ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA (MS3503)

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

SZÁMVITELI POLITIKA (MS3503)

2013

1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

II.

III.

Általános rész

3. oldal

1.§ A számviteli politika kidolgozásának jogszabályi háttere 2.§ Szabályzat hatálya 3.§ Számviteli Politika célja, követelményei 4.§ Számviteli Politika keretébe tartozó szabályzatok 5.§ Számviteli Politikával kapcsolatos felelősségi szabályok

4. oldal

Részletes rendelkezések 5. oldal 6.§ A főiskola tevékenységének bemutatása 7.§ A számviteli alapelvek érvényesülése 8.§ Megbízható, összképet befolyásoló információk körének meghatározása, 6. oldal szempontrendszere 9.§ Jelentős összegek meghatározása 8. oldal 10.§ Jelentős, nem jelentős összegű hiba meghatározása 11.§ Könyvviteli zárlat rendje 12.§ Beszámolói felelősség, határidő 9. oldal 13.§ Időközi mérlegjelentés 14.§ Éves beszámoló 15.§ Kiegészítő melléklet számszerű kimutatásai 16.§ Bevételek, kiadások könyvviteli elszámolásának szabályozása 10. oldal

Záró rendelkezések

11. oldal

2

I. Általános rész 1. § A Számviteli Politikát meghatározó, jogszabályok (1) A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt) (2) Az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht) (3) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) (4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) (5) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (6) A nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI. törvény (7) Valamint a mindenkor hatályos adótörvények 2. § A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az Intézmény valamennyi szervezeti egységére, a Gyakorlóiskolára, különösen azon dolgozókra, akik bizonylatok kiállításával, feldolgozásával és ellenőrzésével foglalkoznak. 3. § A Számviteli Politika célja, általános követelményei (1) A Számviteli Politika célja a számviteli törvény, valamint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó kormányrendelet végrehajtásához szükséges Főiskolai szintű eljárások, módszerek szabályainak kialakítása, egységbe foglalása. (2) A Számviteli Politika feladata olyan számviteli rendszer működtetése, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze a Főiskola vagyoni és pénzügyi helyzetéről, illetve amely számviteli rendszer ezzel egyidejűleg a Főiskola vezetői döntéseinek meghozatalához is megfelelő információkkal szolgál. (3) A Számviteli Politika úgy felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, hogy a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre, értékelési eljárásokra épül, és figyelembe veszi a Főiskola sajátosságait. (4) A Számviteli Politika és a számviteli alapelvek kapcsolatát, a szabályozandó területeket a számviteli politika a meghatározott témaköröknél részletezi. (5) A Főiskola számviteli politikája alapozza meg a számviteli rendszer működését, az adatfeldolgozás módszerét, az ellenőrzés rendszerének kialakítását. 4. § A Számviteli Politika keretébe tartozó szabályzatok (1) A Számviteli Politika keretébe az alábbi szabályzatok tartoznak: - az EKF számlarendje - az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzata - a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának és selejtezésének szabályzata - az eszközök és források értékelésének szabályzata 3

-

önköltség-számítás rendjére vonatkozó szabályzat Pénz-és Értékkezelési Szabályzat 5.§ A Számviteli Politikával kapcsolatos felelősségi szabályok

(1) A Számviteli Politika és annak keretébe tartozó szabályzatok elkészítéséért, módosításáért, főbb irányainak meghatározásáért, a gazdasági főigazgató a felelős. (2) A Számviteli Politika és a kapcsolódó szabályzatok jóváhagyása, szenátus elé terjesztése, valamint végrehajtásának biztosítása a főiskola rektorának felelőssége. (3) A Főiskola vezetőjének felelősségi jogköréből adódóan biztosítani kell a gazdasági szervezet által az eljárási módszerek, szabályok összeállítását, és gondoskodni kell azok bevezetéséről. (4) Gondoskodni kell belső ellenőrzés keretében az eljárási módszerek gyakorlatban történő érvényesüléséről. (5) A Számviteli Politikát, vagy kapcsolódó szabályzatait meg kell változtatni, ha jogszabályban, belső információs rendszer, tevékenységi kör, értékelési vagy minősítési szabályban olyan változás áll be mely azt szükségessé teszi. A szabályzatok módosítását a Szt. 14§ (11) bekezdése alapján a változások hatálybalépését követő 90 napon belül végre kell hajtani. A számviteli politikában történő változás módosítási javaslatának elkészítése a gazdasági főigazgatóhelyettes irányításával a Gazdasági Főigazgatóság csoportvezetőinek feladata az alábbiak szerint: a) az EKF számlarendje b) leltározási és leltárkészítési szabályzat c) felesl.vagyon. feltárása, hasznosítása, selejtezése d) eszközök és források értékelésének szabályzata e) önköltség-számítási szabályzat f) Pénz-és Értékkezelési Szabályzat

-

számviteli csoportvezető anyaggazdálkodási csoportvezető anyaggazdálkodási csoportvezető számviteli csoportvezető pénzügyi csoportvezető pénzügyi csoportvezető

4

II. Részletes rendelkezések 6. § A főiskola tevékenységének bemutatása (1) A főiskola azonosító adatai: Az intézmény neve: ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA Irányító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezet: 20 Székhelye: 3300 EGER ESZTERHÁZY TÉR 1. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a Magyar Államkincstár elszámolási körébe tartozó központi költségvetési szerv Szakágazati besorolása: 8542 - Felsőfokú oktatás PIR törzsszám: 308823 ÁHT egyedi azonosító: 037866 OM azonosító: FI-34540 Statisztikai számjel: 15308823-8542-312-10 Adószáma: 15308823-2-10 Alapítás dátuma: 1948.06.01. (2) A főiskola szervezeti felépítését az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SZMSZ) és annak mellékletét képező organogram részletezi. (3) A Főiskola tevékenységi körét, az alaptevékenység körében ellátandó és az alaptevékenység körében szabad kapacitáskihasználás címén végzett feladatokat az Alapító Okirat és az SZMSZ tartalmazza. (4) a Főiskola feladatainak szakfeladatrend szerinti felsorolását a Főiskola Alapító Okirata tartalmazza. (5) A főiskola az általános forgalmi adónak alanya. Az ÁFA visszaigénylésénél a tételes elkülönítés módszerét kell alkalmazni. (6) A Főiskola bankszámláit, használatuk célját, a Gazdálkodási Szabályzat, felsorolásukat, a pénzkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Főiskola Pénz-és Értékkezelési Szabályzata tartalmazza. 7. § A számviteli alapelvek érvényesülése (1) A Szt. 11 § szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettséget az 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet szabályozza, egyben tartalmazza azokat a sajátos szabályokat, melyek eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Szt. alapelveivel. (2) A Szt 14 alapelve közül a költségvetés alapján gazdálkodó szervek 5 alapelvet alkalmaznak a Szt-ben foglalt általános előírások szerint: a) valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a Szt-ben előirt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak; b) világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a Szt-nek megfelelőnek rendezeti formában kell elkészíteni;

5

c) folytonosság elve: a naptári év, nyitó mérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Szt-ben meghatározott szabályok szerint változhat; d) egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni; e) a tartalom elsődlegessége a formával szemben: a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni; (3) A Szt. 1 alapelve nem alkalmazható: a) időbeli elhatárolás elve: a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított pénzforgalmi szemléletű beszámoló miatt ezt az alapelvet nem alkalmazzuk. (4) 8 alapelv sajátos megkötésekkel érvényesül: a) a vállalkozás (működés) folytatásának elve:o1y módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez; b) a teljesség elvének érvényesülését a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás és a naptári évre készülő költségvetés biztosítja: a beszámolóban az éven belül pénzforgalmilag teljesült tételeket kell kimutatni. c) a következetesség elve megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel; d) az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni; e) az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál ügy érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat; f) a bruttó elszámolás elvét mind a 2 alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell; A bevételek és kiadások egymással szemben nem számolhatók el. A tartozásokat és követeléseket, illetve a bevételeket és kiadásokat térítményezés címén egymással szemben elszámolni nem lehet, kivéve a függő, átfutó tételeket, ahol a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a nettó jellegű rendezés. g) a lényegesség elvének érvényesülése érdekében a könyvvezetésnek, az analitikus nyilvántartásnak, költségvetési beszámoló és kiegészítő mellékletei szöveges indoklásának, a gazdasági terv végrehajtásáról összeállított Szenátusi előterjesztésnek minden olyan körülményt, információt tartalmazni kell, amely befolyásolhatja az ezeket a dokumentumokat felhasználók döntését. h) a költség haszon összevetésének elve alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák. 8. § A megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információk körének meghatározása, szempontrendszere (1) A Számviteli Politika keretében a Főiskola a lényegesség elvének előírása szerint szabályozza azon lényeges információk körét, melyek az intézményről a megbízható, valós összkép kialakítását befolyásolják. A Főiskola tevékenységében bekövetkezett változás a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információnak minősül, ha: 6

a) a Számviteli Politika hatályba lépését követő időpontban az intézmény tevékenységi köre az alaptevékenység mellett bővül a vállalkozási tevékenységgel; b) a tevékenységi kör olyan feladattal bővül, mely az alapító okiratban nem szerepel; c) a tevékenységi kör szűkül feladatmegszűnés miatt. (2) A Főiskola szervezeti felépítésében bekövetkezett változások a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információnak minősülnek az alábbi esetekben: a) új szervezeti egység létrehozása; b) szervezeti egység megszűnése, kiválása; c) a főiskola egészét érintő átalakulás (3) Szervezeti egységet érintő változások nyomon követéséért, a költséghely struktúra változással összhangban történő módosításáért, a költségfelosztásoknak a megváltozott szerkezethez történő igazításáért a Pénzügyi-és keretgazdálkodási csoport felel. (4) Szervezeti egység kiválása esetén a kiváláshoz szükséges mérlegadatok és analitikus nyilvántartások adatainak szolgáltatásáért az Anyaggazdálkodási csoport felel. (5) A Főiskola gazdálkodásában a pénzforgalmi és vagyoni adatok vonatkozásában a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információnak minősül: a) az 50 millió Ft egyedi bekerülési értéket meghaladó beruházás, felújítás; b) a három évet meghaladó tartalmú, évenként 25 millió Ft-ot elérő, vagy a mérleg fordulónapján fennálló 50 millió Ft-ot meghaladó kötelezettség; c) a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatok szerinti teljesítésénél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak relatív mértéke eléri a 10%-ot és összege meghaladja a 50 millió Ft-ot; d) az eredeti előirányzat 20%-át meghaladó évközi, szerkezeti jellegű előirányzat módosítás. (6) Szokásos és rendkívüli események minősítése szempontjából rendkívüli eseménynek minősülnek azok a gazdasági események, melyek a Főiskola költségvetési tevékenységével nem állnak közvetlen kapcsolatban. Ezek: a) káreseményekkel kapcsolatos bevételek (térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések) b) káreseményekkel kapcsolatos kiadások (helyreállítás kiadásai, kártérítések, késedelmi kamatok) Fentieken túl a Főiskola tevékenységét és körülményeit figyelembe véve egyedi elbírálás alapján a gazdasági főigazgató rendkívülinek minősíthet további eseményeket is. (7) A kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítése szempontjából lényegesnek minősül a használati idő, nem minősül lényegesnek a bekerülési érték. (8) Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál lényeges szempont, hogy a felosztás alapjaként az adott tevékenységre jellemző olyan naturális mutató kerüljön megállapításra, amely a legjobban kifejezi az ellátott feladatot. Nem tekintendő lényeges szempontnak, ha naturális mutató hiányában a felosztás az igénybevételnek megfelelő arányszámmal történik. A felosztás eredményeképpen keletkező kiadás valós adattól való eltérése akkor minősül jelentős összegűnek, ha annak aránya egy-egy szakfeladatra felosztott kiadás 10%-át meghaladja. (9) A raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál lényeges szempont, hogy a kompenzálandó készletek azonos felhasználási célúak és összetéveszthetők legyenek. A kompenzálás kizárólag azonos mennyiségre terjedhet ki. A káló elszámolásánál lényeges szempont az az ismérv, hogy a készletféleség az időjárás, a körülmények, a hőmérséklet hatására megromolhat, mennyisége csökkenhet, használhatatlanná válhat.

7

(10) A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében nem tekintendő lényeges szempontnak, hogy az érték csökkenését milyen tényező okozta, lényeges azonban az, hogy használaton kívüli, csökkent használhatóságú eszköz a mérlegben teljes értéken ne kerüljön kimutatásra. 9. § A jelentős összegek meghatározása (1) Jelentős összegűnek minősül a különbözet abban az esetben, ha a) a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20%-át vagy a 100.000 forintot; b) a követeléseknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20%-át vagy a 100.000 forintot; c) a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérleg fordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100.000 forintot. 10. § A jelentős, a nem jelentős összegű valamint a megbízható valós képet lényegesen befolyásoló hiba meghatározása (1) Jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg főösszegének 2 százalékát, legfeljebb 500 millió forint. (2) Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba előző bekezdés szerinti értékhatárát. (3) Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékének a hiba feltárásának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értékéhez viszonyítva legalább 20%-os változást (növekedést vagy csökkenést) eredményez. (4) Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves elemi beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibákat állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a tárgyévi beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges részében kell bemutatni. A szöveges beszámolóban kizárólag azoknak a jelentős hibáknak a hatását lehet bemutatni, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak, azokat a költségvetési szerv nem vitatja, nem fellebbezett, illetve már jogerőssé váltak. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni. (5) A Főiskola a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén a már letétbe helyezett előző évi éves elemi költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni. Az ismételten letétbe helyezett éves költségvetési beszámoló csak a könyvviteli mérleget és a kiegészítő mellékletből az Áhsz. 45/A § (7) bekezdésében részletezett mellékleteket tartalmazza. Az ismételt letétbe helyezéshez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - az ismételt könyvvizsgálat. 11. § 8

Könyvviteli zárlat rendje (1) A könyvviteli zárlat jelenti egyrészt azoknak a gazdasági műveleteknek az elszámolását, melyeket hó végén, negyedév végén és évvégén kell elvégezni a könyvviteli számlák zárása előtt, másrészt a főkönyvi számlák adatairól készített kimutatás elkészítését. (2) A havi, a félévi és az év végi zárlati feladatok részletezését a számlarend tartalmazza. 12. § A beszámoló készítésének határideje, a beszámoló elkészítéséért való felelősség (1) Az főiskola naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. (2) A féléves és az éves beszámolót a Nemzetgazdasági Minisztérium illetve az Emberi Erőforrás Minisztérium által meghatározott időpontig kell a MÁK honlapján rendelkezésre bocsátott KGR rendszerbe rögzíteni és feladni, majd a felügyeleti szerv által jóváhagyott beszámolót aláírt formában is megküldeni. (3) Az első félévi elemi költségvetési beszámoló benyújtási határideje július 31. Az éves elemi költségvetési beszámoló benyújtási határideje a következő év február 28. (4) Az éves zárás alkalmával a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követő hónap február 15-ig lehet a könyvekben helyesbítéseket végezni. 13. § Időközi mérlegjelentés (1) Az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni. Az évközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a negyedévet követő 40 napon belül, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani, legkésőbb a következő év február 28-ig. 14. § Az éves beszámoló (1) Az éves beszámoló részei: a) könyvviteli mérleg b) pénzforgalmi jelentés c) előirányzat maradvány kimutatás, d) kiegészítő melléklet számszaki és szöveges része (2) A beszámolót Nemzetgazdasági Minisztérium és az EMMI által előírt nyomtatványon és az abban meghatározott tartalommal kell elkészíteni. (3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indoklásból áll. 15. § A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásai (1) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásainak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése b) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 9

c) létszám és személyi juttatási adatok d) a feladatmutatók állományának alakulása e) a normatív állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása. (2) A szöveges indoklásban kell ismertetni a jóváhagyott előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását kiváltó okokat. (3) Ismertetni kell a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott EU támogatások és egyéb támogatásértékű bevételek és kiadások, átvett pénzeszközök, pénzeszköz átadások, valamint a maradvány átvételek, átadások alakulását. (4) Az indoklásnak tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is. 16. § A könyvvezetés kötelezettségének, a bevételek és kiadások könyvviteli elszámolásának szabályozása (1) A Főiskola kezelésében, ill. tulajdonában lévő eszközöket és azok forrásait, vagyoni helyzetében bekövetkezett változásait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. (2) A Főiskola könyvvitelének idősoros és számlasoros vezetése a TÜSZ rendszerben történik. A TÜSZ programmal a gazdasági események rögzítése elsődlegesen költségnem számlákra történik. (3) A program a pénzforgalmi gazdasági műveleteket folyamatos adatrögzítéssel, a könyvviteli számlák meghatározott rendszerében az eszköz és forrás számlákon elsődleges költségnem elszámolással (közgazdasági osztályozás szerint) tartja nyilván. A funkcionális (szakfeladatra történő) könyvelési tételeket a TÜSZ rendszer automatikusan hozza létre a témaszámokhoz rendelt szakfeladatok alapján. (4) A Főiskola, az éves költségvetés bevételi, kiadási teljesítésével kapcsolatos gazdasági események forgalmát a Pénz-és Értékkezelési szabályzatban felsorolt bankszámlákon bonyolítja le. A pénzforgalmi, illetve pénzforgalom nélküli bevételek, kiadások a megfelelő bankszámlákhoz kapcsolódva, illetve főkönyvi vegyes tételként külön kerülnek könyvelésre. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását időszakonként, az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni a könyvviteli nyilvántartásban. (5) A gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon kívül egyidejűleg a következő kódokra történik: Önálló egység, munkahely: a főiskola szervezeti egységének azonosítója Témaszám: tevékenység csoportonként kialakított, egy-egy feladat bevételének és kiadásának, keretének megfigyelését szolgáló munkaszám Forráskód: A kiadások és bevétlek bevételi forrásonkénti elkülönítése céljából Kiadáskód: A kiadások kiemelt jogcímek szerinti elkülönítése céljából (6) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel és a kettő között az értékadatok számszerű egyezőségét biztosítani kell. Az egyes eszközök és források analitikus nyilvántartásainak rendjét a Számlarend tartalmazza. (a) Az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni. Az évközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a negyedévet követő 40 napon belül, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani, legkésőbb a következő év február 28-ig. 10

III. Záró rendelkezések 17.§ (1) A zabályzatot a Szenátus 2013. február 06-i ülésén az 5/2013. (II.6.) számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott szabályzat hatályát veszti. (3) A szabályzatban módosításokat csak a Főiskola Szenátusa tehet, de a Főiskola rektora felhatalmazza a gazdasági főigazgatót, hogy a jogszabályi változásból adódó értelemszerű és szükségszerű módosításokat a számviteli politika szabályzatán vezesse keresztül. Eger, 2013. február 6.

