Presented to the
LffiRARY ofthe
UNIVERSITY OF TORONTO by
HUNGÁRIÁN RESEARCH INSTITUTE OF CANADA
EXUBRIS MISLEY SÁNDOR
^ftedeatcilÍMti44UeofCíina^^ CL
AWBOW 2001
MAGYARORSZÁG
TÖRTENELME IRTA
HORVÁTH áiH Ily.
AZ
J DOLGOZAT MÁSODIK, BVÍTETT KIADÁSA.
HARMADIK KÖTET
PESTEN. KIADJA HBCKENAST GUSZTÁV. 18 7*1.
% h^
Pest, 1871. Nyomatott HeckenaBt Gusztávnál.
TARTALOM. TIZEDIK KÖNYV. Nemzeti yisszahatás ; a Hunyadyak kora.
ELS V. László király
és
FEJEZET.
Hunyady János kormányzósága. 1444 — 1457.
I. A pártok törekvései. Az országgylés követet küld Lengyelországba, bizonyos hírt hozni, nincs-e életben mint rebesgetik, a király ? Végzés ha sz. :
Háromság vasárnapig nem i
smerjék királynak.
Az
j
vissza,
mindnyájan az árván született Lászlót
ország kormánya hét fkapitányra bizatik.
Hunyady
a Sarnó mellett megveri a törököt. Fridrikhez követség megy, Lászlót tle visszakérni; de Fridrik
t
nem
adja
ki.
Hunyady Drakulát elzi
és
Dánt
helyezi be vajdává Havasalföldön; azután a garázda Czylleyt bünteti meg.
Az országgylés Hunyadyt, László nagykorúságáig kormányzóvá nevezi s hatalomkörét meghatározza. A többi hivatalok is betöltetnek. II. A kormányzó Havasalföldön Drakulát, ki török ervel tört be, ismét megveri. Hazatérvén Fridriket fegyverrel akarja kényszeríteni László kiadására. Carvajal pápai követ fegyverszünetet eszközöl két évre. Garay László nádorrá választatik. Hunyady külsegélyt sürget a török ellen a pápa ;
e helyett arany-lánczot és berezegi
czímet küld neki, mit
nem
használ.
Külsegélyt nem nyerhetvén, nehogy a török Skanderbéget legyzze, saját erejével s néhány úr dandáraival indul a török ellen. Czilley és Brankovics feljelentik készületeit Murádnak. Evvel a Rigómezn találkozik s három napig vívja óriási harczát: de a sokaságnak engedni kénytelen. A visszatért Brankovics elfogja s csak az országtanács fenyegetéseire bocsátja szabadon, miután öt arra kötelezte, hogy László fiát túszul nála hagyja, Mátyás fiával Horváth
M
Magy
tört. III.
A
pedig Czilley Erzsébetet
^l^^^^^^^^^^HH|HUt^^y
újabb hadjáratot ter>
de segélyt a pápától nem nyer^^^^^Mtalarjfftgr^ntetvén, Brankovics által békealkut kezdet. Ezalatt maga^^HttrilSlíjguy^Hh^ellen a felvi-
vez
;
dékre intéz hadjáratot; némi
gyzedel^^Hpn
a
l^mH^^^^MÍárására sz^R^^^^Kt; az
Giskrával békét, Garay Lászlóval és Újlaky Miklóssal
országgylés annak javait
által
a Brankovicstól reáerószakolt szerzdést megsSHnsítteti,
lefoglalja, országát pusztítja, László fiát megszabadítja. Frid-
E szerzdés még inkább Hunyady irigyeit, kik azt hiszik, megörökíteni akarja magát a kormányzásban. Ezen irigyei t, midn az engedetlen Giskrát megfenyíteni akarja, a csatában elárulják, minek következtében hada megfut. De nem
rikkel
egyességre lép László király gyámsága iránt.
is
szaporítja
sokára zsoldos hadaival tér vissza, és Giskrát szerzdésre kényszeríti. Az országtanács e közben Brankovicscsal is egyességre lépett. Fridrik Rómába
megy, magával vivén Lászlót
is.
Most az osztrákok kívánják kiadatni az
ifjút,
miután Rómából hazajött, fegyverrel szabadítják ki Fridrik hatalma László most Czilley Ulrik befolyása alá kerül, ki annak szivét gyanúval s
Hunyady
iránt.
Ez
leteszi a
kormányzóságot
III. Czilley ezóta barátságot színlel
s
alól. tölti
beszterczei gróffá neveztetik.
Hunyady
iránt,
s
ót oly szerz-
désre bírja, hogy az ország jövedelmeibl, melyeknek kezelése
még mindig
nála volt, a királynak 24, neki 12-ezer frtot adjon. Czilley ármányai Eiczinger ellen.
Ez
t egy idre megbuktatja. László magát cseh királylyá koronáztatja.
Mohammed
Konstantinápolyt megveszi; büszke tervei. Hunyady az országgylésen az ország védelmérl való gondoskodást sürgeti, mi felette megszaszükséges is, mert Mohammed megkezdi támadásait. Hunyady
II.
t
lasztja,
Firus béget megveri; külsegélyt sürget. Capistrán János keresztes
háborút hirdet. Czilley ismét hatalomra jut László mellett
s
Hunyadyt hadi
készületeiben gátolja fondorlataival. Ármányai a király mellett, kit végre reávesz
Hunyady
elvesztésére. Bécsbe hivatik, de csak a határszélekig
megizenvén, hogy külföldre menni nem köteles.
Czilley újabb
megy,
parancsot
de sereggel s Bécs ki, mely által felidéztetik. Hunyady most megy közelében Czilleyt saját kelepczéjében megfogja. Brankovics a gyri ország-
eszközöl
;
gylésre hírül hozza a török nagy készületeit és segélyt sürget. Hunyady megfeledkezik a sérelmekrl s nagy hévvel készül az ellentállásra, az ország védelme miatt kész még Czilleyvel is megbékélni. De az ármányos Czilley mit sem gondol az ország veszedelmével, csakhogy Hunyadyt elveszthesse, s e miatt az egyenetlenséget ápolja. Újabb hír, hogy a török Nándorfehérvárat akarja megtámadni. Országgylés. Carvajal pápai követ, Capisztrán s mások keresztesháborút hirdetnek. Hunyady hadat szed. Czilley megveretését óhajtva, a hadgyjtést akadályozza
E
;
az urakat meginti, ne segítsék Hunyadyt,
közben a török körültáborolja Nándorfehérvárt. Czilley a királylyal kifut. Hunyady és Capisztrán védelmére sietnek. Vízi gyzedelem. A vár nagy
;
VI í
Tartalom.
végre dics diadalt arat. A nemzet örömét e fölött Hunyady János meghal. IV. Hunyady halála után Czilley nemzetsége kiirtására törekszik. A
veszélyben.
De Hunyady
gyász váltja
fel:
királyt ráveszi, hogy az osztrák keresztesekkel Futakra menjen, s oda országgylést hirdessen. Czilley ott kormányzóvá s fkapitánynyá nevezteti jnagát Hunyady Lászlóval színleg kibékül de Brankovicsnak megírja, hogy ;
;
Hunyady
Az országgylés után a királyakarván végrehajtani szándokát. De a Hunyadyak barátjai mindenrl értesíilve, halált esküsznek fejére; fegyvereseit a várból kizárják. Czilley ezt a király eltt lázadásnak magyarázza s raegnem sokára hozzá
küldi a két
lyal Nándorfehérvárra
egyeztét nyeri ki a
megy,
fejét.
ott
Hunyadyak
elvesztésére.
De ezek megelzik. Hunyady
László szemrehányásokat teszi neki, eleibe tartván
elfogott levelét. Czilley
Hunyadyra kardot rántva t megsebzi, de ennek berohant barátai által megöletik. A remeg király mindenrl híven értesíilvén, a Hunyadyaknak megbocsát; Temesvárra megy; ott az özvegynek esküvel igéri fiai bántatlanságát. De Budára visszatérvén, a Hunyadyak ellenségei által izgattatva, megegyeztét adja kiirtásukra. Most ráveszik Lászlót, hogy hozassa fel Mátyás öcscsét is és mihelyt ezek együtt voltak, ket barátjaikkal elfogják Hunyady Lászlót harmadnap lefejeztetik. A király egy, Hunyady János emlékezetét gyalázó okmánynyal tetézi igazságtalanságát. Az országban a szörny hír hallatára lázas forrongás terjed el Hunyadyné boszút esküszik, barátai hadat gyjtenek. A király féltében Prágába fut s ott meghal. sértleg válaszol
;
s
;
;
;
MÁSODIK FEJEZET. L Mátyás király. 1458—1490. I.
Fridrik és
Kázmér királyok trónkövetelkül lépnek
fel.
De
Szilágyi
Mihály 40 ezernyi had élén a pesti gylésen Hunyady Mátyást választatja meg királylyá, magát pedig kormányzóvá, annak nagykorúságáig. Mátyás Podjebrádtól kiválta tik. Mátyásnak felette nehéz országlási kezdete. Fridrik
nem mond
le
igényeirl
;
titkon
vidéken támogatja igényeit.
E
Garay
és pártja
mellett a török
is is
hozzá
áll
:
Giskra a
fel-
becsap a temesi bánságba
Szilágyi pedig minden lépten gátolja a korán érett iQú király lelkének sziibadabb röptét, A pápa Mátyást elejétl fogva pártolja. Mátyás a cseh rabli'^kat Rozgonyi Sebestyén által egy idre megfékezteti Giskra fegyverszünetet kér, mely alatt a béke tárgyaltatnék. Mátyás a súlyos választási föltételek megmásítása végett országgylést hirdet; miben nagyrészt czélt érvén, ;
zsémbes nagybátyját a kormánytól elmozdítja
s
a beszterczeieken elkövetett
kegyetlensége miatt Világosvárba záratja. II.
A
király szigora nagybátyja iránt a megijedt Garay-Üjlaky-pártot
összeesküvésre indítja. Mátyás
ket
hivatalaiktól megfosztja
s
országgylést A*
Tartalom.
VIII
..
melyen a honvédelmet szabályoztatja. Az összeesküdtek a királyi s Fridrik császárt választják királylyá. Mátyás
hirdet,
széket üresnek nyilatkoztatják
t
tovább a többi urakat Budára hívja, s felszólítja, nyilatkozzanak: akarják-e is királyuknak -tartani ? Különben kész volna lemondani. Az urak híiségesküvel válaszolnak. Bár a pápa is inti Fridriket, mondana le igényeirl, ma-
gát Németújhelyt megkoronáztatja s hadat küld az országba, mely a lázadókkal egyesülve. Mátyás vezérét. Nagy Simont megfutamítja, ki azonban új abb hadakkal ersödve, az ellenséget megveri. A pártosok egyenkint megté rnek. A pápa békebiróul lép fel. Vitéz püspök Bécsbe megy alkudozni, de sik éretlenül jár.
Utóbb Podjebrád
bé kbiróból annak pártosává rablóvárait megveszi.
A
lesz, s
is
közbelép; de a császártól megnyeretve,
csak fegyverszünet köttetik.
A
csehek több
török Szerbországot elfoglalván Magyarországba
Aradig zsákmányol. Ekkor szabadul meg Világosvárból Szilágyi, kit a király Erdély kormányzójának és az alvidék kapitányának nevez. Mátyás újabban is sikeretlenül alkudozik a császárral. A török Mátyásnak
csap,
aztán
békét ajánl, de ez azt nem fogadja el. Szilágyi don esnek fogságba, amaz Konstantinápolyban
egy hadi kalanMátyás ezt megboszúlni vágyván, a csehekkel a felvidéken s Fridrikkel annál inkább megkötni kivánja a békét; de Podjebrád, bár leányával Mátyás egybekelt, nem szintén jár közben. A Szapolyayak Giskrával nem igen boldogulván, a király maga is táborba megy; de onnan visszahívják Podjebrád fondorlatai. Vitéz püspöklFridrikkel megköti a szerzdést, minek következtében Giskra is nem
csak
császárral kötött békét megersíti.
alföldrl elzi
s
lefejeztetik.
áll.
Az
török Vlád vajdát
Ha-
megbékél, hanem legénységével együtt Mátyás szolgálatába
országgylés a va
és Lábatlani
;
Mátyás
t
A
vissza akarja állítani, de értesülvén iszonyú
kegyetlenségeirl, Budán elzáratja. Értesülvén, hogy a török Bosnya ellen készül, tör
ök
is
felkészíti fekete seregét,
külsegélyt sürget, de sikeretlenül
;
a
tehát Bosnyát elfoglalja, királyát megöleti. Mátyás, miután a korona
Bosnyába vezeti hadait, Jaiczát a tartomány nagyobb meghal Katalin neje. Mátyás diadalmenetben vonú 1 be Székesfehérvárra, hol számos kül követ jelenlétében megkoronáztatik; a nemzet jogait megersíti.
Fr idriktl
átadatott,
r észével visszaveszi. Ezalatt
III.
Mohammed
szultán Jaiczát vívni kezdi, de Mátyás által, bár ezt
pápa halála után a külföld nem segíti, onnan elzetik. Több várat meg vévén, Mátyás Bosnyát Újlaky Miklós kormányára bizza. A török bosszújától tartván II. Pál új pápától segélyt sürget, de siker nélkül; azonban a II. Pius
török sem háborgatja t.
Idt nyervén,
a felvidéken garázdálkodó zsebrákokat
Mátyás figyelme Csehország felé kezd fordulni. A pápa Podjebrádot országától megfosztani akarván, Mátyásnál kérdést tesz akarja-e végrehajtani Ítéletét? Mátyás miért válaszol igenlöleg? De egyelre még közönyösen viseli magát Podjebrád iránt, bár magának is sok panasza van ellene. Idkiirtja.
:
. ,
IX
Tartalom.
iözben az adó-
vámrendszert szabályozza;
és
lázadást csöndesíti
IV.
E
Moldvába
le.
hadjárattal
el
az a miatt támadt erdélyi
végzdik Mátyás országlatának els korszaka, mely
ezentúl a cseh állítá, a töröknek határt szabott pápa Podjebrádot egyházi átokkal sújtja s a császárt, Mátyást felszólítja, hajtanák végre az Ítéletet. Amazok
t.
a lengyel királyt és
nem mernek
és
hadjáratot intéz.
karba
alatt d belügyeket jó
háború foglalta
is
;
A
kikötni Podjebráddal.
Mátyás, miután az egri országtanács
a
mind a pápától, mind a császártól segélyigéretet s azon biztosítást vévén, hogy Csehország birtoka reáruháztatik, hadait Morvába viszi, Podjebrád a Taya partján találkozik vele s békét ajánl. Mátyás ettl nem idegen, ha a csehek a pápának magukat alája vetik s a Magyarországban tett károkért eleget tesznek. De az alku nem vezet eredményre. Mátyás Victorint Podjebrád fiát megszalasztja s Brünnbe megy, és Spielberget körültáborolja. Podjebrád ismét békét ajánl de az alku most is eredménytelen marad. Mátyás seregeiíiek szaporítása vé gett hazaj, Magyar Balázsra és Kinizsyre bízván Spielberg vívását, Podjebcseh háborút elhatározta, a törökkel békét köt,
s
;
rád a német kereszteseket megveri, de a magyaroktól több vereséget szenved
Mátyás visszatérvén, Spielberget megveszi, vele együtt Morva szinte egészen jut. De Willamovnál kelepczébe kerül s fegyverszünetet ajánl melynek folytában a béke is komolyan tárgyaltatik. Podjebrád országa örökhatalmába
ségét Ígéri Mátyásnak, ha öt a pápával kibékíti nálatát kieszközli.
De
s
felekezetének a kehely hasz
a pápai követ mindent elront,
s
a
morva rendek
Mátyást királylyá választatja. Mátyás, a béke reményében azt
de miután az alku eiedmény telén maradt
kezd értekezni, Mátyás
is
és
el
-
álta
1
nem fogadja
;
Podjebrád a lengyel királylyal
elfogadja a királyságot; a rendek Boroszlóban hó-
dolnak. Podjebrád erre Ulászlót a lengyel király
választatja örökösének s
fiát
Morvába küldi; de Mátyás t megveri, elfogja, s Visegrizet alá. Eddig sem a császár, sem a pápa nem segíté öt igéret
Victorint sereggel
rádba viteti
szerint emez azon kérdésben sem akart határozni Mátyást illeti-e a cseh korona vagy Ulászlót; a császár pedig a lengyelekkel kezde fondorkodni. ;
:
Mátyás ennélfogva Podjebrád békeköveteit szívesen fogadja. Az alkudozás sikert igér. Podjebrád maga a föltételekkel megelégszik; de midn abban fárad, hogy azokat a cseh rendekkel is elfogadtassa, meghal. V. Mátyás reményeit cseh királylyá választatása iránt a kelyhesek meghiúsítják
;
követei távozni kénytelenek Kutnából
Errl
;
királylyá Ulászló válasz-
értesülvén, Prága felé indul hadaival;
majd Iglóba gylést hirhonnan azonban egy új bonyodalom haza hívja. A fpapok, a cseh háborúra fordított adók és számos úr szigorú kormánya miatt összeesküdnek, s tátik.
det,
—
Kázmér
lengyel herczeget hívják
meg
a trónra. Mátyás azonban itthon ügyes
magaviselete által az urakat mind kiengeszteli, úgy hogy Vitéz érsek s öcscse a pécsi püspök fogadja a bejött Kázmért, ki magát elhagyatva látván, Nyit-
:
X
Tartalom.
rába zárkózik, majd azt
Mátyás Vitézt megbünteti^
kénytelen.
feladni
is
utóbb, némelyek közbenjárására kibékül vele.
Vitéz és a pécsi püspök
A
hazai tudományosság díszei, nemsokára meghalnak.
is,
a
király idegenekkel tölti
be a püspökségeket. Visszatérve a cseh ügyekre, Victorint, ki neki KoUin várát átadja, szabadon bocsátja igérteti,
hogy
t nevezi ki
birtokát, Ulászlóval
is,
vele szövetséget köt;
s
választó-fejedelemnek
kit a csehek
s
a császárral
meg-
is
reá ruházza a cseh korona
már meguntak, alkudozik Neisseben,
és
Oppelnben, de sikeretelenül miért egy hadat Lengyelország dúlására küld. Kázmér lengyel király békét kér, mi meg is köttetik. Ezalatt Mátyás vezérei ;
a törökkel
is
többszar csatáznak,
ki
A
Stájerországba gyakran betör.
Horvátországon keresztül Krajnába
és
szultán békét ajánl, sót Szerb és Bosnya-
országot is átengedni igéri, ha Mátyás megengedi, hogy a török hadak tartományain keresztül büntetlenül járhassanak zsákmánvolni Németországra mivel pedig ezt a király el nem fogadja, egy török had Nagyváradig kalandozik. ;
A
császár szavát megszegvén,
gyel király
is
boroszlói táborában. feltétel alatt,
Ulászlóra ruházza a cseh királyságot
megszegi a békét,
De
;
a len-
egy nagy sereggel támadja meg Mátyást
kénytelen békét kérni, mely aztán
hogy Morvát,
tyás e tartományokat
s
meg
is
köttetik oly
Sléziát Mátyás, Csehországot Ulászló birja.
Má-
Szapolyay István kormányára bízván, ezentúl többet
Magyar Balázs fényes gyzedelmet nyer Moldvában. Maga Mátyás a nem rég épített Szabácsot veszi meg. A török, István moldvai vajdát támadja meg; ez vereséget szenved, de a segélyre jött Báthory István által megmentetik. Mátyás ezután fényesen üli meg menyekzjét a nápolyi Beatrixxal.
foglalkodik a török háborúval.
VI. Mátyás ezentúl helyrehozni akarja miatt felhagyott a török elleni volna, és
komolyabban készüle a
foglalására
;
ama
déli
hibát,
hogy a cseh háború
mit az ország érdeke kivánt
hadakozással,
tartományok, Bosnya, Szervia vissza-
de a cseh háborúból osztrák háború származott.
cseh háború alatt sokfélekép megsértette.
Legújabban a
A
sziléz
császár
ta
származású
Beckensleor János esztergomi érseket magához szöktette. Mátyás viszont a császár elégületlen alattvalóit pártolja;
ország
hbéri adományával
midn
pedig a császár Ulászlót Cseh-
felruházza, neki egyenesen háborút izén
Ausztriába vezeti, a császárt Linczbe szalasztja;
;
seregeit
70-nél több várost és váuat
megvesz s Bécset is megszállja. Fridrik békét kér, mely aztán meg is alakul. A béke más föltételei közt Fridrik a cseh királysággal is felruházza Mátyást Ulászló ezen megijed, s alkudozni kezd Mátyással, minek következtében a béke véglegesen mégköttetik. Mátyásnak Morva, Slézia, Luzsicza s a hat város, Ulászlónak Csehország jutván osztályrészül. Mátyás ezután ismét a török elleni háborúra fordítá figyelmét; a német birodalmi rendektl egy
nagyobb hadjáratra segedelmet kér e\.
A
;
de azok
teljes részvétlenséget
török Horvátországon keresztül Stájerbe
tör,
árulnak
de Szapolyay István és
XI
Tartalom.
Geréb Péter
által
megveretik. Mátyás
István és Kinizsy a
maga
is
táborba megy, becsapást intéz
a Szávánál táborozik, a török Erdélybe tör
De míg
Bosnyába.
Kenyér-mezn
;
Báthory
fényes diadalt aratnak.
VII. Hogy még nagyobb ervel mködhessék a török ellen, a pápától de IV. Sixtus, Velenczével frigyben, azt vádolja, hogy a török barátjának barátja. A pápa nem elmulasztá. Mátyás
sürgetett legalább pénzsegélyt;
t
segíti, a császár
pedig egyenesen gátolja a török elleni míiködésben. Mivel
Fridrik a béke föltételeit
A
nem
teljesíti,
Mátyás öt ismét haddal támadja meg.
Velenczétl felizgatva Apuliát 20 ezernyi haddal meglepik s Otrantót feldúlják, a tartományt pusztítják. A nápolyi király s a pápa Mátyás segedelmét sürgeti s kéri öt, béküljön meg a császárral. Mátyás hajlik mind törökök
Nápolyba hadat küld; maga a Szávánál készül egyJuagy hadjáratra, de mivel ez sehonnan sem érkezik, ismét a makacs császár ellen fordítja fegyverét. II. Mohammed meghal Bajazed és a kettre.
csak az igért pénzsegélyt várja;
;
E
körülmény kedvez lévén a török megtámadására, hajlandó megbékülni Fridrikkel. Németország a töröktl szinte fenyegettetvén, Mátyás a nürnbergi gylésre követeket küld segély kieszközde a császár azokat oda be nem bocsátja s nem a török, hanem lése végett Mátyás ellen eszközöl ki segélyt. Mivel ezt a pápai követ meg nem akadályozá. Mátyás azzal fenyegeti a pápát, hogy a törökkel békét köt, mit meg fog sínyleni Európa. A pápa megijed s minden módon megbékéltetni akarja
Dsem
fiai
közt belháború tör
ki.
;
Mátyást a császárral.
Kinizsy hadjárata Szerbiában.
békülne, hogy a török ellen mehessen;
Mátyás szívesen meg-
de Fridrik makacs és fondor: öt tá-
madja meg tehát; Haimburgot több várossal együtt megveszi. A pápa a castellai püspököt küldi közbenjáróul. Mátyás tehát ismét a törökre fordul.
Dsem
szultánfi ajánlata.
tyás tehát
a békét
kér
A
castellai
Fridrikre fordítsa fegyverét. körülfogatja.
Várday érseket
püspök békekisérletei sikeretlenek. Má-
követtel öt évre fegyvernyugvást köt, hogy
török
Bruckot, elzáratja.
Klosterneuburgot megveszi, Bécset Bécset megveszi; Neustadtot körül-
táboroltatja.
VIII. Mátyás tervei Corvin János tekiiítetében. Országgylés; a nádori tisztség szabályozása.
Egyéb törvények. Mátyás találkozik Ulászlóval
tatja hódításait Ausztriában, Galeazzo Bianca
nak. Alsó-Ausztria és Stájer nagyrészének meghódítását befejezi.
rendek Albert szászherczeget küldik a császár segélyére zások után fegyverszünetet köt.
Zavarok Sléziában.
A
;
A birodalmi
de ez némi csatáro-
Corvin János iránt további gondoskodása.
;
e miatt
ennek örökössé kineveztetése
Fia érdekében a császárral békét óhajt kötni. Feltételei.
halálát lesi
foly-
török béke meghosszabbítása. Országgylés. Beatrix
fondorkodásai Corvin János ellen halad.
;
Máriát eljegyzé Corvin János-
A
el-
császár
mert súlyosan beteg. Egészsége javulván, Bécsbe megy. Meghal. IX. Mátyás országlásának eredményei. ;
Tartalom.
XII
TIZENEGYEDIK KÖNYV. Az oligarchiái féktelenség
által okozott
nemzeti sülyedés
kórszaka.
ELS II.
FEJEZET.
Ulászló kormánya. 1490-1516.
Pártok, trónkövetelk.
Királyválasztó országgylés.
I.
Min
királyt
óhajtottak az oligarchák? Corvin Jánost titkos ellenei egy káros szerzdésre bírják. A nemesség hazamegy, csak 6Q képviselt hagy a gylésen. Az urak Szapolyay Istvánban compromittálnak, ez Ulászlót jelöli királylyá, kit aztán a többség is elfogad de egy rész Albertet, más rész Miksát pártolja. Corvin ;
pártja fegyverrel kezd feltételeket elfogadja
s
mködni
;
az országba
üti fel táborát, de aztán
de legyzetik. Ulászló az elejébe szabott
j és
visszavonul
;
jnegkoronáztatik. Albert Rákoson
Kassa vidékét dúlja. Miksa Ausztriát
szinte betör az országba
visszafoglalván,
s
Fehérvárig hatol. Ulászló végre
lehozza Morvából a fekete sereget. Albertet szerzdésre kényszeríti által elfoglaltakat visszaveszi s vele is
ersíteni
nem akarják
;
szerzdik.
A
Ulászló titkon iratja azt alá néhány úrral.
törvények a királyi hatalmat igen korlátolják. választatik. s
Beatrix
nemesek közt.
házassági igényeivel
Kinizsy a törököt
a
Miksa
Az
alkotott
Szapolyay István nádorrá
elutasíttatik.
megveri.
;
rendek e szerzdést meg-
A
Zavargás az urak
zavargó fekete sereg
el-
törültetik. II.
oligarchiának szabad tért
Ulászló tunyasága, erélytelensége, az
enged a féktelenkedésre. A hatalom felett Bakács, Báthory István és Szapolyay versenygenek. Bakács Báthoryt megbuktatván, Szapolyayt legyzvén, magához ragadja a hatalmat. Az Erdélybe csapott törököt Telegdi István megveri. Zajos országgylés. Ujlaky, ki Szapolyayval örökösödési szerzdést kötött.
Bakácsnak
s
a királynak ellenzéket támaszt
;
a gyáva királyt
buktatni szándékozik. Lázadás Erdélyben. Drágfy által elnyomatik.
meg-
Ennek
és Bakácsnak tanácsára a király Újlakyt megtámadja, javait elszedi. Szapolyay a királyt fenyegeti. Újlaky bocsánatot nyer. Az országgylésen Szapolyay a nemességgel összeszövetkezve még inkább megkorlátozza a királyi
t, midn lengyel haddal püspök és Dombay kincselitéltetnek. A király Csehországba
hatalmat. Szapolyay Corvint javaiból kiforgatja,
j be, megveri. tartók utazik.
htlen
Az országgylésen Zsigmond
kezelés miatt elfogatnak
A nemesség
s
s
pécsi
visszahatása a féktelen urak ellen.
Az
országtanácsba 16
nemes rendeltetik; a bandériumok szabályoztatnak. Az országgylésen a
:
XKI
Tartalom.
nemesség gyz, de az életben az oligarchia erósebb marad,
egyre féktelen-
s
kedik.
A
III.
török újabb betörése Lengyelországba szövetséget eredményez
Ulászló és Albert királyok között. Szapolyay István halála
Thúz Osvát
halála
s
hagyománya. Szövetség a török .
pával, a spanyol és franczia királyokkal.
tatásának
feltétele
fogadják
alatt
A rendek azt
A
el.
végrendelete.
s
ellen Velenczével, a pá-
csak a reformok foly-
király a szövetség díjául évenkint
100 ezer aranyat, Bakács érsek bíbornoki kalapot nyer. Corvin János a törököt Jaiczától visszaveri.
A
Annát nül
király Candalei
veszi.
Miksa
aggodalmai a török veszély miatt. Újabb gyzedelem a török
felett.
császár
Béke-
kötés.
IV. A féktelenked urak ellen a nemesség Bihar és a szomszéd megyékben fegyvert fog. A király ket Czobor Imre által lecsöndesíti. A Dude nántúl is zajongnak az urak. A király eleinte erélylyel akar föllépni csakhamar visszaesik tétlenségébe. A király nagy szegénysége s annak okai. ;
Ulászló az adó fölemelését sürgeti; a nemesség ellenben azt kivánja, hogy az
urak kiváltsága, minélfogva javaikban a maguk számára szedték az adót,
De a királynak erre nincs bátorsága s a gylés után a megyékben egyenkint szedeti a fölemelt adót. Ez veszekedést okoz a megyék
szüntessék meg.
közt.
A
;
következ országgylés az egyes megyéknek
megtiltja az adóajánlást
az urak kiváltságát pedig megszünteti; de az adót fölemelni
Imre nádorrá
rényi
család
választatik. Corvin János
meghal
;
nem
akarja.
Pe-
leányát a Szapolyay
el. De az ara elhal. Az özvegy, György márkAz özvegy Szapolyayné fenhéjázó vágyai. János fiát kióhajtván, Anna királyleány kezét kéreti meg számára; kudar-
György úrfinak jegyzi
gróf nejévé rálylyá tenni
pártja a papságot
czot vall;
A
tását.
lesz.
kezdi üldözni, ennek tulajdonítván elutasífta-
Szapolyay-párt ezt
ama
fontos
határozattal boszúlja meg, mely
minden idegen fejedelmet kizár az ország házassági szövetséget köt Miksa császárral,
trónjáról. ki aztán
Ulászló erre hármas
a pozsonyi szerzdés
sérelmét okolván, a király titkos megegyeztével háborút indít az ország ellen-
De Ulászlónak idközben fia születik minek következtében ismét béke kötde Miksa a maga és nemzetsége követelt jogait fentarja. Ulászlónak Lajos fia születik; de Anna hitvese meghal: mi mély búskomorságba ejti a ;
tetik
;
királyt.
Fia megkoronáztatását sürgeti; de a rákosi végzés megsértése miatt
boszús rendek elhalasztják és kemény törvényeket alkotnak a király korlátozására.
A
búsulásba esik. A rendek végre megkoronázhogy gyámjául, ha az apa elhal, külfejedelem ne Lajos Csehországban is megkoronáztatik. Miksa császár és Lajos király
még nagyobb
tatják Lajost, de kikötik, tétessék.
franczia király
Ulászlót a cambrayi szövetségbe állani indítják.
János ismét megkéri
Anna herczegn
cambrayi szövetség tagjaival.
A
Szapolyay
Szerzdés a király Sléziába megy, hogy annak rendéi is kezét,
most
is
elutasíttatik.
XIV
Tartalom.
bemutassák hódolatnkat Lajosnak. Szapolyay János erdélyi vajdává nevezteUlászló megegyezését adja, hogy Szapolyay Borbála Zsigmond lengyel
tik.
királynak eljegyeztessék. Ulászló kilép a cambrayi szövetségbl;
II.
Július
pápa támogatása végett Bakács Tamást Rómába küldi. A Szapolyay-párt fondorkodásait Szatmáry cancellár meghiúsítja, minek következtében Zsig-
mond
király sem éri czélját,
Szelim szultánná
nyok.
Harmadszor
földre.
is
hogy Lajos gyámjává neveztessék. Török
lesz.
sürgeti
viszo-
Szapolyay vajda szerencsés beütése a török
Anna herczegnó
kezét.
Szatmáry elvonja tle
a lengyel királyt.
V. Bakács törekvése, pápává választatnia meghiúsulván, pápai követ czímét és hatóságát nyeri. Czobor Márton békéért jár a töröknél; de sokáig
Bakács keresztháborúra felhatalmazó bullával tér meg: azt némely urak, kivált Telegdy István tanácsa ellenére kihirdetteti. A parasztság elnyomott állapota Mátyás halála óta. A nyomás alul szabadulni vágyván, letartóztatják.
nagy számmal gyúl össze a keresztes zászlók alá. Bakács kuruczvezérré Dózsa Györgyöt nevezi. A zászlók alá csoportosan gyl parasztokat uraik visszatartóztatják; a kuruczok e miatt nagy haragra gyúlnak. Dózsa a király s érsek parancsait megvetvén, kitzi a lázadás zászlaját. A kuruczok kegyetlensége az urak, s nemesek ellen. A kurucz király a Tisza felé vonul. Száleres tábora Pest alatt szétveretik. Dózsa Szegedet sikeretlenül vívja; de Báthory Istvánt és Csáky Miklós püspököt Csanádnál megveri; a nemesség kiirtását kihirdeti; Temesvárt vívni kezdi. De a Báthorynak segedelmére hada szétszóratik, maga iszojött Szapolyay vajdától megveretik, elfogatik nyú halállal múlik ki. A kuruczok mindenütt szétveretnek. A nemesség a királyra és Bakácsra boszankodik. A király élete veszélyben. Az országgy;
lés
kegyetlenül bünteti a paraszt-osztályt, földhöz kötött rabszolgákká ala-
csonyítván azt.
A
zálogba vetett királyi javak kiváltása megrendeltetik.
Verbczy hármaskönyve. Szapolyay lengyel
királylyal
s
a császárral
csatavesztése Sarnó mellett.
Haimburgban
találkozik.
Ulászló a
Onnan Bécsbe
mennek, a házassági szerzdést megersítik, az örökösödést meghatározzák. Perényi nádor ellentmont; de hallgatásra bíratik. Ulászló meghal.
MÁSODIK FEJEZET. II.
I.
A
— 1526.
rákosi országgylésen Szapolyay János vajda kormánzzóvá kivan
választatni, de az szát és
Lajos országlata. 1516
urak hosszú zavargás után gyámnokul Bakácsot, Bornemirendelik, a kormányt az országtanácsra bízzák. A
György herczeget
törökkel egy évi fegyverszünet köttetik.
ezeg kéjvadászata
;
A
kormányzók önzése. György ber-
Lajos neveltetésének elhanyaglása. Szelim Jaiczát vívatja,
XV
Tartalom
A török háborúra való készület végett országgylés hirdetSzapolyay ismét kormányzóvá akar választatni mivel czélt [nem ér, a nemesség szétoszlik s Tolnára rendel újabb gylést. Az urak maguk rendelkeznek az adó és honvédelem iránt. De a rendeletek szintúgy foganatde sikertelenül.
tetik.
;
a tolnai gylés végzései, honnan Bácsba újabb gylés hirdet-
lanok, mint
A
tetik.
királyi
jövedelmek mind
ezeket visszaadatni
rendelik,
s
el
vannak zálogosítva. A bácsi rendek is sok üdvös végzést alkot-
egyebekre nézve
nak, melyeket a kormánytanácsba
kinevezett nemesi választmány erélyesen
kezd végrehajtani. Az urak ezt nem túrik: s a megürült nádorság Ígéretével pártjokra vonják Szapolyayt is, azután pedig a nemesi választmányt a kormánytanácsból kizik. Nádorrá nem a kijátszott Szapolyay, hanem Báthory
mibl
István lesz,
a haza veszedelmére hosszú viszályok származnak. Ver-
A magyar országtanács
hasztalan törek-
vése Lajost császárrá választatni: azzá a spanyol Károly lesz.
Béke a törökkel
bczy három
velenczei és római követjárása.
évre. II.
Anna berezegné egybekel Ferdinánddal,
ki az osztrák tartományo-
kat nyeri orsztályrészül. Mária Lajossal eskedtetik össze
A
menyekzöt
el
fizetés mellett
kellé halasztani, mert
I.
s
Budára hozatik.
Szulejmán, ki a békét csak adó-
akarja megersíteni, Jaiczát vívatja. Ezt megmenti ugyan
Keglevich Péter, de mivel Szulejmán nagy készületeket tesz a hadjáratra,
megy segélyért, de siker nélkül jár. Benn is semmi Török és Sulyok testvérek a gondjaikra bízott Nándorfehérvárról és Szabácsról nem gondoskodnak. Szabács, majd Zimony, végre Nándorfehérvár hsi védelem után török kézre jut. A megrettent rendek
mindenfelé követség készület. Héderváry,
nagy adót rendelnek a haza védelmére. Mária megkoronáztatik. Lajos a kormányt átveszi s menyekzójét megüli. III. fizet.
De
a nagy ajánlat csak papiroson marad
:
a papság, nemesség
nem
Szerencsére Szulejmán Rhodus ellen intéz hadjáratot. Lajos Csehor-
szágba megy nejét megkoronáztatni. Külsegélyt sehonnan nem nyervén a újabb megtámadtatás visszaverésére, országgylést hirdet, mely a
várható
honvédelem tekintetében rendelkezik; a lutheránusok ellen törvényt hoz, Tomoryt a barát zárdából kalocsai érsekké s fökapitánynyá emeli. Tomory Ferhad basát megveri, Frangepán Kristóf Jaiczát fölmenti. IV. Szatmáry halála után Szalkay lesz érsekké. Ezentúl ö és Báthory nádor tárták kezökben a hatalmat.
Nem
ily
idhöz való
hal ; javait az örökösödési szerzdés ellenére
férfiak.
Újlaky meg-
elütik Szapolyay kezérl.
Ez
boszút forral az udvari párt ellen; a nemességet Varsányba gyjti. Ez Hat-
vanba fegyveres, nagy országgylést kivan. A király azt Pestre és szokott alakjában hirdeti ki. A rendek itt Verbczytl felizgatva azt végzik, hogy Hatvanban a fegyveres országgylés megtartassék, az országot a király mellett
addig
is
egy bizottmány igazgassa
;
Szerencsés a kincstártól elmozdíttas-
XVI sék
Tartalom.
stb.
A
nem
király
ersíti
meg
a végzéseket, és Szapolyayt a tanácsból,
forral. Hozzá szegdik Frangepán Kristóf is, kinek Szalkay szakálába kapott. A király a hatvani helyett Rákosra hirdet közönséges, de fegyvertelen gylést. De a nemesség fegyveresen gyúlt össze, s kivánja a királytól, hogy tanácsosait változtassa meg, az idegeneket küldje el udvarától. A király tagadólag válaszol. A rendek erre kívánják, jj}ön a király közéjök az urak nélkül. Lajos elmegy. Verbczy
Szörény eleste miatt kizárja. Szapolyay boszút
meg az nem rendek ezt a fpapság befolyásának tulajdonítván, a tizedeket tlök s a végvárak fentartására rendelik fordíttatni. Gúnyok a király
elragadólag
festi
az ország sülyedését
s
kéri a királyt,
ország tanácsát. Lajos más napra igér választ; váltja, a
elveszik ellen.
A nemesség
szétoszlik, csak 150
változtassa
mivel pedig szavát be
tagot hagyván hátra a czikkelyek
kifosztatik. Szalkay most gylésre a király engedelmét kieszközli. Azért ott ellene nincs is panasz de Báthory a nádorságtól megfosztatik s helyébe Verbczy választatik. Kikelések Sárkány, Thurzó stb ellen. Végzések. Újabb gylés tzetik ki a Rákosra.
szerkesztésére. Szerenasés
és
a Fuggerek háza
Szapolyay val szövetkezik össze; a hatvani
;
V.
A megbukott Báthory
sulatot alkotja,
melynek
czélja
Thurzóval összeszövetkezve a kalandos tár-
Verbczyt
a hatalom birtokába visszahelyezni. kibérlése
s
kosi gylés.
Ígéreteik által
Verbczy
;
A
és pártját
megbuktatni, magukat
királyt és királynét
a nemesség egy részét
megnyerik a bányák
magukhoz
csábítják.
Rá-
észrevévén a fondorlatot, a nádorságról lemond és
Zobyval együtt Erdélybe menekül. Báthory a hádorságot visszaveszi. Verbczy számzetik. A templomok aranya ezüstje a honvédelemre fordíttatni határoztatik. A nemesség ezután szétoszlik, csak 100 tagot hagyván hátra a törvények szerkesztésére. Most ismét Szapolyay kerekedik
felül, s
hogy a király kezébe adassék az egész kormányhatalom. kölcsönös óvással oszlanak szét, hogy ha a hont veszély
A éri,
meggátolja,
király és rendek
nem
k lesznek
okai.
VI. Ferencz franczia király izgatja a törököt, támadná meg Horvátországon keresztül a Habsburgház birtokait. Ferdinánd e miatt vesz több török Lajosnak békét ajánl, ha birtokain horvátországi várat védelmébe.
A
keresztül Németországba
engedi
vezetni
hadait;
ez el
nem
fogadtatván,
Szulejmán Magyarországot határozza megtámadni. Midn az országgylés szétoszlik, már megindult hadaival. Az országban semmi készület az ellentállásra. Csak akkor kezdenek kapkodni, midn a törökök már Péterváradhoz közelednek. A templomi arany s ezüstbl rósz pénz veretik. A hazában nincs vezér, ki a letet
Frangepán Kristóf a fvezérs a megyékbe, hogy közönséges felkelési parancs, melynek
védert egyesítené. Salm el. Követek küldetnek
nem fogadják
és
külsegélyért,
véres kardot hordoztassanak körül kevesen engedelmeskednek. Szapolyayhoz ellenkez rendeletek küldetnek. ;
Tartalom.
XVII
Pétervárad ostromának hírére a király Budáról kiindul. Pétervárad elesik, A király jobb tanácsok daczára Mohácsnál táborba száll. Némelyek tanácsára visszahúzódni akar, míg minden had és külsegély összegyl. ellentáll.
Szulejmán Eszéknél a Dráván
A gyzedelmes
is
átkel.
A
Tomory tábora
harcz-rend.
Az
ütközet.
török Budára indul; a dúlok a dunántúli vidéket pusztítják;
a maróthi tábor.
Szulejmán Budán. Átkel Pestre.
ország polgári állapotának sülyedése az egyházat sülyedés következtében a reformatio gyorsan terjed.
Hadait visszavezeti. is
maga után
vonja.
Az
E
TÁRGYMUTATÓ. TIZEDIK KÖNYV. Nemzeti risszahatás. A Hnnyadyak kora.
ELS V. László király
és
FEJEZET.
Hunyady János kormányzósága. 1444—1457. Lap
I.
Közállapot a fejetlenség alatt
8
A
5
pesti
országgylés
kormány felállítása Követség megy V. Lászlóért s a koronáért Hunyady hadjárata Oláhországba A székesfehérvári gylés Újabb követség a császárhoz Lászlóért A pesti gylés. Hunyadi János kormányzóvá Ideiglenes
II. Fridrik Lászlót és a
6 7
8 9
11 választatik
koronát kiadni vonakodik
....
12 16
Készület a török ellen
19
Hadjárat
21
A rigómezei
Hunyady Brankovics
A
22
ütközet által elfogatik
szegedi országgylés
24 24
Giskra pártoskodása
28
Újabb alku Frigyessel Fondorlatok Hunyady ellen Hunyady s a pártos csehek
32
34
László Czilley Ulrik kezében
40
33
XIX
Tárgymutató.
Lap III. Czilley fondorlatai
Hunyady
43
ellen
46
Czilley bukása
Hunyady újabb
készületei a török ellen
47
Hunyady
Czilley megint a kormányon. Czilley újabb fondorlatai
51
ellen
Tervek a török hadjáratra Kapisztrán János
57
Hunyady gyzedelme Belgrádnál Hunyady János halála
61
59
65
...
IV. Czilley ármányai a Hunyadyak ellen
66
Czilley halála
70
Összeesküvés a Hunyadyak ellen
71
Hunyady László kivégeztetése
78
Forrongás
74
MÁSODIK FEJEZET. I.
I.
Mátyás király. 1458—1490.
Királylyá választatása
77
Kormány kezdete nehézségei
81
A
82
cseh rablók elleni hadjárat
Viszályok a nagybátyával
Országgylés Szilágyi fogsága II.
A pártos A szegedi
A
83 84
'
/
.
...
86
urak összeesküvése
87
országgylés
89
.90
budai gylés
Frldrik ellenkirály veresége
91
Alkudozás Fridrikkel
93
.
Török háború
97
Hadjárat a cseh rablók ellen
98
Belfondorlatok
A
korona visszaváltása
99
100
Budai országgylés A hadügy rendezése Török háború
101
Koronázat
108
103
104
XX
Tárgymutató.
Lap III.
Török háború
A zsebrákok
IV.
109
kiirtása
112
Bonyodalmak Podjebráddal
Hg
A
121
budai országgylés
Lázadás Erdélyben
122
A A
cseh háború elzményei
124
cseh háború
127 137
Bonyodalmak Fridrikkel V.
A
cseh királyság
140
.
Összeesküvés az országban
A
lengyel
142
Kázmér betörése
146
Vitéz érsek elzáratása
147
Béke-alku Kázmérral
148
A
152
háború folytatása. Három évi fegyverszünet
Viszonyok a törökkel Kázmér újabb támadása
153 ;
.
.
.
Harczok a boroszlói táborból
VI.
158 159
Békekötés
161
Török háború
162
A király
166
Az
násza Beatrixxal
oszták háború
168
»
Békekötés Ulászlóval
Török háború
A
17& 177
.
kenyérmezei ütközet
VII. Viszályok Velenczével
A második
s
179 a pápával
181
osztrák háború
184
Fegyverszünet Fridrikkel
Az
.
.
...•-..
osztrák háború folytatása
Kinizsy hadjárata a török ellen
.
189 191
A békekisérlet Fridrikkel meghiúsul A pápai követ békekisérlete Béss ostroma
186
192
.'....
196
200
,
VIII. Corvin János
201
A nádori hatalom szabályozása
204
Az igazságügy rendezése Az osztrák háború folytatása
205 207 210
Fegyvernyugvás.
.............
A király gondoskodása
fiáról
XXI
Tárgymutató.
Lap Beatrix fondorlatai
213
'
Mátyás halála
218
IX. Mátyás kormányának jelleme
s
eredményei
219
TIZENEGYEDIK KÖNYV. Az
olig^archiai
féktelenség által okozott nemzeti sülyedés
korszaka.
ELS 11. Ulászló
I.
A trónöröklési
FEJEZET.
kormánya. 1490—1516.
viszályok
237
Ulászló királylyá választatása
245
Ausztria elveszte
;
Koronázat. Háború a lengyel Alberttel
II.
III.
s
.
.
az osztrák Miksával
.
.
.
.
246 247
Békekötés a trónkövetelökkel
252
A
budai országgylés
254
A
fekete sereg eltörlése
260
A
király gyarlósága
261
Török becsapások Országgylés
263
Pártzajlongások. Oligarchiái féktelenség
265
Újlakv megfékeztetése
268
Országgylés
269
264
Zavargások
275
Országgylés
276
Követség Lengyelországba
279
Szövetség Velenczével a török ellen
280
A
284
király házassága
IV. Oligarchiái pártzajlongások
286
Corvin János halála
291
Szapolyay János és pártja
293
Ulászló szerzdései Miksával
295
A
király búja neje halála miatt
Lajos koronázata Horváth M. Maffy.
tört.
m.
.
.
298
300
XXII
Tárgymutató
Lap
Török
A
viszonyok
és velenczci
302
.
lengyel király násza Szapolyay Borbálával
305
Szapolyay János és pártja fondorlatai
306
TV. Paraszt lázadás
A
lázadók
308
bnhdése
315
Panaszok a király ellen
317
...
Fejedelmi találkozás Hainburgban Ulászló halála
.318 .321
.
MÁSODIK FEJEZET. II.
I.
A
kiskorú király gyámjai
Fejetlenség
A
Lajos országlata. 1516—1526.
királyi
s
322
pártzajlongás
.
gyám
.
.
Viszonyok a törökkel
A
II.
bácsi
333
Báthory István nádorrá választatik
339
Verbczy
340
követjárása a pápához
Lajos császárrá választatásának terve
341
Anna herczegnö
344
eliegyeztetése Ferdinánddal
Szulejmán trónralépte
345
Szabács elveszte
349
A
350
eleste
budai országgylés
Lajos
•
327
328
gylés
Nándorfehérvár
III.
326
365
menyekzje Máriával
357
A budai végzések meghiúsulta A határszélek Ferdinánd védelmére
357 bízatnak
Pártviszályok
.
350
Külsegély hasztalan kéretik
360
Országgylés
362
Tomory érsekké
•
•
s
fökapitánynyá neveztetik
IV. Viszály a kormány és Szapolyay közt
A
A A A
gylés rákosi gylés hatvani gylés
pesti
fhivatalnokok
Verbczy
•
.
364 367
.
.
S69
374 381
letétele
nádorrá választatá.sa
384 S^^
XXni
T&rgymutató
Lap V. VI.
A kalandos társulat A rákosi országgylés A
389 392
veszély közeledése
Az
,
ország késziiletlenscge Szulejmán támadó hadjárata kezdetén
.
398
.
400
Elkészületek a haza védelmére A török támadása
403
Pétervárad eleste
409
A mohácsi tábor A mohácsi ütközet
408
....
411 415
Lajos halála
419
A törökök kitonúlta
422
B*
TIZEDIK KÖNYV.
NEMZETI VISSZAHATÁS. A HUNYADYAK KORA.
Horváth
M
Maf^y
tört.
lH.
#
^'
ELS V. László király
és
FEJEZET.
Hunyady János kormányzósága. 1444-1457J
I.
Nagy
szerencse volt az országra nézve, Iiogy
János a várnai veszélybl
Hogy
badult.
a török a
s
Hunyady.
Drákula kelepczéibl megsza-
maga gyzedelmet,
s
az országnak a
támadt zavarát hasznára fbrdítandja, alig lehetett kételkedni; annak híre legalább nemsokára mindinkább kezde szárnyalni: oz esetben pedig csak Hunyady hs karja mentheté meg a fenyegetett hazát. Voltak ugyan ennek akkoron több kitn, hatalmas, részben jeles férfiai élt Héderváry Lrincz, az élesesz nádor, Ujlaky Miklós, Hukirály elestébl
:
nyadynak az erdélyi vajdaságban s több gyzedelmeiben osztályos társa, Rozgonyi György országbíró, Garay László, Ország Mihály fkincstárnok, Palóczy Simon és László, a Pelsczyek, a Marczalyak, a Tallóczyak, a Lindvayak, és többen mások. De ezek legtöbbjeiben, ha nem hiányzott is a tehetség,
erény
s
hiányzott ;az önzetlen hazafiság,
a tiszta polgári
az akarat, mindenekfelett a haza közjavát tenni tö-
rekvéseik czéljává.-
A
hatalmat, melyet
személyes tulajdo-
magas születés, rang, gazdaság adott kezökbe, majdnem mindnyájan inkább személyes emelkedésökre, hatalmok, kinnok,
cseik
szaporítására,
rablásra, mint a közjó
többen garázda
hatalmaskodásra és
es^közléséce fordították.
chia féktelen erszakoskodását, cselszöv
Az
oligar-
fondorlatait teljes 1*
1444.
Közállapota fejetlenség alatt.
4
Tizedik könyy.
A Hunyadyak
kora.
mködésben találjuk az elárult, fejetlen hazában. „Az igaz— úgymond egy levelében Vitéz János, — elnémult; a
1444.
ság
szemérem minden féke összeszakíttatott talma minden jogot összezavart
;
... az
önkény ha-
a törvények
és kötések
;
A
magán-gylölségnek, rablásoknak, sírba fegyveres villongásnak tág kapu nyittatott;. a jog mértéke az erhatalom lett, s a kedélyeket vészthozó nagyravágyás szállotta meg. Vakon rohannak a közveszélybe; nincs omlott.
ereje
.
*
a
bnnek
van a
hit,
kei ^)."
.
büntetje, de annál több az elkövetje, összezúzva eltnt a nyugalom, megtágultak a verség kötelé-
Annyiak közt az egy Hunyadyn kivül
alig találta-
szomorú következményeit nem önzése, nagyravágyása kielégítésére ügyekezett volna kizsákmányolni. Némelyek arról kezdenek beszélni, hogy a jelen körülmények közt, midn a gyermek László Fridrik tott férfiú, ki a fejetlenség
király hatalmában létezik,
e
s
ennek befolyása ártalmas volna
magyar urak közöl kellene egyet a trónra emelni: s ezek jobbára önmaguk vágyódtak a koronára; mások, kiknek erre semmi kilátásuk nem lehetett, de hatalomvágyuk szinte telhetetlen vala, egy oligarchiái köztársaságról álmodozának, melyben a fhatalom többek közt lenne a hazára nézve, a
megosztandó.
A
László-pártiak mindjárt a várnai vereség és Ulászló
veszedelmének els hirére mozogni kezdenek, hogy a gyer-
mek-király jogait érvényre juttassák. rekvéseiket meghiúsítani vágyó
Ez
bírhatta reá a tö-
Héderváry nádort, hogy
nem veszett el az hanem Lengyelországba távozott '^). Tette légyen ezt önz czólból, hogy idt nyerjen a maga pártját szaporítani, vagy csak hogy még nagyobb zavarnak vegye elejét: a fogás sikerit; az álhír nemcsak a népben, hanem a
mindenfelé azt hiresztelje, hogy Ulászló ütközetben,
')
Epistolae Joannis de Zredna, Schwandtnernél
1445-ki törvénykönyv elszava. ^)
Aeneas Sylvius
ep. 81.
Dlugoss Lib. XIII,
4.
#
"^
:
II, 10.
És az
1.
fejezet.
rendek közöl
Hunyady
is
V.László. Hiinyady János kormányzósága.
sokaknál hitelre
talált.
5
Véi>re, és hihetleg;
1^45.
ösztönzéseinek következtében, a nádor az 1445-ki
február 6-kára nagy
országtanácsba hívta
Az urak
meg
az urakat
nehogy Fridrik király gyámságának színe alatt az országlást magához László mindenekeltt a kormányhatalom gyakorlatát ragadja,
Székesfehérvárra
').
itt,
állapították meg. Erdélyt és a tiszántúli részeket a
Duna fels vidékét Héderváry,
íek
ré-
Tót- és Horvátországot Tallóczy
Palóczy László,
szeket
Hunyady,
az alsót Ujlaky, a
,
Máté bán, mint az ország fkapitányainak gondjaira bízván. Egyszersmind országgylés is hirdettetett Pestre, husiét uyolczadára, melyen valamennyi rendek megjelenni tartozz:inak, az ország
kormányának elintézésérl tanácskozandók.
Az országgylésen, mely ápril xégén nyittatott meg, a pesti orázágg.vüiés. minden felekezetbl nagy számmal megjelent országrendek mindenekeltt a trón betöltésére fordították figyelmöket, mert a török nagy készületeirl szárnyaló hírek minden kedélyt aggodalommal töltöttek el. A vélemények azonban o tárgy iránt sokfelé ágaztak el számosan nem tudtak még a
:
megválni ama külföldön Ulászló
még
igen elterjedt hiedelemtl, liogy
is
életben van,
s
megjelenését bevárni kívánták
;
ennek jogait sürgették elismertetni; mások egy, a nemzet kebelébl választandó király szüksé-
a kis László párthívei
gét vitatták, ki képes legyen az országot a török ellen megvédeni,
—
8
ezek közt nemcsak azon nagyravágyók számlál-
személyök felmagasztaltatását nem tárták hanem azoa számosak is, kivált az alsóbb nemességbl, kik a hs Hunyadyra vetették szemeiket, s miként Biharmegye rendéi a pápához nem rég írt levelökben tattak, kik saját
lehetetlennek,
'^)
')
Ivanics jegyzetei Vitéz
leveleihez Schwandtnernél II,
késbbi országgylés végzéseinek 12-dik pontja, Kovachich Vest.
Com *)
:
27.
A
Suppl. ad
II, 28.
Epist. Joan. de
Zredna
indítványára, Zrednai Vitéz
gyülésökbl püspökükké,
e. h.
Jánost,
ki azzá
26, ep.
az
IX. Bihar rendéi, Hunyady titkárát
nem sokára
ki
is
kérték
a pápától e
neveztetett.
"*
6 ^^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
nyilatkoztak „isten ntán benne látták uz ország rangyalát";
—
mások végre, a hatalomszomjas oligarchák és ezimboráik, megosztásáról, egy köztársasági kormányról fhatalom a ábrándozának ^). E különböz véleményeket, úgylátszik, Hunyadynak, a szintoly szerény, mint önzetlen hazafinak, sikerit valahára egymással megegyeztenie. Hosszú, heves
ln: küldessék egy kö-
viták után május 7-kén határozattá
vetség Lengyelországba bizonyosabb
hírt
életérl vagy haláláról; és ha Ulászló a Sz.
pének nyolczádáig vissza nem a követ kétségtelen tudósítást zik magukat,
hogy Lászlót, Albert
Ulászló
vagy legalább életérl mindnyájan kötele-
tér,
nem
hozni
Háromság ünne-
hoz, fiát
ismerik
el élete foly-
úgy mindazáltal, ha Fridrik római király lév koronát az országnak tényleg s azonnal mi ha nem történnék, tekintvén nz ország álla-
tára királyuknak,
t és
a kezében
visszaadja; potát,
más
szélytl,
s
királyról
a belzavartól egyaránt
az ország kormánya, Ideiglenes kor -törvények tása.
fognak gondoskodni, ki azt a külve-
s
a közbéke
megóvni tudja. Addig is tárgyában a következ
alkottattak: Erdélyben,
a tiszántúli kerületben
s
Hunyady, a tiszáninneniben és a dunántúliban Ujlaky, a felvidéken Giskra, Rozgonyi György és Pelsczy Imre, a Mátyusföldén, végre Ország Mihály és Szent-Miklosy Pongrácz fkapitányi minségben ügyeljenek fel az ország biztosságára, s a közrend fentartására Héderváry Budán az ország pecsétjét rizze és igazságot szolgáltasson. Az említett hét fkapitány tisztéül tétetett, hogy az eláradt féktelen;
séget
s
rablásokat meggátolják
lerontassák
;
;
az új, jobbára rabló várakat
a királyi jövedelmeket a
összegyjtsék,
a törvényes
rendet
leend király számára
a kereskedelem,
rasztok szabad költözése tárgyában fentartsák.
A
s
a pa-
török be-
törésének esetére közönséges fölkelés rendeltetett.
Hunyady,
')
a rendek szétoszlása után, május 11-kén kelt
Kovachich Buppl :
ad Vest. Com.
II, 9.
kövv.
fejezet.
I.
levelében
V. László. Hunyady János kormányzósága.
a pápát
')
s
egyéb európai fejedelmeket
lítá segélynyújtásra a török ellen^ki
ségévé
lett a
keresztényeknek,
s
7 is f'elszó-
úgymond, közös
^^^-
ellen-
ném sznik meg
ki ellen
míg a várnai vereséget mog nem boszúlja, s a nemzet hadi dicsségén ejtett foltot le nem mossa. Nyilt is erre nemsokára némi alkalom, habár nem olyan is, mint a hs óhajtott. A Száva vidékén már a tavasz eleje óta kalandoztak némi török rabló csapatok. Hunyady tehát mindjárt az országgylés után összegyjtött némi hadat, s egy éjen nagy sebességgel reá csapván az ellenség Sarnó melletti táborára, azt nagy részben összevagdalta ^). E közben a Lengyelországba küldött követ Ulászló harc^olni,
lialálának hirével
térvén meg,
az országos
végzések értelmében Fridrik királyhoz Szécsy Dénes észter-
gomi bíbornokot, Mátyás veszprémi püspököt, Ujlaky Miklóst, Garay Lászlót és Marczaly Imrét nevezte ki követekké; ki azonban, mivel Fridrik
zött
Kszeg
rablás ürügye
városát a polgá-
megtámadta s megvívta, és a polgárok közöl nyolczvanat minden vizsgálat nélkül felakasztatott ^), csak september végén mentek
roktól Ausztriában
alatt
—
fel
Bécsbe.
A fényes
követséget, mely ötszáz lóval és huszon-
négy négy fogatos kocsival vonult
be,
Fridrik a város ka-
puinál fogadta; a büszke Ujlaky azonban csak lova hátáról
köszönté a királyt, mi eleve
is
értésére
adhatá Fridriknek,
hogy a követséggel meggylendik a baja. Az alkudozások valóban mindjárt eleinte megakadtak. A követek utasításuk szerint azt kívánták, hogy Fridrik azonnal adja nekik át Lászlót és a koronát, melylyel t Székesfehérváron megkoronázzák. Fridrik eleintén mind a gyermek, mind a korona átadását kereken megtagadta, állítván, hogy László
lecta
Zredna
')
Epist. Joan. de
*)
Bonfin Dec. III, Llb. VII, 467. Dlugoss Lib. XIII,
')
Aeneas Sylvius
Vindob.
II,
109.
epist.
e. h.
17. ep. I.
81. és Hist. -Frid. III.
Követség
tanács a pesti ™^^y^"^^"
5.
Kollárnál: Aiia-
rónáért,
n ^^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
neveltetése anyjától reá bízatott, ó't,
már meg van koronázva,
ki
s
kora.
újabban
is
megkoronázni
szükségtelen.
tatta a császár által az értekezletre szinte
Ugyanezt
vi-
meghívott Giskra,
mi miatt Ujlakyval össze is veszett. Utóbb nem ellenzé ngyan Fridrik, hogy László megkoronáztassék, de kenet
nehogy els koronáztatása
nélkül,
teljesen érvénytelennek
látszassék; s e fölött biztosíttatni kívánta magát,
mind
aztán mind a gyermek-király, s
azokkal együtt Pozsony
neveltetni
.s
kezére eresztetik, hol Lászlót
a koronát riztetni fogja; Ígérvén a
rl, hogy Pozsonyt
ij-
is
s
hogy neki
a korona visszaadatik,
a koronát
maga
részé-
László halálának esetében
minden nehézség nélkül visszaadja. A követek azonban Pozsony átengedésében megegyezni egyátalában nem akartak; azt mindazáltal nem ellenzettek, hogy Székesfehérvárt a koronázás
alatt
Fridrik rakja
meg
a
maga rségével,
a
gyermeket pedig és a koronát aztán ismét kivihesse s Hainbnrgban tarthassa. De a magyarok ezen engedékenysége Fridriket nem hangolta hasonló engedékenységre; azt
hogy kivánata végre
hívén,
egyátalában nem akart. telen
Az
is
elfogadtatik,
attól eltérni
alkudozás e szerint eredmény-
maradt a követek, kik magukat Pozsony átengedésére :
felhatalmazottaknak
nem
érezek, eltávoztak.
Fridrik a kis
Laxenburgba hozatta volt, azt remélvén, hogy a szép, egészséges gyermek látása, hajlékonyakká teszi a követeket. Ezek néhányai valóban meg is
Lászlót
ez
látogatták
alkalommal
t;
de Ujlaky,
midn
erre
felszólíttatnék,
azt
hogy még nem tudja, lesz-e királya László, s mieltt a g3^ermeket urának ismerné, hódolni sem fog neki '). Hunyady hadMíg a követség Bécsbén járt, Hunyady János az rjárata oiáhor- gjr^oTQg tanács megegyeztével Oláhországba intézett hadjáratot, hogy Drakulán a személye ellen elkövetett méltatlanságért, s a törökhöz való pártolásáért boszút álljon. Mieltt a htlen vajda ellentállásra készülhetett, Hunyady már a felelte,
')
Aeneas Sylvius
ep. 81.
I.
fejezet.
tartományban az elhunyt
V. László.
Hunyady János kormányzósága.
volt seregével, és
Dán
atyai örökségébe
t
"
Tótországba szalasztván,
1444.
hasonnev fiát helyezte vissza Ez megtörténvén, Nikápoly felé nyo-
fejedelém ^).
mult hadaival, hogy Ferencz bíbornokkal, az olasz hajóhad vezérével, és a burgundi hajóraj kapitányával, kik a Fekete-
tengerrl néhány hajóval a Dunába eveztek, a török elleni hadjáratról tanácskozzék '^). A körülmények azonban erre most nem voltak kedvezk: Murád, ki a várnai ütközet után
magányba vonult
s
országát
fiára bízta, a
jancsárok zavar-
Európában termett, s a zendülést még kezdetében elfojtotta. E körülmények közt Hunyady nem tehetett mást, mint hogy a pápát, mind a bibornok, mind külön levele által biztosítsa, hogy mihelyt értesülvén,
gásairól
hirtelen ismét
megtönagyobb hadjáratra
az európai fejedelmek a kereszténység ellenségének
segedelmet nyújtanak,
résére
t
egy
mindenkor késznek találandják ^). Dandárát Erdélybe visszavezetvén, Székesfehérvárra A készült Hunyady, mert közeledett azon gylés megnyitásanak ideje, mely a Bécsben járt követek meghallgatása végett deczemb. 8- ára volt kihirdetve. Az urak néhányai Fridrik király ellenszegülése miatt a gyermek-király s a korona kiadásában oly boszúsak valának, 'hogy László teljes mellzésén kezdenek munkálkodni. Héderváry, mióta a burgundi hajóseregnek Magyarországon átutazott kapitányával értekezett, komoly szándékkal-e ? vagy mint látszik, inkább László ügyének halogatása miatt, a burgundi fejedelem fiát hozta szóba; de süker nélkül ^). Ujlaky is egy ideig minden módon oda törekedett, hogy Lászlót mellztesse; de miután a rácz dospota, az esztergomi bibornok, Garay László, Roz-
—
')
*)
nél
n,
Chalkokondylasz
Hunyady
e. h.
140.
leve a pápához,
és Ivanics
jegyzetel Schwandtner-
20. ')
Hunyady
*)
Aeneas Sylvius
levele a
pápához Schwandtnernél
epist. 63.
II, 20.
székesfehér'
^«ies.
10 1^45.
Tizedik könyv.
A
Hunyadyak
kora.
gonyi György országbíró, Giskra és többen mások állhatatosan Lászlóhoz szítottak, szintén nem boldogult ügyekeze-
Hunyady, kinek fleg az ország védelme forgott szeme eltt, látván, hogy az e végett oly igen szükséges bei-
tében
').
békét
s
egységet László
lehetetlen,
maga
kösödése iránt
is
elfogadása nélkül
helyreállítani
végleges határozatot kivánt annak örö-
de egyszersmind biztosítani akarta az orszá-
;
is Fridrik befolyása és cselszövényei ellen. E végre legalkalmasabb eszköznek látszók neki, hogy László királysága elismertetvén, felnttéig a fhatalom gyakorlata egy vagy két kormányzó kezében összpontosíttassék. A maga vélemé-
got
nyére hajlítá Ujlakyt
is,
kit a
kormányzói méltóságra való
hamar lefegyverzett ^) s aztán tudtára adá Fridrikhogy mind maga, mind |Ujlaky készek pártolni a gyermek-királyt, ha Fridrik a kormányzóság fölállítását
kilátás
;
nek,
nem
ellenzi.
így álltak az ügyek,
midn
a Székesfehérvárra kihir-
Hunyady, ki Fridriktl megnyugtató választ'nyert, ^azon biztos reménynyel indult útra, hogy az egyességet valahára sikerlend helyreállítani. Azonban Héderváry, valamikép tudomására jutott a Hua hatanyady és Ujlaky közt történt egyezésnek, mely
gylés
detett
ideje
megérkezett.
t
lomtól elütend vala,
s
azt most felbontani, a két oligarchát
egymással ^viszályba keverni szándékozott. Kéz alatt meginté tehát Hunyadyt, ne jne a gylésre, mert Ujlaky trt hányt ki ellene. Az egyenes lelk, gyanútlan Hunyady útjából megfordult. Majd nyomára j, miért késik megjelenni Hu-
hitelt adott a fondor intésnek, s
azonban Ujlaky
is
nyady, kinek távollétében ily fontos ügyrl végezni senki sem akart. A bár büszke, de becsületes Ujlaky tehát egy-
•)
U.
)E
o.
kilátásból köthetett a Czilleyekkel
január 6-kán; II, 738.
Id.
is
védszövetséget 1446-ki
ennek okmányát Chmelnél: Gesch. Friedr. des IV.
I.
fejezet.
V. László.
^x
Hunyady János kormányzósága.
kivánta a fondorlat hálózatát: azonnal
szerre szétszakítani
^^^^-
fölkeresi Hunyadyt, annak megingatott bizodalmát helyreállítja, s
vele együtt tér vissza Székesfehérvárra
Az országgylés megnyitása Hunyady csak az 1446-ki márcziusban történt. lódással haliák
').
távolléte miatt,újabb követség
A rendek nagy
a Bécsben járt követek jelentését;
itt
zúgó-
mieltt
azonban mind a király, mind a kormány ügyében véglegesen intézkednének, még ogy kísérlet tételére újabban is követeket küldöttek
Fridrikhez
^);
s
június 5-kére Pestre egy
közönséges országgylést hirdettek
ki,
törvén, ott több várat elfoglaltak,
az útjokat álló Tallóczy
melyben László, s a kormányzóság ügye elhatároztatnék. A rendek addig is megbízták Hunyadyt, szedne össze egy sereget, s büntetné meg a Czilleyeket, kik a múlt év végén Horvátországra János vránai pörjel hadát megverték, magát megölték
és
egy Zolio nev papot eró'szakkal helyeztek be a zágrábbi püspökségbe ^). Hunyady ápril és május havaiban szokott gyorsaságával járt
el
megbízatásában:
Szent-Györgyöt,
vránai pörjelség elfoglalt várait visszavette a
Dráván átkelvén,
a Czilleyek hadát
;
s
a
Pettau mellett
megszalasztotta,
s
a
harczot birtokaikra vitte által. EzekFridrik király birtokai
között lévén, ennek marburgi útját állták
s
és gréczi kapitányait,
csak háromezer gírán
akartak
nek,i
mivel szabad
átmenetet engedni, szintén visszanyomta; ezután pedig mind-
addig dúlta a Czilleyek javait, mígnem ezek békét kértek, s
az elejökbe
szabott föltételeket elfogadták.
Hunyady minden
szerint
gróf
magukat az ország rendéinek esküvel ígérvén, hogy rendeleteiket magyaror-
ellenben, Fridrik és alávetették,
Ezek
elfoglalt birtokaikat visszaadta, a két íia
Ulrik,
')
Aeneas Sylvius ep. 63.
*)
Fridrik menvéde a követek számára Telekinél: Okmánytár
X, 182. ^)
Chroii. der Gr. v. Cilii,
nél II. 35.
Hahnnál
II, 707. Ivanics
Sehwandtner-
» ^^sászárhoz
12 1441).
Tizedik könyv.
sz'ígl
A
birtokaikra nézve tejesitik,
kül semmit sem cselekednek A pesti
A
gylés.
Hunyadyak
gyzedelmes vezér
a királyság,
s
a
hírök
kora.
megegyeztök
s
nél-
').
a Drávától Pestre sietett, hol reá
kormányzóság" fontos ügyeinek végleges
határozására összegylt országos rendek június
nagy számmal várakoztak,
s
t
el-
óta
eleje
valóságos diadalmenetben
Az országgylés
ezután, a jelenlevk nagy száma miatt a Rákoson szabad ég alatt megnyittatván, mindenekeltt meghallgattattak a Fridriknél járt követek, s vitték be a városba.
bár jelentésök azáltal
nem
hogy mind-
fogadtatott megelégedéssel,
pártoskodásokoak valahára vége szakadjon
a
:
az
árván született Lászlót királyuknak közakarattal elismerték, végezvén egyszersmind, hogy magyar szellem neveltetése végett
Fridriktl visszakéressék,
ben kezeibl erhatalommal
s
vonakodása eseté-
kiszabadítassék.
is
Ez meglévén,
hogy kormányzó választassék, ki az országot a király felnttéig annak nevében teljes hatalommal igazgassa; mi végett, hogy a választás teljes szabadsággal történhessék, a zászlós urak mindnyájan tüstént tegyék le hivatalaikat, melyek aztán az új kormányzó által fognak elhatároztatott,
kiosztatni
;
továbbá szint ezen czélból, megsemmisíttettek az
urak közt eddig történt minden
melyek az ország javával ellenkeznének
;
az
s
e
kötések és szövetségek,
gylés további végzéseivel akárkitl
egyházaktól vagy
javak még ezen országgylés sokból pedig a bennÖk
elfoglalt
alatt visszaadassanak, a váro-
lév rseregek
kivezettessenek; és
végre mindezen, mind egyéb alkotandó
végzések szentül
megtartására magát mindenki az e végre kiszabott esküvel kötelezze Hunyady János váUsztaük^
a
le.
Ezen elzmények után június 5-kén, pünkösd napján, kormányzó vála.sztásához fogott az országgylés. És talál-
hatott volna-e az ország e hivatalra méltóbbat,
')
fin.
U.
o. és
Hunyady
Dec. Lib. Yll, 468.
lev.
képesebbet
Fridrlkhez Schwandtnernél II, 34. Bon-
I.
fejezet. V. László.
13
Hunyady János kormányzósága.
nem kevésbbé, mint a hadi dicsséggel Jánosnál ? A választás tehát nem lehetett Hunyady tündökl a polgári erényekkel
1^6.
Nem hihet ugyan, hogy a nagyravágyó Héderváry, Ujlaky és Garay szinte nem vágyódtak volna e kitüntetésre, nyilatkozatára, de is elhallgattak a nemzet akaratának
nehéz.
k
mely egy
szívvel, lélekkel, az
öröm
és hála rivalgó kitörései
közt Hunyady t kiáltotta ki az ország kormányzójának. Kielégíttetett ezután
q^n leend, tes is
a
hs
Ujlaky nagyravágyása
azon esetekre,
is;
kormányzó az ország védelme végett távol
A
szerény, lelkiismere-
vállalt,
pontosan és buzgón
neveztetett ki helytartójává.
Hunyady,
ki a mit
magára
szokta volt teljesíteni, eleinte vonakodott elfogadni a nagy
miután azonban emlékezhogy esküvel fogadott engedelmességet tetett, a rendek végzései iránt, megnyugodott ugyan, de utasítást kivánt magágának adatni, melyet tisztje gyakorlatában szeme eltt tarthasson. A rendek örömmel teljesítették kívánságát s némely feleletteherrel járó, kényes tisztet;
pontokat írattak össze a kormányzó
hatóságának meghatá-
Ezek szerint királyi hatalom ruháztatott reá, minél fogva minden királyi várak és városok rendelkezése rozására.
alatt álljanak
szólíthatja
s
;
a
derék-hadat szükség esetében fölkelésre
az ellenségre személyesen vezesse;
a törvényes
idszakokban igazságot szolgáltasson, a törvényszéken a nádor, az országbíró, két fpap, két fnemes és az országgyléstl e végre kinevezend hat nemes ülvén alatta birákul; a törvényszékeken kívül egy fpap, egy zászlós úr és két nemes alkossa külön tanácsát. Hatalma ellenben megszoríttatott a következkben: a magszakadás, honárulás, oklevél- és pénzhamisítás következtében a koronára szállott
jószágokból csak olyakat adományozhat, melyek 32 telket
meg nem
haladnak,* a többiek a korona birtokában marad-
janak; a nagyobb egyházi javadalmakat csak az országtanács meghallgatásával
országgylés nélkül
tölthesse
nem mondhat
léstl kimondottat meováltoztatnia
be
;
htlenségi
ítéletet,
nem
lesz
s
bnre
az országgy-
hatalmában.
A
t
1
1446.
4
A Hunyadyak
Tizedik Icönyv.
kora.
mennyiben azok az ország védelmére, bandériumok fentartására teend költségeket meghaladják, az elzálogosított várak és városok kiváltására fordítsa. Végül e törvények megtartására esküvel királyi jövedelmeket, a
a királyi
s tiszti
köteleztetett.
Betöltették ezután az országos tisztségek:
nádorrá
is-
mét Héderváry Lrincz, erdélyi vajdává Ujlaky Miklós, országbiróvá Palóczy László, tótországi bánná Garay László, kincstárnokká Ország Mihály, végre Székely Tamás vránai pörjellé neveztetett. A király ügyében Fridrikhez új követség küldetése rendeltetett. Hosszabb tanácskozásokra az ország ügyeirl nem volt id, mert híre futott, hogy Drakul a török segedelmével Oláhországra ütött és Dánt fejedelemségébl elkergette minélfogva a kormányzónak az alvidékre kellett sietnie. Mieltt azonban a rendek szétoszlottak, Hunyadynak a kincstár üres voltát 'bepanaszló eladására azon nevezetes határozatot alkották, hogy a török háború költ;
ségeinek fedezésére
minden
nemestl egy
a
papi, nemesi s városi jobbágyoktól
—
után egy
öt telek
,
minden jobbágytalan négy minek ha valaki ellen-
s
forint szedessék adóul,
szegülne, jószágát veszítse
').
II.
A rákosi
országgylés
és
Hunyadynak méltányossága,
melynél fogva az ország fhivatalaiban a különböz
párt-
országnak egy idre számzött bels békességet ^); a kormányzó tehát minden aggodalom nélkül fordíthatta gondjait a töröktl
belieket
is
visszaadta az
részeltette, az
oly rég
fenyegetett alvidékre.
')
nics,
X.
Kovachich
:
Vest.
Schwandtnernél
II,
Az országgylés Oom. 34.
A
253. Suppl. ad Vest II, 41. kövv.
^)
Katona XIII, 468. kövv.
Ivanics
e. h.
37.
Iva-
pozsonyi követek jelentése Telekinél
183. oklev. 81. sz. Turóczy: Chron.
teszi 1445-re.
szétoszlása után Er-
IV. Cap. 44. de az évet hibásan
I.
V. László.
fejezet.
15
Hunyady János k«rmányzósága.
onnan villámsebességgel támadta és verte meg Havasalföldön Drákulát és török segélyhadát. A fejedelemségébe visszaállított Dán a megvert Drákulát elfogta A kormányzó egyúttal István s fiával együtt megölette.
délybe
sietett,
s
^^^-
—
moldvai vajdát zett,
is,
ki
Lengyelország fenhatósága
szorosabban az ország érdekeihez
török ellen szövetséget kötött
Midn Hunyady
az
ván, hogy Fridrik
gyermek
a királyi
akarattal elhatározá,
Budára
elején
megjöttek ^''
is
Az
most sem volt reábírható.
s
vele a
^).
sz
Fridrikhez küldött követek
alatt léte-
kapcsolta,
volt,
visszatért, a
válaszúi hoz-
koronát kiadni
^
a korona kiadására
s
országtanács tehát
hogy a nemzet igazságos
egyez
követelései-
nek fegyverhatalommal kell érvényt szerezni. A kormányzó haladék nélkül megindult egy sereggel a határozat végrehaj tására, s útközben, sárvári táborából, Bécset szintén szövet-
ségre szólítá
fol
maga
szolt, a
Fridrik ellen.
A
város eleinte kétesen vála-
elhatározása eltt
ügyet elébb az osztrák rendekkel
szükségesnek állítván az is
közleni
;
majd ezekkel
együtt akként nyilatkozott, hogy a magyarokat,
Hunyady
nem pedig
Rozgonyi november közepén Stiriába vezette dúlva, pusztítva nyomult az oszl^'ák határok felé,
Fridriket tartják a viszály okának.
erre
Rajnáid társaságában hadait, s és
Neukirchennél táborba szállván, újra meginté a bécsiene fognák pártját Fridriknek, kit csak közös fejedel-
két
:
mök érdekében támadott meg; TJjhely alá szállította.
A
bíróval
a bécsi
magyar
táborát pedig ezután Bécs-
megrettent Fridrik,
erre Czilley Ulrikot, Schlick
Gáspárt
Hunyady
a fegyverszünetet
ugyan, de azon elleges föltétel
hanem
árulás
által
kezessége mellett azonnal
')
Turóczy
Vitéz János nagyváradi e. h.
s
a bécsiek
néhány más urakat
egyetemben békeajánlatokkal küldöttek
táborba.
zálogul,
s
Cap. 44.
alatt,
jutott
hogy Gyr,
püspök
a
megadta mely nem
Fridrik kezére, Czilley
visszaadassék,
lev.
a békealkudozás
Schwandtnernél
Fridrik Lászlót es a
II,
40.
vonakodik.
1
1^7.
6
•
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
tüstént megkezdessék. Fridrik egj ideig
pedijo;
még
fondor-
valamikép kiGyr játszhassa; de miután Hunyady Fischamendig nyomult kodott ugyjin, hogy a
iránti
föltételt
megegyezett, hogy Gyr febr. 2-káig az országnak visszaadassék, s az alkudozások az épen Bécsben
táborával, végre
idz
pápai követ, Car vajai János bíbornok elnöklete alatt
megkezdessenek. Hunyady, minthogy a zordonul beállott a további hadviselést különben is igen bajossá tette, ebben megnyugodott, és nagy zsákmánynyal terhelt seregét deczember végén visszavezette ^). tél
Ezen alkudozások, melyekkel Széchy Dénes érsek, János váradi, Péter váczi és Ágoston gyri püspökök, Palóczy László országbíró.
voltak megbízva
^),
Ország Mihály
és
Garay László
az 1447-ki februárban Bécsben kezdet-
De mindjárt eleinte nagy boszúsággal látták a magyar követek, hogy Fridrik mindig csak régi nyilatkozatai mellett'marad, s nincs is más czélja, mint idt nyerni az
tek meg.
alkudozások hosszúra nyújtásával.
St
értesültek arról
is,
liogy Fridrik raár az alattomos bujtogatás alávaló eszközé-
hez
is
nyúlt,
a városokat
lázadásra ösztönzend
^).
a
A
kormányzó
s
a
frendek
ellen
követek tehát Bécset odahagy-
kormányzó pedig hazatértök után márcz. 12-kére országgylést hirdetett.
ták;
a
A
itt bármily boszúsággal hallották is Fridrik nehogy azonban a belbéke megzavartassék, st hogy a királyság ügyében minden habozásnak vége vettessék, Lászlót a királyságban újra megersítették, s htlen-
rendek
fondorlatait,
;^
ségi büntetéssel
fenyegették mind azokat, kik
t elismerni
Arenpeck, Chron. Austr. Feznél 1, 1256. Turóczy IV. Cap. 45. Bonfin Dec. III. Lib. VII. 469. Aeneas Sylv.' Kollárnál Anal. Vindob. Syll. Dipl. in Anal. VinII, 130. Az ide vonatkozó levelek Kollárnál :
dob. II, 1252. kövv. Pray
:
Annál. III, 50. kövv.
*)
Ivanics Schwandtnernél II, 41.
^)
Az
mit. II. 50.
országtanács levele Bártfa városához Suppl. ad Vest. Co-
I.
fejezet.
nem akarnák.
V. László.
Hunyady János kormányzósága.
A Fridrikkel
lét^ö viszonyokban
megújíttattak,
alkotott rendeletek
is
dozás folytatására
utasíttatott.
—
s
a
a
17
már elébb
kormányzó
Egyébiránt
^^^^-
az alku-
gylésen
e
még több más törvények,
és némely helyesek mellett olyamelyek nyilván elárulják, hogy a nagynok is ravágyás, az irigység már mozgásba tette fondor cselszöAmazok közé tartoznak azon vényeit a kormányzó ellen. törvények, melyek szerint a fkapitányi tisztség czíme, teljesen megszntetett; mit Giskra még mindig bitorlott, a kormányzó felhatalmaztatott, hogy az ország jövedelmeit szabadon használja, a fispánokat ív/. országtanács befolyásával nevezze ki, s az egyházi hivatalokat is hasonló módon, de csak hazafiakkal töltse be; továbbá a papoknak htlen-
alkottattak,
—
—
—
az egyházi hivatalok,
ségi büntetés alatt megtiltatott
püs-
pökségek keresésében, vagy egyházi törvényes kérdésekben az illet egyházi törvényszékek méllöztével egyenesen
mába
a
tartozik
E
még egyebek
hogy idegen katonaságot hogy az ifjú király
közt az
is,
törvények közé
helyes
váraiba befogadni senki se merészeljen
;
felnttéig pünkösd táján évenkint tartassék
melyen minden egyházi
mind
s
világi urak,
— De, mint érintk,
önz
is
ezek mellett oly törvények
alkottattak, melyeket utóbb némely
chák
s
országgylés,
a nemesek közöl
jobbágyok van, megjelenni
azok, kiknek húsznál több
tartozzanak. is
Kó-
pápához folyamodniok.
nagyravágyó oligarEzen oligar-
czéljaikra terveztek kizsákmányolni.
chák, úgylátszik, pártot akartak
maguknak
szerezni a kisebb
nemcsak azon törekvésében pártolták, hogy az adófizetéstl ezután ment legyen, hanem bár az országot egyrészrl a török, másrészrl Fridrik király fenyegette, még azon törvény hozatalában is megegyeztek, hogy a kormányzó az országot csak a királyi jövedelmekbl, s a papi tizedek e végre szánt részébl tartandó zsoldosokkal, s az egyházi s világi urak zászlóaljaival védelmezze; a nemesség ellenben, ha rendkívüli esetekben fölkelésre szólíttatik nemességben,
is,
s
ezt
az országon kivül ne vezettessék. H.irváth M.
Magy. tön. lU.
Hova
ozéloztak ezen
2
•
:il«' .
'^M'
18 1A47.
Tizedik könyv.
A Huuyadjak
kora.
e törvénynyel, világosan kitnik ama más törvénybl, mely szerint rendeltetett, hogy az ország minden fhivatalnokai, még magíi a kormányzó is, minden országgylés alkalmával mondjanak le tisztségeikrl, s így azok évenkint új
urak
választás által töltessenek be. Szerencsére az utóbbi ország-
gylések rendéi
átlátták e czélzást,
ment teljesedésbe
Az
s
ezen törvény soha sem
^).
midn
ország rendéi,
az alkudozásokat Fridrikkel
újabban felfogni határozták, egyszersmind azt
is
kivánták,
hogy azok ne Bécsben, hanem Budán folytuttassanak; miért iö Hunyady a gylés szétoszlása után megkérte a pápai követet, jne le Budára '^). A követ ugyan szívesen engedett a kivánságnak,
nem
Fridrik
de, úgylátszik,
volt rábirható,
hogy lekldje biztosait miért is a kormányzó, ki e viszálynak mennél elébb végét érni óhajtá, s az új pápa V. Miklós által is srgettetett a megbéklésre ^), május végén ismét ;
átkldé Fridrikhez
a követeket, kikhez most
váry nádor és Széchy Tamás
is
csatlakozott.
még HéderFridrik, ki
császárrá koronáztatásával kezdett volt foglalkodni, most
maga
is
hajlandóbb
ln
az egyességre,
s
Czilley Fridrik köz-
benjárása mellett június l-jén Radkersburgban (Regedén) a
következ szerzdést évig
írta alá
:
június
8-kától számítva két
Gyrt a püspöknek háromezer 24-kén átadja; Soprony, Kszeg, s
béke legyen; Fridrik
forint váltság mellett jun.
a kezén
lév
többi várakés városok az állandó béke megkö-
téséig, s a rajtok
fekv zálogpénz
kában maradnak; a két
')
A
fél követei,
mindegyik részrl nyolcz-
törvénytárunkban hiányzó ezen nevezetes törvényeket
szorgalmas Kovaehicli közlötte ")
lefizetéséig Fridrik birto-
:
is
a
Suppl. ad Vest. Com. II, 52.
Levele a pápai követhez Schwandtnernél II, 44. a kelet ideje
hibás. ')
A
pápa három rendbeli
inc. d. 1447.
uraihoz, másik levéltár.
leveln (Dat.
Komae
ap.
S.
Petrum
13-a Cal. jun.) máj. 20-ról, egy az ország egyházi
s
a
világi
Dénes érsekhez, harmadik a kormányzóhoz. Bécsi
titk.
I.
iiyolez, a
V. L&szló.
fejezet.
Hunyady János kormányzósága.
jöv novemberben
elnöklete alatt az állandó
akkor sem
jölietne,
ismét összejönek, a pápai követ
békérl
a viszály
dinálok testületére bizatik
19
értekezni,
mely ha
elintézése a pápára,
s
i^^-
létre
a car-
Részint e fegyvernyugvásnak
^).
országul megersítése, részint nádorválasztás végett, a fegy-
verszünet megkötése után nemsokára meghalt Héderváry Lrincz helyébe, a kormányzó 1447 folytában, septemberben, még egy országgylést tartott, melynek végzéseirl azonban semmi mást nem tudunk, mlnt^hogy nádorrá Garay László választatott Buda pedig, mely eddig a nádor, s annak halála után Imre fia kezén volt, a kormányzónak adatott ;
át
rizetül
'^).
Ezután Hunyady, míg az alkudozásokat az állandó béke, s a gyermek-király nevében vagy másként elibglalt határszéli városok és várak iránt a minduntalan új és új
Készület a tö-
fogásokhoz nyúló, fondor Fridrik királylyal követei által de siker nélkül, folytattatá,
maga
idejét
s
gondjait kivált-
képen a török ellen intézend hadjárat készületeire fordítótta,
mire miután
Murád
hs
a
Castriota György, más néven
Skanderbeg, epirusi fejedelemmel
folyton
háborúskodék,
legjobb alkalom kiuálkozott. Követeket küldött tehát a pá-
1)
Chmel. Matériái.
I,
3-dik füz. 239. Kollár: Anal. Viudob. II,
—
Ágoston gyri püspök két rendbeli levele, melyek egyikében (Gebén zu Rakerspurg an Phintztag nach dem heil. Phingstag nach Christi geb. im 1447 j.) kötelezi magát, hogy ha Gyór neki jun. 24-kén Fridriktól átadatik, ó azon adósságlevelet, melyet Fridrik a város és vár átadásáért Nagyszombati Lászlónak, Koler Péternek és Kassai Józsának adott volt, ezektl kiváltja, s a várost annak számára tartja 1292.
fen, kit az a
—
német király
s
a másikban (Gebén zu
Sonnwendea —
a. d.
az ország közt kötött szerzdés szerint illet;
Rab an
S.
Johannistag zu Czimbenden
—
1447) ugyanazon püspök és káptalana bizonyítják,
hogy Fridriktól a várat
s
várost
átvették,
azt László királynak fen tartan dják.
Mind
a
s
kötelezik magukat,
kett
hogy
eredetije a bécsi
tit-
kos levéltárban; a második íróhártyán a püspök és káptalan pecsétéivel. Not. Hung. ') Kovachich: Suppl. ad Vest. Gora. II, 103. és Bél: ííov. III. 2.37. Katonánál
XllL
545.
2*
>
20 1448.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak kora.
pához ^), Alfonz siciliai királyhoz '^) és más európai fejedelmekhez, hogy ket segélynyújtásra bírja de a követek csak ;
szép szavakkal tértek vissza. czegi "^zímet
pápa ezek mellett még her-
egy arany lánczról
függ
Hunyadynak. De a dicsséget
dött s
s
A
mellkeresztet kül-
hazafiúi
nagy tettekben
nem czímekben keres hs, midn azokat udvariasságból
megköszönte, tudtára adá a pápának, hogy ez igen mellékes dolog,
a kereszténység fejétl segedelmet
s
vár a keresz-
ténység ellenségének megtörésére. Nyújtson tehát neki al-
kalmat
hogy ezen ellenség ellen végrehajtandó magát a neki szánt kitünszerény férfiú a berezegi czímmel soha sem élt,
szentsége,
vité? tettei által érdemesíthesse tetésre
^).
A
a keresztet pedig a gyulafehérvári káptalannak ajándékozta.
Látván, hogy külföldön hasztalan sürget segedelmet: a hs SkanKrójában keményen ostromolta, elhalasztani nem lehet: a magyar karok és rendek harczvágyát akarta megkísérteni Hunyady, s e végett az 1448-ki májusban országgylést tartott ^). De mivel a török most
a török megtámadását pedig, ki szövetségesét,
fvárosában,
derbéget,
nem fenyegette az országot, Giskra pedig cseheinem sznt meg féktelenkedni a felvidéken, sem az urak, sem a nemesek közt nem talált nagy buzgalomra, hogy akár
közvetlen vel
fölkelni,
akár tetemesebb pénzsegélyt nyújtani hajlandók
voltak volna;
sczy Imre,
s
mindössze
is
csak néhányan, ezek közt Pel-
erdélyi vajda és testvére László,
Marczaly Imre,
Széchy Tamás, Tallóczy Ferencz, Rozgonyi Rajnáid, Losonczy Benedek, Bánfy István, Székely János, a kormányzó unokaöcscse és tótországi bán, Csáky György, Széchy Imre s
László ajánlkoztak a nevesebb urak közöl a hadjáratra.
')
Ivanics Schwandtnernél II, 50.
*)
Hunyady
3)
U. o. 49. Kovachich: Suppl. ad. Vest. Com.
levelei.
Epist.
Joan. de Zredna Schwandtnernél II,
45. 47.
,
*)
II, 108.
fejezet. V. László.
1.
A
21
Hunyady János kormányzósága.
nagy többség léha közönynyel nézte a nagy férfiúnak a
i^^
közjóra szentelt törekvéseit; Czilley Ulrik pedig, személyes
gylölet
irigységbl a
s
hs
iránt,
nemcsak ennek szándékait
Murád hanem a kormány dolgaiban is mindent megtn, mit csak ármányos lelke sugallott, hogy szultánnak,
elárulta
kormányzói tisztének
teljesítését megnehezítse.
rendeket már rég izgatta alattomban, hogy
t
A
tótországi
magát,
HZ országtól választott Székelyt ismerjék el bánul;
ne
s
hasonló"
kormányzó s tanácsa által kinevezett Csupor Dösem bocsátá be a zágrábi püspökségbe. Osztozott vele ezen árulásban rokona, Brankovics Gryörgy szerb vajda
módon
a
raötört
is,
ki
nemcsak segélynyújtással nem hanem, miképen Czilley, úgy is, a kormányzó
Hunyady
válaszolt,
felszólításaira
minden készületeit elárulta a szultánnak '). De mind ez nem volt képes lehangolni buzgalmát a nagy férfiúnak^ ki helyesen Ítélte, hogy Skanderbeg hsies erlködéseit segélylycl nem támogatni, annyi volna, mint
Hadjárat,
benne a kereszténységnek egyik vitéz elharczosát elesni
megminden kérte, nyújtson neki legalább némi pénzsegedelmet, további habozás nélkül összegyüjté seregeit s a vele menni hagyni. Miután tehát követe által a pápát újabban
is
ajánlkozó urak dandárait, és azokat augusztus végén a
Du-
t, hogy
midn
levelet
hozott
Itt még azon boszúság is Kévénél a folyamon átszállandó vala, a kért pénzsegély
nához vezette.
érte
a hadjárat
helyett,
elhalasztását
.-;íolt
neki, sept.
Hunyady t
—
^)
lultunk, ....
segélyre
.
.
.
s
Bonfin:
,,..
Isten nevében
már felkészültünk s megina jövben is bizonytalan
elhatározva, meghalni inkább,
mint tovább
nemzetünk veszedelmét .... Szentséged
Dec
III.
Lib. VII,
VII, 146. Aeneas Sylv. Freherne'l *)
.
nem várhatván tovább
tétlenül nézni
>)
tanácsié
Az intés már késn j — vála8-kán (1448.) nem minden neheztelés nélkül
vissza követe a pápától.
Schwaudtnernél
470. Chalkokondylasz
II, 49.
II. 50. és 52.
e.
h.
is
fel-
Lib.
"^
22
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
adata marad a kezdetet gyámolítani".
1448.
kora.
Ment
tehát,
kivéve
mintegy háromezer német és cseh keresztest, minden külsegély nélkül, bízva egyedül Istennek segedelmében.
A Dunán átkelvén, Skanderbegnek megizente, hogy hátmögül támadja meg a kömíg maga ell mködendik, Az áruló Brankovicsot megbüntetend^ zös ellenséget. tartományát irgalom nélkül pusztíttatá azután pedig magához vonván Dán oláh vajda nyolczezernyi hadát, melylyel seregének száma 24 ezerre szaporodott, Bolgárországba nyomult. Itt vette híri, hogy Murád Krója alól elvonulván,
—
;
*
Nehogy tehát Magyarországtól elvámaga is Szerbiába tért át, és Kossovon, azaz Rigómezn, táborba szállott. Alig készült el ennek megersítésével, Murád már is ott termett 150 ezernyi seregével. A magyar táborszemek nemsokára egy török kémet fogtak el; Hunyady t, mint egykor Scipio tn vala,
Szerbország
felé siet.
gassék, a törököt megelzve,
A
riKómezei ütközet,
hogy a látottakat urának megviValóban megijedt-e Murád Hunyadynak alkalmas helyen, mesterileg készült és ágyukkal jól megrakott táborától? vagy csak, hogy t kedvez helyzetébl kicsalja, bizonytalan, mindjárt a kém megtérte után táborában körülvezetteté,
s
gye, szabadon bocsáttatá.
—
—
visszavonult a Szitnicza folyamon,
nak békét is
ajánlott, százezer
megtéríteni Ígérvén
Hunyady nem
;
de
hallgatta
s
az utána eredt
arany nyal követeit
a
még
hadi
Hunyadyköltségeit
gyzedelemben
meg. Murád
e
miatt
bízó
haragra
gyúlva, harczra rendezi roppant seregét. October 18-án kora reggel kezddött
meg
a
magyar történelem egyik legneve-
zetesebb ütközete, melyhez hasonló a világtörténelem lapjain
Ott a roppant szám anyagi ereje, itt a vitézség, erkölcsi er s a vezér lángeszének hatalma egész estig kétessé tették a diadalt. A vér, mint törtéis
csak gyéren fordul el.
nelmünk
patakokban folyt a gyilkos viadalban. már mind a két szárnyon megszalasztatott de a janicsárok nagy tömegei makacsul helyt álltak, s csak az éj vetett véget az öldökl harcznak, mikor
A
feljegyzé,
török lovasság estenden ;
I.
mind
aztán
V. László.
fejezet.
a két sereg fáradtan vonult vissza táborába.
nyady, vitézeinek csak étkezésre
idt,
s
a beállott
Más nap
sietett; és az
s
a két fél ismét
öldökl haroz ismét
újabb
mely azonban nem
táborára,
röggel mind
Hu-___Jff^
rövid pihenésre engedett
a meglepés hatására számítva,
éjjel,
rohamot intéze a janicsárok sikerit.
23
Hnnyady János kormányzósága.
estig tartott.
a csatatérre
Murád, kinek
idközben sikerit összeszedni az ols napon szétvert lovasságát annak egy részét a magyarok háta mögé küldvén, ket két tz közé szorítja. De Hunyady hirtelen két homlokra fordítja táborát, s a támadó lovasságot kevés id alatt
Több
ismét megszalasztja.
dolgot adtak a jancsárok,
európai lovasság sokszorosan nagyobb csel
az
melyek a
tömegei,
sikeritének reményében minden ponton egyszerre ro-
hamot intéztek a magyar hadra. Azonban s
s
kifáradva, de a legveszélyesb helyekon
bár megfogyva megjelen vezér
ez,
lelkesít szavai által megedzve, mindenütt vitézül
már-már
ellentáll,
nagyobb számtól a gyzedelmet, midn, egyrészrl Székely János, a lovasság vezére, hevétl elragadtatván, az ellenség soraiba igen mélyen benyomul, s körülfogatván elesik másrészrl a gyzedelemben bizodalmát vesztett Vlád oláh vajda, Chalil nagyvezérrel alkudozásba ereszkedik, s a szultán kegyelmérl biztosíttatván, s
kicsikarja a
;
estenden egész dandárával a törökhez pártol.
végre eldönté az ütközet sorsát láttára bátorságát veszté
s
;
a
is
magyar lovasság annak
rendetlen futásnak eredt
aztán a veszteségei után különben
logság
Ezen árulás
a táborba menekült.
is
;
mire
igen megfogyott gya-
Hunyady, miután
meggyz-
hogy az elszélyedteket összegyjteni lehetetlen, az éj maga is futással mentette meg a hazának oly szükséges életét. Kik a táborba menekültek volt, harmad napon több órai kétségbeesett ellentállás után, mind egy
dött,
beálltával
szálig elhullottak. s
Kilenczezer magyar, a nemesség virága,
köztök a fentebb megnevezett urak mindnyájan, hatezer
oláh és kétezer öletett
meg
idegen zsoldos
fedte
a harczmezt, vagy
a futamlókra esett rácz rabló
csapatoktól.
De
,'^~
24
Tizedik könyv.
Murádnak
1448.
kat HunyadyBraii.,
°u^^
*^
30,
is
gyzedelem;
s
e
A Hunyadyak
korfi.
mások szerint 34 ozer emberébe került a nagy vesztesége okozhatta, hogy a futamló-
nem zette. Hunyadv a könnyebb menekülhetés
eleinte
megvált csekély számú
kíséritl
;
s
ezért
más nap pedig igen megfáradt lovát
volt elhagyni.
Midn
mindjárt
végett,
védelemre elégtelen is
kénytelen
ekként ismeretlen utakon, magányosan
bolyonga a szerb földön, egy zsákmányoló török csapat hatörökök foglyuk becsét nem ismerve, s még talmába esett.
A
több martalékra vágyódva, tovább száguldánalí,
rzését két társukra bízván.
A hs
szerencséjére,
Hunyady rei
a nya-
arany láncz felett összevesznek s birokra kelnek, mit látván Hunyady, egyiknek kardját hüvelyébl kirántja avval levágja, a másikat megszalasztja. De alig szaba8
kán
talált
t
dult
meg
e veszélybl,
ismét másba esett.
A
szerb paraszt,
kihez éhségtl ösztönöztetve betért, Nándorfehérvár helyett,
hova magát kalauzoltatni kivánta, Brankovics eleve kihirdetett
t
parancsa szerint,
útközben ismertetett bereitl,
ki
Szendrbe
fel s
t aztán
fogatott el
Mások szerint, György fejedelem em-
kisérte.
börtönbe vettette. Mondják, az áruló
fejedelem foglya fejére a szultánnal alkudozni ez nagylelkbb, mint felett vele
nem
,
az ajánlatot
jöhetett egyességre.
nem
is
kezdett,
fogadta
el,
de
vagy
a
Végre a csatavesztés
hírére^Szegeden összegylt rendek fenyegetései és Marna-
György bosnyák úr fegyveres segedelme, két hónap múlva megszabadították Hunyadyt. O mindazáltal, mieltt szabadon bocsáttatott, kénytelen volt esküvel fogadni, hogy Brankovicsnak a hadjárat eltt, htlensége miatt lefoglalt vich
magyarországi jószágait visszaadja, a gylölt, alávaló Czilley Ulrikkal nemcsak megbékül, hanem annak Erzsébet leányát a
maga kisebb
fiával.
Mátyással
elvéteti,
idsb
fiát
Lászlót
pedig mind ezek teljesítésének biztosítására túszul Szend-
rbe
küldi
')
^).
Hunyady
levelei Ivanicsnak
ezekre tett jegyzetei Schwandt-
fejezet.
1.
V. László.
Hunyady Szegeden, hova karácsony a csatavesztés daczára
zett,
A
rendektl.
25
Hunyady János kormányzósága.
és
tisztelet
is
eltti napon érke-
nagy örömmel fogadtatott a
ragaszkodás
e nyilatkozatainál országgylés,
azonban nagyobb vigasztalására szolgált a hsnek, hogy
ket maguk
is megÖt magát, miként néhány nap múlva a pápánál volt követéhez írta, a veszteség nem verte le isten fenyítését tekinté abban, mely t a jövre csak vigyázóbbá teendi. Midn tehát látá, hogy a rendeket is inkább boszúra
egyezknek
közt egyességben és saját szándékaival
találta.
;
mintsem megtörte a vereség; minélfogva általok a
gyújtotta,
hit égi haza védelmével"
újabban
is
megbízatott:
is
szentül
hogy addig nem nyugszik, míg vagy boszút nem áll ellenségen, vagy halálát nem leli a vívandó harczokban.
fogadta, !iz
Alig oszlott tehát szét a szegedi gyülekezet,
követeinek
mind Rómában, mind Nápolyban, haladék nélkül megíratta, hogy miután a szenvedet veszteség miatt a siker iránt nemcsak kétségbe nem esett, hanem inkább felfokozott törekvésre érzi magát ingerelve, készületeit egy újabb hadjáratra
már
is
aztán a segedelem se hiányozzék
megkezdette, csak
ügyekezzenek tehát az iránt kedvez választ eszközölni a pápától
s
De
a siciliai királytól
a
').
nagyszer építkezésekbe, egyházi
s
tudományos
kincsek gyjtésébe merült V. Miklós pápának
pénze a török háborúra,
s
hogy ügyekezzenek
adott,
Hunyady követének a
magyarok inkább
nem
volt
oly választ a csendet
s
belbékét helyreállitani hazájokban, mint a töröknek egy
újabb megtámadását tervezgetni,
—
a szerb és bosnyák feje-
delmekkel pedig úgy elintézni viszonyaikat, nehogy ezek a s Magyarországot is újabb
törökkel szövetségbe lépjenek,
háborúba keverjék. neméi clavii
II, 50.
A
kormányzó
u. o.
Turóczy IV. Cap. 46,
257. 47.
V.
pápának ezen, épen nem
Bonfin. Dec. ö.
Hammer:
366. kövv. ')
a
kövv. Chalkokondylasz, Script. Byz. X, 146. kövv. Leun-
Annál. Turc.
Hunyady
lev. e. k. 57. 61.
i^^-
III.
Lib.
VII, 470. kövv.
Gesch. der Osman.
II.
I,
2b 1449.
v^i-t
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
kora.
kedvetlenül fogadott levelét vévén, a tavasz végén
s
(1449-ben) Budára országgylést hirdetett
A
').
levél
itt
lever hatást gyakorolt a rendek kedélyére; ily tanácsot a szent széktl, mely gyúlasztani s nem eloltani szokta volt eddigelé a nemzet tüzét a török ellen, nem várfelolvastatván,
tak az ország rendéi;
—
ségöket.
„
.
•
is
titkolták el méltó kedvetlen-
is
szentséged
nekünk
egyetértést,
így hangzik jun. 24-rl kelt válakészséggel fogadjuk tanácsát, azt tartván magunk
—
2)
nem
—
egyességet javasol,
szuk
s
Midn
.
jólétünk alapjának.
Midn
szentséged résztvevleg fájlalja
szenvedett megverettetésünket, köszönetet
kegyes indulatáért
mondunk atyailag
mi bizonyára inkább hitünkért reme-
:
günk, mint hazánkért,...
De midn
szentséged arra int ben-
nünket^ hogy e vereségünk után határainkon belül marad-
junk fegyvereinkkel:
nem
ezt mire kelljen
magyaráznunk, valóban
Ugylátszik, nyugalmat akar tanácsolni,
tudjuk.
vajha lehetne
keresztényhez ill nyugalom!
az
De
—
s
félni
nyugalom tespedéssé ne váljék, kivált, ha e veszélyes idben a kell segélytl megfosztatunk. A nyugahogy
lehet,
e
lom, szent atya, magunknak is kedves dolog, de csak azon nyugalom, mely hazánknak békét szerezhet. Eddig is hatá-
raink védelme volt harczunk fczélja
incselked ellenséget, hogy
t
;
messze
azért kerestük fel az
zzük
határainktól.
Most pedig határaink közt bevárni t, nem annyi mint
t
készteni
tettre és segélyre
a becsapásra?... Bátorságra, is
czélt érhessünk, az
volna-e,
vigyázatra,
nagyobb szükségünk van most, hogy ingadozó, mint volt a kedvez szeren-
csében. ..."
De
bár ily erélyesen válaszoltak
magukban
a török háborúra
nem
is
a pápának, kedvet
éreztek többé szenvedett
csapásaik után a minden
rendek;
s
külsegélytl megfosztott országa többség akaratában a kormányzó is kénytelen
»)
Kovachich: Vestig Domit. 272.
*)
Zrednai Vitéz János levelei Schwandternél
és Suppl.
ad Vest. II, 62.
II, llO.
I.
fejezet. V. László.
lön megnyugodni.
A
27
Hunyady János kormányzósága.
törökkel
kötend béke
tehát ismét
sz-__Jf^
minthogy hadai a rigónyegre hozatott. Murád mezei ütközet után a derék Skanderbegtl ismét megverettek, maga is békét óhajtott Magyarországgal; s aziránt szultán,
ajánlatot
is
tn
fejedelem
a szerb
Ennek
által.
folytában
Brankovics a múlt év végén Szegeden összegylt rendektl is
nyert megbízást
a
közbenjárásra
országgylés eltt Garay meghatalmazottjai
és Ujlaky,
^)
Szendrbe menvén, meg
békeföltételek javaslatát
^).
E
kevéssel ezen
s
;
mint Magyarország is
állapították a
tehát most ta-
föltételek
nácskozás alá vétettek; de minthogy általok a török fenhatósága Bosnya-, Szerb- és Oláhországra nyilván tett,
nem
küldetett,
dozást
elismerte-
tetszettek a rendeknek, s Brankovicshoz utasítás
hogy más alapokra ügyekezzék
fektetni az alku-
^).
Egyébiránt az igazat megvallva, a pápának a török háborút elhalasztani,
s
a belbébét
tanácsa a létez körülmények közt telen,
megszilárdítani javasló
nem
is
volt oly igen hely-
mint talán a rendek idézett válasza látszik mutatni
hogy eddigelé Fridrik királylyal sem sikesem volt nyugta az országnak. Giskra, daczára a múlt évi törvénynek, mely a fkapitányságokat eltörülte, még mindig bitorolta a fkapitányi czímet és hatalmat, s mitsem hajtva a törvényekre, mert a
fölött,
rit megkötni
az állandó békét; a csehektl
kénye-kedve szerint gazdálkodott a felvidéken. Csehei pedig
nemcsak a törvénynek, hanem már neki sem engedelmeskedtek, s a Szepességben és Sárosmegyében összecsoportozván, s magukat testvéreknek (brátrik) nevezkivált a kelyhesek,
a papokat pedig az urvacsorájának mind a két alakban való kiszolgáltatására kényszerítették. vén, féktelenül dúltak;
')
Ivauics jegyzete Vitéz János 49-dik leveléhez,
*)
Teleki
')
Kitnik
:
miatt sükeretlen
Hunyadyak kora Okmánytár X,
e.
h 68.
243.
ez az alkudozásnak utóbbi bár Brankovics rósz akarata folytatásából. Ld. Vitéz János 49-dik levelét
e.
h. 97.
2ö
Tizedik könyv.
A cseheknél
^^^-
nem kevésbé
rovszky Péter,
kora.
Komo-
volt a lengyel
zabolátlan
a naagyar
s
A Hunyadyak
Szenimiklósi Pongrácz
:
amaz
maga alá vetette és Morvába és Lengyel-
Liptó-, emez Turócz vármegyét egészen
függetlenül zsarnokolta,
országba -
is
zvén
nem
ritkán
zsákmánylásaikat
').
A rendek
tehát most
a törökök helyett Giskrát és a cseheket határozták
madni,
8
rendre és engedelmességre szorítani.
E
megtá-
határozat
aztán oly utasítással adatott tudtára Miklós krakói dékány-
még
nak, ki mint az ország követe,
Rómába, hogy pápától,
unt
is,
e
múlt évben küldetett
végre pénzsegedelmet eszközöljön ki a
úgymondának
—
ha már bennünket meg-
legalább a hit fentartásában ne legyen késedelmes"
Az Országgylés
Giakra pártos-
kodása
—
,,ki
a
szétoszolván, miután intések
s
^).
fenye-
ers váraiban bízó büszke Giskra mitsem hajHunyady Székely Tamásnak, a maga unokaöcscsének
gctésekre az tott,
vezérlete alatt hadat küldött ellene; miután pedig ez Somos-
Kassa mellett vigyázatlanúl táborozván,
nál,
meglepetett
s
cseh úr megalázására.
ers
sept.
5-kén
Hunyady maga indult a féktelen De Gisra most nem szállt a síkra Hunyady mindenekeltt Szepsi várát
megveretett,
váraiból; miért
is
vívta meg, az elfogott rabló rséget kéz és orrcsonkitással büntetvén meg. Innen Körmöcz alá robogott, melynek polgárai titkon értésére adták, hogy készek neki megnyitni kapuikat. De a szándékairól idején értesült Giskra megelzte t a városban, s a polgárokat meggátolta városuk megnyitásában. A kormányzó azt
a csehek egyik frablófészkét
nem akarván, Szepesmegye felé indult, a csehek lév várait ostromlandó. De már útközben lengyel kö-
ldöztetni ott
vetek, elébe,
—
köztök Dlugoss kanonok, a történetíró, jövének hogy közte és Giskra közt békét eszközöljenek, s a
háború pusztításait a lengyelek birtokában lév szepesi vá-
')
Turóczy IV. Cap.
49, Kollár.
Ep. Joan. Zredna. Schwandtnernél *)
A
rendeknek most idézett
Syll.
II, 63. levele.
Dipl. 1351.
A
rendek
lev.
fejezet.
I.
V. László.
rosoktól eltávolítsák.
29
Hunyady János kormányzósága.
Minthogy egyrészrl a Fridrikkel is letelt volt, másrészrl pedig el újabban figyelmét, Hunyady maga
kötött két évi fegyverszünet
Szerbország foglalta is
ühajtá a békét Giskrával megkötni,
verszünet deczembor
5-kén létre
1450-ki márczius folytában
s
így az elleges fegy-
jött;
is
utóbb pedig, az
Hunyady
Mezkövesden,
Giskra személyes jelenlétében, több
úr,
megyei
és
és városi
követek befolyásával tartott értekezletek a végleges békét is
Kassa,
megállapították.
Lcse,
Eperjes,
möcz, Selmecz és Zólyom városok továbbra közt hagyattak;
húgát
nül
is
Giskra kezei
némely más csehek bizonyos összeg
tése mellett távozásra birattak az országból.
állandóbb legyen,
Hunyady
Ígérte
ez
Giskrának
Kör-
Bártfa, is
Hogy
lefize-
a béke
alkalommal a maga özvegy ^).
Ezen, az ország belbékéjének hozott áldozat után, a
kormányzó több fontos tárgyak végett június folytában országgylést tartott Pesten. Mindenekeltt a Giskrával kötött béke vétetett vizsgálat alá, s nyert a rendektl is megersítést.
De csakhamar
rendkívüli felindulásba hozta a
rendeket egy, az egyházi kegyura ságra vonatkozó kérdés.
Egy még
Bálint a
nev
pálos szerzetes,
pápai követ
múlt évben egy pápai brevével jelent meg
ban, mely
t
nács akkoron
s
gyóntató,
az ország-
Dömösön préposttá nevezte ki. Az országtanem fogadta el a királyi kegyúri jogot sért
brevét és István esztergomi prépostnak gondviselésére bízta
')
Dlugoss Lib. XIII, 51. kövv. Giskrának egy levele (Dat.
Civit. Cassoviensi fer. 8-a post Dóra.
Ramispalm.
városi levéltárban íróhártyán létez eredetirl,
a. d.
1450).
A
in
Kassa
melyet kiadott Teleki
Okmánytár X, 256. Hunyadynak s a többi békebiztosoknak Nógrád megyéhez írt levele. Tudománytár X. füz. 1 28. A békekötés helye iránt ellenkezés van az okmányokban: míg Giskrának említett kassai levele egykorú kéztl e hátiratot hordozza magán Litera indempnitatis super s a többi idézett okmányokobservatione pacis in Kewes ordinate, ban is Kövesd áll, egy 1451-ki erre vonatkozó oklevélben, melyet Pray (Annál. III, 82) Kaprii);^ közlésébl kiadott Rimaszombat említtetik.
is,
:
—
U50.
30 1450.
Tizedik könyv.
a döraösi prépostságot.
A Huuyadyak
kora.
A mellzött Bálint
ennek következ-
tében egyházi átkot eszközlött ki a pápától István ellen, ha
E
a kérdésben forgó prépostságot át nern adja.
tárgy most
sznyegre hozatván, a rendek indulatosan törtek ki az olas kijelentvén, hogy Bálintot beszok, 8 a szentszék ellen fogadni egyátalában nom akarják, a pápának megíratták, hogy bármit készebbek trni, mintsem az ország jogait ;
megsértetni engedjék
Ezután
').
létez viszonyok, melyek
a Fridrik királylyal
a fegyverszünetnek
múlt évben
valának, vétettek tanácskozás alá. kisérletek után,
ideje
letelt
A
óta
semmi remény nem maradván
hogy Fridriket az
ifjú László,
s
függben
többszöri sükeretlen fen az iránt,
a letartóztatott várak és
városok kiadására bírni lehessen, a rendek ez iránt június
15-kén kelt lovelökben a pápát szólították
fel
közbenjárá-
szentsége, hogy Fridrik király fogadja mert türelmüket a valahára a méltányos föltételeket
saért: eszközölné ki el
;
mindenféle fondorlat és halogatás már kimerítette, is
kénytelenek lesznek fegyverhez nyúlni
s
végre
''^).
Valamint a Fridrikkel való viszonyok elintézése leginkább Garay nádornak volt érdekében, hogy ekként is megszabaduljon valahára azon szerzdés terhétl, mely szerint "János öcscsét
níttetett
meg
maga
már négy év
:
úgy Hunyadynak
az feküdt leginkább szívén, hogy megsemmisítse azon
magára nézve nem kevésbbé dést,
óta kezességben kénytele-
helyett Fridriknél hagyni
terhes,
miat megalázó szerz-
melyet tle, mint foglyától, csikart ki Brankovics
feje-
delem a rigíknezei ütközet után, s melynek erejénél fogva íia Hunyady László, túszképen még mindig Szerbországban volt letartóztatva. elérése közelebb
A két
oligarchát ezen érdekek,
s
e czélok
hozták egymáshoz ezen országgylés
alatt.
Hozzájok csatlakozott még, nem tudjuk, mi külön érdektl
')
Vitéz levelei, Schwaudtnernél II, 75. kövv.
*J
Vitéz
levelei,
Schwandtnernél
II, 89.
I.
indíttatva,
fejezet.
31
V. László. Hunyady Jáno8 kormányzósága.
Ujlaky Miklós
így aztán jun. 17-kén mind a
is;
hárman szoros szövetséget kötöttek egymással, örökös barátságot, testvéries összetartást
s
kölcsönös ótalmat esküvén
egymásnak, életük mind magán, mind nyilván viszonyaiban '). Ekként a két leghatalmasabb úr támogatásáról biztos lévén Hunyady, sznyegre
hozta végre a tle Brankovics
méltatlan szerzdést,
által kicsikart
melynek, mint kier-
nem
szakoltnak megtartására magát kötelezettnek
ér ezé, s
pápa által is fölmentette volt magát. különben is boszúsággal viseltetett a A rendek többsége volt leginkább oka, hogy a rácz fejedelem ellen, mert
melytl már elébb
a
közbenjárása alatt megindított török békealkudozás sikeret-
Bár tehát a Hunyady-ház fényének és hatalmának néhány irigye ellenzetté, a rendek minden nehézség nélkül elfogadták a kormányzó indítványát, mely szerint ien maradt
'^).
ama szerzdést megsemmisítetni felhatalmaztatni kérte magát,
kívánta,
egyszersmind
s
hogy György fejedelem ma-
gyarországi jószágait, részint a török háborúra tett
s
még
fizetetlenül
maradt
Györgynek
a törökkeli czimboráskodása miatt lefoglalhassa,
s
fegyverrel
elismerésére
A
is
költségei
kényszeríthesse
fejében,
részint
büntetésül
t Magyarország felsségének
^).
Hunyady nem késett annak Munkácsot, Szatmárnémetit, Nagybányát, Debreczent, Böszörményt, Tokajt, Túrt és György több más végzés meghozatván,
végrehajtásával.
javait katonái által azonnal lefoglaltatta; nyítés
még
és
minthogy
e fe-
csak makacsabbá tette Brankovicsot, dandárával
Szerbországra csapott,
s
fejedelom most követeket
azt s
dúlni
ezekkel
kezdé.
A
megrettent
a nála túszul volt
nyady Lászlót gazdagon megajándékozva küldötte a
Hu-
l)Oszáló
M
Közli gr. Teleki
*)
Vitéz János 47-dik levele és Ivanics jegyzete Schwandtnernél
:
Hunyadyak korú Okmánytár X,
II, 68. »)
György
levele Katonánál XIII, 73 4.
262.
^^^-
32 ^450.
Tizedik könyv.
atya elébe által
s
A
Huiiyadyak kora.
békéért könyörgött. Hunyady,
némileg megengeszteltetvén,
házának
s
fia
elbocsáttatása
az urak néhányaitól, kik
Brankovicscsal és Czilleyvel titkon egyet
irigyei,
értének, békére intetvén, seregét visszavezette
A
^^^^To^" Frigyessel.
kérelem, melyet a kormányzó
s
*).
az ország rendéi V.
Miklós pápánál a Fridrik király mellett teend közbenjárása iránt tettek, nem maradt eredménytelén: a király az alkudozásra hajlandónak nyilatkozván, október folytában a felek követei Pozsonyban
találkoztak.
Minthogy azonban
gyar biztosok a békét csak László
s
az ország
visszaadatása mellett kivánták megkötni, és
a
ma-
részeinek
köztök Fridrik biztosai közt igen heves viták támadtak, melyek
az összejövetelt
szanak
^),
e miatt
s
már-már minden sikerétl megfosztani látmaga a kormányzó is ^); mert ta-
megjelent ott
pasztalván, mennyire szaporodnak a fényében, a rácz fejedelem javainak lefoglalása által
is
hatalmában
tetemesen emel-
kedett hazának irigyei, felette érdekében állónak látta, hogy
S így ln aztán, kormányzó október 22-én ez iránt következ tartalmú okmányt írt alá: megegyezik benne, hogy László 18 éves koráig Fridrik gyámsága alatt Bécsben neveltessék; ezen ideig Fridrik a kezén lév magyar városokat és várakat is békében bírja. Fridrik ellenben megigéré, hogy Hunyadyt Magyarország kormányzójának elismeri, s t tiszte végrehajtásában sem maga nem gátolja, sem mások által nem gátoltatja, st neki ellenségei megféFridrikkel a béke valahára megköttessék.
hogy az egyesség megtörtént,
s
kezésére segítséget nyujtand.
Midn
a
Fridrik az iQú királyt,
mint már törvényes korút szabadon bocsátani akarja,
1)
Bonfin Dec. III, Lib. VII, 476. Turóczy IV, Cap. 47.
2)
Ebendorfer, Feznél
')
Ottlétét a kiadott békelevélen kivül tanúsítja egy
(Dátum Pozsony 3-o városát tudósítja,
262.
II, 863.
más
levele is
melyben Soprony budai harminczadot a
die festito b. Emerici a. d. 1450),
hogy a sopronyi, pozsonyi és A Soprony városi levéltár ere-
pozsonyi polgároknak adta haszonbérbe. detijérl.
e. h.
Hu-
I.
V.László. Hunyady
fejezet.
nyadyt eziránt eleve
értesítse,
ttÜLnos
s
tudta nélkül ezt
Ugyanezen alkalommal Garay László
hesse.
visszanyerte szabadságát, öcscse hazaeresztetett
s
33
kormányzósága.
a Fridriknél
is
túszul
ne* is te-
^^^Q-
teljesen
lév János
^).
Ezen szerzdés még több ellenséget szerzett Hunyadyhogy azt csak önérdekbl, misze-
nak, kit arról vádolának, rint
még számos éveken át megtarthassa, légyen meg Fridrikkel. Hogy a kormányzói tisztet
kormányzói
kötötte
nem örömest
tisztét
bocsátotta volna ki kezeibl, a szerzdés okmá-
nya kétségtelenné
teszi
ugyan de ki fogja ezért bnÖs nugy;
ragyravágyásról vádolhatni azon oligarchiái
féktelenség és
tiszta, hazafias
férfiút, ki
az eláradt önzés,
ezen idejében
pártfondorlatok
lelkének öntudatában
találhatta legjobb bi-
hogy a fhatalom senkinél sem lehet mint az övéiben?
zonyítványát annak,
oly önzetlen, erélyes és igazságos kezekben,
Es
nem tudja, hogy épen az oligarchiái kevélység és önmeg türelmetlen uralkodási vágyában legtöbbször
ki
zés sérti
az igazságot, ügyekszik sárba rántani,
irigysége tajtékával
bemocskolni a maga fölött tündökl erényt, érdemet, nagykivált
ságot,
midn
az alsóbb rangból emelkedett az állam
legfbb polczaira? Hogy a nagy emberek osztozik, elég alkalma volt
elébb
is,
A
de
tapasztalnia
még inkább 1451
sorsában
is
óta.
Fridrikkel való béke megkötése
emelked házának
e
Hunyadynak már után személyének,
ellenei, kivált Czilley Ulrik,
hevesebben
kezdenek ellene fondorkodni, mint bár mikor eddigelé.
')
Ebendorfer
e. h.
Hunyady
A szerzdés
ellen,
s
t
megbuktatni
okmánya Katonánál XIII,
Fejér: Auth. Diplom. 149. Horváth M. Magy.
tört.
Hl,
'^
Fondorlatok
E Hunyady ellen,
gonosz embernek szinte ftörekvése volt, Lászlót Fridrik gyámsága alól mennél elébb kiszabadítani, hogy aztán rokonbitorolhassa a gyersági kötelékeinél fogva a fhatalmat mek-király mellett az országban. Most e békeszerzdés által czéljától számos évre elüttetvén, régi gylölete még nagyobb
dühösségre fokozódott
1451.
727.
*'
34
Tizedik lIHHr.
tzte
^^^^-
A
Hunvadiain kora.
ki foczéljává, Garayt, Ujlakyt a
maga
részére vonván, újabban ármánykodni kezdett ipájával, Brankovics despottal, s a hatalmas Giskrával s ezek nem késtok újabb kellemet;
lenségeket készíteni Hunyadynak.
Brankovics, bizonytalan
meit
feledni
;
Mi
által
csak azt tudjuk,
még mind nem tudó Hunyady
(1451) ismét haddal készült megtámadni, szon tetemes
bánta ezt most
hogy
ort gyjtött
s
nem
t
ez évben
e végett a tava-
össze az alföldön.
gyei azonban, kik bizonyosan
a régi sérel-
Házának
irí-
hogy ily gyorsan emeli fel boszúló karját, közbevetették magukat s békealkudozást hoztak indítványba. A kormányzó most annál hajlandóbb volt azt elfogadni, minthogy Giskra idközben
«
#^*
még inkább
fölingerlette
inkább érdekében teni.
állott a
várták,
haragj"át, s
az országnak
is
még
zavargó cseh kapitányt megfenyí-
Elvégeztetett tehát, hogy Garay László nádor, Ujlaky
Miklós erdélyi vajda és Palóczy László országbíró, Vitéz János nagyváradi püspökkel, Bükk Jánossal és Orbovai Lászlóval,
mint Hunyady
végett Brankovicához ^Hunyady
s
p rtoscseie
a .
megbízottai val, az értekezletek
Szendrbe menjenek.
A
kormányzó, ezen oldalról ekként megnyugtatva lé^,^^^ ,^^ alföldön felkészített hadainak egy részével a nyár folytában Giskra ellen indult. A hatalmas cseh kapitány, daczára a múlt évi békekötésnek egyátalában nem akart
trni maga fölött a kormányzó felsségét. O még mindig László fkapitányának czímezte magát '), s mint ilyen nem sznt meg a hatalma alatt lév országrészekben bitorolni a fhatalmat ^). Most azt sugdosák neki simulni a rendhez,
s
') így czímezi magát már azon fentebb említett okmányban is, melyet a kövesdi egyeze's után néhány nappal adott ki Kassán a szerzdést aláírt városok biztosítására.
^) Ennél fogva adta a kassai pénzverést és beváltást Modrár Pál nagy-idai kapitánynak és Gremczer Ágostonnak egy évre 5000 frtért haszonbérbe. A nevezetes okmányt, melynek másolatát a Kassa városi
magunk is vettük volt, bennünket megelzve közié Teleki: Hunyady-kor, Okmánytár X, 297. Szintezen fhatalmat bitorolta Giskra,
levéltárból
I.
Hunyady
tejezet.
V. László.
hogy
ellenei,
alkalmával
t
Még
ez
a húgával tartandó menyekz Giskra hitelt adott a
^^^-
megölni szándékozik.
durva rágalomnak, latát.
35"
Himyady János korm&nyzóságíUt*
s
nem
is
ellenséges indu-
késett elárulni
több huszita csapatokat híván az országba, egy
kolostort Losoncz mellett elfoglalt, megersített,
s
a vidéket
abból zsákmánylani kezdé. Hunyady, ki most kormányzói tiszte érdekében még kevésbé akarta trni e zavargást, a rabló-fészket egy részét az urak
melyn^ nagyobb
16 ezernyi sereggel, alkották,
zászlóaljai
keményen szorongatá, hogy
az 500
táborolta körül
fre
men
bad elmenetel feltétele alatt feladni ajánlkozott. a rablókkal
nem
akart alkudozni,
Majd azonban Giskra
vánt.
is
s
oly
rség azt szaDe Hunyady hódolatot ki-
s feltétlen
megjelent a várda megsegélé-
minek következtében a kormányzó seregének egy részét köri hagyván, más részével Giskra ellen siete. De alig kezddött mog a csata, s ime azon urak, kik csak azért jelentok meg táborában hogy t elárulhassák, eleve koholt tervök szerint, mind a vár alól, mind táborából gyalázatosan sére;
a vár
elfutottak.
Az
ekként cserben hagyott hívei,
Giskra
tz
által két
tásnak eredtek.
tamezn maradt
Sok mások közt Kompolthi János is a csaHéderváry László egri püspök pedig
többekkel együtt fogságba került.
fii,
az árulás által
halva.
elvette m4)|ó díját
tárnok
s
egyrészrl a várbeliek, m'isrészrl közé jutván, rövid csatározás után fu-
zavarba hozott
De
az árulók közöl
is
egy kósza golyótól Pelsöczy István a
^i halála eltt
bnbánva
vállá
meg
a gyalázatos
összeesküvést.
A könny
gyzedelemhez
jutott Giskra, miután csak-
nem az egész fels Magyarországot hatalma alá vetette, püspök foglyával Eger alá szállott, s azt felkérte de a hazafias ;
midn tartóz
14l-ki jun. 18-kán )
kelt
levele
bányatizedet, a király nevében
s
szerint, a
körmöczi kamarához
mint annak fkapitánya Flohel
Péter körmöczi biróuak és Jung Péter kamaragrófnak 3450 vörös ftért egy évre haszonbérbe adta. Ld. az általunk közlött brüssfeli okmínyokát,
Magv.^Tört. Emlékek Okmánytár
%
I,
;j.
3*
ir
36 1451.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
lelk várnagytól mind a mellett is olutasíttatott, hogy a püspök a maga váltságául szintén sürgetíie a vár feladatáAzonban Hunyady, nem sokáig hagyta a féktelen sát.
—
kapitányt ekként gazdálkodni a felföldön.
Boszúra gyúlva
az alávaló csíny miatt, sietett le alföldi zsoldosai táborába, s
avval nemsokára ismét a felföldön termett,
s
minthogy
Giskra síkra szállni nem mert, annak várait kezdé vívni. Rosnyót,
Szepsit, Derencsényt
id
rövid
"
megvévén, miután a vá-
alatt
Zólyomot, Giskra ffészkét táborolta körül,
s
hamar meg nem vehet fellegvárával szemannak féken tartására, egy várdát emeltet, s azt rséggel ellátván, ismét Giskra szorongatására indula. De ellonei ekkoron már a maguk részére vonták az országos tanácsot, 8 ennek közbevetésére egy új békeszerzdés készült a felek között, mely szerint a kövesdi, vagy mint az ekkor kelt okmányban áll, rimaszombati béke oly módon újíttatott meg, hogy Hunyady az elfoglalt várak birtokában maradjon ugyan de a kövesdi béke szerint a cseheknek kötelezett összeg maradékát, 10,600 frtban lefizesse; Giskra viszont minden további terjeszkedéssel felhagyván, a kormánynak s rost felégette,
közt,
;
a törvényeknek engedelmeskedjék
E
közben az országtanács
és
^).
Hunyady fentebb
biztosai által Brankovicscsal is megköttetett
említett
az egyesség, s
errl aug. 7-kén Szendrben fpontjaira nézve oly értelm a biztosok, hogy a kormányzó, a rácz fejedelem és a Czilley Ulrik közt létezett kölcsönös gylölség
levelet adtak ki
kiirtása végett, a házasság
Hunyady Mátyás
és
Brankovics
unokája, a 10 éves Czilley Erzsébet közt 1453 végén való-
ban végbemenjen a kormányzó Brankovics lefoglalt jószágai közöl Munkácsot, Szatmárnémetit, Nagybányát, Debre;
1)
Turóczy IV. Cap. 48. Dlugoss
:
Lib. XIII, 81. Bonfin Dec. III.
Lib. VII, 477. Chalkokondylasz Lib. VII. II, 863.
82. kövv.
Az
országtanács
és
Giskra
e.
h. 140.
levelei
Haselbach Feznél
Praynál
:
Annál.
III.
I.
fejezet.
Hunyady János kormányzósága
V. László.
37
czent és Böszörményt sajátjául tartsa meg; ellenben Becsét,
Száva Sz. Dömötört, Kölpényt,
Becskereket, raént,
mondott idben át nem Hunyady-nemzetségre szállja-
adja vissza; de ha ez unokáját
ezen
adná,
nak
Szalanke-
Zimonyt, Erd- Somlyót és Világosvárt Brankovicsnak
').
jószágok
is
a
— Ez alkalommal,
közbenjárással
a török béke iránti
úgylátszik,
újra megbízatott Brankovics fejedelem;
is
mert a meghalt Murád utódával évben három
a
évi
havasalföldi vajda
Mahomeddel, még ez fegyverszünet köttetett, melybe László
is
be
ln
II.
foglalva
^).
Rómába menni, hogy magát ott császárrá koronáztassa. Fleg ez indította t arra is a múlt évben, hogy Hunyadyval békét kössön, mert az ifjú Lászlót Í8 magával akarta vinni Olaszországba. Miután tehát Lászlónak, mihelyt nagykorúságra jut, kiadása iránt Fridrik királynak régi terve volt
a cseheket és osztrákokat iránt a pápával
is
is
megnyugtatta,
mindont elvégzett
volt, az
s
koronáztatása
1451-ki novem-
berben útnak indult. Most azonban Eizinger Ulrik, Albert
nagy befolyású tanátöbbfélekép megsértett, nagy ellenzéket támasztott ellene az osztrákok között. Az urak és városok általa fölizgatva, trni egyátalában nem akarták, hogy Fridrik az ifjú Lászlót is magával vigye, s kiadatását követelték. Fridrik azonban a magyarok és csehek megnyugvásában bízva, sürgetéseikre mitsem hajtott, s útját királynak egykoron kedves embere
s
csosa, kit érdekeiben Fridrik
tovább folytatta.
De
a boszúra gyúlt osztrákok, kivált mi-
után Lászlót, hogy mellette uralkodhassék, minden áron megszabadítani vágyó Czilley Ulrik
is
hozzájok csatlakozott,
most nem hagyták magukat oly könnyen elutasíttatni, mint eddigelé. Deczember közepén Bécsben gylést tartottak, a
György deszpot levele Katonánál XIII, 788. Garay lev. TeleOkmánytár X, 305. ') Hunyady levele a brassaiakhoz. Hunyady-kor, OkTeleki mánytár X, 322. Dukas: Script. Byz. XII, 104. kinél:
:
^^^^-
Oö 1452.
Tizedik könj?v.
A Hiinyadyak korá^
Fridrik altal kinevezett tisztviselket letették, ^ Eizingert
fkapitányának választották, 12 kormányzó a magyarokat és cseheket pedig
a tartomány
tanácsost rentl ílvén melléje
követeik által
f'els;
;
ólítQtták, egyesüljenek
delmök kiszabadítására Fridrik gyámsága
velk
közös feje-
alól.
Hunyady kétségkívül maga is örömestebb látta vobiti, hogy László az országban, jóra való magyar urak felügyelése alatt nevekedjék; de miként a körülmények álltak, ezt alig látta kivihetnek; st bizonyosnak tarthatá, hogy László, Fridrik kezébl kiszabadulván, Czilley Ulriknak, anyjáról rokonának, jutand fleg befolyása alá. örömestebb látta ennélfogva, hogy a fejedelem, míg feln, maradjon
— kinek
Fridrik gyámsága
alatt,
tékletes élemódja
mellett a
visszavonult, fölötte mér-
gyermek
is
legalább romlatlan
férfiúvá növekedhetik, líiintsem az alacsony jellem, gonosz
Czilléy Ulrik befolyása alatt, lélekben és testben megromolva üljön fel majd az ország trónjára. E tekintetbl tehát a kormányzó nem volt hajlandó pártolni az osztrákok és Czilley törekvését.
nagy
bírtak többséggel
Czilleynek
az
De
férfiú irigyeinek
is
fájdalom, annyira növekedett
száma, hogy
az országos
volt reá gondja,
nem mindig
tanácsban;
már
a
nézetei
az
most pedig még
hogy Garay, Ujlaky
s
mások
törekvéseinek szerezzenek érvényt. Kénytelen
volt
ennélfogva megegyezni, hogy Fridrik után Magyarország
részérl
is
követség küldessék mely a kis király kiadatását
De
ezen követség is oly sükeretlen maradt Fridrik mint az osztrákok sürgetései ^). Minthogy azonban Ausztriában nttön ntt az ellenzék, a magyar országtanács sürgesse.
mellett,
sem elégedett meg többé Fridrik halogató válaszával, s az 1452-ki február 12-re Pozsonyba országgylést hirdettetett ^).Az urak s több megye s város követei innen márcziua
')
Aeneas Sylvius Kollárnál
Hunyady meghívó SDkmánytár X, 320. *)
e. h. II,
levele
220.
