

^

is

megliív-atá,

még

Czilley

ezáltal

mennyire hatalmában

láttatá,

de

Hunyadyban Eizinger legalább elérte, hogy

mily veszedelmes lehet o arra

cselszö vényei hálóját kivetette

P^

—

áll

a

nézv^e, kiró

^).

minden kérelmek daczára, még februárban

király,

oda hagyta Pozsoayt, miután Hunyady Lászlót aSzeposség-

ben és környékén zavargó csehek ellen intézend hadjárat

fvezérévé nevezte

ki.

Giskra távozta után ugyanis kapitá-

nyainak egyike, Axamith, a gazdag zsákmányt nyújtó hazát

nem

akarta elhagyni,

s

több ezer csehet gyjtvén össze

körül, rablással rettegteté a felvidéket.

A király

maga

utóbb

még^

Berényi Jánost, a Homonnay urakat, Szentmiklósy Pongráczot,

Rozgonyi Osvátot

jaikkal az ifjú vezért;

rablókat

támogatnák zászlóal-

is felszólítá,

ki

aztán némileg

meg

is

fékezte a

^).

Hunyady János maga az országgylés szétoszlásfca után Erdélybe utazott, úgylátszik, családi ügyelnek rendezése, az adományok birtokba vétele végett ^). Az évet réTemesváron töltötte a hs, mindig* szemmel tartván a törököt, s várván míg az Konstaoitiná-

új királyi

szint ezekben, részint

—

polyt migveszi, ^Cziiiey

^,

ez életét

')

2)

csei

is,

is

a.

teinplura

ep.

e.

162. Oklevelek

felirata

Czilleyt megbuktatta,

Teleki:

Katonánál

Schwandtnernél

Okmánytár X,

azon

meg

úgy

az ellene föl-

h.

I,

386. kövv. 3)

t

TJlrik az osztrák rendek

csak bajosan menthette

Aeneas Sylv. Kollárnál

U

közönségesen

az alvidéken érte

Itt,

hogy Eizinger

összeszövetkezvén,

jobbjaival

hogy

s

ennek elestéhez" kötötte a keresztény fegyver sze-

hitt jóslát,

rencséjének újabb feltnését.

uagy érdek hír

m

mert egy igen elterjedt

399. kövv.

:

XIII, 907. kövv.

885. Teleki:

A l-

Okmánytár X,

I.

fejezet.

ingerült bécsi polgároktól

egyházi

s

László ezután több magyar

*).

világi urak kíséretében

tákhoz hajló

s

47

V. László. Hunyady János kormányzósága.

Prágába utazván, a

a pápától

e miatt

még meg nem

^^^•^-

huszi->

ersített

Rokiczana érsek mellztével, magát Dénes esztergomi cardinal-érsek által, október 28-kán cseh királyivá koronáztattá

^).

Hunyady János is, és még a napon Podjebráddal, a Sternbergekkel Eizingerrel egymás segedelmére s illet hazáik javának Jolen volt a koronázáson

koronázást és

,

;*;

megelz

itt

g„g„

nem sokáig Hunyady, mert Konstantinápolynak még május

eszközlésére szövetséget kötött

mulatott

De

iiunyady újabb kéazü-

—

29-kén történt eleste után,

^).

ezután

jk '^^

minek híre azonban cöak a

—

Manyár folytában lett bizonyossá a kereszténységben, gyarország egén is vészfellegek gyülöngénék. Szobeni és kiknek

kereskedk,

bártfai

keleten

kereskedelmi

széles

híri hozták, hogy II. Mohammed elfoglalása" keleti birodalom után azt mondta volna, hogy a egy isten van a mennyben, úgy a földön is ,, valamint csak csak egy úrnak kell lenni*'; s e mondatának valósitását Magyarországon kezdend, nagy készületeket tesz az orsjtágot a következ évben megtámadni. Mieltt Hunyady Prágából összeköttetéseik valának,

távozott, a király

t

a közdolgok igazgatásában,

^

az ország

s

egy nagy országos tanács alkalmegersítette *) mindenki érzé, hogy csak az

jövedelmeinek kezelésében

mával újra ö

hs

is

j^:

;

karja fordíthatja

el

a vészt az országtól,

s

a keresz-

ténységtl.

A

török szándokairól szárnyaló

melyben

a hosszú oligarchiái

igen meggyérítették,

s

')

— ^^

a haza szent szerelmét önzés, az áldo-

zatkészséget önhaszonlesés,

*)

hírek a nemzetet,

zavargások a polgári erényt

ii

Aeneas Sylvius KoUárnál

közszellemet magánérdek, megII, 450. és Ilist.

Dubravius: Hist. Boh. Lib.

XXIX,

m

Boh. 134.

272.

1.

Dlugoss

^^•

Lib.

'^

XIII, 124. ') *)

Chmel: Fontes rerum Austr. II, V.Xászló léteirPraynál Annál. :

31.

III, 152.

jm^^

*

48

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

hasonlás, pártviszály váltotta

1454.

fel,

—

kora.

félelemmel töltötték

el,

bomladozó honvédelem rendszerére fordították. Az 1454-dik év elejére országgylés hirdettetett, melyen Hunyady a rendek által is kineveztetett az ország fkapitányává, s az egyházi s világi urak, és 8

figyelmét az oly rég

elhanyagolt,

a nemesség részérl hat-hat

adatott

kik megvizs-

melléje,

gálnák, hány zászlóaljat lehet felállítani a királyi jövedel-

"

mekbl, s gondoskodnának, hogy ezen jövedelmek a királyi kamrába pontosan beszolgáltassanak, s a zászlós urak is rendesen megkapják azon díjakat, melyek nekik a tiszti zászlóaljak felállítására kijárni szoktak. Végeztetett továbbá, az említett országos

is,

hogy hogy a

módon járuljanak

a hon-

bizottmány ügyeljen

papok, jövedelmeik arányában oly

fel

arra

védelemhez, mint Zsigmond király alatt rendeltetett.

A világi

urak 8 birtokos nemesek mindnyájan személyenkint tartozzanak megjelenni a táborban, váraik rizetére csak egy várnagyot hagyván otthon. A telek-katonaságot és a jobbágy-

minden megyében biztosok neveztessenek, kik a szolgabirákkal a telek számát összeírván, minden száz telek után négy lovast s két gyalogot jól

talan kis nemességet

illetleg,

felfegyverezve állítsanalk

ki,

a kiket a

megye

által válasz-

tandó kapitány vezessen a fvezér zászlai alá; a jobbágytalan kis nemesek, kik koruk szerint szolgálatra alkalmasok, fejenkint keljenek

katonaság gálni.

A

is

csak

fel.

Ezek mindazáltal, valamint

kiráíyi és királynéi

Czilley szabadítékos városai, ^,

városok,

a

rácz fejedelem és

Tótország, a jászok és kunok

hasonlókép minden száz telek után négy lovast logot állítsanak a táborba.

tábort

id

a telek-

az ország határain bell kötelesek szol-

Ki ezen szabályokat

és két

gya-

megsérti, a

eltt elhagyja, jószágvesztéssel lakoljon, az urak

nemesek pedig, ha a reájok es fegyvereseket ki, minden lovasért 16, s minden gyalogért 10 arany forintnyi bírságot fizessenek. E gondoskodás az ország védelmérl nem volt fölösleges:' Brankovics György már kora tavaszszal, személyesen s

birtokos

hiányosan állítanák

I.

fejezet.

V. László.

49

Hunyady János kormányzósága.

Hunyadyt, segedelmet kérvén tle Mohammed ellen, ki országát megtámadta. Hunyady, ki az országgylés szétoszlása után, mindjárt nagy buzgalommal látott a hadgyjtéshez, mihelyt felkészült," Brankovicscsal együtt átkelt a Dunán. Mohammed ekkoron Osztroviczát már megfelkereste

vette volt és Szendró't ostromolta.

nem mert

vívója

szembeszállani

De a

Konstantinápoly meg-

nagy hír

vezérrel, ki

Murádra annyiszor oly súlyos csapásokat mért volt. Hunyady jöttének hírére Szendr ostromával felhagyott és Drinápolyig vonult vissza, Firusbéget hagyván csak hátra atyjára.

Hunyady Kruso-

Szerbiában, mintegy 30 ezernyi sereggel.

szemben Firusbéggel, és miután t megmagát számos elkel törökkel egyetemben elfogta,

licznál találkozott verte,

s

futamló hadát pedig megsemmisítette, egész

Bodonig lehatolt gyzedelmes seregével, égette.

Itt

értesült,

hogy Mohammed

kiindult ellene Drinápolyból.

O

s

Pirotáig és

e városokat föl-

egész haderejével

tehát, mivel a zászlai alatt

mintsem az egész török hadermegütközni tanácsosnak láthatta volna, Nándorfehérvárra vonult vissza, hogy ott a határokon kivül táborozni álló sereg csekélyebb volt,

vel

nem

köteles nemességgel egyesülve,

várja be a török táma-

dását. Innen szólítá fel aztán Fridrik császárt

a kereszténység világi

feje,

is,

hogy mint

egyesítse a keresztény

fejedel-

meket most igen alkalmas az id, megalázni a törököt do ha ez nem történik meg, az elbízott ellenség nemsokára nagy :

;

veszélyt hozhat a kereszténységre

').

E

kérelemnek most jó sikerét várta Hunyar^y^ mert Konstantinápoly eleste nagy hatást tett a keresz^^énységre, s

Európa fejedelmeiben mutatkozott török elleni hadjáratra.

kiben az

')

ily vállalatra

Hunyady

De

Fridrik

is

némi

nem

szükséges erélyt

levele a császárh^Q^ Praynál

s^^

:'

hailandóság a

azon ember volt, tevékenységet föl-

Annál. Hl, 145. ü. a. Hammer: Gesch>

a szászokhoz Teleki X, 430. Tu^^^^y IV. Cap. 50. V. ö. des Osm. R. I. 433. Horváth M. Magy.

tört.

Hí.

4

^^^

50 ^*^'

Tizedik liönyv. *A

Hunyady^k kora

ugyan mindjárt a tavaszon összede maga sem ott, sem Frankfurtban nem jelent meg, hol a rendek september folytában még egyszer összegyltek; minek következtében, bár a hadjárat Aeneas Sylvius, császári biztos, és a hatalmas szónoklatú s a pápa megbíztából Németországban kereszthadjáratot hirdet Capistrán János ferenczi szerzetes sürtalálni lehetett volna.

hívta Rogensburgba a birodalom rendoit;

getéseire végzéssé lett

is,

megindítása idejére nézve a rendek

nem tudtak megegyezni. E melletti táborában

közben, miután a török Sophia

nyugton maradt,

polyba tért vissza, Hunyady

— Brankovics többé

nem

is

György pedig

bízva,

utóbb Konstantiná-

s

szétbocsátá a felkelt hadat. a külfejedelmek

segélyében

harminczezer arany évi adó Ígéretével

békét eszközlött ki magának.

A török

^^^-

még

hadjáratról

a télen

folytak az értekez-

is

—

mind Magyarországban, hol e végett a király Vízkereszt napjára, Budára országgylést hívott egybe '), mind

letek,

Neustadtban, hol az 1455-ki februárban

delmek követei gyltek

össze,

pápa s több fejea magyar országgylésbl a

^). De V. Miklós pápának márczius végén történt halála, Czilley Ulriknak Lászlónál ismét kegyelembe jutása és Fridrik császár hanyagsága mindezen készületeket megakasztotta. A magyar

követekkel

kiküldött

tanácskozandók

követek üres biztatásokkal bocsáttattak

A dolgok

e fordulata annál

el

Neustadtból.

| kellemetlenebb

volt

Hu-

nyadyra nézve, minthogy ezután kedvencz foglalkodása, a török háború helyett, alacsony fondorlatokkal kellett egy ideig bajlódnia. Czilley Ulrik

nem

megízlelt hatalom csábingereinek, dott,

míg

*)

158.

viszont

meg nem

s

mindaddig nem nyugo-

buktatta vetélytársát, Eizin-

V. László király levele a szászokhoz Fejér

Több úr

szárhoz:

is

állhatott ellen az egyszer

levele ugyanazokhoz, u. o. 16 3.

Tudom. Gyjtemény 1835.

*)Aeneas Sylvius Praynál

:

és

III. füz. 39.

1.

Annál. III, 154.

:

Authent.

Hunyady

Dipl.

levele a csá-

I.

fejezet. V. Láazló.

Nem

ger Ulrikot.

Hunyadjr János kormányzósága.

tartozik hozzánk,

elbeszélni azon alávaló

fondorlatokat, melyekkel végre czélját érte.

nunk, hogy Czilley az

ifjú király,

raányát megunt osztrák urak,

s

51

Elég monda-

az Eizinger erélyes kor-

__^^Cziiiey megint

* kormányon,

az elcsábított bécsi nép által

az 1455-ki áprilban diadalmenethez

hasonló ünnepélylyel

fogadtatott s kisértetett be Bécs városába. Es az ármányos ember azon elhatározott szándokkal lépett fel most a királymellé a trón lépcsire, hogy Hunyadyt is megbuktassa, kirl azt hitte, hogy elébb a maga megbuktatásában Eizingerrel egyetértett; kitl félhetett, hogy a múlt évben, a török hadjárat alatt Horvátországban elkövetett fóktelenkedései-

a törökkel folytatott Összeköttetéseiért

ért, s

kérdre fogná

kirl tudta, hogy alacsony czéljainak soha sem lesz közönyös elnézje ki ellen fellépni a nagy férfiú irigyei, kivált rokona, Garay nádor által is buzdíttatott ').

vonhatni

;

;

A

fondorlatok

kezdetének idejét egj szövetség

melyet Czilley Garay nádorral

s

jelöli, CziUey újabb

TJjlaky vajdával mindjárt

Bécsbe visszatérte után, ápril 7-kén (1455) kötött, melyben kötelezte magát, hogy e két urat mind a kormányt illet,

mind magán ügyekben a király eltt mindenki gatandja

'^).

Majd az erdélyi szászokat bujtogatta

ellen fel

támo-

Huny ady

hogy a királynál ellene panaszt emeljenek s fölmelegítette mind azon rágalmakat, melyekkel már elébb is terhelte volt a király eltt. „0, Hunyady, az országban s ellen,

;

t

nem László

a valóságos király,

a hiszékeny királyi ifjunaik, meit, az

—

—

hatalmában vannak az ország legersebb várai

egész fegyveres ereje.

Semmi

kétség,

mit ha másként nem, végre

tozik,

')

A gylölet

Hunyady nem Sylvius

is,

sugdos á a gonosz ember

szedi be az ország jövedel-

fizette

midn

fokáúl Boufin

is

hogy a koronára a török

azt mondja, ho

segedelmével

gy számzetése alatt

neki a 12 ezer aranyat. Ezt látszik érteni Aeneas

írja (Hist.

Boh. Cap. 64.) Locum eius optabat, nec

post lectionem (tán ejectionem?) promissum acceperat aurum. *)

Teleki,

s

áhí-

Okmánytár X,

437.

4*

^'*"'^'''''*t*»

52 1455.

Tizedik könyv.

A

Hunyadyak kora.

kezébe fog keríteni, kinek már a magyarok két n agy seregét is elárulta. Nyilván a török ellenségének színleli magát, de

alattomban annak barátja.

Már

Erzsébet királynét elhagyta

;

várnai ütközetben

megy

szágba

vül elvesz az

hányva.

ellen

tani az általa

kétszer megszegte hitét:

a behívott lengyel Ulászlót a

Ha, mit ismét

elárulta.

sürget, az or-

László, erszakkal vagy méreggel kétség kí-

mert már ki vannak a cselek

keze

által ;

Meg

kell tehát elzni, ellene kell visszafordí-

tervezett merényletet.

ígérje

meg

élete

a király,

hogy nemsokára visszatér az országba, de elébb a közügyek ha felj fogassa el s ölesse színe alatt idézze t udvarába ;

meg: csak így fog László kodhatni"

atyai örökségében

A vészború ekként mind srbben mi azonban csak arra

fölött,

ságát

szolgált,

s

t Bécsbe

Az

feje

hivatá.

elcsábított

De

ekkor

az ármányról Vitéz János püspök

értesítve volt

kanczellár által

hs

torlódott a

hogy jellemének nagy-

tisztaságát egész fényében kitüntesse.

s

ifjú király Czilley terve szerint

már

békével ural-

').

s kir.

hogy az országban minde-

azt válaszolá,

nütt jobbágyi hséggel teljesítendi királya parancsait, de külföldre menni

nem

köteles.

E

válasz Lászlóval

még

in-

kább elhitette a hallott rágalmakat; s újabb parancs megy Hunyadyhoz: jelenjen meg tehát Köpcsényben, az ország határain, hol vele Czilley tudatni

Határozattá lön hogy, ha onnét venni

nem

lehetend, helyben ölessék meg.

meskedett; de ismervén a

méné

fel

s

cselt,

:

hogy

Hunyadynak, ha

*)

Hunyady

engedel-

kétezer lovas kíséretében

hogy

t kíséretétl elszakaszsza,

a király személyében

kerestessék ; rangja olyan,

der..

akaratát.

a vár eltt egy nyillövésnyire megállapodék.

Czilley ez által meglepetve,

kiüzen

fogja a király

t a Bécsbe menetelre reá-

j, ill

Aeneas Sylvius

:

hogy

fel-

hogy nem válhatik kisebbségére

t a városban meglátogatja

Kollárnál II, 458.

tehát,

Hist. Boh. Cap,

64.

;

itt

Opera 136.

kényelme-

és Hist. Frie-

I.

sebben

— Ion

a válasz,

53

Hunyady János kormányzósága.

végbe mehet az

is

küldve,

V. Láaeló.

fejezet.

Czilley van hozzá

értekezlet.

—

s

nem

Czilleyhez;

a rang-

sem id Magyarországban a Czilley grófok az ország fkapitánya után állanak s elvégre nincs kedve a gróffal várban találkozni, ha abban elébb ezintannyi rsége nincs, mint a grófnak. A találkozás tehát

elsségrl

sem

feleselni

hely,

;

;

nem jött létre. De Czilley nem akarta elszalasztani a kelepczéhez egyszer már oly közel csalogatott martalékot, s harmadszor is parancs megy hozzá a király nevében, jne fel mennél elébb, a királynak felette fontos ügyekben, múlhatatlanul kell vele szólnia;

menvéd

személyét

még azon

biztosítandja.

Hunyady hogy

kiktl elbbi meg nem

irigyeit is elnémítsa,

jele-

nése miatt a király iránt engedetlenséggel vádoltatott, viszszaüzen, hogy azonnal megindul Bécs salzburgi

érsek.

Károly badeni

által is aláíratni, s

ln 8

ígérve.

O

felé,

de a menvédet a

fejedelem

és

elejébe küldetni kívánja.

Podjebrad

Minden meg

tehát ezer lovas kíséretében átlép a határokon

pár mérföldnyire Bécs eltt megállapodik, várván a men-

védet.

maga let

j

Nemsokára Lamberg lovag a király fényes kísérettel

j

elébe, hírül hozó,

a találkozásnál veendi majd Czilleytl.

tével együtt lóra ül

tágas

mezn

senkit

podék. Most CzíUey inti

s

magára.

s

A mez

,,

kísére-

midn

a nyílt

egy közel faluban megállaelejébe negyven lovassal s

látott,

maga vágtat

t, folytatná útját

ratni

Hunyady

Bécs közeléig halad; de

sem

hogy

elébe: sietne tehát; a leve-

ne hagyná a királyt oly sokáig ványílt,

monda neki

a

hs, de senkit

sem látok közeledni magam felé". „A király a hség miatt a szls kertek árnyában várakozik" feleié Czilley. „Jó, mondd Hunyady, megyek de add át a bátorságlevelet". „A

—

;

királynál feledtem", hazudta amaz, elfogulatlanságot mesteri leg

színlelve.

„Hazudtál lovag",

monda ekkor Hunyady

Lamberghez fordulva. „Csak a gróf parancsát válaszolá Lamberg,

teljesítem

t gáncsold, ha nem adja át a menvédet".

És most Hunyady sem fojthatá

el

tovább haragját. ,,Igy

^^^-

54 1455.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

_akar-tál-e megcsúfolni, alávaló lélek?" Czilleyre.

kora.

dörgi a megszeppent

„Trt vetettél nekem ? De magad

estél a verembe, melyet számomra készítettél. Hatalmamban vagy, s megölhetnélek, gaz tetteid méltó jutalmául. De tisztelem a ki-

ne magadnak, köszönd életedet; hanem óvakodvelem még egyszer így találkozni". Ezt mondván, ellenét az alávalóság és a vallott kudarcz szégyenérzetének hagyván hátra, csapatával az országba visszaszáguldott ^). rályt, neki,

jál

Az

iíjú király

és csábítója Czilley,

annak

jellemét felfogni képtelenek,

kik a nagy ember

tetteit,

elhatározásait

-a

magokéhoz mérték, polgári háborútól tartottak. A félelem nem is volt egészen alaptalan mert a honfiak nagy része, a haza nagy emberében, kinek vesztesége kipótolhatlan hiányt okozott volna, magát a hazát látta oly gyalázatosan megtá;

madtatva,

és

zajlongani

kezdett.

Czilley

szorultságában

Giskrát hívta ismét az országba.

E

viszályok közt nyílt

meg

június folytában

az országgylés, melyre Brankovics

fejedelem

is

Gyrött

megjelent,

kérend a török ellen, ki országát a tavaszon ismét megtámadta. Ennek a török készületeit s ezekbl Magyarsegélyt

is fenyeget veszélyt ábrázoló eladása s Ígérete, hogy az ország seregéhez tíz ezernyi jól felkészült haddal

országot

kész csatlakozni, valamint Kapisztrán Jánosnak, ki a kereszthadjárat

hirdetése végett

nem rég

jött volt

be az országba,

békére, egyetértésre buzdító hatékony beszédei csilapították az ingerültséget, ,

midn

jok ellen támadt volt,

Hunyady, nehogy személye miatt lairól

')

fin

')

s

a haza szenvedjen, hivata-

'^).

Aeneas Sylvius: Hist Boh. Cap.

Dec. III. Lib.

Úgy

le-

Még inkább a közügyekre fordult a renmidn június 21-kén sebes futár érkezett a

lemondott

dek figyelme,

némileg

mely a király, Czilley s párta gylésre szintén megjelent

7.

64.

Opera 136. kövv.

1.

Bon-

484.

látszik,

fia,

Hunyady László

Dalmátország bánságáról.

is

ekkor mondott

le

Horvát-

fejezet.

I.

V. László.

Mohammed

rácz fejedelemhez, hírül hozó, hogy \

oberdót gazdag arany-

55

Hunyady János kormányzósága.

s

szultán

No-__J^

melyek uroknak

ezüst bányáival,

évenként 120 ezer aranyat termeltek, elfoglalta, s több más várat s várost körltáborolt. Hunyadyban a közveszély ismét háttérbe tolta t'ölébreszté

magán sérelmeinek

elkészítését,

s

példája által másokban

is

elleni hadjárat

lelkesedést költend,

hadat igért kiállítani a csata-

saját költségein tíz ezernyi

És ha ezekhez, úgymond,

térre.

emlékezetét, ismét

benne kedvencz eszméjét, a török

a király 20 ezerre

emelhet

dandára, a burgundi fejedelemtl igért szintannyi segélyhad,

gylésen megajánlott

a frankfurti

a pápától és Olaszország

s

államaitól várható sereg hozzácsatlakozik,

reg könnyen megütheti a százezret

három hóra láttatnék

az csak

szerezné azt

hanem még

maga

el

a szent földrl

kizi

is

Budára

majd megnemcsak Európából,

zsolddal, (utóbb

az ellenség földén),

Az országgylés, nem

a keresztény se-

ennyi haddal pedig, ha

;

a törököt

'),

tudjuk mi okból,

'^

júliusban

Innen írtak aztán az ország rendéi az új pápának III. Calixtnak, szerencsét kívánván neki felmagasztaltatásához s kérvén t, hogy koronáztatásakor tett tétetett át.

Ígéretéhez képest ne késsék segélyét nyújtani a török ellen.

„Még most mindenki

közölök azt

törököt kizni Európából;

ményrl

id múlva

rövid

mennyire tlök

delmökre által

két,

hogy lehetséges a

mondani.

Ok maguk,

telik, szokott állhatatossággal

készek önvé-

kiállítani

bevárni

hiszi,

de ha a [segély elmarad, e re-

le

kellend

minden erejöket; elhatározták mindaz-

szentségének

is

segedelmét"

^).

A nagy eszme annyira megragadta Hunyady hs lelhogy annak valósíthatása végett még ellenségeivel is

kész volt, hihetleg Kapisztrán János közbenjárására, kibékülni.

A

a kezén

*)

királylyal kötött ogyessége szerint

lév

legtöbb királyi várat,

Kapisztrán János

lev. a

s

Hunyady

ezek közt Budát

átadta is;

pápához, Praynál: Annál. III, 157.

*)Praynál: Annál. III. 150.

az

56 1455.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

részének kormányát s védelmét ismét magára a király lelkébl minden gyanút kiirtson, a hogy s maga kisebbik fiát Mátyást, a király udvarába, annak udvarország déli vállalta;

nokai közé küldötte

mely aug. l-jén

').

A

szerzdésben,

Czilleyvel kötött

kelt, a felek

szinte barátságot és kölcsönös

védelmet Ígértek egymásnak, s kikötötték, hogy necsak á hanem a király s korona elleni htlenség bünte-

hitszegés,

tése, tehát

jószág és fejvesztés büntetése érje

zdést megszegi

Egy más

^).

azt, ki e szer-

Mátyás fiának jegyese

levélben

Czilley Erzsébet nászajándékának meghatározását

is

egészen

ennek atyjára Ulrik grófra bízta ^). Kibékült végre Garay minek jeléül, úgy látszik, ekkor ln a László nádorral is ;

házasság

is

A

közt.

szinte

elhatározva

nagy

férfiú

Hunyady László

jelleme kezeskedik,

de Czilleyét, Garayét most

volt;

és Garay leánya hogy e kibéklése

is

színleltnek bizo-

nyíták a bekövetkezett események.

Az

ország rendéi

még

augusztus havában

voltak Budán, de a török hadjáratra nézve

is

még sem

együtt tudtak

megegyezni; minek részint az volt oka, hogy Brankovics,

gyorsabb segedelmet nem remélvén, hazatért

s

magát a

tánnak kegyelemre megadván^ ezt kiengesztelte

s

szul-

arra bírta,

hogy országából kivonuljon; részint az, hogy a külföld nem nagy volt a bizodalom. S ezen felül, bár

segélyében

Hunyady

kibékült

királylyal

még azután

is

is

a pártok

egymással s a pápa errl Kapiszl-jén kelt levelében Széchy

ellenségeivel,

viszálkodtak.

trán János által értesülvén, sept.

A

Dénes esztergomi érseket nevezte ki követévé, meghagyván neki, hogy a török hadjárat sükerítése végett minden módo n ügyekezzék a belbékét helyreállítani

más bíbornokokat

is

Bonfin: Dec. III. Lib. 64.

*).

Utóbb,

sept.

végén,

küldött követekül mind Magyar- és 7.

486. Aeneas Sylvius

:

Hist. Boh. Cap.

Opera 137. *)

Chmel

3) IJ. o. *)

:

Matériái. II, 82.

83.

Raynald Annál. Eccl. XVIII, 439. Pray: Annal. :

III, 162.

I.

fejezet.

V. L&szló.

Németországba, mind a

Hunyady János kormányzósága.

f'ranczia és

'

57

angol királyokhoz, a ke-

resztes hadjárat elmozdítása végett.

De

^*^-

a hadjáratból 1455

már semmi sem lett. Az említett körülményeken kivl ezt még az is akadályozta, hogy a török sereg mirígyhalált hagyott hátra Szerviában, mely aztán Magyarországra s Erdélyre is átterjedt ^) minek következtében senkinek sem volt kedve hadba menni a török ellen, ki Szerviából visszatérvén, ez évben úgy sem fenyegette többé folytában

;

az országot.

A tudósítások azonban,

itóe. melyek az sz és tél folytában a keletrl érkezének, semmi kétséget sem hagytak fen az rj,^^^^^ ^g. ^ iránt, hogy Mohammed 1456 tavaszán egyenesen Magyar- rök hadjáratra. országot szándékozik megtámadni. E hírek s a pápai követ, Car vajai János bíbornok sürgetései arra birták László királyt, hogy már Vízkereszt nyolczadára országgylést hirdessen Budára, mi azonban utóbb februárra (1456) halasztatott. A király e hónap 6-kán érkezett meg Czilley kiséretében Budára. Megjelent ott Hunyady is, ki idközben a császárt, az aragoniai és burgundi fejedelmeket segély-

—

nem sznt meg

nyújtás végett

ösztönözni

^),

—

de bátor-

sága végett nagyobb kísérettel és számos barátainak, külö-

nösen Székely

Tamás vránai pörjel, Rozgonyi Sebestyén, s több más urak s Vlád oláh vajdának

Kanizsay László társaságában

^);

mert hogy

daczára sem szntek az országgylés

bizonyítja vet,

A

*).

meg

ellenei

a múlt évi frigy kötés

ellene agyarkodni, e frigykötésnek

folytában történt megújítása

is

nyilván

tanácskozások megnyittatván, a pápai kö-

Carvajal bíbornok, biztosítá a rendeket, hogy az olasz

hajóhad már megkezdte készületeit, az év folytában minden ')

jegyese

Kovachich: Script, Min. is,

Czilley Erzsébet, ki

I,

14.

E

ragályban halt

meg Mátyás

az eljegyzés óta Hunyadj-né

alatt nevekedett. ')

Kapisztrán János levele. Praynál: III, 168.

=>)

Turóczy IV. Cap.

53. Bonfin. Dec. III. Lib.

*)

Chmel Matériái.

II, 105.

:

VII. 486.

gondjai

58 1456.

Tizedik könyv.

A

Hunyadyak

kora.

bizonynyal hadjáratot iutézend a Hellesponton; tudtokra

adá azt

hogy az aragoniai

is,

ösztönzései

s

éa

burgundi fejedelmek tetemes

E kedvez

segély hadakat Ígértek.

tudósitás,

Hunyady János

példája, minélfogva hét ezer lovast

igért fel-

fegyverezni saját költségein és Kapisztrán Jánosnak a kereszt fölvételére buzdító s kedélyrázó beszédei a rendeket arra birták,

hogy aratás utánra (mert a múlt évben kivált Szer-

biában

felette

szk

a török ellen.

volt a termés)

Azonban

ápril

hadjáratot határozzanak

hogy a

7-kén híre érkezik,

már megindult, Nándorfehérvár ostromát, s ennek megvétele után Magyarország megtámadását tzvén ki czéljává ^). E rémít hír vételére elhatározszultán roppant seregeivel

hogy a sereg, mihelyt csak felkészülhet, táborba a pápa pedig követe által megkéretett, hogy az

tatott,

szálljon;

segedelmet tüstént

igért

küldje a török vizekre. sére

A

állítsa ki,

s

az

hajóhadat

olasz

pápai követ a hadjárat sükeríté-

átalában a legnagyobb buzgalmat fejté

ki,

nemcsak

sürgetvén az ügy erélyes megindítására, hanem külfejedelmeket is felhíván, hozzanak vagy küldjenek

III. Callixtot

a

mennél elébb segedelmet a fenyegetett kereszténység védelmére ^) Kapiszttán János mellé pedig több szerzetest, ezek ;

közt a Mátyás király alatt nevezetessé

lett

Veronai Gábort,

adván társul a kereszteshad hirdetésére^). De maga is

szivére látszók venni az ország veszedelmét,

s

a király

ápril 7-kén

német fejedelmeket, hogy frankfurti végzésök szerint ne késsenek megküldeni az igért segélyhadat ^), s ugyanazon napon a pápát is buzgón kérte Ígéreteinek teljesítésére ^). De e buzgalom nemsokáig tartott, mert mellette volt s kelt

X,

levelében

')

A

*)

Egy

sürgetve szólítá

fel a

pápai követ levele Katonánál XIII, 1045. levelét

Zsigmond osztrák hghez

499. ^)

Katonánál: XIII, 1049.

*)

Chmelnél Fontes

»)

Katonánál:

:

e.

rer.

h. 1041.

Austr. II, 19.

közli Teleki

:

Okmánytár

V. László. Hnnyady János kormányzósága.

I. fejezet.

jobb gerjedelmet hamar

minden

A

Ulrik.

gyzelem

reá nézve

benne Czilley

elfojtott

1456.

hogy Hunyadyt egy

gonosz ember, attól tartván,

újabb fényes

59

'

még veszélyesebbé

tehetné,

megveretését óhajtá, ha bár az az ország nyilvános vesztére

E

végett nemcsak a királyban, ki egészen tle minden jobb szándékot, hanem pártja embereinek titkon meg is hagyta, hogy Hunyadyt zászlóaljaikkal végre pedig, midn híre érkezett, hogy a ne támogassák török Nándorfehérvárhoz már közeledik, a gyönge királyt, midn annak jelenléte a készületek sürgetése végett legszükségesebb volt volna, egy vadászat alkalmával Budáról

történnék

is.

függött, elölt

;

Bécsbe szöktette

^).

jesen czélját ért:

jószágaira távozott,

áradt

el,

A

király megszöktetésében Czilley tel-

az urak s

nagyobb

része, példáját követve,

a fejetlenné lett országban oly zavar

hogy még a budai várnagy

odahagyta a gondjaira bízott várat,

is

s

•

•

rseregével együtt

a nemesség sem gon-

dolt többé a felkelésre.

De mennél nagyobb

veszély fenyegette e körülmények

közt a hazát, annál fényesebben

tnt

hány lelkesebb barátainak buzgalma, Nándorfehérvárat László

férfiú

Ország Mihály 8

és a

fia.

ki

Hunyadynak

hazaszeretete.

és né-

A

nagy

Szilágyi Mihály sógora.

spanyol Bastida alatt rséggel, eleséggel

védelmi szerekkel lehetleg ellátván, fáradhatatlanul,

s

nagy részben saját költségein gyjté a hadakat. Értesülvén, hogy a török hajóhadat is küld fölfelé a Dunán, avval a várat minden segélytl elzárandó maga is mintegy 200 hajót gyjtött össze a Dunáról és mellékfolyamairól Szalánkemén táján. A nagy hazafi mellett még két férfiút tntetnek ki különösen emlékeink, kik az ország védelmének eszközeit e válságos napokban lángbuzgalommal készítették el. Ezek :

egyike a pápai követ, Carvajal bíbornok, másika a szent ^^ élet, hatalmas szónoklatú slángbuzgalmúKapisztrán János. János. .

Amaz

némi kereszteseket összegyjtvén, azokkal maga

')

A

pápai követ levele Kapisz tránhoz Praynál

:

is

Annál. III, 160

60 1456.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

lement Hunyady táborába, melyet Szeged táján gyjtött; de

onnan

t Hunyady a király mellé küldé vissza, részint,

hogy

Czilley ármányait ellensúlyozza, részint hogy a szomszéd tartományokban is gyjtsön kereszteseket '). Emez a hitáb-

ránd lelkesedésével járt városról városra, faluról falura hirdetve a keresztet, osztogatva bnbocsánatot mindennek, ki fegyvert ragad

a kereszt ellenségei ellen

noklatának tüze ezreket gyúlasztott

:

és elragadó szó-

keresztnek halálba

fel a

menni kész bajnokaivá.

Mohammed

szultán ez alatt július els napjaiban, több

300 ágyúval, melyek közöl nagyságú, 27 láb hosszú volt, Nándor-

mint 150 ezernyi sereggel

huszonkett

óriási

fehérvárhoz

Zimonyon sokára

érkezett,

urak

mködni

álló

óriási

hajóhada

ágyúk nem

a város falai ellen:

a déli szél, mondják, egészen Szegedig fel-

hozta, hol Kapisztrán kell vala az

Az

a Dunát.

nappal kezdenek

tompa morajukat

lette

míg 200 gályából

felül zárta el

éjjel

s

és

a kereszteseket

nemeseknek

kevesen jelentek

meg

*).

is,

gyjté,

s

hol

gylni

dé a kik közöl csak

fe-

Maga Hunyady Temesváron,

majd Kévében gyjté zsoldosait, sürgeté a szászokat a gyors megjelenésre^); de minden ügy ékezete mellett is csekély maradt serege: emlékeink csak Koroghy János macsói bánt, Kanizsay Lászlót s a Rozgonyiakat nevezik meg a hs segedelmére jöttekül. Ezekkel indult meg tehát végre Hunyady, ,

míg Kapisztrán János a Tisza átalában a köznépbl s tanulókból és

életének legdicsbb tettére,

mentében vezette barátokból

álló,

kerczékkel

s

')

le

jobbára csak kaszákkal, vasvillákkal, sze-

ólmos botokkal fegyverzett kereszteseit.

Praynál: Aunal III, 169. kövv

Turóczy IV. Cap. 55. Hungáriáé Domini quadam desidia, quasi somno laborantes, periturae arci auxilium ferebant minimé. Ugyanezt mondja Tagliocozzo, Kapisztrán János társa. Praynál: Annál. *)

gravi

III, 175. ')

Telekinél Okmánytár X, 526^ kövv.

I. fejezet.

A

6

tnek

török ágyúk e közben iszonyú pusztítást

város falain segélye

V. László. Hnnyady János kormányzósága.

Hunyady üzenetet

és

;

nem

vn

érkezik, a várost csekély

napnál tovább lehetetlen megtartani.

Dunán vagy

a

Szilágyitól, hogy ha számú örseregével pár

A

a

ladék nélkül lebocsátja naszádait,

;

k

Kapisztrán János buzdításai keresztesek

által

gyúlasztott

lelkesedésre

intéz

városból 40 naszádon háttámadást

a

s

polgárok csodát míveltek: öt órai heves harcz után a török gályasorok több helyt megszakasztattak, három gálya mint-

egy 500 fegyveressel

elsülyesztetett,

többiek annyira megzavartattak a harczot többé tak.

A

négy

elfogatott,

a

és megrongáltattak, hogy

nem folytathatván,

rendetlenül megfutamod-

megmenekült gályákat, nehogy a

gyzk

kezébe

essenek, a szultán utóbb fölégettette.

A dics vízi várossal, s

gyzelem után, a közlekedés megnyílt a Hunyady a maga fegyvereseit, s a keresztesek

egy részét haladék nélkül a városba teszi át; a többieket, kiknek száma menten szaporodván, mintegy 60 ezerre növekedett,

zimonyi táborukban gyakoroltatja a hadakozásra.

De

nem

erre

sokáig engedett

bár Hunyady a vár az éjjel nappal

hány nap

alatt

idt a török szultán

mennyire

falait

;

mert

lehete, kijavíttatá,

bömböl rémséges török ágyúk ismét több helyt rommá ldözték,

de

azokat nés

a szultán

július 21-kén estenden közönséges ostromot parancsolt;

Hu-

nyady, a török hadoszlopok mozgalmait észrevévén, a maga fegyvereseivel,

más fell Kapisztrán János

kiknek közepén egy Péter

nev

Hunyady, Ryözedei me Belgrádnál.

segély-nyújtás csak

Száván keresztül történhetvén, a vezér has miután azokat keresztesekkel, egy nagyobb hajóját pedig gyakorlott katonákkal megrakta, a várbelieknek tudtára adja, hogy július 14-kén intézendi támadását is szedjenek tehát össze minden hajót, s ugyanazon idben hátulról támadják meg a török hajóhadat. Ennek gályái lánczokkal egymáshoz kötve, széltében az egész Dunát elállották, s legénységök gúnynyal fogadta a feléjök közeled apró magyar naszádokat. De a a

^^^-

nemes

a keresztesekkel,

vitte

a kereszttel

62 1456.

Tizedik könyv.

jalölt zászlót, a

A

séget.

A Hunyadyak

kora.

külsánczok eltti térségen fogadták az ellen-

nagy vezér

naság harczkedve,

jelenléte

példája által élesztett kato-

s

a szentnek tisztelt Kapisztránnak Jézus

s

nevét kiáltozó szava

által felgyúlasztott

keresztesek lelke-

sedése a harczot rendkívül hevessé, több óráigr kétessé tette.

Kétszer nyomul be a török a városba,

De

vissza a mieinktl.

lyek a fáradtakat felváltak,

nyeken;

s

kétszer zetik ismét

újabb és újabb pihent csapatai, me-

végre ert vettek a kereszté-

több oldalról a városba hatoltak,

res utczai harcz szét a város

után elfoglalák,

küls

bástyáira,

ezt is vívni kezdek.

Szilágyi

más s

az

részét a várba

rség

már kétségbeestek megtarthatásán, hajókra hordaták.

azt hosszú, vé-

a keresztények egy ré-

s

szorítván,

többi tisztjei már-

becsesebb vagyonukat

s

De megtörhetlenl

áll

még Hunyady

egy,

Kapisztrán János másfell, ki hogy buzdító szavát minden'

közel a bástyához egy toronyból lelkesíté a Leghevesebb a harcz a híd köri, mely a városból a várba vezetett; de néhány török az árkon is áthatol felé hallhassák,

kereszteseket.

Ezek egyike

s

a falakra kapaszkodik.

8

épen török zászlót készüle kitzni a

fel is jutott

fal

a bástyára

ormára,

midn

t

Dugovics Titus megpillantá. A két vitéz kemény tusára kél; de erejök egyenl, gyzni egyik sem

egy

vitéz magyar,

tud.

Ekkor

átöleli, s az

a

hs

Dugovics magát halálra szánva,

ellenét

oromról magával együtt a mélységbe rántja

').

Azonban egy lesújtott nyomán százak teremnek a pihent ozmánok közöl, és Hunyady már maga is kételkedni kezd a vár megmenthetésén; de azért ernyedetlenl tartja fen a harczot a dobogó körül,

melyen át a törökök a várba jutni

törekedtek.

így hullámzott a harcz az egész éjen

át, s

midn

a haj-

nal felvirradt, a keresztények rémülve látják, hogy a város-

nak már minden utczáin hemzseg a török, is

sren *)

18 és

s

a város árkait

lepik élcsapataik, a város eltti síkon pedig újabb,

Ld. errl a Tudom. Gyüjtem. 1824-ki folyamának 8-dik füz.

köw.

1.

fejezet.

I.

V. László.

pihent dandárok törekednek a kapu

küls

falain

s

Ekkor a város___if^ lev tömegei közt

felé.

bástyáin az ellenség alant

küzd

elszigetelve

63

Hunyady János kormányzósága.

keresztesek, kiket a

jámbor Kapisztrán

nem sznik buzdítani, „mintegy a szentlélektl megszállva," — mond a szemtanú Tagliocozzo szerzetes — ama nagy menynyiség rzse-kötegeknek végett hordattak

kénkbe

mártják,

volt s

lebeg

a törökök

A

a falakra;

ezeket

ruháin,

szurokba,

sren

meggyújtván, az ellenség

lámzó tömegeire hányják. meríti.

melyek a rések kiigazításn

estek,

eleve

hul-

A tz s

nagy sebességgel terjed el ket rövid idn tztengerbe

zavar, melyet e jelenet elhozott, s a félig eléget-

tek kínos jajgatásai

rémülettel tölték

az ozmánokat,

el

s

hogy a pusztító elemtl meneküljenek, mindnyájan a kapu felé tolonganak. A magyarok a várból s a város bástyáiról utánok eredve zik a futamlókat. Rövid id múlva egy él török sincs többé az utczákon ver és

tz

ellenség,

s

az árkokban, és csak a fegy-

miatt elesettek ezrei fedik azokat

;

a megfélemlett

táborának sánczai közt keresett menedéket.

Hunyady

e

gyzedelem után sem tartván még tanás nem

csosnak nyilt harczra kelni az ersebb ellenséggel, kételkedvén, hogy az újabban 8

is

a kereszteseket a város falain,

helyezte

el,

és szigorú tilalmat

merészelné senki elhagyni a ellenséget.

merbb,

De

esti

intézend rohamot, katonáit s

azok réseinél és kapuinál

hirdetett

maga

ki mindenfelé, ne

helyét,

s

ingerelni az

a fegyelmetlen keresztesek közöl néhány vak-

hat óra tájban, e tilalom daczára

is

kiszökött a

síkra, mely a város és a tábor közt létezett, s az ott lév törököket megtámadta. Példájok és fegyverök szerencséje mind többeket vont utánok s a török táborból hasonlókép mind többen jövének a síkra, társaik védelmére, és ekként mind hevesebbé, mind terjedtebbé válék a harcz. Eleinte Kapisztrán János tartóztatni ügyek ezett a kereszteseket, de látván, hogy a különben szentül fogadott szava, engedelmességre most nem talál, a nép harczvágyában az isten intését sejti, s hosszú keresztjét megragadva, s Jézus nevét ;

64 1456.

Tizedik könyv.

^g segítségét egész

a harcztérre

A Hunyadyak

erejébl kiáltozva, többi kereszteseivel

A

már egész

éjen át küzdött

biztos jelét látja, s egész hadával s

s

szintén az ellenség tábo-

ekként az ostromlottak támadókká lévén, a

harcz az egész vonalon nagy lelkesedéssel megújult. sánczai s

is

még is ily népnek harcz vágyában Hunyady a gyzelem

siet.

ernyedetlen

rára rohan,

kora.

A tábor

egymás után bevétetnek, az ágyúk rsége levágatik

elzetik.

Mohammed

ágyúit veszélyben látván,

De

harczra kél, harczra vezetteti minden erejét.

maga

is

hasztalan;

a magyarok rohanása ellenállhatatlan: a szultán

maga

is

megsebesíttetik, egész serege rendetlen futásnak ered. Mint-

hogy az

éj

Hunyady

beállott,

napi harcztól különben

is

cseltl tartva, a múlt

fáradt seregével

nem zte

éji

s

az ellen-

annak ágyúit részben beszegeztetvén, részben magával vivén, a városba visszavonult. Ezen elvigyázat azonban felesleges volt. A megvert török had a legzavartabb séget,

s

módon futott egész Sophiáig, s itt is csak nagy szigor, számosak leöletése által sikerit azt a szultánnak megállítania. A keresztények csak más nap reggel látták, mily roppant gyzedelmet nyertek 24, mások szerint 40 vagy ötven ezer :

török

8

köztök több

elkel

')

nál

:

Hunyady, Kapisztrán János

Annál. III, 171. 175.

és társa,

a. d.

1456.)

hirdette annak

stb.

Tagliocozzo levelei Pray-

köw. Egy névtelen

die S. Stephani papé et mart.

a martalékká lett

basa hullája,

300 ágyú,' 23 hajó, számtalan fegyver nagyságát ^).

levele

(Ex Wienna

mely a bécsi

csász.

... in

könyvtár

—

Welche György lev. a. (Cod. 4498. 1. 186.) (Dátum Wyenne fer. 2-a prox. p fest. ad vinc. b. 1456) Sciatis quod die hesterna venit quidam homo do-

kéziratai közt találtatik

sopronyi polgárokhoz Petri ap.

a. d.

mini Gubernatoris de Castro Nándoralbensi, qui

retulit,

quod trina vice

Turci receperant idem castrum, sed semper per D. Gubernatorem fuequod solum ipsi equirunt expulsi. Ultimatim adeo fuerunt prostrati . .

tes

cum maximis dampnis,

et ipse

.

imperátor solus evasit, pedites omnino

sünt prostrati et occisi in campo, pauci ex ipsis fugám dederunt. Lucrati etiam sünt 12 Bombardas magnas, quarum longitudo 32 palmarura, latitudo ... 7 palmarum,

parvas autem pixides 140

.

.

.

cum maximis

I.

De

V. Lászlö.

fejezet.

65

Hunyady János kormányzósága.

dics gyzedelraen, mely NánMagyarországot mentette meg, kevés

a nemzet örömét a

dorfehérvár falai alatt

nap múlva mély gyász váltotta gály Hunyadyra

A

kinek

átterjedt,

is

fel.

rendkívüli fáradalmai különben

is

táborban kiütött raa

erejét

múlt napok

Az

kimerítették.

egyaránt

hs és

nagy lót és

hazafi, Zimonyba átvitetvén, miután fiait, LászMátyást a maga példáinak követésére, a becsület és

erény bár tövises, de egyedül biztos pályáján való tántorít-

— a körülötte álló

hatatlan haladásra,

háborúnak ernyedetlen folytatására

értésre, a török elleni intette, aug. 11 -kén,

lának

h

sznt

élni.

társa

életének 68-dik

részese, Kapisztrán

s

urakat pedig egyetévében, utolsó diada-

János karjai közt meg-

Tetemei más nap saját kívánsága szerint a gyu-

—

O a vég nyugalomra. magyar történelem legnagyobb hse s egyik legszebb, leg-

lafehérvári

vitettek

sírboltba

Mint ember feddhetetlen vallásos túlság igazságos, nagylelk, könnyen engesztelhet, kit buszúra személyes sérelem nem könnyen ragadt. Mint honpolgárnak, kebellázító sérelmek s bántalmak, kisszer bizalmatlanság s a leggonoszabb ármánykodás daczára, keblét tisztább jelleme.

:

nélkül,

s lángoló hon szerelem melegíté, mely az erénytelen oligarchiái korban kétszeres fényben tün«löklik. Mint kormányférfi, idegen volt az udvaronczok

felmagasztalt kötelességérzet

siiiia

fondorkodásaitól;

igazságszeretetben,

s

és

szepltlen

becsületességben, mit józan ítélettel, ügyes tapintattal egyesített,

helyezte

a

kormányzás legels, legszükségesebb

Törekvése a lázongó pártoktól

tulajdonságát.

szétzilált ha-

zában a törvényességet helyreállítani oly buzgó volt mindenha, hogy a korabeli írók sajátságos kifejezésekkel jellemingeniis bellicosis Turcus Imperátor ria sünt prostrati. 55. Bonfin. Dec. 65.

Opera

137.

Seript. Byz.

X,

A

III.

equitibus usque ad sex millia-

levéltárból.

—

Lib. VIII. 488. Aeneas Sylvius

Arenpeck Feznél 174.

cum

Soprony városi

Hammer

:

I,

tört.

HL

:

1262. Chalkokondylasz

Gesch. des Osm. R.

I,

byzanti író Kritobulosz II. Méhemet. Élete 140. kövv. Horváth M. Magy.

Turóczy IV. Cap. Hist. Boh. Cap. 441.

Lib. VIII.

Az

11.

^

utolsó

^^^-

Hunyady "^^^^^ halála,

66 1456.

*

Tizedik könyr.

„Ülve

A Huny adyak kora.

— mond

egyik ') jármindenütt törvényt mondott, igazságot De, önvallomása szerint is ^), a török elleni

2.1^

igazságszeretetét:

va

és

és állva

lovagolva,

szolgáltatott".

kedvencz eszméje, mert az

lelkének

volt

liarcz

által vélt

legtöbbet használhatni szeretett hazájának. És e tekintetben is

megelégedéssel tekinthetett vissza, halálos ágyán, lefutott

pályájára,

öntudattal mondhatá halála eltt az

s

zknek: „hségesen szolgáltam között,

s

becsületesen ügyekeztem teljesíteni a

feladatot". Tizenkét

t környe-

az élet minden viszontagságai

nekem

nagyobbszer ütközetbl, melyet

vívott,

tízben aratott diadalt, a mindig többszörte számosabb

hadak

A

ellen.

jutott

ozmán

töröknek ostora, félelme, még ellenségét

is

bámulásra gerjeszté maga iránt. Mondják, hogy a szultán, midn halálának hírét vette, méla gondolatokba

tiszteletre,

merülve, sokáig szótlan nézett

maga

elébe

s

végre e sza-

vakra fakadt: ellenségem volt, de fájlalom halálát; a világ Két '^hónappal legnagyobb emberét vesztette el benne.

—

késbb

követte

t a halálban

agg Kapisztrán Nándorfehérvár falai

a szent élet,

kit életének alkonyán, János is alatt hazánk védelmében kifejtett elszántsága igen ,

tóvá tett arra, hogy a maradék újlaki (ma

is

illoki) sírját

mélhálás

emlékezetben tartsa.

IV. Cziiiey ármá-

°y** ^ ^"°y*'

dyak

A közgyászban, zetre hozott,

melyet nagy emberének halála a nem-

,itt

Gzilley

ellen.

örömünnepet

Huny ady

ült. ,

Jánossal

>

együtt eltnt a gát, mely eddig nagyravágyó, gonosz terveiben útját állá; most már akadálytalanul zsarnokolhatá az elcsábított,

gyönge

királyt, fék nélkül bitorolhatá mellette a

fhatalmat. De elbizottságában a hs halálával már nem elégedett meg a gonosz ember, s nyilván dicsekedék, hogy addig nem nyugszik, míg „az egész ebfajt ki nem irtja" '').

')

Bonfin.

')

Hunyady

3)

e. h.

lev.

a pápához Schwaudtn érnél II, 22.

Turóczy IV. Cap. 58.

I.

fejezet.

67

V. László.

Tanácslá a királynak, jönne az Ausztriában összegylt keresztes haddal az országba, színleg, hogy a minapi megszökés gyalázatának lemosása végett a háborút folytassa, valóban pedig, hogy a királyi várakat, melyeket halálakor a

hs, a fiára s barátaira bízott, tlök elvegye, ket magukat megrontsa ^). A szavára, mindenben hajló király, a kereszteseket s egyéb hadait elre küldvén, sept. közepén Budára, onnan októb. elején Futakra ment, király rendelkezéséig László

hova országyülést hirdetvén, az urakat veres megjelenésre szólította

^).

és a

Hunyady

nemeseket fegy-

László, mieltt a

gylésre megjelenne, nyugtatványt, biztosítást kért a királytól, hogy a számadás nélkül kimúlt atyja helyett a királyi jövedelmek kezeléseért sem maga, sem Mátyás öcscse nem fognak kérdre vonatni. Czilley, úgy látszik, a pénzkezelés miatt akarta legelször is megtámadni a Hunyadynemzetséget de minthogy László úr, kérésének teljesítése eltt Futakon megjelenni nem akart, kénytelen volt neki az ;

oldozványt kiadatni.

Az országgylés lati

esküt

vn

megnyittatván, a király újabb hódo-

a rendektl,

Czilley

helyettessé vagy kormányzóvá,

nevezte,

s

s

Ulrikot pedig királyi

az ország fkapitányává

hadakat iránta is esküvel Czilley ekként vágyainak czél-

a jelen volt országos

kötelezte engedelmességre ját érvén, elhatározá,

^).

nem

késni tovább a csapással, melyet

a Hunyady-nemzetségre sújtani szándékozott. Hogy azonban Hunyady Lászlót eleve biztonságba ringassa, vele színleg kibékült, t fiává fogadta. A szerzdésben, mely ez

alkalommal a két nemzetség közt köttetett, Czilley a Hunyadyaknak minden birtokaik megtartására védelmet igért ezek pedig a királyi várak átadására köteleztettek

')

Aeneas Sylvius Hist. Boh. Cap. 66. Opera 139. Oklev. Telekinél Okmánytár X, 548. kövv.

')

Chronik der Gráf.

')

:

:

v.

Cilly

Hahnnál

II,

103. 115. kövv. Aeneas Sylvius ep. 253. Opera. 785. *)

*).

Chron;

d.

Gr.

v. Cilly. e. h.

219. Annál. 1.

Pray: Annál. Ili, 188.

5*

Styriae

i*56.

68

Tizedik könyv.

A

-ii^^l—-

király

!i

A Hunyadyak

kora.

török háborúra vonatkozó némely tanácskohaza bocsátván, Nándorfehérvárra

zások után a rendeket

Hunyadytól átveend, s a nevezetes ütközet Hunyady László elre ment, hogy a

azt

utazott,

helyét megtekintend.

elfogadására

király

elkészületeket tegyen. Czilley terve

merénynek Hunyady ellen, nemcsak a zsoldosokat, kik jobbára osztrákok valáis nak, hanem a kereszteseket is útnak indítá. Mindent oly jól elintézve hitt tervének sikerére, hogy egy levélben ipjának, Brankovics fejedelemnek azt vélte írhatni, hogy nemsokára szerint itt kellé végrehajtatni a

miért

két golyót

(a

Hunyadyak

érté)

fejeit

fog neki átküldeni,

melyekkel kénye szerint játszhatik. De Hunyady László és házának barátai eltt sem maradtak elrejtve az ellenök sztt cselek; tudták, hogy Czilley a legármányosabb módon ingerelte fel a

gyönge királyt az elhunyt nagy hazafi gyermes annak idején megtették készületeiket

keinek elvesztésére;

a csel meghiúsítására.

Hunyady

és Szilágyi,

midn

Futakra

mentek, egy ers rséget hagytak Nándorfehérvárban.

Még

nagyobb szerencséjökre, Czilleynek Brankovicshoz küldött levele elfogatott, s hozzájok vitetett. Mit elébb Czilley szándékairól gyanítanak, azt e levél teljes világosságba helyezé ; s

hogy míg a

látván, a

maguk

szintoly gonosz,

mint hatalmas ember

élete nincsen bátorságban, végre

k

is

él,

egy értelem-

mel elhatározták megölését, ha ármányainak más módon elejét nem vehetnék. Maga Vitéz püspök is azt válaszolta volna a tanácsát kérknek, hogy a megtámadást nem javasolhatja

ugyan

Ítéletét,

nem

A

;

de a

tettet,

ha végrehajtatott, mint isten

fogja kárhoztatni

^).

király ezalatt Nándorfehérvárra érkezett.

László a vár kapuja eltt fogadta t,

Hunyady

annak kulcsait térdre ereszkedve nyujtá át neki, miket azonban a király hízelg kifejezések közt adott neki vissza. A magyar dandárok, melyek az elcsapatot képezték, s utánok a király Czilleyvel V

Bonfin. e h 495.

s

V. László.

I. fejezet.

6.9

akadálytalanul áthaladtak a vár kapuján, de hátuk mögött a kapu bezáratott,

gen zsoldosok

a

1*^^-

Czllley fegyveres cselédei, úgy az ide-

és keresztesek

is

Hunyady

kint szorultak.

király eltt, ki e miatti felindulását

el

nem

a

titkolhatá, avval

hogy a haza törvényei szerint idegen hadaknak tilos bemenni a határszéli várakba. És Czilley bár mennyire boszankodott is az esemény miatt, egyéb engedményt nem nyerhetett, mint hogy szolgái fegyvertelenül igazolá tettét,

bocsáttassanak

a

vár belsejébe; a keresztesek

zsoldosok a váron kivül szálltak táborba

A nem

idegeru-""^

és

').

most

megrettent, bizodalmatlanná lett királylyal,

Hunyadyak valóban élete ellen törekednek, utat nyitandók maguknak a koronára, melynek elnyerése nekik meg volna jósolva. A Ion nehéz elhitetni Czilleynek, hogy a

remeg

király megegyezését

adta elvesztésökre,

s

végrehajtását Czilleyre bízta^ mit ez rövid napok

Azonban Hunyady László

teljesíteni igért.

a tett

múlva

barátai vala-

s

mely módon tudomására jutottak a titkos végzésnek, s azonazt megelzni határozták. Hunyady László harmad napon a király megérkezte után, midn ez

nal tanácsot tartván,

misét hallgatott, kereté, s a

Czllleyt országos

ügy örve

belépt szemrehányásokkal

illeté

alatt

öcscse ellen viseltetik. Czilley

Hunyady

mire elébe,

s

a Brankovicsnak

és

szánt

most maga

még sértbb

s

lett;

vezi, ki a királyt

A heves IQú megelzi t

uriáslevelet

távozzék Magyarországból.

most

is

mondjon

Czilley erre

mintegy fogva tartani merészkedik.

e gyalázatot

Czilley

s

nem trhetvén, kardot

oly hatalmas csapást

hogy bár ez azt kardjával

Cap.

66.

czlllei

tartá

Lászlót honárulónak, felségsértnek ne-

felé,

A

s

sértleg válaszolt;

követeié, ha ezért büntetlen akar maradni,

le tisztségeirl,

*)

ggösen

magához

azon ellenséges

indulata miatt, melylyel elébb üdvezült atyja,

évkönyvek,

és ee.

felfogja,

hh.

•

ránt;

mér László

de feje

kardmarkolatának

Aeaeas Sylvius Hist.

Boh.

#

70 1 456.

Tizedik könyv.

vértét fején

Czilley halála.

Í8

áttöri s csak

mégis

könny

A

Bnnyadyak

kora.

ujjgyürjén tompul meg, kezén

sebet

ejt.

De újabb

csapásra

volt ideje Czilleynek: a zajra berohant urak, tai

Hunyady

t, daczára a pánczélingnek, melyet ruhája

leszúrják

s fejét

Hunyady rályhoz sietett

veszik

László,

fölfedé

bará-

alatt viselt,

^).

még sebeibl

vérezve, tüstént

a"

ki-

eladá, miképen a gróf halála csak önvédel-

8

mének következése. Elmutatá let, s

és

már nem

a Brankovicsnak szánt leve-

mindazon ármányokat, melyekkel a megölt gróf

családja vesztére

törekedett.

A

király

mindenekrl bven

szívbl megbocsátott Hunyadynak; st oly nagy befolyást engedett neki maga felett, hogy miután a sereget, melylyel a beállott télen munkálkodni többé értesülvén, úgylátszék,

nem

lehetett,

múlva hajlandó

hazabocsátotta, annak kérelmére kevés nap lett,

Temesvárra, szintén a Hunyadyak bir-

tokában lév várba utazni. Szilágyi Erzsébet,

Hunyady

gyászruhában ment elébe s vigasztalhatatlan volt mindaddig, míg László király ünnepélyes esküvel, kezeit az úr testére, mások szerint az evangeliomra János özvegye,

itt

hogy fiain Czilley miatt nem fog lelkek körében valóban egészen feledni látszók csábító nagybátyját az özvegy Hunyadynét anyjává, fiait Lászlót és Mátyást testvéreivé fogadta; ket bíbor öltönyökkel ajándékozta meg, kívánván, hogy téve,

meg nem

boszút

állni.

A

igérte neki,

király e nemes

:

gyászruháikat azokkal váltanák

fel;

a számára készített

vigalmakban nagy megelégedéssel mulatott

^).

Hunyady László mind ersebben megfészkelte magát a király kegyelmében, mind nagyobb befolyást nyert annak

gyönge kedélyére. Ügylátszik, még itt Temesváron nevezte a király ftárnokmesternek is ^), a nándorfehérvári ki

t

A czillei évkönyvek e. h. Bonfin e. h, Arenpeck, Feznél I, 1266. Aeneas Sylvius e. h. Turóozy IV. Cap. 58. *) Turóczy IV. Cap. 59. Bonfin. e. h. 496. Aeneas Sylvius Hist. Boh. Cap. 67. Opera 139. 1. Ranzan Schwandtnernél I, 391. ') így fordul el egy levélben, melyet 1457-ki míírcz. 4-kén Bakos

71

V. LásaJó.

fejezet.

I.

A

Hunyady-ház fíllenségei az országban már azt híresztelték, hogy a király a Hunyadyak hatalmába esett, melybl nem egy könnyen kapitányságot Szilágyi Mihályra bízván.

Ibg kiszabadulni

még az (1456,) év vége eltt király Hunyady László társaságáOda gyltek az urak közöl számo-

de e hír

');

midn

megczátbltatott,

a

ban Budára visszament. san, kivált a Hunyady-család László nádor, ki

nül

jegyzetté

ellenségei.

Köztök

Garay

volt

a Hunyadyak

nem sznt mog legnagyobb

®"®"*

volt

el,

lenni a beszterczei grófok

fényes házának; köztök

irigye

Ujlaky

Csernin Henning flovászmester, Holtzer Konrád osztrák ezek a Hunyady-nemzetség kincstartó s néhány más urak ;

kivesztésére összeesküvén, cselszövényeiket azonnal nagyban

megkezdették. Mindenekeltt fölelevenítek a király lelkében

nagybátyja Czilley Ulrik halálának emlékezetét, csodálkozásukat nyilvánítván, hogy annak gyilkosai büntetlen maés gyanú mérges nyilait „Uram, te vagy a király, monHunyadyakra. lövöldözék a dák egyebek közt, s mégis Hunyady Lászlóra függeszti

radnak; majd a bizodalmatlanság

t pártolja

az egész ország.

A

kevély

mellett merészkedett megölni rokonodat ; váljon ki reád

korona

„Már

Is ;

végre gyilkos kezét

míg

él,

nem

országlani ^)."

fogsz

Hunyady János is vágyott a koronára, s hogy nem tette, csak a bátorság, s nem az akarat hiány-

vakmerségének

hogy

Hasztalan ékesíti fejedet a

addig biztosan

zott benne; fiában

Pál

?

ifjú oldalad

nem nyújtja-e

atyja,

azt fejére

tokaji

az akarat mellett

a bátorság

elég tanúja Czilley halála,

várnagynak

írt.

s

(Katonánál XIII, 1146.)

ha

is

megvan;

t a király

Meggondolván,

Budán mindjárt oda érkeztekor megkezdték fondorlanem valószinú, hogy ezek daczára nyerte volna el a nevezett

ellenségei

taikat,

fóméltóságot. ')

Chron.

»)

Turóczy IV. Cap.

d.

Gr.

összeesküvés

bár a maga leányát Hunyady Lászlónak

Miklós, BánfFy Pál fajtónálló, Buzlay László fpohárnok,

szemét,

**^^-

v. Cilly,

60.

Hahnnál

II, 731.

72 ^^'^-

Tizedik könyv.

meg nem

elzi, rövid

A Hunyadyak

id múlva

kora.

önvesztével látandja nagy-

ravágyó terveinek foganatba vételét

')."

A

gyönge lelk király nem látta be, hogy a Hunyadyak ha valaha szándékukban állott volna, soha és sehol könnyebben nem hajthatnak vala végre, mint Temesváron s ama rágalmak s gyanúsitások többször és többektl ismételve mind mélyebb gyökeret vertek szivében, míg végre ilyí'éle tervet,

;

trónjáért

s

életéért remegve,

megegyeztét adta a Hunyady-

nemzetség kiirtására, ha az óvatosan, hátik végro.

Az

veszély nélkül hajtat-

összeesküdtek eddig haladván, mieltt ter-

Hunyady Mátyást is BuEbben maga Hunyady László

vöket foganatba vennék, az itjabb dára kívánták csalogatni.

gondatlansága

is

kezökre játszott. Híre szárnyalt, hogy a

török Szerbiába készül törni,

Hunyady László

példájára hadakat kezde gyjtetni,

tehát atyja

hogy azokkal az alvidéki'e

menjen. Azonban ármányos ellenei, a barátság megsugák neki, hogy a király gyanakodni kezd

eltt tehát az udvarból távoznék, hozassa

színe alatt

mi-

ellene;

fel öcscsét,

hogy

benne mind hségének kezesét, mind a gyanú eloszlatóját bírja távolléte alatt a király eltt.

A

könnyelm

ifjú, ártat-

lanságának öntudatában, gyanútlanul bele ment a kelepczébe; ki neki

Mátyás öcscsét, daczára haldokló atyja intésének, meghagyta volt, hogy egyszerre soha se legyenek

s

mind a ketten az udvarnál, daczára anyjok könnyeinek, Budára hozatta '-). Csak ezt várták a hs faj ellenei. Alighogy Mátyás Budára érkezett, bátyja László, márczius 14-kén ^) 1457-ben tanácskozás ürügye alatt a királyhoz hivatik, s midn a palotába lép, Bánffy Pál, Giskra János, Turóczy Benedek és Lemberger által a király nevében elfogatik. Ugyanazon

')

Aeneas Sylvius

*)

Turóczy

*)

Az

e.

:

Hist. Boh. Cap, 68.

Opera

140.

h.

elfogatás ezen napon történte

világos a király e

napon

levelébl, melyet Teleki: Hunyady-kor, Okmánytár X, 545. közöl.

kelt

I.

idben Mátyás

és a

fejezet.

73

V. Ijászló.

Hunyadyak számos

barátai, névszerint

^'^^'^-

Vitéz János püspök, Kanizsay László, Rozgonyi Sebestyén,

Bodó Gáspár, Modrár György, Horváth sok

fogságba ejtettek.

is

A

s többen máerszak okául n

Pál,

törvénytelen

városban az híreszteltetett, hogy összeesküvésen érettek, mely szerint a királyt három nap múlva megölni szándékoz-

A

tak volna. ült, s

király ezután tette tanácslóival törvényszékbe

Hunyady

Lászlót minden védelem

s

törvényes formák

mellzte vei halálra Ítélte. Harmad napon, az 1457-ki márczius 16-kán, nehogy a Hunyadyakat szeret nép azt meggátolhassa, szokatlan idben, este felé, az úgynevezett fris palota eltt hajtatott végre az országszabadító hsnek nagy remény, ártatlan fián a borzasztó véritélet. Háromszor csapott le a bakó a szánandó áldozatra; de szánakozásból-e, vagy mint mások mondják, parancsra ? mind a háromszor félrecsapott. Hunyady ekkor felálla térdeirl s hangosan

—

kiáltá,

hogy

söknél

is

ártatlan, s

tiltja

hogy

a bevett szokás

a negyedik vágást,

indult,

mely zúgva

midn

néhányat elre

és

s

még

a

bnö-

a körülálló nép felé

zokogva nyilvánitá roszalását.

lépett,

De

hosszú köntösében, talán épen

abban, melyet a királytól vett Temesváron ajándokul, megbotlott s elesett;

mire aztán a bakó, a végrehajtó birák

parancsára, a negyedik vágással a földön ményteljes, fiatal életének

vetett véget re-

^).

A

munkás nép este a szlhegyekrl hazatérvén, a kimind nagyobb csoportokban gylönge az utczákon s lázongani és kiáltozni kezdé, hogy Hunyady László ártatlanul öletett meg, s végre is csak katonai ervel vala szétverhet. Tudta a király s felbujtói, hogy e szavak végeztetés hírére

fognak az országban

is

tette igazolásául nyúlt,

épen

')

Turóczy IV. Cap.

peck, Feznél

I,

50.

hangzani

nem

;

de az eszköz, melyhez

volt alkalmas a forrongó

Ranzan, Schwandtnernél

1267. Aeneas Sylvius:

Hist. Boh.

Bonfin Dec. III. Lib. VIII. 497. Chroa. der Grafen II, 731.

I,

392.

Aren-

Cap. 68. Opera 140. v.

Cilly,

Hahnaál

Hunyady „eztetése

74 1^57.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak kora.

kedélyek lecsillapítására. Néhány nap múlva egy oklevelet bocsátott ki, melyben

Hunyady

szabadítót, gyalázva,

fiaival

mazta,

s

Nándorfehérváron

s

Jánost, a megdicsült honegyütt felségsértknek rágal-

Temesváron Czilley megölé-

adott bocsánatot kierszakoltnak

seért

üjlakyt, Bánffyt, Buzlayt, Csernint,

pártfogásával biztosította

királyi

által is

s

Hunyady

egyéb okozóit minden bántalom

László kivégeztetésének ellen

állította s Garayt,

Holtzert,

hatalmas czinkosok

el is

^).

A

saját erejök

kerülték ugyan életökben a

méltó büntetést, de valamint már kortársaik, úgy haláluk után a maradék is máiglan undorral, megvetéssel említé s említi neveiket.

A király és tanácsosai, hogy

Forrongás.

a forrongó kedélyek figyel-

mét másfelé fordítsák, ápril 10-re országgylést hirdetének, melyen a melléktartományokat háborgató török elleni hadjáratról tartatnának tanácskozások ^). De hasztalan a nemzet jobb s nagyobb része végkép elfordult az igazságot és :

szabadságot lábbal tapodó, a nemzeti érzetet a haza legna-

gyobb emberének családjában megsértett királytól. Az országban mindenütt hangosan kitört az elégletlenség a gylésre alig jelent meg néhány nemes; ellenben számosan ;

sereglének össze a fájdalmában

esküdött özvegy

boszút

Hunyady Jánosné s

a fogságukból

alá. Szilágyi

testvére Szilágyi Mihály, Székely Tamás, megszökött Kanizsai és Rozgonyi zászlai

Erdélyt kevés

Hunyady né

lalta;

zának,

s

zsoldosai

id

alatt majdnem egészen elfogmár egészen Budáig száguldo-

csak egy gyorsan behívott osztrák had Ujlaky és

Giskra vezérlete alatt gátolta meg annakelfoglalását; Szentmiklósy Pongrácz, kivel a Hunyady-ház szövetséget kötött, a fels vidéken lázadt

fel

a király ellen

ban mindenfelé lázas forrongás terjedt *)

Teleki

:

^)

;

szóval az ország-

el.

Hunyady-kor, Okmántyár X, 546.

»)Ld. Kovachich: Vest. Comit. 288. ')

Ranzan, Turóczy, Aeneas Sylvius Arenpeck

e.

Hist. Dipl. 195. 197. 199. Eder: Observ. in Felmer. 134.

h.

Kaprinay:

I.

fejezet.

75

V. László.

Valószín, hogy a király a Hunyady-ház ellenségei- ___^^^ nek sürgetéseire Mátyást is halálra ítélte; de a nöttön növ mozgalomban sem neki, sem tanácsosaínak nem volt bátorsága az Ítéletet végrehajtani. St május végén Esztergomba rándulván, a Hunyady-ház párthíveinek, s a szintén igen boszús papságnak megengesztelése végett, Vitéz János püspököt, kit az esztergomi érsek rizetére bízott volt, szaba-

don

„Míg Budán

kellé,

—

—

így szóla hozzá mit az urak akartak; elfogatásod az mívök,

bocsátotta.

is

tennem

valék

szabadon bocsáttatásod az enyém" ^). Tett-e Vitéz János püspök lépéseket a kibékülésre nem tudjuk annyi mindazáltal bizonyos, hogy midn a király magát az országban bátorságban többé nem látván, Bécsbe utazott, hova Hunyady Mátyást is foglyul vitette, Albert Csanádi püspököt Erdélybe küldé, hogy közte, s a Hunyady-párt között békét eszközöljön ^). A nyár folytában, úgylátszik, a fiát mennél elébb szabadon látni óhajtó Hunyadyné rá is pállott ugyan ;

egy szerzdésre, mely szerint a Hunyady-párt a kezén lév visszaadná, a király pedig ennek megtörMátyást szabadon bocsátaná, s atyai birtokában megersítené'); de Szilágyi Mihály azt nem. fogadta el, s hadait Erdélybl az országba vezetvén, Ujlaky Mikkirályi várakat

ténte után

más

lós és

totta

ellenséges

urak jószágait tzzel, vassal pusztí-

*).

Míg ekként

a belháború

mind szélesebben

elterjedt,

László király september végén Prágába utazott, a fogoly

Hunyady Mátyást várba.

')

Peznél

Lib.

I,

Midn

maga után

is

azonban

ott jegyesének

Aeneas Sylvius: Hist. Boh. Cap.

VIT. Károly franczia

68.

Opera 140. Arenpeck

1268.

*)

Batthyány: Episc. Csanád. 101.

')

Közli a szerzöde'st Kaprinay

Xm. 202. *)

vitetvén a guttensteini

Turóczy IV. Cap.

61.

I,

207. Lételét bizonyítja Dlugoss

76 Jf^-

Tizedik liönyv.

A Hunyadyak

kora.

király leányának megérkeztére várakozik,

megbetegedett,

kez napon

36

órai

kínos

november 22- kén

hasrágás után a követ-

meghalt, mint sokan állítják, Podjebrád György

kormányzó tetve

s

és

Rokyczana

huszita érsektl

megmérgez-

').

')

Chron. der Gr.

Opera 142.

•

v. Cilly e. h.

Aeneas Sylv. Hist, Boh. Cap. 71.

MÁSODIK FEJEZET. Mátyás király.

I.

1458-1490.

I.

V. László király halálának híre Podjebrád György csehországi kormányzó tudósitásából november végén az országba jutván, az egyházi s világi urak, kikre László a kormányt bízta volt, köztök Dénes érsek, Garay László, Ujlaky Miklós és többen mások, Budáról az 1458-ki január 1-jére Pestre királyválasztó országgylést hirdettek ^). A megürült trónra az elhunyt király rokonai és sógorai közöl

többen vágytak, mindnyája közt leginkább Fridrik császár s

Kázmér

lengyel király;

de pártja egyiknek sem volt az

országban. Itt Garay és Ujlaky

—

,

mindegyik nemzetségök

érdemeire, gazdagságuk, magas állásuk súlyára, párthíveik

számára támaszkodva, terjesztek ki vágyaikat a koronára.

De egymástól

tartván, egyiköknek

igényeikkel nyíltabban föllépni,

sem

volt elég bátorsága

azok sikerítését erélyeseb-

ben elkészíteni. Mind a kettnél gyorsabban kezde mködni Szilágyi Mihály, ki mihelyt László haláláról értesült, az özvegy Hunyadynéval s ennek háza meghittebb barátaival egyesülve, azonnal elhatározta magát, hogy unokaöcscsének,

Hunyady Mátyásnak trónra emelése kísértsen.

Els

A Bártfa Kaprinay Dipl.

I,

gondja

és

volt.

meg-

Mátyás öcscsét fogságából ki-

Kassa városához

318. II, 110.

végett mindont

intézett

meghívó

levelet közli

1458.

Kiráiyiyá választatása.

78 ^^8-

A

Tizedik köuyv.

•

Hunyadyak

kora.

egy hatalmas sereget gyjteni, mely által elleneinek minden fondorlatait meghiúsíthassa. Vitéz János váradi püspököt azonnal Prágába küldé Podjebrádhoz, a azabadítani.

s

fogoly kiváltása végett egyezkedni; hol a

Hunyady-ház

maga pedig

iránt legmelegebb

oly erélylyel szaporítá seregét,

az alföldön,

volt a ragaszkodás,

hogy mire az országgylés

határnapja megérkezett, 20,000 vitéz állott zászlai

Nem

alatt.

csekély aggodalommal nézte ezt a ravasz Garay,

legbnösebbnek

érzé magát Hunyady László megleginkább félhetett a boszú súlyától úgy ha a véráldozat öcscse emelkedik fel a trónra; s ez okból

ki miként

gyilkoltatásában, is,

közeledni kezdett a mind félelmesebbé váló

Más részrl

Szilágyi

is

átlátta,

Szilágyihoz.

hogy öcscsónek, ha

öt a trónra

emelni sikerlend, csak úgy remélhet békés országlást, ha megválasztásában nem egyedül fegyverhatalom határoz, ha-

nem

a

Hunyady-nemzetség ellenségei

geszteldést javaslott neki Carvajal pápai követ

is,

ki örömest

is

megegyeznek. Enangyal bíbornoka

sz.

látta volna az elhunyt

s

nagy ha-

minden reményre jogosító fiát az ország trónján. így történt, hogy a némileg elhalasztott országgylés megnyitása zafi

eltt január 12-kén, egyrészrl az özvegy Hunyady Erzsébet s

bátyja Szilágyi Mihály,

macsói bán

s

nándorfehérvári

kapitány, másrészrl Garay László nádor, és Alexandra neje

közt oly szerzdés köttetett

meg

Szegeden, hogy Czilley

Ulrik és Hunyady László halála miatt a két család közt támadt meghasonlásnak vége szakadjon ennek bebizonyítá;

sára

Garay

Hunyady

Mátyás

királylyá

választásában

st azt elsegíti s neki, akár lesz királylyá, akár nem, Anna leányát nül adja; s végül, hogy e szerzdésbe Miklós pécsi püspök, Bánffy Pál, Peth Mihály és Gergely, megegyez,

Buzlay László, Véglesi Józsa tassanak

és

Posafy István

is

befoglal-

*).

kivonatát e munka ') Ld. a szerzdés Egészen közié Teleki, Okmánytár X, 565.

elsó kiadásában II, 191.

II. fejezet. I.

79

Máty&s király országlása.

1458.

De Garay, mintha

e

szerzdés

által

szándékozott volna ellenfelét, azután sem

csak elámítani

sznt meg

fondor-

minden módon gátolni Mátyás megválasztatását. Midn Szilágyi január második felében seregével Pestre érkezett, mely a Hunyady-házhoz ragaszkodó nemességgel 40 ezerre szaporodott, Garay a maga s Ujlaky pártjához tartozó urakkal Budán gylt össze, s mindenekeltt a trónkövetel külfejedelmek követeit akarta kihallgattatni, mindamellett is hogy a Pesten összeggylt urak és nemesek egy szívvel, lélekkel Hunyady Mátyást, a nagy atyának nagy remény fiát kívánták királylyá nevezni. Szilágyi az ellenpártot inkább jó szerével, mint erszakkal birandó egyezésre, annak tagjait Pestre hívta, esküvel is biztosítván ket mind személyeik bátorsága, mind a királyválasztás szabadsága kodni,

fell

8

').

ményen

Duna január 23-kán virradóra keminek következtében Garay és Ujlaky

Szerencséjére a befagyott,

pártjaikkal

meghivását

lnek

együtt kénytelenek és Pestre költözni

;

a

elfogadni

Szilágyi

királyválasztás a követ-

kez

napra tzetett ki. Bár a városba gylt s az utczákon hullámzó tömérdek nép kora reggel óta Mátyás nevét kiáltozva, nyilván kijelentette, kit óhajt királyul a közvélemény,

Garay és pártja, ha nem egyenesen ellenszegülve is, de minden módon halogatni, gátolni ügyekezett a közkívánat teljesültét s különféle fogásokkal

tanácskozást.

egész estendig kinyújtá a

Ekkor azonban a Duna partján

és jegén,

—

mint Szilágyi az urakat biztosítá, a tanácskozás szabadságának fentartása végett kiállított katonaság a dermeszt hidegben végre türelmét veszté, s hogy az urakat valahára

—

határozatra bírja,

A

Hunyady Mátyást

sereg kívánságát a nép

tanácsházba

is elhatolt, s

is

a

királylyá kiáltotta ki.

hatalmasan támogatván, a

zaj a

Hunyady-ház barátainak, Vitéz

püspöknek, Kanizsay Lászlónak, Rozgonyi Sebestyénnek,

')

Ld. Szilágyi levelét Kaprinaynál: Hist. Dipl.

zonyitja Turóczy

is

IV, Cap. 63.

II, 118.

Eztbi

80 1458.

A

Tizedik könyv.

Hunyadyak

kora.

Székely Tamásnak, Szentmiklósy Pongrácznak,

pedig

felett

Mihálynak szónoklatai,

Szilágyi

végre megtörték a Garay-párt ellenzését,

—

a 15 éves beszterczei gróf kírálylyá

,

s

mindenekrábeszélései

Hunyady Mátyás, Szilágyi pedig an-

nak 20 éves koráig kormányzóvá választatott. A nép, mely e választásban Hunyady János halhatatlan érdemeit megjutalmazva,

s

Hunyady sznni nem akaró öröm-

a pártfondorlatok véráldozatául esett

László árnyát megengesztelve zajjal hirdette

megelégedését

látta,

').

A

Garay-párt magát ekként legyzetve látván, legalább megnehezíteni kívánta a kormányt az ifjú királynak s

nagybátyjának

;

még

miért

az napon oly törvényeket fogad-

melyek a királyi hatalmat nem kevéssé Egyebek közt végeztetett, hogy a király az or-

tatott el a rendekkel,

korlátolták.

szágot saját zsoldosaival

csak különös,

a

védelmezze,

s

az urak dandárait

nemességet pedig a legnagyobb szükség

idejében szólítsa fölkelésre; a nemesség jobbágyaitól semmi szín alatt adót ne szedessen; pünkösdkor évenként országgylést tartson; a pénzlábot, mely szerint kétszáz fillér, vagy 400 batka számíttatik egy forintra, soha ne változ-

tassa

^).

A

gylés után

Szilágyi

Mihály,

húgával, az özvegy

Hunyadynéval s az országos követséggel, az ország határaihoz sietett Mátyást Podjebrádtól a vele Vitéz püspök által már elébb kötött szerzdés szerint átveend. Podjebrád a véletlenbl, mely az ifjút hatalmába ejté, hasznot húzni kívánván, 40 ezer aranyat kötött ki annak váltságául; Mátyást pedig reávette, hogy ígéretet tegyen neki leányának nül vétele iránt. Hunyadyné örömében, s mivel cselektl félt, Podjebrád azon szolgálatáért, hogy Mátyást sereggel kisérte a

Morva

Sztrazniczba,

vizéig

Turóczy IV, Cap.

63.

még 20

Ranzan, Schwandtnernél

Dec. III. Lib. IX. 505. kövv. Dlugos Lib. XIII, 220. »)

ezer aranynyal

Törvénytár.

'*':

/%..

I,

393. Boníin.

II. fejezet

.

I.

Mátyás király

meg amaz összeget Mátyás pedig február 9-én okmányában nem csak barátságát, hanem házassági

szaporította kelt

8L

országlása.

igéretét

is

;

i^^s.

megújította Podjebrádnak, 100 ezer arany bánat-

pénz lefizetésére kötelezvén magát, ha Katalin leányát egy év múlva udvarába nem hozza, s mihelyt 12-dik évét betölti,

nem veszi '). Podjebrád három héttel utóbb, márcz. maga is megválasztatott, s Mátyás követei Ágoston gyri és Vincze váczi püspökök által koronáztatott meg nejéül

2-kán,

cseh királylyá.

A

korona Fridrik császár kezeiben lévén, mindenek

eltt ezt igyekvék Mátyás visszaszerezni, mi végett Vitéz

János püspököt két más követtel nem is késett Fridrikhez küldeni. De a császár, maga is trónkövetel, annál kevesebbé hajlandó

volt

visszaadni, minthogy Garay, Üjlaky, László és Szentgyörgyi Zsigmond szavukat

azt

Bánt'y, Palóczy

megszegvén, vele már titkon összeszövetkeztek,

O

neki Ígérték.

tehát

nem

s

az országot

Mátyás alacsony

csak hogy

szü-

gúnyolva utasítá vissza fa követeket *), de nemsokára még Czilley Ulrik tótországi jószágait Varasdot, Medletését

Kameniczet

védet, Szomobort,

stb. is

elfoglalta, az

grófnénak 2,000 forintnyi nyugdíjt kötelezvén

De egyéb ifjú

tekintetekbon

is

özvegy

^).

sok nehézségekkel kellé az

királynak küzdenie, mindjárt trónra lépte után. Giskra,

bár elébb Podjebrád közbenjárására hódolt a királynak, csak

hamar felmondta az engedelmességet a kezein lév számos felföldi városokban s váraiban kénye szerint parancsolt; ;

Kázmér

lengyel királyt a trón elfoglalására bejönni ösztö-

nözte; rablásból

')

I,

Turóczy Cap.

huszitái

64.

Bonfin

pedig csakhamar Pestig zsák-

e. h.

510.

Az okmány Kaprinaynál

440. •)

Bonfin

De Roo

e. h. »)

II,

él

:

Hist. Austr. VI.

k. 236.

1.

Pray: ^ Annál. III, 219.

513.

Chron.

d.

Gr.

v.

Cilly,

Hahnnál 11,738. Chmel

:

151. Horváth M. M»gy.

tört.

HL

íi

Matériái.

Kormány ''®^**®^

°*^^

•^2

A Huuyadyak

Tizedik könyv.

iá^5i__ Hiányoltak

s

pusztítottak

').

kora.

Még nagyobb

veszély fenyegette

az országot a töröktl, ki a szerb fejedelmi családban az öreg

Brankovics Györgynek ez év elején történt halála után kitört viszályokat hasznára fordítván, elfoglalta,

hanem

ezek fölött

történt megszorítása,

mint

nem

csak e tartományt

bánságba is becsapkodott. Mindmég a fejedelmi hatalomnak u királyválasztásnál a temesi

st magának

is

az inkább harczhoz,

bonyolult körülmények közt a politikához

ért kormányzó nagybátyjának túlságos óvatossága s hajthatatlan konoksága, melylyel az ifjú, de lángesz királyban minden bátrabb, önálló lépést gátolni, minden merészebb szellemröptét korlátolni törekedett, mind ez fölötte megnehezíté Mátyás országlásának kezdetét. ily

—

III, Callist pápa, ki

gyzte szavakban

alig

eléggé ki-

Mátyás királylyá választatásán érzett örömét, indíttatva kivált azáltal, hogy Ilona, Lázár fejedelem özvegye, fejezni

országát a szent széknek ajánlá,

márczius 14-kén kelt válaszában mindenekeltt egy török hadjáratra ösztönözte az ifjú királyt ^). De Mátyás, bármily igen óhajtá is fentartani egyrészrl a szentszéknek reá nézve súlyos körülményei közt

nagybecs

jó akaratát,

gát e tartományra

:

másrészrl pedig koronája fenhatósá-

a török háborút elhalasztani kénytelen-

nek látá magát, helyesen Ítélvén, hogy mindenekeltt a beibéke helyreállítását, s a pártoskodás megszüntetését kívánja

mind A cseh

rablók

a

j

saját

biztossága,

mind országának

külviszonyok tekintetében.

E

jólléte és súlya a

végett tehát Rozgonyi Sebes-

ra-tyént ggy rögtön összegyjtött haddal, melyhez Héderváry

László egri püspök is hozzá csatlakozott, ápril közepén a cseh rablók megfékezésére küldötte. A vezérek emberül megfeleltek a király várakozásának. Mindenek eltt Vadnát

Giskrának Borsodmegyében netn rég

és Galgóczot,

')

levelei

Bonfin

e.

h.

Kaprinaynál *)

A pápa

Lib. X. 619. Dlugoss II, 167.

levele

Kaprinaynál

I,

413.

Lib. XIII, 225.

és

épített

M%á8

II. fejezet.

Isjt

I.

várát vették meg,

83

Máty&s király országlisa.

az azokból kiazorított Valgatát és

s

^^^^

Komorovszkyt Szécsnél megverték, amazt el is fogták majd miután hadaikat Magyar Balázs egy újabb dandárral, a vidék népsége pedig mintegy ötezer keresztes parasattal sza;

porította, Misijét és Gálszécset vívták

Sárospatak

felé

fordulván,

ki,

s

aztán hirtelen

Talafuz és Axamithnak ott ta-

nyázó mintegy harmadfél ezernyi seregét egy véres csatában \ érték széjjel. A csehek közöl hatszázan maradtak a csata-

mezn

köztök Axamith; a többiek részben elfogattak,

8

néptl verettek agyon. Ezután megadta magát a gyzteseknek. A megrettent Giskra fegyverszünetet kért, mely alatt a béke Podjebrád közbenjárása mellett állandóul megköttetnék '). rószben a feltámadt vidéki

Jászó

Berzevicze

és

Míg ekként

is

gyzedelmek

a csehekén nyert

^-7 /

a király

meggyökerezett párféktelenséget korlátolák, maga a Vitéz János

erkölcsi súlyát gyarapíták, a régóta

toskod ást

püspök

s

s

egykori, tanítója

tanácsolt

által

fiatal

ugyan, de

rendkívüli érettsége által korát messze túlhaladó, lángesz király azon volt,

hogy

erélye,

szilárdsága által az igazgatás

ügyeiben mindjárt eleitl fogva megalapítsa a maga tekin-

Nem

télyét. :iz

kerlheté

ország nagyjai

meket tekintik,

t

el

az éles

esz

ifjú figyelmét,

hogy

jobbára csak mint tapasztalatlan gyer-

ki mellett

maguk

fogják egy ideig gyakorolni

Különösen éreztette vele ezt kormányzó nagy- Viszályok n nagyb%^^*l bátyja, ki tle már azon hálánál fogva is, melylyel iránta öcscse tartozott, mindenben vak ensredelmesséffet követelt. Mátyásra nézve annál trhetetlenebb ln e viszony, mint-

íi

hatalmat.

hogy lángesze világosan átlátta, hogy nagybátyja egyátalában nem bír azon kormányzói tehetséggel, melyet annyi bel- és külellenség között a helyzet

igényel.

Ez

t

kényessége

s

nehézsége

mindjárt az els hetekben arra bírta,

hogy

daczára S/cilágyi ellonzéseiHek és zsörtösködéseinek a fonto-

')

Bonfin Dec. II[, Lib. X, 524.

Mátyás

levelei

Kaprinaynál

163, 168, 179,202.

6*

II,

84 ^^^^'

Tizedik könyv.

sabb dolgokat a maga jelentette

zóra

Midn

*).

indulatosabb

ha szóval ki nent hogy nincs szüksége kormány-

pedig nagybátyja e miatt mind kíméletlenebb,

lett

irányában, bár eltrte

nem

rósz indulatból származott

által

mennél elébb szabadulni,

ln

ügyekezetének.

nál

nem kevesbbé

vények

kora.

feje szerint intézze el, s

éreztette vele,

is,

A Hunyadyak

a heves öregnek

is

tle mindaz-

kifakadásait, eleitpl

A kormányzó

korlátolva érezte

fogva egyik fczélja

nagybátya akaratosságá-

magát Mátyás ama

tör-

melyeket Szilágyi a királyválasztás alkalmá-

által,

val oly meggondolatlanul elfogadott.

Mert hogyan

felelhes-

sen meg annyi ellenségnek egyedül a királyi zsoldos hadakkal, holott ezek szaporítására a nemesség jobbágyaitól adót szedni

ama törvények

tiltatik

által?

Ezeket tehát

eltörültetni,

vagy

legalább módosíttatni, másik fozélja volt törekedésének.

E

midn

pünkösd ünnepének nyolezadára Pestre országgylést hirdetett. Ugyanezen idben, hogy a zsémbes, mellztetése miatt boszús nagybátyát megkét czél forgott szeme eltt,

t beszterczei gróffá nevezte

engesztelje,

Az Országgylés

Országgylés.

ki

^).

Mátyás nem

rendéit

találta

ugyan

azon hangulatban, hogy tanácsosnak látta volna elttük a januári törvények egyenes megsemmítését sürgetni

mindazáltal azokat némileg módosíttatnia.

me most

is

ségévé

rendeltetett azonban,

házi

;

sikerit

ország védel-

kiváltképen a királynak tétetett ugyan köteles-

világi

8

Az

;

urak

zászlóaljai,

állítandó fegyveresek

is

hogy a s

királyi

hadat az egy-

a kisebb papság tizedeibl

gyámolítsák,

a nemesség fxilkelése

csak nagyobb veszély idejére szoríttatván.

Még kedvezbb

volt a királyra nézve azon törvényczikkely,

melyben rendel-

hogy a királyi várak, bárki kezében volnának, Sz. Mihály napjáig a királynak átadassanak; a lázongók ellen pedig, ha a szükség úgy kivánja, az egész nemesség köteleztessék felülni. Egy czikkely biztosítá a királyt, hogy minden

\;etett,

XXX.

Schwandtnernél

*)

Ranzan

*)

Mátyás beigtató parancsa Edernél, Append. ad. Scesaeum 342.

Ind.

I,

396.

II. fejezet.

egyházi íiz

s

I.

világi méltóság az

adózás tekintetében

85

Máty&9 király országlása.

is

kinevezésétl függjön. Végre

sikerit oly törvényt alkottatnia,

hogy Magyarországban a kamarai nyereség, Erdélyben az ötvened, Tótországban a nyestadó oly módon szedessék, mint az Lajos- király

a

törvényekben,

s

többi törvények az

törvénykezés gyorsítására, a

belbéke biztosítására vonatkoznak

E

A

idejében divatozott.

igazság kiszolgáltatására,

*).

még inkább azon szíves

úgylátszik,

ragaszkodásban, melyet e gylés folytában a nemesség ré-

szérl maga iránt tapasztalt, elegend támaszt látott Mátyás arra, hogy tettre vágyó lelkének ogész erejével, önállólag

meg az ország kormányát, attól egészen elmozdítván zsémbes nagybátyját, kinek aggodalmas óvatosságát, rokoni szabadsággal hozzá intézett feddéseit, s a tanácskozásokban

ragadja

is

katonás nyerseséggel kitör hevességét tovább

hette. Reábírta tehát Szilágyit, tár, s a királyi

várak felügyelésével,

mondjon

kormányzói igényeirl

is,

le

Garay, Üjlaky,

s

nem tr-

hogy elégedjék meg a kincss

ha a ceímet megtartja

^).

a többi büszke oligarchák, kik mind-

els hetekben bámulva látták, hogy az ifjú király nem leend akarat nélküli báb a melléje rendelt gyönge kormányzó kezében. Mátyás e tettébl nem kis ijedtséggel gyzdtek meg, hogy az ifjú király már is nyakukra ntt, s

járt az

nem veszik, maholnap kénytelenek lesznek neki vakon engedelmeskedni. Ennek meggátlása végett a ravasz urak mindenekeltt Szilágyit ügyekeztek átvonni pártjokra, ha elejét

ki bár engedett is

Mátyás akaratának, de elégedetlenségét minden módon elárulta. A gyönge, boszús öreg úr hamar kelepczébe került. A király t egy

a dolgok menetével

sereggel küldte volt le az alvidékre, szemmel tartani a törö-

modo

')

Kovachichnál: Vest. Com. 298. kövv.

')

Rex ad evitandum május malum cum

convenit, videlicet,

fortalicia

. . .

quod praeter

Comitatum Bestizzue

tudósítása Kovachichnál

:

.

.

.

dicto suo avunculo hoc

regai thesaurum et primaria

(Bistriciae) possideret.

Script. Min. rer.

Huug.

II. 25.

A

pápai követ

^^8.

86 1458.

Tizedik könyv.

k5];

mozgalmait.

Itt fogta

rom oligarcha már

július

A Hunyadyak

t köri

Garay

26-Jíán

Simontornyán, mely által mindenki met ígértek egymásnak ^). Szilágyi

kora.

oly

és Újlaky.

A

hi;-

szerzdésre lépett

ellen kölcsönös segedel-

e szövetség megkötése után elhagyván állomását, melyre a királytól küldetett, tán épen e két szövetségesétl ösztönöztetve, Erdélybe siete

W

boszút állani a beszterczei polgárokon, kik

midn

a várost

Hunyady László

t a múlt évben,

halála után

Mátyás részére

íír

birtokába venni szándékozott, falaik alól csúfosan elzték

^^

A boszús öreg most nagyobb ert vitt a város ellen s megvévén felgyújtotta, a polgárok közöl többeket megöletett, másoknak szemeiket szúratta ki, vagy kezeiket vágatta le '^). S ez épen akkor történt, midn a többi szászok volt.

azt

egy Erdélybe tört török csapatot vitézül kivertek.

A

király már azt is felette rósz néven vette nagybátyhogy midn a kalandozó török csapatok a határszélekon minden prán betöréssel fenyegettek, kitzött állomá-

^

jától,

sát

odahagyta

s

;

a hibát helyrehozandó,

részben pedig az

is közelebbrl megtekintend, augusztus végén maga ment le az alföldre. Még nagyobb ln haragja, midn

alföld ügyeit

itt

a beszterczei

kegyetlenségekrl,

s

a többi szászoknak

ezek következtében kitört lázongásáról,

nyai szövetségrl

is

nagybátyja követte,

értesült. el,

s

tán

a simontor-

Az erszak bne,

mivel azt

kétszeresen sérté Mátyás igazság-

érzetét, s elhatározta, annál szigorúbb

példáját adni

a tör-

vény kiszolgáltatásának Szilágyi bnhesztetésében, hogy az Szilágyi

másoknak is szabályul, óvásul szolgáljon. Öt tehát Szegedre tüstént magához hívatá, s a megérkezt szigorú szavakkal illetvén, fogolyként Világosvárba viteté. Mondják a büszke öreg úr

még

elfogatása

perczében

tette volna a királyt, azt lincse,

')

*)

melyre

t

veresse,

mondván

is

csips gúnynyal sérhogy ha nincs bi-

neki,

vétesse le azt az

Telekinél, Okmánytár X, 593. Aeneas Sylvius: História de Európa. Cap.

II.

szekerérl.

Opera 391.

fejezet. I.

II.

Máty&s király

87

orszáíjlása.

^*^-

melyet hálátlan öcscse száriíára hozott magával; s a heves ifjú királyt e felségsértés annyira kivette volna sodrából,

hogy megöletése végett azonnal parancsot íratott légyen Lábatlani Gergely világosi várnagyhoz; mit csak azután vont vissza, midn Lábatlani az Írásnak hitelt nem adván, személyesen Szegedre rándult, hogj' saját füleivel hallja a király akaratát

meg

haragját

Mások

').

^).

A

szerint a pápai követ engesztelte

szászok, a multakért bocsánatot, szabad-

nyervén,

ságaiknak pedig biztosítást Szilágyi

lecsöndesedtek.

majdnem egy egész évig Viiágosváron

De

ült fog-

ságában. II.

A

király

töltötte el a

szigora

nagybátyja irányában, félelemmel a

Huny ady- család

régi

elleneit.

—

Bnös

öntu-

datuk nem találhatott megnyugvást. Szilágyinak a királyválasztáskor esküvel pecsételt a^on ígéretében, hogy a mul-

ket nem érendi. Köteleznek tartandja-o magára nézve Mátyás is ? Várhatják-e, hogy irányukban nagyobb kímélettel viseltessék, mint nagybátyja iránt, kinek mégis koronáját köszönheté? A merész s már mindent önfejo szerint intéz királyi ifjútól annál kevesebbé várták a multak teljes feledését, minthogy magukat irányában bnösöknek érezték. Garay László, Újlaky Miklós, Bánfy Pál, a négy Szentgyörgyi, György, László, Jánoé és Zsigmond, a két Kanizsay, László és Miklós (kiket valószínleg a barátjokra, Szilágyira mondott ítélet tn Mátyás elleneivé), Vítovecz tótországi bán s Czilley Ulrík némely magyar takért boszú

azt

birtokaínak örököse, Baumkircher András pozsonyi gróf, monyorókeréki Elderbach Bertold, a Frangepán grófok, s

többen a dunántúli nemességbl, titkon gyülekezetekot tar-

) Bonfin e. h. 527. Kévay De Monarchia, Schwaadtnefnél Mátyás levele a szászokhoz Katonánál XIV, 161. :

673.

')

Kovachichnál

:

Script. Min. II. 25.

II,

pártoa urak

°''^^**®*''"''^*-

:

OO 1^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora

tának, melyekben határozattá Ion, hogy Mátyást, ki még megkoronázva sincs, megbuktassák, s helyébe Fridrik császárt hívják be a

magyar trónra

^).

Ez

volt

oka annak

is,

miért hogy Fridrik a korona kiváltása végett hozzá küldött

újabb követséget azon rövid válaszszal utasítá vissza, hogy követeléseinek kell teljesíttetni ök. Fridriknek és

elébb az

párthíveinek

bátorságát

tervök

foganatba vételére

nem

kevéssé nevelhette azon körülmény

is, hogy a Mátyást párpápa aug. 6-kán meghalt, s helyébe II. Pius név alatt Aeneas Sylvius, a császárnak számos éven át meghitt tanácsosa emeltetett pápává. O Mátyást azon levélben,

toló III. Callist

melylyel neki

felmagasztaltatását

tudtára adta, királynak

czímezte ugyan ; de azon császárpártiaknak, kik neki e miatt

szemrehányást tnek,

nem

kételkedett

akként válaszolni,

„nyugodnának meg; csak addig nevezi Mátyást királynak, míg t a királyság csöndes birtokában hagyják" '^). Nehéz. idk álltak be a még csak 16-ik életévét tölt, de már a legbonyolódottabb ügyekben is bámulatos könnységgel

s

t csak

biztossággal intézked

királyra nézve,

melyekbl

lángeszének hatalma Ion képes diadalmasan kira-

gadni. Értesülvén a titkos tervekrl, melyeket az összeeskü-

vk közöl

néhányan a király parancsai iránt mutatott engedetlenségök által is elárultak ^), Mátyás ket. Vitéz János püspök tanácsára, hivatalaiktól haladék nélkürmegfosztotta, nádorrá Ország Mis helyeikbe a maga híveit nevezte ki hályt, erdélyi vajdává Rozgonyi Sebestyént, kincstárnokká Pongrácz Jánost, tót- és horvátországi bánokká Losonczi Lászlót és Bodó Gáspárt. És mivel nem kételkedett, hogy e lépése kitörésre ingerlendi az összeesküdteket, magát ellenök :

')

Bonfin

eh.

520.

lasztásáról szóló levelet

Révay

e.

h. 673.

Kaprinaynál

Ld. a Fridrik királylyá vá-

II. 249.

*)

Campanus

')

Ld. ennek egy példáját a Szentgyórgyi gróftól

Suppl. ad. Vest.

:

Vita Pii II. in Oper. Select. 462.

Com.

II, 145.

Kovachichnál

.

II. fejezet.

L Mátyás király

89

orszá glása.

megersítend, deczember 6 -kára 1458-ban Szegedre országgylést hirdetett, rendelvén, hogy arra minden megyébl, s a szászok székeibl

négy-négy, a városok

által

pedig annyi

1*^8.

0"z4gg7íUéB.

követ küldessék, a mennyire a város pecsétjét illenden bízhatják '). A meghívó levelekben Mátyás a gylésre szintén megjelenend István bosnya fejedelem ügyeit, a korona kiváltása iránt a császárnál megfordult követek jelentését,

s

a

török elleni készületeket tzte ki a tanácskozás tárgyaivá;

fczélja mindazáltal az volt a gondos királynak, ki a császárrali

háborút márelkerlhetlennek,

kitörését

is

s

a pártos urak lázadó

igen valószínnek látta, hogy a régóta bomla-

dozó honvédelmi rendszert szabályozza. Ezt foglalja magá-

ban kizárólag az e gylésen alkotott törvénykönyv, melynek fbb pontjai következk: A királyi dandárok oly számra emeltessenek, mint csak a királyi jövedelmek megengedik a királyi jószágok telekkatonasága (minden 20 telektl egy vitéz) is ezen dandárokhoz kapcsoltassék, kivéve a városokat, melyek a ;

tüzéri szolgálatot kötelesek teljesíteni.

Az

egyházi és világi

urak zászlóaljaikat a Zsigmond király alatt hozott rendeleállítsák föl, telekkatonaságukat (szintén húsz

tek szerint

telek után számítva

egy

vitézt)

k

ván. Ellenben az orscág zászlósai

kik

tiszti

is

zászlóaljaikhoz kapcsol-

(a királyi ftisztviselk),

bandériumaikra a királytól díjat kapnak

valamint azon nemesek

is,

^),

—

kik az urak szolgálatában álla-

nak, a saját jószágaiktól járó telekkatonákat, ne azon zsoldos csapatokba, melyeket megbízóik számára szedtek,

A

a vármegyék zászlai alá küldjék.

hanem

jobbágy talán nemesok

egy jól fölfegyverzett vitézt a megye dandárába. A derékhadat a király, midn szükségesnek látja, de évenkint csak egyszer szólíthatja fölkelésre, kivéve azon tízen küldjenek

OKaprinay:

II, 217.

Kovachich

:

Vest. Com. 331. Teleki

:

Hu-

nyady-kor, Okmánytár X, 604 *)

Ld. az ezen kori tisztviselk salari um,ait

tandó vitézek számát Kovachichnál

:

Suppl. ad. Vest.

s

az általok kiállí-

Com.

II. 305.

*

A szegedi

•

90 M59.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

rendkívüli esetet, ha az ország ugyanazon évben másodszor is

megtámadtatnék

s

a királyi,

fpapi

és tiszti

bandériumok

az ellenséggel szembeszállni elégtelenek volnán&k.

A fölkelt

derékhadat a király (nem mint Szilágyi törvénykönyvében rendeltetett 15 napig,

hanem) három hónapig tarthatja

tá-

borban; ha azonban a háború az ország határaitól messzebb vonul, a nemesség régi jogai szerint, csak a határokig me-

nend; telekkatonasága mindazáltal az országon kivül is a megyei kapitányok alatt táborozni a királyi se-

köteles

reggel

').

A

törvénykönyvet Mátyás január 5-kén 1459-ben még Szegeden idzék, az az erdélyi szászok ügyeinek rendezése végett.

ersítette meg, pár hétig azonban alvidék

s

Miként elre

is

gyanítható

után a hivatalvesztések miatt

Garay

és

^?f

*^

boszúra gyúlt

Üjlaky, pártjokat Németújvárott összegyjtvén,

királyi széket

^

pár héttel e gylés

vala,

még hevesebb

a

V. László halála óta üresnek nyilatkoztatták,

8 annak rokonát, Fridrik császárt királylyá választották ^). Mátyás a pártos urak szándokairól még végzésök eltt értesülvén, a országntigyokat azonnal Budára hívatá; II.

h

gylés.

Pius pápát pedig, ki

t a török ellen

hadjáratra sürgette,

s

ennek elintézése végett a mantuai gylésre hívta volt, mindenekrl tudósítá, kijelentvén neki, hogy a kereszténység ügyét a császártól ápolt lázadás miatt nem szolgálhatja ^).

A

fbb nemes Mátyás ezeket szabad és szinte nyilatkozatra szólítáfel: akarnának-e megmaradni elébbi választásuknál, s t, ki a koronát sem nem kereste, sem nem igényelte, ezután is királyuknak ismerni ? Különben, úgymond, a honpolgárok bizodalma nélkül el volna határozva, az ily körülmények közt magának terhére, az király szavára 12 fpap,

több másokkal

gylt

19 zászlós úr és 17

össze Budára.

')

A

törvénykönyv Kovachichnál

*)

A

pártosok végzését közli Kovachich

nymi Melllcens. Breve Chron. Austr.

.

Vest.

és

Com. :

Lankman

ron. Frider. Feznél II, 464. 605. ')

Ld, a pápa levelét Kaprinaynál

335. kövv.

Vest. Comit. 348.

II, 279.

:

Ano-

Hist. Desp, et

Co-

II. fejezet.

1.

Mátyás király országlása.

i) 1

országnak kárára válandó királyságról önként lemondani. A gylés erre egyhangúlag hüségesküvel válaszolt, kijelent-

^^^-

hogy királyának soha mást nem ismer, s t minden pártüt 8 bitorló ellen életével, vérével kész oltalmazni. Mátyás e nyilatkozatot vévén, a maga részérl is esküvel fogadta az uraknak, hogy ket jogaik, szabadságaikban

vén,

fentartandja,

s

ha az ország java az alkotmányos törvények

szokásokban némi változásokat kivánna, azokat tanácsuk

és

megegyeztök nélkül tenni nem fogja '). A pápa, ki ekkoron minden ügyekezetét a török ellen egy közönséges hadjárat elkészitéséro fordítá, nagy kedvets

lenséggel értesült a történtekrl,

készületeit

a

azonnal meginté Fridrik

Mátyás

„Magyarország, úgymond

háborúra.

török

s

a lázadók pártolása által

császárt, ne akadályozná

egyebek közt, eddig az 'egész kereszténység paizsa volt, s annak harczai alatt mi henye bátorságban élheténk. Fölötte nagy bajt okozna tehát, ha most az a pártoskodás miatt a török hatalma alá jutna, vagy annak ifjú királya, hogy ma-

gán

segítsen,

vele

megbékülne.

E

kárhozatos tény súlya

valóban nem Mátyásra, hanem azokra fogna nehezedni, kik

t arra a

sz.

kényszerítették"

^).

A

pápa egyszersmind követét,

angyal bíbornokát felhatalmazta, hogy a pártosokat

egyházi átokkal sújthassa, a fejedelmek közt pedig békét eszközöljön

De

a

^).

pápa közbenjárása, ki jóltevje, a császár

erélyesebben fellépni

nem

mert, siker étlen maradt.

A

ellen Fridrik

párto-

sok Fridriket az 1459-ki márcz. 4-kén Németújhelyt magyar királylyá

koronázták,

mi

a

által

háború koczkája

el

ln

Mátyás, Fridrik és pártfelei támadó szándokairól értesülvén, Nagy Simon macsói bánt egj hirtelen összegyjtött sereggel az ország hatííraihoz küldé, kit azonban Graffevetve.

')

Mátyás levele Kovachichnál

')

A

»)

U.

:

Vest. Comit. 352.

pápa levele Prayuál Annal. :

o. 233.

III, 230.

ellen-

király

V eresége.

92 U59.

Tizedik könyv.

A Hanyadyak

kora.

a császár vezére, Üjlaky Miklós és

más pártosok nagy számú hadával egyesülve, ápril 7-kén Körmendnél megvert. Újlakyban és a Szentgyörgyiekben még volt annyi nemzeti érzés, hogy Nagy Simon megfutamlott hadát zetni nem

ne]j^

engedték ban.

;

miért utóbb a császár

Nagy Simon

és

vissza Mátyáshoz, ki

A

tbglalkodott.

meg

is

hidegedett iráuyuk-

hada szomorúan, szégyenkedve tért

idközben egy újabb sereg gyjtésével

szerencsétlen

vitézek

az elvesztett

„St

büntetéséül megtizedeltetni kivánták seregöket.

gyzedelemmel rójátok király, és

le hibátokat", válaszolá

Nagy Simont

küldé az ellenségre harczvágytól

ég

').

sereg,

az újabb hadakkal

A

csata

inkább

nekik az

ifjú

együtt vissza-

becsületének helyreállítása végett

most szerencsésebb, nemsokára egy

szép diadallal örvendezteté

meg

az ifjú királyt,

s

ez

már

vármegyének, hogy az ellenség egy kemény ütközet után nagy veszteséget szenvedve, megápril 14-kén írhatá Sáros

veretett, soraiból

bl

számosan elfogattak, míg a magyar sereg-

csak kevesen maradtak a csatamezn

A

gyzedelem els gyümölcse

zsay, László és

hogy a két KaniMiklós Mátyáshoz néhány nap múlva bn-

bánva visszatért Üjlaky

^).

^);

volt,

Fridrik pedig a magyar urak, kivált

bizodalmát elvesztette. Alig értesült errl a

iránt,

szemes király, azonnal méginkább meggyöngíteni ügyekezett Fridrik pártját. Garayval és Ujlakyval, úgylátszik, a Kani-

nemsokára alkudozásba lépett, amannak nádori hogy nagyravágyása kielégíttessék, a bosnya királyságra nyitott kilátást, ha hségére visszatérnek. Garay, a jfösvény, lassú, határozatlan császárt már különben is megutálván, azonnal megzsayak

által,

méltósága visszaadását igérte, emennek,

1)

Bonfin Dec. III. Lib. X. 521.

*)

Wagner

Lib. VI, 238.

A

után

Katonánál: XIV, 227.

25. kövv. ')

De Roo

pápai követ tudósítása, Kovachichnál

Oklev. Kaprinaynál II, 294.

:

:

Hist. 'Austr.

Script. Min. II,

II. fejezet. I.

93

Máty&s király orsz&gláaa.

néhány nap múlva meghalt Újlaky, Frangepán s többen mások is követték, tért'); és bár

^),

s

példáját

^*^9-

Mátyással

megbékültek.

Es most annál könnyebb

lett

volna Mátyásnak a sze-

rencsével megkezdett háborút folytatni,

s

a császárt békére,

minthogy az ellenséges had ferejét elébb a magyar urak képezték. De a magát békebiróul felajánlott pápa s annak követe, Carvajal bíbornok békés elintézést sürgetett, mit aztán Mátyás is annál hajlandóbb ln elfogadni, minthogy a csehek ismét hábors

a korona kiadására kényszeríteni,

gatták az országot, a törökök pedig Szerbországot fenyegették.

Mátyás

Fridrik

is

tehát,

miután a magyar uraktól elhagyott

hajlandónak jelenté magát a békére, a pápai kö-

vet ösztönzéseinek engedve. Vitéz János püspököt az alku-

dozások megkezdése végett

még májusban Bécsbe

küldé.

A

császár oly jól fogadta a követet, hogy ez a legjobb remény-

nyel kecsegtetheté magát küldetésének sikere iránt

^).

De

csakhamar kitnt, hogy a fösvény császár követeléseinek, a korona s a kezén lév magyar javak váltságösszegének megs Vitéz eredmény nélkül tért Pár hónappal késbb Brünnben, Podjebrád békebirósága mellett újabban is megkezdettek az alkudozások,

határozásában, nincs határa

de

;

—

vissza.

nem több

sikerrel;

mert a császár

még azok megnyitása

eltt egy személyes találkozás alkalmával, azáltal hogy Podjebrádnak a hbéri adománylevelet Csehország birtokára kiadta,

s

az

kat, iglóiakat s

t királyul elismerni nem akaró más

pártosait vele

boroszlóia-

megbékéltetni igérte,

annyira megnyeré a cseh király szivét, hogy ez békebiróból

')

nevezi,

s

U.

o.

369.

Mátyás öt ezen, kelet nélküli levelében nádornak ö ügyekezete vetett véget a

magasztalja, hogy leginkább az

pártoskodásnak. *) Neje, Alexandrina, tesfiheni herczegn, már egy 1459-ki ápril 19-kén kelt levélben özvegynek mondatik. Közli ezt az anspachi levelek

közöl Teleki: Okmánytár X, 616. ')

A pápa levele Kaprinaynál

II, 308.

Alkudozás PridrikkeU

94 ^*-^^-

A Hunyadyak kora

Tizedik könyv.

a császár pártosává

Egy

lett.

titkos

szerzdésben lekötelezte

magát, hogy ha a békés alkudozás czélra verrel

is

nak megszerzésére iiogy

t

segítendi ;

Mátyás

a

ellen

vezet, fegy-

csiszár viszont oly Ígéretet

Magyarország jövedelmeinek

adja, azontúl

nom

Magyarország birtokáfelét

tn

neki,

három évig neki

pedig holtáiglan évenkint 60 ezer forinttal

jutalmazza szolgálatait

Fridrik tehát e szerzdésekben

^).

egy hajszálnyit sem akart engedni követeléseibl; minélfogva Vitéz püspök és Rozgonyi Osvát, Mátyás király bízva,

som tudtak kieszközölni egy fegyverszümely az 1460-ki június 24-ig tartson, s melynek folytában az alkudozások is megújíttassanak ^). E közben Mátyás gondjait egyrészrl a cseh rablók, kikövetel, egyebet

netnél,

ket alattomban szintén a császár izgatott újabb nyugtalan-

másrészrl a törökök mozgalmai és Ráczország A cseh rablók ellen Palóczy László és Ónodi Czudar Simon vezérlete alatt már a tavasz nyiltával megkezdé munkálatait, a kassai polgárokat is fölszólítván, hogy segedelmükre legyenek ^). Majd a múlt évben oly sze-

ságokra,

sorsa vette igénybe.

rencsésen munkálkodott

küldé egy dandárral;

Rozgonyi Sebestyént is ellenök pedig ez Pata várát Hevesme-

midn

gyében sikeretlenl ostromolná, maga Mátyás

is

megjelent

a táborban, és jelenléte által annyira feltüzelte vitézeit, lizok

nemcsak a makacsul

hogy

Patát, hanóm utóbb Gömört, Osgyánt több más

ellentálló

Sajót, Sajó-Németit, Derencsént,

rablóvárral együtt megvették

*).