Dr. Hauser Zoltán rektor

11

A Számviteli politika melléklete

Az Eszterházy Károly Főiskola Számlarendje I.FEJEZET Bevezetés A Főiskola számlarendje a Főiskola számviteli politikája alapján készült.. A számlarend biztosítja a könyvviteli mérleg és az elemi költségvetési beszámoló valódiságának alátámasztását, meghatározza a folyamatos könyvvezetés szabályait, a számviteli bizonylati rendet. Szabályozza az eszközök minősítési, az analitikus nyilvántartások vezetésének és egyeztetések rendjét, a főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, a sajátos elszámolások módját, és a zárlati elszámolások szabályait. Jelen szabályzat és 1. számú melléklete (Számlatükör) a Saldo által kiadott Államháztartási szervezetek 2012.évi számlatükre és az államháztartási szervezetre vonatkozó számviteli példatárak, kontírozási segédletek alapján készült A főkönyvi nyilvántartás A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. évi (XII.24.) Kormányrendelet előírásai szerint, a főkönyvi nyilvántartást Magyarország pénznemében, módosított teljesítés szemléletű, elsődlegesen, közgazdasági, másodlagosan funkcionális osztályozás szerinti, kettős könyvvitel rendszerében kell vezetni. A Főiskola könyvviteli nyilvántartásában, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint állományi, előirányzati, teljesítési, és átvezetési számlákra kell könyvelni. Az állományi számlákon a vagyon nyilvántartását, változását, az előirányzati számlákon a jóváhagyott költségvetést, a teljesítési számlákon a tárgyévi beszerzéseket, az átvezetési számlákon könyveléstechnikai forgalmat kell nyilvántartani. Funkcionális osztályozás szerint a 6-os, 7-es számlaosztályban, és a 99-es számlacsoportban az általános kiadásokat, és a szakfeladatok előirányzatát és teljesítési forgalmát kell vezetni. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartásba vétel értékét, a könyvviteli mérleg szerinti értéket, az értékvesztés elszámolásának módját, a Főiskola Eszközök és források értékelési szabályzata szerint kell meghatározni. Az egyedi nyilvántartást jelen szabályzat 10. pontja szerint kell vezetni. A selejtezésre és leltározásra vonatkozó elszámolásokat a Főiskola Eszközök és források leltározási és leltárkészítési és a Felesleges vagyontárgyak, készletek feltárására, hasznosításra és selejtezésére vonatkozó szabályzatai szerint kell végrehajtani. A számlarenddel szabályozott főkönyvi számlák részletes felsorolása, jelen szabályzat 1. számú mellékletében található. A számlarend tartalmazza az intézmény

kal való kapcsolatát,

12

A számlarend elkészítéséért és módosításáért, a Szenátus elé terjesztéséért az intézmény rektora a felelős. II. FEJEZET A SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK Az egyes (1). számlaosztály 1. Befektetett eszközök A Főiskola vagyonkezelésében lévő befektetett eszközöket, a számviteli politika előírásai alapján, az 1es számlaosztályban kell nyilvántartani. A számlaosztályban az immateriális javak, a tárgyi eszközök, és a befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi számláit kell vezetni. Befektetett eszközök nettó értékét a könyvviteli mérlegben az eszközök között, tárgyévi beruházásait, felújításait az elemi költségvetési beszámoló, pénzforgalmi jelentésének 5-ös, 21-es, 98-as, és a kiegészítő mellékletének 23-as, 38-as, és 75-ös űrlapjain kell kimutatni. Az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szerint a Főiskola kezelésében lévő vagyonrészek, forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyonelemekből állnak. A forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, és forgalomképtelen vagyonrészeket, a főkönyvi nyilvántartásban el kell különíteni. A befektetett eszközök nyilvántartására használt főkönyvi számlák tartalmazzák: a január 1-i nyitó állomány értékét, az értékcsökkenés elszámolását, a nyitó állomány növekedését (beruházás, felújítás) előirányzatok elszámolását, előlegek elszámolását, folyamatban lévő beruházások elszámolását, átvezetési számlákat. A számlaosztály számlacsoportjai: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök A Főiskola könyveiben nyilvántartott vagyon, kincstári és saját vagyon: - Eger, Csiky Sándor utca 7. II/2 alatti szolgálati lakás A kincstári körön kívüli saját vagyon elkülönített nyilvántartását a TÜSZ tárgyi eszköz analitikus moduljában kell vezetni. 1/A) Az 1-es számlaosztály főkönyvi nyilvántartásának általános szabálya 1. a) A számlaosztály előirányzati számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzatot és az előirányzat módosításból bekövetkező növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlával

13

szemben. 1. b) A számlaosztály értékcsökkenések számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL oldalára az értékcsökkenés növekedését, a TARTOZIK oldalára a csökkenést, kell könyvelni az 593 értékcsökkenés főkönyvi számlacsoport alszámláival szemben. A főkönyvi adatokat, az analitikus feladások alapján kell módosítani. Az értékcsökkenést, negyedévenként, naptári napra számítva, a Számviteli politikában meghatározott leírási kulcsok alkalmazásával, kell meghatározni. 1. c) A számlaosztály állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a nyitó értéket, a beszerzésből, beruházásból, felújításból (áfával növelt értéken), a térítésmentes átvételből, származó állományi növekedéseket, KÖVETEL, oldalára a selejtezésből, értékesítésből, leltárhiányból stb. keletkező csökkenéseket kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások alszámláival szemben. 1. d) A számlaosztály teljesítési (beruházások, felújítások) számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a beszerzésekből, (beruházások, felújítások) származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket kell könyvelni, külön főkönyvi számlákon nyilvántartva a beszerzések nettó értékét és az előzetesen felszámított, valamint a fordított áfa-t. Kapcsolódó könyvelés: funkcionális osztályozás szerinti szakfeladatra történő elszámolás (T 6,7 K 199). 1. e) Főkönyvi összefüggések: Állományok nyitása

T 1 szla.o. állományi szla T 491 Előirányzat könyvelése T 497, 498 Befektetett eszközök beszerzése, felújítása T 1 szla.o. teljesítési szla

K 491 K 1 szla.o. állományi szla K 1 szla.o. előirányzati szla K 31-33 (KTK 210, 220)

Funkcionális elszámolás Beruházási szállító előírása Beruházási szállító kivezetése Aktiválás áfával együtt Értékcsökkenés „0”-ra átvezetés, bekerülési .érték

T 6, 7 T 4122 T 44111 T 1 szla.o. állományi szla T 593 T 41233, 41235 T 1 szla o. „0”állományi szla

K 199 K 44111 K 41231 K 4122 K 1 szla.o.écs. szla K 593 K 1 szla.o. állományi szla

Selejtezés, megsemmisülés, leltárhiány

T 5982

K 1 szla.o. állományi szla

Előirányzatok zárása Fogalmi számlák zárása

T 1 szla.o.écs. szla T 41232 T 5982 T 1szla.o.előirányzati szla T 199

K 5982 K 5982 K 41232 K 496 K 1 szla.o. teljesítési szla

1.1. Immateriális javak Az immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogokat, a vagyoni értékű jogokat, és a szellemi termékeket kell a Főiskolán besorolni. Vagyoni értékű jognak kell minősíteni a bérleti jogot, a használati jogot, az informatikai programok használatának jogát, és a licencet. Szellemi terméknek kell minősíteni a találmányokat, szabadalmakat, a know-how-t, a szerzői jogvédelemben részesülő javakat, és a szoftvereket.

14

1.2. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközöknek kell minősíteni azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, tenyészállatok), amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a Főiskola tevékenységét, függetlenül attól, hogy azokat üzembe helyezték-e. Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket – a raktáron lévő új -, még használatba nem vett kis értékű tárgyi eszközöket, folyamatban lévő beruházásként kell nyilvántartani. 1.2.1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok A Főiskola kezelésében lévő ingatlanokat, a telkeket, az épületeket, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, és az egyéb építményeket, az elszámolt értékcsökkenést, az ingatlanok vásárlását, felújítását, a folyamatban lévő beruházásokat és a beruházásra adott előlegeket, az ingatlanok fejlesztésére fordítható előirányzatokat, a 12-es számlacsoportban kell nyilvántartani. 1.2.2. Gépek, berendezések és felszerelések A 131-es számlacsoportban kell nyilvántartani a gépek, berendezések és felszerelések (alapzataikkal, tartozékaikkal és beépített alkatrészeikkel együtt), állományát, beruházásra, fejlesztésre fordított kiadásokat, és az azokhoz kapcsolódó előirányzatokat. 1.2.3. Járművek A 132-es számlacsoportban kell nyilvántartani a járművek bruttó értékét, értékcsökkenését, a járművek vásárlására, felújítására fordítható előirányzatokat, és a teljesített kiadásokat, a folyamatban lévő jármű beruházásokat és a beruházásra adott előlegek összegét. Ide kell sorolni a forgalmi rendszámmal ellátott személy-, és árufuvarozásra használt közúti járműveket. Nem lehet járműként nyilvántartani a telephelyeken belüli szállításra, egyéb munkavégzésre használt, forgalmi rendszám nélküli gépeket. 1.2.4. Központi beruházások A központi beruházások között kell kimutatni azokat az ingatlanokkal, gépek berendezésekkel kapcsolatban elvégzett beruházásokat, felújításokat, amelyek forrását az államháztartás közvetlenül biztosítja. Főkönyvi összefüggések:

Benyújtott számla kiegyenlítése feladatfinanszírozási számlán T T Támogatás beérkezése a feladatfinanszírozási számlára T Beruházási számláról átutalás a KESZ számlára T Pénz beérkezése a KESZ számlára T

15412 K 3312 182222 K 3312 3312

K 94123

394225 K 3312 3311 K 4831225

1.3. Befektetett pénzügyi eszközök A tartós részesedést jelentő befektetéseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a 17-es számlacsoportban kell nyilvántartani.

15

A Főiskola részesedései:

Részesedés 1711112100 REND-TREND Kft-ből 100% részesedés 1711112200 EGERFOOD Kft-ből 74,16% részesedés 1711112300 Hotel Estella Kft-ből 100% részesedés 1711112400 INNOVATION nonprofit Kft-ből 53,33% részes 1711112500 AGRIA TISZK Nonprofit Kft.20% részesedés összesen:

Az alapításkori érték 500 000FT 7 430 000 Ft 2 000 000 Ft 1 600 000 Ft 100 000 Ft 11 130 000 Ft

1.4. Felújítások, beruházások általános forgalmi adója A számlacsoportban a felújítási és beruházási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó kiadási előirányzatait, kiadásait, a fordított áfát és beruházáshoz kapcsolódó áfa befizetéseket kell nyilvántartani. 1.5. Tartósan adott kölcsönök visszterhesen átadott pénzeszközök A felhalmozási célú lakáskölcsönök főkönyvi nyilvántartását a 19-es számlacsoportban kell vezetni. Az intézmény a felhalmozási célú kölcsönök államháztartáson kívülre főkönyvi számlát használja. Itt a munkavállalóknak adott lakás kölcsönöket kell nyilvántartani. A tartósan adott kölcsönöket, bruttó módon kell kimutatni. A 19. számlacsoportban kell a hosszú lejáratú kölcsönök nyújtását és azok megtérülését is elszámolni. 1.6. Átvezetési számlák 2.) Forgóeszközök A forgóeszközöket a Számviteli politika előírásai alapján, a 2-es, és a 3-as számlaosztályban kell nyilvántartani. Forgóeszköznek kell minősíteni minden olyan eszközt, amely a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálja. Forgóeszközök közé kell sorolni a készleteket, követeléseket, a forgatási célú értékpapírokat, a pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat. A forgóeszközöket a könyvviteli mérlegben az eszközök között, az évközi változásokat az elemi költségvetési beszámoló, pénzforgalmi jelentésének 2-es, 3-as 4-es 6-os, a 21-es, és a 98-as, a kiegészítő mellékletének 23-as, 57-es, és 58-as, valamint a 75-ös űrlapjain kell kimutatni. A befektetett eszközök nyilvántartására használt főkönyvi számlák tartalmazzák: a január 1-i nyitó állomány értékét, az értékcsökkenés elszámolását, a nyitó állomány növekedését (beruházás, felújítás) előirányzatok elszámolását, előlegek elszámolását, folyamatban lévő beruházások elszámolását, átvezetési számlákat. A számlaosztály számlacsoportjai: immateriális javak,

16

tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök 1. a) A számlaosztály előirányzati számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzatot és az előirányzat módosításból bekövetkező növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlával szemben. 1. b) A számlaosztály értékcsökkenések számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL oldalára az értékcsökkenés növekedését, a TARTOZIK oldalára a csökkenést, kell könyvelni az 593 értékcsökkenés főkönyvi számlacsoport alszámláival szemben. 1.c) A számlaosztály állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a nyitó értéket, a beszerzésből, beruházásból, felújításból (áfával növelt értéken), a térítésmentes átvételből, származó állományi növekedéseket, KÖVETEL, oldalára a selejtezésből, értékesítésből, leltárhiányból stb. keletkező csökkenéseket kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások alszámláival szemben. 1. d) A számlaosztály beruházások, felújítások számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára a beszerzésekből, beruházások, felújítások származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket kell könyvelni, külön főkönyvi számlákon nyilvántartva a beszerzések nettó értékét és az előzetesen felszámított, valamint a fordított áfa-t. Kapcsolódó könyvelés: funkcionális osztályozás szerinti szakfeladatra történő elszámolás (T 6,7 K 199). 1. e) Főkönyvi összefüggések: Állományok nyitása Kontra aktívák Előirányzat könyvelése Befektetett eszk. beszerzés, felújítás Beruházási szállító előírása Beruházási szállító kivezetése Aktiválás áfával együtt Értékcsökkenés „0”-ra átvezetés, bek.érték

T 1 szla.o. áll. szla T 491 T 497, 498 T 1 szla.o. forgalmi szla

K 491 K 1 szla.o. áll.szl K 1 szla.o. előirányzatos szla K 31-33 (KTK 210, 220)

T 6, 7 T 4122 T 4411 T 1 szla.o. áll. szla T 593 T 41233, 41235 T 1 szla o. „0” áll.szla

K 199 K 4411 K 41231 K 4122 K 1 szla.o.écs. szla K 593 K 1 szla.o. áll. szla

Selejtezés, megsemmisülés, leltárhiány T 5982

Előirányzatok zárása Fogalmi számlák zárása

T 1 szla.o.écs. szla T 41232 T 5982 T 1szla.o.előirányz. szla T 199

K 1 szla.o. áll. szla K 5982 K 5982 K 41232 K 496 K 1 szla.o. forgalmi szla

1.1. Befektetett eszközök minősítése: A tartós – egy éven túl elhasználódó, felhasználásra kerülő - eszközöket, függetlenül a beszerzési előállítási költségüktől befektetett eszköznek kell minősíteni.

17

1.2. Bekerülési érték meghatározása: A befektetett eszközök bekerülési értéke a Szt. 47 §-a szerinti érték. 1.3. Befektetett eszközök nyilvántartása: Az analitikus (egyedi) nyilvántartást a TÜSZ/Tárgyi eszközök moduljában kell vezetni. Egyedi nyilvántartási azonosító: a bevételezés során a nyilvántartásba vevő által adott azonosító. A főkönyvi és az analitikus adatok egyezőségét negyedévenként, negyedévet követő hó 8-áig kell ellenőrizni. Az értékcsökkenést, negyedévenként, naptári napra számítva, kell meghatározni. A számítást a TÜSZ rendszerben futtatható programmal kell elvégezni. A főkönyvi adatokat, az analitikus feladások alapján kell módosítani. 1.4. Befektetett eszközök egyeztetésének módja: A befektetett eszközöket negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 10. napjáig, egyeztetni kell. Az egyeztetést követően a záró készletértéket meghatározva, az analitikus nyilvántartás adatai alapján összevont kimutatást, főkönyvi feladást kell készíteni az állományok növekedéséről és csökkenéséről. 1.5. Befektetett eszközök selejtezése, leltározása: A könyvviteli mérlegben kimutatott befektetett eszközöket leltározni kell, és a leltározást leltárral kell alátámasztani. A leltározást a leltározási szabályzat szerint kell végrehajtani. 1.6. Befektetett eszközök az elemi költségvetési beszámolóban: Befektetett eszközök tárgyévi beruházásait, felújításait az elemi költségvetési beszámoló, pénzforgalmi jelentés 5-ös, 21-es, 98-as, a kiegészítő melléklet 23, 38, és 75-ös űrlapjain kell kimutatni. 1.1.1. Immateriális javak Az immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogokat kell besorolni. Vagyon értékű jognak minősül a bérleti jog, a használati jog, az informatikai programok használati joga, a licenc. A vagyoni értékű jogokat bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni. Rendeltetésszerű használatuk mellett 6 évnél rövidebb idő alatt nem lehet leírni. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kulcsa évi 16 %. Szellemi termékek közé tartoznak a találmányok, szabadalmak, a know-how, a szerzői jogvédelemben részesülő javak, a szoftverek és az újítások. A szellemi terméket bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kulcsa évi 33 %. Az értékcsökkenés elszámolását az előző pontban leírtak szerint kell végrehajtani. 1.1.1.1. Könyvviteli mérleg szerinti érték meghatározása: Az immateriális javak könyvviteli mérleg szerinti értéke a kiértékelt leltár szerinti érték. 1.1.2. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb

18

építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, tenyészállatok), amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják az intézmény működését, függetlenül attól, hogy azokat üzembe, használatba helyezték-e. Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket folyamatban lévő beruházásként kell nyilvántartani. Beruházások között kell nyilvántartani, - a raktáron lévő új, még használatba nem vett kis értékű tárgyi eszközöket is. A feleslegessé vált, elavult tárgyi eszközök értékesíthetők. Az eladási árat a „Selejtezési Szabályzat”ban előírtak szerint kell megállapítani. Az értékesített eszközökből származó bevételeket a 93 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport megfelelő számlájára kell könyvelni. A tárgyi eszközök számlacsoportjai: 12. 13. 131. 14.

Ingatlanok, és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések és felszerelések Járművek Tenyészállatok

1.1.2.1. Tárgyi eszközök könyvviteli mérleg szerinti értéke: A tárgyi eszközök könyvviteli mérleg szerinti értéke a kiértékelt leltár szerinti érték. 1.1.2.2. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ebben a számlacsoportban kell nyilvántartani az intézmény kezelésében lévő ingatlanok állományát, értékcsökkenését, az ingatlanok vásárlására, felújítására felhasználható előirányzatot, valamint az azok terhére teljesített kiadásokat. Ingatlan a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel kapcsolatban tartósan létesítettek. Az ingatlanok közé tartozik: a termőföld, a telek, az épületek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, az egyéb építmények, 1.1.2.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 12 számlacsoportban 1.1.2.3. Gépek, berendezések és felszerelések A számlacsoportban kell nyilvántartani a működést szolgáló gépek, (alapzataikkal, tartozékaikkal és beépített alkatrészeikkel együtt) berendezések és felszerelések bruttó állományi értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét. A gépek, berendezések, felszerelések vásárlására, felújítására fordítható előirányzatok összegét, valamint a teljesített kiadásokat, a folyamatban lévő, befejezetlen gépberuházás, felújítás, a beruházásra nyújtott előlegek összegét. A számlacsoportban csak azok a gépek, berendezések, és felszereléseket lehet kimutatni, amelyek a működést egy éven túl szolgálják, függetlenül azok beszerzési árától. 1.1.2.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint számlacsoportban

a

13..