Szabolcs
vármegyéhez Telekinél,
I.
fejezet.
mentek
elején Bécsbe
összegylt
V. László. Hunyjidy János kormányzósága.
-
morva
és
jeridekkel.
Itt
a
39
ott__J^
közösen tanácskozandók az
át,
osztrák, cseh
*
négy
nemzet márczius 5-kén egymással szövetséget kötvén '), elhatározta, hogy Lászlót és mind azt, mi országaitól elszakasztatott, ha másként nem lehet, fegyverervel szabadítsák
kezébl; László azután atyjának végintézete szerint Pozsonyban neveltessék. Azután, még egy kisérletet teendk, követeik által leveleket küldenek a pápához, kérvén t, vetné magát közbe a nála megfordulandó római kiki
Fridrik
rálynál, igazságos követeléseik teljesítése végett,
gához Fridrikhez
is,
t fenyegetve
magyar
zös fejedelmöket, a
várakat ée városokat adja vissza
miután
9,
ellen, kit elitélt,
szólítván
szent koronát, 'A
'^).
fel,
—
(
s
ma-
hogy a kö-
a letartóztatott
s
magyar rendek pedig,
fentebbi végzést az országban kihirdették, Giskra
meg nem
már a pozsonyi gylés értelm szövetséget kötöttek,
jelenése miatt
Czilley Ulrikkal oly
hogy miután a boldogult Erzsébet királyné meghagyásából adta át Giskrának Kassa, Lcse és Bártfa városait, ezeket •
most László megszabadúltáig szintén
Mindezek
vegye Giskra
ellen
még László
védelme alá
^).
veljével
összeköttetésbe lépvén, az ifjú fejedelmet általa
is
megszöktetni
nem sikerit
is
fölött
némelyek,
ne-
megkísérlek, mi azonban idején elárultatván,
"*).
A
követek, kiket a Rómából már visszatérben lév maga elébe sem bocsátott, a pápánál sem találtak kedvezbb fogadtatásra; st ez egyházi átokkal sújtotta mind
Fridrik
azokat, kik
a császárt gyámfia végett háborgatnák.
osztrákok és Czllloy
már
fenyegetéseire,
visszatért
dig
s
ostromolták,
1)
míg
Okmánytár X,
')
U.
*)
Aeneas Sylvius
o.
nem
823.
328. epist. 409.
hallgattak
Fridriket
Lászlót,
PraynSl Annái. III, 89. Teleki,
'
a
szintén
^
SsJP
De
az
a pápa
Bécsujhelyt ad-
Eizinger
mellztével
40 1^52.
Tizedik könyv.
nekik,
adta
s
A Hunyadyak
kora.
különösen Czilley Ulriknak septemb. 4-kén
ki
nem
').
Az osztrákok e mködéseiben a nem vett többé Hunyady, nem
L&szió Czilley
üink kezében.j.^g2t
bécsi
gylés
óta
semmi
annyira azért, mivel
t
mind a pápa megintette, tartózkodnék e zavargásoktól ^), mind a császár megnyerni ügyekezett hizelg levelei által ^). mint inkább azért, mivel meggyzdött, hogy ha László Czilley Ulrik kezeibe jutand, mit pedig mégakadályozni alig
annak mind az ifjú király, mind az ország kárát vallja. Bár tehát a császárnak sem adta meg a kivánt segedelmet, másrészrl az osztrákokat sem pártolta, hanem mivel látta, hogy a magyar urak többsége az osztrákokat legalább erkölcsileg támogatja ^), maga az egész ügyben közönyösen viselte magát, s a felvidékre ment hadaival, hogy a^t a múlt országgylési Ítélet miatt békétlenked Giskra ellen védelmezze ^). Ez volt kétségkívül oka annak is, hogy Bécsbe sem ment a király üdvözletére, hova az megszabadulta után vitetett, hanem csak László fiát küldé fel az esztergomi érsek, lehet,
a váradi
ben, kik
püspök, Garay, Ujlaky az ifjú
s
azon más urak kiséreté-
királynál tiszteigének,
s
t
az országba
meghívták. hallá,
Nagy örömére vált ezen uraknak, hogy László, midn hogy velk az osztrák nagyok a felett vitatkoznak, hol
lakjék a király, a vitának ')
h. 350.
azon nyilatkozattal vetett véget,
Turóczy IV, Cap. 51. Aeneas Sylvius Hist. Frider. Kollárnál
e.
kövv. Hist. Boh. Cap. 40. 2)
Praynál
:
Annál. III, 111.
Engel Gesch. des U. R. III, 1, 167. *) Chmel Matériái. II, 21. Némelyek fegyveresen is részt vettek Neustadt ostromában Id. Kovachich: Form. Sol. Styli No. 133. 532. »)
:
:
*)
Dat. in Descensu
p. post fest. b. Stepani.
hogy fegyveres székkel
népét,
a. d.
--etcetera attinentia
Crempniciensi fiendi taiból.
s
n. exerc.
—
prope. Civit. Crempniciens.
fer.
3-a
Meghagyja Majtényi Györgynek, a vidékbeli földnép harmad részét ásókkal, fej-
R.
1452.
.
.
.
ad laborandi fortalicy sub Civitate
táborába hozza.
A
bécsi csász.
könyvtár ira-
fejezet.
I.
miképon
„
laknia is"
—
Magyarországban ;
41
V. László. Hunyady János kormányzósága.
de már ekkor
is
ott kellend tehát
született,
__Jf^
aggodalommal láthaták, mi-
ként törekedik Czilley Ulrik az
\fjú
fejedelmet egészen a
maga hatalma alá hajtani, tle minden más befolyást eltávolítani; és miként ügyekszik a 12 éves király jellemét megrontani.
Els
gondja volt ugyanis
Lászlótól mind azokat, kik a adni,
Czilleynek eltávolítani
fejld gyermeknek
t magát ellensúlyozni képesek
8
jó irányt
lehettek volna.
így a
derék Eizingert mindjárt az els napokban megfosztva ta-
minden befolyástól '). Hogy pedig e kizárólagos hamagának a jövre is biztosítsa, oda fordítá minden törekvését, hogy a gyermekbl kéjenczot, árnyék királyt neveljen, lelkében minden munka s komoly foglalkodás iránt undort, gylöletet ébreszszen. Egyik mulatságból a másikba ragadta öt, alig engedve neki idt nem hogy tanulásra, míveldésre, hanem csak nyugvásra is. Hogy pedig t minden komolyabb foglalkodásra, ha tán jne is valaha kedve ilyesláljuk
talmat
mire, képtelenné tegye,
hajlamait ügyekezék elölni
szellemét
szeszes
s
kedélyét,
tehetségeit
szóval, kiszámolt rendszerességgel fogott a
;
lelkének, erkölcseinek megrontásához ^); rajta múlt,
s
italok s kora szerelmek által
gyermek
és bizonyára
nem
ha gonosz szándoka még sem sikerit egészen
kivánsága szerint.
Még könnyebb
gyanú mérgét becsepegtetni a gyermek szivébe a távollevk iránt, mint eltávolítani tle minden jobb befolyást. És e tekintetben kivált
Hunyady
volt a bizalmatlanság
Jánost, kitl méltán legtöbbet tartott,
ki áldozatává az alávaló Czilley.
')
nach
és
A
tzte
királyt csak bérenczei-
Bizonyítja ezt Eizinger egy levele (Gebén zu
Wien am
Sarastag
Kreutztag Exaltationis anno 1452) Soprony városáJioz, melyben ennek tudtára adja, hog}' azon ügyet, melyben öt megkeresték, d. heil.
miután magának már semmi hatalma, a király gyék.
A
és Czilley
úr elébe vi-
Soprony városi levéltár eredetijérl. *) Aeneas Sylvius Hist. Frider. III. Kollárnál, Analecta Vin-
dob. II, 396.
.
42 y^'^-
,_jTizeclik könyv.
^^
vol környeztetvén,
Hunyadyt, mint
^.*
nie.
„O
úgy
is
ezek
László eltt
által
kitl trónját s életét egyaránt kell féltemár két nagy sereget s az egész magyar nemességet
látó
—
gyermek eltt
htlenségének
az
festeté le
kora.
a
elárulta a töröknek,
nem
A Hunyadyak
mat m'ég mindig
így szólának a fondorlatot az alávalók,
—
áldozatává
lett
még
maga Ulászló
át
király
ki a királyi hatal-
;
jövedelmekbl csak » párthíveit gazdagítja és saját hátalmának épületét rakja, semmitl sem fog visszaborzadni, mi nagyravágyó terveiben ').
t
értesítette
len
Hunyady
elrejtve
a Bécsben járt követség néhány
mányzó ezek kötött,
nem maradtak
ármányai
Czilley
leynek,
királyi
^
útját állja
eltt:
bitorolja,
szemes tagja híven
készül cselszövényekrl.
az ellene
A
kor-
hallatára eleinte ellentállni szándékozott Czil-
nemcsak háza barátaival szorosabb szövetséget
s
hanem még
Giskrához
is
a Bécsben történtekkel szintén elégedet-
közeledett
egymást minden erszak
lév várakat
és
s
vele oly egyességre lépett,
ellen segítsék,
városokat
senkinek,
—
s
a
hogy
hatalmokban
kiskorúsága
alatt,
míg Czilley vezetéke alól ki nem kerül, magának a királynak se adják ki ^). De hamar átlátta Hunyady, hogy ily módon csak irigyeit szaporítaná, s az ellene elhintett rágal-
mak
hitelét ersítené;
ezeket tehát csirájokban
elfojtantló,
elhatározta magát, lemondani kormányzói tisztérl.
azon követséggel, melynek a korona tott
részei
november
%
Míg
1
iránt
Fridrik
s
biztosaival
^ végett
az ország letartóztakellett
alkudoznia,
1-kén személyesen felment Bécsbe.
itt
az alkudozások a sokat
saival folytak, és végre
is
követel császár
siker nélkül
Hunyady
bizto-
szakasztattak félbe,
feltett szándékát valóban végre is hajtotta: az 1453-dik év elején, egy ünnepélyes gyülekezet alkalmával korniányzói tisztérl lemondott. László a lemondást elfogad-
>)
U.
*)
Aeneas Sylvius
o.
404.
m
e h. 405.
1.
ván,
t érdemei
43
Hunyady János kormányzósága.
fejezet. V. László.
jutalmául Besztercze örökös grófjává
s
az
^^^^-
ország fkapitányává nevezte, egyszersmiiidiaz ország jöve-
delmeinek kezelését
is
kezein hagyván
').
III.
Czilley Ulrik, mióta látta, a királyra féltenie nincs
hogy mindenható
befolyásátCziiiey fondor-
oka a velojélbben versenyezni nem'**"
^""^^''y^ ellen.
akaró Hunyadytól,
maga
a
terveit egészen
megváltoztatta
JVIeg lévén gyzdve, hogy Magyarországon hatalmának senki sem állhat útjába, ha Hunya^yval barátságos viszonyban él, s tudván azt, is, hogy ezt nem
ennek irányában.
fogja oly
módon háttérbe
azon
triában: úgylátszik, lekötelezze,
mint Eizingort Ausz-
szoríthatni,
hogy t maga iránt Öt miadtön alkalommal
dolgozott,
barátságát megnyerje.
a legnagyobb tisztelet jeleivel halmozta
el s kétségkivl az hogy a király Hunyadyt a beszterczei grófsággal megadományozta, az ország jövedelmeinek kezelésében meghagyta, s nagy becs ajándékokkal tisztelte meg. Szintén ily kegyelmesnek mutatta magát iránta a király Pozsonyban is, hova a magyarok kérelmeitl indíttatva,
tanácsára történt az
;
is,
az 1453-ki január végére országgylést hirdetett. itt
nemcsak a beszterczei grófságról
és
A
király
czímere bvítésérl
okmányt kiadatta Hunyadynak ^), hanem t még a görgényi és déyai uradalmakkal s Temos és Körös megyékben több más javakkal is raegadományozta ^); fiát pedig, az alig 20 éves Hunyady Lászlót Horvát- és Dalmátország bánjának méltóságára emelte *). És ha tudjuk, hogy Czilley oly aggodalmasan rzötte az ifjú királyt, hogy t szeme ell szóló
')
U.
a.
Frehernél
II, 60.
Turóczy IV. Cap.
51. Bonfin Dec. III.
Lib. VII. 480. Arenpeck,Peznéri, 1259. stb. ")
tár
Praynál Annál III, 125. Teleinél
X, 347. ^) Telekinél e. h. 356. kövv. *)
U.
a. II,
277. a 3-dik jegyzet alatt.
:
Hunyadyak kora Okmány-
44 1453
Tizedik könyv.
egy perczig sem veszté tanácsa,
az
el,
helyeslése
s
A
Hunyady.vk kora.
hogy
ez annyira függött tle,
nélkül egy lépést sem tett:
nem
fogunk kételkedhetni, hogy mind ez Czilley befolyásával, egyenes akaratával történt. Es az országgylés menetében is
minden Hunyady kívánsága
s
akarata szerint folyt
^);
mi
Czilley megegyezte nélkül alig történhetik vala. László bár
13-dik életévét
is
csak néhány nap múlva volt betöltend,
az uralkodást tényleg átvette,
vényeinek
és
annak
jeléül az ország törs
hségesküt tétetett le maga Végeztetett továbbá, hogy a király külföldiekre
viszont az ország rendéi által iránt
s
szabadságainak megtartását hittel fogadta,
^).
is
országos tisztet, méltóságot ne ruházzon; várak, melyek; csak
az ország belbékéjének
szolgálnak, lerontassanak; a volt
vényesek maradjanak tetett az
is,
az újabban emelt
^).
háborgatására
kormányzó adományai
hogy Giskrának a kezén lév várak
átengedéseért
ér-
Bár törvénybe nem ment, végez-
bizonyos pénzösszeg fizettessék,
és s
városok e végett
minden jobbágy telektl egy forintnyi adó szedessék *). Giskra ezután nemsokára el is hagyta az országot. Miután Hunyady már Bécsben, a kormányzói tisztrl történt lemondásakor az ország fkapitányává neveztetett, s a közjövedelmek' kezelésével
kezés most
nem
is
megbízatott,
újabb rendel-
tekintetében.
tétetett az igazgatás
Czilley
mindazáltal a király tudtával oly egyességre lépett vele,
hogy a közjövedelmekbl a királyi udvartartására évenként 24,000, neki magának pedig a király melletti szolgálataiért 12,000 forintot adjon, a többit szabadon fordíthatván, mint
annak eltte, az ország szükségeinek fedezésére ')
rint)
Res
pro voluntate Huniadis ordinantur.
KK.
RR.
*)
Ez els nyoma
a
')
Corpus Juris
207.
*)
Kovachich: Suppl. ad Vest. Com.
*)
(a baseli 1571-ki kiadás sze-
Aeneas Sylvius: Hist. Boh. 132. ibi
A
^).
I,
és
által
mondott hódolati eskünek.
II, 119.
Hunyadyak korának nagy érdem
hogy Czilley csak kelepczébe akarta
ejteni
írója azt állítja, (II, 283)
Hunyadyt, ki ellen most sem
I.
fejezet.
V. László.
45
Hunyady János kormányzósága.
De bár ekként jó egyetértésben volt is ekkor Czilley Hunyady val, kitl a maga hatalma tekintetében, annál több
^^53.
oka volt tartania, mennél inkább tapasztalta az országgylés is, hogy a frendek többsége s az egész nemesség, néhány úr minden fondorlatainak daczára is, meleg ragaszkodással viseltetik a nagy férfiú iránt szinte barátság s bizalom nem létezhetett a két, egymástól jellemre oly különböz, férfiúban egymás iránt csak trték egymást, Hunyady ez amazt hatalmának fentartása véCzilleyt a közbéke gett. Czilley azonban, a nagy férfiú jellemét felfogni képes magához hasonló önznek tartván, míg banem lévén, s
folytában
:
;
—
,
t
rátságot színiele, egyszersmind éreztetni
is
akarta vele, hogy
barátsága nélkül Hunyadyt is oly számos ellenei közt az sors érné, mint min Eizingert érte. Ezen kivül pedig, ne-
hogy Hunyady Eizingerrel ellene valaha egyesüljön, a gymagvát is el akarta hinteni a két férfiú között. A magyarok, maga Hunyady is, azt óhajták, hogy a király hosszabban idzzék köztök, s beljebb is menjen az országba, mi azonban nem volt Czilley terve szerint. IfHunyadynak tehát, ki a király vonakodásának okát kérdezé, azt hazudta az ármányos ember, hogy Eizinger tette félénkké, bizalmatlanná a királyt, azt sugdosván neki, hogy , Hunyady, élete lölet
ellen törekedik.
Hunyady
Eizingerrel,
a király Czilley szavára, ki jól tudá, hogy
s
sznt meg fondorkodni, midn
erre szembesíttetni kívánta
öt a
kormányzóság átvételével a szöveg-
ben említett föltételek alatt megkínálta, visszautasítván, a közdolgoktól
tévedésnek tartjuk. síttetett,
magát
s
hogy^ Hunyady az ajánlatot
akkoron egészen visszavonult. Ezt mi
Hogy Hunyady
oly világosan mondják,
az igazgatás
Aeneas
Sylvius,
kezelésében
Turóczy
meger-
és Bonfin,
hogy abban kételkedni nem lehet; s maga a nagyérdemíi szerz is közöl (Okmánytár X, 395) egy oklevelet, mely szerint Hunyady Erdélybe távozván is intézkedett a kormány ügyeiben, s pedig in persona Regiae Maiestatis. tott
Hogy
Hunyady
-ÓM
pedig a királyi udvartartásra valóban 24,000 frt ada-
által,
Aeneas Opera 718.
szinte kétségtelen
III, Kollárnál 448. és epist. 162.
Sylviusból.
Hist. Frid.
,
^BB^Íizedik
4(j
^•^'^•^-
Eizinger
könyv. A llunyadyak kora.
nem
megjelenni
fog,
mind hasztalan, a cseltl fél sem ingatliatá meg ugyan a
többször urat. hitet
bocsületesscge iránt, de azon czélját
Hunyadyval újabban gyermek-király,
s
is
A
^
is
megliív-atá,
még
Czilley
ezáltal
mennyire hatalmában
láttatá,
de
Hunyadyban Eizinger legalább elérte, hogy
mily veszedelmes lehet o arra
cselszö vényei hálóját kivetette
P^
—
áll
a
nézv^e, kiró
^).
minden kérelmek daczára, még februárban
király,
oda hagyta Pozsoayt, miután Hunyady Lászlót aSzeposség-
ben és környékén zavargó csehek ellen intézend hadjárat
fvezérévé nevezte
ki.
Giskra távozta után ugyanis kapitá-
nyainak egyike, Axamith, a gazdag zsákmányt nyújtó hazát
nem
akarta elhagyni,
s
több ezer csehet gyjtvén össze
körül, rablással rettegteté a felvidéket.
A király
maga
utóbb
még^
Berényi Jánost, a Homonnay urakat, Szentmiklósy Pongráczot,
Rozgonyi Osvátot
jaikkal az ifjú vezért;
rablókat
támogatnák zászlóal-
is felszólítá,
ki
aztán némileg
meg
is
fékezte a
^).
Hunyady János maga az országgylés szétoszlásfca után Erdélybe utazott, úgylátszik, családi ügyelnek rendezése, az adományok birtokba vétele végett ^). Az évet réTemesváron töltötte a hs, mindig* szemmel tartván a törököt, s várván míg az Konstaoitiná-
új királyi
szint ezekben, részint
—
polyt migveszi, ^Cziiiey
^,
ez életét
')
2)
csei
is,
is
a.
teinplura
ep.
e.
162. Oklevelek
felirata
Czilleyt megbuktatta,
Teleki:
Katonánál
Schwandtnernél
Okmánytár X,
azon
meg
úgy
az ellene föl-
h.
I,
386. kövv. 3)
t
TJlrik az osztrák rendek
csak bajosan menthette
Aeneas Sylv. Kollárnál
U
közönségesen
az alvidéken érte
Itt,
hogy Eizinger
összeszövetkezvén,
jobbjaival
hogy
s
ennek elestéhez" kötötte a keresztény fegyver sze-
hitt jóslát,
rencséjének újabb feltnését.
uagy érdek hír
m
mert egy igen elterjedt
399. kövv.
:
XIII, 907. kövv.
885. Teleki:
A l-
Okmánytár X,
I.
fejezet.
ingerült bécsi polgároktól
egyházi
s
László ezután több magyar
*).
világi urak kíséretében
tákhoz hajló
s
47
V. László. Hunyady János kormányzósága.
Prágába utazván, a
a pápától
e miatt
még meg nem
^^^•^-
huszi->
ersített
Rokiczana érsek mellztével, magát Dénes esztergomi cardinal-érsek által, október 28-kán cseh királyivá koronáztattá
^).
Hunyady János is, és még a napon Podjebráddal, a Sternbergekkel Eizingerrel egymás segedelmére s illet hazáik javának Jolen volt a koronázáson
koronázást és
,
;*;
megelz
itt
g„g„
nem sokáig Hunyady, mert Konstantinápolynak még május
eszközlésére szövetséget kötött
mulatott
De
iiunyady újabb kéazü-
—
29-kén történt eleste után,
^).
ezután
jk '^^
minek híre azonban cöak a
—
Manyár folytában lett bizonyossá a kereszténységben, gyarország egén is vészfellegek gyülöngénék. Szobeni és kiknek
kereskedk,
bártfai
keleten
kereskedelmi
széles
híri hozták, hogy II. Mohammed elfoglalása" keleti birodalom után azt mondta volna, hogy a egy isten van a mennyben, úgy a földön is ,, valamint csak csak egy úrnak kell lenni*'; s e mondatának valósitását Magyarországon kezdend, nagy készületeket tesz az orsjtágot a következ évben megtámadni. Mieltt Hunyady Prágából összeköttetéseik valának,
távozott, a király
t
a közdolgok igazgatásában,
^
az ország
s
egy nagy országos tanács alkalmegersítette *) mindenki érzé, hogy csak az
jövedelmeinek kezelésében
mával újra ö
hs
is
j^:
;
karja fordíthatja
el
a vészt az országtól,
s
a keresz-
ténységtl.
A
török szándokairól szárnyaló
melyben
a hosszú oligarchiái
igen meggyérítették,
s
')
— ^^
a haza szent szerelmét önzés, az áldo-
zatkészséget önhaszonlesés,
*)
hírek a nemzetet,
zavargások a polgári erényt
ii
Aeneas Sylvius KoUárnál
közszellemet magánérdek, megII, 450. és Ilist.
Dubravius: Hist. Boh. Lib.
XXIX,
m
Boh. 134.
272.
1.
Dlugoss
^^•
Lib.
'^
XIII, 124. ') *)
Chmel: Fontes rerum Austr. II, V.Xászló léteirPraynál Annál. :
31.
III, 152.
jm^^
*
48
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
hasonlás, pártviszály váltotta
1454.
fel,
—
kora.
félelemmel töltötték
el,
bomladozó honvédelem rendszerére fordították. Az 1454-dik év elejére országgylés hirdettetett, melyen Hunyady a rendek által is kineveztetett az ország fkapitányává, s az egyházi s világi urak, és 8
figyelmét az oly rég
elhanyagolt,
a nemesség részérl hat-hat
adatott
kik megvizs-
melléje,
gálnák, hány zászlóaljat lehet felállítani a királyi jövedel-
"
mekbl, s gondoskodnának, hogy ezen jövedelmek a királyi kamrába pontosan beszolgáltassanak, s a zászlós urak is rendesen megkapják azon díjakat, melyek nekik a tiszti zászlóaljak felállítására kijárni szoktak. Végeztetett továbbá, az említett országos
is,
hogy hogy a
módon járuljanak
a hon-
bizottmány ügyeljen
papok, jövedelmeik arányában oly
fel
arra
védelemhez, mint Zsigmond király alatt rendeltetett.
A világi
urak 8 birtokos nemesek mindnyájan személyenkint tartozzanak megjelenni a táborban, váraik rizetére csak egy várnagyot hagyván otthon. A telek-katonaságot és a jobbágy-
minden megyében biztosok neveztessenek, kik a szolgabirákkal a telek számát összeírván, minden száz telek után négy lovast s két gyalogot jól
talan kis nemességet
illetleg,
felfegyverezve állítsanalk
ki,
a kiket a
megye
által válasz-
tandó kapitány vezessen a fvezér zászlai alá; a jobbágytalan kis nemesek, kik koruk szerint szolgálatra alkalmasok, fejenkint keljenek
katonaság gálni.
A
is
csak
fel.
Ezek mindazáltal, valamint
kiráíyi és királynéi
Czilley szabadítékos városai, ^,
városok,
a
rácz fejedelem és
Tótország, a jászok és kunok
hasonlókép minden száz telek után négy lovast logot állítsanak a táborba.
tábort
id
a telek-
az ország határain bell kötelesek szol-
Ki ezen szabályokat
és két
gya-
megsérti, a
eltt elhagyja, jószágvesztéssel lakoljon, az urak
nemesek pedig, ha a reájok es fegyvereseket ki, minden lovasért 16, s minden gyalogért 10 arany forintnyi bírságot fizessenek. E gondoskodás az ország védelmérl nem volt fölösleges:' Brankovics György már kora tavaszszal, személyesen s
birtokos
hiányosan állítanák
I.
fejezet.
V. László.
49
Hunyady János kormányzósága.
Hunyadyt, segedelmet kérvén tle Mohammed ellen, ki országát megtámadta. Hunyady, ki az országgylés szétoszlása után, mindjárt nagy buzgalommal látott a hadgyjtéshez, mihelyt felkészült," Brankovicscsal együtt átkelt a Dunán. Mohammed ekkoron Osztroviczát már megfelkereste
vette volt és Szendró't ostromolta.
nem mert
vívója
szembeszállani
De a
Konstantinápoly meg-
nagy hír
vezérrel, ki
Murádra annyiszor oly súlyos csapásokat mért volt. Hunyady jöttének hírére Szendr ostromával felhagyott és Drinápolyig vonult vissza, Firusbéget hagyván csak hátra atyjára.
Hunyady Kruso-
Szerbiában, mintegy 30 ezernyi sereggel.
szemben Firusbéggel, és miután t megmagát számos elkel törökkel egyetemben elfogta,
licznál találkozott verte,
s
futamló hadát pedig megsemmisítette, egész
Bodonig lehatolt gyzedelmes seregével, égette.
Itt
értesült,
hogy Mohammed
kiindult ellene Drinápolyból.
O
s
Pirotáig és
e városokat föl-
egész haderejével
tehát, mivel a zászlai alatt
mintsem az egész török hadermegütközni tanácsosnak láthatta volna, Nándorfehérvárra vonult vissza, hogy ott a határokon kivül táborozni álló sereg csekélyebb volt,
vel
nem
köteles nemességgel egyesülve,
várja be a török táma-
dását. Innen szólítá fel aztán Fridrik császárt
a kereszténység világi
feje,
is,
hogy mint
egyesítse a keresztény
fejedel-
meket most igen alkalmas az id, megalázni a törököt do ha ez nem történik meg, az elbízott ellenség nemsokára nagy :
;
veszélyt hozhat a kereszténységre
').
E
kérelemnek most jó sikerét várta Hunyar^y^ mert Konstantinápoly eleste nagy hatást tett a keresz^^énységre, s
Európa fejedelmeiben mutatkozott török elleni hadjáratra.
kiben az
')
ily vállalatra
Hunyady
De
Fridrik
is
némi
nem
szükséges erélyt
levele a császárh^Q^ Praynál
s^^
:'
hailandóság a
azon ember volt, tevékenységet föl-
Annál. Hl, 145. ü. a. Hammer: Gesch>
a szászokhoz Teleki X, 430. Tu^^^^y IV. Cap. 50. V. ö. des Osm. R. I. 433. Horváth M. Magy.
tört.
Hí.
4
^^^
50 ^*^'
Tizedik liönyv. *A
Hunyady^k kora
ugyan mindjárt a tavaszon összede maga sem ott, sem Frankfurtban nem jelent meg, hol a rendek september folytában még egyszer összegyltek; minek következtében, bár a hadjárat Aeneas Sylvius, császári biztos, és a hatalmas szónoklatú s a pápa megbíztából Németországban kereszthadjáratot hirdet Capistrán János ferenczi szerzetes sürtalálni lehetett volna.
hívta Rogensburgba a birodalom rendoit;
getéseire végzéssé lett
is,
megindítása idejére nézve a rendek
nem tudtak megegyezni. E melletti táborában
közben, miután a török Sophia
nyugton maradt,
polyba tért vissza, Hunyady
— Brankovics többé
nem
is
György pedig
bízva,
utóbb Konstantiná-
s
szétbocsátá a felkelt hadat. a külfejedelmek
segélyében
harminczezer arany évi adó Ígéretével
békét eszközlött ki magának.
A török
^^^-
még
hadjáratról
a télen
folytak az értekez-
is
—
mind Magyarországban, hol e végett a király Vízkereszt napjára, Budára országgylést hívott egybe '), mind
letek,
Neustadtban, hol az 1455-ki februárban
delmek követei gyltek
össze,
pápa s több fejea magyar országgylésbl a
^). De V. Miklós pápának márczius végén történt halála, Czilley Ulriknak Lászlónál ismét kegyelembe jutása és Fridrik császár hanyagsága mindezen készületeket megakasztotta. A magyar
követekkel
kiküldött
tanácskozandók
követek üres biztatásokkal bocsáttattak
A dolgok
e fordulata annál
el
Neustadtból.
| kellemetlenebb
volt
Hu-
nyadyra nézve, minthogy ezután kedvencz foglalkodása, a török háború helyett, alacsony fondorlatokkal kellett egy ideig bajlódnia. Czilley Ulrik
nem
megízlelt hatalom csábingereinek, dott,
míg
*)
158.
viszont
meg nem
s
mindaddig nem nyugo-
buktatta vetélytársát, Eizin-
V. László király levele a szászokhoz Fejér
Több úr
szárhoz:
is
állhatott ellen az egyszer
levele ugyanazokhoz, u. o. 16 3.
Tudom. Gyjtemény 1835.
*)Aeneas Sylvius Praynál
:
és
III. füz. 39.
1.
Annál. III, 154.
:
Authent.
Hunyady
Dipl.
levele a csá-
I.
fejezet. V. Láazló.
Nem
ger Ulrikot.
Hunyadjr János kormányzósága.
tartozik hozzánk,
elbeszélni azon alávaló
fondorlatokat, melyekkel végre czélját érte.
nunk, hogy Czilley az
ifjú király,
raányát megunt osztrák urak,
s
51
Elég monda-
az Eizinger erélyes kor-
__^^Cziiiey megint
* kormányon,
az elcsábított bécsi nép által
az 1455-ki áprilban diadalmenethez
hasonló ünnepélylyel
fogadtatott s kisértetett be Bécs városába. Es az ármányos ember azon elhatározott szándokkal lépett fel most a királymellé a trón lépcsire, hogy Hunyadyt is megbuktassa, kirl azt hitte, hogy elébb a maga megbuktatásában Eizingerrel egyetértett; kitl félhetett, hogy a múlt évben, a török hadjárat alatt Horvátországban elkövetett fóktelenkedései-
a törökkel folytatott Összeköttetéseiért
ért, s
kérdre fogná
kirl tudta, hogy alacsony czéljainak soha sem lesz közönyös elnézje ki ellen fellépni a nagy férfiú irigyei, kivált rokona, Garay nádor által is buzdíttatott ').
vonhatni
;
;
A
fondorlatok
kezdetének idejét egj szövetség
melyet Czilley Garay nádorral
s
jelöli, CziUey újabb
TJjlaky vajdával mindjárt
Bécsbe visszatérte után, ápril 7-kén (1455) kötött, melyben kötelezte magát, hogy e két urat mind a kormányt illet,
mind magán ügyekben a király eltt mindenki gatandja
'^).
Majd az erdélyi szászokat bujtogatta
ellen fel
támo-
Huny ady
hogy a királynál ellene panaszt emeljenek s fölmelegítette mind azon rágalmakat, melyekkel már elébb is terhelte volt a király eltt. „0, Hunyady, az országban s ellen,
;
t
nem László
a valóságos király,
a hiszékeny királyi ifjunaik, meit, az
—
—
hatalmában vannak az ország legersebb várai
egész fegyveres ereje.
Semmi
kétség,
mit ha másként nem, végre
tozik,
')
A gylölet
Hunyady nem Sylvius
is,
sugdos á a gonosz ember
szedi be az ország jövedel-
fizette
midn
fokáúl Boufin
is
hogy a koronára a török
azt mondja, ho
segedelmével
gy számzetése alatt
neki a 12 ezer aranyat. Ezt látszik érteni Aeneas
írja (Hist.
Boh. Cap. 64.) Locum eius optabat, nec
post lectionem (tán ejectionem?) promissum acceperat aurum. *)
Teleki,
s
áhí-
Okmánytár X,
437.
4*
^'*"'^'''''*t*»
52 1455.
Tizedik könyv.
A
Hunyadyak kora.
kezébe fog keríteni, kinek már a magyarok két n agy seregét is elárulta. Nyilván a török ellenségének színleli magát, de
alattomban annak barátja.
Már
Erzsébet királynét elhagyta
;
várnai ütközetben
megy
szágba
vül elvesz az
hányva.
ellen
tani az általa
kétszer megszegte hitét:
a behívott lengyel Ulászlót a
Ha, mit ismét
elárulta.
sürget, az or-
László, erszakkal vagy méreggel kétség kí-
mert már ki vannak a cselek
keze
által ;
Meg
kell tehát elzni, ellene kell visszafordí-
tervezett merényletet.
ígérje
meg
élete
a király,
hogy nemsokára visszatér az országba, de elébb a közügyek ha felj fogassa el s ölesse színe alatt idézze t udvarába ;
meg: csak így fog László kodhatni"
atyai örökségében
A vészború ekként mind srbben mi azonban csak arra
fölött,
ságát
szolgált,
s
t Bécsbe
Az
feje
hivatá.
elcsábított
De
ekkor
az ármányról Vitéz János püspök
értesítve volt
kanczellár által
hs
torlódott a
hogy jellemének nagy-
tisztaságát egész fényében kitüntesse.
s
ifjú király Czilley terve szerint
már
békével ural-
').
s kir.
hogy az országban minde-
azt válaszolá,
nütt jobbágyi hséggel teljesítendi királya parancsait, de külföldre menni
nem
köteles.
E
válasz Lászlóval
még
in-
kább elhitette a hallott rágalmakat; s újabb parancs megy Hunyadyhoz: jelenjen meg tehát Köpcsényben, az ország határain, hol vele Czilley tudatni
Határozattá lön hogy, ha onnét venni
nem
lehetend, helyben ölessék meg.
meskedett; de ismervén a
méné
fel
s
cselt,
:
hogy
Hunyadynak, ha
*)
Hunyady
engedel-
kétezer lovas kíséretében
hogy
t kíséretétl elszakaszsza,
a király személyében
kerestessék ; rangja olyan,
der..
akaratát.
a vár eltt egy nyillövésnyire megállapodék.
Czilley ez által meglepetve,
kiüzen
fogja a király
t a Bécsbe menetelre reá-
j, ill
Aeneas Sylvius
:
hogy
fel-
hogy nem válhatik kisebbségére
t a városban meglátogatja
Kollárnál II, 458.
tehát,
Hist. Boh. Cap,
64.
;
itt
Opera 136.
kényelme-
és Hist. Frie-
I.
sebben
— Ion
a válasz,
53
Hunyady János kormányzósága.
végbe mehet az
is
küldve,
V. Láaeló.
fejezet.
Czilley van hozzá
értekezlet.
—
s
nem
Czilleyhez;
a rang-
sem id Magyarországban a Czilley grófok az ország fkapitánya után állanak s elvégre nincs kedve a gróffal várban találkozni, ha abban elébb ezintannyi rsége nincs, mint a grófnak. A találkozás tehát
elsségrl
sem
feleselni
hely,
;
;
nem jött létre. De Czilley nem akarta elszalasztani a kelepczéhez egyszer már oly közel csalogatott martalékot, s harmadszor is parancs megy hozzá a király nevében, jne fel mennél elébb, a királynak felette fontos ügyekben, múlhatatlanul kell vele szólnia;
menvéd
személyét
még azon
biztosítandja.
Hunyady hogy
kiktl elbbi meg nem
irigyeit is elnémítsa,
jele-
nése miatt a király iránt engedetlenséggel vádoltatott, viszszaüzen, hogy azonnal megindul Bécs salzburgi
érsek.
Károly badeni
által is aláíratni, s
ln 8
ígérve.
O
felé,
de a menvédet a
fejedelem
és
elejébe küldetni kívánja.
Podjebrad
Minden meg
tehát ezer lovas kíséretében átlép a határokon
pár mérföldnyire Bécs eltt megállapodik, várván a men-
védet.
maga let
j
Nemsokára Lamberg lovag a király fényes kísérettel
j
elébe, hírül hozó,
a találkozásnál veendi majd Czilleytl.
tével együtt lóra ül
tágas
mezn
senkit
podék. Most CzíUey inti
s
magára.
s
A mez
,,
kísére-
midn
a nyílt
egy közel faluban megállaelejébe negyven lovassal s
látott,
maga vágtat
t, folytatná útját
ratni
Hunyady
Bécs közeléig halad; de
sem
hogy
elébe: sietne tehát; a leve-
ne hagyná a királyt oly sokáig ványílt,
monda neki
a
hs, de senkit
sem látok közeledni magam felé". „A király a hség miatt a szls kertek árnyában várakozik" feleié Czilley. „Jó, mondd Hunyady, megyek de add át a bátorságlevelet". „A
—
;
királynál feledtem", hazudta amaz, elfogulatlanságot mesteri leg
színlelve.
„Hazudtál lovag",
monda ekkor Hunyady
Lamberghez fordulva. „Csak a gróf parancsát válaszolá Lamberg,
teljesítem
t gáncsold, ha nem adja át a menvédet".
És most Hunyady sem fojthatá
el
tovább haragját. ,,Igy
^^^-
54 1455.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
_akar-tál-e megcsúfolni, alávaló lélek?" Czilleyre.
kora.
dörgi a megszeppent
„Trt vetettél nekem ? De magad
estél a verembe, melyet számomra készítettél. Hatalmamban vagy, s megölhetnélek, gaz tetteid méltó jutalmául. De tisztelem a ki-
ne magadnak, köszönd életedet; hanem óvakodvelem még egyszer így találkozni". Ezt mondván, ellenét az alávalóság és a vallott kudarcz szégyenérzetének hagyván hátra, csapatával az országba visszaszáguldott ^). rályt, neki,
jál
Az
iíjú király
és csábítója Czilley,
annak
jellemét felfogni képtelenek,
kik a nagy ember
tetteit,
elhatározásait
-a
magokéhoz mérték, polgári háborútól tartottak. A félelem nem is volt egészen alaptalan mert a honfiak nagy része, a haza nagy emberében, kinek vesztesége kipótolhatlan hiányt okozott volna, magát a hazát látta oly gyalázatosan megtá;
madtatva,
és
zajlongani
kezdett.
Czilley
szorultságában
Giskrát hívta ismét az országba.
E
viszályok közt nyílt
meg
június folytában
az országgylés, melyre Brankovics
fejedelem
is
Gyrött
megjelent,
kérend a török ellen, ki országát a tavaszon ismét megtámadta. Ennek a török készületeit s ezekbl Magyarsegélyt
is fenyeget veszélyt ábrázoló eladása s Ígérete, hogy az ország seregéhez tíz ezernyi jól felkészült haddal
országot
kész csatlakozni, valamint Kapisztrán Jánosnak, ki a kereszthadjárat
hirdetése végett
nem rég
jött volt
be az országba,
békére, egyetértésre buzdító hatékony beszédei csilapították az ingerültséget, ,
midn
jok ellen támadt volt,
Hunyady, nehogy személye miatt lairól
')
fin
')
s
a haza szenvedjen, hivata-
'^).
Aeneas Sylvius: Hist Boh. Cap.
Dec. III. Lib.
Úgy
le-
Még inkább a közügyekre fordult a renmidn június 21-kén sebes futár érkezett a
lemondott
dek figyelme,
némileg
mely a király, Czilley s párta gylésre szintén megjelent
7.
64.
Opera 136. kövv.
1.
Bon-
484.
látszik,
fia,
Hunyady László
Dalmátország bánságáról.
is
ekkor mondott
le
Horvát-
fejezet.
I.
V. László.
Mohammed
rácz fejedelemhez, hírül hozó, hogy \
oberdót gazdag arany-
55
Hunyady János kormányzósága.
s
szultán
No-__J^
melyek uroknak
ezüst bányáival,
évenként 120 ezer aranyat termeltek, elfoglalta, s több más várat s várost körltáborolt. Hunyadyban a közveszély ismét háttérbe tolta t'ölébreszté
magán sérelmeinek
elkészítését,
s
példája által másokban
is
elleni hadjárat
lelkesedést költend,
hadat igért kiállítani a csata-
saját költségein tíz ezernyi
És ha ezekhez, úgymond,
térre.
emlékezetét, ismét
benne kedvencz eszméjét, a török
a király 20 ezerre
emelhet
dandára, a burgundi fejedelemtl igért szintannyi segélyhad,
gylésen megajánlott
a frankfurti
a pápától és Olaszország
s
államaitól várható sereg hozzácsatlakozik,
reg könnyen megütheti a százezret
három hóra láttatnék
az csak
szerezné azt
hanem még
maga
el
a szent földrl
kizi
is
Budára
majd megnemcsak Európából,
zsolddal, (utóbb
az ellenség földén),
Az országgylés, nem
a keresztény se-
ennyi haddal pedig, ha
;
a törököt
'),
tudjuk mi okból,
'^
júliusban
Innen írtak aztán az ország rendéi az új pápának III. Calixtnak, szerencsét kívánván neki felmagasztaltatásához s kérvén t, hogy koronáztatásakor tett tétetett át.
Ígéretéhez képest ne késsék segélyét nyújtani a török ellen.
„Még most mindenki
közölök azt
törököt kizni Európából;
ményrl
id múlva
rövid
mennyire tlök
delmökre által
két,
hogy lehetséges a
mondani.
Ok maguk,
telik, szokott állhatatossággal
készek önvé-
kiállítani
bevárni
hiszi,
de ha a [segély elmarad, e re-
le
kellend
minden erejöket; elhatározták mindaz-
szentségének
is
segedelmét"
^).
A nagy eszme annyira megragadta Hunyady hs lelhogy annak valósíthatása végett még ellenségeivel is
kész volt, hihetleg Kapisztrán János közbenjárására, kibékülni.
A
a kezén
*)
királylyal kötött ogyessége szerint
lév
legtöbb királyi várat,
Kapisztrán János
lev. a
s
Hunyady
ezek közt Budát
átadta is;
pápához, Praynál: Annál. III, 157.
*)Praynál: Annál. III. 150.
az
56 1455.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
részének kormányát s védelmét ismét magára a király lelkébl minden gyanút kiirtson, a hogy s maga kisebbik fiát Mátyást, a király udvarába, annak udvarország déli vállalta;
nokai közé küldötte
mely aug. l-jén
').
A
szerzdésben,
Czilleyvel kötött
kelt, a felek
szinte barátságot és kölcsönös
védelmet Ígértek egymásnak, s kikötötték, hogy necsak á hanem a király s korona elleni htlenség bünte-
hitszegés,
tése, tehát
jószág és fejvesztés büntetése érje
zdést megszegi
Egy más
^).
azt, ki e szer-
Mátyás fiának jegyese
levélben
Czilley Erzsébet nászajándékának meghatározását
is
egészen
ennek atyjára Ulrik grófra bízta ^). Kibékült végre Garay minek jeléül, úgy látszik, ekkor ln a László nádorral is ;
házasság
is
A
közt.
szinte
elhatározva
nagy
férfiú
Hunyady László
jelleme kezeskedik,
de Czilleyét, Garayét most
volt;
és Garay leánya hogy e kibéklése
is
színleltnek bizo-
nyíták a bekövetkezett események.
Az
ország rendéi
még
augusztus havában
voltak Budán, de a török hadjáratra nézve
is
még sem
együtt tudtak
megegyezni; minek részint az volt oka, hogy Brankovics,
gyorsabb segedelmet nem remélvén, hazatért
s
magát a
tánnak kegyelemre megadván^ ezt kiengesztelte
s
szul-
arra bírta,
hogy országából kivonuljon; részint az, hogy a külföld nem nagy volt a bizodalom. S ezen felül, bár
segélyében
Hunyady
kibékült
királylyal
még azután
is
is
a pártok
egymással s a pápa errl Kapiszl-jén kelt levelében Széchy
ellenségeivel,
viszálkodtak.
trán János által értesülvén, sept.
A
Dénes esztergomi érseket nevezte ki követévé, meghagyván neki, hogy a török hadjárat sükerítése végett minden módo n ügyekezzék a belbékét helyreállítani
más bíbornokokat
is
Bonfin: Dec. III. Lib. 64.
*).
Utóbb,
sept.
végén,
küldött követekül mind Magyar- és 7.
486. Aeneas Sylvius
:
Hist. Boh. Cap.
Opera 137. *)
Chmel
3) IJ. o. *)
:
Matériái. II, 82.
83.
Raynald Annál. Eccl. XVIII, 439. Pray: Annal. :
III, 162.
I.
fejezet.
V. L&szló.
Németországba, mind a
Hunyady János kormányzósága.
f'ranczia és
'
57
angol királyokhoz, a ke-
resztes hadjárat elmozdítása végett.
De
^*^-
a hadjáratból 1455
már semmi sem lett. Az említett körülményeken kivl ezt még az is akadályozta, hogy a török sereg mirígyhalált hagyott hátra Szerviában, mely aztán Magyarországra s Erdélyre is átterjedt ^) minek következtében senkinek sem volt kedve hadba menni a török ellen, ki Szerviából visszatérvén, ez évben úgy sem fenyegette többé folytában
;
az országot.
A tudósítások azonban,
itóe. melyek az sz és tél folytában a keletrl érkezének, semmi kétséget sem hagytak fen az rj,^^^^^ ^g. ^ iránt, hogy Mohammed 1456 tavaszán egyenesen Magyar- rök hadjáratra. országot szándékozik megtámadni. E hírek s a pápai követ, Car vajai János bíbornok sürgetései arra birták László királyt, hogy már Vízkereszt nyolczadára országgylést hirdessen Budára, mi azonban utóbb februárra (1456) halasztatott. A király e hónap 6-kán érkezett meg Czilley kiséretében Budára. Megjelent ott Hunyady is, ki idközben a császárt, az aragoniai és burgundi fejedelmeket segély-
—
nem sznt meg
nyújtás végett
ösztönözni
^),
—
de bátor-
sága végett nagyobb kísérettel és számos barátainak, külö-
nösen Székely
Tamás vránai pörjel, Rozgonyi Sebestyén, s több más urak s Vlád oláh vajdának
Kanizsay László társaságában
^);
mert hogy
daczára sem szntek az országgylés
bizonyítja vet,
A
*).
meg
ellenei
a múlt évi frigy kötés
ellene agyarkodni, e frigykötésnek
folytában történt megújítása
is
nyilván
tanácskozások megnyittatván, a pápai kö-
Carvajal bíbornok, biztosítá a rendeket, hogy az olasz
hajóhad már megkezdte készületeit, az év folytában minden ')
jegyese
Kovachich: Script, Min. is,
Czilley Erzsébet, ki
I,
14.
E
ragályban halt
meg Mátyás
az eljegyzés óta Hunyadj-né
alatt nevekedett. ')
Kapisztrán János levele. Praynál: III, 168.
=>)
Turóczy IV. Cap.
53. Bonfin. Dec. III. Lib.
*)
Chmel Matériái.
II, 105.
:
VII. 486.
gondjai
58 1456.
Tizedik könyv.
A
Hunyadyak
kora.
bizonynyal hadjáratot iutézend a Hellesponton; tudtokra
adá azt
hogy az aragoniai
is,
ösztönzései
s
éa
burgundi fejedelmek tetemes
E kedvez
segély hadakat Ígértek.
tudósitás,
Hunyady János
példája, minélfogva hét ezer lovast
igért fel-
fegyverezni saját költségein és Kapisztrán Jánosnak a kereszt fölvételére buzdító s kedélyrázó beszédei a rendeket arra birták,
hogy aratás utánra (mert a múlt évben kivált Szer-
biában
felette
szk
a török ellen.
volt a termés)
Azonban
ápril
hadjáratot határozzanak
hogy a
7-kén híre érkezik,
már megindult, Nándorfehérvár ostromát, s ennek megvétele után Magyarország megtámadását tzvén ki czéljává ^). E rémít hír vételére elhatározszultán roppant seregeivel
hogy a sereg, mihelyt csak felkészülhet, táborba a pápa pedig követe által megkéretett, hogy az
tatott,
szálljon;
segedelmet tüstént
igért
küldje a török vizekre. sére
A
állítsa ki,
s
az
hajóhadat
olasz
pápai követ a hadjárat sükeríté-
átalában a legnagyobb buzgalmat fejté
ki,
nemcsak
sürgetvén az ügy erélyes megindítására, hanem külfejedelmeket is felhíván, hozzanak vagy küldjenek
III. Callixtot
a
mennél elébb segedelmet a fenyegetett kereszténység védelmére ^) Kapiszttán János mellé pedig több szerzetest, ezek ;
közt a Mátyás király alatt nevezetessé
lett
Veronai Gábort,
adván társul a kereszteshad hirdetésére^). De maga is
szivére látszók venni az ország veszedelmét,
s
a király
ápril 7-kén
német fejedelmeket, hogy frankfurti végzésök szerint ne késsenek megküldeni az igért segélyhadat ^), s ugyanazon napon a pápát is buzgón kérte Ígéreteinek teljesítésére ^). De e buzgalom nemsokáig tartott, mert mellette volt s kelt
X,
levelében
')
A
*)
Egy
sürgetve szólítá
fel a
pápai követ levele Katonánál XIII, 1045. levelét
Zsigmond osztrák hghez
499. ^)
Katonánál: XIII, 1049.
*)
Chmelnél Fontes
»)
Katonánál:
:
e.
rer.
h. 1041.
Austr. II, 19.
közli Teleki
:
Okmánytár
V. László. Hnnyady János kormányzósága.
I. fejezet.
jobb gerjedelmet hamar
minden
A
Ulrik.
gyzelem
reá nézve
benne Czilley
elfojtott
1456.
hogy Hunyadyt egy
gonosz ember, attól tartván,
újabb fényes
59
'
még veszélyesebbé
tehetné,
megveretését óhajtá, ha bár az az ország nyilvános vesztére
E
végett nemcsak a királyban, ki egészen tle minden jobb szándékot, hanem pártja embereinek titkon meg is hagyta, hogy Hunyadyt zászlóaljaikkal végre pedig, midn híre érkezett, hogy a ne támogassák török Nándorfehérvárhoz már közeledik, a gyönge királyt, midn annak jelenléte a készületek sürgetése végett legszükségesebb volt volna, egy vadászat alkalmával Budáról
történnék
is.
függött, elölt
;
Bécsbe szöktette
^).
jesen czélját ért:
jószágaira távozott,
áradt
el,
A
király megszöktetésében Czilley tel-
az urak s
nagyobb
része, példáját követve,
a fejetlenné lett országban oly zavar
hogy még a budai várnagy
odahagyta a gondjaira bízott várat,
is
s
•
•
rseregével együtt
a nemesség sem gon-
dolt többé a felkelésre.
De mennél nagyobb
veszély fenyegette e körülmények
közt a hazát, annál fényesebben
tnt
hány lelkesebb barátainak buzgalma, Nándorfehérvárat László
férfiú
Ország Mihály 8
és a
fia.
ki
Hunyadynak
hazaszeretete.
és né-
A
nagy
Szilágyi Mihály sógora.
spanyol Bastida alatt rséggel, eleséggel
védelmi szerekkel lehetleg ellátván, fáradhatatlanul,
s
nagy részben saját költségein gyjté a hadakat. Értesülvén, hogy a török hajóhadat is küld fölfelé a Dunán, avval a várat minden segélytl elzárandó maga is mintegy 200 hajót gyjtött össze a Dunáról és mellékfolyamairól Szalánkemén táján. A nagy hazafi mellett még két férfiút tntetnek ki különösen emlékeink, kik az ország védelmének eszközeit e válságos napokban lángbuzgalommal készítették el. Ezek :
egyike a pápai követ, Carvajal bíbornok, másika a szent ^^ élet, hatalmas szónoklatú slángbuzgalmúKapisztrán János. János. .
Amaz
némi kereszteseket összegyjtvén, azokkal maga
')
A
pápai követ levele Kapisz tránhoz Praynál
:
is
Annál. III, 160
60 1456.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
lement Hunyady táborába, melyet Szeged táján gyjtött; de
onnan
t Hunyady a király mellé küldé vissza, részint,
hogy
Czilley ármányait ellensúlyozza, részint hogy a szomszéd tartományokban is gyjtsön kereszteseket '). Emez a hitáb-
ránd lelkesedésével járt városról városra, faluról falura hirdetve a keresztet, osztogatva bnbocsánatot mindennek, ki fegyvert ragad
a kereszt ellenségei ellen
noklatának tüze ezreket gyúlasztott
:
és elragadó szó-
keresztnek halálba
fel a
menni kész bajnokaivá.
Mohammed
szultán ez alatt július els napjaiban, több
300 ágyúval, melyek közöl nagyságú, 27 láb hosszú volt, Nándor-
mint 150 ezernyi sereggel
huszonkett
óriási
fehérvárhoz
Zimonyon sokára
érkezett,
urak
mködni
álló
óriási
hajóhada
ágyúk nem
a város falai ellen:
a déli szél, mondják, egészen Szegedig fel-
hozta, hol Kapisztrán kell vala az
Az
a Dunát.
nappal kezdenek
tompa morajukat
lette
míg 200 gályából
felül zárta el
éjjel
s
és
a kereszteseket
nemeseknek
kevesen jelentek
meg
*).
is,
gyjté,
s
hol
gylni
dé a kik közöl csak
fe-
Maga Hunyady Temesváron,
majd Kévében gyjté zsoldosait, sürgeté a szászokat a gyors megjelenésre^); de minden ügy ékezete mellett is csekély maradt serege: emlékeink csak Koroghy János macsói bánt, Kanizsay Lászlót s a Rozgonyiakat nevezik meg a hs segedelmére jöttekül. Ezekkel indult meg tehát végre Hunyady, ,
míg Kapisztrán János a Tisza átalában a köznépbl s tanulókból és
életének legdicsbb tettére,
mentében vezette barátokból
álló,
kerczékkel
s
')
le
jobbára csak kaszákkal, vasvillákkal, sze-
ólmos botokkal fegyverzett kereszteseit.
Praynál: Aunal III, 169. kövv
Turóczy IV. Cap. 55. Hungáriáé Domini quadam desidia, quasi somno laborantes, periturae arci auxilium ferebant minimé. Ugyanezt mondja Tagliocozzo, Kapisztrán János társa. Praynál: Annál. *)
gravi
III, 175. ')
Telekinél Okmánytár X, 526^ kövv.
I. fejezet.
A
6
tnek
török ágyúk e közben iszonyú pusztítást
város falain segélye
V. László. Hnnyady János kormányzósága.
Hunyady üzenetet
és
;
nem
vn
érkezik, a várost csekély
napnál tovább lehetetlen megtartani.
Dunán vagy
a
Szilágyitól, hogy ha számú örseregével pár
A
a
ladék nélkül lebocsátja naszádait,
;
k
Kapisztrán János buzdításai keresztesek
által
gyúlasztott
lelkesedésre
intéz
városból 40 naszádon háttámadást
a
s
polgárok csodát míveltek: öt órai heves harcz után a török gályasorok több helyt megszakasztattak, három gálya mint-
egy 500 fegyveressel
elsülyesztetett,
többiek annyira megzavartattak a harczot többé tak.
A
négy
elfogatott,
a
és megrongáltattak, hogy
nem folytathatván,
rendetlenül megfutamod-
megmenekült gályákat, nehogy a
gyzk
kezébe
essenek, a szultán utóbb fölégettette.
A dics vízi várossal, s
gyzelem után, a közlekedés megnyílt a Hunyady a maga fegyvereseit, s a keresztesek
egy részét haladék nélkül a városba teszi át; a többieket, kiknek száma menten szaporodván, mintegy 60 ezerre növekedett,
zimonyi táborukban gyakoroltatja a hadakozásra.
De
nem
erre
sokáig engedett
bár Hunyady a vár az éjjel nappal
hány nap
alatt
idt a török szultán
mennyire
falait
;
mert
lehete, kijavíttatá,
bömböl rémséges török ágyúk ismét több helyt rommá ldözték,
de
azokat nés
a szultán
július 21-kén estenden közönséges ostromot parancsolt;
Hu-
nyady, a török hadoszlopok mozgalmait észrevévén, a maga fegyvereseivel,
más fell Kapisztrán János
kiknek közepén egy Péter
nev
Hunyady, Ryözedei me Belgrádnál.
segély-nyújtás csak
Száván keresztül történhetvén, a vezér has miután azokat keresztesekkel, egy nagyobb hajóját pedig gyakorlott katonákkal megrakta, a várbelieknek tudtára adja, hogy július 14-kén intézendi támadását is szedjenek tehát össze minden hajót, s ugyanazon idben hátulról támadják meg a török hajóhadat. Ennek gályái lánczokkal egymáshoz kötve, széltében az egész Dunát elállották, s legénységök gúnynyal fogadta a feléjök közeled apró magyar naszádokat. De a a
^^^-
nemes
a keresztesekkel,
vitte
a kereszttel
62 1456.
Tizedik könyv.
jalölt zászlót, a
A
séget.
A Hunyadyak
kora.
külsánczok eltti térségen fogadták az ellen-
nagy vezér
naság harczkedve,
jelenléte
példája által élesztett kato-
s
a szentnek tisztelt Kapisztránnak Jézus
s
nevét kiáltozó szava
által felgyúlasztott
keresztesek lelke-
sedése a harczot rendkívül hevessé, több óráigr kétessé tette.
Kétszer nyomul be a török a városba,
De
vissza a mieinktl.
lyek a fáradtakat felváltak,
nyeken;
s
kétszer zetik ismét
újabb és újabb pihent csapatai, me-
végre ert vettek a kereszté-
több oldalról a városba hatoltak,
res utczai harcz szét a város
után elfoglalák,
küls
bástyáira,
ezt is vívni kezdek.
Szilágyi
más s
az
részét a várba
rség
már kétségbeestek megtarthatásán, hajókra hordaták.
azt hosszú, vé-
a keresztények egy ré-
s
szorítván,
többi tisztjei már-
becsesebb vagyonukat
s
De megtörhetlenl
áll
még Hunyady
egy,
Kapisztrán János másfell, ki hogy buzdító szavát minden'
közel a bástyához egy toronyból lelkesíté a Leghevesebb a harcz a híd köri, mely a városból a várba vezetett; de néhány török az árkon is áthatol felé hallhassák,
kereszteseket.
Ezek egyike
s
a falakra kapaszkodik.
8
épen török zászlót készüle kitzni a
fel is jutott
fal
a bástyára
ormára,
midn
t
Dugovics Titus megpillantá. A két vitéz kemény tusára kél; de erejök egyenl, gyzni egyik sem
egy
vitéz magyar,
tud.
Ekkor
átöleli, s az
a
hs
Dugovics magát halálra szánva,
ellenét
oromról magával együtt a mélységbe rántja
').
Azonban egy lesújtott nyomán százak teremnek a pihent ozmánok közöl, és Hunyady már maga is kételkedni kezd a vár megmenthetésén; de azért ernyedetlenl tartja fen a harczot a dobogó körül,
melyen át a törökök a várba jutni
törekedtek.
így hullámzott a harcz az egész éjen
át, s
midn
a haj-
nal felvirradt, a keresztények rémülve látják, hogy a város-
nak már minden utczáin hemzseg a török, is
sren *)
18 és
s
a város árkait
lepik élcsapataik, a város eltti síkon pedig újabb,
Ld. errl a Tudom. Gyüjtem. 1824-ki folyamának 8-dik füz.
köw.
1.
fejezet.
I.
V. László.
pihent dandárok törekednek a kapu
küls
falain
s
Ekkor a város___if^ lev tömegei közt
felé.
bástyáin az ellenség alant
küzd
elszigetelve
63
Hunyady János kormányzósága.
keresztesek, kiket a
jámbor Kapisztrán
nem sznik buzdítani, „mintegy a szentlélektl megszállva," — mond a szemtanú Tagliocozzo szerzetes — ama nagy menynyiség rzse-kötegeknek végett hordattak
kénkbe
mártják,
volt s
lebeg
a törökök
A
a falakra;
ezeket
ruháin,
szurokba,
sren
meggyújtván, az ellenség
lámzó tömegeire hányják. meríti.
melyek a rések kiigazításn
estek,
eleve
hul-
A tz s
nagy sebességgel terjed el ket rövid idn tztengerbe
zavar, melyet e jelenet elhozott, s a félig eléget-
tek kínos jajgatásai
rémülettel tölték
az ozmánokat,
el
s
hogy a pusztító elemtl meneküljenek, mindnyájan a kapu felé tolonganak. A magyarok a várból s a város bástyáiról utánok eredve zik a futamlókat. Rövid id múlva egy él török sincs többé az utczákon ver és
tz
ellenség,
s
az árkokban, és csak a fegy-
miatt elesettek ezrei fedik azokat
;
a megfélemlett
táborának sánczai közt keresett menedéket.
Hunyady
e
gyzedelem után sem tartván még tanás nem
csosnak nyilt harczra kelni az ersebb ellenséggel, kételkedvén, hogy az újabban 8
is
a kereszteseket a város falain,
helyezte
el,
és szigorú tilalmat
merészelné senki elhagyni a ellenséget.
merbb,
De
esti
intézend rohamot, katonáit s
azok réseinél és kapuinál
hirdetett
maga
ki mindenfelé, ne
helyét,
s
ingerelni az
a fegyelmetlen keresztesek közöl néhány vak-
hat óra tájban, e tilalom daczára
is
kiszökött a
síkra, mely a város és a tábor közt létezett, s az ott lév törököket megtámadta. Példájok és fegyverök szerencséje mind többeket vont utánok s a török táborból hasonlókép mind többen jövének a síkra, társaik védelmére, és ekként mind hevesebbé, mind terjedtebbé válék a harcz. Eleinte Kapisztrán János tartóztatni ügyek ezett a kereszteseket, de látván, hogy a különben szentül fogadott szava, engedelmességre most nem talál, a nép harczvágyában az isten intését sejti, s hosszú keresztjét megragadva, s Jézus nevét ;
64 1456.
Tizedik könyv.
^g segítségét egész
a harcztérre
A Hunyadyak
erejébl kiáltozva, többi kereszteseivel
A
már egész
éjen át küzdött
biztos jelét látja, s egész hadával s
s
szintén az ellenség tábo-
ekként az ostromlottak támadókká lévén, a
harcz az egész vonalon nagy lelkesedéssel megújult. sánczai s
is
még is ily népnek harcz vágyában Hunyady a gyzelem
siet.
ernyedetlen
rára rohan,
kora.
A tábor
egymás után bevétetnek, az ágyúk rsége levágatik
elzetik.
Mohammed
ágyúit veszélyben látván,
De
harczra kél, harczra vezetteti minden erejét.
maga
is
hasztalan;
a magyarok rohanása ellenállhatatlan: a szultán
maga
is
megsebesíttetik, egész serege rendetlen futásnak ered. Mint-
hogy az
éj
Hunyady
beállott,
napi harcztól különben
is
cseltl tartva, a múlt
fáradt seregével
nem zte
éji
s
az ellen-
annak ágyúit részben beszegeztetvén, részben magával vivén, a városba visszavonult. Ezen elvigyázat azonban felesleges volt. A megvert török had a legzavartabb séget,
s
módon futott egész Sophiáig, s itt is csak nagy szigor, számosak leöletése által sikerit azt a szultánnak megállítania. A keresztények csak más nap reggel látták, mily roppant gyzedelmet nyertek 24, mások szerint 40 vagy ötven ezer :
török
8
köztök több
elkel
')
nál
:
Hunyady, Kapisztrán János
Annál. III, 171. 175.
és társa,
a. d.
1456.)
hirdette annak
stb.
Tagliocozzo levelei Pray-
köw. Egy névtelen
die S. Stephani papé et mart.
a martalékká lett
basa hullája,
300 ágyú,' 23 hajó, számtalan fegyver nagyságát ^).
levele
(Ex Wienna
mely a bécsi
csász.
... in
könyvtár
—
Welche György lev. a. (Cod. 4498. 1. 186.) (Dátum Wyenne fer. 2-a prox. p fest. ad vinc. b. 1456) Sciatis quod die hesterna venit quidam homo do-
kéziratai közt találtatik
sopronyi polgárokhoz Petri ap.
a. d.
mini Gubernatoris de Castro Nándoralbensi, qui
retulit,
quod trina vice
Turci receperant idem castrum, sed semper per D. Gubernatorem fuequod solum ipsi equirunt expulsi. Ultimatim adeo fuerunt prostrati . .
tes
cum maximis dampnis,
et ipse
.
imperátor solus evasit, pedites omnino
sünt prostrati et occisi in campo, pauci ex ipsis fugám dederunt. Lucrati etiam sünt 12 Bombardas magnas, quarum longitudo 32 palmarura, latitudo ... 7 palmarum,
parvas autem pixides 140
.
.
.
cum maximis
I.
De
V. Lászlö.
fejezet.
65
Hunyady János kormányzósága.
dics gyzedelraen, mely NánMagyarországot mentette meg, kevés
a nemzet örömét a
dorfehérvár falai alatt
nap múlva mély gyász váltotta gály Hunyadyra
A
kinek
átterjedt,
is
fel.
rendkívüli fáradalmai különben
is
táborban kiütött raa
erejét
múlt napok
Az
kimerítették.
egyaránt
hs és
nagy lót és
hazafi, Zimonyba átvitetvén, miután fiait, LászMátyást a maga példáinak követésére, a becsület és
erény bár tövises, de egyedül biztos pályáján való tántorít-
— a körülötte álló
hatatlan haladásra,
háborúnak ernyedetlen folytatására
értésre, a török elleni intette, aug. 11 -kén,
lának
h
sznt
élni.
társa
életének 68-dik
részese, Kapisztrán
s
urakat pedig egyetévében, utolsó diada-
János karjai közt meg-
Tetemei más nap saját kívánsága szerint a gyu-
—
O a vég nyugalomra. magyar történelem legnagyobb hse s egyik legszebb, leg-
lafehérvári
vitettek
sírboltba
Mint ember feddhetetlen vallásos túlság igazságos, nagylelk, könnyen engesztelhet, kit buszúra személyes sérelem nem könnyen ragadt. Mint honpolgárnak, kebellázító sérelmek s bántalmak, kisszer bizalmatlanság s a leggonoszabb ármánykodás daczára, keblét tisztább jelleme.
:
nélkül,
s lángoló hon szerelem melegíté, mely az erénytelen oligarchiái korban kétszeres fényben tün«löklik. Mint kormányférfi, idegen volt az udvaronczok
felmagasztalt kötelességérzet
siiiia
fondorkodásaitól;
igazságszeretetben,
s
és
szepltlen
becsületességben, mit józan ítélettel, ügyes tapintattal egyesített,
helyezte
a
kormányzás legels, legszükségesebb
Törekvése a lázongó pártoktól
tulajdonságát.
szétzilált ha-
zában a törvényességet helyreállítani oly buzgó volt mindenha, hogy a korabeli írók sajátságos kifejezésekkel jellemingeniis bellicosis Turcus Imperátor ria sünt prostrati. 55. Bonfin. Dec. 65.
Opera
137.
Seript. Byz.
X,
A
III.
equitibus usque ad sex millia-
levéltárból.
—
Lib. VIII. 488. Aeneas Sylvius
Arenpeck Feznél 174.
cum
Soprony városi
Hammer
:
I,
tört.
HL
:
1262. Chalkokondylasz
Gesch. des Osm. R.
I,
byzanti író Kritobulosz II. Méhemet. Élete 140. kövv. Horváth M. Magy.
Turóczy IV. Cap. Hist. Boh. Cap. 441.
Lib. VIII.
Az
11.
^
utolsó
^^^-
Hunyady "^^^^^ halála,
66 1456.
*
Tizedik könyr.
„Ülve
A Huny adyak kora.
— mond
egyik ') jármindenütt törvényt mondott, igazságot De, önvallomása szerint is ^), a török elleni
2.1^
igazságszeretetét:
va
és
és állva
lovagolva,
szolgáltatott".
kedvencz eszméje, mert az
lelkének
volt
liarcz
által vélt
legtöbbet használhatni szeretett hazájának. És e tekintetben is
megelégedéssel tekinthetett vissza, halálos ágyán, lefutott
pályájára,
öntudattal mondhatá halála eltt az
s
zknek: „hségesen szolgáltam között,
s
becsületesen ügyekeztem teljesíteni a
feladatot". Tizenkét
t környe-
az élet minden viszontagságai
nekem
nagyobbszer ütközetbl, melyet
vívott,
tízben aratott diadalt, a mindig többszörte számosabb
hadak
A
ellen.
jutott
ozmán
töröknek ostora, félelme, még ellenségét
is
bámulásra gerjeszté maga iránt. Mondják, hogy a szultán, midn halálának hírét vette, méla gondolatokba
tiszteletre,
merülve, sokáig szótlan nézett
maga
elébe
s
végre e sza-
vakra fakadt: ellenségem volt, de fájlalom halálát; a világ Két '^hónappal legnagyobb emberét vesztette el benne.
—
késbb
követte
t a halálban
agg Kapisztrán Nándorfehérvár falai
a szent élet,
kit életének alkonyán, János is alatt hazánk védelmében kifejtett elszántsága igen ,
tóvá tett arra, hogy a maradék újlaki (ma
is
illoki) sírját
mélhálás
emlékezetben tartsa.
IV. Cziiiey ármá-
°y** ^ ^"°y*'
dyak
A közgyászban, zetre hozott,
melyet nagy emberének halála a nem-
,itt
Gzilley
ellen.
örömünnepet
Huny ady
ült. ,
Jánossal
>
együtt eltnt a gát, mely eddig nagyravágyó, gonosz terveiben útját állá; most már akadálytalanul zsarnokolhatá az elcsábított,
gyönge
királyt, fék nélkül bitorolhatá mellette a
fhatalmat. De elbizottságában a hs halálával már nem elégedett meg a gonosz ember, s nyilván dicsekedék, hogy addig nem nyugszik, míg „az egész ebfajt ki nem irtja" '').
')
Bonfin.
')
Hunyady
3)
e. h.
lev.
a pápához Schwaudtn érnél II, 22.
Turóczy IV. Cap. 58.
I.
fejezet.
67
V. László.
Tanácslá a királynak, jönne az Ausztriában összegylt keresztes haddal az országba, színleg, hogy a minapi megszökés gyalázatának lemosása végett a háborút folytassa, valóban pedig, hogy a királyi várakat, melyeket halálakor a
hs, a fiára s barátaira bízott, tlök elvegye, ket magukat megrontsa ^). A szavára, mindenben hajló király, a kereszteseket s egyéb hadait elre küldvén, sept. közepén Budára, onnan októb. elején Futakra ment, király rendelkezéséig László
hova országyülést hirdetvén, az urakat veres megjelenésre szólította
^).
és a
Hunyady
nemeseket fegy-
László, mieltt a
gylésre megjelenne, nyugtatványt, biztosítást kért a királytól, hogy a számadás nélkül kimúlt atyja helyett a királyi jövedelmek kezeléseért sem maga, sem Mátyás öcscse nem fognak kérdre vonatni. Czilley, úgy látszik, a pénzkezelés miatt akarta legelször is megtámadni a Hunyadynemzetséget de minthogy László úr, kérésének teljesítése eltt Futakon megjelenni nem akart, kénytelen volt neki az ;
oldozványt kiadatni.
Az országgylés lati
esküt
vn
megnyittatván, a király újabb hódo-
a rendektl,
Czilley
helyettessé vagy kormányzóvá,
nevezte,
s
s
Ulrikot pedig királyi
az ország fkapitányává
hadakat iránta is esküvel Czilley ekként vágyainak czél-
a jelen volt országos
kötelezte engedelmességre ját érvén, elhatározá,
^).
nem
késni tovább a csapással, melyet
a Hunyady-nemzetségre sújtani szándékozott. Hogy azonban Hunyady Lászlót eleve biztonságba ringassa, vele színleg kibékült, t fiává fogadta. A szerzdésben, mely ez
alkalommal a két nemzetség közt köttetett, Czilley a Hunyadyaknak minden birtokaik megtartására védelmet igért ezek pedig a királyi várak átadására köteleztettek
')
Aeneas Sylvius Hist. Boh. Cap. 66. Opera 139. Oklev. Telekinél Okmánytár X, 548. kövv.
')
Chronik der Gráf.
')
:
:
v.
Cilly
Hahnnál
II,
103. 115. kövv. Aeneas Sylvius ep. 253. Opera. 785. *)
*).
Chron;
d.
Gr.
v. Cilly. e. h.
219. Annál. 1.
Pray: Annál. Ili, 188.
5*
Styriae
i*56.
68
Tizedik könyv.
A
-ii^^l—-
király
!i
A Hunyadyak
kora.
török háborúra vonatkozó némely tanácskohaza bocsátván, Nándorfehérvárra
zások után a rendeket
Hunyadytól átveend, s a nevezetes ütközet Hunyady László elre ment, hogy a
azt
utazott,
helyét megtekintend.
elfogadására
király
elkészületeket tegyen. Czilley terve
merénynek Hunyady ellen, nemcsak a zsoldosokat, kik jobbára osztrákok valáis nak, hanem a kereszteseket is útnak indítá. Mindent oly jól elintézve hitt tervének sikerére, hogy egy levélben ipjának, Brankovics fejedelemnek azt vélte írhatni, hogy nemsokára szerint itt kellé végrehajtatni a
miért
két golyót
(a
Hunyadyak
érté)
fejeit
fog neki átküldeni,
melyekkel kénye szerint játszhatik. De Hunyady László és házának barátai eltt sem maradtak elrejtve az ellenök sztt cselek; tudták, hogy Czilley a legármányosabb módon ingerelte fel a
gyönge királyt az elhunyt nagy hazafi gyermes annak idején megtették készületeiket
keinek elvesztésére;
a csel meghiúsítására.
Hunyady
és Szilágyi,
midn
Futakra
mentek, egy ers rséget hagytak Nándorfehérvárban.
Még
nagyobb szerencséjökre, Czilleynek Brankovicshoz küldött levele elfogatott, s hozzájok vitetett. Mit elébb Czilley szándékairól gyanítanak, azt e levél teljes világosságba helyezé ; s
hogy míg a
látván, a
maguk
szintoly gonosz,
mint hatalmas ember
élete nincsen bátorságban, végre
k
is
él,
egy értelem-
mel elhatározták megölését, ha ármányainak más módon elejét nem vehetnék. Maga Vitéz püspök is azt válaszolta volna a tanácsát kérknek, hogy a megtámadást nem javasolhatja
ugyan
Ítéletét,
nem
A
;
de a
tettet,
ha végrehajtatott, mint isten
fogja kárhoztatni
^).
király ezalatt Nándorfehérvárra érkezett.
László a vár kapuja eltt fogadta t,
Hunyady
annak kulcsait térdre ereszkedve nyujtá át neki, miket azonban a király hízelg kifejezések közt adott neki vissza. A magyar dandárok, melyek az elcsapatot képezték, s utánok a király Czilleyvel V
Bonfin. e h 495.
s
V. László.
I. fejezet.
6.9
akadálytalanul áthaladtak a vár kapuján, de hátuk mögött a kapu bezáratott,
gen zsoldosok
a
1*^^-
Czllley fegyveres cselédei, úgy az ide-
és keresztesek
is
Hunyady
kint szorultak.
király eltt, ki e miatti felindulását
el
nem
a
titkolhatá, avval
hogy a haza törvényei szerint idegen hadaknak tilos bemenni a határszéli várakba. És Czilley bár mennyire boszankodott is az esemény miatt, egyéb engedményt nem nyerhetett, mint hogy szolgái fegyvertelenül igazolá tettét,
bocsáttassanak
a
vár belsejébe; a keresztesek
zsoldosok a váron kivül szálltak táborba
A nem
idegeru-""^
és
').
most
megrettent, bizodalmatlanná lett királylyal,
Hunyadyak valóban élete ellen törekednek, utat nyitandók maguknak a koronára, melynek elnyerése nekik meg volna jósolva. A Ion nehéz elhitetni Czilleynek, hogy a
remeg
király megegyezését
adta elvesztésökre,
s
végrehajtását Czilleyre bízta^ mit ez rövid napok
Azonban Hunyady László
teljesíteni igért.
a tett
múlva
barátai vala-
s
mely módon tudomására jutottak a titkos végzésnek, s azonazt megelzni határozták. Hunyady László harmad napon a király megérkezte után, midn ez
nal tanácsot tartván,
misét hallgatott, kereté, s a
Czllleyt országos
ügy örve
belépt szemrehányásokkal
illeté
alatt
öcscse ellen viseltetik. Czilley
Hunyady
mire elébe,
s
a Brankovicsnak
és
szánt
most maga
még sértbb
s
lett;
vezi, ki a királyt
A heves IQú megelzi t
uriáslevelet
távozzék Magyarországból.
most
is
mondjon
Czilley erre
mintegy fogva tartani merészkedik.
e gyalázatot
Czilley
s
nem trhetvén, kardot
oly hatalmas csapást
hogy bár ez azt kardjával
Cap.
66.
czlllei
tartá
Lászlót honárulónak, felségsértnek ne-
felé,
A
s
sértleg válaszolt;
követeié, ha ezért büntetlen akar maradni,
le tisztségeirl,
*)
ggösen
magához
azon ellenséges
indulata miatt, melylyel elébb üdvezült atyja,
évkönyvek,
és ee.
felfogja,
hh.
•
ránt;
mér László
de feje
kardmarkolatának
Aeaeas Sylvius Hist.
Boh.
#
70 1 456.
Tizedik könyv.
vértét fején
Czilley halála.
Í8
áttöri s csak
mégis
könny
A
Bnnyadyak
kora.
ujjgyürjén tompul meg, kezén
sebet
ejt.
De újabb
csapásra
volt ideje Czilleynek: a zajra berohant urak, tai
Hunyady
t, daczára a pánczélingnek, melyet ruhája
leszúrják
s fejét
Hunyady rályhoz sietett
veszik
László,
fölfedé
bará-
alatt viselt,
^).
még sebeibl
vérezve, tüstént
a"
ki-
eladá, miképen a gróf halála csak önvédel-
8
mének következése. Elmutatá let, s
és
már nem
a Brankovicsnak szánt leve-
mindazon ármányokat, melyekkel a megölt gróf
családja vesztére
törekedett.
A
király
mindenekrl bven
szívbl megbocsátott Hunyadynak; st oly nagy befolyást engedett neki maga felett, hogy miután a sereget, melylyel a beállott télen munkálkodni többé értesülvén, úgylátszék,
nem
lehetett,
múlva hajlandó
hazabocsátotta, annak kérelmére kevés nap lett,
Temesvárra, szintén a Hunyadyak bir-
tokában lév várba utazni. Szilágyi Erzsébet,
Hunyady
gyászruhában ment elébe s vigasztalhatatlan volt mindaddig, míg László király ünnepélyes esküvel, kezeit az úr testére, mások szerint az evangeliomra János özvegye,
itt
hogy fiain Czilley miatt nem fog lelkek körében valóban egészen feledni látszók csábító nagybátyját az özvegy Hunyadynét anyjává, fiait Lászlót és Mátyást testvéreivé fogadta; ket bíbor öltönyökkel ajándékozta meg, kívánván, hogy téve,
meg nem
boszút
állni.
A
igérte neki,
király e nemes
:
gyászruháikat azokkal váltanák
fel;
a számára készített
vigalmakban nagy megelégedéssel mulatott
^).
Hunyady László mind ersebben megfészkelte magát a király kegyelmében, mind nagyobb befolyást nyert annak
gyönge kedélyére. Ügylátszik, még itt Temesváron nevezte a király ftárnokmesternek is ^), a nándorfehérvári ki
t
A czillei évkönyvek e. h. Bonfin e. h, Arenpeck, Feznél I, 1266. Aeneas Sylvius e. h. Turóozy IV. Cap. 58. *) Turóczy IV. Cap. 59. Bonfin. e. h. 496. Aeneas Sylvius Hist. Boh. Cap. 67. Opera 139. 1. Ranzan Schwandtnernél I, 391. ') így fordul el egy levélben, melyet 1457-ki míírcz. 4-kén Bakos
71
V. LásaJó.
fejezet.
I.
A
Hunyady-ház fíllenségei az országban már azt híresztelték, hogy a király a Hunyadyak hatalmába esett, melybl nem egy könnyen kapitányságot Szilágyi Mihályra bízván.
Ibg kiszabadulni
még az (1456,) év vége eltt király Hunyady László társaságáOda gyltek az urak közöl számo-
de e hír
');
midn
megczátbltatott,
a
ban Budára visszament. san, kivált a Hunyady-család László nádor, ki
nül
jegyzetté
ellenségei.
Köztök
Garay
volt
a Hunyadyak
nem sznt mog legnagyobb
®"®"*
volt
el,
lenni a beszterczei grófok
fényes házának; köztök
irigye
Ujlaky
Csernin Henning flovászmester, Holtzer Konrád osztrák ezek a Hunyady-nemzetség kincstartó s néhány más urak ;
kivesztésére összeesküvén, cselszövényeiket azonnal nagyban
megkezdették. Mindenekeltt fölelevenítek a király lelkében
nagybátyja Czilley Ulrik halálának emlékezetét, csodálkozásukat nyilvánítván, hogy annak gyilkosai büntetlen maés gyanú mérges nyilait „Uram, te vagy a király, monHunyadyakra. lövöldözék a dák egyebek közt, s mégis Hunyady Lászlóra függeszti
radnak; majd a bizodalmatlanság
t pártolja
az egész ország.
A
kevély
mellett merészkedett megölni rokonodat ; váljon ki reád
korona
„Már
Is ;
végre gyilkos kezét
míg
él,
nem
országlani ^)."
fogsz
Hunyady János is vágyott a koronára, s hogy nem tette, csak a bátorság, s nem az akarat hiány-
vakmerségének
hogy
Hasztalan ékesíti fejedet a
addig biztosan
zott benne; fiában
Pál
?
ifjú oldalad
nem nyújtja-e
atyja,
azt fejére
tokaji
az akarat mellett
a bátorság
elég tanúja Czilley halála,
várnagynak
írt.
s
(Katonánál XIII, 1146.)
ha
is
megvan;
t a király
Meggondolván,
Budán mindjárt oda érkeztekor megkezdték fondorlanem valószinú, hogy ezek daczára nyerte volna el a nevezett
ellenségei
taikat,
fóméltóságot. ')
Chron.
»)
Turóczy IV. Cap.
d.
Gr.
összeesküvés
bár a maga leányát Hunyady Lászlónak
Miklós, BánfFy Pál fajtónálló, Buzlay László fpohárnok,
szemét,
**^^-
v. Cilly,
60.
Hahnnál
II, 731.
72 ^^'^-
Tizedik könyv.
meg nem
elzi, rövid
A Hunyadyak
id múlva
kora.
önvesztével látandja nagy-
ravágyó terveinek foganatba vételét
')."
A
gyönge lelk király nem látta be, hogy a Hunyadyak ha valaha szándékukban állott volna, soha és sehol könnyebben nem hajthatnak vala végre, mint Temesváron s ama rágalmak s gyanúsitások többször és többektl ismételve mind mélyebb gyökeret vertek szivében, míg végre ilyí'éle tervet,
;
trónjáért
s
életéért remegve,
megegyeztét adta a Hunyady-
nemzetség kiirtására, ha az óvatosan, hátik végro.
Az
veszély nélkül hajtat-
összeesküdtek eddig haladván, mieltt ter-
Hunyady Mátyást is BuEbben maga Hunyady László
vöket foganatba vennék, az itjabb dára kívánták csalogatni.
gondatlansága
is
kezökre játszott. Híre szárnyalt, hogy a
török Szerbiába készül törni,
Hunyady László
példájára hadakat kezde gyjtetni,
tehát atyja
hogy azokkal az alvidéki'e
menjen. Azonban ármányos ellenei, a barátság megsugák neki, hogy a király gyanakodni kezd
eltt tehát az udvarból távoznék, hozassa
színe alatt
mi-
ellene;
fel öcscsét,
hogy
benne mind hségének kezesét, mind a gyanú eloszlatóját bírja távolléte alatt a király eltt.
A
könnyelm
ifjú, ártat-
lanságának öntudatában, gyanútlanul bele ment a kelepczébe; ki neki
Mátyás öcscsét, daczára haldokló atyja intésének, meghagyta volt, hogy egyszerre soha se legyenek
s
mind a ketten az udvarnál, daczára anyjok könnyeinek, Budára hozatta '-). Csak ezt várták a hs faj ellenei. Alighogy Mátyás Budára érkezett, bátyja László, márczius 14-kén ^) 1457-ben tanácskozás ürügye alatt a királyhoz hivatik, s midn a palotába lép, Bánffy Pál, Giskra János, Turóczy Benedek és Lemberger által a király nevében elfogatik. Ugyanazon
')
Aeneas Sylvius
*)
Turóczy
*)
Az
e.
:
Hist. Boh. Cap, 68.
Opera
140.
h.
elfogatás ezen napon történte
világos a király e
napon
levelébl, melyet Teleki: Hunyady-kor, Okmánytár X, 545. közöl.
kelt
I.
idben Mátyás
és a
fejezet.
73
V. Ijászló.
Hunyadyak számos
barátai, névszerint
^'^^'^-
Vitéz János püspök, Kanizsay László, Rozgonyi Sebestyén,
Bodó Gáspár, Modrár György, Horváth sok
fogságba ejtettek.
is
A
s többen máerszak okául n
Pál,
törvénytelen
városban az híreszteltetett, hogy összeesküvésen érettek, mely szerint a királyt három nap múlva megölni szándékoz-
A
tak volna. ült, s
király ezután tette tanácslóival törvényszékbe
Hunyady
Lászlót minden védelem
s
törvényes formák
mellzte vei halálra Ítélte. Harmad napon, az 1457-ki márczius 16-kán, nehogy a Hunyadyakat szeret nép azt meggátolhassa, szokatlan idben, este felé, az úgynevezett fris palota eltt hajtatott végre az országszabadító hsnek nagy remény, ártatlan fián a borzasztó véritélet. Háromszor csapott le a bakó a szánandó áldozatra; de szánakozásból-e, vagy mint mások mondják, parancsra ? mind a háromszor félrecsapott. Hunyady ekkor felálla térdeirl s hangosan
—
kiáltá,
hogy
söknél
is
ártatlan, s
tiltja
hogy
a bevett szokás
a negyedik vágást,
indult,
mely zúgva
midn
néhányat elre
és
s
még
a
bnö-
a körülálló nép felé
zokogva nyilvánitá roszalását.
lépett,
De
hosszú köntösében, talán épen
abban, melyet a királytól vett Temesváron ajándokul, megbotlott s elesett;
mire aztán a bakó, a végrehajtó birák
parancsára, a negyedik vágással a földön ményteljes, fiatal életének
vetett véget re-
^).
A
munkás nép este a szlhegyekrl hazatérvén, a kimind nagyobb csoportokban gylönge az utczákon s lázongani és kiáltozni kezdé, hogy Hunyady László ártatlanul öletett meg, s végre is csak katonai ervel vala szétverhet. Tudta a király s felbujtói, hogy e szavak végeztetés hírére
fognak az országban
is
tette igazolásául nyúlt,
épen
')
Turóczy IV. Cap.
peck, Feznél
I,
50.
hangzani
nem
;
de az eszköz, melyhez
volt alkalmas a forrongó
Ranzan, Schwandtnernél
1267. Aeneas Sylvius:
Hist. Boh.
Bonfin Dec. III. Lib. VIII. 497. Chroa. der Grafen II, 731.
I,
392.
Aren-
Cap. 68. Opera 140. v.
Cilly,
Hahnaál
Hunyady „eztetése
74 1^57.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak kora.
kedélyek lecsillapítására. Néhány nap múlva egy oklevelet bocsátott ki, melyben
Hunyady
szabadítót, gyalázva,
fiaival
mazta,
s
Nándorfehérváron
s
Jánost, a megdicsült honegyütt felségsértknek rágal-
Temesváron Czilley megölé-
adott bocsánatot kierszakoltnak
seért
üjlakyt, Bánffyt, Buzlayt, Csernint,
pártfogásával biztosította
királyi
által is
s
Hunyady
egyéb okozóit minden bántalom
László kivégeztetésének ellen
állította s Garayt,
Holtzert,
hatalmas czinkosok
el is
^).
A
saját erejök
kerülték ugyan életökben a
méltó büntetést, de valamint már kortársaik, úgy haláluk után a maradék is máiglan undorral, megvetéssel említé s említi neveiket.
A király és tanácsosai, hogy
Forrongás.
a forrongó kedélyek figyel-
mét másfelé fordítsák, ápril 10-re országgylést hirdetének, melyen a melléktartományokat háborgató török elleni hadjáratról tartatnának tanácskozások ^). De hasztalan a nemzet jobb s nagyobb része végkép elfordult az igazságot és :
szabadságot lábbal tapodó, a nemzeti érzetet a haza legna-
gyobb emberének családjában megsértett királytól. Az országban mindenütt hangosan kitört az elégletlenség a gylésre alig jelent meg néhány nemes; ellenben számosan ;
sereglének össze a fájdalmában
esküdött özvegy
boszút
Hunyady Jánosné s
a fogságukból
alá. Szilágyi
testvére Szilágyi Mihály, Székely Tamás, megszökött Kanizsai és Rozgonyi zászlai
Erdélyt kevés
Hunyady né
lalta;
zának,
s
zsoldosai
id
alatt majdnem egészen elfogmár egészen Budáig száguldo-
csak egy gyorsan behívott osztrák had Ujlaky és
Giskra vezérlete alatt gátolta meg annakelfoglalását; Szentmiklósy Pongrácz, kivel a Hunyady-ház szövetséget kötött, a fels vidéken lázadt
fel
a király ellen
ban mindenfelé lázas forrongás terjedt *)
Teleki
:
^)
;
szóval az ország-
el.
Hunyady-kor, Okmántyár X, 546.
»)Ld. Kovachich: Vest. Comit. 288. ')
Ranzan, Turóczy, Aeneas Sylvius Arenpeck
e.
Hist. Dipl. 195. 197. 199. Eder: Observ. in Felmer. 134.
h.
Kaprinay:
I.
fejezet.
75
V. László.
Valószín, hogy a király a Hunyady-ház ellenségei- ___^^^ nek sürgetéseire Mátyást is halálra ítélte; de a nöttön növ mozgalomban sem neki, sem tanácsosaínak nem volt bátorsága az Ítéletet végrehajtani. St május végén Esztergomba rándulván, a Hunyady-ház párthíveinek, s a szintén igen boszús papságnak megengesztelése végett, Vitéz János püspököt, kit az esztergomi érsek rizetére bízott volt, szaba-
don
„Míg Budán
kellé,
—
—
így szóla hozzá mit az urak akartak; elfogatásod az mívök,
bocsátotta.
is
tennem
valék
szabadon bocsáttatásod az enyém" ^). Tett-e Vitéz János püspök lépéseket a kibékülésre nem tudjuk annyi mindazáltal bizonyos, hogy midn a király magát az országban bátorságban többé nem látván, Bécsbe utazott, hova Hunyady Mátyást is foglyul vitette, Albert Csanádi püspököt Erdélybe küldé, hogy közte, s a Hunyady-párt között békét eszközöljön ^). A nyár folytában, úgylátszik, a fiát mennél elébb szabadon látni óhajtó Hunyadyné rá is pállott ugyan ;
egy szerzdésre, mely szerint a Hunyady-párt a kezén lév visszaadná, a király pedig ennek megtörMátyást szabadon bocsátaná, s atyai birtokában megersítené'); de Szilágyi Mihály azt nem. fogadta el, s hadait Erdélybl az országba vezetvén, Ujlaky Mikkirályi várakat
ténte után
más
lós és
totta
ellenséges
urak jószágait tzzel, vassal pusztí-
*).
Míg ekként
a belháború
mind szélesebben
elterjedt,
László király september végén Prágába utazott, a fogoly
Hunyady Mátyást várba.
')
Peznél
Lib.
I,
Midn
maga után
is
azonban
ott jegyesének
Aeneas Sylvius: Hist. Boh. Cap.
VIT. Károly franczia
68.
Opera 140. Arenpeck
1268.
*)
Batthyány: Episc. Csanád. 101.
')
Közli a szerzöde'st Kaprinay
Xm. 202. *)
vitetvén a guttensteini
Turóczy IV. Cap.
61.
I,
207. Lételét bizonyítja Dlugoss
76 Jf^-
Tizedik liönyv.
A Hunyadyak
kora.
király leányának megérkeztére várakozik,
megbetegedett,
kez napon
36
órai
kínos
november 22- kén
hasrágás után a követ-
meghalt, mint sokan állítják, Podjebrád György
kormányzó tetve
s
és
Rokyczana
huszita érsektl
megmérgez-
').
')
Chron. der Gr.
Opera 142.
•
v. Cilly e. h.
Aeneas Sylv. Hist, Boh. Cap. 71.
MÁSODIK FEJEZET. Mátyás király.
I.
1458-1490.
I.
V. László király halálának híre Podjebrád György csehországi kormányzó tudósitásából november végén az országba jutván, az egyházi s világi urak, kikre László a kormányt bízta volt, köztök Dénes érsek, Garay László, Ujlaky Miklós és többen mások, Budáról az 1458-ki január 1-jére Pestre királyválasztó országgylést hirdettek ^). A megürült trónra az elhunyt király rokonai és sógorai közöl
többen vágytak, mindnyája közt leginkább Fridrik császár s
Kázmér
lengyel király;
de pártja egyiknek sem volt az
országban. Itt Garay és Ujlaky
—
,
mindegyik nemzetségök
érdemeire, gazdagságuk, magas állásuk súlyára, párthíveik
számára támaszkodva, terjesztek ki vágyaikat a koronára.
De egymástól
tartván, egyiköknek
igényeikkel nyíltabban föllépni,
sem
volt elég bátorsága
azok sikerítését erélyeseb-
ben elkészíteni. Mind a kettnél gyorsabban kezde mködni Szilágyi Mihály, ki mihelyt László haláláról értesült, az özvegy Hunyadynéval s ennek háza meghittebb barátaival egyesülve, azonnal elhatározta magát, hogy unokaöcscsének,
Hunyady Mátyásnak trónra emelése kísértsen.
Els
A Bártfa Kaprinay Dipl.
I,
gondja
és
volt.
meg-
Mátyás öcscsét fogságából ki-
Kassa városához
318. II, 110.
végett mindont
intézett
meghívó
levelet közli
1458.
Kiráiyiyá választatása.
78 ^^8-
A
Tizedik köuyv.
•
Hunyadyak
kora.
egy hatalmas sereget gyjteni, mely által elleneinek minden fondorlatait meghiúsíthassa. Vitéz János váradi püspököt azonnal Prágába küldé Podjebrádhoz, a azabadítani.
s
fogoly kiváltása végett egyezkedni; hol a
Hunyady-ház
maga pedig
iránt legmelegebb
oly erélylyel szaporítá seregét,
az alföldön,
volt a ragaszkodás,
hogy mire az országgylés
határnapja megérkezett, 20,000 vitéz állott zászlai
Nem
alatt.
csekély aggodalommal nézte ezt a ravasz Garay,
legbnösebbnek
érzé magát Hunyady László megleginkább félhetett a boszú súlyától úgy ha a véráldozat öcscse emelkedik fel a trónra; s ez okból
ki miként
gyilkoltatásában, is,
közeledni kezdett a mind félelmesebbé váló
Más részrl
Szilágyi
is
átlátta,
Szilágyihoz.
hogy öcscsónek, ha
öt a trónra
emelni sikerlend, csak úgy remélhet békés országlást, ha megválasztásában nem egyedül fegyverhatalom határoz, ha-
nem
a
Hunyady-nemzetség ellenségei
geszteldést javaslott neki Carvajal pápai követ
is,
ki örömest
is
megegyeznek. Enangyal bíbornoka
sz.
látta volna az elhunyt
s
nagy ha-
minden reményre jogosító fiát az ország trónján. így történt, hogy a némileg elhalasztott országgylés megnyitása zafi
eltt január 12-kén, egyrészrl az özvegy Hunyady Erzsébet s
bátyja Szilágyi Mihály,
macsói bán
s
nándorfehérvári
kapitány, másrészrl Garay László nádor, és Alexandra neje
közt oly szerzdés köttetett
meg
Szegeden, hogy Czilley
Ulrik és Hunyady László halála miatt a két család közt támadt meghasonlásnak vége szakadjon ennek bebizonyítá;
sára
Garay
Hunyady
Mátyás
királylyá
választásában
st azt elsegíti s neki, akár lesz királylyá, akár nem, Anna leányát nül adja; s végül, hogy e szerzdésbe Miklós pécsi püspök, Bánffy Pál, Peth Mihály és Gergely, megegyez,
Buzlay László, Véglesi Józsa tassanak
és
Posafy István
is
befoglal-
*).
kivonatát e munka ') Ld. a szerzdés Egészen közié Teleki, Okmánytár X, 565.
elsó kiadásában II, 191.
II. fejezet. I.
79
Máty&s király országlása.
1458.
De Garay, mintha
e
szerzdés
által
szándékozott volna ellenfelét, azután sem
csak elámítani
sznt meg
fondor-
minden módon gátolni Mátyás megválasztatását. Midn Szilágyi január második felében seregével Pestre érkezett, mely a Hunyady-házhoz ragaszkodó nemességgel 40 ezerre szaporodott, Garay a maga s Ujlaky pártjához tartozó urakkal Budán gylt össze, s mindenekeltt a trónkövetel külfejedelmek követeit akarta kihallgattatni, mindamellett is hogy a Pesten összeggylt urak és nemesek egy szívvel, lélekkel Hunyady Mátyást, a nagy atyának nagy remény fiát kívánták királylyá nevezni. Szilágyi az ellenpártot inkább jó szerével, mint erszakkal birandó egyezésre, annak tagjait Pestre hívta, esküvel is biztosítván ket mind személyeik bátorsága, mind a királyválasztás szabadsága kodni,
fell
8
').
ményen
Duna január 23-kán virradóra keminek következtében Garay és Ujlaky
Szerencséjére a befagyott,
pártjaikkal
meghivását
lnek
együtt kénytelenek és Pestre költözni
;
a
elfogadni
Szilágyi
királyválasztás a követ-
kez
napra tzetett ki. Bár a városba gylt s az utczákon hullámzó tömérdek nép kora reggel óta Mátyás nevét kiáltozva, nyilván kijelentette, kit óhajt királyul a közvélemény,
Garay és pártja, ha nem egyenesen ellenszegülve is, de minden módon halogatni, gátolni ügyekezett a közkívánat teljesültét s különféle fogásokkal
tanácskozást.
egész estendig kinyújtá a
Ekkor azonban a Duna partján
és jegén,
—
mint Szilágyi az urakat biztosítá, a tanácskozás szabadságának fentartása végett kiállított katonaság a dermeszt hidegben végre türelmét veszté, s hogy az urakat valahára
—
határozatra bírja,
A
Hunyady Mátyást
sereg kívánságát a nép
tanácsházba
is elhatolt, s
is
a
királylyá kiáltotta ki.
hatalmasan támogatván, a
zaj a
Hunyady-ház barátainak, Vitéz
püspöknek, Kanizsay Lászlónak, Rozgonyi Sebestyénnek,
')
Ld. Szilágyi levelét Kaprinaynál: Hist. Dipl.
zonyitja Turóczy
is
IV, Cap. 63.
II, 118.
Eztbi
80 1458.
A
Tizedik könyv.
Hunyadyak
kora.
Székely Tamásnak, Szentmiklósy Pongrácznak,
pedig
felett
Mihálynak szónoklatai,
Szilágyi
végre megtörték a Garay-párt ellenzését,
—
a 15 éves beszterczei gróf kírálylyá
,
s
mindenekrábeszélései
Hunyady Mátyás, Szilágyi pedig an-
nak 20 éves koráig kormányzóvá választatott. A nép, mely e választásban Hunyady János halhatatlan érdemeit megjutalmazva,
s
Hunyady sznni nem akaró öröm-
a pártfondorlatok véráldozatául esett
László árnyát megengesztelve zajjal hirdette
megelégedését
látta,
').
A
Garay-párt magát ekként legyzetve látván, legalább megnehezíteni kívánta a kormányt az ifjú királynak s
nagybátyjának
;
még
miért
az napon oly törvényeket fogad-
melyek a királyi hatalmat nem kevéssé Egyebek közt végeztetett, hogy a király az or-
tatott el a rendekkel,
korlátolták.
szágot saját zsoldosaival
csak különös,
a
védelmezze,
s
az urak dandárait
nemességet pedig a legnagyobb szükség
idejében szólítsa fölkelésre; a nemesség jobbágyaitól semmi szín alatt adót ne szedessen; pünkösdkor évenként országgylést tartson; a pénzlábot, mely szerint kétszáz fillér, vagy 400 batka számíttatik egy forintra, soha ne változ-
tassa
^).
A
gylés után
Szilágyi
Mihály,
húgával, az özvegy
Hunyadynéval s az országos követséggel, az ország határaihoz sietett Mátyást Podjebrádtól a vele Vitéz püspök által már elébb kötött szerzdés szerint átveend. Podjebrád a véletlenbl, mely az ifjút hatalmába ejté, hasznot húzni kívánván, 40 ezer aranyat kötött ki annak váltságául; Mátyást pedig reávette, hogy ígéretet tegyen neki leányának nül vétele iránt. Hunyadyné örömében, s mivel cselektl félt, Podjebrád azon szolgálatáért, hogy Mátyást sereggel kisérte a
Morva
Sztrazniczba,
vizéig
Turóczy IV, Cap.
63.
még 20
Ranzan, Schwandtnernél
Dec. III. Lib. IX. 505. kövv. Dlugos Lib. XIII, 220. »)
ezer aranynyal
Törvénytár.
'*':
/%..
I,
393. Boníin.
II. fejezet
.
I.
Mátyás király
meg amaz összeget Mátyás pedig február 9-én okmányában nem csak barátságát, hanem házassági
szaporította kelt
8L
országlása.
igéretét
is
;
i^^s.
megújította Podjebrádnak, 100 ezer arany bánat-
pénz lefizetésére kötelezvén magát, ha Katalin leányát egy év múlva udvarába nem hozza, s mihelyt 12-dik évét betölti,
nem veszi '). Podjebrád három héttel utóbb, márcz. maga is megválasztatott, s Mátyás követei Ágoston gyri és Vincze váczi püspökök által koronáztatott meg nejéül
2-kán,
cseh királylyá.
A
korona Fridrik császár kezeiben lévén, mindenek
eltt ezt igyekvék Mátyás visszaszerezni, mi végett Vitéz
János püspököt két más követtel nem is késett Fridrikhez küldeni. De a császár, maga is trónkövetel, annál kevesebbé hajlandó
volt
visszaadni, minthogy Garay, Üjlaky, László és Szentgyörgyi Zsigmond szavukat
azt
Bánt'y, Palóczy
megszegvén, vele már titkon összeszövetkeztek,
O
neki Ígérték.
tehát
nem
s
az országot
Mátyás alacsony
csak hogy
szü-
gúnyolva utasítá vissza fa követeket *), de nemsokára még Czilley Ulrik tótországi jószágait Varasdot, Medletését
Kameniczet
védet, Szomobort,
stb. is
elfoglalta, az
grófnénak 2,000 forintnyi nyugdíjt kötelezvén
De egyéb ifjú
tekintetekbon
is
özvegy
^).
sok nehézségekkel kellé az
királynak küzdenie, mindjárt trónra lépte után. Giskra,
bár elébb Podjebrád közbenjárására hódolt a királynak, csak
hamar felmondta az engedelmességet a kezein lév számos felföldi városokban s váraiban kénye szerint parancsolt; ;
Kázmér
lengyel királyt a trón elfoglalására bejönni ösztö-
nözte; rablásból
')
I,
Turóczy Cap.
huszitái
64.
Bonfin
pedig csakhamar Pestig zsák-
e. h.
510.
Az okmány Kaprinaynál
440. •)
Bonfin
De Roo
e. h. »)
II,
él
:
Hist. Austr. VI.
k. 236.
1.
Pray: ^ Annál. III, 219.
513.
Chron.
d.
Gr.
v.
Cilly,
Hahnnál 11,738. Chmel
:
151. Horváth M. M»gy.
tört.
HL
íi
Matériái.
Kormány ''®^**®^
°*^^
•^2
A Huuyadyak
Tizedik könyv.
iá^5i__ Hiányoltak
s
pusztítottak
').
kora.
Még nagyobb
veszély fenyegette
az országot a töröktl, ki a szerb fejedelmi családban az öreg
Brankovics Györgynek ez év elején történt halála után kitört viszályokat hasznára fordítván, elfoglalta,
hanem
ezek fölött
történt megszorítása,
mint
nem
csak e tartományt
bánságba is becsapkodott. Mindmég a fejedelmi hatalomnak u királyválasztásnál a temesi
st magának
is
az inkább harczhoz,
bonyolult körülmények közt a politikához
ért kormányzó nagybátyjának túlságos óvatossága s hajthatatlan konoksága, melylyel az ifjú, de lángesz királyban minden bátrabb, önálló lépést gátolni, minden merészebb szellemröptét korlátolni törekedett, mind ez fölötte megnehezíté Mátyás országlásának kezdetét. ily
—
III, Callist pápa, ki
gyzte szavakban
alig
eléggé ki-
Mátyás királylyá választatásán érzett örömét, indíttatva kivált azáltal, hogy Ilona, Lázár fejedelem özvegye, fejezni
országát a szent széknek ajánlá,
márczius 14-kén kelt válaszában mindenekeltt egy török hadjáratra ösztönözte az ifjú királyt ^). De Mátyás, bármily igen óhajtá is fentartani egyrészrl a szentszéknek reá nézve súlyos körülményei közt
nagybecs
jó akaratát,
gát e tartományra
:
másrészrl pedig koronája fenhatósá-
a török háborút elhalasztani kénytelen-
nek látá magát, helyesen Ítélvén, hogy mindenekeltt a beibéke helyreállítását, s a pártoskodás megszüntetését kívánja
mind A cseh
rablók
a
j
saját
biztossága,
mind országának
külviszonyok tekintetében.
E
jólléte és súlya a
végett tehát Rozgonyi Sebes-
ra-tyént ggy rögtön összegyjtött haddal, melyhez Héderváry
László egri püspök is hozzá csatlakozott, ápril közepén a cseh rablók megfékezésére küldötte. A vezérek emberül megfeleltek a király várakozásának. Mindenek eltt Vadnát
Giskrának Borsodmegyében netn rég
és Galgóczot,
')
levelei
Bonfin
e.
h.
Kaprinaynál *)
A pápa
Lib. X. 619. Dlugoss II, 167.
levele
Kaprinaynál
I,
413.
Lib. XIII, 225.
és
épített
M%á8
II. fejezet.
Isjt
I.
várát vették meg,
83
Máty&s király országlisa.
az azokból kiazorított Valgatát és
s
^^^^
Komorovszkyt Szécsnél megverték, amazt el is fogták majd miután hadaikat Magyar Balázs egy újabb dandárral, a vidék népsége pedig mintegy ötezer keresztes parasattal sza;
porította, Misijét és Gálszécset vívták
Sárospatak
felé
fordulván,
ki,
s
aztán hirtelen
Talafuz és Axamithnak ott ta-
nyázó mintegy harmadfél ezernyi seregét egy véres csatában \ érték széjjel. A csehek közöl hatszázan maradtak a csata-
mezn
köztök Axamith; a többiek részben elfogattak,
8
néptl verettek agyon. Ezután megadta magát a gyzteseknek. A megrettent Giskra fegyverszünetet kért, mely alatt a béke Podjebrád közbenjárása mellett állandóul megköttetnék '). rószben a feltámadt vidéki
Jászó
Berzevicze
és
Míg ekként
is
gyzedelmek
a csehekén nyert
^-7 /
a király
meggyökerezett párféktelenséget korlátolák, maga a Vitéz János
erkölcsi súlyát gyarapíták, a régóta
toskod ást
püspök
s
s
egykori, tanítója
tanácsolt
által
fiatal
ugyan, de
rendkívüli érettsége által korát messze túlhaladó, lángesz király azon volt,
hogy
erélye,
szilárdsága által az igazgatás
ügyeiben mindjárt eleitl fogva megalapítsa a maga tekin-
Nem
télyét. :iz
kerlheté
ország nagyjai
meket tekintik,
t
el
az éles
esz
ifjú figyelmét,
hogy
jobbára csak mint tapasztalatlan gyer-
ki mellett
maguk
fogják egy ideig gyakorolni
Különösen éreztette vele ezt kormányzó nagy- Viszályok n nagyb%^^*l bátyja, ki tle már azon hálánál fogva is, melylyel iránta öcscse tartozott, mindenben vak ensredelmesséffet követelt. Mátyásra nézve annál trhetetlenebb ln e viszony, mint-
íi
hatalmat.
hogy lángesze világosan átlátta, hogy nagybátyja egyátalában nem bír azon kormányzói tehetséggel, melyet annyi bel- és külellenség között a helyzet
igényel.
Ez
t
kényessége
s
nehézsége
mindjárt az els hetekben arra bírta,
hogy
daczára S/cilágyi ellonzéseiHek és zsörtösködéseinek a fonto-
')
Bonfin Dec. II[, Lib. X, 524.
Mátyás
levelei
Kaprinaynál
163, 168, 179,202.
6*
II,
84 ^^^^'
Tizedik könyv.
sabb dolgokat a maga jelentette
zóra
Midn
*).
indulatosabb
ha szóval ki nent hogy nincs szüksége kormány-
pedig nagybátyja e miatt mind kíméletlenebb,
lett
irányában, bár eltrte
nem
rósz indulatból származott
által
mennél elébb szabadulni,
ln
ügyekezetének.
nál
nem kevesbbé
vények
kora.
feje szerint intézze el, s
éreztette vele,
is,
A Hunyadyak
a heves öregnek
is
tle mindaz-
kifakadásait, eleitpl
A kormányzó
korlátolva érezte
fogva egyik fczélja
nagybátya akaratosságá-
magát Mátyás ama
tör-
melyeket Szilágyi a királyválasztás alkalmá-
által,
val oly meggondolatlanul elfogadott.
Mert hogyan
felelhes-
sen meg annyi ellenségnek egyedül a királyi zsoldos hadakkal, holott ezek szaporítására a nemesség jobbágyaitól adót szedni
ama törvények
tiltatik
által?
Ezeket tehát
eltörültetni,
vagy
legalább módosíttatni, másik fozélja volt törekedésének.
E
midn
pünkösd ünnepének nyolezadára Pestre országgylést hirdetett. Ugyanezen idben, hogy a zsémbes, mellztetése miatt boszús nagybátyát megkét czél forgott szeme eltt,
t beszterczei gróffá nevezte
engesztelje,
Az Országgylés
Országgylés.
ki
^).
Mátyás nem
rendéit
találta
ugyan
azon hangulatban, hogy tanácsosnak látta volna elttük a januári törvények egyenes megsemmítését sürgetni
mindazáltal azokat némileg módosíttatnia.
me most
is
ségévé
rendeltetett azonban,
házi
;
sikerit
ország védel-
kiváltképen a királynak tétetett ugyan köteles-
világi
8
Az
;
urak
zászlóaljai,
állítandó fegyveresek
is
hogy a s
királyi
hadat az egy-
a kisebb papság tizedeibl
gyámolítsák,
a nemesség fxilkelése
csak nagyobb veszély idejére szoríttatván.
Még kedvezbb
volt a királyra nézve azon törvényczikkely,
melyben rendel-
hogy a királyi várak, bárki kezében volnának, Sz. Mihály napjáig a királynak átadassanak; a lázongók ellen pedig, ha a szükség úgy kivánja, az egész nemesség köteleztessék felülni. Egy czikkely biztosítá a királyt, hogy minden
\;etett,
XXX.
Schwandtnernél
*)
Ranzan
*)
Mátyás beigtató parancsa Edernél, Append. ad. Scesaeum 342.
Ind.
I,
396.
II. fejezet.
egyházi íiz
s
I.
világi méltóság az
adózás tekintetében
85
Máty&9 király országlása.
is
kinevezésétl függjön. Végre
sikerit oly törvényt alkottatnia,
hogy Magyarországban a kamarai nyereség, Erdélyben az ötvened, Tótországban a nyestadó oly módon szedessék, mint az Lajos- király
a
törvényekben,
s
többi törvények az
törvénykezés gyorsítására, a
belbéke biztosítására vonatkoznak
E
A
idejében divatozott.
igazság kiszolgáltatására,
*).
még inkább azon szíves
úgylátszik,
ragaszkodásban, melyet e gylés folytában a nemesség ré-
szérl maga iránt tapasztalt, elegend támaszt látott Mátyás arra, hogy tettre vágyó lelkének ogész erejével, önállólag
meg az ország kormányát, attól egészen elmozdítván zsémbes nagybátyját, kinek aggodalmas óvatosságát, rokoni szabadsággal hozzá intézett feddéseit, s a tanácskozásokban
ragadja
is
katonás nyerseséggel kitör hevességét tovább
hette. Reábírta tehát Szilágyit, tár, s a királyi
várak felügyelésével,
mondjon
kormányzói igényeirl
is,
le
Garay, Üjlaky,
s
nem tr-
hogy elégedjék meg a kincss
ha a ceímet megtartja
^).
a többi büszke oligarchák, kik mind-
els hetekben bámulva látták, hogy az ifjú király nem leend akarat nélküli báb a melléje rendelt gyönge kormányzó kezében. Mátyás e tettébl nem kis ijedtséggel gyzdtek meg, hogy az ifjú király már is nyakukra ntt, s
járt az
nem veszik, maholnap kénytelenek lesznek neki vakon engedelmeskedni. Ennek meggátlása végett a ravasz urak mindenekeltt Szilágyit ügyekeztek átvonni pártjokra, ha elejét
ki bár engedett is
Mátyás akaratának, de elégedetlenségét minden módon elárulta. A gyönge, boszús öreg úr hamar kelepczébe került. A király t egy
a dolgok menetével
sereggel küldte volt le az alvidékre, szemmel tartani a törö-
modo
')
Kovachichnál: Vest. Com. 298. kövv.
')
Rex ad evitandum május malum cum
convenit, videlicet,
fortalicia
. . .
quod praeter
Comitatum Bestizzue
tudósítása Kovachichnál
:
.
.
.
dicto suo avunculo hoc
regai thesaurum et primaria
(Bistriciae) possideret.
Script. Min. rer.
Huug.
II. 25.
A
pápai követ
^^8.
86 1458.
Tizedik könyv.
k5];
mozgalmait.
Itt fogta
rom oligarcha már
július
A Hunyadyak
t köri
Garay
26-Jíán
Simontornyán, mely által mindenki met ígértek egymásnak ^). Szilágyi
kora.
oly
és Újlaky.
A
hi;-
szerzdésre lépett
ellen kölcsönös segedel-
e szövetség megkötése után elhagyván állomását, melyre a királytól küldetett, tán épen e két szövetségesétl ösztönöztetve, Erdélybe siete
W
boszút állani a beszterczei polgárokon, kik
midn
a várost
Hunyady László
t a múlt évben,
halála után
Mátyás részére
íír
birtokába venni szándékozott, falaik alól csúfosan elzték
^^
A boszús öreg most nagyobb ert vitt a város ellen s megvévén felgyújtotta, a polgárok közöl többeket megöletett, másoknak szemeiket szúratta ki, vagy kezeiket vágatta le '^). S ez épen akkor történt, midn a többi szászok volt.
azt
egy Erdélybe tört török csapatot vitézül kivertek.
A
király már azt is felette rósz néven vette nagybátyhogy midn a kalandozó török csapatok a határszélekon minden prán betöréssel fenyegettek, kitzött állomá-
^
jától,
sát
odahagyta
s
;
a hibát helyrehozandó,
részben pedig az
is közelebbrl megtekintend, augusztus végén maga ment le az alföldre. Még nagyobb ln haragja, midn
alföld ügyeit
itt
a beszterczei
kegyetlenségekrl,
s
a többi szászoknak
ezek következtében kitört lázongásáról,
nyai szövetségrl
is
nagybátyja követte,
értesült. el,
s
tán
a simontor-
Az erszak bne,
mivel azt
kétszeresen sérté Mátyás igazság-
érzetét, s elhatározta, annál szigorúbb
példáját adni
a tör-
vény kiszolgáltatásának Szilágyi bnhesztetésében, hogy az Szilágyi
másoknak is szabályul, óvásul szolgáljon. Öt tehát Szegedre tüstént magához hívatá, s a megérkezt szigorú szavakkal illetvén, fogolyként Világosvárba viteté. Mondják a büszke öreg úr
még
elfogatása
perczében
tette volna a királyt, azt lincse,
')
*)
melyre
t
veresse,
mondván
is
csips gúnynyal sérhogy ha nincs bi-
neki,
vétesse le azt az
Telekinél, Okmánytár X, 593. Aeneas Sylvius: História de Európa. Cap.
II.
szekerérl.
Opera 391.
fejezet. I.
II.
Máty&s király
87
orszáíjlása.
^*^-
melyet hálátlan öcscse száriíára hozott magával; s a heves ifjú királyt e felségsértés annyira kivette volna sodrából,
hogy megöletése végett azonnal parancsot íratott légyen Lábatlani Gergely világosi várnagyhoz; mit csak azután vont vissza, midn Lábatlani az Írásnak hitelt nem adván, személyesen Szegedre rándult, hogj' saját füleivel hallja a király akaratát
meg
haragját
Mások
').
^).
A
szerint a pápai követ engesztelte
szászok, a multakért bocsánatot, szabad-
nyervén,
ságaiknak pedig biztosítást Szilágyi
lecsöndesedtek.
majdnem egy egész évig Viiágosváron
De
ült fog-
ságában. II.
A
király
töltötte el a
szigora
nagybátyja irányában, félelemmel a
Huny ady- család
régi
elleneit.
—
Bnös
öntu-
datuk nem találhatott megnyugvást. Szilágyinak a királyválasztáskor esküvel pecsételt a^on ígéretében, hogy a mul-
ket nem érendi. Köteleznek tartandja-o magára nézve Mátyás is ? Várhatják-e, hogy irányukban nagyobb kímélettel viseltessék, mint nagybátyja iránt, kinek mégis koronáját köszönheté? A merész s már mindent önfejo szerint intéz királyi ifjútól annál kevesebbé várták a multak teljes feledését, minthogy magukat irányában bnösöknek érezték. Garay László, Újlaky Miklós, Bánfy Pál, a négy Szentgyörgyi, György, László, Jánoé és Zsigmond, a két Kanizsay, László és Miklós (kiket valószínleg a barátjokra, Szilágyira mondott ítélet tn Mátyás elleneivé), Vítovecz tótországi bán s Czilley Ulrík némely magyar takért boszú
azt
birtokaínak örököse, Baumkircher András pozsonyi gróf, monyorókeréki Elderbach Bertold, a Frangepán grófok, s
többen a dunántúli nemességbl, titkon gyülekezetekot tar-
) Bonfin e. h. 527. Kévay De Monarchia, Schwaadtnefnél Mátyás levele a szászokhoz Katonánál XIV, 161. :
673.
')
Kovachichnál
:
Script. Min. II. 25.
II,
pártoa urak
°''^^**®*''"''^*-
:
OO 1^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora
tának, melyekben határozattá Ion, hogy Mátyást, ki még megkoronázva sincs, megbuktassák, s helyébe Fridrik császárt hívják be a
magyar trónra
^).
Ez
volt
oka annak
is,
miért hogy Fridrik a korona kiváltása végett hozzá küldött
újabb követséget azon rövid válaszszal utasítá vissza, hogy követeléseinek kell teljesíttetni ök. Fridriknek és
elébb az
párthíveinek
bátorságát
tervök
foganatba vételére
nem
kevéssé nevelhette azon körülmény
is, hogy a Mátyást párpápa aug. 6-kán meghalt, s helyébe II. Pius név alatt Aeneas Sylvius, a császárnak számos éven át meghitt tanácsosa emeltetett pápává. O Mátyást azon levélben,
toló III. Callist
melylyel neki
felmagasztaltatását
tudtára adta, királynak
czímezte ugyan ; de azon császárpártiaknak, kik neki e miatt
szemrehányást tnek,
nem
kételkedett
akként válaszolni,
„nyugodnának meg; csak addig nevezi Mátyást királynak, míg t a királyság csöndes birtokában hagyják" '^). Nehéz. idk álltak be a még csak 16-ik életévét tölt, de már a legbonyolódottabb ügyekben is bámulatos könnységgel
s
t csak
biztossággal intézked
királyra nézve,
melyekbl
lángeszének hatalma Ion képes diadalmasan kira-
gadni. Értesülvén a titkos tervekrl, melyeket az összeeskü-
vk közöl
néhányan a király parancsai iránt mutatott engedetlenségök által is elárultak ^), Mátyás ket. Vitéz János püspök tanácsára, hivatalaiktól haladék nélkürmegfosztotta, nádorrá Ország Mis helyeikbe a maga híveit nevezte ki hályt, erdélyi vajdává Rozgonyi Sebestyént, kincstárnokká Pongrácz Jánost, tót- és horvátországi bánokká Losonczi Lászlót és Bodó Gáspárt. És mivel nem kételkedett, hogy e lépése kitörésre ingerlendi az összeesküdteket, magát ellenök :
')
Bonfin
eh.
520.
lasztásáról szóló levelet
Révay
e.
h. 673.
Kaprinaynál
Ld. a Fridrik királylyá vá-
II. 249.
*)
Campanus
')
Ld. ennek egy példáját a Szentgyórgyi gróftól
Suppl. ad. Vest.
:
Vita Pii II. in Oper. Select. 462.
Com.
II, 145.
Kovachichnál
.
II. fejezet.
L Mátyás király
89
orszá glása.
megersítend, deczember 6 -kára 1458-ban Szegedre országgylést hirdetett, rendelvén, hogy arra minden megyébl, s a szászok székeibl
négy-négy, a városok
által
pedig annyi
1*^8.
0"z4gg7íUéB.
követ küldessék, a mennyire a város pecsétjét illenden bízhatják '). A meghívó levelekben Mátyás a gylésre szintén megjelenend István bosnya fejedelem ügyeit, a korona kiváltása iránt a császárnál megfordult követek jelentését,
s
a
török elleni készületeket tzte ki a tanácskozás tárgyaivá;
fczélja mindazáltal az volt a gondos királynak, ki a császárrali
háborút márelkerlhetlennek,
kitörését
is
s
a pártos urak lázadó
igen valószínnek látta, hogy a régóta bomla-
dozó honvédelmi rendszert szabályozza. Ezt foglalja magá-
ban kizárólag az e gylésen alkotott törvénykönyv, melynek fbb pontjai következk: A királyi dandárok oly számra emeltessenek, mint csak a királyi jövedelmek megengedik a királyi jószágok telekkatonasága (minden 20 telektl egy vitéz) is ezen dandárokhoz kapcsoltassék, kivéve a városokat, melyek a ;
tüzéri szolgálatot kötelesek teljesíteni.
Az
egyházi és világi
urak zászlóaljaikat a Zsigmond király alatt hozott rendeleállítsák föl, telekkatonaságukat (szintén húsz
tek szerint
telek után számítva
egy
vitézt)
k
ván. Ellenben az orscág zászlósai
kik
tiszti
is
zászlóaljaikhoz kapcsol-
(a királyi ftisztviselk),
bandériumaikra a királytól díjat kapnak
valamint azon nemesek
is,
^),
—
kik az urak szolgálatában álla-
nak, a saját jószágaiktól járó telekkatonákat, ne azon zsoldos csapatokba, melyeket megbízóik számára szedtek,
A
a vármegyék zászlai alá küldjék.
hanem
jobbágy talán nemesok
egy jól fölfegyverzett vitézt a megye dandárába. A derékhadat a király, midn szükségesnek látja, de évenkint csak egyszer szólíthatja fölkelésre, kivéve azon tízen küldjenek
OKaprinay:
II, 217.
Kovachich
:
Vest. Com. 331. Teleki
:
Hu-
nyady-kor, Okmánytár X, 604 *)
Ld. az ezen kori tisztviselk salari um,ait
tandó vitézek számát Kovachichnál
:
Suppl. ad. Vest.
s
az általok kiállí-
Com.
II. 305.
*
A szegedi
•
90 M59.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
rendkívüli esetet, ha az ország ugyanazon évben másodszor is
megtámadtatnék
s
a királyi,
fpapi
és tiszti
bandériumok
az ellenséggel szembeszállni elégtelenek volnán&k.
A fölkelt
derékhadat a király (nem mint Szilágyi törvénykönyvében rendeltetett 15 napig,
hanem) három hónapig tarthatja
tá-
borban; ha azonban a háború az ország határaitól messzebb vonul, a nemesség régi jogai szerint, csak a határokig me-
nend; telekkatonasága mindazáltal az országon kivül is a megyei kapitányok alatt táborozni a királyi se-
köteles
reggel
').
A
törvénykönyvet Mátyás január 5-kén 1459-ben még Szegeden idzék, az az erdélyi szászok ügyeinek rendezése végett.
ersítette meg, pár hétig azonban alvidék
s
Miként elre
is
gyanítható
után a hivatalvesztések miatt
Garay
és
^?f
*^
boszúra gyúlt
Üjlaky, pártjokat Németújvárott összegyjtvén,
királyi széket
^
pár héttel e gylés
vala,
még hevesebb
a
V. László halála óta üresnek nyilatkoztatták,
8 annak rokonát, Fridrik császárt királylyá választották ^). Mátyás a pártos urak szándokairól még végzésök eltt értesülvén, a országntigyokat azonnal Budára hívatá; II.
h
gylés.
Pius pápát pedig, ki
t a török ellen
hadjáratra sürgette,
s
ennek elintézése végett a mantuai gylésre hívta volt, mindenekrl tudósítá, kijelentvén neki, hogy a kereszténység ügyét a császártól ápolt lázadás miatt nem szolgálhatja ^).
A
fbb nemes Mátyás ezeket szabad és szinte nyilatkozatra szólítáfel: akarnának-e megmaradni elébbi választásuknál, s t, ki a koronát sem nem kereste, sem nem igényelte, ezután is királyuknak ismerni ? Különben, úgymond, a honpolgárok bizodalma nélkül el volna határozva, az ily körülmények közt magának terhére, az király szavára 12 fpap,
több másokkal
gylt
19 zászlós úr és 17
össze Budára.
')
A
törvénykönyv Kovachichnál
*)
A
pártosok végzését közli Kovachich
nymi Melllcens. Breve Chron. Austr.
.
Vest.
és
Com. :
Lankman
ron. Frider. Feznél II, 464. 605. ')
Ld, a pápa levelét Kaprinaynál
335. kövv.
Vest. Comit. 348.
II, 279.
:
Ano-
Hist. Desp, et
Co-
II. fejezet.
1.
Mátyás király országlása.
i) 1
országnak kárára válandó királyságról önként lemondani. A gylés erre egyhangúlag hüségesküvel válaszolt, kijelent-
^^^-
hogy királyának soha mást nem ismer, s t minden pártüt 8 bitorló ellen életével, vérével kész oltalmazni. Mátyás e nyilatkozatot vévén, a maga részérl is esküvel fogadta az uraknak, hogy ket jogaik, szabadságaikban
vén,
fentartandja,
s
ha az ország java az alkotmányos törvények
szokásokban némi változásokat kivánna, azokat tanácsuk
és
megegyeztök nélkül tenni nem fogja '). A pápa, ki ekkoron minden ügyekezetét a török ellen egy közönséges hadjárat elkészitéséro fordítá, nagy kedvets
lenséggel értesült a történtekrl,
készületeit
a
azonnal meginté Fridrik
Mátyás
„Magyarország, úgymond
háborúra.
török
s
a lázadók pártolása által
császárt, ne akadályozná
egyebek közt, eddig az 'egész kereszténység paizsa volt, s annak harczai alatt mi henye bátorságban élheténk. Fölötte nagy bajt okozna tehát, ha most az a pártoskodás miatt a török hatalma alá jutna, vagy annak ifjú királya, hogy ma-
gán
segítsen,
vele
megbékülne.
E
kárhozatos tény súlya
valóban nem Mátyásra, hanem azokra fogna nehezedni, kik
t arra a
sz.
kényszerítették"
^).
A
pápa egyszersmind követét,
angyal bíbornokát felhatalmazta, hogy a pártosokat
egyházi átokkal sújthassa, a fejedelmek közt pedig békét eszközöljön
De
a
^).
pápa közbenjárása, ki jóltevje, a császár
erélyesebben fellépni
nem
mert, siker étlen maradt.
A
ellen Fridrik
párto-
sok Fridriket az 1459-ki márcz. 4-kén Németújhelyt magyar királylyá
koronázták,
mi
a
által
háború koczkája
el
ln
Mátyás, Fridrik és pártfelei támadó szándokairól értesülvén, Nagy Simon macsói bánt egj hirtelen összegyjtött sereggel az ország hatííraihoz küldé, kit azonban Graffevetve.
')
Mátyás levele Kovachichnál
')
A
»)
U.
:
Vest. Comit. 352.
pápa levele Prayuál Annal. :
o. 233.
III, 230.
ellen-
király
V eresége.
92 U59.
Tizedik könyv.
A Hanyadyak
kora.
a császár vezére, Üjlaky Miklós és
más pártosok nagy számú hadával egyesülve, ápril 7-kén Körmendnél megvert. Újlakyban és a Szentgyörgyiekben még volt annyi nemzeti érzés, hogy Nagy Simon megfutamlott hadát zetni nem
ne]j^
engedték ban.
;
miért utóbb a császár
Nagy Simon
és
vissza Mátyáshoz, ki
A
tbglalkodott.
meg
is
hidegedett iráuyuk-
hada szomorúan, szégyenkedve tért
idközben egy újabb sereg gyjtésével
szerencsétlen
vitézek
az elvesztett
„St
büntetéséül megtizedeltetni kivánták seregöket.
gyzedelemmel rójátok király, és
le hibátokat", válaszolá
Nagy Simont
küldé az ellenségre harczvágytól
ég
').
sereg,
az újabb hadakkal
A
csata
inkább
nekik az
ifjú
együtt vissza-
becsületének helyreállítása végett
most szerencsésebb, nemsokára egy
szép diadallal örvendezteté
meg
az ifjú királyt,
s
ez
már
vármegyének, hogy az ellenség egy kemény ütközet után nagy veszteséget szenvedve, megápril 14-kén írhatá Sáros
veretett, soraiból
bl
számosan elfogattak, míg a magyar sereg-
csak kevesen maradtak a csatamezn
A
gyzedelem els gyümölcse
zsay, László és
hogy a két KaniMiklós Mátyáshoz néhány nap múlva bn-
bánva visszatért Üjlaky
^).
^);
volt,
Fridrik pedig a magyar urak, kivált
bizodalmát elvesztette. Alig értesült errl a
iránt,
szemes király, azonnal méginkább meggyöngíteni ügyekezett Fridrik pártját. Garayval és Ujlakyval, úgylátszik, a Kani-
nemsokára alkudozásba lépett, amannak nádori hogy nagyravágyása kielégíttessék, a bosnya királyságra nyitott kilátást, ha hségére visszatérnek. Garay, a jfösvény, lassú, határozatlan császárt már különben is megutálván, azonnal megzsayak
által,
méltósága visszaadását igérte, emennek,
1)
Bonfin Dec. III. Lib. X. 521.
*)
Wagner
Lib. VI, 238.
A
után
Katonánál: XIV, 227.
25. kövv. ')
De Roo
pápai követ tudósítása, Kovachichnál
Oklev. Kaprinaynál II, 294.
:
:
Hist. 'Austr.
Script. Min. II,
II. fejezet. I.
93
Máty&s király orsz&gláaa.
néhány nap múlva meghalt Újlaky, Frangepán s többen mások is követték, tért'); és bár
^),
s
példáját
^*^9-
Mátyással
megbékültek.
Es most annál könnyebb
lett
volna Mátyásnak a sze-
rencsével megkezdett háborút folytatni,
s
a császárt békére,
minthogy az ellenséges had ferejét elébb a magyar urak képezték. De a magát békebiróul felajánlott pápa s annak követe, Carvajal bíbornok békés elintézést sürgetett, mit aztán Mátyás is annál hajlandóbb ln elfogadni, minthogy a csehek ismét hábors
a korona kiadására kényszeríteni,
gatták az országot, a törökök pedig Szerbországot fenyegették.
Mátyás
Fridrik
is
tehát,
miután a magyar uraktól elhagyott
hajlandónak jelenté magát a békére, a pápai kö-
vet ösztönzéseinek engedve. Vitéz János püspököt az alku-
dozások megkezdése végett
még májusban Bécsbe
küldé.
A
császár oly jól fogadta a követet, hogy ez a legjobb remény-
nyel kecsegtetheté magát küldetésének sikere iránt
^).
De
csakhamar kitnt, hogy a fösvény császár követeléseinek, a korona s a kezén lév magyar javak váltságösszegének megs Vitéz eredmény nélkül tért Pár hónappal késbb Brünnben, Podjebrád békebirósága mellett újabban is megkezdettek az alkudozások,
határozásában, nincs határa
de
;
—
vissza.
nem több
sikerrel;
mert a császár
még azok megnyitása
eltt egy személyes találkozás alkalmával, azáltal hogy Podjebrádnak a hbéri adománylevelet Csehország birtokára kiadta,
s
az
kat, iglóiakat s
t királyul elismerni nem akaró más
pártosait vele
boroszlóia-
megbékéltetni igérte,
annyira megnyeré a cseh király szivét, hogy ez békebiróból
')
nevezi,
s
U.
o.
369.
Mátyás öt ezen, kelet nélküli levelében nádornak ö ügyekezete vetett véget a
magasztalja, hogy leginkább az
pártoskodásnak. *) Neje, Alexandrina, tesfiheni herczegn, már egy 1459-ki ápril 19-kén kelt levélben özvegynek mondatik. Közli ezt az anspachi levelek
közöl Teleki: Okmánytár X, 616. ')
A pápa levele Kaprinaynál
II, 308.
Alkudozás PridrikkeU
94 ^*-^^-
A Hunyadyak kora
Tizedik könyv.
a császár pártosává
Egy
lett.
titkos
szerzdésben lekötelezte
magát, hogy ha a békés alkudozás czélra verrel
is
nak megszerzésére iiogy
t
segítendi ;
Mátyás
a
ellen
vezet, fegy-
csiszár viszont oly Ígéretet
Magyarország jövedelmeinek
adja, azontúl
nom
Magyarország birtokáfelét
tn
neki,
három évig neki
pedig holtáiglan évenkint 60 ezer forinttal
jutalmazza szolgálatait
Fridrik tehát e szerzdésekben
^).
egy hajszálnyit sem akart engedni követeléseibl; minélfogva Vitéz püspök és Rozgonyi Osvát, Mátyás király bízva,
som tudtak kieszközölni egy fegyverszümely az 1460-ki június 24-ig tartson, s melynek folytában az alkudozások is megújíttassanak ^). E közben Mátyás gondjait egyrészrl a cseh rablók, kikövetel, egyebet
netnél,
ket alattomban szintén a császár izgatott újabb nyugtalan-
másrészrl a törökök mozgalmai és Ráczország A cseh rablók ellen Palóczy László és Ónodi Czudar Simon vezérlete alatt már a tavasz nyiltával megkezdé munkálatait, a kassai polgárokat is fölszólítván, hogy segedelmükre legyenek ^). Majd a múlt évben oly sze-
ságokra,
sorsa vette igénybe.
rencsésen munkálkodott
küldé egy dandárral;
Rozgonyi Sebestyént is ellenök pedig ez Pata várát Hevesme-
midn
gyében sikeretlenl ostromolná, maga Mátyás
is
megjelent
a táborban, és jelenléte által annyira feltüzelte vitézeit, lizok
nemcsak a makacsul
hogy
Patát, hanóm utóbb Gömört, Osgyánt több más
ellentálló
Sajót, Sajó-Németit, Derencsént,
rablóvárral együtt megvették
*).
Ilonának, a meghalt Brankovics Lázár szerb fejedelem
özvegyének azon ») <5s
lépése,
Több rend
hogy a kormányára maradt
oklevél Kurznál
.
Gesch. Fried. des IV.
290. Pray: Annál. III, 241. Teleki: Hanyady-kor,
tarto-
I,
234.
Okmánytár X,
627. 629. kövv. »)
tár
Haselbach, Peznél
II, 898.
Kaprinay
X, 636,
H
»)
Kaprinay
*)
Bonfin Dec. III. Lib. X, 528.