Ilonának, a meghalt Brankovics Lázár szerb fejedelem

özvegyének azon ») <5s

lépése,

Több rend

hogy a kormányára maradt

oklevél Kurznál

.

Gesch. Fried. des IV.

290. Pray: Annál. III, 241. Teleki: Hanyady-kor,

tarto-

I,

234.

Okmánytár X,

627. 629. kövv. »)

tár

Haselbach, Peznél

II, 898.

Kaprinay

X, 636,

H

»)

Kaprinay

*)

Bonfin Dec. III. Lib. X, 528.

:

DIpl. II, 208.

:

II,

341

.

Teleki,

Okmány-

II. fejezet. I.

máayt

95

Mátyás király országlása,

a szent széknek ajánlotta

kevéssé volt

szintoly

fel,

képes megmenteni Szerbországot, mint Toraassevich István

miután Ilona leányát nül vette, a szegedi országgylésen Mátyástól is megersítte-

a bosnyai király

múlt évi tett

fia,

ki

Szerbia birtokában.

A

kath.

egyházzal való uniótól

idegenked szerb nép maga hívta meg országába Mohammed szultánt, ki aztán a tartományt

Szendrvel, Galambóczczal

minden ellentállás nélkül elfoglalta. Tomassevich Bosnyába menekült, s azt a meghalt, vagy mint némelyek együtt,

állítják, általa

megfojtott atyjának kimúlta után birtokába

A

a szultánnal békét kötött.

vévén,

törökök Szorbország

melybl még csak Nándorfehérvár maradt magyar kézen, Magyarországba is átcsaptak, s egész Csanádig és Aradig zsákmányoltak. Ez alkalommal szabadult meg végre világosvári fogságából Szilágyi Mihály is. Míg az rség egy portyázó török csapat ellen a várból távozott, Mihály úr és körmönfont szakácsa a vár alatti helységnek megnyert jobbágyaival a ben maradt röket lefegyelfoglalása után,

h

verzé, s a várat elfoglalván, urát

aztán a visszatért rséget

szabadságba helyezte, ki

a várból kizárta.

Ennek

híre a

törökök becsapásával egy idben érkezett a királyhoz, ki aztán nagybátyját békült,

8

t

Tárkonyba találkozóra

Erdély kormányzójának

s

híván,

vele

meg-

az alvidék kapitá-

nyának nevezte. Szilágyi nem is késett átvenni az alföld védelmét a törökök elleti de minthogy ezek Szerbország ;

elfoglalása után a határokat

többé

nem háborgatták, is Kéve várait

csak arra szorítkozott, hogy Nándorfehérvár és

jobb védelmi állapotba helyezze

A

').

török hatalom e terjeszkedésétl indíttatván, Mátyás

nem mulasztá el segedelmet sürgetni a pápától, ki az 1459szön épen a végett tartott Európa fejedelmeivel egy

ki

gyülekezetet Mantuában, hogy azokat a török ellen közönséges

hadjáratra indítsa.

')

U.

0.

De

bár

itt

a szép ígéretek

627. Engel: Gesch. von Serbien 414.

nem

^^^-

96 1*60.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

hiányoztak, a congressus eredményeivel

maga

pápa sem

a

ln megelégedve ^); Mátyás pedig annak menetébl eléggé meggyzdött, hogy a veszélyt, melylyel a szomszéddá lett török az országot fenyegeti, végre is csak saját erejével Ennélfogva tehát még inkább óhajtá,

kellend elhárítania.

mennél elébb véget vetni a Fridrikkeli viszályoknak. Követei Vetési Albert veszprémi püspök és Rozgonyi János tárnokmester, a múlt évi egyezés szerint az 1460-ki februárban ismét megjelentek Olmüczben, Podjebrád békebirósága alkudozandók

mellett

császár

a

sem Podjebrád nem hozott

De sem

követeivel.

ezek,

jó akaratot az egyezkedésre,

s

a gylésnek csak Carvajal bíbornok azon határozattal szakadt vége, hogy május elsején újabb

ügyekezetei daczára,

összejövetel tartassék

^).

Bessarion bíbornokot

is

hogy ha szükségét zásával

is

látja,

Erre Carvajalon kivül a pápa még adván neki,

elküldé, oly utasítást az

egyház fegyvereinek alkalma-

eszközölje a béke megkötését.

De mind

hasztalan:

buzgalmukat most

is

meghiúsí-

totta Fridrik makacssága, ki a koronáért százezer aranyat, s

ezenkívül a magyar királyságnak, míg Mátyás

él,

czímét,

s

ennek halála után örökösödését, addig is pedig Soprony, Kismarton, Fraknó, Németújvár, Rohoncz, s a kezén lév többi várak és városok békés birtokát követelte a béke díj

jául;

—

oly

feltételek,

melyeket nemcsak a pápai követek,

hanem még Podjebrád is elfogadhatlanoknak tartottak. S így e congressusnak sem lett más eredménye, mint hogy a 1461-diki február

fegyverszünet az tatott

l-ig

meghosszabbít-

3).

A császár e ki most,

midn

huzavonása nemcsak Mátyást boszantotta, Görögország meghódításával volt

a török

elfoglalva, legjobb alkalmat látott

arra,

hogy

')

Ld. levelét Carvajal bíbornokhoz Kaprinaynál

*)

A pápa levele

Podjebrádboz. U.

o.

t

II, 387.

405. Gobelin, Praynál Annál.

III, 249.

)

Kaprinaynál

u. o.

406. Pessina

:

legalább

Mars Morav.

711.

II. fejezet.

I.

U7

Mátyás király országlása.

^^^-

Szerbiából ismét kiszorítsa, de a császárrali béke megkötéso

nagyobbszer háborút nem kezdhetett,

eltt sem maga sem a külfejedelmektl nem nyerhetett segedelmet; sajnosán ily

pápa is, ki e miatt mind továbbra halasztatni kedvencz tervének foganatba vételét, a török elleni közönséges hadjáratot. St, miután értesült, hogy a tövette azt a

látta

rök Mátyásnak békét ajánlott, már attól is tartani kezdett, hogy végre kénytelen lesz e tervérl egészen lemondani, ha Mátyás Fridrik elleni boszúságában, s hogy fegyvereit ellene, fordíthassa, az ajánlatot elfogadná. Nehogy tehát Mátyásban ilyféle szándok támadjon, hozzá intézett leveleiben nem

sznt meg magának a

t figyelmeztetni

azon dicsségre,

szent háború által szerzett,

s

melyet atyja

úgy

állítani elébe

minden egyezkedést

a törökkel, mint valóságos

lyel lelkét terhelné.

— Midn

pedig értesült, hogy a béke-

Mátyás a töröktl nem fogadta

ajánlatot

sokkal halmozá,

St, mivel

s

neki a jövre

is

el,

t magasztala-

ily jó indulatot ajánlott.

hogy az ajánlat

híre szárnyalt,

bnt, mely-

el

nem fogadása

miatt, a boszús török a nyár folytában az országot megtámadni szándékozik, 40 ezer aranyat küldött Magyarországon lév követéhez, a török elleni védelem költségeire fordí-

tandót

').

Ama

meghogy egy

hírek a törökök mozgalmairól csakugyan

valósultak. Szilágyi az

sz

folytában úgy értesült,

török had zsákmánylás végett az ország határai felé indult.

A

vitéz öreg becsapásukat

megelzend, Lábatlani Gergely De sorsa itt végre elérte t.

társaságában elejökbe sietett.

Trbe

csalatván, egy sokkal

vétetett

s

elfogatott.

Szilágyi Konstantinápolyban

csára lefejeztetett; sebb, rélve,

nagyobb török had

által

köri-

kétségbeesett ellenállás után, Lábatlanival együtt a szultán paran-

Lábatlani azonban, társánál szerencsé-

egy basának magyar fogságban lév fiáért kicsenemsokára most is mint már elébb, a várnai ütközet

Pray Annál. :

Horváth M. Magy. tön.

III, 252.

m.

Kaprinay

II, 395.

Török háború,

98 1460.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

után, hol szintén fogságba esett volt, visszanyerte szabad-

ságát

^).

még inkább hogy Mátyásnak mind a mind a csehekkel, kik ellen a harcz* 1460-ban is

Szilágyi szomorú sorsa a pápai követben éleszté a buzgalmat arra nézve,

császárral,

folyton folyt, valahára békét szerezzen, erejét a török ellen fordítani.

E végett

s

t képessé tegye,

Podjebrádnál kezdett

s nem is sikertelenül. Podhbéri oklevelet Csehországra a császártól több más viszonyoknál fogva is mindinkább elhaj-

most különösebben munkálkodni jebrád, mióta a kinyerte,

Fridriktl, s Mátyás felé közeledett. Indítványára, Mátyás 1460 végén Trencsénbe, maga pedig Olmüczbe utazott, hogy követeik által egymással gyorsabban egyezkedhessenek. Mindenekeltt a házasság ügyét vették fel, s 1461-ben jan. 25-én erre nézve oly szerzdést kötöttek, hogy Podjebrád a maga leányát Mátyásnak, vagy követeinek május l-jén Trencs énben átadassa Mátyás ellenben gazdag jegyajándékot kötött ki, 0-Budán, Diósgyrön, s a Borbála királyné által bírt egyéb javakon kivül, évenkint még 7000 lott

1461.

;

aranyat kötelezvén neki udvartartására tán a béke ügye

^).

Felvétetett ezu-

mind a császárral, ki Olmüczbe szintén követeket küldött, mind Giskrával; de eredményt egyikben sem lehetett kieszközölni: a császár régi követeléseitl most sem akart elállni, st Giskrát megint szorosabban a maga részére vonta, és utóbb szolgálatába is fogadta ^).

Hadjárat eilen

is

Mátyás, ezen újabb tapasztalásából

is

teljesen

meggy-

mind a császártól, mind Giskrától csak fegyvereinek gyzedelme által fog magának békét szerez-

zdött, hogy végrc hetni.

E ')

A

templom

IV. Lib.

felirata

I,

543. kövv. de hibásan az évre nézve.

Schwandtnernél

Hung. Dipl.

I,

886.

Okmánytár XI,

*)

Kaprinay

')

Pray: Annál. III. 262. Giskra levele. Gebén zu Gretz

:

dem Suntag Oculi lév eredetirl.

tag nach levélt,

végett tehát Albert osztrák herczeggel, ki a császár

Boníin: Dec.

brassai

is

II, 459. 476. Teleki,

in der Vassten

1461.

A

bécsi

am

4.

Eri-

csász. titk.

:

II. fejezet. I.

99

Mátyás király országlása.

ellen régóta háborúskodék, szövetséget kötött,

mely

szerint

Ország Mihály, Rozgonyi Rajnáid és Palóczy Péter

^^^-

alatt,

mintegy 4000-nyi lovas hadat küldött segedelmére ^). Mátyás maga, miután Katalin jegyesét nagy fénynyel Budára hozatta, s menyekzjét megülte ^), a cseh rablók 'ellen fordítá figyelmét, kiket most annál könnyebben legyzhetni remélt, mivel Giskra a császár zsoldjában az osztrák Albert

Szapolyay Imre, ki a rault 1460-ik évben lett nagybányai kamaragrófból kincstartóvá ^), s alatta öcscse, Szapolyay István, elébb esztergomi várnagy, és üpor László ellen harczolt.

a múlt év végével meg voltak bízva a csehek elleni háború folytatásával. De bár ket a király parancsára a felvidéki városok is segítették, a siker nem felelt meg a király várakozásának különösen Sárost és Richnót nem birták megvívni; st a Sárosból kiütött csehektl Szebennél vereséget is szenvedtek. Mátyás tehát a háborút személyesen intézend, a nyár folytában maga is felment a felvidékre, minek következtében a régóta körltáborolt Sáros és Újvár,

már

;

éhség által kényszerítve, magát végre megadta

De rály,

alig kezdett e

egyrészrl

örvendeni az

jobb siker aek

ipa, a ravasz

*).

ifjú ki-

Podjebrád, másról a nagyra-

vágyó Újlaky, s a Maróthyak, Szentgyörgyiek, Bánfy Pál s házának más régi ellenei újra megkezdették alattomos fondorlataikat.

Podjebrád a császártól

Albert herczeget vele Mátyás tudta

ismét

megnyeretvén,

nélkül megbékéltette;

magyar urakkal pedig oly torven kezde dolgozni, hogy idsb fia Victorin, Újlaky leányát nül vévén. Mátyás helyébe magyar királylyá emeltessék. A cseh király fia valóban meg is jelont Újlakynál ennek leánya pedig az ela nevezett

;

') IJ.

»)

')

X,

o. és

Pessina

Az

volt

Pessina: e. h.

Mars Morav. 723. kövv, X.

722. Bonfin Dec. III. Lib.

már 1460-ki novemberben. Ld, Telekit, Okmánytár

641. *)

Bonfin: Dec. III. Lib, X. 529. kövv.

Hung. Dipl.

II, 492.

kövv.

Okmányok Kaprinaynál

Belfondorlatok.

100 1461.

j

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

egyzés után a prágai udvarba vitetett

kora.

^).

Mátyás

e fondor-

latokról értesülvén, a csehek elleni hadjárat folytatását Sza-

polyay Imrére tért

s

Istvánra bízta;

Meggyzdve

Budára.

maga pedig

lévén,

azonnal vissza-

hogy mindaddig nem

számolhat békés országlatra, míg a szent koronát fejére nem

hogy annak visszanyerése végett Fridrikkel bármi, áron megbéküljön. Ezt a császár makacstéteti,

elhatározta magát,

ságán felül eddigelé leginkább maga a ravasz békebiró,. Podjebrád gátolta; most tehát az ö mellztével a császárnál közvetlen kivánt tenni kisérletet,

s

e végett

1461 vége

Vitéz János váradi püspököt titkon Gréczbe szintoly ügyes,

h

siker jutalmazta:

korona

a koronáért és Sopronyért

visszavái

sa.

^^i^g^g^j

.

Mátyás 60

többi magyarországi

,^

felé

A

püspök ügyekezeteit most végre 1462 elején a következ, bár súlyos, de

mint

1462.

mégis elfogadható föltételekben egyezett A

küldé.

meg

ezer

a császárral

aranyat

:

fizet

javakat, melyek kezén

vannak, és a magyar királyi czímet Fridrik holtáig

bírja,

halála után amazok 40 ezer aranyon váltatnak ki örökösei-

tl; ha Mátyás fimagzat nélkül halna meg, az ország öröksége Fridrikre és fiaira száll. Némelyek szerint Fridrik, hogy ezen örökségrl annál bizonyosabb legyen, még azt is kikötötte volna, hogy Mátyás, Katalin nejének halála után, ne lépjen második házasságra ^). Mivel e föltételek közöl különösen az ország örökségérl szólót Mátyás olyannak látta, hogy azt helybenhagyás végett az ország rendéinek is elejébe kell terjeszteni, május 10-re Budára országgylést hirdetett

^).

A pápai *)

Bonfin

Mathiae Corv.

követ tudósítása Kovachichnál

e.

I,

Script. Min. II, 28. Mátyás levele Albert herczeghez Epistolae 112. Ugyanott (2 és kövv. 1. I. Mátyás több levelei :

h. 532.

Landus Jeromos krétai érsekhez s pápai követhez, melyek, mint Teleki József (Hunyadyak kora III, 246.) helyesen ítéli, nem 1490-re, hanem ezen évre teendk. A titkos feltételt. Mátyás többszöri nem házasulása Comment. Rer. Galliae. Líb. X. 21. sz. iránt közli Bauclaire ') Epíst. Mathiae Corv. I, 57. :

II. fejezet. I.

Még

101

Mátyás király országlása.

mieltt ez megnyittatott, végre Giskrával,

Szentgyörgyi grófokkal

is,

s

a

^^^-

kik eddigelé mindig Fridrik

pártján voltak, szintén meglett az ogyesség. Szapolyai Imre

Sáros és Újvár megvétele után

még

Richnóból, Szepesbl és

minek

még inkább

Késmárkból

is

a császárrali

egyezkedésnek következtében Giskra

kiszorítá a cseheket;

s

tán

is

hajlan-

Mátyás ennek megkötése véországgylés eltt Váczon nagy országtanácsot tar-

dónaJv nyilatkozott a békére.

gett az

tott az urakkal, s

kiméivé a vitéz

férfiút,

kinek a hadi ügyek-

ben való jártasságát a török ellen magának biztosítani óhajtá, nemcsak kegyelmébe fogadta, hanem Lippa és Sóly-

mos váraival

is

lév várakat 25

megajándékozta t. Giskra a még kezén ezer aranyért adta át a királynak,

edzett legénységével együtt a király zsoldjába

azontúl mind haláláig

hségben maradandó

s

harcz-

állott,

iránta

^).

Váczról a király Budára ment az urakkal, hová a ren-

dek már mind számosabban gylöngének. Az

itt

Budai

alkotott

törvénykönyv, szép bizonysága a rendek szíves készségének derék

ifjú

királyuk iránt,

átalában a belbéke

tekintély szilárdítását fogta czélul

hogy

az azok ellen

:

s

a királyi

felhatalmazta a királyt,

vétket rendes törvénykezési idn kivül

meghatározta a htlenségi vétséget s annak büntetését; és kijelölte az egyházi törvényszékek hatóságának korlátait. E tárgyakon kivül azonban még más fontos ügyek is vétettek tárgyalás alá, melyek nem írattak be a törvénykönyvbe. Vlád oláh vajdával a török ellen szorosabb frigy köttetett Velenczével és Raguzával pedig ugyanazon ügyben alkudozás kezdetett; és, mi mindenek közt legfontosabb volt, a császárral kötött békeszerzdés megersíttetett. Terheseknek látszottak ugyan Fridrik feltételei mind a királynak, mind a rendeknek de mivel a török terjeszkedései s fenyeget készületeinek híre mind nagyobb aggodalmakat okozott, végre még is csak elfogadis

pörbe fogathassa

;

;

;

')

Bonfin

e. h.

530. és Epist. Math. Corv.

I,

112. ÍI, 60.

#

102 1^62

.

tattak

Ti zedik köny V.

A

^).

A Hunyadyak kora.

koronáért járó váltságbér összegyjtése v^ett,

— minthogy a csehek elleni hadjárat, a kincstárt kiürítette — tnek

az urak önkéntes ajánlatokat

egy-egy arany forint fizetésére ígérnie kellé Mátyásnak,

hogy

;

a nemesség fejenkint

kötelezte magát.

nézve ezen adóból semmi káros következtetés

A

De meg-

a nemesség szabadságaira

nem

vonatik

városok e gylésen képviselve nem királytól tehetségeik arányában adóztattak meg ^). lévén, a Végre e gylésen még Tomassevics István bosnya király követei is meghallgattattak. Mátyás t htlensége s a töröka

jövben

^).

királyi

keli egyetértése végett annyival

inkább megfosztani szándé-

mint említk, már 1459-ben Ujlaky Miklósnak, nyújtott kit, mint legújabban is reményt

kozott országától, mivel arra,

tapasztalta, ezen ígéretének betöltése teljesen megnyugtathatni.

már készületeket rettent fejedelem

aztán Mátyást

is

tn

E

is

nélkül soha sem fog

Mátyás

a múlt tavaszon

a hadjáratra István ellen.

a pápához

meg

végett

De

a meg-

folyamodott pártfogásért, ki

engesztelte.

István, követei által az

ország rondei eltt a korona iránt hségesküt mondott, és szentül ígérte,

hogy azt a török ellen mind pénzzel mind s a Száva mentében fekv várait a

fegyverrel segítendi, király kezére ereszti

;

minélfogva meg

is

ersíttetett király-

Üjlakynak Mátyás ideig óráig még az országságában gylés eltt Tótország bánsága által adott némi kárpótlást. A török nagy készületei, melyeknek híre tavasz óta szárnyalt, nem Magyar- hanem Oláhországot illették. Mohamraed Vlád vajdára ennek a török foglyokon elkövetett borzasztó kegyetlenségei s a Magyarországgal kötött szerzdése miatt boszús, egy roppant sereggel özönlötte el tarto*).

')

V-dik

*) ')

fest. b.

A

püspök levele a pápai követhez Epist. Math. Corv. onnan Katona XIV, 536. Mátyás lev. Katonánál e. h. 541. Kassát p. 0. öt ezer frttal adóztatta meg. Dátum Zegedini in pécsi

lev. I, 18, s

Laurentij mart. a. d. 1462. *)

Epist. Math. Corv.

I,

70.

A

kassá városi levélt, eredetijébl.

II. fejezet. I.

103

Mátyás király országlása.

Erdély; e zvén, öcscsét Kadult novezte már szintén Erdélyben volt hadaiekkoron Mátyás vajdává. De mihelyt a török helyreállitandó. val, az elzött hbérest sereg a tartományból visszavonult, megjelent nála Radul is

mányát,

U62.

s masíJÍt

számos bojárral, kérvén öt, ne pártolná Vládot, kit iszonyú kegyetlensége miatt mindenki utál. Hasonló panaszt hallott

Mátyás ezen emberi szörny

ellen

miképen

az erdélyiektl:

egyebek. közt egy ízben több száz erdélyit egy csrbe záraa Bárczaságon és Fogarasíoldön pedig,

tott 8 megégetett,

több ízben zött pusztításai alkalmával, a kit csak foglyává

valamennyit karóba vonatta.

ejthetett,

hallá

— Mátyás iszonyattal me-

legborzasztóbb kegyetlenségek hosszú sorát,

a

t alattvalói

lyekért

karóvajdának

czepelusnak, azaz bakónak,

nevezték;

az

s

oláhok

a törökök

kérelmére hajolván,

Radult a vajdaságban megersítette, Vládot pedig fogolyként Budára vitette

s

10 évig börtönben lakoltatta

').

Még

Erdélyben vette hírül Mátyás, hogy a szultán Havasalföld-

rl visszatértében egy hadat Szerbországon keresztül a Szerémség pusztítására küldött, melyet azonban Szokolyi

midn a Száván nagy martalékkal és számos fogoly lyal hazatérend vala, majdnem egészen megsem-

Péter és Mihály, misített

'-).

A Budára

visszaérkezett királyhoz hiteles tudósitások

érkezének Tomassevich bosnya királytól,

hogy a szultán

az adó megtagadása miatt 1463-ban nagy ervel zik

t

szándéko-

megtámadni. Mátyás e híreket vévén, nem késett megEgyrészrl a pápánál s Velenczénél

tenni ellenkészületeit.

sürgetett

dériumok ')

másrészrl az ország haderejét A nemesség f ölkeh'se s a banaz,1458-ki országgylésen szabályozva

segedelmet

ügyekezett jó rendbe felállítása

^),

állítani.

Bonfin: Dec. III, Lib.

X, 532. Chalkokondylasz Lib. X.

213. Engel: Gesch. der Walachey. »)

Turóczy IV. Cap.

')

Epist. Math.

78. kövv.

I,

65. Bonfin

e. h.

178. e. h.

Corv. 1,118. kövv.

és Teleki,

Okmánytár XI,

a

hadügy

rendezése.

104 1463.

vQ^t

nek,

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

ugyan; de nagy hiánya volt eddig a magyar sereghogy a gyalogság, a parasztokból jobbára csak a hadak

ujáj.

ellenségre indultakor szedetvén, gyakorlatlan s rósz fegy-

verzet

Mátyás ezen némileg segítend, a váraikat a

volt.

múlt évben szerzdésilég átadott csehekbl gyalog dandárt, mely aztán alapja gálatot tett,

oly híressé vált

ln

az

állított fel

idvel annyi

E

fekete seregnek.

egy

szol-

dandárt

dongelegi Pongrácz János vezérlete alatt haladék

rokona,

küldötte '). Mivel továbbá az 1458-diki magyar had-szabályozás Erdélyre ki nem terjedt, a vajda által mind a három nemzet számára gylést tartatván, ott is új hadrendet alkottatott, mely szerint veszély idején minden nemes, jobbágy és székely, jószág és fej vesztés alatt köteles volt a haza védelmére felkelni s a derékhadba menni, a nemeseknek csak negyed, a jobbágyoknak ötöd, a székelyeknek harmadrésze maradván hon a várak éa határszélek rizenélkül az alföldre

tére Török háború.

2).

E

nem

készületek

voltak felesleoresek

is

:

Mohammod

1463 tavaszán 150 ezernyi haddal indult megaz Alduna

Mátyás errl

értesülvén, de a török

Rómába

tudván,

pápa segedelmét. ellenére,

szándokait

küldött követe által újra ^)

Midn

pedig

11.

is

felé.

még nem

sürgette a

Piust elébbi Ígéreteinek

abban most vonakodónak tapasztalná, boszúságá-

ban követét Rómából visszahívatá s a pápának kijelenteté, hogy ezután ne csodálkozzék, ha a törökkel való viszonyait ha, mitl magyar királynak az nem fog beszámíttathatni, kin bizonyára nem múlik, hogy necsak a kereszténység épségben maradjon, hanem maga

ezentúl csak saját érdekei szerint fogja elintézni; Isten mentsen, valamely baj történnék, a

Mohammed

vallása

hangtól megdöbbent

is

s

Math. Corv.

kiirtassék

*).

bár szken,

')

Epist.

»)

Kovachich Script. Min.

')

Epist. Math. Corvini I, 141. köTT.

*)

:

U

0. 149.

I,

128. II, 384.

A

pápa, e határozott

utóbb még

is

megnyitá

II. fejezet.

Bkezbb

volt Voleucze, 20 ezer aranyat

nos által Mátyásnak a háború szükségeire

A

mivel csak

király,

105

Mátyás király országlása.

meg ').___if^ küldvén Zeno Já-

lovasnak egy évi zsoldját ajánlván

ezer

erszényét,

I.

ily csekély

^).

segedelmet nyert, u

még márcziusban Tolnára gyjtötte,

rendeket

részint,

hogy

sürgets védelmérl, részint a császárral kötött békeszerzdésrl véglegesen intézkedjenek. A szerzdés a rendektl elfogadtatott, s a korona átvétele és váltságdíjának lea haza

fizetése végett

Várady István kalocsai

érsek,

Vitéz püspök,

Üjlaky Miklós, Palóczy László, Szapolyai Imre, Lamberger

Turóczy Benedek követekül neveztettek a császárhoz ^). A honvédelemre nézve, egy az eddigieknél sokkal terjedtebb fölkelés rendeltetett, mely szerint minden nemesnek, kinek 10 20 jobbágya volt, egy, kinek 20 30 jobbágya volt két és

—

—

lovast, s

így tovább, kellé magával vinni pünkösd napjára a

a péterváradi táborba

(márcz. 19-kén).még czélja.

Miért,

hogy azon

úgy

esetre,

*).

Midn e

nem

törvények megalkottattak,

tudatott a törökök hadjáratának

látszik, a

rendek felhatalmazták a királyt,

ha értesül, hogy

Mohammed

csak Bosnyát

szándékozik megtámadni, minthogy az ország határain

nem

kivl

annak fölkelése helyett minden öt kapu után egy arany frtot szedethessen, hogy a Bosnya védelmére küldend királyi dandárt jelentékenyebb számra emelhesse ^). a nemesség táborozni

Míg s

e végett

köteles,

ezután seregeit a király nagy buzgalommal gyjté

május

Mohammed

s

június hónapokat Bács vármegyében tölte,

szultán, ki czéljait eddig

nagy titokban

tartotta,

roppant soregét június derekán nagy sebességgel Bosnyába ')

XIX,

117.

ü.

')

A rendek

levele a császárhoz

et S. Cor.

Schwandtner.

De Mon. *)

Decr.

Raynald. Aunal. Eccl.

»)

Ep. Math, Corv.

I,

I,

153. Révay:

II, 674.

Kovachich Jos. Monum. Vet. Legisl. Segtn.

Com. *)

o.

178.

Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. II, 161.

I,

55. 1. és Syll.

106 1463.

A Huuyadyak

Tizedik könyv.

kora.

vezette. Szokolyi Péter, kit a király egy dandárral a Szávához küldött, azt tanácslá a bosnya fejedelemnek, vonulna

minden erejével a hegyek közé, míg az alakulóban lév magyar sereg segedelmére érkezik. De e tanácsra nem vissza

hajtva, fiával együtt Kliuts várába zárkózott;

az a törököktl'

kötvén

ki,

midn

pedig

köri táboroltatott, magának bántatlanságot

negyednapra azt

is feladta.

A török

azonban csak

addig volt embere írott szavának, míg a fejedelem neki vala-

mennyi várait átadatta fejeztetett

mi megtörténvén, István király

;

le-

').

Mátyás a tartomány elfoglalását, ha különben volt is arra elegend ereje, egyátalában nem gátolhatta meg mert az a védelem hiánya miatt oly gyorsan történt, hogy megtámadtatása s hódolatának híre egyszerre érkezett az országba. S ezenfelül a szultán, midn maga Bosnyába tört, hogy a magyarok figyelmét a tartománytól elvonja s annak megsegélésében meggátolja, Alibeg szerb szandzsákot volna ;

egy ers haddal a Száva balpartjára küldé.

ln

most sem

De a

török vezér

szerencsésebb; két ízben megveretvén,

csak

kevesed magával szabadult át néhány csónakon a Száván.

Míg s

ezután a gyzedelmes magyar sereg Szerbországba tört

ezt tzzel, vassal pusztítá,

több kalandozó török csapatot

mintegy 15 ezer keresztény foglyot megszabaMátyás maga értesülvén, hogy Mohammed Bosnya

széjjel vert, s

dított

^),

meghódolása után, annak váraiban rséget hagyott, czegovinán keresztül visszavonult

^),

maga

is

s

Budára

Her-

sietett,

hogy a Fridrik császárral valahára bevégzett egyezkedést megersítse, a békeokmányt aláírja ^) s a koronát, mely 24

')

Chalkokondylasz Lib, X.

Servien 423. és Hammert.

I,

e.

h. 222.

V.

ö.

*)

Epist. Math. Corv.

•)

Leunclav: Annál, Turc. Scrip. Byz. X, 257.

*)

A

Mátyás

júl.

I,

alá.

:

Gesch.

v.

166.

békeokmányt Fridrik 26-kán írták

Engelt

478.

és a

Kollárnál

:

magyar követek

július 19-kén,

Auctar. Diplom. ad Hist. Ursini

II. fej ezét. I.

107

Mátyás király országlása.

számzöttsége után Budára nagy ünnepélylyel

évi

vissza-

hozatott, átvegye.*

E dékre

^) azonban a király be sem várta békeokmány kiadása után mindjárt ismét az alvi-

nemzeti ünnepélyt

Budán,

s

a

sietett, hol

hadai egyre szaporodtak. September elejét

részint Nándorfehérváron, részint Péterváradon tölte; emitt kötött e hónap 12-kén Velenczével is szövetséget, mely sze-

magukat, hogy a török

ellen

egyszerre megkezdendik hadi munkálataikat:

Má-

rint a felek arrak kötelezték

azonnal

s

Velencze a Peloponnesusba tyás Bosnyát támadja meg küld némi hajóhadat; békét pedig egyik fél a másik megegyezte nélkül nem fog kötni ^). Az iQii király nemsokára be is váltotta szavát: september végén már Jaiczánál állott ;

mintegy 25 ezernyi seregével,

Harambég

ván,

s

l-jén megví-

a várost okt.

török vezért a bels várba szorította.

kétségbeesetten védte magát a török vezér;

s

De

itt

Mátyás csak

számtalan nehézségeken keresztül, melyeket átéli

id

nem

is

kevéssé súlyosbított, három hónapi kemény ostrom után lett a vár urává

meg magát

;

Harambég deczemb. 25-kén kegyelemre

a hétezerbl 400-ra olvadt rségével.

A

adta

fváros

megvétele után Bosnya népsége

is, melyet Sz. Ferencz szermindenütt felkelésre izgattak, tetemes segedelmére lön a magyar seregnek; rövid id alatt mintegy 60 város és ersség jutott a király kezére. A háború további folytatását azonban lehetetlenné tette a rögtön beállott rendkivüli hi-

zetesei

deg

;

miért

is

a király, miután Szapolyay Imrét a tartomány

kormányzójává. Székely Jánost pedig Jaicza kapitányává nevezte,

Harambéget

1464-diki

Velii de bello

XI,

febr.

és

közepén

rségét

is

magával

vivén,

az

diadalmenetben tért vissza Bu-

Pannonico 204. kövv. Legújabban kiadta Teleki, Okm.

63. ')

Bonfin Dec. III. Lib. X, 533. Révay:

Schwandtnernél »)

De Monar.

II, 674.

Pray: Annál. III, 300. Katona

:

XIV,

649.

et. S.

Corona.

^^3-

108 1A64.

A Hunjadyak

Tizedik könyv.


').

—

kora.

Neje, Podjebrád Katalin, kevéssel megérkezte

eltt aszkórban halt meg.

Az

Koronázat.

ket Mátyás még

gyltek, hova

meg

hívta volt lenczo,

mek

^

ország rendéi néhány hét múlva Székesfehérvárra

koronáztatására

január 28 -kán Dombróról

Az ünnepély

^).

XI. Lajos franczia király

s

fényét Ve-

több más európai fejedel-

követei emelték jelenlétökkel, szerencsét kivánók a

királynak, ki Európát

érsek

és

már 20

A koronázást

nek hírével.

az

éves korában is betölté nevéagg Széchy Dénes esztergomi

virágvasárnapján (márczius 29-kén), a

cardinál

nemzet szinte örömnyilatkozatai közt hajtotta végre maga az agg fpap is, ki most negyed ízben koronázott királyt, ;

sírt

megindulásában. Mátyás, mieltt a korona fejére téte-

tett,

az ország szabadságainak megtartását esküvel fogadta;

ápril 6-kán pedig bulláját,

I.

vel együtt

azoknak biztosítására

Lajos

és

Zsigmond királyok megersít

ezen Ígéretet Erdélyre és Tótországra

még több más törvény

egyebek közt

csával alkalmas férfiakat az 1462-ki törvénynek,

is

Egy

levelei-

király,

Egyéb-

melyek szerint az oly bajosan

reivé a rendek tanánevezzen; hogy a király ellenére a korona

a htlenségi

urak tanácsa nélkül

külön czikkely

is kiterjeszti.

alkottatott,

hogy a

rendeltetett,

visszaváltott nemzeti kincs,

világi

Endre arany

ünnepélyesen kiadta, szentül fogadván, hogy

azok szerint fogja népét kormányozni. iránt

II.

Ítéletet

bnökben

az egyházi

ne mondjon, sem a rendes

törvényszéki idszakon kívül rövid határidre senkit elébe ne idézzen

hanem

;

a

s

bnösöket

maga

a kikiáltott megyei

gyléseken az ország rendes bíráinak egyike által bnhesztesse, s a maga követeléseit is minden kivétel nélkül a törvény rendes útján keresse. V. Lászlónak s magának Mátyásnak adományai

')

III. Lib. »)

Epist.

X,

Math

is

érvénytelenek,

Corv. 1,161. Turóczy IV,

534. Dlugoss XIII, 323.

Katonánál XIV, 675. :

ha egy év lefolyta

Cap. 65. Bonfin Dec.

II. fejezet. I.

alatt

109

Mátyás király országlása.

meg nem ersíttetnek

Budára visszatérvén, Pod-_

stb.

1464.

jebrádnak a koronázásra jött követeivel a két ország közti békét, mit némi határszéli zavargások megzavartak, helyreállította ^).

IIL

Mohammed nem

szultán értesülvén

Jaiczának

s

vele majd- Török háború.

az egész Bosnyaországnak oly gyors visszafoglalásáról,

haragra gyúladt,

s

a kelet

a tartományt visszavegye.

minden

erejét talpra állítá,

Egy ers

hogy

hadat már a tavasz vé-

gén elre külde a kisebb várak megvívására, majd maga is megjelent rémít táborával, s Jaiczát nagy faltör ágyúkkal kezdé ldöztetni. hitelesen

értesült,

A király,

mihelyt a török szándokairól

sürgetve szólítá

fel

Pius pápát, birná

Európa fejedelmeit hadjáratra a kereszténység ellensége ellen. A pápában nem hiányzott a jó akarat; de Európa fejedelmeinek, kiket levelei által ^) a kereszténység védelmére buzdított, nem volt kedvök a hadjáratra. Az olasz hatalmak, s ezek közt Velencze is Ígértek ugyan egy hajóhadat; minek következtében a pápa tudtára adá Mátyásnak, hogy e hajóhad júniusban Anconából kiinduland; halaszvalahára

taná tehát addig

is

szárazföldi

hadjáratát.

De

az igért

hajók lassan gylték; leginkább késedelmeskedett Velencze

maga

A

maga is Anconába hogy a készüldést siettesse, naponként zsellyeszékben viteté magát a kikötbe. Végre megérkeztek a velenczei hajók is; de a pápának betegségét o közben az aggodalom és boszúság halálossá tette, s augusztus 14-kén történt halála ismét mindent annyira szétbomlasztott, hogy a keresztes hadjáratból semmi sem lett. Mátyás ezalatt nagy buzgalommal készíté fel seregét. a

gályáival.

pápa, bár betegen,

utazott, 8

Sommersberg: *)

382.

Siles. rer. Script,

Ld. a burgundi fejedelemhez

Opera 856.

Diplomatarium 1045.

írt levelét.

Aeneas Sylvius Epist.

110 1^64.

s

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora

augusztus közepén Futaknál táborba szállott. Az olasz kiindulását s egyéb igért segedelmek mennél

hajóhad

újabban is sürgette '), keservesen panaszkodván a pápának a hanyagság és gondatlanság miatt, elébbi megküldetését

melylyel Európa fejedelmei a kereszténység ügye iránt vi-

De

már halva találták II. Piust, s nem más segedelme, mint ama 20 ezer arany, melyet

seltetnek. is

érkezett

Velencze

—

,

e levelek

s

azon 40 ezer arany, melyet a haldokló pápa

végrendelete szerint a cardinálok küldtek neki

ekként magára hagyatva sem veszté beszállni

a sokszorta

Mohammed

el

^).

Mátyás

bátorságát, szem-

számosabb ellenséggel. Értesülvén^

falait már annyira megronhogy azok sokáig ellentállni képtelenek, augusztus végén seregét Bosnyába indította. Már csak pár napi járatra

hogy

ágyúi Jaicza

gálták,

volt Jaiczától,

midn Mohammed

hírére oly igen megfélemlett,

hogy az ostromot azonnal

beszakasztván, sietve visszavonult, szai

nagy részét

is

az ifjú király jöttének

hátrahagyta

^).

s

még ágyúi

A

és

fél-

podgyá-

király ekként harcz

nélkül gyztes, Bosnyaországot Ujlaky Miklós kormányára bízván, Szrebernik alá szállott, vette,

s

Zvornikot táborolta köri.

miután azt rohammal meg-

De

az

ers

sziklavár

keményen védte magát; a vívókat pedig a korán

rsége

beállott

hideg két hónapi sükeretlen

ostrom után annyira elcsüg-

hogy midn Mahmud

basát a vár felmentésére köze-

geszté,

minden fékeit szétszakítva, az osnagy részének hátrahagyásával rendetlenül visszavonultak *). Mátyás a sereget Bácsra vezetvén, az engedelmesség megtagadásának fokozóit példásan megbüntette; de evvel még nem elégedvén meg, igyekezetét azontúl fleg oda fordította, hogy egy jól fegyelmezett, s ledni hallak, a fegyelem

tromszerok

•)

Epist. Math. Corvin,

Campanus: Vita mánytár XI, 124. ^)

I,

173. 183.

Pii II. Muratorinál III, 2,

')

Bonfin Dec. III, Lib. X, 535.

*)

Ugyanaz Pec. IV,

Lib.

I,

537.

90. Teleki,

Ok-

,

II. fejezet. I.

i'ügg

korlátlanul

akaratától

111

Mátyás király országlása.

állandó

zsoldos

hadat ala-

kítson.

Nem

hihette Mátyás,

hogy a büszke Mohammed a Jai-

czánál szenvedett gyalázatot boszúlatlanúl hagyja ellenkészületek megtétele végett,

Szegedre hívta

^);

s

a

velk

a

;

miért az

frendeket 1465 ^elején

tartott több napi tanácskozások

után Czezinge János pécsi püspököt, ki Janus Pannonius írói nevén még ismeretesb, és Rozgonyi Jánost követekül Rómába küldé, hogy II. Pál új pápát üdvözlenék, s egyszer-

smind nála a török ellen is segedelmet sürgetnének ^). Még tán Szegeden idzött a király, midn hírül vette, hogy a

mind hozzá kövemár a határszéleken De ugyanazon idben kémeitl is

mind Velenczének békét

szultán

teket kivan e végett küldeni,,

várják tle a

men védet.

s

ajánlott,

ezek

miképen a szultán minden eddigieknél nagyobb készületeket tesz, Magyarország vagy Bosnya ellen. O tehát a török követeket be sem bocsátá országába, 8 a velenczei herczeget is megintette, ne higyjen a törökök ajánlatainak, melyekkel csak meghasonlást akarnak eszközleni a keresztények között, hogy azokat egyenkint annál vett tudósítást a király,

könnyebben legyzhessék ^). Márczius vége felé, midn Beszterczére rándult, hogy a lengyelekkel kifejlett némely határszéli villongásokat kiegyenlítsen, tást is

vn

Mátyás, hogy

Mohammed

újabb hiteles tudósíszultán a prófétára

megesküdött, miképen addig az élet örömeit sem akarja

míg Jaiczát

élvezni,

újabban

a király

segedelmét,

ós

Belgrádot

sürgette

kihez e végett

ismét követségben

Epist.

is

•)

Kovachich

*)

A

:

^),

s

maga

veszi

^).

E

mind Velencze, mind

Márk is

a

miatt

pápa

püspököt küldé minden lehet készületeket knini

Suppl. ad Vest. Comit. II, 171.

követség utasítását

Math. Corv.

meg nem

Id.

II, 45.

»)

U.

o.

*)

U.

o. II. 1.

*)

Epist. Math. Corv. II, 14.

124.

Mátyás levelében a velenczei hghez

1465.

112 1465.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

megteend, június folytában Budán országgylést

tartott

Tótországba vezette dandárait.

a nyár végével pedig

');

De

ez évben nagyobb ervel nem háborgatta az mi annál kivánatosabb volt a királyra nézve, minthogy a nagy Ígéretek, melyeket a török segély iránt vett volt a külföldrl, kivéve a pápától s Volenczétl küldött néhány ezer aranyat ^), egyátalában nem teljesíttettek, s a török helyett más ellensége támadt az országnak. Svela, mások szerint Dzvela cseh kapitány, ki, nem tudni mi okból, épen akkor hagyta el a király szolgálatát, midn ez a nyáron a Drávához ment táborával, összeszedvén mintegy 7 ezer kóbor huszita katonát, kik elébb Albert

Mohammed országot,

A

zsebrákok kiirtása.

osztrák herczeg

voltak, s kiket a nép zsebkoldusoknak nevezett, segedelmökkel megvette Kosztolányt, Nyitramegyében, s azt a lehet legjobban megersítvén, onnan az egész vidéket rablással, pusz-

szolgálatában

rákoknak, vagy

is

títással sanyargatta. is

A

rablók egy ízben

zsákmányolni,

ki akarták

és

már Nagyszombatot

csak Podmaniczky Balázs

meg szándékukban, ki, míg Ausztriában Morvában rabiának, társuk, hazájában velk tartani nem akart, s maga is segíté a város védelmében annak polgárait. Mátyás e rablók feltüntérl értesülvén, nehogy megersödáltal gátoltattak

és

jenek, seregének

egy részét haladék nélkül Kosztolány alá

vezette. Szerencsére az ellátva, miért

ers vár nem

volt eleséggel eléggé

Svela egy színlett kitörés alkalmával, rserege

nagyobb részével szökésben keresett menedéket. De az utánuk eredt Magyar Balázs «. mindenfelé föltámadt földnép segélyével

ket

nagyrészben levágta, Svelát pedig mintegy

két századdal elfogván,

felakasztatta.

Nemsokára éhségtl is megadta

kényszerítve, a Kosztolányban maradt 300 rabló

magát. Mátyás

ket

a budai csonka toronyba vettette

»)ü.o. 29. ésl44, A pápa 7500 aranyat adott követelnek

')

XI, 124.

Id.

;

de

Teleki Okmánytár

II. fejezet. I.

IIH

Mátyás király országlása.

Czobor Mihály a zordon budai várnagy, hamar megunta

^^^^-

kelletlen vendégeit, s éjente hetenkint, nyolczankint fojtatta

ket

a

Dunába

^).

A

törökök nyugalma a múlt évben egyátalában nem ringatta gondatlanságba az ifjú királyt. Már midn az el-

múlt 1465-ki sz végével a Drávától Budára visszatért, az útközben Tolnaváron tartott nagy országtanáos végzése 23-kára országgylést hirdetett,

szerint, az 1466-ki február

melyen a rendekkel a kozzék

Midn

^).

jöv

nyári török hadjáratról tanács-

pedig ápril második felében kémei által

hogy Mohammed szultán ez évben Nándorfehérvár s már Szófiánál táborozik, tudtára adá az ország rendéinek, hogy az ellenségnek elejébe menend, május 3-kán Budáról megindul, s felszÓlítá ket, hogy az országgylés végzése szerint május 8-kán is jószág- 8 fejvesztés büntetése alatt minden fegyveres népökkel értesült,

megvételét tzte ki czéljává

k

Nándorfehérvár

alatt

nem Mátyás, hanem

a

legyenek

hs

^).

De

a szultán készületei

György (Skanderbeg) annyi gyzedelmei után a múlt

Castriota

ellen voltak irányozva, ki

évben ismét érzékeny csapást sújtott a törökökre, de kit

most azon okból végre hatalmába ejteni remélt, mivel az agg hs végelgyönglésben sínldött, melyet a következ év elején halála

is

veszély többé

követett.

nem

A

király tehát, miután az országot

fenyegette,

maga

is

haza bocsátotta a

fölkelt nemességet.

Mátyás figyelmét ezután egy új ügy kezdé komolyab- Bonyodalmak ban magára vonni, mely aztán több éven keresztül majdnem ^odjebráddal. kizárólag igénybe vette munkásságát. Podjebrád, trónra lépte eltt

Rokiczana

prágai

huszita

érsek híve,

midn

1458-ban a királyi széket elfoglalta, magát abban megersítend, a római egyház iránt a koronázása végett hozzá

Bonfin Dec. IV. Lib. *)

Kovachich

')U.

:

I,

^39. Turóczy IV. Cap. 66.

Suppl. ad Vest. Com". II, 176. kövv.

o.

Horváth M. Magy.

tört.

UI.

8

114 1466.

Tizedik könyv.

küldött Ágodton

hséget esküdött

gyri Do

').

A Hunyadyak

kora.

és Vincze váczi püspökök kezébe szivében folyton a huszitákhoz szít-

ván, római vallású alattvalóinak vallásos érzését többféleképen megsértette, minek következtében a római udvarral* mind kellemetlenebb súrlódásokba bonyolódott. Pius pápa

ezek folytában 1462 nyarán De Valle Fantit követéül küldé Prágába, kit Podjebrád, mivel egy nyilvános gylésben élesebb szavakban hányta volt szemére, hogy a magyar püs-

pököknek koronázásakor adott végzése szerint elfogatott

*).

hitét megszegte, a rendek Podjebrád azonban elhirtelen-

kedetfc tettéért azonnal bocsánatot kért a pápától, s

közbenjárásáért kérte

meg

a curiánál,

Mátyást

mit az neki

meg

is

Mátyás ezen igéretét nincs tudomásunkra azt tudjuk, hogy a pápa, boszúságában pártfogása alá vette s hségesküjöktl is fölmentette a királyukkal épen nyilt háborúban lév boroszlói polgárokat '*). De a pápa e szigora csak konokká tette az eddigelé alázatos Podjebrádot. Egyebek közt egy követséget küldött XI. Lajos királyhoz^ s öt, mint több más fejedelmet is, arra ügyekezett Ígért

^).

Mennyire

teljesítette

;

bírni,

A

eszközölnének ki egy újabb közönséges egyházi zsinatot.

ügyekbe avatkozni szeret franczia király, midn Mátyás koronázására követet küldött, meghagyta volt ennek, térne be elébb Podjebrádhoz; s így lön aztán, hogy a követ, Mátyás eltt kijelenté, mikép ura az úja)3b egyházi zsinatot nem pártolja ugyan a cseh király ajánlatára mindazkülföldi

által szívesen szövetségbe lépne

Az

éles

latnak

esz Mátyás azonban nem más

nyerni a pápa ticai

a czélja, mint

ellen

;

miért

is

Podjebráddal

és Mátyással.

rögtön átlátta, hogy az aján-

t

Podjebrád részére meg-

azt válaszában nagy diploma-

ügyességgel visszautasította.

Csodálkozását jelenté a

követnek, hogy urával Podjebrád a magyar király nevében Hung. Dipl.

')

Kaprinay

*)

MüUer: Reichstags-Theater

»)

Epist. Math. Corv.

*)

Aeneas Sylvius Epist. 401. Opera 933.

:

I,

II, l-Bo. II, 247.

125.

II. fejezet.

is

I.

115

M&tyás király országlása.

^^^^

látszik alkudozni, mire egyátalában nincs felhatalmazva.

O ugvan veje Podjebrádnak, kit mint atyát tisztel, de egyszersmind egy szabad, független országnak királya, ki szövetségeiben ennek

érdekelt

szem oltt

köteles

nagyrabecsüli a franczia király barátságát ségét

do mieltt ezt tenné, kénytelen

;

s

tartani.

O

óhajtja szövet-

a tárgyat

közleni

mind országa tanácsával, mind szövetségeseivel, különösen Velenczével, szárral

s

a kereszténység fejeivel,

a pápával és a csá-

^).

A

viszonyt Podjebrád és a római curia közt ogészon a

szakadásig feszülté tette

Piusnak az 1464-ki június a cseh királyt, mint a ke-

II.

14-kén kiadott bullája, melyben

maga

elébe

II. Pál, a

Pod-

reszténység ellenségét 180 nap lefolyása alatt idézte

^).

A

nemsokára meghalt Pius utóda,

s Rómába szökött Lichtenmég komolyabban fogta fel

jebrádtól rablásai miatt üldözött

berg Hinkó :iz

ügyet,

Rómába

s

által ösztönöztetve,

elde példáját követve,

idézte;

Mátyásnál

a cseh királyt

újabban

pedig kérdést tn: hajlandó

volna-e az egyház ezen ellenségét, ha a szükség

engedelmességre szorítani?

fegyverrel

is

az 1465-ki

sz

ki aztán arra

A

úgy kivánná, pápának e levele

elején drávai táborozásában találta a királyt,

október 2-kán következ választ

levele által szentséged,

hogy az

írt:

„Felhív

apostoli széknek a cseh ki-

s birodalmamban azoMiután én magamat országommal együtt a római egyháznak és szentségednek egyszer felajánlottam, sem az Istennek e földön helytartója, sem maga az Isten nem parancsolhat nekem oly nehezet, oly veszélyest,

íály elleni intézkedéseit támogassam,

kat

végrehajtassam.

mit elvállalni szentnek, üdvösnek nélkül

meg nem

nem

kisértenék, kivált

tartanék, mit félelem

midn

a kath. hit szilár-

dítása és a hitetlenek árulásainak megfenyítése forog szóban.

')

adó

által *)

Epist.

Math Corv.

I,

129,

mi nyilvánosan ide tartozik

hibásan soroztatott 1463 alá. Pessina:

Mars Morav. 734. 8*

jj^i

s

a ki-

.

116 1466.

A Hunyady vk

Tizedik könyv.

Ebben engem

idk

az

viszonyai szerint kötött

tudom, különben

vissza bár kinek

is

is

könnyen feloldhat

Akár

sem nem ijeszt sokkal ersebb

;

— A cseheknél

hatalma.

már szembe szentséged

ellenségekkel szálltam én ösztönzéseire.

régibb szö-

melyeket az apostoli szék, mint

vetségeim sem gátolhatnak, jól

kora.

és

eldei

a csehek, akár a törökök ellen van tehát

Mátyás és vele Magyarország. A menynyire csak a magam és országom ereje terjed, az mindenekszükség, készen

áll

szentségednek

felett

szentelve"

az apostoli széknek van és lesz örökké

s

^).

Hogy Mátyás,

midn

kormányában,

egyébiránt

ki

nemzete, koronája jogai forogtak szóban, annyi önállóságot szokott volt mutatni, e kérdésben oly vak engedelmességgel viseltetett a

ipa

pápa

iránt, oly határozottan ajánlkozott fellépni

kétségkívül több fontos

ellen,

okai voltak.

nem

is

brád,

Az

szerethette.

midn még

reá köté,

s

történetesen foglya volt, aszkóros leányát

tle azonfelül két hónapi tartásáért

nem

lévén,

csak

is

— mert t

ez jöhet tekin-

szinte szeretet

s

nem engedhette szivében tisztelet érzelmeit. De azután

számos sérelmet szenvedett

biró közte és Fridrik császár

alattomban

midn ezt

s

— 60 ezer aranyat csikart ki,

kifejleni az is

Podje-

a gyöngédtelenség, melylyel Podje-

fogolyként rizni joga tetbe

O

soha sem szerette,

brádot, bár meghalt nejének atyja volt,

még maga

is

ipától,

midn

ez,

mint béke-

között oly önzleg járt

gátolta

el, s

az egyesség létrejöttét;

szövetséget kötött, mely szerint

a császárral titkos

Mátyás megbuktatásában

segíteni

Ígérkezett;

midn

hogy Mátyás megbuktatásával a maga fia Viktorin emeltessék a magyar trónra. Azon ravasz, fondor, nem egyszer egészen

utóbb Ujlakyval

az alacsonyságig

s

pártjával

önz

politika,

mind egyéb viszonyaiban

is

a végre

fondorkodott,

melyet Podjebrád mindezen,

követett, lehetetlen,

szenvet ne ébresztett volna Mátyásnak nyilt,

')

Epist. Math. Corv. II, 70.

hogy

ellen-

egyenes, min-

denha nagylelk boszantá pedig

t

ösztönözte

hette el azt,

t

kedélyében.

A

mennyi személyes sérelem

a cseh király részérl, annyi jótétemény

hálára a

hogy

117

Mátyás király országlása.

II. fejezet. I.

sz.

midn

szék iránt. Mátyás soha sem feledellenére az öröködési rendnek, da-

czára a hatalmasabb nemzetségek ellenszegülésének, trónra

valamennyi hatalmasságok közt a szentszék volt az

jutott,

ols, mely

t királynak

szinte jóakaratot,

s

ismerte ; ez mutatott iránta egyedül ön személyes erején kivl a pápa párt-

fogásának köszönhette, hogy a császári vetélytárs és a pártos

urak ellen királyi székében megersödhetett. És míg oz

nem éreznie, hogy jövre is leginkább a sz. szék jóakarata által hiúsíthatja meg rósz indulatú szomszédjainak romlására irányzott fondorlatait annak pártfogása által alapíthatja meg dynasztiáját, mi nagyratör lelkének kétségkívül vágya volt. szivét hálára ébresztheté, lehetetlen|volt

a

;

h

Ezekhez járult, hogy a vallásos atyától, s a buzgó Vitéz János püspöktl vallásosságban nevelt, s mint a pápához s másokhoz írt számtalan levelei bizonyítják, az egyházhoz s annak fejéhez buzgón ragaszkodó ifjú király szintúgy jogosnak láthatá a pápa tettét, melynél fogva a baseli compactatákat eltörülte, mint bnösnek Podjebrád ellenszegülését az egyház feje irányában, s türelmetlenségét azok iránt, kik a

nem

kelyhesek felekezetéhez

tartoztak.

A

huszita tanok

melyeknek hívei dúlásaik, fosztogatásaik által negyven év óta annyi nyomort árasztottak az ország fels részeire, elég oka volt Mátyásnak ellenszenvvel, gylölettel viseltetnie. E husziták pedig most Podjebrádban tekintették fejket, ftámaszokat s Mátyás valóban nem egyszer Podiránt végre,

;

jebrád kezét vélte rejleni s

nem

is

tartózkodott

miként több jelekbl

a csehek dúló, rabló betöréseinél,

nyilván

látszik,

kimondani,

,,hogy

a cseh királynak, ha

ezek,

nem

is

parancsára, vagy izgatására, de bizonyosan elnézésébl tör-

ténnek"

')

^).

Pessina:

Mars Morav.

773.

^^^-

;

118

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

kora.

Kétséget nem szenved, mindezen okok nagy befolyásMátyásra, midn az egyház zászlótartójaként

^^^^'

sal lehettek

De

még adnunk, hogy miképen ekkoron tán Podjebrád, mieltt mindent koczkára tenne, megalázza s aláveti magát a pápa fellépni ajánlkozott.

még

Ítéletének;

azt

is

hozzájok kell

hivé,

mibl Mátyás, mint

a

maga fellépése

eredménybl, nem kevesebb elnyt

lött

ramlani a

sz.

széknél.

eszély szavára

Azon

által eszköz-

látott

magára há-

esetre pedig, ha Podjebrád, az

nem hallgatva, a pápa Ítéletét daczczal

mindenekfelett legnagyobb ervel bírhatott az

ifjú,

fogadná,

dicsség-

ama tekintet, hogy alkalma kapitányával megmérkznie, s mire több királyunk örökösödés útján jutott, személyes szomjas király elhatározására

leend korának

leghíresebb

fegyverhatalma

ereje,

által egyesíteni

magyarral. Mert a harcz díjául s

miként látni fogjuk, nem

mind

azt neki

a pápa,

is

mind

a

cseh koronát a

a cseh koronát igényelté

lépett elébb a harcztérre,

a császár oda

nem

igérte.

míg

Nagy

királyok mindig hajlandók voltak a hóditásra. És Mátyásnak itt szebb s fényesebb koszorúk kínálkoztak, mint a barbár török elleni harczokban. Áttekintvén ezen okok hosszú sorát,

méltányolván azok súlyát, épen nem csodálkozhatunk, hogy azok Mátyásra is elhatározólag hatottak. Ha mindazáltal az ország legközelebbi jövjére vetjük szemeinket, lehetetlen

nem

fájlalnunk,

hogy Mátyás, ezen okok által rábíratva, melynek irányát nagy atyjának pél-

eltért

azon politikától,

dája

s

a

nemzet természetes érdekei, mondhatjuk éget

szüksége, számára

kitztek,

s

mely az országnak a hódolAz egyháznak lehet-

tató török elleni biztosításában állott.

tek

Is okai, inkább félni az eretnekségtl, szakamint a pogány töröktl; de a fényes tehetség Mátyásnak, a haza veszélyes körülményei közt, szomszéds

voltak

dástól,

ságában egy, hódításaiban telhetetlen hatalomnak, melyrl leveleiben «

önmaga

is

elégszer bevallá,

hogy a hosszú har-

czaiban elfáradt nemzet egymagára hagyatva, neki határt szabni elégtelen,

nem

az volt hivatása, hogy e természetes

i

II.

fejezet.

I.

il^

Máfyás k rály országlása.

ellenséget mellzve, orsÜglásáuak

nagy részében az egyház

^*'^-

elöharczosává, zászlótartójává legyen.

Podjebrád a pápa Ítéletérl értesülvén, még az szön alázattal valaszolá, hogy kész ugyan engedelmeskedni a sz. széknek, tól

de taTtományainak kormányzása

nem engedi azok-

Kéri ennélfogva a pápát, fekv várost, hol ment-

hosszabb idre távozását.

jelölne ki egy, Csehországhoz közel ségeit kifejthesse,

compactatákhoz való ragaszkodását

a

s

Ennyi engedékenységet

igazolhassa.

érdemeinek tekintetébl méltán várhat

a kath. vallás iránti

szentségétl

').

De

sem magának az idézettnek könyörgése, sem a csás árnak, érdekében írt levele nem voltak s a bajor fejedelemnek az képesek megkérlelni a pápát. St ez, tán épen Mátyás ajánlata által

meg sem

bátorítva,

hanem 1465 végén,

s

a

várta a határnap

következ évben

leteltét,

kelt több bullájá-

ban, Podjebrádot eretneknek nyilvánítja, alattvalóit pedig a

neki mondott

hségeskü

ségtl iránta egyenesen

alól

föloldozza,

eltiltja.

s

az engedelmes-

Podjebrád még ezután

több irataiban ügyekezett a pápát megengesztelni;

is

midn

pedig törekvését hasztalannak látná, a világi fejedelmeknél keresett pártolást.

Irt

egyebek közt Mátyásnak, hosszan

igazolván eltte magát a pápa kemény eljárása ellen,

vén t, ügyekeznék

is,

s

kér-

a többi fejedelmekkel kezet fogva,

hogy ill helyen meghallgattassék '^). nem késett megküldeni a pápának, kérvén

reávenni a pápát,

Mátyás e levelet t, engedne idt a cseh királynak a maga igazolására ^). Egyébiránt Mátyás már azért sem akart mélyebben beereszkedni e viszályba, nehogy részrehajlónak látszassék, miután ez idben magának is kellemetlen súrlódásai voltak a cseh királylyal azon dúlások és fosztogatások miatt, melye-

ket ennek alattvalói Lippa Henrik. Csehország fmarsalja és

'.)

Klose Dokamentirte Gesch.

*)

Dobnernél:

')

Eschenloer: Chronik von Bresslau

:

Monum.

v.

II, 418. s

Bresslau III, 346.

belle Katona XV, 179 — 199. I,

227.

n

120 1^66.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

Sternberg Máté a Nagyszombat mellett épített két várból Magyarország fels részeiben elkövettek, melyekért elégtételt

szerzend, az

mént

^).

sz

elején

egy sereggel maga is a felvidékre

Podjebrád, ki most minden

módon igyekezett meg-

Mátyás barátságát, teljes készséggel s e végett Brünnbe a morva rendeket is egybehívta, meghagyván Viktorin fiának, hogy ezekkel tanácskozván, találjon módot e becsapások meggátlására. Viktorin ennek folytában oly szerzdésre bírta Sternberget, hogy ama két várat Mátyás kezeibe adja át, vagy ha ez úgy kivánná, rontassa le; a viszály egyéb okai pedig két maaz elégtételt

tartani

megígérte,

gyar és két cseh biztos megvizsgálására bizassanak.

De

Mátyás ezen eljárással egyátalában nem volt megelégedve, nemcsak mivel Sternborggel, mint rablóval, alkudozásba ereszkedni nem akart, hanem mivel a cseh király más alattvalói ellen is volt panasza, „kik minden igaz ok nélkül be-betörnek országába, s itt nemcsak tzzel, vassal, zsákmánylással és gyilkolással pusztítanak, hanem a törökök példájára férfiakat, asszonyokat, leányokat 1467.

nek magukkal."

A

fogságba visz-

két király közt e miatt mind élesebb és

sértbb levelezés

fejlett ki,

ruárig tartott

De

^).

is

mely egészen az 1467 -ki feb-

bár e levelek az elkeseredést mind a

növekedben tntetik el, komolyabb ellenségeskedésig nem ment a dolog, s utóbb magától is megsznt:

két részrl

kitörend vihar eltt. A huszita magukat Nagyszombat körül két várban megfészkelték volt. Mátyás 1467 elején e várakból kiverte, s az országból kikergette ^). E közben a pápa Podjebrádot 1466 végén forma szerint egyházi átokkal sújtotta, csend

ln

a nemsokára

testvéreket azonban, kik

Mars. Morav. 774. kövv.

^)

Pessina

^)

Közli e levelezést, melybe a Szécsi Dénes halála után a múlt

:

évben esztergomi érsekké lett Vitéz János is belevegyült, gr. Teleki József Okmánytár XI, 174. kövv. 183. kövv. 191. kövv. 229—251. ') Gr. Teleki József Okmánytár XI, különösen 241. 245.

II. fejezet.

s

I,

121

Mátyás király országlása.

a császárt, a lengyel királyt és

Mátyást az

itélet

végrehaj-

i^'^-

tására szólította.

Mátyás elre

is

látván,

hogy

ez,

tett igérote szerint

is,

nem mervén a súmellzhet összecsamárcziusban Budán

az ö feladata leend, a másik két hatalom, lyos

háborúba ereszkedni, a már

alig

pásra készületeket teend, az 1467-kj

országgylést

tartott.

törne, mint támadó,

Mivel a cseh háború, ha valóban kiegyedül a királyi zsoldos sereg által

lenne viselhet, mindenekeltt a kincstárt kellé jobb karba

—

E gylés

eredménye alkotmányunk történelmében sokkal fontosabb, mintsem hogy kissé bvebb eladást ne igényelne. Kár, hogy e törvénykönyvnek eddig csak állítani.

töredékeit bírjuk. régi kamarai

Ezekbl

annyi tnik

hogy Mátyás a

ki,

nyereség és harminczad helyébe új adó- és

vámrendszert alkotott, amazok a számos kiváltságok, szabadítékok miatt, melyeket eldei az egyházi jobbágyaik,

már. igen

—

s

s

világi

uraknak

a városoknak kalmáraik számára adtak volt,

szken jövedelmezvén

').

A

rendszerrel

együtt

magát

a nevet is megváltoztatta, s az eddigi harminczadot koronavámnak, a kamarai nyereséget pedig kincstáradónak

nevezte.

Emezt

illetleg,

következk rendeltettek:

A régi

kamarai nyereség megsznvén, minden telek 20 új veret dénárt, vagyis 5 telek egy aranyat fizetend adóul. Ettl ezentúl csak az országos nemesek majorsági j'ószágai vétet-

nek ki; alájavettetnek ellenben minden a kamarai nyereségtl eddig kiváltságolt egyházi s világi urak jobbágyai, s minden még létez vár- s egy telkes és egyházi nemesek, kik nem a királyoktól nyerték nemességöket; továbbá minden eddig kiváltságos testületek

:

a jászok,

valamint a szabad királyi szászvárosok adója azonban eltörültetett.

is

;

kunok, oláhok,

ezeknek király-

Megszntettek mindazon

szer-

zdések, melyek szerint a régi kamarai nyereség zálogba

')

A királyi

jövedelmek mennyiségérl

vet tudósítását Kovachichnál

:

e

korban

Script. Min. II, 30.

kövv.

Id.

a pápai kö-

a

budai

országgylés,

1

1*67-

A Hunyadiak

Tizedik könyv.

22

adva, a zálogtartók kárpótlása

volt

dolgozására

minden

kivéve,

egy bizottmány

"Tli-

— A

hagyatván.

koronavám a régi harminugyan; de miután az, a nemes-

czadnál lejebb szállíttatott séget

kora.

bel-

külföldire

s

kiterjesztetett,

a

kincstárnak mégis bvebben vala jövedelmezend, egyszersmind pedig a forgalom emelésére is jótékony hatást gya-

A királyi

korlandó.

városokra nézve szabadságában hagya-

királynak azokkal a

tott a

vám megváltása

zdéseket köthetni. Egyébiránt roktól

Hampónak

nevezett

iránt külön szervámjövedelmek a magya-

a

Erneszt János, Svábországból

származott nemes igazgatására bízatván, elidegeníthetetlen

államjavaknak nyilváníttattak királyi javakról

is

;

vagy havasalföldi

moldvai

kik a magyar korona

iránt

tartományuktól a török

Még

Lázadás r

lyben.

Suky László s

midn s

rendeltetett egyéb

által

vajdák számára tartattak fen,

hségükért fosztatnának meg ^).

e gyülés rendeleteinek

^^j, ^ jj^i^ály,

föllázadt,

Ugyanez

').

Fogaras, Radna és Omlás Erdélyben oly

végrehajtásával foglalko-

hogy Erdély Vörös Benedek, az új adó miatt felbujtatván,

hírül vette,

mások

által,

János szentgyörgyi

a vajdát,

s

bazini

Magyarországtól független fejedelemmé kiáltotta

grófot,

ki.

A

lá-

velk együtt az oláhság s majdnem az egész nemesség is részt vn. De Mátyás villámsebességgel lepte meg a lázadókat, s mizadásban a szász városok kö^l Szeben

és Besztercze, s

eltt ezeknek eszökbe jutott volna a szoros hegyi utakat elfoglalni, a nyár vége felé, Kolozsvár eltt termett 12 ezernyi seregével. Megjelenésére ijedtség fogta a nemesség letette fegyverét,

s

el

a lázadókat:

a vajda több másokkal együtt

bnbánva

O

s kegyelemért esdve veté magát a király lábaihoz. megtérteknek a megkegyelmezett; de a makacsokat, kik

megfutottak, elfogatta, ')

A

Kovachichnál

:

s

közölök a

Suppl. ad Vest.

fbb Com.

czinkosokat kivéII, 182,

lév töredéke-

ket kiegészíti némileg Mátyás levele az eperjesiekhez Vest. Com. 873.

kövv.

és

;

»)

egy másik Kassa városához

Epist.

Math Corv.

III, 11,

gr.

Teleki

:

Okmánytár XI,

260.

II. fejezet.

Vörös Benodeket

geztette.

12o

Mátyás király országlása.

1.

és

Suky

Lászlót, kik Lengyelor-

A

nemességet szagba menekültek, javaiktól fosztotta meg '). végre azáltal büntette, hogy a nemes meggyilkolásáért járó

200 forintról 66-ra

vérdíjt

dn

mi azon korban, mi-

szállította;

a személybecsnek e vérdij volt egyik mértéke,

zatnak tartatott

^).

Erdély

új

gyalá-

vajdáivá Csupor Miklós és

Pongrácz János neveztettek.

A

lázadókkal egyetértésben állott Bogdanovics István,

moldvai vajda

mányt

is,

kire

Mátyás

részint azért,

magyar korona pártfogása

a

erszakkal foglalta

el,

alatt volt

mivel a tarto-

Péter vajdától

hódolatát pedig megtenni mindeddig

elmulasztá, részint mivel Erdélyben többször dúlt és zsák-

mányolt, különben indult tehát

is

kés szön. Lengyel

t

harczra készen fogadta

közé

csalja,

Ennek megbüntetésére

boszús vala.

a

htlen

csapatokkal ersödve, vajda,

A

seregével visszavonult.

s

hogy a hegyek

király a Szeret és

Moldva folyamok közt fekv Baja városig nyomult utána a nélkül, hogy ellentállásra talált volna de itt a vajda t egy sötét éjen megtámadta. Ha Mátyás a támadásról eleve nem értesül, nagy veszély érheti a magyar hadat; de így teljesen ;

elkészülve fogadhatta

A

az ellenséget.

harcz

mindazáltal,

mely a felgyújtott város lángjainál vívatott, az ellenfelek számra nézve egyenlek lévén, rendkívül heves volt. Mátyás személyesen is belevegyült a csatába; Bánfy Miklós több reá irányzott csapást szerencsésen felfogott; de egy mégis megsebesítette. A magyarok, királyukat veszélyben forogni hallván, még nagyobb hévvel támadták meg az ellenséget, míg az végre több ezer halottat hagyván hátra, az erdkben széjjel futott. Mátyás a szép gyzelem után,

t

részint sebe, részint a

növeked hideg miatt, mindjárt vissza-

')TuróczyIV. Cap.

Bonfin:

66.

Annal. IV, 34. Ranzan, Schwandtnernél *)

Verböczi Tripartit. III,

Vprancsics

—

I,

Dec. IV, Lib.

rész, 3-dik ez.

a parasztokhoz közelebb esvén,

ellen fondorkodni". Katonánál:

XX,

1459.

I,

543. Pray:

397.

1.

„Hogy

— u. m. utóbb

sznjenek meg királyaik

__Jf^

i-aí 1467.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

vezette seregét, a tavasz nyiltával szándékozván folytatni a

háborút.

De megelzte

már

<^'kkor

t hódolatával a

vajda

gyelmébe fogadta a bnbánókat

és

;

a cseh háborúval lévén elfoglalva,

Mátyás,

örömest ke-

').

IV.

Az

1468.

erdély-moldvai hadmenettel végzdik Mátyás or-

A cseh háború s^áglatának els korszaka, mely élet-, fény-, dicsségteljes elzményei, idszak. FtörekvésG volt eddig a hazát és a kereszténységet a hódoltatásaiban telhetetlen török ellen a

megvédeni

magukat negyven év óta (megfészkelt, dúló

;

amazt

és fosztogató

cseh rablóktól

megtisztítani; a rendet, törvényességet az igazság szigorú kiszolgáltatása által megersíteni az alkot;

mányt az id szükségeihez képest kifejteni, az ezt veszélyeztet oligarchia féktelenségének korlátokat vetni egy jobb ;

adó-

vámrendszer

s

által királysága

Az

e törekvést szép süker követte.

erejét gyarapítani.

Es

eltte oly sokáig zajlon-

gott országot lecsöndesíté, erejében megszilárdítá, a keresz-

ténységnek a török barbárság rohanó árja ellen ers védfalává tette

;

magának pedig

szorút fzött homlokára. kissé különbözik

fényes,

Az

hervadhatlan dicsko-

1468-dik évtl fogva azonban

a történelem itélszékének

véleménye a

még fényemég nagyobbszerek s egyéniségében a hs és lángesz kormányférfi még ragyogóbb vonásokban tnik élnkbe; de dicssége már nem oly tiszta, nem oly szepltenagy

királyról.

Országlata ugyan e korszakban

sebb, hadi tettei

len

s

;

legfbb feladatának, mi a török

szembl

vesztése egyfell

—

,

elleni

harcz volt volna,

szenvedélyszülte

tettek

más-

fell egynémi foltot ejtenek homloka dicsfüzérén.

A tyás,

pápának, mint említk, már szavát adta volt

érdeke úgy kivánja ')

mer

Má-

hogy kész megtámadni Podjebrádot, ha az egyház ;

s

Bonfin, Turóczy,

eddig csak azért idzött, mert részint Ranzan

e.

h.

A

e hadjárat leírásában igen részrehajlók.

lengyel

írók, Dlugoss, Cro-

;

II. fejezet.

magának

I.

Mátyás király

125

országlása.

viszálya lévén a cseh királyijai, a részrehajlás

is

részint meg akarta várni, mily ad az ügynek a Podjebrádra sújtott egyházi a pápai követnek izgatása a cseh tartományokban

vádját mellzni kívánta, fordulatot átok,

s

még

végre pedig

haszonról

a

mely a minden elrelátás

is

biztosabb

szerint

hosszas

kivánt

lenni,

hájborúból

reá

áradand.

Mire Mátyás a moldvai háborút bevégezte, az ügy már határozottabb alakot vön magára. Bár nem hiányoztak a cseh- morva kath. alattvalók között, kik a pápa szigorát helyben nem hagyták, a többség mégis a pápai követ izgatásaira hajolva, Sternberg Hinkó vezérleté alatt. Boroszlóban szövetséget kötött királya ellen. A császár pedig, kinek biztosai Podjebrád követeit a nürnbergi országgylésrl kiutasították, utóbb meg minden módon azon voltak, hogy a német rendeket a cseh király ellen keresztes háborúra bírják, emevvel végkép meghasonlott. Kázmér lengyel király, kit a pápa, s a szövetséges cseh-morva rendek a cseh koronával, melyre neje után különben is jogot tartott, megkinálának,

ezt szívesen fejére tette volna

brádot megtámadni javaslott.

A

nem

bátorkodott,

császár innen segélyt

met fejedelemmel

s

lépett szövetségbe,

indulata miatt elkeseredve,

elején neki háborút izent,

s

békés kiegyenlítést

nem várhatván, több saját

pedig kereszteseket gyjtött Podjebrád séges

ugyan, de Podje-

ellen,

Victorin

Ausztriát

né-

tartományaiban ki az

ellen-

1468

fia által

nyomban meg

is

tá-

madtatta.

tért,

így álltak az ügyek, midn Mátyás Erdélybl visszas útközben az ország frendéivel Egerben nagy ország-

tanácsot tartott.

Itt találkoztak vele a pápa, a császár, s a

boroszlói frigyesek harczra ajánló követei.

A

felhívó,

püspök, felhívta a királyt, váltaná taná végre a

sz.

segélyt Ígérvén,

és a szultánnak békét

pápai követ, Roborella Lrincz ferrarai szék

Ítéletét,

mibl 50

be adott szavát

a háborúra

s

haj-

tetemes pénz-

ezer aranyat mindjárt le

is fize-

^^^^-

126 i^*>^-

tett

Tizedik könyv.

A

').

A Hunyadyak

kora.

Protász olmüczi püs-

boroszlói frigyesek követe,

pök, azon Ígérettel lépett a király elébe, hogy a kath. cseh-

t

morva rendek tle Podjebrád

azonnal királyukká

ellen sükeres védelmet

mihelyt

választják,

nyernek

A

^).

császár

végre az 1463-ki szerzdés erejénél fogva segedelmet sürgetett Podjebrád ellen, kinek

Ígérvén,

gette.

fia

hogy mihelyt

Victorin már Bécset fenye-

Podbjebrád Csehországból

kizetik, azt Mátyásnak adja birodalmi

hbérl, addig

pedig

hadi költségei fejében Ausztria esztendei jövedelmét engedi a háború folyama alatt ezer lovagot tartand táborában. Azok, kik szerint az 1462-ki szerzdésben az is kiköttetett, hogy Mátyás második házasságra ne lépjen, állítják,

át, s

—

hogy a császár most

Az

okokat,

e kötelezéstl is fölmenté

határozott ígéretet

tn

Podjebrád ellen

azon kellemetlen viszályok király közt a múlt

nyosodni

hangját

;

igen

látá, s

szön

^).

is

midn

most még melyek a két

fellépni,

szaporították,

rablásai miatt

a cseh testvérek

Podjebrád ugyan,

kifejlettek.

t

melyeknél fogva Mátyás a pápának oly

a vészt feje fölött tor-

megváltoztatá Mátyáshoz

írt

különösen egyen, melyet február 9-kén

levelei írt *),

nagyon meglátszik, miképen arra van számítva, hogy a barátságos viszonyt megújítsa. De ez sem azon keserséget nem irthatta ki Mátyás szívébl, melyet ama gyanú keltett,

hogy a csehek rablásait Podjebrád szándékosan elsegíti; sem azon okokat nem gyöngíthette meg, melyeknél fogva Mátyás az egyház zászlótartójának szerepét átvenni ajánlkozott Podjebrád ellenében. tehát egy perczig sem habozott az említett

követek felhívásának engedni

az urak hozzájárulását kívánta.

a kérdés ')

*)

az országtanácsban tárgyalásba

Bonfin

:

Dec. III. Lib.

I.

III, 2-dik rész.

*)

Pessina: Mars. Morav. 820.

*)

ü.

o.

819.

s

még el.

vétetett,

csak

Midn voltak

-'

548.

Eschenloer. Chronik von Bresslau

von Bresslau

;

Es ez sem maradt

II, 117.

Dokument. Gesch.

II. fejezet.

127

Mátyás király országlása.

I.

a világi urak közöl, kik a

minden elrelátás szerint hosszú és költséges háború megkezdését ellenezték, attól tartván, hogy az országot azalatt a töröktl érheti veszély; de miután tudtokra adatott, hogy a török követek

Ugyan többen

ezek

békeajánlattal jöttek,

Is

elhallgattak: és

a

^^^-

többség,

melyet Vitéz János esztergomi érsek kéz alatt már elébb a király kívánságára hajlított, a cseh

A dara —

ment

követek ,

e válaszszal hjiza

ott hadi készületeit

s

seregével.

A boroszlói

háborút elhatározta '). Mátyás Bu- A cseh

küldetvén,

háború,

gyorsan megtévén, Pozsonyba

frigyes rendeket innen biztosítá

védelmérl innen adta ki ápril 8-kán manifestumát, melyben Európának tudtul adja, hogy nem önz czélokból, hanem egyedül az egyház védelme végett kezdi meg a háborút, melyet szintoly kegyesnek tart, mint a török újabban

ellenit

is

'^);

;

innen izente

meg

végre a háborút

is

Viktorinnak,

w

készülben vala Steierecknél a Dunán átkelni A háborúizenet után néhány nappal Mátyás 16 ezernyi seregével a Morva folyón átkelvén, Laa városa mellett táborba szállt minek következtében Viktorin azonnal viszki akkoron épen

;

szavonúlt Ausztriából,

s

alkalmat nyújtott a császár vezéré-

nek Pottendorfernek, némi osztrák haddal szaporítani a magyar tábort. De nemsokára ott termett Podjebrád is egy gyakorlott sereggel, és szemben a magyar táborral szállott szekér várba, úgy hogy csak a Taya folyam választá el egy**; mástól az ellenséges seregeket. Nagyobb ütközetre azonban

nem

került a dolog; Podjebrád az ifjú

fürge magyar lovasságtól.

hs

szerencséjétl,

s

a

Mátyás az agg hadvezér tapasz-

és a hadban jártas huszita gyalogságtól tartmindegyik az alkalmat loste, melyet ellenfelének hibája nyújtana a támadásra. Ehelyett a királyok egy napon

taltságától

ván

^),

')

Bonfin Dec. IV. Lib.

egy 1475-kl ») ')

lev.

Epist

:

Kovachichnál

I. :

549. Dlugoss

Vest.

Math. Corv. III,

Com.

87.

Bonfin Dec. IV. Lib. II, 554.

:

394.

XIII, 421. Mátyásnak

^,

„^

128 1468.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

véletlenül személyesen találkoztak a

kora.

Taya

s PodMátyás

partjain,

jebrád, némi szemrehányások után békét ajánlott.

arra hajlandónak nyilatkozott, ha a csehek, az eretnekségrl lemondva, magukat a pápának alája vetik, a császárral meg-

békélnek, a Magyarországon tett károkat megtérítik, és

Spielberg zálogba [adása és túszok állítása

ezek teljesítését

Az

által biztosítják.

fölött folyt, 8 tett,

nem

vezetett czélra

olmüczi püspök által

mely e föltételek mindenképen nehezí-

alkudozás azonban,

melyet a pápai követ ^)

.

A

Kázmér

is

pápai követ e helyett Protász lengyel királyt szólíttatá

fel,

szövetségbe, s ennek szilárs Mátyással dabbá fzése végett adná leányai egyikét Mátyásnak, másikat Fridrik fiának Miksának feleségül. De Kázmérnak egyátalában nem volt kedve háborúba bonyolódni Csehországgal, melynek örökségére igényt tartott; utóbb pedig egészen Podjebrád részére vonta t ennek máj. 16-kán tett azon Ígérete, hogy a maga halála után Kázmér fiainak egyi-

lépne a császárral

kére szálland Csehország öröksége

Az alkudozás

^).

félbeszakasztatván, Podjebrád nemsokára

visszavonult táborával,

mely azon okból, mivel a portyázó

magyar lovasság minden élelmiszer szállítását meggátolta, mindenben hiányt szenvedett. Mátyás ennek következtében Znaimba tette át táborát; és miután acseh-morva és sziléziai katholikus rendeket felhívta, hogy minden erejökkel hozzá csatlakozzanak

^),

a pápát pedig

Rómában lév követe

az Ígért pénzsegély megküldésére

szólíttatta

^),

által

egy ügyes

fordulata által Viktorint Trebics városába szorítá,

s

nyom-

ban körülfogá. A város nem állhatott sokáig ellent a magyaMidn azonban ezek a városba hátának, rok rohamának. Viktorin az rsóg nagyobb részével, elébb egy közel, fekv^

—

Epist. Math. Corv. III, 67. 70. Pessina 824.

')

Bonfin.

•)

Dlugoss Lib. XIII, 422.

')

Epist. Math. Corv. III, 66. 70.

*)

U.

e. h.

o. 84.

^

11. fejezet.

I.

129

Mátyás király országlása.

megersített klastromba, abból pedig néhány nap múlva egy___Jf^ kitörés alkalmával a segeelelmére jött Henrik öcscsének táborába menekült

evvel együtt atyjok táborába húzódott

'),

vissza.

a

Trebicsbl a király Brünn alá vezette seregét, hova t maguk hívták volt meg; de a város mellett fekv

polgárok

hatalmas sziklavár, Spielberg kapitánya hallani sem akart a

megadásról; miért

is

azt

Mátyás

jun. 23-kán körültáborolta.

Pár nappal utóbb Podjebrád is megjelent ott táborával, de annyira, hogy a várat felmentse, mint hogy Mátyásnak

nem

ismét békét ajánljon. tak

ebédeltek

s

St

lett sikere.

ból

is

királyok e végett többször találkoz-

egymással; de az alkudozásnak most sem

kevésben múlt, hogy a felek egy

nem

fejekkel

véres

A

váltak

el

egymástól.

ily

lakomá-

Sternberg

Zdenko ugyanis poharazás közben indítványt tn, döntse

A

két király közti viszályt udvari bolondjaik párbaja. köztetszést nyert,

dn

magyar

a

De mi-

bolondok birkózni kezdenek. s

a

már-már

a föld-

egy cseh udvarnok ezt némileg gyámolítaná, a urak, kik a hosszas birkózást mind növeked érdekkel

höz sújtá,

néz

a

s

a szálasabb csehet fölemelé

el

tréfa

8

maguk

s nagy bajjal lehete csak kardok össze ne csapjanak. Podjebrád az alkudozás sükeretlensége miatti boszúságában

kisérék,

is

összevesztek,

meggátolni, hogy a

maga

is

már

párbajra hívta

villogó

fel

Mátyást,

mit ez

el is

fogadott

ugyan, de nem gyalog, mint a cseh király akará, hanem miként fejedelmekhez illenék, lóháton, mire ismét a testes, potrohos Podjebrád

nem akart ráállani A cseh király czélnem érvén, meg visszavonult tábo'^).

ját az egyezkedésben el

Mátyás pedig, miután Spielberg vívásának folytatását Magyar Balázsra és Kinizsy Pálra ^) bízta, Olmüczbe ment,

rával.

Pessina 823. Dlugoss Lib. XIII, 424. Bonfin 655. Epist. Math. Corv. III, 26. ^)

^)

Bonfin.

E

e. h.

556.

magyar Herculesuek neveztek, Magyar Balázs vele rendkívüli erejé-

nevezetes férfiú, kit kortársai

ifjúságában molnár legény volt. Horváth M. Magy

tört.

Hl.

9

130 1A68.

Tizedik könyA'.

A Hunyadyak

kora.

hogy ott a fölkelt szövetséges rendekkel a háború nagyobb mérvben való folytatásáról tanácskozzék. A rendek, kik eddigelé nagyon kevés buzgalmat mutattak, a király felhívására most 20 ezernyi sereget Ígértek zászlai alá állítani

').

E

közben a lengyel királytól is követek érkeztek, Mátyást hogy egy hosszabb fegyverszünetre lépjen ellenével, mely alatt aztán mind vele, mind Rómával arra bírni ügyekezök,

megújíttassék a békealku.

De

törekvésök sükeretlen maradt.

Mátyás, miután még Csehország királyi helyettesének czímét fölvette, és Sternberg Zdenkót Morvában helytartójá-

nak nevezte, Hradistye városának megszállását pedig elrendelte ^), szeptemberben Pozsonyba utazott, hova a magyar rendeknek e hó 8-kára országgylést hirdetett. Mátyás attól tarthatott, hogy Kázmér királyt, Csehország örökösödésének reménye nyilt fellépésre bírja Podjebrád mellett.

Hogy

miszerint ennek

is

tehát seregeit oly számra emelhesse,

megfelelhessen, mindenekeltt kincstárát

kivánta jó karba állítani ; nek.

A

rendek, miután

s

ez volt fczélja az

biztosíttattak,

országgylés-

hogy abból

a király

magának a jövre nem képczend, a kincstár-adón felül még rendkivli pénzsegélyt is szavaztak meg, amavval együtt

jogot

kapunklnt beszedendöt; az egy telkes nemesek azonban úgy ezen rendkívüli, mint a kincstár-adó alól is fölmentettek. A király viszont avval jutalmazta a rendek e kedvezését, hogy

ket

a fölkelés terhe alól, kivéve, ha az országot rendkívüli

veszély fenyegetné, egy évre fölmentetett; oklevelet

is

s

a koronázási

sértetlenül megtartani s megtartatni ígérte

^).

—

mely szerint atyja malmát egymaga is elhajtá, egy manek híre után lomkövet vállán tova vitt, egy akós teli hordót szabadon szájához emelt s úgy ivott belle stb. megismerkedvén, ót seregébe vette fdl, hol aztán a nemsokára nagy Bonfin.

hírre

s

vezérségre jutottnak leányát

e. h.

')

Dokument. Gesch.

*)

Eschenloer: Chronik von Bresslau II, 138.

')

Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Com. II, 196.

v.

Bresslau III,

2, 24.

is

nül

adta.

II. fejezet. I.

A

131

Mátyás király országlása.

kívánsága szerint végzett gylés után a király 8zö-___Jf^

vétségét Fritlrikkel novemberbea megújítván, 1469 elején

némi haddal ismét Morvába is

a háború

id közben

maga Podjebrád

hol valamint Sleziában

sietett,

szerencsésen folyt részére.

a Csehországba tört

német kereszteseket

széjjel verte

')

;

s

Mert bár

kegyetlenül pusztító

Morvában mindazáltal

Viktorin hadai több ízben jelentékeny vereséget szenvedtek, Sleziában pedig néhány jutott

sába

újabb élénkséget hoztak, minek következtében ez

is

febr. 12-kéii (1469.)

jes

magát végre meg

hirdettek

levelei

egész

S'.ititén

vár a szövetséges rendek kezébe

Jelenléte és czélszer intézkedései Spielberg vívá-

^).

az országban

Morva hatalmába

adta, mit örömtel-

is

^).

A

jutott; s

nevezetes várral

most már Csehor-

szágban akarta fölkeresni a nagyobb ütközetre eddigelé bátortalan ellenséget. E hadjárat alatt azonban, melyre

nem szolgált Mátyásnak a szemeg ugyanis Chrudin táján, melyet vívatott, egy vakmer kémszemle alkalmával veszélyébl, midn Willamovnál még nagyobbá

február végével indult meg,

Alig szabadult

rencse.

sikeretlenl az elfogatás

Chrudin

jutott.

midn hírül

alól elvonulván,

Kutna

felé tartott seregé-

s ennek Henrik másfell ers hadakkal közelednek feléje. O tehát látván, hogy e hegyes vidék szk völgyeivel nagyrészben lovasság-

vel,

vette,

hogy Podjebrád egy-

fia

ból álló seregének igen alkalmatlan hely volna az ütközetre,

Willamov

felé fordult.

De rövidebb utakon megelzte

t az

országában jártasabb Podjebrád, s útját egyfell hadaival, másfell a szénégetk által megfürészelt s ledöntött fák torlaszaival

semerre

annyira elvágta,

sem szabadulhatott,

hogy Mátyás a kelepczébl legfölebb csak hada nagy

s

részének vesztével vághatta volna ki magát.

')

Pessina 837. Eschenloer

*)

Pessina 839. Eschenloer. 140.

•)

A

e. h.

Mátyás

e ve-

135.

Kassa városát errl tudósító levelét közli gróf Teleki, ok-

mánytár XI, 371.

9*

132 í*69.

Tizedik könyv.

szélyes

mely

A Hunyadyak

kora.

körülmények közt fegyverszünetet ajánlott ellenének, békérl újabb alkudozás kezdetnék meg. Podje-

alatt a

brád még

e

kétes

helyzetben

is

veszélyesebb

ellenfélnek

tartá Mátyást, a békét pedig sokkal inkább óhajtá,

hogy azon

feltétel alatt,

megengesztelni,

el

hogy Mátyás

pápát isügyekezzék

a

nem fogadta volna

mintsem

az ajánlatot.

A

feje-

delmek maguk is több ízben találkoztak, s végre abban egyeztek meg, hogy az alkudozás ápril elején Olmüczben kezdessék meg, s e végett maga Podjebrád is e város közelébe, Sternbergbe jjön. Podjebrád, fiainak kizártával s a Káz-

mérnak

tett Ígéret

megmásításával Mátyásnak igérte megha a pápától magának a békét,

szerezni országa örökségét,

felekezetének a kehely használatát kieszközli oly barátságosan váltak el egymástól,

^).

Az

ellenek

hogy Podjebrád

fiai

Mátyást biztosító levél nélkül Olmüczig kisérték, hova ez az alkudozás megkezdése végett a kathol. rendeknek gylést hirdetett. itt

A

pápai követ, Roborella Lrincz, váltig ingerié

Mátyást, tenné fogoly lyá a két herczeget;

sággal utasítá

el

magától a méltatlan tanácsot

Mátyás, úgylátszik, most szintén a pápai követ errl mitsem

boszú-

hajlott a békére

akart hallani,

ápril elején tartott tanácskozások ellen.

de

^).

s

Azt

;

de

tiltakozott az

hivén,

hogy a

király csak azért óhajtja most annyira a békét, mivel en-

nek jutalmául Podjebrád neki koronája örökségét igérte volt: is Mátyás nagyravágyásának kielégítését ragadta

meg

eszközül a békekisérlet meghiúsítására. Tanácsa szerint

Rudolf boroszlói püspök indítványára Mátyást királyukká választották. A királynak azonban most több bizodalma lehetett Podjebrád ígéretében, ki a béke jutalmául részére a kelyhesek hajlamát is megnyerni a szövetséges rendek,

')

Pulkava folytatója Dobnernél IV, 187. Dlugoss, Lib. XIII.

439. Podjebrád által téteti s

a békeajánlatot.

mások, több nevetséges mesékkel ')

Cureus: Annál.

dictis et fact. Cap. I.

Siles. 176.

is

Galeotus

Schwandtnernál

Pessína és Eschenloer

I,

535.

e.

h,

el ezen eseményt. Martius: De Mathiae regis

vegyítve adják

II. lejezet.

133

Mátyás király országlása.

I.

fogadta, mint a katliolikus felekezet egyoldalú választása-

melyet nemcsak a kelyhesek ellenzése, hanem azokkal

bai),

kapcsolatban a lengyel király törekvése

O

tehát a választást

nem

fogadta

meghiúsíthatna.

is

hanem

el,

inté a rendeket,

akaratára, ki örömest eszköz lesz kibékélte-

hajüJjanak az

tésökben Podjebráddal.

A

hamar meggyzte, hogy

az óhajtott békét sokkal elébb el-

rendeket Mátyás e szilárdsága

érhetik általa, mint makacsul ragaszkodva a pápai követhez: s

az alkudozások megkezdését tovább

nem

ellenzék.

E

sze-

bár a lengyel király mind a rendeknél, mind Podjebrád-

rint,

nál oila törekedett követei által,

hogy az egyességet meggá-

mégis a legszebb kilátás nyílt a békére.

tolja,

Az

alkudozá-

sok a királyok személyes jelenlétében az Olmücz eltt felvont

sátorokban kezdettek meg, és sikerrel

míg

is

folytak mindaddig,

a baseli compactatákra került a sor.

Ezekre nézve Pod-

hogy népe az urvacsorájának két színben hajlandó; minélfogva azt kivánta, hogy

jebrád kijelenté,

nem

vételétl elállni a

pápa megegyeztével részrehajlatlan birák

meg ama

tassék

kérdés:

van-e joga a

sz.

által vizsgál-

széknek eltörülni

oly engedményt, melyet egy közönséges zsinat adott ezt a pápai követek

még

így aztán az alkudozás távozott,

megakadt,

De ;

s

Podjebrád az egyesség hirtelen el-

meghagyván fiainak, hogy egy évi fegyverszünetet magyar királytól mi aztán meg is köt-

eszközöljenek ki a tetett

s

meggyzdvén, Sternbergbl

lehetetlenségérl

?

csak feljelenteni sem akarták

;

').

Podjebrád távozása annál inkább aggodalmat ébreszte

hogy a cseh király ezután a lens ezek tle nyomban Rómába lehetett többé kétsége, hogy Podjebrád ismét

Mátyásban, mivel

értesült,

gyel követekkel tanácskozott, utaztak.

Nem

közeledett a lengyel

királyhoz,

teni kibékülését a pápával, sérlet,

')

akár nem,

Eschenloer

Kázmér II, 153.

és

s

általa kívánja megkísér-

hogy akár sikerülend

e kí-

igényei a cseh koronára minden-

kövv. Dlugoss Lib. XIII, 440.

^^^^-

1

1^69.

34

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

nagy támaszt nyerendenek Podjebrádban. E tekintemelyekhez még a pápai követ elterjesztései, a szövetségesek kérelmei, s az alkudozásokat szintén megrontani kiváno Fridrik császár épen akkor érkezett követeinek esetre

tek,

ösztönzései

járultak,

is

végre arra bírták Mátyást, hogy

cseh király lyá választatását, mely a szövetséges rendek által az olmüczi székesegyházban, a pápa és a császár követeinek

jelenlétében május 3-kán ünnepélyesen megújíttatotf, végre elfogadja.

— Még

rendek

hódoltak neki Boroszlóban, csak azt kötvén

is

azon hónap folytában a morva és

hogy tartományuk Csehországtól 'ty ásnak

netalán

ne szakasztassék,

el

halála

örökös nélküli

sleziai

s

ki,

Má-

esetében szabadon

választandó királyuk Magyarországnak e tartományokért

400 ezer aranyat Podjebrád

fizessen kárpótlásul e választás

').

hírét vévén,

oly boszúra gyúlt

Mátyás ellen, hogy a kelyheseknek egy, Prágában tartott gylésén saját fiainak mellztével Ulászlót, Kázmér lengyel király

jegyezte

hogy

örökösévé választatta,

fiát

el ^)

azt

;

felmondta volna,

megkezdette; maga Sleziára tította,

—

Viktorin

ellenséges föllépés

fiát

nem

leányát neki

nül

megszegvén, a háborút ismét tört, s azt

pedig bízva,

vagy haza küldötte

idn

azáltal rövid

maga

tzzel,

Morvába

vassal pusz-

küldötte.

Ezen

csekély zavarba ejté Mátyást, ki

hosszú fegyverszünetben bocsátotta,

a

s

azután pedig a fegyverszünetet, a nélkül

seregének nagy

volt.

a

részét el-

Szokott érélyével mind-

annyi ert sikerit összevonnia,

hogy

legalább Viktorint elnyomúltában nemcsak megállíthatta,

hanem egy

véres ütközetben Hulinnál

meg

is

verte, és serege

maradványaival Hradistyébo szorította; utóbb pedig i, Bonfin 838. Cureus

:

Dec. IV, Lib.

hiába mondja eröszakoltnak

maga Mátyás

II, 557.

Annál. Siles. 177. Balbin:

levele is

a választást

a Kassaiakhoz

Eschenloer

Pessina

eléggé megczáfol, Kaprinaynál

1,480. *)

II. 160.

Epitome 556. Ezek ellenében Dlugoss. Lib. XIII. 442. Mit

Dlugoss. Lib. XIII, 445. Cureus

e. h.

177.

II.

fejezet.

I.

135

Mátyás király országlása.

midn

onnan távozott, Weszele körül utóiérvén, magát is___i^^ elfogta 8 Visegrádra vitetvén, tisztességes rizet alá tétette

').

A

elnyök után Mátyás örömest Csehországba

nyert

mieltt Podjebrád Kázmértól, mi Ulászló megválasztásának föltételéül szabatott ^), tetemesebb segélyt nyerne. De e végre nagyobb ert láta szükségesnek, mint a minvel rendelkezhetett. Eddigelé sem bár ezek a pápa, sem a császár, sem u szövetséges rendek megválasztatásakor 20 ezernyi sereget Ígértek zászlai alá állítani, nem váltották be adott szavokat, s a háborút jobbára háború

tette volna át a

terét,

—

—

—

Különösen bo-

saját kincstárából, saját zsoldosaival viselte.

szús volt e hanyagság szárra, kihez s

e miatt

is

oldala mellett

lév

és

fösvénység miatt Mátyás a csá-

Mihály esztergomi olvasó kanonokot küldé követségben. Ennek

titkárát

sürgetéseire a császár újabban

megígérte ugyan átküldeni

is

Ausztriának kikötött egy évi jövedelmeit, de a pénz most

csak

is

Ígéretben

maradt,

s s

az ezer lovast;

az ezer lovas

hogy Mátyás azokat boszúsan visszautasítá, azt üzenvén a császárnak, hogy helyettök csak azon összeget küldje meg neki, melybe tartások kerülne ^). Maga a pápa is szemlátomást meghidegülni kezde, mióta Ulászló Prágában Csehország koronaörökösévé választatott, s bár Mátyás a veronai Rongonl Gábor ügyes szerzetest, ki még Kapisztrán Jánossal pedig, kiket valahára átkülde, oly cscselék nép volt,

Pessina 845. Bonfin e

')

el

Kassához

írt levelében.

cio

Wezele

Georgy Podebrath

filius

tati nostre

mancipatus

zott.

558.

stb.

Gáspár fogták

el,

is

Dlugoss Lib XIII, 445.

')

Bonfin

55S.

b.

Matris Mariae

A

a. d.

1469

Wezele

)

....

captivi-

herczeget Madácsi László

kiket e tettükért Mátyás meg. is adományo-

*)

h.

Weszelében ostromolta

mondani Mátyás maga

heretici in civitate

Kassai levéltár.

Teleki okmánytár, XI, 426.

e.

szerint

látszik

(Dat. in descensu nostro exercituali sub fortali-

feria 6-a prox. post fest.

Victorinus

és Jánosi

h.

Mátyás a herczeget. Ezt

és fogta

136 M9.

Tizedik könyx. A

Hunyadyak

kora.

kinek Mátyás már több ízben hasznos szolgálatait tapasztalta, újabban is Rómába küldé,

JQtt volt be uz országba,

nem

a pápa egyátalábaa

ben

Mátyást

:

illeti-e

is

váratlanul megint

hogy pillanatnyilag a Henrik, Podoktóber végén egy ers haddal

lia,

Morvában

felhagyni

hogy ama kérdés-

járult,

Mátyás

elpártolt

jebrád György második vívásával

vala reábírhatú,

a cseh korona, vagy Ulászlót? határo-

Mindezekhez

zatot mondjon.

hadi szerencse

s

zászlaitól.

termett,

kényszerítvén,

s

Mátyást Hradistye

egy véres ütközetben,

melyben ezer magyarnál több maradt u csatamezn, megverte, s hadát a Kárpátokra vetette vissza. A visszavonulásnál,

melyet a király kopjás testreivel ügyekezett fedezni,

maga nek

E

csaknem

is

elfogatott, s egyedül személyes vitézségé-

testrei önfeláldozásának köszönhette menekültét

és

ugyan hamar

csorbát

Brodnál összeszedvén,

helyreüté

^).

Mátyás, mert hadait

Magyarországból magához újabb pihent csapatokat vonván, ismét oly ervel jelent meg Morvában, hogy Henrik nem mert újabb ütközetet adni, s Más

tyás annak elvonulása után, ismét visszatérhetett Hradistye vívására.

De minthogy sem

szilezektl,

sem

a többi szövetséges

meg nem

dakat

Kázmér

a

nyerhette,

a

által

fenyegetett

rendektl az

igért ha-

háborút kívánsága szerint

nagyobb mérvben mégsem folytathatá.

A

király e körülmények közt ismét csak

bvebb

segélyzését vette tehát igénybe,

közepén,

s e

Magyarország

végett november

miután hadai vezérletét Hradistye

alatt Csupor Miklós erdélyi vajdára bízta, maga Budára sietett, s oda az év végére a rendeknek is országgylést hirdetett. A gylés czélja pénzsegély volt, melylyel az ország déli határait a

törökök állapotba

ellen,

kik Horvátországot

helyezhesse,

s

fenyegették,

egyszersmind a cseh háborút

erélyesebben folytathassa. Voltak, kik a hosszú

semmi hasznot sem

')

hajtó

védelem-

háború

Pessina 847. Eschenloer

II, 188.

s

is

az országra

ellen szót emeltek

;

de az

:

II. fejezet.

1.

ügyos király, Jd ezeu ízben sem mulasztá rendeket, hogy akaratjok ellen

mégis oJa

adóztatni,

137

Mátyás király országlása.

vitte

ket

az

el biztosítani

a

^^^^-

ezentúl sem fogja meg-

ügyet,

hogy a segedelem,

s

pedig minden eddiginél bségesebben, minden telektl egy rendes kincstáradó

arany,

a

tassék

^).

megajánl-

tehát ötszörözve,

A

magyar országgyléssel majdnem egy idben Fridrik császár is gylést tartott Bécsben a birodalom rendéivel. Mátyás oda a maga részérl is küldött követet Rozgonyi János személyében, részint hogy a német urakat is segélyre indítsa a csehek ellen, részint hogy a császárral megbomlott jó egyetértését helyreállítsa; majd, hogy ezekben czélt érjen, az 1470-ki február

Miud

Bécsbe.

közepe

felé

személyesen

a két fejedelemnek volt

fölment

is

egymásra panasza

Fridrik vádolta a királyt, hogy a múlt évben lázongó kircher és más stájer urak mozgalmait kéz alatt 8

a törököknek Tótországon

végrehajtott ellenben

becsapásait

háborúra

a cseh

tartományaiba

keresztül az

meg nem

akadályoztatta

kötelezett

Majd

Baum-

szítogatta,

;

Mátyás

elmüradását

segély

német rendek vették át köztök az egyeztetöi szerepet, s a béke állandósága végett házasságot hoztak indítványba Mátyás és a császár Kunegunda leánya között. Mátyásnak tetszék a szz, de hogy a házasság megkötésével az egyenetlenségek minden oka is megsznjék, jegyajándok helyett azt kivánta a császártól, hogy a még kezénél lév magyar javakat ereszsze vissza, vetette Fridriknek szemére.

a

követeléseirl a magyar koronára mondjon

Andrásnak pedig,

kit

Mátyás

a

le,

Baumkircher

maga védelmébe

fogadott,

40 ezer arany forintnyi kárpótlással adja fösvény császárt e föltételek annyira felboszantot-

elvett jószágait vissza.

A

hogy haragjában Mátyásnak még alacsony származását szemére vetette, st, ha egy bécsi polgár igazat mondott,

ták, is

még

élete ellen

')

Pray

:

is

cselt hányatott.

Mátyás erre búcsuzatla-

Annál IV, 61 Kovachich: Vest. Com. 383.

Bonyodalmak

1470.

loo ^^'^^

Tizedik könyv. A

Hunyadyak

kora.

núl távozott Bécsbl Czobor és Bánfy Miklós társaságában^ többi kiséretét hátrahagyvíi

').

Mátyás ezután Baumkircher s más pártos osztrák urak rséget küldött, s mivel Podjebrád nagy hadi készületeirl, majd Igló megszállásáról értesült, újdon szervezett fekete-seregével máj. .elején maga is Morvába váraiba magyar

Gödingnél Podjebrádnak 800, s utóbb Tobischaunál ezer emberét s több száz szekerét el-

sietett,

s

Iglót fölmentette,

Nagyobb ütközetre mindazáltal ezen évben nem ke-

fogta.

minthogy sem Podjebrádnak szekérváraiból sem Mátyásnak a szekérvárakat megtámadni nem volt kedve. E közben a diplomatia is mozgásban volt. Mátyás nemsokára Bécsbl hazatérte után, egy rült a dolog,

nyílt csatába ereszkedni,

újabb követség

által sürgette a

pápánál Olmüczben történt

elválasztatásának megersítését.

Pál pápa

II.

ilyféle lépés

következtében újabb bonyodalmaktól tartván, a király kíván-

ságának

teljesítése helyett

követet, ki

t

Kázmér

lengyel királyhoz külde

arra birni ügyekeznék,

val megelégedve, önként

mondjon

hogy Kázmér Sleziá-

Cseh- és Morvaország-

le

nem lehetne, st Mátyásmeg Podjebrádot, s e szövetség megersítése végett adná Hedvig leányát is hitvesül Mátyásnak 2). A pápai követ mködését azonban, mely külön-

ról,

melyet Mátyástól megtagadni

sal kezet

ben sem

fogva támadja

talált

Krakóban viszhangra, egészen eredményte-

lenné tette Fridrik császár, ki mihelyt arról értesült, hogy

Rómából követ megy Kázmérhoz, követet külde

hozzá,

s

t

minden módon lebeszélvén,

a

a

maga részérl

is

tüstént

Mátyással való szövetségrl

küldene Bécsbe teljes hatalmú követeket, kik vele kötnének szövetséget. Kázmér hajlott a felszólításra, minek következtében a szövetség közte és a császár közt létre

felszólítá,

is

jött,

a pápai

követ pedig

utóbb kitér váhiszszal bocsáttatott vissza Rómába ')

*)

^)

Dlugoss Lib. XIII. 445. Pulkava Dlugoss 454. Dlugoss eh.

folyt

^).

Dobnernél IV, 189.

11. fejezet.

Míg

a császár,

s

Mátyás háta mögött,

I.

lo9

Mátyás király országlása.

a lengyel király ekként fondorkodának ez és

i^7o.

Podjebrád, ki a nyílt csatát gon-

dosan kerülte, eredménytelen menetekkel fárasztották egy-

mígnem a cseh király azokat megunván, s egészségét is mind inkább hanyatlani érezvén, békeköveteket intézett Mátyáshoz. Ezekkel egy ideig keseren folyt ugyan a leve-

mást,

némely morva uraknak azonban mégis sikerit oda a felek közt aug. 10-kétöl november l-ig tartandó fegyverszünet köttessék '), s majd a valóságos békealkudozások is megkezdessenek. Mátyás, ki a törökök mozgalmai miatt az szön Magyarországba tért vissza, a következ békeföltételekkel küldötte Polnára követeit: Csehországot, míg él, Podjebrád bírja, de utódául még a maga lezés,

vinni a dolgot, hogy

életében választassa

ságából

díj

mog Mátyást, ki aztán Viktorint fogMorva herczegévé nevezi,

nélkül elbocsátván,

ha pedig örökös nélkül halna meg, Csehországot lítja ^).

is

reászál-

Podjebrád oly méltányosaknak találta e föltétéle-

hogy azoknak elfogadtatása végett az 1471-ki január___J£^ mindent s azon elkövetett, hogy a rendek Ulászló választatását megsemmi-

ket,

20-ra Prágába országgylést hirdetett,

sítvén,

e békeföltételeket

fogadják

el.

A

dolog

nem

ment'

ugyan könnyen: a kelyhesok nagy része semmi jót sem várt a buzgó vallásossága, erélyes Miátyástól; de Podjebrád ügyekezete már-már legyzte az ellenszenvet a magyar király iránt, igéretökkel,

midn

a lengyel

követek megjelentek,

s

azon

hogy a pápánál, kihez küldve vannak, mindent

jó végre vezctendenek,

oda hajlították a rendek többségét,

hogy visszatértökig minden további határozat fölfüggesztessék, így állt az ügy, midn Podjebrád, korának egyik legkitnbb fejedelme, az 1471-ki márczius 22-kén meghalálozott.

»)

Escheriloer II, 202. Pessina 856.

^)

Dlugoss

és Pe.ssina

e.

h.

140

Tizedik könyv.

A

kora.

V.

__U71.

Mátyás Podjebrád György halála után, melyet maga

cseh

királyság,

A Hunyadyak

ig

megkönyezett, azonnal Brünnbe

siete, s

mazású Bekensloer János egri püspököt

a boroozlói szárés

Csupor Miklós

haladék nélkül a cseh rendek ki-

vajdát, fényes kísérettel,

rályválasztó gylésére küldötte; mert bár egynémelyek azt

hogy haddal menjen Prágába,

javasiák,

nem akarta ergylés esemé-

szakolni a nemzeti akaratot, melyet a januári

nyei után önként

még

az

is

is

nevelte,

maga

Reményét

felé hajlani reménylett.

hogy az

t ellenz kelyhesek,

a vágytár-

Ulászló, Albert szász berezeg és a vitéz Podjebrád Henrik közt megoszolva valának, míg a kathol. rendeket, kevés kivétellel mindnyáját, magához szítani hitte; másrészsak,

rl pedig a császár követei

is

úgy nyilatkoztak eltte, hogy

megválasztatását elsegíteni mennek a gylésbe

').

az

Midn

gylés május 19-kén Prágából Kutnába áttétetett, valóban jól is látszanak állani Mátyás ügyei Sternberg Zdenko, Neuhaus Henrik és Rosenberg János az ellenzékbl is többeket megnyertek részére. Ekkor azonban hirtelen megfora

:

dult a koczku. lásától,

Ellenségei megijedvén pártjának e szilárdu-

hogy Mátyás egy nagy sereget

fennen hirdették,

von Össze

Brnn

rendek nemzeti

táján,

és

érzelmét;

szenvedélyességgel izgatták a

ne hajolnának

eltt, ne engednék megszoríttatni

meg

az

erszak

a nemzet szabad válasz-

Ezek ügyekezetének még Roborella pápai követ Rudolf boroszlói püspök helytelen buzgalma is támogatására szolgált, midn mind azokat egyházi átokkal fenyegették, kik Mátyás ellen, másra szavaznának. S majd közönségessé ln a kelyhesek közt a kiáltás, hogy hitök, nemzetök feltási jogát.

8

lenségét soha

')

A

sem fogják elismerni királyuknak. Többeket

pápai követ levele

Rajnáidnál: Annál. Ecci. XIX, 226.

Borifin Dec. IV. Lib. II. 560. Iraperatoris legati aliud dicebant et aliud

inferre nitebantur.

II. fejezet.

elfordított

I.

141

Mátyás király országlása.

Mátyástól a császár követeinek fondorkodása is,___2f^ a magyar királyt látszanak pártolni, kéz

kik míg nyilván alatt

Kázmér

De

fiának szerzének barátokat.

tán mindenek

közt legtöbbet ártottak Mátj^ásnak Vitéz esztergomi érsek,

magyar urak követei, kik Kutnában mennél váratlanabbúl, annál nagyobb hatással intették a cseh rendeket, óvakodnának oly királyt választani, ki önkénye, zsarnoksága által hazájában is min8

a többi elégedetlen

titkon megjelenvén,

den szivet annyira maga ellen ingerelt, hogy az egyházi s világi urak eltökélték légyen magukat, megbuktatniok, 8 a lengyel király második fiát emelniök az ország trónjára.

t

Szavoknak nagy

hitelt

szerzének a Lengyelországból érke-

melyek szerint a magyar urak már valóban alkuba ereszkedtek Kázmér királylyal második fiának Magyarországba küldése iránt. Mindez összehatva, végre

zett legújabb hírek,

—

gyzedelmet

szerzett a lengyel

pártnak

:

a

1

5 éves Ulászló

május 27-kén királylyá választatott; Mátyás követei, kik az ellenök hányt cselektl máréletöket

ságokkal

illetve,

is

félthették, méltatlan-

Kutnát harmadnappal elébb odahagyták^).

Mátyás e történtekrl értesülvén, haragjában Iglóról Prága felé indult, s az országot tzzel, vassal pusztítá, majd oda ismét visszatérvén, jogainak békés úton kivívása végett a lengyel királyhoz,

és a

regensburgi birodalmi gyléshez

külde követeket; a hozzá szító morva és sleziai rendeket pedig Iglóba gyjtötte. Itt a már elébb érkezett s Mátyást a cseh királyságban

nem

megersít pápai

tett nyilvánossá,

bulla, melyet csak azért nehogy a közvéleményt általa ersza-

kolni látszassék, ünnepélyesen kihirdettetett

s

^),

végzéssé

ln, hogy miután a király a cseh háborúra eddigelé már harmadfél millió aranyat költött,

')

Eschenleor

II, 217.

Péssina

septicornis III, 292. Bonfin Dec.

466. Pray: Annál IV, 71. kövv. *)

Pray Annál. IV.

78.

:

tovább

Mars Morav.

IV. Lib.

II. 569.

is

862.

folytassa azt

és

Phosphorus

Dlugoss: Lib. XIII,

142 1471.

Tizedik könyv.

iogainak kivívása végett

').

A Hunvadyak

kora.

Mátyás ezután

a morva-szilóz

hadak vezérletét Steniberg Zdenkóra bízván, maga július sürgetleg hívta vége felé Magyarországra sietett, hova

t

így újabb bonyodalom. Ugyanig Mátyás a cseh koronáért küzdött, a macsaknem elvesztette. Már a múlt évben tudósíták hogy mind nagyobb elégedetlenség és egy napról-

Míg

Összeesküv és az országban,

^^y^y^ jg

t hívei,

napra terjed forrongás létezik az országban.

miként az Fél millió

említett iglói

háború,

harmad-

A szken folyt pápai segedelem, gylt összegek korántsem voltak elegendk a

költségek fedezésére.

kezdé meg Mátyás

A világi urak,

a háborút,

meg

feleltek

sziléz szövetséges

soha tett ígéreteiknek:

Mátyás

rendek

így jobbára zsolköltségek megszer-

s

E

dos haddal kellé folytatni a háborút. zése végett tehát

megegyeztökkel

bár az

hamar megunták dandáraik-

nak kiállítását; a csoh-morva és

sem

A cseh

kiszámíttatott

aranyba került.

az adóból

)

gylésen

a pápai követ segedelmével a

f-

papságot gyakrabban megadóztatta; nevezetesen az eszter-

gomi érseknek

a

pénzverésbl járó

tizedét,

pisetumát, egé-

szen lefoglalta; kölcsönvett 7000 aranyát vissza a király annál inkább

Ilyfélékre

feljogosítva

minthogy az egyház ügye forgott szóban, és a többi

fpapok ösztönözték

t

s

nem

fizette.