1.1.2.3.1. Gépek, berendezések, felszerelések könyvviteli mérleg szerinti értéke: a kiértékelt leltár

19

szerinti érték. 1.1.2.3.2. Járművek A számlacsoportban kell nyilvántartani a járművek bruttó értékét, értékcsökkenését, a járművek vásárlására, felújítására fordítható előirányzatokat, és a teljesített kiadásokat, a folyamatban lévő jármű beruházásokat és a beruházásra adott előlegek összegét. Ide kell sorolni a forgalmi rendszámmal ellátott személy-, és árufuvarozásra használt közúti járműveket. Nem lehet járműként nyilvántartani az intézményen belüli szállításra, egyéb munkavégzésre használt, forgalmi rendszám nélküli gépeket. 1.1.2.3.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

13..

1.1.2.3.2.1. A járművek könyvviteli mérleg szerinti értéke: a kiértékelt leltár szerinti érték. 1.1.2.4. Központi beruházások A központi beruházások között kell kimutatni azokat az ingatlanokkal, gépek berendezésekkel kapcsolatban elvégzett beruházásokat, felújításokat, amelyek forrását az államháztartás közvetlenül biztosítja. 1.1.2.4. a) A számlacsoport számlacsoportban

főkönyvi számlái

részletezve a Számla Tükör szerint a

15 ..

1.1.2.4.1. A központi beruházások könyvviteli mérleg szerinti értéke: a kiértékelt leltár szerinti érték. 1.1.2.5. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedést jelentő befektetések hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részesedések között kell kimutatni az intézmény saját alapítású egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságának alapításkori értékét. A részesedés értékvesztését akkor kell elszámolni, amikor a könyvviteli mérleg készítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés könyv szerinti értéke alá csökken. A könyvszerinti értéket úgy kell csökkenteni, hogy a könyvviteli mérlegben, a könyvviteli mérleg készítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelő értéken szerepeljen. Az értékvesztést a könyvviteli mérleg elkészítésekor kell elszámolni a 412. Tőkeváltozások számlával szemben. 1.1.2.5. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

17..

1.1.2.5. b) A számlacsoport előirányzati számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzatot at módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlával szemben. 1.1.2.5. c) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a beszerzésből, a térítésmentes átvételből, származó állományi növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások alszámláival szemben. 1.1.2.5. d) A számlacsoport kiadási számláinak könyvvezetési módja:

20

A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára a beszerzésekből származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket kell könyvelni. 1.1.2.5.1. Könyvviteli mérleg szerinti értéke: az értékvesztéssel csökkentett alapításkori érték 1.1.2.6. Felújítások, beruházások általános forgalmi adója A számlacsoport a felújítási és beruházási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó kiadási előirányzatait, kiadásait, a fordított áfát és beruházáshoz kapcsolódó áfa befizetéseket tartalmazza. Az analitikát a TÜSZ/üzleti partnerek moduljában kell vezetni. 1.1.2.6. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

18 ..

1.1.2.6. b) A számlacsoport előirányzati számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlával szemben. 1.1.2.6. c) A számlacsoport vásárlások, beruházások, felújítások számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára a beszerzések áfáit, KöVETEL oldalára a korrekciókat kell könyvelni. 1.1.2.7. Tartósan adott kölcsönök visszterhesen átadott pénzeszközök Az intézmény a felhalmozási célú kölcsönök államháztartáson kívülre főkönyvi számlát használja. Itt a munkavállalóknak adott lakás kölcsönöket kell nyilvántartani. A tartósan adott kölcsönöket, bruttó módon kell kimutatni. A 19. számlacsoportban kell a hosszú lejáratú kölcsönök nyújtását és azok megtérülését is elszámolni. 1.1.2.7. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

19 ..

1.1.2.7. b) A számlacsoport előirányzati számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlával szemben. 1.1.2.7. c) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a lakáskölcsönök állományának növekedését, KÖVETEL oldalára a korrekciókat kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások alszámláival szemben.

MUNKÁLTATÓI LAKÁSKÖLCSÖN KÖNYVELÉSE Gazdasági esemény Törlesztő részlet Befolyt törlesztő részlet, késedelmi kamat törlesztés Tartozás állomány csökkenése Kezelési ktg=Tételes Ft átvezetés Kezelési ktg terhelés Előírás dolgozói tartozásra Kamatjóváírás Számlázott tételek (Pénzforg.jut, postaktg, megbízási díj,szlavez.díj)

Fők/T

Szakfeladat Fők/K

355 41231

488162 194141

488163 194141 355

355 41231 488162

488163

355 21

Negyedév végén ÁLLOMÁNYOK ÁTVEZETÉSE: 1. E:488162 488162 499 2. E:488163 499 488161 Kölcsön folyósítás Dolg.foly.kölcsön kiutalás KTK:290 (kiadás) 194441 Dolg.foly.kölcsön állományba vétel 194141 Dolg.foly.kölcsön megtérülése(bevételként való könyvvileges elszámolás) KTK:540 488163 Földhivatali jelzálog bejegyzési díj, törlési díj 488163 194141 194441 194541 488161 488162 488163

499 488161 488163 499

7218899430 355 41231

194541/9921889943 355

Dolg.lakásép.adott kölcsön ÁLLOMÁNYA Dolg.lakásép.folyósított kölcsön Dolg.lakásép.adott kölcsön megtérülés Idegen pénz.lakásalap szla ÁLLOMÁNY elsz. Idegen pénzeszk.lakásalap szla BEVÉTELEK elsz. Idegen pénzeszk.lakásalap szla KIADÁSOK elsz.

1.1.2.7. d) A számlacsoport kiadási számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára a kölcsönfolyósításból eredő növekedéseket, KÖVETEL oldalára a korrekciókat kell könyvelni. 1.1.2.7.1. Könyvviteli mérleg szerinti érték meghatározása: A lakásépítés- és vásárlás munkáltatói támogatásának könyvviteli mérleg szerinti értéke a leltár szerinti érték. 1.1.2.8. Átvezetési számlák 1.1.2.8. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

19 ..

1.1.2.8. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára csak évzáráskor kell könyvelni, KÖVETEL oldalára a beszerzésből, (áfával növelt értéken), a térítésmentes átvételből, származó állománynövekedéseket, kell könyvelni, a 6,7 számlaosztály számláival szemben. A számlacsoport főkönyvi számlái: 2.) Forgóeszközök A forgóeszközöket a Számviteli politika előírásai alapján, a 2-es, és a 3-as számlaosztályban kell nyilvántartani. Forgóeszköznek kell minősíteni minden olyan eszközt, amely a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálja.

22

Forgóeszközök közé kell sorolni a készleteket, követeléseket, a forgatási célú értékpapírokat, a pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat. A forgóeszközöket a könyvviteli mérlegben az eszközök között, az évközi változásokat az elemi költségvetési beszámoló, pénzforgalmi jelentésének 2-es, 3-as 4-es 6-os, a 21-es, és a 98-as, a kiegészítő mellékletének 23-as, 57-es, és 58-as, valamint a 75-ös űrlapjain kell kimutatni.

Forgóeszköz, az értékelési szabályzat szerinti bekerülési értéken nyilvántartásba vett eszköz, melyek nem tartósan szolgálják a működést, egy évnél rövidebb idő alatt használódnak el. Forgóeszközök közé az alábbiak tartoznak:

rok

A forgóeszközöket a 2-es és a 3-as számlaosztályban tartjuk nyilván. A kettes (2.) számlaosztály A számlaosztályba tartoznak:

2.1. Készletek A készlet - és raktárgazdálkodás a TÜSZ készletek moduljában FIFO módszerrel történik. A készletek közé tartoznak: készletek

Vásárolt készletek:

-, védő-, forma és egyenruha Áruk sajátossága, hogy változatlan állapotban való továbbadás céljából történik a beszerzésük, melyek az alábbiak lehetnek:

23

Leckekönyv, tanulmányi kalauz Vásárolt jegyzetek Saját jegyzetek ISC áru Saját előállítású könyv/2011.évi Értékesítési céllal vásárolt egyéb áru 2. 1. 1. A készletek minősítése: Az előzőekben felsoroltakon kívül, beszerzési költségüktől függetlenül, készletnek kell minősíteni, a nem tartós – egy éven belül elhasználódó, felhasználásra kerülő alábbi eszközöket is: - evőeszközök - poharak, üvegedények - porcelán tálak, tányérok - főző és tálaló edények - műanyag edények - konyhai textilek, asztalabroszok - gyári szám nélküli kézi szerszámok - kollégiumi ágyneműk, plédek, törölközők - projektorizzók - VGA kapcsolók - mikrofonok - fejhallgatók - video kártyák - memória modulok - tápegységek - pendrive (flash memória) - kábelek - billentyűzet, egér, web kamera, - számítógépekhez beszerzett beépíthető meghajtók. 2.1.2. Bekerülési érték meghatározása: A vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a FIFO módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható A vásárolt készletek bekerülési értékét számla szerinti, áfát is tartalmazó beszerzési értéken, a saját előállítású készleteket utókalkuláció szerinti teljes önköltségi áron kell meghatározni és ezen az értéken kell a nyilvántartásba venni (SzT. 62 §.) 2.1.3. Készletek nyilvántartásának módja: A beszerzett készleteket vagy raktárba bevételezve, vagy azonnali felhasználással munkahelyre kell kihelyezni. A raktári nyilvántartás a TÜSZ készletek moduljában, mennyiségben és értékben, analitikus nyilvántartóinak kell vezetni. Egyedi nyilvántartási azonosító: cikkszám A bevételezés során, az integrált nyilvántartási rendszer következtében meghatározásra kerül a főkönyvi nyilvántartás helye is (automatikus kontírozás), ezzel biztosított az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyezősége.

24

2.1.4. Készletek felhasználási értékének meghatározása: A raktárból kivételezett készletek felhasználási értéke FIFO módszer szerinti érték, az azonnal felhasználásra kerülő készletek felhasználási értéke a bekerülési érték. 2.1.5. Készletek egyeztetésének módja: A raktári készletek állományának értékét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 8. napjáig, egyeztetni kell az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásnak. Az egyeztetést a TÜSZ rendszerből lekérhető „készletérték lista” alapján, az anyaggazdálkodási csoport munkatársai végzik. Az egyeztetést követően az analitikus nyilvántartás adatai alapján összevont kimutatást, főkönyvi feladást kell készíteni, meghatározva a záró készletértéket, az állományok növekedéséről és csökkenéséről. 2.1.6. Készletek selejtezése, leltározása: Év végén a készleteket mennyiségi felvétellel kell leltározni, és a leltározást leltárral kell alátámasztani. A leltárkiértékelést, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint, a TÜSZ/készletek/leltárak/leltárkiértékelés menüpontjában kell végrehajtani. A selejtezés és leltározás részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. 2.1.7. Készletek értékvesztése és annak visszaírása: A tartósan, egy évnél hosszabb ideig raktáron lévő készleteket év végén értékelni kell. Amennyiben a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, értékvesztést kell elszámolni. Az értékelést minden esetben meg kell határozni. A készlet értékének csökkentését, a különbözet értékvesztésként történő elszámolásával addig a mértékig kell csökkenteni, ameddig a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő. A minősítésnél a „tartósság” alatt az értékelést megelőző legalább egy évet, a „jelentős” alatt a számviteli politikában meghatározottakat kell érteni. Jelentős összegű a hatás akkor, ha az értékelés eredménye, meghaladja az adott készlet bekerülési értékének 20%-át, vagy 100.000 forintot. A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét a fentieken túlmenően csökkentetten kell a könyvviteli mérlegben kimutatni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, vagy felhasználása, értékesítése kétségessé vált. 2.1.8. Készletek értékelése év végén: Év végén a készlet főkönyvi számláin szereplő állományi értéket a leltározott és értékelt értékre kell helyesbíteni. Amennyiben értékvesztés vagy értékvesztés visszaírásának elszámolása is szükséges, először a készlet állományváltozását, majd utána (két lépésben) az értékvesztést (vagy az értékvesztés visszaírását) kell elvégezni. 2.1.9. Készletek könyvviteli mérleg szerinti értéke: A könyvviteli mérlegben vásárolt és saját előállítású készletként csak az új, raktáron levő készleteket lehet kimutatni, az előző pontban meghatározott értéken. ámlázott, befejezetlen szolgáltatások értékét, közvetlen önköltségen, a

25

könyvviteli mérlegben befejezetlen termelésként kell kimutatni. A könyvviteli mérleg fordulónapjáig teljesített, de ki nem szálázott, egyedi szerződésen alapuló szolgáltatásokat kell befejezetlen termelésként kimutatni. (Idesorolandó pl.: oktatás, terembérlet stb. pl. ha decemberben volt az igénybevétel, de a szerződéses partner felé csak januárban történik a számlázás.) - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett készleteket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb piaci, értéken kell a könyvviteli mérlegbe kimutatni. A kivezetés előtt terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a várható eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetére. A tárgyi eszközök közül értékesítési céllal átsorolt eszközök értékesítése során az értékesítés bevételét az adott tárgyi eszközre vonatkozó felhalmozási bevételi jogcímen kell elszámolni. csak a készletek között kell a könyvviteli mérlegben kimutatni azokat a tárgyi eszközöket (immateriális javakat), amelyeket az intézmény követelés fejében vett át és átvételkor azokat a forgóeszközök közé sorolt. 2.10. .a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a 21..

2.10. b) Számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára negyedévente, az analitikus feladás alapján kimutatott beszerzésből, (áfával növelt értéken), a térítésmentes átvételből, származó állományi növekedéseket, KÖVETEL oldalára a kiegyenlített szállítói kötelezettségek halmozott értékét kell csökkenésként könyvelni, a 412 tőkeváltozások számlacsoport alszámláival szemben. Készletbeszerzés azonnali kiadásként történő főkönyvi elszámolása: Elsődlegesen az 54. számlacsoport számláinak, másodlagosan a 629. készlet transzfer vagy a 7. számlaosztály számláinak terhére, kell könyvelni, a 3-as számlaosztály pénzeszköz számláival szemben. 2.10. c) Főkönyvi összefüggések: .1. c) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számlák nyitása

T 21-23,25

K 491

értékvesztés nyitása

T 491

K 24,26

év eleji rendező tételek

T 2411, 2431,2461,2611

tárgyévi értékvesztés

T 2412,2432,2462,2612

K 2413, 2433,2463,2613 K 2413,2433,2463,2613

kötelezettségvállalás áll. vétele

T 0754

K 0975 (negyedévente)

szállító áll.vétele

T 41231

K 441… (negyedévente)

Beszerzés

T 54

K 31,33 (KTK: 131)

áfa kiegyenlítése

T 56121

K 31,33 (KTK: 131)

Funkcionális o.

T 62 ,7

K 599

készlet beszerzés

26

Állományváltozások állománynövekedés

T 21,22,23,25

K 4122

állománycsökkenés

T 41231

K 21,22,23,25

selejtezés

T 41232

K 59822

T 59822

K 21,22,23,25

Év végén készletek értékvesztésének T 59511 elszámolása T 41236

K 59521

értékvesztés visszaírása

T 24,26

K 59521

T 59521

K 41236

K 59511

2.2. Követelések Az intézmény hallgatóival, vevőivel, munkavállalóival szembeni, fennálló szolgáltatás teljesítéséből, áruszállításból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igények. Követelések lehetnek: Vevőkkel szembeni szolgáltatás teljesítéséből, vagy áruszállításból keletkezett, - vevő által igénybe vett -, kiszámlázott követelés Hallgatókkal szembeni -oktatási, kollégiumi, könyvtári és egyéb szolgáltatások igénybevételéből, eljárási díjakból, utóvizsga díjakból, kártérítésekből keletkezett kivetett, kiszámlázott követelés Munkavállalókkal szembeni - Áthárított közüzemi díjak (telefon), anyagi felelősség érvényesítéséből, (pénztárhiányért felelős munkavállaló előírt tartozása, leltározás során megállapított hiányért felelős munkavállaló kártérítési kötelezettsége, jogerős határozat alapján stb., kivetett, kiszámlázott, követelés 30 naptári napnál nem régebben, elszámolásra kiadott úti, vagy egyéb beszerzési előlegek el nem számolt részéből származó kivetett követelés, Egyéb követelések - Az egyéb követelés az OTP Bank Rt. „Lakásépítési célú betét” elnevezésű pénzforgalmi számlán vezetett dolgozói lakásépítési (vásárlási) kölcsönök negyedik negyedéves törlesztő részlete, amely a könyvviteli mérlegkészítés napjáig az idegen pénzeszközök számlán (355) nem kerül jóváírásra. A jóváírási késedelemből adódóan az intézménynek a pénzintézettel szemben egyéb követelése keletkezik. 2.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

28..

2.2. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára negyedévente, az analitikus nyilvántartás feladása alapján kimutatott értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból keletkezett követelések állományi növekedését, KÖVETEL oldalára csökkenésként, a tárgyidőszakban kiegyenlített számlák halmozott értékét, valamint a munkavállalókkal szembeni követelések állományában bekövetkezett változásokat kell könyvelni a 412 tőkeváltozások számlacsoport alszámláival szemben. Évente egy alkalommal, év végén az egyéb követeléseket meg kell növelni az OTP Banknál vezetett lakáscélú kölcsönök negyedik negyedéves törlesztő részletével. A könyvviteli mérleg fordulónapi könyvvezetéssel kapcsolatos teendők: ,

27

elengedett követelések kivezetése (amennyiben a jogszabály lehetővé teszi) külföldi pénzértékre szóló követelések könyvviteli mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözetek elszámolása. 2.2. c) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számlák nyitása értékvesztés nyitása értékvesztés visszaírása év eleji rendező tételek tárgyévi értékvesztés

T 281-282,286,287 T 491 T 278,288 T 28211, 28221, 28231,2861 T 2412,2432,2462,2612

átvezetés az előző évek T 28812,28822 értékvesztés állományára T 28832,28842 követelés előírása T 282 követelés kivezetése T 4122 behajthatatlan követelés kivezetése, hitelezési T 596 v. T 41231,41232 el nem ismert követelés kivezetése T 41231 T 0313 Év végén követelések értékvesztésének elszámolása egyedileg értékelt vevők év végi értékvesztése

K 491 K 278, 288 K 491 K 28212, 28222, 28232, 2862 K 2413,2433,2463,2613 K 28811,28821 K 28831,28841 K 41231 K 282 K 282 K 596 K 282 K 093

T 59511 T 41236 egyedileg értékelt vevők év végi értékvesztésének visszairása T 288231 T 59521 Az értékvesztés visszaírása után a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg bekerülési értéket.