:
DIpl. II, 208.
:
II,
341
.
Teleki,
Okmány-
II. fejezet. I.
máayt
95
Mátyás király országlása,
a szent széknek ajánlotta
kevéssé volt
szintoly
fel,
képes megmenteni Szerbországot, mint Toraassevich István
miután Ilona leányát nül vette, a szegedi országgylésen Mátyástól is megersítte-
a bosnyai király
múlt évi tett
fia,
ki
Szerbia birtokában.
A
kath.
egyházzal való uniótól
idegenked szerb nép maga hívta meg országába Mohammed szultánt, ki aztán a tartományt
Szendrvel, Galambóczczal
minden ellentállás nélkül elfoglalta. Tomassevich Bosnyába menekült, s azt a meghalt, vagy mint némelyek együtt,
állítják, általa
megfojtott atyjának kimúlta után birtokába
A
a szultánnal békét kötött.
vévén,
törökök Szorbország
melybl még csak Nándorfehérvár maradt magyar kézen, Magyarországba is átcsaptak, s egész Csanádig és Aradig zsákmányoltak. Ez alkalommal szabadult meg végre világosvári fogságából Szilágyi Mihály is. Míg az rség egy portyázó török csapat ellen a várból távozott, Mihály úr és körmönfont szakácsa a vár alatti helységnek megnyert jobbágyaival a ben maradt röket lefegyelfoglalása után,
h
verzé, s a várat elfoglalván, urát
aztán a visszatért rséget
szabadságba helyezte, ki
a várból kizárta.
Ennek
híre a
törökök becsapásával egy idben érkezett a királyhoz, ki aztán nagybátyját békült,
8
t
Tárkonyba találkozóra
Erdély kormányzójának
s
híván,
vele
meg-
az alvidék kapitá-
nyának nevezte. Szilágyi nem is késett átvenni az alföld védelmét a törökök elleti de minthogy ezek Szerbország ;
elfoglalása után a határokat
többé
nem háborgatták, is Kéve várait
csak arra szorítkozott, hogy Nándorfehérvár és
jobb védelmi állapotba helyezze
A
').
török hatalom e terjeszkedésétl indíttatván, Mátyás
nem mulasztá el segedelmet sürgetni a pápától, ki az 1459szön épen a végett tartott Európa fejedelmeivel egy
ki
gyülekezetet Mantuában, hogy azokat a török ellen közönséges
hadjáratra indítsa.
')
U.
0.
De
bár
itt
a szép ígéretek
627. Engel: Gesch. von Serbien 414.
nem
^^^-
96 1*60.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
hiányoztak, a congressus eredményeivel
maga
pápa sem
a
ln megelégedve ^); Mátyás pedig annak menetébl eléggé meggyzdött, hogy a veszélyt, melylyel a szomszéddá lett török az országot fenyegeti, végre is csak saját erejével Ennélfogva tehát még inkább óhajtá,
kellend elhárítania.
mennél elébb véget vetni a Fridrikkeli viszályoknak. Követei Vetési Albert veszprémi püspök és Rozgonyi János tárnokmester, a múlt évi egyezés szerint az 1460-ki februárban ismét megjelentek Olmüczben, Podjebrád békebirósága alkudozandók
mellett
császár
a
sem Podjebrád nem hozott
De sem
követeivel.
ezek,
jó akaratot az egyezkedésre,
s
a gylésnek csak Carvajal bíbornok azon határozattal szakadt vége, hogy május elsején újabb
ügyekezetei daczára,
összejövetel tartassék
^).
Bessarion bíbornokot
is
hogy ha szükségét zásával
is
látja,
Erre Carvajalon kivül a pápa még adván neki,
elküldé, oly utasítást az
egyház fegyvereinek alkalma-
eszközölje a béke megkötését.
De mind
hasztalan:
buzgalmukat most
is
meghiúsí-
totta Fridrik makacssága, ki a koronáért százezer aranyat, s
ezenkívül a magyar királyságnak, míg Mátyás
él,
czímét,
s
ennek halála után örökösödését, addig is pedig Soprony, Kismarton, Fraknó, Németújvár, Rohoncz, s a kezén lév többi várak és városok békés birtokát követelte a béke díj
jául;
—
oly
feltételek,
melyeket nemcsak a pápai követek,
hanem még Podjebrád is elfogadhatlanoknak tartottak. S így e congressusnak sem lett más eredménye, mint hogy a 1461-diki február
fegyverszünet az tatott
l-ig
meghosszabbít-
3).
A császár e ki most,
midn
huzavonása nemcsak Mátyást boszantotta, Görögország meghódításával volt
a török
elfoglalva, legjobb alkalmat látott
arra,
hogy
')
Ld. levelét Carvajal bíbornokhoz Kaprinaynál
*)
A pápa levele
Podjebrádboz. U.
o.
t
II, 387.
405. Gobelin, Praynál Annál.
III, 249.
)
Kaprinaynál
u. o.
406. Pessina
:
legalább
Mars Morav.
711.
II. fejezet.
I.
U7
Mátyás király országlása.
^^^-
Szerbiából ismét kiszorítsa, de a császárrali béke megkötéso
nagyobbszer háborút nem kezdhetett,
eltt sem maga sem a külfejedelmektl nem nyerhetett segedelmet; sajnosán ily
pápa is, ki e miatt mind továbbra halasztatni kedvencz tervének foganatba vételét, a török elleni közönséges hadjáratot. St, miután értesült, hogy a tövette azt a
látta
rök Mátyásnak békét ajánlott, már attól is tartani kezdett, hogy végre kénytelen lesz e tervérl egészen lemondani, ha Mátyás Fridrik elleni boszúságában, s hogy fegyvereit ellene, fordíthassa, az ajánlatot elfogadná. Nehogy tehát Mátyásban ilyféle szándok támadjon, hozzá intézett leveleiben nem
sznt meg magának a
t figyelmeztetni
azon dicsségre,
szent háború által szerzett,
s
melyet atyja
úgy
állítani elébe
minden egyezkedést
a törökkel, mint valóságos
lyel lelkét terhelné.
— Midn
pedig értesült, hogy a béke-
Mátyás a töröktl nem fogadta
ajánlatot
sokkal halmozá,
St, mivel
s
neki a jövre
is
el,
t magasztala-
ily jó indulatot ajánlott.
hogy az ajánlat
híre szárnyalt,
bnt, mely-
el
nem fogadása
miatt, a boszús török a nyár folytában az országot megtámadni szándékozik, 40 ezer aranyat küldött Magyarországon lév követéhez, a török elleni védelem költségeire fordí-
tandót
').
Ama
meghogy egy
hírek a törökök mozgalmairól csakugyan
valósultak. Szilágyi az
sz
folytában úgy értesült,
török had zsákmánylás végett az ország határai felé indult.
A
vitéz öreg becsapásukat
megelzend, Lábatlani Gergely De sorsa itt végre elérte t.
társaságában elejökbe sietett.
Trbe
csalatván, egy sokkal
vétetett
s
elfogatott.
Szilágyi Konstantinápolyban
csára lefejeztetett; sebb, rélve,
nagyobb török had
által
köri-
kétségbeesett ellenállás után, Lábatlanival együtt a szultán paran-
Lábatlani azonban, társánál szerencsé-
egy basának magyar fogságban lév fiáért kicsenemsokára most is mint már elébb, a várnai ütközet
Pray Annál. :
Horváth M. Magy. tön.
III, 252.
m.
Kaprinay
II, 395.
Török háború,
98 1460.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
után, hol szintén fogságba esett volt, visszanyerte szabad-
ságát
^).
még inkább hogy Mátyásnak mind a mind a csehekkel, kik ellen a harcz* 1460-ban is
Szilágyi szomorú sorsa a pápai követben éleszté a buzgalmat arra nézve,
császárral,
folyton folyt, valahára békét szerezzen, erejét a török ellen fordítani.
E végett
s
t képessé tegye,
Podjebrádnál kezdett
s nem is sikertelenül. Podhbéri oklevelet Csehországra a császártól több más viszonyoknál fogva is mindinkább elhaj-
most különösebben munkálkodni jebrád, mióta a kinyerte,
Fridriktl, s Mátyás felé közeledett. Indítványára, Mátyás 1460 végén Trencsénbe, maga pedig Olmüczbe utazott, hogy követeik által egymással gyorsabban egyezkedhessenek. Mindenekeltt a házasság ügyét vették fel, s 1461-ben jan. 25-én erre nézve oly szerzdést kötöttek, hogy Podjebrád a maga leányát Mátyásnak, vagy követeinek május l-jén Trencs énben átadassa Mátyás ellenben gazdag jegyajándékot kötött ki, 0-Budán, Diósgyrön, s a Borbála királyné által bírt egyéb javakon kivül, évenkint még 7000 lott
1461.
;
aranyat kötelezvén neki udvartartására tán a béke ügye
^).
Felvétetett ezu-
mind a császárral, ki Olmüczbe szintén követeket küldött, mind Giskrával; de eredményt egyikben sem lehetett kieszközölni: a császár régi követeléseitl most sem akart elállni, st Giskrát megint szorosabban a maga részére vonta, és utóbb szolgálatába is fogadta ^).
Hadjárat eilen
is
Mátyás, ezen újabb tapasztalásából
is
teljesen
meggy-
mind a császártól, mind Giskrától csak fegyvereinek gyzedelme által fog magának békét szerez-
zdött, hogy végrc hetni.
E ')
A
templom
IV. Lib.
felirata
I,
543. kövv. de hibásan az évre nézve.
Schwandtnernél
Hung. Dipl.
I,
886.
Okmánytár XI,
*)
Kaprinay
')
Pray: Annál. III. 262. Giskra levele. Gebén zu Gretz
:
dem Suntag Oculi lév eredetirl.
tag nach levélt,
végett tehát Albert osztrák herczeggel, ki a császár
Boníin: Dec.
brassai
is
II, 459. 476. Teleki,
in der Vassten
1461.
A
bécsi
am
4.
Eri-
csász. titk.
:
II. fejezet. I.
99
Mátyás király országlása.
ellen régóta háborúskodék, szövetséget kötött,
mely
szerint
Ország Mihály, Rozgonyi Rajnáid és Palóczy Péter
^^^-
alatt,
mintegy 4000-nyi lovas hadat küldött segedelmére ^). Mátyás maga, miután Katalin jegyesét nagy fénynyel Budára hozatta, s menyekzjét megülte ^), a cseh rablók 'ellen fordítá figyelmét, kiket most annál könnyebben legyzhetni remélt, mivel Giskra a császár zsoldjában az osztrák Albert
Szapolyay Imre, ki a rault 1460-ik évben lett nagybányai kamaragrófból kincstartóvá ^), s alatta öcscse, Szapolyay István, elébb esztergomi várnagy, és üpor László ellen harczolt.
a múlt év végével meg voltak bízva a csehek elleni háború folytatásával. De bár ket a király parancsára a felvidéki városok is segítették, a siker nem felelt meg a király várakozásának különösen Sárost és Richnót nem birták megvívni; st a Sárosból kiütött csehektl Szebennél vereséget is szenvedtek. Mátyás tehát a háborút személyesen intézend, a nyár folytában maga is felment a felvidékre, minek következtében a régóta körltáborolt Sáros és Újvár,
már
;
éhség által kényszerítve, magát végre megadta
De rály,
alig kezdett e
egyrészrl
örvendeni az
jobb siker aek
ipa, a ravasz
*).
ifjú ki-
Podjebrád, másról a nagyra-
vágyó Újlaky, s a Maróthyak, Szentgyörgyiek, Bánfy Pál s házának más régi ellenei újra megkezdették alattomos fondorlataikat.
Podjebrád a császártól
Albert herczeget vele Mátyás tudta
ismét
megnyeretvén,
nélkül megbékéltette;
magyar urakkal pedig oly torven kezde dolgozni, hogy idsb fia Victorin, Újlaky leányát nül vévén. Mátyás helyébe magyar királylyá emeltessék. A cseh király fia valóban meg is jelont Újlakynál ennek leánya pedig az ela nevezett
;
') IJ.
»)
')
X,
o. és
Pessina
Az
volt
Pessina: e. h.
Mars Morav. 723. kövv, X.
722. Bonfin Dec. III. Lib.
már 1460-ki novemberben. Ld, Telekit, Okmánytár
641. *)
Bonfin: Dec. III. Lib, X. 529. kövv.
Hung. Dipl.
II, 492.
kövv.
Okmányok Kaprinaynál
Belfondorlatok.
100 1461.
j
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
egyzés után a prágai udvarba vitetett
kora.
^).
Mátyás
e fondor-
latokról értesülvén, a csehek elleni hadjárat folytatását Sza-
polyay Imrére tért
s
Istvánra bízta;
Meggyzdve
Budára.
maga pedig
lévén,
azonnal vissza-
hogy mindaddig nem
számolhat békés országlatra, míg a szent koronát fejére nem
hogy annak visszanyerése végett Fridrikkel bármi, áron megbéküljön. Ezt a császár makacstéteti,
elhatározta magát,
ságán felül eddigelé leginkább maga a ravasz békebiró,. Podjebrád gátolta; most tehát az ö mellztével a császárnál közvetlen kivánt tenni kisérletet,
s
e végett
1461 vége
Vitéz János váradi püspököt titkon Gréczbe szintoly ügyes,
h
siker jutalmazta:
korona
a koronáért és Sopronyért
visszavái
sa.
^^i^g^g^j
.
Mátyás 60
többi magyarországi
,^
felé
A
püspök ügyekezeteit most végre 1462 elején a következ, bár súlyos, de
mint
1462.
mégis elfogadható föltételekben egyezett A
küldé.
meg
ezer
a császárral
aranyat
:
fizet
javakat, melyek kezén
vannak, és a magyar királyi czímet Fridrik holtáig
bírja,
halála után amazok 40 ezer aranyon váltatnak ki örökösei-
tl; ha Mátyás fimagzat nélkül halna meg, az ország öröksége Fridrikre és fiaira száll. Némelyek szerint Fridrik, hogy ezen örökségrl annál bizonyosabb legyen, még azt is kikötötte volna, hogy Mátyás, Katalin nejének halála után, ne lépjen második házasságra ^). Mivel e föltételek közöl különösen az ország örökségérl szólót Mátyás olyannak látta, hogy azt helybenhagyás végett az ország rendéinek is elejébe kell terjeszteni, május 10-re Budára országgylést hirdetett
^).
A pápai *)
Bonfin
Mathiae Corv.
követ tudósítása Kovachichnál
e.
I,
Script. Min. II, 28. Mátyás levele Albert herczeghez Epistolae 112. Ugyanott (2 és kövv. 1. I. Mátyás több levelei :
h. 532.
Landus Jeromos krétai érsekhez s pápai követhez, melyek, mint Teleki József (Hunyadyak kora III, 246.) helyesen ítéli, nem 1490-re, hanem ezen évre teendk. A titkos feltételt. Mátyás többszöri nem házasulása Comment. Rer. Galliae. Líb. X. 21. sz. iránt közli Bauclaire ') Epíst. Mathiae Corv. I, 57. :
II. fejezet. I.
Még
101
Mátyás király országlása.
mieltt ez megnyittatott, végre Giskrával,
Szentgyörgyi grófokkal
is,
s
a
^^^-
kik eddigelé mindig Fridrik
pártján voltak, szintén meglett az ogyesség. Szapolyai Imre
Sáros és Újvár megvétele után
még
Richnóból, Szepesbl és
minek
még inkább
Késmárkból
is
a császárrali
egyezkedésnek következtében Giskra
kiszorítá a cseheket;
s
tán
is
hajlan-
Mátyás ennek megkötése véországgylés eltt Váczon nagy országtanácsot tar-
dónaJv nyilatkozott a békére.
gett az
tott az urakkal, s
kiméivé a vitéz
férfiút,
kinek a hadi ügyek-
ben való jártasságát a török ellen magának biztosítani óhajtá, nemcsak kegyelmébe fogadta, hanem Lippa és Sóly-
mos váraival
is
lév várakat 25
megajándékozta t. Giskra a még kezén ezer aranyért adta át a királynak,
edzett legénységével együtt a király zsoldjába
azontúl mind haláláig
hségben maradandó
s
harcz-
állott,
iránta
^).
Váczról a király Budára ment az urakkal, hová a ren-
dek már mind számosabban gylöngének. Az
itt
Budai
alkotott
törvénykönyv, szép bizonysága a rendek szíves készségének derék
ifjú
királyuk iránt,
átalában a belbéke
tekintély szilárdítását fogta czélul
hogy
az azok ellen
:
s
a királyi
felhatalmazta a királyt,
vétket rendes törvénykezési idn kivül
meghatározta a htlenségi vétséget s annak büntetését; és kijelölte az egyházi törvényszékek hatóságának korlátait. E tárgyakon kivül azonban még más fontos ügyek is vétettek tárgyalás alá, melyek nem írattak be a törvénykönyvbe. Vlád oláh vajdával a török ellen szorosabb frigy köttetett Velenczével és Raguzával pedig ugyanazon ügyben alkudozás kezdetett; és, mi mindenek közt legfontosabb volt, a császárral kötött békeszerzdés megersíttetett. Terheseknek látszottak ugyan Fridrik feltételei mind a királynak, mind a rendeknek de mivel a török terjeszkedései s fenyeget készületeinek híre mind nagyobb aggodalmakat okozott, végre még is csak elfogadis
pörbe fogathassa
;
;
;
')
Bonfin
e. h.
530. és Epist. Math. Corv.
I,
112. ÍI, 60.
#
102 1^62
.
tattak
Ti zedik köny V.
A
^).
A Hunyadyak kora.
koronáért járó váltságbér összegyjtése v^ett,
— minthogy a csehek elleni hadjárat, a kincstárt kiürítette — tnek
az urak önkéntes ajánlatokat
egy-egy arany forint fizetésére ígérnie kellé Mátyásnak,
hogy
;
a nemesség fejenkint
kötelezte magát.
nézve ezen adóból semmi káros következtetés
A
De meg-
a nemesség szabadságaira
nem
vonatik
városok e gylésen képviselve nem királytól tehetségeik arányában adóztattak meg ^). lévén, a Végre e gylésen még Tomassevics István bosnya király követei is meghallgattattak. Mátyás t htlensége s a töröka
jövben
^).
királyi
keli egyetértése végett annyival
inkább megfosztani szándé-
mint említk, már 1459-ben Ujlaky Miklósnak, nyújtott kit, mint legújabban is reményt
kozott országától, mivel arra,
tapasztalta, ezen ígéretének betöltése teljesen megnyugtathatni.
már készületeket rettent fejedelem
aztán Mátyást
is
tn
E
is
nélkül soha sem fog
Mátyás
a múlt tavaszon
a hadjáratra István ellen.
a pápához
meg
végett
De
a meg-
folyamodott pártfogásért, ki
engesztelte.
István, követei által az
ország rondei eltt a korona iránt hségesküt mondott, és szentül ígérte,
hogy azt a török ellen mind pénzzel mind s a Száva mentében fekv várait a
fegyverrel segítendi, király kezére ereszti
;
minélfogva meg
is
ersíttetett király-
Üjlakynak Mátyás ideig óráig még az országságában gylés eltt Tótország bánsága által adott némi kárpótlást. A török nagy készületei, melyeknek híre tavasz óta szárnyalt, nem Magyar- hanem Oláhországot illették. Mohamraed Vlád vajdára ennek a török foglyokon elkövetett borzasztó kegyetlenségei s a Magyarországgal kötött szerzdése miatt boszús, egy roppant sereggel özönlötte el tarto*).
')
V-dik
*) ')
fest. b.
A
püspök levele a pápai követhez Epist. Math. Corv. onnan Katona XIV, 536. Mátyás lev. Katonánál e. h. 541. Kassát p. 0. öt ezer frttal adóztatta meg. Dátum Zegedini in pécsi
lev. I, 18, s
Laurentij mart. a. d. 1462. *)
Epist. Math. Corv.
I,
70.
A
kassá városi levélt, eredetijébl.
II. fejezet. I.
103
Mátyás király országlása.
Erdély; e zvén, öcscsét Kadult novezte már szintén Erdélyben volt hadaiekkoron Mátyás vajdává. De mihelyt a török helyreállitandó. val, az elzött hbérest sereg a tartományból visszavonult, megjelent nála Radul is
mányát,
U62.
s masíJÍt
számos bojárral, kérvén öt, ne pártolná Vládot, kit iszonyú kegyetlensége miatt mindenki utál. Hasonló panaszt hallott
Mátyás ezen emberi szörny
ellen
miképen
az erdélyiektl:
egyebek. közt egy ízben több száz erdélyit egy csrbe záraa Bárczaságon és Fogarasíoldön pedig,
tott 8 megégetett,
több ízben zött pusztításai alkalmával, a kit csak foglyává
valamennyit karóba vonatta.
ejthetett,
hallá
— Mátyás iszonyattal me-
legborzasztóbb kegyetlenségek hosszú sorát,
a
t alattvalói
lyekért
karóvajdának
czepelusnak, azaz bakónak,
nevezték;
az
s
oláhok
a törökök
kérelmére hajolván,
Radult a vajdaságban megersítette, Vládot pedig fogolyként Budára vitette
s
10 évig börtönben lakoltatta
').
Még
Erdélyben vette hírül Mátyás, hogy a szultán Havasalföld-
rl visszatértében egy hadat Szerbországon keresztül a Szerémség pusztítására küldött, melyet azonban Szokolyi
midn a Száván nagy martalékkal és számos fogoly lyal hazatérend vala, majdnem egészen megsem-
Péter és Mihály, misített
'-).
A Budára
visszaérkezett királyhoz hiteles tudósitások
érkezének Tomassevich bosnya királytól,
hogy a szultán
az adó megtagadása miatt 1463-ban nagy ervel zik
t
szándéko-
megtámadni. Mátyás e híreket vévén, nem késett megEgyrészrl a pápánál s Velenczénél
tenni ellenkészületeit.
sürgetett
dériumok ')
másrészrl az ország haderejét A nemesség f ölkeh'se s a banaz,1458-ki országgylésen szabályozva
segedelmet
ügyekezett jó rendbe felállítása
^),
állítani.
Bonfin: Dec. III, Lib.
X, 532. Chalkokondylasz Lib. X.
213. Engel: Gesch. der Walachey. »)
Turóczy IV. Cap.
')
Epist. Math.
78. kövv.
I,
65. Bonfin
e. h.
178. e. h.
Corv. 1,118. kövv.
és Teleki,
Okmánytár XI,
a
hadügy
rendezése.
104 1463.
vQ^t
nek,
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
ugyan; de nagy hiánya volt eddig a magyar sereghogy a gyalogság, a parasztokból jobbára csak a hadak
ujáj.
ellenségre indultakor szedetvén, gyakorlatlan s rósz fegy-
verzet
Mátyás ezen némileg segítend, a váraikat a
volt.
múlt évben szerzdésilég átadott csehekbl gyalog dandárt, mely aztán alapja gálatot tett,
oly híressé vált
ln
az
állított fel
idvel annyi
E
fekete seregnek.
egy
szol-
dandárt
dongelegi Pongrácz János vezérlete alatt haladék
rokona,
küldötte '). Mivel továbbá az 1458-diki magyar had-szabályozás Erdélyre ki nem terjedt, a vajda által mind a három nemzet számára gylést tartatván, ott is új hadrendet alkottatott, mely szerint veszély idején minden nemes, jobbágy és székely, jószág és fej vesztés alatt köteles volt a haza védelmére felkelni s a derékhadba menni, a nemeseknek csak negyed, a jobbágyoknak ötöd, a székelyeknek harmadrésze maradván hon a várak éa határszélek rizenélkül az alföldre
tére Török háború.
2).
E
nem
készületek
voltak felesleoresek
is
:
Mohammod
1463 tavaszán 150 ezernyi haddal indult megaz Alduna
Mátyás errl
értesülvén, de a török
Rómába
tudván,
pápa segedelmét. ellenére,
szándokait
küldött követe által újra ^)
Midn
pedig
11.
is
felé.
még nem
sürgette a
Piust elébbi Ígéreteinek
abban most vonakodónak tapasztalná, boszúságá-
ban követét Rómából visszahívatá s a pápának kijelenteté, hogy ezután ne csodálkozzék, ha a törökkel való viszonyait ha, mitl magyar királynak az nem fog beszámíttathatni, kin bizonyára nem múlik, hogy necsak a kereszténység épségben maradjon, hanem maga
ezentúl csak saját érdekei szerint fogja elintézni; Isten mentsen, valamely baj történnék, a
Mohammed
vallása
hangtól megdöbbent
is
s
Math. Corv.
kiirtassék
*).
bár szken,
')
Epist.
»)
Kovachich Script. Min.
')
Epist. Math. Corvini I, 141. köTT.
*)
:
U
0. 149.
I,
128. II, 384.
A
pápa, e határozott
utóbb még
is
megnyitá
II. fejezet.
Bkezbb
volt Voleucze, 20 ezer aranyat
nos által Mátyásnak a háború szükségeire
A
mivel csak
király,
105
Mátyás király országlása.
meg ').___if^ küldvén Zeno Já-
lovasnak egy évi zsoldját ajánlván
ezer
erszényét,
I.
ily csekély
^).
segedelmet nyert, u
még márcziusban Tolnára gyjtötte,
rendeket
részint,
hogy
sürgets védelmérl, részint a császárral kötött békeszerzdésrl véglegesen intézkedjenek. A szerzdés a rendektl elfogadtatott, s a korona átvétele és váltságdíjának lea haza
fizetése végett
Várady István kalocsai
érsek,
Vitéz püspök,
Üjlaky Miklós, Palóczy László, Szapolyai Imre, Lamberger
Turóczy Benedek követekül neveztettek a császárhoz ^). A honvédelemre nézve, egy az eddigieknél sokkal terjedtebb fölkelés rendeltetett, mely szerint minden nemesnek, kinek 10 20 jobbágya volt, egy, kinek 20 30 jobbágya volt két és
—
—
lovast, s
így tovább, kellé magával vinni pünkösd napjára a
a péterváradi táborba
(márcz. 19-kén).még czélja.
Miért,
hogy azon
úgy
esetre,
*).
Midn e
nem
törvények megalkottattak,
tudatott a törökök hadjáratának
látszik, a
rendek felhatalmazták a királyt,
ha értesül, hogy
Mohammed
csak Bosnyát
szándékozik megtámadni, minthogy az ország határain
nem
kivl
annak fölkelése helyett minden öt kapu után egy arany frtot szedethessen, hogy a Bosnya védelmére küldend királyi dandárt jelentékenyebb számra emelhesse ^). a nemesség táborozni
Míg s
e végett
köteles,
ezután seregeit a király nagy buzgalommal gyjté
május
Mohammed
s
június hónapokat Bács vármegyében tölte,
szultán, ki czéljait eddig
nagy titokban
tartotta,
roppant soregét június derekán nagy sebességgel Bosnyába ')
XIX,
117.
ü.
')
A rendek
levele a császárhoz
et S. Cor.
Schwandtner.
De Mon. *)
Decr.
Raynald. Aunal. Eccl.
»)
Ep. Math, Corv.
I,
I,
153. Révay:
II, 674.
Kovachich Jos. Monum. Vet. Legisl. Segtn.
Com. *)
o.
178.
Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. II, 161.
I,
55. 1. és Syll.
106 1463.
A Huuyadyak
Tizedik könyv.
kora.
vezette. Szokolyi Péter, kit a király egy dandárral a Szávához küldött, azt tanácslá a bosnya fejedelemnek, vonulna
minden erejével a hegyek közé, míg az alakulóban lév magyar sereg segedelmére érkezik. De e tanácsra nem vissza
hajtva, fiával együtt Kliuts várába zárkózott;
az a törököktl'
kötvén
ki,
midn
pedig
köri táboroltatott, magának bántatlanságot
negyednapra azt
is feladta.
A török
azonban csak
addig volt embere írott szavának, míg a fejedelem neki vala-
mennyi várait átadatta fejeztetett
mi megtörténvén, István király
;
le-
').
Mátyás a tartomány elfoglalását, ha különben volt is arra elegend ereje, egyátalában nem gátolhatta meg mert az a védelem hiánya miatt oly gyorsan történt, hogy megtámadtatása s hódolatának híre egyszerre érkezett az országba. S ezenfelül a szultán, midn maga Bosnyába tört, hogy a magyarok figyelmét a tartománytól elvonja s annak megsegélésében meggátolja, Alibeg szerb szandzsákot volna ;
egy ers haddal a Száva balpartjára küldé.
ln
most sem
De a
török vezér
szerencsésebb; két ízben megveretvén,
csak
kevesed magával szabadult át néhány csónakon a Száván.
Míg s
ezután a gyzedelmes magyar sereg Szerbországba tört
ezt tzzel, vassal pusztítá,
több kalandozó török csapatot
mintegy 15 ezer keresztény foglyot megszabaMátyás maga értesülvén, hogy Mohammed Bosnya
széjjel vert, s
dított
^),
meghódolása után, annak váraiban rséget hagyott, czegovinán keresztül visszavonult
^),
maga
is
s
Budára
Her-
sietett,
hogy a Fridrik császárral valahára bevégzett egyezkedést megersítse, a békeokmányt aláírja ^) s a koronát, mely 24
')
Chalkokondylasz Lib, X.
Servien 423. és Hammert.
I,
e.
h. 222.
V.
ö.
*)
Epist. Math. Corv.
•)
Leunclav: Annál, Turc. Scrip. Byz. X, 257.
*)
A
Mátyás
júl.
I,
alá.
:
Gesch.
v.
166.
békeokmányt Fridrik 26-kán írták
Engelt
478.
és a
Kollárnál
:
magyar követek
július 19-kén,
Auctar. Diplom. ad Hist. Ursini
II. fej ezét. I.
107
Mátyás király országlása.
számzöttsége után Budára nagy ünnepélylyel
évi
vissza-
hozatott, átvegye.*
E dékre
^) azonban a király be sem várta békeokmány kiadása után mindjárt ismét az alvi-
nemzeti ünnepélyt
Budán,
s
a
sietett, hol
hadai egyre szaporodtak. September elejét
részint Nándorfehérváron, részint Péterváradon tölte; emitt kötött e hónap 12-kén Velenczével is szövetséget, mely sze-
magukat, hogy a török
ellen
egyszerre megkezdendik hadi munkálataikat:
Má-
rint a felek arrak kötelezték
azonnal
s
Velencze a Peloponnesusba tyás Bosnyát támadja meg küld némi hajóhadat; békét pedig egyik fél a másik megegyezte nélkül nem fog kötni ^). Az iQii király nemsokára be is váltotta szavát: september végén már Jaiczánál állott ;
mintegy 25 ezernyi seregével,
Harambég
ván,
s
l-jén megví-
a várost okt.
török vezért a bels várba szorította.
kétségbeesetten védte magát a török vezér;
s
De
itt
Mátyás csak
számtalan nehézségeken keresztül, melyeket átéli
id
nem
is
kevéssé súlyosbított, három hónapi kemény ostrom után lett a vár urává
meg magát
;
Harambég deczemb. 25-kén kegyelemre
a hétezerbl 400-ra olvadt rségével.
A
adta
fváros
megvétele után Bosnya népsége
is, melyet Sz. Ferencz szermindenütt felkelésre izgattak, tetemes segedelmére lön a magyar seregnek; rövid id alatt mintegy 60 város és ersség jutott a király kezére. A háború további folytatását azonban lehetetlenné tette a rögtön beállott rendkivüli hi-
zetesei
deg
;
miért
is
a király, miután Szapolyay Imrét a tartomány
kormányzójává. Székely Jánost pedig Jaicza kapitányává nevezte,
Harambéget
1464-diki
Velii de bello
XI,
febr.
és
közepén
rségét
is
magával
vivén,
az
diadalmenetben tért vissza Bu-
Pannonico 204. kövv. Legújabban kiadta Teleki, Okm.
63. ')
Bonfin Dec. III. Lib. X, 533. Révay:
Schwandtnernél »)
De Monar.
II, 674.
Pray: Annál. III, 300. Katona
:
XIV,
649.
et. S.
Corona.
^^3-
108 1A64.
A Hunjadyak
Tizedik könyv.
').
—
kora.
Neje, Podjebrád Katalin, kevéssel megérkezte
eltt aszkórban halt meg.
Az
Koronázat.
ket Mátyás még
gyltek, hova
meg
hívta volt lenczo,
mek
^
ország rendéi néhány hét múlva Székesfehérvárra
koronáztatására
január 28 -kán Dombróról
Az ünnepély
^).
XI. Lajos franczia király
s
fényét Ve-
több más európai fejedel-
követei emelték jelenlétökkel, szerencsét kivánók a
királynak, ki Európát
érsek
és
már 20
A koronázást
nek hírével.
az
éves korában is betölté nevéagg Széchy Dénes esztergomi
virágvasárnapján (márczius 29-kén), a
cardinál
nemzet szinte örömnyilatkozatai közt hajtotta végre maga az agg fpap is, ki most negyed ízben koronázott királyt, ;
sírt
megindulásában. Mátyás, mieltt a korona fejére téte-
tett,
az ország szabadságainak megtartását esküvel fogadta;
ápril 6-kán pedig bulláját,
I.
vel együtt
azoknak biztosítására
Lajos
és
Zsigmond királyok megersít
ezen Ígéretet Erdélyre és Tótországra
még több más törvény
egyebek közt
csával alkalmas férfiakat az 1462-ki törvénynek,
is
Egy
levelei-
király,
Egyéb-
melyek szerint az oly bajosan
reivé a rendek tanánevezzen; hogy a király ellenére a korona
a htlenségi
urak tanácsa nélkül
külön czikkely
is kiterjeszti.
alkottatott,
hogy a
rendeltetett,
visszaváltott nemzeti kincs,
világi
Endre arany
ünnepélyesen kiadta, szentül fogadván, hogy
azok szerint fogja népét kormányozni. iránt
II.
Ítéletet
bnökben
az egyházi
ne mondjon, sem a rendes
törvényszéki idszakon kívül rövid határidre senkit elébe ne idézzen
hanem
;
a
s
bnösöket
maga
a kikiáltott megyei
gyléseken az ország rendes bíráinak egyike által bnhesztesse, s a maga követeléseit is minden kivétel nélkül a törvény rendes útján keresse. V. Lászlónak s magának Mátyásnak adományai
')
III. Lib. »)
Epist.
X,
Math
is
érvénytelenek,
Corv. 1,161. Turóczy IV,
534. Dlugoss XIII, 323.
Katonánál XIV, 675. :
ha egy év lefolyta
Cap. 65. Bonfin Dec.
II. fejezet. I.
alatt
109
Mátyás király országlása.
meg nem ersíttetnek
Budára visszatérvén, Pod-_
stb.
1464.
jebrádnak a koronázásra jött követeivel a két ország közti békét, mit némi határszéli zavargások megzavartak, helyreállította ^).
IIL
Mohammed nem
szultán értesülvén
Jaiczának
s
vele majd- Török háború.
az egész Bosnyaországnak oly gyors visszafoglalásáról,
haragra gyúladt,
s
a kelet
a tartományt visszavegye.
minden
erejét talpra állítá,
Egy ers
hogy
hadat már a tavasz vé-
gén elre külde a kisebb várak megvívására, majd maga is megjelent rémít táborával, s Jaiczát nagy faltör ágyúkkal kezdé ldöztetni. hitelesen
értesült,
A király,
mihelyt a török szándokairól
sürgetve szólítá
fel
Pius pápát, birná
Európa fejedelmeit hadjáratra a kereszténység ellensége ellen. A pápában nem hiányzott a jó akarat; de Európa fejedelmeinek, kiket levelei által ^) a kereszténység védelmére buzdított, nem volt kedvök a hadjáratra. Az olasz hatalmak, s ezek közt Velencze is Ígértek ugyan egy hajóhadat; minek következtében a pápa tudtára adá Mátyásnak, hogy e hajóhad júniusban Anconából kiinduland; halaszvalahára
taná tehát addig
is
szárazföldi
hadjáratát.
De
az igért
hajók lassan gylték; leginkább késedelmeskedett Velencze
maga
A
maga is Anconába hogy a készüldést siettesse, naponként zsellyeszékben viteté magát a kikötbe. Végre megérkeztek a velenczei hajók is; de a pápának betegségét o közben az aggodalom és boszúság halálossá tette, s augusztus 14-kén történt halála ismét mindent annyira szétbomlasztott, hogy a keresztes hadjáratból semmi sem lett. Mátyás ezalatt nagy buzgalommal készíté fel seregét. a
gályáival.
pápa, bár betegen,
utazott, 8
Sommersberg: *)
382.
Siles. rer. Script,
Ld. a burgundi fejedelemhez
Opera 856.
Diplomatarium 1045.
írt levelét.
Aeneas Sylvius Epist.
110 1^64.
s
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora
augusztus közepén Futaknál táborba szállott. Az olasz kiindulását s egyéb igért segedelmek mennél
hajóhad
újabban is sürgette '), keservesen panaszkodván a pápának a hanyagság és gondatlanság miatt, elébbi megküldetését
melylyel Európa fejedelmei a kereszténység ügye iránt vi-
De
már halva találták II. Piust, s nem más segedelme, mint ama 20 ezer arany, melyet
seltetnek. is
érkezett
Velencze
—
,
e levelek
s
azon 40 ezer arany, melyet a haldokló pápa
végrendelete szerint a cardinálok küldtek neki
ekként magára hagyatva sem veszté beszállni
a sokszorta
Mohammed
el
^).
Mátyás
bátorságát, szem-
számosabb ellenséggel. Értesülvén^
falait már annyira megronhogy azok sokáig ellentállni képtelenek, augusztus végén seregét Bosnyába indította. Már csak pár napi járatra
hogy
ágyúi Jaicza
gálták,
volt Jaiczától,
midn Mohammed
hírére oly igen megfélemlett,
hogy az ostromot azonnal
beszakasztván, sietve visszavonult, szai
nagy részét
is
az ifjú király jöttének
hátrahagyta
^).
s
még ágyúi
A
és
fél-
podgyá-
király ekként harcz
nélkül gyztes, Bosnyaországot Ujlaky Miklós kormányára bízván, Szrebernik alá szállott, vette,
s
Zvornikot táborolta köri.
miután azt rohammal meg-
De
az
ers
sziklavár
keményen védte magát; a vívókat pedig a korán
rsége
beállott
hideg két hónapi sükeretlen
ostrom után annyira elcsüg-
hogy midn Mahmud
basát a vár felmentésére köze-
geszté,
minden fékeit szétszakítva, az osnagy részének hátrahagyásával rendetlenül visszavonultak *). Mátyás a sereget Bácsra vezetvén, az engedelmesség megtagadásának fokozóit példásan megbüntette; de evvel még nem elégedvén meg, igyekezetét azontúl fleg oda fordította, hogy egy jól fegyelmezett, s ledni hallak, a fegyelem
tromszerok
•)
Epist. Math. Corvin,
Campanus: Vita mánytár XI, 124. ^)
I,
173. 183.
Pii II. Muratorinál III, 2,
')
Bonfin Dec. III, Lib. X, 535.
*)
Ugyanaz Pec. IV,
Lib.
I,
537.
90. Teleki,
Ok-
,
II. fejezet. I.
i'ügg
korlátlanul
akaratától
111
Mátyás király országlása.
állandó
zsoldos
hadat ala-
kítson.
Nem
hihette Mátyás,
hogy a büszke Mohammed a Jai-
czánál szenvedett gyalázatot boszúlatlanúl hagyja ellenkészületek megtétele végett,
Szegedre hívta
^);
s
a
velk
a
;
miért az
frendeket 1465 ^elején
tartott több napi tanácskozások
után Czezinge János pécsi püspököt, ki Janus Pannonius írói nevén még ismeretesb, és Rozgonyi Jánost követekül Rómába küldé, hogy II. Pál új pápát üdvözlenék, s egyszer-
smind nála a török ellen is segedelmet sürgetnének ^). Még tán Szegeden idzött a király, midn hírül vette, hogy a
mind hozzá kövemár a határszéleken De ugyanazon idben kémeitl is
mind Velenczének békét
szultán
teket kivan e végett küldeni,,
várják tle a
men védet.
s
ajánlott,
ezek
miképen a szultán minden eddigieknél nagyobb készületeket tesz, Magyarország vagy Bosnya ellen. O tehát a török követeket be sem bocsátá országába, 8 a velenczei herczeget is megintette, ne higyjen a törökök ajánlatainak, melyekkel csak meghasonlást akarnak eszközleni a keresztények között, hogy azokat egyenkint annál vett tudósítást a király,
könnyebben legyzhessék ^). Márczius vége felé, midn Beszterczére rándult, hogy a lengyelekkel kifejlett némely határszéli villongásokat kiegyenlítsen, tást is
vn
Mátyás, hogy
Mohammed
újabb hiteles tudósíszultán a prófétára
megesküdött, miképen addig az élet örömeit sem akarja
míg Jaiczát
élvezni,
újabban
a király
segedelmét,
ós
Belgrádot
sürgette
kihez e végett
ismét követségben
Epist.
is
•)
Kovachich
*)
A
:
^),
s
maga
veszi
^).
E
mind Velencze, mind
Márk is
a
miatt
pápa
püspököt küldé minden lehet készületeket knini
Suppl. ad Vest. Comit. II, 171.
követség utasítását
Math. Corv.
meg nem
Id.
II, 45.
»)
U.
o.
*)
U.
o. II. 1.
*)
Epist. Math. Corv. II, 14.
124.
Mátyás levelében a velenczei hghez
1465.
112 1465.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
megteend, június folytában Budán országgylést
tartott
Tótországba vezette dandárait.
a nyár végével pedig
');
De
ez évben nagyobb ervel nem háborgatta az mi annál kivánatosabb volt a királyra nézve, minthogy a nagy Ígéretek, melyeket a török segély iránt vett volt a külföldrl, kivéve a pápától s Volenczétl küldött néhány ezer aranyat ^), egyátalában nem teljesíttettek, s a török helyett más ellensége támadt az országnak. Svela, mások szerint Dzvela cseh kapitány, ki, nem tudni mi okból, épen akkor hagyta el a király szolgálatát, midn ez a nyáron a Drávához ment táborával, összeszedvén mintegy 7 ezer kóbor huszita katonát, kik elébb Albert
Mohammed országot,
A
zsebrákok kiirtása.
osztrák herczeg
voltak, s kiket a nép zsebkoldusoknak nevezett, segedelmökkel megvette Kosztolányt, Nyitramegyében, s azt a lehet legjobban megersítvén, onnan az egész vidéket rablással, pusz-
szolgálatában
rákoknak, vagy
is
títással sanyargatta. is
A
rablók egy ízben
zsákmányolni,
ki akarták
és
már Nagyszombatot
csak Podmaniczky Balázs
meg szándékukban, ki, míg Ausztriában Morvában rabiának, társuk, hazájában velk tartani nem akart, s maga is segíté a város védelmében annak polgárait. Mátyás e rablók feltüntérl értesülvén, nehogy megersödáltal gátoltattak
és
jenek, seregének
egy részét haladék nélkül Kosztolány alá
vezette. Szerencsére az ellátva, miért
ers vár nem
volt eleséggel eléggé
Svela egy színlett kitörés alkalmával, rserege
nagyobb részével szökésben keresett menedéket. De az utánuk eredt Magyar Balázs «. mindenfelé föltámadt földnép segélyével
ket
nagyrészben levágta, Svelát pedig mintegy
két századdal elfogván,
felakasztatta.
Nemsokára éhségtl is megadta
kényszerítve, a Kosztolányban maradt 300 rabló
magát. Mátyás
ket
a budai csonka toronyba vettette
»)ü.o. 29. ésl44, A pápa 7500 aranyat adott követelnek
')
XI, 124.
Id.
;
de
Teleki Okmánytár
II. fejezet. I.
IIH
Mátyás király országlása.
Czobor Mihály a zordon budai várnagy, hamar megunta
^^^^-
kelletlen vendégeit, s éjente hetenkint, nyolczankint fojtatta
ket
a
Dunába
^).
A
törökök nyugalma a múlt évben egyátalában nem ringatta gondatlanságba az ifjú királyt. Már midn az el-
múlt 1465-ki sz végével a Drávától Budára visszatért, az útközben Tolnaváron tartott nagy országtanáos végzése 23-kára országgylést hirdetett,
szerint, az 1466-ki február
melyen a rendekkel a kozzék
Midn
^).
jöv
nyári török hadjáratról tanács-
pedig ápril második felében kémei által
hogy Mohammed szultán ez évben Nándorfehérvár s már Szófiánál táborozik, tudtára adá az ország rendéinek, hogy az ellenségnek elejébe menend, május 3-kán Budáról megindul, s felszÓlítá ket, hogy az országgylés végzése szerint május 8-kán is jószág- 8 fejvesztés büntetése alatt minden fegyveres népökkel értesült,
megvételét tzte ki czéljává
k
Nándorfehérvár
alatt
nem Mátyás, hanem
a
legyenek
hs
^).
De
a szultán készületei
György (Skanderbeg) annyi gyzedelmei után a múlt
Castriota
ellen voltak irányozva, ki
évben ismét érzékeny csapást sújtott a törökökre, de kit
most azon okból végre hatalmába ejteni remélt, mivel az agg hs végelgyönglésben sínldött, melyet a következ év elején halála
is
veszély többé
követett.
nem
A
király tehát, miután az országot
fenyegette,
maga
is
haza bocsátotta a
fölkelt nemességet.
Mátyás figyelmét ezután egy új ügy kezdé komolyab- Bonyodalmak ban magára vonni, mely aztán több éven keresztül majdnem ^odjebráddal. kizárólag igénybe vette munkásságát. Podjebrád, trónra lépte eltt
Rokiczana
prágai
huszita
érsek híve,
midn
1458-ban a királyi széket elfoglalta, magát abban megersítend, a római egyház iránt a koronázása végett hozzá
Bonfin Dec. IV. Lib. *)
Kovachich
')U.
:
I,
^39. Turóczy IV. Cap. 66.
Suppl. ad Vest. Com". II, 176. kövv.
o.
Horváth M. Magy.
tört.
UI.
8
114 1466.
Tizedik könyv.
küldött Ágodton
hséget esküdött
gyri Do
').
A Hunyadyak
kora.
és Vincze váczi püspökök kezébe szivében folyton a huszitákhoz szít-
ván, római vallású alattvalóinak vallásos érzését többféleképen megsértette, minek következtében a római udvarral* mind kellemetlenebb súrlódásokba bonyolódott. Pius pápa
ezek folytában 1462 nyarán De Valle Fantit követéül küldé Prágába, kit Podjebrád, mivel egy nyilvános gylésben élesebb szavakban hányta volt szemére, hogy a magyar püs-
pököknek koronázásakor adott végzése szerint elfogatott
*).
hitét megszegte, a rendek Podjebrád azonban elhirtelen-
kedetfc tettéért azonnal bocsánatot kért a pápától, s
közbenjárásáért kérte
meg
a curiánál,
Mátyást
mit az neki
meg
is
Mátyás ezen igéretét nincs tudomásunkra azt tudjuk, hogy a pápa, boszúságában pártfogása alá vette s hségesküjöktl is fölmentette a királyukkal épen nyilt háborúban lév boroszlói polgárokat '*). De a pápa e szigora csak konokká tette az eddigelé alázatos Podjebrádot. Egyebek közt egy követséget küldött XI. Lajos királyhoz^ s öt, mint több más fejedelmet is, arra ügyekezett Ígért
^).
Mennyire
teljesítette
;
bírni,
A
eszközölnének ki egy újabb közönséges egyházi zsinatot.
ügyekbe avatkozni szeret franczia király, midn Mátyás koronázására követet küldött, meghagyta volt ennek, térne be elébb Podjebrádhoz; s így lön aztán, hogy a követ, Mátyás eltt kijelenté, mikép ura az úja)3b egyházi zsinatot nem pártolja ugyan a cseh király ajánlatára mindazkülföldi
által szívesen szövetségbe lépne
Az
éles
latnak
esz Mátyás azonban nem más
nyerni a pápa ticai
a czélja, mint
ellen
;
miért
is
Podjebráddal
és Mátyással.
rögtön átlátta, hogy az aján-
t
Podjebrád részére meg-
azt válaszában nagy diploma-
ügyességgel visszautasította.
Csodálkozását jelenté a
követnek, hogy urával Podjebrád a magyar király nevében Hung. Dipl.
')
Kaprinay
*)
MüUer: Reichstags-Theater
»)
Epist. Math. Corv.
*)
Aeneas Sylvius Epist. 401. Opera 933.
:
I,
II, l-Bo. II, 247.
125.
II. fejezet.
is
I.
115
M&tyás király országlása.
^^^^
látszik alkudozni, mire egyátalában nincs felhatalmazva.
O ugvan veje Podjebrádnak, kit mint atyát tisztel, de egyszersmind egy szabad, független országnak királya, ki szövetségeiben ennek
érdekelt
szem oltt
köteles
nagyrabecsüli a franczia király barátságát ségét
do mieltt ezt tenné, kénytelen
;
s
tartani.
O
óhajtja szövet-
a tárgyat
közleni
mind országa tanácsával, mind szövetségeseivel, különösen Velenczével, szárral
s
a kereszténység fejeivel,
a pápával és a csá-
^).
A
viszonyt Podjebrád és a római curia közt ogészon a
szakadásig feszülté tette
Piusnak az 1464-ki június a cseh királyt, mint a ke-
II.
14-kén kiadott bullája, melyben
maga
elébe
II. Pál, a
Pod-
reszténység ellenségét 180 nap lefolyása alatt idézte
^).
A
nemsokára meghalt Pius utóda,
s Rómába szökött Lichtenmég komolyabban fogta fel
jebrádtól rablásai miatt üldözött
berg Hinkó :iz
ügyet,
Rómába
s
által ösztönöztetve,
elde példáját követve,
idézte;
Mátyásnál
a cseh királyt
újabban
pedig kérdést tn: hajlandó
volna-e az egyház ezen ellenségét, ha a szükség
engedelmességre szorítani?
fegyverrel
is
az 1465-ki
sz
ki aztán arra
A
úgy kivánná, pápának e levele
elején drávai táborozásában találta a királyt,
október 2-kán következ választ
levele által szentséged,
hogy az
írt:
„Felhív
apostoli széknek a cseh ki-
s birodalmamban azoMiután én magamat országommal együtt a római egyháznak és szentségednek egyszer felajánlottam, sem az Istennek e földön helytartója, sem maga az Isten nem parancsolhat nekem oly nehezet, oly veszélyest,
íály elleni intézkedéseit támogassam,
kat
végrehajtassam.
mit elvállalni szentnek, üdvösnek nélkül
meg nem
nem
kisértenék, kivált
tartanék, mit félelem
midn
a kath. hit szilár-
dítása és a hitetlenek árulásainak megfenyítése forog szóban.
')
adó
által *)
Epist.
Math Corv.
I,
129,
mi nyilvánosan ide tartozik
hibásan soroztatott 1463 alá. Pessina:
Mars Morav. 734. 8*
jj^i
s
a ki-
.
116 1466.
A Hunyady vk
Tizedik könyv.
Ebben engem
idk
az
viszonyai szerint kötött
tudom, különben
vissza bár kinek
is
is
könnyen feloldhat
Akár
sem nem ijeszt sokkal ersebb
;
— A cseheknél
hatalma.
már szembe szentséged
ellenségekkel szálltam én ösztönzéseire.
régibb szö-
melyeket az apostoli szék, mint
vetségeim sem gátolhatnak, jól
kora.
és
eldei
a csehek, akár a törökök ellen van tehát
Mátyás és vele Magyarország. A menynyire csak a magam és országom ereje terjed, az mindenekszükség, készen
áll
szentségednek
felett
szentelve"
az apostoli széknek van és lesz örökké
s
^).
Hogy Mátyás,
midn
kormányában,
egyébiránt
ki
nemzete, koronája jogai forogtak szóban, annyi önállóságot szokott volt mutatni, e kérdésben oly vak engedelmességgel viseltetett a
ipa
pápa
iránt, oly határozottan ajánlkozott fellépni
kétségkívül több fontos
ellen,
okai voltak.
nem
is
brád,
Az
szerethette.
midn még
reá köté,
s
történetesen foglya volt, aszkóros leányát
tle azonfelül két hónapi tartásáért
nem
lévén,
csak
is
— mert t
ez jöhet tekin-
szinte szeretet
s
nem engedhette szivében tisztelet érzelmeit. De azután
számos sérelmet szenvedett
biró közte és Fridrik császár
alattomban
midn ezt
s
— 60 ezer aranyat csikart ki,
kifejleni az is
Podje-
a gyöngédtelenség, melylyel Podje-
fogolyként rizni joga tetbe
O
soha sem szerette,
brádot, bár meghalt nejének atyja volt,
még maga
is
ipától,
midn
ez,
mint béke-
között oly önzleg járt
gátolta
el, s
az egyesség létrejöttét;
szövetséget kötött, mely szerint
a császárral titkos
Mátyás megbuktatásában
segíteni
Ígérkezett;
midn
hogy Mátyás megbuktatásával a maga fia Viktorin emeltessék a magyar trónra. Azon ravasz, fondor, nem egyszer egészen
utóbb Ujlakyval
az alacsonyságig
s
pártjával
önz
politika,
mind egyéb viszonyaiban
is
a végre
fondorkodott,
melyet Podjebrád mindezen,
követett, lehetetlen,
szenvet ne ébresztett volna Mátyásnak nyilt,
')
Epist. Math. Corv. II, 70.
hogy
ellen-
egyenes, min-
denha nagylelk boszantá pedig
t
ösztönözte
hette el azt,
t
kedélyében.
A
mennyi személyes sérelem
a cseh király részérl, annyi jótétemény
hálára a
hogy
117
Mátyás király országlása.
II. fejezet. I.
sz.
midn
szék iránt. Mátyás soha sem feledellenére az öröködési rendnek, da-
czára a hatalmasabb nemzetségek ellenszegülésének, trónra
valamennyi hatalmasságok közt a szentszék volt az
jutott,
ols, mely
t királynak
szinte jóakaratot,
s
ismerte ; ez mutatott iránta egyedül ön személyes erején kivl a pápa párt-
fogásának köszönhette, hogy a császári vetélytárs és a pártos
urak ellen királyi székében megersödhetett. És míg oz
nem éreznie, hogy jövre is leginkább a sz. szék jóakarata által hiúsíthatja meg rósz indulatú szomszédjainak romlására irányzott fondorlatait annak pártfogása által alapíthatja meg dynasztiáját, mi nagyratör lelkének kétségkívül vágya volt. szivét hálára ébresztheté, lehetetlen|volt
a
;
h
Ezekhez járult, hogy a vallásos atyától, s a buzgó Vitéz János püspöktl vallásosságban nevelt, s mint a pápához s másokhoz írt számtalan levelei bizonyítják, az egyházhoz s annak fejéhez buzgón ragaszkodó ifjú király szintúgy jogosnak láthatá a pápa tettét, melynél fogva a baseli compactatákat eltörülte, mint bnösnek Podjebrád ellenszegülését az egyház feje irányában, s türelmetlenségét azok iránt, kik a
nem
kelyhesek felekezetéhez
tartoztak.
A
huszita tanok
melyeknek hívei dúlásaik, fosztogatásaik által negyven év óta annyi nyomort árasztottak az ország fels részeire, elég oka volt Mátyásnak ellenszenvvel, gylölettel viseltetnie. E husziták pedig most Podjebrádban tekintették fejket, ftámaszokat s Mátyás valóban nem egyszer Podiránt végre,
;
jebrád kezét vélte rejleni s
nem
is
tartózkodott
miként több jelekbl
a csehek dúló, rabló betöréseinél,
nyilván
látszik,
kimondani,
,,hogy
a cseh királynak, ha
ezek,
nem
is
parancsára, vagy izgatására, de bizonyosan elnézésébl tör-
ténnek"
')
^).
Pessina:
Mars Morav.
773.
^^^-
;
118
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
kora.
Kétséget nem szenved, mindezen okok nagy befolyásMátyásra, midn az egyház zászlótartójaként
^^^^'
sal lehettek
De
még adnunk, hogy miképen ekkoron tán Podjebrád, mieltt mindent koczkára tenne, megalázza s aláveti magát a pápa fellépni ajánlkozott.
még
Ítéletének;
azt
is
hozzájok kell
hivé,
mibl Mátyás, mint
a
maga fellépése
eredménybl, nem kevesebb elnyt
lött
ramlani a
sz.
széknél.
eszély szavára
Azon
által eszköz-
látott
magára há-
esetre pedig, ha Podjebrád, az
nem hallgatva, a pápa Ítéletét daczczal
mindenekfelett legnagyobb ervel bírhatott az
ifjú,
fogadná,
dicsség-
ama tekintet, hogy alkalma kapitányával megmérkznie, s mire több királyunk örökösödés útján jutott, személyes szomjas király elhatározására
leend korának
leghíresebb
fegyverhatalma
ereje,
által egyesíteni
magyarral. Mert a harcz díjául s
miként látni fogjuk, nem
mind
azt neki
a pápa,
is
mind
a
cseh koronát a
a cseh koronát igényelté
lépett elébb a harcztérre,
a császár oda
nem
igérte.
míg
Nagy
királyok mindig hajlandók voltak a hóditásra. És Mátyásnak itt szebb s fényesebb koszorúk kínálkoztak, mint a barbár török elleni harczokban. Áttekintvén ezen okok hosszú sorát,
méltányolván azok súlyát, épen nem csodálkozhatunk, hogy azok Mátyásra is elhatározólag hatottak. Ha mindazáltal az ország legközelebbi jövjére vetjük szemeinket, lehetetlen
nem
fájlalnunk,
hogy Mátyás, ezen okok által rábíratva, melynek irányát nagy atyjának pél-
eltért
azon politikától,
dája
s
a
nemzet természetes érdekei, mondhatjuk éget
szüksége, számára
kitztek,
s
mely az országnak a hódolAz egyháznak lehet-
tató török elleni biztosításában állott.
tek
Is okai, inkább félni az eretnekségtl, szakamint a pogány töröktl; de a fényes tehetség Mátyásnak, a haza veszélyes körülményei közt, szomszéds
voltak
dástól,
ságában egy, hódításaiban telhetetlen hatalomnak, melyrl leveleiben «
önmaga
is
elégszer bevallá,
hogy a hosszú har-
czaiban elfáradt nemzet egymagára hagyatva, neki határt szabni elégtelen,
nem
az volt hivatása, hogy e természetes
i
II.
fejezet.
I.
il^
Máfyás k rály országlása.
ellenséget mellzve, orsÜglásáuak
nagy részében az egyház
^*'^-
elöharczosává, zászlótartójává legyen.
Podjebrád a pápa Ítéletérl értesülvén, még az szön alázattal valaszolá, hogy kész ugyan engedelmeskedni a sz. széknek, tól
de taTtományainak kormányzása
nem engedi azok-
Kéri ennélfogva a pápát, fekv várost, hol ment-
hosszabb idre távozását.
jelölne ki egy, Csehországhoz közel ségeit kifejthesse,
compactatákhoz való ragaszkodását
a
s
Ennyi engedékenységet
igazolhassa.
érdemeinek tekintetébl méltán várhat
a kath. vallás iránti
szentségétl
').
De
sem magának az idézettnek könyörgése, sem a csás árnak, érdekében írt levele nem voltak s a bajor fejedelemnek az képesek megkérlelni a pápát. St ez, tán épen Mátyás ajánlata által
meg sem
bátorítva,
hanem 1465 végén,
s
a
várta a határnap
következ évben
leteltét,
kelt több bullájá-
ban, Podjebrádot eretneknek nyilvánítja, alattvalóit pedig a
neki mondott
hségeskü
ségtl iránta egyenesen
alól
föloldozza,
eltiltja.
s
az engedelmes-
Podjebrád még ezután
több irataiban ügyekezett a pápát megengesztelni;
is
midn
pedig törekvését hasztalannak látná, a világi fejedelmeknél keresett pártolást.
Irt
egyebek közt Mátyásnak, hosszan
igazolván eltte magát a pápa kemény eljárása ellen,
vén t, ügyekeznék
is,
s
kér-
a többi fejedelmekkel kezet fogva,
hogy ill helyen meghallgattassék '^). nem késett megküldeni a pápának, kérvén
reávenni a pápát,
Mátyás e levelet t, engedne idt a cseh királynak a maga igazolására ^). Egyébiránt Mátyás már azért sem akart mélyebben beereszkedni e viszályba, nehogy részrehajlónak látszassék, miután ez idben magának is kellemetlen súrlódásai voltak a cseh királylyal azon dúlások és fosztogatások miatt, melye-
ket ennek alattvalói Lippa Henrik. Csehország fmarsalja és
'.)
Klose Dokamentirte Gesch.
*)
Dobnernél:
')
Eschenloer: Chronik von Bresslau
:
Monum.
v.
II, 418. s
Bresslau III, 346.
belle Katona XV, 179 — 199. I,
227.
n
120 1^66.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
Sternberg Máté a Nagyszombat mellett épített két várból Magyarország fels részeiben elkövettek, melyekért elégtételt
szerzend, az
mént
^).
sz
elején
egy sereggel maga is a felvidékre
Podjebrád, ki most minden
módon igyekezett meg-
Mátyás barátságát, teljes készséggel s e végett Brünnbe a morva rendeket is egybehívta, meghagyván Viktorin fiának, hogy ezekkel tanácskozván, találjon módot e becsapások meggátlására. Viktorin ennek folytában oly szerzdésre bírta Sternberget, hogy ama két várat Mátyás kezeibe adja át, vagy ha ez úgy kivánná, rontassa le; a viszály egyéb okai pedig két maaz elégtételt
tartani
megígérte,
gyar és két cseh biztos megvizsgálására bizassanak.
De
Mátyás ezen eljárással egyátalában nem volt megelégedve, nemcsak mivel Sternborggel, mint rablóval, alkudozásba ereszkedni nem akart, hanem mivel a cseh király más alattvalói ellen is volt panasza, „kik minden igaz ok nélkül be-betörnek országába, s itt nemcsak tzzel, vassal, zsákmánylással és gyilkolással pusztítanak, hanem a törökök példájára férfiakat, asszonyokat, leányokat 1467.
nek magukkal."
A
fogságba visz-
két király közt e miatt mind élesebb és
sértbb levelezés
fejlett ki,
ruárig tartott
De
^).
is
mely egészen az 1467 -ki feb-
bár e levelek az elkeseredést mind a
növekedben tntetik el, komolyabb ellenségeskedésig nem ment a dolog, s utóbb magától is megsznt:
két részrl
kitörend vihar eltt. A huszita magukat Nagyszombat körül két várban megfészkelték volt. Mátyás 1467 elején e várakból kiverte, s az országból kikergette ^). E közben a pápa Podjebrádot 1466 végén forma szerint egyházi átokkal sújtotta, csend
ln
a nemsokára
testvéreket azonban, kik
Mars. Morav. 774. kövv.
^)
Pessina
^)
Közli e levelezést, melybe a Szécsi Dénes halála után a múlt
:
évben esztergomi érsekké lett Vitéz János is belevegyült, gr. Teleki József Okmánytár XI, 174. kövv. 183. kövv. 191. kövv. 229—251. ') Gr. Teleki József Okmánytár XI, különösen 241. 245.
II. fejezet.
s
I,
121
Mátyás király országlása.
a császárt, a lengyel királyt és
Mátyást az
itélet
végrehaj-
i^'^-
tására szólította.
Mátyás elre
is
látván,
hogy
ez,
tett igérote szerint
is,
nem mervén a súmellzhet összecsamárcziusban Budán
az ö feladata leend, a másik két hatalom, lyos
háborúba ereszkedni, a már
alig
pásra készületeket teend, az 1467-kj
országgylést
tartott.
törne, mint támadó,
Mivel a cseh háború, ha valóban kiegyedül a királyi zsoldos sereg által
lenne viselhet, mindenekeltt a kincstárt kellé jobb karba
—
E gylés
eredménye alkotmányunk történelmében sokkal fontosabb, mintsem hogy kissé bvebb eladást ne igényelne. Kár, hogy e törvénykönyvnek eddig csak állítani.
töredékeit bírjuk. régi kamarai
Ezekbl
annyi tnik
hogy Mátyás a
ki,
nyereség és harminczad helyébe új adó- és
vámrendszert alkotott, amazok a számos kiváltságok, szabadítékok miatt, melyeket eldei az egyházi jobbágyaik,
már. igen
—
s
s
világi
uraknak
a városoknak kalmáraik számára adtak volt,
szken jövedelmezvén
').
A
rendszerrel
együtt
magát
a nevet is megváltoztatta, s az eddigi harminczadot koronavámnak, a kamarai nyereséget pedig kincstáradónak
nevezte.
Emezt
illetleg,
következk rendeltettek:
A régi
kamarai nyereség megsznvén, minden telek 20 új veret dénárt, vagyis 5 telek egy aranyat fizetend adóul. Ettl ezentúl csak az országos nemesek majorsági j'ószágai vétet-
nek ki; alájavettetnek ellenben minden a kamarai nyereségtl eddig kiváltságolt egyházi s világi urak jobbágyai, s minden még létez vár- s egy telkes és egyházi nemesek, kik nem a királyoktól nyerték nemességöket; továbbá minden eddig kiváltságos testületek
:
a jászok,
valamint a szabad királyi szászvárosok adója azonban eltörültetett.
is
;
kunok, oláhok,
ezeknek király-
Megszntettek mindazon
szer-
zdések, melyek szerint a régi kamarai nyereség zálogba
')
A királyi
jövedelmek mennyiségérl
vet tudósítását Kovachichnál
:
e
korban
Script. Min. II, 30.
kövv.
Id.
a pápai kö-
a
budai
országgylés,
1
1*67-
A Hunyadiak
Tizedik könyv.
22
adva, a zálogtartók kárpótlása
volt
dolgozására
minden
kivéve,
egy bizottmány
"Tli-
— A
hagyatván.
koronavám a régi harminugyan; de miután az, a nemes-
czadnál lejebb szállíttatott séget
kora.
bel-
külföldire
s
kiterjesztetett,
a
kincstárnak mégis bvebben vala jövedelmezend, egyszersmind pedig a forgalom emelésére is jótékony hatást gya-
A királyi
korlandó.
városokra nézve szabadságában hagya-
királynak azokkal a
tott a
vám megváltása
zdéseket köthetni. Egyébiránt roktól
Hampónak
nevezett
iránt külön szervámjövedelmek a magya-
a
Erneszt János, Svábországból
származott nemes igazgatására bízatván, elidegeníthetetlen
államjavaknak nyilváníttattak királyi javakról
is
;
vagy havasalföldi
moldvai
kik a magyar korona
iránt
tartományuktól a török
Még
Lázadás r
lyben.
Suky László s
midn s
rendeltetett egyéb
által
vajdák számára tartattak fen,
hségükért fosztatnának meg ^).
e gyülés rendeleteinek
^^j, ^ jj^i^ály,
föllázadt,
Ugyanez
').
Fogaras, Radna és Omlás Erdélyben oly
végrehajtásával foglalko-
hogy Erdély Vörös Benedek, az új adó miatt felbujtatván,
hírül vette,
mások
által,
János szentgyörgyi
a vajdát,
s
bazini
Magyarországtól független fejedelemmé kiáltotta
grófot,
ki.
A
lá-
velk együtt az oláhság s majdnem az egész nemesség is részt vn. De Mátyás villámsebességgel lepte meg a lázadókat, s mizadásban a szász városok kö^l Szeben
és Besztercze, s
eltt ezeknek eszökbe jutott volna a szoros hegyi utakat elfoglalni, a nyár vége felé, Kolozsvár eltt termett 12 ezernyi seregével. Megjelenésére ijedtség fogta a nemesség letette fegyverét,
s
el
a lázadókat:
a vajda több másokkal együtt
bnbánva
O
s kegyelemért esdve veté magát a király lábaihoz. megtérteknek a megkegyelmezett; de a makacsokat, kik
megfutottak, elfogatta, ')
A
Kovachichnál
:
s
közölök a
Suppl. ad Vest.
fbb Com.
czinkosokat kivéII, 182,
lév töredéke-
ket kiegészíti némileg Mátyás levele az eperjesiekhez Vest. Com. 873.
kövv.
és
;
»)
egy másik Kassa városához
Epist.
Math Corv.
III, 11,
gr.
Teleki
:
Okmánytár XI,
260.
II. fejezet.
Vörös Benodeket
geztette.
12o
Mátyás király országlása.
1.
és
Suky
Lászlót, kik Lengyelor-
A
nemességet szagba menekültek, javaiktól fosztotta meg '). végre azáltal büntette, hogy a nemes meggyilkolásáért járó
200 forintról 66-ra
vérdíjt
dn
mi azon korban, mi-
szállította;
a személybecsnek e vérdij volt egyik mértéke,
zatnak tartatott
^).
Erdély
új
gyalá-
vajdáivá Csupor Miklós és
Pongrácz János neveztettek.
A
lázadókkal egyetértésben állott Bogdanovics István,
moldvai vajda
mányt
is,
kire
Mátyás
részint azért,
magyar korona pártfogása
a
erszakkal foglalta
el,
alatt volt
mivel a tarto-
Péter vajdától
hódolatát pedig megtenni mindeddig
elmulasztá, részint mivel Erdélyben többször dúlt és zsák-
mányolt, különben indult tehát
is
kés szön. Lengyel
t
harczra készen fogadta
közé
csalja,
Ennek megbüntetésére
boszús vala.
a
htlen
csapatokkal ersödve, vajda,
A
seregével visszavonult.
s
hogy a hegyek
király a Szeret és
Moldva folyamok közt fekv Baja városig nyomult utána a nélkül, hogy ellentállásra talált volna de itt a vajda t egy sötét éjen megtámadta. Ha Mátyás a támadásról eleve nem értesül, nagy veszély érheti a magyar hadat; de így teljesen ;
elkészülve fogadhatta
A
az ellenséget.
harcz
mindazáltal,
mely a felgyújtott város lángjainál vívatott, az ellenfelek számra nézve egyenlek lévén, rendkívül heves volt. Mátyás személyesen is belevegyült a csatába; Bánfy Miklós több reá irányzott csapást szerencsésen felfogott; de egy mégis megsebesítette. A magyarok, királyukat veszélyben forogni hallván, még nagyobb hévvel támadták meg az ellenséget, míg az végre több ezer halottat hagyván hátra, az erdkben széjjel futott. Mátyás a szép gyzelem után,
t
részint sebe, részint a
növeked hideg miatt, mindjárt vissza-
')TuróczyIV. Cap.
Bonfin:
66.
Annal. IV, 34. Ranzan, Schwandtnernél *)
Verböczi Tripartit. III,
Vprancsics
—
I,
Dec. IV, Lib.
rész, 3-dik ez.
a parasztokhoz közelebb esvén,
ellen fondorkodni". Katonánál:
XX,
1459.
I,
543. Pray:
397.
1.
„Hogy
— u. m. utóbb
sznjenek meg királyaik
__Jf^
i-aí 1467.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
vezette seregét, a tavasz nyiltával szándékozván folytatni a
háborút.
De megelzte
már
<^'kkor
t hódolatával a
vajda
gyelmébe fogadta a bnbánókat
és
;
a cseh háborúval lévén elfoglalva,
Mátyás,
örömest ke-
').
IV.
Az
1468.
erdély-moldvai hadmenettel végzdik Mátyás or-
A cseh háború s^áglatának els korszaka, mely élet-, fény-, dicsségteljes elzményei, idszak. FtörekvésG volt eddig a hazát és a kereszténységet a hódoltatásaiban telhetetlen török ellen a
megvédeni
magukat negyven év óta (megfészkelt, dúló
;
amazt
és fosztogató
cseh rablóktól
megtisztítani; a rendet, törvényességet az igazság szigorú kiszolgáltatása által megersíteni az alkot;
mányt az id szükségeihez képest kifejteni, az ezt veszélyeztet oligarchia féktelenségének korlátokat vetni egy jobb ;
adó-
vámrendszer
s
által királysága
Az
e törekvést szép süker követte.
erejét gyarapítani.
Es
eltte oly sokáig zajlon-
gott országot lecsöndesíté, erejében megszilárdítá, a keresz-
ténységnek a török barbárság rohanó árja ellen ers védfalává tette
;
magának pedig
szorút fzött homlokára. kissé különbözik
fényes,
Az
hervadhatlan dicsko-
1468-dik évtl fogva azonban
a történelem itélszékének
véleménye a
még fényemég nagyobbszerek s egyéniségében a hs és lángesz kormányférfi még ragyogóbb vonásokban tnik élnkbe; de dicssége már nem oly tiszta, nem oly szepltenagy
királyról.
Országlata ugyan e korszakban
sebb, hadi tettei
len
s
;
legfbb feladatának, mi a török
szembl
vesztése egyfell
—
,
elleni
harcz volt volna,
szenvedélyszülte
tettek
más-
fell egynémi foltot ejtenek homloka dicsfüzérén.
A tyás,
pápának, mint említk, már szavát adta volt
érdeke úgy kivánja ')
mer
Má-
hogy kész megtámadni Podjebrádot, ha az egyház ;
s
Bonfin, Turóczy,
eddig csak azért idzött, mert részint Ranzan
e.
h.
A
e hadjárat leírásában igen részrehajlók.
lengyel
írók, Dlugoss, Cro-
;
II. fejezet.
magának
I.
Mátyás király
125
országlása.
viszálya lévén a cseh királyijai, a részrehajlás
is
részint meg akarta várni, mily ad az ügynek a Podjebrádra sújtott egyházi a pápai követnek izgatása a cseh tartományokban
vádját mellzni kívánta, fordulatot átok,
s
még
végre pedig
haszonról
a
mely a minden elrelátás
is
biztosabb
szerint
hosszas
kivánt
lenni,
hájborúból
reá
áradand.
Mire Mátyás a moldvai háborút bevégezte, az ügy már határozottabb alakot vön magára. Bár nem hiányoztak a cseh- morva kath. alattvalók között, kik a pápa szigorát helyben nem hagyták, a többség mégis a pápai követ izgatásaira hajolva, Sternberg Hinkó vezérleté alatt. Boroszlóban szövetséget kötött királya ellen. A császár pedig, kinek biztosai Podjebrád követeit a nürnbergi országgylésrl kiutasították, utóbb meg minden módon azon voltak, hogy a német rendeket a cseh király ellen keresztes háborúra bírják, emevvel végkép meghasonlott. Kázmér lengyel király, kit a pápa, s a szövetséges cseh-morva rendek a cseh koronával, melyre neje után különben is jogot tartott, megkinálának,
ezt szívesen fejére tette volna
brádot megtámadni javaslott.
A
nem
bátorkodott,
császár innen segélyt
met fejedelemmel
s
lépett szövetségbe,
indulata miatt elkeseredve,
elején neki háborút izent,
s
békés kiegyenlítést
nem várhatván, több saját
pedig kereszteseket gyjtött Podjebrád séges
ugyan, de Podje-
ellen,
Victorin
Ausztriát
né-
tartományaiban ki az
ellen-
1468
fia által
nyomban meg
is
tá-
madtatta.
tért,
így álltak az ügyek, midn Mátyás Erdélybl visszas útközben az ország frendéivel Egerben nagy ország-
tanácsot tartott.
Itt találkoztak vele a pápa, a császár, s a
boroszlói frigyesek harczra ajánló követei.
A
felhívó,
püspök, felhívta a királyt, váltaná taná végre a
sz.
segélyt Ígérvén,
és a szultánnak békét
pápai követ, Roborella Lrincz ferrarai szék
Ítéletét,
mibl 50
be adott szavát
a háborúra
s
haj-
tetemes pénz-
ezer aranyat mindjárt le
is fize-
^^^^-
126 i^*>^-
tett
Tizedik könyv.
A
').
A Hunyadyak
kora.
Protász olmüczi püs-
boroszlói frigyesek követe,
pök, azon Ígérettel lépett a király elébe, hogy a kath. cseh-
t
morva rendek tle Podjebrád
azonnal királyukká
ellen sükeres védelmet
mihelyt
választják,
nyernek
A
^).
császár
végre az 1463-ki szerzdés erejénél fogva segedelmet sürgetett Podjebrád ellen, kinek
Ígérvén,
gette.
fia
hogy mihelyt
Victorin már Bécset fenye-
Podbjebrád Csehországból
kizetik, azt Mátyásnak adja birodalmi
hbérl, addig
pedig
hadi költségei fejében Ausztria esztendei jövedelmét engedi a háború folyama alatt ezer lovagot tartand táborában. Azok, kik szerint az 1462-ki szerzdésben az is kiköttetett, hogy Mátyás második házasságra ne lépjen, állítják,
át, s
—
hogy a császár most
Az
okokat,
e kötelezéstl is fölmenté
határozott ígéretet
tn
Podjebrád ellen
azon kellemetlen viszályok király közt a múlt
nyosodni
hangját
;
igen
látá, s
szön
^).
is
midn
most még melyek a két
fellépni,
szaporították,
rablásai miatt
a cseh testvérek
Podjebrád ugyan,
kifejlettek.
t
melyeknél fogva Mátyás a pápának oly
a vészt feje fölött tor-
megváltoztatá Mátyáshoz
írt
különösen egyen, melyet február 9-kén
levelei írt *),
nagyon meglátszik, miképen arra van számítva, hogy a barátságos viszonyt megújítsa. De ez sem azon keserséget nem irthatta ki Mátyás szívébl, melyet ama gyanú keltett,
hogy a csehek rablásait Podjebrád szándékosan elsegíti; sem azon okokat nem gyöngíthette meg, melyeknél fogva Mátyás az egyház zászlótartójának szerepét átvenni ajánlkozott Podjebrád ellenében. tehát egy perczig sem habozott az említett
követek felhívásának engedni
az urak hozzájárulását kívánta.
a kérdés ')
*)
az országtanácsban tárgyalásba
Bonfin
:
Dec. III. Lib.
I.
III, 2-dik rész.
*)
Pessina: Mars. Morav. 820.
*)
ü.
o.
819.
s
még el.
vétetett,
csak
Midn voltak
-'
548.
Eschenloer. Chronik von Bresslau
von Bresslau
;
Es ez sem maradt
II, 117.
Dokument. Gesch.
II. fejezet.
127
Mátyás király országlása.
I.
a világi urak közöl, kik a
minden elrelátás szerint hosszú és költséges háború megkezdését ellenezték, attól tartván, hogy az országot azalatt a töröktl érheti veszély; de miután tudtokra adatott, hogy a török követek
Ugyan többen
ezek
békeajánlattal jöttek,
Is
elhallgattak: és
a
^^^-
többség,
melyet Vitéz János esztergomi érsek kéz alatt már elébb a király kívánságára hajlított, a cseh
A dara —
ment
követek ,
e válaszszal hjiza
ott hadi készületeit
s
seregével.
A boroszlói
háborút elhatározta '). Mátyás Bu- A cseh
küldetvén,
háború,
gyorsan megtévén, Pozsonyba
frigyes rendeket innen biztosítá
védelmérl innen adta ki ápril 8-kán manifestumát, melyben Európának tudtul adja, hogy nem önz czélokból, hanem egyedül az egyház védelme végett kezdi meg a háborút, melyet szintoly kegyesnek tart, mint a török újabban
ellenit
is
'^);
;
innen izente
meg
végre a háborút
is
Viktorinnak,
w
készülben vala Steierecknél a Dunán átkelni A háborúizenet után néhány nappal Mátyás 16 ezernyi seregével a Morva folyón átkelvén, Laa városa mellett táborba szállt minek következtében Viktorin azonnal viszki akkoron épen
;
szavonúlt Ausztriából,
s
alkalmat nyújtott a császár vezéré-
nek Pottendorfernek, némi osztrák haddal szaporítani a magyar tábort. De nemsokára ott termett Podjebrád is egy gyakorlott sereggel, és szemben a magyar táborral szállott szekér várba, úgy hogy csak a Taya folyam választá el egy**; mástól az ellenséges seregeket. Nagyobb ütközetre azonban
nem
került a dolog; Podjebrád az ifjú
fürge magyar lovasságtól.
hs
szerencséjétl,
s
a
Mátyás az agg hadvezér tapasz-
és a hadban jártas huszita gyalogságtól tartmindegyik az alkalmat loste, melyet ellenfelének hibája nyújtana a támadásra. Ehelyett a királyok egy napon
taltságától
ván
^),
')
Bonfin Dec. IV. Lib.
egy 1475-kl ») ')
lev.
Epist
:
Kovachichnál
I. :
549. Dlugoss
Vest.
Math. Corv. III,
Com.
87.
Bonfin Dec. IV. Lib. II, 554.
:
394.
XIII, 421. Mátyásnak
^,
„^
128 1468.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
véletlenül személyesen találkoztak a
kora.
Taya
s PodMátyás
partjain,
jebrád, némi szemrehányások után békét ajánlott.
arra hajlandónak nyilatkozott, ha a csehek, az eretnekségrl lemondva, magukat a pápának alája vetik, a császárral meg-
békélnek, a Magyarországon tett károkat megtérítik, és
Spielberg zálogba [adása és túszok állítása
ezek teljesítését
Az
által biztosítják.
fölött folyt, 8 tett,
nem
vezetett czélra
olmüczi püspök által
mely e föltételek mindenképen nehezí-
alkudozás azonban,
melyet a pápai követ ^)
.
A
Kázmér
is
pápai követ e helyett Protász lengyel királyt szólíttatá
fel,
szövetségbe, s ennek szilárs Mátyással dabbá fzése végett adná leányai egyikét Mátyásnak, másikat Fridrik fiának Miksának feleségül. De Kázmérnak egyátalában nem volt kedve háborúba bonyolódni Csehországgal, melynek örökségére igényt tartott; utóbb pedig egészen Podjebrád részére vonta t ennek máj. 16-kán tett azon Ígérete, hogy a maga halála után Kázmér fiainak egyi-
lépne a császárral
kére szálland Csehország öröksége
Az alkudozás
^).
félbeszakasztatván, Podjebrád nemsokára
visszavonult táborával,
mely azon okból, mivel a portyázó
magyar lovasság minden élelmiszer szállítását meggátolta, mindenben hiányt szenvedett. Mátyás ennek következtében Znaimba tette át táborát; és miután acseh-morva és sziléziai katholikus rendeket felhívta, hogy minden erejökkel hozzá csatlakozzanak
^),
a pápát pedig
Rómában lév követe
az Ígért pénzsegély megküldésére
szólíttatta
^),
által
egy ügyes
fordulata által Viktorint Trebics városába szorítá,
s
nyom-
ban körülfogá. A város nem állhatott sokáig ellent a magyaMidn azonban ezek a városba hátának, rok rohamának. Viktorin az rsóg nagyobb részével, elébb egy közel, fekv^
—
Epist. Math. Corv. III, 67. 70. Pessina 824.
')
Bonfin.
•)
Dlugoss Lib. XIII, 422.
')
Epist. Math. Corv. III, 66. 70.
*)
U.
e. h.
o. 84.
^
11. fejezet.
I.
129
Mátyás király országlása.
megersített klastromba, abból pedig néhány nap múlva egy___Jf^ kitörés alkalmával a segeelelmére jött Henrik öcscsének táborába menekült
evvel együtt atyjok táborába húzódott
'),
vissza.
a
Trebicsbl a király Brünn alá vezette seregét, hova t maguk hívták volt meg; de a város mellett fekv
polgárok
hatalmas sziklavár, Spielberg kapitánya hallani sem akart a
megadásról; miért
is
azt
Mátyás
jun. 23-kán körültáborolta.
Pár nappal utóbb Podjebrád is megjelent ott táborával, de annyira, hogy a várat felmentse, mint hogy Mátyásnak
nem
ismét békét ajánljon. tak
ebédeltek
s
St
lett sikere.
ból
is
királyok e végett többször találkoz-
egymással; de az alkudozásnak most sem
kevésben múlt, hogy a felek egy
nem
fejekkel
véres
A
váltak
el
egymástól.
ily
lakomá-
Sternberg
Zdenko ugyanis poharazás közben indítványt tn, döntse
A
két király közti viszályt udvari bolondjaik párbaja. köztetszést nyert,
dn
magyar
a
De mi-
bolondok birkózni kezdenek. s
a
már-már
a föld-
egy cseh udvarnok ezt némileg gyámolítaná, a urak, kik a hosszas birkózást mind növeked érdekkel
höz sújtá,
néz
a
s
a szálasabb csehet fölemelé
el
tréfa
8
maguk
s nagy bajjal lehete csak kardok össze ne csapjanak. Podjebrád az alkudozás sükeretlensége miatti boszúságában
kisérék,
is
összevesztek,
meggátolni, hogy a
maga
is
már
párbajra hívta
villogó
fel
Mátyást,
mit ez
el is
fogadott
ugyan, de nem gyalog, mint a cseh király akará, hanem miként fejedelmekhez illenék, lóháton, mire ismét a testes, potrohos Podjebrád
nem akart ráállani A cseh király czélnem érvén, meg visszavonult tábo'^).
ját az egyezkedésben el
Mátyás pedig, miután Spielberg vívásának folytatását Magyar Balázsra és Kinizsy Pálra ^) bízta, Olmüczbe ment,
rával.
Pessina 823. Dlugoss Lib. XIII, 424. Bonfin 655. Epist. Math. Corv. III, 26. ^)
^)
Bonfin.
E
e. h.
556.
magyar Herculesuek neveztek, Magyar Balázs vele rendkívüli erejé-
nevezetes férfiú, kit kortársai
ifjúságában molnár legény volt. Horváth M. Magy
tört.
Hl.
9
130 1A68.
Tizedik könyA'.
A Hunyadyak
kora.
hogy ott a fölkelt szövetséges rendekkel a háború nagyobb mérvben való folytatásáról tanácskozzék. A rendek, kik eddigelé nagyon kevés buzgalmat mutattak, a király felhívására most 20 ezernyi sereget Ígértek zászlai alá állítani
').
E
közben a lengyel királytól is követek érkeztek, Mátyást hogy egy hosszabb fegyverszünetre lépjen ellenével, mely alatt aztán mind vele, mind Rómával arra bírni ügyekezök,
megújíttassék a békealku.
De
törekvésök sükeretlen maradt.
Mátyás, miután még Csehország királyi helyettesének czímét fölvette, és Sternberg Zdenkót Morvában helytartójá-
nak nevezte, Hradistye városának megszállását pedig elrendelte ^), szeptemberben Pozsonyba utazott, hova a magyar rendeknek e hó 8-kára országgylést hirdetett. Mátyás attól tarthatott, hogy Kázmér királyt, Csehország örökösödésének reménye nyilt fellépésre bírja Podjebrád mellett.
Hogy
miszerint ennek
is
tehát seregeit oly számra emelhesse,
megfelelhessen, mindenekeltt kincstárát
kivánta jó karba állítani ; nek.
A
rendek, miután
s
ez volt fczélja az
biztosíttattak,
országgylés-
hogy abból
a király
magának a jövre nem képczend, a kincstár-adón felül még rendkivli pénzsegélyt is szavaztak meg, amavval együtt
jogot
kapunklnt beszedendöt; az egy telkes nemesek azonban úgy ezen rendkívüli, mint a kincstár-adó alól is fölmentettek. A király viszont avval jutalmazta a rendek e kedvezését, hogy
ket
a fölkelés terhe alól, kivéve, ha az országot rendkívüli
veszély fenyegetné, egy évre fölmentetett; oklevelet
is
s
a koronázási
sértetlenül megtartani s megtartatni ígérte
^).
—
mely szerint atyja malmát egymaga is elhajtá, egy manek híre után lomkövet vállán tova vitt, egy akós teli hordót szabadon szájához emelt s úgy ivott belle stb. megismerkedvén, ót seregébe vette fdl, hol aztán a nemsokára nagy Bonfin.
hírre
s
vezérségre jutottnak leányát
e. h.
')
Dokument. Gesch.
*)
Eschenloer: Chronik von Bresslau II, 138.
')
Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Com. II, 196.
v.
Bresslau III,
2, 24.
is
nül
adta.
II. fejezet. I.
A
131
Mátyás király országlása.
kívánsága szerint végzett gylés után a király 8zö-___Jf^
vétségét Fritlrikkel novemberbea megújítván, 1469 elején
némi haddal ismét Morvába is
a háború
id közben
maga Podjebrád
hol valamint Sleziában
sietett,
szerencsésen folyt részére.
a Csehországba tört
német kereszteseket
széjjel verte
')
;
s
Mert bár
kegyetlenül pusztító
Morvában mindazáltal
Viktorin hadai több ízben jelentékeny vereséget szenvedtek, Sleziában pedig néhány jutott
sába
újabb élénkséget hoztak, minek következtében ez
is
febr. 12-kéii (1469.)
jes
magát végre meg
hirdettek
levelei
egész
S'.ititén
vár a szövetséges rendek kezébe
Jelenléte és czélszer intézkedései Spielberg vívá-
^).
az országban
Morva hatalmába
adta, mit örömtel-
is
^).
A
jutott; s
nevezetes várral
most már Csehor-
szágban akarta fölkeresni a nagyobb ütközetre eddigelé bátortalan ellenséget. E hadjárat alatt azonban, melyre
nem szolgált Mátyásnak a szemeg ugyanis Chrudin táján, melyet vívatott, egy vakmer kémszemle alkalmával veszélyébl, midn Willamovnál még nagyobbá
február végével indult meg,
Alig szabadult
rencse.
sikeretlenl az elfogatás
Chrudin
jutott.
midn hírül
alól elvonulván,
Kutna
felé tartott seregé-
s ennek Henrik másfell ers hadakkal közelednek feléje. O tehát látván, hogy e hegyes vidék szk völgyeivel nagyrészben lovasság-
vel,
vette,
hogy Podjebrád egy-
fia
ból álló seregének igen alkalmatlan hely volna az ütközetre,
Willamov
felé fordult.
De rövidebb utakon megelzte
t az
országában jártasabb Podjebrád, s útját egyfell hadaival, másfell a szénégetk által megfürészelt s ledöntött fák torlaszaival
semerre
annyira elvágta,
sem szabadulhatott,
hogy Mátyás a kelepczébl legfölebb csak hada nagy
s
részének vesztével vághatta volna ki magát.
')
Pessina 837. Eschenloer
*)
Pessina 839. Eschenloer. 140.
•)
A
e. h.
Mátyás
e ve-
135.
Kassa városát errl tudósító levelét közli gróf Teleki, ok-
mánytár XI, 371.
9*
132 í*69.
Tizedik könyv.
szélyes
mely
A Hunyadyak
kora.
körülmények közt fegyverszünetet ajánlott ellenének, békérl újabb alkudozás kezdetnék meg. Podje-
alatt a
brád még
e
kétes
helyzetben
is
veszélyesebb
ellenfélnek
tartá Mátyást, a békét pedig sokkal inkább óhajtá,
hogy azon
feltétel alatt,
megengesztelni,
el
hogy Mátyás
pápát isügyekezzék
a
nem fogadta volna
mintsem
az ajánlatot.
A
feje-
delmek maguk is több ízben találkoztak, s végre abban egyeztek meg, hogy az alkudozás ápril elején Olmüczben kezdessék meg, s e végett maga Podjebrád is e város közelébe, Sternbergbe jjön. Podjebrád, fiainak kizártával s a Káz-
mérnak
tett Ígéret
megmásításával Mátyásnak igérte megha a pápától magának a békét,
szerezni országa örökségét,
felekezetének a kehely használatát kieszközli oly barátságosan váltak el egymástól,
^).
Az
ellenek
hogy Podjebrád
fiai
Mátyást biztosító levél nélkül Olmüczig kisérték, hova ez az alkudozás megkezdése végett a kathol. rendeknek gylést hirdetett. itt
A
pápai követ, Roborella Lrincz, váltig ingerié
Mátyást, tenné fogoly lyá a két herczeget;
sággal utasítá
el
magától a méltatlan tanácsot
Mátyás, úgylátszik, most szintén a pápai követ errl mitsem
boszú-
hajlott a békére
akart hallani,
ápril elején tartott tanácskozások ellen.
de
^).
s
Azt
;
de
tiltakozott az
hivén,
hogy a
király csak azért óhajtja most annyira a békét, mivel en-
nek jutalmául Podjebrád neki koronája örökségét igérte volt: is Mátyás nagyravágyásának kielégítését ragadta
meg
eszközül a békekisérlet meghiúsítására. Tanácsa szerint
Rudolf boroszlói püspök indítványára Mátyást királyukká választották. A királynak azonban most több bizodalma lehetett Podjebrád ígéretében, ki a béke jutalmául részére a kelyhesek hajlamát is megnyerni a szövetséges rendek,
')
Pulkava folytatója Dobnernél IV, 187. Dlugoss, Lib. XIII.
439. Podjebrád által téteti s
a békeajánlatot.
mások, több nevetséges mesékkel ')
Cureus: Annál.
dictis et fact. Cap. I.
Siles. 176.
is
Galeotus
Schwandtnernál
Pessína és Eschenloer
I,
535.
e.
h,
el ezen eseményt. Martius: De Mathiae regis
vegyítve adják
II. lejezet.
133
Mátyás király országlása.
I.
fogadta, mint a katliolikus felekezet egyoldalú választása-
melyet nemcsak a kelyhesek ellenzése, hanem azokkal
bai),
kapcsolatban a lengyel király törekvése
O
tehát a választást
nem
fogadta
meghiúsíthatna.
is
hanem
el,
inté a rendeket,
akaratára, ki örömest eszköz lesz kibékélte-
hajüJjanak az
tésökben Podjebráddal.
A
hamar meggyzte, hogy
az óhajtott békét sokkal elébb el-
rendeket Mátyás e szilárdsága
érhetik általa, mint makacsul ragaszkodva a pápai követhez: s
az alkudozások megkezdését tovább
nem
ellenzék.
E
sze-
bár a lengyel király mind a rendeknél, mind Podjebrád-
rint,
nál oila törekedett követei által,
hogy az egyességet meggá-
mégis a legszebb kilátás nyílt a békére.
tolja,
Az
alkudozá-
sok a királyok személyes jelenlétében az Olmücz eltt felvont
sátorokban kezdettek meg, és sikerrel
míg
is
folytak mindaddig,
a baseli compactatákra került a sor.
Ezekre nézve Pod-
hogy népe az urvacsorájának két színben hajlandó; minélfogva azt kivánta, hogy
jebrád kijelenté,
nem
vételétl elállni a
pápa megegyeztével részrehajlatlan birák
meg ama
tassék
kérdés:
van-e joga a
sz.
által vizsgál-
széknek eltörülni
oly engedményt, melyet egy közönséges zsinat adott ezt a pápai követek
még
így aztán az alkudozás távozott,
megakadt,
De ;
s
Podjebrád az egyesség hirtelen el-
meghagyván fiainak, hogy egy évi fegyverszünetet magyar királytól mi aztán meg is köt-
eszközöljenek ki a tetett
s
meggyzdvén, Sternbergbl
lehetetlenségérl
?
csak feljelenteni sem akarták
;
').
Podjebrád távozása annál inkább aggodalmat ébreszte
hogy a cseh király ezután a lens ezek tle nyomban Rómába lehetett többé kétsége, hogy Podjebrád ismét
Mátyásban, mivel
értesült,
gyel követekkel tanácskozott, utaztak.
Nem
közeledett a lengyel
királyhoz,
teni kibékülését a pápával, sérlet,
')
akár nem,
Eschenloer
Kázmér II, 153.
és
s
általa kívánja megkísér-
hogy akár sikerülend
e kí-
igényei a cseh koronára minden-
kövv. Dlugoss Lib. XIII, 440.
^^^^-
1
1^69.
34
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
nagy támaszt nyerendenek Podjebrádban. E tekintemelyekhez még a pápai követ elterjesztései, a szövetségesek kérelmei, s az alkudozásokat szintén megrontani kiváno Fridrik császár épen akkor érkezett követeinek esetre
tek,
ösztönzései
járultak,
is
végre arra bírták Mátyást, hogy
cseh király lyá választatását, mely a szövetséges rendek által az olmüczi székesegyházban, a pápa és a császár követeinek
jelenlétében május 3-kán ünnepélyesen megújíttatotf, végre elfogadja.
— Még
rendek
hódoltak neki Boroszlóban, csak azt kötvén
is
azon hónap folytában a morva és
hogy tartományuk Csehországtól 'ty ásnak
netalán
ne szakasztassék,
el
halála
örökös nélküli
sleziai
s
ki,
Má-
esetében szabadon
választandó királyuk Magyarországnak e tartományokért
400 ezer aranyat Podjebrád
fizessen kárpótlásul e választás
').
hírét vévén,
oly boszúra gyúlt
Mátyás ellen, hogy a kelyheseknek egy, Prágában tartott gylésén saját fiainak mellztével Ulászlót, Kázmér lengyel király
jegyezte
hogy
örökösévé választatta,
fiát
el ^)
azt
;
felmondta volna,
megkezdette; maga Sleziára tította,
—
Viktorin
ellenséges föllépés
fiát
nem
leányát neki
nül
megszegvén, a háborút ismét tört, s azt
pedig bízva,
vagy haza küldötte
idn
azáltal rövid
maga
tzzel,
Morvába
vassal pusz-
küldötte.
Ezen
csekély zavarba ejté Mátyást, ki
hosszú fegyverszünetben bocsátotta,
a
s
azután pedig a fegyverszünetet, a nélkül
seregének nagy
volt.
a
részét el-
Szokott érélyével mind-
annyi ert sikerit összevonnia,
hogy
legalább Viktorint elnyomúltában nemcsak megállíthatta,
hanem egy
véres ütközetben Hulinnál
meg
is
verte, és serege
maradványaival Hradistyébo szorította; utóbb pedig i, Bonfin 838. Cureus
:
Dec. IV, Lib.
hiába mondja eröszakoltnak
maga Mátyás
II, 557.
Annál. Siles. 177. Balbin:
levele is
a választást
a Kassaiakhoz
Eschenloer
Pessina
eléggé megczáfol, Kaprinaynál
1,480. *)
II. 160.
Epitome 556. Ezek ellenében Dlugoss. Lib. XIII. 442. Mit
Dlugoss. Lib. XIII, 445. Cureus
e. h.
177.
II.
fejezet.
I.
135
Mátyás király országlása.
midn
onnan távozott, Weszele körül utóiérvén, magát is___i^^ elfogta 8 Visegrádra vitetvén, tisztességes rizet alá tétette
').
A
elnyök után Mátyás örömest Csehországba
nyert
mieltt Podjebrád Kázmértól, mi Ulászló megválasztásának föltételéül szabatott ^), tetemesebb segélyt nyerne. De e végre nagyobb ert láta szükségesnek, mint a minvel rendelkezhetett. Eddigelé sem bár ezek a pápa, sem a császár, sem u szövetséges rendek megválasztatásakor 20 ezernyi sereget Ígértek zászlai alá állítani, nem váltották be adott szavokat, s a háborút jobbára háború
tette volna át a
terét,
—
—
—
Különösen bo-
saját kincstárából, saját zsoldosaival viselte.
szús volt e hanyagság szárra, kihez s
e miatt
is
oldala mellett
lév
és
fösvénység miatt Mátyás a csá-
Mihály esztergomi olvasó kanonokot küldé követségben. Ennek
titkárát
sürgetéseire a császár újabban
megígérte ugyan átküldeni
is
Ausztriának kikötött egy évi jövedelmeit, de a pénz most
csak
is
Ígéretben
maradt,
s s
az ezer lovast;
az ezer lovas
hogy Mátyás azokat boszúsan visszautasítá, azt üzenvén a császárnak, hogy helyettök csak azon összeget küldje meg neki, melybe tartások kerülne ^). Maga a pápa is szemlátomást meghidegülni kezde, mióta Ulászló Prágában Csehország koronaörökösévé választatott, s bár Mátyás a veronai Rongonl Gábor ügyes szerzetest, ki még Kapisztrán Jánossal pedig, kiket valahára átkülde, oly cscselék nép volt,
Pessina 845. Bonfin e
')
el
Kassához
írt levelében.
cio
Wezele
Georgy Podebrath
filius
tati nostre
mancipatus
zott.
558.
stb.
Gáspár fogták
el,
is
Dlugoss Lib XIII, 445.
')
Bonfin
55S.
b.
Matris Mariae
A
a. d.
1469
Wezele
)
....
captivi-
herczeget Madácsi László
kiket e tettükért Mátyás meg. is adományo-
*)
h.
Weszelében ostromolta
mondani Mátyás maga
heretici in civitate
Kassai levéltár.
Teleki okmánytár, XI, 426.
e.
szerint
látszik
(Dat. in descensu nostro exercituali sub fortali-
feria 6-a prox. post fest.
Victorinus
és Jánosi
h.
Mátyás a herczeget. Ezt
és fogta
136 M9.
Tizedik könyx. A
Hunyadyak
kora.
kinek Mátyás már több ízben hasznos szolgálatait tapasztalta, újabban is Rómába küldé,
JQtt volt be uz országba,
nem
a pápa egyátalábaa
ben
Mátyást
:
illeti-e
is
váratlanul megint
hogy pillanatnyilag a Henrik, Podoktóber végén egy ers haddal
lia,
Morvában
felhagyni
hogy ama kérdés-
járult,
Mátyás
elpártolt
jebrád György második vívásával
vala reábírhatú,
a cseh korona, vagy Ulászlót? határo-
Mindezekhez
zatot mondjon.
hadi szerencse
s
zászlaitól.
termett,
kényszerítvén,
s
Mátyást Hradistye
egy véres ütközetben,
melyben ezer magyarnál több maradt u csatamezn, megverte, s hadát a Kárpátokra vetette vissza. A visszavonulásnál,
melyet a király kopjás testreivel ügyekezett fedezni,
maga nek
E
csaknem
is
elfogatott, s egyedül személyes vitézségé-
testrei önfeláldozásának köszönhette menekültét
és
ugyan hamar
csorbát
Brodnál összeszedvén,
helyreüté
^).
Mátyás, mert hadait
Magyarországból magához újabb pihent csapatokat vonván, ismét oly ervel jelent meg Morvában, hogy Henrik nem mert újabb ütközetet adni, s Más
tyás annak elvonulása után, ismét visszatérhetett Hradistye vívására.
De minthogy sem
szilezektl,
sem
a többi szövetséges
meg nem
dakat
Kázmér
a
nyerhette,
a
által
fenyegetett
rendektl az
igért ha-
háborút kívánsága szerint
nagyobb mérvben mégsem folytathatá.
A
király e körülmények közt ismét csak
bvebb
segélyzését vette tehát igénybe,
közepén,
s e
Magyarország
végett november
miután hadai vezérletét Hradistye
alatt Csupor Miklós erdélyi vajdára bízta, maga Budára sietett, s oda az év végére a rendeknek is országgylést hirdetett. A gylés czélja pénzsegély volt, melylyel az ország déli határait a
törökök állapotba
ellen,
kik Horvátországot
helyezhesse,
s
fenyegették,
egyszersmind a cseh háborút
erélyesebben folytathassa. Voltak, kik a hosszú
semmi hasznot sem
')
hajtó
védelem-
háború
Pessina 847. Eschenloer
II, 188.
s
is
az országra
ellen szót emeltek
;
de az
:
II. fejezet.
1.
ügyos király, Jd ezeu ízben sem mulasztá rendeket, hogy akaratjok ellen
mégis oJa
adóztatni,
137
Mátyás király országlása.
vitte
ket
az
el biztosítani
a
^^^^-
ezentúl sem fogja meg-
ügyet,
hogy a segedelem,
s
pedig minden eddiginél bségesebben, minden telektl egy rendes kincstáradó
arany,
a
tassék
^).
megajánl-
tehát ötszörözve,
A
magyar országgyléssel majdnem egy idben Fridrik császár is gylést tartott Bécsben a birodalom rendéivel. Mátyás oda a maga részérl is küldött követet Rozgonyi János személyében, részint hogy a német urakat is segélyre indítsa a csehek ellen, részint hogy a császárral megbomlott jó egyetértését helyreállítsa; majd, hogy ezekben czélt érjen, az 1470-ki február
Miud
Bécsbe.
közepe
felé
személyesen
a két fejedelemnek volt
fölment
is
egymásra panasza
Fridrik vádolta a királyt, hogy a múlt évben lázongó kircher és más stájer urak mozgalmait kéz alatt 8
a törököknek Tótországon
végrehajtott ellenben
becsapásait
háborúra
a cseh
tartományaiba
keresztül az
meg nem
akadályoztatta
kötelezett
Majd
Baum-
szítogatta,
;
Mátyás
elmüradását
segély
német rendek vették át köztök az egyeztetöi szerepet, s a béke állandósága végett házasságot hoztak indítványba Mátyás és a császár Kunegunda leánya között. Mátyásnak tetszék a szz, de hogy a házasság megkötésével az egyenetlenségek minden oka is megsznjék, jegyajándok helyett azt kivánta a császártól, hogy a még kezénél lév magyar javakat ereszsze vissza, vetette Fridriknek szemére.
a
követeléseirl a magyar koronára mondjon
Andrásnak pedig,
kit
Mátyás
a
le,
Baumkircher
maga védelmébe
fogadott,
40 ezer arany forintnyi kárpótlással adja fösvény császárt e föltételek annyira felboszantot-
elvett jószágait vissza.
A
hogy haragjában Mátyásnak még alacsony származását szemére vetette, st, ha egy bécsi polgár igazat mondott,
ták, is
még
élete ellen
')
Pray
:
is
cselt hányatott.
Mátyás erre búcsuzatla-
Annál IV, 61 Kovachich: Vest. Com. 383.
Bonyodalmak
1470.
loo ^^'^^
Tizedik könyv. A
Hunyadyak
kora.
núl távozott Bécsbl Czobor és Bánfy Miklós társaságában^ többi kiséretét hátrahagyvíi
').
Mátyás ezután Baumkircher s más pártos osztrák urak rséget küldött, s mivel Podjebrád nagy hadi készületeirl, majd Igló megszállásáról értesült, újdon szervezett fekete-seregével máj. .elején maga is Morvába váraiba magyar
Gödingnél Podjebrádnak 800, s utóbb Tobischaunál ezer emberét s több száz szekerét el-
sietett,
s
Iglót fölmentette,
Nagyobb ütközetre mindazáltal ezen évben nem ke-
fogta.
minthogy sem Podjebrádnak szekérváraiból sem Mátyásnak a szekérvárakat megtámadni nem volt kedve. E közben a diplomatia is mozgásban volt. Mátyás nemsokára Bécsbl hazatérte után, egy rült a dolog,
nyílt csatába ereszkedni,
újabb követség
által sürgette a
pápánál Olmüczben történt
elválasztatásának megersítését.
Pál pápa
II.
ilyféle lépés
következtében újabb bonyodalmaktól tartván, a király kíván-
ságának
teljesítése helyett
követet, ki
t
Kázmér
lengyel királyhoz külde
arra birni ügyekeznék,
val megelégedve, önként
mondjon
hogy Kázmér Sleziá-
Cseh- és Morvaország-
le
nem lehetne, st Mátyásmeg Podjebrádot, s e szövetség megersítése végett adná Hedvig leányát is hitvesül Mátyásnak 2). A pápai követ mködését azonban, mely külön-
ról,
melyet Mátyástól megtagadni
sal kezet
ben sem
fogva támadja
talált
Krakóban viszhangra, egészen eredményte-
lenné tette Fridrik császár, ki mihelyt arról értesült, hogy
Rómából követ megy Kázmérhoz, követet külde
hozzá,
s
t
minden módon lebeszélvén,
a
a
maga részérl
is
tüstént
Mátyással való szövetségrl
küldene Bécsbe teljes hatalmú követeket, kik vele kötnének szövetséget. Kázmér hajlott a felszólításra, minek következtében a szövetség közte és a császár közt létre
felszólítá,
is
jött,
a pápai
követ pedig
utóbb kitér váhiszszal bocsáttatott vissza Rómába ')
*)
^)
Dlugoss Lib. XIII. 445. Pulkava Dlugoss 454. Dlugoss eh.
folyt
^).
Dobnernél IV, 189.
11. fejezet.
Míg
a császár,
s
Mátyás háta mögött,
I.
lo9
Mátyás király országlása.
a lengyel király ekként fondorkodának ez és
i^7o.
Podjebrád, ki a nyílt csatát gon-
dosan kerülte, eredménytelen menetekkel fárasztották egy-
mígnem a cseh király azokat megunván, s egészségét is mind inkább hanyatlani érezvén, békeköveteket intézett Mátyáshoz. Ezekkel egy ideig keseren folyt ugyan a leve-
mást,
némely morva uraknak azonban mégis sikerit oda a felek közt aug. 10-kétöl november l-ig tartandó fegyverszünet köttessék '), s majd a valóságos békealkudozások is megkezdessenek. Mátyás, ki a törökök mozgalmai miatt az szön Magyarországba tért vissza, a következ békeföltételekkel küldötte Polnára követeit: Csehországot, míg él, Podjebrád bírja, de utódául még a maga lezés,
vinni a dolgot, hogy
életében választassa
ságából
díj
mog Mátyást, ki aztán Viktorint fogMorva herczegévé nevezi,
nélkül elbocsátván,
ha pedig örökös nélkül halna meg, Csehországot lítja ^).
is
reászál-
Podjebrád oly méltányosaknak találta e föltétéle-
hogy azoknak elfogadtatása végett az 1471-ki január___J£^ mindent s azon elkövetett, hogy a rendek Ulászló választatását megsemmi-
ket,
20-ra Prágába országgylést hirdetett,
sítvén,
e békeföltételeket
fogadják
el.
A
dolog
nem
ment'
ugyan könnyen: a kelyhesok nagy része semmi jót sem várt a buzgó vallásossága, erélyes Miátyástól; de Podjebrád ügyekezete már-már legyzte az ellenszenvet a magyar király iránt, igéretökkel,
midn
a lengyel
követek megjelentek,
s
azon
hogy a pápánál, kihez küldve vannak, mindent
jó végre vezctendenek,
oda hajlították a rendek többségét,
hogy visszatértökig minden további határozat fölfüggesztessék, így állt az ügy, midn Podjebrád, korának egyik legkitnbb fejedelme, az 1471-ki márczius 22-kén meghalálozott.
»)
Escheriloer II, 202. Pessina 856.
^)
Dlugoss
és Pe.ssina
e.
h.
140
Tizedik könyv.
A
kora.
V.
__U71.
Mátyás Podjebrád György halála után, melyet maga
cseh
királyság,
A Hunyadyak
ig
megkönyezett, azonnal Brünnbe
siete, s
mazású Bekensloer János egri püspököt
a boroozlói szárés
Csupor Miklós
haladék nélkül a cseh rendek ki-
vajdát, fényes kísérettel,
rályválasztó gylésére küldötte; mert bár egynémelyek azt
hogy haddal menjen Prágába,
javasiák,
nem akarta ergylés esemé-
szakolni a nemzeti akaratot, melyet a januári
nyei után önként
még
az
is
is
nevelte,
maga
Reményét
felé hajlani reménylett.
hogy az
t ellenz kelyhesek,
a vágytár-
Ulászló, Albert szász berezeg és a vitéz Podjebrád Henrik közt megoszolva valának, míg a kathol. rendeket, kevés kivétellel mindnyáját, magához szítani hitte; másrészsak,
rl pedig a császár követei
is
úgy nyilatkoztak eltte, hogy
megválasztatását elsegíteni mennek a gylésbe
').
az
Midn
gylés május 19-kén Prágából Kutnába áttétetett, valóban jól is látszanak állani Mátyás ügyei Sternberg Zdenko, Neuhaus Henrik és Rosenberg János az ellenzékbl is többeket megnyertek részére. Ekkor azonban hirtelen megfora
:
dult a koczku. lásától,
Ellenségei megijedvén pártjának e szilárdu-
hogy Mátyás egy nagy sereget
fennen hirdették,
von Össze
Brnn
rendek nemzeti
táján,
és
érzelmét;
szenvedélyességgel izgatták a
ne hajolnának
eltt, ne engednék megszoríttatni
meg
az
erszak
a nemzet szabad válasz-
Ezek ügyekezetének még Roborella pápai követ Rudolf boroszlói püspök helytelen buzgalma is támogatására szolgált, midn mind azokat egyházi átokkal fenyegették, kik Mátyás ellen, másra szavaznának. S majd közönségessé ln a kelyhesek közt a kiáltás, hogy hitök, nemzetök feltási jogát.
8
lenségét soha
')
A
sem fogják elismerni királyuknak. Többeket
pápai követ levele
Rajnáidnál: Annál. Ecci. XIX, 226.
Borifin Dec. IV. Lib. II. 560. Iraperatoris legati aliud dicebant et aliud
inferre nitebantur.
II. fejezet.
elfordított
I.
141
Mátyás király országlása.
Mátyástól a császár követeinek fondorkodása is,___2f^ a magyar királyt látszanak pártolni, kéz
kik míg nyilván alatt
Kázmér
De
fiának szerzének barátokat.
tán mindenek
közt legtöbbet ártottak Mátj^ásnak Vitéz esztergomi érsek,
magyar urak követei, kik Kutnában mennél váratlanabbúl, annál nagyobb hatással intették a cseh rendeket, óvakodnának oly királyt választani, ki önkénye, zsarnoksága által hazájában is min8
a többi elégedetlen
titkon megjelenvén,
den szivet annyira maga ellen ingerelt, hogy az egyházi s világi urak eltökélték légyen magukat, megbuktatniok, 8 a lengyel király második fiát emelniök az ország trónjára.
t
Szavoknak nagy
hitelt
szerzének a Lengyelországból érke-
melyek szerint a magyar urak már valóban alkuba ereszkedtek Kázmér királylyal második fiának Magyarországba küldése iránt. Mindez összehatva, végre
zett legújabb hírek,
—
gyzedelmet
szerzett a lengyel
pártnak
:
a
1
5 éves Ulászló
május 27-kén királylyá választatott; Mátyás követei, kik az ellenök hányt cselektl máréletöket
ságokkal
illetve,
is
félthették, méltatlan-
Kutnát harmadnappal elébb odahagyták^).
Mátyás e történtekrl értesülvén, haragjában Iglóról Prága felé indult, s az országot tzzel, vassal pusztítá, majd oda ismét visszatérvén, jogainak békés úton kivívása végett a lengyel királyhoz,
és a
regensburgi birodalmi gyléshez
külde követeket; a hozzá szító morva és sleziai rendeket pedig Iglóba gyjtötte. Itt a már elébb érkezett s Mátyást a cseh királyságban
nem
megersít pápai
tett nyilvánossá,
bulla, melyet csak azért nehogy a közvéleményt általa ersza-
kolni látszassék, ünnepélyesen kihirdettetett
s
^),
végzéssé
ln, hogy miután a király a cseh háborúra eddigelé már harmadfél millió aranyat költött,
')
Eschenleor
II, 217.
Péssina
septicornis III, 292. Bonfin Dec.
466. Pray: Annál IV, 71. kövv. *)
Pray Annál. IV.
78.
:
tovább
Mars Morav.
IV. Lib.
II. 569.
is
862.
folytassa azt
és
Phosphorus
Dlugoss: Lib. XIII,
142 1471.
Tizedik könyv.
iogainak kivívása végett
').
A Hunvadyak
kora.
Mátyás ezután
a morva-szilóz
hadak vezérletét Steniberg Zdenkóra bízván, maga július sürgetleg hívta vége felé Magyarországra sietett, hova
t
így újabb bonyodalom. Ugyanig Mátyás a cseh koronáért küzdött, a macsaknem elvesztette. Már a múlt évben tudósíták hogy mind nagyobb elégedetlenség és egy napról-
Míg
Összeesküv és az országban,
^^y^y^ jg
t hívei,
napra terjed forrongás létezik az országban.
miként az Fél millió
említett iglói
háború,
harmad-
A szken folyt pápai segedelem, gylt összegek korántsem voltak elegendk a
költségek fedezésére.
kezdé meg Mátyás
A világi urak,
a háborút,
meg
feleltek
sziléz szövetséges
soha tett ígéreteiknek:
Mátyás
rendek
így jobbára zsolköltségek megszer-
s
E
dos haddal kellé folytatni a háborút. zése végett tehát
megegyeztökkel
bár az
hamar megunták dandáraik-
nak kiállítását; a csoh-morva és
sem
A cseh
kiszámíttatott
aranyba került.
az adóból
)
gylésen
a pápai követ segedelmével a
f-
papságot gyakrabban megadóztatta; nevezetesen az eszter-
gomi érseknek
a
pénzverésbl járó
tizedét,
pisetumát, egé-
szen lefoglalta; kölcsönvett 7000 aranyát vissza a király annál inkább
Ilyfélékre
feljogosítva
minthogy az egyház ügye forgott szóban, és a többi
fpapok ösztönözték
t
s
nem
fizette.
érzé magát,
épen Vitéz érsek
kezdetben leginkább a
háború megkezdésére, bandériumaikat kiállítani pedig nemsokára mégis késedelmeskedének. Ama pénzzsarolásoknál is, hogy mióta a cseh mindinkább elhanyagolá, s megsznt élni tanácsával. Hasonló panasza volt az érsek öcscsének, a Janus Pannonius költi nevén ismeretesebb Ozezinge János pécsi püspöknek, ki bátyjával egyetértve, boszúságában a királyt, zsarlásai miatt, a pápánál be is
nem kevésbbé
sérté Vitéz érseket az
háború megkezdetett, a király
vádolta.
A
ügyekezetét
»)
t
király errl a krétai püspök által
meghiúsítván,
Eschenloer II, 223.
még inkább
értesülvén,
éreztette
s
velk
II. feje/.et.
kegyvesztcsöket.
Az
I.
14d
Mátyás király országlása.
érseket a béli és
sz.
jobbi apátságoktól,
a sági és bozóki prépostságoktól, melyeket
t
^_^^
elbb reáhalmo-
végkép elraellzte, s általában még kiméletlenebbl adóztatta a fpapságot. Az ekként érdekeik- s nagyravágyásukbau egyaránt megsértett fpapok a világi urak közöl is mind többeket vontak a maguk pártjára, mi annál könnyebben sikerit, minthogy a zott volt,
megfosztotta,
többször,
bár országgyülésileg, kivetett rendkívüli adó, a
és öcscsét
királynak az igazságszolgáltatásban kicsinyre, nagyra egyaránt kiterjed szigora, önfeje
szerint
s
önállósága, melynélfogva jobbára
rendelkezett,
ezek kÖzt
is
mánynyal elégedetlenek számát.
Els
Miklós, ki n bosnya királyság
elnyerésére
által
id is
ébresztett
óta
anom
reményeit teljesedve
rég ftárnokmesterré
szaporítá a kor-
volt ezek közt
maga
még sem
lett ')
Újlaky a király
látta.
Egy
Rozgonyi Rijnáld
megneheztelt valamiért a királyra; és mióta az erdélyi
moldvai hadjárat alatt a királylyal ^összeveszett,
megbékült
is,
s
bár aztán
Szapolyai Imre sem viseltetett iránta többé
szíves indulattal.
Mialatt pedig ezen egyházi s világi urak
az elégedetlenséget saját
körükben egyre
terjesztették, a
múlt év óta a nemességben is mind srbben hallatszok a panasz, hogy a király a cseh korona elnyerése miatt védetlenül hagyja az ország déli határszéleit, minélfogva a kalan-
dozó török csapatok mind
srbben
átcsapongnak
'^).
Figyelmét a király egészen a cseh ügyekre fordítván, is a mindinkább terjed elégületlen s égrl, nem
ha értesült
kell tekintetbe;
néhány egyházi s még van a játékban, kiket bár mikor is megfenyíteni elég ert érze magában. Az elégedetlenek ekként a király gyakori s huzamos távolléte alatt háborítvette azt
azt hitto, csak
kevesebb világi úr
') Nemsokára kineveztetése után hívja meg egy levelében (Dat. Budae 2-a die Circumcisionis dom. a. e. 1471. — Ka.ssa városi levéltár)
Kassát a vízkeresztkor tartandJ tárnoki székre. *) Bonfin DtíC. IV. Lib. III. 564. Dlugoss Lib. XIII, 470.Tur<Sczy IV. Cap. 67. Ranzan, Schwandtnernél I, 3 99.
144
Tizedik könyv.
Ji2L__tatlanúl mködhetének
midn Mátyás
a cseh
s
A Hunyadyak
mködtek
is
kora.
oly
sikerrel,
hogy
Morvába ment,
királyválasztás eltt
a fpapok, a kalocsai érseket és az egri püspököt kivéve mindnyájan, a világi urak Ország Mihály nádoron s néhány
—
vármegyék pedig kilenczen kivül valamennyien t megbuktatván, a lengyel király második fiát, Kázmér herczeget, ki nagyanyja, Erzsébet magyar királyné után a koronához máson
a
,
hajlandók voltak fellázadni a király ollen, hogy
Az
úgyis igényt tartott, helyezzék a királyi székbe.
zások e végett
meg
is
alkudo-
kezdettek a lengyel udvarral, mely
miután Ulászló cseh királylyá választatott, örömmel megegyezett az ajánlatban, s a nap is meghatároztatott, melyen
magyarok Kázmér táborában, a Rákoson, megjelenjenek '). Mátyás a lázadók tervének ennyire haladtáról az esztergomi kanonokok által értesittetvén, mihelyt Csupor a
vajdát seregének egyrészével a felvidékre küldötte, hogy ott
Szapolyay Imrével közre
megersítse
^), s
maga egy
kicsiny,
Jöttének
híre
mködve,
a betörni
hség
de próbált
ral.
Az
király,
hségökben vitját állja,
haddal Budán terem.
oly rémségbe ejté az összeesküdteket, hogy
azok majdnem mindnyájan váraikba várták be
a városokat
készül lengyeleknek
t Budán
a tántoríthatlan
néhányan Ország nádor-
siettek, s csak
hség
emberi szívet nem különben, mint nemzetét ismer jól
átgondolt terve
kegyességgel,
szerint,
mint szigorral
inkább
és fegyverrel
színleléssel s
kisérlé
meg
a
kedélyek kiengesztelését. September elejére Budára ország-
gylést hirdete. Az összeesküvés fbbjeihez, s a megyékhez írt meghívó levelekben színlelve, hogy ket ártatlanoknak tartja,
védelmét igére nekik a még, mint
pártosok, ")
XV,
s a
Bonfin,
állítá
ismeretlen
lengyel király ellen. Ujlaky Miklósnak, Dlugoss
e.
h.
Kázmér hadizen
levele
úgy-
Katonánál
496. *)
Ugylátszik,
attól
tartott,
hogy a városok
is
elpártolnak gya-
kori megadóztatásuk miatt. Kassától 1470-ben 200Ö aranyat, 1471-ben
1200 aranyat vett adó fejében, mint Kassa város levéltára bizonyítja.
II. fejezet. I.
ekkor külclé
látszik,
tn
által kérdést
a király
—
meg
nála
ellenségnek, vagy ez volt
:
a bosnya királyi ezímet,
„mit
még várjon
vél, elejébe s erejét
Ujlaky válasza
ellene fordított fegyver
145
Mátyás király országlása.
—
álland mellé
s
^*'^^-
hírnöke
menjen-e már az
növeszsze ?" „Várjon
mert naponkint több s
leend segedelmére."
Ujlaky szavai teljesedtek. Az urak örülve, hogy a király semmi gyanút nem mutat, naponként mind többen gylöngtek Budára; s a kegyes nyájasság, melylyel Mátyás ellenök
érkezket fogadá,
adományok, melyekkel közölök többeket megajándékozott, félelem helyett valamennyiök szivét bizodalommal tölte, úgy hogy az országgylés megnyitása eltt Mátyás az egész úri rendet maga körül láthatá, s egy nagy országtanács alkalmával, mosolyogva kéraz
az
Kázmért megvendégelni? A egyhangúlag Vitéz érseket vádolták, s a vádat annak távolléte is igazolta. Mátyás ennek követdezheté
tlök
:
megszégyenült
ki fogná tehát virak
keztében az esztergomi érsekség minden javait lefoglaltatta
^).
A
rendekkel az országgylésen szintoly módon bánt a
mint elébb az urakkal: megada mindent, a mit kivántak; de e mellett királyi hatalmát oly záradékokkal király,
oltalmazta meg, melyek neki
minden esetre szabad intézhogy rendkívüli adót az országra ezentúl nem vetend a rendek megegyezte nélkül a fpapságot sem tejrhelendi pénzadóval; de ezek viszont bandériumaikat a Zsigmond alatti szabályok szerint állítsák kij a nemeseket Ítélet nélkül el nem fogatja, hanemha szolgálatában volnának és szerzdéseiket nem teljesítenék. Megszüntettek továbbá a nádori törvényszékek, melyek az adó bszedését gátló urak ellen szoktak volt tartatni, s minden pörök a rendes törvényszékre utaltattak. Rendeltetett még, hogy Kómába panaszkodni senki se menjen, különben javadalmát, ha ez nincs, fejét veszítse; fispánokká egyedül magyar kedést
engedének.
Megigérte,
;
')
Bonfín
e. h.
Horváth M. Mapy tört UI.
.
10
^
146 i^'^i-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
nemesek tétessenek stb. '). Végre, még ezen lázongó körülis, melyek nagy részben a szokatlan adóztatások miatt támadtak, oly hatalmat gyakorlott Mátyás erteljes egyénisége, az emberek gyöngeségeit felhasználni ért ügyessége által a rendek fölött, hogy azok, daczára minden rend-
mények közt
kívüli adó elleni óvásaiknak, ismét 80 dénárt, tehát a rendes
adónál négyszerte többet, ajánlottak
Az országgylés
A lengyel Kázmér
be-
Kázmér berezegnek
meg minden kaputól
^).
után juthatott Mátyáshoz a 13 éves
sept. 6-kánkelt, piszkolódásokkal teljes
törése
hadizen levele, melyet aztán októberben maga is követett mintegy 12 ezernyi hadával. Mivel Csupor és Szapolyay Kassába ers rséget vetettek, azt elkerülvén, Eger és
Hatvan városokon keresztül leknek, Ígéret szerint,
csekély lehetett
tartott Pestnek,
hol a pártfe-
hozzá csatlakozniok kell vala.
a lengyelek
midn
meglepetése,
De nem
hírül vet-
Rákoson Mátyás táborozik 16 is mind ott vannak, de már mind ellenségeik, kivéve Rozgonyi Rajnáldot s
ték,
hogy párthívek
ezernyi seregével,
s
helyett,
kiket vártak, a párthívek
csatlakoztak hozzájok dandáraikkal.
Nyitra tott, s
felé csapott át,
hol
t
ról követte
még Kázmér
kik
a két Perényit, Istvánt és Miklóst,
a
felföldön
tehát sietve
melyet Vitéz érsek neki megnyitta-
Czezinge pécsi püspök fogadta. Mátyás távola lengyel királyfit,
s
csak miután az érseket
Esztergomban, nehogy Kázmérhoz csatlakozzék, körltáboroltatá, közeledett Nyitra felé. Kázmér hada ekkoron már tetemesen megcsökkent, mert nemcsak magyar pártfelei
köztök Czezinge János, hanem a zsoldjok miatt háborgó németek volt,
is,
odahagyták t; miért
városból a várba vonult ^)
Törvénytár.
*)
Ennek
nincs
meg nem
s
fizetése
kik hada jobb részét alkották is
Mátyás közeledtének
hírére, a
^).
ugyan nyoma az alkotott törvénykönyvben, de
vi-
lágosan kitnik az a királynak Vitéz érsekkel utóbb megkötött egyességi okmányából Pray: Annál. IV, 80. 3)
Bonfin: Dec. IV. Lib. 566. köv. Dlugos Lib. XIII, 472.
II
De
fejezet,
l.
kemény
a beállott
147
Mátyás király országlása.
téli
kedve sok embert áldozni
fel
fordulata után elébb-utóbb
úgy
idben Mátyásnak sem
volt
J^}-
melyet a dolgok e megszabadulandónak hitt,
a várért, is
miért azt serege egy részével bekeríttetvén,maga Esztergom
ment a makacs érseket megalázni. De miután az érsek javait, zsoldosainak zsákmányul adván, elpusztíttatá, Vitézzel is nemsokára kibékité t Gábor kalocsai érsek, János egri püspök, Ország nádor és Szapolyay Imre, kik közbenalá
járói szerepet vállalva, a király s az érsek közt
deczember 19-kén következ egyességet hoztak létre: az érsek ellen-
mond minden összeköttetéseinek Kázmérral, s újra hségmagát a király iránt; várait oly magyar bízzR, kik magukat a király iránt is hségre kapitányokra
esküvel kötelezi
kötelezik
;
Nyitrát a lengyelektl visszaveszi.
A király ellen-
ben az érseket kegyelmébe visszafogadja, jogaihoz s jövedelmeihez ezentúl nem nyúl, a tlekizsarlott 7000 aranyat neki a rágalmazók
megfizetteti;
sem fog tott s
hitelt adni
s
bujtogatok szavainak egyik
Czezinge János Horvátországba fu-
^).
egy régi barátjánál elrejtzvén, a büntetést elkerülte.
Ezen végs támaszainak
Kázmér berezeg
elhagyta Nyitrát,
is
néhány nappal
elvesztése után
négyezer lengyelt
hagyván benne rségül. Pár hét múlva, 1472 désileg ezek
kivonultak
is
;
elején,
hadaktól
szerz-
de elkövetett rablásaik miatt
részint a föltámadt parasztságtól leölettek, részint az
küldött királyi
1472.
kiszalasztattak
^).
Ez
utánok
lett
vége
Kázmér trónkövetel hadjáratának. De Mátyás éa Vitéz közt a szerzdés daczára sem állott többé vissza a bizodalom
St
nem
mi oknál fogva, újra felébredt az érsek ellen Mátyás gyanúja, minek következtében Budára hivatván elfogatta és Visegrádon elzáratta. A pápai követ s az egyházi és világi urak közbenés barátság.
az 1472 tavaszán,
tudjuk,
t
*)
XV,
U.
o.
A
szerzdési okmány Praynál
:
Annál. IV, 79. Katonánál
511. ')
Bonfin és Dlugoss.
Sternberghez, Tannernél
:
e.
h.
Turóczy IV. Cap.
67.
Mátyás levele
Die Sternberge 388.
10*
vitéz érsek eizáratása.
148 ^^78.
Tizedik könyv.
járására Mátyás
t
azon évben halt
meg
A Hunyady
k
kora.
ápril l-jén visszaereszté ugyan Esztergomba, de Bekensloer János ogri püspököt felügyeljévé rendelte, míg a béke a lengyelekkel megköttetnék '). Vitézt a bú és szégyen négy hónap múlva sírba vitte. Még ugyan-
unokaöcscse, a pécsi püspök
számzöttségében; a pécsi papság
t
zágrábi
is
visszahozatta ugyan
megyéje székhelyére, de a király haragjától félvén, díszesen nem merte. Mátyás errl, midn egy ízben a várost s annak székestemploraát meglátogatá, értesülvén, fájeltemetni
dalommal hallá a még
fiatal
kitn
t azon-
férfiú halálát, s
E
nal szokott díszszel tétette le a székesegyház sírboltjába.
egyetemnek
h
a külföldön
is
—
amabban az új pozsonyi gondnokát, igazgatóját, emebben a hazának
két férfiúban legszebb
díszét
becsült, kellemes latin költjét, vesztette el a
honi tudományosság.
A
Béke-alku Káamérrai.
tette
új
lázadás e szerencsés elfojtása
nem
kevéssé elsegí-
Mátyás ügyeit Csehországban; kedvezett azoknak az
pápa IV. Sixtus
is,
ki Csehország birtokát neki
itélé, a
császárt és lengyel királyt pedig komolyan meginté, állaná-
nak
el
Ulászló
és a
cseh eretnekek pártolásától, hogy
tyás a mind veszélyesebbé
cseh és morva rendeket
Má-
váló török ellen fordulhasson
;
a
végre egyházi átokkal fenyegette,
ha Mátyást király okul elismerni vonakodnának ^). Kázmér lengyel király ennek következtében az 1472- ki márcziusban követeket küldött Budára, hol Mátyás ekkoron a múlt zavarok káros következményéinek megszntetése végett az ország rendéivel gylést tartott
Praynál
:
Annál IV,
^).
Ezeknek közbejöttével egy
84.
2)
Pápai levelek Praynál: Annál IV, 82. köv.
')
Lásd ennek végzeményeit Kovachíchnál Suppl. ad Vest. Com. A rr. itt megint ajánlottak, nem tudjuk mennyi rendkívüli :
11, 213. köv.
addt.
Hogy azonban
a király eltt, kivetni,
—
az adózás megújításának
ki újra igérte,
még
alkalmát
is
elzárják
hogy megegyeztük nélkül, azt nem fog
— végezték, hogy két évig ne tartassék országgylés.
II. fejezet.
évre fegyverszünet állandó békérl
is
149
MAtyás király országlása.
I.
köttetett
'),
melynek folytában
az__^£^
tanácskozások tartatnának. Mátyás már a
visszatér lengyel követtel
is küldött át némi békeföltételemelyek azonban Krakóban nem fogadtattak el. Sut itt még a fegyverszünet körül is emelkedtek némi nehézségek.
ket,
Barbo
sz.
is
mindazáltal, kit a pápa oly uta-
hogy
küldött követéül Krakóba,
sítással
)nódon,
Márk bíbornoka ha másként
s
nem
ügyekezzék létrehozni, oda
fegyverszünet megersíttetett,
vitte s
a békét
mégis a dolgot, hogy a
az 1473-ki februárra Nels-
sebe összejövetel rendeltetett, melyen Mátyás,
Ulászló közt a végbéke tárgyaltatnék
Az
külügyeire vonatkozó
Amazok
király.
hamar nyerte a megürült
Az
a múlt
is
különféle, részint
évi lázongás
vissza bizodalmát a
és
intézkedésekkel tölte a
tekintetében említést érdemel,
hogy Mátyás
mutatja,
Kázmér
^).
év (1472) második felét addig
bel-, részint
minden
Csehország megosztásával
lehet,
—
mert azt
után nem egy-
magyar papokban,
— hogy
püspöki székeket csupa idegenekkel töltötte be. Bekensloer János
esztergomi érsekségre Flans, vagy
eddigi egri püspököt tette
át,
a pécsi püspökségre Ernuszth
másként Hampó János kincstartójának fiát Zsigmondot, az erdélyire a veronai származású Rongoni Gábort, kit még mint ferenczi szerzetest több ízben használt római küldetéa váradira végül a morva születés Pruisz Jánost sekre nevezte ki. Külügyei tekintetében, bár látta, hogy a pápa
—
,
annak követe, sz. Márk bíbornoka minden lehett megtesznek ugyan a béke helyreállítására, de ismervén a lengyel királynak habozó, magát elhatározni nem könnyen tudó, s
és
e mellett
igényteljes,
ggös
jellemét,
megindítandó alkudozások sikerében,
módokról
magának
is
s
sokat bízott a
ennélfogva egyéb
gondoskodott, melyek által Csehország birtokát
biztosíthatná.
Dogiel *;
nem
I,
62
Eschenloer
s
Ez
volt
findoka annak, hogy a nyár
onnan Katona XV. 678.
II, 270.
Dlugoss.
e.
h.
150 1^72.
Tizedik köuyv.
A
Hunyadyak
folytában Viktorinnal Podjebrad
kora.
György
vitéz fiával, kit
lovagias jelleme miatt igen megkedvelt, oly szerzdést kötött,
t
mely szerint Mátyás
nélkül szabadon
bocsátotta
fogságából minden váltságdíj
Viktorin ellenben kötelezte
;
magát, hogy Mátyást cseh királynak elismeri, az örökségéhez tartozó Kollin várát neki általadja, s ha a háború Máöt ez ellen minden erejével Fügypkezetét azonban Csehország tekintetében arra fordítá Mátyás, hogy Fridrik császárt nyerje meg a maga részére. Es ez nagy nehézségekkel ugyan, de Robo-
tyás és Ulászló közt megújulna, segítendi
^).
rella sz. széki
követ buzgó
mködése
következtében mégis
sikerit, Fridrik császár egy szerzdés által Ígéretet
tn
a
királynak, hogy az 1473-diki áprilban német országgylést
tartand Augsburgban,
s
ott
Mátyást választó-fejedelemnek A pápa pártolása,
elismeri, s a cseh koronát reáruházandja'*^). s
a császár és Viktorin szövetsége
annyira
által
meger-
ügyét Csehországban, — kivált
södve látta Mátyás a maga miután másrészrl értesült, hogy a tunya s gyönge esz Ulászlót a csehek már megunták, hogy bízvást mondhatni vélte meghittjei körében, miképen a kopasz Kázmért, ha a békét vele meg nem kötheti, még jobbban megko-
—
pasztja 1473.
^).
Ily
körülmények közt
nyilt
meg végre
ruár végén Neisseben az alkudozás.
A pápai
az 1473-ki feb-
követ,
sz.
Márk
bíbornoka, azt hitte, legkönnyebben létrehozhatja a békét a felek közt, ha oly föltételeket hoz javaslatba,
melyek
szerint
mind Mátyás, mind Kázmér, mind Ulászló igényeinek egyrésze megadatnék, s ezt azáltal vélte elérhetni, hogy Mátyás Morvát, Kázmér Sléziát, Ulászló Csehországot nyerje osze fölött
Kázmér
adja Hedvig leányát
fályrészü]
;
tyásnak
vele jegyajándokul
s
')
Dlugoss Lib. XIII, 479. 482 Eschenloer
')
Dlugoss
')
Dlugoss
e. h.
485.
e. h.
487.
De Koo
nül Má-
díj nélkül ertszsze vissza a
II, 293.
Lib. VII, 800.