érzé magát,

épen Vitéz érsek

kezdetben leginkább a

háború megkezdésére, bandériumaikat kiállítani pedig nemsokára mégis késedelmeskedének. Ama pénzzsarolásoknál is, hogy mióta a cseh mindinkább elhanyagolá, s megsznt élni tanácsával. Hasonló panasza volt az érsek öcscsének, a Janus Pannonius költi nevén ismeretesebb Ozezinge János pécsi püspöknek, ki bátyjával egyetértve, boszúságában a királyt, zsarlásai miatt, a pápánál be is

nem kevésbbé

sérté Vitéz érseket az

háború megkezdetett, a király

vádolta.

A

ügyekezetét

»)

t

király errl a krétai püspök által

meghiúsítván,

Eschenloer II, 223.

még inkább

értesülvén,

éreztette

s

velk

II. feje/.et.

kegyvesztcsöket.

Az

I.

14d

Mátyás király országlása.

érseket a béli és

sz.

jobbi apátságoktól,

a sági és bozóki prépostságoktól, melyeket

t

^_^^

elbb reáhalmo-

végkép elraellzte, s általában még kiméletlenebbl adóztatta a fpapságot. Az ekként érdekeik- s nagyravágyásukbau egyaránt megsértett fpapok a világi urak közöl is mind többeket vontak a maguk pártjára, mi annál könnyebben sikerit, minthogy a zott volt,

megfosztotta,

többször,

bár országgyülésileg, kivetett rendkívüli adó, a

és öcscsét

királynak az igazságszolgáltatásban kicsinyre, nagyra egyaránt kiterjed szigora, önfeje

szerint

s

önállósága, melynélfogva jobbára

rendelkezett,

ezek kÖzt

is

mánynyal elégedetlenek számát.

Els

Miklós, ki n bosnya királyság

elnyerésére

által

id is

ébresztett

óta

anom

reményeit teljesedve

rég ftárnokmesterré

szaporítá a kor-

volt ezek közt

maga

még sem

lett ')

Újlaky a király

látta.

Egy

Rozgonyi Rijnáld

megneheztelt valamiért a királyra; és mióta az erdélyi

moldvai hadjárat alatt a királylyal ^összeveszett,

megbékült

is,

s

bár aztán

Szapolyai Imre sem viseltetett iránta többé

szíves indulattal.

Mialatt pedig ezen egyházi s világi urak

az elégedetlenséget saját

körükben egyre

terjesztették, a

múlt év óta a nemességben is mind srbben hallatszok a panasz, hogy a király a cseh korona elnyerése miatt védetlenül hagyja az ország déli határszéleit, minélfogva a kalan-

dozó török csapatok mind

srbben

átcsapongnak

'^).

Figyelmét a király egészen a cseh ügyekre fordítván, is a mindinkább terjed elégületlen s égrl, nem

ha értesült

kell tekintetbe;

néhány egyházi s még van a játékban, kiket bár mikor is megfenyíteni elég ert érze magában. Az elégedetlenek ekként a király gyakori s huzamos távolléte alatt háborítvette azt

azt hitto, csak

kevesebb világi úr

') Nemsokára kineveztetése után hívja meg egy levelében (Dat. Budae 2-a die Circumcisionis dom. a. e. 1471. — Ka.ssa városi levéltár)

Kassát a vízkeresztkor tartandJ tárnoki székre. *) Bonfin DtíC. IV. Lib. III. 564. Dlugoss Lib. XIII, 470.Tur<Sczy IV. Cap. 67. Ranzan, Schwandtnernél I, 3 99.

144

Tizedik könyv.

Ji2L__tatlanúl mködhetének

midn Mátyás

a cseh

s

A Hunyadyak

mködtek

is

kora.

oly

sikerrel,

hogy

Morvába ment,

királyválasztás eltt

a fpapok, a kalocsai érseket és az egri püspököt kivéve mindnyájan, a világi urak Ország Mihály nádoron s néhány

—

vármegyék pedig kilenczen kivül valamennyien t megbuktatván, a lengyel király második fiát, Kázmér herczeget, ki nagyanyja, Erzsébet magyar királyné után a koronához máson

a

,

hajlandók voltak fellázadni a király ollen, hogy

Az

úgyis igényt tartott, helyezzék a királyi székbe.

zások e végett

meg

is

alkudo-

kezdettek a lengyel udvarral, mely

miután Ulászló cseh királylyá választatott, örömmel megegyezett az ajánlatban, s a nap is meghatároztatott, melyen

magyarok Kázmér táborában, a Rákoson, megjelenjenek '). Mátyás a lázadók tervének ennyire haladtáról az esztergomi kanonokok által értesittetvén, mihelyt Csupor a

vajdát seregének egyrészével a felvidékre küldötte, hogy ott

Szapolyay Imrével közre

megersítse

^), s

maga egy

kicsiny,

Jöttének

híre

mködve,

a betörni

hség

de próbált

ral.

Az

király,

hségökben vitját állja,

haddal Budán terem.

oly rémségbe ejté az összeesküdteket, hogy

azok majdnem mindnyájan váraikba várták be

a városokat

készül lengyeleknek

t Budán

a tántoríthatlan

néhányan Ország nádor-

siettek, s csak

hség

emberi szívet nem különben, mint nemzetét ismer jól

átgondolt terve

kegyességgel,

szerint,

mint szigorral

inkább

és fegyverrel

színleléssel s

kisérlé

meg

a

kedélyek kiengesztelését. September elejére Budára ország-

gylést hirdete. Az összeesküvés fbbjeihez, s a megyékhez írt meghívó levelekben színlelve, hogy ket ártatlanoknak tartja,

védelmét igére nekik a még, mint

pártosok, ")

XV,

s a

Bonfin,

állítá

ismeretlen

lengyel király ellen. Ujlaky Miklósnak, Dlugoss

e.

h.

Kázmér hadizen

levele

úgy-

Katonánál

496. *)

Ugylátszik,

attól

tartott,

hogy a városok

is

elpártolnak gya-

kori megadóztatásuk miatt. Kassától 1470-ben 200Ö aranyat, 1471-ben

1200 aranyat vett adó fejében, mint Kassa város levéltára bizonyítja.

II. fejezet. I.

ekkor külclé

látszik,

tn

által kérdést

a király

—

meg

nála

ellenségnek, vagy ez volt

:

a bosnya királyi ezímet,

„mit

még várjon

vél, elejébe s erejét

Ujlaky válasza

ellene fordított fegyver

145

Mátyás király országlása.

—

álland mellé

s

^*'^^-

hírnöke

menjen-e már az

növeszsze ?" „Várjon

mert naponkint több s

leend segedelmére."

Ujlaky szavai teljesedtek. Az urak örülve, hogy a király semmi gyanút nem mutat, naponként mind többen gylöngtek Budára; s a kegyes nyájasság, melylyel Mátyás ellenök

érkezket fogadá,

adományok, melyekkel közölök többeket megajándékozott, félelem helyett valamennyiök szivét bizodalommal tölte, úgy hogy az országgylés megnyitása eltt Mátyás az egész úri rendet maga körül láthatá, s egy nagy országtanács alkalmával, mosolyogva kéraz

az

Kázmért megvendégelni? A egyhangúlag Vitéz érseket vádolták, s a vádat annak távolléte is igazolta. Mátyás ennek követdezheté

tlök

:

megszégyenült

ki fogná tehát virak

keztében az esztergomi érsekség minden javait lefoglaltatta

^).

A

rendekkel az országgylésen szintoly módon bánt a

mint elébb az urakkal: megada mindent, a mit kivántak; de e mellett királyi hatalmát oly záradékokkal király,

oltalmazta meg, melyek neki

minden esetre szabad intézhogy rendkívüli adót az országra ezentúl nem vetend a rendek megegyezte nélkül a fpapságot sem tejrhelendi pénzadóval; de ezek viszont bandériumaikat a Zsigmond alatti szabályok szerint állítsák kij a nemeseket Ítélet nélkül el nem fogatja, hanemha szolgálatában volnának és szerzdéseiket nem teljesítenék. Megszüntettek továbbá a nádori törvényszékek, melyek az adó bszedését gátló urak ellen szoktak volt tartatni, s minden pörök a rendes törvényszékre utaltattak. Rendeltetett még, hogy Kómába panaszkodni senki se menjen, különben javadalmát, ha ez nincs, fejét veszítse; fispánokká egyedül magyar kedést

engedének.

Megigérte,

;

')

Bonfín

e. h.

Horváth M. Mapy tört UI.

.

10

^

146 i^'^i-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

nemesek tétessenek stb. '). Végre, még ezen lázongó körülis, melyek nagy részben a szokatlan adóztatások miatt támadtak, oly hatalmat gyakorlott Mátyás erteljes egyénisége, az emberek gyöngeségeit felhasználni ért ügyessége által a rendek fölött, hogy azok, daczára minden rend-

mények közt

kívüli adó elleni óvásaiknak, ismét 80 dénárt, tehát a rendes

adónál négyszerte többet, ajánlottak

Az országgylés

A lengyel Kázmér

be-

Kázmér berezegnek

meg minden kaputól

^).

után juthatott Mátyáshoz a 13 éves

sept. 6-kánkelt, piszkolódásokkal teljes

törése

hadizen levele, melyet aztán októberben maga is követett mintegy 12 ezernyi hadával. Mivel Csupor és Szapolyay Kassába ers rséget vetettek, azt elkerülvén, Eger és

Hatvan városokon keresztül leknek, Ígéret szerint,

csekély lehetett

tartott Pestnek,

hol a pártfe-

hozzá csatlakozniok kell vala.

a lengyelek

midn

meglepetése,

De nem

hírül vet-

Rákoson Mátyás táborozik 16 is mind ott vannak, de már mind ellenségeik, kivéve Rozgonyi Rajnáldot s

ték,

hogy párthívek

ezernyi seregével,

s

helyett,

kiket vártak, a párthívek

csatlakoztak hozzájok dandáraikkal.

Nyitra tott, s

felé csapott át,

hol

t

ról követte

még Kázmér

kik

a két Perényit, Istvánt és Miklóst,

a

felföldön

tehát sietve

melyet Vitéz érsek neki megnyitta-

Czezinge pécsi püspök fogadta. Mátyás távola lengyel királyfit,

s

csak miután az érseket

Esztergomban, nehogy Kázmérhoz csatlakozzék, körltáboroltatá, közeledett Nyitra felé. Kázmér hada ekkoron már tetemesen megcsökkent, mert nemcsak magyar pártfelei

köztök Czezinge János, hanem a zsoldjok miatt háborgó németek volt,

is,

odahagyták t; miért

városból a várba vonult ^)

Törvénytár.

*)

Ennek

nincs

meg nem

s

fizetése

kik hada jobb részét alkották is

Mátyás közeledtének

hírére, a

^).

ugyan nyoma az alkotott törvénykönyvben, de

vi-

lágosan kitnik az a királynak Vitéz érsekkel utóbb megkötött egyességi okmányából Pray: Annál. IV, 80. 3)

Bonfin: Dec. IV. Lib. 566. köv. Dlugos Lib. XIII, 472.

II

De

fejezet,

l.

kemény

a beállott

147

Mátyás király országlása.

téli

kedve sok embert áldozni

fel

fordulata után elébb-utóbb

úgy

idben Mátyásnak sem

volt

J^}-

melyet a dolgok e megszabadulandónak hitt,

a várért, is

miért azt serege egy részével bekeríttetvén,maga Esztergom

ment a makacs érseket megalázni. De miután az érsek javait, zsoldosainak zsákmányul adván, elpusztíttatá, Vitézzel is nemsokára kibékité t Gábor kalocsai érsek, János egri püspök, Ország nádor és Szapolyay Imre, kik közbenalá

járói szerepet vállalva, a király s az érsek közt

deczember 19-kén következ egyességet hoztak létre: az érsek ellen-

mond minden összeköttetéseinek Kázmérral, s újra hségmagát a király iránt; várait oly magyar bízzR, kik magukat a király iránt is hségre kapitányokra

esküvel kötelezi

kötelezik

;

Nyitrát a lengyelektl visszaveszi.

A király ellen-

ben az érseket kegyelmébe visszafogadja, jogaihoz s jövedelmeihez ezentúl nem nyúl, a tlekizsarlott 7000 aranyat neki a rágalmazók

megfizetteti;

sem fog tott s

hitelt adni

s

bujtogatok szavainak egyik

Czezinge János Horvátországba fu-

^).

egy régi barátjánál elrejtzvén, a büntetést elkerülte.

Ezen végs támaszainak

Kázmér berezeg

elhagyta Nyitrát,

is

néhány nappal

elvesztése után

négyezer lengyelt

hagyván benne rségül. Pár hét múlva, 1472 désileg ezek

kivonultak

is

;

elején,

hadaktól

szerz-

de elkövetett rablásaik miatt

részint a föltámadt parasztságtól leölettek, részint az

küldött királyi

1472.

kiszalasztattak

^).

Ez

utánok

lett

vége

Kázmér trónkövetel hadjáratának. De Mátyás éa Vitéz közt a szerzdés daczára sem állott többé vissza a bizodalom

St

nem

mi oknál fogva, újra felébredt az érsek ellen Mátyás gyanúja, minek következtében Budára hivatván elfogatta és Visegrádon elzáratta. A pápai követ s az egyházi és világi urak közbenés barátság.

az 1472 tavaszán,

tudjuk,

t

*)

XV,

U.

o.

A

szerzdési okmány Praynál

:

Annál. IV, 79. Katonánál

511. ')

Bonfin és Dlugoss.

Sternberghez, Tannernél

:

e.

h.

Turóczy IV. Cap.

67.

Mátyás levele

Die Sternberge 388.

10*

vitéz érsek eizáratása.

148 ^^78.

Tizedik könyv.

járására Mátyás

t

azon évben halt

meg

A Hunyady

k

kora.

ápril l-jén visszaereszté ugyan Esztergomba, de Bekensloer János ogri püspököt felügyeljévé rendelte, míg a béke a lengyelekkel megköttetnék '). Vitézt a bú és szégyen négy hónap múlva sírba vitte. Még ugyan-

unokaöcscse, a pécsi püspök

számzöttségében; a pécsi papság

t

zágrábi

is

visszahozatta ugyan

megyéje székhelyére, de a király haragjától félvén, díszesen nem merte. Mátyás errl, midn egy ízben a várost s annak székestemploraát meglátogatá, értesülvén, fájeltemetni

dalommal hallá a még

fiatal

kitn

t azon-

férfiú halálát, s

E

nal szokott díszszel tétette le a székesegyház sírboltjába.

egyetemnek

h

a külföldön

is

—

amabban az új pozsonyi gondnokát, igazgatóját, emebben a hazának

két férfiúban legszebb

díszét

becsült, kellemes latin költjét, vesztette el a

honi tudományosság.

A

Béke-alku Káamérrai.

tette

új

lázadás e szerencsés elfojtása

nem

kevéssé elsegí-

Mátyás ügyeit Csehországban; kedvezett azoknak az

pápa IV. Sixtus

is,

ki Csehország birtokát neki

itélé, a

császárt és lengyel királyt pedig komolyan meginté, állaná-

nak

el

Ulászló

és a

cseh eretnekek pártolásától, hogy

tyás a mind veszélyesebbé

cseh és morva rendeket

Má-

váló török ellen fordulhasson

;

a

végre egyházi átokkal fenyegette,

ha Mátyást király okul elismerni vonakodnának ^). Kázmér lengyel király ennek következtében az 1472- ki márcziusban követeket küldött Budára, hol Mátyás ekkoron a múlt zavarok káros következményéinek megszntetése végett az ország rendéivel gylést tartott

Praynál

:

Annál IV,

^).

Ezeknek közbejöttével egy

84.

2)

Pápai levelek Praynál: Annál IV, 82. köv.

')

Lásd ennek végzeményeit Kovachíchnál Suppl. ad Vest. Com. A rr. itt megint ajánlottak, nem tudjuk mennyi rendkívüli :

11, 213. köv.

addt.

Hogy azonban

a király eltt, kivetni,

—

az adózás megújításának

ki újra igérte,

még

alkalmát

is

elzárják

hogy megegyeztük nélkül, azt nem fog

— végezték, hogy két évig ne tartassék országgylés.

II. fejezet.

évre fegyverszünet állandó békérl

is

149

MAtyás király országlása.

I.

köttetett

'),

melynek folytában

az__^£^

tanácskozások tartatnának. Mátyás már a

visszatér lengyel követtel

is küldött át némi békeföltételemelyek azonban Krakóban nem fogadtattak el. Sut itt még a fegyverszünet körül is emelkedtek némi nehézségek.

ket,

Barbo

sz.

is

mindazáltal, kit a pápa oly uta-

hogy

küldött követéül Krakóba,

sítással

)nódon,

Márk bíbornoka ha másként

s

nem

ügyekezzék létrehozni, oda

fegyverszünet megersíttetett,

vitte s

a békét

mégis a dolgot, hogy a

az 1473-ki februárra Nels-

sebe összejövetel rendeltetett, melyen Mátyás,

Ulászló közt a végbéke tárgyaltatnék

Az

külügyeire vonatkozó

Amazok

király.

hamar nyerte a megürült

Az

a múlt

is

különféle, részint

évi lázongás

vissza bizodalmát a

és

intézkedésekkel tölte a

tekintetében említést érdemel,

hogy Mátyás

mutatja,

Kázmér

^).

év (1472) második felét addig

bel-, részint

minden

Csehország megosztásával

lehet,

—

mert azt

után nem egy-

magyar papokban,

— hogy

püspöki székeket csupa idegenekkel töltötte be. Bekensloer János

esztergomi érsekségre Flans, vagy

eddigi egri püspököt tette

át,

a pécsi püspökségre Ernuszth

másként Hampó János kincstartójának fiát Zsigmondot, az erdélyire a veronai származású Rongoni Gábort, kit még mint ferenczi szerzetest több ízben használt római küldetéa váradira végül a morva születés Pruisz Jánost sekre nevezte ki. Külügyei tekintetében, bár látta, hogy a pápa

—

,

annak követe, sz. Márk bíbornoka minden lehett megtesznek ugyan a béke helyreállítására, de ismervén a lengyel királynak habozó, magát elhatározni nem könnyen tudó, s

és

e mellett

igényteljes,

ggös

jellemét,

megindítandó alkudozások sikerében,

módokról

magának

is

s

sokat bízott a

ennélfogva egyéb

gondoskodott, melyek által Csehország birtokát

biztosíthatná.

Dogiel *;

nem

I,

62

Eschenloer

s

Ez

volt

findoka annak, hogy a nyár

onnan Katona XV. 678.

II, 270.

Dlugoss.

e.

h.

150 1^72.

Tizedik köuyv.

A

Hunyadyak

folytában Viktorinnal Podjebrad

kora.

György

vitéz fiával, kit

lovagias jelleme miatt igen megkedvelt, oly szerzdést kötött,

t

mely szerint Mátyás

nélkül szabadon

bocsátotta

fogságából minden váltságdíj

Viktorin ellenben kötelezte

;

magát, hogy Mátyást cseh királynak elismeri, az örökségéhez tartozó Kollin várát neki általadja, s ha a háború Máöt ez ellen minden erejével Fügypkezetét azonban Csehország tekintetében arra fordítá Mátyás, hogy Fridrik császárt nyerje meg a maga részére. Es ez nagy nehézségekkel ugyan, de Robo-

tyás és Ulászló közt megújulna, segítendi

^).

rella sz. széki

követ buzgó

mködése

következtében mégis

sikerit, Fridrik császár egy szerzdés által Ígéretet

tn

a

királynak, hogy az 1473-diki áprilban német országgylést

tartand Augsburgban,

s

ott

Mátyást választó-fejedelemnek A pápa pártolása,

elismeri, s a cseh koronát reáruházandja'*^). s

a császár és Viktorin szövetsége

annyira

által

meger-

ügyét Csehországban, — kivált

södve látta Mátyás a maga miután másrészrl értesült, hogy a tunya s gyönge esz Ulászlót a csehek már megunták, hogy bízvást mondhatni vélte meghittjei körében, miképen a kopasz Kázmért, ha a békét vele meg nem kötheti, még jobbban megko-

—

pasztja 1473.

^).

Ily

körülmények közt

nyilt

meg végre

ruár végén Neisseben az alkudozás.

A pápai

az 1473-ki feb-

követ,

sz.

Márk

bíbornoka, azt hitte, legkönnyebben létrehozhatja a békét a felek közt, ha oly föltételeket hoz javaslatba,

melyek

szerint

mind Mátyás, mind Kázmér, mind Ulászló igényeinek egyrésze megadatnék, s ezt azáltal vélte elérhetni, hogy Mátyás Morvát, Kázmér Sléziát, Ulászló Csehországot nyerje osze fölött

Kázmér

adja Hedvig leányát

fályrészü]

;

tyásnak

vele jegyajándokul

s

')

Dlugoss Lib. XIII, 479. 482 Eschenloer

')

Dlugoss

')

Dlugoss

e. h.

485.

e. h.

487.

De Koo

nül Má-

díj nélkül ertszsze vissza a

II, 293.

Lib. VII, 800.

II. tejeuet. I.

De

szepesi városokat.

a javaslat egyik rész által sem fogad- __i;^

Mátyás a

tátott megelégedéssel.

szövetsége

lOl

Mátyás király országlása.

császár ígérete és Viktorin

fegyver által könnyen

mellett

elzhetni vélte

most a Csehek által nem kedvelt Ulászlót. Kázmér pedig, kinek dölyfös neje Mátyást vejéül kicsinyelte, a házasság-

ban meg nem egyezett ') s általában halasztani óhajtá a dolgot, miután a császártól titkos Ígéretet vn, hogy az ;

augsburgi gylésen el

cseh királynak

Mátyás közepe ottan

nem Mátyást, hanem

az alkudozás e megakadásáról értesülvén, ápril

felé hirtelen

lév

Ulászlót ismerendi

^).

Morvában termett egy

sereggel,

s

az

hadaival és Podjebrád Viktorinnal egyesülvén,

Kollint ettl átveszi,

s

nyomul Csehországba

bele

^).

ers rséget

helyezvén, beljebb

De útjában nemsokára

megállítá

s

t a neissei gylésnek azon határozata, hogy aug. 15-kén (1473.) egy újabb gylés tartassék Oppelnben, hol mind a három fejedelem teljes hatalommal felruházandó követei 40 nap alatt tartozzanak megegyezni mi ha meg nem történnék, Károly burgundi fejedelem, vagy ennek halála esetében XI. Lajos franczia király, mint békebiró 4 hónap alatt határozzon, s az Ítéletet mind a csehek, mind a fejedelmek elfogadni tartozzanak *). Az oppelni gylés, bár a kitzött napnál egy hónappal késbb, meg is visszatérésre indítá

;

nem több sikerrel. Mátyás, miután irányában a császár megint szószeg lett, Csehország ügyét az augsburgi gylésen el sem hozván, s Kázmérral különben is fondorkodván, most engedékenyebbé lett, és

tartatott ugyan, de az elébbinél

—

követei, a kalocsai, veszprémi

s

erdélyi

fpapok, a nádor

és

országbíró és az osztrák Gravenecker által kijelenteté, hogy kész Ulászlót cseh királynak elismerni, I)

*)

U. a. 489. Cureus Annál.

')

Dlugoss

:

e. h.

úgy

mindazáltal,

Siles. I. 322.

Pessina 570. ki azonban 1472-re teszi KoUin

foglalását. *)

Dlugoss

e. h. -ídl.

Eschenloer Chron. von Bresslau II, 279.

el-

A

Tizedik könyv.

152

Hunyadyak

kora.

1473.

hogy maga Morva,

Slézia és Luzsitza birtokában maradjon,

e tartományokat azonban Ulászló tle másfél millió forinton Kázmér leánya Mátyás nejévé legyen, s a megválthassa ;

magával jegyajándokul. A pápai méltányosoknak találta e föltételeket; de a

szepesi városokat hozza

követ

maga

is

lengyelekkel

mény

nem

lehetett boldogulni,

volt urok részérl,

birtokában, mely neje után

többé tén,

nem

kivánja.

t illetné,

szintén

A lengyel király

háború

folytatása,

háborgatni

Meglátszok a lengyel követek

melyet Barbó bíbornok

is

roszalt,

fondorkodik a császárral Mátyás ellen

A

szerintök elég enged-

hogy ez Mátyást Magyarország

e rósz

e visele-

hogy királyuk ersen ').

akarata mellett a burgundi

fejedelem békebirósága sem vezethetett volna czélra

;

s

Má-

Mindenekeltt Hradistyét táborolta körül Morvában, mely e tartományban egymaga daczolt mindeddig hatalmával ^). Majd annak további vívását Szapolyay Imrére bízván, Csupor Miklóssal ama fels-magyarországi várak vívására ment, tyás ilyetén újabb kisérlet helyett fegyvert ragadt.

j

melyek Kázmér herczeg bejöttekor jutván lengyel kézre, a neissei gylés végzése ellenére, még most sem adattak vissza, s ,

a vidéket sanyargató rabló-fészkekké

lettek.

Sztropkó,

Homonna, Nagy-Mihály egymás után megvétettek: de ezen által a derék Csupor utolsó vár alatt egy a várból kirepült megöletett. A király maga ezután Budára ment, hova decz.

k

•

8-ra országgylést hirdetett; de hadai Tarczy lete alatt Galicziába

törtek,

s

ott

Tamás

vezér-

több várat megvevén,

mindaddig tzzel, vassal pusztítottak ^), mígnem Kázmér 1474 elején békeköveteket küldött. Az alkudozások Mátyás részérl az erdélyi és zágrábi püspökök, Szapolyay Imre Háromévi és Pongrácz János által Ofalun folytak. Február végén a fegyverszünet, j^^j^^ Magyar- és Lengyelország közt meg is köttetett, mely

')

Eschenloer

II, 292.

kövv, Dlugoss XIII, 493. köv.

2)

Pessina 875.

»)

Bonfin Dec. IV. Lib. Ili, 578. Dlugoss XIII, 503. 506.

II. fejezet.

I.

153

M&tyás király országlása.

Mátyás aGalicziában clíoglaltakat visszaadta; Csehországra nézve podig három évi fegyverszünetben egyeztek szerint

meg

a hatalmak

E

^).

fegyverszünetre a királyt leginkább ama veszély

indítá, melylyel a török pár év óta

ez

idben ismét lényegété

gyakrabban,

az alvidéket;

vessünk rá egy futó pillanatot.

ideje,

Miután Mátyás

s

különösen

hogy mi

is

a török bé-

kekövetet az egri országtanácsból, melyben a cseh háború

1468-ban azon válaszszal bocsátotta haza, hogy a békét mindaddig megtartja, míg a törököktl nem háborgattatik, ezek Negroponte vívásával elfoglalva, a magyar végeken 1470-ig nyugton maradtak; de az ezen évi jul. 12-kén Negropont megvételével hatalmukat a Peloponelhatároztatott,

—

nezuson megalapítván, éjszak

felé is háborogni kezdenek. Horvátországon keresztül több ízben betörtek Krainba, Karinthiába és Styriába, onnan rendesen nagy zsákmányt és számos ezer foglyot vivén haza magukkal. Egy ily beüté-

sük alkalmával, az 1470-ki szeptemberben Zágráb

nem kezökre

jutott,

béliek mentették

még

s

meg

majd-

is

azt csak a segedelmére siet káptalan-

Nagyobb

^).

baj volt ennél az,

hogy

ezen évben a Száva jobb partján egy várat építenek,

melyet Szabácsnak neveztek, mert látni való

várnak nem más a

czélja,

volt,

hogy

e

minthogy onnan biztosabban zA király Thuz János

hessék becsapásaikat a Szerémségbe.

bánt ama hanyagsága miatt, melylyel e becsapásokat boszú-

trte és Szabács építését háboríttatlanúl nézte, fogsággal bnheszté s helyébe bánná Magyar Balázst ne-

latlanúl

;

vezvén,

a vár

megvétele

s

lerontása

végett a kevéssel

utóbb kalocsai érsekké nevezett Gábort és Ország Mihály nádort küldé le a bán segedelmére. De a támadás eredménytelen maradt;

')

Dogiel

s

I,

a vezérek,

71. s utána

hogy legalább az onnan megki-

Katona XV,

666.

*)Farlatus: Illyr. Sacr. V, 491. Dlugoss: Lib. XIII, 476. Freher II, 161.

^*^^-

Viszonyok * torokkel.

154 1473.

Tiafidik könyv.

A Hunyadyak kora.

meggátolják, a Száva balpartján szintén várat emeltettek ^). Magyarszemközt Szabácacsal ország ennélfogva még egy ideig mentve maradt pusztítá-

sértend

becsapásokat

do Tótországon keresztül 1472-beu ismét betörtek

saiktól,

Fridrik császár déli tartoniihiyaiba, ezer fogolylyal tértek liaza

'^).

azokat feldúlván, 12

s

Még nagyobb

csapás érte e

tartományokat a következ évben, szeptemberben,

midn

mintegy 25 ezer török csíipott azokba Horvátországon át, s KoUonics Kristófot rögtön összeszedett fégyveTes népével Klagenfurtnál megvervéu, egész Cillyig minden további ellentállás nélkül dúlt, s

mánynyal hagyta

el a

20 ezer fogolylyal

tartományt

^).

A

és

gazdag zsák-

törökök e rabló had-

alkalmával rendesen nagy sebességgel haladtak ugyan keresztül Bosnyán, Horvátországon, nehogy a ma-

járataik

gyar király ellenök felingereltetvén, e zsákmánylásaikat az osztrák tartományokban

hogy a

szilaj

csapatoktól

szenvedtek többet,

is

a

meggátolja; de elképzelhet,

magyar tartományok

kevesebbet.

Mahommed

mindig

is

szultán

ama

nagy vereségei után, melyeket Uzunhasszántól, a fehér ürürl nevezett turkoman dyuastia nagy uralkodójától, ki szerencséje tetpontján Chorazantól Karamanig, Perzsia nagyobb része fölött uralkodott, 1473 folytában szenvedett *), attól tartván, hogy ezen alkalmat Mátyás, és a többi európai fejedelmek annál kevesebbé fogják elmulasztani a törökök

becsapásainak megboszúlására, minthogy ugyan-

pusztító

azon idben egy

siciliai

ifjú

Gallipolinál

az egész török

hajóhadat fölégette, követséget küldött Budára.

nemcsak örök békét, hanem szövetséget nak, mely szerint neki egész Szerb1)

Bonfin Dec. IV. Lib. II, 562.

*)

Cureus

') IJ. o. is

:

Annál.

*)

szultán

Mátyás-

Bosnyaországot

Ide tartozik a pápa levele

Legbvebben Valvasor: Chron.

Hammert: Gesch. d. Osm. R. I, 520. Ld. errl Hammert Gesch, d. Osm. R.

ö.

és

A

ajánlott

Siles. I, 331.

322. Dlugoss Lib. XIII, 499.

Epist. Math. Corv. IV, 7.

372. V.

is

köv. I,

504. kövv

Carinth. V,

II. fejezet.

1.

Mátyás

király országlása

1

5f)

átengedni ígérte, úgy mindazáltal, hogy a magyar király a__^£^ török csapatoknak, midn más keresztény tartományokra

zsákmánylani mennek, a maga déli tartományain szabad átmenetet engedjen. E követség híre még Rómába is elhatott, s

a pápa tartott

is

Mátyás ama körülményei Kázmér király fondorko-

tle, netalán

közt, melyeket Fridrik császár és

dásai idéztek el, Í8

t

arról

Mátyás,

maga

ki

az ajánlott szövetséget

minden csak

is

módon

visszautasította

már

a török

;

miért

ügyekezett.

ellenségeinek ijesztése

elébe a követséget, úgylátszik,

vétele eltt

elíbgadja

lebeszélni

De

végett bocsátá a pápa levelének

ajánlatát

^).

A

békét

azonban most, hogy annál nyugodtabban mködhessék a császár, a lengyel király

és

ennek

fia

király

a cseh

úgylátszik, mégis megkötni kívánta a szultánnal, az 1473

s e

ellen,

végett

szén követeket

sáról nincs

is küldött hozzá. Ezeknek eljáráugyan tudósításunk; de annyi bizonyos, hogy a

béke nem köttetett meg a szultánnal, ki épen ekkor tért vissza az üzunhasszáu fölött nyert nagy gyzedelmérl; mert egy dúló hada nemsokára ezután ütött be Magyarországra.

Míg ugyanis Mátyás a csehekkel hammed szultán pedig Uzunhasszánnál

s

lengyelekkel,

Mo-

vala elfoglalva, Ist-

Radul oláh vajdát 1473ban tartományából elkergette. De ez a törökhöz folyamodók segítségért, mit meg is nyert. Báli Oghli szendri basa, egy ers haddal még az 1473-ki év végén Oláhországra üt, azt visszafoglalja, s Radult a vajdaságban helyreállítja '^). Ezután, a szultán parancsából-e, vagy csak rablásvágytól

ván, a harczias moldvai fejedelem,

—

ösztönöztetve, bizonytalan,

az egész alföldet

átkel a

Dunán

a Maroson,

és

s

Nagyváradig tzzel, vassal irgalmatlanul

Ld. a német birodalmi gylésre küldött magyar követek be1479-ben Frehernél Rer. Germán. II, hibásan az 1481-dik év alá sorozva. V. ö. Pray: Annál, IV. 88. kövv. Fleury folytatója XXIX, ')

szédét

453. Mátyásnak tulajdonítja, de hibásan az *)

Engel: Gesch. der Wallachey

u.

els

Mold.

lépést

az alkudozásra.

II, 137.

kövv.

156 ^^'^^-

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

miután

kora.

gazdag várost, február 6-kán meglepvén, két napig fosztogatta s fölhajnalban szintén égette, lakosait felkonczolta, roppant zsákmány nyal és szá-

feldúlja, és

e virágzó s

mos, mindkét nembeli

fogolylyal,

fiatal

nélkül takarodott ki az országból

Mátyásra a törökök lott, s alig el,

lehet

pár héttel

kök

e

hogy leginkább azért fogadta egyezkedést, mivel a törö-

az ó-falusi

ellen szándékozott

ellentállás

becsapása nagy hatást gyakor-

kételkedni,

késbb

minden

').

fordítani boszuló fegyverét.

E

föl-

azonban még csak megérlelni sem engedte a szószeg császár és a nálánál semmivel sem szintébb lengyel király.

tételét

Ez ugyan

is,

mialatt

Mátyás fegyvereitl

féltében

vele

0-falun örök békét kötött, ugyanazon idben a császárral

is

alkudozott egy szövetség fölött Mátyás ellen, mely szerint a császár Ulászlót cseh királynak ismerné

mérral egyszerre támadná

meg

ség köztök

is

valóban létre

a

magyar

jött.

el, s

vele és

királyt.

Fridrik

Az

Káz-

ogyes-

császár Ulászlót

márczius elején a regensburgi gylésen cseh királynak és birodalmi választó-fejedelemnek ünnepélyesen elismerte,

s

néhány nap múlva a ezövetséglevelet is aláírta, mely szerint Mátyás, „mint a kereszténység veszedelmes pestise", Fridrik, Kázmér és Ulászló hadai által egyszerre megtámadtatnék és kiirtatnék ^),

Mátyás

e

htlenséget távolról sem gyanítva, az ó-falusi

békekötés után a Liptóban és vidékén féktelenked rovszky Péter ellen vezette hadait,

s

Komo-

miután Oravát, Lika-

egyéb fészkeit részint fegymegvette, legénységét pedig feketeseregébe sorozta, az 1474-ki áprilban Budára ment, hol reá az országosan összegylt rendek várakoztak. Els dolga volt vát, Sz. Miklóst, 8 a rabló úr

verrel, részint pénzzel

')

Egy

névtelen Kovachichnál

:

dex, a bécsi Jahrbücher der Literatur

Script.

Min.

XXXIV-dik

II. 11.

Dubniczi Co-

köt.

») Dlugoss XllI, 500. Kurz: Gesch. Österr. Regest. 665. Dogiel: Cod. Dip. I, 168. Chmel: 247.

unt.

Frid

IV.

II.

II. fejezet,

itt,

a rondek által

l.

157

Mátyás király országlása.

megersíttetni az ó-falusi békekötést

is

\).

a hosszú béke reményében valahára a családi örömökrl kezde gondolkodni, s az egyházi a világi urak tanácsából követeket küldött Nápolyba, kik számára Ferdinánd Sieilia

Majd Í8

s

Aragónia királyától Beatrix leányát

tájban eshettek tudtára Mátyásnak

nül

Ez id

kérnék.

a császár, és a lengyel

s emennek roppant készületei a háború Mátyásban a boszúvágy megkettztette A Nápolyba küldött követeknek utasításul

király hitszegése,

megkezdésére. szokott erélyét.

hogy útközben a milanói herczeget, a császár régi elleügyekezzenok. Kevéssel utóbb egy tán épen azt, mely elébb Komorovszky zászlai hadát, zsoldos adá,

nét, ez ellen fellázítani

alatt állott

a

vakmer

császár a

Ausztriára küldötte,

s

azt széltében pusztíttatá;

Augsburgig kalandoztak, hol a birodalom rendéivel épen gylést tartott, s ennek egész

lovasok

külvárosában több házat

fel

gyújtottak

is

^).

Maga

július

végén Trencsén mellett ütött tábort fel<ete-seregével; ott kit, mióta atyja bosnya kivára be Üjlaky Lrincznek, rálylyá lett, berezegnek czímeztek, s más uraknak dandá-

—

—

onnan inté Morva és Slézia rendéit is a felkelésre. Ezután hadaival Morvába majd Sléziába menvén, a rabló urak közöl, kik váraikból az iparos nép verejtékének gyürait;

mölcseit távolléte

vásával

8

alatt prédálták,

halállal büntetett

Ezen a szorgalmas néptl sel

fogadott

meg

kezett

mködése a király.

s

végén országgylést

')

72.

Nehogy

XV,

nagy

tetszés-

távolléte alatt a török az alvia nádor

tartatott. Itt a török

elrendeltetvén,

Ezeknek megersít

Katonánál

a városaiktól

között Magyarországról sem feled-

déket büntetlenül pusztíthassa, a nemesség fölkelése

többeket váraik megví-

^).

levele sz.

676.

*)

Dlugoss XIII, 514.

')

Eschenloer II, 302. kövv.

által

szeptember

beütésének esetére

a királynak

György

napjáról,

is

minden

Dogielnél

I,

^^"f*-

158 1^'^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

kaputól egy arany ajánltatott segédeimül, úgy mindazáltal, hogy e pénz csak a török elleni védelemre fordíttassák De .

a török ez évben nyugton maradván,

Kázmér újubh támadása.

nemességnek föla pénzre azonban kellett; annál nem nagyobb szükkelnie sége volt Mátyásnak. Kázmér ugyanis hadait nagy lassan felkészítvén, októ^er elején 40 ezer gyaloggal és 20 ezer lovassal, kik közt számos tatár, pusztítva

a

rabolva tört be Sléziába. Mátyás

s

Boroszlónál vonta össze hadait, és miután az ellenség nagy

számáról

lend

a

ki

a város falai

száma daczára ^

még Ulászló

is

nyílt

mezn

cseh hada

hogy 10

arra határozta magát,

seregét ne tegye

hanem

melyet

értesült,

vala,

a

— 12

szerencse

mögött várja be az

is

növe-

ezernyi

esélyeinek,

ellenséget,

hol azt

tönkre tenni remélheté. Táborozása tervét

lengyelek féktelen dúlásaira építve,

szigorú parancsot

hogy a vidéki nép mindenütt a legközelebbi városokba vonuljon, oda vivén magával minden marháját s élelmi szereit, mi pedig el nem vihet, azt, bocsátott ki egész Sléziában,

nehogy az ellenség kezére jusson, rontsa, semmisítse meg. És míg e rendeletét egy futó csapat által végrehaj tata, maga Boroszló külvárosában árkokkal, földhányásokkal megersített táborba szállott, és azt szintúgy, mint a várost élelmi

tüzel szerekkel bségesen elláttatá. De Boroszló polgárait nagy félelem szállta meg városuk, családjaik sorsa felett,

és

és

Emészt

szász herczeggel együtt,

— ki

a

nem rég megszer-

600 fegyveressel jött a király nem nyugodtak addig, míg Mátyás követséget táborába nem küldött Kázmér elébe, mely az ó-falusi béke megtartására szólítaná. A követek, miként elrelátható vala, elutasítherczegségért

zett sagani

—

t

tattak.

A

utóbb

maga részérl még egyszer ismétlé nem több sikerrel; minek következtében

szász herczeg a

a kisérletet, de el is

hagyta a tábort. Mátyás

e

erélylyel folytatta védelmi készületeit;

közben lankadatlan erre az ellenség elég

idt engedett neki, mert az útjába es Oppelnt akarta elébb megvívni. Mátyás az oppelni berezegnek 600 fegyverest

li. fejezet.

I.

159

Máty&s király országlása.

küldött kérelmére segélyül; ugyanakkor Brige, Grottgau,

i^'?^-

Ohlau, Neumarkt rségeit is megszaporította néhány száz fegyveressel Szapolyay Istvánt és Kinizsy Pált pedig egy ;

dandárral az ellenség háta mögött Lengyelországba küldé,

hogy

azt

pusztítsák,

s

minden

szállítmányt elfog-

élelmi

janak.

Kázmér hada

12 napig sükeretlenül vívta a vitézül

is tetemes veszteséggel vonult el s végre ® kevesebbet szenvedtek hadai Brigenél, hol októ-

védett Oppelnt, ^^ alóla.

Nem

.

ber 24-kén Ulászló

.

,

egyesit vele 20 ezernyi seregével,

is

így aztán Kázmér, veszteségei után is, mintegy 70 ezernyi roppant sereggel szállott Boroszló alá, hol Mátyásnak ama kisebb csapatok szétküldése után alig volt 7

De

a

számer egyenetlenségét

— 8 ezer vitéze.

bségesen helyreütötte

megszállottak páratlan vitézsége és királyi esze

;

míg a megszállókat a magyar fegyveren kivül

dennem

szükség és éhség

ellenség táborba

szállott,

is

a

a

vezérök lánga min-

egyre tizedelte. Mihelyt az

vakmer

.király

azt

bvebben

megszemlélend, paraszt ruhában, egy gyors lovon rajta keresztül vágtatott, s midn a városba visszatért, ennek remeg tanácsát avval bátorítá, „ne félnének, jót áll minden verébfészekért, mely városukban létezik". Kirándulásában meggyzdött a király, hogy a cseh-lengyel had, melyben semmi rend, semmi fegyelem, nagy hiánya létezik, a téli fagyot réseit

nem sokáig

az eleségnek

s s

állandja ki táborában.

adá mindjárt október 27-ke,

midn

már

is

fekete- seregének kitö-

Ennek bizonyságát

Kázmér, mintegy 15

rohamot szándékozott intézni a külvávárosra: a 40 ágyú, a czélszeren elhelyezett puskások s az ágyúk megett fal gyanánt álló 1000 pánczélos gyalog, annyira megrettenté a lengyeleket, hogy lehetetlen volt ket támadásra bírni midn pedig Mátyás jól irányzott ágyúiból rajok lövetni kezde, valamennyien rendetlen futásnak eredtek. Ugyanez történt okt. 30- kán, midn Mátyás ezernyi

lengyellel

;

Nápolyba küldött követeitl a Beatrixxal való eljegyzésérl

Harczok ^^o^osziói táborból.

160 1^7^-

Tizedik könyv,

hírt vévén,

A Hunyadyak

kora.

azt a városbíin kihirdetteté.

A

polgárok haran-

gozással, örömtüzekkel ünneplék az eseményt.

A

lengyelek

tzvésznek tartván újabb támadást akartak mieltt azt de megkezdették, városra, intézni a az ágyúk és lövészek által ismét megfutamíttattak. Kázmérnak és hadának ezután nem is volt kedve több rohamot intézni, hanem részint egyenes felhívás, részint csel által ügyeke zett Mátyást kicsalni ers fekvésébl de mind hasztalan bár serege, némely magához vont csapatokkal 10 ezerre szapoezt kiütött

,

;

nem

:

Es hogy errl meggyzze, lehangoltságát növeszsze, egy emelkedettebb helyen, hogy az ellenségtl is láttassék,. táncztermeket készíttetett, melyekben katonái a boroszlói rodott, ö

az ellenséget

tért el jól kiszámított tervétl. is

nkkel kedvökre mulatának. E mellett a fekete-sereg naponkint majd egy, majd más oldalon kicsapásokat intézett az ellenség táborára, és sokakat leölt, sokakat foglyokul hozott

A

magával.

börtönök nemsokára mind megteltek; miért

a kitör csapatok azontúl csak a szebb és

kat hozták be magukkal, jelölték

meg

arczukon,

érve elbeszélhessék,

Még tl.

A

és

elkelbb

a többieket pedig

is

foglyo-

kardvágással

szabadon eresztették, hogy haza

miképen Mátyás seregével harczoltak.

többet szenvedtek a lengyelek és csehek az éhség-

lengyeleknek már akkor sem volt eleségök,

midn

Brigehez értek, mert az eleséggel terhelt 600 szekeret, melyek Lengyelországból jöttek után ok, Szapolyay és Kinizsy elfogta.

Ugyanezt

Csehországból

jöv

tették

a

többi

akár Lengyel-,

akár

szállítmányokkal, az ellenség háta mö-

lév városok rségei, melyek futó csapatokká alakulva, minden szállítmányt lefoglaltak az eleve néptelenné tett, vagy maga az ellenség által feldúlt vidék pedig nem sokáig gött

;

Az éhség s ennek nyomán a ragályos miket rögtön a beállott kemény hideg is nevelt, betegségek, s ezekkel együtt a zúgolódás, rendetlenség, lázongás minden nyújthatott élelmet.

nap rémségesebbé lnek az ellenség táborában; s Kázmér és Ulászló királyok seregeik romjainak megmentésére nem

;

II.

láttak

f^ezet.

más módot

I.

161

Mátyás király országlása.

a békénél

;

evégett teh át követet

kiildé-

i^'*-

nek Boroszlóba.

De Mátyás ggös királyokat,

meg

teljesen s

akarta

törni

az

elébb

oly

hogy a békét tle Kázmér Sanyarúan esett nekik a meg-

azt kivánta,

és Ulászló személyesen kérje.

aláztatás, de a szükség

parancsolá,

s

nov. 15-kén

Kázmér

végre csak eljött Mátyásnak a két tábor kÖzt e végre emelt sátorába. Mátyás azonban, ki az egyszer fekete czoboly-

öltönyben megjelent Kázmért egy könny s gyöngyökkel s gyémántokkal hímzett zöld zekében fogadta, kijelenté, hogy mindaddig nem ereszkedik alkuba, míg Ulászló is el nem

j

de

Kázmér ama kérelmét

haló serege

Más nap

a

a szomszéd

városokból eleséggel elláttassék.

magyar király még számosabb

már

fogadta az ekkor

sérettel

hogy éhen

készséggel telje sí té,

fiával

és fényesebb kí-

együtt megérkezett

A

magyar urak fényzése bámulásra ragadta a lengyeleket; Újlaky Lrincznek például egy 60 ezer arany érték kard csillogott oldalán. Az értekezés egész estig tartott, mely közben Mátyás fényesen megvendégelte mind a királyokat, mind kíséreteiket. Mindenekeltt egy rövid fegyverszünet köttetett, mely alatt a további egyezkedés Kázmért.

Boroszlóban megbizottak által folyjon. Ennek végét Kázmér és

Ulászló bo sem várhatták táborukban, mert ez nov. 18-án

egy esetleg kiütött gyuladás alkalmával nagy részben elégett, 8 a királyok másnap tovább álltak hadaikkal. Decz. 8-kán végre befejeztettek az alkudozások, melyek szerint a

következ pontokban

történt

szünet az 1477-ki május 25-ig alatt a császár is beléphet

;

meg tart,

az egyesség

a fegyver-

:

melybe, ha akar, 90 nap

Csehországot addig a két király,

Ulászló által kerületenként választandó két-két tisztvisel igazgatja; a foglyok mind a két fél által szabadon bocsáttatnak. Egyébiránt az állandó béke megkötése végett

Mátyás

a

jöv

és

évi februárra halasztattak a tanácskozások

Eschenloer. Chron. Horváth M. Magy.

tOrt.

lU

.

v.

').

Bresslau II, 303. közv. TuróczylV. Cap.

11

jjékeköt

162

TizedikTiönyv.

^^74.

szint

A Hunyadyak

kora.

Mátyás még ezeket is bevárta, részint Sléziában, réMorvában töltvén a telet, s fényesen jutalmazván

híveinek a háború alatt tapasztalt hasznos

szolgálatait és

t

Kázszigorúan büntetvén azon, kivált szilez urakat, kik mér nagy hadának közeledtekor veszve hivén, ehhez pártolának.

Hosszabb

részérl most

Zdenko

is

vezetett,

biztosok:

tanácskozások után, melyeket Mátyás Rongoni Gábor egri püspök és Sternberg a következkben egyeztek meg a prágai

Ulászló

Csehországot,

Luzsiczát és Sléziából a

schweidniczi és jauerni herczegségeket, Mátyás pedig Slézia többi részeit és egész

Morvát

bírja,

úgy mindazáltal, hogy

Ulászló azokat pénzen megválthassa.

Ha

Ulászló elébb

magtalanul halna meg, minden tartományai Mátyásra

ennek halála esetében pedig Morvát és Sléziát Ulászló de 200 ezer aranyat köteles fizetni örököseinek. De Mátyás, bár nem vetette is el végkép, meg sem ersítette e foltételeket, azt remélvén, hogy Fridrik, ki most a burgundi

nak j

s

száll-

;

örökli,

fejedelemmel veszett volt össze, a neki nyújtandó segélyért tán mégis hajlandó lesz reá ruházni Csehországot, hol a nép az urak már különben is egyaránt megunták, s gúny tárgyává tették a tunya, gyáva Ulászlót. Mátyás küldött is e miatt követet Fridrikhez; de hasztalan, a makacs császár újabban is Ulászlót igérte felruházni a cseh hbérrel '). Míg Mátyás a csch ügyekkel Boroszlóban foglalkodék, a magyar fegyver Bogdánovics István moldvai vajda társaságában a török ellen is fényes ütközetet nyert. Radul oláh és

Török háború.

vajdának visszahelyezésével, mit fentebb elbeszéltünk,

hammed

szultán

nem

volt

Mo-

ugyan megelégedve, de annak

megbüntetni szándékozott, miután ez adóját megfizetni nem akarta. Az 1474-ik év vége felé Chadim Szulejmán rumoliai basa 120 ezernyi

ellenét István moldvai vajdát is

kivált

67. Bonfin Dec. IV,

Lib.

III, 570.

Dlugoss XIII, 518. kövT. ')

Dlugoss XIII, 584.

kövv. Cureus

:

Annál. Siles

I,

337.

II

I.

Moldva

híiddal indult

magyar

fejezet.

király

ellen.

A

fenyegetett István vajda, u

hódolatot Ígérvén,

iránt

163

Mátyás király orszá^lá^a.

erdélyi vajdát híva segítségül

s

^^74.

Magyar Balázs

ez a király meghagyásából,

—

mintegy 20 ezernyi haddal melyben 5000 székely számMoldvába. Az egyesit magyar-moldvai sereg aztán a hegyek s erdk közé csalt török hadat majdnem

láltatott, sietett

egészen megsemmisíté

^).

István

vajda részint hálából a

nyert segélyért, részint további segélyeztetése végett.

tyásnak be

mutatta hódolatát,

is

pártfogásába vétetett

Mátyás

s

általa a

Má-

magyar korona

'^).

e fényes

gyzedelem hírét február közepén nem kételkedett, hogy a szultán

vette Boroszlóban, és mivel

megbszülni ügyekvendik, 1475 tavaszán Sléziából, hol Szapolyay Istvánt nevezte volt ki kormányzónak, Magyar-

azt

országba indult, hol a török elleni készületek megtétele végett az ország rendéinek ápril 24-re országgylést hirdetett.

A

rendek

ismét egy arany

itt

forintot

minden

ajánlottak

telektl; de világosan kikötve, hogy az egyedül a török ellen fordíttassák, a

nemesség pedig ez évben fölkelni ne tartoz-

hanemha a szultán maga támadná meg az országot; a jövre pedig minden rendkívüli adó megsznjék, s az ország védelme annak törvényei és szokásai szerint intézzék,

tessék

^).

Mihelyt a pénzsegély beszedve, hadi készületei megtéve voltak. Mátyás az ország kormányát Szapolyay Imrére bízván

'*),

az

1475-ki

októberben 10 ezernyi

sereggel indult az alvidékre.

várának megvétele ^)U.

Hammer Teleki: *)

Teleki

I,

a.

vala,

Hadjáratának

A

Szabács

mely az ozmánoknak ftámaszul

526. Epist. Math. Corv.

522.

válogatott

czélja

IV, 15. Pray: Annál. IV. 95. Id. gróf

magyar hadak részvétérl ezen ütközetben

Hunyadyak kora 111,422. *) jegyzet alatt. Gróf Teleki József: Hunyadyak kora. Okmánytár XI,

»)

Kovachich: Suppl ad Vest. Comit.

*)

Mátyás lev. a kassaiakhoz okt 28-ról. Kassai XI, 546.

is

II,

540.

240. levéltár.

11*

Kiadta

i^'^S-

1 ^^75-

54

szolgált a Tót- és

A

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

nem

vállalat

kora.

Horvátországba intézett becsapásaiknál.

volt

könny;

sejtvén, örségül öt ezer

n^ert a szultán

válogatott

Mátyás

terveit

küldött a várba,

vitézt

kiknek lelkesedését még inkább feltüzelend, a forgót saját kezeivel tzte ^urbánjokra. De Mátyás hadi tudományának, cselekben kifogyhatatlan eszének és bátorságának ') ezek

sem állhattak alatt _i*'S-

ellent.

Bár a

vitéz

rök

egy hónap lefolyta

több ostromot visszavertek, de miután kétségbeesett

ellentállásukban jobbára elhulltak,

a vár végre az 1476-ki

február elején a király kezére jutott

^).

A

tél és

még nagyobb készümelyeknek elsegítésére a

tavasz folytában a király

leteket

tn Szendr

pápa

Velencze mintegy 90 ezer aranyat küldöttek neki.

és

ostromára,

Tervét azonban megzavarta a szultán, ki a nyár derekán

tömérdek sereggel támadta meg István moldvai vajdát. harczias fejedelem ellentállásra eltökélve. Mátyástól és

A

Káz-

De emez nem akará ingerelni követei meg nem térnek, s csak

mértól sürgetett segedelmet. a szultánt,

míg a nála járó

arról gondoskodott, jhogy István neki

Mátyás

a segély ígéretével

követeit,

s

hogy míg hada megérkezik, fütközettl

De

kodva, erdei közé vonuljon. vajdát,

8

hségesküt mondjon.

azon tanácscsal küldé vissza

t, miután

hadat megverte

s

a szultán

is

a kelet-éjszak fell

tartóz-

követte a vitéz

reá küldött tatár

kizte, július 16-kán a segély megérkezte

eltt ütközetre kényszeríté, mely vitéz ellentállás után a vajda legyzetésével végzdött. Csak ekkor jelent meg

Báthory István országbíró. Oláhország határain, ki azonban a sietve visszavonuló szultánnak csak utóhadát érhette el, s verhette meg. Annyiban mindazáltal Báthory mégis hasz')

Egy

ízben egy kis csolnakra

oldalát megvizsgálja.

irányoznak

;

mindamellett *)

A

egy golyó a király is

Bonfin

tilt,

hogy a várnak a vízre nézó

törökök azonnal minden túzcsövet a csolnakra kise'röjét

sodorja

el

;

de ó a szemlét

hideg vérrel végrehajtá. :

Dec. IV. Lib. III. 578. Turóczy IV. Cap. 67. Dlugosí

XIII, 539. Heltay Magyar Kron. :

II, 142.

:

II. fejezet. I.

165

Mátyás kir&ly országlása.

nára Ion István vajdának, liogy ellenségét, Bazarád Radul oláh vajdát, ki a törököket minden erejével segítette, vén, a tíz év óta Nándorfehérvárban

Radul Brassóba

tette helyébe.

István kezébe került

járt, a

elz-

rzött Vládot

de ott elfogatván,

futott,

általa megöletett

s

Báthory elkés-

').

hogy ugyanakkor,

tének az lehetett oka,

Moldvában

foglyul

midn

a szultán

Mihaloghlj testvérek, Ali és Iszkender a

k

hogy csak a török fhad elcsapatai. De miután kitnt, hogy czéljok temesi bánságba törtek,

azt lehete hinni,

s

csak zsákmánylás, a temesvári

s

nándorfehérvári kapitányok

három Dóczy testvérrel, Péterrel, Imrével, Lászlóval s néhány más urakkal zbe vették ket, és seregöket Iszkenderrel együtt nagy részben levágták Ali csak bajjal szabaa

;

dulhatott a

Dunán

keresztül

^).

E

közben Mátyást magát folyton egy nagy hadjárat elkészületei foglalkodtatták, melynek, úgylátszik, nemcsak Szendr visszavétele, hanem a déli melléktartomá-

gondjai

nyok lelk által

s

volna czélja.

felszabadítása volt

teljes

király, mily hibát követett

el,

midn

Erzé a magas

az ország érdekei

kimutatott feladatát mellzve, magát a cseh háborúba

idt nyervén,

bonyolíttatni engedé; most tehát, valahára

hibát helyre ütni

ln

egyik legbuzgóbb törekvése.

Ez

e

volt

már ama három várdában, melyet mindjárt Szabács

czélja

megvétele után építtetett Szendr közelében, ennek vívását

azok

által

elkészíteni kívánván.

fény

különféle vívó gépeket,,

egy nagy naszád-hadat

Utóbb, a nyár folytában,

talpakon úszó fatornyokat

építtetett, melylyel szárazföldi

Duna mentében támogatná s ezek mellett egyre szaporítá, s nagy mennyiség minden-

munkálatait a hadait

')

is

s

had-

;

Turóczy IV, Cap.

levele Báthory javára

Teleki

67. :

Dlugoss

e.

h.

54Ö.

Mátyás adomány-

Hunyadyak kora, Okmánytár XII,

22.

egy részét kiadta már Pray is Dissert. in Annál. Vet. Diss. VII, 148. Báthory levele Szeben városához gr. Teleki Okmánytár XI, 575. Engel :

:

Geach.

d. »)

Walach. Bonfin

:

u.

Mold,

l,

181.

Hainmer:

Dec. IV. Lib. IV. 581.

I,

527.

^*^^'

166 ^^'^^-

_. féle

meg

Tizedik könyv.

fegyvert

A Hunyadyak

tárait

készíttetett,

kora.

pedig eleséggel rakatta

').

A

háború megkezdésére azon id volt volna legalkalmasabb, midn Moldvából a szultán gyzedelmesen ugyan, de hadaiban mind Bogdanovich István vajda vitézsége, mind az utána eredt Báthory István által súlyos veszteségeket szenvedve, haza kiveretett.

Temes vidékre

tért, a

De minthogy

e

betört

Ali pedig

háború minden kilátások szerint

hosszabb ideig vala tartandó, menyekzje pedig Beatrlxxal, az alkudozások befejezése után, október 16-ra

határozva, nehogy hadi munkálatait

azoknak megkezdését a

teleníttessék,

gondjait most egészen

A

volt

jöv

évro halasztván,

menyekzjének elkészületeire fordítá.

Mátyás, különben

király násza

Beatrixxai.

már meg

félbeszakasztani kény-

az

egyszerséget szeret,

midn

gzükségét látta, példátlan fényt és pompát szokott kifejteni. is, nemcsak azon magas tekintélymelyben ipa Ferdinánd, Sicilia és Aragónia királya az európai fejedelmek közt állott, hanem azért is, hogy némileg megboszúlja magát Fridriken és Kázméron, és éreztesse velk, mily szerencsét fogtak el leányaiktól, midn a nem királyi vérbl származottat, vejöknek fogadni kicsi-

Helyét látta ennek most nél fogva,

t

nyelték.

Már

a követség

is,

melyet Beatrixért küldött, oly

nem ébresztett a fkö vetek, Gábor

fényes volt, hogy aligha irigységet

ban

és

a lengyel

királyban.

A

császárkalocsai

érsek és Bánl'y Miklós pozsonyi fispán, oldalán ugyan

kik az alkudozások

végett

hosszabb

id

is,

óta Nápolyban

következk jelentek meg Ferdinánd király udvarában: János váradi, Rudolf boroszlói püspökök, Hinko valának, a

münsterbergi,

János ratibori berezegek, Pongrácz János

erdélyi vajda,

a két bazini gróf, és Sternberg

s

Rosenberg,

kiket a Szabácsnál királyi szolgálatba állott 22 török, több százra

men

lovag, számtalan inrs, cseléd, udvari színészek

Bonfin Dec. IV. Lib.

,580.

fejezet.

II.

bolondok kisértek

és

I.

A

').

167

Mátyás király országlása.

mit e fényes követség küldése

—

,

ugyanazt akarta Mátyás azáltal^ is éreztetni Fridrikkel és midn ket követei által személyesen is meg-

Kázmérral,

Ok

hívta lakadalmára.

télekép mentegetzvén,

ugyan, mint elre látni

nem

jöttek el

fényes volt a nászünnopély,

;

de azért

volt,

külön-

nem kevésbbé

melyet Kristóf bajor berezeg

személyesen, Ottó és Lajos bajor berezegek pedig, valamint választók,

a szász és pfalczi

Velencze

más fejedelmek

és

Menyasszonyát a király Székesfehérváron várta, hova deczemberre mert a menyekz követeik által díszítenek.

—

ekkorra halasztatott rályi városokat

is

— a frendeket,

a nemességet, és a ki-

országgylésre hívta meg. Beatrix, kit

szépségérl, a tudományok szeretetérl

s

a régi classicusok-

ban való jártasságáról dicsérnek az egykorúak -), bátyja Ferdinánd berezeg, s a nápolyi érsek, és a magyar követség kíséretében, deczember 10-kén (1476.) érkezett Fehérvárra.

A

király Üjlaky Miklós bosnya királytól,

a fejedelmek kö-

majd minden részeibl megjelent vendégeitl környezve, a város eltt egy órányira pompás sátorok alatt fogadta az érkezt. A koronázás deczerab. 12-kén nagy ünnepélyek közt hajtatott végre. Más nap az egész vendégsereg Budára indult, veteitl, az ország nagyaitól s az akkori mívelt világ

hol aztán díszmenetek, lakomák, lovagi játékok,

s

a kornak

minden egyéb mulatságai közben, az ifj'ú pár deczemb. 22-én menyekzjót i^ megtartotta ^). Más nap az udvar gyászt mert a király rokona Pongrácz János, erdélyi vajda, esküv alatt halva feküdt. Gyász váltotta fel az

öltött,

már

az

nemél

')

Gr. Teleki József:

V

Galeotus Március:

I,

')

hák

s

Hunyadyak kora, III, 453. De dictis, factis stb. Math. Reg. Schwandt-

536. és Bonfin 584.

E

mulatságokat

más készületek

Hunyadyak kora

III,

követnek elbeszélése

s

lakomákat az azokon uralkodó

csillogó

pompáját részletesen

leírja

fényt, a rugr. Teleki:

481—492. Ezen ünnepélyekrl egyébiránt a is

elég érdekes, Schwandtnernél

I,

pfalczi

519. kövv.

^*76.

168 1477.

A Hunyadyak kora.

Tizedik könyv.

raert a törökök észrevévén, bogy is a vigasságot, minden a menyekzövel van elfoglalva, 40 ezernyi sereggel a Szendr mellett emelt várdákra törtek, s miután azokat megvették, Erdélybe csapván, annak nagy részét feldúlták és tömérdek zsákmányt és számos ezer foglyot vittek

országban itt

ki

magukkal

^).

VI. Az

Az események

osztrák

h&ború.

logikájában fekszik, hogy a politikában

szintúgy, mint az erkölcsi

világ egyéb viszonyaiban, az el-

maga

követett hiba gyakran újabb hibát von

ményekbl, melyekbe hibánk

A

után.

körül-

nom egyszer

által jutottunk

csak valódi érdekeink föláldozása, tehát új hiba által leszünk

képesek becsülettel menekülni. Mátyás a lángesz, nagy rály története

is

próbát szolgáltat ennek igazolására.

ki-

Hiba

volt az ország valódi érdekeinek mellzésével, a török hábo'

rúk terérl a cseh háborúra menni, át; az országnak a tÖrök elleni biztosítására fordítandó ert a cseh korona megszerzésének múlékony dicsségeért

pazarlani

el

;

következményei Mátyást újabb hibába ragadták ború osztrák háborút vont maga után.

s

hibájának

:

a cseh há-

Fentebb láttuk, hogy Pridrik császár, midn Podjebrád Györgytl nemcí^ak háborúval, hanem azon veszélylyel hogy általa végre tán a császári méltóságmindaddig fondorkodék, míg a pápa György királyt az egyházból ki nem átkozta. Mátyás pedig a cseh korona reáruháztatásának feltétele alatt a pápai Ítélet

is fen}^ égettetek

ból

is

kiszoríttatik,

végrehajtására

nem

utóbb szerzdésileg

ajánlkozott. is

A

császár

ezen

ígéretet

megújította Mátyás irányában.

ravasz, irigy, kapzsi, gyanakodó,

fösvény császár,

—

—

De a min-

nek t az egykorúak ábrázolják -) soha sem feledlieté, hogy Mátyás elle a magyar koronát elragadta s e miatt sokkal inkább gylölte t sokkal inkább félt a nagyra ter;

,

1)

Bonfin

*)

Egyebek közt Bonfin a

e. h. .584.

Dlugoss.

e.

4-ik

h. 548. tiz.

4-ik

könyYébeu 587.

II.

mett

fejezet.

lángeszének

,

I.

169'

Mátyás király országlása.

erejo

hatalmassá

által

lett

^*^^'

királytól,

sokkal inkább irígylé a világtól bámultnak dicsségét, mint-

sem

igéretét valaha teljesíteni,

s

halántékait egy újabb ko-

Míg Mátyás nem

rona fényével körül övezni akarta volna.

kevésbbé az

,

mint uz egyház érdekében küzdött, Fridrik

nem sznt meg alattomban

ellene fondorkodni

;

s

utóbb ünne-

hbérét a tunya s gyáva legújabban, még 1475-ben is, az

pélyes ígéretei daczára, Csehország

Ulászlónak igérte oda,

s

gylésen, igéretét Ulászló iránt megújítván, Mátyásnak ebbeli kérelmét kereken visszautasította. Mátyás nem azon férfiú volt, ki ily sérelmet boszúlat-

andernachi

lan

trni tudott

melyet

nem

el

s

Azonban a török háború,

akart volna.

kerülhetett,

elhalasztatta vele a boszúállást.

hogy Fridriket örökös bonyodalmai maga Mátyás sem mulasztott el kéz alatt bátorítani, végre oly körülményekbe hozandják, melyekben ismét reászorulván, mégis csak hajlandó lesz reáruházni a cseh hbért. Egyébiránt is ösmervén Frldriknek óvatos, félénk, mindent halasztani szeret természetét, nem hitte, hogy egyhamar teljesítse Ulászlónak Andernachban tett igéretét. És így történt, hogy 1476-ban, mióta Szabácsot megvívta, mind komolyabban készült MáSzámított tán arra

is,

lázongó osztrák alattvalóival, kiket

tyás a török háborúra, melyet országának lóinak közkivánsága tovább halasztani

De

nem

érdeke,

alattva-

engedett.

csak hamar újabb kellemetlenaégok fejlettek ki a

császárral, serítették,

melyek a kedélyeket fokról-fokra oly igen elkehogy Fridrik, tétovázásával felhagyva, Ulászlót

Csehország

hbéri birtokába valóban

ezóta ismét egészen fölhagyott

Mátyás megtámadásának

beigtatta.

a törökök

irányukban csak védelemre szorítkozván, E dolgok eképen történtek. boroszlói származású Beckensloer János, ki ügyes-

szándékával,

s

Fridrik ellen határozott háborút.

A sége

8

ravaszsága által a király kedvét annyira megnyerte

általa Vitéz János halála után az ország els mágnásává, esztergami érsekké magas /ctal tátott, nom tudjuk volt,

hogy

;

170 ^*'?'^-

Tizedik könyv. A Hunyadyak kora.

mi okból,

egyenesen Fridrik alattomos izga-

de, úgylátszik,

t

tásai következtében, ki

a salzburgi érsekséggel biztatá,

ura, királya iránt árulóvá lett.

azon szín

Míg

a király

Szabács alutt

bogy Aachenbe,

a, boldogságos csodaképéhez bucsútjárni megyeri, a császártól nyert útlevéllel, 60 lovag kiséretében, 300 ezer arany forint kész-

harczolt,

alatt,

szz

pénzzel és sok drága arany

megszökött

').

A

s

ezüst edénynyel az országból

táborozásából visszatért király annál he-

vesebben kívánta megbüntetni a htlen alattvalót, minthogy ez az országtanács

titkainak

okozhatott az országnak

;

elárulása

által

tetemes kárt

de kiadatását hasztalan követelte

A ravasz érsek, hogy magát ennél még inkább behízelegje. Mátyás ellen szórt hazug rágalmaival mindinkább szítogatá a viszály tüzét, minek következtében

a császártól.

kölcsönös vádakkal terhes, éles levelezés támadt a fejedelmek között.

A

császár vádolta Mátyást, hogy a török háborúra

nyert pénzsegélyt másra költé,

s a törököknek megengedé, hogy Tót- és Horvátországon keresztül tartományaiba törjenek. Mátyás viszont még alaposabban veté a császár szemére, hogy általa kevertetett a cseh viszályokba, hogy Fridrik a török visszanyomására soha semmit sem tett, s , Mátyás, egyátalában nem tartozik a császár tartományait még a törökök ellen is megvédeni, mert azokat megvédte a csehek ellen -). Ehhez járult, hogy miután a császár Beckensloert kiadni nem akarta. Mátyás is pártfogásába vette amannak háborgó alattvalóit, különö en a Lichtonsteinokat, állítván, hogy a boroszlói békébe, melyet Fridrik szintén elfogadott, azok is be vannak foglalva. A császár, ki szövetségét Kázmt rral még 1476 végén

megújította, ettl és Ulászlótól sürgetett segedelmet.

küldött

is

nemcsak engedetlen alattvalói ')

ellen

mködött, hanem Ma-

Bonfin Dec. IV, Lib. IV. Lichnovszky: Gesch.

burg. VII. Regest. ')

Emez

neki négyezernyi hadat, melylyel aztán Fridrik

CCCCXLIV

Lichnovszky

e. h.

Regesten

CCCCLXXXVIII.

d.

Haus. Habs-

II. fejezet. 1,

Mátyás kiráJy országlása.

171

g) arország széleit is háborgatta '). Mátyás ezen elzmények után, és miután még a pártfogásába vett osztrák urakkal is

hasztalan ügyekezett megbékéltetni a császárt, a háborút

el-

kerülhetetlennek látván, hogy a lengyel királyt elfoglalja, az 1477-diki márczius 12-kén a német renddel Esztergámban szövetséget kötött, mely szerint ez Mátyást ismerte

fogójának,

s

kötelezte magát, hogy

minden erejével

Ezek után

segítendi.

párt-

el

t a lengyel király történt,

június 9-kén hatezernyi sereggel Bécsbejött,

ellen

hogy Ulászló s

a császár

más nap Csehország hbéri adományával ünnepélyesen

t

fel-

ruházta^).

Mátyás a háborúra ekkoron már el volt határozva de minthogy arra az ország s különösen az urak segedelmét ;

tetemesebben igénybe venni ohajtá, caak megegyezésökkel akarta azt megkezdeni.

Az

országtanácsban, melyet e végett

Báthory István országbiró s vele a fpapság, hihetleg, nehogy erszénye a király által megint annyira ostromoltassék, mint a cseh háború alatt, határozottan ellenzé a háborút; de Kinizsy Pál eladására, melyben az orbzág becsütartott,

letét vitatta

szóban forogni, az urak majdnem mindnyájan a

háborúra szavaztak^). És június 12-kén Mátyás azonnal el is küldé Fridrikhez hadizen levelét^) egy más, az osztrák rendekhez intézett nyilt levél kíséretében, melyben eladja,

hogy miután

a császár a boroszlói

urakat háborgatja, állott el,

s attól

békébe befoglalt osztrák

az ajánlott békeföltételek után sem

st Magyarországra

ütött, itt raboltatott s

lönféle bántalmakkal illetvén, a török is

gátolja, neki

és bajor

')

*)

u.

Böhm, »)

háborút üzent légyen ^). Irt azután

horczegeknek, Bonfin.

e.

s

t kü-

háború folytatásában

még

a német birodalmi rendeknek

a szász is,

ezen

h.

Az adománylevcl

olvasható Goldastnál

Erbfolge in

:

281.

Bonfin Dec. IV. Lib, IV. 588

*)

Pray: Annál. IV, 108.

*)

Praynál

c. h.

107.

Kiadta azt

gr.

Tel»ki

is

XII, 47.

Ungam

^*'?7.

1

^^''^

i

2

Tizedik könyv,

A Hunyadyak

velk

utolsóknak kijelentvén, liogy 8

barátságban kivan maradni,

császárt ellene

nem

segítendik

kora.

ezentúl

is

békeasógbeu

s

reméli ennélfogva, hogy a

').

Fridrik o levelekre jun. 26-

kán a magyar rendekhez intézett hosszú levélbon pontonkint czáfolja a királyt, állítván egyebek közt, hogy háborgó alattvalóit izgatta föl, hogy a török ellen csak színre viselt háborút, annak ürügye alatt a pápa s mások segélypénzoit szedend, s alattvalóit kizsarolandó stb'^).

föl-

Mátyás a hadüzenet után nem sokáig késett tényleg megkezdeni a háborút. Mihelyt hadai Gryrnél összegyltek, azokat július közepén haladék nélkül Ausztriába vezette. Haimburg ellentállott ugyan három napi vívásának; de aztán

—

rövid

id

alatt hetvennél több vár és város részint megvíva,

részint önként hódolva jutott hatalmába.

A

császár, kit

Ulászlónak fizettetlenség miatt felbomlott segélyhada

is

még cser-

ben hagyott, másik szövetségese pedig, Kázmér, a német rendtl félve, segíteni nem mert, Bécsbl Linczbe menekülvén, csak most kezdett védelemrl gondolkodni; de sem alattva-

t

nem

sem a német fejedelmektl, kik is kárörömmel nézték, nem nyerhetett segedelmet, s minden erejét Bécs, Németújhely, Krems és Stein védelmére pontosítá össze; mert a többi Alsó-Ausztria már jóformán egészen Mátyást uralta. Aukik

lóitól,

t

rég megunták

szerették,

s

mostani zavarát

gusztus közepén a király Bécset

is

megszállá,

s e

hó végéig

minden oldalról oly szorosan bekerítette, hogy a polgárok nagy éhséget kezdenek szenvedni^). Utóbb Krems és Stein városokat is vívatni kezdé egy hadosztálylyal Kinizsy vezérletté alatt ^). A császár minden segedelemtl megfosztva a pápát ostromlá kéréseivel, tiltaná le Mátyást a háború folytatásától; végre pedig, midn arról értesült, hogy már azt

')

*)

Pray

e.

Praynál

h.

108 Lichnovszky

e. h.

e. h.

CCCCLIX.

109.

^)Tichtel, Rauchnál: Script.

Austr.

11,538. Bonfin:

Lib. V, 592. kövv. *)

Urbis Cretns

et Stein Acta,

ugyanott 274.

Dec. IV.

:

n.

fejeiét.

I.

173

Mityás király országlása.

Krems is föladásról gondolkodik, büszkeségében mégtörve, maga is békét kért a királytól. Mátyásnak nem volt szándokában, tartományaitól megfosztani Fridriket csak megalázni kivánta a ggje mellett is az éhségtl gyötrött Bécs és

^^^'^'

:

tehetetlen császárt;

s

ezt elérvén, annál

hajlandóbb volt a bé-

minthogy a pápa t ez iránt nemcsak több ízben megintette, hanem miután a törökök szeptemberben Dalmatiát s Friault feldúlván, egy volenczei hadat megvertek, s egész Udinéig tzzel, vassal pusztítottak, a szentszék és Velenczo segélypénzeinek megtagadásával is fenyegette, ha fegyverét a török ellen nem fordítja. A fegyverszünet megköttetvén, az alkudozások is megkezdettek nov. közepén Gmundenben, s Gábor egri, Pruisz János nagyváradi püspökök, Szapolyay Imre és BánlFy Miklós decemb. l-jétl fbb pontjaiban következ szerzdést kötöttek a császár biztosaival Fridrik és Mátyás közt ezentúl oly viszony fog létezni, min az apa és fiú közt létezni szokott; a császár Mátyásnak Csehországot azon módon, mint az Ulászlónak adta volt, hbékére,

—

rl

adja; hadi költségeit 100 ezer arany lefizetésével téríti

meg; mihelyt s

e kárpótlás az osztrák

rendek

által elfogadva,

Mátyás kezében lesz, ez sereAusztriából azonnal kivezeti; a Mátyás által pártfogolt

a csehországi adomány-levél

geit

osztrák urak javaikba visszahelyeztetnek, de ezután Fridrik-

nek engedelmes jobbágyai lesznek^). Titkos föltételül kiköttetett még, hogy a császár Milano hbérét Mátyás sógorára Ferdinánd siciliai herczegre ruházza, s neki Kunegund leányát

nül

is

A

adja^).

békeokmányokban nincsen nyo-

ma, de egykorú írók tanúskodnak, hogy Fridrik ez alkalommal a

magyar

királyi

városokról ')

is

czímrl

lemondott

,

s

az eddig Magyarországban birt

').

Praynál: Annál. IV, 114.

A

császár által kiadott

békeokmányt

kiadta gr. Teleki XII, 39. ')

Kollár

:

Auctar. Dipl. ad Ursinum Velium. 320.

Dlugoss XIII, 562. Cureus: Annál. wittembergi kiadásban). *)

Siles

:

198.

(Az 157l.ki

c^

174

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

A

}^!^____

kora.

Má-

cseh királysági felruházmányt kezéhez vévén,

miként a magyar rendeknek, kiket az 1478-ki február 14-kére országgylésre hívott egybe, tudtára adá, személye-

tyás,

sen szándékozott átmenni Csehországba, hogy valahára an-

nak ügyeit

is

rendbe hozza.

De

').

utóbb, hihetleg, hogy a

csehek érzelmeit eleve kitudhassa, szándékát megváltoztatván, csak biztosai által küldé át Csehországba és annak tartományaiba a felruházmányi oklevelet. A megijedt Ulászló

Mátyással kikötni

nem mervén,

gát megersíteni

ingadozó trónján.

hogy a

alkudozással kisérlé

Mátyás, valószinleg,

erejét a török ellen fordíthassa, szinte

békétl;

s

ennek következtében a két

fél

nem

volt idegen

követei az 1478-ki

márcziusban Brünnben találkozván, készíttettek

zdést

,

meg ma-

is

melyet azonban Mátyás fleg azon okból

egy szer-

nem

megersíteni, mivel ennek alapjául szinte az tétetett

Csehországot ezután

Kovachichnál

is

hogy

^Ulászló tartsa meg. Mátyás pedig,

rálynak, biztosai eladására' a

A

Comit. 399.

Vest.

:

akart

,

következ

rendek

itt

a távollev ki-

öt év mindenikére külön egy-

egy aranyat ajánlottak minden kapu után, kikötvén egyszersmind, hogy maguk személyes táborozásra ezen idó alatt ne kényszeríttessenek, kivéve, ha

nagyobb ellenség támadná meg az országot.

-

-

Nevezetes

még

Fridrik császárnak az országgylés rendéihez intézett egy levele, mely-

ben

írja,

hogy eladta neki Zsigmond

sz.

pen ez Mátyás király, választó fejedelem tott

györgyi s

gróf, miké-

és bazini

kedves

fia

eltt bevádolta-

azon okból, mivel a múlt (1477.) évben nála Bécsben

volt, s neki

Castrum Hardegh et alia bona, quae a nobili, fidell nostro dilecto Michaele Comite de Maidburg pignori tenet, pleno jure sibi conquireret, et jus nobis in eisdem bonis comÍgérte, „ut

petens

opem

ei

si

annueremus, quod

largiremus,

prefatum regem assisteret

et

úgymond alaptalan, mert Záigmond grófot maga s csak azért hívta meg Bécsbe, hogy

az

ipse nobis adversus

praeberet." A'vád,

1477-ki pünkösd táján ó

a maidburgi gróffal a nevezett

de mivel e czélját nem

biscum de

ipse

factis ipsius

érte,

t

zálog iránti viszályában megbékéltesse;

elbocsátá

t, „neque nos cum

Regis verbum ullum habuit.

eo, nec

is

no-

nec quidquam in

detrimentum ipsius Regis practicavit." Kelet-hely és nap nélkül, de az év, melyet egyébiránt a tartalom is igazol, ekként van kitéve: 1478. A bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl

II. iejo7.et.

I.

175

Mátyás király országlása.

nem

Morvának és Slezlának csak zálogképen maradjon birtokában, míg azt Ulászló 400 ezer aranyon kiváltaná '). Ily békealapot Mátyás sem a maga, sem országa méltóságával nem vélt megfér-

kit Ulászló cseh királynak nevezni

hetönek.

midn

De

bár azt elvetette

is,

a jelen

köteles,

körülmények közt,

t az ország legfbb

a törökök múlt évi becsapása

^^'^^

ér-

dekeire ismét oly komolyan figyelmeztette, másrészrl pedig a

és Velencze

pápa

is

megtagadta volt a pénzsegélyt, nem

akarta magát újabb háborúba bonyolítani a makacs csehekkel, kiket a közérzelem kikémlése végett, de más szín alatt

Prágába küldött követel még mindig ellenséges indulatúaknak tle idegeneknek tapasztaltak '^). Czélravezetbbnek látá ket, kik Ulászlót sem kedvelték, id folytával magához édesgetni s bevárni, míg azok a tunya s gyak ran gúnytár,

gyul szolgáló,

,,

lengyel disznónak*' csúfolt Ulászlót annyira

megunják, hogy aztán maguk

is

hajlandóbbak lesznek

t elis-

merni király okul. Ehhez jár ult, hogy a törökök észreve vén, miképen Mátyás a Dalmátország szélein rköd hadait, tán hogy Velenczét a segélypénzek fizetésére megint reábirja, visszavonta, e tartományon keresztül ismét betörtek Friaulba, onnan

pedig a karantán és stájer földre

s

,

iszonyú dúlást és zsák-

mánylást követtek eP).

Mind

ez

nem kevésbbé

tette

Mátyást hajlandóvá a bé-

kére Ulászlóval, mint ama vonakodás, melyet Fridrik a béke

némely pontjainak, kivált a Milano hbéri adományának, s a kikötött 100 ezer arany lefizetésének végrehajtásában mutatott.

Ezektl

')

*)

járás

E

nem

indíttatva tehát,

ellenzé Mátyás,

szerzdést közli németül Eschenleor

II,

hogy az

373.

Pruisz János váradi püspök és Báthory István e végett búcsú-

ürügye

alatt

mentek Prágába

;

kiséretökbl azonban néhány ma-

gyart majd agyonvert a kelyhes nép, mivel a szentelt ostya eltt meghajolni

nem akartak. Dlugoss Lib. XIII, 568. Egy több ezerbl álló csapatjokat, midn Horvátországon ke-

')

resztül hazament,

Geréb Péter megverte, foglyaitól

megfosztotta. Bonfin Dec. IV, Lib. V, 601.

Hammer

I,

és

zsákmányától

543.

J'íGKöKOlCS

uiászióvaL

1 76 ^^'^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

alkudozások Ulászló kérelme szerint megujíttassanak, s oly szerzdés köttessék, mely ha birtokában hagyja is Csehországot Ulászlónak, a

maga

fbb

Ulászló követei a

jogait mindazáltal meg ne sértse. pontokra nézve már szeptemberben

megegyeztek a királylyal, minek következtében oz a még részletek meghatározása végett a meghalt

függben maradt Gábor helyébe czellárát,

György

s

fkan-

Protáz olmüczi püspököt, Szapolyay István

sleziai

választott

kalocsai érseket

fkapitányt, csornahórai Boskovicz Venczelt és Széchy Miklóst novemberben Olmüczbe küldé '), kik aztán deczember 7-kén a békét következ föltételek alatt kötötték mesr A mind a ketten viseljék, 3 azt egymásnak :

cseh királyi czímet is

megadják

hat várost

Mátyás egész Morvát,

;

Sleziát, Luzsitzát,

Ulászló egész Csehországot birja

s

a

ha Mátyás elébb halna meg, e tartományokat Ulászló vagy örökösei 400 ezer aranyon kiválthassák, ha pedig Ulászló halna meg elébb, ,

a csehek Mátyást királyokul ismerik

tományukat

el,

nélkül egyesítendi; a

díj

s

jöv

;

valamennyi tar1479-ik évi febr.

2-kán a fejedelmek Olmüczben személyesen találkoznak, békét mind

k

A találkozást

s e

mind a tartományok rendéi megersítik Mátyás, mással lévén elfoglalva, az 1479-ki

'^).

,

mikor aztán Beatrix királynéval együtt fényzéssel jelent meg s idzék Olmüczben, s a

júliusra halasztotta,

páratlan

múlt évben kötött békét is megersítette ^). Idközben Kázmérral is megbékült a király. Annak követei Budán apr. 2-kán fegyverszünetet kötöttek, mely szerint a két fél meghatal-

mazott biztosai még ez évi novemberben Újfalun találkozván,

minden eddig fenforgott nehézségeket kiegyenlítenének*). Még mieltt Olmüczbe, az Ulászlóval leend találkoMátyás felhatalmazó levele az említett követek számára. DáWyssegrád dia dominico prox. ante fest. b. Katharine V. e. M.

')

tum anno

in d.

1478.

A

bécsi csász. titkos levéltárban

lév

eredetirl.

*)

Praynál: Annál. IV, 124. Eschenloer

3)

Bonfin:Dec. IV. Lib. V. 604. Turóczy IV. Cap.

Lib. XIII, 583. *)

Katona XVI,

187.

II, 388.

67.

Dlugoss

II. fejezet.

I.

zásra távozott, Zsigmond

177

Mátyás király országlása.

sz.

györgyi

és bazini grófot köve-

__JfJ9-

Nürnbergbe küldé Mátyás, hogy az ott sz. Háromság napján megnyílandó német birodalmi gyléstl a török ellen segedelmet kérjen. Velencze ugyanis miután, hihetleg téül

maga Fridrik Mátyás

által,

által is

ra, érdekeit

értesüle Ferdinánd

berezegnek

siciliai

támogatott törekvéseirl Milano birtoká-

a fels Olaszországban

is

hatalomra

vergd

ná-

polyi udvartól féltvén, számos évi háborúskodása után, az

1479-ki januárban a törökkel békét kötött.

E

béke általános

kedvetlenséget szült a kereszténységben, mert híre szárnyalt,

hogy az

önz

signoria,

kedvezbb

föltételek kieszközlése vé-

számú hadihajókat is igért légyen a töröknek Nápoly és Magyarország ellen viselend háborúira. Mátyás, különben is eleve sejtvén, hogy a török, ki a múlt években gett, bizonyos

Velencze birtokaiba, Dalmatiába, Friaulba küldé leginkább dúló csapatait, ezentúl Magyarországot,

s

a szomszéd

német

tartományokat fogja háborgatni, — most ismét komolyabban kezde gondolkodni a török elleni hadjáratról, és mivel már

sem Velenczétl, sem a pápától nem várt segélyt, a birodalmi rendeknél sürgette azt kiket a törökök betörései szintén ,

De bár mily élénken ábrázolta is elttök a veszélyt a magyar követ, a német rendek e kérdést, veszélylyel fenyegettek.

tárgyalásba sem vévén,

más idre

halasztották.

Ezen apathia

annyira felboszantá Zsigmond grófot, hogy egy jegyz kíséfel a következ gylésre, s ott írásba tétette, hogy ha ezek után a kereszténységet veszély érné, azt a világ ne Magyarországnak és királyának, ki a hatalmas ellenséggel egymaga kikötni ertelen, hanem Németország hanyagságának tulajdonítsa '). A német rendek e hanyagsága annál sajnálatosabb volt, mivel Mátyás aggodalmai elébb teljesedésbe mentek, mintsem maga is várta volna. Alighogy Olmüczbl hazajött, már is hírét vette, hogy egy török sereg Horvátországon keresz-

retében ment

')

Müller

:

szédét Id. Praynál

Reichstags-Theater II, 723. köv. és 733. :

A

Annál. IV, 130.

Horváth M. Magy. tön. UI.

12

követ be-

Török háborá.

'178 '^^^

ti

Tizedik könyv.

A

llutiyadyak kora.

miután azt Radkersburgig elpusztította, Magyarországba is átcsapván. Szála és Vas megyéket egészen Vasvárig dúlja. Mátyás, ki még a felvidéken idzött a Stájerbe tört,

s

királynéval, a hír vételére ezt Kassára küldi, Szapolyay Istvánt és Geréb Pétert, kiket a 100 ezer aranyat megfizetni

vonakodó császár kényszerítése végett már elébb az ország nyugati határaira küldött

volt, a törökök ellen fordítja; majd némi rögtön összegyjtött hadakkal az alvidékre De az ellenség a magyarok közeledtérl értesülvén, siet. zsákmányával és foglyaival sebesen kitakarodott. Egy elmaradt csapatjokat azonban Szapolyay és Geréb mégis utóiérték s majdnem egészen levagdalták, úgy hogy a háromezerbl kétszázan alig menekülhettek meg. Mátyás ezután a Szávánál még több ert vonván magához, s Jaiczán túl a grebeni

maga

is

—

mezkön

táborba szállván, seregének egyrészét a török föld-

hogy a Magyarországból kivitt zsákmánynak s foglyoknak legalább egyrészét megkeríttotné.E hadosztály eleinte re küldé,

szerencsével harczolt

:

Verbászt megvette,

s

az ottani basát

a városból kiszorítván, az ott és vidékén felhalmozott zsák-

mányt hatalmába

ejté.

A martalék annyi volt,

ség avval nemcsak lovait,

hanem magát

is

hogy a legény-

megterhelte, mi

azonban majd hogy nem vesztökre vált. A basa ugyanis rögtön nagyobb ert gyjtött, s a gondatlanul hazatérket oldalba foga. Ezek a zsákmánytól gátolva, erejÖket eléggé ki

nem

fejthetvén, rövid ollentállás után

már-már futásnak ered-

tek,

midn

300 legénybl

szer encséj ökre

egy

,

alig

vát csapat érkezett a csatahelyre.

A

álló hor-

törökök ezeknek bátor

megtámadásából azt gyanítván, hogy azok csak egj ellenök sereg elrsei, futamlásban kerestek menekülést; s így a magyar had zsákmányával szerencsésen visszatért a táborba. A király ezután a török Bosnya és Herczegovina nagy részét egész Szerbországig feldúlatta seregével, 8 csak kés szszel tért vissza Zágráb vidékére ^).

jöv nagyobb

})

Bonfin Dec. IV. Lib. V. 606. köv. Mátyás levele a pápához,

e's

sógorához, azaragoniai bíbornokhoz. Epist. Math. Corv. IV, 68. és 84.

U.

Mi

fejezet.

I.

179

Mátyás király országlása.

Mátyás ekként a Szávánál táborozott, Erdélyt 1479. nagy csapás érte, de melyet Báthory István vajda és Ki nizsy a kenyérmezei Pál temesi fispán hs karja dicsén megtorlott. Tizenkét "tközet. basa, 8 a htlen oláh vajda 40, mások szerint 60 ezernyi sealatt

reggel október elején Erdélybe tört dúlta, fosztogatta.

,

s

azt kerosztl-kasul

A király a Szávánál kémei által már

a be-

törés eltt értesült a törökök szándokáról, s Báthoryt és

vén, ott, hol a betörés történni fog

delmére siessen.

s

táborba.

is

t segélyére szólítván,

sülhessen

egyik a másiknak sege-

a törököt betörésében,

dúlásában gátolhassa, miért adván,

,

De Báthorynak már nem

ert gyjteni, hogy

Ki-

hogy hadaikat összeszed-

nizsyt sebes futárok által meginté,

s

volt ideje annyi a tartomány fel-

Kinizsynek a veszélyrl hírt hogy vele annál elébb egye-

hadaival a Kenyérmezn Szászvárosnál szállott De mieltt Kinizsy megérkezett volna, a törökök ,

foglyokkal és zsákmánynyal terhelve haza felé készülének.

Utjokat a Vaskapu tehát épon Báthory tábora tották

,

felé válasz-

melyet október 12-kén egy mérföldnyire megközelí-

tenek. Báthory értesülve lévén Kinizsy közeledtérl,

kedvez

fekvésében bevárandónak határozta a törökök támadását.

Más

nap, október 13-kán hajnalban, a szintoly vallásos, mint

vitéz hadvezér, misével s

közönséges áldozással

vid étkezéssel készül a nap

Az

ekként lelkileg

rendbe helyezi, dítja,

halni. alja,

s

s

s

testileg ellátott

vitézeit harcz-

lelkesít szavai által oly elszántságra buz-

hogy azok mindnyájan megesküsznek gyzni vagy megA jobb szárnyat a székelyek s néhány megye zászló-

a bal szárnyat a szászok és oláhok foglalták

maga

ezután rö-

kemény munkájára.

el;

a vezér

mely jobbára pánczélos lovasokból állott, a középet képezte. A harcz a balszárnyon indult meg. A szászok, kik kívánságuk szerint az els rendben állának, az ellenség els rohanását vitézül visszaverik; de utóbb a a vajdai dandárral,

sokaságtól elborítva, szintúgy, mint az oláhok

is,

hátrálni

kénytelenek; sokan közölök a Marosban találták halálukat.

E

közben a jobb szárnyon

is

megkezddött

a harcz, de asok-

12*

1 80 1479.

Tizedik könyv.

szórta számosabb ellenség

,

A

Hunyadyak

kora.

rohamait mindig pihent csapa-

tokkal újítván meg, a székelyeket

is

visszanyomja,

s

háta mögé kényszeríti menekülni. Ekkor Báthory harcz tüzét a szárnyakon gyöngítse, ellenségre rohan,

s

a közép

hogy a

,

vasas dandár ával az

annak els harczrendét megfutamítja de ;

a török vezérek négy újabb dandárt vezetnek ellene,

A

czot az eddiginél hevesebben megújítják.

a har-

s

szárnyakról las-

sanként mindinkább a közép felé vonul a harcz heve

mert Báthory rémít pusztítást tesz a sokszorta számosabb ellenségben. De ennek számereje végre mégis kicsikarni kezdi az Báthory már hat végre leszúrt lovával a földre rogy minden

elszánt, de kis dandártól a

sebbl

vérzik,

s

gyzedelmet

,

;

:

veszve látszók lenni.

Ekkor, a végs szükségben, vágtat hára megérkezett seregével Kinizsy,

s

a

hegyekrl valamár-már diadalmas

le a

törököt oldalba fogja. Hatalmas szava, melylyel Báthory neV

vét kiáltá rát, s új

hollétét kérdezé, fölülmúlta a harcz zajos viha-

s

ert

öntött a hat sebe daczára

török, mint saját vérétl ázott vajdába,

szokása volt két karddal harczolva, s

is

küzd,

s

inkább a

míg Kinizsy, miként

magának hozzá

utat tör

t megszabadítja. A meglepett ellenség száma daczára sem

birja sokáig kiállani a

rohanását, ezer török

s

mieinknek minden oldalról megújult

mindenfelé rendetlen futásnak ered. Harmincz-

köztök több basa

,

s

más fember

mezt, vagy öletett le futásában De a mieinknek is nagy

földnéptl.

a mindenfell föltámadt

áldozatába került a dics

gyzedelem, mert nyolczezeren vérzettek

A harczban

kifáradt

fedte a harcz-

el

hazájokért.

magyar sereg a csatamezn

tölte

az éjét, víg lakomát készítvén a súlyos napi munka után. A kupák forgása közt, daczára a nyert sebeknek, a jó kedv kö-

zönségessé

lett, 8

lái asztalok

Kinizsy a török holtak közöl, kiknek hul-

gyanánt szolgáltak

felkapván, vad kedvében

úgy

,

a földrl egyet fogai közt

lejté vele

a harczi toborzót.

kegyes Báthory utóbb az elhullott magyarok

A

sírja mellett

kápolnát emeltetett, melynek romjai a vidék népét századok

II. fejezet. I.

múlva

is

emlékeztették a fényes diadalra, „míg a hazai em-

lékekkel oly kevéssé gondoló újabb kor

gróf Teleki József

nem

181

Mátyás király országlása.

fordította

— annak

^*^

— úgymond a lelkes

utolsó nyomait

más czélokra

').

VII.

Mátyásnak e szép gyzedelmek után nagy kedve volt is folytatni a háborút a török ellen. E végre Németországban nagy mennyiség fegyvernemeket vásároltatott, 8 az 1480-ki január 28-kán írt levelében azt kivánta a császártól hogy ama 24 hajót, melyek ezen, egyedül a ketovább

1

,

1

,

,

Dunán leszállítbirtokain^). — De minthogy

reszténység védelmére szánt fegyvereket a ják,

vámmentesen bocsáttassa

át

Velencze békekötése után a törökökkel ezek hatalmának súlyát

egymagának

kellett felfognia,

méltán kivánhatá, hogy a

kereszténység közös ügyének védelmében legalább pénzzel

gyámolíttassék a keresztény fejedelmek

által.

Azonban

a

nürnbergi birodalmi gylésre e végett küldött követei, mint

már fentebb gukkal

láttuk,

vissza.

onnan még csak Ígéretet som hoztak mapanasza volt a királynak Velen-

Még nagyobb

Ettl a törökkel megkötött békéje ellenére nem kivánta ugyan, hogy segélyezését folytassa; de azt méltán

cze ellen.

kivánhatta, hogy semleges maradjon.

maira

talált

nyala,

nem

Már pedig világos nyo-

annak, hogy Velencze, ha tán, mint a hír szár-

nyújt

is

hadaival

röknek, ezt mindazáltal

s

hajóival anyagi segélyt a tö-

nem sznik meg izgatni Mátyás

nápolyi király ellen, kikre most Milánó ügye

nek Mátyás

által is

s

és a

átalában emen-

támogatott fels olaszországi terjeszke-

dései miatt fölötte boszankodott.

De nem kevésbbé

volt oka

Mátyásnak a pápára

is

ne-

OBonfin: Dec. IV. Lib. VI, 612. Oláh: Hungária Cap. 15. A Mátyás levele a pápához

brassai egyház felirata Schwandtnernél I, 886.

Katonánál XVI, 241. *)

Gr. Teleki:

Hunyadyak

kora.

Okmánytár XII,

112.

viszályok Veienczévei

* pápával.

s

: :

182 ^^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

ugyanazon okból, mint Velencze, evvel a nápolyi A pápának e szövetkezését Velenczévol még sajnosabban vette Mátyás, mint azon segélypénzek kimaradását, melyet neki IV. Sixtus más fejedelmektl

^heztelni, ki

király ellen összeszövetkezett.

Ígért volt megszerezni

nem

s

,

is

mulasztá el, neki e miatt

szemrehányásokat tétetni sógora, az aragoniai bíbornok ki most követi

minségben

„Megmondok elre

járt el ügyeiben a

sz.

által,

széknél.

—

mi az elfogott kém vallomásaiból nyilírt Mátyás a nevezett cardinálnak, mieltt a bosnyai táborozásra megindult, hogy Velencze mindenkép fondorkodik a törökkel, a miben csak a kereszvánosan kitnt,

ténységnek lyi

—

kivált pedig felséges közös atyánknak (a nápo-

,

királynak) árthat.

szentségén ^

,

— így

,

.

.

Nem gyzünk

.

eléggé csodálkozni

hogy annyira kedvez Velenczének, miképen

miatta más fejedelmeket, kivált pedig felséges atyánkat Fer-

hogy irányunkban Í8 ezt akarja tenni szentsége, azt hivén, hogy szigor és kegyetlenség által serényebbé tesz bennünket a ez. szék szolgálatában; de nem gondolja meg, hogy mi távolabb vagyunk tle, mintsem hogy rósz akarata által nekünk árthatna. Ha arra kerülne a dolog, hogy megmutassuk, ki árthat közölünk » többet a másiknak, mi bizonyára elébb megsérthetnk az a mienket. Óhajtanok tehát, hogy nabirodalmát, mint gyobb kegyességgel viseltetnék irántunk és ipánk iránt bennünket mások példája szerint hasztalan fogna ingerelni mi az jó akaratát, mint keresztény fejedelem szívesen kívánjuk; rósz akaratára és keménységére mitsem hajtunk')." dinánd királyt megsérti.

.

.

.

Gyanítjuk

,

,

Nem

kevésbbé szabad folyást engedett

e miatti

pana-

Mátyás azon levelében, melyben 1479 végén a török ellen nyert gyzedelmeit a Rómában követi lév egri püspök, Gábor bíbornok által a sz. széknek tudtára adá, s melyet a követ Mátyás utasítása szerint egészen felolszainak a pápa ellen

vasott a consistoriumban.

•)

Epist. Math.

Corv IV,

Midn 62,

pedig a cardinálok gyüle-

II. fejezet. I.

183

Mátyás király országlása.

kezete egy, a királyhoz intézett levelében

^)

a pápát ezen vá-

védelmezné, Mátyás, ki id közbon értesült, hogy Sixtus Velenczével az 1480-ki april 20-kán formaszerint szövetségbe lépett, annál keményebben kikelt újra a pápa ellen,

dak

ellen

minthogy ez a modrusi püspök kinevezése által a királyi kegyúri jogot is megsértette. „Bizonyára fájlaljuk, úgymond,

hogy

védelméért tett annyi fáradalmaink szentségétl, kitl egyebet érdemelnénk, oly gyakran

a kereszténység

után

Mi a modrusi püspökséget illeti. Úgy nem tenne ilyeneket szentsége, ha tudná, mily nagyon szívökre veszik az ilyfélét a magyarok. Hogy tehát zaklattatunk.

.

.

.

.

.

.

hiszszük,

.

.

.

errl világos tudomása legyen szentségének gyzdjék meg róla, hogy a magyar nemzet ama ketts keresztet, mely ,

országunk czímere inkább hármassá változtatja mintsem abban megegyezzék hogy a koronához tartozó fpapi javadalmak a sz. szék által töltessenek be. Mit pedig Ftisztelend Uraságaitok értésünkre adnak, hogy megbotránkozott gyülekezetök levelünk utolsó pontján, melyben panaszkodunk, ,

,

,

.

.

.

hogy szentsége szeretete irántunk megfogyatkozott, buzgalma a török ellen a velenczeiek pártfogása által megkisebszentsége nem egyesit a vebedett; és utána vetik, hogy

ám megjött most mutassa id, hogy szentsége tettel meg, váljon akaraz nak-e a velenczeiek inkább segíteni fenyegetett szomszédjaiarra nem kon, mint a hitetlen törökhöz ragaszkodni; ha lenczeiokkel, mint a török barátjaival

.

.

.

:

.

.

.

k

hogy a kereszténység ellenségétl elálljanak, mindenki látni fogja, hogy szentsége azoknak barátságát, birhatók

.

,

.

.

kik a törökkel tartanak, a kereszténység javának elejébe te-

ennek ügyeit o szövetség miatt elhanyagolja ^)." Ily körülmények közt a magára hagyott, külföldrl semmi segedelmet nem várható Mátyásnak minden kedve el-

szi s

múlt nagyobb hadjáratot intézni, mint kívánta volna, a török

')

U.

*)

Epist.Math. Corv. IV, 52

o.

47.

1480.

Iö4 1480.

Tizedik köuyv.

De ha már

ellen.

A Hunyadyak

kora.

e kellemetlen viszonyok

zítették e szándéka

teljesítését

:

is

fölötte

megnehe-

Fridrik császár, ki a kötött

béke daczára sem sznt meg ellenséges indulatot táplálni abban egyenesen meggátolta. vében Mátyás ellen,

szí-

t

A

Fridrik, kinek szokása volt,

második

O8ztrákháború.(jgjj^

jgéj.jji^

midn megszoríttatott, min-

mihelyt békét nyert, a kötött szerzdéseket

8

— már 1479-ben újabb

mindenféle fondorlatokkal megszegni, okot adott Mátyásnak a háborúra. tésének második határideje a mellett helte

is

hogy

e végett

A

is eltelt, s

100 ezer arany súlyos

alattvalóit

elmulasztá Mátyást kielégíteni.

'),

lefize-

a fösvény császár,

Még

mind

adókkal ter-

inkább növelte

köztük a feszültséget az, hogy Fridrik a hozzá futott Beckensloer esztergám! érseket nemcsak pártolni nem sznt

meg

hanem

,

a salzburgi

érseket

is

kényszeríteni

akará,

maga

a bécsi

hogy javadalmát Beckensloernek engedje 1

át

,

Rohr Bernát, a salzburgi érsek ez ellen tiltakozott, mire Fridrik mind az , mind suffraganeusa, a seckaui püspök Ausztriában fekv jószágait lefoglalta. E fpapok Mátyáshoz folyamodtak pártfogásért s ez velk az menvén

székre

át.

,

;

1479-ki novemberben oly szövetséget kötött

hogy a Fridrik birtokaiban fekv ersségeikbe magyar rséget vegyenek föl^). Fridrik azonban ezt avval boszúlta meg, hogy mialatt egy rabló csapatMátyás hadaival Bosnyában táborozott, ország nyugati végeit egészen

tal az

A

fizetés

Gyrig

,

pusztíttatá ^).

elmaradása miatt nagy türelmet mutatott

e becsapást azonban már nem trhette boszúlatSzapolyay Istvánnak és Székely Jakabnak az 1480diki tél végén rendeletet küldött Tótországban lév had-

a király

,

lanúl.

,

osztályukkal Stájerországra törniök. Hadizenetet csátott a császárhoz, mert a

mazta

t a fizetés elmaradásának

magának Fridrik birtokaiban

Bonfin Dec. IV. Lib. V, 607,

*)

Chron. Salisb. Pez:

3)

Bonfin

608.

II, 433.

is

bo-

fölhatal-

esetében kárpótlást szerezni

a nélkül,

')

e. h.

nem

gmundeni békekötés hogy

a béke ezáltal

Pray: Annál. IV, 137.

II. íejozet. I.

A kiküldött

fölbontottnak tekintetnék.

got, Pettaut, Fiirstenfeldet

A háborút részint mivel

vezérek Radkersbur-

több más várost megvívták

s

azonban Mátyás csekély ervel

nem

hogy

volt czélja,

185

Mátyás király országlása.

^).

folytatta,

annyira állandó foglalás, mint inkább az

még a hátralévjadósság lefizefondorkodó Beckensloer pártolásától

a császárt

tésére, 8 a nála egyre

való elállásra kényszerítse

;

részint mivel

oda mutattak, hogy Velenczé

kémeitl

vett hírei

nem sznik meg ellene,

polyi király ellen izgatni a törököt. CaíFarelli,

s

a ná-

ascolei püs-

béke helyreállítása végett a pápa még a tavaszon követül küldött hozzá és Fridrikhez, két izben alkudozások is kezdettek, de a császár makacssága miatt, mind

pök sürgetéseire,

kit a

a kétszer sükeretlenl

^).

Mátyás

e miatt

megboszankodván,

egyik hadnagyát, Zelenit,ezer lovassal Ausztria pusztítására

tn Stájerországban is nagyobb ervel megtámadni a császárt mert értesült hogy ez a nürnbergi gylésen a rendek segedelmét sürgeti, s ezek ígértek is neki 15 ezer fegyverest, ha a békét köztök kiküldend követeik küldé, és készületeket

,

,

,

által helyre

nem

állíthatnák.

Ezalatt híre érkezett

,

hogy a törökök Velenczé

által

Apúliában 20 ezernyi sereggel kikötöttek, s a gaznépes Otrantot néhány napi vívás után aug. 11-kén

felbujtva,

dag

és

onnan hallatlan kegyetlenséggel puszAz esemény nagy remegést okozott Olaszországban; már a pápa maga is elhagyni készült Rómát. Mátyáshoz a levelek egymást érték Rómából és ipától, t segélyre fölhívók, s a pénzsegélyrl biztosítók. A pápa az olasz fejedelmek részérl 200 ezer a maga részérl 50 ezer aranyat igért, ha a háborút a török ellen erélyesebben megmegvették, feldúlták,

s

títanak a tartományban.

,

indítja, s ezáltal

A

a kérelemre.

>)ü. »)

t Olaszországból

király Beatrix által

o.

is

Caffarelli pápai

Lib.

Bonfin

e.

VI, 611. h- 610.

eltávolítja.

sürgetve, készségesen hajlott követ,

s

a birodalmi

rendek

1480.

186 1480.

Tizedik könyv.

követsége közbenjárását

A Hunyadyak

kora.

ajánlá a békére nézve Fridriknél.

Fegyverszünet

Mátyás tehát megegyezett egy fegyverszünetben, mely alatt

Pridrikkei.

^ béke tárgyaitatnék, s aztán, az ígért segélyben bízva, Zágrábba sietett, készületeit ott a török elleni nagyobb hadjáratra megteend. Ipjának sürgetéseire Magyar Balázst egy

300 lovasból és 400 gyalogból álló dandárral haladék nélkül, Nagy Jánost 1,300 vitézzel Zengbe küldé, hogy

utóbb pedig

onnan hajókon Apuliába vitessenek, több hadat is ígérvén neki, mihelyt annak fölszerelésére pénzt kükP). A Rómából megígért pénzsegély megküldésének reményében Mátyás az 1480-dik év végét,

s

a

következ

elejét

folyton a

Dráva

és

Száva vidékén, jobbára Zágrábban tölte, hadat szedve s egyéb

nagyszer készületeket téve a hadjáratra. Semmi áldozatot nem kiméit a király, hogy a kereszténység benne vetett bizodalmának megfeleljen. Annál nagyobb volt aztán boszúsága, midn magát reményeiben megcsalatva tapasztalta. „Mi

nem küldjük követünket Rómába a pénzsegély sürge— így válaszol már 1480 V/égén a nápolyi királylév követének, Leoncius Jánosnak, kitl eziránt meg-

többé

tése végett,

nál

intetett.

Nem

annyira a magunk, mint az olasz fejedelmek

ügye forog itt fen eddig is nem magunk hanem a kereszténység ügje miatt sürgettük a pénzek megküldését, de ezentúl azt nem fogjuk sürgetni, s nem is küldünk e végett kö,

;

k

Rómába ám láesák maguk a kiket a dolog illet. Mi semmit sem mulasztandunk el saját országunk védelmére, vetet

;

,

gondoskodni fogunk hogy, ha veszni kell, elsk ne veszszünk eL Eddig Isten kegyelmébl idegen segély nélkül is megvédtük nemcsak magunkat de másokat is, és hiszszük erre a jövben is lesz elég ernk ^)." Még keservesebben s

,

,

—

panaszkodik

e miatt sógorának,

az esztergami érsekké szánt

^) Epist. Math. Corv. IV, 111. Ide tartozik azon levele, melyet a kiadó (a 262-dik lapon) hibásan tett 1480-ki márcz. 10-re. Ekkor a

törökök

még nem

voltak Otrantóban. Bonfin Dec. IV. Lib. Vl, 617,

Gr. Telekinél, Okmánytár XII, 149.

II. fejezet.

187

Mátyás király országlása.

I.

„O úgymond, a pénzsegélynek csak hiú

aragoni bíbornoknak.

^ 't^o

valamint a múlt évBosnyában járt, a pápa sürgetéseire, a kereszténységjavának tekintetébl kezdte a háborút: úgy most is

reményeivel, szép szavakkal tartatik. ben,

midn

csak ezen ok teire

annyi költséget készüle-

fájdalommal kell látnia, hogy

s

;

által indíttatva tett

haladó terhek alatt kimerült,

midn

az erejét megEzt tudva, nem

elhagyatik.

Kedve

bonyolította volna magát e dologba.

sincs többé

követet Rómába saját ügyeirl fog gondoskodni, nehogy más segélyére várva még nagyobb kárt szenvedjen, mint eddig szenvedett. Ám gondoskodjanak mábízik Istenben, hogy ha mások sok Is a maguk ügyeirl; magát s birodalmát megótalmazandja stb^)." elvesznek is, Az Ígért eegélypénzek valóban sehonnan sem érkeztek, s minthogy 1481 tavaszán a fegyverszünet is letelt Fridküldeni

rikkel.

,

Mátyás egyedül

hanem ezután

birodalmának védelmére

saját

kozván, a török háborúról ideiglen lemondott; kacs császárt békére kényszerítse

,

hogy a ma-

seregét ismét Stájeror-

szágba vezetvén, Marburgot megszállotta.

azonban a pápa

s

szorít-

A

fegyverszünet

a birodalmi rendek közbenjárására ismét

s

meghosszabbíttatott június 11-ig^). Erre Mátyást azon újabb betörések indíták leginkább

melyeket a török egyrészrl

,

Horvátországon keresztül Stiriába, másrészrl Orsova táján

emezek az

intézett az országba; de

visszanyomattak

^).

ekkor tájban vett

Még

hír,

3-kán meghalálozott és tört ki.

E

országot lette

körülményt,

is

tanyázó katonaságtól

inkább indíthatá erre a királyt azon

hogy fiai,

II.

Mohammed szultán május Dsem közt belháború

Bajazed és

— mely Otrantot

és

átalában Olasz-

megszabadítá a pusztító törököktl

,

Mátyás

fe-

alkalmasnak látta a déli tartományokat valahára megsza-

badítani a török járom alól,

Idejét

ott

s

még

egyszer visszatérni ohajta

')

Epist. Math. Corv. IV, 84. Kiadta azt teljesebben

is

megigazítva, gr. Teleki, Okmánytár XII, 156.

')

Kollár, Auctar. Dipl. ad

')

Telekinél XII, 664. 173.

Ursinum Vei.

322.

,

s

a kelet

i48i.

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

188

kora.

ha a külfejedelmektöl némi segedelmet i^íl__ hadjárati terveire nyerne, vagy legalább kimerült kincstárát valami kép jobb ,

karba állíthatná, Fridrikkel pedig a békét becsületes föltételek alatt megköthetné. Ezekre fordítá tehát, miután Budára

minden ügyekezetét hogy aztán a török ellen egész ervel s háboríttatlanul mködhessék. A pápa a keresztény fejedelmeknek hogy erejöket a visszament

,

,

,

három évre békét parancsolt, szintannyi idre birodalmában teljes búcsút

hit ellenségei ellen fordíthassák,

Mátyásnak pedig, engedett, melynek jövedelme

A

a szent háborúra fordíttatnék.

király örömestebb vette volna ugyan az elébb igért pénz-

segélyt; de ennek elmaradtában a búcsú jövedelmét

is

köszö-

Minthogy azonban e forrásból elég költséget meríthetni nem reftiélt, fölszólítá Európa fejedelmeit, ne hagynák tétlenül elosonni a jó alkalmat, melyben a kereszténységet a hitetlen ozmánok túlterjeszkedésétl

nettel fogadta a pápától

^).

mindigre megmenthetik.

E

den eszközt mozgásba

tett

,

is minmely czéljának megközelítésére

mellett saját országában

Gondja volt reá különösen hogy a fpapok dandáraikat teljes számmal kiállíthassák, s ebbeli kötelességöknek meg is feleljenek. Komolyan meginté a Rómában lév egri bíbornokot, hogy jövedelmeit ne, miként hallja, Olaszországnak védelmére, hanem dandárának kiállítására fordítsa^). És mivel értesült hogy több püspök dézsmajö védelmeinek megfogytával menti magát arra nézve, hogy zászlóaljának vezetheté.

,

,

törvényes számban való kiállítására elégtelen; az 1481-ki jú-

els felében Budán országgylést tartott, melyen egyebek közt a dézsmaügyet is szabályoztatta. E gylésen hihetleg még némi pénzsegélyt is szavaztatott magának a rendek által 3). lius

I,

Math. Corv. IV, 108.

')

Epist.

^)

U.

^)

A végzeményt csak hiányosan

230.

0.

119.

ismerjük. Ld. Corpus Juris

Hung

II. fejezet.

Minthogy

I,

saját

189

Mátyás király országlása.

birodalmán kivül Németország volt leg-

J^^l .

inkább kitéve az ozmán hadak dúlásainak, fölszólítandóknak vélte segélynyújtás végett annak rendéit is, és e végett, valamint a császárrali viszályainak elintézése végett

is

Pruisz

János váradi püspököt és Boskovitz Venczel morva fbirót a nürnbergi gylésre igen terjedt hatalommal küldé követekül

^).

hogy

a

Nagy

baj volt ezek eljárásának sükerére nézve az,

pápa a jóakaratú

s

buzgó

CaíFarelli

Prosper

ascolei

püspök helyébe még a tavaszszal Ursini theanói püspököt nevezte ki sz. széki követi a Mátyás és Fridrik közti viszályok elintézése s a török háború sürgetése ügyében. Mátyás tovább is meghagyatni kérte ugyan küldetésében az ascolei

nem vétetett figyelembe. Az új követet hamar a maga részére vonta; s így történt

püspököt, de kérelme

pedig a császár

hogy

aztán,

nem

általa

Mátyás ügyerészrehajlatlanul s erélyesen gylésbe sem bocsáttattak, a ren-

védetvén, a követek a

dek pedig a császár fondorlatai által reábiratva, ellen

meg

nem

a török

Mátyásnak, hanem Mátyás ellen Fridriknek szavazták a segedelmet^).

Mátyás büszkeségét érzékenyen sérté ugyan a méltatmost még fleg a nagy tervet for-

lan bánás követeivel ; de

gatván elméjében, elfojtá boszúérzelmeit, nyit kijelentetni a császár eltt a Caffarelli által,

A háborút Fridrik, alatt,

s

s

elégle csak any-

még Németországban idz

hogy fondorlatait alacsonyságnak

tartja^).

melyet a fegyverszünet eltelte után a pártján lév Beckensloer kezdett meg Marburg egyébiránt

,

ervel folytatta. A pápával hogy még tán fordítand az kivánta neheztelését, hogy ily embert kül-

csak mint eddig, csekély

mindazáltal , azon reményben

ügyön, éreztetni

,

dött követül, ki közbenjáró helyett, a császár fondorlatainak

')

Epist. Math. Corv. IV, 149, 167.