K 288221 K 288221 K 59521 K 41236 az eredeti

Munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések Tárgyévi egyéb különféle követelések Főkönyvi nyilvántartás IV. negyedéves módosítása a bank értesítése, illetve az analitikus nyilvántartás összesítő kimutatása, feladása alapján: A lakás célú kölcsönök IV. negyedévi törlesztő részleteinek jóváírása a pénzforgalmi számlaszerződések szerint negyedévente egyszer a tárgynegyedévet követő időszaki teljesítési dátummal történik. Az erről szóló értesítések és az átutalások a tárgynegyedévet követő hónapban érkeznek meg. Így év végén, a könyvviteli mérlegforduló napon (december 31.) a 355 idegen pénzeszközök főkönyvi számla ezt az összeget nem tartalmazza. A könyvviteli mérlegvalódiság érdekében a főkönyvi könyvelésben a 194141. főkönyvi számla egyenlegét a IV. negyedévi törlesztő részletekkel csökkenteni kell, az egyéb követelések javára. A IV. negyedévi törlesztő részletekkel nem a munkavállalók, hanem az OTP Bank tartozik, ezért követelés a pénzintézettel szemben keletkezik. A könyvekben történő rögzítés feltétele, hogy az OTP Bank értesítése a könyvviteli mérlegkészítés napjáig megérkezzen. 2.2.1. Bekerülési érték meghatározása: A szolgáltatás teljesítéséből és áruszállításból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igények bekerülési értéke a számla szerinti érték. A munkavállalókkal szembeni követelések bekerülési értéke a számla, bér illetve más belső bizonylaton meghatározott érték. A külföldi pénzértékre szóló követelések deviza értékét, az MNB hivatalosan közzétett napi középárfolyamán átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni, ez a bekerülési érték.

28

2.2.2. Követelések nyilvántartásának módja: A követeléseket a TÜSZ, a NEPTUN rendszerekben, egyedileg, analitikusan nyilván kell tartani. Az egyéb követelések analitikus nyilvántartását a TÜSZ/Üzleti partnerek menüjében kell vezetni. A termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően szigorú sorszámmal kell ellátni. A pénzügyileg teljesült hallgatói követelések főkönyvi és analitikus nyilvántartása az on-line adatátviteli kapcsolat következtében megegyező. A határidőn túli, nem teljesített követelések partnereit fizetési felszólító levélben kell értesíteni. Az első levelet a lejáratot követő 30 napon belül, amennyiben a kiegyenlítés ezt követően sem történik meg, a felszólítást 15 napon belül meg kell ismételni. A harmadik felszólítót tértivevénnyel kell postázni, hogy az átvétel nyomon követhető legyen. A negyedéves főkönyvi könyveléshez szükséges kimutatások, egyeztetések, a TÜSZ üzleti partnerek modul/Kimutatások/Kintlévőségek listáiból nyerhetőek. A listák tételesen tartalmazzák lejárat szerinti bontásban - a legfeljebb 90 napos, 91-180, 181-360, 360 napon túli kintlévőségeket. A követelésekről, kivéve a kis összegű követelést, nem lehet lemondani. Az eredetileg elismert, de a későbbiekben utólag jogosan vitatott és kifogásolt követelést a könyvekből ki kell vezetni, és a 0-ás számlaosztályba nyilvántartásba kell venni. A behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni! 2.2.3. Követelések egyeztetésének módja: Az analitikus nyilvántartásokat negyedévente, negyedévet követő hó 8. napjáig kell a főkönyvi nyilvántartásokkal egyeztetni. Az egyeztetés a Gazdasági Főigazgatóság és az adott szervezeti egységek , Tanulmányi Információs Központ feladata. Az egyeztetést követően a főkönyvi könyvelés részére összesített feladást kell készíteni a negyedéves forgalom növekedéséről és csökkenéséről, megadva a záró állományok értékét is. A főkönyvi feladást tételes kintlévőségi listával kell alátámasztani. A változást, legkésőbb, tárgy negyedévet követő hó 10. napjáig, belső bizonylaton (számviteli bizonylat), a jogosult vezetők aláírásával ellátva, kell a könyvelés részére megküldeni. 2.2.4. Követelések leltározása: A követeléseket egyeztetéssel kell leltározni. Az egyeztetést úgy kell végrehajtani, hogy az elismerést igazoló dokumentumot, egyenlegközlő levelet, össze kell hasonlítani az analitikus nyilvántartásban lévő adatokkal. Az elismert követelésekről leltár listát kell készíteni, melyet a leltározóknak, leltárellenőröknek kell aláírni. Az intézmény egyenlegközlő levélben tájékoztatja a hallgatókat és üzleti partnereit a könyvviteli mérleg fordulónapján (vagy az egyenlegközlő kiküldésének időpontjában) fennálló tartozás nyilvántartás szerinti összegéről. Elismert, a követelés akkor, ha azt a partner, írásban visszaigazolja, vagy az egyenlegközlő levélben megszabott határidő elteltéig írásos visszajelzés nem érkezik. Az egyenlegközlő a leltározás alapbizonylata. Elismert a követelés, ha kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel, valamint év végén az egyenlegközlőn

29

nem tesz észrevételt. k megfelel. elismertséget, a dokumentálhatóságot, még akkor is, ha az adós vitatja azt. zte. Behajthatatlannak kell minősíteni azt a követelést, rültek, a lefolytatott bírósági eljárások lezárultak, bizonyos a pénzügyi teljesítés elmaradásában. (a valódiság elvének érvényesítése) ssal kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel végrehajtani (az irányító szerv külön engedélyére nincs szükség). ll! Kis összegű követeléseknél: összegével, ható, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

Negyedév végén a záró állományt alátámasztó kintlévőségi kimutatással, év végén az elismert követeléseket, leltárral és egyenlegközlő levéllel kell alátámasztani. A túlfizetésből eredő követeléseket mind a negyedéves könyvviteli mérleg-jelentésben, mind a könyvviteli mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. 2.2.5. Követelések értékvesztése és annak visszaírása: Év végén az egyedileg értékelt, pénzügyileg nem rendezett követelések értékvesztésének megállapítását úgy kell meghatározni, hogy össze kell hasonlítani a könyvviteli mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információkat, a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összegét. Abban az esetben, ha a várható megtérülés bizonytalan, értékvesztést kell elszámolni. 2.2.6. Követelések értékelése év végén: A könyvviteli mérleg fordulónapján fennálló és a könyvviteli mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseket egyedileg kell értékelni. A fizetési határidőre várhatóan, teljes összegében megtérülő követeléseket bekerülési értéken, a csökkentett értékben megtérülő követeléseket egyedileg értékelt, értékvesztéssel csökkentett és annak visszaírásával növelt értéken kell értékelni. A kis összegű követelésekre értékelési csoportokat az intézmény nem képez, azokat a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten nem tartja nyilván. 2.2.7. A követelések könyvviteli mérleg szerinti értéke: A követelések könyvviteli mérleg szerinti értéke az előző pontokban leírt módon értékelt érték. A könyvviteli mérlegbe csak a másik fél által elismert, leltárral alátámasztott követelést lehet felvenni.

30

2.3. Értékpapírok A Főiskola ideiglenesen szabad pénzeszközeit forgatási célú értékpapír (kincstárjegy) befektetésre fordíthatja. A 29--es számlacsoport főkönyvi nyilvántartásának sajátos szabálya A kincstárjegyekkel kapcsolatos gazdasági események finanszírozási célú műveletek. Könyvvezetésük a függő-átfutó és kiegyenlítő kiadásokkal megegyező. Ezeket a kiadásokat szakfeladaton nem kell kimutatni. 2.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint

a

29..

2.3. b) A számlacsoport teljesítéses számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára az értékpapír vásárlásból származó növekedést, KÖVETEL, oldalára az értékpapír beváltásokat kell könyvelni, az előirányzat felhasználási keretszámlával szemben. 2.3.1. Bekerülési érték meghatározása: A kincstárjegyek bekerülési értéke, a beszerzésükkor, a Magyar Államkincstár által meghatározott diszkontált névérték. A kincstárjegyeket ezen az értéken kell nyilvántartásba venni. Beváltáskor, a kincstárjegy beváltási értéke (névértéke), kerül a könyvekbe, a kapott kamatok értékét külön kimutatva. 2.3.2. Értékpapírok nyilvántartásának módja: A kincstárjegyeket analitikusan, mennyiségben és értékben, megjelölve az értékpapír azonosítására szolgáló sorozatszámot is, egyedileg kell nyilvántartani. Az egyedi nyilvántartást a központi gazdálkodási egység GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli csoportjának kell vezetni. 2.3.3. Értékpapírok egyeztetésének módja: Az analitikus nyilvántartásokat negyedévente, negyedévet követő hó 8. napjáig kell a főkönyvi nyilvántartásokkal egyeztetni. Az egyeztetést a Gazdasági Főigazgatóság számviteli csoportjának kell végrehajtani. Az egyeztetést követően a főkönyvi könyvelés részére karonkénti összesített feladást kell készíteni a negyedéves forgalom növekedéséről és csökkenéséről, megadva a záró állomány értékét is. A főkönyvi feladást tételes analitikus kimutatással kell alátámasztani. 2.3.4. Értékpapírok leltározása: A kincstárjegyeket egyeztetéssel kell leltározni. Az egyeztetést úgy kell végrehajtani, hogy az analitikus nyilvántartást, össze kell hasonlítani a főkönyvi nyilvántartásban lévő adatokkal. Erről, a leltározási szabályzat szerinti módon leltárt kell készíteni. 2.3.5. Értékpapírok értékelése év végén: Az értékpapírok év végi értékelésekor tételesen kell megvizsgálni, hogy a könyv szerinti érték, tartósan, magasabb-e mint az értékpapír névértéke. 2.3.6. Értékpapírok könyvviteli mérleg szerinti értéke: Az értékpapír könyvviteli mérleg szerinti értéke az állomány könyv szerinti értéke.

31

2.3.7. Értékpapírok elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A forgatási célú értékpapírokat, kincstárjegyek állományának értékét a könyvviteli mérlegben, tárgyévi forgalmát a pénzforgalmi jelentés 6-os, 21-es , és a 98-as űrlap finanszírozási kiadások, soraiban, a kiegészítő melléklet 23-as űrlap finanszírozás kiadásai, és a 42-es űrlap tájékoztató adatai, valamint a 75-ös űrlap pénzügyi befektetések, értékpapírok kiadásai között kell kimutatni. Az intézményi elemi költségvetési beszámolóban kimutatott kincstárjegyek KTK szerinti értéke eltér a Kincstári beszámoló adataitól. Ezt az eltérést a 84-es űrlapon indokolni nem kell, mivel az elszámolási rendszerek különbségéből adódik. A hármas (3.) számlaosztály Pénzügyi elszámolások A számlaosztály tartalmazza a pénztárak, az előirányzat felhasználási keretszámlák, idegen pénzeszközök, a támogatásértékű kiadások, a pénzeszközátadások, valamint a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások állományát és forgalmát. 3.1. Pénztárak A házipénztár és a pénzbeszedőhelyek a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint működnek. 3. l. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

31..

3.1. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a készpénzben beszedett bevételeket a 46/47-es számlacsoport és a 9-es számlaosztály alszámláival szemben, KÖVETEL oldalára készpénzben kiegyenlített szállítói és egyéb kötelezettségek csökkenését kell könyvelni, az 1.-3.-5./6.-7. számlaosztályok alszámláival szemben. 3.1. c) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számlák nyitása Készpénz felvétel a kincsártól Folyó kiadások kifizetése

Beszerzési, kiküldetési előlegek kifizetése

T 311 T 311 T 1, 3, 5 T 6-7 T 3924

Beszerzési, kiküldetési előlegek visszafizetése T 311 Kerekítés 1,2 forintos érmék bevonása miatt ha a számlához közvetlenül hozzárendelhető, akkor a kiadással megegyezően ha nem rendelhető hozzá a számlához T 5562 T7 T 311 T 999

K 491 K 3941221 K 311 (KTK 111,112,131,132) K 599 K 311 (KTK 410) K 3924 (KTK 417)

K 311 K 599 K 91229 K 992

3.1. 2. Bekerülési érték meghatározása: A pénztárak pénzforgalmának (bevételek/kiadások/beszerzési és egyéb előlegek) bekerülési értéke a számla szerinti, vagy egyéb belső számviteli bizonylaton meghatározott érték.

32

3.1.3. Készpénzforgalom nyilvántartásának módja: Az analitikát értékben, a TÜSZ/üzleti partnerek/pénztári műveletek moduljában, az arra felhasználói jogosultsággal rendelkező pénztárosoknak kell vezetni. A napi forgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A pénztári forgalom valódiságát a pénztárellenőröknek aláírásukkal igazolni kell. 3.1.4. A pénztárak leltározásának módja: Az év utolsó pénztári napján a leltározást a leltározási szabályzatban meghatározott módon kell végrehajtani. A pénztárban lévő készpénzt az előirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni, úgy, hogy az még tárgyévben a bankszámlán jóváíródjon. 3.1.5. Pénztárak könyvviteli mérleg szerinti értéke: december 31-én a pénztárakban e szabályzat alapján nem lehet készpénz. 3.1.6. Pénztárak elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A elemi költségvetési beszámoló 24-es, pénzforgalom egyeztetése, űrlapjában kell a pénztárak értékét kimutatni. 3.2. Költségvetési számlák 3.2.1. Devizabetét számla Az intézmény deviza számláit a Magyar Államkincstárnál pályázatonként nyitott számlákon vezeti. 3.2.1. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 32.. számlacsoportban 3.2.1. b) A számlacsoport állományi főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a devizában beszedett bevételeket a 4-es és a / 9-es számlaosztály alszámláival szemben, KÖVETEL oldalára devizában kiegyenlített szállítói és egyéb kötelezettségek csökkenését kell könyvelni, az 1.-3.-5./6.-7. számlaosztályok alszámláival szemben. Az árfolyam különbségekből adódó nyereséget, vagy veszteséget az egyéb bevételek 91726, illetve az egyéb folyó kiadások 57421 főkönyvi számlákon kell elszámolni, a 329 devizaárfolyam különbözetek számlával szemben. 3.2.1. c) Főkönyvi összefüggések:

3.2.1. c) Főkönyvi összefüggések: Devizabetét számla nyitása T 328 Deviza értékelési különbözet T 329 számla nyitása T 1,5,37,38, 51-57 Folyó kiadások kifizetése T 721842152 Hallgatói ösztöndíj kiutalás T 588239 devizaszámláról Oktatói ösztöndíj, személyzet képzési ktg T 5142923 kiutalás devizaszámláról T 328 Bevétel beérkezése T 479 Devizaszámlán lévő deviza T 3941227

K 491 K 491 K 328 K 199, 389, 599 K 328 K 32 K 47127 K 992 K 328 33

átváltása forintra / ERASMUS szervezési ktg.átvezetése KESZ számlára / Negyedévente a devizakészlet értékelése Árfolyam veszteség /KESZ számlán/ Árfolyam nyereség / KESZ számlán/

T 3311

K 3941227

T 57421 (KTK 132) T7 T 328 T 999

K 33311 K 599 K 9172111(KTK 312) K 99

3.2.2.1 Bekerülési érték meghatározása: A deviza számlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, a Szt. 60 § (4) bekezdése szerinti a Magyar Államkincstár által közölt napi középárfolyamon, átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni. Felhasználásakor, kifogyásos módszer szerinti, bekerülési árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. 3.2.3. Devizaszámla nyilvántartásának módja: A főkönyvi forgalmat a TÜSZ rendszerben kell vezetni. A számláról teljesített kiadásokat és azokkal megegyező összegű bevételeket kiegészítő szelvényen kell bejelenteni a Magyar Államkincstárnak. Devizanemenkénti analitikus nyilvántartást a Gazdasági Főigazgatóság számviteli csoportjának kell vezetni. A témaszámokon a deviza és forint érték megjelenítése egyszerre történik. 3.2.4. Devizaszámla leltározásának módja: A devizaszámla leltározását minden évben, december 31-ei fordulónappal, egyeztetéssel kell, az analitikus nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás adatainak összehasonlításával kell elvégezni. 3.2.5.2 Devizaszámla könyvviteli mérleg szerinti értéke: Év végén, a devizaszámlán lévő devizát értékelni kell. A könyv szerinti értéket össze kell vetni, a december 31-ei MNB által hivatalosan közzétett deviza középárfolyammal. Amennyiben a könyv szerinti érték a jelentős összeget meghaladóan magasabb, mint az értékeléskori átszámított érték, a könyv szerinti értéket helyesbíteni kell. A könyv szerinti érték megállapításánál a Devizabetét számla (328)

mellett a Deviza értékelési különbözet számla (329) együttes egyenlegét kell figyelembe venni, ez az összevetés alapja. A folyószámla év végi állománya része az előirányzat maradványnak. 3.3. Belföldi elszámolási számlák Az intézmény a Magyar Államkincstárnál vezeteti előirányzat felhasználási, központi beruházási, feladatfinanszírozási, célelszámolási, és céltartalék számláit. Az előirányzat felhasználási keretszámlán a Kincstár év elején, kiemelt előirányzatonként, megnyitja, rendelkezésre bocsájtja, az eredeti előirányzattal megegyezően a kereteket. A pénzforgalmi számlák számait a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A számlák év végi egyenlege része az előirányzat maradványnak. Az előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolódik a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos gazdasági események teljesített kiadása és bevétele. A kincsár, a jóváírásokról és a terhelésekről naponta, elektronikus és papír alapú számlakivonaton értesíti, az intézményt. A folyószámla év végi egyenlege része az előirányzat maradványnak.

34

A költségvetés irányítószervi keretéből rendelkezésre bocsátott központi beruházás forgalma a központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolódik. Főkönyvi nyilvántartását elkülönítetten, célelszámolási számlán kell vezetni. Külön célelszámolási számlán kell vezetni a szakképzési hozzájárulások bevételeit és kiadásait. Különféle elkülönített számlák a fedezetbiztosítási és az intézményi kártya- fedezeti számlák. A házipénztárak készpénzellátottságát, és a különféle bankkártyával történő beszerzések finanszírozását biztosítja a rendelkezésre álló fedezet. Céltartalék számlán az intézmény azokat a pénzeszközeit különíti el, amelyeket meghatározott célfeladatokra kíván felhasználni. 3.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

33..