II. tejeuet. I.
De
szepesi városokat.
a javaslat egyik rész által sem fogad- __i;^
Mátyás a
tátott megelégedéssel.
szövetsége
lOl
Mátyás király országlása.
császár ígérete és Viktorin
fegyver által könnyen
mellett
elzhetni vélte
most a Csehek által nem kedvelt Ulászlót. Kázmér pedig, kinek dölyfös neje Mátyást vejéül kicsinyelte, a házasság-
ban meg nem egyezett ') s általában halasztani óhajtá a dolgot, miután a császártól titkos Ígéretet vn, hogy az ;
augsburgi gylésen el
cseh királynak
Mátyás közepe ottan
nem Mátyást, hanem
az alkudozás e megakadásáról értesülvén, ápril
felé hirtelen
lév
Ulászlót ismerendi
^).
Morvában termett egy
sereggel,
s
az
hadaival és Podjebrád Viktorinnal egyesülvén,
Kollint ettl átveszi,
s
nyomul Csehországba
bele
^).
ers rséget
helyezvén, beljebb
De útjában nemsokára
megállítá
s
t a neissei gylésnek azon határozata, hogy aug. 15-kén (1473.) egy újabb gylés tartassék Oppelnben, hol mind a három fejedelem teljes hatalommal felruházandó követei 40 nap alatt tartozzanak megegyezni mi ha meg nem történnék, Károly burgundi fejedelem, vagy ennek halála esetében XI. Lajos franczia király, mint békebiró 4 hónap alatt határozzon, s az Ítéletet mind a csehek, mind a fejedelmek elfogadni tartozzanak *). Az oppelni gylés, bár a kitzött napnál egy hónappal késbb, meg is visszatérésre indítá
;
nem több sikerrel. Mátyás, miután irányában a császár megint szószeg lett, Csehország ügyét az augsburgi gylésen el sem hozván, s Kázmérral különben is fondorkodván, most engedékenyebbé lett, és
tartatott ugyan, de az elébbinél
—
követei, a kalocsai, veszprémi
s
erdélyi
fpapok, a nádor
és
országbíró és az osztrák Gravenecker által kijelenteté, hogy kész Ulászlót cseh királynak elismerni, I)
*)
U. a. 489. Cureus Annál.
')
Dlugoss
:
e. h.
úgy
mindazáltal,
Siles. I. 322.
Pessina 570. ki azonban 1472-re teszi KoUin
foglalását. *)
Dlugoss
e. h. -ídl.
Eschenloer Chron. von Bresslau II, 279.
el-
A
Tizedik könyv.
152
Hunyadyak
kora.
1473.
hogy maga Morva,
Slézia és Luzsitza birtokában maradjon,
e tartományokat azonban Ulászló tle másfél millió forinton Kázmér leánya Mátyás nejévé legyen, s a megválthassa ;
magával jegyajándokul. A pápai méltányosoknak találta e föltételeket; de a
szepesi városokat hozza
követ
maga
is
lengyelekkel
mény
nem
lehetett boldogulni,
volt urok részérl,
birtokában, mely neje után
többé tén,
nem
kivánja.
t illetné,
szintén
A lengyel király
háború
folytatása,
háborgatni
Meglátszok a lengyel követek
melyet Barbó bíbornok
is
roszalt,
fondorkodik a császárral Mátyás ellen
A
szerintök elég enged-
hogy ez Mátyást Magyarország
e rósz
e visele-
hogy királyuk ersen ').
akarata mellett a burgundi
fejedelem békebirósága sem vezethetett volna czélra
;
s
Má-
Mindenekeltt Hradistyét táborolta körül Morvában, mely e tartományban egymaga daczolt mindeddig hatalmával ^). Majd annak további vívását Szapolyay Imrére bízván, Csupor Miklóssal ama fels-magyarországi várak vívására ment, tyás ilyetén újabb kisérlet helyett fegyvert ragadt.
j
melyek Kázmér herczeg bejöttekor jutván lengyel kézre, a neissei gylés végzése ellenére, még most sem adattak vissza, s ,
a vidéket sanyargató rabló-fészkekké
lettek.
Sztropkó,
Homonna, Nagy-Mihály egymás után megvétettek: de ezen által a derék Csupor utolsó vár alatt egy a várból kirepült megöletett. A király maga ezután Budára ment, hova decz.
k
•
8-ra országgylést hirdetett; de hadai Tarczy lete alatt Galicziába
törtek,
s
ott
Tamás
vezér-
több várat megvevén,
mindaddig tzzel, vassal pusztítottak ^), mígnem Kázmér 1474 elején békeköveteket küldött. Az alkudozások Mátyás részérl az erdélyi és zágrábi püspökök, Szapolyay Imre Háromévi és Pongrácz János által Ofalun folytak. Február végén a fegyverszünet, j^^j^^ Magyar- és Lengyelország közt meg is köttetett, mely
')
Eschenloer
II, 292.
kövv, Dlugoss XIII, 493. köv.
2)
Pessina 875.
»)
Bonfin Dec. IV. Lib. Ili, 578. Dlugoss XIII, 503. 506.
II. fejezet.
I.
153
M&tyás király országlása.
Mátyás aGalicziában clíoglaltakat visszaadta; Csehországra nézve podig három évi fegyverszünetben egyeztek szerint
meg
a hatalmak
E
^).
fegyverszünetre a királyt leginkább ama veszély
indítá, melylyel a török pár év óta
ez
idben ismét lényegété
gyakrabban,
az alvidéket;
vessünk rá egy futó pillanatot.
ideje,
Miután Mátyás
s
különösen
hogy mi
is
a török bé-
kekövetet az egri országtanácsból, melyben a cseh háború
1468-ban azon válaszszal bocsátotta haza, hogy a békét mindaddig megtartja, míg a törököktl nem háborgattatik, ezek Negroponte vívásával elfoglalva, a magyar végeken 1470-ig nyugton maradtak; de az ezen évi jul. 12-kén Negropont megvételével hatalmukat a Peloponelhatároztatott,
—
nezuson megalapítván, éjszak
felé is háborogni kezdenek. Horvátországon keresztül több ízben betörtek Krainba, Karinthiába és Styriába, onnan rendesen nagy zsákmányt és számos ezer foglyot vivén haza magukkal. Egy ily beüté-
sük alkalmával, az 1470-ki szeptemberben Zágráb
nem kezökre
jutott,
béliek mentették
még
s
meg
majd-
is
azt csak a segedelmére siet káptalan-
Nagyobb
^).
baj volt ennél az,
hogy
ezen évben a Száva jobb partján egy várat építenek,
melyet Szabácsnak neveztek, mert látni való
várnak nem más a
czélja,
volt,
hogy
e
minthogy onnan biztosabban zA király Thuz János
hessék becsapásaikat a Szerémségbe.
bánt ama hanyagsága miatt, melylyel e becsapásokat boszú-
trte és Szabács építését háboríttatlanúl nézte, fogsággal bnheszté s helyébe bánná Magyar Balázst ne-
latlanúl
;
vezvén,
a vár
megvétele
s
lerontása
végett a kevéssel
utóbb kalocsai érsekké nevezett Gábort és Ország Mihály nádort küldé le a bán segedelmére. De a támadás eredménytelen maradt;
')
Dogiel
s
I,
a vezérek,
71. s utána
hogy legalább az onnan megki-
Katona XV,
666.
*)Farlatus: Illyr. Sacr. V, 491. Dlugoss: Lib. XIII, 476. Freher II, 161.
^*^^-
Viszonyok * torokkel.
154 1473.
Tiafidik könyv.
A Hunyadyak kora.
meggátolják, a Száva balpartján szintén várat emeltettek ^). Magyarszemközt Szabácacsal ország ennélfogva még egy ideig mentve maradt pusztítá-
sértend
becsapásokat
do Tótországon keresztül 1472-beu ismét betörtek
saiktól,
Fridrik császár déli tartoniihiyaiba, ezer fogolylyal tértek liaza
'^).
azokat feldúlván, 12
s
Még nagyobb
csapás érte e
tartományokat a következ évben, szeptemberben,
midn
mintegy 25 ezer török csíipott azokba Horvátországon át, s KoUonics Kristófot rögtön összeszedett fégyveTes népével Klagenfurtnál megvervéu, egész Cillyig minden további ellentállás nélkül dúlt, s
mánynyal hagyta
el a
20 ezer fogolylyal
tartományt
^).
A
és
gazdag zsák-
törökök e rabló had-
alkalmával rendesen nagy sebességgel haladtak ugyan keresztül Bosnyán, Horvátországon, nehogy a ma-
járataik
gyar király ellenök felingereltetvén, e zsákmánylásaikat az osztrák tartományokban
hogy a
szilaj
csapatoktól
szenvedtek többet,
is
a
meggátolja; de elképzelhet,
magyar tartományok
kevesebbet.
Mahommed
mindig
is
szultán
ama
nagy vereségei után, melyeket Uzunhasszántól, a fehér ürürl nevezett turkoman dyuastia nagy uralkodójától, ki szerencséje tetpontján Chorazantól Karamanig, Perzsia nagyobb része fölött uralkodott, 1473 folytában szenvedett *), attól tartván, hogy ezen alkalmat Mátyás, és a többi európai fejedelmek annál kevesebbé fogják elmulasztani a törökök
becsapásainak megboszúlására, minthogy ugyan-
pusztító
azon idben egy
siciliai
ifjú
Gallipolinál
az egész török
hajóhadat fölégette, követséget küldött Budára.
nemcsak örök békét, hanem szövetséget nak, mely szerint neki egész Szerb1)
Bonfin Dec. IV. Lib. II, 562.
*)
Cureus
') IJ. o. is
:
Annál.
*)
szultán
Mátyás-
Bosnyaországot
Ide tartozik a pápa levele
Legbvebben Valvasor: Chron.
Hammert: Gesch. d. Osm. R. I, 520. Ld. errl Hammert Gesch, d. Osm. R.
ö.
és
A
ajánlott
Siles. I, 331.
322. Dlugoss Lib. XIII, 499.
Epist. Math. Corv. IV, 7.
372. V.
is
köv. I,
504. kövv
Carinth. V,
II. fejezet.
1.
Mátyás
király országlása
1
5f)
átengedni ígérte, úgy mindazáltal, hogy a magyar király a__^£^ török csapatoknak, midn más keresztény tartományokra
zsákmánylani mennek, a maga déli tartományain szabad átmenetet engedjen. E követség híre még Rómába is elhatott, s
a pápa tartott
is
Mátyás ama körülményei Kázmér király fondorko-
tle, netalán
közt, melyeket Fridrik császár és
dásai idéztek el, Í8
t
arról
Mátyás,
maga
ki
az ajánlott szövetséget
minden csak
is
módon
visszautasította
már
a török
;
miért
ügyekezett.
ellenségeinek ijesztése
elébe a követséget, úgylátszik,
vétele eltt
elíbgadja
lebeszélni
De
végett bocsátá a pápa levelének
ajánlatát
^).
A
békét
azonban most, hogy annál nyugodtabban mködhessék a császár, a lengyel király
és
ennek
fia
király
a cseh
úgylátszik, mégis megkötni kívánta a szultánnal, az 1473
s e
ellen,
végett
szén követeket
sáról nincs
is küldött hozzá. Ezeknek eljáráugyan tudósításunk; de annyi bizonyos, hogy a
béke nem köttetett meg a szultánnal, ki épen ekkor tért vissza az üzunhasszáu fölött nyert nagy gyzedelmérl; mert egy dúló hada nemsokára ezután ütött be Magyarországra.
Míg ugyanis Mátyás a csehekkel hammed szultán pedig Uzunhasszánnál
s
lengyelekkel,
Mo-
vala elfoglalva, Ist-
Radul oláh vajdát 1473ban tartományából elkergette. De ez a törökhöz folyamodók segítségért, mit meg is nyert. Báli Oghli szendri basa, egy ers haddal még az 1473-ki év végén Oláhországra üt, azt visszafoglalja, s Radult a vajdaságban helyreállítja '^). Ezután, a szultán parancsából-e, vagy csak rablásvágytól
ván, a harczias moldvai fejedelem,
—
ösztönöztetve, bizonytalan,
az egész alföldet
átkel a
Dunán
a Maroson,
és
s
Nagyváradig tzzel, vassal irgalmatlanul
Ld. a német birodalmi gylésre küldött magyar követek be1479-ben Frehernél Rer. Germán. II, hibásan az 1481-dik év alá sorozva. V. ö. Pray: Annál, IV. 88. kövv. Fleury folytatója XXIX, ')
szédét
453. Mátyásnak tulajdonítja, de hibásan az *)
Engel: Gesch. der Wallachey
u.
els
Mold.
lépést
az alkudozásra.
II, 137.
kövv.
156 ^^'^^-
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
miután
kora.
gazdag várost, február 6-kán meglepvén, két napig fosztogatta s fölhajnalban szintén égette, lakosait felkonczolta, roppant zsákmány nyal és szá-
feldúlja, és
e virágzó s
mos, mindkét nembeli
fogolylyal,
fiatal
nélkül takarodott ki az országból
Mátyásra a törökök lott, s alig el,
lehet
pár héttel
kök
e
hogy leginkább azért fogadta egyezkedést, mivel a törö-
az ó-falusi
ellen szándékozott
ellentállás
becsapása nagy hatást gyakor-
kételkedni,
késbb
minden
').
fordítani boszuló fegyverét.
E
föl-
azonban még csak megérlelni sem engedte a szószeg császár és a nálánál semmivel sem szintébb lengyel király.
tételét
Ez ugyan
is,
mialatt
Mátyás fegyvereitl
féltében
vele
0-falun örök békét kötött, ugyanazon idben a császárral
is
alkudozott egy szövetség fölött Mátyás ellen, mely szerint a császár Ulászlót cseh királynak ismerné
mérral egyszerre támadná
meg
ség köztök
is
valóban létre
a
magyar
jött.
el, s
vele és
királyt.
Fridrik
Az
Káz-
ogyes-
császár Ulászlót
márczius elején a regensburgi gylésen cseh királynak és birodalmi választó-fejedelemnek ünnepélyesen elismerte,
s
néhány nap múlva a ezövetséglevelet is aláírta, mely szerint Mátyás, „mint a kereszténység veszedelmes pestise", Fridrik, Kázmér és Ulászló hadai által egyszerre megtámadtatnék és kiirtatnék ^),
Mátyás
e
htlenséget távolról sem gyanítva, az ó-falusi
békekötés után a Liptóban és vidékén féktelenked rovszky Péter ellen vezette hadait,
s
Komo-
miután Oravát, Lika-
egyéb fészkeit részint fegymegvette, legénységét pedig feketeseregébe sorozta, az 1474-ki áprilban Budára ment, hol reá az országosan összegylt rendek várakoztak. Els dolga volt vát, Sz. Miklóst, 8 a rabló úr
verrel, részint pénzzel
')
Egy
névtelen Kovachichnál
:
dex, a bécsi Jahrbücher der Literatur
Script.
Min.
XXXIV-dik
II. 11.
Dubniczi Co-
köt.
») Dlugoss XllI, 500. Kurz: Gesch. Österr. Regest. 665. Dogiel: Cod. Dip. I, 168. Chmel: 247.
unt.
Frid
IV.
II.
II. fejezet,
itt,
a rondek által
l.
157
Mátyás király országlása.
megersíttetni az ó-falusi békekötést
is
\).
a hosszú béke reményében valahára a családi örömökrl kezde gondolkodni, s az egyházi a világi urak tanácsából követeket küldött Nápolyba, kik számára Ferdinánd Sieilia
Majd Í8
s
Aragónia királyától Beatrix leányát
tájban eshettek tudtára Mátyásnak
nül
Ez id
kérnék.
a császár, és a lengyel
s emennek roppant készületei a háború Mátyásban a boszúvágy megkettztette A Nápolyba küldött követeknek utasításul
király hitszegése,
megkezdésére. szokott erélyét.
hogy útközben a milanói herczeget, a császár régi elleügyekezzenok. Kevéssel utóbb egy tán épen azt, mely elébb Komorovszky zászlai hadát, zsoldos adá,
nét, ez ellen fellázítani
alatt állott
a
vakmer
császár a
Ausztriára küldötte,
s
azt széltében pusztíttatá;
Augsburgig kalandoztak, hol a birodalom rendéivel épen gylést tartott, s ennek egész
lovasok
külvárosában több házat
fel
gyújtottak
is
^).
Maga
július
végén Trencsén mellett ütött tábort fel<ete-seregével; ott kit, mióta atyja bosnya kivára be Üjlaky Lrincznek, rálylyá lett, berezegnek czímeztek, s más uraknak dandá-
—
—
onnan inté Morva és Slézia rendéit is a felkelésre. Ezután hadaival Morvába majd Sléziába menvén, a rabló urak közöl, kik váraikból az iparos nép verejtékének gyürait;
mölcseit távolléte
vásával
8
alatt prédálták,
halállal büntetett
Ezen a szorgalmas néptl sel
fogadott
meg
kezett
mködése a király.
s
végén országgylést
')
72.
Nehogy
XV,
nagy
tetszés-
távolléte alatt a török az alvia nádor
tartatott. Itt a török
elrendeltetvén,
Ezeknek megersít
Katonánál
a városaiktól
között Magyarországról sem feled-
déket büntetlenül pusztíthassa, a nemesség fölkelése
többeket váraik megví-
^).
levele sz.
676.
*)
Dlugoss XIII, 514.
')
Eschenloer II, 302. kövv.
által
szeptember
beütésének esetére
a királynak
György
napjáról,
is
minden
Dogielnél
I,
^^"f*-
158 1^'^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
kaputól egy arany ajánltatott segédeimül, úgy mindazáltal, hogy e pénz csak a török elleni védelemre fordíttassák De .
a török ez évben nyugton maradván,
Kázmér újubh támadása.
nemességnek föla pénzre azonban kellett; annál nem nagyobb szükkelnie sége volt Mátyásnak. Kázmér ugyanis hadait nagy lassan felkészítvén, októ^er elején 40 ezer gyaloggal és 20 ezer lovassal, kik közt számos tatár, pusztítva
a
rabolva tört be Sléziába. Mátyás
s
Boroszlónál vonta össze hadait, és miután az ellenség nagy
számáról
lend
a
ki
a város falai
száma daczára ^
még Ulászló
is
nyílt
mezn
cseh hada
hogy 10
arra határozta magát,
seregét ne tegye
hanem
melyet
értesült,
vala,
a
— 12
szerencse
mögött várja be az
is
növe-
ezernyi
esélyeinek,
ellenséget,
hol azt
tönkre tenni remélheté. Táborozása tervét
lengyelek féktelen dúlásaira építve,
szigorú parancsot
hogy a vidéki nép mindenütt a legközelebbi városokba vonuljon, oda vivén magával minden marháját s élelmi szereit, mi pedig el nem vihet, azt, bocsátott ki egész Sléziában,
nehogy az ellenség kezére jusson, rontsa, semmisítse meg. És míg e rendeletét egy futó csapat által végrehaj tata, maga Boroszló külvárosában árkokkal, földhányásokkal megersített táborba szállott, és azt szintúgy, mint a várost élelmi
tüzel szerekkel bségesen elláttatá. De Boroszló polgárait nagy félelem szállta meg városuk, családjaik sorsa felett,
és
és
Emészt
szász herczeggel együtt,
— ki
a
nem rég megszer-
600 fegyveressel jött a király nem nyugodtak addig, míg Mátyás követséget táborába nem küldött Kázmér elébe, mely az ó-falusi béke megtartására szólítaná. A követek, miként elrelátható vala, elutasítherczegségért
zett sagani
—
t
tattak.
A
utóbb
maga részérl még egyszer ismétlé nem több sikerrel; minek következtében
szász herczeg a
a kisérletet, de el is
hagyta a tábort. Mátyás
e
erélylyel folytatta védelmi készületeit;
közben lankadatlan erre az ellenség elég
idt engedett neki, mert az útjába es Oppelnt akarta elébb megvívni. Mátyás az oppelni berezegnek 600 fegyverest
li. fejezet.
I.
159
Máty&s király országlása.
küldött kérelmére segélyül; ugyanakkor Brige, Grottgau,
i^'?^-
Ohlau, Neumarkt rségeit is megszaporította néhány száz fegyveressel Szapolyay Istvánt és Kinizsy Pált pedig egy ;
dandárral az ellenség háta mögött Lengyelországba küldé,
hogy
azt
pusztítsák,
s
minden
szállítmányt elfog-
élelmi
janak.
Kázmér hada
12 napig sükeretlenül vívta a vitézül
is tetemes veszteséggel vonult el s végre ® kevesebbet szenvedtek hadai Brigenél, hol októ-
védett Oppelnt, ^^ alóla.
Nem
.
ber 24-kén Ulászló
.
,
egyesit vele 20 ezernyi seregével,
is
így aztán Kázmér, veszteségei után is, mintegy 70 ezernyi roppant sereggel szállott Boroszló alá, hol Mátyásnak ama kisebb csapatok szétküldése után alig volt 7
De
a
számer egyenetlenségét
— 8 ezer vitéze.
bségesen helyreütötte
megszállottak páratlan vitézsége és királyi esze
;
míg a megszállókat a magyar fegyveren kivül
dennem
szükség és éhség
ellenség táborba
szállott,
is
a
a
vezérök lánga min-
egyre tizedelte. Mihelyt az
vakmer
.király
azt
bvebben
megszemlélend, paraszt ruhában, egy gyors lovon rajta keresztül vágtatott, s midn a városba visszatért, ennek remeg tanácsát avval bátorítá, „ne félnének, jót áll minden verébfészekért, mely városukban létezik". Kirándulásában meggyzdött a király, hogy a cseh-lengyel had, melyben semmi rend, semmi fegyelem, nagy hiánya létezik, a téli fagyot réseit
nem sokáig
az eleségnek
s s
állandja ki táborában.
adá mindjárt október 27-ke,
midn
már
is
fekete- seregének kitö-
Ennek bizonyságát
Kázmér, mintegy 15
rohamot szándékozott intézni a külvávárosra: a 40 ágyú, a czélszeren elhelyezett puskások s az ágyúk megett fal gyanánt álló 1000 pánczélos gyalog, annyira megrettenté a lengyeleket, hogy lehetetlen volt ket támadásra bírni midn pedig Mátyás jól irányzott ágyúiból rajok lövetni kezde, valamennyien rendetlen futásnak eredtek. Ugyanez történt okt. 30- kán, midn Mátyás ezernyi
lengyellel
;
Nápolyba küldött követeitl a Beatrixxal való eljegyzésérl
Harczok ^^o^osziói táborból.
160 1^7^-
Tizedik könyv,
hírt vévén,
A Hunyadyak
kora.
azt a városbíin kihirdetteté.
A
polgárok haran-
gozással, örömtüzekkel ünneplék az eseményt.
A
lengyelek
tzvésznek tartván újabb támadást akartak mieltt azt de megkezdették, városra, intézni a az ágyúk és lövészek által ismét megfutamíttattak. Kázmérnak és hadának ezután nem is volt kedve több rohamot intézni, hanem részint egyenes felhívás, részint csel által ügyeke zett Mátyást kicsalni ers fekvésébl de mind hasztalan bár serege, némely magához vont csapatokkal 10 ezerre szapoezt kiütött
,
;
nem
:
Es hogy errl meggyzze, lehangoltságát növeszsze, egy emelkedettebb helyen, hogy az ellenségtl is láttassék,. táncztermeket készíttetett, melyekben katonái a boroszlói rodott, ö
az ellenséget
tért el jól kiszámított tervétl. is
nkkel kedvökre mulatának. E mellett a fekete-sereg naponkint majd egy, majd más oldalon kicsapásokat intézett az ellenség táborára, és sokakat leölt, sokakat foglyokul hozott
A
magával.
börtönök nemsokára mind megteltek; miért
a kitör csapatok azontúl csak a szebb és
kat hozták be magukkal, jelölték
meg
arczukon,
érve elbeszélhessék,
Még tl.
A
és
elkelbb
a többieket pedig
is
foglyo-
kardvágással
szabadon eresztették, hogy haza
miképen Mátyás seregével harczoltak.
többet szenvedtek a lengyelek és csehek az éhség-
lengyeleknek már akkor sem volt eleségök,
midn
Brigehez értek, mert az eleséggel terhelt 600 szekeret, melyek Lengyelországból jöttek után ok, Szapolyay és Kinizsy elfogta.
Ugyanezt
Csehországból
jöv
tették
a
többi
akár Lengyel-,
akár
szállítmányokkal, az ellenség háta mö-
lév városok rségei, melyek futó csapatokká alakulva, minden szállítmányt lefoglaltak az eleve néptelenné tett, vagy maga az ellenség által feldúlt vidék pedig nem sokáig gött
;
Az éhség s ennek nyomán a ragályos miket rögtön a beállott kemény hideg is nevelt, betegségek, s ezekkel együtt a zúgolódás, rendetlenség, lázongás minden nyújthatott élelmet.
nap rémségesebbé lnek az ellenség táborában; s Kázmér és Ulászló királyok seregeik romjainak megmentésére nem
;
II.
láttak
f^ezet.
más módot
I.
161
Mátyás király országlása.
a békénél
;
evégett teh át követet
kiildé-
i^'*-
nek Boroszlóba.
De Mátyás ggös királyokat,
meg
teljesen s
akarta
törni
az
elébb
oly
hogy a békét tle Kázmér Sanyarúan esett nekik a meg-
azt kivánta,
és Ulászló személyesen kérje.
aláztatás, de a szükség
parancsolá,
s
nov. 15-kén
Kázmér
végre csak eljött Mátyásnak a két tábor kÖzt e végre emelt sátorába. Mátyás azonban, ki az egyszer fekete czoboly-
öltönyben megjelent Kázmért egy könny s gyöngyökkel s gyémántokkal hímzett zöld zekében fogadta, kijelenté, hogy mindaddig nem ereszkedik alkuba, míg Ulászló is el nem
j
de
Kázmér ama kérelmét
haló serege
Más nap
a
a szomszéd
városokból eleséggel elláttassék.
magyar király még számosabb
már
fogadta az ekkor
sérettel
hogy éhen
készséggel telje sí té,
fiával
és fényesebb kí-
együtt megérkezett
A
magyar urak fényzése bámulásra ragadta a lengyeleket; Újlaky Lrincznek például egy 60 ezer arany érték kard csillogott oldalán. Az értekezés egész estig tartott, mely közben Mátyás fényesen megvendégelte mind a királyokat, mind kíséreteiket. Mindenekeltt egy rövid fegyverszünet köttetett, mely alatt a további egyezkedés Kázmért.
Boroszlóban megbizottak által folyjon. Ennek végét Kázmér és
Ulászló bo sem várhatták táborukban, mert ez nov. 18-án
egy esetleg kiütött gyuladás alkalmával nagy részben elégett, 8 a királyok másnap tovább álltak hadaikkal. Decz. 8-kán végre befejeztettek az alkudozások, melyek szerint a
következ pontokban
történt
szünet az 1477-ki május 25-ig alatt a császár is beléphet
;
meg tart,
az egyesség
a fegyver-
:
melybe, ha akar, 90 nap
Csehországot addig a két király,
Ulászló által kerületenként választandó két-két tisztvisel igazgatja; a foglyok mind a két fél által szabadon bocsáttatnak. Egyébiránt az állandó béke megkötése végett
Mátyás
a
jöv
és
évi februárra halasztattak a tanácskozások
Eschenloer. Chron. Horváth M. Magy.
tOrt.
lU
.
v.
').
Bresslau II, 303. közv. TuróczylV. Cap.
11
jjékeköt
162
TizedikTiönyv.
^^74.
szint
A Hunyadyak
kora.
Mátyás még ezeket is bevárta, részint Sléziában, réMorvában töltvén a telet, s fényesen jutalmazván
híveinek a háború alatt tapasztalt hasznos
szolgálatait és
t
Kázszigorúan büntetvén azon, kivált szilez urakat, kik mér nagy hadának közeledtekor veszve hivén, ehhez pártolának.
Hosszabb
részérl most
Zdenko
is
vezetett,
biztosok:
tanácskozások után, melyeket Mátyás Rongoni Gábor egri püspök és Sternberg a következkben egyeztek meg a prágai
Ulászló
Csehországot,
Luzsiczát és Sléziából a
schweidniczi és jauerni herczegségeket, Mátyás pedig Slézia többi részeit és egész
Morvát
bírja,
úgy mindazáltal, hogy
Ulászló azokat pénzen megválthassa.
Ha
Ulászló elébb
magtalanul halna meg, minden tartományai Mátyásra
ennek halála esetében pedig Morvát és Sléziát Ulászló de 200 ezer aranyat köteles fizetni örököseinek. De Mátyás, bár nem vetette is el végkép, meg sem ersítette e foltételeket, azt remélvén, hogy Fridrik, ki most a burgundi
nak j
s
száll-
;
örökli,
fejedelemmel veszett volt össze, a neki nyújtandó segélyért tán mégis hajlandó lesz reá ruházni Csehországot, hol a nép az urak már különben is egyaránt megunták, s gúny tárgyává tették a tunya, gyáva Ulászlót. Mátyás küldött is e miatt követet Fridrikhez; de hasztalan, a makacs császár újabban is Ulászlót igérte felruházni a cseh hbérrel '). Míg Mátyás a csch ügyekkel Boroszlóban foglalkodék, a magyar fegyver Bogdánovics István moldvai vajda társaságában a török ellen is fényes ütközetet nyert. Radul oláh és
Török háború.
vajdának visszahelyezésével, mit fentebb elbeszéltünk,
hammed
szultán
nem
volt
Mo-
ugyan megelégedve, de annak
megbüntetni szándékozott, miután ez adóját megfizetni nem akarta. Az 1474-ik év vége felé Chadim Szulejmán rumoliai basa 120 ezernyi
ellenét István moldvai vajdát is
kivált
67. Bonfin Dec. IV,
Lib.
III, 570.
Dlugoss XIII, 518. kövT. ')
Dlugoss XIII, 584.
kövv. Cureus
:
Annál. Siles
I,
337.
II
I.
Moldva
híiddal indult
magyar
fejezet.
király
ellen.
A
fenyegetett István vajda, u
hódolatot Ígérvén,
iránt
163
Mátyás király orszá^lá^a.
erdélyi vajdát híva segítségül
s
^^74.
Magyar Balázs
ez a király meghagyásából,
—
mintegy 20 ezernyi haddal melyben 5000 székely számMoldvába. Az egyesit magyar-moldvai sereg aztán a hegyek s erdk közé csalt török hadat majdnem
láltatott, sietett
egészen megsemmisíté
^).
István
vajda részint hálából a
nyert segélyért, részint további segélyeztetése végett.
tyásnak be
mutatta hódolatát,
is
pártfogásába vétetett
Mátyás
s
általa a
Má-
magyar korona
'^).
e fényes
gyzedelem hírét február közepén nem kételkedett, hogy a szultán
vette Boroszlóban, és mivel
megbszülni ügyekvendik, 1475 tavaszán Sléziából, hol Szapolyay Istvánt nevezte volt ki kormányzónak, Magyar-
azt
országba indult, hol a török elleni készületek megtétele végett az ország rendéinek ápril 24-re országgylést hirdetett.
A
rendek
ismét egy arany
itt
forintot
minden
ajánlottak
telektl; de világosan kikötve, hogy az egyedül a török ellen fordíttassák, a
nemesség pedig ez évben fölkelni ne tartoz-
hanemha a szultán maga támadná meg az országot; a jövre pedig minden rendkívüli adó megsznjék, s az ország védelme annak törvényei és szokásai szerint intézzék,
tessék
^).
Mihelyt a pénzsegély beszedve, hadi készületei megtéve voltak. Mátyás az ország kormányát Szapolyay Imrére bízván
'*),
az
1475-ki
októberben 10 ezernyi
sereggel indult az alvidékre.
várának megvétele ^)U.
Hammer Teleki: *)
Teleki
I,
a.
vala,
Hadjáratának
A
Szabács
mely az ozmánoknak ftámaszul
526. Epist. Math. Corv.
522.
válogatott
czélja
IV, 15. Pray: Annál. IV. 95. Id. gróf
magyar hadak részvétérl ezen ütközetben
Hunyadyak kora 111,422. *) jegyzet alatt. Gróf Teleki József: Hunyadyak kora. Okmánytár XI,
»)
Kovachich: Suppl ad Vest. Comit.
*)
Mátyás lev. a kassaiakhoz okt 28-ról. Kassai XI, 546.
is
II,
540.
240. levéltár.
11*
Kiadta
i^'^S-
1 ^^75-
54
szolgált a Tót- és
A
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
nem
vállalat
kora.
Horvátországba intézett becsapásaiknál.
volt
könny;
sejtvén, örségül öt ezer
n^ert a szultán
válogatott
Mátyás
terveit
küldött a várba,
vitézt
kiknek lelkesedését még inkább feltüzelend, a forgót saját kezeivel tzte ^urbánjokra. De Mátyás hadi tudományának, cselekben kifogyhatatlan eszének és bátorságának ') ezek
sem állhattak alatt _i*'S-
ellent.
Bár a
vitéz
rök
egy hónap lefolyta
több ostromot visszavertek, de miután kétségbeesett
ellentállásukban jobbára elhulltak,
a vár végre az 1476-ki
február elején a király kezére jutott
^).
A
tél és
még nagyobb készümelyeknek elsegítésére a
tavasz folytában a király
leteket
tn Szendr
pápa
Velencze mintegy 90 ezer aranyat küldöttek neki.
és
ostromára,
Tervét azonban megzavarta a szultán, ki a nyár derekán
tömérdek sereggel támadta meg István moldvai vajdát. harczias fejedelem ellentállásra eltökélve. Mátyástól és
A
Káz-
De emez nem akará ingerelni követei meg nem térnek, s csak
mértól sürgetett segedelmet. a szultánt,
míg a nála járó
arról gondoskodott, jhogy István neki
Mátyás
a segély ígéretével
követeit,
s
hogy míg hada megérkezik, fütközettl
De
kodva, erdei közé vonuljon. vajdát,
8
hségesküt mondjon.
azon tanácscsal küldé vissza
t, miután
hadat megverte
s
a szultán
is
a kelet-éjszak fell
tartóz-
követte a vitéz
reá küldött tatár
kizte, július 16-kán a segély megérkezte
eltt ütközetre kényszeríté, mely vitéz ellentállás után a vajda legyzetésével végzdött. Csak ekkor jelent meg
Báthory István országbíró. Oláhország határain, ki azonban a sietve visszavonuló szultánnak csak utóhadát érhette el, s verhette meg. Annyiban mindazáltal Báthory mégis hasz')
Egy
ízben egy kis csolnakra
oldalát megvizsgálja.
irányoznak
;
mindamellett *)
A
egy golyó a király is
Bonfin
tilt,
hogy a várnak a vízre nézó
törökök azonnal minden túzcsövet a csolnakra kise'röjét
sodorja
el
;
de ó a szemlét
hideg vérrel végrehajtá. :
Dec. IV. Lib. III. 578. Turóczy IV. Cap. 67. Dlugosí
XIII, 539. Heltay Magyar Kron. :
II, 142.
:
II. fejezet. I.
165
Mátyás kir&ly országlása.
nára Ion István vajdának, liogy ellenségét, Bazarád Radul oláh vajdát, ki a törököket minden erejével segítette, vén, a tíz év óta Nándorfehérvárban
Radul Brassóba
tette helyébe.
István kezébe került
járt, a
elz-
rzött Vládot
de ott elfogatván,
futott,
általa megöletett
s
Báthory elkés-
').
hogy ugyanakkor,
tének az lehetett oka,
Moldvában
foglyul
midn
a szultán
Mihaloghlj testvérek, Ali és Iszkender a
k
hogy csak a török fhad elcsapatai. De miután kitnt, hogy czéljok temesi bánságba törtek,
azt lehete hinni,
s
csak zsákmánylás, a temesvári
s
nándorfehérvári kapitányok
három Dóczy testvérrel, Péterrel, Imrével, Lászlóval s néhány más urakkal zbe vették ket, és seregöket Iszkenderrel együtt nagy részben levágták Ali csak bajjal szabaa
;
dulhatott a
Dunán
keresztül
^).
E
közben Mátyást magát folyton egy nagy hadjárat elkészületei foglalkodtatták, melynek, úgylátszik, nemcsak Szendr visszavétele, hanem a déli melléktartomá-
gondjai
nyok lelk által
s
volna czélja.
felszabadítása volt
teljes
király, mily hibát követett
el,
midn
Erzé a magas
az ország érdekei
kimutatott feladatát mellzve, magát a cseh háborúba
idt nyervén,
bonyolíttatni engedé; most tehát, valahára
hibát helyre ütni
ln
egyik legbuzgóbb törekvése.
Ez
e
volt
már ama három várdában, melyet mindjárt Szabács
czélja
megvétele után építtetett Szendr közelében, ennek vívását
azok
által
elkészíteni kívánván.
fény
különféle vívó gépeket,,
egy nagy naszád-hadat
Utóbb, a nyár folytában,
talpakon úszó fatornyokat
építtetett, melylyel szárazföldi
Duna mentében támogatná s ezek mellett egyre szaporítá, s nagy mennyiség minden-
munkálatait a hadait
')
is
s
had-
;
Turóczy IV, Cap.
levele Báthory javára
Teleki
67. :
Dlugoss
e.
h.
54Ö.
Mátyás adomány-
Hunyadyak kora, Okmánytár XII,
22.
egy részét kiadta már Pray is Dissert. in Annál. Vet. Diss. VII, 148. Báthory levele Szeben városához gr. Teleki Okmánytár XI, 575. Engel :
:
Geach.
d. »)
Walach. Bonfin
:
u.
Mold,
l,
181.
Hainmer:
Dec. IV. Lib. IV. 581.
I,
527.
^*^^'
166 ^^'^^-
_. féle
meg
Tizedik könyv.
fegyvert
A Hunyadyak
tárait
készíttetett,
kora.
pedig eleséggel rakatta
').
A
háború megkezdésére azon id volt volna legalkalmasabb, midn Moldvából a szultán gyzedelmesen ugyan, de hadaiban mind Bogdanovich István vajda vitézsége, mind az utána eredt Báthory István által súlyos veszteségeket szenvedve, haza kiveretett.
Temes vidékre
tért, a
De minthogy
e
betört
Ali pedig
háború minden kilátások szerint
hosszabb ideig vala tartandó, menyekzje pedig Beatrlxxal, az alkudozások befejezése után, október 16-ra
határozva, nehogy hadi munkálatait
azoknak megkezdését a
teleníttessék,
gondjait most egészen
A
volt
jöv
évro halasztván,
menyekzjének elkészületeire fordítá.
Mátyás, különben
király násza
Beatrixxai.
már meg
félbeszakasztani kény-
az
egyszerséget szeret,
midn
gzükségét látta, példátlan fényt és pompát szokott kifejteni. is, nemcsak azon magas tekintélymelyben ipa Ferdinánd, Sicilia és Aragónia királya az európai fejedelmek közt állott, hanem azért is, hogy némileg megboszúlja magát Fridriken és Kázméron, és éreztesse velk, mily szerencsét fogtak el leányaiktól, midn a nem királyi vérbl származottat, vejöknek fogadni kicsi-
Helyét látta ennek most nél fogva,
t
nyelték.
Már
a követség
is,
melyet Beatrixért küldött, oly
nem ébresztett a fkö vetek, Gábor
fényes volt, hogy aligha irigységet
ban
és
a lengyel
királyban.
A
császárkalocsai
érsek és Bánl'y Miklós pozsonyi fispán, oldalán ugyan
kik az alkudozások
végett
hosszabb
id
is,
óta Nápolyban
következk jelentek meg Ferdinánd király udvarában: János váradi, Rudolf boroszlói püspökök, Hinko valának, a
münsterbergi,
János ratibori berezegek, Pongrácz János
erdélyi vajda,
a két bazini gróf, és Sternberg
s
Rosenberg,
kiket a Szabácsnál királyi szolgálatba állott 22 török, több százra
men
lovag, számtalan inrs, cseléd, udvari színészek
Bonfin Dec. IV. Lib.
,580.
fejezet.
II.
bolondok kisértek
és
I.
A
').
167
Mátyás király országlása.
mit e fényes követség küldése
—
,
ugyanazt akarta Mátyás azáltal^ is éreztetni Fridrikkel és midn ket követei által személyesen is meg-
Kázmérral,
Ok
hívta lakadalmára.
télekép mentegetzvén,
ugyan, mint elre látni
nem
jöttek el
fényes volt a nászünnopély,
;
de azért
volt,
külön-
nem kevésbbé
melyet Kristóf bajor berezeg
személyesen, Ottó és Lajos bajor berezegek pedig, valamint választók,
a szász és pfalczi
Velencze
más fejedelmek
és
Menyasszonyát a király Székesfehérváron várta, hova deczemberre mert a menyekz követeik által díszítenek.
—
ekkorra halasztatott rályi városokat
is
— a frendeket,
a nemességet, és a ki-
országgylésre hívta meg. Beatrix, kit
szépségérl, a tudományok szeretetérl
s
a régi classicusok-
ban való jártasságáról dicsérnek az egykorúak -), bátyja Ferdinánd berezeg, s a nápolyi érsek, és a magyar követség kíséretében, deczember 10-kén (1476.) érkezett Fehérvárra.
A
király Üjlaky Miklós bosnya királytól,
a fejedelmek kö-
majd minden részeibl megjelent vendégeitl környezve, a város eltt egy órányira pompás sátorok alatt fogadta az érkezt. A koronázás deczerab. 12-kén nagy ünnepélyek közt hajtatott végre. Más nap az egész vendégsereg Budára indult, veteitl, az ország nagyaitól s az akkori mívelt világ
hol aztán díszmenetek, lakomák, lovagi játékok,
s
a kornak
minden egyéb mulatságai közben, az ifj'ú pár deczemb. 22-én menyekzjót i^ megtartotta ^). Más nap az udvar gyászt mert a király rokona Pongrácz János, erdélyi vajda, esküv alatt halva feküdt. Gyász váltotta fel az
öltött,
már
az
nemél
')
Gr. Teleki József:
V
Galeotus Március:
I,
')
hák
s
Hunyadyak kora, III, 453. De dictis, factis stb. Math. Reg. Schwandt-
536. és Bonfin 584.
E
mulatságokat
más készületek
Hunyadyak kora
III,
követnek elbeszélése
s
lakomákat az azokon uralkodó
csillogó
pompáját részletesen
leírja
fényt, a rugr. Teleki:
481—492. Ezen ünnepélyekrl egyébiránt a is
elég érdekes, Schwandtnernél
I,
pfalczi
519. kövv.
^*76.
168 1477.
A Hunyadyak kora.
Tizedik könyv.
raert a törökök észrevévén, bogy is a vigasságot, minden a menyekzövel van elfoglalva, 40 ezernyi sereggel a Szendr mellett emelt várdákra törtek, s miután azokat megvették, Erdélybe csapván, annak nagy részét feldúlták és tömérdek zsákmányt és számos ezer foglyot vittek
országban itt
ki
magukkal
^).
VI. Az
Az események
osztrák
h&ború.
logikájában fekszik, hogy a politikában
szintúgy, mint az erkölcsi
világ egyéb viszonyaiban, az el-
maga
követett hiba gyakran újabb hibát von
ményekbl, melyekbe hibánk
A
után.
körül-
nom egyszer
által jutottunk
csak valódi érdekeink föláldozása, tehát új hiba által leszünk
képesek becsülettel menekülni. Mátyás a lángesz, nagy rály története
is
próbát szolgáltat ennek igazolására.
ki-
Hiba
volt az ország valódi érdekeinek mellzésével, a török hábo'
rúk terérl a cseh háborúra menni, át; az országnak a tÖrök elleni biztosítására fordítandó ert a cseh korona megszerzésének múlékony dicsségeért
pazarlani
el
;
következményei Mátyást újabb hibába ragadták ború osztrák háborút vont maga után.
s
hibájának
:
a cseh há-
Fentebb láttuk, hogy Pridrik császár, midn Podjebrád Györgytl nemcí^ak háborúval, hanem azon veszélylyel hogy általa végre tán a császári méltóságmindaddig fondorkodék, míg a pápa György királyt az egyházból ki nem átkozta. Mátyás pedig a cseh korona reáruháztatásának feltétele alatt a pápai Ítélet
is fen}^ égettetek
ból
is
kiszoríttatik,
végrehajtására
nem
utóbb szerzdésileg
ajánlkozott. is
A
császár
ezen
ígéretet
megújította Mátyás irányában.
ravasz, irigy, kapzsi, gyanakodó,
fösvény császár,
—
—
De a min-
nek t az egykorúak ábrázolják -) soha sem feledlieté, hogy Mátyás elle a magyar koronát elragadta s e miatt sokkal inkább gylölte t sokkal inkább félt a nagyra ter;
,
1)
Bonfin
*)
Egyebek közt Bonfin a
e. h. .584.
Dlugoss.
e.
4-ik
h. 548. tiz.
4-ik
könyYébeu 587.
II.
mett
fejezet.
lángeszének
,
I.
169'
Mátyás király országlása.
erejo
hatalmassá
által
lett
^*^^'
királytól,
sokkal inkább irígylé a világtól bámultnak dicsségét, mint-
sem
igéretét valaha teljesíteni,
s
halántékait egy újabb ko-
Míg Mátyás nem
rona fényével körül övezni akarta volna.
kevésbbé az
,
mint uz egyház érdekében küzdött, Fridrik
nem sznt meg alattomban
ellene fondorkodni
;
s
utóbb ünne-
hbérét a tunya s gyáva legújabban, még 1475-ben is, az
pélyes ígéretei daczára, Csehország
Ulászlónak igérte oda,
s
gylésen, igéretét Ulászló iránt megújítván, Mátyásnak ebbeli kérelmét kereken visszautasította. Mátyás nem azon férfiú volt, ki ily sérelmet boszúlat-
andernachi
lan
trni tudott
melyet
nem
el
s
Azonban a török háború,
akart volna.
kerülhetett,
elhalasztatta vele a boszúállást.
hogy Fridriket örökös bonyodalmai maga Mátyás sem mulasztott el kéz alatt bátorítani, végre oly körülményekbe hozandják, melyekben ismét reászorulván, mégis csak hajlandó lesz reáruházni a cseh hbért. Egyébiránt is ösmervén Frldriknek óvatos, félénk, mindent halasztani szeret természetét, nem hitte, hogy egyhamar teljesítse Ulászlónak Andernachban tett igéretét. És így történt, hogy 1476-ban, mióta Szabácsot megvívta, mind komolyabban készült MáSzámított tán arra
is,
lázongó osztrák alattvalóival, kiket
tyás a török háborúra, melyet országának lóinak közkivánsága tovább halasztani
De
nem
érdeke,
alattva-
engedett.
csak hamar újabb kellemetlenaégok fejlettek ki a
császárral, serítették,
melyek a kedélyeket fokról-fokra oly igen elkehogy Fridrik, tétovázásával felhagyva, Ulászlót
Csehország
hbéri birtokába valóban
ezóta ismét egészen fölhagyott
Mátyás megtámadásának
beigtatta.
a törökök
irányukban csak védelemre szorítkozván, E dolgok eképen történtek. boroszlói származású Beckensloer János, ki ügyes-
szándékával,
s
Fridrik ellen határozott háborút.
A sége
8
ravaszsága által a király kedvét annyira megnyerte
általa Vitéz János halála után az ország els mágnásává, esztergami érsekké magas /ctal tátott, nom tudjuk volt,
hogy
;
170 ^*'?'^-
Tizedik könyv. A Hunyadyak kora.
mi okból,
egyenesen Fridrik alattomos izga-
de, úgylátszik,
t
tásai következtében, ki
a salzburgi érsekséggel biztatá,
ura, királya iránt árulóvá lett.
azon szín
Míg
a király
Szabács alutt
bogy Aachenbe,
a, boldogságos csodaképéhez bucsútjárni megyeri, a császártól nyert útlevéllel, 60 lovag kiséretében, 300 ezer arany forint kész-
harczolt,
alatt,
szz
pénzzel és sok drága arany
megszökött
').
A
s
ezüst edénynyel az országból
táborozásából visszatért király annál he-
vesebben kívánta megbüntetni a htlen alattvalót, minthogy ez az országtanács
titkainak
okozhatott az országnak
;
elárulása
által
tetemes kárt
de kiadatását hasztalan követelte
A ravasz érsek, hogy magát ennél még inkább behízelegje. Mátyás ellen szórt hazug rágalmaival mindinkább szítogatá a viszály tüzét, minek következtében
a császártól.
kölcsönös vádakkal terhes, éles levelezés támadt a fejedelmek között.
A
császár vádolta Mátyást, hogy a török háborúra
nyert pénzsegélyt másra költé,
s a törököknek megengedé, hogy Tót- és Horvátországon keresztül tartományaiba törjenek. Mátyás viszont még alaposabban veté a császár szemére, hogy általa kevertetett a cseh viszályokba, hogy Fridrik a török visszanyomására soha semmit sem tett, s , Mátyás, egyátalában nem tartozik a császár tartományait még a törökök ellen is megvédeni, mert azokat megvédte a csehek ellen -). Ehhez járult, hogy miután a császár Beckensloert kiadni nem akarta. Mátyás is pártfogásába vette amannak háborgó alattvalóit, különö en a Lichtonsteinokat, állítván, hogy a boroszlói békébe, melyet Fridrik szintén elfogadott, azok is be vannak foglalva. A császár, ki szövetségét Kázmt rral még 1476 végén
megújította, ettl és Ulászlótól sürgetett segedelmet.
küldött
is
nemcsak engedetlen alattvalói ')
ellen
mködött, hanem Ma-
Bonfin Dec. IV, Lib. IV. Lichnovszky: Gesch.
burg. VII. Regest. ')
Emez
neki négyezernyi hadat, melylyel aztán Fridrik
CCCCXLIV
Lichnovszky
e. h.
Regesten
CCCCLXXXVIII.
d.
Haus. Habs-
II. fejezet. 1,
Mátyás kiráJy országlása.
171
g) arország széleit is háborgatta '). Mátyás ezen elzmények után, és miután még a pártfogásába vett osztrák urakkal is
hasztalan ügyekezett megbékéltetni a császárt, a háborút
el-
kerülhetetlennek látván, hogy a lengyel királyt elfoglalja, az 1477-diki márczius 12-kén a német renddel Esztergámban szövetséget kötött, mely szerint ez Mátyást ismerte
fogójának,
s
kötelezte magát, hogy
minden erejével
Ezek után
segítendi.
párt-
el
t a lengyel király történt,
június 9-kén hatezernyi sereggel Bécsbejött,
ellen
hogy Ulászló s
a császár
más nap Csehország hbéri adományával ünnepélyesen
t
fel-
ruházta^).
Mátyás a háborúra ekkoron már el volt határozva de minthogy arra az ország s különösen az urak segedelmét ;
tetemesebben igénybe venni ohajtá, caak megegyezésökkel akarta azt megkezdeni.
Az
országtanácsban, melyet e végett
Báthory István országbiró s vele a fpapság, hihetleg, nehogy erszénye a király által megint annyira ostromoltassék, mint a cseh háború alatt, határozottan ellenzé a háborút; de Kinizsy Pál eladására, melyben az orbzág becsütartott,
letét vitatta
szóban forogni, az urak majdnem mindnyájan a
háborúra szavaztak^). És június 12-kén Mátyás azonnal el is küldé Fridrikhez hadizen levelét^) egy más, az osztrák rendekhez intézett nyilt levél kíséretében, melyben eladja,
hogy miután
a császár a boroszlói
urakat háborgatja, állott el,
s attól
békébe befoglalt osztrák
az ajánlott békeföltételek után sem
st Magyarországra
ütött, itt raboltatott s
lönféle bántalmakkal illetvén, a török is
gátolja, neki
és bajor
')
*)
u.
Böhm, »)
háborút üzent légyen ^). Irt azután
horczegeknek, Bonfin.
e.
s
t kü-
háború folytatásában
még
a német birodalmi rendeknek
a szász is,
ezen
h.
Az adománylevcl
olvasható Goldastnál
Erbfolge in
:
281.
Bonfin Dec. IV. Lib, IV. 588
*)
Pray: Annál. IV, 108.
*)
Praynál
c. h.
107.
Kiadta azt
gr.
Tel»ki
is
XII, 47.
Ungam
^*'?7.
1
^^''^
i
2
Tizedik könyv,
A Hunyadyak
velk
utolsóknak kijelentvén, liogy 8
barátságban kivan maradni,
császárt ellene
nem
segítendik
kora.
ezentúl
is
békeasógbeu
s
reméli ennélfogva, hogy a
').
Fridrik o levelekre jun. 26-
kán a magyar rendekhez intézett hosszú levélbon pontonkint czáfolja a királyt, állítván egyebek közt, hogy háborgó alattvalóit izgatta föl, hogy a török ellen csak színre viselt háborút, annak ürügye alatt a pápa s mások segélypénzoit szedend, s alattvalóit kizsarolandó stb'^).
föl-
Mátyás a hadüzenet után nem sokáig késett tényleg megkezdeni a háborút. Mihelyt hadai Gryrnél összegyltek, azokat július közepén haladék nélkül Ausztriába vezette. Haimburg ellentállott ugyan három napi vívásának; de aztán
—
rövid
id
alatt hetvennél több vár és város részint megvíva,
részint önként hódolva jutott hatalmába.
A
császár, kit
Ulászlónak fizettetlenség miatt felbomlott segélyhada
is
még cser-
ben hagyott, másik szövetségese pedig, Kázmér, a német rendtl félve, segíteni nem mert, Bécsbl Linczbe menekülvén, csak most kezdett védelemrl gondolkodni; de sem alattva-
t
nem
sem a német fejedelmektl, kik is kárörömmel nézték, nem nyerhetett segedelmet, s minden erejét Bécs, Németújhely, Krems és Stein védelmére pontosítá össze; mert a többi Alsó-Ausztria már jóformán egészen Mátyást uralta. Aukik
lóitól,
t
rég megunták
szerették,
s
mostani zavarát
gusztus közepén a király Bécset
is
megszállá,
s e
hó végéig
minden oldalról oly szorosan bekerítette, hogy a polgárok nagy éhséget kezdenek szenvedni^). Utóbb Krems és Stein városokat is vívatni kezdé egy hadosztálylyal Kinizsy vezérletté alatt ^). A császár minden segedelemtl megfosztva a pápát ostromlá kéréseivel, tiltaná le Mátyást a háború folytatásától; végre pedig, midn arról értesült, hogy már azt
')
*)
Pray
e.
Praynál
h.
108 Lichnovszky
e. h.
e. h.
CCCCLIX.
109.
^)Tichtel, Rauchnál: Script.
Austr.
11,538. Bonfin:
Lib. V, 592. kövv. *)
Urbis Cretns
et Stein Acta,
ugyanott 274.
Dec. IV.
:
n.
fejeiét.
I.
173
Mityás király országlása.
Krems is föladásról gondolkodik, büszkeségében mégtörve, maga is békét kért a királytól. Mátyásnak nem volt szándokában, tartományaitól megfosztani Fridriket csak megalázni kivánta a ggje mellett is az éhségtl gyötrött Bécs és
^^^'^'
:
tehetetlen császárt;
s
ezt elérvén, annál
hajlandóbb volt a bé-
minthogy a pápa t ez iránt nemcsak több ízben megintette, hanem miután a törökök szeptemberben Dalmatiát s Friault feldúlván, egy volenczei hadat megvertek, s egész Udinéig tzzel, vassal pusztítottak, a szentszék és Velenczo segélypénzeinek megtagadásával is fenyegette, ha fegyverét a török ellen nem fordítja. A fegyverszünet megköttetvén, az alkudozások is megkezdettek nov. közepén Gmundenben, s Gábor egri, Pruisz János nagyváradi püspökök, Szapolyay Imre és BánlFy Miklós decemb. l-jétl fbb pontjaiban következ szerzdést kötöttek a császár biztosaival Fridrik és Mátyás közt ezentúl oly viszony fog létezni, min az apa és fiú közt létezni szokott; a császár Mátyásnak Csehországot azon módon, mint az Ulászlónak adta volt, hbékére,
—
rl
adja; hadi költségeit 100 ezer arany lefizetésével téríti
meg; mihelyt s
e kárpótlás az osztrák
rendek
által elfogadva,
Mátyás kezében lesz, ez sereAusztriából azonnal kivezeti; a Mátyás által pártfogolt
a csehországi adomány-levél
geit
osztrák urak javaikba visszahelyeztetnek, de ezután Fridrik-
nek engedelmes jobbágyai lesznek^). Titkos föltételül kiköttetett még, hogy a császár Milano hbérét Mátyás sógorára Ferdinánd siciliai herczegre ruházza, s neki Kunegund leányát
nül
is
A
adja^).
békeokmányokban nincsen nyo-
ma, de egykorú írók tanúskodnak, hogy Fridrik ez alkalommal a
magyar
királyi
városokról ')
is
czímrl
lemondott
,
s
az eddig Magyarországban birt
').
Praynál: Annál. IV, 114.
A
császár által kiadott
békeokmányt
kiadta gr. Teleki XII, 39. ')
Kollár
:
Auctar. Dipl. ad Ursinum Velium. 320.
Dlugoss XIII, 562. Cureus: Annál. wittembergi kiadásban). *)
Siles
:
198.
(Az 157l.ki
c^
174
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
A
}^!^____
kora.
Má-
cseh királysági felruházmányt kezéhez vévén,
miként a magyar rendeknek, kiket az 1478-ki február 14-kére országgylésre hívott egybe, tudtára adá, személye-
tyás,
sen szándékozott átmenni Csehországba, hogy valahára an-
nak ügyeit
is
rendbe hozza.
De
').
utóbb, hihetleg, hogy a
csehek érzelmeit eleve kitudhassa, szándékát megváltoztatván, csak biztosai által küldé át Csehországba és annak tartományaiba a felruházmányi oklevelet. A megijedt Ulászló
Mátyással kikötni
nem mervén,
gát megersíteni
ingadozó trónján.
hogy a
alkudozással kisérlé
Mátyás, valószinleg,
erejét a török ellen fordíthassa, szinte
békétl;
s
ennek következtében a két
fél
nem
volt idegen
követei az 1478-ki
márcziusban Brünnben találkozván, készíttettek
zdést
,
meg ma-
is
melyet azonban Mátyás fleg azon okból
egy szer-
nem
megersíteni, mivel ennek alapjául szinte az tétetett
Csehországot ezután
Kovachichnál
is
hogy
^Ulászló tartsa meg. Mátyás pedig,
rálynak, biztosai eladására' a
A
Comit. 399.
Vest.
:
akart
,
következ
rendek
itt
a távollev ki-
öt év mindenikére külön egy-
egy aranyat ajánlottak minden kapu után, kikötvén egyszersmind, hogy maguk személyes táborozásra ezen idó alatt ne kényszeríttessenek, kivéve, ha
nagyobb ellenség támadná meg az országot.
-
-
Nevezetes
még
Fridrik császárnak az országgylés rendéihez intézett egy levele, mely-
ben
írja,
hogy eladta neki Zsigmond
sz.
pen ez Mátyás király, választó fejedelem tott
györgyi s
gróf, miké-
és bazini
kedves
fia
eltt bevádolta-
azon okból, mivel a múlt (1477.) évben nála Bécsben
volt, s neki
Castrum Hardegh et alia bona, quae a nobili, fidell nostro dilecto Michaele Comite de Maidburg pignori tenet, pleno jure sibi conquireret, et jus nobis in eisdem bonis comÍgérte, „ut
petens
opem
ei
si
annueremus, quod
largiremus,
prefatum regem assisteret
et
úgymond alaptalan, mert Záigmond grófot maga s csak azért hívta meg Bécsbe, hogy
az
ipse nobis adversus
praeberet." A'vád,
1477-ki pünkösd táján ó
a maidburgi gróffal a nevezett
de mivel e czélját nem
biscum de
ipse
factis ipsius
érte,
t
zálog iránti viszályában megbékéltesse;
elbocsátá
t, „neque nos cum
Regis verbum ullum habuit.
eo, nec
is
no-
nec quidquam in
detrimentum ipsius Regis practicavit." Kelet-hely és nap nélkül, de az év, melyet egyébiránt a tartalom is igazol, ekként van kitéve: 1478. A bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl
II. iejo7.et.
I.
175
Mátyás király országlása.
nem
Morvának és Slezlának csak zálogképen maradjon birtokában, míg azt Ulászló 400 ezer aranyon kiváltaná '). Ily békealapot Mátyás sem a maga, sem országa méltóságával nem vélt megfér-
kit Ulászló cseh királynak nevezni
hetönek.
midn
De
bár azt elvetette
is,
a jelen
köteles,
körülmények közt,
t az ország legfbb
a törökök múlt évi becsapása
^^'^^
ér-
dekeire ismét oly komolyan figyelmeztette, másrészrl pedig a
és Velencze
pápa
is
megtagadta volt a pénzsegélyt, nem
akarta magát újabb háborúba bonyolítani a makacs csehekkel, kiket a közérzelem kikémlése végett, de más szín alatt
Prágába küldött követel még mindig ellenséges indulatúaknak tle idegeneknek tapasztaltak '^). Czélravezetbbnek látá ket, kik Ulászlót sem kedvelték, id folytával magához édesgetni s bevárni, míg azok a tunya s gyak ran gúnytár,
gyul szolgáló,
,,
lengyel disznónak*' csúfolt Ulászlót annyira
megunják, hogy aztán maguk
is
hajlandóbbak lesznek
t elis-
merni király okul. Ehhez jár ult, hogy a törökök észreve vén, miképen Mátyás a Dalmátország szélein rköd hadait, tán hogy Velenczét a segélypénzek fizetésére megint reábirja, visszavonta, e tartományon keresztül ismét betörtek Friaulba, onnan
pedig a karantán és stájer földre
s
,
iszonyú dúlást és zsák-
mánylást követtek eP).
Mind
ez
nem kevésbbé
tette
Mátyást hajlandóvá a bé-
kére Ulászlóval, mint ama vonakodás, melyet Fridrik a béke
némely pontjainak, kivált a Milano hbéri adományának, s a kikötött 100 ezer arany lefizetésének végrehajtásában mutatott.
Ezektl
')
*)
járás
E
nem
indíttatva tehát,
ellenzé Mátyás,
szerzdést közli németül Eschenleor
II,
hogy az
373.
Pruisz János váradi püspök és Báthory István e végett búcsú-
ürügye
alatt
mentek Prágába
;
kiséretökbl azonban néhány ma-
gyart majd agyonvert a kelyhes nép, mivel a szentelt ostya eltt meghajolni
nem akartak. Dlugoss Lib. XIII, 568. Egy több ezerbl álló csapatjokat, midn Horvátországon ke-
')
resztül hazament,
Geréb Péter megverte, foglyaitól
megfosztotta. Bonfin Dec. IV, Lib. V, 601.
Hammer
I,
és
zsákmányától
543.
J'íGKöKOlCS
uiászióvaL
1 76 ^^'^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
alkudozások Ulászló kérelme szerint megujíttassanak, s oly szerzdés köttessék, mely ha birtokában hagyja is Csehországot Ulászlónak, a
maga
fbb
Ulászló követei a
jogait mindazáltal meg ne sértse. pontokra nézve már szeptemberben
megegyeztek a királylyal, minek következtében oz a még részletek meghatározása végett a meghalt
függben maradt Gábor helyébe czellárát,
György
s
fkan-
Protáz olmüczi püspököt, Szapolyay István
sleziai
választott
kalocsai érseket
fkapitányt, csornahórai Boskovicz Venczelt és Széchy Miklóst novemberben Olmüczbe küldé '), kik aztán deczember 7-kén a békét következ föltételek alatt kötötték mesr A mind a ketten viseljék, 3 azt egymásnak :
cseh királyi czímet is
megadják
hat várost
Mátyás egész Morvát,
;
Sleziát, Luzsitzát,
Ulászló egész Csehországot birja
s
a
ha Mátyás elébb halna meg, e tartományokat Ulászló vagy örökösei 400 ezer aranyon kiválthassák, ha pedig Ulászló halna meg elébb, ,
a csehek Mátyást királyokul ismerik
tományukat
el,
nélkül egyesítendi; a
díj
s
jöv
;
valamennyi tar1479-ik évi febr.
2-kán a fejedelmek Olmüczben személyesen találkoznak, békét mind
k
A találkozást
s e
mind a tartományok rendéi megersítik Mátyás, mással lévén elfoglalva, az 1479-ki
'^).
,
mikor aztán Beatrix királynéval együtt fényzéssel jelent meg s idzék Olmüczben, s a
júliusra halasztotta,
páratlan
múlt évben kötött békét is megersítette ^). Idközben Kázmérral is megbékült a király. Annak követei Budán apr. 2-kán fegyverszünetet kötöttek, mely szerint a két fél meghatal-
mazott biztosai még ez évi novemberben Újfalun találkozván,
minden eddig fenforgott nehézségeket kiegyenlítenének*). Még mieltt Olmüczbe, az Ulászlóval leend találkoMátyás felhatalmazó levele az említett követek számára. DáWyssegrád dia dominico prox. ante fest. b. Katharine V. e. M.
')
tum anno
in d.
1478.
A
bécsi csász. titkos levéltárban
lév
eredetirl.
*)
Praynál: Annál. IV, 124. Eschenloer
3)
Bonfin:Dec. IV. Lib. V. 604. Turóczy IV. Cap.
Lib. XIII, 583. *)
Katona XVI,
187.
II, 388.
67.
Dlugoss
II. fejezet.
I.
zásra távozott, Zsigmond
177
Mátyás király országlása.
sz.
györgyi
és bazini grófot köve-
__JfJ9-
Nürnbergbe küldé Mátyás, hogy az ott sz. Háromság napján megnyílandó német birodalmi gyléstl a török ellen segedelmet kérjen. Velencze ugyanis miután, hihetleg téül
maga Fridrik Mátyás
által,
által is
ra, érdekeit
értesüle Ferdinánd
berezegnek
siciliai
támogatott törekvéseirl Milano birtoká-
a fels Olaszországban
is
hatalomra
vergd
ná-
polyi udvartól féltvén, számos évi háborúskodása után, az
1479-ki januárban a törökkel békét kötött.
E
béke általános
kedvetlenséget szült a kereszténységben, mert híre szárnyalt,
hogy az
önz
signoria,
kedvezbb
föltételek kieszközlése vé-
számú hadihajókat is igért légyen a töröknek Nápoly és Magyarország ellen viselend háborúira. Mátyás, különben is eleve sejtvén, hogy a török, ki a múlt években gett, bizonyos
Velencze birtokaiba, Dalmatiába, Friaulba küldé leginkább dúló csapatait, ezentúl Magyarországot,
s
a szomszéd
német
tartományokat fogja háborgatni, — most ismét komolyabban kezde gondolkodni a török elleni hadjáratról, és mivel már
sem Velenczétl, sem a pápától nem várt segélyt, a birodalmi rendeknél sürgette azt kiket a törökök betörései szintén ,
De bár mily élénken ábrázolta is elttök a veszélyt a magyar követ, a német rendek e kérdést, veszélylyel fenyegettek.
tárgyalásba sem vévén,
más idre
halasztották.
Ezen apathia
annyira felboszantá Zsigmond grófot, hogy egy jegyz kíséfel a következ gylésre, s ott írásba tétette, hogy ha ezek után a kereszténységet veszély érné, azt a világ ne Magyarországnak és királyának, ki a hatalmas ellenséggel egymaga kikötni ertelen, hanem Németország hanyagságának tulajdonítsa '). A német rendek e hanyagsága annál sajnálatosabb volt, mivel Mátyás aggodalmai elébb teljesedésbe mentek, mintsem maga is várta volna. Alighogy Olmüczbl hazajött, már is hírét vette, hogy egy török sereg Horvátországon keresz-
retében ment
')
Müller
:
szédét Id. Praynál
Reichstags-Theater II, 723. köv. és 733. :
A
Annál. IV, 130.
Horváth M. Magy. tön. UI.
12
követ be-
Török háborá.
'178 '^^^
ti
Tizedik könyv.
A
llutiyadyak kora.
miután azt Radkersburgig elpusztította, Magyarországba is átcsapván. Szála és Vas megyéket egészen Vasvárig dúlja. Mátyás, ki még a felvidéken idzött a Stájerbe tört,
s
királynéval, a hír vételére ezt Kassára küldi, Szapolyay Istvánt és Geréb Pétert, kiket a 100 ezer aranyat megfizetni
vonakodó császár kényszerítése végett már elébb az ország nyugati határaira küldött
volt, a törökök ellen fordítja; majd némi rögtön összegyjtött hadakkal az alvidékre De az ellenség a magyarok közeledtérl értesülvén, siet. zsákmányával és foglyaival sebesen kitakarodott. Egy elmaradt csapatjokat azonban Szapolyay és Geréb mégis utóiérték s majdnem egészen levagdalták, úgy hogy a háromezerbl kétszázan alig menekülhettek meg. Mátyás ezután a Szávánál még több ert vonván magához, s Jaiczán túl a grebeni
maga
is
—
mezkön
táborba szállván, seregének egyrészét a török föld-
hogy a Magyarországból kivitt zsákmánynak s foglyoknak legalább egyrészét megkeríttotné.E hadosztály eleinte re küldé,
szerencsével harczolt
:
Verbászt megvette,
s
az ottani basát
a városból kiszorítván, az ott és vidékén felhalmozott zsák-
mányt hatalmába
ejté.
A martalék annyi volt,
ség avval nemcsak lovait,
hanem magát
is
hogy a legény-
megterhelte, mi
azonban majd hogy nem vesztökre vált. A basa ugyanis rögtön nagyobb ert gyjtött, s a gondatlanul hazatérket oldalba foga. Ezek a zsákmánytól gátolva, erejÖket eléggé ki
nem
fejthetvén, rövid ollentállás után
már-már futásnak ered-
tek,
midn
300 legénybl
szer encséj ökre
egy
,
alig
vát csapat érkezett a csatahelyre.
A
álló hor-
törökök ezeknek bátor
megtámadásából azt gyanítván, hogy azok csak egj ellenök sereg elrsei, futamlásban kerestek menekülést; s így a magyar had zsákmányával szerencsésen visszatért a táborba. A király ezután a török Bosnya és Herczegovina nagy részét egész Szerbországig feldúlatta seregével, 8 csak kés szszel tért vissza Zágráb vidékére ^).
jöv nagyobb
})
Bonfin Dec. IV. Lib. V. 606. köv. Mátyás levele a pápához,
e's
sógorához, azaragoniai bíbornokhoz. Epist. Math. Corv. IV, 68. és 84.
U.
Mi
fejezet.
I.
179
Mátyás király országlása.
Mátyás ekként a Szávánál táborozott, Erdélyt 1479. nagy csapás érte, de melyet Báthory István vajda és Ki nizsy a kenyérmezei Pál temesi fispán hs karja dicsén megtorlott. Tizenkét "tközet. basa, 8 a htlen oláh vajda 40, mások szerint 60 ezernyi sealatt
reggel október elején Erdélybe tört dúlta, fosztogatta.
,
s
azt kerosztl-kasul
A király a Szávánál kémei által már
a be-
törés eltt értesült a törökök szándokáról, s Báthoryt és
vén, ott, hol a betörés történni fog
delmére siessen.
s
táborba.
is
t segélyére szólítván,
sülhessen
egyik a másiknak sege-
a törököt betörésében,
dúlásában gátolhassa, miért adván,
,
De Báthorynak már nem
ert gyjteni, hogy
Ki-
hogy hadaikat összeszed-
nizsyt sebes futárok által meginté,
s
volt ideje annyi a tartomány fel-
Kinizsynek a veszélyrl hírt hogy vele annál elébb egye-
hadaival a Kenyérmezn Szászvárosnál szállott De mieltt Kinizsy megérkezett volna, a törökök ,
foglyokkal és zsákmánynyal terhelve haza felé készülének.
Utjokat a Vaskapu tehát épon Báthory tábora tották
,
felé válasz-
melyet október 12-kén egy mérföldnyire megközelí-
tenek. Báthory értesülve lévén Kinizsy közeledtérl,
kedvez
fekvésében bevárandónak határozta a törökök támadását.
Más
nap, október 13-kán hajnalban, a szintoly vallásos, mint
vitéz hadvezér, misével s
közönséges áldozással
vid étkezéssel készül a nap
Az
ekként lelkileg
rendbe helyezi, dítja,
halni. alja,
s
s
s
testileg ellátott
vitézeit harcz-
lelkesít szavai által oly elszántságra buz-
hogy azok mindnyájan megesküsznek gyzni vagy megA jobb szárnyat a székelyek s néhány megye zászló-
a bal szárnyat a szászok és oláhok foglalták
maga
ezután rö-
kemény munkájára.
el;
a vezér
mely jobbára pánczélos lovasokból állott, a középet képezte. A harcz a balszárnyon indult meg. A szászok, kik kívánságuk szerint az els rendben állának, az ellenség els rohanását vitézül visszaverik; de utóbb a a vajdai dandárral,
sokaságtól elborítva, szintúgy, mint az oláhok
is,
hátrálni
kénytelenek; sokan közölök a Marosban találták halálukat.
E
közben a jobb szárnyon
is
megkezddött
a harcz, de asok-
12*
1 80 1479.
Tizedik könyv.
szórta számosabb ellenség
,
A
Hunyadyak
kora.
rohamait mindig pihent csapa-
tokkal újítván meg, a székelyeket
is
visszanyomja,
s
háta mögé kényszeríti menekülni. Ekkor Báthory harcz tüzét a szárnyakon gyöngítse, ellenségre rohan,
s
a közép
hogy a
,
vasas dandár ával az
annak els harczrendét megfutamítja de ;
a török vezérek négy újabb dandárt vezetnek ellene,
A
czot az eddiginél hevesebben megújítják.
a har-
s
szárnyakról las-
sanként mindinkább a közép felé vonul a harcz heve
mert Báthory rémít pusztítást tesz a sokszorta számosabb ellenségben. De ennek számereje végre mégis kicsikarni kezdi az Báthory már hat végre leszúrt lovával a földre rogy minden
elszánt, de kis dandártól a
sebbl
vérzik,
s
gyzedelmet
,
;
:
veszve látszók lenni.
Ekkor, a végs szükségben, vágtat hára megérkezett seregével Kinizsy,
s
a
hegyekrl valamár-már diadalmas
le a
törököt oldalba fogja. Hatalmas szava, melylyel Báthory neV
vét kiáltá rát, s új
hollétét kérdezé, fölülmúlta a harcz zajos viha-
s
ert
öntött a hat sebe daczára
török, mint saját vérétl ázott vajdába,
szokása volt két karddal harczolva, s
is
küzd,
s
inkább a
míg Kinizsy, miként
magának hozzá
utat tör
t megszabadítja. A meglepett ellenség száma daczára sem
birja sokáig kiállani a
rohanását, ezer török
s
mieinknek minden oldalról megújult
mindenfelé rendetlen futásnak ered. Harmincz-
köztök több basa
,
s
más fember
mezt, vagy öletett le futásában De a mieinknek is nagy
földnéptl.
a mindenfell föltámadt
áldozatába került a dics
gyzedelem, mert nyolczezeren vérzettek
A harczban
kifáradt
fedte a harcz-
el
hazájokért.
magyar sereg a csatamezn
tölte
az éjét, víg lakomát készítvén a súlyos napi munka után. A kupák forgása közt, daczára a nyert sebeknek, a jó kedv kö-
zönségessé
lett, 8
lái asztalok
Kinizsy a török holtak közöl, kiknek hul-
gyanánt szolgáltak
felkapván, vad kedvében
úgy
,
a földrl egyet fogai közt
lejté vele
a harczi toborzót.
kegyes Báthory utóbb az elhullott magyarok
A
sírja mellett
kápolnát emeltetett, melynek romjai a vidék népét századok
II. fejezet. I.
múlva
is
emlékeztették a fényes diadalra, „míg a hazai em-
lékekkel oly kevéssé gondoló újabb kor
gróf Teleki József
nem
181
Mátyás király országlása.
fordította
— annak
^*^
— úgymond a lelkes
utolsó nyomait
más czélokra
').
VII.
Mátyásnak e szép gyzedelmek után nagy kedve volt is folytatni a háborút a török ellen. E végre Németországban nagy mennyiség fegyvernemeket vásároltatott, 8 az 1480-ki január 28-kán írt levelében azt kivánta a császártól hogy ama 24 hajót, melyek ezen, egyedül a ketovább
1
,
1
,
,
Dunán leszállítbirtokain^). — De minthogy
reszténység védelmére szánt fegyvereket a ják,
vámmentesen bocsáttassa
át
Velencze békekötése után a törökökkel ezek hatalmának súlyát
egymagának
kellett felfognia,
méltán kivánhatá, hogy a
kereszténység közös ügyének védelmében legalább pénzzel
gyámolíttassék a keresztény fejedelmek
által.
Azonban
a
nürnbergi birodalmi gylésre e végett küldött követei, mint
már fentebb gukkal
láttuk,
vissza.
onnan még csak Ígéretet som hoztak mapanasza volt a királynak Velen-
Még nagyobb
Ettl a törökkel megkötött békéje ellenére nem kivánta ugyan, hogy segélyezését folytassa; de azt méltán
cze ellen.
kivánhatta, hogy semleges maradjon.
maira
talált
nyala,
nem
Már pedig világos nyo-
annak, hogy Velencze, ha tán, mint a hír szár-
nyújt
is
hadaival
röknek, ezt mindazáltal
s
hajóival anyagi segélyt a tö-
nem sznik meg izgatni Mátyás
nápolyi király ellen, kikre most Milánó ügye
nek Mátyás
által is
s
és a
átalában emen-
támogatott fels olaszországi terjeszke-
dései miatt fölötte boszankodott.
De nem kevésbbé
volt oka
Mátyásnak a pápára
is
ne-
OBonfin: Dec. IV. Lib. VI, 612. Oláh: Hungária Cap. 15. A Mátyás levele a pápához
brassai egyház felirata Schwandtnernél I, 886.
Katonánál XVI, 241. *)
Gr. Teleki:
Hunyadyak
kora.
Okmánytár XII,
112.
viszályok Veienczévei
* pápával.
s
: :
182 ^^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
ugyanazon okból, mint Velencze, evvel a nápolyi A pápának e szövetkezését Velenczévol még sajnosabban vette Mátyás, mint azon segélypénzek kimaradását, melyet neki IV. Sixtus más fejedelmektl
^heztelni, ki
király ellen összeszövetkezett.
Ígért volt megszerezni
nem
s
,
is
mulasztá el, neki e miatt
szemrehányásokat tétetni sógora, az aragoniai bíbornok ki most követi
minségben
„Megmondok elre
járt el ügyeiben a
sz.
által,
széknél.
—
mi az elfogott kém vallomásaiból nyilírt Mátyás a nevezett cardinálnak, mieltt a bosnyai táborozásra megindult, hogy Velencze mindenkép fondorkodik a törökkel, a miben csak a kereszvánosan kitnt,
ténységnek lyi
—
kivált pedig felséges közös atyánknak (a nápo-
,
királynak) árthat.
szentségén ^
,
— így
,
.
.
Nem gyzünk
.
eléggé csodálkozni
hogy annyira kedvez Velenczének, miképen
miatta más fejedelmeket, kivált pedig felséges atyánkat Fer-
hogy irányunkban Í8 ezt akarja tenni szentsége, azt hivén, hogy szigor és kegyetlenség által serényebbé tesz bennünket a ez. szék szolgálatában; de nem gondolja meg, hogy mi távolabb vagyunk tle, mintsem hogy rósz akarata által nekünk árthatna. Ha arra kerülne a dolog, hogy megmutassuk, ki árthat közölünk » többet a másiknak, mi bizonyára elébb megsérthetnk az a mienket. Óhajtanok tehát, hogy nabirodalmát, mint gyobb kegyességgel viseltetnék irántunk és ipánk iránt bennünket mások példája szerint hasztalan fogna ingerelni mi az jó akaratát, mint keresztény fejedelem szívesen kívánjuk; rósz akaratára és keménységére mitsem hajtunk')." dinánd királyt megsérti.
.
.
.
Gyanítjuk
,
,
Nem
kevésbbé szabad folyást engedett
e miatti
pana-
Mátyás azon levelében, melyben 1479 végén a török ellen nyert gyzedelmeit a Rómában követi lév egri püspök, Gábor bíbornok által a sz. széknek tudtára adá, s melyet a követ Mátyás utasítása szerint egészen felolszainak a pápa ellen
vasott a consistoriumban.
•)
Epist. Math.
Corv IV,
Midn 62,
pedig a cardinálok gyüle-
II. fejezet. I.
183
Mátyás király országlása.
kezete egy, a királyhoz intézett levelében
^)
a pápát ezen vá-
védelmezné, Mátyás, ki id közbon értesült, hogy Sixtus Velenczével az 1480-ki april 20-kán formaszerint szövetségbe lépett, annál keményebben kikelt újra a pápa ellen,
dak
ellen
minthogy ez a modrusi püspök kinevezése által a királyi kegyúri jogot is megsértette. „Bizonyára fájlaljuk, úgymond,
hogy
védelméért tett annyi fáradalmaink szentségétl, kitl egyebet érdemelnénk, oly gyakran
a kereszténység
után
Mi a modrusi püspökséget illeti. Úgy nem tenne ilyeneket szentsége, ha tudná, mily nagyon szívökre veszik az ilyfélét a magyarok. Hogy tehát zaklattatunk.
.
.
.
.
.
.
hiszszük,
.
.
.
errl világos tudomása legyen szentségének gyzdjék meg róla, hogy a magyar nemzet ama ketts keresztet, mely ,
országunk czímere inkább hármassá változtatja mintsem abban megegyezzék hogy a koronához tartozó fpapi javadalmak a sz. szék által töltessenek be. Mit pedig Ftisztelend Uraságaitok értésünkre adnak, hogy megbotránkozott gyülekezetök levelünk utolsó pontján, melyben panaszkodunk, ,
,
,
.
.
.
hogy szentsége szeretete irántunk megfogyatkozott, buzgalma a török ellen a velenczeiek pártfogása által megkisebszentsége nem egyesit a vebedett; és utána vetik, hogy
ám megjött most mutassa id, hogy szentsége tettel meg, váljon akaraz nak-e a velenczeiek inkább segíteni fenyegetett szomszédjaiarra nem kon, mint a hitetlen törökhöz ragaszkodni; ha lenczeiokkel, mint a török barátjaival
.
.
.
:
.
.
.
k
hogy a kereszténység ellenségétl elálljanak, mindenki látni fogja, hogy szentsége azoknak barátságát, birhatók
.
,
.
.
kik a törökkel tartanak, a kereszténység javának elejébe te-
ennek ügyeit o szövetség miatt elhanyagolja ^)." Ily körülmények közt a magára hagyott, külföldrl semmi segedelmet nem várható Mátyásnak minden kedve el-
szi s
múlt nagyobb hadjáratot intézni, mint kívánta volna, a török
')
U.
*)
Epist.Math. Corv. IV, 52
o.
47.
1480.
Iö4 1480.
Tizedik köuyv.
De ha már
ellen.
A Hunyadyak
kora.
e kellemetlen viszonyok
zítették e szándéka
teljesítését
:
is
fölötte
megnehe-
Fridrik császár, ki a kötött
béke daczára sem sznt meg ellenséges indulatot táplálni abban egyenesen meggátolta. vében Mátyás ellen,
szí-
t
A
Fridrik, kinek szokása volt,
második
O8ztrákháború.(jgjj^
jgéj.jji^
midn megszoríttatott, min-
mihelyt békét nyert, a kötött szerzdéseket
8
— már 1479-ben újabb
mindenféle fondorlatokkal megszegni, okot adott Mátyásnak a háborúra. tésének második határideje a mellett helte
is
hogy
e végett
A
is eltelt, s
100 ezer arany súlyos
alattvalóit
elmulasztá Mátyást kielégíteni.
'),
lefize-
a fösvény császár,
Még
mind
adókkal ter-
inkább növelte
köztük a feszültséget az, hogy Fridrik a hozzá futott Beckensloer esztergám! érseket nemcsak pártolni nem sznt
meg
hanem
,
a salzburgi
érseket
is
kényszeríteni
akará,
maga
a bécsi
hogy javadalmát Beckensloernek engedje 1
át
,
Rohr Bernát, a salzburgi érsek ez ellen tiltakozott, mire Fridrik mind az , mind suffraganeusa, a seckaui püspök Ausztriában fekv jószágait lefoglalta. E fpapok Mátyáshoz folyamodtak pártfogásért s ez velk az menvén
székre
át.
,
;
1479-ki novemberben oly szövetséget kötött
hogy a Fridrik birtokaiban fekv ersségeikbe magyar rséget vegyenek föl^). Fridrik azonban ezt avval boszúlta meg, hogy mialatt egy rabló csapatMátyás hadaival Bosnyában táborozott, ország nyugati végeit egészen
tal az
A
fizetés
Gyrig
,
pusztíttatá ^).
elmaradása miatt nagy türelmet mutatott
e becsapást azonban már nem trhette boszúlatSzapolyay Istvánnak és Székely Jakabnak az 1480diki tél végén rendeletet küldött Tótországban lév had-
a király
,
lanúl.
,
osztályukkal Stájerországra törniök. Hadizenetet csátott a császárhoz, mert a
mazta
t a fizetés elmaradásának
magának Fridrik birtokaiban
Bonfin Dec. IV. Lib. V, 607,
*)
Chron. Salisb. Pez:
3)
Bonfin
608.
II, 433.
is
bo-
fölhatal-
esetében kárpótlást szerezni
a nélkül,
')
e. h.
nem
gmundeni békekötés hogy
a béke ezáltal
Pray: Annál. IV, 137.
II. íejozet. I.
A kiküldött
fölbontottnak tekintetnék.
got, Pettaut, Fiirstenfeldet
A háborút részint mivel
vezérek Radkersbur-
több más várost megvívták
s
azonban Mátyás csekély ervel
nem
hogy
volt czélja,
185
Mátyás király országlása.
^).
folytatta,
annyira állandó foglalás, mint inkább az
még a hátralévjadósság lefizefondorkodó Beckensloer pártolásától
a császárt
tésére, 8 a nála egyre
való elállásra kényszerítse
;
részint mivel
oda mutattak, hogy Velenczé
kémeitl
vett hírei
nem sznik meg ellene,
polyi király ellen izgatni a törököt. CaíFarelli,
s
a ná-
ascolei püs-
béke helyreállítása végett a pápa még a tavaszon követül küldött hozzá és Fridrikhez, két izben alkudozások is kezdettek, de a császár makacssága miatt, mind
pök sürgetéseire,
kit a
a kétszer sükeretlenl
^).
Mátyás
e miatt
megboszankodván,
egyik hadnagyát, Zelenit,ezer lovassal Ausztria pusztítására
tn Stájerországban is nagyobb ervel megtámadni a császárt mert értesült hogy ez a nürnbergi gylésen a rendek segedelmét sürgeti, s ezek ígértek is neki 15 ezer fegyverest, ha a békét köztök kiküldend követeik küldé, és készületeket
,
,
,
által helyre
nem
állíthatnák.
Ezalatt híre érkezett
,
hogy a törökök Velenczé
által
Apúliában 20 ezernyi sereggel kikötöttek, s a gaznépes Otrantot néhány napi vívás után aug. 11-kén
felbujtva,
dag
és
onnan hallatlan kegyetlenséggel puszAz esemény nagy remegést okozott Olaszországban; már a pápa maga is elhagyni készült Rómát. Mátyáshoz a levelek egymást érték Rómából és ipától, t segélyre fölhívók, s a pénzsegélyrl biztosítók. A pápa az olasz fejedelmek részérl 200 ezer a maga részérl 50 ezer aranyat igért, ha a háborút a török ellen erélyesebben megmegvették, feldúlták,
s
títanak a tartományban.
,
indítja, s ezáltal
A
a kérelemre.
>)ü. »)
t Olaszországból
király Beatrix által
o.
is
Caffarelli pápai
Lib.
Bonfin
e.
VI, 611. h- 610.
eltávolítja.
sürgetve, készségesen hajlott követ,
s
a birodalmi
rendek
1480.
186 1480.
Tizedik könyv.
követsége közbenjárását
A Hunyadyak
kora.
ajánlá a békére nézve Fridriknél.
Fegyverszünet
Mátyás tehát megegyezett egy fegyverszünetben, mely alatt
Pridrikkei.
^ béke tárgyaitatnék, s aztán, az ígért segélyben bízva, Zágrábba sietett, készületeit ott a török elleni nagyobb hadjáratra megteend. Ipjának sürgetéseire Magyar Balázst egy
300 lovasból és 400 gyalogból álló dandárral haladék nélkül, Nagy Jánost 1,300 vitézzel Zengbe küldé, hogy
utóbb pedig
onnan hajókon Apuliába vitessenek, több hadat is ígérvén neki, mihelyt annak fölszerelésére pénzt kükP). A Rómából megígért pénzsegély megküldésének reményében Mátyás az 1480-dik év végét,
s
a
következ
elejét
folyton a
Dráva
és
Száva vidékén, jobbára Zágrábban tölte, hadat szedve s egyéb
nagyszer készületeket téve a hadjáratra. Semmi áldozatot nem kiméit a király, hogy a kereszténység benne vetett bizodalmának megfeleljen. Annál nagyobb volt aztán boszúsága, midn magát reményeiben megcsalatva tapasztalta. „Mi
nem küldjük követünket Rómába a pénzsegély sürge— így válaszol már 1480 V/égén a nápolyi királylév követének, Leoncius Jánosnak, kitl eziránt meg-
többé
tése végett,
nál
intetett.
Nem
annyira a magunk, mint az olasz fejedelmek
ügye forog itt fen eddig is nem magunk hanem a kereszténység ügje miatt sürgettük a pénzek megküldését, de ezentúl azt nem fogjuk sürgetni, s nem is küldünk e végett kö,
;
k
Rómába ám láesák maguk a kiket a dolog illet. Mi semmit sem mulasztandunk el saját országunk védelmére, vetet
;
,
gondoskodni fogunk hogy, ha veszni kell, elsk ne veszszünk eL Eddig Isten kegyelmébl idegen segély nélkül is megvédtük nemcsak magunkat de másokat is, és hiszszük erre a jövben is lesz elég ernk ^)." Még keservesebben s
,
,
—
panaszkodik
e miatt sógorának,
az esztergami érsekké szánt
^) Epist. Math. Corv. IV, 111. Ide tartozik azon levele, melyet a kiadó (a 262-dik lapon) hibásan tett 1480-ki márcz. 10-re. Ekkor a
törökök
még nem
voltak Otrantóban. Bonfin Dec. IV. Lib. Vl, 617,
Gr. Telekinél, Okmánytár XII, 149.
II. fejezet.
187
Mátyás király országlása.
I.
„O úgymond, a pénzsegélynek csak hiú
aragoni bíbornoknak.
^ 't^o
valamint a múlt évBosnyában járt, a pápa sürgetéseire, a kereszténységjavának tekintetébl kezdte a háborút: úgy most is
reményeivel, szép szavakkal tartatik. ben,
midn
csak ezen ok teire
annyi költséget készüle-
fájdalommal kell látnia, hogy
s
;
által indíttatva tett
haladó terhek alatt kimerült,
midn
az erejét megEzt tudva, nem
elhagyatik.
Kedve
bonyolította volna magát e dologba.
sincs többé
követet Rómába saját ügyeirl fog gondoskodni, nehogy más segélyére várva még nagyobb kárt szenvedjen, mint eddig szenvedett. Ám gondoskodjanak mábízik Istenben, hogy ha mások sok Is a maguk ügyeirl; magát s birodalmát megótalmazandja stb^)." elvesznek is, Az Ígért eegélypénzek valóban sehonnan sem érkeztek, s minthogy 1481 tavaszán a fegyverszünet is letelt Fridküldeni
rikkel.
,
Mátyás egyedül
hanem ezután
birodalmának védelmére
saját
kozván, a török háborúról ideiglen lemondott; kacs császárt békére kényszerítse
,
hogy a ma-
seregét ismét Stájeror-
szágba vezetvén, Marburgot megszállotta.
azonban a pápa
s
szorít-
A
fegyverszünet
a birodalmi rendek közbenjárására ismét
s
meghosszabbíttatott június 11-ig^). Erre Mátyást azon újabb betörések indíták leginkább
melyeket a török egyrészrl
,
Horvátországon keresztül Stiriába, másrészrl Orsova táján
emezek az
intézett az országba; de
visszanyomattak
^).
ekkor tájban vett
Még
hír,
3-kán meghalálozott és tört ki.
E
országot lette
körülményt,
is
tanyázó katonaságtól
inkább indíthatá erre a királyt azon
hogy fiai,
II.
Mohammed szultán május Dsem közt belháború
Bajazed és
— mely Otrantot
és
átalában Olasz-
megszabadítá a pusztító törököktl
,
Mátyás
fe-
alkalmasnak látta a déli tartományokat valahára megsza-
badítani a török járom alól,
Idejét
ott
s
még
egyszer visszatérni ohajta
')
Epist. Math. Corv. IV, 84. Kiadta azt teljesebben
is
megigazítva, gr. Teleki, Okmánytár XII, 156.
')
Kollár, Auctar. Dipl. ad
')
Telekinél XII, 664. 173.
Ursinum Vei.
322.
,
s
a kelet
i48i.
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
188
kora.
ha a külfejedelmektöl némi segedelmet i^íl__ hadjárati terveire nyerne, vagy legalább kimerült kincstárát valami kép jobb ,
karba állíthatná, Fridrikkel pedig a békét becsületes föltételek alatt megköthetné. Ezekre fordítá tehát, miután Budára
minden ügyekezetét hogy aztán a török ellen egész ervel s háboríttatlanul mködhessék. A pápa a keresztény fejedelmeknek hogy erejöket a visszament
,
,
,
három évre békét parancsolt, szintannyi idre birodalmában teljes búcsút
hit ellenségei ellen fordíthassák,
Mátyásnak pedig, engedett, melynek jövedelme
A
a szent háborúra fordíttatnék.
király örömestebb vette volna ugyan az elébb igért pénz-
segélyt; de ennek elmaradtában a búcsú jövedelmét
is
köszö-
Minthogy azonban e forrásból elég költséget meríthetni nem reftiélt, fölszólítá Európa fejedelmeit, ne hagynák tétlenül elosonni a jó alkalmat, melyben a kereszténységet a hitetlen ozmánok túlterjeszkedésétl
nettel fogadta a pápától
^).
mindigre megmenthetik.
E
den eszközt mozgásba
tett
,
is minmely czéljának megközelítésére
mellett saját országában
Gondja volt reá különösen hogy a fpapok dandáraikat teljes számmal kiállíthassák, s ebbeli kötelességöknek meg is feleljenek. Komolyan meginté a Rómában lév egri bíbornokot, hogy jövedelmeit ne, miként hallja, Olaszországnak védelmére, hanem dandárának kiállítására fordítsa^). És mivel értesült hogy több püspök dézsmajö védelmeinek megfogytával menti magát arra nézve, hogy zászlóaljának vezetheté.
,
,
törvényes számban való kiállítására elégtelen; az 1481-ki jú-
els felében Budán országgylést tartott, melyen egyebek közt a dézsmaügyet is szabályoztatta. E gylésen hihetleg még némi pénzsegélyt is szavaztatott magának a rendek által 3). lius
I,
Math. Corv. IV, 108.
')
Epist.
^)
U.
^)
A végzeményt csak hiányosan
230.
0.
119.
ismerjük. Ld. Corpus Juris
Hung
II. fejezet.
Minthogy
I,
saját
189
Mátyás király országlása.
birodalmán kivül Németország volt leg-
J^^l .
inkább kitéve az ozmán hadak dúlásainak, fölszólítandóknak vélte segélynyújtás végett annak rendéit is, és e végett, valamint a császárrali viszályainak elintézése végett
is
Pruisz
János váradi püspököt és Boskovitz Venczel morva fbirót a nürnbergi gylésre igen terjedt hatalommal küldé követekül
^).
hogy
a
Nagy
baj volt ezek eljárásának sükerére nézve az,
pápa a jóakaratú
s
buzgó
CaíFarelli
Prosper
ascolei
püspök helyébe még a tavaszszal Ursini theanói püspököt nevezte ki sz. széki követi a Mátyás és Fridrik közti viszályok elintézése s a török háború sürgetése ügyében. Mátyás tovább is meghagyatni kérte ugyan küldetésében az ascolei
nem vétetett figyelembe. Az új követet hamar a maga részére vonta; s így történt
püspököt, de kérelme
pedig a császár
hogy
aztán,
nem
általa
Mátyás ügyerészrehajlatlanul s erélyesen gylésbe sem bocsáttattak, a ren-
védetvén, a követek a
dek pedig a császár fondorlatai által reábiratva, ellen
meg
nem
a török
Mátyásnak, hanem Mátyás ellen Fridriknek szavazták a segedelmet^).
Mátyás büszkeségét érzékenyen sérté ugyan a méltatmost még fleg a nagy tervet for-
lan bánás követeivel ; de
gatván elméjében, elfojtá boszúérzelmeit, nyit kijelentetni a császár eltt a Caffarelli által,
A háborút Fridrik, alatt,
s
s
elégle csak any-
még Németországban idz
hogy fondorlatait alacsonyságnak
tartja^).
melyet a fegyverszünet eltelte után a pártján lév Beckensloer kezdett meg Marburg egyébiránt
,
ervel folytatta. A pápával hogy még tán fordítand az kivánta neheztelését, hogy ily embert kül-
csak mint eddig, csekély
mindazáltal , azon reményben
ügyön, éreztetni
,
dött követül, ki közbenjáró helyett, a császár fondorlatainak
')
Epist. Math. Corv. IV, 149, 167.
*)
Müller
:
Reichstagstheater. II, 756. Epist. Math. Corvini IV,
135. 180. 182. 184. Chron. Bavar. Katonánál »)
Epist,
Math. Corv. IV, 164.
XVI,
423.
Az
osztrák
háború folyta-
190 }_^}:
^
Tizedik könyv.
társává
lett
;
A Hunyadyak
elejébe akarta adatni
,
kora
hogy gondolná meg, mi
ügyébl ha az ozmánnal békét köt, kinek eddig is csak maga vetett gátot. „Mi ezen ellenünk tett készületektl nem sokat tartunk — úgymond a Rómában lév egri bíbornokhoz írt levelébon — bízunk Istenben, hogy lesz a kereszténység
,
;
magunkat a császár és minden császáriak ellen emberül megvédjük a nélkül, hogy e végett akár szentsége, akár ki más segedelmére szorulnánk.
.
.
.
Mi
a béke tárgyalását
nem fog-
szentségétl; de ha mégis küldene egy alkal-
juk koldulni
mas bíbornokot a béke megkötésére, ám mi elfogadjuk. Ha nem küld, szentsége sem fogja nekünk vétkül tulajdonítani, ha a török tekintetében mi is olyat teszünk mit nemcsak a ,
hanem az egész kereszténymegtalál sínyleni. Mert bizonyára, nem mulaszthatjuk ség is el, hogy magunkat minden lehet módon ne védjük azok ellen, kik ellenünk összeesküdtek ')." Utóbb azonban, midn az ily hangú leveleitl megijedt pápa t minden módon meggyzni ügyekezett hogy a békét közte és Fridrik közt császár, s a birodalmi fejedelmek,
,
Mátyás is símulóbb lett a pápa miként eddig, úgy ezután is kész
lesz e
viszálynak véget vetni, hogy, úgymond, egész ervel
meg-
helyreállítani kívánja. s kijelenté,
hogy
,
ragadhassa az alkalmat
bl
nyuj'tott a
,
iránt,
melyet az Isten különös kegyelmé-
kereszténységnek
'a
hitetlenek megalázására.
S ennélfogva, bízván a pápa igazságszeretetében, kész magát De ügyben feltétel nélkül alávetni a pápa Ítéletének. figyelmezteti t egyszersmind, hogy a császártól egyenességet és becsületességet a szerzdésekben várni nom lehet, szükség tehát, hogy a pápa Fridriket az apostoli hatalom egész erejével kényszerítse a kimondandó ítélet teljesítésére ^). De Fridrik most, a német rendek által ígért segély-
—
ez
ben bízván, a békobiróság
alól különféle fogásokkal
magát.
')
Epist. Math. Coi-v. IV, 218.
*)
U.
o.
203.
kivonta
fejezet.
II.
Míg Mátyás rére várakozék,
191
Máíjnis király orszáí^Iása.
1
a pápa békéltetési
s e
ügyekezeteinek sükeközben hadi készületeit az alföldön egyre
'[^^ Kinizsy had-
ama jó alkalom is elosont a török hadjáratra Baja- J^'*^* zed szultán Dsem öcscsétNissza vidékén az 1481-ki jun. 20foly tata,
:
kán elhatározó ütközetben megverte,
s
Egyiptomba
onnan
,
pedig Rhódosz szigetére a kereszturakhoz futamította. Trónján okként megersödvén
még azon évben megkezdette
,
becsapásokat az éjszaki tartományokba.
a
Iszkender basa, a
miután Velenczét egy, meghódolt Szerbország beglerbégjo Dalmatiába intézett betörése által a békekötés megújítására október végén készületeket tn Magyarorkényszorítette ,
,
szágba
is
betörni.
Mátyás
alig
tánnal mindjárt kormánya
hogy errl értesült, az
kezdetén éreztetend
új szul-
ff?o"yveroi
Pál országos fkapitányt 32 ezernyi sereggel ellene küldé Temesvárból. A vezér november elején megindulván, Haramvárnál akart átkelni a Dunán, mi végre Vuk szerb despota s Rozgonyi László belgrádi kapitány által oda számos hajót szállíttatott. Történt azonban hogy Tököly súlyát, Kinizsy
,
Miklós
és
Endre
testvérek,
midn
száz lovasra
men
dandá-
rukkal mellékutakon a mondott rév felé haladnának, lesbon álló
négyszáz törökre bukkantak.
A
Tökölyek a számosabb
nem bátorkodván, a maszekerekbl rögtön várat készítenek. De a török
ellenséggel nyílt csatába ereszkedni
gukkal az
vitt
erdt
rapózék
rajok gyujtá, ,
A
csatát.
s
midn
a
tz
végre mégis kénytelenek
szekérvárukba
lnek
is
elha-
elfogadni a nyílt
harcz reggeli 9 órától estig tartott; a törökök nagy
részben levágattak, a többiek majd mindnyájan megsebesít-
—
végre elfutottak. De a magyarokból is 50 vitéz maradt a csatatéren, a többiek, hármat kivéve, mmdnyájan A két Tököly is számos nehéz sebbl vérmegsebesedtek. zett, melyekben Miklós még az nap meghalt. A despottetvén
,
—
—
nak
és
sával,
Rozgonyinak ki
a hajók
megveretett és
is
kemény
szállítását
Szendrbe
hadait átszállítván
,
csatája volt Iszkender ba-
meggátolni ügyekezett, de
futamíttatott.
az ifjabb
Jaksichot
— Kinizsy
ezután
kémkedés végett
"
'^""^'^
1 92
}^y
Tizedik könyv.
A
llunyadyak kora.
elre küldé ki aztán a Galambócz váezer fnyi rséget részben levágta*
._egy hadosztály lyal
,
rából kitört mintegy
részben foglyává tette
kapuja eltt
lefejezte.
Rozgonyi
leölette.
és
,
A
magát az
zbe
vett basát
is
a vár
foglyokat Kinizsy egyen kivül mind
Vuk még
utóbb
is jeles
gyzedelmet
nyertek hajóikkal a török hajóhadon, melyet részint elsülyesztettek, részint elfogtak.
lálván ellentállásra, ott
Kinizsy ezután sehol sem ta-
Krusováczig nyomult hadával,
s
miután
12 napig a tartományt tzzel-vassal pusztította, vissza-
tértében 50 ezer önként hozzá csatlakozott szerbet és ezer
török foglyot szállított be magával az országba
A békekisériet Fridrikkel
meghiúsul
').
Mátyás, ki 6 táborozás ideje alatt maga is Belgrádba ment; mieltt munkálatait a török ellen folytatná, még egy végkisérletet kívánt tenni a császárrali viszály megszüntetésére, s a
nála megfordult pápai követnek némi békepontokat
adott át, melyekre haladék nélkül választ kívánt a császártól,
hogy annak elmaradását is tagadó válasznak veendi ^). De Fridrik, miután a birodalmi rendektl a nürnválasz helyett a bergi gylésen ajánlott segélyt megkapta hadakozást újra megkezdette. Most már végre kimerült Mákijelentvén
,
,
^^^^-
tyás türelme,
s
eltökélve fegyverervel törni
meg
i;nakacs el-
lenét, neki formaszerint háborút izent^), és az 1482. év tava-
szán Haimburgot körültáboroltatá.
A
szerencse eleinte
nem
kedvezett fegyverének. Értesülvén, hogy a császár vezérei e várost fólmentendk
,
tetemes ervel közelednek, Szapolyay
Istvánt egy hadosztálylyal ellenök küldé. De ez a nagyobb számú császári had által megveretett, s rendetlenségben visz-
szatér serege a haimburgi tábort is oly zavarba hozta, hogy Mátyás avval kénytelen volt Pozsonyig visszavonulni. Azonés serény kincstárnoka, Dóczy Orbán gyri ban a király
h
')
Mátyás
levelei az egri bíbornokhoz és a
pápához Epist. Math.
Corv. IV, 208. 211. 252.
»)
U.
')
Mátyás levél
0.
Corv. IV, 255.
ei az egri
bíbornokhoz
és a
pápához Epist. Math*
II. fejezet. I.
püspök néhány hét s
Mátyás
193
Mátyás király országlása.
alatt helyreüté a
hadban támadt csorbát,
azt augusztusban ismét visszavezethette
^^82.
Haimburg
ostromára, melyet aztán oly keményen szorongatott, számos ágyúi, kivált az óriási nagyságú „Varga-mozsár" által oly
élénken lövetett, hogy az magát azept. 30-kán feladni kényteleníttetett
Az örömet Ausztria
').
nem kevéssé
e kulcsának
megvételén
növelte a pár héttel elébb érkezett hír, hogy
Kinizsy és Dóczy Péter a szendri basán egy nevezetes gyzedelmet nyertek, 3000 törököt vagdalván össze az ütközet-
Haimburg után
s több más város Badenben ütötte fel táborát; hanem a megvett osztrák ersségeket rséggel, eleséggel ellátván, az év vége felé, miután még Kszeget is könny szerrel megvétette, Sopronba ment téli szállásra ^). A következ 1483-dik év nagy részében Mátyás csekély ervel és erélylyel folytatta a háborút Fridrik ellen, minek részint a törökök újabb mozgalmaiban, részint a békealkudozás ismételt megkisérlésébén találjuk okát. Miután a pápa a Velenczével kötött frigyétl elállott, st a nápolyi
ben.
megadta magát,
s
St.-Veit, Feldkirchen
a király egy ideig
udvarral szövetkezvén toztatta, Fridrik
E
gatására.
bár
politikáját Olaszországban
megvál-
kevesebbet számolhatott Velencze támo-
miután Mátyás a múlt év végén a Bécs mind hatalmába ejtette s ekképen a fvá-
mellett,
körüli városokat rost,
is
,
még
,
csak távol körben elzárta, annál inkább félteni
hogy a szultán ez évben a
kezdé
azt,
Dsem
szultáníit pártoló egyiptomi basa ellen indul, s így
mivel híre szárnyalt
,
Má-
tyás is nagyobb ervel fogja Ausztriában viselhetni a háborút.
Ettl
indíttatva tehát,
már a múlt év végén Mátyáshoz küldé
béke ügyében a forll püspököt^). A pápa errl értesülvén, 1483 elején mindjárt írt a császárhoz, hogy a békegondolatokban megersítse. Mátyás hajlamairól, azon múlt évi igéa
t
')
Bontin Dec.IV. Lib. VI, 618. köv. Chron. Mellic. Peznél
*)
U.
')
Raynáld ezen évhez
o.
Horváth M. Magy.
tört.
UI.
s
utána Pray
:
Annál. IV, 159.
13
II, 267.
1483.
194 1*83.
Tizedik könyv.
^retei ni,
után, hogy bármikor
nem
is
Hogy
kételkedett.
A Hunyadyak
kora.
kész ügyét a pápa Ítéletére bíztehát a béke ügyét valahára jó
végre vezesse, a castellai püspök személyében egy részrehajlatlan, ügyes sz. széki követet igért küldeni a közbenjárásra.
Nemsokára ezután a cardinálok collegioma is írt mind a császárnak, mind Mátyásnak, emezt a megváltó irgalmára kérvén, hogy ne késsék tovább megbékülni a császárral '). Mátyásban nem is hiányzott e tekintetben a jóakarat. Mintha lelkiismereti fürdalásokat érzett volna magában a miatt, hogy Csehországért annyi idt s ert pazarlott el, melyet országának,
vala fordítania,
nemzetének biztosítására a török ellen kell mint már akkor, úgy most a Fridrikkel tá-
-
madt viszálya alatt ismét többször, a török elleni hadjárat gonmaga is, dolatai, szándékai foglalkodtatták elméjét. Ha már ki,
mint a pápához a múlt évben
bl ha
fentebb idézett levelé-
írt s
hogy német biroda-
láttuk, oly önérzettel nyilatkozott hadi hatalmáról, kell,
lommal
nemcsak a is
császárral,
hanem
az egész
szembeszállni bátorkodik, több levelében
telkedett kijelenteni, lentállani elégtelen
:
hazáját, nemzetét egy,
lángeszével
nem
nem
ké-
hogy a török hatalmának egymaga elkönnyen elgondolhatá mi sors várja ,
kevésbbé harczias, az
bíró király alatt a
erélyével
s
jövben.
Az események most e gondolatokat úgylátszik, élénkebben fölébresztek elméjében. A törökök, daczára ama híreknek, hogy a szultán egyiptomi háborúra készül, ismét folytatni kezdek éjszak felé hódításaikat. Egy török had a tavaszon Herczegovinára csapott s annak fejedelmeit, Kossza,
i'ics
herczeg
fiait
Az idsb
elzte, a tartoipányt a szultán hatalmába
Ulászló csakugyan Magyarországban keresett menedéket, s tán épen indította a királyt,
ejtette.
herczeg,
,
hogy seregeinek egyrészét az alvidékre küldje. Ezen esemény is eléggé meggyzhette Mátyást, hogy országának érdekei a török ellen kívánják fordíttatni fegyvereit.
')
Epist. Math. Corv. III, 101.
Erre
II fejezet.
1.
195
Mátyás király országlása.
most maguk a törökök igen kedvez alkalmat nyújtottak. A múlt évben Bajazedtl megvert, a rhodusi lovagokhoz meelkel basa, Manekült Dsem szultánfinak egy párthíve gyarországba jött, s a Bajazed zsarnoki kormányával megbarátkozni nem tudó több basák megbíztából arra ösztönzé .s
,
gából,
8
sükere
Dsemet a rhodusi nagymester fogsáegyütt támadná meg Bajazedet. A háború
segítené ki
a királyt,
aztán vele
nem volna
kétséges
,
mert a megutált szultán
sokan hajlandók Dserahez pártolni, mihelyt segíttotiii
értesülnek; jutalmul
t
Mátyás
DsemBosnya-, Szerb-
ellen által
és Bol-
gárországot fogná a királynak átengedni. Mátyásnak tetszék
a terv,
s
azonnal tett
is
lépéseket a rhodusi nagymesternél a
fogoly szultánfi kiadatása iránt
midn
szeme eltt, delmeihez
^).
E
terv foroghatott Mátyás
a német birodalom egyházi
írt leveleiben,
eladván nekik
s
világi feje-
a veszélyt,
mely a
kereszténységet az ozmántól fenyegeti, szívökre köti, ne seellene tovább a császárt kinek vak dühe annyira megy, hogy a törököt mind maga, mind Velencze által izgatja Magyarország ellen, s nem átall olyakat mondani, hogy csak
gítenék
a
,
magyarok
kiirtása által lehet a kereszténység
A török,
teni.
ekként izgatva, tesz
isten segélyével
nem
mulasztja
mindazáltal a fejedelmeket, ha tették,
adjanak neki
is
segélyt
el
is
segí-
országát megvédeni; kéri
már ,
ügyén
ellene készületeket.
a császárt
ellene segí-
ki a keresztény vallásért
kötelesek gyámolítani, mint nehogy országát veszély érvén, az reájok, szoma császárt, szédokra is kiterjedjen. Neki a török több izben nagy Ígéreteket tett, ha tartományain át a török csapatokat Németországba bocsátja; de készebb volt bármi veszélynek tenni Gondolnák ki magát, mint azon ajánlatokat elfogadni.
küzd, melyet bizonyára inkább
—
meg
tehát, ki
-e
méltóbb segélyökre,
t a többi keresztények nem segítik, gatja,
könnyen >)
Praynál
:
oly állapotba jöhet
,
vagy a császár?
Ha
a császár pedig hábor-
melyben kénytelen oly
Annál. IV, 168.
13^
i*83.
196 1483.
Tizedik könyv.
A Hunyadiak
kora.
valamit tenni, mi mind rajok, mind az egész kereszténységre '
veszélyt hozhat^).
A
'E tervek közt érkezett
p&pai követ
békekisériete.
meg
valahára október közepén
^^ új pápai követ, a castellaipüspök Graczbl, hol a császárt
hasztalan ügyekezett méltányos békeföltételek elfogadására
most ismét konokká tette azon remény, hogy Mátyás, kinek, mint híre járt, a törökkel ismét meggylend a baja, sok háborúi által kimerülve, végre is kénytelen lesz
birni. Fridriket
elfogadni az általa megszabandó békét.
A
követ maga
is e
Gráczben hallott véleménynyel jelent meg Mátyás udvarában. De mily nagy volt bámulata midn látá fegyvertárá,
ban a számtalan hadi gépeket, fegyvereket, ágyúkat, mely iitolsók közöl épen eltte vitetett Mátyás, ki hibás véleményét észrevette, tizenhetet Pozsonyba, melyek mindenikébe 18 egyenl szin ló vala befogva s midn a királyi palotában körivezettetvén, az aranynyal, gyöngyökkel s drágakövekkel terhelt ruháknak sznyegeknek szebbnél szebb mív arany és ezüst edényeknek oly tömérdek sokaságát látta, hogy, mint monda, 50 szekérre sem fértek volna. ,, Annyi ;
,
,
úgymond, a drága bútor, drága edény, s oly nagy a terefényé, hogy ennél Salamon dicssége sem lehetett nagyobb." De maga a király személye is nagyon meglepte a követet. „Ez úgymond, egy bölcs, tudós király, kinek eladását tekintély, méltóság díszíti, ki soha sem mond többet, mint a mennyi szükséges. Bizonyára, tekintve elméjét, beszéa dét, magaviseletét, minden általam ismert fejedelmet követ pedig Európa udvarainak nagyobb rész ét látta volt felülhalad eszélyben, bátorságban. Ez egy fáradhatmár, lan munkásságú, ernyedetlen erély, harczias király, kinek ki nem hetvenkedik, de lelke nagy tervekkel foglalkodik itt,
mek
—
—
,
cselekszik."
Ezeket látván, a követ nem lyekkel
t a békére ösztönözné Katonánál
:
XVI,
480.
,
talált
jobb indokokat, me-
mint ama figyelmeztetést:
II. fejezet. I.
197
Mátyás király országlása.
gondolná meg a király, hogy oly fejedelemmel hadakozik, kit
meggyznie nem válandik dicsségére. „E finom mosoly lyal az olasz
Monda
,
hogy a császár
aztán,
harcz,
úgymond
az oroszlán harcza az egérrel." kijelentette neki, miképen,
ha
a király elfoglalt tartományait visszaadja,
kész irányában mintha ezer szerzdéssel és hittel köteaz agg férfiú szavában pedig lehet bízni, szé-
méltányosabb leztetnék le;
lenni,
A király erre
nagy kaczajjal szakasztá félbe hogyan kell hinni a csákitl annyiszor, oly ármányosan megcsalatott, s szárnak tudják azt maguk a német fejedelmek is. Kijelenté aztán a követnek, hogy kész a császártól elfoglaltakat szentsége gyellend hazudni.
a követet
:
jól tudja
,
úgymond
,
,
hogy azok a császárnak visszaadassanak, ha ez s Németország t a török ellen vezetend tízezer lovassal három évig ellátandja. Csak így hajlandó a békére, hogy általa többé ki ne játszassék. kezébe letenni oly
A
feltétel
alatt,
követ sürgeté a királyt, állana
el e föltételtl,
melyet
nem fogadhatna
el. De Mátyás szilárúgymond, a császárnak hinni egyátalában nem lehet. S aztán fülébe sugá a követnek „ha én nem volnék s e gonosz ember ellen e háborút nem viselném, ti papok, kiket gylöl, higyjétek el nekem, már rég súlyosan megéreztetek volna azt". Erre a követ
a császár becsülettel
dan megmaradt
kijelentésénél, mert,
,
:
maga
is
kikelt Fridrik csalfasága
s
fondorkodó jelleme
ellen,
mi miatt senki eltt sem volna becsülete. Végre abban állapodának meg hirdessen a pápa a német fejedelmeknek gylést, melynek czéljául a hit védelme e czél eszközéül pedig a Fridrik és Mátyás közti béke helyreállítása tzessék ki. A gylés aztán mondja ki végzésül hogy a német birodalom Mátyásnak a török ellen 10 ezer lovast állít ki három évre, Mátyás pedig a császár elfoglalt birtokait a pápa kezébe adja, mindaddig ott maradandókat, míg a végzés telje:
,
,
BÍtvo
nem ')
A
lesz
').
castellai
A király a távozó püspök
íerrestri, die 25-a oct. 1483.
követ által arra
levele a pápához.
Praynál
:
Ex
is
kérette
Vissegrado, paradiso
Annál. IV, 162.
^^^-
198 1483.
Tizedik könyv.
Dsem
a pápát, adatná ki neki ter által
kora.
szultánfit a rhodusi
nagymes-
mivel Bajazedtl a fogoly rizetéért évenkint
ki,
,
A Hunyadyak
45 ezer aranyat nyert, a király felszólításaira mindeddig nem De a pápának nem tetszék a terv hogy Mátyás
—
hajóit.
,
bármi módon szövetkezzék is
lemondott
midn
arról,
a törökkel;
értesült,
s
nemsokára Mátyás
hogy Bajazed, a számzött
basa állításainak ellenére, teljes mértékben bírja népe rokonszenvét
').
Mátyás jobban ismerte Fridriknek sem békét kötni, sem háborút viselni nem tudó egyéniségét, mintsem hogy a Elfocastellai püspök tervétl sokat reménylett volna. gadta azt hogy a szentszéknek újabb bizonyítványát adja,
—
,
miként nem rajta múlik tani
nem
sikeri.
Ez
ha a békét a császárral helyreállíannak is, hogy a török köve-
eltte kevéssel a castellai püspök elutazása után bé-
tet, ki
keajánlattal jelent totta.
,
volt oka
A
meg, ennek
császár válasza
visszatértéig
úgy hangzott, mint
magánál
eleve
is
tar-
várta;
hogy idt nyerMátyás ennélfogva a szultán ajánlatát, melyre a követeknek már els meghallgatásuk alkalmával is kedvez választ adott, végkép elfogadta, a fegyverszünetet öt évre megkötötte, föltételül tévén, hogy azalatt a szultán se hábor-
most
is
csak húzni-vonni akarta az ügyet
,
hessen.
gassa a hitünkön
A
lév
országokat^).
békealkudozás Fridrikkel
nem szakadt meg mindjárt
A pápa levepüspök ékesszólásával, Beatrix kérelmeivel ostromolták Mátyást némi kedvezbb föltéte-
a törökkel való fegyverszünet megkötése után. leivel, a castellai
még
azután
is
lek elfogadása végett, de hasztalan s el
volt tökélve a háborút
XJ. o.
Hammernél ')
I,
168.
A
:
nem
hitt a császárnak,
1484-ben erélyesebben
szerencsétlen
szultánfi
regényes
folytatni.
történetét
Id.
609. kövv.
Epist. Math. Corv. IV.
1.
köv.
A föltétel
így
áll
az eredetiben:
nostram observantibus nullibi noceatis. Ezt utóbb a szultán arra magyarázta, hogy csak a király húségében lév országok-
ita ut regni? fidem
ról szól.
II. fejezet. I.
Várta ezt maga Fridrik
még
az
szön
199
Mátyás király országlása.
is
,
mert családi kincseit Bécsbl
A
háború 1483 folytában sem sznt meg végképen Mátyás ve-
Tirolba szállította.
az alkudozások alatt
;
rokona Geréb Péter, a karantán és krajnai földön több várat megvett; Dávidházy István pedig Bruckot a Lajtánál folyton körltáborolva tartá. A király most tetemesb segélyt küldött neki, s Dávidházy a magát makacsul védelmez vázére
s
ostrommal megvette; két megadta magát ^). Dávidházy ezután Klosterneuburgot — s annak megvétele után Korneuburgot szállotta meg s az annak fölmentésére jött császári sereget rost az 1484-diki február 24- kén
múlva a vár
hét
is
,
,
kemény
jun. 16-kán, egy visszaverte.
E
csatában, hol ezer osztrák esett
el,
A király más hadai pedig Bécset kerítették köri.
hadi munkálatok közt
ama kedvetlen
hír lepte
meg
hogy Bajazed Moldvába tört, s ott Kiliát és Nesztertéhérvárt (Akiermant) megvette. Mátyás ezért kemény a királyt,
szemrehányást tn a szultánnak; de ez a békeoklevélre hivatkozott; állítván,
hogy Moldváról
nek partjain e városok fekszenek
s ,
a Fekete-tengerrl, mely-
abban nincs semmi emlí-
egyébiránt a barátságot fentartani kivánja,
tés;
s
azért
Moldvából kivonulni. A király megtekintvén a békeokmányt, Bajazod mentségét kénytelen volt igaznak ismerni. Most azonban a levél szerzjére, Várday Péter kalocsai érkész
is
a különben is szabad szágyakran a nyerseségig szinte nehéz természet érseket, els hevében pofoncsapta, s elébb Árva, azután Visegrád várába csukatta, honnan t, ellene számos ellenségei, maga
sek cancellárra csapott le haragja jú,
:
,
Beatrix által kérelmei
s
is
folyton ingereltetvén, daczára a
intéseinek,
míg maga
élt,
ki
sem
pápa minden
bocsátotta'^).
VIII. Incze pápa, ki a meghalálozott IV. Sixtus után
•)
538.
Bonfin. Dec. IV. Lib VI, 621. Tichtel
De Roo *)
:
Diarium Rauchnál,
II,
Lib. IX, 347.
Bonfin
e. b.
628. Epist.
Math. Corv.lV, 4.Révay
et Coron. S. Schwandtnernél II, G83.
:
DeMonarch.
1^84.
200 ^^^^-
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
aug. végén foglalta el az apóst, széket
nek hírét vévén kötött
s általa
,
ösztönzé Mátyást
ily
,
kora,
a török e büntetésé-
,
bontaná
föl a törökkel
htlenül megszegett békét. De
a király
most, fleg Bécs megvételére fordítá figyelmét; 1485 elején Bécs ostroma
maga
is megjelent a megszálló táborban, s a vívást keményebben megkezdette. Látván, hogy a nagy terjedelm, mintegy 50 ezer embertl lakott, s vitézül védett várost csak nagy
áldozatokkal lehetne kiostromolni, éhséggel akarta azt föladásra kényszeríteni
A közép
,
mi végett
azt szorosabban bezáratta.
dunahídnál még a múlt év végén két ersséget emel-
De sem
sem a láncz, melylyel a Dunát elzáratá, nem gátolhatták meg, hogy a császártól küldött néhány eleséges hajó a városba ne jusson. Mátyás ezt a jövre lehetetlenné teend, Gumpendorfot vette meg s a Dunán még egy hidat építtetvén, a folyamot a híd felett s alatt ersebb lán-
tetett.
ezek,
,
czokkal záratta
el;
s
végre a Tábor-hídat
is
hatalmába
ejté
lév s makacsul védett hídft elfoglalván. Ezen elnyök s intézkedések által a város úgy be ln kerítve hogy minden eleség-szállítás lehetetlenné vált. Az éhség ennek következtében rémítleg ntt a népes városban a szegényebb osztályból mind több áldozatok hulltak. Májusban oly nagy ln az eleséghiány, hogy ló-, macska-, egérhús nyalánkságul tekintetett, s egy mér liszt száz rajnai forintnál drágábban az eltte
,
;
áruitatott. Tudta ezt a király, mórt égy ízben kerékgyártónak öltözködvén, maga eltt egy kereket hajtva, személyesen bement a városba. Az rség s polgárság az éhséget tovább nem trhetvén, s meggyzdvén arról is, hogy segélyt a császártól hasztalan várnak, május vége felé alkudozásba ereszkedtek, s a várost jun. l-jén föladták. A király 8000 vitéz élén még az napon a királyné pedig 5-kén nagy fénynyel ment be a városba. A királyi pár ezen napon fogadta Sz. István templomában a hatóságok hódolatát. Az egyetem nevében Kreuznach Miklós tanár üdvözlé a királyt ki annak ékes latinsággal válaszolt, ígérvén, hogy gondja lesz reá, miképen fÖiskolájok azon állapotban tartassék fen, melyben az,
—
,
II. fejezet.
201
Mátyás király országlása.
I.
eltt virágzott^). Jun. 24- re Alsó-Ausztria rendéinek is országgyülést hirdetett, hódolatuk vétele és az adóügy rendezése végett^).
^*^^-
A császár, ki
ezután Linczbl Insbruckba vougyan a rendekhez, hogy megjelenni
nult, tilalmat bocsátott
ne merészeljenek.
De
azok tanácsosbnak láták az
rendeleteinek engedelmeskedni a kivánt adót megajánlani;
,
új
uralkodó
hódolatuk megtétele után
s
minek következtében Mátyás
ki Bécsben tartózkodása alatt a
Karantánutczában
—
foglalt
—
kérelmökre megengedte, hogy egy helyesebb adórendszert dolgozzanak ki, s terjeszszenek elébe. Az év folylakást,
tában Mátyás Tulnot,
Laxenburgot,
és
több más várost és
miután egy száguldó csapatot Tettauer vezérlete alatt Fels-Ausztriába, egy más hadat pedig Geréb Mátyás horvát bán alatt Triest és Fiume felé küldött, az rséggel jól ellátott s gondosan megersített várat foglalt el Alsó-Ausztriában
Neustadtot
is
,
és
körltáboroltatá.
VIII.
Mátyás második házassága is terméketlen maradt. De mieltt Beatrixxal egybekelt, azon fényes ünnepélyek alkalmával melyeket cseh királylyá választatása után 1469 ta,
vaszán Boroszlóban tart vala, Krebsz, mások szerint Krebil boroszlói polgármester bájos leánya, kinek a
hagyomány Má-
ria nevet adott, szerelemre gyulasztá az ifjú király szívét, s e szerelem rint a
gyümölcse
elismertetvén, dai
lett
gyermek 1470-ben
udvarba
még
Corvin János
vitetett
s
,
Dec. IV. Lib. VI, 624.
ki „Austria" 144
s
négy év múlva
Ugoletti Tádé és Galeotus Martius
kövv.
:
A bécsi
1.
Script. rer. Austr. II, Ö40. kövv.
Bon-
egyetem egykorú irományai az 1842-
1.
*)
Acta urbis Krems
•)
Eschenloer II, 169. Istvánfy Lib. IV, 32.
az anyát ausztriai,
A hagyomány sze-
a Beatrixxal kötött házassága eltt a bu-
Tichtel Diar. Rauchnál fin
^).
született, s atyjától
et Stein,
mások magyar
Rauchnál III. 331.
nnek
tartják.
Vannak azonban, kik
Corvin János,
^^^
202
Tizedik könyv.
nevelk gondjaira
bízatott.
hasonló, és szellemileg
Mátyásnak, mutogatni.
dn
a
ki öt a
Már
is
A
Hunyadyi.k kora.
A
gyermek külsejére atyjához sokat igér '), hamar kedvencze lett ,
büszkeség bizonyos nemével szokta volt
a Beatrixxal tartott násza alkalmával
magyar urak fényes környezetében
maga
követeit kihallgatta, a
Az
is,
mi-
a külfejedelmek
jobbjára ültette volt a hat éves
gyöngédsége még inkább növekedett a látá, hogy házassága Beatrixxal, bár ezt még hadjárataiban is mindig annyira oldalánál tartá, hogy asszonyosnak neveztetnék, magtalan marad. Ezóta egyedül a mind remény teljesebben fejld Corvin Jánosban teljesedhetett csak szívének azon igen természetes vágya, hogy általa alkossa meg az új nemzeti dynasztiát, mely az dicsnemzetének a maga példája ségének s hatalmának örököse fiút.
atyai szív e
gyermek
iránt,
midn
,
szerint boldogítója legyen.
De
Mátyás
látta
,
mily súlyos akadályokkal kellend e
czél elérésében küzdenie.
jobban,
s
tudta,
— O ismerte nemzetét,
hogy dics kormánya után
is,
mini; senki
mely
által a
magyar
birtokot terjesztette, az országot fényesebb európai
hírre, s
föltételez hatalommá emelte, barátnak tisztelet-, el-
lennek félelem-tárgyává
tette,
— e nemzet nem egy könnyen
magát túltenni azon, hogy Corvin János, egyetlen fia, törvénytelen származású. Ezen akadályhoz, mely a nemzeti közerkölcsi fogalmakból támadt, járult még az is, hogy az uralomra vágyó, fondor Beatrix mennél inkább korlátolva érezte uralkodási vágyát erélyes királyi férje mellett, annál inkább ohajtá annak halála után magára szállíttatni a fhamint a talmat. Ezek voltak a f okok, miért hogy Mátyás, szemtanú Bonfinírja, — ,, gyakran kesergett magában a gyermek sorsa felett". De az atyai szív, melynek minden öröme, minden reménye ezen fiúban központosult, még sem állhatott ellent a kívánságnak, hogy az általa oly fényre emelt királyságot egykor e már is szép remény gyermeke örökölje a fogja
—
;
1)
Bonfin
:
D. IV. Lib. VI T,
6S:5
~
II. fejezet.
Mátyás
I.
203
király országlása
1485.
férfiú, a
király szilárd akarata pedig
nem
rettent vissza a ne-
hézségektl, melyek e kivánsága teljesítésében útját állták. tehát eltökélte magát megküzdeni ezen akadályokkal, rülbelül 1481 vagy a
következ év
óta,
midn
O
kö-
s
az új házas-
ságából születend örökös iránt ápolt reménye mindinkább
eltnt, leggondosabb buzgalommal
Jánosnak a királyi trónra utat készíteni, lé beültetni.
E
ln, Corvin abba maga mel-
érlelt terve s
t
azontúl soha sem veszté
tervet
el
szemei
ell; st, úgylátszik, életének utolsó tizedében összes kor-
mánypolitikájának
is
ez volt rejtett ugyan, de fczélja.
A
Mátyás gyakran mondotta volna, háborúnak belsbb titkos okát a császáron s rajta kivl senki sem tudja. S e titkos ok aligha az nem volt, hogy a magyar trónra vágyó Fridrik igényeit megsemmisítve fia örökösödését biztosítsa. És míg e zéiért küzdött, fokonként ügyekezett lerontani azon mely a gyermek születésébl származott gazakadályt is dagsága, anyagi hatalma által maga után elsvé akarta t tenni a nemzetben, hogy evvel születését lassankint feledtesse. Ezért tette t 1481-ben hunyadi gróífá, majd liptai herczeggé, ezért adományozta meg számos egyéb javak mellett 1482-ben a magvaszakadt Qaray, utóbb pedig a szintén kihalt Maróthy nemzetség s elhunyt édes anyjának Szilágyi Erzsészemtanú Bonfin szerint
hogy a közte
,
s
,
a császár közt folyt
—
,
,
:
betnek jószágaival
;
e czélból szerzett neki Sléziában
herczegséget, és szánta neki az elfoglalt Ausztriát
E
közben az ország egyházi
s
is
több
is.
világi nagyjai közöl is
mind többeket nyert meg alattomban
fia részére; de legersebb támaszt, ha maga talán János kiskorúsága alatt, s mieltt, mint szándékozott a koronát annak fejére tétethetné, ,
találna meghalni, a nádori tisztségben, mely
nak pár év eltt történt halála óta üresen választandó egyéniségben akart neki adni.
nádornak
e czélra elég
szabályozni;
s
az arra
— Hogy a leendÖ
hatalma legyen, tisztét újonnan akarta
és ez volt
mely hónapban,
Ország Mihály-
állott,
fczélja az 1485-ben,
de, úgylátszik,
bizonytalan,
Bécs megvétele után tartott
204 1485.
Tizedik könyv.
A
Hunyadyak
kora.
nevezetes országgylésnek'), mely közjogi tekintetben külö-
nösen megérdemli figyelmünket.
A nádori hatalom
A n&dori hátalom szabáiyo
^y^k következk
:
Ha
méltóság tárgyában alkotott törvé-
s
a király törvényes örökös nélkül hal
meg, a királyválasztásban a nádoré az els szó. Ha a koronaörökös kiskorú annak gyámja az országnak pedig kor,
,
mányzója a nádor legyen. Mind a király magvaszakadása, mind az örökös kiskorúsága alatt országgylést egyedül a nádor hirdethet.
O
blráskodhatik, a királyi hatalom
maradván.
tély sértetlenül
Az urak
az ország fkapitánya.
madt viszályokban
Ha
a nemzet
s
közt tás
tekin-
királya közt vala-
ha viszály támadna, a nádor leend a közbenjáró békebiró. Ha a király hanyag vagy arra nem képes, hallgatja meg az idegen hatalmak követeit. után;
s
O
az ország
legfbb bírája a király is mondhat Ítéle-
mint ilyen, a birtokjogi perekben
tet; az általa kiszabott bírságot a király
rendes úton
is
míg
csak különös kegye-
a
más
bíróktól mondott ítéletet
megszüntetheti.
Az
igazságtalan adományo-
leraképen engedheti
el
,
zások miatti panaszokat
hallgatja
és eszközlendi azoknak orvoslatát.
A
meg
s
viszi a királyhoz
király távollétében
a
kormányzó mindenben, egy melléje adandó tanácscsal; de adományt s kegyelmet nem osztogathat. O a kunok ispánja a bírája s birája, kiktl évenként 3000 aranyat húz díjúi. Dalmátországnak is, miért némely szigetek jövedelmét kapja. Ezen,
ily széles
hatalomkörrel ellátott méltóságot
Má-
nem gondolta jobbra ruházhatni fia érdekében, mint Szapolyay Imrére, ki nemzetsége fényét, gazdagságát jobbára
tyás
neki köszönheté; kit szintúgy mint István öcscsét kel,
várhatott
fia
,
kegyek-
kiknek hálájától méltán számára hasznos szolgálatot. Fájdalom, Imre úr
kitüntetésekkel halmozott
el,
s
^) Némelyek e gylést egynek mondják avval, mely az év elején Váczon tartatván minden kapu után , egy arany frt segélyt ajánlott a királynak, nekünk helyesebbnek látszik Kovachich (Vestig. Com. 403) és gr. Teleki (Hunyadyak kora V, 335.) véleménye. ,
a király eltt halt
205
Mátyás király országlása.
li. fejezet. I.
meg;
öcscse pedig árulóvá lett János her-
— A nádort eddigelé kényök szerint
czeg iránt.
a királyok; Mátyás most az ország rendéinek
is
^^86.
nevezték ki
befolyást en-
gedett annak megválasztására, és Szapolyay Imreaz 1485-ki
deczember 4-kén magát már nádornak írta ^). de, miután a király s a ná- az igazságügy E gylést folytatólag-e, dor deczemb. elején Bécsben volt, mindenesetre némi szünet- rendezése.
—
—
vagy újonnan összehíva, bizonytalan, az ország rendéi is együtt ültek s azon nevezetes törvénykönymely nagyobb vet alkották, Mátyás rendeletének neveztetik,
tel,
1486 elején
8
,
több pontjára nézve a legújabb idkig alapja maradt az
igazság kiszolgáltatásának. íme bellök néhány czikkely.
A
hatalmaskodási pörökben Zsigmond király idejében szokásba jött
rögtönitél törvényszékek
gylések
az
,
úgynevezett kikiáltott
melyeken t. i. a pörös kérdés a megyei nemesség tanútétele szerint a fispán és szolgabirák által rögtön Ítél,
tetett el, valamint az ezekhez hasonló nádori törvényszékek is,
s
a bennök történt számos visszaélések miatt eltörültettek,
a megyei rendes törvényszékek által pótoltattak.
E
rendes
törvényszékek a király kinevezte fispánból, az ettl kijelölt alispánból, s a
gabirából
hogy
s
10
e birák
megyei nemesség
négy
— 12 táblabirából valának szerkesztve.
—
szol-
Ne-
félelembl vagy megvesztegetésbl részrehaj-
lókká legyenek, az
nak ; a
által választott
elkel
jobb birtok úakból választassa-
s
vonakodnék, a fispán
ki e hivatalt elvállalni
gíra birságban marasztaltassék
el.
által
50
E megyei törvényszékek ille-
tsége, a személyek tekintetében, kivéve az örökös grófokat,
minden megyei lakosra polgári ügyekben a papságra is, az ügyek tekintetében pedig kivéve a király Ítélete alá es htlenségi, honárulási és tized kérdéseket, minden polgári s ,
,
bnvádi pörökre
kiterjesztetett; minden kiváltságok eltörülKülönösen a polgári pörökre nézve melyek els folyamodásban kivétel nélkül e megyei székek alá tartoztak.
tettek.