*)

Müller

:

Reichstagstheater. II, 756. Epist. Math. Corvini IV,

135. 180. 182. 184. Chron. Bavar. Katonánál »)

Epist,

Math. Corv. IV, 164.

XVI,

423.

Az

osztrák

háború folyta-

190 }_^}:

^

Tizedik könyv.

társává

lett

;

A Hunyadyak

elejébe akarta adatni

,

kora

hogy gondolná meg, mi

ügyébl ha az ozmánnal békét köt, kinek eddig is csak maga vetett gátot. „Mi ezen ellenünk tett készületektl nem sokat tartunk — úgymond a Rómában lév egri bíbornokhoz írt levelébon — bízunk Istenben, hogy lesz a kereszténység

,

;

magunkat a császár és minden császáriak ellen emberül megvédjük a nélkül, hogy e végett akár szentsége, akár ki más segedelmére szorulnánk.

.

.

.

Mi

a béke tárgyalását

nem fog-

szentségétl; de ha mégis küldene egy alkal-

juk koldulni

mas bíbornokot a béke megkötésére, ám mi elfogadjuk. Ha nem küld, szentsége sem fogja nekünk vétkül tulajdonítani, ha a török tekintetében mi is olyat teszünk mit nemcsak a ,

hanem az egész kereszténymegtalál sínyleni. Mert bizonyára, nem mulaszthatjuk ség is el, hogy magunkat minden lehet módon ne védjük azok ellen, kik ellenünk összeesküdtek ')." Utóbb azonban, midn az ily hangú leveleitl megijedt pápa t minden módon meggyzni ügyekezett hogy a békét közte és Fridrik közt császár, s a birodalmi fejedelmek,

,

Mátyás is símulóbb lett a pápa miként eddig, úgy ezután is kész

lesz e

viszálynak véget vetni, hogy, úgymond, egész ervel

meg-

helyreállítani kívánja. s kijelenté,

hogy

,

ragadhassa az alkalmat

bl

nyuj'tott a

,

iránt,

melyet az Isten különös kegyelmé-

kereszténységnek

'a

hitetlenek megalázására.

S ennélfogva, bízván a pápa igazságszeretetében, kész magát De ügyben feltétel nélkül alávetni a pápa Ítéletének. figyelmezteti t egyszersmind, hogy a császártól egyenességet és becsületességet a szerzdésekben várni nom lehet, szükség tehát, hogy a pápa Fridriket az apostoli hatalom egész erejével kényszerítse a kimondandó ítélet teljesítésére ^). De Fridrik most, a német rendek által ígért segély-

—

ez

ben bízván, a békobiróság

alól különféle fogásokkal

magát.

')

Epist. Math. Coi-v. IV, 218.

*)

U.

o.

203.

kivonta

fejezet.

II.

Míg Mátyás rére várakozék,

191

Máíjnis király orszáí^Iása.

1

a pápa békéltetési

s e

ügyekezeteinek sükeközben hadi készületeit az alföldön egyre

'[^^ Kinizsy had-

ama jó alkalom is elosont a török hadjáratra Baja- J^'*^* zed szultán Dsem öcscsétNissza vidékén az 1481-ki jun. 20foly tata,

:

kán elhatározó ütközetben megverte,

s

Egyiptomba

onnan

,

pedig Rhódosz szigetére a kereszturakhoz futamította. Trónján okként megersödvén

még azon évben megkezdette

,

becsapásokat az éjszaki tartományokba.

a

Iszkender basa, a

miután Velenczét egy, meghódolt Szerbország beglerbégjo Dalmatiába intézett betörése által a békekötés megújítására október végén készületeket tn Magyarorkényszorítette ,

,

szágba

is

betörni.

Mátyás

alig

tánnal mindjárt kormánya

hogy errl értesült, az

kezdetén éreztetend

új szul-

ff?o"yveroi

Pál országos fkapitányt 32 ezernyi sereggel ellene küldé Temesvárból. A vezér november elején megindulván, Haramvárnál akart átkelni a Dunán, mi végre Vuk szerb despota s Rozgonyi László belgrádi kapitány által oda számos hajót szállíttatott. Történt azonban hogy Tököly súlyát, Kinizsy

,

Miklós

és

Endre

testvérek,

midn

száz lovasra

men

dandá-

rukkal mellékutakon a mondott rév felé haladnának, lesbon álló

négyszáz törökre bukkantak.

A

Tökölyek a számosabb

nem bátorkodván, a maszekerekbl rögtön várat készítenek. De a török

ellenséggel nyílt csatába ereszkedni

gukkal az

vitt

erdt

rapózék

rajok gyujtá, ,

A

csatát.

s

midn

a

tz

végre mégis kénytelenek

szekérvárukba

lnek

is

elha-

elfogadni a nyílt

harcz reggeli 9 órától estig tartott; a törökök nagy

részben levágattak, a többiek majd mindnyájan megsebesít-

—

végre elfutottak. De a magyarokból is 50 vitéz maradt a csatatéren, a többiek, hármat kivéve, mmdnyájan A két Tököly is számos nehéz sebbl vérmegsebesedtek. zett, melyekben Miklós még az nap meghalt. A despottetvén

,

—

—

nak

és

sával,

Rozgonyinak ki

a hajók

megveretett és

is

kemény

szállítását

Szendrbe

hadait átszállítván

,

csatája volt Iszkender ba-

meggátolni ügyekezett, de

futamíttatott.

az ifjabb

Jaksichot

— Kinizsy

ezután

kémkedés végett

"

'^""^'^

1 92

}^y

Tizedik könyv.

A

llunyadyak kora.

elre küldé ki aztán a Galambócz váezer fnyi rséget részben levágta*

._egy hadosztály lyal

,

rából kitört mintegy

részben foglyává tette

kapuja eltt

lefejezte.

Rozgonyi

leölette.

és

,

A

magát az

zbe

vett basát

is

a vár

foglyokat Kinizsy egyen kivül mind

Vuk még

utóbb

is jeles

gyzedelmet

nyertek hajóikkal a török hajóhadon, melyet részint elsülyesztettek, részint elfogtak.

lálván ellentállásra, ott

Kinizsy ezután sehol sem ta-

Krusováczig nyomult hadával,

s

miután

12 napig a tartományt tzzel-vassal pusztította, vissza-

tértében 50 ezer önként hozzá csatlakozott szerbet és ezer

török foglyot szállított be magával az országba

A békekisériet Fridrikkel

meghiúsul

').

Mátyás, ki 6 táborozás ideje alatt maga is Belgrádba ment; mieltt munkálatait a török ellen folytatná, még egy végkisérletet kívánt tenni a császárrali viszály megszüntetésére, s a

nála megfordult pápai követnek némi békepontokat

adott át, melyekre haladék nélkül választ kívánt a császártól,

hogy annak elmaradását is tagadó válasznak veendi ^). De Fridrik, miután a birodalmi rendektl a nürnválasz helyett a bergi gylésen ajánlott segélyt megkapta hadakozást újra megkezdette. Most már végre kimerült Mákijelentvén

,

,

^^^^-

tyás türelme,

s

eltökélve fegyverervel törni

meg

i;nakacs el-

lenét, neki formaszerint háborút izent^), és az 1482. év tava-

szán Haimburgot körültáboroltatá.

A

szerencse eleinte

nem

kedvezett fegyverének. Értesülvén, hogy a császár vezérei e várost fólmentendk

,

tetemes ervel közelednek, Szapolyay

Istvánt egy hadosztálylyal ellenök küldé. De ez a nagyobb számú császári had által megveretett, s rendetlenségben visz-

szatér serege a haimburgi tábort is oly zavarba hozta, hogy Mátyás avval kénytelen volt Pozsonyig visszavonulni. Azonés serény kincstárnoka, Dóczy Orbán gyri ban a király

h

')

Mátyás

levelei az egri bíbornokhoz és a

pápához Epist. Math.

Corv. IV, 208. 211. 252.

»)

U.

')

Mátyás levél

0.

Corv. IV, 255.

ei az egri

bíbornokhoz

és a

pápához Epist. Math*

II. fejezet. I.

püspök néhány hét s

Mátyás

193

Mátyás király országlása.

alatt helyreüté a

hadban támadt csorbát,

azt augusztusban ismét visszavezethette

^^82.

Haimburg

ostromára, melyet aztán oly keményen szorongatott, számos ágyúi, kivált az óriási nagyságú „Varga-mozsár" által oly

élénken lövetett, hogy az magát azept. 30-kán feladni kényteleníttetett

Az örömet Ausztria

').

nem kevéssé

e kulcsának

megvételén

növelte a pár héttel elébb érkezett hír, hogy

Kinizsy és Dóczy Péter a szendri basán egy nevezetes gyzedelmet nyertek, 3000 törököt vagdalván össze az ütközet-

Haimburg után

s több más város Badenben ütötte fel táborát; hanem a megvett osztrák ersségeket rséggel, eleséggel ellátván, az év vége felé, miután még Kszeget is könny szerrel megvétette, Sopronba ment téli szállásra ^). A következ 1483-dik év nagy részében Mátyás csekély ervel és erélylyel folytatta a háborút Fridrik ellen, minek részint a törökök újabb mozgalmaiban, részint a békealkudozás ismételt megkisérlésébén találjuk okát. Miután a pápa a Velenczével kötött frigyétl elállott, st a nápolyi

ben.

megadta magát,

s

St.-Veit, Feldkirchen

a király egy ideig

udvarral szövetkezvén toztatta, Fridrik

E

gatására.

bár

politikáját Olaszországban

megvál-

kevesebbet számolhatott Velencze támo-

miután Mátyás a múlt év végén a Bécs mind hatalmába ejtette s ekképen a fvá-

mellett,

körüli városokat rost,

is

,

még

,

csak távol körben elzárta, annál inkább félteni

hogy a szultán ez évben a

kezdé

azt,

Dsem

szultáníit pártoló egyiptomi basa ellen indul, s így

mivel híre szárnyalt

,

Má-

tyás is nagyobb ervel fogja Ausztriában viselhetni a háborút.

Ettl

indíttatva tehát,

már a múlt év végén Mátyáshoz küldé

béke ügyében a forll püspököt^). A pápa errl értesülvén, 1483 elején mindjárt írt a császárhoz, hogy a békegondolatokban megersítse. Mátyás hajlamairól, azon múlt évi igéa

t

')

Bontin Dec.IV. Lib. VI, 618. köv. Chron. Mellic. Peznél

*)

U.

')

Raynáld ezen évhez

o.

Horváth M. Magy.

tört.

UI.

s

utána Pray

:

Annál. IV, 159.

13

II, 267.

1483.

194 1*83.

Tizedik könyv.

^retei ni,

után, hogy bármikor

nem

is

Hogy

kételkedett.

A Hunyadyak

kora.

kész ügyét a pápa Ítéletére bíztehát a béke ügyét valahára jó

végre vezesse, a castellai püspök személyében egy részrehajlatlan, ügyes sz. széki követet igért küldeni a közbenjárásra.

Nemsokára ezután a cardinálok collegioma is írt mind a császárnak, mind Mátyásnak, emezt a megváltó irgalmára kérvén, hogy ne késsék tovább megbékülni a császárral '). Mátyásban nem is hiányzott e tekintetben a jóakarat. Mintha lelkiismereti fürdalásokat érzett volna magában a miatt, hogy Csehországért annyi idt s ert pazarlott el, melyet országának,

vala fordítania,

nemzetének biztosítására a török ellen kell mint már akkor, úgy most a Fridrikkel tá-

-

madt viszálya alatt ismét többször, a török elleni hadjárat gonmaga is, dolatai, szándékai foglalkodtatták elméjét. Ha már ki,

mint a pápához a múlt évben

bl ha

fentebb idézett levelé-

írt s

hogy német biroda-

láttuk, oly önérzettel nyilatkozott hadi hatalmáról, kell,

lommal

nemcsak a is

császárral,

hanem

az egész

szembeszállni bátorkodik, több levelében

telkedett kijelenteni, lentállani elégtelen

:

hazáját, nemzetét egy,

lángeszével

nem

nem

ké-

hogy a török hatalmának egymaga elkönnyen elgondolhatá mi sors várja ,

kevésbbé harczias, az

bíró király alatt a

erélyével

s

jövben.

Az események most e gondolatokat úgylátszik, élénkebben fölébresztek elméjében. A törökök, daczára ama híreknek, hogy a szultán egyiptomi háborúra készül, ismét folytatni kezdek éjszak felé hódításaikat. Egy török had a tavaszon Herczegovinára csapott s annak fejedelmeit, Kossza,

i'ics

herczeg

fiait

Az idsb

elzte, a tartoipányt a szultán hatalmába

Ulászló csakugyan Magyarországban keresett menedéket, s tán épen indította a királyt,

ejtette.

herczeg,

,

hogy seregeinek egyrészét az alvidékre küldje. Ezen esemény is eléggé meggyzhette Mátyást, hogy országának érdekei a török ellen kívánják fordíttatni fegyvereit.

')

Epist. Math. Corv. III, 101.

Erre

II fejezet.

1.

195

Mátyás király országlása.

most maguk a törökök igen kedvez alkalmat nyújtottak. A múlt évben Bajazedtl megvert, a rhodusi lovagokhoz meelkel basa, Manekült Dsem szultánfinak egy párthíve gyarországba jött, s a Bajazed zsarnoki kormányával megbarátkozni nem tudó több basák megbíztából arra ösztönzé .s

,

gából,

8

sükere

Dsemet a rhodusi nagymester fogsáegyütt támadná meg Bajazedet. A háború

segítené ki

a királyt,

aztán vele

nem volna

kétséges

,

mert a megutált szultán

sokan hajlandók Dserahez pártolni, mihelyt segíttotiii

értesülnek; jutalmul

t

Mátyás

DsemBosnya-, Szerb-

ellen által

és Bol-

gárországot fogná a királynak átengedni. Mátyásnak tetszék

a terv,

s

azonnal tett

is

lépéseket a rhodusi nagymesternél a

fogoly szultánfi kiadatása iránt

midn

szeme eltt, delmeihez

^).

E

terv foroghatott Mátyás

a német birodalom egyházi

írt leveleiben,

eladván nekik

s

világi feje-

a veszélyt,

mely a

kereszténységet az ozmántól fenyegeti, szívökre köti, ne seellene tovább a császárt kinek vak dühe annyira megy, hogy a törököt mind maga, mind Velencze által izgatja Magyarország ellen, s nem átall olyakat mondani, hogy csak

gítenék

a

,

magyarok

kiirtása által lehet a kereszténység

A török,

teni.

ekként izgatva, tesz

isten segélyével

nem

mulasztja

mindazáltal a fejedelmeket, ha tették,

adjanak neki

is

segélyt

el

is

segí-

országát megvédeni; kéri

már ,

ügyén

ellene készületeket.

a császárt

ellene segí-

ki a keresztény vallásért

kötelesek gyámolítani, mint nehogy országát veszély érvén, az reájok, szoma császárt, szédokra is kiterjedjen. Neki a török több izben nagy Ígéreteket tett, ha tartományain át a török csapatokat Németországba bocsátja; de készebb volt bármi veszélynek tenni Gondolnák ki magát, mint azon ajánlatokat elfogadni.

küzd, melyet bizonyára inkább

—

meg

tehát, ki

-e

méltóbb segélyökre,

t a többi keresztények nem segítik, gatja,

könnyen >)

Praynál

:

oly állapotba jöhet

,

vagy a császár?

Ha

a császár pedig hábor-

melyben kénytelen oly

Annál. IV, 168.

13^

i*83.

196 1483.

Tizedik könyv.

A Hunyadiak

kora.

valamit tenni, mi mind rajok, mind az egész kereszténységre '

veszélyt hozhat^).

A

'E tervek közt érkezett

p&pai követ

békekisériete.

meg

valahára október közepén

^^ új pápai követ, a castellaipüspök Graczbl, hol a császárt

hasztalan ügyekezett méltányos békeföltételek elfogadására

most ismét konokká tette azon remény, hogy Mátyás, kinek, mint híre járt, a törökkel ismét meggylend a baja, sok háborúi által kimerülve, végre is kénytelen lesz

birni. Fridriket

elfogadni az általa megszabandó békét.

A

követ maga

is e

Gráczben hallott véleménynyel jelent meg Mátyás udvarában. De mily nagy volt bámulata midn látá fegyvertárá,

ban a számtalan hadi gépeket, fegyvereket, ágyúkat, mely iitolsók közöl épen eltte vitetett Mátyás, ki hibás véleményét észrevette, tizenhetet Pozsonyba, melyek mindenikébe 18 egyenl szin ló vala befogva s midn a királyi palotában körivezettetvén, az aranynyal, gyöngyökkel s drágakövekkel terhelt ruháknak sznyegeknek szebbnél szebb mív arany és ezüst edényeknek oly tömérdek sokaságát látta, hogy, mint monda, 50 szekérre sem fértek volna. ,, Annyi ;

,

,

úgymond, a drága bútor, drága edény, s oly nagy a terefényé, hogy ennél Salamon dicssége sem lehetett nagyobb." De maga a király személye is nagyon meglepte a követet. „Ez úgymond, egy bölcs, tudós király, kinek eladását tekintély, méltóság díszíti, ki soha sem mond többet, mint a mennyi szükséges. Bizonyára, tekintve elméjét, beszéa dét, magaviseletét, minden általam ismert fejedelmet követ pedig Európa udvarainak nagyobb rész ét látta volt felülhalad eszélyben, bátorságban. Ez egy fáradhatmár, lan munkásságú, ernyedetlen erély, harczias király, kinek ki nem hetvenkedik, de lelke nagy tervekkel foglalkodik itt,

mek

—

—

,

cselekszik."

Ezeket látván, a követ nem lyekkel

t a békére ösztönözné Katonánál

:

XVI,

480.

,

talált

jobb indokokat, me-

mint ama figyelmeztetést:

II. fejezet. I.

197

Mátyás király országlása.

gondolná meg a király, hogy oly fejedelemmel hadakozik, kit

meggyznie nem válandik dicsségére. „E finom mosoly lyal az olasz

Monda

,

hogy a császár

aztán,

harcz,

úgymond

az oroszlán harcza az egérrel." kijelentette neki, miképen,

ha

a király elfoglalt tartományait visszaadja,

kész irányában mintha ezer szerzdéssel és hittel köteaz agg férfiú szavában pedig lehet bízni, szé-

méltányosabb leztetnék le;

lenni,

A király erre

nagy kaczajjal szakasztá félbe hogyan kell hinni a csákitl annyiszor, oly ármányosan megcsalatott, s szárnak tudják azt maguk a német fejedelmek is. Kijelenté aztán a követnek, hogy kész a császártól elfoglaltakat szentsége gyellend hazudni.

a követet

:

jól tudja

,

úgymond

,

,

hogy azok a császárnak visszaadassanak, ha ez s Németország t a török ellen vezetend tízezer lovassal három évig ellátandja. Csak így hajlandó a békére, hogy általa többé ki ne játszassék. kezébe letenni oly

A

feltétel

alatt,

követ sürgeté a királyt, állana

el e föltételtl,

melyet

nem fogadhatna

el. De Mátyás szilárúgymond, a császárnak hinni egyátalában nem lehet. S aztán fülébe sugá a követnek „ha én nem volnék s e gonosz ember ellen e háborút nem viselném, ti papok, kiket gylöl, higyjétek el nekem, már rég súlyosan megéreztetek volna azt". Erre a követ

a császár becsülettel

dan megmaradt

kijelentésénél, mert,

,

:

maga

is

kikelt Fridrik csalfasága

s

fondorkodó jelleme

ellen,

mi miatt senki eltt sem volna becsülete. Végre abban állapodának meg hirdessen a pápa a német fejedelmeknek gylést, melynek czéljául a hit védelme e czél eszközéül pedig a Fridrik és Mátyás közti béke helyreállítása tzessék ki. A gylés aztán mondja ki végzésül hogy a német birodalom Mátyásnak a török ellen 10 ezer lovast állít ki három évre, Mátyás pedig a császár elfoglalt birtokait a pápa kezébe adja, mindaddig ott maradandókat, míg a végzés telje:

,

,

BÍtvo

nem ')

A

lesz

').

castellai

A király a távozó püspök

íerrestri, die 25-a oct. 1483.

követ által arra

levele a pápához.

Praynál

:

Ex

is

kérette

Vissegrado, paradiso

Annál. IV, 162.

^^^-

198 1483.

Tizedik könyv.

Dsem

a pápát, adatná ki neki ter által

kora.

szultánfit a rhodusi

nagymes-

mivel Bajazedtl a fogoly rizetéért évenkint

ki,

,

A Hunyadyak

45 ezer aranyat nyert, a király felszólításaira mindeddig nem De a pápának nem tetszék a terv hogy Mátyás

—

hajóit.

,

bármi módon szövetkezzék is

lemondott

midn

arról,

a törökkel;

értesült,

s

nemsokára Mátyás

hogy Bajazed, a számzött

basa állításainak ellenére, teljes mértékben bírja népe rokonszenvét

').

Mátyás jobban ismerte Fridriknek sem békét kötni, sem háborút viselni nem tudó egyéniségét, mintsem hogy a Elfocastellai püspök tervétl sokat reménylett volna. gadta azt hogy a szentszéknek újabb bizonyítványát adja,

—

,

miként nem rajta múlik tani

nem

sikeri.

Ez

ha a békét a császárral helyreállíannak is, hogy a török köve-

eltte kevéssel a castellai püspök elutazása után bé-

tet, ki

keajánlattal jelent totta.

,

volt oka

A

meg, ennek

császár válasza

visszatértéig

úgy hangzott, mint

magánál

eleve

is

tar-

várta;

hogy idt nyerMátyás ennélfogva a szultán ajánlatát, melyre a követeknek már els meghallgatásuk alkalmával is kedvez választ adott, végkép elfogadta, a fegyverszünetet öt évre megkötötte, föltételül tévén, hogy azalatt a szultán se hábor-

most

is

csak húzni-vonni akarta az ügyet

,

hessen.

gassa a hitünkön

A

lév

országokat^).

békealkudozás Fridrikkel

nem szakadt meg mindjárt

A pápa levepüspök ékesszólásával, Beatrix kérelmeivel ostromolták Mátyást némi kedvezbb föltéte-

a törökkel való fegyverszünet megkötése után. leivel, a castellai

még

azután

is

lek elfogadása végett, de hasztalan s el

volt tökélve a háborút

XJ. o.

Hammernél ')

I,

168.

A

:

nem

hitt a császárnak,

1484-ben erélyesebben

szerencsétlen

szultánfi

regényes

folytatni.

történetét

Id.

609. kövv.

Epist. Math. Corv. IV.

1.

köv.

A föltétel

így

áll

az eredetiben:

nostram observantibus nullibi noceatis. Ezt utóbb a szultán arra magyarázta, hogy csak a király húségében lév országok-

ita ut regni? fidem

ról szól.

II. fejezet. I.

Várta ezt maga Fridrik

még

az

szön

199

Mátyás király országlása.

is

,

mert családi kincseit Bécsbl

A

háború 1483 folytában sem sznt meg végképen Mátyás ve-

Tirolba szállította.

az alkudozások alatt

;

rokona Geréb Péter, a karantán és krajnai földön több várat megvett; Dávidházy István pedig Bruckot a Lajtánál folyton körltáborolva tartá. A király most tetemesb segélyt küldött neki, s Dávidházy a magát makacsul védelmez vázére

s

ostrommal megvette; két megadta magát ^). Dávidházy ezután Klosterneuburgot — s annak megvétele után Korneuburgot szállotta meg s az annak fölmentésére jött császári sereget rost az 1484-diki február 24- kén

múlva a vár

hét

is

,

,

kemény

jun. 16-kán, egy visszaverte.

E

csatában, hol ezer osztrák esett

el,

A király más hadai pedig Bécset kerítették köri.

hadi munkálatok közt

ama kedvetlen

hír lepte

meg

hogy Bajazed Moldvába tört, s ott Kiliát és Nesztertéhérvárt (Akiermant) megvette. Mátyás ezért kemény a királyt,

szemrehányást tn a szultánnak; de ez a békeoklevélre hivatkozott; állítván,

hogy Moldváról

nek partjain e városok fekszenek

s ,

a Fekete-tengerrl, mely-

abban nincs semmi emlí-

egyébiránt a barátságot fentartani kivánja,

tés;

s

azért

Moldvából kivonulni. A király megtekintvén a békeokmányt, Bajazod mentségét kénytelen volt igaznak ismerni. Most azonban a levél szerzjére, Várday Péter kalocsai érkész

is

a különben is szabad szágyakran a nyerseségig szinte nehéz természet érseket, els hevében pofoncsapta, s elébb Árva, azután Visegrád várába csukatta, honnan t, ellene számos ellenségei, maga

sek cancellárra csapott le haragja jú,

:

,

Beatrix által kérelmei

s

is

folyton ingereltetvén, daczára a

intéseinek,

míg maga

élt,

ki

sem

pápa minden

bocsátotta'^).

VIII. Incze pápa, ki a meghalálozott IV. Sixtus után

•)

538.

Bonfin. Dec. IV. Lib VI, 621. Tichtel

De Roo *)

:

Diarium Rauchnál,

II,

Lib. IX, 347.

Bonfin

e. b.

628. Epist.

Math. Corv.lV, 4.Révay

et Coron. S. Schwandtnernél II, G83.

:

DeMonarch.

1^84.

200 ^^^^-

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

aug. végén foglalta el az apóst, széket

nek hírét vévén kötött

s általa

,

ösztönzé Mátyást

ily

,

kora,

a török e büntetésé-

,

bontaná

föl a törökkel

htlenül megszegett békét. De

a király

most, fleg Bécs megvételére fordítá figyelmét; 1485 elején Bécs ostroma

maga

is megjelent a megszálló táborban, s a vívást keményebben megkezdette. Látván, hogy a nagy terjedelm, mintegy 50 ezer embertl lakott, s vitézül védett várost csak nagy

áldozatokkal lehetne kiostromolni, éhséggel akarta azt föladásra kényszeríteni

A közép

,

mi végett

azt szorosabban bezáratta.

dunahídnál még a múlt év végén két ersséget emel-

De sem

sem a láncz, melylyel a Dunát elzáratá, nem gátolhatták meg, hogy a császártól küldött néhány eleséges hajó a városba ne jusson. Mátyás ezt a jövre lehetetlenné teend, Gumpendorfot vette meg s a Dunán még egy hidat építtetvén, a folyamot a híd felett s alatt ersebb lán-

tetett.

ezek,

,

czokkal záratta

el;

s

végre a Tábor-hídat

is

hatalmába

ejté

lév s makacsul védett hídft elfoglalván. Ezen elnyök s intézkedések által a város úgy be ln kerítve hogy minden eleség-szállítás lehetetlenné vált. Az éhség ennek következtében rémítleg ntt a népes városban a szegényebb osztályból mind több áldozatok hulltak. Májusban oly nagy ln az eleséghiány, hogy ló-, macska-, egérhús nyalánkságul tekintetett, s egy mér liszt száz rajnai forintnál drágábban az eltte

,

;

áruitatott. Tudta ezt a király, mórt égy ízben kerékgyártónak öltözködvén, maga eltt egy kereket hajtva, személyesen bement a városba. Az rség s polgárság az éhséget tovább nem trhetvén, s meggyzdvén arról is, hogy segélyt a császártól hasztalan várnak, május vége felé alkudozásba ereszkedtek, s a várost jun. l-jén föladták. A király 8000 vitéz élén még az napon a királyné pedig 5-kén nagy fénynyel ment be a városba. A királyi pár ezen napon fogadta Sz. István templomában a hatóságok hódolatát. Az egyetem nevében Kreuznach Miklós tanár üdvözlé a királyt ki annak ékes latinsággal válaszolt, ígérvén, hogy gondja lesz reá, miképen fÖiskolájok azon állapotban tartassék fen, melyben az,

—

,

II. fejezet.

201

Mátyás király országlása.

I.

eltt virágzott^). Jun. 24- re Alsó-Ausztria rendéinek is országgyülést hirdetett, hódolatuk vétele és az adóügy rendezése végett^).

^*^^-

A császár, ki

ezután Linczbl Insbruckba vougyan a rendekhez, hogy megjelenni

nult, tilalmat bocsátott

ne merészeljenek.

De

azok tanácsosbnak láták az

rendeleteinek engedelmeskedni a kivánt adót megajánlani;

,

új

uralkodó

hódolatuk megtétele után

s

minek következtében Mátyás

ki Bécsben tartózkodása alatt a

Karantánutczában

—

foglalt

—

kérelmökre megengedte, hogy egy helyesebb adórendszert dolgozzanak ki, s terjeszszenek elébe. Az év folylakást,

tában Mátyás Tulnot,

Laxenburgot,

és

több más várost és

miután egy száguldó csapatot Tettauer vezérlete alatt Fels-Ausztriába, egy más hadat pedig Geréb Mátyás horvát bán alatt Triest és Fiume felé küldött, az rséggel jól ellátott s gondosan megersített várat foglalt el Alsó-Ausztriában

Neustadtot

is

,

és

körltáboroltatá.

VIII.

Mátyás második házassága is terméketlen maradt. De mieltt Beatrixxal egybekelt, azon fényes ünnepélyek alkalmával melyeket cseh királylyá választatása után 1469 ta,

vaszán Boroszlóban tart vala, Krebsz, mások szerint Krebil boroszlói polgármester bájos leánya, kinek a

hagyomány Má-

ria nevet adott, szerelemre gyulasztá az ifjú király szívét, s e szerelem rint a

gyümölcse

elismertetvén, dai

lett

gyermek 1470-ben

udvarba

még

Corvin János

vitetett

s

,

Dec. IV. Lib. VI, 624.

ki „Austria" 144

s

négy év múlva

Ugoletti Tádé és Galeotus Martius

kövv.

:

A bécsi

1.

Script. rer. Austr. II, Ö40. kövv.

Bon-

egyetem egykorú irományai az 1842-

1.

*)

Acta urbis Krems

•)

Eschenloer II, 169. Istvánfy Lib. IV, 32.

az anyát ausztriai,

A hagyomány sze-

a Beatrixxal kötött házassága eltt a bu-

Tichtel Diar. Rauchnál fin

^).

született, s atyjától

et Stein,

mások magyar

Rauchnál III. 331.

nnek

tartják.

Vannak azonban, kik

Corvin János,

^^^

202

Tizedik könyv.

nevelk gondjaira

bízatott.

hasonló, és szellemileg

Mátyásnak, mutogatni.

dn

a

ki öt a

Már

is

A

Hunyadyi.k kora.

A

gyermek külsejére atyjához sokat igér '), hamar kedvencze lett ,

büszkeség bizonyos nemével szokta volt

a Beatrixxal tartott násza alkalmával

magyar urak fényes környezetében

maga

követeit kihallgatta, a

Az

is,

mi-

a külfejedelmek

jobbjára ültette volt a hat éves

gyöngédsége még inkább növekedett a látá, hogy házassága Beatrixxal, bár ezt még hadjárataiban is mindig annyira oldalánál tartá, hogy asszonyosnak neveztetnék, magtalan marad. Ezóta egyedül a mind remény teljesebben fejld Corvin Jánosban teljesedhetett csak szívének azon igen természetes vágya, hogy általa alkossa meg az új nemzeti dynasztiát, mely az dicsnemzetének a maga példája ségének s hatalmának örököse fiút.

atyai szív e

gyermek

iránt,

midn

,

szerint boldogítója legyen.

De

Mátyás

látta

,

mily súlyos akadályokkal kellend e

czél elérésében küzdenie.

jobban,

s

tudta,

— O ismerte nemzetét,

hogy dics kormánya után

is,

mini; senki

mely

által a

magyar

birtokot terjesztette, az országot fényesebb európai

hírre, s

föltételez hatalommá emelte, barátnak tisztelet-, el-

lennek félelem-tárgyává

tette,

— e nemzet nem egy könnyen

magát túltenni azon, hogy Corvin János, egyetlen fia, törvénytelen származású. Ezen akadályhoz, mely a nemzeti közerkölcsi fogalmakból támadt, járult még az is, hogy az uralomra vágyó, fondor Beatrix mennél inkább korlátolva érezte uralkodási vágyát erélyes királyi férje mellett, annál inkább ohajtá annak halála után magára szállíttatni a fhamint a talmat. Ezek voltak a f okok, miért hogy Mátyás, szemtanú Bonfinírja, — ,, gyakran kesergett magában a gyermek sorsa felett". De az atyai szív, melynek minden öröme, minden reménye ezen fiúban központosult, még sem állhatott ellent a kívánságnak, hogy az általa oly fényre emelt királyságot egykor e már is szép remény gyermeke örökölje a fogja

—

;

1)

Bonfin

:

D. IV. Lib. VI T,

6S:5

~

II. fejezet.

Mátyás

I.

203

király országlása

1485.

férfiú, a

király szilárd akarata pedig

nem

rettent vissza a ne-

hézségektl, melyek e kivánsága teljesítésében útját állták. tehát eltökélte magát megküzdeni ezen akadályokkal, rülbelül 1481 vagy a

következ év

óta,

midn

O

kö-

s

az új házas-

ságából születend örökös iránt ápolt reménye mindinkább

eltnt, leggondosabb buzgalommal

Jánosnak a királyi trónra utat készíteni, lé beültetni.

E

ln, Corvin abba maga mel-

érlelt terve s

t

azontúl soha sem veszté

tervet

el

szemei

ell; st, úgylátszik, életének utolsó tizedében összes kor-

mánypolitikájának

is

ez volt rejtett ugyan, de fczélja.

A

Mátyás gyakran mondotta volna, háborúnak belsbb titkos okát a császáron s rajta kivl senki sem tudja. S e titkos ok aligha az nem volt, hogy a magyar trónra vágyó Fridrik igényeit megsemmisítve fia örökösödését biztosítsa. És míg e zéiért küzdött, fokonként ügyekezett lerontani azon mely a gyermek születésébl származott gazakadályt is dagsága, anyagi hatalma által maga után elsvé akarta t tenni a nemzetben, hogy evvel születését lassankint feledtesse. Ezért tette t 1481-ben hunyadi gróífá, majd liptai herczeggé, ezért adományozta meg számos egyéb javak mellett 1482-ben a magvaszakadt Qaray, utóbb pedig a szintén kihalt Maróthy nemzetség s elhunyt édes anyjának Szilágyi Erzsészemtanú Bonfin szerint

hogy a közte

,

s

,

a császár közt folyt

—

,

,

:

betnek jószágaival

;

e czélból szerzett neki Sléziában

herczegséget, és szánta neki az elfoglalt Ausztriát

E

közben az ország egyházi

s

is

több

is.

világi nagyjai közöl is

mind többeket nyert meg alattomban

fia részére; de legersebb támaszt, ha maga talán János kiskorúsága alatt, s mieltt, mint szándékozott a koronát annak fejére tétethetné, ,

találna meghalni, a nádori tisztségben, mely

nak pár év eltt történt halála óta üresen választandó egyéniségben akart neki adni.

nádornak

e czélra elég

szabályozni;

s

az arra

— Hogy a leendÖ

hatalma legyen, tisztét újonnan akarta

és ez volt

mely hónapban,

Ország Mihály-

állott,

fczélja az 1485-ben,

de, úgylátszik,

bizonytalan,

Bécs megvétele után tartott

204 1485.

Tizedik könyv.

A

Hunyadyak

kora.

nevezetes országgylésnek'), mely közjogi tekintetben külö-

nösen megérdemli figyelmünket.

A nádori hatalom

A n&dori hátalom szabáiyo

^y^k következk

:

Ha

méltóság tárgyában alkotott törvé-

s

a király törvényes örökös nélkül hal

meg, a királyválasztásban a nádoré az els szó. Ha a koronaörökös kiskorú annak gyámja az országnak pedig kor,

,

mányzója a nádor legyen. Mind a király magvaszakadása, mind az örökös kiskorúsága alatt országgylést egyedül a nádor hirdethet.

O

blráskodhatik, a királyi hatalom

maradván.

tély sértetlenül

Az urak

az ország fkapitánya.

madt viszályokban

Ha

a nemzet

s

közt tás

tekin-

királya közt vala-

ha viszály támadna, a nádor leend a közbenjáró békebiró. Ha a király hanyag vagy arra nem képes, hallgatja meg az idegen hatalmak követeit. után;

s

O

az ország

legfbb bírája a király is mondhat Ítéle-

mint ilyen, a birtokjogi perekben

tet; az általa kiszabott bírságot a király

rendes úton

is

míg

csak különös kegye-

a

más

bíróktól mondott ítéletet

megszüntetheti.

Az

igazságtalan adományo-

leraképen engedheti

el

,

zások miatti panaszokat

hallgatja

és eszközlendi azoknak orvoslatát.

A

meg

s

viszi a királyhoz

király távollétében

a

kormányzó mindenben, egy melléje adandó tanácscsal; de adományt s kegyelmet nem osztogathat. O a kunok ispánja a bírája s birája, kiktl évenként 3000 aranyat húz díjúi. Dalmátországnak is, miért némely szigetek jövedelmét kapja. Ezen,

ily széles

hatalomkörrel ellátott méltóságot

Má-

nem gondolta jobbra ruházhatni fia érdekében, mint Szapolyay Imrére, ki nemzetsége fényét, gazdagságát jobbára

tyás

neki köszönheté; kit szintúgy mint István öcscsét kel,

várhatott

fia

,

kegyek-

kiknek hálájától méltán számára hasznos szolgálatot. Fájdalom, Imre úr

kitüntetésekkel halmozott

el,

s

^) Némelyek e gylést egynek mondják avval, mely az év elején Váczon tartatván minden kapu után , egy arany frt segélyt ajánlott a királynak, nekünk helyesebbnek látszik Kovachich (Vestig. Com. 403) és gr. Teleki (Hunyadyak kora V, 335.) véleménye. ,

a király eltt halt

205

Mátyás király országlása.

li. fejezet. I.

meg;

öcscse pedig árulóvá lett János her-

— A nádort eddigelé kényök szerint

czeg iránt.

a királyok; Mátyás most az ország rendéinek

is

^^86.

nevezték ki

befolyást en-

gedett annak megválasztására, és Szapolyay Imreaz 1485-ki

deczember 4-kén magát már nádornak írta ^). de, miután a király s a ná- az igazságügy E gylést folytatólag-e, dor deczemb. elején Bécsben volt, mindenesetre némi szünet- rendezése.

—

—

vagy újonnan összehíva, bizonytalan, az ország rendéi is együtt ültek s azon nevezetes törvénykönymely nagyobb vet alkották, Mátyás rendeletének neveztetik,

tel,

1486 elején

8

,

több pontjára nézve a legújabb idkig alapja maradt az

igazság kiszolgáltatásának. íme bellök néhány czikkely.

A

hatalmaskodási pörökben Zsigmond király idejében szokásba jött

rögtönitél törvényszékek

gylések

az

,

úgynevezett kikiáltott

melyeken t. i. a pörös kérdés a megyei nemesség tanútétele szerint a fispán és szolgabirák által rögtön Ítél,

tetett el, valamint az ezekhez hasonló nádori törvényszékek is,

s

a bennök történt számos visszaélések miatt eltörültettek,

a megyei rendes törvényszékek által pótoltattak.

E

rendes

törvényszékek a király kinevezte fispánból, az ettl kijelölt alispánból, s a

gabirából

hogy

s

10

e birák

megyei nemesség

négy

— 12 táblabirából valának szerkesztve.

—

szol-

Ne-

félelembl vagy megvesztegetésbl részrehaj-

lókká legyenek, az

nak ; a

által választott

elkel

jobb birtok úakból választassa-

s

vonakodnék, a fispán

ki e hivatalt elvállalni

gíra birságban marasztaltassék

el.

által

50

E megyei törvényszékek ille-

tsége, a személyek tekintetében, kivéve az örökös grófokat,

minden megyei lakosra polgári ügyekben a papságra is, az ügyek tekintetében pedig kivéve a király Ítélete alá es htlenségi, honárulási és tized kérdéseket, minden polgári s ,

,

bnvádi pörökre

kiterjesztetett; minden kiváltságok eltörülKülönösen a polgári pörökre nézve melyek els folyamodásban kivétel nélkül e megyei székek alá tartoztak.

tettek.

')

,

Ld. egy levelét Praynál

:

Hierar. III, 354.

206 1486.

Tize

iik

A Hunyadyak kora

könyv.

évenként két törvényfolyam rendeltetett egyik Sz. György, a másik Sz. Mihály napja után. Nehogy pedig a pörök, mint :

szokásba

hogy

e

elhúzódjanak, rendeltetett:

a végetlenségig

jött,

törvényszék a hatalmaskodási, zálog- és adóssági po-

rokét mindjárt az els

—

,

egyéb jogi kérdéseket pedig a ne-

—

gyedik tör vény folyamon múlhatatlanul bevégezze. ügyész, nehogy különben többet ne vállalhasson.

Egy

a perfolyam lassuljon, 14 ügynél

A fölebbvitel e törvényszéktl az or-

szág rendes biráihoz történjék. Valának pedig ezek a követ-

kezk

:

a nádor

,

az országbíró

,

a királyi fkanczellár,

vagy

ennek távollétében, helyettese, ki t. i. a királyi pecsétet rzé. E fbirák mindegyikének legyen itélmestere; kik azonban ne szállásaikon

,

hanem

a törvényszéki teremben, a rendes

fbiró eltt bíráskodjanak

mind

stb.

A

többi törvények

az igazságszolgáltatással foglalkodnak s

is

jobbára

mind megannyi

mennyire szívén feküdt Mátyásnak az igazság ügye. más tárgyúak közöl említésre méltó ama két törvény, me-

tanúi,

A

lyeknek egyike a parasztság szabad költözési jogát biztohogy a lengyeleknek és velensítja; másika pedig rendeli ,

czeieknek, kik annyira mesterkednek a szent korona alá tartozó földeket

magukhoz

rántani, bármi

fekv

birtokot eladni

vagy elzálogosítani, htlenség büntetése alatt tilos ^). Az országgylés után Ausztriának további meghódítása különösebben igénybe vette Mátyás tevékenységét;

—

ki már elébb a melléknemert Miksa, Fridrik császár fia, vén Vakmernek nevezett Károly burgundi király egyetlen leányát, Máriát nül vette s kezével Alsó-Burgundot szerezte meg nemzetségének, a német birodalmi rendektl ,

—

az 1486-ki febr. 16-káa római királylyá választatott, járt

s

mind-

azután a rendekkel szövetséget kötött és segedelmet is magának Mátyás ellen. E segélynek 300 ezer

szavaztatott

*)

Cor. Jur. Hung.

tyás életében

is

I,

234.

E

törvénykönyv egyébiránt már Má-

háromszor kinyomatott. Toldy Fereucz

irodalom története

II, 34.

:

A magy.

nemz.

II

forintból,

fejezet,

l.

emberbl

szükség esetén 30 ezer

és

207

Mátyás király országlása.

kell

vala

1^6,

mint a következés bizonyítá csak a papiroson maradt. Mátyás ismervén a németországi viszonyokat, nem sokat tartott ugyan e segélytl de mégis örömest elfoállani '); de az,

,

;

gadta a szövetséget, melyet neki Ulászló cseh király ajánlott a

boszújában, hogy Fridrik által a királyválasztó biro-

feletti

gylésre meg nem

dalmi

A

hívatott.

fejedelmek e végett

hova aztán szep-

személyesen ki vántak találkozni Iglóban,

tember elején Mátyás, Beatrix

és

.

Corvin János kíséretében,

nagy fénynyel jelent meg ^).

Mi

végeztetett e találkozáson,

nem

igen tudjuk ; annyi Az osztrák

bizonyos, hogy Mátyás, hadviseletében egyátalában

maszkodott szomszédja segélyére,

s

mány

volt,

tá-^°''"

miként már a tavasz óta

tette volt, ezután is erélyesen folytatta hódításait.

sének tere

nem

Mködé-

most kivált a Dunának balpartján fekv tartohol még ez évben Feldsberg, Laa, Recz, Eggen-

más várak

burg, Aich,

Zvrettel több

megvétetett.

— Becsületére válik az osztrák

s

városokkal együtt

várnagyoknak,

hogy, bár fejedelmöktl magukra hagyattak, váraikat mégis vitézül védelmezték;

mosan

tartott

,

8

mi okból az ostrom mindenütt huza-

Az év Duna balpartján

a foglalás csak lassan haladt elre.

végéig mindazáltal a tartomány e része

is

a

egészen Mátyás hatalmába került^).

Még Eggenburgot

vívta Mátyás,

midn

a franczia ki-

mely t szövetkezésre hívta fel Miksa római király ellen. Mátyás annál örömestebb fogadta az ajánlatot, mivel ezáltal a rhodusi lovagok egy fran-

rálytól követség érkezett hozzá,

czia várába került

Dsem

szultánfit

is

kiadatni

reményiette.

1487 elején Mátyás a franczia követtel Pruisz János váradi püspököt kldé Parisba. A püspök onnan, utasítása szerint ^),

')

Müller

»)

Bonfin

:

:

Reichstags-Theater. Ili, Dec. IV. Lib. VII, 635.

*)

Ugyanaz 63 i. köv.

*)

Ld

ezt Katonánál

XVI,

745.

7.

kövv.

há-

^°^y^**^**-

208 ^^'^-

Tizedik könyr.

A Hunyadyak

kora.

.Milanóba ment, megkötni a már elébb egy Fontana nev olasz által elkészített házassági szerzdést Corvin János és a milanói fejedelem húga, Galeazzo Bianca Mária között.

Galeazzo János fejedelem

s

jos zsarnoki hatalmat gyakorolt,

oda Ígérték a gazdag arát

,

—

anyja Bona, kik felett Sforza La-

már annál fogva

is

örömest

mivel a hatalmas magyar király

segélyével nyakukról elzhetni reménylék Sforzát.

Míg a püs-

pök alkudozásai Milanóban folytak Mátyás otthon is mindent ráfordított, mi által fiát, mieltt örökösének fogadtatná, a közvéleményben lassanként emelheté, s neki barátokat szerezhete. Nyilvános megjelenéseinél t mindig maga mellé ,

rendelé

s

jobbjára ülteté; a királyi asztalnál,

midn

idegen

vagy országnagyokat vendégelt meg, gyakran egészségváltozást szinlelvén, az elülésben magát általa he-

követeket,

lyettesítteté.

Nem

egyszer

alkalmat nyújta neki az urak

ügyeiben magánál közbenjárói szerepet viselni

kegyelemért azok számára folyamodni

,

s

,

egy

s

más

gondja volt reá,

hogy folyamodása ne legyen sikeretlen^). Részben a fiáról való gondoskodás ösztönözte Mátyást arra is, hogy az osztrák háborút valahára befejezze. E végett 1487-nek mindjárt elején megindult táborába mely Neustadtot már csaknem másfél év óta elzárva tartotta. A király most szorosabban bekeríté a várost és keményebben megmelyek szintén meg kezdé annak vívását. A külvárosok nemsokára hatalmába estek ugyan, de a valának ersítve ,

,

,

belváros vívása igen hosszúra nyúlt ; mert bár ágyúi a fala-

kon több oldalról rést lttek s vitézei azoknál több ízben nagy elszántsággal intézték rohamaikat, a nem kevésbbé vitéz rség és városi polgárság oly makacsul állott ollen, hogy a király, katonáit kímélend, végre is fölhagyott a rohamok,

kal, s

egyedül a már növeked éhség

hatalmába

ejteni.

És

ez

nem

által akarta a várost

sokáig késett megtörni a meg-

szállottak makacsságát. Július elején Wolfersdorfer a város

')

Bonfin

e.

h.

II. fejezet.

I.

209

Mátyás király országlása.

hadnagya, ki eddig Mátyás minden í'elhivására avval felelt,___J^^ hogy készebb a város íalai közé temettetni, mint azt feladni, tán valamikép az

érkez segélyrl

külde a királyhoz, dig

meg nem

s

segíttetnék.

net megköttetett.

is

követeket

hírt vévén,

a várost aug. 16-án feladni igére, ha ad-

A

király ráállott,

s

a fegyverszü-

').

Mátyás ez idt sem akarta henyélve tölteni. Hadának egyrészét a város alatt hagyván más részével július 12-kén ,

Schottwient vette meg, részét

is

meghódította.

meg nem

a Simeringen átkelvén, Stiria egy-

Egy hónap múlva már ismét Neustadt

mely, miután a várt segély a határnapig érkezett, aug. 1 7-kén kapuit csakugyan megnyitot-

eltt volt a király

ta.

s

Mátyás

,

a királyné

s

bíbornok lemondása után

ennek unokaöcscse, az aragoniai

nem rég

esztergami érsekké neve-

Hyppolit berezeg, és számos magyar úr kiséretében diadalmenetben vonult be a városba; maga után pedig nagy mennyiség eleséget vitetett be a kiéhezett lakosság zett tíz éves

Neustadt megvételével, melyet aztán nemcsak szabadságai megersitésével, hanem számos nagybecs adoszámára'^).

mányokkal, ezek közt egy a városiak mutogatott óriási kezett

magához

,

által

máiglan dicsekedve

megaranyozott ezüst billikommal, ügye-

dítása teljesen be volt fejezve,

—

Alsó-Ausztria meghómieltt a birodalmi rendektl

csatolni a király,

a császárnak igért segély kiállíttatott volna.

Fridrik azonban nagy bajjal mégis gyjtött némi hadat 3

annak vezérletét a hadi

tetteiért

Albert szász herczeg vezérletére

Az

dat izent a királynak. ízben szemben voltak

;

Bátor

melléknevet nyert

bízta, ki aztán aug.

9-kén ha-

ellenséges seregek egymással több

de a vezérek, kik egymást becsülték,

egymás hadi szerencséjétl tartottak, nagyobb ütközetbe nem s némi apróbb csatározások után, melyekben hol egyiknek, hol a másiknak kedvezett a szerencse,. akartak bocsátkozni,

')

Bonfin Dec. IV. Lib. VIII, 638. köv.

*)

U.

o.

643.

Horváth M. Magy.

tört.

Hl.

14

210 ^*^'':

A Hunyadvak

Tizedik köuyv.

kora.

október 14-éa fegyverszünetre léptek, mely alatt aztán személyesen is találkoztak. Albert, ki a császártól sem hadat,

sem pénzt

háború folytatására nem nyerhetett,

eleget a

s

tétlensége miatt mégis mind élesebb levelekkel boszantatott,

ezóta végkép elveszte kedvét e hadakozástól, lenzése daczára deczemb. közepén

dést kötött a királylyal Fegyvernyug- közti viszály ^*^*

léte

dl

len alattvalóitól és

el

s

,

t

megsznnek

itélet,

kell, az

1488-kinov. l-ig

sem végez, a szerzdés kö-

').

fegy vGrnyugvás alatt Mátyás ismét több

elmozdítani

fia

irányát jelölte.

ité-

nem

többé ne segítsék; ha viszont

kimondatnia

alatt az Ítéletnek

E

király

Mátyás

a császár azt elfogadni

tartson; ha a pápa addig semmit

A

és

úgy Mátyás ne nyerjen az elhbéreseitl segedelmet; a fegyverszünet,

Fridriknek kedvezne az

gondoskodása

a császár el-

mely szerint a császár

,

akarná, a birodalmi rendek

telezései

s

Pöltenben oly szerz-

végeldöntése a pápára bízatott; ha a pápa

Mátyás részére

mely

St.

idt nyert

ügyét mely ezentúl összes munkásságának A nagyváradi püspök a házassági szerzdést ,

Biancával az 1487-ki nov. 25-kénoly föltételek alatt kötötte

meg, hogy a menyasszony pénzben 100, ékszerek és ruhában 50 ezer aranyat hozzon jegyajándokúl. Mátyás ellendíjúi egy

harmaddal többet kötelezett s annak fejében a? ausztriai herczegséget, a hunyadi grófságot, a munkácsi herczegséget Debreczennel s minden tartozandóságaival, Gyula és Maróth várakat Gara várossal, Csereg várat Futakkal, Bajmócz vá-

minden hozzá tartozókkal, Turócz vármegyét Szklabina, Árva és Liptó s javakkal megyét Likava és Árva váraival, Sleziában az oppelni, tosti,

rát s

a többi hozzá tartozó várakkal

leobschützi

,

,

ratibori herczegségeket és a sagani herczegség

Langenn közli gr.

Herzog Albrecht der Beherzte 155. kövv. Tichtel e. h. 645. A szerzdés, hosszú okmányát Teleki József XII, 372. De ettl egy egészen különböz szer-

zdés

olvasható

:

DIar. Kauchnál, II, 554. Bonfin.

is

Müllernél

:

Reichstags-Theat. II, 145. 151. és

De

Roonál Lib. X, 513. Annyi bizonyos, hogy ama szerzdés életbe nem ment, a viszály a pápa elébe

nem

terjesztetett.

II. fejezet.

I.

211

Mátyás király országlása.

öröködési jogát, Corvin János mind mégannyi birtokait, kö- __ tötte le. Ugyanaz napon az eljegyzés is forma szerint végrehajtatott

,

a

menyokz egy

évre

halasztatván

').

De

^^'^•

Sforza

gyámja még azt is kivánta, hogy Corvin János addig magyar koronaörökössé is kineveztes-

Lajos, a milanói fejedelem

sék; és valószínleg ezért küldetett Oliva milanói korlátnok, az 1488-ki februárban

a rendeket arra

A

Mátyáshoz^).

bvebben elkészítené

látszik, azt Ígérte a követnek,

hogy a

,

király ezt, mieltt

nem

tehetvén, úgy-

királyi czímet, ha

még

Magyarországban nem lehetne, Morva és Slezia birtoka után Csehországban adja meg fiának. De az említend körülmények miatt ezt mindjárt ott sem eszközölhetvén. Fodor István szerémi püspököt annak kieszközlése végett, hogy a menyekz a meghatározott idn túl még egy évig elhalasztassék, Milanóba küldé, ki aztán a király teljes megelégedésére végezte

Az

el

a reábizottakat

^).

mely miatt a király, fia házasságát elhalasztatni kivánta, abban állott, hogy a két oppelni berezeg, kiket Mátyás htlenségök miatt fogságba tétetett abból kiszabadultak, és a herczegségének Corvin Jánosra tett átírását megok,

,

bánt sagani herczeggel szövetséget kötvén, föllázadtak,

Podjebrád Henrik münsterbergi herczeget ták.

A

király Tettauer, Haraszty és

is

Haugwitz

s

részökre von-

mintegy

alatt

nyolczezernyi hadat küldött a pártosok megtörésére.

A

há-

ború 1488-ban az egész nyáron és szön nagy elkeseredéssel folyt, míg végre a sagani berezeg megveretett, s fvára Glogau,

novemberben megvétetvén, az egész tartomány hséget

esküdött mind Mátyásnak, mind Corvin Jánosnak. Utóbb a

münsterbergi Henrik

is

tartománya elvesztésével

Frankensteint és Troppaut Podjebrád rintól,

idsb

lakolt.

fiától

—

Vikto-

némi tótországi javakkal cserélte be a király. És a miután az ölsi, ratibori és leobschützi herczegsége-

szerint,

V

A szerzdési

okmányok Katonánál

*)

Chmel

»)

Bonfin Dec. IV. Lib. VIII, 648.

:

:

XVI,

828.

Archív der kais. Academie der Wissensch.

I. 92.

14*

köv.

i488.

212 ^*^-

Tizedik könyv.

már elébb megszerezte

ket

A Hunyadyak kora.

volt

majdnem

,

közvetlen a király birtokába jutott

Míg

ezek Sleziában történtek

évet jobbára Bécsben tölte,

az egész Slezia,

').

a király, ki az 1488-ki

,

Fridrik császárral,

is

tartatott

némi értekezleteket, melyeknek következtében a fegyverszünet meghosszabbíttatott.

rendek ezen

A fels-ausztriai, stájer

maguk részérl

felül a

és

karantán

külön eszközlöttek

is

ki

némi Összegért a királytól fegyvernyugvást. Fridrik ezért avval büntette meg alattvalóit hogy tlök a maga számára még nagyobb összegeket zsarolt ki. De a karantánok és stá,

jerek

még

azután

is

sokat szenvedtek Fridrik fizetetlon zsol-

hogy pusztításaiknak valahára véget vessenek, 1488 végén ünnepélyesen meghódoltak Mátyásnak 2). Bécsben fogadta Mátyás a török követeket is, kik a szultán nevében a már-már végét ér fegyverszünetet újabb három dosaitól

,

s

—

évre megersíttetni kívánták. fia

különben

iránti gondjaival

Mátyás is

a sleziai háborúval

s

elfoglalva lévén, az ajánla-

tot annál örömestebb elfogadta,

évi táborozások miatt

minthogy egészségét a sok mindinkább hanyatlani érzé ^).

Köszvényes baja ugyanis a tél folytában annyira elsúhogy fia ügyének Magyarországon is biztosítását

1489.

lyosodott,

nem

vélte tovább

halaszthatni,

1489 tavaszán, miután

s

Ausztria kormányzójává Szapolyay Istvánt nevezte ki, hosszú

Magyarországba. A nyavalya már annyira elvette volt erejét hogy útját szokása szerint nem távolléte után visszajött

,

646. Curaeus

:

Unvest

:

')

U.

*)

Bonfin

IV, 198.

0.

i.

h.

A birtokaitól

lékkönyvét

teli írta

Annál. Siles.

I,

863. kövv. II, 139. kövv.

Chron Aust. Hahnnál

I,

733. Pray

ekként megfosztott császár, ki jobb

az ismeretes öt

betvel

magyarázatai közöl legismeretesbek ezek Universio," és németül

:

AUes Erdreich

:

:

A. E.

I.

:

Annál.

idkben em-

O. U. (minek sok

„Austriae Est Imperare Orbi Ist Oesterreich Unterthan;")

most egyes városok segélyébl tengetve életét, azt irogatá lakának faki megfeledkezik azon dolgokról miket többé vissza laira „boldog :

nem

,

nyerhet." ')

Bonfin 647.

,

:

II. fejezet. I.

tehette

Az

meg

urakat

lóháton,

hanem hajón

bvebben

séül elismertetése iránt

magát Budára. szándékát annak örökö-

vitette le

részére megnyerni, és

fia

213

Mátyás király országlása.

kifejteni,

volt

itt

^^^

fczélja

Mátyásnak, miután ezt neki szinte hívei közöl is többen Mieltt a tárgyat országgylés elébe hozatná, javasolták. egyenként ügyekezett megnyerni a befolyásosabb urakat. Okét külön-külön magához hívatván kivánta tlök, támogatnák szándékait, ismernék el fiát örököséül, esküdnének neki hséget. A törvényhatóságokhoz kivált a városokhoz

—

,

,

pedig levélben intézett eziránt

felszólítást.

király kivánsága szerint haladt

:

A dolog eleinte

a

az urak közöl többen eskü-

hogy halála után János herczeget fogják elismerni király okul hasonló módon kötelezte magát vel kötelezték

magukat

,

;

több város

is,

például Segesvár, jun. 23-kán kelt levelében ki-

jelentvén, hogy ha a királynak Beatrixtól törvényes utóda

nem születnék uroknak

Corvin Jánost ismerendik

,

Beatrix, ki

e jó sikernek

nem

meg is

el fejedel-

sokáig örvendhetett Mátyás.

már elébb megkezdé

irányában a király

igazi örökös

mást nem fogadnak

rajta kivül senki

,

mökl ^). De

el

fondorlatait

,

melyek miatt

hidegült, és párthívei, mihelyt

Má-

tyás ezen ügyekezetéri értesültek, mindent elkövettek, hogy azt meggátolják.

mieltt

— Es így ln,

hogy

a királytól felszólíttatnának

,

az

urak közöl többen,

az udvarból különféle

ürügy alatt eltávoztak így tn egyebek közt Báthory István erdélyi vajda; mások, a hségeskü letételére felszólítva, azt különféle módon mellzték, vagy legalább elhalasztották :

a király

kodása

még

id

életének javát

eltti,

még

éli

Beatrix

ni

,

is

mondák

legtöbben, gondos-

megajándékozhatja

kössel).

Maga

Beatrix a

merítette,

hogy

férjét szándékától elmozdítsa,

hogy halála esetére

t jelölje

ravaszság minden fogásait ki-

st

arra bírja,

ki s fogadtassa el uralkodó ki-

')

Gr. Telekinél, Okmánytár XII, 456.

*)

Bonfin

e. h.

t örö-

Nonnulli juramentum declinarunt diverticulum áli-

<\aoá ex ingenü calliditate causati. Bonfin

e. h.

651.

Beatáx fon
214 1489

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

rálynéúl. Sóhajtásaival, siránkQzásaival, kérelmeivel,

st

né-

ha indulatától elragadtatva, még szitkaival is, egyre ostromolta, fárasztotta a betegsége miatt különben is mind szen-

vedbb

állapotba jutott királyt.

Mátyás ki egyébiránt könnyen haragra gyúladt, bámulandó türelemmel ügyekezett legyzni neje ellenzését, s t lemondásra bírni fenhéjázó vágyairól. Eladá neki, miképen kivánságát teljesíteni lehetetlen. Ha , a király, maga akarná is, a nemzet soha sem fogja t uralkodójának elismerni; s ha Beatrix e lehetetlenséget tovább is sürgetné, nemcsak János berezeg hanem saját jövendjét is koczkáztatná. Ellenben, ,

,

ha János kineveztetésében jó ezerével megegyezik, a berezeg édes anyjának fogadja maga pedig úgy fog intézkedni, királynéjának, nagy asszonyának tisztelje. hogy a nemzet

t

;

t

E fölött

bségesen gondoskodandik jövedelmeirl, eddig

javait újakkal

De mind

is

szaporítván

hasztalan; az indulatos, nagyravágyó

hallgatott a józan ész szavára, és

midn látná, hogy

n nem

a király-

sem kérelmekkel sem patvarkodással más cselhez folyamodott. Ujabban siránkirályt, hogy ha már t magát egyátalában nem

nál sem könyekkel

nem

bírt

').

,

,

boldogul, egy

kozva kéri a

akarja kinevezni

örökösének

,

legalább a berezeg uralkodó

társául ismertesse el a rendek által.

hogy

a királyt

Midn pedig tapasztalná,

engedékenységre ebben sem bírhatja,

szüleit,

hogy Budára mennél igényeiben Mátyás eltt tá-

a nápolyi királyt és királynét vette reá,

t

elébb követet küldjenek , ki mogassa. Kívánsága nemsokára teljesedett, a nápolyi király

Montano Ferenczet küldé

át veje udvarába^).

Ennek

sege-

delmével Beatrix ismét és ismét megújította ostromait a királyra

,

s

azoknak végre

is lett

annyi sikerök, hogy Mátyás

nem

az

sz

so.

') Instructio pro praeposito posoniensi ad Ducem Calabriae misKovachich Script. Min. I, 345.

folytában tartott országgylésen

')

Bonfin.

e. h.

647.

is

lépett fel eré-

215

Mátyás király országlása.

II. fejezet. I.

fia öröködésének tárgyában. Egy író, az országban___^^mintegy 60 évvel utóbb nevezetes szerepet játszott Verancsics Antal, azt állítja ugyan, hogy Mátyás ezt az ország-

Ívesen

gylésen valóban sznyegre hozatta s pedig kedvez sikerrel. ,,Mind a f, mind a többi rendek, úgymond esküvel kötelezték magukat, hogy Corvin Jánost atyja halála után királyuknak fogják koronázni ').*' De ezen állítás úgylátszik, ,

,

tévedésen alapúi.

Mátyás látván, hogy Beatrix makacsságát maga gyzheti, ennek testvére, a calabriai berezeg

által

le

nem

ügyekezett

A pozsonyi prépostot hozzá küldvén, eladatá nehogy bár számos úr azon kérelemmel járult elébe, hogy

czélt érni. ki,

János

fiát

utódává neveztesse, azt mégis a királyné megátal-

kodott ellenzése miatt

keznék sével^

is

nem

cselekedte. Kéreti sógorát, ügye-

reábírni a királynét

mink

teljesítése

,

nem lévén hajlandók nkormányt tal a

hagyna

annak sürgeté-

fel

egyátalában lehetetlen, a magyarok elfogadni.

királyné oda vihetne a dolgot, hogy a

olyanra essék a rendek választása

,

ki

mind

Makacssága

maga

ál-

halála után

Beatrixet,

mind

Corvin Jánost kizheti az országból. Holott, ha Beatrix Corvin János elválasztásában megegyeznék, ebben a legengedel-

különben, ha fegyvermagát Beatrix ellenében a trónra emelni, mit hatalma, gazdagsága, barátainak száma által kivívnia nem leend nehéz bár különben szelíd és jó indulatú, könnyen megfeledkezhetik a tiszteletrl, melylyel atyja neje

mesebb

és szívesebb fiúra találand, ki

rel kényszeríttetnék

—

,

nem örömest nemzet nem szereti

iránt tartozik. Egyébiránt, bár

telen megvallani,

hogy

a

látja,

de kény-

a királynét, ki

magát vele megkedveltetni elmulasztá miért is a mit óhajt, a mit nemcsak kér, hanem könyei, sóhajtásai, patvar;

,

kodásai által kierszakolni akar, azt teljesíteni lehetetlen, az Academia által kiadott Ugyanezt állítja emlékiratában Szerémi György. Cap. X. Magy. Történ. Emlékek. Másod, osztály, ')

Kovachichnál

:

Script.

Történelmi Emlékekben 2-dik írók.

I.

27. kövv.

Min.

II, 37. és

oszt. II, 4.

216 ^^^-

azt

Tiícdik könyv.

,

Mátyás

A Huayadyak

maga sem volna képes

,

kora,

keresztülvinni

;

még

csak szóba hozni sem merné a királyné örökösödését, tudván,

hogy a magyarok készebbek magukat megfojtatni hagyni, mint ni kormányt trni; egyszer volt az ország asszonyi kormány alatt s akkor is oly veszélybe esett, hogy máiglan ,

szájokban van az íze

^).

Ugylátszik, Mátyás ezentúl egészen

fel is hagyott töCorvin még rekvésével Jánost életében elismertetni örökösévé, vagy azt legalább alkalmasb idre halászta. Azon

—

ha hosszabb életnek nem örvendhetne, fiát minden módon oly állapotba ügyekezett helyezni hogy a trónra magát saját hatalmával is fölemelhesse. A nádor, esetre mindazáltal

,

,

kiben bízott, Szapolyay Imre, nem

után Mátyásnak a

fbb

élt többé, s annak halála urak közöl senkiben sem lévén teljes

nem is volt többé kedve betölteni a nagy hatalmú mely fiának nagy támaszára lehete ugyan ha kezekben van, de legnagyobb veszedelmére is válhatanda, ha annak birtokosa a háláról megfeledkeznék. A nádori tiszt támasza helyett tehát anyagi hatalmat kívánt adni fia kezébe, melylyel igényeit minden körülmények közt biztosítsa. Visegrádot a koronával, s a kir. kincsekkel, s az ország minden fontosabb várait az kezébe adta, azok kapitányait, a kincsbizodalma,

hivatalt

,

tár reit, a fekete-sereg tiszteit a berezeg iránti

hségre

es-

Bizodalm^^abb híveit egyszersmind meghogy a maga halála után Beatrixet jegybérének lefi-

küvel kötelezte intette,

h

,

le.

zetése mellett, azonnal küldjék vissza hazájába; fekete-sere-

gét pedig tartanák együtt, a herczeg igényeinek fegyverrel

is

támogatására

,

ha

kell,

''').

Fia érdekében Mátyás még Fridrik császárral

is

haj-

landó volt megkötni a békét, mire egyébiránt most a biro-

dalmi rendek

nyújtottak alkalmat.

is

A

fegyverszünet vége

ugyanis közelgetvén, Fridrik a frankfurti gyléstl segedel-

Instructio legati ad duc Calabr. Kovachich Script. Min. *)

Zsámboki

:

Append.

Ad Ranzanum.

I.

343.

;

II. fejezet.

met kért Mátyás szavaztak

meg

I.

ellen.

neki

s

217

Mátyás király országlása.

A

azt

rendek csak hatezer fegyverest

is

azon föltételhez kötve, ha

Má-

tyás újabban felszólítva sem akarna méltányos békét kötni.

E

végett a

gylésbl Ottó

bajor herczeggel követség

is

jött

a királyhoz Budára, hol aztán a fegyverszünet meghosszabbíttatván, elvégeztetett,

hogy a béke megkötése végett a két

fejedelem szept. 13-kán Linczben személyesen találkozzék

').

De mindig súlyosbodó betegségétl gátolva Mátyás maga nem mehetett, és Pruisz János váradi püspököt küldötte oda, általa nagy ajándékokkal tisztelvén meg Miksa német királyt ,

ki

Linczben atyját megelzte. Követe

által

késznek nyilat-

kozott Mátyás Ausztriát, Stiriát, Karinthiát visszaadni Fridriknek, ha ez hadi költségeit 700 ezer aranynyal megtéríti.

De

eliszonyodva hallá a nagy összeget a fösvény, ravasz csá-

Mátyás egyre súlyosbodó betegségérl vett hírekannak közel halálára számítván, a fizetésrl hallani mit-

szár, ki a

bl sem

akart, s

még Miksa

ellen

is,

ki a föltételt legalább alku-

dozási alapúi elfoglalhatónak találta, gyanakodni kezde, hogy

Mátyás ajándokai

által megvesztegettetett ; miért is

gyar követtel való érintkezéstl

eltiltotta.

A

t a ma-

váradi püspök

ennek következtében hat hónapi fegyverszünetnél több eredményt most sem hozott vissza s a római király megizené általa Mátyásnak hogy a császár makacsságát nem is re;

,

mény li másként legyzhetni, mint ha Mátyás, mihelyt egészsége engedi, személyesen találkozik vele Linczben^).

Reményeit a császár arra nézve, hogy tartományait inis visszanyerheti, amajóslatokban helyezte, melyek szerint a csillagvizsgálók a jöv november vagy deczember hónapokat veszélyeseknek mondák a nagy király életére. És valóban nyavalyája mindinkább súlyosbodék ereje annyira elveszett, hogy lábain is alig állhatott; köszvényes bajait az

gyen

;

Roo

1)

Müller: Reichstags-Theater. III, 170. Bonfin

*)

Bonfin

e. h.

Lib. X, 380.

647. köv.

Kurz

:

e.

h. 647.

Gesch. Fridr. d. IV. II, 195.

De

^^^-

218 1490

^sz

Tizedik könyv.

beálltával

még

A Hunyadyak

kora.

váltó-láz is öregbíté; minélfogva, bármint

mind toMintegy 50 társzekér vábbra kénytelen volt halasztani. kincscsel, podgyászszal megrakva, három hónapig várakozott ohajtá

is

személyes találkozását a császárral

,

azt

—

a királyi palota udvarán, míg végre Mátyás a karácsonyi ün-

nepek után azokat útnak indíttatá.

A

csillagászok jóslatai,

melyekben ö maga sabb ügy megkezdése eltt nem mulasztott el megtudakozni, most nem teljesedtek a veszélyes két hónap eltelt, s mivel fölötte hitt

is

,

s

melyeket semmi fonto-

:

lázától

is

megszabadult

,

úgy gondola,

a veszélyt szerencsé-

Mindjárt az új 1490-dik év els napjaiban megindult tehát Bécsbe, egy ruganyos hintóban, melynek tasen elkerülte^).

lálmánya neki tulajdoníttatik Mátyás

haUiii.

^),

vitetvén

fel

magát.

Útjának a Fridrikkel való egyezkedésen kivül még az hogy Corvin Jánost a Boroszlóban tartandó czélja volt is országgylésen a tartomány uralkodó fejedelméül elismertesse, hogy aztán annak házasságát is végrehajthassa Biancával ^). De bár egészsége a tél folytában mindinkább helyboszÚ8ágáraFridriknekésVelenczének,kik hírreállott, és ,

—

nökeik

által lesették a király egészségi változásait,

vényét kivéve, marcz. végén az már átalában szék, e terveket végzete

mir nem engedte

— kösz-

trhetnek lat-

végrehajtania. Apr.

4-én, virágvasárnapoji, étlenl hat órát tölte isteni szolgála-

Ebédhez hazatérte után sem ülhete mindjárt, mert a királyné még több templomot méné látogatni; éhségének csilapítása végett tehát fügét kért. De a gondatlan sáfár romlottakat tn elébe, min fölötte nagy haragra lobbant. Nemton.

sokára fejszédülés foga el, görcs és szélhdés szavától, eszméletétl megfosztotta; fájdalmai nagyok lehettek, mert szinte

April 6-kán reggel , életének

ordított azok miatt.

*)

csak

Bönfin u. 0. 648. de hibásan teszi megindultát 1489. végére. Currus Kochy rex primus inventor fit. Liszti püspök jegyzetei

Bonfinra, Kovachichnál ^)

még

:

Script.

A házasság iránt

varral. Ld.

Chmel

:

Min.

I,

336.

1489-ben több követet váltott a milanói ud-

Archiv der

kais.

Acad.

I,

97. kövv.

II. fejezet.

47-dik évébon

I.

219

M&tyás király országlása.

megsznt

élni a

gyobb királya^). Halálos küzdelmében

nemzetének legna-

korának,

midn

fájdalmai kissé enyhülé-

nek, szemeit elérzékenyülve járata

nején és fián, mintha

azokkal akarta volna

ket

,

szeretetre, egyességre inteni,

'^^'^

mert

nyelve a szolgálatot megtagadta. János herczeg megérteni

fájdalmának any-

látszott atyjának e szemjátékát, s mihelyt

nyira urává

lett,

hogy

saját helyzetére eszmélhetett, a

halott ágyát körülfogó egyházi

világi

s

urak jelenlétében, a

királyné lábaihoz borúit és zokogva kérte

tle anyai

t, ne vonná meg hogy t

szeretetét, gyámolítását, Ígérvén viszont,

édes anyja gyanánt tisztelendi.

ma

nagy

Az érzékenyít jelenet hatal-

annyira megragadta az urakat, hogy mindnyájan könyek-

re fakadva,

maguk

is

az ifjú herczegéhez kapcsolták kérel-

meiket. Beatrix szinte meghatva emelte keblére az

megcsókolván, anyai szeretetérl biztosítá.

ifjút, s

A jelenlev

t

urak

mindkettjöknek hséget esküvének '^). A nagy halott Bécsbl a Dunán Budára szállíttatott. Ráskay Balázs budai várnagy, az érkez berezegnek hséget

erre

esküdött, és a várat és kincseket

,

melyek mintegy 400 ezer

aranyra becsültettek, rendelkezésére adá; kitl aztán azok-

nak rizetében továbbra is megersíttetett. Corvin e2aitán a meghidegült tetemeket, a nagy számmal Budára gylt urak kiséretében, Fehérvárra vitette,

nem

gezve

volt, ideiglen a

s

mivel a sírbolt

boldogságos

még

bevé-

szz egyházának

kö-

zepén takaríttatta eP).

IX.

A e két

harcz, mely a pápaság és császárság, a hatalomnak fképviseli közt Európában századokig tárta, még ko

Mátyás kormá-

nyának jelleme í

')

sírjára

Bonfin 649.

*)

Bonfin 651.

*)

Bonfin

e. h.

652. Theobaldus Antal utóbb e párverset készítette

:

Corvini haec brevis urna

est,

quem magna

Facta fuisse Deum, fata fuisse hominem.

fatentur

eredményei.

220 U90.

Tizedik könyv.

rántsem volt bevégezve,

A Hunyadjak

midn Mátyás

bár az akkori pápa és császár közt

A

ború.

pápák

kora.

magyar trónra

a

nem

ült,

létezett is nyílt há-

hosszú harcz folytában már több ízben ke-

e

magyar királyokban. A hagyományos vetélkedésnél s ellenzéknél fogva, mely a magyar és a német birodalom közt létezett a pápák erre minrestek támaszt a császárok ellen a

,

dig számolhattak, valahányszor

gyar trónon.

Egy

kitnbb egyéniség

ült a ma-

századdal elébb Róbert Károlyt,

Nagy-

épen azért pártolták a pápák ama törekvéseikben, melyek által birodalmukat éjszakon s keleten terjeszteni

Lajost

hogy általok a római császárokat ellensúlyozmagyar birodalmat, királyok királyának annak fejedelmét, hogy a császárságnak benne vetélytársat támaszszanak, saját hatalügyekeztek

,

hassák. Archiregnum-nak, fkirályságnak nevezték a

moknak

a császáré ellenében támaszt, szövetségest nyerjenek.

E midn

hagyományos politika indította most is a sz. székét, Mátyást a nemzet választottat, a császár ellenében, ki

vetélytársául lépett

föl,

daczára az öröködési jogelvnek, tör-

vényes királynak azonnal elismerte. volt

még

egy

f

a

sz.

Elénk emlékezetében

széknek Zsigmond kora

,

midn

a császárság

magyar királysággal oly súlyosan, oly korlátlólag nehezedett a pápaságraj s nehogy e kor még-

újuljon

alatt egyesülve a

,

még

II.

Pius

,

a császár pártfogoltja és személyes

barátja sem kételkedett Mátyást királyul ismerni

,

daczára

a császár minden törekvéseinek.

Es miként a pápáknak nem egyszer elnyére gyar király támogatása a császárok ország

is

ellen,

ma-

több ízben hasznát látta e barátságnak, egyetértés-

nek, pártolásnak a függetlensége

ellen

hatalmát, gyarapodását irigy szemmel ellen.

vált a

szintúgy Magyar-

A szövetség királyaink s

érdeken alapúit,

s

mindig fondorkodó,

néz német

birodalom

a sz. szék közt e szerint közös

azért tartós, állandó vala.

Ezen érdek öntudata ösztönszerleg

élt

magában

a

nemzetben is, midn Mátyást, ellenére a császári vetélytársnak a trónra emelte. Zsigmond a német koronát csak mint-

II. fejezet. I.

egy függelékül kapcsolta a magyarhoz. fontosságot látszék helyezni a

még

vén

221

Mátyás király országlása.

a császári trónon

is

O

állandólag több

magyar koronában, ettl nyer-

több anyagi eszközt hatalmára,

melyet Európa ügyeiben gyakorolt. Tudjuk, hogy nem egy-

magyar urak

szer

német ügyeket

által tárgyaltatott

gyarországban tartott német országgylést dett az akaratára hajlani lenteni,

hogy ily

s

nem

;

Ma-

kételke-

nem akaró német rendeknek kijenem tartja sze-

a német koronát egyátalában

mélyére nézve

gyarok

,

is

nélkülözhetlennek a magyar mellett.

A ma-

viszonyok közt örömmel láthatták királyuk fején

a császári koronát;

s

ezért egyeztek

is

meg minden nehézség

nélkül abban, hogy Albert király szinte elfogadhassa a né-

met rendektl neki lála

fölajánlott

német koronát. De Albert haA méh-

után a viszonyok egészen ellenkezre változtak.

ben hagyott László kiskorúsága

alatt, s azután is

,

midn

a

kormányt saját nevében igazgatta, sokkal súlyosabban érezte 8 békétlenebbl trte a nemzet a német befolyást mintsem hogy a régi ellenzék s gylölet föl ne ébredt volna benne a ,

németség

Ez az oka, hogy ama kis számú nagyravágyó aHunyady-nemzetség boszúj ától félve, a koro-

ellen.

pártosok, kik

nem voltak képesek nagyobb pártot alkotni választottjok mellett a nemzetben, st attól maguk is rövid id múlva elhajoltak hódolván a nemzeti közvéleménynek. A közös érdek a sz. széket ismét egyesítette a nemzettel Mátyás megválasztásában és elismerésében, A kora érettnát Fridriknek oda ajánlák, egyátalában

,

ség

ifjú

Mátyás az eszmét

sabbra fzte

ama

teljesen fölfogta, s annál szoro-

hallgatag, de századokon át tartószövetséget

a sz. székkel, mivel épen a császár lévén vetélytársa, kétsze-

pápa pártolásának. És ez adja kezünk— Tagadhatatlan ugyan, hogy Mátyásnak minden, azon kori íróktól említett, s magától is elismert dicsségvágya '), s az ogy és más oldalról

res szükségét érezte a

be kulcsát Mátyás külpolitikájának.

')

64.

—

Gloriae usque infinitum avidus,

—

úgymond Turóczy IV, Cap.

Gloriae plus aequo cupidus, ismétli Bonfin. Dec. III. Lib. IX.

—

1490.

222 if^í^

Tizedik könyv.

A Hunyadyak kora.

szenvedett sérelmek nem utolsó tényezk voltak háborúiban, utóbb a császár ellen vimelyeket elébb a husszita csehek valamint ama teljes fiúi, majdis, hogy, selt; de bizonyos az nem vak engedelmesség által, melyet a cseh háborúban a sz. ,

szék iránt mutatott,

s

melynél fogva az egyház zászlótartó-

jának szerepét elfogadva, hatalmas karját

Róma

érdekeinek

támogatására fölajánlotta, ama szövetség megersítését czé-

háborúnak nagy részben ama mely a német s magyar birodalom közti versengésbl származott. És hogy az eszme, mely Mátyás külpolitikájának irányt adott, egyaránt élt a nemzet lozta

:

úgy a császár

elleni

nemzeti érdek volt indoka

,

és királya öntudatában,

nem fogunk

ván, hogy mind a cseh,

mind az osztrák háborút az egyházi

8

világi

dette

kételkedni, meggondol-

urak többségének megegyezte,

meg

indokokba

a király. :

Ha

vegyült

az ország rendéinél

is

végzése szerint kez-

ennél személyes érdek az

azonban a nemzeti vissza-

hatás bélyegét látjuk mind a husszita cseh

,

mind a császár

háború elhatározásán. Azonban, ha a kiindulási pontot nem kárhoztathatjuk lehetlen mindazáltal is Mátyás külpolitikájának irányában, által tovább hatalma események az hogy sajnálnunk nem

elleni

,

ragadtatva

szomszédjai

,

ingereltetve

,

,

kivált a császár által szünetlenül

mélyebben bebonyolúlt a nyugat és éjszak vimintsem hogy elég ideje s ereje maradt volna

szályos ügyeibe,

birodalmát a török ellen biztosítani

,

s

ezen

még égetbb

nemzeti érdeknek kellleg megfelelni. Es bár elismerjük is, hogy azon hanyag gondatlanság s rövidlátó önzés mellett,

mely ezen korban a közép és déli Európa hatalmait bélyegzi. Mátyás magára hagyatva nem lett volna is tán képes maga megtörni a töröknek egy II. Mohammed alatt óriásivá ntt hatalmát azon ervel mégis, melyet a cseh és osztrák tartományok elfoglalására s múlékony birtokára pazarlott, lega:

Hanc vocem crebro etiam inter pocula usurpabat Principem állítja Tubero Lib. I, §. quam famam et glóriám :

gis deeere,

—

nihil 4.

ma-

:

II. lejezet.

I.

223

Mátyás király országlása.

lább az ország déli melléktartományait biztosíthatja vala az_ erre több ízben

kínálkozott

Sajnálnunk

alkalommal.

hogy az ország oly különnem érdekel

,

kell,

végzetszerleg egy-

szerre merültek a felszínre, minélfogva valamennyinek,

szk

erforrásai mellett. Mátyás lángesze sem volt képes kellleg megfelelni.

—

Mert tagadni nem lehet

forrásai igen korlátoltak valának

nem

is

alatt a

;

s

,

hogy

eszközei,

er-

e tekintetben kétséget

szenved hogy a fény és dicsség melyben Mátyás magyar név künn ragyogott sugarait leginkább a ,

,

,

nagy király rendkívüli, hatalmas egyéniségétl kölcsönözte az ország közép Európában ismét föltételez hatalommá ln,

mert királyában elég

A

fejedelmeknek.

er

volt

hatalom,

törvényt szabni a szomszéd

melyre alatta a magyar biroda-

lom emelkedett a nagy királynak volt tulajdona. Alatta a dicsség templomának rakásához a nemzet még annyiban sem járult, mint Nagy-Lajos alatt. Ennek hadai, némely há,

borúiban 200 ezerre emelkedtek; de az nagyrészben az összes

nemzet alkotmányos hadereje volt Mátyás serege alig hameg a 30 ezerét, s ez csak királyi zsoldos had volt, :

—

ladta

véghez annyi nagy dolgokat. Annak, hogy a pápa iránt csak külviszonyai érdekében viseltetett oly felette nagy engedelmességgel kiáltó bizonyítványa az, hogy a bel viszonyokra nézve nem ült még király a magyar trónon, ki hatalmára féltékenyebb volt volna,

és csak evvel vitt

,

mint Mátyás.

— A szent széket mindannyiszor korlátai közé

szorítani, valahányszor azt királyi

tudta

hatalmának jogai-

ba látta avatkozni. Ezért , ki egy szavában azt mondta volt: „hogy miután magát országával együtt a római egyháznak és a

pápának egyszer felajánlotta sem az Istennek o földön sem maga az Isten nem parancsolhat neki semmi ,

helytartója,

oly nehezet, oly veszélyest, mit elvállalni szentnek

üdvösnek ne tartana, mit félelem nélkül meg nem kisértene mennyiben csak a maga és országa ereje terjed, az mindenekfelett az apostoli széknek van és lesz örökké szentelve');"

A

')

Epist. Math. Corv. II, 70.

,

J^^

224 1*^-

—

Tizedik könyv.

unyadyak kora.

egy szavában így nyilatkozott,

ki

ö,

AH

midn

külviszony

forgott szóban, királyi hatalomgyakorlatának függetlensége

végett mindenkor kész volt kikötni a

nöm

sz.

székkel.

„Köszö-

hogy engem kötelességem teljesítésére, az igazság kiszolgáltatására int," válaszolá a pápának, midn ez 1468-ban pártfogása alá vette a maidburgi grófokat, kik a strigói és csáktornyai uradalmakhoz Czilley Ulrik özvegyének halála után jogot tartván, a pápához folyamodtak szentségednek

,

„A mennyiben pedig érhogy ha intésére nem hajlok, ellenem föllépni akar, nem tudom, mire vegyem. Mert ha ez megtörténnék, védelmeznem kellend királyi jogaimat, egyátalában nem lévén hajlandó országom világi ügyeirl bárkinek felelni a római egyház törvényszéke eltt ^)." Még keményebb, határozottabb, mit ez alkalommal római követének írt, kétségkívül oly szándokkal, hogy azt a pápával is közölje „Egyátalában nincs kedvünk a világiakban magunkat a sz. szék Ítélete alá vetnünk st ezt alattvalóinkra nézve sem engedjük meg, s nemcsak városokra és várakra, de még egy házhelyre vagy szlkertre nézve sem. Magyarországnak megvannak saját szokásai s törvényei, melyekhez a külföldinek is alkalmaznia kell magát, midn hazafit perel be. Ha ki pedig magunkat, személyünket akar törvénybe idéztetni, mint tudjátok, csak képzelt sérelmeik orvoslata végett.

tenem

adja,

:

;

egy bíránk van, a nádor, ki az összes országot képviseli. Készebbek vagyunk bármit inkább szenvedni, mint magunk és országunk ezen szabadságáról lemondani^)." St, miként fentebb eladtuk^), a koronának az egyházi javadalmak osz-

togatásában gyakorlott kegyúri jogait

U.

is

oly erélylyel

meg-

o. II, 80.

19-dik törvényczikk is, 0. 82. Erre vonatkozik az 1471 -ki mely javadalomvesztést, st halált mond annak fejére, ki az ország panaszával közvetlen a római kúriához folyfirendes biráit mellzve *)

U.

,

modik. 3)

Ld. a VI. czikket.

II. fejezet.

védte a

még

sz.

I.

225

Mátyás király országlása.

szék ellenében

,

mint egy

királyunk sem

fejtett

ki.

De nemcsak

az egyház gyámkodásától akarta

lennek látni királyságát

,

az oligarchia ellenében

erélyt és szilárdságot fejtett

nemzetségfája

mesbl

is

Alig 15 éves

ki.

csak az imént

függetis

hasonló

ifjú,

kinek

országnagygyá szegény ne-

,

az úri rangosztály magasegy hatalmas, féktelen, daczos oligarchia ellenében vette kezébe a kormányrudat annyi és azt oly erélyesen szilárdsággal igazgatta, hogy az elébb oly féktelen oligarchia, néhány év múlva meghunyászkodva simult a törvény, lett atyja alatt sarjazott föl

ságáig,

,

,

s

a királyi akarat alá.

nak,

midn

rettenetes ostora volt az oligarchiá-

—

azt hatalmával visszaélni tapasztalta.

urak megfékezésében néha

még

Egyes

az alkotmányos törvényeket

túllépte. Szilágyit, Vitézt, Csuport, Bánfyt, Hampót, Várdayt vétségeik miatt per nélkül fogatta el és bár az ezt sajnosán trt urak néha zúgolódtak, t Önkényrl, zsarnokságról vádolták is; de szigorán, szilárdságán megtört minden hatalmaskodásuk és a nemzet mely ezáltal a maga javát látta eszközöltetni, magasztalta igazságszeretetét. Azonban erforrásainak korlátozottsága mellett nagy terveinek, vállais

;

,

:

latainak végrehajtásához hatalmas alattvalókra volt szüksége, kik által gyámolíttassék

;

s e

miatt neki

nem

volt szán-

dokában féktelenségének korlátozása mellett hatalmát csökkenteni az oligarchiának;

st magában

annak, valahányszor szükségét is

nevelte a törvények

Kiket híveinek

hitt,

látta,

is

ert érezvén, korlátolására, még maga elég

határai közt gyakorlandó hatalmát.

kiktl maga

s

a nemzet iránt hasznos

szolgálatokat tapasztalt, azokat a gazdagság és hatalom

még

magasabb fokára emelte, a kihalt nemzetségek helyébe újakat magasztalt föl szegény sorsból a legmagasabb polczra.

O

azonban, bár

maga

s

a törvény iránt föltétlen enge-

delmességet kivánt az uraktól,

és

kiméletlenl sújtotta a

hatalmukkal visszaélket, megfeledkezett arról hogy nem fog mindig hozzá hasonló egyéniség ülni az ország trónján;, ,

Horváth M. Magy.

tört.

m.

15

_Jf^

226 1 490.

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

elmulasztotta a megállapított jó rendet a

kora.

jövre

is

biztosítani

ugyan vas kézzel elnyomott de halála után annál inkább kitörhet féktelensége ellen, s némi újabb intézményekben vetni ellensúlyt hatalmának. Ha az államkormányzat tanában még gyarló kortól tán felette sokat az oiigarchiának most

,

nem kivánunk, úgy gondoljuk,

megyék polgári életének

a

bvebb

fejlesztése által lehet vala ezen czélszerleg s legjobban segíteni. Igaz ugyan, hogy e tekintetben tett is egynémit a nagy király, midn az 1486-ki törvénykönyvében (1. ez.)

a megyéknek hogy a király elleges engedelmével a fispán, s a

a nádori közönséges birószékeket eltörülvén,

jogot ad,

megyei törvényszék által irtassa ki a latrokat, zsiványokat s egyéb gonosztevket; vagy midn ugyanazon törvénykönyvben (21. t. ez.) mindazon szabaditékokat, kiváltságokat eltörülte, melyek által a nagyobb birtokosok fölös része fölmentette

magát a bánok, vajdák,

f

és alispánok itélszékei alól,

De ezen törvények korántsem voltak elégségesek korlátot szabni az oligarchiának, st azt tulajdonképen nem is illették. Az említett 1-s t. ez.

s

csak a királytól vehetett ítéletet.

csak a közönséges rablókra

s

más gonosztevkre

terjed ki; a

21-dikben pedig csak az úgynevezett jobb módú birtokosok fosztattak

meg ama

kiváltságtól; a tulajdonképeni oligar-

chák, az örökös grófok,

mink

az Üjlakyak, Frangepánok,

Szapolyaiak, Zrínyiek, Báthoryak, Rozgonyiak, Perényiek,

Losonczyak, Hederváryak, Medgyesaljayak, Országok, Lindvayak, Bakosyak, a

grófok

,

sz.

törvény rendelkezése alól azontúl

')

nak vége

györgyi

s

tehát épen az oligarchák

is

Az sem felé

alól,

megtartván

bazini, a corbaviai ,

s

más

egyenesen kivétettek e

kiváltságaikat a megyei hatóság ').

A

megyéknek

bizonyít e tekintetben sokat

megyei gylésekben vettette

,

sz.

István óta

hogy Mátyás országlásá-

ki a népre

,

s

általok hajtatta

be az adót, mert ez csak kivételesen, s alig történt többször egyszernél. Való igaz, a megyéknek nem annyira a király, mint az urak hatalmának megszorítására kellett volna szplgálni; de az urakat Mátyás

megyék hatósága

alól.

is

kivette a

II

fejezet,

227

Mátyás király országlása.

I.

az volt rendeltetése, hogy az urak hatalmát ellensúlyozzák. féktelenségeit korlátozzák; de épen a leghatalmasabb urakat

mentette föl Mátyás polgári életének

is

a

bvebb

megyék hatósága kifejlesztése,

alól.

A

megyék

hatóságaiknak minden

rangú hazafira kiterjesztése alatta is elmaradt, és e mulasztás okozta fleg azt, hogy mihelyt a nagy király a színpadról lelépett, életével,

kintetben

:

gyáva utóda

az intézmények

alatt,

által

hatása

nem

is

megsznt

korlátolt

e te-

oligarchia,

hatalmának tetpontjára jutván, féktelenkedése, pártoskodása, viszályai által a hazát sírja szélére vitte.

hogy az

ki leginkább,

erély,

És ekkor tnt

a szigorú igazságszolgáltatás,

mely Mátyás belkorraányát oly dicsövé tette, czélszer intézmények hiányában csak alamizsnához hasonlított, melybl a nemzet nagy tömegére a kormánya aranykorát visszasovárgó emlékezeten kivül egyéb alig maradt fen, mert az állam-polgári népjog nagy tkéje majdnem kizárólag a fpapság és fnemesség kezei közt hagyatott. ígj értjük a népnek

ama

meghalt Mátyás király, oda az igazEzen egyszer szavak, melyek legjobban illenek vala síriratáúl, nagyon találólag jellemzik nemcsak a Mátyás korát, hanem a halála után beállott Ínséges kort is, nemcsak az igazságszeret királyt, hanem az intézményak hiányát is, nevezetes szavát

:

ság!

melyek az eláradt féktelens égnek gátot vethettek volna. Mátyás egyébiránt közmondásos igaz ságszeretete mellett az alkotmányos igazgatásnak nem volt nagy barátja. O ugyan nem egyszer elismerte az országgylést összehívó, vagy az adóügyben a vármegyékhez intézett leveleiben, hogy ^,a

közügyeket köztanácskozások útján kell elintézni;" taris országgylést oly gyakran, hogy a rendek a sok gy-

tott

(hihetleg csak azért, mert egy gylés sem folyt le az adó megnagyobbításának kérése nélkül) reáunván, végre maguk kérték a királyt azoknak elhalasztásáért; st a nemzet

lésre

akaratának

is,

€ gyléseken

:

legalább színre, szabad nyilatkozatot engedett

de a megalkotott törvényeket

mindig elég szigorral,

midn

nem

tartá

meg

azok királyi hatalomgyakorla15*

^*^Q

228 1^90.

Tizedik könyv.

Ö

tát korlátolták.

A

Hunyadyak

kora.

ismerte nemzetét, mint senki jobban ; tud-

mennyire féltékeny az szabadságaira, mily igen ragaszkodik alkotmányos formáihoz, melyeket szabadsága védfalaita

nak

tart. s azért

óvakodott

is

megsérteni e formákat.

O

a ki-

mely megválasztatásakor megszoríttatott, majd minden gylésen szélesebbre terjesztette de ügyes politikája által melynél fogva az alkotmányos formákhoz ragaszkodott, 8 újításait úgy intézte, mintha azok a nemzet kezdeményzésébl származnának, s az övé csak a megersítés volt volna, meggyzte a nemzetet, hogy egyedül ennek hatalmat

rályi

,

;

,

érdeke, java, dicssége fekszik szívén. lés,

Nem

volt ors^'ággyü-

melyen a jobbágyai adóztatását elébb annyira ellenzett

nemesség neki rendkívüli adót nem szavazott; de nem

is

mu-

hogy adót megegyezte nélkül soha sem

lasztá el mindannyiszor megígérni a nemzetnek,

önkényesen, a rendek akarata vetend az országra;

s

s

így elismervén

a nemzet jogát, mindig elérte czélját. szeriut

s

tiszteletben tartván

— Ezen politika, mely

magát a nemzet gondolkodása módjához ennyire

al-

kalmazta, színleg mindent annak akarata szerint intézett,

mind hajlékonyabb eszközzé tette kezében az országgylést, mind nagyobb túlsúlyt szerzett személyében a királyságnak, úgy hogy még akkor is ritkán akadt komolyabb ellenzésre,

midn

a közjó, kivált az igazság kiszolgáltatásának tekinte-

tébl a törvényektl egynémiben eltért. És ha a nemzet t ennek következtében sürgette is a koronázási törvények szigorúbb megtartására ezt is készséggel beiktatta a törvénykönyvbe; de aztán az urakat is annál nagyobb szigorral ,

szorította a

maguk

alkotta törvények pontos megtartására.

Valamint belkormányában a személyválogatást nem

mer

igazságszolgáltatás,

minden rendbontásnak

s

is-

hatalmaa-

kodásnak szigorú megtorlása, igazgatási gond és pontosság szerzett személyének oly népszerséget, hogy emlékezete száza;] ok

múlva

is él

a nép szívében

:

úgy

hírnevét, dicssé-

gét a külföldön leginkább nagy hadvezéri tulajdonai alapították meg. Jobbára támadó háborúkat viselvén, melyekben

11. fejezet.

1.

229

Mátyás király országlása.

a csupán védelemro szánt

,

alkotmányos hadert nem hasz-

nálbatá, mindjárt országlása kozdetén egy jelentékeny állan-

dó zsoldos hadat rendszerezett melynek számát utóbb idnként mintegy 30 ezerre szaporítá ennek körülbelül negyed lovasság részben részét alkotta a világhír fekete-sereg. ,

;

A

nehéz vértes, pánczélos vitézekbl, részben huszárokból

ból,

állott.

A

gyalogság ötödét mindig tzfegy-

veresek, puskások alkották; a többiek

tak

:

könny lovasság-

három nemre

oszlot-

pánczélos, nehéz gyalogokra, kik az ütközetben fal gya-

nánt megálltak az ellenség rohamait, készebbek mind egyig elveszni, mint kijelölt helyökrl távozni; paizsosokra, kik egymád mellé állított nagy paizsaikkal mintegy várat képeztek, melyben a többi fáradt katonaság magát kipihenheté s rendezheté minden pánczélos és paizsos vitéznek egy-egy ;

fegyverhordója volt

szükség

s

könny

és végre a

;

osztályozásból

is

által szintúgy,

latai által

,

kik

kitnik, hogy Mátyás egyéb vezéri tulajdo-

nain kivül nagy rendszerez tehetséggel

mely

gyalogokra

alkalom szerint használtattak^). Magából ezen

is

föl volt ruházva,

mozduhadmtanban. E ka-

mint harczsorainak rendezése

jelentékeny újításokat tett a

,

tonaság, melynek felette nagy gondját viselte, melynek fára-

dalmai-

s

veszélyeiben megosztozott, melylyel oly gyakran

társalgott, hogy minden vitézét nevérl szólíthatá, imádta gyzedelmes vezérét, mindamellett is, hogy a fegyelmet nagy szigorral tartotta fen 2). Mátyás a határszélek védelmére is új rendszert alkotott;

')

kapitányainak, várnagyainak részint

Lásd errl bvebben magának Mátyásnak egy levelét. Epist. E levélbl tanuljuk azt is, hogy egy nehéz

Math. Corv. IV. 252. kövv.

lovasnak 15, huszárnak 10, pánczélos és paizsos gyalognak 16, könny gyalognak 8 arany forint volt egy évnegyedi díja. Maga a fekete-sereg 400,000 aranyba, az egész sereg mintegy millióba EpIst. Math. Corv.

IV, 263. Kovachich

87. 89. sz. »)

Bonfin Dec. IV. L. 7 és

8.

:

került évenkint.

Formuláé Solen.

Styli

509.

^^^-

230

A Hunyadyak

Tizedik könyv.

kora.

készpénzben, részint sóban fizetvén az összesen mintegy 130

1490.

ezer aranyra

Hogy

men

díjakat

^).

a nagy királynak e hadi intézményei halála után

nemsokára dugába dltek, egyedül gyáva, tunya utódának hibája. Mátyás hibája ellenben, hogy kormánya alatt a nemzeti,

,

alkotmányos honvédelem majdnem teljesen elhanyagol-

Támadó háborúiban

tatott.

a nemzeti fölkel hadat, melynek

rendeltetése csak védelem volt az ország határai közt,

nem

használhatván, a nemesség hadi szolgálatát jobbára adóval váltatta meg, s állandó katonaságát

is

inkább a minden vi-

szontagságot trni tanult, trni készebb paraszt osztályból,

ráczokból és csehekböl alkotta, mint a nemességbl. Arra

nem hogy

gondolt,

nem

számított a különben oly elrelátó király,

jól rendezett,

még nem

de az alkotmánytól,

s

a kor szükségeitl

gyönge kormány alatt, mely elég államjövedelmet teremteni nem tudand könnyen elenyészhetik; a nemességben pedig, melyet gyakorlatlanúl, folytonos nyugalomban hagyott, a hsi szellem kialszik, s ekkép a honvédelem meggyöngülvén, a haza veszélybe sülyed. És valóban alig telt el pár év halála után, s már nem létezett a híres sereg; a gyakorlatlan, a harczoktól elszokott nemesség pedig hónát megvédeni képtelen, avval együtt sebes léptekkel sietett veszedelme felé. Azonban óvakodjunk, a hon e veszélyének okát Mátyásiglan felvinjii a gáncs csak a gyáva utódokat érheti, kik még a reájok maradtakat som birták fentartani. Az anyagi érdekekre Mátyás kora nem volt kedvez. Gyakori, hosszas háborúskodása, vagy csak ellenséges viszonya épen azon országokkal, melyekkel Magyarországnak legfeltételezett állandó hada,

,

;

.

élénkebb volt közlekedése, iparra, kereskedésre lankasztólag hatottak.

— A hódító ozmánok

közbenjáró kereskedést

is

barbársága azon nyereséges

fölötte

megcsökkentette, melyet

felvidéki és erdélyi városaink szorgalmas polgársága a ke-

letén Kaíía és Konstantinápoly felé hajdan ')

Com.

nagy élénkséggel

Ld. Salariatus Eegni Hung. Kovachichnál: Suppl. ad Vest.

II, 305.

;

II. fejezet.

I.

De mennél mostohábbak

zött.

2oL

Mátyás király országlása.

voltak a körülmények, annál

Inkább ügyekezett Mátyás a maga részérl megtenni mind

mi

azt, is

által az ipart,

mok

forgalmat gyarapíthatta.

Ez magának

mert a városok adójára s a váharminczadok jövedelmeire nagy szüksége volt min-

fölötte és

O

denha.

érdekében

állott,

,

ezen városok szorgalmas foglalkodásait különféle

kedvezményekkel, szabadalmakkal segítette

el

;

a belföldi

nyomasztó, törvénytelen vámokat eltörülte; a harminczadot,

mint föntebb látók, czélszerbben szabályozta. Nagy elnyé-

hogy ama rabló várakat, melyek-

re vált a belforgalomnak,

nek apró zsarnokai karvalyként csaptak

fészkeikbl az

le

utazó kereskedkre, a békés városokra, egyenként megvívta, lerontotta, az utak bátorságát helyreállította.

A külkereske-

désnek Morvával, Sleziával, Milánóval, Flórenczczel, amott foglalásai, emitt barátságos viszonyai által új utakat nyitott

Flórencznek, biztosított.

A

Boroszlónak

stb. az

országban szabadalmakat

fényzés, a nagyszer építkezések

nézve az ország egyházi

uraiban

s világi

is

által,

mikre

követkre

talált,

nem kevéssé élénkíté az ipart és kereskedést. — Az iparnak ama számos kézmvesek által, kiket Olasz- és Németországból behozatott nem kevésbbé jó szolgálatot tett, mint ama ,

czéhszabályok által

melyeket több város iparosainak számára újonnan, megjavítva kiadott, s melyek egynémelyike

még

,

XVII-dik században

a

is

mintául szolgált más közsé-

—

gek iparosainak '). A földmível osztály is nem kevésbbé dicsekedhetett Mátyás pártfogásával védelmével a féktelen urak ellenében. Ebbeli gondoskodását számos törvényein ki,

')

Ld. errl

bvebben „Az ipar

és kereskedés története a vegyes

házakbeli királyok alatt" czímü munkámat. Történet, tudom. Pályamun-

kák

I,

296. kövv.

Több

város iparosainak

czéhszabályai és szabadalmai

ismeretesek már; de Várasd polgáraiéi, melyeket Mátyás az 1480-ki Sz.

Ferencz ünnepének 10-dik napján, Budán kiadott, tudtomra jöttek napvilágra.

íme

tehát,

rának egy másából, kivonatban. tores),

vargák

(pelliíices),

még nem

közlöm azokat Soprony vármegye

Az okmány

levéltá-

a városbeli fényesítók (poli-

nyergesek, szíjgyártók,

dárda-,

iv-,

paizs-

-490.

2Ó2 1490.

Y^]^

A Hunyadyak

Tizedik köayv.

kora.

melyekkel a parasztok szabad költözési jogát biztosítá, jobban valami, mint amaz ismeretes tette, Gö-

alig fejezi ki

—

Fényes lakoma után a megvendéglett mör vármegyében. szlhegyre egy urakkal sétált, s ott magának és azoknak kapákat adatott kezébe.

A

fáradalmakhoz szokott király

se-

rényen ment ell a munkában; de az urak csakhamar belefáradván, szünetért könyörögtek. „Jól van , monda ekkor ko-

molyan a király de tapasztalástok után soha se feledjétek, mennyi verejtékébe kerül a szegény parasztnak megszerezni ,

azt,

mit

ti

könnyelmen

éldeltek; bánjatok tehát vele kimé-

A

nagy király ily tetteire való visszaemlékezések csalták aztán a Mátyás halála után eláradt féktelenség korában a nép szájára azon szavakat „Vetne bár Mátyás kilettel."

:

rály évenként háromszoros adót reánk

csak állana hatalmunkban

t

,

örömest eltrnk,

visszahozni sírboltjából

')."

Mátyás dicsségének nem utolsó tényezje a tudományok s mvészetek szeretete s ápolása. A kor divatos tudományaiban, szintúgy mint a régi latin írókban járatos, azokkal

ban

még is

hadjáratai alatt

is

foglalkodó, a

terjeszteni ügyekezett.

gyártók és kovácsok részére

szól.

A

budai,

tudományt országáZsigmond alapította

Megengedi nekik, hogy czéhtársula-

tot alkossanak, évenként egy czéhmestert válaszszanak

igazgassa,

s

,

ki a társulatot

a mesterségekre vonatkozó pereket megitélje, ezekre nézve

egészen kivévén

ket

a város biráinak hatósága alól.

Mesterré csak az

annak mestere befogad az j tag a czéhbe felvétetésekor két arany forintot, négy font viaszt, s a czéh többi tagjainak egy ebédet köteles adni. Ki a czéhbe felvéve nincs, mesterségét a városban nem zheti ha zné, müveit a czéhmester elkobozhatja, valamint azon idegen müveket is, melyeket a kereskedk a városba hoznának. A városbíró a czéhmestert ebben semmikép ne gátolhassa. E szabadalmak élvezetében a czéh társulatot a bán és a fispán pártfogása alá lehessen, kit a czéh és

;

;

helyezte.

Ezen varasdi czéhszabadalom a dunántúli országrészben sok ideig példányúi szolgált más városok iparosainak biztosítására. Nádasdy Pál

Vas megyei fispán

is,

Mátyás

e levelét idézte,

midn

az uradalmaiban

lakó mesterembereknek 1617-ben czéhszabadalmat adott. ')

Bonfin Dec. IV, Lib. VlII, 655.

II. fejezet. I.

egyetem már megsznt köszöné

még

lételét,

2öO

Mátyá* király országlása.

mely Lajosnak __J^^

volt; a pécsi podig,

teljes

virágzatban

állt

ugyan, de csak

jogtudósokat nevelt; Mátyás tehát, Vitéz érsek ösztönzései-

Pál pápától engedelmet eszközölt ki egy új egyetem mely egyéb tudományokra, s különösen a theologiára is kiterjedne. — E fiskola azonban, mely 1467-ben valóban megnyílt s külföldrl behívott több jeles tanárral, dicsekedhetett tulajdonképen Vitéz érsek teremtménye s re, II.

alapítására,

,

alapítványa volt, és az érsek halálával ismét feloszlott. tyás

maga

Má-

ennél egy sokkal nagyobbszer tudományos inté-

zetet tervezett,

melynek az összes hazai tanuló ifjúság nevel

intézetévé kell vala válnia.

mely 40,000 tanulót

s

A

roppant épületnek azonban,

azok tanárait

volna befogadandó,

lett

csak alapfalai készültek el a budai vár alján, a mai vizivá-

rosban; Mátyás, az osztrák háború által hosszasan az orszáelfoglalva, a nagyszer tervet be nem vénagyszer intézet, ha elkészültét a király kora

gon kivl lévén gezhette

').

E

halála meg nem akasztja, méltó társa lett volna az általa gyjtött, korában páratlan budai könyvtárnak, mely körülbelül 50 ezer selyembe, bársonyba

kapcsokkal foglalt

magában^),

Schier. III, 116.

kötött

ellátott, részint irott, részint

arany és ezüst

melynek szaporítására folyton harmincz-

Memor. Acad. Istropolit. Horányinál Memória Hung. Hung. Dipl. I, 71. Wallaszky Tentamen Hist. litt. :

Kaprinai

59. és Conspect.

s

s

nyomtatott könyvet

:

:

Hist. Litt. 106.

Toldy Ferencz

:

A

magy. nemz.

irod.

törten. II, 18. *)

Mily pazar fénynyel készültek

dexek, mutatja

ama

páratlan

e

könyvtár számára az irott co-

szépség Missale Romanum, melyet

II.

Lajos özvegye Mária királyné, Budáról Brüsselbe vitt, hol az máiglan föéke a burgundi könyvtárnak. Festésein, melyek mvésziek, gyönyö-

rek,

a florenczi Attavanti öt évig dolgozott.

Több

lapját egészen ké-

pek töltik be. Egy ily lapon Mátyás, Beatrix, Corvin János és több magyar úr miniatr arczképei léteznek. Aligha ez nem legjobb arczképe

Romában lév Corvinákból a magyar püspöki gyönyör lapot fényképeztetett melyek vetélkednek a brüsseli Missalénak a m. Múzeumban lév f estett lapjával. Mátyásnak. 1870-ben a

kar

tiz

,

2o4 1490

Tizedik könyv.

A Hunyadyak

kora.

nál több másolót és festt tartott,

s évenként 33 ezer aranyat 1470-ben pedig Geréb László budai prépost fel-

költött;

ügyelése alatt Hesz András által könyvnyomdát állított

fól.

A

tudományoknál nem csekélyebb szeretettel ápolta a mvészetet, kivált az építészetet, s mi avval szorosabb kapcsolatban

áll,

a szobrászatot

látott nevezetes férfiak,

s festészetet.

mint például, a

Országot, világot castellai

püspök

s

pápai követ, bámulatra ragadtattak a fénytl, mely Mátyás

udvarában

csillogott, a

mvészet mindennem

kincseivel föl-

nagyszer, mint szép budai s visegrádi palotáktól. Az említett castellai püspök, ki egy levelében Visegrádot földi paradicsomnak nevezi, nem kételkedik állítani, hogy valamint Mátyáshoz hasonló király, úgy a budainál fényesebb udvar sem létezett Európában. A nagy király hatalmas egyénisége a hazafiakra sem

ékesített, szintoly

mulaszthatta teto, s a

olaszt

'),

el

—

Míg tudományszerebkezsége számos külföldit, kivált

termékenyít hatását.

tudósok iránti

hadvezéri hírneve több német, cseh, morva ka-

pitányt vont szolgálatába; a hazafiaknak

is egy fényes, tömött koszorúja fogta körül, mind az egyházi, mind a világi rendbl, kik az hadtudományának s más hadvezéri tu-

t

lajdonainak hatása alatt

kitn

kapitányokká, statusférfiúi

kormányzói iskolájában jeles kormányférfiakká fejldének, kiket tudomány- a mvészet-szeretetének és pártfogásának s

szintúgy , mint fényzésének példája hasonlóra ösztönözött. ')

Mátyásnak számos olasz tudós pártfogoltja közé, kiknek nevei

ismeretesek, tartozik

még

„nobilis

Civis Anconitanus, eques auratus,

több

cvi

hasznos szolgálataiért

Franciscus Cynthius de Dionysiis, et

Poéta Laureatus," kinek Mátyás

1487-ben a magtalanul elhalt gróf

Frangepán Márton birtokaihoz tartozott Bekar nev tengeri várat adományozta. Dátum Soprony die dom. prox. p. festum b. Urbani pap. Az adományos statutiojáról a zágrábi káptalan ugyanazon a. d. 1487. évi aug. 25-kén adta ki hiteles levelét. A király privilegialis adománylevele kelt az 1489-ki jan. 13-án. Mind a három levél megvan a bécsi csász. titkos levéltárnak két íróhártyán

lév

másolatán.

TIZENEGYEDIK KÖNYV.

AZ OLIGARCHIÁI FÉKTELENSÉG ÁLTAL OKOZOTT NEMZETI

SULYEDES KORSZAKA.

ELS II.

FEJEZET.

Ulászló kormánya. 1490—1516.

Mátyás halálának

nemzet nagy tömege szinte a trónörökhogy a nagy idket hanyatlás ^^^^ "^^^^^^y^"* váltja föl. De volt a nemzetnek egy osztálya, mely örömét alig titkolhatá a szigorú, erteljes, nagy király halálán. Mátyás a hatalmas oligarchiának, ha a törvény korlátain túlcsapongott, súlyos ostora volt; s ez most szabadabban kezde fÖllélekzeni nyilván hallata panaszait, mennyire elnyomta bánatkönyekot hullata

hírére a

:

érzé,

:

az elhunyt király önkényes uralkodása az ország szabadságait,

de eljött ideje azokat visszasz ereznie Beatrix , a mellette volt urak

').

megegyeztével, május

már útközbon, Komáromból kihirdette a királyváországgylést a Rákos mezejére*). Corvin János, a

17-kére, lasztó

mintegy 20 éves

még

liptai

atyja életében

berezeg

,

bízva azokban,

kik iránta

hséget fogadtak ^); bízva az urak több-

ségének pártolásában , kiknek nagy része atyjának köszönheté rangját, gazdagságát

;

tékenyebb várak és városok

')

így

írt

bízva abban ,

is,

hogy a

legjelen-

Budával, Visegráddal, a koro-

két héttel Mátyás halála után Bártfa városához a király

kegyeltjeinek leghálátlanabbika, Szapolyay István.

Wagnernál

:

lecta Scepus. IV, 22. *) ^)

Kovachich Veráncsics

Vest. Comit. 406.

:

:

Magyar. Tört énelmi Emlékek

II. oszt. 11, 4.

Ana-

238 ^*^-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

nával és kincsekkel hatalmában vannak bízva végre a nemesség 8 a nép szinte ragaszkodásában , eleinte nem látszék ;

kételkedni királylyá választatásában. Pedig

az egyházi

s

nagyobb része, épen a kiknek hálájára legtöbb számolnia háta mögött már ellene esküdött már

világi urak

oka volt másnak szánta a koronát. Várday Péter kalocsai érsek, bár vele Mátyás túlságosan is éreztette szigorát és sem a pápa közbenjárására, sem barátai kérelmére mindeddig nem nyittatta meg visegrádi fogságának ajtaját, mégis, jól tudván, hogy ez Beatrix mve, állhatatos ragaszkodással viseltetett a nagy király fia iránt. már april 27-kén meginté a herczeget ^), ne bízzék sokat az urakban mert épen a loghatalmasabbak, míg szemben hséget színleinek, határozottan ellenzik igényeit. Corvin a jó barátot azonnal szabadon bo,

,

,

—

;

csátá, eltökélve, ezentúl leginkább az

tanácsait követni.

Kedvetlenül látták ezt Beatrix, s Corvin egyéb titkos nei és hogy a szabad szájú, nyers fpapot az udvarból ;

volítsák, azt költék róla

És

czélt is értek.

,

—

elle-

eltá-

hogy fogságában megtébolyodott.

Az egykor

oly hatalmas érsek

s

fökanczellár

ezen annyira elszomorodott, hogy Budát odahagyta

s

látván,

más lejárt hogy közvélemény egén, érsekségében megvonúlva, részt sem kivánt többé venni a közdolgokban '^). Várday intése nem volt alaptalan. Bár a nemesség átalában, s az urak közöl is számosan, köztök Ujlaky Lrincz, hogy az

zatok

ideje

tntek

már

,

csillag-

föl a

Kanizsay György

Tamás, a gazdag

,

Székely Jakab,

pécsi

Bertalan vranai pörjel, get;

fogsága alatt

Keser

István, Szécsy

püspök Erneszt Zsigmond, Beriszló s többen mások pártolták a hercze-

kik az ország ügyeibe legtöbb befolyást

de épen azok,

gyakoroltak, Dóczj Orbán egri püspök, a nádori tiszt helytartója,

nernél

Pruisz János nagyváradi, Bakács

Annál. IV, 207.

')

Praynál

*)

Lud. Tubero

:

II, 128.

:

Tamás gyri püs-

:

Comment. de temporib.

tuis Lib. I«

Schwandt-

1.

fejezet.

II.