3.3. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a Kincstár által megküldött értesítés alapján az előirányzatfelhasználási, a fedezetbiztosítási, a célelszámolási, és a céltartalék keretszámlákra beszedett bevételeket, a 4.-9.-es számlaosztály alszámláival szemben, KÖVETEL, oldalára a kiadásokat az 1.-3.5./6.-7. számlaosztályok alszámláival szemben kell könyvelni. 3.3. c) Főkönyvi összefüggések: főkönyvi számla nyitása bevételek beérkezése irányítói szervtől kapott támogatás

T 33

K 491

T 33

K 94121, 94122 (KTK: 001) K 992 K 4642, 4643, 4652, 4653 (KTK: 330, 333, 360, 361, 362, 363) K 992

támogatás értékű bevétel

T 999 T 33

pénzeszközátvétel

T 999 T 33

felhalmozási és tőkebevétel előző évi maradvány átvétel finanszírozási bevételek

T 999 T 33 T 999 T 33 T 33 T 999 T 33

függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek folyó kiadások kifizetése támogatás értékű kiadás, pénzeszköz átadás T 37,38 dologi kiadások ellátottak juttatásai felhalmozási kiadások finanszírozási kiadások függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

T 6-7 T 54-57 T 6-7 T 588 T7 T1 T 6-7 T 2924 T 771751990 T 39

K 4712, 4721, 4722, 4723 (KTK: 353, 333, 383, 384) K 992 K 9312 (KTK: 381) K 992 K 4632 (KTK: 340, 370) K 2925 (KTK: 445) K 9972 K 48 (KTK: 510, 420) K 33 (KTK: 170, 173,281, 282, 283, 232) K 389 K 33 (KTK: 131,132) K 599 K 33 (KTK: 140) K 599 K 33 (KTK: 210, 220) K 599 K 33 (KTK: 440) K 299 K 33 (KTK: 410, 411, 520)

35

Kincstári kártya-fedezeti számlák: Nyitásuk, megegyezik az előző pontban leírtakkal Átvezetés az előirányzat-felhasználási keretszámláról: terhelés T 39411

K 3311

jóváírás T 33192

K 39411

Kiadások elszámolása megegyezik az előző pontban leírtakkal. 3.3.1. Bekerülési érték meghatározása: A terhelések és jóváírások bekerülési értéke a számlakivonat szerinti érték. 3.3.2. Belföldi elszámolási számlák nyilvántartásának módja: Az elszámolási számlákról analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. A pénzforgalmi számlák napi forgalmának rögzítését, az analitikus és a főkönyvi nyilvántartást, egy munkafolyamaton belül, automatikusan, a TÜSZ/Üzleti partnerek/banki műveletek/pénzforgalom rögzítés és számla kiegyenlítés menüpontjában kell végrehajtani a pénzkezelési szabályzatban leírtak szerint. 3.3.3. Belföldi elszámolási számlák leltározásának módja: Az elszámolási számlákat egyeztetéssel, kell leltározni. A leltárt alátámasztó dokumentum, a kincstári kivonat. 3.3.4. Belföldi elszámolási számlák könyvviteli mérleg szerinti értéke: Az elszámolási számlák könyvviteli mérleg szerinti értéke, a leltárral alátámasztott, számlakivonattal megegyező, könyv szerinti érték. 3.4. Idegen pénzeszközök . Az alaptevékenységhez, közvetlenül nem kapcsolódó, de az intézmény sajátos feladatát képező lakástámogatás és nemzetközi támogatási programok lebonyolítására megnyitott pénzforgalmi számlák az intézmény idegen pénzeszközei. A számlák év végi egyenlege nem része az előirányzat maradványnak. 3.4.1. Az intézmény az OTP Bank Zrt-nél vezeti a lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatásának elszámolási számláit. A közalkalmazottaknak nyújtott támogatás forrása az intézmény saját bevétele és a korábbi kölcsönök törlesztő részletei. A kölcsönfolyósítás, pénzforgalom nélküli teljesítése a költségvetésnek. A tranzakciót önálló kiegészítő szelvény benyújtásával a kincsárnak be kell jelenteni. 3.4.1. a) Főkönyvi számla: 355 Lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása 3.4.1. b) Főkönyvi könyvvezetési módja: A teljesítéses főkönyvi számla TARTOZIK oldalára a jóváírt, befolyt, törlesztő részletet, a kapott kamatot, KÖVETEL oldalára a dolgozók részére folyósított kölcsönök összegét, a banki jutalékot, a számla megszűnésekor a költségvetési elszámolási számlára visszavezetett összeget kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások alszámláival szemben.

36

Az előirányzati számlákon az eredeti és módosított előirányzatokat a 497, 498 szálákkal szemben kell könyvelni. 3.4.2. Bekerülési érték meghatározása: A lakásépítési és vásárlási támogatások bekerülési értéke az engedélyező okiraton meghatározott érték. 3.4.3. Nyilvántartásának módja: A lakásépítési és vásárlási támogatásokról a pénzintézettől kapott részletes egyenlegközlő adataival megegyező analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Főkönyvi nyilvántartást a gazdasági eseményről kiállított vegyes könyvelési bizonylat alapján kell rögzíteni. 3.4.4. Leltározásának módja: A támogatásokat a Gazdasági Főigazgatóság számviteli csoportjának, egyeztetéssel kell leltározni. A leltározás dokumentuma az egyeztetésről kiállított bizonylat, és az analitikus nyilvántartás alapján készült kimutatás. 3.4.5. Könyvviteli mérleg szerinti értéke: A lakástámogatások könyvviteli mérleg szerinti értéke a leltárral alátámasztott, következő évben esedékes törlesztő részletekkel csökkentett érték. 3.5. Nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei Az Európai Unió forrásaiból közvetlenül pályázható programok deviza (EURO) számláinak forgalmát kell itt nyilvántartani, a támogatási szerződésben rögzített támogatási célnak megfelelő felhasználásáig. 3.5. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

36.. számlacsoportban

3.5. b) Könyvvezetési módja: A főkönyvi számla TARTOZIK oldalára a devizában beérkezett támogatásokat átfutó bevételként, a 488 számlával szemben kell könyvelni. A támogatásokból teljesített kiadásokat és azokkal megegyező összegű bevételeket pénzforgalom nélküli tételként a 499 számla közbeiktatásával kell „beemelni”a költségvetési pénzforgalomba. 3.5. c) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számla nyitása Közösségi forrás megérkezése Kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele Kötelezettség nyilvántartásba vétele Konzorciumi partnerek kiegyenlítése Pénzforgalom nélküli beemelés Folyó kiadások kifizetése Bevétel beemelés Év végi értékelés Árfolyam veszteség Árfolyam nyereség

T 36892 T 36892 T 071, 072, 075 T 41231 T 488

K 491 K 488 K 0971, 0972, 097 K 441 K 36892

T 1,5,37,38 T6-7 T 4991 T 479

K 4991 K 199, 389, 599 K 47 K 992

T 488 T 36892

K 36892 K 488

3.5.1.4 Bekerülési érték meghatározása:

37

A deviza számlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, devizaárfolyamon átszámított forintértéken, kell a nyilvántartásba felvenni. Felhasználásakor, a devizakészlet csökkenését, kifogyásos módszer szerint a nyilvántartási értéken átszámított forintértéken kell a kiadások közé felvenni. 3.5.2. Nyilvántartásának módja: Nyilvántartása a bekerülési érték szerinti nyilvántartási árfolyamon számított forintérték. A számláról analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Az idősoros analitikus devizaforgalom nyilvántartása a Gazdasági Főigazgatóság számviteli csoportjának feladata. A költségvetési pénzforgalomba történő „beemeléshez” önálló kiegészítő szelvényt kell a kincstárnak benyújtani. 3.5.3. Leltározásának módja: A devizaszámla leltározását minden évben, december 31-ei fordulónappal, a könyvviteli mérleg elkészítését megelőzően, egyeztetéssel kell elvégezni. Az egyeztetés, a központi pénzügyi és a számviteli osztály adatainak összehasonlításával, történik. Az egyeztetés dokumentuma az egyeztetésről készült feljegyzés. A leltár a számlakivonattal megegyező deviza, melyet az MNB hivatalosan közzétett december 31-ei középárfolyamán átszámított forintértéken kell értékelni. 3.5.4. Könyvviteli mérleg szerinti értéke: A leltárral alátámasztott, devizakészlet könyvviteli mérleg szerinti értéke az MNB hivatalosan közzétett középárfolyamán átszámított forintérték. 3.6. Támogatásértékű kiadások támogatás folyósítása és fejezeti elszámolások Működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások elszámolása A számlacsoportban kell vezetni az államháztartáson belüli költségvetési szerveknek nyújtott működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások előirányzatát és teljesített kiadásait. 3.6. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 37.. számlacsoportban 3.6. b) A számlacsoport előirányzatainak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzatot és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK, oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497,498 számlával szemben. 3.6. c) A kiadások könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára a Működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások kifizetéséből származó növekedéseket, KÖVETEL, oldalára a csökkenéseket kell könyvelni, a 331 számlacsoport alszámláival szemben. Év végi zárását a 389 átvezetési számlával szemben kell elvégezni. 3.6. d) Főkönyvi összefüggések: Előirányzat állományba vétele

T 497, 498 T 497,498 Működési célú támogatás értékű kiadás T 3732 T 72

K 3731 K7 K 3311 (KTK 170) K 389

3.6.1. Bekerülési érték meghatározása:

38

A működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások bekerülési értéke a támogatási szerződés vagy más hiteles számviteli bizonylaton meghatározott érték. 3.6.2. Működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások nyilvántartásának módja: A kiadásokról analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Az egyeztetést negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 8. napjáig, a karok és területi intézet analitikus nyilvántartói és a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli ügyintézőinek kell elvégezni. 3.6.3. Működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A pénzforgalmi jelentés 4, 21, 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell kimutatni. 3.7. Államháztartáson kívülre végleges pénzátadások elszámolása Működési és felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre Azoknak a kiadásoknak az előirányzatát és teljesítését kell itt nyilvántartani, amelyeket az intézmény működési vagy felhalmozási céllal ad át az államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezeteknek illetve háztartásoknak. 3.7. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

38.. számlacsoportban

3.7. b) Az előirányzatok könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK, oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 előirányzatok elszámolás számlával szemben. 3.7. c) A teljesítések könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a kiadásokat kell könyveli a 331 számlacsoport alszámláival szemben. Év végi zárását a 389 átvezetési számlával szemben kell elvégezni. 3.7. d) Főkönyvi összefüggések: Előirányzat állományba vétele

T 497, 498 T 497,498 Működési célú pénzeszköz átadás T 3812, 3813 T 72

K 3811 K7 K 331 (KTK 152) K 389

3.7.1. Bekerülési érték meghatározása: A működési és felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre kiadások bekerülési értéke a szerződés vagy más hiteles számviteli bizonylaton meghatározott érték. 3.7.2. Nyilvántartásának módja: A kiadásokról analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Egyeztetését az előző pontban leírtak szerint kell végrehajtani. 3.7.3. Működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadások elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A pénzforgalmi jelentés 4, 21, 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell kimutatni.

39

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 3.8. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásként kell nyilvántartani azokat a kifizetéseket, amelyek nem véglegesek, azok a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek. A számlacsoporton belül külön számlán kell nyilvántartani az elszámolások nyitó állományát, a nyitó állomány megtérülését és tárgyidőszaki forgalmát. Az állományi számlák egyenlege része az előirányzat maradványnak. 3.8. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

39 ..

3.8. b) Az állományi számlák könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalán az év eleji nyitást, KÖVETEL oldalán pedig, az év végi forgalmi számlák átvezetéseit kell könyvelni. Az állományi számlák egyenlege része az előirányzat maradványnak. 3.8. c) A tárgyévi forgalmi főkönyvi számlák könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalán a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások tárgyévi növekedését, KÖVETEL, oldalán azok csökkenését kell könyvelni a 3-as számlaosztály pénzeszköz alszámláival szemben. A számlák záró egyenlegét év végén a megfelelő állományi számlákra kell átvezetni. Az előző évi megtérüléseket a számlacsoporton belül elkülönítetten kell nyilvántartani. 3.8. d) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számlák nyitása T 391, 392, 393, 394 K 491 Előző évi megtérülés T 31-33 K 39 (KTK: 521) Tárgyévi kiadás T 391, 392, 393, 394 K 31-33 (KTK: 411) Év végi egyenleg átvezetése az T 3911,39211,392113 39213,39214, 392142, K teljesítéses állományi számlára 39215, 39221 3923 39241, 3941 számlák 3.8.1. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások bekerülési értéke: A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások bekerülési értéke a számla áfával növelt bruttó értéke, vagy az egyéb belső vagy külső számviteli bizonylaton lévő érték. 3.8.2. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások nyilvántartásának módja: A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokról analitikus és főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartások egyezőségét negyedévente kel egyeztetni a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli munkatársainak. Az egyeztetésről emlékeztetőt kell felvenni. 3.8.3. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások leltározásának módja: A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokat egyeztetéssel kell leltározni. A leltározást dokumentálni kell, az év végi záró állományt tételes kimutatással kell alátámasztani. 3.8.4. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások könyvviteli mérleg szerinti értéke: Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások könyvviteli mérleg szerinti értéke a leltárral alátámasztott, könyv szerinti érték. 3.8.5. Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése:

40

A pénzforgalmi számlák év végi egyenlegét a pénzforgalmi jelentés 6, 21, 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell kimutatni. A négyes (4.) számlaosztály Források (Passzívák) A számlaosztály a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, a működési és felhalmozási célra véglegesen átvett pénzeszközöket, a támogatás értékű bevételeket, az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat, valamint a mérleg számlákat tartalmazza. 4.1. Saját tőke Saját tőkeként kell kimutatni a tartós tőkét és tőkeváltozásokat, amely - korábbi költségvetési, illetve egyéb felhalmozásból, juttatásból az eszközök tartós forrásaként képződött, illetve képződik. Tartós tőkeként kell kimutatni az intézmény eszközeinek forrásául szolgáló 2000. január 1-jén meglévő tartós források állományát. és a 2010. január 1-jén nyilvántartott halmozott tőkeváltozások összevont értékének pozitív változásait. A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke növekedhet: -maradvány terhére teljesített kiadásokból származó befektetett eszközök növekedéséből, készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának növekedéséből, növekedésből, tett pénzügyi eszközök és készletek piaci értéken történő értékeléséből. A tartós tőke csökkenhet: részére történő térítésmentes átadása, sználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása, ak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenésből. 4.1.1. A tőkeváltozások az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat évenként elkülönítetten kell kimutatni. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás, pedig a saját tőke csökkenését mutatja. 4.1.1. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

41..

4.1. 1.b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A saját tőke: tartós tőkét, tőkeváltozás és értékelési tartalék tőkeelemek szerint kell megbontani. A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a folyó évi tartós tőke csökkenéseket, KÖVETEL oldalára a

41

növekedéseket kell könyvelni, az 1,-2,-3,-4 számlaosztályok alszámláival szemben. Az Áhsz. 9. számú melléklet 4/a. alpontja szerint: „Minden év elején a nyitó rendező tételek keretében az előző évi tőkeváltozások alszámláinak egyenlegét át kell vezetni az előző évek tőkeváltozásai főkönyvi számlára.” Könyvelési tétele: – K 4121 s számláknak TE van T 4121 – K 4122, 4123* 4.1. c) Főkönyvi összefüggések: Év eleji nyitás T 491 K 411, 4122 és T 412 K 491 Év eleji nyitó rendezés előző évek tőkeváltozására: T 4121 K 412 Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások Minden olyan gazdasági esemény, amely az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlákat és a pénztárak pénzforgalmát érinti. Negyedéves könyvviteli mérleg-jelentés 4. oszlopának adata T 1,2,3 számlaosztály állományi számlái K 4122 Pénzforgalmat érintő gazdasági események: - beszerzések (befektetett eszközök, készletek) - felújítások (idegen kivitelezésben) - követelések kiegyenlítése - szállítói kötelezettségek kiegyenlítése - kölcsön nyújtása és visszafizetése - eszközök érétkesítése Pénzforgalom nélküli tőkeváltozások T 1,2,3 számlaosztály állományi számlái K 4123 Pénzforgalmat nem érintő gazdasági események - térítésmentes átvétel (fejezeten belül is) - saját kivitelezésű beruházások, felújítások - követelések előírása - kötelezettségek előírása - egyéb kötelezettségek állományváltozása - részletre történő vásárlás pénzforgalomban nem rendezett részének állományba vétele - raktári készletek felhasználása - követelés fejében átvett eszközök - terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés - leltár hiány, többlet - selejtezés, megsemmisülés - behajthatatlan követelés, hitelezési veszteségként történő leírása - átminősítés - eszközök értékvesztése - Az intézmény az eszközeit piaci értéken nem értékeli, ezért értékelési tartalékot nem képez. 4.1.2. Tőkeváltozások nyilvántartásának módja: A saját és kezelt vagyon tőkeváltozásairól főkönyvi és analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus

42

és főkönyvi nyilvántartást negyedévente egyeztetnie kell az időszaki mérleg-jelentések elkészítése előtt. A tőkeváltozások halmozott forgalma szolgáltatja az adatot az időszaki mérleg-jelentés megfelelő (változási) oszlopainak kitöltéséhez. 4.1.3. Tőkeváltozások leltározásának módja: Leltározását egyeztetéssel kell elvégezni. 4.1.4.Tőkeváltozások könyvviteli mérleg szerinti értéke: a leltárral alátámasztott könyv szerinti érték. 4.2. Tartalékok A tartalék előirányzat-maradványként jelenik meg a könyvviteli mérlegben. A képzett tartalékot évenként elkülönítve kell kezelni. Az előirányzat-maradvány megállapítása: Számítását a hatályos jogszabályokban előírt módszer szerint kell elvégezni: i és bevételi előirányzatot szembe kell állítani a teljesítésekkel és ennek eredményeként kell megállapítani a

A szervezeti egységek és karok, Gyakorló Iskola a 75-ös kötelezettségvállalások űrlapnak megfelelő kiadási előirányzatok teljesítésre az előző évi szerződésekkel lekötött kötelezettségek kifizetésére, illetve jogszabály által nem tiltott kiadások teljesítésére fordíthatják az előző évi maradványt. 4.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

42.. számlacsoportban

4.2. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A tárgyévi nyitást követően az előző évi maradvány felhasználást a 424 főkönyvi számla TARTOZIK oldalán folyamatosan kell vezetni a 9812.. maradvány igénybevétele számla alszámlával szemben. Év közben a 424 Előirányzat maradvány számla tartozik egyenleget mutat. A maradvány jóváhagyását követően a 425, 426-os főkönyvi számlákról rá kell vezetni az előirányzat maradvány számlára. Év zárása után a kiadási előirányzatot és teljesítését a 425, a bevételi előirányzatot és teljesítését a 426-os főkönyvi számlákra előjelhelyesen kell könyvelni. A számlák év végi egyenlege a tárgyévi előirányzat maradvány összegét mutatja. 4.2. c) Főkönyvi összefüggések: Év eleji nyitás

T 491 T 425 T 491 T 426

előirányzat maradvány nyilvántartásban vétele 425 számla egyenlegének átvezetése 426 számlák egyenlegének átvezetése előirányzat-maradványt teljesítése

terhelő

előirányzat-maradvány felhasználása év végi zárlat Kiadások zárása Bevételek zárása

befizetési

T 425 T 4241/2 T 426 T 4241/2 kötelezettség T 57121 T7 T 4241/2 T 999 T előirányzatok T 425 T 426