')
,
Ld. egy levelét Praynál
:
Hierar. III, 354.
206 1486.
Tize
iik
A Hunyadyak kora
könyv.
évenként két törvényfolyam rendeltetett egyik Sz. György, a másik Sz. Mihály napja után. Nehogy pedig a pörök, mint :
szokásba
hogy
e
elhúzódjanak, rendeltetett:
a végetlenségig
jött,
törvényszék a hatalmaskodási, zálog- és adóssági po-
rokét mindjárt az els
—
,
egyéb jogi kérdéseket pedig a ne-
—
gyedik tör vény folyamon múlhatatlanul bevégezze. ügyész, nehogy különben többet ne vállalhasson.
Egy
a perfolyam lassuljon, 14 ügynél
A fölebbvitel e törvényszéktl az or-
szág rendes biráihoz történjék. Valának pedig ezek a követ-
kezk
:
a nádor
,
az országbíró
,
a királyi fkanczellár,
vagy
ennek távollétében, helyettese, ki t. i. a királyi pecsétet rzé. E fbirák mindegyikének legyen itélmestere; kik azonban ne szállásaikon
,
hanem
a törvényszéki teremben, a rendes
fbiró eltt bíráskodjanak
mind
stb.
A
többi törvények
az igazságszolgáltatással foglalkodnak s
is
jobbára
mind megannyi
mennyire szívén feküdt Mátyásnak az igazság ügye. más tárgyúak közöl említésre méltó ama két törvény, me-
tanúi,
A
lyeknek egyike a parasztság szabad költözési jogát biztohogy a lengyeleknek és velensítja; másika pedig rendeli ,
czeieknek, kik annyira mesterkednek a szent korona alá tartozó földeket
magukhoz
rántani, bármi
fekv
birtokot eladni
vagy elzálogosítani, htlenség büntetése alatt tilos ^). Az országgylés után Ausztriának további meghódítása különösebben igénybe vette Mátyás tevékenységét;
—
ki már elébb a melléknemert Miksa, Fridrik császár fia, vén Vakmernek nevezett Károly burgundi király egyetlen leányát, Máriát nül vette s kezével Alsó-Burgundot szerezte meg nemzetségének, a német birodalmi rendektl ,
—
az 1486-ki febr. 16-káa római királylyá választatott, járt
s
mind-
azután a rendekkel szövetséget kötött és segedelmet is magának Mátyás ellen. E segélynek 300 ezer
szavaztatott
*)
Cor. Jur. Hung.
tyás életében
is
I,
234.
E
törvénykönyv egyébiránt már Má-
háromszor kinyomatott. Toldy Fereucz
irodalom története
II, 34.
:
A magy.
nemz.
II
forintból,
fejezet,
l.
emberbl
szükség esetén 30 ezer
és
207
Mátyás király országlása.
kell
vala
1^6,
mint a következés bizonyítá csak a papiroson maradt. Mátyás ismervén a németországi viszonyokat, nem sokat tartott ugyan e segélytl de mégis örömest elfoállani '); de az,
,
;
gadta a szövetséget, melyet neki Ulászló cseh király ajánlott a
boszújában, hogy Fridrik által a királyválasztó biro-
feletti
gylésre meg nem
dalmi
A
hívatott.
fejedelmek e végett
hova aztán szep-
személyesen ki vántak találkozni Iglóban,
tember elején Mátyás, Beatrix
és
.
Corvin János kíséretében,
nagy fénynyel jelent meg ^).
Mi
végeztetett e találkozáson,
nem
igen tudjuk ; annyi Az osztrák
bizonyos, hogy Mátyás, hadviseletében egyátalában
maszkodott szomszédja segélyére,
s
mány
volt,
tá-^°''"
miként már a tavasz óta
tette volt, ezután is erélyesen folytatta hódításait.
sének tere
nem
Mködé-
most kivált a Dunának balpartján fekv tartohol még ez évben Feldsberg, Laa, Recz, Eggen-
más várak
burg, Aich,
Zvrettel több
megvétetett.
— Becsületére válik az osztrák
s
városokkal együtt
várnagyoknak,
hogy, bár fejedelmöktl magukra hagyattak, váraikat mégis vitézül védelmezték;
mosan
tartott
,
8
mi okból az ostrom mindenütt huza-
Az év Duna balpartján
a foglalás csak lassan haladt elre.
végéig mindazáltal a tartomány e része
is
a
egészen Mátyás hatalmába került^).
Még Eggenburgot
vívta Mátyás,
midn
a franczia ki-
mely t szövetkezésre hívta fel Miksa római király ellen. Mátyás annál örömestebb fogadta az ajánlatot, mivel ezáltal a rhodusi lovagok egy fran-
rálytól követség érkezett hozzá,
czia várába került
Dsem
szultánfit
is
kiadatni
reményiette.
1487 elején Mátyás a franczia követtel Pruisz János váradi püspököt kldé Parisba. A püspök onnan, utasítása szerint ^),
')
Müller
»)
Bonfin
:
:
Reichstags-Theater. Ili, Dec. IV. Lib. VII, 635.
*)
Ugyanaz 63 i. köv.
*)
Ld
ezt Katonánál
XVI,
745.
7.
kövv.
há-
^°^y^**^**-
208 ^^'^-
Tizedik könyr.
A Hunyadyak
kora.
.Milanóba ment, megkötni a már elébb egy Fontana nev olasz által elkészített házassági szerzdést Corvin János és a milanói fejedelem húga, Galeazzo Bianca Mária között.
Galeazzo János fejedelem
s
jos zsarnoki hatalmat gyakorolt,
oda Ígérték a gazdag arát
,
—
anyja Bona, kik felett Sforza La-
már annál fogva
is
örömest
mivel a hatalmas magyar király
segélyével nyakukról elzhetni reménylék Sforzát.
Míg a püs-
pök alkudozásai Milanóban folytak Mátyás otthon is mindent ráfordított, mi által fiát, mieltt örökösének fogadtatná, a közvéleményben lassanként emelheté, s neki barátokat szerezhete. Nyilvános megjelenéseinél t mindig maga mellé ,
rendelé
s
jobbjára ülteté; a királyi asztalnál,
midn
idegen
vagy országnagyokat vendégelt meg, gyakran egészségváltozást szinlelvén, az elülésben magát általa he-
követeket,
lyettesítteté.
Nem
egyszer
alkalmat nyújta neki az urak
ügyeiben magánál közbenjárói szerepet viselni
kegyelemért azok számára folyamodni
,
s
,
egy
s
más
gondja volt reá,
hogy folyamodása ne legyen sikeretlen^). Részben a fiáról való gondoskodás ösztönözte Mátyást arra is, hogy az osztrák háborút valahára befejezze. E végett 1487-nek mindjárt elején megindult táborába mely Neustadtot már csaknem másfél év óta elzárva tartotta. A király most szorosabban bekeríté a várost és keményebben megmelyek szintén meg kezdé annak vívását. A külvárosok nemsokára hatalmába estek ugyan, de a valának ersítve ,
,
,
belváros vívása igen hosszúra nyúlt ; mert bár ágyúi a fala-
kon több oldalról rést lttek s vitézei azoknál több ízben nagy elszántsággal intézték rohamaikat, a nem kevésbbé vitéz rség és városi polgárság oly makacsul állott ollen, hogy a király, katonáit kímélend, végre is fölhagyott a rohamok,
kal, s
egyedül a már növeked éhség
hatalmába
ejteni.
És
ez
nem
által akarta a várost
sokáig késett megtörni a meg-
szállottak makacsságát. Július elején Wolfersdorfer a város
')
Bonfin
e.
h.
II. fejezet.
I.
209
Mátyás király országlása.
hadnagya, ki eddig Mátyás minden í'elhivására avval felelt,___J^^ hogy készebb a város íalai közé temettetni, mint azt feladni, tán valamikép az
érkez segélyrl
külde a királyhoz, dig
meg nem
s
segíttetnék.
net megköttetett.
is
követeket
hírt vévén,
a várost aug. 16-án feladni igére, ha ad-
A
király ráállott,
s
a fegyverszü-
').
Mátyás ez idt sem akarta henyélve tölteni. Hadának egyrészét a város alatt hagyván más részével július 12-kén ,
Schottwient vette meg, részét
is
meghódította.
meg nem
a Simeringen átkelvén, Stiria egy-
Egy hónap múlva már ismét Neustadt
mely, miután a várt segély a határnapig érkezett, aug. 1 7-kén kapuit csakugyan megnyitot-
eltt volt a király
ta.
s
Mátyás
,
a királyné
s
bíbornok lemondása után
ennek unokaöcscse, az aragoniai
nem rég
esztergami érsekké neve-
Hyppolit berezeg, és számos magyar úr kiséretében diadalmenetben vonult be a városba; maga után pedig nagy mennyiség eleséget vitetett be a kiéhezett lakosság zett tíz éves
Neustadt megvételével, melyet aztán nemcsak szabadságai megersitésével, hanem számos nagybecs adoszámára'^).
mányokkal, ezek közt egy a városiak mutogatott óriási kezett
magához
,
által
máiglan dicsekedve
megaranyozott ezüst billikommal, ügye-
dítása teljesen be volt fejezve,
—
Alsó-Ausztria meghómieltt a birodalmi rendektl
csatolni a király,
a császárnak igért segély kiállíttatott volna.
Fridrik azonban nagy bajjal mégis gyjtött némi hadat 3
annak vezérletét a hadi
tetteiért
Albert szász herczeg vezérletére
Az
dat izent a királynak. ízben szemben voltak
;
Bátor
melléknevet nyert
bízta, ki aztán aug.
9-kén ha-
ellenséges seregek egymással több
de a vezérek, kik egymást becsülték,
egymás hadi szerencséjétl tartottak, nagyobb ütközetbe nem s némi apróbb csatározások után, melyekben hol egyiknek, hol a másiknak kedvezett a szerencse,. akartak bocsátkozni,
')
Bonfin Dec. IV. Lib. VIII, 638. köv.
*)
U.
o.
643.
Horváth M. Magy.
tört.
Hl.
14
210 ^*^'':
A Hunyadvak
Tizedik köuyv.
kora.
október 14-éa fegyverszünetre léptek, mely alatt aztán személyesen is találkoztak. Albert, ki a császártól sem hadat,
sem pénzt
háború folytatására nem nyerhetett,
eleget a
s
tétlensége miatt mégis mind élesebb levelekkel boszantatott,
ezóta végkép elveszte kedvét e hadakozástól, lenzése daczára deczemb. közepén
dést kötött a királylyal Fegyvernyug- közti viszály ^*^*
léte
dl
len alattvalóitól és
el
s
,
t
megsznnek
itélet,
kell, az
1488-kinov. l-ig
sem végez, a szerzdés kö-
').
fegy vGrnyugvás alatt Mátyás ismét több
elmozdítani
fia
irányát jelölte.
ité-
nem
többé ne segítsék; ha viszont
kimondatnia
alatt az Ítéletnek
E
király
Mátyás
a császár azt elfogadni
tartson; ha a pápa addig semmit
A
és
úgy Mátyás ne nyerjen az elhbéreseitl segedelmet; a fegyverszünet,
Fridriknek kedvezne az
gondoskodása
a császár el-
mely szerint a császár
,
akarná, a birodalmi rendek
telezései
s
Pöltenben oly szerz-
végeldöntése a pápára bízatott; ha a pápa
Mátyás részére
mely
St.
idt nyert
ügyét mely ezentúl összes munkásságának A nagyváradi püspök a házassági szerzdést ,
Biancával az 1487-ki nov. 25-kénoly föltételek alatt kötötte
meg, hogy a menyasszony pénzben 100, ékszerek és ruhában 50 ezer aranyat hozzon jegyajándokúl. Mátyás ellendíjúi egy
harmaddal többet kötelezett s annak fejében a? ausztriai herczegséget, a hunyadi grófságot, a munkácsi herczegséget Debreczennel s minden tartozandóságaival, Gyula és Maróth várakat Gara várossal, Csereg várat Futakkal, Bajmócz vá-
minden hozzá tartozókkal, Turócz vármegyét Szklabina, Árva és Liptó s javakkal megyét Likava és Árva váraival, Sleziában az oppelni, tosti,
rát s
a többi hozzá tartozó várakkal
leobschützi
,
,
ratibori herczegségeket és a sagani herczegség
Langenn közli gr.
Herzog Albrecht der Beherzte 155. kövv. Tichtel e. h. 645. A szerzdés, hosszú okmányát Teleki József XII, 372. De ettl egy egészen különböz szer-
zdés
olvasható
:
DIar. Kauchnál, II, 554. Bonfin.
is
Müllernél
:
Reichstags-Theat. II, 145. 151. és
De
Roonál Lib. X, 513. Annyi bizonyos, hogy ama szerzdés életbe nem ment, a viszály a pápa elébe
nem
terjesztetett.
II. fejezet.
I.
211
Mátyás király országlása.
öröködési jogát, Corvin János mind mégannyi birtokait, kö- __ tötte le. Ugyanaz napon az eljegyzés is forma szerint végrehajtatott
,
a
menyokz egy
évre
halasztatván
').
De
^^'^•
Sforza
gyámja még azt is kivánta, hogy Corvin János addig magyar koronaörökössé is kineveztes-
Lajos, a milanói fejedelem
sék; és valószínleg ezért küldetett Oliva milanói korlátnok, az 1488-ki februárban
a rendeket arra
A
Mátyáshoz^).
bvebben elkészítené
látszik, azt Ígérte a követnek,
hogy a
,
király ezt, mieltt
nem
tehetvén, úgy-
királyi czímet, ha
még
Magyarországban nem lehetne, Morva és Slezia birtoka után Csehországban adja meg fiának. De az említend körülmények miatt ezt mindjárt ott sem eszközölhetvén. Fodor István szerémi püspököt annak kieszközlése végett, hogy a menyekz a meghatározott idn túl még egy évig elhalasztassék, Milanóba küldé, ki aztán a király teljes megelégedésére végezte
Az
el
a reábizottakat
^).
mely miatt a király, fia házasságát elhalasztatni kivánta, abban állott, hogy a két oppelni berezeg, kiket Mátyás htlenségök miatt fogságba tétetett abból kiszabadultak, és a herczegségének Corvin Jánosra tett átírását megok,
,
bánt sagani herczeggel szövetséget kötvén, föllázadtak,
Podjebrád Henrik münsterbergi herczeget ták.
A
király Tettauer, Haraszty és
is
Haugwitz
s
részökre von-
mintegy
alatt
nyolczezernyi hadat küldött a pártosok megtörésére.
A
há-
ború 1488-ban az egész nyáron és szön nagy elkeseredéssel folyt, míg végre a sagani berezeg megveretett, s fvára Glogau,
novemberben megvétetvén, az egész tartomány hséget
esküdött mind Mátyásnak, mind Corvin Jánosnak. Utóbb a
münsterbergi Henrik
is
tartománya elvesztésével
Frankensteint és Troppaut Podjebrád rintól,
idsb
lakolt.
fiától
—
Vikto-
némi tótországi javakkal cserélte be a király. És a miután az ölsi, ratibori és leobschützi herczegsége-
szerint,
V
A szerzdési
okmányok Katonánál
*)
Chmel
»)
Bonfin Dec. IV. Lib. VIII, 648.
:
:
XVI,
828.
Archív der kais. Academie der Wissensch.
I. 92.
14*
köv.
i488.
212 ^*^-
Tizedik könyv.
már elébb megszerezte
ket
A Hunyadyak kora.
volt
majdnem
,
közvetlen a király birtokába jutott
Míg
ezek Sleziában történtek
évet jobbára Bécsben tölte,
az egész Slezia,
').
a király, ki az 1488-ki
,
Fridrik császárral,
is
tartatott
némi értekezleteket, melyeknek következtében a fegyverszünet meghosszabbíttatott.
rendek ezen
A fels-ausztriai, stájer
maguk részérl
felül a
és
karantán
külön eszközlöttek
is
ki
némi Összegért a királytól fegyvernyugvást. Fridrik ezért avval büntette meg alattvalóit hogy tlök a maga számára még nagyobb összegeket zsarolt ki. De a karantánok és stá,
jerek
még
azután
is
sokat szenvedtek Fridrik fizetetlon zsol-
hogy pusztításaiknak valahára véget vessenek, 1488 végén ünnepélyesen meghódoltak Mátyásnak 2). Bécsben fogadta Mátyás a török követeket is, kik a szultán nevében a már-már végét ér fegyverszünetet újabb három dosaitól
,
s
—
évre megersíttetni kívánták. fia
különben
iránti gondjaival
Mátyás is
a sleziai háborúval
s
elfoglalva lévén, az ajánla-
tot annál örömestebb elfogadta,
évi táborozások miatt
minthogy egészségét a sok mindinkább hanyatlani érzé ^).
Köszvényes baja ugyanis a tél folytában annyira elsúhogy fia ügyének Magyarországon is biztosítását
1489.
lyosodott,
nem
vélte tovább
halaszthatni,
1489 tavaszán, miután
s
Ausztria kormányzójává Szapolyay Istvánt nevezte ki, hosszú
Magyarországba. A nyavalya már annyira elvette volt erejét hogy útját szokása szerint nem távolléte után visszajött
,
646. Curaeus
:
Unvest
:
')
U.
*)
Bonfin
IV, 198.
0.
i.
h.
A birtokaitól
lékkönyvét
teli írta
Annál. Siles.
I,
863. kövv. II, 139. kövv.
Chron Aust. Hahnnál
I,
733. Pray
ekként megfosztott császár, ki jobb
az ismeretes öt
betvel
magyarázatai közöl legismeretesbek ezek Universio," és németül
:
AUes Erdreich
:
:
A. E.
I.
:
Annál.
idkben em-
O. U. (minek sok
„Austriae Est Imperare Orbi Ist Oesterreich Unterthan;")
most egyes városok segélyébl tengetve életét, azt irogatá lakának faki megfeledkezik azon dolgokról miket többé vissza laira „boldog :
nem
,
nyerhet." ')
Bonfin 647.
,
:
II. fejezet. I.
tehette
Az
meg
urakat
lóháton,
hanem hajón
bvebben
séül elismertetése iránt
magát Budára. szándékát annak örökö-
vitette le
részére megnyerni, és
fia
213
Mátyás király országlása.
kifejteni,
volt
itt
^^^
fczélja
Mátyásnak, miután ezt neki szinte hívei közöl is többen Mieltt a tárgyat országgylés elébe hozatná, javasolták. egyenként ügyekezett megnyerni a befolyásosabb urakat. Okét külön-külön magához hívatván kivánta tlök, támogatnák szándékait, ismernék el fiát örököséül, esküdnének neki hséget. A törvényhatóságokhoz kivált a városokhoz
—
,
,
pedig levélben intézett eziránt
felszólítást.
király kivánsága szerint haladt
:
A dolog eleinte
a
az urak közöl többen eskü-
hogy halála után János herczeget fogják elismerni király okul hasonló módon kötelezte magát vel kötelezték
magukat
,
;
több város
is,
például Segesvár, jun. 23-kán kelt levelében ki-
jelentvén, hogy ha a királynak Beatrixtól törvényes utóda
nem születnék uroknak
Corvin Jánost ismerendik
,
Beatrix, ki
e jó sikernek
nem
meg is
el fejedel-
sokáig örvendhetett Mátyás.
már elébb megkezdé
irányában a király
igazi örökös
mást nem fogadnak
rajta kivül senki
,
mökl ^). De
el
fondorlatait
,
melyek miatt
hidegült, és párthívei, mihelyt
Má-
tyás ezen ügyekezetéri értesültek, mindent elkövettek, hogy azt meggátolják.
mieltt
— Es így ln,
hogy
a királytól felszólíttatnának
,
az
urak közöl többen,
az udvarból különféle
ürügy alatt eltávoztak így tn egyebek közt Báthory István erdélyi vajda; mások, a hségeskü letételére felszólítva, azt különféle módon mellzték, vagy legalább elhalasztották :
a király
kodása
még
id
életének javát
eltti,
még
éli
Beatrix
ni
,
is
mondák
legtöbben, gondos-
megajándékozhatja
kössel).
Maga
Beatrix a
merítette,
hogy
férjét szándékától elmozdítsa,
hogy halála esetére
t jelölje
ravaszság minden fogásait ki-
st
arra bírja,
ki s fogadtassa el uralkodó ki-
')
Gr. Telekinél, Okmánytár XII, 456.
*)
Bonfin
e. h.
t örö-
Nonnulli juramentum declinarunt diverticulum áli-
<\aoá ex ingenü calliditate causati. Bonfin
e. h.
651.
Beatáx fon
214 1489
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
rálynéúl. Sóhajtásaival, siránkQzásaival, kérelmeivel,
st
né-
ha indulatától elragadtatva, még szitkaival is, egyre ostromolta, fárasztotta a betegsége miatt különben is mind szen-
vedbb
állapotba jutott királyt.
Mátyás ki egyébiránt könnyen haragra gyúladt, bámulandó türelemmel ügyekezett legyzni neje ellenzését, s t lemondásra bírni fenhéjázó vágyairól. Eladá neki, miképen kivánságát teljesíteni lehetetlen. Ha , a király, maga akarná is, a nemzet soha sem fogja t uralkodójának elismerni; s ha Beatrix e lehetetlenséget tovább is sürgetné, nemcsak János berezeg hanem saját jövendjét is koczkáztatná. Ellenben, ,
,
ha János kineveztetésében jó ezerével megegyezik, a berezeg édes anyjának fogadja maga pedig úgy fog intézkedni, királynéjának, nagy asszonyának tisztelje. hogy a nemzet
t
;
t
E fölött
bségesen gondoskodandik jövedelmeirl, eddig
javait újakkal
De mind
is
szaporítván
hasztalan; az indulatos, nagyravágyó
hallgatott a józan ész szavára, és
midn látná, hogy
n nem
a király-
sem kérelmekkel sem patvarkodással más cselhez folyamodott. Ujabban siránkirályt, hogy ha már t magát egyátalában nem
nál sem könyekkel
nem
bírt
').
,
,
boldogul, egy
kozva kéri a
akarja kinevezni
örökösének
,
legalább a berezeg uralkodó
társául ismertesse el a rendek által.
hogy
a királyt
Midn pedig tapasztalná,
engedékenységre ebben sem bírhatja,
szüleit,
hogy Budára mennél igényeiben Mátyás eltt tá-
a nápolyi királyt és királynét vette reá,
t
elébb követet küldjenek , ki mogassa. Kívánsága nemsokára teljesedett, a nápolyi király
Montano Ferenczet küldé
át veje udvarába^).
Ennek
sege-
delmével Beatrix ismét és ismét megújította ostromait a királyra
,
s
azoknak végre
is lett
annyi sikerök, hogy Mátyás
nem
az
sz
so.
') Instructio pro praeposito posoniensi ad Ducem Calabriae misKovachich Script. Min. I, 345.
folytában tartott országgylésen
')
Bonfin.
e. h.
647.
is
lépett fel eré-
215
Mátyás király országlása.
II. fejezet. I.
fia öröködésének tárgyában. Egy író, az országban___^^mintegy 60 évvel utóbb nevezetes szerepet játszott Verancsics Antal, azt állítja ugyan, hogy Mátyás ezt az ország-
Ívesen
gylésen valóban sznyegre hozatta s pedig kedvez sikerrel. ,,Mind a f, mind a többi rendek, úgymond esküvel kötelezték magukat, hogy Corvin Jánost atyja halála után királyuknak fogják koronázni ').*' De ezen állítás úgylátszik, ,
,
tévedésen alapúi.
Mátyás látván, hogy Beatrix makacsságát maga gyzheti, ennek testvére, a calabriai berezeg
által
le
nem
ügyekezett
A pozsonyi prépostot hozzá küldvén, eladatá nehogy bár számos úr azon kérelemmel járult elébe, hogy
czélt érni. ki,
János
fiát
utódává neveztesse, azt mégis a királyné megátal-
kodott ellenzése miatt
keznék sével^
is
nem
cselekedte. Kéreti sógorát, ügye-
reábírni a királynét
mink
teljesítése
,
nem lévén hajlandók nkormányt tal a
hagyna
annak sürgeté-
fel
egyátalában lehetetlen, a magyarok elfogadni.
királyné oda vihetne a dolgot, hogy a
olyanra essék a rendek választása
,
ki
mind
Makacssága
maga
ál-
halála után
Beatrixet,
mind
Corvin Jánost kizheti az országból. Holott, ha Beatrix Corvin János elválasztásában megegyeznék, ebben a legengedel-
különben, ha fegyvermagát Beatrix ellenében a trónra emelni, mit hatalma, gazdagsága, barátainak száma által kivívnia nem leend nehéz bár különben szelíd és jó indulatú, könnyen megfeledkezhetik a tiszteletrl, melylyel atyja neje
mesebb
és szívesebb fiúra találand, ki
rel kényszeríttetnék
—
,
nem örömest nemzet nem szereti
iránt tartozik. Egyébiránt, bár
telen megvallani,
hogy
a
látja,
de kény-
a királynét, ki
magát vele megkedveltetni elmulasztá miért is a mit óhajt, a mit nemcsak kér, hanem könyei, sóhajtásai, patvar;
,
kodásai által kierszakolni akar, azt teljesíteni lehetetlen, az Academia által kiadott Ugyanezt állítja emlékiratában Szerémi György. Cap. X. Magy. Történ. Emlékek. Másod, osztály, ')
Kovachichnál
:
Script.
Történelmi Emlékekben 2-dik írók.
I.
27. kövv.
Min.
II, 37. és
oszt. II, 4.
216 ^^^-
azt
Tiícdik könyv.
,
Mátyás
A Huayadyak
maga sem volna képes
,
kora,
keresztülvinni
;
még
csak szóba hozni sem merné a királyné örökösödését, tudván,
hogy a magyarok készebbek magukat megfojtatni hagyni, mint ni kormányt trni; egyszer volt az ország asszonyi kormány alatt s akkor is oly veszélybe esett, hogy máiglan ,
szájokban van az íze
^).
Ugylátszik, Mátyás ezentúl egészen
fel is hagyott töCorvin még rekvésével Jánost életében elismertetni örökösévé, vagy azt legalább alkalmasb idre halászta. Azon
—
ha hosszabb életnek nem örvendhetne, fiát minden módon oly állapotba ügyekezett helyezni hogy a trónra magát saját hatalmával is fölemelhesse. A nádor, esetre mindazáltal
,
,
kiben bízott, Szapolyay Imre, nem
után Mátyásnak a
fbb
élt többé, s annak halála urak közöl senkiben sem lévén teljes
nem is volt többé kedve betölteni a nagy hatalmú mely fiának nagy támaszára lehete ugyan ha kezekben van, de legnagyobb veszedelmére is válhatanda, ha annak birtokosa a háláról megfeledkeznék. A nádori tiszt támasza helyett tehát anyagi hatalmat kívánt adni fia kezébe, melylyel igényeit minden körülmények közt biztosítsa. Visegrádot a koronával, s a kir. kincsekkel, s az ország minden fontosabb várait az kezébe adta, azok kapitányait, a kincsbizodalma,
hivatalt
,
tár reit, a fekete-sereg tiszteit a berezeg iránti
hségre
es-
Bizodalm^^abb híveit egyszersmind meghogy a maga halála után Beatrixet jegybérének lefi-
küvel kötelezte intette,
h
,
le.
zetése mellett, azonnal küldjék vissza hazájába; fekete-sere-
gét pedig tartanák együtt, a herczeg igényeinek fegyverrel
is
támogatására
,
ha
kell,
''').
Fia érdekében Mátyás még Fridrik császárral
is
haj-
landó volt megkötni a békét, mire egyébiránt most a biro-
dalmi rendek
nyújtottak alkalmat.
is
A
fegyverszünet vége
ugyanis közelgetvén, Fridrik a frankfurti gyléstl segedel-
Instructio legati ad duc Calabr. Kovachich Script. Min. *)
Zsámboki
:
Append.
Ad Ranzanum.
I.
343.
;
II. fejezet.
met kért Mátyás szavaztak
meg
I.
ellen.
neki
s
217
Mátyás király országlása.
A
azt
rendek csak hatezer fegyverest
is
azon föltételhez kötve, ha
Má-
tyás újabban felszólítva sem akarna méltányos békét kötni.
E
végett a
gylésbl Ottó
bajor herczeggel követség
is
jött
a királyhoz Budára, hol aztán a fegyverszünet meghosszabbíttatván, elvégeztetett,
hogy a béke megkötése végett a két
fejedelem szept. 13-kán Linczben személyesen találkozzék
').
De mindig súlyosbodó betegségétl gátolva Mátyás maga nem mehetett, és Pruisz János váradi püspököt küldötte oda, általa nagy ajándékokkal tisztelvén meg Miksa német királyt ,
ki
Linczben atyját megelzte. Követe
által
késznek nyilat-
kozott Mátyás Ausztriát, Stiriát, Karinthiát visszaadni Fridriknek, ha ez hadi költségeit 700 ezer aranynyal megtéríti.
De
eliszonyodva hallá a nagy összeget a fösvény, ravasz csá-
Mátyás egyre súlyosbodó betegségérl vett hírekannak közel halálára számítván, a fizetésrl hallani mit-
szár, ki a
bl sem
akart, s
még Miksa
ellen
is,
ki a föltételt legalább alku-
dozási alapúi elfoglalhatónak találta, gyanakodni kezde, hogy
Mátyás ajándokai
által megvesztegettetett ; miért is
gyar követtel való érintkezéstl
eltiltotta.
A
t a ma-
váradi püspök
ennek következtében hat hónapi fegyverszünetnél több eredményt most sem hozott vissza s a római király megizené általa Mátyásnak hogy a császár makacsságát nem is re;
,
mény li másként legyzhetni, mint ha Mátyás, mihelyt egészsége engedi, személyesen találkozik vele Linczben^).
Reményeit a császár arra nézve, hogy tartományait inis visszanyerheti, amajóslatokban helyezte, melyek szerint a csillagvizsgálók a jöv november vagy deczember hónapokat veszélyeseknek mondák a nagy király életére. És valóban nyavalyája mindinkább súlyosbodék ereje annyira elveszett, hogy lábain is alig állhatott; köszvényes bajait az
gyen
;
Roo
1)
Müller: Reichstags-Theater. III, 170. Bonfin
*)
Bonfin
e. h.
Lib. X, 380.
647. köv.
Kurz
:
e.
h. 647.
Gesch. Fridr. d. IV. II, 195.
De
^^^-
218 1490
^sz
Tizedik könyv.
beálltával
még
A Hunyadyak
kora.
váltó-láz is öregbíté; minélfogva, bármint
mind toMintegy 50 társzekér vábbra kénytelen volt halasztani. kincscsel, podgyászszal megrakva, három hónapig várakozott ohajtá
is
személyes találkozását a császárral
,
azt
—
a királyi palota udvarán, míg végre Mátyás a karácsonyi ün-
nepek után azokat útnak indíttatá.
A
csillagászok jóslatai,
melyekben ö maga sabb ügy megkezdése eltt nem mulasztott el megtudakozni, most nem teljesedtek a veszélyes két hónap eltelt, s mivel fölötte hitt
is
,
s
melyeket semmi fonto-
:
lázától
is
megszabadult
,
úgy gondola,
a veszélyt szerencsé-
Mindjárt az új 1490-dik év els napjaiban megindult tehát Bécsbe, egy ruganyos hintóban, melynek tasen elkerülte^).
lálmánya neki tulajdoníttatik Mátyás
haUiii.
^),
vitetvén
fel
magát.
Útjának a Fridrikkel való egyezkedésen kivül még az hogy Corvin Jánost a Boroszlóban tartandó czélja volt is országgylésen a tartomány uralkodó fejedelméül elismertesse, hogy aztán annak házasságát is végrehajthassa Biancával ^). De bár egészsége a tél folytában mindinkább helyboszÚ8ágáraFridriknekésVelenczének,kik hírreállott, és ,
—
nökeik
által lesették a király egészségi változásait,
vényét kivéve, marcz. végén az már átalában szék, e terveket végzete
mir nem engedte
— kösz-
trhetnek lat-
végrehajtania. Apr.
4-én, virágvasárnapoji, étlenl hat órát tölte isteni szolgála-
Ebédhez hazatérte után sem ülhete mindjárt, mert a királyné még több templomot méné látogatni; éhségének csilapítása végett tehát fügét kért. De a gondatlan sáfár romlottakat tn elébe, min fölötte nagy haragra lobbant. Nemton.
sokára fejszédülés foga el, görcs és szélhdés szavától, eszméletétl megfosztotta; fájdalmai nagyok lehettek, mert szinte
April 6-kán reggel , életének
ordított azok miatt.
*)
csak
Bönfin u. 0. 648. de hibásan teszi megindultát 1489. végére. Currus Kochy rex primus inventor fit. Liszti püspök jegyzetei
Bonfinra, Kovachichnál ^)
még
:
Script.
A házasság iránt
varral. Ld.
Chmel
:
Min.
I,
336.
1489-ben több követet váltott a milanói ud-
Archiv der
kais.
Acad.
I,
97. kövv.
II. fejezet.
47-dik évébon
I.
219
M&tyás király országlása.
megsznt
élni a
gyobb királya^). Halálos küzdelmében
nemzetének legna-
korának,
midn
fájdalmai kissé enyhülé-
nek, szemeit elérzékenyülve járata
nején és fián, mintha
azokkal akarta volna
ket
,
szeretetre, egyességre inteni,
'^^'^
mert
nyelve a szolgálatot megtagadta. János herczeg megérteni
fájdalmának any-
látszott atyjának e szemjátékát, s mihelyt
nyira urává
lett,
hogy
saját helyzetére eszmélhetett, a
halott ágyát körülfogó egyházi
világi
s
urak jelenlétében, a
királyné lábaihoz borúit és zokogva kérte
tle anyai
t, ne vonná meg hogy t
szeretetét, gyámolítását, Ígérvén viszont,
édes anyja gyanánt tisztelendi.
ma
nagy
Az érzékenyít jelenet hatal-
annyira megragadta az urakat, hogy mindnyájan könyek-
re fakadva,
maguk
is
az ifjú herczegéhez kapcsolták kérel-
meiket. Beatrix szinte meghatva emelte keblére az
megcsókolván, anyai szeretetérl biztosítá.
ifjút, s
A jelenlev
t
urak
mindkettjöknek hséget esküvének '^). A nagy halott Bécsbl a Dunán Budára szállíttatott. Ráskay Balázs budai várnagy, az érkez berezegnek hséget
erre
esküdött, és a várat és kincseket
,
melyek mintegy 400 ezer
aranyra becsültettek, rendelkezésére adá; kitl aztán azok-
nak rizetében továbbra is megersíttetett. Corvin e2aitán a meghidegült tetemeket, a nagy számmal Budára gylt urak kiséretében, Fehérvárra vitette,
nem
gezve
volt, ideiglen a
s
mivel a sírbolt
boldogságos
még
bevé-
szz egyházának
kö-
zepén takaríttatta eP).
IX.
A e két
harcz, mely a pápaság és császárság, a hatalomnak fképviseli közt Európában századokig tárta, még ko
Mátyás kormá-
nyának jelleme í
')
sírjára
Bonfin 649.
*)
Bonfin 651.
*)
Bonfin
e. h.
652. Theobaldus Antal utóbb e párverset készítette
:
Corvini haec brevis urna
est,
quem magna
Facta fuisse Deum, fata fuisse hominem.
fatentur
eredményei.
220 U90.
Tizedik könyv.
rántsem volt bevégezve,
A Hunyadjak
midn Mátyás
bár az akkori pápa és császár közt
A
ború.
pápák
kora.
magyar trónra
a
nem
ült,
létezett is nyílt há-
hosszú harcz folytában már több ízben ke-
e
magyar királyokban. A hagyományos vetélkedésnél s ellenzéknél fogva, mely a magyar és a német birodalom közt létezett a pápák erre minrestek támaszt a császárok ellen a
,
dig számolhattak, valahányszor
gyar trónon.
Egy
kitnbb egyéniség
ült a ma-
századdal elébb Róbert Károlyt,
Nagy-
épen azért pártolták a pápák ama törekvéseikben, melyek által birodalmukat éjszakon s keleten terjeszteni
Lajost
hogy általok a római császárokat ellensúlyozmagyar birodalmat, királyok királyának annak fejedelmét, hogy a császárságnak benne vetélytársat támaszszanak, saját hatalügyekeztek
,
hassák. Archiregnum-nak, fkirályságnak nevezték a
moknak
a császáré ellenében támaszt, szövetségest nyerjenek.
E midn
hagyományos politika indította most is a sz. székét, Mátyást a nemzet választottat, a császár ellenében, ki
vetélytársául lépett
föl,
daczára az öröködési jogelvnek, tör-
vényes királynak azonnal elismerte. volt
még
egy
f
a
sz.
Elénk emlékezetében
széknek Zsigmond kora
,
midn
a császárság
magyar királysággal oly súlyosan, oly korlátlólag nehezedett a pápaságraj s nehogy e kor még-
újuljon
alatt egyesülve a
,
még
II.
Pius
,
a császár pártfogoltja és személyes
barátja sem kételkedett Mátyást királyul ismerni
,
daczára
a császár minden törekvéseinek.
Es miként a pápáknak nem egyszer elnyére gyar király támogatása a császárok ország
is
ellen,
ma-
több ízben hasznát látta e barátságnak, egyetértés-
nek, pártolásnak a függetlensége
ellen
hatalmát, gyarapodását irigy szemmel ellen.
vált a
szintúgy Magyar-
A szövetség királyaink s
érdeken alapúit,
s
mindig fondorkodó,
néz német
birodalom
a sz. szék közt e szerint közös
azért tartós, állandó vala.
Ezen érdek öntudata ösztönszerleg
élt
magában
a
nemzetben is, midn Mátyást, ellenére a császári vetélytársnak a trónra emelte. Zsigmond a német koronát csak mint-
II. fejezet. I.
egy függelékül kapcsolta a magyarhoz. fontosságot látszék helyezni a
még
vén
221
Mátyás király országlása.
a császári trónon
is
O
állandólag több
magyar koronában, ettl nyer-
több anyagi eszközt hatalmára,
melyet Európa ügyeiben gyakorolt. Tudjuk, hogy nem egy-
magyar urak
szer
német ügyeket
által tárgyaltatott
gyarországban tartott német országgylést dett az akaratára hajlani lenteni,
hogy ily
s
nem
;
Ma-
kételke-
nem akaró német rendeknek kijenem tartja sze-
a német koronát egyátalában
mélyére nézve
gyarok
,
is
nélkülözhetlennek a magyar mellett.
A ma-
viszonyok közt örömmel láthatták királyuk fején
a császári koronát;
s
ezért egyeztek
is
meg minden nehézség
nélkül abban, hogy Albert király szinte elfogadhassa a né-
met rendektl neki lála
fölajánlott
német koronát. De Albert haA méh-
után a viszonyok egészen ellenkezre változtak.
ben hagyott László kiskorúsága
alatt, s azután is
,
midn
a
kormányt saját nevében igazgatta, sokkal súlyosabban érezte 8 békétlenebbl trte a nemzet a német befolyást mintsem hogy a régi ellenzék s gylölet föl ne ébredt volna benne a ,
németség
Ez az oka, hogy ama kis számú nagyravágyó aHunyady-nemzetség boszúj ától félve, a koro-
ellen.
pártosok, kik
nem voltak képesek nagyobb pártot alkotni választottjok mellett a nemzetben, st attól maguk is rövid id múlva elhajoltak hódolván a nemzeti közvéleménynek. A közös érdek a sz. széket ismét egyesítette a nemzettel Mátyás megválasztásában és elismerésében, A kora érettnát Fridriknek oda ajánlák, egyátalában
,
ség
ifjú
Mátyás az eszmét
sabbra fzte
ama
teljesen fölfogta, s annál szoro-
hallgatag, de századokon át tartószövetséget
a sz. székkel, mivel épen a császár lévén vetélytársa, kétsze-
pápa pártolásának. És ez adja kezünk— Tagadhatatlan ugyan, hogy Mátyásnak minden, azon kori íróktól említett, s magától is elismert dicsségvágya '), s az ogy és más oldalról
res szükségét érezte a
be kulcsát Mátyás külpolitikájának.
')
64.
—
Gloriae usque infinitum avidus,
—
úgymond Turóczy IV, Cap.
Gloriae plus aequo cupidus, ismétli Bonfin. Dec. III. Lib. IX.
—
1490.
222 if^í^
Tizedik könyv.
A Hunyadyak kora.
szenvedett sérelmek nem utolsó tényezk voltak háborúiban, utóbb a császár ellen vimelyeket elébb a husszita csehek valamint ama teljes fiúi, majdis, hogy, selt; de bizonyos az nem vak engedelmesség által, melyet a cseh háborúban a sz. ,
szék iránt mutatott,
s
melynél fogva az egyház zászlótartó-
jának szerepét elfogadva, hatalmas karját
Róma
érdekeinek
támogatására fölajánlotta, ama szövetség megersítését czé-
háborúnak nagy részben ama mely a német s magyar birodalom közti versengésbl származott. És hogy az eszme, mely Mátyás külpolitikájának irányt adott, egyaránt élt a nemzet lozta
:
úgy a császár
elleni
nemzeti érdek volt indoka
,
és királya öntudatában,
nem fogunk
ván, hogy mind a cseh,
mind az osztrák háborút az egyházi
8
világi
dette
kételkedni, meggondol-
urak többségének megegyezte,
meg
indokokba
a király. :
Ha
vegyült
az ország rendéinél
is
végzése szerint kez-
ennél személyes érdek az
azonban a nemzeti vissza-
hatás bélyegét látjuk mind a husszita cseh
,
mind a császár
háború elhatározásán. Azonban, ha a kiindulási pontot nem kárhoztathatjuk lehetlen mindazáltal is Mátyás külpolitikájának irányában, által tovább hatalma események az hogy sajnálnunk nem
elleni
,
ragadtatva
szomszédjai
,
ingereltetve
,
,
kivált a császár által szünetlenül
mélyebben bebonyolúlt a nyugat és éjszak vimintsem hogy elég ideje s ereje maradt volna
szályos ügyeibe,
birodalmát a török ellen biztosítani
,
s
ezen
még égetbb
nemzeti érdeknek kellleg megfelelni. Es bár elismerjük is, hogy azon hanyag gondatlanság s rövidlátó önzés mellett,
mely ezen korban a közép és déli Európa hatalmait bélyegzi. Mátyás magára hagyatva nem lett volna is tán képes maga megtörni a töröknek egy II. Mohammed alatt óriásivá ntt hatalmát azon ervel mégis, melyet a cseh és osztrák tartományok elfoglalására s múlékony birtokára pazarlott, lega:
Hanc vocem crebro etiam inter pocula usurpabat Principem állítja Tubero Lib. I, §. quam famam et glóriám :
gis deeere,
—
nihil 4.
ma-
:
II. lejezet.
I.
223
Mátyás király országlása.
lább az ország déli melléktartományait biztosíthatja vala az_ erre több ízben
kínálkozott
Sajnálnunk
alkalommal.
hogy az ország oly különnem érdekel
,
kell,
végzetszerleg egy-
szerre merültek a felszínre, minélfogva valamennyinek,
szk
erforrásai mellett. Mátyás lángesze sem volt képes kellleg megfelelni.
—
Mert tagadni nem lehet
forrásai igen korlátoltak valának
nem
is
alatt a
;
s
,
hogy
eszközei,
er-
e tekintetben kétséget
szenved hogy a fény és dicsség melyben Mátyás magyar név künn ragyogott sugarait leginkább a ,
,
,
nagy király rendkívüli, hatalmas egyéniségétl kölcsönözte az ország közép Európában ismét föltételez hatalommá ln,
mert királyában elég
A
fejedelmeknek.
er
volt
hatalom,
törvényt szabni a szomszéd
melyre alatta a magyar biroda-
lom emelkedett a nagy királynak volt tulajdona. Alatta a dicsség templomának rakásához a nemzet még annyiban sem járult, mint Nagy-Lajos alatt. Ennek hadai, némely há,
borúiban 200 ezerre emelkedtek; de az nagyrészben az összes
nemzet alkotmányos hadereje volt Mátyás serege alig hameg a 30 ezerét, s ez csak királyi zsoldos had volt, :
—
ladta
véghez annyi nagy dolgokat. Annak, hogy a pápa iránt csak külviszonyai érdekében viseltetett oly felette nagy engedelmességgel kiáltó bizonyítványa az, hogy a bel viszonyokra nézve nem ült még király a magyar trónon, ki hatalmára féltékenyebb volt volna,
és csak evvel vitt
,
mint Mátyás.
— A szent széket mindannyiszor korlátai közé
szorítani, valahányszor azt királyi
tudta
hatalmának jogai-
ba látta avatkozni. Ezért , ki egy szavában azt mondta volt: „hogy miután magát országával együtt a római egyháznak és a
pápának egyszer felajánlotta sem az Istennek o földön sem maga az Isten nem parancsolhat neki semmi ,
helytartója,
oly nehezet, oly veszélyest, mit elvállalni szentnek
üdvösnek ne tartana, mit félelem nélkül meg nem kisértene mennyiben csak a maga és országa ereje terjed, az mindenekfelett az apostoli széknek van és lesz örökké szentelve');"
A
')
Epist. Math. Corv. II, 70.
,
J^^
224 1*^-
—
Tizedik könyv.
unyadyak kora.
egy szavában így nyilatkozott,
ki
ö,
AH
midn
külviszony
forgott szóban, királyi hatalomgyakorlatának függetlensége
végett mindenkor kész volt kikötni a
nöm
sz.
székkel.
„Köszö-
hogy engem kötelességem teljesítésére, az igazság kiszolgáltatására int," válaszolá a pápának, midn ez 1468-ban pártfogása alá vette a maidburgi grófokat, kik a strigói és csáktornyai uradalmakhoz Czilley Ulrik özvegyének halála után jogot tartván, a pápához folyamodtak szentségednek
,
„A mennyiben pedig érhogy ha intésére nem hajlok, ellenem föllépni akar, nem tudom, mire vegyem. Mert ha ez megtörténnék, védelmeznem kellend királyi jogaimat, egyátalában nem lévén hajlandó országom világi ügyeirl bárkinek felelni a római egyház törvényszéke eltt ^)." Még keményebb, határozottabb, mit ez alkalommal római követének írt, kétségkívül oly szándokkal, hogy azt a pápával is közölje „Egyátalában nincs kedvünk a világiakban magunkat a sz. szék Ítélete alá vetnünk st ezt alattvalóinkra nézve sem engedjük meg, s nemcsak városokra és várakra, de még egy házhelyre vagy szlkertre nézve sem. Magyarországnak megvannak saját szokásai s törvényei, melyekhez a külföldinek is alkalmaznia kell magát, midn hazafit perel be. Ha ki pedig magunkat, személyünket akar törvénybe idéztetni, mint tudjátok, csak képzelt sérelmeik orvoslata végett.
tenem
adja,
:
;
egy bíránk van, a nádor, ki az összes országot képviseli. Készebbek vagyunk bármit inkább szenvedni, mint magunk és országunk ezen szabadságáról lemondani^)." St, miként fentebb eladtuk^), a koronának az egyházi javadalmak osz-
togatásában gyakorlott kegyúri jogait
U.
is
oly erélylyel
meg-
o. II, 80.
19-dik törvényczikk is, 0. 82. Erre vonatkozik az 1471 -ki mely javadalomvesztést, st halált mond annak fejére, ki az ország panaszával közvetlen a római kúriához folyfirendes biráit mellzve *)
U.
,
modik. 3)
Ld. a VI. czikket.
II. fejezet.
védte a
még
sz.
I.
225
Mátyás király országlása.
szék ellenében
,
mint egy
királyunk sem
fejtett
ki.
De nemcsak
az egyház gyámkodásától akarta
lennek látni királyságát
,
az oligarchia ellenében
erélyt és szilárdságot fejtett
nemzetségfája
mesbl
is
Alig 15 éves
ki.
csak az imént
függetis
hasonló
ifjú,
kinek
országnagygyá szegény ne-
,
az úri rangosztály magasegy hatalmas, féktelen, daczos oligarchia ellenében vette kezébe a kormányrudat annyi és azt oly erélyesen szilárdsággal igazgatta, hogy az elébb oly féktelen oligarchia, néhány év múlva meghunyászkodva simult a törvény, lett atyja alatt sarjazott föl
ságáig,
,
,
s
a királyi akarat alá.
nak,
midn
rettenetes ostora volt az oligarchiá-
—
azt hatalmával visszaélni tapasztalta.
urak megfékezésében néha
még
Egyes
az alkotmányos törvényeket
túllépte. Szilágyit, Vitézt, Csuport, Bánfyt, Hampót, Várdayt vétségeik miatt per nélkül fogatta el és bár az ezt sajnosán trt urak néha zúgolódtak, t Önkényrl, zsarnokságról vádolták is; de szigorán, szilárdságán megtört minden hatalmaskodásuk és a nemzet mely ezáltal a maga javát látta eszközöltetni, magasztalta igazságszeretetét. Azonban erforrásainak korlátozottsága mellett nagy terveinek, vállais
;
,
:
latainak végrehajtásához hatalmas alattvalókra volt szüksége, kik által gyámolíttassék
;
s e
miatt neki
nem
volt szán-
dokában féktelenségének korlátozása mellett hatalmát csökkenteni az oligarchiának;
st magában
annak, valahányszor szükségét is
nevelte a törvények
Kiket híveinek
hitt,
látta,
is
ert érezvén, korlátolására, még maga elég
határai közt gyakorlandó hatalmát.
kiktl maga
s
a nemzet iránt hasznos
szolgálatokat tapasztalt, azokat a gazdagság és hatalom
még
magasabb fokára emelte, a kihalt nemzetségek helyébe újakat magasztalt föl szegény sorsból a legmagasabb polczra.
O
azonban, bár
maga
s
a törvény iránt föltétlen enge-
delmességet kivánt az uraktól,
és
kiméletlenl sújtotta a
hatalmukkal visszaélket, megfeledkezett arról hogy nem fog mindig hozzá hasonló egyéniség ülni az ország trónján;, ,
Horváth M. Magy.
tört.
m.
15
_Jf^
226 1 490.
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
elmulasztotta a megállapított jó rendet a
kora.
jövre
is
biztosítani
ugyan vas kézzel elnyomott de halála után annál inkább kitörhet féktelensége ellen, s némi újabb intézményekben vetni ellensúlyt hatalmának. Ha az államkormányzat tanában még gyarló kortól tán felette sokat az oiigarchiának most
,
nem kivánunk, úgy gondoljuk,
megyék polgári életének
a
bvebb
fejlesztése által lehet vala ezen czélszerleg s legjobban segíteni. Igaz ugyan, hogy e tekintetben tett is egynémit a nagy király, midn az 1486-ki törvénykönyvében (1. ez.)
a megyéknek hogy a király elleges engedelmével a fispán, s a
a nádori közönséges birószékeket eltörülvén,
jogot ad,
megyei törvényszék által irtassa ki a latrokat, zsiványokat s egyéb gonosztevket; vagy midn ugyanazon törvénykönyvben (21. t. ez.) mindazon szabaditékokat, kiváltságokat eltörülte, melyek által a nagyobb birtokosok fölös része fölmentette
magát a bánok, vajdák,
f
és alispánok itélszékei alól,
De ezen törvények korántsem voltak elégségesek korlátot szabni az oligarchiának, st azt tulajdonképen nem is illették. Az említett 1-s t. ez.
s
csak a királytól vehetett ítéletet.
csak a közönséges rablókra
s
más gonosztevkre
terjed ki; a
21-dikben pedig csak az úgynevezett jobb módú birtokosok fosztattak
meg ama
kiváltságtól; a tulajdonképeni oligar-
chák, az örökös grófok,
mink
az Üjlakyak, Frangepánok,
Szapolyaiak, Zrínyiek, Báthoryak, Rozgonyiak, Perényiek,
Losonczyak, Hederváryak, Medgyesaljayak, Országok, Lindvayak, Bakosyak, a
grófok
,
sz.
törvény rendelkezése alól azontúl
')
nak vége
györgyi
s
tehát épen az oligarchák
is
Az sem felé
alól,
megtartván
bazini, a corbaviai ,
s
más
egyenesen kivétettek e
kiváltságaikat a megyei hatóság ').
A
megyéknek
bizonyít e tekintetben sokat
megyei gylésekben vettette
,
sz.
István óta
hogy Mátyás országlásá-
ki a népre
,
s
általok hajtatta
be az adót, mert ez csak kivételesen, s alig történt többször egyszernél. Való igaz, a megyéknek nem annyira a király, mint az urak hatalmának megszorítására kellett volna szplgálni; de az urakat Mátyás
megyék hatósága
alól.
is
kivette a
II
fejezet,
227
Mátyás király országlása.
I.
az volt rendeltetése, hogy az urak hatalmát ellensúlyozzák. féktelenségeit korlátozzák; de épen a leghatalmasabb urakat
mentette föl Mátyás polgári életének
is
a
bvebb
megyék hatósága kifejlesztése,
alól.
A
megyék
hatóságaiknak minden
rangú hazafira kiterjesztése alatta is elmaradt, és e mulasztás okozta fleg azt, hogy mihelyt a nagy király a színpadról lelépett, életével,
kintetben
:
gyáva utóda
az intézmények
alatt,
által
hatása
nem
is
megsznt
korlátolt
e te-
oligarchia,
hatalmának tetpontjára jutván, féktelenkedése, pártoskodása, viszályai által a hazát sírja szélére vitte.
hogy az
ki leginkább,
erély,
És ekkor tnt
a szigorú igazságszolgáltatás,
mely Mátyás belkorraányát oly dicsövé tette, czélszer intézmények hiányában csak alamizsnához hasonlított, melybl a nemzet nagy tömegére a kormánya aranykorát visszasovárgó emlékezeten kivül egyéb alig maradt fen, mert az állam-polgári népjog nagy tkéje majdnem kizárólag a fpapság és fnemesség kezei közt hagyatott. ígj értjük a népnek
ama
meghalt Mátyás király, oda az igazEzen egyszer szavak, melyek legjobban illenek vala síriratáúl, nagyon találólag jellemzik nemcsak a Mátyás korát, hanem a halála után beállott Ínséges kort is, nemcsak az igazságszeret királyt, hanem az intézményak hiányát is, nevezetes szavát
:
ság!
melyek az eláradt féktelens égnek gátot vethettek volna. Mátyás egyébiránt közmondásos igaz ságszeretete mellett az alkotmányos igazgatásnak nem volt nagy barátja. O ugyan nem egyszer elismerte az országgylést összehívó, vagy az adóügyben a vármegyékhez intézett leveleiben, hogy ^,a
közügyeket köztanácskozások útján kell elintézni;" taris országgylést oly gyakran, hogy a rendek a sok gy-
tott
(hihetleg csak azért, mert egy gylés sem folyt le az adó megnagyobbításának kérése nélkül) reáunván, végre maguk kérték a királyt azoknak elhalasztásáért; st a nemzet
lésre
akaratának
is,
€ gyléseken
:
legalább színre, szabad nyilatkozatot engedett
de a megalkotott törvényeket
mindig elég szigorral,
midn
nem
tartá
meg
azok királyi hatalomgyakorla15*
^*^Q
228 1^90.
Tizedik könyv.
Ö
tát korlátolták.
A
Hunyadyak
kora.
ismerte nemzetét, mint senki jobban ; tud-
mennyire féltékeny az szabadságaira, mily igen ragaszkodik alkotmányos formáihoz, melyeket szabadsága védfalaita
nak
tart. s azért
óvakodott
is
megsérteni e formákat.
O
a ki-
mely megválasztatásakor megszoríttatott, majd minden gylésen szélesebbre terjesztette de ügyes politikája által melynél fogva az alkotmányos formákhoz ragaszkodott, 8 újításait úgy intézte, mintha azok a nemzet kezdeményzésébl származnának, s az övé csak a megersítés volt volna, meggyzte a nemzetet, hogy egyedül ennek hatalmat
rályi
,
;
,
érdeke, java, dicssége fekszik szívén. lés,
Nem
volt ors^'ággyü-
melyen a jobbágyai adóztatását elébb annyira ellenzett
nemesség neki rendkívüli adót nem szavazott; de nem
is
mu-
hogy adót megegyezte nélkül soha sem
lasztá el mindannyiszor megígérni a nemzetnek,
önkényesen, a rendek akarata vetend az országra;
s
s
így elismervén
a nemzet jogát, mindig elérte czélját. szeriut
s
tiszteletben tartván
— Ezen politika, mely
magát a nemzet gondolkodása módjához ennyire
al-
kalmazta, színleg mindent annak akarata szerint intézett,
mind hajlékonyabb eszközzé tette kezében az országgylést, mind nagyobb túlsúlyt szerzett személyében a királyságnak, úgy hogy még akkor is ritkán akadt komolyabb ellenzésre,
midn
a közjó, kivált az igazság kiszolgáltatásának tekinte-
tébl a törvényektl egynémiben eltért. És ha a nemzet t ennek következtében sürgette is a koronázási törvények szigorúbb megtartására ezt is készséggel beiktatta a törvénykönyvbe; de aztán az urakat is annál nagyobb szigorral ,
szorította a
maguk
alkotta törvények pontos megtartására.
Valamint belkormányában a személyválogatást nem
mer
igazságszolgáltatás,
minden rendbontásnak
s
is-
hatalmaa-
kodásnak szigorú megtorlása, igazgatási gond és pontosság szerzett személyének oly népszerséget, hogy emlékezete száza;] ok
múlva
is él
a nép szívében
:
úgy
hírnevét, dicssé-
gét a külföldön leginkább nagy hadvezéri tulajdonai alapították meg. Jobbára támadó háborúkat viselvén, melyekben
11. fejezet.
1.
229
Mátyás király országlása.
a csupán védelemro szánt
,
alkotmányos hadert nem hasz-
nálbatá, mindjárt országlása kozdetén egy jelentékeny állan-
dó zsoldos hadat rendszerezett melynek számát utóbb idnként mintegy 30 ezerre szaporítá ennek körülbelül negyed lovasság részben részét alkotta a világhír fekete-sereg. ,
;
A
nehéz vértes, pánczélos vitézekbl, részben huszárokból
ból,
állott.
A
gyalogság ötödét mindig tzfegy-
veresek, puskások alkották; a többiek
tak
:
könny lovasság-
három nemre
oszlot-
pánczélos, nehéz gyalogokra, kik az ütközetben fal gya-
nánt megálltak az ellenség rohamait, készebbek mind egyig elveszni, mint kijelölt helyökrl távozni; paizsosokra, kik egymád mellé állított nagy paizsaikkal mintegy várat képeztek, melyben a többi fáradt katonaság magát kipihenheté s rendezheté minden pánczélos és paizsos vitéznek egy-egy ;
fegyverhordója volt
szükség
s
könny
és végre a
;
osztályozásból
is
által szintúgy,
latai által
,
kik
kitnik, hogy Mátyás egyéb vezéri tulajdo-
nain kivül nagy rendszerez tehetséggel
mely
gyalogokra
alkalom szerint használtattak^). Magából ezen
is
föl volt ruházva,
mozduhadmtanban. E ka-
mint harczsorainak rendezése
jelentékeny újításokat tett a
,
tonaság, melynek felette nagy gondját viselte, melynek fára-
dalmai-
s
veszélyeiben megosztozott, melylyel oly gyakran
társalgott, hogy minden vitézét nevérl szólíthatá, imádta gyzedelmes vezérét, mindamellett is, hogy a fegyelmet nagy szigorral tartotta fen 2). Mátyás a határszélek védelmére is új rendszert alkotott;
')
kapitányainak, várnagyainak részint
Lásd errl bvebben magának Mátyásnak egy levelét. Epist. E levélbl tanuljuk azt is, hogy egy nehéz
Math. Corv. IV. 252. kövv.
lovasnak 15, huszárnak 10, pánczélos és paizsos gyalognak 16, könny gyalognak 8 arany forint volt egy évnegyedi díja. Maga a fekete-sereg 400,000 aranyba, az egész sereg mintegy millióba EpIst. Math. Corv.
IV, 263. Kovachich
87. 89. sz. »)
Bonfin Dec. IV. L. 7 és
8.
:
került évenkint.
Formuláé Solen.
Styli
509.
^^^-
230
A Hunyadyak
Tizedik könyv.
kora.
készpénzben, részint sóban fizetvén az összesen mintegy 130
1490.
ezer aranyra
Hogy
men
díjakat
^).
a nagy királynak e hadi intézményei halála után
nemsokára dugába dltek, egyedül gyáva, tunya utódának hibája. Mátyás hibája ellenben, hogy kormánya alatt a nemzeti,
,
alkotmányos honvédelem majdnem teljesen elhanyagol-
Támadó háborúiban
tatott.
a nemzeti fölkel hadat, melynek
rendeltetése csak védelem volt az ország határai közt,
nem
használhatván, a nemesség hadi szolgálatát jobbára adóval váltatta meg, s állandó katonaságát
is
inkább a minden vi-
szontagságot trni tanult, trni készebb paraszt osztályból,
ráczokból és csehekböl alkotta, mint a nemességbl. Arra
nem hogy
gondolt,
nem
számított a különben oly elrelátó király,
jól rendezett,
még nem
de az alkotmánytól,
s
a kor szükségeitl
gyönge kormány alatt, mely elég államjövedelmet teremteni nem tudand könnyen elenyészhetik; a nemességben pedig, melyet gyakorlatlanúl, folytonos nyugalomban hagyott, a hsi szellem kialszik, s ekkép a honvédelem meggyöngülvén, a haza veszélybe sülyed. És valóban alig telt el pár év halála után, s már nem létezett a híres sereg; a gyakorlatlan, a harczoktól elszokott nemesség pedig hónát megvédeni képtelen, avval együtt sebes léptekkel sietett veszedelme felé. Azonban óvakodjunk, a hon e veszélyének okát Mátyásiglan felvinjii a gáncs csak a gyáva utódokat érheti, kik még a reájok maradtakat som birták fentartani. Az anyagi érdekekre Mátyás kora nem volt kedvez. Gyakori, hosszas háborúskodása, vagy csak ellenséges viszonya épen azon országokkal, melyekkel Magyarországnak legfeltételezett állandó hada,
,
;
.
élénkebb volt közlekedése, iparra, kereskedésre lankasztólag hatottak.
— A hódító ozmánok
közbenjáró kereskedést
is
barbársága azon nyereséges
fölötte
megcsökkentette, melyet
felvidéki és erdélyi városaink szorgalmas polgársága a ke-
letén Kaíía és Konstantinápoly felé hajdan ')
Com.
nagy élénkséggel
Ld. Salariatus Eegni Hung. Kovachichnál: Suppl. ad Vest.
II, 305.
;
II. fejezet.
I.
De mennél mostohábbak
zött.
2oL
Mátyás király országlása.
voltak a körülmények, annál
Inkább ügyekezett Mátyás a maga részérl megtenni mind
mi
azt, is
által az ipart,
mok
forgalmat gyarapíthatta.
Ez magának
mert a városok adójára s a váharminczadok jövedelmeire nagy szüksége volt min-
fölötte és
O
denha.
érdekében
állott,
,
ezen városok szorgalmas foglalkodásait különféle
kedvezményekkel, szabadalmakkal segítette
el
;
a belföldi
nyomasztó, törvénytelen vámokat eltörülte; a harminczadot,
mint föntebb látók, czélszerbben szabályozta. Nagy elnyé-
hogy ama rabló várakat, melyek-
re vált a belforgalomnak,
nek apró zsarnokai karvalyként csaptak
fészkeikbl az
le
utazó kereskedkre, a békés városokra, egyenként megvívta, lerontotta, az utak bátorságát helyreállította.
A külkereske-
désnek Morvával, Sleziával, Milánóval, Flórenczczel, amott foglalásai, emitt barátságos viszonyai által új utakat nyitott
Flórencznek, biztosított.
A
Boroszlónak
stb. az
országban szabadalmakat
fényzés, a nagyszer építkezések
nézve az ország egyházi
uraiban
s világi
is
által,
mikre
követkre
talált,
nem kevéssé élénkíté az ipart és kereskedést. — Az iparnak ama számos kézmvesek által, kiket Olasz- és Németországból behozatott nem kevésbbé jó szolgálatot tett, mint ama ,
czéhszabályok által
melyeket több város iparosainak számára újonnan, megjavítva kiadott, s melyek egynémelyike
még
,
XVII-dik században
a
is
mintául szolgált más közsé-
—
gek iparosainak '). A földmível osztály is nem kevésbbé dicsekedhetett Mátyás pártfogásával védelmével a féktelen urak ellenében. Ebbeli gondoskodását számos törvényein ki,
')
Ld. errl
bvebben „Az ipar
és kereskedés története a vegyes
házakbeli királyok alatt" czímü munkámat. Történet, tudom. Pályamun-
kák
I,
296. kövv.
Több
város iparosainak
czéhszabályai és szabadalmai
ismeretesek már; de Várasd polgáraiéi, melyeket Mátyás az 1480-ki Sz.
Ferencz ünnepének 10-dik napján, Budán kiadott, tudtomra jöttek napvilágra.
íme
tehát,
rának egy másából, kivonatban. tores),
vargák
(pelliíices),
még nem
közlöm azokat Soprony vármegye
Az okmány
levéltá-
a városbeli fényesítók (poli-
nyergesek, szíjgyártók,
dárda-,
iv-,
paizs-
-490.
2Ó2 1490.
Y^]^
A Hunyadyak
Tizedik köayv.
kora.
melyekkel a parasztok szabad költözési jogát biztosítá, jobban valami, mint amaz ismeretes tette, Gö-
alig fejezi ki
—
Fényes lakoma után a megvendéglett mör vármegyében. szlhegyre egy urakkal sétált, s ott magának és azoknak kapákat adatott kezébe.
A
fáradalmakhoz szokott király
se-
rényen ment ell a munkában; de az urak csakhamar belefáradván, szünetért könyörögtek. „Jól van , monda ekkor ko-
molyan a király de tapasztalástok után soha se feledjétek, mennyi verejtékébe kerül a szegény parasztnak megszerezni ,
azt,
mit
ti
könnyelmen
éldeltek; bánjatok tehát vele kimé-
A
nagy király ily tetteire való visszaemlékezések csalták aztán a Mátyás halála után eláradt féktelenség korában a nép szájára azon szavakat „Vetne bár Mátyás kilettel."
:
rály évenként háromszoros adót reánk
csak állana hatalmunkban
t
,
örömest eltrnk,
visszahozni sírboltjából
')."
Mátyás dicsségének nem utolsó tényezje a tudományok s mvészetek szeretete s ápolása. A kor divatos tudományaiban, szintúgy mint a régi latin írókban járatos, azokkal
ban
még is
hadjáratai alatt
is
foglalkodó, a
terjeszteni ügyekezett.
gyártók és kovácsok részére
szól.
A
budai,
tudományt országáZsigmond alapította
Megengedi nekik, hogy czéhtársula-
tot alkossanak, évenként egy czéhmestert válaszszanak
igazgassa,
s
,
ki a társulatot
a mesterségekre vonatkozó pereket megitélje, ezekre nézve
egészen kivévén
ket
a város biráinak hatósága alól.
Mesterré csak az
annak mestere befogad az j tag a czéhbe felvétetésekor két arany forintot, négy font viaszt, s a czéh többi tagjainak egy ebédet köteles adni. Ki a czéhbe felvéve nincs, mesterségét a városban nem zheti ha zné, müveit a czéhmester elkobozhatja, valamint azon idegen müveket is, melyeket a kereskedk a városba hoznának. A városbíró a czéhmestert ebben semmikép ne gátolhassa. E szabadalmak élvezetében a czéh társulatot a bán és a fispán pártfogása alá lehessen, kit a czéh és
;
;
helyezte.
Ezen varasdi czéhszabadalom a dunántúli országrészben sok ideig példányúi szolgált más városok iparosainak biztosítására. Nádasdy Pál
Vas megyei fispán
is,
Mátyás
e levelét idézte,
midn
az uradalmaiban
lakó mesterembereknek 1617-ben czéhszabadalmat adott. ')
Bonfin Dec. IV, Lib. VlII, 655.
II. fejezet. I.
egyetem már megsznt köszöné
még
lételét,
2öO
Mátyá* király országlása.
mely Lajosnak __J^^
volt; a pécsi podig,
teljes
virágzatban
állt
ugyan, de csak
jogtudósokat nevelt; Mátyás tehát, Vitéz érsek ösztönzései-
Pál pápától engedelmet eszközölt ki egy új egyetem mely egyéb tudományokra, s különösen a theologiára is kiterjedne. — E fiskola azonban, mely 1467-ben valóban megnyílt s külföldrl behívott több jeles tanárral, dicsekedhetett tulajdonképen Vitéz érsek teremtménye s re, II.
alapítására,
,
alapítványa volt, és az érsek halálával ismét feloszlott. tyás
maga
Má-
ennél egy sokkal nagyobbszer tudományos inté-
zetet tervezett,
melynek az összes hazai tanuló ifjúság nevel
intézetévé kell vala válnia.
mely 40,000 tanulót
s
A
roppant épületnek azonban,
azok tanárait
volna befogadandó,
lett
csak alapfalai készültek el a budai vár alján, a mai vizivá-
rosban; Mátyás, az osztrák háború által hosszasan az orszáelfoglalva, a nagyszer tervet be nem vénagyszer intézet, ha elkészültét a király kora
gon kivl lévén gezhette
').
E
halála meg nem akasztja, méltó társa lett volna az általa gyjtött, korában páratlan budai könyvtárnak, mely körülbelül 50 ezer selyembe, bársonyba
kapcsokkal foglalt
magában^),
Schier. III, 116.
kötött
ellátott, részint irott, részint
arany és ezüst
melynek szaporítására folyton harmincz-
Memor. Acad. Istropolit. Horányinál Memória Hung. Hung. Dipl. I, 71. Wallaszky Tentamen Hist. litt. :
Kaprinai
59. és Conspect.
s
s
nyomtatott könyvet
:
:
Hist. Litt. 106.
Toldy Ferencz
:
A
magy. nemz.
irod.
törten. II, 18. *)
Mily pazar fénynyel készültek
dexek, mutatja
ama
páratlan
e
könyvtár számára az irott co-
szépség Missale Romanum, melyet
II.
Lajos özvegye Mária királyné, Budáról Brüsselbe vitt, hol az máiglan föéke a burgundi könyvtárnak. Festésein, melyek mvésziek, gyönyö-
rek,
a florenczi Attavanti öt évig dolgozott.
Több
lapját egészen ké-
pek töltik be. Egy ily lapon Mátyás, Beatrix, Corvin János és több magyar úr miniatr arczképei léteznek. Aligha ez nem legjobb arczképe
Romában lév Corvinákból a magyar püspöki gyönyör lapot fényképeztetett melyek vetélkednek a brüsseli Missalénak a m. Múzeumban lév f estett lapjával. Mátyásnak. 1870-ben a
kar
tiz
,
2o4 1490
Tizedik könyv.
A Hunyadyak
kora.
nál több másolót és festt tartott,
s évenként 33 ezer aranyat 1470-ben pedig Geréb László budai prépost fel-
költött;
ügyelése alatt Hesz András által könyvnyomdát állított
fól.
A
tudományoknál nem csekélyebb szeretettel ápolta a mvészetet, kivált az építészetet, s mi avval szorosabb kapcsolatban
áll,
a szobrászatot
látott nevezetes férfiak,
s festészetet.
mint például, a
Országot, világot castellai
püspök
s
pápai követ, bámulatra ragadtattak a fénytl, mely Mátyás
udvarában
csillogott, a
mvészet mindennem
kincseivel föl-
nagyszer, mint szép budai s visegrádi palotáktól. Az említett castellai püspök, ki egy levelében Visegrádot földi paradicsomnak nevezi, nem kételkedik állítani, hogy valamint Mátyáshoz hasonló király, úgy a budainál fényesebb udvar sem létezett Európában. A nagy király hatalmas egyénisége a hazafiakra sem
ékesített, szintoly
mulaszthatta teto, s a
olaszt
'),
el
—
Míg tudományszerebkezsége számos külföldit, kivált
termékenyít hatását.
tudósok iránti
hadvezéri hírneve több német, cseh, morva ka-
pitányt vont szolgálatába; a hazafiaknak
is egy fényes, tömött koszorúja fogta körül, mind az egyházi, mind a világi rendbl, kik az hadtudományának s más hadvezéri tu-
t
lajdonainak hatása alatt
kitn
kapitányokká, statusférfiúi
kormányzói iskolájában jeles kormányférfiakká fejldének, kiket tudomány- a mvészet-szeretetének és pártfogásának s
szintúgy , mint fényzésének példája hasonlóra ösztönözött. ')
Mátyásnak számos olasz tudós pártfogoltja közé, kiknek nevei
ismeretesek, tartozik
még
„nobilis
Civis Anconitanus, eques auratus,
több
cvi
hasznos szolgálataiért
Franciscus Cynthius de Dionysiis, et
Poéta Laureatus," kinek Mátyás
1487-ben a magtalanul elhalt gróf
Frangepán Márton birtokaihoz tartozott Bekar nev tengeri várat adományozta. Dátum Soprony die dom. prox. p. festum b. Urbani pap. Az adományos statutiojáról a zágrábi káptalan ugyanazon a. d. 1487. évi aug. 25-kén adta ki hiteles levelét. A király privilegialis adománylevele kelt az 1489-ki jan. 13-án. Mind a három levél megvan a bécsi csász. titkos levéltárnak két íróhártyán
lév
másolatán.
TIZENEGYEDIK KÖNYV.
AZ OLIGARCHIÁI FÉKTELENSÉG ÁLTAL OKOZOTT NEMZETI
SULYEDES KORSZAKA.
ELS II.
FEJEZET.
Ulászló kormánya. 1490—1516.
Mátyás halálának
nemzet nagy tömege szinte a trónörökhogy a nagy idket hanyatlás ^^^^ "^^^^^^y^"* váltja föl. De volt a nemzetnek egy osztálya, mely örömét alig titkolhatá a szigorú, erteljes, nagy király halálán. Mátyás a hatalmas oligarchiának, ha a törvény korlátain túlcsapongott, súlyos ostora volt; s ez most szabadabban kezde fÖllélekzeni nyilván hallata panaszait, mennyire elnyomta bánatkönyekot hullata
hírére a
:
érzé,
:
az elhunyt király önkényes uralkodása az ország szabadságait,
de eljött ideje azokat visszasz ereznie Beatrix , a mellette volt urak
').
megegyeztével, május
már útközbon, Komáromból kihirdette a királyváországgylést a Rákos mezejére*). Corvin János, a
17-kére, lasztó
mintegy 20 éves
még
liptai
atyja életében
berezeg
,
bízva azokban,
kik iránta
hséget fogadtak ^); bízva az urak több-
ségének pártolásában , kiknek nagy része atyjának köszönheté rangját, gazdagságát
;
tékenyebb várak és városok
')
így
írt
bízva abban ,
is,
hogy a
legjelen-
Budával, Visegráddal, a koro-
két héttel Mátyás halála után Bártfa városához a király
kegyeltjeinek leghálátlanabbika, Szapolyay István.
Wagnernál
:
lecta Scepus. IV, 22. *) ^)
Kovachich Veráncsics
Vest. Comit. 406.
:
:
Magyar. Tört énelmi Emlékek
II. oszt. 11, 4.
Ana-
238 ^*^-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
nával és kincsekkel hatalmában vannak bízva végre a nemesség 8 a nép szinte ragaszkodásában , eleinte nem látszék ;
kételkedni királylyá választatásában. Pedig
az egyházi
s
nagyobb része, épen a kiknek hálájára legtöbb számolnia háta mögött már ellene esküdött már
világi urak
oka volt másnak szánta a koronát. Várday Péter kalocsai érsek, bár vele Mátyás túlságosan is éreztette szigorát és sem a pápa közbenjárására, sem barátai kérelmére mindeddig nem nyittatta meg visegrádi fogságának ajtaját, mégis, jól tudván, hogy ez Beatrix mve, állhatatos ragaszkodással viseltetett a nagy király fia iránt. már april 27-kén meginté a herczeget ^), ne bízzék sokat az urakban mert épen a loghatalmasabbak, míg szemben hséget színleinek, határozottan ellenzik igényeit. Corvin a jó barátot azonnal szabadon bo,
,
,
—
;
csátá, eltökélve, ezentúl leginkább az
tanácsait követni.
Kedvetlenül látták ezt Beatrix, s Corvin egyéb titkos nei és hogy a szabad szájú, nyers fpapot az udvarból ;
volítsák, azt költék róla
És
czélt is értek.
,
—
elle-
eltá-
hogy fogságában megtébolyodott.
Az egykor
oly hatalmas érsek
s
fökanczellár
ezen annyira elszomorodott, hogy Budát odahagyta
s
látván,
más lejárt hogy közvélemény egén, érsekségében megvonúlva, részt sem kivánt többé venni a közdolgokban '^). Várday intése nem volt alaptalan. Bár a nemesség átalában, s az urak közöl is számosan, köztök Ujlaky Lrincz, hogy az
zatok
ideje
tntek
már
,
csillag-
föl a
Kanizsay György
Tamás, a gazdag
,
Székely Jakab,
pécsi
Bertalan vranai pörjel, get;
fogsága alatt
Keser
István, Szécsy
püspök Erneszt Zsigmond, Beriszló s többen mások pártolták a hercze-
kik az ország ügyeibe legtöbb befolyást
de épen azok,
gyakoroltak, Dóczj Orbán egri püspök, a nádori tiszt helytartója,
nernél
Pruisz János nagyváradi, Bakács
Annál. IV, 207.
')
Praynál
*)
Lud. Tubero
:
II, 128.
:
Tamás gyri püs-
:
Comment. de temporib.
tuis Lib. I«
Schwandt-
1.
fejezet.
II.
239
Ulászló kormánya.
pökök, Báthory István erdélyi vajda, Szapolyay István szepesi gróf s Ausztria fkapitánya, Drágfy Bertalan, Bánfy Miklós, Kinizsy Pál stb. másfelé hajlottak. Ezen oligarchák
megunván Mátyás erteljes kormányát, oly királyt kívántak, mint Báthory monda — üstökét markukban tart„kinek
—
hassák
')•',
8
árnyékországlata alatt a Mátyás szabta korlá-
maguk gyakorolhassák 2). mindnyájan Ulászlót, a tunya, gyáva cseh Ilyennek ismerték királyt, kinek kormánya már Csehországban is gúny s megvetés tárgya volt; vagy öcscsét, Albert lengyel herczeget. Mind a ketten különben is jogot tartottak a magyar koroná-
tokat lerontván, a királyi hatalmat
mint Erzsébetnek, Albert király leányának fiai. Volt még egy negyedik trónkövetel is, Miksa, római király, ki az 1463-diki szerzdésre alapítá igényeit, mely atyjának s ezál-
ra,
tal neki is biztosítá az
örökösödést Magyarországon Mátyás-
nak törvényes fimagzat nélkül történ halála esetében ^). Ulászlót pártolták a fentebb említett urak legtöbbjei, kivált pedig Szapolyay István, ki vele mindjárt Mátyás halála
után titkos alkudozásba ereszkedett,
s
máj. 8-kán készült
szerzdése szerint kiköttette magának,
hogy pártolásáért
Ulászló, mihelyt királylyá választatik, a lengyelektl kivál-
tandó szepesi városokat,
s
Lubló
Morvában pedig Kremsiert örök
és
Podolin uradalmakat, *). Al-
birtokul adja neki
bert berezeg pártja leginkább az ország éjszak- keleti, Len-
gyelországgal határos részeinek birtokosaiból állott; ezek
fej volt Báthory vajda és Prényi István. Miksát az Ausztria szomszédságában lakó urak és Beatrix pártolták, ki nem kekezévésbbé epedve férj után, mint vágyva uralkodásraj
t
De miután
vel 8 általa a koronával ohajtá megajándékozni.
')
d.
A
székelyek levele Ulászlóhoz, Engelnél
:
Gesch. der Nebenl.
U. R. III, 46. ')
Veráncsics,
')
Miksa
lev. a
Magyar
Tört. Emlékek. 11. oszt. II,
jegyzet alatt; és agy másik Bártfához Kovachichnál *)
Schedius
:
4.
rendekhez Schwandtnernél II, 453. kivonatban h) :
Vest.
Zeitschnft, az 1804-ki foly. IV, 317.
Com.
408.
i^90-
240 ^*^-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
t egy levelében
Miksa
anyjának nevezte,
s
alatt.
azáltal értésére
n
hogy a házasság nincs ínye szerint, a megsértett Ulászlóra veté szemeit, s annak pártjától a házasságra reménységet nyervén, nyilván hozzá állott; egyszersmind, hogy magát a nemzet eltt, mint Corvin János által üldözöttet tntesse föl, s így ennek ügyét rontsa, a királyi palotából Dóczy püspök házába ment lakni '). adta,
Corvin János nem
A
kével.
birt atyjának
nagyratör, erélyes
lel-
szép míveltség, szelíd indulatú, minden jóra, ne-
mesre hajlandó
ifjú
,
a trónon kétségkivl egyike lesz vala,
ha nem is a legdicsbb, de bizonyára legjobb királyoknak. De hiányzott benne a nagyra vágy ás felfokozottabb indulata,
mely az emelkedését gátló akadályokon erhatalommal is kéhiányzott benne az erély, hogy a kezében lév eszközökkel a koronát, ha másként nem megy, pes legyen keresztültörni
fegyverrel
is
;
kivívja; hiányzott a ravasz, cselszöv lelkület,
mely ügyesen sztt tervek, vesztegetés által tudott volna czélra jutni.
s
más hasonló módok
Míg pedig
érdemei után békésen várt a nemzettl
,
ö mindent atyja
ellenei
mködtek ellene. Az országgylés
határnapja bekövetkezett,
Orbán, Báthory István
s
mások
erélyesen
s
Dóczy
zászlóaljaikkal Pestre gyü-
löngének. Szapolyay, pártja terve szerint, Bécsben maradt.
A
dunántúli
János
ellen
8 horvát- és tótországi urak értesülvén, hogy nagy ellenzék készül, igényeinek gyámolítása
végett hadszedéssel késlekedtek. használva, kevéssel
—
Báth.ory az alkalmat
Pestre megérkezte után, Albert hercze-
get király lyá kiáltatta ki; de az Ulászló- és János-pártiak
hevesen ellentmondának,
számmal meg nem addig
a trónkövetelk
is
bevárni kivánták a
s
még
teljes
érkezett nemességet. Végzéssé ln, hogy
követei
s
ügyvivi
hallgattassa-
nak meg.
Ez 1)
június els napjaiban a pesti
Tubero
:
Schwandtnernél
II, 127.
ftemplomban
történt.^
I. fejezet. II.
A
241
Ulászló kormánya.
tapasztalatlan, másokról
is saját lelkének egyenessége sze-__Jf£^ Corvin a ravasz gyri és váradi püspökök által oly annyira körülhálóztatni engedé magát, hogy ket fogadta el ügynökeiül az országos rendek eltt. De bármily lanyhán
rint itélö
szónokolt
is
a herczegért a két püspök, az elhunyt
nagy
ki-
rály emlékezetének fölelevenítése oly annyira meghatotta a
jelenlev nemességet, hogy az Ulászló részére összeesküdt oligarchák, kiknek számát és súlyát most a Beatrix által
megnyert Báthory vajda is növeszté, annak szavazatától félve, a választás napjának kitzését különféle ürügy alatt mindaddig halogatták, míg a nemesség a várakozásba beleunt s költségébl kifogyván, június közepe felé a maga kebelébl 60 képviselt rendelt, és hazament '). Csak ezt várták az összeesküdt oligarchák. Mindjárt akkor olyféle híre-
hogy Miksa Alberttel oly szerzdésben mely szerint az ország köztök fölosztatnék, amannak a nyugati, emennek a keleti rész jutván részül. E hír befolyása alatt többen közölök csupa jóakarat színlelése mellett oly szerzdést ajánlottak János berezegnek, melynek, mondák, nem volna egyéb czélja, mint mint a jövend ket terjesztenek
egyezett
meg
,
,
k
t
bizonytalanságának tekintetébl örökölt javainak birtokában mindenesetre biztosítani, mely azonban közvetve lemondást foglalt
magában
a koronáról.
Maguk
álnok ügyvivi. Bakács
Pruisz püspökök is javasiák neki az ajánlat elfogadását; s jóhiszem, tapasztalatlan berezeg, azt június 17-kén elköztök fogadta. Az okmányban 33 egyházi s világi úr, és
a
—
Hyppolit esztergami érsek, Dóczy, Pruisz, Bakács püspökök, Báthory, Kinizsy, Bánfy Miklós, Drágfy Bertalan stb.
—
biztosítá
t, hogy ha a gondviselés, vagy a hazafiak többsége
úgy akarván, magyar királylyá más választatnék, János berezeg Bosznia királyává fog koronáztatni, mi mellett még a tótországi horczegséget,
s
a horvát
bánságot
is
birandja.
—
Tótországban joga leend a koronára visszaes javakat, me-
')
Horváth
Bonfin
M
:
Magy.
Dec. IV. Lib. IX, 659. kövv. tört.
lU-
16
242 ^^^Q-
Tizeuegyedík könyv.
lyek 50 házhelynél
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt,
nem nagyobbak, bár kinek adományoz-
nia, a köztisztviselket tetszése szerint választania. Mind-
azon Javak, melyeket atyjától bárhol nyert, örökös birtokábiztosíttatnak, kivéve Komáromot, Pozsonyt, Tatát, me-
'•iban
Ha
—
leend
lyeket a
e birtokok
király tle 40 ezer aranyon visszaválthat. valamelyikébl törvényes úton kiforgattatnék,
a fölperest a korona köteles kielégíteni. Liptó és
Oppeln ber-
ezegi czímét megtarthatja, de mit Ausztriában, Sleziában és
Lausitzban
bir,
a koronának visszaadja. Magvaszakadta után
javai a koronára szállnak; de azokról, melyeket boldogult atyja
adományából bir, barátai javára rendelkezhetik. Ha más, mint , választatnék királylyá, az ezen szerzdést, mieltt az országba j, köteles megersíteni. is az urak kezébe adja ^).
E
szerzdés János ügyének
A
koronát a berezeg addig
felette sokat ártott
:
az ösz-
ázeesküdt urak mellztetését azóta elvégzett dolognak tekintették, s Ulászlóval
ereszkedtek,
adván
el
haladék nélkül
neki Szapolyain
bvebb
közlekedésbe
kivl még többen
is
drágán
szavazatukat. Belátta tévedését nemsokára János
midn szinte barátai Újlaky, Kanizsay György, Beriszló többen mások mintegy 7000 fegyveressel s ezek jelen-
is,
s
—
,
léte által fölbátorítva, az elébb nevetségessé tett Várday ér-
sek
is,
tették.
megjelentek,
s
lépésének következményeire figyelmez-
Az ellenpárt, hogy
tal kijelenteté nekik,
ezeket elbátortalanítsa, Dóczy hogy az országgylés Ulászlót már
rálylyá választotta: csatlakoznának tehát
De Üjlaky
s
k
is
ál-
ki-
a többséghez.
hogy a nálok a gylést boszú-
felekezete erre azt válaszolják,
nélkül történt választást
el
nem
ismerik;
s
san odahagyván, Budát védelmi állapotba helyezik.
A szövet-
séges urak ellenben ostromra készülnek; Kinizsyt, Báthoryt s
helyetteséül Drágfyt vezérökké nevezik.
A békésebb indu-
latúak azonban fegyverszünetet eszközlenek
')
Com.
Pray
II, 271.
:
Epist.
Pocerum
I,
378.
Kovachich
;
:
majd Budán a
Suppl. ad. Vest.
I.
fejezet. II.
243
Ulászló kormánya.
egyházában újabb tanácskozás tar-__Jf^ menjenek mind a két felekezetbl megbízottak ^Bécsbe Szapolyay Istvánhoz a kit javasol, azt mindnyájan kötelesek elfogadni királyokúi '). Újlaky s társa nem tudták, mi történt Ulászló sz.
Zsigmond
vízivárosi
hol aztán hosszú vita után végzéssé lesz
tátik,
:
:
és a szepesi
gróf között,
a
bármit
is
elébb hittek volna, mint
hogy a méltóságaira, roppant gazdagságára esztergami hajférfiú jótevjének fia iránt
dúkapitányból Mátyás által emelt árulóvá legyen.
A nagyravágyó
ember,
midn
kezébe tette
rályválasztást az
le
,
szerette volna föltolni; de ezt tenni
a követség, mely a ki-
Bécsbe érkezett, magát
még sem merte;
fiát
fiía pedig Volnál fiam már ekkora, karjainál fölkapva s férfi-magasságra
fölemelve, az oligarcha,
— most magyar királylyá tennélek^)".
még
igen gyönge gyermek volt.
— így szóla,
János
,,
A
nagyravágyó szavak termékeny földbe estek a gyermek mihelyt felntt, fczélja a királyság lett. A követeknek Szapolyay oly választ adott, hogy Corvin János, nemszívében
:
csak születése, de a miatt
rom hatalmas 8
ellent
sem
lehet királylyá, mivel
úgy há-
vonna magára az ország; Miksát az atyja
az ország közt létez
nagy gylölség miatt nem lehet meg-
választani; Albertet hiba volna tapasztaltabb bátyjának ele-
jébe tenni; csak Ulászló cseh királytól várhatja az ország a
maga javát ha az ország rendéi mást akarnának is, , egymagára maradva is csak Ulászlóra adná szavát. A követek egyike, Pruisz nagyváradi püspök, Bécsbl azonnal Sléziába ment, s az ott táborozó fekete-serveget a maga pártja, s igy :
Ulászló szolgálatába esküdtette
fel ^).
Budapestre hozatván, Corvin János barátai tanácsára elhatározta magát, hogy fegyverrel Szapolyay István
')
Bonfin
*)
Herberstein
e. h.
Ítélete
665. Tubero :
Rer.
e.
h. 129.
Moscovit.
Comment. Wagnernél, Annal.
Scep. IV, 34. »)
Bonfin
e.
h 666.
16*
244 1490.
Tizenegyedik könyv.
vívja ki igényeit.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Az alföldön még több ert gyjtend, miu-
s ers rséggel látta melyeknek ogyrészét a Dunán el, hívei kíséretében jul. elején Tótország felé hajókra rakatá indula. De az urak rendeletébl Báthory István s Kinizsy Pál a maguk — s Hyppolit esztergami érsek és Dóczy Orbán
tán Budát Ráskay Balázs hségére bízta a koronával és kincseivel, ,
,
egri
püspök fegyveres népével,
gával túl, a
s
a királyné nehéz lovassá-
4-kén utána siettek, s Tolna megyében, a Sárvizén Csonthegyen táborozót utóiérték s megtámadták. Kis jul.
Dombay
Mátyás,
Ferencz, a herczeg alvezérei,
mindjárt az
els rohamban elestek majd Kanizsay György, Beriszló pörjel hetvened magukkal foglyul estek Üjlaky, Székely Jakab, Kis- Horváth, Zsigmond pécsi püspök, a csatát veszve látván, futásban keresnek menekülést, s a herczeget is magukkal ragadják. A gyztesek üldözés helyett az útban talált társze;
;
kerekre rohannak, a barátok
is
s
azokat felprédálják.
osztoznak ; a
reket futtokban
A martalékban még
már elébb Pécs
maguk zsákmányiák
ki,
felé indított szeke-
nehogy, mint mon-
dák, ellenség kezére jussanak. Corvin, Üjlaky
közt jutottak lélekzethez
Pécs
falai
által
vendégszeretleg fogadtattak.
s
társaik csak
hol Zsigmond püspök
,
A
viszály, egyenetlenség
hamar felburjánoz így történt Pécsett is, honmiután magával a herczeggel is összeveszett, Stiriába sietett és Miksához pártolt; Üjlaky s a többiek jószágaikra távoztak. Corvin pár nap alatt mindazoktól elha-
a balsorsban
nan Székely
:
,
gyatva látván magát, kik nözték,
maga
is
t fegyverfogásra leginkább ösztö-
drávántúli javaiba vonult
Kinizsy, Báthory a martalékkal,
s
').
a foglyokkalmár jul.
11-kén visszaindultak Budára, hol a foglyok békére köteleztetvén, szabadon eresztettek.
pök,
s
Dóczy Orbán
hittel
egri püs-
mint nádori helytartó az országgylés vezetje, pártja értesülvén, Corvinhoz, Üjlakyhoz, Zsigmond
gyzedelmérl pécsi
püspökhöz azonnal követeket küld
')
Tubero
e.
h. 130.
kövv. Bonfin 667.
,
s
ket
a múltak
I.
fejezet. II.
245
Ulászló kormánya.
hogy ebben annál könnyebben érjen czélt, s a trón birtoka iránt minden további viszálynak elejét vegye, jul. 15-kén a trónkövetelk követeit, az urakat és a nemesség megbízottait Sz. György templomáfeledésére és békés egyezésre
ba gyjti,
8 ott
^^^^-
').
Miksa római király 8
s
Ulászlót a rendek akaratából megválasztott
királynak kiáltja ki
távoztak,
szólítja;
kétség
nem
s
Albert berezeg követei azonnal
volt benne,
hogy
E
szút álland a vallott kudarczért.
e két fejedelem bo-
kilátásnál a
ketts hábo-
rúra a gyztes oligarchia mindenekeltt János herczeget és pártját
kivánta megengesztelni. Dóczy és Bakács püspökök
a királynéval vállat vetve, a berezeg két leghívebb emberét 8
ftámaszát, Zsigmond pécsi püspököt és Ráskay Balázs bu-
dai tiszttartót
ügyekeztek pártjokra
hajlítani s rávenni, lép-
nének maguk is közbe a berezegnél, hogy a békeföltételeket elfogadja. Zsigmond püspök és Ráskay, a további ellentállást lehetetlennek látván, engedtek,
nöztetve,
tanácsukra a szelíd indula-
s
tú Corvin sem habozott sokáig.
Hazafiúi érzelmeitl ösztö-
nem ragaszkodott tovább igényeihez, melyekot csak
polgári vérrel lehetne érvényesíteni kelt
szerzdés alapján elfogadta,
ronával együtt veszté a milanói
el
s a
:
a békét, a jun. 17-kén
koronát átadta '^).
a berezeg Bianca jegyesét
udvar csak koronás fnek szánta a gazdag
Bianca utóbb Miksa király nejévé
A
is;
ko-
mert
arát.
—
lett.
E
közben Szapolyay István Bécset Upor Lászlóra bíz- uiászió kiríiyván, épen a legveszélyesb idben hagyta oda, midn azt Miksa ^y^ váiaazta-
megtámadni készült. Az befolyásával Írattak aztán a király elébe adandó koronázási föltételek, melyek a királyi király
hatalmat oly igen megszorították.
Egyebek közt
határozta-
hogy az egy arany forintnyi adó eltörültessék, a király Magyarországban lakjék, az urak tanácsa nélkül a pénzügyben semmit se változtasson a Mátyás halála óta hozott s tott,
,
')
Bonfin
e. h.
')
Bonfin
e.
668.
h. 669.
246
_még
1490^
Tízenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
netalán hozandó végzéseket megersítse; Morva, Slézia
az 1479-ki szerzdés szerint mindaddig
Magyarországhoz tarmíg érettök a váltságdíj le nem fizettetik stb. Ezen okmánynyal siettek aztán az urak követei, köztök Szapolyay,
tozzanak,
Ulászló elébe, ki 15 ezernyi haddal várakozott reájok az ország határain. Ulászló ket Farkashidán jul. 31 -kén örömköny ükkel fogadta s egyenkint megölelte; a koronázási föltételeket, s a János hercze^gel kötött Szerzdést még az nap megersítette. Szapolyay s mások sürgetéseire titkon még
hogy Beatrixet nül nem veszi míg azonban a körülmények úgy kivánják, üres szavakkal biztatandja. A király ezután aug. 9-kén nagy pompával vitetett azt is hittel fogadta
,
,
Budára'). Ausztria veszte.
el-
De egy nappal késbb már öcscse Albert berezeg is a Rákoson ütötte föl táborát felekezetével. Néhány nap múlva ,
mindazáltal sikerült Ulászlónak
t oly föltétel alatt fegyver-
szünetre bírnia, hogy királyságuk ügyét atyjok,
Kázmér len-
minek következtében Albert Szerencsig visszavonult táborával. Mihelyt öcscsét legalább a fváros szomszédságából eltávolította, Ulászló, Miksa királyt is megengesztelend. Fodor István szerémi püspököt és Schelgyel király intézze
el
;
lenberg cseh kanczellárt békeajánlatokkal küldötte hozzája.
A
t már Bécsben gylés eredményérl
követek
pesti
találták értesült,
rögtön összegyjtvén, Stiriába
;
mert Miksa, mihelyt a néhány ezer fegyverest
tört, a
Jakabtól több ersséget átvett,
s
hozzá pártolt Székely
Ausztriába
sietett
;
aug.
10-kén Neustadt, néhány nap múlva pedig Bécs polgáraitól is tárt kapukkal fogadtatván, a megersített fejedelmi lakot, melyben Szapolyay rségül Upor László alatt csak 400 magyart hagyott volt, azonnal ostromolni kezdé. Upor néhány rohamot vitézül visszavert; de a hely megtartását lehetet-
^)
Bonfin
e.
Corp. Jur. Hung.
Hung.
2.
h. 669. I,
255.
Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Coml
Tubero
e.
h. 139.
L (Az 1622-ki bonni kiadás.)
kövv. IstvánSy
:
II, 270.
HIst. de reb.
I.
fejezet. II.
247
Ulászló kormánya.
lennek látván, azt aug. végén ,; szabad elköltözés alatt átadta.
föltétele
^^^Q
Bécs példáját nyomban követte a neustadti vár;
a brucki ersaég
átadására
a városban vigyázatlanúl
maguk
idz
s
a polgárok kényszeríték
elfogott Tarczay Jánost.
E
három ersség után a többi is jobbára vívás nélkül került Mátyásnak annyi ember- és pénzáldozatba Miksa kezére ,
:
került több évi foglalásai néhány hét alatt elvesztek. Ulászló követeit a bécsi fejedelmi lak megvétele után hallgatta
válaszúi adá
Miksa
s
Morva
és Slézia birtokával
ország
gátolta
nem
birtokára
meg nem
meg
meg
Ulászló Csehország,
az 1463-ki szerzdés által biz-
;
rendéitl
tosított s az ország
mindjárt
elégedjék
:
is
megersített jogairól Magyar-
hajlandó
lemondani. És hogy oda
indult, csak a várlak ostrománál vett sebe
^).
E
körülmények közt Ulászló koronáztatásában remélt s keresett királyságának legersebb támaszt vetélytársai ellen. Az ünnepély szept. 18-kán nagy fénynyel hajtatott végre Székesfehérvárott. A koronát maga a szelíd, könnyen megengeszteldött Corvin János vitte a díszmeneten a király eltt, ki e váratlan
,
meg nem
Koronázat.
érdemlett szerencséje fölött
bségesen hullatta örömkönyeit^).
De
a korona
nem
szerezte
meg Ulászlónak
a remélt bé-
tehetetlen királyra, ki a ba,
hanem Budára pihenni ment, súlyos idk
Atyja, a hozzávitt
állottak be.
—
békebiróságban közto és Albert között
mitsem végzett; anyja pedig a kedveltebb Albertet ohajtá látni a magyar trónon. A háború mindjárt a koronázás után
mind Miksa, mind Albert által azonnal megkezdetett. Albert, kit Magyar Balázs, Perényi Imre, Rozgonyi István, Homonnay, Tarczay s más urak most sem szntek ')
Istvánfy
I, 3.
köv. Tichtel. Rauchnál II, 559. kövv. Bonfin Dec.
IV, Lib. X. 675. *)
Bonfin Dec. IV. Lib. X, 677.
Ddczy püspök
és
ii41jqj.ú
a len-
sem mondottak le, s a gyei Alberttel koronázási ünnepélyrl nem a tábor- ^1^^^°?^'^?
két; vetélytársai igényeikrl #zután
Koronarökké
Báthory István neveztettek.
ez alkalommal
.
248 1490.
Tizenegyedik könyv.
_meg
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
miután Eger vidékét felprédálta'), Kassát polgárok októb. elején megizenték a királynak, hogy két hétnél tovább nem lesznek képesek védeni városukat, sietne tehát mennél elébb segedelmekre. Ulászló Istenre kére ket, védenék magukat ne csak két hétig, de tovább is; ily ers várost feladni, mely a közvélemény szepártolni,
szállotta
meg.
A
rint az ellenséggel évekig daczolhat
Küldött
tökro'^).
is
,
nem válnék
becsüle-
aztán a felvidékre némi segedelmet; de
Kassát ez szintoly kevéssé mentette volna meg, mint Ulászló kérelmei s ösztönzései, ha a polgárok, látván mily pusztítást
követnek
a lengyel hadak a környéken mindenfelé, váro-
el
sukat hasonlótól féltve, vitézül
A római
király e közben
meg nem ótalmazzák ^). még nagyobb veszélylyel
nyegette a tehetetlen Ulászlót. Seregei tatásakor
fe-
már ennek koronáz-
átlépték az ország határait. Soprony oly föltétel
alatt hódolt
meg
neki,
hogy elégedjék meg egyszer igérenemcsak segélyére nem lesznek*
tökkel, miszerint Ulászlónak
hanem
általa megtámadtatván, védeni is fogják magukat^), Corvin János elébbi párthívei Székely Jakab, Kis-Horváth, Bánfy, Thallóczy stb. majdnem mindnyájan hozzá csatlakoz-
— A Kanizsay testvérek,
László, János és István, már 28-kán nála voltak Bruckban s levelökben bizonyíták, hogy királyuknak csak ismerik el, hittel fogadván, hogy
tak.
szept.
t
')
Tubero
*)
Dátum Budae
e. h.
150. fer.
4-a prox. post,
fest.
b.
Lucae evang.
a, d.
1490. Kassa városi levélt. ») Bonfin Dec. V. Lib. I, 689. *)
Miksa
tag im 1490.
A
lev. Gebén zu Prodersdorf im Veid am Sand MatheysSoprony városi levéltárból. A polgárok ezen egyességó-
ket mindjárt tudatták Ulászlóval, ki aztán oly választ íratott nekik,
hogy
„licet dispositio ipsa satis nobis gravis esse videatur;
extrema compulsi necessitate Dat. Budae die dom.
sopronyi levéltárból.
.
.
.
fecistis,
p. p. fest. b.
tamen quia
. .
vobis imputare non possumus.
Dionysio mart.
a. d.
1490." Szintén a
I.
249
Ulászló kormánya.
fejezet. II.
t minden erejökbl pártolandják
').
Részint ezeknek
sege-__Jf^
delmével történt aztán, hogy Miksa Kszeget, Szombathelyt,
püspökség ígérete által megnyert ifjabb Vitéz János püspöktl átadott Veszprémet, nov. 16-kán pedig rövid vívás után Székesfehérvárt is elfogZágrábot
s
utóbb, nov.
Az önz
lalta.
tott az ország
még
8-áii,
a bécsi
oligarchák, s a gyáva király alatt annyira juMátyás halála után néhány hónap alatt, hogy
nagy király sírját is feldúlta az ellensége). És pedig még fenállott, a Morvában, Sleziában feküdt a boldogult király világhír fekete-serege; de Ulászlónak nem volt pénze, hogy azt onnan a haza védelmére levezeta
tesse. Beatrix, ki
most rokonánál Hyppolit érseknél Eszter-
gámban tartózkodók,
igért ugyan pénzt a királynak, de elébb magát általa a házassági ígéret teljesítése iránt; különben avval fenyegette Ulászlót, hogy felvidéki várait Albertnek adatja át. Ulászlónak mindenkép meggylt a baja, s nem tudott magán másként segíteni, mint hogy néhány hívével Esztergámba menjen, s azok eltt ünbiztosíttatni kívánta
nepélyesen megújítsa Beatrixnak a házasság ígéretét, föltéve mindazáltal, hogy azt
elbb
az országgylés
is
megersítse ^).
Beatrix utóbbi vallomásai szerint, Ulászló a puszta ígéretnél és szavaknál ez alkalommal még tovább is ment volna négy szem között Beatrixxal hogy ennek férj utáni sóvárgását kielégítse *). így aztán a némileg lecsillapított királynétól pénzzel elláttatván, a fekéte-sereg lejöttét megrendel,
—
hette Ulászló.
De is
mire ez leérkezett
,
ersség Budát
akár a csekély
megvívhatta volna Miksa király. Szerencsére zsoldosai a
zsákmány miatt
is
')
felett
Fehérvárott összevesztek,
s
fizetetlenségök
annyira lázanganí kezdenek, hogy Miksa, miután
Actum Pruck
A bécsi titk.
circa
Flumen Leittaw 28-a mens.
sept. a. d. 1490.
levélt, ered.
*)
Bonfin Dec. V. Lib.
I.
Istvánfy Lib.
»)
Bonfin Dec. V. Lib.
I,
686. és Lib. II, 694. Istránfy Lib.
*)
VI. Sándor pápa
lev.
I, 8.
Ulászlóhoz Praynál
:
I, 7.
Annál. IV. 249.
*
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
250 1491.
alatt.
sem fösvény atyjától, sem az e miatt zaklatott dúsgazdag péesi püspöktl pénzt semmi módon nem kaphatott, az elfoglalt városokban mindenütt örséget hagyván, seregével deczember-
ben visszaindult'). Ulászló ennek hírére kissé fellélekzett, kivált miután a fekete-sereg is megérkezett, s a Fehérvár elveszte miatt megis néhányan kiállították hadervel Ulászló mindenekeltt Kassát
szégyenült urak közöl kat.
E
zászlóaljais
annak
vi-
dékét akarta fölmenteni öcscsének amazt folyton vívó, emezt hadjárat 1491 elején indult kegyetlenül pusztító hadaitól.
A
meg. Mieltt a király Kassához
bl
ért,
Szapolyay a Szepesség-
mely aztán Alnémi csatározások után arra kényszeríté hogy bátyjától békét kérjen. Az alkudozások tehát nemsokára megkezdettek. A baráttá lett Pruisz János váradi püspök unokakik öcscse és utóda, Bálint és Bakács Tamás püspökök Ulászló részérl némely más urakkal az alkudozásra kikülötödfélezer fegyverest hozott táborába
,
bertet
,
,
következ békét kötötték meg a lenmagyar királynak ismeri, s kárpótlásul Sleziában néhány herczegséget kap, a mennyiben pedig azok más kézen volnának, míg kiváltatnak, kész pénzdettek, február 20-án a
gyel Alberttel
:
Ez
bátyját
ben huzandja azok jövedelmeit. Ha a szerzd felek Miksát igényeirl a magyar koronát illetleg lemondásra bírhatják, a korona a rendek megs Ulászló örökös nélkül hal meg ,
Míg Albert a glogaui herczegnem jut, Eperjest és Kis-Szebent
egyeztével Albertre szálljon.
ség birtokába tényleg be zálogul tartsa'^).
E
közben a római király minden módon oda mködék, magát egész Magyaror-
hogy hadjáratát ez évben megújítva,
szág birtokába behelyezhesse; de sem atyjától, sem a rendek-
tl nem
nyerhetett segedelmet
')
Bonfin D. V. Lib.
*)
Bonfin 690. kövv. Istvánfy
IV, 219.
I,
s
kénytelen volt trni, hogy
689. köv. Istvánfy 13.
A
e. h.
11.
békelevél Praynál
:
Annál.
I.
évi foglalmányai 1491 folytában
múlt
251
kormánya.
fejezet. II. Ulászló
egyenként elvesztek.
Mihelyt ugyanis Ulászló a tavasz elején Kassáról Budára visszament, az országtanács Fehérvár s a többi városok viszSzégyenlék az
szafoglalására azonnal hadjáratot határozott.
urak, hogy a királyok koronázási ség kezén van, ki e fölött
még
temetkezési városa ellen-
s
a szomszéd vidéket
is
hábor-
gatja az elfoglalt városokból. Báthory István tehát tetemes
ervel indult meg június
elején, és
miután Kinizsy Pál is, ki majdnem Nagyváradig
a tavaszszal egy az országba tört és
zsákmánylott török hadat megvert, hozzá csatlakozott. Fe-
hérvár német rsége
jul.
végén megadta magát.
más dandárok Veszprémét
idn
rövid
megvétetett, de
és
E
közben
Szombathelyt vívták; emez
Veszprémbl csak
az
szön
lehe-
német rséget. Miksa király Corvin Jánost a múlt évben nem sznt mog csábítgatni a maga pártjára miért Ulászló némi gyanúval is viseltetett a herczeg ellen s t Dóczy püspök által ügyekezett megersíteni a maga hségében. — Corvin, hogy tett eltávolítani a
,
,
meggyzze, miképen semmi szándéka sincs elébb t Kassa alá követte a maga dandárával
elpár-
a királyt tolni,
;
majd
midn
Fehérvár vívása megindult, a zágrábi várat szállotta meg, melyet 600 német katona rzött Miksa részére. A fontos
mely az eleségszállítmányok elfogására zsákmányló kalandok intézésére különösen alkalmas várnak,
mar segedelmére tosa. s
sietett
Székely Jakab
,
egyéb
volt,
ha-
a római király pár-
Közeledtérl értesülvén, Corvin azonnal elejébe ment,
t egy véres csatában megverte.
Az
ersség, melynek ví-
vása ezután újabban nagy tzzel megkezdetett,
sehonnan sem remélvén, kapuit a nyitotta
tott,
s
gyznek
segedelmet
nemsokára meg-
').
Miksa király, kit a pénzhiány folyton tétlenségben tarmár attól kezde félni hogy a gyzedelmes magyar ha,
»)
Bonfinius Dec. V. Lib. II, 695.
Epist. Proc.
I,
25.
Istvánfy
Lib. II, 15. Pray:
1491.
252 ^^^^
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
dak. miután öt
fbglalmányaitól egyenként
Ausztriába teszik át a háborút, hol
alatt.
megfosztották,
még egynémely
ersséo--
ben fentartották magukat a magyar rségek. Ö tohát, mihelyt Székesfehérvár megvételérl értesült azonnal békekövete,
ket küldött Ulászlóhoz.
kére
8
Ez
annál örömestebb hajlott a bé-
küldé a maga követeit Pozsonyba, mely az alkudozá-
sok helyéül kitzetett, minthogy Albert, föltételei eddigelé
nem
zott az országba
Sztropkot elfoglalta
,
mivel a békekötés
újabb hadat ho-
teljesíttettek, ismét ,
s
pártfeleit, kiket a
király súlyos betegségérl elterjedt hír megszaporított, Szo-
•
rencsre
<^é'^'.
gylésbe
hívta.
De
szerencséje most
sem
volt kedve-
zbb. Értesülvén, hogy a király egészsége jobbra fordult, Szapolyay pedig ers haddal indult meg ellene, ezt be sem vára, hanem miután Tokaj vidékét feldúlta, s onnan mintegy kétezer hordó bort elrablott, ismét visszavonult
').
Pozsonyban ezalatt Bakács Tamás gyri püspök s ftrónköveteik- lianczellár, Báthory István, Ország László, Rozgonyi László és még négy cseh úr sokáig sikeretlenl alkudoztak a római király követivel, kik ernek- erejével a Fridrik s Mátyás közt 1463-ban kötött szerzdést, mely által a magyar királyság örökösödési joga Fridrik nemzetségének igértetett, Békekötés a
akarták a békekötés alapjává tenni. November 7-kén végre a
következ pontokban egyeztek meg az alkudozók
:
A
ma-
gyar korona Ulászló fején marad
s
de ha örököse nincs, Miksára
utódaira szálland. Ulászló
s
halála után figyermekeire,
ezen örökösödési szerzdést országul
is
megersítteti;
st
a
királynak minden utóda, minden új püspök, nádor, erdélyi vajda, horvát bán, temesi és pozsonyi fispán és koronar stb. köteles azt •
esküvel megersíteni. Ulászló Miksának mind
mi Ausztriában, Stiriában még magyar kézen van, viszont Miksa is kiürítteti mindazon helyeket, melyek Magyar- és Tótországban még birtokában léteznek, azt visszaadja, a
')
.44.
Oklev. Praynál
Bonfine.
h. 697.
:
Hist. R.
H.
II, 506.
Szirmay Not. Com. Zempl.
;
.
fejezet. II. Ulászló
I.
253
kormánya.
még Erzsébet királyné zálogosított
kivéve, melyeket
elFrid-
ezek csak a zálogbér lefizetése után esnok visszu
riknek;
Ez
Ulászlóra.
még Mátyásról ma-
mindazáltal Fridriknek a
radt százezer aranyról szóló kötelezvényét visszaadja, Miksá-
nak pedig hadi költsége fejében két év fizetend stb
alatt szintén annyit
^)
Miksa királynak volt oka örülni e föltételeken, melyekha gyzött volna, sem igen kivánhatott; de
nél jobbakat,
Ulászló
nem kevés gyávaságot
árult
el,
midn
öt napra az
alkudozás befejezése után körleveleiben a legnagyobb öröm kifejezéseivel,
mint valamely rendkivül szerencsés eseményt
vármegyéknek a gyalázatos békét.
hirdette a
A
visszatért
követeket azonban a
Budán
lenséggel fogadta,
közölök csak 15 -töt sikerit reábírni
8
volt urak többsége
Ulászlónak, hogy azt aláírják; de beszéltek,
s
azt,
nagy kedvet-
bár sokan. árulásról
nyilván hallatták, hogy „készebbek ezerszer
meghalni, mint a németek szolgaságába
esni'^)",
deczember
6-kán mégis megersítette^). Albert, alig hogy hírét vette e békekötésnek, mely
t
a
trónöröklésbl kizárá, boszúságában már ismét fegyvert ragadt
s
Eperjesrl kegyetlenül pusztítá a szomszéd megyéket
de Szapolyay Istvántól deczember 24- kén egy véres ütközet-
ben megveretvén, kénytelen volt a múlt évi békefóltételekkel
A 238.
Pray
hosszú okmányt
:
A
IV, 231.
nyi saját kezeikkel
közli
nem tudták
adta ki az okmányt
,
Kollár
:
Auct. Dipl. ad Ursin. Vei.
magyar követek közöl Báthory, Ország, Rozgoaláírni neveiket. Kollár
mely a magyar követektl
szintén nov. 7-kén kelt
s
Miksa követeitl
aláírt
azon példányról
íratott alá.
A
másik
péMány bevezetése ezek
el. Ezen két példányon kivül még 3-ban létezik a békeleFridrik Linczben az dec. 6-kán melyekben t. i. Ulászló 1491-ki dec. 20-kán az Inspruckban Miksa és 1492-diki jan. 5-kén ersítik meg azt. Mind az 5 létezik a bécsi levéltárban. Miksa követei
nevét sorozza
—
vél,
—
közöl kett
tudtak
:
—
Hohenecki Spawr Máté,
és
Kis Horváth János szintén
írni. »)
Istvánfy Lib. II. 19. Bonfin
»)
Kollár
e. h.
,
,
260. 262.
e. h.
700.
nem
Jii^,^_i
/
254 1492.
Tizenegyedik könyv.
megelégedni adni
sülyedése a Jagellók
alatt.
a zálogos Szebent és Eperjest
és
vissza-
is
^).
Az
A budai országgyüiés.
,
Az ország
melynek a pozsonyi béke megersí-
oi'szággyülés,
tésl elébe terjesztend hirdetve '^). A nemesség
vala, az 1492- ki febr. 2-kára volt ki-
férvén ,
oly nagy számmal gylt össze az elbékeokmány meghallgatására hogy terembe nem a gylést a Sz. György terén kellett megnyitni ^).
Elre
zajos jelenetektl lehetett tartani az ingerit nemes-
hírhedt
,
is
A király tehát a gylésbe lépvén, inté a rendehogy tekintetbe vévén az idk súlyát, fogadnák el a békeföltételeket. A király magyarul nem tudván, csehül szólott, s beszédét Bálint nagyváradi püspök, ki mint morva anyának fia e nyelvet is érté magyarázta meg a gyülekezetnek. Már e körülmény is nevelhette az ország rendéinek ség részérl.
ket,
,
,
kedvetlen hangulatát; de
dn után,
még inkább
elmérgesedett
az,
mi-
Bakács Tamás püspök és kanczellár szólott a király egyelre is a Mátyás király halála óta pártzajlongá-
soktól elárasztott,
két ellenségtl egyszerre megtámadt
ellentl és baráttól sanyargatott ország állapotával
s
gye-
kezvén igazolni, vagy legalább mentegetni a békeföltétele-
E rajz nemcsak hogy czélját nem érte el hanem megnyugvás helyett súlyosabb aggodalmakat ébresztett a jövend iránt, s bizalmatlanságot a kormány ellen, mely alatt az ország már e rövid korszak alatt is oly mélyen slyedt Mátyás-kori hatalmából, jólétébl. Felolvastatott azután a békekötés okmánya; s az indulatok az olvasás közben fokról-fokra felgyúladtak. Az els pontok, melyekben Ausztria, s annak még magyar kézen lév ket.
,
Bonfin
e. h.
Kovachich ^)
E
8z.
:
700. köv. Istvánfy L. II, 20. köv.
Vest.
Com.
414.
györgy-téri gylést ugyan mind Bonfin (700.
— úgylátszik utána — Istvánfy
mind
de meggondolván, hogy a király e gylésen trónbeszédet tartott, gylést egynek kell tartanunk az országgyléssel. Istvánfy maga is
teszik,
e
1.) s
mindjárt a követek megérkezte utánra
„rendeknek" nevezi a hallgatóságot
I.
részei
fejezet. II.
255
Ulászló kormánya.
minden kárpótlás nélkül visszaadatni igértetnek,_
is,
az elégületlenség zúgásával fogadtattak.
Midn
pedig azon
czikkre került a sor, melyben a királyság öröködése Miksá-
többé nem fékezhet indulat nagy zajban békeokmányt szolgasági szerzdésnek, az azt megkötött biztosokat honárulóknak nevezték, s fejökre halált kiáltozának. Bakács és a jelenvolt német követek, kik a nemzet megersítését hazavinni jöttek, csak bajosan menekülhettek a királyi palotába. A zajt utóbb a köztekintélyü Báthory valamennyire lecsöndesítette ugyan; de az ingerit sem volt képes. A nemesség a kedélyeket megnyugtatni gylésbl szétoszlott s magán gyülekezeteket tartott, melyekben a kedélyek még inkább fölingereltettek. Az utczák szögleteire, a templomok ajtaira iratok ragasztattak, melyek által a rendek fölhivattak, inkább fegyverhez nyúlniok és szabad nemzethez ill harczban veszniök el, mintsem hogy
nak
biztosíttatik, a
A
tört ki.
ily
káros és gyalázatos békét fogadjanak
A
el.
királynak azon Ígérete végre, hogy a békeföltételek
módosíttatni fognak
a nemességet valamennyire lecsönde-
,
sítette.
Nehogy pedig sem
a zaj megújuljon
tétetett nyilvánosan
;
,
a békérl többé szó
de alattomban mindent ráfordított
hogy az urak közöl mennél többektl nyerjen ki okmányokat, melyekben a békét elfogadják, megersítik, mi Ulászló,
aztán sikerült
is
néhányaknál.
még november
eziránt
— A tizenöt
úron kivül, kik
29-dikén adták ki okmányukat').
Corvin János, Szapolyay István, Kinizsy, Újlaky, a Frangepánok, Blagayak, Zrínyiek s többen mások, részint még a
')
Kollár
e. h.
260.
Ezen urak
nevei
következk
•'
Osvát zágrábi,
Bálint váradi, János Csanádi, Miklós váczi, István szerémi, trai,
Lukács bosnyai püspökök, a fehérvári prépost, János
zini és sz.
ajtónálló-,
györgyi grófok
György és
nyi-
Péter ba-
Losonczy László tárnok-, Drágfy Bertalan Thuróczy György pohárnok-mesterek, Dóczy Péter, Gersei
Pethófy Miklós.
,
•^
^^92.
;
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
256 1*92.
gylés
a
kötést
alatt
,
részint
alatt.
helybenhagyták a béke-
azután
').
A
gylöletes tárgy mellztetvén, a rendek a törvények alkotásához fogtak. Ezek közöl némelyek igen nagy fontosságúak,
mint az ország állapotának,
s
s
a
jövend események
okainak ismeretére kulcsul szolgálók, kissé
bvebb eladást
érdemelnek. 1.
kon
A
királyi hatalom
kivül,
még inkább megszoríttatott. Azo-
mik a királynak
az országba jöttekor elejébe ter-
most újra megersíttettek, rendeltetett a király a frendek befolyása nélkül htlenségi bnben ne ítéljen, s 400 teleknél többet egyszerre senkinek ne adományozhasson
jesztettek, 8
:
az ország lakosaira, akaratjok ellen, ne szálljon. 8
Mátyás adó-
harminczad-törvényei eltörültetvén, a régi kamarai nye-
—
reség (egy-egy telektl 18 dénár)
Horvátországban a menyétadó jos,
és
—
,
Albert és Zsigmond törvényei
,
Erdélyben az ötvened,
a harminczadra nézve Las
ezekkel együtt az urak
városok régi kiváltságai állíttattak helyre. Királyi jÖvea koronái javak s azokban a kilenczed-
delmekl ezen kivl
adó, a szászok és királyi városok adója, a só- és érczbányák
tzettek 2.
tek,
t. i.
ki.
Az
igazságszolgáltatás tekintetében
az úgynevezett kikiáltott
:
gylések,
a rögtön-itéles
a nádori köz-
törvényszékek a megyékben eltörültettek, szabadságában hagyatván a nemességnek, ha a rablások igen elhatalmasodnának, a nádori törvényszéket a királytól kikérni. Eltörültetett továbbá a törvénykezési párviadal, s a háromszori kikinyolczados törvényszék Sz. György és Mihály napáltás.
A
ján múlhatlanúl megtartassák, s azon az ország rendes fbiráinak ketteje jelen legyen, a többiek helyetteseiket küldhets a megyei közönségtl évenkint vén. Az 1486-ban rendelt ,
s a be'csi csász. tit1) Mindezen okmányok Miksához küldettek Kolozsvár, kos levéltárban máiglan megvannak. Ezek közt találtatik ,
Szeben, Medgyes városok, és a hét szász szék okmánya
is.
I.
fejezet. II. Ulászló
választott esküdtbirák
257
kormánya.
annyira megunták már a helyható-
,
sági hatalomnak ezen oly hasznos, szabad nemzethez oly igen
hogy az 53-ik t. ez. ezen esküdtszékeket, mivel úgymond a nemességet nagyon fárasztják, eltörülte, 8 a bíráskodást ismét a f- vagy alispánból és a szolgabirákill gyakorlatát
,
pedig a király és a ftörvényszék Ítéleteinek végre-
ból álló törvényszékre, a végrehajtást
A
káptalan emberére bízta.
f-
hajtói a
s
alispánok és szolgabirák maradtak.
A honvédelem rendszerében is nevezetes változások tétettek. A frendeket Mátyás több ízben kötelezte az or3.
szág határain kivl táborozni olyankor föl
nem
íratták
midn
a derékhad
Az urak ez ellen most óvást tnek s törvényül hogy az országon kivl táborozni sem maguk, sém
kelt. ,
telekkatonáik ne kényszeríttessenek erej'e
is,
,
az ország
s
fegyveres
midn
átalában csak akkor szólíttassék felkelésre,
királyi
s tiszti
bandériumok
(t. i.
a
a nádoré, az országbíróé,
az erdélyi vajdáé, a horvát báné, a székely és a temesi grófé stb.,
kik a királytól zászlóaljaikra zsoldot kaptak) az ellen-
ség visszatorlására elégtelenek. Nevezetes azon törvény
mely szerint a fpapokon
,
az ország zászlósain,
s
is,
az örökös
szabad grófokon kivl minden más urak a vármegye közös alá köteleztettek
zászlója
állítani
telokkatonáikat,
egyet
minden 20 telektl. A bandériumok létszáma 500-ról, 400-ra szállíttatott, mely felében nehéz, pánczélos, felében könny, huszár lovasságból álljon. Az egy telkes nemesek közöl 12 tartozott egy jól fegyverzett lovast állítani a megyei
—
zászló alá 4.
').
Méltó panasza volC a nemességnek az urak
azon már szokássá vált fogásuk miatt
ellen,
hogy a legfontosabb ügyeket maguk dönthessék el, az országgylésre annak határnapjánál 15 20 nappal is késbb jnek, midn a szegényebb nemesség, költség hiánya miatt, miként ,
miszerint
,
—
')
Ld errl bvebben
munkámat
:
A
honvédelem történetének
az akad. évkönyv, és kisebb tört.
Horválh M. Magy.
tört.
Hl.
munkáim
I,
vázlata,
czímü
149. kövv.
17
'^^^-
258 H92
.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók
alatt
is történt, haza menni kónytö" hogy ezután négy napon túl senki akKor a jelenlevk bármi fontos ügyben ia ér-
az utolsó kriály választáskor len.
Ez
okból rendeltetett,
se várassék,
s
vényesen végezzenek. gylés végén a nádori hivatal
A
lyay István személye
által.
is
betöltetett Szapo-
Még ezeltt történt, hogy Várday
Péter kalocsai érsek, a királynak Beatrixxal való házasságát IS sznyegre hozta; mert a királyné ismét igen sürgette az ígéret teljesítését.
Mint elre látható
vala, a
rendek Ulászló-
nak ezen magtalan, cselszövényes asszonynyal való házasságában már csak azért sem egyeztek meg, nehogy örökös nélküli halála Miksának nyisson a trónra utat. Beatrix így el-
sem sznt meg sürgetni a nápolyi király, s a pápa de vágya nem teljesedett a fondor nnek, ki Mátyás tanácsait és rendelkezéseit megvetvén, egyik foka volt, hogy a nagy király nagy remény
utasítva
által a házassági igéret teljesítését
fia
;
mellztetvén, a tehetetlen Ulászló ült a trónba.
Míg
a rendek a törvények felett tanácskozának, a ki-
rály követeket küldött volt Miksához,
hogy
ha nem
ezt,
is
a
süker reményében, legalább Ígérete szerint, a békekötés föltételeinek módosítására felhívja.
megalkotásakor még a békeokmányt
nem
A
követek a törvénykönyv
tértek vissza
még egyszer
;
miért a király, hogy
a rendek elébe hozhassa, a tör-
vénykönyv megersítését a követek hazajöttéig akarta ha^ Történt ezalatt, hogy More György két szekér török fejet hozott Budára azon csatából, melyben bátyja, Fülöp Szörényi bán, egy a széleken kalandozó török hadat megvert volt'). Kívánt alkalom volt eza nemességnek mellzni a pozsonyi béke újabb tárgyalását s azon ürügy alatt, hogy a
lasztani.
,
;
török az országot fenyegeti, daczára a király intéseinek, mi-
eltt a törvénykönyv formaszerint megersítve kíhirdettet,,
nék, szétoszlott
s
felkelésre készült.
E
készület pedig újabb
zavart támasztott; mert a nemesség azt kívánta, hogy mind-
•)
Bonfin D. V. L.
II, 702.
fejezet. II. Ulászló
I.
azon egyházi
világi urak
s
nem
lön zászlóaljjal birok
is,
259
kormánya.
kik az új törvényben, mint kii-
említtetnek, a
megye zászlója alatt
állítsák ki telekkatonáikat; mivol pedig az érdekelt
lenszegültek, a nemesség fegyvert ragadt,
A
s
urak
el-
azok jószágait
keser szemrehányást tett jóságát, melylyel oem.a csak régi szabadságait helyreállította, hanem azokat újakkal minket soha egy királytól sem várhatnak. is szaporította S e fölött „még békét is szereztünk számotokra úgymond, minnek ember emlékezete óta nem örvendhettetek". ígérpusztítani kezdé.
király ezért
nemességnek, hogy így hálálja meg
,
,
vén aztán, hogy a homályos új törvényczikket (a 21-diket), mely e zavargásra okul szolgált a jöv országgylésen bvebben értelmezendi , minden további zavargást hütlenségi ,
büntetés alatt megtiltott
A
*).
csend végre helyreállt a megyékben
mindenütt
De
szétoszlott.
,
a nemesség
a veszély, mélyet elébb a nemesség
csak azért híresztelt, hogy annak ürügye alatt az országgy-
lésrl hazamehessen, nemsokára tényleg beállt.
rény várát vívni,
s
Szerencsére az alföld kit a
kormány még
A török Szö-
onnét a temesi tartományt dúlni kezdé.
nem
vala készületlen. Czobor Márton,
a múlt évben küldött volt a szultánhoz,
hogy a lejáró fegyverszünetet meghosszabbíttassa, miután Bajazedtl hosszasan letartóztatta tott, júniusban azon hírrel tért meg, hogy az orizág nemsokára megtámadtatást várhat a törököktl, mert Bajazed csak azon föltétel alatt volt volna hajlandó meghosszabbítani a fegyverszünetet, hogy a zsák-
német tartományokba bántatlanul meE hírt Szörény megszállása csak néhány hét múlva követvén Kinizsy elég idt nyert a mányló török hadak
a
hessenek keresztül Tótországon.
,
fekete-sereget az alvidékre vezetni; melylyel aztán a török
hadat megvervén,
s
foglyait iszonyú kegyetlenséggel kivé-
geztetvén, a várat fölmentette
'^).
') Az oklevélben, melyet Kovachich Suppl. ad Vest. Com. Katona XVII, 284. közöl, az évszám 1492-re igazítandó. :
288.
2)
Bonfin
:
Dec. V. Lib. III, 703. Istvánfy 25.
II,
^^^^-
260
Tizeuegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
E
-^^92.
Jl fekete
sereg
eltörlése,
diadal után azonban
maga
alatt.
a Szeged tájára szállított
nyugtalankodni kezdett, rég elmaradt zsoldja miatt. Pusztításairól annyi panasz érkezett Budára, hogy a kormány végre rendeletet küldött Kinizsyhez, fenyítené meg
fekete-sereg
Í8
a rakonczátlanokat. Kinizsy, mintha a török ellen készülne,
egy ers hadat és nagyszámú kaszás népet gyjtött össze az megyékben. A fekete-sereg azonban korán értesült szándékáról, s Halas mellett megersített táborba szállott.
alföldi
De
oda
is
követte
ket
Kinizsy,
s
miután kaszás népét jobb-
ról s balról cselbe állította, lövészei s lovassága által
ingerelte a feketéket,
addig
míg azok táborukból kimenvén, az elt-
tök megfutamlott támadókat
zbe vették. A futamlást mind-
addig színié Kinizsy, míg a feketehad jó messze eltávozott táborától; ekkor azonban futó hadát megállítá, s míg maga
nehéz lovasságával a lázadók közé vágtatott
,
ket
egyszer-
smind a kaszások által is minden oldalról körül fogatta. A kiknek lovai a kaszásoktól igen sokat szenvedtek lázadók ,
miután közölök négy, mások szerint hétszáz elesettt végre megadták magukat, Kinizsy ezután a bnösebbeket fölakasz,
A vert hadnak melyet a király teljesen feloszlatottnak nyilatkoztatott egyrésze a királyi nádori s más tiszti zászlóaljakban lépett szolgálatba; a többiek, mintegy háromezerén nemzetiségökre csehek, morvák, miután esküvel fogadták, hogy e vereségökért boszút nem állanak, Haugwitz hadnagyokkal Ausztriába mentek, s Morva szélein emelt ersségeikbl mindaddig zték dulásaikat Ausztriába, mígnem 1493 folytában ott is megveretvén, részben kivégeztettek, részben szétverettek ^). Ez ln sorsa Mátyás gyzhetetlen, világhír fekete-seregének, mely pontosan fizetve s kell fegyelemben tartva, a királyi széknek az oligarchiái féktelenkedés ellen legersebb támasza, az országnak a török becsa-
totta.
,
,
,
pásai ellen állandó, biztos véde maradhatott volna.
Bonfin
X. Tubero,
e. h.
e. h.
184.
704. Istvánfy
e.
h. 26.
De Roo
:
Hist. Austr. Lib.
:
I.
fejezet. II.
261
Ulászló korm&nya.
1492.
II.
Ulászlónak, ki gyávasága, tunyasága miatt hektöl
is
nem
a cse-
korona sem változtatta meg lomha természetét,
tetett, az új
nem
már
egy ízben gúnyt, megvetést trni kénytelenít-
támasztott erélyt tehetetlen lelkében. Miként
elbb Prá-
gában, úgy most Budán is csak Dob z se kedvencz szavával igazgatta az államgépet. Itt pedig még önfejbb, féktelenebb alattvalókra talált, mint a csehek.
választották
nem
t
Az
urak, kik épen azért
királyuknak, hogy alatta a fejedelmi hata-
korlátolva, széles uradalmaikban kényök,
kedvök hamar szerint élhessenek, éreztették vele, hogy hódoló engedelmességökre ne tartson számot, s hogy királyi tekintélyét csak addig tartandják tiszteletben, míg ket szabadosságukban nem gátolja. Az urak e szellemének már 1492-ben is számos nyilatkozatait tapasztalhatta Ulászló. Erre mutat az, hogy miután atyja, Kázmér lengyel király, meghalt, a lengyel trónt nemcsak önként átengedte erélyesebb öcscsének Albertnek, hanem Budára jött követeivel decz. 5-kén (1492.) lomtól
egy titkos szövetséget megzabolázására
vagy tán épen
,
is
kötött „azon féktelen alattvalóinak
kik kellleg
nem engedelmeskednének,
föllázadni, s a királyi korona jövedelmeit és
jogait bitorolni merészkednének ^)."
Gyönge királyok udvara rendesen színhelye
a hatalom-
vágyók fondorlatainak. Budán most hárman voltak, kik a renyhe király nevében gyakorolni vágytak a fhatalmat Bakács Tamás kanczellár, s Dóczy Orbánnak az év elején ra
történt halála következtében egri püspök, Szapolyay István
nádor
és
Báthory István országbíró
s
erdélyi vajda.
Az ura
tehetetlenségét kizsákmányolni legjobban ért, ravasz, álnok
Bakács
ggös, indulatos Báthory közt nem sokáig állhabékesség. Bakács, hogy vetélytársát megbuktassa,
és a
tott fen a
kéz alatt a székelyeket ')
Dogielnél
I,
,
szászokat bujtá
86 Katonánál XVII, 526.
fel,
vádolnák be a
A
király
gyarlósága,
262 1402.
Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sülyedése a Jagellók alatt.
király eltt a kegyetlen
,
zsarnok kormánya miatt különben
is utált vajdát. Az izgatás ennélfogva könnyen czélt ért, s az erdélyiek, bár ket a vajda avval fenyegette, hogy két feje
legyen annak, ki ellene szót mer emelni, hogy az egyiket vesztvén, a másikat tehesse nyakára,
el-
t végre mégis bevádol-
Bakács most arra birta a királyt rendelne Báthory mellé vajdatársat, nem kételkedvén, hogy a ggös úr készebb lesz tisztérl lemondani, mint azt mással megosztani. Ebben maga a ravasz püspök is megersíté Báthoryt, avval biztatván t, hogy ha lemondását beadja, a király Erdélyben e midn becsaphat, idben, ott a török minden órán veszélyes ták.
,
t
nem
A
nélkülözhetvén, kénytelen lesz rendeletét megmásítani.
sikerit
csel
lemondását, nal el
is
Báthory
:
e
reményben csakugyan beadta
melyet aztán a Bakácstól vezérlett király azon-
fogadott.
A
hogy
kijátszott úr tombolt dühében, s
megbuktassa az országtanács tagjai közt hoznának végzést mely szerint a kormánytól valamennyi pap elmozdíttatnék. De ezt kivinnie nem sikerit, s mérgében, búvában nemsokára meghalt ^). viszont Bakácsot
,
hevesen kezdett izgatni
,
,
A
kormányt ezóta majdnem kizárólag a király szívét egészen kezében tartó Bakács igazgatta legfölebb Szapolyay nádornak engedvén abban annyi befolyást hogy t maga ellen föl ne haragítsa. Hogy hatalmának a tartományokban is támaszt szerezzen, nemcsak Erdélyre, hanem Tót- és Horvát:
,
országra nézve
is
azon rendeletet bocsáttatá ki a király
által,
hogy ezentúl minden tartományi kormány két egyén
által
kezeltessék^); minek következtében Báthory példája szerint a
régi
bánok
lemondván, mindenütt a
kanczellár
bará-
taival pótoltattak. Erdélyben Losonczy László és Drágfy
')
Engel
:
*)
sitis
est.
Tubero
:
Lib. V.
§.
II. és III.
Schwandtnernél
II,
186. köv.
Gesch. der Nebenl. III, 41.
Spargitur fáma regem universis regionum ac locorum praepo-
collegam additurum
Tubero
e. h.
;
idque quibusdam
in locis
extemplo effectum
177. köv.
1
I. fejezet. II.
263
Ulászló kormánya.
Tótországban a szintén lemondott Corvin János helyébe Derencsényi Imre és Lábotlani ^) János neveztettek ki vajdákká és bánokká.
Bertalan,
Még nem
foglalták el az új vajdák Erdély kormányát, Török
raidn a törökök az alkalmat felhasználva, vajda által
segítve,
is
s
Radul havasali
az l493-ki februárban a tartományra
De Telegdy István alvajda emberül megfelelt tisztéMíg ugyanis a török, martalékvágyától ragadtatva, a
törtek.
nek.
tartományba mind belebb nyomult, Telegdy hatok mögött a
merre a nagy számmal összegyjté, s visszatér Alibéget egy véres csatában megvervén, minden
székelyeket és szászokat a verestoronyi szorosnál,
rablóknak visszamenniök a
kellé,
zsákmányától és foglyaitól megfosztottad).