239

Ulászló kormánya.

pökök, Báthory István erdélyi vajda, Szapolyay István szepesi gróf s Ausztria fkapitánya, Drágfy Bertalan, Bánfy Miklós, Kinizsy Pál stb. másfelé hajlottak. Ezen oligarchák

megunván Mátyás erteljes kormányát, oly királyt kívántak, mint Báthory monda — üstökét markukban tart„kinek

—

hassák

')•',

8

árnyékországlata alatt a Mátyás szabta korlá-

maguk gyakorolhassák 2). mindnyájan Ulászlót, a tunya, gyáva cseh Ilyennek ismerték királyt, kinek kormánya már Csehországban is gúny s megvetés tárgya volt; vagy öcscsét, Albert lengyel herczeget. Mind a ketten különben is jogot tartottak a magyar koroná-

tokat lerontván, a királyi hatalmat

mint Erzsébetnek, Albert király leányának fiai. Volt még egy negyedik trónkövetel is, Miksa, római király, ki az 1463-diki szerzdésre alapítá igényeit, mely atyjának s ezál-

ra,

tal neki is biztosítá az

örökösödést Magyarországon Mátyás-

nak törvényes fimagzat nélkül történ halála esetében ^). Ulászlót pártolták a fentebb említett urak legtöbbjei, kivált pedig Szapolyay István, ki vele mindjárt Mátyás halála

után titkos alkudozásba ereszkedett,

s

máj. 8-kán készült

szerzdése szerint kiköttette magának,

hogy pártolásáért

Ulászló, mihelyt királylyá választatik, a lengyelektl kivál-

tandó szepesi városokat,

s

Lubló

Morvában pedig Kremsiert örök

és

Podolin uradalmakat, *). Al-

birtokul adja neki

bert berezeg pártja leginkább az ország éjszak- keleti, Len-

gyelországgal határos részeinek birtokosaiból állott; ezek

fej volt Báthory vajda és Prényi István. Miksát az Ausztria szomszédságában lakó urak és Beatrix pártolták, ki nem kekezévésbbé epedve férj után, mint vágyva uralkodásraj

t

De miután

vel 8 általa a koronával ohajtá megajándékozni.

')

d.

A

székelyek levele Ulászlóhoz, Engelnél

:

Gesch. der Nebenl.

U. R. III, 46. ')

Veráncsics,

')

Miksa

lev. a

Magyar

Tört. Emlékek. 11. oszt. II,

jegyzet alatt; és agy másik Bártfához Kovachichnál *)

Schedius

:

4.

rendekhez Schwandtnernél II, 453. kivonatban h) :

Vest.

Zeitschnft, az 1804-ki foly. IV, 317.

Com.

408.

i^90-

240 ^*^-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

t egy levelében

Miksa

anyjának nevezte,

s

alatt.

azáltal értésére

n

hogy a házasság nincs ínye szerint, a megsértett Ulászlóra veté szemeit, s annak pártjától a házasságra reménységet nyervén, nyilván hozzá állott; egyszersmind, hogy magát a nemzet eltt, mint Corvin János által üldözöttet tntesse föl, s így ennek ügyét rontsa, a királyi palotából Dóczy püspök házába ment lakni '). adta,

Corvin János nem

A

kével.

birt atyjának

nagyratör, erélyes

lel-

szép míveltség, szelíd indulatú, minden jóra, ne-

mesre hajlandó

ifjú

,

a trónon kétségkivl egyike lesz vala,

ha nem is a legdicsbb, de bizonyára legjobb királyoknak. De hiányzott benne a nagyra vágy ás felfokozottabb indulata,

mely az emelkedését gátló akadályokon erhatalommal is kéhiányzott benne az erély, hogy a kezében lév eszközökkel a koronát, ha másként nem megy, pes legyen keresztültörni

fegyverrel

is

;

kivívja; hiányzott a ravasz, cselszöv lelkület,

mely ügyesen sztt tervek, vesztegetés által tudott volna czélra jutni.

s

más hasonló módok

Míg pedig

érdemei után békésen várt a nemzettl

,

ö mindent atyja

ellenei

mködtek ellene. Az országgylés

határnapja bekövetkezett,

Orbán, Báthory István

s

mások

erélyesen

s

Dóczy

zászlóaljaikkal Pestre gyü-

löngének. Szapolyay, pártja terve szerint, Bécsben maradt.

A

dunántúli

János

ellen

8 horvát- és tótországi urak értesülvén, hogy nagy ellenzék készül, igényeinek gyámolítása

végett hadszedéssel késlekedtek. használva, kevéssel

—

Báth.ory az alkalmat

Pestre megérkezte után, Albert hercze-

get király lyá kiáltatta ki; de az Ulászló- és János-pártiak

hevesen ellentmondának,

számmal meg nem addig

a trónkövetelk

is

bevárni kivánták a

s

még

teljes

érkezett nemességet. Végzéssé ln, hogy

követei

s

ügyvivi

hallgattassa-

nak meg.

Ez 1)

június els napjaiban a pesti

Tubero

:

Schwandtnernél

II, 127.

ftemplomban

történt.^

I. fejezet. II.

A

241

Ulászló kormánya.

tapasztalatlan, másokról

is saját lelkének egyenessége sze-__Jf£^ Corvin a ravasz gyri és váradi püspökök által oly annyira körülhálóztatni engedé magát, hogy ket fogadta el ügynökeiül az országos rendek eltt. De bármily lanyhán

rint itélö

szónokolt

is

a herczegért a két püspök, az elhunyt

nagy

ki-

rály emlékezetének fölelevenítése oly annyira meghatotta a

jelenlev nemességet, hogy az Ulászló részére összeesküdt oligarchák, kiknek számát és súlyát most a Beatrix által

megnyert Báthory vajda is növeszté, annak szavazatától félve, a választás napjának kitzését különféle ürügy alatt mindaddig halogatták, míg a nemesség a várakozásba beleunt s költségébl kifogyván, június közepe felé a maga kebelébl 60 képviselt rendelt, és hazament '). Csak ezt várták az összeesküdt oligarchák. Mindjárt akkor olyféle híre-

hogy Miksa Alberttel oly szerzdésben mely szerint az ország köztök fölosztatnék, amannak a nyugati, emennek a keleti rész jutván részül. E hír befolyása alatt többen közölök csupa jóakarat színlelése mellett oly szerzdést ajánlottak János berezegnek, melynek, mondák, nem volna egyéb czélja, mint mint a jövend ket terjesztenek

egyezett

meg

,

,

k

t

bizonytalanságának tekintetébl örökölt javainak birtokában mindenesetre biztosítani, mely azonban közvetve lemondást foglalt

magában

a koronáról.

Maguk

álnok ügyvivi. Bakács

Pruisz püspökök is javasiák neki az ajánlat elfogadását; s jóhiszem, tapasztalatlan berezeg, azt június 17-kén elköztök fogadta. Az okmányban 33 egyházi s világi úr, és

a

—

Hyppolit esztergami érsek, Dóczy, Pruisz, Bakács püspökök, Báthory, Kinizsy, Bánfy Miklós, Drágfy Bertalan stb.

—

biztosítá

t, hogy ha a gondviselés, vagy a hazafiak többsége

úgy akarván, magyar királylyá más választatnék, János berezeg Bosznia királyává fog koronáztatni, mi mellett még a tótországi horczegséget,

s

a horvát

bánságot

is

birandja.

—

Tótországban joga leend a koronára visszaes javakat, me-

')

Horváth

Bonfin

M

:

Magy.

Dec. IV. Lib. IX, 659. kövv. tört.

lU-

16

242 ^^^Q-

Tizeuegyedík könyv.

lyek 50 házhelynél

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt,

nem nagyobbak, bár kinek adományoz-

nia, a köztisztviselket tetszése szerint választania. Mind-

azon Javak, melyeket atyjától bárhol nyert, örökös birtokábiztosíttatnak, kivéve Komáromot, Pozsonyt, Tatát, me-

'•iban

Ha

—

leend

lyeket a

e birtokok

király tle 40 ezer aranyon visszaválthat. valamelyikébl törvényes úton kiforgattatnék,

a fölperest a korona köteles kielégíteni. Liptó és

Oppeln ber-

ezegi czímét megtarthatja, de mit Ausztriában, Sleziában és

Lausitzban

bir,

a koronának visszaadja. Magvaszakadta után

javai a koronára szállnak; de azokról, melyeket boldogult atyja

adományából bir, barátai javára rendelkezhetik. Ha más, mint , választatnék királylyá, az ezen szerzdést, mieltt az országba j, köteles megersíteni. is az urak kezébe adja ^).

E

szerzdés János ügyének

A

koronát a berezeg addig

felette sokat ártott

:

az ösz-

ázeesküdt urak mellztetését azóta elvégzett dolognak tekintették, s Ulászlóval

ereszkedtek,

adván

el

haladék nélkül

neki Szapolyain

bvebb

közlekedésbe

kivl még többen

is

drágán

szavazatukat. Belátta tévedését nemsokára János

midn szinte barátai Újlaky, Kanizsay György, Beriszló többen mások mintegy 7000 fegyveressel s ezek jelen-

is,

s

—

,

léte által fölbátorítva, az elébb nevetségessé tett Várday ér-

sek

is,

tették.

megjelentek,

s

lépésének következményeire figyelmez-

Az ellenpárt, hogy

tal kijelenteté nekik,

ezeket elbátortalanítsa, Dóczy hogy az országgylés Ulászlót már

rálylyá választotta: csatlakoznának tehát

De Üjlaky

s

k

is

ál-

ki-

a többséghez.

hogy a nálok a gylést boszú-

felekezete erre azt válaszolják,

nélkül történt választást

el

nem

ismerik;

s

san odahagyván, Budát védelmi állapotba helyezik.

A szövet-

séges urak ellenben ostromra készülnek; Kinizsyt, Báthoryt s

helyetteséül Drágfyt vezérökké nevezik.

A békésebb indu-

latúak azonban fegyverszünetet eszközlenek

')

Com.

Pray

II, 271.

:

Epist.

Pocerum

I,

378.

Kovachich

;

:

majd Budán a

Suppl. ad. Vest.

I.

fejezet. II.

243

Ulászló kormánya.

egyházában újabb tanácskozás tar-__Jf^ menjenek mind a két felekezetbl megbízottak ^Bécsbe Szapolyay Istvánhoz a kit javasol, azt mindnyájan kötelesek elfogadni királyokúi '). Újlaky s társa nem tudták, mi történt Ulászló sz.

Zsigmond

vízivárosi

hol aztán hosszú vita után végzéssé lesz

tátik,

:

:

és a szepesi

gróf között,

a

bármit

is

elébb hittek volna, mint

hogy a méltóságaira, roppant gazdagságára esztergami hajférfiú jótevjének fia iránt

dúkapitányból Mátyás által emelt árulóvá legyen.

A nagyravágyó

ember,

midn

kezébe tette

rályválasztást az

le

,

szerette volna föltolni; de ezt tenni

a követség, mely a ki-

Bécsbe érkezett, magát

még sem merte;

fiát

fiía pedig Volnál fiam már ekkora, karjainál fölkapva s férfi-magasságra

fölemelve, az oligarcha,

— most magyar királylyá tennélek^)".

még

igen gyönge gyermek volt.

— így szóla,

János

,,

A

nagyravágyó szavak termékeny földbe estek a gyermek mihelyt felntt, fczélja a királyság lett. A követeknek Szapolyay oly választ adott, hogy Corvin János, nemszívében

:

csak születése, de a miatt

rom hatalmas 8

ellent

sem

lehet királylyá, mivel

úgy há-

vonna magára az ország; Miksát az atyja

az ország közt létez

nagy gylölség miatt nem lehet meg-

választani; Albertet hiba volna tapasztaltabb bátyjának ele-

jébe tenni; csak Ulászló cseh királytól várhatja az ország a

maga javát ha az ország rendéi mást akarnának is, , egymagára maradva is csak Ulászlóra adná szavát. A követek egyike, Pruisz nagyváradi püspök, Bécsbl azonnal Sléziába ment, s az ott táborozó fekete-serveget a maga pártja, s igy :

Ulászló szolgálatába esküdtette

fel ^).

Budapestre hozatván, Corvin János barátai tanácsára elhatározta magát, hogy fegyverrel Szapolyay István

')

Bonfin

*)

Herberstein

e. h.

Ítélete

665. Tubero :

Rer.

e.

h. 129.

Moscovit.

Comment. Wagnernél, Annal.

Scep. IV, 34. »)

Bonfin

e.

h 666.

16*

244 1490.

Tizenegyedik könyv.

vívja ki igényeit.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Az alföldön még több ert gyjtend, miu-

s ers rséggel látta melyeknek ogyrészét a Dunán el, hívei kíséretében jul. elején Tótország felé hajókra rakatá indula. De az urak rendeletébl Báthory István s Kinizsy Pál a maguk — s Hyppolit esztergami érsek és Dóczy Orbán

tán Budát Ráskay Balázs hségére bízta a koronával és kincseivel, ,

,

egri

püspök fegyveres népével,

gával túl, a

s

a királyné nehéz lovassá-

4-kén utána siettek, s Tolna megyében, a Sárvizén Csonthegyen táborozót utóiérték s megtámadták. Kis jul.

Dombay

Mátyás,

Ferencz, a herczeg alvezérei,

mindjárt az

els rohamban elestek majd Kanizsay György, Beriszló pörjel hetvened magukkal foglyul estek Üjlaky, Székely Jakab, Kis- Horváth, Zsigmond pécsi püspök, a csatát veszve látván, futásban keresnek menekülést, s a herczeget is magukkal ragadják. A gyztesek üldözés helyett az útban talált társze;

;

kerekre rohannak, a barátok

is

s

azokat felprédálják.

osztoznak ; a

reket futtokban

A martalékban még

már elébb Pécs

maguk zsákmányiák

ki,

felé indított szeke-

nehogy, mint mon-

dák, ellenség kezére jussanak. Corvin, Üjlaky

közt jutottak lélekzethez

Pécs

falai

által

vendégszeretleg fogadtattak.

s

társaik csak

hol Zsigmond püspök

,

A

viszály, egyenetlenség

hamar felburjánoz így történt Pécsett is, honmiután magával a herczeggel is összeveszett, Stiriába sietett és Miksához pártolt; Üjlaky s a többiek jószágaikra távoztak. Corvin pár nap alatt mindazoktól elha-

a balsorsban

nan Székely

:

,

gyatva látván magát, kik nözték,

maga

is

t fegyverfogásra leginkább ösztö-

drávántúli javaiba vonult

Kinizsy, Báthory a martalékkal,

s

').

a foglyokkalmár jul.

11-kén visszaindultak Budára, hol a foglyok békére köteleztetvén, szabadon eresztettek.

pök,

s

Dóczy Orbán

hittel

egri püs-

mint nádori helytartó az országgylés vezetje, pártja értesülvén, Corvinhoz, Üjlakyhoz, Zsigmond

gyzedelmérl pécsi

püspökhöz azonnal követeket küld

')

Tubero

e.

h. 130.

kövv. Bonfin 667.

,

s

ket

a múltak

I.

fejezet. II.

245

Ulászló kormánya.

hogy ebben annál könnyebben érjen czélt, s a trón birtoka iránt minden további viszálynak elejét vegye, jul. 15-kén a trónkövetelk követeit, az urakat és a nemesség megbízottait Sz. György templomáfeledésére és békés egyezésre

ba gyjti,

8 ott

^^^^-

').

Miksa római király 8

s

Ulászlót a rendek akaratából megválasztott

királynak kiáltja ki

távoztak,

szólítja;

kétség

nem

s

Albert berezeg követei azonnal

volt benne,

hogy

E

szút álland a vallott kudarczért.

e két fejedelem bo-

kilátásnál a

ketts hábo-

rúra a gyztes oligarchia mindenekeltt János herczeget és pártját

kivánta megengesztelni. Dóczy és Bakács püspökök

a királynéval vállat vetve, a berezeg két leghívebb emberét 8

ftámaszát, Zsigmond pécsi püspököt és Ráskay Balázs bu-

dai tiszttartót

ügyekeztek pártjokra

hajlítani s rávenni, lép-

nének maguk is közbe a berezegnél, hogy a békeföltételeket elfogadja. Zsigmond püspök és Ráskay, a további ellentállást lehetetlennek látván, engedtek,

nöztetve,

tanácsukra a szelíd indula-

s

tú Corvin sem habozott sokáig.

Hazafiúi érzelmeitl ösztö-

nem ragaszkodott tovább igényeihez, melyekot csak

polgári vérrel lehetne érvényesíteni kelt

szerzdés alapján elfogadta,

ronával együtt veszté a milanói

el

s a

:

a békét, a jun. 17-kén

koronát átadta '^).

a berezeg Bianca jegyesét

udvar csak koronás fnek szánta a gazdag

Bianca utóbb Miksa király nejévé

A

is;

ko-

mert

arát.

—

lett.

E

közben Szapolyay István Bécset Upor Lászlóra bíz- uiászió kiríiyván, épen a legveszélyesb idben hagyta oda, midn azt Miksa ^y^ váiaazta-

megtámadni készült. Az befolyásával Írattak aztán a király elébe adandó koronázási föltételek, melyek a királyi király

hatalmat oly igen megszorították.

Egyebek közt

határozta-

hogy az egy arany forintnyi adó eltörültessék, a király Magyarországban lakjék, az urak tanácsa nélkül a pénzügyben semmit se változtasson a Mátyás halála óta hozott s tott,

,

')

Bonfin

e. h.

')

Bonfin

e.

668.

h. 669.

246

_még

1490^

Tízenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

netalán hozandó végzéseket megersítse; Morva, Slézia

az 1479-ki szerzdés szerint mindaddig

Magyarországhoz tarmíg érettök a váltságdíj le nem fizettetik stb. Ezen okmánynyal siettek aztán az urak követei, köztök Szapolyay,

tozzanak,

Ulászló elébe, ki 15 ezernyi haddal várakozott reájok az ország határain. Ulászló ket Farkashidán jul. 31 -kén örömköny ükkel fogadta s egyenkint megölelte; a koronázási föltételeket, s a János hercze^gel kötött Szerzdést még az nap megersítette. Szapolyay s mások sürgetéseire titkon még

hogy Beatrixet nül nem veszi míg azonban a körülmények úgy kivánják, üres szavakkal biztatandja. A király ezután aug. 9-kén nagy pompával vitetett azt is hittel fogadta

,

,

Budára'). Ausztria veszte.

el-

De egy nappal késbb már öcscse Albert berezeg is a Rákoson ütötte föl táborát felekezetével. Néhány nap múlva ,

mindazáltal sikerült Ulászlónak

t oly föltétel alatt fegyver-

szünetre bírnia, hogy királyságuk ügyét atyjok,

Kázmér len-

minek következtében Albert Szerencsig visszavonult táborával. Mihelyt öcscsét legalább a fváros szomszédságából eltávolította, Ulászló, Miksa királyt is megengesztelend. Fodor István szerémi püspököt és Schelgyel király intézze

el

;

lenberg cseh kanczellárt békeajánlatokkal küldötte hozzája.

A

t már Bécsben gylés eredményérl

követek

pesti

találták értesült,

rögtön összegyjtvén, Stiriába

;

mert Miksa, mihelyt a néhány ezer fegyverest

tört, a

Jakabtól több ersséget átvett,

s

hozzá pártolt Székely

Ausztriába

sietett

;

aug.

10-kén Neustadt, néhány nap múlva pedig Bécs polgáraitól is tárt kapukkal fogadtatván, a megersített fejedelmi lakot, melyben Szapolyay rségül Upor László alatt csak 400 magyart hagyott volt, azonnal ostromolni kezdé. Upor néhány rohamot vitézül visszavert; de a hely megtartását lehetet-

^)

Bonfin

e.

Corp. Jur. Hung.

Hung.

2.

h. 669. I,

255.

Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Coml

Tubero

e.

h. 139.

L (Az 1622-ki bonni kiadás.)

kövv. IstvánSy

:

II, 270.

HIst. de reb.

I.

fejezet. II.

247

Ulászló kormánya.

lennek látván, azt aug. végén ,; szabad elköltözés alatt átadta.

föltétele

^^^Q

Bécs példáját nyomban követte a neustadti vár;

a brucki ersaég

átadására

a városban vigyázatlanúl

maguk

idz

s

a polgárok kényszeríték

elfogott Tarczay Jánost.

E

három ersség után a többi is jobbára vívás nélkül került Mátyásnak annyi ember- és pénzáldozatba Miksa kezére ,

:

került több évi foglalásai néhány hét alatt elvesztek. Ulászló követeit a bécsi fejedelmi lak megvétele után hallgatta

válaszúi adá

Miksa

s

Morva

és Slézia birtokával

ország

gátolta

nem

birtokára

meg nem

meg

meg

Ulászló Csehország,

az 1463-ki szerzdés által biz-

;

rendéitl

tosított s az ország

mindjárt

elégedjék

:

is

megersített jogairól Magyar-

hajlandó

lemondani. És hogy oda

indult, csak a várlak ostrománál vett sebe

^).

E

körülmények közt Ulászló koronáztatásában remélt s keresett királyságának legersebb támaszt vetélytársai ellen. Az ünnepély szept. 18-kán nagy fénynyel hajtatott végre Székesfehérvárott. A koronát maga a szelíd, könnyen megengeszteldött Corvin János vitte a díszmeneten a király eltt, ki e váratlan

,

meg nem

Koronázat.

érdemlett szerencséje fölött

bségesen hullatta örömkönyeit^).

De

a korona

nem

szerezte

meg Ulászlónak

a remélt bé-

tehetetlen királyra, ki a ba,

hanem Budára pihenni ment, súlyos idk

Atyja, a hozzávitt

állottak be.

—

békebiróságban közto és Albert között

mitsem végzett; anyja pedig a kedveltebb Albertet ohajtá látni a magyar trónon. A háború mindjárt a koronázás után

mind Miksa, mind Albert által azonnal megkezdetett. Albert, kit Magyar Balázs, Perényi Imre, Rozgonyi István, Homonnay, Tarczay s más urak most sem szntek ')

Istvánfy

I, 3.

köv. Tichtel. Rauchnál II, 559. kövv. Bonfin Dec.

IV, Lib. X. 675. *)

Bonfin Dec. IV. Lib. X, 677.

Ddczy püspök

és

ii41jqj.ú

a len-

sem mondottak le, s a gyei Alberttel koronázási ünnepélyrl nem a tábor- ^1^^^°?^'^?

két; vetélytársai igényeikrl #zután

Koronarökké

Báthory István neveztettek.

ez alkalommal

.

248 1490.

Tizenegyedik könyv.

_meg

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

miután Eger vidékét felprédálta'), Kassát polgárok októb. elején megizenték a királynak, hogy két hétnél tovább nem lesznek képesek védeni városukat, sietne tehát mennél elébb segedelmekre. Ulászló Istenre kére ket, védenék magukat ne csak két hétig, de tovább is; ily ers várost feladni, mely a közvélemény szepártolni,

szállotta

meg.

A

rint az ellenséggel évekig daczolhat

Küldött

tökro'^).

is

,

nem válnék

becsüle-

aztán a felvidékre némi segedelmet; de

Kassát ez szintoly kevéssé mentette volna meg, mint Ulászló kérelmei s ösztönzései, ha a polgárok, látván mily pusztítást

követnek

a lengyel hadak a környéken mindenfelé, váro-

el

sukat hasonlótól féltve, vitézül

A római

király e közben

meg nem ótalmazzák ^). még nagyobb veszélylyel

nyegette a tehetetlen Ulászlót. Seregei tatásakor

fe-

már ennek koronáz-

átlépték az ország határait. Soprony oly föltétel

alatt hódolt

meg

neki,

hogy elégedjék meg egyszer igérenemcsak segélyére nem lesznek*

tökkel, miszerint Ulászlónak

hanem

általa megtámadtatván, védeni is fogják magukat^), Corvin János elébbi párthívei Székely Jakab, Kis-Horváth, Bánfy, Thallóczy stb. majdnem mindnyájan hozzá csatlakoz-

— A Kanizsay testvérek,

László, János és István, már 28-kán nála voltak Bruckban s levelökben bizonyíták, hogy királyuknak csak ismerik el, hittel fogadván, hogy

tak.

szept.

t

')

Tubero

*)

Dátum Budae

e. h.

150. fer.

4-a prox. post,

fest.

b.

Lucae evang.

a, d.

1490. Kassa városi levélt. ») Bonfin Dec. V. Lib. I, 689. *)

Miksa

tag im 1490.

A

lev. Gebén zu Prodersdorf im Veid am Sand MatheysSoprony városi levéltárból. A polgárok ezen egyességó-

ket mindjárt tudatták Ulászlóval, ki aztán oly választ íratott nekik,

hogy

„licet dispositio ipsa satis nobis gravis esse videatur;

extrema compulsi necessitate Dat. Budae die dom.

sopronyi levéltárból.

.

.

.

fecistis,

p. p. fest. b.

tamen quia

. .

vobis imputare non possumus.

Dionysio mart.

a. d.

1490." Szintén a

I.

249

Ulászló kormánya.

fejezet. II.

t minden erejökbl pártolandják

').

Részint ezeknek

sege-__Jf^

delmével történt aztán, hogy Miksa Kszeget, Szombathelyt,

püspökség ígérete által megnyert ifjabb Vitéz János püspöktl átadott Veszprémet, nov. 16-kán pedig rövid vívás után Székesfehérvárt is elfogZágrábot

s

utóbb, nov.

Az önz

lalta.

tott az ország

még

8-áii,

a bécsi

oligarchák, s a gyáva király alatt annyira juMátyás halála után néhány hónap alatt, hogy

nagy király sírját is feldúlta az ellensége). És pedig még fenállott, a Morvában, Sleziában feküdt a boldogult király világhír fekete-serege; de Ulászlónak nem volt pénze, hogy azt onnan a haza védelmére levezeta

tesse. Beatrix, ki

most rokonánál Hyppolit érseknél Eszter-

gámban tartózkodók,

igért ugyan pénzt a királynak, de elébb magát általa a házassági ígéret teljesítése iránt; különben avval fenyegette Ulászlót, hogy felvidéki várait Albertnek adatja át. Ulászlónak mindenkép meggylt a baja, s nem tudott magán másként segíteni, mint hogy néhány hívével Esztergámba menjen, s azok eltt ünbiztosíttatni kívánta

nepélyesen megújítsa Beatrixnak a házasság ígéretét, föltéve mindazáltal, hogy azt

elbb

az országgylés

is

megersítse ^).

Beatrix utóbbi vallomásai szerint, Ulászló a puszta ígéretnél és szavaknál ez alkalommal még tovább is ment volna négy szem között Beatrixxal hogy ennek férj utáni sóvárgását kielégítse *). így aztán a némileg lecsillapított királynétól pénzzel elláttatván, a fekéte-sereg lejöttét megrendel,

—

hette Ulászló.

De is

mire ez leérkezett

,

ersség Budát

akár a csekély

megvívhatta volna Miksa király. Szerencsére zsoldosai a

zsákmány miatt

is

')

felett

Fehérvárott összevesztek,

s

fizetetlenségök

annyira lázanganí kezdenek, hogy Miksa, miután

Actum Pruck

A bécsi titk.

circa

Flumen Leittaw 28-a mens.

sept. a. d. 1490.

levélt, ered.

*)

Bonfin Dec. V. Lib.

I.

Istvánfy Lib.

»)

Bonfin Dec. V. Lib.

I,

686. és Lib. II, 694. Istránfy Lib.

*)

VI. Sándor pápa

lev.

I, 8.

Ulászlóhoz Praynál

:

I, 7.

Annál. IV. 249.

*

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

250 1491.

alatt.

sem fösvény atyjától, sem az e miatt zaklatott dúsgazdag péesi püspöktl pénzt semmi módon nem kaphatott, az elfoglalt városokban mindenütt örséget hagyván, seregével deczember-

ben visszaindult'). Ulászló ennek hírére kissé fellélekzett, kivált miután a fekete-sereg is megérkezett, s a Fehérvár elveszte miatt megis néhányan kiállították hadervel Ulászló mindenekeltt Kassát

szégyenült urak közöl kat.

E

zászlóaljais

annak

vi-

dékét akarta fölmenteni öcscsének amazt folyton vívó, emezt hadjárat 1491 elején indult kegyetlenül pusztító hadaitól.

A

meg. Mieltt a király Kassához

bl

ért,

Szapolyay a Szepesség-

mely aztán Alnémi csatározások után arra kényszeríté hogy bátyjától békét kérjen. Az alkudozások tehát nemsokára megkezdettek. A baráttá lett Pruisz János váradi püspök unokakik öcscse és utóda, Bálint és Bakács Tamás püspökök Ulászló részérl némely más urakkal az alkudozásra kikülötödfélezer fegyverest hozott táborába

,

bertet

,

,

következ békét kötötték meg a lenmagyar királynak ismeri, s kárpótlásul Sleziában néhány herczegséget kap, a mennyiben pedig azok más kézen volnának, míg kiváltatnak, kész pénzdettek, február 20-án a

gyel Alberttel

:

Ez

bátyját

ben huzandja azok jövedelmeit. Ha a szerzd felek Miksát igényeirl a magyar koronát illetleg lemondásra bírhatják, a korona a rendek megs Ulászló örökös nélkül hal meg ,

Míg Albert a glogaui herczegnem jut, Eperjest és Kis-Szebent

egyeztével Albertre szálljon.

ség birtokába tényleg be zálogul tartsa'^).

E

közben a római király minden módon oda mködék, magát egész Magyaror-

hogy hadjáratát ez évben megújítva,

szág birtokába behelyezhesse; de sem atyjától, sem a rendek-

tl nem

nyerhetett segedelmet

')

Bonfin D. V. Lib.

*)

Bonfin 690. kövv. Istvánfy

IV, 219.

I,

s

kénytelen volt trni, hogy

689. köv. Istvánfy 13.

A

e. h.

11.

békelevél Praynál

:

Annál.

I.

évi foglalmányai 1491 folytában

múlt

251

kormánya.

fejezet. II. Ulászló

egyenként elvesztek.

Mihelyt ugyanis Ulászló a tavasz elején Kassáról Budára visszament, az országtanács Fehérvár s a többi városok viszSzégyenlék az

szafoglalására azonnal hadjáratot határozott.

urak, hogy a királyok koronázási ség kezén van, ki e fölött

még

temetkezési városa ellen-

s

a szomszéd vidéket

is

hábor-

gatja az elfoglalt városokból. Báthory István tehát tetemes

ervel indult meg június

elején, és

miután Kinizsy Pál is, ki majdnem Nagyváradig

a tavaszszal egy az országba tört és

zsákmánylott török hadat megvert, hozzá csatlakozott. Fe-

hérvár német rsége

jul.

végén megadta magát.

más dandárok Veszprémét

idn

rövid

megvétetett, de

és

E

közben

Szombathelyt vívták; emez

Veszprémbl csak

az

szön

lehe-

német rséget. Miksa király Corvin Jánost a múlt évben nem sznt mog csábítgatni a maga pártjára miért Ulászló némi gyanúval is viseltetett a herczeg ellen s t Dóczy püspök által ügyekezett megersíteni a maga hségében. — Corvin, hogy tett eltávolítani a

,

,

meggyzze, miképen semmi szándéka sincs elébb t Kassa alá követte a maga dandárával

elpár-

a királyt tolni,

;

majd

midn

Fehérvár vívása megindult, a zágrábi várat szállotta meg, melyet 600 német katona rzött Miksa részére. A fontos

mely az eleségszállítmányok elfogására zsákmányló kalandok intézésére különösen alkalmas várnak,

mar segedelmére tosa. s

sietett

Székely Jakab

,

egyéb

volt,

ha-

a római király pár-

Közeledtérl értesülvén, Corvin azonnal elejébe ment,

t egy véres csatában megverte.

Az

ersség, melynek ví-

vása ezután újabban nagy tzzel megkezdetett,

sehonnan sem remélvén, kapuit a nyitotta

tott,

s

gyznek

segedelmet

nemsokára meg-

').

Miksa király, kit a pénzhiány folyton tétlenségben tarmár attól kezde félni hogy a gyzedelmes magyar ha,

»)

Bonfinius Dec. V. Lib. II, 695.

Epist. Proc.

I,

25.

Istvánfy

Lib. II, 15. Pray:

1491.

252 ^^^^

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

dak. miután öt

fbglalmányaitól egyenként

Ausztriába teszik át a háborút, hol

alatt.

megfosztották,

még egynémely

ersséo--

ben fentartották magukat a magyar rségek. Ö tohát, mihelyt Székesfehérvár megvételérl értesült azonnal békekövete,

ket küldött Ulászlóhoz.

kére

8

Ez

annál örömestebb hajlott a bé-

küldé a maga követeit Pozsonyba, mely az alkudozá-

sok helyéül kitzetett, minthogy Albert, föltételei eddigelé

nem

zott az országba

Sztropkot elfoglalta

,

mivel a békekötés

újabb hadat ho-

teljesíttettek, ismét ,

s

pártfeleit, kiket a

király súlyos betegségérl elterjedt hír megszaporított, Szo-

•

rencsre

<^é'^'.

gylésbe

hívta.

De

szerencséje most

sem

volt kedve-

zbb. Értesülvén, hogy a király egészsége jobbra fordult, Szapolyay pedig ers haddal indult meg ellene, ezt be sem vára, hanem miután Tokaj vidékét feldúlta, s onnan mintegy kétezer hordó bort elrablott, ismét visszavonult

').

Pozsonyban ezalatt Bakács Tamás gyri püspök s ftrónköveteik- lianczellár, Báthory István, Ország László, Rozgonyi László és még négy cseh úr sokáig sikeretlenl alkudoztak a római király követivel, kik ernek- erejével a Fridrik s Mátyás közt 1463-ban kötött szerzdést, mely által a magyar királyság örökösödési joga Fridrik nemzetségének igértetett, Békekötés a

akarták a békekötés alapjává tenni. November 7-kén végre a

következ pontokban egyeztek meg az alkudozók

:

A

ma-

gyar korona Ulászló fején marad

s

de ha örököse nincs, Miksára

utódaira szálland. Ulászló

s

halála után figyermekeire,

ezen örökösödési szerzdést országul

is

megersítteti;

st

a

királynak minden utóda, minden új püspök, nádor, erdélyi vajda, horvát bán, temesi és pozsonyi fispán és koronar stb. köteles azt •

esküvel megersíteni. Ulászló Miksának mind

mi Ausztriában, Stiriában még magyar kézen van, viszont Miksa is kiürítteti mindazon helyeket, melyek Magyar- és Tótországban még birtokában léteznek, azt visszaadja, a

')

.44.

Oklev. Praynál

Bonfine.

h. 697.

:

Hist. R.

H.

II, 506.

Szirmay Not. Com. Zempl.

;

.

fejezet. II. Ulászló

I.

253

kormánya.

még Erzsébet királyné zálogosított

kivéve, melyeket

elFrid-

ezek csak a zálogbér lefizetése után esnok visszu

riknek;

Ez

Ulászlóra.

még Mátyásról ma-

mindazáltal Fridriknek a

radt százezer aranyról szóló kötelezvényét visszaadja, Miksá-

nak pedig hadi költsége fejében két év fizetend stb

alatt szintén annyit

^)

Miksa királynak volt oka örülni e föltételeken, melyekha gyzött volna, sem igen kivánhatott; de

nél jobbakat,

Ulászló

nem kevés gyávaságot

árult

el,

midn

öt napra az

alkudozás befejezése után körleveleiben a legnagyobb öröm kifejezéseivel,

mint valamely rendkivül szerencsés eseményt

vármegyéknek a gyalázatos békét.

hirdette a

A

visszatért

követeket azonban a

Budán

lenséggel fogadta,

közölök csak 15 -töt sikerit reábírni

8

volt urak többsége

Ulászlónak, hogy azt aláírják; de beszéltek,

s

azt,

nagy kedvet-

bár sokan. árulásról

nyilván hallatták, hogy „készebbek ezerszer

meghalni, mint a németek szolgaságába

esni'^)",

deczember

6-kán mégis megersítette^). Albert, alig hogy hírét vette e békekötésnek, mely

t

a

trónöröklésbl kizárá, boszúságában már ismét fegyvert ragadt

s

Eperjesrl kegyetlenül pusztítá a szomszéd megyéket

de Szapolyay Istvántól deczember 24- kén egy véres ütközet-

ben megveretvén, kénytelen volt a múlt évi békefóltételekkel

A 238.

Pray

hosszú okmányt

:

A

IV, 231.

nyi saját kezeikkel

közli

nem tudták

adta ki az okmányt

,

Kollár

:

Auct. Dipl. ad Ursin. Vei.

magyar követek közöl Báthory, Ország, Rozgoaláírni neveiket. Kollár

mely a magyar követektl

szintén nov. 7-kén kelt

s

Miksa követeitl

aláírt

azon példányról

íratott alá.

A

másik

péMány bevezetése ezek

el. Ezen két példányon kivül még 3-ban létezik a békeleFridrik Linczben az dec. 6-kán melyekben t. i. Ulászló 1491-ki dec. 20-kán az Inspruckban Miksa és 1492-diki jan. 5-kén ersítik meg azt. Mind az 5 létezik a bécsi levéltárban. Miksa követei

nevét sorozza

—

vél,

—

közöl kett

tudtak

:

—

Hohenecki Spawr Máté,

és

Kis Horváth János szintén

írni. »)

Istvánfy Lib. II. 19. Bonfin

»)

Kollár

e. h.

,

,

260. 262.

e. h.

700.

nem

Jii^,^_i

/

254 1492.

Tizenegyedik könyv.

megelégedni adni

sülyedése a Jagellók

alatt.

a zálogos Szebent és Eperjest

és

vissza-

is

^).

Az

A budai országgyüiés.

,

Az ország

melynek a pozsonyi béke megersí-

oi'szággyülés,

tésl elébe terjesztend hirdetve '^). A nemesség

vala, az 1492- ki febr. 2-kára volt ki-

férvén ,

oly nagy számmal gylt össze az elbékeokmány meghallgatására hogy terembe nem a gylést a Sz. György terén kellett megnyitni ^).

Elre

zajos jelenetektl lehetett tartani az ingerit nemes-

hírhedt

,

is

A király tehát a gylésbe lépvén, inté a rendehogy tekintetbe vévén az idk súlyát, fogadnák el a békeföltételeket. A király magyarul nem tudván, csehül szólott, s beszédét Bálint nagyváradi püspök, ki mint morva anyának fia e nyelvet is érté magyarázta meg a gyülekezetnek. Már e körülmény is nevelhette az ország rendéinek ség részérl.

ket,

,

,

kedvetlen hangulatát; de

dn után,

még inkább

elmérgesedett

az,

mi-

Bakács Tamás püspök és kanczellár szólott a király egyelre is a Mátyás király halála óta pártzajlongá-

soktól elárasztott,

két ellenségtl egyszerre megtámadt

ellentl és baráttól sanyargatott ország állapotával

s

gye-

kezvén igazolni, vagy legalább mentegetni a békeföltétele-

E rajz nemcsak hogy czélját nem érte el hanem megnyugvás helyett súlyosabb aggodalmakat ébresztett a jövend iránt, s bizalmatlanságot a kormány ellen, mely alatt az ország már e rövid korszak alatt is oly mélyen slyedt Mátyás-kori hatalmából, jólétébl. Felolvastatott azután a békekötés okmánya; s az indulatok az olvasás közben fokról-fokra felgyúladtak. Az els pontok, melyekben Ausztria, s annak még magyar kézen lév ket.

,

Bonfin

e. h.

Kovachich ^)

E

8z.

:

700. köv. Istvánfy L. II, 20. köv.

Vest.

Com.

414.

györgy-téri gylést ugyan mind Bonfin (700.

— úgylátszik utána — Istvánfy

mind

de meggondolván, hogy a király e gylésen trónbeszédet tartott, gylést egynek kell tartanunk az országgyléssel. Istvánfy maga is

teszik,

e

1.) s

mindjárt a követek megérkezte utánra

„rendeknek" nevezi a hallgatóságot

I.

részei

fejezet. II.

255

Ulászló kormánya.

minden kárpótlás nélkül visszaadatni igértetnek,_

is,

az elégületlenség zúgásával fogadtattak.

Midn

pedig azon

czikkre került a sor, melyben a királyság öröködése Miksá-

többé nem fékezhet indulat nagy zajban békeokmányt szolgasági szerzdésnek, az azt megkötött biztosokat honárulóknak nevezték, s fejökre halált kiáltozának. Bakács és a jelenvolt német követek, kik a nemzet megersítését hazavinni jöttek, csak bajosan menekülhettek a királyi palotába. A zajt utóbb a köztekintélyü Báthory valamennyire lecsöndesítette ugyan; de az ingerit sem volt képes. A nemesség a kedélyeket megnyugtatni gylésbl szétoszlott s magán gyülekezeteket tartott, melyekben a kedélyek még inkább fölingereltettek. Az utczák szögleteire, a templomok ajtaira iratok ragasztattak, melyek által a rendek fölhivattak, inkább fegyverhez nyúlniok és szabad nemzethez ill harczban veszniök el, mintsem hogy

nak

biztosíttatik, a

A

tört ki.

ily

káros és gyalázatos békét fogadjanak

A

el.

királynak azon Ígérete végre, hogy a békeföltételek

módosíttatni fognak

a nemességet valamennyire lecsönde-

,

sítette.

Nehogy pedig sem

a zaj megújuljon

tétetett nyilvánosan

;

,

a békérl többé szó

de alattomban mindent ráfordított

hogy az urak közöl mennél többektl nyerjen ki okmányokat, melyekben a békét elfogadják, megersítik, mi Ulászló,

aztán sikerült

is

néhányaknál.

még november

eziránt

— A tizenöt

úron kivül, kik

29-dikén adták ki okmányukat').

Corvin János, Szapolyay István, Kinizsy, Újlaky, a Frangepánok, Blagayak, Zrínyiek s többen mások, részint még a

')

Kollár

e. h.

260.

Ezen urak

nevei

következk

•'

Osvát zágrábi,

Bálint váradi, János Csanádi, Miklós váczi, István szerémi, trai,

Lukács bosnyai püspökök, a fehérvári prépost, János

zini és sz.

ajtónálló-,

györgyi grófok

György és

nyi-

Péter ba-

Losonczy László tárnok-, Drágfy Bertalan Thuróczy György pohárnok-mesterek, Dóczy Péter, Gersei

Pethófy Miklós.

,

•^

^^92.

;

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

256 1*92.

gylés

a

kötést

alatt

,

részint

alatt.

helybenhagyták a béke-

azután

').

A

gylöletes tárgy mellztetvén, a rendek a törvények alkotásához fogtak. Ezek közöl némelyek igen nagy fontosságúak,

mint az ország állapotának,

s

s

a

jövend események

okainak ismeretére kulcsul szolgálók, kissé

bvebb eladást

érdemelnek. 1.

kon

A

királyi hatalom

kivül,

még inkább megszoríttatott. Azo-

mik a királynak

az országba jöttekor elejébe ter-

most újra megersíttettek, rendeltetett a király a frendek befolyása nélkül htlenségi bnben ne ítéljen, s 400 teleknél többet egyszerre senkinek ne adományozhasson

jesztettek, 8

:

az ország lakosaira, akaratjok ellen, ne szálljon. 8

Mátyás adó-

harminczad-törvényei eltörültetvén, a régi kamarai nye-

—

reség (egy-egy telektl 18 dénár)

Horvátországban a menyétadó jos,

és

—

,

Albert és Zsigmond törvényei

,

Erdélyben az ötvened,

a harminczadra nézve Las

ezekkel együtt az urak

városok régi kiváltságai állíttattak helyre. Királyi jÖvea koronái javak s azokban a kilenczed-

delmekl ezen kivl

adó, a szászok és királyi városok adója, a só- és érczbányák

tzettek 2.

tek,

t. i.

ki.

Az

igazságszolgáltatás tekintetében

az úgynevezett kikiáltott

:

gylések,

a rögtön-itéles

a nádori köz-

törvényszékek a megyékben eltörültettek, szabadságában hagyatván a nemességnek, ha a rablások igen elhatalmasodnának, a nádori törvényszéket a királytól kikérni. Eltörültetett továbbá a törvénykezési párviadal, s a háromszori kikinyolczados törvényszék Sz. György és Mihály napáltás.

A

ján múlhatlanúl megtartassák, s azon az ország rendes fbiráinak ketteje jelen legyen, a többiek helyetteseiket küldhets a megyei közönségtl évenkint vén. Az 1486-ban rendelt ,

s a be'csi csász. tit1) Mindezen okmányok Miksához küldettek Kolozsvár, kos levéltárban máiglan megvannak. Ezek közt találtatik ,

Szeben, Medgyes városok, és a hét szász szék okmánya

is.

I.

fejezet. II. Ulászló

választott esküdtbirák

257

kormánya.

annyira megunták már a helyható-

,

sági hatalomnak ezen oly hasznos, szabad nemzethez oly igen

hogy az 53-ik t. ez. ezen esküdtszékeket, mivel úgymond a nemességet nagyon fárasztják, eltörülte, 8 a bíráskodást ismét a f- vagy alispánból és a szolgabirákill gyakorlatát

,

pedig a király és a ftörvényszék Ítéleteinek végre-

ból álló törvényszékre, a végrehajtást

A

káptalan emberére bízta.

f-

hajtói a

s

alispánok és szolgabirák maradtak.

A honvédelem rendszerében is nevezetes változások tétettek. A frendeket Mátyás több ízben kötelezte az or3.

szág határain kivl táborozni olyankor föl

nem

íratták

midn

a derékhad

Az urak ez ellen most óvást tnek s törvényül hogy az országon kivl táborozni sem maguk, sém

kelt. ,

telekkatonáik ne kényszeríttessenek erej'e

is,

,

az ország

s

fegyveres

midn

átalában csak akkor szólíttassék felkelésre,

királyi

s tiszti

bandériumok

(t. i.

a

a nádoré, az országbíróé,

az erdélyi vajdáé, a horvát báné, a székely és a temesi grófé stb.,

kik a királytól zászlóaljaikra zsoldot kaptak) az ellen-

ség visszatorlására elégtelenek. Nevezetes azon törvény

mely szerint a fpapokon

,

az ország zászlósain,

s

is,

az örökös

szabad grófokon kivl minden más urak a vármegye közös alá köteleztettek

zászlója

állítani

telokkatonáikat,

egyet

minden 20 telektl. A bandériumok létszáma 500-ról, 400-ra szállíttatott, mely felében nehéz, pánczélos, felében könny, huszár lovasságból álljon. Az egy telkes nemesek közöl 12 tartozott egy jól fegyverzett lovast állítani a megyei

—

zászló alá 4.

').

Méltó panasza volC a nemességnek az urak

azon már szokássá vált fogásuk miatt

ellen,

hogy a legfontosabb ügyeket maguk dönthessék el, az országgylésre annak határnapjánál 15 20 nappal is késbb jnek, midn a szegényebb nemesség, költség hiánya miatt, miként ,

miszerint

,

—

')

Ld errl bvebben

munkámat

:

A

honvédelem történetének

az akad. évkönyv, és kisebb tört.

Horválh M. Magy.

tört.

Hl.

munkáim

I,

vázlata,

czímü

149. kövv.

17

'^^^-

258 H92

.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók

alatt

is történt, haza menni kónytö" hogy ezután négy napon túl senki akKor a jelenlevk bármi fontos ügyben ia ér-

az utolsó kriály választáskor len.

Ez

okból rendeltetett,

se várassék,

s

vényesen végezzenek. gylés végén a nádori hivatal

A

lyay István személye

által.

is

betöltetett Szapo-

Még ezeltt történt, hogy Várday

Péter kalocsai érsek, a királynak Beatrixxal való házasságát IS sznyegre hozta; mert a királyné ismét igen sürgette az ígéret teljesítését.

Mint elre látható

vala, a

rendek Ulászló-

nak ezen magtalan, cselszövényes asszonynyal való házasságában már csak azért sem egyeztek meg, nehogy örökös nélküli halála Miksának nyisson a trónra utat. Beatrix így el-

sem sznt meg sürgetni a nápolyi király, s a pápa de vágya nem teljesedett a fondor nnek, ki Mátyás tanácsait és rendelkezéseit megvetvén, egyik foka volt, hogy a nagy király nagy remény

utasítva

által a házassági igéret teljesítését

fia

;

mellztetvén, a tehetetlen Ulászló ült a trónba.

Míg

a rendek a törvények felett tanácskozának, a ki-

rály követeket küldött volt Miksához,

hogy

ha nem

ezt,

is

a

süker reményében, legalább Ígérete szerint, a békekötés föltételeinek módosítására felhívja.

megalkotásakor még a békeokmányt

nem

A

követek a törvénykönyv

tértek vissza

még egyszer

;

miért a király, hogy

a rendek elébe hozhassa, a tör-

vénykönyv megersítését a követek hazajöttéig akarta ha^ Történt ezalatt, hogy More György két szekér török fejet hozott Budára azon csatából, melyben bátyja, Fülöp Szörényi bán, egy a széleken kalandozó török hadat megvert volt'). Kívánt alkalom volt eza nemességnek mellzni a pozsonyi béke újabb tárgyalását s azon ürügy alatt, hogy a

lasztani.

,

;

török az országot fenyegeti, daczára a király intéseinek, mi-

eltt a törvénykönyv formaszerint megersítve kíhirdettet,,

nék, szétoszlott

s

felkelésre készült.

E

készület pedig újabb

zavart támasztott; mert a nemesség azt kívánta, hogy mind-

•)

Bonfin D. V. L.

II, 702.

fejezet. II. Ulászló

I.

azon egyházi

világi urak

s

nem

lön zászlóaljjal birok

is,

259

kormánya.

kik az új törvényben, mint kii-

említtetnek, a

megye zászlója alatt

állítsák ki telekkatonáikat; mivol pedig az érdekelt

lenszegültek, a nemesség fegyvert ragadt,

A

s

urak

el-

azok jószágait

keser szemrehányást tett jóságát, melylyel oem.a csak régi szabadságait helyreállította, hanem azokat újakkal minket soha egy királytól sem várhatnak. is szaporította S e fölött „még békét is szereztünk számotokra úgymond, minnek ember emlékezete óta nem örvendhettetek". ígérpusztítani kezdé.

király ezért

nemességnek, hogy így hálálja meg

,

,

vén aztán, hogy a homályos új törvényczikket (a 21-diket), mely e zavargásra okul szolgált a jöv országgylésen bvebben értelmezendi , minden további zavargást hütlenségi ,

büntetés alatt megtiltott

A

*).

csend végre helyreállt a megyékben

mindenütt

De

szétoszlott.

,

a nemesség

a veszély, mélyet elébb a nemesség

csak azért híresztelt, hogy annak ürügye alatt az országgy-

lésrl hazamehessen, nemsokára tényleg beállt.

rény várát vívni,

s

Szerencsére az alföld kit a

kormány még

A török Szö-

onnét a temesi tartományt dúlni kezdé.

nem

vala készületlen. Czobor Márton,

a múlt évben küldött volt a szultánhoz,

hogy a lejáró fegyverszünetet meghosszabbíttassa, miután Bajazedtl hosszasan letartóztatta tott, júniusban azon hírrel tért meg, hogy az orizág nemsokára megtámadtatást várhat a törököktl, mert Bajazed csak azon föltétel alatt volt volna hajlandó meghosszabbítani a fegyverszünetet, hogy a zsák-

német tartományokba bántatlanul meE hírt Szörény megszállása csak néhány hét múlva követvén Kinizsy elég idt nyert a mányló török hadak

a

hessenek keresztül Tótországon.

,

fekete-sereget az alvidékre vezetni; melylyel aztán a török

hadat megvervén,

s

foglyait iszonyú kegyetlenséggel kivé-

geztetvén, a várat fölmentette

'^).

') Az oklevélben, melyet Kovachich Suppl. ad Vest. Com. Katona XVII, 284. közöl, az évszám 1492-re igazítandó. :

288.

2)

Bonfin

:

Dec. V. Lib. III, 703. Istvánfy 25.

II,

^^^^-

260

Tizeuegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

E

-^^92.

Jl fekete

sereg

eltörlése,

diadal után azonban

maga

alatt.

a Szeged tájára szállított

nyugtalankodni kezdett, rég elmaradt zsoldja miatt. Pusztításairól annyi panasz érkezett Budára, hogy a kormány végre rendeletet küldött Kinizsyhez, fenyítené meg

fekete-sereg

Í8

a rakonczátlanokat. Kinizsy, mintha a török ellen készülne,

egy ers hadat és nagyszámú kaszás népet gyjtött össze az megyékben. A fekete-sereg azonban korán értesült szándékáról, s Halas mellett megersített táborba szállott.

alföldi

De

oda

is

követte

ket

Kinizsy,

s

miután kaszás népét jobb-

ról s balról cselbe állította, lövészei s lovassága által

ingerelte a feketéket,

addig

míg azok táborukból kimenvén, az elt-

tök megfutamlott támadókat

zbe vették. A futamlást mind-

addig színié Kinizsy, míg a feketehad jó messze eltávozott táborától; ekkor azonban futó hadát megállítá, s míg maga

nehéz lovasságával a lázadók közé vágtatott

,

ket

egyszer-

smind a kaszások által is minden oldalról körül fogatta. A kiknek lovai a kaszásoktól igen sokat szenvedtek lázadók ,

miután közölök négy, mások szerint hétszáz elesettt végre megadták magukat, Kinizsy ezután a bnösebbeket fölakasz,

A vert hadnak melyet a király teljesen feloszlatottnak nyilatkoztatott egyrésze a királyi nádori s más tiszti zászlóaljakban lépett szolgálatba; a többiek, mintegy háromezerén nemzetiségökre csehek, morvák, miután esküvel fogadták, hogy e vereségökért boszút nem állanak, Haugwitz hadnagyokkal Ausztriába mentek, s Morva szélein emelt ersségeikbl mindaddig zték dulásaikat Ausztriába, mígnem 1493 folytában ott is megveretvén, részben kivégeztettek, részben szétverettek ^). Ez ln sorsa Mátyás gyzhetetlen, világhír fekete-seregének, mely pontosan fizetve s kell fegyelemben tartva, a királyi széknek az oligarchiái féktelenkedés ellen legersebb támasza, az országnak a török becsa-

totta.

,

,

,

pásai ellen állandó, biztos véde maradhatott volna.

Bonfin

X. Tubero,

e. h.

e. h.

184.

704. Istvánfy

e.

h. 26.

De Roo

:

Hist. Austr. Lib.

:

I.

fejezet. II.

261

Ulászló korm&nya.

1492.

II.

Ulászlónak, ki gyávasága, tunyasága miatt hektöl

is

nem

a cse-

korona sem változtatta meg lomha természetét,

tetett, az új

nem

már

egy ízben gúnyt, megvetést trni kénytelenít-

támasztott erélyt tehetetlen lelkében. Miként

elbb Prá-

gában, úgy most Budán is csak Dob z se kedvencz szavával igazgatta az államgépet. Itt pedig még önfejbb, féktelenebb alattvalókra talált, mint a csehek.

választották

nem

t

Az

urak, kik épen azért

királyuknak, hogy alatta a fejedelmi hata-

korlátolva, széles uradalmaikban kényök,

kedvök hamar szerint élhessenek, éreztették vele, hogy hódoló engedelmességökre ne tartson számot, s hogy királyi tekintélyét csak addig tartandják tiszteletben, míg ket szabadosságukban nem gátolja. Az urak e szellemének már 1492-ben is számos nyilatkozatait tapasztalhatta Ulászló. Erre mutat az, hogy miután atyja, Kázmér lengyel király, meghalt, a lengyel trónt nemcsak önként átengedte erélyesebb öcscsének Albertnek, hanem Budára jött követeivel decz. 5-kén (1492.) lomtól

egy titkos szövetséget megzabolázására

vagy tán épen

,

is

kötött „azon féktelen alattvalóinak

kik kellleg

nem engedelmeskednének,

föllázadni, s a királyi korona jövedelmeit és

jogait bitorolni merészkednének ^)."

Gyönge királyok udvara rendesen színhelye

a hatalom-

vágyók fondorlatainak. Budán most hárman voltak, kik a renyhe király nevében gyakorolni vágytak a fhatalmat Bakács Tamás kanczellár, s Dóczy Orbánnak az év elején ra

történt halála következtében egri püspök, Szapolyay István

nádor

és

Báthory István országbíró

s

erdélyi vajda.

Az ura

tehetetlenségét kizsákmányolni legjobban ért, ravasz, álnok

Bakács

ggös, indulatos Báthory közt nem sokáig állhabékesség. Bakács, hogy vetélytársát megbuktassa,

és a

tott fen a

kéz alatt a székelyeket ')

Dogielnél

I,

,

szászokat bujtá

86 Katonánál XVII, 526.

fel,

vádolnák be a

A

király

gyarlósága,

262 1402.

Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sülyedése a Jagellók alatt.

király eltt a kegyetlen

,

zsarnok kormánya miatt különben

is utált vajdát. Az izgatás ennélfogva könnyen czélt ért, s az erdélyiek, bár ket a vajda avval fenyegette, hogy két feje

legyen annak, ki ellene szót mer emelni, hogy az egyiket vesztvén, a másikat tehesse nyakára,

el-

t végre mégis bevádol-

Bakács most arra birta a királyt rendelne Báthory mellé vajdatársat, nem kételkedvén, hogy a ggös úr készebb lesz tisztérl lemondani, mint azt mással megosztani. Ebben maga a ravasz püspök is megersíté Báthoryt, avval biztatván t, hogy ha lemondását beadja, a király Erdélyben e midn becsaphat, idben, ott a török minden órán veszélyes ták.

,

t

nem

A

nélkülözhetvén, kénytelen lesz rendeletét megmásítani.

sikerit

csel

lemondását, nal el

is

Báthory

:

e

reményben csakugyan beadta

melyet aztán a Bakácstól vezérlett király azon-

fogadott.

A

hogy

kijátszott úr tombolt dühében, s

megbuktassa az országtanács tagjai közt hoznának végzést mely szerint a kormánytól valamennyi pap elmozdíttatnék. De ezt kivinnie nem sikerit, s mérgében, búvában nemsokára meghalt ^). viszont Bakácsot

,

hevesen kezdett izgatni

,

,

A

kormányt ezóta majdnem kizárólag a király szívét egészen kezében tartó Bakács igazgatta legfölebb Szapolyay nádornak engedvén abban annyi befolyást hogy t maga ellen föl ne haragítsa. Hogy hatalmának a tartományokban is támaszt szerezzen, nemcsak Erdélyre, hanem Tót- és Horvát:

,

országra nézve

is

azon rendeletet bocsáttatá ki a király

által,

hogy ezentúl minden tartományi kormány két egyén

által

kezeltessék^); minek következtében Báthory példája szerint a

régi

bánok

lemondván, mindenütt a

kanczellár

bará-

taival pótoltattak. Erdélyben Losonczy László és Drágfy

')

Engel

:

*)

sitis

est.

Tubero

:

Lib. V.

§.

II. és III.

Schwandtnernél

II,

186. köv.

Gesch. der Nebenl. III, 41.

Spargitur fáma regem universis regionum ac locorum praepo-

collegam additurum

Tubero

e. h.

;

idque quibusdam

in locis

extemplo effectum

177. köv.

1

I. fejezet. II.

263

Ulászló kormánya.

Tótországban a szintén lemondott Corvin János helyébe Derencsényi Imre és Lábotlani ^) János neveztettek ki vajdákká és bánokká.

Bertalan,

Még nem

foglalták el az új vajdák Erdély kormányát, Török

raidn a törökök az alkalmat felhasználva, vajda által

segítve,

is

s

Radul havasali

az l493-ki februárban a tartományra

De Telegdy István alvajda emberül megfelelt tisztéMíg ugyanis a török, martalékvágyától ragadtatva, a

törtek.

nek.

tartományba mind belebb nyomult, Telegdy hatok mögött a

merre a nagy számmal összegyjté, s visszatér Alibéget egy véres csatában megvervén, minden

székelyeket és szászokat a verestoronyi szorosnál,

rablóknak visszamenniök a

kellé,

zsákmányától és foglyaitól megfosztottad).

De

a mily szerencsével itt Telegdy, oly szerencsótlenl

harczoltak az új bánok 1493 nyarán Horvátországban.

Derencsényi

és Lábotlani a Frangepánokkal

Corvin Jánosnak

is

,

kikkel

sok baja volt, viszálkodának, Jakup

Míg már boiB-

nya bég nyolcz ezernyi lovassággal a tartományon keresztül a karantán földre nyomult zsákmányolni.

viszálkodó urakat,

síté a

s

A közveszély egye-

a visszatér török hadnak Ubdina

ötezer magyar s Frangepán János, Blaskovics György s több más úr halva maradt a csatamezn. Magát Deroncsényit és Frangepán Miklóst fogva vitte magával a gyzedelmes Jakup. A szerencsétlenség hírét vévén, a tartomány bánjává Kanizsay Lászlót nevezte ki

mellett útját állták,

de szerencsétlenül

horvát, köztök Derencsényi

fia és

:

testvére,

Ulászló^).

Miksa római

')

A

Both

király, a

és Labothlani

múlt 1492-dik évi gylés után

nemzetség ugyanaz

medvevári kapitánynak egy, az 1490-ki decz. 8-kán

,

mint Both Endre

kelt, s a csász. titkos

levéltárban rzött levelébl látszik. *)

I,

A

templom

fölirata Schwandtnernél

Bonfin

e. h.

706.

Bonfin

e. h.

707. Istvánfy Lib. II, 29. köv. V. ö.

brassai

887. ')

^^^^-

642. Szerinte a bán

fia és

testvére

Jakup

által fejeztetett le.

Hammert

I,

becsa-

P^^o^-

264 ^^^^-

is

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

többször sürgette Ulászlót, ügyek eznék valahára a rendek

megersíttetni a pozsonyi békekötést, mely neki a biztosítá. Fridrik császár az 1493-ki

által )S

magyar Örökösödést

aug. 19-kén meghalálozván

Tamást

és

eltakarítására Ulászló Bakács

,

Bánfy Miklóst küldé Bécsbe követekül, mint

lát-

egyszersmind azon utasítással, hogy Miksától kieszköz-

szik,

egyeznék meg a pozsonyi béke megersíttotésének

lenék, Országgylés

De

elhalasztásában.

hasztalan

:

Ulászló kénytelen volt Sz.

Mihály napjára gylést hirdetni melyen a rendektl a pozsonyi békekötés megersítését kieszközölné. Ez roszabb ,

idben nem

midn

történhetett volna Ulászlóra nézve

az ubdinai

oligarchiái

csatavesztés,

s

a

,

mint most,

mind inkább eláradó

zavargások az országot panaszszal tölték

munkátlansága

henye király

ellen.

Az összegylt

el a

rendek

elégületlensége annál hangosabban nyilatkozott, mennél ele-

venebb volt még a Mátyás erteljes kormánya dott rend és törvényesség emlékezete. letlenségét

Szapolyay nádor

titkon

ápolták, kik egymással

melynek

föltételei

nem

A és

alatt uralko-

rendek ezen elégü-

Ujlaky Lrincz

is

rég szoros szövetséget kötöttek,

közé tartozott, hogy ha valamelyikök fiú el, annak minden javait az életben ma-

örökös nélkül halna radt örökölje téren létez

E

^).

két úr most Újlakynak a

sz.

Gryörgy-

nagy palotájában a rendek fbbjeivel gyüleke-

zeteket tárta, melyeknek czélja volt egyrészrl Miksa király

örökösödésének elismerését, mit a király minden módon sürmegtagadni, másrészrl a királynál mindenhatóvá

getett, lett

Bakácsnak egy ers ellenzéket

alkotni.

Ujlaky azonban,

még a boroszlói táborozás idejébl gylölte, ezen értekezleteket mindinkább maga a király ellen fordítja

ki Ulászlót

vala

,

ki ellen

panaszkodni a hazai állapotok bséges okot

nyújtottak.

Egy

király ellen,

hogy henyesége

vel

ily

mitsem gondol

')

Kovachich

:

s

gyülekezetben keser vád emeltetett a idejét

által,

melyben az ország ügyei-

hivalkodva

Scrip. Min. I, 44.

tölti,

az országot

veszélybe sülyeszti költi,

el

265

a

;

közjövedelmoket

hasztalanságokra

^*^^-

Morvát, Sléziát, a szerzdés sérelmére, nem magyarok stb. Jelenvolt e gyülekezetben a nádor

kormányoztatja

által is,

Ulászló kormánya.

fejezet. II.

I.

ki aztán a többiek által felszólítva

a királynak

,

,

e vádakat

maga adta

Ulászlót annál inkább sérté és haragítá a

vád, mivel az épen azoktól származott, kik ellen féktelenke-

még némi

déseik miatt ezer volt a panasz. Haragjában birt emelkedni,

is fel

s

urakat okolta , kiket a haza védelmére egyesíteni hasztalan ügyekezett

ízben

jövedelmeket

kik e fölött

s

'),

oly annyira megrövidítik,

is

erélyre

válaszában minden közbajok miatt az

harmad év

még

már több a királyi

hogy mióta

a

ma-

40 ezer arany alig folyt be az ország jövedelmeibl kincstárába, s nemcsak királyi udvarát, de még az ország védelmét is Csehország jövedelmeibl kénytelen annyira-mennyire ellátni. O kész a török ellen gyar trónt

táborba

bírja,

mihelyt

szállni,

alatt

t az

ország

réndei erre képessé

teendik.

De

az

egyszer felbujtott rendeket

könnyen lecsöndesíteni; melyet sok részben

nem

és

maguk

nem

lehetett oly pártzajiongá-

minthogy a király válasza is

ellen,

valónak, igaznak érezni kény-

Fodor István szerémi püspöknek és Báthory Endre Szatmár és Szabolcs vármegyék fispánjának estek, kiket a nem rég elhalt koronarök Dóczy Orbán egri püspök és Báthory István országbiró, még életökben rendeltek volt helyetteseiknek a korona rzésében, és követelték, mondanának le tisztökrl melyre teleníttettek,

volt mit felelniök,

—

nem

a király

az országos

,

s

rendek által választattak,

tisztségek

ilyféle

okul adván, hogy

átörökítése

veszélyt hoz az

alkotmányra. Fodor és Báthory engedtek a felhívásnak,

')

Van egy

levele

Ulászlónak Soprony "városához, (Dat, Budae

Sabb. prox. ante dom. Quadrag.

gedelmet kér a török

s

a.

d. 1493.),

elleni hadjáratra

maga

készül az ország ellen

zetni.

Soprony városi

,

ö,

levéltár.

Ulászló

,

melyben tle 2000

melyet is

,

írt se-

mivel a török császár

személyesen szándékozik ve-

sok. Oiigar' ,

,

266 J^93.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók

alatt.

október 17-kén a koronát ama 400 ezer aranyról szóló kötelezvénynyel, melyek Morváért, Sléziáért és Luzsiczáért vált-

Visegrád várával átadták^).

ságul valának fizetendk,

A

korona Visegráddal most a két párt fejére Bakács kanczelkik aztán haláluk eselárra és Szapolyay nádorra bízatott helyetteseivé Bakács Ferencz budai prépostot tére a maguk ,

és a hat éves

Szapolyay Jánost nevezvén, a Visegrádba be-

helyezett várnagyaikat oly esküvel kötelezték,

jök parancsa nélkül a koronát senkinek, a rendeknek se adják ki

melyben

A

^).

még

hogy kette-

a királynak s

király válaszának azon pontja,

hogy mióta Magyarországon van

kijelenté,

elevenére talált az ország rendéinek; mert mieltt a szétoszlott, a kincstárnokságról

köt

,

40

arany sem folyt be kincstárába, úgylátszik, nagyon

ezer

gylés

Csanádi püspö-

helyébe a dúsgazdag Zsigmond pécsi püs-

letétetni, s

is

még Lukács

pököt, a bányák bérlete által fejedelmi kincsek urává lett

sváb

Hampó

kivánták kineveztetni kincstartóul.

fiát

zsonyi békekötés

megersítése,

s

A

po-

evvel Miksa király örökö-

végkép elmaradt; s a király kénytelen volt avval megelégedni hogy az új tisztviselk Drágfy erdélyi vajda, Kanizsay horvát bán és Czobor Márton nándorfehérvári bán titkon ersítették meg azt okmásödésének elismerése most

is

:

,

nyaik által ^).

A

pártzajlongás, mely ekként az országgylésen meg-

kezdetett, azután

mindinkább eláradt, s néhol nyilvános belhá-

borúvá mérgesedett. Szapolyay nádor, hihetleg boszúságból Corvin János ellen, hogy Bakács pártjára állott, annak Zombor várát, Ozsvát zágrábi püspök pedig ugyanannak némely ')

Az

ország rendéinek,

s

a királynak István püspök és Báthory

Endre részére kiadott felment levele. Dátum Budae Fer. 5-a prox. ante fest. b. Lucae evang. a. d, 1493. Lukács csanádi püspök itt még mint

Summus Thesaurarius

regis

van

aláírva.

A

csász. titkos levélt, eredeti-

jérl, melyen az aláírók 36 pecsétje függ. *)

Révay

')

A

:

De

S.

Corona

gylés eseményeit

stb.

ScLwandtnernél

leírja

Bonfin

e.

h.

II, 458.

709.

Istvánfy Lib.

III, 32.

1

I.

fejezet. II.

267

Ulászló kormánya.

tótországi jószágíüt a király minden tilalmai ellenére

eriia-__Jf^

Újlüky Lrincz a maga pártfeleivel melyek, úgylátszik, Ulászló titkos gyülekezeteket tartott

talommal elfoglalták

').

,

megbuktatására

A

voltak irányozva.

fúr

pártos

beszédei-

bon nem egyszer ökörnek nevezte a királyt, kinek az utóbb is jutott. A gyönge Ulászló, e zavargásoktól megret-

fülébe

tenve, az 1494-diki húsvét táján

Lcsén

Albert testvérével

személyesen találkozván, vele a pártos alattvalók ellen kötött szövetségét megújította

*).

De

a bajokon ez semmit sem se-

nem, különösen, a kincstár szegénységén, mit a lcsei

gített,

költségei még nagyobbá tettek. Ulászló tehát, hogy kincstárán némileg segítsen Lcsérl visszajövet, Kassán az urakkal gylést tartott, s koronázási levele ellenére, minden jobbágy telekre egy arany forint adót vetett^). De a nemesség ezen adót, mely országgylésen kívül vettetett ki, alkotmánysérelemnek kiáltozd, s annál inkább meggátolhatni vélte annak behajtását, minthogy az egyedül az jobbágyait terhelte, az uraknak és a fpapoknak, kik az adót megajánlák, gondjuk lévén reá, hogy alóla a maguk jobbáösszejövetel

,

gyai kivétessenek.

A

tása támasztott, több

zavargásban

messég pedig egyenesen csillapítása végett

ment

volt,

,

melyet ezen adó behaj-

adószed agyonveretett föllázadt.

;

az erdélyi ne-

Ulászló e mozgalmak

le-

Nagyváradról, hova a kassai gylés után

személyesen megjelent Erdélyben. Látván, hogy

a két vajda egymással megférni

nem tud, Losonczyt fud var-

mesterévé nevezte, vajdául magát a zordon Drágfyt hagyván. Ez aztán kegyetlen szigorúsága által nemcsak a zavargást lecsillapította, is,

még

hanem

a

tartományra kivetett 60 ezer aranyat

a király ott mulatása alatt beszedette'*).

')

Bonfin, Istvánfy

*)

Bonfin Dec. V. Lib. IV, 714. Istvánfy Lib. III, 83.

')

Regestr. Proventuum regal. 1494. és 1495-ból Engelnél

schichte der Nebenl. *)

Bonfin

e. h.

e. h.

I, 18.

718.

:

Ge-

268 ^^^^'

Tizenegyedik könyv. Az orsz4g sülyedése a Jagellók

alatt.

Ulászló ezután, hogy a múlt évi országgylésen szemére hányt munkátlanság vádját magától elhárítsa, s az adó-

Erdélybl Temesvárra, onnan pePéterváradra ment dig , és a múlt évi szélhdése által már szavától is megfosztott, vén Kinizsy és Drágfy vajda által kivetés szükségét igazolja,

A

Szerbországba betörést intéztetett. sereg nagy martalékkal tért meg. ostora, a rettenetes Kinizsy,

E

kaland

jól sikerit, a

kaland után a törökök

— ki Báthory István halála óta

is viselte, november 24-kén meghalt, minden további hadmunkálatot félbeszakasztott,

az országbírói tisztet

halála újiaky megfékeztetóse.

s

De erre egyéb ok is indítá Ulászlót. Míg Erdélyben idtörökök Tótországban kalandoztak, s Újiaky Lrincz velk való egyetértésrl vádoltatott. A vád annál köny-

gött, a

a

nyebben

talált hitelre, mivel Üjlaky a múlt 1493-dik évi országgylésen zavargásai miatt a haza ellenségének itélt Kis-

Horváttal összeszövetkezvén

,

a kalocsai, pécsi és szerémi

püspökök jószágain többféle hatalmaskodást követett el, s a király parancsainak, kit rendesen ökörnek nevezett, engedelmeskedni átalában nem akart. Most tehát Ulászló példásan megbüntetni szándékozott a féktelen oligarchát. Mindenekeltt maga elébe idézte t, s mivel meg nem jelent, Drágfyt haddal küldé ellene; ki aztán több várát

meg

is

vette.

A ki-

maga

e közben Horvátországba ment, s annak rendéitartomány védelmérl tanácskozván, bánná ismét Corvin Jánost nevezte ki. A váraiból egymás után kiszorított

rály

vel a

Újiaky ezalatt szövetségesét, Szapolyay nádort gélyre. És, annyira elenyészett

a büszke nádor csakugyan

már a királyi

szólítá se-

tekintély,

hogy

felhívni bátorkodott a királyt

:

ha mi panasza van ellene, bocsátaná rendes törvényszékre. De Bakács tanácsai némi erélyt adtak most Ulászlónak, válaszában Szapolyaynak is szemére hányta elkövetett hatalmaskodásait s tudtára

hagyna

föl a

berezeg zaklatásával

,

s

hogy tle is más viseletet vár, ha kegyét megtartani Újlakynak pedig megizente, hogy az általa annyiszor emlegetett ökörnek már van egy nagy szarva, s a másik adta,

kivánja.

I.

Í8

fejezet. II, Ulászló

n naponkint, miszerint reméli,

szarvval fogja megalázhatni.

269

kormánya.

hogy

elleneit ezentúl két

De Szapolyay jól tudta, honnan nem természetes erélye,

származik Ulászlónak ezen épen daczczal azt végre

sznjék meg

királyra,

a háborútól;

czát a herczeg ellen az 1495-ben

Som

fispán

í^

megtörni remélvén, újabban

is

i^^^-

is

st midn folytatva^),

is

ráizen

si

Ulászló, haraz új temesi

Józsa által Németújvárban magát Üjlakyt

is

ostrom alá fogatta, a nádor még fenyegetbb állásba helyezte magát,

s

is

a herczeg

felbujtott

hatalmas nádort, minélfogva a király

relni a

tört

néhány vármegyét

Bakács nem tartá tanácsosnak még tovább

mére"^).

A

inge-

hajólt a

meg-

s t

menvéddel ellátva, Pécsett maga bnbánó Üjlaky minden zavar miatt

Üjlaky kérelmére,

elébe bocsátotta.

is

védelis

Beriszló Bertalan vránai pörjelt okolta; miért az rögtön elfogatott, s

bnök

miután reá több, valóban iszonyú

bizony od-

tak be, vasra veretvén, börtönbe záratott. Üjlaky kegyelmet nyert; de javainak visszaadása a

jöv országgylésre

halasz-

— April elején Ulászló visszatért Budára, hol reá követek várakoztak. — A király ugyanis a Szerbor-

tatott^).

török

szágba intézett hadjárat után More Pétert békekötés végett

Konstantinápolyba küldé. Bajazed, másfelé lévén elfoglalva, az ajánlatot örömmel fogadta, s Moréval maga is követeket küldött Ulászlóhoz.

A

A

megkötött béke három évre

szólott.

király mindjárt hazatérte után országgylést hirde-

tett máj. 9-re,

szándéka lévén azon számot adni tetteirl,

különösen az Üjlaky

rágalmazóit elnémítsa.

s országgylés.

hogy úgymond, Zsigmond kanczellár, De Bakács

ellen viselt harczárói

,

') Január végén 149-ben Sz. Mihályban idzött Ulászló, s onnan Soprony városát (Fer. 2-a prox. p. fest. Conv. S Pauli ap. a. d. 1495.), hogy a jelen zavarokban városuk védelmére ügyeljenek, s ha mi

inté

újat hallanak,

hogy

ezáltal ')

A

')

Bonfin

is

tudósíttathassék.

király levele e

III, 35. kövv.

Pogány Péter pozsonyi fispánnal, A Soprony városi levéltárból. megyékhez. Katonánál XVII, 696.

azt rögtön tudassák

maga

e. h.

:

711. kövv. és Dec. V. Lib. V, 725. Istvánfy Lib.

270 14»5.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

kincstartó,

nehogy

s

kire különösen hallgatott

a királyi tekintély

ha

,

még nagyobb

bocsáttatnának,

szándokáról lebeszélték.

E

Bornemisza János,

,

tettei a

alatt.

közönség

itélote alá

csökkenést szenvedjen,

te

helyett az adóról tétetett eladást,

kívánván a rendektl, adnának neki minden telektl egy arany

frtot.

De

evvel darázsfészekbe nyúlt a király.

A

ne-

—

tizen minden megyébl -— nagy zajt messég képviseli hogy a múlt éven, egyedül a frendek tanácsából ütöttek ,

kivetett adó által

megsértettek a törvények; a fnemese-

is

ket éles kifejezésekben vádolták, hogy jószágaikon a

számára szedik a közjóra fordítandó adót

,

maguk

a kir. jövedelme-

ket lefoglalják, a kincstárt kifosztják, a nemességet minden-

kép zaklatják

a rendes adónál tehát (1 aranynál 5 telek

;

sem akartak többet adni és követelték, hogy az 1492-ben félbeszakasztott gylésen alkotott törvények újra vizsgálat alá vétessenek. A király s az urak, kitöréstl tartva engedtek, az adó ügyének újabb fölvételét után) egy

fillérrel

,

akkorra halasztván, belefáradva,

midn

majd a nemesség, a gyülésezésbe

szokása szerint, nagyobb részben széjjeloszlik.

Ezután a törvények alkotásához fogtak, melyek jobbára az í492-kiekhez adalékul, vagy magyarázatul szolgálnak. Nevezetesbek a következk hogy a király 100 teleknél többet egyszerre ne adományozhasson; a htlenségi bnök felett egyedül az országgylés mondjon Ítéletet, a htlenség fogalma átalában csak az alkotmány s a korona jogai ellen elkövetett vétségekre szoríttatván; hogy továbbá, az országgylésekre a vármegyékbl necsak néhány követ, hanem az egész nemesség hivassék meg a gylésen a szavazatokat a a fajtónálló-mester szedje be, a frendek pedig az ügyeket gyorsabban tárgyalják, nehogy a nemesség sokáig kényteleníttessék vesztegelni a gylésen; hogy a vármegyék :

;

hatósága alól egy világi

véve

stb.

Míg

ezen

egy hónap folyt

le

,

s

egyházi úr birtoka se legyen ki-

több más törvények megalkottattak,

s s

mint a király

nemesség jobbára szétoszlott;

a

még

s

urak elre látták, a

ott

maradtak megvesz-

I.

fejezet. II.

—

tegettettek, s így aztán az adó,

—

271

Ulászló kormánya.

minden telokre egy arany

a király kívánsága szerint annál készségesebben kivette-

minthogy a király az alól, országgylési költségeik fejében, most is kivette az urak jószágait. Újlaky ügyébon semmi sem végeztetett, az a jöv novemberbon tartandó gylésre halasztatván; de Beriszló pörjel holtiglan tartó fogki miután Corvin Jánostól ságra, Poky Péter ') pedig neveztetett, nemcsak a várat magának várnagy bajmóczi gyá eltulajdonítani, hanem magát a herczeget is megölni szándétett,

—

kozott,

lett

—

megnégyeltetésro Ítéltetett

'^).

Üjlaky ügyébon novemberben ismét összegylníök kelvolna az ország rendéinek de az 1495 folytában dühön;

g mírígyhalál miatt a gylés elhalasztatott, a király pedig, hogy a ragályt kikerülje, az ország külön vidékein tartózkodott, jobbára erdkben, vadászva töltvén idejét. 1496 elején Valpóvárban idzött a király, s nem kis csodálkozással értesült, hogy a szelíd jó indulatában minden eddig lefolyt zavargások közt sem változott Corvin János, oppelní és liptai ,

herczeg, Lengyelországban hadat szed,

megtámadni szándékozik.

A tudósítás,

Szapolyay nádortól érkezett a királyhoz, tében útnak

is

indult Pozsony

delmét Szapolyayra bízván.

felé,

s

avval az országot

úgylátszik, egyenesen ki

annak következ-

a fenyegetett részek vé-

A vád Corvin ellen nem volt egé-

Poky Péterrl három eddig ismeretlen okmány létezik a sze1. melyben Ulászló (ddo Budae die dom. p. p. fest. b. Francisci conf. 1490.) ót mivel Miksa pártjához állott javaitól megfosztja s ezeket Corvin Jánosnak adományozza. 2. Melyben Ulászló neki személyére s javaira kegyelmet ad ddo Budae fer. 3-a p. p. Dom. Quasimodo 1491. — 3. Melyben Turócz megye nemessége felszólítja t, hogy miután hallják, quod in facto salium laborare velletis, ut ')

pesi káptalan levéltárában

:

,

,

sales polonicales libere

készek lévén

t

Luciae Virg.

a. d.

*)

meg

is

vendere possemuí? jutalmazni.

—

Dat. ad

csak dolgozzék ez ügyben, b.

Virg. in Thurocz in

f.

b.

1493.

Bonfin Dec. V. L. V, 729

Istvánfy Lib

III, 42.

És a

Proventuum.

t

registr.

i**^

272 1496

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

csakugyan szedett némi hadat Lengyelorhogy hazáját támadja meg ellenségesen, hanem, hogy magának elégtételt szerezzen a nádormelyek által ez árvái, liptói, tutól ama rablásokért szen alaptalan;

nem

szágban, de

a végre,

t

,

más

róczi s

felvidéki javainak

nagyobb részébl kiforgatta ^).

Kétségkívül csak ezek visszavétele

veend boszú el.

A

s

,

volt a berezeg czélja, mit

a telhetetlen nádoron

azonban nem érhetett

hogy a városok és megyék had-

király Szapolyay tudósításai után azt hivén,

herczeg ellene lázadt

a felvidéki

föl,

Szapolyay zászlai alá

erejét

azon többi hadak

parancsolá^).

Oda

küldettek

is

,

melyek a tavasz folytában a törökök

ellen szedettek volt

,

kik ez

fekv Szokol s ;

alatt.

idben

a Jaiczától

a temesi tartományba

is

betörvén, több várost és helységet

kiraboltak és felgyújtottak. Szapolyay verni Corvin Jánosnak különben hadát.

A

nem messze

várát elfoglalván, fegyveres néppel rakták meg,

király csak utóbb

,

sült a dolgok valódi állásáról

is

nem

is

késett szét-

fegyelmetlen, gyülevész

Pozsonyban idzése s

alatt érte-

mindeij nehézség nélkül meg-

A

békeszerzdés megkötésére Ulászló azt kivánta, hogy János herczeg személyesen menjen fel Bu-

békült a herczeggel. de ez

dára;

szavában

,

nem

kiegyenlítésére

A

tett

fest.

d.

környezett király

^).

Pozsonyban Az

Nebenl.

bízott az ellenségeitl

ki aztán két püspököt küldött ki a viszály teljes

töltött húsvéti

említett Registr.

U. R.

I.)

több

Proventuum

tételei

mutatják,

ünnepek után*) Budára regal. (Engelnél

:

megyékben 1495-ben már mind Szapolyay kezén voltak. ») Katonánál XVIII, 29. kövv. ') Marino Sanuto. Történ. Tár XIV, 5. *) Onnan kelt még húsvét utáni szerdán (Dat. Posony Resurr. dom.

a.

e.

Gesch. der

hogy Corvin javai az emlí-

fer.

4-a p.

1496.) egy érdekes levele, melynélfogva „meg-

—

vulgo hogy Magyarországban még nincsenek olvasztók melyekben az ezüst a réztl elválasztatni szokott, mi Zagerhwthen mégis, a népnek munkát adván, javára válnék az országnak; azért tehát

gondolván

,

—

anyjának Erzsébet királynénak, és öcscsének, Albert királynak ajánlaThurz János krakói polgárnak s polgármesternek

tára, Bethlenfalvi

I.

ment a lést

fejezet. II. Ulászló

273

kormánya.

hova a mirígyhalál megszntével országgyühirdetett. Fczélja most is az adó lévén, mivel tapasztakirály,

hogy azt a nemességtl, midn ez a gylésre nagyobb számmal jelenik meg, oly nehéz megnyernie, ellenére a múlt évi törvénynek, minden megyébl csak két képviselt hivott meg: de most még ezekkel sem boldogulhatott. Mindenekeltt Beatrix ügye vétetett tárgyalás alá, ki Ulászló házassági Ígéretének teljesítését sürgetend, maga is átjött Esztergámból, hol unokaöcscsénél Hyppolit érseknél tartózkodók. A gylés végzése szerint a magtalan végkép elutasítla,

,

n

tatott követelésével. Beatrix e végzésben,

ha kissé mélyebb volna Corvin János ellen elkövetett bnéért de még azután sem nyugodott. Még azon évben Bécsbe távozván, a pápát kezdé újabban sürgetni, parancsolna reá Ulászlóra, hogy teljesítse kedélyességgel

bír,

Isten boszúját

láthatta

;

ténylegesen

is

lekötött szavát

').

Ezután az adóra került a sor az országgylésen. A király a végvárak jobb karba állíthatása végett ismét egy-egy aranyat kivánt minden telektl. Támogatta az adófölemelés múlhatatlan szükségét a fkincstárnok is, Zsigmond pécsi azon érdemei fejében

don

is,

szerzett, neki és

melyeket iránta

György

fiának

s

s

az ország iránt különféle mó-

örököseiknek megengedi, hogy

Besztercze körül, vagy a hol nekik alkalmasabbnak látszanék, olvasztó-

kat állíthassanak,

s

az általok bírt vagy bírandó, bérlett vagy

bérlend

bányákból nyert erezet azokban felolvaszthassák, és ezen választókat más örök birtokaik gyanánt bírhassák. Minthogy pedig az

ilyféle olvasztók-

ban nyert ezüst sehol a világon nem szokott a fejedelmi kamarákba beadatni (?), nehogy idvel az ezüsttartalmú réz akár a királyok , akár a királynék, vagy mások által a nevezett Thurzó János és György vagy örököseik kárára lefoglaltassék ezennel rendeli, hogy a kamara tisztjei :

ót és örököseit az általok így nyert ezüst kiadására soha se kényszerít-

sem az ezüsttartalmú rezet le ne foglalhassák. (A bécsi csász. eredetijérl.) Ezen adomány vetette meg a nemsokára oly hatalmassá lett Thurzó nemzetség roppant gazdagságának alapját. Mint alább látandjuk ezen ezüst miatt nagy pöre támadt a Thurzóknak, s a hessék ,

titk. levéltár

,

velk társaságban ')

Pray

:

volt Fuggereknek, 11. Lajos alatt, a kamarával.

Annál. IV, 332.

Horváth M. Magy

tört.

Hl.

18.

1*96.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

274 1496.

alatt.

püspök, eladván, miképen a múlt évben mindamellett, hogy telkenként egy arany frt szedetett be, a kiadás 3000 aranynyal haladta

meg

A

sát is beadta. lés,

a bevételt ;

aztán vihart sejtve, lemondá-

s

nemesség erre nagy

a közjövedelmeknek

magán

zajt emelt a rósz keze-

czélokra fordítása ellen; mert

mi czélokra szivárog nagy része hogy például a nem rég meghalt Bálint a közpénzeknek nagyváradi püspök legénységének ruházata a közkincstárhogy a nyitrai püspök a királytól egy infuból fizettetett

nem maradt eltte

titokban,

,

:

,

lára 120 aranyat

csalt ki'),

s

átalában

kormánypártiaké

ellenzékiek egyaránt károsítják, fosztogatják a közkincstárt.

E tékozlások ellen kikelvén a nemesség szemrehányásokat tn a királynak hogy koronázási esküje ellenére, mindig ,

,

kormánya alatt sok százmegy; az ország pedig nem tudja, nem látja

fölemelt adót szedetett, mi hat évi ezer aranyra

Midn

mire fordíttatott a tömérdek pénz.

pedig a király

hogy az kezébe eddigelé alig jutott több 60 ezer aranynál, a nemesség indulata viharosan kitört; a kincstár kezelit htlenségrl, csalásról vádolta, s ket szigorú számadásra szoríttatni kívánta. Bakács kanczellár még nem volt ily súlyos körülményekben, és nem is látott más módot a felingerit kedélyek lecsillapítására mint a erre hirtelen azt válaszolná,

,

kincstárnokot, feláldozni.

A

lemondása miatt úgy is boszankodott, kincstári számadások tehát a váradi s nyitrai kire

püspökök, Losonczy László zászlós úr

és

Bornemisza Ferencz

által megvizsgáltattak; és miután a renmintegy 10 ezer ozámadásban egynémi hiány, aranyra men — valóban találtatott, Zsigmond püspök, Dombay Imre alkincstartóval együtt elfogatott, s a nemesség rivalgó örömzaja közt börtönbe záratott. A püspök aztán

megyei képvisel

—

detlen

400 ezer arany lefizetésére ítéltetett; Dombay pedig, nem Temesvárra vitetett fogságba. A nemesség nagyobb része e közben széjjeloszlott hangosan kiáltozva, hogy

fizethetvén,

most van már ')

igazi királyuk;

Registr. Provent. Engelnél

a

frendek azután

e. h. I,

155.

a

még

ott

2 75

Ulászló kormánya.

fejezet. II.

I.

maradtakkal megajánlották a kívánt adót^). Fen forgott a gylésen Újlaky ügye is de jószágait a megtört, megalá-

^^6-

;

csak az év vége

zott úr, úgylátszik ^),

végzése által

s

oly föltétel

meg

ha magtalanul halna

felé,

egy országtanács

ne Szapolyayra

,

hogy azok,

nyerte vissza,

alatt

mint a két úr

,

magánszerzdése tartá, hanem a koronára szálljanak. Még az országgylés folytában ^) követség érkezett a királyhoz Csehországból, t egyebek közt kérvén, jne valahára cseheit tavaszán

is

meglátogatni.

A király

távolléte idejére

teljesíté*),

e kérelmet csak 1497

—

mert Bakács

is

vele

ment — Szapolyay nádorra bízván az ország kormányát. Az

még tágasabb

oligarchiának most désre

már

s

^),

tér nyilt a féktelenke-

A

a nemesség és nép nyomorgatására.

a miatt

is

több más fontos

nemesség,

boszús lévén, hogy a fnemesek az adó-

érdek

s

melyeknek az országgylésen kell vala tárgyaltatniok, egy id óta csak az országtanácsban szokták eldönteni, midn magát általok személy-

es birtokjogaiban

illenk,

E

8

kérdéseket,

sértetni

is

érezné

a hatalmaskodásaikat

még

,

körülmény annál nagyobb foatosságú

')

Bonfin, ki e

gylés

ln

ingerültebb

tr gyönge kormány ellen.

elbeszélésével be

volt,

minthogy Sza-

fejezte történeti

is

mun-

káját. Istvánfy Lib. III. 43. köv. *)

Ld. a kalocsai érsek ezen évi leveleit Praynál

Katona XVIII, 732.

3.

:

Annál. IV, 270.

köv.

')

,,Iisdem diebus"

*)

Brutus, Praynál

mondja az

itt

egyébiránt elég zavart Bonfin.

1

')

:

Annál. IV, 280. Katona

Ennek számtalan

:

XVIII,

példái közöl álljon itt egy

Bánfy Miklós két jobbágya, Demecz vajda

és

85.

:

Igercsevics

gyes fogatú szekéren gyapjút vitt a gyümölcsföldi vásárra

Körös megyében történt értek, liton

—

;

de

Magas Miklós, Székely

midn Dobru Rucha

tTakab úr tiszttartója,

bánok

lev.

Dat. Crisij

fer.

és

—

az eset

helység közelébe

ket

fegyveresen megtámadta, szekeröket, lovaikat elvette,

arany forintnál több kárt okozott. Gyulay János

Alsólindvai

György né-

a nyilvános s

nekik 50

Bradách István

4-a p. p. fest. b. Ladisl. reg.

a.

d. 1496.

bécsi titk. levélt, eredetijérl.

18*

al-

A

1497.

'*'*''S*^

276 1497.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

polyay legalább alattomban

A

nem

,

maga

is

alatt.

a nemességgel tartott.

hogy az udvari párt az Újlakyval kötött szerzdését megsemmisítette s mi több, már neki is tervében volt, János fiának, a még mindig ntlen hatalmas oligarcha

feledhette

el,

;

utat törni a koronához, mit, miként egykor Mátyással történt, leginkább a nemesség által vélt

király halála esetére,

elérhetni.

Ulászló a nyár végén haza érkezvén, követeket küldött

Bajazed szultánhoz

,

ki István moldvai vajdától segélyre hi-

vatván, nagy hadat küldött volt Lengyelország pusztítására,

Ulászló azt kivánta a törököktl

szág t, mint a boldogult

hogy miután Lengyelorkirály els szülöttét még

,

Kázmér

is inkább illeti, a közte és Bajazed közt létez béke erejénél fogva, sznjék meg háborgatni Lengyelországot, különben , Ulászló is kénytelen lesz hazáját védel-

Albertnél

mezni ^

^).

A

követ útnak bocsáttatván, Ulászló novemberben

országgylést hirdetett hogy a mind ingeritebbé lett nemesség panaszait meghallgassa. Keseren vádolta itt a nemesség az urakat, hogy nem az ország javát, hanem csak ,

magán érdeköket hordják

szívökön,

s

míg a nemességet és a is meggá-

népet végkép elnyomorítani törekednek, a királyt tolják a sérelmek orvoslatában.

A

kölcsönös vádak azonban

az ingerültséget annyira felcsigá zták, hogy a

gylés minden

végzés nélkül oszlott széjjel^). 1498.

A következ nyittatott üieg

1498-ki év april 24-kén nagyobb sükerrel

s folyt le az

országgylés.

Országgyülés

A

nemesség most

mind számra, mind erélyre nézve hatalmasan

lépett föl, s

miként a megalkotott törvények tanúsítják, a kedvét keres Szapolyay nádor segedelmével teljesen gyzedelmeskedett, szintúgy az udvari párton, mint az oligarchián.

nyek fontosabbjai

Az

ország

')

Praynál

*)

Ld

:

íme

a törvé-

:

meggylt

bajos ügyeinek rendezésére a kö-

Annál. IV, 274.

az 1498-ki törvénykönyv elszavát.

I.

fejezet. II.

277

Ulászló kormánya.

vetkez négy esztend alatt évenként tizenöt napig országgylés tartassék, melyre az egész birtokos nemesség mindig megjelenjen, az egy telkesek pedig tizen egyet küldjenek

minden harmadik évben tartatván meg törvény, mely szerint a király adományozási joga csak 100 telekre szoríttatott, mint a királyi fel-

maguk

közöl; azontúl

az országgylés.

séggel

Azon

meg nem fér,

eltörültetik;

de

felsége javakat csak

honiaknak adományozhasson. Az ország ftörvényszékén a kivl két fpap, két zászlós és az ország

rendes fbirákon

négy kerületébl 16 nemes legyen jelen; ezen nemesek a kincstárból ill díjt húzván.

egész

szor az fontosabb s az

Az

országtanácsban valahány-

országot illet tárgyak felett

intézkedik, e nemesek közöl nyolczan mindig jelen legyenek.

A

koronát ezután világi urak rzik

nélkül halna meg, a királyválasztó

mek

').

Ha

a király örökös

gylésbe idegen

fejedel-

követei, kik a választók közt pártokat kelthetnének, be

ne bocsáttassanak; a nemzet fogja tudni érdekét,

s

a szerint

oly királyt választani, ki a trónon becsülettel megülhessen'^).

Két vagy több javadalmat ugyanazon egyházi személy ne bírhasson kik már többet tartanak, egyen kivl a többit bocsássák ki kezeikbl^). Egyházi személyek világi jogú javakat se pénzükön, se királyi adományul ne szerezhesse;

') E törvényben Szapolyay befolyására ismerünk, ki azt részint Bakács daczára, részint fia reményeinek szilárdítására alkottatta.

')

Ez ismét Szapolyay müve,

fia

érdekében, Miksa király igényei

ellen intézve.

Ezt ismét az ellenzék Bakács ellen alkotta, ki Hyppolit herhogy vele az egri püspökségért az esztergami érsekséget fölcserélje, s az érsekségen felül még mintegy 20 javadalmat ^)

czeget reá kényszeríté

birt

;

(mit,

és

,

mégis önkényes

úgymond

,

az

adót vetett az esztergami kisebb papságra,

1204-ki zsinat neki megenged), hogy esztergami

palotáját újra befódesse, székes seki bulláját kiválthassa

nem

—

templomába

új

fizetket. Dat. Strigonii 12-a decemb. 1499.

véltárából.

orgonát tétessen,

s

ér-

egyházi átokkal fenyegetvén a 12 nap alatt

A

szepesi káptalan le-

^^9^-

278 1*^8.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a J igellók

alatt.

A püspökök fispánságokiknek püspöksége e jogot a szent királyoktól nyerte. Egyszersmind a tized, az egyházi perfolyam, s az egyházi és világi törvényszékek közti viszony nek;

st

zálogba se vehessenek').

kat ne viselhessenek

is

Továbbá

szabály ózta tott.

gyének külön

még

senki,

kivéve

,

,

hogy minden me-

rendeltetett,

világi fispánja legyen,

s

többet egy megyénél

a temesi gróf se birhasson.

Végre a honvédelmi

több czélszer törvény alkottatott. nehogy valamely zavargásra még ezután is

rendszer tekintetében

Egyebek közt

,

is

mint 1492-ben történt, ama kérdés kik táborozhatnak saját zászlaik alatt vagy a zászlósokkal, és okul szolgáljon,

:

kik kötelesek telekkatonáikat a vármegye zászlaja alá küldeni?

—

elhatároztatott,

hogy bandériumot azontúl csak a

az országbíró

király, a nádor,

,

vajda, a horvát

az erdélyi

bán, a székelyek ispánja és a temesi gróf, arra díjat húznak a püspökök,

s

hegyi apátok, fehérvári,

—

a sz. mártoni, pécsváradi, szegszárdi és zobors

a titeli prépost és az esztergami, egri, pécsi,

bácsi és erdélyi

káptalanok

—

,

a világi

végre 42 névszerint megnevezettúr vezessen egyházi,

mind

kik a királytól

továbbá, az egyházi rendbl egyedül

,

világi

ki; a

rendbl

többi mind

rendek ezentúl a vármegye zászlaja alá

küldjék telekkatonáikat,

a

azok tartására rendelt adót

vármegyéhez szolgáltassák be az is.

A

világi zászlósak bandériu-

maikat táborozásra köteles szabad jobbágyaikból és telekkatonáikból

alkossák.

Az

egyházi zászlósak bandériumaikat

jószág és tized jövedelmeik arányában^) állítsák zászlós egyháziak szinte

mondatott

')

Itt

*)

Az esztergami

ki

mind

javaik,

ki.

A

nem-

mind tizedjövedelmeik

elször határozottan a „lex amortisationis". fpap két-két bandériumot (az az 800,

és egri

felében nehéz, felében huszár lovast), a kalocsai, váradi, pécsi, erdélyi,

zágrábi

fpapok egy-egy

bander., a gyri, veszprémi, váczi

200 lovast, a csanádi 100, a nyitrai toni, pécsváradi

és szerémi

apát 200, a szegszárdi 100,

püspökök

már-

a zoborhegyi és titeli 50

lovast, az esztergami, egri, erdélyi pécsi káptalanok

vári 100, a bácsi 60 lovast tartozott kivezetni.

fpapok

50, a sz.

külön 200, a fehér-

I.

fejezet. II.

279

Ulászló kormánya.

arányában állítsanak vitézeket de a vármegyéhez, mi végett jövedelmeik összeirassanak. Minden más akár f, akár köz-

rend nemesek határszélek

1498.

jobbágyaik száma szerint 36, (az alsó, török es megyékbon 24) telek után egy lovast

felé

küldjenek a vármegye zászlója

alá.

A

nemesség ezen visszahatása a kapzsi fpapság és a féktelen oligarchia ellen, mint idnicént látni fogjuk, hosszan folyt

még azután

is.

Az országgylések

a

következ években

számos, jobbára igen czélszer törvényeket alkottak a

Má-

számzött rend és törvényesség De ezekrl is el lehet mondani a római író-

tyás halála óta mindinkább helyreállítására.

hogy a törvények sokasága a köztársaság beteg voltára mutat. A sok üdvös törvény csak megalkottatott de a gyönge kormány azoknak tekintélyt végrehajtást szerezni, s a hatalmas, féktelen oligarchiát azoknak intézkedései szerint val,

;

,

korlátok közé szorítani

nem

sen nagy számmal jelenvén

volt képes.

meg

A

nemesség, rende-

az országgylésekre, a tör-

vényalkotásban jobbára gyzött ugyan; de diadala csak irott áldás maradt, melyet a fékezetlen oligarchia az életben job-

bára kinevetett.

III.

A

követ, kit Ulászló Lengyelország békéje végett a

múlt évben Konstantin ápolyba küldött, sikeretlenl járt a törökök újabban is betörtek Albert király birtokaiba. Ez te:

hát Zsigmond testvérének kíséretében követeket küldött Budára, kik Ulászlóval a török ellen szorosabb szövetséget köt-

nének.

A föltételek

részletesebb meghatározása végett Vitéz

és bécsi püspök, Bánfy Miklós, Both Endre Czobor Imre azután Krakóba mentek, s a szövetséget ott 1498-ki jul. 20-kán meg is kötötték, abba István moldvai vajdát is belefoglalván '). De bár e szövetség a következ évi

János veszprémi és

')

Az okmány Katonánál XVIII,

163.

um.

280 1499.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

áprilban újabb okmánynyal

is

alatt.

megersíttetett'), az 1499-dik

hogy részünkrl nagyobb hadjárat intéztetett volna a török ellen. Csak Corvin János herczegrl hogy a martalék végett becsapkodó találjuk feljegyezve év

is

lefolyt a nélkül,

,

török hadakat Szebenico táján és saját birtokaiban, verte

Ez év végén

^).

,

karácson

életpályáját Szapolyay István

,

meg-

napján fejezte be fényes

kit jeles hadvezéri tulajdo-

közdolgok nem mindennapi ismerete éles ravasz esze és erélye mely a gyöngébbek irányában nem egyszer vált hatalmaskodássá egyszer esztergami hadnagyból szepesi gróffá s az ország nádorává emeltek. Hitvesétl, nai, 8 a

,

,

—

—

,

Hedvig született tescheni herczegntl, három kiskorú gyermeke maradt János György és Borbála. A haldokló apa ,

ezek sorsát,

,

örökségét

a

nyugtalan korban biztosítandó,

végrendeletében Bakács érseket,

Üjlaky Lrinczet, Szath-

máry György veszprémi püspököt Péter országbírót,

Som

s

Geréb Raskay Bá-

alkanczellárt,

Józsa temesi fispánt és

t

ftárnokot választotta gyámjaikul ^). Megelzte a halálban Thuz Osvát zágrábi püspök kora fpapjainak egyik lint

,

egyebek közt végrenmelyben Jaicza, Nándorfehérvár, Szörény és Szabács végvárak ersítésére 32 ezer aranyat hagyott, mintha elérzette volna a veszedelmet, mely e végvárakat a legjelesbbike, kinek hazafiúi érzelmeit

delete

közel 1500.

is

tanúsítja,

jövben

A

érendi

*).

törökökkel való háborúskodás tekintetében 1500-ban

ismét egy lépés történt. Velencze az ozmánok által nemcsak Szövetség

,

,

a török

ellen,

,

birtokaiban, de

Veienczével löoreai

év elején ülászlót

is

már Friaulban

is

háborgattatván, ez

társul hívta azon szövetségbe, melyet a

pápával, a spanyol és franczia királyokkal kötött a török

')

U.

0.

')

Ld Ld

Corvin

')

Katona

e.

*)

el-

179. levelét. Tört.

érdekes végrendeletét

h. 189.

Farlat. Illyr. S.

V, 509.

Tár XIV, 31. Wagner: Annál. Scep.

I,

148.

s

utána

I.

len.

A

281

kormánya.

fejezet. II. Ulászló

királyt a 100 ezer arany, melyet Velenczo a háború

folyta alatt évenkint fizetni ígért, Bakácsot a kilátás,

szövetség által a bíbornoki kalap megnyerésére inte

mely

^^QQ-

e

nyilt, az ele-

ellenkez országtanácsot pedig a követ, Giustiniani Seáltal busásan osztogatott velonczei arany végre haj-

bestény

landóvá tette az ajánlat elfogadására rendéinek hozzájárulása

is

Hogy

^).

megnyere ssék,

Sz.

az ország

György napra

országgylés hirdettetett a Rákos mezejére. A háborútól a nemesség sora volt idegen de segedelmét azon föltételhez kötötte, hogy szabadságának sérelmei orvosoltassanak, s a múlt években megkezdett reformok folytattassanak. Így történt aztán, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind a honvédelem s egyéb közigazgatási tárgyakban ismét számos czél;

szer törvény

alkottatott;

csak azon egyet emeljük

ki,

melyek közöl, rövidség okáért, mely által az 1498-ki 2-ik tör-

vény akként módosíttatott, hogy azon 16 nemes mellett, kik az ország négy keríiletébl választandók négy egyházi s négy világi úr üljön az országtanácsban és a ftörvény,

székeknél, legyen,

s

úgy hogy

e

24 tanácstag

fele

mindig az udvarnál

egyszersmind az ország jogainak és törvényes szo-

kásainak rendszeres összeírásával

is

foglalkodjék.

—

Nincs

ugyan nyoma törvénykönyvünkben, de kétséget nem szenved, hogy a rendek ezután szintén megegyeztek a török háborúban; mert a szövetség a háborút szintén nagyon sürget pápával

s

Módon várának eleste után

Velenczével

már a tavaszon,

XII. Lajos franczia királylyal pedig júliusban csakugyan megköttetett ^).

A

kormány ennek következtében gondoskodott is ugyan

némileg a végvárak kiigazításáról');

st

a vármegyéket

is

megintette, szerelnék föl szép csendesen zászlóaljaikat, mert

')

Tubero

nuto Tört. Tár

:

Lib. VIII,

XIV,

*)

Katona

»)

Eugel Gesch.

e. h.

§. 1.

Schwandtnernél

112. kövv.

245. d.

Nebenl. IV, 187.

II, 263.

Marino Sa-

^'

282 1501.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Mihály nap táján személyesen szándékozik meg'); de a fegyverszünetet még sem mondta föl a szultánnak. A királynak és Bakácsnak, kirl a velenczei Sanuto megjegyzi, hogy mintegy második királya az országnak ^), nem volt szándékában, komolyabban megindí-

a király

sz.

indítani a hadjáratot

k legfölebb a határszéleken

akartak némi hogy Velencze a kikötött 100 ezer aranyat meg ne tagadhassa, Bakácsnak pedig a raegigért

háborút;

tani a

apró csatázást kezdeni,

még

bíbornoki kalapot kieszközölje; mit az érsek

A

tában csakugyan

meg

a szövetségrl,

a végvárak készületeirl

s

nyert ^).

is

kezdették meg, Jaiczát az

ez év foly-

háborút azonban magok

törökök

értesült

sz elején ostrom alá fogván

;

honnan

azonban Corvin Jánostól nagy veszteséggel zettek vissza^). mert általa ez Ulászló kétszeresen örült e gyzedelemnek ,

évre leróva

St

Velencze iránti tartozását.

vélte

inivel a

nyugati hatalmak által igért segély szintén elmaradt,

még

a

következ 1501-ki évben is munkátlan vala, bár a pápa, t a háború komolyabb megkezdésére ösztönzend, Magyarországba követet küldött aranyat tétetett

le ^).

A

,

és

számára Velenczében 40 ezer

király,

hogy ezen összeget fölve-

országgylést hirdetett, melynek folytában

hesse, a tavaszon

még 12-kén nagy zajjal ki is hirdettetett a törökök elleni hadjárat^). De mihelyt a pénz Velenczébl megérkezett, és mihelyt a segélypénzek a papságtól,

ban

is

fölszedettek''),

s

a városoktól az ország-

pedig folyton késett, a

a külsegély

')

Ulászló lev. Sáros megyéhez Katonánál

*)

Törte'nelmi Tár

XIV, 102

és 108.

e. h.

262. kövv.

El cardinale

di Istrigonia

est altér rex in regno. 3)

Ld

*)

Istvánfy

a pápa levelét Ulászlóhoz szept. 28-ról. Tört. :

Katonánál

173.

:

XVIII,

275.

Hist. Stat. R. H. III, 258.

«)

Bartal

^)

Non dubitamus

:

Tár XIV,

Lib. IV, 47.

... vobis

rony 'városához, dd-o Budae

fer.

cognitum esse

6-a

p. p. fest. b.

quot et quantos tractatus pro defensione

s.

—

így

ír

Mathiae

fidei cathol.

Ulászló Sop-

ap. a. d. 1501.

quam

.

.

.

Thur-

I. fejezet.

gondjait ez idén

király a háború

283

Ulászló kdrmánya.

II.

is

A

tette.

félre

helyett

most, miután a pápa által a Beatrixnek adott házassági Ígé-

retétl a múlt évben végro fölmentetett

az ötven évhez

'),

komolyabban kezdett gondolkodni. E végett követet küldött XII. Lajos franczia királyhoz, hogy egy távol rokonát, az udvarában

közeled

valahára házasulásáról

férfiú

corum tirannus principum

.

.

exstinguere quaerit

.

,

is

cum

diversorum

oratoribus

regum, hic apud nos in praesentiarum agentibus

et

mus; ad quae,

.

.

.

habe-

ad conservationem castrorum finitimorum

et item

.

pene intollerabiles expensas nos facere oportet. Qupd DD. Praelati

.

.

et

Barones considerantes in hoc praesenti anno iam bina vice nobis subsi-

dium dederunt is

.

.

.

(természetesen jobbágyaik erszényébl).

tehát ezer arany forint adót vet. ')

Kelt a pápa Ítélete

:

Dat.

Soprony város

Romae

A

városra

levéltárából.

3-a april.

a. d.

1500.

A

hosz-

szú levél egész történetét adja az Ulászló és Beatrix közt fenforgó há-

Mondatik egyebek közt, hogy a pápa, Beatrix ama pa-

zassági ügynek.

naszára, hogy Ulászló, ki házassági igéretét etiam carnali copula con-

summavit, Ürsus theani püspököt küldé a királyhoz, kit azonban ez gadni

nem akart

;

st

sürgette a pápát, mentené

fel

kötelezettségétl, hogy más házasságra léphessen. ciliai és

káig

t

Mivel azonban a sia pápa so-

spanyol királyok e házasságot fentartatni kívánták

nem

hajlott Ulászló kérelmére,

ságtól, miért

királynak

,

teljesítésére

újabban megintvén,

egyszersmind, hogy ha ebben engedelmeskedni hajlandó,

azonnal fölmenti

De Miranda

,

az 1496-ki szept. 12-kén hozzá in-

s

tézett levelében ót kötelezettségének

igére neki

elfo-

Beatrix iránti

t a brandenburgi

Borbálával szó által kötött házas-

mind Ulászló, mind Borbála folyamodott.

A

pápai futár,

Bertalan, e levelet az 1496-ki nov. 17-kén adta át Tatán a

még

futári ezüst pálczáját

— mastiam

argenteam

—

is

el-

mutatván, hogy ót személye hitelességérl meggyzze.

A

kezével vette át tle a levelet,

Utóbb a pápa,

midn

Ulászlót tovább

rint törvényt tartott,

vetet küldött,

ki

is

és

által

s

azt mindjárt el

is

olvasta.

király saját

vonakodni tapasztalná, az ügy felett formaszemiután a király sok sürgetésekre Rómába köBeatrix

állításait megczáfoltatta,

a pápa

ta

Beatrixxal való házasság kötelezettségétl ezennel itéletképen fölmenti.

A

bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl.

pápához. Tört. Tár

XIV,

175.

Ld. errl Ulászló levelét

is

a

— A pápa fólmentésének ily soká elma-

radta okozta tehát, hogy Ulászló, bár az ötven évhez közeledett, mind-

eddig

nem gondoskodott

a házasulásról.

^^>^-

284

ország sülyedése a Jagellók

nevekedett Candalei Annát magának

1502.

^yj.4j

Az

Tizenegyedik könyv.

1j^.

sükerrel járt.

Miután

a király

nül

alatt.

kéresse.

A követ

Csehországból, hova 1501

végnapjaiban nénri fontos ügyek miatt utazott^), az 1502-ki tavasz elején visszatért

Velenczébe,

érkezett

által hozatta

Budára.

,

A

végbe

és kardinál vitte

menyekz

a menyasszony is nemsokára meghonnan t Ulászló fényes követség

koronázást aug. 10-én Bakács érsek ,

melyet aztán Budán ünnepélyes

követett'^).

Házasságával,

melyekrl mindjárt

s

növeked belzavarokkal,

a mindinkább

nagyobb hadsem gondolkodott Ulászló. Pedig miután Velencze a tengeren ez év folytában nagyobb szerencsével folytatta a háborút, minek következtében Bajazed, kinek Karamánnal és Uzon Hasszánnal Ázsiában is szólani fogunk, elfoglalva,

járatról a török ellen ez évben

—

meggylt

Velenczével békealkudozást kezdett, attól

a baja,

hogy a török hadak Magyarországot ez idén nagyobb számmal fogják megtámadni. Miksa csá-

lehetett tartani,

srbben szár

s

már maga

is

aggódni kezdett az ország sorsa

felett,

melyneTc haderejét, mint jól tudá, a gyönge és tekintélytelen

Ulászló egyesíteni képtelen; aggódni kezdett, hogy Magyarország, bel viszályai közt a töröktl elnyomatván, Németor-

szágra

kerlend

a sor.

Ez okból nem

mulasztá

is

hausenben összegylt választó fejedelmeket meztetni

s

ket

Dat.

a Geln-

követe. Stadion János által felhívni, tanács-

koznának komolyabban ez ügy

')

el

e veszélyre figyel-

Budae

felett^).

in vigil. festi Nativ.

Dom.

És valóban

a. e.

1501.

Cum

a

ma-

propter

admodum ardua in ipso Regno nostro Bohemiae expedienda hoc biduo vei triduo ad ipsum Regnum nostrum Bohemiae proficisce-

certa negotia

mur, et brevi volente Deo revertemur

.

.

.

tudatja Soprony városával,

hogy távolléte idejére Geréb Péterre, Szapolyaynak a nádori méltóságban utódára, ruházta a kormányhatalmat. Soprony városi levéltár. ») Istvánfy Lib. IV, 49. Oklevelek Katonánál XVIII, 324. A királyné származásáról ')

Id.

Kovachich

:

Script.

Min.

I, 32.

Instruction was vnser getrewer lieber Hanns von Stadion, vnser

Rat, mit vnsern lieben

Neuen vnd Oheimeu den Churfürsten

so yta jn

gyár kormány

félni

is

285

Ulászló kormánya.

fejezet. II.

1.

kezdett

,

hogy

végvárak nagyobb

a

ervel fognának megtámadtatni; miért a király már Csehországban létekor szintúgy, mint hazatérte után többször felszólítá a megyéket, küldenék zászlóaljaikat az alvidékre. Aggodalmat ébresztett, kivált Jaicza állapota; mert a törökök leginkább Bosnya táján mozogtak, s e végvár nagy

—

hiányt szenvedett élelmi és védelmi szerekben. Ennek megse-

Dunán inneni megyéknek köté megyéknek nom volt ugyan kedvök a

géllését a

A

nádor

s

néhány urak

Gelnhausen versamelt

liche

sein,

handeln

Ulm

végvá-

hogy

volt tán oka,

Wir

1502. július 3-kán.

— mond az utasítás egyebek közt — auch dise erschröcken-

new Zeitungén

vberhand nemen,

an, das die Tiirggen ganntz gegen die Christenheit

Vnd wo

die

zwen heidnischen Kunig nemlich Chare-

man und Vssenkassan den Tiirggen hiet er

sol.

Ez

^).

Geréb

fölkelésre;

zászlóaljai mindazáltal a fontos

rat a szükségesekkel idején ellátták

zaigen Inén

szívökre Ulászló.

nit so schwerlichen

auf disen tag die Venediger vberzogen

,

vnd

als

bekriegten

,

so

zu besorgen ge-

wesen were, das Meer gewunnen. Aber dieselben haiden habén den Türkken dauon gewendet dadurch die Türkk nu zumal auf die Cron Hungern zewcht, wo dann dieselben Cron khein hilff beschieht, es werden die haiden vnd tiirggen miteinander gericht oder nit, so ist Hungern ,

macht gros vnd baiden partheyn stark genug ist; darzu ligen der Kunig von Polan vnd die Littawer an einem vnd der Reyss vnd die Tattern an andern teil gegeneinander in Weld. Nit destowider wie wol die Venediger durch der gemelts haiden entschiittung frid vnd Ru habén wann die haiden vnd Turggen wiederumb vertragén so werden doch darnach die Tiirggen vber die Venediger ziehen, vnd jnen das Meer abgewynnen, dann jn jren vermugen

verloren, dieweil des Tiirggen

.

.

.

,

,

nit

mer

Schilt,

ist,

als

jnen allain fernern widerstand zutun. Soltén dieselben drey

Hungern, Polan, vnd der Venedigischen Mer alsó erobert

werden, das got verhueten welle,

mag

meniclichen gedennckhen, das nit

muglichen wir den Vngelawbigen einichen widerstand mer zutun (können). Deshalb die obligend not erfordert,

zusehen

,

vnuerzogenlich jn die hendl

des wir dann lange Zeit her mit erpietung vnser leib vnd gut

darzustrecken begert habén stb.