K 425 vagy K 491 és K 426 vagy K 491 K 4241/2 vagy K 425 K 4241/2 vagy K 426 K 3311 (KTK: 132) K 599 K 98121/2 K 992 7 K 425 K 7 teljesítések K 99 előirányzat

43

T 99 teljesítés

K 426

4.2.1. Tartalékok leltározásának módja: A leltározást, a karok/szervezeti egységek és a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli csoportjának egyeztetéssel kell végrehajtani. 4.2.2. A tartalék könyvviteli mérleg szerinti étéke: a leltárral alátámasztott könyv szerinti érték. A főkönyvi számlák tartalmazzák a feladat ellátással kapcsolatban keletkezett kiadási megtakarítás, és/vagy túlteljesítés összegét, valamint a bevételi lemaradás, és/vagy túlteljesítést. A tartalékot könyv szerinti értékben kell kimutatni a könyvviteli mérlegben. 4.3. Kötelezettségek A kötelezettségek idegen források, melynek a fedezete a tartós tőke. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, elfogadott, elismert szállítások, szolgáltatások, amelyeket az intézmény a partnereknek pénzügyileg még nem teljesített. A kötelezettség elismerését követő 30-60 napon túli tartozásállományról, tárgyhónap 25-i állapot szerint, havonta adatszolgáltatást kell készíteni, és a Magyar Államkincstárnak elektronikus úton kell megküldeni. Lejáratuk szerint megkülönböztetünk: hosszú és rövid lejáratú kötelezettséget. Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, az egy évet meg nem haladó fizetési kötelezettség. A hosszú lejáratú kötelezettség az egy évet meghaladó, a könyvviteli mérleg fordulónapját követően is fennálló fizetési kötelezettség. A külföldi szállítók az importbeszerzésekhez és az importszolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek. Év végén az MNB hivatalosan közzétett december 31-ei középárfolyamán, év közben, a szerződésben vagy számlán meghatározott deviza, kifizetéskori, MNB hivatalosan közzétett napi középárfolyamán kell meghatározni a forintértéket. 4.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 43 .. számlacsoportban 4.3. b) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL oldalán a szállítókkal szembeni áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek növekedését, TARTOZIK oldalán a pénzügyileg teljesített kötelezettségek összegét csökkenésként, kell könyvelni a 412 Tőkeváltozások alszámláival szemben. Nem számlázott szállítások számláján, negyedév végén az analitikus nyilvántartás feladása alapján kell könyvelni, a fizikailag már teljesített kötelezettségeket. 4.3. c) Főkönyvi összefüggések: Év eleji nyitás Előző évi kötelezettségvállalás megnyitása

T 491 K 43, 44, 45 T 0754, 0755 0756, K 0991 071 K 0971, 0975 T 0991

44

Negyedévi állományváltozás szállítói kötelezettség keletkezése

T 41231

szállítói kötelezettség kiegyenlítése nem számlázott szállítások állományba vétele

T 441 442, 443, 445 T 41231

nem számlázott szállítások kivezetése T 4415 támog.progr.előlege miatti kötelezettség állományba T 41232 vétele támog.progr.előlege miatti kötelezettség kivezetése T 4491

K 441,442, 445 K 4122 K 4415

443,

K 41231 K 4491 K 41232

4.3.1. Bekerülési érték meghatározása: A kötelezettségek bekerülési éréke a szállító által kiállított számla szerinti bruttó érték. A nemzetközi támogatási programok bekerülési értéke a szerződésben vagy időszaki elszámolásban jóváhagyott érték. 4.3.2. Kötelezettségek nyilvántartásának módja: A szállítói kötelezettségekről egyedi analitikus nyilvántartást a TÜSZ rendszerben kell vezetni. A rendszer segítségével készített tételes kimutatás a bizonylata a negyedéves és év végi záró szállítói állomány értékének. Az analitikus nyilvántartás a karok/szervezeti egységek és a számviteli csoport feladata. 4.3.3. Kötelezettségek leltározásának módja: A kötelezettségeket egyeztetéssel kell leltározni. Negyedév végén a záró állományt alátámasztó kimutatással, év végén a TÜSZ analitikus listájával kell alátámasztani. Az egyeztetést úgy kell végrehajtani, hogy a főkönyvi adatokat össze kell hasonlítani az analitikus nyilvántartással. A kötelezettségekről leltár listát kell készíteni, melyet a leltározók és a leltárellenőröknek kell aláírni. Csak a leltárral alátámasztott, kötelezettség mutatható kia a könyvviteli mérlegben. A „túlfizetéses” visszautalandó, kötelezettségeket mind a mérleg-jelentésben, mind a könyvviteli mérlegben a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni. 4.3.4. Kötelezettségek könyvviteli mérleg szerinti értéke: a leltárral alátámasztott könyv szerinti érték. 4.3.5. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A kiegészítő melléklet 59-es űrlapján kell bemutatni. 4.4. Támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések és fejezeti elszámolások Támogatásértékű bevételek azok a bevételek, amelyeknek forrása az átadónál támogatás, vagy saját bevétel, de a kedvezményezett nem klasszikus költségvetési támogatásként kapja meg, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, hanem tényleges bevételként. Ilyenek a különböző államháztartáson belülről érkező működési és felhalmozási támogatásokat. Ide tartoznak: - az elkülönített állami pénzalapoktól - helyi önkormányzatoktól - az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévő pénzből fejezeti kezelésű előirányzat

45

bevételeként elszámolható bevételek. Előző évi előirányzat-maradvány átvétele jogcímen a irányítói és más költségvetési szervtől történő maradvány átvételt kell nyilvántartani. A karok/szervezeti egységek egymás közötti maradványátadásait is ebben a számlacsoportban kell vezetni. 4.4. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

46.. számlacsoportban

4.4. b) A számlacsoport előirányzatok főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a KÖVETEL oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlákkal szemben. III. Előző évben felmerült kiadások Azokat a tárgyévet megelőző évben teljesített kiadásokat, melyeket az adott elemi költségvetési beszámoló elkészítéséig (könyvelés zárásáig) nem lehetett átterhelni Átterhelés módja – maradvány átadásával előirányzatként a és teljesítésként a 46311, 46312, 46321, 46322 számlákon. (Így az elszámolás menete megegyezik a II. (b) ponttal, csak időszakként a tavalyi évet kell megjelölni „T”. 4.4. c) A számlacsoport pénzforgalmi főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak KÖVETEL oldalára a beszerzésekből származó növekedéseket, TARTOZIK oldalára a csökkenéseket kell könyvelni. 4.4. d) Főkönyvi összefüggések: Előirányzatok elszámolása T 4631, 4641 T 991, bevétel jóváírása T 3311 T 479 Év végi zárás Teljesítések zárása T 4632, 4642 Előirányzatok zárása T 496

K 497,498 K 497,498 K 4632,4642 (KTK 370.333) K 992 K 479 K 4631, 4641

4.4.1. Bekerülési érték meghatározása: A támogatásértékű bevételek bekerülési értéke a támogatási szerződés szerinti vagy más okmányban feltüntetett érték. 4.4.2. Támogatásértékű bevételek nyilvántartásának módja: Az analitikus nyilvántartást a karok/szervezeti egységeknek, témaszámokon elkülönítve, főkönyvi nyilvántartását a TÜSZ rendszerben elkülönített főkönyvi számlákon kell vezetni. 4.4.2.1. Európai Uniós pályázatok nyilvántartásának könyvvezetésének módja Az európai uniós programok pályázataival elnyert forrásokat, a programok lebonyolítását az intézménynek elkülönítetten kell nyilvántartani. A programok szakmai előkészítését, projekt dokumentációk összeállítását, lebonyolítását, adminisztrációs feladatait, a program irodákkal történő elszámolást a Pályázati Iroda és a projektvezetők végzik.

46

A programokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, elkülönített kezelése, nyilvántartása, az eredeti pénzügyi bizonylatok őrzése, tárolása a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG pénzügyi és számviteli csoportjának feladata. Számviteli nyilvántartását a Számviteli Törvény és a 249/2000.(XII. 24.) kormányrendelet előírásai szerint kell vezetni. Főkönyvi nyilvántartását programonként egyedi témaszámon, forrásonként és kiadás-nemenként elkülönítve, a bevételeket támogatás értékű bevételként kell vezetni. A könyvviteli elszámolás részletes leírását az alkalmazott főkönyvi számokat, és főkönyvi összefüggéséket a 4.4. a-d pontok tartalmazzák. A beszerzett készleteket és eszközöket egyedileg nyilvántartásba kell venni. . A készletek egyedi nyilvántartását a TÜSZ programban, az alkalmazott cikktörzs cikkszámait használva kell vezetni. A bevételezés bizonylata a „készletek azonnali felhasználási, vagy a készletek raktári bevételi” jegye. A raktári készlet felhasználásakor a programok egyedi témaszámait (azonosítóit) fel kell tüntetni. Az eszközök egyedi nyilvántartását a TÜSZ / tárgyi eszközök moduljában kell vezetni. Egyedi azonosító a vonalkód. A nyilvántartó kartonon fel kell tüntetni a program azonosító számát, az elidegeníthetetlenség okát. A pályázati irodával, a főkönyvi adatokat, elszámolási időszakonként kell egyeztetni. Az egyeztetést, a programok egyedileg listázható főkönyvi kivonata, és a program előrehaladási listák összehasonlításával kell végrehajtani. 4.4.3. Elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A pénzforgalmi jelentés 9-es 22-es, és 98-as és kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell a bevételeket bemutatni. 4.5. Államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolása Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről Az államháztartáson kívülről érkező, működési és felhalmozási célra véglegesen kapott pénzeszközöket kell ebben a számlacsoportban vezetni. A bevételekről az intézménynek számlát kiállíttatni nem lehet. Az átadó szervezet az ellátandó feladatot meghatározhatja. Elkülönített főkönyvi számlán kell nyilvántartani a szakképzési hozzájárulásból befolyó bevételeket. Támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök bevételi átvezetési számla technikai számla, amely segítségével a 46-47 számlacsoportokban közgazdasági osztályozás szerint elszámolt bevételeket kell átvezetni a 99-es számlacsoportba, ahol a bevételeket a tevékenységnek megfelelő szakfeladat számlán kell könyvelni. A számlára év közben a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg kell könyvelni. 4.5. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

47.. számlacsoportban

4.5. b) A számlacsoport előirányzatok főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a KÖVETEL oldalára a csökkenést kell könyvelni, a 497, 498 számlákkal szemben. 4.5. c) A számlacsoport pénzforgalmi főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak KÖVETEL oldalára a beszerzésekből származó növekedéseket, TARTOZIK oldalára a csökkenéseket kell könyvelni.

47

4.5. d) A 479 átvezetési számla könyvvezetési módja: A főkönyvi számla TARTOZIK oldalára közgazdasági osztályozás szerint elszámolt bevételeket, kell könyvelni a 99. számlacsoport bevételek tevékenységenként, megfelelő szakfeladat számlájával szemben, KÖVETEL oldalára csak az évzárási gazdasági tételeket, kell könyvelni. 4.5 .e) Főkönyvi összefüggések: Előirányzatok elszámolása

T 4711 K 497, 498 T 991, 993 K 497, 498 Átvett pénzeszköz jóváírása T 3311 K 4712, 4722 (KTK 353, 333, 380, 383, 384, 385 K 992

T 479 Év végi zárás Teljesítések zárása T 4712, 4722 K 479 Előirányzatok zárása T 496 K 4711 4.5.1. Bekerülési érték meghatározása:

Az átvett pénzeszközök bekerülési értéke az átadó által átutalt érték 4.5.2. Az átvett pénzeszközök nyilvántartásának módja: Analitikus nyilvántartását a szállítói kötelezettségeknél leírt módon kell vezetni. 4.5.3. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A pénzforgalmi jelentés 7, 8-as, 22-es és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell a bevételeket bemutatni. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 4.6. Függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek A számlacsoport számláin azokat a bevételeket kell elszámolni, amelyeknek tartalma, jogcíme a felmerülés időpontjában ismeretlen, vagy téves elszámolás miatt keletkezett. Ezen gazdasági események nem kapcsolódnak szorosan a tárgyévi költségvetés végrehajtásához, abban csak másodlagos szerepük van, technikai jellegűek. A passzív elszámolások egyenlegét mindaddig forrásként kell kimutatni, amíg azok pénzforgalomban vagy bevételként történő elszámolással nem rendeződnek. A költségvetési gazdálkodás szempontjából megkülönböztetünk: - költségvetési és - költségvetésen kívüli FÁK bevételeket. A számlacsoporton belül külön számlán kell vezetni az elszámolások nyitó állományát, a nyitó állomány megtérülését, és a tárgyidőszak forgalmát. A forgalmat év közben teljesítéses számlákon kell vezetni, év végén, egyenlegüket át kell vezetni az állományi számlákra. A főkönyvi adatokat analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. Az analitikát idősorosan oly módon kell vezetni, hogy az a teljesülés, illetve a rendszerből való kikerülés okát és időpontját tartalmazza.

48

4.6. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

48..

4.6. b) A számlacsoport állományi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlákon kell könyvelni az év eleji nyitó tételeket, és az év végi forgalmi átvezetéseket. 4.6. c) A tárgyévi forgalom könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalán a függő- átfutó és kiegyenlítő bevételek tárgyévi csökkenését, KÖVETEL oldalán a növekedését kell könyvelni, a 3-as számlaosztály pénzeszköz alszámláival szemben. Év végén a számlákat az állományi számlával szemben kell lezárni. Az előző évi megtérüléseket a számlacsoporton belül elkülönítetten kell nyilvántartani. A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó bevételeket csak állományváltozásként kell nyilvántartani. 4.6. d) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi számlák nyitása

T 491

K 48111 48211, 48221, 48311, 4889

Tárgyévi forgalom könyvelése T 31-33 K 48112, 48212, 48222, 48312, 4889 (KTK 410,420) 4.6.1. Bekerülési érték meghatározása: A függő-átfutó és kiegyenlítő bevételek bekerülési értéke a pénzforgalmi értesítő, vagy egyéb számviteli bizonylat, számla szerinti értéke. 4.6.2. A függő-átfutó és kiegyenlítő bevételek nyilvántartásának módja: A főkönyvi és analitikus nyilvántartást, a TÜSZ rendszerben témaszámokon elkülönítve kell vezetni. 4.6.3. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítése: A pénzforgalmi jelentés 10-es, 22-es és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell bemutatni. 4.6.4. A függő-átfutó és kiegyenlítő bevételek könyvviteli mérleg szerinti értéke: a leltárral alátámasztott könyv szerinti érték. 4.7. Mérlegszámlák A számlacsoport a mérlegszámlák megnyitására, zárására, az előirányzatok évközi és zárlati elszámolására, valamint a pénzforgalom nélküli bevételek és kiadások számláit tartalmazza. A mérlegszámláknak a nyitó, rendező, és záró tételek könyvelése után egyenlegük nem lehet. Nyitó mérleg számlán kell megnyitni, a folytonosság elvét érvényesítve az előző évi záró adatokkal egyezően, a főkönyvi számlákat. A mérlegrendezési számlára a rendező tételeket, illetve a jogszabályváltozások alapján történő átvezetéseket kell könyvelni. Záró mérleg számlára év végén az 1-4 számlaosztály állományi számláinak egyenlegét kell átvezetni. Az előirányzatok zárlati elszámolása számla az előirányzat számlák év végi egyenlegének zárásár kell elvégezni.

49

Az 1-5,9-es számlaosztály előirányzatait kell ezzel a számlával szemben zárni. A számlának év végén egyenlege nem lehet. Az előirányzat évközi elszámolási számlán kell folyamatosan könyvelni az 1-5 és 7. számlaosztályok megfelelő előirányzat számláival szemben a kiadási előirányzatokat és azok módosítását, valamint a 4. és 9. számlaosztályok megfelelő előirányzat számláival szemben a bevételi előirányzatokat és azok módosítását. A pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla a bruttó elszámolás elvének érvényesüléséhez kell alkalmazni, a különböző bevételek és kiadások pénzforgalom nélküli elszámolására. 4.7. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 49 .. számlacsoportban 4.7. b) Főkönyvi összefüggések: Főkönyvi nyitás

T 1,2,3 T 491 Könyvviteli mérlegrendezés T 493

K 491 K 4 és 1 szla oszt. écs.szlák K 1, 2, 3 kivéve 1 szla.o.écs.szlák Kontra passzívák 412 E 425, 427

T 4 kontra aktívák écs. értékvesztés K 493 Előirányzatok elszámolása

T 497, 498 T 497, 498 T 4, 9 T 99

K 1, 2, 3, 5 K7 K 497, 498 K 497, 498

Pénzforgalom nélküli költségvetési kiadások és bevételek sajátos elszámolása T 4991 T 479 T 1-3 T7

K 47126 K 99 K 4991 K 479

Az ötös (5.) számlaosztály Kiadások előirányzata és előirányzat teljesítése (közgazdasági osztályozás szerint) A számlaosztály a működési költségvetésből a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat, és az ellátottak juttatásait tartalmazza, közgazdasági osztályozás szerint, az elemi költségvetésben meghatározottak alapján. A Számlaosztály számlacsoportjainak felépítése: zemélyi juttatások,

5. a) A számlaosztály előirányzati főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák KÖVETEL oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést, kell könyvelni, a 497 előirányzatok évközi elszámolás

50

számlával szemben. 5. b) A számlaosztály kiadási főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára elsődlegesen a beszerzésekből származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket, kell könyvelni, külön főkönyvi számlákon nyilvántartva a beszerzések nettó értékét és az előzetesen felszámított, valamint a fizetett általános forgalmi adót, a pénzeszköz számlák számlacsoport alszámláival szemben. Kapcsolódó, funkcionális könyvelés: T 6-7 számlaosztály számlái /K 599 átvezetési számla. Kis értékű tárgyi eszköz szellemi termék beszerzéshez kapcsolódó nullás számlaosztályban történő könyvelés: T 02 Befektetett eszközök nyilvántartási számla /K 09 Nyilvántartási ellenszámlák. 5.1. Személyi juttatások Az intézmény munkavállalóinak kifizetett bérét, jövedelmét személyi juttatásként mutatja ki. A számlacsoport számlái: –

– tív szerződésben foglalt juttatások, költségtérítések, hozzájárulások5.1. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 51.. számlacsoportban 5.1. b) A számlacsoport előirányzati számláinak könyvvezetési módja az 5.a pont szerint. 5.1. c) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a bér tárgyhavi költségeit, az analitikus bérfeladás szerinti összegben, KÖVETEL oldalára a visszafizetésekből, vagy könyvelési helyesbítésekből adódó módosításokat kell könyvelni. Kapcsolódó, funkcionális könyvelés: T 6-7 számlaosztály számlái /K 599 átvezetési számla. A könyvelés zárt rendszerben a NexOnbér program által készített feladási állomány befogadásával és automatikus lekönyvelésével történik. 5.1. d) Főkönyvi összefüggések: előirányzatok elszámolása T 497-498 T 497, 498 bérkifizetés T 392 bérfeladás elszámolása T 5112-5212 T7 év végi zárás T 599 T 511-521

K 511-521 K 71 K 3311 K 392 (KTK 110, 111) K 599 K 51-52 K 496

5.1.1. Bekerülési érték meghatározása: A bérek és járulékok bekerülési értéke a NexOnbér programban elszámolt összeg. 5.1.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A személyi juttatások előirányzatát és teljesítését a pénzforgalmi jelentés 2-es, 21-es, és 98-as és a kiegészítő melléklet 23-as, 53-as űrlapján kell kimutatni.