De
a mily szerencsével itt Telegdy, oly szerencsótlenl
harczoltak az új bánok 1493 nyarán Horvátországban.
Derencsényi
és Lábotlani a Frangepánokkal
Corvin Jánosnak
is
,
kikkel
sok baja volt, viszálkodának, Jakup
Míg már boiB-
nya bég nyolcz ezernyi lovassággal a tartományon keresztül a karantán földre nyomult zsákmányolni.
viszálkodó urakat,
síté a
s
A közveszély egye-
a visszatér török hadnak Ubdina
ötezer magyar s Frangepán János, Blaskovics György s több más úr halva maradt a csatamezn. Magát Deroncsényit és Frangepán Miklóst fogva vitte magával a gyzedelmes Jakup. A szerencsétlenség hírét vévén, a tartomány bánjává Kanizsay Lászlót nevezte ki
mellett útját állták,
de szerencsétlenül
horvát, köztök Derencsényi
fia és
:
testvére,
Ulászló^).
Miksa római
')
A
Both
király, a
és Labothlani
múlt 1492-dik évi gylés után
nemzetség ugyanaz
medvevári kapitánynak egy, az 1490-ki decz. 8-kán
,
mint Both Endre
kelt, s a csász. titkos
levéltárban rzött levelébl látszik. *)
I,
A
templom
fölirata Schwandtnernél
Bonfin
e. h.
706.
Bonfin
e. h.
707. Istvánfy Lib. II, 29. köv. V. ö.
brassai
887. ')
^^^^-
642. Szerinte a bán
fia és
testvére
Jakup
által fejeztetett le.
Hammert
I,
becsa-
P^^o^-
264 ^^^^-
is
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
többször sürgette Ulászlót, ügyek eznék valahára a rendek
megersíttetni a pozsonyi békekötést, mely neki a biztosítá. Fridrik császár az 1493-ki
által )S
magyar Örökösödést
aug. 19-kén meghalálozván
Tamást
és
eltakarítására Ulászló Bakács
,
Bánfy Miklóst küldé Bécsbe követekül, mint
lát-
egyszersmind azon utasítással, hogy Miksától kieszköz-
szik,
egyeznék meg a pozsonyi béke megersíttotésének
lenék, Országgylés
De
elhalasztásában.
hasztalan
:
Ulászló kénytelen volt Sz.
Mihály napjára gylést hirdetni melyen a rendektl a pozsonyi békekötés megersítését kieszközölné. Ez roszabb ,
idben nem
midn
történhetett volna Ulászlóra nézve
az ubdinai
oligarchiái
csatavesztés,
s
a
,
mint most,
mind inkább eláradó
zavargások az országot panaszszal tölték
munkátlansága
henye király
ellen.
Az összegylt
el a
rendek
elégületlensége annál hangosabban nyilatkozott, mennél ele-
venebb volt még a Mátyás erteljes kormánya dott rend és törvényesség emlékezete. letlenségét
Szapolyay nádor
titkon
ápolták, kik egymással
melynek
föltételei
nem
A és
alatt uralko-
rendek ezen elégü-
Ujlaky Lrincz
is
rég szoros szövetséget kötöttek,
közé tartozott, hogy ha valamelyikök fiú el, annak minden javait az életben ma-
örökös nélkül halna radt örökölje téren létez
E
^).
két úr most Újlakynak a
sz.
Gryörgy-
nagy palotájában a rendek fbbjeivel gyüleke-
zeteket tárta, melyeknek czélja volt egyrészrl Miksa király
örökösödésének elismerését, mit a király minden módon sürmegtagadni, másrészrl a királynál mindenhatóvá
getett, lett
Bakácsnak egy ers ellenzéket
alkotni.
Ujlaky azonban,
még a boroszlói táborozás idejébl gylölte, ezen értekezleteket mindinkább maga a király ellen fordítja
ki Ulászlót
vala
,
ki ellen
panaszkodni a hazai állapotok bséges okot
nyújtottak.
Egy
király ellen,
hogy henyesége
vel
ily
mitsem gondol
')
Kovachich
:
s
gyülekezetben keser vád emeltetett a idejét
által,
melyben az ország ügyei-
hivalkodva
Scrip. Min. I, 44.
tölti,
az országot
veszélybe sülyeszti költi,
el
265
a
;
közjövedelmoket
hasztalanságokra
^*^^-
Morvát, Sléziát, a szerzdés sérelmére, nem magyarok stb. Jelenvolt e gyülekezetben a nádor
kormányoztatja
által is,
Ulászló kormánya.
fejezet. II.
I.
ki aztán a többiek által felszólítva
a királynak
,
,
e vádakat
maga adta
Ulászlót annál inkább sérté és haragítá a
vád, mivel az épen azoktól származott, kik ellen féktelenke-
még némi
déseik miatt ezer volt a panasz. Haragjában birt emelkedni,
is fel
s
urakat okolta , kiket a haza védelmére egyesíteni hasztalan ügyekezett
ízben
jövedelmeket
kik e fölött
s
'),
oly annyira megrövidítik,
is
erélyre
válaszában minden közbajok miatt az
harmad év
még
már több a királyi
hogy mióta
a
ma-
40 ezer arany alig folyt be az ország jövedelmeibl kincstárába, s nemcsak királyi udvarát, de még az ország védelmét is Csehország jövedelmeibl kénytelen annyira-mennyire ellátni. O kész a török ellen gyar trónt
táborba
bírja,
mihelyt
szállni,
alatt
t az
ország
réndei erre képessé
teendik.
De
az
egyszer felbujtott rendeket
könnyen lecsöndesíteni; melyet sok részben
nem
és
maguk
nem
lehetett oly pártzajiongá-
minthogy a király válasza is
ellen,
valónak, igaznak érezni kény-
Fodor István szerémi püspöknek és Báthory Endre Szatmár és Szabolcs vármegyék fispánjának estek, kiket a nem rég elhalt koronarök Dóczy Orbán egri püspök és Báthory István országbiró, még életökben rendeltek volt helyetteseiknek a korona rzésében, és követelték, mondanának le tisztökrl melyre teleníttettek,
volt mit felelniök,
—
nem
a király
az országos
,
s
rendek által választattak,
tisztségek
ilyféle
okul adván, hogy
átörökítése
veszélyt hoz az
alkotmányra. Fodor és Báthory engedtek a felhívásnak,
')
Van egy
levele
Ulászlónak Soprony "városához, (Dat, Budae
Sabb. prox. ante dom. Quadrag.
gedelmet kér a török
s
a.
d. 1493.),
elleni hadjáratra
maga
készül az ország ellen
zetni.
Soprony városi
,
ö,
levéltár.
Ulászló
,
melyben tle 2000
melyet is
,
írt se-
mivel a török császár
személyesen szándékozik ve-
sok. Oiigar' ,
,
266 J^93.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók
alatt.
október 17-kén a koronát ama 400 ezer aranyról szóló kötelezvénynyel, melyek Morváért, Sléziáért és Luzsiczáért vált-
Visegrád várával átadták^).
ságul valának fizetendk,
A
korona Visegráddal most a két párt fejére Bakács kanczelkik aztán haláluk eselárra és Szapolyay nádorra bízatott helyetteseivé Bakács Ferencz budai prépostot tére a maguk ,
és a hat éves
Szapolyay Jánost nevezvén, a Visegrádba be-
helyezett várnagyaikat oly esküvel kötelezték,
jök parancsa nélkül a koronát senkinek, a rendeknek se adják ki
melyben
A
^).
még
hogy kette-
a királynak s
király válaszának azon pontja,
hogy mióta Magyarországon van
kijelenté,
elevenére talált az ország rendéinek; mert mieltt a szétoszlott, a kincstárnokságról
köt
,
40
arany sem folyt be kincstárába, úgylátszik, nagyon
ezer
gylés
Csanádi püspö-
helyébe a dúsgazdag Zsigmond pécsi püs-
letétetni, s
is
még Lukács
pököt, a bányák bérlete által fejedelmi kincsek urává lett
sváb
Hampó
kivánták kineveztetni kincstartóul.
fiát
zsonyi békekötés
megersítése,
s
A
po-
evvel Miksa király örökö-
végkép elmaradt; s a király kénytelen volt avval megelégedni hogy az új tisztviselk Drágfy erdélyi vajda, Kanizsay horvát bán és Czobor Márton nándorfehérvári bán titkon ersítették meg azt okmásödésének elismerése most
is
:
,
nyaik által ^).
A
pártzajlongás, mely ekként az országgylésen meg-
kezdetett, azután
mindinkább eláradt, s néhol nyilvános belhá-
borúvá mérgesedett. Szapolyay nádor, hihetleg boszúságból Corvin János ellen, hogy Bakács pártjára állott, annak Zombor várát, Ozsvát zágrábi püspök pedig ugyanannak némely ')
Az
ország rendéinek,
s
a királynak István püspök és Báthory
Endre részére kiadott felment levele. Dátum Budae Fer. 5-a prox. ante fest. b. Lucae evang. a. d, 1493. Lukács csanádi püspök itt még mint
Summus Thesaurarius
regis
van
aláírva.
A
csász. titkos levélt, eredeti-
jérl, melyen az aláírók 36 pecsétje függ. *)
Révay
')
A
:
De
S.
Corona
gylés eseményeit
stb.
ScLwandtnernél
leírja
Bonfin
e.
h.
II, 458.
709.
Istvánfy Lib.
III, 32.
1
I.
fejezet. II.
267
Ulászló kormánya.
tótországi jószágíüt a király minden tilalmai ellenére
eriia-__Jf^
Újlüky Lrincz a maga pártfeleivel melyek, úgylátszik, Ulászló titkos gyülekezeteket tartott
talommal elfoglalták
').
,
megbuktatására
A
voltak irányozva.
fúr
pártos
beszédei-
bon nem egyszer ökörnek nevezte a királyt, kinek az utóbb is jutott. A gyönge Ulászló, e zavargásoktól megret-
fülébe
tenve, az 1494-diki húsvét táján
Lcsén
Albert testvérével
személyesen találkozván, vele a pártos alattvalók ellen kötött szövetségét megújította
*).
De
a bajokon ez semmit sem se-
nem, különösen, a kincstár szegénységén, mit a lcsei
gített,
költségei még nagyobbá tettek. Ulászló tehát, hogy kincstárán némileg segítsen Lcsérl visszajövet, Kassán az urakkal gylést tartott, s koronázási levele ellenére, minden jobbágy telekre egy arany forint adót vetett^). De a nemesség ezen adót, mely országgylésen kívül vettetett ki, alkotmánysérelemnek kiáltozd, s annál inkább meggátolhatni vélte annak behajtását, minthogy az egyedül az jobbágyait terhelte, az uraknak és a fpapoknak, kik az adót megajánlák, gondjuk lévén reá, hogy alóla a maguk jobbáösszejövetel
,
gyai kivétessenek.
A
tása támasztott, több
zavargásban
messég pedig egyenesen csillapítása végett
ment
volt,
,
melyet ezen adó behaj-
adószed agyonveretett föllázadt.
;
az erdélyi ne-
Ulászló e mozgalmak
le-
Nagyváradról, hova a kassai gylés után
személyesen megjelent Erdélyben. Látván, hogy
a két vajda egymással megférni
nem tud, Losonczyt fud var-
mesterévé nevezte, vajdául magát a zordon Drágfyt hagyván. Ez aztán kegyetlen szigorúsága által nemcsak a zavargást lecsillapította, is,
még
hanem
a
tartományra kivetett 60 ezer aranyat
a király ott mulatása alatt beszedette'*).
')
Bonfin, Istvánfy
*)
Bonfin Dec. V. Lib. IV, 714. Istvánfy Lib. III, 83.
')
Regestr. Proventuum regal. 1494. és 1495-ból Engelnél
schichte der Nebenl. *)
Bonfin
e. h.
e. h.
I, 18.
718.
:
Ge-
268 ^^^^'
Tizenegyedik könyv. Az orsz4g sülyedése a Jagellók
alatt.
Ulászló ezután, hogy a múlt évi országgylésen szemére hányt munkátlanság vádját magától elhárítsa, s az adó-
Erdélybl Temesvárra, onnan pePéterváradra ment dig , és a múlt évi szélhdése által már szavától is megfosztott, vén Kinizsy és Drágfy vajda által kivetés szükségét igazolja,
A
Szerbországba betörést intéztetett. sereg nagy martalékkal tért meg. ostora, a rettenetes Kinizsy,
E
kaland
jól sikerit, a
kaland után a törökök
— ki Báthory István halála óta
is viselte, november 24-kén meghalt, minden további hadmunkálatot félbeszakasztott,
az országbírói tisztet
halála újiaky megfékeztetóse.
s
De erre egyéb ok is indítá Ulászlót. Míg Erdélyben idtörökök Tótországban kalandoztak, s Újiaky Lrincz velk való egyetértésrl vádoltatott. A vád annál köny-
gött, a
a
nyebben
talált hitelre, mivel Üjlaky a múlt 1493-dik évi országgylésen zavargásai miatt a haza ellenségének itélt Kis-
Horváttal összeszövetkezvén
,
a kalocsai, pécsi és szerémi
püspökök jószágain többféle hatalmaskodást követett el, s a király parancsainak, kit rendesen ökörnek nevezett, engedelmeskedni átalában nem akart. Most tehát Ulászló példásan megbüntetni szándékozott a féktelen oligarchát. Mindenekeltt maga elébe idézte t, s mivel meg nem jelent, Drágfyt haddal küldé ellene; ki aztán több várát
meg
is
vette.
A ki-
maga
e közben Horvátországba ment, s annak rendéitartomány védelmérl tanácskozván, bánná ismét Corvin Jánost nevezte ki. A váraiból egymás után kiszorított
rály
vel a
Újiaky ezalatt szövetségesét, Szapolyay nádort gélyre. És, annyira elenyészett
a büszke nádor csakugyan
már a királyi
szólítá se-
tekintély,
hogy
felhívni bátorkodott a királyt
:
ha mi panasza van ellene, bocsátaná rendes törvényszékre. De Bakács tanácsai némi erélyt adtak most Ulászlónak, válaszában Szapolyaynak is szemére hányta elkövetett hatalmaskodásait s tudtára
hagyna
föl a
berezeg zaklatásával
,
s
hogy tle is más viseletet vár, ha kegyét megtartani Újlakynak pedig megizente, hogy az általa annyiszor emlegetett ökörnek már van egy nagy szarva, s a másik adta,
kivánja.
I.
Í8
fejezet. II, Ulászló
n naponkint, miszerint reméli,
szarvval fogja megalázhatni.
269
kormánya.
hogy
elleneit ezentúl két
De Szapolyay jól tudta, honnan nem természetes erélye,
származik Ulászlónak ezen épen daczczal azt végre
sznjék meg
királyra,
a háborútól;
czát a herczeg ellen az 1495-ben
Som
fispán
í^
megtörni remélvén, újabban
is
i^^^-
is
st midn folytatva^),
is
ráizen
si
Ulászló, haraz új temesi
Józsa által Németújvárban magát Üjlakyt
is
ostrom alá fogatta, a nádor még fenyegetbb állásba helyezte magát,
s
is
a herczeg
felbujtott
hatalmas nádort, minélfogva a király
relni a
tört
néhány vármegyét
Bakács nem tartá tanácsosnak még tovább
mére"^).
A
inge-
hajólt a
meg-
s t
menvéddel ellátva, Pécsett maga bnbánó Üjlaky minden zavar miatt
Üjlaky kérelmére,
elébe bocsátotta.
is
védelis
Beriszló Bertalan vránai pörjelt okolta; miért az rögtön elfogatott, s
bnök
miután reá több, valóban iszonyú
bizony od-
tak be, vasra veretvén, börtönbe záratott. Üjlaky kegyelmet nyert; de javainak visszaadása a
jöv országgylésre
halasz-
— April elején Ulászló visszatért Budára, hol reá követek várakoztak. — A király ugyanis a Szerbor-
tatott^).
török
szágba intézett hadjárat után More Pétert békekötés végett
Konstantinápolyba küldé. Bajazed, másfelé lévén elfoglalva, az ajánlatot örömmel fogadta, s Moréval maga is követeket küldött Ulászlóhoz.
A
A
megkötött béke három évre
szólott.
király mindjárt hazatérte után országgylést hirde-
tett máj. 9-re,
szándéka lévén azon számot adni tetteirl,
különösen az Üjlaky
rágalmazóit elnémítsa.
s országgylés.
hogy úgymond, Zsigmond kanczellár, De Bakács
ellen viselt harczárói
,
') Január végén 149-ben Sz. Mihályban idzött Ulászló, s onnan Soprony városát (Fer. 2-a prox. p. fest. Conv. S Pauli ap. a. d. 1495.), hogy a jelen zavarokban városuk védelmére ügyeljenek, s ha mi
inté
újat hallanak,
hogy
ezáltal ')
A
')
Bonfin
is
tudósíttathassék.
király levele e
III, 35. kövv.
Pogány Péter pozsonyi fispánnal, A Soprony városi levéltárból. megyékhez. Katonánál XVII, 696.
azt rögtön tudassák
maga
e. h.
:
711. kövv. és Dec. V. Lib. V, 725. Istvánfy Lib.
270 14»5.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
kincstartó,
nehogy
s
kire különösen hallgatott
a királyi tekintély
ha
,
még nagyobb
bocsáttatnának,
szándokáról lebeszélték.
E
Bornemisza János,
,
tettei a
alatt.
közönség
itélote alá
csökkenést szenvedjen,
te
helyett az adóról tétetett eladást,
kívánván a rendektl, adnának neki minden telektl egy arany
frtot.
De
evvel darázsfészekbe nyúlt a király.
A
ne-
—
tizen minden megyébl -— nagy zajt messég képviseli hogy a múlt éven, egyedül a frendek tanácsából ütöttek ,
kivetett adó által
megsértettek a törvények; a fnemese-
is
ket éles kifejezésekben vádolták, hogy jószágaikon a
számára szedik a közjóra fordítandó adót
,
maguk
a kir. jövedelme-
ket lefoglalják, a kincstárt kifosztják, a nemességet minden-
kép zaklatják
a rendes adónál tehát (1 aranynál 5 telek
;
sem akartak többet adni és követelték, hogy az 1492-ben félbeszakasztott gylésen alkotott törvények újra vizsgálat alá vétessenek. A király s az urak, kitöréstl tartva engedtek, az adó ügyének újabb fölvételét után) egy
fillérrel
,
akkorra halasztván, belefáradva,
midn
majd a nemesség, a gyülésezésbe
szokása szerint, nagyobb részben széjjeloszlik.
Ezután a törvények alkotásához fogtak, melyek jobbára az í492-kiekhez adalékul, vagy magyarázatul szolgálnak. Nevezetesbek a következk hogy a király 100 teleknél többet egyszerre ne adományozhasson; a htlenségi bnök felett egyedül az országgylés mondjon Ítéletet, a htlenség fogalma átalában csak az alkotmány s a korona jogai ellen elkövetett vétségekre szoríttatván; hogy továbbá, az országgylésekre a vármegyékbl necsak néhány követ, hanem az egész nemesség hivassék meg a gylésen a szavazatokat a a fajtónálló-mester szedje be, a frendek pedig az ügyeket gyorsabban tárgyalják, nehogy a nemesség sokáig kényteleníttessék vesztegelni a gylésen; hogy a vármegyék :
;
hatósága alól egy világi
véve
stb.
Míg
ezen
egy hónap folyt
le
,
s
egyházi úr birtoka se legyen ki-
több más törvények megalkottattak,
s s
mint a király
nemesség jobbára szétoszlott;
a
még
s
urak elre látták, a
ott
maradtak megvesz-
I.
fejezet. II.
—
tegettettek, s így aztán az adó,
—
271
Ulászló kormánya.
minden telokre egy arany
a király kívánsága szerint annál készségesebben kivette-
minthogy a király az alól, országgylési költségeik fejében, most is kivette az urak jószágait. Újlaky ügyébon semmi sem végeztetett, az a jöv novemberbon tartandó gylésre halasztatván; de Beriszló pörjel holtiglan tartó fogki miután Corvin Jánostól ságra, Poky Péter ') pedig neveztetett, nemcsak a várat magának várnagy bajmóczi gyá eltulajdonítani, hanem magát a herczeget is megölni szándétett,
—
kozott,
lett
—
megnégyeltetésro Ítéltetett
'^).
Üjlaky ügyébon novemberben ismét összegylníök kelvolna az ország rendéinek de az 1495 folytában dühön;
g mírígyhalál miatt a gylés elhalasztatott, a király pedig, hogy a ragályt kikerülje, az ország külön vidékein tartózkodott, jobbára erdkben, vadászva töltvén idejét. 1496 elején Valpóvárban idzött a király, s nem kis csodálkozással értesült, hogy a szelíd jó indulatában minden eddig lefolyt zavargások közt sem változott Corvin János, oppelní és liptai ,
herczeg, Lengyelországban hadat szed,
megtámadni szándékozik.
A tudósítás,
Szapolyay nádortól érkezett a királyhoz, tében útnak
is
indult Pozsony
delmét Szapolyayra bízván.
felé,
s
avval az országot
úgylátszik, egyenesen ki
annak következ-
a fenyegetett részek vé-
A vád Corvin ellen nem volt egé-
Poky Péterrl három eddig ismeretlen okmány létezik a sze1. melyben Ulászló (ddo Budae die dom. p. p. fest. b. Francisci conf. 1490.) ót mivel Miksa pártjához állott javaitól megfosztja s ezeket Corvin Jánosnak adományozza. 2. Melyben Ulászló neki személyére s javaira kegyelmet ad ddo Budae fer. 3-a p. p. Dom. Quasimodo 1491. — 3. Melyben Turócz megye nemessége felszólítja t, hogy miután hallják, quod in facto salium laborare velletis, ut ')
pesi káptalan levéltárában
:
,
,
sales polonicales libere
készek lévén
t
Luciae Virg.
a. d.
*)
meg
is
vendere possemuí? jutalmazni.
—
Dat. ad
csak dolgozzék ez ügyben, b.
Virg. in Thurocz in
f.
b.
1493.
Bonfin Dec. V. L. V, 729
Istvánfy Lib
III, 42.
És a
Proventuum.
t
registr.
i**^
272 1496
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
csakugyan szedett némi hadat Lengyelorhogy hazáját támadja meg ellenségesen, hanem, hogy magának elégtételt szerezzen a nádormelyek által ez árvái, liptói, tutól ama rablásokért szen alaptalan;
nem
szágban, de
a végre,
t
,
más
róczi s
felvidéki javainak
nagyobb részébl kiforgatta ^).
Kétségkívül csak ezek visszavétele
veend boszú el.
A
s
,
volt a berezeg czélja, mit
a telhetetlen nádoron
azonban nem érhetett
hogy a városok és megyék had-
király Szapolyay tudósításai után azt hivén,
herczeg ellene lázadt
a felvidéki
föl,
Szapolyay zászlai alá
erejét
azon többi hadak
parancsolá^).
Oda
küldettek
is
,
melyek a tavasz folytában a törökök
ellen szedettek volt
,
kik ez
fekv Szokol s ;
alatt.
idben
a Jaiczától
a temesi tartományba
is
betörvén, több várost és helységet
kiraboltak és felgyújtottak. Szapolyay verni Corvin Jánosnak különben hadát.
A
nem messze
várát elfoglalván, fegyveres néppel rakták meg,
király csak utóbb
,
sült a dolgok valódi állásáról
is
nem
is
késett szét-
fegyelmetlen, gyülevész
Pozsonyban idzése s
alatt érte-
mindeij nehézség nélkül meg-
A
békeszerzdés megkötésére Ulászló azt kivánta, hogy János herczeg személyesen menjen fel Bu-
békült a herczeggel. de ez
dára;
szavában
,
nem
kiegyenlítésére
A
tett
fest.
d.
környezett király
^).
Pozsonyban Az
Nebenl.
bízott az ellenségeitl
ki aztán két püspököt küldött ki a viszály teljes
töltött húsvéti
említett Registr.
U. R.
I.)
több
Proventuum
tételei
mutatják,
ünnepek után*) Budára regal. (Engelnél
:
megyékben 1495-ben már mind Szapolyay kezén voltak. ») Katonánál XVIII, 29. kövv. ') Marino Sanuto. Történ. Tár XIV, 5. *) Onnan kelt még húsvét utáni szerdán (Dat. Posony Resurr. dom.
a.
e.
Gesch. der
hogy Corvin javai az emlí-
fer.
4-a p.
1496.) egy érdekes levele, melynélfogva „meg-
—
vulgo hogy Magyarországban még nincsenek olvasztók melyekben az ezüst a réztl elválasztatni szokott, mi Zagerhwthen mégis, a népnek munkát adván, javára válnék az országnak; azért tehát
gondolván
,
—
anyjának Erzsébet királynénak, és öcscsének, Albert királynak ajánlaThurz János krakói polgárnak s polgármesternek
tára, Bethlenfalvi
I.
ment a lést
fejezet. II. Ulászló
273
kormánya.
hova a mirígyhalál megszntével országgyühirdetett. Fczélja most is az adó lévén, mivel tapasztakirály,
hogy azt a nemességtl, midn ez a gylésre nagyobb számmal jelenik meg, oly nehéz megnyernie, ellenére a múlt évi törvénynek, minden megyébl csak két képviselt hivott meg: de most még ezekkel sem boldogulhatott. Mindenekeltt Beatrix ügye vétetett tárgyalás alá, ki Ulászló házassági Ígéretének teljesítését sürgetend, maga is átjött Esztergámból, hol unokaöcscsénél Hyppolit érseknél tartózkodók. A gylés végzése szerint a magtalan végkép elutasítla,
,
n
tatott követelésével. Beatrix e végzésben,
ha kissé mélyebb volna Corvin János ellen elkövetett bnéért de még azután sem nyugodott. Még azon évben Bécsbe távozván, a pápát kezdé újabban sürgetni, parancsolna reá Ulászlóra, hogy teljesítse kedélyességgel
bír,
Isten boszúját
láthatta
;
ténylegesen
is
lekötött szavát
').
Ezután az adóra került a sor az országgylésen. A király a végvárak jobb karba állíthatása végett ismét egy-egy aranyat kivánt minden telektl. Támogatta az adófölemelés múlhatatlan szükségét a fkincstárnok is, Zsigmond pécsi azon érdemei fejében
don
is,
szerzett, neki és
melyeket iránta
György
fiának
s
s
az ország iránt különféle mó-
örököseiknek megengedi, hogy
Besztercze körül, vagy a hol nekik alkalmasabbnak látszanék, olvasztó-
kat állíthassanak,
s
az általok bírt vagy bírandó, bérlett vagy
bérlend
bányákból nyert erezet azokban felolvaszthassák, és ezen választókat más örök birtokaik gyanánt bírhassák. Minthogy pedig az
ilyféle olvasztók-
ban nyert ezüst sehol a világon nem szokott a fejedelmi kamarákba beadatni (?), nehogy idvel az ezüsttartalmú réz akár a királyok , akár a királynék, vagy mások által a nevezett Thurzó János és György vagy örököseik kárára lefoglaltassék ezennel rendeli, hogy a kamara tisztjei :
ót és örököseit az általok így nyert ezüst kiadására soha se kényszerít-
sem az ezüsttartalmú rezet le ne foglalhassák. (A bécsi csász. eredetijérl.) Ezen adomány vetette meg a nemsokára oly hatalmassá lett Thurzó nemzetség roppant gazdagságának alapját. Mint alább látandjuk ezen ezüst miatt nagy pöre támadt a Thurzóknak, s a hessék ,
titk. levéltár
,
velk társaságban ')
Pray
:
volt Fuggereknek, 11. Lajos alatt, a kamarával.
Annál. IV, 332.
Horváth M. Magy
tört.
Hl.
18.
1*96.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
274 1496.
alatt.
püspök, eladván, miképen a múlt évben mindamellett, hogy telkenként egy arany frt szedetett be, a kiadás 3000 aranynyal haladta
meg
A
sát is beadta. lés,
a bevételt ;
aztán vihart sejtve, lemondá-
s
nemesség erre nagy
a közjövedelmeknek
magán
zajt emelt a rósz keze-
czélokra fordítása ellen; mert
mi czélokra szivárog nagy része hogy például a nem rég meghalt Bálint a közpénzeknek nagyváradi püspök legénységének ruházata a közkincstárhogy a nyitrai püspök a királytól egy infuból fizettetett
nem maradt eltte
titokban,
,
:
,
lára 120 aranyat
csalt ki'),
s
átalában
kormánypártiaké
ellenzékiek egyaránt károsítják, fosztogatják a közkincstárt.
E tékozlások ellen kikelvén a nemesség szemrehányásokat tn a királynak hogy koronázási esküje ellenére, mindig ,
,
kormánya alatt sok százmegy; az ország pedig nem tudja, nem látja
fölemelt adót szedetett, mi hat évi ezer aranyra
Midn
mire fordíttatott a tömérdek pénz.
pedig a király
hogy az kezébe eddigelé alig jutott több 60 ezer aranynál, a nemesség indulata viharosan kitört; a kincstár kezelit htlenségrl, csalásról vádolta, s ket szigorú számadásra szoríttatni kívánta. Bakács kanczellár még nem volt ily súlyos körülményekben, és nem is látott más módot a felingerit kedélyek lecsillapítására mint a erre hirtelen azt válaszolná,
,
kincstárnokot, feláldozni.
A
lemondása miatt úgy is boszankodott, kincstári számadások tehát a váradi s nyitrai kire
püspökök, Losonczy László zászlós úr
és
Bornemisza Ferencz
által megvizsgáltattak; és miután a renmintegy 10 ezer ozámadásban egynémi hiány, aranyra men — valóban találtatott, Zsigmond püspök, Dombay Imre alkincstartóval együtt elfogatott, s a nemesség rivalgó örömzaja közt börtönbe záratott. A püspök aztán
megyei képvisel
—
detlen
400 ezer arany lefizetésére ítéltetett; Dombay pedig, nem Temesvárra vitetett fogságba. A nemesség nagyobb része e közben széjjeloszlott hangosan kiáltozva, hogy
fizethetvén,
most van már ')
igazi királyuk;
Registr. Provent. Engelnél
a
frendek azután
e. h. I,
155.
a
még
ott
2 75
Ulászló kormánya.
fejezet. II.
I.
maradtakkal megajánlották a kívánt adót^). Fen forgott a gylésen Újlaky ügye is de jószágait a megtört, megalá-
^^6-
;
csak az év vége
zott úr, úgylátszik ^),
végzése által
s
oly föltétel
meg
ha magtalanul halna
felé,
egy országtanács
ne Szapolyayra
,
hogy azok,
nyerte vissza,
alatt
mint a két úr
,
magánszerzdése tartá, hanem a koronára szálljanak. Még az országgylés folytában ^) követség érkezett a királyhoz Csehországból, t egyebek közt kérvén, jne valahára cseheit tavaszán
is
meglátogatni.
A király
távolléte idejére
teljesíté*),
e kérelmet csak 1497
—
mert Bakács
is
vele
ment — Szapolyay nádorra bízván az ország kormányát. Az
még tágasabb
oligarchiának most désre
már
s
^),
tér nyilt a féktelenke-
A
a nemesség és nép nyomorgatására.
a miatt
is
több más fontos
nemesség,
boszús lévén, hogy a fnemesek az adó-
érdek
s
melyeknek az országgylésen kell vala tárgyaltatniok, egy id óta csak az országtanácsban szokták eldönteni, midn magát általok személy-
es birtokjogaiban
illenk,
E
8
kérdéseket,
sértetni
is
érezné
a hatalmaskodásaikat
még
,
körülmény annál nagyobb foatosságú
')
Bonfin, ki e
gylés
ln
ingerültebb
tr gyönge kormány ellen.
elbeszélésével be
volt,
minthogy Sza-
fejezte történeti
is
mun-
káját. Istvánfy Lib. III. 43. köv. *)
Ld. a kalocsai érsek ezen évi leveleit Praynál
Katona XVIII, 732.
3.
:
Annál. IV, 270.
köv.
')
,,Iisdem diebus"
*)
Brutus, Praynál
mondja az
itt
egyébiránt elég zavart Bonfin.
1
')
:
Annál. IV, 280. Katona
Ennek számtalan
:
XVIII,
példái közöl álljon itt egy
Bánfy Miklós két jobbágya, Demecz vajda
és
85.
:
Igercsevics
gyes fogatú szekéren gyapjút vitt a gyümölcsföldi vásárra
Körös megyében történt értek, liton
—
;
de
Magas Miklós, Székely
midn Dobru Rucha
tTakab úr tiszttartója,
bánok
lev.
Dat. Crisij
fer.
és
—
az eset
helység közelébe
ket
fegyveresen megtámadta, szekeröket, lovaikat elvette,
arany forintnál több kárt okozott. Gyulay János
Alsólindvai
György né-
a nyilvános s
nekik 50
Bradách István
4-a p. p. fest. b. Ladisl. reg.
a.
d. 1496.
bécsi titk. levélt, eredetijérl.
18*
al-
A
1497.
'*'*''S*^
276 1497.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
polyay legalább alattomban
A
nem
,
maga
is
alatt.
a nemességgel tartott.
hogy az udvari párt az Újlakyval kötött szerzdését megsemmisítette s mi több, már neki is tervében volt, János fiának, a még mindig ntlen hatalmas oligarcha
feledhette
el,
;
utat törni a koronához, mit, miként egykor Mátyással történt, leginkább a nemesség által vélt
király halála esetére,
elérhetni.
Ulászló a nyár végén haza érkezvén, követeket küldött
Bajazed szultánhoz
,
ki István moldvai vajdától segélyre hi-
vatván, nagy hadat küldött volt Lengyelország pusztítására,
Ulászló azt kivánta a törököktl
szág t, mint a boldogult
hogy miután Lengyelorkirály els szülöttét még
,
Kázmér
is inkább illeti, a közte és Bajazed közt létez béke erejénél fogva, sznjék meg háborgatni Lengyelországot, különben , Ulászló is kénytelen lesz hazáját védel-
Albertnél
mezni ^
^).
A
követ útnak bocsáttatván, Ulászló novemberben
országgylést hirdetett hogy a mind ingeritebbé lett nemesség panaszait meghallgassa. Keseren vádolta itt a nemesség az urakat, hogy nem az ország javát, hanem csak ,
magán érdeköket hordják
szívökön,
s
míg a nemességet és a is meggá-
népet végkép elnyomorítani törekednek, a királyt tolják a sérelmek orvoslatában.
A
kölcsönös vádak azonban
az ingerültséget annyira felcsigá zták, hogy a
gylés minden
végzés nélkül oszlott széjjel^). 1498.
A következ nyittatott üieg
1498-ki év april 24-kén nagyobb sükerrel
s folyt le az
országgylés.
Országgyülés
A
nemesség most
mind számra, mind erélyre nézve hatalmasan
lépett föl, s
miként a megalkotott törvények tanúsítják, a kedvét keres Szapolyay nádor segedelmével teljesen gyzedelmeskedett, szintúgy az udvari párton, mint az oligarchián.
nyek fontosabbjai
Az
ország
')
Praynál
*)
Ld
:
íme
a törvé-
:
meggylt
bajos ügyeinek rendezésére a kö-
Annál. IV, 274.
az 1498-ki törvénykönyv elszavát.
I.
fejezet. II.
277
Ulászló kormánya.
vetkez négy esztend alatt évenként tizenöt napig országgylés tartassék, melyre az egész birtokos nemesség mindig megjelenjen, az egy telkesek pedig tizen egyet küldjenek
minden harmadik évben tartatván meg törvény, mely szerint a király adományozási joga csak 100 telekre szoríttatott, mint a királyi fel-
maguk
közöl; azontúl
az országgylés.
séggel
Azon
meg nem fér,
eltörültetik;
de
felsége javakat csak
honiaknak adományozhasson. Az ország ftörvényszékén a kivl két fpap, két zászlós és az ország
rendes fbirákon
négy kerületébl 16 nemes legyen jelen; ezen nemesek a kincstárból ill díjt húzván.
egész
szor az fontosabb s az
Az
országtanácsban valahány-
országot illet tárgyak felett
intézkedik, e nemesek közöl nyolczan mindig jelen legyenek.
A
koronát ezután világi urak rzik
nélkül halna meg, a királyválasztó
mek
').
Ha
a király örökös
gylésbe idegen
fejedel-
követei, kik a választók közt pártokat kelthetnének, be
ne bocsáttassanak; a nemzet fogja tudni érdekét,
s
a szerint
oly királyt választani, ki a trónon becsülettel megülhessen'^).
Két vagy több javadalmat ugyanazon egyházi személy ne bírhasson kik már többet tartanak, egyen kivl a többit bocsássák ki kezeikbl^). Egyházi személyek világi jogú javakat se pénzükön, se királyi adományul ne szerezhesse;
') E törvényben Szapolyay befolyására ismerünk, ki azt részint Bakács daczára, részint fia reményeinek szilárdítására alkottatta.
')
Ez ismét Szapolyay müve,
fia
érdekében, Miksa király igényei
ellen intézve.
Ezt ismét az ellenzék Bakács ellen alkotta, ki Hyppolit herhogy vele az egri püspökségért az esztergami érsekséget fölcserélje, s az érsekségen felül még mintegy 20 javadalmat ^)
czeget reá kényszeríté
birt
;
(mit,
és
,
mégis önkényes
úgymond
,
az
adót vetett az esztergami kisebb papságra,
1204-ki zsinat neki megenged), hogy esztergami
palotáját újra befódesse, székes seki bulláját kiválthassa
nem
—
templomába
új
fizetket. Dat. Strigonii 12-a decemb. 1499.
véltárából.
orgonát tétessen,
s
ér-
egyházi átokkal fenyegetvén a 12 nap alatt
A
szepesi káptalan le-
^^9^-
278 1*^8.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a J igellók
alatt.
A püspökök fispánságokiknek püspöksége e jogot a szent királyoktól nyerte. Egyszersmind a tized, az egyházi perfolyam, s az egyházi és világi törvényszékek közti viszony nek;
st
zálogba se vehessenek').
kat ne viselhessenek
is
Továbbá
szabály ózta tott.
gyének külön
még
senki,
kivéve
,
,
hogy minden me-
rendeltetett,
világi fispánja legyen,
s
többet egy megyénél
a temesi gróf se birhasson.
Végre a honvédelmi
több czélszer törvény alkottatott. nehogy valamely zavargásra még ezután is
rendszer tekintetében
Egyebek közt
,
is
mint 1492-ben történt, ama kérdés kik táborozhatnak saját zászlaik alatt vagy a zászlósokkal, és okul szolgáljon,
:
kik kötelesek telekkatonáikat a vármegye zászlaja alá küldeni?
—
elhatároztatott,
hogy bandériumot azontúl csak a
az országbíró
király, a nádor,
,
vajda, a horvát
az erdélyi
bán, a székelyek ispánja és a temesi gróf, arra díjat húznak a püspökök,
s
hegyi apátok, fehérvári,
—
a sz. mártoni, pécsváradi, szegszárdi és zobors
a titeli prépost és az esztergami, egri, pécsi,
bácsi és erdélyi
káptalanok
—
,
a világi
végre 42 névszerint megnevezettúr vezessen egyházi,
mind
kik a királytól
továbbá, az egyházi rendbl egyedül
,
világi
ki; a
rendbl
többi mind
rendek ezentúl a vármegye zászlaja alá
küldjék telekkatonáikat,
a
azok tartására rendelt adót
vármegyéhez szolgáltassák be az is.
A
világi zászlósak bandériu-
maikat táborozásra köteles szabad jobbágyaikból és telekkatonáikból
alkossák.
Az
egyházi zászlósak bandériumaikat
jószág és tized jövedelmeik arányában^) állítsák zászlós egyháziak szinte
mondatott
')
Itt
*)
Az esztergami
ki
mind
javaik,
ki.
A
nem-
mind tizedjövedelmeik
elször határozottan a „lex amortisationis". fpap két-két bandériumot (az az 800,
és egri
felében nehéz, felében huszár lovast), a kalocsai, váradi, pécsi, erdélyi,
zágrábi
fpapok egy-egy
bander., a gyri, veszprémi, váczi
200 lovast, a csanádi 100, a nyitrai toni, pécsváradi
és szerémi
apát 200, a szegszárdi 100,
püspökök
már-
a zoborhegyi és titeli 50
lovast, az esztergami, egri, erdélyi pécsi káptalanok
vári 100, a bácsi 60 lovast tartozott kivezetni.
fpapok
50, a sz.
külön 200, a fehér-
I.
fejezet. II.
279
Ulászló kormánya.
arányában állítsanak vitézeket de a vármegyéhez, mi végett jövedelmeik összeirassanak. Minden más akár f, akár köz-
rend nemesek határszélek
1498.
jobbágyaik száma szerint 36, (az alsó, török es megyékbon 24) telek után egy lovast
felé
küldjenek a vármegye zászlója
alá.
A
nemesség ezen visszahatása a kapzsi fpapság és a féktelen oligarchia ellen, mint idnicént látni fogjuk, hosszan folyt
még azután
is.
Az országgylések
a
következ években
számos, jobbára igen czélszer törvényeket alkottak a
Má-
számzött rend és törvényesség De ezekrl is el lehet mondani a római író-
tyás halála óta mindinkább helyreállítására.
hogy a törvények sokasága a köztársaság beteg voltára mutat. A sok üdvös törvény csak megalkottatott de a gyönge kormány azoknak tekintélyt végrehajtást szerezni, s a hatalmas, féktelen oligarchiát azoknak intézkedései szerint val,
;
,
korlátok közé szorítani
nem
sen nagy számmal jelenvén
volt képes.
meg
A
nemesség, rende-
az országgylésekre, a tör-
vényalkotásban jobbára gyzött ugyan; de diadala csak irott áldás maradt, melyet a fékezetlen oligarchia az életben job-
bára kinevetett.
III.
A
követ, kit Ulászló Lengyelország békéje végett a
múlt évben Konstantin ápolyba küldött, sikeretlenl járt a törökök újabban is betörtek Albert király birtokaiba. Ez te:
hát Zsigmond testvérének kíséretében követeket küldött Budára, kik Ulászlóval a török ellen szorosabb szövetséget köt-
nének.
A föltételek
részletesebb meghatározása végett Vitéz
és bécsi püspök, Bánfy Miklós, Both Endre Czobor Imre azután Krakóba mentek, s a szövetséget ott 1498-ki jul. 20-kán meg is kötötték, abba István moldvai vajdát is belefoglalván '). De bár e szövetség a következ évi
János veszprémi és
')
Az okmány Katonánál XVIII,
163.
um.
280 1499.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
áprilban újabb okmánynyal
is
alatt.
megersíttetett'), az 1499-dik
hogy részünkrl nagyobb hadjárat intéztetett volna a török ellen. Csak Corvin János herczegrl hogy a martalék végett becsapkodó találjuk feljegyezve év
is
lefolyt a nélkül,
,
török hadakat Szebenico táján és saját birtokaiban, verte
Ez év végén
^).
,
karácson
életpályáját Szapolyay István
,
meg-
napján fejezte be fényes
kit jeles hadvezéri tulajdo-
közdolgok nem mindennapi ismerete éles ravasz esze és erélye mely a gyöngébbek irányában nem egyszer vált hatalmaskodássá egyszer esztergami hadnagyból szepesi gróffá s az ország nádorává emeltek. Hitvesétl, nai, 8 a
,
,
—
—
,
Hedvig született tescheni herczegntl, három kiskorú gyermeke maradt János György és Borbála. A haldokló apa ,
ezek sorsát,
,
örökségét
a
nyugtalan korban biztosítandó,
végrendeletében Bakács érseket,
Üjlaky Lrinczet, Szath-
máry György veszprémi püspököt Péter országbírót,
Som
s
Geréb Raskay Bá-
alkanczellárt,
Józsa temesi fispánt és
t
ftárnokot választotta gyámjaikul ^). Megelzte a halálban Thuz Osvát zágrábi püspök kora fpapjainak egyik lint
,
egyebek közt végrenmelyben Jaicza, Nándorfehérvár, Szörény és Szabács végvárak ersítésére 32 ezer aranyat hagyott, mintha elérzette volna a veszedelmet, mely e végvárakat a legjelesbbike, kinek hazafiúi érzelmeit
delete
közel 1500.
is
tanúsítja,
jövben
A
érendi
*).
törökökkel való háborúskodás tekintetében 1500-ban
ismét egy lépés történt. Velencze az ozmánok által nemcsak Szövetség
,
,
a török
ellen,
,
birtokaiban, de
Veienczével löoreai
év elején ülászlót
is
már Friaulban
is
háborgattatván, ez
társul hívta azon szövetségbe, melyet a
pápával, a spanyol és franczia királyokkal kötött a török
')
U.
0.
')
Ld Ld
Corvin
')
Katona
e.
*)
el-
179. levelét. Tört.
érdekes végrendeletét
h. 189.
Farlat. Illyr. S.
V, 509.
Tár XIV, 31. Wagner: Annál. Scep.
I,
148.
s
utána
I.
len.
A
281
kormánya.
fejezet. II. Ulászló
királyt a 100 ezer arany, melyet Velenczo a háború
folyta alatt évenkint fizetni ígért, Bakácsot a kilátás,
szövetség által a bíbornoki kalap megnyerésére inte
mely
^^QQ-
e
nyilt, az ele-
ellenkez országtanácsot pedig a követ, Giustiniani Seáltal busásan osztogatott velonczei arany végre haj-
bestény
landóvá tette az ajánlat elfogadására rendéinek hozzájárulása
is
Hogy
^).
megnyere ssék,
Sz.
az ország
György napra
országgylés hirdettetett a Rákos mezejére. A háborútól a nemesség sora volt idegen de segedelmét azon föltételhez kötötte, hogy szabadságának sérelmei orvosoltassanak, s a múlt években megkezdett reformok folytattassanak. Így történt aztán, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind a honvédelem s egyéb közigazgatási tárgyakban ismét számos czél;
szer törvény
alkottatott;
csak azon egyet emeljük
ki,
melyek közöl, rövidség okáért, mely által az 1498-ki 2-ik tör-
vény akként módosíttatott, hogy azon 16 nemes mellett, kik az ország négy keríiletébl választandók négy egyházi s négy világi úr üljön az országtanácsban és a ftörvény,
székeknél, legyen,
s
úgy hogy
e
24 tanácstag
fele
mindig az udvarnál
egyszersmind az ország jogainak és törvényes szo-
kásainak rendszeres összeírásával
is
foglalkodjék.
—
Nincs
ugyan nyoma törvénykönyvünkben, de kétséget nem szenved, hogy a rendek ezután szintén megegyeztek a török háborúban; mert a szövetség a háborút szintén nagyon sürget pápával
s
Módon várának eleste után
Velenczével
már a tavaszon,
XII. Lajos franczia királylyal pedig júliusban csakugyan megköttetett ^).
A
kormány ennek következtében gondoskodott is ugyan
némileg a végvárak kiigazításáról');
st
a vármegyéket
is
megintette, szerelnék föl szép csendesen zászlóaljaikat, mert
')
Tubero
nuto Tört. Tár
:
Lib. VIII,
XIV,
*)
Katona
»)
Eugel Gesch.
e. h.
§. 1.
Schwandtnernél
112. kövv.
245. d.
Nebenl. IV, 187.
II, 263.
Marino Sa-
^'
282 1501.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Mihály nap táján személyesen szándékozik meg'); de a fegyverszünetet még sem mondta föl a szultánnak. A királynak és Bakácsnak, kirl a velenczei Sanuto megjegyzi, hogy mintegy második királya az országnak ^), nem volt szándékában, komolyabban megindí-
a király
sz.
indítani a hadjáratot
k legfölebb a határszéleken
akartak némi hogy Velencze a kikötött 100 ezer aranyat meg ne tagadhassa, Bakácsnak pedig a raegigért
háborút;
tani a
apró csatázást kezdeni,
még
bíbornoki kalapot kieszközölje; mit az érsek
A
tában csakugyan
meg
a szövetségrl,
a végvárak készületeirl
s
nyert ^).
is
kezdették meg, Jaiczát az
ez év foly-
háborút azonban magok
törökök
értesült
sz elején ostrom alá fogván
;
honnan
azonban Corvin Jánostól nagy veszteséggel zettek vissza^). mert általa ez Ulászló kétszeresen örült e gyzedelemnek ,
évre leróva
St
Velencze iránti tartozását.
vélte
inivel a
nyugati hatalmak által igért segély szintén elmaradt,
még
a
következ 1501-ki évben is munkátlan vala, bár a pápa, t a háború komolyabb megkezdésére ösztönzend, Magyarországba követet küldött aranyat tétetett
le ^).
A
,
és
számára Velenczében 40 ezer
király,
hogy ezen összeget fölve-
országgylést hirdetett, melynek folytában
hesse, a tavaszon
még 12-kén nagy zajjal ki is hirdettetett a törökök elleni hadjárat^). De mihelyt a pénz Velenczébl megérkezett, és mihelyt a segélypénzek a papságtól,
ban
is
fölszedettek''),
s
a városoktól az ország-
pedig folyton késett, a
a külsegély
')
Ulászló lev. Sáros megyéhez Katonánál
*)
Törte'nelmi Tár
XIV, 102
és 108.
e. h.
262. kövv.
El cardinale
di Istrigonia
est altér rex in regno. 3)
Ld
*)
Istvánfy
a pápa levelét Ulászlóhoz szept. 28-ról. Tört. :
Katonánál
173.
:
XVIII,
275.
Hist. Stat. R. H. III, 258.
«)
Bartal
^)
Non dubitamus
:
Tár XIV,
Lib. IV, 47.
... vobis
rony 'városához, dd-o Budae
fer.
cognitum esse
6-a
p. p. fest. b.
quot et quantos tractatus pro defensione
s.
—
így
ír
Mathiae
fidei cathol.
Ulászló Sop-
ap. a. d. 1501.
quam
.
.
.
Thur-
I. fejezet.
gondjait ez idén
király a háború
283
Ulászló kdrmánya.
II.
is
A
tette.
félre
helyett
most, miután a pápa által a Beatrixnek adott házassági Ígé-
retétl a múlt évben végro fölmentetett
az ötven évhez
'),
komolyabban kezdett gondolkodni. E végett követet küldött XII. Lajos franczia királyhoz, hogy egy távol rokonát, az udvarában
közeled
valahára házasulásáról
férfiú
corum tirannus principum
.
.
exstinguere quaerit
.
,
is
cum
diversorum
oratoribus
regum, hic apud nos in praesentiarum agentibus
et
mus; ad quae,
.
.
.
habe-
ad conservationem castrorum finitimorum
et item
.
pene intollerabiles expensas nos facere oportet. Qupd DD. Praelati
.
.
et
Barones considerantes in hoc praesenti anno iam bina vice nobis subsi-
dium dederunt is
.
.
.
(természetesen jobbágyaik erszényébl).
tehát ezer arany forint adót vet. ')
Kelt a pápa Ítélete
:
Dat.
Soprony város
Romae
A
városra
levéltárából.
3-a april.
a. d.
1500.
A
hosz-
szú levél egész történetét adja az Ulászló és Beatrix közt fenforgó há-
Mondatik egyebek közt, hogy a pápa, Beatrix ama pa-
zassági ügynek.
naszára, hogy Ulászló, ki házassági igéretét etiam carnali copula con-
summavit, Ürsus theani püspököt küldé a királyhoz, kit azonban ez gadni
nem akart
;
st
sürgette a pápát, mentené
fel
kötelezettségétl, hogy más házasságra léphessen. ciliai és
káig
t
Mivel azonban a sia pápa so-
spanyol királyok e házasságot fentartatni kívánták
nem
hajlott Ulászló kérelmére,
ságtól, miért
királynak
,
teljesítésére
újabban megintvén,
egyszersmind, hogy ha ebben engedelmeskedni hajlandó,
azonnal fölmenti
De Miranda
,
az 1496-ki szept. 12-kén hozzá in-
s
tézett levelében ót kötelezettségének
igére neki
elfo-
Beatrix iránti
t a brandenburgi
Borbálával szó által kötött házas-
mind Ulászló, mind Borbála folyamodott.
A
pápai futár,
Bertalan, e levelet az 1496-ki nov. 17-kén adta át Tatán a
még
futári ezüst pálczáját
— mastiam
argenteam
—
is
el-
mutatván, hogy ót személye hitelességérl meggyzze.
A
kezével vette át tle a levelet,
Utóbb a pápa,
midn
Ulászlót tovább
rint törvényt tartott,
vetet küldött,
ki
is
és
által
s
azt mindjárt el
is
olvasta.
király saját
vonakodni tapasztalná, az ügy felett formaszemiután a király sok sürgetésekre Rómába köBeatrix
állításait megczáfoltatta,
a pápa
ta
Beatrixxal való házasság kötelezettségétl ezennel itéletképen fölmenti.
A
bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl.
pápához. Tört. Tár
XIV,
175.
Ld. errl Ulászló levelét
is
a
— A pápa fólmentésének ily soká elma-
radta okozta tehát, hogy Ulászló, bár az ötven évhez közeledett, mind-
eddig
nem gondoskodott
a házasulásról.
^^>^-
284
ország sülyedése a Jagellók
nevekedett Candalei Annát magának
1502.
^yj.4j
Az
Tizenegyedik könyv.
1j^.
sükerrel járt.
Miután
a király
nül
alatt.
kéresse.
A követ
Csehországból, hova 1501
végnapjaiban nénri fontos ügyek miatt utazott^), az 1502-ki tavasz elején visszatért
Velenczébe,
érkezett
által hozatta
Budára.
,
A
végbe
és kardinál vitte
menyekz
a menyasszony is nemsokára meghonnan t Ulászló fényes követség
koronázást aug. 10-én Bakács érsek ,
melyet aztán Budán ünnepélyes
követett'^).
Házasságával,
melyekrl mindjárt
s
növeked belzavarokkal,
a mindinkább
nagyobb hadsem gondolkodott Ulászló. Pedig miután Velencze a tengeren ez év folytában nagyobb szerencsével folytatta a háborút, minek következtében Bajazed, kinek Karamánnal és Uzon Hasszánnal Ázsiában is szólani fogunk, elfoglalva,
járatról a török ellen ez évben
—
meggylt
Velenczével békealkudozást kezdett, attól
a baja,
hogy a török hadak Magyarországot ez idén nagyobb számmal fogják megtámadni. Miksa csá-
lehetett tartani,
srbben szár
s
már maga
is
aggódni kezdett az ország sorsa
felett,
melyneTc haderejét, mint jól tudá, a gyönge és tekintélytelen
Ulászló egyesíteni képtelen; aggódni kezdett, hogy Magyarország, bel viszályai közt a töröktl elnyomatván, Németor-
szágra
kerlend
a sor.
Ez okból nem
mulasztá
is
hausenben összegylt választó fejedelmeket meztetni
s
ket
Dat.
a Geln-
követe. Stadion János által felhívni, tanács-
koznának komolyabban ez ügy
')
el
e veszélyre figyel-
Budae
felett^).
in vigil. festi Nativ.
Dom.
És valóban
a. e.
1501.
Cum
a
ma-
propter
admodum ardua in ipso Regno nostro Bohemiae expedienda hoc biduo vei triduo ad ipsum Regnum nostrum Bohemiae proficisce-
certa negotia
mur, et brevi volente Deo revertemur
.
.
.
tudatja Soprony városával,
hogy távolléte idejére Geréb Péterre, Szapolyaynak a nádori méltóságban utódára, ruházta a kormányhatalmat. Soprony városi levéltár. ») Istvánfy Lib. IV, 49. Oklevelek Katonánál XVIII, 324. A királyné származásáról ')
Id.
Kovachich
:
Script.
Min.
I, 32.
Instruction was vnser getrewer lieber Hanns von Stadion, vnser
Rat, mit vnsern lieben
Neuen vnd Oheimeu den Churfürsten
so yta jn
gyár kormány
félni
is
285
Ulászló kormánya.
fejezet. II.
1.
kezdett
,
hogy
végvárak nagyobb
a
ervel fognának megtámadtatni; miért a király már Csehországban létekor szintúgy, mint hazatérte után többször felszólítá a megyéket, küldenék zászlóaljaikat az alvidékre. Aggodalmat ébresztett, kivált Jaicza állapota; mert a törökök leginkább Bosnya táján mozogtak, s e végvár nagy
—
hiányt szenvedett élelmi és védelmi szerekben. Ennek megse-
Dunán inneni megyéknek köté megyéknek nom volt ugyan kedvök a
géllését a
A
nádor
s
néhány urak
Gelnhausen versamelt
liche
sein,
handeln
Ulm
végvá-
hogy
volt tán oka,
Wir
1502. július 3-kán.
— mond az utasítás egyebek közt — auch dise erschröcken-
new Zeitungén
vberhand nemen,
an, das die Tiirggen ganntz gegen die Christenheit
Vnd wo
die
zwen heidnischen Kunig nemlich Chare-
man und Vssenkassan den Tiirggen hiet er
sol.
Ez
^).
Geréb
fölkelésre;
zászlóaljai mindazáltal a fontos
rat a szükségesekkel idején ellátták
zaigen Inén
szívökre Ulászló.
nit so schwerlichen
auf disen tag die Venediger vberzogen
,
vnd
als
bekriegten
,
so
zu besorgen ge-
wesen were, das Meer gewunnen. Aber dieselben haiden habén den Türkken dauon gewendet dadurch die Türkk nu zumal auf die Cron Hungern zewcht, wo dann dieselben Cron khein hilff beschieht, es werden die haiden vnd tiirggen miteinander gericht oder nit, so ist Hungern ,
macht gros vnd baiden partheyn stark genug ist; darzu ligen der Kunig von Polan vnd die Littawer an einem vnd der Reyss vnd die Tattern an andern teil gegeneinander in Weld. Nit destowider wie wol die Venediger durch der gemelts haiden entschiittung frid vnd Ru habén wann die haiden vnd Turggen wiederumb vertragén so werden doch darnach die Tiirggen vber die Venediger ziehen, vnd jnen das Meer abgewynnen, dann jn jren vermugen
verloren, dieweil des Tiirggen
.
.
.
,
,
nit
mer
Schilt,
ist,
als
jnen allain fernern widerstand zutun. Soltén dieselben drey
Hungern, Polan, vnd der Venedigischen Mer alsó erobert
werden, das got verhueten welle,
mag
meniclichen gedennckhen, das nit
muglichen wir den Vngelawbigen einichen widerstand mer zutun (können). Deshalb die obligend not erfordert,
zusehen
,
vnuerzogenlich jn die hendl
des wir dann lange Zeit her mit erpietung vnser leib vnd gut
darzustrecken begert habén stb.
A
csász. titkos levéltár ered.
fogalma-
zatárl. Ulászló p. fest.
lev.
Visitationis
Geréb Péter nádorhoz. Dátum Budae b.
Mariae Virg.
a.
d,
1502-O
fer.
(jul. 6-a).
4-a prox .
.
.
Non
/^Q^-
286 ^^^^-
Tizenegyedik könyv.
a törökök ez évben
Az ország
sülyedéae a Jagellók
nem bántották
Jaiczát,
alatt.
hanem
a
midn
a királyi
Malorafalvánál átkelvén, épen azon idben,
Száván
menyasszony Budára kisértetett, a Szerémséget, Valpót és Pozsegát dúlták és zsákmányolták. E betörés azonban a mi részünkrl sem maradt boszúlatlan. Corvin János berezeg, Péter bazini gróf
tót- és horvátországi bán,
Som
s
erdélyi vajda,
Józsa temesi gróf, Kanizsay György nándorfehérvári.
Tárnok Péter Szörényi bánok, a maguk dandáraival és a Belmusovics és a Jaksicsok
alatt szolgáló
ráczokkal aratás után
Haramvárnál a Dunán átkelvén. Bolgárországra törtek, Bodont, Kladovát több apróbb városokkal megvették, s Nikápoly külvárosait is fölégették; visszatértökben pedig a nagy zsákmányon kivül számos szerb családot hoztak magukkal és telepítettek le a temesi tartományban ^). Volencze azonban már alkudozásban állott Bajazeddel, s az év végén a békét is megkötötte. Ulászló az évdíjtól ekként elesvén, nagy örömmel fogadta a békeköveteket, kiket a szultán az 1503-ki nyáron Budára küldött, s velk aug. 20-kán maga is hét évig tartandó fegyverszünetet
kötött'^),.
IV.
A
Oligarchiái pártzajion-
^j^^^
béke a törökkel helyreállván
,
a belvillongások
is
megkezddtek, vagy helyesebben, gátolatlanabbúl foly-
Vestram quocles tam in absencia, quam praesenmandavimus universis comitatibus, ut gentes eorum ad defensionem huius regni mittant. Nunc intelligimus quod licet nostrae imprimis, ac vestrae et deinde aliorum dominorum Gentes misprae^erit Fidelitatem
,
cia nostra scripsimus et
sae sünt,
tamen nuUae ex comitatibus missae fuerunt praesertim ab ista qui deputati fuerunt ... ad succurrendum Jaycza: sed
parte Danubii, illae
paucae Gentes, quae ut diximus congregatae fuerunt, propter peri-
culi et necessitatis
atque morti,
magnitudinem coactae sünt
et victualia
se
ad Jaycza importáré ...
A
tár eredetijérl. ')
Istvánfy Lib. IV, 49.
*)
Pray
:
Annál. IV, 305. Katona XVIII, 345.
:#
periculo
opponere
csász. titkos levél-
7
1.
fejezet. II.
2b
Ulászló kormánya.
mert azokat a török háború sem volt képes elfjtiszai vármegyék nemessége, a féktelenked urak
tattattak, tani.
A
ellenében a gyönge kormánytól védelmet
_
nem nyervén, 1502
nyarán maga ügyekézett, mennyire teheté, magán segíteni, s magának kárpótlást szerezni. A nemesek egymással számosabban egyesülve, a rajtok garázdálkodó urakat megtámad-
Legnagyobb
ták, jószágaikat pusztították.
vargás
Bihar
Czobor Imrét
és a
szomszéd megyékben
kir. biztosul a
;
volt az efféle za-
miért
hely szinére küldé.
is
A
Ulászló
nemesség
csak önvédelme végett nyúlván fegyverhez, Czobor megjelenése után lecsendesedett,
s
követeket
is
küldött a
maga kebe-
lébl a királyhoz, hogy zavargásaik okát megfejtsék,
s
neki
egyébiránt engedelmességet fogadjanak. Ulászló, haragjában eleinte
úgymond, nagy naivsággal, ha
— a nádorhoz intézett levelében —
szigorral akart föllépni e zavargások ellen; mert
ilyféle
meg nem
merényleteket
ket okolhatnak és szégyenünkre
is
toriunk, miattok bennün-
válhatnak a világ eltt."
Utóbb azonban panaszaik alaposságát átlátván, megbocsátott ugyan nekik, de mégis fölötte röstelte a történteket, értesülhogy azoknak híre még a pápához is, pedig oly annyira nagyítva jutott el, hogy ez az országot teljes lázadásban lenni vélte, s mivel a török háború szívén feküdt, követet is küldött Budára, hogy a dolog fell bvebb értesítést nyerjen. De a dunai vármegyékben sem folytak jobban az ügyek. Föntebb említk, miképen ezek a királytól több ízben felszólítva sem akarták kiállítani zászlóaljaikat, mi miatt Jaicza majd veszélybe esett. „Tudjuk pedig, úgymond említett levehogy a szegényebb, alsóbb nemesek ebben lében a király, a maguk javaitól hiány nélkül megfizették nem bnösek;
vén,
—
k
a hadi adót (pecunias exercituales); a
fbb, nagyobb nemeseket (pociores
tisztviselket terheli."
A
sával akarta büntetni;
mert
meg
lelkét ezen erély
—
a
bn
súlya leginkább
et majores) és a
megyei
király ezeket jószágaik elfoglalá-
— nem tudjuk,
honnan
szállta
„alattvalói ezen engedetlenséget és
vakmerségét, úg;ymond, ezentúl nem akarja büntetlenül
^^'^-
288 1502.
Tizenegyedik könyv.
Az ország
sülyedése a Jagellók
alatt.
hagyni." Mieltt azonban e dologban lépést tenne, a nádor véleményét kivánja meghallgatni ^).
Mit tanácsolt neki Geréb nádor, nem tudjuk, hihetleg törvényes vizsgálatra utalta t, a hatalmas megfenyítés heszámos törvény tiltakozott. De bármi volt annak eredménye, annyi bizonyos, hogy Ulászfelvillanó erélye igen múlékony vala, s a közügyek,
mely
lyett, is
a tanács
ellen
s
lónak e jobbra változás helyett,
napról-napra zavarodtak, a rend,
törvényesség mindinkább számzetett, a viszályok és hatal-
maskodások egyre szaporodtak. Menyekzje után a közügyekkel , ki élemedett korának daczára elször élvezte a szerelem gyönyöreit^), s azontúl csak nejének élt, napról-napra kevesebbét gondolt. Tunyaságából, melyben bármi ügy hozatott
is
elébe, azt szokásos
„dobzse" szavával fogadta,
még
nyomasztóbb szegénysége sem volt képes t fölrázni, bár ez oly fokra hágott, hogy idnként már asztalát sem tudta illleg elláttatni. E szegénység onnan származott, hogy miután a király az urak javait az adótól jobbára fölmentette, vagy inkább megengedte, hogy az urak azt jobbágyaiktól a maguk számára szedjék; lett
s
így évenkint a szaporodó költségek mel-
mind több hiány mutatkozott, melyet más
delmekre, kamarai javak,
vámok
s
királyi jöve-
harminczadokra felszedett
ezeknek zálogbaadása által ügy ekéztek fedezni; de a jövedelmi tke végre oly annyira megcsökkent, ho^^y már nemcsak a közköltségeket, de még az udvartartást sem ellegezések
s
fedezhette. ,,Mi itt
rály cseh titkára
')
6. Istos
—
—
igy
ír
Ulászló említett levele Geréb Péter nádorhoz az 1502-kijul.
pociores et maiores pocius
Comitatuum
.
in hac re nihil ")
1503-ban Schlechta János, a ki-
közepette az arany és ezüst halmainak a
.
.
quam universitatem nobilium
illorum
castigandos et hona eorum occupanda statuimus; sed
adhuc sine consilio vestro facere voluimus. Sebestény velenczei követ 1500-ban
Giustiniani
írja
egyebek
,,Nunquam habuit concubitum cum muközt a Signoriának Ulászlóról liere. Sokat imádkozik, naponkint három misét hallgat, de egyebekben :
olyan, mint valamely szobor."
I. fejezet.
II.
289
Ulászló kormánya.
még toa maga ügyeirl másként nem gon-
királylyal szegénységben, Ínségben élünk sélendünk
vább
Í8.
Mert ha
ö felsége
doskodik, bizonyára félek, hogy miután e baj egyre
mind súlyosabban nehezedik reánk, rövid ezen országot velünk együtt elhagyni
E
idn
n
^^^'^-
s
kénytelen lesz
')".
nyomasztó szükségen az adó fölemelése
által segíten-
Wh
d,
1503-ban máj. 25-kére országgylést hirdetett a Rákos mezejére. De, úgylátszík, a nemesség úgy vélekedett, hogy a bajon segítve lesz azáltal is, ha a rendes adó pontosan beszedetik, s a királyi kincstárba hiány nélkül beadatik; és az adó fölemelése helyett azt sürgette, hogy az urak azon kiváltsága sznjék meg melynél fogva az adót maguknak ,
Erre azonban a királynak már nem mond a most idézett levél a király egyátalában semmit sem tett, nem rendelt a maga ügyeiben; pedig ha már magáról nem gondoskodik, legalább feleségérl és születend gyermekérl kellene jobszedik jobbágyaiktól.
volt elég erélye.
„Az országgylésen
—
—
ban gondoskodnia. Azoknak, kik a király ügyeit megzavar-
szemökbe mondatott s tanúkkal is bebifelsége eltt, hogy ezt és ezt cselekedték; volt volna is módja ket megfenyíteni; de még csak száját sem akará megnyitni, hogy nekik valamit mondjon. S így az országgylés széjjel oszlott a nélkül, hogy a török békén kivü
ják
s
meggátolják
,
zonyíttatott
valami végeztetett volna."
A pénzhiányon vén
,
Ulászló
a
mindazáltal segíteni múlhatatlanul kell-
gylés után ismét törvénytelen módhoz
hogy kincstárán némileg segítsen. Az urak s némely más befolyásosabb nemesek által, kiket a fizetés alól fölmentett, a megyékben külön-külön ajánltatta meg és szedette be a fölemelt egy forintnyi adót. Ez több megyében sikerit; do c^zámos megye nemessége nemcsak megtagadta az így kivánt adót, hanem azon megyékkel is viszályba keveredett, melyek az adót megajánlották, ezeket az ország szu,nyúlt,
')
Kovachichnál
Horváth M. Magy.
tört.
:
Suppl. ad Vest.
Hl
Com.
ll, 303.
19
'
290
Tizenegyedik könyv. Az orazáf sülyedése a Jagellók
alatt.
i^^i___badságiii megrontójának gyalázván. Ily körülmények közt zajosan nyílt meg aztán az országgylés, melyet Ulászló,
hogy bajain valahára gyökeresebben segítsen, az 1504-ki Sz. György napjára a Rákosra egybehívott. Nem alap nélkül kelt ki itt a nemesség, hogy a király ezen részletes adóztatások által a belbékét
s
egyességet az országban megzavarja.
S különben az ily adószedés alkalmával annyiszor járatja embereit a megyékbe, hogy az adóból várt jövedelmet azok maguk emésztik föl. Megrótták azon urakat is, kiknek tanácsából a király ezt cselekszi,
kat mindig kivétetik az adó
hasznot veli, 8 e
jövben
nem
hajt
s
kik önzésükben saját jószágai-
alól.
felségének,
Ezen eljárás, mondák, semmi s
csak az ország terheit ne-
mellett belviszályt, lázongást szül. ily
módon többször
Nehogy
tehát a
megháboríttassék az ország
is
nyugalma, mi közveszélyt okozhatna, elhatározták a rendek,
hogy valahányszor az országot nagyobb veszély fenyegeti, mint a melyet a rendes adóból elállítható eszközök által el lehetne hárítani, hirdessen a király a Rákosra országgylést, s ott
a rendek közmegegyezéssel vessék ki a szükséges adót,
melynek fizetésétl aztán senki se legyen fölmentve. Ha pedig némely megyék önszántukból az ország akarata nélkül s országgylésen kivül a rendes kamarai nyereségen felül bármi pénzsegélyt ajánlanának meg a királynak, azon megyék nemesei a hitszegés büntetésébon elmarasztalva, mint becstelenek zárassanak ki az ország többi nemeseinek társaságából.
—
Hasztalan mutatta ki ezután Bornemisza János kincstár-
nok, miképen egyedül a végvárak, a királyi
s tiszti
bandériu-
más az ország védelmére szükséges fegyveres csapatok ellátása is 144,878 aranyba kerül '), mi a rendes kamarai nyereségbl ki nem telik, számba sem véve még a királyi
mok,
s
udvar
ellátását.
fölebb emelni; szolták,
')
s
A
rendek az adót egyátalában nem akarták
a kincstárnok
hogy miután
Kovachichnál
:
ama kimutatásaira
a törökkel
azt vála-
béke köttetett, a zsoldosok
Suppl. ad Vest. Com.
II,
310—320.
I. fejezet.
II.
Ul&szló
291
korm&ny a.
így részét a végvárakból bízvást el lehet bocsátani, mi által aztán a költségek is tetemesen mogcsökkennek. Nehogy pedig a hazára
ebbl valamely
^^^-
veszély származzék, azt végez-
hogy a papság mindig készen tartsa ama zsoldos csapatokat, melyeket tizedjövedelmoibl köteles kiállítani. És miután még néhány, különben czélszer törvényt alkottak, s a nom rég elhalt Geréb Péter helyébe Perényi Imrét nádorrá választották, a kincstárral többé mitsem gondolva, hazaték,
mentek.
Még ugyanazon
évi október 12-kén meghalt, 35 éves Corvin János
háborúkban szerzett koszorúi miatt közkedvességben állott Corvin János berezeg is, Frangepán Beatrix nejétl két gyermeket Kristófot és Erzsébetet hagyván maga után. A berezeg élete végszakában, úgylátszik, jó viszonyban volt a Szapolyay családdal, mert négy hónap múlva halála után özvegyének, és a Szapolyay családnak biztosai Budáu egy szerzdést kötöttek a két család között, mely szerint végeztetett, hogy Szapolyay György Corvin leányát Erzsébetet, ha ez testére nézve ép, korában,
nül
a szelíd erkölcsei
vegye,
és
s
a török
ha Kristóf berezeg örökös nélkül halna
annak minden várait
és javait
nvére Erzsébet
házassági szerzdésnek, meglehet, csak
hogy Kristóf gyönge gyermek
doka,
is
örökölje.
el,
E
az volt titkos in-
volt,
s
elre
is
sejtett
kora halála esetére a Szapolyay család birtokába jutni kivánt a berezeg még mindig nagy terjedelm javainak. Kristóf 1505 folytában valóban *)
Ratkay György
meg
is
halt
Memor. Banor.
:
r.
és
^),
Croat.
miután a Szapo-
czim munkájának
110-ik lapján Corvin Jánosnak és Kristóf fiának síriratát közli, mely-
ben egyebek közt ez gloriae Virginis
aram
áll :
Aspice rem caram dux Joannes, et filius :
:
bini hinc inde cingunt eius Christophorus stb.
Ezen mindenesetre 1505 után készült síriratból azt következtették történetíróink hogy a fiú atyját megelzte a halálban. E hibás véleményt említett házassági szerzdés eme teljesen megczáfolják a szövegben szavai Ceterum ex quo inter cetera in articulis Budae confectis et conclusis id quoque ordinatum fuerat, quod si lUustrem D. Christophorum ducem, fratrem dictae puellae Elisabeth ab hac luce absque haeredum 19* ,
:
hal^a-
292 1504.
Az ország süyedése
Tizenegyedik könyv.
a Jagellók
alatt.
lyay család biztosai Máriásy István, Szerecsen György,
bay Pál
és
Dom-
Tornallyay János, Erzsébet herczeghölgy
meggyzdtek,
épségérl, mint szemmel látó tanúk
testi
a két
még ugyanazon év folytán végzéssé lett, bogy most 9-ik évében lév Erzsébet a 12-dik esztende-
család közt
mihelyt a
jét betöltendi,
György
gróífal,
bár a leánynál ez
hónappal idsebb, Debreczenben találkozzanak,
s
is
csak 22
a házassá-
got tényleg végrehajtsák. Ezen újabb szerzdés egy pont-
hogy miután a Corvin-féle javakra az 1490diki szerzdésnél fogva a király is igényt tart, ennek megegyeztét ama javaknak az ifjú párra szállandása iránt kiesz-
ja azt
is
rendeli,
közleni a Szapolyay családnak álljon kötelességében. Ulászló
azonban eleinte mitsem akart tudni
e
szerzdésrl,
s
az új
Both Endrét és Balassa Ferenczet oljll hogy a kérdésben forgó ja-
tótországi bánokat,
utasítással küldé a tartományba,
vakat
is
lefoglalják
megegyeztével
De
').
az özvegy Beatrix ellenállott, s
Szapolyay család annak némely jószágait
a
mindjárt kezéhez
A
vette'-*).
többiekre nézve azután szerz-
désképen egyezett meg a király Beatrixxal, minélfogva a kérdéses javaknak csak egyrésze jutott a kir. kamarára^). Erzsébet, Szapolyay
György jegyese azonban szintén nemGyörgy brandenburgi
sokára elhalt, és Beatrixet 1508-ban
solatio decedere contingeret
ex tunc universa castella et quaevis Jura
,
suam szerzdésnek egy töredéke másolatban létezik a bécsi csász. titk. levéltárban Egyébiránt, mint már Kovachich is megjegyzé (Suppl. II, 329) hibásnak tartom azok véleményét Ex quo inter alios articulos in prox. is, kik ezen szerzdés ama szavait praeterita diéta festi Kathedrae b. Petri ap. novissima transacti, — or-
possessionaria ejusdem ... in praefatam puellam Elisabeth, sororem
condescendi deberent
E
stb.
.
—
:
szággylésre magyarázzák
,
holott mint a
szövegbl
világos, e szavak
csak az egyezked felek gylésére vonatkoznak, nem pedig országgylésre,
mi akkoron nem ')
Kovachich
:
tartatott.
Suppl. ad Vest. Com. II, 330.
^Katonánál. XVIII, 411. ^)
Ld
Ulászló levelét U.
o.
414.
I.
fejezef.
II.
Ulászló
mnrkgróf, Ulászló nvérének
fia
293
kormánya.
vette
nül,
ki aztán a gaz-
hozományt nerasokárii elpazarlá. Egyrészét, u. m. Varasdot, Medvod, Rokonok és Lukovicz várakat 1524-ben Mária királyné 33 ezer aranyon váltotta magához'). Az özvegy Szapolyayné ugyanazon idben, midn 1505 folytában, György ifjabb fiának e gazdag házasságáról gondoskodott, idsb fia János tekintetében még sokkal fenhéjázóbb terven dolgozott. A nagyravágyó asszony, ki imádsá-
i-^^-
(lag
gát naponkint azon sóhajjal szokta volt végezni
SzapoiyayJA "fs és pártja.
vajha az
:
hogy János fiát még maga hogy e vágyát mennél elébb is láthassa a királyi széken, teljesedve szemlélhesse János fiának Annát, a király két éves leányát kivánta mindenekeltt eljegyeztetni. Ulászló 1505 folytában oly súlyosan beteggé lett, hogy már életéhez sem maradt nagy remény. Szapolyayné ezen alkalmat ragadta meg tervével napvilágra lépni. Nagy számú párthívei által ajánlatot tétetett a királynak, hogy miután felgyógyuIsten neki azon örömet megadná,
—
,
lása bizonytalan,
fi
örököse pedig nincsen, biztosítaná
leánya jövendjét azáltal, hogy
gyezze
el
;
t Szapolyay
mely esetben, történhet halála után a
fogna emeltetni a királyi székbe 2).
Hogy
ajánlat elfogadására hajlandóbbá tegyék
,
Anna
Jánosnak fiatal
je-
pár
pedig Ulászlót nz kijelentették neki
egyszersmind, hogy a nemzet a Miksa királylyal kötött örö-
kösödési szerzdést soha sem fogja elismerni ^).
A
király
azonban az ajánlatot oly válaszszal utasítá el hogy neki nemcsak az élethez hanem ahhoz is volna reménye, hogy a ,
,
')
A
Gebén zu Offen am 28-ten Október 1524. Pótlólag ide jegyezzük, hogy házát és bányáit 1490. okt. 9-kén Thurzó Já-
Mária kötelezvénye
:
bécsi csász. titkos levéltár eredetijérl.
Corvin János beszterczei
nosnak, ellenben Zsigmond pécsi püspök a Beszterczebányán birt javait
500 június 13-kán Corvin Jánosnak adományozta. Hatvani Okmánytár. Magy. Tört. Emlékek. Okm. I, 12. 17. 1
*)
Brüsseli
„Zápolya nondum nato Ludovico per Annae puellae nuptias in
regiam additum tentavit," mondja Brutus. ')
:
Miksa
lev.
Praynál
:
Ep. Proc.
I,
53.
'
294 1505.
Tizenegyedik könyv.
királyné
t még
Az
örökössel
fiú
hatalmas Szapolyay pártot is
ország sülyedése a Jagellók alatt
hozzácsatlakoztak,
is
meg
melyhez
,
fogja e
ajándékozni.
Miksa örökösödését
kik
A
kérdésben mindazok ellenzettek,
nagyon sérté a vallott kudarcz; s mivel azt leginkább a Miksához szító fpapság befolyásának tulajdonítá, ez ellen haragját.
fordítá
A
pusztítani,
jószágait
papságot, tizedeit
hol
csak
lehetett
megtagadni vagy
üldözni, lefoglalni
kezdek ^).^|Az ingerültség némely vidéken oly nagygyá
hogy már
E
lett,
nyilt lázadástól lehetett tartani^),
zavarok lecsilapítása végett a király még ugyanazon
1505-ki Sz. Mihály napra országgylést hirdetett.
E gylés
diadalünnepe^^ln a Szapolyay -pártnak, mely most magát
E párt, hogy mindenekeltt az udvari párt néhány befolyásosabb tagját ügy ekézett megnyerni; mi okból Szapolyay János és Ujlaky Lrincz, Bakács Tamás bíbornokkal, ki mióta a kardináli kalapot elnyerte, nagy közönyösséget mutatott Miksa király irányában Perényi nádorral s még több más úrral október 12-kén szövetséget kötöttek egymás védelmére. A szövetség azonban oda lévén irányozva, hogy az udvari pártot, st magát a királyt és a királynét is megnyerje, a szerzdk azt is fogadták, hogy a király és királyné nem
alap nélkül nemzeti pártnak nevezheté.
czélját érje,
,
iránt feddhetetlen
hséggel ragaszkodnak,
rendeleteik vég-
nem módon elsegítendik ^). És még ugyankövetkez napon az országgylésen jelen volt
rehajtását a mennyiben azok az ország szabadságaival
ellenkeznek, minden
azon vagy a
valamennyi egyházi
s világi
urak
és
nemesek
által
fontosságú okmányt írattak alá, melyben kijelentik ország rendéi
,
')
*)
% ,,
meghalt Gerébhez, hanem) Perényi ná-
o. 63.
Pray
:
Hist. R.
Hung.
:
azt,
A pápa lev. U. o. 49. A kir. lev. (nem a már
.dórhoz U. »)
hogy az miképen az ország, mely nemmindig a hatalom, jólét és dicsség magas
tekintvén
zeti királyai alatt
egy nagy
II, 542.
^
I.
fokán díszlett,
nemzetekbl
nz idegen
295
Üláazl. kormánya.
választott királyok
^Wh.
erejérl és dicsségérl alásülyedt és gyalázatos
régi
alatt
fejezet. II.
pusztulásnak indult, közakarattal elvégezték legyen hogy,
ha Ulászló király fiörökös nélkül halna meg, a királyságból minden idegen fejedelmek kizárassanak; és miként minden nemzet csak a maga kebelébl szokta királyát megválaszis csak született magyart fognak uroknak, kirátani, úgy lyuknak választani és elismerni. Mivel pedig vannak külfejedelmek, kik, az ország birtokára vágyván, Ulászló halála után azt tán fegyverrel is ügyekeznének magukévá tenni, ezek ellen, ha a szükség úgy kivánja az egész ország tar-
k
,
Ha
tozzék fölkelni.
végre valaki az ország lakosai közöl
ta-
lálkoznék, ki e határozat ellen cselekedni merészkednék az,
mint az ország ellene vetve lakoljon
A 11-1
htlene, örökös szolgaság igája alá
^).
határozat a
Ulászló ezt
tetett.
s
gylés után minden megyében
is
1
>
kihirdet-
f
,^
'
r
1
-11'
Ulászló szer-
De másként
Miksával,
nak, kik a végzést tudomására vitték, csak azt válaszolván,
„az Isten majd gondoskodik róla vélekedett
Miksa római
s
övéirl*)".
zödései
király, ki ellen a végzés tulajdonkép
0, a pozsonyi szerzdés e megsértését megboszú-
hozatott.
1506.
szokott esrykedvségével fogadta, azok-
'
ennek érvényt szerzend, azonnal háborúra készült^); Ulászlót pedig reávette, hogy vele hármas házassági
landó
s
,
szerzdést kössön a maga gyermekei között.
római
s
az
Az egyik szerzdésben Miksa,
sz.
,
Miksa, unokái
mivel
,
úgymond, a
birodalomnak és Magyarországnak a kereszténység
ezen védfalának és bástyájának, mely iránt
nem közönséges
minden módon óhajtja, kötelezést vállal magára, hogy unokája Ferdinánd fherczeg, a maga fiának, Fülöp kasztiliaí királynak fia, Ulászló leányát. indulattal viseltetik, javát eszközleni
Annál. IV, 313. Katona XVIII,
')
Pray
*)
Istvánfy
•)
Pray
:
:
:
£p
Lib. IV, 53.
Proc.
I,
53.
•
42.5.
^
296 ^'^^
Tizenegyedik könyv. Az onzkg sülyedése a Jagellók
alatt.
Annát nül veendi ') a másik okmányban kötelezi maffát, hogy ha Anna herczegné kis korában halna el, és a jó reményben lév magyar királyné ismét leányt szülne, Ferdinánd fherczeg ezt fogja nül venni ^); a harmadikban végre kiköti, hogy ha a magyar királyné figyermeket szülne, ez az unokáját Mária fherczegnét, szintén Fülöp király leányát ;
vegye nüP). Ulászló és nejo Anna királyné e szerzdéseBudán márczius 27-kén kelt külön-külön okmányokban
ket
ersítették meg''); a következ napon pedig Ulászló nejét és leányát,
s
még
a
halálának esetére
Anna
csak születend gyermekét a maga
Miksa király védelmébe s gyámságába úgymond, a világon senki, a kire ket
,,nem lévén,
ajánlja,
biztosabban, bátorságosabban bízhatná^)".
Ügylátszik, megegyezett ekkoron a két fejedelem egy-
mással abban országot,
s
is,
hogy a római király haddal támadja meg az
fegyverrel kényszerítse a rendeket elállniok a
Annyi bizonyos, hogy Miksa april 8-kán a magyar rendekhez intézett levelében jogait a magyar koronára nemcsak a szerzdések erejénél fogva, hanem azon okból is fennen vitatta, mivel , mint a ki anyai ágon a magyar királyoktól származik, s Neustadtban a ,, magyar toronyban" született, valóságos magyar; minélfogva Ulászló fiörökös rákosi végzéstl
^).
t lesznek
nélküli halála után
Dátum 1506.
A
cs.
in
Nova
kötelesek elismerni királyo-
Civitate nostra die 20-a mensis
Marty
a.
d.
titkos levéltár eredetijérl.
Ugyanonnan.
*)
Ugyanazon
*)
Szintén azon kelet nap és helyen. Ugyanonnan.
*)
Dátum Budae
kelet nap és helyen.
27-a m.
Marcy anno
Christi 1506.
biekhez hasonló 3 levele Ulászlónak és külön 3 levele a hármas házasságról.
U.
o.
Valamennyi a nagyobb
A
fenteb-
Anna királynénak
királyi és királynéi
pecséttel. *)
cséttel.
Dátum Budae
U.
28-a m.
Marcy
a.
Christi
1506.
Függ
kis pe-
o.
8) így magyarázható legalább Miksa többször említett levelének egynémely pontja Praynál Ep. Proc. I, 53. :
I.
kul
^).
Május
fejezet.
2u7
Uláazlö kormánya.
II.
elsején pedig tudtára
adá Ulászlónak, hogy
részint azon adósság behajtása végett, melylyel neki a magyar korona a pozsonyi békekötés értelmében tartozik, ré-
htlenek megfenyítése végett hadat küldött az orbízván abban, hogy Ulászló ezt neki rósz néven nem
szint a
szágra,
veendi, miután azt csak kényszerítve
Midn
végett cselekedte'^).
színre panaszt emelt, újabban
lanságot rajta
s
,
becsületének védelme
s
pedig Ulászló e miatt legalább kijelenté,
is
hogy ama méltat-
melyet a múlt országgylésen néhány flázadó
utódain elkövetett, megtorlás nélkül
nem hagyhatja^).
vagy az országtanács által reákényszerítve, bizonytalan, Miksát ezután a maga, s az orUlászló, színlelését
folytatva-e,
szág ellenségének nyilatkoztatván, Székesfehérvárra ország-
gylést hirdetett egyszersmind megküldé Szapolyaynak Miksa király fentebb említett leveleit, felhíván t, hogy a ,
többi urakkal együtt az ország védelmére siessen*).
Ez valóban már naponként szükségesebbé Miksa Sopronyt
és
már Vasváron
nius 24-kén
')
Horvát István
*)
Dátum
in
volt
és Bartal,
Woythsperg
Scripta Fraternitatis Vestrae
Corona Hungáriáé ratione tia intelleximus,
lett,
mert
Pozsonyt a Csallóközzel elfoglalván, jú,
s
Ulászlót,
Szalaynál III, 453. 1-a die
May
a. d.
tractatus
et facimus scire
copias nostras bellicas ... ad ipsam
Nos proxima
1506.
factum seu negotium
,
úgymond,
ki,
debiti,
quod nobis
Posony conclusi obligavit, tangen-
Matti Vrae, quod
.
.
.
iam antca
.
.
.
Coronam Hungáriáé ad requirendam
importandam unam partém dicti debiti ordinavimus, sive misimus. Et tandem illis contra infideles uti volumus. Et ex quo nos non dubitamus quod vestra Dilectio pro se bene considerabit, quod nos exigente id ho-
et
nore et necessitate nostra facere coacti sumus
:
speramus
et coníidimus
quod id nuUo malo aut sinistro, sed praedictis causis attribuet. Et in quo nos Dilectioni Vrae amicitiam et fraternam complacentiam scimus aut possumus ostendere essemus semper inclinati et in Diletione Vestra,
,
dispositi.
A
csász. titkos levéltárból.
nak, a barátságos viszony
nem
A
mint
')
Pray
:
Epist. Proc. I, 53. és Hist. R.
*)
Pray
:
Ep. Proc.
I,
látszik,
daczára a háború-
igen bomlott föl a két király között.
59.
Hung.
II, 543.
i^og.
:
298 1506-
Tizesegyedik könyv.
Az
ország slyedése a Jagellók
alatt.
kényszerítve nyilatkoztatta öt ellenségének, ismét í'elszólítá, hogy, miként a szerzdéseknél fogva köteles, magyar örö'><ösödési jogát elismertetni s fentartatni ne késedelmeskedjék
^).
De ezen napon már Ulászló és országtanácsa is kinevezte volt követeit Frangepán Gergely kalocsai érsek, György Péter bazini gróf s erdélyi vajda, és Buzlay Mózses fudvarmester személyében ^), kik, miután L'lászlónak jul. l-jén Lajos fia született ^), s ennek következtében az ügy állása egészen megváltozott, a békét Miksával, ki különben pécsi püspök,
is
Rómába
kötötték.
meghogy a hadak mind a két
császári koronáztatására készült, jul. 19-kén
E
szerint végeztetett
,
részrl visszavonassanak, az elfoglaltak visszaadassanak. Frangepán Jánosnak és Kanizsay Jánosnak, kik Miksa pártjára álltak
valamint Pozsony és Soprony városoknak,
,
melyek kapuikat a római királynak megnyitották semmi bántalmok ne legyen. Az örökösödésre nézve Miksa kikömelyeket Magyarországra hogy mindazon jogait tötte fontartja^). Ugyanaz napon a köbirt, a jövre is eddigelé vetek egy külön okmányban Ulászló nevében fogadták, hogy „miután a magyar király Maximilián római királynak bizonyos öszveggel tartozni mondatik,*' ennek letisztázására Ulászló ,
,
,
,
a
jöv
sz.
Mihály napon 20 ezer aranyat
fizetend;
az
adósság fenmaradó részérl pedig a fejedelmek késbb fognak egyezkedni *). A szerzdést Ulászló aug. 5-kén ersítette
A
A
király
búja neje ha-
meg ®). béke még nem
köttetett volt meg,
midn
Ulászlónak
rendkivüli Örömét a fiörökös születésén az anyának nehéz
lála miatt.
')
Kovachich
*)
A király s
:
Vest.
Com.
450.
az országtanács külön megbízó leveleit Id Kollárnál
Auctar. Dipl. 268.
függó
Annál. IV, 322.
')
Brutus Praynál
*)
Kollárnál
')
Dat. in Civ. Viennensi die dom. 19-a m. julii
e.
:
h. 270.
pecséttel. Cs. titk. levélt, ered. •)
Kollárnál e
h.
a.
1506 négy
I. fejezet. II.
29'.)
Uiászló kormánya.
szülésbl származott halála búra változtatta. Az értelmes, nagy segedelmére volt eddig a gyönge lelk kierélyes
n
rálynak;
szk
hozta rendbe egyebek közt az udvartartást,
kincstár kezelését^)
a
:
kétszeres veszteség volt Ulászlóra nézve. Halála
meg
is
s
a
n és kormány társ halála tehát oly igen
ragadta a gyönge ember kedélyét, hogy azóta mély
búskomorságba esett, s budai palotájába zárkózván, gondját az ország ügyeitl végkép elvonta, s még csak azon egyetlen vágyat ápolta lelkében, hogy gyermekeit a Miksával kötött titkos szerzdések szerint elláthassa, s Lajos fiának a király-
Amarra nézve Miksa
ságot megkoronáztatása által biztosítsa.
részérl Cuspinianus (Spieshammer János bécsi tudós, többször megfordult a budai udvarban; Ulászló viszont Pruisz
János egykori nagyváradi püspököt, most ferenczi szerzetest
küldé át Miksához'').
A
koronázás kieszközlése végett
pedig az 1507-ki april 24-kére országgylést hirdetett.
De a rendek, kik Miksát a viselt háború miatt inkább gylölték, mint valaha, e titkos összeköttetésekrl értesülvén,
t
nemcsak nem teljesítették a király kívánságát, hanem keményen megrótták, az 1505-ki országos ha-
és tanácsosait
tározat megsértése miatt.
Nehogy pedig
történjék, törvényt alkottak,
')
hogy
ilyesmi a
jövben
is
a király az országos ügye-
Istvánfy Lib. IV, 53.
szén két okmánynyal, s azon meghagyáshogy tle két hasonló okmányt eszközöljön ki, melyek aztán Polhaimi Farkas alsó-ausztriai fkapitánynál tétessenek le. Miksa lev. Polhaimhoz Gebén zu Ynsprugg den 13-ten October a. d. 1507. és Instruction, was vnser getrewer, lieber Johann Mratschgi Vnser Phleger zu Drosendorf (ezáltal kisértette Pruiszt s vitette Polhaimhoz a magyar királytól kieszközlött leveleket) von vnsorn wegen handeln soí. Ugyanazon kelet. A csász. titk. levéltárból. Mratschginak *)
Pruisz János 1507
sal tért vissza
Ulászlóhoz
,
:
az
is
utasításában volt, hogy a császárnak a múlt évben lekötött 20 ezer
aranyból fólmaradt 10 ezer aranyat hajtsa be.
Az
említett oimányokat,
melyeknek egyike a két fejedelem gyermekei közti házasságot, másika a császárnak Lajos magyar herczeg feletti gyámságát illeti, kiadta Kollár: Auctar. Dipl 277. és 325.
^^^-
;
300 1507.
Tizenegyedik könyv. Az ország süly edése a Jagellók
alatt.
kot ezentúl ogyediil az országtanács megegyeztével intézze, töltse
annak tudtával erdélyi
fbb
be a
hivatalokat
,
különösen az
vajdaságot, a temesi és székely grófságot, a tótor-
szági bánságot,
s
végvárak kapitányságait; a mit az or-
a
szágtanács tudta nélkül tesz
az érvénytelen legyen.
,
Az
országtanácsra nézve pedig határozták, hogy abban az ország-
ülnökök mindig jelen legyenek; és ha a tanácsnak valamely tagja az ország szabadsága, java és végzései ellen
tól választott
valamit akár titkon, akár nyilván cselekednék, azt a nevezett
ülnökök tartozzanak a legközelebbi országgylésnek följemint a ha.za és szabadságának árulója, sze-
lenteni, ki aztán,
mélyében
és javaiban
vétsége
szerint
lakoljon.
Továbbá
Szapolyay János a nádor mellé az ország fkapitányának neveztetett
,
neki és a nádornak
s
s
az országbírónak köte-
lességévé tétetett, hogy a bírói Ítéleteket az igazságtalanul elfoglalt jószágok tekintetében
,
ha
kell,
fegyveres ervel
is
végrehajtsák; a ftörvényszékeken a választott ülnökök fele
mindig jelen legyen
;
személynöki hivatal ezentúl
a királyi
mindig világi egyénre ruháztassék ^). A királyfi koronázása a jöv évi sz. György napi gylésre halasztatott ^).
A gyönge lelk Ulászló e gylés után még mélyebb búskomorságba merült. Lemondván az országlás gondjairól, magányában örökös sóhajok
és fohászokkal tölte el tereméit
haját, szakállát megnöveszté,
míg nem
gyász ruháit soha sem változ-
morva uraknak is kedélyét földerítend, csecsem fiának koroközbejöttével náztatása iránt, neki biztos reményt nyújtott^). E reményt az 1508-ki SZ. György nap huszadára kihirdetett országgytatta,
az országtanács
,
a cseh és
,
^^^-
Lajoskor ná**'*•
lés változtatta feltétel alatt
valósággá, a kis herczeg koronáztatását azon
határozván
A
el,
hogy a
végzések
király,
ha fiának kiskorú-
megersítés nélkül maradtak.
*)
Corpus
*)
Ld. Ulászlónak az 1508-ki országgylést kihirdet levelét Ko-
vachichnál »)
:
Juris.
kir.
Suppl. ad Vest. Com. II, 344.
Istvánfy IV, 56.
I.
fejezet. II.
301
Ulászló kormánya.
t sem Miksa császár,
sem más külí'ejedepedig, Lajos mlkoron bízza; nagykorúne lem gyámságára
sága alatt elhalna,
^•'"^'^-
ságra jut, az ország szabadságainak megtartását, mire helyette most atyja teendi le az esküt, személyesen
fogadja.
A
hit alatt
is
föltételeket Ulászló elfogadván, a koronázás jmi.
4-kén hajtatott végre a két éves herczegeu ^). Ulászló, ekkép vágyai czélját érvén, Miksa császártól s XII. Lajos franczia királytól Dalmatia visszanyerésének reményével könnyen reábiratott, hogy a Velencze ellen kötött cambrayi szövetséghez ö is hozzá álljon. De Ulászló
Budán lév kö-
megelégedett avval, hogy a köztársaságnak vetét hadizenettel bocsátá el udvarából
megkezdeni nem engedé
a
a háborút tényleg
;
kincstár üres volta, bár, míg
gyesei Velenczét zaklatták,
,^
fri-
nem került volna nagy áldozatba
E
visszafoglalni a rég elveszett Dalmatiát^).
1509-ben Csehországba utazott,
Lajos
s
helyett Ulászló
fiát ott is
királylyá
koronáztatta^).
Míg
a király, a
Magyarországban kitört mirígyhaláltól zavarok támadtak, kivált
félve, ott mulatott, itthon többféle
a kincstár körül,
melynek htlen kezelése miatt Batthyány
Benedek kincstárnok börtönbe d(3Í
is
vettetett
e miatt a király visszajöttét sürgették.
Az ország renUlászló bár nem
*).
örömest, mivel úgy hallá hogy a mirígyhalál az országban szünetlen pusztít, de mégis engedett kérelmeiknek s az ,
,
1510-diki febr. végén útnak indult. Váratlanul lepte meg
t
útközben, Kremslerben, Szapolyay János, ki a hét éves Annti
berezegnének nagybecs ajándékokat hozván,
még
A
egyszer jegyesül kérte meg.
utasítással
')
nem merte megsérteni
Oklevelek Kovachichnál
576. Istvánfy 57. *)
Istvánfy Lib. IV, 54.
*)
U.
*)
Pray
o.
58. :
Annál. IV, 338.
:
a
Vest.
t
atyjától
király egyenes vissza-
nagyravágyó
Com.
ifjút,
455. Ungr.
hanem
Magáz.
I.
i5ia
'502 ^^^^
Tizenegyedik könyv. Az orazág sttlyedése a Jagellók
csak az
ügy mellzése
s
,
más idre halasztása
vele tudatni leánya kezének Török
és ve-
alatt.
megtagadását
által
akarta
^).
Ulászló Csehországból hazatérvén, az ország rendéit
Esztergámba országgylésre hívta, tanácskozandó velk a Veloncze ellen megindítandó háborúról, melyre a cambrayi szövetség tagjai által újabban is felhívatott, s a törökkeli béke meghosszabbításáról, miért nem rég Bajazednek egy követe érkezett Budára ^). A törökkel
^
az 15lO-ki máj. 9-kére
nyo^
való békét király és rendek
szívesen
újabb három évre^); de a Velencze nézve több nehézség támadt.
úgy nagy kedve mulatása
volt
meghosszabbították
elleni
mint a múlt évben,
,
háború tárgyára
A királynak erre most is
alatt a császár és franczia
szint-
ndn Prágában
király követeitl sür-
getve, július
19-kén kelt levelében Kanizsay György
Hampó János
horvát- és tótországi bánokat felszólítá
,
és
ta-
nácskoznának mennél elébb a többi urakkal, s aztán egy gyorsan megindítandó hadjáratban vennék vissza Dalmatiát, a sz. korona e régen elhanyagolt tartományát^). De valamint akkor az országtanács tattak nagy kedvet^), ^
,
úgy most
az ország rendéi
sem mu-
az üres kincstár mellett, e háborúra,
hanemha arra a szövetséges fejedelmek segedelmet nyújtanának. Ennek kieszközlése végett tehát Ulászló a gylés után Beriszló Péter székesfehérvári prépostot és ákosházi
titkárt
s kir.
Sárkány Ambrus pozsonyi fispánt, július 25-kén,
Tatáról követekül küldötte a császárhoz, és a franczia királyhoz.
— Ezek október l-jén Constanzban oly egyességre lép-
tek a császárral, hogy Ulászló a
»)
Istvánfy IV, 59. Brutus Praynál,
*)
Az országgylést egybehívó
ad Vest. Com. •
jöv e.
évi april l-jén a hábo-
h. 337.
kir. levél
Kovachichnál
.-
Suppl.
II, 351.
»)
Istvánfy Lib. IV, 59.
*)
Praynál
e. h.
336.
Egyes urak mindazáltal, például Frangepán Kristóf, a császár szolgálatában jelentékeny részt vettek e háborúban. Ld. errl Wenczel *)
Guszt. értekezését az Új
M. Muz. 1851-ki VIII.
füz.
I.
fejezet. II.
303
Ulászló kormánya.
rút Veléncze ellen tényleg megindítja
;
a császár
s
király Velenczét ugyanakkor minden erejökkel
12 ágyút és 24 hadi
segédeimül
s
hat teherhordó hajót
küldenek
^).
Követeinek e tudósítását Ulászló Morvában, MagyarBródon vette, hova a ragály újabb kiütése után távozott, az ország kormányát Perényi nádorra és Bakács kardinál-érbízván. Bródból 1511 elején Boroszlóba ment, hogy
sekre
ott Lajos fiának Slézia rendéi által
A
hódolatot.
hogy
nem
király kíséretében
is
megtétesse a jobbágyi
lév magyarok azt
kívánták,
1479-ben kikötött váltságdíj még le mint magyar tartomány hódoljon minthogy
Slézia, melyért az
fizettetett,
;
rendek megegyezni egyátalában nem akartak, a hódolat ez alkalommal elmaradt ^). Még Boroszló-
pedig ebben a
sléziai
midn
egyrészrl Szapolyay János, ki
nem tudjuk mily
befolyás következtében, erdélyi
ban idzött Ulászló,
nem
rég,
vajdává neveztetett, másrészrl Tomiczky Péter krakói fes-
Zsigmond király követe,
peres,
ban.
Az özvegy
scheni berezeg
,
is
megjelent a király udvará-
Szapolyayné, a maga testvére s
a
,
Kázmér
te-
már elébb egj magyarországi küldetése
alkalmával megnyert Tomiczky és egyéb lengyel urak által reá vétette
Zsigmond lengyel
királyt,
lyay Borbálát, János gróf húgát,
tzze
hogy a bájos Szapoki
magának hitvesül.
Erre Ulászló megegyeztét kieszközleni volt most, némi nyilvános megbízások mellett, titkos feladata Tomiczkynak. A dolgot ügyesen kellé vinni
,
mert Szathmáry püspök
s
kan-
czellár ellensége volt a Szapolyay családnak, s félni lehetett,
hogy a királyt annál könnyebben tagadó válaszra
')
tatásuk
s
A
bírhatja.
követek által kiadott szövetséglevél, melyben felhatalmaz-
a császár által elfogadott szerzdés
stantiae 1-a die m. octob. a. d. 1510.
Két
is
befoglaltatik.
Dat Con-
A
csász. tit-
függ
fpecséttel.
kos levéltár eredetijérl. *)
^^^
pedig három hónapra 1000 gyalog fegyve-
ják, Ulászlónak rest,
a franczia
megtámad-
Istvánfy Lib. IV, 59. Cureus
:
Annál.
Siles.
228.
1511.
304 ^511-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók
alatt.
maga Ulászló sem igen óhajtja a házasságot, mely Szapolyay János nagyravágyásának újabb mivel föltehet vala, hogy
támaszt volna adandó. És sikerit
nak
is
egyrészrl Tomiczky-
a budai lelkész s a király gyóntatója
által,
Hammel Mihály
másrészrl Kázmér tescheni berezegnek oda vinni az
ügyet, hogy Ulászló e közbenjárókat Zsigmondhoz küldje, általok
maga
s
ajánlja öcscsének a Borbálával való házasságot,
Szathmáry kanczellár a dologról utóbb értesülvén, Ulászlót is más véleményre birta ugyan de már késn. A követek ,
egyszersmind a házassági szerzdést
magukkal vitték
is
Krakóba, melyben a Szapolyay család 100 ezer arany jegyajándokot biztosított a menyasszonynak; minek következtében az eljegyzés azonnal
meg
Sléziából april utolsó
is
történt
').
tizedében Budára tért
vissza
hova az ország rendéi e hó 24-kére gylésbe hiVégzéseit e gylésnek, azon egyen kivül, mely
Ulászló, vattak'^).
szerint a király
számára kijáró 20 denárnyi kamarai nye-
reségen felül a végvárak megersítésére fordítandó egy arany forint ajánltatott szik, fontos
^),
még nem
ismerjük, bár azon, mint lát-
ügyek hozattak sznyegre. Szóba került hihet-
leg a király követeinek a császárral
még
a múlt évi október
l-jén Constanczban a velenczei háború iránt kötött szövetsége.
De
erre nézve, minthogy az ezen évi april l-re határo-
zott hadjáratnak sehol semmi nyomát nem találjuk, már a gylés eltt megváltoztatta Ulászló véleményét Staphileo János, pápai követ. II. Július pápa azáltal, hogy a cambrayi
szövetségbl kilépvén, Velencze pártjára
maga
letételét elhatározván, s
ezek az
')
lya's.
állott, oly
nagyon
hogy néhány bíbornbkot a ma-
ellen boszantá a császárt és a franczia királyt,
Engtíl
:
Actenmiissige Skitze
d.
Unternehmuugen Joh. Zápo-
Schedius Zeitschrift von und für Ungarn, 1802.
Gesch. d. Ung. V, 863. Suppl. ad Vest. Com. *) Kovachich :
*)
ü.
a.
Sylloge Decr. Comit.
I,
446.
II, 354.
I,
163. Fessler
:
:
fejezet. II. Ulászló
I.
guk
305
kormánya.
A pá-
részére nyervén, ellene Pizába zsinatot hirdettek.
pának, ki szintén hirdetett zsinatot Rómába, ennélfogva
^^^^-
fe-
lette érdekében állott Ulászlót és Zsigmondot a császár párt-
nehogy a magyar és lengyel püspökök a pizai zsinathoz csatlakozzanak; miben czélját is érte. Bakács kardinál, úgylátszik, az országgylés végzésének közbejöttével, nemsokára Rómába utazott Simon modAma viszály következtében, mely az év rusi püspökkel. elején a magyar és sziléz urak közt Boroszlóban támadt, az ország jogai' Morvára és Sléziára szintén szóba kerültek az
jától elvolBii s megakadályozni,
—
országgylésen.
A tanácskozás folytában
telezvény, mely által Ulászló,
ama kö-
elkéretett
midn magyar királylyá
vá-
lasztatván, az országos küldöttség által a határszéleken üd-
hogy Morva, magyar korona
vözöltetett, ünnepélyesen biztosítá a rendeket,
Slézia és Luzsitza a hat várossal mindaddig a
birtokában marad, míg azokért az 1479-diki békekötésben
meghatározott 400 ezer arany váltságdíj le nem fizettetikMivel pedig ama zavarokban, melyek Ulászló els kormányéveiben kitörtek volt, ezen
okmány
is
elveszett, Ulászló e
kötelezvényt most újabban is kiadta, az ország jogairól ama tartományokra mind a maga, mind Lajos fia nevében biztosítván a rendeket
A
^).
házasság Zsigmond király
Szapolyay Borbála a leugyei kiközt az 1512-ki február 8-kán mindamellett is megtörtént"^), ™]y násza
hogy azt Szathmáry püspök
')
A
Dátum Budae
in
s
kanczellár Ulászló által
fest Invent.
esász. titkos levéltár eredetijérl.
és
!S.
Crucis (máj. 3-án)
Az okmány
meg-
a. d.
1511.
elvesztet így adja
el
:
Quia ver post obitum Mathiae Regis varia bella et discordiae in hoc regno ortae, domusque regia thavernicalis, in qua literae et literalia in.
.
strumenta huius regni servantur, per nonnullos violata, potioribus rig
atque privilegiis huius regni nostri »poliata et expilata
.
.
.
lite-
fuerat
premissam impignorationem tangentes in huiusmodi direptione, quod nobis optime constat, abstractae et sublatae exstiterunt.
literae id
*)
Lib. IV,
Wagner 51)
:
Annál. Scep.
I,
151. Decius u. o. II, 124.
köv.
Horváth M. Mapy.
tört. III.
20
Istvánfy
bálával.
Tizenegyedik könyv. Az ország aülyedése a Jagellók
306 1512
_
gátolni ügyekezett.
Szathmáry eleve
következtében a Szapolyayakkal
is
alatt.
sejtvén,
meggylend
hogy ennek
a baja, Perényi
Imre nádorral Drágfy Jánossal és Báthory Istvánnal ellenök titkos szövetséget kötött, melynek azonban úég nyilvános jele volt az, hogy a megürült horvát- és tótországi bán,
is Perényire ruháztatott. De a Szapolyai-párt is hamar megkezdte fondorkodásait. Tomiczky Péter már aprilban Budán volt, színleg némi más ügyek végett, de azok mellett ^^^ titkos megbizással, mely egyenesen a Szapolyaiak érde-
ság
Sza
oi ai Tá-
nos és pártja fondoriatai.
két czélozta.
mond
Eladá
ugyanis küldje nevében, mikép Zsig-
ama párt, mely az nem mást akar, minthogy
bizonyos forrásokból tudja, hogy
házasságát meggátolni törekedett,
Ulászló gyermekei egykoron a császár gyámkodása alá essenek, mi által azonban Lajos könnyen V. László sorsára jut-
hatna. Kéri azért bátyját intézzen vele,
Zsigmonddal,
sze-
mélyes összejövetelt; addig pedig ne higyjen ama pártnak,
mely fülét és szívét szünetlen ostromolja; hanem legyen bizodalommal a Szapolyayak iránt, kik gyermekeinek nagy hasznára lehetnek.
Ne
hallgasson a király
ama rágalmakra,
melyek Szapolyay János vajda ellen ellenségei által koholtainak. Saját gyermekeinek érdekében kéri bátyját, nevezné ki Szapolyay Györgyöt horvát bánná, Frarigepán Ferencz kalocsai érseket (a Szapolyayak barátját) pedig, minthogy Bakács hihetleg Rómában marad, esztergami érsekké s fökanczellárrá. De az egyszer már kijátszott Szathmáry most
Tomiczky fogadására, hogy egykit aztán oly válaszszal bocsátott el Ulászló átalában nem szándékozik gyermekeit külföldi gyámságára
résen
állott, s
a királyt
is
elkészíté
,
bízni; a vajdát,
mint eddig, úgy ezután is kegyében tartja; s az esztergami érsekségrl nem lehet
de a horvát bánságról,
másként intézkedni
A
').
Szapolyay-párt azonban így megveretve sem hagyott mködésével az udvari vagy miként a császárhoz
föl titkos
Engel
,
:
Actenmassige Skitze
stb. e. h. 163.
köv. és 181.
1.
fejezet. II.
szításáról nevezhetni, os trák párt ellen.
Szathmáryra most azért tiszt utáni
is
307
Ulászló k >rmánya.
A
sovárgása végett szemrehányásokkal
tn
királynak nemsokára
elterjesztéseket
liogy Perényi nádor és
Szathmáry kanczellár
kodása
s
kalocsai érsek,
boszús, mivel általa a kanczellári
maga
illettetett,
a
gondolná meg,
:
színlelt ragasz-
a császár igényeinek pártolása
is
csak álarcz,
hatalmokat még a király halála esetére is biztosítani törekednek. Azon viszonyoknak, melyekbe a ki-
mely
alatt
saját
rály magát, gyermekei
önhaszonles emberek
s
az ország
jövje tekintetében, ezen
által vezettetni engedi, az egész ország
mert ez gylöli a császárt. A király s gyermekeinek érdeke azt kívánja hogy inkább testvére, ellene fog nyilatkozni,
,
Zsigmond király iránt viseltessék bizodalommal, kit erre különben is annyi ok ajánlhat. Dobzse, dobzse. Ion Ulászló válasza füle és szíve ezután is csak Perényinek és Szuthmárynak állott nyitva '). Frangepán czélt így nem érvén, ismét ;
a lengyel király közbenjárása által ügyekezett a dolgon fordítani.
tófhoz
Zsigmond meghitt tanácsosához Szidloviczky Krisjul. elején írt
levelében élénk színekkel ábrázolá az
udvari pártnak, kivált Szathmárynak fondorkodásait, miké-
gyámkodást Lajos fölött csak hogy annak neve alatt mamiképen a ga uralkodhassék szegény származású püspök fejedelmi kincsekot gyjt, melyek által e tervét sükerítse s magának bíbornoki kalapot szerezzen; miképen és pártja, pen
a király halála esetére a
azért kívánja a császárra bízatni, ;
Ulászló halála esetére, a lengyel királyt a moldvai és havasalföldi vajdákkal
háborúba bonyolítani szándékoznak
:
múl-
hatatlanul szükséges tehát, hogy Zsigmond Ulászlót személyes találkozásra bírja, mire a Bajazed megbuktatása követ-
keztében megváltozott török viszonyok legjobb ürügyül szolgálhatnának; akkor aztán
meg
Perényit, ha mindent veszve látni
')
Engel
»)
U.
o.
:
Actenmassige Skitze
kell buktatni
Szathmáryt
és
nem akar Zsigmond király ^).
stb. e. h. 199.
288.
2o^
1«'>12-
Tizeuegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
3()S
Sziipolyay János o közbon
1513.
ni a
maga
ifjabb
fia
mök kel
,
más módon ügyekezett emelSzelim, Bajazednek leg-
tekintélyét és hatalmát.
a janicsárokat a
maga
pártjára nyervén, segedel-
által kivánt
ztek. Ezek megbüntetése
János vajda magának hírnevet szerezni; s bár 1.513 nyarán egy pusztító beis a király
mennyire ellenzé
,
törést intézett a török tartományokba csés kimenetele
felbátorítá
trónválto-
basák használva, a magyar földön,
ellenére a békének, zsákmánylást
s
E
atyját 1512 tavaszán megbuktatta').
zási zavarokat a végekbeli
alatt.
t
,
'^).
A
vállalat szeren-
még elbizottabbá tette a nagyravágyó i^út, még egy kisérletet tennie Anna berezegné
Ezer lovas kiséretében ment fel Budára, s midn annak kapuját maga eltt bezárva találta, azt betörette. Ulászló, mint mondják, elbújni szándékozott a büszke
kezéért.
megtanítva Szathmárytól,
oligarcha ell; de aztán mégis, eljött,
8
a vajdát
st hízelg
igen barátságos,
fogadván, tagadó válaszszal bocsátá raíáry ezentúl
oda fordítá mködését
Tomiczkyt vonja rült
is
el
el
^).
Szath-
hogy Szidloviczkyt és a vajda pártolásától, mi nemsokára sike,
neki, Ulászló pártfogása által
hivatalt,
várlakából
szavakkal
amannak
a kanczellári
emennek a przemiszlei püspöki széket, melyet Bormásnak szánt szerezvén meg. Ezóta mind a
bála királyné
,
ketten a Szapolyayak ellenségei
királyukat barátságosabb
,
viszonyba ügyekeztek hozni Ulászlóval és Miksa császárral^).
IV.
A
1514.
Paraszt
l&za'
dás.
még Míg
politikai pártvillongásoktól
fontosabb események vonták
el
1514-ben másféle, de a hazafiak
figyelmét.
a pártok, miként röviden ábrázolám, az országban küz-
döttek. Bakács esztergami érsek és bíbornok,
Eómában
^)
Hammer
*)
Kerchelich
')
Thurnschwamb, Engelnél Gesch, d. Nebenl. I, 196 Engel Actenmassige Skitze stb. e. h. 310. 317.
*)
:
Gesch. d. Osm. R. :
:
:
I,
683.
Hist. Eccl. Zagrab.
211
feje-
t'ejezet.
1.
delini tenyüzéssel II.
II.
igyekvk
')
309
Ulászló kormánya.
a figyelmet
magára vonni,
Július halála által megürült pápaságra
De
törni.
vágyai meghiúsultak
híres Medicis
Lrincz
fia lett,
:
magának
s
a __i5i^
utat
pápává János bíbornok, a
ki aztán
X. Leo nevet
vn fel.
Bakács kárpótlásul a pápai kövot czímét és hatóságát nyerte
minden keresztény tartományaira^). közben attól tartva, hogy^ Szapolyai hadi ka-
a kelet és éjszak
Ulászló
.
landja a törököket visszatorlásraingerlendi, a végek kapitá-
gondoskodnának a rajok bízott végvárak védelmérl^). Egyszersmind követei, elébb Petánczi Félix és Zolthay János, majd Czobor Márton által a béke nyait aggodalmasan inté,
meghosszabbításán
is
mködött
az új szultánnál^).
Mi
sü-
kerrel jár el Czobor, sokáig bizonytalan vala, mert Szelim
szultán vérszomjazó, harczias jellemérl elég hír érkezett az ortjzágba. s
Nehogy
tehát az üres kincstár mellett az
rségben
szerekben egyaránt hiányt szenved végvárakat
védelmi
veszély érje
,
kivált miután a bosnyai basa
Horvátországba
Márton kalocsai kanonokot Bakácshoz oly megbízással küldé Rómába, ügyekeznék e várak fölszerelésére némi pénzsegélyt kieszközölni a pápától. Bakács ettl indíttatva, mieltt haza indult, hatalmat eszközle ki a pápától, melynéltört,
fogva a követi hatósága alá vetett tartományokban kereszt-
háborút hirdethessen.
Mire Bakács Budára érkezett, a béko Szelimmel 3 évre volt kötve. De a nagyravágyó bíbornok, ki képze-
már meg
')
még
Hogy
e
fényzést megbírja, számos egyéb javadalmai mellé
a milkovi püspökséget
sekséggel
;
is,
Erdélyben, egyesítette az esztergami ér-
egyszersmind pedig a szászok esperességeit
is
maga
alá ve-
hogy a jövedelmes tized onnan is az ó pénztárába folyjon. A szász papságnak ezen újítás miatti elégületlensége nemsokára egyik fokává lön a reformatio oly gyors terjedésének a szászok között. Ld Katonát
tette,
XVIII,
665.
Jászay Pál ')
Katona
*)
ü.
0.
:
e. h.
702.
Az
1842-:ki
700.
Tudománytár
aprili füzete 254. lapján.
olO j^'*
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alalt.
már elre éldelé a Capieztrán-íéle diadal dicsségét^ mind a mellett sem akart fölhagyni tervével. A keresztbullát az országtanácsban fölolvastatván, nagy szavakban ábrázolá a hasznot, mely a búcsúlevél kihirdetésére összegylend keresztes hadból a hazára áradand; igére, hogy a háborút malétében
ga intézendi,
s
alkalmas vezérrl is fog gondoskodni. Ulászló,
földre szegezett szemmel, szótalanul hallgatá a sokat
igér
„kiknek nagy része önhaszonleséstl megmételyezve, az országot martalék gyanánt tekinti vala," beszédet; de az urak,
zajos tetszéssel fogadták a bíbornok eladását.
Voltak azonban néhányan, kik a nemzetnek az eláradt belzavarok által hiú reméfölforgatott állapotába mélyebben betekintvén ,
nyekkel ámíttatni
nem akartak,
s
a pápai búcsúlevél kihirde-
Ezek közöl Telegdy István kincstartó élénparasztságnak Mátyás halála óta elnyomott, Ínsé-
tését ellenzettek.
ken
festé a
s a veszélyt, melyet ily körülmények közt egy mindenképen sanyargatott s eltiprott néposztálynak fölfegyverzése az országra s különösen elnyomóira, a nemességre áraszthat, ha eszébe jutna a török ellen fogott fegyvert zsarnok urai ellen fordítani. Javaslá tehát, ha már a fegyverszünetet valóban meg kell szegni, szedessék a búcsúért inkább pénz, melyen zsoldosokat lehessen fizetni. De az elre látó
ges állapotát
hazafi szózata foganatlanúl hangzott el a
lyek zajában hirdettetett
,
').
s
A
nemtelen szenvedé-
keresztháború 1514-ben april 16-kán ki-
evvel együtt oly csóva
ln
elvetve az insége
miatt elkeseredett parasztság közé, mely a fogékony anyag-
ban lángra gyúlva, iszonyú vészt hozott a hazára.
A parasztság
állapota, a
gyönge kormány
alatt eláradt
féktelenségek e korszakában valóban nyomorult vala. Szabad
rend törvények védték ugyan; de miután a törvényt, némely záradékainál fogva könnyen ki le-
költözési jogát több
hetett játszani, és a parasztság fölött az úriszékeken
maguk
annak urai bíráskodtak, a törvény nem nyerhetett igazságos
')
Istvánfy Lib. V, 63.
I.
fejezet. II. Ulászló
311
kormánya.
Mátyás erteljes kormánya e törvények szerint parasztságot sikeresen megvédte ugyan urainak hatalmaskodása ellen; de nagyobb biztosítást a jövre sem adott
vtígrehajtást. ;i
jogainak. Mihelyt tehát Ö szemeit behunyta, vele együtt halt
meg
az igazság
nya
alatt a féktelen
is
a parasztra nézve.
Ulászló gyáva kormá-
urak szabadon, büntetés félelme nélkül
zték, zaklatták, nyomorgatták a védetlen jobbágyokat.
Az
évlapok számtalan példákkal szolgálnak, miképen a birtokos
melynek
osztály,
gyi
munkára
e
még
korban pénzre
volt szüksége
,
nem
inkább, mint jobbá-
ismert határt követelései-
mitl aztán el nem maradmerészked jobbágy elleni kegyet-
ben, kíméletet fosztogatásaiban;
hatott a tulajdonát védeni lenkedése,
s
az emberiségnek megsértése
még olyanokban
is,
mveletlen gyermeke sem volt nem érzéketlen. Védelmet lehetett az elnyomott osztály hasztalan keresett a gyönge kormány alatt az oligarchia túlsúlyú hatalma magát a királyt is szk korlátok közé szorította, s ez gyöngeségében nem birt magának, s a törvénynek tekintélyt mikben
a természet
,
:
szerezni.
körülmények közt a kereszt fölvételére kihirdetett volt, mint a parasztság fölszólítása, a trhetetlen igából való szabadulásra, s ennek reménye hihetleg még inkább csábítá a rpéltatlanúl elnyomottakat, mint maga a jutalmul kitzött bnbocsánat. És kevés id múlva Pest, Fehérvár, KaloCvSa, Nagyvárad és más, kivált püspöki Ily
fölhívás
nem egyéb
székes városok alatt ezerenkint
gylt
a pórság,
s
vele szá-
mos alrend pap, hogy kuruczczá legyen. E hadak fvezéréül Bakács érsek a székely születés Dózsa Györgyöt nevezte ki, ki nem rég Nándorfehérvár alatt egy zsákmányló török csapat hadnagyát párbajban megölte '), s most e bajnoki tettének jutalmát, negyven telkes jószágot, arany lánczot,
nemesi czímert, elvenni jött föl Budára. Dózsa april
30 kán,
')
sz.
Zsigmond egyházában vette
Tubero
:
Lib X. Scbwandt.nernél
át a
II, 329.
nagy vörÖs ke-
^^^^
-
312 1514.
Tizenegyedik könyv. Az orazág stilyedése a Jagellók
resztéi jelölt fehér
zászlót.
A
alatt.
fvezér a maga helyetteséül
Gergely testvérét nevezte ki; alhadnagyokká részint a pa-
Lrincz czeglédi lelkészt, s Baramás fegyverviselt pórok és
pok, kik közt Mészáros
bást nevezik emlékeink, részint
nemesek lettek; ezek közöl Bagos Ferencz, aszalai Kecskés Tamás, Hosszú Antal s egy pesti polgár Száleres szegén}"
Ambrus nevét ismerjük. Annak híre, hogy nem úr, hanem egy székely vitéz a kuruczok vezére, még több jobbágyot csalogatott a kuruczok
idn csak Pest alatt 40 ezerre szaporoazonban nem nézhették közönyönemesek dott. Az urak, sen hogy jobbágyaik a legnagyobb munka idején a mezt odahagyva, csoportosan kuruczokká lesznek; és többeket táborába, mely rövid
,
erszakkal tartottak honn, másokat a nejeikre s gyermekeikre szabott büntetések által akartak kényszeríteni a hazatérésre.
Ez számtalan panaszt
A
s
nagy ingerültséget
szült a kurucz
meghagyták s a már összegylteket vezesse Horvátországba, melynek szélein á törökök zsákmányolnak. De a parancs már késn érkezett. Mészáros Lrincz, Dózsának ftanácsosa, kinek lelkében tán a pórság fölszabadításának eszméje villant föl, s más kurucz papok emelvényekrl hirdették, hogy maga a pápai követ eleve pártütknek czímezte leveleiben mindazokat, kik a ketáborban.
király és az érsek ennek
hírére
Dózsának, ne vegyen föl táborába több parasztot,
reszt fölvételét
netalán
gátolnák
urak kiirtását emiégették
:
,
s
lázító
beszédeikben az
az ingerlékeny tömeg, melyhez a
nemesség hatalmaskodásairól naponkint újabb hírek érkezénem kivánt egyebet. Dózsa lelkében, midn a kuruczo-
nek,
kat a nemesség ellen egészen a dühösségig fölingerelve új eszmék, új
látta,
vágyak támadtak, melyeknek létesítésére a
sza-
már vakon követ pórsereg száma és szelleme reményt O tehát nem késett kitzni a lázadás zászlaját. is nyújtott. És a dühöng nép szilaj tombolással áradt szét táborából a vát
nemesek öldöste.
lakjaira, azokat
feldúlta
,
lakóikat kegyetlenül le-
Bakács érsek elrémült
31 o
kormánya.
tejezet. II. Ulászló
I.
hírek hallatára
e
s
eo-vháziátok-
kai sujtá Dózsát és társait, ha a király parancsának engedel-
meskedni tovább
is
vonakodnának.
De
a kuruczvezér,
L-
pap tanácsain indulva már az átokra sem hajtott. O magát a kuruczok fejedelmének nevezvén a szegény sorsú köznemességet is tölszólítá hogy a zsarnok urak kiirtására rincz
,
,
,
vele egyesüljön
;
és Száleres
Ambrust a Pest alatti táborban maga a többiekkel a Tisza felé
néhány
ezerrel hátrahagyván,
vonult.
Az
országtanács most látta csak át Telegdy Intései-
nek helyességét
növeked s
,
s
mindenfelé kapkodott, hogy a naponként
vészt elfojthassa. Renüeletek
mentek a megyékhoz
a városokhoz, kelnének föl haladék nélkül, és sietnének
Pestre,
vagy
a
fvezérré kinevezett Báthory István temesi
gróf alvidéki táborába. Mihelyt pedig Budán, néhány zászlóalja összegylt,
Bornemisza
Ambrus táborát megtámadták csés csata után
és
megye
Száleres
annak részét egy szeren-
s
,
Tomory Pál
kegyelem Ígéretével fegyverletételre birták;
E gyzedelem hírére a nemesség több megyében fölbátorodván, a kuruczok apróbb hadait megtámadta s elszélyesztette így történt Sopronyban, Hevesben, Biharban és Zemplénben. Dózsa látván, hogy a roszul fegya többieket szétverték.
:
verkezett gyülevész nép, a kisebb számú, de fegyverben gyas jól fölszerelt nemességnek még nom állhat ellen, mindenekeltt valamely ersebb várat szándékozott meg-
korlott
venni, melybl aztán munkálatait biztosabban Elször Szegedet kisérlé megvíni de midn ott ;
czolt, s
háromezer halásztól támogatott polgárságot, életha-
lálra ellentállani eltökélve látta
alá szállott, lós
intézhesse.
a jól olsán-
s
az elejébe jött
,
a Tiszán átkelvén, Csanád
Báthory Istvánt és Csáky Mik-
Csanádi püspököt megverte
s
a várat
könny
szerrel el-
Báthory megsebesülve, csak bajjal tudott Temesvárra menekülni de Csáky püspök elfogatott és iszonyú
foglalta.
;
kínzások után nyársba vonatott. Szintoly kínzásokkal végeztettek ki a
gyzedelmök után
szerte barangoló kurucz csa-
patok kezébe esett Telegdy István, Dóczy György és többen
i^**-
314 í&i*-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
mások. Emlékeink négyszázra teszik az ily módon elfogott,^ vagy lakjaikban meglepett urak s nemesek számát, kik vala-
mennyien kínosnál-kínosabb halállal múltak ki. A kuruczvezér, miután Csanád vidékén a nemesség javait földúlta, 3 kiket belle kézre keríthetett, megölette, diadala után kifejté
:
még merészebbé
Ion, czéljait
határozottabban
leveleket küldözgetett szét az országba,
melyekben
fpapságra és nemességre szórt szitkok közt nyilván hirdeté, hogy azok kiirtandók, az ország többi lakosainak egyenl jog és birtok adandó, a vallás ügyének igazgatása ii
egy püspökre bízandó, minden méltóság, maga a királyság eltörlend.
dühöng
Csanádról a
is
pórsereg Temesvár alá
Báthory, Budáról hasztalan sürgetvén segélyt, Szapolyay János erdélyi vajdához folyamoszállott, s azt vívni kezdé.
Kérte t, feledkeznék meg régi viszályaikról és siessen a fontos, de roszul ellátott vár s vele a nemesség és a haza megmentésére. A vajda ezt a legkedvezbb alkalomnak lát-
dott.
,
ván,
magának dicsséget
telezni s
szerezni, a hazát, nemességet lekö-
nagyravágyó terveinek
gét tüstént megindítá,
s
létesítésére utat törni, sere-
az ostrom
második hónapjában, a
Vaskapun keresztül a már nagy veszélyben delmére megérkezett. Bortól hevlten,
forgott vár sege-
tele a diadal
remé-
érkeznek pihenést sem engedve, támadta meg t kuruczvezér; de sorsa végre elérte t. A paraszthad, bár a számra többszörte nagyobb egy makacs, vérengz ütközetben megveretett; a csatamezn s futás közben több ezren hullottak el, sokaoi a Temes és Béga folyamokba vesztek, Dózsa maga Gergely testvérével s néhány más hadnagy gyal együtt elfogatott; Lrincz pap megmenekült. A gyzk els dühökben még azon ártatlan nket és gyermekeket sem kimélték, kiket a kuruczok, hogy uraik méltatlanságától megengeszteóvjanak, magukkal vittek a táborba. Kegyelmet ldést a gyzedelmes nemesség most úgy nem ismert, mint
nyével, az
,
,
elébb a pórság
nem midn :
a mészárlásba bele fáradt, a vér-
itéletek kezdették a haza futottakon
szomorú mködéseiket.
fejezet. II.
1.
De
sehol
315
Ulászló kormánya.
sem vetkezett
ki a
nemesség annyira az embe-
^^^^-
minden érzetébl, iszonyú büntetéseiben kegyetlensége ^^ ^,^ sem volt leleményesebb, mint Szapolyay táborában, bnhdése. Dózsa negyvened magával több napig éhséggel kínoztatott;
riség
sehol
mert a vnjda több napig tanácskozott a hadnjigyokkal a foglyok büntetése nemérl. És a hosszú tanácskozásnak borzasz-
A
tó lett eredménye.
kurucz királyt meztelenül izzó vas*
trónba ültették, tüzes vas koronával megkoronázták,
s
mi-
után tagjait izzó vas fogókkal megcsipkedték, kiehült czinkosait uszíták
hogy
reá,
félig
sült
húsából elégítsék ki
éhségöket. Valóban méltán kérdi egy történetíró
:
„melyik
részen van e történetben, melyben annyi borzasztó halmoztatott össze, a szilajabb embertelenség ?" '). Es e kérdésre
már rég megfelelt azon jellemz népmonda, mely
szerint
Szíipolyay valahányszor a misében az úr teste fölmutattatott,
,
a szentséget látni méltatlan,
megvakult, tei 8
s
imádságai által szabadult
A
pár perczig mindannyiszor
csak két év múlva, anyja és
meg
nvére kegyes
tet-
a csodás büntetéstl.
kuruczok fhadának megveretése után nem volt ne-
héz föladat minden más kisebb hadaikat szintén jól esik olvasni,
hogy a
gyzk
is
széjjelszórni.
Do
több helyt emberisé-
ges kimélettel viseltettek az elcsábított tömegek iránt. Egye-
bek közt Gosztonyi János gyri püspök
és
Sükey Gotthárd
pápai kapitány, golyó helyett fvel, rongyokkal töltött ágyúk-
minden vérontás nélkül verték széjjel. Es így szakadt vége négy hónapi szörny dúlongás után a kurucz háborúnak, melyben negyven, mások szerint épen hetvenezer ember hullott el áldozatul'^). ból ldöztettek a gyülevész tömegre, és azt
Wachsmuth
')
Raumer *)
:
Aufstande
:
u.
Kriege
d.
Bauern im Mittelalter.
Histor. Taschenbuch 1834
StavromaX. Schwandt-
Istvánfy Lib. V, 65. kövv. és 83. Steph. Taurinus
chia 1519 scripta.
Engel
:
Monum. Ung. 119 Tubero
Lib.
:
nernél II, 329. kövv. Cuspinianus, Beinél, Adparat. ad Hist, Dec.
I,
Magy. Tört. Emi. I, 57. Verancsics u, o. II, kövv. Oklevelek, Katonánál XVIIJ. 720. 726. Praynál Epist. Proc.
5.
281. Szerémi
György
:
:
:
I,
316
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
A
1514-
alatt.
pórlázadás elfojtása után a királyra és Bakács kardi-
nálra fordult a nemesség haragja
:
emerre, hogy esztelensége
ejtette az országot e veszélybe; a királyra, mivel tét-
által
lensége által azt oly nagygyá engedte növekedni.
A megyék-
ben gyléseket tartván, Szapolyayt, mint az ország megmentjét magasztalásokkal halmozták
rl kezdenek
el, s
király lyá emeltetésé-
míg ellenben a királyra
beszélni,
gáncsokat és szitkokat szórának.
A
és az érsekre
zajlongás több helyt oly
fenyeget alakban tnt föl, hogy Bakács jónak látá megkettztetni Esztergám rségét a király s több meghittje pedig tanácsosnak véle az országgylés végéig, mely a pórháború ;
következtében szükségessé vált intézkedések végett október
Budán és környékén táboroztatni ama mnsterbergi herczeg a kuruczok ellen, de már késn hozott az országba '). Még az országgylésre is zajlongva jött fel a nemesség. Kevésben múlt, hogy magát a király életét is nem érte veszély. Egy reggelen a király hálótermének ablakán két golyó repült be, s ágya fö18-kára kihirdettetett,
tízezer csehet, kiket a
már nem volt a teremben; szokása szerint kápolnájában hallgatta három milött fúródott a falba. Ulászló,
séjét.
A
szerencséjére,
merényt a király meghittjei a Szapolyay-pártnak tus Bakács, Szathmáry és Bornemisza János sür-
lajdoníták;
meg
gették a királyt, ragadná
az alkalmat, lépne
rendszabályokkal a párt ellen, ha
nem
akarja,
fel
szigorú
hogy az egé-
gyönge királynak erre nem volt s gyermekei ügyét azon tanácskozások által, melyek Cuspinianussal és Szidloviczkyval, a császár és a lengyel király követeivel, épen most
szen nyakára njjön. bátorsága,
s
De
a
eléggé biztosítva hitte magát
folytak 2).
Az országgylés gyászos emlékezet
88. 90.
lett a
nemzet nagy
1857. X. füz. 450. E pórháború bvebb Tudomáuytárban megjelent értekezésemben.
Ld még Új Magy. Muz.
leírását ld az 1841-ki aprili
Jovius *)
:
Istvánfy
Hist. sui temp. Lib. XIII, Istvánfy Lib. VI, 76. e. h.
1.
fejezet. II. Ulászló
A
tömegére, a jobbágy osztályra.
31
kormánya.
törvényeket
itt
<
való,
a,
^^^^
nagy részben bnös, de épen mivel egész néposztályról volt a szó, kíméletet igényl jobbágyok ellen hasonló indulatosság és gylölet alkotta,
min
az úri és nemesi rendnek iménti
—
Bár az uraik oUon fölkelt gyzedelmet fertztette meg. valamennyi parasztok megérdemlenék a halált, — mond egy törvényczikk — nehogy mégis annyi vér ontassék s az ,
egész parasztosztály kiirtassék, moly nélkül keveset ér a ne-
messég,
azért csak
fbb
czinkosai végeztessenek ki;
biek csak a leölt nemesek vérdíját fizessék, térítsék
meg, mire ha
nuk elkobzásával
is
koll,
fegyveres ervel
reászorítandók.