A

csász. titkos levéltár ered.

fogalma-

zatárl. Ulászló p. fest.

lev.

Visitationis

Geréb Péter nádorhoz. Dátum Budae b.

Mariae Virg.

a.

d,

1502-O

fer.

(jul. 6-a).

4-a prox .

.

.

Non

/^Q^-

286 ^^^^-

Tizenegyedik könyv.

a törökök ez évben

Az ország

sülyedéae a Jagellók

nem bántották

Jaiczát,

alatt.

hanem

a

midn

a királyi

Malorafalvánál átkelvén, épen azon idben,

Száván

menyasszony Budára kisértetett, a Szerémséget, Valpót és Pozsegát dúlták és zsákmányolták. E betörés azonban a mi részünkrl sem maradt boszúlatlan. Corvin János berezeg, Péter bazini gróf

tót- és horvátországi bán,

Som

s

erdélyi vajda,

Józsa temesi gróf, Kanizsay György nándorfehérvári.

Tárnok Péter Szörényi bánok, a maguk dandáraival és a Belmusovics és a Jaksicsok

alatt szolgáló

ráczokkal aratás után

Haramvárnál a Dunán átkelvén. Bolgárországra törtek, Bodont, Kladovát több apróbb városokkal megvették, s Nikápoly külvárosait is fölégették; visszatértökben pedig a nagy zsákmányon kivül számos szerb családot hoztak magukkal és telepítettek le a temesi tartományban ^). Volencze azonban már alkudozásban állott Bajazeddel, s az év végén a békét is megkötötte. Ulászló az évdíjtól ekként elesvén, nagy örömmel fogadta a békeköveteket, kiket a szultán az 1503-ki nyáron Budára küldött, s velk aug. 20-kán maga is hét évig tartandó fegyverszünetet

kötött'^),.

IV.

A

Oligarchiái pártzajion-

^j^^^

béke a törökkel helyreállván

,

a belvillongások

is

megkezddtek, vagy helyesebben, gátolatlanabbúl foly-

Vestram quocles tam in absencia, quam praesenmandavimus universis comitatibus, ut gentes eorum ad defensionem huius regni mittant. Nunc intelligimus quod licet nostrae imprimis, ac vestrae et deinde aliorum dominorum Gentes misprae^erit Fidelitatem

,

cia nostra scripsimus et

sae sünt,

tamen nuUae ex comitatibus missae fuerunt praesertim ab ista qui deputati fuerunt ... ad succurrendum Jaycza: sed

parte Danubii, illae

paucae Gentes, quae ut diximus congregatae fuerunt, propter peri-

culi et necessitatis

atque morti,

magnitudinem coactae sünt

et victualia

se

ad Jaycza importáré ...

A

tár eredetijérl. ')

Istvánfy Lib. IV, 49.

*)

Pray

:

Annál. IV, 305. Katona XVIII, 345.

:#

periculo

opponere

csász. titkos levél-

7

1.

fejezet. II.

2b

Ulászló kormánya.

mert azokat a török háború sem volt képes elfjtiszai vármegyék nemessége, a féktelenked urak

tattattak, tani.

A

ellenében a gyönge kormánytól védelmet

_

nem nyervén, 1502

nyarán maga ügyekézett, mennyire teheté, magán segíteni, s magának kárpótlást szerezni. A nemesek egymással számosabban egyesülve, a rajtok garázdálkodó urakat megtámad-

Legnagyobb

ták, jószágaikat pusztították.

vargás

Bihar

Czobor Imrét

és a

szomszéd megyékben

kir. biztosul a

;

volt az efféle za-

miért

hely szinére küldé.

is

A

Ulászló

nemesség

csak önvédelme végett nyúlván fegyverhez, Czobor megjelenése után lecsendesedett,

s

követeket

is

küldött a

maga kebe-

lébl a királyhoz, hogy zavargásaik okát megfejtsék,

s

neki

egyébiránt engedelmességet fogadjanak. Ulászló, haragjában eleinte

úgymond, nagy naivsággal, ha

— a nádorhoz intézett levelében —

szigorral akart föllépni e zavargások ellen; mert

ilyféle

meg nem

merényleteket

ket okolhatnak és szégyenünkre

is

toriunk, miattok bennün-

válhatnak a világ eltt."

Utóbb azonban panaszaik alaposságát átlátván, megbocsátott ugyan nekik, de mégis fölötte röstelte a történteket, értesülhogy azoknak híre még a pápához is, pedig oly annyira nagyítva jutott el, hogy ez az országot teljes lázadásban lenni vélte, s mivel a török háború szívén feküdt, követet is küldött Budára, hogy a dolog fell bvebb értesítést nyerjen. De a dunai vármegyékben sem folytak jobban az ügyek. Föntebb említk, miképen ezek a királytól több ízben felszólítva sem akarták kiállítani zászlóaljaikat, mi miatt Jaicza majd veszélybe esett. „Tudjuk pedig, úgymond említett levehogy a szegényebb, alsóbb nemesek ebben lében a király, a maguk javaitól hiány nélkül megfizették nem bnösek;

vén,

—

k

a hadi adót (pecunias exercituales); a

fbb, nagyobb nemeseket (pociores

tisztviselket terheli."

A

sával akarta büntetni;

mert

meg

lelkét ezen erély

—

a

bn

súlya leginkább

et majores) és a

megyei

király ezeket jószágaik elfoglalá-

— nem tudjuk,

honnan

szállta

„alattvalói ezen engedetlenséget és

vakmerségét, úg;ymond, ezentúl nem akarja büntetlenül

^^'^-

288 1502.

Tizenegyedik könyv.

Az ország

sülyedése a Jagellók

alatt.

hagyni." Mieltt azonban e dologban lépést tenne, a nádor véleményét kivánja meghallgatni ^).

Mit tanácsolt neki Geréb nádor, nem tudjuk, hihetleg törvényes vizsgálatra utalta t, a hatalmas megfenyítés heszámos törvény tiltakozott. De bármi volt annak eredménye, annyi bizonyos, hogy Ulászfelvillanó erélye igen múlékony vala, s a közügyek,

mely

lyett, is

a tanács

ellen

s

lónak e jobbra változás helyett,

napról-napra zavarodtak, a rend,

törvényesség mindinkább számzetett, a viszályok és hatal-

maskodások egyre szaporodtak. Menyekzje után a közügyekkel , ki élemedett korának daczára elször élvezte a szerelem gyönyöreit^), s azontúl csak nejének élt, napról-napra kevesebbét gondolt. Tunyaságából, melyben bármi ügy hozatott

is

elébe, azt szokásos

„dobzse" szavával fogadta,

még

nyomasztóbb szegénysége sem volt képes t fölrázni, bár ez oly fokra hágott, hogy idnként már asztalát sem tudta illleg elláttatni. E szegénység onnan származott, hogy miután a király az urak javait az adótól jobbára fölmentette, vagy inkább megengedte, hogy az urak azt jobbágyaiktól a maguk számára szedjék; lett

s

így évenkint a szaporodó költségek mel-

mind több hiány mutatkozott, melyet más

delmekre, kamarai javak,

vámok

s

királyi jöve-

harminczadokra felszedett

ezeknek zálogbaadása által ügy ekéztek fedezni; de a jövedelmi tke végre oly annyira megcsökkent, ho^^y már nemcsak a közköltségeket, de még az udvartartást sem ellegezések

s

fedezhette. ,,Mi itt

rály cseh titkára

')

6. Istos

—

—

igy

ír

Ulászló említett levele Geréb Péter nádorhoz az 1502-kijul.

pociores et maiores pocius

Comitatuum

.

in hac re nihil ")

1503-ban Schlechta János, a ki-

közepette az arany és ezüst halmainak a

.

.

quam universitatem nobilium

illorum

castigandos et hona eorum occupanda statuimus; sed

adhuc sine consilio vestro facere voluimus. Sebestény velenczei követ 1500-ban

Giustiniani

írja

egyebek

,,Nunquam habuit concubitum cum muközt a Signoriának Ulászlóról liere. Sokat imádkozik, naponkint három misét hallgat, de egyebekben :

olyan, mint valamely szobor."

I. fejezet.

II.

289

Ulászló kormánya.

még toa maga ügyeirl másként nem gon-

királylyal szegénységben, Ínségben élünk sélendünk

vább

Í8.

Mert ha

ö felsége

doskodik, bizonyára félek, hogy miután e baj egyre

mind súlyosabban nehezedik reánk, rövid ezen országot velünk együtt elhagyni

E

idn

n

^^^'^-

s

kénytelen lesz

')".

nyomasztó szükségen az adó fölemelése

által segíten-

Wh

d,

1503-ban máj. 25-kére országgylést hirdetett a Rákos mezejére. De, úgylátszík, a nemesség úgy vélekedett, hogy a bajon segítve lesz azáltal is, ha a rendes adó pontosan beszedetik, s a királyi kincstárba hiány nélkül beadatik; és az adó fölemelése helyett azt sürgette, hogy az urak azon kiváltsága sznjék meg melynél fogva az adót maguknak ,

Erre azonban a királynak már nem mond a most idézett levél a király egyátalában semmit sem tett, nem rendelt a maga ügyeiben; pedig ha már magáról nem gondoskodik, legalább feleségérl és születend gyermekérl kellene jobszedik jobbágyaiktól.

volt elég erélye.

„Az országgylésen

—

—

ban gondoskodnia. Azoknak, kik a király ügyeit megzavar-

szemökbe mondatott s tanúkkal is bebifelsége eltt, hogy ezt és ezt cselekedték; volt volna is módja ket megfenyíteni; de még csak száját sem akará megnyitni, hogy nekik valamit mondjon. S így az országgylés széjjel oszlott a nélkül, hogy a török békén kivü

ják

s

meggátolják

,

zonyíttatott

valami végeztetett volna."

A pénzhiányon vén

,

Ulászló

a

mindazáltal segíteni múlhatatlanul kell-

gylés után ismét törvénytelen módhoz

hogy kincstárán némileg segítsen. Az urak s némely más befolyásosabb nemesek által, kiket a fizetés alól fölmentett, a megyékben külön-külön ajánltatta meg és szedette be a fölemelt egy forintnyi adót. Ez több megyében sikerit; do c^zámos megye nemessége nemcsak megtagadta az így kivánt adót, hanem azon megyékkel is viszályba keveredett, melyek az adót megajánlották, ezeket az ország szu,nyúlt,

')

Kovachichnál

Horváth M. Magy.

tört.

:

Suppl. ad Vest.

Hl

Com.

ll, 303.

19

'

290

Tizenegyedik könyv. Az orazáf sülyedése a Jagellók

alatt.

i^^i___badságiii megrontójának gyalázván. Ily körülmények közt zajosan nyílt meg aztán az országgylés, melyet Ulászló,

hogy bajain valahára gyökeresebben segítsen, az 1504-ki Sz. György napjára a Rákosra egybehívott. Nem alap nélkül kelt ki itt a nemesség, hogy a király ezen részletes adóztatások által a belbékét

s

egyességet az országban megzavarja.

S különben az ily adószedés alkalmával annyiszor járatja embereit a megyékbe, hogy az adóból várt jövedelmet azok maguk emésztik föl. Megrótták azon urakat is, kiknek tanácsából a király ezt cselekszi,

kat mindig kivétetik az adó

hasznot veli, 8 e

jövben

nem

hajt

s

kik önzésükben saját jószágai-

alól.

felségének,

Ezen eljárás, mondák, semmi s

csak az ország terheit ne-

mellett belviszályt, lázongást szül. ily

módon többször

Nehogy

tehát a

megháboríttassék az ország

is

nyugalma, mi közveszélyt okozhatna, elhatározták a rendek,

hogy valahányszor az országot nagyobb veszély fenyegeti, mint a melyet a rendes adóból elállítható eszközök által el lehetne hárítani, hirdessen a király a Rákosra országgylést, s ott

a rendek közmegegyezéssel vessék ki a szükséges adót,

melynek fizetésétl aztán senki se legyen fölmentve. Ha pedig némely megyék önszántukból az ország akarata nélkül s országgylésen kivül a rendes kamarai nyereségen felül bármi pénzsegélyt ajánlanának meg a királynak, azon megyék nemesei a hitszegés büntetésébon elmarasztalva, mint becstelenek zárassanak ki az ország többi nemeseinek társaságából.

—

Hasztalan mutatta ki ezután Bornemisza János kincstár-

nok, miképen egyedül a végvárak, a királyi

s tiszti

bandériu-

más az ország védelmére szükséges fegyveres csapatok ellátása is 144,878 aranyba kerül '), mi a rendes kamarai nyereségbl ki nem telik, számba sem véve még a királyi

mok,

s

udvar

ellátását.

fölebb emelni; szolták,

')

s

A

rendek az adót egyátalában nem akarták

a kincstárnok

hogy miután

Kovachichnál

:

ama kimutatásaira

a törökkel

azt vála-

béke köttetett, a zsoldosok

Suppl. ad Vest. Com.

II,

310—320.

I. fejezet.

II.

Ul&szló

291

korm&ny a.

így részét a végvárakból bízvást el lehet bocsátani, mi által aztán a költségek is tetemesen mogcsökkennek. Nehogy pedig a hazára

ebbl valamely

^^^-

veszély származzék, azt végez-

hogy a papság mindig készen tartsa ama zsoldos csapatokat, melyeket tizedjövedelmoibl köteles kiállítani. És miután még néhány, különben czélszer törvényt alkottak, s a nom rég elhalt Geréb Péter helyébe Perényi Imrét nádorrá választották, a kincstárral többé mitsem gondolva, hazaték,

mentek.

Még ugyanazon

évi október 12-kén meghalt, 35 éves Corvin János

háborúkban szerzett koszorúi miatt közkedvességben állott Corvin János berezeg is, Frangepán Beatrix nejétl két gyermeket Kristófot és Erzsébetet hagyván maga után. A berezeg élete végszakában, úgylátszik, jó viszonyban volt a Szapolyay családdal, mert négy hónap múlva halála után özvegyének, és a Szapolyay családnak biztosai Budáu egy szerzdést kötöttek a két család között, mely szerint végeztetett, hogy Szapolyay György Corvin leányát Erzsébetet, ha ez testére nézve ép, korában,

nül

a szelíd erkölcsei

vegye,

és

s

a török

ha Kristóf berezeg örökös nélkül halna

annak minden várait

és javait

nvére Erzsébet

házassági szerzdésnek, meglehet, csak

hogy Kristóf gyönge gyermek

doka,

is

örökölje.

el,

E

az volt titkos in-

volt,

s

elre

is

sejtett

kora halála esetére a Szapolyay család birtokába jutni kivánt a berezeg még mindig nagy terjedelm javainak. Kristóf 1505 folytában valóban *)

Ratkay György

meg

is

halt

Memor. Banor.

:

r.

és

^),

Croat.

miután a Szapo-

czim munkájának

110-ik lapján Corvin Jánosnak és Kristóf fiának síriratát közli, mely-

ben egyebek közt ez gloriae Virginis

aram

áll :

Aspice rem caram dux Joannes, et filius :

:

bini hinc inde cingunt eius Christophorus stb.

Ezen mindenesetre 1505 után készült síriratból azt következtették történetíróink hogy a fiú atyját megelzte a halálban. E hibás véleményt említett házassági szerzdés eme teljesen megczáfolják a szövegben szavai Ceterum ex quo inter cetera in articulis Budae confectis et conclusis id quoque ordinatum fuerat, quod si lUustrem D. Christophorum ducem, fratrem dictae puellae Elisabeth ab hac luce absque haeredum 19* ,

:

hal^a-

292 1504.

Az ország süyedése

Tizenegyedik könyv.

a Jagellók

alatt.

lyay család biztosai Máriásy István, Szerecsen György,

bay Pál

és

Dom-

Tornallyay János, Erzsébet herczeghölgy

meggyzdtek,

épségérl, mint szemmel látó tanúk

testi

a két

még ugyanazon év folytán végzéssé lett, bogy most 9-ik évében lév Erzsébet a 12-dik esztende-

család közt

mihelyt a

jét betöltendi,

György

gróífal,

bár a leánynál ez

hónappal idsebb, Debreczenben találkozzanak,

s

is

csak 22

a házassá-

got tényleg végrehajtsák. Ezen újabb szerzdés egy pont-

hogy miután a Corvin-féle javakra az 1490diki szerzdésnél fogva a király is igényt tart, ennek megegyeztét ama javaknak az ifjú párra szállandása iránt kiesz-

ja azt

is

rendeli,

közleni a Szapolyay családnak álljon kötelességében. Ulászló

azonban eleinte mitsem akart tudni

e

szerzdésrl,

s

az új

Both Endrét és Balassa Ferenczet oljll hogy a kérdésben forgó ja-

tótországi bánokat,

utasítással küldé a tartományba,

vakat

is

lefoglalják

megegyeztével

De

').

az özvegy Beatrix ellenállott, s

Szapolyay család annak némely jószágait

a

mindjárt kezéhez

A

vette'-*).

többiekre nézve azután szerz-

désképen egyezett meg a király Beatrixxal, minélfogva a kérdéses javaknak csak egyrésze jutott a kir. kamarára^). Erzsébet, Szapolyay

György jegyese azonban szintén nemGyörgy brandenburgi

sokára elhalt, és Beatrixet 1508-ban

solatio decedere contingeret

ex tunc universa castella et quaevis Jura

,

suam szerzdésnek egy töredéke másolatban létezik a bécsi csász. titk. levéltárban Egyébiránt, mint már Kovachich is megjegyzé (Suppl. II, 329) hibásnak tartom azok véleményét Ex quo inter alios articulos in prox. is, kik ezen szerzdés ama szavait praeterita diéta festi Kathedrae b. Petri ap. novissima transacti, — or-

possessionaria ejusdem ... in praefatam puellam Elisabeth, sororem

condescendi deberent

E

stb.

.

—

:

szággylésre magyarázzák

,

holott mint a

szövegbl

világos, e szavak

csak az egyezked felek gylésére vonatkoznak, nem pedig országgylésre,

mi akkoron nem ')

Kovachich

:

tartatott.

Suppl. ad Vest. Com. II, 330.

^Katonánál. XVIII, 411. ^)

Ld

Ulászló levelét U.

o.

414.

I.

fejezef.

II.

Ulászló

mnrkgróf, Ulászló nvérének

fia

293

kormánya.

vette

nül,

ki aztán a gaz-

hozományt nerasokárii elpazarlá. Egyrészét, u. m. Varasdot, Medvod, Rokonok és Lukovicz várakat 1524-ben Mária királyné 33 ezer aranyon váltotta magához'). Az özvegy Szapolyayné ugyanazon idben, midn 1505 folytában, György ifjabb fiának e gazdag házasságáról gondoskodott, idsb fia János tekintetében még sokkal fenhéjázóbb terven dolgozott. A nagyravágyó asszony, ki imádsá-

i-^^-

(lag

gát naponkint azon sóhajjal szokta volt végezni

SzapoiyayJA "fs és pártja.

vajha az

:

hogy János fiát még maga hogy e vágyát mennél elébb is láthassa a királyi széken, teljesedve szemlélhesse János fiának Annát, a király két éves leányát kivánta mindenekeltt eljegyeztetni. Ulászló 1505 folytában oly súlyosan beteggé lett, hogy már életéhez sem maradt nagy remény. Szapolyayné ezen alkalmat ragadta meg tervével napvilágra lépni. Nagy számú párthívei által ajánlatot tétetett a királynak, hogy miután felgyógyuIsten neki azon örömet megadná,

—

,

lása bizonytalan,

fi

örököse pedig nincsen, biztosítaná

leánya jövendjét azáltal, hogy

gyezze

el

;

t Szapolyay

mely esetben, történhet halála után a

fogna emeltetni a királyi székbe 2).

Hogy

ajánlat elfogadására hajlandóbbá tegyék

,

Anna

Jánosnak fiatal

je-

pár

pedig Ulászlót nz kijelentették neki

egyszersmind, hogy a nemzet a Miksa királylyal kötött örö-

kösödési szerzdést soha sem fogja elismerni ^).

A

király

azonban az ajánlatot oly válaszszal utasítá el hogy neki nemcsak az élethez hanem ahhoz is volna reménye, hogy a ,

,

')

A

Gebén zu Offen am 28-ten Október 1524. Pótlólag ide jegyezzük, hogy házát és bányáit 1490. okt. 9-kén Thurzó Já-

Mária kötelezvénye

:

bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl.

Corvin János beszterczei

nosnak, ellenben Zsigmond pécsi püspök a Beszterczebányán birt javait

500 június 13-kán Corvin Jánosnak adományozta. Hatvani Okmánytár. Magy. Tört. Emlékek. Okm. I, 12. 17. 1

*)

Brüsseli

„Zápolya nondum nato Ludovico per Annae puellae nuptias in

regiam additum tentavit," mondja Brutus. ')

:

Miksa

lev.

Praynál

:

Ep. Proc.

I,

53.

'

294 1505.

Tizenegyedik könyv.

királyné

t még

Az

örökössel

fiú

hatalmas Szapolyay pártot is

ország sülyedése a Jagellók alatt

hozzácsatlakoztak,

is

meg

melyhez

,

fogja e

ajándékozni.

Miksa örökösödését

kik

A

kérdésben mindazok ellenzettek,

nagyon sérté a vallott kudarcz; s mivel azt leginkább a Miksához szító fpapság befolyásának tulajdonítá, ez ellen haragját.

fordítá

A

pusztítani,

jószágait

papságot, tizedeit

hol

csak

lehetett

megtagadni vagy

üldözni, lefoglalni

kezdek ^).^|Az ingerültség némely vidéken oly nagygyá

hogy már

E

lett,

nyilt lázadástól lehetett tartani^),

zavarok lecsilapítása végett a király még ugyanazon

1505-ki Sz. Mihály napra országgylést hirdetett.

E gylés

diadalünnepe^^ln a Szapolyay -pártnak, mely most magát

E párt, hogy mindenekeltt az udvari párt néhány befolyásosabb tagját ügy ekézett megnyerni; mi okból Szapolyay János és Ujlaky Lrincz, Bakács Tamás bíbornokkal, ki mióta a kardináli kalapot elnyerte, nagy közönyösséget mutatott Miksa király irányában Perényi nádorral s még több más úrral október 12-kén szövetséget kötöttek egymás védelmére. A szövetség azonban oda lévén irányozva, hogy az udvari pártot, st magát a királyt és a királynét is megnyerje, a szerzdk azt is fogadták, hogy a király és királyné nem

alap nélkül nemzeti pártnak nevezheté.

czélját érje,

,

iránt feddhetetlen

hséggel ragaszkodnak,

rendeleteik vég-

nem módon elsegítendik ^). És még ugyankövetkez napon az országgylésen jelen volt

rehajtását a mennyiben azok az ország szabadságaival

ellenkeznek, minden

azon vagy a

valamennyi egyházi

s világi

urak

és

nemesek

által

fontosságú okmányt írattak alá, melyben kijelentik ország rendéi

,

')

*)

% ,,

meghalt Gerébhez, hanem) Perényi ná-

o. 63.

Pray

:

Hist. R.

Hung.

:

azt,

A pápa lev. U. o. 49. A kir. lev. (nem a már

.dórhoz U. »)

hogy az miképen az ország, mely nemmindig a hatalom, jólét és dicsség magas

tekintvén

zeti királyai alatt

egy nagy

II, 542.

^

I.

fokán díszlett,

nemzetekbl

nz idegen

295

Üláazl. kormánya.

választott királyok

^Wh.

erejérl és dicsségérl alásülyedt és gyalázatos

régi

alatt

fejezet. II.

pusztulásnak indult, közakarattal elvégezték legyen hogy,

ha Ulászló király fiörökös nélkül halna meg, a királyságból minden idegen fejedelmek kizárassanak; és miként minden nemzet csak a maga kebelébl szokta királyát megválaszis csak született magyart fognak uroknak, kirátani, úgy lyuknak választani és elismerni. Mivel pedig vannak külfejedelmek, kik, az ország birtokára vágyván, Ulászló halála után azt tán fegyverrel is ügyekeznének magukévá tenni, ezek ellen, ha a szükség úgy kivánja az egész ország tar-

k

,

Ha

tozzék fölkelni.

végre valaki az ország lakosai közöl

ta-

lálkoznék, ki e határozat ellen cselekedni merészkednék az,

mint az ország ellene vetve lakoljon

A 11-1

htlene, örökös szolgaság igája alá

^).

határozat a

Ulászló ezt

tetett.

s

gylés után minden megyében

is

1

>

kihirdet-

f

,^

'

r

1

-11'

Ulászló szer-

De másként

Miksával,

nak, kik a végzést tudomására vitték, csak azt válaszolván,

„az Isten majd gondoskodik róla vélekedett

Miksa római

s

övéirl*)".

zödései

király, ki ellen a végzés tulajdonkép

0, a pozsonyi szerzdés e megsértését megboszú-

hozatott.

1506.

szokott esrykedvségével fogadta, azok-

'

ennek érvényt szerzend, azonnal háborúra készült^); Ulászlót pedig reávette, hogy vele hármas házassági

landó

s

,

szerzdést kössön a maga gyermekei között.

római

s

az

Az egyik szerzdésben Miksa,

sz.

,

Miksa, unokái

mivel

,

úgymond, a

birodalomnak és Magyarországnak a kereszténység

ezen védfalának és bástyájának, mely iránt

nem közönséges

minden módon óhajtja, kötelezést vállal magára, hogy unokája Ferdinánd fherczeg, a maga fiának, Fülöp kasztiliaí királynak fia, Ulászló leányát. indulattal viseltetik, javát eszközleni

Annál. IV, 313. Katona XVIII,

')

Pray

*)

Istvánfy

•)

Pray

:

:

:

£p

Lib. IV, 53.

Proc.

I,

53.

•

42.5.

^

296 ^'^^

Tizenegyedik könyv. Az onzkg sülyedése a Jagellók

alatt.

Annát nül veendi ') a másik okmányban kötelezi maffát, hogy ha Anna herczegné kis korában halna el, és a jó reményben lév magyar királyné ismét leányt szülne, Ferdinánd fherczeg ezt fogja nül venni ^); a harmadikban végre kiköti, hogy ha a magyar királyné figyermeket szülne, ez az unokáját Mária fherczegnét, szintén Fülöp király leányát ;

vegye nüP). Ulászló és nejo Anna királyné e szerzdéseBudán márczius 27-kén kelt külön-külön okmányokban

ket

ersítették meg''); a következ napon pedig Ulászló nejét és leányát,

s

még

a

halálának esetére

Anna

csak születend gyermekét a maga

Miksa király védelmébe s gyámságába úgymond, a világon senki, a kire ket

,,nem lévén,

ajánlja,

biztosabban, bátorságosabban bízhatná^)".

Ügylátszik, megegyezett ekkoron a két fejedelem egy-

mással abban országot,

s

is,

hogy a római király haddal támadja meg az

fegyverrel kényszerítse a rendeket elállniok a

Annyi bizonyos, hogy Miksa april 8-kán a magyar rendekhez intézett levelében jogait a magyar koronára nemcsak a szerzdések erejénél fogva, hanem azon okból is fennen vitatta, mivel , mint a ki anyai ágon a magyar királyoktól származik, s Neustadtban a ,, magyar toronyban" született, valóságos magyar; minélfogva Ulászló fiörökös rákosi végzéstl

^).

t lesznek

nélküli halála után

Dátum 1506.

A

cs.

in

Nova

kötelesek elismerni királyo-

Civitate nostra die 20-a mensis

Marty

a.

d.

titkos levéltár eredetijérl.

Ugyanonnan.

*)

Ugyanazon

*)

Szintén azon kelet nap és helyen. Ugyanonnan.

*)

Dátum Budae

kelet nap és helyen.

27-a m.

Marcy anno

Christi 1506.

biekhez hasonló 3 levele Ulászlónak és külön 3 levele a hármas házasságról.

U.

o.

Valamennyi a nagyobb

A

fenteb-

Anna királynénak

királyi és királynéi

pecséttel. *)

cséttel.

Dátum Budae

U.

28-a m.

Marcy

a.

Christi

1506.

Függ

kis pe-

o.

8) így magyarázható legalább Miksa többször említett levelének egynémely pontja Praynál Ep. Proc. I, 53. :

I.

kul

^).

Május

fejezet.

2u7

Uláazlö kormánya.

II.

elsején pedig tudtára

adá Ulászlónak, hogy

részint azon adósság behajtása végett, melylyel neki a magyar korona a pozsonyi békekötés értelmében tartozik, ré-

htlenek megfenyítése végett hadat küldött az orbízván abban, hogy Ulászló ezt neki rósz néven nem

szint a

szágra,

veendi, miután azt csak kényszerítve

Midn

végett cselekedte'^).

színre panaszt emelt, újabban

lanságot rajta

s

,

becsületének védelme

s

pedig Ulászló e miatt legalább kijelenté,

is

hogy ama méltat-

melyet a múlt országgylésen néhány flázadó

utódain elkövetett, megtorlás nélkül

nem hagyhatja^).

vagy az országtanács által reákényszerítve, bizonytalan, Miksát ezután a maga, s az orUlászló, színlelését

folytatva-e,

szág ellenségének nyilatkoztatván, Székesfehérvárra ország-

gylést hirdetett egyszersmind megküldé Szapolyaynak Miksa király fentebb említett leveleit, felhíván t, hogy a ,

többi urakkal együtt az ország védelmére siessen*).

Ez valóban már naponként szükségesebbé Miksa Sopronyt

és

már Vasváron

nius 24-kén

')

Horvát István

*)

Dátum

in

volt

és Bartal,

Woythsperg

Scripta Fraternitatis Vestrae

Corona Hungáriáé ratione tia intelleximus,

lett,

mert

Pozsonyt a Csallóközzel elfoglalván, jú,

s

Ulászlót,

Szalaynál III, 453. 1-a die

May

a. d.

tractatus

et facimus scire

copias nostras bellicas ... ad ipsam

Nos proxima

1506.

factum seu negotium

,

úgymond,

ki,

debiti,

quod nobis

Posony conclusi obligavit, tangen-

Matti Vrae, quod

.

.

.

iam antca

.

.

.

Coronam Hungáriáé ad requirendam

importandam unam partém dicti debiti ordinavimus, sive misimus. Et tandem illis contra infideles uti volumus. Et ex quo nos non dubitamus quod vestra Dilectio pro se bene considerabit, quod nos exigente id ho-

et

nore et necessitate nostra facere coacti sumus

:

speramus

et coníidimus

quod id nuUo malo aut sinistro, sed praedictis causis attribuet. Et in quo nos Dilectioni Vrae amicitiam et fraternam complacentiam scimus aut possumus ostendere essemus semper inclinati et in Diletione Vestra,

,

dispositi.

A

csász. titkos levéltárból.

nak, a barátságos viszony

nem

A

mint

')

Pray

:

Epist. Proc. I, 53. és Hist. R.

*)

Pray

:

Ep. Proc.

I,

látszik,

daczára a háború-

igen bomlott föl a két király között.

59.

Hung.

II, 543.

i^og.

:

298 1506-

Tizesegyedik könyv.

Az

ország slyedése a Jagellók

alatt.

kényszerítve nyilatkoztatta öt ellenségének, ismét í'elszólítá, hogy, miként a szerzdéseknél fogva köteles, magyar örö'><ösödési jogát elismertetni s fentartatni ne késedelmeskedjék

^).

De ezen napon már Ulászló és országtanácsa is kinevezte volt követeit Frangepán Gergely kalocsai érsek, György Péter bazini gróf s erdélyi vajda, és Buzlay Mózses fudvarmester személyében ^), kik, miután L'lászlónak jul. l-jén Lajos fia született ^), s ennek következtében az ügy állása egészen megváltozott, a békét Miksával, ki különben pécsi püspök,

is

Rómába

kötötték.

meghogy a hadak mind a két

császári koronáztatására készült, jul. 19-kén

E

szerint végeztetett

,

részrl visszavonassanak, az elfoglaltak visszaadassanak. Frangepán Jánosnak és Kanizsay Jánosnak, kik Miksa pártjára álltak

valamint Pozsony és Soprony városoknak,

,

melyek kapuikat a római királynak megnyitották semmi bántalmok ne legyen. Az örökösödésre nézve Miksa kikömelyeket Magyarországra hogy mindazon jogait tötte fontartja^). Ugyanaz napon a köbirt, a jövre is eddigelé vetek egy külön okmányban Ulászló nevében fogadták, hogy „miután a magyar király Maximilián római királynak bizonyos öszveggel tartozni mondatik,*' ennek letisztázására Ulászló ,

,

,

,

a

jöv

sz.

Mihály napon 20 ezer aranyat

fizetend;

az

adósság fenmaradó részérl pedig a fejedelmek késbb fognak egyezkedni *). A szerzdést Ulászló aug. 5-kén ersítette

A

A

király

búja neje ha-

meg ®). béke még nem

köttetett volt meg,

midn

Ulászlónak

rendkivüli Örömét a fiörökös születésén az anyának nehéz

lála miatt.

')

Kovachich

*)

A király s

:

Vest.

Com.

450.

az országtanács külön megbízó leveleit Id Kollárnál

Auctar. Dipl. 268.

függó

Annál. IV, 322.

')

Brutus Praynál

*)

Kollárnál

')

Dat. in Civ. Viennensi die dom. 19-a m. julii

e.

:

h. 270.

pecséttel. Cs. titk. levélt, ered. •)

Kollárnál e

h.

a.

1506 négy

I. fejezet. II.

29'.)

Uiászló kormánya.

szülésbl származott halála búra változtatta. Az értelmes, nagy segedelmére volt eddig a gyönge lelk kierélyes

n

rálynak;

szk

hozta rendbe egyebek közt az udvartartást,

kincstár kezelését^)

a

:

kétszeres veszteség volt Ulászlóra nézve. Halála

meg

is

s

a

n és kormány társ halála tehát oly igen

ragadta a gyönge ember kedélyét, hogy azóta mély

búskomorságba esett, s budai palotájába zárkózván, gondját az ország ügyeitl végkép elvonta, s még csak azon egyetlen vágyat ápolta lelkében, hogy gyermekeit a Miksával kötött titkos szerzdések szerint elláthassa, s Lajos fiának a király-

Amarra nézve Miksa

ságot megkoronáztatása által biztosítsa.

részérl Cuspinianus (Spieshammer János bécsi tudós, többször megfordult a budai udvarban; Ulászló viszont Pruisz

János egykori nagyváradi püspököt, most ferenczi szerzetest

küldé át Miksához'').

A

koronázás kieszközlése végett

pedig az 1507-ki april 24-kére országgylést hirdetett.

De a rendek, kik Miksát a viselt háború miatt inkább gylölték, mint valaha, e titkos összeköttetésekrl értesülvén,

t

nemcsak nem teljesítették a király kívánságát, hanem keményen megrótták, az 1505-ki országos ha-

és tanácsosait

tározat megsértése miatt.

Nehogy pedig

történjék, törvényt alkottak,

')

hogy

ilyesmi a

jövben

is

a király az országos ügye-

Istvánfy Lib. IV, 53.

szén két okmánynyal, s azon meghagyáshogy tle két hasonló okmányt eszközöljön ki, melyek aztán Polhaimi Farkas alsó-ausztriai fkapitánynál tétessenek le. Miksa lev. Polhaimhoz Gebén zu Ynsprugg den 13-ten October a. d. 1507. és Instruction, was vnser getrewer, lieber Johann Mratschgi Vnser Phleger zu Drosendorf (ezáltal kisértette Pruiszt s vitette Polhaimhoz a magyar királytól kieszközlött leveleket) von vnsorn wegen handeln soí. Ugyanazon kelet. A csász. titk. levéltárból. Mratschginak *)

Pruisz János 1507

sal tért vissza

Ulászlóhoz

,

:

az

is

utasításában volt, hogy a császárnak a múlt évben lekötött 20 ezer

aranyból fólmaradt 10 ezer aranyat hajtsa be.

Az

említett oimányokat,

melyeknek egyike a két fejedelem gyermekei közti házasságot, másika a császárnak Lajos magyar herczeg feletti gyámságát illeti, kiadta Kollár: Auctar. Dipl 277. és 325.

^^^-

;

300 1507.

Tizenegyedik könyv. Az ország süly edése a Jagellók

alatt.

kot ezentúl ogyediil az országtanács megegyeztével intézze, töltse

annak tudtával erdélyi

fbb

be a

hivatalokat

,

különösen az

vajdaságot, a temesi és székely grófságot, a tótor-

szági bánságot,

s

végvárak kapitányságait; a mit az or-

a

szágtanács tudta nélkül tesz

az érvénytelen legyen.

,

Az

országtanácsra nézve pedig határozták, hogy abban az ország-

ülnökök mindig jelen legyenek; és ha a tanácsnak valamely tagja az ország szabadsága, java és végzései ellen

tól választott

valamit akár titkon, akár nyilván cselekednék, azt a nevezett

ülnökök tartozzanak a legközelebbi országgylésnek följemint a ha.za és szabadságának árulója, sze-

lenteni, ki aztán,

mélyében

és javaiban

vétsége

szerint

lakoljon.

Továbbá

Szapolyay János a nádor mellé az ország fkapitányának neveztetett

,

neki és a nádornak

s

s

az országbírónak köte-

lességévé tétetett, hogy a bírói Ítéleteket az igazságtalanul elfoglalt jószágok tekintetében

,

ha

kell,

fegyveres ervel

is

végrehajtsák; a ftörvényszékeken a választott ülnökök fele

mindig jelen legyen

;

személynöki hivatal ezentúl

a királyi

mindig világi egyénre ruháztassék ^). A királyfi koronázása a jöv évi sz. György napi gylésre halasztatott ^).

A gyönge lelk Ulászló e gylés után még mélyebb búskomorságba merült. Lemondván az országlás gondjairól, magányában örökös sóhajok

és fohászokkal tölte el tereméit

haját, szakállát megnöveszté,

míg nem

gyász ruháit soha sem változ-

morva uraknak is kedélyét földerítend, csecsem fiának koroközbejöttével náztatása iránt, neki biztos reményt nyújtott^). E reményt az 1508-ki SZ. György nap huszadára kihirdetett országgytatta,

az országtanács

,

a cseh és

,

^^^-

Lajoskor ná**'*•

lés változtatta feltétel alatt

valósággá, a kis herczeg koronáztatását azon

határozván

A

el,

hogy a

végzések

király,

ha fiának kiskorú-

megersítés nélkül maradtak.

*)

Corpus

*)

Ld. Ulászlónak az 1508-ki országgylést kihirdet levelét Ko-

vachichnál »)

:

Juris.

kir.

Suppl. ad Vest. Com. II, 344.

Istvánfy IV, 56.

I.

fejezet. II.

301

Ulászló kormánya.

t sem Miksa császár,

sem más külí'ejedepedig, Lajos mlkoron bízza; nagykorúne lem gyámságára

sága alatt elhalna,

^•'"^'^-

ságra jut, az ország szabadságainak megtartását, mire helyette most atyja teendi le az esküt, személyesen

fogadja.

A

hit alatt

is

föltételeket Ulászló elfogadván, a koronázás jmi.

4-kén hajtatott végre a két éves herczegeu ^). Ulászló, ekkép vágyai czélját érvén, Miksa császártól s XII. Lajos franczia királytól Dalmatia visszanyerésének reményével könnyen reábiratott, hogy a Velencze ellen kötött cambrayi szövetséghez ö is hozzá álljon. De Ulászló

Budán lév kö-

megelégedett avval, hogy a köztársaságnak vetét hadizenettel bocsátá el udvarából

megkezdeni nem engedé

a

a háborút tényleg

;

kincstár üres volta, bár, míg

gyesei Velenczét zaklatták,

,^

fri-

nem került volna nagy áldozatba

E

visszafoglalni a rég elveszett Dalmatiát^).

1509-ben Csehországba utazott,

Lajos

s

helyett Ulászló

fiát ott is

királylyá

koronáztatta^).

Míg

a király, a

Magyarországban kitört mirígyhaláltól zavarok támadtak, kivált

félve, ott mulatott, itthon többféle

a kincstár körül,

melynek htlen kezelése miatt Batthyány

Benedek kincstárnok börtönbe d(3Í

is

vettetett

e miatt a király visszajöttét sürgették.

Az ország renUlászló bár nem

*).

örömest, mivel úgy hallá hogy a mirígyhalál az országban szünetlen pusztít, de mégis engedett kérelmeiknek s az ,

,

1510-diki febr. végén útnak indult. Váratlanul lepte meg

t

útközben, Kremslerben, Szapolyay János, ki a hét éves Annti

berezegnének nagybecs ajándékokat hozván,

még

A

egyszer jegyesül kérte meg.

utasítással

')

nem merte megsérteni

Oklevelek Kovachichnál

576. Istvánfy 57. *)

Istvánfy Lib. IV, 54.

*)

U.

*)

Pray

o.

58. :

Annál. IV, 338.

:

a

Vest.

t

atyjától

király egyenes vissza-

nagyravágyó

Com.

ifjút,

455. Ungr.

hanem

Magáz.

I.

i5ia

'502 ^^^^

Tizenegyedik könyv. Az orazág sttlyedése a Jagellók

csak az

ügy mellzése

s

,

más idre halasztása

vele tudatni leánya kezének Török

és ve-

alatt.

megtagadását

által

akarta

^).

Ulászló Csehországból hazatérvén, az ország rendéit

Esztergámba országgylésre hívta, tanácskozandó velk a Veloncze ellen megindítandó háborúról, melyre a cambrayi szövetség tagjai által újabban is felhívatott, s a törökkeli béke meghosszabbításáról, miért nem rég Bajazednek egy követe érkezett Budára ^). A törökkel

^

az 15lO-ki máj. 9-kére

nyo^

való békét király és rendek

szívesen

újabb három évre^); de a Velencze nézve több nehézség támadt.

úgy nagy kedve mulatása

volt

meghosszabbították

elleni

mint a múlt évben,

,

háború tárgyára

A királynak erre most is

alatt a császár és franczia

szint-

ndn Prágában

király követeitl sür-

getve, július

19-kén kelt levelében Kanizsay György

Hampó János

horvát- és tótországi bánokat felszólítá

,

és

ta-

nácskoznának mennél elébb a többi urakkal, s aztán egy gyorsan megindítandó hadjáratban vennék vissza Dalmatiát, a sz. korona e régen elhanyagolt tartományát^). De valamint akkor az országtanács tattak nagy kedvet^), ^

,

úgy most

az ország rendéi

sem mu-

az üres kincstár mellett, e háborúra,

hanemha arra a szövetséges fejedelmek segedelmet nyújtanának. Ennek kieszközlése végett tehát Ulászló a gylés után Beriszló Péter székesfehérvári prépostot és ákosházi

titkárt

s kir.

Sárkány Ambrus pozsonyi fispánt, július 25-kén,

Tatáról követekül küldötte a császárhoz, és a franczia királyhoz.

— Ezek október l-jén Constanzban oly egyességre lép-

tek a császárral, hogy Ulászló a

»)

Istvánfy IV, 59. Brutus Praynál,

*)

Az országgylést egybehívó

ad Vest. Com. •

jöv e.

évi april l-jén a hábo-

h. 337.

kir. levél

Kovachichnál

.-

Suppl.

II, 351.

»)

Istvánfy Lib. IV, 59.

*)

Praynál

e. h.

336.

Egyes urak mindazáltal, például Frangepán Kristóf, a császár szolgálatában jelentékeny részt vettek e háborúban. Ld. errl Wenczel *)

Guszt. értekezését az Új

M. Muz. 1851-ki VIII.

füz.

I.

fejezet. II.

303

Ulászló kormánya.

rút Veléncze ellen tényleg megindítja

;

a császár

s

király Velenczét ugyanakkor minden erejökkel

12 ágyút és 24 hadi

segédeimül

s

hat teherhordó hajót

küldenek

^).

Követeinek e tudósítását Ulászló Morvában, MagyarBródon vette, hova a ragály újabb kiütése után távozott, az ország kormányát Perényi nádorra és Bakács kardinál-érbízván. Bródból 1511 elején Boroszlóba ment, hogy

sekre

ott Lajos fiának Slézia rendéi által

A

hódolatot.

hogy

nem

király kíséretében

is

megtétesse a jobbágyi

lév magyarok azt

kívánták,

1479-ben kikötött váltságdíj még le mint magyar tartomány hódoljon minthogy

Slézia, melyért az

fizettetett,

;

rendek megegyezni egyátalában nem akartak, a hódolat ez alkalommal elmaradt ^). Még Boroszló-

pedig ebben a

sléziai

midn

egyrészrl Szapolyay János, ki

nem tudjuk mily

befolyás következtében, erdélyi

ban idzött Ulászló,

nem

rég,

vajdává neveztetett, másrészrl Tomiczky Péter krakói fes-

Zsigmond király követe,

peres,

ban.

Az özvegy

scheni berezeg

,

is

megjelent a király udvará-

Szapolyayné, a maga testvére s

a

,

Kázmér

te-

már elébb egj magyarországi küldetése

alkalmával megnyert Tomiczky és egyéb lengyel urak által reá vétette

Zsigmond lengyel

királyt,

lyay Borbálát, János gróf húgát,

tzze

hogy a bájos Szapoki

magának hitvesül.

Erre Ulászló megegyeztét kieszközleni volt most, némi nyilvános megbízások mellett, titkos feladata Tomiczkynak. A dolgot ügyesen kellé vinni

,

mert Szathmáry püspök

s

kan-

czellár ellensége volt a Szapolyay családnak, s félni lehetett,

hogy a királyt annál könnyebben tagadó válaszra

')

tatásuk

s

A

bírhatja.

követek által kiadott szövetséglevél, melyben felhatalmaz-

a császár által elfogadott szerzdés

stantiae 1-a die m. octob. a. d. 1510.

Két

is

befoglaltatik.

Dat Con-

A

csász. tit-

függ

fpecséttel.

kos levéltár eredetijérl. *)

^^^

pedig három hónapra 1000 gyalog fegyve-

ják, Ulászlónak rest,

a franczia

megtámad-

Istvánfy Lib. IV, 59. Cureus

:

Annál.

Siles.

228.

1511.

304 ^511-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók

alatt.

maga Ulászló sem igen óhajtja a házasságot, mely Szapolyay János nagyravágyásának újabb mivel föltehet vala, hogy

támaszt volna adandó. És sikerit

nak

is

egyrészrl Tomiczky-

a budai lelkész s a király gyóntatója

által,

Hammel Mihály

másrészrl Kázmér tescheni berezegnek oda vinni az

ügyet, hogy Ulászló e közbenjárókat Zsigmondhoz küldje, általok

maga

s

ajánlja öcscsének a Borbálával való házasságot,

Szathmáry kanczellár a dologról utóbb értesülvén, Ulászlót is más véleményre birta ugyan de már késn. A követek ,

egyszersmind a házassági szerzdést

magukkal vitték

is

Krakóba, melyben a Szapolyay család 100 ezer arany jegyajándokot biztosított a menyasszonynak; minek következtében az eljegyzés azonnal

meg

Sléziából april utolsó

is

történt

').

tizedében Budára tért

vissza

hova az ország rendéi e hó 24-kére gylésbe hiVégzéseit e gylésnek, azon egyen kivül, mely

Ulászló, vattak'^).

szerint a király

számára kijáró 20 denárnyi kamarai nye-

reségen felül a végvárak megersítésére fordítandó egy arany forint ajánltatott szik, fontos

^),

még nem

ismerjük, bár azon, mint lát-

ügyek hozattak sznyegre. Szóba került hihet-

leg a király követeinek a császárral

még

a múlt évi október

l-jén Constanczban a velenczei háború iránt kötött szövetsége.

De

erre nézve, minthogy az ezen évi april l-re határo-

zott hadjáratnak sehol semmi nyomát nem találjuk, már a gylés eltt megváltoztatta Ulászló véleményét Staphileo János, pápai követ. II. Július pápa azáltal, hogy a cambrayi

szövetségbl kilépvén, Velencze pártjára

maga

letételét elhatározván, s

ezek az

')

lya's.

állott, oly

nagyon

hogy néhány bíbornbkot a ma-

ellen boszantá a császárt és a franczia királyt,

Engtíl

:

Actenmiissige Skitze

d.

Unternehmuugen Joh. Zápo-

Schedius Zeitschrift von und für Ungarn, 1802.

Gesch. d. Ung. V, 863. Suppl. ad Vest. Com. *) Kovachich :

*)

ü.

a.

Sylloge Decr. Comit.

I,

446.

II, 354.

I,

163. Fessler

:

:

fejezet. II. Ulászló

I.

guk

305

kormánya.

A pá-

részére nyervén, ellene Pizába zsinatot hirdettek.

pának, ki szintén hirdetett zsinatot Rómába, ennélfogva

^^^^-

fe-

lette érdekében állott Ulászlót és Zsigmondot a császár párt-

nehogy a magyar és lengyel püspökök a pizai zsinathoz csatlakozzanak; miben czélját is érte. Bakács kardinál, úgylátszik, az országgylés végzésének közbejöttével, nemsokára Rómába utazott Simon modAma viszály következtében, mely az év rusi püspökkel. elején a magyar és sziléz urak közt Boroszlóban támadt, az ország jogai' Morvára és Sléziára szintén szóba kerültek az

jától elvolBii s megakadályozni,

—

országgylésen.

A tanácskozás folytában

telezvény, mely által Ulászló,

ama kö-

elkéretett

midn magyar királylyá

vá-

lasztatván, az országos küldöttség által a határszéleken üd-

hogy Morva, magyar korona

vözöltetett, ünnepélyesen biztosítá a rendeket,

Slézia és Luzsitza a hat várossal mindaddig a

birtokában marad, míg azokért az 1479-diki békekötésben

meghatározott 400 ezer arany váltságdíj le nem fizettetikMivel pedig ama zavarokban, melyek Ulászló els kormányéveiben kitörtek volt, ezen

okmány

is

elveszett, Ulászló e

kötelezvényt most újabban is kiadta, az ország jogairól ama tartományokra mind a maga, mind Lajos fia nevében biztosítván a rendeket

A

^).

házasság Zsigmond király

Szapolyay Borbála a leugyei kiközt az 1512-ki február 8-kán mindamellett is megtörtént"^), ™]y násza

hogy azt Szathmáry püspök

')

A

Dátum Budae

in

s

kanczellár Ulászló által

fest Invent.

esász. titkos levéltár eredetijérl.

és

!S.

Crucis (máj. 3-án)

Az okmány

meg-

a. d.

1511.

elvesztet így adja

el

:

Quia ver post obitum Mathiae Regis varia bella et discordiae in hoc regno ortae, domusque regia thavernicalis, in qua literae et literalia in.

.

strumenta huius regni servantur, per nonnullos violata, potioribus rig

atque privilegiis huius regni nostri »poliata et expilata

.

.

.

lite-

fuerat

premissam impignorationem tangentes in huiusmodi direptione, quod nobis optime constat, abstractae et sublatae exstiterunt.

literae id

*)

Lib. IV,

Wagner 51)

:

Annál. Scep.

I,

151. Decius u. o. II, 124.

köv.

Horváth M. Mapy.

tört. III.

20

Istvánfy

bálával.

Tizenegyedik könyv. Az ország aülyedése a Jagellók

306 1512

_

gátolni ügyekezett.

Szathmáry eleve

következtében a Szapolyayakkal

is

alatt.

sejtvén,

meggylend

hogy ennek

a baja, Perényi

Imre nádorral Drágfy Jánossal és Báthory Istvánnal ellenök titkos szövetséget kötött, melynek azonban úég nyilvános jele volt az, hogy a megürült horvát- és tótországi bán,

is Perényire ruháztatott. De a Szapolyai-párt is hamar megkezdte fondorkodásait. Tomiczky Péter már aprilban Budán volt, színleg némi más ügyek végett, de azok mellett ^^^ titkos megbizással, mely egyenesen a Szapolyaiak érde-

ság

Sza

oi ai Tá-

nos és pártja fondoriatai.

két czélozta.

mond

Eladá

ugyanis küldje nevében, mikép Zsig-

ama párt, mely az nem mást akar, minthogy

bizonyos forrásokból tudja, hogy

házasságát meggátolni törekedett,

Ulászló gyermekei egykoron a császár gyámkodása alá essenek, mi által azonban Lajos könnyen V. László sorsára jut-

hatna. Kéri azért bátyját intézzen vele,

Zsigmonddal,

sze-

mélyes összejövetelt; addig pedig ne higyjen ama pártnak,

mely fülét és szívét szünetlen ostromolja; hanem legyen bizodalommal a Szapolyayak iránt, kik gyermekeinek nagy hasznára lehetnek.

Ne

hallgasson a király

ama rágalmakra,

melyek Szapolyay János vajda ellen ellenségei által koholtainak. Saját gyermekeinek érdekében kéri bátyját, nevezné ki Szapolyay Györgyöt horvát bánná, Frarigepán Ferencz kalocsai érseket (a Szapolyayak barátját) pedig, minthogy Bakács hihetleg Rómában marad, esztergami érsekké s fökanczellárrá. De az egyszer már kijátszott Szathmáry most

Tomiczky fogadására, hogy egykit aztán oly válaszszal bocsátott el Ulászló átalában nem szándékozik gyermekeit külföldi gyámságára

résen

állott, s

a királyt

is

elkészíté

,

bízni; a vajdát,

mint eddig, úgy ezután is kegyében tartja; s az esztergami érsekségrl nem lehet

de a horvát bánságról,

másként intézkedni

A

').

Szapolyay-párt azonban így megveretve sem hagyott mködésével az udvari vagy miként a császárhoz

föl titkos

Engel

,

:

Actenmassige Skitze

stb. e. h. 163.

köv. és 181.

1.

fejezet. II.

szításáról nevezhetni, os trák párt ellen.

Szathmáryra most azért tiszt utáni

is

307

Ulászló k >rmánya.

A

sovárgása végett szemrehányásokkal

tn

királynak nemsokára

elterjesztéseket

liogy Perényi nádor és

Szathmáry kanczellár

kodása

s

kalocsai érsek,

boszús, mivel általa a kanczellári

maga

illettetett,

a

gondolná meg,

:

színlelt ragasz-

a császár igényeinek pártolása

is

csak álarcz,

hatalmokat még a király halála esetére is biztosítani törekednek. Azon viszonyoknak, melyekbe a ki-

mely

alatt

saját

rály magát, gyermekei

önhaszonles emberek

s

az ország

jövje tekintetében, ezen

által vezettetni engedi, az egész ország

mert ez gylöli a császárt. A király s gyermekeinek érdeke azt kívánja hogy inkább testvére, ellene fog nyilatkozni,

,

Zsigmond király iránt viseltessék bizodalommal, kit erre különben is annyi ok ajánlhat. Dobzse, dobzse. Ion Ulászló válasza füle és szíve ezután is csak Perényinek és Szuthmárynak állott nyitva '). Frangepán czélt így nem érvén, ismét ;

a lengyel király közbenjárása által ügyekezett a dolgon fordítani.

tófhoz

Zsigmond meghitt tanácsosához Szidloviczky Krisjul. elején írt

levelében élénk színekkel ábrázolá az

udvari pártnak, kivált Szathmárynak fondorkodásait, miké-

gyámkodást Lajos fölött csak hogy annak neve alatt mamiképen a ga uralkodhassék szegény származású püspök fejedelmi kincsekot gyjt, melyek által e tervét sükerítse s magának bíbornoki kalapot szerezzen; miképen és pártja, pen

a király halála esetére a

azért kívánja a császárra bízatni, ;

Ulászló halála esetére, a lengyel királyt a moldvai és havasalföldi vajdákkal

háborúba bonyolítani szándékoznak

:

múl-

hatatlanul szükséges tehát, hogy Zsigmond Ulászlót személyes találkozásra bírja, mire a Bajazed megbuktatása követ-

keztében megváltozott török viszonyok legjobb ürügyül szolgálhatnának; akkor aztán

meg

Perényit, ha mindent veszve látni

')

Engel

»)

U.

o.

:

Actenmassige Skitze

kell buktatni

Szathmáryt

és

nem akar Zsigmond király ^).

stb. e. h. 199.

288.

2o^

1«'>12-

Tizeuegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

3()S

Sziipolyay János o közbon

1513.

ni a

maga

ifjabb

fia

mök kel

,

más módon ügyekezett emelSzelim, Bajazednek leg-

tekintélyét és hatalmát.

a janicsárokat a

maga

pártjára nyervén, segedel-

által kivánt

ztek. Ezek megbüntetése

János vajda magának hírnevet szerezni; s bár 1.513 nyarán egy pusztító beis a király

mennyire ellenzé

,

törést intézett a török tartományokba csés kimenetele

felbátorítá

trónválto-

basák használva, a magyar földön,

ellenére a békének, zsákmánylást

s

E

atyját 1512 tavaszán megbuktatta').

zási zavarokat a végekbeli

alatt.

t

,

'^).

A

vállalat szeren-

még elbizottabbá tette a nagyravágyó i^út, még egy kisérletet tennie Anna berezegné

Ezer lovas kiséretében ment fel Budára, s midn annak kapuját maga eltt bezárva találta, azt betörette. Ulászló, mint mondják, elbújni szándékozott a büszke

kezéért.

megtanítva Szathmárytól,

oligarcha ell; de aztán mégis, eljött,

8

a vajdát

st hízelg

igen barátságos,

fogadván, tagadó válaszszal bocsátá raíáry ezentúl

oda fordítá mködését

Tomiczkyt vonja rült

is

el

el

^).

Szath-

hogy Szidloviczkyt és a vajda pártolásától, mi nemsokára sike,

neki, Ulászló pártfogása által

hivatalt,

várlakából

szavakkal

amannak

a kanczellári

emennek a przemiszlei püspöki széket, melyet Bormásnak szánt szerezvén meg. Ezóta mind a

bála királyné

,

ketten a Szapolyayak ellenségei

királyukat barátságosabb

,

viszonyba ügyekeztek hozni Ulászlóval és Miksa császárral^).

IV.

A

1514.

Paraszt

l&za'

dás.

még Míg

politikai pártvillongásoktól

fontosabb események vonták

el

1514-ben másféle, de a hazafiak

figyelmét.

a pártok, miként röviden ábrázolám, az országban küz-

döttek. Bakács esztergami érsek és bíbornok,

Eómában

^)

Hammer

*)

Kerchelich

')

Thurnschwamb, Engelnél Gesch, d. Nebenl. I, 196 Engel Actenmassige Skitze stb. e. h. 310. 317.

*)

:

Gesch. d. Osm. R. :

:

:

I,

683.

Hist. Eccl. Zagrab.

211

feje-

t'ejezet.

1.

delini tenyüzéssel II.

II.

igyekvk

')

309

Ulászló kormánya.

a figyelmet

magára vonni,

Július halála által megürült pápaságra

De

törni.

vágyai meghiúsultak

híres Medicis

Lrincz

fia lett,

:

magának

s

a __i5i^

utat

pápává János bíbornok, a

ki aztán

X. Leo nevet

vn fel.

Bakács kárpótlásul a pápai kövot czímét és hatóságát nyerte

minden keresztény tartományaira^). közben attól tartva, hogy^ Szapolyai hadi ka-

a kelet és éjszak

Ulászló

.

landja a törököket visszatorlásraingerlendi, a végek kapitá-

gondoskodnának a rajok bízott végvárak védelmérl^). Egyszersmind követei, elébb Petánczi Félix és Zolthay János, majd Czobor Márton által a béke nyait aggodalmasan inté,

meghosszabbításán

is

mködött

az új szultánnál^).

Mi

sü-

kerrel jár el Czobor, sokáig bizonytalan vala, mert Szelim

szultán vérszomjazó, harczias jellemérl elég hír érkezett az ortjzágba. s

Nehogy

tehát az üres kincstár mellett az

rségben

szerekben egyaránt hiányt szenved végvárakat

védelmi

veszély érje

,

kivált miután a bosnyai basa

Horvátországba

Márton kalocsai kanonokot Bakácshoz oly megbízással küldé Rómába, ügyekeznék e várak fölszerelésére némi pénzsegélyt kieszközölni a pápától. Bakács ettl indíttatva, mieltt haza indult, hatalmat eszközle ki a pápától, melynéltört,

fogva a követi hatósága alá vetett tartományokban kereszt-

háborút hirdethessen.

Mire Bakács Budára érkezett, a béko Szelimmel 3 évre volt kötve. De a nagyravágyó bíbornok, ki képze-

már meg

')

még

Hogy

e

fényzést megbírja, számos egyéb javadalmai mellé

a milkovi püspökséget

sekséggel

;

is,

Erdélyben, egyesítette az esztergami ér-

egyszersmind pedig a szászok esperességeit

is

maga

alá ve-

hogy a jövedelmes tized onnan is az ó pénztárába folyjon. A szász papságnak ezen újítás miatti elégületlensége nemsokára egyik fokává lön a reformatio oly gyors terjedésének a szászok között. Ld Katonát

tette,

XVIII,

665.

Jászay Pál ')

Katona

*)

ü.

0.

:

e. h.

702.

Az

1842-:ki

700.

Tudománytár

aprili füzete 254. lapján.

olO j^'*

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alalt.

már elre éldelé a Capieztrán-íéle diadal dicsségét^ mind a mellett sem akart fölhagyni tervével. A keresztbullát az országtanácsban fölolvastatván, nagy szavakban ábrázolá a hasznot, mely a búcsúlevél kihirdetésére összegylend keresztes hadból a hazára áradand; igére, hogy a háborút malétében

ga intézendi,

s

alkalmas vezérrl is fog gondoskodni. Ulászló,

földre szegezett szemmel, szótalanul hallgatá a sokat

igér

„kiknek nagy része önhaszonleséstl megmételyezve, az országot martalék gyanánt tekinti vala," beszédet; de az urak,

zajos tetszéssel fogadták a bíbornok eladását.

Voltak azonban néhányan, kik a nemzetnek az eláradt belzavarok által hiú reméfölforgatott állapotába mélyebben betekintvén ,

nyekkel ámíttatni

nem akartak,

s

a pápai búcsúlevél kihirde-

Ezek közöl Telegdy István kincstartó élénparasztságnak Mátyás halála óta elnyomott, Ínsé-

tését ellenzettek.

ken

festé a

s a veszélyt, melyet ily körülmények közt egy mindenképen sanyargatott s eltiprott néposztálynak fölfegyverzése az országra s különösen elnyomóira, a nemességre áraszthat, ha eszébe jutna a török ellen fogott fegyvert zsarnok urai ellen fordítani. Javaslá tehát, ha már a fegyverszünetet valóban meg kell szegni, szedessék a búcsúért inkább pénz, melyen zsoldosokat lehessen fizetni. De az elre látó

ges állapotát

hazafi szózata foganatlanúl hangzott el a

lyek zajában hirdettetett

,

').

s

A

nemtelen szenvedé-

keresztháború 1514-ben april 16-kán ki-

evvel együtt oly csóva

ln

elvetve az insége

miatt elkeseredett parasztság közé, mely a fogékony anyag-

ban lángra gyúlva, iszonyú vészt hozott a hazára.

A parasztság

állapota, a

gyönge kormány

alatt eláradt

féktelenségek e korszakában valóban nyomorult vala. Szabad

rend törvények védték ugyan; de miután a törvényt, némely záradékainál fogva könnyen ki le-

költözési jogát több

hetett játszani, és a parasztság fölött az úriszékeken

maguk

annak urai bíráskodtak, a törvény nem nyerhetett igazságos

')

Istvánfy Lib. V, 63.

I.

fejezet. II. Ulászló

311

kormánya.

Mátyás erteljes kormánya e törvények szerint parasztságot sikeresen megvédte ugyan urainak hatalmaskodása ellen; de nagyobb biztosítást a jövre sem adott

vtígrehajtást. ;i

jogainak. Mihelyt tehát Ö szemeit behunyta, vele együtt halt

meg

az igazság

nya

alatt a féktelen

is

a parasztra nézve.

Ulászló gyáva kormá-

urak szabadon, büntetés félelme nélkül

zték, zaklatták, nyomorgatták a védetlen jobbágyokat.

Az

évlapok számtalan példákkal szolgálnak, miképen a birtokos

melynek

osztály,

gyi

munkára

e

még

korban pénzre

volt szüksége

,

nem

inkább, mint jobbá-

ismert határt követelései-

mitl aztán el nem maradmerészked jobbágy elleni kegyet-

ben, kíméletet fosztogatásaiban;

hatott a tulajdonát védeni lenkedése,

s

az emberiségnek megsértése

még olyanokban

is,

mveletlen gyermeke sem volt nem érzéketlen. Védelmet lehetett az elnyomott osztály hasztalan keresett a gyönge kormány alatt az oligarchia túlsúlyú hatalma magát a királyt is szk korlátok közé szorította, s ez gyöngeségében nem birt magának, s a törvénynek tekintélyt mikben

a természet

,

:

szerezni.

körülmények közt a kereszt fölvételére kihirdetett volt, mint a parasztság fölszólítása, a trhetetlen igából való szabadulásra, s ennek reménye hihetleg még inkább csábítá a rpéltatlanúl elnyomottakat, mint maga a jutalmul kitzött bnbocsánat. És kevés id múlva Pest, Fehérvár, KaloCvSa, Nagyvárad és más, kivált püspöki Ily

fölhívás

nem egyéb

székes városok alatt ezerenkint

gylt

a pórság,

s

vele szá-

mos alrend pap, hogy kuruczczá legyen. E hadak fvezéréül Bakács érsek a székely születés Dózsa Györgyöt nevezte ki, ki nem rég Nándorfehérvár alatt egy zsákmányló török csapat hadnagyát párbajban megölte '), s most e bajnoki tettének jutalmát, negyven telkes jószágot, arany lánczot,

nemesi czímert, elvenni jött föl Budára. Dózsa april

30 kán,

')

sz.

Zsigmond egyházában vette

Tubero

:

Lib X. Scbwandt.nernél

át a

II, 329.

nagy vörÖs ke-

^^^^

-

312 1514.

Tizenegyedik könyv. Az orazág stilyedése a Jagellók

resztéi jelölt fehér

zászlót.

A

alatt.

fvezér a maga helyetteséül

Gergely testvérét nevezte ki; alhadnagyokká részint a pa-

Lrincz czeglédi lelkészt, s Baramás fegyverviselt pórok és

pok, kik közt Mészáros

bást nevezik emlékeink, részint

nemesek lettek; ezek közöl Bagos Ferencz, aszalai Kecskés Tamás, Hosszú Antal s egy pesti polgár Száleres szegén}"

Ambrus nevét ismerjük. Annak híre, hogy nem úr, hanem egy székely vitéz a kuruczok vezére, még több jobbágyot csalogatott a kuruczok

idn csak Pest alatt 40 ezerre szaporoazonban nem nézhették közönyönemesek dott. Az urak, sen hogy jobbágyaik a legnagyobb munka idején a mezt odahagyva, csoportosan kuruczokká lesznek; és többeket táborába, mely rövid

,

erszakkal tartottak honn, másokat a nejeikre s gyermekeikre szabott büntetések által akartak kényszeríteni a hazatérésre.

Ez számtalan panaszt

A

s

nagy ingerültséget

szült a kurucz

meghagyták s a már összegylteket vezesse Horvátországba, melynek szélein á törökök zsákmányolnak. De a parancs már késn érkezett. Mészáros Lrincz, Dózsának ftanácsosa, kinek lelkében tán a pórság fölszabadításának eszméje villant föl, s más kurucz papok emelvényekrl hirdették, hogy maga a pápai követ eleve pártütknek czímezte leveleiben mindazokat, kik a ketáborban.

király és az érsek ennek

hírére

Dózsának, ne vegyen föl táborába több parasztot,

reszt fölvételét

netalán

gátolnák

urak kiirtását emiégették

:

,

s

lázító

beszédeikben az

az ingerlékeny tömeg, melyhez a

nemesség hatalmaskodásairól naponkint újabb hírek érkezénem kivánt egyebet. Dózsa lelkében, midn a kuruczo-

nek,

kat a nemesség ellen egészen a dühösségig fölingerelve új eszmék, új

látta,

vágyak támadtak, melyeknek létesítésére a

sza-

már vakon követ pórsereg száma és szelleme reményt O tehát nem késett kitzni a lázadás zászlaját. is nyújtott. És a dühöng nép szilaj tombolással áradt szét táborából a vát

nemesek öldöste.

lakjaira, azokat

feldúlta

,

lakóikat kegyetlenül le-

Bakács érsek elrémült

31 o

kormánya.

tejezet. II. Ulászló

I.

hírek hallatára

e

s

eo-vháziátok-

kai sujtá Dózsát és társait, ha a király parancsának engedel-

meskedni tovább

is

vonakodnának.

De

a kuruczvezér,

L-

pap tanácsain indulva már az átokra sem hajtott. O magát a kuruczok fejedelmének nevezvén a szegény sorsú köznemességet is tölszólítá hogy a zsarnok urak kiirtására rincz

,

,

,

vele egyesüljön

;

és Száleres

Ambrust a Pest alatti táborban maga a többiekkel a Tisza felé

néhány

ezerrel hátrahagyván,

vonult.

Az

országtanács most látta csak át Telegdy Intései-

nek helyességét

növeked s

,

s

mindenfelé kapkodott, hogy a naponként

vészt elfojthassa. Renüeletek

mentek a megyékhoz

a városokhoz, kelnének föl haladék nélkül, és sietnének

Pestre,

vagy

a

fvezérré kinevezett Báthory István temesi

gróf alvidéki táborába. Mihelyt pedig Budán, néhány zászlóalja összegylt,

Bornemisza

Ambrus táborát megtámadták csés csata után

és

megye

Száleres

annak részét egy szeren-

s

,

Tomory Pál

kegyelem Ígéretével fegyverletételre birták;

E gyzedelem hírére a nemesség több megyében fölbátorodván, a kuruczok apróbb hadait megtámadta s elszélyesztette így történt Sopronyban, Hevesben, Biharban és Zemplénben. Dózsa látván, hogy a roszul fegya többieket szétverték.

:

verkezett gyülevész nép, a kisebb számú, de fegyverben gyas jól fölszerelt nemességnek még nom állhat ellen, mindenekeltt valamely ersebb várat szándékozott meg-

korlott

venni, melybl aztán munkálatait biztosabban Elször Szegedet kisérlé megvíni de midn ott ;

czolt, s

háromezer halásztól támogatott polgárságot, életha-

lálra ellentállani eltökélve látta

alá szállott, lós

intézhesse.

a jól olsán-

s

az elejébe jött

,

a Tiszán átkelvén, Csanád

Báthory Istvánt és Csáky Mik-

Csanádi püspököt megverte

s

a várat

könny

szerrel el-

Báthory megsebesülve, csak bajjal tudott Temesvárra menekülni de Csáky püspök elfogatott és iszonyú

foglalta.

;

kínzások után nyársba vonatott. Szintoly kínzásokkal végeztettek ki a

gyzedelmök után

szerte barangoló kurucz csa-

patok kezébe esett Telegdy István, Dóczy György és többen

i^**-

314 í&i*-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

mások. Emlékeink négyszázra teszik az ily módon elfogott,^ vagy lakjaikban meglepett urak s nemesek számát, kik vala-

mennyien kínosnál-kínosabb halállal múltak ki. A kuruczvezér, miután Csanád vidékén a nemesség javait földúlta, 3 kiket belle kézre keríthetett, megölette, diadala után kifejté

:

még merészebbé

Ion, czéljait

határozottabban

leveleket küldözgetett szét az országba,

melyekben

fpapságra és nemességre szórt szitkok közt nyilván hirdeté, hogy azok kiirtandók, az ország többi lakosainak egyenl jog és birtok adandó, a vallás ügyének igazgatása ii

egy püspökre bízandó, minden méltóság, maga a királyság eltörlend.

dühöng

Csanádról a

is

pórsereg Temesvár alá

Báthory, Budáról hasztalan sürgetvén segélyt, Szapolyay János erdélyi vajdához folyamoszállott, s azt vívni kezdé.

Kérte t, feledkeznék meg régi viszályaikról és siessen a fontos, de roszul ellátott vár s vele a nemesség és a haza megmentésére. A vajda ezt a legkedvezbb alkalomnak lát-

dott.

,

ván,

magának dicsséget

telezni s

szerezni, a hazát, nemességet lekö-

nagyravágyó terveinek

gét tüstént megindítá,

s

létesítésére utat törni, sere-

az ostrom

második hónapjában, a

Vaskapun keresztül a már nagy veszélyben delmére megérkezett. Bortól hevlten,

forgott vár sege-

tele a diadal

remé-

érkeznek pihenést sem engedve, támadta meg t kuruczvezér; de sorsa végre elérte t. A paraszthad, bár a számra többszörte nagyobb egy makacs, vérengz ütközetben megveretett; a csatamezn s futás közben több ezren hullottak el, sokaoi a Temes és Béga folyamokba vesztek, Dózsa maga Gergely testvérével s néhány más hadnagy gyal együtt elfogatott; Lrincz pap megmenekült. A gyzk els dühökben még azon ártatlan nket és gyermekeket sem kimélték, kiket a kuruczok, hogy uraik méltatlanságától megengeszteóvjanak, magukkal vittek a táborba. Kegyelmet ldést a gyzedelmes nemesség most úgy nem ismert, mint

nyével, az

,

,

elébb a pórság

nem midn :

a mészárlásba bele fáradt, a vér-

itéletek kezdették a haza futottakon

szomorú mködéseiket.

fejezet. II.

1.

De

sehol

315

Ulászló kormánya.

sem vetkezett

ki a

nemesség annyira az embe-

^^^^-

minden érzetébl, iszonyú büntetéseiben kegyetlensége ^^ ^,^ sem volt leleményesebb, mint Szapolyay táborában, bnhdése. Dózsa negyvened magával több napig éhséggel kínoztatott;

riség

sehol

mert a vnjda több napig tanácskozott a hadnjigyokkal a foglyok büntetése nemérl. És a hosszú tanácskozásnak borzasz-

A

tó lett eredménye.

kurucz királyt meztelenül izzó vas*

trónba ültették, tüzes vas koronával megkoronázták,

s

mi-

után tagjait izzó vas fogókkal megcsipkedték, kiehült czinkosait uszíták

hogy

reá,

félig

sült

húsából elégítsék ki

éhségöket. Valóban méltán kérdi egy történetíró

:

„melyik

részen van e történetben, melyben annyi borzasztó halmoztatott össze, a szilajabb embertelenség ?" '). Es e kérdésre

már rég megfelelt azon jellemz népmonda, mely

szerint

Szíipolyay valahányszor a misében az úr teste fölmutattatott,

,

a szentséget látni méltatlan,

megvakult, tei 8

s

imádságai által szabadult

A

pár perczig mindannyiszor

csak két év múlva, anyja és

meg

nvére kegyes

tet-

a csodás büntetéstl.

kuruczok fhadának megveretése után nem volt ne-

héz föladat minden más kisebb hadaikat szintén jól esik olvasni,

hogy a

gyzk

is

széjjelszórni.

Do

több helyt emberisé-

ges kimélettel viseltettek az elcsábított tömegek iránt. Egye-

bek közt Gosztonyi János gyri püspök

és

Sükey Gotthárd

pápai kapitány, golyó helyett fvel, rongyokkal töltött ágyúk-

minden vérontás nélkül verték széjjel. Es így szakadt vége négy hónapi szörny dúlongás után a kurucz háborúnak, melyben negyven, mások szerint épen hetvenezer ember hullott el áldozatul'^). ból ldöztettek a gyülevész tömegre, és azt

Wachsmuth

')

Raumer *)

:

Aufstande

:

u.

Kriege

d.

Bauern im Mittelalter.

Histor. Taschenbuch 1834

StavromaX. Schwandt-

Istvánfy Lib. V, 65. kövv. és 83. Steph. Taurinus

chia 1519 scripta.

Engel

:

Monum. Ung. 119 Tubero

Lib.

:

nernél II, 329. kövv. Cuspinianus, Beinél, Adparat. ad Hist, Dec.

I,

Magy. Tört. Emi. I, 57. Verancsics u, o. II, kövv. Oklevelek, Katonánál XVIIJ. 720. 726. Praynál Epist. Proc.

5.

281. Szerémi

György

:

:

:

I,

316

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

A

1514-

alatt.

pórlázadás elfojtása után a királyra és Bakács kardi-

nálra fordult a nemesség haragja

:

emerre, hogy esztelensége

ejtette az országot e veszélybe; a királyra, mivel tét-

által

lensége által azt oly nagygyá engedte növekedni.

A megyék-

ben gyléseket tartván, Szapolyayt, mint az ország megmentjét magasztalásokkal halmozták

rl kezdenek

el, s

király lyá emeltetésé-

míg ellenben a királyra

beszélni,

gáncsokat és szitkokat szórának.

A

és az érsekre

zajlongás több helyt oly

fenyeget alakban tnt föl, hogy Bakács jónak látá megkettztetni Esztergám rségét a király s több meghittje pedig tanácsosnak véle az országgylés végéig, mely a pórháború ;

következtében szükségessé vált intézkedések végett október

Budán és környékén táboroztatni ama mnsterbergi herczeg a kuruczok ellen, de már késn hozott az országba '). Még az országgylésre is zajlongva jött fel a nemesség. Kevésben múlt, hogy magát a király életét is nem érte veszély. Egy reggelen a király hálótermének ablakán két golyó repült be, s ágya fö18-kára kihirdettetett,

tízezer csehet, kiket a

már nem volt a teremben; szokása szerint kápolnájában hallgatta három milött fúródott a falba. Ulászló,

séjét.

A

szerencséjére,

merényt a király meghittjei a Szapolyay-pártnak tus Bakács, Szathmáry és Bornemisza János sür-

lajdoníták;

meg

gették a királyt, ragadná

az alkalmat, lépne

rendszabályokkal a párt ellen, ha

nem

akarja,

fel

szigorú

hogy az egé-

gyönge királynak erre nem volt s gyermekei ügyét azon tanácskozások által, melyek Cuspinianussal és Szidloviczkyval, a császár és a lengyel király követeivel, épen most

szen nyakára njjön. bátorsága,

s

De

a

eléggé biztosítva hitte magát

folytak 2).

Az országgylés gyászos emlékezet

88. 90.

lett a

nemzet nagy

1857. X. füz. 450. E pórháború bvebb Tudomáuytárban megjelent értekezésemben.

Ld még Új Magy. Muz.

leírását ld az 1841-ki aprili

Jovius *)

:

Istvánfy

Hist. sui temp. Lib. XIII, Istvánfy Lib. VI, 76. e. h.

1.

fejezet. II. Ulászló

A

tömegére, a jobbágy osztályra.

31

kormánya.

törvényeket

itt

<

való,

a,

^^^^

nagy részben bnös, de épen mivel egész néposztályról volt a szó, kíméletet igényl jobbágyok ellen hasonló indulatosság és gylölet alkotta,

min

az úri és nemesi rendnek iménti

—

Bár az uraik oUon fölkelt gyzedelmet fertztette meg. valamennyi parasztok megérdemlenék a halált, — mond egy törvényczikk — nehogy mégis annyi vér ontassék s az ,

egész parasztosztály kiirtassék, moly nélkül keveset ér a ne-

messég,

azért csak

fbb

czinkosai végeztessenek ki;

biek csak a leölt nemesek vérdíját fizessék, térítsék

meg, mire ha

nuk elkobzásával

is

koll,

fegyveres ervel

reászorítandók.

Hogy

s

minden vagyo-

mindazáltal ezen

árulásuk emlékezete örök idkre fenmaradjon, utódaikra

ny bn

is

kiterjedjen, és

kés unokáik

uraik ellen föllázadni

:

is

a töb-

az okozott kárt

s

s

a büntetés

lássák, mily ször-

mostantól fogva elvesztvén

szabad költözési jogukat, földes uraiknak valóságos örökös szolgasággal legyenek alávetve.

Minden jobbágy akár

telkes,

urának évenkint egy arany forint fejadót fizessen; hetenkint egy napot szolgáljon; tizedet és kilenczedet mindennem termékeitl, évenkint minden tíz jobbágy egy hízott sertést, minden jobbágy két ludat, s hónaponkint egy akár

zsellér,

csibét adjon

,

f-öldes

módon adózzanak

urának.

a királynak.

pap püspökké, érsekké soha is

A

kunok

és jászok

se lehessen; s

ha a királytól még

kineveztetnék, tizedet neki senki se fizessen

tétlensége

').

kikeltek a kurucz háború Panaszok a '^''"^^y ^"^miatt az ország rendéi s Ulászló magát

Ügylátszik, a király ellen alatti

hasonló

vérbl származott

Paraszt

ia

,

avval mentette, hogy szegénysége által kötve vannak kezei.

Egyes urak még ezen törvényes intézkedéseknél is tovább hogy a keresztes u. m. Verancsics had immár teljességgel leszállott vóna, igen megkegyetlenedének az magyari urak szegénység ellen, sokképen nyomorgatták az kereszteseket. ')

mentek. „Ez 1515 esztendben,

—

—

Kenderesy András, Bács megyében nemes ember vas keresztet csináltatott vala, és az jobbágyit az homlokán azzal szílel ókét sittette." Magy. Tört. Emlékek. írók. Ili, 12.

318 ^s^i

A

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

rendek ennélfogva, ,,hogy a királyi felség udvara

ügyei

s

kell álLipotba tétessenek," azt végezték, hogy minden elzálogosított királyi javak és jövedelmek, városok, bányák, har-

minczadok, bányahuszadok a királynak azonnal

adassanak vissza, hogy azok jövedelmeinek rajtok

fekv adósságok

s

oly

módon

fele

événkint a

lefizetésére fordíttassék.

Szapolyai

János vajdára nézve azonban, a kurucz háború elfojtása által hogy az kezén lé-

szerzett érdeoaeiért, oly kivétel tétetett,

v zálogok díjának letisztázására a hadi adóból minden telek után 20 dénár fordíttassék. Ezentúl pedig a király semmiféle jövedelmét ne vethesse zálogba az országtanács megegyezte nélkül; és hogy e javak

támadhasson, azok

ily

s

jövedelmek

felett

semmi kétség

se

sorban Írattak törvénybe Buda, Pest, :

Kassa, Pozsony, Nagy-Szombat, Bártfa, Eperjes, Soprony;

továbbá 0-Buda, Esztergám, Fehérvár, Lcse, Szakolcza, Szeben és Szeged; valamennyi kunok és jászok, Visegrád a Csepel és Ros szigetekkel; Körmöcz, Besztercze, Zólyom

s

a többi bányavárosok; Nagybánya, Huszt az öt várossal és

sóbányákkal; Magyar- és Tótország minden harminczadai és sókamarái; Munkács és Diósgyr; Erdélyben a királyi szá-

minden sóbányák

szok,

és

kamarák, Kolozsvárral; minden

és Déva gylésen adta be Verbczy István, országbírói itélmester is hármas-könyvét, melyben az 1507-ki törvény megbízásából az ország minden jogait, intézményeit és tör-

huszad, ciment és ötvened; végre Görgény, Törcs várai.

—

E

vényes szokásait egybefoglalta.

A

király arra, miután egy

rendi bizottmány által megvizsgáltatott, nov. 19-én kelt ok-

mányában adta 1515.

ki megersítését.

Az országgylés

vége felé a császár és a lengyel király

követeivel folytatott tanácskozások *®'^*^®^°" *^

Hainburgban.

is

bevégeztettek; ered-

ményök az lett, hogy a jöv évi márcziusban Ulászló és Zsigmond királyok Pozsonyba, a császár Hainburgba menjen, s onnan aztán személyesen találkozzanak a fejedelmek. Szapolyay vajda az országgylés szétoszlása után mindent ráfordított ugyan, hogy a lengyel királyt e találkozástól visz-

I.

szatartsa; de törekvése

nem

sikerit. Ulászló

kei és az országtanács márczius 18-kán, héttel

késbb

érkezett Pozsonyba.

által elfoglalva,

319

Ulászló kormánya.

fejezet. II.

s

vele

gyerme-

Zsigmond király egy

A császár, birodalmi ügyek

Láng Máté gurki püspököt

s

kardinált kül-

De

dé oda maga helyett az elleges tanácskozmányokra. ezek egyességre

nem

ször sürgettetett

8

vezettek, s a császár megjelenése több-

beváratni határoztatott. Meghívatott e ta-

nácskozmányokra Szapolyay vajda

is

de

;

lenni a gyülekezeten, melyen, mint tudatott, is,

kinek kezét elnyerni

zend

vala.

A

nem akart jelenAnna herczegn

maga hasztalan ügyekezett,

eljegy-

helyett hadi hírnevét, tekintélyét gyarapítani

vágyván, júliusban Török Imre és Paksy Mihály nándorfehérvári bánok társaságában tízezernyi sereggel Szerviába tört,

rát,

s

a Nándorfehérvár és

Szendr közt fekv Sarnó

vá-

melynek rsége a magyar birtokban gyakran pusztít

vala, szállotta

meg.

De

hadjárata

nem

ütött ki szerencsésen.

A

szendri basától megtámadtatván, dicsség helyett kudarczot válla s ágyúinak és táborszereinek elvesztésével kényteleníttetett visszavonulni

^).

Ekkoron, negyedfél hónapi várakoztatás után, végre a császár

is

megérkezett,

találkozván

,

s

a királyi testvérekkel Hainburgnál

ket magával

—

bármennyire ellenzé

is

ezt a

magyar országtanács, Bécsbe vitte. Itt, miután a császár Lajos ifj. magyar királyt a maga íiának fogadta, s a birodalomban császári helyetteséül nevezte, a pozsonyi munkálatok nyomán, jul. 22-kén a következ szerzdés köttetett Anna herczegn, Ulászló leánya, a császár valamelyik unokájának, Ferdinándnak vagy az idsb Károlynak 1 év lefolyta alatt eljegyeztessék,' mi ha meg nem történnék, az aggastyán :

Miksa császár maga veendi nül a 12 éves herczegnt, különben neki 300 ezer aranyat

fizet

bánatpénzül. Lajos ifjabb

magyar király Mária herczegnvel, a

')

Emi.

Istvánfy Lib. VI, 80.

II, 13.

Verancsics

császár

unokájával

Magy. Kron. Történelmi

15^5-

320 1515.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Mind a két királyleány jegyajándoka külön el. 200 ezer aranyban határoztatott meg, úgy azonban, hogy azt egyik fél se fizesse le, hanem a két hölgy az e végre kitzött uradalmakból évenként 25 ezer aranyat húzzon. Egy titkos

jegyeztetik

pontban biztosíttatott a két fejedelmi ház kölcsönös örökövagy másik kihalna, Magyar-, Cseh- és

dése, ha az egyik

Osztrákországokban; különösen

kiköttetett

pedig

Anna

herczegn leend férjének örökösödése Lajos halála esetére Magyarországban. Az eljegyzés Lajos és Mária közt még azon napon végrehajtatott Bakács kardinál által

Míg ekként Miksa

császár a

maga

^).

fejedelmi házát e

Európában els hatalmassággá emelte, s magyar udvari párt diadalát ülte, János vajda pártja sem maradt munkálatlan. Sikerit neki a maga részére nyerni Perényi Imre nádort, ki különben is köszvényben szenved, Bécsbe sem ment át a többi urakkal. O, tudomására jutván a házassági és örökösödési szerzdésnek, maszerzdés

által

vele együtt a

gát Pozsony utczáin zsellyeszékben bécsi

körülhordoztatván, a

végzéseknek az ország rendéi nevében nyilvánosan

ellenmondott.

E

tény eleinte nagy aggodalmat ébresztett

ugyan a fejedelmekben Siklós birtoka,

lenni.

de utóbb megsznt veszedelmes melyet Ulászlótól -^, s a berezegi ;

nemsokára meghtötte Perényi tüzes hazafiúságát aláírt mindent, mi tle kívántatott, csak mint mamintha az mentségéül szolgálhatna de gános fnemes, nem mint nádor, mely tiszténél fogva kénytelennek érzé magát az országról annak megegyezte nélkül Borbála, Zsigmond kötött 8z,erzdést azután is ellenzeni '^). czím, melyet a császártól nyert, :

—

—

—

')

Magyar Történelmi Emi. I-s

oszt.

Okmányok

Auctar. Dipl. 282. Diar. Cuspiniani, Frehernél

De Cougressu Maximiliani stb. Beinél I, 282. Egy lengyel naplója Engelnél

:

:

:

I,

54. Kollár

II. 587. 672.

Guspinian:

Adparat. ad Hist. Hung. Dec.

Actenmassige Skitze

stb. e. h.

329. Istvánfy Lib. VI, 77. ?)

Istvánfy Lib. VI, 79.

Katonánál

XIX,

48.

Miksa

levele a siklósi berezegi czímról

I. fejezet.

még

király neje,

321

Ulászló kormánya.

11.

október 2-kán meghalt

az 1515-ki

^),

8___i^i^i____

benne János vajda Zsigmondnál utolsó támaszát is elvesztette. Hasztalan folyamodott aztán hozzá Szapolyay az ud-

Zsigmond

vari párt ellen;

t

e helyett engedelmességre és

tisztének pontos teljesítésére intette,

s

figyelmét tle egészen

megvonta ^).

A 51

királynak

Bécsbl hazatérte után Szelim

szultántól

fegyverszünet meghosszabbítása végett Budára követek

érkeztek.

De

a pápa, kinek véleménye, mivel a török hábo-

rúra pénzsegélyt ígért

s

küldött

is

néhány ezer aranyat,

ez

iránt kikéretett, az európai fejedelmektl igért segély remé-

nyében ellenzé a békekötést ^). Míg aztán ezen ügy Rómaban s az országtanácsban tárgyaltatott, Ulászló súlyosan

Ulászló halála,

megbetegedett. Halálos ágyán kiskorú fiának gyámjául Bakács Tamást

, Bornemisza Jánost és nvérétl unokaöcscsét Gryörgy brandenburgi határgrófot, rendelte. Pár nappal ha-

lála eltt,

mind gyermekeit, mind

lengyel király védelmébe

s

a

gyámokat a császár

pártfogásába ajánlotta^).

és a

Meg-

halt 1516-ban márczius 13-kán. Eltemettetett Székes-Fehérvárott.

gori

')

Jodocus Decius, Wagnernál Anal. Scep. III, 128.

*)

Engel

*)

Leo pápa

*)

A

a. d.

tig vns

:

Actenmassige Skitze lev.

Praynál

:

stb. e. h. 344.

Epist. Proc.

császárhoz írt német levele.

1516,

A császári

I,

109.

Dátum Ofen

titkos levélt,

ered.

.

.

.

Eritags vor Gre-

So got der allmech-

von diser welt erfordert, vnd mit tode verschiden, so beuelhen sele, vnd darnach Kunig Ludwigen

wir Ewrer Maiestet erstlich vnser

den wir zuuor auch beuolhen. Vnd wo Ewer Mavon íme oder denen, die wir seiner Lieb versorgen Zugeben, vnd ditz vnser letzt schreiben vnd willen Ewer Lieb zu behendigen vnd

vnsern liebsten Son

,

iestet

eröíFnen, angerueffen,

vnd

nicht verlassan, sondern

.

.

ersuecht, .

Ewer Mai estet w ellen Sy

Inén in allén gebrechen

_

in nötten

hilílich, fúrderlich

vnd beystendig sein stb

Horváth

M

Magy.

tört.

Hl.

21

%

MÁSODIK FEJEZET. II.

Lajos országlata 1516—1536. I.

Ulászló eltakaríttatása után

1516.

koronázott, ráiy gyámiai

tíz

fia,

a

már 1508-ban meg-

éves II. Lajos ült a királyi székbe. Mátyás-

^^^ 1485*ki törvénykönyve a király kiskorúsága esetében az ország nádorát rendelé a koronaörökös gyámjává s az ország kormányában helyettesévé; minthogy pedig Ulászló

más gyámokat rendelvén, e törvénytl eltért, s a vén és beteges Perényi nádor magát a kormányra különben is ertlennek érzé az új gyámok törvényesítése, s a kormányha-

;

:

talom gyakorlatának elintézése végett, april 24-kére (1516) Rákosra országgylés hirdettetett.

A

nemesek nagy számmal, mintegy háromezerén jelentek meg a Rákoson, mert Szapolyay János vajdának s pártjának melyhez a nemesség nagyobb része tartozott, az volt ,

terve,

hogy miután a gyámok közt,

ellenére az 1508-ki tör-

vénynek, külföldi (György brandenburgi herczeg) is találtatik, azokat kormányzókúl elismerni nem lehet Lajos kisko:

rúságának idejére oly hatalommal ellátandó kormányzó választassék, mint min Hunyady János volt V. László idejében; e kormányzó pedig János vajda legyen. De Bakács cardinal-érsek és gyámtársa Bornemisza szintén

hogy a gyámsággal a kormányhatalmat is Qgjesíthessék kezeikben. Perényi nádor s az urak nagyobb részének pártolását megnyervén, azon reményben, hogy a nemesség, a hosszabb várakozást szokása szerint megunván, majd elszéledend, a helyett, hogy a Rákosra lementek volna, Budán tárták tanácskozásaikat, leizenvén a nemességnek és Szapolyaynak, — ki Budán Bornemisza cseleitl tartva, a netétlenek

"

•

•

,

*•

nem maradtak

,

II. fejezet. II.

323

Lajos orsz&glata.

—

hogy mieltt a gyám-^ ügyeirl véglegesen intézkednének, továbság és a kormány bi bonyodalmak mellzése végett, be kell várniok a császár és a lengyel király követeit, mint a kiknek pártfogásába mességgel szintén a Rákoson maradt,

Most azonban, úgylátszik,

ajánlotta fiát a boldogult király.

Szapolyay erszénye kitartóbbá tette a nemességet, a Rákoson tanyázott sátrai

rl

s

az

még

midn végre a császár részé-

alatt,

Herberstein Zsigmond és Baroni Endre, a lengyel király

és Laszkó János gnezBudára megérkeztek. E követek egyez akarattal azt sürgették, hogy küldiknek, a császárnak és a lengyel királynak, mint a gyermek-király fgyámjainak szin-

részérl pedig Szidlovic:Ü5y kanczellár nai érsek követekül

tén engedtessék befolyás Lajos nevelésére szintúgy, mint az

ország kormányára, melyet azok az országtanácsban üléssel és szavazattal birandó két-két biztosuk által gyakoroljanak;

nem

ellenzvén egyébiránt, hogy a

álló országos

kormány ügyeit hat tagból

bizottmány igazgassa.

A követek ezen kivánatát

az országtanáos azon indítványnyal együtt tudata a Rákoson

tanyázó nemességgel, hogy ama bizottmányba Bakács érsek,

Szathmáry György püspök, Perényi nádor, Szapolyay vajda, Péter bazini gróf és Buzlay Mózes volnának fölveendk.

De János

vajda

nem

akart tagjává lenni oly bizott-

mánynak, melyben tán mindig elszigetelve állana véleményéA nemesség tehát az indítványt visszavetette és zajosan vitatta, hogy a gyámságból a törvény szerint minden idegenek kizárandók, az ország igazgatása pedig egy kormányzóra bizandó. Az udvari párt látván, hogy a nemességgel mindaddig nem fog boldogulni, míg az a Rákoson Szapolyay korlátlan befolyása alatt létezik, a király nevében rendeletet küld vala a Rákosra, mely szerint az országgylés Budára tétetett át, s a nemesség felszólíttatott, hogy ott fegyvertelenül jelenjen meg. A nemesség engedett ugyan a felhívásvel.

nak; de fegyvereit letenni

nem

akarta,

s

midn

e miatt a vár

kapuit elzárva találta, azokat ostromlani kezdé. Azonban To-

mory Pál várparancsnok néhány ágyúlövése,

s

a

21*

kapu

alatt

^^^^'

324 1516.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

megjelen rség kirohanási készülete oly zavart hozott el a dobogó hídra tolakodott s onnan most szabadulni vágyó nemesek közt, hogy többen az árokba hulltak.

A

nemesség

kudarcz után csendesen letelepedett a

e

vár alján; Szapolyay pedig értesülvén, hogy az országtanácsárulással vádoló s elfogat ás át szükségesnek vitató ban

t

emelkedtek,

szózatok

czolni az urakkal

vén,

,

s

nem

tartá tanácsosnak tovább

is

da-

a királyhoz intézett levelében kijelent-

hogy fontos ügyek tartományába

600 lovasa

szólítják,

kíséretében Erdélybe boszúsan vissza robogott. Szapolyay val együtt, úgylátszik, pártjának legtevékenyebb izgatói

is

tá-

voztak, vagy megfélemlettek, mert a nemesség ellenzése azután nem tartott sokáig, s végre oly határozat alakult, hogy

sem

külföldi

gyámok, sem kormányzó nem szükségesek a kiBornem-

rály mellett; annak további neveltetését Bakács és isza befolyásával vezesse, kit az legközelebb

György

illet,

nagybátyja

határgróf, az országot pedig a király nevében igaz-

gassa az országtanács.

A kanczelláreágot

Szathmáry

foly-

Szapolyay János kárpótlásul meghiúsult reményeiért

tassa.

Perényi Imre nádor mellé koronarnak választatott

Cseh-

^).

országba Szalkay László püspök és Ráskay Balázs követekül

hogy

küldettek, bírnák reá a cseh rendeket,

mányt küldenének Budára, mely

k

is

egy bizottmelll in-

a király oldala

De a csehek, morvák, bár egyébiránt Miksa Zsigmond király fgyámságát elismerni hajlanPrágában alkotniok egy kordók, czélszerbbnek látták mánytanácsot, mely országukat Lajos felnttéig igazgatná. A rendek végre a határszéli várak ersítésére, melyek közöl a törökök Jaiczát, Knint, Klisszát és Scardonát gyakran tézné ügyeiket. császár és

,

háborgatták, tárták

^),

•)

VI,

83.

s

bár kisebb ervel, jelenleg

még némi

pénzsegélyt

:

XXXIII,

ad Vest: Com. II, 360. 395. *) A pápa levelei Katonánál XIX,

körltáborolva

rendeltek adóul szedetni.

is

Brutus elbeszélése szerint Praynál

Dubravius Hist. Boem. Lib.

is

16.

Annál. V. Istvánfy Lib. 336. Kovachich

kövv.

:

SuppL

II. fejezet. 11.

325

Lajos országlata.

Atalában az udvari pártnak oly megelégedésére szakadt vége a gylésnek, hogy Bakács május utolsó tizedében dicsekedve írhatta az ország állapota fell aggódó X. Leo pápának, mi-

képen a gylés

A

békében

teljes

oszlott széjjel

]^^^\

').

törökökkel való béke tárgyában, mely iránt Szelim

még Ulászlóhoz a múlt évben küldött volt követet, pápának e békétU ellenszenve, s a keresztény fejedelmek

'

szultán

a

segedelmével biztató Ígéretei miatt semmi sem határoztatott. Szelim, kinek az egyiptomi szultánnal súlyos háborúja tá-

madt, a magyarok részérl a béke biztosítását óhajtván,

annak elfogadására az vaszán Jaiczát,

bég

s

által akarta szorítani,

hogy 1516

ta-

a többi nevezett várakat a bosnyai bogler-

által háborgattatá

követet

ket

egyszersmind pedig májusban újabb

;

küldött Budára a béke meghosszabbítása végett.

is

A magyar

kormány

hogy komolyabb háború a török részérl vesztére lenne az országnak, mégf sem tudta magát mire határozni, s Bakács érsek ismét a pápa véleményét tanácsát kérte ki sebes futár által, a követet bár éreznie kellett

,

,

,

A pápa válasza most is akként hogy miután a keresztény fejedelmeknél szünet nélkül mködik Magyarország megsegíttetése iránt, s van is reménye azt végre kieszközölnie, a magyarok hosszabb békét ne kötnének a törökkel. S így ln hogy a szultán követe ideiglen

letartóztatván.

'^)

hangzott,

,

C3ak egy évi fegyverszünettel eresztetett haza. Szelim e miatt boszús, Bélay Barnabást, kit

még Ulászló küldött

volt hozzá,

inkább kémnek, mint követnek tartván, egyiptomi hadjáratára is magával hurczolta ^). ')

U.

0. 25.

*) tr. 0.

3)

III, 14.

26.

Istvánfy Lib. VI, 87. és Verancsics

Említi ezt Schepper

portához, de azon tévedéssel holott ez 1515-ben

már be

,

Cornel

Magy. Tört. Emi. írok

:

I. Ferdinánd követe a hogy Bélay a perzsa hadjáratra vitetett,

volt végezve

utóbb

is,

,

s

1516-ban az egyiptomi szul-

tán ellen viselt háborút Szelim. Gévay Urkund.

Gesch. der Verhaltnisse zwischen Oesterreich

im XVI. und XVII. Jahrh.

I.

58.

,

u.

Actensfücke zur

Ungarn und der Pforte

^^ JK^ >

326 1517.

Fejetlenség s

pártzajiongás.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók alatt.

Az urak Magyarországon vígan valának kényök-kedvök töltésében alig ° létezett más korlát a gyönge kormány / / * saját erkölcsi érzete. A pártviszámindenkinek alatt, mint lyoknak, féktelenségnek, gyöngébbek elnyomásának tágas :

.

lásban

i

•

/

•

közjövedelmeket, a kir. kincstárt, ki szerét te-

tér nyilt; a hette, jó

i

martalék gyanánt fosztogatta.

nem

ritkán

maguk

Az önkényben,

rab-

a törvények rei, az ország igaz-

Bakács kardinálnak legfbb gondja jószágszerzés, hogy magával együtt szegény

gatói adták a példát. »

volt a kincs- és

származású testvéreit, kiknek maradékai aztán elnevökrl Erddyeknek hivattak, gazdag urakká' tegye. Ez évben is panaszosan járultak a király elébe a szász székek követei,

hogy egyházaik dékánjait megfosztotta eddig gyakorlott egyházi hatóságuktól s egyenesen maga alá vetette ket, mint hogy a szorgalmas szász kétségkívül nem más okból nép tizedei is pénztárába folyjanak '). Szathmáry kanczellár oda törekedett legbuzgóbban, hogy Szapolyay János hatalmát korlátolja, s e végett nem sznt meg fárasztani leveleivel Zsigmond lengyel királyt ^). A Thurzó testvérek, György ,

,

és

Elek, mint kamaragrófok,

czei olvasztó

az Ulászlótól nyert beszter-

s

huták tulajdonosai

,

Elek

e fölött

Szathmáry

évenként tömérdek ezüstöt vittek ki a rézérczczel, melynek bányáit a Fugger tzsér-házzal haszonbérben,

sógora,

—

tartották,

—

a nélkül

hogy abból bármi kárpótlást adtak

volna a kir. kincstárnak^).

mek htlen

Legártalmasabb

')

és

Ld

:

kel

öreg Bornemisza a közjövedel-

volt hatása a király

harmadik gyám-

a szászok követségének panaszait Katonánál

Bakács végrendeletét u. ^) Engelnél Gesch. ^)

Az

kezelésével mocskolta be kezeit '').

E nagyszer

XIX,

29. 33.

o. 46.

d.

Ungr. R.

III, 2,

190 *)

kincstárrablásról, melyet a

alatt.

Thurzók a Fuggerek-

ztek, alább leend még szó. *) Császár M. naplója, Horvát Istvánnál :^Verbczy Emlékeze-

tében.

II. fejezet. II.

jának

s

327

Lajos orsz&glata.

György rgrófnak,

tulajdonképeni neveljének,

miutác a Corvin János özvegyével

,

nyert javakat ennek halála után jobbára eltékozolta, most,

mint a király nagybátyja

s

gyámja, határtalan kéj vadásza-

tában a közjövedelmeket pazarlá, mennyire hozzájok férhe-

mi legkárosabb volt, a minden komolyabb foglalkominden tanulástól elvont királyi gyermek kedélyébe

tett; s

dástól, is

boszivárogtatá a

zarlás! hajlamát,

maga kéjszomját

könnyelmségét

,

egyetlen gondja lévén

,

s

pa-

miként tölthesse

mennél vígabban, mennél zajosabb mulatságok közt napjait ^). „Bár a király udvara nagyon szegény mégis vígan így írt a gróf 1518-ban egy barátjához

királyi öcscsével

—

—

hadd lássák a komoly urak, miképen mi az udvarban még nem haltunk meg. Elször is Stiebicz és Zettericz hatszor derekasan vívtak egymással. Azután én és Krabat lovon csaptunk össze ha Krabat ördög, én vad ember valék, míg az ördög végre lováról lepottyanva, arczra esett. A király is igen jól lovagolt; a város minden hölgyei s népei is jelen voltak. Utóbb a király s más urak a töltém vele a farsangot

,

;

—

tobort (tánczot) járták;

én tizennyolczad

magammal

czosan jelentem meg, mindnyájan rövid köpenyben orrú, vörös

,

álar-

hegyes

czipkben, mint hajdan divatozott; az öreg atyus

faczipben, bottal kezeiben két különös tánczot járt el" stb ^).

A

gróf jobbára ilyféle mulatságok

törte fejét; s a királyi

nem

gesége miatt tanulásra hetett

,

vendégségek intézésén

igen szoríttatott,

hogy

Lajos,

testi

nem

hajlam komolyabb foglalkodásra.

ki a

kanczellár azt írá ugyan

királynak

s

gyermekben, ki eddigelé

is

gyönfejld-

Szathmáry

1517 tavaszán Zsigmond lengyel testére nézve napról-napra izmoso-

elhalad, hogy mit eddig, elmulasztott, szorgalommal pótolni látszassék ^)," de György grófnak imént

dik, a

tanulásban

')

Dubravius

*)

Spiess

')

Engel

:

:

:

is

Hist. Boiem. Lib. 33, 308.

Aufklíirungen 60. Gesch.

d.

U. R. 194.

i^^'^-

ki

Frangepán Beatrixxal

^

kir&iyi

gyám.

:

328 J-517-

Tizenegyedik könyv.

késbbi

idézett

módja

s

Az

levele, s

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

magának a felserdült királynak életnem mutatnak arra, togy a

tulajdonai egyátalában

testgyakorlaton kivül,

— miben Lajos kitnt, —

magas

hi-

vatásához ill komolyabb foglalkodással töltötte voZna gyet-

meksége éveit törökkel.

').

Szelim bzultán szyriai

Viszonyok a

s

egyiptomi háborújával elfog-

1517-ben újra meghosszabbíttatni kivánta a békét Magyarországgal de mivel X. Leo pápa a keresztény népek s

j^lva,

;

fejedelmek egy közönséges

hadjáratát terveze,

s

e végett a

keresztényeknek öt évre közbékét parancsolt, a magyar országtanács moöt sem sietett megragadni az alkalmat egy ál-

landóbb béke megalapítására.

A

szultán e miatt megboszan-

kodván, a zvorniki basa , Musztafa bég

által Jaiczát

ostrom

A

magyar országtanács, hogy a veszélyben forgó várat megsegíttethesse, a szükséges költségek meg-

alá vétette.

fontos

szerzése végett május 3-kára országgylést hirdetett 2).

A

gylésen követeik által ismét hogy fgyámi tisztökét, melyet a cseh-morva

császár, s a lengyel király e

oda törekedtek,

rendek már elismertek, a magyarokkal volt kedve foglalkodni, s oszlott széjjel*). tatta meg'^),

s

Az

is

elismertessék

^).

De

sem a gyámság kérdésével nem úgylátszik, minden végzés nélkül

a nemességnek sem az adó

,

aztán a városokat adóz-

országtanács

némely királyi várakat zálogosított

el,

hogy

Beriszló Péter horvátországi bánnak Jaicza felszabadítására

némi segélyt küldhessen.

A

bán aztán meg is felelt tisztének

öcscsével Pérenezczel és Zrínyi Miklóssal a törököket Jaicza alól elzte, vezéröket

')

A

Musztafa béget megölte^).

Szathmáry oldala mellett Oláh Miklóssal kir. titkárrá lett 1516-ban az erdélyi származású Piso Jakab

Balbi Jeromos helyében lett

Lajos tanítója. Epist. Proc. I, 121. Annál. R. H, V, 26.

')

Pray

3)

Katonánál

XIX,

*)

Szapolyay

lev.

')

Wagner

«)

Hammer

:

58.

Báthoryhoz

Annál, Scepus.

:

:

u. 0. 72.

II, 136.

Gesch. d. Osm. R.

I,

795.

II. L(y*08

II. fejezet.

A pápa rálylyal,

1518 elején egy hadi tervet közlött Lajos ki-

nyarán ervel támadnák meg a törö-

szerint a keresztény fejedelmek ez év

mely

több oldalról egyszerre, közös köt

t, vizsgáltatná meg azt tanácsában, s közölha Magyarország részérl abban tán

felhívta

8

;

329

országlata.

né vele észrevételeit

,

némi módosítások volnának teendi? '). A kormánytanács hihetleg nagy örömmel fogadta a közlést , mert épen e tájban érkezett tudósítás Bélay Barnabástól, élénken ábrázoló a veszedelmet^ melylyel a béke

boszantott

Egyiptomban

s

az országot fenyegeti

mást

2).

és

minthogy a törökök Jaiczát

tett az országtanácsra,

egységet

által fel-

Értesítése annál nagyobb benyo-

valóban ismét körltáborolták szályok közt

megtagadása

Szyriában gyzedelmes Szelim

nem

vívni kezdek.

s

De

a pártvi-

lehetett eszközleni a kétszer

is

mindig eredménytelenül szétoszlott országos tanácsban. Végre az összes országgylés hirdettetett ki Sz. György napjára. Szapolyay vajda külön felszólíttatott, jelenne meg is felekezetével, de ne mint szokott, egész haddal, összegyjtött

hanem csak

rekv

s

ill kísérettel,

szándokkal

^).

s

az ország javát eszközloni tö-

De Szapolyay akképen

Budán mindaddig nem

fog megjelenni

le

nem

válaszolt,

míg a

hogy

király szívét

Buda várának kapitánymásra nem bízatik,

egészen elfoglalt Bornemisza János ságából

,

tétetik, s a fontos tisztség

hogy, úgymond, a királyhoz

is

szabadabban közeledhessék.

Szapolyay ebben Perényi Ferencz váradi

s

Várday Ferencz

Báthory István temesi grófot is a maga részére nyervén, Ígéretet vn a kormánypárttól, hogy kiván-

erdéljd püspököket

Annál. V, 31. Katona

*)

Pray

'}

Verancsics

:

s

:

e. h.

63. kövv.

Magy. Tört. Emi. írók,

III,

14. azt állítja ugyan,

hogy Bélay 1518 jött haza; de Verancsics idszámítása kal. Istvánfy szerint,

meg

Lib. VI, 87.

e. h.

67.

')

Lajos

ley.

teli

van hibák-

de úgylátszik, szintén hibásan, Bélay 1519-ben tért

marcz. 14-ról Praynál

:

Prior. Aurán. 71.

Katonánál

i^is.

330 1518.

Az

Tizenegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

minek következtében megjelent gága teljesíttetni fog ') ugyan, de oly szándékkal, hogy kormányzóvá választatása ;

iránt

még egy kísérletet tegyen. A gyámok eltt, úgylátszik, nem maradt

a császártól,

s

titokban a

hogy azt könnyebben meghiúsíthassák, hogy a gylésre a pápátói is kieszközölték

vajda e szándoka,

s

,

követeket küldjenek.

A

császárt ismét Herberstein, a pápát

Schönberger Miklós, domokos barát képviselte, ki már az év elején az említett hadjárati tervvel jött volt Budára. A gylésen mindenekeltt az adó kérdése hozatott sznyegre, mert

hogy a király, azaz kormánytanágylés megnyitása eltt kénytelen volt Eperjes

a kincstár oly üres volt, csa

még

a

városát világos törvény ellenére, elzálogosítani Perényi Imre

nádornak, hogy az ostrommal szorongatott Jaiczát némileg kormánytanács egy arany frtot kívánt megsegíthesse'^).

A

minden telekre kivettetni. A nemesség azonban ellénveté, hogy az elnyomorgatott jobbágyság e terhet most nem bírja meg,

s

csak

fél forintot

akart kivettetni; de azt

is

csak úgy, s a köz-

hogy a kormánytanács, melynek rósz gazdálkodása,

pénzek könnyelm eltékozlása miatt hevesen kikelt, némely elejébe adandó szabályok megtartását esküvel fogadja; mire ismét az urak nem^akartak reáállni.

A nemesség panasza hogy a kormány élén álló urak, meggazdagodásuk után járva, az ország javát elhanyagolják, a törvényeket megsértik, nem volt ugyan alaptalan, ,

saját

mint egyebek kÖzt Eperjesnek zálogba vetése

Is

de úgylátszik, e vádak most különösen azért

emeltettek a

hatalmú kormányzó mert idközben e nagy hévvel hozatott sznyege. A pápai követ

kormánytanács

ellen,

hogy egy

teljes

választatásának szüksége indokoltassék

kérdés

is

tanúsítja;

^)

Szapolyay

*)

Pray

:

tétetik 1526-ra.

lev.

;

Báthoryhoz marcz. 31-ról

Epist. Proc.

I.

202.

u. o.

Ezen ide tartozó okmány hibásan

Herberstein csász. követ naplója Kovachichnál

lung ungedr. Schriften

I,

166. kövv.

:

Samm-

II. fejezet. II.

331

Lajos országlata.

maga

is pártolta a kormányzó választását, úgy mindazáltal, hogy a pápától függjön, ki szintén igényt tartott a fgyámságra. De a császár követei, az urak nagyobb részétl támogatva, azt cgyátalában ellenzék, s hogy a kérdést kettévágják, elég meggondolatlanok valának kijelenteni , hogy küldjök, a császár 4000 gyalog, s 500 lovas fegyverest készen tart az osztrák határszéleken a király segedelmére ha a vajda pártja kormányzót akarna reá feltolni. A nemesség ezt megértvén, hevesen kikelt az országgylés szabadságának e sérelme ellen, s miután végzést alkotott, mely szerint a jöv július 15- kén Tolnán egy újabb minden külbefolyástól ment gylés tartatnék zajlongva oszlott széjjel. Az or,

,

szágtanács

azonban számszerint 10 püspök, 3 prépost

fnemes, a veszélyben forgó Jaicza,

a többi végvárak

s

s

30

meg-

segéllését múlhatatlanul szükségesnek érezvén, a tanácskozást

még azután

is folytatta , s az egy arany forintnyi adót s beszedésének módját elhatározta, „remélvén, u. m. a végzés,

hogy ezen, a közveszély elkerülése végett tett intézkedéshez a nemesség is hozzájáruland". Végeztetett ezenkivül, hogy az urak zászlóaljaikat jul. 2-ig a fenyegetett végekre küldjék; a király pedig a fontosabb ügyeket, a nagyobb egyházi s

világi hivatalok betöltését,

követok kiküldését

tek fogadását ne egyes ftisztekkel, tanácscsal tartson

intézze

gylést ^).

ol,

E

mi végett

hanem

ez

külköve-

hetenként háromszor

rendelet, úgylátszik, egyenesen Szath-

raáry kanczellárt sújtotta, ki önfejétl szeretett 8

s

az egész ország-

egyebek közt még a gylés eltt

is

intézkedni,

oly önhittséget

árult

a lengyel kormányhoz írt egy levelében mely által azt egy követ küldésére szólítá fel hogy nem átallná írni, miképen a követnek csak egyszer megbízás volna adandó, az

el

,

,

utasítást pedig,

vehetni.

Az

mely szerint eljárnia kellend

urak e rendelete boszantá-e

idk

beállandó nehéz

•)

Kovaohich

:

sejtelme

félemlíté

fel

,

Budán

fogja

annyira, vagy a

meg Szathmáryt?

Suppl. ad Vest. Com. 398 kövv.

1518,

*

.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

332 Í518.

alatt.

— annyi bizonyos,

hogy a gylés után kanczellári tisztét is mely aztán Szalkay László váczi püspökre ruház-

letette,

tatott.

Az urak

kétségkivül igen haszno-

rendeletei

említett

czélszerek valának

sak,

;

de, szokás szerint,

most

is

jobbára

papiron maradtak. Mihelyt a

gylés

aljak kiállításáról többé senki,

vagy csak igen kevesen gon-

doskodtak

szétoszlott, a zászló-

az adó beszedését pedig a király

;

kelt levelében is hasztalan

mind súlyosabb veszélybe

határszélek

még jul. 15-kón

sürgette; „pedig a végvárakés estek; mert a végvá-

rak fizetetlen kapitányai azokat elhagyni fenyegetdzének,

ha elláttatásukról mennél elébb nem lesz gondoskodva^)". A hazának a közjóról megfeledkezett, önzéstl elkorcsult vakon rohantak a veszély felé, mely a hazát s vele együtt is nemsokára elnyelend vala. „Istenem, úgymond Herberstein, a császárnak e romlottságot szemmel fiai

—

magukat

látó követe

— mily nagy fényzés,

st

igazabban, mily ke-

vély nagyralátás uralkodott akkoron Magyarországon

fpapok

fnemesek nagy

és

kíséretekkel,

meg

födve, trombitaszóvei jelentek

az udvarnál

pedig a mindennapi szükségletekben

Ügy

látszik, ez sokáig

E

nem

is

A

!

aranytól, ezüsttl ;

— királyuk

hiányt szenvedett.

.

.

tarthat így'^)".

végromlás elhárítását tette feladatává a nemesség

—

gylése. „Minden ország mondják az itt összegylt rendek két eszköz által igazgattatik és tartatik fen törtolnai

—

vény

:

és fegyver által.

A

hazában ez

id

szerint

mind a kett

hogy a török számtalan országlakost örök szolgaságra foglyul vitt el Bogács és Jesz végvárak hiányzik;

ez oka,

s

,

elvesztek, és az azon részeken

Bányaluka láttatik. esik,

is

Ha

elvesz

,

még

ha rséggel

s

egyedül fenálló Jaioza eleséggel idején el

s

nem

pedig egyszer Jaicza az ellenség hatalmába

vége lesz

nem sokára Tótországnak, vége Valkónak

')

Kovachich

')

Herberstein, Kovachichnál

:

Suppl. ad Vest.

Com.

e. h.

396.

és

II. fejezet.

II.