51

5.2. Munkaadókat terhelő járulékok A számlacsoportban kell nyilvántartani a rendszeres-, nem rendszeres, és külső személyi juttatások kiadásai után az intézmény által a hatályos jogszabályokban előirt fizetendő társadalombiztosítási járulék és munkaadói járulék előirányzatát, valamint a ténylegesen teljesített személyi juttatások után átutalt, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás tervezett, valamint a ténylegesen teljesített, és az egészségügyi hozzájárulás tervezett és teljesített összegét. Ugyancsak itt kell kimutatni az államháztartáson kívülre teljesítendő munkaadókat terhelő egyéb járulékok összegét is. 5.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 53.. számlacsoportban 5.2. b) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára a járulékok tárgyhavi kiadásait, az analitikus bérfeladás szerinti összegben, KÖVETEL oldalára a visszafizetésekből, vagy könyvelési helyesbítésekből adódó módosításokat kell könyvelni. Kapcsolódó, funkcionális könyvelés: T 6-7 számlaosztály számlái /K 599 átvezetési számla. 5.2. c) Főkönyvi összefüggések: Előirányzatok elszámolása T 497-498 T 497, 498

K 5311, 5321, 5331, 5341, 5361 5371, 5381 K 71

Járulékfizetés

T 3921… K 3311 (KTK 121, 122 T 72 K 599 Járulékok elszámolása T 53 telj.szla K 3921…. T 72 K 599 Év végi zárás T 599 K 531 T 531 K 496 5.2.1. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát és teljesítését a pénzforgalmi jelentés 2-es, 21-es, és 98as, és a kiegészítő melléklet 23-as, 53-as űrlapján kell kimutatni. 5.3. Dologi kiadások A dologi kiadásokat a következő csoportban kell tervezni és a tényleges kiadásokat e szerint elszámolni:

célú (telefon, telefax, mobiltelefon)

olgáltatások,

52

- és melegvízdíj,

ok, -, reprezentációs-, reklám kiadások,

A számlacsoportokban kimutatott készlet beszerzések esetében a beszerzési árba tartozik: a belföldi szállítónak a megrendelés szerint leszállított készletért fizetett ellenérték, a külföldi szállítónak a megrendelés szerinti import anyagért devizában számlázott, az intézmény által elfogadott devizaértéknek a teljesítés napján érvényes deviza eladási árfolyamon számított forintértéke, a készletbeszerzéshez kapcsolódó szállítási és rakodási, szerelési költségek, abban az esetben, ha az adott anyaghoz egyedileg hozzákapcsolható, a készletek, anyagok beszerzéséhez kapcsolódó közvetítői, bizományosi díjak, Készletek beszerzéséhez kapcsolódó támogatások, adók vámköltségek. A számlacsoportokba kell tervezni a kis értékű tárgyi eszközök és szellemi termékek, beszerzését, amelyek beszerzési értéke áfával növelten nem haladja meg az 100.000 Ft-ot. A szolgáltatások igénybevételénél a teljesített kiadásokat áfa nélkül kell kimutatni a főkönyvi számlákon. Az 561 Általános forgalmi adó kiadások számláin kell kimutatni a készletbeszerzésekhez, szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa előirányzatának és tényleges teljesítésének összegét a visszaigényelhetőségük szerint: tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, arányosításba bevont, és adótörvény szerint nem visszaigényelhető csoportosításban. A vevők által ténylegesen megfizetett áfa bevételek adóhatóság részére történő átutalását, és az EU tagországtól történt beszerzések után az adótörvény szerint felszámított áfa összegét is az 561 számlacsoport számláinak növekedéseként kell kimutatni. Az intézmény eszközeinek karbantartására, kisjavítására fizetett kiadások esetében a következőket kell szem előtt tartani. Karbantartásnak kell minősíteni a főiskolán azokat a kiadásokat, amelyek a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgálják. A kiadásokat, a karbantartást végző kivitelező számlája alapján, annak kiegyenlített nettó összegében az 552. számlacsoport karbantartások, kisjavítások kiadásai számláján kell könyvelni. Ezeket a kiadásokat nem lehet a tárgyi eszköz beszerzési értékét növelésének tekinteni, ezért nem lehet a felhalmozási kiadások között kimutatni. 5.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 54 .. számlacsoportban 5.3. b) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja az 5. a)-b) pontban leírt módon történik. A karok/ területi intézetek közötti elszámolásokat az alábbiak szerint kell végrehajtani. I. Tárgyévben közvetlenül jelentkező kiadások megtérítése Azoknál a kiadásoknál kell alkalmazni, amelyek adott jogcímen több telephelyet érintenek.

53

Ilyenek lehetnek: - rezsi költségek (víz, gáz, villany,őrzés-védelem” stb.) - vásárolt termékek és egyéb szolgáltatások - kiküldetések, úti elszámolások stb. Átterhelés módja: vegyes könyveléssel Eljárási mód: 1.) A kezdeményező telephely, ahol a kiadás először felmerül, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vegyes könyvelési feladást állít ki a megtérítendő költségről. A könyvelés mindig azon a főkönyvi számlán történik, amelyen a kiadás felmerült. Az aláírásokkal ellátott bizonylatot a mellékletekkel együtt (számlák, megállapodások, kimutatások másolata) továbbítja a fogadó telephelynek. 2.) A fogadó telephely, a beérkezett bizonylatok alapján elkészíti a szükséges kötelezettségvállalást és továbbítja a Számviteli csoportnak és a kezdeményező Kar/Területi Intézetnek. Az átkönyvelés ebben az esetben csak a teljesítés adatait érinti, az előirányzatok nem változnak. 5.3. c) Főkönyvi összefüggések: Előirányzatok elszámolása

T 497-498 T 497, 498 Készletbeszerzés, szolgáltatások igénybevétele T 542-562 T 72 Év végi zárás T 599 T 541-561

K 541-561 K 71 K 31-33 (KTK 131) K 599 K 542-562 K 496

A fordított áfa könyvviteli elszámolása: Számlához kapcsolódó áfa T 56121, 1811, 1812 K 4993 Teljesség elve szerinti pénzforgalom nélk.bevétel T 4993 K 91921 5.3.1. Bekerülési érték meghatározása: A dologi kiadások bekerülési értéke a számla szerinti nettó érték. Az áfát a dologi kiadások között külön számlán kell nyilvántartani. 5.3.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A dologi kiadásokat a pénzforgalmi jelentés 3-es, 21-es, és 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as, 53-as űrlapján kell kimutatni. 5.4. Egyéb folyó kiadások Az intézmény működésével, gazdálkodásával összefüggően felmerülő különféle, az állami költségvetés, illetve a irányítói szerv részére teljesítendő befizetési kötelezettségek előirányzatát és teljesítését tartja nyilván az egyéb folyó kiadások között. 5.4. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

57.. számlacsoportban

5.4. b) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja az előző pontban leírt módon történik. 5.4. c) Főkönyvi összefüggések:

54

Előirányzatok elszámolása

T 497-498 T 497, 498 Befizetési kötelezettségek teljesítése T 572 T 72 Év végi zárás T 599 T 571

K 571 K 71 K 31-33 (KTK 132) K 599 K 572 K 496

5.4.1. Bekerülési érték meghatározása: Az egyéb folyó kiadások bekerülési értéke a számla, vagy más számviteli bizonylaton szereplői nettó érték. Az áfát a dologi kiadások között külön számlán kell nyilvántartani. 5.4.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: Az egyéb folyó kiadásokat a pénzforgalmi jelentés 3-as, 21-es, és 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell kimutatni. 5.5. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátások Szociálpolitikai ellátások társadalombiztosítási pénzbeli ellátások Az intézmény a korengedményes nyugdíjazás címén kifizetett juttatásokat, ellátásokat tartja nyilván a szociálpolitikai juttatások között. Ellátottak pénzbeli juttatásai A számlacsoportban kell tervezni és elszámolni a felsőoktatásban résztvevők pénzbeli juttatásainak előirányzatát és teljesítését. Ide sorolva:

-hozzájárulásokat, lások, kulturális programok,

5.5. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

58.. számlacsoportban

5.5. b) A számlacsoport főkönyvi számláinak könyvvezetési módja az előző pontban leírt módon történik. 5.5. c) Főkönyvi összefüggések: Előirányzatok elszámolása

T 497-498 T 497, 498 Ellátottak juttatásainak elszámolása T 5842, 5882… T 72 Év végi zárás T 599 T 5841, 58813 5.5.1. Bekerülési érték meghatározása:

K 5841, 58813, 58815 K 71 K 3311 (KTK 140, 153 K 599 K 5842, 5882.. K 496

A tanulmányi osztályok által meghatározott ösztöndíjak képezik a bekerülési értéket. 5.5.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: Az ellátottak juttatásait a pénzforgalmi jelentés 4-es, 21-es, és 98-as, és a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell kimutatni.

55

5.6. Különféle elszámolások A számlacsoport a maradvány, tartalék tervezésére, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés és annak visszaírása, a készletek és leltárkülönbözetek kimutatására, a behajthatatlan, vagy törölt követelés kivezetés hitelezési vesztesége, valamint a kiadások átvezetésére szolgáló számlákat tartalmazza. A terv szerinti értékcsökkenést negyedévenként, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan a kormányrendeltben meghatározottak szerint kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenést az alábbi esetekben kell elszámolni: A szellemi termék, tárgyi eszköz, beruházás, feleslegessé vált, vagy megrongálódott megsemmisült, rendeltetésének megfelelően nem használható. A terven felüli értékcsökkenés után az állományból ki kell vezetni. 5.6. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 59 . számlacsoportban 5.6. b) A számlacsoport állomnyi főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák TARTOZIK oldalára fenti jogcímen elszámolt gazdasági események tárgyévi növekedését kell kimutatni, az 1., 2-es számlaosztály számláival szemben, KÖVETEL oldalára a csökkenések könyvekből történő kivezetését kell könyvelni, a 412 tőkeváltozások számlacsoport számláival szemben. 5.6. c) Főkönyvi összefüggések: Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Tőkeváltozásként történő elszámolás Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Tőkeváltozásként történő elszámolás Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Tőkeváltozásként történő elszámolás Behajthatatlan követelés leírás Tőkeváltozásként történő elszámolás Értékelések árfolyam különbözete Árfolyam veszteség Árfolyam nyerség Eszközök leltározási hiánya Eszközök selejtezése

T 5931 T 41233 T 5932 T 41234,41235 T1 szla.o.écs.szlák T5933 T 596 T 41232

K 1 szla.o.écs.szlák K 5931 K 1 szla.o.écs.szlák K 5932 K 5933 K 41234, 41235 K 28 K 596

T 597 T 41237 T 28, 43-45 T 597 T 5981 T 41232 T 5982

K 28, 43-45 K 597 K 597 K 41237 K 1-2 áll.szlák K 5982 K 1-2 áll.szlák

T 41232 Térítés nélküli átadás T 5983 T 41231 Kiadások teljesítése T 5 (teljesítéses zla) T 6-7 Év végi zárás T 599

K 5982 K 1-2 áll.szlák K 5983 K 31-33 K 599 K 5 (teljesítéses szla)

A hatos (6.) számlaosztály 6. KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK Általános kiadásnak kell tekinteni az intézmény szervezeti egységeinek működésével (üzemeltetésével) és irányításával kapcsolatban felmerült kiadásokat. Közös ismérvük, hogy a keletkezés időpontjában csak a felmerülésük helye állapítható meg, a tevékenységek szakfeladataira csak felosztás után

56

terhelődnek. Ezek az alábbiak: a) készlet-transzfer b) üzemeltetési, fenntartási c) központi irányítási és működtetési kiadások A készlet-transzfer számlán a vásárolt, raktáron lévő új készleteket kell nyilvántartani. Az üzemeltetési, fenntartási kiadások közözött az intézmény épületeinek, gépjárműveinek, informatikai szakmai egységeinek témaszámokon elkülönített, üzemeltetési, fenntartási kiadásait kell nyilvántartani. A központi irányítási és működtetési kiadások között az intézmény menedzsmentjének, gazdasági és műszaki főigazgatóság és annak kari/területi intézeti szervezeti egységeinek kiadásait kell kimutatni. A KIADÁSOK FELOSZTÁSA A 6-os számlaosztály közvetett (általános) kiadásainak közös jellemzője, hogy keletkezésükkor az elszámolási hely közvetlenül nem határozható meg, mivel ezen kiadások valamennyi szakfeladat érdekében merülnek fel. Ilyen kiadások az: a) üzemeltetési, fenntartási (61) b) a raktári készletek beszerzéseinek nyilvántartására szolgáló készlet transzfer (62) c) érdekeltséghez kapcsolódó kifizetések (63) d) a központi irányítás és működtetés (68) e) VPOS befizetések bankköltségeire fordított kiadások (681) Az üzemeltetési, fenntartási kiadások közözött az intézmény épületeinek, gépjárműveinek, informatikai szakmai egységeinek témaszámokon elkülönített, üzemeltetési, fenntartási kiadásait kell nyilvántartani. A központi irányítási és működtetési kiadások között az intézmény menedzsmentjének, gazdasági és műszaki főigazgatóság és kari/területi intézeti szervezeti egységeinek kiadásait kell kimutatni. Az általános kiadásokat – mivel azok a szakfeladatok érdekében merülnek fel – az oktatási szakfeladatok esetében, az adott félév hallgatói statisztikai létszám megoszlása alapján képzett mutatószámok %-os forrásonkénti megoszlásának arányában, az egyéb nem oktatási szakfeladatok (pl. kutatás) esetében a közvetlen kiadások megoszlása alapján képzett mutatószámok %-os, forrásonkénti megoszlásának arányában- félévente kell felosztani a tevékenységek között. 6. a) A számlaosztály főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 6 .. számlaosztályban 6. b) A számlaosztály főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára másodlagosan (kiadás nemenként) a beszerzésekből származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket, kell könyvelni, a pénzeszköz számlák alszámláival szemben. Kapcsolódó közgazdasági könyvelés: T 1-5 számlaosztály számlái /K 199, 389, 599 átvezetési számlák. 6.1. Az üzemeltetés, fenntartás kiadásai Az üzemeltetési, fenntartási kiadások közözött az intézmény épületeinek, kertészet, és parkfenntartásának, gépjárműveinek, informatikai szakmai egységeinek, a kazánházak és az energiaszolgáltatás, témaszámokon elkülönített, üzemeltetési, fenntartási kiadásait kell nyilvántartani.

57

6.2. Központi irányítás és működtetés kiadásai A központi irányítási és működtetési kiadások között az intézmény menedzsmentjének, gazdasági és műszaki főigazgatóság és annak kari/területi intézeti szervezeti egységeinek kiadásait kell kimutatni. A hetes (7.) számlaosztály 7. Tevékenységek kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése A közvetlen kiadások azok a kiadások, amelyekről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik szakfeladat ellátása érdekében merültek fel. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból felosztás után kell átvezetni a tevékenységek (szakfeladatok) számláira. A számlaosztályt a költségvetésben meghatározott szakfeladatoknak megfelelően kell vezetni, az 56/2011/XII.31./ NGM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről és annak 1.sz. mellékletében meghatározott struktúra szerint. Az előirányzati és előirányzat-teljesítési számlákat elkülönítetten kell nyilvántartani. Az intézmény tevékenységeit a számviteli politika 26 § (2) bekezdése tartalmazza. 7. a) A számlaosztály főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

7.. számlaosztályban

7. b) A számlaosztály előirányzatok főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, KÖVETEL, oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a TARTOZIK oldalára a csökkenést, kell könyvelni, a 497 előirányzatok évközi elszámolás számlával szemben. 7. c) A számlaosztály vásárlások főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak TARTOZIK oldalára másodlagosan (kiadáshelyenként, szakfeladatonként) a beszerzésekből származó növekedéseket, KÖVETEL oldalára a csökkenéseket, kell könyvelni, a pénzeszköz számlák alszámláival szemben. Kapcsolódó közgazdasági könyvelés: T 1-5 számlaosztály számlái /K 199, 389, 599 átvezetési számlák. 7. d) Főkönyvi összefüggések: Kiadási előirányzat Kiadási előirányzat teljesítése Év végi zárlat Finanszírozási műveletek kiadási előirányzat

T 497, 498 T 72 T 71 T 425 T 497

K 71 K 199, 389, 599 K 425 K 72 K 771

kiadási előirányzat

T 772

K 299

7.1. Elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A szakfeladatokon teljesített kiadásokat a pénzforgalmi jelentés 21-es űrlapján kell kimutatni. A kilences (9.) számlaosztály 9. Bevételek előirányzata és előirányzat teljesítése A 9-es számlaosztályban a Főiskola által nyújtott szolgáltatások igénybevételéből, tárgyi eszközeinek

58

értékesítéséből, a befektetett pénzügyi eszközök hozamaiból, a kapott költségvetési támogatásokból, az előző évi maradvány felhasználásából származó bevételeket, és a költségvetésben megtervezett bevételi előirányzatokat kell nyilvántartani. Az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott szolgáltatásokból származó bevételeket főkönyvi számlákon elkülönítve kell könyvelni. A szolgáltatási bevételekhez kapcsolódó általános forgalmi adót külön főkönyvi számlán kell nyilvántartani. A bevételeket az elemi költségvetési beszámoló 7-es, 9-es, 22-es és a 98-as, a kiegészítő melléklet 42es űrlapjain kell kimutatni. A számlaosztály az intézmény jóváhagyott bevételeinek előirányzatát és a költségvetés végrehajtása során ténylegesen befolyt, beszedett bevételeket tartalmazza az elemi költségvetés szerkezeti tagolásának megfelelően, bevételi fajtánként (jogcímenként), valamint szakfeladatonként. A számlaosztályban, az intézmény működésével, tárgyi eszközeinek értékesítésével, a befektetett pénzügyi eszközökkel, a kapott költségvetési támogatásokkal, az előző évi maradvány igénybevételével kapcsolatos bevételeket kell elszámolni. 8. a) A számlaosztály előirányzati főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számlák, TARTOZIK oldalára az eredeti előirányzat és az előirányzat módosításból adódó növekedést, a KÖVETEL oldalára a csökkenést, kell könyvelni, a 498, és 497 előirányzatok elszámolás számlával szemben. 8. b) A számlaosztály bevételi főkönyvi számláinak könyvvezetési módja: A főkönyvi számláinak KÖVETEL oldalára elsődlegesen (közgazdasági osztályozás szerint) a szolgáltatások értékesítéséből, az egyéb bevételekből, az értékesített tárgyi eszközökből, az állami támogatás jóváírt bevételéből származó növekedéseket, TARTOZIK oldalára azokat a csökkenéseket, kell könyvelni, amelyek a felosztás során elkülönített témaszámokra kerülnek, külön főkönyvi számlákon nyilvántartva a nettó értéket és a beszedett általános forgalmi adót, a pénzeszköz számlák alszámláival szemben. Kapcsolódó funkcionális könyvelés: T 999 átvezetési számla, K 99.funkcionális osztályozás szerinti bevételek számlái. 8.1. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételek A számlacsoport számláin kell kimutatni az intézmény alapító okiratban meghatározott feladattal összefüggő bevételek, az egyéb és kamat bevételek előirányzatát és a ténylegesen befolyt teljesítéseket. A bevételeket a karoknak/intézeteknek, a képzések előkalkulációi, illetve a várható felhasználás alapján kell, megbontani kiemelt előirányzatokra és témaszámokra. A megbontást a témaszámok paraméterezésével kell a TÜSZ rendszerben rögzíteni. A befolyt bevételek megbontása, az előzetes paraméterezés következtében, automatikusan megoszlási arányok alapján megtörténik. A számlacsoportban elkülönítetten kell könyvelni az áru- és készletértékesítés bevételét a szolgáltatások ellenértékét és az egyéb sajátos bevételeket 8.1. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

912..