Hogy
s
minden vagyo-
mindazáltal ezen
árulásuk emlékezete örök idkre fenmaradjon, utódaikra
ny bn
is
kiterjedjen, és
kés unokáik
uraik ellen föllázadni
:
is
a töb-
az okozott kárt
s
s
a büntetés
lássák, mily ször-
mostantól fogva elvesztvén
szabad költözési jogukat, földes uraiknak valóságos örökös szolgasággal legyenek alávetve.
Minden jobbágy akár
telkes,
urának évenkint egy arany forint fejadót fizessen; hetenkint egy napot szolgáljon; tizedet és kilenczedet mindennem termékeitl, évenkint minden tíz jobbágy egy hízott sertést, minden jobbágy két ludat, s hónaponkint egy akár
zsellér,
csibét adjon
,
f-öldes
módon adózzanak
urának.
a királynak.
pap püspökké, érsekké soha is
A
kunok
és jászok
se lehessen; s
ha a királytól még
kineveztetnék, tizedet neki senki se fizessen
tétlensége
').
kikeltek a kurucz háború Panaszok a '^''"^^y ^"^miatt az ország rendéi s Ulászló magát
Ügylátszik, a király ellen alatti
hasonló
vérbl származott
Paraszt
ia
,
avval mentette, hogy szegénysége által kötve vannak kezei.
Egyes urak még ezen törvényes intézkedéseknél is tovább hogy a keresztes u. m. Verancsics had immár teljességgel leszállott vóna, igen megkegyetlenedének az magyari urak szegénység ellen, sokképen nyomorgatták az kereszteseket. ')
mentek. „Ez 1515 esztendben,
—
—
Kenderesy András, Bács megyében nemes ember vas keresztet csináltatott vala, és az jobbágyit az homlokán azzal szílel ókét sittette." Magy. Tört. Emlékek. írók. Ili, 12.
318 ^s^i
A
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
rendek ennélfogva, ,,hogy a királyi felség udvara
ügyei
s
kell álLipotba tétessenek," azt végezték, hogy minden elzálogosított királyi javak és jövedelmek, városok, bányák, har-
minczadok, bányahuszadok a királynak azonnal
adassanak vissza, hogy azok jövedelmeinek rajtok
fekv adósságok
s
oly
módon
fele
événkint a
lefizetésére fordíttassék.
Szapolyai
János vajdára nézve azonban, a kurucz háború elfojtása által hogy az kezén lé-
szerzett érdeoaeiért, oly kivétel tétetett,
v zálogok díjának letisztázására a hadi adóból minden telek után 20 dénár fordíttassék. Ezentúl pedig a király semmiféle jövedelmét ne vethesse zálogba az országtanács megegyezte nélkül; és hogy e javak
támadhasson, azok
ily
s
jövedelmek
felett
semmi kétség
se
sorban Írattak törvénybe Buda, Pest, :
Kassa, Pozsony, Nagy-Szombat, Bártfa, Eperjes, Soprony;
továbbá 0-Buda, Esztergám, Fehérvár, Lcse, Szakolcza, Szeben és Szeged; valamennyi kunok és jászok, Visegrád a Csepel és Ros szigetekkel; Körmöcz, Besztercze, Zólyom
s
a többi bányavárosok; Nagybánya, Huszt az öt várossal és
sóbányákkal; Magyar- és Tótország minden harminczadai és sókamarái; Munkács és Diósgyr; Erdélyben a királyi szá-
minden sóbányák
szok,
és
kamarák, Kolozsvárral; minden
és Déva gylésen adta be Verbczy István, országbírói itélmester is hármas-könyvét, melyben az 1507-ki törvény megbízásából az ország minden jogait, intézményeit és tör-
huszad, ciment és ötvened; végre Görgény, Törcs várai.
—
E
vényes szokásait egybefoglalta.
A
király arra, miután egy
rendi bizottmány által megvizsgáltatott, nov. 19-én kelt ok-
mányában adta 1515.
ki megersítését.
Az országgylés
vége felé a császár és a lengyel király
követeivel folytatott tanácskozások *®'^*^®^°" *^
Hainburgban.
is
bevégeztettek; ered-
ményök az lett, hogy a jöv évi márcziusban Ulászló és Zsigmond királyok Pozsonyba, a császár Hainburgba menjen, s onnan aztán személyesen találkozzanak a fejedelmek. Szapolyay vajda az országgylés szétoszlása után mindent ráfordított ugyan, hogy a lengyel királyt e találkozástól visz-
I.
szatartsa; de törekvése
nem
sikerit. Ulászló
kei és az országtanács márczius 18-kán, héttel
késbb
érkezett Pozsonyba.
által elfoglalva,
319
Ulászló kormánya.
fejezet. II.
s
vele
gyerme-
Zsigmond király egy
A császár, birodalmi ügyek
Láng Máté gurki püspököt
s
kardinált kül-
De
dé oda maga helyett az elleges tanácskozmányokra. ezek egyességre
nem
ször sürgettetett
8
vezettek, s a császár megjelenése több-
beváratni határoztatott. Meghívatott e ta-
nácskozmányokra Szapolyay vajda
is
de
;
lenni a gyülekezeten, melyen, mint tudatott, is,
kinek kezét elnyerni
zend
vala.
A
nem akart jelenAnna herczegn
maga hasztalan ügyekezett,
eljegy-
helyett hadi hírnevét, tekintélyét gyarapítani
vágyván, júliusban Török Imre és Paksy Mihály nándorfehérvári bánok társaságában tízezernyi sereggel Szerviába tört,
rát,
s
a Nándorfehérvár és
Szendr közt fekv Sarnó
vá-
melynek rsége a magyar birtokban gyakran pusztít
vala, szállotta
meg.
De
hadjárata
nem
ütött ki szerencsésen.
A
szendri basától megtámadtatván, dicsség helyett kudarczot válla s ágyúinak és táborszereinek elvesztésével kényteleníttetett visszavonulni
^).
Ekkoron, negyedfél hónapi várakoztatás után, végre a császár
is
megérkezett,
találkozván
,
s
a királyi testvérekkel Hainburgnál
ket magával
—
bármennyire ellenzé
is
ezt a
magyar országtanács, Bécsbe vitte. Itt, miután a császár Lajos ifj. magyar királyt a maga íiának fogadta, s a birodalomban császári helyetteséül nevezte, a pozsonyi munkálatok nyomán, jul. 22-kén a következ szerzdés köttetett Anna herczegn, Ulászló leánya, a császár valamelyik unokájának, Ferdinándnak vagy az idsb Károlynak 1 év lefolyta alatt eljegyeztessék,' mi ha meg nem történnék, az aggastyán :
Miksa császár maga veendi nül a 12 éves herczegnt, különben neki 300 ezer aranyat
fizet
bánatpénzül. Lajos ifjabb
magyar király Mária herczegnvel, a
')
Emi.
Istvánfy Lib. VI, 80.
II, 13.
Verancsics
császár
unokájával
Magy. Kron. Történelmi
15^5-
320 1515.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Mind a két királyleány jegyajándoka külön el. 200 ezer aranyban határoztatott meg, úgy azonban, hogy azt egyik fél se fizesse le, hanem a két hölgy az e végre kitzött uradalmakból évenként 25 ezer aranyat húzzon. Egy titkos
jegyeztetik
pontban biztosíttatott a két fejedelmi ház kölcsönös örökövagy másik kihalna, Magyar-, Cseh- és
dése, ha az egyik
Osztrákországokban; különösen
kiköttetett
pedig
Anna
herczegn leend férjének örökösödése Lajos halála esetére Magyarországban. Az eljegyzés Lajos és Mária közt még azon napon végrehajtatott Bakács kardinál által
Míg ekként Miksa
császár a
maga
^).
fejedelmi házát e
Európában els hatalmassággá emelte, s magyar udvari párt diadalát ülte, János vajda pártja sem maradt munkálatlan. Sikerit neki a maga részére nyerni Perényi Imre nádort, ki különben is köszvényben szenved, Bécsbe sem ment át a többi urakkal. O, tudomására jutván a házassági és örökösödési szerzdésnek, maszerzdés
által
vele együtt a
gát Pozsony utczáin zsellyeszékben bécsi
körülhordoztatván, a
végzéseknek az ország rendéi nevében nyilvánosan
ellenmondott.
E
tény eleinte nagy aggodalmat ébresztett
ugyan a fejedelmekben Siklós birtoka,
lenni.
de utóbb megsznt veszedelmes melyet Ulászlótól -^, s a berezegi ;
nemsokára meghtötte Perényi tüzes hazafiúságát aláírt mindent, mi tle kívántatott, csak mint mamintha az mentségéül szolgálhatna de gános fnemes, nem mint nádor, mely tiszténél fogva kénytelennek érzé magát az országról annak megegyezte nélkül Borbála, Zsigmond kötött 8z,erzdést azután is ellenzeni '^). czím, melyet a császártól nyert, :
—
—
—
')
Magyar Történelmi Emi. I-s
oszt.
Okmányok
Auctar. Dipl. 282. Diar. Cuspiniani, Frehernél
De Cougressu Maximiliani stb. Beinél I, 282. Egy lengyel naplója Engelnél
:
:
:
I,
54. Kollár
II. 587. 672.
Guspinian:
Adparat. ad Hist. Hung. Dec.
Actenmassige Skitze
stb. e. h.
329. Istvánfy Lib. VI, 77. ?)
Istvánfy Lib. VI, 79.
Katonánál
XIX,
48.
Miksa
levele a siklósi berezegi czímról
I. fejezet.
még
király neje,
321
Ulászló kormánya.
11.
október 2-kán meghalt
az 1515-ki
^),
8___i^i^i____
benne János vajda Zsigmondnál utolsó támaszát is elvesztette. Hasztalan folyamodott aztán hozzá Szapolyay az ud-
Zsigmond
vari párt ellen;
t
e helyett engedelmességre és
tisztének pontos teljesítésére intette,
s
figyelmét tle egészen
megvonta ^).
A 51
királynak
Bécsbl hazatérte után Szelim
szultántól
fegyverszünet meghosszabbítása végett Budára követek
érkeztek.
De
a pápa, kinek véleménye, mivel a török hábo-
rúra pénzsegélyt ígért
s
küldött
is
néhány ezer aranyat,
ez
iránt kikéretett, az európai fejedelmektl igért segély remé-
nyében ellenzé a békekötést ^). Míg aztán ezen ügy Rómaban s az országtanácsban tárgyaltatott, Ulászló súlyosan
Ulászló halála,
megbetegedett. Halálos ágyán kiskorú fiának gyámjául Bakács Tamást
, Bornemisza Jánost és nvérétl unokaöcscsét Gryörgy brandenburgi határgrófot, rendelte. Pár nappal ha-
lála eltt,
mind gyermekeit, mind
lengyel király védelmébe
s
a
gyámokat a császár
pártfogásába ajánlotta^).
és a
Meg-
halt 1516-ban márczius 13-kán. Eltemettetett Székes-Fehérvárott.
gori
')
Jodocus Decius, Wagnernál Anal. Scep. III, 128.
*)
Engel
*)
Leo pápa
*)
A
a. d.
tig vns
:
Actenmassige Skitze lev.
Praynál
:
stb. e. h. 344.
Epist. Proc.
császárhoz írt német levele.
1516,
A császári
I,
109.
Dátum Ofen
titkos levélt,
ered.
.
.
.
Eritags vor Gre-
So got der allmech-
von diser welt erfordert, vnd mit tode verschiden, so beuelhen sele, vnd darnach Kunig Ludwigen
wir Ewrer Maiestet erstlich vnser
den wir zuuor auch beuolhen. Vnd wo Ewer Mavon íme oder denen, die wir seiner Lieb versorgen Zugeben, vnd ditz vnser letzt schreiben vnd willen Ewer Lieb zu behendigen vnd
vnsern liebsten Son
,
iestet
eröíFnen, angerueffen,
vnd
nicht verlassan, sondern
.
.
ersuecht, .
Ewer Mai estet w ellen Sy
Inén in allén gebrechen
_
in nötten
hilílich, fúrderlich
vnd beystendig sein stb
Horváth
M
Magy.
tört.
Hl.
21
%
MÁSODIK FEJEZET. II.
Lajos országlata 1516—1536. I.
Ulászló eltakaríttatása után
1516.
koronázott, ráiy gyámiai
tíz
fia,
a
már 1508-ban meg-
éves II. Lajos ült a királyi székbe. Mátyás-
^^^ 1485*ki törvénykönyve a király kiskorúsága esetében az ország nádorát rendelé a koronaörökös gyámjává s az ország kormányában helyettesévé; minthogy pedig Ulászló
más gyámokat rendelvén, e törvénytl eltért, s a vén és beteges Perényi nádor magát a kormányra különben is ertlennek érzé az új gyámok törvényesítése, s a kormányha-
;
:
talom gyakorlatának elintézése végett, april 24-kére (1516) Rákosra országgylés hirdettetett.
A
nemesek nagy számmal, mintegy háromezerén jelentek meg a Rákoson, mert Szapolyay János vajdának s pártjának melyhez a nemesség nagyobb része tartozott, az volt ,
terve,
hogy miután a gyámok közt,
ellenére az 1508-ki tör-
vénynek, külföldi (György brandenburgi herczeg) is találtatik, azokat kormányzókúl elismerni nem lehet Lajos kisko:
rúságának idejére oly hatalommal ellátandó kormányzó választassék, mint min Hunyady János volt V. László idejében; e kormányzó pedig János vajda legyen. De Bakács cardinal-érsek és gyámtársa Bornemisza szintén
hogy a gyámsággal a kormányhatalmat is Qgjesíthessék kezeikben. Perényi nádor s az urak nagyobb részének pártolását megnyervén, azon reményben, hogy a nemesség, a hosszabb várakozást szokása szerint megunván, majd elszéledend, a helyett, hogy a Rákosra lementek volna, Budán tárták tanácskozásaikat, leizenvén a nemességnek és Szapolyaynak, — ki Budán Bornemisza cseleitl tartva, a netétlenek
"
•
•
,
*•
nem maradtak
,
II. fejezet. II.
323
Lajos orsz&glata.
—
hogy mieltt a gyám-^ ügyeirl véglegesen intézkednének, továbság és a kormány bi bonyodalmak mellzése végett, be kell várniok a császár és a lengyel király követeit, mint a kiknek pártfogásába mességgel szintén a Rákoson maradt,
Most azonban, úgylátszik,
ajánlotta fiát a boldogult király.
Szapolyay erszénye kitartóbbá tette a nemességet, a Rákoson tanyázott sátrai
rl
s
az
még
midn végre a császár részé-
alatt,
Herberstein Zsigmond és Baroni Endre, a lengyel király
és Laszkó János gnezBudára megérkeztek. E követek egyez akarattal azt sürgették, hogy küldiknek, a császárnak és a lengyel királynak, mint a gyermek-király fgyámjainak szin-
részérl pedig Szidlovic:Ü5y kanczellár nai érsek követekül
tén engedtessék befolyás Lajos nevelésére szintúgy, mint az
ország kormányára, melyet azok az országtanácsban üléssel és szavazattal birandó két-két biztosuk által gyakoroljanak;
nem
ellenzvén egyébiránt, hogy a
álló országos
kormány ügyeit hat tagból
bizottmány igazgassa.
A követek ezen kivánatát
az országtanáos azon indítványnyal együtt tudata a Rákoson
tanyázó nemességgel, hogy ama bizottmányba Bakács érsek,
Szathmáry György püspök, Perényi nádor, Szapolyay vajda, Péter bazini gróf és Buzlay Mózes volnának fölveendk.
De János
vajda
nem
akart tagjává lenni oly bizott-
mánynak, melyben tán mindig elszigetelve állana véleményéA nemesség tehát az indítványt visszavetette és zajosan vitatta, hogy a gyámságból a törvény szerint minden idegenek kizárandók, az ország igazgatása pedig egy kormányzóra bizandó. Az udvari párt látván, hogy a nemességgel mindaddig nem fog boldogulni, míg az a Rákoson Szapolyay korlátlan befolyása alatt létezik, a király nevében rendeletet küld vala a Rákosra, mely szerint az országgylés Budára tétetett át, s a nemesség felszólíttatott, hogy ott fegyvertelenül jelenjen meg. A nemesség engedett ugyan a felhívásvel.
nak; de fegyvereit letenni
nem
akarta,
s
midn
e miatt a vár
kapuit elzárva találta, azokat ostromlani kezdé. Azonban To-
mory Pál várparancsnok néhány ágyúlövése,
s
a
21*
kapu
alatt
^^^^'
324 1516.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
megjelen rség kirohanási készülete oly zavart hozott el a dobogó hídra tolakodott s onnan most szabadulni vágyó nemesek közt, hogy többen az árokba hulltak.
A
nemesség
kudarcz után csendesen letelepedett a
e
vár alján; Szapolyay pedig értesülvén, hogy az országtanácsárulással vádoló s elfogat ás át szükségesnek vitató ban
t
emelkedtek,
szózatok
czolni az urakkal
vén,
,
s
nem
tartá tanácsosnak tovább
is
da-
a királyhoz intézett levelében kijelent-
hogy fontos ügyek tartományába
600 lovasa
szólítják,
kíséretében Erdélybe boszúsan vissza robogott. Szapolyay val együtt, úgylátszik, pártjának legtevékenyebb izgatói
is
tá-
voztak, vagy megfélemlettek, mert a nemesség ellenzése azután nem tartott sokáig, s végre oly határozat alakult, hogy
sem
külföldi
gyámok, sem kormányzó nem szükségesek a kiBornem-
rály mellett; annak további neveltetését Bakács és isza befolyásával vezesse, kit az legközelebb
György
illet,
nagybátyja
határgróf, az országot pedig a király nevében igaz-
gassa az országtanács.
A kanczelláreágot
Szathmáry
foly-
Szapolyay János kárpótlásul meghiúsult reményeiért
tassa.
Perényi Imre nádor mellé koronarnak választatott
Cseh-
^).
országba Szalkay László püspök és Ráskay Balázs követekül
hogy
küldettek, bírnák reá a cseh rendeket,
mányt küldenének Budára, mely
k
is
egy bizottmelll in-
a király oldala
De a csehek, morvák, bár egyébiránt Miksa Zsigmond király fgyámságát elismerni hajlanPrágában alkotniok egy kordók, czélszerbbnek látták mánytanácsot, mely országukat Lajos felnttéig igazgatná. A rendek végre a határszéli várak ersítésére, melyek közöl a törökök Jaiczát, Knint, Klisszát és Scardonát gyakran tézné ügyeiket. császár és
,
háborgatták, tárták
^),
•)
VI,
83.
s
bár kisebb ervel, jelenleg
még némi
pénzsegélyt
:
XXXIII,
ad Vest: Com. II, 360. 395. *) A pápa levelei Katonánál XIX,
körltáborolva
rendeltek adóul szedetni.
is
Brutus elbeszélése szerint Praynál
Dubravius Hist. Boem. Lib.
is
16.
Annál. V. Istvánfy Lib. 336. Kovachich
kövv.
:
SuppL
II. fejezet. 11.
325
Lajos országlata.
Atalában az udvari pártnak oly megelégedésére szakadt vége a gylésnek, hogy Bakács május utolsó tizedében dicsekedve írhatta az ország állapota fell aggódó X. Leo pápának, mi-
képen a gylés
A
békében
teljes
oszlott széjjel
]^^^\
').
törökökkel való béke tárgyában, mely iránt Szelim
még Ulászlóhoz a múlt évben küldött volt követet, pápának e békétU ellenszenve, s a keresztény fejedelmek
'
szultán
a
segedelmével biztató Ígéretei miatt semmi sem határoztatott. Szelim, kinek az egyiptomi szultánnal súlyos háborúja tá-
madt, a magyarok részérl a béke biztosítását óhajtván,
annak elfogadására az vaszán Jaiczát,
bég
s
által akarta szorítani,
hogy 1516
ta-
a többi nevezett várakat a bosnyai bogler-
által háborgattatá
követet
ket
egyszersmind pedig májusban újabb
;
küldött Budára a béke meghosszabbítása végett.
is
A magyar
kormány
hogy komolyabb háború a török részérl vesztére lenne az országnak, mégf sem tudta magát mire határozni, s Bakács érsek ismét a pápa véleményét tanácsát kérte ki sebes futár által, a követet bár éreznie kellett
,
,
,
A pápa válasza most is akként hogy miután a keresztény fejedelmeknél szünet nélkül mködik Magyarország megsegíttetése iránt, s van is reménye azt végre kieszközölnie, a magyarok hosszabb békét ne kötnének a törökkel. S így ln hogy a szultán követe ideiglen
letartóztatván.
'^)
hangzott,
,
C3ak egy évi fegyverszünettel eresztetett haza. Szelim e miatt boszús, Bélay Barnabást, kit
még Ulászló küldött
volt hozzá,
inkább kémnek, mint követnek tartván, egyiptomi hadjáratára is magával hurczolta ^). ')
U.
0. 25.
*) tr. 0.
3)
III, 14.
26.
Istvánfy Lib. VI, 87. és Verancsics
Említi ezt Schepper
portához, de azon tévedéssel holott ez 1515-ben
már be
,
Cornel
Magy. Tört. Emi. írok
:
I. Ferdinánd követe a hogy Bélay a perzsa hadjáratra vitetett,
volt végezve
utóbb
is,
,
s
1516-ban az egyiptomi szul-
tán ellen viselt háborút Szelim. Gévay Urkund.
Gesch. der Verhaltnisse zwischen Oesterreich
im XVI. und XVII. Jahrh.
I.
58.
,
u.
Actensfücke zur
Ungarn und der Pforte
^^ JK^ >
326 1517.
Fejetlenség s
pártzajiongás.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók alatt.
Az urak Magyarországon vígan valának kényök-kedvök töltésében alig ° létezett más korlát a gyönge kormány / / * saját erkölcsi érzete. A pártviszámindenkinek alatt, mint lyoknak, féktelenségnek, gyöngébbek elnyomásának tágas :
.
lásban
i
•
/
•
közjövedelmeket, a kir. kincstárt, ki szerét te-
tér nyilt; a hette, jó
i
martalék gyanánt fosztogatta.
nem
ritkán
maguk
Az önkényben,
rab-
a törvények rei, az ország igaz-
Bakács kardinálnak legfbb gondja jószágszerzés, hogy magával együtt szegény
gatói adták a példát. »
volt a kincs- és
származású testvéreit, kiknek maradékai aztán elnevökrl Erddyeknek hivattak, gazdag urakká' tegye. Ez évben is panaszosan járultak a király elébe a szász székek követei,
hogy egyházaik dékánjait megfosztotta eddig gyakorlott egyházi hatóságuktól s egyenesen maga alá vetette ket, mint hogy a szorgalmas szász kétségkívül nem más okból nép tizedei is pénztárába folyjanak '). Szathmáry kanczellár oda törekedett legbuzgóbban, hogy Szapolyay János hatalmát korlátolja, s e végett nem sznt meg fárasztani leveleivel Zsigmond lengyel királyt ^). A Thurzó testvérek, György ,
,
és
Elek, mint kamaragrófok,
czei olvasztó
az Ulászlótól nyert beszter-
s
huták tulajdonosai
,
Elek
e fölött
Szathmáry
évenként tömérdek ezüstöt vittek ki a rézérczczel, melynek bányáit a Fugger tzsér-házzal haszonbérben,
sógora,
—
tartották,
—
a nélkül
hogy abból bármi kárpótlást adtak
volna a kir. kincstárnak^).
mek htlen
Legártalmasabb
')
és
Ld
:
kel
öreg Bornemisza a közjövedel-
volt hatása a király
harmadik gyám-
a szászok követségének panaszait Katonánál
Bakács végrendeletét u. ^) Engelnél Gesch. ^)
Az
kezelésével mocskolta be kezeit '').
E nagyszer
XIX,
29. 33.
o. 46.
d.
Ungr. R.
III, 2,
190 *)
kincstárrablásról, melyet a
alatt.
Thurzók a Fuggerek-
ztek, alább leend még szó. *) Császár M. naplója, Horvát Istvánnál :^Verbczy Emlékeze-
tében.
II. fejezet. II.
jának
s
327
Lajos orsz&glata.
György rgrófnak,
tulajdonképeni neveljének,
miutác a Corvin János özvegyével
,
nyert javakat ennek halála után jobbára eltékozolta, most,
mint a király nagybátyja
s
gyámja, határtalan kéj vadásza-
tában a közjövedelmeket pazarlá, mennyire hozzájok férhe-
mi legkárosabb volt, a minden komolyabb foglalkominden tanulástól elvont királyi gyermek kedélyébe
tett; s
dástól, is
boszivárogtatá a
zarlás! hajlamát,
maga kéjszomját
könnyelmségét
,
egyetlen gondja lévén
,
s
pa-
miként tölthesse
mennél vígabban, mennél zajosabb mulatságok közt napjait ^). „Bár a király udvara nagyon szegény mégis vígan így írt a gróf 1518-ban egy barátjához
királyi öcscsével
—
—
hadd lássák a komoly urak, miképen mi az udvarban még nem haltunk meg. Elször is Stiebicz és Zettericz hatszor derekasan vívtak egymással. Azután én és Krabat lovon csaptunk össze ha Krabat ördög, én vad ember valék, míg az ördög végre lováról lepottyanva, arczra esett. A király is igen jól lovagolt; a város minden hölgyei s népei is jelen voltak. Utóbb a király s más urak a töltém vele a farsangot
,
;
—
tobort (tánczot) járták;
én tizennyolczad
magammal
czosan jelentem meg, mindnyájan rövid köpenyben orrú, vörös
,
álar-
hegyes
czipkben, mint hajdan divatozott; az öreg atyus
faczipben, bottal kezeiben két különös tánczot járt el" stb ^).
A
gróf jobbára ilyféle mulatságok
törte fejét; s a királyi
nem
gesége miatt tanulásra hetett
,
vendégségek intézésén
igen szoríttatott,
hogy
Lajos,
testi
nem
hajlam komolyabb foglalkodásra.
ki a
kanczellár azt írá ugyan
királynak
s
gyermekben, ki eddigelé
is
gyönfejld-
Szathmáry
1517 tavaszán Zsigmond lengyel testére nézve napról-napra izmoso-
elhalad, hogy mit eddig, elmulasztott, szorgalommal pótolni látszassék ^)," de György grófnak imént
dik, a
tanulásban
')
Dubravius
*)
Spiess
')
Engel
:
:
:
is
Hist. Boiem. Lib. 33, 308.
Aufklíirungen 60. Gesch.
d.
U. R. 194.
i^^'^-
ki
Frangepán Beatrixxal
^
kir&iyi
gyám.
:
328 J-517-
Tizenegyedik könyv.
késbbi
idézett
módja
s
Az
levele, s
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
magának a felserdült királynak életnem mutatnak arra, togy a
tulajdonai egyátalában
testgyakorlaton kivül,
— miben Lajos kitnt, —
magas
hi-
vatásához ill komolyabb foglalkodással töltötte voZna gyet-
meksége éveit törökkel.
').
Szelim bzultán szyriai
Viszonyok a
s
egyiptomi háborújával elfog-
1517-ben újra meghosszabbíttatni kivánta a békét Magyarországgal de mivel X. Leo pápa a keresztény népek s
j^lva,
;
fejedelmek egy közönséges
hadjáratát terveze,
s
e végett a
keresztényeknek öt évre közbékét parancsolt, a magyar országtanács moöt sem sietett megragadni az alkalmat egy ál-
landóbb béke megalapítására.
A
szultán e miatt megboszan-
kodván, a zvorniki basa , Musztafa bég
által Jaiczát
ostrom
A
magyar országtanács, hogy a veszélyben forgó várat megsegíttethesse, a szükséges költségek meg-
alá vétette.
fontos
szerzése végett május 3-kára országgylést hirdetett 2).
A
gylésen követeik által ismét hogy fgyámi tisztökét, melyet a cseh-morva
császár, s a lengyel király e
oda törekedtek,
rendek már elismertek, a magyarokkal volt kedve foglalkodni, s oszlott széjjel*). tatta meg'^),
s
Az
is
elismertessék
^).
De
sem a gyámság kérdésével nem úgylátszik, minden végzés nélkül
a nemességnek sem az adó
,
aztán a városokat adóz-
országtanács
némely királyi várakat zálogosított
el,
hogy
Beriszló Péter horvátországi bánnak Jaicza felszabadítására
némi segélyt küldhessen.
A
bán aztán meg is felelt tisztének
öcscsével Pérenezczel és Zrínyi Miklóssal a törököket Jaicza alól elzte, vezéröket
')
A
Musztafa béget megölte^).
Szathmáry oldala mellett Oláh Miklóssal kir. titkárrá lett 1516-ban az erdélyi származású Piso Jakab
Balbi Jeromos helyében lett
Lajos tanítója. Epist. Proc. I, 121. Annál. R. H, V, 26.
')
Pray
3)
Katonánál
XIX,
*)
Szapolyay
lev.
')
Wagner
«)
Hammer
:
58.
Báthoryhoz
Annál, Scepus.
:
:
u. 0. 72.
II, 136.
Gesch. d. Osm. R.
I,
795.
II. L(y*08
II. fejezet.
A pápa rálylyal,
1518 elején egy hadi tervet közlött Lajos ki-
nyarán ervel támadnák meg a törö-
szerint a keresztény fejedelmek ez év
mely
több oldalról egyszerre, közös köt
t, vizsgáltatná meg azt tanácsában, s közölha Magyarország részérl abban tán
felhívta
8
;
329
országlata.
né vele észrevételeit
,
némi módosítások volnának teendi? '). A kormánytanács hihetleg nagy örömmel fogadta a közlést , mert épen e tájban érkezett tudósítás Bélay Barnabástól, élénken ábrázoló a veszedelmet^ melylyel a béke
boszantott
Egyiptomban
s
az országot fenyegeti
mást
2).
és
minthogy a törökök Jaiczát
tett az országtanácsra,
egységet
által fel-
Értesítése annál nagyobb benyo-
valóban ismét körltáborolták szályok közt
megtagadása
Szyriában gyzedelmes Szelim
nem
vívni kezdek.
s
De
a pártvi-
lehetett eszközleni a kétszer
is
mindig eredménytelenül szétoszlott országos tanácsban. Végre az összes országgylés hirdettetett ki Sz. György napjára. Szapolyay vajda külön felszólíttatott, jelenne meg is felekezetével, de ne mint szokott, egész haddal, összegyjtött
hanem csak
rekv
s
ill kísérettel,
szándokkal
^).
s
az ország javát eszközloni tö-
De Szapolyay akképen
Budán mindaddig nem
fog megjelenni
le
nem
válaszolt,
míg a
hogy
király szívét
Buda várának kapitánymásra nem bízatik,
egészen elfoglalt Bornemisza János ságából
,
tétetik, s a fontos tisztség
hogy, úgymond, a királyhoz
is
szabadabban közeledhessék.
Szapolyay ebben Perényi Ferencz váradi
s
Várday Ferencz
Báthory István temesi grófot is a maga részére nyervén, Ígéretet vn a kormánypárttól, hogy kiván-
erdéljd püspököket
Annál. V, 31. Katona
*)
Pray
'}
Verancsics
:
s
:
e. h.
63. kövv.
Magy. Tört. Emi. írók,
III,
14. azt állítja ugyan,
hogy Bélay 1518 jött haza; de Verancsics idszámítása kal. Istvánfy szerint,
meg
Lib. VI, 87.
e. h.
67.
')
Lajos
ley.
teli
van hibák-
de úgylátszik, szintén hibásan, Bélay 1519-ben tért
marcz. 14-ról Praynál
:
Prior. Aurán. 71.
Katonánál
i^is.
330 1518.
Az
Tizenegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
minek következtében megjelent gága teljesíttetni fog ') ugyan, de oly szándékkal, hogy kormányzóvá választatása ;
iránt
még egy kísérletet tegyen. A gyámok eltt, úgylátszik, nem maradt
a császártól,
s
titokban a
hogy azt könnyebben meghiúsíthassák, hogy a gylésre a pápátói is kieszközölték
vajda e szándoka,
s
,
követeket küldjenek.
A
császárt ismét Herberstein, a pápát
Schönberger Miklós, domokos barát képviselte, ki már az év elején az említett hadjárati tervvel jött volt Budára. A gylésen mindenekeltt az adó kérdése hozatott sznyegre, mert
hogy a király, azaz kormánytanágylés megnyitása eltt kénytelen volt Eperjes
a kincstár oly üres volt, csa
még
a
városát világos törvény ellenére, elzálogosítani Perényi Imre
nádornak, hogy az ostrommal szorongatott Jaiczát némileg kormánytanács egy arany frtot kívánt megsegíthesse'^).
A
minden telekre kivettetni. A nemesség azonban ellénveté, hogy az elnyomorgatott jobbágyság e terhet most nem bírja meg,
s
csak
fél forintot
akart kivettetni; de azt
is
csak úgy, s a köz-
hogy a kormánytanács, melynek rósz gazdálkodása,
pénzek könnyelm eltékozlása miatt hevesen kikelt, némely elejébe adandó szabályok megtartását esküvel fogadja; mire ismét az urak nem^akartak reáállni.
A nemesség panasza hogy a kormány élén álló urak, meggazdagodásuk után járva, az ország javát elhanyagolják, a törvényeket megsértik, nem volt ugyan alaptalan, ,
saját
mint egyebek kÖzt Eperjesnek zálogba vetése
Is
de úgylátszik, e vádak most különösen azért
emeltettek a
hatalmú kormányzó mert idközben e nagy hévvel hozatott sznyege. A pápai követ
kormánytanács
ellen,
hogy egy
teljes
választatásának szüksége indokoltassék
kérdés
is
tanúsítja;
^)
Szapolyay
*)
Pray
:
tétetik 1526-ra.
lev.
;
Báthoryhoz marcz. 31-ról
Epist. Proc.
I.
202.
u. o.
Ezen ide tartozó okmány hibásan
Herberstein csász. követ naplója Kovachichnál
lung ungedr. Schriften
I,
166. kövv.
:
Samm-
II. fejezet. II.
331
Lajos országlata.
maga
is pártolta a kormányzó választását, úgy mindazáltal, hogy a pápától függjön, ki szintén igényt tartott a fgyámságra. De a császár követei, az urak nagyobb részétl támogatva, azt cgyátalában ellenzék, s hogy a kérdést kettévágják, elég meggondolatlanok valának kijelenteni , hogy küldjök, a császár 4000 gyalog, s 500 lovas fegyverest készen tart az osztrák határszéleken a király segedelmére ha a vajda pártja kormányzót akarna reá feltolni. A nemesség ezt megértvén, hevesen kikelt az országgylés szabadságának e sérelme ellen, s miután végzést alkotott, mely szerint a jöv július 15- kén Tolnán egy újabb minden külbefolyástól ment gylés tartatnék zajlongva oszlott széjjel. Az or,
,
szágtanács
azonban számszerint 10 püspök, 3 prépost
fnemes, a veszélyben forgó Jaicza,
a többi végvárak
s
s
30
meg-
segéllését múlhatatlanul szükségesnek érezvén, a tanácskozást
még azután
is folytatta , s az egy arany forintnyi adót s beszedésének módját elhatározta, „remélvén, u. m. a végzés,
hogy ezen, a közveszély elkerülése végett tett intézkedéshez a nemesség is hozzájáruland". Végeztetett ezenkivül, hogy az urak zászlóaljaikat jul. 2-ig a fenyegetett végekre küldjék; a király pedig a fontosabb ügyeket, a nagyobb egyházi s
világi hivatalok betöltését,
követok kiküldését
tek fogadását ne egyes ftisztekkel, tanácscsal tartson
intézze
gylést ^).
ol,
E
mi végett
hanem
ez
külköve-
hetenként háromszor
rendelet, úgylátszik, egyenesen Szath-
raáry kanczellárt sújtotta, ki önfejétl szeretett 8
s
az egész ország-
egyebek közt még a gylés eltt
is
intézkedni,
oly önhittséget
árult
a lengyel kormányhoz írt egy levelében mely által azt egy követ küldésére szólítá fel hogy nem átallná írni, miképen a követnek csak egyszer megbízás volna adandó, az
el
,
,
utasítást pedig,
vehetni.
Az
mely szerint eljárnia kellend
urak e rendelete boszantá-e
idk
beállandó nehéz
•)
Kovaohich
:
sejtelme
félemlíté
fel
,
Budán
fogja
annyira, vagy a
meg Szathmáryt?
Suppl. ad Vest. Com. 398 kövv.
1518,
*
.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
332 Í518.
alatt.
— annyi bizonyos,
hogy a gylés után kanczellári tisztét is mely aztán Szalkay László váczi püspökre ruház-
letette,
tatott.
Az urak
kétségkivül igen haszno-
rendeletei
említett
czélszerek valának
sak,
;
de, szokás szerint,
most
is
jobbára
papiron maradtak. Mihelyt a
gylés
aljak kiállításáról többé senki,
vagy csak igen kevesen gon-
doskodtak
szétoszlott, a zászló-
az adó beszedését pedig a király
;
kelt levelében is hasztalan
mind súlyosabb veszélybe
határszélek
még jul. 15-kón
sürgette; „pedig a végvárakés estek; mert a végvá-
rak fizetetlen kapitányai azokat elhagyni fenyegetdzének,
ha elláttatásukról mennél elébb nem lesz gondoskodva^)". A hazának a közjóról megfeledkezett, önzéstl elkorcsult vakon rohantak a veszély felé, mely a hazát s vele együtt is nemsokára elnyelend vala. „Istenem, úgymond Herberstein, a császárnak e romlottságot szemmel fiai
—
magukat
látó követe
— mily nagy fényzés,
st
igazabban, mily ke-
vély nagyralátás uralkodott akkoron Magyarországon
fpapok
fnemesek nagy
és
kíséretekkel,
meg
födve, trombitaszóvei jelentek
az udvarnál
pedig a mindennapi szükségletekben
Ügy
látszik, ez sokáig
E
nem
is
A
!
aranytól, ezüsttl ;
— királyuk
hiányt szenvedett.
.
.
tarthat így'^)".
végromlás elhárítását tette feladatává a nemesség
—
gylése. „Minden ország mondják az itt összegylt rendek két eszköz által igazgattatik és tartatik fen törtolnai
—
vény
:
és fegyver által.
A
hazában ez
id
szerint
mind a kett
hogy a török számtalan országlakost örök szolgaságra foglyul vitt el Bogács és Jesz végvárak hiányzik;
ez oka,
s
,
elvesztek, és az azon részeken
Bányaluka láttatik. esik,
is
Ha
elvesz
,
még
ha rséggel
s
egyedül fenálló Jaioza eleséggel idején el
s
nem
pedig egyszer Jaicza az ellenség hatalmába
vége lesz
nem sokára Tótországnak, vége Valkónak
')
Kovachich
')
Herberstein, Kovachichnál
:
Suppl. ad Vest.
Com.
e. h.
396.
és
II. fejezet.
II.
333
L%jos orszúglata.
Pozsegának; ezek veszedelme pedig az egész országét maga Nehogy tehát a még fenlév végvárak is után vonandja. elveszszenek végeztetett, hogy az urak és megyék zászlóaljai .
.
^^^^
.
minden haladék nélkül leküldessenek; ajaiczai rség kétszáz fegyveressel szaporíttassék és élelmi szerekkel kellleg ellát-
A jöv
sz. Mihály napra Bácson mind az egyházi s mind a nemesek összesen fegyverben jelenjenek meg, minden húsz jobbágy után egy fegyveres lovast hozván magukkal. De jelenjen meg a király is dandára élén mely hogy kell számban kiállíttat hassék, az egész országban, minden kivétel nélkül, telkenként fél arany frt adó a gylés
tassék.
világi urak,
,
után mindjárt hajtassék be; a kincstárnok pedig hittel köte-
hogy ezen adót egyedül a végvárak ellátására, s a bandériumok fölkészítésére fordítandja, s a bácsi gylésen számot adand. A Bácson összegy-
leztessék,
királyi és tiszti
arról
lend rendek kötelességében
álland a királyi jövedelmek
is akként hogy a különben is elnyom ott jobbágyságot újabb rendkívüli adókkal terhelni ne kelljen. Végre a pápához, a
igazgatása
,
s
az elzálogosítottak kiváltása iránt
intézkedni,
császárhoz, s a lengyel
követek küldessenek
A király és
királyhoz
segély sürgetése végett
^)."
az országtanács ezen üdvös
nem tagadhatta meg
megersítését'^),
s
rendeletektl a
megegyezését abban,
hogy a ritka szónoki tehetség Ártándy Pál és Kenderesy Mihály, a rendektl vett utasításuk szerint követi útjokra Zsigmond lengyel királyhoz haladék nélkül meginduljanak ^). A bácsi gylésre mindazáltal sem a király, sem az urak többsége
nem
jelent
meg.
A kik
összegyltek, kétségkívül jobb,
önzetjenebb hazafiak, azon jámbor remény nyel sal fogtak ismét
kájához, hogy mi eddig
Kovachich
s
öntagadás-
újabb törvények alkotásának hálátlan mun-
:
Vest.
nem
történt,
Com. 466. Com. II,
•)
U.
0.
Suppl. ad Vest.
')
U.
o.
421.
420.
ezeknek mégis
lesz
tán
bácsi '''^•
gyü-
334 1518.
Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sillyedése a Jagellók
alatt.
némi eredménye. E törvényeket olvasva, lehetetlen el nem szomorodni a hazafinak; oly mély sülyedésben, oly nagy romlottságban tntetik azok el ama nemzedéket, hogy a szovalóban megérdeml tte, rongó szív kénytelen felkiáltani hogy Mohácsnál sírját találja „Eddigelé így kezddik e :
—
!
gylés végzeménye
—
sokszor
melyek az ország
alkottattak,
sok jó és üdvös törvények
javát, békés állapotát
nem
tartattak, soha végre
nem
dltek.
szettek,
A
mind haszontalanok A többiek falai rom-
belviszályokban egymás öldöklése által elve-
vágy az ellenség
sága megszámlálhatatlan.
fogolyként elhajtottak soka-
által
A
királyi felségnek számos ízben
nyújtott pénzsegély hasztalanul veszett s
fel-
hajtattak,
maradtak. Számtalan végvár elveszett.
má
s
De mivel soha meg
sége országlásának gyarapodását illették.
a köztársaság
minden ügye
,
el.
Szóval, az ország,
légyen az a honvédelemre,
vagy igazságszolgáltatásra vonatkozó, minden a legzavartabb
s
rendetlenebb állapotba jutott."
A
kincstartók a köz-
pénzekrl évek óta nem számoltak. Szalkay váczi püspök s fél év óta kanczellár, két esztendei számadással maradt hátralékban. Pedig az idnként megajánlott adón kívül alig maradt már fel egyéb közjövedelem, minden egyéb magánosoknál zálogba lévén vetve. Szakolczát
s
A
trencsényi
harminczadot,
Nagyszombatot Szapolyay János, Sopronyt
bi-
zonyos Gyuricsko, Esztergámét az érsek, Szegedet, Szebent, Eperjest a nádor, Sempte és
Csókak
várát Kanizsay László,
Diósgyrt Both Endre özvegye, Csepel szigetét Szalkay püspök, Munkácsot az erdélyi püspök, Husztot a mármarosi sókamarákkal Perényi Gábor, Holics várát Czobor Imre, Gesztes várát Somy Gáspár, Tenyt More László, Zsámbokot, Készít a hozzájok tartozókkal Buzlay Mózes fudvarmester, Németuj várt János Jakab orvos, Sz. Gált és Németit a löveldí Karthausíak, fiai,
Mezkövesdet Kasztellánfy György Sárkány Ambrus és társai, a
a pozsonyi harminczadot
budai harminczadot ugyanaz és
Keser
István, a tótországi
harminczadot Széchy Tamás és Gyulay János, a kassai har-
II.
335
fejezt. II. Lajos országlata.
minczadot a kassai polgárok, az erdélyi huszadöt Mihály Félix flórenczi kereskedk
a
,
é8__J^^
körmöczi kamarát Thurzó
György, 0-Budát Barber István, Szalmár várát Podmaniczky János stb. bírták zálogban. Ezt tudva, méltán kérdezhetni
mibl
:
lyi
tarthatá fen tehát a király a
maga
udvarát, a kirá-
dandárt, a tiszti zászlóaljakat, a végvárakat
s
azok rsé-
ha még az idnként megajánlott csekély adó
is htlevagy legalább könnyelmen gondatlanul kezeltetett ? A bácsi rendek tisztán látták, hogy a közdolgok ily állapotban tovább nem maradhatnak, s épen azon hit hogy errl mindenki meg van gyzdve, adott nekik reményt, hogy
geit,
nül,
,
,
újabb rendelkezéseik annyi sükeretlen törvények után vala-
hára mégis csak foganatot nyernek.
még fenmaradt
E
reményben, hogy á
csekély közjövedelmek czéljokra fordíttassa-
nak, azt rendelték, hogy a királyi kincstárnok mellett az or-
szág részérl állandólag két kincstartó legyen, minden vár-
megyében pedig egy esküdt nemes
választassék, ki a szolga-
birák segedelmével lelkismeretesen összeírja mind az egyházi 8 világi urak
,
mind a nemesek jobbágyait,
után járó legénység számát
s
s
az azok
fizetend adó mennyiségét.
—
Ezen összeírást a választandó esküdt a rendek két kincstárnokának kézbesítse; ezek pedig szigorúan felügyeljenek, hogy a szerint mind a legénység kiállíttassák mind az adó ,
teljesen beszedessék.
A
rendek kincstárnokai felhatalmaz-
hogy a kötelességeiknek megfelelni nem akaró engedetleneket a szomszéd vármegyék fegyveres erejével fenyítsék tattak,
meg,
8
kényszerítsék a törvények végrehajtására.
Maguk
e
le, hogy a király iránt hívek leszhségesen végrehajtják: miben ha vagy htlenekké, vagy hanyagokká lennének, a következ országgylésen halállal bnhdjenek. A közügyek reformjának alapja ekként megvetve lévén, folytatják intézkedéseiket a rendek mindenekeltt a királyi javak s jövedelmek hozandók rendbe. Ez iránt végzéssé lett, hogy az
kincstartók hitet tegyenek nek, a rajok
bízottakat
—
—
1514-ki törvény intézkedése szerint minden, zálogban
lév
336 1518.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
javak a királynak azonnal visszaadassanak,
s
alatt.
a rajtok
fekv
zálügpénzek lassanként azok jövedelmeibl rovassanak
le,
kivéve a Szapolyay által tartott zálogokat, melyeknek kiváltására az adóból 20 dénár fordíttassék. Mivel azonban a király adósságai oly nagyok, hogy azok letisztázására az ekként
rendbehozandó királyi javak
s jövedelmek sem elégségesek, mindazon prépostok, fesperesek és lelkészek, kik a honvédelem terhében nem osztoznak, jövedelmök tizedével adózzanak, e pénzeket szintén az említett
végeztetett,
hogy
e végre
megyei esküdt szedvén be. A hon védelmére két év alatt két forint, a király számára pedig ezen felül ugyanazon id alatt 120 dénár szedessék telkenként, ebbl a király 20 dénárt a Szapolyay kezén lév zálogok kiváltására, más húszat egyéb adósságai lerovására, nyolczvanat udvarára fprdítandván. A királyi udvartartásra ezen felül még több javak névszerint tzettek ki oly módon hogy azok egyenesen a budai tiszttartó gondviselésére bízassanak. Eendeltetett továbbá, hogy ,
ezentúl minden tékozlás meggátlása végett a királyi kincstartó mellé a kormánytanács
választassék,
tagjai
közöl egy ülnök
kinek tudta nélkül a kincstartó sem bevételt,
sem kiadást ne tehessen
,
különben ha pap javadalmát, ha urak, kik e gylésre
meg
a nemesek 400 arany frt lefizetésére
Ítél-
világi, jószágait veszítse el.
nem
nemes
jelentek 800,
tettek. Megújíttatott végre a
Az
kormánytanács
is,
a papságból
Bakács esztergami, Frangepán kalocsai érsekek, Szathmáry pécsi, Várday erdélyi püspökök, a világi urak közöl Perényi nádor, Újlaky országbíró, Szapolyay erdélyi vajda s Báthory temesi gróf, a nemesek közöl Zoby Mihály, Pakosy János, Bodó Ferencz, Maczedoniai Miklós, Pogány Zsigmond, Pernesy Miklós, deresy Mihály,
Ártándy Pál, Faiszy
János,
Glesány Miklós, KenTuróczy
Csányi Balázs,
Lukács Derencsényi György Amadé István és Sittkey György választatván meg tagjaiul, kik az ország mind mint a legfbb végrehajtó hatalom politikai, mind pénzügyi, mind jogszolgáltatási ügyeit igaz-
Miklós ,
Kutasy
,
,
,
11. fejezet.
gassák
s
Verbczy
,
gylésnek
szintúgy
is
szárhoz és a pápához szolgálataiért
rendeltek
,
kir.
337
Lajos országlata.
a törvényeket végrehajtsák^).
szétoszlottak
fiúi
11.
—
Mieltt a rendek
személynököt, ki úgylátszik, e
mint a tolnainak vezére
küldend követül
volt, a csá-
jelölték ki,
s
haza-
minden telektl öt denárnyi adót
neki
'^).
A kormánytanács nemes ülnökei nagy tzzel fogtak a törvények végrehajtásához. Egy fenmaradt okmány tanúmég Perényi nádor
sága szerint
is
eddig zálogban tartott Kis-Szebent
kibocsátá közeibl az ^).
Es bár
egyéb tudósításunk nincs, kételkednünk alig elzálogosított kir. javak
ez
lehet,
ügyben hogy az
nagyobb része visszaadatott.
A
ne-
mes ülnökök nagy részben Szapolyay pártjához tartozván, ennek elleneivel különösen éreztetni kívánták végrehajtó hatalmukat, mi köztök s Bornemisza János kir. kincstartó ,
közt több heves vitára adott okot.
A
bácsi törvények 15-ik
czikke szerint azon javak, melyek a királyi konyha ellátására kijelöltettek, közvetlen a
E
lának bizandók.
rom
is,
budai tiszttartó gondviselésére va-
javak közt volt Munkács, Tata és
Komá-
melyeket azonban Bornemisza és Korláthkövy Péter,
hogy még Ulászlótól rendeletben vették, leend Lajosnak adják által, kezeikbl kiereszteni vonakodtak. Bornemisza a dolgon avval akart fordítani, hogy magát a király által budai tiszttartóvá neveztette, mi miatt a kedélyek egy tanácsülésben, mely 1519 elején Bakácsnál tartatott, annyira fölbe vlének, hogy a nemes ülnökök még kardot is rántottak Bornemiszára, s Bakácsnak t csak bajjal sikerit dühöktl megmenteni*). Nem kevesebb ellenzést fejtett ki az alsó azon ürügy alatt
,
miszerint e várakat egyedül a nagykorúvá
')
Kovachichnál
»)
U.
')
Katonánál XIX, 128.
*)
Summa
o.
:
Vest.
Suppl. ad Vest.
Com. 475. Com. II, 427. coram Sigismundo Jeromos pozs. prép. s^
legát. Caroli ducis Mtinsterberg
Zeitschrift III, 283. és Balbus
Pol. R. Schedlus
:
kir. titkár levele
Kovachichnál
Horváth M. Mairy.
tört.
Hl.
:
,
Suppl. II, 431.
22
_J^
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
338 ^519-
papság ama törvény dét
ln
nem nem
is
ellen,
mely szerint jövedelmeinek
köteles a kir. kincstárba
velk
boldogult
szolgáltatni;
a kormány,
eszközlött ki egy rendeletet
Az urak többségének
alatt.
s
tize-
mindaddig
míg
oz iránt a pápától
nem
tetszenek ugyan a
').
átalában
mely a végrehajtó hafelruházott nyakukra tolta „de vágy választmányt talommal mivel e választmány erélyétl megijedtek, vagy mivel maguk is kénytelenek voltak átlátni hogy, ha még e törvények is különösen pedig
bácsi törvények,
az,
j
megsértetnek, az ország menthetetlenül veszedelmébe rohan
:
azokat nein merték megvetni ^)". De. a ravasz, uralkodni sze-
püspök nem trte oly könnyen befolyása megcsökkentét a közügyek igazgatásában, s módot keresett a kormányhatalmat gyakorló nemesi választmány megbuktatására. Az alkalmat erre meghozta Perényi Imre nádornak az 1519-ki február 5-kén történt halála, s a nagy hatású tisztség betöltése körül támadt pártviszály. A választ-
ret Szathmáry
pécsi
mány többsége Szapolyay
pártjához tartozván,
t kívánta
mennél elébb megválasztatni a magas méltóságra; az udvari párt ellenben, mivel magában nem bízott, hogy a maga jelöltjének
megválasztását keresztül vigye, betöltetlenül kí-
vánta hagyatni a nádorságot. Azonban míg ez iránt a viták
Szathmáry püspök Báthory István temesi
folytak,
gróffal
a tervben titkon megegyezvén, Szapolyayna-k és barátjainak
Frangepán
kalocsai érseknek és
Várday Ferencz
kik a választott kormánytanácsnak
pöknek,
szintén tagjai voltak, elterjesztéseket vari pártnak
megegyeztét
is
sára.
velk
az ud-
ha viszont Szapolyay
lesz
egyesülni a nemesi választmány megbuktatá-
Szapolyay
márczius
tn, miszerint
kieszközleni ígérte Szapolyay
János nádorrá választatásában, hajlandó
,
erdélyi püs-
mint említk,
s
barátai a kelepczét
8-kán a három fpap,
')
Wagner Annál.
*)
Balbus em. levele Kovachichnál
:
nem
sejtve, ráálltak, s
Frangepán, Szathmáry,
Scep. II, 19i: 198. e. li.
II, fejezet.
Várday
s
jai ellen.
Ez
II.
339
Lajos •rszAglata.
Báthory egy okmányban kötelezték magukat a király érdekeinek védelmére, mindenki s mi e szó alatt titkon értetett, a kormáhytanács nemes tagSzapolyay
a két úr,
és
meglévén, és a király
feletti
fgyámság
résének Ígéreteivel Zsigmond lengyel király
^^^^
elisme-
a tervbe vo-
is
natván, a nemesi választmánynak li^elentetett
hogy reá miként a bácsi gylés eltt, az urakból álló országtanács fogván igazgatni. A nemesi választmány Szapolyaytól magát elhagyatva látván, s anyagi ervel a maga fentartására nem bírván Budát oda-
semmi szükség,
ezentúl
,
a kormányt,
,
hagyta.
De
alig távoztak el ezen urak,
A
belátta reászedetését.
Szapolyay
is
csakhamar
de nádorrá nem Szahanem Báthory István tzetett ki. Hasztalan emlékeztette ezután a vajda Báthoryt ama külön szerzdésükre, mely szerint a kuruczháború idejében egymásnak megfogadták, hogy egyik a másiknak megegyezne nélkül hivatalt nem vállaland Báthory azt válaszolá, bogy a nádorságot nem keresi, de ha megválasztatik, annak viselésére magát képes-
ugyan
a szabad tért nyert udvari párt
;
polyay,
:
nek érezvén,
el is fogadja.
A
választás aztán
meg
is
történt
egj nagy országtanácsbah, mely e végett tartatott. Báthory 57, Szapolyay csak 27 szavazatot nyert ^); s júniusban Báthoryt már
mködni
mondja Istvánfy nak,
s
találjuk tisztében.
,,É8 ez volt
oka
—
— a vajda és Báthory közt kitört viszályok-
kezdete azon súlyos nypmorúságainknak, melyek által
Magyarország békéjében, ogyességébon megzavartatván, szánandó módon mogszakgattatott, s majdnem végveszedelembe sülyesztetett'^).
')
foly.
*)
III, 283. és
Bon
VII.
és
velenczei követ
legát.
V.
Új Magy. Múzeum
1856-ki
Caroli Ducis Münsterb. Schedius folyóiratában
— Balbus Jerom.
említ. lev.
Suppl. II, 440. Firnhaber
Ludvigs
tudósítása.
VIII. füzet 126. "Wenzel közlem.
Summa
Báthory
nádorválasztásra most hajlandó lett ^*°
:
—
Kovachicb
Fr. Guidoto's
Üng. 1523 — 1425. Istvánfy Lib. VI,
:
Vest.
Gesandsch,
Com.
502.
am Hofe
85.
22*
K.
ist-
nádorrá
340
Tizenegyedik könyv.
Xz
1519.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
udvari párt nehezen nyert volna ily könnyen dia-
ha ennek legelmésebb pártfele, Verszemélynök, ekkoron távol nincsen az or-
dalt Szapolyay fölött,
böczy István szágtól,
kir.
öt már
a bácsi
gylés
kijelölte volt
azon követség
mely a pápához, a császárhoz és Velenczéhez vala menend a török ellén! segély szorgalmazása végett. Azon-
fejévé,
ban,
midn
a követség 1519 elején
már épen útra
készült,
Miksa császár január 12-kén meghalálokövetség elindultát a kormánytanács ennélfogva né-
híre érkezett, hogy zott.
A
hány hétig elhalasztotta, st utasításában is jelentékeny változást tett. A kormánytanács ugyanis értesülvén, hogy Ausztria a császárnak Spanyolországban lév unokái Károly és Ferdinánd
ellen föllázadt, a választó fejedelmek pedig a csá-
szárválasztásban
I.
Ferencz franczia király és Károly spanyol
király között megoszlottak, azon hiú reménynyel kezdé
még Lajos
gát kecsegtetni, hogy tán
is,
maga
fiának fo-
királynak
halt császár az 1515-ki bécsi congressuson a
ma-
kit az el-
Verbczy kö- g^dott, s a német birodalomban helytartójává nevezett volt, vetjárása a meg lehetne szerezni a német királyi koronát. Verbczynek pápához.
^g]j^|.
^g követtársainak,
nak, mind a mellett
mint cseh királyt
levelében. Lajost,
maga tott,
ben
is,
Fáncsy Imrének és Csallovisich Pálhogy Károly király febr. 6-kán kelt
pártolására kérte volt
hogy a török is
febr.
'),
s
választó fejedelmet a
20-kán utasításul ada-
elleni segély kieszközlésén kivül ezen
ügy-
törekedjenek megnyerni a pápa és Velencze pártolá-
Verbczy márczius elején indult meg társaival s 70 személybl álló kíséretével, és azon hó 24-kén adta el a tizek
sát.
')
Károly spanyol király
rato die 6-a febr.
—
írja
a. d.
egyebek közt
1519.
—
levjele
Cum
Seren.
II Lajoshoz
Dátum
in
Monté
Ser-
inter reliquos Principes christianos
Vestram vehementer amemus, ac animo
agitemus, ut aliquando concordibus armis atque animis Christi fidei hostibus et praecipue Selym turcarum regi Deo auspice infesta signa inferamus, et quod utrique nostrum Caes. Mattas fuerat, id alter alteri
futurus, solamur
szárválasztó
non mediocriter.
gylésen
. .
.
reá szavazzon.
Kéri aztán, hogy követe
A
által a csá-
csász. titk. levélt, eredetijérl.
II. fejezet.
tanácsában megbízatását
II.
341
Lajos országlata.
mind
a török elleni segélyt,
Lajos király császársága igényeit illetleg.
mind
A tanács
a két tárgyra nézve színleg igen barátságos,
rozatlan volt^).
A
követség
ménynyel. X. Leo pápa a
Rómában sem
vitéz, lovagias I.
mind
^^^^-
válasza
de hatá-
járt több ered-
Ferenczet óhajtá
kitl bizton várliatá, hogy a török ellen, mire szavát is adta, komolyan s egész erejével megkezdi a háborút. Addig is azonban, míg a császárság felsegíteni a császári trónra,
ügye eldl, egy brevet adott a pápa a követeknek, mely szerint a honvédelem torhét nem visel prépostok s lelkészek, a bácsi gylés végzéseivel egyezleg, jövedelmeik tizedével köteleztettek járulni a végvárak védelméhez, ez ügyben pápai blztosokul Paksy Balázs budai s More Fülöp egri prépostok neveztetvén'*).
Verbczy követségének,
midn
a fenforgó körülményekben,
az összeütközés a spanyol és franczia
királyok közt
csaknem bizonyos vala, a török elleni gélyre nézve eredménye nem lévén, a kormány tanács a H császárság miatt
rökkel május utolsó napján három évre békét kötött császárrá
mondott
tö-
Lajos
választatásának tervérl mindazáltal ezután sem
le a
követei által
dend
^).
se-
magyar kormány tanács; és bár Károly újabban sürgette Lajost, hogy a birodalmi gylésre kül-
követe
által reá szavaztasson, a király
nagybátyja,
brandenburgi György mégis oly utasítással küldetett Frankfurtba a birodalmi gylésre,
hogy
ott
Lajos megválasztatá-
Anna De megbízatásának
sát szorgalmazza; Károlynál pedig kieszközölje, hogy
lierczegnt, a király nénjét í' pontjára
nül
vegye.
nézve György gróf nagyobb buzgalommal sem
érhetett volna czéltj mint a mennyit kifejtett; mert miután a
Ld Verbczy e követségérl Wenczel Gusztáv érdekes értekeMagy. Múzeum 1851-ki folyamának X-dik füzetében. *) Wagnernál Annál. Scep. II, 198. Katonánál XIX, 166. ') Bon Alajos velenczei követ jelentése. Új Magy. Múzeum az 1856-ki foly. Vll. és VIII. füz. 127. 1. Pray Hist. R. H. II, 585. Ist')
zését a
:
:
vánfy Lib. VI, 87.
Lajos császár'^"^^^*^^**^^'
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
342 1619.
alatt.
Károlytól megvesztegetett gróf küldje nevében a többi választókhoz csatlakozott, császárrá június 28-kán egyérte-
lemmel Károly választatott.
A terv
ez iránt meghiúsulván,
legalább azt sürgette a magyar kormány tanács,
hogy nem
tekintvén azon, a pápa által feloldható házassági kötést, me-
Ferdinánd berezeg a szerzdések értelmében Anna herczegnvel még az 1516-ki júliusban biztosa által végrehajtatott, a herczegnt Károly vegye nül'); mire azonban, minthogy többféle nehézség forgott fenn, V. Károly azt felelte, hogy csak egy év leforgása alatt adhat határozottabb lyet
választ.
Azon
mely által Miksa császár és Zsigmond lengyel király magukat 1516-ban Lajos fgyámjaiul elismertetni akarták, akkor leginkább azon gylölet miatt nem érhetett czélt melylyel a magyar nemesség a császár iránt viseltetett. Ezen akadály Miksa halálával megsznt, s a kormánytanács Zsigmond királyt annál inkább óhajtá felruházni a fgyámi tiszttel, mennél több oka volt, a nemesi választmánynak a kormánytanácsbólkizáratása miatt tartani a nemesség visszahatásától. A terv sikerültére most az is reményt nyújthatott, hogy Szapolyay vajda népszersége a nemességnél nagyon megcsökkent a tavaszi események miatt. Balbi Jeromos pozsonyi prépost s királyi titkár tehát, ki e tárgyban nagy buzgalommal mködött, Krakóba küldetett, Zsigmonddal ez iránt értekezni s t reábirni, hogy Lajossal Pozsonyban személyesen találkozzék. A lengyel király e nyilatkozatot kedvesen fogadta, s a találkozás ideje az 1520-ki februárra ln kitzve 2). E terv, ha teljesedésbe megy, nagy hasznára válhat vala az országnak Zsigmond, mint fogy ám, s az ország kormányának Lajos nagykorúságáig igazgatója, még elejét vehette volna talán azon szomorú pártviszályoktörekvés,
,
:
>)
Pray
^)
Legatio Hyeron. Balbi língel közleményébl Schedius folyó-
:
Epist. Proc. I, 129.
iratában III, 287. és Engel
:
Gesch.
d.
Ungr. R. III,
2, 213.
II. fejezet. II.
nak, melyek nemsokára
De Zsigmond
delmét.
a
343
Lajos országlata.
még inkább
siettették a haza vésze-
német renddel idközben háborúbu
keveredvén, a terv dugába dlt.
A meg
'),
el.
meg
látogatná
már
hol a pártviszályok
tek
már 1519
királyt a csehek
sürgetni
szinte polgári
nem
országukat
is,
háborúvá mérgesed-
kivánatának teljesítését még látszék lehetnek. A kormányta-
1520 elején a csehek
továbbra halasztani
nem szntek
eleje óta
valahára az
e
mieltt a király útra kelne, a szükséges költ-
nács azonban,
ség megszerzése
részben a határszélek ellátása végett
s
is
adót kivánt volna szedetni, mert a rendek a nemesi választ-
mánynak a kormánytanácsból lett kizáratása miatt boszúsak, a bácsi gylésen megajánlott adót megtagadták. De az országgylést egybehívni, a pártviszályok újabb kitörésétl telvén, nem merte az országtanács; s csak a nyolczados törvényszékre megjelent megyei követek által kivánta czélját
Ezek, miután az országtanácstól a bácsi gylés végzeményeinek megtartása iránt Ígéretet vnek marcz. l-jén érni.
,
kelt körlevelökben
megyéket, szedetnék be a adót, s küldenék a határszé-
felszólíták a
haza szükségeire az egy frtos
lekre a bácsi végzések szerint kiállítandó fegyveres népet ^).
De
e felszólítás, úgylátszik,
mi annál sajnosabb
egészen eredménytelen maradt;
minthogy a szomszéd basák, látván végváraink elhagyatott állapotát, azokat a béke daczára is
Egy
háborgatták. a derék
Beriszló
volt,
ily
becsapásuk alkalmával vesztette életét
Péter veszprémi püspök
nagy érdemeket határszélek védelmében ^). bán
is,
E
ki több év óta
határszéli villongások okozhatták,
Ld Vest.
Tört.
Com.
s
horvátországi
szerzett
magának
hogy a király
Balbi többször emh'tett levelét Kovachichqál
:
a
el-
Suppl. ad
II, 433.
»)
Pray
')
Istvánfy Lib. VI, 87. köv.
:
Epist. Proc. I, 134. kövv. és Hist. R.
Emi. írók
III. 221.
kövv.
Ld
H.
II, 588.
Életirását Marnavichtól
Magy.
^^^-
o44 J520.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók
utazását egész július közepéig elhalasztotta.
Pozsonyig ment,
onnan megizente
s
De ekkor is csak
a csehehnek,
eltt Prágába utaznék, királyi jövedelmeit helyeztetni, a belbékét
s
alatt.
ott
hogy mi-
jobb karba
rendet helyreállíttatni kivánja.
cseh rendek ellenben azt követelték
,
A
hogy a király minden
menjen hozzájok. A prágai út ennek következtében most végkép elmaradt; miért a cseh rendek avval boszulták meg magukat, hogy októberben tartott gyülésökön végzést alkottak, miszerint királyuk ezentúl mindig csak föltétel nélkül
elde
után koronáztassák meg,
halála
s
akkoron a nemzet
szabadságainak megtartását hittel fogadja,
s
az országban
lakjék.
II.
Míg Lajos nak maga
király
Pozsonyban, mint a lengyel király-
—
nagy szegénységben s elhagyottságban, idzék '), a követségben küldött Sárkány Ambrus, szálai fispán és Balbi Jeromos pozsonyi prépost által V. Károlylyal is újra megkezdettek az értekezletek Anna herczegn házassága iránt, melyre nézve Károly császárrá választatásakor egy évi halasztást kivánt. Az év már letelt, s a császár mindeddig
nem
hogy ez
írja,
nyilatkozott.
iránt a császár
A
követek tehát oda utasíttattak,
végválaszát sürgessék^ mi ha taga-
magyar udvar Ferdinánd herczeget is elfoférjéül; de ez esetben Károly köteles legyen Ferdinándnak adni által az osztrák tartományokat, Annának pedig biztosítani azon évenkénti 25 ezer aranyat,
dólag ütne
ki,
gadja ugyan
a
Anna
mi az 1515-ki szerzdésekben udvartartására kiköttetett;
')
A
levél kelt aug. 7-kén 1520-ban. Közli Engel, Schedius folyó-
iratában III, 291.
Ha
Dubraviusnak hihetünk (Hist. Boh. Lib.
Lajos épen ez évben engedett volna
el
33, 809.)
az Estei Hyppolit halála által
megürült egri püspökség jövedelmei kezeljének 40 ezer aranyat egy
tle
elkért, jól betanított sólyomért.
II.
fejezet
II.
345
Lajos orázáglata.
^520meghagyatott végre a követeknek, hogy Mária herczegnt, Lajos jegyesét is magukkal hozzák az országba '). A követek Aachenben találták V. Károlyt, kinek Anna heroktób. 23-kán végbement császári koronáztatásán is jelen- czegnö eijevoltak. Alkudozásaiknak az lett eredménye, hogy Anna her- Ferdinánddalczegn a következ deczemb. 11-kén Insprukban Ferdinánd
magát biztosok
herczeggel, ki Brüsselben lévén, selteté
—
,
Lajos király pedig
,
által képvi-
kinek képét a követek
visel-
Mária herczegnvel formaszerint megeskettetott A menyekz Anna és Ferdinánd közt az 1521 -diki május 26-kán történt meg miután Ferdinánd az osztrák tartományokat a bátyjával Károly császárral, april 28-kán kelt szerzdésénél fogva örökösen általvette. Pár hét múlva Lajos menyekzjének is meg kellett volna történni Máriával de az akkorra halasztatott, midn az ország megszabadúland a veszélytl, mely azt jelenleg fenyegette. Mária mindazáltal június folytában Budára hozatott^). ték,
'').
,
;
Szelim szultánnak 1520-ban, szept. 21-kén történt halála
után
fia,
Az
mányát.
Szulejmán,
vette át a roppant
szultán nagy hadvezéri
ifjú
s
birodalom kor-
uralkodói tehetsé-
gekkel lángoló nagyravágyást egyesített magában,
Barnabásnak
a
gyar követnek
még mindig Konstantinápolyban ,
midn
ez a béke
s
Bélay
idz
meghosszabbítását
manála
hogy abban csak adófizetés föltétele mellett fog megegyezni. Ugyanezt üzente mog Szulejmán a magyar királynak Behrum csausz követe által is; s hogy ebben annál könnyebben czélt érjen, egyszersmind Jaicza vívására is egy hadat küldött. Ezt ugyan Keglevics szorgalmazta, azt válaszolá,
Péter, a vár kapitánya, visszaverte; de a szultán ezen eljá-
Actiones Regiae Sigismundi. Engelnél; Gesch. des üngr. R. III, 2, 216. *)
A
házassági
okmány Kollárnál
:
Auctar. Dipl. ad Hist. Ursini
Velii 303. ')
Szerémi György Emlékirata
:
Magy. Tört. Emi. írdk
I,
92.
Szuiejinaa trónralépte.
346 1520.
Tizenegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
pedig az adó követelése annyira fölingerelte a
kivált
rááa,
Az
magyar kormánytanács büszkeségét, hogy a csauszt, visszatorlásul Bélay oly huzamos letartóztatásáért, elébb Budán,
—
ha Veranutóbb .Tatán fogságra vetette, végro pedig adhatunk Várday Pál püspök tanácsára csicsnak hitelt
—
orrát
s füleit
Az
lemetszve, küldé vissza Szendrbe^).
Szulejmán már az 1521'ki februárban megkezdé hadi készületeit Magyarország ellen. Roppant e miatt boszús
hadait Szófiánál összegyjtvén, Bélay Barnabást onnan hadizenettel bocsátá vissza.
Majd Ahmet
basát
s
romániai beg-
lerbéget egy hadosztály lyal Szabács ellen, a nagyvezirt, Piri
basát egy más sereggel Nándorfehérvár ellen elre küldvén, a fsereggel
maga
is
Lajos király
megindult.
országtanácsa az új szultán ellenséges
s
szándékairól Bélay által
még ennek visszatérte eltt
tetvén, korán gondoskodtak
ment Wormsba,
értesít-
ugyan külsegélyrl. Követség
német birodalmi gylésre, a lengyel királyA német rendeket Verbczy István kir. személynök és Balbi Jeromos pozsonyi prépost, hasztalan figyelmeztette a nagy veszélyre, melylyel a török birodalmukat is fenyegeti^). Zsigmond lengyel király, bár a német renddel nem rég bevégzett háborújában magyar hadak, különösen a megürült s a királyi kincstár javára lefoglalt kalocsai érsekség s egri püspökség dandárai által is segíttetett^), szintén kevés kedvet mutatott a segélyre. Rómából csak ígéreteket s buzdításokat hozott Kajetán bíborhoz,
s
a
a pápához
')
Verancsics
;
:
de süker nélkül.
Az Landorfehirvár
Emi. írók. III, 126.
A
elveszésének oka. Magy. Tört.
török források
s
késbbi követjelentésekben
mindazáltal csak a követ fogságáról van szó, valamint Ibrahim nagyvezirnek 1534-ki levelében
hogy a követ a
tatai
is
Feídinándhoz minélfogva Istvánfy állítását, úgy Verancsicsét is, hogy meg;
tóba fulasztatott
—
csonkíttatott volna, bátran alaptalannak mondhatjuk. ^)
gérl
Id ')
Katona XIX, 243. Pray Annál. V, Új Magy. Muz. 1857. 12-dik füz. Engel III, 2, 218. :
:
46.
Verbóczy e követsé-
II.
no]#
pápai követ.
s
fejezet. II.
A
nemzetnek tehát
meg
itt
kellett__J£^
saját erejét
volna lehetleg megfeszíteni fenyegetett
delmére; de
347
Lajos országlata.
f
végvárainak vé-
viszály, önzés, pártfondorlat foglalkod-
tatá az elméket s kedélyeket.
A
hírétl megrettent
veszély
kormányférfiak
april
24-kére egy országtanácsot hirdettek. Szándék volt Nándorfehérvárba új bánokat nevezni ; mert Hederváry Ferencz hanyagnak mutatkozott, Török Bálint pedig, ki atyja, Imre
után vette át a bánságot,
Sulyok István
De Sulyok
állott.
még kiskorú
volt, s
nagybátyjainak
bánoknak gyámsága alatt gyámfia képében a gylésre
és Balázs szabácsi
István, ki
semmi ígéretekkel nem volt reábirható, míg a kormány a Török Imre által a várra tett költségeket meg nem téríti st még arra sem állott rá, hogy az rség a királyi zsoldosokból megszaporíttassék. Van ott, monda, elég fegyveres nép, csak azt lássa el a kormány eléggé ágyúval, lporral, eleséggel ^). Hasonló módon nyilatkozott a maga nevében Hederváry Ferencz, kinek követelései voltak a kormányon, s Báthory Endrét, kit a király nándorfehérvári bánná nevezett, oda be sem bocsátotta. szintén megjelent,
hogy
a várat
átadja,
;
Az önz
bánok, kiket ezen ellenzékre az udvari párt ellen
maga Szapolyay vajda
inkább elláttatlanúl
ösztönzött^),
akarták hagyni az országnak gondjaikra bízott legfontosabb várait, tetését.
mint békésebb idre halasztani követeléseik kielégítA bánokénál minden tekintetben sürgetbb volt a
naszádosok követelése, kiknek zsoldja már három év óta
Ezek számtalanszor jártak
fizetetlen maradt.
dára,
volt a miatt
minthogy mindig üres kézzel utasíttattak
s
ból tengették
A
életöket.
Szerémi György
—
urak
gának
mibl
is alig volt
Verancsics *)
ü.
0.
130.
:
rablás-
—
úgymond a szemtanú kielégítette volna ket; de mi-
király
szívesen
vel jövedelmei az
el,
Bu-
által kezeltettek élnie.
,
a szegénynek
ma-
Asztalára rendesen csak egy
Magy. Tört. Emi. írók
:
III, 127.
kövv.
Tizenegyedik könyv. Az ország sUlyedése a Jagellók
348 ^^"^-
nem
többször pedig épen
tál étel adatott;
alatt,
mibl
volt
készí-
Konyhamestere, Bosnyáic Mátyás sokszor koldulni kényteleníttetett a fpapoktól s uraktól, hogy a királyi asztalt elláthassa. A naszádosok látván, hogy
teni í^bédjét 8 vacsoráját.
most
is
hasztalan sürgetik zsoldjalkat,
nem
királyt tovább lottak
szolgálhatják;
ka
evezvén, szétosz-
s le
').
Az
országtanács, melyben a pártok most
szálykodással vesztegették a drága szik,
két zászlójukat a ki-
kúthoz kötözvén, kijelenték, hogy
rályi palota eltti
idt ^),
jobbára
is
vi-
e miatt, úgylát-
semmit sem végezhetett; és bár a veszély napról-napra s az urak nem sokat tördtek annak el-
növekedett, a király hárításával.
A
gondatlanság oly fokra hágott, miszerint
nem
könnyelm szavakat hallani „eb higyje, hogy a török megvegye Nándorfehérvárat ^)". A királyt e vár veszedelménél sokkal inkább foglalkodtatá ifjú jegyese Mária herczegn, ki, miután vele Linczben összeeskedtetett, június folytában az országba hozatott. A király maga Pozsonyig ment elébe, s onnan t, míg menyekzjét vele ünne" Az udvarnokok, pélyosen megtarthatná, Budára kisérte. mintha a legbékésebb idk folynának, ezóta dinomdánommal töltötték el a királyné és udvari hölgyeinek tereméit^). Báritkán lehetett e
:
—
thory István nádor
is,
kinek leginkább
áll
vala tisztében
gondoskodnia az ország védelmérl, é helyett inkább lakodalmával foglalkodott, melyet Zsófia maszovi herczeghölgygyel jun. 11-kén ült meg. Szathmáry jait
az
1)
Magyar Tört. Emi.
*)
U.
')
Magy. Tört. Emi. írók I, 94. Et isti aulici videlicet Ladislaus More
*)
et
írók.
I, 96.
köv.
0. 93.
Lucas Rétházy
bant, scortizabant
,
et tales latrones pares
cum
.
93.
.
.
et Franciscus
corizabant
puellls regine, quas duxerat
sub scamno et sub carpit. Szerémi György, I,
György püspök gond-
esztergám! érsekség vette igénybe, melyre magát
,
Batyáni
simphoniza-
secum de Germania, Tört. Emi. írók.
Magyar
II. fejezet.
II.
o4ü
Lajos országlata.
Bakács Tamásnak ekkoron történt halála után neveztette ki. ___1£^ Szalkay kanczellár pedig a gazdag egri püspökségbe tétette át magát. Ha mi jót az országtanács rendelt is a végvárak hanyagul hajtatott végre, hogy Nándorfehérvár és Szabács, az országnak e két fbástyája, a védelemre felette gyarlóan volt felkészülve midn emezt ellátása iránt, az oly
,
Ahmed, amazt
Piri basa körültáborolta.
Szabácsban, a bánok távol lévén
Torma Endre ^) hazafi az
mind
Logody Simon
,
és Szabácsíel-
A két derék
albánok, intézték a védelmet.
ostrom kezdetén megesküdteté az rséget, hogy
halálig védendik a fontos várat. Esküjöket a vezérek
egyaránt dicsén be
vitézeik
is
Ahmed
váltották.
s
basa jun.
20-ka óta keményen törette a vár falait s tizenötöd napon közönséges rohamot intézett. A csekély rség hsies ellentállás
után sem gátolhatta meg, hogy az ellenség a tátongó
réseken be ne nyomuljon a
küls várba; de egy
minden talpalatnyi
drágán engedett
földet
mában megfogyva, 'a bels várba
nem
át,
A
is
mieltt szá-
védelem
itt
már
mert poruk mind egy szemig
tarthatott huzamosan,
úgy hogy egy
vonult.
ideig ott
el-
sem tehettek többé, s az ellenség az árkokat betöltvén, ennek falaira is felhatolt. Az rség maradványa még ekkor is könnyen átevezhetett volna a Száva túlpartjára, mert hajókban nem volt hiánya, az ellenség pedig egy hajóval sem rendelkezhetett. De a
fogyott,
hs
lövést
lelk rség esküjéhez
híven,
csak
halálával akarta
mely
megszállás,
megadni a végházat.
Július
7-kén,
tizenheted napja volt,
midn
az ellenség a falakra
oldalról
felhatolt
,
,
s
minden
rök,
a vár
ott várták be az ellenség
utolsó
a hatvan
piaczán gyltek össze
a
fre
olvadt vitéz
rohanását; ott hullottak el mind egy szálig a hazának
')
Istvánfy csak Logodyt, Verancsics
az rséget
is
amaz 100
lövészre
lyesebben, 500 vitézre teszi.
s
meg
csak
Tormát
h
említi
néhány lovasra, emez, úgylátszik, he-
veszte.
350 1521.
_fiai
Tizenegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
korban kétszeresen méltók a dicsség
az erónytelen
,
Az
koszorújára^).
E
közben valahára Budán
haza védelmérl. Június végén
melybl
is
kezdtek gondoskodni a
Budán egy
rövid országgy-
a király a pápát, a császárt
s egyéb szomszéd fejedelmeket újabban is sürgetleg felszólította, ne késnének segélyökkel, mert a török nemcsak Magyarorszá-
lés tartatott
'^),
hanem az összes kereszténységet is fenyegeti ^). — Az s a vármegyék felszóUttattak, hogy, zászlóaljaikat rög-
got,
urak,
tön kiállítsák király
is
Tolnára küldjék;
8
és
hogy
ott
dandárával a
megjelenhessen, rendeltetett, hogy némi
kir. jöve-
delmek zálogba vettessenek. A gylés után Báthory Endre a hajóhad kapitányává neveztetett, s kötelességévé tétetett, hogy a szerteszét ment naszádosokat szedje össze, azokkal Nándorfehérvár alá sie-
tend.
O
Budapestrl három hajóval indult
le a
lyekbe e városok hatszáz gyalogot állítottak
nap múlva Erddnél kötött tenie
nem
sikerült*).
A
ki;
Dunán, me-
Néhány
volt.
de a naszádosokat összegyj-
király',
hogy az urak
s a
megyék
fölkelését példájával siettesse Szabács elestének hírére,
kevés fegyveressel dult Tolna felé eleste.
lassú napi menetekben
maga
is
némi
megin-
">),
Nándorfchérvárat Piri basa ekkor on már egy hónap
Nándorfehér-
vár
s
^^^ ostromolta; de mivel hajóhada
Verancsics, 93.
Hammer
nem
Magy. Tört. Emi. írók
volt,
III, 165. Istvánfy
Lib VII.
II, 21.
')
Kovachichnál Suppl. ad Vest. Com. Pray Epist. Proc. I, 142.
*)
Szerémy, ki
maga
*)
Jol. 16-kán
Tétényben idózött; onnan
^)
abban a száraz-
:
II, 501.
:
is
Báthory Endrével ment, inté
e. h.
97.
Soprony városát,
hogy a hozzá tartozó faluk parasztjainak ötöd részét a megye zászlai alá állítsa, és mennél elébb a kitzött helyre indítsa; mert a késedelem miatt veszély érné az országot s a kereszténységet. Dat. in castris ad Theten fer. 5-a p. fest. Divis. ap. a. d. 1621. Egy másik szintén onnan jul.
28-kán kelt levelében 1000
levél
Soprony város
frtot
kér Soprony városától. Mind a két
levélt, eredetijérl.
II. fejezet.
nem
föld íoll
11.
351
Lajos országlata.
sok kárt tehetett.
A várban hétszáz r
létezett
Oláh Balázs és Both János albánok alatt kiket oda a még kiskorú Török Bálint gyámjai, a Sulyok testvérek helyeztek be. Hederváry Ferencz, bár a vár bvebb ellátására némi pénzt kapott Budán, de mivel az régibb ellegezéseit sem fedezte, sem azt nem fordítá a vár védelmére, sem maga nem ment be személyesen, hanem csulai More Mihályt nevezte ki ,
albánul
maga
nádort küldé
A várbeliek
helyett.
seire a király, mihelyt le
gyakori seijl&ysürgeté-
Tolnán némi had összegylt, Báthory
De
avval megsegéllésükre.
már csak Szá-
va-Sz. Demeterig haladhatott; mért Szabács megvétele után a szintén oda érkezett Szulejmán a
Száván hidat
veretett, s
a bosnyái és herczegovinai basákat 17 ezer emberrel a Sze-
rémségbe küldé. Báthory ezek eltt kénytelen lh a -Dráván visszavonulni. Ezután pedig nagyobb buzgalommal is, mint
mint
az urak eddig kifejtének, bajos volt volna megsegíteni
Nándorfehérváriamért Szulejmán, miután Szabácsot megersítette, aug. elején egész hadával megjelent alatta, és Zimonyt is töretni kezdette. Itt a derék Szkublics Markó rködött 350 fnyi fegyveres, jobbára városbeli néppel parancsolt Zimonyra.
vadva, a várpiaczáii elhullott.
Szkublics
szultán elébe, ki
mony ezután oldalról
há-
A töretés kilenczed napján SzulejA vitéz rség százra ol-
rom hitvány taraczkkal.
mán rohamot
s
makacs védelem után mind egy súlyos
sebekkel
t egy hadi elefántja
körülfogatott,
s
által ölette
Nándorfehérvár
földig lerontatván, töretni
kezdetett.
A
meg. Ziminden
is
vitéz
azonban. Oláh Balázs és Both János vezérlete alatt
gatva a bénmaradt polgároktól
szálig
félholtan vitetett a
,
és elébb
,
rség támo-
oda menekült sze-
rémi parasztoktól, számos ostromot derekasan visszavert.
Szulejmán ezután a város legmagasabb tornya alatt tzak-
miután azt ezek segedelmével légbe röpítközönséges ostromot parancsolt. De bár reggeltl estig
nákat ásatott, tette,
s
mind újabb pihent csapatok rohantak rség azokat mindig visszaverte; midn ,
a résekre, az elszánt
az ostrom
mégsznt.
^^^^-
Tizonegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
352 1521.
A
öt ezer török hullája borítá a harcztért.
alatt.
vrci
várat azon-
gyöngébbek valának , utóbb mégis megkövetkeztében a város tarthatatlanná minek vette a török lett; a az rség a ráczság nagyobb részével együtt a fels várba vonult, elszántan azt mind halálig védelmezni. Az r-
ban, melynek
falai
,
ségbl, a ráczokon kivül
még négyszázan valának
életben,
kik Oláh Balázstól föllelkesítve, több ostromot visszavertek.
Hederváry Bán helyettese, a török táborba szökvén, árulóvá ln; s nemcsak a vár gyöngébb pontjait kijelölé, hanem egy ftörökkel a réshez jvén. Oláh Balázst is nagy Ígéretekkel ösztönözte a vár feladására. De Oláh nem tántorodott meg hségében készebb meghalni,
Azonban Jllpre Mihály
^),
:
válaszolá, mint feladni a hitére bízott fontos várat. A törökök más nap ismét közönséges rohamot intéztek. A magya-
rok,
míg lporukban
tán ez elfogyott,
s
tárta,
keményen
maga Oláh
is
egészen a vár piaczáig hatoltak
csapatok
de miunémi törÖk
ellentálltak
megsebesedett,
harcz után mindazáltal estenden mégis
;
;
makacs,
véres
sikerit kiverni az
More ismét csábítani jött a vitéz rséget, mely már csak 72 fre olvadott; biztosítá ket, hogy a császár megesküdött légyen hogy nekik meg-
ellenséget.
Más nap
szünet lévén,
,
kegyelmez, különben a még épségben az
ers
palotát
gyott népe
kább a vár
')
is
tbl
kitöreti.
már eleségben falai alá
Verancsics
is
álló
két tornyukat
Oláh Balázs, bár megfo-
hiányt szenvedett, most
is
kivánt volna temetkezni, mint azt
Morgay
s
infel-
Jánost, ki a két albán és az udvarbíró után
a várban második személy volt, nevezi annak árulójául. Szerémi György mondja a pedig Morgayn kivül még Oláh Balázst is annak, st épen
t
Balimbég szendröi basával már rég egyetértésben volt volna. Ezen állítással mindazáltal, legalább Oláhra nézve, ki, úgylátszik, föárulónak
,
ki
els volt a tbbbi vezérek közt, ellenkezik a vár hosszú, níakacs védelme. S Lajos királynak Hederváry Ferencz, Török Bálint s a Sulyok testvérek ellen kiadott kárhoztató okmányaiban világosan More Mihály, Hederváry helyettese bélyegeztetik árulónak. Kovachich Történelmi Tár VI, 7.
:
Astraea
I,
426.
II. fejezet. II.
De
adni.
szerencsétlenségre,
támadt a magyarok,
némi
vallási
a ráczok között,
s
353
Lajos országlata.
s
ügy miatt viszály
ezek a feladást sür-
gették; az elsanyarodott, jobbára sebes legénység egyrészé-
nek
is
várat
,
megtört kitartása. Oláh tehát végre föladni igérte a ha a szultán a szabad s fegyveres kivonulást levél
A
némi bársony ruhák s más ajándékok kíséretében másnap elhozatott s Oláh Balázs életben maradt 72 legényével a megszállás 60-dik napján aug. által is biztosítja.
levél
,
29-kén, a várból kivonult.
A török táborba érkezteket fényes
Ígéretekkel csábíták lennének törökökké,
s
midn
arra
nem
hajoltak, a táborból, Ígéret szerint kivezettettek; de alig lép-
ték át a tábor árkait, a nagyszámú fegyveres kisérettl kö-
rülfogatván, mindnyájan leölettek. Ezután Barics, Kölpény és
Anki várak
török kézre jutottak. Szulejmán,
is
Nándorfehérvárat hamarjában megersíttette,
s
miután
kétszáz ágyú-
val és számos válogatott rsereggel ellátván, Balibeg védel-
mére
bízta,
szeptember vége
visszament Konstantiná-
felé
polyban).
Nándorfehérvár vívása
alatt
Báthory nádor 17
— 18
Duna partján szállott táborba; Szapolyay pedig Lippánál még számosabb néppel táborozott. De a személyes gylölet e vezérekben ersebb volt ezernyi sereggel Péterváradjánál a
a hazaszeretetnél; Szapolyay, bár a királytól tól
st még
egyesülését a nádorral; titkon
Az
s
némely urak-
több ízben kéretett, különféle ürügy alatt
már ekkor érintkezésbe
arról
is
halogatta
vádoltatik,
hogy
lépett volna a törökkel
^).
ország e két kulcsának, Nándorfehérvárnak és Szabács-
Verancflics
')
esött.
Az
:
Magy. Tört. Emi.
a nato Ludov. gest. u.
Landorfejérvár elveszésének oka e vót és így
írók. III, 157.
o. 16.
köw. És Memória
köv. Szerémi György:
rer. in
IJ. o. I,
Hung.
96. Istvánfy
(Lib. VII, 95) ezen egykorúaktól a legtöbb részletben különbözve adja
el
a vár ostromát
20.
köw. *)
Verancsics
e.
h. 184.
vetség titkára. Firnhaber Horváth M. Magy.
tört.
Hammer
elestének okait.
s
m.
:
Hasonlót
Quellén
u.
:
Gesch.
mond Massaro
Forschungen
d.
Osm. R.
II,
a velenczei kö-
81.
^^
../^
^521.
354 ^^^^
Az
Tizenegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
eleste és Szulejmánnak visszatérte után az urak, köztök Szapolyay vajda is, a betegsége miatt Mohácson maradt király mellé gyltek. Nándorfehérvár veszedelme még a különben oly könnyelm Lajost is annyira meghatotta, hogy
nak
Szathmáry
Szalkay fpapoknak,
és
t eddigelé vezették,
nosnak, kik
tn, hogy sem kormányzót, kodott volna, gát
nem
s
a vén Bornemisza Já-
keser szemrehányásokat
ki az ország
nem engedtek
védelmérl gondosma-
melléje választatni, sem
nevelték komolyabb irányban,
nem
t
szoktatták hadi
Szerémi György
foglalkodásokra. Ha, a különben jelenlév,
udvari káplánnak hihetünk, haragjában Lajos a nevezett
papokat még
fel is pofozta
ország sükeresebb
volna
Most tehát
^).
f-
a király az
védelmének elintézése végett Újlakon
gylést szándékozott
A
tartani'^).
tanácskozások azonban
Az ország veszedelmének érzete heves vitákban tört ki a kedélyekbl, s
mindjárt helyben. Mohácson, megkezdettek.
a többség példásan lakoltatni kivánta Hederváry Ferenczet,
Török Bálintot, a Sulyok testvéreket, mint az ország két legersebb védbástyái elvesztenek fokait. Török Bálint, ki közölök egyedül volt
még gyámság
bár ifjúsága miatt, melynél fogva
jelen,
alatt létezett, legkevesebb beszámítás alá es-
hetett, csak gyors
lovának köszönhette, hogy a tanácskozá-
sokról értesült tábori nép által azonnal tott; sátora
mindazáltal feldúlatott
dor azután törvényszéket tartván
várak árulóiról szóló törvények
,
s
fel
nem
konczolta-
kifosztatott^).
A ná-
a nevezett urakat, a vég-
szerint,
htleneknek
s
min-
den javaiktól megfosztottaknak nyilatkoztatta^). Egyebekre nézve mindazáltal úgylátszék az uraknak, hogy az ország
')
ményt
Szerémi György
fedezi *)
e. h,
100.
Ha nem
való
is
a tény, a közvéle-
fel.
Lajos levele Zsigmond lengyel királyhoz október 1-röl Sche-
dius folyóiratában III, 295. *)
Szerémi György
*)
Kovachich
:
e. h.
Astraea
99.
I,
426. Hederváry Ferencz perét legújab-
ban egészen közli Wenczel Gusztáv a Tört. Tár Vl-dik kötetében.
II. fejezet. II.
355
Lajos országlása.
-veszélyes állapota áthatóbb intézkedéseket igényel,
melyek-
^^^^\,_
nek meghozatala végett az ország egyetemes rendel egybehívandók; különben is lázas nyavalyák kezdenek uralkodni a táborban,
maga
a nádor
s
is
beteggé
lett
:
az országgylés
november 19-re kihirdettetett. f végvárának veszedelme, melyekbl a török ezentúl minden órában betörhetett az országba, rémütehát Budára,
Az
ország két
lettel tölte el
mindenkit.
kott viszályaikkal,
s
A
rendek
is
felhagyván most szo-
megfontolván, hogy e bajoknak legfbb
oka a kincstár szegénysége, oly bséges rendkívüli adót aján-
minnek
lottak,
eddigelé
nem
volt példája a törvényhozás-
hogy az országnak minden nemnemes lakosa, ki saját kenyerén él, legyen az városi, vagy falusi telkes jobbágy, vagy zsellér, keresked, vagy kézmves, füstpénzül egy arany forintot fizessen. Ezen felül minden hordó bortól, annak nagysága szerint 25, 50, 75 dénár minden hordó sertl 10 donár minden naés egy forint gyobb marhától 5 dénár, a kisebbektl, min a juh, kecske, ban. Rendeltetett ugyanis,
;
sertés,
;
egy kas méh két dénár szedessék adóul;
mindennem
kézmvesek, a mondott füstpénzen felül, mhelyektl egy minden boltos kereskedk áruik értékének huforintot a házalló kalmárok minden lovuk után 50 dészadát nárt a molnárok, huta- s hámorbirtokosok minden kea halászok minden nagy hálótól szinréktl egy forintot tén egy forintot fizessenek. A lelkészek s más kisebb rangú egyháziak, kik sem katonát nem tartanak, sem barommal nem
— — —
,
,
,
—
birnak, arany
A zsidóknak Mi
több,
s
,
ezüst szereik értékének tizedével adózzanak.
kicsinye-nagyja fejenként egy forintot fizessen.
még önmagát
is
megadóztatta a nemesség.
só hadjáratból eléggé kitnt, hogy az urak
kelésben czára
is
s
s
Az utol-
nemesek a
fel-
telekkatonáik kiállításában minden törvények da-
oly hanyagok,
hogy a felkel seregtl az ország
keres megvédését várni többé
nem
lehet
:
sii-
a rendek tehát azt
határozták, hogy a király nevezzen ki két fkapitányt, kik zsoldos haddal védjék az országot.
Mivel pedig e zsoldos 23*
a
budai
országgylés.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
356 1521.
alatt.
had kiállítására a nem-nemes országlakosok fentebb elszámhogy az egyadója elegend nem lehet, végzéssé ln házi s világi urak és birtokos nemesek ezen egy ízben egy
lált
évi
:
mindennem
jövedelmeik felét tegyék
azon felül boraiktól
s
marháiktól
is
lo
a haza oltárára;,
szintoly adót fizessenek,
mint a nem-nemesek. Az egj telkes nemesek pedig a boraiktól s marháiktól hasonló módon fizetend adón felül, ha netalán volna, egyéb jövedelmök fejében, egy-egy forinttal adózzanak.
Nehogy azonban
az ily
módokon begylend tömérdek
kincs kezelése körül rendetlenségek
s
htlenségek történje-
mint a királyi kincstárénál szokott történni, az ország kincstára a királyitól elkülönöztetett: a királynak a jobbágyok
nek,
adójából kamarai nyereség fejében minden füsttl 25 dénár rendeltetvén
,
mit saját kincstárnoka által kezeltessen, min-
den egyéb adó kezelésére az ország választassék kincstárnokul, kik a
által két
hséges
úr
s
két nemes
kezelésre meghi-
begylend kincset az ország közepén egy ers várban rizzék, és a kinevezend országos kapitányokkal egyetértleg czélszeren fordítsák a haza védelmére kette-
teltetvén, a
;
jök szakadatlanul a várban tartozván maradni.
A jedt
:
rendek
a felett,
bkezsége még
a királyi kincstárra
is
Kiter-
hogy mint említk, a karaarai nyereséget min-
után 25 dénárra emelték, a harminczadot is felrugtatták, az országból kihajtandó minden szarvas marháért és lóért 25 dénár helyett 50-et rendelvén fizettetni. St még
den
füst
azon káros financzintézkedést
is
megersítették a rendek,
melynél fogva a kikeresztelkedett zsidó üzérbl alkincstár-
nokká
lett
Szerencsés Imre tanácsára, a lefolyt táborozás
alatt oly rósz új
dénárok kezdenek verettetni, melyek a küllév dénároknál felé-
becs megtartása mellett a folyamatban
értékek valának. S ez iránt csak az volt a rendek kívánsága, hogy a király e rósz pénznek a szomszéd tartományokban is ügyekezzék folyamatot szerezni. Végre még a Nándorfehérvár és Szabács elvesztenek okozóira mon-
nyivel kevesebb
:
II. fejezet. II.
•dott
Ítélet is
az
felsége
sára
megersíttetett,
hogy
de azon záradékkal,
^^^^-
illetknek 40 napot engedjen a maguk igazolá-
Török Bálint
^).
357
Lajos erszáglata.
és a
Sulyok testvérek
e kedvezést hasz-
nukra fordítva, barátjaik pártolása által csakugyan kegyelmet nyertek de a makacs Hederváry Ferencz javait a király utóbb részint Korlátkövy Péternek, Sárkány Ambrusnak, Thurzó Eleknek Mersics Simonnak és Kórody Albertnek adományozta ^). A rendek ezután Székesfehérvárra mentek át, s Mária királynét deczenabor 11-kén megkoronázták. Ez alkalommal Lajos király is, bár még csak 16-ik évét élte, magát nagykorúnak nyilatkoztatván, s az ország jogainak megtartását hit;
,
Lajos me-
nyekzöjeiiá-
kormányt saját nevében vette által. Menyekzjét Máriával, a következ 1522-dik évi január 13-kán ülte
tel fogadván, a
meg^). III.
Hogy
mak
a nemzetnek áldozatkészségét látván, a külhatal-
fölbuzduljanak a fenyegetett kereszténység
is
mére; a megalkotott törvények a pápához, a császárhoz, lengyel királyhoz
A
')
is
megküldettek.
De
s
a
fájdalom, az önzés, a
törvénytárba e törvények hiányosan vétettek fel
soroztattak 1522 alá. Teljesen közli azokat Kovachich
:
Vest.
s
hibásan
Com.
513.
')
Történ, Tár. VI,
')
Lajos levele Zsigmondhoz deczemb. 27-ról, Engelncl, Gesch. d.
5. és 7.
Uíebenl. dps Ungr. R, IV, 200.
A
még 1515-ben
létre jött házassági
szerzdésben Mária részére biztosított 25 ezer frt évi jövedelem fejében Selmecz Besztercze, Baka-, kikötött javak névszerint Körmöcz
—
,
,
Új-Bánya és Korpona, arany s ezüst bányáikkal; Zolyómvára, Ó-Buda, Csepel-sziget, a marmarosi sóbányák,
Béla-, Libet-, Brezno-',
továbbá
:
Huszt, Szigeth, Visk, Munkács, Beregszász, Vári, Diósgyr, Miskolcz,
Mohy, Mezkövesd, Keresztes, erejénél fogva adattak
át,
—
az 1522-ki febr. 2-kán kelt kir. levél
az országtanács végzése szerint Máriának,
„kinek az országba jöttétl (már
is
nyilatkozó,
csak jó hatást gyakorolható erélyétl) Brüss. Okmánytár.
M. Tört. Emi.
I,
s
a
felette sokat
22. Kollár
:
könnyelm vártak."
1522.
védel-"~T~7~T~
királyra
Hatvani
Auctar. Dipl. 317.
zések
meg-
hiúsulta.
35 b 1522.
Az
Tizesegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
már a nemzet erkölhogy a veszély els pillanataiban fölébredt lelkesedés, melyrl az említett törvények tanúskodnak, szalmatzként csakhamar ismét kialudt; az áldozat, mely ly el a hazát biztopártviszályok annyira megvesztegették
cseitj
sítani lehetett volna, az ajánlat megtétele
piroson maradt.
A
nemesség
és a
után jobbára pa-
papság a megajánlott adót
nádor minden sürgetései daczára sem akarta ^). Az adószedk, míg egyrészrl dzsölve lakmároztak a városok-
fizetni a
ban, általok jobbára megvesztegetve, önkényesen vetették ki
hiányosan hajtották be az illet adót ^). Es ekként hogy míg a megajánlott adónak, ha lelkismeretesen
s felette
történt,
megfizettetik lett
s
pontosan beszedetik, több millió forintot kel-
volna eredményezni az országos honvédelmi kincstárba,
levonván a királynak a füstpénzbl minden forint után járó 25 denárnyi
illetékét,
Hogy e karba állítani nem egybe ^).
mindössze
is
csak 45,747 forint
lehetett,
mondani
gylt
ország védelmét jobb
csekélységgel az
is
fölösleges.
Pedig, miilatt a király a tavasz elején 1522-ben ifjú
hogy az
régtl fogva eláradt zavaroknak valahára véget vessen, a kormányt ott is
nejével Csehországba utazott,
ott
—
a törökök ismét s a királynét megkoronáztassa, mozogni kezdenek. Balibeg, belgrádi basa Orsovát, a herczegovinai szandzsák pedig Scardona sziklavárat vívta meg. Az innen származott félelem egy idre ismét a határszélek
átvegye,
')
Status ecclesiasticus et equestris nullás dicas solvit. Sperfogel,
Wagnernál
:
Annál. Scepus.
így például elégedtek 225 frttal *)
;
rancsára,
— mert ;
eleinte
késbb azonban
400 frtot vetettek, de utóbb meg-
De Budán
—
ezt is kévéseitek,
s s
pa-
újabban 170 a város
meg-
Henzelfy István itélömester azonban, általok hihetleg meg-
vesztegettetvén, a port elnyomta.
valának; mindenütt ingyen,
s
„Az adószedk
Suppl. ad Vest. Comit.
felette
kicsapongok
tékozolva dzsölének; kutyáikkal
legnemesebb borokat itatták." Sperfogel »)
Verbczy
ismét megjelentek
volt az ország egyik kincstárnoka
frtot vettek fel a várostól.
pöröltetett
II, 141. Epist. Proc. I, 163.
Lcsére
II, 516.
e.
h.
is
a
II. fejezet. II.
felé fordítá a figyelmet
országba távoztakor a
Báthory nádor,
:
359
Lajos országlata.
maga
helyettesévé,
kit a király s
az ország
Cseh-
^^^^-
fka-
pitányává nevezett, Szörényt, Titelt, Jaiczát és Bányáinkat,
mennyire a kincstár engedé megersítette, rséggel, lszerrel s eleséggel ellátta'). Mivel pedig a kincstár már ez által is kimerült, nehogy a többi végvárak védetlenül maradjanak,
Lajos az országtanács megegyeztével több horvátor- ± határszélek Krupát , Szkradint, Likát, Ferdinánd vé-
szági várat, Zenget, Klisszát,
Osztroviczát sógorának,
Ferdinánd osztrák berezegnek vé-
delmére bízta, ki aztán azokat német rséggel látván
,
el,
Katzianer János laibachi kapitány hatósága alá helyezte'^).
E
rendszabály hasznos volt ugyan a délszaki osztrák tarto-
mányok védelmének
magyar korona mélHorvátország egyéb részeire és Karlovicz János corbaviai
tekintetében, de a
tóságán sérelmes csorbát
ejtett.
nézve Batthyány Ferencz gróf neveztettek bánokká.
A
vránai pörjelséget
Tomory Pál után meg is
némi kitn hadi tettei Baráty Mátyás a kir. éléstár felügyelje nyerte el. Tomory^ kinek ez id tájban második jegyesét is elvitte a halál, ebben Isten kezét sejdítve, ntlenséget fogadott, 8 Esztergámban a cseri barátok közé lépett^). helyett, ki azt kereste, s
érdemelte volna,
Egy nagyobb
török hadjárat félelmétl azonban nem-
sokára megmenekült az ország; mert biztos hírek érkezének,
hogy Szulejmán ez évben Rhodus szigete ellen fordítá hadait. Jó alkalom nyilt ennélfogva Nándorfehérvár és Szabács visszavételére kísérletet tenni de bár senki sem kételkedett, hogy a török Rhodus megvétele után ismét Magyarország ellen fordítandja erejét ama két fvár birtoka nélkül pedig alig lehetend az országot sükeresen megvédeni ilyféle kí;
;
:
sérlet helyett ismét zavargások, pártviszályok foglalták el az
elméket. Szapolyay vajda nagyravágyását az udvar újabban
')
Pray
*)
Istvánfy Lib. VII, 101.
')
Szerémi György 103. Istvánfy szerint Újlakon lépett a zárdába.
:
Epist. Proc.
I,
149.
pártviszályok,
360 1522.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
hogy a múlt évi törvény mely szerint két fkapitány volt volna kinevezend, azzá Báthory csak egymaga lett, s a király távollétében az ország kormánya is reábízatott, ö ezért avval boszúlá meg magát hogy a nemességet, mely az adóról szóló múlt évi
is
érzékenyen megsérté az által
,
ellenére,
,
törvények felforgatása végett különféle gyléseket tartott az ellenszegülésre titkon bátorítá; is
a horvát bánokkal
'),
maga
Báthory e miatt keser szemreháHihetleg szintén a nádor ösztönzéhogy Várday Ferencz erdélyi, Perényi Ferencz
összejövetelt
nyásokat
s
tartott.
tett neki^).
seire történt,
váradi, Csaholy Ferencz csanádi, Ország János szerémi püspökök, Drágfy János ftárnokmester, Palóczy Antal, Báthory Endre, Rozgonyi István, Perényi Péter, Kanizsay
László, Ország Ferencz,
Raskay Gábor, Bánfy Zsigmond
Homonnay Ferencz egymással
és
mely-
szövetséget kötöttek,
nek czélja, bár azzá nyilván a király hséges szolgálatát s egymás védelmét tzték ki, úgylátszik, fleg Szapolyay János ellen volt intézve^). Szapolyay ezután visszament Erdélybe, s hogy tekintélyét az országban nevelje, a nála szá-
mos bejáraival segedelmet keres havasalföldi Raduly vajdát egy ers had kiséretében tartományába visszavezette, s ^ülsegéiy
hasztalan ké-
Mahomed béget elzvén, helyreállítottad), Az ország védelme egyszersmind az egész, n^met kereszténység védelme
már
az 1521-ki
nak,
8
nem
')
de kivált a
lévén, külsegély keresetét
országgylés rendéi szívére kötötték Lajosrajta múlt, hogy a szomszéd népek s fejedelmek
is
Lajos levele Báthoryhoz és Szapolyaihoz Kovachichnál
ad Vest. Com. *)
is
:
Suppl.
II, 502.
Epist. Proc. I, 149.
')
Katonánál
*)
Engel
:
:
XIX,
381.
Gesch. der Walachey 204,
Verancsics a vajda e hadjá-
János vajda szemben ln Ibrahim passával Targovistján, Havasföldben. Azt senki sem tudja, mit egymással titkon beszéllettenek, kit azért senki sem dicsért. Magy. Tört.
ratát
késbbre
Emi.
III, 20.
teszi, s e
jegyzetet veti utána
:
II. fejezet. II.
361
Lajos országlata.
nagyobb buzgalmat nem fejtének ki a kereszténység vedelmében. Ez mind a rokonságnál, mind azon veszélynél fogva, mely a magyarok legyözetése után Németországot is fenyegeté, valamint annálfogva is, hogy Magyarország többször felszólítva sem akart a töröknek szabad átmenetet engedni Németországba intézend betöréseinél, leginkább Károly császárnak áll vala kötelességében de most hatalmának terjesztése végett háborúskodott I. Ferencz franczia királylyal '), s Lajos kérelmeire csak azon csekély összeget engedé
^^^^-
—
;
át segédeimül, melyet a birodalom rendéi
sának útjára ajánlottak lézekkel,
hogy
s
a csehekkel
is
a birodalom rendéit
római korona ztatá-
Lajos utóbb a morvákkal,
volt.
szi-
értekezett segélynyújtás végett, is
bvebb
s
segélyezésre indítsa, az
év vége felé Nürnbergben tartott gylésre követséget
is
kül-
melynek tagjai közt találjuk Gosztonyi János gyri püspököt Drágfy Jánost , Verbczy Istvánt. Sikerit is ugyan ezeknek oly ígéretre bírni a rendeket, hogy a jöv tavaszra 100 mázsa lport s hat hónapig díjjal is ellátandó 4000 gyalogot küldenek be; de hogy ígértöket teljesítették volna is, nyomára seholsem akadunk^). Sikeresebb volt némileg Lajos közbenjárása nagybátyjánál, Zsigmond lengyel királynál , ki nemsokára Belgrád eleste után küldött be Sztercs hadnagy vezérlete alatt némi hadakat. Ezek ellen azonban Péterváradon, melynek védelmére rendeltettek, hatalmaskodásaik miatt számos volt a panasz. Egyebek közt hadnagyuk Batthyány Györgyöt, a kalocsai érsekség igazdött,
,
')
Henrik angol királyhoz
kivált azért írt Lajos és küldötte BaH?!
Jeromost, hogy a császárt a franczia királylyal megbékéltetvén, sükeresebb segélyre bírja. Magy. Tört. Emi. V, 62. kövv. *)
XIX,
Lajos levelei Katonánál.
Suppl. ad Vest.
Com.
II, 522.
Pray
.
erszénynyel indulhatott követi útjára
:
Kovachich Verbóczy szúk levéltárban egy kö-
363. 369. kövv.
Hist. R.
H.
a bécsi titk.
telezvényének eredetije létezik (Dat. Nuremberge in fest a.
d.
1522), mely
kincstartójától 300
szerint
:
II, 597.
b.
Thome
ap.
Salamanca Gábortól, Ferdinánd fóherczeg
magy. frtot vett kölcsön.
'
362 1522.
Tizenegyedik könyr. Az ország sülyedése a Jagellók
gatóját meggyilkolta, miért aztán elfogatván,
mad magával
lefejeztetett
alatt.
Futakon har-
^).
E tartó,
közbon egyrészrl Báthory István nádor a kir. helymásrészrl Szathmáry György esztergami érsek itthon
minden módon sürgették az urak, nemesek és papok javaira adónak behajtását^). Minthogy azonban az eredsem volt nagyobb, mint a külsegély ketekintetben e mény
kivetett
resésében; a határos határszéli török basák pedig a végvára-
nem szntek meg háborgatni st miután Szulejmán Rhodus szigetét 1522 végén iszonyú vérontással elfoglalta, nagyobb török hadjárattól is lehetett tartani Lajos még az kat
,
:
1522-dik év folytában visszatérni szándékozott Csehországból, 1523.
hogy az ország rendéivel a haza védelmének sükeresebb
De
módjairól tanácskozzék.
a király visszatérte, Csehország
zavaros állapota miatt, egészen az 1523-ki tavaszig elhaladt, 3
az országgylést kétszeri elhalasztás után végre
György napján Országgylés.
is
csak
sz.
lehetett megnyitni^).
^ törvénykönyv, mely o gylésen alkottatott, újabb szomorú bizonyítványát adja, mennyire kiveszett már a honszeretet a haza fiainak kebelébl mily menthetetlen gondat;
lanság, mily alacsony önhaszonlesés
áradt
el
a vesztére e
miatt gyors léptekkel siet országban. Látjuk e czikkely ék-
bl, hogy a megvesztegetés mételye az ország
s
hivatalnokai közt általában elharapódzott; hogy a
,_^. •
^JlH
a
megyék
f és
alis-
pánok a nemeseket bizonyos pénzösszegért mind a fegyveres fölkeléstl, mind a jelen országgylésre való megjelenéstl bnösen fölmentették; hogy számosan közölök az 1521-diki törvények által kivetett adót beszedték ugyan, de azt maguknak tartották meg hogy sokan a zsoldot fölvették, de ;
')
Verancsics
')
A nádor
:
Magy. Tört. Emi. írók
levele
Sáros megyéhez.
Katona XIX, 386. Az érsek 2-a p. p. •)
fest.
Inv. S. Crucis
Kovachichnál
:
lev. a. d.
III, 18.
Wagner
:
Dipl. Sáros után
a Zemplén megyei papsághoz Dat. 1522.
A bécsi
Suppl. ad Vest.
Com.
titk. levélt, eredet.
II, 511.
fer.
n.
363
Lajos országlata.
fejezet. II.
a szolgálatot raegtonni elmulaszták ; hogy többen, minden engedelem nélkül pénzt verettek. Most tehát rendeltetett,
hogy mindezek
ellen, s átalában az
adónak miként történt
behajtása fölött a megyékben szigorú vizsgálat tartassék, a
bnösök
példásan lakoljanak. Számíttassanak össze a
s
kir.
jövedelmek, hogy kitessék, mennyit lehet azokból a haza vé-
delmére fordítani kos két
frt
').
Uj adóul minden nem-nemes országla-
füstpénzt fizessen, mi egyedül a haza védelmére az
fordíttassék;
urak
és
nemesek ez úttal csak önkéntes
ajánlatokkal Ígérkeztek járulni a közszükség fedezéséhez^).
A
király, a
fpapok
és zászlós
urak dandárai haladék nélkül
a végekre küldessenek; a nemesség pedig, ha szükség leszen, a király felszólítására fejenként keljen
föl, s jól
fölfegyver-
kezve és lóháton, ne pedig, miként szokássá válni kezde,
s
mintha menyekzöre mennének, kocsin jelenjék meg a táborban ; a birtokosok személyes fölkelésen kivül minden tíz telek után egy vitézt állítsanak a megye zászlai alá, melyeket ezután ne a fispánok, hanem a királytól kinevezett kapitá-
nyok vezéreljenek. Minden végvárnak két kapitánya legyen, kik közöl egyik jószág s fej vesztés alatt folyton a várban legyen. Szapolyay vajda befolyására mutat ama törvény, mely az urak hasonló szövetkezéseit, minnek példáját fentebb említettük, megtiltja s megsemmisíti. Egy más törvényczikkbl végre kitnik, hogy Luther Márton vallásújítása már hazánlcba
is
elhatott, tanai napról-napra terjedni kezdenek.
Ezen
összeírás
„0
vagy még a gylés alatt vagy mindjárt utána s körmöczi pénzverdébl, a budai,
valóban megtörtént. Szerinte a budai
fehérvári, pozsonyi, tótországi, kassai harminczadokból, a szászok adójából, az erdélyi
ötvenedbl, a
kir. városok, s a zsidók adójából összesen
189,709 forint folyt a kincstárba, sítva.
A
—
egyéb
kiadás ellenben, a királyi udvarra,
kir. s
javak
el
levén zálogo-
a határszéli várak rsé-
geire 237,331 irtot tett; ezenkívül az erdélyi vajda, a temesi fispán, a
horvát, jaiczai, szörényi bánok dijára, illetleg
dandáraik tartására
82,000 frt vala fordítandó. Engel, Schedius folyóiratában III, 100. ')
Lajos levele Katonánál
:
XIX,
416.
^^^^-
;
364 1523.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
felsége
— mond e törvény —
lutheránusokat, pártolóikat nekeket,
s
Bekké
s
Az
ér-
foka-
^ veztetik*^^
mint katholikus fejedelem, a követiket, mint nyilvános eret-
szz
a boldogságos
téssel büntesse
Tomory
s
alatt.-
ellenségeit fej és jószág vesz-
*).
ország rendéi a kalocsai érsekséget
oly férfiúval
is
^hajták betölteni, ki a hadviselésben jártas, az ország védel-
mében is hasznos szolgálatot tehessen az alvidéken. Senki sem látszók erre alkalmasabbnak, mint a múlt évben baráttá lett Tomory Pál, ki hajdan Erdélyben a székelyek lázadásadandár vezére, utóbb, mint budai alvárnagy a kurucz háborúban, a hadi pályán is kitüntette magát most pedig Esztergomban a cseri barátok zárdájában példánya volt a világról lemondott, önmegtagadó szerzetesnek.
kor, mint egy lovas
A rendek tehát t kivánták kineveztetni az érsekségre. A király kérelmöket teljesítve, a vén Bornemiszát, ki vele régi
barátságban
azonnal átküldé érte Esztergomba; de
állott,
Tomory vonakodott elhagyni megkedvelt is
pápai követ unszolásaira fogadta király ezenfelül
tányává
is
t még
kinevezte,
el
az érseki méltóságot.
az ország alvidéki részeinek
teljes
koznak.
A
köznép
Tomory
s
biztosságára vonat-
a mily kelletlenül fogadta el a
buzgólag ügy ekézett abban eljárni. mennyire a rendelkezése alá adott pénzerbl
Ezek közt
E
magas
A
tisztsé-
végvárakat?
telt,
jobb kar-
a török martalóczok megfenyítése végett hadat
állítá;
szedett, s a hadi
*)
fkapi-
t jobbára Cseri basának nevezte^).
get, oly
ba
s
A
hatalmat adván neki intézkedni
mindenekben, mik az ország védelmére
.
zárdáját, s íitóbb
csak a rendek egyenes parancsára és Kajetán bíboruok
kitnbb férfiakat maga köré gyjté. Bánfy Jakabot, Bárdy Istvánt, Kis Fe-
pályán
találjuk
törvénykönyvet
ad Vest. Com. II. 515. *) Szerémi György
is
a nagy
érdem
Kovachich közli Suppl.
Descr. Clad. Cap. XXX, 103. Brodarics Mohács. Bonfin 1606-ki hanaui kiadása végén Zsámboki jegyzetel közt :
758. Istvánfy Lib. VII, 103.
:
II. fejezet. II.
renczet, a szerb
E
több másokat. gyümölcseit;
365
Lajos orazáglata.
eredet Radics Bosicsot, Bodó Ferenczet s gondoskodás még 1523 folytában megtermé
Tomory
s
^^^^'
a nevezett alvezérek a kalandozó tö-
rök csapatokat több ízben levágták; Ferhát basát pedig, ki azok megboszúlása végett ugyanazon év szén 15 ezernyi haddal tört a Szerémségre, a nagy-olaszi mezn egy nevezetes
ütközetben megverték
semmisítették zett
seregének nagyobb részét meg-
,
De egyebekben
^).
Tomory jobb
is
nagy
ügyekemegfenyí-
erélylyel
rendet alapítani az alvidéken,
s
teni a kivált ott eláradt hatalmaskodásokat. Szigora e tekin-
tetben oly kíméletlen volt, hogy a különben vitéz, de fékte-
engedelmeskedni nem akaró Bárdy Istvánnak, mivel hogy Üjlaky Lrincznek három faluját feldúlta, s Bosnyák Jakabot Redneken boszúból megölte volt, Péterváradon fegét vétette; s Török Bálintot is, ki a kobzáshoz korán kezd len, s
vala, hasonló büntetéssel fenyegette,
hagy
ha rablásaival
föl
nem
2).
A Ferhát basán vett gyzedelem után
mindenki attól
remegett, hogy Szulejmán 1524-ben nagyobb hadjárattal boszúl^ndja
meg
a szenvedett vereséget.
az angol király, békéltetné
meg
Ez
Ezért kéretett ismét
a császárt és
I.
Ferenczet^).
birta reá VII. Kelement is ki VI. Adrián halála után 1523 végén választatott pápává, hogy báró Burgio Antalt 1524 elején követéül Budára küldje. A követ által Kelemen ,
pápa bizonyos pénzösszeget is küldött oly utasítással, hogy az nyilvános tudomásra Budán, a Fugger tzsérháznál tétessék le, 8 utóbb maga a pápa vagy a Németországban Campeggio bíbornokkövet rendelete szerint legyen fordí-
mköd
') Szerémi György Cap. XXXI, 106. Verancsics Magy. Kron. Magy. Tört. Emi. III, 19. Istvánfy Lib. VII, 104. Verancsics szerint Tomory, betegsége miatt ezen ütközetben nem vett részt, mint Istvánfy :
mondja. *)
Verancsics
e. h.
Szerémi szerint
fondorlatának esett áldozatául. U. ')
Magy. Tört. Emi. V,
70.
o.
(1.
116.)
Istvánfyt 105.
Bárdy némely urak 1.
1524.
366
}^^
Tizenegyedik könyv.
Az ország
tandó a török elleni háborúra
sülyedése a Jagellók
').
De
alatt.
nem
ez évben erre
Ion
Szulejmán maga egyiptomi ügyeivel lévén elfoglalva, nagyobb hadjáratot nem intézett Magyarország ellep; azon 20 ezernyi hadat pedig, melylyel basái által Jaiczát szükség
:
vívatá, a velenczei
Frangepán
még 1519-ben megszabadult
fogságából
felment had fvezérévé Batthyány Ferencz és Karlovicz János nagy vereséggel visszazték ^). Kristóf,
kit a király a
nevezett, s a horvát bánok,
IV.
Szathmáry György esztergami érsek 1524-ben april 7-kén meghalálozott, végrendeletében 60 ezer aranyat hagyott
ama várak
kiváltására,
melyek hajdan IV. Fridrik
császárnak elzálogosíttatván, az 1491-diki békekötés szerint
Ulászló által
máry
élt,
is
szava volt irányadó az országtanácsban
az
Halála után
Miksa császár kezén maradtak. Míg Szath-
Szalkay László egri püspök
kanczellár
s
egy hónap múlva kineveztette magát érsekké; majdnem kizárólag birta a király bizodalmát,
^).
már
azontúl
s
tartá ke-
zében a kormányhatalmat. Mellette, hivatalánál fogva, Báthory István nádornak volt legtöbb befolyása a közügyekre.
A többi urak kik még az országtanácsban s az udvarnál némi befolyást gyakoroltak ezek egyikének vagy másikának uszályához tartoztak. A két kormányférfi egymással jó egyetértésben élt, hogy ellensúlyozhassák az országban mind a kettjöknél nagyobb párttal rendelkezhet, s mindkettejöket, de kivált a nádort halálosan gylöl Szapolyay János vajda ellenzékét. De fájdalom, sem Szalkay, sem Báthory ,
,
,
XIX,
•)
Katonánál
Ó
Istvánfy Lib. VII, 106. kövv.
*)
Bon
:
421.
velenczei követ
dissima reputazione e quello
mondja róla követi jelentésében el
vol in quel regno e fato.
Wenzel G. Új Magy. Muz. 1856. VII.
és
VIII. füz. 126.
:
Di gran-
Sanuto után
II. fejezet. II.
nem
36 7
Lajos országlata.
volt azon férfiú, ki a hazát veszélyes körülményei közöl
^^^*-
kiragadhatta, megmenthette volna. St, kik a kormány legfbb polczaira tolakodva, a felelsséget a hatalommal együtt
magukra
vállalták
széke eltt,
—
épen
,
ggös
kat egyre szítogató felett
k vádolhatók a történelem
biró-
Szalkay, hogy indulatossága, a pártviszályo-
kedvel, gyakran
—
olbizottsága
ittas
Báthory
,
mód
a boritalt
hogy hanyagsága,
^),
gondatlansága, mind a ketten pedig,hogy fondorkodásaik által az egyenetlenséget nevelve, a zavart öregbítve, leginkább siettették a haza veszedelmét.
Ez idben
halt
meg Üjlaky Lrincz
berezeg
is.
Mag-
múlván ki, terjedelmes
szerint,
melyet a herczeg Szapolyay Istvánnal, János vajda
c.
atyjával kötött,
s
iavaira az 1495-diki T T
maga Ulászló
is
polyai közt.
•
f
-
megersített volna ^),
János vajda tartott öröködési igényt. De Szalkay tanácsára a király e jószágok egyrészét azon oknál fogva, hogy Szapolyay a kir. megegyezésért kikötött összeget le nem
—
Az ügy
,
jogától e miatt elesett légyen, azonnal elfoglalta.
fizette, s
a
ftör vény szék elébe vitetvén, a nádor
értelemben mondotta ki
ítéletét.
A
is
szintoly
király a lefoglalt javak-
ból Németújvárt a Jaicza megmentésében szerzett érdemei-
Batthyány Ferencznek, Galgóczot pedig Thurzó Eleknek adományozta. A jószágok más részei Üjlaky özvegyéért
nek. Bakács
Magdolnának birtokában maradtak,*
kit aztán a
Szapolyay nemzetség emelkedését minden módon gátolni töreked Szalkay érsek More Lászlóhoz a pécsi püspök test,
véréhez adott nül, a jószágok
tatván
birtokjogát
is
reáruház-
^).
')
vóna az
A
hatvani rendek arról vádolták t, hogy „nagyobb gondja
nem tisztére és az ország nem kétször, de egyször sz-
torkára és hasa töltésére, hogy
gondjára és szükségére, és mindennap, ha
rét tenné, hogy többet innék kelleténél". Verancsics Emi. III, 138. ')
Vigore
')
Istvánfy Lib. VII, 105.
.
.
.
consensus regli exinde adhibiti
lö2
Magy. Tört.
:
:
Viszály a kor-
®^' szerzdés ™*°^ ®^
talanul
34-dik
t.
ez.
368 1524.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Szapolyay János ezóta boszút forralt Szalkay érsek Báthory nádor s átalában az udvari párt ellen; erre pedig elég alkalmat nyújtottak a mind bonyolultabbá váló közügyek, kivált a hanyagság vagy erélytelenség, mely a haza
védelme körül a naponként növeked veszély mellett
A kormány
mutatkozott.
az 1524-ki tavasz elején
szágtanácsot tartott, melyen Szapolyay vajda
is
is
egyre
nagy
or-
jelen volt
^).
Hogy
valami üdvöset végzett volna, sehol semmi nyomára sem akadunk. Ezen eredménytelenség lehetett oka, hogy a
haza lelkesebb
kormány sére
fiai
az urak tanácsától,
mely az udvartól,
8
a
élén álló férfiaktól vette irányát, a haza
megmentétöbbé semmi üdvöset sem várván, izgatni kezdenek, hogy
ezek befolyásán kivül a nemesség,
s a függetlenebb egyházi urak Varsányban tartsanak gyülekezetet s tanácskozzanak a közügyekrl ^). E férfiak jelesbjei valának Verbczy István kir. személynök, „kinek mind az ország között, 8
világi
:
s
mind
között
s mind a törvény Ítéletiben nagy auctoÁrthándy Pál, kinél nagyobb szószóló az ország
a tanácsban,
ritása vót;
nem
vót;
mind az ország
és
Tótországból Glessány Miklós, kinek mind az urak között nagy praálfcti-
között, s
kája vót; és Nikolay Gergely, az
kinek udvarnál nagy szeretete
idben
director causarum,
szava igen foganatos vót és nagyobb pörös-pat varos embör nálánál akkoron nem vót; és és
az urak rendébl is a király háta megöl titkon Korláthkövy Péter akkoron királynak hopmestere, kinek Szepesy (Szapolyay) Györgygyei, az vajda öcscsével, nagy barátság-tartása
vót mindenkor
Ezekkel
^)".
számos más
elkel nemesekkel
megyei mindinkább elkeseredtek, szövetkezett most össze Szapolyay vajda, hogy és
ispánokkal, kik a haza
veszend
s
állapota miatt
^)
Kovachich
')
Perényi Ferencz váradi püspök levele Báthory (_Endréhez Ko-
vachichnál 3)
:
Vest. Comit. 551.
e. h.
Verancsics,
Magy. Tört. Emi. UI,
131.
II. fejezet.
a kormányon lév
369
Lajos országlata.
II.
férfiakat, kivált a
nádorispánt megbuktas-
^^^^-
sa. Felette sajnálnunk hogy mind e mái napig nem jöttek napvilágra oly okmányok, melyekbl e pártviszályokról
kell,
bvebb
s
határozottabb ismeretet szerezhetnénk.
gylésrl sem tudjuk,
létrejött-e az valóban, s
A
varsányi
mivolt légyen
eredménye. Úgylátszik azonban, fokivánsága volt az összo-
gylteknek, hogy a király Hatvanban egy közönséges országgylést tartson, melyre valamennyi úr és nemes fegyverben tartozzék megjelenni
^).
A
király
s
az urak, ily fegyveres
gyléstl nem ok nélkül tartva, azt megengedni egyátalában nem voltak hajlandók; mivel azonban a török ez idben s mind annak mind a többi veszélyben forgó végvárak ellávégett nagyobb adóra múlhatatlan lett a szkség, az or-
(augusztusban 1524) Szörény t víni kezdte^), megsegéllése tása
,
szággylést, de csak a szokott alakban, miszerint
t. i.
arra
minden megyébl csak néhány követ jelenjen meg a többiek képében, szept. 8-kára Pestre mégis egybehívták.
A gylés
megnyittatván, a király inté a rendeket, hogy
mi rendes jönagyobb adót vessenek az országra. A rendeket erre báró Burgio pápai követ is ösztönzé, kijelentvén, hogy a pápától hozott pénzösszeg a Fuggereknél letéve, s mindig készen áll az ország védelmére, mihelyt a rendek a szükséges intézkedéseket e végre a maa határszélek,
védelmeibl
guk részérl deket,
s
a dunai sajkás had
nem
ki
telhetik
megteendik.
is
ellátására,
,
A
király ezután felhíván a ren-
folytatnák buzgón és csöndesen tanácskozásaikat, a
gylésbl szólással
És most Verbczy István elragadó ékesábrázolá az ország szomorú állapotát, melyen ha távozott.
') Erre mutatnak Midn az országbeli Verancsics eme szavai köznemesség nem akartak nyugonni, hanem minduntalan futnának és szorgalmaztatnáják mind a királyt, mind náderspánt, mind az urakat intvén és kérvén ókét, hogy a (hatvani) gylésnek engednének meg:
.
.
.
„Kibe ellentes tartván (a király s az urak) többiff. esztendnél nem hatták s nem engették a gylést lenni" e. h. 136. *) Perényi püspök idézett levele Báthory Endréhez. j^.
lenni stb. És ismét
Horváth M. Magy.
:
tört.
Hl.
^4
A
pesti
sy^^^^-
3 70 1524.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
mennél elébb segítve nem lesz, végveszélybe dl a haza. Az a nemesség hevesen izgató beszédnek nagy volt a hatása :
kormányon lév férfiak s általában az urak ellen miképen amazok a törvényeket végre nem hajtva, erélytelenségök által mind nagyobb veszedelembe ejtik a hazát; gondatlanul trik, hogy több fontos hivatal és a királyi jövedelkikelt a
#
:
mek számos
forrásai
kormányába
az idegen fejedelmek követei jogtalanul avat-
idegenek kezében vannak; az ország
koznak; az urak pedig a közterhek alul magukat önzleg kivonják. Határoztatott ennélfogva, hogy azon veszélyes
melyek a polgári élet minden ágazataiban eláradtak, a jöv évi sz. Iván napon Hatvanban egy nagy országgylés tartassék, melyre minden urak, ne-
rendetlenségek orvoslatára,
mesek fegyveresen jelenjenek meg, onnan a végzések megalkotása után mindjárt a török ellen indulandók.
A király
érzelm egyházi s világi urakból egy is bizottmányt válaszszon maga mellé, mely az országtanács addig
a hazafiasabb
tagjainak, tehát Szalkay érseknek
ményétl
is
függetlenül
,
s
a hatvani
Báthory nádornak vélegylésig teljes hatalom-
mal igazgassa az ország ügyeit, viseljen gondot a király jövedelmeire, oszsza ki annak megegyeztével a hivatalokat, s hajtsa is
végre a törvényeket. A^öbbi egyházi
jelen lehetnek
s
világi
urak
ugyan az országtanácsban; de a fhatalom
bizottmány kezében legyen. E bizottmánynak gondja legyen egyebek közt reá, hogy a Fuggerek, kik az ország zsírját kiszívják, kizessenek; Szerencsés Imre alkincstárnok, kinek kezelése alatt a kincstár mind szegényebbé válik, a közjövedelmek mellékes czélokra pazaroltatnak, hivatalából, e
az idegenek pedig a királyi udvarból
pápai
követnek
díj
Velencze követe,
Addig
is,
míg
a hatvani
a
adó rendeltetett.
Szóba
az országból kikül-
gylés
delmérl bvebben intézkednék, azok rintnyi
;
kiktl semmi haszon sem várható, kik
eddig a tanácsban mégis részt vettek, dessenek.
elmozdíttassanak
a kincstárból ne adassék; a császár és
a határszélek vé-
biztosítására egy fo-
hozattak az Újlaky-féle
IL
fejezet. II.
371
Lajos országlata.
de a határozat azokról s több más tárgyakról is gylésre halasztatott '). A király azonban Szalkay és Báthory tanácsára a gylés határozatait nem ersítette meg, 8 minden a régi állapotban maradt. Nemsokára e gylés szétoszlása után híre érkezett, hogy Szörény vára, melyben Kállay János volt a kapitány, segedelmet sehonnan sem nyervén, a török hatalmába esett.
jószágok
is;
a hatvani
Az
udvari párt
Jánoson
:
ebbl alkalmat
azon ürügy alatt
,
vn
boszút állani Szapolyay
hogy a vár az
hanyagsága miatt veszett
létezett, s az
az országtanácsból kirekesztették.
hatósága alatt
el,
t, mint htlent
De Verbczy,
ki ekkoron
t
már egészen
a vajda pártjához szegdött volt, kimentette vád alól, bebizonyítván, hogy Szörény, melybe mind maga Kállay kapitány, mind az rség a király által tétetett, egyea
nesen ettl,
nak
nem pedig a vajdától függött'^). Az udvari pártgylés határozatainak mellzése még csak
e lépése, s a
ingerültebbé tette János vajdát
megyékben a
s
pártfeleit,
kiknek száma a
folytatott izgatások következtében folyton
nemességben. S most az urak közöl
ntt
egy hatalmas társat
is
A büszke, nagyravágyó grófot felette sértette, hogy bár Jaicza fölmentése, s a török hadon nyert gyzedelem a múlt évben, közelismerés ezerint leginkább neki volt köszönhet, annak mégis mások vették hasznát Batthyány Ferencz, mint mondók, az Ujlaky-féle javakból Németújvárt, a Baráthy Mátyás halála melyet a gróf igéáltal megürült vránai perjelséget pedig nyert Szapolyay Frangepán Kristófban.
:
,
Tahy János nyerte
nyelt,
baviai grófnak
ban,
is
el, s
utódává a horvát és dalmátországi bánság-
míg Kristóf urat csak
')
E gylés
ez lett Karlovicz János cor-
e tartományok
határozatait külön példányban
védjének puszta
nem
birjuk, s csak is
annyiban ismerjük, a mennyiben azok az 1525-ki rákosi határozatok közé némi módosításokkal fölvétettek. Ld erról Kovachich Vest. Com. :
•549.
kövv. •)
Szerémi György
e, h.
110.
24*
1^24.
372 i!J''*
Tizenegyedik könyv.
czímével ruházta
Az
ország sülyedése a Jagellók
az iránta ellenséges
föl
aiatt.
érzelm budai
kormány. Szalkay érsek,
s
a nádor bátorsága,
elveszte miatt Szapolyay ellen felléptek,
melylyel Szörény
Frangepán Kristóf
igényeit pedig mellzték, úgylátszik, azon Ígéretekbl nyer-
melyeket Lajos király, Mária királyné sürge-
te táplálékát,
és Ferdinánd fherczegtl nyert az hogy a német birodalmi segélyhadak a tavasz nyaltá-
téseire iránt,
Károly császártól
már az országban lesznek. Az udvari párt ezen Ígéretekdaczolhatni vélt a vajdával, s a nemesség vetámaszkodva re zéreivel, kik nem szntek meg sürgetni a múlt országgylés végzéseinek megersítését, kivált pedig a hatvani gylésnek val
1525.
is kihírdettetését ^). Azonban eljött az 1525-kí német hadak, nemcsak hogy Ígéret szerint meg nem érkeztek hanem, miután a császár s a franczia király közt a háború fels Olaszországban újabb lángra gyúlt, s még Ferdinánd is minden osztrák hadait oda küldeni kényteleníttetett, még reménye is elenyészett a várt segélynek.
a király által tavasz,
8
a
;
E
körülmény,
s
az országban
keztében az udvari párt
növeked
nemesség vezérei, Verbczy, Arthándy
észrevette,
hogy
Pál, Zoby,
Glezsány, Nikolay
a
ingerültség követ-
megváltoztatta véleményét; mert
is
s
mások már fenyegetéseket
hallatnak, hogy, ha az udvari párt a hatvani gylést jó szerével nem engedi megtartatni , az ország azt ellenök is
is
megtartandja, jzik,
afféle
midn
aztán mindazokra, kik a gylést ellen-
„mind országul reá támadnának
s
megbüntetnék, mint
gonosz akaróját az országnak ^)". Azon reményben te-
hogy egy tavalihoz hasonló gyléssel mellzcndik a a király által május 7-kére egy országgylést közönséges hirdettettek ki a Rákos mezejére, hol a nemesség részérl csak a szokott számmal s fegyver
hát,
hatvani fegyveres gylést
nélkül jelennének
')
Verancsics,
*)
Verancsics
meg
,
a képviselk.