333

L%jos orszúglata.

Pozsegának; ezek veszedelme pedig az egész országét maga Nehogy tehát a még fenlév végvárak is után vonandja. elveszszenek végeztetett, hogy az urak és megyék zászlóaljai .

.

^^^^

.

minden haladék nélkül leküldessenek; ajaiczai rség kétszáz fegyveressel szaporíttassék és élelmi szerekkel kellleg ellát-

A jöv

sz. Mihály napra Bácson mind az egyházi s mind a nemesek összesen fegyverben jelenjenek meg, minden húsz jobbágy után egy fegyveres lovast hozván magukkal. De jelenjen meg a király is dandára élén mely hogy kell számban kiállíttat hassék, az egész országban, minden kivétel nélkül, telkenként fél arany frt adó a gylés

tassék.

világi urak,

,

után mindjárt hajtassék be; a kincstárnok pedig hittel köte-

hogy ezen adót egyedül a végvárak ellátására, s a bandériumok fölkészítésére fordítandja, s a bácsi gylésen számot adand. A Bácson összegy-

leztessék,

királyi és tiszti

arról

lend rendek kötelességében

álland a királyi jövedelmek

is akként hogy a különben is elnyom ott jobbágyságot újabb rendkívüli adókkal terhelni ne kelljen. Végre a pápához, a

igazgatása

,

s

az elzálogosítottak kiváltása iránt

intézkedni,

császárhoz, s a lengyel

követek küldessenek

A király és

királyhoz

segély sürgetése végett

^)."

az országtanács ezen üdvös

nem tagadhatta meg

megersítését'^),

s

rendeletektl a

megegyezését abban,

hogy a ritka szónoki tehetség Ártándy Pál és Kenderesy Mihály, a rendektl vett utasításuk szerint követi útjokra Zsigmond lengyel királyhoz haladék nélkül meginduljanak ^). A bácsi gylésre mindazáltal sem a király, sem az urak többsége

nem

jelent

meg.

A kik

összegyltek, kétségkívül jobb,

önzetjenebb hazafiak, azon jámbor remény nyel sal fogtak ismét

kájához, hogy mi eddig

Kovachich

s

öntagadás-

újabb törvények alkotásának hálátlan mun-

:

Vest.

nem

történt,

Com. 466. Com. II,

•)

U.

0.

Suppl. ad Vest.

')

U.

o.

421.

420.

ezeknek mégis

lesz

tán

bácsi '''^•

gyü-

334 1518.

Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sillyedése a Jagellók

alatt.

némi eredménye. E törvényeket olvasva, lehetetlen el nem szomorodni a hazafinak; oly mély sülyedésben, oly nagy romlottságban tntetik azok el ama nemzedéket, hogy a szovalóban megérdeml tte, rongó szív kénytelen felkiáltani hogy Mohácsnál sírját találja „Eddigelé így kezddik e :

—

!

gylés végzeménye

—

sokszor

melyek az ország

alkottattak,

sok jó és üdvös törvények

javát, békés állapotát

nem

tartattak, soha végre

nem

dltek.

szettek,

A

mind haszontalanok A többiek falai rom-

belviszályokban egymás öldöklése által elve-

vágy az ellenség

sága megszámlálhatatlan.

fogolyként elhajtottak soka-

által

A

királyi felségnek számos ízben

nyújtott pénzsegély hasztalanul veszett s

fel-

hajtattak,

maradtak. Számtalan végvár elveszett.

má

s

De mivel soha meg

sége országlásának gyarapodását illették.

a köztársaság

minden ügye

,

el.

Szóval, az ország,

légyen az a honvédelemre,

vagy igazságszolgáltatásra vonatkozó, minden a legzavartabb

s

rendetlenebb állapotba jutott."

A

kincstartók a köz-

pénzekrl évek óta nem számoltak. Szalkay váczi püspök s fél év óta kanczellár, két esztendei számadással maradt hátralékban. Pedig az idnként megajánlott adón kívül alig maradt már fel egyéb közjövedelem, minden egyéb magánosoknál zálogba lévén vetve. Szakolczát

s

A

trencsényi

harminczadot,

Nagyszombatot Szapolyay János, Sopronyt

bi-

zonyos Gyuricsko, Esztergámét az érsek, Szegedet, Szebent, Eperjest a nádor, Sempte és

Csókak

várát Kanizsay László,

Diósgyrt Both Endre özvegye, Csepel szigetét Szalkay püspök, Munkácsot az erdélyi püspök, Husztot a mármarosi sókamarákkal Perényi Gábor, Holics várát Czobor Imre, Gesztes várát Somy Gáspár, Tenyt More László, Zsámbokot, Készít a hozzájok tartozókkal Buzlay Mózes fudvarmester, Németuj várt János Jakab orvos, Sz. Gált és Németit a löveldí Karthausíak, fiai,

Mezkövesdet Kasztellánfy György Sárkány Ambrus és társai, a

a pozsonyi harminczadot

budai harminczadot ugyanaz és

Keser

István, a tótországi

harminczadot Széchy Tamás és Gyulay János, a kassai har-

II.

335

fejezt. II. Lajos országlata.

minczadot a kassai polgárok, az erdélyi huszadöt Mihály Félix flórenczi kereskedk

a

,

é8__J^^

körmöczi kamarát Thurzó

György, 0-Budát Barber István, Szalmár várát Podmaniczky János stb. bírták zálogban. Ezt tudva, méltán kérdezhetni

mibl

:

lyi

tarthatá fen tehát a király a

maga

udvarát, a kirá-

dandárt, a tiszti zászlóaljakat, a végvárakat

s

azok rsé-

ha még az idnként megajánlott csekély adó

is htlevagy legalább könnyelmen gondatlanul kezeltetett ? A bácsi rendek tisztán látták, hogy a közdolgok ily állapotban tovább nem maradhatnak, s épen azon hit hogy errl mindenki meg van gyzdve, adott nekik reményt, hogy

geit,

nül,

,

,

újabb rendelkezéseik annyi sükeretlen törvények után vala-

hára mégis csak foganatot nyernek.

még fenmaradt

E

reményben, hogy á

csekély közjövedelmek czéljokra fordíttassa-

nak, azt rendelték, hogy a királyi kincstárnok mellett az or-

szág részérl állandólag két kincstartó legyen, minden vár-

megyében pedig egy esküdt nemes

választassék, ki a szolga-

birák segedelmével lelkismeretesen összeírja mind az egyházi 8 világi urak

,

mind a nemesek jobbágyait,

után járó legénység számát

s

s

az azok

fizetend adó mennyiségét.

—

Ezen összeírást a választandó esküdt a rendek két kincstárnokának kézbesítse; ezek pedig szigorúan felügyeljenek, hogy a szerint mind a legénység kiállíttassák mind az adó ,

teljesen beszedessék.

A

rendek kincstárnokai felhatalmaz-

hogy a kötelességeiknek megfelelni nem akaró engedetleneket a szomszéd vármegyék fegyveres erejével fenyítsék tattak,

meg,

8

kényszerítsék a törvények végrehajtására.

Maguk

e

le, hogy a király iránt hívek leszhségesen végrehajtják: miben ha vagy htlenekké, vagy hanyagokká lennének, a következ országgylésen halállal bnhdjenek. A közügyek reformjának alapja ekként megvetve lévén, folytatják intézkedéseiket a rendek mindenekeltt a királyi javak s jövedelmek hozandók rendbe. Ez iránt végzéssé lett, hogy az

kincstartók hitet tegyenek nek, a rajok

bízottakat

—

—

1514-ki törvény intézkedése szerint minden, zálogban

lév

336 1518.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

javak a királynak azonnal visszaadassanak,

s

alatt.

a rajtok

fekv

zálügpénzek lassanként azok jövedelmeibl rovassanak

le,

kivéve a Szapolyay által tartott zálogokat, melyeknek kiváltására az adóból 20 dénár fordíttassék. Mivel azonban a király adósságai oly nagyok, hogy azok letisztázására az ekként

rendbehozandó királyi javak

s jövedelmek sem elégségesek, mindazon prépostok, fesperesek és lelkészek, kik a honvédelem terhében nem osztoznak, jövedelmök tizedével adózzanak, e pénzeket szintén az említett

végeztetett,

hogy

e végre

megyei esküdt szedvén be. A hon védelmére két év alatt két forint, a király számára pedig ezen felül ugyanazon id alatt 120 dénár szedessék telkenként, ebbl a király 20 dénárt a Szapolyay kezén lév zálogok kiváltására, más húszat egyéb adósságai lerovására, nyolczvanat udvarára fprdítandván. A királyi udvartartásra ezen felül még több javak névszerint tzettek ki oly módon hogy azok egyenesen a budai tiszttartó gondviselésére bízassanak. Eendeltetett továbbá, hogy ,

ezentúl minden tékozlás meggátlása végett a királyi kincstartó mellé a kormánytanács

választassék,

tagjai

közöl egy ülnök

kinek tudta nélkül a kincstartó sem bevételt,

sem kiadást ne tehessen

,

különben ha pap javadalmát, ha urak, kik e gylésre

meg

a nemesek 400 arany frt lefizetésére

Ítél-

világi, jószágait veszítse el.

nem

nemes

jelentek 800,

tettek. Megújíttatott végre a

Az

kormánytanács

is,

a papságból

Bakács esztergami, Frangepán kalocsai érsekek, Szathmáry pécsi, Várday erdélyi püspökök, a világi urak közöl Perényi nádor, Újlaky országbíró, Szapolyay erdélyi vajda s Báthory temesi gróf, a nemesek közöl Zoby Mihály, Pakosy János, Bodó Ferencz, Maczedoniai Miklós, Pogány Zsigmond, Pernesy Miklós, deresy Mihály,

Ártándy Pál, Faiszy

János,

Glesány Miklós, KenTuróczy

Csányi Balázs,

Lukács Derencsényi György Amadé István és Sittkey György választatván meg tagjaiul, kik az ország mind mint a legfbb végrehajtó hatalom politikai, mind pénzügyi, mind jogszolgáltatási ügyeit igaz-

Miklós ,

Kutasy

,

,

,

11. fejezet.

gassák

s

Verbczy

,

gylésnek

szintúgy

is

szárhoz és a pápához szolgálataiért

rendeltek

,

kir.

337

Lajos országlata.

a törvényeket végrehajtsák^).

szétoszlottak

fiúi

11.

—

Mieltt a rendek

személynököt, ki úgylátszik, e

mint a tolnainak vezére

küldend követül

volt, a csá-

jelölték ki,

s

haza-

minden telektl öt denárnyi adót

neki

'^).

A kormánytanács nemes ülnökei nagy tzzel fogtak a törvények végrehajtásához. Egy fenmaradt okmány tanúmég Perényi nádor

sága szerint

is

eddig zálogban tartott Kis-Szebent

kibocsátá közeibl az ^).

Es bár

egyéb tudósításunk nincs, kételkednünk alig elzálogosított kir. javak

ez

lehet,

ügyben hogy az

nagyobb része visszaadatott.

A

ne-

mes ülnökök nagy részben Szapolyay pártjához tartozván, ennek elleneivel különösen éreztetni kívánták végrehajtó hatalmukat, mi köztök s Bornemisza János kir. kincstartó ,

közt több heves vitára adott okot.

A

bácsi törvények 15-ik

czikke szerint azon javak, melyek a királyi konyha ellátására kijelöltettek, közvetlen a

E

lának bizandók.

rom

is,

budai tiszttartó gondviselésére va-

javak közt volt Munkács, Tata és

Komá-

melyeket azonban Bornemisza és Korláthkövy Péter,

hogy még Ulászlótól rendeletben vették, leend Lajosnak adják által, kezeikbl kiereszteni vonakodtak. Bornemisza a dolgon avval akart fordítani, hogy magát a király által budai tiszttartóvá neveztette, mi miatt a kedélyek egy tanácsülésben, mely 1519 elején Bakácsnál tartatott, annyira fölbe vlének, hogy a nemes ülnökök még kardot is rántottak Bornemiszára, s Bakácsnak t csak bajjal sikerit dühöktl megmenteni*). Nem kevesebb ellenzést fejtett ki az alsó azon ürügy alatt

,

miszerint e várakat egyedül a nagykorúvá

')

Kovachichnál

»)

U.

')

Katonánál XIX, 128.

*)

Summa

o.

:

Vest.

Suppl. ad Vest.

Com. 475. Com. II, 427. coram Sigismundo Jeromos pozs. prép. s^

legát. Caroli ducis Mtinsterberg

Zeitschrift III, 283. és Balbus

Pol. R. Schedlus

:

kir. titkár levele

Kovachichnál

Horváth M. Mairy.

tört.

Hl.

:

,

Suppl. II, 431.

22

_J^

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

338 ^519-

papság ama törvény dét

ln

nem nem

is

ellen,

mely szerint jövedelmeinek

köteles a kir. kincstárba

velk

boldogult

szolgáltatni;

a kormány,

eszközlött ki egy rendeletet

Az urak többségének

alatt.

s

tize-

mindaddig

míg

oz iránt a pápától

nem

tetszenek ugyan a

').

átalában

mely a végrehajtó hafelruházott nyakukra tolta „de vágy választmányt talommal mivel e választmány erélyétl megijedtek, vagy mivel maguk is kénytelenek voltak átlátni hogy, ha még e törvények is különösen pedig

bácsi törvények,

az,

j

megsértetnek, az ország menthetetlenül veszedelmébe rohan

:

azokat nein merték megvetni ^)". De. a ravasz, uralkodni sze-

püspök nem trte oly könnyen befolyása megcsökkentét a közügyek igazgatásában, s módot keresett a kormányhatalmat gyakorló nemesi választmány megbuktatására. Az alkalmat erre meghozta Perényi Imre nádornak az 1519-ki február 5-kén történt halála, s a nagy hatású tisztség betöltése körül támadt pártviszály. A választ-

ret Szathmáry

pécsi

mány többsége Szapolyay

pártjához tartozván,

t kívánta

mennél elébb megválasztatni a magas méltóságra; az udvari párt ellenben, mivel magában nem bízott, hogy a maga jelöltjének

megválasztását keresztül vigye, betöltetlenül kí-

vánta hagyatni a nádorságot. Azonban míg ez iránt a viták

Szathmáry püspök Báthory István temesi

folytak,

gróffal

a tervben titkon megegyezvén, Szapolyayna-k és barátjainak

Frangepán

kalocsai érseknek és

Várday Ferencz

kik a választott kormánytanácsnak

pöknek,

szintén tagjai voltak, elterjesztéseket vari pártnak

megegyeztét

is

sára.

velk

az ud-

ha viszont Szapolyay

lesz

egyesülni a nemesi választmány megbuktatá-

Szapolyay

márczius

tn, miszerint

kieszközleni ígérte Szapolyay

János nádorrá választatásában, hajlandó

,

erdélyi püs-

mint említk,

s

barátai a kelepczét

8-kán a három fpap,

')

Wagner Annál.

*)

Balbus em. levele Kovachichnál

:

nem

sejtve, ráálltak, s

Frangepán, Szathmáry,

Scep. II, 19i: 198. e. li.

II, fejezet.

Várday

s

jai ellen.

Ez

II.

339

Lajos •rszAglata.

Báthory egy okmányban kötelezték magukat a király érdekeinek védelmére, mindenki s mi e szó alatt titkon értetett, a kormáhytanács nemes tagSzapolyay

a két úr,

és

meglévén, és a király

feletti

fgyámság

résének Ígéreteivel Zsigmond lengyel király

^^^^

elisme-

a tervbe vo-

is

natván, a nemesi választmánynak li^elentetett

hogy reá miként a bácsi gylés eltt, az urakból álló országtanács fogván igazgatni. A nemesi választmány Szapolyaytól magát elhagyatva látván, s anyagi ervel a maga fentartására nem bírván Budát oda-

semmi szükség,

ezentúl

,

a kormányt,

,

hagyta.

De

alig távoztak el ezen urak,

A

belátta reászedetését.

Szapolyay

is

csakhamar

de nádorrá nem Szahanem Báthory István tzetett ki. Hasztalan emlékeztette ezután a vajda Báthoryt ama külön szerzdésükre, mely szerint a kuruczháború idejében egymásnak megfogadták, hogy egyik a másiknak megegyezne nélkül hivatalt nem vállaland Báthory azt válaszolá, bogy a nádorságot nem keresi, de ha megválasztatik, annak viselésére magát képes-

ugyan

a szabad tért nyert udvari párt

;

polyay,

:

nek érezvén,

el is fogadja.

A

választás aztán

meg

is

történt

egj nagy országtanácsbah, mely e végett tartatott. Báthory 57, Szapolyay csak 27 szavazatot nyert ^); s júniusban Báthoryt már

mködni

mondja Istvánfy nak,

s

találjuk tisztében.

,,É8 ez volt

oka

—

— a vajda és Báthory közt kitört viszályok-

kezdete azon súlyos nypmorúságainknak, melyek által

Magyarország békéjében, ogyességébon megzavartatván, szánandó módon mogszakgattatott, s majdnem végveszedelembe sülyesztetett'^).

')

foly.

*)

III, 283. és

Bon

VII.

és

velenczei követ

legát.

V.

Új Magy. Múzeum

1856-ki

Caroli Ducis Münsterb. Schedius folyóiratában

— Balbus Jerom.

említ. lev.

Suppl. II, 440. Firnhaber

Ludvigs

tudósítása.

VIII. füzet 126. "Wenzel közlem.

Summa

Báthory

nádorválasztásra most hajlandó lett ^*°

:

—

Kovachicb

Fr. Guidoto's

Üng. 1523 — 1425. Istvánfy Lib. VI,

:

Vest.

Gesandsch,

Com.

502.

am Hofe

85.

22*

K.

ist-

nádorrá

340

Tizenegyedik könyv.

Xz

1519.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

udvari párt nehezen nyert volna ily könnyen dia-

ha ennek legelmésebb pártfele, Verszemélynök, ekkoron távol nincsen az or-

dalt Szapolyay fölött,

böczy István szágtól,

kir.

öt már

a bácsi

gylés

kijelölte volt

azon követség

mely a pápához, a császárhoz és Velenczéhez vala menend a török ellén! segély szorgalmazása végett. Azon-

fejévé,

ban,

midn

a követség 1519 elején

már épen útra

készült,

Miksa császár január 12-kén meghalálokövetség elindultát a kormánytanács ennélfogva né-

híre érkezett, hogy zott.

A

hány hétig elhalasztotta, st utasításában is jelentékeny változást tett. A kormánytanács ugyanis értesülvén, hogy Ausztria a császárnak Spanyolországban lév unokái Károly és Ferdinánd

ellen föllázadt, a választó fejedelmek pedig a csá-

szárválasztásban

I.

Ferencz franczia király és Károly spanyol

király között megoszlottak, azon hiú reménynyel kezdé

még Lajos

gát kecsegtetni, hogy tán

is,

maga

fiának fo-

királynak

halt császár az 1515-ki bécsi congressuson a

ma-

kit az el-

Verbczy kö- g^dott, s a német birodalomban helytartójává nevezett volt, vetjárása a meg lehetne szerezni a német királyi koronát. Verbczynek pápához.

^g]j^|.

^g követtársainak,

nak, mind a mellett

mint cseh királyt

levelében. Lajost,

maga tott,

ben

is,

Fáncsy Imrének és Csallovisich Pálhogy Károly király febr. 6-kán kelt

pártolására kérte volt

hogy a török is

febr.

'),

s

választó fejedelmet a

20-kán utasításul ada-

elleni segély kieszközlésén kivül ezen

ügy-

törekedjenek megnyerni a pápa és Velencze pártolá-

Verbczy márczius elején indult meg társaival s 70 személybl álló kíséretével, és azon hó 24-kén adta el a tizek

sát.

')

Károly spanyol király

rato die 6-a febr.

—

írja

a. d.

egyebek közt

1519.

—

levjele

Cum

Seren.

II Lajoshoz

Dátum

in

Monté

Ser-

inter reliquos Principes christianos

Vestram vehementer amemus, ac animo

agitemus, ut aliquando concordibus armis atque animis Christi fidei hostibus et praecipue Selym turcarum regi Deo auspice infesta signa inferamus, et quod utrique nostrum Caes. Mattas fuerat, id alter alteri

futurus, solamur

szárválasztó

non mediocriter.

gylésen

. .

.

reá szavazzon.

Kéri aztán, hogy követe

A

által a csá-

csász. titk. levélt, eredetijérl.

II. fejezet.

tanácsában megbízatását

II.

341

Lajos országlata.

mind

a török elleni segélyt,

Lajos király császársága igényeit illetleg.

mind

A tanács

a két tárgyra nézve színleg igen barátságos,

rozatlan volt^).

A

követség

ménynyel. X. Leo pápa a

Rómában sem

vitéz, lovagias I.

mind

^^^^-

válasza

de hatá-

járt több ered-

Ferenczet óhajtá

kitl bizton várliatá, hogy a török ellen, mire szavát is adta, komolyan s egész erejével megkezdi a háborút. Addig is azonban, míg a császárság felsegíteni a császári trónra,

ügye eldl, egy brevet adott a pápa a követeknek, mely szerint a honvédelem torhét nem visel prépostok s lelkészek, a bácsi gylés végzéseivel egyezleg, jövedelmeik tizedével köteleztettek járulni a végvárak védelméhez, ez ügyben pápai blztosokul Paksy Balázs budai s More Fülöp egri prépostok neveztetvén'*).

Verbczy követségének,

midn

a fenforgó körülményekben,

az összeütközés a spanyol és franczia

királyok közt

csaknem bizonyos vala, a török elleni gélyre nézve eredménye nem lévén, a kormány tanács a H császárság miatt

rökkel május utolsó napján három évre békét kötött császárrá

mondott

tö-

Lajos

választatásának tervérl mindazáltal ezután sem

le a

követei által

dend

^).

se-

magyar kormány tanács; és bár Károly újabban sürgette Lajost, hogy a birodalmi gylésre kül-

követe

által reá szavaztasson, a király

nagybátyja,

brandenburgi György mégis oly utasítással küldetett Frankfurtba a birodalmi gylésre,

hogy

ott

Lajos megválasztatá-

Anna De megbízatásának

sát szorgalmazza; Károlynál pedig kieszközölje, hogy

lierczegnt, a király nénjét í' pontjára

nül

vegye.

nézve György gróf nagyobb buzgalommal sem

érhetett volna czéltj mint a mennyit kifejtett; mert miután a

Ld Verbczy e követségérl Wenczel Gusztáv érdekes értekeMagy. Múzeum 1851-ki folyamának X-dik füzetében. *) Wagnernál Annál. Scep. II, 198. Katonánál XIX, 166. ') Bon Alajos velenczei követ jelentése. Új Magy. Múzeum az 1856-ki foly. Vll. és VIII. füz. 127. 1. Pray Hist. R. H. II, 585. Ist')

zését a

:

:

vánfy Lib. VI, 87.

Lajos császár'^"^^^*^^**^^'

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

342 1619.

alatt.

Károlytól megvesztegetett gróf küldje nevében a többi választókhoz csatlakozott, császárrá június 28-kán egyérte-

lemmel Károly választatott.

A terv

ez iránt meghiúsulván,

legalább azt sürgette a magyar kormány tanács,

hogy nem

tekintvén azon, a pápa által feloldható házassági kötést, me-

Ferdinánd berezeg a szerzdések értelmében Anna herczegnvel még az 1516-ki júliusban biztosa által végrehajtatott, a herczegnt Károly vegye nül'); mire azonban, minthogy többféle nehézség forgott fenn, V. Károly azt felelte, hogy csak egy év leforgása alatt adhat határozottabb lyet

választ.

Azon

mely által Miksa császár és Zsigmond lengyel király magukat 1516-ban Lajos fgyámjaiul elismertetni akarták, akkor leginkább azon gylölet miatt nem érhetett czélt melylyel a magyar nemesség a császár iránt viseltetett. Ezen akadály Miksa halálával megsznt, s a kormánytanács Zsigmond királyt annál inkább óhajtá felruházni a fgyámi tiszttel, mennél több oka volt, a nemesi választmánynak a kormánytanácsbólkizáratása miatt tartani a nemesség visszahatásától. A terv sikerültére most az is reményt nyújthatott, hogy Szapolyay vajda népszersége a nemességnél nagyon megcsökkent a tavaszi események miatt. Balbi Jeromos pozsonyi prépost s királyi titkár tehát, ki e tárgyban nagy buzgalommal mködött, Krakóba küldetett, Zsigmonddal ez iránt értekezni s t reábirni, hogy Lajossal Pozsonyban személyesen találkozzék. A lengyel király e nyilatkozatot kedvesen fogadta, s a találkozás ideje az 1520-ki februárra ln kitzve 2). E terv, ha teljesedésbe megy, nagy hasznára válhat vala az országnak Zsigmond, mint fogy ám, s az ország kormányának Lajos nagykorúságáig igazgatója, még elejét vehette volna talán azon szomorú pártviszályoktörekvés,

,

:

>)

Pray

^)

Legatio Hyeron. Balbi língel közleményébl Schedius folyó-

:

Epist. Proc. I, 129.

iratában III, 287. és Engel

:

Gesch.

d.

Ungr. R. III,

2, 213.

II. fejezet. II.

nak, melyek nemsokára

De Zsigmond

delmét.

a

343

Lajos országlata.

még inkább

siettették a haza vésze-

német renddel idközben háborúbu

keveredvén, a terv dugába dlt.

A meg

'),

el.

meg

látogatná

már

hol a pártviszályok

tek

már 1519

királyt a csehek

sürgetni

szinte polgári

nem

országukat

is,

háborúvá mérgesed-

kivánatának teljesítését még látszék lehetnek. A kormányta-

1520 elején a csehek

továbbra halasztani

nem szntek

eleje óta

valahára az

e

mieltt a király útra kelne, a szükséges költ-

nács azonban,

ség megszerzése

részben a határszélek ellátása végett

s

is

adót kivánt volna szedetni, mert a rendek a nemesi választ-

mánynak a kormánytanácsból lett kizáratása miatt boszúsak, a bácsi gylésen megajánlott adót megtagadták. De az országgylést egybehívni, a pártviszályok újabb kitörésétl telvén, nem merte az országtanács; s csak a nyolczados törvényszékre megjelent megyei követek által kivánta czélját

Ezek, miután az országtanácstól a bácsi gylés végzeményeinek megtartása iránt Ígéretet vnek marcz. l-jén érni.

,

kelt körlevelökben

megyéket, szedetnék be a adót, s küldenék a határszé-

felszólíták a

haza szükségeire az egy frtos

lekre a bácsi végzések szerint kiállítandó fegyveres népet ^).

De

e felszólítás, úgylátszik,

mi annál sajnosabb

egészen eredménytelen maradt;

minthogy a szomszéd basák, látván végváraink elhagyatott állapotát, azokat a béke daczára is

Egy

háborgatták. a derék

Beriszló

volt,

ily

becsapásuk alkalmával vesztette életét

Péter veszprémi püspök

nagy érdemeket határszélek védelmében ^). bán

is,

E

ki több év óta

határszéli villongások okozhatták,

Ld Vest.

Tört.

Com.

s

horvátországi

szerzett

magának

hogy a király

Balbi többször emh'tett levelét Kovachichqál

:

a

el-

Suppl. ad

II, 433.

»)

Pray

')

Istvánfy Lib. VI, 87. köv.

:

Epist. Proc. I, 134. kövv. és Hist. R.

Emi. írók

III. 221.

kövv.

Ld

H.

II, 588.

Életirását Marnavichtól

Magy.

^^^-

o44 J520.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók

utazását egész július közepéig elhalasztotta.

Pozsonyig ment,

onnan megizente

s

De ekkor is csak

a csehehnek,

eltt Prágába utaznék, királyi jövedelmeit helyeztetni, a belbékét

s

alatt.

ott

hogy mi-

jobb karba

rendet helyreállíttatni kivánja.

cseh rendek ellenben azt követelték

,

A

hogy a király minden

menjen hozzájok. A prágai út ennek következtében most végkép elmaradt; miért a cseh rendek avval boszulták meg magukat, hogy októberben tartott gyülésökön végzést alkottak, miszerint királyuk ezentúl mindig csak föltétel nélkül

elde

után koronáztassák meg,

halála

s

akkoron a nemzet

szabadságainak megtartását hittel fogadja,

s

az országban

lakjék.

II.

Míg Lajos nak maga

király

Pozsonyban, mint a lengyel király-

—

nagy szegénységben s elhagyottságban, idzék '), a követségben küldött Sárkány Ambrus, szálai fispán és Balbi Jeromos pozsonyi prépost által V. Károlylyal is újra megkezdettek az értekezletek Anna herczegn házassága iránt, melyre nézve Károly császárrá választatásakor egy évi halasztást kivánt. Az év már letelt, s a császár mindeddig

nem

hogy ez

írja,

nyilatkozott.

iránt a császár

A

követek tehát oda utasíttattak,

végválaszát sürgessék^ mi ha taga-

magyar udvar Ferdinánd herczeget is elfoférjéül; de ez esetben Károly köteles legyen Ferdinándnak adni által az osztrák tartományokat, Annának pedig biztosítani azon évenkénti 25 ezer aranyat,

dólag ütne

ki,

gadja ugyan

a

Anna

mi az 1515-ki szerzdésekben udvartartására kiköttetett;

')

A

levél kelt aug. 7-kén 1520-ban. Közli Engel, Schedius folyó-

iratában III, 291.

Ha

Dubraviusnak hihetünk (Hist. Boh. Lib.

Lajos épen ez évben engedett volna

el

33, 809.)

az Estei Hyppolit halála által

megürült egri püspökség jövedelmei kezeljének 40 ezer aranyat egy

tle

elkért, jól betanított sólyomért.

II.

fejezet

II.

345

Lajos orázáglata.

^520meghagyatott végre a követeknek, hogy Mária herczegnt, Lajos jegyesét is magukkal hozzák az országba '). A követek Aachenben találták V. Károlyt, kinek Anna heroktób. 23-kán végbement császári koronáztatásán is jelen- czegnö eijevoltak. Alkudozásaiknak az lett eredménye, hogy Anna her- Ferdinánddalczegn a következ deczemb. 11-kén Insprukban Ferdinánd

magát biztosok

herczeggel, ki Brüsselben lévén, selteté

—

,

Lajos király pedig

,

által képvi-

kinek képét a követek

visel-

Mária herczegnvel formaszerint megeskettetott A menyekz Anna és Ferdinánd közt az 1521 -diki május 26-kán történt meg miután Ferdinánd az osztrák tartományokat a bátyjával Károly császárral, april 28-kán kelt szerzdésénél fogva örökösen általvette. Pár hét múlva Lajos menyekzjének is meg kellett volna történni Máriával de az akkorra halasztatott, midn az ország megszabadúland a veszélytl, mely azt jelenleg fenyegette. Mária mindazáltal június folytában Budára hozatott^). ték,

'').

,

;

Szelim szultánnak 1520-ban, szept. 21-kén történt halála

után

fia,

Az

mányát.

Szulejmán,

vette át a roppant

szultán nagy hadvezéri

ifjú

s

birodalom kor-

uralkodói tehetsé-

gekkel lángoló nagyravágyást egyesített magában,

Barnabásnak

a

gyar követnek

még mindig Konstantinápolyban ,

midn

ez a béke

s

Bélay

idz

meghosszabbítását

manála

hogy abban csak adófizetés föltétele mellett fog megegyezni. Ugyanezt üzente mog Szulejmán a magyar királynak Behrum csausz követe által is; s hogy ebben annál könnyebben czélt érjen, egyszersmind Jaicza vívására is egy hadat küldött. Ezt ugyan Keglevics szorgalmazta, azt válaszolá,

Péter, a vár kapitánya, visszaverte; de a szultán ezen eljá-

Actiones Regiae Sigismundi. Engelnél; Gesch. des üngr. R. III, 2, 216. *)

A

házassági

okmány Kollárnál

:

Auctar. Dipl. ad Hist. Ursini

Velii 303. ')

Szerémi György Emlékirata

:

Magy. Tört. Emi. írdk

I,

92.

Szuiejinaa trónralépte.

346 1520.

Tizenegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

pedig az adó követelése annyira fölingerelte a

kivált

rááa,

Az

magyar kormánytanács büszkeségét, hogy a csauszt, visszatorlásul Bélay oly huzamos letartóztatásáért, elébb Budán,

—

ha Veranutóbb .Tatán fogságra vetette, végro pedig adhatunk Várday Pál püspök tanácsára csicsnak hitelt

—

orrát

s füleit

Az

lemetszve, küldé vissza Szendrbe^).

Szulejmán már az 1521'ki februárban megkezdé hadi készületeit Magyarország ellen. Roppant e miatt boszús

hadait Szófiánál összegyjtvén, Bélay Barnabást onnan hadizenettel bocsátá vissza.

Majd Ahmet

basát

s

romániai beg-

lerbéget egy hadosztály lyal Szabács ellen, a nagyvezirt, Piri

basát egy más sereggel Nándorfehérvár ellen elre küldvén, a fsereggel

maga

is

Lajos király

megindult.

országtanácsa az új szultán ellenséges

s

szándékairól Bélay által

még ennek visszatérte eltt

tetvén, korán gondoskodtak

ment Wormsba,

értesít-

ugyan külsegélyrl. Követség

német birodalmi gylésre, a lengyel királyA német rendeket Verbczy István kir. személynök és Balbi Jeromos pozsonyi prépost, hasztalan figyelmeztette a nagy veszélyre, melylyel a török birodalmukat is fenyegeti^). Zsigmond lengyel király, bár a német renddel nem rég bevégzett háborújában magyar hadak, különösen a megürült s a királyi kincstár javára lefoglalt kalocsai érsekség s egri püspökség dandárai által is segíttetett^), szintén kevés kedvet mutatott a segélyre. Rómából csak ígéreteket s buzdításokat hozott Kajetán bíborhoz,

s

a

a pápához

')

Verancsics

;

:

de süker nélkül.

Az Landorfehirvár

Emi. írók. III, 126.

A

elveszésének oka. Magy. Tört.

török források

s

késbbi követjelentésekben

mindazáltal csak a követ fogságáról van szó, valamint Ibrahim nagyvezirnek 1534-ki levelében

hogy a követ a

tatai

is

Feídinándhoz minélfogva Istvánfy állítását, úgy Verancsicsét is, hogy meg;

tóba fulasztatott

—

csonkíttatott volna, bátran alaptalannak mondhatjuk. ^)

gérl

Id ')

Katona XIX, 243. Pray Annál. V, Új Magy. Muz. 1857. 12-dik füz. Engel III, 2, 218. :

:

46.

Verbóczy e követsé-

II.

no]#

pápai követ.

s

fejezet. II.

A

nemzetnek tehát

meg

itt

kellett__J£^

saját erejét

volna lehetleg megfeszíteni fenyegetett

delmére; de

347

Lajos országlata.

f

végvárainak vé-

viszály, önzés, pártfondorlat foglalkod-

tatá az elméket s kedélyeket.

A

hírétl megrettent

veszély

kormányférfiak

april

24-kére egy országtanácsot hirdettek. Szándék volt Nándorfehérvárba új bánokat nevezni ; mert Hederváry Ferencz hanyagnak mutatkozott, Török Bálint pedig, ki atyja, Imre

után vette át a bánságot,

Sulyok István

De Sulyok

állott.

még kiskorú

volt, s

nagybátyjainak

bánoknak gyámsága alatt gyámfia képében a gylésre

és Balázs szabácsi

István, ki

semmi ígéretekkel nem volt reábirható, míg a kormány a Török Imre által a várra tett költségeket meg nem téríti st még arra sem állott rá, hogy az rség a királyi zsoldosokból megszaporíttassék. Van ott, monda, elég fegyveres nép, csak azt lássa el a kormány eléggé ágyúval, lporral, eleséggel ^). Hasonló módon nyilatkozott a maga nevében Hederváry Ferencz, kinek követelései voltak a kormányon, s Báthory Endrét, kit a király nándorfehérvári bánná nevezett, oda be sem bocsátotta. szintén megjelent,

hogy

a várat

átadja,

;

Az önz

bánok, kiket ezen ellenzékre az udvari párt ellen

maga Szapolyay vajda

inkább elláttatlanúl

ösztönzött^),

akarták hagyni az országnak gondjaikra bízott legfontosabb várait, tetését.

mint békésebb idre halasztani követeléseik kielégítA bánokénál minden tekintetben sürgetbb volt a

naszádosok követelése, kiknek zsoldja már három év óta

Ezek számtalanszor jártak

fizetetlen maradt.

dára,

volt a miatt

minthogy mindig üres kézzel utasíttattak

s

ból tengették

A

életöket.

Szerémi György

—

urak

gának

mibl

is alig volt

Verancsics *)

ü.

0.

130.

:

rablás-

—

úgymond a szemtanú kielégítette volna ket; de mi-

király

szívesen

vel jövedelmei az

el,

Bu-

által kezeltettek élnie.

,

a szegénynek

ma-

Asztalára rendesen csak egy

Magy. Tört. Emi. írók

:

III, 127.

kövv.

Tizenegyedik könyv. Az ország sUlyedése a Jagellók

348 ^^"^-

nem

többször pedig épen

tál étel adatott;

alatt,

mibl

volt

készí-

Konyhamestere, Bosnyáic Mátyás sokszor koldulni kényteleníttetett a fpapoktól s uraktól, hogy a királyi asztalt elláthassa. A naszádosok látván, hogy

teni í^bédjét 8 vacsoráját.

most

is

hasztalan sürgetik zsoldjalkat,

nem

királyt tovább lottak

szolgálhatják;

ka

evezvén, szétosz-

s le

').

Az

országtanács, melyben a pártok most

szálykodással vesztegették a drága szik,

két zászlójukat a ki-

kúthoz kötözvén, kijelenték, hogy

rályi palota eltti

idt ^),

jobbára

is

vi-

e miatt, úgylát-

semmit sem végezhetett; és bár a veszély napról-napra s az urak nem sokat tördtek annak el-

növekedett, a király hárításával.

A

gondatlanság oly fokra hágott, miszerint

nem

könnyelm szavakat hallani „eb higyje, hogy a török megvegye Nándorfehérvárat ^)". A királyt e vár veszedelménél sokkal inkább foglalkodtatá ifjú jegyese Mária herczegn, ki, miután vele Linczben összeeskedtetett, június folytában az országba hozatott. A király maga Pozsonyig ment elébe, s onnan t, míg menyekzjét vele ünne" Az udvarnokok, pélyosen megtarthatná, Budára kisérte. mintha a legbékésebb idk folynának, ezóta dinomdánommal töltötték el a királyné és udvari hölgyeinek tereméit^). Báritkán lehetett e

:

—

thory István nádor

is,

kinek leginkább

áll

vala tisztében

gondoskodnia az ország védelmérl, é helyett inkább lakodalmával foglalkodott, melyet Zsófia maszovi herczeghölgygyel jun. 11-kén ült meg. Szathmáry jait

az

1)

Magyar Tört. Emi.

*)

U.

')

Magy. Tört. Emi. írók I, 94. Et isti aulici videlicet Ladislaus More

*)

et

írók.

I, 96.

köv.

0. 93.

Lucas Rétházy

bant, scortizabant

,

et tales latrones pares

cum

.

93.

.

.

et Franciscus

corizabant

puellls regine, quas duxerat

sub scamno et sub carpit. Szerémi György, I,

György püspök gond-

esztergám! érsekség vette igénybe, melyre magát

,

Batyáni

simphoniza-

secum de Germania, Tört. Emi. írók.

Magyar

II. fejezet.

II.

o4ü

Lajos országlata.

Bakács Tamásnak ekkoron történt halála után neveztette ki. ___1£^ Szalkay kanczellár pedig a gazdag egri püspökségbe tétette át magát. Ha mi jót az országtanács rendelt is a végvárak hanyagul hajtatott végre, hogy Nándorfehérvár és Szabács, az országnak e két fbástyája, a védelemre felette gyarlóan volt felkészülve midn emezt ellátása iránt, az oly

,

Ahmed, amazt

Piri basa körültáborolta.

Szabácsban, a bánok távol lévén

Torma Endre ^) hazafi az

mind

Logody Simon

,

és Szabácsíel-

A két derék

albánok, intézték a védelmet.

ostrom kezdetén megesküdteté az rséget, hogy

halálig védendik a fontos várat. Esküjöket a vezérek

egyaránt dicsén be

vitézeik

is

Ahmed

váltották.

s

basa jun.

20-ka óta keményen törette a vár falait s tizenötöd napon közönséges rohamot intézett. A csekély rség hsies ellentállás

után sem gátolhatta meg, hogy az ellenség a tátongó

réseken be ne nyomuljon a

küls várba; de egy

minden talpalatnyi

drágán engedett

földet

mában megfogyva, 'a bels várba

nem

át,

A

is

mieltt szá-

védelem

itt

már

mert poruk mind egy szemig

tarthatott huzamosan,

úgy hogy egy

vonult.

ideig ott

el-

sem tehettek többé, s az ellenség az árkokat betöltvén, ennek falaira is felhatolt. Az rség maradványa még ekkor is könnyen átevezhetett volna a Száva túlpartjára, mert hajókban nem volt hiánya, az ellenség pedig egy hajóval sem rendelkezhetett. De a

fogyott,

hs

lövést

lelk rség esküjéhez

híven,

csak

halálával akarta

mely

megszállás,

megadni a végházat.

Július

7-kén,

tizenheted napja volt,

midn

az ellenség a falakra

oldalról

felhatolt

,

,

s

minden

rök,

a vár

ott várták be az ellenség

utolsó

a hatvan

piaczán gyltek össze

a

fre

olvadt vitéz

rohanását; ott hullottak el mind egy szálig a hazának

')

Istvánfy csak Logodyt, Verancsics

az rséget

is

amaz 100

lövészre

lyesebben, 500 vitézre teszi.

s

meg

csak

Tormát

h

említi

néhány lovasra, emez, úgylátszik, he-

veszte.

350 1521.

_fiai

Tizenegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

korban kétszeresen méltók a dicsség

az erónytelen

,

Az

koszorújára^).

E

közben valahára Budán

haza védelmérl. Június végén

melybl

is

kezdtek gondoskodni a

Budán egy

rövid országgy-

a király a pápát, a császárt

s egyéb szomszéd fejedelmeket újabban is sürgetleg felszólította, ne késnének segélyökkel, mert a török nemcsak Magyarorszá-

lés tartatott

'^),

hanem az összes kereszténységet is fenyegeti ^). — Az s a vármegyék felszóUttattak, hogy, zászlóaljaikat rög-

got,

urak,

tön kiállítsák király

is

Tolnára küldjék;

8

és

hogy

ott

dandárával a

megjelenhessen, rendeltetett, hogy némi

kir. jöve-

delmek zálogba vettessenek. A gylés után Báthory Endre a hajóhad kapitányává neveztetett, s kötelességévé tétetett, hogy a szerteszét ment naszádosokat szedje össze, azokkal Nándorfehérvár alá sie-

tend.

O

Budapestrl három hajóval indult

le a

lyekbe e városok hatszáz gyalogot állítottak

nap múlva Erddnél kötött tenie

nem

sikerült*).

A

ki;

Dunán, me-

Néhány

volt.

de a naszádosokat összegyj-

király',

hogy az urak

s a

megyék

fölkelését példájával siettesse Szabács elestének hírére,

kevés fegyveressel dult Tolna felé eleste.

lassú napi menetekben

maga

is

némi

megin-

">),

Nándorfchérvárat Piri basa ekkor on már egy hónap

Nándorfehér-

vár

s

^^^ ostromolta; de mivel hajóhada

Verancsics, 93.

Hammer

nem

Magy. Tört. Emi. írók

volt,

III, 165. Istvánfy

Lib VII.

II, 21.

')

Kovachichnál Suppl. ad Vest. Com. Pray Epist. Proc. I, 142.

*)

Szerémy, ki

maga

*)

Jol. 16-kán

Tétényben idózött; onnan

^)

abban a száraz-

:

II, 501.

:

is

Báthory Endrével ment, inté

e. h.

97.

Soprony városát,

hogy a hozzá tartozó faluk parasztjainak ötöd részét a megye zászlai alá állítsa, és mennél elébb a kitzött helyre indítsa; mert a késedelem miatt veszély érné az országot s a kereszténységet. Dat. in castris ad Theten fer. 5-a p. fest. Divis. ap. a. d. 1621. Egy másik szintén onnan jul.

28-kán kelt levelében 1000

levél

Soprony város

frtot

kér Soprony városától. Mind a két

levélt, eredetijérl.

II. fejezet.

nem

föld íoll

11.

351

Lajos országlata.

sok kárt tehetett.

A várban hétszáz r

létezett

Oláh Balázs és Both János albánok alatt kiket oda a még kiskorú Török Bálint gyámjai, a Sulyok testvérek helyeztek be. Hederváry Ferencz, bár a vár bvebb ellátására némi pénzt kapott Budán, de mivel az régibb ellegezéseit sem fedezte, sem azt nem fordítá a vár védelmére, sem maga nem ment be személyesen, hanem csulai More Mihályt nevezte ki ,

albánul

maga

nádort küldé

A várbeliek

helyett.

seire a király, mihelyt le

gyakori seijl&ysürgeté-

Tolnán némi had összegylt, Báthory

De

avval megsegéllésükre.

már csak Szá-

va-Sz. Demeterig haladhatott; mért Szabács megvétele után a szintén oda érkezett Szulejmán a

Száván hidat

veretett, s

a bosnyái és herczegovinai basákat 17 ezer emberrel a Sze-

rémségbe küldé. Báthory ezek eltt kénytelen lh a -Dráván visszavonulni. Ezután pedig nagyobb buzgalommal is, mint

mint

az urak eddig kifejtének, bajos volt volna megsegíteni

Nándorfehérváriamért Szulejmán, miután Szabácsot megersítette, aug. elején egész hadával megjelent alatta, és Zimonyt is töretni kezdette. Itt a derék Szkublics Markó rködött 350 fnyi fegyveres, jobbára városbeli néppel parancsolt Zimonyra.

vadva, a várpiaczáii elhullott.

Szkublics

szultán elébe, ki

mony ezután oldalról

há-

A töretés kilenczed napján SzulejA vitéz rség százra ol-

rom hitvány taraczkkal.

mán rohamot

s

makacs védelem után mind egy súlyos

sebekkel

t egy hadi elefántja

körülfogatott,

s

által ölette

Nándorfehérvár

földig lerontatván, töretni

kezdetett.

A

meg. Ziminden

is

vitéz

azonban. Oláh Balázs és Both János vezérlete alatt

gatva a bénmaradt polgároktól

szálig

félholtan vitetett a

,

és elébb

,

rség támo-

oda menekült sze-

rémi parasztoktól, számos ostromot derekasan visszavert.

Szulejmán ezután a város legmagasabb tornya alatt tzak-

miután azt ezek segedelmével légbe röpítközönséges ostromot parancsolt. De bár reggeltl estig

nákat ásatott, tette,

s

mind újabb pihent csapatok rohantak rség azokat mindig visszaverte; midn ,

a résekre, az elszánt

az ostrom

mégsznt.

^^^^-

Tizonegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

352 1521.

A

öt ezer török hullája borítá a harcztért.

alatt.

vrci

várat azon-

gyöngébbek valának , utóbb mégis megkövetkeztében a város tarthatatlanná minek vette a török lett; a az rség a ráczság nagyobb részével együtt a fels várba vonult, elszántan azt mind halálig védelmezni. Az r-

ban, melynek

falai

,

ségbl, a ráczokon kivül

még négyszázan valának

életben,

kik Oláh Balázstól föllelkesítve, több ostromot visszavertek.

Hederváry Bán helyettese, a török táborba szökvén, árulóvá ln; s nemcsak a vár gyöngébb pontjait kijelölé, hanem egy ftörökkel a réshez jvén. Oláh Balázst is nagy Ígéretekkel ösztönözte a vár feladására. De Oláh nem tántorodott meg hségében készebb meghalni,

Azonban Jllpre Mihály

^),

:

válaszolá, mint feladni a hitére bízott fontos várat. A törökök más nap ismét közönséges rohamot intéztek. A magya-

rok,

míg lporukban

tán ez elfogyott,

s

tárta,

keményen

maga Oláh

is

egészen a vár piaczáig hatoltak

csapatok

de miunémi törÖk

ellentálltak

megsebesedett,

harcz után mindazáltal estenden mégis

;

;

makacs,

véres

sikerit kiverni az

More ismét csábítani jött a vitéz rséget, mely már csak 72 fre olvadott; biztosítá ket, hogy a császár megesküdött légyen hogy nekik meg-

ellenséget.

Más nap

szünet lévén,

,

kegyelmez, különben a még épségben az

ers

palotát

gyott népe

kább a vár

')

is

tbl

kitöreti.

már eleségben falai alá

Verancsics

is

álló

két tornyukat

Oláh Balázs, bár megfo-

hiányt szenvedett, most

is

kivánt volna temetkezni, mint azt

Morgay

s

infel-

Jánost, ki a két albán és az udvarbíró után

a várban második személy volt, nevezi annak árulójául. Szerémi György mondja a pedig Morgayn kivül még Oláh Balázst is annak, st épen

t

Balimbég szendröi basával már rég egyetértésben volt volna. Ezen állítással mindazáltal, legalább Oláhra nézve, ki, úgylátszik, föárulónak

,

ki

els volt a tbbbi vezérek közt, ellenkezik a vár hosszú, níakacs védelme. S Lajos királynak Hederváry Ferencz, Török Bálint s a Sulyok testvérek ellen kiadott kárhoztató okmányaiban világosan More Mihály, Hederváry helyettese bélyegeztetik árulónak. Kovachich Történelmi Tár VI, 7.

:

Astraea

I,

426.

II. fejezet. II.

De

adni.

szerencsétlenségre,

támadt a magyarok,

némi

vallási

a ráczok között,

s

353

Lajos országlata.

s

ügy miatt viszály

ezek a feladást sür-

gették; az elsanyarodott, jobbára sebes legénység egyrészé-

nek

is

várat

,

megtört kitartása. Oláh tehát végre föladni igérte a ha a szultán a szabad s fegyveres kivonulást levél

A

némi bársony ruhák s más ajándékok kíséretében másnap elhozatott s Oláh Balázs életben maradt 72 legényével a megszállás 60-dik napján aug. által is biztosítja.

levél

,

29-kén, a várból kivonult.

A török táborba érkezteket fényes

Ígéretekkel csábíták lennének törökökké,

s

midn

arra

nem

hajoltak, a táborból, Ígéret szerint kivezettettek; de alig lép-

ték át a tábor árkait, a nagyszámú fegyveres kisérettl kö-

rülfogatván, mindnyájan leölettek. Ezután Barics, Kölpény és

Anki várak

török kézre jutottak. Szulejmán,

is

Nándorfehérvárat hamarjában megersíttette,

s

miután

kétszáz ágyú-

val és számos válogatott rsereggel ellátván, Balibeg védel-

mére

bízta,

szeptember vége

visszament Konstantiná-

felé

polyban).

Nándorfehérvár vívása

alatt

Báthory nádor 17

— 18

Duna partján szállott táborba; Szapolyay pedig Lippánál még számosabb néppel táborozott. De a személyes gylölet e vezérekben ersebb volt ezernyi sereggel Péterváradjánál a

a hazaszeretetnél; Szapolyay, bár a királytól tól

st még

egyesülését a nádorral; titkon

Az

s

némely urak-

több ízben kéretett, különféle ürügy alatt

már ekkor érintkezésbe

arról

is

halogatta

vádoltatik,

hogy

lépett volna a törökkel

^).

ország e két kulcsának, Nándorfehérvárnak és Szabács-

Verancflics

')

esött.

Az

:

Magy. Tört. Emi.

a nato Ludov. gest. u.

Landorfejérvár elveszésének oka e vót és így

írók. III, 157.

o. 16.

köw. És Memória

köv. Szerémi György:

rer. in

IJ. o. I,

Hung.

96. Istvánfy

(Lib. VII, 95) ezen egykorúaktól a legtöbb részletben különbözve adja

el

a vár ostromát

20.

köw. *)

Verancsics

e.

h. 184.

vetség titkára. Firnhaber Horváth M. Magy.

tört.

Hammer

elestének okait.

s

m.

:

Hasonlót

Quellén

u.

:

Gesch.

mond Massaro

Forschungen

d.

Osm. R.

II,

a velenczei kö-

81.

^^

../^

^521.

354 ^^^^

Az

Tizenegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

eleste és Szulejmánnak visszatérte után az urak, köztök Szapolyay vajda is, a betegsége miatt Mohácson maradt király mellé gyltek. Nándorfehérvár veszedelme még a különben oly könnyelm Lajost is annyira meghatotta, hogy

nak

Szathmáry

Szalkay fpapoknak,

és

t eddigelé vezették,

nosnak, kik

tn, hogy sem kormányzót, kodott volna, gát

nem

s

a vén Bornemisza Já-

keser szemrehányásokat

ki az ország

nem engedtek

védelmérl gondosma-

melléje választatni, sem

nevelték komolyabb irányban,

nem

t

szoktatták hadi

Szerémi György

foglalkodásokra. Ha, a különben jelenlév,

udvari káplánnak hihetünk, haragjában Lajos a nevezett

papokat még

fel is pofozta

ország sükeresebb

volna

Most tehát

^).

f-

a király az

védelmének elintézése végett Újlakon

gylést szándékozott

A

tartani'^).

tanácskozások azonban

Az ország veszedelmének érzete heves vitákban tört ki a kedélyekbl, s

mindjárt helyben. Mohácson, megkezdettek.

a többség példásan lakoltatni kivánta Hederváry Ferenczet,

Török Bálintot, a Sulyok testvéreket, mint az ország két legersebb védbástyái elvesztenek fokait. Török Bálint, ki közölök egyedül volt

még gyámság

bár ifjúsága miatt, melynél fogva

jelen,

alatt létezett, legkevesebb beszámítás alá es-

hetett, csak gyors

lovának köszönhette, hogy a tanácskozá-

sokról értesült tábori nép által azonnal tott; sátora

mindazáltal feldúlatott

dor azután törvényszéket tartván

várak árulóiról szóló törvények

,

s

fel

nem

konczolta-

kifosztatott^).

A ná-

a nevezett urakat, a vég-

szerint,

htleneknek

s

min-

den javaiktól megfosztottaknak nyilatkoztatta^). Egyebekre nézve mindazáltal úgylátszék az uraknak, hogy az ország

')

ményt

Szerémi György

fedezi *)

e. h,

100.

Ha nem

való

is

a tény, a közvéle-

fel.

Lajos levele Zsigmond lengyel királyhoz október 1-röl Sche-

dius folyóiratában III, 295. *)

Szerémi György

*)

Kovachich

:

e. h.

Astraea

99.

I,

426. Hederváry Ferencz perét legújab-

ban egészen közli Wenczel Gusztáv a Tört. Tár Vl-dik kötetében.

II. fejezet. II.

355

Lajos országlása.

-veszélyes állapota áthatóbb intézkedéseket igényel,

melyek-

^^^^\,_

nek meghozatala végett az ország egyetemes rendel egybehívandók; különben is lázas nyavalyák kezdenek uralkodni a táborban,

maga

a nádor

s

is

beteggé

lett

:

az országgylés

november 19-re kihirdettetett. f végvárának veszedelme, melyekbl a török ezentúl minden órában betörhetett az országba, rémütehát Budára,

Az

ország két

lettel tölte el

mindenkit.

kott viszályaikkal,

s

A

rendek

is

felhagyván most szo-

megfontolván, hogy e bajoknak legfbb

oka a kincstár szegénysége, oly bséges rendkívüli adót aján-

minnek

lottak,

eddigelé

nem

volt példája a törvényhozás-

hogy az országnak minden nemnemes lakosa, ki saját kenyerén él, legyen az városi, vagy falusi telkes jobbágy, vagy zsellér, keresked, vagy kézmves, füstpénzül egy arany forintot fizessen. Ezen felül minden hordó bortól, annak nagysága szerint 25, 50, 75 dénár minden hordó sertl 10 donár minden naés egy forint gyobb marhától 5 dénár, a kisebbektl, min a juh, kecske, ban. Rendeltetett ugyanis,

;

sertés,

;

egy kas méh két dénár szedessék adóul;

mindennem

kézmvesek, a mondott füstpénzen felül, mhelyektl egy minden boltos kereskedk áruik értékének huforintot a házalló kalmárok minden lovuk után 50 dészadát nárt a molnárok, huta- s hámorbirtokosok minden kea halászok minden nagy hálótól szinréktl egy forintot tén egy forintot fizessenek. A lelkészek s más kisebb rangú egyháziak, kik sem katonát nem tartanak, sem barommal nem

— — —

,

,

,

—

birnak, arany

A zsidóknak Mi

több,

s

,

ezüst szereik értékének tizedével adózzanak.

kicsinye-nagyja fejenként egy forintot fizessen.

még önmagát

is

megadóztatta a nemesség.

só hadjáratból eléggé kitnt, hogy az urak

kelésben czára

is

s

s

Az utol-

nemesek a

fel-

telekkatonáik kiállításában minden törvények da-

oly hanyagok,

hogy a felkel seregtl az ország

keres megvédését várni többé

nem

lehet

:

sii-

a rendek tehát azt

határozták, hogy a király nevezzen ki két fkapitányt, kik zsoldos haddal védjék az országot.

Mivel pedig e zsoldos 23*

a

budai

országgylés.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

356 1521.

alatt.

had kiállítására a nem-nemes országlakosok fentebb elszámhogy az egyadója elegend nem lehet, végzéssé ln házi s világi urak és birtokos nemesek ezen egy ízben egy

lált

évi

:

mindennem

jövedelmeik felét tegyék

azon felül boraiktól

s

marháiktól

is

lo

a haza oltárára;,

szintoly adót fizessenek,

mint a nem-nemesek. Az egj telkes nemesek pedig a boraiktól s marháiktól hasonló módon fizetend adón felül, ha netalán volna, egyéb jövedelmök fejében, egy-egy forinttal adózzanak.

Nehogy azonban

az ily

módokon begylend tömérdek

kincs kezelése körül rendetlenségek

s

htlenségek történje-

mint a királyi kincstárénál szokott történni, az ország kincstára a királyitól elkülönöztetett: a királynak a jobbágyok

nek,

adójából kamarai nyereség fejében minden füsttl 25 dénár rendeltetvén

,

mit saját kincstárnoka által kezeltessen, min-

den egyéb adó kezelésére az ország választassék kincstárnokul, kik a

által két

hséges

úr

s

két nemes

kezelésre meghi-

begylend kincset az ország közepén egy ers várban rizzék, és a kinevezend országos kapitányokkal egyetértleg czélszeren fordítsák a haza védelmére kette-

teltetvén, a

;

jök szakadatlanul a várban tartozván maradni.

A jedt

:

rendek

a felett,

bkezsége még

a királyi kincstárra

is

Kiter-

hogy mint említk, a karaarai nyereséget min-

után 25 dénárra emelték, a harminczadot is felrugtatták, az országból kihajtandó minden szarvas marháért és lóért 25 dénár helyett 50-et rendelvén fizettetni. St még

den

füst

azon káros financzintézkedést

is

megersítették a rendek,

melynél fogva a kikeresztelkedett zsidó üzérbl alkincstár-

nokká

lett

Szerencsés Imre tanácsára, a lefolyt táborozás

alatt oly rósz új

dénárok kezdenek verettetni, melyek a küllév dénároknál felé-

becs megtartása mellett a folyamatban

értékek valának. S ez iránt csak az volt a rendek kívánsága, hogy a király e rósz pénznek a szomszéd tartományokban is ügyekezzék folyamatot szerezni. Végre még a Nándorfehérvár és Szabács elvesztenek okozóira mon-

nyivel kevesebb

:

II. fejezet. II.

•dott

Ítélet is

az

felsége

sára

megersíttetett,

hogy

de azon záradékkal,

^^^^-

illetknek 40 napot engedjen a maguk igazolá-

Török Bálint

^).

357

Lajos erszáglata.

és a

Sulyok testvérek

e kedvezést hasz-

nukra fordítva, barátjaik pártolása által csakugyan kegyelmet nyertek de a makacs Hederváry Ferencz javait a király utóbb részint Korlátkövy Péternek, Sárkány Ambrusnak, Thurzó Eleknek Mersics Simonnak és Kórody Albertnek adományozta ^). A rendek ezután Székesfehérvárra mentek át, s Mária királynét deczenabor 11-kén megkoronázták. Ez alkalommal Lajos király is, bár még csak 16-ik évét élte, magát nagykorúnak nyilatkoztatván, s az ország jogainak megtartását hit;

,

Lajos me-

nyekzöjeiiá-

kormányt saját nevében vette által. Menyekzjét Máriával, a következ 1522-dik évi január 13-kán ülte

tel fogadván, a

meg^). III.

Hogy

mak

a nemzetnek áldozatkészségét látván, a külhatal-

fölbuzduljanak a fenyegetett kereszténység

is

mére; a megalkotott törvények a pápához, a császárhoz, lengyel királyhoz

A

')

is

megküldettek.

De

s

a

fájdalom, az önzés, a

törvénytárba e törvények hiányosan vétettek fel

soroztattak 1522 alá. Teljesen közli azokat Kovachich

:

Vest.

s

hibásan

Com.

513.

')

Történ, Tár. VI,

')

Lajos levele Zsigmondhoz deczemb. 27-ról, Engelncl, Gesch. d.

5. és 7.

Uíebenl. dps Ungr. R, IV, 200.

A

még 1515-ben

létre jött házassági

szerzdésben Mária részére biztosított 25 ezer frt évi jövedelem fejében Selmecz Besztercze, Baka-, kikötött javak névszerint Körmöcz

—

,

,

Új-Bánya és Korpona, arany s ezüst bányáikkal; Zolyómvára, Ó-Buda, Csepel-sziget, a marmarosi sóbányák,

Béla-, Libet-, Brezno-',

továbbá

:

Huszt, Szigeth, Visk, Munkács, Beregszász, Vári, Diósgyr, Miskolcz,

Mohy, Mezkövesd, Keresztes, erejénél fogva adattak

át,

—

az 1522-ki febr. 2-kán kelt kir. levél

az országtanács végzése szerint Máriának,

„kinek az országba jöttétl (már

is

nyilatkozó,

csak jó hatást gyakorolható erélyétl) Brüss. Okmánytár.

M. Tört. Emi.

I,

s

a

felette sokat

22. Kollár

:

könnyelm vártak."

1522.

védel-"~T~7~T~

királyra

Hatvani

Auctar. Dipl. 317.

zések

meg-

hiúsulta.

35 b 1522.

Az

Tizesegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

már a nemzet erkölhogy a veszély els pillanataiban fölébredt lelkesedés, melyrl az említett törvények tanúskodnak, szalmatzként csakhamar ismét kialudt; az áldozat, mely ly el a hazát biztopártviszályok annyira megvesztegették

cseitj

sítani lehetett volna, az ajánlat megtétele

piroson maradt.

A

nemesség

és a

után jobbára pa-

papság a megajánlott adót

nádor minden sürgetései daczára sem akarta ^). Az adószedk, míg egyrészrl dzsölve lakmároztak a városok-

fizetni a

ban, általok jobbára megvesztegetve, önkényesen vetették ki

hiányosan hajtották be az illet adót ^). Es ekként hogy míg a megajánlott adónak, ha lelkismeretesen

s felette

történt,

megfizettetik lett

s

pontosan beszedetik, több millió forintot kel-

volna eredményezni az országos honvédelmi kincstárba,

levonván a királynak a füstpénzbl minden forint után járó 25 denárnyi

illetékét,

Hogy e karba állítani nem egybe ^).

mindössze

is

csak 45,747 forint

lehetett,

mondani

gylt

ország védelmét jobb

csekélységgel az

is

fölösleges.

Pedig, miilatt a király a tavasz elején 1522-ben ifjú

hogy az

régtl fogva eláradt zavaroknak valahára véget vessen, a kormányt ott is

nejével Csehországba utazott,

ott

—

a törökök ismét s a királynét megkoronáztassa, mozogni kezdenek. Balibeg, belgrádi basa Orsovát, a herczegovinai szandzsák pedig Scardona sziklavárat vívta meg. Az innen származott félelem egy idre ismét a határszélek

átvegye,

')

Status ecclesiasticus et equestris nullás dicas solvit. Sperfogel,

Wagnernál

:

Annál. Scepus.

így például elégedtek 225 frttal *)

;

rancsára,

— mert ;

eleinte

késbb azonban

400 frtot vetettek, de utóbb meg-

De Budán

—

ezt is kévéseitek,

s s

pa-

újabban 170 a város

meg-

Henzelfy István itélömester azonban, általok hihetleg meg-

vesztegettetvén, a port elnyomta.

valának; mindenütt ingyen,

s

„Az adószedk

Suppl. ad Vest. Comit.

felette

kicsapongok

tékozolva dzsölének; kutyáikkal

legnemesebb borokat itatták." Sperfogel »)

Verbczy

ismét megjelentek

volt az ország egyik kincstárnoka

frtot vettek fel a várostól.

pöröltetett

II, 141. Epist. Proc. I, 163.

Lcsére

II, 516.

e.

h.

is

a

II. fejezet. II.

felé fordítá a figyelmet

országba távoztakor a

Báthory nádor,

:

359

Lajos országlata.

maga

helyettesévé,

kit a király s

az ország

Cseh-

^^^^-

fka-

pitányává nevezett, Szörényt, Titelt, Jaiczát és Bányáinkat,

mennyire a kincstár engedé megersítette, rséggel, lszerrel s eleséggel ellátta'). Mivel pedig a kincstár már ez által is kimerült, nehogy a többi végvárak védetlenül maradjanak,

Lajos az országtanács megegyeztével több horvátor- ± határszélek Krupát , Szkradint, Likát, Ferdinánd vé-

szági várat, Zenget, Klisszát,

Osztroviczát sógorának,

Ferdinánd osztrák berezegnek vé-

delmére bízta, ki aztán azokat német rséggel látván

,

el,

Katzianer János laibachi kapitány hatósága alá helyezte'^).

E

rendszabály hasznos volt ugyan a délszaki osztrák tarto-

mányok védelmének

magyar korona mélHorvátország egyéb részeire és Karlovicz János corbaviai

tekintetében, de a

tóságán sérelmes csorbát

ejtett.

nézve Batthyány Ferencz gróf neveztettek bánokká.

A

vránai pörjelséget

Tomory Pál után meg is

némi kitn hadi tettei Baráty Mátyás a kir. éléstár felügyelje nyerte el. Tomory^ kinek ez id tájban második jegyesét is elvitte a halál, ebben Isten kezét sejdítve, ntlenséget fogadott, 8 Esztergámban a cseri barátok közé lépett^). helyett, ki azt kereste, s

érdemelte volna,

Egy nagyobb

török hadjárat félelmétl azonban nem-

sokára megmenekült az ország; mert biztos hírek érkezének,

hogy Szulejmán ez évben Rhodus szigete ellen fordítá hadait. Jó alkalom nyilt ennélfogva Nándorfehérvár és Szabács visszavételére kísérletet tenni de bár senki sem kételkedett, hogy a török Rhodus megvétele után ismét Magyarország ellen fordítandja erejét ama két fvár birtoka nélkül pedig alig lehetend az országot sükeresen megvédeni ilyféle kí;

;

:

sérlet helyett ismét zavargások, pártviszályok foglalták el az

elméket. Szapolyay vajda nagyravágyását az udvar újabban

')

Pray

*)

Istvánfy Lib. VII, 101.

')

Szerémi György 103. Istvánfy szerint Újlakon lépett a zárdába.

:

Epist. Proc.

I,

149.

pártviszályok,

360 1522.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

hogy a múlt évi törvény mely szerint két fkapitány volt volna kinevezend, azzá Báthory csak egymaga lett, s a király távollétében az ország kormánya is reábízatott, ö ezért avval boszúlá meg magát hogy a nemességet, mely az adóról szóló múlt évi

is

érzékenyen megsérté az által

,

ellenére,

,

törvények felforgatása végett különféle gyléseket tartott az ellenszegülésre titkon bátorítá; is

a horvát bánokkal

'),

maga

Báthory e miatt keser szemreháHihetleg szintén a nádor ösztönzéhogy Várday Ferencz erdélyi, Perényi Ferencz

összejövetelt

nyásokat

s

tartott.

tett neki^).

seire történt,

váradi, Csaholy Ferencz csanádi, Ország János szerémi püspökök, Drágfy János ftárnokmester, Palóczy Antal, Báthory Endre, Rozgonyi István, Perényi Péter, Kanizsay

László, Ország Ferencz,

Raskay Gábor, Bánfy Zsigmond

Homonnay Ferencz egymással

és

mely-

szövetséget kötöttek,

nek czélja, bár azzá nyilván a király hséges szolgálatát s egymás védelmét tzték ki, úgylátszik, fleg Szapolyay János ellen volt intézve^). Szapolyay ezután visszament Erdélybe, s hogy tekintélyét az országban nevelje, a nála szá-

mos bejáraival segedelmet keres havasalföldi Raduly vajdát egy ers had kiséretében tartományába visszavezette, s ^ülsegéiy

hasztalan ké-

Mahomed béget elzvén, helyreállítottad), Az ország védelme egyszersmind az egész, n^met kereszténység védelme

már

az 1521-ki

nak,

8

nem

')

de kivált a

lévén, külsegély keresetét

országgylés rendéi szívére kötötték Lajosrajta múlt, hogy a szomszéd népek s fejedelmek

is

Lajos levele Báthoryhoz és Szapolyaihoz Kovachichnál

ad Vest. Com. *)

is

:

Suppl.

II, 502.

Epist. Proc. I, 149.

')

Katonánál

*)

Engel

:

:

XIX,

381.

Gesch. der Walachey 204,

Verancsics a vajda e hadjá-

János vajda szemben ln Ibrahim passával Targovistján, Havasföldben. Azt senki sem tudja, mit egymással titkon beszéllettenek, kit azért senki sem dicsért. Magy. Tört.

ratát

késbbre

Emi.

III, 20.

teszi, s e

jegyzetet veti utána

:

II. fejezet. II.

361

Lajos országlata.

nagyobb buzgalmat nem fejtének ki a kereszténység vedelmében. Ez mind a rokonságnál, mind azon veszélynél fogva, mely a magyarok legyözetése után Németországot is fenyegeté, valamint annálfogva is, hogy Magyarország többször felszólítva sem akart a töröknek szabad átmenetet engedni Németországba intézend betöréseinél, leginkább Károly császárnak áll vala kötelességében de most hatalmának terjesztése végett háborúskodott I. Ferencz franczia királylyal '), s Lajos kérelmeire csak azon csekély összeget engedé

^^^^-

—

;

át segédeimül, melyet a birodalom rendéi

sának útjára ajánlottak lézekkel,

hogy

s

a csehekkel

is

a birodalom rendéit

római korona ztatá-

Lajos utóbb a morvákkal,

volt.

szi-

értekezett segélynyújtás végett, is

bvebb

s

segélyezésre indítsa, az

év vége felé Nürnbergben tartott gylésre követséget

is

kül-

melynek tagjai közt találjuk Gosztonyi János gyri püspököt Drágfy Jánost , Verbczy Istvánt. Sikerit is ugyan ezeknek oly ígéretre bírni a rendeket, hogy a jöv tavaszra 100 mázsa lport s hat hónapig díjjal is ellátandó 4000 gyalogot küldenek be; de hogy ígértöket teljesítették volna is, nyomára seholsem akadunk^). Sikeresebb volt némileg Lajos közbenjárása nagybátyjánál, Zsigmond lengyel királynál , ki nemsokára Belgrád eleste után küldött be Sztercs hadnagy vezérlete alatt némi hadakat. Ezek ellen azonban Péterváradon, melynek védelmére rendeltettek, hatalmaskodásaik miatt számos volt a panasz. Egyebek közt hadnagyuk Batthyány Györgyöt, a kalocsai érsekség igazdött,

,

')

Henrik angol királyhoz

kivált azért írt Lajos és küldötte BaH?!

Jeromost, hogy a császárt a franczia királylyal megbékéltetvén, sükeresebb segélyre bírja. Magy. Tört. Emi. V, 62. kövv. *)

XIX,

Lajos levelei Katonánál.

Suppl. ad Vest.

Com.

II, 522.

Pray

.

erszénynyel indulhatott követi útjára

:

Kovachich Verbóczy szúk levéltárban egy kö-

363. 369. kövv.

Hist. R.

H.

a bécsi titk.

telezvényének eredetije létezik (Dat. Nuremberge in fest a.

d.

1522), mely

kincstartójától 300

szerint

:

II, 597.

b.

Thome

ap.

Salamanca Gábortól, Ferdinánd fóherczeg

magy. frtot vett kölcsön.

'

362 1522.

Tizenegyedik könyr. Az ország sülyedése a Jagellók

gatóját meggyilkolta, miért aztán elfogatván,

mad magával

lefejeztetett

alatt.

Futakon har-

^).

E tartó,

közbon egyrészrl Báthory István nádor a kir. helymásrészrl Szathmáry György esztergami érsek itthon

minden módon sürgették az urak, nemesek és papok javaira adónak behajtását^). Minthogy azonban az eredsem volt nagyobb, mint a külsegély ketekintetben e mény

kivetett

resésében; a határos határszéli török basák pedig a végvára-

nem szntek meg háborgatni st miután Szulejmán Rhodus szigetét 1522 végén iszonyú vérontással elfoglalta, nagyobb török hadjárattól is lehetett tartani Lajos még az kat

,

:

1522-dik év folytában visszatérni szándékozott Csehországból, 1523.

hogy az ország rendéivel a haza védelmének sükeresebb

De

módjairól tanácskozzék.

a király visszatérte, Csehország

zavaros állapota miatt, egészen az 1523-ki tavaszig elhaladt, 3

az országgylést kétszeri elhalasztás után végre

György napján Országgylés.

is

csak

sz.

lehetett megnyitni^).

^ törvénykönyv, mely o gylésen alkottatott, újabb szomorú bizonyítványát adja, mennyire kiveszett már a honszeretet a haza fiainak kebelébl mily menthetetlen gondat;

lanság, mily alacsony önhaszonlesés

áradt

el

a vesztére e

miatt gyors léptekkel siet országban. Látjuk e czikkely ék-

bl, hogy a megvesztegetés mételye az ország

s

hivatalnokai közt általában elharapódzott; hogy a

,_^. •

^JlH

a

megyék

f és

alis-

pánok a nemeseket bizonyos pénzösszegért mind a fegyveres fölkeléstl, mind a jelen országgylésre való megjelenéstl bnösen fölmentették; hogy számosan közölök az 1521-diki törvények által kivetett adót beszedték ugyan, de azt maguknak tartották meg hogy sokan a zsoldot fölvették, de ;

')

Verancsics

')

A nádor

:

Magy. Tört. Emi. írók

levele

Sáros megyéhez.

Katona XIX, 386. Az érsek 2-a p. p. •)

fest.

Inv. S. Crucis

Kovachichnál

:

lev. a. d.

III, 18.

Wagner

:

Dipl. Sáros után

a Zemplén megyei papsághoz Dat. 1522.

A bécsi

Suppl. ad Vest.

Com.

titk. levélt, eredet.

II, 511.

fer.

n.

363

Lajos országlata.

fejezet. II.

a szolgálatot raegtonni elmulaszták ; hogy többen, minden engedelem nélkül pénzt verettek. Most tehát rendeltetett,

hogy mindezek

ellen, s átalában az

adónak miként történt

behajtása fölött a megyékben szigorú vizsgálat tartassék, a

bnösök

példásan lakoljanak. Számíttassanak össze a

s

kir.

jövedelmek, hogy kitessék, mennyit lehet azokból a haza vé-

delmére fordítani kos két

frt

').

Uj adóul minden nem-nemes országla-

füstpénzt fizessen, mi egyedül a haza védelmére az

fordíttassék;

urak

és

nemesek ez úttal csak önkéntes

ajánlatokkal Ígérkeztek járulni a közszükség fedezéséhez^).

A

király, a

fpapok

és zászlós

urak dandárai haladék nélkül

a végekre küldessenek; a nemesség pedig, ha szükség leszen, a király felszólítására fejenként keljen

föl, s jól

fölfegyver-

kezve és lóháton, ne pedig, miként szokássá válni kezde,

s

mintha menyekzöre mennének, kocsin jelenjék meg a táborban ; a birtokosok személyes fölkelésen kivül minden tíz telek után egy vitézt állítsanak a megye zászlai alá, melyeket ezután ne a fispánok, hanem a királytól kinevezett kapitá-

nyok vezéreljenek. Minden végvárnak két kapitánya legyen, kik közöl egyik jószág s fej vesztés alatt folyton a várban legyen. Szapolyay vajda befolyására mutat ama törvény, mely az urak hasonló szövetkezéseit, minnek példáját fentebb említettük, megtiltja s megsemmisíti. Egy más törvényczikkbl végre kitnik, hogy Luther Márton vallásújítása már hazánlcba

is

elhatott, tanai napról-napra terjedni kezdenek.

Ezen

összeírás

„0

vagy még a gylés alatt vagy mindjárt utána s körmöczi pénzverdébl, a budai,

valóban megtörtént. Szerinte a budai

fehérvári, pozsonyi, tótországi, kassai harminczadokból, a szászok adójából, az erdélyi

ötvenedbl, a

kir. városok, s a zsidók adójából összesen

189,709 forint folyt a kincstárba, sítva.

A

—

egyéb

kiadás ellenben, a királyi udvarra,

kir. s

javak

el

levén zálogo-

a határszéli várak rsé-

geire 237,331 irtot tett; ezenkívül az erdélyi vajda, a temesi fispán, a

horvát, jaiczai, szörényi bánok dijára, illetleg

dandáraik tartására

82,000 frt vala fordítandó. Engel, Schedius folyóiratában III, 100. ')

Lajos levele Katonánál

:

XIX,

416.

^^^^-

;

364 1523.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

felsége

— mond e törvény —

lutheránusokat, pártolóikat nekeket,

s

Bekké

s

Az

ér-

foka-

^ veztetik*^^

mint katholikus fejedelem, a követiket, mint nyilvános eret-

szz

a boldogságos

téssel büntesse

Tomory

s

alatt.-

ellenségeit fej és jószág vesz-

*).

ország rendéi a kalocsai érsekséget

oly férfiúval

is

^hajták betölteni, ki a hadviselésben jártas, az ország védel-

mében is hasznos szolgálatot tehessen az alvidéken. Senki sem látszók erre alkalmasabbnak, mint a múlt évben baráttá lett Tomory Pál, ki hajdan Erdélyben a székelyek lázadásadandár vezére, utóbb, mint budai alvárnagy a kurucz háborúban, a hadi pályán is kitüntette magát most pedig Esztergomban a cseri barátok zárdájában példánya volt a világról lemondott, önmegtagadó szerzetesnek.

kor, mint egy lovas

A rendek tehát t kivánták kineveztetni az érsekségre. A király kérelmöket teljesítve, a vén Bornemiszát, ki vele régi

barátságban

azonnal átküldé érte Esztergomba; de

állott,

Tomory vonakodott elhagyni megkedvelt is

pápai követ unszolásaira fogadta király ezenfelül

tányává

is

t még

kinevezte,

el

az érseki méltóságot.

az ország alvidéki részeinek

teljes

koznak.

A

köznép

Tomory

s

biztosságára vonat-

a mily kelletlenül fogadta el a

buzgólag ügy ekézett abban eljárni. mennyire a rendelkezése alá adott pénzerbl

Ezek közt

E

magas

A

tisztsé-

végvárakat?

telt,

jobb kar-

a török martalóczok megfenyítése végett hadat

állítá;

szedett, s a hadi

*)

fkapi-

t jobbára Cseri basának nevezte^).

get, oly

ba

s

A

hatalmat adván neki intézkedni

mindenekben, mik az ország védelmére

.

zárdáját, s íitóbb

csak a rendek egyenes parancsára és Kajetán bíboruok

kitnbb férfiakat maga köré gyjté. Bánfy Jakabot, Bárdy Istvánt, Kis Fe-

pályán

találjuk

törvénykönyvet

ad Vest. Com. II. 515. *) Szerémi György

is

a nagy

érdem

Kovachich közli Suppl.

Descr. Clad. Cap. XXX, 103. Brodarics Mohács. Bonfin 1606-ki hanaui kiadása végén Zsámboki jegyzetel közt :

758. Istvánfy Lib. VII, 103.

:

II. fejezet. II.

renczet, a szerb

E

több másokat. gyümölcseit;

365

Lajos orazáglata.

eredet Radics Bosicsot, Bodó Ferenczet s gondoskodás még 1523 folytában megtermé

Tomory

s

^^^^'

a nevezett alvezérek a kalandozó tö-

rök csapatokat több ízben levágták; Ferhát basát pedig, ki azok megboszúlása végett ugyanazon év szén 15 ezernyi haddal tört a Szerémségre, a nagy-olaszi mezn egy nevezetes

ütközetben megverték

semmisítették zett

seregének nagyobb részét meg-

,

De egyebekben

^).

Tomory jobb

is

nagy

ügyekemegfenyí-

erélylyel

rendet alapítani az alvidéken,

s

teni a kivált ott eláradt hatalmaskodásokat. Szigora e tekin-

tetben oly kíméletlen volt, hogy a különben vitéz, de fékte-

engedelmeskedni nem akaró Bárdy Istvánnak, mivel hogy Üjlaky Lrincznek három faluját feldúlta, s Bosnyák Jakabot Redneken boszúból megölte volt, Péterváradon fegét vétette; s Török Bálintot is, ki a kobzáshoz korán kezd len, s

vala, hasonló büntetéssel fenyegette,

hagy

ha rablásaival

föl

nem

2).

A Ferhát basán vett gyzedelem után

mindenki attól

remegett, hogy Szulejmán 1524-ben nagyobb hadjárattal boszúl^ndja

meg

a szenvedett vereséget.

az angol király, békéltetné

meg

Ez

Ezért kéretett ismét

a császárt és

I.

Ferenczet^).

birta reá VII. Kelement is ki VI. Adrián halála után 1523 végén választatott pápává, hogy báró Burgio Antalt 1524 elején követéül Budára küldje. A követ által Kelemen ,

pápa bizonyos pénzösszeget is küldött oly utasítással, hogy az nyilvános tudomásra Budán, a Fugger tzsérháznál tétessék le, 8 utóbb maga a pápa vagy a Németországban Campeggio bíbornokkövet rendelete szerint legyen fordí-

mköd

') Szerémi György Cap. XXXI, 106. Verancsics Magy. Kron. Magy. Tört. Emi. III, 19. Istvánfy Lib. VII, 104. Verancsics szerint Tomory, betegsége miatt ezen ütközetben nem vett részt, mint Istvánfy :

mondja. *)

Verancsics

e. h.

Szerémi szerint

fondorlatának esett áldozatául. U. ')

Magy. Tört. Emi. V,

70.

o.

(1.

116.)

Istvánfyt 105.

Bárdy némely urak 1.

1524.

366

}^^

Tizenegyedik könyv.

Az ország

tandó a török elleni háborúra

sülyedése a Jagellók

').

De

alatt.

nem

ez évben erre

Ion

Szulejmán maga egyiptomi ügyeivel lévén elfoglalva, nagyobb hadjáratot nem intézett Magyarország ellep; azon 20 ezernyi hadat pedig, melylyel basái által Jaiczát szükség

:

vívatá, a velenczei

Frangepán

még 1519-ben megszabadult

fogságából

felment had fvezérévé Batthyány Ferencz és Karlovicz János nagy vereséggel visszazték ^). Kristóf,

kit a király a

nevezett, s a horvát bánok,

IV.

Szathmáry György esztergami érsek 1524-ben april 7-kén meghalálozott, végrendeletében 60 ezer aranyat hagyott

ama várak

kiváltására,

melyek hajdan IV. Fridrik

császárnak elzálogosíttatván, az 1491-diki békekötés szerint

Ulászló által

máry

élt,

is

szava volt irányadó az országtanácsban

az

Halála után

Miksa császár kezén maradtak. Míg Szath-

Szalkay László egri püspök

kanczellár

s

egy hónap múlva kineveztette magát érsekké; majdnem kizárólag birta a király bizodalmát,

^).

már

azontúl

s

tartá ke-

zében a kormányhatalmat. Mellette, hivatalánál fogva, Báthory István nádornak volt legtöbb befolyása a közügyekre.

A többi urak kik még az országtanácsban s az udvarnál némi befolyást gyakoroltak ezek egyikének vagy másikának uszályához tartoztak. A két kormányférfi egymással jó egyetértésben élt, hogy ellensúlyozhassák az országban mind a kettjöknél nagyobb párttal rendelkezhet, s mindkettejöket, de kivált a nádort halálosan gylöl Szapolyay János vajda ellenzékét. De fájdalom, sem Szalkay, sem Báthory ,

,

,

XIX,

•)

Katonánál

Ó

Istvánfy Lib. VII, 106. kövv.

*)

Bon

:

421.

velenczei követ

dissima reputazione e quello

mondja róla követi jelentésében el

vol in quel regno e fato.

Wenzel G. Új Magy. Muz. 1856. VII.

és

VIII. füz. 126.

:

Di gran-

Sanuto után

II. fejezet. II.

nem

36 7

Lajos országlata.

volt azon férfiú, ki a hazát veszélyes körülményei közöl

^^^*-

kiragadhatta, megmenthette volna. St, kik a kormány legfbb polczaira tolakodva, a felelsséget a hatalommal együtt

magukra

vállalták

széke eltt,

—

épen

,

ggös

kat egyre szítogató felett

k vádolhatók a történelem

biró-

Szalkay, hogy indulatossága, a pártviszályo-

kedvel, gyakran

—

olbizottsága

ittas

Báthory

,

mód

a boritalt

hogy hanyagsága,

^),

gondatlansága, mind a ketten pedig,hogy fondorkodásaik által az egyenetlenséget nevelve, a zavart öregbítve, leginkább siettették a haza veszedelmét.

Ez idben

halt

meg Üjlaky Lrincz

berezeg

is.

Mag-

múlván ki, terjedelmes

szerint,

melyet a herczeg Szapolyay Istvánnal, János vajda

c.

atyjával kötött,

s

iavaira az 1495-diki T T

maga Ulászló

is

polyai közt.

•

f

-

megersített volna ^),

János vajda tartott öröködési igényt. De Szalkay tanácsára a király e jószágok egyrészét azon oknál fogva, hogy Szapolyay a kir. megegyezésért kikötött összeget le nem

—

Az ügy

,

jogától e miatt elesett légyen, azonnal elfoglalta.

fizette, s

a

ftör vény szék elébe vitetvén, a nádor

értelemben mondotta ki

ítéletét.

A

is

szintoly

király a lefoglalt javak-

ból Németújvárt a Jaicza megmentésében szerzett érdemei-

Batthyány Ferencznek, Galgóczot pedig Thurzó Eleknek adományozta. A jószágok más részei Üjlaky özvegyéért

nek. Bakács

Magdolnának birtokában maradtak,*

kit aztán a

Szapolyay nemzetség emelkedését minden módon gátolni töreked Szalkay érsek More Lászlóhoz a pécsi püspök test,

véréhez adott nül, a jószágok

tatván

birtokjogát

is

reáruház-

^).

')

vóna az

A

hatvani rendek arról vádolták t, hogy „nagyobb gondja

nem tisztére és az ország nem kétször, de egyször sz-

torkára és hasa töltésére, hogy

gondjára és szükségére, és mindennap, ha

rét tenné, hogy többet innék kelleténél". Verancsics Emi. III, 138. ')

Vigore

')

Istvánfy Lib. VII, 105.

.

.

.

consensus regli exinde adhibiti

lö2

Magy. Tört.

:

:

Viszály a kor-

®^' szerzdés ™*°^ ®^

talanul

34-dik

t.

ez.

368 1524.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Szapolyay János ezóta boszút forralt Szalkay érsek Báthory nádor s átalában az udvari párt ellen; erre pedig elég alkalmat nyújtottak a mind bonyolultabbá váló közügyek, kivált a hanyagság vagy erélytelenség, mely a haza

védelme körül a naponként növeked veszély mellett

A kormány

mutatkozott.

az 1524-ki tavasz elején

szágtanácsot tartott, melyen Szapolyay vajda

is

is

egyre

nagy

or-

jelen volt

^).

Hogy

valami üdvöset végzett volna, sehol semmi nyomára sem akadunk. Ezen eredménytelenség lehetett oka, hogy a

haza lelkesebb

kormány sére

fiai

az urak tanácsától,

mely az udvartól,

8

a

élén álló férfiaktól vette irányát, a haza

megmentétöbbé semmi üdvöset sem várván, izgatni kezdenek, hogy

ezek befolyásán kivül a nemesség,

s a függetlenebb egyházi urak Varsányban tartsanak gyülekezetet s tanácskozzanak a közügyekrl ^). E férfiak jelesbjei valának Verbczy István kir. személynök, „kinek mind az ország között, 8

világi

:

s

mind

között

s mind a törvény Ítéletiben nagy auctoÁrthándy Pál, kinél nagyobb szószóló az ország

a tanácsban,

ritása vót;

nem

vót;

mind az ország

és

Tótországból Glessány Miklós, kinek mind az urak között nagy praálfcti-

között, s

kája vót; és Nikolay Gergely, az

kinek udvarnál nagy szeretete

idben

director causarum,

szava igen foganatos vót és nagyobb pörös-pat varos embör nálánál akkoron nem vót; és és

az urak rendébl is a király háta megöl titkon Korláthkövy Péter akkoron királynak hopmestere, kinek Szepesy (Szapolyay) Györgygyei, az vajda öcscsével, nagy barátság-tartása

vót mindenkor

Ezekkel

^)".

számos más

elkel nemesekkel

megyei mindinkább elkeseredtek, szövetkezett most össze Szapolyay vajda, hogy és

ispánokkal, kik a haza

veszend

s

állapota miatt

^)

Kovachich

')

Perényi Ferencz váradi püspök levele Báthory (_Endréhez Ko-

vachichnál 3)

:

Vest. Comit. 551.

e. h.

Verancsics,

Magy. Tört. Emi. UI,

131.

II. fejezet.

a kormányon lév

369

Lajos országlata.

II.

férfiakat, kivált a

nádorispánt megbuktas-

^^^^-

sa. Felette sajnálnunk hogy mind e mái napig nem jöttek napvilágra oly okmányok, melyekbl e pártviszályokról

kell,

bvebb

s

határozottabb ismeretet szerezhetnénk.

gylésrl sem tudjuk,

létrejött-e az valóban, s

A

varsányi

mivolt légyen

eredménye. Úgylátszik azonban, fokivánsága volt az összo-

gylteknek, hogy a király Hatvanban egy közönséges országgylést tartson, melyre valamennyi úr és nemes fegyverben tartozzék megjelenni

^).

A

király

s

az urak, ily fegyveres

gyléstl nem ok nélkül tartva, azt megengedni egyátalában nem voltak hajlandók; mivel azonban a török ez idben s mind annak mind a többi veszélyben forgó végvárak ellávégett nagyobb adóra múlhatatlan lett a szkség, az or-

(augusztusban 1524) Szörény t víni kezdte^), megsegéllése tása

,

szággylést, de csak a szokott alakban, miszerint

t. i.

arra

minden megyébl csak néhány követ jelenjen meg a többiek képében, szept. 8-kára Pestre mégis egybehívták.

A gylés

megnyittatván, a király inté a rendeket, hogy

mi rendes jönagyobb adót vessenek az országra. A rendeket erre báró Burgio pápai követ is ösztönzé, kijelentvén, hogy a pápától hozott pénzösszeg a Fuggereknél letéve, s mindig készen áll az ország védelmére, mihelyt a rendek a szükséges intézkedéseket e végre a maa határszélek,

védelmeibl

guk részérl deket,

s

a dunai sajkás had

nem

ki

telhetik

megteendik.

is

ellátására,

,

A

király ezután felhíván a ren-

folytatnák buzgón és csöndesen tanácskozásaikat, a

gylésbl szólással

És most Verbczy István elragadó ékesábrázolá az ország szomorú állapotát, melyen ha távozott.

') Erre mutatnak Midn az országbeli Verancsics eme szavai köznemesség nem akartak nyugonni, hanem minduntalan futnának és szorgalmaztatnáják mind a királyt, mind náderspánt, mind az urakat intvén és kérvén ókét, hogy a (hatvani) gylésnek engednének meg:

.

.

.

„Kibe ellentes tartván (a király s az urak) többiff. esztendnél nem hatták s nem engették a gylést lenni" e. h. 136. *) Perényi püspök idézett levele Báthory Endréhez. j^.

lenni stb. És ismét

Horváth M. Magy.

:

tört.

Hl.

^4

A

pesti

sy^^^^-

3 70 1524.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

mennél elébb segítve nem lesz, végveszélybe dl a haza. Az a nemesség hevesen izgató beszédnek nagy volt a hatása :

kormányon lév férfiak s általában az urak ellen miképen amazok a törvényeket végre nem hajtva, erélytelenségök által mind nagyobb veszedelembe ejtik a hazát; gondatlanul trik, hogy több fontos hivatal és a királyi jövedelkikelt a

#

:

mek számos

forrásai

kormányába

az idegen fejedelmek követei jogtalanul avat-

idegenek kezében vannak; az ország

koznak; az urak pedig a közterhek alul magukat önzleg kivonják. Határoztatott ennélfogva, hogy azon veszélyes

melyek a polgári élet minden ágazataiban eláradtak, a jöv évi sz. Iván napon Hatvanban egy nagy országgylés tartassék, melyre minden urak, ne-

rendetlenségek orvoslatára,

mesek fegyveresen jelenjenek meg, onnan a végzések megalkotása után mindjárt a török ellen indulandók.

A király

érzelm egyházi s világi urakból egy is bizottmányt válaszszon maga mellé, mely az országtanács addig

a hazafiasabb

tagjainak, tehát Szalkay érseknek

ményétl

is

függetlenül

,

s

a hatvani

Báthory nádornak vélegylésig teljes hatalom-

mal igazgassa az ország ügyeit, viseljen gondot a király jövedelmeire, oszsza ki annak megegyeztével a hivatalokat, s hajtsa is

végre a törvényeket. A^öbbi egyházi

jelen lehetnek

s

világi

urak

ugyan az országtanácsban; de a fhatalom

bizottmány kezében legyen. E bizottmánynak gondja legyen egyebek közt reá, hogy a Fuggerek, kik az ország zsírját kiszívják, kizessenek; Szerencsés Imre alkincstárnok, kinek kezelése alatt a kincstár mind szegényebbé válik, a közjövedelmek mellékes czélokra pazaroltatnak, hivatalából, e

az idegenek pedig a királyi udvarból

pápai

követnek

díj

Velencze követe,

Addig

is,

míg

a hatvani

a

adó rendeltetett.

Szóba

az országból kikül-

gylés

delmérl bvebben intézkednék, azok rintnyi

;

kiktl semmi haszon sem várható, kik

eddig a tanácsban mégis részt vettek, dessenek.

elmozdíttassanak

a kincstárból ne adassék; a császár és

a határszélek vé-

biztosítására egy fo-

hozattak az Újlaky-féle

IL

fejezet. II.

371

Lajos országlata.

de a határozat azokról s több más tárgyakról is gylésre halasztatott '). A király azonban Szalkay és Báthory tanácsára a gylés határozatait nem ersítette meg, 8 minden a régi állapotban maradt. Nemsokára e gylés szétoszlása után híre érkezett, hogy Szörény vára, melyben Kállay János volt a kapitány, segedelmet sehonnan sem nyervén, a török hatalmába esett.

jószágok

is;

a hatvani

Az

udvari párt

Jánoson

:

ebbl alkalmat

azon ürügy alatt

,

vn

boszút állani Szapolyay

hogy a vár az

hanyagsága miatt veszett

létezett, s az

az országtanácsból kirekesztették.

hatósága alatt

el,

t, mint htlent

De Verbczy,

ki ekkoron

t

már egészen

a vajda pártjához szegdött volt, kimentette vád alól, bebizonyítván, hogy Szörény, melybe mind maga Kállay kapitány, mind az rség a király által tétetett, egyea

nesen ettl,

nak

nem pedig a vajdától függött'^). Az udvari pártgylés határozatainak mellzése még csak

e lépése, s a

ingerültebbé tette János vajdát

megyékben a

s

pártfeleit,

kiknek száma a

folytatott izgatások következtében folyton

nemességben. S most az urak közöl

ntt

egy hatalmas társat

is

A büszke, nagyravágyó grófot felette sértette, hogy bár Jaicza fölmentése, s a török hadon nyert gyzedelem a múlt évben, közelismerés ezerint leginkább neki volt köszönhet, annak mégis mások vették hasznát Batthyány Ferencz, mint mondók, az Ujlaky-féle javakból Németújvárt, a Baráthy Mátyás halála melyet a gróf igéáltal megürült vránai perjelséget pedig nyert Szapolyay Frangepán Kristófban.

:

,

Tahy János nyerte

nyelt,

baviai grófnak

ban,

is

el, s

utódává a horvát és dalmátországi bánság-

míg Kristóf urat csak

')

E gylés

ez lett Karlovicz János cor-

e tartományok

határozatait külön példányban

védjének puszta

nem

birjuk, s csak is

annyiban ismerjük, a mennyiben azok az 1525-ki rákosi határozatok közé némi módosításokkal fölvétettek. Ld erról Kovachich Vest. Com. :

•549.

kövv. •)

Szerémi György

e, h.

110.

24*

1^24.

372 i!J''*

Tizenegyedik könyv.

czímével ruházta

Az

ország sülyedése a Jagellók

az iránta ellenséges

föl

aiatt.

érzelm budai

kormány. Szalkay érsek,

s

a nádor bátorsága,

elveszte miatt Szapolyay ellen felléptek,

melylyel Szörény

Frangepán Kristóf

igényeit pedig mellzték, úgylátszik, azon Ígéretekbl nyer-

melyeket Lajos király, Mária királyné sürge-

te táplálékát,

és Ferdinánd fherczegtl nyert az hogy a német birodalmi segélyhadak a tavasz nyaltá-

téseire iránt,

Károly császártól

már az országban lesznek. Az udvari párt ezen Ígéretekdaczolhatni vélt a vajdával, s a nemesség vetámaszkodva re zéreivel, kik nem szntek meg sürgetni a múlt országgylés végzéseinek megersítését, kivált pedig a hatvani gylésnek val

1525.

is kihírdettetését ^). Azonban eljött az 1525-kí német hadak, nemcsak hogy Ígéret szerint meg nem érkeztek hanem, miután a császár s a franczia király közt a háború fels Olaszországban újabb lángra gyúlt, s még Ferdinánd is minden osztrák hadait oda küldeni kényteleníttetett, még reménye is elenyészett a várt segélynek.

a király által tavasz,

8

a

;

E

körülmény,

s

az országban

keztében az udvari párt

növeked

nemesség vezérei, Verbczy, Arthándy

észrevette,

hogy

Pál, Zoby,

Glezsány, Nikolay

a

ingerültség követ-

megváltoztatta véleményét; mert

is

s

mások már fenyegetéseket

hallatnak, hogy, ha az udvari párt a hatvani gylést jó szerével nem engedi megtartatni , az ország azt ellenök is

is

megtartandja, jzik,

afféle

midn

aztán mindazokra, kik a gylést ellen-

„mind országul reá támadnának

s

megbüntetnék, mint

gonosz akaróját az országnak ^)". Azon reményben te-

hogy egy tavalihoz hasonló gyléssel mellzcndik a a király által május 7-kére egy országgylést közönséges hirdettettek ki a Rákos mezejére, hol a nemesség részérl csak a szokott számmal s fegyver

hát,

hatvani fegyveres gylést

nélkül jelennének

')

Verancsics,

*)

Verancsics

meg

,

a képviselk.

Magy. Tört. Emi. e.

h. III, 137.

III, 136.

II. fejezet.

E

II.

373

Lajos országlata.

belviszályokon kivül a törökkéli viszonyok

is

8zük-__j£^

melyen a nemzet valahára komolyabban intézkednék a maga védelmérl. Még ugyan titok volt a magyar kormány eltt, hogy Ferencz franczia király a maga ellenét, Károly császárt, ez oldalról is foglal-

cégessé tették az országgylést,

kodtatni kívánván,

gyarország,

s

Szulejmánt levelei

s

követei által

Ma-

a császár ellen folytonosan ingerelte hadjárat-

ra ^) de már azon tudósítások is, melyeket Tomory a törökök nagy készületei fell írt a határszélekrl, fölébreszthették a kormány figyelmét. Szalkay és Báthory a tekintetben is menthetetlen hanyagságról vádolhatók, hogy bár a török ellenséges szándékairól mindenki megvolt gyzdve, belviszályaikba merülve, sem az ország sükeres védelmérl nem gondoskodtak, sem békekötés által nem ügyekeztek biztosítani a haza jövendjét. És, igen feltn, hogy mindazon gylésekben, melyek ez évek alatt tartattak az ország részérl sem emelkedett szó, mely a békekötést sürgette Volna. Az ország erejének megfogyatkozását, évrl-évre növeked veszélyeit mindenki száján hordta; és mi azt elháríthatja vala, a békekötés szóba sem hozatott. Ugylátszik, mintha a nemzet, melynek a három tized óta letnt dics múltja még élénk emlékezetében állott, a béke kérése által szégyelte volna be;

,

különben eléggé érezhetett

vallani,

bnei

geségét, melybe saját

s

valóban

által sülyedett;

is

érzett

gyön-

szegyeit volna

békekövetséget küldeni az elébb annyiszor megalázott törökökhöz,

kik azonban most nagy uralkodójok alatt oly hata-

lomra emelkedtek franczia

királyok

a barátságot

,

hogy sem Velencze

nem

velk gondosan

dek a Rákoson összegyltek ösztönzéseire

már

,

sem a lengyel

és a

tárták méltóságukat sért dolognak, fentartani. Pedig, ,

midn

a ren-

Szulejmán a franczia király

elhatározta volt a

jöv

évi

hadjáratát;

s

az ország viszonyainak kikémlelése végett maga küldött egy

követséget Budára,

')

Marini Sanuto

hihetleg oly szándékkal, hogy megki-

és

török források után

Hammer

II, 45. 47.

374 ^^^^-

Tizenegyedik könyv. Az ország sUlyedése a Jagellók

nem

sértse,

béke fejében

volna-e hajlandó a

magyar kormány a kötend

a török seregeknek szabad átmenetet engedni

,

magyar földön Németország telt el

alatt.

nem fogadhatván,

ellen.

Az

országtanács e fölté-

a követség, mivel egyébiránt

béke, sem a háború fell határozottabb üzenetet

A rákosi *^'

nem

sem a

hozott,

Budára érkezte után kevés id múlva, a gylés els napjaiban visszaküldetett. gyüA nemesség nagyszámmal s pedig, a kormány akarata ellenére, fegyveresen gylt össze a Rákoson. Néhány nap csöndesen folyt le a nemesség Pesten a Sz. Péter templomában több ízben összegylt, s a közügyekrl tanácskozott. De már május 10-kén, midn híre futamodott, hogy a király fegyvereiket letétetni kivánja, elhatározták, hogy azt tenni nem fogják, s e határozatukat Podmaniczky István nyitrai püspök által ki ket a fegyverletételre a király nevében csakugyan megintette mindjárt tudtára is adták. Szalkay :

,

,

érsek

s

kanczellár e válaszból eleve sejté a történendket,

s

még azon napon írá báró Burgionak „E gylésnek kezdete elég zajos nem tudom, hogyan fog végzdni". Más nap a nemesség tán hogy bátorságának még nyilvánosabb jelét adja, Verbczy elnöklete alatt Budán, a Sz. János templomában tartá gyülekezetét. Kérdés támadt itt ki volna oka, hogy a múlt évi törvények végre nem bajtattak? És a többség szörny zajjal Szalkay érseket s az udvarnál lév néme:

;

,

:

teket vádolta. Szalkay,

mondák, alacsony származású lévén,

a nemességnek ellensége; a fösvény varga-ivadék, kinek leg-

fbb

gondja, kincseket halomra gyjteni, kinek tanácsosa

nem méltó

zsidó,

Báthory nádor tének

;

is

a :

magas méltóságra. Hevesen vádoltatott az oka, kiáltozák, Nándorfehérvár eles-

innen származik pedig a veszély, melylyel a török

az országot fenyegeti.

det

Még

kevésbbé kímélték a zsidó ere-

t

okolván a pénzmindazon bajok miatt, melyek abból a hazában eláradtak. A királytól e közben követség érkezett a gylésbe, eladó, hogy miután a török követtel a békérl végezn Szerencsés Imre alkincstárnokot,

silányítás és

II. fejezet. II.

valószínleg kitörend háború

semmit sem

lehetett, a

ségleteinek

kiállítására az adót

A

emelni.

rendek

375

Lajos országlata.

ket

szk-

múlhatatlanul föl kellend

azon válaszszal bocsáták

el,

hogy ez

iránt egy választmány által fogják a királynak tudtára adni

véleményöket.

Május 13-kán a Rákosról, hova gyülósöket még az 60 tagból álló küldöttség következ négy ponttal ment a királyhoz a király és a királyné udvarukból öt nap alatt minden idegent táyolítsanak el, különben ket a nemesség erhatalommal zendi ki a császári követ (Hardeck gróf), ki az ország ügyeibe kelletlenül avatkozik, 8 a velenczei követ (Guidotto), ki miután küldi a törökkel elébbi napon áttették

,

:

;

békét kötöttek, itt csak kémkedik, az országból küldessenek ki ; Szalkay kanczellár s egyéb mostani tanácsosai helyett a király másokat válaszszon, kiknek nem önérdekök, hanem az ország java fekszik szívókon;

ügytl mozdítsa

A

el,

Szerencsés

és sáfárkodásáról

Imrét a pénz-

szigorúan számoltassa.

király e pontokra az országtanácscsal tartandó érte-

De a rendek

kezlet után Ígért választ adni.

észrevették,

hogy

csak halasztani akarják az ügyet, míg majd a gylésre kiszabott két hét eltelvén, széjjeloszlik

kormány zik

:

;

és

a nemesség többsége szokása szerint

midn még

a budapesti

arról

szállongana hír, hogy a

is

polgárságot fölfegyverzoni szándéko-

tudtul adták az uraknak, hogy a várost ezen esetben

s minden élelmi szállítást meggátolnak. A rendek május 15-kén újabban 120 tagból álló küldöttséget intéztek a királyhoz, mely a fennebbi pontok iránt válaszát meghozná. A császári követ, a a németek kizése, ln a

megszállják,

—

válasz

— eszélytelen sértése

lenne a császárnak,

rendeknek, kiknek segedelme a török lehet az országnak.

A

ket

dn

:

De

e válasz

a német

háborúban hasznos

kanczellár és Szerencsés ellen kész a

király törvényes vizsgálatot tartatni, koltatni.

s

már nem

ez csak Szalkay praktikája, eljárásáról a küldöttség

s

ket, ha bnösök,

la-

elégíté ki a fölingerit rende-

—

kiáltanak számosan, mi-

más nap számot

adott,

— húzni-

^525.

376 ^^^^-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

vonni akarja az ügyet, míg a gylésnek vége szakad. Kereakar-e a rendek közé jken meg kell kérdezni a királyt urak nélkül? Ha akar, az ám a rendekben engeni, s pedig delmes alattvalókat találand különben ezeknek más módokról kellend gondolkodniuk, hogy a hazát megmenthessék. :

;

E

kérdéssel máj. 17-kén ismét 120 tagból álló küldött-

A rendek üzenetének híre megelzte a mieltt ez a királylyal szemben ln, a len-

ség ment a királyhoz. küldöttséget;

s

gyel követ volt nála kihallgattatáson. Tanácsot adott Lajosnak: csöndesítse le a nemességet a Rákoson való megjelenése által; nyerje

meg

Szapolyayt, az Üjlaky-fóle örökséget neki nem hallgathatá el megjegyzését,

átengedvén. Szalkay erre

hogy

ilyféle tanács csak

magától a követ

úrtól, s

nem

a ki-

rályától jöhet; de miután a küldöttek az izenetet a királynak

eladták, még sem volt bátorsága az ellen nyilatkoznia,

s

a

pápai követ által tétetett elterjesztéseket Lajosnál, mily veszélynek tenné ki magát s méltóságát, ha a zajlongó tömeg

közt megjelennék.

A

király azonban, úgylátszik, a nemesség

vezéreinek, a lengyel követnek

s tán a szintén hasonlót javasló királynénak ösztönzéseire tanácsosbnak látta, nem daczolni tovább a rendek akaratával és szavát adta, hogy másnap a ,

Rákosra menend. A kedvez hatást melyet e válasz a rendekre tn, Szerencsés Imre is fölhasználni ügyekezett, hogy ,

maga

közingerltséget csillapítsa. Néhány megnyert nemes által elhiresztelteté, hogy nem , hanem a Fugger-ház a kincstár bajainak foka e ház hordta ki, mióta a beszterczei bányákat 1494-ben haszonbérbe vette, s nemsokára azután Ulászlótól az olvasztó hutákra kiváltságot a

elleni

szájasabb

:

nyert, a rézzel együtt évenkint a

hogy azért csak egy

fillér

tömérdek ezüstöt a nélkül,

kárpótlást adna az országnak. Bi-

zonyosan gondja volt rá Szerencsésnek, hogy több részlet köztudomásra jusson ama botrányos pörbl is, mely szerint az ilyféle titkon kivitt ezüstért a kormánytanács a Fuggereket, s a

velk társaságban lév Thurzó Eleket

sok százezer frtnyi kárpótlás lefizetésére

ítélte,

a múlt évben

mit azonban

II. fejezet. II.

377

Lajos országlata.

a Fuggerek a császári követ közbenjárása által maguknak 200 ezer frtig a király által kegyelemkép elengedtettek ^). Ezen izgatásoknak mindazáltal csak az lett eredménye, hogy a közingerültség a Fuggerek ellen még inkább növekedett a nélkül, hogy az Szerencsés irányában csökkent volna. A király máj. 18-kán a délutáni órákban csakugyan az urak kisérete nélkül jelent meg a Rákoson a rendek között, s általok tiszteletteljesen fogadtatott. Es miután a rendek ama kérdésére: ki volna oka, hogy a múlt évi üdvös határozatok végre nem hajtattak? válaszolá, hogy az nem az bne

:

Verbczy

szomorú

elragadó

állapotát,

s

ékesszólással

kére t,

zné

el

festé

oltte az ország

magától gonosz taná-

fiatalságával visszaélve, az országot ily nyo-

csosait, kik az

morúságos helyzetbe juttatták, rendezné újonnan az országtanácsát, s ragadná meg maga a kormány rúdját a nemesönz urak ellen. gyámolítani a féktelen ség híven fogja :

t

,

Ismételvén utóbb az országnak már eladott négy kérelmét,

még némely újabb pontokat

azokhoz gerek,

kik az ország zsírját szívják,

nyított pénz jobb újjal pótoltassák;

is

kapcsolt hogy a :

kizessenek; az

Tahy János

Fug-

elsilá-

tétessék le

bánságból, melyet méltóbbak eltt foglalt hogy végre az Üjlaky-féle örökség adassék át Szapolyay Jánosnak. A király ezekre a következ napon igért váa horvátországi

el ^)

;

laszolni;

de a rendek, tartván az urak ellenz befolyásától,

a választ nyomban kiadatni sürgették nyilatkozatát ismételvén, s

;

mire Lajos elébbi

magát rcsapatától körülvétette,

távozott.

A

királynak ezen erélyes magatartása Szalkaynak

visszaadta

mely, miután a világi

s

kosra szállongtak volt, jobbára az egyháziakból

*)

I, 27. 33. *)

is

más napon az országtanácsból, — urak már nagy részben szintén a Rá-

bátorságát,

állott,

—

Brüsseli Okmánytár. Magy. Tört. Emlékek I. Oszt. Mária Emlékirata, u. o. II, 181. A rendek Frangepán Kristófnak ígérték oda a bánságot.

Hatvani

:

1525.

ö78 i^25-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

követség jött a rendekhez tudakolni, mi volna az oka, hogy a rendek a királyt az urak nélkül kivánták maguk közébe ? válaszolák a rendek, mivel a királyt az urak eo-ész vele csak néhány óráig kívántak érteéven át környezik kezni az ország ügyeirl. Egyébiránt most már szívesen lát-

Azért,

k

;

ják

maguk közt

az országtanácsát

kérelmeikre a király igért

Látván pedig, hogy

is.

válasza

nem

érkezik,

tétová-

s e

zást az egyházi urak befolyásából származtatván,

Verbczy

indítványára elhatározták, hogy a tized a papságtól elvétessék 8 a végvárak különösen Szalánkeraén megersítésére fordíttassék ;

gyakorolnak

nem

és

miután az urak most oly nagy befolyást hogy kedvez határozatra birni

t

a királyra,

múlt évi gylés végzése szerint, a jöv Sz. Iván napon az egész nemesség fegyverben jöjjön Hatvanba, s kelehet, a

E

ressen módot az ország súlyos bajainak orvoslására. zést

más nap küldöttség vigye tudtára

A király a rendek

:

személye iránt eddigelé

midn

de most,

befolyása alól gúnyjaiktól.

bábot csent

nem tud

Egy

el az

t

fiatalabb

hogy tanácsosainak sem kimélték többé

királyi apród egy teljesen fölfegyverzett

udvarból , melyet Lajos unokaöcscsének, a

lengyel király kis fiának készíttetett,

A

tisztelettel viseltettek

tapasztalak,

szabadulni,

vég-

a királynak.

nemesek

e

bábot gúnyos

nemesség csoportjai között

:

s

azt a

zajjal

„Nézzétek

—

Rákosra

vitték.

hordozták körül a

úgy mondának

—

ilyenekre költetik az ország pénze; ilyen katonákkal akarja

Lajos király védelmezni az országot". nyok közt fölakasztatott.

A

A

báb ezután

éles

gú-

küldöttség, mely a rendek végzéseit a királynak tud-

tára adá,

a pápai

követhez a pár hét óta Budán

lév Cam-

poggio bíbornokhoz lefoglalását a haza

is beszólott, hogy eltte a papi tizedek sürget szükségeivel kimentse, t egyéb-

iránt a rendeknek a sítsa.

sz.

székhez való ragraszkodásáról bizto-

— A bíbornok rosszalá a rendeknek mind

mind a hatvani gylésre vonatkozó

határzatát,

nataik kieszközlésére közbenjárását Ígérte,

s

a tizedekre,

egyéb kivá-

ha e két ponttól

II. fejezet.

379

Lajos országlata.

II.

utóbb a királytól megkérdeztetvén, neki valóban engedékenységet javasolt, föltéve, hogy a rendek is elállaelállanak

;

nak a két

s

ponttól.

Ennek

tulajdonítható nagy részben,

hogy

a király a rendeket fölszólíttatá, igtatnák kérelmeiket tör-

vényczikk alakjába; Szerencsést pedig a csonka toronyba zá-

De

ratta.

hogy a tizedek gyléstl, mik által egyedül a nem állanak; más nap pedig, letel-

a rendek máj. 2 1-kén kijelentették,

letartóztatásától, s a hatvani

haza javát czélozzák

,

el

vén a gylésre szabott két hét, szétoszlottak, 150 tagból

álló

választmányt hagyván hátra Budán, mely a végzéseket tör-

vény alakjába igtatná, galmazná ').

A

s

azok megersítését a királynál szor-

rendek szétoszlása az urakat nagy zavarba ejtette;

magában

az országtanácsban

sek egy ülésben

is

Tahy János

viszály támadt.

Szalkay ér-

horvátországi bánsága miatt

Frangepán Kristóffal hevesebb szóváltásba keveredvén, haragjában ennek a velenczei fogsága óta meghagyott tisztes szakállába nyúlt, miért

t Kristóf úr arczon csapta. A cziva-

kodást a király megjelenése lecsillapította; de Frangepán a

fpapság

három napig a csonka toronyban börtönnel lakolt 2). Onnan kibocsáttatván Horvátországba s'etett; 8 bár a következ hónapban Jaiczát egy had élén eleséggel elláttíitá^), az udvari párttal azonban Kristóf úr nem sürgetéseire

tudott többé kibékülni,

s

Ferdinánd fherczeg szolgálatába

állott.

Szalkay a nemesség erteljes föllépésétl megrettenve, titkon Sza pólyáihoz kezdett közeledni, ')

kibl

tát közli.) :

:

Epist. Proc. I, 395. (Kovachich

XXXV, *)

:

is

maga u. o.

is

:

Vest.

enleve-

Com. 558, mint

elismeri, csak hibás kivona-

Istvánfy Lib. VIII, 110. Sper-

Gesch. der Nebenl. d. Ung. R. IV, 42.

Verancsics, e.

8.

Diarium Mich. Császár

Engelnél *)

a királynak

Diarium Actor. in Comitiis Pestanis 1525. Báró Burgio

Praynál

utóbb Suppl. ad Vest Com. Hl, fogel

s

Magy. Tört. Emi.

III, 21.

Szerémi György

:

Cap.

h. 117.

Frangepán

levele,

Firnhabernál

:

Quellén

u.

Forschung. 127.

^^^^-

380

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése

Jagellók

a,

alatt.

_l^lL__gedékenységet javasolt. De annál inkább ellenzék azt az országtanács némely más tagjai, kivált Báthory István nádor. Sárkány Ambrus országbíró és Bornemisza János. A király több napig ingadozott a két párt között; végre azonban Báthory véleményére hajolva, június 6-kán körlevelet bocsátott

melyben eléadá, hogy az ország javára szolgáló törvényczikkelyeket megersítette, s azoknak végrehajtásához német udvarnokainak elbocsátásával már hozzá is fogott; a hatvani gylést azonban, melyre sem maga, sem az urak megjelenni nem fognak, s a papi tizedek lefoglalását, melyekbl a püspökök bandériumaikat tartják, szigorúan megtiltja; s az ország egyéb ügyeinek rendezése végett, Sz. Mihály napra Budára hirdet országgylést '). Báthory és pártja azt is kieszközlé, hogy Szerencsés Imre a csonka toronyból kibocsáttassék. A királyné német udvarnokai némi mi azonban ünnepélyességgel vezették haza Szerencsést annyira fölingerié az ellenzéket, hogy annak fegyveres népe a vármegyékre,

;

megül

a megszabadultát vendégséggel tört, s azt a

Szerencsés házára

hozzá csatlakozott gyülevész néppel feldúlta,

mintegy 60 ezer aranyát elrabolta.