8.1.2. Bekerülési érték meghatározása: A hallgatói bevételek bekerülési értéke, a csekken, vagy átutalással befizetett, befolyt bevétel, a nyújtott

59

szolgáltatások, helyiségbérletek bevételének bekerülési értéke a számla szerinti nettó érték. Az áfát külön számlán kell nyilvántartani. Az analitikus és a főkönyvi adatok egyeztetését a központi számviteli csoport (rektorátus) munkatársai folyamatosan, a tanulmányi hivatalokkal, és a kari/területi intézeti analitikusokkal végzik. Tárgy Negyedévet, követő hó 8. napjáig a főkönyvi könyvelés felé feladást készítenek a kintlévőségekről. 8.2.Egyéb sajátos bevételek 8.2. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

913-914..

8.3. Kamatbevételek, realizált árfolyamnyereség számla az intézmény által bármilyen jogcímen realizált, bármilyen eredetű kamatbevételei előirányzatának és a ténylegesen befolyt bevételének kimutatására szolgál. 8.3. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

916-917 ..

8.3.1. Bekerülési érték meghatározása: A kapott kamatokat a pénzintézetek által átutalt, a számlakivonaton szereplő összeggel megegyezően kell nyilvántartani. 8.4. Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések 8.4. a) A számlacsoport főkönyvi számlái számlacsoportban

részletezve a Számla Tükör szerint a

919..

8.4. b) Főkönyvi összefüggések: Bevételi előirányzat T 9121, 9131, 9191 előir.szlák K 497, 498 T 991 előír. szlák Követelés előírása T 282 Bevételi teljesítés elszámolása T 31-33 Követelés kivezetése Év végi zárlat

K 497, 498 K 41231 K 9122, 9132, 9192 (KTK 312, 381) K 992

T 999 T 4122 K 282 T 9122, 9132, 9192 K 999 K 9121, 9131, 9191 előir.szlák T 496

A fordított áfa sajátos könyvviteli elszámolása: pénzforgalom nélküli tételként.

(kiadásként és bevételként is

el kell számolni

Számlához kapcsolódó áfa T 56121, 1811, 1812 K 4991 Teljesség elve szerinti pénzforgalom nélk.bevétel : T 4991 K 91925; K 91926 8.4.1. Bekerülési érték meghatározása: Az ÁFA bekerülési értéke a számlában szereplő érték, a visszatérüléseket az APEH által átutalt összegben kell a nyilvántartásba felvenni.

60

8.4.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A pénzforgalmi jelentés 7-es, 22-es, és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell bemutatni. 8.5. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek A számlacsoport az intézmény kezelésében, használatában levő immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből, valamint a pénzügyi befektetéseiből származó bevételek előirányzatának és ténylegesen befolyt bevételeket tartalmazza. 8.5. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 93 .. számlacsoportban 8.5. b) Főkönyvi összefüggések: Bevételi előirányzat

T 9311 előir.szlák T 991 előír. szlák Követelés előírása T 282 Bevételi teljesítés elszámolása T 31-33 T 999 Követelés kivezetése T 4122 Év végi zárlat T 9311 előír.szlák T 496

K 497, 498 K 497, 498 K 41231 K 9312 (KTK 312, 381) K 992 K 282 K 999 K 9311 előir.szlák

8.5.1. Bekerülési érték meghatározása: A felhalmozási bevételek bekerülési értéke a számla szerinti nettó érték. Az áfát külön főkönyvi számlán kell nyilvántartani. 8.5.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A pénzforgalmi jelentés 8-as, 22-es, és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell bemutatni. 8.6. Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatás A irányítói szervtől kapott támogatás számlán kell könyvelni a főiskolának a irányítói szervtől kapott támogatások előirányzatát és teljesítését. A főiskolának, mint kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek, a kincstár a jóváhagyott költségvetése alapján, havi időarányos előirányzat-felhasználási keretet nyit. A keretet a kincstár állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (Az így megállapított keret nem tartalmazza a központi beruházások, valamint a programfinanszírozásba bevont előirányzatokat). A irányítói szervezettől kapott támogatáson belül elkülönítetten kell szerepeltetni a működési és felhalmozási költségvetési támogatást. 8.6. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 94.. számlacsoportban 8.6. b) Főkönyvi összefüggések: Bevételi előirányzat Bevételi teljesítés elszámolása Év végi zárlat

T 9411 T 991 előír. szlák T 31-33 T 999 T 9412 T 496

K 497, 498 K 497, 498 K 9412 (KTK 001) K 992 K 999 K 9411

61

8.6.1. Bekerülési érték meghatározása: Az állami támogatás bekerülési értéke az irányítói szervtől érkező, átutalt összeg. Felhalmozási és működési megbontását a karok/szervezeti egységek, a költségvetésük alapján határozzák meg. 8.6.2. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: A pénzforgalmi jelentés 9-es, 22-es, és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell bemutatni. 8.7. Pénzforgalom nélküli bevételek A számlacsoport az alaptevékenység gazdálkodásával kapcsolatosan keletkező és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásának előirányzat és teljesítés számláit tartalmazza. A számlacsoportban elszámolt bevételek, pénzforgalom nélküli bevételek. A pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években) teljesített bevétel - kiadásokra fel nem használt maradványból tárgyévben igénybe vett összeg. 8.7. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a

98.. számlacsoportban

8.7. b) Főkönyvi összefüggések: Bevételi előirányzat Bevételi teljesítés elszámolása Év végi zárlat

T 9811 T 991 előír. szlák T 424 T 999 T 9812 T 496

K 497, 498 K 497, 498 K 9812 (KTK 001) K 992 K 999 K 9811

8.7.1. Elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: Fenti bevételeket a pénzforgalmi jelentés 10-es, 22-es, és 98-as, a kiegészítő melléklet 23-as űrlapján kell bemutatni. 8.8. A bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása 8.8. a) Alaptevékenység szakfeladatai bevételeinek előirányzata és teljesítése A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör számlacsoportban

szerint

a

991-992..

8.9. Átvezetési számla A számla a bevételek átvezetésére szolgáló technikai számla. Főkönyvi számla: 999

Bevételek átvezetési számlája

A számlacsoport könyvvezetésének módja A főkönyvi számla TARTOZIK oldalára a teljesített bevételekkel együtt, a növekedéseket, a 46, 91-98 számlacsoport alszámláival szemben, KÖVETEL oldalára az év végi zárást, kell könyvelni. Kapcsolódó funkcionális osztályozás szerinti könyvelés: T 999 átvezetési számla, K 99, funkcionális osztályozás szerinti bevételek számlái. A nullás (0.) számlaosztály

62

9. Nyilvántartási számlák A 0-ás számlaosztályban a nyilvántartási számlákat kell vezetni. Elkülönített számlacsoportokon kell kimutatni a kis értékű tárgyi eszközök, a kötelezettségek és követelések, a könyvtári dokumentumok, és a kötelezettségvállalások főkönyvi forgalmát. A kötelezettség vállalások alakulását az elemi költségvetési beszámoló, kiegészítő mellékletének 75-ös űrlapján kell bemutatni. A számlaosztály számlái anyagi, vagy egyéb értékek, a kötelezettségvállalások, valamint követelések és kötelezettségek nyilvántartására szolgálnak. Ebben a számlaosztályban a 01. a 02. és a 03. 07 számlacsoportokban kell kimutatni a kis értékű tárgyi eszközök, a könyvtárak és a kötelezettségvállalások állományát. A számlaosztály számláit mindig ellenszámlával szemben kell megnyitni és folyamatosan vezetni. A számlaosztály számlái és ellenszámlái összevontan egyenleget nem mutathatnak. 9. a) A számlacsoport főkönyvi számlái részletezve a Számla Tükör szerint a 00 .. számlacsoportban 9. b) A kötelezettségvállalások könyvvezetési módja: Év elején a nyitás a zárással megegyező értéken történik. A tárgyévi kötelezettségvállalások értéke negyedévente az analitikus feladások alapján kerül a főkönyvi számlákra. Könyvelni kell a kötelezettségvállalások növekedését, és csökkenését is. Kötelezettségvállalás növekedésnek minősül a megkötött szerződések értéke kiemelt előirányzatonként a számlaosztályban megnyitott főkönyvi számlák bontásának megfelelően. Csökkenés a pénzügyileg teljesült, vagy meghiúsult szerződésből származó kötelezettségvállalás értéke. A halmozott adatok gyűjtését segíti a TÜSZ „kötelezettségvállalások állományváltozása” menüben lekérhető lista. A főkönyvi számlák tartozik oldalán a növekedéseket, követel oldalán a csökkenéseket kell könyvelni a 097 kötelezettségvállalások számlacsoport alszámláival szemben. 9. c) Főkönyvi összefüggések: Év eleji nyitás: Tárgyévi növekedés Állományok megszűnése Év végi zárás

T 01,02,03,04,05,06,07 T 01,02,03,04,05,06,07 T 09, 097 T 09, 097, 0993

K 09, 097, 0991 K 09, 097 K 01,02,03,04,05,06,07 K 01,02,03,04,05,06,07

9.1. Az elemi költségvetési beszámolóban való megjelenítés: II. Bizonylati rend A Főiskola bizonylati rendjét külön szabályzat tartalmazza. A Főiskolán minden gazdasági eseményről, amely az eszközök illetve azok forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni A kötelezettség vállalások alakulását a kiegészítő melléklet 75-ös űrlapján kell bemutatni. 10. Bizonylatolás, bizonylati elv Az intézmény minden gazdasági eseményről, amely az eszközök illetve azok forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, kötelezően bizonylatot készít.

63

10. a) Számviteli bizonylat az a szabályszerűen kiállított, külső vagy belső bizonylat – függetlenül az előállításának módjától –, amely a gazdasági esemény, intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, számviteli nyilvántartás céljára készült. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítanak. 10. b) A bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékeit a bizonylati szabályzat tartalmazza. 10.1. Az analitikus nyilvántartás és főkönyvi könyvelés kapcsolata Negyedévente részleges, év végén teljes körű könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A negyedéves zárlat keretében el kell végezni, tárgy negyedévet követő hó 8.-áig, az analitikus nyilvántartásokban kimutatott összesítés alapján, a kötelezettségvállalások, befektetett és forgóeszközök, az értékcsökkenés, a készletek, az idegen pénzeszközök, a követelések, és a kötelezettségek növekedésének és csökkenésének főkönyvi elszámolását. 10.1.a) A befektetett eszközökhöz kapcsolódó analitikus nyilvántartások Az immateriális javakról és tárgyi eszközökről a bruttó értékkel megegyezően, a TÜSZ tárgyi eszköz moduljában analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak egyedileg tartalmaznia kell a nyitó állományt, a növekedési és csökkenési jogcímeket és értéket, az értékcsökkenés elszámolásának módját, időpontját, és értékét és a záró állományt. Az elemi költségvetési beszámoló 38-as táblája és a kiegészítő mellékletre vonatkozó adatszolgáltatást az analitikus nyilvántartásból megbízható módon kell előállítani. Fentieknek megfelelően az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a természetes mértékegységben kifejezett

nagyságát,

téket,

Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A karok/szervezeti egységek nyilvántartóinak, a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli osztályának munkatársaival, a TÜSZ programból nyerhető kimutatás „mérleg analitika” halmozott és tárgyidőszaki forgalmát kell egyeztetni a főkönyvi állományok értékéhez. Az egyeztetésről írásos emlékeztetőt, a főkönyvi adatok módosításához számviteli bizonylatot kell készíteni. Az egyeztetésért felelősek: Anyaggazdálkodási csoport analitikus nyilvántartói Számviteli csoport kijelölt számviteli ügyintézője

64

10. 1. b) A tulajdoni részesedést jelentő befektetésekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés adatait az előző pontban leírt módon kell végrehajtani. Az egyeztetésért felelősek: Anyaggazdálkodási csoport analitikus nyilvántartói Számviteli csoport kijelölt számviteli ügyintézője Az intézménynek év végén rendelkeznie kell a könyvviteli mérleg összeállításához szükséges, azon adatokkal, amelyek a gazdasági társaságok részesedés és osztalék, piaci megítélését alátámasztják. 10.1. c) Tartósan adott kölcsönökhöz kapcsolódó analitikus nyilvántartás Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

ztési időpontokat Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG anyaggazdálkodási csoportjának munkatársai, a halmozott és tárgyidőszak forgalmát kell egyeztetik a főkönyvi állományok értékéhez. Az egyeztetésről írásos emlékeztetőt, a főkönyvi adatok módosításához számviteli bizonylatot kell készíteni. Az egyeztetésért felelősek: Anyaggazdálkodási csoport analitikus nyilvántartói Számviteli csoport kijelölt számviteli ügyintézője 10.1.d) A készletekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás Az intézménynél a vásárolt és saját előállítású készleteket raktárba kell bevételezni. A bevételezést és a nyilvántartást a TÜSZ készletek analitikus moduljában kell elvégezni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell a készlet

65

A raktári nyilvántartást, negyedévente egyeztetni kell az analitikus nyilvántartás adataival. Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A karok/szervezeti egységek nyilvántartóinak, a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli osztályának munkatársaival, a TÜSZ programból nyerhető kimutatás „készletérték lista ” halmozott és tárgyidőszaki forgalmát kell egyeztetni a főkönyvi állományok értékéhez. Az egyeztetésről írásos emlékeztetőt, a főkönyvi adatok módosításához számviteli bizonylatot kell készíteni. Az egyeztetésért felelősek: GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG kijelölt számviteli ügyintézője 10. 1. e) Követelésekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás Az intézmény a követelések nyilvántartására a TÜSZ, a hallgatói bevételeket kezelő NEPTUN informatikai rendszereket használja. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell vevőnként a

a dátum megegyezik a főkönyvi könyvelésben a bevétel dátumával)

könyvelésének

-os mértékét és összegét Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A TIK/szervezeti egységek nyilvántartóinak, a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli osztályának munkatársaival, a TÜSZ programból nyerhető kimutatás „számla állományváltozás” halmozott és tárgyidőszaki forgalmát kell egyeztetni a főkönyvi állományok értékéhez. A hallgatói kintlévőségek egyeztetését a központi számviteli csoport a tanulmányi osztályokkal a követelések részletes leírásánál lévő pont szerint kell végrehajtani. Az egyeztetésről írásos emlékeztetőt, a főkönyvi adatok módosításához számviteli bizonylatot kell készíteni. Az egyeztetésért felelősek:

10.1. f) Készpénzhez vezetett analitikus nyilvántartások A házipénztárak működését, a készpénz kezelését és az ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás rendjét a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat tartalmazza. 10.1.g) Az idegen pénzeszközökhöz vezetett analitikus nyilvántartások Az idegen pénzeszköz számlákon lebonyolított pénzforgalom pénzforgalomnak, illetve az előirányzat maradvány elszámolásnak.

nem

része

a

költségvetési

Idegen pénzeszközök: si programok devizaszámlái

66

Az analitikus nyilvántartás követelményeit a szabályzat 4.3. pontja, valamint, Pénz- és Értékkezelési Szabályzat tartalmazza. Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A szervezeti egységek nyilvántartóinak, a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli osztályának munkatársaival, a halmozott és tárgyidőszak forgalmát kell egyeztetni a főkönyvi állományok értékéhez. Az egyeztetésről írásos emlékeztetőt, a főkönyvi adatok módosításához számviteli bizonylatot kell készíteni. 10.1. h) Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokhoz és bevételekhez vezetett analitikus nyilvántartás A kiadásokról és a bevételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a függő kiadás, vagy bevétel keletkezésének: ideje oka összege a partner neve a rendezés ideje módja a rendezés érdekében tett intézkedés analitikában elkülöníthetően kell nyilvántartani a tárgyidőszaki keletkezéseket és az előző időszak megtérüléseit. Az analitika, és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetéseket az előző pontban leírt módon kell végrehajtani: Az egyeztetésért felelősek: GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG kijelölt számviteli ügyintézője 10.1. i) Kötelezettségekkel kapcsolatos analitikus nyilvántartás Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

sonkénti megbontásban

Az analitika és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségét negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig kell ellenőrizni. A karok/szervezeti egységek nyilvántartóinak, a GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG számviteli osztályának munkatársaival, a TÜSZ programból nyerhető kimutatás „számla állományváltozás” halmozott és tárgyidőszaki forgalmát kell egyeztetni a főkönyvi állományok értékéhez. 10.1. j) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartása A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a TÜSZ rendszerben kell vezetni. Egyezetését a „kötelezettségvállalások állományváltozása” lista segítségével kell elvégezni. Az egyeztetést követően, tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig kell főkönyvi könyvelés részére feladást készíteni kiemelt előirányzatonkénti bontásban, a „0”-ás számlaosztály számláinak megfelelően, az állomány változásáról.

67

A kötelezettségvállalások állományaként negyedév végén, a pénzügyileg még nem teljesült kötelezettségvállalások összegét kell mutatni. Az analitikának tartalmazni kell:

telezettségvállalás megnevezése tárgya, jogcíme adóazonosító jele égvállalás összege -T és/vagy KTK szerinti részletezésben

k összege

10.1. k) Kincstári egyeztetési feladatok A kiadási és bevételi előirányzatokat, és azok teljesítését minden hónapot követő hó 15. napjáig egyeztetni kell a Magyar Államkincstár által megküldött PJ-02 jelű kimutatással. Az egyeztetést a Gazdasági Főigazgatóság számviteli csoportjának kell elvégezni. Az eltérésekről kiegészítő szelvényt kell készíteni, és benyújtani a Magyar Államkincstár felé. Eger, 2013. február 6.

68