Magy. Tört. Emi. e.
h. III, 137.
III, 136.
II. fejezet.
E
II.
373
Lajos országlata.
belviszályokon kivül a törökkéli viszonyok
is
8zük-__j£^
melyen a nemzet valahára komolyabban intézkednék a maga védelmérl. Még ugyan titok volt a magyar kormány eltt, hogy Ferencz franczia király a maga ellenét, Károly császárt, ez oldalról is foglal-
cégessé tették az országgylést,
kodtatni kívánván,
gyarország,
s
Szulejmánt levelei
s
követei által
Ma-
a császár ellen folytonosan ingerelte hadjárat-
ra ^) de már azon tudósítások is, melyeket Tomory a törökök nagy készületei fell írt a határszélekrl, fölébreszthették a kormány figyelmét. Szalkay és Báthory a tekintetben is menthetetlen hanyagságról vádolhatók, hogy bár a török ellenséges szándékairól mindenki megvolt gyzdve, belviszályaikba merülve, sem az ország sükeres védelmérl nem gondoskodtak, sem békekötés által nem ügyekeztek biztosítani a haza jövendjét. És, igen feltn, hogy mindazon gylésekben, melyek ez évek alatt tartattak az ország részérl sem emelkedett szó, mely a békekötést sürgette Volna. Az ország erejének megfogyatkozását, évrl-évre növeked veszélyeit mindenki száján hordta; és mi azt elháríthatja vala, a békekötés szóba sem hozatott. Ugylátszik, mintha a nemzet, melynek a három tized óta letnt dics múltja még élénk emlékezetében állott, a béke kérése által szégyelte volna be;
,
különben eléggé érezhetett
vallani,
bnei
geségét, melybe saját
s
valóban
által sülyedett;
is
érzett
gyön-
szegyeit volna
békekövetséget küldeni az elébb annyiszor megalázott törökökhöz,
kik azonban most nagy uralkodójok alatt oly hata-
lomra emelkedtek franczia
királyok
a barátságot
,
hogy sem Velencze
nem
velk gondosan
dek a Rákoson összegyltek ösztönzéseire
már
,
sem a lengyel
és a
tárták méltóságukat sért dolognak, fentartani. Pedig, ,
midn
a ren-
Szulejmán a franczia király
elhatározta volt a
jöv
évi
hadjáratát;
s
az ország viszonyainak kikémlelése végett maga küldött egy
követséget Budára,
')
Marini Sanuto
hihetleg oly szándékkal, hogy megki-
és
török források után
Hammer
II, 45. 47.
374 ^^^^-
Tizenegyedik könyv. Az ország sUlyedése a Jagellók
nem
sértse,
béke fejében
volna-e hajlandó a
magyar kormány a kötend
a török seregeknek szabad átmenetet engedni
,
magyar földön Németország telt el
alatt.
nem fogadhatván,
ellen.
Az
országtanács e fölté-
a követség, mivel egyébiránt
béke, sem a háború fell határozottabb üzenetet
A rákosi *^'
nem
sem a
hozott,
Budára érkezte után kevés id múlva, a gylés els napjaiban visszaküldetett. gyüA nemesség nagyszámmal s pedig, a kormány akarata ellenére, fegyveresen gylt össze a Rákoson. Néhány nap csöndesen folyt le a nemesség Pesten a Sz. Péter templomában több ízben összegylt, s a közügyekrl tanácskozott. De már május 10-kén, midn híre futamodott, hogy a király fegyvereiket letétetni kivánja, elhatározták, hogy azt tenni nem fogják, s e határozatukat Podmaniczky István nyitrai püspök által ki ket a fegyverletételre a király nevében csakugyan megintette mindjárt tudtára is adták. Szalkay :
,
,
érsek
s
kanczellár e válaszból eleve sejté a történendket,
s
még azon napon írá báró Burgionak „E gylésnek kezdete elég zajos nem tudom, hogyan fog végzdni". Más nap a nemesség tán hogy bátorságának még nyilvánosabb jelét adja, Verbczy elnöklete alatt Budán, a Sz. János templomában tartá gyülekezetét. Kérdés támadt itt ki volna oka, hogy a múlt évi törvények végre nem bajtattak? És a többség szörny zajjal Szalkay érseket s az udvarnál lév néme:
;
,
:
teket vádolta. Szalkay,
mondák, alacsony származású lévén,
a nemességnek ellensége; a fösvény varga-ivadék, kinek leg-
fbb
gondja, kincseket halomra gyjteni, kinek tanácsosa
nem méltó
zsidó,
Báthory nádor tének
;
is
a :
magas méltóságra. Hevesen vádoltatott az oka, kiáltozák, Nándorfehérvár eles-
innen származik pedig a veszély, melylyel a török
az országot fenyegeti.
det
Még
kevésbbé kímélték a zsidó ere-
t
okolván a pénzmindazon bajok miatt, melyek abból a hazában eláradtak. A királytól e közben követség érkezett a gylésbe, eladó, hogy miután a török követtel a békérl végezn Szerencsés Imre alkincstárnokot,
silányítás és
II. fejezet. II.
valószínleg kitörend háború
semmit sem
lehetett, a
ségleteinek
kiállítására az adót
A
emelni.
rendek
375
Lajos országlata.
ket
szk-
múlhatatlanul föl kellend
azon válaszszal bocsáták
el,
hogy ez
iránt egy választmány által fogják a királynak tudtára adni
véleményöket.
Május 13-kán a Rákosról, hova gyülósöket még az 60 tagból álló küldöttség következ négy ponttal ment a királyhoz a király és a királyné udvarukból öt nap alatt minden idegent táyolítsanak el, különben ket a nemesség erhatalommal zendi ki a császári követ (Hardeck gróf), ki az ország ügyeibe kelletlenül avatkozik, 8 a velenczei követ (Guidotto), ki miután küldi a törökkel elébbi napon áttették
,
:
;
békét kötöttek, itt csak kémkedik, az országból küldessenek ki ; Szalkay kanczellár s egyéb mostani tanácsosai helyett a király másokat válaszszon, kiknek nem önérdekök, hanem az ország java fekszik szívókon;
ügytl mozdítsa
A
el,
Szerencsés
és sáfárkodásáról
Imrét a pénz-
szigorúan számoltassa.
király e pontokra az országtanácscsal tartandó érte-
De a rendek
kezlet után Ígért választ adni.
észrevették,
hogy
csak halasztani akarják az ügyet, míg majd a gylésre kiszabott két hét eltelvén, széjjeloszlik
kormány zik
:
;
és
a nemesség többsége szokása szerint
midn még
a budapesti
arról
szállongana hír, hogy a
is
polgárságot fölfegyverzoni szándéko-
tudtul adták az uraknak, hogy a várost ezen esetben
s minden élelmi szállítást meggátolnak. A rendek május 15-kén újabban 120 tagból álló küldöttséget intéztek a királyhoz, mely a fennebbi pontok iránt válaszát meghozná. A császári követ, a a németek kizése, ln a
megszállják,
—
válasz
— eszélytelen sértése
lenne a császárnak,
rendeknek, kiknek segedelme a török lehet az országnak.
A
ket
dn
:
De
e válasz
a német
háborúban hasznos
kanczellár és Szerencsés ellen kész a
király törvényes vizsgálatot tartatni, koltatni.
s
már nem
ez csak Szalkay praktikája, eljárásáról a küldöttség
s
ket, ha bnösök,
la-
elégíté ki a fölingerit rende-
—
kiáltanak számosan, mi-
más nap számot
adott,
— húzni-
^525.
376 ^^^^-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
vonni akarja az ügyet, míg a gylésnek vége szakad. Kereakar-e a rendek közé jken meg kell kérdezni a királyt urak nélkül? Ha akar, az ám a rendekben engeni, s pedig delmes alattvalókat találand különben ezeknek más módokról kellend gondolkodniuk, hogy a hazát megmenthessék. :
;
E
kérdéssel máj. 17-kén ismét 120 tagból álló küldött-
A rendek üzenetének híre megelzte a mieltt ez a királylyal szemben ln, a len-
ség ment a királyhoz. küldöttséget;
s
gyel követ volt nála kihallgattatáson. Tanácsot adott Lajosnak: csöndesítse le a nemességet a Rákoson való megjelenése által; nyerje
meg
Szapolyayt, az Üjlaky-fóle örökséget neki nem hallgathatá el megjegyzését,
átengedvén. Szalkay erre
hogy
ilyféle tanács csak
magától a követ
úrtól, s
nem
a ki-
rályától jöhet; de miután a küldöttek az izenetet a királynak
eladták, még sem volt bátorsága az ellen nyilatkoznia,
s
a
pápai követ által tétetett elterjesztéseket Lajosnál, mily veszélynek tenné ki magát s méltóságát, ha a zajlongó tömeg
közt megjelennék.
A
király azonban, úgylátszik, a nemesség
vezéreinek, a lengyel követnek
s tán a szintén hasonlót javasló királynénak ösztönzéseire tanácsosbnak látta, nem daczolni tovább a rendek akaratával és szavát adta, hogy másnap a ,
Rákosra menend. A kedvez hatást melyet e válasz a rendekre tn, Szerencsés Imre is fölhasználni ügyekezett, hogy ,
maga
közingerltséget csillapítsa. Néhány megnyert nemes által elhiresztelteté, hogy nem , hanem a Fugger-ház a kincstár bajainak foka e ház hordta ki, mióta a beszterczei bányákat 1494-ben haszonbérbe vette, s nemsokára azután Ulászlótól az olvasztó hutákra kiváltságot a
elleni
szájasabb
:
nyert, a rézzel együtt évenkint a
hogy azért csak egy
fillér
tömérdek ezüstöt a nélkül,
kárpótlást adna az országnak. Bi-
zonyosan gondja volt rá Szerencsésnek, hogy több részlet köztudomásra jusson ama botrányos pörbl is, mely szerint az ilyféle titkon kivitt ezüstért a kormánytanács a Fuggereket, s a
velk társaságban lév Thurzó Eleket
sok százezer frtnyi kárpótlás lefizetésére
ítélte,
a múlt évben
mit azonban
II. fejezet. II.
377
Lajos országlata.
a Fuggerek a császári követ közbenjárása által maguknak 200 ezer frtig a király által kegyelemkép elengedtettek ^). Ezen izgatásoknak mindazáltal csak az lett eredménye, hogy a közingerültség a Fuggerek ellen még inkább növekedett a nélkül, hogy az Szerencsés irányában csökkent volna. A király máj. 18-kán a délutáni órákban csakugyan az urak kisérete nélkül jelent meg a Rákoson a rendek között, s általok tiszteletteljesen fogadtatott. Es miután a rendek ama kérdésére: ki volna oka, hogy a múlt évi üdvös határozatok végre nem hajtattak? válaszolá, hogy az nem az bne
:
Verbczy
szomorú
elragadó
állapotát,
s
ékesszólással
kére t,
zné
el
festé
oltte az ország
magától gonosz taná-
fiatalságával visszaélve, az országot ily nyo-
csosait, kik az
morúságos helyzetbe juttatták, rendezné újonnan az országtanácsát, s ragadná meg maga a kormány rúdját a nemesönz urak ellen. gyámolítani a féktelen ség híven fogja :
t
,
Ismételvén utóbb az országnak már eladott négy kérelmét,
még némely újabb pontokat
azokhoz gerek,
kik az ország zsírját szívják,
nyított pénz jobb újjal pótoltassák;
is
kapcsolt hogy a :
kizessenek; az
Tahy János
Fug-
elsilá-
tétessék le
bánságból, melyet méltóbbak eltt foglalt hogy végre az Üjlaky-féle örökség adassék át Szapolyay Jánosnak. A király ezekre a következ napon igért váa horvátországi
el ^)
;
laszolni;
de a rendek, tartván az urak ellenz befolyásától,
a választ nyomban kiadatni sürgették nyilatkozatát ismételvén, s
;
mire Lajos elébbi
magát rcsapatától körülvétette,
távozott.
A
királynak ezen erélyes magatartása Szalkaynak
visszaadta
mely, miután a világi
s
kosra szállongtak volt, jobbára az egyháziakból
*)
I, 27. 33. *)
is
más napon az országtanácsból, — urak már nagy részben szintén a Rá-
bátorságát,
állott,
—
Brüsseli Okmánytár. Magy. Tört. Emlékek I. Oszt. Mária Emlékirata, u. o. II, 181. A rendek Frangepán Kristófnak ígérték oda a bánságot.
Hatvani
:
1525.
ö78 i^25-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
követség jött a rendekhez tudakolni, mi volna az oka, hogy a rendek a királyt az urak nélkül kivánták maguk közébe ? válaszolák a rendek, mivel a királyt az urak eo-ész vele csak néhány óráig kívántak érteéven át környezik kezni az ország ügyeirl. Egyébiránt most már szívesen lát-
Azért,
k
;
ják
maguk közt
az országtanácsát
kérelmeikre a király igért
Látván pedig, hogy
is.
válasza
nem
érkezik,
tétová-
s e
zást az egyházi urak befolyásából származtatván,
Verbczy
indítványára elhatározták, hogy a tized a papságtól elvétessék 8 a végvárak különösen Szalánkeraén megersítésére fordíttassék ;
gyakorolnak
nem
és
miután az urak most oly nagy befolyást hogy kedvez határozatra birni
t
a királyra,
múlt évi gylés végzése szerint, a jöv Sz. Iván napon az egész nemesség fegyverben jöjjön Hatvanba, s kelehet, a
E
ressen módot az ország súlyos bajainak orvoslására. zést
más nap küldöttség vigye tudtára
A király a rendek
:
személye iránt eddigelé
midn
de most,
befolyása alól gúnyjaiktól.
bábot csent
nem tud
Egy
el az
t
fiatalabb
hogy tanácsosainak sem kimélték többé
királyi apród egy teljesen fölfegyverzett
udvarból , melyet Lajos unokaöcscsének, a
lengyel király kis fiának készíttetett,
A
tisztelettel viseltettek
tapasztalak,
szabadulni,
vég-
a királynak.
nemesek
e
bábot gúnyos
nemesség csoportjai között
:
s
azt a
zajjal
„Nézzétek
—
Rákosra
vitték.
hordozták körül a
úgy mondának
—
ilyenekre költetik az ország pénze; ilyen katonákkal akarja
Lajos király védelmezni az országot". nyok közt fölakasztatott.
A
A
báb ezután
éles
gú-
küldöttség, mely a rendek végzéseit a királynak tud-
tára adá,
a pápai
követhez a pár hét óta Budán
lév Cam-
poggio bíbornokhoz lefoglalását a haza
is beszólott, hogy eltte a papi tizedek sürget szükségeivel kimentse, t egyéb-
iránt a rendeknek a sítsa.
sz.
székhez való ragraszkodásáról bizto-
— A bíbornok rosszalá a rendeknek mind
mind a hatvani gylésre vonatkozó
határzatát,
nataik kieszközlésére közbenjárását Ígérte,
s
a tizedekre,
egyéb kivá-
ha e két ponttól
II. fejezet.
379
Lajos országlata.
II.
utóbb a királytól megkérdeztetvén, neki valóban engedékenységet javasolt, föltéve, hogy a rendek is elállaelállanak
;
nak a két
s
ponttól.
Ennek
tulajdonítható nagy részben,
hogy
a király a rendeket fölszólíttatá, igtatnák kérelmeiket tör-
vényczikk alakjába; Szerencsést pedig a csonka toronyba zá-
De
ratta.
hogy a tizedek gyléstl, mik által egyedül a nem állanak; más nap pedig, letel-
a rendek máj. 2 1-kén kijelentették,
letartóztatásától, s a hatvani
haza javát czélozzák
,
el
vén a gylésre szabott két hét, szétoszlottak, 150 tagból
álló
választmányt hagyván hátra Budán, mely a végzéseket tör-
vény alakjába igtatná, galmazná ').
A
s
azok megersítését a királynál szor-
rendek szétoszlása az urakat nagy zavarba ejtette;
magában
az országtanácsban
sek egy ülésben
is
Tahy János
viszály támadt.
Szalkay ér-
horvátországi bánsága miatt
Frangepán Kristóffal hevesebb szóváltásba keveredvén, haragjában ennek a velenczei fogsága óta meghagyott tisztes szakállába nyúlt, miért
t Kristóf úr arczon csapta. A cziva-
kodást a király megjelenése lecsillapította; de Frangepán a
fpapság
három napig a csonka toronyban börtönnel lakolt 2). Onnan kibocsáttatván Horvátországba s'etett; 8 bár a következ hónapban Jaiczát egy had élén eleséggel elláttíitá^), az udvari párttal azonban Kristóf úr nem sürgetéseire
tudott többé kibékülni,
s
Ferdinánd fherczeg szolgálatába
állott.
Szalkay a nemesség erteljes föllépésétl megrettenve, titkon Sza pólyáihoz kezdett közeledni, ')
kibl
tát közli.) :
:
Epist. Proc. I, 395. (Kovachich
XXXV, *)
:
is
maga u. o.
is
:
Vest.
enleve-
Com. 558, mint
elismeri, csak hibás kivona-
Istvánfy Lib. VIII, 110. Sper-
Gesch. der Nebenl. d. Ung. R. IV, 42.
Verancsics, e.
8.
Diarium Mich. Császár
Engelnél *)
a királynak
Diarium Actor. in Comitiis Pestanis 1525. Báró Burgio
Praynál
utóbb Suppl. ad Vest Com. Hl, fogel
s
Magy. Tört. Emi.
III, 21.
Szerémi György
:
Cap.
h. 117.
Frangepán
levele,
Firnhabernál
:
Quellén
u.
Forschung. 127.
^^^^-
380
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése
Jagellók
a,
alatt.
_l^lL__gedékenységet javasolt. De annál inkább ellenzék azt az országtanács némely más tagjai, kivált Báthory István nádor. Sárkány Ambrus országbíró és Bornemisza János. A király több napig ingadozott a két párt között; végre azonban Báthory véleményére hajolva, június 6-kán körlevelet bocsátott
melyben eléadá, hogy az ország javára szolgáló törvényczikkelyeket megersítette, s azoknak végrehajtásához német udvarnokainak elbocsátásával már hozzá is fogott; a hatvani gylést azonban, melyre sem maga, sem az urak megjelenni nem fognak, s a papi tizedek lefoglalását, melyekbl a püspökök bandériumaikat tartják, szigorúan megtiltja; s az ország egyéb ügyeinek rendezése végett, Sz. Mihály napra Budára hirdet országgylést '). Báthory és pártja azt is kieszközlé, hogy Szerencsés Imre a csonka toronyból kibocsáttassék. A királyné német udvarnokai némi mi azonban ünnepélyességgel vezették haza Szerencsést annyira fölingerié az ellenzéket, hogy annak fegyveres népe a vármegyékre,
;
megül
a megszabadultát vendégséggel tört, s azt a
Szerencsés házára
hozzá csatlakozott gyülevész néppel feldúlta,
mintegy 60 ezer aranyát elrabolta.
Maga
Szerencsés Imre
s s
vendégei a vár falairól kötélen leereszkedve menekülhettek Csak
meg
a nép dühétl.
házait fosztogatták;
burgi rgróf,
s
a
A rendzavarók
st Szalkay
Fuggerek
érsek,
palotáit
is
más nap a zsidók György branden-
kifosztani szándékoz-
tak; de a Szapolyayaktól, kik a történteket
megfélemlítésére
szorosabban
elégelték,
szétverettek^).
az udvari párt
Ezen esemény
Szapolyayhoz kapcsolta Szalkay érseket; az
közbenjárása következtében pedig Mária királyné volt Szapolyayval tartani,
miután ez
esetben német udvarnokaitól
nem
t
biztosíttatá,
is
kész
hogy ez
kellend megválnia.
A ki-
rályné és Szalkay aztán a nádor törekvéseit meghiúsítván, a
XIX,
»)
Praynál
*)
Thurnschwamb, Wagnernál
554.
:
Epist. Proc.
I,
190. :
Annál.
Scep. IV, 40. Katonánál
1
II. fejezet. II.
gylés megtartására
hatvani rulását
Sz.
mezon,
kieszközölték
is
s
38
Liy'os országlata.
á király engedelmét, hozzája- __^^^
^).
Iván napján 14 ezer nemes
gylt
össze a hatvani
lovagolt elejébe Lajosnak,
midn
ez július 3-kán
reggel Szalkay, Báthory, Sárkány
s több más urak és BurHatvan határába érkezett.
gio báró pápai követ kíséretében
—
Még
az nap
üdvözl küldöttség
A
gylés
tere korlátokkal volt körülkerítve;
közé.
a király
hívta a királyt a rendek
két kapu vezetett, melyeket, miként a korlátokat
vész nép betódulása ellen
véd,
nép örzötte. Mihelyt a király
Verbczy
ták,
s
s
a gyüle-
is
a rendet fentartó fegyveres
az urak az állványt elfoglal-
István, a gyülekezetet csendre intvén, szólani
Két óráig
kezdett.
közepén
az urak számára emelvény állott; a korlátok közé
s
tartó beszédben
lyos bajait, melyek azt
már
fejtegette az ország sú-
Mind
veszte szélére vezették.
bajok a rósz tanácsosoktól erednek, kik a királynak
ifjú,
lönben minden jóra hajlandó kedélyét tévútra vezérlék,
e
kü-
s
ön-
hasznokat keresve, a törvények végrehajtását megakadályo-
Kére ennélfogva
zák.
za sorsát
kat
bocsássa
,
maga
a királyt, vegye szívére a
el
eddigi tanácsosait,
s
veszend ha-
válaszszon máso-
mellé, kik a közbizodalomtól támogatva, a haza ja-
vát eszközölhessék. Ezeknek vezetéke alatt a nemesséer
núságát fogja adni, hogy apáinak
hs
is
ta-
mely hajdan az ország elleneit annyiszor megalázta, még korántsem halt ki kebelébl. Beszédét végezvén, a nemességhez fordula s kérdezé
')
a
.
.
.
:
szelleme,
kivánataikat.
A
és az urakat, azok, a
kik
híven tolmácsolta-e értelmöket
„És ezenképen erre reábirva királyt
s
tanácsba tudósok vótafc nagy örömbe lesznek, a kik pedig
gonosztul tartottanak,
nem
kicsiny bánatba esnek.
Verancsics
jövend
e. h.
137.
Tota haec diaeta fit prius cusa inter Strigoniensem, Vajvodam et Regem et Reginam ad feriendum Falatinum, Sárkányium et Agriensem, Rex per se ipsum paqui concitarunt plebem contra Strigoniensem .
rum
.
.
ne facultatis
parum cognoscit; regináé palpum obtrusere retinendorum apud se germanorum. Burgio
Epist. Proc.
I,
videt et
149.
.
.
.
promissio-
lev.
Praynál
-,
a
hatvanv gylés.
.
382 1525.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
nemesség zajos helyesléssel válaszolt a kérdésre, kérvén egyszersmind a királyt, mentené meg valahára magát s az országot a gonosz tanácsosok zsarnokságától. Szalkay,
Báthory,
Sárkány és Thurzó Elek nevei leghangosabban hallatszanak ki a tömeg zajából.
A
csend kissé helyreállván,
Tanúságul hívta tetésekor
szót.
miképen érsekké nevez-
olmentetni kérte légyen magát a kanczellári hiva-
nem teljesíttetett; st most is, midn a Budáról megindult, lemondani akart, s ezennel le is
király
Mindazáltal rövid
hivataláról.
a nemesség,
A
fel
Szalkay érsek emelt
királyt,
de kívánsága
taltól;
mond
f
magát a
nemesség
h
mily
és hasznos volt
t csendesen
hallgatta;
Szapolyaival kötött szövetségérl
zák beszéde végén ségével
!
—
:
le a
id múlva
meglátandja
légyen az s
szolgálata.
csak néhányan, kik a
nem
értesültek,
kiálto-
varga-ivadékkal, a nemesség ellen-
kiket azonban a többiek hamar
lecsöndesí-
tettek.
Utána Báthory István nádor kezde szólani. Méltatlannak monda, hogy az ország ftisztviseli hivatalaiktól, s ekkép becsületöktl minden törvényes vizsgálat nélkül megfosztassanak. „Mint olyan megbúsult ember, sírva könyörög vala mind a királynak s az uraknak, s mind az országnak, elei régi jó szolgálatjokat, kik mind éltig az tekintenék az országnak híven és jámborul haláloJíkal is, vérek hullásával szolgáltának, is kedig gyermeksége óta híven és jámborul szolgált vóna; törvény nélkül ne nyomorítanák meg, és ne .
kisebbítenék az
kezdenének
jó régi
új törvényt.
nemzeti hírét meg,
Lenne törvény
reá, és
és
rajta
.
ne
ha a törvény
megterhesítené, ne csak tisztét, de fejét vennék,
...
ha kedig
a törvény tet megmentenéje, ne akarnák ok nélkül, idnek nemesség azonban zajosan szaeltte megnyomorítani".
A
t félbe.
Ártándy Pál, Glessány Miklós, Nikolay Gergely s többen mások reá kiáltanak, hogy ebben nem szükséges a törvénylátás, ,,holottszemökk el látnák, hogy nem elég ember vóna tisztére;" addig az ország semmihez sem akarna
kasztá
;.
II. fejezet. II.
látni;
383
Lajos országlata.
míg alkalmasabb egyéniség nem választatnék a nádor-__J£^
ispánságra.
A zaj állt fel, s
kissé csillapodván,
hevében ugrándozva
,
Sárkány Ambrus országbíró hetykén szóla, hogy a ki-
már boldogult atyjának
is oly híven szolgált, miképen az egész gyülekezetben ketten-hárman is alig vannak, kik érderaökre nézve vele mérkzhetnének. „Hazudsz áruhS hangzott ellenébe a nemesség soraiból hazudsz a fejedre, hogy marha- s br-kupeczkedéseddel, borméréseddel
rálynak
s
—
—
s afféle
kalmárkodásoddal jobban szolgáltál mi nálunknál,
kik vérünkkel ótalmaztuk a hazát, míg te a harminczadoknál a szegénységet nyúztad (Sárkány a pozsonyi harminczadot
csak
tartá elébb zálogban);
felsége iránti tiszteletünknek
—
ha mindjárt össze nem vagdalunk". Thurzó Elek, a nemesség e kitörése után óvakodott szólani áruló eb,
köszönd,
bár reá
is
számtalan szitkok szórattak. Széchy Tamás és
több más urak ellenök emelt
is
tánácsosbnak vélték hallgatva mellzni az
A
vádakat.
ki azonban azt
királytól;
rendek ezután választ kértek a
más napra halasztván,
az ülést
föloszlatta.
De
a nemesség
még
azután
is
együtt maradt. Vezérei
kivált Báthory nádor ellen intézték izgató beszédeiket. El-
mondák, mily szertelenségvégvárak, mily rendetlenség
s s
készületlenségben
vannak a
hanyagság uralkodik a tör-
mind ez a gondatlan nádorispán bne, „kinek sokkal nagyobb gondja vóna az torkára és hasa töltére, hogy nem tisztére, ... ki mindennap, ha nem kétször, de egyször szrét tenné hogy többet innék kelleténél". „Nem vala sem piacz, sem utcza, sem udvar, sem szállás, holott mind csak arról nem szólnak vala,. hogy a náderspánrul levonják a náderspánságot, és mást válaszszanak reá. Az ország között egyik leszáll, a másik föláll vala, és a mit az egyik eleget nem szidalmazhat vala az jámbor urfiun, azt a másik végzi vala el. Arthándy Pál fölállván az székre nyilván megkiáltotta, hogy ebbe több halogatásnak nem kelvényszolgáltatásban;
8
—
,
.
.
.
.
*
.
.
^
.
.
384 1525.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedéae a Jagellók alatt
lene lenni,
sem erre több tanácsot nem kellene várni, hanem
más napra gylne be
az ország, és a ki
nekik tetszenék
.
.
emelnék föl. Erre a szóra mind az esrész ország fölkiáltott, hogy úgy, úgy, úgy kell, úgy kell, és ha valaki ollentarto lenne, mind fejenkint rajta haljunk meg. Báthory István menjen ki innét, ne tegyen visszavonást az választanák
el és
.
.
.
—
országba; ha ki
nem akar menni, ugyanottan
szállásán hány-
ják konezonként". Éjjelre kelve, a
nemesség fegyveresen jár vala fel s alá még inkább megfélemlítette. Né-
az utczákon, mi az urakat
hányan közölök tanácsiák a királynak, hogy mihelyt az utczák lecsöndesednek, menne vissza Budára; de Szalkay s mások biztosítva Szapolyay, s a nemesség vezérei által, ellenvetek, hogy a király, kinek személye ellen semmi panasz, ha szállása fegyveresek által riznincs mitl féljen; elég tetik, mi végre az uratlan nemes népbl is többen oda gyjtettek. Báthory azonban és Sárkány, a többiek tanácsából emez Buis, éjfélkor amaz Cserép várába s onnan Ecsedre, ,
dára távozott Hatvanból.
Más nap
A fóhivatainokok
letétele,
jul.
4-kén, a nemesség
összegylvén, ujjongó
örömmel hallá a két úr távoztának hírét; s az árulónak itélt Sárkány javait Paksy Gáspárnak és Bodó Ferencznek szán-
A király némelyek tanácsára még kísérletet kivánt tenni megmentésére, s Drágfy Já,no8 és Szalaházy Tamás nádor a veszprémi püspök által megizente a rendeknek, miképen ták.
igazságtalanságnak tartja, valakit törvénylátás nélkül tisztétl megfosztani; legyen az ország bizodalommal iránta mindazok felett, kikre az országnak panasza van, mihelyt :
Budára visszamegy, szigorú vizsgálatot tartand. Midn a királyi válasz Verbczy által kihirdettetett , mintegy háromszázan a rendek közöl Kálnay Jánps vezérlete alatt elfogadandónak vélték a király akaratát; de a nagy többség annál hevesebben kívánta a nádor
letételét.
négyen a királyhoz küldettek ,
dk, ne
t
Több
szónoklat után
az ország nevében kéren-
ellenzené tovább egy új nádorispán választását, mit
II. fejezet.
mind
az ország
mind
,
gessé teszen. .A király
II.
385
Lajos országlata.
felsége java
mulhatlanúl szüKaé"
^525.
meggyzdvén, hogy hasztalan minden
további ellentállás, mi csak a kedélyeket ingerelné, Várday
Pál egri püspököt, Drágfy Jánost és Kanizsay Lászlót újabban a rendekhez küldi, izenvén általok,hogy szabadságot ad nekik új nádort választani, „csak hogy olyat választanának, ki elég lenne reája". Zajos öröm válta föl a követség szavait, 8 új küldöttség megy a királyhoz, megvinni a rendek köszönetét. Mihelyt pedig az visszatért, „nem sok késedelemmel
Verbczy
és tanácskozással"
pánná. „Kit tehetnénk vigyázóbbat,
nek az ország
— .
.
.
.
.
Istvánt választották nádoris-
jobbat, kegyelmesbet, igazbat és
—
kiígy szónokiának a nemesség vezérei, romlása inkább fájna, és ki inkább tudná .
az ország szabadságát és törvényét
kegyelmét? Mi szükségünk kell?
.
.
.
az régi úr
,
mint
olyanra,
Verbczy uramat még tanulni
kinek
Válaszszunk valaha a mi tagunkból is, necsak mind
nemzetbl naderspánt
,
kinek fájjon az szegény
nemes nép gyermöki nyomorúsága. Erre a szóra mind az egész országgylése fölzendül nagy kiáltásokkal úgy, úgy atyámfiai, tetszik, tetszik, tet válaszsza kegyelmetek megérdömli. Ez voks mind vármegyékbi-vármegyékre megyén, és nem sok találtatik bennek, ki ellentartó vóna benne. .." A nemesség ezután még tovább ment, s Várday egri püspököt kanczellárrá, Drágfyt országbiróvá, Kanizsayt kincstárnokká kiáltá ki; s egy követség által kérte a királytól ezeknek is megersítését; mit azonban Lajos határozottan megtagadott, kijelentvén, hogy e tisztek betöltése egyedül a :
:
.
koronát
illeti.
Más nap
a király az urakkal együtt a
gylésben meg-
Arthándy és Glessány könyörgenek a rendek nevében ersítené meg választásukat, s Verbczy t kiáltatná ki törvényesen nádornak. A király ezt Korláthkövy Péter ud-
jelenvén,
varmester székre.
által
végrehajtatván,
Az érdemes
férfiú,
potjától indíttatva, s Horráth M. Magy.
tört.
Verbczy maga
midn
az ország
lép a szó-
veszélyes álla-
János vajdával összeszövetkezve, az or"5
Hl.
*^.v
Verböezy ná^°^^^ válasz-
:
386 1525.
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
s más gondosabbak, erélyekormány átalakítása mellett izgatni kezdett, bizonyára nem gondolt arra, hogy a tömeg végre még t magát emelje a nádori méltóságra; és most,
gzág fhivatalnokainak letétele, sebbek választása, s általában a
bármennyire hizelgett is tán különben hiúságának az iránta nyilvánult közbizodalom; meggondolván, hogy a nádornak
nemcsak föbirónak, hanem fkormányzónak és fkapitánynak is kell lenni az országban, s hogy ezen felül neki, a szegény nemesnek anyagi értéke sincs annyi, hogy az ország fényzést kedvel, külsségekbe fontosságot helyez hatalmas dynastái közt az ország legfbb világi méltóságát a szokott
meggondolván azt is, mennyi ármánynyal, fondorlattal kellend majd küzdenie a most ugyan megalázott, de annál mérgesebbé leend oligarchia részérl, felmagasztaltatását egykedvleg nem trendi mely az visszaborzadt a magas hivataltól. Alig birt néhány hálaszót küldíszszel
is
viselhesse;
s
országnak az irányában nyilvánult bizodalomért; zokogva tört ki kebelébl az érzelem, zokogva körebegni királynak
s
nyörög királynak
s
és
morúságát
.
országnak, „tekintenék az
jó,
jámbor
szolgálatját, ne akarnák kisebbségét és nyo-
hívséges .
.
hagynák
t
rendin
az
s
választanának az
náderspánságra olyat, a ki arra elég vóna, és nek, mind az országnak szolgálhatna.
akarjuk; egyebet sem
. .
.
mind
Nem
felségé-
akarjuk,
nem
sem az urak, sem az ország hangzott most mindenfell; s Verbczy a nem választ!" szokott módon háromszor nagy örömzajjal fölemeltetvén, a király elébe vitetett, hogy ott az eltte felolvasott tiszti esküt letegye; s aztán a király s az urak részérl a hagyomáfelsége,
—
nyos kézszorítással fogadtatván, a király jobbján a pápai
s
lengyel követek, közt foglalt helyet.
És ezután
félolvastattak a törvényczikkelyek,
kevés
melyek a minap a Rákoson alkotmost néhány újabbal toldattak meg. Legfontosab-
változtatással ugyanazok, tattak, s
bak ezek közöl
a
következk
:
az országtanácsba a nemesi
Tend,bl nyolcz ülnök választassék, kik a nádorral, az ország-
II. fejezet.
II,
387
Lajos országlata.
biróval, a kanczellárral és a kincstárnokkal
képezzék a tu-___i£^
lajdonképen való igazgató kormánytanácsot a nélkül, hogy
annak tanácskozásaiból a többi urak kizáratnának. Azon urak, kik saját jövedelmeikbl legalább is 50 huszárt el nem tarthatnak,
bár elébb az ország zászlósai közt táboroztak,
«zentúl csakúgy mint a többi nemesek, a vármegyére szolgáltassák be a javaik arányában jobbágyaik által fizetend
hadi pénzeket, melyeken aztán zsoldosok fogadtassanak és saját kapitányaik
alatt
azonnal a végekre küldessenek.
A
végek gondosabb ellátása végett meghagyatott a kormánytanácsnak, jelölje ki névszerint
ama
kir.
meket, melyekbl a végvárak kapitányai sanak,
s
e
jövedelmek
rok havi zsoldja
Az
3,
e czélra
javakat s
s
jövedel-
rségei díjaztas-
külön kezeltessenek.
A huszá-
a nehéz fegyvereseké 4 frtra emeltétett.
s világi uraknak hivatalvesztés alatt meghagyahogy bandériumaikat a végekben teljes számmal tartsák fen, eltörültetvén egyszersmind ama rákosi határozat is, mely a tizedeket a püspököktl lefoglaltatni rendelte. Az új rósz pénzbl aug. 10-kétl kezdve két dénár számíttassék egy
egyházi
tott,
ezentúl csak ilyen jó pénz veressék.
régi jó dénárra;
s
bányák, melyek
által a
tlök
károsították,
A réz-
Fuggerek az országot oly igen megs magyaroknak adassanak
elvétessenek,
haszonbérbe. Szerencsés ellen, kit a nemesség elébb annyira
hang sem emelkedett a gylésben. A ravasz ember azon Ígéretével, hogy a bányákból nagy jövedelmet állít el, Szalkay által megnyerte a Szapolyay-pártot; s a bányák csakugyan igazgatása alá adattak. Az üjlaky-féle örökség iránt támadt viszály akként ln kiegyenlítve, hogy
üldözött, most egy
e javakat a király a szepesi grófoknak engedje át;
szont váltságdíj
rályijavakat
a
s
ezek vi-
nélkül adják vissza a zálogban tartott ki-
harminozad-jövedelmeket. Megkéretett azután
hogy miután Török Bálintnak
Sulyok testvéreknek megkegyelmezett, hasonló kegyelmét éreztesse Hederváry Ferenczczel is Nándorfehérvár elvesztése miatt. király,
Yégül adó fejében telkenként egy arany
és a
forint ajánltatott a
25*
388 1525.
Tizenegyedik könyv. Az ország BÜlyedése a Jagellók
alatt.
királynak; a nemesség ebbl 25 dénárt eleinte az új nádornak kivánt adni; de miután azt Verbczy nem fogadta el, ezen összeg a királynénak ajánltatott, dandárának könnyebb kiállítására.
A nemesség,
a
fbbekben
czélját érvén, a király
hogy ama kinevezések s adományozások, melyeket az elébbi napon jó kedvében jogtalanul tett volt, megszntéknek tekintessenek; st bár a mely a németeket az udvarból kikülrákosi törvényezikk detni rendeli, a többiek közt hagyatott, e tárgyban most szó sem tétetett, és Szapolyay kéz alatt biztosítá a királyt, hogy annak végrehajtása miatt nem szükség aggódnia. Miután végre a következ évi Sz. György napjára újabb országgylés tzetett ki, király s nemesség a hatvani gyeprl jul. 6-kán
kivánatában szívesen megegyezett
,
,
hazatakarodott
^).
V.
A hatvani országgylés,
melyet néhány hazafi kezdet-
ben az ország bajainak orvoslata végett indítványozott, de melyet aztán Szapolyay vajda pártérdekeinek eszközévé tn, mint mindjárt szétoszlása után nyilvánossá
lett,
korántsem
meg a pártokat, nem eszközölte a veszend ország Más kezekbement át a hatalom; de ezek sem gyakor-
nyugtatta javát.
iak azt erélyesebben a haza megmentésére. Verbczy, a nagy jogtudós,
nem
kormányhoz, vagy nem birt elég erély-
értett a
most ama sérelmek gylésen szenvedett, az ember irányában nagy-úri ggjöket minden lépten érez-
lyel,
hogy az egyházi
s
világi urakat, kik
miatt, melyeket osztályuk a hatvani új
tették, legalább a
honvédelemre vonatkozó törvények
sítésére reá szorítani birta volna. is
telje-
Az országtanácsban ezután
az elébbi urak véleménye volt határozó
;
a király utóbb
is.
Báró Burgio pápai követ levele jul. 11-röl Praynál Epist. Császár Mihály kir. titkár és Sperfogel naplói e. hh. Verancsics Antal Az Landorfejérvár elveszésének oka. Magy. Tört. Emi. III, 136. kövv. Kovachich Suppl. ad Vest. Com. III, 5. kövv. ')
Proc.
I,
:
199.
:
:
n.
fejezet. II.
389
Lajos országlata.
kivált Szalkay érsek tanácsait követte, bár ez a kanczellári hivatalról lemondván, azt az elébb
Rómában követül járt
szerémi püspökké lett Brodarics Istvánnak adta
^^^^'
és
Szalkay
át.
pedig titkon Báthory a megbukott nádor, Bornemisza János,
Thurzó Elek a ftárnokmester s kincstartó és Sárkány országha bár színleg Szapolyayval látszók
biró nézeteit pártolta; is
tartani,
va,
ki most
Ujlaky-féle örökség
az^
roppant gazdaggá
lett, s
által is
gyarapodó
a pártjához tartozó nyolcz kor-
függ
mánytanácsi nemes ülnök,
s
megyei kapitányok
hatalom legtöbb eszközeit kezé-
ben
által a
a jobbára szintén szavától
tartá.
De urakat
:
Szapolyay e nagy hatalma
nem
csüggeszté
el
az A kalandos
k titokban kevéssel a hatvani gylés után megkez-?
dék fondorlataikat. Nemsokára azon hír kezde szállongani, kétségkívül általok terjesztve, hogy Szapolyay a kezében lé-
v hatalmat önkénye szerint tására akarja gyakorolni,
, s egyenesen a király megronhogy így vagy amúgy történend
halála esetében a királyné kezével a trónt
Míg
ilyféle
reszteni,
módon
is
birtokába ejtse ^).
a király szívében gyanút ügyekeztek éb-
tervökben egyszersmind a királynénál
is
mködni
kezdenek, ki férjére nagy befolyást gyakorolt; másrészrl
pedig azon voltak, hogy a nemességben
nak ftámaszát
mely Szapolyay-
is,
pártot szerezzenek a
tette,
gyzedelem
által
a biztosság gondatlanságába ringatott vajda megbuktatására.
Titkon egy kalandos kevés
id
alatt annál
nev
több
társulatot alkotának,
elkel nemest
melybe
sikerit megnyer-
minthogy Szapolyay maga Erdélybe távozott Verbczy pedig erélytelensége, az urak kedvének keresése által a nemességnek, melyet elhanyagolni látszók, mind több okot adott az elégületlenségre. Még Árthándy Pál, a hatvani niök,
;
gylés egyik nagy
ékesszólású
hse
is
a kalandosok közé
szegdött. 1526 elején mintegy két százan gyltek össze ezek
')
Batthyány Ferencz levele Praynál
Burgio pápai követ levele
u. o. I, 231.
:
Epist. Proc. III, 146.
Bár&
t^suiat.
;
SQO 1525.
Tizenegyedik könyv. Az orsz&g sülyedése a Jagellók
közöl Kecskeméten
s
alatt,
esküdtek össze a Báthory-Thurzó-féle
felekezettol Szapolyay, Verbczy s pártfeleik megbuktatására.
A
mint Sz. György napja közeledett, melyre a hatvani törvények országgylést rendeltek, azon mértékben növeke-
ármánykodása
dett a kalandosok
a Szapolyay-párt ellen
tett
Thurzó Elek a királynét
is.
elterjesztéseivel,
a kincstár
rendbehozása iránti fényes Ígéreteivel megnyervén, általa
hogy Lajos egy idre Visegrádra költözzék. Es itt, távol az ellenpárt befolyásától, eladá Lajosnak, mily méltatlanul bánt légyen vele a múlt évben Szapolyay pártja kieszközlé
,
mennyire megsértette királyi tekintélyét, s korlátolja még folyton hatalmát hogy midn az alkalmas idpercz megérkezik, attól végkép megfoszsza. O felsége hívei a királyi ,
:
t
méltóság e lealázását nem trhetik tovább kiragadni
t e méltatlan helyzetbl,
,
s
elhatározták
és a vajda veszélyes
ha-
talmát megtörve, visszaszerezni királyi tekintélyét, hatal-
Az urak s nemesek nagy része e végre egy társulatot alkotott, s a király részérl e nagy czél valósítására semmi egyéb nem kívántatik, mint egy szava, melylyel e társulatot megersítse. A szükmát, kiszabadítani minden jövedelmeit.
séges költségeket
doskodnak arról
is,
k
maguk a kalandosok állítják ki, gonhogy a jöv országgylésén a velk tartó
nemesség fegyverben jelenjen meg, a vajdától, ha szükség,
erhatalommal veend
el a bitorlott
hatalmat.
A
fényes ígé-
retek, a királyné rábeszéléseitl is támogattatván,
ték az ingatag ifjú királyt tette,
:
a kalandos társulatot
megnyermegersí-
annak Kecskeméten készült okmányát a királynéval
együtt aláirta, mindent jóváhagyni társulat a
nagy
czél érdekében
s
tenni ígérkezvén, mit a
jónak látand.
Ennyire haladván, hogy a további lépéseket annál biztosabban intézhessék, Verbczy nádort, néhány héttel az or-
szággylés eltt
a király
által a
bányavárosokban támadt
zavarok lecsillapítására küldvén, Budáról eltávolították');.
')
Ld errl Verbczy
oklevelét Katonánál
:
XIX,
579.
11. fejezet. II.
pártfeleíket pedig újra
391
Lajos országJata.
Kecskemétre gyjtötték, velk
ott az
országgylésen végzendkrl részletesen tanácskozandók. A társulatnak az úrtalan szegény nemesekbl is számosan voltak tagjai, kik az uraktól díjat húztak.
ügyekeztek
is
De bár
mily titkosan
intézni összeeskvésöket a kalandosok,
báró
Burgio a szemes pápai követ, annak mégis tudomására jutott. A derék férfiú, ki minden ügyekezetét a töröktl már sebes léptekkel közeled veszély elhárítására fordítá,
galmát másokba
s a maga buzörömest átöntötte volna, félvén, hogy e
is
pártoskodás az ország védelmét tandja,
nem mulasztá
még inkább
el figyelmeztetni
háttérbe szorí-
a királyt, miképen
letlen volna hozzá, összeesküvések által törekedni
gyarapítására;
inté
t,
:
hatalma
ne hordana maga fát a tzre, mely
ekként aligha nagyobb lángra nem gyúl, mint maga ná
il-
mert ha azok, kik ellen a
is
akar-
csel szövetik, azt észreveszik,
még szorosabban egyesülendenek a király ellen. De szavainak nem volt sükere azon Ígéretek ellenében, melyekkel a kalandosok a királyi párt oly reményekre ébresztették, hogy a 35 évi zavart és bajokat rövid
napok
alatt
ják, a nádort és a vajdát megbuktatandják,
rendenek,
nak
s
megorvosland-
nagy adót nye-
a királyi jövedelmeknek új forrásokat nyitand-
')•
Jól tudta Thurzó, hogy a jövedelem-szaporítás, a pénz-
kérdés bir legnagyobb súlylyal az oly szegénynyé eltt, miszerint
már
asztali ezüst szereit is
lett
király
kénytelen volt
el-
hogy udvara mindennapi szükségeit elláthassa, 8 „estebédje mégis gyakran nem volt^)". Most pedig, bár a török háború már a küszöbön állott, a kincstár egészen üres vala. Hogy tehát a király buzgalmát a kalandosok czéljainak valósítására ébren tartsa, mindenekeltt pénzt teremtett zálogosítani,
')
Burgio
')
Scio sepius quod cenam non habuit
lev. e. h.
se dividebant optimates. Szerémi lékiratát.
Hatvaninál
:
György
,
135.
et
proventum suum inter ö. Mária királyné em-
V.
Brüss. Okmánytár. Magy. Tört. Emi. II, 181,
^^^^-
392 1525.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
A Fugger
tzsérház érdekei a múlt évben, midn annak budai ügyvivje a csonka toronyba záratott, s maga a ház a beszterczei rézbányák körül elkövetett nagyszer lopásért a bányák haszonbéri birtokából kizetett s 200 ezer a királynak.
arany forint lefizetésére
Ítéltetett, felette
megsértettek.
A bá-
nyatizedek azután Lengyel János, Bornemisza Péter és Cseh
Bernátnak adattak haszonbérbe; a bányákat pedig Lajos az arany hegyeket igér Szerencsés Imre felügyelése s kincstári kezelés alatt mveltette. Thurzónak most annál könnyebbé lett
a királyt kibékéltetni a Fugger-házzal,
nem
mivel Szeren-
nagyobb gondot fordított a házának kirablásakor tavai szenvedett kárának megtérítésére, mint a kincstár jobb karba állítására. Károly császár s Ferdinánd követeinek közbenjárása által tehát oda vitte az ügyet, hogy Lajos Fugger Antalnak a kétszázezer csés Ígéretei
valósultak. O, úgylátszik,
forintot elengedje,
s
a beszterczei bányákat és bányatizede-
ket 15 évre oly föltétellel adja ismét haszonbérbe, hogy a ki^ rályi kincstárba
azokért évenkint 20 ezer forintot és 7,500
vagy ennek fejében 54,500 forintot szolgáltasson; s ezen összegbl Fugger azonnal 50,000 ezer aranyat ellegezzen a kincstárnak ^). Ezen összeg egy csepp volt csak gíra ezüstöt,
a király adósságainak és hadkészületi szükségeinek tengeré-
ben; de Lajos valahára pénzt látott,
s
nejével együtt
buzgón
pártolta a kalandosok ügyét.
A
rákosi or-
szággyules.
E
közbon megérkezett april 24-ke, az országgylés hakalandosok a zsoldjokba fogadott számos szetárnapja.
A
gény nemesén kivül, jobbágyaikból is sokakat fölfegyverezve hoztak magukkal. Más nap a sz. János templomában Budán ellegesen összegylvén, Verbczy letételét elhatározták. Arthándy Pál szót emelt Brodarics kanczellár ellen is, mint a
—
*)
II.
Lajos és a Fuggerház közt 1526-ban kötött szerzd vény,
Történ. Emi.
Okmányok
I,
25,000 frtról 1526-ki máj. II, 181.
27. Lajos kötelezvénye a királynét illet
8. u.
o.
33.
V.
ö.
Mária Emlékiratát
u.
o.
II.
pápa követe
kit a talált
:
393
fejezet II. Lajos országlata.
tolt
légyen hivatalába; de viszhangra nem
a többség a pápát, ki imént
is
segélyt küldött az or-
nem akarta megsérteni. April 27-kén a neösszegylvén, szövetségöket a kalandosok Rákoson messég a szág védelmére,
nyilván kihirdették,
rendeleteit felolvasták.
czéljait,
Ok
a
tanácskozás szabadságát akarják helyreállítani, melyet Hat-
vanban néhány pártos urak megsértettek, kaik;
— mondák szóno-
felhívták az összes nemességet, csatlakoznának hoz-
s
zájok mindnyájan,
kik a haza javát, megmentését szívökön
hordják.
Verbczy,
ki csak
néhány nappal elébb
tért volt
meg
a
bányavárosokból, bámulva vette észre az ügyek váratlan fordulatát,
8
ügyfelei által értesíttetvén, hogy a kalandosok éle-
tére törnek, tartatott,
melyet különben
Jól van,
midn a Rákoson
ugyanazon napon,
fölméne a királyi tanácsba
ln
is
s
az
nádori
csak kényszerítve vállalt
els gylés
hivataláról,
lemondott.
el,
a király válasza, menjen haza, várja be otthon a
De Verbczy
rendek végzését.
nyilatkozó ingerültségébl,
a kedélyek
Báthory
s
minden módon
felekezetének gúny-
mosolyából vészt jósolt és ipjával Zoby Mihálylyal, a hatvani gylés másik hsével együtt estenden megszökött s Erdélybe
menekült;
— szerencséjére,
mert házát Báthory az
éj
beáll-
tával fegyveres nép által vétette körül.
A
más nap követeket küldött
király
a Rákosra, kik ne-
vében eladták, mennyire megsértette királyi méltóságát, kintélyét a múlt évi rákosi
s
hatvani gylés; de
szívesen megbocsát a nemességnek,
te-
felsége
mert tudja, hogy a tör-
bnök, hanem azoké, kik által elcsábíttattak. nem Elmondák aztán a követek, hogy Verbczy a nádorságról téntek
az
lemondott, Báthory pedig magát visszahelyeztetni kérte, ki is,
miután Verbczy a múlt
nös voltát
is
megszökött,
bebizonyította,
s
az által
a nádorságba
b-
visszahe-
A
nemesség az eladást hangos tetszés-nyilvánífogadta a királyt, Báthoryt magasztalta, Verbczyre
lyeztetett.
tással
maga
éjjel
:
szitkokat szórt.
A
következ napon a nemesség Budán, a ki-
__J^^
394 ^&S5.
Tizenegyedik könyv.
rályi palota eltt
gylt
Az orsz&g össze, s
sülyedése a Jagellók alatt.
miután a köztök megjelent, &
visszahelyeztetését nekik megköszönt Báthoryt éljenekkel
fogadta,
Verböczy házának lerontásához
kezett
még meg
ilyféle
erszaktól
készült. Idején ér-
magukat az Verböczy házában boron s irományokon kiviil egyebet úgy sem találnának; s a bor csak kicaapongásaz irományok feldulása által másoknak ra vezethetné ket a király parancsa, tartóztatnák :
,
fognának
ártani.»
reit is letette.
A
nemesség erre lecsöndesült,
st
fegyve-
Ezután a veszélyezett haza védelmére
tatván a szó, a nemesség hevesen kikelt a zászlóaljaikat a törvény szerint
fpapok
nem küldöttek
fordít-
ellen,
kik
a végekbe,
s
határozattá ln, hogy az egyházi urak dandáraikat személye-
templomok kincseinek ogyrészét Más nap april 30-kán, a nemesség ismét a királyi palota teréa tartotta gylését, s a Báthory-felekezet indítványára elhatározta, hogy a nádori hivatal örökös legyen. Mivel pedig a tömeg jobbára a kalandosok által díjazott szegény nemesekbl állott, s a fösvény sen vezessék a táborba, is
s
a
adják ki a haza védelmére.
urak, miután czéljokat
tak^)
:
a nemesség a
megkérte a királyt,
érték, tovább költekezni
vonakod-
maga kebelébl 100 tagot választott, s hogy a többi végzendkrl ezekkel ta-
nácskozzék, magát pedig bocsássa haza.
A király azonban észrevévén, hogy a pénzt nem kimél Szapolyay pártja naponkint ersbödik, miért ellene egy szó sem hangzik a nemességben; a kalandosok pedig, miután czéljokat a nádorság iránt elérték, a király érdekeivel
sokat tördnek,
s
gylés mind ezek, mind amazok tu-
az adók iránt a
ígéreteikrl megfeledkeztek;
s
nem
eltt tett fényes
lajdonképen a királyi érdekek ellen kezdenek mködni a nemesség szétoszlását legalább addig, míg az adó, s a templo:
Ubi deventum est ad faciendas expensas et sumtus, quilibet sequantum potuit, et quidam compulsi fecerunt quod potuerunt, pauci tamen perseverarunt. Batthyáni eml. levele Praynál Ep. Proc. *)
subtraxit
:
III, 146.
II. fejezet. II.
mok a
395
Lajos országlata.
kincse iránt törvény alkottatnék, elhalasztotta.
fpapokkal május l-jén külön tanácskozást
pápai követ
által
eladatta nekik, most volna
E végett _J^?^
tartott, s a
is
ideje, hálájokat
a vett jótéteményekért tényleg bebizonyítani.
A
püspökök
mindent Ígértek, s a következ napon, midn az urak a törvények felett a nemesség választmányával együtt tanácskoztak, a templomok kincseinek egyrészét fel is ajánlák; de a
gylésen csak
forint szavaztatott
fél
meg adó fejében,
csak a kamarai nyereség betudásával
s
oly záradékkal,
a kincstár állapota az országtanács biztosaitól
—
kint megvizsgáltassék.
E
s
az
is
hogy
évnegyeden-
záradék az ajánlat csekélysége
mellett oly haragra ingerié a királynét,
unus
rex,
hogy
tollat
ragadván)
unus princeps, egy meggyzte a ki-
azt kitörülte s fölibe írta
:
a király, egy a fejedelem.
A dolgok menete
hogy a nemesség tömegében hasztalan keres támaszt, azt május 4-kén, miután eltte a Verbczy és Zoby miért
rályt,
is
ellen hozott honárulási Ítéletet kihirdetteté alatt,
hogy a 100 tagból
álló
választmány
,
azon feltétel
még Budán ma-
radjon, haza bocsátotta.
Lajos azt hitte, e választmánynyal, mely elkel, értel-
mesebb nemesekbl
állott,
többre menend, mint a mások esz-
köze gyanánt szolgáló tömeggel; de csalódott: ezeket is csak pártérdekek vezérlék.
A választmány
zösen tartá gyléseit az urakkal;
s
ezután többnyire kö-
— a királyné, vagy
Lajos
Burgio tanácsára- e, bizonytalan, május 5-kén eladá nekik, miképen már több ízben kéretett légyen hogy önmaga vetehát most ezen kérelmet teljesízesse a kormány ügyeit de mivel a kormánynak mindenekeltt teni szándékozik ,
:
;
pénzre van szüksége, kérte a rendeket, alkotnának törvényt,
hogy minden jövedelmei, is
ezentúl egyenesen
s
úgy az adó
és
minden hadi pénzek
kincstárába szolgáltassanak
;
majd
maga fog a határszélek védelmérl s általában a szükséges haderrl gondoskodni. Tán Mátyás király példája állott okkor a jámbor eltt; de a rendek nem látták benne Mátyás egyéniségét.
Elhivattaták Szerencsés Imrét,
s
elmutatta-
396 1525.
ták
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
maguknak
alatt.
a királyi jövedelmek jegyzékét.
A
bányák
haszonbérlete iránt Fugger Antallal pár hét eltt kötött
szerzdés miatt, különösen nagy zaj támadt. Tudva volt hihetleg, mit a szerzdés megkötésekor folyt értekezlet alkal-
mával maga a Fugger-ház bevallott, hogy a bányákból mintegy 140 ezer frt kerül ki évenkint; s Thurzó Elek ellen, ki a szerzdést a király nevében megkötötte, hevesen kikeltek. Tudva volt a pazarlás is, mely az udvarnál minden szegény-
A rendek tehát
ség daczára uralkodott. a király
ezentúl
is
azt végezték,
hogy
csak az esztergami érsekkel, a nádorral
és az országbiróval igazgassa az ország
kormányát.
Benyujtattak evvel együtt a többi törvényczikkelyek
melyek szerint egyebek közt rendeltetett mivel a tisztviselk hibája miatt a kincstár köri sok pazarlás történik, válaszszon a király egy gondos és feddhetetlen kincstárno-
is,
:
kot,
ki a kir.
lássa
el, s
jövedelmekbl mindenekeltt a végházakat
a királyi
dandár fölállításának
rának költségeirl gondoskodjék
,
s
fölött szigorú vizsgálatot tartasson.
személyesen
fkapitányt
vezesse; is
A Jíirály
fiakkal értekezzék.
Az urak
s
nemesek
is,
nyesen kiszabott mértékben, hanem azon szerint
a derék hadat
válaszszon mindazáltal egy vagy két
a hadjárat intézésérl a hadban jártas fér-
s
,
fölsége udva-
s
a kincstár megkárosítói
ne csak a törvé-
felül is tehetségeik
mennél nagyobb készülettel, fejenként keljenek fel a A parasztok is felkészülve legyenek s ötöd
haza védelmére. részben,
végszükség idején pedig fojenkint keljenek
fel s
gyljenek össze a király által kitzend helyen. A tavali nagy részben behajtatlan maradt adó hátralékai szedessenek be; 8 új adó fejében telkenkint fél forint vétessék. Egyébiránt a hatvani czikkelyek
nagyobb része most
is
törvénybe
ment.
A király könyvet,
8
azonbacn
nem
egyáltalában
akarta mogerööíteni a törvény-
megváltoztatni kívánta
ama
czik-
mely hatalomgyakorlatáról szólott. A rendek kik, a 15 nap már eltelvén nyugtalanul várták a gylés befejezését. kelyt,
,
II. fejezet. II.
Lajos
397
orszíiglata.
els czikket akként módosították, bogy__J^^ a király törvényes hatalmával az igazgatás minden ágaiban, minden korlátozás nélkül szabadon éljen, s az ország tiszt-
végre engedtek,
s
az
viselit, a nádoron kivül,
sen
ki a rendek hozzájárultával közö-
választandó, teljes szabadsággal, tetszése szerint vá-
laszthatja.
Midn azután a törvényczikkek május 9-kén a külhatalmak követei jelenlétében felolvastattak, egy sajátszer jelenettel záratott be a gylés. A rendek választmányának egy hogy az ország a megalkotott most már megtett mindent, mit a honvéde-
tagja ünnepélyesen kijelenté,
törvények
által
lem tekintetében tehetett; a királynak erre nézve minden eezköz hatalmába adatott, s ha tekintélyével élni tudand, a nemesség részérl sem fog hiányozni az engedelmesség; ha az ország mindemellett
is
veszendbe menne, a külhatalmak
követei tanúskodhatnak, hogy a nemesség ennek oka.
A király
viszont kijelenté,
miképen
nem
leszen
minden lehett
kész megtenni a királyi tekintély helyreállitására
s
az ország
védelmére; erre azonban pénz volna szükséges, mi nincs a kincstárban
:
a rendektl kimutatott királyi jövedelmek nagy
részben csak papiroson állanak, mint például, a budai és fehérvári harminczad jövedelme, mit a rendek 100,000 frtra
—
számítottak, s 20 ezret is alig hoz be^). O kész mindent megtenni de kezei szegénysége miatt kötve vannak, s lehetetlent tle senki sem várhat. Es azután hasonlókép a kül követek tanúságára hivatkozva, is óvást tn, hogy, ha az ;
országot veszedelem
éri,
annak oka nem
leend.
„Es
ily
comoediát játszottak kölcsönös óvásaikkal a király és alattvalói,
— úgymond a pápai követ.
midn
a vészföllegek a haza egén
határai felé
')
Proc.
I,
Egy 224.
Es ez oly idben történt^ már tornyosultak, a annak Szulejmán roppant hadai már megindultak.
—
1525-ki okiratban csak 16,000 frtra tétetik Pray
:
Epist,
398 1525.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
„Mondák, menjen a nak néha nincsen jó
alatt.
király hadaival az-ellenségro, és a király-
saruja."
A
nemesség ezután szétoszlott a nélkül hogy a törvénykönyv megeráítését bevárta volna; minek következté,
ben az országtanácsban heves viták támadtak. Szapolyay pártja, mely a kalandosok czélzatait végre is meghiúsította, 8
a hatvani
fölvétette,
törvények legtöbbjeit az új törvénykönyvbe is ennek megersítését sürgeté, míg Báthory s a
többi kalandosok, kik a
kormány élén maradtak, látván, hogy
Verbczy megbuktatásán kivül a törvényekkel nem sokat nyertek, boszúságokban azokat megersíttetni sem akarták.
A
király e két párt közt
nem
tudta mit tegyen; gyöngesége
„bár a veszély nagyobb volt, mint valaha, a király mégis, mintha kbl volna, semmin sem indult meg ')". e viszályokban teljes érzéketlenséggé fajult
:
VI. ji veszély közeiedése.
y".
I. Ferencz franczia király, mióta Fels-Olaszországban Károly császárral harczra kelt s legyzetvén maga is fo-
golylyá
lett, levelei s
követei által
nem sznt meg
ösztönöz-
Szulejmán szultánt, törne be Horvátországon keresztül az osztrák ház birtokaiba, s foglalkodtatná e részrl is a világni
A
töröknek tetszék uralomra törekv császár haderejét^). azon is e czélra vamár támadások úgylátszik, ajánlat az :
lának irányozva, melyeket a török basák 1523 óta Jaicza és a
Száva vidéke ellen intéztek. A császár és testvéré Ferdinánd berezeg eltt nem maradt titokban e szándok s ez volt oka, hogy Ferdinánd, krajnai s istriai tartományainak védelme ;
végett Lajostól
1524-ben több horvátországi várat átvett,
azokba német rséget helyezett; ez volt oka annak is, hogy Ferdinánd ugyanazon évi október 2-kán kötött szerzdésénél ')
Báró Burgio
levelei s
országgylési naplója Praynál
Proc. 230. kövv. 410, kövv. *)
Sanuto
és
török források Hammernél
II, 45.
:
Epist.
399
Lajos országlata.
II. fejezet. II.
fogva Zrínyi Miklóstól is átvette ennek Neuhauss más nevén Neugrad és Dobravina várait, hogy azokból ersebb gátot készíttessen a törökök becsapásai ellen'); Mária királyné pedig György brandenburgi markgróftól Modved, Rokonok ^8 Lukovicz várakat forinton ról
is
magához
22,000
váltotta'^).
^^'^^
s Várasd városát 11,000 arany Ferdinánd utóbb egyéb módok-
intézkedett, melyek által e tartományait a török ellen
biztosítsa.
Egyebek közt
az 1525-ki szept. 23-kán szerzdést
kötött Karlovith János corbaviai gróffal és Kobasicz Jánossal,
miszerint Horvátország részérl egy kémrendszert al-
kossanak, mely által a török minden mozgalmai idején tudomására adassanak a laibachi
évenként 1000 arany
díjat kötelezvén
s
haditervei
fkapitányságnak,
nekik ebbeli szolgála-
taikért^).
A
török becsapásai az osztrák földre ezen intézkedések
által megnehezíttetvén, Szulejmán,
mint már említk, 1525-
ben követséget küldött Budára s Lajosnak békét ajánlott, ha seregeinek Horvát- s Tótországon keresztül szabad átme,
netet enged az osztrák tartományokba.
Az
ajánlat most
is,
mint már elébb több ízben visszavettetett, s a boszús Szulejmán egyenesen Magyarország ellen határozott intézni hadés arra az év folytában mind Konstantinápolyban, mind Serviában nagy készületeket tétetett. Ezekrl 1526 elején biztos híreket hozott Tomory Pálnak s a budai kormánytanácsnak Bakics Pál, ki elébb Ferhád basának titoknoka, már több ízben némi jó szolgálatot tett híradásaival a
járatot,
')
Ne
ipsis Turcis, ut
consveverunt hucusque habere, tam securus
pateat accessus per fines Regni Croacie ulterius in nostras provincias
Tumpendi. Dat. Vienne die 2-a
oct. 1524.
ir-
Bécsi császári titkos levéltár
eredetijérl. *)
am
Mária kötelezvénye az említett összegekrl. Gebén zu Offen
28-ten tag des Monats Octobris
im 1524-ten Jahre.
Bécsi titkos le-
véltár eredetijérl. ')
Actum
in Civitate nostra
a. d. 1425. U. o. eredeti fogaim.
Vienna Austrie 23-a
die mens. sept.
15ü6
400
Tizenegyedik könyv.
Az
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
__J£^^___ magyar ügynek, most pedig családjával együtt az országba futván, a király
szolgálatába állott.
O
bizonyosnak
állítá,.
hogy Szulejmán a jöv tavaszon nagy haddal személyesen fogja megtámadni az országot^), mi végett a belgrádi és szendri basák a naszádokat és ostromszeroket nagy mérvben készíttetik. Híreinek hitelességét a moldvai
egyértelm
földi vajdák
gyar urak kodtak,
8
tudósításai
és havasal-
igazolták; dé a
is
ma-
mint látók, pártviszályokkal foglalezekbe merülve csak mellékes dolognak tekintették királyuk,
s
veszend haza védelmét. A kormány részérl e tekintetben semmi egyéb nem történt, mint hogy a pápa, a császár, a
a
5
franczia
s
angol király a veszélyrl tudósíttatott
s
megkére-
ne hagynák segély nélkül a kereszténység eddigi, bás-
tett,
A
tyáját.
pápa, VII. Kelemen, szívére vette az ügyet,
budai udvarnál
lév követéhez újabban
küldött gyalog hadak fogadására az angol királyokat által,
s
De
a
a császárt , a franczia és
;
s
követei
pénzzel segélyére a veszélyben forgó
Ugyanazon idben Lajos maga
is
a legnagyobb
aggály kifejezéseivel sürgette a franczia és angol király gélyét^).
s
50 ezer aranyat
pedig több ízben inté levelei
lennének haddal
országnak^).
is
hasztalan;
Ígéret
se-
mindenfell bven, segély
sehonnan sem érkezett. Az
ország ké-
szüietiensége
Szulejmán tá-
Midn az országgylés máj. 9-kén széjjeloszlott, már tudva lehetett az országban, hogy Szulejmán, épen e gylés
.,,
c\n ii 2-kan, százezernél nagyobb sereggel, s 300 ágyúval indult meg Konstantinápolyból. És a szerencsétlen hazában mindeddig semmi készület az ellentállásra, st a kell készületeknek még lehetsége is alig létezett a kincstár üressége miatt. Szulejmán minden hihetség szerint Péterváradot lévén megtámadandó Tomorynak meghagya•^
-i
madóhadjá- megnyitásakor, april ráta kezdetén,
,
,
i
,
tott,
hogy
azt, s a
Szerémség többi várait lehetleg megér-
Praynál Epist. Proc.
Pray
»)
Epist. Proc. I, 223.
:
I,
210. Szerémi
Annál. V, 92. 95. Katona
')
M. Emi. V,
György 115. 574. köw.
XIX,
73. köv.
II. fejezet. II.
E
sítse.
végre
még
Szulejmán gyakori
lehetett volna s
401
Lajos országlata.
tenni egynémit,
is
nagy eszések
mert_ J^^
roppant
által gátolva,
seregével fölötte lassan kelhetett át a !^alkán szorosain.
De
Tomorynak semmi eszköz nem volt kezében fkapitányi hada összesen csak ezer gyalogból s 500 lovasból állott, pénzt pedig nem kaphatott a kormánytól, bár annak tudtára :
adta,
hogy a várak rségei,
s
a dunai sajkáshad legénysége
rég elmaradt zsoldjokat türelmetlenül követelik, elébb ki 3
nem
ha mennél
s
elégíttetnek, váraikat^ s naszádaikat odahagyni
fenyegetznek.
elszéledni
A pénz
nagy szkében a kormány végre azon módhoz nyúlt, melyet eddig nemcsak a fpapság, hanem Szapolyay pártja
is
ily
ellenzett
')
a királyné
:
és,
úgylátszik, Burgio
pápai követ sürgetéseire rendelet bocsáttatott ki
templomi arany-
s
denütt beszedessék és pénzzé veressék.
E rendelet
tására mindenfelé biztosok küldettek a városokba
mokba Péter,
Csáky Mihály,
Emlékeink ezek némelyi-
bízatott.
8
is,
még
elvesztésével
')
meg ^)
;
st maga Mária
sokat saját kincstárába sikkasztott volna belle*).
Bizonyos az bálynak;
klastro-
Serédyt avval vádolják, hogy az egyházak ezen
kincseibl magukat gazdagították is
s
Gerendy Miklós, Dóczy Ferencz, és
Serédy Gáspár gondjaira
királyné
végrehaj-
Bornemisza
Maczedoniai László pécsi prépost,
két, kivált
hogy a
ffelügyelésé More Fülöp pécsi
és az „executio"
püspök^),
,
ezüst-szerek fele a haza védelmére min-
hogy
a
papság több helyt
június végén
is
feleletre
kellett fenyegetni
ellentállott e sza-
vonni
s
javadalmaik
a fehérvári s nagyváradi
Szerémi György szerint a királyné már 1525-ben
ezüst beszedését; de Verbóczy
s
más Szapolyay-pártiak
is
sürgette az
azt ellenzet-
tek 112. *)
Qui erat exiquator (executor) de domo Dei vas argenteas (vaSzerémi 118. Casparus Serédi erat valde pauper, sed ex thesauro Ecclesiae
sa argentea) ')
fit magnificus. Szerémi 115. *) Szerémi 114. Honráth M. Magy.
tört.
lU.
26
402 1526.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
mivelhogy a templomok ezüstjét elmutatni A kormány egyébiránt, hogy a papságot e '). végrehajtására hajlandóbbá tegye, jun. 23-kán kelt rendelet köriratában kihirdette, hogy ez a pápa jóváhagyásával törkáptalanokat,
vonakodtak
templomok
ténik, 8 a
kiadandó ezüst értéke a hadjárat
által
után a kincstárból megtérítend lészen.
Bécsbl 25 pénzvert
A királyné e
hozatott, kik aztán
Budán
s
közben
Visegrá-
don azonnal hozzá láttak a pénzveréshez'^). A közönségben az híreszteltetett, hogy az új dénárok oly vegyitékbl veretnek, miszerint egy gíra (16 lat) új dénárban 9 lat ezüst fog-
mint Mátyás pénzeiben; s ettl indíttatva, az urak más országlakosok közöl is sokan a pénzverdékbe hordták
laltatik, s
ezüstjöket, érette készpénzt
veendk
át; mindazáltal oly rósz
vegyiték pénz veretett, hogy az nemsokára értékének két harmadát elvesztette a forgalomban, s 10 régi jó dénár helyett az újból harminczkettt kellett adni^). A fvároshoz közelebb es helyeken hamar gylt be némi ezüst*); a távo-
még augusztusban
labb vidékeken mindazáltal az,
midn
hasznát venni
már nem
meg, hogy bár a városokra
még júniusban
is
is
pápai követnek kellett azt
De erélylyel,
1)
telt ki
szedetett
,
a kincstárban
hogy abból az ide
oly kevés volt a pénz,
tova küldött futárok díja sem
mindig,
s
s
több ízben a
kifizetni.
e pénzetlenségnél
hogy nem
adó vettetett
is
Innen fejthetni
lehetett^).
talán
még nagyobb
létezett az országban férfiú
,
baj volt az,
ki e veszély idején
lélekéberséggel tudta volna egyesíteni az ország-
Pray
:
Epist. Proc.
I,
250. Katona
:
Monum-
Annál. V, 97. és
Monum.
XIX,
623. Engel
Ung. 235. *)
Szerémi 113. Liber Ration. Praynál
:
Ung. 188. Szerémi Cap. 33, 113. 1. Sperfogel Wagnernái, Scepus. II, 145. így került a pénzverdébe egyebek közt Sz. trellért 219 gírás ezüst koporsója. Katona XIX^ 623. ') Lcsére s a szepesi városokba csak Lrincz napja táján mentek ')
*)
1
a
kir. biztosok.
Sperfogel Wagnernál
:
Scepus.
II, 146.
;
II. fejezet. II,
nak
403
Lajoi országlata.
Még május
végén is fatumszer gondatlanság _ fogta el az elméket. A király honvédelmi foglalkozás helyett lóversenyeket intézett, közönségesen délig aludt, s csak azvéderejét.
után ment a tanácsba, hol semmi tekintélylyel
nem
birt.
kormánytanács majdnem naponkint összegylt ugyan napot többnyire hasztalan vitákkal tölte
s
estenden
;
A
do a
még
na-.
gyobb zavarban oszlott széjjel. Nem csoda ennélfogva, hogy Budánál még egy hajó, egy tábori ágyú sem vala látható lszerekrl, eloségröl senki sem gondoskodott ^). E zavarok közt még legtöbb erélyt fejtett ki báró Burgio pápai követ. O nemcsak nagy buzgalommal szedette Morvában, Sléziában a pápa pénzén a zsoldosokat, hanem június elején a Isormány tanácsban is megjelent, s eladá, hogy a kezénél lév pénzeken felül kevés id alatt újabb segély is érkezendik a pápától; de nagy ideje, hogy valahára már a kormány is erélyesebben gondoskodjék az ország védelmérl. Az urak nagy hálálkodással fogadták a pápai segélyt,
s
maguk
is
^5i2
í.
«
,
*
készék-
nek ajánlkoztak mindenöket föláldozni a haza védelmére.
De
mily szomorúan ellenkezett ezen Ígéretekkel a legtöbbek hongyilkoló hanyagsága!
Júniusban mindazáltal
midn Tomory
Pál Ujfalusy Elkészületek Mátyást az esztorgami érsek huszárainak kapitányát néhány *'^*^* veiiettörök földrl jött szerbbel Budára küldötte, s ezek a törökök közeledésérl határozottabb híreket hoztak '^), valamivel mégis több tevékenységet látunk az országtanácsban. rnapja után rendelet ment a vármegyékhez, hogy az összes nemesség fejenként felüljön, s július 2-kán jobbágyai ötöi|[lU|f'/ részével Tolnán legyen, hol a király is táborba szálland dandárával; a városoknak is meghagyatott, hogy bizonyos szá-
mú
,
gyalog zsoldosaikat és ágyúikat a szükséges porral és
golyókkal a mondott napig htlenség büntetése alatt szintén
')
Burgio
*)
Lib. reg. ration.
lev. Epist.
Proc.
I,
243.
e. h.
26*
404 I52(j.
Tolnára küIJjék jj^ljir.
—
,
Az
Tizenegyedik könyv.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Néhány nappal utóbb Nádasdy Tamás
^).
Ferdinánd fherczeghez s a birodalmi Csurtay Bálint pedig a cseh és Bnranyi Bernát a morva titkár levelekkel
rendekhez küldettek segélyt eszközleni, kiktl azonban Ígéreteknél egyebet nem kaphattak. Pár nappal késbb Hardeek gróf Bécsbe indult, ágyúkat bevásárlani^).
lport és egyéb hadi szereket nádor már június elején a Drávához kül-
A
,
hogy Eszéket, Valpót,
detett,
a többi várakat azon vidé-
s
Ez id
tájban
Salm Miklós gróf V. Károly vezére is, a fvezérletot a magyar seregben ^) mert a
vállal-
ken megersítse,
s
a szükségletekkel
ellássa.
szólíttatott fel
ná
fel
;
viszá-
lyokba elmerült urak annyira elszoktak volt már a bajnoki munkáktól, hogy az egy Frangepán Kristófon kivül, ki minapi sérelmei miatt Ferdinánd fherczeg szolgálatába
állott,
dicsségérl még csak 40 évvel elébb is Európa szerte híres magyar nemzet hazájában, nem találtatott férfiú, a hadi dolgokban eléggé járatos, kire bizalommal lehetett volna ruházni a fvezérletet. Do Salm azt el nem fogadta; Frangepán Kristóf pedig, ki utóbb avval szinaz egész hazában
,
a hadi
tén megkináltatott, válaszával késlekedett. sek
ki a jó akarattal
is,
még
Még Tomory
ér-
legtöbb képességet egyesített
magában, mint némelyek mondják, mivel hiúsága a mellzés által megsértetett, de mi valószínbb, mivel pénzt Budáról nem ')
fest.
A
Soprony városához szóló rendelet Dat, Bude
SS. Corpor. Christi
volt köteles küldeni.
jegyzéke 2,
üsz
is,
Vz
E
a.
d.
1526.
borjú 34
100 gyalogot
s
fer. 6-a p. p.
két taraczkot
rendeletekhez csatoltatott az élelmi szerek ár-
melyben ezt olvassuk
frt,
E város
dr.,
:
juh 20
Egy ökör dr.,
12,
bárány 8
borjas dr.,
tehén
6,
csibe 1 dr.,
tinó
kap-
lúd 3 dr., hízott sertés 1 frt, egy mázsa szalonna 1 frt, maegy budai pint vaj 8 dr., egy adag kenyér 1 dr., egy véka liszt 25 dr., egy pint bor 3 dr., eczet 4 dr., sör 1 dr , egy véka zab 10 dr., aratás után 5 dr., egy véka árpa 11 dr., rozs 11 dr., mind jó pénz-
pany 2
dr.,
lacz 4 dr.,
ben. Soprony városi levéltár.
por
15,
A liber ration.
ugyanannyi puskapor 25
*)
Liber reg. ration
»)
Epist. Proc. I, 244.
e.
frt jó
szerint pedig 1
mázsa ágyú-
pénzben.
h.
M.
,,:
kaphatott,
s
szádosokat
s
volt, 8 így
405
Lajos országlat*.
II. fejezet. II.
a rég elmaradt
zsoldjaikért nyugtalankodó na-__J'^^ várrségeket tovább összetartani képes nem
hivatalának becsülettel
meg nem felelhetett,
fkapitányságról;
tén lemondott a szerémségi
s
szin-
csak nagy
t a személyesen hozzá utazott Burgio pápai által, hogy t némi pénzösszeggel ellátta, reábirni
bajjal tudta
követ az
tisztének folytatására
').
E
közben mind fenyegetbb hírek érkeztek a közeled török erejérl és szándékairól. Június 21-kén egypár, török fogságból megszökött magyar, Bessenyi Gergely és Temesváry Gergely érkezett Budára, oly ijeszt tudósításokat hozván a török táboráról, hogy a kormánytanács jónak látá, más nap a vármegyékbe hírnököket küldeni, meghagyván a fispánoknak, hogy, miként hajdan nagy veszély idején szokásban volt, véres kardot hordassanak körül, jelül mindenkinek a fölkelésre. Mert, mintha valamely átok hatalma fogta
meg
volna
a nemzetet,
oly
hagyta a vészt tornyosodni
könnyelmleg
feje fölött
:
s
gondatlanul
hadi készületek he-
egy rész viszályait folytatta; mások vigalmakban kéjele a drága pillanatokat és eddig sem zászlós úr, sem nemes nem igen mozdult. Zapka Tamás az esztergomi
lyett
legve élték
káptalanhoz, Esztergom, Trencsény, Zólyom, Turócz, és
Liptó megyékbe
Sáros, Zemplén,
—
,
Árva
Fodor Sebestyén Szepes, Abaúj,
Ung megyékbe
és
Palóczy Antal, Homon-
—
nay Feroncz, Tarczay Miklós urakhoz KUrthössy Balázs a gyri püspökhöz s káptalanhoz, s a sz. mártonhegyi apáthoz Zalai Deák Bálint Nógrád s Bars megyékbe és Révay Zsigmond, Horváth Ferencz, Losonczy Antal, Balassa Ferencz urakhoz, s a váczi püspökhöz és káptalanhoz Szentiványi György Szála és Vas megyékhez, Csáktornyai Hampo János, Erddy Péter, Szécsy Tamás urakhoz, Kani-
—
,
,
—
zsay László özvegyéhez
és
a veszprémi káptalanhoz
—
Epist. Proc. I, 226. de hibásan téve május l-jére. Hatvani
Brüss. Okmánytár.
M. Tört. Emi.
I, 36.
,,
406 1526.
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
Vethésv Mihály Szathmár, Bereg, Szolnok, Kraszna, Ugocsa és Mármaros megyékbe és Perényi Gábor úrhoz — Bosnyák Antal Gömör, Torn ., Borsod, Heves megyékhez, Bebek úr,
—
Tapolcsányi Gergely Batthyány hoz s az egri káptalanhoz Ferenez horvát bánhoz, Tahy János és Bánfy urakhoz Bessenyey István Bodrog, Bács, Valkó megyékhez, a bácsi ,
—
káptalanhoz
—
bosnyai püspökhöz
és
—
Deák Balázs Somogy
,
Komiaty Tamás Czobor megyébe és Buzlay Mózesnéhez Gáspár, Korlátkövy Péter Sárkány Ambrus, és a bazini Bergyi Zsigmond Pozsony, Mosony, Soprony gróf urakhoz Andorkó Ferenez Pozsega megyébe és More megyékbe ,
,
—
—
László,
István urakhoz,
Beriszlü
Kissetinyi rontál,
,
,
a rácz deszpothoz
s
Deák Ferenez, Csongrád,
Szabolcs, Csanád,
Arad, Küls-Szolnok, Zaránd megyékbe,
püspökhöz
és
Báthory Endre, Szokoly János
és
s
— To-
a csanádi
Endre urak-
hoz másod ízben küldettek már a felkelést siettet,
s
a véres
Ugyanazon na'). pon rendelet ment Báthory nádorhoz. More Lászlóhoz, a pécsváradi apáthoz és más urakhoz, hogy tüstént menjenek dandáraikkal Eszékhez, nehogy a török a drávai átmenetet is elfoglalja; mert híre érkezett, hogy a török elhad már kardot körül hordani rendel parancscsal
Belgrádhoz érkezett, a Száván tüstént átkelt és Száva-Sz. Demetert vívja^). De mégjun. 30-kán is Pécsett vesztegle, s
utóbb Budára tért vissza a királyhoz, okul adván, hogy parancsoltatott nem enge-
azok, kiknek hozzá csatlakozni
delmeskedtek,
s
,
küldetésének csupán parasztokból álló cse-
kély és gyakorlatlan haddal érkezett Tomorytól
is
,
meg nem
hogy
midn
felelhetett
^).
Panasz
az alvidéki nemességet
fölkelésre sürgeti, attól mindenütt azon választ kapja,
hogy
addig mozdulni sem fog, míg a király személyesen nem szálland táborba. ')
Liber ration reg.
*).U. o. és
Pray
:
e. h.
Epist. Proc. 226. Brodarics
Mohács. (Bonfin 1606-ki kiadása végén 761. »)
Brodarics
e.
h. 762.
1.).
:
Descript. Clad. ,
;
II. fejezet. II.
Ehhez -
-
hogy Budán azon
járult,
kétségkívül alaptalan,
s
407
Lajos országlata.
hír kezde szállongani,
1526.
csak a vajda irigyeitl származó,
miképen Szapolyay Egyszersmind pedig oly tanács
de moly mégis sokaknál hitelre talált, a törökkel titkon egyetért').
érkezett a királyhoz
ügyek
„ki a török
valakitl,
állását jól ismerte,"
szándékait
s
az
hogy Szapolyay a havasalföldi
vajdával küldessék a török sereg háta mögé, azt ezen táraadása által Magyarországtól elfordítandó.
de az udvar Szapolyay
hsége
A tanács tetszett;
ama hírek miatt gyanú-
iránt
val viseltetett. Közöltetett tehát a terv Szalkay érsekkel, s
midn ván
azt ez
is
javaslaná,
ama híresztelést alaptalannak mond-
meghagyatott Batthyány Orbánnak, ki épen Moldvába küldetett, tudná meg Erdélyben keresztül utaztában, mi való :
ama
'
így szerzend értesülése szerint intézkedjék Szapolyayval a havasalföldi hadjárat iránt ^). Batthyány, hírekben,
úgylátszik,
s
a gyanút alaptalannak találván,
gé^). lyai
De
alig telt el
Szapolyaynak
hogy törjön be a török háta möBatthyány elutazása után két hét, som-
oly rendeletet adott által
,
Báthory István újabban azon rendelettel küldetett Sza-
*) E szállongó hír szerint írhatta Verancsícs János vajda szemben lón Ibrahim passával Targovistján, Havasalföldben. Azt senki sem tudja, mit egymással titkon beszélettenek kit azért senki sem dicsért :
,
Magy. Tört. Emi.
Szerémi szerint
(1. 111.) levelet írt volna Szapolyay a szultánhoz, neki húséget Ígérvén, mivel igen megszomorodott, hogy a kalandosok, Arthándy, Glessány stb, ót Budáról kizárták a szultán pedig kegyesen válaszolt volna neki. Szapolyayt a törökkel
III,
20.
való egyetértésról vádolja Ferdinánd fherczeg az 1526-ki novemb. 24-kén írt levelében
Tört. Emi. is,
Okmányok
mi nem volna nehéz
I, ,
45.)
De mind
e
is
(Hatvani
Margit nagynénjéhez :
Brüss.
Okm. Magy.
vádakat bövebh czáfolat nélkül
bízvást irigyei alaptalan híreszteléseibl ered-
teknek mondhatjuk.
I,
Moh,
762. és Pray
*)
Brodarics
:
Epist. Proc.
')
Egy udvarnok, Kajdácsy György már jun. 25-kén
a szászokhoz
:
Descr. Clad.
e. h.
254.
küldetett Erdélybe in secretis negotiis; tudósítást a vajda felól. Lib. rat. regiar.
s
Batthyány
e. h.
ettól is nyerhetett
^SjSk
^9w
408 ^526.
dása.
ország sülyedése a Jagellók
alatt.
polyayhöz, hogy mindon más tervvel felhagyva, egyenesen a király táborába siessen
A török tárna-
Az
Tizenegyedik könyv.
E
^).
közben megérkezett
határnap, melyen az uraknak dandáraikkal, a nemességnek fejenként s jobbágyaik ötöd részével és a városok zsoldosainak Tolnán táborba kell vala gylniök. A városok azonban jobbára pénzül váltották
meg
jul. 2-ka, a
uraknak s nemeseknek pedig még híre sem volt Tolnán. Szulejmán viszont július közepén már Belgrádnál táborozott; míg az elre küldött Ibrahim nagy vezir a Száván átkelvén, Zimonyt, Sz. Demetert, a táborozási kötelezettséget; az
Kölpényt, Szalánkeményt, Bánmonostort, Baricsot és a Sze-
rémség több más várát, melyekbl a íizetetlen s különben is csekély rseregek jobbára elfutottak vagy melyeket most védelem nélkül feladtak majdnem kardcsapás nélkül meg,
,
vette^),
s jul.
te
;
közepén Péterváradot vizén
és
szárazon meg-
A dunai részt
Tomory Pál 40 naszáddal védelmezde miután Ibrahim a csekély örség várost harmad napon
szállotta.
ostrommal megvívta, a törökök nagyszámú hajóhadának lent
nem
állhatván, a várban mintegy ezer gyaloggal
kevés lovassággal szaporítá az rséget ;
men a
maga pedig
s
el-
némi
két ezerre
lovasságával Bácsra vonult vissza. Ibrahim basa ezután
Duna mind
két oldaláról éjjel nappal hevesen töretni kez-
dé a várat nagy számú ágyúiból. Pétervárad ostromának híre
hogy 10
— 12
ezernyi
sereggel
s Tomory azon izenete, még meglehetne menteni az
nagy hatást tett Budán; s minthogy Tolnán még senki sem jelent meg, s mint már kétségtelennek látszók, nem is fog megjelenni mindaddig, míg a ország kulcsául szolgáló várat,
király
maga nem
kay érsekkel
^
dáról, 8
még
s
száll
táborba
az nap Érdig haladt.
menthetetlen hanyagságára,
,
#
Brodarics *)
:
Lajos július 20-kán Szal-
Brodarics kanczellárral végre megindult Bu-
e.
Szerémi 115.
h. 762.
A király és környezetének
vagy tehetetlenségére mutat.
II.
hogy
királyi
409
fejezet 11. Lajos országlata.
dandára,
az érsek két bandériumával,
rályné fegyveres népével egyetemben sem haladta
rom
ezret.
Azon reményben, hogy
ját követeudik, folytatá,
s
s
Érden
az
urak
s
s
a ki-
meg
a há-
i&26.
nemesek példá-
útjában hozzá csatlakozandanak, azt lassan is
több napig idzött. 22-kén búcsúzott
el
Mária királyné, ki azután Szalaházy tle Tamás veszprémi püspökkel, Thurzó Elekkel és Bornemisza Jánossal Budán maradt '). Érdrl Ercsibe haladt a király s ott is több napig vára az urak s megyék zászlóaljait de Báthory Endrén kivül senki sem jelent meg. Duna-Pentelén találta t Basy György, Szapolyay vajda követe, ki ura nevékész pontosan teljesíteni a király rendeben eladá, hogy leteit; de annyiféle egymással ellenkez parancs érkezett már a Csepel szigetén
;
hozzá, hogy
nem
tudja mit
tev
legyen.
A
Dunán
átkelni, s
hátmögül megtámadni már kés, s azt különben sem tehetné biztosan, miután a havasalföldi vajdára, ki hsége zálogául fiát Szulejmán táborába küldeni kényszeríttea törököt
számolni már
tett,
nem
lehet
kér tehát a királytól. Lajos tással
küldé vissza Basyt
s
:
új és határozott
parancsot
más nap Földvárról azon
vele
Statileo
utasí-
János prépostot a
vajdához, hogy htlenségi büntetés alatt tüstént útnak eredjen, s éjjel
a netalán
rancs ily
nappal siessen Tolnára, útjában magához vonván
még vesztegl urak s megyék dandárait'*). késn adva miszerint az legjobb esetben ,
E is
pa-
csak
augusztus els napjaiban érkezhetett Szapolyayhoz, egymaga eléggé megfejti miért
nem
érkezett a vajda idején a királyi
táborba.
Alighogy ezek a tanácsból sietve távoztak, midn híre hogy a török Péter vár adót , miután annak rségétl két ízben vitézül visszaveretett, a harmadik rohammal az ostrom 12-dik napján jul. 28-kán megvette, a fenmaradt rségbl 500-nak fejét vétette, a többit foglyaivá érkezett
,
')
Epist. Proc.
*)
Brodarics
I,
263.
e. h.
763.
Pétervárad e^eate.
410
}^'
Tizenegyedik könyv. Az ország sftlyedéae a Jagellók
t®*t6
^).
Száván,
alatt.
Szulejmán ezután Belgrádnál egész hadával átkelt a s kikiáltatván, hogy hadjáratának czéljául magát Bu-
dát tzte
ki, lassan
vonult Eszék
felé,
míg
vezérei Újlakot,
Vukovárt, s a Szerémség egyéb várait, melyek közöl csak Újlak állott komolyabban egy hétig ellent, egymás után elfoglalták 2).
Az egymást ér
vészhírek
valahára sietésre intek az
urakat. Levelek küldetnek Szapolyay Györgyhöz, ki hadai-
már Fehérvárig érkezett, Batthyány Ferencz horvát bán-
val
Frangepán Kristófhoz, ki Ferdinán herczegtl valahára visszajött és Horvátországban sereget gyjtött. Macehoz,
1
dóniai
László gyorsan a királynéhoz utasíttatik
bátyját Ferdinándot,
indítsa
meg már
segélyt, küldjön kivált ágyúkat,
:
kérné
a megígért osztrák
miben az ellenség igen ers,
magyar tábor pedig hiányt szenved; sürgetné azon cseh hadak megérkeztét is, melyek Mária zsoldjába fogadtattak. Sebes futár megy Nádasdy Tamáshoz is, ki a Speyerben
a
gylésez
birodalmi rendekhez küldetett, adná ezeknek tud-
melyben az ország forog, s kérné ket, ne hagynák el azt e nagy szükségben. A király maga augusztus els napjaiban mintegy négyezernyi haddal Paksra, onnan
tára a veszélyt,
5-kén Tolnára tette át táborát hova a nádor már Ercsibl elre ment. Megérkezett utána nemsokára Szapolyay Gryörgy 300 lovassal s 1,200 gyaloggal. Hannibál a pápa pénzén sze,
dett 1,300 gyaloggal, s a szintén pápai
jenszky Lénárt 1,500 lengyellel. is
:
Várday Pál
egri,
s
több más egyházi
s
Török források Hammernál
téz vágatott le az ostrom alatt
,
Hammer
e. h.
Verancsics
II, 50.
is
megvette.
Verancsics szerint 1,100 vi-
csak 81 maradt életben az rségbl,,
s
kiket a szultán szabadon bocsátott. ')
világi urak;
naponkint tanácsot tártának. Aug.
10-kén híre érkezvén, hogy a török már Újlakot
')
lév Gno-
lassanként mások
Perényi Ferencz váradi, Csaholy Fe-
rencz Csanádi püspökök,
kik aztán a teendkrl
zsoldban
Gyltek
Magy. Tört. Emi.
e. h.
21.
III, 20.
1
II. fejezet. II.
s
Eszékhez közelget
siessen, s
:
vn, hogy Eszékre mennyire lehet késleltesse, megérkeznek; do az urak, kik-
^^^^-
a nádor rendeletet
ott a török átmenetét,
az ország egyéb hadai
míg
41
Lajos országlata.
nek hozzá
is
kell vala csatlakozniuk,
állítván,
hogy kiváltsá-
gaik szerint csak a király zászlaja alatt kötelesek hadakozni,
menni nem akartak.
vele
A király,
az urak ezen engedetlen-
ségérl értesülvén, haragra gyúlva a következ szavakra „látom, hogy mindenki velem fakadt az országtanácsban ám én azért hoztam fejemet a veszélybe, mentegetdzik hogy azt az ország megmentése végett bármi esélynek kitegyem nehogy tehát még valaki a maga gyávaságát velem :
:
:
mentegesse,
s
engem
okolhasson, holnap Isten segedelmével
megyek oda, hova mások nálam nem akarnak." És így aug. 14-kén ellenére Brodarics kanczellár, Tomory s mások tanácsainak, kik azt javasiák, hogy a törököktl, ha különben nem lehet, adófizetéssel eszközöljön békét, vagy legalább még a hiányzó hadaveletek együtt személyesen
nélkül menni
,
kat várja be, Szegszárdra, onnan harmad nap Báthárament. Itt
végre a fvezérrl
is
kezdenek gondoskodni.
azzá a szavazatok többsége szerint vezte.
király
érseket ne-
Hasztalan vonakodott a szerény ember, hasztalan
menté magát elégtelenségével
minnek datot,
Tomory Pál
A
elestéjén álltak,
ily
nagy ütközet
el kellett
mellé mindazáltal addig,
vezérletére,
fogadnia a nehéz fela-
míg Frangepán Kristóf
és
János vajda megérkeznék, ennek öcscse Szapolyay neveztetett ki társul.
A
vezérek ezután a tábormesterró nevezett Gnojenszky
Lenárttal Mohács mezején tábort mértek, mellett volt hadak mindjárt be
mivel sátra
még nem
tal,
Székcsn, Macedóniai
Tomory Pál
a kir. tábort elintéz-
táborába, mely mióta Török Bálintmás urakkal Kelldnél a Dunán átmintegy két mérföldnyire, a mofelé
maga
Perényi Péterrel
kelt.
melybe a király
költözének; a király maga,
érkezett meg.
Miklós házában maradt. vén, visszament a
is
Mohácstól dél
s
,
csáros Karassó, vagy mint a ráczok nevezik, Karasicza folya-
A
mohácsi tábor.
1526
412
Tizeaegyedik könyv.
njon túl
állott.
Tomory
Az
ország sülyedése a Jagellók
hadat
e
is
,
alatt.
melynek száma mintegy
hatezerre ment, a mohácsi táborba akarta vezetni ; de a vité-
zek
8
hadnagyaik hangosan kiáltozák, hogy az ellenségeltt,
kinek inkább elejébe illenék menni, hátrálniok, annyi volna, mint gyalázatosan megfutamlani; a kik a királynak ezt javasolják, nem bátor férfiak; nyomuljon inkább a király is elre s vezesse ket mennél elébb az ellenségre; a gyzedelemrl kételkedni som lehet, mert bár az ellenség ágyúja számos, serege nagy, de a tizedik, vagy huszadik is alig van
Kérik a vezért, hozza közéjök a papok s más hartzkerülk félénk seregébl a királyt, kit azok szintén elkorcsítani, magukhoz hasonlóvá tenni ügyekoznok. De fölfegyverkezve.
kikrl Brodarics monda, hogy repülni akarnának szárnyak nélkül, helyesebb volt Frangepán Kristóf és Szapolyay János véleménye, kik e napokban a királyhoz érkezett követeik által gáncsolták ezeknél, s a hozzájok hasonlóknál,
azok tanácsát, ellenséghez,
kik a királyt
holott neki
id
eltt oly közel hozták az
Budán, vagy más távolabb helyen
míg az ország egész hadi ereje s az Ígért külföldi segély is mind összegyl; s intek a királyt, ne is meg nem érkeznének. Szakelne addig ütközetre míg
kellett volna maradnia,
k
polyay e fölött izente
még
pen oly nagy számú
vitéz hadat hoz
a
s
a visszajött Statileo által,
miké-
Erdélybl, hogy abban
gyzedelem biztos reményét helyezheti. Nemsokára ezen üzenetek vétele után
—
aug. 2í-ke le-
mely napon Szulejmán öt napig tartó átkelését a Dráván bevégezte, az urak Podmaniczky Mihályt kés éjjel azon üzenettel küldték Szekcsre a királyhoz, hogy a török
hetett,
—
a
Dráván
átkelt;
lehet; kérik tehát
az ütközetet ennélfogva elhalasztani
t, jöne haladéktalanul
a táborba.
nem
A király
még azon órában terjesztené el az esz-
a mellette voltakkal röviden tanácskozván,
a táborba küldé Brodarics kanczellárt,
tergomi érseknek, a nádornak,
s
a többi uraknak,
miképen
ha a király a nemesség virágával eltalálna esni az egyenetlen ütközetben; várnák be tehát az veszély érné az országot
,
;
n.
fejezet. II.
413
Lajos orsz&glata.
Frangepán Kristófot, a morvami egyéb segélyt az ország külföldrl
erdélyi vajdát, a horvát bánt,
kat és szilézeket
még
,
s
várhat, és vezetnék vissza biztosabb
helyre a sereget.
Kisebb baj lenne, ha az ellenség Pozsonyig elpusztítaná is az országot, mint ha ogy ütközetben a sereg, királyával s annyi úrral és nemessel együtt oda veszne. Gondolnák meg,
mi sors érné szét a
ez esetben az árva országot.
gyzedelem hiú reményei
el
az urak egyré-
mások féltek melynek vágyát mind hevesebbnek
elhalasztani az ütközetet,
látták a vitézekben
De
kecsegtették,
az eszély szava sükeretlenl hangzott
:
közöttök.
A
király másnap reggel szintén Mohácsra méné, s a püspök házában szállá meg, maga is megkisérlend, az
pécsi
urakat az ütközet halasztására
s
visszavonulásra birni.
A
tanácsban jelen volt Tomory Pál elébb
még
adófizetéssel
is a másik táborból. Ö, ki békét kivánt vásárlani, látván
is
mind a király táborában, a vitézek hogy ket már visszatartani is meggyzdött hogy e vitézeket hátrálásra ve-
most, hogy mind a maga,
közt oly nagy a harczvágy alig lehet
,
,
zényleni lehetetlen,
ket
s
a dolgot
lázadásra ingerelni;
kedve
s
,
erltetni annyi volna, mint
efölött úgylátszik, a vitézek jó
harczvágya, és a hírek,
melyeket kémei az ellenség
táborából hoztak, miszerint ott az ágyúmesterek jobbára keresztények, németek, olaszok, kik ütközet esetében a török ellen fordulan danák,
Tomoryt magát
gyzedelem reményével. Csodálkozva
is
maguk
is
megtoltok a
látá ezt Lajos király s
kérdé az érseket; mire építi reményeit, mekkora a magyar,
Tomory, a magyameg a 20 ezret a törököt 300 ezernek mondják kémei. Látván pedig, hogy az urakat az ellenséges hadak ezen aránytalansága megdöbbenté, sietett hozzáadni hogy az ellenség e nagy számától
s
mekkora
a török tábor?
Úgy véli,
rok száma mind a két táborban
nem
feleié
haladja
:
nem
kell megijedni,
mert annak nagyobb része fegyvertelen
harczos alig van több benne 70 ezernél.
De még így
is
nagynak látszék az aránytalanság, kivált miután az
felette
ellen-
1526.
414 1526.
Az ország
Tizenegyedik könyv.
ségnok hír szerint 300 ágyúja
sülyedése a Jagellók
volt,
alatt.
míg nálunk 50
alig ta-
láltatott.
Míg az urak ezek felett vitatkozának, egy küldöttség meg Tomorynak, mint mondók, a Karasiczán túl lev
jelent
táborából,
mely miután elébb a királylyal titkon
el megbízását
tanácsban ekként adá
felségét az ütközetrl;
urak
bár számos az
jét, 8
,
a
k
:
szólott, a
,,ne beszéljék le az
jól ismerik az ellenség ere-
gyzedelmet bizonyosnak
tartják,
ha
az alkalommal, melyet az Isten nyújt,
élnek
mindnyájan serényen jöjjenek tehát a királylyal az táborukba; ez jobb
:
fekvés
s
közelebb
kardra hányják, is
s
—
A ki mást akar, azt is az ellenséghez. ha hozzájok nem csatlakoznak, táborukat
feldúlják."
E kat
is
fenyegetés, a
könnyen kitörhet viszály félelmo azo-
elnémítá, kik eddig az ütközet elhalasztása,
s
a vissza-
vonulás mellett szóltak, kivált miután híre érkezett, hogy
Batthyány Ferencz a tótországi haddal már Pécsnél áll, s nemsokára megérkezik. A végzés tehát kimondatott, hogy miután a visszavonulás az ellenség oly nagy közelében biztosan már úgy sem volna végrehajtható, az ütközetet, mihelyt az ellenség támad, el kell fogadni. Midn az urak e végzés után szétoszlának, Perényi Ferencz a fiatal s elmés nagyvá-
monda a királynak „a csata napmagyar vértanúsága jelölendi, kik fráter Tomory
radi püspök, félig tréfából
ját 20 ezer
:
Pál vezérlete
alatt Krisztus hitéért haltak
neveztetésök
végett,
kanczellárt,
jó volna
kit a pápa,
s
Rómába
meg
;
szentekké
küldeni Brodarich
a bíbornokok követségeibl
már
ismernek." A jós szavak többeket megdöbbentének az urak közöl. Más nap (aug. 24-kén) Tomory nagy bajjal reábirta a maga táborát, hogy a királyihoz csatlakozzék, mely fél mérföldnyire szállott meg Mohács alatt. Még az nap megérkeztek Budáról a hajók is, lszereket s ágyúkat hozók, melyek közöl kilencz Bécsbl küldetett ágyúink száma ezekkel 80-ra emelkedett. Ezen, s a következ két napon még a sereg megérkeztek Thurzó Elek lövéis tetemesen szaporodott :
:
II. fejezet. II.
ázel,
415
Lajos országlata.
számszorint 200-an néhány ágyúval; Batthyány
rencz háromezer lovassal
Tahy János urakkal; 700-nál
s
Fe-
^^^^-
némi gyalogsággal; vel jöttek
vránai pörjel, Bánfy János több más tótországi
Erddy Simon számosabb
zágrábi
püspök
s
testvére Péter
dandárral; Aczél István 300 lovassal,
János néhány ezer aranynyal küldött gyámfiának utolsó ajándokul; továbbá Szerecsen János 2000-nél nagyobb gyalog ijász dandárral, melyet a Dráva vidékén szedett a maga, s a pécsi káptalan jószágain; More Fülöp pécsi püspök, László testvérével, s többen mások,
kiket Bornemisza
kikkel a sereg összesen 27
Az
— 28 ezerre szaporodott.
elrsei aug. 26-kán annyira megközelítet- a tek táborunkat, hogy az óta a^, következ két napon többszr összecsaptak elrseinkkel. Az urak e közben a harczi rend felállításáról vitatkoztak. Némelyek óhajták, hogy a király biztosabb helyen maradjon hátra. De mások ezt szintoly rósz
ellenség
mohácsi
fit-
^özet.
hatásúnak vélték a seregre, mint a mit némelyek
szóba hoztak, hogy a királyi fegyver más valakire adassék.
Végre abban egyeztek meg, hogy a király a sereg utócsapatában foglaljon helyet, s biztosságára Raskay Gáspár, Török Bálint és Kállay János ügyeljenek dandáraikkal. Gnojenszky
Lenárt azt javaslá, hogy a megkerltetés veszélyének elhárítása végett jó volna a táborban lév számos szekereket a két szárnyon elhelyezni.
A
török harczmodorával ismeretes
Radics Bosich és Bakics Pál
is helyeslék a tervet; de abban megegyezni; 28-kán tudtak s így ez is több más részcsak lettel együtt végrehajtatlan maradt, mert a következ napon
már ütközetre került a dolog. Augusztus 29-kén egy derit szép nyári nap reggelén, minthogy az ellenség ütközetre látszók készülni, a harczot már türelmetlenül váró magyar had is csatarendbe állíttaErre nézve felvül tzetett ki, hosszan nyújtani el a nehogy a többszörte számosabb ellenségtl megkerltessék. A csatatér a tábor alatt. Mohácstól egy mérföld-
tott.
sereget,
nyire azon erdtlen síkságon nyúlt el, melyet keletrl az
itt
w
416
Tizenegyedik könyv.
Az ország
sülyedése a Jagellók alatt
képz Duna kisebb ága, délrl a Karasicza, s a villászlldombok környeznek. A sereg két hadtestre osztatott. Az elsben a középet Palóczy Antal Homonnay Fe-
1526.
szigetet
nyi
,
Tamás, Báthory Endre, Czitöbben mások foglalták el jobbára gyalog hadakbak Imre s kal; itt voltak felállítva az ágyúk is. A jobb szárnyon Batthyány Feréncz és Tahy János állott; a bal szárnyon Perényi Péter, a kis Dunától félmérföldnyire egy nádas mocsárra támaszkodott. E hadtestben volt a két fvezér is, Tomory és Szapolyay György. A második hadtest, mely az els mögött egy khajításnyira volt felállítva, jobbára lovasokból állott, s csak két szárnyán volt némi gyalogság. Az ország bárói, s a királyi udvarnokok ebben ell Tharczay verencz, Perényi Gábor, Szécsy
három
A
harmadikban volt a két udvarmester, Korláthkövy Péter és a lengyel Trepka András; továbbá Schlik István a csehekkel s morvákkal közvetlen a király eltt. A negyedik sor közepén a király zénylete alatt
maga
foglalt helyet.
A
sort képeztek.
király jobbján az esztergami, zágrábi,
váradi, pécsi, szerémi, nyitrai
prépost
a királyi titkárok
,
Raskay, Török és Kállay
püspökök Czetricz
,
,
—
s
s ;
bosnyai fpapok, a fehérvári
kamarások
és a
balján a nádor, a
három testr,
gyri
s
váczi
néhány zászlós úr. Közvetlen a király mögött Majláth és Horváth lovászmesterek mindegyik s
,
egy-egy csapat fegyveressel volt elhelyezve az egész sereget ezer vértes pánczélos lovas zárta be, kiknek közepén Drágfy János országbíró a királyi zászlót lobogtatá. ;
A csatarend
kevéssel napkelte után ekként fel lévén Báthory nádor, bár köszvényben szenved, a királyt osztályról-osztályra az egész seregben körülvezette, mert állítva,
voltak, kik kételkedének jelenlétén.
sége közöttünk
— monda a sorok
hazáért. Krisztus szent vallásáért, keitekért.
„íme
között
,
itt
a király
fel-
kész meghalni a
gyermehogy magyarok
hitveseitekért,
Emlékezzetek meg tehát
ti is,
vagytok, utódai azon hsöknek, kik annyiszor fényes diadalt
nyertek az ellenségen, melylyel
w^
ma
harczolni fogtok.
A gy-
;
II. fejezet.
II.
417
Lajos országlafa.
1526.
nem
zedelmet
maga
a sokaság",
a vitézség dönti
Isten"
el.
gyámolítani fogja a szent vallásáért harczolókat. --
is
Kezetekben van elfoglalni jött,
ma nemcsak hanem
üdve." Közben-közben szólt a
hanem
harczvágy tói
ég
hazátoknaJi, melyet az ellenség
az egész kereszténységnek
maga
sorsa,
is
a király is lelkesít szavakat
vitézeknek
;
s
körútját bevégezvén,
kirendelt helyére tért vissza.
De
nagyobb részét türelmetlen várakozásban tölte a magyar sereg a nélkül, hogy az ellenség mutatkoznék. Ez még ama dombok mögött késett, melyek a magyar serega nap
gel szemközt a délnyugati láthatáron nyúltak
nek aljában létezett akkor Földvár helység. rek nagy hadtani járatlanságot árultak
nem
melyek-
el, s
A magyar
vezé-
midn ezeket nem-
el,
még elrsökkel sem rakták meg. Sokan türelmöket vesztve, a táborba akartak már viszcsak hogy
szatérni,
el
midn
foglalták, de
az ellenségnek némely csapatai
mind a dom-
bokon, mind ezek egy völgyében, mely a mohácsi térre nyilt, délután három óra tájban eltntek. Szulejmán a tetrl a magyar sereget csatarendben állni látván, eltökélte magát az ütközetet azonnal elfogadni. Rövid tanácskozás után basáival a harcz
tervét meghatározta, azután keheit ég felé
emelvén, seregének láttára fenhangon imádkozott nálad az segítsd arczain.
er
és hatalom, nálad az
meg Mohammed
A
h népét!" —
és
könyek peregtek
sedése szállotta
fel
le
török hadat ennek láttára a hit és bátorság lelke-
meg
:
a vitézek lovaikról leszállván, földre
borulának, homlokaikkal a földet érintették, szöktek
„Isten,
:
ótalom és segély! Istenem*
s
nyergeikbe, és harczra indulának.
újult
ervel
Az els
tályban Ibrahim nagy vezir a romániai, a másodikban
osz-
Behram
maga a szultán a teströktl környezve a dombok alján állapoágyúk lánczokkal egymáshoz kapcsolva, szám-
basa a natoliai hadakat vezette; mögöttök jancsárok- ós dott
meg; az
mintegy 400, a jancsárok hada eltt voltak fölállítva Balibeg szeodri basa, mintegy ötvenezer lovassal egy völszerint
Horváíh M. Magy.
töri. III.
^7
:
418
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
alatt.
gyön keresztül a magyar sereg jobb szárnyának megkerülésére indult, hogy azt hátba íbgja. Az ellenség nagy száma mellett ettl eleve is féltek
^^^6'
r.
magyar vezérek; ket. s
azért nyujták el oly hosszan
Tomory mihelyt
harezrendéi-
ezt észrevette, a király sorába vágtat,
nehogy a harczrendet megzavai'ja, a teströkül rendelt Ras-
kayt
küldé ki dandáraikkal
és társait
Balibeg
ellen, remél-
—
hogy még idején visszatérhetnek a király mellé. Pár jDercz múlva a tárogatók megriadtak a király harczsisakot mi közben t vész elérzete szállotta meg tétetett fejére arczát halálsápadtság borítá el. Mint villámförgeteg rohant vén,
;
,
:
ezután a bal szárnynyal Perényi Péter ',
.
,
a középpel
Tomory
Ibrahim hadosztályára, s azt heves harcz ut^n' a natoliai seregre zték. Báthory Endre ekkoron a királyhoz vágtat „fut az ellenség mienk a gyzedelem, kiáltja lelkesülten
—
;
s
kéri a királyt,
induljon
meg
is
a
gyzedelem
teljes kiví-
vására a második liadosztálylyal. Lajos enged a fölhívásnak s egyenesen a natoliai seregre rohan. De ennek sorai a heves,
vakmer roham
eltt két felé nyilnak, s e pillanatban négytöbb ezer jancsár puskája dördül meg és szórja ágyú a halált az alig 10 20 lépésnyi távolságban vágtató magyar
száz
és
—
Nagy
még nagyobb a zavar, melyet ágyúk ismételt tüzelése okozott; mindazáltal egy ideig hevesen folyt a harcz. Egy csapat, harminczháromnak mondják számát, még a jancsárokon is keresztül vágott s
hadra.
volt a csapás, de
az
—
egyenesen a szultánra
tört.
mosan halva teritek
el
Már ennek
testrei közöl
csapásaik alatt,
szárizmai elvágatván, mindnyájan elestek
midn s
is
szá-
lovaik láb-
összevagdaltat-
E
közben mások egészen a tevetáborig, vagyis a podgyászokig hatoltak elre; de épen ez ln vésztk oka a két felé nyilt török hadak minden oldalról körül fogták a
tak.
:
magyarokat. Másrészrl Balibeg, kit Raskay társaival vissza-
gyönge vala jobb szárnyunkat csakugyan megannak oldalába esvén, azt megfutamította. Ekként a magyarok, felbomlott harczrendeikben, a többszörte számo-
tartóztatni
kerlé
s
,
II. fejezet. II.
sabb ellenségtl két
tz
közé szorítva
káig állhatták ki a harczot,
419
Lajos országlata.
s
s
elnyomatva,
nem
^^^'
so-
elébb egyes dandárok, majd
Az
valamennyien rendetlen futásnak eredtek. rövid másfél óra alatt el volt döntve.
A
ütközet sorsa
futamlók közöl so-
kan a magyar tábor bal oldalán elnyúló mocsárokba vesztek, ha a török a fu8 még többen találták volna ott halálukat ,
De
tamlókat üldözi. tölték a
nemsokára
a
gyzk
srn omló
cseltl tartva, mozdulatlan zápyrral beállott éjét, mi so-
kaknak alkalmat nyújtott a szabadulásra. Ezek közt volt Báthory nádor, Brodaries püspök s kanczellár, e gyászesemeny történésze, Erddy Simon és Jozefics Ferencz püspökök, Perényi Péter, Batthyány Fetenczs többen mások. De
•
Szalkay László, Tomory Pál, a jós Perényi Ferencz, Palinay György, More Fülöp, Paksy Balázs, Csaholy Ferencz fpa-
pok
—
,
Szapolyay György, Drágfy János, Ország Ferencz,
Perényi Gábor, Korláthkövy Péter, Sárkány Ambrus, Szé-
Horváth Simon, Batthyány János, Pálóczy Antal, FrangepánJMátyás, Bánfy Zsigmond, Hampó Ferencz, Ttepka Endre és Schlik* István Urak Balassa Ferencz, Tharczay Miklós,. Paksy János, Istvánfy János, Várday Imre, Podmaniczky Mihály, Aczél István, Pogány Zsigmond, Tornalyay János, Kálnay János és István, Forgách Miklós és más fbb. nemesek mintegy ötszázan s velük együtt 20 ezer vitéz áldozatul esett. A király már akkor, csy Tamás,
—
;
,
midn
az ellenség ágyúzni kezdett,
nem
láttatott a harcz-
rendben. Némelyek szerint el^re vágtatott,
s
vitézül harczolt
egy ideig; de megsebesíttetvén, udvarnokaitól környezve, a harcz zajából idején kifejtdzött a
záportól
megáradt
s
mocsáros
futásnak eredt; de Csele patakon
midn
átugratni
akarna, fáradt lova által, mely a meredek túlpartra felkapni
nem
birván, ha,ny átesett, a vízbe temettetett'). *)
Brodaries
Descriptio Clad. Mohács. Boíifin jL606-ki hanaui
:
kiadása függelékében
Magy. Tört. Emi.
,
Zsámboky jegyzetei közt
III. 20 kövv.
Pray
vánfy Lib. VIII, 118. Török források,
:
761. kövv.
Epist. Proc.
Hammernál
I,
Verancsics
263. kövv. Ist-
II, 50.
kövv. Történ,
Lajos halála,
42()
J_^
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
Szulejtnán más nap az egész tábort minden ágyúval s podgyászszal elfoglalván, seregét a rablásra felszabadította. A.
id
martalóczok rövid
száguldó
alatt azon egész tarto-
mely a Dráva, Balaton, Rába és a Duna több napig idzött veszteg táborában. Szeptember 3-kán vérparancs bocsáttatott ki a
mányt
feldúlták,
Maga Szulejmán
közt elterül.
^
alatt.
török
foglyok leölésére;
A
4000-re teszik.
véres
írók
levágott
a
munkaután Buda
férfiak
számát
felé indult a
tÖrök
aereg.
A
mihelyt a csatavesztésrl
királyné,
tében Pozsonyba futott
legtöbb lakosai.
nán
szállíták
A
').
királyné,
Es még
fel.
oly elvetemült, ki a hajók
Ez Orbáncz Endre
a lakosok ingóságaikat a
s
10-kén ütötte
fel
is
meg
át.
táborát a fváros
akarta kímélni;
felgyújtották,
hamuba
s
Az üresen maradt Buda
gyz elébe,
alatt',
s
A
a mohácsi
Budát Szu-
de katonái azt két helyt mégis
had egyrésze ez
A
alatt a
Duna vidékét
fogolymészárlás óta a szilaj török szá-
guldók nyomait mindenütt vér, üszkei jelölték.
ki szept.
egy hadosztályt
Mátyás palotáján kivül majdnem egészen
borították.
pusztítá;
találtatott
esztergami várnagy volt, méltó, hogy
Osztrák- és Stájerország pusztítására küldött.
lejmán
Du-
rakmányának egy részét elrabolta.
Földvárig küldettek a
egész
haláláról
s
e közveszély idején
neve az örök gyalázatnak adassék kulcsai
s férje
Thurzó Elek kiséreKövették t Pestnek, Budának
Szalaházy veszprémi püspök
értesült,
s
vértes hegyek
felgyújtott városok s faluk
közt Maróth
helységnél
egy tó mellett mintegy 20 ezer lakos családostul szekérvárba zárkózván, egy ideig vitézül visszaverte az ellenséget; de végre legyzettek,
Tár
I,
s
mind egy
szálig leölettek.
127. Szerémi elbeszélését Lajos haláláról
(1.
Köztök
volt
133) bízvást a tudat-
mondái után írt mesének tarthatjuk. ') Gévay Urk. u. Aktenst. zur Gesch. der Verhaltnisse zwischen Österr., Ung. u. d, Pforte I, 9. és Urk. n Aktenst. zur Gesch. von TJng. im J. 1526. Verancsics M. Tört. Emi. II, 25. lan nép
:
^
II. fejezet.
a
hs
Dobozy Mihály
II.
421
Lajos orszigUta.
midn
mindeat veszve látött,__J^ de a száguldók hamar utóiérték a ketts teher alatt lankadó lovát okkor elébb njét, nehogy török kézre jusson, saját kivánaága szeki
is,
nejét lovára emeli
szép
s
vele futni akarj;
:
rint keresztül szúrta,
hsi
a boszú és kétségbeesés hatalmával
s
míg nem maga
ront üldözire,
is
sebekkel borítva,
ott lelte
Visegrádot a koronával néhány barát és paraszt montette meg. Tata, Komárom, Esztergám, Fehérvár, szinhalálát.
tén épségben maradtak, mert a török csak nyilt helységeket dúlt, várat
A
nem
vívott
^).
mohácsi ütközet gyászos napján Frangepán Kristóf
egy jókora haddal már Zágrábig, némi cseh és morva sereg és Fehérvárig, Szapolyay vajda Szegedig érkezette
Gyrig
O
megelz
az ütközetet
eltt Mohács
felé,
ben értesülvén a csata,
borába
s
napon
könny
kocsin sietett hada
hog}" az ütközetet késleltesse; de útközs
a király elvesztérl, visszatért tá-
terveket koholt a királyság elnyerésére.
írók jól értesültek, a táborában volt urakat
s
Ha
a török
nemeseket any-
nyira megnyerte, hogy szeptember 17-kén közölök többen
azon kérelemmel jöttek volna Pestre Szulejmánhoz, adná ne-
kik Szapolyayt királyul, mitSzulejmán indulattal
pök, kit a király
O
meg
is
igért^).
Jobb
gondoskodott a közügyrl Várday Pál egri püs-
még
Bátáról külde vissza a királynéhoz.
Bebek János, mihelyt a mohácsi vész hírét vette, Mismegyék elkésett zászlóaljait összegyjtvén, a tiszameDéki vármegyék követeivel gylést tartott s velk az és
kolczon több
ellenség további dúlásának
meggátlása fölött tanácskozott.
innen a felvidék városai,
Felszólíttattak
fel
Szapolyay
is,
hogy hadaikat a megyék zászlóaljaival Verpeléten egyesítsék^). De süker nem követte az üdvös végzést, mert sem
^)
Brodarics és Vesaccsics
*)
Hammer
')
nernál
:
Pray
:
:
Epist.
e. h.
Istvánfy Lib. VIII. 132.
Osm. R. II, 55. Proc. I, 273. Katona: XIX, 733. Spesfogél Wag-
Gesch.
Scepus. II, 147.
d.
422 1526-
Tizenegyedik könyv. Az ország sülyedése a Jagellók
Szapolyay, ki a Tiszától Erdély
felé,
alatt.
utóbb Tokajba vonult
vissza, sem a városok nem küldöttek hadaikat Verpelétro. Frangepán Kristóf volt az els, ki szept. 2-kán Zágrábnál értesülvén a mohácsi vészrl, egy dandárral egész Fehérvárig a török után nyomult, mi oly ijedtségbe ejté szeptemb. 23-kán a pesti hídon átkel utolsó csapatokat, hogy azok nyakra fre tolakodtak a híd felé, mely súlyok alatt le is szakadt, és sokan a hullámokba temettettek foglyaik meg;
szabadultak
A
Szulejmán, ki
törökök kivonúita.
').
^^^ ^
nem
hódítani,
Dunán Budapest Ez alatt
hanem bszülni
oldalra szállította.
jött,
miu-
hadait a pesti
közt hidat veretett,
a királyi lak kincsei s ritkaságai,
köztök a Mátyás királytól Trawi Jakab által öntetett Hercules, Diana s Apolló szobrai, s a könyvtár nagy része hajókríi rakattak s Konstantinápolyba küldettek. Szept. 25-kén Szulejmán, miután Pestet felgyújtatta, foglyai egy részét leölette, s Ibrahim nagyvezirt a sereg egy részével Szeged-
Duna mentében maga Duna s Tisza közt fekv
nek, Szapolyay tábora felé küldötte, a is
visszaindult hadaival.
vidéket
széltében,
Szabadka
Útközben
a
hosszában feldúlták a kivonuló hadak. megersített táborba gyülekezve, sze-
vitéz lakosai
De Szeged kiraboltatott
rencsésen megvédték magukat.
s fel-
Bács lakosai megersített templomukban egy de a török nagy áldozattal végre mégis ert vett rajtuk. A száguldók Bács és Péter várad között még egy mocsároktól környezett, árkokkal, szekerekkel megersített táborra akadtak, melyben szintúgy, mint Maróthnál sok ezer ember családostul keresett mene-
gyújtatott;
napig keményen ellentálltak
déket.
Ennek megvétele
is
;
sok török vérbe került; vezéreik
mint magában a mohácsi ütközetben. ennyi vérontás, dúlás után Szulejmán Péterváradnál Ennyi
közöl többen elestek,
^)
Gevaynál
:
ürk.
u.
Aktenstücke zur Gesch. von Ungern, im A magy. nemzet 1. 14. köv. Jászay Pál
letzten Drittel d. Jahres 1526.
napjai a mohácsi vész után 28.
:
1.
II. fejezet. II.
42í
Lajos országlata.
a Dunát áthidalván, az országból október 12-kén végre kitakarodott, miután legalább is kétszázezer lélekkel fogyasz-
meg
totta
az országot
^).
Es ily vége ln a Jagyellók minden tekintetben kárhokormányának ily következése a féktelen oligarchák ama tettének, hogy Mátyás erélyes, dics kormánya után oly királyt választanak, „kinek üstökét markokban tarthatták". Az ország, mely a nagy Mátyás király alatt a hatalom, virágzat és dicsség addig még nem látott fokára emelkedett volt, 35 évi hanyag, tehetetlen, gyáva kormányuk alatt sírja zatos
;
szélére jutott. eltipratott,
A
királyság fénye elhomályosodott, tekintélye
ereje jövedelmeivel együtt eltékozoltatott.
igazgatás minden ágaiba zavar és rendetlenség,
Az
csalárdság
fészkelte be magát, mi a nemzet öldökl féregként rágódott. A személyállapot, a néposztályok egymás iránti viszonyai az eláradt törvénytelenségben felforgattattak, a jogok megsértettek egyrészrl
kötelesség-mulasztás
és
életfáján
:
a zsarnoki hatalmaskodás és hatalombitorlás, másról az elébb
már megszntetett szolgaság ismét
életbe lépett,
egy átalános erkölcsi megromlásnak, elsülyedésnek fejévé
:
az úri osztálybari a haza szent szerelmét
mi aztán
ln
kút-
önzés, az
áldozatkészséget önhaszonlesés, a közszellemet magán-érdek és
szkkeblség,
a békés polgári
erényeket meghasonlás,
pártviszályok, féktelen hatalmaskodás váltották
fel
;
az alsóbb
nem-nemes osztályban pedig egy mélyen elágazó bizalmatlanság vert gyökeret, egy alig elrejthet boszúindulat, kár-
vágy
1526.
s
irigység fészkelte
Szóval a nemzeti
magát a megsértett kedélyekbe. minden jogi s erkölcsi kötelé-
s társas élet
megszakadoztak és a nemzet, s az ország nagy-léte Mohácsnál sírba szállott; er, jólét, dicsség eltnt, százados
kei
:
"i
')
e. h. 30.
Verancsics
e. h.
25.
1.
Török
írók
Hammernál
II,
55.
Jászay
^
:.
424
Tizenegyedik könyv. Az ország aülyedése a Jigellók
alatt.
szenvedések, kínos sorvadozás, végkimerltség szomorú kor-
szaka állott be.
Az
ország politikai állapotának e sülyedése a Jagjellók
egyházat
alatt, az
is
szükségkép maga után ragadá; mert oly
hogy ama
szoros kapcsolatban állott ez a politikai állammal,
belbajoknak, melyek ennek életforrását emésztették, lehetetlen volt az egyház,
st maga
a vallás állapotára
is
károsan
nem
hatniok. Mindazon csapásoknak, melyeket az oligarchia
és a
nemesség a királyságra mért, egyrésze szükségkép az esett, mely amannak frigyese volt. Ámbár némely
egyházra
fpapok
kitn
egyéniségök által maguknak tudtak szerezni
sem menthették meg tekintélye melyrl nemcsak számos tény, hanem maguknak az egyháziaknak keser panaszai is tanúskodnak. „Egyházunk üldözése már rég óta tart, — úgymond egy levelében Várday Péter, kalocsai érsek. Fájlaljuk az Isten tekintélyt; az egyházat ezek
általános sülyedésétl,
.
egyházainak zaklattatását,
fájlaljuk,
ság annyira elhitványúlt,
s
nevetteténk,'gúnyoltatánk
ki,
ily
.
.
hogy a püspöki méltóHányszor
sorsra jutotta
midn
.
.
.
üdves intést adánk.
.
.
Midn
minap a felbszült nép zajlongásaiból kimenekedvén, pedig Budáról távozánk, mily kárörömmel gúnyoltatánk mások mi senkinek kincseit, méltóságát nem kívántuk; s bár I
se kívánták
volna a mi
s
egyházunk javait
s
—
méltóságát
ennyi villongások az egyházi férfiak közt, melyek miatt már
minden
honfitól,
támadtak volna."
magától a néptl
A
rákosi
s
is
megvettetünk, soha sem
hatvani gylések kitöréseit a
papság ellen nem szükség ismételnünk.
Az egyház ezen sülyedése s az ország zavargó állapota nagy részben oka, hogy a reformatio nálunk is oly gyorsan terjedt el. Legelébb az erdélyi és szepesi szászok közé szivárgott ez át, kik Németországgal nemcsak kereskedelmi kapcsolatban álltak, hanem sokan gyermekeiket is a német iskolákban neveltették s papjaikat is gyakran onnan hozták. Luther irományai s tanai 1520-ban már széltében ismeretesek voltak a szászok közt, s terjedtek mindinkább a nélkül, volt
It. fejezet.
hogy a
II.
politikai viszályokba merült
St
magában
425
Lajos országlása.
az udvarban
fpapoktól észrovétettek
korán elhintettek az új tanok. Brandenburgi György rgróf s Thurzó Elek ftárvolna.
is
nokmester azokat már nemcsak ismerték, pártolták
is.
Az els
pártfogása
által
lett
hanem buzgóan Henkel János, a
reformatio titkos híve, Mária királyné udvari papjává; az
közbenjárására nyertek Grineus Simon és Winsheim Vitus is
tanitói széket a budai fiskolában.
Az urak
közöl legtöb-
ben még csak hírébl ismerték az egyházújitást; de 1523-ban, midn a királyi udvar Csehországban idzött, Lajos kísére-
tébl
is
többen megbarátkoztak az új eszmékkel, mi Szalkay
kanczellár figyelmét
is
annyira magára vonta, hogy tanácsára
még Csehországból kemény büntetést szabott tanok követire. De daczára az ismételt tilalmaknak, s a király
az új az új
tanokat magukban foglaló irományok megégetésének, daczára Szalkay érsek buzgalmának, kit a pápa az új tanok kiír tására a bíbornoki
még azon fej- s
szigorú törvénynek
is,
is
mely az
tüzelt
elfojtani,
úgy gyors
új tanok
terjedését
eszmékben nyilatkozó korszellemnek.
(Vége a harmadik kötetnek.)
s
,
jószágvesztéssel fenyegette, lehetetlen volt
mint keletkezését új
méltóság ígéretével
is
daczára
követit
már valagátolni az
,
Heckenast Gusztáv könyvkiadó- hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4- ik szám alatt) megjelentek és minden könyvárusnál kaphatók:
Á magyarok 8-rét)
Három
östörténelme. Irta Jósika Miklós.
kötet (965
fzve
4
Beleházy Bartal György. Csallóköz történeti vázlata. (128 fúzve
Pór Antal. Hellén régiségek. Ára
1.
ft.
lap, 8-rét)
1
ft.
50 kr.
1
ft.
40
kr.
Hajnik Imre. Magyar alkotmány és jogtörténelem. I. füzet Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténelembe. 50 kr. (8-rét, 37 lap) fzve II. füzet Az smagyar nemzeti szervezet és ennek elzményei 50 kr. hazánkban. (8-rét, 46 lap) fzve III. füzet A szent István-féle alkotmány, Els rész. Alakulási és virágzási korszak. (8-r., 112 lap) fzve 1 frt 10 kr. IV. fzet A szent István-féle alkotmány. Második rész. Hanyatlási korszak. (8-rét, 80 lap) fzve 80 kr. ^piscopo Rosnav. gemmae Episcoporum Hungáriáé in tesseram grati animi et perennem posteritatis memóriám erectum. (62 lap, nagy 8-rét) fzve 50 kr.
Andrássy, Ant.
Monumentum
Hazánk. Szerkeszti Török János. Sok képpel
ellátva
Els
folyam (652 lap) leszállított ár Második folyam (512 lap) leszállított ár
•
(Nagy
8-rét).
3 3
ft.
ft.
Szilágyi Sándor. A magyar forradalom napjai 1849-ki július elsje után. Harmadik kiadás. (192 lap, 12-rét) fzve 60 kr. Szilágyi Sándor. A magyar forradalom férfiai 1848— 1849-l)en. Második átdolgozott kiadás. Egy kötetben. (344 lap, nagy 8-rét) fzve 2 ft. '
Pray Georg. Diatribe in dissertationem historico-criticam de S. Ladislao Hungáriáé rege, fundatore episcopatus Varadiensis etc. etc. 4. MDCCLXXVII. Cruda 2 ft.
Pray Georg. Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao Hungariae r ege. 1844. (4-o.) Cruda 1 ft. Pray Georg. Specimen hierarchiáé Hungaricae complectens seriem chrouologicam Archi-Episcoporum et Episcoporum Hungáriáé
cum rudi divocerium delineatione udjectis, si quae sünt piculiares, praerogativis, ut plurium ex diplomatibus conarretumi. 4. Cruda 4
ft.
Pruy Georg. Dissertationes historico criticae de Sanctis Salamoné re»e et Emerico cUice Hungaricae. 4. 1774. Cruda 40 kr.*^ Forgachii Francisci de (jfhyines Pannonii. D. Ferdinánd 1. Imper. ac Rogis Hungáriáé Canceliarii et Anstitis M. Varadinensium celeberrimi. Rerum Hungaricaruin sui temporis Commentarii Tbris XXII. e M. S, in lucem produentes. 8. 1788. Cruda 2 h.
Wagner
Carolus.
Diplomatorttm Comitatus Sarosiensis quod ex Ta-
bulariis etCodicibus manuscriptÍ8.4.
MDCCLXXVI. Crudalft.
Kossuth és a magyar emigratio török földön. Függelék Útirajzok. Ára
Irta
:
Kisfaludy Sándor
Négy I.
kötet.
II. kötet.
hátrahagyott munkái.
Kiadta
Szllsy 1
ft.
Ferencz.
20
kr.
Toldy Ferencz.
kötet.
XVI énekben. Kisfaludy Sándor elegyes versei s egy kiadatlan vígjátéka
Regeköltnek hattyúdala
némely zsengéivel együtt. Két szeret szivnek története; regény levelekben gyar Thiilia". IV. kötet. Kisfaludy Sándor önéletrajza. Ara a négy kötetnek fzve 4 ft. 80 kr.
III. kötet.
és
„Ma-
A
Dr. Riedl Szende. német irodalom kézikönyve. Második javitott és bvített kiadás. (XII. 468 lap.) Fzve 2 ft. 40 kr. Liszt Ferencz. A czig'áuyokról es a czigány zenérl Magyarországon. 2 ft. (328 lap, 12-rét) fzve ^
költészete. Költemények és közlemények az 1848—49szabadságharcz idejébl. Szerkeszti és kiadja Aldor Imre. (8-rét, 358 lap.) Petfi Sándor arczképével. Fzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.
A forradalom diki
Mohi Róbert. Az államtudományok encyklopaediája. Fordította Lövr Tóbiás. Második kiadás. (VII, 496 1., n. 8-rét) fzve 3 ft. Altalános vagy elméleti államtan. Irta Kogler Nep. János, jogtudor, köz- és váltó-ügyvéd. 8-rét. (228 lap), fzve 1 ft. 60 kr.
Polgári szabadság és önkormányzat. Dr. Lieber hasonczimü könyve után szabadon magyariták Scholz Viktor és Vajda János. (8-rét, 1 ft. 40 kr. VII, 158 1.) Fzve