Maga

Szerencsés Imre

s s

vendégei a vár falairól kötélen leereszkedve menekülhettek Csak

meg

a nép dühétl.

házait fosztogatták;

burgi rgróf,

s

a

A rendzavarók

st Szalkay

Fuggerek

érsek,

palotáit

is

más nap a zsidók György branden-

kifosztani szándékoz-

tak; de a Szapolyayaktól, kik a történteket

megfélemlítésére

szorosabban

elégelték,

szétverettek^).

az udvari párt

Ezen esemény

Szapolyayhoz kapcsolta Szalkay érseket; az

közbenjárása következtében pedig Mária királyné volt Szapolyayval tartani,

miután ez

esetben német udvarnokaitól

nem

t

biztosíttatá,

is

kész

hogy ez

kellend megválnia.

A ki-

rályné és Szalkay aztán a nádor törekvéseit meghiúsítván, a

XIX,

»)

Praynál

*)

Thurnschwamb, Wagnernál

554.

:

Epist. Proc.

I,

190. :

Annál.

Scep. IV, 40. Katonánál

1

II. fejezet. II.

gylés megtartására

hatvani rulását

Sz.

mezon,

kieszközölték

is

s

38

Liy'os országlata.

á király engedelmét, hozzája- __^^^

^).

Iván napján 14 ezer nemes

gylt

össze a hatvani

lovagolt elejébe Lajosnak,

midn

ez július 3-kán

reggel Szalkay, Báthory, Sárkány

s több más urak és BurHatvan határába érkezett.

gio báró pápai követ kíséretében

—

Még

az nap

üdvözl küldöttség

A

gylés

tere korlátokkal volt körülkerítve;

közé.

a király

hívta a királyt a rendek

két kapu vezetett, melyeket, miként a korlátokat

vész nép betódulása ellen

véd,

nép örzötte. Mihelyt a király

Verbczy

ták,

s

s

a gyüle-

is

a rendet fentartó fegyveres

az urak az állványt elfoglal-

István, a gyülekezetet csendre intvén, szólani

Két óráig

kezdett.

közepén

az urak számára emelvény állott; a korlátok közé

s

tartó beszédben

lyos bajait, melyek azt

már

fejtegette az ország sú-

Mind

veszte szélére vezették.

bajok a rósz tanácsosoktól erednek, kik a királynak

ifjú,

lönben minden jóra hajlandó kedélyét tévútra vezérlék,

e

kü-

s

ön-

hasznokat keresve, a törvények végrehajtását megakadályo-

Kére ennélfogva

zák.

za sorsát

kat

bocsássa

,

maga

a királyt, vegye szívére a

el

eddigi tanácsosait,

s

veszend ha-

válaszszon máso-

mellé, kik a közbizodalomtól támogatva, a haza ja-

vát eszközölhessék. Ezeknek vezetéke alatt a nemesséer

núságát fogja adni, hogy apáinak

hs

is

ta-

mely hajdan az ország elleneit annyiszor megalázta, még korántsem halt ki kebelébl. Beszédét végezvén, a nemességhez fordula s kérdezé

')

a

.

.

.

:

szelleme,

kivánataikat.

A

és az urakat, azok, a

kik

híven tolmácsolta-e értelmöket

„És ezenképen erre reábirva királyt

s

tanácsba tudósok vótafc nagy örömbe lesznek, a kik pedig

gonosztul tartottanak,

nem

kicsiny bánatba esnek.

Verancsics

jövend

e. h.

137.

Tota haec diaeta fit prius cusa inter Strigoniensem, Vajvodam et Regem et Reginam ad feriendum Falatinum, Sárkányium et Agriensem, Rex per se ipsum paqui concitarunt plebem contra Strigoniensem .

rum

.

.

ne facultatis

parum cognoscit; regináé palpum obtrusere retinendorum apud se germanorum. Burgio

Epist. Proc.

I,

videt et

149.

.

.

.

promissio-

lev.

Praynál

-,

a

hatvanv gylés.

.

382 1525.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

nemesség zajos helyesléssel válaszolt a kérdésre, kérvén egyszersmind a királyt, mentené meg valahára magát s az országot a gonosz tanácsosok zsarnokságától. Szalkay,

Báthory,

Sárkány és Thurzó Elek nevei leghangosabban hallatszanak ki a tömeg zajából.

A

csend kissé helyreállván,

Tanúságul hívta tetésekor

szót.

miképen érsekké nevez-

olmentetni kérte légyen magát a kanczellári hiva-

nem teljesíttetett; st most is, midn a Budáról megindult, lemondani akart, s ezennel le is

király

Mindazáltal rövid

hivataláról.

a nemesség,

A

fel

Szalkay érsek emelt

királyt,

de kívánsága

taltól;

mond

f

magát a

nemesség

h

mily

és hasznos volt

t csendesen

hallgatta;

Szapolyaival kötött szövetségérl

zák beszéde végén ségével

!

—

:

le a

id múlva

meglátandja

légyen az s

szolgálata.

csak néhányan, kik a

nem

értesültek,

kiálto-

varga-ivadékkal, a nemesség ellen-

kiket azonban a többiek hamar

lecsöndesí-

tettek.

Utána Báthory István nádor kezde szólani. Méltatlannak monda, hogy az ország ftisztviseli hivatalaiktól, s ekkép becsületöktl minden törvényes vizsgálat nélkül megfosztassanak. „Mint olyan megbúsult ember, sírva könyörög vala mind a királynak s az uraknak, s mind az országnak, elei régi jó szolgálatjokat, kik mind éltig az tekintenék az országnak híven és jámborul haláloJíkal is, vérek hullásával szolgáltának, is kedig gyermeksége óta híven és jámborul szolgált vóna; törvény nélkül ne nyomorítanák meg, és ne .

kisebbítenék az

kezdenének

jó régi

új törvényt.

nemzeti hírét meg,

Lenne törvény

reá, és

és

rajta

.

ne

ha a törvény

megterhesítené, ne csak tisztét, de fejét vennék,

...

ha kedig

a törvény tet megmentenéje, ne akarnák ok nélkül, idnek nemesség azonban zajosan szaeltte megnyomorítani".

A

t félbe.

Ártándy Pál, Glessány Miklós, Nikolay Gergely s többen mások reá kiáltanak, hogy ebben nem szükséges a törvénylátás, ,,holottszemökk el látnák, hogy nem elég ember vóna tisztére;" addig az ország semmihez sem akarna

kasztá

;.

II. fejezet. II.

látni;

383

Lajos országlata.

míg alkalmasabb egyéniség nem választatnék a nádor-__J£^

ispánságra.

A zaj állt fel, s

kissé csillapodván,

hevében ugrándozva

,

Sárkány Ambrus országbíró hetykén szóla, hogy a ki-

már boldogult atyjának

is oly híven szolgált, miképen az egész gyülekezetben ketten-hárman is alig vannak, kik érderaökre nézve vele mérkzhetnének. „Hazudsz áruhS hangzott ellenébe a nemesség soraiból hazudsz a fejedre, hogy marha- s br-kupeczkedéseddel, borméréseddel

rálynak

s

—

—

s afféle

kalmárkodásoddal jobban szolgáltál mi nálunknál,

kik vérünkkel ótalmaztuk a hazát, míg te a harminczadoknál a szegénységet nyúztad (Sárkány a pozsonyi harminczadot

csak

tartá elébb zálogban);

felsége iránti tiszteletünknek

—

ha mindjárt össze nem vagdalunk". Thurzó Elek, a nemesség e kitörése után óvakodott szólani áruló eb,

köszönd,

bár reá

is

számtalan szitkok szórattak. Széchy Tamás és

több más urak ellenök emelt

is

tánácsosbnak vélték hallgatva mellzni az

A

vádakat.

ki azonban azt

királytól;

rendek ezután választ kértek a

más napra halasztván,

az ülést

föloszlatta.

De

a nemesség

még

azután

is

együtt maradt. Vezérei

kivált Báthory nádor ellen intézték izgató beszédeiket. El-

mondák, mily szertelenségvégvárak, mily rendetlenség

s s

készületlenségben

vannak a

hanyagság uralkodik a tör-

mind ez a gondatlan nádorispán bne, „kinek sokkal nagyobb gondja vóna az torkára és hasa töltére, hogy nem tisztére, ... ki mindennap, ha nem kétször, de egyször szrét tenné hogy többet innék kelleténél". „Nem vala sem piacz, sem utcza, sem udvar, sem szállás, holott mind csak arról nem szólnak vala,. hogy a náderspánrul levonják a náderspánságot, és mást válaszszanak reá. Az ország között egyik leszáll, a másik föláll vala, és a mit az egyik eleget nem szidalmazhat vala az jámbor urfiun, azt a másik végzi vala el. Arthándy Pál fölállván az székre nyilván megkiáltotta, hogy ebbe több halogatásnak nem kelvényszolgáltatásban;

8

—

,

.

.

.

.

*

.

.

^

.

.

384 1525.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók alatt

lene lenni,

sem erre több tanácsot nem kellene várni, hanem

más napra gylne be

az ország, és a ki

nekik tetszenék

.

.

emelnék föl. Erre a szóra mind az esrész ország fölkiáltott, hogy úgy, úgy, úgy kell, úgy kell, és ha valaki ollentarto lenne, mind fejenkint rajta haljunk meg. Báthory István menjen ki innét, ne tegyen visszavonást az választanák

el és

.

.

.

—

országba; ha ki

nem akar menni, ugyanottan

szállásán hány-

ják konezonként". Éjjelre kelve, a

nemesség fegyveresen jár vala fel s alá még inkább megfélemlítette. Né-

az utczákon, mi az urakat

hányan közölök tanácsiák a királynak, hogy mihelyt az utczák lecsöndesednek, menne vissza Budára; de Szalkay s mások biztosítva Szapolyay, s a nemesség vezérei által, ellenvetek, hogy a király, kinek személye ellen semmi panasz, ha szállása fegyveresek által riznincs mitl féljen; elég tetik, mi végre az uratlan nemes népbl is többen oda gyjtettek. Báthory azonban és Sárkány, a többiek tanácsából emez Buis, éjfélkor amaz Cserép várába s onnan Ecsedre, ,

dára távozott Hatvanból.

Más nap

A fóhivatainokok

letétele,

jul.

4-kén, a nemesség

összegylvén, ujjongó

örömmel hallá a két úr távoztának hírét; s az árulónak itélt Sárkány javait Paksy Gáspárnak és Bodó Ferencznek szán-

A király némelyek tanácsára még kísérletet kivánt tenni megmentésére, s Drágfy Já,no8 és Szalaházy Tamás nádor a veszprémi püspök által megizente a rendeknek, miképen ták.

igazságtalanságnak tartja, valakit törvénylátás nélkül tisztétl megfosztani; legyen az ország bizodalommal iránta mindazok felett, kikre az országnak panasza van, mihelyt :

Budára visszamegy, szigorú vizsgálatot tartand. Midn a királyi válasz Verbczy által kihirdettetett , mintegy háromszázan a rendek közöl Kálnay Jánps vezérlete alatt elfogadandónak vélték a király akaratát; de a nagy többség annál hevesebben kívánta a nádor

letételét.

négyen a királyhoz küldettek ,

dk, ne

t

Több

szónoklat után

az ország nevében kéren-

ellenzené tovább egy új nádorispán választását, mit

II. fejezet.

mind

az ország

mind

,

gessé teszen. .A király

II.

385

Lajos országlata.

felsége java

mulhatlanúl szüKaé"

^525.

meggyzdvén, hogy hasztalan minden

további ellentállás, mi csak a kedélyeket ingerelné, Várday

Pál egri püspököt, Drágfy Jánost és Kanizsay Lászlót újabban a rendekhez küldi, izenvén általok,hogy szabadságot ad nekik új nádort választani, „csak hogy olyat választanának, ki elég lenne reája". Zajos öröm válta föl a követség szavait, 8 új küldöttség megy a királyhoz, megvinni a rendek köszönetét. Mihelyt pedig az visszatért, „nem sok késedelemmel

Verbczy

és tanácskozással"

pánná. „Kit tehetnénk vigyázóbbat,

nek az ország

— .

.

.

.

.

Istvánt választották nádoris-

jobbat, kegyelmesbet, igazbat és

—

kiígy szónokiának a nemesség vezérei, romlása inkább fájna, és ki inkább tudná .

az ország szabadságát és törvényét

kegyelmét? Mi szükségünk kell?

.

.

.

az régi úr

,

mint

olyanra,

Verbczy uramat még tanulni

kinek

Válaszszunk valaha a mi tagunkból is, necsak mind

nemzetbl naderspánt

,

kinek fájjon az szegény

nemes nép gyermöki nyomorúsága. Erre a szóra mind az egész országgylése fölzendül nagy kiáltásokkal úgy, úgy atyámfiai, tetszik, tetszik, tet válaszsza kegyelmetek megérdömli. Ez voks mind vármegyékbi-vármegyékre megyén, és nem sok találtatik bennek, ki ellentartó vóna benne. .." A nemesség ezután még tovább ment, s Várday egri püspököt kanczellárrá, Drágfyt országbiróvá, Kanizsayt kincstárnokká kiáltá ki; s egy követség által kérte a királytól ezeknek is megersítését; mit azonban Lajos határozottan megtagadott, kijelentvén, hogy e tisztek betöltése egyedül a :

:

.

koronát

illeti.

Más nap

a király az urakkal együtt a

gylésben meg-

Arthándy és Glessány könyörgenek a rendek nevében ersítené meg választásukat, s Verbczy t kiáltatná ki törvényesen nádornak. A király ezt Korláthkövy Péter ud-

jelenvén,

varmester székre.

által

végrehajtatván,

Az érdemes

férfiú,

potjától indíttatva, s Horráth M. Magy.

tört.

Verbczy maga

midn

az ország

lép a szó-

veszélyes álla-

János vajdával összeszövetkezve, az or"5

Hl.

*^.v

Verböezy ná^°^^^ válasz-

:

386 1525.

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

s más gondosabbak, erélyekormány átalakítása mellett izgatni kezdett, bizonyára nem gondolt arra, hogy a tömeg végre még t magát emelje a nádori méltóságra; és most,

gzág fhivatalnokainak letétele, sebbek választása, s általában a

bármennyire hizelgett is tán különben hiúságának az iránta nyilvánult közbizodalom; meggondolván, hogy a nádornak

nemcsak föbirónak, hanem fkormányzónak és fkapitánynak is kell lenni az országban, s hogy ezen felül neki, a szegény nemesnek anyagi értéke sincs annyi, hogy az ország fényzést kedvel, külsségekbe fontosságot helyez hatalmas dynastái közt az ország legfbb világi méltóságát a szokott

meggondolván azt is, mennyi ármánynyal, fondorlattal kellend majd küzdenie a most ugyan megalázott, de annál mérgesebbé leend oligarchia részérl, felmagasztaltatását egykedvleg nem trendi mely az visszaborzadt a magas hivataltól. Alig birt néhány hálaszót küldíszszel

is

viselhesse;

s

országnak az irányában nyilvánult bizodalomért; zokogva tört ki kebelébl az érzelem, zokogva körebegni királynak

s

nyörög királynak

s

és

morúságát

.

országnak, „tekintenék az

jó,

jámbor

szolgálatját, ne akarnák kisebbségét és nyo-

hívséges .

.

hagynák

t

rendin

az

s

választanának az

náderspánságra olyat, a ki arra elég vóna, és nek, mind az országnak szolgálhatna.

akarjuk; egyebet sem

. .

.

mind

Nem

felségé-

akarjuk,

nem

sem az urak, sem az ország hangzott most mindenfell; s Verbczy a nem választ!" szokott módon háromszor nagy örömzajjal fölemeltetvén, a király elébe vitetett, hogy ott az eltte felolvasott tiszti esküt letegye; s aztán a király s az urak részérl a hagyomáfelsége,

—

nyos kézszorítással fogadtatván, a király jobbján a pápai

s

lengyel követek, közt foglalt helyet.

És ezután

félolvastattak a törvényczikkelyek,

kevés

melyek a minap a Rákoson alkotmost néhány újabbal toldattak meg. Legfontosab-

változtatással ugyanazok, tattak, s

bak ezek közöl

a

következk

:

az országtanácsba a nemesi

Tend,bl nyolcz ülnök választassék, kik a nádorral, az ország-

II. fejezet.

II,

387

Lajos országlata.

biróval, a kanczellárral és a kincstárnokkal

képezzék a tu-___i£^

lajdonképen való igazgató kormánytanácsot a nélkül, hogy

annak tanácskozásaiból a többi urak kizáratnának. Azon urak, kik saját jövedelmeikbl legalább is 50 huszárt el nem tarthatnak,

bár elébb az ország zászlósai közt táboroztak,

«zentúl csakúgy mint a többi nemesek, a vármegyére szolgáltassák be a javaik arányában jobbágyaik által fizetend

hadi pénzeket, melyeken aztán zsoldosok fogadtassanak és saját kapitányaik

alatt

azonnal a végekre küldessenek.

A

végek gondosabb ellátása végett meghagyatott a kormánytanácsnak, jelölje ki névszerint

ama

kir.

meket, melyekbl a végvárak kapitányai sanak,

s

e

jövedelmek

rok havi zsoldja

Az

3,

e czélra

javakat s

s

jövedel-

rségei díjaztas-

külön kezeltessenek.

A huszá-

a nehéz fegyvereseké 4 frtra emeltétett.

s világi uraknak hivatalvesztés alatt meghagyahogy bandériumaikat a végekben teljes számmal tartsák fen, eltörültetvén egyszersmind ama rákosi határozat is, mely a tizedeket a püspököktl lefoglaltatni rendelte. Az új rósz pénzbl aug. 10-kétl kezdve két dénár számíttassék egy

egyházi

tott,

ezentúl csak ilyen jó pénz veressék.

régi jó dénárra;

s

bányák, melyek

által a

tlök

károsították,

A réz-

Fuggerek az országot oly igen megs magyaroknak adassanak

elvétessenek,

haszonbérbe. Szerencsés ellen, kit a nemesség elébb annyira

hang sem emelkedett a gylésben. A ravasz ember azon Ígéretével, hogy a bányákból nagy jövedelmet állít el, Szalkay által megnyerte a Szapolyay-pártot; s a bányák csakugyan igazgatása alá adattak. Az üjlaky-féle örökség iránt támadt viszály akként ln kiegyenlítve, hogy

üldözött, most egy

e javakat a király a szepesi grófoknak engedje át;

szont váltságdíj

rályijavakat

a

s

ezek vi-

nélkül adják vissza a zálogban tartott ki-

harminozad-jövedelmeket. Megkéretett azután

hogy miután Török Bálintnak

Sulyok testvéreknek megkegyelmezett, hasonló kegyelmét éreztesse Hederváry Ferenczczel is Nándorfehérvár elvesztése miatt. király,

Yégül adó fejében telkenként egy arany

és a

forint ajánltatott a

25*

388 1525.

Tizenegyedik könyv. Az ország BÜlyedése a Jagellók

alatt.

királynak; a nemesség ebbl 25 dénárt eleinte az új nádornak kivánt adni; de miután azt Verbczy nem fogadta el, ezen összeg a királynénak ajánltatott, dandárának könnyebb kiállítására.

A nemesség,

a

fbbekben

czélját érvén, a király

hogy ama kinevezések s adományozások, melyeket az elébbi napon jó kedvében jogtalanul tett volt, megszntéknek tekintessenek; st bár a mely a németeket az udvarból kikülrákosi törvényezikk detni rendeli, a többiek közt hagyatott, e tárgyban most szó sem tétetett, és Szapolyay kéz alatt biztosítá a királyt, hogy annak végrehajtása miatt nem szükség aggódnia. Miután végre a következ évi Sz. György napjára újabb országgylés tzetett ki, király s nemesség a hatvani gyeprl jul. 6-kán

kivánatában szívesen megegyezett

,

,

hazatakarodott

^).

V.

A hatvani országgylés,

melyet néhány hazafi kezdet-

ben az ország bajainak orvoslata végett indítványozott, de melyet aztán Szapolyay vajda pártérdekeinek eszközévé tn, mint mindjárt szétoszlása után nyilvánossá

lett,

korántsem

meg a pártokat, nem eszközölte a veszend ország Más kezekbement át a hatalom; de ezek sem gyakor-

nyugtatta javát.

iak azt erélyesebben a haza megmentésére. Verbczy, a nagy jogtudós,

nem

kormányhoz, vagy nem birt elég erély-

értett a

most ama sérelmek gylésen szenvedett, az ember irányában nagy-úri ggjöket minden lépten érez-

lyel,

hogy az egyházi

s

világi urakat, kik

miatt, melyeket osztályuk a hatvani új

tették, legalább a

honvédelemre vonatkozó törvények

sítésére reá szorítani birta volna. is

telje-

Az országtanácsban ezután

az elébbi urak véleménye volt határozó

;

a király utóbb

is.

Báró Burgio pápai követ levele jul. 11-röl Praynál Epist. Császár Mihály kir. titkár és Sperfogel naplói e. hh. Verancsics Antal Az Landorfejérvár elveszésének oka. Magy. Tört. Emi. III, 136. kövv. Kovachich Suppl. ad Vest. Com. III, 5. kövv. ')

Proc.

I,

:

199.

:

:

n.

fejezet. II.

389

Lajos országlata.

kivált Szalkay érsek tanácsait követte, bár ez a kanczellári hivatalról lemondván, azt az elébb

Rómában követül járt

szerémi püspökké lett Brodarics Istvánnak adta

^^^^'

és

Szalkay

át.

pedig titkon Báthory a megbukott nádor, Bornemisza János,

Thurzó Elek a ftárnokmester s kincstartó és Sárkány országha bár színleg Szapolyayval látszók

biró nézeteit pártolta; is

tartani,

va,

ki most

Ujlaky-féle örökség

az^

roppant gazdaggá

lett, s

által is

gyarapodó

a pártjához tartozó nyolcz kor-

függ

mánytanácsi nemes ülnök,

s

megyei kapitányok

hatalom legtöbb eszközeit kezé-

ben

által a

a jobbára szintén szavától

tartá.

De urakat

:

Szapolyay e nagy hatalma

nem

csüggeszté

el

az A kalandos

k titokban kevéssel a hatvani gylés után megkez-?

dék fondorlataikat. Nemsokára azon hír kezde szállongani, kétségkívül általok terjesztve, hogy Szapolyay a kezében lé-

v hatalmat önkénye szerint tására akarja gyakorolni,

, s egyenesen a király megronhogy így vagy amúgy történend

halála esetében a királyné kezével a trónt

Míg

ilyféle

reszteni,

módon

is

birtokába ejtse ^).

a király szívében gyanút ügyekeztek éb-

tervökben egyszersmind a királynénál

is

mködni

kezdenek, ki férjére nagy befolyást gyakorolt; másrészrl

pedig azon voltak, hogy a nemességben

nak ftámaszát

mely Szapolyay-

is,

pártot szerezzenek a

tette,

gyzedelem

által

a biztosság gondatlanságába ringatott vajda megbuktatására.

Titkon egy kalandos kevés

id

alatt annál

nev

több

társulatot alkotának,

elkel nemest

melybe

sikerit megnyer-

minthogy Szapolyay maga Erdélybe távozott Verbczy pedig erélytelensége, az urak kedvének keresése által a nemességnek, melyet elhanyagolni látszók, mind több okot adott az elégületlenségre. Még Árthándy Pál, a hatvani niök,

;

gylés egyik nagy

ékesszólású

hse

is

a kalandosok közé

szegdött. 1526 elején mintegy két százan gyltek össze ezek

')

Batthyány Ferencz levele Praynál

Burgio pápai követ levele

u. o. I, 231.

:

Epist. Proc. III, 146.

Bár&

t^suiat.

;

SQO 1525.

Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sülyedése a Jagellók

közöl Kecskeméten

s

alatt,

esküdtek össze a Báthory-Thurzó-féle

felekezettol Szapolyay, Verbczy s pártfeleik megbuktatására.

A

mint Sz. György napja közeledett, melyre a hatvani törvények országgylést rendeltek, azon mértékben növeke-

ármánykodása

dett a kalandosok

a Szapolyay-párt ellen

tett

Thurzó Elek a királynét

is.

elterjesztéseivel,

a kincstár

rendbehozása iránti fényes Ígéreteivel megnyervén, általa

hogy Lajos egy idre Visegrádra költözzék. Es itt, távol az ellenpárt befolyásától, eladá Lajosnak, mily méltatlanul bánt légyen vele a múlt évben Szapolyay pártja kieszközlé

,

mennyire megsértette királyi tekintélyét, s korlátolja még folyton hatalmát hogy midn az alkalmas idpercz megérkezik, attól végkép megfoszsza. O felsége hívei a királyi ,

:

t

méltóság e lealázását nem trhetik tovább kiragadni

t e méltatlan helyzetbl,

,

s

elhatározták

és a vajda veszélyes

ha-

talmát megtörve, visszaszerezni királyi tekintélyét, hatal-

Az urak s nemesek nagy része e végre egy társulatot alkotott, s a király részérl e nagy czél valósítására semmi egyéb nem kívántatik, mint egy szava, melylyel e társulatot megersítse. A szükmát, kiszabadítani minden jövedelmeit.

séges költségeket

doskodnak arról

is,

k

maguk a kalandosok állítják ki, gonhogy a jöv országgylésén a velk tartó

nemesség fegyverben jelenjen meg, a vajdától, ha szükség,

erhatalommal veend

el a bitorlott

hatalmat.

A

fényes ígé-

retek, a királyné rábeszéléseitl is támogattatván,

ték az ingatag ifjú királyt tette,

:

a kalandos társulatot

megnyermegersí-

annak Kecskeméten készült okmányát a királynéval

együtt aláirta, mindent jóváhagyni társulat a

nagy

czél érdekében

s

tenni ígérkezvén, mit a

jónak látand.

Ennyire haladván, hogy a további lépéseket annál biztosabban intézhessék, Verbczy nádort, néhány héttel az or-

szággylés eltt

a király

által a

bányavárosokban támadt

zavarok lecsillapítására küldvén, Budáról eltávolították');.

')

Ld errl Verbczy

oklevelét Katonánál

:

XIX,

579.

11. fejezet. II.

pártfeleíket pedig újra

391

Lajos országJata.

Kecskemétre gyjtötték, velk

ott az

országgylésen végzendkrl részletesen tanácskozandók. A társulatnak az úrtalan szegény nemesekbl is számosan voltak tagjai, kik az uraktól díjat húztak.

ügyekeztek

is

De bár

mily titkosan

intézni összeeskvésöket a kalandosok,

báró

Burgio a szemes pápai követ, annak mégis tudomására jutott. A derék férfiú, ki minden ügyekezetét a töröktl már sebes léptekkel közeled veszély elhárítására fordítá,

galmát másokba

s a maga buzörömest átöntötte volna, félvén, hogy e

is

pártoskodás az ország védelmét tandja,

nem mulasztá

még inkább

el figyelmeztetni

háttérbe szorí-

a királyt, miképen

letlen volna hozzá, összeesküvések által törekedni

gyarapítására;

inté

t,

:

hatalma

ne hordana maga fát a tzre, mely

ekként aligha nagyobb lángra nem gyúl, mint maga ná

il-

mert ha azok, kik ellen a

is

akar-

csel szövetik, azt észreveszik,

még szorosabban egyesülendenek a király ellen. De szavainak nem volt sükere azon Ígéretek ellenében, melyekkel a kalandosok a királyi párt oly reményekre ébresztették, hogy a 35 évi zavart és bajokat rövid

napok

alatt

ják, a nádort és a vajdát megbuktatandják,

rendenek,

nak

s

megorvosland-

nagy adót nye-

a királyi jövedelmeknek új forrásokat nyitand-

')•

Jól tudta Thurzó, hogy a jövedelem-szaporítás, a pénz-

kérdés bir legnagyobb súlylyal az oly szegénynyé eltt, miszerint

már

asztali ezüst szereit is

lett

király

kénytelen volt

el-

hogy udvara mindennapi szükségeit elláthassa, 8 „estebédje mégis gyakran nem volt^)". Most pedig, bár a török háború már a küszöbön állott, a kincstár egészen üres vala. Hogy tehát a király buzgalmát a kalandosok czéljainak valósítására ébren tartsa, mindenekeltt pénzt teremtett zálogosítani,

')

Burgio

')

Scio sepius quod cenam non habuit

lev. e. h.

se dividebant optimates. Szerémi lékiratát.

Hatvaninál

:

György

,

135.

et

proventum suum inter ö. Mária királyné em-

V.

Brüss. Okmánytár. Magy. Tört. Emi. II, 181,

^^^^-

392 1525.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

A Fugger

tzsérház érdekei a múlt évben, midn annak budai ügyvivje a csonka toronyba záratott, s maga a ház a beszterczei rézbányák körül elkövetett nagyszer lopásért a bányák haszonbéri birtokából kizetett s 200 ezer a királynak.

arany forint lefizetésére

Ítéltetett, felette

megsértettek.

A bá-

nyatizedek azután Lengyel János, Bornemisza Péter és Cseh

Bernátnak adattak haszonbérbe; a bányákat pedig Lajos az arany hegyeket igér Szerencsés Imre felügyelése s kincstári kezelés alatt mveltette. Thurzónak most annál könnyebbé lett

a királyt kibékéltetni a Fugger-házzal,

nem

mivel Szeren-

nagyobb gondot fordított a házának kirablásakor tavai szenvedett kárának megtérítésére, mint a kincstár jobb karba állítására. Károly császár s Ferdinánd követeinek közbenjárása által tehát oda vitte az ügyet, hogy Lajos Fugger Antalnak a kétszázezer csés Ígéretei

valósultak. O, úgylátszik,

forintot elengedje,

s

a beszterczei bányákat és bányatizede-

ket 15 évre oly föltétellel adja ismét haszonbérbe, hogy a ki^ rályi kincstárba

azokért évenkint 20 ezer forintot és 7,500

vagy ennek fejében 54,500 forintot szolgáltasson; s ezen összegbl Fugger azonnal 50,000 ezer aranyat ellegezzen a kincstárnak ^). Ezen összeg egy csepp volt csak gíra ezüstöt,

a király adósságainak és hadkészületi szükségeinek tengeré-

ben; de Lajos valahára pénzt látott,

s

nejével együtt

buzgón

pártolta a kalandosok ügyét.

A

rákosi or-

szággyules.

E

közbon megérkezett april 24-ke, az országgylés hakalandosok a zsoldjokba fogadott számos szetárnapja.

A

gény nemesén kivül, jobbágyaikból is sokakat fölfegyverezve hoztak magukkal. Más nap a sz. János templomában Budán ellegesen összegylvén, Verbczy letételét elhatározták. Arthándy Pál szót emelt Brodarics kanczellár ellen is, mint a

—

*)

II.

Lajos és a Fuggerház közt 1526-ban kötött szerzd vény,

Történ. Emi.

Okmányok

I,

25,000 frtról 1526-ki máj. II, 181.

27. Lajos kötelezvénye a királynét illet

8. u.

o.

33.

V.

ö.

Mária Emlékiratát

u.

o.

II.

pápa követe

kit a talált

:

393

fejezet II. Lajos országlata.

tolt

légyen hivatalába; de viszhangra nem

a többség a pápát, ki imént

is

segélyt küldött az or-

nem akarta megsérteni. April 27-kén a neösszegylvén, szövetségöket a kalandosok Rákoson messég a szág védelmére,

nyilván kihirdették,

rendeleteit felolvasták.

czéljait,

Ok

a

tanácskozás szabadságát akarják helyreállítani, melyet Hat-

vanban néhány pártos urak megsértettek, kaik;

— mondák szóno-

felhívták az összes nemességet, csatlakoznának hoz-

s

zájok mindnyájan,

kik a haza javát, megmentését szívökön

hordják.

Verbczy,

ki csak

néhány nappal elébb

tért volt

meg

a

bányavárosokból, bámulva vette észre az ügyek váratlan fordulatát,

8

ügyfelei által értesíttetvén, hogy a kalandosok éle-

tére törnek, tartatott,

melyet különben

Jól van,

midn a Rákoson

ugyanazon napon,

fölméne a királyi tanácsba

ln

is

s

az

nádori

csak kényszerítve vállalt

els gylés

hivataláról,

lemondott.

el,

a király válasza, menjen haza, várja be otthon a

De Verbczy

rendek végzését.

nyilatkozó ingerültségébl,

a kedélyek

Báthory

s

minden módon

felekezetének gúny-

mosolyából vészt jósolt és ipjával Zoby Mihálylyal, a hatvani gylés másik hsével együtt estenden megszökött s Erdélybe

menekült;

— szerencséjére,

mert házát Báthory az

éj

beáll-

tával fegyveres nép által vétette körül.

A

más nap követeket küldött

király

a Rákosra, kik ne-

vében eladták, mennyire megsértette királyi méltóságát, kintélyét a múlt évi rákosi

s

hatvani gylés; de

szívesen megbocsát a nemességnek,

te-

felsége

mert tudja, hogy a tör-

bnök, hanem azoké, kik által elcsábíttattak. nem Elmondák aztán a követek, hogy Verbczy a nádorságról téntek

az

lemondott, Báthory pedig magát visszahelyeztetni kérte, ki is,

miután Verbczy a múlt

nös voltát

is

megszökött,

bebizonyította,

s

az által

a nádorságba

b-

visszahe-

A

nemesség az eladást hangos tetszés-nyilvánífogadta a királyt, Báthoryt magasztalta, Verbczyre

lyeztetett.

tással

maga

éjjel

:

szitkokat szórt.

A

következ napon a nemesség Budán, a ki-

__J^^

394 ^&S5.

Tizenegyedik könyv.

rályi palota eltt

gylt

Az orsz&g össze, s

sülyedése a Jagellók alatt.

miután a köztök megjelent, &

visszahelyeztetését nekik megköszönt Báthoryt éljenekkel

fogadta,

Verböczy házának lerontásához

kezett

még meg

ilyféle

erszaktól

készült. Idején ér-

magukat az Verböczy házában boron s irományokon kiviil egyebet úgy sem találnának; s a bor csak kicaapongásaz irományok feldulása által másoknak ra vezethetné ket a király parancsa, tartóztatnák :

,

fognának

ártani.»

reit is letette.

A

nemesség erre lecsöndesült,

st

fegyve-

Ezután a veszélyezett haza védelmére

tatván a szó, a nemesség hevesen kikelt a zászlóaljaikat a törvény szerint

fpapok

nem küldöttek

fordít-

ellen,

kik

a végekbe,

s

határozattá ln, hogy az egyházi urak dandáraikat személye-

templomok kincseinek ogyrészét Más nap april 30-kán, a nemesség ismét a királyi palota teréa tartotta gylését, s a Báthory-felekezet indítványára elhatározta, hogy a nádori hivatal örökös legyen. Mivel pedig a tömeg jobbára a kalandosok által díjazott szegény nemesekbl állott, s a fösvény sen vezessék a táborba, is

s

a

adják ki a haza védelmére.

urak, miután czéljokat

tak^)

:

a nemesség a

megkérte a királyt,

érték, tovább költekezni

vonakod-

maga kebelébl 100 tagot választott, s hogy a többi végzendkrl ezekkel ta-

nácskozzék, magát pedig bocsássa haza.

A király azonban észrevévén, hogy a pénzt nem kimél Szapolyay pártja naponkint ersbödik, miért ellene egy szó sem hangzik a nemességben; a kalandosok pedig, miután czéljokat a nádorság iránt elérték, a király érdekeivel

sokat tördnek,

s

gylés mind ezek, mind amazok tu-

az adók iránt a

ígéreteikrl megfeledkeztek;

s

nem

eltt tett fényes

lajdonképen a királyi érdekek ellen kezdenek mködni a nemesség szétoszlását legalább addig, míg az adó, s a templo:

Ubi deventum est ad faciendas expensas et sumtus, quilibet sequantum potuit, et quidam compulsi fecerunt quod potuerunt, pauci tamen perseverarunt. Batthyáni eml. levele Praynál Ep. Proc. *)

subtraxit

:

III, 146.

II. fejezet. II.

mok a

395

Lajos országlata.

kincse iránt törvény alkottatnék, elhalasztotta.

fpapokkal május l-jén külön tanácskozást

pápai követ

által

eladatta nekik, most volna

E végett _J^?^

tartott, s a

is

ideje, hálájokat

a vett jótéteményekért tényleg bebizonyítani.

A

püspökök

mindent Ígértek, s a következ napon, midn az urak a törvények felett a nemesség választmányával együtt tanácskoztak, a templomok kincseinek egyrészét fel is ajánlák; de a

gylésen csak

forint szavaztatott

fél

meg adó fejében,

csak a kamarai nyereség betudásával

s

oly záradékkal,

a kincstár állapota az országtanács biztosaitól

—

kint megvizsgáltassék.

E

s

az

is

hogy

évnegyeden-

záradék az ajánlat csekélysége

mellett oly haragra ingerié a királynét,

unus

rex,

hogy

tollat

ragadván)

unus princeps, egy meggyzte a ki-

azt kitörülte s fölibe írta

:

a király, egy a fejedelem.

A dolgok menete

hogy a nemesség tömegében hasztalan keres támaszt, azt május 4-kén, miután eltte a Verbczy és Zoby miért

rályt,

is

ellen hozott honárulási Ítéletet kihirdetteté alatt,

hogy a 100 tagból

álló

választmány

,

azon feltétel

még Budán ma-

radjon, haza bocsátotta.

Lajos azt hitte, e választmánynyal, mely elkel, értel-

mesebb nemesekbl

állott,

többre menend, mint a mások esz-

köze gyanánt szolgáló tömeggel; de csalódott: ezeket is csak pártérdekek vezérlék.

A választmány

zösen tartá gyléseit az urakkal;

s

ezután többnyire kö-

— a királyné, vagy

Lajos

Burgio tanácsára- e, bizonytalan, május 5-kén eladá nekik, miképen már több ízben kéretett légyen hogy önmaga vetehát most ezen kérelmet teljesízesse a kormány ügyeit de mivel a kormánynak mindenekeltt teni szándékozik ,

:

;

pénzre van szüksége, kérte a rendeket, alkotnának törvényt,

hogy minden jövedelmei, is

ezentúl egyenesen

s

úgy az adó

és

minden hadi pénzek

kincstárába szolgáltassanak

;

majd

maga fog a határszélek védelmérl s általában a szükséges haderrl gondoskodni. Tán Mátyás király példája állott okkor a jámbor eltt; de a rendek nem látták benne Mátyás egyéniségét.

Elhivattaták Szerencsés Imrét,

s

elmutatta-

396 1525.

ták

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

maguknak

alatt.

a királyi jövedelmek jegyzékét.

A

bányák

haszonbérlete iránt Fugger Antallal pár hét eltt kötött

szerzdés miatt, különösen nagy zaj támadt. Tudva volt hihetleg, mit a szerzdés megkötésekor folyt értekezlet alkal-

mával maga a Fugger-ház bevallott, hogy a bányákból mintegy 140 ezer frt kerül ki évenkint; s Thurzó Elek ellen, ki a szerzdést a király nevében megkötötte, hevesen kikeltek. Tudva volt a pazarlás is, mely az udvarnál minden szegény-

A rendek tehát

ség daczára uralkodott. a király

ezentúl

is

azt végezték,

hogy

csak az esztergami érsekkel, a nádorral

és az országbiróval igazgassa az ország

kormányát.

Benyujtattak evvel együtt a többi törvényczikkelyek

melyek szerint egyebek közt rendeltetett mivel a tisztviselk hibája miatt a kincstár köri sok pazarlás történik, válaszszon a király egy gondos és feddhetetlen kincstárno-

is,

:

kot,

ki a kir.

lássa

el, s

jövedelmekbl mindenekeltt a végházakat

a királyi

dandár fölállításának

rának költségeirl gondoskodjék

,

s

fölött szigorú vizsgálatot tartasson.

személyesen

fkapitányt

vezesse; is

A Jíirály

fiakkal értekezzék.

Az urak

s

nemesek

is,

nyesen kiszabott mértékben, hanem azon szerint

a derék hadat

válaszszon mindazáltal egy vagy két

a hadjárat intézésérl a hadban jártas fér-

s

,

fölsége udva-

s

a kincstár megkárosítói

ne csak a törvé-

felül is tehetségeik

mennél nagyobb készülettel, fejenként keljenek fel a A parasztok is felkészülve legyenek s ötöd

haza védelmére. részben,

végszükség idején pedig fojenkint keljenek

fel s

gyljenek össze a király által kitzend helyen. A tavali nagy részben behajtatlan maradt adó hátralékai szedessenek be; 8 új adó fejében telkenkint fél forint vétessék. Egyébiránt a hatvani czikkelyek

nagyobb része most

is

törvénybe

ment.

A király könyvet,

8

azonbacn

nem

egyáltalában

akarta mogerööíteni a törvény-

megváltoztatni kívánta

ama

czik-

mely hatalomgyakorlatáról szólott. A rendek kik, a 15 nap már eltelvén nyugtalanul várták a gylés befejezését. kelyt,

,

II. fejezet. II.

Lajos

397

orszíiglata.

els czikket akként módosították, bogy__J^^ a király törvényes hatalmával az igazgatás minden ágaiban, minden korlátozás nélkül szabadon éljen, s az ország tiszt-

végre engedtek,

s

az

viselit, a nádoron kivül,

sen

ki a rendek hozzájárultával közö-

választandó, teljes szabadsággal, tetszése szerint vá-

laszthatja.

Midn azután a törvényczikkek május 9-kén a külhatalmak követei jelenlétében felolvastattak, egy sajátszer jelenettel záratott be a gylés. A rendek választmányának egy hogy az ország a megalkotott most már megtett mindent, mit a honvéde-

tagja ünnepélyesen kijelenté,

törvények

által

lem tekintetében tehetett; a királynak erre nézve minden eezköz hatalmába adatott, s ha tekintélyével élni tudand, a nemesség részérl sem fog hiányozni az engedelmesség; ha az ország mindemellett

is

veszendbe menne, a külhatalmak

követei tanúskodhatnak, hogy a nemesség ennek oka.

A király

viszont kijelenté,

miképen

nem

leszen

minden lehett

kész megtenni a királyi tekintély helyreállitására

s

az ország

védelmére; erre azonban pénz volna szükséges, mi nincs a kincstárban

:

a rendektl kimutatott királyi jövedelmek nagy

részben csak papiroson állanak, mint például, a budai és fehérvári harminczad jövedelme, mit a rendek 100,000 frtra

—

számítottak, s 20 ezret is alig hoz be^). O kész mindent megtenni de kezei szegénysége miatt kötve vannak, s lehetetlent tle senki sem várhat. Es azután hasonlókép a kül követek tanúságára hivatkozva, is óvást tn, hogy, ha az ;

országot veszedelem

éri,

annak oka nem

leend.

„Es

ily

comoediát játszottak kölcsönös óvásaikkal a király és alattvalói,

— úgymond a pápai követ.

midn

a vészföllegek a haza egén

határai felé

')

Proc.

I,

Egy 224.

Es ez oly idben történt^ már tornyosultak, a annak Szulejmán roppant hadai már megindultak.

—

1525-ki okiratban csak 16,000 frtra tétetik Pray

:

Epist,

398 1525.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

„Mondák, menjen a nak néha nincsen jó

alatt.

király hadaival az-ellenségro, és a király-

saruja."

A

nemesség ezután szétoszlott a nélkül hogy a törvénykönyv megeráítését bevárta volna; minek következté,

ben az országtanácsban heves viták támadtak. Szapolyay pártja, mely a kalandosok czélzatait végre is meghiúsította, 8

a hatvani

fölvétette,

törvények legtöbbjeit az új törvénykönyvbe is ennek megersítését sürgeté, míg Báthory s a

többi kalandosok, kik a

kormány élén maradtak, látván, hogy

Verbczy megbuktatásán kivül a törvényekkel nem sokat nyertek, boszúságokban azokat megersíttetni sem akarták.

A

király e két párt közt

nem

tudta mit tegyen; gyöngesége

„bár a veszély nagyobb volt, mint valaha, a király mégis, mintha kbl volna, semmin sem indult meg ')". e viszályokban teljes érzéketlenséggé fajult

:

VI. ji veszély közeiedése.

y".

I. Ferencz franczia király, mióta Fels-Olaszországban Károly császárral harczra kelt s legyzetvén maga is fo-

golylyá

lett, levelei s

követei által

nem sznt meg

ösztönöz-

Szulejmán szultánt, törne be Horvátországon keresztül az osztrák ház birtokaiba, s foglalkodtatná e részrl is a világni

A

töröknek tetszék uralomra törekv császár haderejét^). azon is e czélra vamár támadások úgylátszik, ajánlat az :

lának irányozva, melyeket a török basák 1523 óta Jaicza és a

Száva vidéke ellen intéztek. A császár és testvéré Ferdinánd berezeg eltt nem maradt titokban e szándok s ez volt oka, hogy Ferdinánd, krajnai s istriai tartományainak védelme ;

végett Lajostól

1524-ben több horvátországi várat átvett,

azokba német rséget helyezett; ez volt oka annak is, hogy Ferdinánd ugyanazon évi október 2-kán kötött szerzdésénél ')

Báró Burgio

levelei s

országgylési naplója Praynál

Proc. 230. kövv. 410, kövv. *)

Sanuto

és

török források Hammernél

II, 45.

:

Epist.

399

Lajos országlata.

II. fejezet. II.

fogva Zrínyi Miklóstól is átvette ennek Neuhauss más nevén Neugrad és Dobravina várait, hogy azokból ersebb gátot készíttessen a törökök becsapásai ellen'); Mária királyné pedig György brandenburgi markgróftól Modved, Rokonok ^8 Lukovicz várakat forinton ról

is

magához

22,000

váltotta'^).

^^'^^

s Várasd városát 11,000 arany Ferdinánd utóbb egyéb módok-

intézkedett, melyek által e tartományait a török ellen

biztosítsa.

Egyebek közt

az 1525-ki szept. 23-kán szerzdést

kötött Karlovith János corbaviai gróffal és Kobasicz Jánossal,

miszerint Horvátország részérl egy kémrendszert al-

kossanak, mely által a török minden mozgalmai idején tudomására adassanak a laibachi

évenként 1000 arany

díjat kötelezvén

s

haditervei

fkapitányságnak,

nekik ebbeli szolgála-

taikért^).

A

török becsapásai az osztrák földre ezen intézkedések

által megnehezíttetvén, Szulejmán,

mint már említk, 1525-

ben követséget küldött Budára s Lajosnak békét ajánlott, ha seregeinek Horvát- s Tótországon keresztül szabad átme,

netet enged az osztrák tartományokba.

Az

ajánlat most

is,

mint már elébb több ízben visszavettetett, s a boszús Szulejmán egyenesen Magyarország ellen határozott intézni hadés arra az év folytában mind Konstantinápolyban, mind Serviában nagy készületeket tétetett. Ezekrl 1526 elején biztos híreket hozott Tomory Pálnak s a budai kormánytanácsnak Bakics Pál, ki elébb Ferhád basának titoknoka, már több ízben némi jó szolgálatot tett híradásaival a

járatot,

')

Ne

ipsis Turcis, ut

consveverunt hucusque habere, tam securus

pateat accessus per fines Regni Croacie ulterius in nostras provincias

Tumpendi. Dat. Vienne die 2-a

oct. 1524.

ir-

Bécsi császári titkos levéltár

eredetijérl. *)

am

Mária kötelezvénye az említett összegekrl. Gebén zu Offen

28-ten tag des Monats Octobris

im 1524-ten Jahre.

Bécsi titkos le-

véltár eredetijérl. ')

Actum

in Civitate nostra

a. d. 1425. U. o. eredeti fogaim.

Vienna Austrie 23-a

die mens. sept.

15ü6

400

Tizenegyedik könyv.

Az

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

__J£^^___ magyar ügynek, most pedig családjával együtt az országba futván, a király

szolgálatába állott.

O

bizonyosnak

állítá,.

hogy Szulejmán a jöv tavaszon nagy haddal személyesen fogja megtámadni az országot^), mi végett a belgrádi és szendri basák a naszádokat és ostromszeroket nagy mérvben készíttetik. Híreinek hitelességét a moldvai

egyértelm

földi vajdák

gyar urak kodtak,

8

tudósításai

és havasal-

igazolták; dé a

is

ma-

mint látók, pártviszályokkal foglalezekbe merülve csak mellékes dolognak tekintették királyuk,

s

veszend haza védelmét. A kormány részérl e tekintetben semmi egyéb nem történt, mint hogy a pápa, a császár, a

a

5

franczia

s

angol király a veszélyrl tudósíttatott

s

megkére-

ne hagynák segély nélkül a kereszténység eddigi, bás-

tett,

A

tyáját.

pápa, VII. Kelemen, szívére vette az ügyet,

budai udvarnál

lév követéhez újabban

küldött gyalog hadak fogadására az angol királyokat által,

s

De

a

a császárt , a franczia és

;

s

követei

pénzzel segélyére a veszélyben forgó

Ugyanazon idben Lajos maga

is

a legnagyobb

aggály kifejezéseivel sürgette a franczia és angol király gélyét^).

s

50 ezer aranyat

pedig több ízben inté levelei

lennének haddal

országnak^).

is

hasztalan;

Ígéret

se-

mindenfell bven, segély

sehonnan sem érkezett. Az

ország ké-

szüietiensége

Szulejmán tá-

Midn az országgylés máj. 9-kén széjjeloszlott, már tudva lehetett az országban, hogy Szulejmán, épen e gylés

.,,

c\n ii 2-kan, százezernél nagyobb sereggel, s 300 ágyúval indult meg Konstantinápolyból. És a szerencsétlen hazában mindeddig semmi készület az ellentállásra, st a kell készületeknek még lehetsége is alig létezett a kincstár üressége miatt. Szulejmán minden hihetség szerint Péterváradot lévén megtámadandó Tomorynak meghagya•^

-i

madóhadjá- megnyitásakor, april ráta kezdetén,

,

,

i

,

tott,

hogy

azt, s a

Szerémség többi várait lehetleg megér-

Praynál Epist. Proc.

Pray

»)

Epist. Proc. I, 223.

:

I,

210. Szerémi

Annál. V, 92. 95. Katona

')

M. Emi. V,

György 115. 574. köw.

XIX,

73. köv.

II. fejezet. II.

E

sítse.

végre

még

Szulejmán gyakori

lehetett volna s

401

Lajos országlata.

tenni egynémit,

is

nagy eszések

mert_ J^^

roppant

által gátolva,

seregével fölötte lassan kelhetett át a !^alkán szorosain.

De

Tomorynak semmi eszköz nem volt kezében fkapitányi hada összesen csak ezer gyalogból s 500 lovasból állott, pénzt pedig nem kaphatott a kormánytól, bár annak tudtára :

adta,

hogy a várak rségei,

s

a dunai sajkáshad legénysége

rég elmaradt zsoldjokat türelmetlenül követelik, elébb ki 3

nem

ha mennél

s

elégíttetnek, váraikat^ s naszádaikat odahagyni

fenyegetznek.

elszéledni

A pénz

nagy szkében a kormány végre azon módhoz nyúlt, melyet eddig nemcsak a fpapság, hanem Szapolyay pártja

is

ily

ellenzett

')

a királyné

:

és,

úgylátszik, Burgio

pápai követ sürgetéseire rendelet bocsáttatott ki

templomi arany-

s

denütt beszedessék és pénzzé veressék.

E rendelet

tására mindenfelé biztosok küldettek a városokba

mokba Péter,

Csáky Mihály,

Emlékeink ezek némelyi-

bízatott.

8

is,

még

elvesztésével

')

meg ^)

;

st maga Mária

sokat saját kincstárába sikkasztott volna belle*).

Bizonyos az bálynak;

klastro-

Serédyt avval vádolják, hogy az egyházak ezen

kincseibl magukat gazdagították is

s

Gerendy Miklós, Dóczy Ferencz, és

Serédy Gáspár gondjaira

királyné

végrehaj-

Bornemisza

Maczedoniai László pécsi prépost,

két, kivált

hogy a

ffelügyelésé More Fülöp pécsi

és az „executio"

püspök^),

,

ezüst-szerek fele a haza védelmére min-

hogy

a

papság több helyt

június végén

is

feleletre

kellett fenyegetni

ellentállott e sza-

vonni

s

javadalmaik

a fehérvári s nagyváradi

Szerémi György szerint a királyné már 1525-ben

ezüst beszedését; de Verbóczy

s

más Szapolyay-pártiak

is

sürgette az

azt ellenzet-

tek 112. *)

Qui erat exiquator (executor) de domo Dei vas argenteas (vaSzerémi 118. Casparus Serédi erat valde pauper, sed ex thesauro Ecclesiae

sa argentea) ')

fit magnificus. Szerémi 115. *) Szerémi 114. Honráth M. Magy.

tört.

lU.

26

402 1526.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

mivelhogy a templomok ezüstjét elmutatni A kormány egyébiránt, hogy a papságot e '). végrehajtására hajlandóbbá tegye, jun. 23-kán kelt rendelet köriratában kihirdette, hogy ez a pápa jóváhagyásával törkáptalanokat,

vonakodtak

templomok

ténik, 8 a

kiadandó ezüst értéke a hadjárat

által

után a kincstárból megtérítend lészen.

Bécsbl 25 pénzvert

A királyné e

hozatott, kik aztán

Budán

s

közben

Visegrá-

don azonnal hozzá láttak a pénzveréshez'^). A közönségben az híreszteltetett, hogy az új dénárok oly vegyitékbl veretnek, miszerint egy gíra (16 lat) új dénárban 9 lat ezüst fog-

mint Mátyás pénzeiben; s ettl indíttatva, az urak más országlakosok közöl is sokan a pénzverdékbe hordták

laltatik, s

ezüstjöket, érette készpénzt

veendk

át; mindazáltal oly rósz

vegyiték pénz veretett, hogy az nemsokára értékének két harmadát elvesztette a forgalomban, s 10 régi jó dénár helyett az újból harminczkettt kellett adni^). A fvároshoz közelebb es helyeken hamar gylt be némi ezüst*); a távo-

még augusztusban

labb vidékeken mindazáltal az,

midn

hasznát venni

már nem

meg, hogy bár a városokra

még júniusban

is

is

pápai követnek kellett azt

De erélylyel,

1)

telt ki

szedetett

,

a kincstárban

hogy abból az ide

oly kevés volt a pénz,

tova küldött futárok díja sem

mindig,

s

s

több ízben a

kifizetni.

e pénzetlenségnél

hogy nem

adó vettetett

is

Innen fejthetni

lehetett^).

talán

még nagyobb

létezett az országban férfiú

,

baj volt az,

ki e veszély idején

lélekéberséggel tudta volna egyesíteni az ország-

Pray

:

Epist. Proc.

I,

250. Katona

:

Monum-

Annál. V, 97. és

Monum.

XIX,

623. Engel

Ung. 235. *)

Szerémi 113. Liber Ration. Praynál

:

Ung. 188. Szerémi Cap. 33, 113. 1. Sperfogel Wagnernái, Scepus. II, 145. így került a pénzverdébe egyebek közt Sz. trellért 219 gírás ezüst koporsója. Katona XIX^ 623. ') Lcsére s a szepesi városokba csak Lrincz napja táján mentek ')

*)

1

a

kir. biztosok.

Sperfogel Wagnernál

:

Scepus.

II, 146.

;

II. fejezet. II,

nak

403

Lajoi országlata.

Még május

végén is fatumszer gondatlanság _ fogta el az elméket. A király honvédelmi foglalkozás helyett lóversenyeket intézett, közönségesen délig aludt, s csak azvéderejét.

után ment a tanácsba, hol semmi tekintélylyel

nem

birt.

kormánytanács majdnem naponkint összegylt ugyan napot többnyire hasztalan vitákkal tölte

s

estenden

;

A

do a

még

na-.

gyobb zavarban oszlott széjjel. Nem csoda ennélfogva, hogy Budánál még egy hajó, egy tábori ágyú sem vala látható lszerekrl, eloségröl senki sem gondoskodott ^). E zavarok közt még legtöbb erélyt fejtett ki báró Burgio pápai követ. O nemcsak nagy buzgalommal szedette Morvában, Sléziában a pápa pénzén a zsoldosokat, hanem június elején a Isormány tanácsban is megjelent, s eladá, hogy a kezénél lév pénzeken felül kevés id alatt újabb segély is érkezendik a pápától; de nagy ideje, hogy valahára már a kormány is erélyesebben gondoskodjék az ország védelmérl. Az urak nagy hálálkodással fogadták a pápai segélyt,

s

maguk

is

^5i2
í.

«

,

*

készék-

nek ajánlkoztak mindenöket föláldozni a haza védelmére.

De

mily szomorúan ellenkezett ezen Ígéretekkel a legtöbbek hongyilkoló hanyagsága!

Júniusban mindazáltal

midn Tomory

Pál Ujfalusy Elkészületek Mátyást az esztorgami érsek huszárainak kapitányát néhány *'^*^* veiiettörök földrl jött szerbbel Budára küldötte, s ezek a törökök közeledésérl határozottabb híreket hoztak '^), valamivel mégis több tevékenységet látunk az országtanácsban. rnapja után rendelet ment a vármegyékhez, hogy az összes nemesség fejenként felüljön, s július 2-kán jobbágyai ötöi|[lU|f'/ részével Tolnán legyen, hol a király is táborba szálland dandárával; a városoknak is meghagyatott, hogy bizonyos szá-

mú

,

gyalog zsoldosaikat és ágyúikat a szükséges porral és

golyókkal a mondott napig htlenség büntetése alatt szintén

')

Burgio

*)

Lib. reg. ration.

lev. Epist.

Proc.

I,

243.

e. h.

26*

404 I52(j.

Tolnára küIJjék jj^ljir.

—

,

Az

Tizenegyedik könyv.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Néhány nappal utóbb Nádasdy Tamás

^).

Ferdinánd fherczeghez s a birodalmi Csurtay Bálint pedig a cseh és Bnranyi Bernát a morva titkár levelekkel

rendekhez küldettek segélyt eszközleni, kiktl azonban Ígéreteknél egyebet nem kaphattak. Pár nappal késbb Hardeek gróf Bécsbe indult, ágyúkat bevásárlani^).

lport és egyéb hadi szereket nádor már június elején a Drávához kül-

A

,

hogy Eszéket, Valpót,

detett,

a többi várakat azon vidé-

s

Ez id

tájban

Salm Miklós gróf V. Károly vezére is, a fvezérletot a magyar seregben ^) mert a

vállal-

ken megersítse,

s

a szükségletekkel

ellássa.

szólíttatott fel

ná

fel

;

viszá-

lyokba elmerült urak annyira elszoktak volt már a bajnoki munkáktól, hogy az egy Frangepán Kristófon kivül, ki minapi sérelmei miatt Ferdinánd fherczeg szolgálatába

állott,

dicsségérl még csak 40 évvel elébb is Európa szerte híres magyar nemzet hazájában, nem találtatott férfiú, a hadi dolgokban eléggé járatos, kire bizalommal lehetett volna ruházni a fvezérletet. Do Salm azt el nem fogadta; Frangepán Kristóf pedig, ki utóbb avval szinaz egész hazában

,

a hadi

tén megkináltatott, válaszával késlekedett. sek

ki a jó akarattal

is,

még

Még Tomory

ér-

legtöbb képességet egyesített

magában, mint némelyek mondják, mivel hiúsága a mellzés által megsértetett, de mi valószínbb, mivel pénzt Budáról nem ')

fest.

A

Soprony városához szóló rendelet Dat, Bude

SS. Corpor. Christi

volt köteles küldeni.

jegyzéke 2,

üsz

is,

Vz

E

a.

d.

1526.

borjú 34

100 gyalogot

s

fer. 6-a p. p.

két taraczkot

rendeletekhez csatoltatott az élelmi szerek ár-

melyben ezt olvassuk

frt,

E város

dr.,

:

juh 20

Egy ökör dr.,

12,

bárány 8

borjas dr.,

tehén

6,

csibe 1 dr.,

tinó

kap-

lúd 3 dr., hízott sertés 1 frt, egy mázsa szalonna 1 frt, maegy budai pint vaj 8 dr., egy adag kenyér 1 dr., egy véka liszt 25 dr., egy pint bor 3 dr., eczet 4 dr., sör 1 dr , egy véka zab 10 dr., aratás után 5 dr., egy véka árpa 11 dr., rozs 11 dr., mind jó pénz-

pany 2

dr.,

lacz 4 dr.,

ben. Soprony városi levéltár.

por

15,

A liber ration.

ugyanannyi puskapor 25

*)

Liber reg. ration

»)

Epist. Proc. I, 244.

e.

frt jó

szerint pedig 1

mázsa ágyú-

pénzben.

h.

M.

,,:

kaphatott,

s

szádosokat

s

volt, 8 így

405

Lajos országlat*.

II. fejezet. II.

a rég elmaradt

zsoldjaikért nyugtalankodó na-__J'^^ várrségeket tovább összetartani képes nem

hivatalának becsülettel

meg nem felelhetett,

fkapitányságról;

tén lemondott a szerémségi

s

szin-

csak nagy

t a személyesen hozzá utazott Burgio pápai által, hogy t némi pénzösszeggel ellátta, reábirni

bajjal tudta

követ az

tisztének folytatására

').

E

közben mind fenyegetbb hírek érkeztek a közeled török erejérl és szándékairól. Június 21-kén egypár, török fogságból megszökött magyar, Bessenyi Gergely és Temesváry Gergely érkezett Budára, oly ijeszt tudósításokat hozván a török táboráról, hogy a kormánytanács jónak látá, más nap a vármegyékbe hírnököket küldeni, meghagyván a fispánoknak, hogy, miként hajdan nagy veszély idején szokásban volt, véres kardot hordassanak körül, jelül mindenkinek a fölkelésre. Mert, mintha valamely átok hatalma fogta

meg

volna

a nemzetet,

oly

hagyta a vészt tornyosodni

könnyelmleg

feje fölött

:

s

gondatlanul

hadi készületek he-

egy rész viszályait folytatta; mások vigalmakban kéjele a drága pillanatokat és eddig sem zászlós úr, sem nemes nem igen mozdult. Zapka Tamás az esztergomi

lyett

legve élték

káptalanhoz, Esztergom, Trencsény, Zólyom, Turócz, és

Liptó megyékbe

Sáros, Zemplén,

—

,

Árva

Fodor Sebestyén Szepes, Abaúj,

Ung megyékbe

és

Palóczy Antal, Homon-

—

nay Feroncz, Tarczay Miklós urakhoz KUrthössy Balázs a gyri püspökhöz s káptalanhoz, s a sz. mártonhegyi apáthoz Zalai Deák Bálint Nógrád s Bars megyékbe és Révay Zsigmond, Horváth Ferencz, Losonczy Antal, Balassa Ferencz urakhoz, s a váczi püspökhöz és káptalanhoz Szentiványi György Szála és Vas megyékhez, Csáktornyai Hampo János, Erddy Péter, Szécsy Tamás urakhoz, Kani-

—

,

,

—

zsay László özvegyéhez

és

a veszprémi káptalanhoz

—

Epist. Proc. I, 226. de hibásan téve május l-jére. Hatvani

Brüss. Okmánytár.

M. Tört. Emi.

I, 36.

,,

406 1526.

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

Vethésv Mihály Szathmár, Bereg, Szolnok, Kraszna, Ugocsa és Mármaros megyékbe és Perényi Gábor úrhoz — Bosnyák Antal Gömör, Torn ., Borsod, Heves megyékhez, Bebek úr,

—

Tapolcsányi Gergely Batthyány hoz s az egri káptalanhoz Ferenez horvát bánhoz, Tahy János és Bánfy urakhoz Bessenyey István Bodrog, Bács, Valkó megyékhez, a bácsi ,

—

káptalanhoz

—

bosnyai püspökhöz

és

—

Deák Balázs Somogy

,

Komiaty Tamás Czobor megyébe és Buzlay Mózesnéhez Gáspár, Korlátkövy Péter Sárkány Ambrus, és a bazini Bergyi Zsigmond Pozsony, Mosony, Soprony gróf urakhoz Andorkó Ferenez Pozsega megyébe és More megyékbe ,

,

—

—

László,

István urakhoz,

Beriszlü

Kissetinyi rontál,

,

,

a rácz deszpothoz

s

Deák Ferenez, Csongrád,

Szabolcs, Csanád,

Arad, Küls-Szolnok, Zaránd megyékbe,

püspökhöz

és

Báthory Endre, Szokoly János

és

s

— To-

a csanádi

Endre urak-

hoz másod ízben küldettek már a felkelést siettet,

s

a véres

Ugyanazon na'). pon rendelet ment Báthory nádorhoz. More Lászlóhoz, a pécsváradi apáthoz és más urakhoz, hogy tüstént menjenek dandáraikkal Eszékhez, nehogy a török a drávai átmenetet is elfoglalja; mert híre érkezett, hogy a török elhad már kardot körül hordani rendel parancscsal

Belgrádhoz érkezett, a Száván tüstént átkelt és Száva-Sz. Demetert vívja^). De mégjun. 30-kán is Pécsett vesztegle, s

utóbb Budára tért vissza a királyhoz, okul adván, hogy parancsoltatott nem enge-

azok, kiknek hozzá csatlakozni

delmeskedtek,

s

,

küldetésének csupán parasztokból álló cse-

kély és gyakorlatlan haddal érkezett Tomorytól

is

,

meg nem

hogy

midn

felelhetett

^).

Panasz

az alvidéki nemességet

fölkelésre sürgeti, attól mindenütt azon választ kapja,

hogy

addig mozdulni sem fog, míg a király személyesen nem szálland táborba. ')

Liber ration reg.

*).U. o. és

Pray

:

e. h.

Epist. Proc. 226. Brodarics

Mohács. (Bonfin 1606-ki kiadása végén 761. »)

Brodarics

e.

h. 762.

1.).

:

Descript. Clad. ,

;

II. fejezet. II.

Ehhez -

-

hogy Budán azon

járult,

kétségkívül alaptalan,

s

407

Lajos országlata.

hír kezde szállongani,

1526.

csak a vajda irigyeitl származó,

miképen Szapolyay Egyszersmind pedig oly tanács

de moly mégis sokaknál hitelre talált, a törökkel titkon egyetért').

érkezett a királyhoz

ügyek

„ki a török

valakitl,

állását jól ismerte,"

szándékait

s

az

hogy Szapolyay a havasalföldi

vajdával küldessék a török sereg háta mögé, azt ezen táraadása által Magyarországtól elfordítandó.

de az udvar Szapolyay

hsége

A tanács tetszett;

ama hírek miatt gyanú-

iránt

val viseltetett. Közöltetett tehát a terv Szalkay érsekkel, s

midn ván

azt ez

is

javaslaná,

ama híresztelést alaptalannak mond-

meghagyatott Batthyány Orbánnak, ki épen Moldvába küldetett, tudná meg Erdélyben keresztül utaztában, mi való :

ama

'

így szerzend értesülése szerint intézkedjék Szapolyayval a havasalföldi hadjárat iránt ^). Batthyány, hírekben,

úgylátszik,

s

a gyanút alaptalannak találván,

gé^). lyai

De

alig telt el

Szapolyaynak

hogy törjön be a török háta möBatthyány elutazása után két hét, som-

oly rendeletet adott által

,

Báthory István újabban azon rendelettel küldetett Sza-

*) E szállongó hír szerint írhatta Verancsícs János vajda szemben lón Ibrahim passával Targovistján, Havasalföldben. Azt senki sem tudja, mit egymással titkon beszélettenek kit azért senki sem dicsért :

,

Magy. Tört. Emi.

Szerémi szerint

(1. 111.) levelet írt volna Szapolyay a szultánhoz, neki húséget Ígérvén, mivel igen megszomorodott, hogy a kalandosok, Arthándy, Glessány stb, ót Budáról kizárták a szultán pedig kegyesen válaszolt volna neki. Szapolyayt a törökkel

III,

20.

való egyetértésról vádolja Ferdinánd fherczeg az 1526-ki novemb. 24-kén írt levelében

Tört. Emi. is,

Okmányok

mi nem volna nehéz

I, ,

45.)

De mind

e

is

(Hatvani

Margit nagynénjéhez :

Brüss.

Okm. Magy.

vádakat bövebh czáfolat nélkül

bízvást irigyei alaptalan híreszteléseibl ered-

teknek mondhatjuk.

I,

Moh,

762. és Pray

*)

Brodarics

:

Epist. Proc.

')

Egy udvarnok, Kajdácsy György már jun. 25-kén

a szászokhoz

:

Descr. Clad.

e. h.

254.

küldetett Erdélybe in secretis negotiis; tudósítást a vajda felól. Lib. rat. regiar.

s

Batthyány

e. h.

ettól is nyerhetett

^SjSk

^9w

408 ^526.

dása.

ország sülyedése a Jagellók

alatt.

polyayhöz, hogy mindon más tervvel felhagyva, egyenesen a király táborába siessen

A török tárna-

Az

Tizenegyedik könyv.

E

^).

közben megérkezett

határnap, melyen az uraknak dandáraikkal, a nemességnek fejenként s jobbágyaik ötöd részével és a városok zsoldosainak Tolnán táborba kell vala gylniök. A városok azonban jobbára pénzül váltották

meg

jul. 2-ka, a

uraknak s nemeseknek pedig még híre sem volt Tolnán. Szulejmán viszont július közepén már Belgrádnál táborozott; míg az elre küldött Ibrahim nagy vezir a Száván átkelvén, Zimonyt, Sz. Demetert, a táborozási kötelezettséget; az

Kölpényt, Szalánkeményt, Bánmonostort, Baricsot és a Sze-

rémség több más várát, melyekbl a íizetetlen s különben is csekély rseregek jobbára elfutottak vagy melyeket most védelem nélkül feladtak majdnem kardcsapás nélkül meg,

,

vette^),

s jul.

te

;

közepén Péterváradot vizén

és

szárazon meg-

A dunai részt

Tomory Pál 40 naszáddal védelmezde miután Ibrahim a csekély örség várost harmad napon

szállotta.

ostrommal megvívta, a törökök nagyszámú hajóhadának lent

nem

állhatván, a várban mintegy ezer gyaloggal

kevés lovassággal szaporítá az rséget ;

men a

maga pedig

s

el-

némi

két ezerre

lovasságával Bácsra vonult vissza. Ibrahim basa ezután

Duna mind

két oldaláról éjjel nappal hevesen töretni kez-

dé a várat nagy számú ágyúiból. Pétervárad ostromának híre

hogy 10

— 12

ezernyi

sereggel

s Tomory azon izenete, még meglehetne menteni az

nagy hatást tett Budán; s minthogy Tolnán még senki sem jelent meg, s mint már kétségtelennek látszók, nem is fog megjelenni mindaddig, míg a ország kulcsául szolgáló várat,

király

maga nem

kay érsekkel

^

dáról, 8

még

s

száll

táborba

az nap Érdig haladt.

menthetetlen hanyagságára,

,

#

Brodarics *)

:

Lajos július 20-kán Szal-

Brodarics kanczellárral végre megindult Bu-

e.

Szerémi 115.

h. 762.

A király és környezetének

vagy tehetetlenségére mutat.

II.

hogy

királyi

409

fejezet 11. Lajos országlata.

dandára,

az érsek két bandériumával,

rályné fegyveres népével egyetemben sem haladta

rom

ezret.

Azon reményben, hogy

ját követeudik, folytatá,

s

s

Érden

az

urak

s

s

a ki-

meg

a há-

i&26.

nemesek példá-

útjában hozzá csatlakozandanak, azt lassan is

több napig idzött. 22-kén búcsúzott

el

Mária királyné, ki azután Szalaházy tle Tamás veszprémi püspökkel, Thurzó Elekkel és Bornemisza Jánossal Budán maradt '). Érdrl Ercsibe haladt a király s ott is több napig vára az urak s megyék zászlóaljait de Báthory Endrén kivül senki sem jelent meg. Duna-Pentelén találta t Basy György, Szapolyay vajda követe, ki ura nevékész pontosan teljesíteni a király rendeben eladá, hogy leteit; de annyiféle egymással ellenkez parancs érkezett már a Csepel szigetén

;

hozzá, hogy

nem

tudja mit

tev

legyen.

A

Dunán

átkelni, s

hátmögül megtámadni már kés, s azt különben sem tehetné biztosan, miután a havasalföldi vajdára, ki hsége zálogául fiát Szulejmán táborába küldeni kényszeríttea törököt

számolni már

tett,

nem

lehet

kér tehát a királytól. Lajos tással

küldé vissza Basyt

s

:

új és határozott

parancsot

más nap Földvárról azon

vele

Statileo

utasí-

János prépostot a

vajdához, hogy htlenségi büntetés alatt tüstént útnak eredjen, s éjjel

a netalán

rancs ily

nappal siessen Tolnára, útjában magához vonván

még vesztegl urak s megyék dandárait'*). késn adva miszerint az legjobb esetben ,

E is

pa-

csak

augusztus els napjaiban érkezhetett Szapolyayhoz, egymaga eléggé megfejti miért

nem

érkezett a vajda idején a királyi

táborba.

Alighogy ezek a tanácsból sietve távoztak, midn híre hogy a török Péter vár adót , miután annak rségétl két ízben vitézül visszaveretett, a harmadik rohammal az ostrom 12-dik napján jul. 28-kán megvette, a fenmaradt rségbl 500-nak fejét vétette, a többit foglyaivá érkezett

,

')

Epist. Proc.

*)

Brodarics

I,

263.

e. h.

763.

Pétervárad e^eate.

410

}^'

Tizenegyedik könyv. Az ország sftlyedéae a Jagellók

t®*t6

^).

Száván,

alatt.

Szulejmán ezután Belgrádnál egész hadával átkelt a s kikiáltatván, hogy hadjáratának czéljául magát Bu-

dát tzte

ki, lassan

vonult Eszék

felé,

míg

vezérei Újlakot,

Vukovárt, s a Szerémség egyéb várait, melyek közöl csak Újlak állott komolyabban egy hétig ellent, egymás után elfoglalták 2).

Az egymást ér

vészhírek

valahára sietésre intek az

urakat. Levelek küldetnek Szapolyay Györgyhöz, ki hadai-

már Fehérvárig érkezett, Batthyány Ferencz horvát bán-

val

Frangepán Kristófhoz, ki Ferdinán herczegtl valahára visszajött és Horvátországban sereget gyjtött. Macehoz,

1

dóniai

László gyorsan a királynéhoz utasíttatik

bátyját Ferdinándot,

indítsa

meg már

segélyt, küldjön kivált ágyúkat,

:

kérné

a megígért osztrák

miben az ellenség igen ers,

magyar tábor pedig hiányt szenved; sürgetné azon cseh hadak megérkeztét is, melyek Mária zsoldjába fogadtattak. Sebes futár megy Nádasdy Tamáshoz is, ki a Speyerben

a

gylésez

birodalmi rendekhez küldetett, adná ezeknek tud-

melyben az ország forog, s kérné ket, ne hagynák el azt e nagy szükségben. A király maga augusztus els napjaiban mintegy négyezernyi haddal Paksra, onnan

tára a veszélyt,

5-kén Tolnára tette át táborát hova a nádor már Ercsibl elre ment. Megérkezett utána nemsokára Szapolyay Gryörgy 300 lovassal s 1,200 gyaloggal. Hannibál a pápa pénzén sze,

dett 1,300 gyaloggal, s a szintén pápai

jenszky Lénárt 1,500 lengyellel. is

:

Várday Pál

egri,

s

több más egyházi

s

Török források Hammernál

téz vágatott le az ostrom alatt

,

Hammer

e. h.

Verancsics

II, 50.

is

megvette.

Verancsics szerint 1,100 vi-

csak 81 maradt életben az rségbl,,

s

kiket a szultán szabadon bocsátott. ')

világi urak;

naponkint tanácsot tártának. Aug.

10-kén híre érkezvén, hogy a török már Újlakot

')

lév Gno-

lassanként mások

Perényi Ferencz váradi, Csaholy Fe-

rencz Csanádi püspökök,

kik aztán a teendkrl

zsoldban

Gyltek

Magy. Tört. Emi.

e. h.

21.

III, 20.

1

II. fejezet. II.

s

Eszékhez közelget

siessen, s

:

vn, hogy Eszékre mennyire lehet késleltesse, megérkeznek; do az urak, kik-

^^^^-

a nádor rendeletet

ott a török átmenetét,

az ország egyéb hadai

míg

41

Lajos országlata.

nek hozzá

is

kell vala csatlakozniuk,

állítván,

hogy kiváltsá-

gaik szerint csak a király zászlaja alatt kötelesek hadakozni,

menni nem akartak.

vele

A király,

az urak ezen engedetlen-

ségérl értesülvén, haragra gyúlva a következ szavakra „látom, hogy mindenki velem fakadt az országtanácsban ám én azért hoztam fejemet a veszélybe, mentegetdzik hogy azt az ország megmentése végett bármi esélynek kitegyem nehogy tehát még valaki a maga gyávaságát velem :

:

:

mentegesse,

s

engem

okolhasson, holnap Isten segedelmével

megyek oda, hova mások nálam nem akarnak." És így aug. 14-kén ellenére Brodarics kanczellár, Tomory s mások tanácsainak, kik azt javasiák, hogy a törököktl, ha különben nem lehet, adófizetéssel eszközöljön békét, vagy legalább még a hiányzó hadaveletek együtt személyesen

nélkül menni

,

kat várja be, Szegszárdra, onnan harmad nap Báthárament. Itt

végre a fvezérrl

is

kezdenek gondoskodni.

azzá a szavazatok többsége szerint vezte.

király

érseket ne-

Hasztalan vonakodott a szerény ember, hasztalan

menté magát elégtelenségével

minnek datot,

Tomory Pál

A

elestéjén álltak,

ily

nagy ütközet

el kellett

mellé mindazáltal addig,

vezérletére,

fogadnia a nehéz fela-

míg Frangepán Kristóf

és

János vajda megérkeznék, ennek öcscse Szapolyay neveztetett ki társul.

A

vezérek ezután a tábormesterró nevezett Gnojenszky

Lenárttal Mohács mezején tábort mértek, mellett volt hadak mindjárt be

mivel sátra

még nem

tal,

Székcsn, Macedóniai

Tomory Pál

a kir. tábort elintéz-

táborába, mely mióta Török Bálintmás urakkal Kelldnél a Dunán átmintegy két mérföldnyire, a mofelé

maga

Perényi Péterrel

kelt.

melybe a király

költözének; a király maga,

érkezett meg.

Miklós házában maradt. vén, visszament a

is

Mohácstól dél

s

,

csáros Karassó, vagy mint a ráczok nevezik, Karasicza folya-

A

mohácsi tábor.

1526

412

Tizeaegyedik könyv.

njon túl

állott.

Tomory

Az

ország sülyedése a Jagellók

hadat

e

is

,

alatt.

melynek száma mintegy

hatezerre ment, a mohácsi táborba akarta vezetni ; de a vité-

zek

8

hadnagyaik hangosan kiáltozák, hogy az ellenségeltt,

kinek inkább elejébe illenék menni, hátrálniok, annyi volna, mint gyalázatosan megfutamlani; a kik a királynak ezt javasolják, nem bátor férfiak; nyomuljon inkább a király is elre s vezesse ket mennél elébb az ellenségre; a gyzedelemrl kételkedni som lehet, mert bár az ellenség ágyúja számos, serege nagy, de a tizedik, vagy huszadik is alig van

Kérik a vezért, hozza közéjök a papok s más hartzkerülk félénk seregébl a királyt, kit azok szintén elkorcsítani, magukhoz hasonlóvá tenni ügyekoznok. De fölfegyverkezve.

kikrl Brodarics monda, hogy repülni akarnának szárnyak nélkül, helyesebb volt Frangepán Kristóf és Szapolyay János véleménye, kik e napokban a királyhoz érkezett követeik által gáncsolták ezeknél, s a hozzájok hasonlóknál,

azok tanácsát, ellenséghez,

kik a királyt

holott neki

id

eltt oly közel hozták az

Budán, vagy más távolabb helyen

míg az ország egész hadi ereje s az Ígért külföldi segély is mind összegyl; s intek a királyt, ne is meg nem érkeznének. Szakelne addig ütközetre míg

kellett volna maradnia,

k

polyay e fölött izente

még

pen oly nagy számú

vitéz hadat hoz

a

s

a visszajött Statileo által,

miké-

Erdélybl, hogy abban

gyzedelem biztos reményét helyezheti. Nemsokára ezen üzenetek vétele után

—

aug. 2í-ke le-

mely napon Szulejmán öt napig tartó átkelését a Dráván bevégezte, az urak Podmaniczky Mihályt kés éjjel azon üzenettel küldték Szekcsre a királyhoz, hogy a török

hetett,

—

a

Dráván

átkelt;

lehet; kérik tehát

az ütközetet ennélfogva elhalasztani

t, jöne haladéktalanul

a táborba.

nem

A király

még azon órában terjesztené el az esz-

a mellette voltakkal röviden tanácskozván,

a táborba küldé Brodarics kanczellárt,

tergomi érseknek, a nádornak,

s

a többi uraknak,

miképen

ha a király a nemesség virágával eltalálna esni az egyenetlen ütközetben; várnák be tehát az veszély érné az országot

,

;

n.

fejezet. II.

413

Lajos orsz&glata.

Frangepán Kristófot, a morvami egyéb segélyt az ország külföldrl

erdélyi vajdát, a horvát bánt,

kat és szilézeket

még

,

s

várhat, és vezetnék vissza biztosabb

helyre a sereget.

Kisebb baj lenne, ha az ellenség Pozsonyig elpusztítaná is az országot, mint ha ogy ütközetben a sereg, királyával s annyi úrral és nemessel együtt oda veszne. Gondolnák meg,

mi sors érné szét a

ez esetben az árva országot.

gyzedelem hiú reményei

el

az urak egyré-

mások féltek melynek vágyát mind hevesebbnek

elhalasztani az ütközetet,

látták a vitézekben

De

kecsegtették,

az eszély szava sükeretlenl hangzott

:

közöttök.

A

király másnap reggel szintén Mohácsra méné, s a püspök házában szállá meg, maga is megkisérlend, az

pécsi

urakat az ütközet halasztására

s

visszavonulásra birni.

A

tanácsban jelen volt Tomory Pál elébb

még

adófizetéssel

is a másik táborból. Ö, ki békét kivánt vásárlani, látván

is

mind a király táborában, a vitézek hogy ket már visszatartani is meggyzdött hogy e vitézeket hátrálásra ve-

most, hogy mind a maga,

közt oly nagy a harczvágy alig lehet

,

,

zényleni lehetetlen,

ket

s

a dolgot

lázadásra ingerelni;

kedve

s

,

erltetni annyi volna, mint

efölött úgylátszik, a vitézek jó

harczvágya, és a hírek,

melyeket kémei az ellenség

táborából hoztak, miszerint ott az ágyúmesterek jobbára keresztények, németek, olaszok, kik ütközet esetében a török ellen fordulan danák,

Tomoryt magát

gyzedelem reményével. Csodálkozva

is

maguk

is

megtoltok a

látá ezt Lajos király s

kérdé az érseket; mire építi reményeit, mekkora a magyar,

Tomory, a magyameg a 20 ezret a törököt 300 ezernek mondják kémei. Látván pedig, hogy az urakat az ellenséges hadak ezen aránytalansága megdöbbenté, sietett hozzáadni hogy az ellenség e nagy számától

s

mekkora

a török tábor?

Úgy véli,

rok száma mind a két táborban

nem

feleié

haladja

:

nem

kell megijedni,

mert annak nagyobb része fegyvertelen

harczos alig van több benne 70 ezernél.

De még így

is

nagynak látszék az aránytalanság, kivált miután az

felette

ellen-

1526.

414 1526.

Az ország

Tizenegyedik könyv.

ségnok hír szerint 300 ágyúja

sülyedése a Jagellók

volt,

alatt.

míg nálunk 50

alig ta-

láltatott.

Míg az urak ezek felett vitatkozának, egy küldöttség meg Tomorynak, mint mondók, a Karasiczán túl lev

jelent

táborából,

mely miután elébb a királylyal titkon

el megbízását

tanácsban ekként adá

felségét az ütközetrl;

urak

bár számos az

jét, 8

,

a

k

:

szólott, a

,,ne beszéljék le az

jól ismerik az ellenség ere-

gyzedelmet bizonyosnak

tartják,

ha

az alkalommal, melyet az Isten nyújt,

élnek

mindnyájan serényen jöjjenek tehát a királylyal az táborukba; ez jobb

:

fekvés

s

közelebb

kardra hányják, is

s

—

A ki mást akar, azt is az ellenséghez. ha hozzájok nem csatlakoznak, táborukat

feldúlják."

E kat

is

fenyegetés, a

könnyen kitörhet viszály félelmo azo-

elnémítá, kik eddig az ütközet elhalasztása,

s

a vissza-

vonulás mellett szóltak, kivált miután híre érkezett, hogy

Batthyány Ferencz a tótországi haddal már Pécsnél áll, s nemsokára megérkezik. A végzés tehát kimondatott, hogy miután a visszavonulás az ellenség oly nagy közelében biztosan már úgy sem volna végrehajtható, az ütközetet, mihelyt az ellenség támad, el kell fogadni. Midn az urak e végzés után szétoszlának, Perényi Ferencz a fiatal s elmés nagyvá-

monda a királynak „a csata napmagyar vértanúsága jelölendi, kik fráter Tomory

radi püspök, félig tréfából

ját 20 ezer

:

Pál vezérlete

alatt Krisztus hitéért haltak

neveztetésök

végett,

kanczellárt,

jó volna

kit a pápa,

s

Rómába

meg

;

szentekké

küldeni Brodarich

a bíbornokok követségeibl

már

ismernek." A jós szavak többeket megdöbbentének az urak közöl. Más nap (aug. 24-kén) Tomory nagy bajjal reábirta a maga táborát, hogy a királyihoz csatlakozzék, mely fél mérföldnyire szállott meg Mohács alatt. Még az nap megérkeztek Budáról a hajók is, lszereket s ágyúkat hozók, melyek közöl kilencz Bécsbl küldetett ágyúink száma ezekkel 80-ra emelkedett. Ezen, s a következ két napon még a sereg megérkeztek Thurzó Elek lövéis tetemesen szaporodott :

:

II. fejezet. II.

ázel,

415

Lajos országlata.

számszorint 200-an néhány ágyúval; Batthyány

rencz háromezer lovassal

Tahy János urakkal; 700-nál

s

Fe-

^^^^-

némi gyalogsággal; vel jöttek

vránai pörjel, Bánfy János több más tótországi

Erddy Simon számosabb

zágrábi

püspök

s

testvére Péter

dandárral; Aczél István 300 lovassal,

János néhány ezer aranynyal küldött gyámfiának utolsó ajándokul; továbbá Szerecsen János 2000-nél nagyobb gyalog ijász dandárral, melyet a Dráva vidékén szedett a maga, s a pécsi káptalan jószágain; More Fülöp pécsi püspök, László testvérével, s többen mások,

kiket Bornemisza

kikkel a sereg összesen 27

Az

— 28 ezerre szaporodott.

elrsei aug. 26-kán annyira megközelítet- a tek táborunkat, hogy az óta a^, következ két napon többszr összecsaptak elrseinkkel. Az urak e közben a harczi rend felállításáról vitatkoztak. Némelyek óhajták, hogy a király biztosabb helyen maradjon hátra. De mások ezt szintoly rósz

ellenség

mohácsi

fit-

^özet.

hatásúnak vélték a seregre, mint a mit némelyek

szóba hoztak, hogy a királyi fegyver más valakire adassék.

Végre abban egyeztek meg, hogy a király a sereg utócsapatában foglaljon helyet, s biztosságára Raskay Gáspár, Török Bálint és Kállay János ügyeljenek dandáraikkal. Gnojenszky

Lenárt azt javaslá, hogy a megkerltetés veszélyének elhárítása végett jó volna a táborban lév számos szekereket a két szárnyon elhelyezni.

A

török harczmodorával ismeretes

Radics Bosich és Bakics Pál

is helyeslék a tervet; de abban megegyezni; 28-kán tudtak s így ez is több más részcsak lettel együtt végrehajtatlan maradt, mert a következ napon

már ütközetre került a dolog. Augusztus 29-kén egy derit szép nyári nap reggelén, minthogy az ellenség ütközetre látszók készülni, a harczot már türelmetlenül váró magyar had is csatarendbe állíttaErre nézve felvül tzetett ki, hosszan nyújtani el a nehogy a többszörte számosabb ellenségtl megkerltessék. A csatatér a tábor alatt. Mohácstól egy mérföld-

tott.

sereget,

nyire azon erdtlen síkságon nyúlt el, melyet keletrl az

itt

w

416

Tizenegyedik könyv.

Az ország

sülyedése a Jagellók alatt

képz Duna kisebb ága, délrl a Karasicza, s a villászlldombok környeznek. A sereg két hadtestre osztatott. Az elsben a középet Palóczy Antal Homonnay Fe-

1526.

szigetet

nyi

,

Tamás, Báthory Endre, Czitöbben mások foglalták el jobbára gyalog hadakbak Imre s kal; itt voltak felállítva az ágyúk is. A jobb szárnyon Batthyány Feréncz és Tahy János állott; a bal szárnyon Perényi Péter, a kis Dunától félmérföldnyire egy nádas mocsárra támaszkodott. E hadtestben volt a két fvezér is, Tomory és Szapolyay György. A második hadtest, mely az els mögött egy khajításnyira volt felállítva, jobbára lovasokból állott, s csak két szárnyán volt némi gyalogság. Az ország bárói, s a királyi udvarnokok ebben ell Tharczay verencz, Perényi Gábor, Szécsy

három

A

harmadikban volt a két udvarmester, Korláthkövy Péter és a lengyel Trepka András; továbbá Schlik István a csehekkel s morvákkal közvetlen a király eltt. A negyedik sor közepén a király zénylete alatt

maga

foglalt helyet.

A

sort képeztek.

király jobbján az esztergami, zágrábi,

váradi, pécsi, szerémi, nyitrai

prépost

a királyi titkárok

,

Raskay, Török és Kállay

püspökök Czetricz

,

,

—

s

s ;

bosnyai fpapok, a fehérvári

kamarások

és a

balján a nádor, a

három testr,

gyri

s

váczi

néhány zászlós úr. Közvetlen a király mögött Majláth és Horváth lovászmesterek mindegyik s

,

egy-egy csapat fegyveressel volt elhelyezve az egész sereget ezer vértes pánczélos lovas zárta be, kiknek közepén Drágfy János országbíró a királyi zászlót lobogtatá. ;

A csatarend

kevéssel napkelte után ekként fel lévén Báthory nádor, bár köszvényben szenved, a királyt osztályról-osztályra az egész seregben körülvezette, mert állítva,

voltak, kik kételkedének jelenlétén.

sége közöttünk

— monda a sorok

hazáért. Krisztus szent vallásáért, keitekért.

„íme

között

,

itt

a király

fel-

kész meghalni a

gyermehogy magyarok

hitveseitekért,

Emlékezzetek meg tehát

ti is,

vagytok, utódai azon hsöknek, kik annyiszor fényes diadalt

nyertek az ellenségen, melylyel

w^

ma

harczolni fogtok.

A gy-

;

II. fejezet.

II.

417

Lajos országlafa.

1526.

nem

zedelmet

maga

a sokaság",

a vitézség dönti

Isten"

el.

gyámolítani fogja a szent vallásáért harczolókat. --

is

Kezetekben van elfoglalni jött,

ma nemcsak hanem

üdve." Közben-közben szólt a

hanem

harczvágy tói

ég

hazátoknaJi, melyet az ellenség

az egész kereszténységnek

maga

sorsa,

is

a király is lelkesít szavakat

vitézeknek

;

s

körútját bevégezvén,

kirendelt helyére tért vissza.

De

nagyobb részét türelmetlen várakozásban tölte a magyar sereg a nélkül, hogy az ellenség mutatkoznék. Ez még ama dombok mögött késett, melyek a magyar serega nap

gel szemközt a délnyugati láthatáron nyúltak

nek aljában létezett akkor Földvár helység. rek nagy hadtani járatlanságot árultak

nem

melyek-

el, s

A magyar

vezé-

midn ezeket nem-

el,

még elrsökkel sem rakták meg. Sokan türelmöket vesztve, a táborba akartak már viszcsak hogy

szatérni,

el

midn

foglalták, de

az ellenségnek némely csapatai

mind a dom-

bokon, mind ezek egy völgyében, mely a mohácsi térre nyilt, délután három óra tájban eltntek. Szulejmán a tetrl a magyar sereget csatarendben állni látván, eltökélte magát az ütközetet azonnal elfogadni. Rövid tanácskozás után basáival a harcz

tervét meghatározta, azután keheit ég felé

emelvén, seregének láttára fenhangon imádkozott nálad az segítsd arczain.

er

és hatalom, nálad az

meg Mohammed

A

h népét!" —

és

könyek peregtek

sedése szállotta

fel

le

török hadat ennek láttára a hit és bátorság lelke-

meg

:

a vitézek lovaikról leszállván, földre

borulának, homlokaikkal a földet érintették, szöktek

„Isten,

:

ótalom és segély! Istenem*

s

nyergeikbe, és harczra indulának.

újult

ervel

Az els

tályban Ibrahim nagy vezir a romániai, a másodikban

osz-

Behram

maga a szultán a teströktl környezve a dombok alján állapoágyúk lánczokkal egymáshoz kapcsolva, szám-

basa a natoliai hadakat vezette; mögöttök jancsárok- ós dott

meg; az

mintegy 400, a jancsárok hada eltt voltak fölállítva Balibeg szeodri basa, mintegy ötvenezer lovassal egy völszerint

Horváíh M. Magy.

töri. III.

^7

:

418

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

alatt.

gyön keresztül a magyar sereg jobb szárnyának megkerülésére indult, hogy azt hátba íbgja. Az ellenség nagy száma mellett ettl eleve is féltek

^^^6'

r.

magyar vezérek; ket. s

azért nyujták el oly hosszan

Tomory mihelyt

harezrendéi-

ezt észrevette, a király sorába vágtat,

nehogy a harczrendet megzavai'ja, a teströkül rendelt Ras-

kayt

küldé ki dandáraikkal

és társait

Balibeg

ellen, remél-

—

hogy még idején visszatérhetnek a király mellé. Pár jDercz múlva a tárogatók megriadtak a király harczsisakot mi közben t vész elérzete szállotta meg tétetett fejére arczát halálsápadtság borítá el. Mint villámförgeteg rohant vén,

;

,

:

ezután a bal szárnynyal Perényi Péter ',

.

,

a középpel

Tomory

Ibrahim hadosztályára, s azt heves harcz ut^n' a natoliai seregre zték. Báthory Endre ekkoron a királyhoz vágtat „fut az ellenség mienk a gyzedelem, kiáltja lelkesülten

—

;

s

kéri a királyt,

induljon

meg

is

a

gyzedelem

teljes kiví-

vására a második liadosztálylyal. Lajos enged a fölhívásnak s egyenesen a natoliai seregre rohan. De ennek sorai a heves,

vakmer roham

eltt két felé nyilnak, s e pillanatban négytöbb ezer jancsár puskája dördül meg és szórja ágyú a halált az alig 10 20 lépésnyi távolságban vágtató magyar

száz

és

—

Nagy

még nagyobb a zavar, melyet ágyúk ismételt tüzelése okozott; mindazáltal egy ideig hevesen folyt a harcz. Egy csapat, harminczháromnak mondják számát, még a jancsárokon is keresztül vágott s

hadra.

volt a csapás, de

az

—

egyenesen a szultánra

tört.

mosan halva teritek

el

Már ennek

testrei közöl

csapásaik alatt,

szárizmai elvágatván, mindnyájan elestek

midn s

is

szá-

lovaik láb-

összevagdaltat-

E

közben mások egészen a tevetáborig, vagyis a podgyászokig hatoltak elre; de épen ez ln vésztk oka a két felé nyilt török hadak minden oldalról körül fogták a

tak.

:

magyarokat. Másrészrl Balibeg, kit Raskay társaival vissza-

gyönge vala jobb szárnyunkat csakugyan megannak oldalába esvén, azt megfutamította. Ekként a magyarok, felbomlott harczrendeikben, a többszörte számo-

tartóztatni

kerlé

s

,

II. fejezet. II.

sabb ellenségtl két

tz

közé szorítva

káig állhatták ki a harczot,

419

Lajos országlata.

s

s

elnyomatva,

nem

^^^'

so-

elébb egyes dandárok, majd

Az

valamennyien rendetlen futásnak eredtek. rövid másfél óra alatt el volt döntve.

A

ütközet sorsa

futamlók közöl so-

kan a magyar tábor bal oldalán elnyúló mocsárokba vesztek, ha a török a fu8 még többen találták volna ott halálukat ,

De

tamlókat üldözi. tölték a

nemsokára

a

gyzk

srn omló

cseltl tartva, mozdulatlan zápyrral beállott éjét, mi so-

kaknak alkalmat nyújtott a szabadulásra. Ezek közt volt Báthory nádor, Brodaries püspök s kanczellár, e gyászesemeny történésze, Erddy Simon és Jozefics Ferencz püspökök, Perényi Péter, Batthyány Fetenczs többen mások. De

•

Szalkay László, Tomory Pál, a jós Perényi Ferencz, Palinay György, More Fülöp, Paksy Balázs, Csaholy Ferencz fpa-

pok

—

,

Szapolyay György, Drágfy János, Ország Ferencz,

Perényi Gábor, Korláthkövy Péter, Sárkány Ambrus, Szé-

Horváth Simon, Batthyány János, Pálóczy Antal, FrangepánJMátyás, Bánfy Zsigmond, Hampó Ferencz, Ttepka Endre és Schlik* István Urak Balassa Ferencz, Tharczay Miklós,. Paksy János, Istvánfy János, Várday Imre, Podmaniczky Mihály, Aczél István, Pogány Zsigmond, Tornalyay János, Kálnay János és István, Forgách Miklós és más fbb. nemesek mintegy ötszázan s velük együtt 20 ezer vitéz áldozatul esett. A király már akkor, csy Tamás,

—

;

,

midn

az ellenség ágyúzni kezdett,

nem

láttatott a harcz-

rendben. Némelyek szerint el^re vágtatott,

s

vitézül harczolt

egy ideig; de megsebesíttetvén, udvarnokaitól környezve, a harcz zajából idején kifejtdzött a

záportól

megáradt

s

mocsáros

futásnak eredt; de Csele patakon

midn

átugratni

akarna, fáradt lova által, mely a meredek túlpartra felkapni

nem

birván, ha,ny átesett, a vízbe temettetett'). *)

Brodaries

Descriptio Clad. Mohács. Boíifin jL606-ki hanaui

:

kiadása függelékében

Magy. Tört. Emi.

,

Zsámboky jegyzetei közt

III. 20 kövv.

Pray

vánfy Lib. VIII, 118. Török források,

:

761. kövv.

Epist. Proc.

Hammernál

I,

Verancsics

263. kövv. Ist-

II, 50.

kövv. Történ,

Lajos halála,

42()

J_^

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

Szulejtnán más nap az egész tábort minden ágyúval s podgyászszal elfoglalván, seregét a rablásra felszabadította. A.

id

martalóczok rövid

száguldó

alatt azon egész tarto-

mely a Dráva, Balaton, Rába és a Duna több napig idzött veszteg táborában. Szeptember 3-kán vérparancs bocsáttatott ki a

mányt

feldúlták,

Maga Szulejmán

közt elterül.

^

alatt.

török

foglyok leölésére;

A

4000-re teszik.

véres

írók

levágott

a

munkaután Buda

férfiak

számát

felé indult a

tÖrök

aereg.

A

mihelyt a csatavesztésrl

királyné,

tében Pozsonyba futott

legtöbb lakosai.

nán

szállíták

A

').

királyné,

Es még

fel.

oly elvetemült, ki a hajók

Ez Orbáncz Endre

a lakosok ingóságaikat a

s

10-kén ütötte

fel

is

meg

át.

táborát a fváros

akarta kímélni;

felgyújtották,

hamuba

s

Az üresen maradt Buda

gyz elébe,

alatt',

s

A

a mohácsi

Budát Szu-

de katonái azt két helyt mégis

had egyrésze ez

A

alatt a

Duna vidékét

fogolymészárlás óta a szilaj török szá-

guldók nyomait mindenütt vér, üszkei jelölték.

ki szept.

egy hadosztályt

Mátyás palotáján kivül majdnem egészen

borították.

pusztítá;

találtatott

esztergami várnagy volt, méltó, hogy

Osztrák- és Stájerország pusztítására küldött.

lejmán

Du-

rakmányának egy részét elrabolta.

Földvárig küldettek a

egész

haláláról

s

e közveszély idején

neve az örök gyalázatnak adassék kulcsai

s férje

Thurzó Elek kiséreKövették t Pestnek, Budának

Szalaházy veszprémi püspök

értesült,

s

vértes hegyek

felgyújtott városok s faluk

közt Maróth

helységnél

egy tó mellett mintegy 20 ezer lakos családostul szekérvárba zárkózván, egy ideig vitézül visszaverte az ellenséget; de végre legyzettek,

Tár

I,

s

mind egy

szálig leölettek.

127. Szerémi elbeszélését Lajos haláláról

(1.

Köztök

volt

133) bízvást a tudat-

mondái után írt mesének tarthatjuk. ') Gévay Urk. u. Aktenst. zur Gesch. der Verhaltnisse zwischen Österr., Ung. u. d, Pforte I, 9. és Urk. n Aktenst. zur Gesch. von TJng. im J. 1526. Verancsics M. Tört. Emi. II, 25. lan nép

:

^

II. fejezet.

a

hs

Dobozy Mihály

II.

421

Lajos orszigUta.

midn

mindeat veszve látött,__J^ de a száguldók hamar utóiérték a ketts teher alatt lankadó lovát okkor elébb njét, nehogy török kézre jusson, saját kivánaága szeki

is,

nejét lovára emeli

szép

s

vele futni akarj;

:

rint keresztül szúrta,

hsi

a boszú és kétségbeesés hatalmával

s

míg nem maga

ront üldözire,

is

sebekkel borítva,

ott lelte

Visegrádot a koronával néhány barát és paraszt montette meg. Tata, Komárom, Esztergám, Fehérvár, szinhalálát.

tén épségben maradtak, mert a török csak nyilt helységeket dúlt, várat

A

nem

vívott

^).

mohácsi ütközet gyászos napján Frangepán Kristóf

egy jókora haddal már Zágrábig, némi cseh és morva sereg és Fehérvárig, Szapolyay vajda Szegedig érkezette

Gyrig

O

megelz

az ütközetet

eltt Mohács

felé,

ben értesülvén a csata,

borába

s

napon

könny

kocsin sietett hada

hog}" az ütközetet késleltesse; de útközs

a király elvesztérl, visszatért tá-

terveket koholt a királyság elnyerésére.

írók jól értesültek, a táborában volt urakat

s

Ha

a török

nemeseket any-

nyira megnyerte, hogy szeptember 17-kén közölök többen

azon kérelemmel jöttek volna Pestre Szulejmánhoz, adná ne-

kik Szapolyayt királyul, mitSzulejmán indulattal

pök, kit a király

O

meg

is

igért^).

Jobb

gondoskodott a közügyrl Várday Pál egri püs-

még

Bátáról külde vissza a királynéhoz.

Bebek János, mihelyt a mohácsi vész hírét vette, Mismegyék elkésett zászlóaljait összegyjtvén, a tiszameDéki vármegyék követeivel gylést tartott s velk az és

kolczon több

ellenség további dúlásának

meggátlása fölött tanácskozott.

innen a felvidék városai,

Felszólíttattak

fel

Szapolyay

is,

hogy hadaikat a megyék zászlóaljaival Verpeléten egyesítsék^). De süker nem követte az üdvös végzést, mert sem

^)

Brodarics és Vesaccsics

*)

Hammer

')

nernál

:

Pray

:

:

Epist.

e. h.

Istvánfy Lib. VIII. 132.

Osm. R. II, 55. Proc. I, 273. Katona: XIX, 733. Spesfogél Wag-

Gesch.

Scepus. II, 147.

d.

422 1526-

Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók

Szapolyay, ki a Tiszától Erdély

felé,

alatt.

utóbb Tokajba vonult

vissza, sem a városok nem küldöttek hadaikat Verpelétro. Frangepán Kristóf volt az els, ki szept. 2-kán Zágrábnál értesülvén a mohácsi vészrl, egy dandárral egész Fehérvárig a török után nyomult, mi oly ijedtségbe ejté szeptemb. 23-kán a pesti hídon átkel utolsó csapatokat, hogy azok nyakra fre tolakodtak a híd felé, mely súlyok alatt le is szakadt, és sokan a hullámokba temettettek foglyaik meg;

szabadultak

A

Szulejmán, ki

törökök kivonúita.

').

^^^ ^

nem

hódítani,

Dunán Budapest Ez alatt

hanem bszülni

oldalra szállította.

jött,

miu-

hadait a pesti

közt hidat veretett,

a királyi lak kincsei s ritkaságai,

köztök a Mátyás királytól Trawi Jakab által öntetett Hercules, Diana s Apolló szobrai, s a könyvtár nagy része hajókríi rakattak s Konstantinápolyba küldettek. Szept. 25-kén Szulejmán, miután Pestet felgyújtatta, foglyai egy részét leölette, s Ibrahim nagyvezirt a sereg egy részével Szeged-

Duna mentében maga Duna s Tisza közt fekv

nek, Szapolyay tábora felé küldötte, a is

visszaindult hadaival.

vidéket

széltében,

Szabadka

Útközben

a

hosszában feldúlták a kivonuló hadak. megersített táborba gyülekezve, sze-

vitéz lakosai

De Szeged kiraboltatott

rencsésen megvédték magukat.

s fel-

Bács lakosai megersített templomukban egy de a török nagy áldozattal végre mégis ert vett rajtuk. A száguldók Bács és Péter várad között még egy mocsároktól környezett, árkokkal, szekerekkel megersített táborra akadtak, melyben szintúgy, mint Maróthnál sok ezer ember családostul keresett mene-

gyújtatott;

napig keményen ellentálltak

déket.

Ennek megvétele

is

;

sok török vérbe került; vezéreik

mint magában a mohácsi ütközetben. ennyi vérontás, dúlás után Szulejmán Péterváradnál Ennyi

közöl többen elestek,

^)

Gevaynál

:

ürk.

u.

Aktenstücke zur Gesch. von Ungern, im A magy. nemzet 1. 14. köv. Jászay Pál

letzten Drittel d. Jahres 1526.

napjai a mohácsi vész után 28.

:

1.

II. fejezet. II.

42í

Lajos országlata.

a Dunát áthidalván, az országból október 12-kén végre kitakarodott, miután legalább is kétszázezer lélekkel fogyasz-

meg

totta

az országot

^).

Es ily vége ln a Jagyellók minden tekintetben kárhokormányának ily következése a féktelen oligarchák ama tettének, hogy Mátyás erélyes, dics kormánya után oly királyt választanak, „kinek üstökét markokban tarthatták". Az ország, mely a nagy Mátyás király alatt a hatalom, virágzat és dicsség addig még nem látott fokára emelkedett volt, 35 évi hanyag, tehetetlen, gyáva kormányuk alatt sírja zatos

;

szélére jutott. eltipratott,

A

királyság fénye elhomályosodott, tekintélye

ereje jövedelmeivel együtt eltékozoltatott.

igazgatás minden ágaiba zavar és rendetlenség,

Az

csalárdság

fészkelte be magát, mi a nemzet öldökl féregként rágódott. A személyállapot, a néposztályok egymás iránti viszonyai az eláradt törvénytelenségben felforgattattak, a jogok megsértettek egyrészrl

kötelesség-mulasztás

és

életfáján

:

a zsarnoki hatalmaskodás és hatalombitorlás, másról az elébb

már megszntetett szolgaság ismét

életbe lépett,

egy átalános erkölcsi megromlásnak, elsülyedésnek fejévé

:

az úri osztálybari a haza szent szerelmét

mi aztán

ln

kút-

önzés, az

áldozatkészséget önhaszonlesés, a közszellemet magán-érdek és

szkkeblség,

a békés polgári

erényeket meghasonlás,

pártviszályok, féktelen hatalmaskodás váltották

fel

;

az alsóbb

nem-nemes osztályban pedig egy mélyen elágazó bizalmatlanság vert gyökeret, egy alig elrejthet boszúindulat, kár-

vágy

1526.

s

irigység fészkelte

Szóval a nemzeti

magát a megsértett kedélyekbe. minden jogi s erkölcsi kötelé-

s társas élet

megszakadoztak és a nemzet, s az ország nagy-léte Mohácsnál sírba szállott; er, jólét, dicsség eltnt, százados

kei

:

"i

')

e. h. 30.

Verancsics

e. h.

25.

1.

Török

írók

Hammernál

II,

55.

Jászay

^

:.

424

Tizenegyedik könyv. Az ország aülyedése a Jigellók

alatt.

szenvedések, kínos sorvadozás, végkimerltség szomorú kor-

szaka állott be.

Az

ország politikai állapotának e sülyedése a Jagjellók

egyházat

alatt, az

is

szükségkép maga után ragadá; mert oly

hogy ama

szoros kapcsolatban állott ez a politikai állammal,

belbajoknak, melyek ennek életforrását emésztették, lehetetlen volt az egyház,

st maga

a vallás állapotára

is

károsan

nem

hatniok. Mindazon csapásoknak, melyeket az oligarchia

és a

nemesség a királyságra mért, egyrésze szükségkép az esett, mely amannak frigyese volt. Ámbár némely

egyházra

fpapok

kitn

egyéniségök által maguknak tudtak szerezni

sem menthették meg tekintélye melyrl nemcsak számos tény, hanem maguknak az egyháziaknak keser panaszai is tanúskodnak. „Egyházunk üldözése már rég óta tart, — úgymond egy levelében Várday Péter, kalocsai érsek. Fájlaljuk az Isten tekintélyt; az egyházat ezek

általános sülyedésétl,

.

egyházainak zaklattatását,

fájlaljuk,

ság annyira elhitványúlt,

s

nevetteténk,'gúnyoltatánk

ki,

ily

.

.

hogy a püspöki méltóHányszor

sorsra jutotta

midn

.

.

.

üdves intést adánk.

.

.

Midn

minap a felbszült nép zajlongásaiból kimenekedvén, pedig Budáról távozánk, mily kárörömmel gúnyoltatánk mások mi senkinek kincseit, méltóságát nem kívántuk; s bár I

se kívánták

volna a mi

s

egyházunk javait

s

—

méltóságát

ennyi villongások az egyházi férfiak közt, melyek miatt már

minden

honfitól,

támadtak volna."

magától a néptl

A

rákosi

s

is

megvettetünk, soha sem

hatvani gylések kitöréseit a

papság ellen nem szükség ismételnünk.

Az egyház ezen sülyedése s az ország zavargó állapota nagy részben oka, hogy a reformatio nálunk is oly gyorsan terjedt el. Legelébb az erdélyi és szepesi szászok közé szivárgott ez át, kik Németországgal nemcsak kereskedelmi kapcsolatban álltak, hanem sokan gyermekeiket is a német iskolákban neveltették s papjaikat is gyakran onnan hozták. Luther irományai s tanai 1520-ban már széltében ismeretesek voltak a szászok közt, s terjedtek mindinkább a nélkül, volt

It. fejezet.

hogy a

II.

politikai viszályokba merült

St

magában

425

Lajos országlása.

az udvarban

fpapoktól észrovétettek

korán elhintettek az új tanok. Brandenburgi György rgróf s Thurzó Elek ftárvolna.

is

nokmester azokat már nemcsak ismerték, pártolták

is.

Az els

pártfogása

által

lett

hanem buzgóan Henkel János, a

reformatio titkos híve, Mária királyné udvari papjává; az

közbenjárására nyertek Grineus Simon és Winsheim Vitus is

tanitói széket a budai fiskolában.

Az urak

közöl legtöb-

ben még csak hírébl ismerték az egyházújitást; de 1523-ban, midn a királyi udvar Csehországban idzött, Lajos kísére-

tébl

is

többen megbarátkoztak az új eszmékkel, mi Szalkay

kanczellár figyelmét

is

annyira magára vonta, hogy tanácsára

még Csehországból kemény büntetést szabott tanok követire. De daczára az ismételt tilalmaknak, s a király

az új az új

tanokat magukban foglaló irományok megégetésének, daczára Szalkay érsek buzgalmának, kit a pápa az új tanok kiír tására a bíbornoki

még azon fej- s

szigorú törvénynek

is,

is

mely az

tüzelt

elfojtani,

úgy gyors

új tanok

terjedését

eszmékben nyilatkozó korszellemnek.

(Vége a harmadik kötetnek.)

s

,

jószágvesztéssel fenyegette, lehetetlen volt

mint keletkezését új

méltóság ígéretével

is

daczára

követit

már valagátolni az

,

Heckenast Gusztáv könyvkiadó- hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4- ik szám alatt) megjelentek és minden könyvárusnál kaphatók:

Á magyarok 8-rét)

Három

östörténelme. Irta Jósika Miklós.

kötet (965

fzve

4

Beleházy Bartal György. Csallóköz történeti vázlata. (128 fúzve

Pór Antal. Hellén régiségek. Ára

1.

ft.

lap, 8-rét)

1

ft.

50 kr.

1

ft.

40

kr.

Hajnik Imre. Magyar alkotmány és jogtörténelem. I. füzet Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténelembe. 50 kr. (8-rét, 37 lap) fzve II. füzet Az smagyar nemzeti szervezet és ennek elzményei 50 kr. hazánkban. (8-rét, 46 lap) fzve III. füzet A szent István-féle alkotmány, Els rész. Alakulási és virágzási korszak. (8-r., 112 lap) fzve 1 frt 10 kr. IV. fzet A szent István-féle alkotmány. Második rész. Hanyatlási korszak. (8-rét, 80 lap) fzve 80 kr. ^piscopo Rosnav. gemmae Episcoporum Hungáriáé in tesseram grati animi et perennem posteritatis memóriám erectum. (62 lap, nagy 8-rét) fzve 50 kr.

Andrássy, Ant.

Monumentum

Hazánk. Szerkeszti Török János. Sok képpel

ellátva

Els

folyam (652 lap) leszállított ár Második folyam (512 lap) leszállított ár

•

(Nagy

8-rét).

3 3

ft.

ft.

Szilágyi Sándor. A magyar forradalom napjai 1849-ki július elsje után. Harmadik kiadás. (192 lap, 12-rét) fzve 60 kr. Szilágyi Sándor. A magyar forradalom férfiai 1848— 1849-l)en. Második átdolgozott kiadás. Egy kötetben. (344 lap, nagy 8-rét) fzve 2 ft. '

Pray Georg. Diatribe in dissertationem historico-criticam de S. Ladislao Hungáriáé rege, fundatore episcopatus Varadiensis etc. etc. 4. MDCCLXXVII. Cruda 2 ft.

Pray Georg. Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao Hungariae r ege. 1844. (4-o.) Cruda 1 ft. Pray Georg. Specimen hierarchiáé Hungaricae complectens seriem chrouologicam Archi-Episcoporum et Episcoporum Hungáriáé

cum rudi divocerium delineatione udjectis, si quae sünt piculiares, praerogativis, ut plurium ex diplomatibus conarretumi. 4. Cruda 4

ft.

Pruy Georg. Dissertationes historico criticae de Sanctis Salamoné re»e et Emerico cUice Hungaricae. 4. 1774. Cruda 40 kr.*^ Forgachii Francisci de (jfhyines Pannonii. D. Ferdinánd 1. Imper. ac Rogis Hungáriáé Canceliarii et Anstitis M. Varadinensium celeberrimi. Rerum Hungaricaruin sui temporis Commentarii Tbris XXII. e M. S, in lucem produentes. 8. 1788. Cruda 2 h.

Wagner

Carolus.

Diplomatorttm Comitatus Sarosiensis quod ex Ta-

bulariis etCodicibus manuscriptÍ8.4.

MDCCLXXVI. Crudalft.

Kossuth és a magyar emigratio török földön. Függelék Útirajzok. Ára

Irta

:

Kisfaludy Sándor

Négy I.

kötet.

II. kötet.

hátrahagyott munkái.

Kiadta

Szllsy 1

ft.

Ferencz.

20

kr.

Toldy Ferencz.

kötet.

XVI énekben. Kisfaludy Sándor elegyes versei s egy kiadatlan vígjátéka

Regeköltnek hattyúdala

némely zsengéivel együtt. Két szeret szivnek története; regény levelekben gyar Thiilia". IV. kötet. Kisfaludy Sándor önéletrajza. Ara a négy kötetnek fzve 4 ft. 80 kr.

III. kötet.

és

„Ma-

A

Dr. Riedl Szende. német irodalom kézikönyve. Második javitott és bvített kiadás. (XII. 468 lap.) Fzve 2 ft. 40 kr. Liszt Ferencz. A czig'áuyokról es a czigány zenérl Magyarországon. 2 ft. (328 lap, 12-rét) fzve ^

költészete. Költemények és közlemények az 1848—49szabadságharcz idejébl. Szerkeszti és kiadja Aldor Imre. (8-rét, 358 lap.) Petfi Sándor arczképével. Fzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

A forradalom diki

Mohi Róbert. Az államtudományok encyklopaediája. Fordította Lövr Tóbiás. Második kiadás. (VII, 496 1., n. 8-rét) fzve 3 ft. Altalános vagy elméleti államtan. Irta Kogler Nep. János, jogtudor, köz- és váltó-ügyvéd. 8-rét. (228 lap), fzve 1 ft. 60 kr.

Polgári szabadság és önkormányzat. Dr. Lieber hasonczimü könyve után szabadon magyariták Scholz Viktor és Vajda János. (8-rét, 1 ft. 40 kr. VII, 158 1.) Fzve